A KISPESTI ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

1

A KISPESTI ERKEL FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE

2013.

2

TARTALOMJEGYZÉK Oldal

1. A házirend célja, hatálya 1.1 Az iskola adatai 1.2 A házirend célja és feladata 1.3 A házirend hatálya

3 3 3 3

2. Értelmező rendelkezések

3

3. A tanulói jogok és azok gyakorlásának eljárási rendje 3.1 A tanulmányok folytatásával kapcsolatos jogok

4 4

3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5

A tanulók felvétele, átvétele, a sorsolás lebonyolítása Beszámoltatási formák Tantárgy és foglalkozás választása A továbbtanulás eljárási rendje A magántanulás, osztályozóvizsga A független vizsgabizottság

3.1.6 3.2 A személyiség kibontakoztatásával kapcsolatos jogok 3.2.1 3.2.2

A szabad véleménynyilvánítás Az emberi méltóság joga A magánélethez való jog

3.2.3 3.3 Az egyesüléssel, tájékoztatással, érdekképviselettel összefüggő jogok 3.3.1

A tanulók közösségei A tanulók és a szülők tájékoztatása

3.3.2 3.4 A tanulói juttatásokra vonatkozó jogok 3.4.1 3.4.2

Étkezési segély igénylése Az étkezési térítési díj befizetése Tankönyvtámogatás rendje

3.4.3 3.5 Az egészséggel és a biztonsággal összefüggő tanulói jogok 3.5.1

3.5.2

A biztonsággal összefüggő szabályok Az egészségügyi ellátás

4 5 6 7 7 7

8 8 8 8

8 8 10

11 11 11 11

13 13 13

4. A tanulói kötelességek és azok teljesítésének szabályai

14

5. Az iskolai munkarend

17

5.1 Az iskola működése 5.2 A mulasztások igazolása 5.3 Tanórán kívüli foglalkozások 5.3.1 5.3.2

Az egész tanéven át működő tanórán kívüli foglalkozások A napközi és a tanulószoba működése Az alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások

17 18 19 19 20 21

5.3.3 5.4 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata 5.5 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

22 23

6. A tanulók jutalmazása, a velük szembeni fegyelmi intézkedések 6.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési szempontjai 6.2 A tanulók jutalmazása 6.3 A tanulókkal szemben alkalmazott fegyelmi intézkedések

23 23 25 26

Záró rendelkezések

28

Záradék

30

3 1. A HÁZIREND CÉLJA, HATÁLYA 1.1 Az intézmény adatai: Neve: Kispesti Erkel Ferenc Általános Iskola Székhelye: 1192 Budapest, Hungária út 11. Telefon: (1) 282-9644 Fax: (1) 282-9644 OM-azonosítója: 035142 1.2 A házirend célja és feladatai A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendben foglaltak célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés-oktatás zavartalan megvalósítását, illetve a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 1.3 A házirend hatálya A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken ellátja a tanulók felügyeletét.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Tanulók nagyobb csoportja: A diákönkormányzat véleményezési joga szempontjából, illetve a hatályos törvény értelmében a szülői közösség véleményező, javaslattevő, tanácskozási joga szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának minősül az iskola tanulólétszámának 25 %-a.

4

3. A TANULÓI JOGOK ÉS AZOK GYAKORLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről, valamint az iskola pedagógiai programja, illetve szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazza a tanulók egyéni és kollektív jogait. Ezek a dokumentumok is rendelkezésére állnak minden tanulónak és szülőnek a könyvtárban, az iskola igazgatójánál; tartalmáról felvilágosítást a diákönkormányzat munkáját segítő tanár és/vagy az igazgató ad. A törvények alapján a tanulói jogok gyakorlását az alábbiak szerint csoportosítva szabályozzuk: 3.1 A tanulmányok folytatásával összefüggő jogok A tanulóknak joguk van arra, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek, képességeikhez mérten továbbtanuljanak 3.1.1 A tanulók felvétele, átvétele Az intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulóknak joguk van arra, hogy nemzeti, etnikai hovatartozásuknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Iskolánkban a német kisebbségi nyelvoktató programban való részvétellel gyakorolhatják ezt a jogukat, mely a beiratkozáskor nyer érvényt. A német kisebbségi nyelvoktató programba a felvétel a szülő írásos nyilatkozata alapján történik, 2. osztálytól a felvétel kritériuma a sikeres megfelelés a tudásszint felméréseken. A felméréseket német szaktanárok végzik. A magasabb óraszámú ének-zeneoktatásra előzetes meghallgatás útján lehet bekerülni. A meghallgatást az ének szakos szaktanárok végzik a szakmai követelményeknek megfelelően. Amennyiben az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. Sorsolás lebonyolítása: Az érintetteket az iskola írásban értesíti az időpontról. A sorsoláson jelen kell lennie a felvételi kérelmet benyújtó szülőnek, vagy törvényes képviselőjének, az érintett pedagógusoknak, az igazgatónak és az igazgatóhelyetteseknek. A szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy felvételi kérelmüket fenntartják. Húznak egy számot, melyet a lebonyolítással megbízott felvezet a jelentkező tanuló neve mellé. Ezután

5 visszateszik a számokat és kihúzzák ezeket egymás után. Ez lesz a felvehető tanulók sorrendje. A más iskolából hozzánk kerülő tanulók tudásáról szóbeli, írásbeli felméréssel tájékozódunk. A tapasztalt lemaradás ismeretében 2-3 hónap türelmi időt biztosítunk a felzárkózásra. A hiányosságok ismeretében felzárkóztatási ütemterv alapján korrepetálással, differenciálással pótoljuk a szükséges ismeretanyagot. A türelmi idő végén a tanító vagy szaktanár írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel győződik meg a tudásbeli hiányosságok pótlásáról. 3.1.2 Iskolánkban az alábbi beszámoltatási formákban mérjük a tanulók tudásszintjét. ALSÓ TAGOZAT  Az írásbeli beszámoltatás formái  Írásbeli felelet (előző órai anyagrészből)  Tudáspróba (a témazáró felmérés előtti diagnosztikus mérés, melynek célja a tájékozódás)  Témazáró felmérés (egy teljes anyagrész szummatív mérése)  Szorgalmi gyűjtőmunka  Füzetjegy  Az írásbeli beszámoltatás rendje  Mivel az alsó tagozaton egy pedagógus kezében vannak a főtárgyak, az osztálytanító tudatosan tervezi és szervezi az írásbeli beszámoltatások ütemét.  Lehetőség szerint hétfőn és pénteken nem végzünk írásbeli beszámoltatást.  Lehetőség szerint 9-11 óra között végezzük az írásbeli beszámoltatást.  Az írásbeli beszámoltatás korlátai:  Napi egy írásbeli beszámoltatásnál többet nem íratunk.  Az egyes írásbeli dolgozatok súlya a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál: a témazárók jegyeit egyszer számítjuk be, de az egyes írásbelikre kapott jegyeket súlyozzuk.  A súlyozásnál mindig az alapkészségeket tükröző jegyek a legfontosabbak, kétes esetben a tanuló hozzáállása, órai aktivitása dönt. FELSŐ TAGOZAT  Az írásbeli beszámoltatás formái:  Írásbeli felelet (előző órai anyagrészből)  Röpdolgozat (előző 2-3 tanóra anyagából)  Felmérés (év eleji, félévi, év végi  matematikai, olvasási, szövegértési, helyesírási alapkészségekből vagy egy nagyobb témakör egy kisebb részének lezáró mérése)  Témazáró felmérés (egy teljes anyagrész összegző mérése)  Házi dolgozat (egy témakörből írandó esszé jellegű)  Olvasónapló (a kötelező olvasmányok feldolgozása)  Gyűjtőmunka, szorgalmi  Füzetjegy

6

 Az írásbeli beszámoltatás rendje:  Az írásbeli feleletet és a röpdolgozatot a tanár nem köteles előre bejelenteni.  A házi dolgozatot, az olvasónaplót, a gyűjtőmunkát és a szorgalmi feladatot otthon készítik el a tanulók előre megbeszélt időpontra.  A felmérés időpontját a szaktanár köteles legalább a beszámoltatást megelőző tanórán bejelenteni.  A témazáró felmérés időpontját a szaktanár köteles legalább két megelőző tanórával korábban bejelenteni.          

Az írásbeli beszámoltatás korlátai: Írásbeli felelet: 0 pont Házi dolgozat: 0 pont Olvasónapló: 0 pont Gyűjtőmunka, szorgalmi: 0 pont Röpdolgozat 1 pont Felmérés 2 pont Témazáró 3 pont 5-6. osztályban összesen – lehetőleg - 4 pont/nap mennyiségű, súlyú írásbeli beszámoltatás végezhető. 7-8. osztályban összesen - lehetőleg - 5 pont/nap mennyiségű, súlyú írásbeli beszámoltatás végezhető.

Az egyes írásbeli dolgozatok súlya a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál:  Minden osztályzatot egyszer számítunk be (nem kétszerezzük a témazárók jegyeit sem), de az egyes írásbelikre kapott jegyeket súlyozzuk.  A súlyozásnál az alapkészségeket, illetve a lexikai tudást tükröző osztályzatok a legfontosabbak: írásbeli felelet, röpdolgozat, felmérés, témazáró. Kétes esetben a tanuló hozzáállása, órai aktivitása, munkája dönt. 3.1.3 Tantárgy és foglalkozás választása A tanulóknak joguk van arra, hogy a Pedagógiai programunkban meghatározottaknak megfelelően tantárgyat vagy tanórán kívüli foglalkozást, szakkört, sportkört, művészeti kört válasszanak, és azoknak tagjai legyenek. A választás jogát, amíg be nem töltötték a 14. életévüket, szüleikkel közösen gyakorolják. 

Iskolánkban kötelezően választható tantárgyként oktatjuk a helyi tantervben meghatározott tantárgyakat. Ezek választása a beiratkozáskor érvényesíthető jog. A szülő írásos nyilatkozatban kéri a gyermeke programba történő felvételét, amely 8 évre vagy a tanulói jogviszony megszűnéséig érvényes, ezért a beiratkozás után többször nem szükséges nyilatkozatot tenni.



A szabadon választható tevékenység iskolánkban a tanórán kívüli foglalkozásokra terjed ki. A tanórán kívüli foglalkozások, illetve a napközi és a tanulószoba leírása, valamint az ezekre való jelentkezés módja az 5. fejezetben található.

7 3.1.4 A továbbtanulás eljárási rendje Iskolánkban a továbbtanulás szervezése a 8.-os osztályfőnök feladata. Munkáját segíti iskolánk pályaválasztási felelőse. A 8.-osok és a 7.-esek részére minden tanév novemberében pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, melyre meghívjuk a tanulók által leggyakrabban választott középiskolák képviselőit, akik tájékoztatót tartanak iskolájukról. A továbbtanulás lebonyolítása a mindenkori tanév rendjét meghatározó miniszteri rendelet szerint történik (határidők, az továbbtanulási adatlapok kezelése, továbbítása, stb). A szülők és a tanulók feladata a középiskolák kiválasztása és a jelentkezési adatlapok kitöltése, melyet iskolánk számukra biztosít. Az adatlapokat határidőre le kell adni az osztályfőnököknek. A kitöltött adatlapokat az iskola határidőre továbbítja. 3.1.5 A magántanulás A tanulóknak joguk van arra, hogy a szülő kérésére magántanulóvá válhassanak, vagy kérjék a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését.  Az erre vonatkozó írásos kérelmet a szülőnek kell benyújtani az igazgatóhoz, indokolással.  A szülő kérheti a felmentést a tanórák egészének vagy egy részének látogatása alól.  A döntés előtt az iskola igazgatója beszerzi a gyermekjóléti szolgálat, az illetékes kormányhivatal és a gyámhatóság véleményét.  A magántanulót megilletik mindazon jogok, melyek a többi tanulót (igénybe veheti a korrepetálásokat, használhatja a könyvtárat, számítógépet, iskolai étkezést stb.), velük azonos feltételekkel.  Ilyen esetben a szülő gondoskodik gyermeke felkészítéséről.  Az osztályfőnök vagy az igazgató a magántanuló szülőjét – megbeszélt időpontokban – tájékoztatja az iskolai elvárásokról, a vizsgákról, az eljárási rendről. A magántanulónak félévi és év végi osztályozóvizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyekből felmentették a tanórai részvétel alól. Ezekre a vizsgákra jelentkeznie kell legalább 30 nappal a félév ill. az év vége előtt. Az osztályozó vizsgákat a félév ill. a tanév utolsó napjáig le kell tennie. A vizsgák pontos idejéről az igazgató tájékoztatja őket. Az osztályozó vizsgán a tantárgyak évfolyamonkénti követelménye megegyezik a NAT, a kerettantervek és az iskola helyi tantervében meghatározott követelményrendszerrel. 3.1.6 A független vizsgabizottság A tanulónak joga van független vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról. Ez irányú kérelmet a szülő írásban az igazgatónak nyújthat be. A független vizsgabizottság előtti beszámolás lehetőségéről a szülő az igazgatótól kérhet tájékoztatást.

8 3.2 A SZEMÉLYISÉG KIBONTAKOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGOK 3.2.1 A szabad véleménynyilvánítás A tanulónak joga van arra, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával kulturáltan, szabadon véleményt nyilvánítson retorzió mentesen minden kérdésről, az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról, az iskola működéséről osztályfőnöki órákon, szakórákon és diákgyűlésen. Joguk, hogy kérdéseikre érdemi választ kapjanak A véleménynyilvánításnak azonban korlátja, hogy e jogukkal meghatározott módon, időben és helyen éljenek. Szabad véleménynyilvánításukkal nem sérthetik meg mások emberi méltóságát vagy művelődéshez való jogát. Ezért a tanítási órán csak az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhetnek e jogukkal. A tanulók kérdéseiket, kéréseiket az iskolai diákgyűlésen tehetik fel, vagy írásban jelezhetik az igazgató vagy osztályfőnök felé egyéb esetben. 3.2.2 Az emberi méltóság joga A tanulók személyiségét, emberi méltóságát és jogaikat tiszteletben kell tartani, és védelmet kell biztosítani bármilyen ellenük irányuló fizikai és lelki erőszakkal szemben. Senki sem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen és embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Ez a jog azonban nem járhat együtt mások személyiségi jogainak megsértésével. Tilos az iskola bármelyik tanulójának vagy alkalmazottjának testi, vallási, világnézeti, származási tulajdonsága miatti kirekesztése, megbélyegzése, gúnyolása. 3.2.3 A magánélethez való jog A tanulók magánélethez való joga abban a tekintetben, hogy hogyan öltöznek, milyen viseletet hordanak, nem érvényesíthető korlátlanul, mivel a külsejükkel, ruházkodásukkal nem sérthetik a közízlést, mások erkölcsi érzését. A tanulók levelezéshez való joga a tanórákon nem érvényesíthető. Ha mégis leveleznek, az elvett levelet a pedagógusnak vagy más alkalmazottnak tilos elolvasnia vagy nyilvánosságra hoznia. 3.3 AZ EGYESÜLÉSSEL, TÁJÉKOZTATÁSSAL, ÉRDEKKÉPVISELETTEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGOK A tanulóknak joguk van kezdeményezni a diákkörök, művészeti, ismeretterjesztő, sportkörök, valamint diákönkormányzat létrehozását, valamint joguk van azoknak tagjai lenni. 3.3.1 A tanulók közösségei Az osztályközösség  Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

9 

Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választhatják meg: o két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

A diákkörök  Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére, a nevelésseloktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb.  A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.  A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.  Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével és felelősségére – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.  A diákkörökbe a tanulóknak szeptember15-ig kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.  Új - önkéntes - diákkör tanév közben nem indítható. Az iskolai diákönkormányzat  A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  A diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja.  A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.  A diákönkormányzat képviseletét a diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie a diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés  Tanévenként legalább két alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.  A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév novemberében és márciusában az iskola igazgatója a felelős.  Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.  A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet

10 egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 3.3.2 A tanulók és a szülők tájékoztatása A tanulóknak joguk van arra, hogy folyamatosan tájékoztatást kapjanak az iskolai életet érintő eseményekről, kérdésekről, hozzájussanak jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, ehhez igénybe vehetik osztályfőnökük, a diákönkormányzat és az iskola igazgatójának segítségét (ebben a sorrendben). Joguk van arra, hogy részükre az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról tájékoztatják:  az iskola igazgatója a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  a diákönkormányzatot segítő nevelő az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségvelőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői közösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják:  az iskola igazgatója a szülői közösség ülésén negyedévente,  a porta mellett elhelyezett faliújságon keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják:  szóban a családlátogatásokon, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,  írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az első- évfolyamon félévi-, és a tanév végi, a második évfolyamon félévi értékelő lapokon. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői közösséggel.

11

3.4 A TANULÓ JUTTATÁSOKRA VONATKOZÓ JOGOK, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS ELOSZTÁSÁNAK ELVEI 3.4.1 Étkezési segély igénylése A tanulóknak joguk van arra, hogy családjuk anyagi helyzetétől függően, ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljenek. Ennek megállapítása a következő:  Az alanyi jogon járó kedvezmények köre és mértéke a magasabb jogszabályban előírtak szerint kerül meghatározásra.  A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők a Határozat lejártáig ingyen étkezhetnek. A Határozat lejártának időpontját az iskola nyomon követi és írásban értesíti róla a szülőt. A szülők a megállapított támogatásról írásbeli értesítést kapnak. Az étkezési segélyt minden év február 10-ig felülvizsgáljuk, szükség esetén módosítjuk, erről a szülőt írásban értesítjük.. 3.4.2 Az étkezési térítési díj befizetése A tanuló az iskolában igénybe vett étkezésért a törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A étkezési térítési díjakat havonta a kerület által megállapított napon a gazdasági felelősnél kell befizetni. Hiányzás esetén a 08.30 óráig lemondott étkezés térítési díját, a bejelentést követő naptól kezdődően a következő havi befizetésnél jóváírjuk. A segélyben részesülők (különösen az ingyenesen étkezők) szüleinek különleges kötelessége, hogy betegség esetén azonnal lemondják az étkezést. 3.4.3 Tankönyvtámogatás rendje Általános szabályok Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és a tankönyvrendelés elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős. Ehhez beszerzi a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményét. Az iskola jogszabályban meghatározott körben biztosítja a normatív alapon járó ingyenes tankönyvet. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult a tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, háromvagy többgyermekes családban élő és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló. Ingyenes tankönyvellátás esetén a családi pótlék folyósításáról MÁK által kiállított igazolás, kisebb testvérek anyakönyvi kivonata, ill. a más iskolába járó testvérek iskolalátogatási igazolása szükséges.

12 Az iskola biztosítja, hogy az alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során megvásárolhatók legyenek az év közben beiratkozók számára is. Normatív kedvezmény keretében az iskola csak az első alkalommal biztosítja ingyenesen a tankönyvet a jogosult tanulónak. Az iskola biztosítja, hogy a tanulószobán és a napköziben évfolyamonként egy tankönyvcsomag álljon folyamatosan az ott tanulók rendelkezésére. Tanítási év közben a meglévő tankönyvekre vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az iskola az alábbi módok közül választva (vagy azok kombinációjával) határozza meg a tankönyvtámogatás módját: - iskolától való kölcsönzéssel - napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekkel A német nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő tanulók számára a kis példányszámú, vagy ritkán használt tankönyveket az iskola könyvtári kölcsönzés útján biztosítja (pl. szótár, lexikon). A tankönyvellátás megszervezésének rendje Az iskola minden évben a november elején (legkésőbb november 15-ig) felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a törvényben meghatározott normatív kedvezményeket, illetve az iskola által nyújtott további kedvezményeket; hány tanuló kíván az iskolától tartós tankönyvet kölcsönözni. Az igazgató a felmérések alapján tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői közösséget és a diákönkormányzatot. Az iskola igazgatója a törvényben meghatározott határidőig a Könyvtárellátóval tankönyvellátási szerződést köt. Az iskola elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába belépő új osztályok várható létszámát, ehhez beszerzi a szülői közösség véleményét. Az iskola közzéteszi azoknak a tankönyveknek, kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kölcsönözhetnek. Károkozás és kártérítési felelősség Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg - a szülő köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. - Amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy a tanuló szándékosan okozott kárt az iskolának, pl. széttépte, elégette, összefirkálta, eldobta a tankönyvet vagy gondatlanul elvesztette, a szülő a könyv teljes vételárát köteles megtéríteni, továbbá köteles új tankönyvet kifizetni.

13 -

-

-

-

Egyéb esetben – a szülővel történő egyeztetés és a tanuló meghallgatás után - a körülmények mérlegelésével az igazgató dönt a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban. Nem kell megtéríteni a munkatankönyv, munkafüzet rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenését. Az iskolai könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket az iskola addig biztosítja a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Pl. a szótár, atlasz, térkép akár négy tanévig is a tanuló birtokában, nevén marad. A felkészítés lezárta után – a tanuló, szülő legkésőbb június 10-ig köteles a tartós tankönyveket visszajuttatni a könyvtárnak. Amennyiben ennek felszólítás után – június 30-ig – sem tesz eleget, kártérítésre kötelezzük. A könyvtárból kölcsönzött munkatankönyveket, munkafüzeteket az iskola a felkészítés lezárta után ingyenesen átadja a tanulónak, és törli a leltárából.

Az iskolai tankönyvellátás rendje: - az iskolai tankönyvfelelős az általa kijelölt napokon árusítja, ill. osztja a megrendelt tankönyveket A normatív támogatásban részesülők csak a fentebb említett igazoló dokumentumok leadásával vehetik át a tankönyveket - A tartós tankönyvekbe könyvtári pecsét és a tanuló neve kerül, elkülönítetten kezeljük és az érintett tanulók rendelkezésére bocsájtjuk. A munkafüzeteket nem vesszük könyvtári állományba. - Az ingyenes tankönyvellátás keretében kapott tankönyveket iskolaváltoztatás esetén a tanulónak vissza kell adnia a könyvtárnak. 3.5 AZ EGÉSZSÉGGEL ÉS A BIZTONSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ TANULÓI JOGOK 3.5.1 A biztonsággal összefüggő szabályok A tanulóknak joguk van arra, hogy nevelési-oktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben neveljék, oktassák őket. Ennek érdekében a tanulóknak fokozottan be kell tartaniuk a Házirend óvó-védő rendszabályait, ezért a biztonsággal összefüggő szabályokat mint kötelességeket a 4. fejezetben tárgyaljuk. 3.5.2 Az egészségügyi ellátás A tanulóknak joguk, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek szervezett formában. Amennyiben a tanulók szülei ezt nem kívánják igénybe venni, úgy arról szülői és orvosi igazolást kell hozni. Az egészségügyi ellátás megszervezése az Egészségügyi Szolgálattal kötött együttműködési megállapodás alapján történik. Ennek érdekében: A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napon és időpontban. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja –a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

14     

fogászat: évente két alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal szemészet: évente egy alkalommal a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon.

A védőnő heti két alkalommal tartózkodik az iskolában. Elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnökök előzetesen, írásban tájékoztatják a tanulókat és a szüleiket az ellenőrzőn keresztül. Az iskolaorvos és a védőnő rendelési idejéről, illetve az iskolában tartózkodásukról a szülőket a portánál lévő faliújságon keresztül tájékoztatjuk. Az iskola épületében tilos a dohányzás. Nagykorú, felnőtt személyeknek az iskola épületétől minimum 5 m-re lehet dohányozni. 4. A TANULÓI KÖTELESSÉGEK ÉS AZOK TELJESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI A tanulók számára biztosított jogok gyakorlása nem korlátozhat másokat jogaik érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti saját és társaik, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. Ezért a tanulók kötelessége, hogy    

  

Részt vegyenek a kötelező és választott foglalkozásokon. A választott tantárgy (vagy foglalkozás) óráin a megjelenés egész tanévben kötelező, a mulasztást igazolni kell. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeiknek megfelelően tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek. Megtartsák a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségeinek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírását. Őrizzék meg, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezeljék a rájuk bízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvják az iskola létesítményeit, felszereléseit. Ha rongálást, károkozást észlelnek, kötelességük szólni az osztályfőnöknek. Saját felszereléseikre vigyázzanak, más felszerelését elvenni, használni engedély nélkül tilos. A tanulóknak tiszteletben kell tartaniuk az iskola vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak, tanulóinak emberi méltóságát, személyiségjogaikat és művelődéshez való jogát. A tanulók kötelessége, hogy az iskola tisztaságára vigyázzanak, ne szemeteljenek, erre társaikat is figyelmeztessék, maguk után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjanak. A tanulóknak az iskolában és az iskola épületén kívül tartott iskolai rendezvényeken tilos dohányozni, szeszesitalt és más, egészségre káros anyagot, továbbá rágógumit, szotyolát, tökmagot fogyasztani.

15 

Viselkedésükkel nem veszélyeztethetik mások testi épségét, sem tanórán, sem tanórán kívüli foglalkozáson, sem szünetben, sem iskolai kiránduláson. Különös kötelességük a Házirend következő óvó-védő előírásainak betartása: - óvják saját és társaik testi épségét, egészségét; - elsajátítsák és alkalmazzák az egészségüket és biztonságukat védő ismereteket; - betartsák, és igyekezzenek társaikkal is betartatni az osztályfőnöküktől, illetve a nevelőiktől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; - azonnal jelentsék az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magukat, társaikat vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet) vagy balesetet észlelnek; - azonnal jelentsék az osztályfőnöküknek vagy az ő távolléte esetén az iskola valamelyik nevelőjének, ha rosszul érzi magukat, vagy ha megsérültek; - megismerjék az épület kiürítési tervét, és részt vegyenek annak évenkénti gyakorlatában; - rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz) esetén pontosan betartsák az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. Tilos: - az épület egész területén futkározni, lökdösődni, labdázni; - az ablakpárkányokra felmászni, az ablakon kihajolni; - az elektromos készülékekhez, konnektorokhoz, vezetékekhez hozzányúlni; - a korláton áthajolni, azon lecsúszni; - a lépcsőkön fokozottan tilos szaladni, több fokot átugrani; - a radiátorok védőkupakját csavargatni, leszerelni; - a bútorokra, asztalokra, szekrényekre felmászni; - az ajtókat csapkodni, lökdösni, a kilincsre felcsimpaszkodni - felügyelet nélkül az udvaron tartózkodni - az udvaron a futballpályán kívül futballozni. A testnevelési órákra, a sportfoglalkozásokra vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl. tornacipő, edzőcipő, kék póló, tornanadrág, (melegítő) kell viselniük; - a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszereket. A szünetekben, illetve tanórák alatt tilos a 22. 25. illetve az 5. teremben tanulónak pedagógus felügyelete nélkül tartózkodnia. A mosdókat rendeltetésszerűen kell használni, tilos az egyik fülkéből átmászni a másikba, a vizet, szappant, kéztörlőt pazarolni, azokat a mosdókba beledobálni. A tanulók baleset- és tűzvédelmi oktatása: Minden tanév elején a második osztályfőnöki órán az osztályfőnökök oktatásban részesítik a tanulókat, illetve a kémia, fizika, technika és informatika szaktanárok az első szakórán. Ennek tényét a nevelők pirossal bejegyzik a naplóba, a tanulók bejegyzéssel és aláírással igazolják az ellenőrzőben.

16



A tanulók további kötelessége, hogy az alább meghatározott feladatok elvégzésével hozzájáruljanak környezetük rendben tartásához:  Hetesi teendők: - osztályonként két hetes tevékenykedik - megbízatásuk egy-egy hétre szól, az osztályfőnök jelöli ki őket - A hetes feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik (kivéve az alsó tagozatosokat); - az udvari szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; - az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; - az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; - ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot; - az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 

Tantárgyi felelősök teendői: Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle – tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős, sportfelelős, tanulószobai leckefüzet-felelős, stb.



Rendezvényfelelős: az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.



Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) segédkeznek az iskola udvarának, környékének rendben tartásában. Ehhez az iskola eszközöket (gereblye, seprű, lapát, nejlonzacskó), valamint védő felszerelést (gumikesztyű, szükség esetén köpeny) biztosít.



Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, klubdélutánok után a tanterem takarítását a rendező osztály végzi.



A diákönkormányzat által szervezett suli diszkó után a helyiség rendbetétele a rendezők feladata.

Lehetőség van arra, hogy a tanulók önkéntes alapon részt vegyenek más munkákban is (pl. hólapátolás), vagy sűrűbben vegyenek részt az udvar őszi-tavaszi rendben tartásában. Ilyen esetben a tanulókat osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesítjük.

5. AZ ISKOLA MUNKARENDJE

17 5.1 Az iskola működése Az iskola 06.00 órától 21.00 óráig tart nyitva. Tanuló az iskolában 7.30-tól 16.00 óráig tartózkodhat. Ettől eltérni a szervezett iskolai vagy osztályrendezvények alkalmával lehet. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 6.00-től 7.30-ig, illetve 16.00-18.00-ig a tanulók részére ügyeletet biztosítunk, reggel az iskola oldalsó kapuján lehet bejönni az épületbe. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskola titkári irodájában történik 8-15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanítási órák és szünetek rendje a következő: 1. óra 08.00-08.45 2. óra 09.00-09.45 3. óra 10.00-10.45 4. óra 10.55-11.40 5. óra 12.00-12.45 6. óra 13.05-13.50 7. óra 13.55-14.40 Szünetek rendje: 1. 08.45-09.00 2. 09.45-10.00 3. 10.45-10.55 4. 11.40-12.00 – ebédszünet 5. 12.45-13.05 – ebédszünet 6. 13.50-13.55 A tanórákra való becsöngetés előtt jelzőcsöngetést alkalmazunk. A tanulók szülei 7.50 óráig tartózkodhatnak az iskolában. A tanulóknak 7.50 órára meg kell érkezniük az iskolába A szünetekben a következő tantermet csak akkor lehet elfoglalni, ha a másik osztály azt már elhagyta. Az óraközi szünetekben a tantermekben, folyosón tartózkodhatnak a tanulók. Jó idő esetén augusztustól októberig, illetve márciustól júniusig a 2., 4. szünetben kötelező lemenniük az udvarra. A téli hónapokban novembertől februárig az alsó tagozatosok a 2., a felső tagozatosok a 4. szünetben mehetnek levegőzni az udvarra. A testnevelés óra előtti vagy utáni szünetben a tanulóknak nem kell lemenniük az udvarra. Jelzőcsengetéskor a tanulóknak az osztályba kell vonulniuk, a felszerelést, ellenőrzőt a padra ki kell készíteniük.

18 A tájékoztató füzet (ellenőrző) hivatalos okmány, ezért a tanulóknak kötelességük mindennap magukkal hozni azt az iskolába. A tájékoztató füzeteket az 1-2. osztályban az osztályfőnökök vezetik. A 3-8. évfolyamon tanulók kötelesek az ellenőrző könyvükbe adataikat, tanáraik nevét beírni, feleléskor a pedagógusnak átadni, a kapott érdemjegyet beírni, a bejegyzéseket tanáraikkal, szüleikkel, gondviselőikkel aláírattatni. Az a tanuló, aki a tájékoztató füzetet, az ellenőrző könyvet nem hozza magával, vagy azt hanyagul vezeti, elveszíti, fegyelmező intézkedésben részesül. A napközisek az első szünetben reggelizhetnek. Csoportjukkal ebédelnek, az ebédlőbeosztás szerint. A menzások a 4. óra és az 5. óra utáni 20 perces szünetekben ebédelhetnek. Ha a tanulóknak lyukasórájuk van (a lyukasóra eltöltésének helyétől függetlenül: büfé, tanterem, könyvtár, stb.) kötelesek fegyelmezetten viselkedni. Tanítási időben, továbbá a napköziből az iskola épületét csak a szülő írásos kérelme esetén az osztályfőnök, napközi vezető tudtával hagyhatják el. Az ő távollétük esetén erre az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese adhat engedélyt. A szaktantermek felszerelését kizárólag a tanteremért felelős tanár engedélyével használhatják a tanulók. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 5.2 A mulasztások igazolása A tanuló köteles az iskolában tartózkodni 8.00-16.00 óra között. Ez alól az iskola igazgatója, a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök javaslatára és azzal egyetértésben, írásos szülői kérelemre felmentést adhat (de csak a nem kötelező tanórai foglalkozások alól.) A távolmaradás igazolására az iskola távozási kártyát ad ki. A távolmaradás időpontjában bekövetkezett változásokat a szülő köteles az osztályfőnök felé jelezni, ebben az esetben a tanuló új kártyát kap. A tanuló köteles a tanítási órákról (kötelező, nem kötelező) és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet az igazgatótól. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

19

A hiányzást követő első osztályfőnöki órán a tanuló köteles bemutatni a szülői vagy orvosi igazolást, de legkésőbb öt tanítási napon belül. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Késés: Ha a tanuló a tanóra kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben a késések ideje eléri a tanórai foglalkozások idejét, a késés egy igazolatlan vagy igazolt órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Három igazolatlan késés után az osztályfőnök az ellenőrzőn keresztül értesíti a tanuló szülőjét. Egy igazolatlan óra után az osztályfőnök értesíti a szülőt. Tíz igazolatlan óra után az igazgató értesíti a szülőt, és a gyermekjóléti szolgálatot. Az érintett tanuló magatartása változónál jobb nem lehet. Harminc igazolatlan órát meghaladó hiányzás esetén az igazgató értesíti a szülőt, a gyermekjóléti szolgálatot és a kerület jegyzőjét. Az érintett tanuló magatartása rossznak minősül. 5.3 Tanórán kívüli foglalkozások 5.3.1 Az egész tanéven át működő tanórán kívüli foglalkozások Formái: Az iskola a tanuló számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi folyamatos tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 

Napköziotthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az elsőötödik évfolyamon napközi otthon, a hatodik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon – igény esetén – összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott.



Felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a gyengén tanulók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó foglalkozások segítik, melyek tanévenként a tantárgyfelosztás alapján kezdik meg működésüket. A felzárkóztató foglakozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglakozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.



Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal, valamint a mindennapi testnevelési programmal együtt biztosítják a tanulók

20 mozgásigényének kielégítését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 

Tehetséggondozó szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését, tehetségük kibontakoztatását szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

A tanulók által bármilyen iskolai foglalkozás keretében készített alkotások, egyéb dolgok az iskola tulajdonát képezik, kivéve, ha ezek a tanulókat anyagilag is terhelték. Az iskola az alkotásokat nem értékesítheti, de a tanulónak odaadhatja. Jelentkezés és részvétel:  A tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes (kivéve a felzárkóztató és az egyéni foglalkozásokat).  A foglalkozásokat minden tanév szeptember 10-ig a szülői faliújságon, az első szülői értekezleten és az osztályfőnöki órákon hirdetjük.  A foglakozásokra legkésőbb szeptember 15-ig írásban lehet jelentkezni, az időponttól eltérni a foglalkozást tartó pedagógussal történt megbeszélés alapján lehet.  A foglalkozásokról a távolmaradást igazolni kell, azokon a részvétel tanév végéig kötelező. Az ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.  A délutáni tanórán kívüli foglakozásokat az iskola nevelői 14.00-17.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.

5.3.2

A napközi és a tanulószoba működése

Jelentkezés és részvétel:  A tanuló napközibe és tanulószobára történő felvétele a szülő írásos kérésére történik.  A felvételnél előnyt élveznek azok a gyermekek, akiknek a szülei dolgoznak, akit egyedül nevel a szülője, aki állami gondozott.  A napközibe tanévenként előre minden megelőző tanév májusában lehet jelentkezni, illetve első évfolyamon a beiskolázáskor. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérvényezheti gyermeke felvételét az igazgatótól.  A tanulószobába a tanév elején, legkésőbb szeptember 15-ig lehet jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérvényezheti gyermeke felvételét az igazgatótól.  Amennyiben a tanuló tanulmányi eredménye megköveteli, év elején és félévben kezdeményezheti a tantestület a tanulószobára járását.  A napköziből vagy a tanulószobáról való kimaradást írásban kérvényezheti a szülő az igazgatótól.

21

A napközi és a tanulószoba működése: 

A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16 óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben a tanulók számára 16.00 óra és 18.00 óra között az iskola ügyeletet biztosít. A tanítás után a napközisek, tanulószobások kötelesek a csoport számára kijelölt helyen, a saját napközis termükben gyülekezni. Tanári felügyelet nélkül a napközisek sem az udvaron, sem a tantermekben nem tartózkodhatnak. A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: nemenként egy tisztaságfelelős. A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: - felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára.



A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután 15.45 óráig tart. A tanulószobán leckefelelős segíti a munkát. Feladata a tanulószobás nevelő részére pontosan felírni és átadni az osztálya aznapi leckéit.



A napközi és a tanulószobai foglalkozásokról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.



A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

5.3.3 Az alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások Formái:  Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 

Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy vagy két alkalommal kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.



Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a

22 foglakozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.



Ünnepélyekre – nemzeti eseményeink, illetve az iskola hagyományaiba beépült események megünneplése. Az iskola ünnepélyein a lányoknak sötét szoknya, fehér blúz, fiúknak sötét hosszúnadrág és fehér ing, sötét cipő viselete kötelező.

Az iskola által szervezett iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken tanulóinktól kulturált, fegyelmezett magatartást várunk el! Jelentkezés: Az alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozásokról a szülőket és a tanulókat előzetesen, írásban az ellenőrzőn keresztül értesítjük. Felmerülő költségek esetén jelentkezni vagy írásban, a szülő aláírásával, vagy a költség befizetésével lehet.

5.4 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata 

Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár állományát és olvasótermi szolgáltatásait a könyvtár nyitvatartási idejében használhatják a tanulók. Az iskolai könyvtár a tanulók számára az éves munkatervben meghatározott és a könyvtárra kifüggesztett időben tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól.



Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.



A tornaterem és a sportudvar a tanulók rendelkezésére áll az iskolai munkaterv és az órarend szerint.



A számítógépeket az azzal megbízott pedagógus felügyelete mellett ingyen használhatják a tanulók.

23

A tanulók kötelessége, hogy megőrizzék és az előírásoknak megfelelően kezeljék az iskola eszközeit, óvják létesítményeit, felszerelését! 5.5 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik.



Amennyiben a tanuló előzetes engedély nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles azt leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.



Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, értékes órát, íróeszközt, mobiltelefont stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével és felelősségére hozhatnak, melyért az iskola felelősséget nem vállal.



A hangszereket szükség esetén megőrzésre átadhatják az osztályfőnöküknek, ének szakos tanáruknak, engedéllyel elhelyezhetik a tanári szoba melletti szekrényben. A szekrény kulcsa a portán található, onnan kell elkérni, és használat után oda kell visszavinni. Az egyéb helyen vagy módon tárolt elveszett értéktárgyakért az iskola felelősséget nem vállal, mivel sem őrzését, sem elzárását nem tudja nagy tömegben megoldani.



A mobiltelefont ½ 8 órától az utolsó tanítási óráról való kicsengetésig tilos használni, tilos továbbá használni délutáni szervezett foglalkozás, illetve az iskolai rendezvények ideje alatt.



Az iskolába tilos behozni mindenféle szórakoztató elektronikai eszközt, valamint minden olyan dolgot, amelyet az iskolavezetés megtilt. Kép- és hang rögzítésére alkalmas eszközt csak az igazgató és az érintettek beleegyezésével lehet működtetni.



Az iskolába tilos behozni gyufát, öngyújtót, illetve minden olyan tárgyat, eszközt, amely balesetveszélyes (kés, bicska, bot, kő, üveg stb.)

6. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, INTÉZKEDÉSEK

A

VELÜK

SZEMBENI

FEGYELMI

6.1 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési szempontjai PÉLDÁS érdemjegyet kaphatnak a tanulók, ha  saját és társaik fejlődését munkájukkal, jó kezdeményezéseikkel, véleményük kinyilvánításával, valamint példás viselkedésükkel elősegítik, és társaikat is erre ösztönzik,  szívesen tevékenykednek osztályukért és iskolánkért,

24    

a Házirendet megtartják, társaikat is erre ösztönzik, nevelőikkel, társaikkal, szüleikkel szemben tisztelettudóan, viselkednek, fegyelmezettek, megbízhatóak, pontosak, segítőkészek mindig, vigyáznak a berendezési tárgyakra, az iskola felszerelésére.

udvariasan

JÓ ÉRDEMJEGYET kaphatnak a tanulók, ha  részt vesznek a osztály életében, a rájuk bízott feladatokat elvégzik, iskolai és iskolán kívüli viselkedésük ellen általában nincs kifogás,  a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartják,  nevelőikkel, társaikkal, szüleikkel szemben tisztelettudóak, udvariasak,  fegyelmezettek, segítőkészek, általában megbízhatóak, pontosak,  legfeljebb szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetővel rendelkeznek. VÁLTOZÓ ÉRDEMJEGYET kaphatnak a tanulók, ha  az osztály munkájában csak vonakodva vesznek részt, alakítására nincsenek befolyással, viselkedésükkel szemben kifogás merül fel, de igyekeznek javulni,  a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandóan figyelmeztetéssel tartják be,  nevelőikkel, társaikkal, szemben nem viselkednek mindig udvariasan, tisztelettudóan  viselkedésükkel időnként zavarják, akadályozzák társaik és a felnőttek munkáját,  társaikat nem segítik  fegyelmük ingadozó, munkájuk pontatlan  szaktanári és/vagy osztályfőnöki intő és/vagy igazgatói figyelmeztetőjük van.

ROSSZ ÉRDEMJEGYET KAPHATNAK A TANULÓK, ha  viselkedésükkel az osztály tanulmányi munkáját, az oktató nevelő munkát zavarják, fejlődését hátráltatják, iskolai és iskolán kívüli viselkedésükkel rossz példát mutatnak társaiknak, hibáikat nem látják be, iskolánk rossz hírét keltik  közösségi munkát nem végeznek, másokat is visszatartanak, ártanak a közösségnek,  a Házirendet nem tartják be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem,  nevelőikkel, társaikkal, szüleikkel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle viselkedést tanúsítanak.  fegyelmezetlenek, durván beszélnek, verekednek.  szaktanári és/vagy osztályfőnöki rovó és/vagy igazgatói intő vagy rovó birtokosai. SZORGALMAT MINŐSÍTŐ OSZTÁLYZAT TARTALMA PÉLDÁS érdemjegyet kaphatnak a tanulók, ha  tanulmányi munkájukban képességeik szerint folyamatosan tanulnak,  igénylik tudásuk bővítését, céltudatos és ésszerűen szervezik meg tanulást,  minden tevékenységükben rendesek, becsületesek, lelkiismeretesek példamutatók,  önállóak a munkában, önellenőrzésben,  kötelességtudatuk magas fokú, munkatempójuk állandó, lankadatlan,  mindig készülnek, figyelnek, érdeklődnek, aktívan dolgoznak a tanórákon  érdeklődésük az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,

és

25 

egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is teljesítenek.

JÓ érdemjegyet kaphatnak a tanulók, ha  figyelnek az órákon, házi feladataikat lelkiismeretesen elkészítik, az órákra lelkiismeretesen felkészülnek, rendszeresen és megbízhatóan dolgoznak,  ösztönző hatásokra rendszeresen dolgoznak és ellenőrzik önmagukat,  általában felkészülnek, de különösebb érdeklődést nem mutatnak,  érdeklődésük megmarad a iskolai tananyag keretein belül. VÁLTOZÓ érdemjegyet kaphatnak a tanulók, ha  Munkájuk ingadozó, időszakonként dolgoznak, máskor figyelmetlenek, pontatlanok,  önállótlanok, csak utasításra kezdenek munkához, nem ellenőrzik önmagukat,  munkájuk színvonala változékony,  szétszórtság és figyelmetlenség jellemző munkájukra. HANYAG érdemjegyet kaphatnak a tanulók, ha  figyelmetlenül dolgoznak, megbízhatatlanok, feladataikat nem végzik el,  nem hajlandóak a munkavégzésre,  nem törődnek kötelességeitekkel,  érdektelenség, teljes közöny jellemző rájuk.

6.2 A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - versenyeken kimagasló eredményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - szaktanári - napközi-vezetői - osztályfőnöki - igazgatói - nevelőtestületi

26 Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén tárgyjutalomban részesíthetők, oklevéllel és serleggel jutalmazhatók. Azok a tanulók, akik nyolc éven át kiemelkedő magatartást tanúsítottak és tanulmányi eredményt értek el, ill. akik az „Év versenyein” kimagasló eredményeket értek el, oklevéllel, serleggel és tárgyjutalommal jutalmazhatók. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház vagy kiállítás látogatásához). A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség és az osztályfőnök javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. A jutalmak átadására a tanévzáró ünnepélyen az egész iskola közössége előtt kerül sor.

6.3 A tanulókkal szemben alkalmazott fegyelmi intézkedések 

Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a tanulói házirend előírásait megszegi - vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni.



Az iskolai büntetések formái - szaktanári figyelmeztetés, - napközis nevelői figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés, - igazgatói megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - a másik lelki terrorizálása, gúnyolása, zaklatása, kirekesztése - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás, rongálás;

27 -

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek (pl. lopás, gyújtogatás).



A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.



A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.



A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

28

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A Házirend hatályba lépése: Az Erkel Ferenc Általános Iskola házirendjét a nevelőtestület 2013.március. 27.napján tartott ülésén elfogadta. 2013.március 27. Igazgató A Házirend az intézmény vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző Házirend érvénytelenné válik. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt diákönkormányzat és a szülői szervezet. 2. A Házirend felülvizsgálati rendje: A Házirend módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével, továbbá a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Házirend módosítását kezdeményezheti:  a nevelőtestület  az iskola igazgatója,  a szülői közösség  a diákönkormányzat 3. A nyilvánosságra hozatal rendje: A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola szülői faliújságján  az iskola könyvtárában  az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél  az osztályfőnököknél  a szülői közösség elnökénél A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve érdemi módosítása esetén a szülőknek, tanulónak át kell adni. A házirendről az osztályfőnökök tájékoztatják

29 minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat. Ennek tényét pirossal bejegyzik a naplóba; a tanulók bejegyzéssel és aláírással igazolják az ellenőrzőjükben.  minden tanév első szülői értekezletén a szülőket. Ennek tényét a szülők aláírásukkal igazolják.  a házirend módosítása esetén a tanulókat a következő osztályfőnöki órán, a szülőket a következő szülői értekezleten. .

A házirendről a minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnöktől a fogadóórán vagy – ettől eltérő – előre egyeztetett időpontban.

30 ZÁRADÉK

1. Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetért. 2013. március 27..

iskolai diákönkormányzat vezetője

diákönkormányzatot segítő nevelő

2. Az Erkel Ferenc Általános Iskola Szülői közössége a Házirendet a 2013. év március hó 27. napján tartott ülésén megismerte, arról véleményt alkotott, az intézményi alapdokumentumokkal összefüggő tájékoztatási kötelezettség rendjére vonatkozóan egyetért. 2013. március 27.. a szülői közösség elnöke