A DEBRECENI KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

OM: 031102

Jóváhagyta: A Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete

Debrecen, 2014. augusztus 28.

TARTALOM

I.

Általános rendelkezések...........................................................................................................................................3

II.

Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja ............................................................................4

III.

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása............................................................................................................4

IV.

Az iskola közösségei.................................................................................................................................................9

V.

A közösségek közötti kapcsolattartás................................................................................................................ 12

VI.

Az iskola működési rendje...................................................................................................................................14

VII.

Az iskolai könyvtár................................................................................................................................................. 30

VIII.

Pedagógusok megbízása a nevelő - oktató munkával összefüggő feladatokkal..................................30

IX.

Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése ..................................................................................... 31

X.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és rendje........................................................................ 31

XI.

A tanulók felvétele és mentesítése...................................................................................................................... 33

XII.

Vizsgák......................................................................................................................................................................35

XIII.

A tanulók jutalmazásának elvei, formái; fegyelmező intézkedések......................................................... 35

XIV. Gyermekvédelmi tevékenység........................................................................................................................... 39 XV.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ......................................................................... 40

XVI. Intézményi védő - óvó előírások ........................................................................................................................ 41 XVII. A tankönyvellátás rendje ......................................................................................................................................43 XVIII. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei.....................................................................43 XIX. Közérdekű igényérvényesítés ............................................................................................................................. 43 XX.

Eszközhasználati díj befizetése, visszafizetése................................................................................................ 44

XXI. Az iskolai hagyományok ápolása...................................................................................................................... 44 XXII. Záró rendelkezések................................................................................................................................................. 44

2

I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, alapja, hatálya 1.1. A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy munkájával hozzájáruljon a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével. Az iskola működtetése során törekszik az egészséges és környezetkímélő módon előállított ételek, és a kellemes, funkciójuknak megfelelő főző és étkezőhelyek biztosítására A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:  

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 2013. évi CCXXXII. törvény  17/2014 EMMI rendelet  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. 03. 27-i határozatával fogadta el. 1.2. Az SZMSZ-ben foglaltak betartása az intézmény minden dolgozójára nézve kötelező. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg a korábbi SZMSZ hatályát veszti. 1.4. Az SZMSZ és a hivatkozott belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek, tehát a benne foglaltak betartásáért fegyelmi felelősséggel tartoznak. A tanulók és a szülők jogorvoslati eljárás keretében érvényesíthetik a betartását.

3

II. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási mó dja 1. Az intézményt jellemző adatok Név:

Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Cím (székhely): 4031 Debrecen, Margit tér 19. OM azonosító: 031102 KLIK szervezeti egység kód: 082034 Az intézmény típusa: összetett iskola (általános iskola, alapfokú művészeti iskola) Évfolyamok száma:

- Általános iskolai évfolyamok - Alapfokú művészetoktatási évfolyamok

–

– 12

8

2. Jogállás A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola jogi személyiségű szervezeti egység Alapító szerv: Debrecen Megyei Város Tanács Végrehajtó Bizottsága Fenntartó szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32. sz.

III. Az iskola szervezeti rendszere, irányít ása 1. Az iskola alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg. 1.1. A Debreceni Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szakmai alapdokumentuma. (1. sz. függelék) 1.2. A pedagógiai program (Nkt. 26 § és 20/2012. (VIII.31.) EMMI 6-7. § ) 1.2.1. Az iskola pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. 1.2.2. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. 1.2.3. A pedagógiai program az iskola könyvtárában és az iskolatitkárnál a nevelő - oktató munkában érintettek számára – nem kölcsönözhetően – hozzáférhető. Erről a szülőket

4

az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják. A pedagógiai programot az iskola honlapján is közzé kell tenni. 1.3. A munkaterv. 1.3.1. A munkaterv hivatalos dokumentum, amely az iskola céljainak, feladatainak megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. 1.3.2. A munkaterv az iskolai könyvtárában és az iskolatitkárnál a nevelő-oktató munkában érintettek számára – helyben tanulmányozásra – hozzáférhető. A munkatervet az iskola honlapján is közzé kell tenni. 1.3.3. A munkatervet a nevelőtestület az intézményvezető irányításával készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. 1.4. SZMSZ. 1.5. Házirend 1.5.1. A Házirend állapítja meg a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos előírásokon túl a tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának szabályait. 1.6. Kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat. 1.8. Szabályzatok. Az SZMSZ-ben nem szereplő – az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges – további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. 2. A dokumentumok nyilvánossága, a különös közzétételi lista 2.1. Az iskola működésével kapcsolatos dokumentumok közül az iskola honlapján kötelező nyilvánosságra hozni az  SZMSZ-t  a Gyakornoki Szabályzatot  a Házirendet  Munkatervet A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek adnak tájékoztatást. A Házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor, illetve a Házirend lényeges változásakor átadjuk. 2.2. A különös közzétételi listát a jogszabályban meghatározott tartalommal az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. A lista az alábbiakat tartalmazza:  Pedagógusok végzettsége és szakképzettsége  A nevelő-oktató munkát segítők száma, feladatköre, végzettsége és szakképzettsége  Az országos mérés-értékelés eredményei  Évismétlési mutatók  Szakkörök igénybevételi lehetőségei, mindennapos testedzési lehetőség  Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

5

      

Iskolai tanév helyi rendje Volt tanítványok 8., 9. évfolyamon elért eredményei, továbbtanulási mutatók Iskolai osztályok száma, tanulók létszáma Megyei, területi szakmai versenyeken elért eredmények Az intézmény saját rendezvényei, hagyományai Művészeti áganként a csoportok száma, létszáma Az alapítás évétől az előképző, alapfokú évfolyamok száma

3. Az iskola szervezete 3.1. Az iskola vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás. 3.1.1. Az iskola felelős vezetője az intézmény vezetője A nevelőtestület élén állva, azzal együtt-működve gondoskodik a nevelő - oktató munka személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek megteremtéséről. Jogkörét a köznevelési törvény és a közalkalmazotti törvény alapján gyakorolja, feladatait a munkaköri leírás szerint végzi. Irányítja a szervezetfejlesztési munkát, a köznevelési típusú sportiskolai munkát. 3.1.2. Az intézmény vezetője jog- és feladatkörét helyetteseivel munkamegosztásban gyakorolja. Az alsó tagozatos intézményvezető-helyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli az 1-4. osztályban folyó pedagógiai munkát, a napközi otthonos és az iskolaotthonos tevékenységet, az egésznapos iskolai koncepció alapján végzett munkát. A felső tagozatos intézményvezető-helyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli az 5-8. osztályban folyó pedagógiai munkát. A közművelődési, szabadidős intézményvezető-helyettes irányítja, ellenőrzi és értékeli a tanulók szabadidős tevékenységét (sport, közművelődés), szervezi és irányítja az alapfokú művészetoktatást, tartja a kapcsolatot az intézmény működtetőjével és az étkezést biztosító céggel. 3.1.3. Intézményvezető-helyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Megbízását a tantestület véleményének kikérésével az intézményvezető adja, megbízásuk határozott időre szól. Az intézményvezető-helyettesek az intézményvezető közvetlen munkatársai. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel helyettesítik. Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezetőhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény vezetőjével egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető-helyettes hatáskörébe tartozik. Helyettesítési sorrend: 1. felsős intézményvezető-helyettes 2. alsós intézményvezető-helyettes 3. közművelődési és szabadidős intézményvezető-helyettes 3.1.4. Az iskolavezetők munkamegosztását munkaköri leírás egészíti ki.

6

Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 3.1.5. Az iskolavezetők munkáját iskolavezetőség segíti. Tanácsadó, koordináló, ellenőrző, valamint a tantestület által leadott hatáskörökben döntéshozó testület, amelynek feladata a döntéselőkészítés és az információközvetítés. Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezetőhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat vezetője, az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői, a pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakterületek képviselő. Állandó meghívott a Szülői Szervezet képviselője. Az iskolavezetőség kéthetente ülésezik. A megbeszélésekről és az átruházott hatáskörökben hozott döntéseiről a tantestület részére írásos tájékoztatót készít. Nevelőtestületi állásfoglalás alapján gyakorolja a Nkt. 70. § (2) c, d, e, f, i, pontjaiban foglalt jogköröket.

7

3.2. Az iskola szervezeti felépítése.

Igazgatóhelyettesek

felsős

szabadidős közművelődési művészeti

mk.vezetők

Igazgató

alsós

mk.vez.

pszichológus szociálpedagógus

matematika. magyar napközis

term.tud. 1. term.tud. 2. társ.tud. idegen nyelvi testnevelés osztályfőnöki magyar

DÖK segítő ISK vezető rendszergazda tanszakvezető laboráns

iskolatitkár 1. iskolatitkár 2. iskolatitkár 3.

8

IV. Az iskola közösségei 1. Alkalmazotti közösség 1.1. Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. 1.2. A teljes közalkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze minden olyan esetben, amikor azt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. 2. A nevelőtestület 2.1. A nevelőtestület a nevelési - oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai a Nkt.4. §. (20) bekezdésében meghatározottak. Feladatát és jogkörét a Nkt.70. §-a szabályozza. 2.2. Jogkörét a nevelőtestületi értekezleteken gyakorolja. Munkaterv szerinti nevelőtestületi értekezletek: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a tantestület tagjainak 51%-a, illetve az iskola intézményvezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze más szerv kezdeményezésére is (pl. fenntartó, SZM). 2.3. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 2.4. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. 3. Szakmai (tanszaki) munkaközösség 3.1. Szakmai munkaközösség hozható létre az iskolában dolgozó legalább öt – azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó – pedagógus kezdeményezésére. 3.2. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a szakmai (tanszaki) munkaközösségek feladatai:  az iskolában folyó nevelő - oktató munka szakmai színvonalának emelése,  a szaktárgyi oktatás tartalmi, módszertani fejlesztése, a fakultációs irányok megválasztása,  az emelt szintű osztályok indításának, megszüntetésének kezdeményezése,  a tantárgyakkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírása, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének szervezése, részvétel a pedagógus álláshelyek pályázatainak elbírálásában,

9

 javaslat a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,  a tantárgyfelosztás munkaközösségre eső részének kidolgozása,  a pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása,  részvétel a pedagógiai munka belső ellenőrzésében. 3.3. Iskolánk munkaközösségei: osztályfőnöki, alsós matematika, alsós magyar, napközis, természettudományi I. (matematika - fizika – kémia – informatika) természettudományi II. (biológia – földrajz – technika), testnevelés, társadalomtudományi, magyar, idegen nyelvi. 3.4. A munkaközösségek évente 2-4 alkalommal üléseznek. Az ülések az iskola pedagógusai számára nyilvánosak. 3.5. A munkaközösségek vezetőinek megbízatása 5 évre szól. A vezetői megbízásra a munkaközösség tagjai titkos szavazással tesznek javaslatot az iskola intézményvezetőjének. A javaslatot az intézményvezető írásbeli indoklással elutasíthatja és a munkaközösség tagjait új eljárásra kötelezheti. 4. Munkacsoportok 4.1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatának megoldására munkacsoportok alakulhatnak. 4.2. Munkacsoport alakulhat tanári önszerveződés vagy intézményvezetői megbízás alapján. 4.3. A csoportok munkájukról kötelesek beszámolni a tantestületnek. 5. A szülők közösségei 5.1. Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet, szülői munkaközösség (SZM) működik. 5.2. Az iskolai SZM legmagasabb szintű szerve az iskolai SZM választmánya. A választmány tagjai az osztály szülői munkaközösségek elnökei. 5.3. A választmány élén öt fős elnökség áll. 5.4. A szülői munkaközösség döntési jogkörébe tartozik  működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása,  a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. 5.5. A szülői munkaközösség véleményező jogkört gyakorol:  a pedagógiai programmal kapcsolatban,  a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában,  a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben,

10

 a házirend megállapításában,  a szülőket anyagilag érintő ügyekben,  a szülői értekezlet napirendjének meghatározásába,  az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában,  a köznevelési törvény 102. § (3) bekezdésében foglalt esetekben 5.6. A szülői munkaközösséggel a kapcsolatot a tisztségviselőn keresztül az iskola intézményvezetője tartja. 5.7. Az iskolai választmány elnöke az alapítványi alapító okirat alapján tagja az Alapítvány a Kazinczy Ferenc Általános Iskoláért közhasznú szervezet kuratóriumának. 5.8. A szülői választmány saját szervezeti és működési szabályzat alapján dolgozik. 6. Tanulói közösségek 6.1. Osztályközösség. 6.1.1. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az intézményvezető által megbízott osztályfőnök áll. Az osztályfőnöki tevékenység alapja az osztályfőnöki munkaköri leírás. 6.1.2. Az osztályközösség tagjaiból vezetőséget választ, akik a diákönkormányzatban képviselik az osztályt. 6.2. Művészeti csoportok. Az alapfokú művészetoktatás azonos évfolyamára járó tanulók a tanszaknak megfelelő művészeti csoportokat alkotnak. A csoportok élén, mint szakmai és pedagógiai vezető a tanszak műhelyvezető pedagógusa áll. 6.3. Funkcionális közösségek. 6.3.1. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök – iskolai sportkör – saját munkaterv, illetve szervezeti és működési szabályzat alapján tevékenykedhetnek. 6.3.2. A funkcionális közösségek jogosultak képviselőt küldeni a diákönkormányzatba. 7. Diákönkormányzat 7.1. A köznevelési törvény 48. §-a rendelkezik a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. 7.2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. 7.3. A tanulókat a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestületi értekezleten és az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés értekezletein. Az utóbbi értekezleten a diákönkormányzat képviselője tanácskozási joggal részt vehet.

11

7.4. Évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, amelyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés öszszehívásáért az intézményvezető felelős. 8. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Intézményünkben 6 tagú tanács működik, amelyben a nevelőtestületet, a szülőket és a működtetőt 2-2 fő képviseli. Az intézményi tanács önálló SZMSZ alapján működik

V. A közösségek közötti kapcsolattartás 1. A belső kapcsolattartás általános formái 1.1. Az iskolai közösségek kapcsolatának alapja a partnerségen alapuló közösségi viszony. 1.2. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. A rendszeres és konkrét időpontokat a munkaterv tartalmazza. 1.3. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 1.4. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: – Az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. – Az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az igazgatóságsághoz és az iskolavezetőséghez továbbítani. 1.5. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatón keresztül értesíti a nevelőket. 2. A szülők tájékoztatásának formái 2.1. A szülők és az iskola kapcsolattartásának szempontjai: kölcsönös tájékoztatás, a pedagógiai kultúra növelése, a szülők bevonása az iskola munkájába. 2.2. A kapcsolattartás formái. 2.2.1. Fogadóóra. A pedagógusok havi fogadóóráiról (ciklusonként 1 alkalom) az osztályfőnökök a tájékoztató füzetben értesítik a szülőket. A tanulmányi és/vagy magatartási problémákkal küzdő tanulót az osztályfőnök vagy a szaktanár külön írásban behívja iskolai fogadóórájára. A szülő számára lehetőség van arra, hogy előre egyeztetett időpontban fogadóórán kívül is találkozzon a pedagógussal. 2.2.2. Szülői értekezlet

12

Szülői értekezletet program szerint évi 3 alkalommal tartunk. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az iskola intézményvezetője, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke. Munkatervben rögzített réteg szülői értekezlet: beiskolázási, pályaválasztási. 2.2.3. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje A pedagógusok kötelesek a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. Az osztályfőnök a napló és a tájékoztató füzet bejegyzését havonta egyezteti. Az iskola munkájáról az intézményvezető a szülőket az iskolaújságon és a honlapon keresztül is tájékoztatja. 3. Az iskola külső kapcsolatai 3.1. Az iskolai szintű társadalmi kapcsolatok kialakítása és tartalmi fejlesztése az iskolavezetőség feladata. Az iskola együttműködik a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat szolgálnak. 3.2. Az osztályszintű kapcsolatok kialakítása és ápolása az osztályfőnökök feladata. 3.3. Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart  KLIK  HBM Pedagógiai Szakszolgálattal  helyi nevelő – oktató-, kulturális intézményekkel,  Debreceni Egyetemmel, Kölcsey F. Ref. Tanítóképző Főiskolával,  DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja  Kábítószer Egyeztető Fórum  Csomópont Iroda,  Méliusz Juhász Péter Könyvtárral,  Városi Egészségügyi Szolgálat Kht-val.  Sportcentrum Kht-val. 3.4.

A DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központjával való kapcsolattartás formáját és módját az ifjúságvédelmi feladatot ellátó szociálpedagógus munkaköri leírása tartalmazza.

13

VI. Az iskola működési rendje 1. A létesítmények, berendezések használata, a belépés rendje 1.1. Az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége az iskolai létesítmények, helyiségek, felszerelések, berendezések állagának óvása. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a takarékos energiafelhasználásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 1.2. A tanulók a tantermekben és a nevelő - oktató munkát szolgáló más helyiségekben csak a pedagógusok vagy a foglalkozást vezető személy felügyeletével és felelősségére tartózkodhatnak. A felszereléseket, berendezéseket csak a felügyeletet ellátó személy irányításával használhatják. 1.3. Az iskola helyiségeinek átengedése külső igénylőknek csak akkor lehetséges, ha az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az átengedés módját és feltételeit, valamint az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését az intézmény működtetője határozza meg. 1.4. Belépés rendje tanítási időn kívül:  Tanulócsoportok kollektíven, felelős pedagógus vezetésével, az iskolavezetéssel előre egyeztetett időpontban és feltételek mellett léphetnek be.  A nem szervezetten belépő tanulók esetében a portaszolgálat a diákigazolvány alapján szúrópróba-szerűen ellenőrzi a belépési jogosultságot.  Az iskola létesítményeit igénybe vevő külső személyek a megállapodásban rögzített feltételek mellett, a portaszolgálatnak előre leadott névsor alapján, felelős vezető megjelölésével és jelenléte mellett léphetnek be.  Az úszásoktatásban résztvevők és az őket kísérők csak az uszoda külső bejáratát használhatják. 1.5. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. 1.6. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 2. Nyitva tartás 2.1. A tanév során az iskola hétfőtől - péntekig 6.00–22.00 óráig tart nyitva, mely idő alatt portaügyelet van. Az általános nyitvatartási rendtől bérleti szerződés alapján el lehet térni. 2.2. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfő-csütörtöki napokon 8-16 óra között, pénteken 8-13 óra között. 2.3. Tanévközi tanítási szünetekben az iskola külön ügyeleti rend alapján tart nyitva.

14

2.4. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvény hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető vagy a rendezvényt felügyelő intézményvezető-helyettes ad engedélyt. 3. A tanítás rendje 3.1. A nevelő - oktató munka a tantárgyfelosztással összhangban lévő ciklusi órarend (foglalkozási rend) alapján folyik. 3.2. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8-13.30 óra, egésznapos program és iskolaotthon esetében 8-16.00 óra között kell megszervezni. Egyes osztályokban – szülői hozzájárulással – 7.15 órakor is kezdődhet a tanítás. 3.3. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti órák végeztével, a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.30 óráig tart. Indokolt esetben az intézményvezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. 3.4. A művészetoktatási csoportok foglalkozása a délelőtti órák végeztével, a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 17.00 óráig tart. 3.5. Az óraközi szünetek 10 illetve 15 percesek, a csengetési rend szerint. Rövidített szünetek esetén egy 15 perces étkezési szünetet kell tartani. 3.6. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az illetékes intézményvezető-helyettes adhat engedélyt. 4. Munkarend 4.1. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje. 4.1.1. Szorgalmi időben hétfőtől - péntekig a nyitva tartás idején belül 8.00-16.30 óra között az iskola vezetőjének vagy valamelyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A benntartózkodás rendjét a Munkaterv tartalmazza. A reggeli ügyeleti idő kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé vált intézkedések megtételére. Az intézményvezető és helyettesei távollétében az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. 4.1.2. A jogszabályokban megfogalmazottak alapján a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezetőhelyettesek állapítják meg. A munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatainak ellátása, zavartalan működésének biztosítása mellett lehetőség szerint figyelembe kell venni az egyéni érdekeket is.

15

4.1.3. A pedagógus köteles 15 perccel munkakezdés előtt megjelenni a munkahelyén. Akadályoztatásáról, távolmaradásáról minden dolgozó a lehető legkorábban, de legkésőbb munkakezdése előtt 15 perccel értesíti munkahelyi vezetőjét. 4.1.4. Hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ezért a hiányzó pedagógus köteles tanmeneteit az intézményvezető-helyetteshez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a program szerinti előrehaladást. 4.1.5. A tanítás megkezdése előtti és az óraközi ügyelet ellátása a pedagógus munkaköri kötelessége. A hiányzó pedagógus ügyeleti feladatát helyettesítője veszi át. Az ügyletes nevelő ügyeleti területén felügyel a tanulók magatartására, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzésére, a balesetvédelmi szabályok betartására. Az ügyeleti rendet az órarend és a munkabeosztás függvényében az intézményvezetőhelyettesek határozzák meg. 4.1.6. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, vagy az intézmény vezetőinek szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5. Munkaköri leírás minták 5.1 Felsős pedagógus Az e munkakört betöltő pedagógus a tantervi követelmények és az iskola pedagógiai programja alapján, a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben irányítja a tantárgyi tanulást, végzi nevelő-oktató munkáját. A magas szintű szakmai munkához ismernie kell a szakmai programokat és eszközöket, az új (szaktárgyi) tudományos eredményeket, pedagógiai szakmunkákat. A vele azonos, illetve rokon tantárgyat tanító pedagógusokkal munkaközösségben dolgozik. Munkáját közvetlenül a munkaközösség-vezető irányítja. Munkaideje heti 40 óra, amelyből 32 órát az intézményben kell ledolgoznia. Feladatai és felelőssége:  Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenet/foglalkozási tervet készít.  Tanítási óráira és az egyéb foglalkozására rendszeresen készül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja, az ismereteket sokoldalúan, tárgyilagosan közvetíti.  Gondoskodik arról, hogy a tanulók képességei, készségei, ismeretei a tanulók egyéni lehetőségének megfelelő ütemben fejlődjenek.

16

 A hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozást tart.  A kimagasló tehetségű tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör vezetése, tanulmányi versenyre felkészítés, sportkör vezetése).  A munkaközösség-vezető és az intézményvezető-helyettes(ek) útmutatásai alapján részt vesz a teljesítménymérésben és értékelésben.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat két héten belül kijavítja és kijavíttatja.  A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja. és velük együtt értékeli.  Az iskola pedagógiai programjában és munkatervében meghatározott – szaktárgyával öszszefüggő – versenyek, programok megszervezésében és lebonyolításában közreműködik.  Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében az önálló informálódást és művelődést. Törekednie kell arra, hogy kialakítsa a szaktárgya iránti értékőrző, később értékteremtő attitűdöt.  Pedagógiai munkája során együttműködik a vele egy osztályban tanító pedagógusokkal és a nevelő-oktató munka eredményességét segítő munkatársakkal.  Felkérésre közreműködik a munkatervben rögzített tanulmányi kirándulás lebonyolításában.  Munkakörében ellátja az osztály, csoport tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát. Vezeti az osztálynaplót, tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet, vizsgajegyzőkönyveket.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában. Kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.  Szakszerűen, pontosan ellátja a helyettesítést, ügyeletet.  Felkérésre bemutató foglalkozást tart, tanítási gyakorlatot vezet.  Az SZMSZ-ben meghatározott módon fogadóórát tart, részt vesz a szülői értekezleten, tájékoztatja a szülőket a tantárgyi követelményekről.  Az iskolai élet minden területén kötelessége: a kulturált illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme.  Felkérésre szaktárgyával összefüggő statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket készít.  Aktívan részt vesz munkaközössége munkájában. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a munkaközösségben beszámol.  Az általa tartott tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon gondoskodik a nevelő – oktató munka biztonságos és balesetmentes körülményeinek megteremtéséről, az esetleges tanulói baleset bekövetkezése esetén haladéktalanul intézkedik.  Betartja a hivatali titokkal és a tanulókra vonatkozó bizalmas információkkal kapcsolatos titoktartási kötelezettséget.  A jogszabály által meghatározott időszakonként és módon szakmai továbbképzésen részt vesz.

17

 Közreműködik a szakleltár fejlesztésében, felelősséggel segít a taneszköz kiválasztásában és rendelésében. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. A tanárok munkaköri leírása kiegészülhet az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői munkaköri leírással. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője vagy helyettese képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza. 5.2 Alsós tanító pedagógus Az e munkakört betöltő pedagógus a tantervi követelmények és az iskola pedagógiai programja alapján, a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben irányítja a tantárgyi tanulást, végzi nevelő - oktató munkáját. A magas szintű szakmai munkához ismernie kell a szakmai programokat és eszközöket, az új (szaktárgyi) tudományos eredményeket, pedagógiai szakmunkákat. A vele azonos, illetve rokon tantárgyat tanító pedagógusokkal munkaközösségben dolgozik. Munkáját közvetlenül a munkaközösség-vezető irányítja. Munkaideje heti 40 óra, amelyből 32 órát az intézményben kell ledolgoznia. Feladatai és felelőssége:  Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenet/foglalkozási tervet készít.  Tanítási óráira és az egyéb foglalkozására rendszeresen készül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.  Gondoskodik arról, hogy a tanulók képességei, készségei, ismeretei a tanulók egyéni lehetőségének megfelelő ütemben fejlődjenek.  A hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozást tart.  A kimagasló tehetségű tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (szakkör vezetése, tanulmányi versenyre felkészítés, sportkör vezetése).  A munkaközösség-vezető és az intézményvezető-helyettes(ek) útmutatásai alapján részt vesz a teljesítménymérésben és értékelésben.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat két héten belül kijavítja és kijavíttatja.  A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.  Az iskola pedagógiai programjában és munkatervében meghatározott – szaktárgyával öszszefüggő – versenyek, programok megszervezésében és lebonyolításában közreműködik.

18

 Szaktárgyával kapcsolatosan szorgalmazza a tanulók körében az önálló informálódást és művelődést. Törekednie kell arra, hogy kialakítsa a szaktárgya iránti értékőrző, később értékteremtő attitűdöt.  Pedagógiai munkája során együttműködik a vele egy osztályban tanító pedagógusokkal és a nevelő - oktató munka eredményességét segítő munkatársakkal.  Felkérésre közreműködik a munkatervben rögzített tanulmányi kirándulás lebonyolításában.  Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát. Vezeti az osztálynaplót, tájékoztató füzetet, ellenőrző könyvet, vizsgajegyzőkönyveket.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában. Kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.  Szakszerűen, pontosan ellátja a helyettesítést, ügyeletet.  Felkérésre bemutató foglalkozást tart, tanítási gyakorlatot vezet.  Az SZMSZ-ben meghatározott módon fogadóórát tart, részt vesz a szülői értekezleten, tájékoztatja a szülőket a tantárgyi követelményekről.  Az iskolai élet minden területén kötelessége: a kulturált illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme.  Felkérésre szaktárgyával összefüggő statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket készít.  Aktívan részt vesz munkaközössége munkájában. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a munkaközösségben beszámol.  Betartja a hivatali titokkal és a tanulókra vonatkozó bizalmas információkkal kapcsolatos titoktartási kötelezettséget. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. A tanítók munkaköri leírása kiegészülhet az osztályfőnöki és a munkaközösség-vezetői munkaköri leírással. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője vagy helyettese képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza. 5.3 Napközis pedagógus Az e munkakört betöltő pedagógus szakmai felkészültsége révén biztosítja a csoportjába tartozó tanulók tanórák után iskolában eltöltött idejének célszerű, hasznos, személyiségfejlesztő hatású kitöltését. Munkáját közvetlenül a munkaközösség-vezető irányítja. Munkaideje heti 40 óra, amelyből 32 órát az intézményben kell ledolgoznia. Feladatai és felelőssége:

19

 Pedagógiai munkájához foglalkozási tervet készít.  Elkészíti a csoport éves tervét, foglalkozásokat a napközis munkaközösség által elfogadott munkarend szerint szervez.  Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása.  Biztosítja a tanulmányi idő zavartalanságát, gondoskodik arról, hogy a tanulók írásbeli feladataikat maradéktalanul elkészítsék, Ezt mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi.  Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel.  Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált érkezés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről.  Az ebéd utáni kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, eközben személyesen felügyel rájuk.  Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról a munkaközösségben beszámol  Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, és minden iskolai rendezvénye.  Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein, fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökkel.  Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, munkaeszközök tárolásáról és állaguk megőrzéséről.  Csoportnaplóját rendszeresen vezeti, munkaterületéről statisztikai adatokat szolgáltat, felkérésre munkájáról írásos beszámolót készít.  Betartja a hivatali titokkal és a tanulókra vonatkozó bizalmas információkkal kapcsolatos titoktartási kötelezettséget. Jogkör, hatáskör: Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. A napközis tanítók munkaköri leírása kiegészülhet az osztályfőnöki és a munkaközösségvezetői munkaköri leírással. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője vagy helyettese képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza.

20

5.4 Iskolapszichológus Fő feladata az iskolai pedagógiai folyamatok eredményességének elősegítése az alkalmazott pszichológia módszereivel és eszközeivel. Közvetlen munkahelyi felettese az intézmény vezetője. Munkaideje heti 40 óra. Ebből 26 óra kötött felhasználású, az iskolában töltendő. Munkaidejének többi részét felkészülésre, a felvett adatok elemzésére, értékelésére, kötelező továbbképzésre, szupervízió igénybevételére fordítja. Feladata:  Első és ötödik osztályos tanulók szűrése, részképességük feltérképezése csoportos illetve egyéni vizsgálatok alapján.  Egyéni tanulási nehézségek, beilleszkedési zavarok, magatartási problémák okainak feltárása, elemzése.  Célzottan ötödik osztályban szociometriai mérések segítségével az osztályszerkezet feltárására.  Tanulói sikertelenség okainak felkutatása. Vizsgálati eredményei alapján:  megszervezi és vezeti a mentálhigiénés célzatú egyéni és csoportfoglalkozásokat  gondoskodik arról, hogy a rászoruló tanulók eljussanak szakintézeti gondozásra  családterápiát kezdeményez Folyamatosan figyelemmel kíséri az olvasó osztályban tanuló gyerekek képzését, fejlesztését. Konkrét nevelési problémák megoldására megoldási lehetőségeket dolgoz ki. Munkája során szerzett tapasztalatait – a kötelező etikai előírásokat szem előtt tartva – átadja a tantestületnek.  A tantestület pszichológiai kultúrájának növelése érdekében belső (kiscsoportos) továbbképzést tart.  Javaslatot tesz a szakmai eszköztár fejlesztésére, bővítésére. Az e célra rendelkezésre bocsátott összeg felhasználásáról önállóan dönt.  Anyagi felelősséggel tartozik munkaszobájának berendezési tárgyaiért, eszközeiért. Közreműködik az iskola pedagógiai programjának, éves munkatervének kidolgozásában. Munkáját éves munkaterv alapján végzi, munkájáról tanév végén beszámolót készít. Az iskolában töltendő idejéről foglalkozási naplót vezet. Munkája során szorosan együttműködik a pedagógusokkal, a logopédusokkal, a szociálpedagógusokkal és a gyerekek révén érintett szülőkkel. Folyamatos szakmai kapcsolatot tart a – Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálattal – DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központjával  HBM Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet Szakértői bizottságával  Városi Gyermek Pszichiátriával A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője vagy helyettese képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza.

21

5.5. Szociálpedagógus Fő feladata az iskolai nevelő - oktató munka eredményességének elősegítése a szociálpedagógia módszereivel és eszközeivel. Közvetlen munkahelyi felettese az intézmény vezetője. Munkaideje heti 40 óra. Ebből 26 óra kötött felhasználású, az iskolában töltendő. Munkaidejének többi részét kapcsolattartásra, ügyintézésre, szupervízió igénybevételére, családlátogatásra fordítja. Feladata:    

Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók azonosítása. A megismert hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulóknál családlátogatást végez. Felkérésre környezettanulmányt készít. Részt vesz a gyermekjóléti szolgálatok által szervezett esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon.  Szakmai fórumokon az intézményvezető által meghatározott jogokkal képviseli az iskolát. Közreműködik a kedvezményes térítési díjak megállapításában, az adatlapok kitöltésében és továbbításában, az ehhez kapcsolódó nyilvántartások, kimutatások elkészítésében. A nehéz anyagi körülmények között élő családok segítésére szociális akciókat szervez. Részt vesz a kiskorú védelembe vételének elrendelése céljából megtartott tárgyalásokon. Munkatapasztalatai alapján:    

esetmegbeszélést tart hatósági eljárást kezdeményez gondoskodik arról, hogy a rászoruló családok a lehetséges támogatásokat igénybe vegyék családterápiát kezdeményez

Az Életvezetési ismeretek és készségek program keretében osztályfőnöki felkérésre órát tart, foglalkozást vezet. Munkája során szerzett tapasztalatait - a kötelező etikai előírásokat betartva - átadja a tantestületnek. A tantestület szociálpedagógiai kultúrájának növelése érdekében belső (kiscsoportos) továbbképzést tart. Javaslatot tesz a szakmai eszköztár fejlesztésére, bővítésére. Az e célra rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásáról önállóan dönt. Anyagi felelősséggel tartozik munkaszobájának berendezési tárgyaiért, eszközeiért. Közreműködik az iskola pedagógiai programjának, éves munkatervének kidolgozásában. Munkáját éves munkaterv alapján végzi, munkájáról tanév végén beszámolót készít. Az iskolában töltendő idejéről munkanaplót vezet. Munkája során szorosan együttműködik a pedagógusokkal, a pszichológusokkal és a tanulók révén érintett szülőkkel. Folyamatos szakmai kapcsolatot tart a  családsegítő szolgálatokkal  gyermekjóléti szolgálatokkal  HBM-i Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztályával

22

   

karitatív szervezetekkel Drogambulanciával Polgármesteri Hivatal illetékes osztályaival más iskolában dolgozó szociális munkásokkal, szociálpedagógusokkal

A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője (távollétében helyettese) képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza. 5.6 Laboráns A laboráns feladata a művészeti iskola pedagógiai folyamatában használt eszközök, berendezések, kellékek naprakész, biztonságos és szakszerű kezelése. Gondoskodik az eszközök felügyeletéről, ellenőrzéséről, karbantartásáról, tisztításáról, meghibásodás esetén jelzi azt a művészeti iskolában tanító pedagógusoknak, illetve közvetlen feletteseinek. Tevékenysége során – a pedagógusok iránymutatása alapján – előkészíti az eszközöket és felkérés alapján segítséget nyújt a tanulóknak az eszközhasználat területén. A munkakört betöltőjével szemben személyi adottságként elvárható a 6-14 éves gyermekek iránti empátia, az együttműködés képessége, a gyermekszeretet. Feladatait önálló munkavégzéssel teljesíti, kiemelt fontossággal az alábbi tevékenységekre:  Az oktatás megkezdése előtt művészetoktatás termeiben – a pedagógus iránymutatásával – az eszközöket és használati tárgyakat előkészíti.  Szigorúan őrködik az eszközök vagyonvédelmén, rendszeresen ellenőrzi a használt eszközök állapotát.  Ismeri és megtartja a biztonságtechnikai előírásokat és munkavédelmi szabályokat.  A csoportfoglalkozásokat követően a művészetoktatás termeiben elvégzi a szükséges eszközök tisztítását, karbantartását, visszapakolását.  Felkérés esetén: a délelőtti órákban elláthatja a felső tagozatos tanulók kísérését technika órákra, illetve 11:30 órától 13:00 óráig z ebédeltetésnél segítheti a pedagógiai asszisztensek munkáját.  Minden nap 14:00 órától 16:00 óráig az iskola vezetősége az iskolai munkához szükséges aktuális feladatokkal bízhatja meg. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen munkahelyi vezetője, illetve az iskola igazgatója végzettségére és képzettségére való tekintettel megbízza. 5.7 Rendszergazda Fő feladata az intézményben használt minden számítógép működésének folyamatos biztosítása, különös tekintettel a szoftverek működésére, üzembiztonságára. Közvetlen munkahelyi felettese az intézmény vezetője. Munkaideje heti 40 óra. Ebből 36 óra kötött felhasználású, az iskolában töltendő. Munkaidejének többi részét ügyintézésre, szakmai szervezetekkel történő koordinálásra, szakszervizekkel, szakboltokkal történő kapcsolattartásra fordítja. Feladatai: 

Az intézményben az alapfeladatok ellátáshoz szükséges szoftverek működésének biztosítása, az ahhoz tartozó felhasználói jogok biztosítása.

23



A hálózaton a felhasználói jogok, és igények karbantartása.



Az intézményben használatos szoftverek telepítése.



A számítógép rendszeres vírusellenőrzése.



Az iskola szerveinek üzemeltetése, adminisztrálása.



Az internet elérés biztosítása.



Kapcsolattartás az Internet szolgáltatóval, az Internet adminisztráció rendszeres elvégzése.



Kapcsolattartás a hardver karbantartóval.



A számítógépek használati szabályzat (SZHSZ) kidolgozása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá.



Az SZHSZ betartásának ellenőrzése, esetleges szankciók kezdeményezése, végrehajtása.



A hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezése.



A számítógéptermekben hetente egyszer a gépek és a hálózat bekapcsolásával ellenőrzi a hálózati operációs rendszer és az oktatás alapját képező alkalmazói programok működőképességét (beleértve a vírusellenőrzést is), konfigurációját. A munkafájlokat, és az oktatáshoz szükségtelen fájlokat saját belátása alapján törli. Az ellenőrzés a hét egy meghatározott napján történik, melyet a rendszergazda a számítástechnikai munkaközösséggel egyeztethet. Az ellenőrzés időpontját úgy kell kijelölni, hogy az a tanítás rendjét ne zavarja.



A szertárakban és irodákban szétszórtan elhelyezkedő gépek ellenőrzését havonta, az eszközök bekapcsolásával ellenőrzi. Az ellenőrzés az operációs rendszerre, és az adott helyen a munkakör ellátásához használt szoftverekre terjed ki. A szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata.



Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertőzés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az értesítést követő 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdéséről.

 Az iskola weblapjának karbantartása, tartalmának menedzselése. Munkája során szorosan együttműködik az alkalmazotti közösséggel. Folyamatos szakmai kapcsolatot tart  az iskola matematika – informatika munkaközösséggel  más iskolában dolgozó informatikusokkal, rendszergazdákkal  Polgármesteri Hivatal illetékes osztályaival  Sulinet Közháló Programigazgatóság illetékeseivel  az Oktatási Minisztérium illetékeseivel  az Informatika és Számítástechnika Tanárok Egyesületével  a Neumann János Számítástechnikai Társasággal A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője (távollétében helyettese) képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza.

24

5.8. Pedagógiai asszisztens A munkakört betöltőkkel szemben személyi adottságként elvárható a 6-9 éves gyermekek, különösképpen a hátrányos helyzetűek, elhanyagoltak iránti empátia, az együttműködés képessége, a gyermekszeretet. Munkaideje heti 40 óra. Közvetlen felettese a munkaterületért felelős intézményvezető-helyettes. 1. Az asszisztens ellátja a szociális és gondozási feladatokat, segíti a pedagógust és a szülőket a gyermek egészséges életmódra nevelésében (testápolás, táplálkozás, öltözködés, helyes élet és napirend kialakítása). Ügyel a személyi és a környezeti higiéné megtartására. 2. Segíti a tanítók tanórát és foglalkozást előkészítő munkáját, bekapcsolódik a szemléltetőeszközök készítésébe, gondoskodik a tanórához, foglalkozáshoz szükséges szemléltető- és munkaeszközök előkészítéséről. Segít a tanulói eszközhasználat technikájának megtanításában. 3. Tevékenységi körébe tartozik, hogy segítse a szabadidő minél tartalmasabb eltöltését. Szervezzen csoportközi foglalkozásokat, különböző játékokat. Nagyobb programok (kirándulás, séta, színház-, mozi-, üzemlátogatás, télapó, fenyőünnep, farsangi karnevál stb.) szervezésében, lebonyolításában, segíti a pedagógus munkáját. 4. Közreműködik a korrepetálásokon, egyéni foglalkozásokon részt nem vevő tanulók foglalkoztatásában. Közreműködik a téli, tavaszi és a nyári szünetekben (illetve a tanításmentes munkanapokon) a napközi otthonban, a napközis és iskolai táborokban. Az osztálytól függetlenül:  Segít az 1-4. osztályosok tízóraiztatásában.  Technika órára, illetve orvosi vizsgálatra kíséri a tanulókat. Ügyeletet lát el: délután (16.00–17.00-ig; külön ügyeleti beosztás szerint) óraközi szünetekben (külön ügyeleti beosztás szerint) az ebédlőben (reggeli, ebéd) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel közvetlen munkahelyi vezetője illetve az intézmény vezetője végzettségére és képzettségére való tekintettel megbízza 5.9. Iskolatitkár Közvetlen felettese az intézmény vezetője. Munkaideje: heti 40 óra Az iskola iratkezelési szabályzata alapján végzi az iskolába érkező és az iskolából kimenő ügyiratok kezelését. Vezetői postabontás után iktatja az ügyiratokat, azokat a címzetteknek továbbítja, a határidős feladatokat számon tartja. Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagokat, elvégzi azok szükség szerinti selejtezését. Vezeti a tanulói nyilvántartást, közreműködik az első osztályosok beíratásában, elvégzi az érkező (távozó) tanulókkal kapcsolatos adminisztratív teendőket. Kezeli az iskolai ellátmányt, vezeti a postai feladókönyvet és a postai bélyegek nyilvántartását. Ellátja tanulói balesetekkel kapcsolatos adminisztratív teendőket.

25

Nyilvántartja a dolgozók távolmaradását, a táppénzes napok számát, elkészíti a változásjelentést. Pedagógusok hiányzása esetén gondoskodik a tanórák szakszerű helyettesítéséről. Elkészíti az ezzel kapcsolatos változóbér kimutatást. Külön szabályzatban foglaltak szerint elvégzi a kötelezettségvállalással, utalványozással kapcsolatos teendőket. Alaki és tartalmi szempontból ellenőrzi a leadott számlákat. Megszervezi és lebonyolítja a művészetoktatás térítési és tandíjának beszedését, az ezekkel kapcsolatos elszámolásokat. A tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, azok kezelését a jogszabályban meghatározottak szerint végzi. Megszervezi a kedvezményes vasúti igazolványok érvényesítését. Megrendeli, nyilvántartja, rendszerezi és kiadja a tanulókkal illetve az iskola működésével kapcsolatos nyomtatványokat. Közvetlen napi kapcsolatban áll az intézményvezetővel, az intézményvezető-helyettesekkel a Gazdasági Összekötővel és a másik iskolatitkárral. Szükség szerint kapcsolatot tart a fenntartó által működtetett iskolák iskolatitkáraival. Ellátja az iskola működésével kapcsolatos összes gépelési feladatot (levelezés, beszámolók, jelentések, statisztikák, pályázatok, felmérők, jegyzőkönyvek gépelése). Telefon ügyeletet lát el, az üzeneteket továbbítja az érintettek számára. Belső és külső körözvények, tájékoztatók az iskola dolgozóihoz történő eljuttatását és láttamozását számon tartja. Jegyzőkönyvet, emlékeztetőt vezet:  vezetői értekezletekről  munkaközösség vezetői értekezletekről  tantestületi értekezletekről  fegyelmi tárgyalásról  minden olyan esetben, amikor erre az intézményvezetőtől vagy helyettesétől utasítást kap Közreműködik az iskola leltározási, selejtezési tevékenységében. Kezeli a fénymásolót. Az intézményvezető vagy helyettesei által jóváhagyott anyagot sokszorosítja. Gondoskodik a fénymásoló karbantartásáról, rendeltetésszerű működtetéséről. A munkája során tudomására jutó személyi és intézményi vonatkozású adatokat bizalmasan kezeli. Információt csak az intézményvezető hozzájárulásával ad. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az iskola intézményvezetője vagy helyettesei képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza. Információt szolgáltat az intézményvezető illetve intézményvezető-helyettesek tudtával.

26

Távollétében helyettesíti a másik iskolatitkárt. Elvégzi mindazokat a munkakörén kívül eső, végzettségének megfelelő feladatokat, amelyekkel az intézményvezető illetve az általa kijelölt vezető megbízza. 5.10. Könyvtáros tanár Közvetlen felettese: Heti munkaidő:

intézményvezető 40 óra

Feladata az iskolai oktató - nevelő munka segítése a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával, illetve egyéb szolgáltatásaival. Szakmai feladatai: a, Állománybavétel  Az iskola által beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi.  A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja.  A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból. b, Állománygyarapítás    

Felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért. Tájékozódik a megjelenő kiadványok tartalmáról. Esetenként egyedi beszerzéseket is végez. A beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait.  Közreműködik az iskolai tankönyvlista összeállításában. c, Állományvédelem  Felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért.  Az intézményvezető utasítására állományellenőrzési rendeleti előírás szerint előkészíti a leltározást, részt vesz annak lebonyolításában.  Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást.  A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik. Szolgáltatási feladatai:  Könyvkölcsönzés a Méliusz Juhász Péter Könyvtár működési szabályzatában meghatározott módon.  Előkészíti a könyvtári szakórákat, könyvtárbemutató foglalkozásokat vezet, illetve könyvtárhasználati ismereteket nyújt.  Különböző csatornákon (szórólapok, plakátok, weblap, suli újság) rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről.  Kézikönyvtárat állít össze, biztosítja a kézikönyvtár zavartalan helyszíni használatát. Ajánló jegyzékek összeállításával segíti az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat (nevelési értekezlet, tanulmányi verseny, vetélkedő, évfordulós események).

27

Tankönyvtári feladatai: Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról Egyéb feladatai:  Vezeti a foglalkozási naplót, a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Szakmai munkájáról félévenként írásban beszámol.  A nyitvatartási feladatok során ellátja a kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárbemutató foglalkozások, raktári rendezés ügyviteli teendőit.  Külső tevékenységei során tájékozódik a könyvpiacon, egyéni beszerzéseket végez, továbbképzéseken vesz részt, illetve tapasztalatcseréket szervez.  A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában. Kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.  Betartja a hivatali titokkal és a tanulókra vonatkozó bizalmas információkkal kapcsolatos titoktartási kötelezettséget.  Felkérésre munkájával összefüggő statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket végez.  Aktívan részt vesz munkaközösségek munkájában. A továbbképzéseken, tanfolyamokon megismert szakmai újdonságokról beszámol..  Az általa tartott könyvtári órákon, foglalkozásokon gondoskodik a nevelő-oktató munka biztonságos és balesetmentes körülményeink megteremtéséről, az esetleges tanulói baleset bekövetkezése esetén haladéktalanul intézkedik. Kapcsolatrendszere:  Folyamatosan tájékoztatja munkájáról a szűk és tágabb körű iskolavezetést.  Szakirodalmi ajánlásaival segíti a különböző munkaközösségek tagjainak munkáját.  Az iskola szabadidőszervezőjével közös programokat (kiállítások, vetélkedők, ünnepi megemlékezések) dolgoz ki, szervez és bonyolít le.  Tájékozódik a város kulturális programjairól, azokról rendszeres ajánlásokat készít.  Kapcsolatot tart az iskolai, könyvtári és közművelődési társintézmények munkatársaival, tapasztalatait hasznosítja a mindennapi munkája során. Jogkör, hatáskör:

28

 Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat, hatásköre az általa vezetett gyermekcsoportra terjed ki. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az intézmény vezetője vagy helyettese képzettségére és végzettségére való tekintettel megbízza. 6. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

6.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, a rendszergazda és az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá. 6.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje. Az alsós évfolyamokon használt elektronikus úton előállított bizonyítvány pótlap és anyakönyv hitelesítésére az alsós intézményvezető-helyettes jogosult. 7.

A tanulók munkarendje.

7.1. A tanulók a tanítási órák alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére osztályfőnökük, illetve a részükre órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. 7.1.2. Az intézmény tanulóinak munkarendjét a tanulók órarendje, a házirend és az SZMSZ más pontjai szabályozzák. 7.2. A nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendjét a Kollektív Szerződés és az egyéni munkaköri leírás szabályozza és tartalmazza. 8. Reklámtevékenység

29

8.1. Az iskolában csak az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, társadalmi – közéleti és kulturális tevékenységgel összefüggő reklámtevékenység folytatható. 8.2. A fenti reklámtevékenység bármelyik formája csak az iskola vezetőjének engedélyével kezdhető meg (plakát, hirdetőtábla stb.).

VII. Az iskolai könyvtár 1.

Az iskola könyvtári funkcióit a KLIK és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár (továbbiakban: Könyvtár) együttműködési megállapodása alapján a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtára látja el.

2.

Az iskolai könyvtár használatának módját, rendjét és a pontos nyitva tartását a Könyvtár SZMSZ-e szabályozza, mely jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi.

3.

Az iskolai könyvtárban az iskola alkalmazásában álló könyvtárostanár is dolgozik, aki feladatát munkaköri leírásának megfelelően, a Könyvtár alkalmazottaival munkamegosztásban látja el.

4.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a beiratkozott dolgozók és tanulók ingyenesen vehetik igénybe.

5.

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart.

6.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárosok közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaikat tanmenetükben, foglalkozási tervükben tervezniük, a könyvtárral egyeztetniük kell.

7.

Az iskolai könyvtár szakmai felügyeletét a Könyvtár látja el. Gyűjtőköri Szabályzatot a Könyvtár szakmai vezetése készít.

8.

A tankönyvtári szabályzatot az 1. számú melléklet tartalmazza.

VIII. Pedagógusok megbízása a nevelő oktató munkával összefüggő feladatokkal 1.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő - oktató munkával öszszefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az intézményvezető adja a helyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

2.

A megbízások alapelvei: – szakképzettség, speciális képesség, szakmai érdeklődés figyelembevételének elve, – egyenletes terhelés elve, – a másodlagos jövedelemszerzési lehetőség igazságos elosztásának elve, – egyéni kívánságok, törekvések figyelembe vételének elve, – esélyegyenlőség.

30

3.

A megbízásokat a tantárgyfelosztás, az iskolai munkaterv és a funkcionális közösségek munkatervei rögzítik.

4.

Az ellátandó megbízások és feladatok: − osztályfőnök, napközis csoportvezető, munkaközösség-vezető, − gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a szociálpedagógusok a munkaköri leírásukban szabályozott módon látják el, − diákönkormányzat segítő, − szakkör, énekkar, iskolai sportkör vezetés, − KRESZ szakreferens, − projektvezető, − mentor, − tankönyvfelelős, − Vöröskeresztes tanács elnök, − diákszerkesztőség vezető (tanácsadó), − szakleltár felelős,

IX. Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése 1.

A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény vezetője a felelős.

2.

Az ellenőrzések tartalmát, ütemezését az éves munkaterv tartalmazza.

3.

A pedagógiai - szakmai munka ellenőrzését az intézményvezető és helyettesei a munkaközösség-vezetőkkel kialakított munkamegosztásban végzik.

4.

A különféle felelősöknek felelősségi területükön ellenőrzési joguk van.

5.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésében a munkaközösségek az éves munkaterveikben rögzített ellenőrzési feladatok elvégzésével működnek közre.

X. A tanórán kívüli foglalkozások szerv ezeti formái és rendje 1. Általános szabályok 1.1. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei és szükségletei szerint egyéb foglalkozásokat is szervez. 1.2. Az iskolában az alábbi egyéb szervezett foglalkozási formák működnek: napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba, szakkör, énekkar, iskolai sportkör, tehetségfejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, tanulmányi kirándulás, tanfolyam, tábor, alapfokú művészetoktatás. 1.3. Az iskolai egyéb foglalkozások, az iskolai sportkör, a diákönkormányzat tanórán kívüli programjának koordinálása az intézményvezető-helyettesek feladata.

31

1.4. Az iskola tanulói közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, és az összejövetelen biztosítani kell a pedagógusi részvételt. 1.5. Az egyéb foglalkozásra való tanulói jelentkezés írásban történik, önkéntes és a szülő hozzájárulásával egy tanévre szól. 2. Az iskolaotthon, napközi 2.1. Iskolaotthon működik az 1-2. osztályban és a logopédiai fejlesztő osztályban 3-4. évfolyamon, billenő - guruló váltásos rendszerben, kisfelmenő rendszerben. Szülői kérésre a tanulók a délelőtti órák után haza mehetnek, de a délutáni órákra vissza kell térniük. A foglalkozások 16.30 óráig tartanak, 17.00-ig ügyeletet szervezünk. 2.2. Napköziotthont 3. osztálytól szervezünk. A felvétel rendjét a Házirend tartalmazza. 2.3. Az iskolaotthonos osztályokban és a napköziotthonos csoportokban csoportközi foglalkozást kell szervezni. 3. Alapfokú művészetoktatás 3.1. Alapfokú művészetoktatás a tanítási órák után képző- és iparművészeti ágban grafika és tűzzománc tanszakon, illetve fém és zománcműves tanszakon (grafika és festészet) folyik. 4. Szakkörök, tanfolyamok 4.1. Szakköröket és tanfolyamokat a tanulók személyiségének egyéni érdeklődésén alapuló fejlesztése érdekében szervez az iskola. A szervezésnél figyelembe kell venni (tartalom és térítési forma szempontjából is) az iskola lehetőségeit, a pedagógusok és a szülők igényeit. 4.2. A szakkörök és tanfolyamok szervezése a szabadidőszervező és a pedagógusok feladata. 5. Osztálykirándulás 5.1. A osztálykirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, egyeztetve a diákönkormányzattal és a szülők képviselőivel. 5.2. A kirándulást az iskola éves munkatervében rögzített napra kell szervezni. 5.3. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a lehető legkisebb mértékben terhelje. 5.4. A kirándulásra 20 tanulónként 1 kísérőt kell biztosítani. A kísérőről (pedagógus v. szülő) az osztályfőnök gondoskodik.

32

5.5. Elutazás előtt az illetékes intézményvezető-helyettesnek le kell adni az indulás és az érkezés időpontját, a résztvevők létszámát, a kísérők nevét, a szálláshely címét. 6. A mindennapos testedzés formái 6.1. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett napközis szabadidőben és az iskolai sportkör működtetésével teszi lehetővé. 6.2. Az iskolai sportkör működéséhez az iskola a tornacsarnok, lőtér és a kondicionáló terem használatát biztosítja.

XI. A tanulók felvétele és mentesítése 1. Általános szabályok 1.1. A tanulók (Nkt 45. §)

felvételénél

a

tankötelezettség

szabályozása

szerint

kell

eljárni

1.2. A Magyarországon tankötelessé váló nem magyar állampolgár tanulók felvételénél a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 185. § 1-3. pontja alapján kell eljárni 1.3. A felvételről és az átvételről az illetékes intézményvezető-helyettes dönt. 1.4. Amennyiben szülői kérésre tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről szóló bejelentést követő 3 napon belül az intézmény vezetője beszerzi az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét. 2. Emelt szintű osztályok 2.1. Az iskola emelt szintű osztályokat működtet idegen nyelv és matematika tantárgyakból. 2.2. Az emelt szintű osztályba való besorolásról beiratkozás után a szülői kérelmek alapján az intézmény vezetője dönt. 2.3. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja a Nkt. által meghatározott maximális létszámot, a besorolást a tanulók megismerését szolgáló tájékozódó beszélgetés alapján kell elvégezni, különös tekintettel az esélyegyenlőségre, a HH/HHH tanulókra vonatkozó jogszabályi előírásokra. 2.4. A tájékozódó beszélgetések iránya idegen nyelvi osztálynál a kommunikációs, matematika - számítástechnikai osztálynál a matematikai képességek vizsgálata. 3. Köznevelési típusú sportiskolai osztály 3.1. A közoktatási típusú felvételi vizsgán figyelembe vett paraméterek: – alkati adottságok – bátorság, kitartás – kondicionális képességek

33

– koordinációs képességek Alapkövetelmény az egészségügyi (sportorvosi) alkalmasság. 4. Felvétel művészeti csoportba 4.1. Alapfokú művészetoktatásban az Nkt. szerint alanyi jogon vehet részt a tanuló. 4.2. A művészeti csoportok nyitottak, azokba más iskolák diákjai is beiratkozhatnak. 4.3. A tanulói jogviszony a beiratkozással kezdődik (külön napló) és tart a képzés végéig. Az alapfokú művészetoktatás tanóráin, gyakorlatain a részvétel kötelező. 5. Felvétel logopédiai fejlesztő osztályba 5.1. A logopédiai fejlesztő osztályba a szülő kérésére a HBM Pedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján vesszük fel a tanulókat. 6. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei 6.1. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben írásban kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését az intézményvezetőtől. 6.2. Tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. 6.3. A napközi otthonban, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. 6.4. Amennyiben a napközis vagy a tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek:  a szociálisan veszélyeztetett, ill. hátrányos helyzetű gyerekek,  azok a jelentkezők, akik – szüleiknek munkaidő-beosztása miatt – otthon nem kaphatnak segítséget a tanulásban,  azok a gyerekek, akiknek családjában több kiskorú gyermek van,  a csonka családban élő gyerekek,  a jó magaviseletű és példás szorgalmú gyerekek,  az alsó tagozatban ill. 5-6. évfolyamon tanuló gyerekek,  azonos körülmények esetén a bekerülést sorsolással döntjük el. 7. A tanuló felmentése 7.1. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az intézményvezető adhat. 7.2. Az egyes tantárgyak óráinak látogatása alóli felmentést a szaktanár javaslata alapján az illetékes intézményvezető-helyettes adhat. 7.3. Szülői kérelemre felmentést adhat az intézmény vezetője a tanuló 16 óráig iskolában tartózkodása alól.

34

XII. Vizsgák 1. Általános szabályok 1.1. A vizsgák szóbeli és írásbeli (gyakorlati) részből állnak. Magyar nyelv, irodalom, matematika és idegen nyelv kivételével az írásbeli feladattól el lehet tekinteni. A szóbeli előtt az írásos feladatot értékelni kell. A vizsgán a feladatot előre ki kell adni, hogy megfelelő idő álljon a tanulók rendelkezésére. A felkészülési idő max. 30 perc. 1.2. A vizsgák 3 tagú bizottság előtt zajlanak. A bizottság elnöke az intézményvezető vagy megbízottja, tagjai az intézményvezető által megbízott pedagógusok. 1.3. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsgák eredményét az elnök hirdeti ki, s megfelelő dokumentálásért a bizottság tagjai a felelősek. 1.4. A 20/2012(VIII. 31.) EMMI rendelet 73. § 1-4. pontja alapján a vizsga független vizsgabizottság előtt is letehető. 2. Osztályozó vizsga 2.1. Az osztályozó vizsgára jelentkezett vagy kötelezett tanulót és gondviselőjét a vizsga előtt 30 nappal tájékoztatni kell a vizsga idejéről, helyéről, módjáról. 2.2. Azt a vizsgázót, aki írásbeli dolgozatát vagy szóbeli feleletét elfogadható ok nélkül szakította meg, úgy kell tekinteni, hogy vizsgája nem sikerült. 2.3. Idegen nyelvből osztályozóvizsgát tehet az a tanuló, aki az idegen nyelvet nem tanórai keretek között tanulja. 3. Javítóvizsga 3.1. A javítóvizsga időpontját az éves munkaterv határozza meg augusztus 15-31. között. Igazolt akadályoztatás esetén ettől el lehet térni. 3.2. A vizsga nem ismételhető meg. Igazolatlan távolmaradás vagy a vizsga indokolatlan félbehagyása évismétlést von maga után. 3.3. Normál tantervű osztályból emelt szintűbe intézményvezetői engedéllyel letett, legalább 4-es eredményű különbözeti vizsga után lehet átkerülni. 3.4. Sikeres írásbeli esetén a szóbeli feladattól a szülő előzetes hozzájárulásával el lehet tekinteni.

XIII. A tanulók jutalmazásának elvei, formái; fegyelmező intézkedések 35

1. A tanulók jutalmazása 1.1. A jutalmazás feltétele az iskola bármely tevékenységi területén nyújtott folyamatosan kiemelkedő egyéni és közösségi teljesítmény. 2. A jutalmazás formái 2.1. Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: – szaktanári – osztályfőnöki – intézményvezetői – nevelőtestületi – iskolaközösség előtti 2.2. A jutalmazás rendszerében megállapított fokozatok ismételhetők és át is léphetők. 2.3. A kiemelkedő tanulmányi és sport teljesítményt nyújtó tanulók részére (egy alsó tagozatos és egy felső tagozatos) évente átadásra kerül a ,Jó tanuló, jó sportoló" kitüntető cím. A jutalom odaítélésére a TÓCÓS ISK SZMSZ-ében foglaltaknak megfelelően kerül sor. 2.4. A jutalmazás általános formái: oklevél, könyv, emléktárgy, jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás, vándorserleg. 2.5. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmakról – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. 2.6. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az év ifjú alkotója az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 2.7. A dicséretről és jutalmakról a szülőt az ellenőrzőben tájékoztatni kell. 3. Fegyelmi intézkedések 3.1. Az a tanuló, aki kötelességét enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. 3.2. Az intézkedésnél figyelembe kell venni az eset súlyát, a tanuló körülményeit, korábbi magatartását. 3.3. A büntetési fokozatra a szaktanár, illetve az osztályfőnök tesz javaslatot az elkövetett vétség vagy a személyiségértékelő füzet bejegyzései alapján. 3.4. Fegyelmező intézkedések:

szaktanári figyelmeztetés osztályközösség előtti figyelmeztetés

36

osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intő osztályfőnöki rovó intézményvezetői figyelmeztetés nevelőtestületi figyelmeztetés 3.5. A fokozatok indokolt esetben átugorhatók. Azonos értékű büntetés és dicséret a magatartás értékelésénél kiegyenlítik egymást. A büntetés az osztályfőnök javaslata alapján törölhető. 3.6. Az írásbeli intézkedéseket az ellenőrzőben a szülővel láttamoztatni kell. 4.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

5. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

37

 A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mély-

38

ségben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 7. A tanuló által okozott károk megtérítése a köznevelési törvény 59. §-ának rendelkezései alapján történik. 8. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

XIV. Gyermekvédelmi tevékenység 1. A gyermekvédelmi feladat ellátása 1.1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatát a Munkaterv mellékletét képező Gyermek- és ifjúságvédelmi Program alapján látja el. 1.2. A gyermekvédelmi felelősi munkát a pszichológusokkal és az osztályfőnökökkel együttműködve a szociálpedagógusok látják el. 1.3. Az intézményvezető illetve az alsós és a felsős intézményvezető-helyettes felelős a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező esetén a gyermekjóléti szolgálattal illetve a gyámhatósággal való kapcsolat felvételéért, szükség esetén a jegyző tájékoztatásáért.

39

1.4. Az osztályfőnökök feladata a gyerekeket veszélyeztető tényezők megismertetéséért a tanulókkal és a szülőkkel, veszélyeztető tényezők fennállása esetén a kapcsolatfelvétel a szociálpedagógussal. 1.5. A tanulók esélyegyenlőségének biztosítását tartalmazó intézkedéseket a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv tartalmazza. 2. A nevelési tanácsadáson, illetve az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételre kötelezés szabályai 2.1. Ha a tanuló olyan magatartást tanúsít, amely nem vagy nehezen egyeztethető össze az iskola közösségi tevékenységével, a tanórai foglalkozások rendjével, a szülőt az iskola kötelezheti arra, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, illetve biztosítsa az iskolapszichológiai vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételt. 2.2. A részvételre kötelezésről az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület átruházott jogkörében eljárva öt tagú „ad hoc” bizottság dönt, amelynek tagjai az osztályfőnökök, a szociálpedagógus, a pszichológus, a tanuló évfolyamát felügyelő intézményvezetőhelyettes és az intézményvezető. A bizottság elnöke az intézményvezető, aki a bizottsági döntésekről beszámol a nevelőtestületnek. 2.3. A döntés előtt az osztályfőnök egyeztetést kezdeményez a szülővel, megpróbálva feltárni azokat az okokat, amelyekre visszavezethető a tanulói magatartás. 2.4. A részvételre kötelezésről az iskola határozatban értesíti a szülőt. A határozatban közölni kell a megjelenési kötelezettség időpontját. 2.5. Ha a szülő neki felróható okból nem veszi figyelembe, vagy nem képes teljesíteni az iskola határozatát, az iskolának a jegyző segítségét kell kérni.

XV. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ell átása 1. Tanévenként külön meghatározott időpontban heti 2 alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére. 2. Az iskola tanulói a jogszabályban előírt szűréseken, vizsgálatokon (fogászat, tüdőszűrő, szemészet, tanulók fizikai állapotának mérése, továbbtanuláshoz kapcsolódó vizsgálatok) az iskolai orvosi és a fogorvosi rendelőben valamint a városi szakrendelőkben vesznek részt. 3. A szűréseket, vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell megszervezni, hogy a jogszabályban egy tanulócsoportra előírt 10 tanórás keretet lehetőleg ne lépje túl. 4. A VESZ Kht-val a kapcsolatot az intézményvezető tartja. A házi és a városi szakrendelésen végzett vizsgálatok koordinálása az iskolatitkár feladata. A tanulók kísérését az osztályfőnökök és a pedagógiai asszisztensek látják el.

40

XVI. Intézményi védő - óvó előírások 1. Általános szabályok 1.1. Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, a baleseti veszélyt elhárítsa, baleset bekövetkezése esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. 1.2. Az iskola e feladattal megbízott intézményvezető-helyettese az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. 1.3. Az iskola minden alkalmazottjának és diákjának ismernie kell a munkabiztonsági szabályzat, a tűzriadó terv és utasítás rendelkezéseit. 1.4. Rendkívüli esemény (tűzriadó, bombariadó, baleset, természeti katasztrófa) során az épület kiürítését a tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. 1.5. Intézkedés bombariadó esetén: A telefonon történt rosszakaratú bejelentést követően az üzenetet átvevő személy köteles azonnal a rendőrséget értesíteni, valamint az iskola vezetőjét, távollétében valamelyik intézményvezető-helyettest tájékoztatni az eseményekről. A rendőrséget az intézmény egy másik készülékén kell felhívnia - a rendőrségi nyomozás érdekében - csak így tud visszakövetkeztetni a hívott félre. A rosszakaratú bejelentést követően azonnal ki kell üríteni az összes épület: a főépületet, a tornacsarnokot, a főzőkonyhát, a számítástechnika termet a nyelvi tantermet, fizika - kémia előadókat, a mozit és a könyvtárat. Az osztályokat tanítási óra esetén az intézményvezető, illetve a helyettesek által felkért személy értesíti. Az órát tartó nevelő köteles azonnal az iskola előtti térre vinni a tanulókat. A tantermek ajtajait nyitva kell hagyni. Az óraközi szünetben érkezett bejelentés esetén a folyosóügyeletes nevelőknek kell gondoskodniuk az épület kiürítéséről. A folyosóügyeletes nevelőket szintén az intézmény vezetője vagy a helyettesek által megbízott személy értesíti. Az iskola dolgozóit (a takarítókat, karbantartókat, konyhai dolgozókat, szükség esetén az iskolaorvost) az iskolatitkár köteles értesíteni. Amennyiben a munka- és tűzvédelmi felelős az intézményben tartózkodik, (távollétében az illetékes intézményvezető-helyettes) köteles meggyőződni arról, hogy az épületet a legrövidebb időn belül mindenki elhagyta-e.

41

A vezetők egyéb intézkedési kötelezettségei: Az intézményben tartózkodó vezető a legrövidebb időn belül köteles a fenntartót és az üzemeltetőt telefonon, majd írásban értesíteni a bombariadó fontosabb eseményeiről. A telefon szolgáltatótól a rosszakaratú hívás visszakeresését kéri, szükség esetén egy időszakra megrendeli annak rögzítését. Ezzel a rendőrségi nyomozást segítheti. Az intézmény vezetője az intézményen belül, a nevelőtestület tagjainak segítségével a tanulók körében igyekszik tájékozódni a bombariadó okáról, szükség esetén rendkívüli iskolagyűlést hív össze. 2. A balesetek megelőzése 2.1. A pedagógiai program alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságával és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. 2.2. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon és az ügyelet során kötelesek a rájuk bízott tanulókkal a rendet és a balesetmegelőzési szabályokat betartani. 2.3. Osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a baleset megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: – Tanulmányi kirándulások, túrák előtt. – Rendkívüli események után. – Szünidők előtt. – Tanév megkezdésekor. 2.3.1. Az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét. 2.4. A tanulók számára megtartott balesetvédelmi oktatás témáját és az ismertetés időpontját (lehetőleg az első tanítási óra) az osztálynaplóba be kell jegyezni, és külön jelenléti íven a tanulók aláírásukkal igazolják a részvételt. A hiányzó tanulók számára az iskolában való megjelenést követő 3 napon belül az oktatást pótolni kell. 3. Teendők baleset bekövetkezésekor 3.1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: – a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívni, – a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, – minden tanulói balesetet, sérülést azonnal jelentenie kell az iskola vezetőjének (helyettesének). 3.2. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola vezetőjének ki kell vizsgálnia. A részletes teendőket a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet tartalmazza.!

42

XVII. A tankönyvellátás rendje 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. 2. A tankönyv megrendelést és az iskolai tankönyvterjesztést az e feladattal megbízott személy végzi. A megbízásnak tartalmazni kell az elvégzendő feladatot, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét és a felelős díjazásának módját és mértékét. 3. A Szülői Szervezet állást foglal abban a kérdésben, melyik a legmagasabb beszerzési ár, amely felett a tankönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusnak. 4. A tankönyvjegyzékből az iskola pedagógiai programja alapján a szakmai munkaközösségek választják ki a megrendelendő tankönyveket. 5. A tankönyvellátás itt nem szabályozott rendjéről az iskola tankönyvterjesztési rendje külön rendelkezik.

XVIII. Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 1. A szociális támogatások odaítélésének mértékéről, illetve a támogatandók köréről a szociálpedagógusok és az osztályfőnök javaslata alapján, az Szülői Szervezet véleményének kikérése után az iskolavezetőség dönt. 2. A szociális támogatások odaítélésének szempontjai: – a családok jövedelmi viszonyai – családszerkezet – vagyoni helyzet 3. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a Szülői Szervezet dönt. Amennyiben e támogatásnál a szociális elvek döntenek, az előző pontban megfogalmazott szempontokat kell figyelembe venni.

XIX. Közérdekű igényérvényesítés 1. A közérdekű igényérvényesítés részletes eljárásrendjét az iskola minőségirányítási programja tartalmazza. 2. Ha a közérdekű igénybejelentés alaposnak bizonyul, az iskola vezetőjének gondoskodni kell  a jogszerű, illetve a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról  a szükséges intézkedések megtételéről  a feltárt hibák okainak megszüntetéséről  az okozott sérelem orvoslásáról  indokolt esetben felelősségre vonás kezdeményezéséről

43

3. Ha az igénybejelentésben jelzett probléma megoldása meghaladja az iskola jogkörét, a bejelentést tovább kell küldeni a fenntartónak, illetve az illetékes szervnek.

XX.

Eszközhasználati (térítési) díj befizetése, visszafizetése

1. Az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulók eszközhasználati (térítési) díjat fizetnek. A díj összege a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül megállapításra. Az eszközhasználati (térítési) díjat félévenként, indokolt esetben adott engedély alapján minden hónap 10. napjáig az iskolatitkárnál kell befizetni. 2. A tanulói jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy szünetelése esetén a többletbefizetés visszatérítéséről a megszűnést vagy szünetelést követő 30 napon belül az illetékes intézményvezető-helyettes intézkedik.

XXI. Az iskolai hagyományok ápolása 1. Iskolai hagyományaink a múlt értékeinek megőrzését és továbbvitelét szolgálják. A hagyományok ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Emléknapok  Aradi vértanúk napja – október 6.  Az 1956-os forradalom és szabadságharc napja – október 23.  Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak napja – február 25.  Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc – március 15.  A holokauszt áldozatainak napja – április 16.  Nemzeti Összetartozás Napja – június 4. 2. Az intézményi szintű kiemelt ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező. 3. Az iskola hagyományrendszerét a pedagógiai program részletesen tartalmazza. 4.

Az iskola évente 3 alkalommal iskolaújságot jelentet meg valamint honlapot működtet.

XXII. Záró rendelkezések 1. Jelen SZMSZ módosítása csak nevelőtestületi határozattal a záradékban jelzett közösségek véleményének kikérésével. 2. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák (szabályzatok: belső ellenőrzési, adatvédelmi, irattári és

44

iratkezelési, tűz és balesetvédelmi, leltározási, selejtezési, diákigazolvány-kezelési, továbbképzési, tankönyvellátási, katasztrófavédelmi, ISK szervezeti és működési szabályzat; esélyegyenlőségi terv, közoktatási esélyegyenlőségi terv). 3. Az SZMSZ egy-egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az iskola minden szervezeti egységében, a könyvtár dokumentum gyűjteményében és közzé kell tenni az iskola honlapján. 4. A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az iskola 2008. december 18-án elfogadott SZMSZ-e.

D e b r e c e n, 2014. augusztus 28.

Rózsavölgyi Gáborné intézményvezető

45

1. sz melléklet

Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény CCXXXII. 2013 –as törvény a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

46



 

Az iskolai könyvtárból a………..-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 20….. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám

Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 4. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)  a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 5. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:

47

1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

48