ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA (2800 Tatabánya, Fő tér 34.)
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 039940
A nevelőtestület elfogadta: 2013. március 14.
Tatabánya, 2013. március 14.
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 1. Az SZMSZ célja, tartalma 2. Az intézmény működésének jogszabályi háttere 3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya
II.
6.
INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
1. Intézményi azonosítók 2. Az intézmény tevékenységei
III.
5.
7.
8.
AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Az intézmény szervezeti ábrája 10. 1.1. Az iskola vezetési szerkezete 11. 1. 2. A vezetők közötti feladatmegosztás Benne: a helyettesítés szabályai 15. A kiadmányozás szabályai 15. 1.3. A pedagógusok közösségei 17. 1.3.1. A nevelőtestület 17. A) A nevelőtestület feladat- és jogköre B) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések 1. 3. 2. A nevelőtestület tagjaiból szervezett közösségek 19. Szakmai munkaközösségek 1. 4. A nevelő – oktató munkát segítő alkalmazottak 21. 1. 5. A tanulók közösségei - diákönkormányzat 22. 1. 6. A szülői szervezetek 23. 1. 7. Iskolaszék 24. 1. 8. Az intézményi tanács 24. 1. 9. Közalkalmazotti Tanács 24. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái 24. 2. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 2. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 2. 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái 29. Benne: a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása 2. 4. A vezetők és az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái 30. 2. 5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája 32. 2. 6. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái 32. 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 33. 3. 1. A pedagógusok és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formái 3. 2. A pedagógusok közösségei és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái 3. 3. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának rendje 35. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje 3. 4. A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás rendje 35. 4. A külső kapcsolatok rendszere, formái és módjai 37. Benne: Kapcsolattartás a fenntartóval 38.
2/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
IV.
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
A MŰKÖDÉS RENDJE
1. Az intézmény működési rendje 41. 1. 1. A tanítási év rendje 41. 1. 2. A tanulók fogadásának rendje, az intézmény nyitvatartása 41. 1. 3. Az iskola munkarendje 42. 1. 4. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje 43. 1. 5. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkarendje 43. 2. A belépés és a bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 47. 3. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások szervezeti formái, időkeretei 47. 3. 1. A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 48. 3. 2. A tantárgyfelosztásban nem rögzített, időszakos egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok 51. ápolásával kapcsolatos feladatok 51. 4. 1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje 4. 2. Az ünnepélyek, megemlékezések formái 52. 4. 3. Iskolai rendezvények 4. 4. Az iskolai hagyományok ápolásának formái 53. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 53. 5. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladatai 5. 2. Az ellenőrzés általános elvei 54. 5. 3. Az ellenőrzés ütemezése 5. 4. Az ellenőrzés területei 55. 5. 5. Az ellenőrzés formái, módszerei 55. 5. 6. A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás 58. 5. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása 59. 6. Intézményi védő, óvó előírások 60. 6. 1. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén 60. 6. 2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 7. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 62. 7. 1. A bombariadó esetén szükséges teendők 63. 7. 2. Az egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők 7. 3. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 64. 8. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás szabályai 65. 8. 1. A fegyelmi eljárás szabályai 8. 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai 8. 3. A fegyelmi tárgyalás szabályai 9. AZ elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének rendje 68. 9. 1. Az intézményben elektronikusan előállított dokumentumok fajtái 9. 2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 9. 3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 10. Egyéb kérdések 70. 10. 1. A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai 10. 2. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 10. 3. A pedagógus számára használatba adott informatikai eszközök 10. 4. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai 10. 5. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje 10. 6. A kereset-kiegészítés feltételei
3/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
10. 7. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei 71. 11. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága 72. 11. 1. Az intézményi dokumentumok közzétételének módja, megtekinthetősége 11. 2. Az intézményi dokumentumokkal kapcsolatos további tájékoztatás biztosításának rendje
V. MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK
73.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
82.
Melléklet: Adatvédelmi Szabályzat
4/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
I. BEVEZETÉS A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola 2800. Tatabánya, Fő tér 34. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és MűködésiSzabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. (Nkt. 25. § (1) bek.)
1. Az SZMSZ célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.
2. Az intézmény működésének jogszabályi háttere Az SZMSZ ala 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. CXCV. törvény az államháztartásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
5/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 28/2000. (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, az intézményben dolgozó GAMESZ alkalmazottakra, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. Az SZMSZ a nevelőtestület elfogadása után lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.
6/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK
1. Intézményi azonosítók 1.1. 1.2. 1.3.
Intézmény neve: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 34. Telephelyei: 1. Tatabánya, Botond u. 1. 2. Tatabánya, Verebély u. 1. 3. Tatabánya, Sárberki ltp 503. 4. Tatabánya, Ságvári Endre u. 30. 5. Tatabánya, Kodály tér 1. Az intézmény telefonszáma/Fax: 34-311-238 Email cím:
[email protected] Honlap: www. erkelzistb. hu 1.4. Az intézmény alapítója: Tatabánya Városi Tanács VB. 1.5. Az alapítás időpontja: 1950. december 31. 1.6. Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 799656 1.7. Az alapító okirat kelte: 1.8. OM azonosító: 039940 1.9. KSH azonosító: 1.10. PIR azonosító: 1.11. Adóalanyiság: nem adóalany 1.12. Adószám: 1.13. Bankszámlaszám: A költségvetési szerv fenntartója, irányító, felügyeleti szerve: Klebersberg Intézményfenntartó Központ, KIK Tatabányai tankerület Az intézmény működési területe: Tatabánya és kistérsége A költségvetési szerv besorolása:
7/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
2. Az intézmény tevékenységei 2.1.
Az intézmény típus szerinti besorolása: A tevékenység jelleg alapján: közszolgáltató A közszolgáltató szerv fajtája: közintézmény
Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú művészetoktatás Az intézmény tagozatai és évfolyamainak száma: nappali tagozatos 12 évfolyam – ebből: 2 előképző 6 alapfokú 4 továbbképző évfolyam Művészeti ágak: Zeneművészet – klasszikus zene, népzene, elektroakusztikus zene Táncművészet – néptánc Zeneművészeti ág 2.2.
Klasszikus zene: Tanszakok és tantárgyak: Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: harmonika, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus Népzene: Tanszakok és tantárgyak Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, bőgő Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézskötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar Elektroakusztikus zene: Tanszakok és tantárgyak Billentyűs tanszak tantárgyai: klasszikus szintetizátor Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet zeneirodalom Kamarazene tanszak tantárgya: kamarazene Táncművészeti ág Néptánc: Tanszakok és tantárgyak Népi játék Néptánc Folklórismeret Tánctörténet Népzenei alapismeretek Táncjelírás–olvasás
8/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Az intézmény maximális tanulólétszáma: Zeneművészet: 380 fő Táncművészet: 150 fő 2.3.
Az alaptevékenység szakágazati besorolása: 852020
2.4.
Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatok: 2010. január 1-jétől hatályos szakfeladat számok: 852031 852032 910121
2.5.
Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: - Határozatlan idejű szerződések megkötésére a Klebersberg Intézményfenntartó Központ,mint fenntartó, előzetesen meghirdetett pályáztatás után nevezi ki a közalkalmazottat.
2.6.
Kisegítő tevékenységek: Az intézmény kisegítő tevékenységet nem folytat.
2.7.
Vállalkozási tevékenység: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
2.8.
Az intézmény feladatellátásához kapcsolódó funkciója: Az Intézmény fenntartását a Klebersberg Intézményfenntartó Központ végzi 2013. 01.01-től, a intézmény működtetése: Tatabánya Megyei Jogú Város GAMESZ
2.9.
Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a hatályos jogszabályoknak megfelelően nevezi ki pályáztatás útján. Az intézmény képviseletére jogosult: az intézmény igazgatója. A képviseleti jogot az intézmény vezetője esetenként vagy tartósan átruházhatja az intézmény bármely dolgozójára.
2.10. A feladatellátást szolgáló ingatlan vagyon: 11204/11/A-2 címe: Tatabánya, Fő tér 34. A tárgyi eszközöket az intézmény leltára tartalmazza. 2.11. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A feladatellátást szolgáló vagyon feletti rendelkezési jogot a Tatabányai GAMESZ gyakorolja, kezelési jogával megbízza az intézmény igazgatóját.
9/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
2. A szervezeti egységek megnevezése, engedélyezett létszáma, feladata Az intézmény szervezeti ábrája
IGAZGATÓ
Igazgató helyettes
Iskolatitkár Gazdasági ügyintéző
Közalkalmazotti Tanács Szülők szervezete Diákönkormányzat
Munkaközösségvezetők
Hangszer-
Gondnok
karbantartó
Nevelőtestület
Hivatalsegédek
Tanulók
10/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Az iskola szervezeti egységei és engedélyezett létszáma: (jelen SZMSZ elfogadásakor) - iskolavezetőség (2 fő, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - nevelőtestület - pedagógusok (az éves tantárgyfelosztás alapján) - a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak (2,5 álláshely, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - tanügyi adminisztrációs közalkalmazottak (1,5 álláshely, illetve a mindenkori fenntartói döntés alapján) - a tanulók közösségei (530 fő nappali tagozat,) - szülői szervezet ( közösség) - diákok közössége Az iskola vezetési szerkezete
1.1.
Az iskolavezetés tagjai (vezetők): - igazgató - igazgatóhelyettes A döntés-előkészítő testület (iskolavezetőség) tagjai a vezetőkön kívül: - a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai - a szakmai munkaközösségek vezetői. 1. 2.
A vezetők közötti feladatmegosztás - Az igazgató és az igazgatóhelyettes jogállását a magasabb vezető közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. - A vezetők feladat- és hatáskörét részletesen a munkaköri leírások szabályozzák, amelyek szerint az alábbi feladat- és hatáskör-megosztás érvényesül a vezetők között:
1. 2. 1. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, feladat- és jogkörét alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás szabályozza. Az Nkt. 69. §-a szerint - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt.
11/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Felel - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Az Áht. 120. § (3) szerint felelős: - a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért, - a belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért. Kizárólagos jogkörébe tartozik: -
-
a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá külön megállapított ügyekben a kiadmányozás
Közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettest, az iskolatitkárt. 1.2. 2.
Az igazgatóhelyettes
Az igazgatóhelyettest az igazgató jelöli ki a nevelőtestület egyetértésével, aki őt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Munkájáról, tapasztalatairól köteles rendszeresen beszámolni az igazgatónak. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az igazgató egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett átruházza az igazgatóhelyettesre. Feladata: - átruházott hatáskörben irányítja az alapfokú művészetoktatás pedagógiai, szakmai és igazgatási munkáját, - szakmai fórumokon képviseli az intézményt, - szakmai területén segíti az igazgató vezetői tevékenységét, - előkészíti és megszervezi az alapfokú művészeti felvételi alkalmassági vizsgákat (meghallgatásokat), a magasabb évfolyamra történő jelentkezésnél a különbözeti vizsgákat, művészeti alap és záróvizsgákat. - tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végző tanárokhoz, kialakítja a kötelező tantárgyak tanulócsoportjait, - javaslatot tesz az igazgató részére a felvételi és a tanév végi meghallgatás (vizsga) rendjének meghatározására, a vizsgabizottság összeállítására, a tanuló kérelmére egy
12/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
-
-
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt történő teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75. §-a alapján, közreműködik a művészeti alapvizsga és záróvizsga előkészítésében, valamint a vizsgáztatás lebonyolítása során jelentkező feladatokban, közvetlen szakmai kapcsolatot tart a pedagógusokkal a telephelyen ellátott szervezési feladatok végrehajtásában s a munkarendhez kapcsolódó feladatokban, távollétében helyettesíti az igazgatót,
. Felelős: -
-
-
az alapfokú művészetoktatás szakmai munkájáért, az alapfokú művészetoktatás munkatervben meghatározott feladatainak végrehajtásáért, végrehajtatásáért, az alapfokú művészetoktatás területéről készített beszámolók, jelentések, tanügyi nyilvántartások, adminisztráció, adatszolgáltatás, térítési díj nyilvántartás elkészítéséért, vezetéséért, a pedagógusok adminisztrációs munkájának megszervezését és ellenőrzését, a pedagógusok szabadságolási nyilvántartásainak vezetését és továbbítását a gazdasági ügyintéző felé, a tanulókkal kapcsolatos tanügy-igazgatási ügyek koordinálását az alapfokú művészetoktatás területén a beiskolázásért, a felvételi és a tanulmányok alatti vizsgák szervezéséért, a tanulói jogviszony megszüntetésével kapcsolatos intézkedések jogszerűségéért, az alapfokú művészetoktatás taneszköz szükségletének biztosításáért, könyvtár- és szertárfejlesztési tervek elkészítéséért, versenyek, bemutatók szervezéséért, a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért.
1. 2. 3. Az iskola operatív irányításával kapcsolatos feladatmegosztás A) Tervezés – döntés-előkészítés a) A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, illetve az iskolai szabályzatok, programok elkészítése és módosítása az igazgató feladata, aki e munkája során rendszeresen konzultál a vezetőkkel, az elkészült tervezeteket, mielőtt a nevelőtestület elé terjesztené, egyezteti az iskolavezetőség tagjaival. b) Az igazgató a speciális szakértelmet kívánó döntések előkészítésével, illetve az iskolai dokumentumok egyes részeinek kidolgozásával megbízhatja az adott területért felelős, kompetens vezetőt, aki e munkáját az igazgató irányítása és folyamatos egyeztetés mellett végzi. c) Az éves iskolai terveket (munka-, ellenőrzési, beiskolázási stb.) az iskolavezetőség és a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján az igazgató állítja össze. d) Az éves tantárgyfelosztás megtervezésekor az igazgató helyettes és a munkaközösség vezetők segítik az igazgató munkáját. e) A tanítás órák terembeosztását az igazgatóhelyettes állítja össze.
13/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
B) Szervezés a) A vezetők a napi szervezési, tanügy-igazgatási és adminisztrációs feladatokat (levelezés, fenntartói kapcsolattartás, stb.) az ügyeleti beosztás szerint látják el az SZMSZ-ben, illetve a munkaköri leírásukban meghatározott hatáskörrel. b, A záróvizsgák ( félévi, év végi, művészeti alap és záróvizsgák ) előkészítéséért és törvényes lebonyolításáért az igazgató a felelős, munkáját az segíti az igazgatóhelyettes c, A versenyek megszervezése és lebonyolítása az alábbi feladatmegosztás szerint történik: - külső és az iskolai tanulmányi versenyek – a munkaközösség-vezetők a tantárgyért felelős vezetők irányítása mellett, d, A vezetők a beiskolázási tevékenységet – az igazgató irányítása mellett – a következő feladatmegosztás szerint végzik: - a felvételi eljárás lebonyolítása – igazgató, - a beiskolázási rendezvények megszervezése –igazgatóhelyettes, - a szakmai oktatás bemutatása ( hangszerbemutatók ) – a területért felelős munkaközösségvezető. e) Az iskolai rendezvények előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a vezetők az alábbi feladatmegosztás szerint irányítják és ellenőrzik: - iskolai ünnepélyek, megemlékezések –igazgatóhelyettes, - a diákönkormányzat által szervezett programok – igazgatóhelyettes, - kirándulások, túrák, táborok – igazgatóhelyettes. f) A tanulók egészségügyi ellátásával, illetve a munka- és balesetvédelmével kapcsolatos feladatokat – az igazgató felelőssége mellett – az SZMSZ 7-8. fejezetében meghatározott munkamegosztás szerint végzik a vezetők. g) A tanulók szociális juttatásaival kapcsolatos ügyek koordinálása az igazgató feladata. C) Kapcsolattartás A vezetők és az iskola szervezeti egységei közötti, illetve a külső szervekkel való kapcsolattartás az SZMSZ 2. és 4. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint történik. D) Ellenőrzés – értékelés a) A vezetők a pedagógiai munka belső ellenőrzését az SZMSZ 6. fejezetében meghatározott feladat- és hatáskör-megosztás szerint végzik. b) Az iskola pedagógiai munkájának értékelését, illetve a jelentések, beszámolók és a statisztikai kimutatások elkészítését a következő feladatmegosztás szerint végzik a vezetők: - éves beszámoló – igazgató, - a pedagógiai munka általános értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten – igazgató, - a szakmai egyéni és csoportos oktatás helyzetének értékelése a félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten – az igazgatóhelyettes, - a félévi és év végi tantárgyi statisztikai kimutatások elkészítése –igazgatóhelyettes,
14/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
1. 2. 4. A helyettesítés rendje a) Az iskola igazgatójának akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes látja el az intézményvezetői feladatokat, az ő akadályoztatása esetén a szakmai munkaközösség vezetők egyike. b) A helyettesítő vezető, illetve pedagógus felelőssége, intézkedési jogköre az intézményműködésével és a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. c) Az igazgató hosszabb távolléte esetén az igazgatói feladatokat megbízás alapján kell elláttatni. Ha az igazgató a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat az SZMSZ-ben fentebb meghatározott rendben kell ellátni. 1. 2. 5. A kiadmányozás szabályai A) A kiadmányozás, illetve az aláírásra való jogosultság rendje: a) Az igazgató – mint az intézmény egyszemélyi felelős vezetője – az alapító okiratban meghatározott feladatok terén teljes körű kiadmányozási jogkörrel rendelkezik, az iskola képviseletében általában minden kiadmányt (hivatalos iratot) az igazgató ír alá. b) Az igazgató kiadmányozási, aláírási jogosultságát a pénzügyi kihatással járó ügyekben a fenntartó KIK Tatabányai Tankerületi vezetésével kötött megállapodás szabályozza. c) Az igazgató hosszabb távolléte esetén az igazgatói feladatokat megbízás alapján kell elláttatni, így a megbízott vezető az igazgató teljes kiadmányozási, aláírási jogkörét gyakorolja. d) Az igazgató tartós távollétében – ha a kiadmányozás vagy az ügy elintézése nem tűr halasztást – az igazgatóhelyettes gyakorolja az igazgató kiadmányozási jogkörét, ha lehetőség van rá, az ügy vagy az irat tartalmának az igazgatóval való előzetes egyeztetése és engedélye alapján. e) Ha az igazgató tartós távollétében az igazgatóhelyettes is tartósan távol van, a szakmai munkaközösség vezetők egyike gyakorolja a kiadmányozási, aláírási jogkört a d) pontban meghatározottak szerint. f) A fent előírtakon túlmenően a kiadmányozás, aláírás jogkörét az igazgató az alábbiak szerint ruházza át: - a szakmai szervezetekkel való levelezés, jelentések, beszámolók szakmai ügyekben – hatáskör szerinti igazgatóhelyettes, - az évközi vizsgák jegyzőkönyvei – hatáskör szerinti igazgatóhelyettes, - jelentkezések a tanulmányi versenyekre – hatáskör szerinti igazgatóhelyettes, - szakmai elemzések, beszámolók, jelentések – munkaközösség-vezetők, - iskolalátogatási igazolás – szaktanár - osztályfőnök - pedagógiai vélemény a tanulókról – szaktanár - osztályfőnök. B)
A kiadmányozás módja:
Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt (hivatalos iratot) csak hitelesen lehet továbbítani. Akkor hiteles a kiadmány, ha - a kiadmányozó saját kezűleg aláírta, - feltüntette a beosztását, - az aláírás mellett szerepel az intézmény hivatalos bélyegzőlenyomata, - az iratot iktatószámmal látták el. b) Ha az igazgató tartós távollétében az igazgatóhelyettes végzi a kiadmányozást, a saját kezű aláírása mellett fel kell tüntetnie, hogy az igazgató nevében vagy megbízásából történt a kiadmányozás. a)
15/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
c, Nem minősül hivatalos iratnak, ezért tilos az intézmény fejléces papírjára írni, illetve az intézmény bélyegzőlenyomatával ellátni - a pedagógusok szülőknek szóló leveleit, tájékoztatását stb., - a tanulók szabadidős programjainak szervezéséhez kapcsolódó leveleket, megrendeléseket stb., - egy tanulócsoport vagy osztály nevében intézett olyan levelezést, megrendelést stb., amely a szülők számára fizetési kötelezettséggel jár. d) A kiadmányozás, iratkezelés részletes szabályait az Iratkezelési szabályzat tartalmazza.
1. 2. 6.
Az intézmény képviseletének szabályai
a) Az intézményt hivatalosan általában az igazgató képviseli, az iskolavezetés tagjai, illetve az egyes pedagógiai területekért felelős pedagógusok az SZMSZ 4. fejezetében meghatározott feladatmegosztás szerint látják el ez irányú tevékenységüket. b) Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. c) A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A tájékoztatás vagy nyilatkozat megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézmény jó hírnevére és érdekeire. d) Nem adható tájékoztatás vagy nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. 1. 2. 7.
A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái
a) Az iskolavezetés tagjai közvetlen kapcsolatban állnak egymással, munkájukat – az iskolai munkatervvel összhangban – az igazgató koordinálja. b) A vezetők munkájuk összehangolása érdekében minden hétfőn, a tanév elején rögzített időpontban operatív megbeszélést tartanak, amelyen beszámolnak egymásnak az előző héten végzett munkáról, illetve egyeztetik és ütemezik a következő hét feladatait. c) Az igazgató rendkívüli vezetői megbeszélést hív össze: - az iskola működését befolyásoló, váratlan esemény bekövetkeztekor a gyors intézkedés érdekében, - az előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő ügyekben konzultációs céllal, - a sürgős tájékoztatást vagy beszámoltatást igénylő kérdések megbeszélése végett. d) Az iskolavezetés az iskolai dokumentumok, szabályzatok, programok kidolgozásakor és módosításakor, illetve a különböző tervek készítésekor rendszeresen tart konzultációs megbeszélést, amelyre meghívja az érintett szervezeti egységek vezetőjét, illetve tagjait. e) A vezetők az éves munkatervben ütemezett témák szerint havonta kibővített iskolavezetőségi értekezleteket tartanak, amely döntés-előkészítő, illetve beszámolási-beszámoltatási feladatokat lát el. f) A vezetők a hatáskörükön kívül eső, tudomásukra jutott iskolai ügyekről – különösen, ha azok intézkedést igényelnek – lehetőleg azonnal tájékoztatják az illetékes vezetőt, az egész iskolát vagy a tanulói jogviszonyt érintő ügyekről, illetve a munkáltatói jogkörbe tartozó kérdésekről az igazgatót.
16/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
1.3. A pedagógusok közösségei 1.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Tagjai az intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja (az óraadók jogszabályban korlátozott szavazati joggal), és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. C) A nevelőtestület feladat- és jogköre a) A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az iskolában egységes nevelőtestület működik, amelynek tagjai: b) A nevelőtestület döntési és egyéb jogkörét az Nkt. 70. §-a, a R. 117. §-a szabályozza. c) A nevelőtestület a jog- és feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, de döntési jogkörét nem ruházza át a következő dokumentumok elfogadásakor, illetve módosításakor: - pedagógiai program, - szervezeti és működési szabályzat, - házirend, - iskolai éves munkaterv, - továbbképzési program, - az intézmény munkáját értékelő, összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók, - a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - az intézményellenőrzés során az intézményvezető által az intézményről és saját munkájáról készített önértékelések jóváhagyása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, kivéve az egyéni érdeksérelemre való hivatkozással benyújtott tanulói felülbírálati kérelmet kivizsgáló 3 tagú bizottságba a pedagógus delegálását. d) A nevelőtestület a döntési jogköréből nem ruház át ügyeket a jelen SZMSZ elfogadása után az intézményben megalakuló intézményi tanácsra vagy az iskolaszékre. e) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az igazgató köteles kikérni a nevelőtestület véleményét igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület a jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörét a többi kérdésben a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságra ruházza át a B)2. fejezetben foglaltak szerint. f) A nevelőtestület a jogosítványait általában a nevelőtestületi értekezleten, illetve az SZMSZ 2. fejezetében meghatározottak szerint gyakorolja. A nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörébe tartozik: a nevelési-oktatási intézmény jogkörébe tartozó valamennyi kérdés. A nevelőtestület a döntéseit értekezleten, nyílt szavazással, szótöbbséggel vagy titkos szavazással hozza. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjaiból 50 % + 1 fő jelen van. Ha a tagok száma nem éri el ezt a százalékot, 15 perc elteltével újra össze kell hívni a döntést hozó értekezletet. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátására megbízott beszámolására vonatkozó rendékezések.
17/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
B) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, valamint a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések B) 1. A nevelőtestület döntési jogköréből átruházza a) az érintett tanszakokon tanító pedagógusokból és az iskolavezetés tagjaiból álló bizottságra - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítását, - annak a tanulónak a félévi, évvégi ill. művészeti alap és záró vizsgára bocsátását, akinek mulasztása meghaladja a jogszabályban meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, - az osztályzat módosítását az Nkt. 54. § (6) alapján, ha a pedagógus által adott év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér az év közben adott érdemjegyek átlagától. A bizottság a fenti esetekben az osztályozó konferencián dönt, erről jegyzőkönyvet készít, és az általa hozott határozatról a félévi és a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten beszámol a nevelőtestületnek. - a nem alanyi jogon járó támogatási kedvezmények, illetve a szociális támogatás és térítési és tandíj megállapítását. A bizottság előzetesen kikéri a diákönkormányzat, a szülői közösség és az osztályfőnökök, szaktanárok véleményét, és döntését – a támogatott tanulók nevét és a támogatás mértékét tartalmazó jegyzék formájában – október 1-jéig közzéteszi a tanári szobában. b) Eseti fegyelmi bizottságra - a fegyelmi eljárás, illetve a fegyelmi tárgyalás lebonyolítását, valamint ennek során a fegyelmi határozat meghozatalát jogszabályban, illetve az SZMSZ 10. fejezetében foglaltak szerint. A nevelőtestület a vélelmezett fegyelmi vétség elkövetése után 3 munkanapon belül dönt a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi bizottság felállításáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: - az iskolavezetés tagjai. A fegyelmi bizottság változó tagjai: - a tanulót tanító szaktanárok. A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi eljárás határozatának meghozatalát követő 7 munkanapon belül beszámol a nevelőtestületnek. c) A nevelőtestület két, illetve a szülői közösség egy tagjából álló bizottságra - az egyéni érdeksérelemre való hivatkozással benyújtott tanulói felülbírálati kérelem kivizsgálását. A bizottság tagjai: - az igazgató, - szaktanár, osztályfőnök, - az érintett tanuló(k) osztályának szülői közösségi képviselője (összeférhetetlenség esetén a szülői közösség elnöke). A bizottság a felülbírálati kérelem benyújtását követő 15 napon belül megtartott ülésen kivizsgálja az ügyet, és – amennyiben további vizsgálat nem szükséges - döntést hoz, amelyről 7 munkanapon belül beszámol a nevelőtestületnek. d) Az igazgatóra - a tanulmányok alatti vizsga halasztásának engedélyezését. Az igazgató a vizsgahalasztás engedélyezése előtt kikéri a tanuló érintett szaktanárának véleményét, és döntéséről 7 munkanapon belül tájékoztatja a nevelőtestületet. - az iskolába egyénenként felvett tanulók osztályba vagy csoportba sorolását. Az igazgató döntése előtt kikéri az érintett osztályfőnökök és a szakmai munkaközösségek véleményét, és döntéséről tájékoztatja a nevelőtestületet, az osztálynévsort, illetve a csoportbeosztást átadják a nevelőtestület érintett tagjainak.
18/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
B) 2. A nevelőtestület véleményezési jogköréből átruházza a szakmai munkaközösség-vezetőkből álló bizottságra - a szakmai célú pénzeszközök felhasználására vonatkozó tervjavaslat összeállítását - éves fejlesztési és beruházási terv véleményezését, - az iskolai felvételi követelmények meghatározását, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezést, - az egyes pedagógusok külön feladattal való megbízását. A munkaközösség-vezetők előzetesen kikérik munkaközösségük tagjainak véleményét. 1. 3. 2. A nevelőtestület tagjaiból szervezett közösségek A) Szakmai munkaközösségek A) 1. A szakmai munkaközösségek jogköre, feladatai: a)
b) c)
d)
e)
f)
Az Nkt. 71. §-a alapján az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre, amelyek részt vesznek az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, valamint a pedagógusok minősítési eljárásában. A pedagógusok szakjuknak megfelelően több szakmai munkaközösségnek is tagjai lehetnek. Az iskolában működő szakmai munkaközösségek: - zongora tanszak - fúvós tanszak - akkordikus tanszak - vonós tanszak - szolfézs-elmélet tanszak A szakmai munkaközösségek döntenek működési rendjükről, éves munkaprogramjukról és a nevelőtestület által az 1. 4. 1. B)2. pontban rájuk ruházott kérdésekről, egyéb véleményezési jogkörüket részletesen a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118. §-a szabályozza. A szakmai munkaközösségek működésének célja: - az intézményben folyó pedagógiai munka összehangolása, minőségének biztosítása, hatékonyságának és eredményességének növelése, - az egységes tantervi követelményrendszer érvényesítése a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és értékelési eljárások alapján. A szakmai munkaközösségek feladatai: - a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, szakmai értékelése, - a szakmai munka belső ellenőrzése, - a helyi és a központi mérési-értékelési munkában való részvétel, - a pályakezdő pedagógusok támogatása, - a szaktárgyi oktatás tartalmi és módszertani fejlesztése, - az iskolai pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok belső továbbképzésének, bemutató óráinak szervezése, - az éves beiskolázási terv kidolgozásában való közreműködés, - a záró- és egyéb vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorainak összeállítása, a vizsgabizottságok munkájában való részvétel, - az iskola szabadidős programjainak megszervezésében és lebonyolításában való közreműködés, - a nevelési program kidolgozásában való részvétel, - a helyi tantervek összeállítása,
19/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
g)
h,
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és egyéb segédletek kiválasztásában való közreműködés, A szakmai munkaközösségek kiemelt feladata, hogy gondoskodjanak a pályakezdő és a gyesről visszatérő pedagógusok szakmai támogatásáról, amely megvalósulhat gyakornokok esetében a gyakornoki rendszer működtetésével az iskolai Gyakornoki szabályzatban meghatározottak szerint, illetve a munkaközösség-vezető vagy a munkaközösség által megbízott, tapasztalt pedagógus mentori tevékenysége révén. A segítségnyújtás a következőformában történik: - a hospitálások megszervezése az azonos és más szakos pedagógusok óráin, - a mentorált pedagógus óráinak látogatása és részletes megbeszélése, - konzultáció, tanácsadás - a szakmai tapasztalatok, módszerek átadása, segítségnyújtás a problémák megoldásában, - a pedagógus által összeállított tanmenetek, óravázlatok áttekintése, értékelése, esetleges korrigálása. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják, akiknek megbízása előtt az igazgató köteles kikérni az érintett munkaközösség véleményét.
A) 2. A szakmai munkaközösség-vezető, tanszakvezető feladatai: a)
b)
c)
d)
e)
f)
Szakmai-módszertani segítségnyújtás: - szakmai-módszertani tanácsaival, illetve a szakirodalom és a továbbképzések figyelemmel kísérése révén segíti a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, - a gyakornoki szabályzatban, illetve az SZMSZ fenti fejezetében meghatározottak szerint segíti a munkaközösséghez tartozó, különösen a pályakezdő pedagógusok munkáját, - karbantartja a munkaközösség közös feladatbankját, illetve gondoskodik a folyamatos bővítéséről. Tervezés: - szeptember 5-éig összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, - szeptember 15-éig véleményezi és jóváhagyásra benyújtja a tanmeneteket, a foglalkozási és a fejlesztési terveket, - a munkaközösség tagjaival közösen kidolgozza a következő tanév kotta- és taneszköz-igényét, megszervezi azok felhasználását, - közreműködik az új pedagógusok pályáztatási eljárásában - koordinálja a helyi tanterv kidolgozásának, illetve felülvizsgálatának munkálatait Szervezés: - előkészíti és lebonyolítja a munkaközösségi értekezleteket, - megszervezi az iskolai szakmai, tantárgyi vizsgákat, részt vesz azok lebonyolításában, értékelésében. Belső ellenőrzés: - részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, melynek keretében ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, - felügyeli a tantervek, tanmenetek szerinti haladást, a követelményrendszer betartását, - javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére. Beszámolás: - összefoglaló elemzéseket, beszámolókat készít a nevelőtestület és az iskolavezetés számára a munkaközösség tevékenységéről, a tanulmányi és vizsga eredményekről, illetve egyéb szakmai kérdésekről. A szakmai munkaközösség képviselete: - képviseli a szakmai munkaközösséget az iskolai és a külső fórumokon,
20/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- részt vesz a munkaközösség-vezetőkből álló bizottság és az iskolavezetőség munkájában, - részt vesz a tantárgyi szakmai megbeszéléséken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja a munkaközösség tagjait. A) 3. A szakmai munkaközösségek működésének rendje: a)
b) c)
d)
e)
f)
A szakmai munkaközösségek a tanév előkészítésekor meghatározzák működési rendjüket, és összeállítják éves munkatervüket, amelyet szeptember 5-éig benyújtanak az igazgatónak, aki ezek figyelembe vételével állítja össze az iskola éves munkatervét. A szakmai munkaközösségek tagjai folyamatos munkakapcsolatban állnak egymással, rendszeresen konzultálnak szakmai és módszertani kérdésekben. A szakmai munkaközösségek a pedagógiai munka tervezése, szervezése és értékelése céljából tanévenként legalább 3 alkalommal tartanak értekezletet a következők szerint: - augusztus utolsó hete – a tanév előkészítése, a munkaközösségi munkaterv összeállítása, a tanulmányi versenyek és a tanórán kívüli foglalkozások megtervezése, - január utolsó hete – a félévi munka értékelése, - június második hete – az éves szakmai munka értékelése. A szakmai munkaközösségek a fentieken kívül értekezletet tartanak - a helyi tantervek készítésekor vagy módosításakor - olyan kérdések megtárgyalásakor, amelyekben a nevelőtestület véleményezési jogkörét az SZMSZ 1. 4. 1. B)2. fejezetében szabályozott módon a szakmai munkaközösségekre ruházta át. A munkaközösségi értekezletet munkaközösség-vezető hívja össze az iskolai munkatervben meghatározott időszakban, illetve egyéb szakmai kérdések vagy problémák megtárgyalása céljából a munkaközösség tagjaival való előzetes egyeztetés alapján. A szakmai munkaközösségek az éves munkatervükben – a pedagógiai program, illetve az előző tanév tapasztalatai és eredményei alapján – meghatározzák a tanév kiemelt fejlesztési céljait, illetve a következő feladatok ütemezését, témáját és felelőseit: - a gyakornokok és a pályakezdők szakmai segítése, - a szakmai munka belső ellenőrzése, - egységes tantárgyi és kompetenciamérések, - tanórán kívüli foglalkozások, - belső továbbképzések és a bemutató órák, - iskolai tanulmányi versenyek, fesztiválok, egyéb szereplések - a külső művészeti tanulmányi versenyeken való részvétel, - a tantárgyhoz kapcsolódó szabadidős programok. A tanszakvezetőket a tanszak tanárainak véleményét figyelembe véve az igazgató jelöli ki. Tanszakvezetőt csak a legalább 5 tanárral rendelkező tanszakokon lehet kinevezni. A tanszakvezetők feladatát munkaköri leírás szabályozza.
1. 4. A nevelő – oktató munkát segítő alkalmazottak a) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - könyvtáros tanár (az SZMSZ készítésének idején nincs ) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak a nevelőtestület tagjai, jog- és feladatkörükre az 1. 4. 1. fejezetben meghatározottak vonatkoznak, munkájukat az igazgató közvetlen irányítása mellett saját munkaköri leírásuk szerint végzik.
21/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
b) A nevelő-oktató munkát segítő egyéb alkalmazottak - iskolatitkár - rendszergazda, ( jelenleg nincs) - hangszerkarbantartó (jelenleg nincs ) 1. 5. A tanulók közösségei 1. 5. 1. Tanulói közösségek az oktatásszervezés alapján a)
A tanulók közösségei az intézmény feladatellátása szerint következő szervezeti egységekre tagolódnak, illetve szerepelnek a tanügy-igazgatási nyilvántartásokban: Nappali munkarendű oktatás: Zeneművészeti ág –hangszeres és elméleti tanszakokon Előképző 2 évfolyam, alapfok 6 évfolyam, továbbképző 4 évfolyam. Táncművészeti ág – Néptánc Előképző 2 évfolyam, alapfok 6 évfolyam, továbbképző 4 évfolyam.
b)
c)
A tanulói közösségek alapvető szervezeti egységei az adott hangszeres és csoportos órákat vezető szaktanárok osztályai. A kötelező tanítási órák megszervezése egyéni hangszeres órákon ill. csoportos elméleti és gyakorlati órák keretében történik . A gyakorlati órák a jogszabályban meghatározott létszámkeretek szerinti csoportokban folynak. Az iskola a mindenkori tantárgyfelosztás függvényében és a jogszabályi előírások alapján a tanítási órákat csoportbontásban is megszervezheti a következő módon: - zenei pályára készülő felvételiző növendékek differenciált oktatása, - évfolyamszinten képességek szerinti differenciálással ( pl. kamarazene csoportok)
1. 6. 2. Tanulói közösségek a diákönkormányzat szervezeti egységei alapján A) A diákönkormányzat működése Művészeti intézményünkben - ahol minden tanuló más közoktatási intézményhez (továbbiakban: iskola), illetőleg munkahelyhez tartozik - nehezebb szervezéssel, de működik ifjúsági szervezet. Az iskolát a tanárok javaslata és a diákok véleménye alapján 1 kijelölt, arra alkalmas diák elnök képviseli a döntéshozó, véleményt nyilvánító fórumokon (iskolaszék, igazgató választás, Diák Parlament). Az igazgató szorgalmazza, hogy az arra alkalmas tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt a DÖK által kezdeményezett és lebonyolított kulturális tevékenységekben, az általuk szervezett összejöveteleken. a)
e) f)
A tanulók törvényben meghatározott jogainak képviseletét és az iskolai döntéshozatalban való részvételét – jogszabályban meghatározott módon – a diákönkormányzat gyakorolja, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat működéséről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik, amelyet a diákközgyűlésen a tanulók képviselői fogadnak el, és a nevelőtestület hagy jóvá. Az igazgató és a nevelőtestület segíti a diákönkormányzat szervezeti tevékenységét.
22/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
B) A diákönkormányzat véleményezési joga a)
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a jogszabályban meghatározott következő döntések meghozatalakor: - a házirend elfogadása előtt, - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - az adatkezelési szabályzat elfogadása előtt, - az iskolai munkaterv, ezen belül a tanév helyi rendjének elfogadása előtt, - a tanórán kívüli, illetve 2013. szeptember 1-jétől az egyéb rendezvények formáinak meghatározásához, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a könyvtár működési rendjének kialakításához
b)
Az SZMSZ a jogszabályban előírtakon kívül egyéb kérdésekben nem ruházza fel a diákönkormányzatot véleményezési joggal, de saját kezdeményezésére véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos eljárásokat az iskolai házirend szabályozza.
c)
1. 6. A szülői szervezetek 1. 6. 1. A szülői közösség működése a) b)
c)
Az intézményben jelen SZMSZ elfogadásakor egy szülői közösség működik. A szülői közösség működési rendjéről, tagjainak és elnökének megválasztásáról, illetve a megbízatások visszavonásáról a szülői közösség szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
1. 6. 2. A szülői közösség jogai: A) Döntési joga van saját működési rendjének, munkatervének elfogadásakor, illetve tisztségviselőinek és az Nkt.ban meghatározott szervezetekbe delegált képviselő megválasztásakor. B) Véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet a) b)
a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az igazgató köteles a szülői közösség véleményét kikérni - a pedagógiai program, a házirend, az adatkezelési szabályzat és jogszabályban meghatározott kérdésekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, - az iskolai munkaterv, ezen belül a tanév rendjének elfogadása előtt,
23/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
c)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- a tanórán kívüli, illetve 2013. szeptember 1-jétől az egyéb rendezvények, versenyek, fesztiválok formáinak meghatározásához - minden olyan kérdésben, amelyben a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. Az SZMSZ a jogszabályban előírtakon kívül egyéb kérdésekben nem ruházza fel a szülői közösséget véleményezési joggal, de saját kezdeményezésére véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
1. 7. Az iskolaszék Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék működhet. A fenntartó, a pedagógusok, a szülők egyenlő számú képviselőjéből áll. Saját Szervezeti és Működési szabályzat szerint működik. Az intézményben jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik iskolaszék. 1. 8. Az intézményi tanács Intézményi Tanács a tantestület, a szülői szervezet és a helyei önkormányzat delegáltjaiból jött létre. Önálló Szervezeti Működési Szabályzat alapján működik. 1.9. Közalkalmazotti Tanács A nevelőtestület érdekképviseleti szervezete. Választás során kapják megbízásukat határozott időre. Saját Szervezeti és működési Szabályzat alapján működik. 2. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, FORMÁI 2. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 2. 1. 1. A kapcsolattartás rendje A vezetők az alkalmazotti közösségekkel a következő rend szerint tartanak kapcsolatot: a)
Közalkalmazottak közössége - A közalkalmazottak közössége nevében az Mt. és a Kjt. által meghatározott jogokat a közalkalmazotti tanács gyakorolja, ezért az igazgató rendszeres kapcsolatot tart és egyeztető megbeszélést folytat a közalkalmazotti tanács elnökével és tagjaival. - A közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai az iskolavezetőség tagjaként részt vesznek az iskolavezetőségi megbeszéléseken. - Az igazgató köteles kikérni a közalkalmazotti tanács véleményét a jogszabályokban meghatározott kérdésekben.
b)
Nevelőtestület - A vezetők a nevelőtestület tagjaival a munkaköri leírásukban meghatározott területeken közvetlen munkakapcsolatban állnak, a hivatalos kapcsolattartás fórumainak megszervezése az igazgató feladata és felelőssége. - A nevelőtestület jogszabályban biztosított jogait szervezett keretek között az SZMSZ 1.4.1. fejezetében szabályozott módon és formában gyakorolja.
24/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
c)
Szakmai munkaközösségek - A vezetők – ha az ügy nem igényel közvetlen, személyes intézkedést, illetve megbeszélést – a hatáskörükbe tartozó szakmai munkaközösségekkel a munkaközösség-vezetők közvetítésével tartják a kapcsolatot, akikkel rendszeresen konzultálnak szakmai, illetve az iskolát érintő egyéb kérdésekben. - A hatáskör szerinti felelős vezető a szakmai, az igazgató az iskolát érintő lényeges kérdésekről tájékoztatja a munkaközösség-vezetőket, akik az információkat kötelesek továbbítani a munkaközösségük tagjainak. - A munkaközösség-vezetők az SZMSZ 2.1.2. fejezetében meghatározottak szerint részt vesznek az iskolavezetőségi megbeszéléseken.
d)
Közalkalmazotti tanács - A közalkalmazotti tanáccsal az igazgató tartja a kapcsolatot, és ennek keretében köteles minden olyan kérdésben ülés összehívását kezdeményezni, amelyben az Mt.előírásai szerint a közalkalmazotti tanácsot tájékoztatnia kell, illetve amelyben a tanácsot együttdöntési vagy véleményezési jog illeti meg.
2. 1. 2. A kapcsolattartás formái a)
Alkalmazotti értekezletet Az igazgató hívja össze: - a nyári szünet utáni első munkanapon a tanév legfontosabb feladatainak ismertetése, illetve az új kollégák bemutatása céljából (alakuló értekezlet), - az iskola valamennyi közalkalmazottját érintő döntések meghozatala, illetve az iskola működésével kapcsolatos kérdések megvitatása céljából, - az Mt. vagy a Kjt. jelentősebb módosulása esetén tájékoztatási céllal. A közalkalmazotti tanács elnöke szervezi meg az összehívását: - a közalkalmazotti tanács vagy valamely tagjának választásával vagy visszahívásával kapcsolatban az Mt.-ben szabályozott szavazások lebonyolítására, - ha a tagok döntése alapján szükséges értekezletet tartani azoknak a kérdéseknek a megtárgyalására, amelyekben az Mt. előírásai szerint a közalkalmazotti tanácsot együttdöntési és véleményezési jog illeti meg.
b)
Nevelőtestületi értekezlet - A vezetők és a pedagógusok kapcsolattartásának legfőbb szervezett fóruma a nevelőtestületi értekezlet, amelynek összehívásáról az igazgató köteles gondoskodni a nevelőtestület jogszabályban meghatározott jogainak gyakorlása, az iskolában folyó oktató-nevelő munka összehangolása, illetve az iskola egészét érintő ügyek megtárgyalása érdekében. - Az értekezlet munkarendjét és a döntéshozatal módját – az aktuális téma függvényében – a nevelőtestület határozza meg az igazgató javaslata alapján.
A nevelőtestületi értekezlet formái: - A tanévnyitó értekezlet feladata a tanév feladatainak, fejlesztési irányainak és céljainak megbeszélése, illetve az éves munkaterv és a tanév helyi rendjének megvitatása, elfogadása. - A félévi értekezlet
25/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
feladata lehet az első félév pedagógiai munkájának és az iskolai munkatervben meghatározott feladatok időarányos megvalósulásának átfogó értékelése, de épülhet valamely nevelési vagy fejlesztési cél vagy a pedagógiai munka előre meghatározott szempontok szerinti elemzésére is. - A tanévzáró értekezlet feladata a tanév nevelő-oktató munkájának és az iskolai munkatervben meghatározott feladatok, fejlesztési célok megvalósulásának teljes körű értékelése, amelybenhangsúlyos szerepet kapnak a fenntartó által kijelölt szempontok. - A döntéshozó értekezlet feladata a jogszabályi előírások alapján a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az egyeztetés és a döntéshozatal, az iskolai dokumentumok, szabályzatok megvitatása és elfogadása, illetve az iskola működését, stratégiai céljait érintő döntések meghozatala. Azokban a jogszabályban meghatározott ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét az értekezletre meg kell hívni, és az előterjesztést legalább 15 nappal korábban meg kell küldeni részére. c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hív össze az igazgató, ha - olyan előre nem látható vagy tervezhető körülmény, ügy merül fel, amely a jogszabályi előírások alapján nevelőtestületi döntést igényel, vagy a nevelőtestülettel való konzultációt tesz szükségessé, - összehívását a nevelőtestület egyharmada, az iskolai szülői közösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi. d) Nevelési értekezlet - Nevelési értekezletet évente legalább két alkalommal kell tartani olyan időszerű vagy fontos pedagógiai témában, amely elősegíti a pedagógiai programban meghatározott nevelési és fejlesztési célok megvalósulását és a nevelőmunka eredményességét. - A nevelési értekezletek témájáról – a szakmai munkaközösségek véleményének előzetes kikérésével – a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt. - A nevelési értekezletet – az adott téma függvényében – épülhet - a témában kompetens pedagógus vagy külső előadó előadására, - az adott nevelési kérdéskörben végzett komplex szakmai program elemzésére, - kis csoportokban megszervezett ötletbörzére és az azt követő közös megbeszélésre. e) Munkaértekezlet - Az éves munkatervben meghatározott időpontban munkaértekezletet kell tartani a tanév kiemelkedő feladatait, illetve a nagyobb szervezőmunkát igénylő rendezvényeket megelőzően (például záróvizsgák, tehetséggondozó versenyek, fesztiválok stb.). - Előre nem látható vagy tervezhető körülmények felmerülése esetén az igazgató rendkívüli munkaértekezletet hívhat össze, illetve összehívását kezdeményezheti valamely feladat vagy projekt felelőse. g) Iskolavezetőségi értekezlet - Az iskolavezetőségi értekezlet a vezetőség és az iskola szervezeti egységeinek képviselői közötti kapcsolattartás legfőbb fóruma, amelynek feladata: - a döntések előkészítése,
26/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- konzultáció az iskola működését, életét érintő fontos kérdésekről, - a különböző rendezvények, programok előkészítése, - az egyes területekért felelős vezetők, a szakmai munkaközösségek beszámoltatása. - Az igazgató rendkívüli iskolavezetőségi értekezletet hívhat össze, ha olyan előre nem látható és tervezhető körülmény merül fel, amellyel kapcsolatban szükségesnek tartja a konzultációt. - Az értekezleten állandó résztvevők az iskolavezetőség tagjai, és a tárgyalt témától függően az értekezlet adott részére meghívást kapnak a nevelőtestület, a diákönkormányzat, illetve a szülői közösség képviselői, akiket az értekezlet előtt legalább 15 nappal értesíteni kell az időpontról és a tárgyalt témáról. - Az iskolavezetőségi értekezlet előtt a témafelelősök, illetve az alkalmazotti közösségek képviselői kikérik az érintett alkalmazottak véleményét, és az értekezleten tárgyalt lényeges kérdésekről tájékoztatják őket. h) Munkaközösségi értekezlet - A munkaközösségi értekezletek megszervezésére vonatkozó szabályokat az SZMSZ 1.4.2. fejezete tartalmazza. - A kölcsönös tájékoztatás érdekében a vezetők kérhetik, hogy a hatáskörükbe tartozó munkaközösségek értekezletein vagy azok egy részén jelen lehessenek, illetve, hogy a munkaközösség-vezető szóban vagy írásban számoljon be az értekezleten tárgyalt lényeges kérdésekről. - A felelős vezető vagy az igazgató munkaközösségi értekezleten való részvételét a munkaközösség is kezdeményezheti. i) Megbeszélések, konzultációk - A vezetők munkaköri leírásukban meghatározott feladata, hogy az SZMSZ-ben fentebb megnevezett alkalmazotti közösségekkel, illetve képviselőikkel rendszeresen tartsanak megbeszéléseket az iskola működését és pedagógiai munkáját érintő kérdésekben, illetve a kölcsönös tájékoztatás céljából. - Az egész iskolát érintő döntések előkészítésekor, az iskolai dokumentumok módosításakor, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb kérdésekben az egyeztető konzultációk megszervezéséért és lebonyolításáért az igazgató a felelős. - Az osztályfőnökökkel – szaktanárokkal való rendszeres kapcsolattartás – ennek keretében a megbeszélések megszervezése – a szakmai igazgatóhelyettes feladata, az igazgató felelősségi körébe tartozó – különösen a tanulói jogviszonyt, a tíz óránál magasabb igazolatlan mulasztást és a mentesítéseket érintő – ügyekben az osztályfőnököknek az igazgatóval kell felvenniük a kapcsolatot. - A vezetők és az osztályfőnökök kérhetik, hogy az egyes tanulói csoportokat érintő kérdések, problémák megvitatása, illetve a kölcsönös tájékoztatás céljából évfolyam- vagy osztályszintű megbeszéléseket tartsanak az érintett pedagógusok részvételével. j) Írásbeli kapcsolattartás - A munkavégzés rendjének és a feladatok zökkenőmentes ütemezésének, végrehajtásának érdekében az iskolavezetés kötelessége, hogy írásban is rendszeresen és kellő időben tájékoztassa a nevelőtestületet. - A nevelőtestület tagjai kötelesek a tanári szobában elhelyezett írásos tájékoztatókat áttanulmányozni, a táblára írt információkat legalább a munkanap elején és végén elolvasni.
27/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- Az írásbeli kapcsolattartás formái: - hirdetőtábla (napi információk, határidők stb.), - információs füzet (információk, felhívások, emlékeztetők, utasítások stb.), - a tanári szobában elhelyezett információs anyagok, dokumentumok, - e-mail, amelyen keresztül a vezetők továbbítják a belső utasításokat, tájékoztatókat, az iskolába érkezett információs anyagokat, a program- és továbbképzési ajánlatokat , adminisztrációs utasításokat, útmutatókat… stb. - az iskola honlapja. - A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó iskolai dokumentumok készítésekor vagy módosításakor – az elfogadásuk előtt legalább 15 nappal korábban – az igazgató köteles a tervezetet e-mailben elküldeni a nevelőtestület tagjainak, akiknek azt a döntéshozó értekezletig át kell tanulmányozniuk. - A pedagógiai munka lényeges kérdéseiben az igazgató írásbeli tájékoztatót vagy beszámolót kérhet a munkaközösség-vezetőktől és az egyes feladatok elvégzéséért felelős pedagógusoktól, illetve írásban kérheti ki véleményüket. - A nevelőtestületi és a nevelési értekezletek előkészítésekor, illetve az intézményellenőrzés keretében végzett intézményi önértékelés kapcsán a vezetők kérdőívek segítségével mérhetik fel a nevelőtestület véleményét. 2. 1. 3. Az értekezletek, megbeszélések dokumentálása a) b) c) d)
e)
A nevelőtestületi értekezletekről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az igazgató és a jegyzőkönyv-vezető ír alá, illetve két, mindvégig jelen lévő pedagógus hitelesít. A munka-, illetve a nevelési értekezletekről – a fentebb leírt módon – abban az esetben kell jegyzőkönyvet felvenni, ha azon nevelőtestületi döntés vagy határozat született. Az iskolavezetőségi értekezletekről és az egyéb hivatalos megbeszélésekről – a tárgyalt kérdés fontosságának függvényében – feljegyzés vagy emlékeztető készülhet. Minden esetben feljegyzést kell készíteni a munkaügyi kérdésekkel, illetve az alkalmazottak juttatásaival, munkakörülményeivel kapcsolatos megbeszélésekről. A feljegyzést az érintett alkalmazott – illetve az alkalmazotti közösség képviselője – aláírás előtt észrevétellel láthatja el. Az iskolavezetés kérheti, hogy feljegyzés készüljön a munkaközösségi értekezleteken tárgyalt fontos témákról, illetve azokról a kérdésekről, amelyekben az iskolavezetés a munkaközösség véleményét, szakmai állásfoglalását igényelte.
2. 1. 4. A kapcsolattartás egyéb követelményei a)
b)
c)
d)
Az információáramlás biztosítása érdekében törekedni kell arra, hogy a vezetők és az alkalmazotti közösségek között minél közvetlenebb és több irányú legyen a kommunikáció,ezért a kapcsolattartás szervezett formái mellett a napi munkakapcsolatnak is nagy szerepet kell kapnia személyes beszélgetések, informális konzultációk formájában. Az értekezletek és az alkalmazotti közösségek megbeszélései nem zavarhatják meg az iskola munkarendjét, ezért tanítás után kell megszervezni őket, a nevelőtestületi és nevelési értekezleteket lehetőség szerint a tanév rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok terhére. Az évi rendes értekezletek időpontját az iskolai munkaterv, illetve a tanév helyi rendje tartalmazza, ettől csak indokolt esetben, előre nem tervezhető körülmények felmerülése miatt lehet eltérni. A rendkívüli értekezlet időpontját – kivéve, ha az ügy sürgős nevelőtestületi döntést igényel – legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Az ütemtervben nem szereplő megbeszélések időpontját előzetesen egyeztetni kell az alkalmazottal, illetve alkalmazotti közösséggel.
28/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
e)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Az értekezleteken és a hivatalos megbeszéléseken minden, illetve minden érintett pedagógusnak jelen kell lennie, ez alól felmentést – rendkívül indokolt esetben – az igazgató adhat. A távol lévő pedagógusnak utólag tájékozódnia kell az értekezleten elhangzottakról.
2. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje a)
b)
c)
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai munkájának összehangolása érdekében folyamatosan együttműködnek és rendszeres munkakapcsolatban állnak egymással. A kapcsolattartás hivatalos formáit az SZMSZ 2.1.2. fejezete szabályozza. A szakmai munkaközösségeknek különösen a következő területeken kell együttműködniük: - a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése – az egyes tantárgyak lehetőségeinek feltárásával és a feladatok, módszerek egyeztetésével, (egyéni hangszeres , szolfézs, elméleti és kamarazene, zenekari órák ) - a módszertani kultúra fejlesztése – közös belső továbbképzések és bemutatóórák szervezésével, - a gyakornokok, a pályakezdő és a gyesről visszatérő pedagógusok munkájának segítése, - szabadidős programok szervezése (zenei tábor)– az igazgatóhelyettes koordinálásával, - gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység , - a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását és integrációját segítő tevékenység - az SNI tanulók fejlesztésének összehangolása, - az iskola pályázatainak kidolgozása, illetve megvalósítása, - beiskolázási tevékenység – az igazgatóhelyettes irányításával. A szakmai munkaközösségek vezetői az éves munkatervük elfogadása előtt egyeztetik egymással - a tanév kiemelt általános fejlesztési céljait, különös tekintettel a kulcskompetenciák fejlesztésére, - a tanulmányi versenyek témáit és ütemezését, - az iskolai pályázatok és projektek témáit, témafelelőseit, - a megemlékezések formáit és felelőseit.
d) A szakmai munkaközösségek együttműködnek - a digitális tananyag bővítése céljából a rendszergazdával, - a beiskolázási és marketingtevékenység összehangolása, - a tanulók pályaválasztásának orientálása, segítése, - a végzett tanulók továbbhaladásának nyomon követése, - a TÁMOP-projektek fenntarthatósági időszakában szervezett közösségi programok. 2. 3. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje, formái 2. 3. 1. A kapcsolattartás rendje a)
b) c)
A diákönkormányzattal a munkájukat segítő pedagógus tart közvetlen kapcsolatot, és az iskolavezetőség tagjaként – a munkaköri leírásában meghatározottak szerint – az intézményi vezetők és a diákönkormányzat között is kapcsolatfenntartó szerepet tölt be. A hangszeres és csoportos osztályok diák önkormányzati tagjai és az iskolavezetés között az osztályfőnök (szaktanár) tartja a közvetlen kapcsolatot. Az igazgató a diákönkormányzatnak legalább 15 nappal korábban köteles
29/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
d) e)
f)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- írásban tájékoztatást adni minden olyan ügyről, kérdésről, amelyben a diákönkormányzatot véleményezési és egyetértési jog illeti meg, - a jogszabályban meghatározott tárgyalásokra a meghívót vagy az előterjesztést elküldeni. Az igazgató köteles a diákönkormányzatnak az általa megfogalmazott kérdésekre, javaslatokra, problémákra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ adni. Az igazgató a diákönkormányzat számára érkezett postai küldeményeket felbontatlanul továbbítja az érintett diákvezetőkhöz, akik kötelesek az igazgatót tájékoztatni, illetve az iratot az iratkezelőnek átadni, ha a küldemény az iskolavezetés részéről intézkedést igényel. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén egyeztető megbeszélést kezdeményez az igazgatóval, és ha az nem vezet eredményre, 15 napon belül törvényességi kérelmet nyújthat a fenntartóhoz.
2. 3. 2. A kapcsolattartás formái a)
Diákközgyűlés - A diákönkormányzat jogszabályban meghatározott döntési jogát a diákközgyűlésen gyakorolja, amelynek eljárásrendjéről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. - A diákönkormányzat legfőbb döntéshozó, érdekegyeztető, tájékoztató és tájékozódó fóruma az éves rendes diákközgyűlés, amelyen az DÖK képviselői az iskola életét érintő ügyekben kérdést intézhetnek az iskolavezetéshez, illetve elmondhatják problémáikat, javaslataikat. - A rendkívüli diákközgyűlés összehívását – az egész tanulói közösséget érintő, fontos kérdések megtárgyalására az iskola igazgatója is kezdeményezheti.
b)
Igazgatói fogadóóra - Az igazgató hetente egy alkalommal fogadóórát tart, amelyen a diákönkormányzat képviselői a tanulókat érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek. - előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – személyes meghallgatást kérhetnek az iskola igazgatójától.
c)
Igazgatóhelyettesi fogadóóra - Az igazgatóhelyettes hetente egy alkalommal fogadóórát tart, amelyen a diákönkormányzat képviselői a tanulókat érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek. - előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – személyes meghallgatást kérhetnek az iskola igazgatóhelyettesétől.
2. 3. 3. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a)
b)
A diákönkormányzat – ha ezzel az iskola működését nem zavarja – térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, köztük – hangszeres gyakorlás céljára, egyéb szakmai programokra. Az iskola – a mindenkori teremellátás függvényében – a diákönkormányzat számára külön helyiséget biztosít, amelynek rendjéért a DÖK vezetője felel. A diákönkormányzat számára a működéséhez, illetve ügyeinek intézéséhez az iskola a következő eszközök igénybevételét biztosítja: - titkársági telefon, telefax és nyomtató (az iskolavezetőség valamely tagjánakengedélyével), - fénymásoló (az iskolavezetőség valamely tagjának engedélyével, az iskolatitkár közreműködésével)
30/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
2. 4. A vezetők és az iskolai szülői közösség közötti kapcsolattartás rendje, formái 2. 4. 1. A kapcsolattartás rendje a)
b) c)
d)
e) f)
A szülői közösséggel – az iskolát és az egész tanulói közösséget érintő ügyekben, illetve a jogszabályban meghatározott esetekben – az igazgató tartja a kapcsolatot. Ennek keretében köteles - évente két alkalommal részletesen beszámolni az iskola működéséről, az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményeiről, a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésről, - kérdéseikre és javaslataikra 15 napon belül írásban érdemi választ adni, - azokat az iskolai dokumentumokat, amelyek elfogadásakor a szülői közösségnek egyetértési, illetve véleményezési joga van, 15 nappal az elfogadás előtt elküldeni számukra, - az iskolavezetőségi értekezletekre, illetve az iskolavezetőség és a szülői közösség közötti megbeszélésekre a meghívót 15 nappal korábban megküldeni. Az igazgató a szülői közösség kérésére – előzetes időpont-egyeztetés alapján – a szülői közösség képviselőivel rendkívüli megbeszélést tart, illetve annak összehívását maga is kezdeményezheti. Az igazgató az iskola egy tanszak tanulói közösségét érintő fontos kérdések megtárgyalása céljából kérheti, hogy a tanszak szülői értekezletén, illetve annak egy részén részt vehessen, illetve az osztályfőnök- szaktanár közreműködésével rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Az iskola bármely tanszakának szülői közössége kérheti, hogy a tanszak szülői értekezletén az igazgató vagy az iskolavezetőség valamely tagja jelen legyen, és számukra tájékoztatást adjon, vagy válaszoljon kérdéseikre. Az iskola térítésmentesen biztosít helyiséget a szülői közösség működéséhez. A szülői közösség számára érkezett iratokat bontatlanul el kell juttatni az érintettekhez. Amennyiben az irat hivatalos elintézést igényel, a szülői közösségnek az iratot a felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatnia az iratkezelőhöz.
2. 4. 2. A kapcsolattartás formái a)
Szülői közösségi ülés - A szülői közösség jogszabályban rögzített jogait a szülők, illetve az igazgató által összehívott üléseken gyakorolja – általában az alábbiak szerint: - tanévkezdés – szeptember eleje, - félévzárás – január vége - a záróvizsgák előkészítése – május eleje - tanévzárás – május vége. - A megbeszélések pontos időpontjáról és tematikájáról – amelyet a szülői közösség elnökével való előzetes egyeztetés alapján az éves munkaterv határoz meg – az igazgató a tanév elején írásban értesíti a szülői közösség tagjait. - A megbeszéléseken az igazgatón kívül részt vesz az igazgatóhelyettes .
b)
Rendkívüli szülői közösségi ülés - A tanulókat érintő, előre nem tervezhető ügyekben az igazgató, illetve a szülők képviselői – a fenti üléseken kívül – rendkívüli egyeztető megbeszélést hívhatnak össze.
c)
Iskolavezetőségi értekezlet - Az igazgató köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden olyan vezetőségi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési joga van.
31/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskozási joggal részt vehet a vezetőségi értekezleteken, kivéve a munkáltatói kérdések és az egyes tanulók ügyeinek megtárgyalását. d) Igazgatói fogadóóra - Az igazgató hetente egy alkalommal fogadóórát tart, amelyen a szülői közösség képviselői és a szülők a tanulókat érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek. - A szülői közösség képviselői, illetve a szülők előzetes időpont-egyeztetés után –rendkívüli esetben azonnal – személyes meghallgatást kérhetnek az iskola igazgatójától. e) Igazgatóhelyettesi fogadóóra - Az igazgatóhelyettesek hetente egy alkalommal fogadóórát tartanak, amelyen a szülői közösség képviselői és a szülők minden olyan tanulókat érintő kérdésben tájékoztatást kérhetnek, illetve javaslatot tehetnek, amely az illető igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. - A szülői közösség képviselői, illetve a szülők előzetes időpont-egyeztetés után – rendkívüli esetben azonnal – az igazgatóhelyettesektől a hatáskörükbe tartozó ügyekben személyes meghallgatást kérhetnek. f) Hivatalos levél vagy küldemény - a fentebb leírt határidők betartásával és küldemény irattári dokumentálásával. g) Elektronikus kapcsolat - Telefonon történő kapcsolat esetén – az ügy fontosságának függvényében – a hívás időpontjáról és tartalmáról feljegyzést kell készíteni, és azt az irattárban iktatni kell. - E-mailben történő kapcsolatfelvétel esetén a levelet ki kell nyomtatni, és az irattárban kell elhelyezni. 2. 5. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája Az intézményben jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik iskolaszék. 2. 6. A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formái Az intézményben jelen SZMSZ elfogadásakor nem működik intézményi tanács.
32/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
3. A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 3. 1. A pedagógusok és a tanulói közösségek közötti kapcsolattartás rendje, formái 3. 1. 1. A kapcsolattartás rendje a)
b)
c)
d)
e)
A tanuló számára biztosítani kell, hogy minden, a jogai gyakorlásával és az őt érintő iskolai kérdésekkel kapcsolatos információhoz hozzájuthasson, ennek érdekében törekedni kell arra, hogy a nevelőtestület és a tanulói közösségek között a kapcsolattartás folyamatos legyen, és minél közvetlenebb formában valósuljon meg. A megfelelő tájékoztatás biztosításáért – az szaktanárok - osztályfőnökök, közvetlen közreműködésével – az igazgató felel. A tanuló jogszabályban biztosított jogait személyesen, illetve a diákönkormányzat közvetítésével gyakorolhatja, ennek módjait, eljárásrendjét részletesen az iskolai házirend tartalmazza. A nevelőtestület és a különböző hangszeres tanszakok szaktanárai tartják a közvetlen kapcsolatot, a tanszaki közösségeket hivatalos formában – a házirendben szabályozott módon – a diákönkormányzat vezetője képviseli. A kapcsolattartás operatív irányításáért, koordinálásáért az igazgatóhelyettes felel. A szakmai munkaközösségek és a tanulói közösségek (hangszeres tanszakok, csoportok) közötti közvetlen kapcsolattartás, ennek keretében az egyes tantárgyakkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás – a munkaközösség-vezető felelőssége mellett – a szaktanár munkaköri feladata. A szaktanár a tanév elején köteles tájékoztatni a tanulókat a tantárgyi követelményekről, az értékelés szempontjairól, a számonkérés módjairól, a kisvizsgák és az egységes mérések tervezett időpontjáról, a tanulmányi versenyekről, illetve a munkaközösségi munkatervnek, beszámolóknak a tanulókat közvetlenül érintő egyéb kérdéseiről. A tanulói közösségeknek az általuk megfogalmazott kérdésekre, problémákra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk.
3. 1. 2. A kapcsolattartás formái a, Közvetlen, személyes kapcsolattartás: - Az intézmény egyéni tanítását figyelembe véve a kapcsolattartás diákokkal és szülőkkel napi szinten személyes találkozásokban, beszélgetésekben valósul meg. - Előzetes időpont-egyeztetés alapján bármely tanulói közösség kérheti a nevelőtestület képviselőivel való megbeszélést. - A tanulók, illetve a tanulói közösségek jogszabályban meghatározott jogaik érvényesítésére a házirendben szabályozott módon kezdeményezhetik a nevelőtestület valamely tagjával vagy képviselőivel az egyeztető megbeszélés lefolytatását. b) Szervezett keretek közt: - tanári fogadóóra - hetente, a tanév elején a pedagógus által meghatározott, állandó időpontban - diákközgyűlés - az óraközi szünetekben rövid megbeszélés céljából - nevelőtestületi értekezlet - a nevelőtestület értekezleteire meghívhatja a diákönkormányzat képviselőjét,
33/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- a diákönkormányzat kezdeményezésére összehívott nevelőtestületi értekezletre meg c) Közvetett kapcsolattartás - iskolai hirdetőtáblák - a tanulók, illetve a diákönkormányzat képviselői a házirendben szabályozott módon tehetnek közzé hirdetményeket - a tantárgyakkal kapcsolatos információk közzétételéről a munkaközösség vezetők gondoskodnak, egyéb közérdekű hirdetmények közzétételéről az iskolavezetőség tagjai a köztük lévő feladatmegosztás szerint - az iskola honlapja - a nevelőtestület és a tanulói közösségek által kért hirdetmények, információk közzétételéről a rendszergazda gondoskodik - a rendszergazda indokolt esetben előzetesen egyeztet az igazgatóval - az iskolai könyvtárban közzétett jogszabályok, iskolai szabályzatok 3. 2. A pedagógusok közösségei és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje, formái 3. 2. 1. A kapcsolattartás rendje a)
b) c)
d)
A pedagógus kötelessége, hogy a szülőkkel rendszeresen tartsa a kapcsolatot, és ennek keretében – a szülők jogszabályban biztosított jogainak megfelelően – tájékoztatási, válaszadási és segítségnyújtási kötelezettségének eleget tegyen. Az tanszakok szaktanárai, osztályfőnökei rendszeres kapcsolatot tartanak a tanszak szülői közösségének tagjaival. Ezt nagymértékben segíti a zeneiskolai egyéni hangszeres órák rendszere. A szülői értekezletek és az általános fogadóórák időpontját – amelyet a szülői közösséggel való előzetes egyeztetés alapján az éves munkaterv határoz meg, tanszaki koncertekkel egybekötve valósulnak meg félévenként 1-1 alkalommal. A pedagógusnak a szülőkkel való kapcsolattartás során be kell tartania a jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettséget.
3. 2. 2. A kapcsolattartás formái a) Nevelőtestületi értekezlet - A szülői közösség képviselője meghívást kap, és tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken, kivéve, ha azon munkáltatói kérdéseket vagy egyes tanulók ügyeit tárgyalják. - Az igazgató köteles meghívni a szülői közösség képviselőjét minden olyan nevelőtestületi értekezletre, amelyen a tárgyalt kérdésekben a szülői közösségnek véleményezési joga van. b) Szülői értekezlet - Általában évente két alkalommal szervezi meg az iskola az iskolai munkatervben rögzített napokon. - A szülői értekezleten a szülői közösség képviselője beszámol a szülői közösségi ülésen elhangzottakról, illetve kikéri a szülők állásfoglalását azokban a kérdésekben, amelyekben a szülői közösséget egyetértési vagy véleményezési jog illeti meg. c) Rendkívüli szülői értekezlet - Az osztályfőnök, szaktanár – az igazgató előzetes engedélyével – rendkívüli szülői értekezletet
34/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
hívhat össze előre nem tervezhető ügyek vagy problémák megbeszélése, illetve a szülők tájékoztatása céljából. - A rendkívüli szülői értekezlet összehívását a szülői közösség is kezdeményezheti tanszaki problémák esetén vagy tájékozódási céllal. d) Tanári fogadóóra - Az iskola minden pedagógusa egyéni fogadóórát tart a tanév elején általa meghatározott, állandó időpontban. - Előzetes bejelentkezés és időpont-egyeztetés alapján a szülők a fogadóórán kívül is kérhetik a pedagógussal való személyes találkozást. e) Nyílt tanítási hét - A nyílt héten – amelynek idejét az iskolai munkaterv határozza meg – a szülők óralátogatásokon, illetve fórumokon, előadásokon vehetnek részt. - A tanítás menetének zavartalansága érdekében az óralátogatásokra szervezett formában kerül sor. - A szülők előzetes bejelentkezés alapján a nyílt héten kívül is látogathatják a tanítási órákat. 3. 3. Az intézményi közösségek kapcsolattartásának rendje A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje Az összes intézményi szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az igazgató gondoskodik a szülői szervezet működési feltételeinek biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról, az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, az iratok kezeléséről és megőrzéséről. Az intézmény igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: * az ülés helyét, időpontját, * a megjelentek nevét, * a tárgyalt napirendi pontokat. * a tanácskozás lényegét, * a hozott döntéseket. * 3. 4. A szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás rendje 3. 4. 1. Általános szabályok a) A pedagógusoknak és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottaknak a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartás során be kell tartaniuk a jogszabályban meghatározott titoktartási kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közötti, a tanuló iskolai előmenetelével és magatartásával összefüggő megbeszéléseire. b) A tanuló tanulmányi teljesítményével kapcsolatos adatok – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – az osztályon belül nyilvánosságra hozhatók, de nem továbbíthatók illetéktelen személyhez, és – a pozitív példákat kivéve – a szülői értekezleten is tartózkodni kell a tanulók iskolai előmenetelének, magatartásának egyéni értékelésétől, minősítésétől. 35/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
c) A tanuló környezetéről, iskolán kívüli cselekedetiről – rossz hírét keltően – a nyilvánosságot – tájékoztatni nem szabad. d) A tanulók tájékoztatásának rendjét részletesen az iskolai házirend tartalmazza. 3. 4. 2. A kapcsolattartás formái és rendje a) Személyes kapcsolattartás - A pedagógusok a szülőkkel szervezett keretek között az SZMSZ III. 3. 2. 2. fejezetében foglaltak szerint tartják a kapcsolatot. - A szülők a pedagógusokkal való előzetes időpont-egyeztetés alapján személyesen kérhetnek tájékoztatást gyermekük iskolai előmeneteléről, illetve a pedagógusok is személyes beszélgetésre hívhatják be a szülőket az iskolába. - A tanulókat személyes beszélgetés céljából csak rendkívül indokolt esetben és a szaktanár hozzájárulásával lehet a tanítási óráról elkérni. . b) Írásbeli tájékoztatás - A pedagógus hivatalosan elsősorban az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmenetelével, magatartásával és az iskolai ügyekkel kapcsolatban. - A fegyelmező intézkedést, a dicséretet, illetve a gyenge tanulmányi eredményről és a mulasztásokról szóló értesítést az ellenőrzőn kívül az osztálynaplóba is be kell jegyezni. - A tanulói jogviszonyt és a mulasztásokat érintő ügyekben – a jogszabályi előírások szerint – az iskola hivatalos értesítést küld a szülőknek. A hivatalos értesítést az igazgató írja alá, és a tanszak tanára az osztálynaplóban a megfelelő záradék beírásával dokumentálja. c) Telefonon történő kapcsolattartás - A pedagógus a saját telefonszámát egyéni döntése alapján adja meg a szülőknek és a tanulóknak. f) Internetes levelezés és közösségi oldalak - A pedagógusok egyéni döntés alapján internetes levelezésben és közösségi oldalakon is kapcsolatba léphetnek a tanulókkal és a szülőkkel. Az internetes közösségi oldalak nem képezik az intézmény hivatalos elektronikus kapcsolattartási csatornáját, az ezen a felületen megosztott tartalmak nem minősülnek hivatalos értesítésnek. - Az internetes közösségi oldalakon az iskola működésével, napi életével kapcsolatos információk kizárólag abban az esetben jeleníthetők meg, ha azok nem sértik sem a tanulók, sem a szülők, sem az intézmény dolgozóinak személyiségi jogait. Olyan információ, amely az intézményt, illetve annak bármely tanulóját vagy alkalmazottját negatív színben tünteti fel, a közösségi oldalaknak sem a publikus, sem a zárt csoport felületén nem jeleníthető meg. - A közösségi oldal felületén a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról vagy egyéb őt érintő információról az intézmény egyetlen alkalmazottja sem adhat tájékoztatást.
36/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
4. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁI ÉS MÓDJAI
4. 1. Általános szabályok a)
b)
c)
d)
e)
Az intézményt a külső kapcsolatokban hivatalosan általában az igazgató képviseli, az iskolavezetés tagjai, illetve az egyes pedagógiai területekért felelős tanárok a munkaköri leírásukban rögzített feladatmegosztás szerint látják el ez irányú tevékenységüket. A különböző külső szervekkel kapcsolatot tartó vezető, illetve pedagógus a kapcsolat felvételéről és tartalmáról köteles beszámolni az igazgatónak, a tervezett intézkedésre előzetesen engedélyt kell kérnie. Az igazgató az irányító és a fenntartó szervekkel, illetve a Gamesszel való kapcsolatok tekintetében tájékoztatja az iskolavezetőséget, egyéb külső kapcsolatok terén az érintett alkalmazottat, illetve alkalmazotti közösséget, az egész iskolát érintő, lényeges vagy nevelőtestületi döntést igénylő ügyekben pedig a nevelőtestületnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A külső szervekkel való – pénzügyi kihatással nem járó – együttműködési vagy egyéb megállapodásokat a munkaköri leírásokban rögzített feladatmegosztás szerinti felelős vezető készíti elő, és a tervezetet jóváhagyásra, illetve aláírásra benyújtja az igazgatónak. (művészeti versenyek, találkozók, előadások…stb) A külső szervekkel való kapcsolattartás dokumentálásáról részletesen az SZMSZ mellékletét képező Iratkezelési szabályzat rendelkezik, a gazdálkodással összefüggő területeken pedig a Gamesz és az intézmény által kötött Együttműködési Megállapodásban meghatározottak szerint kell eljárni.
4. 2. A kapcsolattartás formái, módjai a) Személyes megbeszélés - A külső szervekkel való személyes megbeszélést általában az igazgató kezdeményezheti, a vezetők – a hatáskörükbe tartozó ügyekben – az igazgatóval való előzetes egyeztetés után. - Ha a külső szerv kezdeményezi a személyes megbeszélést, a vezetők erről kölcsönösen tájékoztatják egymást, és egyeztetik, hogy az iskolát a megbeszélésen ki képviseli. - A megbeszélésekről – a téma fontosságának, illetve jellegének függvényében –feljegyzést vagy emlékeztetőt kell készíteni, illetve jegyzőkönyvet kell felvenni. b) Konferenciákon, fórumokon, továbbképzéseken stb. való részvétel - A különböző fórumokon részt vevő vezető vagy pedagógus - a téma jellegétől és fontosságától függően – tájékoztatási és beszámolási kötelezettségének a következő módon tehet eleget: - beszámol az iskolavezetőségnek, - a legközelebbi vagy az igazgató által összehívott rendkívüli értekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet, - rövid összefoglalót tesz közzé a tanári szobában, - beszámol az érintett alkalmazotti közösségnek. - A különböző fórumokon részt vevő vezető vagy pedagógus felhatalmazást kaphat, hogy képviselje a nevelőtestület, illetve valamelyik alkalmazotti közösség álláspontját,illetve kérdéseket fogalmazzon meg a nevükben, e felhatalmazás híján az iskola hivatalos képviseletére kizárólag az igazgató jogosult.
37/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
c) Levelezés - A bejövő és a kimenő hivatalos leveleket, küldeményeket – az Iratkezelési szabályzatban meghatározottak szerint – dokumentálni kell. - A beérkezett hivatalos küldeményeket az iskolatitkár átadja az igazgatónak, az igazgató távollétében a helyettesítő vezetőnek, aki – kivéve a névre szóló leveleket – az irat elolvasása és láttamozása után intézkedik a további teendőkről. - Az iktatott iratok fénymásolatát a titkárság eljuttatja az intézkedésre jogosult vagy kijelölt vezetőhöz, illetve pedagógushoz. - A névre szóló leveleket felbontatlanul kell továbbítani a címzetthez, aki – ha az irat hivatalos intézkedést igényel – köteles azt haladéktalanul visszajuttatni az iratkezelőhöz, és a küldemény tartalmáról tájékoztatni az illetékes vezetőt. - Az intézményi levelezésről részletesen az SZMSZ 1. 2. 5. fejezete és az Iratkezelési szabályzat rendelkezik. d) Elektronikus kapcsolat - A kapcsolat megvalósulhat e-mailben, illetve számítógépes programokon, rendszereken –KIR,– keresztül az SZMSZ 11. fejezetében foglaltak szerint. - Az iskolatitkár feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje az iskola levelező programját, és a beérkező hivatalos levelekre felhívja az igazgató figyelmét. - Az elektronikus úton kimenő és érkező hivatalos leveleket a hivatalos iratokkal egyezően, az Iratkezelési szabályzatban meghatározattak szerint dokumentálni kell.
4. 3. A külső kapcsolatok rendszere 4. 3. 1. Kapcsolattartás a fenntartóval Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése, - az intézmény nevének megállapítására, - intézményvezetői megbízás előkészítése, - az intézmény költségvetésének, finanszírozási ütemtervének összeállítása, - az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása, - az intézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása, - a munkáltatói döntések, - az intézmény ellenőrzése: - gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelése, - az intézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek, - a pedagógiai program, a szervezeti-és működési szabályzat és a házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul, - mindazon intézményi ügyek, amelyekhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges.
38/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a fenntartóval. A kapcsolattartás nemcsak a jelentési, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettség teljesítésére korlátozódik, hanem a fontosabb intézkedések és döntések meghozatala előtt egyeztet a fenntartó képviselőjével. -Az iskolatitkár köteles rendszeresen figyelemmel kísérni a rendszert, és a beérkező üzeneteket továbbítani az igazgatónak, illetve probléma esetén felvenni a kapcsolatot a rendszergazdával. - Az iskola igazgatója részt vesz a fenntartó által szervezett értekezleteken, konferenciákon, továbbképzéseken, és az ott elhangzottakról tájékoztatja az iskolavezetést, illetve az egész iskolát érintő kérdésekben a nevelőtestületet. A kapcsolattartás formái: - szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen, - írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában, - értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - fenntartói körlevelek, - az intézmény által elkészített dokumentumok fenntartói aláírásra, ellenjegyzésre történő benyújtása, - együttműködés a fenntartói ellenőrzések során, - speciális információ szolgáltatás az intézmény szakmai, munkaerőgazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan, - a fenntartó döntéséhez szükséges adatok, információk, dokumentumok rendelkezésre bocsátása, - a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) szerinti munkaterv, jelentések, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás megküldése, - éves beszámoló az intézmény tevékenységéről a fenntartó által meghatározottak szerint. A fenntartóval való kapcsolattartás felelősei: igazgató, igazgatóhelyettes 4. 3. 2. Kapcsolattartás a közoktatás ágazati irányító szerveivel - A kapcsolattartás közvetlenül, illetve – az Oktatási Hivatal hatósági jogosítványaihoz tartozó ügyekben – közvetetten valósul meg, a kapcsolattartó általában az igazgató. - A kapcsolattartás során az iskola vezetői között a következő feladatmegosztás érvényesül: - adatszolgáltatás – igazgató, - vizsgaszervezés, vizsgadokumentáció – igazgató, igazgató helyettes - beiskolázás, felvételi eljárás – igazgató, igazgató helyettes - hatósági és intézményellenőrzés – igazgató, - országos hatósági vizsgálatok – igazgató, igazgatóhelyettes, - tanulmányi versenyek – igazgató, igazgatóhelyettes, tanszakvezető, szaktanár - pedagógus- és diákigazolvány – igazgató, - pályázatok, monitoring – igazgató, - a tanköteles tanulók igazolatlan mulasztása – igazgató. - A jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás megvalósításáért és az adatok hitelességéért az igazgató a felelős, a feladat elvégzésében a vezetők a munkakörükhöz tartozó területeken működnek közre.
39/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- Az iskolavezetőség tagjai, illetve az iskolatitkár folyamatosan figyelemmel kísérik minisztériumok, illetve az Oktatási Hivatal honlapját és a KIR rendszert,és az ott közölt – vagy a körlevelekben érkező – információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve eljuttatják azokat az érintett szakmai munkaközösségekhez. 4. 3. 3. Kapcsolattartás más iskolákkal a) A zeneiskola a kistérség általános és a középiskolákkal a következő területeken tart kapcsolatot: - vendégtanulói jogviszony létesítése, - közös kulturális rendezvények szervezése, - egymás rendezvényein való részvétel - tehetségpont hálózat építése ( tehetséggondozás ) - részvétel a beiskolázási szülőértekezleteken és a pályaválasztási fórumokon, - tájékoztatók, bemutatkozó anyagok küldése az iskoláról. b) Az iskolákkal való kapcsolat megvalósulhat közvetlenül, illetve kulturális intézmények közvetítésével. A kapcsolattartás a következő rend szerint történik: - az iskolák igazgatóival - igazgató, - a beiskolázás általános és középiskolákból - igazgatóhelyettes, - szakmai versenyek, tanulmányi versenyek - igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, - kulturális rendezvények – munkaközösség vezetők, szaktanárok c) Az iskola külföldi iskolákkal is kapcsolatot tart a következő formában: - szakmai programok összehangolása, cseréje, - közös projektek kidolgozása különböző pályázatok keretében (TÁMOP) - diák- és tanárcsere, - külföldi utazások során intézménylátogatás, - diáklevezés. 4. 3. 4. Kapcsolattartás az érdekvédelmi szervezetekkel a) Az érdekvédelmi szervezetekkel a közalkalmazotti tanács elnöke tartja a kapcsolatot, akik rendszeresen beszámolnak a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti közösség tagjainak. Az intézmény vezetése együttműködik a Zene és Táncművészek Szakszervezetével, a Munka Törvénykönyve és egyéb jogszabályok alapján segíti a szakszervezeti bizalmi tevékenységét, a szakszervezeti jogok gyakorlását. Törekszik arra, hogy ez az együttműködés segítse az iskola életének demokratizmusát, egyéni és a társadalmi érdekek összhangját, a törvényesség megszilárdítását. Az igazgató lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti képviselő rendszeresen tájékozódhasson minden olyan jogszabályról, iránymutatásról, közleményről, illetőleg körlevélről, amely a zeneiskolai dolgozók munkakörülményeivel, érdekvédelmével, továbbá a szakszervezeti és az állami vezetés kapcsolatával foglalkozik. A kapcsolattartás formái: - részvétel a különböző érdekvédelmi fórumokon, konferenciákon, továbbképzéseken, - jelentések küldése, - problémafelvetés, véleményegyeztetés, információcsere.
40/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
c)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Intézményünk 1993 óta tagja a Magyar Zene és Művészeti Iskolák országos szövetségének. (MZMSZ) A kapcsolattartás formái: - rendszeres információ áramlás a művészetoktatás valamennyi területéről, - részvétel országos konferenciákon, fórumokon, - tanügyi dokumentumok véleményezése, kidolgozása, - problémafelvetés, véleményegyeztetés, információcsere, - országos művészeti rendezvények szervezése, intézményi részvétel, - megyei, regionális művészetiskolai közösség munkájának koordinálása.
4. 3. 5. Kapcsolattartás a külső diák-önkormányzati szervezetekkel Az iskola a diák-önkormányzati szervekkel való együttműködést az SZMSZ 2.3.3. fejezetében meghatározott módon és eszközökkel támogatja. 4. 3.6. Kapcsolattartás az országos szülői szervezetekkel a)
b)
Az országos szülői szervezetekkel az iskola szülői közösségének elnöke tartja a kapcsolatot, aki erről a szülői közösség ülésein tájékoztatja a szülők képviselőit, illetve – az egész iskolát érintő vagy intézkedést igénylő ügyekben – az iskola igazgatóját. A szülői szervezetekkel való együttműködést az iskola a jelen szabályzatban fentebb meghatározott módon és eszközökkel támogatja.
IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje 1. 1. A tanítási év rendje a) b)
c)
d)
e)
A tanév szeptember 1-jétől augusztus 31-éig tart, a tanítási év első és utolsó napját miniszteri rendelet írja elő. A tanítási év rendjét – a vonatkozó miniszteri rendelet alapján – az iskolai tanév helyi rendje, illetve az iskolai munkaterv határozza meg, amelyet – a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének meghallgatásával – a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogad el. A tanév rendjét a tanszakok tanárai (az osztályfőnökök) beíratják az ellenőrzőbe, illetve az első szülői értekezleten ismertetik a szülőkkel. Az évközi szünetek időpontja általában igazodik a miniszteri rendeletben meghatározottakhoz, de a nevelőtestület a szülői közösség kezdeményezésére és a fenntartó egyetértésével ettől eltérően is megállapíthatja. A rendeletben meghatározott tanítás nélküli munkanapok közül egy nap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt, két napot hagyományosan a nevelőtestületi értekezlet megtartására fordít az iskola, a fennmaradó napokat pedig szakmai pedagógiai programok, illetve a tanév aktuális rendezvényeinek lebonyolítására. A tanítás nélküli munkanapok időpontját és programját a tanév helyi rendjében kell meghatározni. Az iskola a tanév helyi rendjében meghatározott munkarendtől akkor térhet el, ha valamely
41/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
f)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt elmaradt tanítási napot pótolni kell. Erről a szülőket, a tanulókat, a fenntartót tájékoztatni kell. A szorgalmi idő tanítási év előkészítése az augusztus 21-31. közötti időszakban történik. Ekkor kell megszervezni a pót beiratkozásokat az új tanulók részére.
1. 2. A tanulók fogadásának rendje, az intézmény nyitvatartása a)
b)
c) d) e)
f)
Az iskola heti 5 napos munkarendben működik és hétvégén, szombat délelőttre ( 8.00-13.00)is kiterjed. A kormányrendeletben meghatározott ünnep- és pihenőnapokon zárva tart. Az iskola a pihenőnapokat – a fenntartó jóváhagyásával - pedagógiailag indokolt esetben az országostól eltérő időpontban állapíthatja meg a tanév helyi rendjében, erről szeptember elején tájékoztatni kell a szülőket, a tanulókat. Az iskola a tanítási év munkanapjain – kivéve a tanév rendjében meghatározott iskolai rendezvényeket – a tanulók számára 8.00 órától 20.00 óráig tart nyitva. A tanulók számára az ennél további benntartózkodást az igazgató csak különösen indokolt esetben engedélyezi, kizárólag a pedagógus által szervezett foglalkozás vagy rendezvény céljából. Az iskolai foglalkozások, programok után tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat az iskolában, illetve az iskola területén. A tanítási szünetekben a tanulók számára foglalkozás vagy program csak előzetes igazgatói engedéllyel szervezhető az iskolában. Az oktatás ideje alatt folyamatos portai, gondnoki ügyelet van az intézményben. A hivatalsegédek és a gondnok iskolai rendezvények miatti többlet munkáját a GAMESZ felé előre jelzi az intézmény vezetése. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik a meghatározott nyitvatartási időben. Az épületbe belépő szülőket, illetőleg látogatókat az irodához kell kísérni, melyről a portaszolgálat keretében kell gondoskodni.
g) Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben - az igazgatóság székhelyén - irodai ügyeleti napokat kell tartani az előre meghatározott ügyeleti napokon. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Egyéb esetekben (például rendezvény) az épületben való tartózkodásra az igazgató adhat engedélyt. 1. 3. Az iskola munkarendje 1. 3. 1. A nappali rendszerű oktatás munkarendje a) b) c)
d) e)
A tanítás a tantárgyfelosztásra épülő heti órarend szerint folyik a terembeosztásban kijelölt tantermekben. A nevelő-oktató munka zavartalansága alapvető fontosságú. A nevelő-oktató munka zavartalansága érdekében az órarendtől való eltérésre, óracserére, illetve a tanórák átszervezésére – legkésőbb a megelőző napon történő előzetes egyeztetés alapján – az igazgató adhat engedélyt. Tanítási óra – ha pótlását a pedagógus megszervezte – csak rendkívül indokolt esetben, az igazgató engedélyével maradhat el. A tanítási órák heti időtartama: „A” tagozat: hangszeres egyéni órák 2x30 perc szolfézs, elmélet és egyéb csoportos órák: 2x45 perc 42/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
f)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
„B” tagozat: hangszeres egyéni órák 2x45 perc szolfézs, elmélet és egyéb csoportos órák: 2x45 perc Zeneművészeti és Táncművészeti ágon, valamennyi tanszak kötelező, választható és kötelezően választható óráit az intézmény Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve rögzíti. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt vagy a tanulót az óráról kihívni, az órát körözvény vagy egyéb intézkedés kihirdetésével vagy más módon zavarni nem szabad. Ez alól rendkívüli esetben az iskolavezetőség kivételt tehet.
1. 4. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje a) b)
Az iskolavezetés a tanév elején az elkészíti az intézmény összesített órarendjét, melyet a tanári szobában írásos formában közzétesz. Az oktató-nevelő munka idején, iskolai programok esetén, ameddig tanuló tartózkodik az épületben - valamelyik vezetőnek ( igazgató, igazgatóhelyettes ) az iskolában kell tartózkodnia. Amennyiben egyéb hivatalos elfoglaltságai miatt egyik vezető sem tartózkodik az intézményben tanítási idő alatt, átruházhatja az ügyintézést az intézmény egyik szakmai munkaközösség vezetőjének. A vezető távozásától az iskola zárásáig az intézmény rendjéért a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel.
1. 5. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkarendje 1. 5. 1. A pedagógusok munkaideje a)
b)
c)
d)
e)
A pedagógusok teljes (rendes) munkaideje napi nyolc, heti negyven óra, kivéve a részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusokat, illetve az óraadókat, akiknek munkaidejét a kinevezésben, illetve a megbízási szerződésben kell meghatározni. A Kt. 2013. szeptember 1-jéig érvényes előírásai alapján a pedagógusok teljes (rendes) munkaidejébe munkaköri feladatként az alábbi tevékenységek tartoznak bele: - a kötelező órák és a munkáltató által elrendelt többletórák megtartása, - a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal való foglalkozással összefüggő egyéb pedagógiai feladatok az 1.5.3. és az 1.5.4. fejezetben részletezettek szerint. Pedagógusok Kt.-ben meghatározott kötelező óraszámába 2013. szeptember 1-jéig az alábbi feladatokat kell a beszámítani: - a tantárgyfelosztásban rögzített tanítási órák és egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások megtartása, - a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásáért járó órakedvezmények. A Kt. szerint a nevelő-oktató munka zavartalan megszervezése érdekében a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus a rendes munkaidőn belül a kötelező órájánál többet tanítson. Az elrendelhető tanítási órák száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg, kivéve a jogszabályban meghatározott rendkívüli helyzeteket. A pedagógusok munkaidejének tanítással lekötött részét – a vonatkozó jogszabályok alapján – egyhavi tanítási időkeretben határozzuk meg, amelyet a munkáltató a jogszabályban meghatározott számítás szerint havonta állapít meg. A tanítási időkeretet a pedagógus adott tanítási napra eső kötelező óráinak számával csökkenteni kell a jogszabályban meghatározott távollétek után. Az intézmény Pedagógiai Programja tartalmazza azokat az oktató-nevelő munkával kapcsolatos egyéb feladatokat, melyek a pedagógus munkaidejének tanítással lekötött része felett munkarendjében tervezhető.
43/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
f)
g) h)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Hivatalos távollétnek számít, ha a pedagógus - az igazgató által elrendelt vagy az éves beiskolázási tervben szereplő képzésen, továbbképzésen vesz részt, - olyan szakmai fórumon vagy tanulmányúton vesz részt, amelyre a munkáltató delegálta, - az iskolán kívül szervezett tanulmányi versenyre kíséri a tanulókat. A pedagógus a tanév helyi rendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapokon a munkaköri leírásában szereplő pedagógiai feladatokat végez (pl. értekezlet, iskolai program). A pedagógus a kizárólag az iskolában ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az iskolában tartózkodni.
1. 5. 2. A pedagógusok munkaidejének beosztása a)
A pedagógusok által a tanítási évben ellátandó heti tanítási órák és egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások számát a tanév elején összeállított tantárgyfelosztás tartalmazza, amelynek közzététele egyben a teljesítés, illetve a rendszeres többletórák elrendelését is jelenti. A tantárgyfelosztás a személyi feltételek változása esetén a tanítási év alatt módosulhat.
b)
A pedagógusok tanítási órákra vonatkozó munkaidő-beosztását a mindenkori tantárgyfelosztás alapján összeállított órarend, amelynek készítésekor – a tanulók érdekeit és a pedagógiai szempontokat elsődlegesnek tartva - lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy a pedagógus tanítási órái az öt munkanapon ill. szombaton délelőtt arányosan osztódjanak meg.
d)
A pedagógusok az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások időpontját az érintett tanulói csoporttal való előzetes egyeztetés alapján maguk határozzák meg, figyelembe véve a tanulók érdekeit és a jogszabályban meghatározott napi megengedett óraszámát. A tanítás nélküli munkanapok munkaidő-beosztását a tanév helyi rendje, munkaterve tartalmazza.
e) f)
A pedagógus az intézményen kívül is végezhető munkaköri feladatainak beosztását maga határozza meg a feladatok elvégzésére a havi ütemtervben.
i)
A pedagógusnak heti egy alkotó, illetve szabad napot az igazgató – a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács véleményének meghallgatásával – abban az esetben engedélyezhet, ha a pedagógus - másoddiplomás képzésben vagy pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzésen vesz részt, - tudományos kutatómunkát folytat, vagy tankönyvet ír, - további jogviszony keretében más munkáltatónál olyan munkát végez, amely a rendes munkaidejére esik, feltéve, ha ez nem jelent akadályt az intézmény működésében, illetve nem hárít terhet a többi pedagógusra.
1. 5. 3. A rendes munkaidő tanítással le nem kötött részének az intézményben végzendő feladatai a) A pedagógus munkaköri feladatként a következő feladatokat végzi az intézményben: - a tanulókkal való közvetlen foglalkozás, egyéni törődés, - a szülőkkel való foglalkozás, kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, egyéni beszélgetés stb.), - a tanítási órák és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások előkészítése, - részvétel a tanulói balesetek megelőzésével, a diákönkormányzat segítésével, illetve a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok ellátásában,
44/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
az iskolában megszervezett művészeti rendezvények - a tanulók teljesítményének értékeléséhez kapcsolódóan a vizsgák, mérések megszervezése, lebonyolítása, - részvétel az iskola kulturális rendezvényeinek megszervezésében és lebonyolításában, - tanszaki közösségi programjainak szervezése, - részvétel a tanulók tanulmányi, művészeti versenyekre való felkészítésében, a versenyek megszervezésében, lebonyolításában, - zenei pályára történő felkészítés , konzultációk - részvétel a nevelőtestület munkájában (értekezletek, megbeszélések, konzultációk stb.), - a munkáltató rendelkezése szerint olyan pedagógusi szakértelmet igénylő feladatok ellátása, amelyek az iskola működésével kapcsolatosak (felvételi vizsga, pályázatok, kérdőívek stb.), - a pedagógiai munkához kapcsolódó ügyviteli, adminisztrációs és adatszolgáltatási feladatok ellátása - hangszerek nyilvántartása, karbantartása, selejtezése, - diákok tanulmányaihoz készített kottaanyag írása, szerkesztése, b)
A pedagógusnak a munkáltató utasítása szerint – jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében – a következő feladatokat kell az intézményben ellátnia: - a hiányzó pedagógus órájának szakszerű helyettesítése, illetve csoportjának összevonása, együtt tanítása a saját csoportjával, - felügyelő tanári és jegyzői feladatok a záróvizsgákon, - vizsgáztató tanári feladatok a záróvizsgákon.
1. 5. 4. A rendes munkaidő tanítással le nem kötött részének az intézményen kívül végezhető feladatai a)
A pedagógus a munkaköri feladatai közül – saját időbeosztása szerint – az intézményen kívül is végezheti a következőket: - felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra, - tanmenetek, nevelési és foglalkozási tervek összeállítása, - dolgozatok, feladatlapok összeállítása, - a tanulók teljesítményének értékelése (dolgozatjavítás), - a tanulók felügyelete az iskolán kívüli programokon, rendezvényeken, - továbbképzéseken, konferenciákon stb. való részvétel, - a tanulmányi versenyek, megemlékezések, a különböző iskolai programok anyagának, forgatókönyvének összeállítása, - közreműködés az iskolai dokumentumok, szabályzatok kidolgozásában, - közreműködés a különböző iskolai mérések, kérdőívek kiértékelésében, - adminisztrációs tevékenység.
b)
Ha a pedagógus a – a munkahelyi vezető engedélyével – a pedagógiai munkához tartozó adminisztrációs tevékenységet nem az intézményben végzi, az iskolai dokumentumokra a lehető legnagyobb gondossággal kell vigyáznia, és köteles betartani az adatkezelés és adattovábbítás, valamint a titoktartás jogszabályban, illetve az „Iratkezelési szabályzat”-ban meghatározott előírásait.
45/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
1. 5. 5. A pedagógiai munkát közvetlenül és közvetve segítő alkalmazottak munkarendje a) b) c)
Az irodai alkalmazottak ( iskolatitkár, gazdasági ügyintéző ) általában egyenletes munkaidőbeosztás szerint végzik munkájukat a tanév elején meghatározott időbeosztás szerint. A gondnok és hivatalsegédek munkaköri leírását, időbeosztását az intézmény oktató-nevelő munkáját figyelembe véve a működtető Tatabányai Gamesz határozza meg. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottak ( hangszerkarbantartó, rendszergazda) egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, ezen belül rugalmas munkaidőrendszerben végzik tevékenységüket a saját munkaköri leírásukban foglaltak szerint. A munkaköri leírásban meghatározott időt (törzsidő) kötelesek az iskolában tölteni, illetve a hatáskör szerinti felelős vezető utasítása szerint ezen az időn túl is, ha ezt az intézmény működésével vagy a nevelő-oktató munkával összefüggő, előre nem tervezhető körülmény szükségessé teszi. Az SZMSZ készítésének idején nincs ilyen alkalmazott az intézményben.
1. 5. 6. A munkavégzés szabályai a)
A pedagógus a tanítási napokon a napi órarend szerinti első órája kezdete előtt 15 perccel köteles az iskolában, illetve a tanítás nélküli munkanapokon a szervezett program helyén megjelenni.
b)
A tanítási órát a tanároknak a z órarendi beosztásnak megfelelően kell elkezdeniük és befejezniük.
c)
A közalkalmazott a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott nap délelőttjén köteles bejelenteni az intézmény vezetőjének, illetve a betegség utáni munkába állás időpontját legkésőbb az előző nap délelőttjén közölni.
d)
Ha a pedagógus távolléte előreláthatóan meghaladja az egy hetet, köteles tájékoztatni az igazgatót, igazgatóhelyettest, hogy a helyettesítést megszervezzék.
e)
A közalkalmazottak munkavégzésük során kötelesek betartani a jogszabályok és az iskolai szabályzatok rájuk vonatkozó előírásait.
1. 5. 7. A munkavégzés dokumentálása a)
A pedagógusok a tanítási órák, az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások és a szakszerű helyettesítések teljesítését a munkahelyi jelenléti íven naponkénti beírással dokumentálják.
c)
Szakmai munkaközösség vezetők, a gyakornok szakmai segítője az óralátogatásokat és a konzultációkat az óralátogatási naplóban jegyzőkönyvezi és aláírásával igazolja.
d)
A nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.
e)
A könyvtáros tanár és az irodai alkalmazottak a munkavégzésüket a mindenkori szabvány szerinti, naponta vezetett jelenléti íven dokumentálják.
f)
Nem kell jelenléti ívet vezetniük azoknak a közalkalmazottaknak, akik munkaidejük felhasználását maguk határozzák meg (vezetők), vagy akiknek az 1. 5. 6. fejezet szerint oszlik meg a munkaidejük (rendszergazda, hangszerkarbantartó).
46/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
2.
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
A BELÉPÉS ÉS A BENT TARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL
3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával a) Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják. b) A szülők gyermekeiket a tanítás kezdete előtt az osztálytermekig kísérhetik. A tanítási órák után a gyermekeket az erre a célra kialakított aulákban lehet megvárni. c) A hivatali nyitvatartási időben ügyintézés miatt az iskolatitkár, az igazgató, és az igazgató helyettes fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. d) Az iskolába érkező külső személyeknek a portán jelezniük kell jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. A gondnok elkíséri őket a kért személyhez. e) A fenntartó képviselőit, a pedagógiai-szakmai szolgáltató és a pedagógiai szakszolgáltató szervektől érkezőket, illetve más hivatalos személyeket elsősorban az igazgató fogadja, abban az esetben is, ha a tárgyalást vagy a közös munkát a vezetői feladatmegosztás szerint más vezetővel kell elvégezni. f) A tanórák látogatására külső személyek részére az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. g) Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. h) Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 3. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, IDŐKERETEI
3. 1. A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 3. 1. 1. A szervezés rendje, időkeretei a) b)
c)
d)
e) f)
A tantárgyfelosztásban rögzített egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat szeptember első hetében kell megszervezni a jogszabályban meghatározott időkeret terhére. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra a munkaközösség-vezetők tesznek javaslatot a tantárgyi szintfelmérések eredményei és a tanulói igények alapján, a diákönkormányzat és a szülői közösség véleményének meghallgatásával. A foglalkozások általában szeptember második hetében indulnak, és a tanítási év végéig tartanak heti egy vagy kéthetenkénti két órás időtartamban. A foglalkozások különösen indokolt esetben – például versenyekre, zeneművészeti szakközépiskolai felvételire való felkészítés – időszakosan, igazgatói engedéllyel tömbösítve is megtarthatók. A tanórán kívüli foglalkozások – a diákokkal való egyeztetés alapján – általában a tanítási órák után kezdődnek. A tanórán kívüli foglalkozások időpontjában a pedagógus állapodik meg az érintett tanulóval, tanulócsoporttal. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat szerepeltetni kell az összesített iskolai órarendben a tantárgy, a csoport és a tanár megnevezésével. A tanórán kívüli foglakozások idejét, témáját és a résztvevő tanulók nevét, illetve mulasztásait is naplóban kell vezetni.
47/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
3. 1. 2. A foglalkozások célja, szervezeti formái a)
A tanórán kívüli foglalkozásokat jellegük, illetve a pedagógiai célok alapján a következő szervezeti keretek között lehet megszervezni: - egyéni felzárkóztató hangszeres óra, - tehetséggondozó egyéni óra, - csoportos elméleti felzárkoztató óra, - kamarazene csoport, - iskolai szinten szervezett zenekari csoport.
b) A foglalkozások szervezeti formái: Tehetséggondozó csoportos óra - Célja a tehetséggondozás, a törzsanyagon túli vagy a tananyagon kívüli ismeretek elsajátíttatása az érdeklődő tanulókkal, regionális és országos művészeti tanulmányi versenyekre való felkészítés. - Felzárkóztató foglalkozás - célja a tantárgyi törzsanyag elsajátításához nélkülözhetetlen alapkészségek differenciált fejlesztése. A foglalkozásra a szaktanár az év eleji szintfelmérés alapján jelöli ki a tanulókat, és erről a szülőket ellenőrző útján értesíti. A csoportok összetétele a korrepetálásra szorulók függvényében a tanév közben változhat. - Egyéni foglalkozás - Célja a tehetséggondozás, illetve a hátrányos helyzetű vagy a különleges bánásmódot igénylő (SNI, hátrányos helyzetű) tanulók felzárkóztatása, képességeik differenciált fejlesztése. - Egyéni fejlesztési terv alapján egy-három tanuló számára szervezhető. - Érdeklődési kör - A tanulók érdeklődése és kezdeményezése alapján speciális ismeretek elsajátítására vagy művészeti, kulturális tevékenységek gyakorlására szerveződik Kamarazene, zenekar Zenetörténet- zenehallgatás Művészettörténet Improvizáció Jazz Historikus táncok 3. 2. A tantárgyfelosztásban nem rögzített, időszakos egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 3. 2. 1. A szervezés rendje, időkeretei a)
b) c)
d)
Az egyéb, időszakos tanórán kívüli foglalkozások (versenyek, rendezvények stb.) megszervezéséről a pedagógiai programban meghatározottak alapján – a diákönkormányzat, illetve a szülői közösség véleményének és javaslatainak kikérésével – a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten dönt, és azt az éves munkatervben rögzíti. Az iskolai munkatervben nem szereplő tanórán kívüli foglalkozás csak igazgatói engedéllyel szervezhető. Az időszakos tanórán kívüli foglalkozásokat a tanítási napokon kell megszervezni, kivéve azokat a diákönkormányzat által szervezett programokat, amelyeket előzetesen az igazgatóval egyeztettek. Iskolai rendezvények, programok csak pedagógus felügyelete mellett tarthatók.
48/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
3. 2. 2. A foglalkozások célja, szervezeti formái A) Művészeti szakmai versenyek A versenyek célja: - tehetséggondozás, - a tananyagon kívüli vagy speciális ismeretek elsajátíttatása a tanulókkal, - a szociális kompetenciák fejlesztése ( kamarazene, zenetörténeti versenyek, néptáncfesztivál, Ki mit tud , ) - a versenyszellem, a pozitív énkép és egyéb személyes tulajdonságok fejlesztése. - A szakmai versenyek célja a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzés. A versenyek formái: Az iskolai művészeti tanulmányi versenyek időpontjáról és megszervezésének formájáról a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat javaslatai, illetve a tanév rendjéről szóló rendelet alapján a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt, és azt az éves munkatervben rögzíti. A versenyek formái: helyi, megyei területi, országos versenyek. Országos verseny csak az Oktatási Minisztérium engedélyével rendezhető. Helyes, ha a versenyek hagyományosan, vagy alkalmanként egy-egy évfordulóhoz, vagy a zeneirodalom valamely kimagasló egyéniségének munkásságához, az intézmény jubileumi évfordulójához kapcsolódnak. Az iskolai versenyek, vetélkedők forgatókönyvének összeállításáról, megszervezéséről és lebonyolításáról – saját munkatervük alapján és a diákönkormányzat bevonásával – a szakmai munkaközösségek gondoskodnak a hatáskör szerinti felelős vezető irányítása mellett. Az igazgató - a szakmai tanácsadók bevonásával - ellenőrzi, hogy a területi, országos versenyeken csak olyan tanulók induljanak, akik - elért eredményeik, készségük alapján méltón képviselik a zeneiskolát. Az iskolán kívüli –megyei, regionális és országos - versenyekre benevezett tanulók felkészítését az adott szaktanár segíti. A felkészítésre – ha ezt az éves órakeret és tantárgyfelosztás lehetővé teszi – az igazgató egyéb (tanórán kívüli) foglalkozást biztosít. Ha a tanulót az iskolán kívüli versenyen való indulásra a nevelőtestület, illetve a szaktanár ajánlja, a nevezési díj befizetését kérelmezni lehet az iskolai alapítványtól. - A versenyeken elért eredményeket az iskola tanuló- és pedagógusközössége előtt nyilvánosságra kell hozni. A jutalmazás elveit és formáit az iskolai házirend szabályozza. - A területi, országos versenyen részt vevő tanulókat a verseny idejére közismereti iskolájuk igazgatójától ki kell kérni. - Szakmai versenyekre, fesztiválokra történő utazás igazgatói engedéllyel hivatalos kiküldetésnek számít, melyek költségei a hivatkozó törvények figyelembe vételével a fenntartónál igényelhetők.
a)
b)
B.
Zeneiskolai hangversenyek -
A zeneiskolai hangversenyek: növendék- vagy tanári hangversenyek A növendék-bemutató hangversenyek (belépődíj nélkül), nyilvános hangversenyek (a zeneiskola épületében, vagy más helyiségben, meghirdetett műsorral) rendezhetők. A koncertek napján a tanítás a kezdés előtt 1 órával fejeződik be. A zeneiskola által szervezett rendezvényeken minden tanár megjelenése kötelező, esetleges mulasztását igazolnia kell.
49/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
A tanulmányi kirándulásokon, szakmai versenyeken, táborozásban és továbbképzéseken résztvevő tanárok, valamint a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj) a fenntartó KIK és tankerület előzetes munkaterv alapján gondoskodik. A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez.
C.
Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, belföldi és külföldi tapasztalatcsere látogatások
Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általánosés középiskola, illetve az alapfokú művészetoktatási intézmény igazgatójának hozzájárulása szükséges. A tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább 1 főt. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások költségeit - a szülők meghallgatásával - úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, a szükséges összeget lehetőleg előtakarékossággal biztosítsák. Törekedni kell arra, hogy az állami gondozott tanulók anyagi okból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a többgyermekes szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az alapfokú művészetoktatási intézmény önállóan vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen zenei, művészeti alkotó, felkészítő táborokat szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, illetve a résztvevők közösen viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, hangversenyeket, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi és külföldi utazásra az irányító szerv vagy impresszárió megbízása alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli. D) A város és környéke művészeti életébe kapcsolódó intézményi kulturális rendezvények a)
A rendezvények célja: - a kultúra és az egészséges életmód iránti igény felkeltése, kialakítása a tanulókban, - a tanulók érdeklődési körének és ismereteinek bővítése, - a szociális kompetenciák fejlesztése, - a csoporthoz tartozás érzésének kialakítása, „együttes élmény”.
50/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
A kulturális rendezvények az iskola pedagógiai programjának megfelelően szerveződnek a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a szülői közösség javaslatainak figyelembevételével. Az egész tanulóközösséget érintő kulturális rendezvények időpontját és formáit az iskolai munkaterv rögzíti. A tanulók az iskolában szervezett kulturális rendezvényeket, szabadidős programokat térítésmentesen vehetik igénybe. A pedagógus munkaköri feladatainak része az iskola kulturális életének, szabadidős programjainak szervezése, illetve a rendezvények tanulók felé történő folyamatos tájékoztatása.
b) A kulturális rendezvények megvalósítási formái: -Fontos feladatnak tartjuk a város zenei-művészeti életébe történő aktív bekapcsolódást. Együtt kívánunk működni a város általános és középfokú intézményeivel, művelődési központjaival. Tanáraink és diákjaink rendszeresen közreműködnek városi, kistérségi rendezvényeken. -Különösen büszkék vagyunk Zenebarátkör koncertsorozatára – ahova tanévenként 4-5 alkalommal nemzetközi hírű előadóművészeket hívunk meg iskolánkba. A művészek személyes varázsán túl fontos a művészi alkotómunka élő megjelenése iskolánk színpadán, a példaértékű, színvonalas élőzene megszólalása. -Az intézményünk által szervezett Őszi Kortársművészeti Napok és a Tavaszi Művészeti Fesztiválunk programjai a művészeti oktató-nevelő munka egyfajta demonstrálásaként jönnek létre minden esztendőben. Célunk, hogy helyi, megyei , országos, sőt nemzetközi hatósugarú programokkal irányítsuk a figyelmet a művészeti nevelés fontosságára. Növendékeink, tanáraink éppúgy bemutatkozási lehetőséget kapnak a fesztiválok keretében, minta megye legtehetségesebb diákjai és zenetanárai, valamint zenei pályán tanuló, vagy verseny győztes növendékeink. A zene mellett természetesen komplex művészeti események gazdagítják a programot, kiállítások, nemzetközi hírű előadók, művészeti előadások….stb. -Regisztrált tehetségpontként kötelességünk a tehetséggondozás, tehetség azonosítás további fejlesztése részben iskolán belül, mint hálózati rendszerben. Ehhez kapcsolódva tanévenként Kistérségi és Országos tehetségnapokat, Nemzetközi zenei mesterkurzusokat szervezünk.
4.
AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK
4. 1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje a)
b)
Az ünnepélyek, megemlékezések és a különböző rendezvények időpontját a tanév helyi rendje és az éves munkaterv tartalmazza. Az időpontok alkalmazkodnak a tanév rendjéről szóló rendeletben, illetve a munka- és ünnepnapokat kijelölő kormányrendeletben meghatározottakhoz. Az ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények formájáról, módjáról – figyelembe véve az iskolai hagyományokat – a szakmai munkaközösségek, illetve a diákönkormányzat javaslatai, véleménye alapján a tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt.
51/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
c)
f) g)
h)
i) j)
k)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Az ünnepélyek, megemlékezések műsorának összeállításáról, megszervezéséről és lebonyolításáról – saját munkatervük alapján és a diákönkormányzat bevonásával – a szakmai munkaközösségek gondoskodnak, munkájukat az igazgatóhelyettes koordinálja. Az iskolai ünnepélyeken és az iskolai szintű ünnepi rendezvényeken minden pedagógusnak és tanulónak jelen kell lennie. A jogszabályi rendelkezések értelmében évente egy tanítás nélküli munkanap – iskolanap – programjára a diákönkormányzat tesz javaslatot, ezt a nevelőtestület beépíti az éves munkatervébe. A diákönkormányzat által kért, az éves munkatervben nem szereplő egyéb iskolai szintű rendezvények megtartását – a nevelőtestület hozzájárulásával – akkor engedélyezi az igazgató, ha a tanári és portaügyelet – a fenntartó jóváhagyásával – biztosítható. Ezeken a rendezvényeken csak az iskola tanulói, dolgozói és a műsorszolgáltatók vehetnek részt, illetve előzetes igazgatói engedéllyel az iskola végzett diákjai. Az éves munkatervben nem szereplő, tanszakonként szervezett iskolai programok megtartására előzetesen engedélyt kell kérni az igazgatótól. A régi diákok osztálytalálkozójának iskolai megszervezését az igazgató csak az iskola nyitvatartási idejében és abban az esetben engedélyezi, ha az nem zavarja az iskola napi működését. Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés a diákok részéről sötét szoknya, illetve nadrág és fehér blúz, illetve ing, a pedagógusok részéről a megfelelő ünnepi öltözék, az iskolai rendezvényeken mindenki számára az alkalomhoz illő öltözet.
4. 2. Az ünnepélyek, megemlékezések formái 4. 2. 1. Nemzeti ünnepek, megemlékezések - A nemzeti ünnepekről, történelmi eseményekről méltó módon, a helyi, kistérségi általános és középiskolák programjaihoz kapcsolódva, növendékeink és tanáraink közreműködésével emlékezünk meg. 4. 2. 2. Iskolai ünnepélyek - tanévnyitó ünnepély - karácsonyi tanár, diák hangverseny - ünnepség - tanévzáró ünnepély (a tanév rendjében meghatározott napon) 4. 3. Iskolai rendezvények - Erkel nap (november 7) - Tanszaki szülői értekezletek – koncerttel ( november) - Őszi Kortársművészeti Napok – komplex művészeti programok ( november 2. fele) - Mikulás és karácsonyváró koncertek (december) - farsangi bál -Valentin-nap az Erkel Harmónia Alapítvány szervezésében (februárban) - iskolanap (programok a diákönkormányzat döntése alapján) - Regionális, országos tehetségnapok ( március) - Nyílt tanítás vendégtanárokkal ( március) - Megyei, regionális, országos művészeti tehetséggondozó versenyek (ls. éves munkaterv) - Országos - Nemzetközi zenei mesterkurzusok ( ls. éves munkaterv) - Tatabányai Tavaszi Fesztivál - komplex művészeti programok ( március) -Tanszaki szülői értekezletek – koncerttel (április) - Nyílt tanítási hét az új növendékek és szüleik, továbbá minden érdeklődő részére (május) - előadások, fórumok. - GIDA GÁLA - az előkészítős hangszeres növendékek bemutatkozása műsor keretében (május)
52/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
4. 4. Az iskolai hagyományok ápolásának formái 4. 4. 1. Az iskola névadójához kapcsolódó hagyományok: - Erkel nap ünnepi megemlékezés és koszorúzás november első hetében az iskola előtti téren elhelyezett szobor körül (a szobor alkotója Széri Varga Géza 2010. ) - ünnepi koncert diákok, tanárok, vagy meghívott művészek közreműködésével - Erkel oklevél - odaítéléséről a több éves kiemelkedő tanulmányi és művészeti eredmények alapján – a diákönkormányzat javaslatát figyelembe véve – a nevelőtestület dönt átadás: a tanévzáró ünnepélyen 4. 4. 2. Az iskola eredményeihez kapcsolódó hagyományok: - "Művészeti versenyek győztesei" tabló 4. 4. 3. Az iskola dolgozóinak életéhez kapcsolódó hagyományok: - pedagógusnapi ünnepély (a diákönkormányzat és szülői szervezet) - a jubiláló kollégák nevelőtestület előtti köszöntése, a nyugdíjba vonuló kollégák ünnepélyes búcsúztatása, - közös alkalmazotti kirándulás szervezése ( június ) 4. 4. 4. Az iskola hagyományait és munkáját bemutató tájékoztató anyag: - az iskola honlapja - nyomtatott ismertető anyagok - videofilmek, fotók - iskolai 60 éves jubileumi könyv A zenei élet gyökerei több évtizedes hagyományokra nyúlnak vissza Tatabányán. Feladatunknak tartjuk, hogy a zenei oktató- nevelő munka több évtizedes eredményeit megtartva a lehető legmagasabb színvonalon történjen a művészeti oktatás szervezése városunkban.
5. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 5. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladatai A belső ellenőrzés célja, hogy - biztosítsa a pedagógiai munka minőségét, - növelje a nevelő-oktató munka eredményességét és hatékonyságát, - nyújtson segítséget a tanítási-tanulási folyamat optimalizálásában, - segítse elő az iskola hatékony működését, - garantálja a jogszabályi előírások, a törvényesség betartását. Feladata, hogy - az iskolavezetés kapjon minél átfogóbb és árnyaltabb képet az iskolában folyó pedagógiai munkáról,
53/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- a folyamatos visszajelzések révén segítse a pedagógiai munka színvonalának növelését, - nyújtson segítséget az esetleges hiányosságok feltárásában, ismétlődésük kiküszöbölésében, - a problémák, illetve azok okainak, körülményeinek diagnosztizálása révén segítse elő a pedagógiai munka eredményességét növelő eljárások kidolgozását, alkalmazását, - biztosítsa a helyi tantervekben meghatározott, egységes követelmény- és értékelési rendszer segítse elő a Pedagógiai programban meghatározott fejlesztési célok megvalósulását, - segítse a korszerű pedagógiai eljárások és módszertani kultúra elsajátítását és alkalmazását, - az eredményeknek az elérendő célokkal való összehasonlítása és az összefüggések elemzése révén adjon megbízható képet arról, hogy reális-e a célrendszer, illetve segítse a minél hatékonyabb beavatkozást, esetleg a célok korrekcióját. 5. 2. Az ellenőrzés általános elvei a) b)
b)
c)
d)
Az ellenőrzésnek tervszerűen és hatékonyan kell átfognia az iskola pedagógiai munkájának egészét, szervesen illeszkedve annak folyamatába. Az ellenőrzés során törekedni kell arra, hogy a tanév során az iskolavezetés lehetőleg minden tanszak, illetve minden pedagógus munkájáról sokoldalú és árnyalt információkat szerezzen, illetve folyamatos visszajelzéseket adjon. Az ellenőrzés adott tanévre vonatkozó kiemelt szempontjait, módszereit és ütemezését – az éves munkaterv, illetve a Pedagógiai program hangsúlyos feladatainak és fejlesztési irányainak függvényében – a tanév elején ki kell dolgozni, és a nevelőtestület számára nyilvánossá kell tenni. Az ellenőrzési tervet az igazgató dolgozza ki a munkaközösség vezetők javaslatai alapján. Az ellenőrzés tapasztalatait minden esetben értékelni kell, az érintett pedagógussal egyénileg meg kell beszélni, illetve szükség esetén a munkaközösség tagjaival konzultációt kell tartani. Az értékelés általában szóban történik, de indokolt esetben feljegyzés is készíthető, amelyet az érintett pedagógusnak is át kell adni, aki észrevételét rávezetheti a feljegyzésre. Az értékelés alapvető követelményei: - objektivitás – a személyes érzelmek, illetve a pedagógiai munkával össze nem függő körülmények kizárása, - tényszerűség – a konkrét helyzet vizsgálata, az általánosító és a minősítő megállapítások kerülése, - megbízhatóság – sokoldalú információkra való alapozás, - következetesség – a normákhoz és a kijelölt szempontokhoz való igazodás - szakmai kompetencia – az ellenőrzést az ellenőrzött területhez leginkább értő vezető végezze, - komplex megközelítés – az összefüggések elemzése az okok és a következmények feltárásával, - folyamatba ágyazottság – a kiindulópont és a konkrét helyzet összehasonlítása, az eredmények és az elérendő cél együttes vizsgálata, - kiegyensúlyozottság, arányosság – a fontossági sorrend szem előtt tartása, a lényeges kérdések kiemelése, - segítő, javító szándék – a korrekció lehetőségeinek és a fejlődés irányainak megfogalmazása.
5. 3. Az ellenőrzés ütemezése a)
b)
Minden tanév elején szeptember 15-éig ellenőrzési terv készül, amelynek összeállítása – a munkaközösség-vezetőkkel való előzetes egyeztetés után – az igazgató feladata. Az ellenőrzési terv – az iskolai munkatervvel összhangban – tartalmazza az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit, kiemelt szempontjait és ütemezését. Az ellenőrzési tervet a nevelőtestülettel ismertetni kell, illetve egy példányát a tanári szobában el kell helyezni. Indokolt esetben rendkívüli ellenőrzést kérhetnek az igazgatótól a szakmai munkaközösségek,
54/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
c)
d) e)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
a szülői közösség, illetve saját órájának látogatását a pedagógus. Az óralátogatások célcsoportját vagy célterületét a havi ütemterv tartalmazza, az érintett pedagógusokkal az iskolavezetőség legalább egy héttel korábban egyezteti a pontos időpontot. Probléma esetén az iskolavezetőség ettől eltérően is látogathat foglalkozásokat, de az óralátogatást legkésőbb az előző nap be kell jelentenie. A tanórán kívüli foglalkozások látogatottságát, a pedagógusok adminisztrációs munkáját rendszeresen ellenőrzi az iskolavezetés. A munkaközösség-vezetők a hatáskörükhöz tartozó ellenőrző tevékenységüket saját munkaterveikben ütemezik, az óralátogatások időpontját előzetesen egyeztetniük kell az érintett kollégákkal.
5. 4. Az ellenőrzés területei - a pedagógusok szakmai munkájának minősége, hatékonysága, eredményessége, - az egyes tanulócsoportok vagy évfolyamok kompetenciáinak és tárgyi tudásának mérése, neveltségi helyzetének feltárása és a problémák diagnosztizálása, - az egyes tantárgyak tanulmányi helyzete, - az iskolai és a munkaközösségi munkatervben meghatározott feladatok végrehajtása, - a tanórán kívüli foglalkozások megtartása, illetve a tanulók általi látogatottsága, - tanmenetek, foglalkozási tervek helyi tantervnek való megfelelése, - a záróvizsgákra és a tanulmányi versenyekre való felkészítés, - a pályázatok megvalósulása, - a nevelő-oktató tevékenység írásbeli dokumentációja, adminisztrációs munka, - a munkarend betartása (munkába érkezés, órakezdés- és befejezés), - a tantermek rendje, a taneszközök állapota. 5. 5. Az ellenőrzés formái, módszerei A) A tanítási órák látogatása a)
b)
A vezetők általában a hatáskörükbe tartozó tanárok, illetve gyakornokok óráját látogatják, a bemutató órákon lehetőség szerint minden vezető részt vesz. Ha a vezető nem szakos pedagógus, az óralátogatást lehetőleg úgy kell megszerveznie, hogy az órára az érintett munkaközösség-vezető is elkísérhesse. Az óraelemzések szempontjai (az ellenőrzés céljának megfelelően változhatnak): - az egységes követelményrendszer megvalósulása, - a tantervi követelmények teljesítése, - az óra felépítése, illetve annak tudatossága, tervezettsége, - a tanár irányító szerepe, a tanulók aktivizálása, - a tanulói önállóság, öntevékenység érvényesülése, - a fegyelmezett munka biztosítása, - az alkalmazott módszertani eljárások, azok hatékonysága, korszerűsége, - az oktatási segéd- és taneszközök használata, szemléltetés, - az értékelés lehetőségeinek kihasználása, - az értékelés összhangja a Pedagógiai Programban előírtakkal, - a kreativitás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, - a differenciálás elvének érvényesülése a célokban, a követelményekben, a tananyagtartalomban, a módszerekben és a képességfejlesztésben, - a készségfejlesztés hatékonysága, - a tanulók otthoni munkájának előkészítése, a házi feladatok kijelölése, - az óra hatékonysága, eredményessége.
55/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
B)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások látogatása
Az elemzés szempontjai a tanítási órákon leírtakon kívül: - a tanulók egyéni szükségleteinek és képességeinek figyelembe vétele, - a foglalkozás céljának való megfelelés (felzárkóztatás, képességfejlesztés, tehetséggondozás), - hatékonyság – a tanulók részvételi aránya. C) Az évközi vizsgák látogatása a) Az évközi vizsgákat (félévi és év végi hangszeres, csoportos művészeti vizsgák) és a különböző tárgyakból szervezett „kisvizsgákat” ( pl. etüd vizsga…) a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés tagjai a köztük lévő munkamegosztás szerint látogatják, lehetőség szerint olyan időtartamban, hogy minél objektívebb képet szerezhessenek a tanulók felkészültségéről. A munkaközösség-vezető a vizsgán tapasztaltakról beszámol a felelős vezetőnek. b) Az elemzés szempontjai: - a törvényesség betartása, - a vizsga megszervezésének körülményei, - az egységes követelményrendszer megvalósulása, - a tantervi követelmények teljesülése, - a tanulók felkészültsége, (stílus, zenei és technikai kifejezésmód) D) Beszámoltatás a)
b)
c)
d)
A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat közvetett formában is, a pedagógusok, az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők beszámoltatásával. A beszámoltatás ütemezését az iskolai munkaterv és az ellenőrzési terv tartalmazza, de probléma esetén az iskolavezetés más alkalommal is beszámoltathatja az érintett pedagógust az időpont előzetes egyeztetésével. Az iskolavezetőségi értekezleten számolnak be a munkatervben ütemezett módon: - a vezetők a hatáskörükbe tartozó feladatok előkészítéséről, illetve elvégzéséről, - a munkaközösség-vezetők a munkaközösségük munkájáról a megadott szempont alapján, - egy adott feladattal megbízott pedagógus a munka előkészítéséről, illetve elvégzéséről, - a szaktanárok az adott tanszakok új növendékeinek beilleszkedéséről, helyzetéről, - a művészeti alap és záróvizsgákra való felkészülés helyzetéről, A nevelőtestületi értekezleten – az iskolavezetés tagjain kívül – részletes beszámolót tart a félév, illetve a tanév során végzett pedagógiai munkáról és annak eredményeiről: - a munkaközösség-vezetők, A nevelőtestület érintett tagjaitól – az adott terület jellegétől függően – szóbeli vagy írásbeli beszámolót kérhet az iskolavezetés a következő esetekben: - az igazgatói beszámolók, jelentések elkészítéséhez egy részterületre vonatkozóan, - komplex vizsgálat esetén a mérések és a szakmai kérdőívek eredményeinek összesítéséről, értékeléséről, adott szempontú elemzéséről, - a külső vagy iskolai tantárgyi mérések eredményeinek értékeléséről, elemzéséről, - a munkaközösségi értekezleten elhangzott értékelésekről, javaslatokról, problémákról, illetve az előzetesen kiadott szempontokkal kapcsolatban kialakított véleményről,
56/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
a szülői értekezleteken ( tanszaki) elhangzott javaslatokról, problémákról, illetve az iskola működését érintő kérdésekben a szülők által kialakított véleményről, - az iskola tanulóinak nagyobb csoportját vagy az iskola működését érintő kérdésekben a diákönkormányzat által megfogalmazott véleményről. -
E) A pedagógiai munka belső ellenőrzése a tanulók munkáján, illetve eredményein keresztül a)
A pedagógiai munka belső ellenőrzése megvalósulhat a tanulói teljesítmények adott szempontú vagy átfogó vizsgálatával, elemzésével, összehasonlításával, értékelésével. Ennek formái: - az országos mérések, művészeti versenyek eredményeinek összehasonlító elemzése, - a témazáró dolgozatok eredményeinek elemzése, - az osztály- vagy évfolyamszintű belső mérések elemzése, - a félévi és az év végi tanulmányi eredmények statisztikai szempontú elemzése, - komplex vizsgálat feladatlapok, illetve háttértényezős kérdőívek segítségével.
b)
A mérés-vizsgálat az alábbi területekre terjedhet ki: - kulcskompetenciák, - egy műveltségi terület, - egy adott tantárgy, - neveltségi szint, - szociokulturális háttér.
c)
A mérés-vizsgálat szempontja szerint lehet: - fejlődésorientált – a jelenlegi állapotnak egy korábbihoz való viszonyítása, - normaorientált – az iskolai teljesítményeknek az országos eredményekkel való összehasonlítása, - kritériumorientált – a tanulók teljesítményének a pedagógiai programban meghatározott célokhoz, követelményekhez való viszonyítása.
d)
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének közvetett módja a tanulók munkáinak (hangszeres gyakorlás, írásbeli házi feladatainak) ellenőrzése.
F) Az adminisztrációs munka ellenőrzése a)
b)
c)
A pedagógusok munkaköri leírásukban meghatározott adminisztrációs munkájának ellenőrzése a vezetők közötti feladatmegosztás alapján, az SZMSZ 6.6. fejezetében leírtak, illetve az ellenőrzési terv ütemezése szerint folyik. Az ellenőrzés során tapasztaltak értékelése az ellenőrzött területtől függően történhet: - szóban, az érintett pedagógussal való megbeszélés formájában, - az osztálynaplóba való bejegyzéssel, - általánosan jellemző hiányosságok vagy hibák esetén a nevelőtestületi értekezleten, vagy az információs füzeten keresztül, - rendkívüli esetben feljegyzés készül. A pedagógus a vezetők által észlelt hiányosságokat köteles lehetőleg még aznap pótolni, illetve a hibákat kijavítani, és ennek tényét a vezetőnek jelenteni.
57/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
5. 6. A belső ellenőrzésre jogosult vezetők közötti feladatmegosztás A pedagógiai munka ellenőrzésének teljes körű megszervezéséért, folyamatos és hatékony működéséért, valamint az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosításáért az igazgató a felelős. b) A vezetők ellenőrző tevékenysége a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. Az igazgató közvetlenül vagy beszámoltatás útján ellenőrzi a munkájukat, de a súlyos mulasztást kötelesek azonnal jelenteni. 5. 6. 1. Az igazgató ellenőrzési területei a)
- folyamatosan ellenőrzi az alapdokumentumok (törvények, rendeletek, szabályzatok) betartását, végrehajtását, - havonta történő beszámoltatással ellenőrzi a vezetők munkáját, - folyamatában ellenőrzi a vállalt feladatok, megbízatások teljesítését, - az iskolai munkaterv szerint beszámoltatja a szakmai munkaközösségeket a végzett munkáról, - folyamatában ellenőrzi a gyakornoki program megvalósulását, - látogatja a pedagógusok óráit, - évente többször szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iskolai szabályok betartását, - folyamatosan ellenőrzi a mulasztó tanulók szüleinek jogszabályok szerinti értesítését, - folyamatában ellenőrzi a tanulói balesetek megelőzését célzó tevékenység végrehajtását, - folyamatában ellenőrzi a titkárság adminisztrációs munkáját, - évente többször ellenőrzi a tanügyi-igazgatási és az adminisztrációs feladatok végrehajtását (szaktanárok adminisztrációs munkája, tanügyi dokumentumok: főtárgyi naplók, a törzslapok, a bizonyítványok kitöltése, vezetése, jelenléti ívek aláírása…..) - beszámoltatja az egyes tanulói közösségeket helyzetükről, problémáikról. 5. 6. 2. Az igazgatóhelyettes ellenőrzési területei - tantervi órák, illetve a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - a gyakornoki program nyomon kötetése a pályakezdő pedagógusok vonatkozásában, - az iskola munkarendjének és a házirend előírásainak betartása, - a félévi és év végi, továbbá a művészeti alap és záró vizsgák előkészítése, lebonyolítása, a vizsgák jegyzőkönyvi dokumentációja, - csoportos órák tanmenetei, - a pedagógusok adminisztrációs munkája – a haladási naplók vezetése (az órák beírása), - a Házirend és az SZMSZ a tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos szabályainak megtartása, - iskolán kívüli művészeti tanulmányi versenyekre való felkészítés, jelentkezések bonyolítása, - az iskolai tanulmányi versenyek előkészítése, lebonyolítása a hatáskörébe tartozó területeken, - a művészeti oktatással, kulturális tevékenységgel kapcsolatos pályázatok megvalósítása, - a taneszközök előírások szerinti használata, - a munka-, tűz- és balesetvédelmi rendelkezések megtartása. - az osztályfőnöki foglalkozási tervek, - a tanulók és a szülők iskolai ügyekkel kapcsolatos tájékoztatása, a vizsgákra és a pályaválasztásra vonatkozó információk átadása, - beiskolázás, felvételi meghallgatások előkészítése, kihirdetése, - a tanulói mulasztások alakulása, az ezzel kapcsolatos értesítések elküldése,
58/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
5. 6. 3. A munkaközösség-vezetők ellenőrzési területei - a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - a gyakornoki program nyomon követése a munkaközösséghez tartozó pedagógusok vonatkozásában, - a munkaközösségi munkatervben elfogadott hospitálási terv megvalósulása, - az egységes követelményrendszer érvényesülése, - a tantervi követelmények és a tanmenetekben rögzített ütemezés betartása, - a kompetenciafejlesztés megvalósulása, - tanmenetek, foglalkozási tervek, vizsgadarabok meghatározása, - az évfolyamszintű mérések és az évközi vizsgák feladatlapjai, - a dolgozatok megíratása, javítása, értékelése a Pedagógiai programban meghatározottak szerint, - az osztályzatok összegezése tanszakonként, - az iskolai és iskolán kívüli művészeti versenyek, fesztiválok előkészítése, lebonyolítása, 5. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak felhasználása a) Az ellenőrzés általános tapasztalatai felhasználhatók: - a nevelési értekezleteken, - a nevelőtestületei értekezleteken, - az iskolavezetőségi értekezleten, - munkaközösségi megbeszéléseken, - évfolyamszintű megbeszéléseken, - a beszámolók, elemzések, jelentések készítésénél, - a munkaközösségek, illetve pedagógusok és a gyakornokok munkájának értékelésénél. b) A vezetők a megbeszélésen beszámolnak egymásnak az ellenőrzésük során szerzett tapasztalataikról, a leglényegesebb kérdésekről az iskolavezetőségi értekezleten az iskolavezetőség tagjait is tájékoztatják, illetve probléma esetén konzultációt tartanak az érintett munkaközösség tagjaival. c) Az általános tapasztalatokat – különösen záró vizsgák esetén – a nevelőtestületi értekezleteken kell összegezni az eredmények, a pozitívumok, illetve az észlelt problémákból, hiányosságokból adódó feladatok és fejlesztési irányok, célok megfogalmazásával. d) A munkaközösség-vezetők az óralátogatások szakmai kérdéseit részletesen elemzik a munkaközösségi értekezleteken, az általános tapasztalatokról az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleten számolnak be, illetve az igazgató kérésére írásos beszámolót, elemzést készítenek. e)
Az egyes pedagógusoknál az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatók - a jutalom és a kiemelt munkáért járó kereset-kiegészítés megállapításánál, - a pedagógus minősítésének elkészítésénél, - a határozatlan idejű kinevezés eldöntésénél, - gyakornok esetén a minősítés elkészítésénél, - részmunkaidős tanárnál a további foglalkoztatásról való döntésnél.
59/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
6.
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
6. 1. A dolgozók feladatai a tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén 6. 1. 1. A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai a) Az intézmény és a Gamesz között létrejött Együttműködési megállapodás szerint a munka- és balesetvédelmi, illetve a munkabiztonsági feladatokat az intézményben a Gamesz szervezi, de a végrehajtása és a felelősség megoszlik az intézmény és a Gamesz igazgatója között a Gamesz által készített Munkavédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint. b) A tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések meghozatala, illetve a vonatkozó jogszabályokban és az iskolai szabályzatokban meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzése elsősorban az igazgató felelőssége, aki az intézmény munka és tűzvédelmi felelősének közreműködésével végzi ez irányú munkáját 6. 1. 2. Az intézményi működés biztonságos feltételeinek megteremtése a)
b)
c) d)
e)
f) g)
h)
A tanulóbalesetek megelőzésének elsődleges feladata a nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése, amelyért az intézmény és a Gamesz igazgatója együttesen felelős. Felelnek azért, hogy az intézmény működése minden szempontból megfeleljen az építésügyi, közegészségügyi, tűz-, egészség-, munka- és balesetvédelmi, valamint a közoktatással kapcsolatos jogszabályokban előírt biztonsági követelményeknek. A Gamesz évente szervez munka- és balesetvédelmi bejárást az intézményigazgatóval közösen, rendszeresen megvizsgálja, ellenőrizi és értékeli az iskola működési feltételeinek biztonságát és az erre vonatkozó jogszabályok betartását. A feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére a munkavédelmi felelős intézkedési tervet készít, és az abban foglaltak végrehajtását ellenőrzi. A Gamesz igazgatója az intézményigazgatóval közösen gondoskodik az évenkénti tűzriadógyakorla megszervezéséről. Az intézményben dolgozó minden alkalmazott köteles - a munka- és balesetvédelmi szabályokat betartani, és ügyelni a rá bízott tanulók testi épségére, egészségére, a rendre, a tisztaságra, - a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, és így munkát végezni, - csak olyan munkát végezni, amelyre kioktatták, és amely a munkakörébe tartozik. Az iskola helyiségeinek rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó szabályok: - Az intézményben és területén tilos dohányozni és alkoholt fogyasztani! - A szaktantermekben és a foglalkozások csak pedagógus felügyelete mellett tarthatók. Ezeket a termeket a pedagógus távozásakor köteles bezárni. - A tűzveszélyes folyadékokat a vonatkozó jogszabály alapján összeállított Munkavédelmi Szabályzatban előírtak szerint kell tárolni, kezelni. ( tisztítószerek…stb) Az intézmény minden helyiségben jól látható helyen ki kell függeszteni az épület kiürítésére vonatkozó levonulási rendet,. Az elsősegélynyújtás eredményessége és gyorsasága végett az áramütéses baleset esetén alkalmazandó elsősegélynyújtás módját ábrázoló táblát ki kell függeszteni az elektromos főkapcsoló szekrénye mellett, és elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni - a portán, - tanári szoba A balesetveszély észlelésekor érvényes szabályok: - Az oktatás közben észlelt, balesetveszélyt jelentő rendellenességet a pedagógus
60/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
i)
j)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
köteles azonnal megszüntetni, illetőleg a tanítást felfüggesztve az intézmény vezetőjétől intézkedést kérni. - Ha az intézkedésre nincs azonnal szükség, a veszélyforrásra a munkavédelmi felelős figyelmét fel kell felhívni. - A tanuló a balesetveszélyről a pedagógust vagy a vezetőt köteles értesíteni. A munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok betartása az alábbi személyekre vonatkozik: - az iskola minden alkalmazottja és tanulója, - az intézményben munkát végző minden dolgozó, - az iskolai rendezvényeken közreműködő és részt vevő külső személyek, - az iskolába látogató személyek. A külső helyszínen szervezett iskolai programokon, rendezvényeken részt vevő pedagógus és tanuló köteles az iskolára vonatkozó munka- és balesetvédelmi előírásokat is betartani.
6. 1. 3. A dolgozók és a tanulók munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatása a)
b)
c)
d)
A tanulói balesetek megelőzésének elsőrangú feladata, hogy az intézményben dolgozók megismerjék a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, ezért a Gamesz a Munkavédelmi Szabályzata alapján – a munkavédelmi felelős koordinálásával és vezetésével – gondoskodik róla, hogy oktatásban részesüljön - minden dolgozó a tanév kezdetekor, - az új dolgozók a munkába állást megelőzően, - a hat hónapot meghaladó távollét után visszatérő dolgozók. A munkavédelmi oktatás keretében – a rá vonatkozó speciális előírásokon kívül – a dolgozónak meg kell ismernie - a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, - a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat és azok elhárításának módját, - a baleset bekövetkezésekor szükséges intézkedések rendjét és az elsősegélynyújtás módját, - a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást. Minden pedagógus törvényben előírt kötelessége, hogy a rá bízott tanulók számára az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön, ezért a pedagógusok a munkavédelmi felelős által összeállított oktatási anyagból oktatást tartanak a tanulók számára a következő formában és alkalmakkor: - az osztályfőnökök ( szaktanárok) a tanév első tanítási napján általános baleset-, tűz- és munkavédelmi oktatást tartanak, valamint ismertetik a házirend tanulókra vonatkozó védő, óvó előírásait, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, illetve a tiltott és az elvárható magatartást, - az iskola által szervezett kirándulások, túrák, táborok előtt a kísérő pedagógus köteles a tanulók figyelmét felhívni a közlekedési és más baleseti veszélyforrásokra. Az oktatás tényét igazoló jegyzőkönyvet a tanulókkal alá kell íratni, és az osztálynaplóba is be kell jegyezni.
61/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
6. 2. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend 6. 2. 1. Az elsősegélynyújtás rendje Tanulóbaleset esetén a sérült közelében lévő alkalmazott köteles elsősegélyt nyújtani. Súlyosabb sérülés esetén elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozót vagy orvost kell segítségül hívni. b) Súlyos, orvosi ellátást igénylő esetekben azonnal értesíteni kell a mentőket. Áramütéses, feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet – annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal. c) A balesetek esetén az elsősegélynyújtást úgy kell elvégezni, hogy a helyszín a baleset kivizsgálásának megkezdéséig lehetőleg változatlan maradjon. d) Az elsősegélynyújtás tényét az erre a célra rendszeresített, az elsősegélynyújtó dobozban elhelyezett nyilvántartásban a sérült adatainak és a felhasznált anyagoknak a megnevezésével rögzíteni kell. a)
6. 2. 2. A tanulókat ért baleset esetén szükséges intézkedések rendje a) b) c) d)
e)
f)
7. a)
b)
c)
Ha a tanulót baleset éri, az elsősegélynyújtást követően értesíteni kell az igazgatót, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A sérülés súlyosságától függetlenül az iskolának értesítenie kell a tanuló szüleit, illetve a balesetet az iskolai nyilvántartásba be kell vezetni. A súlyos tanulóbalesetet az igazgató köteles azonnal bejelenteni az intézmény fenntartójának. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A vizsgálatot a Gamesz munkavédelmi felelőse végzi, és lehetővé kell tenni a szülői közösség és a diákönkormányzat részvételét. A vizsgálatról a munkavédelmi felelős rendeletben előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet köteles felvenni. A jegyzőkönyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a tanulónak vagy a kiskorú tanuló szüleinek, illetve egy példányát az irattárban kell elhelyezni. Ha a sérült állapota miatt az adatszolgáltatást az előírt határidőig nem lehet teljesíteni, akkor ezt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Ha a tanulót az iskolába jövet vagy az oktatás befejeztével hazafelé menet éri baleset, illetve az iskola által külső helyszínen szervezett rendezvényen, a tanulói balesettel kapcsolatos iskolai eljárást kell alkalmazni.
A RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény és a Gamesz vezetőjének közös munkaköri kötelessége a rendkívüli események megelőzéséről való gondoskodás, a veszélyforrások ellenőrzése, elhárítása, illetve folyamatos felülvizsgáltatása, melyet az éves felülvizsgálati terv tartalmaz. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatosan a fenntartó által kiadott szabályozás határozza meg a rendkívüli esemény fogalmát, a tennivalókat, az intézkedésért felelős személyeket és a jelentési kötelezettséget. A rendkívüli esemény bekövetkezésekor az előírtakon kívül értesíteni kell a Gamesz igazgatóját is.
62/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
7. 1. A bombariadó esetén szükséges teendők a) b) c)
d)
e)
f) g) h)
A bombariasztást azonnal jelenteni kell az igazgatónak vagy az ügyeletes vezetőnek. Intézkedést az igazgató vagy akadályoztatása esetén a helyettes vezető hozhat. Az igazgató a bombafenyegetés jelentése után azonnal értesíti a Tatabányai Rendőrkapitányságot, majd utasítást ad az épület kiürítésére. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint történik az órát tartó tanárok irányításával. A kiürítési távolság legalább 200 méter. Az igazgató bejáratokhoz ügyeleteseket állít, akik semmiféle indokkal nem engedélyezhetik az épületbe való visszatérést. Az épület kiürítésének időtartamáról, illetve rossz időjárás esetén a tanulók hazaengedéséről az intézkedést végző hatóság információinak figyelembevételével az igazgató vagy – távollétében – az ügyeletes vezető dönt. Az épület átvizsgálása után – a körülmények függvényében – a tanítási idő meghosszabbításával folytatni kell a tanítást. Ha a pótlás aznap nem lehetséges, vagy két óránál tovább tartott a vizsgálat, az elkövetkezendő napon( napokon) kell az elmaradt tanítási órákat megtartani. Ha a bombafenyegetés számítógépen érkezik, a rendőrség intézkedéséig számítógépen semmiféle műveletet nem szabad végezni. Ha az iskolában gyanús csomagot találnak, vagy gyanús küldemény érkezik, a fenti eljárásrendet kell alkalmazni. A bombariadóról, illetve a hozott intézkedésekről az igazgató a szóbeli bejelentést követően írásban értesíti a fenntartót.
7. 2.
Az egyéb rendkívüli események bekövetkeztekor szükséges teendők
a)
A rendkívüli eseményt észlelő iskolai dolgozó köteles azonnal jelentést tenni az igazgatónak vagy a helyettesítési rend szerinti vezetőnek, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A rendkívüli események bekövetkeztekor az igazgató azonnal értesíti az illetékes szerveket (mentők, rendőrség, tűzoltóság, ÁNTSZ stb.), utána köteles a fenntartónak, illetve a Gamesz igazgatójának telefonon bejelenteni az eseményt. A tanulót, dolgozót ért súlyos baleset vagy baleseti halál esetén a fentieken kívül azonnal értesíteni kell a fenntartót. Az egészséget, az életet veszélyeztető események, balesetek bekövetkeztekor az igazgató gondoskodik a tanulók és az iskola közalkalmazottainak biztonságba helyezéséről, az esetleges sérültek elsősegélyben részesítéséről, valamint ellátásukról az illetékes egészségügyi szakszolgálatok segítségével. Tüzet okozó események bekövetkeztekor a Gamesz által összeállított Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell eljárni. Az időjáráshoz kapcsolódó eseményeknél legfontosabb feladat a tanulók biztonságos hazajuttatása, szükség esetén a tanítási idő megrövidítésével is. A rendkívüli események és az értesítendő szervek: A) Tüzet okozó események - tűz, tűzvész, - villámbecsapódás, - robbantásveszély, robbantás, - ipari, vegyi katasztrófák, nukleáris baleset. Értesítendő: rendőrség, tűzoltóság B) Az időjáráshoz kapcsolódó események - árvíz, belvíz, - rendkívüli időjárási viszonyok (hófúvás, köd, vihar stb.), - a levegő jelentős szennyezettsége.
b)
c)
d) e) f)
63/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Értesítendő: ÁNTSZ C) Természeti katasztrófák - földrengés, talajmozgás, földcsuszamlás Értesítendő: tűzoltóság D) A szolgáltatások nagyfokú kimaradása, nem rendeltetésszerű működése - téli időszakban a fűtési rendszer teljes leállása, - jelentős áramkimaradás, - az ivóvíz szolgáltatás 2 órát meghaladó kimaradása, - az ivóvíz vagy a talaj szennyezettsége, - a közlekedés, szállítás leállása. Értesítendő: szolgáltató szervek, ÁNTSZ, GSZ E) Egészségkárosodást okozó események - fertőzés, járvány. Értesítendő: mentők, ÁNTSZ F) Az épület megsérülése - az épület falainak repedése, dőlése, - a tetőszerkezet jelentős sérülése. Értesítendő: rendőrség, tűzoltóság G) Bűncselekmények - lopás, rablás, - a számítógépes adatok lopása, - élet elleni bűncselekmény, - súlyos kimenetelű verekedés. Értesítendő: rendőrség, fenntartó. g) Az igazgató köteles a rendkívüli eseményt követő munkanapon részletes írásbeli jelentést adni a fenntartónak és a Gamesz igazgatójának az eseményről, a hozott intézkedésekről, majd a vizsgálat befejezése után annak eredményéről. h) A rendkívüli eseményekről nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a rendkívüli esemény fajtáját, idejét, az intézkedő vezető nevét és a vizsgálat eredményét. A rendkívüli események elhárítási, mentési és kárfelszámolási munkálataiban résztvevő belső és külső szervek, illetve személyek adatait nyilván kell tartani. 7. 3. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje a) A köztük létrejött Együttműködési megállapodás szerint az intézmény és a Gamesz vezetője közösen felelős a 44/2007. (XII. 29.) OKM rendeletben meghatározott feladatok és a fenntartó által kiadott intézkedések végrehajtásáért, az iskola katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységének megszervezéséért, illetve a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésért. b) Az iskola katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységét a Gamesz szervezi meg az igazgató közreműködésével. c) Az igazgató gondoskodik róla, hogy az intézmény pedagógusai a jogszabályban meghatározott, a Gamesz által megszervezett katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi továbbképzésen részt vegyenek. d) A tanulók katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felkészítésének oktatási anyagát a Gamesz tűzvédelmi felelőse készíti el, és a szakmai igazgatóhelyettes segítségével megszervezi az oktatást. e) A tanulók oktatása a következő formában történik: - minden tanév első tanítási napján az osztályfőnökök (szaktanárok) általános katasztrófa, tűz- és polgári védelmi oktatást tartanak, f) Az oktatás napján hiányzó tanulókat pótoktatásban kell részesíteni. Az oktatás tényét igazoló jegyzőkönyvet a tanulókkal alá kell íratni, és a főtárgyi naplóba is be kell jegyezni. g) Az igazgató a Gamesz tűzvédelmi felelősének közreműködésével gondoskodik a tűzvédelmi
64/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
előírások érvényre juttatásáról, az ezzel kapcsolatos feladatokat részletesen a Gamesz által összeállított Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. h) A tűzvédelmi felelős évente egy alkalommal – az igazgatóval előzetesen egyeztetett időpontban – a Tűzriadóterv szerint megszervezi az épület kiürítésének gyakoroltatását. Az épület kiürítése a termekben kifüggesztett Levonulási rend szerint történik az osztályban órát tartó tanárok irányításával.
8. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 58. § (3)-(14) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61. §-a írja elő. 8. 1. A fegyelmi eljárás szabályai a)
b)
c)
d)
e)
f)
A nevelőtestület – az igazgató előterjesztésére – a vélelmezett fegyelmi vétség elkövetése vagy a tudomására jutás után 3 munkanapon belül dönt a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi bizottság felállításáról. A nevelőtestület – jelen SZMSZ szerint – a döntési jogköréből a tagjaiból álló fegyelmi bizottságra ruházza át a fegyelmi eljárás, illetve a fegyelmi tárgyalás lebonyolítását, valamint ennek során a fegyelmi határozat meghozatalát. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: - a diákönkormányzatot segítő tanár, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi feladatokkal megbízott pedagógus, - az iskolavezetés tagjai. A fegyelmi bizottság változó tagjai: - a tanulót tanító tanárok. A fegyelmi bizottságnak nem lehet tagja a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A fegyelmi bizottság az elnökét a saját tagjai közül választja meg a fegyelmi eljárás megindításáról szóló nevelőtestületi döntés meghozatalakor. Az elnök feladatai: - a fegyelmi eljárás teljes körű ügyintézése a határidők betartásával, - a fegyelmi eljárás jogszabályban meghatározott dokumentumainak elkészítése, - a fegyelmi bizottság üléseinek levezetése. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, a képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját értesíteni kell. Az értesítésben a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, illetve – ha a tanuló ellen harmadszor indul fegyelmi eljárás – az értesítésben szerepeltetni kell, hogy a nevelőtestület az egyeztető eljárást nem engedélyezi. Ha egyeztető eljárás lefolytatására nem kerül sor, vagy ha azon az érintett felek között nem született megállapodás, a fegyelmi bizottság elnöke, állandó tagjai és a szaktanár - osztályfőnök meghallgatják a tanulót, illetve – ha a kötelességszegés személy ellen irányult – a sérelmet elszenvedő felet. A meghallgatás során biztosítani kell, hogy a tanuló az álláspontját és a védekezését előadhassa. A meghallgatáson az elhangzottak lényegét feljegyzésben kell rögzíteni, amelyet a tanuló és a fegyelmi bizottság jelen lévő tagjai írnak alá. Ha a tanuló a terhére rótt kötelességszegést elismeri, a fegyelmi bizottság elnöke három munkanapon belül összehívja a fegyelmi bizottságot, amely a 10. 3. fejezet c-d) pontjában foglaltak szerint fegyelmi határozatot hoz. 65/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
g)
h) i) j) k)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
Ha a tanuló a meghallgatáskor vitatja a kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása és/vagy a fegyelmi vétség súlyossága indokolja, fegyelmi tárgyalást kell tartani a 10. 3. fejezetben meghatározottak szerint. A kiskorú tanuló szülője vagy törvényes képviselője – a fegyelmi határozat meghozatalát kivéve – a fegyelmi eljárás bármely szakaszában részt vehet. A fegyelmi eljárás során a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni, erről a fegyelmi bizottság elnöke gondoskodik. A fegyelmi eljárást a megindításától számított harminc napon belül be kell fejezni. A fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi határozat meghozatalát követő 7 munkanapon belül a döntéséről beszámol a nevelőtestületnek.
8. 2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás szabályai a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h) i)
j) k)
A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, hogy ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítéshez a fegyelmi bizottság elnöke mellékeli az egyeztető eljárásra vonatkozó kérelem formanyomtatványát, amelyet az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül vissza kell juttatni hozzá. Az elnök az értesítéssel egyidejűleg a sérelmet elszenvedő félnek – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – elküldi azt a formanyomtatványt, amelyen nyilatkozhat arról, hogy hozzájárul-e az egyeztető eljárás lefolytatásához. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal mind a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő –, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő – egyetért. Az egyeztető eljárást a kérelem megérkezését követően minél előbb, de legkésőbb tizenöt napon belül le kell folytatni. Az időpontról a fegyelmi bizottság elnöke állapodik meg az érintettekkel. Az egyeztető eljárás befejezéséig a sértett és a sérelmet okozó tanulók közösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás lebonyolításával az igazgató az iskola három, az ügyben nem érintett alkalmazottját bízza meg, és kijelöli az eljárás levezetőjét, akinek személyéről előzetesen értesíti a sértett és a sérelmet elszenvedett tanulót – kiskorú tanuló esetén a szülőt –, akiknek jogukban áll a levezető személyét visszautasítani. Az egyeztető eljárás lefolytatására az igazgató olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan megbeszélés feltételei. Az egyeztető eljáráson a bizottság tagjai mindkét fél meghallgatásával feldolgozzák és értékelik a kötelességszegéshez vezető eseményeket, megpróbálják egymáshoz közelíteni az álláspontokat, és közvetítenek a felek között, hogy megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslására. Az egyeztető eljárás során a jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha ahhoz egyik fél sem ragaszkodik. Ha az egyeztető eljáráson a felek közös kezdeményezésére megállapodás születik, ennek tényét írásba kell foglalni. A megállapodás – amelyet minden résztvevőnek alá kell írnia – a következőket tartalmazza: - a kötelességszegés elemzése, értékelése, - a sérelem orvoslásának módja, - a fegyelmi eljárás felfüggesztésének időtartama (legfeljebb három hónap),
66/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
l) m)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- nyilatkozat arról, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályában meg lehet-e vitatni, illetve nyilvánosságra lehet-e hozni, s ha igen, a tanulók mely körében. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő – nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell az alábbi feltételek bármelyikének megléte esetén: - az egyeztető eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül nem érkezik meg, - az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, - a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő – az egyeztető eljárás lefolytatásához nem járul hozzá, - az egyeztető eljárás során tizenöt napon belül nem született megállapodás, - a megállapodásban kikötött felfüggesztési idő alatt a sérelmet elszenvedő fél – kiskorú tanuló esetén a szülő – a fegyelmi eljárás folytatását írásban kéri.
8. 3. A fegyelmi tárgyalás szabályai a)
b)
c) d)
e)
f) g)
h)
A fegyelmi tárgyalásra a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, a képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén a gyakorlati képzés folytatóját meg kell hívni. A fegyelmi tárgyalásról szóló értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapják. A fegyelmi tárgyalás vizsgálati, bizonyítási részében a következő személyek lehetnek jelen: - a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, - a tanuló szülei és törvényes képviselője, - a fegyelmi bizottság tagjai, - a jegyzőkönyvvezető, - a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek (a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig). A fegyelmi határozat meghozatalára a fegyelmi bizottság tagjai jogosultak. A fegyelmi határozat meghozatalakor rajtuk kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A fegyelmi határozatra – a bizottság tagjainak véleményét előzetesen kikérve – az elnök tesz javaslatot. A fegyelmi bizottság a határozatát nyílt szavazással, kétharmados többséggel hozza meg. Ha a szavazáskor nincs meg a kétharmados többség, a bizottság újra megtárgyalja a tanuló ellen és a mellette szóló érveket, majd az elnök új szavazást rendel el. A tárgyalást addig kell folytatni, míg a bizottság nem hoz kétharmados döntést. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor az elnök ismerteti a határozat rendelkező részét és rövid indokolását, illetve tájékoztatja a tanulót a jogorvoslati lehetőségről. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot az elnök és a fegyelmi bizottság egy előre kijelölt, a fegyelmi tárgyaláson mindvégig jelen lévő tagja írja alá. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló –kiskorú tanuló esetén a szülő – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyv készül – az általános előírásokon kívül – a következő szabályok szerint: - szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a bizottság elnöke szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő vagy a törvényes képviselő kéri,
67/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
i)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- a jegyzőkönyvet a tárgyalást követő 5 munkanapon belül el kell készíteni, és a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, - ha a kötelességszegő tanuló, a szülő vagy törvényes képviselő kéri, a jegyzőkönyvet – a fegyelmi határozat meghozatalát rögzítő rész kivételével – el kell juttatni számára. A fegyelmi bizottság tagjait és a jegyzőkönyvvezetőt a fegyelmi tárgyaláson elhangzottakkal kapcsolatban – kivéve a nevelőtestület tájékoztatását – titoktartási kötelezettség terheli, de az ügy általános tanulságait – nevelési, pedagógiai célból – megbeszélhetik az iskola tanulóival.
9. AZ ELEKTRONIKUSAN ELŐÁLLÍTOTT DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉNEK RENDJE 9. 1. Az intézményben elektronikusan előállított dokumentumok fajtái a)
b)
c)
Az intézményben a következő internetalapú informatikai rendszereket, illetve asztali alkalmazásokat használjuk a tanügy-igazgatási feladatok ellátása során: - Közoktatási Információs Rendszer (KIR) - a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A fenti informatikai rendszer, illetve asztali alkalmazások hozzáférési jogosultsági szintjeinek kiosztási rendjéről az intézmény Adatkezelési szabályzata rendelkezik. A jogszabályban foglaltak szerint elektronikus okiratnak kell tekinteni az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított és tárolt dokumentumokat. Ezek a következők: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok, - az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, - a felvételi eljárással kapcsolatos dokumentumok (KIFIR), Az intézményben a következő egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokat kezeljük és állítjuk elő az oktatásért felelős miniszter által jóvá nem hagyott informatikai rendszerrel: - osztály- és csoportnaplók, - tantárgyfelosztás, - órarend, - térítés és tandíj nyilvántartás.
9. 2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje a)
b) c)
A KIR rendszerében előállított elektronikus okiratokat fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell hitelesíteni, amelynek alkalmazására kizárólag az igazgató jogosult. Ha az igazgató hosszabb távolléte miatt – megbízással – az általános igazgatóhelyettes látja el az igazgatói feladatokat, és az elintézendő adatszolgáltatás vagy tanügy-igazgatási feladat sürgőssége miatt nincs lehetőség rá, hogy a saját fokozott biztonságú aláírását elkészíttesse, a dokumentum hitelesítésénél és továbbításánál a tankerülettől kért utasítás szerint kell eljárni. A KIR rendszerében előállított minden elektronikus okiratot ki kell nyomtatni, és az igazgató aláírásával, valamint az intézmény pecsétjével hitelesítve az irattárban kell elhelyezni. A más informatikai rendszerrel előállított egyéb tanügy-igazgatási dokumentumok közül – az alább ismertetett rend szerint – ki kell nyomtatni, és az igazgató aláírásával, valamint az intézmény pecsétjével hitelesítve az irattárban kell elhelyezni a következőket: - osztály- és csoportnaplók – a tanítási év végén az általános igazgatóhelyettes által
68/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
elvégzett globális ellenőrzés után, - a pedagógusok által megtartott tanítási órák és tanórán kívüli foglalkozások összesítő lapja – havonta az igazgatóhelyettes által elvégzett ellenőrzés után, - tantárgyfelosztás – a fenntartó jóváhagyása után, - órarend – a tanév elején és az órarend módosításakor, - vizsgajegyzőkönyvek. 9. 3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje a) b)
d)
e)
f)
g) h)
i)
Az elektronikus úton előállított dokumentumokat az adott szoftver útmutatója szerint adathordozóra menteni és archiválni kell. A KIR rendszerében előállított elektronikus okiratokat a KIR rendszerében, illetve az iskola belső üzemeltetésű szerverén egy e célra létrehozott közös hozzáférésű mappában tároljuk. A közös hozzáférésű mappához kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) kaphatnak hozzáférési jogosultságot az Adatkezelési szabályzatban meghatározottak szerint. Az elektronikus úton előállított dokumentumokról optikai adathordozón (CD/DVD) vagy külön erre a célra használt külső merevlemezre biztonsági másolatot kell készíteni két példányban. Az optikai adathordozóhoz vagy a külön erre a célra használt külső merevlemezhez kísérőlapot kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a dokumentum iktatószámát, tárgyát, a fájl nevét, a mentés időpontját és az ügyintéző nevét. Optikai adathordozó esetén az iktatószámot és a fájl nevét az adathordozó nem olvasható felületére, illetve a tokjára maradandó módon rá kell vezetni. Külső merevlemez esetén kizárólag az előbbiekben ismertetett kísérőlapot alkalmazzuk, melyen első alkalommal feltüntetjük a merevlemez egyedi azonosítóját. Az adott merevlemezhez kiállított kísérőlapot mindenkor a merevlemezzel együtt, annak lezárt tokjában tároljuk. Mind az optikai adathordozó, mind a külső merevlemez esetén az adott eszköz egyik példányát az igazgatói páncélszekrényben, a másik példányát az irattárban – az iratoktól elkülönítve tárolt dobozban – kell elhelyezni. Az elektronikusan előállított dokumentumokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott ideig nem szabad a hálózati kiszolgáló háttértárjáról letörölni, illetve a mentést tartalmazó adathordozót nem szabad leselejtezni. A megőrzési időt az intézmény Iratkezelési szabályzatának irattári tervében is rögzíteni kell. Ha az intézmény elektronikusan előállított dokumentumokat tároló hálózati kiszolgálóját lecserélik, azokat az elektronikusan előállított dokumentumokat, amelyeknek a megőrzési ideje még nem járt le, át kell menteni az új eszközre. Ha a mentést tartalmazó adathordozók szavatossági ideje rövidebb a dokumentumok megőrzési idejénél, a dokumentumokat a szavatossági idő lejárta előtt át kell másolni másik adathordozóra. A leselejtezett vagy használatban levő, de lejárt szavatossági idejű, elektronikus dokumentumokat tartalmazó háttértárat működtető hálózati kiszolgáló számítógép elektronikus dokumentumokat tartalmazó háttértárjának korábbi tartalmát az új eszközre való adatmentést követően vissza nem állítható módon törölni kell. A meghibásodott, elektronikus dokumentumokat tartalmazó háttértárakat kizárólag úgy lehet elektronikus hulladékot kezelő harmadik félnek átadni, ha annak tartalma sem teljesen, sem részlegesen nem állítható vissza.
69/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
10. EGYÉB KÉRDÉSEK 10. 1. A vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Az iskola szerzi meg a tulajdonjogot minden olyan birtokába került alkotás, dolog felett, amelyet a tanuló az iskolai foglakozások keretében állított elő, és az elkészítéshez szükséges anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította. b) Az otthon, a szülő költségére előállított dolgok csak akkor kerülnek az iskola birtokába, ha a tanuló átengedi a tulajdonjogot, ellenkező esetben a tanulói jogviszony megszűnésekor – kérelmére – az iskola köteles visszaadni számára. c) Ha az iskola a tulajdonába került dolgok, alkotások értékesítésével bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg, amelynek mértékéről az igazgató és a tanuló állapodik meg – kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével – az alábbiak szerint: - a megállapodás alapja a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő, - az iskola a bevételből levonja az általa ráfordított költségeket, - csoportos munka esetén a fenti módon kiszámított díjat az iskola megosztja a részt vevő tanulók között, figyelembe véve az egyes tanulók teljesítményét. d) Az értékesítést követően az igazgató tájékoztatja a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban ajánlatot tesz a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás összegét is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Ha a felek nem értenek egyet a díjazás mértékében, akkor további egyeztetést kell lefolytatni. Megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. a)
10. 2. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli azt a közalkalmazottat, aki az intézményben javaslattételi, döntési vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik munkaköri feladataival összefüggésben a költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, illetve az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás terén, továbbá az önkormányzati, pénzügyi, támogatási pénzkeretek tekintetében, valamint az önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás terén. b) A törvényi rendelkezések alapján az intézményben a következő alkalmazottakat terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség: - igazgató (a fenntartó mint munkáltató felé), - igazgatóhelyettes, - a fenti közalkalmazottakkal egy háztartásban élő hozzátartozók (házastárs, élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is). c) Az igazgató vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről a fenntartó rendelkezik, az igazgatóhelyettesnek a Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzat szerint kell eleget tennie vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. 10. 3. A pedagógus számára használatba adott informatikai eszközök a)
A pedagógusok a következő informatikai eszközöket kapják használatba: - hordozható számítógép – tartós használatba, - projektor – egy tanítási órára kölcsönzéssel, - digitális tananyaghordozók – könyvtári kölcsönzéssel.
70/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
b) c) d) e)
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
A hordozható számítógép átvételét az iskolatitkár által vezetett leltári nyilvántartásban alá kell írni, ettől kezdve a pedagógus az átvett eszközért teljes leltári felelősséggel tartozik. Projektort az iskolatitkártól lehet kikölcsönözni arra a tanítási órára, amelyen a pedagógus használni kívánja. A digitális tananyaghordozókat, ( CD, DVD) a könyvtári kölcsönzés szabályai szerint lehet kikölcsönözni. A pedagógus az átvett informatikai eszközt köteles rendeltetésszerűen használni és megőrizni. Ha az eszköz a gondatlan kezelés miatt megrongálódott vagy elveszett, a pedagógus jogszabályban meghatározott kártérítési felelősséggel tartozik.
10. 4. A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai a) b) c) d) e)
Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a környezetvédelemmel, az egészséges életmóddal, illetve tudományos és kulturális tevékenységgel függ össze. A jogszabályban tiltott jelképeket és a politikai pártok felhívásait az iskola egész területén tilos kihelyezni. A tanulóknak és az iskola alkalmazottainak a nem az iskolai élettel kapcsolatos hirdetmények, plakátok kifüggesztésére előzetesen engedélyt kell kérniük az iskolavezetőség valamely tagjától. A tantermekben a hirdetmények, plakátok elhelyezésére – a jogszabályi előírások betartásával – az osztályfőnök( szaktanár) adhat engedélyt. Az iskolában külső személy plakátot, hirdetményt csak az igazgató tudtával és engedélyével helyezhet el, ezért a portai alkalmazottnak az illető személyt be kell kísérnie az igazgatói irodába, vagy az átvett plakátot továbbítania kell az igazgatónak.
10. 5. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje a) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az igazgató a felelős, aki e munkája során igénybe veszi Tatabánya Megyei Jogú Város gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseinek, illetve más munkatársainak segítségét. Az SZMSZ készítésének idején a zeneiskolában nincs ilyen megbízott tanár. 10. 6. A kereset-kiegészítés feltételei a) b)
Az intézményben jelen SZMSZ elfogadásakor a Kjt. 77. §-a szerinti kereset-kiegészítést nem állapítunk meg. A Kt. 118. §-a szerinti kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés keretéből – a nevelőtestület döntése alapján – a nevelési célok megvalósításában legtevékenyebb szerepet vállaló osztályfőnökök részesülnek egyenlő arányban elosztva.
10. 7. A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Teljesítménypótlékot az intézményben nem alkalmazunk.
71/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
11. AZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA 11. 1. Az intézményi dokumentumok közzétételének módja, megtekinthetősége a)
b)
c) d) e) f)
g)
Az iskola nevelő – oktató munkáját, illetve működését meghatározó legfontosabb belső dokumentumok: - pedagógiai program, - házirend, - szervezeti és működési szabályzat. Ezek az iskolai dokumentumok az intézménnyel jogviszonyban álló alkalmazottak és tanulók, illetve az iskola iránt érdeklődők számára nyilvánosak. Az iskolai dokumentumokat az iskola alkalmazottai, tanulói és a szülők a könyvtárban nyitvatartási időben szabadon megtekinthetik, a szülők, illetve az iskola iránt érdeklődők előzetes bejelentkezés alapján. Az iskolai dokumentumok olvashatók az iskola honlapján, erre az érdekeltek figyelmét tanszaki szülői értekezleten, illetve a beiskolázási tájékoztatókon fel kell hívni. Az iskolai dokumentumok egy-egy példánya a tanári szobában is el van helyezve. Az iskolával jogviszonyba lépő új alkalmazottaknak az igazgató az iskolai dokumentumokat elektronikus úton továbbítja, és aláírásukkal igazoltatja, hogy azok tartalmát megismerték. Az iskolai házirendet minden alkalmazott és tanuló kézhez kapja, az új tanulók a beiratkozáskor, az új dolgozók az első munkanapon. Érdemi változás esetén minden érintettnek újra át kell adni a módosított házirendet. Az iskolai dokumentumokról a szaktanárok ( osztályfőnökök) a beiratkozást követő első szülői értekezleten, illetve a dokumentumok érdemi változásakor részletesen tájékoztatják a szülőket, egyéni és csoportos órákon a tanulókat.
11. 2. Az intézményi dokumentumokkal kapcsolatos további tájékoztatás biztosításának rendje a)
b)
c) d)
A tanulók, az iskola tanulóinak szülei és az intézmény iránt érdeklődők előzetes időpont egyeztetés alapján az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől részletes tájékoztatást kapnak az iskolai dokumentumokról, illetve a belső szabályozást érintő kérdésekről. Ha az érdeklődés a helyi tantervre vonatkozik, a munkaközösség-vezető tanár ad tájékoztatást. Az iskola alkalmazottai az iskolai dokumentumokkal, illetve az intézménnyel kapcsolatos bármely kérdésben további tájékoztatást kérhetnek, mind egyénileg, mind valamely alkalmazotti közösség nevében. A tájékoztatatást az igazgató adja személyes formában vagy az alkalmazotti közösség számára csoportosan legkésőbb a megkereséstől számított két héten belül. Ha a nevelőtestület egyharmada kér további tájékoztatást, nevelőtestületi értekezletet kell összehívni. Az iskolai dokumentumok készítésekor, illetve módosításakor az igazgató a javasolt tervezetet az elfogadás előtt legalább 15 nappal korábban megismerteti a jogszabályban meghatározott döntési, véleményezési jogot gyakorlók körével az alábbiak szerint: - az igazgató a tervezetet elektronikus úton eljuttatja a nevelőtestület tagjainak, illetve az SZMSZ-t a közalkalmazotti tanács választott képviselőinek, - az igazgató nevelőtestületi értekezleten ismerteti a tervezetet, - a tervezetet az igazgató eljuttatja az iskolai diákbizottság tagjaihoz, illetve a szaktanárokhoz (osztályfőnökökhöz), akik megismertetik a tanulókkal, - a tervezetről a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatja a tanszakok képviselőit, - a tervezetet az igazgató eljuttatja a szülői közösség képviselőihez, és a szülői Közösségi megbeszélésen tájékoztatja a szülőket.
72/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
V. MUNKAKÖRILEÍRÁS-MINTÁK SZAKTANÁR Munkaidő: heti 40 óra (rendes munkaidő), amely a következőket foglalja magában: - a jogszabályban meghatározott mértékű kötelező óraszám, - a mindenkori tantárgyfelosztás szerinti, a munkáltató által elrendelt többletóraszám, - a hiányzó pedagógus órájának helyettesítése (szakszerű helyettesítés, ügyelet), - a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal való közvetlen foglalkozással összefüggő feladatok ellátása a munkaköri leírás szerint. Munkaidő-beosztás: - a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása az órarend szerint, - a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok ellátása a munkaköri leírásban és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. Közvetlen felettese: igazgató Kötelességei: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bekezdésében foglaltak, - az Mt. közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeinek és a Kjt. előírásainak betartása, - az iskolai szabályzatok pedagógusokra vonatkozó előírásainak betartása, - a tanulók, a szülők és a munkatársak emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, a hivatali titok megőrzése. Nevelési-oktatási feladatok: - a helyi tantervben előírt tananyagot átadja a tanulóknak, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti, - oktatómunkáját a tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, a tanítási órákra és az egyéb foglalkozásokra kellő alapossággal felkészül, illetve előkészül, - nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvek, illetve a helyi tantervben rögzített követelmények és mérési-értékelési szempontok alapján végzi, - nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, - a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal szükség szerint egyénileg foglalkozik, a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegíti, - nevelő-oktató munkája során előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését; a közösségi együttműködés szabályainak betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre neveli őket, - elősegíti tanítványai pályaorientációját, a szakmai életútra való felkészítését, - a tanuló testi-lelki egészségét fejleszti és óvja, - a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen és sokoldalúan értékeli a tanulók munkáját, - ellenőrzi a tanulók házi feladatait, értékeli az írásbeli munkáit, a dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítja és kiosztja, - határidőre összeállítja a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, művészeti alap és záró vizsga tantárgy esetén a szóbeli tételeket, megbízás alapján részt vesz a különböző vizsgák vizsgabizottságainak munkájában, - a munka-, a baleset- és a tűzvédelemi előírásokat betartja, illetve a tanulókkal betartatja. Részvétel a nevelőtestület munkájában: - pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, az osztályozó konferenciákon és a félévenkénti tanszaki fogadóórákon,
73/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- a munkaközösségi és az iskolai munkatervben a számára kiosztott vagy a vállalt feladatokat a legjobb tudása szerint és határidőre elvégzi, - szorosan együttműködik a szakmai munkaközösség tagjaival, közreműködik a beszámolók, statisztikák elkészítésében, az évközi vizsgák, a tantárgyi mérések, illetve a tanulmányi versenyek előkészítésében és lebonyolításában, a tankönyvek és a segédeszközök kiválasztásában, a bemutató órák megszervezésében, - a vizsgákra, művészeti tanulmányi versenyekre felkészíti és elkíséri a tanulókat, - részt vesz a hangszerek, szaktantermek, taneszközök stb. állagának megóvásában, közreműködik a leltározásban, óvja az iskola tisztaságát és rendjét, - a tanítás nélküli munkanapokon munkáját az iskolai munkatervben előírt program alapján végzi, - részt vesz a pedagógiai programban, illetve az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken, közreműködik azok megszervezésében és a lebonyolításában, - a kiírt beosztás szerint szabadidős programokra kíséri a tanulókat, - közreműködik a beiskolázással kapcsolatos munkában, részt vesz a felvételi vizsgákon, - elvégzi azokat a nevelő-oktató munkával összefüggő, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes által elrendelt egyéb feladatokat, amelyek pedagógus szakértelmet igényelnek. Tájékoztatási kötelezettségek: - a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát aznap délelőtt, de a munkakezdés előtt bejelenti az igazgatóhelyettesnek, - a rendkívüli helyzetről (balesetveszély, károkozás stb.) haladéktalanul értesíti az iskolavezetőséget, - a tanulókkal kapcsolatban felmerülő tanulmányi vagy magatartási problémákról tájékoztatja az iskolavezetőséget, - a szülőt rendszeresen tájékoztatja a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételéről, - megszervezi a tanszaki szülői értekezletet, a szülőket előzetes bejelentkezés alapján egyéni fogadóórán fogadja, - a szülők és a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, félévi és év vévi vizsgákról és az értékelés szempontjairól, - a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a z intézmény munka- és balesetvédelmi előírásairól, - az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének. Adminisztrációs feladatok: A Pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi adminisztratív feladatát maradéktalanul és határidőre teljesíti, így különösen - a főtárgyi és kötelező tárgyi naplóba beírja az órákat, és dokumentálja a késő és a hiányzó tanulókat, - havonta beírja az érdemjegyeket az ellenőrzőbe, - elkészíti a tantárgyával kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, - a dolgozatokat ( csoportos órák ) a tanév végéig megőrzi. Kötelességei, feladatai az önképzés, tájékozódás terén: - szakmai ismereteit folyamatosan frissíti, tanítási módszereit fejleszti, ennek érdekében részt vesz a szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, bemutató órákon, - a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét a jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti, - határidőre megszerzi a jogszabályban meghatározott kötelező minősítéseket, - tájékozott a nevelő-oktató munkát leginkább meghatározó jogszabályi előírásokat illetően, - pontosan ismeri a legfontosabb iskolai dokumentumok rá és a tanulókra vonatkozó előírásait (pedagógiai program, ezen belül a szaktárgyára vonatkozó helyi tanterv, SZMSZ, házirend),
74/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, illetve a baleset, tűzriadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor alkalmazandó eljárásrendet, - folyamatosan nyomon követi a hirdetőtábla kiírásait, a havi ütemtervet és az iskolai körleveleket, - a körlevélben számára elküldött vagy az iskolai honlapon közzétett információkat elolvassa. RÉSZMUNKAIDŐS SZAKTANÁR Munkaidő: heti ……… óra (rendes munkaidő), amely a következőket foglalja magában: - heti …….. óra kötelező óraszám, - a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal való közvetlen foglalkozással összefüggő feladatok ellátása a munkaköri leírás szerint. Munkaidő-beosztás: - a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások megtartása az órarend szerint, - a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében a neveléssel, oktatással kapcsolatos feladatok ellátása a munkaköri leírásban és az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. Közvetlen felettese: igazgató Kötelességei: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bekezdésében foglaltak, - az Mt. közalkalmazottakra vonatkozó kötelezettségeinek és a Kjt. előírásainak betartása, - az iskolai szabályzatok pedagógusokra vonatkozó előírásainak betartása, - a tanulók, a szülők és a munkatársak emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása, a hivatali titok megőrzése. Nevelési-oktatási feladatok: - a helyi tantervben előírt tananyagot átadja a tanulóknak, az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetíti, - oktatómunkáját a tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végzi, a tanítási órákra és az egyéb foglalkozásokra kellő alapossággal felkészül, illetve előkészül, - nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott elvek, illetve a helyi tantervben rögzített követelmények és mérési-értékelési szempontok alapján végzi, - nevelő-oktató munkája során gondoskodik a tanuló személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, - a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal szükség szerint egyénileg foglalkozik, a hátrányos helyzetű tanuló felzárkózását elősegíti, - nevelő-oktató munkája során előmozdítja a tanuló erkölcsi fejlődését; a közösség együttműködés szabályainak betartatására, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre, az egyetemes kultúra megismerésére neveli őket, - elősegíti tanítványai pályaorientációját, a szakmai életútra való felkészítését, - a tanuló testi-lelki egészségét fejleszti és óvja, - a pedagógiai programban meghatározottak szerint rendszeresen és sokoldalúan értékeli a tanulók munkáját, - ellenőrzi a tanulók házi feladatait, értékeli az írásbeli munkáit, a dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítja és kiosztja, - határidőre összeállítja a tanulmányok alatti vizsgák írásbeli és szóbeli feladatait, alap és záró vizsga tantárgy esetén a szóbeli tételeket, részt vesz a különböző vizsgák vizsgabizottságainak munkájában, - a munka-, a baleset- és a tűzvédelemi előírásokat betartja, illetve a tanulókkal betartatja. Részvétel a nevelőtestület munkájában:
75/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- pontosan és aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, az osztályozó konferenciákon és a félévenkénti fogadóórákon, - a munkaközösség munkájában vállalt feladatokat a legjobb tudása szerint és határidőre elvégzi, - szorosan együttműködik a szakmai munkaközösség tagjaival, közreműködik a statisztikák elkészítésében, az évközi vizsgák, a tantárgyi mérések, illetve a művészeti tanulmányi versenyek előkészítésében és – ha az a munkabeosztása szerinti napra esik – lebonyolításában, - részt vesz a hangszerek, szaktantermek, taneszközök stb. állagának megóvásában, óvja az iskola tisztaságát és rendjét, - a tanítás nélküli munkanapokon – ha az a munkabeosztása szerinti napra esik – munkáját az iskolai munkatervben előírt program alapján végzi. Tájékoztatási kötelezettségek: - a munkából való távolmaradását, annak okát és várható időtartamát aznap délelőttig, de a munkakezdés előtt bejelenti az igazgatóhelyettesnek, - a rendkívüli helyzetről (balesetveszély, károkozás stb.) haladéktalanul értesíti az iskolavezetőséget, - a tanulókkal kapcsolatban felmerülő tanulmányi vagy magatartási problémákról tájékoztatja az iskolavezetőséget és az illetékes pedagógiai munkát segítő pedagógust, - a szülőt rendszeresen tájékoztatja a tanuló teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételéről, - megszervezi a tanszaki fogadóórát, a szülőket előzetes bejelentkezés alapján egyéni fogadóórán fogadja, - a szülők és a tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a tantárgyi követelményekről, az értékelés szempontjairól, - a tanév elején tájékoztatja a tanulókat a szaktárgyával kapcsolatos munka- és balesetvédelmi előírásokról, - az aktuális, közérdekű információkat rendszeresen átadja a honlap szerkesztőjének. Adminisztrációs feladatok: A Pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi adminisztratív feladatát maradéktalanul és határidőre teljesíti, így különösen - a főtárgyi és kötelező tárgyi naplóba beírja az órákat, és dokumentálja a késő és a hiányzó tanulókat, - havonta beírja az érdemjegyeket az ellenőrzőbe, - elkészíti a tantárgyával kapcsolatos statisztikai kimutatásokat, - a dolgozatokat a tanév végéig megőrzi. Kötelességei, feladatai az önképzés, tájékozódás terén: - szakmai ismereteit folyamatosan frissíti, tanítási módszereit fejleszti, ennek érdekében részt vesz a szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, bemutató órákon, - a hétévenkénti továbbképzési kötelezettségét a jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti, - határidőre megszerzi a jogszabályban meghatározott kötelező minősítéseket, - tájékozott a nevelő-oktató munkát leginkább meghatározó jogszabályi előírásokat illetően, - pontosan ismeri a legfontosabb iskolai dokumentumok rá és a tanulókra vonatkozó előírásait (pedagógiai program, ezen belül a szaktárgyára vonatkozó helyi tanterv, SZMSZ, házirend), - ismeri a munka-, baleset- és tűzvédelmi előírásokat, illetve a baleset, tűzriadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkeztekor alkalmazandó eljárásrendet, - folyamatosan nyomon követi a hirdetőtábla kiírásait, a havi ütemtervet és az iskolai körleveleket, - a körlevélben számára elküldött vagy az iskolai honlapon közzétett információkat elolvassa.
76/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
ISKOLATITKÁR Munkaidő: heti 40 óra Munkaidő-beosztás: 8.00 – 16.00 Közvetlen felettese: igazgató FELADATAI: Tanügyigazgatás: - az osztálynévsorok és a tanulói létszámadatok naprakész vezetése, nyilvántartása - a tanulói jogviszonyügyek és adatok naprakész vezetése és folyamatos karbantartása a KIR-ben - a pedagógusok be-, illetve kijelentése a KIR-ben, - a tanulói és az alkalmazotti adatok bevitele, folyamatos karbantartása a fenntartói elektronikus tanügy-igazgatási rendszerben - közreműködés a fenntartói elektronikus tanügy-igazgatási rendszer naprakész vezetésében - közreműködés a tantárgyfelosztás és a normatíva-igénylések elkészítésében - közreműködés az intézményi statisztikai adatszolgáltatás elkészítésében - közreműködés a beiratkozó és a kilépő tanulók ügyeinek, iratainak intézésében - a diákokkal kapcsolatos ügyintézés, a nyilvántartások naprakész vezetése - közreműködés a felvételi eljárással kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában - tanulói igazolások, kikérések kiadása a szakmai programok kkal kapcsolatban - a bizonyítványmásodlatok elkészítése, ügyintézése Iratkezelés: - közreműködés a beérkező és a kimenő iratok, levelek iktatása, az iktatókönyv vezetése - közreműködés a napi levelezés és postázás intézésében - felelős az irattár rendben tartásáért, az iratselejtezés végrehajtásért, illetve az iratselejtezési jegyzőkönyvek elkészítéséért Ügyintézés: - a telefonhívások és faxküldemények fogadása, illetve továbbítása az érintetteknek - internetes ügyintézés - levelek és egyéb iskolai dokumentumok gépelése, előkészítése postázásra - iratmásolás - valamint az iskolai ügyvitelben felmerülő egyéb feladatok ellátása. A közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli, és munkája során kötelessége betartani az Iratkezelési szabályzat előírásait. MUNKAKÖRILEÍRÁS- IGAZGATÓHELYETTES Munkaidő: heti 40 óra (ebből a jogszabályban előírt óraszámban - heti 4 óra - nevelőoktató munkát végez) Felelősségi körébe tartozik: - az oktató-nevelő munkához kapcsolódó, valamint a tanórán kívüli foglalkozások, az évközi vizsgák és mérések, illetve a tanulmányi versenyek megszervezése, illetve megszervezésének koordinálása a hatáskörébe tartozó munkaközösségek vonatkozásában, - a TÁMOP, egyéb pályázatok az éves munkaterv szerinti megvalósulása, - tanárok a tanulókat minden tanév elején munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesítsék, - a z iskolai taneszközök, hangszerek megfelelő állapotban legyenek, tervezetten folyjék az eszközfejlesztés, és megtörténjen a leltározás, - folyamatos kapcsolattartás a kollégákkal, munkaközösség vezetőkkel, iskolavezetéssel, 2. A munkaügyi feladatok terén, hogy - a pedagógusok óráinak ellenőrzése havonként a kijelölt határidőig megtörténjen, - a pedagógusok távollétének, illetve szabadságolásának összesítése a kijelölt határidőig
77/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
elkészüljön, - a haladási naplót naprakészen, pontosan vezessék a pedagógusok. 3. A tanügyigazgatási feladatok terén, hogy - az osztályfőnökök/ szaktanárok a tanügy-igazgatási feladataikat határidőre, rendben elvégezzék, - a különbözeti és az osztályozó vizsgákat a jogszabályban rögzített módon és a kijelölt határidőig lebonyolítsák az érintett pedagógusok, Az igazgató tartós (egy munkanapot meghaladó) távolléte, illetve az igazgató esetenkénti megbízása alapján – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – gyakorolja a teljes igazgatói jogkört, kivéve a munkáltatói és tanulói jogviszonnyal kapcsolatos jogokat. Hatáskörébe tartoznak: - az osztályfőnökök/ szaktanárok a tanügy-igazgatási feladatok vonatkozásában. FELADATAI: Tervezés: - az iskolavezetőség tagjaként részt vesz a döntések előkészítésében, - segít az igazgatónak a személyi feltételek megteremtésében, a pályáztatásban, a pályázók kiválasztásában, a külső előadók biztosításában, - a normatív támogatások felhasználásának tervezésekor – munkaközösség-vezetőkkel együttműködve – segíti a hangszerpark, a CD, DVD - könyvtár anyagának, eszközeinek tervszerű fejlesztését, - összeálítja a pedagógusok továbbképzési tervét, figyelemmel kíséri a továbbképzések kiírását, felügyeli a jelentkezések lebonyolítását, - javaslataival segít az igazgatónak az éves munkaterv összeállításában, az iskolai programok megtervezésében és a belső szabályzatok módosításában. - elkészíti a szakmai oktató-nevelő munka következő tanévi tantárgyfelosztásának tervezetét, - segít a hatáskörébe tartozó munkaközösségeknek a tanulmányi versenyek és az iskolai pályázatok tervezésében, koordinálja a félévi és évvvégi vizsgák ütemezésében, - kidolgozza az órarend szerinti terembeosztást és a pedagógusok helyettesítési rendjét, Szervezés: - napi szervezési, tanügy-igazgatási, adminisztrációs stb. feladatokat lát el, - nyilvántartja a pedagógusok távollétét (betegség, szabadság, továbbképzés stb.), - közreműködik a munkaközösségek tevékenységének koordinálásában, - megszervezi a félévi és évvégi az osztályozó vizsgákat (ütemezés, ügyelet, terembeosztás, vizsgabizottságok, dokumentáció), - a hatáskörébe tartozó munkaközösség-vezetőkkel együttműködve megszervezi a tanulók részvételét a helyi, regionális és országos művészeti tanulmányi versenyeken, gondoskodik a nevezések elküldéséről, - közreműködik a beiskolázási munkában, - együttműködik a munkaközösség-vezetővel az iskolán, tanórán kívüli programok, zenei tábor, hangverseny, kiállítás- és múzeumlátogatások stb. megszervezésében, - gondoskodik róla, hogy a szaktanárok munkaközösségek megszervezzék a tanszaki szülői találkozóikat. Ellenőrzés – értékelés: - ellenőrző tevékenységét az iskola éves ellenőrzési terve alapján végzi, az ellenőrzések nyilvántartását folyamatosan vezeti, és rendszeres időközönként leadja iktatásra, - ellenőrzi az iskola napi munkatevékenységét, a pontos munkavégzést, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások megtartását, - a teljesítmény-nyilvántartó lappal összevetve havonta ellenőrzi a tanítási órák, a tanórán kívüli foglalkozások és a helyettesítések beírását, - felügyeli és ellenőrzi a félévi és az évközi vizsgák lebonyolítását, - rendszeresen látogatja a hatáskörébe tartozó pedagógusok óráit, értékeli és elemzi a pedagógusok
78/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
és a tanulók órai munkáját, tapasztalatairól beszámol az iskolavezetésnek, - módszertani, szakmai, pedagógiai tanácsaival segítséget nyújt a pályakezdő pedagógusoknak munkájuk végzéséhez, - ellenőrzi az iskola által szervezett tanulmányi versenyek előkészítését, lebonyolítását és a külső versenyekre való felkészítést, - közreműködik a nevelőtestületi értekezletek előkészítésében, értékelő beszámolót tart a szakmacsoportos képzés helyzetéről, segítséget nyújt az igazgatónak a jelentések, beszámolók elkészítésében, - ellenőrzi a területéhez tartozó munka-, tűz- és balesetvédelmi rendelkezések megtartását, Kapcsolattartás: - rendszeres kapcsolatot tart a városi oktatási intézményekkel, szakmai szervekkel, - részt vesz a oktatás-neveléssel, képzéssel kapcsolatos tanácskozásokon, értekezleteken, ezekről tájékoztatja az iskolavezetést és a a munkaközösséget. Aláírási joga kiterjed: - a számlák és teljesítésigazolások az igazgató távollétében, - munkáltatói igazolások az igazgató távollétében, - a szabadságolással kapcsolatos nyomtatványok, - az osztályozó, a különbözeti és a javítóvizsga jegyzőkönyvei, - iskolalátogatási igazolás, a tanulói jogviszony igazolása, - a tanulókra vonatkozó levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben, - a külső szervekkel való levelezés a hatáskörébe tartozó ügyekben az igazgatóval való egyeztetés után. MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ A ………………………………………..………………… munkaközösség felelős vezetője, feladatait jogszabályban meghatározott mértékű illetménypótlék és órakedvezmény mellett végzi. A megbízás időtartama: …. szeptember 1. – …. augusztus 31. Közvetlen felettese: igazgató A szaktanárokra vonatkozó munkaköri feladatokon túlmentően a munkaközösség-vezető további feladatai: Tervezési, szervezési, irányítási feladatok: - a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján a kitűzött határidőig összeállítja a munkaközösség éves munkatervét, - előkészíti és megszervezi a munkaközösségi megbeszéléseket, - koordinálja a munkaközösség szakmai munkáját és a munkaközösségi munkatervben meghatározott feladatok végrehajtását, - figyelemmel kíséri és segíti a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra, - látogatja a munkaközösség tagjainak óráit, a tapasztalatairól beszámol az igazgatónak és a hatáskör szerinti felelős vezetőnek, az esetleges problémákat velük, illetve az érintett szaktanárral egyeztetve megpróbálják megoldani, - megszervezi a belső továbbképzéseket és bemutató órákat, ösztönzi a kollégákat, hogy látogassák egymás óráit, - gondoskodik róla, hogy a tanulmányok alatti félévi és évvégi vizsgák írásbeli feladatlapjait és gyakorlati anyagát kitűzött határidőre összeállítsák a szaktanárok, és az iskola honlapján nyilvánosságra hozzák, - koordinálja a tanulmányok alatti vizsgák munkaközösségéhez tartozó vizsgabizottságainak munkáját - koordinálja a munkaközösség által meghirdetett tanulmányi versenyek, pályázatok, programok megszervezését és lebonyolítását, a versenyeredményeket átadja az igazgatónak.
79/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- ösztönzi, hogy a munkaközösség tagjai megosszák egymással az egyéni és csoportos órákkal kapcsolatos tapasztalataikat és módszereiket, Részvétel az iskolavezetőség munkájában: - részt vesz az éves munkatervben meghatározott iskolavezetőségi értekezleteken, - a nevelőtestületi értekezleteken elemzi és értékeli a munkaközösség munkáját, az írásbeli beszámolót a kitűzött határidőig leadja, - közreműködik az intézmény munkájának értékelésében, az összefoglaló elemzések, beszámolók összeállításában, - figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak továbbképzését, javaslataival közreműködik továbbképzési program és az éves beiskolázási terv összeállításában, - a munkaközösség véleményének kikérésével javaslatot tesz a taneszközök és a könyvtári állomány fejlesztésére, a meglévők karbantartására, - képviseli az intézményt és a munkaközösséget a szakmai fórumokon, ezekről beszámol a munkaközösség tagjainak és az iskolavezetőségnek, - kapcsolatot tart a szakértőkkel, szaktanácsadókkal, - jogszabályváltozás esetén – az igazgató megbízása szerint – kidolgozza a helyi tantervet, - javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, Ellenőrzés: - ellenőrzi, hogy az egyéni és csoportos tanmeneteket a helyi tantervnek megfelelően állították-e össze a szaktanárok, - felügyeli a tanmenetek szerinti haladást, illetve a helyi tantervben meghatározott követelmények betartását, - figyelemmel kíséri a tanulók teljesítményének értékelésében a helyi tantervben meghatározott egységes követelményrendszer megvalósulását, - ellenőrzi, hogy a félévi, évvégi vizsgák ill. a művészeti alap és záróvizsgák szóbeli tételei és gyakorlati anyagai megfelelnek-e a jogszabályban előírt szakmai vizsgakövetelményeknek, OSZTÁLYFŐNÖK – szaktanár Osztálya közösségének felelős vezetője, feladatait jogszabályban meghatározott mértékű illetménypótlék és órakedvezmény mellett végzi. A megbízás időtartama: …. szeptember 1. – …. augusztus 31. Közvetlen felettese: igazgató A szaktanárokra vonatkozó munkaköri feladatokon túlmentően az osztályfőnök további feladatai: Pedagógiai feladatok: - nevelő munkáját tervszerűen, tudatosan, a pedagógiai programban meghatározott nevelési alapelvek, értékek és célok alapján végzi, - segíti a szakmai tanszakonkénti közösség kialakulását, kohéziójának erősítését, szellemiségének a pozitív értékek irányába való formálását, a tanulók egymással való együttműködését, - a speciális művészetiskolai egyéni oktató nevelő munka nyomán egyénileg foglalkozik a tanulókkal, igyekszik megismerni személyiségüket, körülményeiket, egyénre szabott nevelési tevékenységével elősegíti személyiségfejlődésüket, probléma esetén a szülőkkel és a szakemberekkel együttműködve segít megoldást találni, - kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók segítésére, támogatására, ennek érdekében szorosan együttműködik a gyermek- és ifjúságvédelem szakembereivel, szükség esetén kezdeményezi a jogszabálynak megfelelő hivatalos intézkedést, illetve javaslatot tesz a szociális támogatásra, - segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban és a továbbtanulásban, illetve hogy ezzel kapcsolatban megfelelő információkhoz jussanak, kapcsolatot tart a zeneművészeti szakközépiskolák adott hangszeres tanáraival,
80/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- szorosan együttműködik tanszakának csoportos óráit ellátó pedagógusokkal, összehangolja és segíti munkájukat, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett kollégákkal megbeszéli, - javaslatot tesz a tanulók magatartásának, szorgalmának minősítésére, jutalmazására, felelősségre vonására, - a tanulók tehetséggondozása, illetve felzárkóztatása érdekében közreműködik a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, figyelemmel kíséri a tanulók foglalkozásokon való részvételét. Szervezési feladatok: - szervezi a tanszak szabadidős tevékenységét, mozgósítja őket a tanulmányi versenyekre és az iskolai művészeti fesztiválok, zenebarátkör koncertek programjaira, - elősegíti, hogy tanszaka / osztálya részt vegyen az iskolai programokon, és bekapcsolódjon az iskolai diákönkormányzat tevékenységébe, - rendszeres kapcsolatot tart a tanszakához tartozó szülők közösségével, tájékoztatja őket az intézményi programokról a szülői szervezet feladatairól, Tájékozódási kötelezettség: - folyamatosan vezeti a haladási naplóban az osztálya tanulóinak tanulmányi előmenetelét, órai magatartását, szorgalmát, a mulasztásokat ellenőrzi, - szoros kapcsolatot tart és együttműködik az osztályában tanító pedagógusokkal, - az éves munkatervet és az iskolavezetéstől kapott tájékoztató anyagokat áttanulmányozza, hogy naprakész információi legyenek az osztályát/ tanszakát érintő kérdésekről és iskolai programokról. Tájékoztatási kötelezettség: - az osztályát rendszeresen tájékoztatja az őket érintő, illetve az iskola életével kapcsolatos kérdésekről, feladatokról, programokról stb., a tanulmányaikkal összefüggő tájékoztató anyagokat ismerteti velük, - az első tanítási napon megtartja és dokumentálja a tanulók a munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatását, - a házirendet minden tanulóhoz eljuttatja, és az első tanítási napon ismerteti a legfontosabb előírásokat, - az SZMSZ-ben meghatározott módon rendszeresen tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, mulasztásairól, - az ellenőrző útján időben értesíti a szülőket, ha a tanuló teljesítménye gyenge valamelyik tantárgyból, - igazolatlan mulasztás esetén felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, hozzátartozóival ill. jelzi az intézményvezetés felé a problémát - a tanuló rosszulléte vagy egészségügyi probléma esetén tájékoztatja az igazgatóhelyettest, igazgatót és telefonon értesíti a szülőt, - az iskolai munkatervben meghatározott időben szülői-tanszaki értekezletet tart, probléma esetén –az igazgatóval való előzetes egyeztetés után – rendkívüli szülői értekezletet hív össze, - gondoskodik róla, hogy a szülők a házirend előírásait megismerjék, és a tanulmányokkal vagy az iskolai élettel kapcsolatos információk eljussanak hozzájuk, - tanulási kudarc vagy súlyos magatartási problémák esetén kezdeményezi az igazgatónál a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatfelvételt, és elkészíti az osztályfőnöki véleményt, - a hivatalos szerv megkeresésére haladéktalanul elkészíti az érintett tanulóról a pedagógiai véleményt. Adminisztrációs feladatok: Az előírt határidőre és pontosan elvégzi az osztályával kapcsolatos tanügy-igazgatási és egyéb adminisztrációs feladatokat: - a tanév elején a személyigazolványok alapján ellenőrzi a tanulók adatait (a lakcímek helyességét rendszeresen), a változásokat bevezeti a tanügyi dokumentumokba, - a tanügyi dokumentumokban a tanulói adatokat a személyigazolványokkal megegyezően állítja ki, és a változásokat azonnal bevezeti,
81/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
- ügyel arra, hogy a tanügyi dokumentumok bejegyzései, dátumai egyezzenek egymással és a titkárság által vezetett tanügyi dokumentumokkal, - félévkor és a tanév végén bevezeti az osztályzatokat és a mulasztásokat a tanügyi dokumentumokba, és beírja a megfelelő záradékokat, - pontosan nyilvántartja a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, a különleges gondozást igénylő, a nem magyar állampolgárságú, a menzás, az ingyenes oktatásra jogosult tanulókat, a kapcsolódó igazolásokat begyűjti, és az iskolatitkárnak átadja, - elkészíti az év eleji statisztikai felmérést, a félévi és az év végi statisztikákat, illetve az osztályösszesítő statisztikai adatlapot a KIR statisztikai adatszolgáltatásához, - a határozatokat a megfelelő záradékkal haladéktalanul dokumentálja a tanügyi dokumentumokban, - kiosztja, beszedi, és szükség esetén dokumentálja a különböző tanulói jelentkezési lapokat, nyilatkozatokat, igazolásokat,
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Az SZMSZ hatálybalépése A Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. 03.31. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2009. ……… napján jóváhagyott SZMSZ hatályát veszti. 2. Az SZMSZ felülvizsgálata Az SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Tatabánya, 2013. március 14. PH. …………………………………. Dezső Marianna igazgató
82/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény diákönkormányzata a 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat a véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………………. Zverger Dorottya a diákönkormányzat vezetője A Szervezeti és Működési Szabályzatot a szülői szervezet a 2013. március 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet a véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
…………………………………. Szluka Tibor a szülői szervezet képviselője
Aláírásommal tanúsítom, hogy a közalkalmazotti tanács a véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. …………………………………. Kiss Szilvia a közalkalmazotti tanács elnöke
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a 2013. március 27. napján elfogadta.
…………………………………. hitelesítő nevelőtestületi tag
…………………………………. hitelesítő nevelőtestületi tag
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Adatvédelmi Szabályzat Iratkezelési szabályzat
83/84
Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Tatabánya
Szervezeti és Működési Szabályzat, 2013
84/84