AZ ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Budapest, 2004.
2 TARTALOM Oldal I. rész: Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapja 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya
4 4 4 4
II. rész: Az intézmény általános jellemzői 1..A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési jogosítványai, feladatellátási rendje 2. A közoktatási intézmény jogállása és képviselete 3. Az intézmény gazdálkodási helyzete
5 5 7 8
III. rész: A közoktatási intézmény vezetése 1. Az intézmény felelős vezetője 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatai 3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai 4. Az intézmény vezetősége
9 9 10 10 11
IV. rész: Az intézmény szervezeti rendje 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 2. Az intézmény szervezeti vázrajza
12 12 13
V. rész: A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai 2. Az alapító okirat 3. A minőségirányítási program 4. A pedagógiai program 5. Az éves munkaterv 6. Az ellenőrzési terv 7. A munka- és tűzvédelmi szabályzat 8. A házirend
14 14 14 15 15 15 16 16 16
VI. rész: Az intézmény működési rendje 1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje 2. A pedagógusok munkarendje 3. Az intézmény tanulóinak munkarendje 4. A tanév helyi rendje 5. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6. Az intézményben tartózkodás rendje 7. A tankönyvellátás rendje 8. Az iskolai könyvtár működése, nyitvatartási rendje 9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 10. Az iskola védő- óvó előírásai 11. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje 12. Reklámtevékenység
17 17 17 18 19 20 21 22 26 26 27 31 31
VII. rész: Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 1. Az intézmény nevelőtestülete 2. A nevelőtestület értekezletei 3. A nevelőtestület döntései, határozatai 4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 5. A szakmai munkaközösségek tevékenységei
33 33 33 34 35 35
VIII. rész: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
37
IX. rész: Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskola közösség 2. Az alkalmazotti közösség 3. A szülői közösség
39 39 39 39
4. A diákönkormányzat 5. Az osztályközösségek 6. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje 8. A szülők tájékoztatásának formái 9. Az intézmény külső kapcsolatai
3 40 41 42 43 43 45
X. rész: A tanulók felvételének elvei és formái, vizsgakötelezettségek 1. A tanulók felvétele 2. A gyermek, tanuló jogai és kötelességei 3. A A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek 4. A tanulói jogviszony megszüntetése
49 49 49 49 50
XI. rész: A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja 2. A tanulószoba 3. Napközi foglalkozás 4. Szakkörök 5. Énekkar 6. Korrepetálások 7. A tanulmányi, szakmai és sportversenyek 8. Tanfolyamok 9. Egyéb rendezvények 10. Mindennapi testedzés
50 51 51 51 51 52 52 52 52 52 52
XIII. rész: Az intézményi hagyományok ápolása 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 2. A hagyományápolás külsőségei
55 55 56
XIV. rész: Tanügyi nyilvántartások 1. Tanári napló 2. Anyakönyv 3. Bizonyítvány 4. Bizonyítványmásodlat 5. Egyéb iratok, dokumentációk
57 57 57 58 59 59
XV. rész: Zárórendelkezések
60
Záradék
61
Egyetértő nyilatkozatok
62
Mellékletek
63
4
I.
RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja
a)
A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony rendszerét tartalmazza.
b)
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: Az 1993. évi LXXIX. törvény és módosításaia közoktatásról és a 11/1994. (VI. 8.), illetve a és az azt módosító 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet alapján, továbbá a 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről és a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
2.
A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása:
a)
Az Erkel Ferenc Általános Iskola közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után módosította, a nevelőtestület 2004. november 15. napján fogadta el. b) Jelen szervezeti és működési szabályzatot a fenntartó …………….számú Közművelődési és Oktatási Bizottság határozatával 2005. ………………… napján hagyta jóvá.
3.
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya
a) A szervezeti és működési szabályzat és egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata.
5
II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési jogosítványai, feladatellátási rendje: a)
Az intézmény neve: Címe, székhelye:
Erkel Ferenc Általános Iskola Budapest, XIX. Hungária út 11. 1192
b)
Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény OM azonosítója: 035142 Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Az intézmény férőhelyeinek száma: 402 Az intézmény tevékenységei: a) TEÁOR száma, megnevezése: 80. 10 Alapfokú oktatás 80. 20 Általános középfokú oktatás szakágazat száma, megnevezése: 801000 Alapfokú oktatás 802100 Általános középfokú oktatás b) Ellaátandó alaptevékenysége: Alapfokú nevelés - oktatás Német nyelvoktató kisebbségi oktatás Emelt szintű ének-zene oktatás évfolyamonként egy osztályban Napközi otthoni és tanulószobai ellátás C) Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenysége: Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Diáksport Az iskolában az oktató-nevelő munka a Képviselő-testület 851/2004. (VI.30.) Ökt. határozattal elfogadott pedagógiai programja és a 834/2004. (VI. 30.) számon elfogadott Intézményi Minőségirányítási Programját, és 517/2001. (VI. 19.) Önkormányzati határozata alapján történik 1998. szeptember 1jétől történő fokozatos bevezetéssel. A német nemzetiségi nyelvoktatás a 478/1998. (VI.30.) Ökt. határozattal elfogadott kiegészítő program alapján történik 1998. szeptember 1-jétől történő beveztésel.
6
c)
Az intézmény mint költségvetési szerv az alábbi feladatellátási rendben működik:
Az intézmény alapító okiratának
Állami feladatként ellátott alaptevékenysége:
Az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenysége:
Az intézmény vállalkozási feladatai: Az alap, kiegészítő tevékenységek forrásai:
száma: Eredeti alapítóokirat: 514/1993. (XII.21.) Módosítások: 800/1995. (IX. 19.), 499/2001. (VI. 19.) 280/2004. (III. 11.) 893/2004. (VI. 30.) Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés, oktatás Felkészülés a középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra, kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis és tanulószobai foglalkozás Szakkör, énekkar, Iskolai sportkör Tanulmányi versenyek és előkészítők, Sportrendezvények Felzárkóztatás Tehetséggondozás Helyiségek bérbeadása --
Kelte: 1993. XII. 21. 1995. IX. 19. 2001. VI. 19. 2004. III. 11. 2004. VI. 30. Meghatározó jogszabályok: Ktv. 26. § (5)
Ktv. 53.§ (2) /a/ 53.§ (2) /b/ 53.§ (2) /c/ 53.§ (2) /d/ Ktv. 52.§ (10) /c/ Ktv. 38.§ (2)
Központi költségvetési és fenntartói támogatás az intézményi költségvetés formájában, az intézmény saját bevételei (pályázati források)
A feladatmutatók megnevezés és köre: 80 121-4 Nappali rendszerű, az általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás Német nemzetiségi nyelvoktatás 80 511-3 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás 92 403-6 Diáksport 75 176-8
Intézményi vagyon működtetése,
55 232-3
Iskolai, intézményi étkeztetés
Az intézmény számlaszáma: Az intézmény az általános forgalmi adónak: Az intézményhez rendelt részben önállóan gazdálkodó egység: A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos különleges előírás:
Saját számlája nincs Nem alanya (kivételt képez az élelemezési kiadások köre) Nincs Részben önálló gazdálkodás, önálló bérgazdálkodási joggal Dologi költségvetés tekinetében a gazdálkodást ellátó szerv neve: Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (röviden: GESZ)
Az iskola tanulói és tanulócsoportjai
Az iskola tanulói tanárai, dolgozói Az étkeztést igénybe vevő tanulók, az élelmezési napok száma
A gazdálkodás szabályait az Együttműködési Szabályzat írja le
7
d) 2.
Az intézmény jogosítványai: Bizonyítvány a 8 osztályos általános iskola elvégzéséről
A közoktatási intézmény jogállása és képviselete a)
Az intézmény önálló jogi személy Fenntartója: a XIX. kerületi Önkormányzat Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata Hosszú bélyegző
Körbélyegző
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: igazgató igazgatóhelyettes iskolatitkár adminisztrátor b)
Az intézmény 7 darab bejárati kulccsal és 14 darab irodakulccsal rendelkezik. Az épület és az irodahelyiségek kinyitására és zárására jogosult személyek: igazgató igazgató-helyettes iskolatitkár adminisztrátor fűtő-karbantartó portás
c)
Az intézmény képviselője a közoktatási törvény 18. §-a szerint kinevezett intézményvezető.
8
3.
Az intézmény gazdálkodási helyzete: a)
Az intézményfenntartó az intézményt az alábbi gazdálkodással kapcsolatos jogkörrel ruházta fel: részben önállóan gazdálkodó, önálló bérgazdálkodás
b)
A közműdíjakat, illetve a beszerzési terv alapján vásárolt termékeket és szolgáltatásokat a GESZ vezetője, vagy az általa felhatalmazott személy utalványozza. Ezen felüli kifizetések és bevételek elrendelése az iskola igazgatójának hatásköre (utalványozás).
c)
Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: A XIX. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát illeti meg.
d)
Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről.
9
III. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE
1.
Az intézmény felelős vezetője:
a)
A közoktatási intézmény vezetője a felelős - a közoktatási törvény 54. §-a alapján - az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
b)
Az intézményvezetőt helyettesítheti: Az igazgató-helyettes, minden esetben általános helyettese; mindkettőjük távolléte esetén az 1-2. osztályos alsós munkaközösség-vezető beosztású munkatársuk. A közoktatási törvény 55 §-a szerint az iskola élén igazgató áll.
c)
A vezetők benntartózkodási rendje a következő: Az igazgatónak vagy helyettesének 7.30 órától 16 óráig az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők napi benntartózkodásának beosztását az éves munkaterv tartalmazza. Az intézményvezető 16 és 17 óra között a 17 óráig bent tartózkodó ügyeletes napközis nevelőre ruházza át a döntési és intézkedési jogkört az azonnali intézkedést megkívánó helyzetekben.
10
Az intézményben 15 és 21 óra között a GRAF Kft. számítástechnika tanfolyamot tart. Az intézményvezető a 17 és 21 óra közötti időszakra a délutáni portásra ruházza át a döntési és intézkedési jogkört az azonnali intézkedést kívánó helyzetekben. A portásnak kötelessége az intézményvezetőt minden esetben azonnal értesíteni a rendkívüli eseményekről. 2.
A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - A nevelőtestület vezetése - A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése - A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - Az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés - A nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése
3.
Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai
a)
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettes, - az iskolatitkár és az adminisztrátor Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. A vezető és a vezetőhelyettes közötti feladatmegoszlást a munkaköri leírásaik tartalmazzák /I. számú melléklet/. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköre tartalmaz. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre szerinti feladatokra.
11
b)
Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
4.
Az intézmény vezetősége
a)
Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezetője - az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői - szakszervezeti bizalmi
b)
Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a szülői közösség, a diákönkormányzat képviselőivel.
12
IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE 1.
Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei
a)
A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és a gazdaságos működtetés valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével az alábbi módon határozhatók meg a szervezeti egységek.
b)
Az intézmény szervezeti egységei: Alsó tagozat - két munkaközösségre tagolódik: 1-2. Alsós munkaközösség évfolyam 3-4. Alsós munkaközösség évfolyam Felső tagozat -- több munkaközösségre tagolódik: 5-8. Humán-művészeti munkaközösség évfolyam 5-8. Természettudományi évfolyam munkaközösség 5-8. évfolyam 1-8. évfolyam Napközi 1-4. évfolyam
Osztályfőnöki munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség
Napközis munkaközösség
13
2.
Az intézmény szervezeti vázrajza
14
V. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 1.
A törvényes működés alapdokumentumai
Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: -
alapító okirat pedagógiai program minőségirányítási program éves munkaterv jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei kollektív szerződés - közalkalmazotti szabályzat - ellenőrzési terv - munka- és tűzvédelmi szabályzat - házirend 2.
Az alapító okirat A közoktatási törvény 37. §-a rendelkezik a közoktatatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
3.
A pedagógiai program
a)
A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A törvény 39. §-a biztosítja az intézmény szakmai önállóságát. A 44-51. §-a ad iránymutatást az intézmények pedagógiai és foglalkozási programjáról. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:
b)
- Az iskolában folyó nevelés alapelveit, az és oktatás célját, a célokhoz rendelt feladatok, eljárások rendszerét, a törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait, - az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, a képzés teljes szerkezetét,
15
- az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, - a személyiségfejlesztés, tehetség, képesség kibontakoztatását, a közösségfejlesztés, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermekvédelem, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységet, - az egészségnevelési programot, - a környezetnevelési programot, - a tanulók terhelését, - a szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit, lehetőségeit, - az iskolában folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési mérési, minőségbiztosítási rendszerét, illetve a minőségbiztosítás kiépítésével kapcsolatos feladatokat. c)
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
4.
A minőségirányítási program
a)
A minőségirányítási program az intézmény hivatalos dokumentuma, amelymeghatározza az intézmény hosszú távra szóló elveit és a megvalósítát szolgáló elképzeléseket. Benne meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretében a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.
b)
A minőségirányítási programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
5.
Az éves munkaterv
a)
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével.
b)
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor.
el,
16
6.
Az ellenőrzési terv
a) b)
Az ellenőrzési terv tartalmazza az iskola vezetőinek és középvezetőinek összehangolt ellenőrző tevékenységét, melyet évente a munkaterv alapján aktualizálnak. Az ellenőrzési tervet az igazgató készíti el.
7.
A munka- és tűzvédelmi szabályzat Tartalmazza az iskolavezető és a pedagógusok feladatát a baleset és tűz megelőzésére, illetve bekövetkezés esetén az intézkedés szabályaira.
8.
A házirend A házirend tartalmazza, hogy a magasabb jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelességeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani. Megállapítja a tanulói munkarendet, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei és eszközei használatának rendjét.
17
VI. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE
1. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje a)
Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.
b)
A többműszakos munkaidő-beosztású munkakörök portás, konyhás, takarító 7-15 óráig 11-19 óráig
2.
Pedagógusok munkarendje
a)
A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 19. §-a rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a kollektív szerződés tartalmazza. (1992. évi XXXIII. törvény 55. § és 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 78. §).
b)
A törvény 16. §-a szerint a nevelési oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatával megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll. Maximum 40 óra hetente. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézmény tanórarendjének függvényében.
18
A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásnak, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. c)
A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyettesnek eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást.
d)
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) áthelyezésére a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására.
e)
A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles legjobb tudása szerint szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni.
3.
Az intézmény tanulóinak munkarendje
Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. (Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes feladata.) A házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott személyek egyetértésével (közoktatási törvény 40. § (6) ).
19
4.
A tanév helyi rendje
a)
A tanév rendjéről a KOT 52. §-a rendelkezik. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.
b)
A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (Pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - Az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról - A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról - A vizsgák rendjéről - A tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, a programok havi lebontásáról - Az éves munkaterv jóváhagyásáról - A nevelőtestületi értekezletek időpontjáról - A tanulók fizikai állapotának két időponban történő (őszi-tavaszi) felmérésről.
c)
Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben.
c) A tanév helyi rendjében jelentős esemény az első osztályosok beíratása, az emelt szintű oktatásra jelentkezők meghallgatása, melyet az ének szakos kollegák, a német kisebbségi nyelvoktatásra jelentkezők felmérése, melyet a tanítók és német szakosok végeznek. d) A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét, a balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon, szaktanárok az első órán ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. Az intézmény házirendjét ki kell függeszteni az épület bejáratánál, az előcsarnokban és valamennyi osztályteremben. e) A házirend egy példányát a gyermek beíratásakor, illetve a házirend érdemi változása esetén át kell adni a szülőnek, tanulónak.
20
5.
A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama
a)
Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáson. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Az órarendet legkésőbb szeptember 1-jéig, illetve február 1-jéig kell elkészíteni. A tanuló a nem kötelező tanórai foglalkozásra történő jelentkezését a szülői írásbeli nyilatkozattal megerősíti. Ha a tanuló a kérelmére felvételt nyer a nem kötelező tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A nem kötelező tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
b)
A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb 15 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
c)
A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
d)
Az óraközi szünetek időtartama 10, illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. Legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás vagy film megtekintése esetén. Az óraközi szünet rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. A pedagógusok részletes ügyeleti teendőit az Ügyeleti rend igazgatói utasítás tartalmazza.
e)
A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának időpontját és rendjét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti. (Részletesen a havi program tartalmazza.)
21
6.
Az intézményben tartózkodás rendje a)
Az intézmény nyitvatartása:
Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 21 óráig. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek, megállapodás alapján. b)
A nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók számára belépés és benntartózkodás rendje: A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt az alábbi módon határozzuk meg az intézménybe belépés- és benntartózkodás rendjét: A szülők, törvényes képviselők, ha arra igényük van reggel 7.30 – 7.55 között felkísérhetik gyermekeiket az osztályhoz. Egyébként a szülők, törvényes képviselők a szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt napok, osztály- illetve iskolai rendezvények, ünnepségek alkalmából tartózkodhatnak az iskola épületében. Számukra az igazgató fogadóórát tart hetente, kedden 13-14 óra között. A tanítási idő illetve napközi foglalkozás végéig gyermekeiket a szülők, törvényes képviselők a portán várhatják meg. A Zeneiskola óráira járó idegen tanulókat a portán csak a névsorral történt egyeztetés után engedheti be a portás. A kísérő szülőnek a portán kell várakoznia vagy bekísérheti gyermekét a tanterembe. A bármilyen más célból (hivatalos ügyintézés, a kerületi Vagyonkezelő munkatársai javítási munkálatok elvégzése miatt, a közoktatási intézmény iránt érdeklődőknek) a portán kell jelentkezniük. Be kell jelenteniük, hogy kihez jönnek és milyen célból. Miután a portás erről írásos feljegyzést készít a Poratanaplóban, a Titkárságra vagy a Tanári szobához kíséri a látogatót, a keresett személyhez. Ha a keresett személyt nem találja, vagy nem található, akkor a portás kikíséri a látogatót. Azokban a helységekben, amelyekben a gyermekek nevelése és oktatása folyik, külső személyek belépése minden esetben csak kötött, ellenőrzött formában, az iskolavezetés vagy az osztályfőnök engedélyével történhet.
22
A nyári épületfelújítás és -karbantartás idején a belépőkről a portás naponta nyilvántartást vezet. (Név, szakma, lakcím, munkáltató cég neve, érkezés, távozás ideje szempontok alapján). A VAMÜSZ karbantartóit - a titkárságon történt bejelentés után - az iskola karbantartója kíséri a munkavégzés során szorgalmi időben. A terembérlőkkel a megállapodás megkötésekor ismertetni kell a belépés és benntartózkodás rendjét a fentiek szellemében. c)
A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató, igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend).
7. A tankönyvellátás rendje 7.1 Általános szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és a tankönyvrendelés elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős. Ehhez beszerzi a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét. Az iskola jogszabályban meghatározott körben biztosítja a normatív alapon járó ingyenes tankönyvet. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg, azok nyújtásánál előnyben részesíti azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét. A normatív kedvezményre vonatkozó, illetve további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon lehet bejelenteni az iskola által megjelölt időpontig. Az időponton túli igénybejelentés jogvesztő, kivéve, ha az igényjogosultság a megjelölt időpont után állt be. Az igénylőlapon a szülő aláírásával büntetőjogilag felel a közölt adatok valódiságáért. Az igénylőlap benyújtása mellett a szülőnek vagy be kell mutatnia az iskola által megjelölt időpontban az igazolást, vagy fénymásolatban csatolhatja azt az igénylőlaphoz. A családi pótlék folyósításáról kiállított bármely dokumentum (bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazoló szelvény) megfelel, amennyiben a szülő postai igazoló szelvényt nyújt be, köteles ráírni a gyermek nevét, illetve aláírni. Az iskola az igazolás tényét rávezeti az igénylőlapra.
23
Az iskola biztosítja, hogy az alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során megvásárolhatók legyenek a tanulók az év közben beiratkozók számára is. A tanuló évfolyamonként legfeljebb két alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Normatív kedvezmény keretében az iskola csak az első alkalommal biztosítja ingyenesen a tankönyvet a jogosult tanulónak. Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobai és a napköziben évfolyamonként egy tankönyvcsomag álljon folyamatosan az ott tanulók rendelkezésére. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az iskola az alábbi módok közül választva (vagy kombinációjával) határozza meg a tankönyvtámogatás módját: - iskolától való kölcsönzéssel - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekkel - a tankönyvek tanuló részére történő megvásárlásával.
azok
Ez utóbbi esetében a támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A tankönyvtámogatás összegéből a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. A német nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő tanulók számára a kis példányszámú, vagy ritkán használt tankönyveket az iskola könyvtári kölcsönzés útján biztosítja (pl. szótár, lexikon). A tankönyvellátás megszervezésének rendje Az iskola minden évben a 2001. évi XXXVII. törvényben, illetve a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendeletben meghatározott módon november elején (legkésőbb november 15-ig) felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket, illetve az iskola által nyújtott kedvezményeket. Az iskola igazgatója november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet kölcsönözni. Az igazgató a felmérések alapján november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői közösséget és a diákönkormányzatot. A nevelőtestület január 15-ig a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával a meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt.
24
Az iskola február 15-ig elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába belépő új osztályok várható létszámát. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szülői közösség véleményét véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. Az iskola június 10-ig közzéteszi azoknak a tankönyveknek, kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kölcsönözhetnek. Károkozás és kártérítési felelősség Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg - a szülő köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. - Amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a tanuló szándékosan okozott kárt az iskolának, pl. széttépte, elégette, összefirkálta, eldobta a tankönyvet vagy elvesztette, a szülő a könyv teljes vételárát köteles megtéríteni, továbbá köteles új tankönyvet kifizetni. - Egyéb esetben – a szülővel történő egyeztetés és a tanuló meghallgatás után - a körülmények mérlegelésével az igazgató dönt a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban. - Nem kell megtéríteni a munkatankönyv, munkafüzet rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenését. - Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket az iskola addig biztosítja a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Pl. a szótár, atlasz, térkép akár négy tanévig is a tanuló birtokában, nevén marad. - A felkészítés lezárta után – a tanuló, szülő legkésőbb június 10-ig köteles a tartós tankönyveket visszajuttatni a könyvtárnak. Amennyiben ennek felszólítás után – június 30-ig – sem tesz eleget, kártérítésre kötelezzük. - A könyvtárból kölcsönzött munkatankönyveket, munkafüzeteket az iskola a felkészítés lezárta után ingyenesen átadja a tanulónak, és törli a leltárából. - Az iskola a használt tartós tankönyveket kérésére a tanulónak ingyen átadja. Ilyen esetben mérlegeli a tankönyv elhasználtsági fokát, és a könyvtáros javaslatára az igazgató dönt.
25 7.2
A tankönyvellátási szerződés Az iskola igazgatója február utolsó munkanapjáig egy vagy több tankönyvforgalmazóval tankönyvellátási szerződést köt, amihez beszerzi a szülői szervezet egyetértését. A tankönyvellátási szerződésnek tartalmaznia kell: •
• • •
• •
Az iskola és a tankönyvforgalmazó azonosító adatait, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszámát, Az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait (kiadás éve, a könyv ára), az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók nevét a szükséges határidőket, garanciákat
A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • • • •
8.
a felelős dolgozók adatait, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.
Az iskolai könyvtár működése, nyitvatartási rendje
Az iskolai könyvtárat a tanulók térítésmentesen látogathatják, szolgáltatásait térítésmentesen vehetik igénybe. Ezek: - könyvek kölcsönzése, - könyvtári ismeretek, könyvtárhasználat tanulása, - részvétel könyvtári órákon, más tanórák keretében. A könyvtár hetente három órában tart nyitva, egy alkalommal 14 óra után. A konkrét nyitvatartást az éves munkatervhez igazítva a könyvtáros állapítja meg, az igazgatóval egyeztetve.
26
9.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
a)
Az intézményben kulcshasználati joggal rendelkezik az intézmény vezetője, az igazgatóhelyettes, az adminisztrátor, a portás, illetve a fűtőkarbantartó. Az intézményben lévő biztonsági berendezést azok a személyek kezelhetik, akik kulcshasználati joggal rendelkeznek. A biztonsági kulcsmásolatok a Titkárságon a kulcsszekrényben találhatók.
b)
c)
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és a szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása a karbantartó feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a saját és más tárgyainak megőrzéséért, - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-felhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
d)
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanuló számítógépet kizárólag pedagógus felügyelete mellett használhat, tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. A továbbiakról a házirend rendelkezik.
e)
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
f)
Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. Tűzesetnél a biztonsági kulcsmásolatok a Titkárságon találhatók.
g)
A számítástechnika tantermet (25.), illetve a természettudományi szaktantermet (5.) a délelőtti tanítás ideje alatt is zárva kell tartani, a termet szaktanár nyitja ki az óra előtti jelzőcsengetéskor, és bezárja az osztály távozása után.
h)
A pedagógusok által készített szemléltető eszközök balesetmentes használatáért a pedagógus felel.
27
i)
Az intézmény a Közoktatási törvénynek megfelelően biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz a feltételeket. A hit- és vallásoktatással kapcsolatban a Szülői közösségnek és a Diákönkormányzatnak véleményezési joga van.
10.
Az iskola védő-, óvó előírásai
Minden tanév kezdetén munkavédelmi, tűzvédelmi oktatáson köteles részt venni az intézmény valamennyi dolgozója. Az ott hallottakat köteles munkája során betartani. Az osztályfőnökök, szaktanárok balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat az első tanítási napon illetve órán. Az oktatás tényét és tartalmát dokumentálják. a)
BALESETEK Megelőzés A balesetek megelőzése érdekében a tanév megkezdése előtt a munkavédelmi szemle során fel kell mérni az esetleges baleseti forrásokat és haladéktalanul gondoskodni kell megszüntetésükről. Az iskola tűz- és munkavédelmi felelőse az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében kéthavonta ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A balesetek megelőzése mindenkinek feladata. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:
28
• A tanév megkezdésekor s az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: ⇒ az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, ⇒ a házirend balesetvédelmi előírásait, ⇒ a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), ⇒ a menekülés rendjét, ⇒ a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. • Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. • A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden egyéb gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Baleset bekövetkezése esetén A pedagógus a felügyeletére bízott gyermek testi épségéért kiemelten felelős, ezért amennyiben a felügyeletére bízott gyermekek valamelyike balesetet szenved, köteles gondoskodni a gyermek elsősegélyben való részesítéséről, valamint köteles azonnal értesíteni a vezetőséget és a szülőt. Kötelező teendők baleset esetén: 1.
A helyzet felmérése: láz, sérülés tényének megállapítása. A gyermeket ki kell kérdezni a baleset körülményeiről. KÖRÜLTEKINTŐEN (nem ruhán keresztül) meg kell nézni a sérülés nyomait, és meg kell állapítani a sérülés mibenlétét.
29
A helyzet - sérülés, esetleges rosszullét - további károsodásának megakadályozása: izgatott tömeg eltávolítása, ehhez segítség kérése, ha szükséges. 3. A beteg vagy sérült nyugodt helyre szállítása (ha szabad az adott sérülésnél a gyermeket mozgatni): tanári szobába, titkárságra! 4. Ha valaki nem biztos a sérülés vagy betegség mibenlétének megállapításában, a gyermek mozgatása nélkül köteles segítséget kérni. 5. A felügyelő pedagógusnak azonnal értesítenie kell a szülőt, vagy mentőt kell hívnia, és a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell addig, míg a szülő vagy a mentő meg nem érkezik.. A szülő értesítése a mentő hívásakor is szükséges. 6. A kialakult helyzetről az iskola igazgatóját vagy helyettesét mindenki azonnal köteles tájékoztatni. 7. Minden balesetről a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben előírt OM nyomtatványon"Baleseti jegyzőkönyv"-et kell felvenni, amelyet az a pedagógus tölt ki, akinek a felügyelete alatt történt a baleset. A baleseti jegyzőkönyvet 1 példányban kitöltve az iskola igazgatójának legkésőbb a balesetet követő munkanapon le kell adni. 2.
A fenti eljárás bármely lépésének elmulasztása súlyos mulasztásnak minősül, és következményt von maga után. A Mentő értesítése: kötelező mentőt hívni - komolyan vérző seb esetén - súlyos fejsérülés esetén - súlyos égési sérülés esetén - törés gyanújánál, törésnél - gázolás esetén - és minden olyan esetben, amikor a kikérdezés alapján nem állapítható meg külnyom, de a sérülés alapján belső vérzés stb. gyanúja merülhet fel, - eszméletvesztés esetén A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet az igazgató köteles haladéktalanul vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A felvett jegyzőkönyvet a legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint a szülőnek. A gyermekbaleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni a szülői közösség, a diákönkormányzat képviselőjének részvételét.
30
b)
RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK Bombariadó esetén a bombajelzést észlelő személy a tanári szobában található csengővel kb. 20 másodperces hosszú jelzést ad, és haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót vagy a helyettest, akik az iskolarádión keresztül felszólítják a pedagógusokat, hogy a tanulókat azonnal, fegyelmezett rendben vezessék ki az iskola épületéből a szemközti játszótérre. Ott az osztályközösségek együtt maradnak, megvárják az iskolavezetés további intézkedését. Tűzriadó esetén a tűzet észlelő személy a tanári szobában található csengővel háromszor három rövid jelzést ad, és haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót vagy a helyettest, akik az iskolarádión keresztül felszólítják a pedagógusokat, hogy a tanulókat azonnal fegyelmezett rendben vezessék ki az iskola épületéből a szemközti játszótérre. Ott az osztályközösségek együtt maradnak, megvárják az iskolavezetés további intézkedését. Mivel a rendkívüli események köre rendkívül változatos lehet és bekövetkezésének időpontja előre kiszámíthatatlan (pl. csőtörés, természeti csapás, szél, viharkár, özönvízszerű esőzés, drogkereskedők megjelenése, megbotránkoztató viselkedést tanúsító személy felbukkanása, kóbor állat megjelenése), ezért minden helyzet kezelésére érvényes útmutatót nem tudunk adni, de a következő rendezőelv szerint kell mindenkinek eljárni: A rendkívüli eseményt észlelő személy először is a tanulók testi épségének a megóvásáról gondoskodik, – ha erre reális lehetősége van és a legrövidebb időn belül értesíti az iskola vezetőjét vagy helyettesét, aki(k)nek beszámol az általa tapasztaltakról, aki(k) saját hatáskörben, vagy ha ez nem elegendő külső segítséget kérve intézkedi(ne)k. Természeti katasztrófa esetén a polgári védelem értesítése szükséges. A rendkívüli esemény miatt elmaradt tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni. A kémiaórákon használt, illetve az elhasználódott vegyszerek kezelésére és semlegesítésére vonatkozó eljárást külön szabályzat tartalmazza.. Az iskola dolgozói a gyermektől elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak.
31
Az iskolában és azon kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. 11.
Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje
A közoktatási intézmény a törvény 38. § (2) pontja alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt. 12.
Reklámtevékenység
Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Tilos közzétenni olyan reklámot, amelyik erőszakra buzdít, félelemérzetet kelt, vagy amely a gyermekek fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, illetőleg tapasztalatlanságuk kihasználásával közvetlenül felszólít arra, hogy valamilyen árut vásároljanak. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely dohányárut, vagy alkoholtartalmú italt tartalmaz. Az iskola faliújságjára, folyosóira, kapuira, ablakaira és az iskola környezetében lévő oszlopokra hirdetést ragasztani csak az igazgató engedélyével lehet.
32
VII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK
1.
Az intézmény nevelőtestülete
a)
A nevelőtestület - a közoktatási törvény 56. §-a alapján - a nevelésioktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói.
b)
A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési, oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
2.
A nevelőtestület értekezletei
a)
A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -
tanévnyitó, tanévzáró értekezlet félévi értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet őszi és tavaszi nevelési értekezlet hó végi értekezlet szükség esetén
A nevelőtestületi értekezleteket az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai programot, a minőségirányítási programot, az SzMSz-t, a házirendet, a munkatervet az iskolai munkára irányuló átfogó elemzések, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat SzMSz-ének jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.
33
Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 3 nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. b)
Rendkívüli értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 20 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület elhangzottakról.
c)
értekezletein
emlékeztető
feljegyzés
készül
az
A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikro-értekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikro-értekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Időpontját a munkaterv rögzíti, felelősök: az osztályfőnökök. A mikro-értekezletet az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője is összahívhatja.
3.
A nevelőtestület döntései, határozatai
A nevelőtestület döntéseit és határozatait- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %+1 fő tagja jelen van. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. Amennyiben a testület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. Az értekezlet jegyzőkönyvét az adminisztrátor vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két tanár írja alá. A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai, valamint az iskola munkájának ellenőrzésével megbízott szervek képviselői betekinthetnek. Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják.
34
4.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
a)
A közoktatási törvény 58. §-a szerint a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.
b)
A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt kétévenként választanak, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A munkaközösség-vezetőt az iskola igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján.
5.
A szakmai munkaközösségek tevékenysége
a)
A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladatai: - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét - fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok megválasztására - az iskola tevékenységét érintő pályázatokat megpályázzák, végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek iskolai kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget b)
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:
- összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját
35
- irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért - módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglakozásokat tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását - elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgató vagy az igazgató-helyettes felé - képviseli állásfoglalásával a munkaközösséget az intézményvezetősége felé, és az iskolán kívül - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére - állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait - szakmai kérdések tekintetében kapcsolatot tart a Kispesti Pedagógiai Szolgáltató Intézet munkatársaival
36
VIII. RÉSZ A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. a)
A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés előre bejelentve vagy látogatási terv szerint történik, kivéve a munkaügyi ellenőrzéseket. A nevelő-oktatómunka belső ellenőrzésére jogosultak: - az igazgató, - az igazgatóhelyettes, - munkaközösség-vezetők a saját munkaközösségükön belül - szaktanárok külön megbízás szerint. Az igazgató ellenőrizheti.
az
intézményben
folyó
valamennyi
tevékenységet
Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a vezetői feladatmegosztásból következő saját, illetve a munkájához kapcsolódó egyéb területen végzi.
37
b)
Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a hangversenyek, a versenyek látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - beszámolók bekérése, - vizsgálatok lefolytatása, - a tanulói munkák vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösségek tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.
38
IX. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége 2.
Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. (SzMSz VII. fejezete, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat)
3.
A szülői közösség
a)
A közoktatási törvény 59-61. §-ai rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján iskolánkban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolai szintű szülői közösség működik,melynek felépítése a következő: Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: • elnök • elnökhelyettes • tagok Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.
39
Az iskola szülői szervezet legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. Az iskolai szülői szervezet választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. b)
Az intézmény SzMSz-a az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösség számára: A szülői szervezetet mindazon jogok megilletik, melyeket a KOT az iskolaszék számára megállapít. A szülői szervezet alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, munkaprogramját, megválasztja tisztségviselőit, elkészíti Szervezeti és működési szabályzatát.
c)
A szülői szervezet ülésein az igazgató meghívásra részt vesz. Az ülések témáiról, a szülői közösség javaslatairól, véleményéről az igazgató a nevelőtestületet tájékoztatja. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az intézmény munkájáról, feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.
d)
Az iskolai szülői szervezet működésével kapcsolatos részletes szabályozást a szülői szervet Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
4.
Diákönkormányzat
A közoktatási törvény 62-64. §-a szerint a diákönkormányzatok rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzat működéséhez a helyiségek és berendezések használatát az intézményvezető biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
a
magasabb
jogszabályokban
A diákönkormányzat a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának fóruma.
40
a)
A diákönkormányzat működésének rendje A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
b)
A diákönkormányzat tagjai az osztályok választott képviselői. A diákönkormányzat tagjai választják meg a diákönkormányzat vezetőjét, aki képviseli iskolánkat a Kerületi Ifjúsági Önkormányzatban. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógust a DÖK vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg.
c)
A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó- tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével vagy a nevelőtestülettel. A diákönkormányzat a segítő pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez.
d)
Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.
5.
Az osztályközösségek
Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint a diákönkormányzat legkisebb egysége, - megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát, - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatába. Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt.
41
6.
Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök
Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az Osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - az iskolai házirend szabályainak megismertetése, elfogadtatása és betartása alaposan ismernie kell tanítványait - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi - együttműködik a diákönkormányzat vezetőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fent az osztály szülői közösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyermekvédelmi felelős) - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, - havonta összeveti a naplóban található érdemjegyeket az ellenőrzőbe beírtakkal, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról,azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít - az osztályfőnök köteles a szülők által felvetett észrevételeket, problémákat megoldani, orvosolni, az érintett kollegák, s ha kell az iskolavezetés bevonásával - kialakítja a gyermekkel való személyes kapcsolattartás rendszerét
42
- figyel minden olyan változásra, amely arra utal, hogy valamilyen gondja, problémája van a gyereknek (álmatlanság, tanulmányi eredmény hirtelen romlása, idegesség, étvágytalanság) - azonnal jelez a gyermekvédelmi felelősnek, ha észreveszi, hogy a tanuló rossz társaságba keveredett, esetleg alkoholt, drogot fogyasztott, vagy a család életében olyan változás következett be, amely már a gyermek fejlődését veszélyezteti - a gyermekek iskolán kívüli rendezvényeire (kirándulás) készítse fel a tanulókat a helyes, elvárható viselkedésre, a testi épségük óvásának fontosságára és az esetleges bekövetkező baleset esetén a teendőkre. (Az oktatásról feljegyzés készül) 7.
A belső kapcsolattartás általános formái és rendje
Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítéségével - az intézményvezető és helyettese fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácsokozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságán ki kell függeszteni. (A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) 8.
A szülők tájékoztatásának formái
a) A közoktatási törvény 13. és 14. §-ának megfelelően az iskola a tanév során: - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák) - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). b) Az iskola dokumentumainak nyilvánossága A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § alapján az iskola könyvtárában elhelyeztük az alábbi dokumentumokat, amelyeket a szülők és tanulók szabadon megtekinthetnek. Ezek: -
Az Erkel Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programja Az Erkel Ferenc Általános Iskola Minőségirányítási programja A Szervezeti és működési szabályzat Házirend
43
Fenti dokumentumokról köteles tájékoztatást adni minden osztályfőnök a tanév szeptemberi szülői értekezletén. Az igazgatótól fogadóórán lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, a szervezeti és működési szabályzatról, a minőségirányítási programról és a tanulói házirendről. c) A szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályában tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként 3-4 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői közösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására. d) A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként szükség szerint 3-4 alkalommal tart szülői fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. e) Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. f) A szülői közösség ülésein az igazgató tájékoztatja a szülőket az iskolában folyó munkáról, illetve a szülők által felvetett kérdésekről.
44
9.
Az intézmény külső kapcsolatai
a)
Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel: • A Budapest XIX. kerület Polgármesteri Hivatal Művelődésügyi, Egészségügyi és Sport Irodájával folyamatos az együttműködésünk. Az éves bér tervezetét az Iroda hagyja jóvá, a bérfelhasználás egyeztetése ott történik. • XIX. kerületi Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete az iskola pénzügyi-gazdasági feladatainak lebonyolítását végzi. A költségvetésben jóváhagyott keretek felhasználását írásban jelezzük, számlákat, átutalással vagy készpénzzel egyenlítjük ki. Az együttműködés alapja a 904/2000. (XI. 21.) Önk. Határozatával jóváhagyott Együttműködési megállapodás. • Az intézményt kuratóriumával.
támogató
"Műveltség
Gyarapításáért"
Alapítvány
b) Kapcsolattartás rendje az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval. A közoktatásról szóló törvény 41. §-ának (5) bekezdése alapján az iskolának gondoskodni kell a rábízott gyermekek, tanulók egészségének megóvásáról. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója megállapodást köt a Kispesti Egészségügyi Intézet Bp. XIX. Ady Endre út 122-124. vezetőjével a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet alapján. A megállapodásnak biztosítania kell • az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését (védőnő heti két alkalommal) , ez az egészségügyi ellátásban részt vevők írásos nyilatkozata alapján az iskolai munkaterv elkészítésekor tanévenként kerül meghatározásra.
45
• a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: ⇒ fogászat: évente 2 alkalommal ⇒ tüdőszűrés: 8. osztályban 1 alkalommal ⇒ belgyógyászati vizsgálat: évente 1 (veszélyeztettség esetén 2) alkalommal ⇒ érzékszervek m. ellenőrzése 1 alkalommal ⇒ mozgásszervi szűrés gyógytestnev. bes. 1 alkalommal ⇒ golyva (5.,7.) osztály évente 1 alkalommal • a tanulók fizikai állapotának mérését évente 1 alkalommal • a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát • a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal • részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében • üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálat. A szűrővizsgálat idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátás rendjét a Madách utcai gyermekrendelő gyermekorvosának munkaterve tartalmazza. (Éves vizsgálatok, oltások, pályaalkalmasság, fogászati kezelés rendje). Tanévenként rögzített időpontban heti két alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére, akik törvényben előírt kötelező vizsgálatokon, valamint kötelező védőoltásban vesznek részt. (I. melléklet: Kispesti Egészségügyi Intézet és az iskola orvosa által kötött megbízási szerződés.) c) Kapcsolattartás rendje a gyermekjóléti szolgálattal, mely "A gyermekek védelméről és a gyámügy igazgatásról" szóló 1997. évi XXXI. törvény 40. § alapján a kerületi önkormányzat hozott létre. A 16/1998. MKM rendelet 4. §-a alapján a gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a gyermekek, a tanulók veszélyeztetettségének feltárásához, megszüntetéséhez. A gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal az iskola igazgatója és a gyermekvédelmi felelőse tart szoros kapcsolatot. Segítséget kérnek, ha a nevelőtestület a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.
46
- Az igazgató gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, valamint a tanulókat és szülőket tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. - A gyermekvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Munkáját munkaköri leírás alapján végzi, mely a 4. § (5) a-g pontjai szellemében készült. A kapcsolattartás formái: • prevenció céljából - szóban vagy írásban türténő felkérés a gyermekvédelmi felelős által • rászorultság esetén történő ellátási igény jelzése (egészségügyi, anyagi, mentális okból) - a szolgálat bejelentőlapján az intézmény gyermekvédelmi felelőse jelzi az igényt • veszélyeztetettség esetén (veszélyeztetettség fogalma az 1997. Évi XXXI. Tv. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 5.§-a alapján értendő) - elsődleges telefonon vagy személyesen történő azonnali jelzés - a szóbeli jelzés írásban történő megerősítése a szolgálat bejelentőlapján. Felelős: a gyermekvédelmi felelős és az igazgató. d)
Egyéb szervek - Oktatási Bizottság - Kispesti Pedagógiai Szolgáltató Intézettel a kapcsolatunk folyamatos. Szakmai kérdésekben konzultálunk. Szolgáltatásaink főként - a mérések megrendelésével (tanév elején szintfelmérés, tanév végén a követelmények teljesítésének mérése vizsgálata, pályakezdők munkájának segítése, óralátogatás, elemzés keretében. Igénybe vesszük a továbbképzéseket.A pedagógusok látogatják a PSZ könyvtárát). - Kispesti Munkásotthonnal a kapcsolat célja egymás munkájának segítése. Az iskolában kifüggesztjük a KMO plakátjait, rendezvényeiket ajánljuk. Igénybe vesszük alkalmanként a KMO Színháztermét. - Kispesti Uszoda A tornaterem okozta hiány mérséklésére rendszeresen visszük tanulóinkat úszni. A kötelező úszásoktatás idejét az uszoda szabja meg.
47
- A kerületi óvodák óvónőit nyílt napra, tapasztaltcserére hívjuk meg minden év novemberében. - A tavaszi beiskolázások idején meghívás esetén az óvodás gyermekek szüleinek tájékoztatást adunk iskolánk pedagógiai programjáról - Deák Gimnáziummal írásos megállapodásunk van, amely az írásbeli érettségi vizsgák zavartalan lebonyolítását szolgálja. Bombariadó esetén kölcsönösen helyet biztosítunk egymás tanulóinak elhelyezésére. - A XIX. kerületi Rendőrkapitányság munkatársai a DADA program megvalósítását végzik iskolánkban. A kapcsolatot az Osztályfőnöki munkaközösség vezetője tartja, az előadások időpontját ő koordinálja.
48
X. RÉSZ A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI, A VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK 1.
A tanuló felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény §-ai részletesen szabályozzák az iskolai jogviszony létrejöttét. Az emelt szintű ének-zene oktatásra előzetes meghallgatás útján lehet bekerülni, a felvételi meghallgatást az ének szakos szaktanárok végzik a szakmai követelményeknek megfelelően. A német kisebbségi nyelvoktató programba a felvétel a szülő írásos nyilatkozata alapján történik, 2. osztálytól a felvétel kritériuma a sikeres különbözeti vizsga letétele német nyelv-, nép- és honismeretből.
2.
A gyermek, tanuló jogai és kötelességei A közoktatási intézményben nevelt vagy oktatott gyermek jogait a közoktatási törvény 10-12. §-ai, valamint 69-73. §-ai szabályozzák. Az intézmény megteremti a feltételeit a jogi érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos részletes szabályokat a házirend tartalmazza.
3.
A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek: A helyi vizsgák: - osztályozó - javító - tantárgyi szintfelmérő - különbözeti (német nyelv, nép és honismeret) A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.
4.
A tanulói jogviszony megszüntetése A közoktatási intézményekhez a gyermekeket, a tanulókat fűző jogviszony megszűnéséről a törvény 75.§-a rendelkezik.
49
XI. RÉSZ A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1.
A tanórán kívüli foglalkozások célja
a) Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szerez (a közoktatási törvény 53. §-a alapján). b) Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: napközi, szakkörök, énekkar, korrepetálás, tanulmányi- szakmai- és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, úszás, tanulószoba. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 2. A tanulószoba célja a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók segítése, illetve a tehetséges, érdeklődő tanulók személyiségének kibontakoztatása. A szaktanárok az arra rászoruló, lemaradó tanulókat kötelezhetik a tanulószobán való részvételre. A kötelezésnek írásban kell megtörténnie. 3. A napközi foglalkozás a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működési rendjét a napközis munkaközösség dolgozza ki, és rögzíti a házirendben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. 4. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. (Az adott kereteken belül.) 5. Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.
50
6. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az alsó és felső tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban, az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára történik. 7. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskola könyvtára naponta meghatározott nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. 8. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta térítési díj fizetendő. 9. Az iskola tanulói, közösségei (osztályok, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. 10.
A mindennapi testedzést az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások, illetve délután a tanórán kívüli foglalkozások keretében biztosítjuk a KOT, illetve a 2001. évi CXLV., a Sporttörvény 98. §-ával összhangban. A testedzés formái és rendje: A/ Tanítási időn belül: - 1-8. osztályig a tanterv által kötelezően előirt tananyag elsajátíttatása. - 1-4. osztályig heti 3 testnevelés óra. - 5-8. osztályig 2 hetenként 5 testnevelés óra, - 1-4. osztályban azokon a napokon, melyeken nincs a tanulóknak testnevelés órája, 30 perces délelőtti játékos testmozgást szervezünk a gyerekek számára, amely minden olyan napon, amikor az 1-4. évfolyamos osztályoknak nincs testnevelés órája, 7.45 – 8.00, illetve 11.45 – 12 óráig tart, ezeken a napokon a szervezett foglalkozás az érintett osztályoknak 7.45-kor kezdődik,
51
a napi 2 x 15 perces játékos testmozgás megtartása az első illetve a negyedik órát tartó pedagógus feladata. - Könnyített testnevelést biztosítunk az alsó tagozaton a heti 3 órában az igényeknek megfelelően. - Könnyített testnevelést biztosítunk a felső tagozaton 2 hetenként 5 órában az igényeknek megfelelően. - A gyógytestnevelésben részt vevő tanulóinknak megszervezzük a tantervben előírt, a kerület két bázisiskolájában központilag biztosított gyógytestnevelési órákat. B/ Tanítási időn kívül: - Sportköröket szervezünk a törvény adta lehetőségek és kötelezettségek figyelembevételével 1-4. osztálynak heti 2 x 45 percben, 1-4. osztálynak labdarúgás sportcsoport heti 2 x 45 percben, 5-8. osztálynak labdarúgás sportcsoport heti 2 x 45 percben, 5-8. osztálynak Erkel Kupa versenysorozat heti 2 x 45 percben, - Az osztályfőnökök vezetésével kirándulások, alkalmával gyalogtúrák, uszodalátogatások, tréfás sportversenyek, labdarúgás, testnevelési játékok keretében biztosítjuk a testedzést. - Az 1-4. osztályos tanulóknak erdei iskolákat szerveznek az osztálytanítók. - Challenge Day (kihívás napja = sportnap) egy tanévben 1 alkalommal, változó sportági versenyek rendezésével. - Szülők, nagyszülők sportdélutánja – tanulóink szülei számára életkorúaknak és nemüknek megfelelően asztali tenisz, tollaslabda, teremfoci, kosárlabda, kispályás labdarúgás. Az iskolai sportkör éves munkáját munkaterv alapján végzi, a munkatervet a sportkör vezetője készíti el, és határidőre bemutatja az intézmény vezetőjének. Az iskolai sportélet eseményeiről, a kerületi és egyéb sportversenyeken elért eredményekről a sportkör vezetője írásban és szóban havi rendszerességgel tájékoztatja az igazgatót; továbbá kifüggeszti azokat a sportköri faliújságon, illetve az iskola hangosbemondóján tájékoztatja az iskolaközösséget.
52
XII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA
1.
A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a)
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
b) -
Tanévnyitó ünnepély Részvétel a Wekerle-napokon Tátika Nagycsoportos óvódások iskolalátogatása Nyílt nap a leendő első osztályosok szüleinek Tapasztalatcsere az óvónőknek, bamutató tanítások az 1. osztályban Vers- és prózamondó verseny Mesemondó verseny Szépolvasási verseny Nyílt órák szülők részére Pályaválasztási szülői értekezlet a 8. osztályos gyermekek szüleinek Erkel-hét - Palotás tánc bemutatója Mikulásvárás - Diszkó Luca-napi vásár Karácsonyi hangverseny Osztálykarácsonyok Nevelőtestületi karácsony Sítábor Farsang - Farsangi diszkó Tanulmányi versenyek Iskolagyűlés legalább két alkalommal Kazinczy szépkiejtési verseny Föld napja - környezetvédelmi vetélkedő Múzeumi nap Éneklő ifjúság
53
-
Művészeti fesztivál Családi nap Erdei iskolák Tanulmányi kirándulások Tanévzáró ünnepély - Ballagás Nyári táborok Az iskola fennállásának és névadójának jubileumi ünneplése Zeneakadémia, operalátogatás Színházlátogatások Német nemzetiségi nap Német nyelvi tábor, erdei iskola szervezése magyarországi németajkú környezetben - Németországi vagy ausztriai testvériskola-kapcsolat - Német kerületi vers- és prózamondó verseny - Márton-napi lampionos felvonulás 2.
A hagyományápolás külsőségei
a) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét alj, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing b) Az iskola sportfelszerelése: Minden tanulónak fehér tornacipő, fehér zokni lányoknak: középkék tornadressz, fiúknak: középkék tornanadrág, fehér atléta trikó c) Az iskola jelvénye: 2 cm átmérőjű antikolt bronzöntvény körlap, rajta Udvari Hajnalka iparművész tanár domborműve, mely iskolánkat ábrázolja. d) Az iskola plakettje: 7 cm átmérőjű antikolt bronzöntvény kétoldalas plakett, rajta Udvari Hajnalka iparművész tanár domborműve. Egyik oldal: iskolánk épülete Másik oldal: iskolánk kórusa
54
XIII. RÉSZ TANÜGYI NYILVÁNTARTÁSOK 1.
Tanári napló
Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely az iskola tantárgyfelosztásában szerepel. A napló vezetéséért az illetékes szaktanár, illetve az osztályfőnök a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni. Összesítő részeinek napra kész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel. 2.
Anyakönyv
A tanulók személyi adatai, tanév végi osztályzatai, mulasztásai, valamint a tanulókkal kapcsolatos határozatok nyilvántartására anyakönyvet kell vezetni. Az anyakönyvet az osztályfőnök az anyakönyvben található útmutató szerint állítja ki. Az anyakönyvben javítani csak a következő módon szabad: a hibás szöveget egyszeri áthúzással érvényteleníteni kell, s az eredeti szöveg közvetlen közelében a legalkalmasabb helyre kerül a helyes szó vagy szöveg. Ha a helyesbítés, a javítás igazolására nem lenne elég hely, csillaggal vagy index- számmal lehet a bejegyzett szöveget és az igazoló záradékot ellátni. A záradékot, a javítást végző tanár és az igazgató írja alá, majd az iskola körbélyegzőjével hitelesíti. Az anyakönyvben ráírással, radírozással, kaparással, vegyszerrel, a hibás szöveg leragasztásával javítani tilos. Az igazgató az anyakönyvet tanévenként ellenőrzi, aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesítve lezárja. Az anyakönyvet 4. és 8. osztály végén össze kell fűzni és be kell köttetni, üresen maradt lapjait át kell húzni. Az anyakönyvön fel kell tüntetni az iskola OM azonosító számát. Az anyakönyv nem selejtezhető.
55
A megsemmisült vagy elvesztett anyakönyv helyett az igazgató a rendelkezésre álló dokumentumok alapján pótanyakönyvet készít. A nyomtatvány rovatai közül csak azokat kell kitölteni, amelyek hitelesen igazolhatók. Az anyakönyvet záradékolni kell. Az anyakönyvben és a bizonyítványban alkalmazandó záradékok szövegét a II. számú melléklet tartalmazza. 3.
Bizonyítvány
A tanulók a tanév végén bizonyítványt kapnak. A bizonyítványt az osztályfőnök állítja ki. A bizonyítvány kelte a tanévzárás napja. A bizonyítványt az anyakönyv adataival megegyezően kell kiállítani. Az anyakönyvbe tévesen beírt, majd helyesbített adatokat bizonyítványba a helyes bejegyzésnek megfelelően kell bevezetni.
a
A bizonyítvány üres rovatait át kell húzni. A bizonyítványon fel kell tüntetni az iskola OM azonosító számát. A téves bejegyzéseket az anyakönyvre vonatkozó szabályok szerint kell javítani. Ha az összeolvasás alkalmával olyan tévedés derülne ki, hogy a tanári naplóból a pedagógus más tanuló adatait írta be a bizonyítványba, az első osztály esetében új bizonyítványt kell kiállítani, a felsőbb osztályokban a téves bejegyzést át kell húzni, és a jegyzet rovatban történt érvénytelenítés után a helyes szöveget a következő lapra kell írni. A bizonyítványt az igazgató írja alá. Az iskola bélyegzőjével ellátott bizonyítványt a tanévzáró napján kell kiosztani . A bizonyítványt nyilván kell tartani, a rontott bizonyítványt megsemmisíteni csak jegyzőkönyvvel lehet.
56
4.
Bizonyítványmásodlat
Az igazgató az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról az anyakönyv alapján másodlatot állít ki a tanuló vagy a szülő kérésére. A másodlatnak az anyakönyvvel mindenben egyeznie kell. Az űrlapon a "másodlat" szót fel kell tüntetni. A másodlat kiállításának tényét és keltét az anyakönyv megfelelő rovatába kell bejegyezni. Anyakönyv hiányában bizonyítványmásodlat nem adható ki. A másodlatot az adminisztrátor készíti írásos kérelem és a törvényben előírt okmánybélyeg megléte, illetve az előírt igazgatási díj kifizetése esetén. 5.
Egyéb iratok, dokumentáció
A beírt tanulók nevét a tanári naplók, osztálynaplók és az összesítők, a tanárok óraszámát az iskola tantárgyfelosztása tartalmazza. Az iskola működésével kapcsolatban készített jegyzőkönyveket az irattárban kell megőrizni az irattározási szabályzatban foglaltaknak megfelelően. Annak igazolására, hogy a tanuló az iskolában folytat tanulmányt, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), más intézmény vagy munkahely. Az iskolai órarend a tanítás idejét, helyét tünteti fel. Részletes órarendet a napló tartalmaz, melynek egyeznie kell az iskolai összesítőn szereplő órarenddel. A kötelező óraszám és túlóra a naplóból és a tantárgyfelosztásból tűnik ki. A statisztikai adatszolgáltatást külön jogszabályok állapítják meg.
57
XIV. RÉSZ ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelő-testület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák.
58
ZÁRADÉK Ezt a szervezeti és működési szabályzatot az iskola nevelőtestülete a 2004. november 15-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. 2004. november 15. Horváth Lászlóné Igazgató
A Budapest Főváros XIX. ker. Önkormányzat mint fenntartó képviseletében a Közművelődési és Oktatási Bizottság ezt a szervezeti és működési szabályzatot …………………………… sz. határozatával jóváhagyta.
A Budapest Főváros XIX. ker. Német Kisebbségi Önkormányzat a Szervezeti és működési szabályzatban foglaltakkal a csatolt kiegészítéseket figyelembe véve egyetért. 2005. január 26. Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke
Mellékletek: I. Vezetők munkaköri leírása II. Iskolai záradékok III. Iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata
59
NYILATKOZAT
Az iskolai Diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Budapest, 2004. november 18.
Sterl Alexandra Diákönkormányzat elnöke
Sótonyi Lilla Diákönkormányzatot segítő és képviselő tanár
Az iskolai Szülői Közösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Budapest, 2004. november 17.
Dr. Somodiné dr. Valló Erika Szülői Közösség elnöke
