Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM. Bartok Péter 2013

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Bartok Péter

2013.

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola

Pedagógiai Program 2013. március Nevelési Program 2013.

1


TARTALOM I. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................. 7 1.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI: ............................................. 7

2.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLKITŰZÉSEI: ........................................ 8 2. 1

Általános megközelítés: ...............................................................................................................................8

2.2 Az oktatáshoz kapcsolódó alapértékek ..................................................................................................... 10 2. 2 Az intézmény eredménycéljai ..................................................................................................................... 11 2. 3 Az intézmény szervezeti, működési céljai .............................................................................................. 12 3.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI: .......................................... 14

4.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI: ............................................. 15 4.1

A tanítási órák .............................................................................................................................................. 16

4.3

A nevelés oktatás egyéb keretei ............................................................................................................. 17

4.4

Az egésznapos iskola ................................................................................................................................. 18

Diákönkormányzati műsorok: ............................................................................................................................. 18 Iskolai ünnepélyek: ................................................................................................................................................. 19 4.5

Felvétel, ellenőrzés, értékelés ................................................................................................................ 19

4.6

Jutalmazási tradíciók: ................................................................................................................................ 22

4.7. A TANULÓ MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ........ 23 Magatartás ................................................................................................................................................................. 23 Szorgalom .................................................................................................................................................................. 24 5.

AZ ELJÁRÁSOK KÖRE .................................................................................................................... 25 5.1

ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK .......................................................................... 25

5.1.1

Humanizmus és optimizmus ............................................................................................................... 25

5.1.2.

Egyénre szabott tanulásirányítás ...................................................................................................... 25

5.1.3. Kreativitás...................................................................................................................................................... 25 5.1.4.

Gyermekközpontúság és teljesítmény............................................................................................. 25

5.1.5.

Önmagáért, másokért való felelősség ............................................................................................. 26

5.2

AZ ISKOLAI SZABÁLYZATOKBAN MEGFOGALMAZOTT ELVÁRÁSOK ALAPELVEI ................ 26

5.3.

A TANULÓI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE........................................................................... 28 Nevelési Program 2013.

2

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .. 28

6.

AZ ÉKP ............................................................................................................................... 28

6. 1.

6.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ..................................................................................... 31 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................... 31

7. 7. 1.

FŐBB CÉLKITŰZÉSEK: .......................................................................................................... 31

7. 2.

FELADATOK: ........................................................................................................................ 32

8. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .......................................................................................................... 33 9.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............. 34

10.

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................ 35

10. 1.

CÉLKITŰZÉSEK: ................................................................................................................... 36

10. 2.

FELADATOK: ........................................................................................................................ 36

11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ...................................................................................................................................................... 37 11.1

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG..................................... 37

11.2 PREVENCIÓ ................................................................................................................................ 38 11.3. FELZÁRKÓZTATÁS .................................................................................................................... 47 11.4 FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................... 48 11.5 AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL SZABÁLYOZÁSA ................................................................. 49 11.5 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS, TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ........................................ 49 11.6

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................. 49

12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................... 50 12. 1.

TANESZKÖZÖK .................................................................................................................... 50

12. 2.

A TANTÁRGYAK OKTATÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK................................................................ 51

12. 3.

AZ ISKOLA EGÉSZÉT EGYSÉGESSÉ TEVŐ ESZKÖZRENDSZER, MELYET LE KELL BONTANI:.. 51

12. 4

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK .................................... 51

12. 5.

SZAKTANTERMEK:............................................................................................................... 52

12. 6.

KÖNYVTÁR .......................................................................................................................... 52

12. 7.

TORNACSARNOK ................................................................................................................. 52

Nevelési Program 2013.

3

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 13. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..................................................................................................... 53 13. 1.

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET ........................................................................................................... 53

13. 2.

FOGADÓÓRA ........................................................................................................................ 53

13. 3.

SZMK GYŰLÉS .................................................................................................................... 53

14. A KAZINCZY FERENC ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA .................................................... 54 14.1

EGÉSZSÉGNEVELÉS ............................................................................................................. 54 Egészségfejlesztő iskola ................................................................................................................... 54

14.1.2

14.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI .............................................................................. 55 14.3.

ISKOLAI PROGRAMOK .......................................................................................................... 56

14.3.1

Tanórai foglalkozások ...................................................................................................................... 56

14.3.2

Tanórán kívüli foglalkozások ......................................................................................................... 56

14.3.3

Tájékoztató fórumok ......................................................................................................................... 57

14.4.

MÓDSZEREK ........................................................................................................................ 57

14.5.

MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS PROGRAMJA ............................................................... 57

14.5.1

Diáksport............................................................................................................................................... 58

14.5.2

Mindennapos testnevelés, testmozgás ......................................................................................... 59

14.5.3

Az egésznapos iskolára vonatkozó előírások ............................................................................ 59

14.6.

ISKOLAI EGÉSZSÉGVÉDELEM ............................................................................................... 59

14.6.1 Egészségügyi prevenció ........................................................................................................................... 59 14.6.2 Közegészségügyi feltételek..................................................................................................................... 62 14.6.3

A gyermekek táplálkozása és a közétkeztetés ..................................................................... 64

14.6.4

Fertőző betegségek és megelőzésük............................................................................................ 65

14.6.5 Az iskolás gyermekek pszichés problémái ....................................................................................... 66 14.6.6. Drogproblémák .......................................................................................................................................... 67 14.6.7

Beteg gyermekek az iskolában ..................................................................................................... 68

14.6.8

Mozgáskorlátozott gyermekek ...................................................................................................... 69

14.6.9

Iskolai gyermekvédelem ................................................................................................................. 70

14.6.10

A tanterv által az iskolai egészségnevelés-oktatás folyamatába integrált témák: ....... 71


4

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 14.6.10.1

A helyes életmód kialakítása érdekében: ............................................................................... 71

15. A KAZINCZY FERENC ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................ 72 15.I. 15.1.1

AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÖRVÉNYI HÁTTERE .................................................... 72 A környezeti nevelés fogalma ........................................................................................................ 72

15. 1. 2 Az alapelveket szabályozó jogi háttér ............................................................................................... 72 15.1.3

A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele ...................................................................... 73

15.1.4

Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................................................................ 74

15.1.5

Erőforrások ......................................................................................................................................... 83

15.1.6

Iskolán kívüli együttműködés ........................................................................................................ 85

15.1.7

Iskolai büfé ........................................................................................................................................... 85

15.2.

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK ............................................................................................ 86

Az iskola jövőképe.................................................................................................................................................. 86 15.2.1 Értékek, szemlélet ...................................................................................................................................... 86 15.2.2

Általános, hosszú távú cél .............................................................................................................. 88

15.2.3

Konkrét célok ..................................................................................................................................... 88

15.3.

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK .................................................................. 90

15.3.1

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások ..................................................................................... 90

15.3.2

Hagyományos tanórai foglalkozások .......................................................................................... 91

15.3.2.1 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................................................... 91 15.4.

MÓDSZEREK ....................................................................................................................... 95

15.4.1 Játékok ........................................................................................................................................................... 96 15.4.2 Kirándulásokon alkalmazható módszerek .......................................................................................... 96 15.4.3 Aktív, kreatív munka ................................................................................................................................ 96 15.4.4. Közösségépítés .......................................................................................................................................... 96 15.4.5 Művészi kifejezés....................................................................................................................................... 97 15.5.

TANESZKÖZÖK.................................................................................................................... 97

15.6.

ISKOLAI KÖRNYEZET .......................................................................................................... 97

15.7. KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ ................................................................................. 99 15.7.1

Iskolán belüli kommunikáció formái ........................................................................................... 99 Nevelési Program 2013.

5

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 15.7.2

Iskolán kívüli kommunikáció formái ........................................................................................ 100

15.8.

MINŐSÉGFEJLESZTÉS ........................................................................................................ 100

15.9.

TOVÁBBKÉPZÉS ................................................................................................................. 100

15.10. HASZNOS HONLAPOK ............................................................................................................ 101 16. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK (SZÓBELI, ÍRÁSBELI) ............................................................... 104 16.1 AZ ISKOLAI SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK ............................................................................... 104 16.2 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK .............................................................................. 106 16.3.

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE .......................................................... 106

16.4.

AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK KORLÁTAI ..................................................... 107

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI FELADATOK .....................107

17.

ZÁRADÉKOK ...............................................................................................................................................108 18. HELYI TANTERV ................................................................................................................................ 110 A KAZINCZY FERENC ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÓRASZÁMAI: .................................................................................... 110 18.1

18.1.1 18.2 19.

Általános bevezető:......................................................................................................................... 110 ÓRASZÁMOK: .................................................................................................................... 113

TANTERVEK ....................................................................................................................................115


6


I. NEVELÉSI PROGRAM

1.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI:

Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyermek számára sokfajta tevékenységet, tanulásfejlődési lehetőséget kell biztosítani. Célunk, hogy kialakuljanak a gyermekekben azok a magatartások, viselkedésformák, amelyekkel az élet minden területén találkoznak, s amelyek segítenek eligazodni az élet különböző problémáiban.

1.

Jelenelvűség. A gyerek nem az életre készül, hanem él.

2.

Esélyegyenlőség

2.

A tanulók boldog, kiegyensúlyozott életet élhessenek az iskolában

3.

Személyközpontú iskola. Az iskola működésének központjában az egyes gyerek áll. A személyes kapcsolatot erősítő, folyamatos tevékenységformákat kell kialakítani.

4.

Minden gyerek más

5.

Gyerekeket tanítunk, nem tantárgyakat

6.

Beavatás

7.

Humanizálás

8.

Differenciált és egyénhez igazított fejlesztés

9.

A kultúra teljességével való szembesítés

10.

Inkluzív nevelés


7

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 2.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLKITŰZÉSEI:

2. 1

ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS:

Sok jel utal arra, hogy az előttünk levő időszakban olyan átfogóparadigma-váltás zajlik le az iskolai oktatásban, amelynek jelentősége és hordereje ahhoz fogható, amit a tömegoktatás kialakulása jelentett a XIX. században. Ha egyetlen szóban kellene összefoglalni a változás lényegét, akkor talán az egyéniesítés szó a legalkalmasabb erre. (Perszonalizálás). Vagyis a tanításnak az intézményesített oktatás világában alkalmazkodnia kell az egyes tanulók sajátos igényeihez. Az egyéniesített oktatás elsősorban azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden egyes tanuló tanulása fontossá válik. Az elmúlt évtizedben tanulásról, tudásról alkotott, a „kognitív forradalom” által fenekestül felforgatott tudásunknak egyik kulcsfogalma lett a kompetencia. A kompetenciafejlesztés nem különbözik attól, amit mi képességfejlesztésnek nevezünk. Ha le akarjuk egyszerűsíteni a dolgokat, akkor azt is mondhatjuk, hogy ez semmi mást nem jelent, mint a pedagógus hivatás komolyan vételét.

A képességek, kompetenciák fejlesztése, azaz a tanítás, éppen az emberitanulás egyedisége és komplexitása miatt, a létező emberi tevékenységek egyik legbonyolultabbika, amely különlegesen összetett, jelentős hányadában valószínűleg velünk született, de nagymértékben fejleszthető képességek meglétét igényli.

Iskolánk 1992 óta ÉKP-s iskolaként definiálta magát, ezért számunkra a fentebb leírt paradigmaváltás már hosszú ideje ismert, a kompetenciák (képességfejlesztés), a kommunikáció fontossága pedig evidencia. A pedagógusi hivatásunkat kell komolyan venni, és a pedagógiai programban leírtakat kell alkalmaznunk. Természetesen tudjuk, hogy ezt a legnehezebb „végrehajtani”. Ha

Mire kell tehát nagyobb hangsúlyt helyezni? 1) A hogyan-tudás kerül előtérbe 2) A tantervi tartalom nem pusztán az elsajátítás tárgya 3) Rugalmasnak, ösztönzőnek kell lennie annak érdekében, hogy a képességfejlesztést szolgálja.


8

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 4) Nem a tantervi tartalom elhagyásáról van szó, hanem egyfelől átstrukturálásáról, másfelől a képességek és ismeretek egyensúlyáról. 5) Minden kompetencia csak másokkal összefüggésben fejlődik. 6) Fontos pedagógiai célnak tekintjük a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.” 7) Tantervünk pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.” 8) Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól.” 9) Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek (egyéni fejlesztési tervek készítése alapján) megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.”

10) Az iskola vállalja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével (1993. évi LXXIX. sz. tv.121.§ 29.) küzdő gyermekek, tanulók integrált nevelését, oktatását.

Az iskola most, hogy az ÉKP még nem elfogadott alternatív pedagógiai progam, természetesen a kerettantervnek megfelelően alakította át saját helyi programját, de a szellemiségét Zsolnai József munkájának tovább szeretnénk vinni és szeretnénk, ha a jövőben mindezt a szakértők is megerősítenék.

Az iskola azonosul az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia és program értékválasztásával. Az értékközvetítő és képességfejlesztő program és pedagógia célja, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön és működjön, mely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. Mindez kapcsolódik a tanulók nagyfokú motiváltságával, továbbá a gyermeket tiszteletben tartó, szociális kompetenciáját, magatartási Nevelési Program 2013.

9

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. kultúráját tapintatosan alakító nevelési kultúrával, mely lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppúgy, mint a tehetségek felismerésére és fejlesztésére.

A program nevében az érték nemcsak arra utal, hogy tananyaga szinte valamennyi kultúrterület értékeinek átszármaztatására törekszik. Azt is jelenti, hogy a tananyag, a taneszközök, a tanítási és tanulásirányítási eljárások, a gyerekekkel kapcsolatos bánásmód, az iskolában folyó tanulás, a mindennapi élet és a társas kapcsolatok bizonyos alapértékeinek mentén szerveződnek.

Pedagógiai programunk a “képességfejlesztés, tevékenykedve tanulás” paradigma jegyében készült. Számoltunk azzal, hogy az iskolában az egyes gyermekek egyéni tempóban tanulnak, mentális életkoruk különböző, érési periódusaik eltérnek, ezért a tanulók differenciált fejlesztése a programban nemcsak kívánalom, hanem megvalósuló gyakorlat. A tantervben leírt kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztése magas színvonalú, igényes feladatsorok elvégzése révén valósul meg, amely természetesen mindenkor ismeretelsajátítást, problémamegoldást, kritikai hozzáállást, kooperációt és kommunikációt is feltételez.

A tanterv nemcsak a tananyag repetitív elsajátítását kívánja a tanulóktól, hanem képesség- és tehetségfejlesztő szándékának jegyében az alkotást, az alkotások létrehozását preferálja. Az egyéni alkotások létrehozása, valamint a közös alkotásokban való közreműködés révén arra készteti a tanulókat, hogy cselekvő, védő és teremtő magatartással viszonyuljanak az értékek megőrzéséhez, megóvásához, megvédéséhez, és utasítsák el a természeti és a szellemi környezetrombolást.

2.2 AZ OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPÉRTÉKEK

1.

Rend és tisztaság

2.

Illemtudó, udvarias viselkedés

3.

Munkafegyelem, tanulási fegyelem

4.

A magyarság, mint nemzeti örökség

5.

A teljesítmény és az emberi nagyság tisztelete

6.

Műveltségre, informáltságra törekvés


10


Morál

8.

Testi - lelki egészség, derű, vidámság

9.

Demokratizmus, beavatottság

10.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia a műveltsége képességként és értékként interpretálja, életszerepekre és munkamegosztásra egyaránt felkészít

11.

Szükségletek fejlesztése

12.

Az érzelmek nevelése

13.

Az érdeklődés fejlesztése

14.

A képességek fejlesztése

15.

A magatartás befolyásolása

16.

Az akarat nevelése

17.

A jellem nevelése

18.

Az attitűdök befolyásolása

19.

Kreatív társadalmi létre, igazságosságra és demokráciára nevelés

20.

Az egyéni tudat és tudatosság fejlesztése

2. 2 AZ INTÉZMÉNY EREDMÉNYCÉLJAI

A/

Alapozó iskolai funkciónkból adódóan az általános műveltség alapjainak elsajátítása az 1-4., ill. 5-8. évfolyamon.

B/

Ismeretek nyújtása révén a tanulók felkészítése a továbbtanulásra (mind negyedik, mind hatodik, mind nyolcadik év után), a felvételikre (előkészítők szervezésével), valamint a kulturált életvitelre (tanulmányi kirándulás, színházés múzeumlátogatás, stb.).

C/

Alapvető készségek biztos kialakítása, a képességek, kulcskompetenciák fejlesztése, a tehetséggondozás, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítése. Nevelési Program 2013.

11


D/

A tanulók munkaképességének alakítása, fejlesztése (rend, gondosság, felelősség), az önállóságra, a kulturált viselkedésre és a toleranciára, alkalmazkodásra nevelés.

E/

Célként fogalmazódik meg a testnevelésben és a sportban kiváló intézmény megvalósítása. A kerület sportkoncepciójának részeként iskolánk emelt szintű testnevelés keretében fejleszti a tanulóifjúság testkultúráját, sportolóvá nevelését (heti 5 testnevelésóra és heti 2 sportköri foglalkozás keretében) a kerület sportegyesületeinek szakmai segítségével. Az emeltszintű testnevelés a testnevelés órákkal és a sportági edzésekkel együtt valósul meg felmenő rendszerben a nyolc évfolyamon. Olyan gyerekeket kell nevelnünk, akik egészségesek, edzettek, nagy ellenálló képességgel rendelkeznek, küzdeni és eredményesen teljesíteni képesek mind testben, mind szellemiségben.

2. 3 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI, MŰKÖDÉSI CÉLJAI

A/ Az iskolában folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek sokoldalú kibontakoztatása, saját életének teljesebbé tétele érdekében és a haza hasznára. Ezt nevezzük nevelésnek, melynek színterei a tanítási órák, a szakkörök, a közös étkezések, a séták, a játék, a sport, a kirándulás és egyéb közös tevékenységek. Nincs külön nevelés és oktatás (tanítás), tanulás van elsősorban, s annak irányítása, befolyásolása, azaz nevelés. A nevelés komplex tevékenység, nem lehet fölparcellázni. Nincsenek benne külön értelmi, érzelmi, erkölcsi stb. nevelésnek nevezhető parcellák. A nevelés elsősorban nem normák és szabályok közvetítése, hanem személyes példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése. E folyamat szervezője a tanár. A tanár megismeri a gyermek személyiségét, tiszteletben tartja azt, ugyanakkor vállalja is annak alakítását. Ezek a pedagógiai elvek a gyakorlatban csak akkor érvényesülnek, ha egy gyermeket minél kevesebb pedagógus minél hosszabb ideig tanít. A gyermekek nevelését egy jól koordinált, több éven keresztül változatlan összetételű kis létszámú nevelői közösségnek kell irányítani.

B/ A pedagógiai munka színvonalának emelése: Kiemelten figyelünk az alaptevékenységek hatékony fejlesztésére, rögzítésére, a differenciált oktatás minél magasabb színvonalával a felzárkóztatás és a tehetséggondozás hatékonyabbá tételére.

Kiemelten figyelünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Ezek pedig a következők: Nevelési Program 2013.

12


1. anyanyelvi kommunikáció 2.

idegen nyelvi kommunikáció

3.

matematikai kompetencia

4.

természettudományos kompetencia

5.

digitális kompetencia

6.

hatékony, önálló tanulás

7.

szociális és állampolgári kompetencia

8.

kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

9.

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (EU)

C/ A pedagógiai programnak megfelelő pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszer kialakítása, ill. pontosítása. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell megoldani: továbbképzések szervezése helyben, részvétel más (területi) továbbképzéseken, másoddiplomák szorgalmazása a tantestületen belül. Előadások, konzultációk szervezése, teljesítmény- és nevelési eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokon.

D/ Mivel az iskola alapító okiratában szerepel a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása, ezért ennek a megvalósítása érdekében az alábbi célokkal bővül a program:

 NAT-ban meghatározott idevonatkozó sérülés-specifikus irányelvek  Inkluzív nevelés alkalmazása (együttműködő tanulás)  Habilitációs, rehabilitációs célok  Szakmaközi együttműködés  Egyéni fejlesztési tervek készítése, dokumentáció  A fejlesztő foglalkoztatás személyi feltételeinek megteremetése  A tanulók szükségleteihez igazodó sérülés-specifikus eljárások, terápiák, időkeret, eszközök, speciális eszközök biztosítása  Elfogadó,befogadó környezet biztosítása Nevelési Program 2013.

13

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  Toleráns, differenciált, fejlesztő értékelés

E/ A szabadidő helyes eltöltésének biztosítása: versenyek szervezése, diákönkormányzati programok, diáksport szervezése, a tornaterem, kondicionáló terem, sportudvar és könyvtár teljes körű kihasználása.

3.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI:



A kulcskompetenciák fejlesztése:



Igényes kommunikáció és érintkezéskultúra érvényesítése



Játékigény és játékszükséglet kielégítésének biztosítása



Rekreáció (felfrissülés, pihenés)



Önművelésre szoktatás



Alkotási technikák elsajátíttatása és alkotásra késztetés mind a tudomány, mind a művészetek terén



Demokratikus létre és életvezetésre való felkészítés



Igényes környezetkultúra kialakítása



Munkakultúrára szoktatás



Reális önismeretre késztetés



Hon-és népismeret-formálás



Világ-és Európa-ismeret és élményszerzés



A „sportiskolások” tanulmányi és sportmunkájának minél eredményesebb összehangolása


14


AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZE I:

Nevelőtestületi megállapodás a közös értékek közvetítésében. Az egy osztályban tanítók havonta megbeszélik a konkrét problémákat, személyre szóló feladatokat (osztályértekezlet). A folyamatos kommunikáció, a tanárok együttműködése a leghatékonyabb módszer az érték – és normaközvetítésben.

A. Rendszeres személyes foglalkozás a tanulókkal. Órakeret biztosítása a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak (évfolyamonként heti négy óra) B. A hét öt napját osztályfőnöki órával kezdjük (időtartama 30 perc, reggeli körnek nevezzük). Alsó tagozaton reggelente a 30 perces reggeli körben reggeliznek a tanulók. Alsó tagozaton és az 5-6. évfolyamon egésznapos oktatás és nevelés folyik a 2010-2011. tanévtől minden évfolyamon. C. Tanulásmódszertan: Félévenként 15 – 15 óra bontott tanulócsoportokkal az 5-8. évfolyamon felmenő rendszerben a nyitókörökön.


15

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. A TANÍTÁSI ÓRÁK

4.1

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Anyanyelv és irodalom

7

7

7

7

4

4

4

4

2

2

2

2

Történelem Idegen nyelv (angol, vagy német)

2

2

2

3

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Természetismeret

1

1

1

2

Ének-zene(furulya)

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1

TÉGY (Technika, életvitel és gyakorlat)

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

Hon- és népismeret

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28

28

31

31

A tanuló óraszáma:

25

Egésznapos óraszámból: furulya

25

25

27

1

1

1

Egésznapos óraszámból: néptánc

1

1

1

Egésznapos óraszámból: báb

1

1

1

Egésznapos óraszámból: ebéd

5

5

5

5

Egésznapos óraszámból: önálló munka/szabadidő (reggel)

2

2

2

2

Egésznapos óraszámból: önálló munka/szabadidő ( délután)

10

10

10

10

12

12

10

10

Egésznapos összesen (délelőtt,

19

19

19

18

12

12

10

10


16

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. délután) Korrepetálás

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

3,5

3,5

Tehetséggondozás

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

3,5

3,5

Összes finanszírozott (tanulói összes+egésznapos összes+bontott órák)

52

52

52

53

51

51

56

56

A NEVELÉS OKTATÁS EGYÉB KERETEI

4.3 4.3.3

Évfolyam 1.

A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK IDŐKERETE

Szakkör Sportkör Korrepetálás Tanulószoba Egésznapos tehetséggondozás iskola 1,5 1 1,5 X

2.

1

1

1

X

3.

1

1

1

X

4.

1

1

1

X

5.

0,5

1

0,5

X

6.

1

1

1

X

7.

2,5

2

2,5

10

8.

2,5

2

2,5

10


17

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 4.4

AZ EGÉSZNAPOS ISKOLA

Sorszám

Óra

Szünet

Reggeli ügyelet

6 00 -

7 45

Reggeli, gyülekezés

7 45 -

8 00

Sportkör

7 00 -

7 45

0.

Nyitókör (reggeli kör) alsóban reggeliztetés, felsőben osztályfőnöki óra

8 00 -

8 30

1.

8 30 -

8 40

1.

tanítási óra (a felső tagozaton)

7 45 -

8 30

1.

8 30 -

8 40

1.

Tanítási óra

8 40 -

9 25

2.

9 25 -

9 35

2.

Tanítási óra

9 35 - 1020

3.

1020 - 1030

3.

Tanítási óra

1030 - 1115

4.

1115 - 1125

4.

Tanítási óra

1125 - 1210

5.

1210 - 1225

5.

Tanítási óra

1225 - 1310

6.

1310 - 1325

6.

Tanítási óra – vagy szabadidő (napközi)

1325 - 1410

7.

1410 - 1420

7.

Szabadidő (napközi)

1420 - 1505

8.

1505 - 1515

8.

Szabadidő (napközi)

1515 - 1600

9.

Napközis ügyelet

1600 - 1700

Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola, és az előző szakmai meghatározás szerint az alsó tagozaton minden évfolyam iskolaotthonos rendszerben tanult. Ezt most egésznapos iskolaként definiálja a törvény. A felső tagozaton 5-6. évfolyamon felsős napközis csoportok működtek, osztályonként. Mindez alakul át 1-6. évfolyamon tehát egésznapos iskolává.

DIÁKÖNKORMÁNYZATI MŰSOROK: Karácsonyi kirakodóvásár Karácsonyi templomi koncert Karácsonyi műsor, közös éneklés Farsang, Sportnap Nevelési Program 2013.

18

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. ISKOLAI ÜNNEPÉLYEK: Évnyitó ünnepély október 6. Október 23. Március 15. június 4. Ballagás Évzáró ünnepély

4.5

FELVÉTEL, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

A tanulók minősítési formái I.

Az értékelés célja:

a,

a tanulók minősítése

b,

visszajelzés a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról

Ennek alapján:

a.

Az első évfolyamba lépés feltételei: Megfelelő életkor, óvodai, ill. nevelési tanácsadói szakvélemény, szülői nyilatkozat. Egyéb feltételt nem szabunk, nincs semmilyen formájú felvételi iskolánkba. Az iskolába felvételt nyer minden körzetes tanuló. Ezt követik a nem körzetes tanulók, akik közül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, majd az iskolában tanuló nem körzetes tanulók testvérei következnek. A fennmaradó üres helyekre ezután a többi nem körzetes tanulót vesszük fel. Ha többen jelentkeznek a magadott létszámnál, akkor a sorsolásnál is ezt a sorrendet követve alakítjuk ki a tanulói létszámot.

b.

A tanév közben felvételüket kérő tanulóknál természetesen a körzetes gyermekeket automatikusan felvesszük az adott évfolyamra. A nem körzetes tanulóknál ha van férőhely, akkor az osztályfőnökök bevonásával döntünk a felvétellel kapcsolatban.

c.

Első évfolyam – 8. évfolyam: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Nevelési Program 2013.

19

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Az értékelésnél elsődlegesen figyelembe veendők: a szóbeli, írásbeli ellenőrzés, felmérés, szintfelmérés, órai aktivitás, versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenységek. Első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul

A második évfolyam év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik 1-2. évfolyam félévkor

2-4. évfolyam év vége

5-8. évfolyam

Felzárkóztatásra szorul

Elégtelen

Elégtelen

Megfelelően teljesített

Elégséges

Elégséges

Átlagosan teljesített

Közepes

Közepes

Jó

Jó

Jeles – (kitűnő)

Jeles – (kitűnő)

Jól teljesített Kiválóan teljesített

d.

Kivétel a báb, furulya és néptánc és a sakk értékelése, ahol az iskolahagyományainak megfelelően megmarad a rövid szöveges értékelés.

Ez a következő módon történik

Szöveges értékelés:

Jele:

Milyen osztályzatnak felel meg:

Kitűnően teljesített

AD

Kitűnő (5)

Kiválóan teljesített

A

Jeles (5)

Jól teljesített

B

Jó (4)

Megfelelően teljesített

C

Közepes (3)

Egyelőre nem felelt meg

D

Elégtelen (1)


20

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Szintfelmérések:

Évfolyam

NYIK

Matematika

Idegen nyelv

Történelem

Testnevelés

1. évfolyam

x

x

-----

-----

x

4. évfolyam

x

x

-----

-----

x

6. évfolyam

x

x

x

----

x

8. évfolyam

x

x

x

x

x

A szintfelmérések tematikája: 1.évfolyam végén: szintfelmérés olvasásból és matematikából. 4. évfolyam végén: magyarból olvasás, szövegértés, helyesírás, matematikából a minimum követelmények írásbeli számonkérése 6. évfolyam végén: szintfelmérés magyarból írásbeli (olvasás, szövegértés, helyesírás), szóbeli ( versek, irodalomtörténet, irodalomelmélet) matematikából írásbeli és szóbeli felmérés, idegen nyelvből szóbeli és írásbeli felmérés 8. évfolyam félév: idegen nyelvből írásbeli és szóbeli magyarból írásbeli és szóbeli matematikából írásbeli és szóbeli történelemből írásbeli fizikából: írásbeli A szintfelmérések anyaga: 4.évfolyam végén: 1-4. osztály év végi követelményei, 6.évfolyam végén: 1-6. osztály év végi követelményei, Nevelési Program 2013.

21

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 8.évfolyam végén: 1-8. osztály év végi követelményei.

Az iskolai szintfelmérések értékelésének alapja a tantervi alapkövetelmény. (A tantervekben rögzített év végi követelmények). A szintfelmérés jegye az egész évre vonatkozó - évközi jegyekből összeálló - érdemjegyet egy jeggyel módosíthatja pozitív ill. negatív értelemben. A magasabb évfolyamba lépés feltétele: a minimum követelményekben rögzített ismeretanyag elsajátítása.

4.6

JUTALMAZÁSI TRADÍCIÓK:

1.

Osztályelső oklevél és jutalomkönyv

2.

Kitűnő, ill. jeles tanulói oklevél és jutalomkönyv

3.

Jó tanuló - jó sportoló emlékplakett és jutalomkönyv

4.

Iskolai versenyeken helyezést elért tanulók jutalmazása (oklevél, jutalomkönyv)


22

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 4.7. A TANULÓ MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA

MAGATARTÁS

Példás

Jó

Az iskolai házirend megtartása

A társas együttélés szabályainak betartása, kulturált viselkedés. /Társaihoz, tanáraihoz, szüleihez, felnőttekhez való viszony. Kulturált étkezési, közlekedési, higiéniás szabályok ismerete, betartása

A tanuló kötelességtudatának fejlettségi szintje

A tanuló magatartására vonatkozó tanári és tanulói észrevételek

Az iskola házirendjét mindenkor betartja.

A társas együttélés szabályait ismeri és betartja. Kulturáltan és tisztelettudóan viselkedik.

Kötelességtudata fejlett. Figyelmeztetés nélkül dolgozik, végzi feladatait. Ellenőrzést nem igényel.

Magatartására nincs negatív tanári, vagy tanulói észrevétel.

Az iskola házirendjét mindenkor betartja.

A társas együttélés szabályait ismeri és betartja. Kultúráltan és tisztelettudóan viselkedik.

Kötelességtudata megfelelő, néha figyelmeztetni kell feladataira. Időnként ellenőrizni kell.

Magatartására csak néhány negatív észrevétel van.

A házirend szabályait néha megszegi.

A társas együttélés szabályainak csak néha nem felel meg. Felnőttekhez, társaihoz való viszonya nem mindig kielégítő.

Kötelességtudata nem elég fejlett, gyakran kell figyelmeztetni feladataira. Folyamatos ellenőrzést igényel.

Szaktanári és osztályfőnöki figyelmeztetője, intője van.

A házirendet rendszeresen megszegi.

A társas együttélés szabályait gyakran nem tartja be. Tiszteletlenül és kultúrálatlanul viselkedik. Rendszertelenül dolgozik , az órákra legtöbbször nem készül.

Kötelességtudata nem alakult ki. Feladatai általában nem végzi el. Folyamatos ellenőrzést igényel.

Igazgatói figyelmeztetője, intője van.

Változó

Hanyag


23


SZORGALOM A tanuló képességeihez ,otthoni körülményeihez mért teljesítménye

Példás

A tőle telhető legtöbbet teljesíti.

Teljesítménye megfelelő. Jó

Változó

Nem éri el a képességeinek megfelelő szintet

Az iskolai tanulás iránt közömbös Hanyag

A tanuló munkája folyamatosságának, igényességének, önállóságának mértéke /Munkabeosztás, önellenőrzés/

A tanuló iskolai tevékenységéhez szükséges felszerelésekről való gondoskodás

Minden tantárgy tanulásában a folyamatosság, igényesség, önállóság és a tudásvágy jellemzi. Van határozott érdeklődése, és ebben az irányban több feladatot vállal.

Felszerelését mindig rendben tartja, nem felejti otthon.

Minden tantárgy tanulásában a folyamatosság, igényesség, önállóság jellemzi. Érdeklődése megmarad a szigorúan vett iskolai tananyag keretein belül.

A felszereléseket mindig biztosítja.

Rendszertelenül dolgozik, kötelezettségeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti.

Nem mindig hozza magával a felszereléseket.

Rendszertelenül dolgozik, az órákra legtöbbször nem készül.

Felszerelései rendszeresen hiányoznak.


24


5.

5.1

AZ ELJÁRÁSOK KÖRE

ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

Az iskolában dolgozó pedagógusok a Helyi Pedagógiai Program alapján választhatják meg a tananyagot, az ismereteket, az ehhez szükséged módszereket, valamint mindehhez szükséges taneszközöket. 5.1.1 HUMANIZMUS ÉS OPTIMIZMUS

Pedagógiai alapelvünk a humanizmus, az optimizmus, és a partnerközpontúság: a gyermek

tisztelete és megbecsülése, az egyenlősége és a kölcsönös együttműködés elve. Magunkénak valljuk azt a tételt, hogy minden egészséges növendék idővel teles értékű emberré nevelhető.

5.1.2. EGYÉNRE SZABOTT TANULÁSIRÁNYÍTÁS

A tevékenység-centrikus oktatás olyan tanulásszervezést igényel, amely a tanulóegyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára. Maximálisan törekszik az önállóság, öntevékenység kialakítására az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kialakítására.

5.1.3. KREATIVITÁS

A tevékenység-centrikus oktatás középpontjában a kreativitás fejlesztése áll, elutasítja a hagyományos iskola memorizálható, reprodukáltató jellegét.

5.1.4. GYERMEKKÖZPONTÚSÁG ÉS TELJESÍTMÉNY

Fölfogásunk szerint mindenki tehetséges valamely területen, ezért minden gyermek számára sokfajta tevékenységet, tanulási-fejlődési lehetőséget kell biztosítani. El akarjuk Nevelési Program 2013.

25

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. kerülni a gyermekek túlzott szellemi megterhelését, mert óhatatlanul félelmet, szorongást, tanulástól való menekülést eredményez. A gyermekek csoportokban tanulnak. Az egyes csoportokba aszerint kerülnek, hogy melyik tevékenységet milyen gyorsan képesek tanulni, milyen nehézségű feladatokat tudnak megoldani. A pedagógusok a lassabban haladókkal többet foglalkoznak. A csoportba sorolás nem egész évre szól. Ha egy gyermek évközben gyorsabban fejlődik, átkerül egy gyorsabban haladó csoportba. Ha betegség miatt sokat hiányzott, egy időre a lassabban haladó csoportban kerül. Nem kell kétségbe esni, ha gyermek lassúbb tempóban halad, hiszen minden gyermek jól fejleszthető! A lassúbb fejlődés néhány hónap alatt felgyorsulhat.

5.1.5. ÖNMAGÁÉRT, MÁSOKÉRT VALÓ FELELŐSSÉG

Célunk, hogy tanulóink hozzászokjanak az önálló és szabad véleményalkotáshoz, kritikai szellemhez, felelősnek érezzék magukat mind önmaguk, mind szűkebb és tágabb környezetük fejlődéséért.

5.2

AZ ISKOLAI SZABÁLYZATOKBAN MEGFOGALMAZOTT ELVÁRÁSOK ALAPELVEI

Az SZMSZ és iskolai házrend alapelvei a tanulók szemszögéből:

 A tanulónak jogában áll:  részt venni az osztály és az iskola életének alakításában;  részt venni az iskolagyűlésen, a diáktanács ülésén és a szülőkön keresztül a fogadóórákon és a szülői értekezleten.

 A tanulók javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom osztályzatokra. Az osztály szavazata  beleszámít a jegyek kialakításába.

 A tanulók az iskolától szociális kedvezményeket kérhetnek, /térítéscsökkentés, tábori hozzájárulás, stb. /. Nevelési Program 2013.

26


 A tanulók segítséget kaphatnak tanulmányi munkájukhoz a korrepetálásokon, napköziben és a tanulószobán.

 A tanulóknak joguk van az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről (pl. késés, stb.) folyamatosan értesülni.

 Témazáró dolgozatokat a tanároknak 1 héttel a megírás előtt be kell jelenteni. A megírástól számított 2 héten belül ki nem javított dolgozatok jegyeit a tanár nem írhatja be a naplóba, csak a diák kifejezett kérésére.

 Szeptemberben a tanuló jogosult megtudni a tantárgyi minimum követelményeit és hogy a tanévben hány nagydolgozat várható.

 Igazolt hiányzás esetén a tanuló az első számonkérés előtt 2 napot kaphat a bepótlásra. Hétvégére, szünetre a házi feladatok mennyisége ne haladja meg az egyik óráról a másikra feladott mennyiséget, hiszen a tanulóknak joguk van a pihenésre, feltöltődésre. Őszi, téli és tavaszi szünet utáni első órán nem lehet dolgozatot íratni.

 A szóbeli és írásbeli számonkérések számszerű egyensúlya valósuljon meg. Félévenként legyen lehetőség arra, hogy a heti óraszám arányában többször kapjon lehetőséget egy diák szóbeli feleltetésre.

 Mindenkinek joga van fizikai és lelki durvaságoktól mentes környezetben élni, nevelkedni.

 Mindenkinek joga van nyugodt körülmények között tanulni és szüneteit nyugodt játékkal, pihenéssel tölteni.


27

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 5.3.

A TANULÓI TEVÉKENYSÉG FELÜGYELETE

Az iskola életritmusa

Az iskola reggel hat órától délután öt óráig tart nyitva. A pedagógiai program egésznapos nevelés keretében valósítható meg, ami azt jelenti, hogy a tanítási órák és szabadidős tevékenységek délután 16 óráig váltják egymást. Délelőtt tartjuk az anyanyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv, valamint a természetismeret órákat, a többi tantárgyat a fennmaradó időben úgy osztjuk el, hogy kényelmesen lehessen ebédelni, ill. délután el lehessen végezni a házi feladatot is. Az előtte és utána fennmaradó órákban napközis ügyeletet biztosítunk azoknak a tanulóknak, akikért szüleik később jönnek, vagy kora reggel már beadják őket. A fennmaradó időkeret ad helyet a szakköröknek, sportköröknek, korrepetálásoknak, stb.

6.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

1.

Csakis egyes tanulókban lehet gondolkodni

2.

A pedagógusnak el kell sajátítani az individuál - pedagógiai szemléletet. A tanuló “egyedüli példány”, s nem az a fő jellemzője, hogy valahányadik osztályba jár, és valamilyen tantárgyat tanul.

6. 1. AZ ÉKP

A 2013-ban életbe lépő kerettantervi előírások alapján kellett átírni a pedagógiai programot, amit természetesen teljesítettünk, de a Zsolnai program szellemiségét tovább is őrizzük és ápoljuk.

A képességfejlesztő iskola olyan tanulásszervezést tervez, amely a tanuló egyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára. Maximálisan törekszik az önállóság és az öntevékenység kialakítására, az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kiművelésére. E személyiségszférák olyan feladatsorok és hatásrendszerek megoldatása, illetve megszervezése révén fejleszthetők, amelyek a játék, a munka, a kommunikáció, az alkotás és az értékelés tanítása révén realizálódnak.


28


A képesség- és tehetségfejlesztő pedagógiában az egyes gyermekekből kiindulva a következő célkitűzés- csoportokat tartjuk fontosnak:

a, a gyermek fejlődését elősegítő preventív jellegű célok. (pl.: egészségvédelem, állóképesség fejlesztése, önállóság stb.)

b, a gyermek képességeinek fejlesztését szolgáló célok. (pl.: kommunikációs képességek, mozgáskultúra, kreativitásfejlesztés)

c, a gyermeki létmód érvényesülését szolgáló célok. (pl.: játék - és mozgásszükséglet, önkifejezés stb.)

d, a személyiségfejlődés nemkívánatos vonásait korrigálni hivatott célok. (pl.: empátia, tolerancia, munkafegyelem kialakítása stb.

A pedagógusnak, annak érdekében, hogy a fenti célcsoportok egyes teendőit egyénre szólóan megfogalmazhassa, az alábbi teendőket kell előtérbe helyeznie:

a, az egyes gyermekek egyéni életútjának megismerése

b, a személyiségükben rejlő képességek valószínű fejleszthetőségének előzetes meghatározása

c, az egyén csoportszerepeinek, illetve a csoportban, az osztályban, mint szervezetben betöltött szociometriai helyzetének figyelemmel kisérése.

d, a képességfejlesztő iskola tevékenységrendszeréből fakadó célok elemzése az egyéni, ill. az osztály valamint- csoportszintű realizálhatóság szempontjából


29

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. e., az állandó célok megértése, elfogadtatása a gyerekekkel, a realizálásukhoz szükséges tanulási módszerek , források föltárása

f. a folyamattervek elemzése, időbeni szakaszolása, felbontása az egyes egyének érési- fejlődési, tanulási tempója és teljesítménye szempontjából. Személyiség - és képességfejlesztő pedagógiánkban a tanítást és a nevelést egységes, egymástól nem elkülönítette tevékenységként, kezeljük. A tantárgyi tanulás önmagában nem elégséges, nem vezet teljes sikerhez. ezért szükség van a tantárgyi tanuláson túlmutató tevékenységek (szabadidő, közművelődés, szocializáció)) segítségére is. A tananyag elsajátításában az ún. cselekvési és szociális oldalnak van kiemelt szerepe. Ez annak tisztázását jelenti, hogy milyen jellegzetes tanulási és gyakorlási módok révén biztosítható egy-egy tudásanyag, illetve a hozzá szükséges képességek elsajátítása. A pedagógus által végzendő nevelési- tanulási folyamatok a következőképpen különíthetők el: 1. a tantárgyi tanulás irányítása 2. a szabadidős tevékenységek szervezése, irányítása 3. az iskola által kezdeményezett, de a közművelődési intézményhálózatban realizálódó művelődési folyamatok irányítása 4. a tanulási szocializációs - főleg a családi szocializációs- folyamatainak nyomon követése

A tanulók jellegzetes tanulási folyamatai, ill. lehetőségei az alábbiak:

1. direkt jellegű tantárgyi tanulás 2. a tantárgyakra épülő, ill. tőlük részlegesen vagy teljesen függetlenedő ismeretek (tevékenység megismerő és szokásrendszerek) tanulása 3. az - én folyamatok, az én világ- tanulása

Fentiekből kitűnik, hogy az ÉKP a személyiség legkülönbözőbb területeinek fejlesztésével biztosítja gyermekeink harmonikus fejlődését. Ezeket a folyamatokat erősítő programot működtetünk: a Tanulásmódszertant, melyet epochálisan a reggeli körök témájaként viszünk az osztályokba. Ezzel kívánjuk segíteni, hogy diákjaink a tanulás-tanítási folyamatban tudatosabban vegyenek részt. Itt lehetőségük nyílik a gyerekeknek egyes tanulási képességeiket megvizsgálni, azokat tréning formában fejleszteni. Ez a tevékenységünk a beavatás és egyénhez igazított fejlesztés alapelveket hivatott erőteljesebben képviselni. Nevelési Program 2013.

30


6.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK

 Önszabályozás fejlesztése  Erősségek feltérképezése

7.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Mint az Nevelési program elején is megfogalmazódott, "A gyerek nem az életre készül, hanem él". E területen alapvetően azokat a fejlődés lélektani alapelveket kell figyelembe vennünk, melyek a 6-14 éves korosztály különböző fejlődési szakaszaira vonatkoznak a közösségi igények terén. Meg kell teremtenünk a fejlődési folyamat ívét. A közösségfejlesztés területe szoros kapcsolatban áll a személyiségfejlesztés területével, hiszen a fent említett képességek teszik lehetővé, hogy tanulóink a közösségi élet területén jól boldoguljanak. Átfedések mutatkoznak a gyermekvédelem területével is, mivel a közösségi élet keretein belül mutatkozó problémák felhívhatják figyelmünket egyes gyermekek nehézségeire, akár veszélyeztetettségére.

7. 1. FŐBB CÉLKITŰZÉSEK:

1. Különböző szerepek megélésére alkalmas helyzetek teremtése. 2. Az emberi kapcsolatok működésének modellálása. 3. A demokratikus közösség működésének modellálása. 4. Közösséghez tartozás öröme. 5. Az inkluzívvá váló tanulás megvalósulásának lépései során a nevelési folyamat egyre több szegmensében és minden résztvevője között érvényesülnie kell az együttműködő tanulás alapelveinek. Nevelési Program 2013.

31

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 7. 2. FELADATOK:

1.

Alkalmat kell teremtenünk a kis és nagy közösségek keretein belül különböző szerepek megélésére, mint kicsi-nagy, segítő-segített, valamiben kiemelkedővalamiben kevésbé ügyes, stb. Természetesen mindezt elfogadó légkörben, hiszen gyermekeink személyiségfejlődése és eszköztáruk bővítése a cél. Ezzel egymás elfogadását, mások értékeinek tiszteletben tartását, a magunk és a mások iránti türelem gyakorlását igyekszünk megtapasztaltatni.

Remek terepet biztosítanak erre a különböző nyári táborok (vándortábor, nyelvi tábor, biciklis tábor, számítástechnika tábor, téli sporttábor, stb.), az osztályok év végi kettő-, ill. háromnapos kirándulása. Az a hagyomány, hogy az elsőbe érkező gyerekek beilleszkedését az osztályfőnök előző, immár ötödikes osztályközössége, mint "nagyok", segítik, s a "kicsiket" pártfogásukba veszik.

Tanórákon is jó alkalom kínálkozik erre, hiszen az ÉKP a képességek egyenrangúságát hirdeti, így nincs értékkülönbség a különböző területeken elért sikerek között.

2.

Megfigyeléseink szerint iskolánkba kerülő tanulóink egyre kevésbé tudják szükségleteiket eltolni, ez nehezíti az egymásra való odafigyelést, konfliktusok, értékkülönbségek megoldását, az egymás iránti türelmet. E hiányok az együttműködés, mint készség teljes hiányát vagy alacsonyabb szintű működését vonják maguk után. Közösségi nevelésünkben alapvetőnek tartjuk ezen képességek fejlesztését, mert e hiányosságok döntően befolyásolják tanulóink kapcsolati kultúrájának minőségét, saját boldogulásukat. Ennek gyakorlása átszövi mindennapjainkat. hiszen a tanítási órákon gondolataik közlése előtt meg kell várniuk, míg rájuk kerül a sor, csak ezután fejthetik ki gondolataikat.

Osztályfőnöki órán és a reggeli körben, vagy éppen problémahelyzetekben is arra kell megtanítanunk őket, hogy figyelmesen hallgassanak meg különböző véleményeket, gondolatokat, olyanokat is, melyekkel nem értenek egyet. Törekszünk arra, hogy a konfliktusok megoldása valóban elfogadható legyen mindenki számára. Fel kell nőniük ahhoz, hogy amíg a megoldás megszületik, türelemmel tudjanak lenni egymás iránt, elviseljék a konfliktusmegoldás során felmerülő feszültségeket, azzal a bizakodással, hogy a helyzet a megoldás útján halad, aktívan vegyenek részt a folyamatban. Nevelési Program 2013.

32


Az ÉKP adta speciális lehetőségeink folytán az együttműködés fejlesztésének nagyszerű színterei a néptánc és furulya órák, ahol a művészet adta ősi szinten élhetik át e képesség alapvető mivoltát. Segítséget nyújt még ebben az énekkar, a bábozás, valamint az a hagyomány, hogy az iskolai farsangon minden osztály egy közösen kitalált, közös energiával begyakorolt színvonalas produkciót mutat be.

Az osztályközösségeken belül és az iskolai közösség szintjén is fontos, hogy tanulóink aktív részesei legyenek életünk alakításának. Véleményüket elmondhassák, problémáik megoldásához teret kapjanak. Ennek leghatékonyabb eszköze a Diákönkormányzat működtetése, mely erre alkalmat ad. Iskola- és osztálygyűléseken való felszólalás, érdekegyeztetés, döntés, konfliktuskezelés a demokrácia eszközeinek gyakorlására, nézeteik kifejezésére, kommunikációs eszköztáruk csiszolására remek terep és segíti a szükségletek eltolására való képesség fejlődését is.

3.

Az osztályon belüli problémák kezelésekor is legyen igény a helyzet tényleges megoldására való törekvés, megoldás keresés. Fontos, hogy az esetleges gyermek és tanár közötti konfliktusokat ennek szellemében kezeljük. Ezekben a Diákönkormányzat vezető tanára és az Osztályfőnöki Munkaközösség vezetője nyújt segítséget.

Szeretnénk, ha tanulóink megéreznék a közösséghez tartozás biztonságát és örömét. Erre lehetőség adódik közös iskolai ünnepélyeken, amikor közösségünk egy nemzeti vagy iskolai eseményt ünnepel. Különböző tantárgyi- és sportversenyeken, ahol képviselhetik osztályközösségüket, vagy az egész iskola közösségét és megélhetik társaik bíztatását, büszkeségét vagy éppen együttérzését az elért eredmény miatt. Fontosak az osztály- vagy iskolai keretben tartott vidám összejövetelek is, mint pl. osztálybuli, iskolai farsang, iskolai karácsonyi ünnepély, valamint a több napos tanulmányi osztálykirándulások, hiszen ezek is közösségformáló erővel bírnak.

4.

8.

BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A beilleszkedési, magatartási rendellenesség fennállásának megállapítása érdekében vizsgálat kezdeményezése a nevelési tanácsadónál (nevelési tanácsadó kérésére a szakértői rehabilitációs bizottság dönt) (az iskolában az osztályfőnök, a szaktanár, a fejlesztő pedagógus javaslatára)


33

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Statisztikák bizonyítják, hogy az ilyen problémákkal küzdő gyermekek száma évről évre nő. Ezek az esetek a gyermekvédelem területéhez tartoznak elsősorban. Ott említett eszközeinkkel igyekszünk segíteni.

Természetesen hangsúlyt fektetünk a családdal való szorosabb, együttműködő kapcsolat kialakítására, a gyermekkel való egyéni bánásmód kidolgozására. Az őt tanító pedagógusok igyekeznek együttműködni abban, hogy a gyermek szempontjából legkedvezőbb stratégiákat kövessék. Itt nagyon fontos a tanárok közötti hatékony kommunikáció, megértés és együttműködés, hiszen ezekben a helyzetekben csak ez vezet eredményre.

Amennyiben úgy érezzük, a probléma megoldásához külső segítséget kell figyelembe vennünk, a Nevelési Tanácsadóhoz, Gyermekjóléti Szolgálathoz, vagy egyéb, e problémakörre specializálódott intézményekhez fordulunk segítségért.

Előfordul, hogy iskolánk keretei között nem tudjuk biztosítani a gyermek számára azokat az ideális feltételeket, melyek boldogulásához szükségesek (pl. kisebb létszámú osztály). Ilyenkor a család egyetértésével segítünk olyan iskolát keresni számára, ahol a szakmai és tárgyi feltételek adottak a probléma kezeléséhez.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

9.

A tehetséges tanulók kiválasztásához az ÉKP remek lehetőséget kínál a sokféle tevékenységforma biztosításával. (pl.: bábozás, furulyázás, néptánc stb.). A tehetségesek támogatását, képességeik minél szélesebb kibontakozását a hagyományos kereteken kívül, újszerű szervezeti formában kívánjuk fejleszteni.

1.

Az ALKOTÓKÖRÖK célja, hogy a tanulók kisebb, állandó csoportokban, érdeklődésüknek és életkoruknak megfelelően munkálkodjanak. A tanév során adott témakörben, különböző megközelítéssel tevékenykednek a gyerekek. Ezt a szervezeti formát először 1 alkotókör beindításával próbáljuk ki felső tagozatunkban. (Itt művészeti, nyelvi, történelmi ismeretszerzés-és bővítés a tervünk.)

2.

A SZAKKÖRÖK munkája továbbra is folytatódik. (Felső tagozatban: idegen nyelv, matematika, néptánc) Nevelési Program 2013.

34

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. A kisebb gyerekek a fazekas-, a báb-, a színjátszó- és az olvasó körökben “dolgozhatnak”.

3.

A SPORTKÖRÖK célja, hogy a testnevelésórákon megszerzett erőt és tudást a különböző sportágak speciális tudásanyagával kiegészítve elindítsa a tanulót a sportolóvá válás nehéz útján.

4.

A tudomány- és kutatásmódszertan kereszttanterv fokozatos beépítése a tehetség és képesség kibontakoztatásába (lsd. kereszttantervek)

5.

Sajátos nevelési igényű tanulók szűrése szűrése a tehetség szempontjából 8A különleges szükségletek kezelése)

Mindezekhez elengedhetetlenül szükséges a pedagógusközösség folyamatos szakmai továbbfejlesztése. Ennek érdekében a tanév során rendszeresen tartunk MÓDSZERTANI BÖRZÉT. Témáját tekintve – igény szerint – változó. (Pl.: differenciálás a tanítási órákon, új taneszközök, ötletek) Ez egyben elméleti és gyakorlati továbbképzésként szolgál. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő pedagógiai folyamatok koordinálására TEHETSÉGGONDOZÓ, VERSENY – ÉS RENDEZVÉNYSZERVEZŐ CSOPORT létrehozása szükséges, amelynek főbb feladatai:

10.

1.

az alkotókörök,

2.

a szakkörök munkájának összefogása,

3.

az iskolai versenyek megszervezése,

4.

az országos tanulmányi versenyek propagálása,

5.

pályázati kiírások folyamatos nyomon követése,

6.

az iskolai rendezvények színvonalas, érzelemgazdag megszervezése

GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A gyermek- és ifjúságvédelem területén az alapelvekben megfogalmazott személyközpontú szemléletet érezzük magunkénak. Ez magában foglalja a Nevelési Program 2013.

35

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. jelenelvűséget, az "ebihal" szemléletet, annak elfogadását, hogy a folyamatok minden résztvevője különböző tapasztalatokkal, kapcsolati rendszerekkel, szükségletekkel és értékrenddel él és vesz részt életünkben. Szem előtt kell tartanunk, hogy minden gyerek mögött egy család áll és azt is, hogy az ő nevelésükben résztvevő pedagógusok is individuumok, tapasztalataikkal, szükségleteikkel, értékrendjükkel és kapcsolati rendszerükkel.

10. 1. CÉLKITŰZÉSEK:

1. A "DOLOG" érdekében a "KAPCSOLAT" előtérbe helyezése. 2. Prevenció. 3. Problémák feltárása. 4. Problémák kezelése.

10. 2. FELADATOK:

1. A gyermekvédelmi munka akkor hatékony, ha a cél érdekében együttműködő, egymás szempontjait megértő és figyelembe vevő, szimmetrikus kapcsolatban lévő emberek tesznek az ügy (a DOLOG) érdekében. Ennek alapfeltétele a hiteles, elfogadó, felnőtt módon, megfelelő eszközökkel kiépített és működtetett emberi KAPCSOLAT a felek között, melynek alapkövei a biztonság, vagyis az elfogadás és a diszkréció.

2. Osztályfőnöki munka keretében működő kapcsolat kiépítése a gyerekekkel, szülőkkel, kollégákkal. Állandó kapcsolattartás, a problémák meghallása. Felső tagozaton önismereti csoport önkéntes jelentkezési lehetőséggel. Kapcsolattartás Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal. Egyéb szakmai kérdésekben segítségkérés specializálódott intézményektől, szervezetektől. Szakirodalom napra kész ismerete.

3. Reggeli nyitókör a tanítás előtt, ahol időt és teret biztosítunk a gyerekek számára, hogy örömeiket, problémáikat megosszák, az osztályfőnökök számára a gyermekek jobb megismerésére. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a gyerekek személyiségének különböző rétegeit feltáró gyakorlatok, játékok, beszélgetések megvalósítására. A nyitókört a prevenció


36

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. egyik elemének is tekintjük, hiszen a kapcsolatok ápolása, megerősítése, az egymásra figyelés mindenképpen fontos cél e foglalkozások alkalmával.

Szociometriai vizsgálat a Nevelési Tanácsadó családgondozójának segítségével felső tagozaton. Ennek közös értékelése, szükség esetén projektív teszt a családgondozó segítségével.

4. Probléma érzékelése esetén segítségkérés a fent említett szervezetektől, speciális probléma esetén megfelelő intézmény keresése. Projektív teszt, mint segítség e területen az iskolai családgondozó segítségével. Családlátogatás, családdal való kapcsolat megerősítése, együttműködés. Gyermek személyiségének megismerése, a család szerkezetének, kapcsolati rendszerének feltérképezése, segítő beszélgetés a család tagjaival egyénenként vagy közösen. Egyéni beszélgetés gyermekkel, szülővel, kollégával. Megfelelő szakirodalom tanulmányozása. Csoportos, facilitált megbeszélés. Ötletbörze.

11.

11.1

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása – a sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása illetve a hátrányos helyzetű (és HHH) gyermekek – hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása.


37

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Mindebben segít az inkluzív tanulás. Az inklúzió és az integráció között a következő az alapvető különbség: az integrációval be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba az egyének vagy a gyermekek kis csoportját, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, melyekkel valamennyi tanuló haladását tudják biztosítani. Vagyis az inklúzió révén az iskolát úgy lehet megszervezni, hogy valamennyi gyermek, ezen belül a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési szükségleteit is maximálisan kielégítsék. Alkalmazkodnunk kell a gyermekek különböző tanulási stílusához és üteméhez. Biztosítani kell a nevelési lehetőségek egyenlőségét a megfelelő tanterv, az iskolavezetés, valamint a feltételek felhasználása révén. A befogadás (inklúzió) tulajdonképpen attitűdöt jelent, nemcsak azt, hogy adott gyermekek, diákok a többségi intézményekben nyerhetnek felvételt, hanem hogy ennek érdekében mindet meg is tesz a befogadó közeg és a külső környezet.

Az egyik legfontosabb elem az egyéni differenciálás. A pedagógus minden gyermekben speciálisat, rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. Természetesnek veszi, hogy a legtöbb gyermeknek valamikor, valamilyen témában tartósan vagy csak rövidebb ideig tanulási nehézségei támadnak, vagyis a tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi a hátráltató okokat. Az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, illetve minden gyermeket képességei szerint kell terhelni.

11.2 PREVENCIÓ A tanulók szűrése, felmérés, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése. Folyamatos kapcsolattartás a kerület óvodáival, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges nyomon követése/ korai felismerése, diagnosztizálása. Az 1. osztályos tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése. Tanév eleji felmérések alkalmával osztály szintű/tantárgyi felzárkóztató programok készítése a tanmenetekben. Folyamatos együttműködés a Nevelési Tanácsadóval. Különleges gondozásba vétel esetén kompetens szakemberek (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, speciális szakember) segítségével együttműködve a fejlesztés tervezése és végzése

Intézményünkben integráltan tanulnak a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók.


38


Iskolánk vállalja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését a következő esetekben:  olvasási zavar (diszlexia),  az írás zavara (díszgráfia),  az aritmetikai készségek zavara (diszkalkulia),  az iskolai készségek kevert zavara,  nem meghatározott tanulási zavar,  a többi tanulóval együtt nevelhető tanulási akadályozottság,

A felsoroltak mellett természetesen szerepet vállal az enyhébb fokú tanulási nehézségek kezelésében.

Vállalja a tanulók különleges gondozáshoz kapcsolódó jogai érvényesítését, szükségleteinek kielégítését. Ennek érdekében a tanulók problémáinak feltárásához igénybe veszi a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a Nevelési Tanácsadó segítségét, a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően megszervezi a tanulók sajátos célú foglalkoztatását. A tanulók nevelésében a többségi pedagógusok mellett a SNI, illetve a tanulási nehézség típusának megfelelő gyógypedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus is részt vesz. A tanulók a következő pozitív diszkriminációs lehetőségeket vehetik igénybe a Köznevelési Torvénynek megfelelően:

 A sajátos nevelési igenyű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A felmentett tanulók írásbeli beszámolóinak, dolgozatainak értékelése nem érdemjeggyel, hanem százalékkal, valamint szöveges értékeléssel történik.

 Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez.


39

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  A tanuló részére biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segítséget kell kapnia, hogy a tanév végére a továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény-szintet elérje.

 Az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség eseten az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb érteket kínál, mint csak részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, amelynek eredményes megvalósítását biztosítja a pedagógusok, szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az iskola pedagógusaitól elvárható viszonyulás:

Az integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus:

 maximális mértékben tiszteletben tartja az sajátos nevelési igényű tanulók emberi méltóságát és jogait;  a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait;  szükség esetén egyéni fejlődési ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;  a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba,  a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség eseten – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;  egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;  együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba;


40

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  értékelésében a tanuló teljesítményét egyéni képességekhez, fejlettségi szinthez viszonyítja.

Ahhoz, hogy tudjuk, mivel is van dolgunk röviden fel kell vázolni, hogy mit is takarhat a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége:

A.

Diszlexia, díszgráfia:

Diszlexiás az, akinek az olvasás-írásban elért eredménye lényegesen elmaradnak a gyermek adottságai alapján elvárható szinttől, a tanításra és a begyakorlásra fordított idő alapján elvárhatótól. (Meixner Ildikó) A diszlexiával együtt előforduló zavarok sokfélék lehetnek:  észlelési zavarok  motoros ügyetlenség  iránytévesztés  térbeli műveletek fejletlensége  figyelem problémái  emlékezet problémái

Diszgráfiásnak minősül egyrészt az olyan írászavar, amely az írás vizuomotoros jellemzőinek diszfunkciójában nyilvánul meg, másrészt ide sorolandók a fonológiai-nyelvi jellemzők zavarából származóan az írásban megjelenő hibatípusok is:

 finommotorika fejletlensége  nagymozgások vezérlésének zavarai  szenzomotoros koordináció zavara  helyesírási problémák (szavak, mondatok tagolási, elválasztási, a szabályosszabálytalan alakok helyes betűzési problémái)

Fejlesztés területei:

 a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten Nevelési Program 2013.

41

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  a vizuomotoros koordinációgyakorlása  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése  az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző-szótagoló, a homogén gátlás elveit figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel  olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész pályafutása alatt  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával  grafomotoros készség  beszédkészség  figyelem

B.

Diszkalkulia

Diszkalkuliának tekintjük azokat a matematikatanulási zavarokat, amelyek megfelelő intelligenciaszint mellett a matematika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségben, vagy tartósan alacsony szintű teljesítményben nyilvánul meg. A számolási hibák formái: 1. percepciós-észlelési 2. numerikus számfeldolgozási:

 számjegy-és helyiértéki  matematikai törvények és szabályok ismeretének és/vagy alkalmazásának hibái  modilitásrendszerek közötti átviteli akadályozottság  speciális hibák  szöveges feladat megoldásának zavara 3. kivitelezési hibák Nevelési Program 2013.

42


A fejlesztés területei:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése  a testséma kialakítása  számemlékezet fejlesztése  a téri relációk biztonsága  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása  a szerialitás erősítése  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, a vizuális megerősítés  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása alkalmazása  motiváció felkeltése

Aktivitászavar, a figyelemzavar  Figyelemzavar  Nem figyel a részletekre, az iskolai feladatokban figyelmetlenségre utaló hibákat vét  Nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatokban, mind a játékban  Gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat  Nehézségei vannak a feladatainak a megszervezésében  Nem szereti, megkerüli, megtagadja azokat a feladatoknak az elvégzését, amelyek tartós szellemi erőfeszítést igényelnek (házi feladat, iskolai munka)  Gyakran elveszti az iskolai munkához szükséges dolgokat  Figyelme könnyen elterelődik  Napi tevékenységében gyakran feledékeny


43

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Hiperaktivitás  Matat kezével, lábával, fészkelődik az ülésen  Gyakran felugrál a helyéről az iskolában  Össze-vissza rohangál  Nem tud csendesen játszani  Állandó mozgásban van  Sokat beszél A két típus jellemzői: Figyelemzavaros típus

Hiperaktív - Impulzív típus

Tünetek kezdete

Később, általános vagy középiskola

Korábban, óvoda vagy általános iskola

Fiú-lány arány

Nincs különbség

Döntően fiúk

Fő probléma

Tanulási nehézség

Viselkedészavar

Jellemző megjelenés

Csendesebb, akaratgyenge

"Gondolkodás nélkül cselekszik" "Nem bír megülni"

Sok gyermeknél a két forma keveredése tapasztalható: jelentős figyelemzavar, mely túlmozgással vagy impulzivitással társul. Ez a „kevert forma”. A fenti állapotok hátterében az áll, hogy a gyermek központi idegrendszerében elégtelen mennyiségű jelátvivő anyag (neurotranszmitter) van. Elengedhetetlen a biztos diagnózis, mely alátámasztja, hogy a gyermek problémáit nem a figyelemzavar-hiperaktivitáshoz hasonló más állapot okozza.

A gyerekek nevelésében közreműködő, együttműködő felnőtteknek

(iskolai team-nek) tisztában kell lenni azzal, hogy milyen nehézségek állnak a markáns, zavaró viselkedés hátterében, akkor van lehetőség a nevelői környezet, attitűd átformálásával olyan helyzetet teremteni, amelyben az egyén a nyilvánvaló hiányosságaival együtt képessé válik a tanulásra, a fejlődésre. Rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerekek speciális érdeklődésének, tehetségének gondozására. Az ezekben elért sikerek megvédik a gyerekek önértékelését, önbecsülését, gyakran önkontrollra, önfegyelemre, kitartásra tanítják őket.

Ha megfelelő törődésben, feltétel nélküli szeretetben nőhetnek fel, miközben a tanárok kitartóan segítik őket a mindennapi szabályok megtanulásában, az önfegyelem, az önkontroll Nevelési Program 2013.

44

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. fejlesztésében akkor érhető el kitartó munkával, egyéni fejlesztési terv elkészítésével tartós eredmény. Ezeknek a gyermekeknek alulműködik a rövidtávú memóriájuk, emiatt bonyolult olyasmit megjegyeznie, ami két vagy több részből áll. Az utasítások akkor jók, ha minél tömörebbek és tisztábbak, és csak egy tevékenységre vonatkoznak. Fontos, hogy a kívánatos magatartást megerősítsük, ezt tehát jutalmazni kell.

Nincs az a kezelési, fejlesztési terv, mely sikerrel alkalmazható, ha alapját nem a gyermek gyengeségeit és erősségeit felmérő, átfogó vizsgálat adja. Impulzivitás  Előbb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzott volna  Nem bírja kivárni a sorát  Félbeszakít másokat

A fejlesztés területei:  az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében  a tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén – ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése  másokkal való együttműködés elsajátítása  együttműködés a családdal és más szakemberekkel  fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása  szociális-emocionális képességfejlesztés (társas kompetencia)

Segítés módja  Nyugodtan ki lehet engedni  Sétálhat a folyosón  El lehet küldeni őket valamilyen eszközért  Lehet velük megállapodásokat kötni, hogy milyen plusz feladatot tudna csinálni  Minden jó amivel matatni tud és nem zörgő (pl. gyurma)  Pár szabály betartását kérni, naponta visszakérdezni Nevelési Program 2013.

45

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  Pozitív dolgokért dicsérni  „Lazító” kuckó kialakítása  Lehet a pedagógus dühös a gyerekre, de csak ha lehiggadt, akkor beszélje meg a gyerekkel a problémát  Miután rászól a gyermekre, hogy hagyjon abba valamit, utána azt is mondja meg mit csináljon helyette  Jóvátételi rendszert lehet kidolgozni

Feladatok az sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban

Minden tanév elején a szakértői bizottság szakvéleményének elemzése és a tanuló megfigyelése alapján történik a foglalkozások megszervezése. Ez mindig team munkában történik. Az integrált nevelés csak a tervezett és tudatos együttműködés keretében lehet eredményes. (az osztályban tanító pedagógusok, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős) Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása is közösen készül. A megvalósításban mindenki a maga kompetenciája szerint vesz részt. Az egyéni fejlődési lap vezetése kötelező. A fejlődés figyelemmel kísérése folyamatos. A fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Félévkor és tanév végén az elért eredmények megbeszélése a szülő bevonásával történik.

Tárgyi feltételek

 fejlesztő szoba, megfelelő bútorzattal  fejlesztő és terápiás eszközök  fejlesztő játékok  fénymásoló  lamináló gép  számítógép, számítógépes programok  szakkönyvek, szakfolyóiratok


46

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Az sajátos nevelési igényű tanulók sikeres integrációjához elengedhetetlen az oktatás-nevelés minden területét átfogó differenciálás. Differenciálás megjelenik:  Segítségadás módjában, idejében, az alkalmazott módszerekben, közvetítési módban  Tananyag tartalmában  Óraszervezésben  Tanítási-tanulási ütemben  Célokban  Számonkérés, értékelés módjában, típusában Integráció-inklúzió Az integráció-együttnevelés- során a hangsúly az együttes tevékenykedésen, a közös játékon, a közös tanuláson és a kölcsönös kommunikáción van. Célunk az inkluzív iskola, mely minden gyermek felé befogadó, és ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés.

 Változatos módszerek és óravezetés  Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia  Gondok esetén a pedagógusnak kell változtatni  A gyógypedagógus partner a megoldásban  Szemléletváltás a teljes tantestületben  Tanítási stílus az együttműködő tanulás, csoport- és pármunka

11.3. FELZÁRKÓZTATÁS

A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.


47

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási, tanulási technikák alkalmazása biztosítja. Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása. (A differenciálás az a folyamat, mely során a pedagógus-függetlenül attól, hogy van-e az osztályában sajátos nevelési igényű tanuló, vagy nincs- a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja)

 Az osztályfőnök, szaktanárok kiemelt, támogató, segítségnyújtó szerepe.  A tanórai munkában megnő a differenciálás különböző módszereinek szerepe.  A tanítók, szaktanárok tanmenetüket kiegészítve felzárkóztatási tervet készítenek.  Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében.

11.4 FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK kudarctűrő képesség növelése a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése

Kiemelt célok feladatok

a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása minden tanórán

A megvalósítás színterei

A fejlesztés alapelvei

rehabilitációs célú foglalkozásokon

fejlesztő

foglalkozáson,

felzárkóztató

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, egyéni terv alapján – a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgy részekből az értékelés és minősítés alól mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.


48

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 11.5 AZ ISKOLÁBA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL SZABÁLYOZÁSA

Az iskola körzetében ( lsd. az iskola honlapja) életvitelszerűen élő tanulók felvétele után a már iskolánkba járó tanulók testvérei következnek, majd a többi körzeten kívüli tanuló. A körzeteseknél is, a testvéreknél és a körzeten kívülieknél is először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele történik meg, és csak ezután a többieké a még fennmaradó helyekre. Ha az osztály megengedett létszámánál többen jelentkeznek, akkor a sorsolás előtt is az előbb említett szempont alapján kerül megállapításra a felvétel iskolánkba.

11.5 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS, TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségekkel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás, tanulás egész folyamatában.

A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók szöveges értékelését és minősítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük.

11.6

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Iskolánkban a veszélyeztetett gyermekek aránya 20-30 % körül mozog, ezeknek a gyerekeknek a többsége halmozottan veszélyeztetett, nagy részük szociálisan rossz körülmények között él. Rajtuk kívül is magas azoknak az aránya, akiknek családja anyagi gondokkal küzd.

Anyagi lehetőségeink korlátozottak. Önerőből a Kalamáris Alapítvány keretéből tudunk segíteni kisebb összegekkel azoknak a családoknak, akik az osztálykirándulás költségeit nem tudják vállalni.

Minden tanévben tájékoztatjuk a szülőket az étkezési hozzájárulás igénylésének lehetőségeiről. Szükség esetén felhívjuk a szülők figyelmét a rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatás igényelhetőségére is. Nevelési Program 2013.

49


A szülőknek a segélyek intézéséhez minden segítséget megadunk.

A táborok költségeit (pl. nyelvi tábor) igyekszünk pályázatokon szerzett pénzzel elérhetővé tenni. Így azok a tanulók is részt vehetnek, akik a teljes összeget nem tudnák megtéríteni. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

12. 1. TANESZKÖZÖK

12. 1. 1.

TANKÖNYVEK: EGYSÉGES ELVEK ALAPJÁN TÖRTÉNIK A KIVÁLASZTÁS

Ennek a szempontjai: 1. A kerettanterv és a tartós tankönyvek kapják a kötelező elsőbbséget 2. Ezután a következő szempont:Az ÉKP mintatanterveiben ajánlott taneszközök, ha

átdolgozták és elfogadták a 2012-es NT-nak, ill. kerettantervnek megfelelően. 3. Az iskolai programhoz illeszthető – “máshonnan” választott tankönyv. (munkaközösségi kompetencia) Az 1-4 évfolyamon, ill. az 5-8. évfolyamon alkalmazott tankönyvcsaládok jól kell, hogy illeszkedjenek egymáshoz . 4. A tankönyvcsaládok használatának egyik fontos szabálya, hogy legalább egyszer végig kell tanítani 4 évfolyamon. 5. A sajátos tanulók szükségleteinek figyelembe vétele


50

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 12. 2. A TANTÁRGYAK OKTATÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

Az kerettantervben ajánlott taneszközök, oktatást segítő eszközök biztosítása.

12. 3. AZ ISKOLA EGÉSZÉT EGYSÉGESSÉ TEVŐ ESZKÖZRENDSZER, MELYET LE KELL BONTANI:

12. 3. 1.

AZ ISKOLA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ ESZKÖZÖKRE

Az iskola összes belső és külső terét (termek, aulák, ebédlő, tornacsarnok, folyosók, szaktantermek, sportudvar) egységes hangerősítéssel kell ellátni. Az iskola összes termét, irodáit, a könyvtárat, a tanári szobát, stb. számítógépes hálózatba kell kötni. A központi gépen adatbázis létrehozása a cél, mely szakmailag hozzáférhetővé tesz minden olyan szellemi terméket, melynek segítségével az iskola hatékonyabban tudja mind nevelési, mind oktatási célkitűzéseit, feladatait megoldani.

A termekben az egyes számítógépeket össze kell kötni televíziókkal, így a képi megjelenítés kibővül ezzel a lehetőséggel. Minden tanteremben projektor elhelyezése szükséges.

Az osztálytermekben 50-100 kötetes kézikönyvtárt kell kialakítani. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez szükséges sérülés-specifikus eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök beszerzése a mindenkori felmérések alapján

12. 3. 2

OSZTÁLYTERMEK:

A tantermek bútorzatát legalább nyolcévenként le kell cserélni.

12. 4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK Azokkal az eszközökkel és felszerelésekkel az iskolánk rendelkezik melyeket a mintatanterv javasol. Nevelési Program 2013.

51


12. 5. SZAKTANTERMEK: A szaktantermek felszereltsége megfelelő a program végrehajtásához.

Fizika –kémia –biológia- földrajz

szaktanterem

Számítástechnika

szaktanterem

Technika

szaktanterem

Néptánc

szaktanterem

Idegen nyelvi

szaktanterem (2)

Idegen nyelvi

laboratórium

12. 6. KÖNYVTÁR

A könyvtári munkához szükséges egy osztálynyi “olvasóterem”, olvasólámpákkal, éves szinten 4-500 egységnyi fejlesztés, fax, fénymásoló, legalább öt számítógép internetes hozzáféréssel, zenesarok, színes televízió, képmagnetofon

12. 7. TORNACSARNOK 600m2-es lelátóval kibővített tornacsarnok áll a gyermekek rendelkezésére. A távlati terv egy tanuszoda építése pályázati pénzekből.


52


13. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

13. 1. SZÜLŐI ÉRTEKEZLET

A Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint tanévenként háromszor tartunk szülői értekezletet. (szeptember, február, május). 1-4. évfolyamon mindig a hónap első keddjén, 5-8. évfolyam pedig a hónap első hétfőjén tartja az osztály szülői értekezletét, 17 órás kezdéssel. Ugyanezen a napon van

az igazgató, igazgatóhelyettesi, valamint a gyermekvédelmi felelős fogadóórája is.

13. 2. FOGADÓÓRA

A Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint tanévenként háromszor tartunk tanévenként fogadóórát. (október, december, március). Mindig a hónap első hétfőjén 17 és 19 óra között.

Ugyanezen a napon van az igazgató, igazgatóhelyettesi, valamint a gyermekvédelmi felelős fogadóórája is.

A szülői értekezletek és a fogadóórák mellett a szülők kérésére, vagy egyeztetés után készségesen segítünk megoldani a tanulókkal kapcsolatos problémákat, ill. felvilágosítást adni.

13. 3. SZMK GYŰLÉS

Tanévenként három szülői munkaközösségi megbeszélést tartunk, ahol az aktuális dolgok mellett, mindig egy-egy munkaközösség számol be az elmúlt időszakról, ill. válaszol a szülői kérdésekre.


53


14.

A KAZINCZY FERENC ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

14.1

EGÉSZSÉGNEVELÉS

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. 14.1.2 EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ ISKOLA

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:



Minden rendelkezésére álló módszerrel elő kell segíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.



Együttműködést kell kialakítani ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy iskolánk egészséges környezet legyen;



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot kell folytatnunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.


54

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 

Iskolánknak törekednie kell arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.



14.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete  a tanulás és a tanulás technikái  az idővel való gazdálkodás szerepe  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége  A tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével összefüggő feladatok:

 Az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetése.  Tájékozottság az iskola, ill. az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős részéről a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról.  Az egészségügyi szempontoknak megfelelő az osztálytermek berendezése (igazodik az asztalok, székek mérete az egyes gyerek testmagasságához. Nevelési Program 2013.

55

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  Megfelelő a világítás az aulákban és a tantermekben.  Megfelelő a számítógépek elhelyezése.  Figyelnek-e a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást.  Az osztályfőnökök ügyelnek arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében.  Fontos szempont a tankönyvek választásánál, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket.  A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről (nem csupán az alsó tagozatosokra vonatkozóan). 

14.3. ISKOLAI PROGRAMOK

 az egészséges személyiségfejlődés elősegítése,  az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka),  a mindennapi testmozgás,  a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,  a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,  az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,  a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. 14.3.1 TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

 

Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. kereszttanterv)

(Lsd.

Osztályfőnöki órák 14.3.2 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK



Napközis foglalkozások



Délutáni szabadidős foglalkozások Nevelési Program 2013.

56

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 

Sportprogramok,



Egészségnap



Hétvégi iskolai programok



Sportrendezvények, kulturális programok.



Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok 14.3.3 TÁJÉKOZTATÓ FÓRUMOK

Szülői értekezlet

14.4. MÓDSZEREK

 Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).

 Az iskola környezetének gondozása, pl.: osztályverseny, plakátkészítés, osztálytermek pontozása.  Kirándulások szervezése,

 Hálóterv készítése arról, hogyan jelenik meg az egyes tárgyakban az egészségfejlesztés szemlélete. (lsd. kereszttanterv)

14.5. MINDENNAPOS ISKOLAI TESTEDZÉS PROGRAMJA

 minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban;  minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;


57

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait);  a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire [l. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM “Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt]  minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;  a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;  a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);  a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A fenti szempontok együtt és egyformán fontosak és jelentősek. 14.5.1 DIÁKSPORT

Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait beszámítjuk (lsd. táblázat). Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez - sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként - (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a KTV. 52. § (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. Sportköri órák: Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti osztályonkénti sportkörök óraszáma

1

1

1

1

1

1

2

2


58

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 14.5.2 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS

Az általános iskola összes évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást.

 A mindennapos iskolai testedzés program tervezése és koordinálása a testnevelés munkaközösség-vezető feladata.

14.5.3 AZ EGÉSZNAPOS ISKOLÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Az összefüggő, a napi három órát meghaladó (5-6. évfolyam), tanulószobai (7-8. évfolyam) egésznapos nevelés és oktatás esetén minden olyan délutáni tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc.

14.6. ISKOLAI EGÉSZSÉGVÉDELEM

14.6.1 EGÉSZSÉGÜGYI PREVENCIÓ

14.6.1.1

a,

AZ ISKOLÁBAN VÉGZETT SZŰRŐVIZSGÁLATOK

Gyakorisága: - minimum 2 évente - a védőoltások beadása előtt - üdülés, táborozás előtt - a pályaválasztást megelőzően

b,

Feltételei: - megfelelő hely, idő, tárgyi körülmények - a szülők tájékoztatása Nevelési Program 2013.

59

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - az iskola jó kapcsolata az orvossal, védőnővel

c,

Vizsgálatok: - a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, elhízás) - a vérnyomás mérése (fejfájás, szédülés, orrvérzés) - a mozgásszervek vizsgálata ( testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalt, mellkasdeformitások) - a látás vizsgálata ( rövid-távollátás, kancsalság, színtévesztés) - hallás vizsgálata ( gyakori középfülgyulladás, zajártalom) - a pajzsmirigy vizsgálata - a nemi fejlettség és a külső nemi szervek vizsgálata ( Felvilágosítás!)

14.6.1.2

A VÉDŐNŐI MUNKA ÖNÁLLÓ TERÜLETEI

a,

A szűrővizsgálatok előkészítése

b,

Néhány vizsgálat önálló elvégzése: - érzékszervek vizsgálata - vérnyomásmérés - a mozgásszervek alapvizsgálata - a bőr, fejbőr látható elváltozásainak vizsgálata - súly, magasság, mellkörfogat mérése - golyva szűrése tapintása - mentális zavarok felismerése


60

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. c,

Egyéb önálló feladatok: - oltások előkészítése és megszervezése - iskolaegészségügyi dokumentumok és nyilvántartás vezetése - elsősegélynyújtás, az elsősegélynyújtásra való felkészítés - egészségnevelés (egyéni, csoportos) - tanácsadás (egyéni, csoportos) - tisztasági vizsgálat - kapcsolattartás a pedagógusokkal, szülőkkel

FOGÁSZATI PROBLÉMÁK, FOGÁSZATI SZŰRŐVIZSGÁLATOK

14.6.1.3

a,

Táplálkozás és szájhigiéné: - az édességfogyasztás csökkentése - fogmosás

b,

A fogak alaki rendellenességei ( Fogszabályozás!)

c,

Fogbalesetek

d,

Iskolafogászati prevenciós szolgálat: - évente (csoportos ill. egyéni vizsgálat) / Az iskola biztosítja a gyermekek vizsgálatához szükséges időt, s a vizsgálatok alatt a gyermekek felügyeletét. /

14.6.1.4

FELKÉSZÍTÉS A PÁLYAVÁLASZTÁSRA

- a pedagógusok lehetőségei a pályaválasztás elősegítésében - a gyerekek minél jobb megismerése - felvilágosítás, tájékoztatás

- az iskola és a védőnő pályaválasztást előkészítő feladata: Nevelési Program 2013.

61

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. a pályaalkalmasság megítélése

14.6.2 KÖZEGÉSZSÉGÜGYI FELTÉTELEK

Az iskolavezetés és a pedagógusok feladatai

14.6.2.1 A TANULÓK EGÉSZSÉGES NAPIRENDJÉNEK KIALAKÍTÁSA

- egyenletes terhelés - szünetek rendje, pihenés - szabad levegőn, udvaron való tartózkodás - tanítási időn kívül szabadidő - mozgásos tevékenységek - testnevelés óra - néptánc óra - szakkörök ( A fittség mérése!) - étkezések gyakorisága - TV, videó, számítógép használata

14.6.2.2 A TÁRGYI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA

/ Az OTÉK előírása szerint! /

a, Az iskola udvara - sportudvar - játszórész por- és balesetmentesség

(Sok fa!) Nevelési Program 2013.

62


b, Tantermek - tisztaság, higiénia - fűtés - megvilágítás - légcsere - zajcsökkentés - berendezések (higiénia, tartósság, méretek stb.)

c, Szaktantermek: ének-zene, rajz, fizika-kémia-biológia terem, nyelvi laboratórium, számítógépterem, technika terem d, Tornaterem e, Könyvtár f, Tantestületi szoba g, Orvosi szoba h, Zsibongó, folyosó i, Illemhelycsoportok és előterek

14.6.2.3 TAKARÍTÁS

a, Folyamatosan: - bejárat - udvar - szeméttárolók - takarítóeszközök

b, Naponta: - a helységek padozata, berendezési tárgyai


63

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - konyha, ebédlő - mellékhelyiségek - hulladék- és szemáttároló edénye

c, Havonta: - falak és mennyezet portalanítása d, Negyedévente: - ablak- és ajtótisztítás e, Félévente: - világítótestek f, Évente négyszer: - rovar- és rágcsálóirtás

14.6.2.4 A SZEMÉLYI HIGIÉNÉ FELTÉTELEI

- tisztaságcsomag - WC –papírhasználat - rendszeres kéz- és fogmosás - testnevelés óra után mosakodás, zuhanyzás

14.6.3 A GYERMEKEK TÁPLÁLKOZÁSA ÉS A KÖZÉTKEZTETÉS

Az egészséges étrend követelményei: - változatosság (Sok zöldség!) - az állati eredetű zsírfogyasztás csökkentése - a cukorfogyasztás csökkentése - az összetett szénhidrátfogyasztás emelése - a sófogyasztás csökkentése Nevelési Program 2013.

64


A konyha és az ebédlő: - hűtőlánc-melegítőlánc - tálalóedények, poharak, tányérok, evőeszközök tisztasága (3 fázisú mosogatás) - esztétikus, higiénikus környezet kialakulása (A konyhalányoknak kötelező köpeny- és hajhálóhasználat!) 14.6.4 FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS MEGELŐZÉSÜK

14.6.4.1 A JÁRVÁNYOK MEGELŐZÉSÉNEK MÓDSZEREI

a, Aspecifikus mód - személyi higiénés szokások megtanítása (kézmosás, fogápolás, tisztálkodás) - a környezeti higiéné szerepének hangsúlyozása (tiszta étkezőasztal, ill. helyiség, valamint a mellékhelyiségek) - az iskolai sérülések szabály szerinti ellátása - a biztonságos szexuális magatartás az egészséges életre nevelés részenként

b, Specifikus mód - gyógyszeres védekezés ( csak az orvos javaslatára, a szülő beleegyezésével!) - immunizálással (védőoltásokkal) ( A házi gyermekorvos ill. az iskolaorvos feladata!)

14.6.4.2

FERTŐZŐ BETEGSÉGEK

- légúti fertőzések - fertőző eredetű hasmenések Nevelési Program 2013.

65

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - bélférgesség - rühesség - fejtetvesség - kiütéssel járó fertőző betegségek - herpeszbetegségek - egyéb vírusfertőzések - idegrendszeri fertőzések - gyermekkori szerzett immunhiányos betegségek (HIV-AIDS) - TBC ( A betegségtől függően a gyermek a kezelés alatt közösségben mehet vagy nem mehet!!!) 14.6.5 AZ ISKOLÁS GYERMEKEK PSZICHÉS PROBLÉMÁI 1. Az értelmi fejlődés zavara, mentális retardáció 2. Specifikus fejlődési zavarok 3. Beszédhibák 4. Viselkedési zavarok 5. Enuresis (bevizelés) 6. Enkoprezis (székletürítés szabályozásának képessége) 7. Elektív mutizmus (bizonyos helyzetben való szótlanság) 8. Az iskola készségek körülírt fejlődési zavarai 9. Figyelemzavar-hiperaktivitás 10. Magatartászavarok 11. Szorongásos zavarok 12. Depresszió 13. Ticbetegség (akaratlan izom-összehúzódások) 14. Dadogás 15. Speciális problémák: - iskolakerülés - gyermekbántalmazás

stb.


66


A pszichés problémák felderítésében és megoldásában segítenek: A pedagógiai szakszolgálatok: - Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság - Logopédiai hálózat - Nevelési Tanácsadó - Gyermekpszichiátriai rendelések, gyermek - ideggondozók Gyermekjóléti szolgálatok 14.6.6. DROGPROBLÉMÁK

14.6.6.1 A DROGFOGYASZTÁS FELISMERÉSE

gyanújelek

- a tanuló megjelenésének, viselkedésének változása - a tanulmányi eredmények romlása - az érdeklődés csökkentése - az osztálytársakkal és az iskolával való kapcsolat lazulása - baráti kör megváltozások - hiányzások 14.6.6.2 TEENDŐK

- pedagógusok folyamatos továbbképzése - a droghasználó fiatalok kiszűrése - konzultáció az iskolaorvossal, szülőkkel, szakemberekkel - az iskolában érvényesülő pozitív nevelői és kortársi hatások erősítése - FELVILÁGOSÍTÁS! Nevelési Program 2013.

67

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 14.6.7 BETEG GYERMEKEK AZ ISKOLÁBAN ROSSZULLÉT ELLÁTÁSA

14.6.7.1

- lázas beteg ellátása, lázcsillapítás - lázas görcsroham ellátása - különböző eredetű fájdalmak (fejfájás, fogfájás, hasi fájdalmak) - hányás, hasmenés - eszméletvesztés - a cukorbeteg gyermek rosszullétei - fulladás, nehéz légzés, kruppos tünetek, asztmás roham - allergiás eredetű rosszullét - orrvérzés - balesetek ellátása

14.6.7.2

KRÓNIKUS BETEG GYERMEK AZ ISKOLÁBAN

A folyamatos iskolába járás feltételei: - szülői kérés - orvosi javaslat - segítőkész, megértő pedagógusok

Krónikus betegségek: - szív- és keringési zavarok - allergiás betegségek, asztma - krónikus emésztőszervi betegségek - krónikus jóindulatú májbetegség - cukorbetegség - kövérség - táplálkozási zavarok


68

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - epilepszia - rosszindulatú daganatos betegségek - vérzékenység - vérszegénység - súlyos betegségek utáni állapot

14.6.8 MOZGÁSKORLÁTOZOTT GYERMEKEK

Iskolánk nyitott a mozgássérült gyermekek oktatására és nevelésére

Az integrált oktatás feltételei:

 A Megyei Gyógypedagógiai Szakértői Bizottság ill., a Mozgáskorlátozottak Országos Gyógypedagógiai Szakértői Bizottságának vizsgálata  A szülő beleegyezése  Akadálymentes környezet: rámpák korlátok a lépcső mellett, WC-kben, a folyosók egyes részein lift vagy speciális tolószék-emelő kellő szélességű ajtók küszöbmentesség az osztálytermeknél és a közös területeken külön WC a kerekesszékkel közlekedő gyerekeknek pihenőhelyiség napközben állítható magasságú, különböző szögben dönthető munkaasztalok, egyedi ülőalkalmatosságok különféle egyedi munkaeszközök (vastagabb nyelű ceruza, ecset; különleges billentyűzetű computer stb.)

 Személyi feltételek: megértő, segítőkész, toleráns pedagógusok Nevelési Program 2013.

69

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. iskolaorvos, az iskolában dolgozó szociális munkás, gyermekvédelmi felelős

14.6.9 ISKOLAI GYERMEKVÉDELEM

14.6.9.1 A GYERMEKEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁT SEGÍTIK:

 a gyermekjóléti szolgálat szakemberei  a nevelési tanácsadó munkatársai  az iskola gyermekvédelmi felelőse  az osztályfőnökök  a szaktanárok  az iskolaorvos, a védőnő  Tankerület munkatársai  az önkormányzatban dolgozók

14.6.9.2

GYERMEKVÉDELMI PROBLÉMÁK:

 nehéz szociális helyzet  (térítési díjak, iskolai felszerelés árának csökkentése,  pénzbeli hozzájárulás, rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatások)  tanulási nehézségek  magatartászavarok  családon belüli erőszak, bántalmazás  (lelki, fizikai és szexuális)


70

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. A TANTERV ÁLTAL AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATÁBA INTEGRÁLT TÉMÁK:

14.6.10

14.6.10.1

A HELYES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN:

- humánbiológiai ismeretek - személyi higiénés ismeretek - az ember és környezete kölcsönhatásának ismerete - egészséges táplálkozás - rendszeres testmozgás - a partnerkapcsolatok nem-és korspecifikus fejlesztése - egészség-betegség fogalma (testi-lelki változások)

14.6.10.2

AZ EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ MAGATARTÁSMÓDOK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN:

- az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás kialakulása - balesetmegelőző ismeretek, alapvető ápolási ismeretek erőszakos magatartásmódok elutasítására motiválás


71


15. A KAZINCZY FERENC ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

15.I. AZ ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉS TÖRVÉNYI HÁTTERE

15.1.1 A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA

“Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. ezért a környezeti nevelés: -

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;

-

kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

-

felkelti az igényt, képessé tesz:

 a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;  összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;  a problémák megkeresésére, okainak megértésére;  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére;  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”

15. 1. 2 AZ ALAPELVEKET SZABÁLYOZÓ JOGI HÁTTÉR

A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le:


72

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint “…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést:

“A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) 15.1.3 A KÖZOKTATÁSI STRATÉGIAI CÉLOK FIGYELEMBEVÉTELE

Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulásuk hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez. Ezért kell fokozott figyelmet fordítanunk arra, hogy az Oktatási Minisztérium által 2003-ban megfogalmazott közoktatási stratégiai célok teljesüljenek: Nevelési Program 2013.

73


 Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).

 Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.

 Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen- illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.

 A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az ezzel való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.

15.1.4 HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP

15.1.4.1.AZ ISKOLA FÖLDRAJZI KÖRNYEZETE

Csepel-sziget a Dunának a Szigetköz után legnagyobb magyarországi szigete. Budapesttől délre húzódik, hossza 47 km, szélessége 3 - 10 km, területe 257 km2. Alacsony fekvésű, tengerszint feletti magassága 100 - 110 m. A szigetet körülölelő Duna ágak közül a Nevelési Program 2013.

74

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. nyugati a nagyobb. Öreg-Dunának nevezik. A keleti kisebbik ág, a Soroksári , Ráckevei, vagy Kis-Duna nevet viseli. A két ág csaknem egyenlő hosszú. A sziget hídjai a Gubacsi-híd, Ráckevénél az Árpád híd és a Dunaharasztinál átívelő híd. Települései közül a legismertebbek Szigetszentmiklós, Ráckeve. Budapest XXI. kerülete a főváros déli, alföldi részén fekszik. A főváros legjobban körvonalazott és elhatárolt kerülete. Határait 3 égtáj felől folyóvizek, a Duna és mellékága, a Ráckevei-Duna adja, és csak dél felől van közigazgatási határa. A Duna választja el Lágymányostól, a Tétényi-fennsík peremét képző Budafoktól, a Ráckevei-Duna a Pesti síkságtól. Kialakulása, felszíne: Csepel-sziget fiatal képződmény. Mai felszínét folyóvizek, a Duna és mellékágai, valamint a szél alakította ki. Régi tengerek emlékeként a Gellért heggyel összefüggően mészkő tönkök találhatók a sziget felső csúcsánál a felszín közelében. A Budai-hegység kialakulását követően kezdi meg az útját a Duna a Visegrádi-szoroson át az Alföld felé, s ekkor kezdi meg hordalékkúpjának kialakítását is. A Visegrádi-szorosnál a meder összeszűkülése meggyorsítja a Duna sodrását. Buda alól kiérve azonban folyása lelassul, hordalékát lerakja. A folyami hordalék a szarmata kori mészkőre és a pannon-kori agyagra rakódott. Ez a folyamat a jégkorszakban (pleisztocén), a holocénban és napjainkban is folytatódott. Az egymást követő mederváltozások, vízszintingadozások következtében létrejövő áradások szétterítették a folyami hordalékot, terasz képződött. A pleisztocén terasz felszínére a folyóvíz és a szél a Duna hordalékkúpjából Csepel jelentős részén homoktakarót halmozott fel. A holocén korszak szárazabb éghajlata következtében a növényzet jelentős része elpusztult, s a szél megbontotta a homokfelszínt. Futóhomok jött létre. A szél homokbuckákat épített. Az öntésterületeken holtágak keletkeztek, lápos, mocsaras területek, ahol tőzegtelepek alakultak ki. A jelenkorban a felszín egyenletes, a terület tökéletes síkság. A múlt századi folyamszabályozást követően kialakult felszíni változásokban az emberi munkának van elsődleges szerepe. Természeti adottságai: Kőzetei a homok és a kavics, melyek a földtörténeti újidő negyedidőszakában keletkeztek. A homok (minősége miatt) nem hasznosítható. A felszín alatt található kavics azonban jó minőségű, fontos építőipari nyersanyag. Külszíni fejtéssel nyerik a kerület déli részén, Szigetszentmiklós határában. A betongyártás fontos alapanyaga. Éghajlata az Alföld klímaövezetéhez tartozik. Nyáron mérsékelten meleg, télen mérsékelten hideg területnek számít. A napsütéses órák száma: 1900-2000, áprilistól szeptemberig 1450-15000 óra. Az évi középhőmérséklet 10-10,5 oC. Januárban 1 – 1,5 oC fok, viszonylag enyhe. Nyara meleg, júliusban 21 -21,5 oC. A csapadék mennyisége és eloszlása kedvezőtlen. 500-600 mm, országos viszonylatban is kevés. Gyakori a szárazság, aszály. A legcsapadékosabb hónap a május. Nevelési Program 2013.

75


A terület vízrajzában meghatározó a Duna szerepe. A folyó szabályozása előtt gyakoriak voltak az árvizek. 1904-ben Kvassay Jenő ösztönzésére született meg a Rávkevei Duna szabályozására vonatkozó törvénycikk. Célul tűzték ki az eliszaposodás meggátolását, vízi és szárazföldi közlekedés kialakítását, a Duna hajózhatóvá tételét. A Ráckevei Dunán a szállítás lehetőségei nincsenek kihasználva. Budapest és Tass között kishajó forgalom működik, kerületünk mentén révátkelőhely található. A sziget északi partján épült Szabadkikötő tengerjáró hajók befogadására is alkalmas. Keleti, ipari részét zsilipek zárják el a nyílt Dunától, vízszintje állandó. Hajók csak átzsilipeléssel jutnak el ide. A nyugati, kereskedelmi rész nyílt rendszerű kikötő. Vámmentes terület, ahová külföldi árut elvámolás nélkül hozhatnak be, ott feldolgozhatják, csomagolhatják, vámolás nélkül továbbíthatják. A kerület felszín alatti vizei is jelentősek. A pleisztocén-kori hordalékból származó kiváló minőségű kavics a felszín alatt néhány méter mélységben különböző vastagságú és kiterjedésű rétegeket alkot. Ennek kitermelése során, a talajvízszint elérésekor bányatórendszer alakult ki. A bányatavak hasznosítása, üdülőterületté alakítása megkezdődött. Gyógyvíz is található kerületünk földjének mélyén, mely átlagosan 40-60, déli körzetünkben 80 fokot meghaladó, feltárásra alkalmas termálvíz. A Csepeli strand területén felszínre hozott gyógyvíz kiváló. Alkalmas reuma, mozgásszervi, ízületi és ideggyulladások kezelésére. Vízhozama közepes, 45 oC vízből 800 m3-t ad naponta. A sziget növényzetét a kontinentális klíma, a partok közelében a folyóvíz és az árterek befolyásolták. A Ráckevei- Duna mentén mocsaras, hínáros területek, láprétek, sással borított felszínek váltakoztak. A hínár a Duna állóvíz jellege miatt itt még megtalálható, de a nádasok igen ritkák. A nádvágás hajdan fontos foglalkozás lehetett, mert a múlt században a községi címerben már szerepelt a nádvágó szerszám is. Állatvilága rendkívül gazdag volt. A parcellázás azonban a vadállomány elvesztéséhez vezetett. Madárvilágára jellemző a kacagó gerle, a háziveréb, a feketerigó és a széncinke. A Duna vizének környezetében dankasirályok is előfordulnak. Az 51 féle halfaj egy része szintén kipusztult. A Ráckevei - Duna vizében 35-36 halfajta él. Érdekesség, hogy itt egykoron tonhalat és vizát is fogtak. 15.1.4.2

AZ ISKOLA TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZETE

Rövid visszatekintés:

A szigetet földrajzi fekvése és elhelyezkedése már a kezdetekben, vagyis a honfoglalás korában, és az azt követő években kedvelt tartózkodási hellyé tette. A terület zártsága, védettsége, és a folyóvíz, valamint a dús legelők, erdők, hal-és vadgazdagság hosszú időn keresztül meghatározták az itt élők életkörülményeit, gazdasági tevékenységét.


76

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Kezdetben a halászat, pásztorkodás, vadászat nyújtott megélhetést az ittenieknek. A sziget sokáig királyi birtok lévén otthonául szolgált a királyi ménesnek is. Annak ellenére, hogy a magyarok által birtokolt terület óriási volt és ritkán lakott, a nomád pásztorkodásra mégis kevésnek bizonyult. Ez fokozottan érvényes a behatárolt területű szigetre. A földművelésre való áttérés halaszthatatlanná vált, így kialakult a földtulajdon, és állandó jellegű települések jöttek létre. A XIII. századra kialakultak a nyolcvan-kilencven lakosból álló egyszerű, kis falvak. Az itt lakó jobbágyok szőlőműveléssel, gabona, kender, és olajosmag termesztéssel, állattartással, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A királyok megbízottai, az ispánok vezetésével gondoskodtak a csepeli királyi udvarház ellátásáról. Miután a XIV. században Buda lett az uralkodói székhely, a hozzá legközelebbi település, Csepel, a mezővárosi fejlődés útjára lépett. Azonban a fejlődést a - más szempontból előnyös - körbezártság gátolta, mivel nem haladt át rajta nagy fontosságú, országrészeket összekötő útvonal. Így jelentős kereskedelmi forgalom, vám és piac nem alakulhatott ki. A török időkben a sziget, és különösen Csepel, a harci cselekmények, és a török uralom következtében elnéptelenedett. 1698-ban a törökverő Savoyai Jenő vásárolta meg a szigetet 85.000 forintért. A korábban elhagyott romok mellett, a mai Szabadkikötő területén, a Duna partján éledt újjá a település. 1740-től délszlávokat, majd németeket telepítenek ide. A község lakóterületének kijelölése nem bizonyult minden szempontból szerencsésnek. Kedvező átkelési lehetőség Buda, és a budafoki szőlődombok (Promontor ) felé adott volt. Viszont a terület alacsony ártéri fekvése miatt átlag tíz évenként a falut elöntötte az ár. A gazdálkodás kezdetben nagy gondot jelentett. Az alacsony fekvésű, mocsaras területek használhatatlanok voltak, a magasabb részek kötetlen futóhomokja pedig öntözés hiányában alacsony termésátlagot adott. A század közepétől a település fejlődése megélénkült. Nőtt az állatállomány, a földművelés is fejlődést mutatott, mely elsősorban a kétnyomású gazdálkodásnak volt köszönhető. A visszatérő árvizek továbbra is nagy gondot okoztak, s végül az 1838. március 14-én bekövetkezett jeges ár elpusztította a települést. A falu az árvizektől nem fenyegetett magasabb területen épült újjá. Csepel község Budához Pesthez való közelsége egyre jobban érvényesült. A város szegényei Csepelen és Budafokon jutottak munkához, élelemhez, lakáshoz. Lakói rendszeresen szállítottak élelmiszert a pesti piacokra. A szabadságharc leverése után a jobbágyság megszüntetése, a robot és a dézsma eltörlése érvényben maradt. Ennek következtében Csepelen is kialakult egy gazdag paraszti réteg. A 3860 hold kiterjedésű területből 2000 hold ötven család tulajdonába került akiknek


77

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. leszármazottai közül egyesek még ma is köztünk élnek. Ugyanakkor 100 zsellér családnak még 400 hold sem jutott. Az 1867-es kiegyezés majd a három város 1871-ben történt egyesítése, gyors fejlődést, építkezéseket és ipartelepítést hozott magával. Befejezték az 1838-as árvíz megismétlődését megakadályozó folyam- és mederszabályozási munkálatokat. A Duna ráckevei ágát, a Gubacsi híd táján földtöltéssel elzárták. A lakosság számának növekedése felgyorsult, ezen belül a magyarok aránya folyamatosan növekedett. A fő foglakozás még mindig a mezőgazdaság volt. A földeken rozsot, kukoricát, borsót és kevesebb búzát termesztettek. A Szigetcsúcson és Hároson szőlők voltak. Előszeretettel kertészkedtek, melyet a pesti jó eladási feltételek serkentettek. Sokan találtak munkát a szomszédos Ferencváros katonai raktáraiban, fejlődő ipartelepein, a szigeti és lágymányosi uradalmi birtokokon. Míg a pestkörnyéki települések mindegyikén fellelhető a városiasodás jelei, addig Csepel - zártsága miatt - a század utolsó évtizedéig megmaradt egyszerű falunak. Ebből az állapotból való kitörést tette lehetővé a Weiss-gyár megjelenése a község és a Duna közötti területen. Ettől kezdve Csepel gazdasági, társadalmi és szociális helyzetét nagy mértékben befolyásolta ez a későbbi nagyüzem, egészen napjainkig. A Weiss-gyár fejlődési üteme a magyar ipartörténetben példanélküli, az amerikai típusú, robbanásszerű növekedését illetően. 1893-ban a lőszer szétszerelést 140 ember kezdte el. A századfordulón már 915, 1910-ben 1737, 1913-ban megközelítően 6000 főt foglalkoztatott a gyár. Az üzem alapítása megváltoztatta a község életét is. A lakosság gyors ütemben szaporodott, 1910-ben már 9467 főt tett ki. Megszűnt a nemzetiségek, főként a németek túlsúlya. A helyi lakosság egy szűk rétege a gyár hatására meggazdagodott, a gyárnak végzett szállításokból, földeladásból, kereskedelemből, másik része ipari munkássá vált. A korábban megélhetést biztosító mezőgazdálkodás egyre jobban háttérbe szorult. A gazdák olcsón eladták földjeiket, így nagyobb pénzeszközök híján nem kezdhettek vállalkozásba. Ez az oka annak, hogy Csepelen nem alakulhatott ki olyan gazdag polgári réteg, mint a többi Budapest környéki településen. Az ideköltözések miatt olyan jövedelmező volt a lakásbérbeadás, hogy még az istállókat is szerény proletárlakásokká alakították. A század elején a falu észak és dél felé bővült. Növekedésében kettős folyamat játszódott le. Egyrészt a központ körül épült tovább, másrészt ettől távolabbi telepekkel bővült. 1905-ben végre megtört a Weiss-gyár egyeduralma. A mai MOL telep helyén egy kőolajtároló telep létesült egy berlini bankház alapításában. 1906-ban Lohonyai István szűcsáru gyárat, Topsits Venczel reszelőgyárat hozott létre. Ugyanebben az évben a húsellátás érdekében vágóhíd épült. Közben 1905-ben a község heti vásárjogot kap. 1910-ben megépül a Csepeli Vízmű, azonban először csak a kispesti Wekerle-telep vízellátását szolgálta, és csak közel két évtized múlva valósul meg Csepelen a vezetékes ivóvízellátás. A főváráshoz történő szorosabb kapcsolódást szolgálta az 1912-ben meginduló HÉV járat. Csepel nemzetiségi agrárközségből magyar anyanyelvű ipari faluvá vált. Az első világháború alatt a község


78

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. lakossága 15000 főre emelkedett. Az itt dolgozó 30000 munkásnak csak 10-15 %-a lakott Csepelen, nagy részük Budapestről, és a környező falvakból járt ide dolgozni. A Csepeli Nemzeti és Szabadkikötőt 1928-ban kezdték építeni, Kvassay Jenő és Sajó Elemér tervei szerint és 1938-ban fejezték be. A közben 1834-ben meginduló Dunatengerhajózás növelte a kikötő jelentőségét. A hatalmas medencékkel, tárházakkal, raktárakkal, darupályákkal felszerelt kikötő részben a soroksári, részben a nagy Duna-ágból nyílt. A két háború között fellelhetők a kisvárosi fejlődés jelei, ivóvíz szolgáltatás, villamos világítás bevezetése, utak burkolása, autóbusz közlekedés beindítása, közintézmények építése. A második világháborút követően a nagy gyár termelése elősegítette az élet megindítását. Hídszerkezeteket, mezőgazdasági gépeket gyártottak. A “fordulat éve” után a Weiss Művek egyre jobban a pártállam kirakat vállalata lett. 1950-ben Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek lett a neve. Súlyos ellentmondásoktól terhes fejlesztések indultak. Sok nagy hagyománnyal rendelkező ágazatot felszámoltak, másokat továbbfejlesztettek. Felülről irányított lakótelep építkezés folyt, városépítés címszó alatt, miközben az elmaradott régi lakónegyedek állaga - részben az ott lakók jóvoltából- tovább romlott. A belső gondokat és feszültségeket a vidékről feláramló tömegek is növelték. Csepel 1949-ben város, 1950-ben pedig Budapest XXI. kerülete lett. A gyárat többször átszervezték, majd 1962-ben trösztté alakították. A külső vállalatokkal együtt az alkalmazottak létszáma elérte a 35000 főt. A főbb egységek: Egyedi Gépgyár, Fémmű, Acélmű, Csőgyár, Híradástechnikai Gépgyár, Kerékpár és Varrógépgyár, Motorkerékpárgyár, Szerszámgépgyár, Transzformátorgyár, Vas-és Acélöntöde. 1983-ban megszüntették a trösztöt és tizenöt önálló vállalat jött létre, melyeket csak az infrastruktúra közös használata kapcsolt össze. Ez a felbomlási és átrendezési folyamat lényegében a mai napig nem fejeződött be. Pontos adat nem áll rendelkezésre, mivel a gazdálkodó szervezetek száma folyamatosan változik, de ma már mintegy 100 és 200 közé tehető az itt működő tulajdonos és bérlő vállalatok száma. Ugyanakkor a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan csökken. További jelentősebb gazdálkodó szervezetek a kerületben: Papíripari Vállalat, Dunapack Rt., Beton- és Vasbetonipari Művek, Magyar Posztógyár Rt., Zrínyi Nyomda, Fővárosi Sütőipari Vállalat, Csepeli Duna MGTSZ, Fővárosi Nyomdaipari Vállalat, SYNTAN Vegyianyaggyártó Vállalat, Csepeli Lakásépítő és Karbantartó Ipari Szövetkezet, Csepeli Munkás ÁFÉSZ. 1990 óta, mióta a vállalkozói törvény hatályba lépett, az akkor meglévő 1528 magánkisiparos és 259 magánkereskedő mellé évente 1000-2000 új vállalkozás indul be. Ugyanakkor évente ezek egy harmada megszűnik. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a működő illetve létrejövő vállalkozások többsége nem a termelési ágazathoz tartozik és mint Nevelési Program 2013.

79

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. ilyen nem növeli a nemzeti össztermék mennyiségét. A vállalkozók közel 80 %-a szállításból és különféle kereskedelmi tevékenységből él. A városrész gazdasági helyzetének további romlásához járult hozzá az ország egyik legfontosabb kikötőjében a vízi szállítás igen erőteljes visszaesése, illetve szerkezetének átalakulása. (A korábbi forgalom a tizedére csökkent, mely főként- ömlesztett áruk helyett - kisebb tételű darabárúból áll.) Az előrelépés gátja még az országon belüli általános tőkehiány, a rendezetlen, kusza viszonyok, a világos fejlesztési elképzelések hiánya. Rendkívül súlyos probléma e térségben az iskolázatlan, szakképzetlen emberek átlagosnál magasabb száma. Ennek oka a hetvenes, nyolcvanas évek lakáspolitikai koncepciója. Ekkor ugyanis a kerületi vezetés a nagyobb támogatás reményében jelentős számban adott itt lakást alacsony iskolázottságú, szakképzetlen, sokgyermekes családnak. Ennek következtében kontraszelekció figyelhető meg elsősorban a lakótelepek lakói között. Emiatt és az erre a rétegre jellemző magas születésszám alapján tovább nőhet a kevésbé piacképes munkáslétszám. 15.1.4.3 AZ ISKOLA KÖZVETLEN KÖRNYEZETE:

Az iskola mikrokörnyezetét az ún. Kertváros jelenti. Az I. világháború után parcellázott és a “munkáselit” által beépített családiházas terület, melyet két lakótelep szakít meg a Bajcsy Zsilinszky utcai és a Királymajori. Ezek a 60-70-es években épültek. A városrész lakossága 15 ezer fő és a legelöregedettebb városrésze Csepelnek. Magas a személyi tulajdonú lakások aránya és relatíve magas az iskolázottság, ill. a felsőfokú végzettségűek aránya. Az elöregedés okozta gyermeklétszám csökkenés miatt az iskola körzetébe tartozik a Városközpont és a Szabótelep egy kisebb része is. Ebben a lakónegyedben találjuk a Csepeli Papírgyárat és a Kis-Duna kerületi parthosszának 1/3-át. Csepel Budapestnek közepes területű kerülete, külterülete. Népessége alapján ugyancsak középen helyezkedik el (10.). A férfiak aránya nagyobb, mint a fővárosi átlag, elsősorban az ipari népesség miatt. A kerület népességének kormegoszlása jelentősen eltér a fővárosi átlagtól: a munkaképes korúak és a gyermekek aránya magasabb, a nyugdíjas korúaké jelentősen alacsonyabb, a budapesti átlagnál. A XXI. kerület lakósűrűsége - lakosai számával összevetve sűrűbb, mint a fővárosi átlag. A lakásállomány nagyság (szobaszám) szerinti megoszlása itt a fővárosi átlagtól a nagyobb lakások javára eltér. Az utóbbi években rendkívül kevés lakás épült: pl. 1991-ben 58 darab. A kerület lakásainak 30,5%-a volt állami tulajdonban. A kerület természetesen nem mutat egységes képet a társadalmi kérdések terén sem. Más és más az egyes részek demográfiai és lakáshelyzete, nem egyenlő a magasabb végzettségűek eloszlása ill. jelentős különbségek mutatkoznak akkor is, ha az öregségi hányadost vizsgáljuk. Ezért érdemes elkülönítve vizsgálni az egyes városrészeket, kiemelve az iskola közvetlen környezetét. A kerület a következő városrészekre oszlik: Szigetcsúcs Városközpont Nevelési Program 2013.

80

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Kertváros Királyerdő Dél-Csepel A LAKÓNÉPESSÉG

Csepelnek az előbbiekben tárgyalt rövid története felhívta néhány momentumra a figyelmet. Pl. az alapvetően agrár község a Weiss Manfréd gyár felépülése után (1890), ipari arculatot kapott. Ehhez kapcsolható a nemzetiségi összetétel megváltozása is, ugyanis a zömmel nemzetiségiek lakta községbe mind több magyar anyanyelvű munkás költözött ill. járt dolgozni. A lakosság létszámának jelentős növekedése is a gyártelepítésnek, ill. később Csepel Budapesthez való csatolásának volt köszönhető.

15.1.4.4 AZ ISKOLA HELYE ÉS HELYZETE A KERÜLETEN BELÜL

A Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Csepel kertvárosi részében helyezkedik el (Vágóhíd utca). A kerület ezen részén az I. világháború után épültek a családi házak, amelyeket két lakótelep határol: az 1970-ben épült BajcsyZsilinszky úti lakótelep (520 lakás) és az 1980-ban befejezett Királymajori lakótelep. Csepel legelöregedettebb része ez, ahol kb. 15000 ember él. Csepel többi körzetéhez viszonyítva magas a felsőfokú végzettségűek aránya (9- 12%). Magas még a személyi tulajdonban lévő lakások aránya is. Itt találjuk a Csepeli Papírgyárat és a Kis-Duna kerületi parthosszának kb. 1/3-át. Ebben a városrészben helyezkedik el az egykori bencés középiskola, a Jedlik Ányos Gimnázium.

Az iskola körzetéhez tartozik tehát a családiházas rész, a Szabótelep egy része, néhány a Városközponthoz tartozó terület ill. 1996 óta a Bajcsy-Zsilinszky lakótelep jelentős része is.

Iskolánk 1982-ben nyitotta meg kapuit. A szocialista Magyarországon még nem lehetett egy általános iskolának önálló neve, ezért minket is az akkori utcanév után különböztettek meg a többi intézménytől. Így lettünk Guszev utcai Általános Iskola. Ettől a névtől csak a rendszerváltozás szabadított meg bennünket, de az utca régi-új neve sem cseng sokkal szebben, mert Vágóhíd utcai Általános Iskolává lettünk 1990-ben. Ezt már nem hagytuk annyiban, s nagy nehézségek árán, de sikerült önkormányzatunkkal elfogadtatni iskolánk mai névadóját: Kazinczy Ferencet.

Épületünk sajnos sokáig szinte semmiben nem felelt meg egy iskolával szemben támasztható műszaki követelményeknek. Átalakítására csak az ÉKP bevezetése után kerülhetett sor, de még mindig nem tartunk a végén. Tulajdonképpen mindenben támogatja Nevelési Program 2013.

81

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. munkánkat az önkormányzat, de semmivel sem kapunk több anyagi támogatást, mint bármelyik más programmal működő csepeli általános iskola. Ennek ellenére sikerült időközben az intézményt szorgalmas és kitartó munkával az ÉKP igényeihez igazítanunk. A 16 osztály mindegyikének saját osztályterme van, s csak a szakórákra kell vándorolniuk a gyerekeknek. Hatékony szervezéssel nyolc szaktantermet alakítottunk ki. Ezek a következők: ének, néptánc, biológia, földrajz, vizuális kultúra, kémia-fizika, három idegen nyelvi terem – ebből egy 18 férőhelyes nyelvi labor -, számítástechnika és technika – barkács terem. Tornatermünkhöz 250 férőhelyes lelátót építettünk. Az átalakítások során elkészült 90 m2 –es könyvtárunk is. Természetesen még messze vagyunk attól, hogy minden szempontból megfelelő épületben taníthassunk, de így is a kerület egyik legesztétikusabb, a szülői és a szakmai igényeknek is legmegfelelőbb intézményében dolgozhatunk. Sportlétesítményeinkre büszkék vagyunk. A 600 m2 –es tornacsarnokot, a kézilabda-, a kosárlabda- és az atlétikapályát bárki irigyelheti tőlünk. Az iskola udvara közel 1000m2-es alapterületű. Ennek nagyobb része sportudvar (kézilabdapálya, kosárlabdapálya, atlétika. A kerítésen csak az nem jön be, aki nem akar. Ezért azokat a törekvéseinket, melyek az udvar zöldebbé tételére, környezetünk kulturáltabbá alakítására fordítunk, eddig elfecsérelt fáradtságnak, ill. kidobott pénznek tekinthetők. 2004-re elkészültek a kerítés átalakítására kidolgozott tervek, s a nyár folyamán biztonságossá alakítjuk át. Ezután kezdődhet a barátságos környezet kialakítása.

15.1.4.5 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ISKOLÁNKBAN

Tanórán

-

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben:

A tanév során minden osztály több napos kirándulást és intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. (Ennek anyagi vonzatát minden tanévben egyeztetni kell a szülőkkel osztályonként, minderről írásos jegyzőkönyv készül.)


82

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Tanórán kívüli programok: -

22 éve működik nyári gyalogos és kerékpáros vándortáborunk. Az ötletet az keltette életre, hogy az évközi elméleti tananyagot mutassuk meg a gyerekeknek a természetben is, a környezetre való vigyázást is a gyakorlatban lehet jól elsajátítani.

Az iskolában egész tanév során gyűjtjük a papírt, valamint az elhasznált elemet. 15.1.5 ERŐFORRÁSOK

I5.1.5.1

BELSŐ ERŐFORRÁSOK

Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Iskolavezetőség

Támogatja a környezeti nevelési Hiteles személyiségek a pedagógusok programokat. A minőségi munka és a diákság számára. Hasznosítható részeként értékeli az ilyen kapcsolatrendszer. tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Tanárok

Kidolgozzák és a tantárgyakba Valamennyi szakos belátja, hogy beépítve tanítják az egyes minden tanár feladata a környezeti környezeti tartalmakat. nevelés.

Környezeti nevelési Elkészíti a pedagógiai programnak munkacsoport megfelelően az éves tervet, segíti és (munkaközösség) koordinálja annak megvalósítását. Dokumentációs és értékelő munkát végez, pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal.

Erősségek

Lehetőséget ad a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolására (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.)

Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik Lehetőség van az aktualitások az egészségneveléshez kötődő azonnali megbeszélésére környezeti nevelési tartalmak osztályközösségi szinten. feldolgozásával. Diákönkormányzatot segítő és mentálhigiénés tanár

Iskolaorvos

Tagjai a környezeti nevelési Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi a munkacsoportnak. Lehetőségük van problémák azonnali kezelése. a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Előadások tartása az egészséges Szakmai életmódról, a környezeti ráhatás. ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei Nevelési Program 2013.

kompetencia,

személyes

83

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. iskolában. Adminisztratív dolgozók

Támogatják a tanári munkát az Részt vállalnak a szelektív egyes programok hátterének hulladékgyűjtésben, takarékosságban. biztosításával.

Technikai dolgozók

A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása, ökológia terem, laborok, hulladékgyűjtés, komposztálás. vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb.

Diákok

A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 15.1.5.2

NEM ANYAGI ERŐFORRÁSOK

Iskolán belüli együttműködés:

- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el.

- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.


84

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

- Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk.

- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

15.1.6 ISKOLÁN KÍVÜLI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

15.1.7 ISKOLAI BÜFÉ

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az Nevelési Program 2013.

85

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével.

15.2. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK

AZ ISKOLA JÖVŐKÉPE

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak, valamint számos nyári táboroztatási lehetőségből választhatnak. 15.2.1 ÉRTÉKEK, SZEMLÉLET

A legfontosabb elvünk, amit szem előtt kell tartanunk, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEMLÉLETE

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Hosszú Nevelési Program 2013.

86

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

-

a környezettudatos magatartást és életvitelt;

-

a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;

-

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;

-

a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;

-

a rendszerszemléletet;

-

tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;

-

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek:

-

alternatív, problémamegoldó gondolkodás;

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;

-

szintetizálás és analizálás;

-

problémaérzékenység, integrált megközelítés;

-

kreativitás;

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás;

-

kommunikáció, média használat;


87

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. -

konfliktuskezelés és megoldás;

-

állampolgári részvétel és cselekvés;

-

értékelés és mérlegelés készsége.

15.2.2 ÁLTALÁNOS, HOSSZÚ TÁVÚ CÉL

-

elősegíteni az egyetemes Természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt;

-

hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést;

-

elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT);

-

kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé;

-

folyamatainak

érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt;

-

bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába;

-

képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

15.2.3

KONKRÉT CÉLOK

Rövid távú célok

Feladatok

Sikerkritériumok

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg:


- átdolgozott tanmenetek; 88

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. kívánt módszereket.

- több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; - változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek.

Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket!

A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak,

A pedagógusok, a felnőtt Képzések, továbbképzések, szülői dolgozók és a szülők személyes értekezletek tartása az adott példájukkal legyenek a témában. környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!

A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon.

Az iskola tisztaságának javítása, Tisztasági őrjárat szervezése a szemét mennyiségének (diákönkormányzat). Szelektív csökkentése. hulladékgyűjtés – egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése. A helyes vásárlói szokások kialakítása.

Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Kevesebb a csomagolási hulladék a szemetesekben.

Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések – és ezek közlése a “Szia!” című iskolaújság ill. az iskolarádió “zöld” rovatában.

Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz- és villanyszámláján szereplő összeg.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat!

A természetben, környezetben végzett szemlélődés, vizsgálódás, kutatómunka; kiállítások, vetélkedők, előadások szervezése a “Jeles napokra”.

Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői!

“Örökbefogadási” akciók: egyegy fát, területet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait,

Változik az osztály közvéleménye, morálja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon, kirándulásokon egyre többször téma a szülőföld értékei.

egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben, a gyerekek örömmel készülnek a következő projektre.


Az Oktatóközpont rendezvényein egyre többet érdeklődnek, tudnak a helyi környezetről, és ezt a többieknek is szívesen elmondják.

89


Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!

gondozzák. Faültetés, téli madáretetés.

A tanuló kötődik környezete egy darabkájához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

“Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internet-hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban és –újságban “zöld” rovat nyitása.

Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselőadást, “sürög-forog” a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

Hagyományok teremtése: -

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;

-

a kerület nevezetességeinek feltérképezése;

-

az iskola hírességeinek élete – kutatás;

-

évfolyamonként kirándulások megtervezése, megvalósítása;

-

nomád tábor megszervezése és lebonyolítása;

-

nyári ökológiatábor szervezése;

-

drog-prevenciós program elindítása;

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

15.3.

TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK

15.3.1 TANÓRÁN KÍVÜLI ÉS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

- tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játékok stb.; Nevelési Program 2013.

90


kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.;

-

“akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, “nemzetközi akciók”;

-

“látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

-

versenyek;

-

szakkörök;

-

iskolazöldítés;

-

témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb.);

-

DÖK-nap;

-

“jeles napok”

-

Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;

15.3.2 HAGYOMÁNYOS TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei:

15.3.2.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanulók -

ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);

-

egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

-

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

-

törekedjenek az anyanyelv védelmére;

-

sajátítsák el a média elemzésének technikáit; Nevelési Program 2013.

91

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 15.3.2.2 TÖRTÉNELEM

A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

15.3.2.3 ETIKA

A tanulók - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. 15.3.2.4 MATEMATIKA

A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; - tudjanak táblázatokat, grafikonokat elemezni; - logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön; - legyenek képesek reális becslésekre; - tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;


92

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

15.3.2.5 FIZIKA

A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

15.3.2.6 FÖLDRAJZ

A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.

15.3.2.7 BIOLÓGIA

A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

15.3.2.8 KÉMIA

A tanulók Nevelési Program 2013.

93

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; 15.3.2.9 ÉNEK-ZENE

A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

15.3.2.10 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

15.3.2.11

TESTNEVELÉS

A tanulók -

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;

-

legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

-

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

-

sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);

-

tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.


94


15.3.2.12

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEINEK KIEGÉSZÍTÉSE AZ OSZTÁLYFŐNÖKI TEENDŐKKEL

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és - feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, (hálótervet készít) például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

15.4.

MÓDSZEREK

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:


95

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 15.4.1 JÁTÉKOK - szituációs; - memóriafejlesztő; - kombinációs; - érzékelést fejlesztő; - ráhangolást segítő; - bizalomerősítő; - kapcsolatteremtést segítő; - drámapedagógia. 15.4.2 KIRÁNDULÁSOKON ALKALMAZHATÓ MÓDSZEREK - terepgyakorlatok; - térképkészítés; - egyszerű megfigyelések; - célzott megfigyelések, mérések. 15.4.3 AKTÍV, KREATÍV MUNKA - természetvédelmi és fenntartási munkák; - rekonstrukciós munkák; - madárvédelmi feladatok; - szelektív hulladékgyűjtés; - rend- és tisztasági verseny.

15.4.4. KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.


96

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 15.4.5 MŰVÉSZI KIFEJEZÉS - vizuális művészet a környezeti nevelésben; - irodalmi alkotások; - zeneművészet; - fotóművészet; - táncművészet; - népművészet; - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.

15.5.

TANESZKÖZÖK

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

A nyári táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. (A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az “Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza.)

15.6. A helyzetből adódó jellemzők Nagy forgalom

ISKOLAI KÖRNYEZET

Célok

Tevékenység, feladat

- közlekedési biztonság

- “fekvőrendőrök” megléte;


97


Zaj

növelése;

- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása;

- a kerékpáros és gyalogosközlekedés növelése.

- kerékpárral közlekedők számára biciklitároló;

- csökkentés

- az út mellé fák, cserjék ültetése;

- biztonsági felszerelések és a légzőmaszkviselés ösztönzése.

- speciális ablaküvegek. Légszennyezés

- csökkentés

- zöldesítés az iskola környékén - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfűmentesség érdekében; - tantermekben légtisztítók.

Szemét

- tiszta, egészséges környezet

- szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás; - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata.

Kevés játszótér

Az iskolabelső

- a gyerekek mozgásigényének kielégítése

-

az iskolai játszótér kialakítása

-

a homok cseréje az ugrógödörben (évente)

- tiszta, meghitt környezet

- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - dohányzásra külön helyiség kialakítása; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid); - lábtörlők alkalmazása.

Energia-felhasználás - takarékos fűtés

- át kellene térni a gázkazános központi fűtésre - nyílászárók javítása, tető szigetelése

Világítás

- egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása

Vízfelhasználás

- hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra

- egészséges ivóvíz;

- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása;

- a vízfogyasztás csök.

- a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása.


98

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. - a csatorna karbantartása - biológiai lebontók alkalmazása;

Csatorna

- ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása. Udvar

- biztonságos aljzat

- az aszfaltozott rész felújítása

Iskolabüfé

- egészséges ételek, italok

- gyümölcslevek és -teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek.

Az iskola eszközellátottsága

- a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése;

- a tantermekben írásvetítő, TV, videó és számítógép;

- az esztétikai érzék fejlesztése;

- digitális fényképezőgép;

- esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok;

- az étkező konyháján gáztűzhelyek, konyhai eszközök;

- egészséges személyiség - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár. kifejlődése.

15.7. KAPCSOLATRENDSZER, KOMMUNIKÁCIÓ

Kommunikáció:

A környezeti nevelésben is – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ez a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. 15.7.1 ISKOLÁN BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI

-

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;

-

házi dolgozat készítése;

-

poszterek készítése és bemutatása;

-

iskolarádió felhasználása híradásra;

-

interneten történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; Nevelési Program 2013.

99


faliújságon közölt információk készítése;

15.7.2 ISKOLÁN KÍVÜLI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI

-

környezetvédelmi cikkek gyűjtése különböző napilapokból;

-

környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek gyűjtése;

-

a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

15.8.

MINŐSÉGFEJLESZTÉS

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az osztályfőnöki munkaközösség. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. (Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető).

15.9. TOVÁBBKÉPZÉS

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt – minden évben másNevelési Program 2013.

100

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. más munkaközösségből – évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt minden munkaközösségből legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési tanártovábbképzésen. Iskolánk tanárai továbbra is tartanak környezeti nevelési témában tanártovábbképzéseket.

15.10. HASZNOS HONLAPOK

A környezeti nevelési programok elkészítésében segítséget és tájékoztatást egyaránt nyújtó civil szervezetek. KÖRLÁNC Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért

Www.korlanc.ngo.hu

Környezeti Nevelési Hálózat

Bocs.hu/kornev/demec.ht m

Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége

Www.kokosz.hu

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Www.mkne.hu

 Hogyan készítsük el az iskola környezeti nevelési programját? Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Zöld Szív

Www.ttk.pte.hu/TKTE/ Www.c3.hu/~zsziv

Hálózatok Magyarországi Ökoiskola Hálózat

Www.okoiskola.hu

OM/Sulinet

Www.irisz.sulinet.hu

Környezetvédelmi Újságírók Társasága

Www.greenfo.hu

Környezetvédelmi Tanácsadó Irodák

Www.konkomp.hu/koti.h u

Nemzeti Parkok Aggteleki Nemzeti Park

www.anp.hu

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

www.ktm.hu/term/index/index.htm

Bükki Nemzeti Park


Duna-Dráva Nemzeti Park

www.ddnp.hu/dravtam.htm

Duna-Ipoly Nemzeti Park



101

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Fertő-Hanság Nemzeti Park


Hortobágyi Nemzeti Park

www.hnp.hu

Kiskunsági Nemzeti Park

www.knp.hu

Körös-Maros Nemzeti Park


Őrségi Nemzeti Park

www.orseginpi.hu/nemzeti_park.htm

Állatkertek Budapesti Állat- és Növénykert

www.zoobudapest.com

Debreceni Állat- és Növénykert

www.zoo.hu/debrecen

Győri Xantus János Állatkert

web.axelero.hu/zoogyor/index/index.html

Jászberényi Állat- és Növénykert

www.zoo.hu/jaszbereny

Nyíregyházi Állatpark

www.sostozoo.hu

Pécsi Állat- és Akvárium – Terrárium

www.zoo.hu/pecs

Szegedi Vadaspark

www.zoo.hu/szeged

Veszprémi Állatkert

www.zoo.hu/veszprem

Jeles Napok:

Február 2.

Vizes Élőhelyek

Március 6.

Nemzetközi Energiahatékonyság Nap

Március 22.

Víz Világnapja

Március 23.

Meteorológiai Világnap

Április 3.

Csillagászati Világnap

Április 4.

Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 22.

Föld Napja

Április 24.

Kísérleti Állatok Védelmének Napja


102

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Május 8.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10.

Madarak és Fák Napja

Május 15.

Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15.

Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18.

Múzeumi Világnap

Május 24.

Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31.

Dohányzásmentes Világnap

Június 5.

Környezetvédelmi Világnap

Június 8.

Óceánok Világnapja

Június 17.

Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21.

A Nap Napja

Június 25.

Barlangok Világnapja

Július 11.

Népesedési Világnap

Augusztus 9.

Állatkertek Napja

Szeptember 16.

Ózon Világnapja

Szeptember 22.

Autómentes Nap

Szeptember 23.

Takarítási Világnap

Október 1.

Habitat Világnap

Október 4.

Állatok Világnapja

Október 8.

Madárfigyelő Világnap

Október 8.

Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10.

Lelki Egészség Napja

Október 15.

Nemzeti Gyaloglónap

Október 16.

Élelmezési Világnap

Október 21.

Földünkért Világnap

Október 31.

Takarékossági Világnap


103

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. November 17.

Füstmentes Nap

November 27.

Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 29.

Biodiverzitás Védelmének Napja

16. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK (SZÓBELI, ÍRÁSBELI)

16.1 AZ ISKOLAI SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK

FORMÁI: Felelet Projekt ismertetése Kiselőadás

Törekedni kell arra, hogy minél több szóbeli szereplést kapjanak a tanulók, hiszen a kommunikáció fontosságát ebben az iskolában nem kell bebizonyítani. A heti két-három órás tantárgyaknál félévente legalább 2-3 szóbeli feleletet, ill. kiselőadást kell biztosítani. A heti egy óránál félévente két szóbeli felelet, a heti 4 órás tárgynál pedig félévente 4-5 lehetőséget kell biztosítani legalább a tanulónak.



 Igazolt hiányzás esetén a tanuló az első számonkérés előtt 2 napot kaphat a bepótlásra. Hétvégére, szünetre a házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az egyik óráról a másikra feladott mennyiséget, mert a tanulóknak joguk van a pihenésre, feltöltődésre. Szünet utáni első órán nem lehet feleltetni a diákot.  A tanulói teljesítmények értékelésére az ötfokú érdemjegy-skála szolgál. Az erősen eltérő tartalmú teljesítmények osztályozását segítendő, mintaként az elégséges és jeles minőséget (mint szélső értékeket) definiáló kijelentés-párokat (kifejezés-párokat) írtunk le az alábbiakban; ezekhez viszonyítva állapíthatók meg a közbülső (közepes és jó) osztályzatok. Kijelentés-párok: Nevelési Program 2013.

104

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  egy-két szavas (mondatos) kijelentés

puszta ténymegállapítás, megnevezés, felsorolás

a pontatlan leírás

egy mozzanat megragadása

differenciálatlan egészben látás

nagyobb segítséggel oldja meg a faladatot

 folyamatos beszéd

 fogalmi tisztázás, rendszerbe helyezés

 a “sűrű leírás"

 összefüggések (hatások) felismerése

 elemzés, analitikus és szintetikus látás

 önállóan képes megoldani a feladatot

egyes elemekkel való többé-kevésbé bizonytalan operálás

 szintetizáló cselekvés

egyféle megközelítés

 többféle megközelítés

reflektálatlan élménybeszámoló

az élményre csak töredékesen utaló kijelentés

minimális eredetiség

egyféle (rutin) alkalmazás

 reflektált élménybeszámoló

 az élményt teljességében és mélységében megjelenítő közlés  nagyméretű eredetiség, kreativitás

 új(abb) megoldást kereső (találó) alkalmazás

Az értékelést szolgáló módszerek

 Tanulói önértékelés Nevelési Program 2013.

105

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013.  Diáktárs értékelése  Tanári értékelés (formatív: a teljesítményt megerősítő, korrigáló, szabályozó)  Versenyeken való indítás: iskolai, városi, regionális, és országos

16.2 AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK

Házi feladatok Röpdolgozatok Témazárók Házi dolgozatok

16.3. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE

Témazárók megíratása előtt össze kell foglalni az adott anyagot, ezt követi a gyakoroltató óra, majd következik a megírás. Ezután a kijavítás, értékelés (3 óra) Az értékelés (százalékosan) I.-IV. évf.

IV. évf. vége – VIII. évf.

0%

-

40%

=

felzárkóztatásra szorul

elégtelen

41% 61%

-

60% 75%

= =

Megfelelően teljesített Átlagosan teljesített

elégséges közepes

76%

-

90%

=

Jól teljesített

jó

91%

-

100% =

Kiválóan teljesített

jeles


106

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 16.4. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK KORLÁTAI



 Témazáró dolgozatokat a tanároknak 1 héttel a megírás előtt be kell jelenteni. A megírástól számított 2 héten belül ki nem javított dolgozatok jegyeit a tanár nem írhatja be a naplóba, csak a diák kifejezett kérésére.

 Igazolt hiányzás esetén a tanuló az első számonkérés előtt 2 napot kaphat a bepótlásra. Hétvégére, szünetre a házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az egyik óráról a másikra feladott mennyiséget, mert a tanulóknak joguk van a pihenésre, feltöltődésre. Szünet utáni első órán nem lehet dolgozatot íratni.

 Napi két témazárónál többet nem lehet a tanulóktól megkövetelni. A nagyobb szünetek

(őszi, téli, tavaszi) utáni első tantárgyi órán nem lehet semmilyen dolgozatot íratni

Nem lehet az írásbeli értékelés túlsúlyban a tanuló tudásának értékelésekor. A szóbeli és írásbeli számonkérések számszerű egyensúlya kell, hogy megvalósuljon. Félévenként legyen lehetőség arra, hogy a heti óraszám arányában többször kapjon lehetőséget egy diák szóbeli feleltetésre.

17.

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI FELADATOK

1-6. évfolyam: Hétköznapokon az egésznapos iskola adta lehetőségekkel élve délután az önálló munka, valamint a szabadidő óra alatt készítik el a tanulók a házi feladatot. Így otthonra már csak abban az estben marad tanulni való, ha valamilyen külön foglalkozás miatt a tanuló nem tud egész délután az iskolában maradni.(szakkör, zenetanulás, művészeti iskolai foglalkozás, hittanóra stb.) 7-8. évfolyam: Hétköznapokon a házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az egyik óráról a másikra feladott mennyiséget. Nevelési Program 2013.

107


Hétvégére a házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az egyik óráról a másikra feladott mennyiséget, hiszen a tanulóknak joguk van a pihenésre.

Az őszi, a téli és a tavaszi szünet idejére a házi feladatok mennyisége nem haladhatja meg az egyik óráról a másikra feladott mennyiséget, hiszen a tanulóknak joguk van a pihenésre.

Az őszi, a téli és a tavaszi szünet után az összes tantárgyból nem lehet dolgozatot íratni az első szakórán.

ZÁRADÉKOK

A Pedagógiai Program érvényességi idejének meghatározása:

A Pedagógiai Program élettartama 4 év: 2013. szeptember 1. -

2017. augusztus 31.

Intézkedés a Pedagógiai Program értékeléséről és felülvizsgálatáról:

A Pedagógiai Program értékelésére, ill. felülvizsgálatára az élettartam végén 2017-ben kerül sor, kivéve abban az esetben, ha a Nevelőtestület 30%-a kezdeményezi a program felülvizsgálatát.

Intézkedés a Pedagógiai Program módosításának körülményeiről:


108

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Abban az esetben, ha a Nevelőtestület 30%-a kezdeményezi a program felülvizsgálatát.

Intézkedés a Pedagógiai Program nyilvánosságra hozataláról és elhelyezéséről:

Az elfogadás után az Iskola honlapján hozzáférhető lesz a Pedagógiai Program. Az iskolai könyvtárban pedig a nyitva tartás idején megtekinthető, tanulmányozható.

2013. március 27.

Bartok Péter igazgató


109


18. HELYI TANTERV

18.1 A KAZINCZY FERENC ÉRTÉKKÖZVETÍTŐ ÉS KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÓRASZÁMAI: 18.1.1 ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ: Az iskolában folyó nevelő oktató munka kereteit alapvetően határozza meg a kerettantervek bevezetőjében rögzített tantárgyi struktúra és az ehhez kapcsolt óraszámok. Mindez kiegészül a finanszírozott óraszámmal. Ez az alap amiből kiindulhattunk. Ezeket az óraszámokat vetettük össze az előző iskolai szerkezettel és nem kellett sokat változtatni az eddigi tantárgyi struktúrán és óraszámokon. 1/

Nyolcosztályos általános iskolai szerkezetben gondolkodunk.

2/

Meghatározott órakerettel lehetett gazdálkodni.

3/

Az osztályok óraszámánál a választható óraszámokat a meglévő tantárgyak óraszámának növelésére fordítottuk az alábbiak szerint:

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


7

7

7

7

4

4

4

4

1

1

Anyanyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv (angol, vagy német)

1 2

2

2

2

3

4

4

4

4

Idegen nyelv (angol, vagy német)

2

2

2

1

1

1

1

1

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Matematika Erkölcstan

1

1

1

1

Informatika


110

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Informatika

1

Természetismeret

1

1

1

Természetismeret

2

2

1

3 1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene(furulya)

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1


1

1

1

1

1

1

1

1

TÉGY (Technika, életvitel és gyakorlat) Testnevelés és sport

1

5

5

5

5

5

5

5

5


1

Osztályfőnöki

1

1

1

1


25

25

25

27

28

28

31

31

Összesen:

2

2

3

3

2

3

3

3

4./

Testnevelésből emelt szintű oktatást folytatunk, amióta csak megnyílt az iskolánk. Most már a mindennapos testnevelés eleve heti 5 órát ír elő. Mi ezt úgy értelmeztük, hogy minden tanuló szakképzett testnevelővel dolgozik heti 5 órában, csak a szintek lesznek mások a „sporttagozatosnál és a nem sporttagozatosoknál”.

6. A finanszírozott óraszám-keret továbbra is lehetőséget nyújt az egésznapos iskola keretein belül a képességfejlesztő „tantárgyak” továbbvitelére. (Furulya, bábozás, néptánc) Ezeknek az óraszámát az egésznapos iskola órakeretéből lehet finanszírozni.


111


Csoportbontásban tanított tantárgyak:

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Idegen nyelv (angol, vagy német)

2

2

2

3

4

4

4

4

Informatika

-

-

-

-

1

1

1

1


1

1

1

1

1

1

1

1

Egésznapos óraszámból: sakk

-

-

-

1


-

1

1

1


1

1

1


1

1

1

8.

A tankönyvek kiválasztásának szempontjai:  A választott tankönyvcsaládot egész tagozaton át használni kell (alsófelső)  A pedagógus a megfelelő törvényi feltételek betartásával választhatja meg a tankönyvet, munkafüzetet, stb.  Az SZMSZ-el közösen meghatározott anyagi kereten belül kell tartani az adott tankönyvcsomag árát.  Hosszú távra kell tankönyvet választani  Amennyiben található a piacon olyan tankönyv mely illeszthető az ÉKP szelleméhez, akkor az elsőbbséget élvez.


112

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. 18.2

ÓRASZÁMOK:

Tantárgyak

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.


7

7

7

7

4

4

4

4

2

2

2

2

Történelem Idegen nyelv (angol, vagy német)

2

2

2

3

4

4

4

4

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

3

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Természetismeret

1

1

1

2

Ének-zene(furulya)

2

2

2

2

1

1

1

1

Vizuális kultúra

2

2

2

2

1

1

1

1


1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5


1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28

28

31

31


25


25

25

27

1

1

1


1

1

1


1

1

1

Egésznapos óraszámból: ebéd

5

5

5

5

Egésznapos óraszámból: önálló munka/szabadidő (reggel)

2

2

2

2

Egésznapos óraszámból: önálló munka/szabadidő ( délután)

10

10

10

10

12

12

10

10

Egésznapos összesen (délelőtt, délután)

19

19

19

18

12

12

10

10


113

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Korrepetálás

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

3,5

3,5

Tehetséggondozás

2

1,5

1,5

1,5

1,5

1,5

3,5

3,5

Összes finanszírozott (tanulói összes+egésznapos összes+bontott órák)

52

52

52

53

51

51

56

56


114


19.

TANTERVEK

A 2013-2014. tanévre a minisztérium elfogadta a Zsolnai programot (ÉKP) Ezért mind a kerettanterv, mind a Zsolnai program mintatantervei szerepelnek a HPP-ben, amit évente felül kell vizsgálnia a tantestületnek. Ennek mindenkor esedékes időpontja minden tanév tanévzáró értekezletének időpontja. ( Az addig hozott új rendeleteknek megfelelően elő kell készíteni az értekezletre a munkaközösségeknek az esetleges változtatásokat.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET Anyanyelv és kommunikáció 1-8.évf. Irodalom 1-8.évf. ÉLŐ IDEGEN NYELVEK MŰVELTSÉGI TERÜLET Angol nyelv 1-8.évf. Német nyelv 1-8.évf. MATEMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET Matematika 1-8.évf. Sakk-logika 1-4. évf. EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET Honismeret 5.évf. Történelem 5-8.évf. EMBER A TERMÉSZETBEN MŰVELTSÉGI TERÜLET Bevezetés a természettudomány alapjaiba 5-6.évf. Biológia 7-8.évf. Fizika 7-8.évf. Kémia 7-8.évf. FÖLDÜNK – KÖRNYEZETÜNK MŰVELTSÉGI TERÜLET Földrajz 7-8. évf. MŰVÉSZETEK MŰVELTSÉGI TERÜLET Bábozás 1-3.évf. Ének-zene 1-8.évf. Nevelési Program 2013.

115

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola Helyi Pedagógiai Program 1-8. évf. 2013. Néptánc 1-3.évf. Vizuális kultúra 1-8.évf. INFORMATIKA MŰVELTSÉGI TERÜLET Önművelés, könyv- és könyvtárhasználat 1-8.évf. Informatika 5-8.évf. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT MŰVELTSÉGI TERÜLET Technika életvitel és gyakorlat (TÉGY) 1-8.évf. TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŰVELTSÉGI TERÜLET Testnevelés és sport 1-8.évf.


116

Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM. Bartok Péter 2013

Recommend Documents