ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2004.

2

1.

Az iskola önmeghatározása

Iskolánk a Wekerle-telepen Kós Károly által tervezett patinás épületben működik. Nyolc évfolyamos általános iskola vagyunk, fenntartónk, Kispest önkormányzata két osztály indításával engedélyezte működésünket (A osztály:alapellátás+ németes, B osztály: alapellátás+zenei). Több mint 40 éve profilunk az emelt szintű ének-zene oktatás. Kórusaink rendszeresen és nagy sikerrel szerepelnek kerületi és budapesti rendezvényeken, versenyeken. Külföldi cserekapcsolataink révén vendégkórusokat fogadunk, illetve külföldön lépünk fel. Kiskórusunk Párizsban és portugáliai Coimbrában, nagykórusunk Bécsben és Haagban vendégszerepelt. 2000-ben és 2002-ben kórusaink CD-k kiadásával bizonyították értékteremtő erejüket. 2003 telén a Kicsinyek kórusa ismét Párizsban vendégszerepelt, mely során a Medalaine templomban énekeltek a mintegy 800-1000 fős francia közönség előtt. Hangversenyünket megtisztelte jelenlétével a francia oktatási miniszter is. 1998 óta második profilként német kisebbségi nyelvoktató programot indítottunk, amely során nyolc éven keresztül heti 5 nyelvi órát biztosítunk. A biztos nyelvtudáson túl a német nyelvterületek kulturális, néprajzi ismereteit, hagyományait is megtanulják a gyerekek. A folyamat eredményeképpen a 8. évfolyam végére tanulóink alapfokú; a kiemelkedő tehetségű, szorgalmú gyermekeink középfokú nyelvvizsgát tehetnek. Iskolánkban számtalan hagyományt őrzünk, amelyek a gyermekek magas szintű művelődését, a tehetségek kibontakozását és a szórakozást szolgálják. Középiskolai beiskolázási eredményeink jók: diákjaink kb. 70 %-a gimnáziumban, kb. 20 %-uk pedig szakközépiskolában tanul tovább. Felvételizőink 70-75 %-át az általa első helyen megjelölt intézménybe veszik fel. Büszkék vagyunk arra, hogy gyökereink a messze múltba nyúlnak vissza. Sok tanítványunknak a szülei, nagyszülei is ide jártak. Ezeknek a családoknak az érzelmi kötődése egyik legmegbecsültebb tőkénk.

3

2.

Az iskola bemutatása

2.1

Iskolánk a múltban és napjainkban

Iskolánk Kós Károly építész tervei alapján 1911-ben épült, és polgári iskolaként működött. Az eredeti épület az évek során jelentős változáson, átalakításon ment át. Az épület homlokzata, külső képe nem változott, ennek oka, hogy az épület része a műemlékvédelem alatt álló Wekerle-telepnek. Az iskolánkban folyó ének-zene oktatás gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor is már zenei előképző működött itt. Az 1959-60-as tanévtől fogadta a zenetagozat az énekelni, zenélni vágyó gyermekeket. 1992-ben vettük fel Erkel Ferenc zeneszerző nevét. Az iskola épületében a kerületi zeneiskola kihelyezett tanszakai működnek évek óta. A zenei nevelésben részt vevő gyermekek nagy része hangszeres zenét tanul. Az 1998-99-es tanévtől vezettük be felmenő rendszerben iskolánkban a német kisebbségi nyelvoktató programot mint második meghatározó alaptevékenységet. Jelenleg 147 gyermek tanulja a német nyelvet iskolánkban, számuk évről évre növekszik. Napjaink meghatározó jellemzője az iskolánkban folyó pezsgő szellemi és kulturális élet. Tanárnak, diáknak egyaránt gazdag és munkás a tanév. Tanulóink egészséges szellemben versenyezhetnek a helyezésekért a szépolvasási, a mesemondó, a vers- és prózamondó, a német vers- és prózamondó versenyen, a Kazinczy szépkiejtési, a természettudományi, környezetvédelmi vetélkedőn, illetve a hagyományos februári tanulmányi versenyen, ahol minden tárgyból írásbeli és/vagy szóbeli feladatokat kell a gyerekeknek megoldaniuk. Számtalan rendezvényünk szolgálja tehetséges gyermekeink felkutatását és fejlesztését, illetve az identitástudat kialakítását: részt veszünk a Wekerle-napokon énekeszenés műsorszámokkal; Palotás tánccal, dallal, verssel ünnepeljük Erkel Ferenc születésnapját. A szeretet ünnepén összetartozásunk szép eseményei a karácsonyi hangverseny, az osztálykarácsonyok és a nevelőtestületi karácsony. Minden évben részesei vagyunk az Éneklő Ifjúság rendezvényének, ahol a kerületi iskolák versengenek az arany minősítésért. A művelődés további tevékenységformái iskolánkban a múzeumi nap, a színház-, a zeneakadémia-, a parlamenti és az operalátogatások, illetve a német nemzetiségi nap. Hagyományos, a gyermekek szórakozását szolgáló rendezvényünk a Tátika, ahol a gyermekek népszerű énekesek, együttesek stílusának az utánzásával szerepelhetnek; a Mikulás-járás az alsó tagozaton; az osztályfarsangok, illetve a farsangi diszkó, amely a

4

diákönkormányzat táncos estje; a Luca-napi vásár, amely során az iskola valóságos zsibvásárrá alakul. Pedagógusaink évente több tanulmányi kirándulást, tábort szerveznek, télen sítábort, nyáron kórustábort, Ismerd meg Európát! - tábort, amelyek sportolásra, művelődésre, kikapcsolódásra egyaránt lehetőséget adnak. Tavasszal alsós osztályaink többnyire erdei iskolára mennek, és egy hetet szép, természeti környezetben tanulással és pihenéssel töltenek. Ezen túlmenően változatos, az igények szerint szervezett szakkörökkel, szabadidős programokkal gazdagítjuk a tehetséggondozás lehetőségeit. Ezeket részletesen a 6.3, 6.4 fejezetben mutatjuk be. Számos szolgáltatással állunk tehát a gyermekek és a szülők rendelkezésére. Ezek között vannak olyanok, amelyek nem tartoznak a fenntartó által meghatározott alapfeladataink körébe, hanem azon felül, plusz szolgáltatásként jelennek meg iskolánk életében. Ezek térítéses programok, melyeket ezért a gyermekeknek nem kötelező igénybe venniük. Hagyományosan jó és gazdag a kapcsolatunk a szülőkkel és az óvónőkkel, fontosnak érezzük, hogy ők is közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az iskolában folyó munkáról. Ezért évente fogadjuk a nagycsoportos óvodásokat és szüleiket, illetve novemberben nyílt napot tartunk a már hozzánk járó elsősök óvónőinek tapasztalatcsere céljából, ahol munka közben, tanítási órán találkozhatnak volt óvodásaikkal. Nyílt napokat szervezünk a leendő első osztályosok szüleinek is, ahol megismerkedhetnek az elsős tanítókkal, a német- és énektanárokkal. Nyílt hétre várjuk az ide járó gyermekek szüleit is, amikor megtekinthetik a különböző tantárgyak tanítási óráit. A nyolcadikosok szüleinek szülői értekezletet szervezünk, ahol a középiskolák képviselőivel közösen segítünk a pályaválasztásban. Iskolánkban működik a diákönkormányzat, amelynek véleményét minden a tanulókat érintő kérdésben kikérjük (pl. tanulói házirend). Évente legalább két iskolagyűlést tartunk, ahol az igazgató tájékoztatást ad a gyermekeknek az iskola életéről; tanulóink megfogalmazhatják kéréseiket, kérdéseiket, és véleményt nyilváníthatnak. Építő a kapcsolatunk az iskolánkban működő Szülői Közösséggel, amely élve a törvény adta lehetőségeivel gyakorolja véleményező, javaslattevő és meghatározott körökben döntési jogkörét. Iskolánkat támogatja a Műveltség Gyarapításáért Alapítvány, amely kezdeményezésünkre 1992-ben alakult meg, azóta is szépen gyarapodik, és évről évre segíti a tárgyi-anyagi feltételek javítását és a tanulók jutalmazását. Az évek során sok kapcsolatot építettünk ki tágabb környezetünkkel is. Jól működő munkakapcsolatunk van a XIX. kerületi Polgármesteri Hivatal Művelődési, Egészségügyi és Sport Irodájával, Oktatási Bizottságával, a Német Kisebbségi Önkormányzattal, a Kispesti Pedagógiai Szolgáltató Intézettel, a Kispesti Munkásotthonnal, a

5

Kispesti Vigadóval, a Kispesti Uszodával, a Wekerlei Társaskörrel, a XIX. kerületi Rendőrkapitánysággal, a gyermek-egészségügyi és szociális intézményekkel, egyházakkal, óvodákkal, gimnáziumokkal, szakközépiskolákkal. Iskolánk hatodik éve az Apáczai Kiadó bázisiskolája, tankönyveink nagy részét tőlük rendeljük. A kapcsolatunk egyre eredményesebb, pedagógusaink számtalan bemutatóórát tartanak a Kiadó felkérésére.

2.2

Épület, tárgyi feltételek

Intézményünk Kispest egyik legrégibb iskolája, családias, zöldövezeti környezetben elhelyezkedő háromszintes épület. A főbejárat két oldalán L-alakban húzódó épületszárnyakat juhar- és akácfa sor díszíti. Az épület földszinti és emeleti elrendezése hasonló. Itt található 17 tantermünk, a felújított fiú és lány mosdók, amelyekben a higiénikus kézmosás és kéztörlés megoldott. A földszinten találhatók az irodák és a tanári szoba is. Az alagsorban kapott helyet a tornaszoba, a lány- és fiúöltöző, valamint az orvosi szoba, a logopédiai illetve a fejlesztő szoba, a másik szárnyon a konyha, az ebédlő, a büfé és két tanterem. Tantermeinkben az optimális feltételeket a beáradó természetes fény, fűtés, parketta biztosítja. A világítás megfelelő, de fokozatos korszerűsítéssel törekszünk a neoncsöves megoldás természetes fényforrásokra történő cseréjére. A tantermek bútorzata nem kielégítő, de már megkezdtük a tantermekben található tanulói asztalok, székek cseréjét. Pedagógusaink a szűkös lehetőségek mellett is törekszenek arra, hogy barátságos, szépen díszített, az oktatást és a nevelést optimálisan segítő tantermekben tanulhassanak gyermekeink. A kényelmesebb, esztétikusabb környezet érdekében a kabátokat és a váltócipőket a gyerekek a folyosón, a felújított beépített szekrényekben tárolhatják. A tantermekben a tanári szobából működtethető videólánc, színes TV-k, írásvetítők, diavetítők segítik az oktatást. Az irodák és a tanári szoba bútorzatát az elmúlt három évben részben lecseréltük, pótoltuk, az igényekhez igazítottuk. A nyugodt munkavégzés feltételei biztosítottak; de itt is szükséges a tanári asztalok és a székek cseréje. Az adminisztrációs munkát személyi számítógépek, nyomtatók, fénymásoló gépek teszik gyorsabbá, hatékonyabbá. Az iskolai rendezvényeink hangosító berendezése gyakran elromlott, ezért újat vásároltunk. Iskolai könyvtárunk tágas, egyszerre 25-28 gyermek dolgozhat benne. Beiratkozott tanulóink száma 226, akiket félállásban alkalmazott könyvtár szakos pedagógus vár a hét minden napján. A könyvtár elhasználódott polcai, szekrényei helyébe újakat vásároltunk, így a gyermekek rendezett, az olvasásra ösztönző környezetben sajátíthatják el a könyvtárismereteket. A könyvtár jelenlegi állománya 14.000 könyv, brossura, 163 hanganyag

6

(lemez, CD, számítógépes multimédia), 207 videókazetta. Az állomány évente kb. 200 egységgel gyarapodik. Ebédlőnk a kulturált étkezést lehetővé teszi. Az elmúlt három évben itt is jelentős fejlesztések történtek. A tányérokat, poharakat, asztalterítőket lecseréltük, vidám – a jóízű étkezést lehetővé tévő - színes eszközökre. Ezen kívül itt is megoldottuk a higiénikus kézmosás lehetőségét folyékony szappan adagoló készülékekkel, illetve papír kéztörlővel. Az utóbbi három év fejlesztése, hogy elkészült az európai színvonalú kémia-fizika szaktanterem és labor, amelyben a gyermekek biztonságosan és akár személyenként elvégezhetik a kísérleteket. Felújítottuk továbbá a számítástechnika tantermet, ahol 19 új számítógép-terminál várja a tanulókat. Az idei tanévben kerül sor a rajz-technika szaktanterem teljes felújítására, sor kerül a tanulói rajzasztalok, munkaasztalok és székek, a tanári asztal, a textíliák cseréjére, vásárolunk tárgyasztalt, reflektort. Elkészült – szintén ebben a tanteremben – a hideg-meleg vizes minikonyha, amely lehetővé teszi a háztartástani ismeretek hatékony oktatását. A tavalyi évben pályázati úton nyert 1.100.000,- Forinton bővítettük az alsós, a matematika, a magyar irodalom és nyelvtan, illetve a történelem szakleltárakat, korszerű, az új ismereteket hordozó eszközöket vásároltunk. A fejlesztésre szoruló gyermekek oktatását a jól felszerelt fejlesztő és logopédiai szoba segíti. Rendelkezünk orvosi szobával, ahol heti egy alkalommal rendel iskolaorvosunk, illetve naponta jelen van a védőnő, aki az egészségügyi ellátáson túl az egészséges életmóddal, higiéniai ismeretekkel kapcsolatos előadásokat is tart a gyermekeknek. Tornaszobánkban az iskolások testmozgását, testedzését elősegítő torna- és játékszerek gazdag választékával rendelkezünk. Legnagyobb hiányosságunk mégis, hogy nem rendelkezünk megfelelő méretű tornateremmel. Mivel hosszú évek óta foglalkozunk a kérdéssel, számítunk az önkormányzat segítségére a probléma megoldásában. Iskolánk belső terei összességében harmonikusak, igényesek és tiszták, megfelelnek a korszerű oktatás-nevelés követelményeinek.

2.3

Tanulóink és szüleik

Iskolánkban 320 gyermek tanul, az alsó tagozat létszáma 181, a felső tagozaté 139 fő. A létszám öt éve folyamatosan növekszik, 2 éven belül várhatóan elérjük az optimális 360380 főt. Tanulóink legnagyobb része Wekerle-telepi lakó. A családokban gyakran több generáció él együtt, így a nagyszülők is közreműködnek az unokák nevelésében. Beiskolázási körzetünkön kívülről is szép számmal íratják hozzánk gyerekeiket a szülők, ének és német

7

oktatásunk keresett. A szülők körében végzett felmérés azt bizonyítja, hogy ismertek vagyunk a kerületben, iskolánknak jó a híre, és sok óvodában ajánlanak minket. Gyerekeink meglehetősen elfoglaltak, hiszen a tagozatos órákon túl hangszeres zenére, idegen nyelvi órákra, különböző szakkörökre, előkészítőkre járnak. Többen egyesületben sportolnak. Túlnyomó többségük a tanulásban szorgalmas, célratörő, tudatos. Már alsó tagozaton motiválja őket a tudásszomj, a továbbtanulásra, a felnőtt életre való felkészülés. Nyitottak a legkülönfélébb dolgokra, a szépre, a kulturális élmények befogadására. Szívesen szerepelnek a kórussal, egyéni hangszeres muzsikával, vers-, mese-, prózamondással. Hagyományőrző februári tanulmányi versenyünkön tanulóink 90 %-os arányban vesznek részt. Az alsós osztályok tanulmányi átlaga évek óta 4,3-4,7 között mozog, felsőben az átlag 3,5-4 egész. Gyermekeink kerületi matematika, magyar, környezet mérésekben, illetve a szaktárgyi és kulturális versenyeken gyakran kiemelkedő eredményeket érnek el. Gyermekeink hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban nagy számmal tanulnak tovább. Nyolcadikosaink zökkenőmentesen, megerőltetés nélkül nyernek felvételt a középiskolákba. Kiemelkedő a német nyelvvel kapcsolatosan tovább tanuló gyermekeink teljesítménye. Sokukat – mivel nyelvtudásuk átlagon felüli – a 0. évet kihagyva rögtön a 9. évfolyamra veszik fel.

2.4

Pedagógusaink

Iskolánk teljes dolgozói létszáma 45 fő. A 35 pedagógusból tartósan távol van (GYESen, GYED-en) 3 fő. A 32 tanító pedagógus közül négyen középiskolai, tizenhárman általános iskolai szaktanári, tizenöten tanítói felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Egy kollégánk három, hét kollégánk két diplomát szerzett. A többdiplomások közül négyen a legkorszerűbb követelmények szerint szakvizsgázott pedagógusok, egyikőjük tehetségfejlesztő szakértői szakvizsgát szerzett. Ketten középfokú, öten felsőfokú nyelvvizsgával bírnak. Tanítóink szakkollégiumokat (népművelés, technika, közművelődés, testnevelés, ének, könyvtár, differenciált nevelés) végeztek. Tanítónőink közül ketten felsőfokú óvónői képzettséggel is rendelkeznek. Az iskola vezetői minőségügyi manageri képesítést szereztek, felkészülve a törvény előírta minőségügyi rendszer bevezetésére iskolánkban, illetve további három pedagógus végezte el a minőségirányítási alapismeretek tanfolyamot. Jelenleg: 1 fő testnevelői tanári diploma megszerzéséhez egyetemi, 1 fő tanügyigazgatási szakértői, 1 fő néptánc, 3 fő számítástechnikai felhasználói, 1 fő német nemzetiségi néptánc, 1 fő napközis, 1 fő drogkoordinátori továbbképzésen vesz részt.

8

A tantestület egyéb kompetenciái, melyet hasznosítani tudunk gyermekeink oktatásában, nevelésében: dyslexia-prevenciós tanfolyam (1 fő), műszaki rajzoló (2 fő), drámapedagógiai végzettség (3 fő), néptánc oktatói végzettség (2 fő) múzeumpedagógia (2 fő), tánc és koreográfiai tanfolyam (1 fő), edzői végzettség (1 fő), karvezetői képesítés (2 fő), számítástechnikai ECDL bizonyítvány (3 fő), OKJ vizsga (1 fő). A rajz- és művészettörténetet iparművész tanár oktatja iskolánkban, a könyvtár szakképzett könyvtáros irányításával működik. A szabadidő hasznos eltöltését, a tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, színház-, állatkerti-, illetve múzeumlátogatások szervezését szabadidő szervező pedagógus segíti. Munkánkat egy szakképzett iskolatitkár - aki számítógépes felhasználói végzettséggel rendelkezik -, egy adminisztrátor, négy takarító, egy fűtő-karbantartókertész, három konyhai dolgozó segíti. Tantestületünkben hét munkaközösség működik (két alsós, társadalomtudományi-művészeti, természettudományi, idegen nyelvi, napközis, osztályfőnöki). Ezek a csoportok a szakmai munka műhelyei, amelyekben tudatos, átgondolt munkaterv alapján végezzük munkánkat. Terveink mindig illeszkednek a pedagógiai programunkhoz és az iskola éves munkatervéhez. A munkaközösségeken belül mindennaposak az egy-egy gyermeket, gyermekcsoportot, vagy akár osztályt érintő, megoldást kereső megbeszélések. Munkaközösségeink egymással is szoros kapcsolatot tartanak fent számos feladat, rendezvény kapcsán. Különösen nagy súlyt fektetünk az alsós és a felsős társadalomtudományi, természettudományi munkaközösség kapcsolatára, hogy átsegítsük gyermekeinket a felsőssé válás zökkenőin. Mivel tapasztaljuk, hogy az olvasási, írási, számolási nehézségekkel küszködő kisiskolások száma nő, közülünk egyre többen készülnek fel ezeknek a gyermekeknek a megkülönböztetett, másságukat fokozottan toleráló és szakértő oktatására, nevelésére. Iskolánkban helyben megoldott a speciális segítségre, felzárkóztatásra szoruló tanulók kiegészítő fejlesztése szakképzett fejlesztő pedagógus, illetve logopédus alkalmazásával. Mindannyiunk belső igénye a folyamatos önképzés. Nyitottak és érdeklődőek vagyunk az új módszerek, az új oktatási-nevelési eredmények iránt. Felvállaljuk a kor kihívásait, felkészülünk, hogy megtanítsuk ellenállni gyermekeinket új társadalmi veszélyeknek, a kábítószernek, a gyorsuló élettempónak, az értékvesztő, értékrend nélküli világ fenyegetéseinek. Sokat és súlyozottan foglalkozunk azzal, miként lehet nevelőmunkákat egységesíteni, minél biztosabb keretet adni gyermekeink sikeres szocializációjának. Szívesen veszünk részt szakmai fórumokon, a kerületi szakmai napokon, a Pedagógiai Szolgáltató Intézet és a Fővárosi Pedagógiai Intézet tanfolyamain és rendezvényein.

9

Tantestületünk aktívan részt vállal a hatékony oktató és nevelőmunka tárgyi feltételeinek megteremtésében is. Számos pályázat eredményeként gyarapítottuk iskolánkat, pl. hordozható nyelvi laborral; a szakleltárak fejlesztésével; az erdei iskolákhoz, táborokhoz, külföldi fellépésekhez nyert anyagi segítséggel; az egészséges életmódra neveléshez, a mozgásfejlesztéshez szükséges tornaeszközökkel, játékokkal.

10

3. Nevelési, oktatási alapelveink, hitvallásunk ♦ Az alapfokú oktatást, nevelést minden esetben a Nemzeti alaptanterv, a Közoktatási törvény és a Kerettanterv előírásaival összhangban biztosítjuk. ♦ Elsődleges számunkra a gyermekeknek a fizikai, érzelmi biztonságot nyújtó, egészséges, az egyénekre nagyon odafigyelő meleg, szeretetteljes és derűs légkör megteremtése. Minden tevékenységünk középpontjában a gyermek áll, pedagógiánk értékközpontú, értékközvetítő és személyiségfejlesztő, amely elismeri a réteg- és egyénenkénti különbségeket, sőt arra épít. ♦ Értékrendszerünk a hagyományos erkölcsi normákon alapszik, amelyek alappillérei a humanizmus, az europatriotizmus, a hazafiasság, a szeretet, a becsület, a tisztelet, a másság elfogadása és egymás segítése, a természet és környezet megbecsülése, az etikusság, az emberi méltóság és jogok maximális tisztelete. Az értékek átadásában személyes példamutatásunk az elsődleges. ♦ Szakmai tudásunk legjavát adjuk át tanítványainknak. Minőségi munkát végzünk, mely során hozzásegítjük őket a sikeres társadalmi szocializációhoz, a képességük és érdeklődésük szerinti továbbtanuláshoz. ♦ Munkánkat áthatja az újra, a jobbra való érzékenység, nagyon tudatos, intenzív és következetes tervezéssel, végrehajtással és ellenőrzéssel tesszük hatékonyabbá oktató- és nevelőmunkánkat. Tevékenységünket a minőségbiztosítás jegyében folyamatosan elemezzük, értékeljük és ha szükséges, hozzáigazítjuk a változások követelményeihez. ♦ A szülőket partnernek tekintjük, nevelőmunkánk alappillére a családokkal való szoros, segítőkész, napi együttműködés. Számítunk és építünk a szülők véleményére.

11

4. Az alapelveinkhez rendelt célok – feladatok - eljárások rendszere

Pedagógiai munkánkban két fő célt tűztünk ki magunk elé, amelynek minden részcélt, feladatot és eszközt alárendelünk: 1. A sikeres társadalmi szocializációra való felkészítés, amely magában foglalja az alapműveltség, az erkölcsi értékek és a társadalmi funkciók átszármaztatását. 2. A személyiség, az individuum fejlesztése.

E két cél megvalósítása az alábbi fejlesztési területeken keresztül konkrét célok megfogalmazásával jelenik meg munkánkban: Erkölcsi nevelés-oktatás Értelmi nevelés-oktatás Esztétikai nevelés-oktatás Testi nevelés-oktatás Technikai nevelés-oktatás Természetesen a nevelés-oktatás folyamatában ezek a területek nem “vegytisztán” jelennek meg, hanem leggyakrabban egymással összefonódva és keveredve. A nevelés-oktatás színterei iskolánkban: a tanítási órákon, tanórán kívüli tevékenység során a napköziben, a tanulószobán, korrepetálásokon, szakkörökön, önképzőkörökön, előkészítőkön, hagyományos versenyeinken és rendezvényeinken. Az iskolánkban folyó oktató-nevelőmunka céljait, a célokhoz rendelt feladatokat és a megvalósításukban alkalmazott eljárásokat és eszközöket az alábbi táblázatok mutatják be:

12

CÉLOK

FELADATOK

ESZKÖZ- ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZER

I. ERKÖLCSI NEVELÉSI-OKTATÁS -

Euro-nevelés A gyerekek megismertetése: a környezet és a természet - a világ országaival, megbecsülésére nevelés elsősorban Európa a másság elfogadására népeivel, történelmével és nevelés kultúrájával - a gyermekek rádöbbentése a Föld globális problémáira, mint pl. a környezetszennyezés, -

- hazafias nevelés

-

-

-

túlnépesedés felismertetni gyermekeinkkel az előítélet és a kirekesztés megjelenési formáit, veszélyeit

iskolai hagyományaink meg-őrzése, új hagyományok gyarapítása a magyar identitástudat kiala-kítása és erősítése a gyerekek-ben Magyarország szellemi és anyagi kincseinek gyarapí-tására és védelmére való nevelés

-

-

-

-

-

-

-

környezetvédelmi szakkörön környezetvédelmi vetélkedő a Föld napján Komplex természettudományi verseny tudatos tematika szerinti osztályfőnöki órákon nyitott beszélgetés, kiselőadások a környezetszennyezéssel kapcsolatos mérések, kísér-letek, gyermekek bevonása kutató munkával a környezetvédelmi pályázatok írásába osztályfőnöki órákon, iroda-lom, történelem, földrajz órá-kon tematika szerint irányított beszélgetések, kiselőadások kutatómunka hagyományos rendezvényeink, ünnepeink személyes példaadás

13

CÉLOK

FELADATOK

I. ERKÖLCSI NEVELÉSI-OKTATÁS -

szeretetre, tiszteletre, becsületre, egymás segítésére nevelés, a humanista embereszmény kialakítása -

-

- etikusságra nevelés

-

-


/folytatás/

a gyerekek érzékenységének felkeltése az emberi problémák iránt a fogékonyság növelése a más-ság elfogadására az empátiára, az altruizmusra, a megértésre, az azonosulásra, az elfogadásra való érzékeny-ség fejlesztése a gyermekekben a perifériára szorult gyermekek helyzetének feltárása, az osz-tályok szociometriai elemzése közösségformálás

-

-

-

az etikai alapszabályok, fogalmak megismertetése gyerekeinkkel (új nevelési terület!) a felelősségtudat, a másért vállalt felelősségérzet kialakítása és fejlesztése tanulóinkban

irodalmi művek elemzése, feldolgozása osztályfőnöki órákon a prob-lémák nyílt megbeszélése, fel-tárása szociometriai méréseket végzünk az osztály perifériájára szorult gyermekek és a sikeres gyerme-keknek közös feladatadás személyes példaadás szituációs játékok, dramatizálás tanulmányi kirándulások táborok, erdei iskolák drámaszakkör és egyéb szabadidős tevékenység személyes példaadás a tantestületi és a tanulói etikai kódexünk tanulmányozása, az abban foglaltak megbeszélése osztályfőnöki órákon szituációs játékok

14

CÉLOK

FELADATOK

I. ERKÖLCSI NEVELÉSI-OKTATÁS - az emberi méltóság és jogok tiszteletére nevelés

-

-

-


/folytatás/

a gyermekek megismertetése jogaikkal (Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, Gyermekjogi Charta) és kötelességeikkel gyermekeink felkészítése a demokratikus társadalmi rend megismerésére, a társadalmi funkciók gyakorlására megtanítani gyermekeinknek a mindennapi emberi együttélést biztosító normákat felismertetni velük az emberi és kisebbségi jogok megsér-tésének jelentőségeit és veszélyeit

diákönkormányzati munka során iskolagyűléseken az alapvető demokratikus társa-dalmi funkciókat gyakorol-tatjuk a gyermekekkel megismertetjük őket az ezek-ről szóló írásbeli dokumentu-mokkal osztályfőnöki óra

15

CÉLOK

FELADATOK


II. ÉRTELMI NEVELÉS -

-

-

a kogníció, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása kreativitás fejlesztése értelmes tevékenységre nevelés önálló döntésre képes személyiség nevelése a kognitív energia optimális és hatékony beosztására nevelés az emlékezet fejlesztése a figyelem fejlesztése

-

-

-

a fogalmi, az analógiás, a diszkriminációs, az asszociációs és az absztrahálószintetizáló gondolkodás fejlesztése gyermekinkben a figyelem terjedelmének, minőségének, beosztásának, szelektivitásának mérése és fejlesztése tanulóinkban a tanulók önálló munkára, kutatásra, ismeretszerzésre késztetése

-

-

-

-

-

-

minden tanítási órán: a különböző gondolkodási műveletek, technikák meg-tanítása tevékenykedés közben a gyermekek kritikaidöntési szituációkba való állítása a tananyag gondolkodtató megtanítása, a műveletek algoritmusokra való bontása a tanórákon a sajátos tantárgyi jelleghez igazodó tanulási módszerek elsajátíttatása szakszókincs használatának megkövetelése minden tanulmányi és egyéb kulturális versenyen olyan motívumok és olyan motivációs rendszer alkalmazása, amelyek során a gyer-mekek a tanulási erőfeszítést értelmes, gyakran örömet okozó tevékenységként élik meg.

16

CÉLOK II. ÉRTELMI NEVELÉS

-

FELADATOK


/folytatás/

-az alapműveltség kialakítása - a szövegértő olvasás, a lényeg-kiemelési képesség a nyelvtudás kialakítása kialakítása az elmélet gyakorlatban való felhasználási a helyesírási és számolási készség fejlesztése a beszédművelés, a beszéd-készség, a képességének kialakítása kommunikációs készség kialakítása, a metanyelvi jelek felismerésének, értelmezésének megtanítása a nyelvi érzékenység kialakítása a különböző képességű, tehetségű tanulók fejlesztése a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, felzárkóztatása A tanulmányi előmenetelek folyamatos figyelemmel kísérése A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, A tájékozott és tudatos fogyaszAz egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartásának, Tóvá váláshoz szükséges ismereA természeti értékek tek és tudás elsajátíttatása a védelmének, gyerekekkel. A tájékozódás képességének, Felkészítés a felnőtt életre, a fogyasztói - A döntési helyzet felismerésének, kultúra kialakítása A döntésre való felkészülésA piac, a marketing és a reklám nek a megtanítása. szerepének megismertetése. A minőség, a biztonság, a gazdaságosság és a takarékosság fogalmának elsajátíttatása a fogyasztói kultúrában. A szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képességének, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelésének kialakítása

játékos feladatokon keresztül, tevékenykedtetéssel, szemlé-lődéssel tanítjuk a gyermekeket tanórák kertében differenciálás, nívócsoportok szervezése tanórán kívüli foglalkozások szervezése igény szerint (szakkörök, önképzőkörök, előkészítők, korrepetálások, tanulószoba, napköziben készségfejlesztő programok) diagnosztikus, formatív, szummatív méréseket végzünk

- Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítve a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. /Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, Fizika – mérés, Mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, Magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, Biológia – génmódosított élelmiszerek táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok Háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, Informatika – elektronikus kereskedelem (ekereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám Története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) • Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) • Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) • Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

kontrollfunkciók kialakítása

fegyelemre, önfegyelemre nevelés

• Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. minden szakórán és kulturális programon - személyes példaadás

17

CÉLOK

FELADATOK


III.. ESZTÉTIKAI NEVELÉS -

szépre, igényességre nevelés a rút, az értéktelen felismerésére való nevelés a különbség érzékelésére való nevelés a fantázia fejlesztése

-

-

-

-

gyermekeink megtanítása a látott, olvasott, hallott élmény befogadására, elemzésére, érté-kelésére megtanítani gyermekeinket az önálló alkotások létrehozására, fantáziájuk szabadon enge-désére annak megtanítása, hogy az esztétikának az élet minden területén (öltözködés, meg-jelenés, lakáskultúra, építészet stb.) szerepe van saját ízléskultúra kialakítása forma és funkció kapcsolatának megtanítása a múlt és jelen tárgyainak esztétikájában “én-kép” fejlesztése az emelt szintű zenei nevelés során kialakított művészi ér-zékenység átvitele más tan-tárgyakra (irodalom, rajz) önértékelés fejlesztése

-

-

-

-

-

-

-

irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotásokat tanul-mányozunk, elemzünk szempontokat és algoritmusokat alakítunk ki tanít-ványainkban, amelyek se-gítségével az önálló elemzésre is képessé válnak összehasonlító vizsgálatot végzünk értékes és értéktelen műveken tanítványainkat színházba, Operába, Zeneakadémiára és múzeumokba visszük alkotni, kiteljesedni hagyjuk és segítjük őket megköveteljük az írásbeli munkák tetszetős külalakját osztálytermüknek, az iskola belsejének és külsejének tisztán és rendben tartására ösztönözzük őket osztályfőnöki és szakórákba építve beszélgetünk a “mindennapi” esztétikáról (öltözet, lakás stb.)

18

CÉLOK


FELADATOK

IV. TESTI NEVELÉS -

-

-

mozgáskultúra fejlesztése egészséges életmódra nevelés alapvető fizikai képességek kialakítása ellenállóképesség fejlesztése motorikus cselekvési biztonságra nevelés a testnevelés és a sport pre-venciós értékének ismeretére nevelés mozgáskommunikációra nevelés a tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében a víz, mint mozgásközeg megszerettetése, elfogadtatása

-

-

-

-

-

-

testi fejlődés-érés támogatása higiéniai szokások kialakítása, erősítése edzettség fejlesztése ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, károsodások csökkentésére genetikus mozgáskészségek fejlesztése sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség kialakítása mechanikai – biomechanikai törvényszerűségek megértetése a kollektív siker és tevékenység örömének nyújtása

-

rendgyakorlatok bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére alkalmas szabad kézi szer és társas gyakorlatok (gimnasztika) - kötetlen tartós futások - futó, dobó, ugrógyakorlatok, versenyszerűen is - hajítások és célba dobó, ugrógyakorlatok, versenyszerűen is - torna és atlétika sportági anyagainak elsajátítása - sportjátékok mozgásanyagának és szabályainak elsajátítása - test-test elleni küzdelem (küzdőjátékok) - zenére történő mozgások (RSG, aerobic) labdák, súlyzók, kötelek egyéb sportszerek használata (zsámoly, pad, szekrény, szőnyegek, gumikötél stb.

19

-

egészséges, tetterős személyi-ségek nevelése a félelem, a nehézségek leküzdésére nevelés kudarctűrésre nevelés társaik teljesítményének megbecsülésére nevelés szabályok betartására, egymás segítésére (segítségnyújtás) nevelés

-

-

-

CÉLOK IV. TESTI NEVELÉS

tanulási, játék és sportolási élmények nyújtása, az "én-kép" fejlesztése a szem-kéz-láb (egész test) koordinációjának fejlesztése a térbeli tájékozódás fejlesztése a kinesztetikus differenciáló képesség fejlesztése

-

-

FELADATOK

szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok, téli sportok, kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka stb.) testnevelési játékok támasz- és függésgyakorlatok


/folytatás/ -

a motoros emlékezet fejlesztése izomérzékelés fejlesztése ritmus- és reakciókészség fejlesztése rendszeres fizikai aktivitás igényének kialakítása valamennyi sportszer rendeltetésszerű használatának ismertetése

kúszások és mászások, egyensúly-gyakorlatok egyéni és csapatversenyek úszás, játék a vízben

20

CÉLOK

FELADATOK


V. TECHNIKAI NEVELÉS -

mindennapi életre, gyakorlatiasságra nevelés a praktikus intelligencia fejlesztése a helyes életvitelre való nevelés a "Csináld magad!”szemlélet kialkítása pályaválasztás elősegítése környezetvédelemre nevelés

-

-

-

4.1

alapvető technikai, műszaki ismeretek elsajátíttatása a gyerekkel megtanítjuk gyerekeinket a helyes időbeosztásra, a na-pirend fontosságára alapvető háztartási ismeretek megtanítása, mint pl. energiafelhasználás, a pénz helyes beosztás, bevásárlás, lakásfenntartás, főzési alap-ismeretek, varrás, kézimunkák, lakberendezés, kertészkedési alapismeretek kézügyesség fejlesztése kreativítás fejlesztése esztétikai érzék fejlesztése technikatörténet megismertetése a gyerekekkel a technika és más tárgyak koncentrációjának fejlesztése az anyagok újrahasznosíthatóságának megtanítása

-

-

-

-

Kiemelt céljaink az oktató-nevelő munkában

7-8. évfolyamon külön választható tantárgyként ok-tatjuk a háztartási ismereteket a technika órák keretén belül különböző munkákat, technikai eljárásokat tanítunk papír, fa, textil, fém, műanyag különböző eszközökkel való megmunkálása, használati tárgyak készítése háztartási munkafolyamatok, -fázisok gyakoroltatása a gyerekekkel

21

• Tanulóik szilárd ismertekkel rendelkezzenek. • Τanulóink képességeinek kibontakoztatása, személyiségük minél sokoldalúbb fejlesztése (felzárkóztatással és tehetséggondozással). • Képesek legyenek az önálló tanulásra, önművelésre és önálló véleményalkotásra. • Rendelkezzenek jó kommunikációs képességgel. • Legyenek szorgalmas, becsületes, kitartó, tisztelettudó, fegyelmezett, nyílt, udvarias tagjai a társadalomnak. • Rendelkezzenek megfelelő önbizalommal, legyenek képesek alkalmazkodni az iskola belső rendjéhez. • Óvják és becsüljék természeti és épített környezetüket, törekedjenek majd felnőtt korukban is a környezettudatos életvitelre. • Szerezzenek meg minden ismeretet, amely szükséges ahhoz, hogy képesek legyenek életüket tudatosan, aktívan, egészségesen élni és szervezni. • A kisebbségi oktatásban részesülő tanulók segítése identitásuk megtalálásában. • A veszélyeztetett, az anyagi szempontból hátrányos helyzetű tanulók segítése.

22

5. Kisebbségi német nemzetiségi nyelvoktatás és népismeret programja 5.1

A program kidolgozásánál figyelembe vettük a következő okiratokat:

• A 919/1997.(XI.25.) Ökt. határozata Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzata • Közoktatási törvény • A művelődés és közoktatási miniszter 32/1997.(XI.5.)MKM rendelete: Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelvei • Nemzeti Alaptanterv • Kerettanterv • Német nyelvoktatás tanterve 1997 szeptemberében a szülők kérésére kezdtünk el foglalkozni a német nemzetiségi nyelvoktatás bevezetésének gondolatával. Kispesten és ezen belül Wekerle-telepen a német ajkú lakosságot főként a múlt században idetelepült iparosok képviselték. Számuk a történelem folyamán lecsökkent. A kerület lakossága cserélődött, lakáscserék, házasságkötések kapcsán a szomszédos Soroksárról és Vecsésről kerültek ide német identitásukat őrző emberek. Létezik tehát egy réteg, akikben megmaradt vagy felébredt az igény, hogy gyermekeik nemzetiségi nevelés-oktatásban részesüljenek. Mivel a kisebbségi pedagógiai program kialakításának és megvalósításának nem lehet akadálya a tanulók családból hozott nyelvtudásának hiánya, indulásul a kisebbségi nyelvoktató programot választottuk.

5.2

A kisebbségi nevelés-oktatás célja

A kisebbségi nevelés-oktatás a magyar közoktatás része. Sajátossága, hogy intézményi keretek között biztosítjuk a német nyelv tanulását, a kisebbségi történelem kultúra megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését, gyakorlását. Törekszünk arra, hogy az iskola valamennyi tanulója számára váljék nyilvánvalóvá a nyelvi és kulturális gazdagság előnye. A kisebbségi német nyelvet oktató programunk célja, hogy a nyelv tanításával és a kisebbségi népismeret témaköreinek feldolgozásával hozzájáruljunk a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.

23

A tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelvet tantárgyi keretben, élő idegen nyelvként oktatjuk az első évfolyamtól, felmenő rendszerben. Nevelési rendszerünkbe beépítjük a kisebbségi pedagógiai koncepcióban rögzített elvek, célok megvalósításához vezető konkrét feladatokat. Fő törekvésünk, hogy gyakorlati nyelvi készségeket alakítsunk ki, és ezáltal fejlesszük a német nyelv művelt köznyelvi szintű használatát. Oktatásunk elsősorban kommunikatív jellegű, megfelelve a modern nyelvoktatás követelményeinek. Természetesen az írásbeliségre is hangsúlyt fektetünk (nyelvtani tesztek, fogalmazások, levelek írása), hiszen oktatási rendszerünk megköveteli a tudásszintek mérését. Az eltelt időszak tapasztalatai, eredményei igazolják döntésünk helyességét. Ez az oktatási koncepció az ismétlődő és folyamatosan progresszív jellegénél fogva elősegíti tanulóinknak a nemzetiségi, ill. kéttannyelvű középiskolákban való továbbtanulást. Fő feladatunk – a kommunikatív nyelvoktatás - megvalósításával nemcsak a modern nyelvtanítás követelményeinek teszünk eleget, hanem fejlesztjük tanulóink önállóságát és kreatív gondolkodását. Azok a tanulóink, akik az 1. osztálytól kezdve tanulják a német nyelvet, a 14. életévük betöltése után lehetőséget kapnak alap- illetve középfokú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzésére. Ennek elősegítésére és lebonyolítására felvettük a kapcsolatot az Osztrák Intézettel. A statisztikák szerint Kispesten egyre kevesebb azoknak az iskoláknak a száma, ahol német nyelv tanítása folyik. Iskolánk iránt viszont évről évre változatlanul intenzív az érdeklődés. Úgy gondoljuk, a magas óraszámok, a csoportbontás, módszereink, kisebbségi rendezvényeink vonzerőt jelentenek a szülők számára, s ez igazi bizonyíték arra, hogy igény van ilyenfajta oktatási formára.

Kiemelt célok 





  

Legfontosabb célunk, hogy felkészítsük tanulóinkat a német nyelv, a kisebbségi kultúra és az országismeret magasabb szintű, elsősorban nemzetiségi középiskolában ill. kéttannyelvű gimnáziumokban történő elsajátítására. A napjainkban már természetes szülői igényeknek megfelelően célul tűztük ki az alap- ill. középfokú nyelvvizsgára való felkészítést. A nyelv mint a kisebbség nyelve ébressze fel a tanulókban az érdeklődést, ismerjék meg, használják őseik nyelvét, azok kultúráját, hagyományaik ápolását. A nevelésen keresztül erősödjön a tanulók identitástudata. A nyelv tanulása bővítse általános műveltségüket. Nyerjenek betekintést a német nyelvű országok, a Magyarországon élő németek kultúrájába.

24



 

A tanulók legyenek képesek a mindennapi élet szituációiban német nyelvi kommunikációra mind szóban, mind írásban (ennek érdekében minden nyelvi készséget egyformán fejleszteni kell, hogy minden területen megalapozott tudás birtokába jussanak). A tanulók ismerjék meg a német nyelv néhány variációját, dialektusát. Jussanak nyelvtudásuk segítségével olyan ismeretekhez, amelyekhez magyar nyelven nem tudnak hozzájutni.

5.3

A kisebbségi nevelés-oktatás tartalma

A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki. Pedagógiai programunk a kisebbségi oktatási formához igazodóan tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben. A/ Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom A német nyelv tudása lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. Központi feladatunk tehát az irodalmi nevelés terén a német nyelvű irodalom megismertetése, az olvasás megszerettetése. A hagyományos nyelvoktató programunkban a követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a NAT élő idegen nyelv részletes követelményei. B/ Hon- és népismeret Ez a tananyag a német kisebbség és a német nyelvű országok kultúrájáról, történelméről, hagyományairól és jelenéről szóló ismereteket tartalmazza. A kisebbségi népismeret általános témakörei: - ének- zenei és tánckultúra - hagyományok, szokások, ünnepek és jelképek - földrajzi, történelmi ismeretek - nyelvhasználati sajátosságok A kisebbségi népismereti tartalmak a német nyelv tantervben jelennek meg első évfolyamtól kezdődően. Alsó tagozatban a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú. • népköltészeti alkotások, gyerekjátékok, táncok, népdalok • családi és egyházi ünnepekhez kapcsolódó mondókák, dalok, szokások • ajándékok, díszek barkácsolása, funkciójuk ismerete

25

•

mesék, történetek irodalmi német nyelven

Felső tagozatban • az alsó tagozatban elsajátított ismeretek bővítése (hasonlóságok, különbözőségek felismerése) • érdeklődés felébresztése más kultúrák és azok tisztelete iránt • ösztönzés a német irodalom megismerésére, a német dal- és néptánckincs ápolására • német nyelvű országok földrajza • a magyarországi németek történelme, földrajzi elhelyezkedésük • a magyarországi németek nyelvének sajátosságai, eltérések az irodalmi nyelvtől Iskolánkban lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak is, akik nem vesznek részt a kisebbségi nyelvoktatásban, hogy megismerjék a kisebbségi kultúrát.

5.4

A nemzetiségi nyelv oktatásának megszervezése, órakeretek

Iskolánkban a program megvalósulása 1-8. osztályig tart. Az első osztályosok felvételénél elsőbbséget élveznek az iskola környezetében lakó gyermekek, ezen felül azok is, akik magukat a német kisebbséghez tartozónak vallják, de származásuk igazolása nem kötelező. A program megvalósítása elsősorban osztálykeretben, 1-8. évfolyamig heti 5 órában, az azonos évfolyam tanulóiból alkotott csoportban történik. Amennyiben a csoport és osztálylétszámok engedik, más iskolák érdeklődő tanulóit is felvesszük, de legfeljebb az 1. osztályban, felsőbb évfolyamos esetén a tanulónak vizsgával kell igazolnia nyelvtudását.

5.5

A program megvalósulásának személyi feltételei

Jelenleg négy pedagógus tanítja a német nyelvet: egy egyetemi végzettséggel, három főiskolai végzettséggel. Ketten külföldi tanfolyamon is részt vettek (Ausztriában, Németországban), ahol elsősorban országismerettel és módszertannal foglalkoztak behatóbban. A következő két évben egy nyelvtanár felvételére lesz szükség, mivel a 2004-2005-ös tanévben már hetedik osztályosok lesznek azok a tanulók, akik elsős koruk óta bontott csoportban tanulják a német nyelvet, a rá következő tanévben pedig a program végigér mind a nyolc évfolyamon.

26

5.6

A program megvalósulásának tárgyi feltételei

Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek iskolánkban optimálisnak mondhatók. A következő segédanyagokkal rendelkezünk: ♦ német nyelvű könyvek, Németország térképek, melyeket a Goethe Intézettől kaptunk ♦ kétnyelvű szótárak ♦ jó minőségű applikációs képek (2x43 db), melyeket a témakörök feldolgozásánál nagyon jól lehet használni ♦ nyelvtani táblázatok (nagy méretűek, a falra kifüggeszthetők) ♦ televízió, videólejátszó, magnó ♦ mobil nyelvi labor, 18 fejhallgatóval és központi egységgel (praktikus, könnyen összeállítható), nagyban hozzájárul a hallás utáni megértés fejlesztéséhez. ♦ a tanterem otthonosságát új, kényelmes, a jó testtartást elősegítő székekkel biztosítjuk ♦ pormentes tábla ♦ a nemzetiségi táncok oktatásához, illetve a szereplésekhez német nemzetiségi ruhákat varrattunk szülői segítséggel és alapítványi támogatással.

5.7 A német nyelv tanításához használt tankönyvek kiválasztásának szempontjai: ♦ ♦ ♦ ♦

feleljenek meg a modern nyelvoktatás követelményeinek feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak - legyenek tanulásra ösztönzők (játékos feladatok, érdeklődés-felkeltő a kiegészítő tankönyvek tartalmazzák a hon- és népismereti anyagot

illusztrációk)

Jelenleg használt könyveink: 1.-2. évfolyam: Mein erstes Deutschbuch 3.-4. évfolyam: Schulbus sorozat 5.-8. évfolyam: Start Neu Unterwegs Neu Grünes Licht Kiegészítő könyveink: A Nemzeti Tankönyvkiadó által megjelentetett olvasókönyvek /Lesebuch-sorozat/ A nyelvtani szerkezetek tanításához, a játékosság biztosításához, daltanításhoz, a hallás utáni megértés fejlesztéséhez hang- és videokazettákat használunk.

27

6.

A képzés teljes szerkezete

6.1

Általános jellemzők

Iskolánk 8 évfolyamon, 6-14 éves korig foglalkoztatja a tanulókat. Évfolyamonként két osztály indítunk. Az egyikben emelt szintű ének-zene, szakköri keretben néptánc oktatást végzünk. A másikban a német kisebbségi nyelvoktatást biztosítjuk. A mindennapos testnevelés keretén belül: Alsó tagozaton úszást, sportkört, játékos tornát, labdarúgást, Felső tagozaton úszást, sportköri foglalkozást, labdarúgást kínálunk. Az egyre növekvő számú egészségkárosult gyerekek könnyített testnevelésben részesülnek. A tanulás elősegítése érdekében a rászorulóknak tanulószobai foglalkozást szervezünk, ahol mindennap humán és reál szakos tanár segíti a felkészülést. Tanítási órák után napközis foglalkozást biztosítunk. Szakkorrepetálást is szervezünk a felzárkóztatás érdekében. A szülők és tanulók igényei alapján különböző szakköröket, tanfolyamokat indítunk a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően a tehetségesek fejlesztésére. A tanulók órák közötti vándorlását megszüntetni nem tudjuk, de lehetőségeinkhez mérten csökkentjük.

6.2

Teljes tantárgyszerkezet szaktárgyi órabontása

A Nemzeti Alaptanterv műveltségi területei a Kerettanterv által meghatározott tantárgyakban jelennek meg, illetve integrálódnak. Az integrációs háló áttekinthetően szemlélteti a NAT egyes műveltségi területeit, részterületeit, továbbá megmutatja, mely tantárgyak keretében integrálódnak (1. sz. melléklet). Az iskola óratervének kialakításakor az oktató-nevelő munkánkat meghatározó pedagógiai elvek és célok vezéreltek minket. A Közoktatásról szóló törvény 52.§ 3. a), b), c), d) pontjai meghatározzák a tanuló kötelező tanóráit. Ezen óraszámok felhasználását az Óraterv táblázatban (2.sz melléklet) a “K” -val jelzett oszlop tartalmazza. A tanulók ennek kapcsán sajátítják el a NAT műveltségi területeinek, részterületeinek, illetve a Kerettanterv tantárgyainak minimális követelményeit. Ezen túlmenően a 243/2003.(XII.17.) Kormányrendelet alapján az emelt szintű énekzene, illetve a kisebbségi nyelvoktató program teljesítése érdekében meghatároztuk azokat a tanítási órákat, amelyeket a tanulóknak kötelezően választaniuk kell.

28

Az 52.§ (7) a), b), c), pontja a nem kötelező, választható tanórák szervezésére ad lehetőséget. Ezeket az órákat az angol nyelv, a technika tantárgy oktatására-bontására; a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra fordítjuk. Választás után a tanuló számára kötelező a részvétel. A kerettantervi modulokat a következőképpen tanítjuk: tánc és dráma: a magyar irodalom tantárgyba integráljuk hon- és népismeret: a történelem tantárgyba integráljuk informatika: az informatika tantárgyba integráljuk ember- és társadalomismeret: az osztályfőnöki órába integráljuk mozgókép- és médiaismeret: a rajz tantárgyba integráljuk egészségtan: 6. osztályban a természetismeret tantárgyba, nyolcadik osztályban a biológia tantárgyba integráljuk Minden évfolyamon 2 osztályt / A és B/ indítunk. Az "A" osztályokban első osztálytól kezdve a német kisebbségi nyelvoktatás keretében heti 5 órát biztosítunk. A kisebbségi nyelv tanításának több formája létezik, ezek közül mi a kisebbségi nyelvoktató formát választottuk. A jövőben tervezzük 2 tantárgy (testnevelés és ének) német nyelvű tanítását, sőt a napköziben az ebédeltetés is egyik héten németül, másik héten magyarul történne. A "B" osztályokban emelt szintű ének oktatását kínáljuk magasabb óraszámban. Terveink szerint mind a német, mind az angol órákon csoportbontást alkalmazunk. Az 53.§ (1)-(6) pontjai a tanórán kívüli foglalkozások időkeretét szabják meg. Hat napközis csoportot tervezünk alsósoknak, egy tanulószobás csoportot a felsősöknek. A tanulók heti óraszámát a kötelező és a kötelezően választható órák együttesen adják. Ezt a 2 sz. melléklet tartalmazza és szemlélteti.

6.3

Átjárhatóság az iskolán belül

Az átjárhatóságot a NAT és a Kerettantervre épülő helyi tanterv tananyagtartalma és követelményrendszere biztosítja. A más iskolából hozzánk kerülő tanulók tudásáról szóbeli, írásbeli felméréssel tájékozódunk. A tapasztalt lemaradás ismeretében 2-3 hónap türelmi időt biztosítunk a felzárkózásra. A hiányosságok ismeretében felzárkóztatási ütemterv alapján korrepetálással, differenciálással pótoljuk a szükséges ismeretanyagot. A türelmi idő végén a tanító vagy szaktanár írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel győződik meg a tudásbeli hiányosságok pótlásáról. Az 1. osztálytól kezdve emelt szintű ének, illetve kisebbségi nyelvoktató osztályba járó tanulók részére a normál tantervű csoportba biztosított az átjárhatóság a tanév kezdetén.

29

Ha az "A" osztály létszámát nem teljes egészében emelt szintű ének-zene tanterv szerint tanuló gyermekek alkotják, a normál tanterv szerint tanuló gyermekeknek csoportbontással biztosítjuk az ének-zene oktatást. Ha a "B" osztály létszámát nem teljes egészében német kisebbségi nyelvoktatásban részesülők alkotják, csoportbontás keretében tanítjuk a német nyelvet.

6.4

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelményeket a helyi tantervünk tartalmazza tantárgyanként. A magasabb évfolyamba lépő tanulót nem kell újra beíratni. A tanuló az egyes évfolyamok teljesítéséről bizonyítványt kap, mely bizonyítvány közokirat. A fő viszonyítás a NAT és a Kerettanterv követelményrendszeréhez, továbbá kerületi, fővárosi, országos standard mérési adatokhoz történik. Aki egy - két tantárgyból nem teljesít, annak lehetőséget biztosítunk a javítóvizsgára, három vagy több tárgy meg nem felelése esetén évet kell ismételnie a tanulónak. A Közoktatási törvény 71. § (3) bekezdése alapján a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a tanköteles tanuló második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot, a Közoktatási törvény 71. § (4) bekezdése értelmében lehetővé tesszük, hogy az adott tantárgyból, tantárgyakból egyéni foglalkozásokon is részt vegyen. A tanuló részére a Közoktatási törvény 71. § értelmében kérelemre engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne.

6.5

Átjárhatóság iskolán belül:

Az átjárhatóságot a NAT és a Kerettantervre épülő helyi tanterv tananyagtartalma és követelményrendszere biztosítja. A más iskolából hozzánk kerülő tanulók tudásáról szóbeli, írásbeli felméréssel tájékozódunk. A tapasztalt lemaradás ismeretében 2-3 hónap türelmi időt biztosítunk a felzárkózásra. A hiányosságok ismeretében felzárkóztatási ütemterv alapján korrepetálással, differenciálással pótoljuk a szükséges ismeretanyagot. A türelmi idő végén a tanító vagy szaktanár írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel győződik meg a tudásbeli hiányosságok pótlásáról.

30

Az 1. osztálytól kezdve emelt szintű ének, illetve kisebbségi nyelvoktató osztályba járó tanulók részére a normál tantervű osztályba vagy csoportba biztosított az átjárhatóság a tanév kezdetén. Ha az "A" osztály létszámát nem teljes egészében emelt szintű ének-zene tanterv szerint tanuló gyermekek alkotják, a normál tanterv szerint tanuló gyermekeknek csoportbontással biztosítjuk az ének-zene oktatást. Ha a "B" osztály létszámát nem teljes egészében német kisebbségi nyelvoktatásban részesülők alkotják, csoportbontás keretében tanítjuk a német nyelvet.

31

6.5

Oktatásunk, nevelésünk fő színterei A/ Kötelező tanórai foglalkozások: • osztályban tanítási órákon, alsóban nagyfelmenő ( 1 - 4 osztály) rendszerben, felsőben osztály-szaktantermi rendszerben B/ Kötelezően választható tanórai foglalkozások A tanulók érdeklődése és igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervezünk: "A" osztály: német kisebbségi nyelvoktatáshoz alsó tagozaton 2, felső tagozaton 3 német nyelvi óra. "B" osztály: emelt szintű ének-zene oktatáshoz az alsó tagozaton 2, a felső tagozaton 3 óra, mely magában foglalja a z 1 karéneket is. C/ Tanórán kívüli foglalkozást a tanulók igénye, érdeklődése szerint szervezünk: • a napközi feladata: ⇒ az iskolai tanulmányok segítése, tanulási technikák megtanítása, ⇒ tehetséggondozás, a személyiség sokoldalú fejlesztése, ⇒ a szocializáció segítése, ⇒ az otthonosság komfortérzetének biztosítása, ⇒ az étkezési kultúra, illemtudó viselkedés és a kommunikáció fejlesztése, ⇒ a szabadidő kultúrált és szórakoztató eltöltési lehetőségének biztosítása, ⇒ játékkultúra fejlesztése ⇒ aktív segítője az egészséges életmód megélésének. • tanulószobai foglalkozás • énekkar, • diákkör, sportkör, labdarúgó kör • tanulmányi versenyek, • házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, diáknap. • szakkörök: A tanulók érdeklődése és igénye szerint - megfelelő létszám esetén - az alábbi térítéses szakkörök indítását biztosítjuk: Kézműves: ⇒ textil- és fonalmunkák ⇒ horgolás, kötés ⇒ agyag- és gipszmunkák ⇒ famunkák

32

⇒ ⇒ ⇒ ⇒

gyöngyfűzés papírmunkák barkácsolás modellezés

Kulturális: ⇒ számítástechnika ⇒ idegen nyelv ⇒ színjátszó ⇒ háztartástan ⇒ könyvtárismeret ⇒ kommunikáció ⇒ csillagászat ⇒ sakk ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒

néprajz bábozás újságszerkesztés környezetvédelmi elsősegélynyújtás KRESZ - baleset-megelőzés önismeret illemtan egészséges életmód

Mozgás: ⇒ sportjellegű ⇒ mozgásos játékok ⇒ modern tánc ⇒ túrázás ⇒ néptánc ⇒ ügyességi játékok Ezen kívül az iskolából indulva és ide visszaérkezve lehetőség van korcsolyázásra és lovaglásra. (Ezek az iskolától független szervezésű tanfolyamok.)

6.6

Sajátos tevékenységi formák iskolánkban • Tanévnyitó ünnepély - elsősök ünnepélyes fogadása

33

• • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • •

•

Részvétel a Wekerle-napokon (az osztályközösségek által előadott énekes, táncos műsorszámokkal) Tátika ( népszerű énekesek, együttesek stílusának utánzása, énekben, öltözködésben, mozgásban) Nagycsoportos óvódások iskolalátogatása Nyílt nap a leendő első osztályosok szüleinek Tapasztalatcsere az óvónőknek, bemutató tanítások az 1. osztályban ( a kerület óvónőit november első hetében meghívjuk, volt óvodásaikkal munka közben, tanítási órán találkozhatnak) Vers és prózamondó verseny (alsó tagozaton) Vers és prózamondó verseny (felső tagozaton) Mesemondó verseny (alsó tagozaton) Szépolvasási verseny (alsó tagozaton) Szociális vásár (a szülők által felajánlott holmikból vásárt rendezünk, a befolyt összeget a szociálisan rászoruló gyermekek javára fordítjuk) Nyílt órák szülők részére (egy héten keresztül a szülőket meghívjuk, amikor is a különböző tantárgyak óráit megtekinthetik) Pályaválasztási szülői értekezlet a 8. osztályos gyermekek szüleinek, középiskolák képviselőivel közösen Erkel-hét (megemlékezés Erkel Ferenc születésének évfordulójáról, ünnepi hangverseny) Márton-napi lampionos felvonulás Wekerlén (a német népszokásnak megfelelő hagyományápoló rendezvény német táncházzal egybekötve) Mikulásvárás - Diszkó (a diákönkormányzat táncos estje) Luca-napi vásár (minden alsó tagozatos osztály vásárt rendez, a melyen játékokat, könyveket, ajándéktárgyakat árul) Karácsonyi hangverseny (a kerület katolikus templomában rendezett zenés irodalmi műsor, hangverseny) Osztálykarácsonyok Nevelőtestületi karácsony Sítábor Farsang - Farsangi diszkó Tanulmányi versenyek (minden tárgyból a tantárgy jellegének megfelelően írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok megoldása, értékelése, a helyezettek jutalmazása) Iskolagyűlés legalább két alkalommal (az igazgató tájékoztatót ad az iskola életéről, a tanulók megfogalmazhatják kéréseiket, kérdéseiket, és véleményt nyilváníthatnak)

34

• • • • • • • • • •

Kazinczy szépkiejtési verseny (kötelező és szabadon választott próza felolvasása) Föld napja – iskolai szintű kirándulás környezetvédelmi vetélkedővel egybekötve Múzeumi nap – az október 6-i megemlékezéshez, illetve az október 23-i ünnepélyhez kapcsolódóan Éneklő Ifjúság (a kerületi iskolák közötti verseny, minősítési lehetőséggel) Erdei iskolák (az alsó tagozatos osztályok tavasszal egy hetet szép, természeti környezetben tanulással és pihenéssel töltenek el) Tanulmányi kirándulások Tanévzáró ünnepély - Ballagás Nyári táborok Az iskola fennállásának és névadójának jubileumi ünneplése Zeneakadémia, operalátogatás (bérletek nagy számban)

• Színházlátogatások • Német nemzetiségi nap (a tanulók német hagyományoknak megfelelő műsorokat adnak elő) • Német nyelvi tábor, erdei iskola szervezése magyarországi németajkú környezetben • A későbbiek folyamán németországi, vagy ausztriai testvériskolakapcsolat kiépítése • Német kerületi vers- és prózamondó verseny megszervezése

35

7.

Egészségnevelési programunk

7.1.

Egészségnevelési alapelveink

Az egészségnevelés terén iskolánk feladata, hogy a diákok testi-lelki-szociális fejlődését biztosítsa, személyi és tárgyi környezetével elősegítse a gyerekek pozitív beállítódásának, magatartásának, szokásainak kialakulását, és ezáltal járuljon hozzá a diákok egészségi állapotának megőrzéséhez, illetve javításához is. Az egészség és az egészséges élet több különböző, de egymással összefüggő területből adódik össze. • •

• •

•

7.2.

A fizikai egészség fogalma testünk működéséhez, testrészeink egészségéhez kapcsolódik. A mentális egészség körébe tartoznak ismereteink, melyeket sok helyről szerezhetünk be, és ezeket jól alkalmazzuk az egészségünket érintő döntések során. Az érzelmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy mennyire értjük meg érzéseinket, milyen mértékben vagyunk képesek kifejezni ezeket. A társadalmi egészség fogalma azzal kapcsolatos, hogy tudjuk, hogyan kell együttműködnünk a társadalom tagjaival. Meg kell értenünk, hogy mi az, ami igazán fontos a családtagjainkkal, barátainkkal és más emberekkel való kapcsolatunkban. Az egyéniség egészsége fogalom arra vonatkozik, hogy milyen embernek látjuk magunkat, hogyan fejlődik a személyiségünk.

Az egészségnevelés célja

Az egészségnevelés során célunk, hogy a gyermekeket olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez juttatjuk, amelyek használatával egyrészt megőrizhetik saját egészségüket, másrészt amelyek birtokában képessé válnak a biztos és egészséges külső világ megteremtése érdekében helyesen dönteni. Célunk kialakítanunk a diákokban, hogy az egészség nem cél, hanem - egy optimális egyensúlyi állapot kialakításával és megőrzésével - eszköz a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához, További célunk, hogy iskolánk és a szülők nevelési elvei az egészségnevelés terén is azonosak legyenek, a szülőket partnernek tekintjük, a helyes életmód kialakíttatására a szülők gyakorlati bevonásával is törekszünk.

36

7.3.

A célhoz kapcsolódó feladataink •

• • • • • •

7.4.

Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek adunk át, átfogóan, azaz nemcsak környezetismeret és biológia órákon tanítjuk, hanem a többi tantárgyban is koncentráljuk ezeket az ismereteket. Megtanítjuk és tudatosítjuk a diákokban, hogy alapvető értékünk az egészség. Motiváljuk a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítjük az egészségvédő öntevékenységet, az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát. Segítjük a pozitív énkép kialakulását. Kialakítjuk a mértékletesség, a rendszeresség, a felelősség érzését. Tanítjuk, alakítjuk, fejlesztjük a konfliktusok kezelését, az empátiát, toleranciát.

Az egészségnevelés színterei iskolánkban

A/ Tanórákon: ALSÓ TAGOZAT Környezetismeret • Az ember szervezetének működése - Saját testünk működésének megfigyelése Érzékszerveink szerepe a megismerésben - Mérések a testen Szerveink működésének megismerése - Életünk környezeti feltételeinek vizsgálata Környezeti változások hatása életünkre - Különböző korú emberek életműködéseinek összehasonlítása Az ember életkori szakaszai •

Egészségnevelési feladatok - Óvodáskori egészségszokások továbbfejlesztése - Egészséges és beteg állapot megkülönböztetése - Helyes test- és fogápolás - Ártalmas hatások elkerülése - Betegápolás

37

-

Betegségek megelőzése Egészséget károsító szokások kialakulásának elkerülése Napirend - helyes napirend - helyes étrend - káros szenvedély elkerülése Biztonságos közlekedés: gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedés

Magyar irodalom, osztályfőnöki, ének, rajz, technika órák • A család - A család tagjai, családtagok feladata - Szeretet a családban, szülők iránti tisztelet - Nagyszülők tisztelete, szülők munkájának megismerése - Munkamegosztás a családban, feladataim, kötelességeim •

Önismeret -

•

Jó - rossz tulajdonságaim Tolerancia A közösségbeli "én" szerepe

Társas kapcsolatok - Osztálytársaim megismerése - A barátság ismérvei - Társas kapcsolatok az osztályban - Önuralom

Az alsó tagozaton igénybe vehető a logopédus a Móra Iskolából.

FELSŐ TAGOZAT Természetismeret, biológia, kémia • Az ember szervezetének működése - Tápanyagaink, vitaminok - Ivóvizek, levegő tisztasága - Szerves anyagok alapvető ismerete: cukor, fehérje, stb. - Emberi szervezet folyadékbevitele, ásványi sók szerepe - 6. osztály egészségtan modul - 8. osztály embertan, szervrendszerek működése, betegségei

38

• Egészségnevelési feladatok - Helyes táplálkozás - Sebek fertőtlenítése (jód tinktúra) - Egészséges életmód, táplálkozás, mozgás - Környezet megismerése - Környezetszennyező anyagok és az egészségre való hatása - Elemek, vegyületek élettani hatása - Káros szenvedélyek elkerülése - Biztonságos közlekedés, kerékpáros közlekedés Magyar irodalom, osztályfőnöki órák, ének, rajz, technika • Család - Alkalmazkodás a családban, családi ünnepek - Felelősségvállalás, tolerancia - A család funkciói: védettség, együttélés, nevelés, gazdálkodás - A család szélesebb kapcsolatai, rétegei • Önismeret - Eszménykép, példakép, reális énkép - Alkalmazkodás, önzés - önzetlenség, lelkiismeretesség, őszinteség - Az ösztönösség és a tudatos cselekvés közötti különbség, pályaorientáció - Önkritika, akarat, gátlások leküzdése • Társas kapcsolatok - Humánus társas kapcsolatok: barátság, tisztelet, őszinteség, segítőkészség, együtt működő közösség kialakítása - Az "én" elhelyezése a közösségben - Tolerancia a másság iránt - Kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése - A viselkedés látható és láthatatlan jegyei - Nemek közötti udvariasság

39

B/ Tanórán kívül: - Mindennapos testedzés program /sportkörök/ ► Lásd: 7.5 pontban - Alsó tagozatosoknak tanulmányi séta Wekerlén, a Füvészkertben Napközi az egészségvédelem jegyében - A napközi az egészségvédelem jegyében alkalomszerűen manuális és egyéb foglalkozásokat szervez - Napközi - az iskolai étkeztetés kínálatának, az étrendnek minél egészségesebbé való tétele - Környezetvédelmi, kémiai és egészséges életmód szakkör a felső tagozatos diákoknak - Előadások a KMO szervezésében, egészségmegőrző programok, illetve drog prevenciós előadás-sorozat - Minden évben 1 délután családi nap, mely vetélkedőkkel, kézműves foglalkozásokkal várja a szülőket, gyermekeiket -

-

Egészségvédelmi pályázatok figyelése, a gyermekek részvétele - folyamatos tevékenység A környezetvédelmi vetélkedőkön mindig előtérbe kerül az egészségvédelem (március - komplex természettudományi vetélkedő, április - környezetvédelmi vetélkedő) Múzeumlátogatások, kiállítások osztályszinten (Természettudományi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum) Osztálytermek, folyosók biztonságosabbá tétele, díszítése folyamatosan zajlik iskolánkban (teremdekorációs verseny) Az étkező kultúráltabbá tétele folyamatos (terítők, tányérok, berendezésének vásárlásával

C/ Iskolán kívül: -

Az alsó tagozatosok májusban több napos erdei táborban vesznek részt. A felső tagozatosoknak kétnapos osztálykirándulást szervezünk a tanév végén. A Föld Napja (ápr. 22.) alkalmából minden évben egy egész napos - játékos környezetvédelmi vetélkedővel egybekötött - kirándulásra visszük a gyerekeket. Nyári táborokat szervezünk

D/ Az egészségügyi szolgálat segítségével: ► együttműködési programunk a pedagógiai program 4. számú mellékleteként megtekinthető.

E/ A nevelési tanácsadó segítségével:

► együttműködésünk tartalmi és formai elemei pedagógiai programunk 14. fejezetében megtekinthetők.

40

F/ A szülőkkel való együttműködés során: -

7.5

sportdélutánok szülők, nagyszülők részére közös kirándulások közös előadások

Mindennapos testedzés programunk

Céljaink: - Szeretnénk megfelelni azon társadalmi elvárásnak, hogy a tanulóink magasabb szintű fizikai állóképességgel, edzettséggel rendelkezzenek. - Törekszünk kimozdítani őket és családjaikat a mozgásszegény életmódból. - Igyekszünk növelni a rendszeresen és aktívan sportolók számát. - El szeretnénk érni, hogy a napi mozgás a gyermekek értékrendjének aktív részévé -

váljon. Megszerettetjük és elfogadtatjuk velük programunkat, elérjük, hogy annak tevékeny résztvevői legyenek. Szeretnénk elérni, hogy programunk egy életre szóló motivációs tényezőként hasson tanulóinkra, és iskolánkból kikerülve életvitelükben helyet kapjon. Célunk, hogy az iskolánkban eltöltött évek alatt tanulóink váljanak képessé önállóan, tudatosan megfelelő mozgásmennyiség összeállítására és ezeknek önálló végzésére. A programunk népszerűsítésével felismertetjük a rendszeres testedzés egészségmegtartó és egészségjavító szerepét. Szeretnénk elérni, hogy a mindennapos testmozgás, testedzés elsődleges prevenciós eszköz legyen mindenki számára, tudatosítjuk a mozgás krónikus betegségeket megelőző hatását.

A program tartalma, formái: A/ Tanítási időn belül: - 1-8. osztályig a tanterv által kötelezően előirt tananyag elsajátíttatása. - 1-4. osztályig heti 3 testnevelés óra. - 5-8. osztályig 2 hetenként 5 testnevelés óra, - 1-4. osztályban azokon a napokon, melyeken nincs a tanulóknak testnevelés órája, 30 perces délelőtti játékos testmozgást szervezünk a gyerekek számára, amely  minden olyan napon, amikor az 1-4. évfolyamos osztályoknak nincs testnevelés órája, 7.45 – 8.00, illetve 11.45 – 12 óráig tart,  ezeken a napokon a szervezett foglalkozás az érintett osztályoknak 7.45-kor kezdődik,

41



a napi 2 x 15 perces játékos testmozgás megtartása az első illetve a negyedik órát tartó pedagógus feladata. Mivel az utóbbi időben egyre nő a tanulási zavarral, figyelemzavarral, hyperaktivitással küszködő tanulók száma, a heti 2x30 perces játékos tornát a mindennapos testnevelés céljának kielégítésén túl az alábbi részképesség-zavarok csökkentésére használjuk fel:  az egyensúlyi reakciók fejlesztése,  szemmozgások normalizálása,  a test két oldalának integrálása,  a vizuális forma – és térpercepció fejlesztése,  szerialitási zavarok javítása,  motoros memória fejlesztése. A fejlesztő gyakorlatokat iskolánk fejlesztő pedagógusa állította össze. A gyakorlatok végzéséhez a tanítók, szaktanárok számára segédanyagot biztosítunk. -

Könnyített testnevelést biztosítunk az alsó tagozaton a heti 3 órában az igényeknek megfelelően. Könnyített testnevelést biztosítunk a felső tagozaton 2 hetenként 5 órában az igényeknek megfelelően. A gyógytestnevelésben részt vevő tanulóinknak megszervezzük a tantervben előírt, a kerület két bázisiskolájában központilag biztosított gyógytestnevelési órákat.

B/ Tanítási időn kívül: - Sportköröket szervezünk a törvény adta lehetőségek és kötelezettségek figyelembevételével  1-4. osztálynak heti 2 x 45 percben,  1-4. osztálynak labdarúgás sportcsoport heti 2 x 45 percben,  5-8. osztálynak labdarúgás sportcsoport heti 2 x 45 percben,  5-8. osztálynak Erkel Kupa versenysorozat heti 2 x 45 percben, - Az osztályfőnökök vezetésével kirándulások, alkalmával gyalogtúrák, uszodalátogatások, tréfás sportversenyek, labdarúgás, testnevelési játékok keretében biztosítjuk a testedzést. - Az 1-4. osztályos tanulóknak erdei iskolákat szerveznek az osztálytanítók. - Challenge Day (kihívás napja = sportnap) egy tanévben 1 alkalommal, változó sportági versenyek rendezésével. - Szülők, nagyszülők sportdélutánja – tanulóink szülei számára életkorúaknak és nemüknek megfelelően asztali tenisz, tollaslabda, teremfoci, kosárlabda, kispályás labdarúgás.

42

8.

Környezetnevelési programunk

8.1

A környezeti nevelés elvei

A környezeti nevelés tartalma - világszerte - így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért erkölcsi-etikai irányultságúak. Meg kell tehát alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk szükséges alakuló értéktudatukat, együttműködési képességeiket, a személyes és kollektív felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatban harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és társadalomtudományi ismeretek köré, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, erkölcs, életviteli szokások formálása. A környezeti ismeretek önmagukban nem elegendők. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik - azon túl, hogy szilárd fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról -, képesek a célok érdekében felelősen cselekedni. A diákokban a cselekvésre törekvést szeretnénk kialakítani.

8.2 -

-

-

A környezeti nevelés célja Célunk kialakítani a diákokban a környezeti érzékenységet, a helyes szokásokat, viselkedési normákat. A természet, az élet és a környezet tiszteletére neveljük őket. A tanulókban tudatosítanunk kell, hogy a Föld bonyolult rendszer, és bármi történjék e rendszer bármely szintjével, elemével, az a többire is kihat. Tudatosítani szeretnénk a gyerekekben, hogy az ember a népesedési, termelési, fogyasztási szokásaival változtatja meg természeti, környezeti létezőket és ez okozza a környezeti szennyezést, amely veszélybe sodorhatja az egész emberiséget. Célunk tudatosítani bennük, hogy megfelelő törvényekkel, egyezményekkel a természeti, társadalmi (helyi) értékek felmérésével, a károk elhárításával, az egyes emberek környezettudatos életvezetésével ez a veszély mérsékelhető, talán megállítható. Célunk, hogy a diákok személyes környezetük társadalmi, természeti értékein keresztül ismerjék meg, mérjék fel a környezetvédelmi problémákat, és természetkímélő, természetvédő tevékenységi formákkal alakítsák ki a saját cselekvési kultúrájukat.

43

8.3

Az iskolai környezetnevelés színterei

A/ Tanórákon: ALSÓ TAGOZAT Környezetismeret • Az időjárás elemeinek megfigyelése • A víz megjelenési formái • Évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások • A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok megfigyelése (növény - állat gondozás) • A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai • Az anyagok csoportosítása • • • • • • • •

Termesztett növények megfigyelése A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség Az otthon tisztasága, szennyező forrásai Környezetünk tisztasága, szennyezettsége A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre > megelőzés, a védekezés lehetőségei Helyes és helytelen szokásaink Szelektív hulladékgyűjtés

Rajz és vizuális kultúra: • A környezet szépítése • Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelési technikák) • A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének ábrázolása • A tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. a növények élete) Technika: • A természetes - mesterséges környezet anyagai • Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen • Takarékos anyagfelhasználás, anyagok feldolgozása • A hasznosítható, élettelen anyagok (kukoricacsuhé, fűzfavessző, tobozok, gyűjteménykészítés) • A városi és a falusi élet összehasonlítása

44

Magyar nyelv és irodalom: • A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, • versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek elemzése Testnevelés: • A mozgás örömének átélése • A szabad levegőn való tartózkodás fontossága • Helyes viselkedés a természetben • A természeti környezet sajátosságai a túrák során • Természeti értékeink megismerése Ének - zene •

Állathangok megfigyelése, védelmünknek fontossága

FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv és irodalom: • Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tárgyról , lakókörnyezetünkről • Verselemzés - család, iskola, lakóhellyel kapcsolatos érzések leírása • Állampolgári nevelés a környezeti nevelésben • Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás Idegen nyelv: • Természeti környezetünk megóvása, Földünk nevezetes tájai, veszélyeztetett növények és állatok Matematika: • A tanulókat körülvevő konkrét környezet mennyisége és térbeli viszonyainak megismerése, adatok gyűjtése környezetünkből • A matematika-oktatásba beépített sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be. Számítástechnika: • Táblázatok kezelése, környezetvédelmi grafikonok értelmezése

45

•

•

Böngésző programok által a hazai és a nemzetközi környezetvédő szervezetek megismerése, számítógépes levelezésnél tudatosítva, hogy papírt nem fogyaszt, fát, környezetet kímél, szállítási feladatokat is kímél, így üzemanyag takarékos Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok - szűrés, lekérdezés

Történelem: • A földrajzi környezet hatása egy ország, térség fejlődésére • A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítása • Földművelés, állattenyésztés, termelés összefüggéseinek megtanítása • A mezőgazdaság fontosságának felismertetése • A fogyasztói társadalom problémái (szelektív hulladékgyűjtés, szemetelés, zaj) • Népességrobbanás, globalizáció problémája • Európai Unióba való belépésünk előnyei Fizika: • • • • •

A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában való hasznosítása Környezetvédelmi vonatkozások: kutak, vizek szennyezettsége Egyes elektromos fogyasztók, háztartási gépek teljesítményének, fogyasztásának megállapítása Energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása

Biológia, földrajz, természetismeret: • A tanulók legyenek tisztában a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását • Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása • Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége, a földi élet és az ember szempontjából • Az állat és növényvédelem szabályai • Vizek szennyezése, öntisztulás • Különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok • A mozgásszegény életmód következményei • A különböző szervrendszerekre ható környezeti ártalmak megismertetése • Népesedés - belvíz, árvíz okozta veszélyek • Az esőerdők pusztulása, elsivatagosodás • A forró, a mérsékelt, a hideg övezet környezetvédelme

46

• • • • Kémia: • • • • • •

Nemzeti Parkok megismertetése, fontossága Amerika: ültetvények, farmvidék, technológiai park Európa: országok kapcsolata a földrajzi környezettel, környezetvédelem fontossága országonként Magyarország földrajza, természeti adottságaink és erőforrásaink

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémia ipar lehet jelentős környezetkárosító, de potenciális környezetvédő is Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag és az energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében Levegőszennyezés, vízszennyezés problémái Energiagazdálkodás - megújuló energiahordozók, energiatakarékosság

Technika és életvitel: • Lakóhelyünk veszélyeztetettsége • A levegőszennyezés és elkerülésének módjai • Egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése • Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal • Környezetkímélő technológiák, hulladékok • A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése • Alternatív energiaforrások (napszél, biomassza) • Közlekedési eszközök környezetkímélő használata • Energiatakarékosság a lakásban Osztályfőnöki órákon: • Saját környezetünk megteremtése • A környezet hatásai, természeti értékek • Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek • Fogyasztói társadalom • A hulladék

47

B/ •

• • • •

•

• •

• •

C/ •

Tanórán kívül: Környezetvédelmi szakkör működik az iskolánkban felső tagozatosoknak, amely keretében különböző környezetvédelmi vizsgálatokat, megfigyeléseket, kísérleteket végzünk; amit elméletben tanultak a gyerekek, azt gyakorlatban is alkalmazni tudják. Rendszeresen látogatják az osztályok a Fővárosi Növény és Állatkertet. Az iskola évente örökbe fogad a Budapesti Állatkertből egy állatot, azt hogy melyik állat legyen, a gyerekek szavazzák meg Az osztályok látogatást tesznek a Természettudományi Múzeumban, a Mezőgazdasági Múzeumban és a Tropikáriumban. Iskolai környezetvédelmi programjaink: Az Állatok Világnapja (október 5.) alkalmából rendezett állatszépségversenyen, a diákok bemutathatják a kedvtelésből tartott háziállataikat. Játékos Természettudományi vetélkedőt tartunk márciusban az iskolai tanulmányi verseny keretén belül. Ez a vetélkedő magába foglalja a természettudományos tantárgyakat (biológia, természetismeret, kémia, fizika, matematika, földrajz) A Föld Napja (április 22.) alkalmából egész napos kirándulásra megy iskolánk valamennyi osztálya. A Föld Napja alkalmából több hetes vetélkedősorozatot indítunk, ami vagy környezetvédelmi rajzverseny keretében, vagy házi dolgozatok elkészítésével zajlik. A legszebb rajzokat, írásokat a folyosó falán rendezett kiállításon mutatjuk be. Évente kétszer papírgyűjtést rendezünk iskolánkban. Az iskola is külön gyűjti a felhasznált papírokat, illetve a diákok hétről-hétre behozzák a lejárt tévéújságokat.

Környezetnevelés. az iskolán kívül: A tanulmányi kirándulások felső tagozaton általában kétnaposak. Céljuk főképp a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével.

48

•

Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a iskolánk székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési- és tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő, megismerő tevékenységére építjük.

•

Iskolai táborok, nyári tábor, sítábor a jelentkezéstől függően.

49

9.

Személyiségfejlesztés

A személyiségfejlesztés színterei iskolánkban: a tanítási órák, a 6. fejezetben bemutatott szabadidős tevékenységek. A szorongásmentes, sokoldalú, sokirányú személyiségalakítás a nevelő-oktató munkánk minden területén megjelenik, melynek során a legmagasabb rendű, az egyén és a társadalom számára legszükségesebb összetevők kialakítására, fejlesztésére törekszünk. Az alapvető személyiségjegyek kialakulása és fejlődése nagyban függ a családi háttér befolyásától. Mivel azonban napjainkban a szülők nemritkán kevés időt tudnak fordítani erre, jelentős feladat hárul ránk, pedagógusokra. Úgy tapasztaljuk, hogy ezt a jellegű fejlesztést a szülők el is várják tőlünk. Úgy gondoljuk, hogy a megfelelő személyiségjegyekkel rendelkező pedagógusok személyes példaadása alapvetően befolyásolja, alakítja tanítványaik személyiségét. Törekszünk arra, hogy tantestületünk minden nevelője egyénisége legpozitívabb jegyeit bontakoztassa ki, alapvető szemléletében nagy hangsúlyt kapjon a gyermekközpontúság. A személyiség fejlesztésénél nem hagyjuk figyelmen kívül a gyermeket mint a fejlesztés tárgyát. A tanulókat bevonjuk az oktatási folyamatok tervezésébe és kialakításába, lehetővé tesszük az önrendelkezési jog gyakorlását, az önmagáért és társaiért felelős cselekvést. Minden személyiségjegy alakításánál figyelembe vesszük, hogy meg kell óvni a gyermeki személyiséget a sérüléstől, nem alkotunk kategorikus, megváltoztathatatlan véleményt a gyermekről, mivel a személyiségjegyek - kivéve a biológiai feltételekhez kötött sajátosságok- mind alakíthatóak, fejleszthetőek. A gyermek személyiségének alakulását folyamatosan nyomon követjük, ez szükséges, hogy a fejlesztés kellően tudatos, sokoldalú, rendszeres és folyamatos legyen.

9.1 

A személyiséget több vonalon fejlesztjük

A társadalmi feltételekhez kötött sajátosságok - morális tulajdonságok, irányultság, viszonyulások - alakításának célja a gyermekek társaikkal, tanítóikkal, szüleikkel való megfelelő kapcsolat kialakítása. Fontosnak tartjuk a megfelelő stílusban használt anyanyelv megkövetelését, a nyelvi durvaság, trágárság következetes tiltását. Az etikett, az illem korosztálynak megfelelő elsajátítását elsősorban osztályfőnöki órák anyagába építve, és a napközi csoportéletébe ágyazva valósítjuk meg, folyamatos szabályismertetéssel és gyakorlással. Ezek fejlesztése és betartatása az iskola minden dolgozójának feladata. A drámajáték, drámapedagógia módszereinek alkalmazása, a tanórák anyagába való beépítése, esetleg ilyen témájú szakkör működtetése nagy

50

segítséget nyújt a nevelőknek a megismerés folyamatában, a tanulóknak pedig önmaguk fejlesztésében. 

Az egyéni tapasztalatok alapján kialakult személyiség-összetevők: ismeretek, szokások, jártasságok, készségek fejlesztése minden tanórán lehetséges, valamennyi tanár és tanító nagy gondot fordít rá, hiszen a környezetből érkező hatásokon múlik, hogy ezek milyen gyorsan és milyen színvonalon alakulnak ki. Úgy gondoljuk, hogy a következetes, egységes elveken alapuló oktató-nevelőmunka eredményeképpen a személyiségjegyek az elvárt mértéknek megfelelően alakulnak. Mivel azonban a gyermekek alapjai különböznek, rögzítjük a kiinduló állapotot, hiszen a fejlődés csak ahhoz mérhető. Így a fejlődés mértéke adja az értékelés alapját. Az értékelésnél elsősorban azt vizsgáljuk, hogy a gyermek önmagához képest miként alakult, ez mutatja meg munkánk eredményességét. A tanórán kívül jó lehetőséget nyújtanak ezek fejlesztésére a különböző célirányos szakkörök, ahol a tanulók érdeklődési körüknek megfelelően többletismereteket kaphatnak, gyakorlatot szerezhetnek. A tehetséggondozás érdekében a bizonyos területeken kiemelkedő képességet mutató gyermekeket az átlagtól differenciáltan foglalkoztatjuk, egyéni fejlesztésére törekszünk. Iskolánk jellegéből adódóan a zenei tehetségek gondozása és a kiemelkedő nyelvi tehetségek külön fejlesztése kap nagy hangsúlyt.



Egyes pszichikus folyamtok egyéni sajátosságainak, az érzékelésnek, az észlelésnek, a gondolkodásnak, a figyelemnek, az emlékezetnek, az érzelmi akaratnak az alakítása szintén elsősorban a tanítási folyamat részeként realizálódik, így a tanítási órák tervezésénél nagy gondot fordítunk rá. Az akarati sajátosságok (kitartás, kezdeményezés, határozottság, cselekvőképesség) befolyásolásánál figyelmet fordítunk arra, hogy ezek a területek nagyon sérülékenyek. Befolyásolásukkal jelentős eredményeket lehet elérni, de az elhibázott megközelítés súlyos következményekkel járhat. Az érzelmi jegyek (derű, optimizmus, önbizalom, bizalom, vonzalom, jó és rosszindulat) fejlesztése munkánk minden tevékenységformájában folyamatosan megjelenik. Az iskolába lépés pillanatától éreznie kell a gyermeknek az őt körülvevő nyugodt, érzelmileg biztonságos, szeretetteljes légkört, amely megalapozza a biztonságszükségletét és kötődési képességét mind az iskolához, mind az interperszonális kapcsolatokban. Ez harmonizálja indulatiérzelmi életét, és egyben involváltabbá válik az iskola integrált nevelési és oktatási folyamatában.

51

10. Közösségfejlesztés A közösséget olyan kontaktusban élő egységnek tekintjük, amely az egyesülés társadalmi elvein alapul, az embereknek egymással közös életviszonyok által összefűződött csoportja. Úgy gondoljuk, minden közösség a társadalom egy része, melyben a közös cél egyesíti a tagokat. A közös cél elérése közös munkát igényel, melyben az egyén értékét éppen az határozza meg, mennyire és hogyan veszi ki részét a cél elérésében. Azt valljuk, hogy a közösség felelős tagjaiért ("egy mindenkiért, mindenki egyért"). A közösségnek célja eléréséhez szervezettségre van szüksége (szervezi életét, igazgatja önmagát, képviselteti önmagát, védi érdekeit), benne bonyolultkapcsolatok alakulnak ki (vezetők, irányítottak vagy alárendeltek). Közösségfejlesztés alatt azt a folyamatot értjük, mely során az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítjuk, megteremtjük.

10.1

Társadalom – iskola – nevelés (helyzetkép)

Korszakunk a XX. század vége, XXI. század eleje soha nem tapasztalt erkölcsi válságba került. Értékválságról, értékrend változásról van szó. Elsősorban a személyiségérték változott meg. Háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, mint pl. a jó magaviselet, engedelmesség, udvariasság, tisztelet tolerancia. Az ifjúság másként gondolkodik "szinte más nyelvet beszél." Az elidegenedés, a kábítószer, a vandalizmus – az önmagát nem találó, váltásra képtelen ifjúság válságtünete. Ez az átalakulás nagy kihívás az iskolák és a pedagógusok számára. Ebben a tudatzavaros állapotban a mi iskolánkra is óriási teher és felelősség hárul. Ismerjük a ránk bízott gyermekekre leselkedő veszélyeket: - a társadalom bizonytalan anyagi, szellemi és erkölcsi életét. Ezeknek ismeretében a mi célunk olyan "otthont" teremteni gyermekeinknek, ahol védelmet és megfelelő nevelést nyújtva készítjük fel őket a megváltozott helyzetre. Demokráciánk lényege éppen az, hogy a különböző csoportérdekek és politikai akaratok fölé helyezi a közös emberi értékeket, a nemzet érdekét. Feladatainkat is ezeknek szellemében határozzuk meg: a hagyományos, jó értékek megtartásával a humanista értékrendre, alapelvekre építeni nevelőmunkánkat.

52

10.2

Közösségfejlesztésünk céljai • •

Társadalmi szocializáció és a személyiségfejlesztés megvalósítása. Megfelelő pályaorientáltsággal tanulóink törekedjenek elérni az anyagi lét

•

biztonságot. Legyenek képesek követni az ép testben ép lélek bölcsességét, legyenek harmonikus személyiségek megfelelő énképpel és a közösség tiszteletével. Ismerjék és majdan teremtsék is meg a harmóniát családjaikban (derű,

•

vidámság, kiegyensúlyozottság). Fordítsanak gondot majd a szellemi javak, a lelki és testi örömök

• •

összhangjának kialakítására. Találják meg és állják is meg helyüket a társadalomban. Folyvást gyarapítsák tudásukat és műveltségüket. Ismerjék és éljék is meg a szabadidő helyes eltöltését egyénileg és közösségben

•

is. Éljenek egészségesen, legyenek birtokában azoknak az ismereteknek, amelyek

•

ezt lehetővé teszik. Gyakorolják életük során a helyes környezetkultúrát, éljenek harmóniában a

• •

természettel. Ismerjék és gyakorolják a kiemelkedő munkakultúrát, munkavégzést, a közösség, a társadalom fejlődése érdekében. Ismerjék és építsék tovább hazánk értékeit. Tiszteljék hagyományainkat, legyenek büszkék arra, hogy magyarnak

• •

születtek. Ítéljék meg helyesen helyünket a nagyvilágban. Legyen pozitív jövőképük, és ezt bátran mondják is el kortársaiknak.

10.3 Iskolánkban a fejlesztésközpontúság elvét érvényesítjük Nevelőmunkánkban a legfontosabbnak a gyermekközpontúságot tartjuk, és tanulóinkban a legelőnyösebb személyiségjegyek kialakítására törekszünk. Fejlesztjük kifejezőképességüket, irodalom, művészetek iránti fogékonyságukat Kialakítjuk bennük a nemzeti érzést, tudatot, a történelmünk, hazánk iránti tiszteletet, szeretetet. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulás, az eredmények elérésének értékét érezzék magukénak. Formáljuk fellépésüket, magatartásukat, beszédstílusukat, megjelenésüket, életszemléletüket, jövőképüket, értékrendjüket; szeretnénk megalapozni konstruktív életvezetésüket.

53

Törekszünk személyiségük ösztönző sajátosságainak kiépítésére, melyből egyenesen következik az egészséges közösségfejlődés. Destruktív tanulóink megnyilvánulásait leépítjük. Iskolai hagyományaink múltjából, jelenéből merítve a “MI TUDAT”-ot fejlesztjük és erősítjük gyermekeinkben. A közéleti tevékenység gyakorlására fórumokat teremtünk tanulóinknak. Olyan állampolgárok nevelésére törekszünk, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb, akik látják az értelmes élet mibenlétét, ami az önmegvalósító, kulturált, harmonikus, erkölcsös életmóddal valósul meg. A nevelést, a közösségfejlesztés az osztályfőnökök irányítják iskolánkban, akik összehangolják az iskolai és az iskolán kívüli programokat (szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, táborozások, színház- és múzeumlátogatások stb.), melyek a tanulók formálásához, az osztály közösségi arculatának kialakításához járulnak hozzá. Természetesen tanulóink személyiségvonásai elsősorban családjaikban alakulnak, a családi attitűd elsődleges (életmód, kultúraszeretet, szülők - gyermekek közötti érzelmi-lelki kapcsolat, anyagi helyzet, stb). Ezeket a hatásokat, szokásokat az osztályfőnökök és a nevelők kiaknázzák, felerősítik, az esetleges negatív mintákat ellensúlyozzák. Az iskolai nevelésünket és a közösségfejlesztést segíti a 7. osztályban belépő “Ember és társadalomismeret, Etika” modul, melyet az osztályfőnöki órákba építettünk bele. A modul segíti a személyiségjegyek fejlesztését, a társas kapcsolatokban szükséges normák kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság, humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza a gyerekek toleráns, törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét.

10.4

Tevékenységformáink

Osztályfőnöki órákon:  téma előkészítése (feladatok, elemzési szempontok kijelölése)  tanulói kiselőadások megszervezése  szükséges szemléltető anyagok összeállítása  külső előadók (szakemberek: orvos, lelkész, rendőr, bíró, kozmetikus, vállalkozó stb.) meghívása  játék (szituációs, szerepjáték) felhasználása  beszélgetés (vélemények felszínre hozása, ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek elemzése, szabad asszociációk, konklúziók)  kutatás (önmaguk, események megfigyelése, elemzése, interjú szakemberekkel, adatok-tények összegyűjtése, elemzése, kísérletek, kutatási beszámolók készítése)  eseménynapló vezetése

54

   



bibliográfia készítése sajtófigyelés tanult témaköröket bemutató kiállítás rendezése cselekvési program készítése - saját maga - társai számára - környezete - helyi társadalom segítségre szorulók megismerése és megsegítése.

Tanórán kívüli formák: E tevékenységekről a 6. fejezetben írtunk.

55

11. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel pedagógiai tevékenység, integrált nevelés

összefüggő

Iskolánkban évről évre 10-15 tanuló küszködik beilleszkedési, magatartási zavarokkal. Az ilyen gyerek organikus, pszichés okok vagy a családi szocializáció hiányossága miatt nem tudja elsajátítani az iskola nevelési normáit; állandó rendbontó, társait zavarja, kapcsolatteremtésre nem képes. Személyiségképében a későbbi deviancia jelei lelhetők fel. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a gyerekek általában tehetségesek, intelligenciájuk fejlettebb az átlagnál – s igen jól viszonyulnak a szeretetteljes egyéni foglalkozásokon a pedagógushoz. Nagy szeretetigénnyel rendelkeznek, éppen ezért iskolánkban ezeket a gyerekeket megkülönböztetett figyelemmel kísérjük; sorsukat, helyeztük alakulását végigkövetjük. Az osztályfőnöki foglalkozási tervben kiemelten szerepelnek azok a pedagógiai eljárások, amelyeket alkalmazunk egy-egy gyerek beilleszkedését segítendő. Szükség esetén családlátogatást végzünk, vagy a szülőket beszélgetésre hívjuk az iskolába. Osztályfőnöki órán, szakórákon olyan közösségi feladatokkal bízzuk meg ezeket a gyerekeket, amelyeket szívesen, sikerrel végeznek el. Megbízásokkal, sok-sok dicsérettel erősítjük énképüket. Amennyiben magatartási problémájuk kompetenciánkat meghaladja – igénybe vesszük a Nevelési tanácsadó pszichológusát. Vele napi munkakapcsolatunk van. Kérésünkre felderítő munkát végez – megkeresi a probléma hátterében meghúzódó okokat, összefüggéseket. A szülővel egyeztetve terápiát végez, melynek eredményességéről időrőlidőre visszajelzést kapunk. A pszichológus szakszerű tanácsadással segíti a gyerekek iskolai munkáját.

56

12. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, integrált nevelés Azt tapasztaljuk, hogy a tanulási problémával küszködő tanulók száma napjainkban egyre növekszik, ez elsősorban nagy társadalmi problémáinkra, illetve gyakran a szülői háttérre vezethető vissza. A tanulási kudarcnak kitett tanulók főbb csoportjai: • dysproblémások (dysgraphia, dyslexia, dyscalculia ) • magatartási problémákkal küzdők • hiperaktívak • betegségből kifolyólag valamilyen részproblémával küzdők • gyenge képességűek • szociális háttér miatti tanulási kudarcokkal küzdők Fontos feladatunk a tanulási kudarcoknak kitett gyermekeink felzárkóztatása, melyet a tanítási órák alatt illetve a tanítási órákon kívül egyaránt végzünk. Amennyiben a szakértői bizottság valamilyen (érzékszervi, látással kapcsolatos, mozgássérült) fogyatékos tanulót küld az iskolánkba, a legszükségesebb feltételeket megteremtjük, ezeknek a gyermekeknek az integrált oktatását megszervezzük az egyéni bánásmód elvével. Túl ezen iskolánkban teljes állású fejlesztő pedagógus dolgozik, illetve logopédus, akik segítik a dys-problémával, egyéb részképesség-zavarral küzdő gyermekek fejlesztését. A fejlesztő pedagógus és a logopédus minden tanév elején elvégzi a gyermekek ez irányú szűrését, és az arra rászorulókkal munkaterv szerint, szervezetten és célirányosan foglalkozik. Tanítási órákon: • Amennyire lehet, differenciáltan kezeljük, ill. oktatjuk ezeket a gyermekeket. Fő célunk, hogy a tantárgyi minimum-követelményeket alaposan elsajátítsák, és innen továbbfejlődhessenek. • Differenciált házi feladatok, tanórai- és szorgalmi feladatok, kiselőadások megtartásával, elkészítésével bízzuk meg őket. • Folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük őket, minden esetben javítjuk és javíttatjuk hibáikat.

57

Tanítási órán kívül: • Korrepetáló órákon külön, kis csoportokban foglalkozunk velük, ezáltal biztosítjuk a folyamatos gyakorlást. • Tanulószobai foglalkozások keretében fokozottabban ellenőrizzük házi feladataikat, a leckét kikérdezzük, és arra ösztönözzük őket, hogy minél többen vegyék igénybe ezt a szolgáltatásunkat. • A tanítók, illetve a szaktanárok feladata megtanítani tanulni a különböző tantárgyakat. Ezeknél a tanulóknál egyenként oda kell figyelnünk otthoni tanulásuk hatékonyságára. • Az osztályfőnök feladata, hogy együttműködjön az osztályát tanító szaktanárokkal, és közösen, egyénre szabottan dolgozzanak ki egy tanulást segítő stratégiát. Feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a szülőkkel, működjenek együtt, próbáljanak közös megoldást találni a problémákra. Az osztályfőnök feladata elérni, hogy az osztály tanulói segítség egymást, főleg a tanulási nehézségekkel küzdő társaikat • Az osztályfőnök illetve a szaktanárok beutalhatják a gyermekeket a Nevelési Tanácsadóba, pszichológiai vizsgálatra, orvoshoz, logopédushoz, stb. segítségadás céljából. • A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök feladata a tanulók szociális hátterének tanulmányozása, az esetleges nem megfelelő háttér korrigálása érdekében a gyermek megfelelő szervezethez való irányítása.

58

13. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagost messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. Gyermekés serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat jelent, melyek lehetővé teszik a tanulóévekben a kiemelkedő ismeretelsajátítást és teljesítményt, felnőttkorban pedig a magas szintű teljesítményt, alkotást. Igyekszünk meglátni a nem hétköznapi viselkedésű gyermekben a szunnyadó tehetség csíráját. A tehetségesek sokszor már gyermekkorukban "nehéz emberek", és értő pedagógiai segítségre van szükségük, hogy mégis képessé váljanak a legszükségesebb alkalmazkodásra. Ezeket a gyermekeket nem hagyjuk magukra. Nem csúcsteljesítmények elérését erőltetjük, hanem optimális erőfeszítésre késztetjük őket, és számukra egyénileg megfelelő motivációs eszközöket alkalmazunk. A legtöbb olyan gyermek, akinek tehetsége korán megmutatkozik, később is rendkívüli teljesítményre képes. Ehhez igyekszünk biztosítani a megfelelő feltételeket, és biztatást adni nekik.

13.1

A tehetséges gyermekek fejlesztése

A tehetséges gyermekek felfedezése és optimális fejlesztése az iskolának is feladata. Ez nemcsak a gyermekeknek az érdeke, hanem valamennyiünknek, hiszen ők azok, akik a legtöbbet tehetnek jövőnk érdekében, mivel ők rendelkeznek a tehetség kincsével. Az általános iskolában elsősorban a tehetséges gyermekek felismerését és a megfelelő fejlesztési irány kijelölését, a különböző készségek, képességek alapozását tartjuk feladatunknak. Úgy gondoljuk, hogy a tehetséges gyermeket nemcsak speciális programok keretében lehet segíteni. Sokszor talán az az attitűd, az a beállítódás és az a segítő szándék a legfontosabb, mely minden egyes gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent keresi, a szabálytalant nem feltétlenül az átlaghoz igazítandónak találja, hanem elfogadja és megkísérli megérteni.

59

13.2

Iskolánkban alkalmazott fejlesztési formák

Fejlesztési lehetőségek a tanórán A tanítási órákon differenciáltan történik a foglalkoztatás, sokszor a házi feladatot is differenciáltan kapják a gyerekek. Egyénre szabott szorgalmi feladatokat adunk, pl. beszámoló, kiselőadás készítése, gondolkodtató, nem rutinszerű írásbeli feladatok. Már első osztálytól kezdve szorgalmazzuk a könyvtári munkát. A legtehetségesebb gyermekekkel részt veszünk az iskolai, kerületi és budapesti versenyeken. A tanórán kívüli fejlesztési lehetőségeket a 6. fejezetben mutattuk be részletesen.

60

14. Gyermekvédelem - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység Iskolánkban félállású gyermekvédelmi felelős működik, aki fogadó óráin szívesen foglalkozik a szülők és a gyerekek problémáival. Mivel egyben az iskola tanára is, így szoros kapcsolatban áll az osztálytanítókkal, az osztályfőnökökkel, a napközis tanítókkal és valamennyi szaktanárral. Az iskolában tanuló valamennyi gyereket jól ismeri, rendszeres kapcsolata van a szülőkkel. Azokat a gyerekeket, akik valamilyen segítségre szorulnak, számon tartjuk. Igen jól működik az osztálytanítók, osztályfőnökök jelzőrendszere, így fokozott figyelmünkből egy gyermek sem reked ki. Szoros a kapcsolat a pedagógusok, a gyermekvédelmi felelős, illetve az iskolánkban dolgozó fejlesztő pedagógus, logopédus között. A fejlesztésre szoruló gyermekek nevelését, oktatását közösen végezzük, mindannyian pontosan ismerjük a gyermek szociális, egészségi, és kognitív képességeit, és ezeket szem előtt tartva összehangoltan, célirányosan foglalkozunk ezekkel a gyerekekkel. Az iskolai gyermekvédelem fő célja: a prevenció, a felderítés, a megelőzés. Az iskolai gyermekvédelem fő dokumentumai: ⇒ A 16/1998. évi törvény MKM 4. § 1-7. ⇒ Ennek módosítása ⇒ Az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata ⇒ Munkaköri leírás ⇒ Az éves munkaterv Ezekből a dokumentumokból adódó főbb tevékenységek: ⇒ A szociális hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenség csökkentése ⇒ A Soros- Alapítvány által juttatott tej-kakakó-kifli elosztása. Itt különös gonddal kezeljük a távolabbról érkező gyermekeket. ⇒ A tankönyvtámogatás odaítélése. Nálunk az állami tankönyvtámogatás elosztása mindig differenciáltan, az adott igényeknek megfelelően történik. ⇒ Az étkezési támogatás elosztása. Ez a szülők írásbeli kérelmére történik – differenciáltan. Az étkezési támogatás elosztását félévenként felülvizsgáljuk. ⇒ Rendszeresen pályázunk, s az így nyert összeget az anyagilag rászoruló családok ajándékozására fordítjuk. Ennek formája: vásárlási utalvány ill. ajándékcsomag. A döntések előkészítése során kikérjük az osztályfőnökök véleményét.

61

⇒ Évente egy alkalommal szociális vásárt szervezünk, amelynek bevételét kirándulások, erdei iskolák támogatására használjuk fel. ⇒ Programokat szervezünk a gyermekek részére, illetve néhány gyermeket ingyenes nyári táborba viszünk.

14.1 A környezeti ártalmak elleni küzdelem • Hatékonyan küzdünk az ártalmas anyagok, szokások és társadalmi jelenségek (dohányzás, alkohol, kábítószerek, agresszió stb. ellen). A kábítószerekkel kapcsolatos előadásokhoz, osztályfőnöki órákhoz szakembereket hívunk. A tantestület pedig folyamatosan képzi magát ezen a területen. • 7-8. osztályosaink részt vesznek a rendőrség által szervezett DADA (Dohányzás, Alkohol, Drog, Aids) programban.

14.2 Kapcsolataink • • • • • •

Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti Szolgálat Kerületi Civil Kör Vöröskereszt Nemzetközi Gyermekmentő Alapítvány Gyermekétkeztetési Alapítvány

62

15. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 15.1 A tanulók teljesítményének mérése, értékelése Az 1993. évi LXXIX., a Közoktatási törvény 69-72. §-a alapján: A nevelőtestület egységes döntése alapján • 1-3. osztályban a gyermekek félévkor és év végén, a 4. osztályban félévkor részletes szöveges értékelést kapnak, ezen túlmenően negyedévente is értékeljük jelzésszerűen a teljesítményüket. (Az értékelőlapok pedagógiai programunk mellékletéebn megtekinthetők.) • 4. osztály félévétől kezdve a tantárgyakat a heti óraszámtól függő mértékben 1-5-ig érdemjeggyel értékeljük. Heti 1 órás tantárgynál félév alatt minimum 3 érdemjegy, heti 2 órás tantárgynál félév alatt minimum 4 érdemjegy, heti 3-4 órás tantárgynál félév alatt minimum 5 érdemjegy szükséges .az osztályozáshoz. Érdemjegyet adunk a NAT és a Kerettanterv által kötelezően előírt tantárgyakból: • szóbeli munkára / feleletre, órai munkára. / • írásbeli munkára /írásbeli felelt, röpdolgozat szintfelmérő, tudáspróba, felmérő, témazáró dolgozat; azok tartalmára és külalakjára / • készségekre, amelyekben a tanuló önmagához képest mérhető fejlődést mutat. • gyűjtőmunkára • kiselőadásokra, referátumokra, ha az önálló munkát tartalmaz Szóban külön értékeljük: • a tanulók órai aktivitását • a tanulók munkafegyelmét • azokat az írásbeli munkákat, amelyek visszajelzés értékűek. A magatartás, szorgalom értékelése: Magatartás Szorgalom példás ( 5 ) példás ( 5 ) jó (4) jó (4) változó ( 3 ) változó ( 3 ) rossz ( 2 ) hanyag ( 2 ) Az értékelés részletes leírása a Házirendben található.

63

Minden tanítási órán, napközis foglalkozáson minden egyes pedagógus ellenőrzi: • a tanulók jelenlétét, • a tanórán szükséges taneszközök, ellenőrzők meglétét, • a házi feladatok elkészítését Belső mérések rendje: • Az értékelés mindhárom módját alkalmazzuk. (Formatív, szummatív, diagnosztikus) • A kiemelt célok megvalósulásának ellenőrzésére a munkaközösségek a követelményekhez igazodó teszteket dolgoznak ki. Ezek értékelése a nevelőtestületi értekezleteken történik (félévi, év végi). • Az alapkészségek helyzetének vizsgálatához mindkét tagozaton év eleji, félévi, és év végi felméréseket végzünk. • Témazáró felméréseket 1-8. osztályokban végzünk. • A 2. és 4. osztályokban a tanév végén a Pedagógiai és Szolgáltató Intézet ellenőrző méréseiben rendszeresen részt veszünk. A 6. és 8. osztályokban a jogszabályoknak megfelelően országos mérés zajlik. • A mérések során gyűjtött adatokat, tapasztalatokat felhasználjuk a nevelőtestület munkájának elemzéséhez, értékeléséhez, a további feladatok meghatározásához. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a NAT és a Kerettanterv követelményei, továbbá a helyi tantervben megfogalmazott követelmények.

15.2 Szöveges értékelés az 1-4. osztályban 

• • • • 

Az értékelés alapelvei iskolánkban: Az értékelés a gyermekért készül, és elsősorban a gyermeknek szól. Célja, hogy segítse a helyes önértékelés és a reális önismeret kialakulását. Célja, hogy a szülő és a pedagógus közösen gondolkodjék a gyermek fejlődéséről. Értékelésünk nyitott, mert nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart. Az értékelés jellemzői: • Minőségközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi. • Az életkori sajátosságokat figyelembe veszi. • Összhangban áll a központi és a helyi dokumentumokkal. Az értékelés mindig adekvát a helyi tantervhez ill. a tanult tananyaghoz. • A rendszeres és folyamatos visszajelzés jellemzi. • Személyre szól, és a célja a tanuló motiválása.

64

• A tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló és fejlesztő szerepet tölt be. • Félévkor és év végén a bizonyítványban rögzítjük a fejlesztésre szoruló tanulóknál a továbblépés útját és módját. 

A magatartás és szorgalom minősítése továbbra is – érdemjegy nélkül – a Pedagógiai programban meghatározott kategóriákban történik havonta. Alapelvek: Az értékelés 1. Segítse az iskola oktatási/nevelési céljainak elérését. 2. Mindig személyre szabott és reális legyen. 3. Adjon lehetőséget a tanuló önismeretének fejlődésére. Értékelési szempontok: Magatartás: 4. A házirend és az iskolai követelmények ismerete, azok betartása 5. Beilleszkedés a közösségbe, együttműködés a társakkal 6. Aktív részvétel a kapott és a vállalt feladatok megvalósításában 7. Segítőkész, udvarias, figyelmes viselkedés 8. Órai magatartás Szorgalom: • A tudás megszerzésének igénye • Aktív részvétel a tanórai tevékenységben • Megbízható, pontos, önálló munkavégzés • Kötelező feladatokon túli vállalások (szorgalmi feladatok)

A tanórai teljesítmény értékelése: A félévi és év végi bizonyítványon kívül 4. osztály félévéig negyedévenként is értékeljük a gyermekek teljesítményét, a pedagógiai programunk mellékletében megtalálható értékelési lapon, Az értékelésben a kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szoruló kategóriák jelennek meg azok tartalmi meghatározásával. 

A tantestület döntése alapján a félévi és év végi bizonyítványban a magatartáson és szorgalmon kívül az alábbi tantárgyakat értékeljük: Az 1-2. évfolyamon: a) német nyelvoktató osztályokban: - magyar nyelv és irodalom - matematika - német nyelv

65

b) emelt szintű ének-zene osztályokban: - magyar nyelv és irodalom - matematika - ének A 3. évfolyamon, illetve a 4. évfolyam első félévében: a) német nyelvoktató osztályokban: - magyar nyelv és irodalom - matematika - környezetismeret - német b) emelt szintű ének-zene osztályokban: - magyar nyelv és irodalom -

matematika környezetismeret ének

Ezen túlmenően a negyedévi értékeléskor az első két évfolyamon a készségtárgyakat (rajz, technika, testnevelés - és a kisebbségi német nyelvoktató osztályokban az éneket) is értékeljük az értékelő lapon. Az írásbeli munkák eredményeit egy e célra kifejlesztett értékelő táblázatban rögzítjük, amely tartalmazza: a dátumot, a tantárgyat, a tananyagot – témakört, a teljesítményt %-ban kifejezve, illetve a pedagógus és szülő aláírását. A negyedéves értékelő lapot, valamint az írásbeli munkák értékelő táblázatát a Pedagógiai programunk 3. számú melléklete tartalmazza. Az alsó tagozaton a szövegértés, matematika, környezetismeret felmérőket, tudáspróbákat, témazárókat a következőképpen értékeljük: ♦ kiválóan teljesítette: 90-100 % ♦ jól teljesítette: 80-89 % ♦ megfelelően teljesítette: 60-79 % ♦ felzárkóztatásra szorul: 59 % alatt

66

A fenti értékelési rendszert a tanuló más iskolába való távozásakor a következőképpen váltjuk át érdemjegyekre, illetve osztályzatokra: ♦ kiválóan teljesítette: 90-100 % (5) ♦ jól teljesítette: 80-89 % (4) ♦ megfelelően teljesítette: 60-79 % (3) ♦ felzárkóztatásra szorul: 59 % alatt (2)

67

16

A tanulók terhelése

A tanulók maximális terhelését a tanórák tekintetében jogszabály, a módosított Közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése, valamint a Nemzeti tanterv bevezetéséről szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet 6. §-a szabályozza. A Közoktatási törvény 52.§ (3) bekezdése szerint a tanuló kötelező tanítási óráinak száma nem lehet több: • az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál • a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt tanítási óránál • a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál. A Nemzeti tanterv bevezetéséről szóló kormányrendelet 6. §-a az egy tanítási napon, egy tanuló részére szervezhető tanítási órák felső határát határozza meg. A korlátozás a kötelező (kötelezően választott) és a szabadon választott tanítási órákra vonatkozik. E rendelkezések alapján a tanuló kötelező és szabadon választott tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több • az első-negyedik évfolyamon öt tanítási óránál • az ötödik-hatodik évfolyamon hat tanítási óránál • a hetedik-tizedik évfolyamon hét tanítási óránál

16.1 A tanulók terhelése a házi feladatok, az otthoni felkészülés tekintetében A Közoktatási törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontja értelmében a tanulók terhelésének elveit és korlátait az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) tekintetében az alábbiakban határozzuk meg: ALSÓ TAGOZAT  Szorgalmi időben hétvégével együtt: • Az 1-4. évfolyamon összesen (figyelembe véve a betanító tanárok által adott házi feladatot is) annyi házi feladatot lehet adni, amennyit egy átlagos képességű gyerek 1-1,5 óra alatt el tud végezni. • A házi feladat jellege mindenkor az alapkészségek elsajátítását, elmélyítését szolgálja.

68

• • • • • •

A házi feladat megválasztása nem lehet öncélú, kapcsolódnia kell az aznap tanult tananyaghoz, annak elmélyítésére, gyakorlására szolgáljon. Új tananyaghoz kapcsolódó házi feladatot csak akkor adunk, ha a tanítási órán meggyőződtünk arról, hogy a tanulók képesek önállóan elvégezni. Minden alsó tagozatos gyerek házi feladatában legalább napi 15 perc hangos olvasás legyen. A lecke aránya szóbeli és írásbeli bontásban kiegyenlített legyen. Kutatómunkát, búvármunkát csak szorgalmi jelleggel adunk. A versek tanulására egy hetes határidőt biztosítunk.

 Őszi, téli és tavaszi szünet: • Ebben az időszakban meglátásunk szerint a tanulóknak pihenniük kell, fel kell töltődniük, ezért nem adunk házi feladatot.  Nyári szünet: • A nyári szünet hosszúsága miatt, s azért, hogy tanulóink ebben az időszakban is olvassanak, egy kötelező olvasmány feldolgozását kérjük. FELSŐ TAGOZAT  Szorgalmi időben hétvégekkel együtt • A házi feladat megválasztása nem lehet öncélú, kapcsolódnia kell az aznap tanult tananyaghoz, annak elmélyítésére, gyakorlására szolgáljon. • Új tananyaghoz kapcsolódó házi feladatot csak akkor adunk, ha a tanítási órán meggyőződtünk arról, hogy a tanulók képesek önállóan elvégezni. • A lecke aránya szóbeli és írásbeli bontásban kiegyenlített legyen. • Kutatómunkát, búvármunkát csak szorgalmi jelleggel adunk. • A versek tanulására egy hetes határidőt biztosítunk. • Hétvégékre annyi házi feladatot adunk, amennyit egy órára adnánk. Szóbeli házi feladatok: • A témakörhöz kapcsolódó maximum egy új tananyag megtanulása a következő órára. • Ismétlő (korábbi) anyag feladása a következő órára • Hangos olvasás • Verstanulás • Dramatizálás – hangos olvasás

69

Írásbeli házi feladatok: • A tanult tananyaghoz kapcsolódóan a gyermek tudását elmélyítő gyakorló feladatok (tankönyvi, munkafüzeti feladatok; rajz, ábra, térkép készítése; szövegfeldolgozás; fogalmazás, megfigyelési feladatok; stb.) Manuális házi feladatok: 1. Technikai, rajz tantárgyhoz kapcsolódó munkadarabok, alkotások otthoni befejezése.  Őszi, téli, tavaszi szünet: 2. Az őszi, téli, tavaszi szünetre annyi házi feladatot adunk, amennyit egyébként egyik óráról a másikra feladnánk.  Nyári szünet: 3. Nem adunk kötelező házi feladatot, de – mivel a gyerekek már júniusban megkapják a következő tanévi kötelező olvasmányok jegyzékét – hozzáfoghatnak az első olvasónapló elkészítéséhez.

16.2 A tanulók terhelése az írásbeli beszámoltatás tekintetében A Közoktatási törvény 48.§ (4) bekezdés a) pontja értelmében az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát az alábbiakban határozzuk meg: ALSÓ TAGOZAT  Az írásbeli beszámoltatás formái 4. Írásbeli felelet (előző órai anyagrészből) 5. Tudáspróba (a témazáró felmérés előtti diagnosztikus mérés, melynek célja a tájékozódás) 6. Témazáró felmérés (egy teljes anyagrész szummatív mérése) 7. Szorgalmi gyűjtőmunka 8. Füzetjegy  Az írásbeli beszámoltatás rendje 9. Mivel az alsó tagozaton egy pedagógus kezében vannak a főtárgyak, az osztálytanító tudatosan tervezi és szervezi az írásbeli beszámoltatások ütemét.

70

10. Lehetőség szerint hétfőn és pénteken nem végzünk írásbeli beszámoltatást. 11. Lehetőség szerint 9-11 óra között végezzük az írásbeli beszámoltatást.  Az írásbeli beszámoltatás korlátai: 2. Napi egy írásbeli beszámoltatásnál többet nem íratunk. 1. Az egyes írásbeli dolgozatok súlya a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál: a témazárók jegyeit egyszer számítjuk be, de az egyes írásbelikre kapott jegyeket súlyozzuk. 2. A súlyozásnál mindig az alapkészségeket tükröző jegyek a legfontosabbak, kétes esetben a tanuló hozzáállása, órai aktivitása dönt. FELSŐ TAGOZAT  Az írásbeli beszámoltatás formái: 3. Írásbeli felelet (előző órai anyagrészből) 4. Röpdolgozat (előző 2-3 tanóra anyagából) 5. Tudáspróba (a témazáró felmérés előtti diagnosztikus mérés, melynek célja a tájékozódás) 6. Felmérés (év eleji, félévi, év végi → matematikai, olvasási, szövegértési, helyesírási alapkészségekből vagy egy nagyobb témakör egy kisebb részének lezáró mérése) 7. Témazáró felmérés (egy teljes anyagrész szummatív mérése) 8. Házi dolgozat (egy témakörből írandó esszé jellegű) 9. Olvasónapló (a kötelező olvasmányok feldolgozása) 10. Gyűjtőmunka, szorgalmi 11. Füzetjegy  Az írásbeli beszámoltatás rendje: 12. Az írásbeli feleletet és a röpdolgozatot a tanár nem köteles előre bejelenteni. 13. Írásbeli felet aznapi órarendi tantárgyból a tanuló. 14. A házi dolgozatot, az olvasónaplót, a gyűjtőmunkát és a szorgalmi feladatot otthon készítik el a tanulók előre megbeszélt időpontra. 15. A tudáspróba és a felmérés időpontját a szaktanár köteles legalább a beszámoltatást megelőző tanórán bejelenteni. 16. A témazáró felmérés időpontját a szaktanár köteles legalább két megelőző tanórával korábban bejelenteni.

71

 Az írásbeli beszámoltatás korlátai: 17. Írásbeli felelet: 0 pont 18. Házi dolgozat: 0 pont 19. Olvasónapló: 0 pont 20. Gyűjtőmunka, szorgalmi: 0 pont 21. Röpdolgozat 1 pont 22. Tudáspróba 2 pont 23. Felmérés 2 pont 24. Témazáró 3 pont 5-6. osztályban összesen 4 pont/nap mennyiségű, súlyú írásbeli beszámoltatás végezhető. 7-8. osztályban összesen 5 pont/nap mennyiségű, súlyú írásbeli beszámoltatás végezhető. Az egyes írásbeli dolgozatok súlya a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál: 25. Minden osztályzatot egyszer számítunk be (nem kétszerezzük a témazárók jegyeit sem), de az egyes írásbelikre kapott jegyeket súlyozzuk. 26. A súlyozásnál az alapkészségeket, illetve a lexikai tudást tükröző osztályzatok a legfontosabbak: írásbeli felelet, röpdolgozat, felmérés, témazáró. Kétes esetben a tanuló hozzáállása, órai aktivitása, munkája dönt.

72

17. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Együttműködésen azt a cselevést értjük, amely során két vagy több ember közös cél érdekében összhangban, egymást segítve tevékenykedik. Ennek értelmében a szülőket az iskolánkban folyó nevelőmunka során partnernek tekintjük, a velük való együttműködésen a pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési célkitűzések közös megvalósítását tartjuk feladatunknak. Törekszünk a családi és iskolai együttműködés új jellegének megvalósítására, a "szót értő" kapcsolat kialakítására. Ehhez szükséges az, hogy a pedagógiai programunkban megfogalmazott, a nevelőtestület által elfogadott erkölcsi normákat, pedagógiai célkitűzéseket a szülők elfogadják, azzal azonosuljanak. Csak ez adhat alapot az eredményes együttmunkálkodáshoz. Kölcsönös bizalmat és tapintatot kell egymással kiépítenünk. Fontosnak tartjuk, hogy nyíltan és őszintén tárjuk fel a problémákat; ezt várjuk el a szülőktől is. A célunk, hogy mutassunk utat, fejlődési megoldást (nyitottság, befogadás képessége). Emellett fontos mindannyiunknak tudni, hogy vannak sajátos pedagógusi, sajátos szülői, és vannak közös pedagógusi - szülői nevelési feladatok. A pedagógus és a szülő egyenrangú személyek, kapcsolatuk a pedagógiai kompetencia terén viszont asszimetrikus, itt - a szaktudás alapján - a pedagógusé a vezető szerep.

17.1

Szülők és pedagógusok együttműködésének területei

Együttműködés: • a tanulók tudásbeli hátrányainak leküzdésében • a tanulók műveltségbeli hátrányainak leküzdésében • a gyermek pályaválasztásában, továbbtanulásában • tehetséges tanulókkal való foglalkozásban • a szabadidő hasznos eltöltésében és az arra való nevelésben • az egészséges életmód gyakorlásában és az arra való nevelésben Törekszünk arra, hogy egyre több család élete álljon pozitív modellként a gyermekek előtt.

17.2 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái Szeretnénk a hagyományos formákat megtartani: • fogadóóra • szülői értekezlet • családlátogatás • nyílt nap

73

• rendszeres írásos tájékoztatás (ellenőrző-, üzenő-, tájékoztató füzet), • telefonhívás • szülői közösség megbeszélései Törekszünk új formai lehetőségek kiépítésére: • szülők által tartott ismeretterjesztő előadások • szakkörök vezetése szülők által • közös szereplések (kórus, német) • közös sportprogramok • családos kirándulások • családos táborozások, utazások • családos színház, opera és hangverseny látogatások • közös szórakozások (farsang stb.) • kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból • alkotó- és társadalmi munka az iskola állagának javítására és szépítésére • pályázatok kihirdetése, írása, elbírálása • versenyek szervezése, lebonyolítása szülők által • szervezett szülői fórumok

17.3 A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái Úgy gondoljuk, hogy tanulóink alapos ismerete nélkülözhetetlen a nevelésben – ehhez az egyéni beszélgetések a legalkalmasabbak. A közös beszélgetések is nagy szerepet játszanak a nevelésben (osztályfőnöki órán, tanórán és ezeken kívül) és erősítik az együttműködés hatékonyságát. Törekszünk a gyermekekkel a jó kapcsolat kialakítására, bizalmuk megnyerésére, meggyőződésünk, hogy ez pozitívan befolyásolja a nevelést, és kedvező hatással van a szülőkkel való kapcsolatunkra is. A gyermekek problémáira, az élményeik meghallgatására kellő időt fordítunk. Célunk, hogy értékeléseink legyenek kritikusak, de a meglévő pozitívumok megerősítése soha ne maradjon ki belőle. Az iskolán kívül szervezett összejövetelek, szabadidős tevékenységek hasonló eredményt hoznak az előzőekben leírtakhoz. A diákönkormányzat működése által a közéleti tevékenység gyakorlásához fórumot biztosítunk tanulóinknak.

74

18. Pedagógiai programunk megvalósításának feltételei 18.1 Személyi feltételek A NAT műveltségi területeinek Kerettantervben megjelenő tantárgyainak tanításához a következő 2-3 évben az alábbi képzettségek megszerzésére lesz szükség: Tánc- és dráma modul: Iskolánkban 3 fő rendelkezik drámapedagógiai végzettséggel, 2 fő táncpedagógiai átképzése .pedig már megkezdődött. (Addig magyar szakos drámapedagógussal oldjuk meg a modul oktatását, amely a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet-tervezet alapján elfogadott.) Hon- és népismeret modul: Iskolánkban 2 fő rendelkezik múzeumpedagógiai végzettséggel. 1 fő átképzése lehetséges néprajz szakos tanárrá. (A modul oktatása jelen pillanatban is megoldott.) Ember- és társadalomismeret, etika modul: A modul oktatásához 1 fő továbbképzésére van szükség (addig magyar vagy történelemtanárral oldjuk meg a modul oktatását, amely a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelettervezet alapján elfogadott.) Mozgókép- és médiaismeret modul: A modul oktatatáshoz 1 fő továbbképzése szükséges (addig rajzszakos tanárral oldjuk meg a modul oktatását, amely a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet-tervezet alapján elfogadott.) Egészségtan modul: A modul oktatásához 1 fő átképzése szükséges (addig biológia szakos tanárral oldjuk meg a modul oktatását, amely a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet-tervezet alapján elfogadott.)

A kisebbségi nyelv tanításához szükséges: - A 2005/2006 tanévben szükségessé válik egy felső tagozaton tanító német nyelvtanár felvétele a csoportbontások miatt, mivel addigra a program végigér mind a nyolc évfolyamon.

75

A következő években szükség lesz még az alábbi átképzésekre: Számítástechnika (szövegszerkesztő, táblázatkészítő programok használatára felkészítés) tanítóknak, tanároknak (lehetőleg mindenki végezze el). Szükség lesz 1 fő oktatástechnikus alkalmazására, akinek feladata lenne a videotékánk és az audiovizuális eszközök kezelése, karbantartása, beszerzése; aki elvégezné a hangosítást, videózást, fényképezést a rendezvényeken, továbbá előkészítené a szakórákon használt videotechnikai anyagokat. Ha mód és lehetőség van rá, minél több pedagógus végezze el a minőségirányítási alapismeretek tanfolyamot.

18.2 Tárgyi feltételek A taneszközök és kiválasztásuk szempontjai: 1. Tankönyv • NAT konform legyen • Kerettanterv konform legyen • feleljen meg a pedagógiai logikának • fűzött, tűzött, fóliázott borítású, tompa fényű papírból készüljön • könnyű súlyú legyen • a leckék különüljenek el egymástól, • alsóban nagy betűs, felsőben kis betűs legyen • belső szerkesztése ábrákkal, színes képekkel illusztrált legyen • előnyben részesül, he tudáspróbát, kutatási feladatot is tartalmaz • stílusa a gyermek számára érthető, tudományos nyelvezetű, idegen szavakat nem használ A tankönyvtámogatáson jó minőségű könyveket szeretnénk vásárolni, amelyeket az iskolai könyvtárból kölcsönöznénk ki, több éven keresztül a takarékosság és az ésszerűség jegyében. 2. Munkafüzet, feladatlap • önálló tanulásra ösztönözzön, problémamegoldó legyen, tanulási módszert adjon 3. Témazáró feladatlap • feleletválasztó, feleltalkotó feladatokat tartalmazzon 4. Tankönyvcsalád 5. Füzet • a tantárgy jellegéhez igazodóan vonalas, sima, négyzethálós legyen

76

19.

Érvényességi rendelkezések

A pedagógiai program nyilvános dokumentum, a fenntartónál, az igazgatói irodában, a tanári szobában helyezzük el. A szülők az iskolai könyvtárban is megtekinthetik. Az iskola pedagógiai programja 2004. szeptember 1-jén lép érvénybe. A nevelési program 2004. szeptember 1-jétől 1-8. osztályig érvényes. A NAT-ra és a Kerettantervre épülő helyi tanterv 2004. szeptember 1-jén az 1. évfolyamon indul felmenő rendszerben. A pedagógiai program felülvizsgálatát és módosítását háromévente tervezzük, ha szükséges. A módosítás módja: a nevelőtestület vagy a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az iskolavezetőség, kikérve a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét, megfogalmazza a javaslatait, amelyek alapján a módosítást elvégezzük. A módosítást a nevelőtestület, a szülői közösség és a diákönkormányzat fogadja el.

19.1 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a szülői közösség elnöke, Dr Somodiné Dr. Valló Erika a szülői közösség nevében április 19-én véleményezte, és jóváhagyólag tudomásul vette. Budapest, 2004. április 24. Dr. Somodiné Dr. Valló Erika a szülői közösség elnöke

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2004. május 10-i ülésén elfogadta. Budapest, 2004. május 14. Horváth Lászlóné igazgató

A pedagógiai programot a diákönkormányzat 2004. április 23-án megismerte, és elfogadta. Budapest, 2004. április 27. Sótonyi Lilla diákönkormányzat segítő tanára

ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents