KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

031102

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készítette: A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Dobszai Jenő igazgató

Debrecen, 2013.

I.

KÖTET: -

II. KÖTET: -

Legitimációs záradék

2

I. KÖTET TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE ......................................................................................... 5 1. Bevezető............................................................................................................................... 5 2. Az iskola közvetlen környezete ........................................................................................... 5 3. Iskolai helyzetkép ................................................................................................................ 6 3.1. Személyi feltételek ....................................................................................................... 6 3.2. Tárgyi, dologi feltételek ............................................................................................... 6 3.3. Pedagógiai munka ........................................................................................................ 7 II. NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... 7 1.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárása .............................................................................................................. 7 1.1. Pedagógiai munkánk elméleti alapjai ....................................................................... 7 1.2. Alapelveink ............................................................................................................... 8 1.3. Értékeink ................................................................................................................... 9 1.3.1. Intellektuális és művelődési értékek ....................................................................... 9 1.3.2. Erkölcsi értékek .................................................................................................... 10 1.3.3. Az egészséges életmód és a környezetkultúra értékei .......................................... 10 1.3.4. Érzelmi értékek ..................................................................................................... 10 1.3.5. A közösség, mint érték ......................................................................................... 10 1.3.6. Iskolaszervezési gyakorlatunkkal vállalt és közvetített értékek ........................... 10 1.4. Céljaink................................................................................................................... 11 1.4.1. Nevelési - oktatási célok ..................................................................................... 11 1.4.2. Kiemelt fejlesztési területek ............................................................................... 12 1.4.3. Céljaink megvalósítása érdekében szükséges ..................................................... 13 1.5. A nevelő-oktató munkánk módszerei, eljárásai ...................................................... 13

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 14 2.1. Az iskola tevékenységstruktúrája és a tevékenységre jellemző feladatok .............. 14 2.1.1. Tanítás-tanulás .................................................................................................... 14 2.1.2. Szabadidő – közművelődés ................................................................................ 15 2.1.3. Értékteremtő tevékenység, önkiszolgálás ........................................................... 15 2.1.4. Egészséges életmód, sport .................................................................................. 16 2.2. Egésznapos nevelés ................................................................................................ 16 2.2.1. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások ......................................................... 17 2.2.2. Nem ingyenes szolgáltatások .............................................................................. 17

3.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................... 18 3.1. Mindennapos testnevelés ........................................................................................ 18 3.2. Egészségfejlesztési ismeretek ................................................................................. 18 3.3. Iskola-egészségügyi feladatok ................................................................................ 19 3.3.1. Elsősegély-nyújtási alapismeretek ...................................................................... 19 3.3.2. Iskolaorvosi ellátás ............................................................................................. 19 3.3.3. Munka- és tűzvédelmi oktatás, balesetvédelem ................................................. 19 3.4. Egészséges táplálkozás ........................................................................................... 19

3

3.5.

Életvezetési ismeretek és készségek program ........................................................ 20

4.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok.......................................................................................................................... 20 4.1. Az iskolai közösségi élet megszervezése ................................................................... 20 4.2. Hagyományok ............................................................................................................ 21 4.3. A pedagógusok feladatai ............................................................................................ 21

5.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................... 22 5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai .......................................................... 22 5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre................................................................... 23

6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .............................................................................................................................. 23 6.1. Sajátos nevelési igénnyel és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .................................................................. 23 6.1.2. Tevékenységünk célja és feladata ....................................................................... 23 6.1.3. Szervezeti keretek ............................................................................................... 24 6.1.4. A pedagógiai tevékenységben részt vevők és feladataik .................................... 24 6.2. Tehetség, képesség kibontakoztatások segítő tevékenység .................................... 25 6.2.1. A tehetséggondozás iskolai területei és szervezeti keretei ................................. 25 6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ................. 26 6.3.1. Az iskolai tanulási kudarc okai ........................................................................... 26 6.3.2. A felzárkóztatás formái ...................................................................................... 26 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 26 6.5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................... 27

7.

A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban ........................................... 28 7.1. A diákönkormányzat jogköre ................................................................................. 28

8.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái.... 28 8.1. A szülők, a tanulók és az iskola együttműködése................................................... 29 8.2. Iskolán kívüli partnerek .......................................................................................... 30

9.

A felvétel és átvétel szabályai......................................................................................... 31 9.1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei .......................................................... 31 9.2. A köznevelési típusú sportiskolai osztályba kerülés speciális feltételek ................ 31 9.3. Átvétel emelt szintű osztályokba ............................................................................ 31 9.4. Eljárás helyhiány esetén.......................................................................................... 31

III. A NEVELÉSI PROGRAM TELJESÍTÉSE.................................................................... 33 1.

A pedagógusok továbbképzése ....................................................................................... 33

2.

A program várható eredményei ...................................................................................... 33 2.1. Sikerkritériumok ..................................................................................................... 33 2.2. Szükségletek és lehetőségek ................................................................................... 34

4

I. AZ ISKOLA ÉS KÖRNYEZETE

1. Bevezető A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői és tantestülete az iskola indításakor úgy döntöttek, hogy sajátos lakótelepi körülmények között nem a hagyományos utat követik, hanem megpróbálkoznak egy – a kor igényeit tartalmában és munkastílusában jobban kifejező – sajátos, csak erre az iskolára jellemző modell kialakításával. Pedagógiai programunk célja és feladata, hogy a több mint három évtizede alatt létrehozott tartalmi és szervezeti jellemzőket értékként megőrizve és újakkal ötvözve segítsen megőrizni iskolánk versenyképességét, és az iskola megőrizve a város alapfokú nevelési oktatási intézményei között elfoglalt helyét, eredményesen működjön. Azaz: – Gazdag, sokszínű tevékenységrendszerrel lehetőséget teremtsünk képességeik mind teljesebb körű kibontakoztatásához. – Interaktív kapcsolatban álljunk környezetünkkel. – Értelmes rend, fegyelem és komfortérzés uralkodjon. – Humanizált belső viszonyrendszerünk legyen. – Képesek legyünk a folyamatos önfejlesztésre. – Minőségi pedagógiai szolgáltatásunkat folyamatos mérésekre alapozzuk. – Innovatív, rendszerszemléltető stratégia alapján dolgozunk. 2. Az iskola közvetlen környezete

problémás családok nehezen fogadják el az iskola értékrendjét, nehéz velük a kapcsolatfelvétel Az iskola 1982-ben nyitotta meg kapuit a város mára legnagyobb lélekszámúvá vált lakótelepén, a 35.000 lakosú Tócóskertben. A lakótelepi infrastruktúra sokáig hiányos volt. Napjainkra sem vált teljessé, de az alapellátás – a kulturális és közművelődési terület kivételével – megoldott. Az egész országban végbemenő kedvezőtlen társadalmi, gazdasági folyamatok a lakótelepet sem hagyták érintetlenül. A lakótelepi sajátosságok miatt markánsabban jelentkező szociális problémák miatt különösen fontosak azok az információk, amelyek a tanulók szociális hátteréről, az iskolai teljesítményt, a tanulók magatartását befolyásoló tényezőkről tudósítanak. Az értékválság, a munkanélküliség, a szociális bizonytalanodás, elszegényedés miatt nőtt a rendezetlen családi körülmények között élő, hátrányos helyzetű gyerekek száma. A. Az alsóbb és a felsőbb jövedelmi kategóriájú családoknál – más okból ugyan – jelentős mozgás tapasztalható az utóbbi években. Elköltöznek, helyükre fiatalok, vidékről beköltözők jönnek. 2002-es vizsgálataink azt mutatják, hogy a család az iskola legfontosabb partnere a nevelési - oktatási folyamatban. 5

Sajnálatos módon beiskolázási körzetünkben a családok szocioökonómiai státuszának néhány jellemzőjében kedvezőtlen változás következett be. 2002-es reprezentatív felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy: 

Emelkedett a válások száma, és a háztartások 15%-ában az anya egyedül neveli gyermekét.



Nőtt a munkanélküliek száma, a nők munkanélkülisége kétszerese a férfiakénak.



Csökkent a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó családok száma.



A családok 32%-ának napi gondjai vannak, problémáival magának kell megküzdenie, segítségre ritkán számíthat.



Az értelmiség és vezető réteg részaránya csökkent. Jelenleg 12,6% (1992-ben 17,8% volt, ez 30%-os csökkenés).

Az egyetlen kedvező változás, hogy az érettségizettek aránya közel a duplájára nőtt. 3. Iskolai helyzetkép Iskolánk 8 évfolyamos, világnézetileg semleges, összetett intézmény, amelyben az Alkotmányban és a nemzetközi konvenciókban rögzített jogok szabadon érvényesülnek. 3.1. Személyi feltételek A tantestület szakmailag jól felkészült. Összetétele, végzettsége alapján képes minden pedagógiai kihívásra válaszolni. Külön értéke a tantestületnek és munkánk eredményességét kedvezően befolyásolja, hogy könyvtáros, szabadidőszervező, szociálpedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő és fejlesztőpedagógus is tagja a tantestületnek. Iskolai végzettség szerinti megoszlás: 

egyetemet végzett

27 fő



főiskolát végzett

54 fő



a végzettek közül szakvizsgázott 14 fő

A pedagógusok teljesítették továbbképzési kötelezettségüket. A családok kedvezőtlenül változó szocioökonómiai státusza miatt tanulóink között nőtt a hátrányos helyzetű tanulók száma. Magatartásuk, tanulmányi fegyelmük rendkívül változatos képet mutat. Megállt a tanulólétszám csökkenése 3.2. Tárgyi, dologi feltételek A szakaszosan épült épületegyüttest 1984-ben 2x4 úgynevezett konténer tanteremmel egészítették ki. Az épület a folyamatos karbantartás ellenére lassan teljes felújításra szorul. A nevelő - oktató munkát a tantermeken kívül mozi, könyvtár, a közelmúltban felújított tornacsarnok, uszoda, az önerőből kialakított kondicionáló terem, lőtér, korongozó műhely, 2 számítástechnika terem, gyógytestnevelési terem, nyelvi labor, grafikai műhely segíti. Továbbra is hiányzik a szabadtéri sportpálya. 6

Az oktatási szárnyakban felújításra szorul a padlózat, folytatni kell a nyílászárók cseréjét és a tetőfelújítást. Szükséges lenne folytatni a vizesblokkok felújítását is. Minden tantárgy oktatásához rendelkezünk a szükséges eszközökkel, de technikai eszközeink műszaki színvonala nagyon eltérő. A közművelődési rendezvényekhez szükséges hangtechnikai, installációs- és paravánrendszer a célnak megfelelő. A HEFOP pályázat eredményeként korszerű laptopok, projektorok, aktívtáblák segítik az oktató-nevelő munkát.

3.3. Pedagógiai munka Az iskola megalapítása óta nyílt, áttekinthető és követhető – a nevelő–oktató munka folyamatában szereplők együttműködésén alapuló – iskolaszervezési gyakorlatot hirdetünk. Ez az iskolaszervezési gyakorlat alakított ki egy helyi rendszert, amelynek fő értékei:  Tartalmában és szervezeti formáiban gazdag tevékenységstruktúra  Együttműködés a mikrokörnyezettel  Differenciálás  Egésznapos nevelés  Kompetenciák fejlesztése Munkánk eredményességét megyei és országos tanulmányi versenyen elért győzelmek és értékes helyezések, országos diákolimpiai bajnokságok, nemzetközi rajzpályázaton nyert aranydiplomák jelzik. Országosan ismertek vagyunk ezen kívül könyvkiadói tevékenységünkről és tanulmányi versenyek szervezéséről is.

II. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárása 1.1. Pedagógiai munkánk elméleti alapjai  A tanulás fogalmának tág értelmezése: A tanulás minden pszichikus folyamat aktivitásának az eredménye, nem kizárólag a figyelemé és az emlékezeté. "....az ismeretek megértésén, elsajátításán, alkalmazásán túl készségek, képességek kialakítását, érzelmek, interperszonális kapcsolatok átélését, attitűdök kialakítását is jelenti."

7

 A tanulás színtere: A tanulás színtere nem csak az osztályterem, hanem minden hely és alkalom, ahol az iskola direkt vagy indirekt úton tudatosan formálja tanulói személyiségét.  A személyiségfejlesztés alapja: A személyiségfejlesztés alapja egy olyan tevékenységrendszer, amelyben az egyén szabadságfoka a vita nélkül mindenkor egyformán kötelezőtől a teljesen szabadig tart. Tevékenységi területek: tanítás - tanulás értékteremtő tevékenység szabadidő - közművelődés egészséges életmód  Egésznapos nevelés: Az iskola tevékenységrendszerét az egésznapos nevelés keretében tölti meg tartalommal. Nem úgy értve, hogy a gyerek egész nap bent van az iskolában, hanem úgy, hogy aki igényli egésznapos programválasztékot kap az iskolától.  Nyitottság, együttműködés: Bármilyen jól szervezett is egy iskola, feladatát egyedül nem tudja ellátni. Belső nyitottságára alapozva, csak a társadalmi környezettel együttműködve, azzal kölcsönhatásban képes kialakítani, megszervezni a személyiség gazdagításához szükséges tevékenységrendszert. Nem az iskolának kell mindent megtanítani, de a gyújtópontba az iskolát kell állítani. Alapfeltétel a családdal való jó együttműködés.  Jog a képességeknek megfelelő oktatáshoz: Az iskolának egész szervezetében, életmódjában alkalmazkodni kell tanulói érdekeihez, érdeklődéséhez, képességeihez. A tanuló személyiségének megismerése után az egyéni különbözőségekhez illeszkedő differenciált pedagógiai módszer alkalmazásával megteremtjük az esélyegyenlőség feltételeit, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. 1.2. Alapelveink Pedagógiai tevékenységünk célja, hogy az általunk közvetített értékek révén megalapozzuk és fejlesszük azokat a személyiségi jegyeket, amelyek birtokában tanulóink egyéni életútjuk során alkotó, gondolkodó, a környezettel harmóniában élő, testileg - lelkileg egészséges felnőttekké válhatnak. Az iskola alapfunkcióinak – tudásközvetítés, képességfejlesztés, értékszocializáció, szociális ellátás, hátránykompenzálás, tehetségfejlesztés, iskolai jó közérzet biztosítása – kiteljesítésével segítünk tanulóinknak eltérő szociokulturális státuszukból adódó hátrányaik kiegyenlítésében.

8

A személyiségfejlesztés alapjának olyan iskolai tevékenységrendszert tekintünk, amelyben a tanulás minden pszichikus folyamat aktivitásának az eredménye, nem kizárólag a figyelemé és az emlékezeté, és amelyben az egyén szabadságfoka a vita nélkül mindenkire egyformán kötelezőtől a teljes szabadságig tart. Iskolaszervezési gyakorlatunk során a tanulói érdekeket helyezzük előtérbe oly módon, hogy – nem kiszolgálva az elvtelen tanulói kívánságokat – az iskola értük, és lehetőség szerint általuk működjön. A tanulás színterének nem csak az osztálytermet tekintjük, hanem minden helyet és alkalmat, ahol direkt vagy indirekt úton tudatosan formáljuk tanulóink személyiségét. Nem mi tanítunk meg mindent, de a gyújtópontban nekünk kell állnunk. Tanulóink adottságaiból, motiváltságából és céljaiból adódó egyéni különbözőségeikhez alkalmazkodva igyekszünk mindenkit eljuttatni azokhoz a maximumokhoz, amelyekhez egyáltalán eljuttathatók. Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetére. Az ismeretszerzés folyamatában teret biztosítunk a tanulói aktivitásnak és az alkalmazott módszereket, eszközöket, eljárásokat a tanulók, tanulócsoportok közötti eltérésekhez igazodva választjuk meg. Nevelő - oktató munkánkkal hozzájárulunk a Magyarországhoz, Debrecenhez való kötődés érzésének erősítéséhez, a hagyományok megőrzéséhez, az értékteremtő magatartásmód kialakításához. Fejlesztjük mindazokat a kognitív, verbális és nonverbális készségeket, amelyek a különböző kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozzák. 1.3. Értékeink Pedagógiai munkánk során az alábbi értékek átszármaztatását helyezzük előtérbe: 1.3.1. Intellektuális és művelődési értékek            

a tudás tisztelete és megbecsülése törekvés az ismeretek megértésére, elsajátítására folyamatos önművelés konfliktusok kezelése, kudarctűrés hagyományok tisztelete és ápolása alkotó kreativitás önállóság, autonómia a világ globális problémái iránti érzékenység önismeret, önfejlesztés emberi jogok tisztelete és betartása a durvaság, az erőszak elutasítása a kritikus gondolkodásmód, felelősség

9

1.3.2. Erkölcsi értékek          

hazafiság, a szülőföld szeretete tolerancia, a másság elfogadása humanizmus, szeretet őszinteség, tisztesség, becsületesség fegyelmezettség az értékteremtő munka tisztelete és megbecsülése szolidaritás megbízhatóság felelősségérzet igazságosság

1.3.3. Az egészséges életmód és a környezetkultúra értékei      

az élet tisztelete és védelme testi, lelki higiénia konstruktív életvitel személyi esztétikum környezeti esztétikum környezetkímélő magatartás

1.3.4. Érzelmi értékek       

barátság szerelem kiegyensúlyozottság boldogság sikerélmény önkorlátozás, önfegyelem ünnepek kultúrája

1.3.5. A közösség, mint érték    

társas kapcsolatok kialakítása önkormányzás versenyszellem együttműködés

1.3.6. Iskolaszervezési gyakorlatunkkal vállalt és közvetített értékek      

demokrácia nyitottság differenciálás rugalmasság szocializáció folyamatos megújulás

10

1.4. Céljaink 1.4.1. Nevelési - oktatási célok Az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához, a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez minden egyén számára szükséges kulcskompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) kialakítása és fejlesztése. Kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  Hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Hatékonyság, önálló tanulás A testi-lelki egészség megőrzése. A szervezet teljesítőképességének fejlesztése, fizikai és mentálhigiéné szükségletek kielégítése. A mozgáskultúra fejlesztése. Ezen belül:  Konstruktív szokásrendszer kialakítása  Életvezetési modellek megalapozása  Önismeret, önértékelés fejlesztése  Sportág specifikus fejlesztés  Szociokulturális hátrányok csökkentése Harmonikus kapcsolatok kialakítása a társadalmi és természeti környezettel. Ezen belül:  Aktív és felelősségteljes cselekvési készség kialakítása  Környezet és természetbarát magatartás kialakítása  A kulturált magatartás alapmintáinak elsajátítása  Állampolgári technikák elsajátítása  Az együttműködéshez szükséges képességek, készségek kialakítása, a társadalmi beilleszkedés szabályainak, a másság tiszteletének elfogadtatása A tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően legyenek felkészültek a továbbtanulásra. Ezen belül:  Rendelkezzenek elemi gazdálkodási ismeretekkel  Alakuljon ki az igény a tudás fejlesztésére, a szellemi és fizikai munka megbecsülésére  Legyenek ismereteik továbbtanulási lehetőségeikről  Az életpálya meghatározása reális önismereten és valóságismeretem alapuljon A művészi kifejező készségek megalapozása, az életkornak megfelelő vizuális műveltség kialakítása. 11

Ezen belül:  Esztétikai érzékenység, nyitottság, igényesség alakítása  A képi emlékezet és képzelet gazdagítása  A gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítéséhez szükséges képességek fejlesztése  A grafika és tűzzománc technikai lehetőségeinek megismertetése és alkalmazása Alakuljon ki tanulóinkban az egészséges nemzeti önbecsülés érzése, a Magyarországhoz és Debrecenhez való kötődés érzése. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá. A tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten váljanak tudatos fogyasztókká. Ezen belül:  Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és egyéni érdekek kapcsolatát  Váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra  Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét A tanulók sikerélményhez juttatása. Minden tanuló jusson sikerhez a képességek mind szélesebb körében! A tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten váljanak a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé. Ezen belül:  Ismerjék a média működését és hatásmechanizmusát  Ismerjék meg a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés módjait, tudjanak különbséget tenni az érintkezés módok között  Legyenek tisztában a médiajellemzők jogi és etikai jelentéségével 1.4.2. Kiemelt fejlesztési területek           

Erkölcsi nevelés Énkép, önismeret fejlesztése, az egyén önmagához való viszonyának alakítása Hon- és népismeret – nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra – a magyarságtudat és az európai polgárság összehangolása Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági és pénzügyi nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség, egészséges életmódra nevelés Felkészítés a felnőttlét szerepeire, családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

12

1.4.3. Céljaink megvalósítása érdekében szükséges  A pedagógusok szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztése, a pedagógiai problémák sokoldalú áttekintését szolgáló szemlélet érvényre juttatása  Az iskolai tevékenységstruktúra szervezeti és tartalmi fejlesztése  Az iskola szociális funkciójának erősítése  Az egésznapos foglalkoztatást igénylő szülők gyermekeinek színvonalas ellátása  Pedagógiai munkánkat segítők tevékenységének összehangolása 1.5. A nevelő-oktató munkánk módszerei, eljárásai A nevelő-oktatómunka során elvégezendő feladatokat a megvalósításhoz szükséges eljárásokat és eszközöket az egyes fejezetek részletesen tartalmazzák. Az alkalmazott tanulásszervezési eljárások és módszerek megvalósítása, tekintettel a pedagógus autonómiájára, a pedagógus joga és kötelessége. Alapvető követelmény, hogy a pedagógus által alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek megválasztása során a pedagógus figyelembe veszi:  a feldolgozandó ismereteket és a tanítási-tanulási folyamatot  a tanulók szükségleteit, igényeit és érdeklődési körét  a gyerekek különbözőségét  a mindenki számára előírt fejlesztési követelményeket  az iskola által elfogadott értékeket, célokat, feladatokat  a tárgyi feltételeket A tanítási-tanulási folyamat irányítása során az alkalmazott eljárások, technikák, eszközök, módszerek és formák:  segítik az önálló tanulást  kialakítják a tantárgyspecifikus tanulási technikákat  motiválják a tanulókat  hozzájárulnak az iskolai nehézségek leküzdéséhez és a tanulási sikerek eléréséhez  megkövetelik az információs, kommunikációs eszközök és technológiák alkalmazását  megteremtik az ismeretelsajátítás és kompetenciafejlesztés összhangját Pedagógiai munkánk során előtérbe helyezzük adaptív tanulási eljárások és módszerek alkalmazását. Az alkalmazott stratégiák és jellemző módszerek:  Direkt tanulásszervezés – magyarázat, szemléltetés, összehasonlítás, gyakorlás…  Indirekt tanulásszervezés – megbeszélés, értő olvasás, problémamegoldás, esettanulmány kutatás…  Interaktív tanulásszervezés – kooperatív technika, ötletroham, vita, szerepjáték, interjú, projekt, team-munka…  Tapasztalati tanulás – játék, kísérlet, mérés, modellezés…  Önálló tanulás – beszámoló, esszé, kutatás, számítógéppel támogatott tanulás…

13

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapjának olyan életkori sajátosságokhoz igazodó iskolai tevékenységrendszert tekintünk, amelyben a tanulás minden pszichikus folyamat aktivitásának az eredménye, nem kizárólag a figyelemé és az emlékezeté. A tanulás színterének nem csak az osztálytermet tekintjük, hanem minden helyet és alkalmat, ahol direkt vagy indirekt úton tudatosan formáljuk tanulóink személyiségét. Nem mi tanítunk meg mindent, de a gyújtópontban nekünk kell állnunk. 2.1. Az iskola tevékenységstruktúrája és a tevékenységre jellemző feladatok 2.1.1. Tanítás-tanulás E tevékenység szervezésének alapgondolata a tanulás, a tanulás fogalmának tág értelmezése és a tanulás színterének kiterjesztése az osztálytermen, a tanórán túlra. Fő törekvésünk, hogy az ismeretközlésről az ismeretszerzésre, az ismeretek önálló alkalmazására helyezzük a hangsúlyt. Ezért alkalmazzuk az intenzív variációs tanítási - tanulási eljárást, amely az eltérő környezeti háttérből érkező tanulók fejlesztésének eredményes eszköze. Figyelembe véve az eltérő szükségleteket és igényeket, tanórai és tanórán kívüli szervezeti keretünket úgy alakítottuk ki, hogy az iskola alkalmazkodni tudjon a tanulók fejlődési üteméhez illetve képességeihez, azaz foglalkozni tudjon mind a tehetséges, mind a felzárkóztatásra szoruló tanulókkal. A differenciálást, mint tanulásszervezési gyakorlatot, alapkövetelménnyé teszi számunkra tanulóink szociokulturális rétegezettsége is. Szervezeti differenciálás érdeklődés és képesség szerint. Tanórai keretek: Emelt szintű osztályok: matematikai, idegen nyelvi. Nívócsoportok: 5-8. osztályban magyar nyelv, irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyakból. Köznevelési típusú sportiskolai osztályok: 1-8. évfolyamig Képességfejlesztő osztály: dyslexia veszélyeztetett, dyslexiás tanulók számára 1-8. évfolyamig Alapfokú művészetoktatás - grafika, tűzzománc tanszak (képességszint szerinti szervezett csoportokban) Tanórán kívüli szervezeti keretek: Iskolaotthon: 2. évfolyamon minden osztályban és a logopédiai fejlesztő osztályban 2-4. évfolyamon (kifutó rendszerben) Napközi: 3-6. évfolyamon Tanulószoba: 5-6. évfolyamon Az egésznapos iskola koncepciója alapján szervezett osztályok foglalkozásai. Képesség kibontakoztató foglalkozás. Egyéni foglalkozás. Felvételi előkészítő. Magántanulók egyéni felkészítése.

14

Szakkörök: elsőbbséget élveznek azok a szakkörök, amelyek az iskola nevelő - oktató munkájában kialakult hagyományok alapján működnek (rajz - képzőművészet, honismeret, számítástechnika). Iskolai sportköri szakosztályok (lövészet, kézilabda, atlétika, asztalitenisz). Sportiskolai szakosztályok (kézilabda, atlétika, triatlon). Köznevelési típusú sportiskolák sportági tanterve alapján szervezett csoportok. A didaktikai differenciálás területén szükséges:  kompenzációs célú módszerek alkalmazása  tanári hangnemben, stílusban, és a metakommunikációs eszközökben megnyilvánuló alkalmazkodás a tanulók egyéniségéhez, aktuális állapotához Fontos feladatunk az egyéni tanulási teljesítményeket fokozó tanulási technikák kialakítása és fejlesztése. 2.1.2. Szabadidő – közművelődés Az ismeretszerzés folyamatában építünk arra a változatos szervezeti keretű, sokszínű tevékenységre, amely mintát és gyakorlóterepet nyújt a szabadidő hasznos eltöltéséhez, kedvező feltételeket teremt a művelődési hátrányok kiegyenlítésére, szervezeti kereteivel gazdagítja az iskolaközösség viszonyrendszerét. Fejlesztési irányunk kettős. Egyrészt a közművelődési szemlélet erősítése a tanórákon, másrészt az előzőekre építve tanórán kívüli szervezeti keretek és programok biztosítása. Szervezeti keretek és tevékenységek: Tanóra: könyvtár, mozi, videolánc használata, színház-, hangverseny-, kiállítás látogatás, külső előadók. Iskolaotthon, napközi: életrend szerinti foglalkozás, csoportközi foglalkozás (néptánc, játszóház, sport), szakköri foglalkozásokon részvétel, iskolai és iskolán kívüli közművelődési rendezvények látogatása. Az egésznapos iskola koncepciója alapján szervezett osztályok foglalkozásai. Szünidő, hétvége: lakótelepi rendezvények, szaktáborok, kirándulások. A tevékenységi kereteket úgy alakítjuk ki, hogy az elkötelezett szabadidős tevékenység mellett megfelelő arányban legyen lehetőség az el nem kötelezett, fakultatív tanulói részvételre is. A szervezeti keretek tartalommal való megtöltése, a tanári szabadság érvényesítése érdekében a pedagógusok és a szabadidőszervező feladata. Igazodniuk kell az iskola hagyományaihoz és lehetőségeihez, a szülők és a tanulók kéréseihez, anyagi teherbírásához. 2.1.3. Értékteremtő tevékenység, önkiszolgálás Az általánosan képző iskola csak akkor töltheti be társadalmi feladatát, ha az iskolai értékrend és az iskolában ható nevelési tényezők a valóságos társadalmi viszonyokhoz közelítenek. Ezért fontos, hogy az értékelsajátítás folyamatában legyen jelen a közvetlen tapasztalat, a közvetlen megerősítés és a közvetlen magatartásminta. Az értékteremtő, önkiszolgáló tevékenység területei:  kézműves tevékenység 15

    

részvétel az iskolai rendezvények előkészítésében, elbonyolításában takarítás diákújság, iskolarádió szerkesztése iskolai rendezvények szervezése az iskola képviselete

2.1.4. Egészséges életmód, sport A modern civilizációnak az emberi környezetre gyakorolt ellentmondásos hatása következtében napjainkban fokozottan előtérbe kerül az egészséges életmódra nevelés. Ezzel együtt nagyobb figyelmet kell fordítani a környezethigiénés szabályok alakítására és a fizikum fejlesztésére is. A fejlesztés fontos területe a napközi és az iskolaotthon, hiszen az ott kialakított életrend a napközisek számára kötelező, az egész napos nevelés intézményes formáiban nem részesülők számára viszont orientáló jellegű. Olyan életrendet kell kialakítani, amely jelenlegi szervezeti kereteken belül a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A heti életrend kialakításával, az étkezés alapvető higiénés követelményeinek betartásával igyekszünk hatáskörünkbe vonni a családok táplálkozási kultúrájának alakítását. A környezethigiénés szokások kialakításához tartozik az iskola külső és belső környezetének tisztántartása és a tanulók ösztönzése a személyi higiénia iránti igény felkeltésére. Tevékenységi rendszerünket úgy kell megszervezni, hogy mindenkinek minden nap lehetősége legyen kötelező vagy fakultatív jelleggel is, esetenként szabad választás alapján mozgásigénye kielégítésére, a terhelés – pihenés arányos változtatására. Ezen belül fontos feladatunk a mindennapos testedzés lehetőségének megteremtése. Az arányos terhelést szolgálja az iskolaotthonban az ún. billenő-guruló váltás alkalmazása. Ezt érvényesítjük az egésznapos iskola koncepciója alapján szervezett osztályokban is. A jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk a mindennapos testnevelés feltételeit. A köznevelési típusú sportiskolai osztályba járó tanulóinknál kiemelt figyelmet fordítunk a tanulás és a sporttevékenység összehangolására. 2.2. Egésznapos nevelés A tanulás fogalmának tág értelmezése, a tanórai és tanórán kívüli nevelő - oktató munka elválaszthatatlansága megköveteli az iskolától, hogy a tanulók fejlesztését egységes folyamatként, egésznapos nevelésként értelmezzük. Ezt követeli tőlünk a hozzánk járó tanulók esélyegyenlőtlensége és a szülők velünk szemben támasztott szociális igénye is. Törekednünk kell arra, hogy a nevelési folyamat gyújtópontjában állva a tanulók élettevékenységének minél nagyobb hányadát tudjuk szervezni, befolyásolni. Ennek érdekében:  a tanórán kívüli tevékenység épüljön a tanórára  össze kell hangolni a nevelő - oktató munkában résztvevő közösségek és szervezetek tevékenységét  lehetőséget kell adni a tanórán és a tanítási időszakon kívüli idő megfelelő eltöltésére 16

 folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket az iskolai programokról Elengedhetetlen feltétele a tanulók fejlődését döntően befolyásoló érzelemgazdag, szeretetteljes légkör kialakítása minden iskolai nevelési színtéren, valamint pedagógusközösségünk tárgy-, valóság-, nevelésmódszertani- és emberismeretének fejlesztése. Ennek jegyében szervezünk programot az egésznapos koncepciója alapján 1-2. évfolyamon és logopédiai fejlesztő osztályok 1-4. évfolyamán és tartunk kötelező tanítási időn túli foglalkozásokat 17.00 óráig. 2.2.1. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások  Kt. 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozások  a konzultáció tanulási problémákról  felkészítés tanulmányi és egyéb versenyekre  öntevékeny könyvtárhasználat  pszichológiai szűrés, tanácsadás, fejlesztés  gyógytestnevelési szűrés, tanácsadás, gondozás  szociálpedagógiai gondozás  szakkörök  reggeli ügyelet  egészségügyi szűrések  kíséret biztosítása (technika órára, iskolán kívüli egészségügyi szűrővizsgálatra, iskolai táborokhoz)  napközi, tanulószoba  sportköri foglalkozás  énekkar  részvétel a városi tehetséggondozó programban  sportági tanterv szerinti foglalkozások  osztálykirándulások 2.2.2. Nem ingyenes szolgáltatások     

tanfolyamok szabadidős mozilátogatás étkeztetés erdei iskola sportiskolai szakosztályokban folytatott sporttevékenység

A nem ingyenes szolgáltatások nem kötelezőek.

17

3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségfejlesztési feladatinkat a WHO azon megállapítása határozza meg, mely szerint az egészség a testi, lelki és szociális jólét állapota és nem a betegség hiánya. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi egészségfejlesztési feladatok rendszeres elvégzését jelenti, minden tanulóval, a tantestület és a szülők bevonásával. 3.1. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testnevelés eszközeivel, az iskolai testnevelés keretei között a kondicionális és koordinációs képességek, a szociális kompetenciák, a társakkal való együttműködés fejlesztése. Alapelvei:  Minden gyermek minden nap részt vesz valamilyen tevékenységi formában  Minden testnevelési órán van tartásjavító- és alakító gyakorlat, valamint légzőtorna  A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek minden tevékenységi formában  A mindennapos testedzés keretében életmódformáló, rekreációt segítő sportokat is megtanítunk Szervezeti keretek: testnevelésóra iskolai sportkör játékos sportfoglalkozások gyógytestnevelés egyesületi szakosztály köznevelési típusú sportiskolai sportági tanterv szerint működő csoportok játékos testmozgás iskolai versenyek, házibajnokságok 3.2. Egészségfejlesztési ismeretek Az egészségfejlesztési ismeretek célja az egészség valamennyi dimenziójával (testi, lelki, szociális) kapcsolatos ismeretek megtanítása mellett a problémamegoldási és önnevelési stratégiáknak a kialakítása és fejlesztése. Az egészségfejlesztési ismeretek megszerzésének elsődleges színtere a tanóra, ahol minden tantárgyban a kapcsolódó témakörökben megjelenítjük az egészségfejlesztési ismereteket. Területek:  önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása  kudarctűrő képesség fejlesztése  kapcsolatteremtési képesség fokozása

18

 az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése  az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése  közösségi élményhez juttatás  drogprevenció A célok megvalósításának kitüntetett eszköze az Életvezetési ismeretek és készségek program működtetése 1-8. évfolyamon. 3.3. Iskola-egészségügyi feladatok 3.3.1. Elsősegély-nyújtási alapismeretek Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten képesek legyenek szakszerűen intézkedni. Az alapismeretek elsajátításának szervezeti keretei és tartalma: Tanóra: környezetismeret, testnevelés Tanórán kívüli: Vöröskereszt szakkör, KRESZ szakkör 3.3.2. Iskolaorvosi ellátás Az iskolaorvosi ellátás keretében az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos látja el a jogszabályban meghatározott feladatokat. Az iskola biztosítja az éves órakeretet. Iskolaorvosi ellátás: látásélesség vizsgálat hallásszűrés fejtetvesség vizsgálat elsősegélynyújtás, beutalás rendhagyó osztályfőnöki órák megtartása Fogászati ellátás: fogászati szűrés, kezelés fogápolással kapcsolatos rendhagyó órák tartása 3.3.3. Munka- és tűzvédelmi oktatás, balesetvédelem A tanulók testi épségének megőrzése érdekében minden tanév elején osztályfőnöki órán általános, testnevelés, technika, kémia, fizikaórán a tantárgy jellegéből fakadó munka- és balesetvédelmi oktatást tartunk. 3.4. Egészséges táplálkozás Feladataink:  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása  A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása  Folyamatos kapcsolattartás az iskolai közétkeztetést ellátó SODEXO Magyarország Kft.-vel, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra

19

 Részvétel az „Iskolagyümölcs” akcióban 3.5. Életvezetési ismeretek és készségek program A teljes körű iskolai egészségfejlesztési tevékenységünk fontos eleme az Életvezetési ismeretek és készségek program, amely az egészségnevelési program részeként a helyi tanterv 1. sz. mellékletében található. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztő munkánk célja, hogy gazdagítsuk tanulóink társas viszonyrendszerét, biztosítsuk a demokratikus jogérvényesítés technikáinak elsajátítását és kielégítsük a társas lét és a közösség iránti szükségleteket. Alapfeladatunknak tekintjük:  a közösségi nevelés szervezeti kereteinek kialakítását  a különböző nevelési színtereken a közösségi tevékenység céltudatos megszervezését  a pedagógusok részvételét a tanulóközösségek életében 4.1. Az iskolai közösségi élet megszervezése Iskolánk hagyományos évfolyam - osztály rendszerben működik, így a tanórákon az elsődleges közösségek szerepét az osztályok, illetve az osztályokból különböző szempontok alapján kialakított csoportok töltik be. Csoportbontást alkalmazunk: az idegen nyelvi osztályokban 1-8. évfolyamon, technika és testnevelés tantárgyakból és a köznevelési típusú sportiskolai osztályokban 5-8. évfolyamig. 1-8. évfolyamon képességfejlesztő osztályt szervezünk. Napközis csoportot a szülők igénye alapján szervezünk (e csoportok közé számítjuk az egésznapos iskola koncepciója alapján szervezett osztályok és az iskolaotthonos osztályok csoportjait). Alapfokú művészetoktatás keretében előkészítő, valamint grafikai és tűzzománc szakirányultságú csoportokat működtetünk. E csoportok nyitottak más iskolák tanulói számára is. Szakköröket működtetünk az iskolahasználók igényeinek és az iskola lehetőségeinek összehangolásával. Iskolai sportköri szakosztályaink: asztalitenisz, lövészet, kézilabda, atlétika. Működik az önálló SZMSZ alapján dolgozó diákönkormányzat. Tevékenysége az érdekképviseletre, a diákok képviseletére és a diákélet megszervezésére irányul. Diákújságot adnak ki, és működtetik az iskolarádiót. Jelentős szerepük van az iskola diák közvéleményének formálásában.

20

4.2. Hagyományok A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékmegbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely a múlt értékeinek megőrzését és továbbvitelét szolgálja. A hagyományok ápolása és új hagyományok teremtése az iskolahasználók fontos feladata. Ünnepi hagyományaink: tanévnyitó, tanévzáró, október 6., október 23., március 15., adventi hét, anyák napja, pedagógus nap. Névadónk kultuszát ápoló hagyományok: emléktúra Széphalomra, koszorúzás, Kazinczy hét, Jó tanuló - jó sportoló díj átadása, Jó tanuló díj átadása. Tanulásszervezési és tanulásirányítási hagyományok: intenzív tanítási - tanulási eljárás egyes elemeinek alkalmazása, differenciálás (tartalmi, szervezeti, didaktikai), gazdag extracurriculáris szolgáltatás, iskolaotthonos osztályok. Hagyományos tanórán kívüli rendezvények és programok: tanulmányi és sportversenyek, tanulmányi kirándulás, klubdélutánok, filmvetítés, kiállítás a tanulók munkáiból, farsang, Christmas party, művészeti korok bemutatása, Hétpróbás vetélkedő, Margit-napi vásár, alsós gála, Méltóság Mezeje Program. Tanulmányi kirándulások hagyománya: a hazaszeretetre nevelésben fontos szerepe van szűkebb és tágabb környezetünk közvetlen élményekre támaszkodó megismerésének. Tanulóink e koncepció jegyében vesznek részt egynapos tanulmányi kirándulásokon 1-8. évfolyamíg. Iskolai kapcsolatok hagyománya: iskolába hívogató, iskolaújság megjelentetése, falinaptár kiadása, szülői hírlevél kiadása. (Hagyományos külső kapcsolataink Az iskola kapcsolatrendszere c. részben találhatók.) A közösségi élet színtereinek kialakításához a közösségfejlesztés szükséges, de nem elégséges feltétele. Rendkívül fontos a közösségi tevékenység megszervezése. A közösséget, mint értéket létre kell hozni, életét meg kell szervezni. 4.3. A pedagógusok feladatai  Az életkori sajátosságoknak megfelelő tanári vezető szerep érvényesítése. Határozott támogatást és irányítást kell adni a kisiskolás korban. Felső tagozatosainknál már fokozatosan háttérbe húzódva teret kell adni a tanulói önállósági, önszerveződési törekvéseknek.  A közös cél, feladat és szabályok irányította, az együttműködésen alapuló tevékenységformák kialakítása, az adott közösségre jellemző akciók szervezése.  Iskolai formáink: papírgyűjtés, dekorációs és tisztasági verseny, hétpróbás vetélkedő, osztályok közötti sportverseny, belső pályázatok osztályok részére, osztálykirándulás.  Csoportos munkát, együtt dolgozást igénylő munkaformák alkalmazása tanórán és tanórán kívül (team-munka, gyűjtőmunka, közös művészeti alkotások készítése, pályamunkák készítése).  Pozitív egyéni és csoportos minták bemutatása a közösségek életéből.

21

Fontosnak tartjuk, hogy az értékes minták a széles nyilvánosság elé kerüljenek, példát és vonatkoztatási pontot adva más közösségeknek. Ennek érdekében: rendszeresen tájékoztatást adunk az iskolai vagy annál magasabb szintű eredményekről az iskolaújságban és a hirdetésekben; kiemelkedő eredményt elért tanulóinkat a lehető legnagyobb nyilvánosság előtt jutalmazzuk (iskolai ünnepély, diákgyűlés).  A tanulói jogok érvényesítésére, az iskola életének tanulók általi alakítása érdekében fórumok működtetése. Iskolai formáink: diákgyűlés, diáktanács ülése, iskolaújság, iskolarádió, faliújság, osztályfőnöki óra.  Részvétel az adott közösség tevékenységében.  A diákönkormányzatot segítő tanárok munkáján túl minden pedagógus feladata, hogy részt vegyen minden olyan tevékenység végzésében, amelyben nyilvánvalóvá válik, hogy az iskolai eredmények, a pedagógusok és tanulók közös munkájának eredményei. Iskolai lehetőségek: személyes jelenlét a tanulók által szervezett rendezvényeken (farsang, osztálybuli....); közös munka (iskolaújság, szakköri pályázatok, művészeti korok); közös fellépés iskolai rendezvényeken (alsós gála, alapítványi bál); az iskola közös képviselete rendezvényeken (Samsung futás, iskolák közötti vetélkedők). 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza. 5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai             

felkészülés a tanítási órákra a tanórák dokumentálása a tanulók dolgozatának javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok iskolai kulturális- és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetben, étkezéskor, nyári napközis feladatok ellátásánál  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése  iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel 22

 részvétel a munkaközösségi értekezleteken  tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés  szakleltárak és szaktantermek rendben tartása 5.2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének véleményét kikérve – az igazgató bízza meg.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.  Figyelemmel kíséri a tanulók előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzslapok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.  Közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Segíti és figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatait.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Órát látogat az osztályban.  Szülői értekezletet tart. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Nevelő-oktató munkánk alapelveiben rögzítetteknek megfelelően az egyéni különbségekhez igazodó differenciált pedagógiai eljárásokkal igazodunk tanulóink képességeihez, érdeklődéséhez. Figyelembe véve az eltérő szükségleteket és igényeket, tanórai és tanórán kívüli szervezeti kereteinket úgy alakítjuk ki, hogy az iskola alkalmazkodni tudjon a tanulók fejlődési üteméhez, illetve képességeihez. 6.1. Sajátos nevelési igénnyel és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységünk tartalmazza a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű –beszédfogyatékos , egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységünket is. 6.1.2. Tevékenységünk célja és feladata  A hiányzó vagy dysfunkciók helyreállítása 23

 A meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányzók pótlása érdekében  A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása  az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása 6.1.3. Szervezeti keretek  Logopédiai fejlesztő osztály  Egyéni tanóra és csoportos fejlesztő foglalkozások 6.1.4. A pedagógiai tevékenységben részt vevők és feladataik Munkánk során az egész tanítási-tanulási folyamatot a fejlesztésében részt vevők (pedagógus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, terapeuta) együttműködésére alapozzuk. Az együttműködéshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus az együttműködés során:  a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;  az egészségügyi és a pedagógiai diagnózis alapján egyéni fejlesztési tervet készít, ennek megfelelően egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;  a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja;  egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívát keres;  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedéshez;  együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az SNI-s tanuló együttnevelésében közreműködő, megfelelő szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta az együttműködés során:  segíti a diagnózis értelmezését;  javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szüksége környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.);  segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására;

24

 figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra;  együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztés szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. A pszichológus az együttműködés során:  szakterületének megfelelően segítséget nyújt az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez;  egyéni és csoportos fejlesztő munkát végez a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon;  az iskolapszichológia sajátos eszközével segíti az SNI-s tanulók beilleszkedését. A fejlesztő pedagógus az együttműködés során:  segítséget nyújt az egyéni fejlesztési tervek elkészítéséhez;  egyéni fejlesztő munkát végez a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon. 6.2. Tehetség, képesség kibontakoztatások segítő tevékenység 6.2.1. A tehetséggondozás iskolai területei és szervezeti keretei Tanórai: Köznevelési típusú sportiskolai osztály 1-8. évfolyamon. Emelt szintű osztályok: idegen nyelv (angol, német) 5-8. évfolyam (1-4. előkészítő jellegű) matematika 1-8. évfolyam Művészeti iskola tanszakai: grafika és tűzzománc tanszakon délutánonként külön órarend szerint foglalkozunk a tanulókkal Tanórán kívüli szervezeti keretek: Szakkörök: a tehetséggondozás fontos szervezeti formája iskolánkban a szakkör. A hagyományos, egyes tantárgyakhoz kötődő szakkörök mellett olyan speciális képességet is igénylő szakköröket szervezünk, mint a néprajz, a helytörténeti vagy az újságkészítő. Sportiskolai szakosztályok: a köznevelési típusú sportiskolai osztályokhoz kapcsolódva működtetünk szakosztályt kézilabda, atlétika és úszás sportágakban. Tanulmányi és sportversenyek: az iskolában minden tantárgyra kiterjedő tanulmányi versenyrendszert működtetünk. Ezen túl más iskolák tanulói részére is szervezünk versenyeket. Részt veszünk helyi, regionális tanulmányi és sport-

25

versenyeken. Kiállítások, pályázatok: Tanulóink rendszeresen részt vesznek képzőművészeti kiállításokon, pályázatokon. 6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 6.3.1. Az iskolai tanulási kudarc okai       

gyenge adottság alulmotiváltság pszichés problémák részképesség zavar beilleszkedési, figyelem vagy magatartászavar hibás tanulási módszerek kortárscsoport negatív hatása

6.3.2. A felzárkóztatás formái  Egyéni fejlesztési terv alapján szervezett felkészítés a BTM-es tanulók és a DIFERrel kiszűrt 1. osztályos tanulók számára  Városi beiskolázású fejlesztő osztály működtetése a dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás tanulók számára  Szaktárgyi korrepetálások  1-4. évfolyamon napközi, 5-8. évfolyamon tanulószoba keretében biztosítjuk a tanórára való felkészülés lehetőségét  Minden tantárgy helyi programjába beépítettük a tantárgy specifikus tanulási technikák tanulását  Tanórai tartalmi és szervezeti differenciálás 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység E tevékenységi területünk az, amely elsősorban az iskola szociális funkcióját erősíti, de nagy szerepe van abban, hogy az iskolahasználók mind szélesebb körének alakuljon – az iskola és az egyén számára is – kedvezően a komfortérzete. Elsődleges és meghatározó tennivalónk a prevenció, amelynek alapja a tanulók életkörülményeinek megismerése, fejlődési rendellenességeinek felismerése, ezek okainak feltárása és az iskolai fejlesztő eszközrendszerének az objektív helyzethez való adaptálása. A prevenció mellett követő stratégiát is alkalmazva a tanulókat olyan tudásanyaggal és gyakorlattal kell ellátni, amely alkalmassá teszi őket testi - lelki - szociális egészségük megőrzésére.

26

Szervezeti keretek: logopédiai fejlesztő osztály 1-8. évfolyamon, egyéni és csoportos foglalkozás, gyógytestnevelési foglalkozás, tanóra, napközi, családlátogatás. Tevékenységek: - pszichológiai szűrés, tanácsadás, fejlesztés, komplex családgondozás, önismereti csoportok vezetése. Életvezetési ismeretek és készségek program oktatása, gyógytestnevelési szűrés, tanácsadás, foglalkozás, segélyek, támogatások iránti igények elbírálása, támogatások kiosztása, pedagógusok szupervíziója, karitatív akciók szervezése, kapcsolattartás és együttműködés a városi szakintézményekkel, hatóságokkal, civil szervezetekkel, táborok szervezése, szabadidős programok biztosítása. Az iskolai tevékenységet kiegészíti az iskolaorvos és a védőnő, szűrő, gondozó, felvilágosító munkája. További szolgáltatások: igény szerinti napközis ellátás, ügyelet 6.30 - 7.45 óráig és 16.00 - 17.00 óráig, iskolai étkeztetés, tanulók kísérése. A feladatok ellátásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van a szociálpedagógus, gyógytestnevelő, pszichológus munkakörben dolgozó munkatársainknak. 6.5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk célja olyan iskolai rendszer létrehozása és működtetése, amely biztosítja, hogy időben felismerjük a tanulóinkat veszélyeztető problémákat és segítséget tudjunk adni azok leküzdéséhez. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatát a szociálpedagógusok látják el szoros együttműködésben a pedagógusokkal, különösen az osztályfőnökökkel. Munkájuk során folyamatosan konzultálnak a szabadidőszervezővel és az iskolapszichológusokkal. Belső továbbképzés és szupervízió keretében fejlesztik a pedagógiai feladatok ellátásához – különösen a prevencióhoz – szükséges ismeretét. Feladataink:  A család szociokulturális helyzete és a gyermek fejlődése közötti kapcsolat feltárása.  Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulóink tanulmányi előmenetelének támogatása a differenciálpedagógia eszközeivel.  Életvezetési ismeretek és készségek program működtetése.  Kapcsolattartás és együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal.  Adatgyűjtés és feldolgozás a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátásához.  A szülők és a tanuló tájékoztatása az első szülői értekezleten illetve osztályfőnöki órán a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó pedagógusok személyéről, munkaidejéről, elérhetőségéről. Tevékenységi formák:  Életvezetési tanácsadás  Családterápia

27

         

Vizsgálatok kezdeményezése Segítségnyújtás hatósági ügyek intézésében Családlátogatás Védő - óvó intézkedés kezdeményezése Pályaválasztás segítése Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások Szabadidős programok szervezése Napközis, iskolaotthonos foglalkozás Ügyelet

Az eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka feltételei:  A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógusok és az osztályfőnöki munkaközösség munkájának vezetői koordinálása.  A fogadóórás rendszer működtetése.  A bizalmas kapcsolat kialakításához szükséges munkakörnyezet (önálló helyiség) biztosítása.  Előítéletmentes kapcsolat kialakítása szülőkkel, tanulókkal 7. A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban A kiskorú tanuló a jogszabályokban rögzített jogát személyesen, illetve képviselői útján (szülő, diákönkormányzat) is gyakorolja. Személyre szóló döntéseknél a tanulót a szülő vagy a törvényes képviselő képviseli. A tanulóközösségre vonatkozó döntéseknél a tanuló a diákönkormányzat révén vesz részt a döntési folyamatokban. 7.1. A diákönkormányzat jogköre    

saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, vélemény nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben {Nkt. 48. §. (4), 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120. § (5)}. A diákönkormányzat jogkörét diákközgyűlésen, a diákközgyűlések közötti időszakban a diákönkormányzat vezetősége által gyakorolja. 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái Az iskola tágabb és szűkebb társadalmi környezetének folyamatos változása arra ösztönöz minket, hogy kapcsolati rendszerünket tartalmilag és szervezetileg is a változások

28

dinamikájához igazítsuk. Alapvető szempont, hogy a kapcsolatok a kölcsönös bizalomra épülve segítsék az iskola pedagógiai munkáját, a tanulók személyiségének gazdagodását, az iskola fejlődését. 8.1. A szülők, a tanulók és az iskola együttműködése A nevelő - oktató munka eredményességére nagy hatással van a pedagógiai folyamat elsődleges szereplőinek együttműködése. Az együttműködés során meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy az érintetteknek szervezeteiken keresztül vagy egyénileg lehetőségük legyen bekapcsolódni az iskola életébe, lehetőségük legyen a folyamatos vélemény- és információcserére, a tájékoztatásra és a tájékozódásra. Ennek érdekében szükséges:  A kölcsönös és folyamatos részvétel az érintettek szervezeteinek munkájában. (Iskolavezetőségi ülés, diáktanács ülés, Szülői Szervezet elnökségi ülés.)  A szervezetek működését szabályozó dokumentumok elhelyezése az iskolai könyvtárban  Az iskola életét bemutató rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése  A szülők és a tanulók iskolai munkába való bevonásának kiterjesztése  Személyre szóló kapcsolatok megteremtése  Az együttműködés szervezeti formáinak bővítése Legfontosabb partnereink a szülők. A velük való együttműködés alapfeltétele a sikeres szervezőmunkának, ugyanis a tanulói környezetet közösen teremti meg az iskola és a szülő. Csak az a kapcsolat lehet eredményes, amely a bizalmon, az egyenrangúságon, a kölcsönös felelősségen alapul. Az iskola cselekvési formái:  Tanácsadás (pedagógiai, szociálpedagógiai, pszichológiai)  Folyamatos tájékoztatás (ellenőrző, tájékoztató füzet, iskolaújság)  Segítségnyújtás (pályaválasztás, hivatali ügyintézés, gyermekjóléti)  Az iskolai élet bemutatása (nyílt nap, tematikus rendezvények, tanulóink tevékenységének reprezentálása)  Informális kapcsolatfelvétel (alapítványi bál, közös szabadidős rendezvények) Szülői cselekvési formák:  A házi feladat, a gyermek teljesítményének ellenőrzése  A házi feladat elkészítésének segítése  Az iskolai események megbeszélése a gyermekkel  Közvetlen és közvetett kapcsolattartás a pedagógusokkal  Részvétel a szülői szervezet munkájában  Önkéntes feladatok vállalása az iskolában  A tanulói jogok érvényesítésének figyelemmel kísérése  A pedagógiai munka eredményességének nyomon követése Fontos belső partnereink a diákönkormányzat és az iskolai sportkör. A tanulókkal való együttműködést úgy kell fejleszteni, hogy az iskola amennyire csak lehet, részvételükkel és általuk működjön. 29

Az iskola cselekvési formái:  Önkifejezési lehetőségek biztosítása (iskolaújság, rendezvények szervezése)  A diákönkormányzat és az iskolai sportkör működésének biztosítása  Közös tanár - diák rendezvények szervezése (önkormányzati nap, művészeti korok bemutatása stb.) A tanulók cselekvési formái:  Környezet rendben tartása  Részvétel a diákszervezetek munkájában  Önkéntes feladatok vállalása az iskolában  Közreműködés a tanórák és egyéb rendezvények előkészítésében és lezárásában Az együttes munka során tudomásunkra jutott tényeket, adatokat, információkat titoktartási kötelezettségünknek megfelelően kezeljük. Az együttműködés fejlesztési lehetőségei:  A pedagógusok szemléletformálása  A folyamatos és kölcsönös információcserék lehetőségeinek bővítését (tájékoztatás a világhálón, jogszabálygyűjtemény kiadása)  A szülők iskolai munkába való bevonásának kiterjesztése 8.2. Iskolán kívüli partnerek Fejleszteni kell a lakótelepi társintézményekkel a pedagógiai célú együttműködést. Lehetséges együttműködési területek: tanulmányi versenyek szervezése, kutatómunka, továbbképzés. Együttműködési megállapodás alapján dolgozunk a városi öko-iskolákkal. A sikeres beiskolázás és az óvoda - iskola átmenet megkönnyítése érdekében bővítjük az óvodákkal a munkaközösségi szintű kapcsolatokat. A középiskolák közül a pályaválasztáshoz kötődő rutin kapcsolatokon túl a tanulók művészeti és sportolói életpálya építésében vállalt közös feladataink alapján fejleszteni kell kapcsolatainkat a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolával és az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskolával. Mind az iskola, mind a pedagógusok szakmai megítélése, megújulása és presztízse szempontjából fontos a pedagógusképző intézményekkel való együttműködés. Területei: kutatómunka, iskolai gyakorlat, tanártovábbképzés. Jelentős pedagógiai értékeket tartalmaznak és fontos szociális funkciót töltenek be az egyházakkal és a karitatív szervezetekkel kialakított kapcsolataink. Az együttműködés lehetősége: vallástörténeti órák, közös kiállítás, hittanoktatás, táborok szervezése, jeles napok együttes ünneplése, karitatív tevékenység. A szociális gondozásban, humán szolgáltatásban kitüntetett partnerünk a Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat. Együttműködésünk fejlesztésének alapja a rendszeres és folyamatos információcsere. A COMENIUS program keretében külföldi partnerintézményekkel működünk együtt.

30

Az iskolai pedagógiai folyamatban jelentős szerepe van a Méliusz Péter Városi Könyvtár Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtárának. Kialakultak az együttműködés szervezeti és tartalmi jellemzői. Célunk e jellemzők megőrzése, és a kapcsolat további pedagógiai elmélyítése. A köznevelési típusú sportiskolai modell működtetésénél együttműködő partnereink a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Kézilabda Szövetség, a Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Triatlon Szövetség és a Sportcentrum Kht. Az együttműködést együttműködési megállapodások szabályozzák. 9. A felvétel és átvétel szabályai A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és AMI a szabad iskolaválasztás alapján, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével nyitott minden tanuló számára. 9.1. A tanulói jogviszony létesítésének feltételei  Az iskolai körzethez tartozást (állandó lakhely vagy tartózkodási hely) igazoló dokumentum.  Az iskola házirendjéből fakadó követelmények vállalása.  Beiratkozásnál szülői nyilatkozat a programválasztásról.  Köznevelési típusú sportiskolai osztályban a felvételi követelmények teljesítése.  Képességfejlesztő osztályoknál a Tehetségfejlesztő Központ és Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye.  Külföldi tanulmányok esetén (ha országok közötti egyezmény másként nem rendelkezik) az évfolyamba sorolás alapja a tanulmányi szintfelmérés. 9.2. A köznevelési típusú sportiskolai osztályba kerülés speciális feltételek Az osztályba kerülés együttes feltétele a sportorvosi alkalmasság és a felvételin való megfelelés. A felvételen vizsgált területek: alkati alkalmasság koordinációs képességek szintje kondicionális képességek szintje 9.3. Átvétel emelt szintű osztályokba Szülői kérelem alapján az adott tantárgyból letett osztályozó vizsga eredményétől függően. Ha többen jelentkeznek, mint ahány hely van, a jobb vizsgaeredménye elérő tanulót vesszük át. 9.4. Eljárás helyhiány esetén Ha az iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az árintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A halmozottan hátrányos helyzetű tanu31

lók felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, aki sajátos nevelési igényű, továbbá az, akinek a különleges helyzete ezt indokolja. Különleges helyzetű a tanuló, ha  szülője tartósan beteg vagy fogyatékkel élő, vagy  testvére az adott intézmény tanulója, vagy  munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy  az iskola a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) egy kilométeren belül található.

32

III. A NEVELÉSI PROGRAM TELJESÍTÉSE 1. A pedagógusok továbbképzése Az iskolai munka eredményességében alapvető szerepe van a pedagógusnak. Személyisége és felkészültsége munkaeszköz, amelyet a nevelő - oktató munkában tudatosan kell használnia. Ezért a program érvényességi ideje alatt különösen fejlesztendő a tantestület:  általános szakmai és pedagógiai - pszichológiai  mérés - értékelés  mentálhigiénés  informatika - kommunikációs  konfliktuskezelési kultúrája A fejlesztést elsősorban akkreditált továbbképzés keretében kell megoldani, de szervezni kell a saját erőforrásainkra támaszkodó belső továbbképzéseket is. A fentiek érdekében:  Ismételten össze kell hangolni az iskola érdekeit és az egyéni szándékokat  Módosítani szükséges a továbbképzési programot 2. A program várható eredményei 2.1. Sikerkritériumok  Tanulói képességek fejlődése. Standardizált mérőeszközök alkalmazásával tanulóink rendszeresen elérik és meghaladják az országos átlagot.  Tanulóink 90%-a évfolyamismétlés nélkül teljesíti a tantervi követelményeket. Ismerik és alkalmazzák a különböző tanulási technikákat.  A tanulók rendszeresen részt vesznek saját életük szervezésében, iskolai életük alakításában.  Reális életpálya tervezés. Tanulóink több mint 50%-át felveszik az első három helyen megjelölt középfokú intézménybe, és döntő többségük tanulmányi eredménye ott nem romlik számottevően.  Tanulóink eredményesen vesznek részt a városi és magasabb szintű versenyeken, pályázatokon.  A programban megjelölt feladatok elvégzése.  Tevékenység- és kapcsolatrendszerünk tartalmi, módszertani bővülése.  Működő kommunikációs háló.

33

2.2. Szükségletek és lehetőségek A program tervezése során nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt az ellentmondást, ami iskolánk pedagógiai fejlesztési szükségletei és gazdasági környezetünk lehetőségei között feszül. Mivel ez az ellentmondás a program érvényességi ideje alatt nagy valószínűséggel fennmarad, ezért programunk általános várható eredménye nevelési rendszerünk működőképességének fennmaradása és megújulása. Ezen belül:  Tevékenységrendszerünk tartalmi és módszertani gazdagodása  Pedagógiai munkánk színvonalának emelkedése  A tanulók személyiségének gazdagodása

34