ERKEL FERENC GIMNÁZIUM ÉS INFORMATIKAI SZAKKÉPZİ ISKOLA, KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

ERKEL FERENC GIMNÁZIUM ÉS INFORMATIKAI SZAKKÉPZİ ISKOLA, KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Gyula, 1998 Kiegészítve, 2004

2

ERKEL FERENC GIMNÁZIUM ÉS INFORMATIKAI SZAKKÉPZİ ISKOLA

5700 Gyula, Kossuth tér 5. Tel./Fax: 06/66/ 463 118

Fenntartó: Gyula Város Önkormányzata

Az intézmény típusa: középfokú nevelési - oktatási intézmény

évfolyamai:

-középiskola négy évfolyammal -középiskola öt nyelvi évfolyammal

3

"DISCERE NON EST VITIOSUM, SED IGNORARE" "NEM A TANULÁS A SZÉGYEN, HANEM A TUDATLANSÁG" (Vergilius, Aeneis)

4

„Iskola a határon” Az Erkel Ferenc Gimnázium az ország keleti határszélén csendben megbúvó térség, Békés megye és Hajdú-Bihar megye déli részének rangos, nagy hagyományokkal rendelkezı iskolája. A megye nemcsak földrajzi, de gazdasági - társadalmi szempontból is az ország szélére került, s az itt élı emberek többsége a lemaradó, vesztes csoportok számát növelik az országban. Az esélynélküli, már - már kilátástalan helyzetet jól szemlélteti az elvándorlók, különösen az elvándorló értelmiségiek egyre növekvı száma. Gyula törekvı város. Az Erkel Ferenc Gimnázium tanárai pedig pontosan tudják, hogy az itt élı gyerekek számára a gazdasági tıke hiányában az igazi esélyt az életre egy erıs gimnázium, színvonalas oktatást végzı tantestülete adhat. Egy olyan iskola, amely nem fogadja el a lemaradást konzerváló határszéli helyzetet, meghaladja a provincializmust és olyan oktatást folytat, aminek eredményeként a térségben élı gyermekek ki fogják tudni használni még az egyesült Európából származó elınyöket is. Az Erkel Ferenc Gimnázium a jövıben is megfelel

az elvárásoknak. A siker legfontosabb feltétele adott: a tantestület

felkészült és vállalja a kihívást, a diákok jelentıs része szeret és/vagy akar tanulni, az iskola szép és jól felszerelt. Az új tantervünk kidolgozásakor két szempont vezetett bennünket. Értékvesztı, a jót sokszor megtagadó, egyre inkább eljellegtelenedı, amerikanizálódó világunkban meg akarjuk tartani az eddig is büszkén vállalt erényeinket: a minıségközpontúságot, a magas szintő elvárások és tudás tiszteletét, valamint azt az emberközpontúságot ami eddig is jellemezte munkánkat, a humanitás egyetemes és a magyarság nemzeti kötıdését. Fontos volt a tanterv összeállításakor a szülık valós elvárásainak alapul vétele, s erre építve olyan korszerőnek tartott tantárgy és oktatási szerkezet kialakítása, amely az állandó reformok ellenére (közepette) továbbra is segíti az egyetemek, fıiskolák sikeres elvégzését, s azt követıen is növeli diákjaink életesélyét.

Hisszük, hogy ez a törekvésünk többnyire eddig is sikerült, hisszük, hogy ezután is sikerül.

5

I. A gimnázium története

1948 elıtt

Gyula város elsı gimnáziuma 1903. szeptember elsején kezdte meg mőködését, 1905. szeptember 1-tıl már az elkészült, új gimnáziumépületben. A gimnázium megvalósítását a város lakosságának, a Wenckheim-családnak az alapító adakozása és az állami, városi költségvetési hozzájárulás tette lehetıvé. A 8 osztályos Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban évfolyamonként 1 osztály mőködött. Az iskolában, a diákoknak vallási felekezetre való tekintet nélkül lehetett tanulni (a lányoknak magántanulóként). A város és a környék oktatási, kulturális életének szerves részévé vált az 1911-tıl induló felnıttoktatásával is, ismeretterjesztı elıadásai is népszerőek voltak. Sajnos a világháború az iskolai életre kiköltözéssel, tanévrövidítéssel hatott, de a háború után a személyi és tárgyi feltételeket sikerült újra megteremteni és folytatódhatott újra a tanítás. 1945. Szeptember 1-tıl fokozatosan megszünt a gimnázium alsó négy évfolyama, azonban 1946-tıl megszervezıdött a fenıttoktatásba illeszkedı dolgozók gimnáziuma

1948 után

Az államosítás után a gimnázium 1950-tıl Erkel Ferenc nevét kapta, 4 évfolyamos gimnázium lett, humán és reál tagozatos osztályok indultak. Lányok is és fiúk is akadálytalanul beiratkozhattak, a létszám fokozatosan nıtt. (1960-ra 586 tanulója lett az iskolának.) 1959-tıl az elméleti képzés gyakorlati oktatással bıvült: ipari és mezıgazdasági jellegő elıképzés folyt (13 féle szakmában). Az egyre emelkedı tanuló létszám szükségessé tette a régi iskolaépület kibıvítését, 9 tanteremmel és egyéb helyiségekkel. 1963-tól indult az elsı szakközépiskolai osztály még zöldségtermelı szakkal, majd 1971-tıl már csak egészségügyi képzés folyt évfolyamonként 2 osztályban. Nyelvi, matematika, fizika tagozatos csoportok alakultak a gimnáziumi osztályokban. A 60-as években emelkedett a tanulmányi átlag, több tanulmány versenyen elıkelı helyezést értek el az 'Erkelesek', az egyre sikeresebb felvételi eredmények is önbizalmat adtak az iskolának és emellett hagyományt teremtve 1963 tavaszán megvalósul az iskola rendezésében az EDÜ: az

6 Erkel Diákünnepeken a régió diákjai mutathatják meg tehetségüket zenében, táncban, színjátszásban és egyéb kategóriákban. 1979-tıl a fakultáció (szabadon választott tantárgyak) bevezetését szaktantermek kialakításával valósította meg a gimnázium, már évfolyamonként 4 gimnáziumi és 2 szakközépiskola osztály volt, a tanulólétszám 900 fıvel tetızött. A 90-es évek változási megrengették az iskola helyzetét, háromfelé vált az intézmény: az állami Erkel Ferenc Gimnázium a 60-as években épült épületszárnyában folytatta tevékenységét, az egészségügyi szakközépiskolai osztályok más helyen önálló iskolává alakulva mőködtek tovább, a régi iskolaépületben a római katolikus Karácsonyi János Gimnázium alakult újjá.

1992-t követıen

1992. szeptember 1-jétıl 4 évfolyamos gimnáziumként folytatódott a tanítási programunk, évfolyamonként 3 osztállyal (1997-tıl 4 osztállyal). Nehézségekkel, válságos helyzetekkel terhes idıszak után következett 1997, amikor lényegében a korábbi helyen új épületet kapott az iskolánk. A kitartó tantestület a feltételek (osztálytermek, szaktantermek, tornacsarnok, felszerelés) megvalósulása nyomán ismét emelni tudja munkájának igényességét, minıségét. A város egyetlen önkormányzati gimnáziumaként megújult erıvel tud részt vesz a város közéletében.

7

Az iskolánk jelenlegi mőködésének áttekintése, 2000. szeptember 1-ig. . Az oktatásunk szerkezete, évfolyamokra, osztályokra, tantárgyakra épül. Nevelési és oktatási tervünk a 124/1978. (M.K.14) OM számú oktatási miniszteri utasítás alapján készült. Oktatási rendszerünk 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, melynél kötelezı tanórák, 3. évfolyamtól szabadon választott órák, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkoztatások keretében folyik az oktatás.

Kiemelt képzési irányaink (emelt óraszámmal): idegen nyelv (angol, német, francia) számítástechnika matematika magyar irodalom és nyelv történelem A színvonalas tanulmányi tevékenység végzéséhez rendelkezésre állnak a megújult és új oktatási eszközök, szaktantermek, laboratóriumok. A pedagógusok tanterv szerint szervezett munkáját a szakmai munkaközösségek segítik. Kiemelt szervezési és nevelési feladat hárul az osztályfınökökre. A tanórák ismeretanyagának elmélyítésére, a tudás, s képesség kipróbálására, érdeklıdésbıl és dicsıségszerzésbıl diákjaink tantárgyi háziversenyeken, szakkörökön vesznek részt, a legjobbak bekapcsolódnak az országos tanulmányi versenyekbe, valamint nyelvvizsgára jelentkeznek. Végzıs tanulóink közel 90 %-a felsıfokú tanulmányokra jelentkezik, 1996-ban a felvettek és jelentkezık aránya 55 % volt! Az intézményünk fıépülete felújítással és kiegészítéssel 1997. szeptember 1-jén került átadásra, a háromszintes épület mellé jelenleg épül a méltó tornacsarnok, sportudvar. A várost átszelı Élıvíz-csatorna mellett hangulatos és nyugodt környezet alakult ki az iskolánk körül, a városközpontban. 434 tanulónk 13 osztályban, több mint 50 tanulócsoportban bıvítheti tudását. 44 fıs tantestületünk az átalakulások, folyamatos változások közepette is igyekszik ırizni szakmai igényességét, hitelességét, aktivitását. Az iskola épületének végleges kialakítása lehetıvé teszi a régi, közvetlen iskolai légkör megerısödését.

8

II. Az Erkel Ferenc Gimnázium nevelési alapelvei

Az "emberi élet célja a boldogság" hirdették már az ókori bölcsek, vallották és vallják a felvilágosítók óta annyian. Alapvetı feladatunk és pedagógiai hitvallásunk kiinduláspontja, hogy ebben a szellemben célt és hitet adjunk diákjainknak, amely segíti a kudarcok elviselésében, amely megmenti ıket a kilátástalanság érzésétıl. A "gondolkodás erkölcsi tett" vallották a régi görögök. Elvárásuk napjainkban különösen idıszerő. Gondolkodni önmagunkról, gondolkodni környezetünkrıl, céljainkról, hogyanjainkról és miértjeinkrıl. A gondolkodás nemcsak a "boldog élet" megtalálásának eszköze, de emberi lényegünk meghatározó része is. A boldogságkeresés legalább annyi tragédiát hozott azokra, akik keresték, mint akik elutasították azt. A "boldogságkeresés" útján el kell jutni ahhoz a felismeréshez, hogy a harmonikus életet megszervezni akaró gondolkodást két fı alappillére a szerelem - szeretet és a munka. A szeretet az alapja a magánélet szervezésének, az élettárs megválasztásának és a születendı, várt gyermekben teljesedik ki, hagyományozódik tovább. Ezt az indíttatást elsısorban a családból kell diákjainknak magukkal hozniuk. Az iskola az értékek felismertetésben, megismertetésében

tudatosításban, befogadtatásában,

tiszteletében, tisztázásában,

élethelyzetek egyszóval

és a

élettechnikák gondolkodtatásra

késztetésben találja meg a feladatát. A munka az önmegvalósítás (boldogság) másik fı összetevıje, a közéletben történı sikeres szereplésünk meghatározója. Helyre kell állítanunk a munka tiszteletét és örömét. Ha mi tanárok hiszünk abban, amit csinálunk, s ez látszik is rajtunk, hitelesítjük vállalásunkat, mintát (példát) adunk és bizonyítjuk, hogy csak így van értelme minden tevékenységnek... A mindenki számára átadandó széles körő ismeretanyag és tudás a kötelezı minimum. Erre az alapra építhetıek fel a különféle gondolkodásmódok. Az ilyen szemléletre figyelı pedagógiai munka kizár minden "rossz íző" tekintélyelvőséget, értékközpontú marad és a gyakorlatban elınyt biztosít - a kinyilatkoztatással szemben - a diákkal együtt végzett közös munkában.

9

Nevelési céljaink, értékrendszerünk, feladataink

Iskolánk alapos ismerető, és erkölcsi tartással rendelkezı személyiség kialakulását segíti elı, mely által végzıs tanulónk képessé válik a változásokhoz való alkalmazkodásra. Figyelünk arra és teszünk azért, hogy olyan iskolai légkör alakuljon ki, melyben önálló és szabad gondolkodású egyénné váljanak a tanulóink. Valljuk, hogy elsıdleges fontosságú a tanórán végzett rendszeres és értelmes munka, ez és a tanórán kívüli iskolai szabadidıs tevékenység együttesen hat a harmonikus iskolai lét kialakulására. "Többet ér a derős rend, mint a riadt csend" Olyan feltételek megteremtésére törekszünk, melynél bizalomra épülve a tanulóink egyéni képességeinek és készségeinek fejlıdése egyre nagyobb lehet. Az emberközeli iskolai környezet kialakítását tőzzük ki célul, ezt lehetıleg indirekt pedagógiai eszközökkel valósítjuk meg, de a direkt nevelésrıl sem mondunk le. Tudatában vagyunk annak, hogy a személyes példának, a környezetnek igen nagy a nevelıi hatása. Az iskolánk lehetıségeihez mérten csökkenti az eltérı társadalmi környezetbıl jövı tanulóinál a mőveltségbeli hátrányokat, elısegíti a társadalmi beilleszkedés szabályainak elsajátítását, növeli a továbbtanulási esélyeket.

Személyiségfejlesztés

A tanulók személyiség – fejlıdését pedagógiai folyamat egészében kell kibontakoztatni. Az egységes, alapvetı követelmények és az ezekre épülı differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlıdésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontántapasztalataival összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A különbözı ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi,

10 önálló ismeretszervezési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez.

A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, az tanulók életkori, fejlettségi, szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók mőveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben.

A

serdülık

és

az

ifjak

képességeinek

fejlıdéséhez

szükséges

követelmények

meghatározásával ösztönözzük a személyiségfejlesztı oktatást. Ennek érdekében a pedagógiai program, a nevelési, tanítási-tanulási folyamat teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; problémamegoldó tanítási módszerünkkel fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési készségüket, eddzük akaratukat, a tanítás folyamatának egésze hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történı azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén – és mikroközössége (iskola) és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Az iskola törekszik a diákönkormányzat (DÖK) szervezeti megerısítésére, hiszen a tanulók az iskola élet szervezésébe, a tanulás – tanítási folyamat elıkészítésébe történı bevonás lehetıvé teszi számukra az elvárásoknak történı jobb megfelelés lehetıségét, s a közösség egészének nagyobb ösztönzésnek valóságát kínálja. Másfelıl biztosítja, hogy a felnıttek, a társadalom felıl érkezı elvárások megfogalmazása, tartalma találkozzon a

11 fiatalok életkori sajátosságaival, érdekeivel. A kettı kapcsolata a közös és eredményes munka lehetıségét és élményét kínálja.

A NAT közös követelményeire alapozott, a tanítási – nevelési folyamat egészébıl az alábbi (aktuális) területeket külön kiemeljük.

Hon és népismeret

Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék a kiemelkedı magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére.

A hon- és népismeret segítse elı harmonikus kapcsolat kialakítását s természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai

fejlıdés

során

létrehozott

eredményeket,

köztük

Magyarország

szerepét,

hozzájárulásait. Legyenek érdeklıdık, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környezı országokra, népekre. Ismerjék meg az európai egység erısödésének jelentıségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosaink az életében.

12

A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértık a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Szerezzenek információkat az emberiség közös (globális) – fıleg Magyarországot közelebbrıl érintı – problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, összefüggéseinek és megoldási lehetıségeinek a keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Egy mondatban összefoglalva, a Széchenyi István múlt században megfogalmazott, de ma is aktuális gondolatát követve: Európa számára magyaroknak, önmagunk számára európainak kell maradnunk.

A szociális hátrányok enyhítése

Az iskola képtelen a szociális hátrányokból fakadó esélykülönbségek megoldására. Annak mérséklésére mégis törekedni kell. A szerény eszközök nem a megoldás reményét, de legalább az erkölcsi alapállás tisztaságát, a szándék értékközpontúságát bizonyíthatják.

A hátrányok enyhítésének fı célja a tanulók tanulási folyamatba történı bekapcsolása, s együtt kell a leszakadók felzárkóztatására, s a tehetséges tanulók tudásának elmélyítésére figyelni.

Az iskola szervezeti kerete, mőködése az alábbi területen teszi lehetıvé a beavatkozást: -mentális problémák kezelése a tanulókkal, szülıkkel való elmélyült kapcsolattartás folyamatában; -felzárkóztató foglalkozás szervezése az érettségi tárgyakból; -emelt szintő képzések differenciált rendszerének kialakítása a tanítás folyamatába, s ehhez a pénzügyi fedezet biztosítása az Önkormányzat részérıl; -pályaorientációs tevékenység differenciáltabb, személyre szóló megszervezése az osztályfınök, szaktanár, s Nevelési Tanácsadó munkatársának bevonásával; -drog és bőnmegelızési programok szervezése; -iskolai alapítványok rendszerének bıvítése; -felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl;

13 -pályázatok készítése az esélyegyenlıség megteremtésének céljából; -késztetés a kollégiumi szállás igénybevételére; -a tankönyvtámogatás elosztásának az a módja, ami segít kiterjeszteni a kedvezményezettek körét; -ösztöndíjak létrehozása, anyagi alapjainak létrehozása.

Pedagógiai elgondolásaink

Arra törekszünk,... - hogy olyan rendszeres munkára ösztönzı légkör alakuljon, melyben az igényes diák megtalálja érdeklıdésének megfelelı területet; - hogy egyéni szabadságukat megırizve, egymásra figyelı, egymást tisztelı, tartást mutató személyiségek tevékenykedjenek a tanítási és tanításon kívüli programjainkban; - hogy jól képzett szakembereinkkel, valamint eszközeinkkel problémamegoldó gondolkodással bocsássuk útjára tanulóinkat, hogy felsıfokú tanulmányaikban és mindennapi életükben helyt álljanak; - hogy végzett diákjaink alapos ismeretekkel, képességekkel rendelkezzenek, hagyományaikhoz kötıdı, nyitott, megbízható emberként legyenek tagjai eljövendı közösségeiknek.

A legfontosabb értékeink, az értékes élethez

Eszmeiségünk

- A demokrácia az oktatási rendszerben is érvényesülhet. A tanulók törvényadta lehetıségei mellett is fontos, hogy az egyéni érdekek okos és megfontolt érvényesítésének képességeit alakítsuk ki és az ezirányú viselkedést fejlesszük diákjainknál.

14 - A hazához való kötıdés fokozatosan kialakuló természetes emberi érzés, melynek kialakulását türelemmel kell kezelnünk. A lakóhely, majd a bıvebb környezet megismerése, megismertetése hozzájárul hazánk megszerettetéséhez, hagyományaink fenntartásához. - A lelkiismereti és vallásszabadság tiszteletben tartása a különbözı világnézetőek közötti türelmesség csak egymás jobb megismerésében alakul ki. Az eltérı felfogások ismerete és elfogadása teszik teljessé az egyén életét, az értékdimenziókkal való összevetés pedig erısíti önmagunk értékrendjét.

Másokhoz való viszony

- Az emberi közösségnek, mint értéknek a felismerése alapvetı az egyén számára. Az ember harmóniája társas kapcsolatain keresztül valósul meg, a kapcsolatépítés és együttélés technikájának kialakításában az iskolának döntı szerepe van. - Az emberi méltóság, a becsületesség, az ıszinteség tesz bennünket egyenrangúvá társainkhoz mérten, e értékeket a személyes példamutatásunk teszi leginkább elfogadhatóvá diákjaink számára. - Korunkban - önérdekbıl is - az ember iránti együttérzés és segítés erısítése nélkülözhetetlen. Különféle társadalmi helyzetek, konfliktusok megbeszélése, az egyes esetekben való tevıleges részvétel helyes úton indítja el az egyént.

Az egyén önmagához való viszonya

- Az önmagunk és környezetünk iránti igényesség magát az emberi életet jelenti. Kialakulásánál a folyamat elsı szakaszában a tudatosság dominál, késıbb már a belsı értékrendszer vezérli a cselekvéseket. - Az önállóság, a felelısségteljes hozzáállás csak a megfelelı helyzetek, konfliktusok megoldásával alakul ki. A középiskola az önismeret, a problémamegoldás mélyítésével tehet eleget a feladatának, a fokozatosság és életkori sajátosság figyelembevételével.

15 Tudás, mőveltség

- A tudás és mőveltség emberi és társadalmi értékének megmutatása a kötelességeink közé tartozik. A tudás iránti vágy felkeltésével, fenntartásával, valamint a szépség felé való nyitottságunkkal olyan élményszerzı képességeket alakíthatunk ki, melyek a teljes élet kialakulását segítik. - Az értelmes, rendszeres munkavégzés során jön létre az a képességünk, mely alkalmassá tesz bennünket az önmővelésre és életrendünk fenntartására.

Egészséges életmód

- Harmóniában kell élni a természeti környezetünkkel!

Ez egyedi és társadalmi

szükségszerőség századunk végén. Értékes környezet nélkül nincs értékes ember. A környezet tudatos jobbítására kell törekednünk. Iskolánk - társadalmi szervezetként - ennek a tudatosságnak az eszköze. - A mozgás, az életfenntartás. A rendszeres mozgás a kiegyensúlyozott életet alapozza meg. Az iskolai testnevelés lehetıségének kihasználását minden diák /tanár/ számára természetessé tesszük. Az önkárosító tevékenységek terjedését kitartó türelemmel lehet csökkenteni, hisszük, hogy a megelızésnek és a segítı hozzáállásnak lehet eredménye.

Oktatási célrendszerünk "A gimnáziumban általános mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítı nevelés és oktatás folyik. A gimnáziumban

a

tizenegyedik

évfolyamtól

kezdıdıen

munkábaállást

elıkészítı

foglalkozásokat is tartunk." (Közoktatási törvény)

Az iskola a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztését tartja a középpontban:

16 - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó alapvetı eredményének közvetítése által, tekintettel a tanulók életkori sajátosságaira, adottságaira, s - az ismeretek elsajátítása eszköz is az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességek fejlesztéséhez, valamint - a nevelés-tanítás olyan folyamat, mely fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, illetve edzi akaratukat és hozzájárul életmódjuk, világszemléletük fokozatos kialakításához.

I. 1. A 4 évfolyamunk közül az elsı és a második évfolyamon a célunk az, hogy tanítási anyaguk minél életközelibb legyen - a nevelési értékeink szem elıtt tartásával. Társadalomközpontú szemléletünk a társadalmi folyamatok, jelenségek láttatásán túl a részvételi képesség kialakítását is jelenti. A mindennapi életben, a közéletben, valamely szakterületen felhasználható tájékozottság a megalapozott tudáson nyugszik.

I.2. Harmadik és negyedik évfolyamon a felsıfokú tanulmányokat megcélzó tanulóink számára

képzésünk

tudományközpontúvá

válik;

mind

a

társadalom

-

mind

a

természettudományi tantárgyaknál cél a jelenségek mélyebb értelmezése, az ismeretanyag bıvítése. Ugyanakkor lehetıséget kínálunk a gyakorlatiasabb tudás kialakítására is: olyan tantárgyak nagyobb arányú oktatásával, melyek eszközt jelentenek a végzıs diákjainknak, így különösen a számítástechnika, az idegen nyelvek tantárgyak által.

II. Oktatásunk módszerei eredmény- és folyamatszemléletőek is egyaránt. Az eredményszemléletünkben a tanár ismeret- és értékátadó, ellenırzı tevékenységén van a hangsúly, a tanítási folyamat végén fontosnak tartjuk, hogy tud-e vagy sem a tanulónk. A folyamatszemlélet számunkra azt jelenti, hogy a tanuló önálló megismerési tevékenysége van elıtérben, a tanulási folyamatban a tevékenykedtetés révén önállóan alakuljon gondolkodási mőveletei, készségei, s a tanuló önmaga is méri fejlıdését. Mindkét

szemléletet

szükségesnek

tartjuk

munkánk

eredményességéhez,

de

természetesen alkalmazkodunk a tanulók életkori adottságaihoz, az iskolai ismeretanyaghoz.

17

III. Iskolánk képzési rendje

A képzés jellemzıi

I. szakasz: 2002-03-as tanévig bezárólag a képzésünk "Az oktatási miniszter 124/1978. (M.K.14) OM számú utasítása a gimnáziumi nevelés és oktatás tervének jóváhagyásáról és bevezetésérıl" alapján, valamint a 41/1985. (X.5.) MT számú rendelethez kiadott óratervek szerint folyik, 1998. szeptember 1-jétıl 185 napos tanítási idıvel.

II. szakasz: 2000. szeptember 1-jétıl a 2008/09-es tanévig a 'régi' és 'NAT-os' tantervekre, illetve a vonatkozó érettségi vizsgaszabályzatra épül az 'átmeneti' képzésünk, helyi tantervünk. Ebben az idıszakban szükség szerint kiegészítı, felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk eljuttatni tanulóinkat az alapvizsgára.

III. szakasz: 2006. szeptember 1-jétıl a NAT és az érettségi vizsgaszabályzat figyelembevételével kialakított helyi tanterv szerint végezzük oktatásunkat. (1., 2. táblázat) Módosítás: II. szakasz: 2000. szeptember 1-tıl 2005/2006-os tanévig a kerettantervnek megfelelı, átvizsgált helyi tantervre épül.

III. szakasz: „2006/2007. tanévtıl 2011/2012. tanévig a csökkentett tananyagú, elıirt óraszámú helyi tanterv szerint folyik a tanítás. IV. szakasz: 2012/2013. tanévtıl felmenı rendszerben életbe lép a 2003. évi módosítású Közoktatási Törvény által módosított helyi.tanterv.( II. táblázat)

18

A képzés rendje a 'régi' tanterv alapján

I. szakasz óraszerkezete kötelezı tanórákra, szabadon választott tantárgyak többletóráira és a csoportbontások óráira bontható (3., 8. táblázat). A 9-12. évfolyam kötelezı tantárgyai és óratervei MKM rendelete szerint adottak (4/a, 5/a, 6/a, 7/a. táblázat).

Alapképzésünk a következı irányokkal egészül ki (4/b, 5/b, 6/b, 7/b táblázat) - tagozat:

számítástechnika

9-12. évfolyamig, 1 csoport

- emelt óraszámú képzés: emelt angol nyelv 9-12. évfolyam, 2 csoport emelt német nyelv

9-12. évfolyam, 2 csoport

emelt francia nyelv


speciális angol nyelv 9-12. évf. 1 csoport emelt matematika


emelt magyar

9. évfolyam, 1 csoport

emelt történelem

10. évfolyam, 1 csoport

- kiegészítı ismereteket nyújtó szabadon választott tantárgyak (fakultáció) a 11-12. évfolyamon, 1 csoporttal (6/b, 7/b táblázat): matematika

történelem

magyar

biológia

fizika

ének-zene

technika

környezetvédelem

olasz nyelv

latin nyelv

mővészettörténet

számítástechnika

vállalkozói ismeretek

Osztályok csoportba szervezését 3 tantárgyból alakítjuk ki, a 9-12. évfolyamon (4/c, 5/c, 6/c, 7/c, 8. táblázat) matematika idegen nyelvek testnevelés

19

A tagozatra és a szabadon választott tantárgyakra is külön csoportokat szervezünk, a csoportok megalakításának feltétele a legalább 8 fıs (max. 14 fıs) jelentkezési létszám. Tanórán kívüli tevékenységünk kínálata széleskörő: - tanulmányi versenyek szervezése, - érettségi vizsgára felkészítı szakkörök, - felvételi vizsgára felkészítı szakkörök, - nyelvvizsgára felkészítı szakkörök, - mindennapos testedzést biztosító sportkörök, - sportági körök, - énekkari foglalkozás, - színjátszó kör, - iparmővészeti kör, - tanulmányi kirándulások, - vízitábor, honismereti tábor, sítábor, - külföldi testvériskolákba tanulmányutak.

Képzés az átmeneti idıszakban

II. képzési szakaszban, az átmeneti idıszakban a hozzánk jövı tanulókat, akik 1-6. évfolyamig a régi tanterv szerint tanultak, csoportfoglalkozások és felzárkóztató foglalkozások kialakításával készítjük fel az alapvizsgára, érettségi vizsgára (9. táblázat).

A képzés rendje 2000. szeptember 1-tıl

A III. szakaszban oktatásunk helyi tantervek szerint folyik:

20 • 9-10. évfolyamon a Nemzeti Alaptantervre, mint kerettantervre, az alapmőveltségi általános vizsgakövetelményekre, az érettségi általános vizsgakövetelményekre épülnek a tanterveink; szem elıtt tartva kiemelt irányainkat, • 11-12. évfolyamon a közép és emelt szintő differenciált csoport-foglalkoztatással, az érettségi általános követelményrendszerét veszi alapul tantervrendszerünk, a kiemelt irányainkat is tekintve (10., 11. táblázat).

9-10. évfolyam képzésében kiemelt képzési irányok hatják át alapképzésünket. A kiemeltség többletóraszámokat, választható foglalkozásokat jelent az egyes irányokban. Kiemelt tantárgyak: idegen nyelv (angol, német, francia) matematika számítástechnika magyar irodalom és nyelv történelem

Mőveltségi területek, tantárgyak a 9-10. évfolyamon. (12-13. táblázat)

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) által tekintett mőveltségi területekbıl az alábbi tantárgystruktúrát alakítjuk ki; • Anyanyelv és irodalom területet a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében tanítjuk. • Élı idegen nyelv területen 6 nyelvi tantárgy osztozik: angol, német, francia, olasz, orosz, latin nyelv. • Matematika terület önálló tantárgyat jelent • Ember és társadalom területet a történelem, társadalmi-, állampolgári- és gazdasági ismeretek önálló tantárgyak lesznek, míg az emberismeret területet az osztályfınöki foglalkozás integrálja. • Ember és természet terület 3 elkülönülı tantárgyként épül oktatási rendszerünkbe - fizika, kémia, biológia és egészségtan tantárgyakként. • Földünk és környezetünk területet a földrajz tantárgy jelenti. • Mővészetek területtel 2 részben foglalkozunk - az ének-zene tantárgy és a vizuális kultúra, mozgóképkultúra, médiaismeret mint komplex tantárgy foglalkozik a témakörrel.

21 • Informatika terület iskolánkban a számítástechnika tantárgy oktatását jelenti egyrészt, másrészt a könyvtárhasználat ismeretkört az osztályfınöki foglalkozás integrálja. • Életvitel és gyakorlati ismeretek terület vonatkozásában a technika és háztartástan ismeretanyagot egy tantárgyként tanítjuk, míg a pályaorientációval az osztályfınök foglalkozik. • Testnevelés és sport terület a testnevelés tantárgy keretébe kerül . Így a fentiek szerint 15 tantárgyat oktatunk (az idegen nyelveket egy tantárgynak számítva), komplex tantárgyként szerepel a biológia és egészségtan, vizuális kultúra - mozgóképkultúra - médiaismeret technika - háztartástan emberismeret - pályaorientáció - könyvtárhasználat

Az iskolánkat választó tanuló 2 idegen nyelvet tanul: I. idegen nyelv

-

angol nyelv vagy német nyelv

II. idegen nyelv

-

francia nyelv vagy német nyelv vagy olasz nyelv vagy orosz nyelv vagy latin nyelv.

Nevelı-oktató hatásunk növelése érdekében a 9-10. évfolyamon csoportokra bontjuk az osztályokat, az alábbi tantárgyaknál I. idegen nyelv

(9-10. évfolyamon összesen 16 csoport)

II. idegen nyelv


matematika


számítástechnika

(9-10. évfolyamon összesen 16 csoport) /13. táblázat/

A fenti csoportszámokban benne vannak a kiemelt képzéső csoportok is: emelt idegen nyelvő

12 csoport

emelt matematika képzéső

2 csoport

számítástechnika tagozatos

2 csoport

22 Mindkét évfolyamon tervezett osztályfınöki foglalkozásokon az emberismereti, pályaorientációs, könyvtárhasználati ismeretanyag is feldolgozásra kerül a rendszeres osztályfınöki feladatok mellett. Az osztályfınök munkáját segíti a könyvtáros, az igazgatóhelyettes és meghívott szakelıadó.

Tantárgyszerkezetünk a 11-12. évfolyamon. (14. táblázat)

Ezen évfolyamokon az elızı évfolyamok képzésére is építve igyekezünk széles körő tantárgykínálatot felállítani. 14 tantárgy stúdiumaira várjuk tanulóinkat (a 6 idegen nyelvet 1 tantárgynak véve), terveink szerint a kötelezı érettségi vizsgatantárgyak mellett még 5 antárgynál választható az emelt szintő képzés. A tanulónak a kínálatból legalább 7 tantárgyat kell választani tanulásához, az egyes tantárgyak esetén a közép szintő vagy emelt szintő képzés mellett dönthet. Magyar, matematika, történelem, egy választható idegen nyelv, még egy választható idegen nyelv, testnevelés és egy természettudományi tantárgy jelenti a 7 tantárgyat. A tanuló ezeken túl választhat 8. stb. tantárgyat. Tehát a 7. tantárgy megválasztása az úgynevezett természettudományi blokkból valósul meg: biológia, fizika, földrajz, kémia tantárgyak közül legalább egyet kell választani a tanulónak, közép vagy emelt szinten.

A két évfolyamon is tartunk osztályfınöki foglalkozásokat (nem tantárgyként), ugyanis a tanulók változatos tantárgyi irányválasztásai esetén nem mondhatunk le az osztályfınök koordináló, összekötı, ellenırzı - nevelıi (!) - szerepérıl, valamint szükségesnek tartjuk az osztályfınöki folyamatosságot az elızı tanévek folytatásaként.

Szeretnénk az emelt szintő képzés választását ösztönözni azzal is, hogy ha legalább egy "emeltes" képzésen vesz részt a tanuló, akkor matematika tantárgyból közép szinten egy órával kevesebb órája lesz.

Vállalkozói ismeretek, környezetvédelmi tantárgyak által olyan ismeretekkel és készségekkel vértezzük fel hallgatóinkat, melyeket korunkban lépten-nyomon használni tud. (Késıbb e két tantárgyat érettségi tantárgyként is szeretnénk elismertetni.)

23

Nyelvi elıkészítı évfolyam (0. évfolyam) A bevezetés célja: a középiskolás korosztály idegen nyelvtudásának emelése, hiszen Magyarország a most csatlakozó 10 uniós ország közül szinte az utolsó helyet foglalja el. Esetünkben ez a 0. évfolyam végén a kozépfokú „C” típusú nyelvizsga elérést jelenti, az angol nyelvet már tanultak körében. Ezt elsısorban az emelt szintő érettségi vizsga sikeres letételével kívánjuk elérni. A kezdık esetében ez legkésıbb a második tanév végére fog sikerülni. Az idegen nyelven kívől fontos célunk a logikai – problémamegoldó gondolkodás készségének fejlesztése. A matematika tárgy alatt ezért nem a késıbbi gimnáziumi tananyag 9. évfolyamon történı megtanítását értjük. Informatika terén az elsı év végére minden tanuló sikeresen leteheti az ECDL vizsgát, amelynek letétele nem kötelezı, de ajánlott. A tanítás mind a 7 tantervi modul elvégzését célozza. Az állóképesség fejlesztését a heti 4 óra testnevelés és a néptáncoktatással kívánjuk elérni. A tanulók szóbeli és írásbeli fogalmazáskészségének javítását, fejlesztését szolgálja a kommunikáció tantárgy bevezetése.

Angol nyelvi csoportok tanterve,tanmenete

TANMENET az angol nyelvi elıkészítı évfolyam számára

Alsó középhaladó szint Heti 15 óra

Tankönyvek:

Channel Your English Pre-Intermediate / Intermediate (mm publications) Plus, Plus Extra Pre-Intermediate / Intermediate (mm publications)

Kiegészítı anyagok:

Graded Readers (mm publications) + Activity Books Spotlight on Britain (Oxford English)

Kommunikációs szándékok

25 Nyelvi készségek Hónap

Óraszám

Témakör, szókincs

Hét

B: beszédkészség

Nyelvi

H: hallás utáni értés

kifejezıeszközök

O: olvasott szöveg értése Í: íráskészség

Szeptember

1-15.

Bemutatkozás, bevezetés Köszönés, utasítások az angol órán

1.

Angol nyelvő országok, Nagy-Britannia részei Ismétlés: Past and present tenses, Present Perfect, Comparison of Adjectives

2.

16-22.

CHANNEL YOUR ENGLISH PRE-INTERMEDIATE Unit 1. Window on the World Országok, népek

Szokásos és ideiglenes cselekvések

Present Simple

Szokások, életmód

O: újságcikk (igaz-hamis)

Present Continuous

H: Rádiómősor, baráti beszélgetés

Past Simple

B: személyes információ Í: bemutatkozó e-mail 23-29.

Unit 2. How Strange! Múltbeli események, élmények

Történetmesélés

Past Continuous

26 elmesélése

O: személyes beszámolók

Idıhatározói

Érzelmek kifejezése

H: rádiómősor (információ kiszőrése)

mellékmondatok

B: történetmesélés képek alapján Í: elbeszélés

3.

30-35.

PLUS PRE-INTERMEDIATE Unit 1. What I look like

Í: Személyleírás H: igaz-hamis, táblázatkitöltés B: szerepjáték

36-39.

40-46.

PLUS EXTRA PRE-INTERMEDIATE

B: bemutatkozás, bemutatás

UNIT 1. The Borrowers

O: TV sorozatok

CHANNEL… Unit 3. Food for Thought Étkezési szokások

Mennyiségek kifejezése

Mennyiség

Étteremben

O: weboldal (táblázatkitöltés)

kifejezése

Vegetarianizmus

H: párbeszédek (egyedi információ

(some, any, much,

kiszőrése)

many, a lot of, few,

B: éttermi rendelés

little)

Í: újságcikk a hazai étkezési

’too, enough’

szokásokról 4.

47-52.

PLUS Unit 2. All about me

O: bemutatkozó levél

27 B: személyes adatok közlése Í: baráti levél 53-56.

57-63.

PLUS EXTRA Unit 2.

O: foglalkozások leírása

Would you like to do this job?

B. állásinterjú

CHANNEL… Unit 4. Time on your hands Mindennapi tevékenységek

O: interjú (igaz-hamis)

Present Perfect

Hobbi, szabadidıs tevékenység

H: telefonbeszélgetések

Függı kérdések

B: párbeszéd a közelmúlt eseményeirıl, élményekrıl Í: e-mail, információkérés

64-69.

Ismétlés: Units 1-4. Nagydolgozat

70-76.

CHANNEL… Unit 5. Get the message Kommunikáció

Tárgyak, személyek meghatározása

Vonatkozó

Nyelvek

Szokásos cselekvések a múltban

névmások

Mobiltelefon, Internet

O: újságcikk (globális értés,

’used to’

információ kiszőrése)

28 H: rádiómősor, monológ B: szerepjáték Í: e-mail (weboldal leírása)

77-82.

PLUS Unit 3.

B: elınyök, hátrányok, preferencia

Places I’ve been to

kifejezése Í: földrajzi hely leírása

83-90.

PLUS EXTRA Unit 3.

O: bekezdések címének azonosítása

Scotland SPOTLIGHT ON BRITAIN: Scotland Országismeret. Skócia

7.

91-97.

CHANNEL … Unit 6. Urban Life Városi élet

Összehasonlítások

Melléknév fokozása

A világ nagy városai

Földrajzi hely leírása

Hasonlító

O: könyvrészlet

mondatok

H: idegenvezetés B: szerepjáték: vidék és város összehasonlítása Í: brosúra

29 98-101.

SPOTLIGHT ON BRITAIN Oxford and Cambridge Országismeret: híres egyetemi városok

102-108.

CHANNEL … Unit 7. Bon voyage! Utazás


’must/ mustn’t’

Közlekedés

információ kiszőrése)

’can/ can’t’

H: párbeszédek

’have to/ don’t have

B: szerepjáték: engedély,

to’

kötelezettség, tiltás kifejezése

’need to / don’t

Í: levélírás

need to / needn’t’

8.

’should /shouldn’t’

109-114.

115-118.

November 9.

119-125.

PLUS Unit 4.

H: párbeszéd a nyaralásról

On holiday

Í: baráti levél

PLUS EXTRA Unit 4.

O: brosúra

Shop till you drop in New York

B: útbaigazítás

CHANNEL… Unit 8. Down to Earth Környezetvédelem

Jövı idı kifejezése

Future Simple

Mit hoz a jövı?

Ígéretek, kérések

Idıhatározói

Technika

O: újságcikk

mellékmondatok

30 Őrutazás

H: párbeszéd, monológok

’be able to’

B: találkozó megbeszélése Í: rövid újságcikk 126-131.

PLUS Unit 5.

H: leírás

An imaginary world

B: történetmesélés Í: kitalált történet

132-135.

PLUS EXTRA Unit 5.

O: ókori mítosz

King Midas 136-141.

Ismétlés Units 5-8. Nagydolgozat

142-144.

SPOTLIGHT … A Tale of Canterbury Országismeret: Thomas Becket élete

145-151.

CHANNEL … Unit 9. Cash in hand Pénzváltás

Vásárlás

Infinitive

Vásárlási szokások

Tetszés/nemtetszés kifejezése

-ing form

O: brosúra (globális értés, információ kiszőrése) H: monológok, felmérés B: szerepjáték – bankban, üzletben Í: vásárlói vélemény

31 11.

152-157.

158-161.

PLUS Unit 6.

B: parti szervezése

Let’s celebrate

Í: baráti levél

PLUS EXTRA Unit 6.

O: bekezdéscímek azonosítása

Esala Perahera

162-168.

CHANNEL … Unit 10. Oldies but goodies Autók

O: CD borító

Szenvedı szerkezet

Zene

H: rádiós vetélkedı

(Past Simple,

Híres emberek

B: szerepjáték

Present Simple)

Filmek

Í: filmismertetés

PLUS Unit 7.

Í: filmismertetés

Films I’ve seen

B: szerepjáték: moziban

PLUS EXTRA Unit 7.

O: témák azonosítása, sorrend

Special effects

felállítása

12. 169-174.

175-178.

December 13.

179-185.

CHANNEL… Unit 11. A good sport Sports and games

Talking about consequences

Conditional Type 1

Fitness

Conditions and their results

’if, when’

Expressing possibility

’may, might, could’

32 O: újságcikk (hibakeresés) H: rádióinterjú B: elınyök és hátrányok megvitatása Í: esszé – elınyök és hátrányok

186-191.

14.

192-195.

196-202.

PLUS Unit 8.

Í: megtörtént eset leírása

My everyday exoeriences

B: beszélgetés iskolai élményekrıl

PLUS EXTRA Unit 8.

O: e-mail

Down with the Flu

B: szerepjáték – betegség, panaszok

CHANNEL… Unit 12. Working your way Tanulmányok

Összehasonlítás

’so, neither, too,

Foglalkozás, karrier

Közös és különbözı dolgok

either’

azonosítása

Present Perfect

O: interjú (témák azonosítása)

Continuous

H: állásinterjú B: szerepjáték: állásinterjú Í: önéletrajz

33 203-208.


15.

209-215.

CHANNEL Unit 13. Health matters Egészség és betegség

Meglepetés kifejezése

Tagadó kérdések

Tanácsok

Tanácskérés- és adás

Ugye-kérdések

Problémák kifejezése

Visszaható

O: újságcikk (bekezdéscímek

névmások

azonosítása) H: telefonbeszélgetés, monológ B: szerepjáték: orvosnál, kórházban, gyógyszertárban

216-225.

SPOTLIGHT…The Swan of Avon Országismeret: Shakespeare élete Shakespeare in Love – video

16.

226-232.

CHANNEL… Unit 14. In person

34 Emberek jellemzése

Elképzelt helyzetek

Conditional Type 2

Belsı tulajdonságok

Óhaj kifejezése

Óhajtó mondatok

O: személyiségteszt H: baráti beszélgetés, rádióinterjú (globális értés, információ kiszőrése) B: pármunka, csoportmunka Í: jellemzés

233-238.

PLUS Unit 9. Our green world

B: információcsere Í: hivatalos levél

17.

239-242.

PLUS EXTRA Unit 9.

O: kérdıív

Save the Tiger

243-249.

CHANNEL… Unit 15. Watch out! Balesetek

Érdeklıdés, meglepetés kifejezése

Felkiáltó mondatok

Természeti katasztrófák


Past Perfect

információ kiszőrése) H: rádióinterjú B: szerepjáték – együttérzés kifejezése

35 Í: rövid elbeszélés

250-256.

CHANNEL… Unit 16. On holiday Nyaralás

Információcsere

Szállodában

O: újságcikk (globális értés, információ kiszőrése) H: monológok, párbeszéd (globális értés, információ kiszőrése) B: szerepjáték: szállodában Í: hivatalos levél, e-mail

257-262.


263-270.

FÉLÉVI BESZÁMOLÓK Ovasási, hallgatási, beszéd- és íráskészséget ellenırzı feladatok (PLUS és PLUS EXTRA Unit 10. feladatainak felhasználásával)

271-278.

HÁZI OLVASMÁNY H.Q. Mitchell: In the Year of the Dragon

Függı beszéd

36 Szövegértés ellenırzése, Activity Book feladatai

279-282.

SPOTLIGHT… Magic Circles (Stonehenge) Országismeret

Február

283-290.

CHANNEL YOUR ENGLISH INTERMEDIATE Unit 1. On your marks

20.

Sport és szabadidı

Szokásos és ideiglenes helyzetek,

Present Simple

cselekvések

Present Continuous


Gyakoriság

H: globális értés, egyedi információ

kifejezése

kiszőrése B: javaslatok Í: e-mail 291-298.

Unit 2. Go for it! Múltbeli események elmesélése

Idıpont megjelölése

Past Simple

Elbeszélés

Past Continuous

O: elızetes következtetések

Prepozíciók –

ellenırzése

idıkifejezés

H: interjú B: történet képek alapján

37 Í: rövid elbeszélés adott témáról 21.

299-308.

309-316.

PLUS INTERMEDIATE Unit 1. People

H: képek azonosítása

PLUS EXTRA INTERMEDIATE

B: személyleírás

Unit 1. The Queen of Crime

Í: személyleírás

CHANNEL… Unit 3. What are you like? Emberek külsı leírása, jellemzése

Összehasonlítás

Present Perfect

Egyetértés, egyet nem értés kifejezése

Simple


Present Perfect

H: feleletválasztás

Continuous

B: képek összehasonlítása Í: baráti levél 22.

317-322.


323-326.

SPOTLIGHT ON BRITAIN : Országismeret: Wales

23.

327-334.

CHANNEL… Unit 4. Learning Zone Oktatás


Future Simple

Kötelezettség, tiltás, szükségesség

Future Continuous

kifejezése

’going to’

O: feletválasztás

Future Perfect

38 H: globális értés, beszélı azonosítása

’must, have to,

B: beszélgetés az iskoláról

need’

Í: baráti levél 335-344.

PLUS… Unit 2. Places, buildings


PLUS EXTRA Unit 2. Museums in New York

B: lakóhely leírása Í. Hely/ épület leírása

Március

345-352.

24.

CHANNEL… Unit 5. The place to be Emberek, tárgyak, helyek meghatározása

Udvarias kérés kifejezése

Defining and Non-

O: elızetes következtetések

defining Relative

ellenırzése

Clauses

H: igaz-hamis állítások B: szerepjáték – információcsere Í: brosúra

25.

353-355.

Harry Potter and the Philosopher’s Stone - film

356-365.

PLUS… Unit 3. Everyday Life


PLUS EXTRA Unit 3. Dear Diary

B: szerepjáték – mindennapi helyzetek Í: baráti levél

366-373.

CHANNEL… Unit 6. What on Earth? Környezeti problémák

Lehetıség kifejezése

Conditionals

Feltételes mondatok

Types 1, 2 and 3

O: bekezdések sorrendbe rakása

39 H: feleltválasztás B: preferencia kifejezése Í: információ adása levélben 26.

374-383.

PLUS… Unit 4. Strange events

H: rádiómősor

PLUS EXTRA Unit 4. The Bermuda Triangle

B: elbeszélés képek alapján Í: elbeszélés

384-389.


27.

390-397.

CHANNEL… Unit 7. That’s spooky! Múltbeli cselekvések és történések idırendjének kifejezése

Eseménysorok elbeszélése

Past Perfect Simple

Pozitív/ negatív reagálás

Past Perfect

O: hiányos szöveg kiegészítése

Continuous

H: rádiójáték

idıkifejezések

B: történetmesélés képek alaoján Í: elbeszélés 398-406.

PLUS… Unit 6. Advertising

H: igaz/ hamis állítások

PLUS EXTRA… Unit 6. Terrain Interactive World Atlas

B: szerepjáték (hirdetés) Í: hivatalos levél

Április 28.

407-414.

CHANNEL… Unit 8. Teen age Tizenévesek problémái

Preferencia, vélemény kifejezése

’had better’

Javaslat, tanácskérés és –adás

’would rather’

40 O: kiegészítendı kérdésekre

should+ present and

válaszadás

perfect infinitive

H: személyiségteszt B. problémák megbeszélése Í: tanácsadó levél 415-423.

PLUS… Unit 7. News Reports

H: kiegészítendı kérdésekre

PLUS EXTRA Unit 7. It was on the news

válaszadás B: balesetek Í: újságcikk

29.

424-431.

CHANNEL… Unit 9. What a laugh! Humor

O: hiányos szöveg kiegészítése

May, might, could,

Lehetıség kifejezése

H: egyedi információ kiszőrése

must. Can’t,

Következtetések

B: következtetés képek alapján

couldn’t+ present

Í: rövid újságcikk

and perfect infinitive

432-437.


30.

438-445.

CHANNEL… Unit 10. That’s Life! Kultúra és életmód

Bocsánatkérés és annak elfogadása

Passive Voice 1.

O: újságcikk (következtetés)

Present Participle

H: következtetés ellenırzése

41 B: képleírás Í: rövid újsághír 446-453.

Unit 11. Job-hunting Álláskeresés

Magyarázat kérése, adása

Infinitive or –ing

A munka világa

O: újságcikk (egyedi információ

form?

kiszőrése)

Passive Voice 2.

H: beszélı azonosítása B: szerepjáték Í: álláspályázat – hivatalos levél 31. 454-462.

PLUS… Unit 8. Entertainment

H: rádiómősor – képek

PLUS EXTRA Unit 8. Andrew Lloyd Webber musicals

hozzárendelése B: szerepjáték Í: rövid tudósítás

463-470.

CHANNEL… Unit 12. Hi-tech Modern technika

Köszönet

Mőveltetı szerkezet

Célhatározói szerkezetek

Infinitive of

O: bekezdések azonosítása

purpose

H: egyedi információ kiszőrése

For+ -ing form

B: elınyök és hátrányok

42 Í: tudósítás

Május

471-476.

32.


477-480.

SPOTLIGHT… Northern Ireland Országismeret: Észak-Írország

33. 481-488.

CHANNEL… Unit 13. Showbiz Szórakozás

Információkérés

Szabadidı eltöltése

O: globális értés

Függı beszéd

H: szituációs párbeszédek B: információcsere Í: hivatalos levél 489-496.

Unit 14. Connecting People Média, telekommunikáció

Óhaj kifejezése

Óhajtó mondatok

Ok-okozati viszonyok

Unreal past

O: bekezdéscímek azonosítása H: témák azonosítása B: szerepjáték 34.

Í: értekezı fogalmazás 497-505.

PLUS… Unit 12. Education

H: rádiómősor

43 PLUS EXTRA… Unit 12. EFL Centre Bournemouth

B: vita Í: értekezés (felsıoktatás9

506-513.

CHANNEL… Unit 15. Travellers’ Tales Utazás

Sajnálat, panasz kifejezése

Conditional Type 3

O: globális értés, bekezdések

Óhajtó mondatok

azonosítása H: beszélı azonosítása B: képleírás 35.

Í: panaszos levél 514-520.


521-528.

KIMEMETET MÉRİ KOMPLEX VIZSGATESZT Olvasás, írás, beszéd és hallott szöveg értésének készségét mérı feladatok

36.

(Plus és Plus Extra Units 5,9, 10, 11 felhasználásával)

529-536.

Házi olvasmány: Jules Verne: Captain Grant’s Children Szövegértés ellenırzése, Activity Book feladati

537-542.

SPOTLIGHT…. Liverpool and the Beatles Országismeret Video: A Hard Day’s Night

44

37.

543-555.

Nyelvi játékok, rejtvények

TANMENET az angol nyelvi elıkészítı évfolyam számára Kezdı szint Heti 15 óra

Tankönyvek:

Channel Your English Elementary / Pre-Intermediate (mm publications) Plus, Plus Extra Elementary/ Pre-Intermediate (mm publications)

Kiegészítı anyagok:

Graded Readers (mm publications) + Activity Books Spotlight on Britain (Oxford English)

45

Kommunikációs szándékok Nyelvi készségek Hónap

Óraszám

B: beszédkészség

Témakör, szókincs

Nyelvi kifejezıeszközök

H: hallás utáni értés

Hét

O: olvasott szöveg értése Í: íráskészség

Szeptember 1-4.

CHANNEL YOUR ENGLISH ELEMENTARY Hello!

1.

Angol nyelvő országok

B: köszönés

Határozatlan névelı: a/an

Nagy-Britannia részei

H: számok, egyszerő utasítások

2. szem. Felszólító mód

Számok, színek

megértése

Kifejezések az angol órán

5-12.

Unit 1. What’s Your Name? Bemutatkozás

H:emberek azonosítása

Létige: to be

Emberi kapcsolatok

O: rövid újságcikkbıl információ

Birt. melléknevek

Országnevek, nemzetiségek

keresése

(my, your, stb.)

Az angol ábécé

B: személyes információcsere

Kérdı névmások

Í: partner leírása

46 2.

13-20.

21-28.

Unit 2. How’s Work? Foglalkozások neve

O: újságcikk

Present Simple

Napirend,programok

H: idıpontok kiszőrése párbeszédbıl

(kijelentı m., kiegészítendı

Óra

B: párbeszéd napi tevékenységekrıl

kérdések)

A hét napjai

Í: e-mail

Idıkifejezés elöljárószókkal

Szabadidıs tevékenységek,

Tetszés, nemtetszés, óhaj kifejezése

Present Simple

Szórakozás

Véleménynyilvánítás

(tagadás, kérdés)

Gyakoriságot kif. határozószók

Képesség kifejezése

’can’ segédige

Unit 3. Have a Good Time!

O és H: interjú B: beszélgetés szabadidıs tevékenységrıl Í: grafikon értelmezése 3.

29-36.

Unit 4. Nearest and Dearest Családi kapcsolatok

Birtoklás kifejezése

Külsı leírás

Külsı megjelenés leírása, azonosítás

Személyes tárgyak

O: újságcikk H: párbeszédek (azonosítás) Í: a család bemutatása

37-42.


47

4.

43-48.

49-54.

PLUS ELEMENTARY Unit 1.

B: párbeszéd

Present Simple

About Myself

H: információ kiszőrése párbeszédbıl

Birtokos melléknevek

Személyes információ közlése

Í: bemutatkozó levél

’can’

Unit 2. My Town

H: kiegészítés

Present Simple

Lakóhely ismertetése

B: hiányzó információ szerzése

There is/there are

Í: lakóhely leírása 55-58.

PLUS EXTRA ELEMENTARY

O: puzzle

Unit 1. Személyleírás, jellemzés Október

59-62.

5.

Unit 2. London. A világ nagy városai

63-70.

O: utazási prospektus szövegkiegészítés

CHANNEL… Unit 5. My Home is my Castle Mindennapi tevékenységek

Ideiglenes és állandó cselekvések meg-

Present Simple és

A ház részei

különböztetése

Present Continuous össze-

Berendezés

Indoklás

vetése

O: újságcikk lényegének megértése H: párbeszédek (feleletválasztás) B: párbeszéd: javaslat, vélemény kif. Í: a ház leírása 71-78.

Unit 6. In the City

48

6.

79-86.

Épületek, helyek

Települések bemutatása

There is / there are

Útbaigazítás

O: utazási brosúra

Személyes névmások

Helyiségek az épületben

H: párbeszédek, ábra kiegészítése

Tárgyesete

Sorszámnevek

B. útbaigazítás

Prepozíciók

Í: brosúra

Sorszámnevek

Étel- és italnevek

Ételrendelés, étkezési szokások

Megszámlálható és

Mennyiségek

Megvitatása

megszámlálhatatlan fınevek

Ételkészítés

Utasítások adása és követése

Some/ any/ no

O: ételrecept

How much? / How many?

H: rádióinterjú – kérdıív

Sok – kevés kifejezése

Unit 7. Nice and Tasty

B: éttermi párbeszédek Í: ételrecept 7.

87-94.

Unit 8. Ready to Wear Ruhadarabok, kiegészítık neve

Tárgyak leírása, azonosítása

Which?

Vásárlás, árak

Véleménynyilvánítás

Mutató névmások

Anyagnevek

Segítség felajánlása

Too+ melléknév

Köszönetnyilvánítás

Too / very

O: Weblap

49 H: párbeszédek: üzlet, reptér B: szerepjáték: vásárlás Í: ruhadarab leírása 95-100.


8.

101-108.

Unit 9. School Days Oktatás

Közelmúlt események kifejezése

Past Simple

Tantárgyak

Információkérés

(szabályos és rendhagyó igék)

Tanulmányok megvitatása O: könyvrészlet H: párbeszédek (információ kiszőrése) B: beszélgetés az iskolával kapcs. Í: leírás 109-116.

Unit 10. Do Your Best Sport

Képességek a jelenben és a múltban

’be’ és ’can’ igék múlt ideje

Képességek és készségek


Határozószók

O: újságcikk H: rádiómősor (igaz-hamis vál.) B: beszélgetés sporteseményekrıl, híres sportolókról

50 Í: újságcikk 117-122.

PLUS Unit 3.


Past Simple

This is what happened

B: események elbeszélése

Past Continuous

Melléknévi igenevek

O: események sorrendjének felállítása Í: elbeszélés

November

123-126.

PLUS EXTRA Unit 3.

9.

O: globális értés, egyedi információ

Melléknevek

kiszőrése 127-132.

PLUS Unit 4.


My Holidays

kiszőrése

Nyaralási formák, szabadidıs tevé-

B: tapasztalatcsere

kenységek

O,Í: baráti levél

Névmások, határozószók

Idıjárás 133-136.

PLUS EXTRA Unit 4.

O: globális értés, egyedi információ kiszőrése

10.

137-144.

CHANNEL… Unit 11. Fiesta Time Hónapok, évszakok

Tervek a jövıre

’going to’

Ünnepek

Események a jövıben

Present Continuous jövı idejő

Jókívánságok

O: könyvrészlet

jelentése

H: jegyzetkészítés

Határozatlan névmások

B: beszélgetés a tervekrıl Í: e-mail

51 145-150.

PLUS Unit 5. Superstars

H: események sorrendbe állítása

Vonatkozói mellékmondat

B: beszélgetés sztárokról Í: híres ember leírása 11.

151-154.

PLUS EXTRA Unit 5.

O: globális értés Címek hozzárendelése bekezdésekhez Táblázatkitöltés

155-162.

CHANNEL… Unit 12. Best Mates Személyiség

Szándék, kérés, kötelezettség

Segédigék:

Barátság

Bocsánatkérés

can, could, will, may, would

Szívességek kérése, megbízatások

Engedélykérés

have to

O: újság teszt H: telefonbeszélgetések (igaz-hamis) B: telefonbeszélgetés Í: e-mail 12.

163-168.


169-174.

PLUS Unit 6. In the Future

H: globális értés

Technikai kifejezések

B: beszélgetés a jövırıl Í: fogalmazás

175-178.

PLUS EXTRA Unit 6.

O: globális értés Címek hozzárendelése


52 December

179-186.

13.

CHANNEL… Unit 13. Mother Nature Állatok nevei

Összehasonlítás

Földrajzi kifejezések

Mértékek, távolságok

Tájak

O: brosúra

Melléknevek fokozása

H: monológ B: Beszélgetés a kedvenc állatokról, házakról, országokról Í: brosúra 187-192.

PLUS Unit 7. A Film I Saw


Filmek fajtái

Kiszőrése

Filmekkel kapcsolatos szókincs

B: beszélgetés filmekrıl

Szenvedı szerkezet

Í: filmismertetés 14.

193-196.

PLUS EXTRA Unit 7.

O: globális értés, egyedi információ kiszőrése, feleletválasztás

197-204.

CHANNEL… Unit 14. Take a break Nyaralás, utazás, kaland

Tapasztalatok, élmények

Present Perfect Simple,

Szünidı

Múlt és jelen idı kapcsolata

Összevetése a Past Simple-lel

O: újságcikk H: párbeszédek (hozzárendelés, feleletválasztás)

53 B: személyes élmények elmesélése Í: képeslap 205-210. 15.

PLUS Unit 8.


Would you like to come?

kiszőrése

Ünnepek, családi események

B: meghívás


Í: meghívólevél 211-214.

PLUS EXTRA Unit 8.

O: globális értés, egyedi információ kiszőrése (feleletválasztás, igaz-hamis)

215-222.

CHANNEL… Unit 15. Doctor, doctor Egészség, betegség, sérülések

Tanácskérés, -adás

’should’

Balesetek

Együttérzés kifejezése

Függı beszéd

Javaslatok

(utasítások és kérések)

O: olvasói levél H: rádiómősor B: beszélgetés eü. problémákról Í: tanácskérı levél Január

223-228.

PLUS Unit 9.


A World of Adventure

B: történet elmesélése

Találmányok, felfedezések

Í: elbeszélés

229-232.

PLUS EXTRA Unit 9.

O: rejtett tartalom megértése

233-240.

CHANNEL… Unit 16. Online

16.

17.

Múlt idık használata

54 Technika, kommunikáció

Tárgyak leírása

’already,yet, still’

Készülékek, eszközök nevei

Célhatározó kifejezése

Célhatározó kifejezése

Egyetértés, egyet nem értés

’it’s+ melléknév+ fınévi igenév’

O: újságcikk H: rádióreklámok B: Beszélgetés számítógépekrıl Í: rövid újságcikk 241-246.

PLUS Unit 10.


Here’s My Advice

B: problémák megbeszélése Í: szerkesztıi levél

247-250.

PLUS EXTRA Unit 10.

251-256.

Ismétlés: Units 13-16.

O: globális értés

Nagydolgozat 18.

257-262.

FÉLÉVI BESZÁMOLÓK (Írásbeli és szóbeli)

263-270.

HÁZI OLVASMÁNY: Frank L. Baum: The Wizard of Oz Szövegértés ellenırzése, Activity Book feladatai, szódolgozat

’should’

55 19.

271-278.

SPOTLIGHT ON BRITAIN

O: életrajz

The Swan of Avon Országismeret: Shakespeare élete, mővei Video: Shakespeare in Love

279-285.

H: film

CHANNEL YOUR ENGLISH PRE-INTERMEDIATE Unit 1. Window on the World Országok, népek

Szokásos és ideiglenes cselekvések

Present Simple

Szokások, életmód

O: újságcikk (igaz-hamis)

Present Continuous

H: Rádiómősor, baráti beszélgetés

Past Simple

B: személyes információ Í: bemutatkozó e-mail Február

286-292.

20.

Unit 2. How Strange! Múltbeli események, élmények

Történetmesélés

Past Continuous

elmesélése

O: személyes beszámolók

Idıhatározói mellékmondatok


H: rádiómősor (információ kiszőrése) B: történetmesélés képek alapján Í: elbeszélés

293-298.

PLUS PRE-INTERMEDIATE Unit

Í: Személyleírás

56 1. What I look like

H: igaz-hamis, táblázatkitöltés B: szerepjáték

21.

299-302.

PLUS EXTRA PRE-

B: bemutatkozás, bemutatás

INTERMEDIATE

O: TV sorozatok

UNIT 1. The Borrowers

303-309.

CHANNEL… Unit 3. Food for Thought Étkezési szokások

Mennyiségek kifejezése

Mennyiség kifejezése

Étteremben

O: weboldal (táblázatkitöltés)

(some, any, much, many, a lot of,

Vegetarianizmus

H: párbeszédek (egyedi információ

few, little)

kiszőrése)

’too, enough’

B: éttermi rendelés Í: újságcikk a hazai étkezési szokásokról 310-315.

PLUS Unit 2. All about me

O: bemutatkozó levél B: személyes adatok közlése Í: baráti levél

22.

316-319.

320-326.

PLUS EXTRA Unit 2.

O: foglalkozások leírása

Would you like to do this job?

B. állásinterjú

CHANNEL… Unit 4. Time on your hands Mindennapi tevékenységek

O: interjú (igaz-hamis)

Present Perfect

57 Hobbi, szabadidıs tevékenység


Függı kérdések

B: párbeszéd a közelmúlt eseményeirıl, élményekrıl Í: e-mail, információkérés 23.

327-332.


333-339.

CHANNEL… Unit 5. Get the message Kommunikáció

Tárgyak, személyek meghatározása

Vonatkozó névmások

Nyelvek

Szokásos cselekvések a múltban

’used to’

Mobiltelefon, Internet

O: újságcikk (globális értés, információ kiszőrése) H: rádiómősor, monológ B: szerepjáték Í: e-mail (weboldal leírása)

340-345.

PLUS Unit 3.

B: elınyök, hátrányok, preferencia

Places I’ve been to

kifejezése Í: földrajzi hely leírása

Március

346-349.

24.

PLUS EXTRA Unit 3. Scotland

350-356.

CHANNEL … Unit 6. Urban Life

O: bekezdések címének azonosítása

58 Városi élet

Összehasonlítások

Melléknév fokozása

A világ nagy városai

Földrajzi hely leírása

Hasonlító mondatok

O: könyvrészlet H: idegenvezetés B: szerepjáték: vidék és város összehasonlítása Í: brosúra

25.

357-362.

SPOTLIGHT… Oxford and Cambridge Országismeret: híres egyetemi városok

363-369.

CHANNEL … Unit 7. Bon voyage! Utazás

O: újságcikk (globális értés, információ

’must/ mustn’t’

Közlekedés

kiszőrése)

’can/ can’t’

H: párbeszédek

’have to/ don’t have to’

B: szerepjáték: engedély, kötelezettség,

’need to / don’t need to / needn’t’

tiltás kifejezése

’should /shouldn’t’

Í: levélírás 370-375. 26.

376-379.

PLUS Unit 4.

H: párbeszéd a nyaralásról

On holiday

Í: baráti levél

PLUS EXTRA Unit 4.

O: brosúra

Shop till you drop in New York

B: útbaigazítás

59 380-386.

CHANNEL… Unit 8. Down to Earth Környezetvédelem


Future Simple

Mit hoz a jövı?

Ígéretek, kérések

Idıhatározói mellékmondatok

Technika

O: újságcikk

’be able to’

Őrutazás

H: párbeszéd, monológok B: találkozó megbeszélése Í: rövid újságcikk

27.

387-392.

PLUS Unit 5.

H: leírás

An imaginary world

B: történetmesélés Í: kitalált történet

393-396.

PLUS EXTRA Unit 5.

O: ókori mítosz

King Midas 397-402.


Április 28.

403-406.

SPOTLIGHT … A Tale of Canterbury Országismeret: Thomas Becket élete

407-413.

CHANNEL … Unit 9. Cash in hand Pénzváltás

Vásárlás

Infinitive

Vásárlási szokások

Tetszés/nemtetszés kifejezése

-ing form

O: brosúra (globális értés, információ

60 kiszőrése) H: monológok, felmérés B: szerepjáték – bankban, üzletben Í: vásárlói vélemény 414-419.

29.

420-423.

PLUS Unit 6.

B: parti szervezése

Let’s celebrate

Í: baráti levél

PLUS EXTRA Unit 6.


Esala Perahera 424-430.

431-436. 30.

437-440.

CHANNEL … Unit 10. Oldies but goodies Autók

O: CD borító

Szenvedı szerkezet

Zene

H: rádiós vetélkedı

(Past Simple, Present Simple)

Híres emberek

B: szerepjáték

Filmek

Í: filmismertetés

PLUS Unit 7.

Í: filmismertetés

Films I’ve seen

B: szerepjáték: moziban

PLUS EXTRA Unit 7.

O: témák azonosítása, sorrend felállítása

Special effects

441-447.

CHANNEL… Unit 11. A good sport Sports and games

Talking about consequences

Conditional Type 1

61 Fitness

Conditions and their results

’if, when’

Expressing possibility

’may, might, could’

O: újságcikk (hibakeresés) H: rádióinterjú B: elınyök és hátrányok megvitatása Í: esszé – elınyök és hátrányok 31.

448-453.

454-457.

458-463.

PLUS Unit 8.

Í: megtörtént eset leírása

My everyday exoeriences

B: beszélgetés iskolai élményekrıl

PLUS EXTRA Unit 8.

O: e-mail

Down with the Flu

B: szerepjáték – betegség, panaszok

CHANNEL… Unit 12. Working your way Tanulmányok

Összehasonlítás

’so, neither, too, either’

Foglalkozás, karrier

Közös és különbözı dolgok azonosítása

Present Perfect Continuous

O: interjú (témák azonosítása) H: állásinterjú B: szerepjáték: állásinterjú Í: önéletrajz Május

464-469.

32.


470-476.

CHANNEL Unit 13. Health matters

62 Egészség és betegség

Meglepetés kifejezése

Tagadó kérdések

Tanácsok

Tanácskérés- és adás

Ugye-kérdések

Problémák kifejezése

Visszaható névmások

O: újságcikk (bekezdéscímek azonosítása) H: telefonbeszélgetés, monológ B: szerepjáték: orvosnál, kórházban, gyógyszertárban

33.

477-483.

CHANNEL… Unit 14. In person Emberek jellemzése

Elképzelt helyzetek

Conditional Type 2

Belsı tulajdonságok

Óhaj kifejezése

Óhajtó mondatok

O: személyiségteszt H: baráti beszélgetés, rádióinterjú (globális értés, információ kiszőrése) B: pármunka, csoportmunka Í: jellemzés 484-489.

PLUS Unit 9. Our green world

B: információcsere Í: hivatalos levél

490-493.

PLUS EXTRA Unit 9. Save the Tiger

O: kérdıív

63 494-500. 34.

CHANNEL… Unit 15. Watch out! Balesetek

Érdeklıdés, meglepetés kifejezése

Felkiáltó mondatok

Természeti katasztrófák

O: újságcikk (globális értés, információ

Past Perfect

kiszőrése) H: rádióinterjú B: szerepjáték – együttérzés kifejezése Í: rövid elbeszélés 501-507.

CHANNEL… Unit 16. On holiday Nyaralás

Információcsere

Szállodában

O: újságcikk (globális értés, információ kiszőrése) H: monológok, párbeszéd (globális értés, információ kiszőrése) B: szerepjáték: szállodában Í: hivatalos levél, e-mail

35.

508-513.


514-521.

KIMENETET MÉRİ KOMPLEX VIZSGATESZT Olvasási, hallgatási, beszéd- és íráskészséget ellenırzı feladatok (PLUS és PLUS EXTRA Unit 10. feladatainak felhasználásával)

522-529.

HÁZI OLVASMÁNY

Függı beszéd

64 H.Q. Mitchell: Int he Year of the Dragon Szövegértés ellenırzése, Activity Book feladatai

Június

530-540.

36.

SPOTLIGHT… Magic Circles (Stonehenge) Liverpool and the Beatles – országismereti beszélgetés A Hard Day’s Night – video

37. 541-555.

Nyelvi játékok, rejtvények

Az informatika tanmenete

Óraszám: 37 hét X 4 óra, összesen 148 óra

1. hét (1-4. óra) Hardver és szoftver. A gépterem használata. Balesetvédelem

2. hét (5-8. óra) Operációs rendszer fogalma. A Windows és elemei (asztal, tálca, ikonok, stb.)

3. hét (9-12. óra) A Windows elemei (vágólap, Súgó, Vezérlıpult, stb.). Az Intézı

4. hét (13-16. óra) Keresés. Állományok tömörítése. Vírusok, védekezés

5. hét (17-20. óra) Feladatok a győjteménybıl (pl. 1, 21, 55, 80)


7. hét (25-28. óra) Hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak. Az Internet

8. hét (29-32. óra) Keresés a NET-en. Az Internet Explorer használata. „Találók” (pl. Google)

9. hét (33-36. óra) Az elektronikus levelezés. Az Outlook Express használata



Vizsga a 2. és 7. modulból

12. hét (45-48. óra) Szövegszerkesztés alapjai. A Word megjelenése és szolgáltatásai

13. hét (49-52. óra) Dokumentumok formázása (karakter, bekezdés, teljes dokumentum)

66

14. hét (53-56. óra) Kiadványszerkesztés alapjai (táblázatok, szakaszok, hasábok, stb.)

15. hét (57-60. óra) Feladatok a győjteménybıl (kördokumentum) (pl. 13, 39, 95, 150)


17. hét (65-68. óra) Prezentációkészítés alapjai. A Power Point megjelenése és szolgáltatásai

18. hét (69-72. óra) Mintadia. Objektumok (Chart, Graph, stb.). A grafika eszközei

19. hét (73-76. óra) A „filmszerőség”. Áttőnések és animációk. Akciógombok




67

22. hét (85-88. óra) Táblázatkezelés alapjai. Az Excel megjelenése és szolgáltatásai

23. hét (89-92. óra) Cellaformázás. Függvények használata (SZUM, ÁTLAG, MIN, MAX, HA, DARABTELI, FKERES, HOLVAN)

24. hét (93-96. óra) A Diagram Varázsló. Adatok kezelése (rendezés, szőrés, részösszegek)



27. hét (105-108. óra) Adatbázis-kezelés alapjai. Az Acces megjelenése és szolgáltatásai

28. hét (109-112. óra) Táblák és kapcsolatok. Lekérdezések

29. hét (113-116. óra) Őrlapok. Jelentések

30. hét (117-120. óra) Feladatok a győjteménybıl (11, 14, 21, 35)

31. hét (121-124. óra) Feladatok a győjteménybıl (8, 13, 29, 77)


32. hét (125-128. óra) Általános fogalmak. Hardver

33. hét (129-132. óra) Szoftver. Információs hálózatok. Az informatika alkalmazásai

34. hét (133-136. óra) Baleset megelızés. Az informatikai biztonság. A szerzıi jog

35. hét (137-140. óra) Feladatok a győjteménybıl

36. hét (141-144. óra) Feladatok a győjteménybıl

68

Vizsga az 1. modulból

37. hét (145-148. óra) Az év lezárása. Osztályzatok megbeszélése. Nyári teendık.

Tankönyv Bártfai Barnabás: Hogyan használjam? (BBS-INFO Könyvkiadó, 2003) Feladatgyőjtemény Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány vizsgafeladatai (Kossuth Kiadó, 2003) Segédanyag Az Európai Számítógép-használói Jogosítvány vizsgafeladatai CD-n (feladatok és forrásállományok)

Matematika Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

Célkitőzés: A tanulók problémamegoldásának fejlesztése, a gondolkodási folyamatok, megoldási módszerek tanításával, foglalkoztatás által. Általános iskolai ismeretekre, kialakított készségekre alapozva matematikai jellegő feladatokon keresztül a tudatos megoldáskeresés alakítása. A tanulói önállóság és önbizalom növelése. A tantárgy évi óraszáma: 74 óra A tantárgy heti óraszáma: 2 óra Használható segédkönyv: Ujvári István: Matekversenyre készülök Gondolkodásfejleszté matematikai feladatsorokkal Typotex Kiadó, 1999

69

Tanterv

I.

Gondolkodási mőveletek (18 óra) - analízis, szintézis, összehasonlítás, összefüggés felismerése, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, rendezés, analógia

II.

Kreativitást fejlesztı módszerek (8 óra) - fantázia elengedése, lényegre koncentrálás, fordított gondolatmenet, célra koncentrálás, óvatosság, átfogalmazás

III.

Megoldási lehetıségek (8 óra) - konvergens problémák, divergens problémák, összes megoldás keresése

IV.

Problématípusok (28 óra) - természetes számok, oszthatóság, szöveges feladatok, halmazok, logika, sík- és térgeometria, kombinatorika

V.

Ismétlés, tudáspróbák (12 óra)

70

IV. Tanulói jogviszony

a) Belépés a 9. évfolyamba

A 8. évfolyamot sikeresen végzı tanuló jelentkezéssel kerülhet be iskolánk kezdı évfolyamába, nappali tagozatra. Gimnáziumunkba jelentkezık általános felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi eredménynek 2 összetevıje van: - az általános iskolai 5., 6., 7. év végi, 8. félévi osztályzatok, s - a felvételi írásbeli és szóbeli vizsgákon szerzett pontok. A 2 tényezı 100 és 100 pontot jelent, így maximálisan 200 pont érhetı el. Minden jelentkezı általános érettségi írásbeli felmérıt ír matematika és magyar nyelvtan tantárgyakból. Ezen tantárgyakból van szóbeli vizsga. Az emelt képzési irányainkra jelentkezı az elıbbi két tantárgy mellett angol vagy német nyelv vagy számítástechnika tantárgyból, jelentkezési irányának megfelelıen írásbeli dolgozatot ír, valamint angol, illetve német nyelvi elbeszélgetésen vesz részt. Az 5., 6., 7. év végi és 8. félévi eredményeiben kitőnı tanuló az általános írásbeli vizsgán nem köteles részt venni. Angol vagy német emelt szintő képzésre jelentkezık állami nyelvvizsga birtokában csak az általános írásbeli vizsgán vesznek részt. A felvételrıl értesített tanuló személyesen a tanév végén iskolánkban iratkozik be, a szükséges

dokumentumok

bemutatásával

(személyi

igazolvány,

elvégzett

iskolai

évfolyamokat igazoló bizonyítvány).

b) Belépés felsıbb évfolyamokra

A 10. a 11. és 12. évfolyam elkezdéséhez szükséges feltétel, a kötelezı és a szabadon választott tantárgyakból a legalább elégséges év végi osztályzat elérése (javítóvizsgát is beleértve). A 11. évfolyamba lépéshez elengedhetetlen az alapmőveltségi vizsgabizonyítvány megszerzése.

71 Az év végi és alapvizsgabeli és érettségi vizsgabeli elégtelen osztályzat javítóvizsgán javítható. Tanulónak fel nem róható okokból elmaradt év végi és alapvizsgai osztályzat pótvizsgán megszerezhetı, a következı tanév kezdetéig. Ha valamely tantárgyból a tanuló egy tanévnél rövidebb idı alatt teljesítette a követelményeket, akkor e tantárgy következı tanévi ismeretanyagából osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanuló a 9. évfolyam, illetve a 11. évfolyam befejezéséig minden tantárgyból teljesíti a tantervi

követelményeket,

akkor

alapmőveltségi,

illetve

érettségi

vizsgát

tehet.

(Az alapmőveltségi sikeres vizsga után folytatja tanulmányait a 11. évfolyamon.) Más középiskolából történı átvételrıl, a 11. vagy 12. évfolyamra jelentkezıkrıl, az iskolánk igazgatója dönt az eddigi tanulmányi eredmények, különbözeti vizsga és a képzési lehetıségek mérlegelése után. A 11. és 12. évfolyamra csak alapvizsga bizonyítvánnyal vehetı fel a jelentkezı. A tanuló átvételére a tanév során bármikor lehetıség van.

c) Kilépés az iskolából, a tanulói jogviszony megszőnése.

A 10. évfolyam elvégzése elıtti iskolaváltoztatás esetén csak a fogadó iskola igazolása alapján szőnik meg gimnáziumunkban a tanuló jogviszonya - bizonyítvánnyal, illetve ellenırzı könyvvel igazolt, lezárt év végi, félévi osztályzatokkal. 10. évfolyam sikeres elvégzése után (akár az alapvizsga letétele elıtt is) a tanuló tankötelezettsége megszőnése után felmondhatja tanulói jogviszonyát, az iskola értesíti errıl a szülıt. A 11. és 12. évfolyamon a tanulói jogviszony bármikor megszüntethetı: a tanuló addigi eredményét a rendelkezésére álló év végi és félévi osztályzatok jelentik.

72

V. Az iskola értékelési és vizsgarendszere

A tanulói teljesítmények értékelése a tantárgyakból A tantárgyi szerkezetben szereplı tantárgyak mindegyikénél (osztályfınöki foglalkozások kivételével) a tanulói teljesítményeket tanév közben érdemjeggyel (1-5-ig terjedı fokozattal), félév és év végén osztályzattal értékeljük. A félévi és év végi osztályzatot az illetı szaktanár adja. A tantárgyak tantervénél szerepel a tárgyra vonatkozó tanári értékelı tevékenység, ám mindegyik tantárgynál az iskolánk törekszik arra, hogy a változatos ellenırzési formákon keresztül elegendı számú érdemjegy álljon rendelkezésre a minısítéshez. A tanuló minden érdemjegye közlésre kerül. Az ellenırzés formái: szóbeli felelet, gyakorlati eredmény írásbeli rövid felmérı dolgozat, teszt, esszé jellegő dolgozat, témazáró dolgozat, tanórai tevékenység, tanulói beszámoló, egyéb produktum.

Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az ellenırzés és az értékelés alapelvei: •

folyamatosság, rendszeresség,

•

korrektség,

•

igényesség,

•

objektivitás és empátia egészséges aránya,

•

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

73 A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minısítésének követelményei

•

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

•

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

•

Lehetıséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

•

A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni.

•

Az értékelés és minısítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minısítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

•

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerısítés útján történı fejlesztése az irányadó elv.

Az értékelés fajtái

Értékelés a 9 – 12. évfolyamon •

Folyamatos

A folyamatos értékelés funkciói: •

visszajelzés a diáknak a zökkenımentes továbbhaladás érdekében,

•

jelzés a szülıknek a diák adott tantárgybeli elımenetelérıl.

A folyamatos értékelés fajtái: •

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),

•

szóbeli felelet értékelése,

•

gyakorlati, illetve manuális tevékenység (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére),

értékelése

osztályzattal

és

szóban

74 •

írásos értékelés (írásbeli munka minısítésére: osztályzat + hozzáfőzött megjegyzések, tanácsok),

•

szülıknek üzenıfüzet vagy ellenırzı útján küldött jelzés a feltőnıen gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedıen jó teljesítményért.

•

Félévi és tanév végi

A félévi és tanév végi – ellenırzıben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:

•

félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelı-e, a képességei szerinti legmagasabb szintő tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

•

év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre elıírt követelményeit.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

Az év végi osztályzat a Közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen születhet osztályozó vizsga eredményeként. Egy vagy több évfolyam anyagából lehet osztályozó vizsgát tenni. Az elıbbiektıl eltérı, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola vagy tagozatváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedı tanuló esetén).

Az ellenırzés

Fajtái: •

szóbeli feleltetés,

•

tematikus elıadás,

•

tartós órai aktívitás,

75 •

házi feladat, füzetvezetés ellenırzése,

•

írásbeli számonkérési formák:

•

•

írásbeli felelet (egy anyagrészbıl),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylı házi dolgozat kitőzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (elızı órán bejelentett, kisebb anyagrészbıl),

•

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással elıkészített, teljes témakört felölelı).

a tanuló produktumának (pl.: rajz, tanulmányi verseny teljesítménye, testneveléssel összefüggı mozgásforma elıadása) ellenırzése.

Funkciói: •

folyamatos munkára készteti a tanulókat,

•

folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészbıl elért tudásszintjérıl,

•

a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezetı út megtalálásának eszköze.

Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a házi feladat

Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya

Elvek:

• Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. • A tanév utolsó hetében nem íratunk témazáró dolgozatot. • Egy napon lehetıleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. • A félévi és tanév végi minısítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekbıl azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezıkészség fejlesztésére, amelyekbıl késıbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). • A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élı diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük.

76 • Az írásbeli munkák ellenırzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. • Az írásbeli kifejezıkészség fejlesztésébe beleértendı az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyőjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 14 tanítási napon belül értékelni, javítani kell: ellenkezı esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerzı” funkciója mögött. • Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítıiknek, illetve csak a tanuló engedélyével ırizheti meg azokat a pedagógus. • A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be pedagógus. (Elızetes bejelentés nélkül a tanuló magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.) A házi feladatok kitőzésének elvei és gyakorlata

A „házi feladat” céljai: •

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

•

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

•

önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

•

alkotómunkát végezni valamely témában.

77

Elvek:

• Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tőznek ki a számára kötelezıen megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelezı jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenırizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: •

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetıségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

•

az egyszeri hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhetı” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhetı. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történı elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történı megíratása, pótfeladat kitőzése, stb.).Ismétlıdıen, önhibából elmulasztott házi feladatért elégtelent adunk.

• Az önálló kutatómunkát, a kötelezı tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelezı házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több idıt igénylı feladatok kitőzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzımővészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségő vagy mélységő ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezıen elıírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegő alkotómunkát önként vállalta.

78

A tanuló magatartásának és szorgalmának minısítése A tanuló magatartása és szorgalma minısítésének értékelése az osztályfınök feladata. Az osztályfınök az értékelés elıtt kikéri az osztályban tanító tanárok véleményét, s figyelembe veszi az alábbi követelményeket: I. A magatartás minısítéséhez

Példás: a) Az a tanuló, aki közössége, környezete irányában cselekvıkész, példamutató. b) Iskolai magatartásában az iskolai élet szabályait maradéktalanul betartja. c) Társaihoz, tanáraihoz való viszonya kifogástalan. d) Szerénységgel párosult felelısség jellemzi.

Jó:

a) Az a tanuló, aki az együttes cselekvésekben becsülettel részt vesz. b) Az iskolai élet szabályait betartja. c) Társaihoz, tanáraihoz való viszonya kiegyensúlyozott. d) Felelısségérzete önmaga irányában fejlett.

Változó: a) Az a tanuló, aki közössége, környezete irányában közömbös. b) Az iskolai élet szabályainak betartására csak nevelıi és társai segítségével képes. c) Társaihoz, felnıttekhez, tanáraihoz való viszonya elfogadható. d) Viselkedésével kapcsolatban, kifogás merült fel, de igyekezet tapasztalható nála a hiba kijavítására.

Rossz: a) Az a tanuló, aki közössége, környezete felé semmilyen együttmőködésre nem hajlandó. b) Többször vagy súlyosan megsérti az iskolai élet szabályait. c) Társainak rossz példát mutat, felnıttekhez, tanáraihoz való viszonya elfogadhatatlan. d) Magatartásával társainak, környezetének érdekeit sérti, figyelmeztetések ellenére sem változtat viselkedésén.

79

II. A szorgalom minısítéséhez

Példás: a) A tanuló, ha értelmi képességeihez és körülményeihez képest törekszik teljesítményének növelésére. b) Feladatait rendszeresen és pontosan elvégzi. c) Kötelességtudata, cselekvıképessége igen fejlett.

Jó:

a) A tanuló, ha értelmi képességeinek és körülményeinek megfelelıen és egyenletesen végzi munkáját. b) Feladatait elvégzi. c) Kötelességtudata, cselekvıképessége fejlett, fejlıdést mutat.

Változó: a) A tanuló, ha értelmi képességeivel és körülményeivel nincs mindig összhangban a teljesítménye. b) Iskolai feladatait hiányosan végzi el. c) Kötelességtudata ingadozó, többszöri ösztönzésre szorul.

Hanyag: a) A tanuló, ha képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében. b) Feladatait általában nem végzi el. c) Kötelességtudata nem éri el az életkorának megfelelı szintet.

A tanuló iskolai munkájáról, teljesítményérıl a szülı felé általában iskolai ellenırzı könyv ad tájékoztatást. Az érdemjegyeket a tanuló vezeti be az ellenırzıbe, az osztályfınök félévente és esetlegesen is ellenırzi az ellenırzı könyvet. Negyedévente az osztályfınök az elégtelen minısítésre álló tantárgyból, a tanuló ellenırzı könyvébe, errıl figyelmeztetı jelzést ír be.

Érettségi vizsga

80 Az érvényes érettségi vizsgaszabályzat szerint szervezzük meg a 12. évfolyamot elvégzı tanulók számára az érettségi vizsgát. Az érettségi vizsgánkon idegen nyelvbıl a vizsgát államilag elismert nyelvvizsgaként szervezzük; a középfokú képzésünk egyéb kiemelt célja, hogy tanulóink egy idegen nyelvbıl középfokú, egy másik idegen nyelvbıl legalább alapfokú nyelvismerettel rendelkezzenek.

VI. Az iskolai élet munkarendje, hagyományok Általános munkarend Tanítási napok: hétfıtıl - péntekig munkanapokon Tanítási órák idıtartama: 45 perc. Tanítás idıtartama, óraközi szünetek:

7.30 - 13.50 (esetleg 14.30 - 16.00) tízperces szünetek, egyszer 15 perces

szünet szakítja meg a tanítást.

Tanítási szünetek: A tanév során diákhetet, ezen belül diáknapot (tanítási szünettel tartunk). Osztályonként 2 napot tanulmányi kirándulásra szánunk a tanév során. Érettségi írásbeli vizsgák alatt a nyugodt körülmények kialakítására 2 nap tanítási szüntetet adunk diákjainknak. Tanítási napok átcsoportosításával rövid ıszi szünetet tartunk.

A tanítás helye: A tanórák megtartására osztálytermekben vagy szaktantermekben, tornacsarnokban (sportudvaron) történik.

A programunkon kívül iskolarendszeren kívüli nyilvántartott szakképzési oktatást és vizsgáztatást végzünk az alábbi szakmákban: a szakképzés neve:

- számítógép-kezelı (-használó)

81 - számítástechnikai szoftver üzemeltetı. E képzési formákba 11., illetve 9. évfolyamon lehet bekapcsolódni. Kollégiumi szolgáltatás: vidéki tanulóinknak kollégiumi férıhelyet biztosítunk étkezéssel együtt az iskolai komplexumban.

Igény esetén a tanulók és az iskolai alkalmazottak ebédhez juthatnak térítés ellenében, a kollégium ebédlıjében.

Az iskolai könyvtárunk oktatási tevékenységünk egyik nélkülözhetetlen mőhelye. Tanításnak, nappali tanórai foglalkozásnak, tanórára való felkészülésnek, önmővelésnek, szórakozásnak egyaránt helyet ad. A több mint 20 ezres állományt minden évben folyamatosan növeljük, s multimédiás rendszerét fejlesztjük.

Számítógépes hálózatunk lehetıvé teszi tanulóink és tanáraink számára is egyaránt, tanórán kívül is fejlesszék az informatikai mőveltségük.

A gimnázium sportköre tanítási napok délutánján tömegsport jellegő foglalkozásokat tart, szakági versenyekre készít fel (atlétika, kosárlabda) sportversenyeket szervez diákjaink számára. Az elkészült sportcsarnok mindenki számára (tanuló, tanár, szülı) kifogástalan feltételeket jelent sportolási igényének kielégítéséhez. A sportkör a tanév során nyáron vízi tábort szervez a Tiszán, télen sítáborba viszi a tanulókat, szülıket.

A gimnázium hagyományai A tanulmányi munka mellett a hagyományok nagyon fontosak az iskola arculatának kialakításában, döntı szerepük van abban, hogy a diákok jól érezzék magukat az oktatásban.

I. Az iskola nemzetközi kapcsolatrendszere

82 1. 1990 januárjában vette fel iskolánk a kapcsolatot a csíkszeredai Márton Áron Líceummal. Rendszeresek a tanár és diákcserék. A kapcsolat eddig elsısorban a sport területen volt szoros, de folyamatosan bıvül és remélhetıen kiterjed a kulturális és tanulmányi élet más területeire is. 2. 1994-ben emelkedett partneriskolai szintre a ditzingeni gimnáziummal - Gymnasium in der Glemsaue - kialakított kapcsolatunk. Évente 15-18 diák cseréjét szervezzük. A tanulók 10-12 napot töltenek egymás országában. 3. A legújabb próbálkozások közé tartozik egy angliai partneriskolai kapcsolat kiépítése. Az iskolák vezetıi már találkoztak és kölcsönös barátság alapot ad arra, hogy szorosra főzzük a szálakat a Worchestershierben található gimnáziummal, a Droitwich Spa High Schoollal.

Nemzetközi, országos és regionális rendezvények

1. Iskolánk indította útjára, évekig egyengette sikeres útját az „Adj emberséget az embernek! / Adj magyarságot a magyarnak” elnevezéső, a diaszpórában élı, a határainkon túli magyar középiskolák diákjait befogadó versenyét és találkozóját. 2. 1988 óta rendszeresen megszervezzük az „Implom József Országos Középiskolai Helyesírási Versenyt”. Erre a hazai és határainkon túli magyar középiskolások diákjait hívjuk meg. A döntıt minden év februárjában, Gyulán tartjuk. 3. Lassan hagyománnyá nemesedik a Békés Megyei Matematikai Tesztversenynek iskolánkban történı megrendezése. Azt a Bolyai János Matematikai Társulat hirdeti meg, s a lebonyolítás feladatát vállaljuk magunkra. 4. 1963-ban a gimnázium indította el az Erkel Diákünnepek 6 megyére kiterjedı rendezvénysorozatát. 1991 óta ismét a gimnázium diákjai, tanári kara vállalja magára a rendezés sok gonddal járó feladatát. A rendezvény sok -sok öröme azonban minden kellemetlenségért kárpótolja a szervezıket. 5. Az elsı sikerese próbálkozások pénzhiány miatt abbamaradtak a nagyszerően sikerült „Nemzetközi Kórustalálkozó” esetében. A határainkon túli magyar középiskolák kórusainak részvételével megszervezett fesztivál szép eseménye volt városunknak. A nehézségek ellenére újra meg kell próbálkozni a szervezéssel.

83 Iskolai, tudományos rendezvények

1. „Természettudományos Napok” megszervezése a matematika munkaközösség 4 évvel ezelıtti sikeres próbálkozása volt. Azóta rendszeresen járnak iskolánkba Budapest, Szeged, Debrecen jeles egyetemeirıl az elıadók, akik rendhagyó találkozáson vesznek részt a gimnázium diákjaival. 2. A „Tudományos Szabadegyetem” témáit a társadalomtudományok körébıl választja. Leginkább iskolánk és a város ismert szakemberei vállalkoznak az elıadások megtartására. 3. „A Föld napja” alkalmából, április 22-én a biológia munkaközösség tudományos ülésszakot szervez. Azon 10-15 diák tart kb. 15-20 perces elıadást az általa végzett kutatási témában.

IV. Az iskola mindennapi életével kapcsolatos rendezvények

1. Ünnepélyes tanévnyitó. Az új tanárok és az elsısök (9.-esek) köszöntése. 2. Nemzeti gyásznap (október 6.) 3. Szecskabál. A 9. évfolyam bemutatkozása. A rendezvényt a 12. évfolyam diákjai szervezik. 4. Október 23. Megemlékezés a forradalom eseményeirıl. 5. Halottak napja. Gyertyagyújtás. Az Erkel család sírjának rendbetétele. 6. November 7. Megemlékezés Erkel Ferenc születésérıl. A 9. évfolyam diákja szervezik. 7. November utolsó hetén zajlik az iskolai szavaló és prózamondó verseny. 8. December 6. Mikulás napja. Fenyıfaállítás. 9. December utolsó hetén zajlanak az iskolai diáknapok eseményei. Az 5 napos rendezvénysorozat fénypontja az „Erkel bál”. 10.Január elején az iskola igazgatója köszönti az iskola dolgozóit, diákjait (terv). 11.Február eleje a szalagtőzés idıszaka. Az irodalmi színpad mősorral köszönti a végzısöket. 12. Március 14-én este a 11. évfolyam diákjai csendes gyertyagyújtással emlékeznek 1848/49- re. 13. Május derekán a ballagás, a megelızı napon a bolondballagás eseményei zajlanak. A ballagás elıtti délután a pedagógusok adnak mősort a végzıs diákoknak (ETŐ címmel).

84 V. Szabadidı, sport

1. Évtizedek óta megszervezıdik a nyári vízitábor. A diákok kajakokkal eveznek a Körösökön, illetve a Tiszán. 2. A nyári idıszak másik iskola által szervezett tábora a Hargita, Gyimesek vidékének felkeresése. 3. Az énekkar az iskola egyik büszkesége. A 60-70 diákból álló kórus fıszereplıje a fontosabb iskolai ünnepeknek. 4. Az irodalmi színpad ugyancsak kitőnik magas színvonalú elıadásaival. A fellépı diákok kreativitása is segít abban, hogy mindig eredeti felfogásban szerkesztıdnek a darabok. 5. Szemfüles az iskola diáklapja. Idınként akadozva jelenik meg, de már több mint két évtizede mőködik.

Az iskolában mőködı díjak

"Erkel - díj". A gimnázium legmagasabb tanulmányi kitüntetése. „Ökrös Botond - díj”. Tragikus körülmények között elhunyt diákunk nevét viseli. Az aki megkapja tanulmányi eredményei mellett a gimnázium közösségében játszott szerepével is kitőnik társai közül. "Az Erkel Ferenc Gimnázium kitőnı tanulója" emlékplakettet a négy éven keresztül kitőnı tanulmányi eredményt elérı tanuló kapja. „Miskolczy - Goodfriend - díj”-at Artur Goodfriend alapította. Az angol nyelvben mutatott kiemelkedı teljesítményért adják. „Az évfolyam legjobb biológusa” címő kitüntetést Busa László tanár úr alapította. A „Heuréka Alapítvány” a legjobb matematikusnak és fizikusnak járó díjat adja át. Az alapítványt Marczis György tanár úr alapította. „Matematikával a szellemi fejlıdésért” címmel díjat alapított Pénzes Sándor a gimnázium 9-11 évfolyamos diákjai számára. ‘A legjobb kollégista" díjat Szabó Ilona, csíkszeredai tanárnı hozta létre.

85

Az iskolában mőködı alapítványok

Az „Erkel Ferenc Gimnáziumért Alapítvány” az iskola kritikus napjaiban 1992-ben jött létre, s az öreg, volt erkeles diákok alapították. A „Siker Alapítvány” akadozó mőködése ellenére a diákok szemléletformálását segíti. A „Mátyus Mariann Alapítványt” a tehetséges, de nehéz anyagi körülmények között élı tanuló(k) segítésére hozta létre végrendeletében az alapító özv. Mátyus Ferencné.

VII. Tantárgyi tantervek A 2000. év szeptemberétıl alkalmazott helyi tanterveink külön kötetben szerepelnek.

VIII. Ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenységünk

A tanuló személyiségfejlıdésének alakításában egyik legfontosabb feladatunk a tanuló aktuális iskolai helyzetének figyelemmel kísérése, a nehézségek okainak lehetséges feltárása és tılünk telhetıen a probléma oldása. Ennek egyik feltétele az osztályfınök és a szaktanárok közötti folyamatos és naprakész információcsere. Ezért is van hangsúlyos szerepe az osztályfınöknek, aki még a szülı felé is közvetlen kapcsolatot jelent. Természetesen az osztályfınök, az iskola nem tudja felvállalni a teljes felelısséget a gyermek jelenéért, jövıjéért, de szükségesnek tartjuk az ezirányú cselekvéskészségünk növelését.

A tantestületbıl az ifjúsággondozó segíti, és hangolja össze a pedagógusok, külsı segítık (pszichológus, nevelési tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, szakorvos) munkáját.

86 Szakértıi

elıadások,

szakmai

segítések

megszervezésével,

városi

szakszervekkel

(Családsegítı Központ, Gyerekjóléti Szolgálat, Önkormányzat Népjóléti Osztálya) való kapcsolattartással teszünk lépéseket tanulóink lelki és testi egészsége érdekében.

Ifjúságunk önszervezıdését hagyományaink is elısegítik (diákhét, bemutatkozó osztálymősorok, EDÜ stb.). Az iskolának diákönkormányzata olyan szervezettséget jelent, melybıl még szélesebb körő, a korosztályhoz közelebb álló tevékenységek alakulhatnak ki. A diákújság megjelentetése, az iskolarádió mőködtetése igényes szervezeti munkát kíván meg diákjainktól.

Minden évfolyamon 3 tanórai foglalkozást, valamint naponta 2 óra tanórán kívüli sportköri foglalkozást szervezünk a mindennapos

testedzés biztosítására. Nagyon jó

lehetıségek vannak iskolai tornatermünkben, tornaudvarunkon a testmozgásra, ám a lehetıséget bıvíteni szeretnénk az uszodai órák bevezetésével is. Szakértıi vélemény alapján könnyített és gyógytestnevelési órákon vesznek részt diákjaink.

A diákok jogait és kötelezettségeit jogszabályok rögzítik, a végrehajtásokra különös figyelmet szentel iskolánk. Az ezirányú támogatás hangsúlyozása értékrendünkhöz is illeszkedik, a bizalomra épülı tiszta viszonyok teszik lehetıvé nevelési céljaink elérését és az elmélyült iskolai munkát. Az iskola kártérítési felelısségénél a gimnázium a tanulónak a tanulói jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért felel, amikor az intézmény mőködési körén belül elhárítható ok idézte elı a kárt. A tanuló kártérítési felelıssége esetében az intézmény tanulójának a tanulmányi kötelezettségével kapcsolatos károkozó magatartásánál a Közoktatási Törvény alapján megvizsgálja a kár mértékét, a károkozás, a károkozó és a károsult személy vonatkozó körülményeit. A kártérítés során egyeztetésre kerül sor, melynek eredménytelensége esetén a íípolgári Törvénykönyv szerinti eljárás indítható. Szem elıtt tartjuk azt a közös követelményt, hogy "... készítsük fel a gyermekeket és ifjúkat arra, hogy önálló felnıtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani."

87

IX. Az iskola és környezete Szülıi részvétel az iskolai közéletben Az optimális nevelıi hatás feltétele az egységes nevelési háttér. A tanulók szüleivel folyamatos kapcsolattartásra törekszünk. Az osztályok szülıi munka-közösségének választmánya rendszeresen értekezletet tart, megtárgyalásra kerülnek az iskolavezetés, a témafelelısök bevonásával az iskola életét érintı területek.

Fontosnak tarjuk a szülı - tanár kapcsolat erısítését: - osztály - szülıi értekezleten, fogadóórán (negyedévente), - délelıtti egyéni fogadóórán, - iskolai rendezvényen, - ellenırzı könyvön, - személyes találkozáson keresztül,

Az iskola és a szülı által végzett közös szervezések (pl. iskolai ünnepségek, rendezvények) kialakítják az egymás megértésén túl azt a légkört, melyben közvetlenül és gyorsan tud mind a szülı, mind az iskola reagálni az eseményekre. A kisebb formátumú együttmőködések is jelentısek úgymint: osztálykirándulás szervezése, ezen való szülıi részvétel; szülı által tartott rendkívüli órák, elıadások; 'nyílt nap', szülıi részvétel a tanítási órán; tanulói hiányzások miatt történı tanulásütemezés megbeszélése; szülı által támogatott alapítványok mőködése.

88

A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógiai együttmőködése Az együttmőködésnek szerkezetileg és szervezetileg kialakított formáin nem kívánunk változtatni. Ezek színterei a következık:

Fogadóórák A hetenként egy – egy óra lehetıséget teremt minden tanuló és szülı találkozására az iskola minden egyes pedagógusával. Az intimitás, a személyes problémákra figyelés és a bizalom elmélyítésének lehetıségét kínálja.

Szülıi értekezletek A negyedévenként tartott szülıi értekezletek a személyes, de egy – egy kisebb közösség problémáinak, továbbhaladási irányainak megbeszélésére, kijelölésére szolgál.

Év eleji összevont szülıi értekezlet Az induló és végzıs évfolyamok legfontosabb gondjainak megfogalmazására, a megoldás módozatainak megtalálására tesz kísérletet.

Összevont szülıi értekezlet a 10. évfolyam számára A fakultációs lehetıségek, a pályaválasztás választott irányainak, feltételeinek tisztázására szolgál.

Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyek A személyes találkozás lehetısége mellett az iskolai élet hangulatába, a mőködés gyakorlatába, a mentalitás milyenségébe enged betekintést.

A Szülıi Munkaközösség évadnyitó értekezlete Az adott év fıbb problémáira, a nevelési-tanítási gyakorlat gondjaira keresi a közös választ.

A Szülıi Munkaközösség vezetıjével történı rendszeres kapcsolattartás

89 A szülık által megfogalmazott gondok, problémák közvetítését, a gondok közös megoldásának a lehetıségét kínálja.

Iskola és a város A város fejlıdésére, a sajátosságának megırzésére vigyázó önkormányzat a rangjának megfelelı gimnáziumot kíván mőködtetni. Az iskolánk nevelési-oktatási rendszerével a város fejlıdésének egyik bázisát jelenti, rendezvényeivel, eszközeivel pedig a városi közélet szereplıje.

Az iskolánkba jelentkezıknek, érdeklıdıknek évente 'nyílt napot' szervezünk: óralátogatással, iskola-bemutatóval, fórummal, s erre nemcsak a szülıket, hanem a város más polgárait is várjuk.

Pedagógusaink a városi munkaközösségeken keresztül kapcsolatban vannak a város más iskoláinak pedagógusaival: szakmai megbeszélések, elıadások, óralátogatások, taneszközök cseréje, konzultációk jelentik a közös érdeklıdési területeket.

Tanórán kívüli elıadásaink, valamint kiállításaink nyitottak a városi közönség számára is: Természettudományos Napok, Föld Napja elıadássorozatai, fotókiállítás stb. Rendezvényeink (EDÜ, Implom József Helyesírási Verseny, Erkel-bál) a városi közéletének szerves részévé váltak. Pedagógusaink, diákjaink részt vesznek a városi közmővelıdési programokban is (színházi elıadások, jótékonysági estek, táncmősorok, énekkari fellépések stb.). Képzésünkben támaszkodunk és számítunk az általános iskolák sajátos oktatási irányaira: különösen a német nyelv, angol nyelv, francia nyelv irányában. Fontosnak tartjuk azon mőveltségek közvetítését is, melyek meggyızıdésünk szerint a város kulturális életéhez is hozzátartoznak (illetve igényeket elégítenek ki): mővészettörténet, iparmővészet, idegen nyelv (latin nyelv, orosz nyelv, francia nyelv), vállalkozói ismeretek, számítógép-kezelıi ismeretek.

90

X. Feltételek 1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek Az iskolaépület Az Erkel Ferenc Gimnázium épületét 1997-ben adták át, ezért állapota kiváló, megjelenésében esztétikus, funkcionálisan jól használható. Az alábbi, az oktatás céljára fordítható helyiségek találhatóak benne:

Földszint:

1. emelet

II. emelet

III. emelet

Könyvtár

Reprezentatív, nagy

Ének és zeneterem,

Reprezentativ, funkcionálisan jobb

rajzterem

lenne a kettéválasztásuk

Szertár

Hozzákapcsolva, kicsi

Számítástechnika termei

Iroda és két kis, 16 férıhelyes terem

Számítástechnika terem

16 gép számára berendezve, kicsi

4 osztályterem

megfelelı

Nyelvi terem

3 db. megfelelı

4 osztályterem

Megfelelı

Fizikai elıadó

Reprezentatív

Fizika szertár

Megfelelı

Fizika labor

Átalakítva osztályteremmé

Magyar - történelem szertár -

A többfunkciójú megoldás nagyon

STÚDIÓ

rossz állapotokat teremt

Nyelvi terem

1 db. megfelelı

4 osztályterem

Megfelelı

Biológia elıadó

Megfelelı

Biológia labor

Megfelelı

Kémia elıadó

Reprezentatív

Kémia szertár

Megfelelı (a nehézvegyületek raktározása nincs megoldva)

91

A sportolás

Tornaterem

Reprezentatív

létesítményei

4 öltözı

Megfelelı

sportpálya

Megfelelı

súlylökés és távolugrás helyei

Megfelelı

Ebédlı

kb. 120 férıhelyes

Szobák

16 db. 64 diák számára kényelmes

Kollégium

Az Erkel Ferenc Gimnázium feltételei nagyon jónak mondhatóak. Az önkormányzat elvárásának, a 16 osztály indításának az adott infrastruktúra nem felel meg. Komoly hiányosságok a szertárak felszereltségében mutathatóak ki, hiszen az építési költségeket arányaiban e területen csökkentették a legjobban. A korszerő feltételek kialakításához kb. 10 millió Ft-ra lenne szükség.

2. A pedagógusok munkájának értékelési rendszere A pedagógusok munkájának értékelése elsısorban az igazgató feladata. Ezen kívül a munkaközösség-vezetık követik figyelemmel a mindennapi munkát, akik az igazgató kérésére külön is beszámolnak a pedagógus tevékenységérıl. Az iskolaszéken keresztül a szülık is véleményezik az oktatás és nevelés mindennapi gyakorlatát, de személyes, egyéni indíttatású felvetést nem tehetnek. A nevelıtestület egésze késıbb dönt arról, hogy vállalja-e az EFQM (Európai Alapítvány a Minıségbiztosításért) kilenc szempontból álló minısítési rendszerét. Megviszgálja azt is, hogy a diákokat mennyiben vonhatja be a rendszerbe.

3. Finanszírozási feltételek

92 Az Erkel Ferenc Gimnázium az önkormányzat határozata szerint 16 osztályos iskolaként mőködik. (Tudjuk jól, hogy a feltételek ideálisan 12, a mőködés szintjén 15 osztály indítását teszik lehetıvé.) Elvileg a 16 osztályba kb. 500 tanuló beiratkozása várható. Ennek a normatívája elıre nem tisztázható, de összege az éves parlamenti költségvetés alapján könnyen kiszámítható. Az óratervek elkészítésekor a ma is érvényes önkormányzati határozatot vettük figyelembe, miszerint 9-10. évfolyamon egy osztálynak heti 50, a 11-12. évfolyamon heti 55 óra a megengedett keret. Ez a tananyag elvégzésére alkalmat nyújt, de az általunk választott tantárgystruktúra megtartása esetén nem elég a felzárkóztatásra stb., egyéb oktatási feladatok elvégzésére. A fentiek alapján arányaiban a mostani állapot várható: az állami normatíva (ha jelentıs emelése nem történik meg) a feladatok kb. 75 %-ára lesz elegendı. Az önkormányzatnak a támogatása az éves költségvetésben kb. 25 % marad.

XI. A pedagógiai program megvalósulása

A pedagógiai program az iskolaszék véleményének kikérése után kerül a tantestület elé elfogadásra. A pedagógiai programunk elfogadását jelenti, hogyha a nevelıtestület 66 %-a szavazatával támogatja a megvalósulását. A program módosítható, a módosított részekrıl ismét iskolaszéki véleményezés után a tantestület dönt. A módosításnak is 66 %-os elfogadottságot kell elérnie a tantestület részérıl. A módosítás során a tantestület dönt a módosított részek bevezetésének, alkalmazásának kezdı idıpontjáról is.

93

XII. MELLÉKLETEK

94 1. TÁBLÁZAT: AZ ERKEL FERENC GIMNÁZIUM ÉVFOLYAMAI ÉS OSZTÁLYAI

Tanév/

1998/1999

1999/2000

2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

9.

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

10.

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

11.

3 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

12.

3 osztály

3 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

évfolyam

2. TÁBLÁZAT: AZ ÓRATERVEK BEVEZETÉSÉNEK ÜTEME

Tanév/típus/ 1998/ 1999/ 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2004/ 2005/ 2006/ 2007/ 2008/ 2009/ osztály

1999

2000

I. szakasz

9.

9.

Régi tanterv

10.

10.

10.

(185 napos)

11.

11.

11.

11.

12.

12.

12.

12.

12.

9.

9. 10.

II. szakasz Átmeneti

-

2001

-

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

-

-

-

-

-

-

-

9.

9.

9.

9.

10.

10.

10.

10.

10.

11.

11.

11.

11.

11.

11.

12.

12.

12.

12.

12.

12.

9.

9.

9.

9.

10.

10.

10.

11.

11.

III. szakasz NAT tananyagho z

-

-

-

-

-

-

-

-

-

12.

95

3. TÁBLÁZAT : AZ I. SZAKASZBAN FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERETÜNK Évfolyam

Kötelezı óra/ hét/osztály

Nem kötelezı óra hét/osztály

Egyéni foglalk. óra hét/osztály

Önkormányzati kiegészítés

Összesen óra

9. 10. 11. 12.

32 33 33 32

8,96 9,24 15,84 15,36

1,28 1,38 1,32 1,28

7,76 6,38 4,84 6,36

50 50 55 55

4/A. TÁBLÁZAT: AZ I. SZAKASZ ÓRASZERKEZETE A 9. ÉVFOLYAMON

Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Idegen nyelv Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és mőalkotások elem. Testnevelés

Technika Osztályfınöki Összesen

1 osztályra 9. évfolyam 2 2 2 4 3 3 2 2 2 1 2 3 2 1 31

4 osztályra Összesen - heti 8 8 8 16 12 12 8 8 8 4 8 12 8 4 124

4/B. TÁBLÁZAT: SZABADON VÁLASZTOTT TÁBLÁZAT: CSOPORTBONTÁSRA FELHASZNÁLT TANTÁRGYAK TÖBBLETÓRASZÁMAI A 9. ÉVFOLYAMON ÓRAMENNYISÉG A 9. ÉVFOLYAMON Tantárgy Számítástechnika Emelt matematika Emelt angol Emelt német Emelt francia Speciális angol Emelt magyar

Heti 5 1 2+2 2+2 2 5 1

Tantárgy Matematika Angol nyelv Latin nyelv Olasz nyelv Francia nyelv Testnevelés Összesen:

4/C.

Csoport 4 1 1 1 3 3 13

Heti 16 3 3 3 9 9 43

96 Összesen:

22

5/A. TÁBLÁZAT: AZ I. SZAKASZ ÓRASZERKEZETE A 10. ÉVFOLYAMON Tantárgy

Magyar nyelvtan Magyar irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Testnevelés Technika Osztályfınöki Összesen:

10. évfolyam, 1 osztályra Heti 2 3 2 3 3 3 2 2 2 3 1 2 2 1 31

4 osztályra heti 8 12 8 12 12 12 8 8 8 12 4 8 8 4 124

5/B. TÁBLÁZAT 5/C. TÁBLÁZAT SZABADON VÁLASZTOTT TANTÁRGYAK CSOPORTBONTÁSRA ÓRAMENNYISÉG A 10. ÉVFOLYAMNÁL TÖBBLETÓRASZÁMAIK A 10. ÉVFOLYAMON

Tantárgy Számítástechnika Emelt matematika Emelt angol Emelt német Emelt francia Emelt történelem Speciális angol Összesen:

Heti 5 2 2+2 2+2 2 1 4 22

Tantárgy Matematika Angol nyelv Latin nyelv Olasz nyelv Francia nyelv Testnevelés Összesen:

Csoport 4 1 1 1 3 3 13

Heti 12 3 3 3 9 6 36

97

6/A. TÁBLÁZAT: AZ I. SZAKASZ ÓRASZERKEZETE A 11. ÉVFOLYAMON Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem, filozófia Matematika Idegen nyelv Idegen nyelv Fizika Kémia Biológia Ének-zene Rajz és mőalk. elemz. Testnevelés Osztályfınöki Összesen.

11. évfolyam 4 osztály/heti 1 osztályra 1 4 3 12 3 12 3 12 2 8 2 8 3 12 2 8 2 8 1 4 1 4 3 12 1 4 27 108

6/B. TÁBLÁZAT SZABADON VÁLASZTOTT TANTÁRGYAK CSOPORTBONTÁSRA FELHASZNÁLT TÖBBLETÓRASZÁMAI A 11. ÉVFOLYAMON ÓRAMENNYISÉG A 11. ÉVFOLYAMON

6/C. TÁBLÁZAT

Tantárgy Emelt angol Emelt német Emelt francia Emelt matematika Matematika Magyar Történelem Biológia Fizika Ének-zene Technika Környezetvédelem Speciális angol Latin nyelv Mővészettörténet Számítástechnika Vállalkozási ismeretek Összesen:

Csoport 2 1 1 1 1 1 1 3 3 14

heti 2+2 2+2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 2 2 5 4 37

Tantárgy Matematika Történelem Magyar Angol nyelv Német nyelv Olasz nyelv Latin nyelv Francia nyelv Testnevelés Összesen:

Heti 6 3 3 3 3 3 3 9 9 42

98

99

7/A. TÁBLÁZAT: AZ I. SZAKASZ ÓRASZERKEZETE A 12. ÉVFOLYAMON Tantárgy

Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem - filozófia Matematika Idegen nyelv Idegen nyelv Fizika Biológia Filozófia Testnevelés Osztályfınök Összesen:

12. évfolyam 1 osztályra Heti 1 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 25

4 osztály

4 12 12 12 12 12 8 8 8 8 4 100

7/B. SZÁMÚ TÁBLÁZAT SZABADON VÁLASZTOTT TANTÁRGYAK CSOPORTBONTÁSRA FELHASZNÁLT TÖBBLETÓRASZÁMAI A 12. ÉVFOLYAMON ÓRAMENNYISÉG A 12. ÉVFOLYAMON Tantárgy Emelt angol Emelt német Emelt francia Emelt matematika Matematika Magyar Történelem Biológia Fizika Ének-zene Technika Környezetvédelem Speciális angol Latin nyelv Mővészettörténet Számítástechnika Vállalkozási ismeretek Összesen:

heti 2+2 2+2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 4 2 2 5 4 37

Tantárgy Matematika Történelem Magyar Angol nyelv Német nyelv Olasz nyelv Latin nyelv Francia nyelv Testnevelés Összesen:

7/C. TÁBLÁZAT

Csoport 2 1 1 1 1 1 1 3 3 14

Heti 6 3 3 3 3 3 3 9 9 42

100

8. TÁBLÁZAT: AZ 1998/99-ES TANÉV TERVEZETT ÓRASZÁMADATAI

Ssz

A kötelezı, választható és fenntartó által finanszírozott többletórák heti összes óraszáma és megoszlása 1998/99-es tanévre

1. Kötelezı tanórák óraszáma Közoktatási Törvény: 52. § (3)

404 óra/hét

Óraszám

Ebbıl tehetséggondozás

Ebbıl felzárkóztatás

127

118

9

Nem kötelezı (választható foglalkozások) 52. § (6), (9) c), 124. § (4) 2. Nem kötelezı tanórák száma (specializáció, fakultáció, emelt szintő képzés többletórái, kötelezı korrepetálás stb.)

3. Választható (nem tanórai) foglalkozások, kivéve sport (pl. szakkör) 53.§(1), (2) b). d) 4. Választható (nem tanórai) sportfoglalkozások 53. § (2) c), d); 52. § (7), (8) 5. Osztálybontásra fordított többletóraszám

5 8 163

6. Nem kötelezı, (választható) foglalkozások összes óraszáma (2., 3., 4. és 5. sor összege) 303 7. Pedagógiai feladatra jutó óraszám 1. sz. melléklet 3. rész II./7. 23 8. Felhasznált összes óraszám (1., 6. és 7. sor összege) 730 9. Törvény által finanszírozandó óraszám [52. § (3); (6), (9) c); 124. § (4)] 658 10. Fenntartó által finanszírozott többlet órakeret (a fenntartó és az intézmény alkuja alapján). A 8. és a 9. sorban szereplı óraszámok különbsége.

1. részletezése: óra 2. részletezése: fordítjuk 5. részletezése:

9. évfolyam

10. évf.

11. évf.

12. évf.

124 óra

124 óra

81 óra

75 óra

72

→

404

22 óra 22 óra 37 óra 37 óra → 118 óra A felzárkóztatásra jutó 9 órát felvételire, érettségire felkészítésre 43 óra 36 óra 42 óra

42 óra

→

163 óra

101 7. részletezése:

osztályfınöki és munkaközösség vezetıi órakedvezmény 23 óra

9. TÁBLÁZAT A 2000/01-ES TANÉV TERVEZETT ÓRASZÁMADATAI

Ssz


1. Kötelezı tanórák óraszáma Közoktatási Törvény: 52. § (3)

442 óra/hét

Óraszám



159

124

35

Nem kötelezı (választható foglalkozások) 52. § (6), (9) c), 124. § (4) 2. Nem kötelezı tanórák száma (specializáció, fakultáció, emelt szintő képzés többletórái, kötelezı korrepetálás stb.)


42 12 160

6. Nem kötelezı, (választható) foglalkozások összes óraszáma (2., 3., 4. és 5. sor összege) 373 7. Pedagógiai feladatra jutó óraszám 1. sz. melléklet 3. rész II./7. 25 8. Felhasznált összes óraszám (1., 6. és 7. sor összege) 840 9. Törvény által finanszírozandó óraszám [52. § (3); (6), (9) c); 124. § (4)] 745 10. Fenntartó által finanszírozott többlet órakeret (a fenntartó és az intézmény alkuja alapján). A 8. és a 9. sorban szereplı óraszámok különbsége.

1. részletezés 442 óra 2. részletezés

9. évfolyam

10. évf.

11. évf.

12. évf.

110 óra

124 óra

108 óra

100 óra

28 óra 22 óra 37 óra 37 óra

→

124 óra

95

→

102 A felzárkóztatásra jutó 35 órát az átmeneti idıszakban, tantárgyanként 2 órát számolva, a 9-10. évfolyamon használjuk fel. 5. részletezés 40 óra 36 óra 42 óra 42 óra → 160 óra 7. részletezés osztályfınöki és munkaközösség vezetıi órakedvezmény 25 óra

10. TÁBLÁZAT: A 2003/04-ES TANÉV TERVEZETT ÓRASZÁMADATAI

Ssz


1. Kötelezı tanórák óraszáma Közoktatási Törvény: 52. § (3),

432 óra/hét

Óraszám



113

109

4

Nem kötelezı (választható foglalkozások) 52. § (6), (9) c) 2. Nem kötelezı tanórák száma (specializáció, fakultáció, emelt szintő képzés többletórái, kötelezı korrepetálás stb.)


2 8 260

6. Nem kötelezı, (választható) foglalkozások összes óraszáma (2., 3., 4. és 5. sor összege) 383 7. Pedagógiai feladatra jutó óraszám 1. sz. melléklet 3. rész II./7. 25 8. Felhasznált összes óraszám (1., 6. és 7. sor összege) 840 9. Törvény által finanszírozandó óraszám [52. § (3); (6), (9) c); 124. § (4)] 727 10. Fenntartó által finanszírozott többlet órakeret (a fenntartó és az intézmény alkuja alapján). A 8. és a 9. sorban szereplı óraszámok különbsége. 9. évfolyam

10. évf.

11. évf.

12. évf.

113

103

1. részletezése 432 óra 2. részletezése 5. részletezése 7. részletezése

110 óra

110 óra

106 óra

→

106 óra

28 óra 29 óra 26 óra 26 óra + 4 óra → 113 óra 40 óra 36 óra 92 óra 92 óra → 260 óra osztályfınöki és munkaközösség vezetıi órakedvezmény

25 óra

11/1. TÁBLÁZAT: EGY OSZTÁLYRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ TANÓRAI ÓRAKERET HETENKÉNT / Kt. 52.§.(3) bek. és 124.§.(4) bek./

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1998/99.

32

33

33

32

1999/00

32

33

33

32

2000/01

27,5

33

33

32

2001/02

27,5

27,5

33

32

2002/03

27,5

27,5

30

32

2003/04

27,5

27,5

30

30

11/2. TÁBLÁZAT: EGY OSZTÁLYRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ ÉS NEM KÖTELEZİ TANÓRAI ÓRAKERET HETENKÉNT /Kt. 52.§.(3) bek., 52.§.(6) bek., 124.§.(4)bek./

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1998/99

40,96

42,24

48,84

47,36

1999/00

40,96

42,24

48,84

47,36

2000/01

37,125

42,24

48,84

47,36

2001/02

37,125

37,125

48,84

47,36

104 2002/03

37,125

37,125

48

47,36

2003/04

37,125

37,125

48

48

105

11/3. TÁBLÁZAT: EGY OSZTÁLYRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ, NEM KÖTELEZİ TANÓRAI ÓRAKERET AZ EGYÉNI FOGLALKOZÁSRA JUTÓ IDİVEL KIEGÉSZÍTVE HETENKÉNT /KT. 52.§.(3), (6), (9) BEK. 124.§.(4) BEK./ 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1998/99

42,24

43,62

50,16

48,64

1999/00

42,24

43,62

50,16

48,64

2000/01

38,5

43,62

50,16

48,64

2001/02

38,5

38,5

50,16

48,64

2002/03

38,5

38,5

49,5

48,64

2003/04

38,5

38,5

49,5

49,5

11/4. TÁBLÁZAT: EGY OSZTÁLYRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ, NEM KÖTELEZİ TANÓRAI ÓRAKERET AZ EGYÉNI FOGLALKOZÁSRA ÉS EGYÉB PEDAGÓGIAI FELADATRA JUTÓ IDİVEL KIEGÉSZÍTVE HETENKÉNT /Kt. 52.§.(3), (6), (9) bek., 124.§.(4) bek., 1. sz. melléklet 3. rész II. fejezet 7./

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1998/99

43,52

44,94

51,48

49,92

1999/00

43,52

44,94

51,48

49,92

2000/01

39,875

44,94

51,48

49,92

2001/02

39,875

39,875

51,48

49,92

2002/03

39,875

39,875

51

49,92

2003/04

39,875

39,875

51

51

11/5. TÁBLÁZAT: EGY OSZTÁLYRA VONATKOZÓ ÖSSZES ÓRAMENNYISÉG HETENKÉNT /Kt. 52 .§ (3), (6), (9) bek., 124. § (4) bek., 1. sz. melléklet 3. rész II. fejezet 7., önkormányzati kiegészítés/

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

106 1998/99-tıl

50

50

55

55

12. TÁBLÁZAT: ÓRAKERETEK ...

Órakeretek 2000. szeptember 1-jétıl 9-10. évfolyam 1 osztályra, 1 hétre, órában 9. évfolyam Tantárgy

Magyar Történelem Társadalomismeret I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuáliskultúra, mozgóképkultúra Számítástechnika Technika - háztartástan Testnevelés Osztályfınöki foglalkozás: emberismeret pályaorientáció könyvtárismeret

Összesen

10. évfolyam

Kötelezı

Nem kötelezı

Kötelezı

Nem kötelezı

tanórák

tanórák

tanórák

tanórák

4 2 3 4 2 2 2 1 1 1,5

2a 2b 1c -

4 2 1 3 3 2 1 2 2 1 1,5

2a 2b 2c -

1 1 2

3d 1e -

1 1 2 1

3d 1e -

9

27,5

10

1

27,5

a) Emelt nyelvi csoportban 2 órával több idegen nyelvi óra van. b) Minden osztályban a II. idegen nyelv heti 2 óra. c) Emelt matematika csoportban 1, illetve 2 órával több matematika óra van. d) Számítástechnika tagozatos csoportban 3 órával több számítástechnika óra van. e) Minden osztályban 1 órával több testnevelés óra van.

107


Órakeretek 2000. szeptember 1-jétıl 9-10. évfolyam 1 hétre, órában 9. évfolyam

10. évfolyam

Kötelezı

Nem kötelezı tanórák

tanórák

összesen

összesen

Tantárgy

Kötelezı

Nem kötelezı tanórák

tanórák

összesen

összesen Csoport óra

Többletóra

Csoport óra

Többletóra

Magyar

16

-

-

16

-

-

Történelem

8

-

-

8

-

-

Társadalomismeret

-

-

-

4

-

-

I. Idegen nyelv

12

12

12

12

12

12

II. Idegen nyelv

-

8

8

-

8

8

Matematika

16

16

1

12

12

2

Fizika

8

-

-

8

-

-

Kémia

8

-

-

4

-

-

Biológia és egészségtan

8

-

-

8

-

-

Földrajz

4

-

-

8

-

-

Ének-zene

4

-

-

4

-

-

Vizuáliskultúra, mozgóképkultúra, médiaismeret Számítástechnika

6

-

-

6

-

-

4

4

3

4

4

3

Technika - háztartástan

4

-

-

4

-

-

Testnevelés

8

-

4

8

-

4

Osztályfınöki foglalkozás:

4

-

-

4

-

-

110

40

28

110

36

29

emberismeret pályaorientáció könyvtárismeret

Összesen

! A csoportok óraszáma egyrészt a kötelezı óramennyiségnél (az osztályszámnak megfelelıen), másrészt a nem kötelezı óramennyiségnél jelentkezik.

108


Órakeretek Bevezetése 2002. szeptember 1-jétıl 11-12. évfolyam (1 hétre, órában) Tantárgy

Közép szintő képzés

Emelt szintő

Kötele-

Választható

kötelezı órák

képzés

zı órák

tanórák össz.

Csoportonként összesen

Csoportonként

Magyar Matematika Történelem Idegen nyelv Angol nyelv Német nyelv Francia nyelv Olasz nyelv Orosz nyelv Latin nyelv Testnevelés Biológia Fizika Földrajz Kémia Osztályfınöki Kötelezı órák összesen:

Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Vállalkozói ismeretek

Környezetvédelem Összesen

Csoport

Többlet

bontásra

óra

A

B

C

D

I.

II.

III.

4 4 4

4 4 4

4 3 4

4 3 4

5 5 5

5 5 5

-

16 14 16

8 8 8

2 2 2

4 4 3

4 4 3

4 (4)a 4 3

4 4 3

5 5 5 5 5

5 5 -

5 -

12 4 4 4 4 4 12

12 12 4 4 3

3 2 1 1 2

3

3

3

3

5

5

5

12

9

6

1 27

1 27

-

-

-

4 106

-

-

3 3 3 3 3

3 -

5 -

6 -

-

106

3 3 12 3 3 92

2 26

1 1 26b 26b -

a) Nem kötelezı óramennyiségbıl. b) Azoknak a tanulóknak, akik legalább egy emelt szintő képzést választanak.

109

Módosítások 2003/2004. tanévtıl

I. Osztályok

Tanév/

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

2010/2011

9.

5 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

10.

4 osztály

5 osztály

5 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

11.

4 osztály

4 osztály

4 osztály

5 osztály

4 osztály

4 osztály

12.

4 osztály

4 osztály

4 osztály

4 osztály

5 osztály

4 osztály

évfolyam

II. Érvénybe lépı tantervek

Tanév/Évfolyam

9.

10.

11.

12.

2003/2004

CS

K

K

K

2004/2005

CS

CS

K

K

2005/2006

CS

CS

CS

K

2006/2007

CS

CS

CS

CS

2007/2008

CS

CS

CS

CS

2008/2009

CS

CS

CS

CS

2009/2010

CS

CS

CS

CS

2010/2011

CS

CS

CS

CS

2011/2012

CS

CS

CS

CS

2012/2013

NAT*

CS

CS

CS

2013/2014

NAT*

NAT*

CS

CS

2014/2015

NAT*

NAT*

NAT*

CS

2015/2016

NAT*

NAT*

NAT*

NAT*

110 K=a kerettantervnek megfelelıen 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv CS=a 2003. évi költségvetési törvény 103. § (4) bekezdésében elıírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv NAT*=a 20003. évi Közoktatási törvénymódosítás és a NAT kiadásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet alapján felülvizsgált helyi tanterv

III. Tanulói óraszámok 2003/2004. tanévtıl (óra/hét)

Évfolyam

Kötelezı

Nem kötelezı

A

tanulói

terhelés

felsı határa 9.

27,5

12,37

31,5

10.

27,5

12,37

31,5

11.

30

18

33

12.

30

18

33

Az óraszámok fokozatosan lépnek életbe. Az adott tanévben abban az évfolyamban érvényesek, amelyeket a fenti táblázatban ’CS’, illetve ’NAT*’-gyal van jelölve.

IV. Órakeretek tagozatonként

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben (alaptantervő csoport) Óraszámok 9. 11. 12. Tantárgy Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Évfolyam alapszintő alapszintő alapszintő alapszintő Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1 1. Idegen nyelv 3 3 3 3 2. Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 4 Fizika 2 2 2 0 Biológia 0 2 2 2 Kémia 2 2 0 0 Földünk és környezetünk 2 2 0 0 Testnevelés 2 2 2 2 Osztályfınöki 1 1 1 1

111 Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek összes/hét tanítási hét összóraszám/év

Összes felh. óraszám

felhasználás:

1 1 0 1 2 0

1 1 0 0 0 1

0 0 1 0 0 0

0 0 0 1 0 0

0 0

0 0

1 0

0 1

29

29

25

25

37 1073

37 1073

37 925

32 800

50óra/ osztály (a 9- 10 évfolyamon) 55 óra / osztály (a 11-12. évfolyamon)

csoportbontás

testnevelés matematika id. nyelv 2.id. nyelv informatika

összes: kétszintő érettségire való felkészítés a diákok számára felhasználható órakerete:

1 3 3 3 2 12

6

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben (EMELT ANGOL CSOPORT) Óraszámok Tantárgy 9. 11. 12. Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés Osztályfınöki Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és

5

5

5

5

3 3 2 0 2 2 2 1 1 1 0 1 2 0 0

3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 0 0 0 1 0

3 3 2 2 0 0 2 1 0 0 1 0 0 0 1

3 4 0 2 0 0 2 1 0 0 0 1 0 0 0

112 médiaismeret Mővészetek

0

0

0

1

összes/hét

31

31

27

27

37 1147

37 1147

37 999

32 864

tanítási hét összóraszám/év


felhasználás:


csoportbontás


1 3 3 3 2 12


Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben EMELT NÉMET CSOPORT Óraszámok Tantárgy 11. 9. Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Történelem 2 2 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés Osztályfınöki Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek összes/hét tanítási hét összóraszám/év

6

12. Évfolyam 4 3 1

5

5

5

5

3 3 2 0 2 2 2 1 1 1 0 1 2 0

3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 0 0 0 1

3 3 2 2 0 0 2 1 0 0 1 0 0 0

3 4 0 2 0 0 2 1 0 0 0 1 0 0

0 0

0 0

1 0

0 1

31

31

27

27

37 1147

37 1147

37 999

32 864

113


felhasználás:


csoportbontás

1 3 3 3 2 12



6

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben (EMELT MATEMATIKA CSOPORT) Óraszámok Tantárgy 9. 11. 12. Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1 1. Idegen nyelv 3 3 3 3 2. Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés Osztályfınöki Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek összes/hét tanítási hét összóraszám/év


felhasználás:

5

5

5

5

2 0 2 2 2 1 1 1 0 1 2 0 0 0

2 2 2 2 2 1 1 1 0 0 0 1 0 0

2 2 0 0 2 1 0 0 1 0 0 0 1 0

0 2 0 0 2 1 0 0 0 1 0 0 0 1

31

31

27

26

37 1147

37 1147

37 999

32 832


csoportbontás

testnevelés

1

114 matematika id. nyelv 2.id. nyelv informatika

3 3 3 2 12


6

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben (INFORMATIKAI CSOPORT) Óraszámok 9. 11. 12. Tantárgy Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1 1. Idegen nyelv 3 3 3 3 2. Idegen nyelv 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 4 Fizika 2 2 2 0 Biológia 0 2 2 2 Kémia 2 2 0 0 Földünk és környezetünk 2 2 0 0 Testnevelés 2 2 2 2 Osztályfınöki 1 1 1 1 Rajz és vízuális kultúra 1 1 0 0 Ének - zene 1 1 0 0 Emberismeret és etika 0 0 1 0 Társadalomismeret 1 0 0 1 Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek összes/hét tanítási hét összóraszám/év


felhasználás:

összes:

5

5

5

5

0

1

0

0

0 0

0 0

1 0

0 1

32

34

30

30

37 1184

37 1258

37 1110

32 960


csoportbontás


1 3 3 3 2 12

115

kétszintő érettségire való felkészítés a diákok számára felhasználható órakerete:

6

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben (KEZDİ E. ANGOL CSOPORT) Óraszámok Tantárgy 9. 11. 12. Évfolyam Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés Osztályfınöki Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek összes/hét tanítási hét összóraszám/év


felhasználás:

7

6

7

7

3 3 2 0 2 2 2 1 1 1 0 1 2 0

3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 0 0 0 1

3 3 2 2 0 0 2 1 0 0 1 0 0 0

3 4 0 2 0 0 2 1 0 0 0 1 0 0

0 0

0 0

1 0

0 1

33

32

29

29

37 1221

37 1184

37 1073

32 928


csoportbontás


1 3 3 3 2

116 12


6

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben EMELT ANGOL VAGY NÉMET - EMELT MATEMATIKA Óraszámok 9. 11. 12. Tantárgy Évfolyam 10.évfolyam Évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem 2 2 3 3 Bev. a filozófiába 0 0 0 1 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv

5

5

5

5

3

3

3

3

Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Testnevelés Osztályfınöki Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek

5

5

5

5

2 0 2 2 2 1 1 1 0 1 2 0

2 2 2 2 2 1 1 1 0 0 0 1

2 2 0 0 2 1 0 0 1 0 0 0

0 2 0 0 2 1 0 0 0 1 0 0

0 0

0 0

1 0

0 1

33

33

29

28

37 1221

37 1221

37 1073

32 896

összes/hét tanítási hét összóraszám/év Összes felh. óraszám

felhasználás:

összes:


csoportbontás


1 3 3 3 2 12

117

kétszintő érettségire való felkészítés a diákok számára felhasználható órakerete:

Tantárgy

6

Tantárgyak és óraszámok a helyi tantervben NYELVI ELİKÉSZÍTİ ÉVFOLYAMON Óraszámok 12. 9. 10. ÉVFOLYAM Évfolyam 11.évfolyam Évfolyam

Kommunikáció Magyar nyelv és irodalom Történelem Bev. a filozófiába 1. Idegen nyelv 2. idegen nyelv

2

13. Évfolyam

0 0 0

0 4 2 0

0 4 2 0

0 4 3 0

0 4 3 1

15

5

5

0

0

0

3

3

5

5

Matematika Fizika Biológia Egészséges életmód Kémia Földünk és környezetünk

2 0 0 1 0 0

3

3

3

4

2 0 0 2 2

2 2 0 2 2

2 2 0 0 0

0 2 0 0 0

Testnevelés

4 1 1

2

2

2

2

0

0

0

0

1 1 1 0 1

1 1 1 0 0

1 0 0 1 0

1 0 0 0 1

0 0 0

2 0 0 0

0 1 0 0

0 0 1 0

0 0 0 1

30

31

31

24

24

37 1110

37 1147

37 1147

37 888

32 768

2

0

0

0

0

Néptánc Osztályfınöki Rajz és vízuális kultúra Ének - zene Emberismeret és etika Társadalomismeret Informatika Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Mővészetek összes/hét tanítási hét összóraszám/év

Szinten tartó német nyelvoktatás

0 0 0 0

4

118


felhasználás:


csoportbontás



1 3 3 3 2 12

6

V. Környezeti nevelési program

Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szki környezeti nevelési programja

„Az embereket általában a kényszer változtatja meg-bennünket a tudásunk.”

1. Az iskola

Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából • Iskolánk Gyula belvárosában, a volt Fehér-Körös-ág, az Élıvíz-csatorna mellett fekszik. A parti növényzet, a víz, a megjelenı állatfélék a természeti környezettel való együttélést teszi természetessé. • Az iskola épülete modern és új, egyik része felújított, az építészeti szabványoknak megfelelı (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelı toalett-helyiségek, étkezés elıtti tisztálkodási lehetıségek). A javításokat folyamatosan végezzük, baleseti veszélyek nincsenek. A fıépületben a 2 lépcsıház kielégítı közlekedési lehetıséget jelent a 2 nagy épületrészen belül, a tervbe vett lift a mozgáskorlátozottak számára lesz nélkülözhetetlen eszköz. Szellıztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. A tantermek többsége a déli égtáj felé néz, így a kiváló megvilágítás már április végétıl sajnos párosul a hıséggel is, a nagy napsütés miatt. A sötétítést

119

•

• •

•

•

•

• • •

függönyökkel oldjuk meg. Az észak felé nézı termek elsısorban szaktantermek, melyek tavasszal, s ısszel bizony kissé hővösek. A tantermek elıtt széles folyosók/ beépített szekrények miatt vannak/ elegendı mozgásteret adnak, sok esetben a diákrendezvényeinket is befogadják. A kihelyezett fapadok alkalmi beszélgetések színterei. Kevés szabad falfelületünk van: tablók, faliújságok, képek foglalják el a helyet. A földszinten található kisebb aulában a falak alkalmi kiállításokra használhatók. Az egyik oldalánál, a nagyobb mérető üvegfal mellett dísznövényeink szinte egy kisebb zöld szigetet képeznek. A termek felszereltsége viszonylag új, hisz 1998-ban került sor iskolánk átépítéssel, kiegészítéssel járó felújítására. A szaktantermek rendelkeznek a szükséges eszközökkel, a tantermek negyedében található televízió és videó. Az iskola többi technikai eszköze ( magnó, CD-lejátszó, projektor, laptop, diavetítı, írásvetítı, fénymásoló) igény szerint használható. Parkosított udvaron keresztül közelíthetı meg a tornacsarnokunk, sportudvarunk és a kollégiumunk az étkezıvel. A tornaterem tágas belsı tere, az elkülönülı kiszolgáló helyiségek, a kondícióterem egyszerre 2-3 csoport foglalkoztatását is lehetıvé teszi. A parketta lefedésével az iskola egészét érintı programok rendezhetık. Az étkezı a kollégium földszintjén található, a melegítı konyhával egyetemben. A városi konyhától ideszállított ételt melegítıkkel tesszük fogyaszthatóvá. Terített asztaloknál 120 fı étkezhet egyidejőleg, a tálalás önkiszolgáló jellegő. A kétfajta menü kínálata mellett sajnos az ételek változatosságát, tartalmát nem tudjuk befolyásolni. Az iskolaépület és a tornaterem között helyezkedik el a folyópartra nézıen az udvarunk. Kisebb mérete miatt csak néhány padot tudtunk kihelyezni, ahol a füvesített területen csemetefák és bokrok teszik kellemessé a szüneti, lyukas órás idıtöltést. A sportudvarunk alkalmas szabadtéri játékra, sportolásra. 27 ezer kötetes könyvtárunk, folyóiratokkal és elektronikus adathordozókkal is ellátva, barátságos helyet biztosít az önmővelés számára. Bıven van itt hely a lyukas órákon adódó idı tartalmas eltöltésére is! Számítástechnikai termeink/ 3 db/ a kötelezı órák mellett szabadon választott órákon és délutánokon is kihasználtak. A földszinten lévı iskolai büfét egy magánvállalkozóval mőködteti iskolánk. Különösen szünetekben nagy a vásárlási igény szendvicsek, péksütemények, üdítık iránt. A forgalmazott csomagolóanyagok a büfé elıterébıl kikerülnek és az épület egyéb helyein is elvétve ’ottfelejtıdnek’. A kihelyezett szeméttároló edények hamar megtelnek, többször is üríteni kell ezeket.

Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink • Terepgyakorlat, nyári táborok, tanulmányutak, laborlátogatás az egyedi tantervő, biológia speciális képzéső csoportok számára • Vízi táborok a környék folyóin, s a Tiszán • Néprajzi tábor Erdély területén • Komplex életmód-egészségnevelési napunk a családi környezettel, életvitellel, közösségi kapcsolatokkal, étkezési kultúrával is foglalkozik

120 • Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintı akciók, tevékenységek: faültetés az iskola melletti folyóparton, szemétgyőjtés a környéken • Az érdeklıdı diákok számára környezetvédelmi szakkör mőködtetése • Témanapok szervezése: Föld napja, Madarak és fák napja alkalmából • Nevezetes napok tiszteletére kiállítás szervezése • Leendı kilencedikesek táborának kialakítása a városkörnyéki erdıben • Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése • Természetvédelmi, földtani pályázatokon való részvétel • Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés

Külsı: a település és a régió • A fenntartóval való kapcsolatunk teremti meg az alapját a környezeti nevelési programunk megvalósításának. Célunk, hogy a fenntartó a kötelezı támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezetnevelési programjait. • A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különbözı intézmények meglátogatása, elıadók fogadása. Ilyen szempontból igen fontos a Vízügyi Igazgatóság, a Környezetvédelmi Felügyelıség, a Mővelıdési Ház, valamint a könyvtárak, a múzeumok.

• A felsıfokú oktatási intézményekkel vannak kapcsolataink, különösen a SZTE TTK-val, amelynek során a biológia, kémia, földrajz, fizika szakos tanárjelöltek tanítási gyakorlata és hospitálása iskolánkban is történik. Igyekszünk a hallgatók számára a modern módszerek alkalmazását biztosítani, az aktualitásoknak megfelelıen témanapok, témahét, projekt szervezésébe bevonni ıket. Az SZTETTK bázisiskolájaként számíthatunk az egyetem elıadóira természettudományi elıadások megtartásában, versenyeink szervezésében. • A civil szervezetek a városban szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezetnevelési munkánkat. Tantestületünk tagjai részt vesznek elıadásaikon, továbbképzéseiken, programjaikon. A tanulóink pályázati dolgozatainak elkészítésében a helyi szakemberek segítsége nélkülözhetetlen. • A városi léthez, illetve az alföldi, folyóparti fekvéshez kapcsolódó elınyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetıségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi zöldövezetek, városkörnyéki erdık, puszták, folyópartok tanulmányozásával valósítható meg. A város környezetkárosító tényezıinek vizsgálata mérések, tanulmányok elkészítését indukálják.

• Iskolánk környezeti programjának súlyponti részét fogja jelenteni a cserháti vendégház, ahol a vidékünkhöz képest egészen más jellegő természeti tényezıket kínál fel a táj nevelési céljaink megvalósításához.

121

Erıforrások A) Belsı erıforrások

Humán erıforrások

Feladat, szerepkör

Erısségek

Iskolavezetıség

Támogatja a környezeti nevelési

Hiteles személyiségek a

programokat. A minıségi munka

pedagógusok és a diákság

részeként értékeli az ilyen

számára. Hasznosítható

tevékenységet. Anyagi forrásokat

kapcsolatrendszer.

teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve

Valamennyi szakos belátja,

tanítják az egyes környezeti

hogy minden tanár feladata a

tartalmakat. A tanórán kívüli

környezeti nevelés.

foglalkozásokat szervezik. Munkaközösségek

Elkészítik a környezetnevelési

Lehetıséget ad a különbözı

programnak megfelelıen az éves tervet,

szakmacsoportok

segíti és koordinálja annak

programjainak

megvalósítását. Dokumentációs és

összehangolására (témahét,

értékelı munkát végez, pályázatokat ír,

versenyek, akciók, kiállítások,

kapcsolatot teremt a külsı

jeles napok eseményei stb.)

támogatókkal. Osztályfınöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az

Lehetıség van az aktualitások

egészségneveléshez kötıdı környezeti

azonnali „kibeszélésére” és

nevelési tartalmak feldolgozásával.

tantárgyak közti szintetizálásra, osztályközösségi szinten (pl. egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, stb.)

Diákönkormányzatot

Tartja a kapcsolatot a diákokkal, a

Napi kapcsolat a diákokkal, az

segítı és ifjúságvédelmi

diákok környezethez kötıdı

egyedi problémák azonnali

tanár

szervezıdéseit elısegíti és támogatja.

kezelése.

Kapcsolatot keres civil szervezıdésekkel, illetve kapcsolatot

122 tart intézményekkel. Iskolaorvos

Elıadások tartása az egészséges

Szakmai kompetencia,

életmódról, a környezeti ártalmakról.

személyes ráhatás.

Segíti a tanárok munkáját tanórákon és azon kívül.. Adminisztratív

Támogatják a tanári munkát az egyes

dolgozók

programok hátterének biztosításával

Szakmai hozzáértés, gyorsaság.

(pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek

Anyagi, eszközbeli segítséget

biztosítása, ökológia terem, laborok,

nyújtanak

vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hıszigetelés, stb. Diákok

A tervezett éves programban

Valamennyi diák érintett, nagy

sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság,

a jelentısége a helyi értékek

tevékeny szerepvállalás, önálló

felkutatásának. Partnerség a

kutatások és kezdeményezések.

felnıtt résztvevıkkel. A fı hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülık

Elıadások tartása, szemléltetıeszközök

Tevékeny részvétel a

gazdagítása, anyagi támogatás, külsı

programokban, az ı

erıforrások felkutatása.

szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külsı erıforrások

Intézmény,

A kapcsolat formája, Iskolai

A szervezet

Címe

szervezet

tartalma

képviselıje,

elérhetısége

képviselı,

kapcsolat-tartó ügyintézı neve Fenntartó

megkeresés,beszélgetés, munkaterv

Igazgató

Intézményfelü-

5700 Gyula,

Dr. Kereskényi

gyelet

Petıfi tér 3.

Miklós

Zahorán Hilda

Tel.: 362 155

123 Más közoktatási

általános iskolákkal,

Igazgató

intézményekkel

közös program

Ig.h.

kapcsolat

középiskolákkal, vizsgáztatás, egyeztetések

Kutató Diákok Köre diákjaink

Ig. hely.

Dr. Csermely

SOTE

bekapcsolódnak

Tóth István

Péter

1444 Bp., Pf:260.

egyetemi hallgatók

Igazgató,helyet-

SZTE TTK

tanítási gyakorlata,

tes,

6720 Szeged, Aradi

elıadások,

munkaközösség

vértanúk tere 1.

versenyszervezések

vezetık

felsıoktatási intézmények Szegedi Egyetem

Debreceni Egyetem

hallgatók tanítási gyakorlata

Más források megyei volt

szakmai

Igazgató

Dr. Hajnal Lajos 5600 Békéscsaba

pedagógiai intézet

együttmőködés

Luther u. 5/b

továbbképzések

Tel:449 349

MTA, RK Alföldi

földrajz tanulmányok, Tóth István

5600 Békéscsaba

Csoportja

versenyek

Szabó D. u. 40/42.

önkormányzat

alkalmankénti

környezetvédelmi referense Bolyai János

konferenciák

Matematikai

szakmai elıadások,

Társulat

versenyek

erdészet

táborszervezés

Körös-vidéki

laborlátogatás,

Környezetvédelmi

szakmai anyagok,

Megyeház u. 5-7.

Felügyelıség

pályázatok

Tel:362 944

könyvtárak,

segédanyagok,

könyvtári olvasó,

pályázatok, versenyek

mővelıdési

kiírása, elıadók

központ,levéltár

Ig. hely.

szaktanárok

szaktanárok

Marczis György

5700 Gyula,

124 ÁNTSZ

egészségügyi program, Papp Mónika

5600 Békéscsaba

elıadások, versenyek

Gyulai út 61. Tel:454 154

media

tájékoztatás

Igazgató

rendırség

engedélyek, pl.

Ig.h.

demonstrációhoz

5700 Gyula Béke sgt. 51. Tel:361 644

helyi szolgáltatók Közüzemi Kft., Volán

valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek,

szaktanárok

5700 Gyula Szt. László u. 16. Tel:362 377

Autóbuszközlekedé- látogatások,

Vásárhelyi P. u. 2.

si Rt.

Tel:561 170

bemutatók, autóbusz igénylés

anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális pályázati lehetıségek vállalkozó szülık alkalmi szponzorok rendezvények bevételei (bálok, felajánlások)

C) Tárgyi erıforrások

• szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök • ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),

125 • táborhoz: sátrak, hálózsákok, • audiovizuális eszközök: projektor, stb.

2. Alapelvek, célok

Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok

Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnıtt életre megfelelı ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját szőkebb környezetük alakításában és pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következı célok megvalósítását tartjuk szem elıtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva.

Általános célok, értékek • a személyes felelısség felkeltése a környezetkímélı, takarékos magatartásra és ésszerő életvitelre, • az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létezı értéknek a tisztelete és megırzése, • a biológiai és társadalmi sokféleség tudatos megırzése, a harmóniára törekvés, • a természetes és mesterséges környezet értékeinek megismertetése, megszerettetése, • az emberi értékekre és érdekekre való odafigyelés igényének kialakítása.

Pedagógiai célok

• az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, • rendszerszemléletre nevelés, • holisztikus és globális szemléletmód kialakítása,

126 • • • • • • • • •

a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben, a környezetetika hatékony fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tolerancia és segítı életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése, az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése, az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése, a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése, • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, • kritikus szemlélet és kommunikációs képesség alakítása.

Konkrét célok és feladatok

Az iskola környezeti nevelési programja a 2003/2004. tanévben

Tartalom

Tevé-

Cél-

kenység

csoport

Idı-skála

Módszer

Helyszín Ellenırzé Várható Feltételek s,

eredmé-

értékelés

nyek

Felelısök

módja Életmód-

Elıadás,

Minden

nap

salátaké-

diák

Nov.10.

Elıadás,

Iskola

Zsőrizés Egészég Elıadók,

csoportmun

es

ka

szítés,játé

hozott

Papp M.,iskolavez.

életvitel nyersanya alakítása gok,szem.

-k

eszk. Emléktúra Megemlé- Jelentkez kezés,

Okt.7.

ı tanulók

Csoport-

Arad,

vezetés

Temesvár,

hegyi

Beszámol Aközel ó

Világos

Busz

Boros M.

körny. megism.

túra,mőe mlékek megtek. Versenyek Tan. és sport vers.

Jelentkez

Egész

Egyéni és

Iskola és

ık

tanév

cspoportos

egyéb

Tan. ért.

Ált.

Helyszín Szaktanárok

felkész. Névadóra Osztálym

Minden

Nov.7.

Közös

Iskola

Részvétel Iskolai

CD-

9-es ofık

127 eml.

ősor

Diáknap Osztálypr

diák

12.évf.

munka

Dec.19.

ogram,ka

Csoport-

Iskola

öntudat

magnó,

fejl.

erısítı

Tant.ért. Demokrá

munka

-cia tan.

Hozott

Farkas M.

eszk.

mpány Karácsony Teremdíszítés Sítábor

Mozgás

Minden

Dec.6.

osztály

Csoport-

Iskola

Tan.tes.ér Körny. t.

munka

kult.

Jelentkez Jan.-febr. Egyéni- és Szlovákia Beszámol Tágabb csoportfogl.

ık

ó

körny.

Hozott

Osztál-fınök

eszk. Busz,

Szigeti I.

szállás

Czoldánné

megism.

D.Gy. Vincze Z. Székely L.

Föld napja Diákelıad Kutatók ások

Ápr.23.

és hallg.

Kutatás és

Iskola

Részv.

Komplex Helyszín,

elıad.

szem.eszk

Papp M. Szilágyi J.

. Madarak Plakátkés Jelent. és Május 6. és fák

zítés és

napja

kiáll.

Szemét-

Győjtés

nézık

DÖK

Önálló

Márc. 26.

Közös

Iskola

munka

körny. Iskola

Dohány Doh.hely- Nagykorú

Egész

Eng. és

ség

tanév

elkül.

tan.

Díjazás Bevonás

Fotóriport

Elıad.,

ti Tábor

túrák

Erdélyi-

Interjúk,

tábor

túrák

Papp M.

Többcél

Zsák,

DÖK

ú

kesztyők

Folyama- Higiénitos

kijelölése Környeze-

Helyszín

munka

győjtés

zás

Iskola

kus

Külön

Iskolavez.

helys.

mellékh. Jelent.

Július

Csoport-

Börzsöny Beszám. Komplex Szállás,

vez. Jelent.

Július

Csop.vez.

Szilágyi J.

utazás Háromszék

Tan. tes. Term.és ért.

népism.

Utazás

Kereskényi M.

128

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórai keretek

A) Hagyományos tanórai foglalkozások

Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.

A TANTÁRGYAK LEHETİSÉGEI

Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket, • ismerjék meg az irodalmi mővekben megjelenı természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, • legyenek képesek a lényegi mondanivaló felismerésére, • tudjanak hivatalos iratokat olvasni és írni, • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával

129 • erısödjön esztétikai és erkölcsi érzékenységük. Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, • értsék meg az egész világot érintı globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelvek A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével, • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit, • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék a környezetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezeteket, • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, • állampolgári felelısségtudatuk fejlıdjön. A tanulókban • alakuljon ki és fejlıdjön a nemzetközi felelısség a környezettel szemben, • fejlıdjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetıségeit. Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelı képessége fejlıdjön, • tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, • váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására,

130 • ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni, • legyenek képesek reális becslésekre, • tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, • ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit, • ismerjék fel a fizikai törvényszerőségek és az élılények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat, • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerőségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni, • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, elıregondolkodó felnıtté, • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia A tanulók • • • •

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyezı anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, • értsék meg a különbözı technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, győjtsenek anyagokat, élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl,

131 • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló ok-okozati változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, • ismerjék és értsék meg a természetföldrazi folyamatokat, • értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erıforrásainak kimerüléséhez vezet, • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit, • ismerjék, szeressék és ırizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erısödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülıföld cselekvı felfedezésére és tudatos, óvó használatára, • fejlıdjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség, • fejlıdjön a környezethez kapcsolódó fogalomrendszer használata. Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit, • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, • ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, • legyenek tájékozottak a földi élıvilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetıen, • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, • legyenek képesek az egészségügyi problémák saját szintjükön történı megelızésére és mérséklésére, • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat. A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód, • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelısség. Ének-zene A tanulók • • • • •

ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı szerepét, tudják, hogy az élı és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, a zajszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

132 Rajz és vizuális kultúra A tanulók • • • • • • • •

ismerjék meg a természet sokszínőségét, formagazdagságát, ismerjék fel a természeti és a mővészeti szépség rokonságát és azonosságát, ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit, ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira, ismerjék a természetes alapanyagok használatát, legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetrıl szólnak, legyenek képesek a mőalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelıen elemezni, • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása, • lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása, • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása, • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különbözı történelmi korokban, • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit, • értsék meg, hogy csak akkor ırizhetık meg környezetünk életfeltételei, ha észszerően használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk, • lássák be a törvényszerőségek fontosságát és ezeken belül a korlátozott lehetıségeket. Társadalomismeret A tanulók

• • • •

jogi alapismeretekkel rendelkezzenek a környezettel kapcsolatosan, ismerjék a társadalom szervezettségét, különösen a civil szervezeteket, lássák a helyi, társadalmi és globális problémák lehetséges okait, elemezzék az egyén, a család társadalmi beilleszkedését.

Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdıtőz, stb.), • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetıségeket.

133

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életbıl vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni, • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhetı tudás szőrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására, • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlı környezetvédelmi lehetıségeket, • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevı szimulációkat és statisztikai teszteket, • rendezzenek környezeti kérdésekrıl virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen, • szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások), • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit.

Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlıdésüket, • gyızıdjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különbözı szervrendszerek mőködését tekintve, • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében, • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek. A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus megvalósítását, a mindennapi mozgásigény kialakítását.

134

Mozgókép és médiaismeret A tanulók • ismerjék fel a média szerepét környezetünk alakításában, • lássák, hogyan alakít ki káros fogyasztói szemléletet a reklám, a klip, • tudjanak különbséget tenni a valóság és a média által nyújtott kép között. A tanulókban • alakuljon ki kritikus szemlélet a médiában kapott minták elfogadásában. Kollégium A tanulók • tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítı, együttmőködı emberi kapcsolatokat, • ismerjék a harmonikus emberi környezet értékeit, és becsüljék ezeket, • érezzék meg a közös programok nevelı hatásait, • ismerjék meg a város által kínált természeti és társadalmi környezetet. A tanulókban • alakuljon ki az önálló, felelısségteljes életvezetés, • fejlıdjön a környezetre-figyelı szemlélet, a kulturált lakóhely iránti igény. Osztályfınöki tevékenység

Pedagógiai célok a környezeti neveléshez o o o o

közösségi programok, célok megvalósítása, az érzelmi, személyes megközelítéstıl való haladás a tudatosság, a belátás felé, a szaktárgyak vonatkozó témáinak folytatása, akár tanórán kívül is, a ’mienk’ érzés kialakítása az otthonunk, lakóhelyünk, a hazánk iránt.

Környezeti program évfolyamokra:

9. évfolyam- Életmódok, életvitel a családban. Személyes környezetünk alakítása. Káros jelenségek érzékeltetése a társadalmi, természeti változásokban.

10. évfolyam- Beilleszkedésünk a környezetünkbe, ezzel kapcsolatosan a nehézségek/testi, lelki/ megismerése és bemutatása.

11. évfolyam- Az egyén szerepe a természeti és az emberi környezet értékeinek felmutatásában, megbecsülésében. Etikai és esztétikai megközelítés. Együttmőködı emberi kapcsolatok kialakítása.

135

12. évfolyam- Lokális és globális problémák a világban. Állampolgárként az egészséges világért, élhetı társadalomért. Cselekvés a környezetünkért.

B) A nem hagyományos tanórai formák

Egyetemi bemutató órák, laboratórium látogatása; Múzeumok, bemutatók megtekintése; Természetvédelmi objektumok felkeresése; Szakértı/szülı/ tanórai elıadása; Szituációs játékok az ember és környezete kapcsolatára.

C) Tanórán kívüli foglalkozások

Természettudományos elıadások: fizika, biológia, matematika, kémia tárgykörben; Zenemővészeti bemutatók: stílusok, korok, hangszerek, zenészek bemutatása; Tanórák közötti koncertek: ’Erkeles’ zenészek fellépése; Újságkészítés: Szemfüles diákújság megjelentetése; Diákrádió: ’Önmegvalósítás tere’ Faültetési, tereprendezési akciók: iskola elıtti parton; Tanulmányi kirándulások: a városkörnyékre, távolabbi vidékekre; Diákpályázatok: Földtani örökségünk, Élı örökségünk, Az év fája…, Környezetismereti versenyek: Koren I. Botanikai Verseny, Less N. Földrajz Verseny, VegyÉsztorna, Kitaibel P. Biológia Verseny, Biológia Háziverseny, Pályamunkák készítése földrajz OKTV-hez: önálló kutatómunka; Nyári természetismereti tábor: hazánk nagy tájain;

136

4. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedı jelentıségő élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítı, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

Alkalmazott módszerek a környezeti nevelésnél Interaktivitás

Játékok, élménynyújtás

Kooperációs technika

Projektmódszer

Közösségalakítás

Kutatás, megfigyelés, győjtés

Beszélgetés, vita

Mővészi kifejezés

Elıadások

Munka

137

5. Taneszközök

Ismerethordozók tanulók számára: Könyvek, folyóiratok,elektronikus adathordozók: -iskolai könyvtárban; -földrajz, biológia, kémia és fizikaszertárban. Határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztı kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekrıl), videokazetták, CD-k, diaképek.

Eszközök: Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor) Televízió videó, vetítı Vízvizsgálati és egyéb terepi mérıkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek) BISEL-méréshez felszerelés Távcsövek, mikroszkópok (lehetıség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezıgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek,térképek, plakátok

6. Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskolaember- és környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. A tervezett megvalósítását csak úgy tudjuk elérni, ha minden iskolapolgárt be tudunk vonni a közös munkába! Elképzelések, megerısítések: • • • • •

anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és ésszerő használat, pedagógusok, dolgozók példamutatása, mellékhelységek rendeltetéses használata, folyosók szemétmentesítése a hulladékelhelyezés betartása, kulturált kijelölt dohányzóhely kialakítása,

138 • • • • • •

termek, folyosók átfestése, az udvar további zöldesítése, a tantermek organikus díszítése, élısarok, virágfalak, természetes anyagú válaszfalak kialakítása, közösségi találkozóhely berendezése, a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerősítése, a menza környezetbarátabb mőködtetése, az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média,iskolagyőlés).

7. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetıségeit, hogy megértessük a résztvevıkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élı közös ügye. Az iskolavezetés a tantestülettel hóvégi, félévi, évi értekezleten beszéli meg a megvalósult és az elkövetkezı környezeti nevelési programokat. A munkaközösségek vezetıi áttekintik és segítik a tantárgyi környezeti nevelési, tartalmi célok teljesülését. A diákönkormányzatot segítı tanár és az osztályfınökök folyamatosan tartják a tanulókkal a kapcsolatot.

2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsısorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentıs programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekrıl, eseményekrıl. Az iskolai évkönyvben megjelenı cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bıvítjük. Az iskoláról készített ismertetı füzettel a nálunk folyó környezeti nevelımunka folyamatát bemutatva a lehetıségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt. Az iskolai honlap lehetıségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklıdıket (iskolai dolgozók, szülık, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…).

8. Minıségbiztosítás / minıségellenırzés

139

A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különbözı résztvevıkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minıségbiztosítást egy környezeti nevelési csoport/ munkaközösségvezetık és ig.h./ hangolja össze.

Elemzési szempontok a pedagógus vonatkozó nevelési gyakorlatához: • mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során; • tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív,…); • részt vállal-e az iskola ezirányú tanórán kívüli programjainak megvalósításából; • személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttmőködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülıkkel, külsı kapcsolatokkal. A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bıvülésén mérhetjük például az alábbi módokon. • A középiskolai tanulmányok kezdetén osztályfınöki órán mérılappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlıdésre következtetéseket vonhatunk le. • A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt. • Osztálytermi környezet igényes alakítását tekintjük. • A környezeti nevelési hatékonyságára utal az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulása, a kommunikáció minısége, a konfliktuskezelés módjai, a közvélemény változása.

9. Továbbképzések A tantestület továbbképzı és szemléletformáló céllal az elkövetkezı években felújítja közös vidékismereti látogatásait.

Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetıségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést.

140 Az iskola vezetısége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségbıl legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vegyen részt.

A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintő tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetıségeikrıl a szemléletmód formálásában.

VI. Egészségnevelési program

Az Erkel Ferenc Gimnázium egészségnevelési programja, beépítve a tanulók fizikai állapotának mérését (Kiegészítés a pedagógiai programhoz)

Az elmúlt idıszakban a közoktatás kereteit szabályozó törvények közül az alábbiak ismerete szükséges a program elkészítéséhez:

1. a 2003. évi LXI tv.–nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.). országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. 8. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 10. a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

Az egészségnevelés célja

141 Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezıket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében.

Az egészségvédelem kiemelt témakörei: •

az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók;

•

a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései;

•

az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód);

•

az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció;

•

az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése;

•

az egészségérték tudatosítása.

A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlıdésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele

4.2. Helyzetleírás

Az hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsısorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Az iskolába járó gyerekek családjait általánosságban a szellemi értékek iránt igényesség, a belülrıl fakadó és a külsı elvárásoknak megfelelni akarás jellemzi. Ez a késztetés a fiatalokban feszültséget kelt. A feszültség nagyobb teljesítményre ösztönözi ıket, amelynek eléréséhez mind több idıt töltenek

142 tanulással. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidı, a mozgásszegény életmód.

Napjainkra jellemzı, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyezıdik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is megnı.

A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelezı penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhetı, kevés idı alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul.

A diákok –nagy általánosságban- keveset mozognak a természetben, nincs kellı érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit.

Az egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok

Iskolai étkeztetés

Hazánkban kiemelkedıen magas a cardiovascularis és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhetı a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több

143 az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetıségének biztosítása pedig nevelımunkánkat segíti.

Az iskola tágas, világos, megfelelıen felszerelt ebédlıvel és melegítı konyhával rendelkezik, a tanulóknak alig mint 30%-a veszi igénybe az iskolában ebédelés lehetıségét. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellı idıt az ebéd elfogyasztására. (Ezirányú törekvésünk sajnos nem mindig tud megvalósulni, az órarenddel való egyeztetés nehézségei, olykor lehetetlensége miatt.) Megoldhatatlan probléma a helyes táplálkozás és étrend kialakításának igénye és az étel költségeinek alacsony szinten tartása között van. Mindenesetre fontos a konyhával a jövıben egyezetni, s e téren a város koordináló szerepe meghatározó és hatékony lehet.

Intézményünk hiányosságai közé tartozik, hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, tejérzékeny, diabetes betegségben szenvedı) gyermekeknek. Szülıi kérésre vállaljuk az otthon elkészített, megfelelı módon csomagolt (zárt edényben tárolható, melegíthetı) étel mikrohullámú sütıben történı melegítését.

Konyhánk minden tekintetben megfelel az elıírt higiéniai követelményeknek. A konyha állapotát, az étel minıségét, az ételkezelés módját napi rendszerességgel ellenırizzük.

144 Az étlap összeállításával törekszünk a diákok, közvetve a családok táplálkozási szokásainak alakítására.

Az iskolai büfét szerzıdéses jogviszonyban vállalkozó mőködteti. A büfé kínálata még nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Az elkövetkezı évi szerzıdés megkötésekor rögzítjük a választékba való beleszólásunk jogát.

Mindennapos testmozgás

Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdıdı és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelızhetıek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erıkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetıséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Közoktatási törvény 2003. évi módosítása elıírja a diákok mindennapos testedzésének biztosítását.

Ha az a célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlıdésük elengedhetetlen feltétele, akkor az eddigi gyakorlatot alapjában véve át kell gondolni.

145 Természetesen tudjuk, hogy e téren a belátás és a szándék kevés, a feltételeket kell megteremteni.

A tanórai testnevelés óraszáma kevés. A tanórán kívüli lehetıségek közül az alábbiakat választhatják tanulóink: •

kosárlabda (edzés), illetve szabad játék,

•

labdarúgás (edzés), illetve szabad játék,

•

asztalitenisz,

•

atlétika

•

kondicionálóterem használata.

A felsorolt lehetıségek biztosítása lefedi a teljes tornaterem- és udvar kapacitásunkat.

• A felkínált lehetıségekkel nem minden diák él. (Ha mindenki naponta igénybe venné a sportolási lehetıségeket, akkor kevés lenne a kapacitásunk.) • A gyerekek mozgási lehetıségeinek bıvítése (uszoda, speciális tornák) csak a szülık egyéni anyagi áldozatvállalása útján valósítható meg. Ezt az iskola nem kezdeményezi, de a szülıi közösségektıl érkezı kezdeményezés (illetve önként vállalt finanszírozás) esetén segít a körülmények megteremtésében. • A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelık igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. • A 0. évfolyam indításakor vigyáztunk arra, hogy számukra minden nap legyen testnevelés óra, amely két óra tananyag, két óra játék és egy óra néptánc tanulását teszi lehetıvé. • A 10. évfolyamos tanulók számára bevezettük a néptánc tanulást, amelyet egész éven keresztül, heti egy órában oldottunk meg . • Nyáron a vízitábor, vagy a kerékpártúra kínál lehetıséget az átlagot meghaladó mozgásra.

146

A személyiség fejlesztése Minden nevelıintézmény alapvetı feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése.

E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztımunkát: •

önismeret erısítése, az önelfogadás képességének kialakítása,

•

kudarctőrı képesség fejlesztése,

•

kapcsolatteremtési képesség fejlesztése,

•

akaraterı fokozása,

•

az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erısítése,

•

az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése,

•

az öltözködési szokások, az ízlés alakítása.

A tudatos fejlesztımunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetıség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére.

A szülık körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlıdésérıl, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsıbbséget élvezı értékeket közvetíteni.

Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció

147 Az országban az elmúlt években ugrásszerően megnıtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitődvizsgálat), szorosan együttmőködve a diákönkormányzattal. A bıvebb ismeretekkel rendelkezı, felvilágosult, az egészségrıl, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekrıl nyíltabban beszélı fiatalokra megerısítı és kompetencianövelı módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentı módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztı, támogató, státuszteremtı hatást kell gyakorolni. Az elsıdleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban.

Legfıbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott bensı értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelmően elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztetı szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklıdésüknek megfelelı szabadidıs elfoglaltságok nyújtása.

A drogprevenció összetett személyiségfejlesztı munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfınökök szerepe.

148 Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell mőködniük a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendıjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával.

A szülı, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelızı munkában, megfelelı elıkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait.

A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs segítık.)

A drogprevenció lehetséges színterei:

 Iskolai programok • Tanórai foglalkozások • Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) •

Osztályfınöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külsı elıadókat, szakembereket lehet hívni.)

• Tanórán kívüli foglalkozások • „Egészségesen éld az életed” nap megszervezése – iskolai hagyomány

149 •

Délutáni szabadidıs foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedık, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések)

•

Szülıi értekezletek (Osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintő, esetleg külsı elıadó, pld. orvos, pszichológus, rendır, volt drogos.)

•

Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsısorban a pedagógusok számára, de a DÖK, illetve a szülık képviselıit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.)

• Egyetemista, fıiskolás fiatalok, orvostanhallgatók stb. rendhagyó órák tartására kapnak lehetıséget • A kevermesi rehabilitációs központtal megtörtént a kpcsolatfelvétel és esetenként a drogfüggı „betegek” személyes és megrázó találkozása diákjainkkal segít a prevencióban.

 Iskolán kívüli rendezvények • • • •

Drogprevenciós rendezvények Továbbképzések Kortárs-segítı képzés Kirándulások, túrák, sportprogramok, erdei iskola, tábor

A drogprevenció lehetséges programformái: •

Klubok Igény esetén egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni tanárok, diákok vagy szülık számára.

•

Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlıdéslélektani szempontokat is érvényesíteni kell.

•

Szakkörök, kortársképzés

150 Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "győjtıhelyei" és a szemléletformálás mőhelyei lehetnek. •

Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelızı jellegőek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedı attitőddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelısségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.

•

Iskolarádió, iskolaújság A témához kapcsolódó interjúk, cikkek.

•

Dramatikus játékok Osztályfınöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere.

•

Sportprogramok, túrák, kirándulások A szabadidı megfelelı eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós

eszköz.

•

"Gyógyult drogos megszólaltatása" Csak ellenırzött és a fiatalokkal történı irányított kommunikációban jártas, szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését, valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni. A megfelelı személy kiválasztásában a drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezık tudnak segítséget nyújtani.

151 •

Könyvtár sarok A könyvtárban létre lehet hozni olvasósarkot a témát feldolgozó könyvekbıl a diákok számára. (A tanári kézikönyveket, szakanyagokat külön kell elhelyezni.)

•

Tematikus elıadás A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus elıadások, melyek megtartására célszerő külsı specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelı tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.

•

Internet Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetıség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítı színtér.

•

Diákönkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.

Másodlagos drogprevenció:

Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentı hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelmővé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetıségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni.

Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok lehetıségek; minden tanévben készül konkrét, a tantestület és a segítı kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetıségeket figyelembe vevı, módszertani algoritmusokat felsoroló,

152 feladatokat lebontó, határidıket és felelısöket kijelölı célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdıdik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az idıszaki ellenırzés, értékelés, a célkitőzés megvalósításának felülvizsgálata.

Az egészségneveléssel és összefüggı, tanórán kívüli szakmai programok

•

Heti egy napon egy napon a gimnazistáknak védınıi ügyelet biztosítása (sajnos megszőnt, de érdeklıdés erre nem volt);

•

Egészségügyi szőrıvizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.);

•

Egészségügyi felvilágosító elıadások;

•

Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények;

•

Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, terepgyakorlat;

•

Kreatív, cselekedtetı akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.);

•

A külsı programokhoz kötıdıen balesetmegelızési felvilágosító elıadások;

•

A külsı programokhoz kötött környezetvédelmi elıadások, tájékoztatók, gyakorlatok;

•

Évente egy sportnap (a kihívás napja mintájára -terv).

153 A médiában megjelenı, mértéktelen fogyasztásra ösztönzı reklámok hatásainak ellensúlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása; úgymint:

•

Szelektív szemétgyőjtés megszervezése;

•

Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek győjtése;

•

Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata;

•

Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hıszigetelt nyílászárók stb.);

•

Cserepes, élı növények az osztálytermekben, folyosókon.

Az egészségnevelési program megvalósítása elsısorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

154

TARTALOM „Iskola a határon”

4

I.

5

A gimnázium története

5

1948 elıtt

5

1948 után

5

1992-t követıen

6

Az iskolánk jelenlegi mőködésének áttekintése, 2000. szeptember 1-ig.

7

II.

8

Az Erkel Ferenc Gimnázium nevelési alapelvei

8

Nevelési céljaink, értékrendszerünk, feladataink

9

Személyiségfejlesztés

9

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

10

A szociális hátrányok enyhítése

12

Pedagógiai elgondolásaink

13

A legfontosabb értékeink, az értékes élethez

13

Eszmeiségünk

13

Másokhoz való viszony

14

Az egyén önmagához való viszonya

14

Tudás, mőveltség

15

Egészséges életmód

15

Oktatási célrendszerünk

15

III.

17

ISKOLÁNK KÉPZÉSI RENDJE

17

A képzés jellemzıi

17

A képzés rendje a 'régi' tanterv alapján

18

Képzés az átmeneti idıszakban

19

155 A képzés rendje 2000. szeptember 1-tıl

19

Nyelvi elıkészítı évfolyam (0. évfolyam)

23

Angol nyelvi csoportok tantárgyfelosztása

23

Az informatika tanmenete

65

Óraszám: 37 hét X 4 óra, összesen 148 óra

MATEMATIKA Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

65

68 68

IV.

70

TANULÓI JOGVISZONY

70

a) Belépés a 9. évfolyamba

70

b) Belépés felsıbb évfolyamokra

70

c) Kilépés az iskolából, a tanulói jogviszony megszőnése.

71

V.

72

AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGARENDSZERE

72

A tanulói teljesítmények értékelése a tantárgyakból

72

Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei

72

Az ellenırzés és az értékelés alapelvei

72

Az értékelés fajtái

73

Az ellenırzés

74

Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a házi feladat

75

A tanuló magatartásának és szorgalmának minısítése

78

I. A magatartás minısítéséhez

78

II. A szorgalom minısítéséhez

79

Érettségi vizsga

79

VI.

80

AZ ISKOLAI ÉLET MUNKARENDJE, HAGYOMÁNYOK

80

Általános munkarend

80

156 A gimnázium hagyományai

81

I. Az iskola nemzetközi kapcsolatrendszere

81

Nemzetközi, országos és regionális rendezvények

82

Iskolai, tudományos rendezvények

83

IV. Az iskola mindennapi életével kapcsolatos rendezvények

83

V. Szabadidı, sport

84

Az iskolában mőködı díjak

84

Az iskolában mőködı alapítványok

85

VII.

85

TANTÁRGYI TANTERVEK

85

VIII.

85

IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ TEVÉKENYSÉGÜNK

85

IX.

87

AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE

87

Szülıi részvétel az iskolai közéletben

87

A SZÜLİ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI EGYÜTTMŐKÖDÉSE Iskola és a város

88 89

X.

90

FELTÉTELEK

90

1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

90

2. A pedagógusok munkájának értékelési rendszere

91

3. Finanszírozási feltételek

91

XI.

92

157 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSA 1. AZ ISKOLA

92 118

Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából

118

Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink

119

Külsı: a település és a régió

120

Erıforrások

121

A) Belsı erıforrások

121

B) Külsı erıforrások

122

C) Tárgyi erıforrások

124

2. ALAPELVEK, CÉLOK Alapelvek, jövıkép, hosszú távú célok

125 125

Általános célok, értékek

125

Pedagógiai célok

125

Konkrét célok és feladatok

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK Tanórai keretek

126

128 128

A) Hagyományos tanórai foglalkozások

128

B) A nem hagyományos tanórai formák

135

C) Tanórán kívüli foglalkozások

135

4. MÓDSZEREK Alkalmazott módszerek a környezeti nevelésnél

136 136

5. TANESZKÖZÖK

137

6. AZ ISKOLAI KÖRNYEZET

137

7. KOMMUNIKÁCIÓ

138

8. MINİSÉGBIZTOSÍTÁS / MINİSÉGELLENİRZÉS

138

158 9. TOVÁBBKÉPZÉSEK

139

Az egészségnevelés célja

140

4.2. Helyzetleírás

141

Az egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok

142

XII.

MELLÉKLETEK

40-53 41-53

1. táblázat: Az Erkel Ferenc Gimnázium évfolyamai és osztályai 2. táblázat: Az óratervek bevezetésének üteme 3. táblázat: Az I. szakaszban felhasználható órakeretünk 4. táblázat: Az I. szakasz óraszerkezete a 9. évfolyamon 5. táblázat: Az I. szakasz óraszerkezete a 10. évfolyamon 6. táblázat: Az I. szakasz óraszerkezete a 11. évfolyamon 7. táblázat: Az I. szakasz óraszerkezete a 12. évfolyamon 8. táblázat: Az 1998/99-es tanév tervezett óraszámadatai 9. táblázat: A 2000/01-es tanév tervezett óraszámadatai 10. táblázat: A 2003/04-es tanév tervezett óraszámadatai 11. táblázat: Az egy osztályra vonatkozó órakeretek hetenként, 1998-tól 12. táblázat: Órakeretek 9-10. évfolyamon egy osztályra 13. táblázat: Órakeretek a 9-10. évfolyamon, évfolyamonként 14. táblázat: Órakeretek a 11-12. évlyamon

XIII A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KÜLÖN MELLÉKLETBEN

ERKEL FERENC GIMNÁZIUM ÉS INFORMATIKAI SZAKKÉPZİ ISKOLA, KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents