BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT IBRÁNYI TANKERÜLET 147004

BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

BUJ

2015.

Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS TANTERV BUJ

BEVEZETÉS „Minekünk is mozdulnunk kell, akár akarjuk, akár nem, s nehogy hátrafelé nyomtassunk, lépjünk inkább előre." Széchenyi István Tisztelettel köszöntöm a kedves olvasót a fenti mottó szellemében, mint a BUJI ÁLTALÁNOS ISKOLA igazgatója. Ön az intézmény pedagógiai programját tartja a kezében. Iskolánk az ország északkeleti részén, egy 2300 lelkes településen, Bujon található. A község első említése a történelemben az 1327. évre vezethető vissza "BULY" néven. Az elemi oktatás kezdete az 1890-es évekre nyúlik vissza, amikor az iskolaköteles gyerekek felekezetenként jártak iskolába (görög, református, katolikus). Az államosítás után, 1948-tól beszélhetünk nyolcosztályos képzésről. Helyi programunkban a sajátosságok, hagyományok, szokások fogalmazódnak meg, amelyek nálunk érvényesek, és a szülők, mint iskolahasználók számára is fontosak. A helyi program megírásánál szem előtt tartottuk azt, hogy nevelési célkitűzéseinket, elveinket összhangba hozzuk környezetünk elvárásaival, lehetőségeivel is. Nevelőmunkánkban igazodunk az élet változásaihoz, fejlődéséhez. Innovációra törekszünk, nyitottak és érdeklődőek vagyunk a korszerű pedagógiai kezdeményezések iránt. Ilyen indíttatásból vettünk és jelenleg is veszünk részt a TÁMOP-3.1.4-08/2. és TÁMOP3.1.4.12/2. jelű pályázati folyamatokban. Az új eljárásokat megismerve, azokat beépítettük a nevelési programunkba, a helyi lehetőségekhez igazítva. Iskolánk 1990-től egy új épületkomplexumban folytatja az oktató-nevelő munka korszerű tárgyi feltételek és jó szakos ellátottság közepette. 2002-ben 21. századi Európa Uniós segítséggel modern, akadálymentes épületrészt vehettünk birtokba, ahol 3 tanterem, 1 korszerű informatika szaktanterem és egy SNI tanulók oktatását biztosító kisterem van. A Nyíregyházához való közelség (20 km) egy sor pozitívum mellett hátrányokkal is jár. Állandó kihívást jelent az oktatás számára a minőség magas szinten tartása annak érdekében, hogy tehetségeinket ne szívják el a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok. Ugyanakkor a jó képességűek mellett számolnunk kell a mintegy 40 %-os arányú cigány tanulók jelenlétével, illetve a munkanélküliség következtében megjelenő hátrányos helyzetű családok gyermekeivel. A településünkön iskoláskorúvá cseperedők alapfokú oktatását-nevelését végezzük felvételi szelektálás nélkül. A képességek sokfélék, így a minimumszint elérését, ill. a tehetséggondozást kis- vagy homogéncsoportos formákban valósítjuk meg, hogy azonos esélyegyenlőséggel bírjanak a mi tanítványaink más települések tanulóival szemben. Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése a pedagógia és társtudományai által feltárt módon, hangsúlyozva a kötelességek és a jogok egyensúlyának, valamint az egyén és a közösség egymásra utaltságának fontosságát. A gyermekek terhelésében bekövetkező változás - mely a mennyiségi szemléletet kiiktatva gátat szab a túlterhelő tananyaghalmaznak - lehetővé teszi a tanórai történések élményszerűbbé tételét, a kreativitás, a felfedezés, és a tévedés kijavításának a lehetőségét. Törekszünk arra, hogy időt biztosítsunk a pihenésre, a gondolatok érlelődésére, a barátságok fenntartására, vidám gyermeki viselkedés feltételeinek kialakulására.

2


A tanítási - tanulási folyamat az iskolai tevékenység lényege, amely elvezet az egyéntől és környezetétől függő teljesítményig. A pedagógiai programunk e folyamat tartalmáról, tervezéséről, szervezéséről szól, melyet áthat a gyermekközpontú szemléletmód. Pedagógiai tevékenységünk során a pluralista világnézeti felfogást követjük. Ez lehetővé teszi, hogy higgyünk önmagunkban, embertársainkban, kapcsolatainkban, alkotásainkban, és ez az alapja konfliktusaink sikeres megoldásának, reményeinknek. Fontos az esélyegyenlőség biztosítása a fogyatékkal élők, roma emberek, hátrányos szociális légkörben levők számára. Alapelvünk a „Nem diszkriminál, mindenkit egyenlően kezel, mindenki felé nyitottnak lenni.” 1992-ben indítottuk először a számítástechnika oktatását harmadik évfolyamtól felmenő rendszerben. Azóta számos sikert értünk el az országos és megyei számítástechnikai versenyeken. Rendelkezünk a megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel ahhoz, hogy igény szerint biztosítsuk a tantárgy emelt szintű oktatását. Másik sikerorientált terület a sport. Lány- és fiúkézilabda, labdarúgás sportágak. Kötelező idegen nyelvként angol nyelvet tanulnak diákjaink. 6-7-8. évfolyamokban heti 1 óra tehetséggondozás folyik, mellyel célunk az alapfokú nyelvvizsga szintjéig eljuttatni végzős diákjainkat. 2007-től már a harmadik COMENIUS nemzetközi kapcsolatokat elősegítő pályázatnak vagyunk a kedvezményezettje, melyeket a Tempus Közalapítványtól nyertünk. Tanítványaink, tanáraink díjtalanul eljuthatnak Európa számos országába, műveltségük, látókörük, angol nyelvi tudásuk mélyül ez által. Megváltozott képességű – SNI - tanulók részére részben integrált - rehabilitációs oktatást biztosítunk. A foglalkozások egy része normál, másik része integrált keretekben zajlanak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (IPR) integrációs oktatásban vesznek részt. Pedagógusaink sokszínű szakmai végzettsége folytán számos tanórai és tanórán kívüli tevékenységet tudunk kínálni tanítványaink számára. (részletesebb felsorolás a tantervi órakeretben) Tanórán kívüli tevékenységeink sorában elsőként a 2003-tól működő alapfokú művészeti oktatást kell említenünk. 2007-ben minősítő eljárás során „Kiválóra minősített alapfokú művészeti oktatási intézmény” címet nyertük el az országos szakmai zsűritől. Három tanszakon – zene (furulya, zongora), szín- és bábművészet, képző- és iparművészet - foglalkozhatnak tanítványaink. Szakköri formában működtetjük az énekkart, a néptánc és moderntánc köröket TÁMOP_3.1.4-12/2-2012-1252. jelű „Tudatosabb egészséges életmóddal Európába” elnevezésű pályázat adta lehetőségek. 2013 szeptemberétől bevezettük az egész napos iskolai oktatást, melynek keretein belül az egyéni képességek kibontakoztatására nyílik lehetőségünk (tehetséggondozás, felzárkóztatás). Egyéb szabadidős foglalkozások: DSE (szakosztályai: lány, fiú kézilabda, futball); Úszásoktatás – tanévenként 1-2 tanfolyam, ill. a mindennapos testnevelés keretén belül. Tagja vagyunk a térséget tömörítő Rétközi Iskolaszövetségnek. Szakmai konzultációkat, regionális tanulmányi és sport versenyeket szervezünk, vagy részt vevőivé válunk. Nevelőink száma 20 fő pedagógus - 15 nő és 5 férfi. Átlagéletkorunk 45 év. Szakos ellátottságunk minden igényt kielégítő – kötelező tanóra, szabadidős, sport tevékenység, művészeti iskolai képzés tekintetében is. Valljuk, hogy a pedagógusok teljesítménye, tapasztalata, vállalkozási, továbbképzésre irányuló készsége az intézmény létének alapja. Ennek tükrében számos több diplomás kollégánk van: 4 pedagógus szakvizsgázott,8 egyetemet végzett, 12 fő ECDL modulokkal, 17 fő IKT tanfolyammal rendelkezik. Mindezeken túl folyamatosan veszünk részt továbbképzéseken, így szerezve meg az alapos, átfogó és korszerű szaktudományos

3


és szaktárgyi tudást. Munkánk gördülékenységét eredményezi az a tény, hogy nem jellemző a fluktuáció, nevelőink helyben telepedtek le. Az iskola pszichés klímáját a vezetők és pedagógusok, valamint a pedagógusok egymás közötti magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a kiváló szakmai felkészültség, azzal együtt, hogy jól, érdekesen, logikusan tanítsunk. Iskolánkban tanítók felelőssége etikai kategória, ezért fejlesztjük, képezzük magunkat, mert csak ebben a mértékben vagyunk képesek hatni környezetünkre. Elkötelezettségünket jelzi hivatásunk iránt az a tény, és a dolgozók egybehangzó akaratával építettük ki a minőségbiztosítás folyamatát, a COMENIUS I. modellt. 2005/06-os tanévtől minőségfejlesztési munkánkat az IMIP alapján végeztük a 2012/13-as tanév végéig. 2013. január 1-től változott az intézmény fenntartója – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (1055 Budapest, Nádor u. 32.) állami, szakmai irányítása alá tartozunk. Tankerületünk az Ibrányi Tankerület (4484 Ibrány, Hősök tere 3.). Reméljük, hogy rövid bevezetőnk felkeltette érdeklődését olyannyira, hogy szívesen áttanulmányozza a pedagógiai munkát részletező fejezeteket is.

Buj, 2015. december 12.

A nevelőtestület nevében:

Munkácsiné Kolozsi Katalin igazgató

4


Tartalom BEVEZETÉS.............................................................................................................. 2 1. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök ................................................ 10 1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ............... 10 1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: ........................ 19 1.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai: ............... 21 1.4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ................................................. 22 1.4.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka szervezési eljárásai .......... 22 1.4.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai: ........ 22 1.5. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei: ............... 25 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................... 26 2.1. Nyomon követés és dokumentálása .............................................................. 28 3. Közösségfejlesztés................................................................................................ 28 3.1. A közösségfejlesztés színterei az iskolán belül: ........................................... 29 3.2. Közösségfejlesztési feladatok: ...................................................................... 29 3.2.1.Szociális kompetencia fejlesztése: .......................................................... 29 3.2.2. Kooperatív, IPR tanulásszervezés: ......................................................... 29 3.2.3. Alsó tagozat: ........................................................................................... 30 3.2.4. Felső tagozat:.......................................................................................... 30 3.3. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ........................................ 30 3.3.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok ............................................ 30 3.3.2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) ............................................................ 30 3.4. A diákönkormányzat szervezete.................................................................... 31 3.4.1. A diákönkormányzat jogai ..................................................................... 31 3.4.2. A diákönkormányzat működési feltételei............................................... 32 3.4.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás............... 32 3.4.4. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának rendje és formái, tájékoztatásuk formái ....................................................................................... 32 3.4.5. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák ........................................ 32 3.5. Az osztályfőnökök kiemelt feladatai, kötelességei és jogai .......................... 33 4. Az iskola képzési rendje ....................................................................................... 35 4.1. Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai: .................................. 35 4.2. Képzési célok, feladatok: .............................................................................. 35 4.3. Egész napos oktatás/Iskolaotthonos oktatás ................................................. 36 4.4. Az oktatás szervezeti keretei: ........................................................................ 38 4.5. Tanulói jogviszony ........................................................................................ 39 4.5.1.Belépés az l. osztályba: ........................................................................... 39 4.5.2.Egyéb eljárások: ...................................................................................... 39 4.5.3.A tanulói jogviszony megszűnése: .......................................................... 40 5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek.............. 40 5


5.1. A tehetség néhány jellemzője: ...................................................................... 40 5.2. Miről ismerhetjük fel a tehetséges gyereket? ................................................ 41 5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák: ............ 41 5.4. A csoportbontás okai, elvei ........................................................................... 42 6. Gyermek és ifjúságvédelem ................................................................................. 43 6.1. Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége .................................. 43 6.1.1. Feladataink: ............................................................................................ 43 6.1.2. Állandó feladatok: .................................................................................. 43 6.1.3. Önálló feladatok: .................................................................................... 44 6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...................................................................................................... 44 6.3. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: ....... 45 6.4. A szociális hátrányok enyhítését az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló tevékenységek: ..................................................................................................... 47 6.4.1 Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű roma, fogyatékos gyerekek esetében: ................................................ 47 6.4.2 Rövid helyzetelemzés:............................................................................. 47 7. Az iskola hagyományainak rendszere .................................................................. 49 7.1. Szervezeti hagyományok: ............................................................................. 49 7.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok ............................................................................................................... 49 7.2.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai............................................ 49 7.2.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ........... 49 7.2.3 A hagyományápolás külsőségei .............................................................. 50 7.2.4 Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények még az alábbiak: ........................................................................................................... 50 7.3. Tantárgyi hagyományok:............................................................................... 50 7.4. Iskolatörténeti hagyományok: ....................................................................... 51 7.5. Külső kapcsolatok hagyományai: ................................................................. 51 7.5.1. Óvodával: ............................................................................................... 51 7.5.2. Általános iskolákkal: .............................................................................. 51 7.5.3. Egyházakkal: .......................................................................................... 52 7.5.4. Középfokú intézményekkel:................................................................... 52 7.5.5. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái: ................... 52 7.5.6. Intézményi Tanács.................................................................................. 52 7.5.7. Nemzetközi kapcsolatok: ....................................................................... 52 7.5.8.Helyi Önkormányzat: .............................................................................. 52 7. 6. A szülőkkel való kapcsolattartás .................................................................. 52 8. Egészségnevelés, egészségfejlesztés .................................................................... 54 8.1 Bűnmegelőzés ................................................................................................ 55 6


8.2. Környezeti nevelés ........................................................................................ 56 8.3. Egészségnevelési programról általában ........................................................ 58 8.3.1. Legfontosabb alapelveink: ..................................................................... 58 8.3.2. Az alapelvek megvalósítását segítő programok: ................................ 58 8.4. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: .............................................. 59 8.5. Drog prevenciós stratégia .............................................................................. 60 9. Környezeti nevelés program................................................................................. 61 9.1. Helyzetelemzés.............................................................................................. 61 9.1.1. A környezeti nevelés színterei iskolánkban ........................................... 61 9. 2. Erőforrások ................................................................................................... 62 9.2.1. Nem anyagi erőforrások ......................................................................... 62 9.2.2. Anyagi erőforrások ................................................................................. 63 9.3. Alapelvek, jövőkép, célok ............................................................................. 63 9.3.1. Alapelvek, jövőkép................................................................................. 63 9.3.2. Konkrét célok ......................................................................................... 64 9.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ........................................................... 65 9.5. Módszerek ..................................................................................................... 65 9.6. Taneszközök .................................................................................................. 65 9.7. Kommunikáció .............................................................................................. 65 9.8. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés nyomon követése ... 66 9.9. Minőségfejlesztés .......................................................................................... 66 9.10. Továbbképzés .............................................................................................. 66 10. Erőszakmentes konfliktuskezelés....................................................................... 66 10.1. Eljárások az erőszakmentes konfliktuskezeléshez ...................................... 67 11. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok .................................... 67 11.1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: .............................................. 69 11.2. Módszertani elemek: ................................................................................... 70 12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....................................................................................................................... 70 12.1. Az ismeretek számonkérésének alapelvei ................................................... 71 12.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei ...................................................................................................... 71 12.3. Az ismeretek ellenőrzése, számonkérése .................................................... 71 12.4. Eredményességi mutatók nyilvántartása ..................................................... 72 13. Az önálló gyakorló feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata .......................... 72 14. Az értelmi fogyatékos, gyengén látó, hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei .......................................................................................................................... 73 14.1. Az értelmi fogyatékos tanulók .................................................................... 73 14.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése ............................ 74 14.2.1 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló ...................................................... 74 7


14.2.2 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői ........................................................................................................... 74 14.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai .................................................................... 74 14.4. Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése .............................................................................................................................. 75 14.5 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció ...................... 75 14.6. A látássérült (alig látó, gyengén látó), hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei ............................................................................................... 76 14.7. Többségi iskolában történő együttnevelés: ................................................. 76 15. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatás: cigány kisebbségi oktatás ............. 79 16. Iskolahasználók az iskolai közéletben ............................................................... 81 17. Személyi feltételek ............................................................................................. 83 17.1. Szakmai közösségek .................................................................................... 83 17.2. Tantestületünk névsora, a szakok, egyéb végzettségek feltüntetésével: ..... 85 18. A tanítás infrastruktúrája .................................................................................... 86 Vegyes rendelkezések .......................................................................................... 86 II. rész: HELYI TANTERV ..................................................................................... 88 1. Egyetemleges közösségfejlesztési követelmények a tanított tantárgyak körében ................................................................................................................. 88 2. Helyi tantervi specialitások: ............................................................................. 89 2.1. Kompetencia területek............................................................................... 89 3. A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete 2013. szeptember 1jétől felmenő rendszerben .................................................................................... 90 4. Új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint.(teljes kifutási idő 2020-ig) .......................................................................................................... 91 5. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................... 92 6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei .......................................................... 93 7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere ............................................................................................................... 94 7.1.Tanulói értékelés ........................................................................................ 94 7.2. A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi előmenetel értékelésének, minősítésének követelményei és formái .......................................................... 95 7.3. A tanulmányi előmenetelt kifejező tudás, mely vonatkozik a tanórák, szabadon tervezhető és nem kötelező tanórák tantárgyaira egyaránt: ............. 97 7.4. Értékelés az első és második félévkor:...................................................... 98 7.5. A választott programcsomag megfeleltetése a tanulók értékelésével ....... 98 8. Közlekedésre nevelés ....................................................................................... 99 9. HETES ÓRATERV A 2013/2014. TANÉVBEN .......................................... 101 10. A mindennapi testnevelés és testedzés megvalósítása ................................. 102 10.1. Iskolánk feltételei: ................................................................................. 102 8


10.2. Szervezeti keretek: ................................................................................ 103 10.3. A mindennapos testedzést elősegítő kezdeményezések: ...................... 104 11. Fizikai erőnlét mérése .................................................................................. 104 12. A TÁMOP pályázat fenntartási kötelezettségeinek óraterve: ...................... 105

9


1. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök 1.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A Buji II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapfeladata az, hogy minden értelmileg ép gyereket juttasson el egy bizonyos szintig ismeretanyagban, készségekben, képességekben, alkalmassá kell tenni a tanulmányok folytatására, a társadalmi munkamegosztásban való későbbi bekapcsolódásra, a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése, és a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Feladatunk továbbá az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Ezt az alapfeladatát nyolc évfolyamos iskolaszerkezet biztosítja. Célunk, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatását. Ezáltal hozzájárulunk ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék — a haza felelős polgárává váljék; — kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; — megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában; — törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; — legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; — képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; — megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; — tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. A fentiekből fakadó alapelvek:  

 

Kiemelten kezeljük az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartjuk azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A tanulók magatartásának kialakításában törekszünk a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletére, az erőszakmentességre. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásaink. Intézményünkben társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétel. Nevelési elvünk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.  A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkedjenek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módjával a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés

10




    

       

  

megkülönböztetésének eseteivel, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.; Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építjük fel, terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgáljuk. Alkotó pedagógiai klímát teremtünk, melynek fő célja a tanulás, tanítás eredményessége. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, SNI tanulók integrált oktatásához. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.

11


      

 



  



Fejlesztjük intézményünk, pedagógusaink, tanulóink informatikai kultúráját. Az egyéni adottságokat és a tanulók állapotát (fizikai, érzelmi) figyelembe véve alakítjuk ki tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét és ennek függvényében tervezzük mindennapi munkánkat. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával elősegítjük, támogatjuk a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését, ösztönözzük a tanulók egymás közti interakcióit, kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. A helyi tanterv rendszerét, az osztályfőnöki témakörök, s a modulok illeszkedését, a tanmeneteket és egyéb dokumentumokat kompetencia alapú oktatás gyakorlatának megfelelően alakítjuk. Valamennyi pedagógus felkészül rá, és részt vesz a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló módszertani kultúra elterjesztésében, továbbá vállalkozik a korszerű digitális eszközök alkalmazására az iskola életének minden területén. Saját műveltségterületének, tantárgyának tananyagába, illetve kompetencia alapú követelményrendszerébe beépíti a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló tevékenységeket és módszereket. A tanmenetekben a változtatás jogát a pedagógus fenntartja megfelelő szakmai indok alapján. Törekszünk a szülőkkel való együttműködésre, a gyermekek családi neveléséhez szükséges pedagógiai tanácsadásra, és megteremtjük azokat a fórumokat, ahol lehetővé válik a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere, és az eredményes együttműködés. Minden tanév tervezésekor elkészül az intézmény tevékenységeinek, terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösség terveivel. A beszámolók illeszkednek az intézményi önértékelés rendszeréhez, és tartalmazzák a tervek feladatainak eredményességét, melynek megállapításai alapján történik a következő tanév tervezésre. Ütemezésnél figyelembe vesszük a tanfelügyeleti ellenőrzés eredményeiről leszűrt tapasztalatokat, melyek tükrében intézkedési tervet készítünk éves és öt éves időtartamra.

Szakmai törekvések és várt eredmények:

12


-

az átdolgozott pedagógiai program és helyi tanterv alapján új tartalmak és eljárások alkalmazása, a pedagógiai gyakorlatban a kulcskompetenciák fejlesztése, a heterogén szocio- kulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában az esélyegyenlőség javítása érdekében a hatékony hátránykompenzálás megvalósítása.

A kompetencia alapú oktatás pedagógiai feltételrendszerének kialakítása A pedagógiai kultúra fejlesztése érdekében: nevelőtestületünk részt vett a TÁMOP 3.1.4.08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben című pályázati folyamatban. A projekt során megismerkedtünk a kooperatív tanulás-tanítási technikák, és más tanulásszervezési eljárások módszertanával, az IKT eszközök használatával. Társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben való alkalmazása a különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képesség- és tanulásfejlesztési célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. A kulcskompetenciák fejlesztésének célja:  a kompetencia-alapú oktatás elterjesztése, feltételrendszerének megteremtése intézményünkben,  újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése,  az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, képességek, készségek elsajátításának lehetőségét biztosítani a térség minden társadalmi csoportjának, rétegének, (különös tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra) amely csökkentheti esélyegyenlőtlenségüket, a foglakoztatási hátrányukat, s segítheti a társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódást,  támogatni az integrációs és inkluzív programok elterjedését, az egyéni képességeket és érdeklődést szem előtt tartó nevelési szemlélet meghonosítását, az ezt megvalósítani képes oktatási és képzési rendszereket, pályaorientációs programokat, IKT kompetenciák fejlesztését, hogy az érintettek munkaerő-piaci esélyei növekedjenek,  egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlatra való felkészülés, a kor színvonalán és eszközeivel tudást közvetíteni képes pedagógusok képzése,  cél egy olyan tanuló hálózat létrehozása, amely horizontálisan és vertikálisan is szervezett, tagjai részére biztosítja a megfelelő információ-áramlást, konzultációs lehetőséget.  digitális írástudás elterjesztése,  önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele. A kompetencia alapú oktatás implementációja

13


Az 5 éves fenntartási kötelezettség teljesítésének ütemezése a Helyi tanterv fejezet elején, az óratervhez kapcsolódva kerül beépítésre. A TÁMOP 3.1.4.08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben című pályázat keretén belül a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg:  Szociális és életviteli/ állampolgári kompetencia,  Matematikai kompetencia,  Szövegértés, szövegalkotási kompetencia,  Idegen nyelvi kompetencia. A már meglévő területek egészülnek ki a NAT által meghatározottakkal:  Természettudományos és technikai kompetencia,  Digitális kompetencia,  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,  A hatékony, önálló tanulás. A kompetencia alapú oktatás implementációját segítő célok ütemezése:  A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetenciaterülethez kapcsolódóan.  Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, -oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása (HH, HHH, SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése. Célok, indikátormutatók

teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %)

Implementáci ó éve 2009/2010

Fenntarthatóság

2010/201

2011/201

2012/201

2013/201

2014/201

1

2

3

4

5

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

5

10

15

15

15

15

+

+

+

+

+

+

25

25

25

25

25

25

14


A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

15


Feladat a fejlesztés helyes irányainak megtalálása A magyar közoktatás főbb gondjai Szelektív iskolarendszer Tanár központú módszertan Kanonisztikus tananyag kijelölés Központi tantervek Egységes módszertan Nagy és egyrétegű tananyag Ismeretátadás Aktív tanár- passzív tanuló Egyirányú kommunikáció A teljesség illúziója Szelekció és regráció Behatárolt tanulási környezet

A fejlesztés irányai Egységes, befogadó (komprehenzív) iskolarendszer Tanulóközpontú módszertan. Játékos tanulás. Pragmatikus, testre-szabott tananyag válogatás Helyi tantervek Differenciált módszertan, sokszínűségre törekvés Kevés és rétegzett tananyag Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, kompetencia alapú képzés Aktív tanár – aktív tanuló (megváltozott tanárszerep) Vertikális és horizontális információáramlás Reális teljesítés Integráció, infúzió Életközeli tanulási környezet kialakítása

Az iskolai kompetencia-fejlesztés koncepciója: - Az alapelvek, célok és feladatok kidolgozása minden kompetencia területre. - A tananyag kijelölése – lokalizálása, az egyes programelemek elhelyezése a tantárgyi struktúrában (tantárgyakhoz, műveltségi területekhez, osztályfőnöki programokba, modulokhoz, tanórán kívüli tevékenységekbe). - Időbeli elrendezése (epochák, modulok, projektek). - Fejlesztési eljárások és módszerek megválasztása (fejlettségi szintnek megfelelően). - A kompetenciafejlesztés komplex taneszköz-rendszerének alkalmazása: - programtanterv - tanulói eszközök - tanári eszközök - értékelő eszközök - modulok rendszere - digitális eszközök, informatikai fejlesztés A kompetencia fejlesztését támogató rendszer - külső továbbképzések (tanárok felkészítése) - belső továbbképzések (önképzés, benchmark) - mentorálás (program-karbantartás) - szaktanácsadás igénybe vétele

16


A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása - pedagógiai diagnosztika - tehetségazonosítás - tanulási stratégiák és módszerek megismerése - tanulási problémák felismerése (nehézségek, zavarok, akadályozottság) - részképesség-zavarok kiszűrése - a személyiség komplex megismerése Az alkalmazott mérés-értékelés, minőségbiztosítás iskolai rendszere - az értékelés elveinek kidolgozása - diagnosztikus (bemeneti) mérések, (pl. DIFER) - formatív (visszajelző, szabályozó) mérések - a tanulói fejlődés nyomon követése - szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés Módszertani elemek - tanulásszervezési javaslatok - tanórai differenciálás heterogén csoportban - kooperatív tanulás - tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat - a drámapedagógia eszközei - egyéni és csoportos projektmunka, témahét - műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás - átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanulás-tanítási folyamatba - infokommunikációs technikák elsajátítása és alkalmazása - tanulói értékelési technikák (önértékelési eljárások) gazdagítása - az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása A tanulni tanulás kognitív és affektív kompetenciájának fejlesztése - a tantárgyak közötti merev határrendszer feloldása (műveltségterület bontás nélküli tanítása) - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe - a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése, alkotó jellegű feladatok biztosítása - a tanuláshoz való viszony (attitűd) feltérképezése, a változások követése - a motivációs bázis megismerése és formálása - a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása (életkor-specifikusan), megkülönböztetett figyelmet kap az SNI tanulók személyiségének széles körű fejlesztése - a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése kíváncsiság - érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás - küzdőképesség, sikerorientáció – kudarckerülés

17


Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban leírt és képviselt értékekre, valamint a kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a Keret tantervben rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait erősítsék, és hatékonyabbá tegyék. Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett tananyag-kiválasztással, elrendezéssel. A kompetencia tehát az ismeretek alkalmazóképes elsajátításából, a tanultakhoz való viszony (attitűd) formálásából és a lehetséges mértékig kimunkált képességekből építkezik. A tananyag cselekvő feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolataik alakulását, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Végső célunk, hogy bátorító – megengedő tanári attitűddel megalapozzuk a jó kompetenciaérzésüket, pozitív énképüket és aktív cselekvési szándékukat. Mindez hozzájárul a boldogságélmény megéléséhez, amely a kiegyensúlyozott személyiségfejlődésük szempontjából elengedhetetlen. Az iskola jellegét meghatározó legfontosabb tényezőket figyelembe kell venni: A település (falu, beiskolázási körzet) jellemzői és oktatási hagyományai. A tanulók társadalmi tapasztalatai (a szocio-kulturális családi háttér). A tanulók gondolkodásának, teljesítményeinek fejlődési üteme. A tanulók pályairányultsága (továbbtanulási.szándék) A szülői igények (tantárgyi struktúra, szervezés, tanítási stílus, követelményszint). A szülők (a társadalmi mikrokörnyezet, a fenntartó) támogatási, részvételi készsége. A pedagógusok kényszermentes egyetértése (értékorientáció, nevelési-oktatási cél-feladatés követelményrendszer, kompetencia-fejlesztő eljárások és módszerek). Az iskola hagyományai, "bejáratott" profilja, és perspektívái. A fejlesztési elképzelések realitása és a megvalósítás objektív/szubjektív feltételeinek összhangja (adottságai, teherbírása).

18


1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam:  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  a nevelő tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezelje, az egyéni megértést elősegítő módon reagáljon rájuk;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket és kulcskompetenciákat fejlesszen;  segítse a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esély-egyenlőségét;  társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;  szeressék és óvják természeti környezetüket;  az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;  mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását kooperatív technikák alkalmazásával. Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam):  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek egyéni fejlesztését;  segítse az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;

19


         

        

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéletiés szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához;

20


    

alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket.

1.3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai: Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam):  a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése;  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen;  alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd) életközeli tanulási környezet kialakításával;  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;  alapozza meg a sokszínű tanulási szokásokat és módszereket;  támogassa az egyéni képességek kibontakozását;  az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;  biztosítsa a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárát;  a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;  tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;  a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam):  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;  az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;

21


           

tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók a tanulás támogatása érdekében kapjanak világos, egyértelmű, tárgyilagos, folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről iskolai tanulmányaik teljes időtartama alatt; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info- kommunikációs technikákat.

1.4. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka

1.4.1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka szervezési eljárásai    

a döntés előkészítési folyamat a jogszabályok ismertetésével, jogszabályi előírások szerint szakmai munkacsoportok bevonásával történik; a feladatok vállalása és kidolgozása egyének ill. munkacsoportok által történik- a szervezet működési rendszerének megfelelő módon- figyelembe véve az egyenlő teherviselést; dokumentumai: faliújság, jegyzőkönyv, weblap, havi munkaértekezletek, munkaközösségi megbeszélések, intézményvezető naptára; a tanév dokumentumai külön dossziéban öt évig megőrzésre kerülnek;

1.4.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai:    

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; Az intézmény nevelési- oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

22


    

      

 

 

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele (a tartalom, a tanulók előzetes tudása, motiváltsága, életkori sajátosságai, az oktatási környezet lehetőségei, korlátai stb.); az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;

23


   

a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába.

24


1.5. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka pedagógiai eszközei:       



  



Minden gyermek számára képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítunk. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők komplex figyelembe vétele, a szaktárgynak és a tanulási helyzetnek megfelelő változatos oktatási módszerek alkalmazása. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. A mentális képességeket céltudatosan fejlesztjük az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Az iskolai tanulás folyamatában a tevékenytetésre épülő tanulásszervezés, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, az önálló problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, és a tanultak alkalmazása érvényesül. Megismerjük és alkalmazzuk a kulcskompetenciák fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az infokommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazásával. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el; minden pedagógus céljainak megfelelően, változatosan választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket; a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk. A mérési és értékelési eredményeket felhasználjuk saját pedagógiai gyakorlatunkban; A belső mérések a munkaközösség vezetők irányításával történnek. Az eredményességi táblázatok összesítése után, az erősségeket és a fejlesztendő területeket a munkaközösségek határozzák meg. Ennek eredményét az év végi beszámolók tartalmazzák. Az országos kompetenciamérés eredményeinek áttanulmányozása munkaértekezleten a mérési koordinátor irányításával történik. Az intézkedési terv tartalmazza a fejlesztendő területeket. nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; A pedagógusok megosztják egymással alkalmazott módszertani tudásukat a tanítás- tanulás eredményessége érdekében (hospitálás, kéttanáros modell, munkaközösségi megbeszélés, havi munkaértekezlet, nevelői faliújság, web-lap). Az intézmény munkatársai számára folyamatosan biztosított (szóban, írásban vagy online csatornákon) a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Ennek rendjét az Intézmény belső kommunikációjának formái és szabályainak rendje tartalmazza, mely a HPP melléklete. A pedagógusok tehetséggondozás céljából saját online felületeket működtethetnek. a nevelési-oktatási eljárások pedagógiai eszközeit a kooperatív technikákkal ötvözzük: A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló; B: a tevékenység megszervezésének módszerei: csoportképzés, kooperatív feladatmegoldás, projektoktatás, témahét, követelés, megbízás, (ön)ellenőrzés, (ön)értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;

25


C: a magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát itt is meghatározhatjuk, de célszerű egy önálló fejezetben rögzíteni.) Milyen tevékenységet jutalmazunk, és milyen formákat használunk a jutalmazáshoz. l: Mit jutalmazunk? hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…) b.) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c.) gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését tehát három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Az emberbe az adottságok, mint diszpozíciók jelennek meg, melyek génjeiben, azok kódjában benne van. A környezeti hatások – társadalom, nevelőintézmények, család – befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és milyen mértékben és miképpen valósul meg. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók, a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása. Alkalmazott személyiségformáló funkciók: - a) szokásformáló eljárások: 1. a beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; együttműködés; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere); 2. a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének

26


módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere); - b) a példakép-eszménykép formálásának módszerei: 1. a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás); 2. a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből); - c) meggyőződés-formáló eljárások: 1. a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemzőmunkája); 2. a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere; drámapedagógiai, kooperatív módszerek). Nevelési stílusunk: Törekszünk az optimális kombinációra a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll, míg a legnegatívabb hatású erős kontroll és alacsony demokratizmus kombinációra. A nevelési folyamat sokdimenziós, a tekintélyelvűség, melegség, kontroll más fontos meghatározói is vannak, másrészt a tekintélyelvűségnek, a  szülői szeretetnek is igen sokféle megnyilvánulási formája létezik. A pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz. A nevelő személyisége: a nevelői szerep változik: ismeretközlő helyett facilitátorként lép fel (szervező, segítő). Alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés ( oktatás nevelő hatása) keretein belül.  pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. Minden pillanat nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban modellként hat, mint azonosulást felkínáló személy és példakép. Nemcsak az egyénekkel való bánásmódban, hanem a csoportfolyamatok kezelésében is jártasnak kell lennie. Az őt magát is erősen frusztráló szituációkban jó helyzetfelismerő, döntéshozó, konfliktuskezelő készségekről kell bizonyságot tennie, miközben fontos, hogy képes legyen az elfogadó, igazságos és szeretetteljes légkör biztosítására. A nevelő személyisége oly sokoldalúan fejlett, érett, minden tekintetben kifogástalan kell legyen, hogy sokak szerint a „jó tanár” meghatározása inkább tekinthető pozitív tulajdonságok felemelő gyűjteményének, mint valódi meghatározásnak. Bizonyos paradoxonok is nehezítik a meghatározást: egy tanár a nélkül is jó pedagógus. Lehet, hogy modellként szolgálna, hogy érzelmileg közel kerülne tanítványaihoz (főleg felsőbb osztályokban), s lehet akkor is modell, ha ismeretátadó munkája nem felel meg az általános követelményeknek. Sok elmélet szerint a pedagógia eredményességét nem lehet egyetlen személyiségmodellhez kapcsolni, inkább a felvállalt szerepek, a tanár attitűdje fogja meghatározni sikerességét, hiszen minden nevelő és növendék viszonyát a két fél együttes részvétele határoz meg, s azokat egyedileg kell kimunkálni. A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel a különleges bánásmódot igénylőknek: SNI, HHH, tehetséges tanulók – megfelelő, változatos módszereket alkalmazva széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat:

27


          

a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása, az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazásának lehetősége, a rendelkezésre álló tananyagok, eszközök- a digitális anyagok és eszközök is- ismerete, kritikus értékelése és megfelelő használata, az életkori sajátosságoknak megfelelően, igényes nyelvhasználat, a pedagógus módszertani kultúrájával összhangban lévő kérdéskultúra, a fogalmak pontos, következetes használata, a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségek kihasználása (szaktárgyi koncentráció) a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudás megléte, a tanulók más forrásokból szerzett tudásának felhasználása a pedagógiai munka során; a PDCA- ciklus nyomon követhetősége a nevelési- oktatási folyamatokban;

2.1. Nyomon követés és dokumentálása A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető:  DIFER 1- 4. évfolyamig (fejlesztési terv)  Szociometriai vizsgálat (szociogram)  Esetmegbeszélések - csoportos és egyéni (feljegyzés, jelenléti ív)  Rendkívüli szülő értekezletek  Fogadóórák (jelenléti ív)  Statisztikai lap (félévi, év végi)  DÖK-beszámoló A fejlesztés eredményének tükrében a pedagógusok szükség esetén korrekciót hajtanak végre. 3. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés ma már egyre szélesebb körben elfogadott, mint az emberek közügyekben való tevékenységét és részvételét fokozó módszer, amely megoldást keres a hátrányos területek felszín alatt rejtőző problémáira. A közösségfejlesztés, vagy közösségszervezés a közösségek kezdeményező és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van az egyes iskolai közösségeknek, a pedagógusoknak, mint közösségfejlesztőknek, akiknek bátorító-ösztönzőinformáló munkája segítheti, kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi formákat, erőforrásokat. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAM EGYIK CÉLKATEGÓRIÁJA. Ennek lényege a tevékeny közösség nevelőerejének tudatos, szakszerű kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében. Ez egy olyan folyamat, amely aktív dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét,

28


áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. 3.1. A közösségfejlesztés színterei az iskolán belül: - tantestület: - havi munkaértekezlet - alkalmankénti információcsere - technikai dolgozók: - alkalmankénti megbeszélés - alsó tagozat - (tanítók, gyerekek) - felső tagozat - (tanárok, tanulók) - szakmai munkaközösségek - évfolyamközösségek, osztályközösségek, művészeti csoportok - szakkörök, napközis/tanulószobás csoportok - diákönkormányzat - kapcsolatok a rendőrséggel és a polgárőrséggel - együttműködés pszichológus szakemberrel 3.2. Közösségfejlesztési feladatok:

3.2.1.Szociális kompetencia fejlesztése: - Konfliktuskezelés, együttműködő magatartás, empátia, egymásra figyelés, alkalmazkodó képesség fejlesztése. -Törekedjünk arra, hogy minden tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításában elengedhetetlenek. - Kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Legyen nyitott megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. (Comenius pályázat) – Különböző helyzetekben a helyes viselkedés tanulása, az utazás élménye és a környezetvédelem szem előtt tartása. - Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

3.2.2. Kooperatív, IPR tanulásszervezés: Az ember társas lény. A kisgyermek az iskolázás első éveiben inkább környezetének kiszolgáltatott, mintakövető. A kamasz számára a társakkal való jó viszony az érzelmi biztonságának egyik fő forrása. A kooperatív tanulás mindennek a figyelembevételét jelenti. A gyerek ilyenkor nem úgy tanul mintha csak a tanár lenne a tudás forrása (frontális oktatás), hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megtanuljanak. Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki köztük. A munka során mindenki véleményére szükség van ahhoz, hogy a csoport eredményeket érhessen el. Ezzel a módszerrel hozzászoktatják a diákot ahhoz, hogy az életük későbbi szakaszában is nyújtsanak segítséget egymásnak, és mindenkit hallgassanak meg mielőtt véleményt nyilvánítanak. Ez a módszer elősegíti az SNI tanulók integrált nevelését, a Hátrányos helyzetű, a Halmozottan hátrányos helyzetű diákok beilleszkedését, a többi tanuló általi elfogadását és befogadását a közösségbe.

29


3.2.3. Alsó tagozat: Alapfeladatok: óvoda-iskola átmenet, beilleszkedés, házirend, szokásrend, iskolai életmód szabályai, otthonos környezet, osztályközösség kiépítése, osztályszokások kialakítása (saját szabály) felelősrendszer kiépítése, szülőkkel való kapcsolattartás, szabadidős tevékenységek lehetőségei. Kiemelt feladatok: másság elfogadása, családias légkör megtartása, önkontroll - értékrend kialakítása, érzelemviláguk gazdagítása, tanulmányi versenyeken való részvétel. Fő fejlesztési irányok: szociális gondoskodás, szülők bevonása a közösség - osztály, évfolyam, tagozat munkáiba, iskolai hagyományok ápolása. Testi, lelki, szociális fejlesztést szolgáló programok: logopédus, utazó gyógypedagógus, védőnő, iskolaorvos, iskolafogász, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, kirándulások, nyílt napok, Rákóczi-hét, témahét, projekthetek, kapcsolat az óvodával, és az iskolában működő tanulócsoportokkal.

3.2.4. Felső tagozat: Alapfeladatok: Szervezési feladatok az osztályokban, átmenet a két tagozat között, a házirend ismertetése, felkészítés a középfokra. Kiemelt feladatok: A tanulói vélemények meghallgatása, a másság elfogadása, a jó tanárdiák viszony kialakítása, és erősítése, önkontroll továbbfejlesztése, nevelő-szülő-tanuló számára közösen elfogadott nevelési elvek kialakítása, a tanulmányi versenyeken való részvétel, - Kapcsolattartás a szülőkkel: szülői értekezlet, fogadó óra, nyílt nap, szülői kérdőívek. - Kapcsolattartás a védőnővel, iskolaorvosokkal Fő fejlesztési irányok: testi, lelki, szociális fejlesztést szolgáló feladatok, családi életre nevelés DADA-programok: DÖK, hagyományok ápolása. - pszichológus és nevelési tanácsadó segítségének igénybevétele - ifjúságvédelem, - logopédus, fogorvos, utazó gyógypedagógus, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - pályaorientáció 3.3. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje

3.3.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszám a rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv, számítástechnika órák, stb.) A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja.

3.3.2. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint, ill. az igazgató által, hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell

30


diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezető beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazutója kezdeményezi. A tanév folyamán, minden hónap utolsó pénteki napján iskolagyűlést szervez a DÖK patronáló tanár. Részt vehetnek rajta a 1.-8. évfolyam tanulói, pedagógusok. Tematika: havi feladatok ismertetése, dicséret, elmarasztalás, stb. 3.4. A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50%-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ melléklete. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei, minden osztályközösség megválaszthatja az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A tanulóközösség ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az intézmény teljes tanulóközösségének érdekképviseletét a választott DÖK látja el. A DÖK tagjai alkotják a diákönkormányzat vezetőségét, rajtuk keresztül gyakorolja jogát. 1.1. A diákönkormányzatba minden felső tagozatos osztály két fő képviselőt delegálhat. 1.2. A DÖK elkészíti a működési szabályzatát, a felsős szabadidős programot, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. 1.3. A DÖK munkáját segítő tanárt a küldöttek javaslata alapján az igazgató bízza meg. 1.4. A DÖK-öt a nevelőtestületi értekezleteken a segítő tanár képviseli. Az értekezletre a diákképviselő is meghívott. I.5. A jogorvoslati teendőket a házirend tartalmazza.

3.4.1. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor, - a házirend elfogadásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására, - a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználására, - egy tanítás nélküli munkanap programjára, - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, vezetőinek,

31


munkatársainak megbízására.

3.4.2. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

3.4.3. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a DÖK képviseletében: A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A patronáló pedagógus félévi és év végi beszámolója tartalmazza a személyiség- és közösségfejlesztésben elért eredményeket, és az együttműködés hatékonyságát is. A DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az Osztály Diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét.

3.4.4. A tanulók szervezett tájékoztatásuk formái

véleménynyilvánításának

rendje

és

formái,

„ A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatási jog mellett biztosított a tanulónak, hogy szervezett formában véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről. Joga azonban az is, hogy tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e kérdéskörben javaslatot tegyen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz és az iskolaszékhez.” (Kt. 11.§.) Az iskola kötelessége, hogy módot találjon olyan fórumok szervezésére, amelyek keretén belül minden érdekelt tanuló megkeresheti az arra illetékes nevelőt saját gondjaival, bajaival, s tőlük érdemi tájékoztatást kapjon, illetve birtokába juttassák mindazon információkat és ismereteket, melyek tudatában hasonló helyzetek megoldására képes. Iskolánkban a tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálja az aulában elhelyezett hirdetőtábla és a weblap. A hirdetőtábla kezelése a DÖK patronáló tanár kötelessége. A diákönkormányzat vezetőségi gyűlése saját éves munkaterve szerint zajlik.

3.4.5. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár a magántanulók esetén Közoktatási/Köznevelési törvény értelmében. A javító, osztályozó vizsgák rendje: A javító és osztályozó vizsgák – igazgató által kijelölt – időpontjáról és vizsgák körülményeiről az igazgatóhelyettes értesíti a tanulókat és a szülőket. A vizsgabizottság kijelölése az igazgatóhelyettes feladata. A vizsgabizottság elnöke az igazgató vagy az igazgatóhelyettes. Tagjai a vizsgáztató tanár és egy azonos szakos pedagógus, illetve az

32


osztályfőnök, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A vizsgajegyzőkönyvét mindhárman aláírják. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik. Ha a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, és a távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb vizsgaidő kijelölésről. Ez az igazgatóhelyettes feladata. 3.5. Az osztályfőnökök kiemelt feladatai, kötelességei és jogai  Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az éves munkaterv alapján végzi.  Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. Határidő: szeptember 15.  Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Összegyűjti a tanév szervezett programjait és átadja a munkaközösség vezetőnek. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.  A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.  Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal.  Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.  Látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.  Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.  Minden tanév október végéig szociometriai vizsgálatot végez, elemzi, majd az eredményről egy hónapon belül tájékoztatást ad az érintett pedagógusoknak.  A magatartás és szorgalom félévi és év végi eredményeit statisztikai táblázatban rögzíti, majd leadja az intézményvezető-helyettesnek, aki összesíti azt. Az összesített eredményeket a munkaközösségi és az intézményvezetői beszámolók tartalmazzák.  A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.  A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.  Családlátogatást veszélyeztetett tanulóknál tanév elején köteles végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői-gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt.  Fogadóórát háromhavonta, a megadott napokon tart.  Negyedévente ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.  Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.  Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. A haladási naplóba az órarendet beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.  Rendszeresen konzultál az osztályban tanító többi tanárral a tanulók tanulmányi munkájáról, szorgalmáról és magaviseletéről. Ha szükséges, ezzel kapcsolatban megkeresi a szülőket is.

33


 A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.  A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.  Tűz-és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.  Figyelemmel kíséri a tanulók szabadidős tevékenységét.  A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.  Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül.

34


4. Az iskola képzési rendje 4.1. Az iskola gyermekképe és az ebből fakadó feladatai: 1-4. első szakasz A 6 - 8 éves gyermekek többsége érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, nyitott, érdeklődő, aktív, tettre kész, feladattudattal rendelkezik. Érzelmei központi szerepet kapnak a megismerésben, a motivációban. Emlékezete cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kapcsolódik. Mozgásigénye, játékszükséglete nagy. Figyelmét 10 - 15 percig tudja összpontosítani, mely képességét óráinkon játékos helyzetekkel folyamatosan fejlesztjük. Sajnos egyre több az érzelmileg labilis, agresszív, ingerszegény környezetből érkező gyerekek száma, ami fokozott odafigyelést, törődést igényel a tanítóktól. A 9 - 10 éves időszakot a második "miért?" korszaknak is nevezhetjük. Kíváncsiak, szeretnék megismerni az őket körülvevő valóságot, az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A különböző tevékenységterületek (tantárgyak) kapcsolódási pontjainak felfedeztetése, itt már érezhetővé válik. Elkezdődik a felnőttektől, a kortársakhoz való "átpártolás" folyamata. Az egyénre jellemző sajátosságok szerepe gyakorta feltűnőbben érvényesül, mint az életkori jellemzők. 5-8. második szakasz A 10 - 12 éves gyermekeknek szélesednek a társadalmi tapasztalataik, kiemelt szerepet kapnak társas kapcsolataik, a kortárscsoportok. A kondicionáló, motorikus képességek fejlesztésének a meghatározó szakasza. Az 5. és 6. évfolyamokon szakrendszerű oktatást folytatunk. A 13 - 14 éves időszak a serdülés kezdete. A szülőkről, felnőttekről érzelmileg kezdenek "leválni", nő az önállósodási igényük. Kialakul az egyéni érdeklődési irány. Felerősödik az önmegismerési vágy. Meg akarja ismerni képességeit, korlátait, lehetőségeit, szeretné átlépni határait. Az önálló véleményalkotás, a készen kapott nézetek bírálata, a kétkedések, a fékezhetetlen vitakedv az általános jellemző. Bekövetkezik a függőség és az önállóság szükségletének ismétlődő, az egész személyiséget megingató konfliktusa, az identifikációs zavar, a csalódás és a bűntudat érzésének átélése, a frusztrációtűrés küszöbének tartós csökkenése. A konkrét és az elvi szintet össze tudják kapcsolni. Eljutnak elvont műveletek végzéséig. Igen nagy szerepe van a tudásnak, az ismereteknek, a kultúrának, általában a képességek sokoldalú kibontásának. Elsődleges érdek az, hogy közelebbről megismerjük, milyen az a közeg, amire hatnunk kell. Milyen az "iskolás gyerek" képe saját településünkön? I. Kulturáltabb, anyagilag kedvezőbb helyzetűek, II. Tehetséges, III. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – IPR IV. Sajátos nevelési igényű gyerekek 4.2. Képzési célok, feladatok: Cél, hogy alsó tagozatban lehetőleg nagyfelmenő rendszerű, illetve igény szerint egész napos képzés valósuljon meg, felső tagozatban pedig, szakrendszerű tanítás. A nagyfelmenő rendszerű képzés alól kivételt jelent a jogszabályi előírás: a tanulócsoportok számában, ill. a pedagógusi személyi feltételrendszer alakulásában történő változások.

35


Egész napos iskola: Az egyéb foglakozások a törvényi meghatározás szerint olyan tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú tevékenykedtetése az iskolába járó gyermekeknek, melyek a tanulók fejlődését szolgálják [Nkt. 4. § 5. pont

Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni. Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások, és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani:  segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,  tananyag megértéshez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek,  felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A fenntartónak az egész napos iskolai nevelés és oktatás megszervezése esetén is biztosítania kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazon tanulók számára, akik a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelnek. A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. E szakasz rendelkezéseit az iskolaotthonos nevelés-oktatásra kifutó rendszerben kell alkalmazni. 1 - 4. évfolyam feladatai: Az óvoda és az iskola közötti átmenet biztosítása. Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) kialakítása és elsajátítása. A képességek és készségek fejlesztése az egyéni fejlesztési tervek szerint. 4.3. Egész napos oktatás/Iskolaotthonos oktatás Minden kisgyerek két tanítóval végzi tanulmányait, akik a tantárgyakat – szakmai tapasztalataik, tudásuk és hajlandóságuk szerint - egymás között megosztva tanítják. Ez a szisztéma lehetőséget ad a tanítóknak arra, hogy saját tantárgyaikat professzionálisan, a korszerű tartalmakat és formákat megismerve, magukat folyamatosan tovább képezve tanítsák. Az iskolaotthonos munkaforma felépítésének és pedagógiai programunk célkitűzéseinek harmóniája ad lehetőséget arra, hogy a felzárkóztatás és tehetséggondozás, mint alapvető tanítói feladat olyan jól valósuljon meg, hogy évismétlésre ne kerüljön sor. Jobb versenyeredményeinket is segítheti. Iskolaotthonos osztályunkban - mivel a gyerekek 08 - 16-óráig az intézményben tartózkodnakgyakorló feladataikat is az iskolában végzik el. Az önálló tanulás nevű órarendi egység során a

36


gyerekek önállóan, ha szükséges tanítói irányítással végzik el készségfejlesztő, gyakorló, felzárkóztató vagy tehetségfejlesztő feladataikat. Ilyen módon levesszük a családokról az otthoni gyakorlás terhét; megelégedve azzal és el is várva azt, hogy a szülők folyamatos figyelmet tanúsítsanak kisgyerekük iskolai mindennapjai, beilleszkedése, társas kapcsolatai és tanulmányai iránt. Napirend  Az iskolaotthonos osztályba járó kisgyerek órarendje eltér hagyományos keretek között tanuló társáétól. Az eltérés oka az, hogy az órarend összeállításakor figyelembe vesszük a gyerekek napi terhelhetőségét. Ezért tanóráik nem sűrű egymásutánban követik egymást, hanem közbeiktatott rövidebb - hosszabb szünetekkel megszakítva tartanak délutánig. Ezt az időt rugalmas határokkal a tanító maga osztja be, és minden esetben a gyerekek érdeke szerint kell döntenie. 

Az iskolaotthonos/egésznapos oktatás esetén nem szorít annyira az idő, mint a hagyományos oktatási formában, így megvan a beszélgető körök szervezésének a feltétele. Reggel, a tanítás megkezdése előtt, lehetősége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére.



Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különböző nevelési helyzetek elemzésére.



A gyakorló feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok előnnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, az esetleges hibákról, és ezek alapján azonnal korrigálhat.



Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidőben a társai között, látja a különböző szabadidős foglalkozásokon, így a nevelés is lényegesen hatékonyabb.



A gyermek hét közben nem viszi haza a felszerelését, ami főleg az első és második osztályban - a táska súlyát tekintve megterhelő lehet.



Az eltérő tanulási tempó miatt ebben az esetben a differenciált feladat adásával lehet a szinkront megteremteni. A napi időkereten belül csoportbontással és a normál órákon belüli intenzív differenciált foglalkozásokkal valósul meg a készségfejlesztés.



A szünetek eltöltésének helyét nagyrészt az időjárás határozza meg, de szinte mindig szabadban és mozgásos tevékenységgel zajlanak. Kiemelt célok - A képességek differenciált fejlesztése, különösen a kommunikációs készségek fejlesztését illetően. - Alapvető higiénés-, társas-, magatartási- és munkaszokások fejlesztése, különösen az alapvető normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. - Hangsúlyozottan: - az egészséges, kulturált életmód szokásainak gyakorlati elsajátítása, - a társas kapcsolatok kialakítására való képesség, a társas magatartás szabályainak elsajátítása és betartása - a képességeiknek megfelelő önálló tanulás,

37


- a tanulók személyiségfejlődése számára a legkedvezőbb szabadidős program kiválasztása - Az étkezésnél a kulturált étkezési szabályok, szokások, illemtudó kommunikáció kialakítása a feladat. - Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. - Továbbra is kiemelten foglalkozunk a tehetséggondozással, valamint a lassabban érő, részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásával. Ezek állandó, rendszeres foglalkozások. Az osztálytanítók munkáját szakképzett logopédus és gyógypedagógus segíti. - A szabadidő eltöltésének számosak a lehetőségei. A levegőn való mozgás, könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozás, rövid kirándulások (látogatás óvodába, erdőbe stb.). A szabadidős programok során szerzett apró sikerélmények megalapozzák a tanulók tanórai aktivitását. Az iskolaotthon/egésznapos oktatási forma ezen eleme a szocializációs és kulturális hátrányok kiegyenlítésének gyakorlati színtere. -A gyerekek délutáni foglalkozások keretén belül járhatnak úszni, rendszeres a színházlátogatás. Bekapcsolódhatnak a művészeti iskola tanszakainak, valamint szakkörök, hitoktatás programjaiba, óráiba. Ezek az oktatási-nevelési formák elősegítik a gyerekek tanulási tevékenységét, harmonikus testi és lelki fejlődését. 5 - 8. évfolyam feladatai: Zökkenőmentes tagozatváltás. A belépő, új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása. A kiemelkedő képességű gyerekek szervezett megmérettetésének biztosítása, SNI-s, IPR-s tanulók egyéni fejlesztése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság biztosítása, SDT használata tanórákon és tanórákon kívül. A pályaválasztás előkészítése 4.4. Az oktatás szervezeti keretei: Az oktatás alapszervezete az osztályszintű tanóra. Tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységi formák: a korrepetálás, differenciálás, egyéni fejlesztés. Tehetséggondozás szakkörön és differenciált képességfejlesztő órán történik, ahol igény és valós lehetőségek esetén alkalmazható a homogén tanulócsoportok létrehozása is, az átjárhatóság szigorú fenntartása mellett. Az átlagosan, gyorsabban és a lassabban haladók másmás csoportban tanulnak, de bizonyos pontokon átléphetnek a "jobb" csoportokba, vagy fordítva, a "gyengébb" csoportba kerülnek. Átkerülési pontok: - tanév eleji felmérés után (Figyelembe véve az előző tanév végi teljesítményt, ill. a tanév elején nyújtottat.) - félévi tanulmányi értékelés után, - indokolt esetben tanév közben is Döntési helyzetben levő személyek: - a csoportokban érintett nevelő és az igazgatóhelyettes – az alsó tagozatban, - a szaktanárok és az igazgató - a felső tagozatban - közös együttdöntés alapján.

38


Képzési specialitások:   

SNI tanulók integrálásának lehetősége. Integrációs oktatás az IPR-s tanulók számára. Alapfokú művészeti oktatás 2+6 évfolyamokon.

Az alapfokú művészeti tanszakok indítása előzetes és tanév eleji igényfelmérés alapján történik. A csoport és óraszámok az aktuális tanév tantárgyfelosztásában, feladattervében szerepelnek. 4.5. Tanulói jogviszony

4.5.1.Belépés az l. osztályba: A beiratkozással kapcsolatos teendőket 2013-tól az állami intézményfenntartó központ látja el. Általános iskolai beiratkozás jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (7) bekezdése alapján az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ/ Kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. Iskolaérettségi vizsgálat, melyet az óvoda, vagy nevelési tanácsadó ad ki, - DIFER mérés az óvoda nagycsoportjában. Kiválasztásának elvei: az óvodában végzett iskolaérettségi vizsgálat eredménye, a nevelési tanácsadó ajánlása. Az első osztályos tanulók osztályba sorolásáról az óvónők javaslata alapján az igazgató dönt. -

4.5.2.Egyéb eljárások: 

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a szülő írásbeli kérésére a mindenkori jogszabályoknak megfelelően.  Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium hatályos rendelete alapján az igazgató dönt.  Speciális osztályba történő felvétel esetén az adott tantárgy szakmai munkaközössége által megfogalmazott feltételek, illetve a kialakított javaslat alapján az igazgató dönt.  A 16 óráig történő bennmaradás alóli felmentés szabályait a SZMSZ melléklete tartalmazza.  Továbbhaladás kritériumai: szöveges értékelés, osztályzat alapján minimum követelmények teljesítése, hiányzás mértéke, osztályozó vizsga, megfelelő magatartás stb. 

Új elem az EMMI rendelet 23. § (9) bekezdésében olvasható szabály, amely az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző, de a középfokú iskolai felvételi eljárásban részt nem vevő tanköteles tanulóval kapcsolatos értesítési kötelezettséget határozza meg. Ebben az esetben ugyanis az általános iskola igazgatójának értesítenie kell a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt. E hatóság feladata, hogy gondoskodjon ezen tanulóknak a tankötelezettség teljesítését lehetővé tevő nevelés-

39


oktatásban történő részvételéről, amely 2013-tól a Köznevelési Hídprogramok keretében valósulhat meg. 

2013. szeptember 1-jétől az állami intézményfenntartó központnak kell kijelölnie azt az intézményt, amelyben az érintett tanuló a tankötelezettségét teljesítheti.



A kötelező felvételt biztosító iskola kijelölésével kapcsolatos szabályokat az EMMI rendelet 24.§-a határozza meg.

Következmények a kritériumok nem teljesülésekor: - Az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítette - évismétlés. - magatartás miatti fegyelmi eljárás - évismétlés - Tartós hiányzás esetén (50 napon túl): osztályozóvizsga vagy tantervi minimum szint elérésekor – a továbbhaladás a nevelő javaslatára, a nevelőtestület döntésével.

4.5.3.A tanulói jogviszony megszűnése: Az iskolai tanulmányok befejezése előtt: - Átjelentkezés elköltözéskor, családi körülmények megváltozásakor: iskolaváltoztatási bizonyítvány kiadásával. - Súlyos fegyelmi eljárás alapján, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárás indul. (Fegyelmi eljárás lefolytatása a Közoktatásról szóló törvény idevonatkozó paragrafusa szerint.) A fegyelmi büntetés legmagasabb szankciója áthelyezés más település iskolájába. - Az iskolai tanulmányok befejezésekor: Az általános iskolai tanulmányait befejező bizonyítvány kiadásakor - 8. évfolyam végén, illetve a tankötelezettségi életkor betöltésekor. 5. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő iskolai tevékenységek Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. 5.1. A tehetség néhány jellemzője: - logikus gondolkodás - a következtetés képessége - a figyelem, az emlékezet, az absztrakció magas foka - az ismeret megelőzésének képessége - a külvilággal szembeni nyitottság - magas fokú kreativitás - kíváncsiság, érdeklődés - szorgalom és kitartás - becsvágy

40


- muzikalitás, művészetek iránti fogékonyság - folyamatos kommunikáció - kiemelkedő informatikai készség, képesség 5.2. Miről ismerhetjük fel a tehetséges gyereket? - nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról - gazdag szókincset és szokatlan kifejezéseket is megfelelően használnak, - beszédük folyamatos, kifejező - gyakran megjegyzik a tényeket - felismerik az ok-okozati viszonyokat - jó megfigyelők - sokat olvasnak - kritikusan gondolkodnak - az őket érdeklő kérdésekkel szívesen foglalkoznak - az ismétlődő feladatok untatják - szokatlan kérdéseket fogalmaznak meg - okos, értelmes válaszokat, magyarázatokat adnak - van véleményük, és el is mondják - egyéni elképzeléseik vannak, és azt követik - nem tartanak mindig a többséggel - manipulatív, kiváló mozgáskoordináció kifinomult esztétikai érzék - számítógép használata az önálló ismeretszerzés során - színpadi rátermettség, szereplésvágy 5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységformák: - tanórai differenciálás, tevékenység-központú technikák, projekt módszer alkalmazása - SDT használata a tanórákon - csoportbontás - tanulmányi versenyek - iskolai, RISZ, megyei illetve országos - levelezős versenyek - sportversenyek - kulturális rendezvények látogatása - tehetséggondozó foglalkozások - nem kötelező tanórák - alapfokú művészeti képzés - továbbtanulást felkészítő foglalkozások - tantárgyi igény szerint - iskolai könyvtár, Internet használat - szakkörök, délutáni csoportbontások tehetséggondozás céljából

41


5.4. A csoportbontás okai, elvei Képesség szerint – általában két csoportra – tagoljuk az osztályokat. A közel azonos képességet mutató tanulók huzamosabb ideig (félév, év, esetleg több év) egy csoportban dolgoznak, biztosítva a tanulók zömének a megfelelő tananyagtartalmat, haladási ütemet, munkaformát, módszert, eszközt stb. Ok-okozati tényezők: 1. A tanulók – az életkorhoz kötött – olyan nagyfokú teljesítménybeli különbséget árulnak el, amelyek már megkérdőjelezik az osztálykeretekben folyó munka hatékonyságát. 2. Az otthoni szociális háttérben mutatkozó különbségek a tanulók képzettségében mutatkozó differenciálódás mértékét növelik. 3. A tanulók képességében, akarati tényezőiben, motiváltságában, érdeklődési körében stb. olyan nagy eltérések vannak, amelyek szintén gátló tényezői az osztályokban folyó tanításnak. Csoportba sorolás tagozat-váltás esetében: a 4. osztály végén több olyan tesztet írnak a tanulók, amelyekben az alábbi területeket tudjuk feltérképezni:     

számolási készség, számfogalom, szövegértelmezés, a szövegértés, a lényeges jegyek a lényegtelentől való elválasztása, az adatok közti kapcsolatokat feltárása.

Fontos: az alsó tagozatos nevelőkkel történő folyamatos konzultáció! Az „A” csoport jellemzői: A „jó csoport” a tanulási sebességben, a memóriabeli adottságokban, a koncentráló képességekben legalább közepes szintű. Ez lehetővé teszi a nagyobb önállóságot, a gyorsabb haladási ütemet, az önellenőrzést, az önértékelést. A „B” csoport jellemzői: A „gyengébb csoport” tanulói, az előbb mondottak alapján, inkább rászorulnak a tanári segítségre. Munkaformákban döntő a frontális munka, a csoportmunka, módszerekben, pedig a fokozott eszközhasználathoz kapcsolt heurisztika. Ebből, pedig következik a lassú haladási ütem, s a begyakoroltató feladatok (egyszerű alkalmazás) túlsúlya. Összegzés a csoportbontás előnyeiről: 1. a választott iskolatípusoknak megfelelő, illetve szükséges tananyagot alaposabban tudjuk gyakoroltatni, 2. a közel azonos érdeklődés és tudásszint miatt a haladási ütem gyorsabb, a feladatok szintje azonos, 3. a tanárnak nem kell többrétegűen differenciálnia, könnyebb egy ilyen órára felkészülni,

42


4. a tanulók jobban tudják egymás gondolatmenetét követni, jobban tudnak egymásnak segíteni, 5. kialakul a tanulókban a versenyszellem, 6. a felvételiken nagyobb eséllyel indulnak az ilyen csoportban tanuló gyerekek. 6. Gyermek és ifjúságvédelem 6.1. Az iskola gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége Kiemelten kell kezelni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvényt, ugyanakkor fontos feladat a népjóléti miniszter 26/1997. (1997.IX./3./ NM rendeletének - az iskola egészségügyi ellátásról - betartása és a helyi Önkormányzat ezzel kapcsolatos feladatainak megvalósítása. Az osztályfőnökök és a pedagógusok legfontosabb feladata a prevenció. A nevelés során a szülők, az egészségnevelők és a pedagógusok összehangolt munkájára van szükség. E tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős irányítja.

6.1.1. Feladataink: A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs foglalkoztatása a szülők, pedagógusok bevonásával. Probléma esetén első állomás az osztályfőnök, aki ha nem tudja a problémát megoldani, bevonja a családot, az ifjúságvédelmi felelőst. Az ifjúságvédelmi felelős jelzésére az igazgató, a Járási Hivatal Gyámhivatala és a Gyermekjóléti Szolgálat képviselője intézkedik. Ismertetni kell a szorgalmi idő kezdetekor a tanulók egészségére és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a tilos és elvárható magatartásformákat. Az iskola Házirendje az erre vonatkozó védő, óvó előírásokat tartalmazza. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Ismertetni kell a tanulókkal, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak az illetékes személyhez.

6.1.2. Állandó feladatok: 

Felderítő munka végzése, a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, nehezen fegyelmezhető gyermekek kiszűrése minden tanév elején. Hátrányos helyzetű: csonka család, szociális körülmények (egy szoba,) rossz lakáskörülmények, tanyán laknak, iskolázatlan szülők, egyik szülő krónikusan beteg, árvaság, rokkantság, állami gondozottság, munkanélküliség, kulturálódási lehetőség hiánya, nem a szülő neveli stb. Veszélyeztetett: elhanyagolt nevelés, alkoholizmus, munkanélküliség, válás, krónikus betegségek (fertőző betegség), ha nem kezelteti a szülő, és nem működik együtt az orvossal, szülő halála esetén.

43


           

Állandó kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel (isk.orvos, védőnő, fogászat) Állandó kapcsolat a Járási Hivatal Gyámhivatalával. A nevelőtestület folyamatos tájékoztatása az ifjúságvédelmi munkáról, szükség esetén az osztályfőnökök, igazgatóság segítségkérése. Családlátogatások indokolt esetben. Tisztasági vizsgálatok szorgalmazása. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek sorsának javítása, lehetőségek szerint tudatos nevelői munkával. Segítségnyújtás az osztályfőnököknek az esetleges hatósági intézkedéshez szükséges környezettanulmány, pedagógiai jellemzés elkészítéséhez. Javaslattétel napközis ellátásra a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Szülői értekezleteken való aktív közreműködés. Előadások szervezése A témával kapcsolatos szakirodalmak ajánlása.

6.1.3. Önálló feladatok:     

Külső intézményekkel való kapcsolattartás: Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, stb. Pályázatok készítése. Szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása. Ismertetők, szóró anyagok gyűjtése. Továbbképzéseken való részvétel.

6.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Az iskolába járó gyerekek többsége jelentős szociális, művelődési, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe. A gyakran csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve, az elégségessel éppen átbukdácsoló fiatalok számára a család normái, és a számukra idegen iskola feloldhatatlan ellentételeket eredményez. Ennek következménye pedig, helyenként devianciába átcsapó magatartás a túlkorosság és a lemorzsolódás. Munkánk során rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés kapcsolatát. A súlyos tanulási problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívabban viselkednek, ugyanakkor az agresszív gyermek jelentősen lemarad a tanulásban. Az ilyen gyerekek viselkedését gyakran találjuk megmagyarázhatatlannak. Ezt a megmagyarázhatatlan viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak. Ezek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban:  Hiperaktivítás  Kognitív funkciók zavarai (figyelemzavarból adódó problémák, a figyelem nem megfelelő működése)  Agresszió - Ennek jellemzői: az agresszív gyerek távolságtartó, társai egyre jobban elkerülik, úgy érzi, hogy támadják őt olyan esetekben is, amikor szándékos provokációval vádolják. A magatartás-zavaros tanulók egy része az ismeretek elsajátításában, a szociális kultúrában, bizonyos mértékben elmarad hasonló korú társaitól, de rendelkezik a fejlődés potenciális

44


lehetőségével. Különleges bánásmódot igényel, de nem fogyatékos. Lemaradása behozható, sőt teljesítménye is emelhető. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:  Szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.  Magatartási problémák lehetséges okainak kiderítése.  A felismerhetőség végett a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten.  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  Felzárkóztató foglalkozások megszervezése.  IPR  Fejlesztő foglalkozás  Egyebek... 6.3. A tanulói kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A 6 éves korúak beiratkozásánál az iskola áttanulmányozza a megküldött iskolaérettségi véleményt. Ha a gyermeket nevelési tanácsadóba utalta az óvoda, feltehetően problémát észleltek, melyet a nevelési tanácsadó véleménye megerősít, vagy megállapítja az iskolaérettséget. A fogyatékkal élő tanulók részleges integrálása legalább heti 10 órás oktatás keretében. Segítő programok: - továbbképzések a problémák felismerésére - DIFER mérés - drámapedagógia - projektek - másság elfogadtatása és tudatosítása - kiscsoportos foglalkozás (korrepetálás) - kapcsolattartás szakintézményekkel (nevelési tanácsadó, óvoda, vakok intézete, gyógypedagógiai intézetek, egészségügyi szervezetek) - egyéni bánásmódok A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Olyan pedagógiai munkát végez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek,személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele az említett céloknak megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulása érdekében a következő szempontokat vesszük figyelembe: — olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

45


— az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé válik a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogatják a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítunk ki mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában, -felzárkóztató foglalkozásokkal célunk az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök, ill. a szaktanár javaslatára, kötelező jelleggel működik. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással a szaktanárok javaslatára történik. A beosztás a tantárgyfelosztás és az órarend alapján valósul meg. - hátrányok csökkentése érdekében tanulmányi-, közösségfejlesztő kirándulásokat és kulturális programokat szervezünk, - lehetőséget biztosítunk kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóinknak tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvételre. Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolánkban (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit: — az ismeretek, képességek, készségek, attitűdök megalapozása az 1–4. évfolyamon; — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, az ismeretek, képességek bővítése, továbbfejlesztése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása;

46


— egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a hozzájuk viszonyított haladás elismerése, képességeik feltárása és fejlesztése. 6.4. A szociális hátrányok enyhítését az esélyegyenlőség biztosítását szolgáló tevékenységek: A hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett szociális (bio-pszicho-szociális) körülményei alapján lehet meghatározni:

6.4.1 Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű roma, fogyatékos gyerekek esetében: Országhatáron belül és kívül egyre többet hallani arról, hogy a felnövekvő generáció számára meg kell teremteni az esélyegyenlőséget. Az országgyűlés és a Kormány komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a törvényben és rendeletben szabályozza az esélyegyenlőség elérhetőségét. Az esélyegyenlőség biztosítását szolgálja a kompetencia alapú oktatás bevezetése is. Helyi szinten is megnyugtató az a törekvés mellyel mindenki számára biztosítják a törvényi előírásokat. Sajnos az is észrevehető, hogy egyesek visszaélnek azzal, hogy többszörösen hátrányos helyzetűek./ segélynemek kihasználása, többszöri segélykérelem, felajánlott munka visszautasítása/.

6.4.2 Rövid helyzetelemzés: A képességek sokfélék így a minimum szint elérését, illetve a tehetséggondozást kis- vagy homogén csoportos formákban valósítjuk meg, hogy azonos esélyegyenlőséggel bírjanak a mi tanítványaink a más települések tanulóival szemben. A megváltozott képességű tanulók részére integrált-heti 10 órás- oktatást biztosítunk. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladata, hogy segítse a tanulási nehézségek leküzdését a hátrányok csökkentését. Hátrányos helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek tágabb értelemben vett szociális körülményei alapján lehet meghatározni úgy, mint életmód, iskolázottság, lakás, lakókörnyezet, fogyasztás, anyagi színvonal, munkamegosztás, érdekérvényesítő képesség, etnikai hovatartozás, egészségi állapot, életkor. Hátrányos helyzetű 1-1 gyerek (család) akkor, ha több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni, valamint a szülő alapfokú (8 ált.) iskolai végzettséggel rendelkezik, és részesül gyermekvédelmi kedvezményben. A mi községünkben hangsúlyos a szülők nagyarányú munkanélkülisége, ami közvetlenül meghatározza a gyermekeik anyagi helyzetét fogyasztását és gyakorlatilag az előzőleg felsorolt összes dimenziót. A szülők alacsony fokú iskoláztatottsága hozzájárul ahhoz, hogy nehezebben jutnak munkához és munkanélküliségük hosszú távú. A hátrányos helyzetben élő tanulóink korán szembesülnek tanulási kudarcokkal, mert sok esetben a szülő alacsony fokú iskolázottsága végett nem tud segíteni. A tanulási kudarcok lemorzsolódást rosszabb esetben végleges leszakadást eredményeznek, és a gyermek reprodukálja a hátrányukat.

47


Az iskola feladata, hogy ezeket a hátrányokat csökkentse. Évente kérdőíven keresztül az osztályfőnökök mérik fel szeptember végéig a szülők iskolai végzettségét, lakás- és életkörülményeit. Az adatfeldolgozást követő munkaértekezleten a munkaközösség vezetők beszámolnak az eredményekről. A nevelőtestület közösen értelmezi, és az eredmények tükrében változtatást hajt végre, mely bekerül a félévi és az év végi beszámolókba. A tanulási hátrányok kompenzálásának lehetőségei:  IPR keretek: fejlesztőeszköz, taneszközök kirándulás, úszásoktatás, továbbtanulás segítése, stb.  a napközi otthon, tanulószoba biztosítása Érdemes összefogni a kisebbségi önkormányzattal, hogy lehetőségükhöz mérten anyagilag támogassák a hátrányos helyzetű tanulók kirándulásait. A családi hátrányokat a legnehezebb leküzdeni és kompenzálni. Kulturális rendezvényeinkre hívjuk meg a szülőket, és segítjük, ösztönözzük tanulóinkat arra, hogy vegyenek részt szakkörtökön, ismertessük meg őket a könyvtár használatával. A hátrányok halmozottan a roma családokban vannak jelen. Itt a leggyakoribb a lemorzsolódás, a tanulási kudarc. A legfőbb cél, hogy érték legyen számukra a tanulás, végezzék el a nyolc osztályt és lépjenek tovább!!! A pedagógus önállóan viseli a gyermek veszélyeztetettségével összefüggő teljes szakmai felelősséget az észleléstől mindaddig, amíg a hatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat felé (igazolható) nem jelzi. A hátrányok típusai: 1. Családi hátrányok (nincs stabil, gondoskodó család, felbomlott, meghalt az egyik vagy mindkét szülő egyedülálló szülő vagy nevelőszülők stb.) 2. Anyagi hátrányok (nincs átlagosnak megfelelő anyagi körülmény, mert a szülők nem képesek rendszeres munkára, pl. meghaltak, betegek, deviánsak, munkanélküliek stb.) 3. Tanulási hátrányok (gyenge képességű esetleg fogyatékos, beilleszkedési zavarai, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra). A hátrányok kompenzálásának iskolai formái: a./ Anyagi hátrányok kompenzálása:  IPR program  Napközis, tanulószobai elhelyezés,  A táboroztatáshoz, kiránduláshoz hozzájárulás,  Gyermekvédelmi kedvezmény.  Kisebbségi önkormányzat b./ Tanulási hátrányok kompenzálása:  Differenciált foglalkoztatás tanórán,

48


    

Tevékenységközpontú oktatás, kooperatív oktatás IPR, IKT oktatás-nevelés Útravaló MACIKA ösztöndíj Enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatása, Tankönyv, taneszköz díjtalan biztosítása

c./ Családi hátrányok (szociokulturális hátrányok):  Részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon,  Könyvtárlátgatási lehetőségek  Felvilágosító, mentálhigiénés tájékoztatók, (védőnő)  Állandó szülői kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási nap, családlátogatás, családi nap)  Kapcsolat a gyermekvédelmi szolgálattal Az etnikai hátrányok kompenzálásának iskolai feladatai:    

Másság elfogadtatása, Étkeztetés, Napközis, tanulószobai felvételek, Pályáztatás elősegítése

7. Az iskola hagyományainak rendszere 7.1. Szervezeti hagyományok: Osztályok: a gyermekeket az óvónők, osztályfőnökök, együttműködésével, az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes irányításával soroljuk osztályba az 1. évfolyam kezdetekor. Csoportok: napközi, tanulószoba, művészeti körök, szakkörök, nem kötelező tanórák. Diákönkormányzat: a tanulók érdekképviseleti, önszerveződő fóruma és öntevékenységük színtere, melybe az osztályok, tevékenységi körök 2 -3 képviselőt delegálnak. Önálló, gyermekek által összeállított program szerint működik, patronáló tanár segítségével. 7.2. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

7.2.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

7.2.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei    

első osztályosok ünnepélyes fogadása, tanévnyitó, diák-avatás október 6-i megemlékezés (osztálykeretben) megemlékezés október 23-áról iskolai karácsony

49


        

a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (febr. 25.) megemlékezés március 15-éről a Holocaust áldozatai (április 16.) a Nemzeti Összetartozás Napja, június 4. ballagás tanévzáró ünnepély kapcsolat, találkozó a régi diákokkal évkönyv vezetése weblap szerkesztése, folyamatos frissítése

7.2.3 A hagyományápolás külsőségei a.) Az iskola tanulóinak ünnepi viselete: lányok: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, iskolai nyakkendő, jelvény fiúk: sötét nadrág, fehér ing, iskolai nyakkendő, jelvény Iskolajelvény viselése mindenki számára kötelező a 8. 2. 2 pontban felsorolt esetekben. b.) A sportversenyeken egységes sportmezben képviseljék a tanulók iskolánkat, melynek biztosítására a Diáksport Egyesület törekszik.

7.2.4 Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények még az alábbiak:                 

alsós farsang DÖK farsang DISCO klubdélutánok délutáni projektek és programok szervezett osztályprogramok vetélkedők tanulmányi és sportversenyek Rákóczi-hét, témahét 3 hetet meghaladó projekt mini projektek DÖK- napok művészeti gála tanulmányi kirándulások színház-, filharmónia-, mozi látogatás jótékonysági bál uszodalátogatás

Az iskola vezetősége és a nevelőtestület minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti. 7.3. Tantárgyi hagyományok: Tantárgycsoportos oktatást tervezünk legalább 3. évfolyamtól. Homogén csoportok kialakítását elsősorban magyar nyelv és irodalom, matematika, ill. informatika és idegen nyelvi órákon 3-8. évfolyamokban. Más évfolyamok illetve tantárgyak esetében órarendi, személyi feltételek szabnak határt.

50


Intézményünk a hagyományos tantárgyi kereteken túl, a felső tagozatban (7-8. évfolyamokban) műveltség terület tantárgyi bontás nélküli oktatásával – Ember és természetfoglalkozik a TÁMOP- 3.1.4-08/2 projektben vállalt fenntartási kötelezettség idejére. Tanítási folyamatunkban fontos esemény tanulmányi és sportversenyek szervezése, rendezése, bekapcsolódás a RISZ versenyeibe valamennyi tantárgy területén, esetenként megyei és országos megmérettetéseken is. 7.4. Iskolatörténeti hagyományok: 1990-ben fotóalbum készült az új iskola átadásakor. Az ünnepségen nyugdíjas nevelőink, hírneves tanáraink, diákjaink is részt vettek. 2000 októberében tartottuk a következő, hasonló rendezvényt, jubileumi diáktalálkozó címmel. E hagyományt a jövőben is folytatni kívánjuk 10 évenként. A Millecentenárium évében - 1996-ban - fényképekkel örökítettük meg az utókor számára az iskola külső belső életét: az épületrészeket, tantermeket, osztályokat, nevelőtestületet, dolgozókat. 2012.12.20-án ünnepélyes keretek között felavattuk a Tanárok-Tanítók Fáját. A tanévzáróval egybekötött ballagásra nyugdíjas nevelőinket visszavárjuk rendszeresen. Felvállalva a községben a kultúra képzőművészeti ágának az ápolását, alkalomszerűen az aulában kiállítást rendezünk. Iskolai eseményeink láthatók az intézmény weblapján. Címe: www. iskola. buj.hu. A honlap szerkesztője, frissítője intézményünk egyik pedagógusa. Szabadidős programok: nyári táboroztatás, osztálykirándulás, környezetvédelmi akciók, parkosítás, téli madárvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, gyalogos és kerékpáros túrák. 7.5. Külső kapcsolatok hagyományai: Az intézmény pedagógiai programjával összhangban, a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. A partneri igényfelmérés alapján határozzuk meg az együttműködés szempontjából fontos tényezőket, melynek szabályzatát a HPP melléklete tartalmazza.

7.5.1. Óvodával: közös célunk az első osztályos beiskolázás zökkenőmentessé tétele. Bemutató foglalkozásokon, közös munkaközösségi tanácskozásokon, szülői értekezleteken konzultálunk az óvodapedagógusokkal. A nagycsoportosok farsangján, nyílt foglalkozási napjaikon és az évzáró ünnepségén is részt vesznek tanítóink. A beszokatás az iskolai életbe a tanév első hetében az óvó nénik közreműködésével történik. Tanévenként új IPR-es program készül óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítésére.

7.5.2. Általános iskolákkal: megalakulása óta tagja vagyunk a már említett Rétközi Iskolaszövetségnek. Tevékenységi körébe tartoznak: igazgatói tanácskozások, szakmai továbbképzések, tanulmányi versenyek.

51


Intézményünk részt vesz mindazon rendezvényeken, amelyre felkérést kap.

7.5.3. Egyházakkal: a községünkben található mindhárom felekezet folytat hitoktatást intézményünkben. Foglalkozásaik az órarendbe beépítve zajlanak az előzetes megállapodásnak megfelelően.

7.5.4. Középfokú intézményekkel: a pályaválasztás előtt álló 8. osztályos tanulóink a középiskolák által szervezett nyílt napokon vehetnek részt, illetve a középiskolák képviselői látogatnak el hozzájuk. Pályaválasztási Kiállításra is rendszeresen ellátogatnak végzős tanulóink. A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására. A továbbtanulók nyomon követése a KIR honlapján tanulói azonosító alapján nyomon követhető.

7.5.5. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái: Az együttműködésnek vannak hagyományos, jól bevált formái, melyek megtartása ajánlatos. Vannak viszont olyan újszerű formák, (például: családi nap, művészeti gála, farsang) melyek bevezetése sokat javíthat e fontos terület tartalmi munkáján.

7.5.6. Intézményi Tanács Dönt azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.

7.5.7. Nemzetközi kapcsolatok: A sikeres Comenius Nemzetközi Iskolai Együttműködések programunk hatására tervezzük a már meglévő kapcsolataink fenntartását, és újabbak kiépítését, különös tekintettel a nyelvtanulás fontosságára, és a már meglévő, de még nem működő testvértelepüléseinkre.

7.5.8.Helyi Önkormányzat: A település rendezvényein részt veszünk, valamint igény esetén kulturális műsort szervezünk, adunk elő. 7. 6. A szülőkkel való kapcsolattartás A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás- nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség.

52


A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülő-pedagógus-tanuló kapcsolatrendszerének hatékonyabbá tétele érdekében a partneri igényfelmérés alapján határozzuk meg az együttműködés szempontjából fontos tényezőket, melynek szabályzatát a HPP melléklete tartalmazza. Az együttműködés fejlesztésének terén mind szülői mind pedagógus oldalról igényként fogalmazódik meg a személyes kapcsolattartás szorosabbá tétele, melynek segítségével az összejöveteleken a közösségi élet illetve az osztályközösség munkájáról, problémáiról felvilágosítást kapnak, és közösen keresnek megoldást, esetleg jó tanáccsal látják el egymást. A személyes találkozások mellett nagy szerep jut a tanulók ellenőrző könyvének, mely elsősorban a tájékoztatás eszköze, (igény esetén elektronikus úton történő szülői felvilágosítás), kirívóan deviáns tanulói magatartás esetén a fegyelmezés egyik eszköze is. Hagyományos kommunikációs formák: l./ Fogadóórák: tanévenként háromszor 2./Szülői értekezlet (osztály) évente 2 alkalommal. 3./Összevont szülői értekezlet (iskolai) évente 1 alkalommal, illetve szükség szerint. 4./Nyílt tanítási napok évente, legalább 3 napon. 5./Családlátogatások. 6./Esetmegbeszélések 7./Bemutatók, rendezvények (kulturális, sport, művészeti, farsang, családi nap). 8./Ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás. 9./Szülői munkaközösség, melynek tagjai a szülők közül osztályonként választott 2 fő. Az SZMK éves feladattervet készít. Az év végi beszámolójában elemzi az együttműködés hatékonyságát. 10./Iskolaszék: működése saját szabályzatuk szerint. A hagyományos formák körét bővítő továbbfejlesztési lehetőségek: Fórumok: szakmai, nevelési. Egyéb: Családi vetélkedők, családi nap szülők bevonásával. Ajánlott programok: - a tanítás-tanulás problémái, sikerei, - továbbtanulás segítése, - az iskolai szabadidő szervezése (szervezés, részvétel), - szponzorálási lehetőségek (szervezés, felkérés stb.), - iskolaszéki foglalkozások (együttműködés), - ismerkedés az iskolai dokumentumokkal, - munkaterv (aktuális feladatokhoz való rugalmas alkalmazkodás), - rászoruló családok, gyermekek segítése, - bekapcsolódás iskolai feladatok megoldásába (karbantartás, tantermek,

53


- taneszközök javítása), - szülői ötletek, - problémák felvetése (nyíltság, nyitottság). Igazgatói fogadóóra: Minden nap 8-16 óra között - szülőknek, gyerekeknek. Adminisztratív kapcsolattartás: ellenőrzők havi egyszeri ellenőrzése az osztályfőnökök által, naplóval való egyeztetése, szülővel való ellenjegyeztetése, igény esetén elektronikus úton történő szülői felvilágosítás. 8. Egészségnevelés, egészségfejlesztés Az egészségtudatos magatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat. Tanulóink számára a család mellett az iskola jelenti azt a színteret, melyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására. Intézményünk folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskola valóban az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Az egészség kiteljesedése nem passzív állapot, hanem folyamat. Iskolánkban elsősorban a prevencióra kell nagy figyelmet fordítanunk. Ennek érdekében: - törekszünk arányos napi terhelést biztosítani - egészséges környezetet kialakítani - tanulóinkat és a dolgozókat a baleset megelőzésére felkészíteni - szűrővizsgálatokat biztosítani - mindennapos testmozgást szorgalmazni Az egészség fejlesztésére minden szaktárgyi órán van lehetőség. Erre a helyi tanterv készítése során gondot fordítunk. Egészséges életmód modul órán és osztályfőnöki órán illetve délutáni foglalkozásokon történő feldolgozáskor az életkori sajátosságok figyelembe vételével a következő témák kerülnek szóba: - A biztonság megőrzése - Egészséges táplálkozás, egészséges környezet - A testi és lelki egészség fejlesztése, a függőségek kerülése, megelőzése - Növekedés, változás, szexualitás - Családi élet, kapcsolatok - Személyes higiéné, mozgás - Az egészség értékként való tudatosítása, a másság elfogadása - A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése - Baleset megelőzése és elsősegélynyújtás Felhasználható módszerek: - kooperatív oktatási technikák, IPR, IKT - projekt módszer - vita, megbeszélés - drámapedagógia - felvilágosító előadások A módszerek legtöbbjével a gyerekek meglévő ismereteire építhetünk.

54


A szabadidős tevékenységek elősegítik a személyiség fejlődését, biztosítják a pihenést, regenerálódást, élményt nyújtanak, hozzájárulnak az érzelmi élet gazdagításához, felerősítik a társas kapcsolatokat, segítik a másság elfogadását. Így az egészségfejlesztés- megőrzés folyamatában is fontos a szerepük. Iskolánk (partnereink szerint is), megfelelő számú, színvonalú, széleskörű lehetőségeket kínál tanulóinknak. A tervezett programok minden évben az intézmény és a munkaközösségek feladattervében szerepelnek. Egészségmegőrző, egészségnevelő munkánk során partnereink: o Védőnő o Iskolaorvos o ÁNTSZ o Önkormányzat o Fogorvos o Pedagógiai Szakszolgálat o Nevelési Tanácsadó o Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság o Gyermekjóléti Szolgálat o Pszichológus o Kereskedelmi programok o Mentálhigiénés szakember 8.1 Bűnmegelőzés Törekszünk az iskola épületeinek és felszerelésének hatékony védelmére. Célunk a fiatalkorú bűnözés megelőzése, tanulóink biztonságérzetének növelése, önvédelmi képességük fejlesztésére. Felkészítjük őket a környezet veszélyeinek kivédésére. Fontos az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős összehangolt munkája, azon tanulók kiszűrése, akik valamilyen veszélyeztető tényező hatására bűncselekményt követhetnek el, vagy áldozattá válhatnak.

55


A bűnmegelőzés lehetséges eszközei:  Konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása  Szituációs játékok  Szabadidős tevékenységek  Egészségfejlesztési tevékenység  Hátrányok enyhítését szolgáló törekvések  Szakemberek bevonása  Esetmegbeszélések  Sajtófigyelés  Prevenciós előadások szervezése (Drog prevenció, szexuális felvilágosítás stb.)  Ötletbörze  A család bevonása  Hatékony ügyeleti rendszer működtetése  A házirend következetes betartása, betartatása  Közéleti ismeretek: azon fórumok megismertetése, ahova problémáikkal fordulhatnak Az iskolai rendezvények zavartalan lebonyolítása érdekében fontos a tantestület összefogása, szükség esetén a rendőrség bevonása. Kapcsolatrendszer:  DÖK  Iskolai munkaközösségek  Gyermek- és ifjúságvédelem  SZMK  Rendőrség, iskolarendőr  Polgárőrség  Gyermekjóléti Szolgálat  Pártfogói felügyelet  Védőnői Szolgálat  ÁNTSZ  Egyházak  Civil szervezetek 8.2. Környezeti nevelés Célja: A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulása, a környezeti nevelés a természet, az emberi társadalom harmóniájának megőrzése. Mindezek hatékony személyiségformálást, az önszabályozás, a társas együttműködés, a konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testilelki egészségnevelésre, a társas készségek fejlesztésére, a mentálhigiénés nevelésre. A környezeti nevelés minden pedagógus feladata. Iskolai gyakorlatban harmonikusan illeszkedik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köré. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, és a hagyományos tanítási órán kívüli nevelési helyzetekben (szabadidős tevékenység, délutáni foglalkozás, művészeti képzés, sport, közéleti tevékenység stb.)a környezeti nevelésnek számos lehetősége van.

56


Környezeti nevelési alapelvek:  Rendszerszemléletre nevelés. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós problémáival. Önmaguk keressék az összefüggéseket, válaszokat. Legyenek képesek megérteni a fejlődés és környezet kérdésének összefüggő rendszerét.  Meg kell ismertetni a tanulókat, a megújuló energiaforrások előnyeivel, rá kell vezetni őket a takarékos fogyasztásra.  A globális összefüggések megértése. A létező környezeti problémák mögött gazdasági társadalmi tényezők állnak, melyek globális problémákká szövődnek. Fontos hogy ne csak egyenként lássák ezeket a problémákat, hanem azok gazdasági, társadalmi okait is megértsék. Saját környezetükben legyenek képesek az okokat azonosítani, és tanuljanak meg azokat szem előtt tartva cselekedni.  A természet, az élet biológiai sokféleségének jelentősége. Az ember a természet része. Csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar fölötte. Ez feltételezi a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését.  A szelektív hulladékgyűjtéssel a célunk hogy a feleslegessé vált hulladék újrafelhasználható nyersanyaggá váljon. Ez az újrafeldolgozás első lépése. Az iskola udvarán elhelyezett konténerek színe egyértelmű jelzést ad benne gyűjtött anyag fajtájára. Tantermekben is igyekszünk ennek megfelelően szétválogatni és összegyűjteni a keletkező hulladékokat. Az ember történelme során számos esetben képes volt környezetével harmóniában élni. Környezeti nevelés terén kiemelt az osztályfőnök feladata. Tanítványaival együtt gondosan, igényesen alakítsa mikrokörnyezetét, óvja azt. Tanulmányi kirándulások, vetélkedők, Kooperatív tanulási és tevékenységközpontú technikák, eljárások, projekt-készítés, stb. során összefűzhetik a különböző szaktárgyak ismereteit. Egy-egy tanév során ajánlott témakörök: 1-4. évfolyam: Szűkebb környezetünk megismerése, védelme. A szelektív hulladékgyűjtés rendszere, előnye. 5-6. évfolyam: A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek. 7.-8. évfolyam: Fogyasztói társadalom. Környezetszennyezés megelőzése, Energia, megújuló energiaforrások, energiatakarékosság Tanórán kívüli tevékenységek a természetvédelem érdekében:  Tanulmányi kirándulások. Nemzeti Parkok, tájvédelmi körzetek látogatása.  Versenyek, vetélkedők, tisztasági verseny.  Az iskola szépítése. Szemétgyűjtés, dekoráció, parkosítás.  Gyűjtési akciók. Papír, fém műanyag flakon, stb.  Jeles napok megünneplése: A Föld napja, Takarítási világnap, Állatok világnapja stb.  Múzeumlátogatások. Állatkerti, botanikus kerti séták,  Üzem-, gyárlátogatások.

57


 

Részvétel nemzetközi környezetvédelmi programban (pl. Comenius pályázat) TÁMOP pályázat

8.3. Egészségnevelési programról általában A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drog prevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója) és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségtudatos magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásának a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítse őket e magatartásforma megtartásában.

8.3.1. Legfontosabb alapelveink:  Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségtudatos magatartás kapcsán.  Az iskola területén dohányozni tilos.  Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét.  Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását, az egyén biztonságára ügyelést. Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 1. - 8. évfolyamokon. b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot az 1. – 8. évfolyamos tanulóknál. c) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges életmódhoz szükséges feltételeket.

8.3.2. Az alapelvek megvalósítását segítő programok: o Beszélgetések,

58


o o o o o o o o

Előadások, Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtó, kiadványok stb), Sportprogramok, Vetélkedők, Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. Egészségnapok szervezése. A családi életre való nevelést célzó programok

8.4. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok: a. Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása:  személyi higiénére nevelés,  táplálkozás higiénéjének kialakítása,  öltözködés higiénéjére nevelés,  a baleset megelőzése,  testtartásjavítás,  testi nevelés és sport,  környezeti higiéné biztosítása,  szabadidő helyes eltöltésére nevelés,  szexuális nevelés. A következő szokások elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz:  a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele,  önképzés,  a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató filmekkel, CD-vel. b. A mindennapos testmozgás: Kötelező az iskolai sport a fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. c. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni.

59


Ennek érdekében feladatunk:  elősegíteni az érzelmi fejlődést,  elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást,  fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget,  önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását,  szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése. A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz.

8.5. Drog prevenciós stratégia Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drog prevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi Szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. Iskolánkban a 6. évfolyamon heti 0,5 órás egészséges életmódra nevelő foglalkozást tartunk. Ez a modul a biztonság megőrzésével, a táplálkozással, a mozgás és személyes higiénével, a veszélyes anyagokkal, az emberi szexualitással, családi élet és kapcsolatokkal és a környezetünkkel foglalkozik. Célunk tanulóink az év folyamán szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek teljességre törekvően szemlélni saját életműködéseiket (testi-lelki egészség) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye.  A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat,  Tudjanak különbséget tenni a "kockázatos" és a "veszélyes" dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket.  Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között.

60


 Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit.  Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket a társas kapcsolataik "karbantartásában", konfliktusaik kezelésében.  Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyökkel, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésének fontosságával. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben betöltött szerepét.  Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén. 9. Környezeti nevelés program Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, illetve iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti - nevelés program készítésénél figyelembe kell venni. 9.1. Helyzetelemzés Az iskola működése a környezeti nevelés szempontjából Az iskolánkban jelenleg a környezeti nevelés olyan területe az életnek, ahol sok az elmaradásunk, ahol csak nagyon kis lépésenként és fokozatosan haladunk előre. A tantestületnek nagy része foglalkozik intenzíven a környezeti nevelés kérdéseivel a tanórákon, illetve iskolán kívüli foglalkozásokon. A továbbiakban is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére.

9.1.1. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórai keretek között  Természetismeret, technika, ill. az ET órákon az adott témához rendszeresen hozzárendelik a környezet- és természetvédelmi vonatkozásokat. Az órák jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kell, hogy kapjanak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Jelentős szerepe van a diákok önálló ismeretszerzésének. Fontos, hogy a biológia és természetismeret órákon a tanulók biztos elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így tudnak okosan, átgondoltan tenni a környezet megóvásáért.  A tantestület más szakos tagjai osztályfőnöki órákon - az Egészségnevelési Programunkban megfogalmazottak szerint - törekednek a környezettudatos szemlélet kialakítására.  Sokat tehetnek és tesznek is az idegen nyelv szakos tanárok, ha fordítási gyakorlatként környezeti katasztrófákról, környezetvédelmi megmozdulásokról, a Földünk, a környezetünk szépségeinek bemutatásáról szóló cikkeket adnak tanulóink kezébe.

61


Tanórán kívüli programok  Tanulóink közül néhányan olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik tudásukat.  Iskolánkban szervezünk különböző gyűjtési akciókat (szárazelem). Szelektív hulladékgyűjtés  Iskolánkban lehetőséget teremtetünk a szelektív hulladékgyűjtésre, mellyel tovább erősítjük tanítványainkban a környezettudatos szemléletet. Minden tanteremben külön gyűjtjük a papírhulladékot és a műanyagot, amit az iskola udvarán található gyűjtőkonténerekben helyezünk el. 9. 2. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

9.2.1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés: Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás megvalósuljon, ki kell alakítanunk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsot, javaslatot adnak. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulóknak. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk közvetíteni kíván. Ez egyrészt úgy valósulhat meg, hogy az elsajátított viselkedésformákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt a tanórán kívüli programjaink (kirándulás, táborok) anyagi fedezetét megpróbálják biztosítani.

62


Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dogozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Pl. az adminisztráció területén fontos feladat lehet a felesleges papírfelhasználás csökkentése (digitális információáramlás, kicsinyített, kétoldalas fénymásolás stb.) Példamutató lehet, ha a tanulók azt látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak, s az is, ha a gondnok, a karbantartók szépítik az iskola területét, környékét (fűnyírás, növények telepítése).

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: A fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola környezeti nevelési programjának megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje, s a fenntartó kötelező támogatáson túl is finanszírozza a környezeti nevelési programokat.

Egyéb, környezeti neveléssel foglalkozó intézmény: A tanórán és tanórán kívüli környezeti nevelési programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása, az intézmények iskolánkban tartandó előadásai. Ilyen szempontból fontosak például az állatkertek, nemzeti parkok, botanikus kertek meglátogatása.

9.2.2. Anyagi erőforrások Költségvetés: Az iskolai költségvetésből minden olyan felújítást el kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. Pl. az iskola épületén elhelyezett napkollektorok. Alapítvány: Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók táborozáson való részvételét. Pályázat: A pályázatok megjelenésének figyelése igazgatói feladat. Ő tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes mértékben arra kell fordítani, amiről a kiírás szólt. 9.3. Alapelvek, jövőkép, célok

9.3.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelni:  a fenntartható fejlődés  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,  alapvető emberi szükségletek,  emberi jogok, demokrácia,  elővigyázatosság,  biológiai és társadalmi sokféleség.

63


Hosszú távú jövőképünk, hogy diákjaink környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt,  a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét,  a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét,  az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikákat,  a mentálhigiéné szerepének és fontosságának tudatosítása. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanítványainkban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodás,  szintetizálás és analizálás,  kreativitás,  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat,  konfliktuskezelés és megoldás,  értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Az iskolánkban a diákok számára olyan oktatást kell biztosítanunk, amelyben a szakmai képzésen kívül nagy hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Fontos feladat, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ehhez minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programban törekedni kell arra, hogy a tanulók ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Kiemelt feladat, hogy a természettudományos tantárgyak között szoros együttműködés alakuljon ki a céljaink elérésének érdekében. De be kell vonni a munkába a humán területen oktatókat is.

9.3.2. Konkrét célok  a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához,  továbbképzéseken való részvétel, mentálhigiénés szakember képzése  a hagyományok ápolása (lásd osztályfőnöki munkaterv),  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezetvédelemre,  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre),  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, projektek),  természetvédelmi versenyekre való felkészítés,  a számítógép, és egyéb IKT eszközök felhasználása a tanórákon.

64


9.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon tanulóinkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  tanulmányi kirándulások,  múzeum -, állatkert- , nemzeti park látogatások,  versenyek,  iskola parkosítása,  szemétgyűjtés az iskola környékén,  „jeles napok”,  DÖK-nap,  a külföldi partneriskolákkal közös programok (lakókörnyezetünk szépségeinek bemutatása, a környezetvédelmi problémáink bemutatása). 9.5. Módszerek A környezetvédelemben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választani, amelyek segítségével a környezetvédelmi céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezen ismereteket továbbképzéseken sajátíthatják el a tanáraink. 9.6. Taneszközök A környezeti nevelési munkához szükség van felszerelt biológia - kémia szertárra. Folyamatosan pótolni kell az elhasznált vegyszereket, eszközöket. Rendszeresen frissíteni kell a környezeti nevelési szakkönyvtárat. Biztosítani kell a megfelelő audiovizuális és multimédiás eszközöket. 9.7. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ezen képességek napjainkban elengedhetetlenek. A kommunikáció lehetséges formái:  médiaismeret tanóra,  kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel,  kutatómunka,  faliújságok készítése,  szórólapok készítése,  környezetvédelmi cikkek feldolgozása napilapokból,  tudományos cikkek feldolgozása.

65


9.8. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés nyomon követése A munkaközösség vezetők éves feladatterve tartalmazza az elképzeléseket, melyek megvalósulásáról félévkor illetve év végén adnak számot. 9.9. Minőségfejlesztés A környezeti nevelési munkának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett - a többi tantárgyhoz képest - markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretén belül kerülnek mérésre is. 9.10. Továbbképzés Az iskola továbbképzési programjába beépítve vegyenek részt tanárok környezeti nevelési továbbképzési programokon. (mentálhigiénés továbbképzés) A továbbképzéseken rész vett kollégák a tantestület érdeklődő tagjainak tartsanak iskolán belüli bemutató órákat. 10. Erőszakmentes konfliktuskezelés Az emberi élet alapvető eleme a konfliktus. Ellenérdekeltségünk miatt folyamatosan szembe találjuk magunkat embertársainkkal. Különösen igaz ez korunkra, hiszen működőképes demokrácia nem képzelhető el érdekérvényesítés, érdekegyeztetés, érdekütköztetés nélkül. Az iskola ilyen szempontból minősített eset. A diák és a tanár, a gyerek és gyerek, olykor a pedagógus és a szülő között sokszor alap-érdekellentét állt fenn a kezdetektől, és az otthonról hozott gyerek-szülő feszültségek is sokszor befolyásolták az iskolai létet. (És akkor még nem beszéltem a tanárok egymás között fennálló ellentéteiről, s a munkaadó-munkavállaló viszony [igazgató-beosztottak] hangulati lecsapódásairól.) El kell különíteni egymástól az elkerülhető és az elkerülhetetlen konfliktusokat. Nem úszhatjuk meg a serdülőkorból, a csoporthelyzetből és a társadalmi állapotból adódó ellentéteket, de alapvető érdekünk és feladatunk a felismerésük és a kezelésük. A konstruktív, erőszakmentes problémakezelés felé vezető út fontos és elengedhetetlen fázisa, hogy felfedezzük, kifejlesszük és fenntartsuk magunkban bizonyos képességeket:  stabil személyiség, identitástudat, pozitív énkép, döntésképesség;  mások, a „másság” elfogadása, empátia, kongruencia;  eredményes verbális és nonverbális kommunikáció, melyet minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemez;  egészséges önérvényesítés, a másik fél szükségleteit mérlegelni képes asszertivitás (határozottság);  kooperativitás, szabályok alkotása, működtetése, „fair” magatartás;  kompromisszumkészség, kreativitás, igény a konszenzusra. Csupán az a pedagógus lehet képes tanítványaiban kialakítani, fejleszteni a konfliktuskezeléshez szükséges képességeket, aki maga is rendelkezik ezekkel.

66


10.1. Eljárások az erőszakmentes konfliktuskezeléshez 1. A témához kapcsolódó szakirodalom felkutatása, beszerzése – irodalomjegyzék a nálunk fel nem lelhető cikkekből, könyvekből 2. Szakirodalom olvasása 3. Kiválasztott szakirodalom csoportos feldolgozása félévi rendszerességgel kiscsoportban 4. Mini-tanfolyam a témáról helyi v. meghívott előadóval 5. A továbbképzési rendszerben fellelhető credit-tanfolyamok elvégzése 6. Felmerülő esetek közös megbeszélése kiscsoportban a tanulságok írásos közzétételével 7. Ugyanilyen megbeszélések kezdeményezése a gyerekek körében 8. Ötletbank létrehozása a sikeres konfliktuskezelésekből 9. A gyerekek között kirobbant konfliktusok figyelése, a szemben állók leültetése ellentéteik rendezése céljából – az általuk választott tanár vagy diák jelenlétében resztoratív (jóvátételi) vagy mediatív (közvetítő) technikák alkalmazásával 10. Törekvés a tantestületben feszülő esetlegesen ellentétek segítő feloldására az érdekelt felek közötti közvetítéssel 11. Szándék az elkerülhető konfliktusok felismerésére és megelőzésére 12. Odafigyelés az elkerülhetetlen konfliktusokra; lehetőség szerinti feloldásuk ill. hatásuk intenzitásának csökkentése 13. Törekvés a kongruens magatartásra a minél nagyobb bizalom elérése érdekében 14. „Panasziroda” létrehozása, ahol a sérelmet szenvedettek (tanulók v. az iskola dolgozói) bajaikra orvoslást remélhetnek; igény esetén biztosítva a névtelenség lehetőségét 15. Az osztályfőnöki órákon keretet biztosítani az erőszakmentes konfliktuskezelési technikák és kultúra elsajátítására, gyakorlására 16. A tananyagban rejlő lehetőségek kiaknázása (bármely tantárgynál) 17. A drámapedagógiában, az etika és az erkölcstan tantárgyakban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználása 18. A szülők sérelmeinek helyes mederbe terelése a legmélyebb empátia alkalmazásával – esetleg egy ilyen kapcsolattartó munkacsapat felállításával 19. A különösen agresszív gyerekek esetében a körzeti megbízott, a családsegítő és a Kormányhivatal bevonásával beszélgetést kezdeményezni tetteik következményeinek nyomatékosítása végett. 11. Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok A cél az, hogy a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat - a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja:

67


A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

68


11.1. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. A fogyasztónak joga van: az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai: Technika-áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései Matematika-- a javakkal való ésszerű gazdálkodás a pénz világában, banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika-mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar-reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia-génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia-élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer-maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika-elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszély-források  Történelem-EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem reklám története stb.

69


  

Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

11.2. Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Riportkészítés eladókkal  Projekt, témahét  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, kooperatív módszerekkel, értékeléssel  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Munkánk során elengedhetetlen tevékenység az ellenőrzés. Szükségszerű tájékozódni arról, hogy a gyerekek hogyan teljesítették a kitűzött célokat, hiszen így lehet meghatározni a további feladatokat. Reális képet akkor tudunk alkotni, ha információt gyűjtünk, amely elősegíti a jó döntések meghozatalát. Folyamatában kell ismernünk a nevelési tevékenységet. A jó együttműködés alapja mindenki munkájának elismerése, hiszen az egyéni törekvéseket ösztönözni kell. Az egyes tanulók teljesítményének és előrehaladásának értékelése a tanár feladata. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak. Az egyes tantervi témák feldolgozásának megkezdése előtt, valamint a tanév elején a szaktanár diagnosztizáló jellegű felmérést végez(het). Ennek formája írásbeli teszt, közvetlen célja az előzetes tudás feltárása. A teszt tanári értékelése osztályzattal történik. A közös, szóbeli értékelés a diákok felé megerősítő és tanácsadó jellegű. A szaktanárok minden tantervi téma feldolgozásába beiktat(hat)nak formatív jellegű, az eredményes tanulást elősegítő mérést és értékelést. Ezt lehetőség szerint ismétlésrészösszefoglalás előzi meg. Formája lehet szóbeli vagy írásbeli.

70


12.1. Az ismeretek számonkérésének alapelvei  folyamatosság, rendszeresség,  korrektség,  igényesség,  objektivitás és empátia egészséges aránya,  a tanulói önértékelés és önkontroll fejlesztésének igénye. Olyan tanuló, aki az iskola tanulóival szemben támasztott követelményeknek nem akar vagy nem tud eleget tenni, ritka kivétel. Vele kapcsolatban személyre szabott módszerekkel, a szülők bevonásával keressük meg a diák egészséges fejlődése szempontjából legcélravezetőbb további utat. 12.2. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei • • • • • •

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak, a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. A tanulói teljesítmények számonkérésékor, a hagyományos módszerek mellett meg kell jelennie a személyre szabottabb, nagyobb önállóságot biztosító produktumoknak is. A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

12.3. Az ismeretek ellenőrzése, számonkérése a) Fajtái: • szóbeli feleltetés, • házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, • írásbeli számonkérési formák: • írásbeli felelet (egy anyagrészből), • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, • röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), • diagnosztizáló és az arra épülő témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). • a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

71


b) Funkciói: • folyamatos munkára készteti a tanulókat, • folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, • a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. c) Elvek: • Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. • Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. • A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). • Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, vázlatírásra és jegyzetelésre. • Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az infokommunikációs technikák használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. 12.4. Eredményességi mutatók nyilvántartása     

kompetenciamérés: eredményét letöltjük, weblapon közzétesszük, munkaértekezleten elemezzük. versenyeredmények: FÓRUM-on tájékoztatjuk az intézmény tanulóit, beszámolók, Weblap, Buji Szemle továbbtanulási mutatók: vezetői beszámoló, Buji Szemle művészeti vizsgaeredmények: Művészeti gála, bizonyítvány, törzslap lemorzsolódási mutatók: statisztika, intézményvezetői beszámoló

Minden nevelő az adott tantárgyának – kivéve a készségtárgyakat – témazáró dolgozatait köteles tanulóra lebontva éves szinten nyomon követni táblázat formájában, melynek utolsó oszlopa az év végi osztályzat. Az összesített eredményeket az intézményvezetői beszámoló melléklete tartalmazza. 13. Az önálló gyakorló feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A helyesen megválasztott és előkészített önálló gyakorló feladat segítséget nyújthat a tanulóknak az órán tanult anyag elmélyítésében. Az önálló gyakorló feladat céljai:  újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;  készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;  önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

72


 alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek és gyakorlat: • Önálló gyakorló feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • Az önálló gyakorló feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 4-5 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor az önálló gyakorló feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) • Az önálló gyakorló feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos önálló gyakorló feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: • Nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; • Meg kell adni a tanulónak az önálló gyakorló feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül

(igazolt betegség) mulasztotta azt el; • A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak

• • •

•

tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. Az önálló gyakorló feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, az önálló gyakorló feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező önálló gyakorló feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

14. Az értelmi fogyatékos, gyengén látó, hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei 14.1. Az értelmi fogyatékos tanulók Az új, átfogó (EU konform), iskoláztatási szempontú népességfogalom: Students with special needs/speciális szükségletű tanulók, az érvényes közoktatási/köznevelési törvényben=sajátos nevelési igényű tanulók (SNI). - Tanulásban akadályozottság - Határeset (IQ 70- ) - Enyhe értelmi fogyatékosság (IQ 50-69)

73


A tanulásban akadályozottak köre tágabb, mint az enyhén értelmi fogyatékosoké. Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (a tanköteles gyermekek 10-15%a) közül a leggyengébbek, illetve azok (2-2,5%), akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán integráló, inkluzív iskolákban érhetnek el eredményt. Valamennyien a gyógypedagógia kompetenciakörébe tartoznak, ami azt jelenti, hogy bármely iskolatípusban tesznek eleget tankötelezettségüknek, a fejlődésükhöz és sajátos nevelési igényeikhez mért gyógypedagógiai segítséget meg kell kapniuk – így jellemző ez a mi iskolánkra is. 14.2. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése

14.2.1 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek egyik csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésévei és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. A Szakértői Bizottság által javasolt enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatását általános iskolánk – integrált oktatási formában látja el. Ehhez rendelkezünk a szükséges tárgyi (foglalkoztató kisterem) és személyi feltételekkel (gyógypedagógus). Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő – egyre többen képesek elvégezni az alapfokú, nyolcosztályos iskolát.

14.2.2 Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. 14.3. Az iskolai fejlesztés szakaszai Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása intézményünkben az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek szerint szervezzük meg: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van; — szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítunk ki; — az iskolánk segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltéréshez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen

74


érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két az első két évfolyam tananyagának átadását három - tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kulturtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolánk helyi tantervében határozza meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége. Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5-8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire - elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra - épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítástanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Intézményünkben az enyhe értelmi fogyatékos tanulók oktatása-nevelése részleges integráció keretén belül, általában heti 10 órában, rehabilitációs keretekben, csoportos formában történik, a heti kötelező óraszám többi óráin az évfolyamának megfelelő osztálymunkában vesznek részt. 14.4. Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal, pszichológiai képességekkel (empátia, tolerancia, elfogadás) rendelkező gyógypedagógiai tanárral rendelkezünk. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl.: terapeuta, logopédus, utazó-gyógypedagógus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába. 14.5 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva segítjük a felzárkóztatást. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmai együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási – tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók szakértői véleményének tartalmáról, a javasolt fejlesztési feladatokról, tanulási technikákról a tájékoztatás a havi munkaértekezleteken történik. A tanulók fejlődését az egyéni fejlesztési lapok valamint az SNI napló tartalmazza.

75


14.6. A látássérült (alig látó, gyengén látó), hallássérült tanulók iskolai fejlesztésének elvei Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látókhoz (vízus:1) viszonyítva két szemmel is korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Intézményünkben előforduló esetek: - aliglátók: minimális látással, fényt érzékelők, nagytárgy látók, ujjolvasók (vízus: 0,1) - gyengén látók: azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1 - 0,33) A látássérült tanulók iskolai fejlesztése: Cél a gyengénlátás alapos egyedi ismeretére építve a tanulási folyamat optimális irányításával a látássérülés következményeinek csökkentése, megszüntetése, illetőleg megelőzése. A gyengén látok nevelése-oktatása megfelelő feltételek és segédeszközök igénybevételével a vizuális megismerésre (síkírás-olvasással) épül. Speciális eljárások: brail billentyű használata, nagyító monitor számítógépes alkalmazása, látástréning, zeneterápia, meseterápia, perceptuomotoros funkciók fejlesztése, beszédfejlesztésnevelés-korrekció, mozgáskorrekció, személyiségkorrekció, utazó gyógypedagógus igénybevétele. Eszközök, eljárások:  Biztosítani kell a megfelelő eszközrendszert – ezek optikai segédeszközök – optimális teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, speciális füzet, kellő betűméret, megfelelő nyomvonalú íróeszköz, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata.  Követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengén látók egyéni adottságai szerint várható el  Több időre és gyakorlás van szükség a tanuláshoz.  A speciális fejlesztés elsődlegesen a pedagógiai és egészségügyi habilitációs eljárások folyamán valósul meg (látásnevelés, olvasási készség fejlesztése, mozgáskorrekció, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, tájékozódásra nevelés, diszlexia-diszgráfiadiszkalkulia) 14.7. Többségi iskolában történő együttnevelés: Cél: a tananyag elsajátítása mellett a meglévő látás védelme, maximális működőképességének biztosítása, a gyengén látás okozta hátrányok csökkentése útján a társadalomba való beilleszkedés előkészítése.  Esélyegyenlőség biztosítása.  A látásfunkciók fejlesztése mellett az ép érzékszervek fejlesztése, kiemelten a hallásé.  Biztosítani a tanuláshoz és a mindennapi élethez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és készségfejlesztést (szóbeli kifejezőképesség, célszerű munkaszokások, önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése). Iskolai könyvtár használata, a rendelkezésre álló hangos-könyvtár megismerése (kazetták, digitális könyvek), melyek az egyéni tudásbővítésüket segítik.

76


 



Reális énképpel rendelkező, kiegyensúlyozott személyiség alapozása. Fel kell készíteni őket arra, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sorsuk, életpályáik alakulásában. Információs, kommunikációs kultúra fejlesztése: A megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása, alkalmazása. Hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével, más területek kiművelésével pótolhatjuk. Az elektronikus média használatát különös gondossággal kell megtanítani. Testi-lelki egészség fejlesztése: Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem óvására, tisztán tartására, látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket a gyengén látásból fakadó fokozott baleseti lehetőségekre, azok megelőzésére, a finommozgások és a tájékozódás ismereteinek elsajátítására.

A hallássérült gyerekek (hallássérültek) kifejezés olyan gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik az enyhe fokban nagyot halló és a súlyos fokban hallássérült, valamint a siket gyermekek csoportja is. A különböző fokú és típusú hallássérült gyermekek speciális nevelési szükségletei, valamint fejlesztésük módszerei is eltérőek. A hallásveszteség foka, mértéke, típusai:  Nagyothallók (40- 50 dB közötti hallásveszteség a beszédfrekvenciákban)  Siketek (110 dB- nél súlyosabb hallásveszteség)  Siketség határán lévő nagyothallók (90dB-110dB között) Intézményünkben nagyothalló tanuló integrált oktatására kerül sor. Hallássérülés következményei: - Az artikuláció és a szupraszegmentális elemek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, dinamika) hibái. - Szókincs jellemző hibái (a hallássérülés fokával általában fordított arányban áll) - Grammatikai hibák, szövegértés nehézségei, tollbamondás nehézségei - A hallássérülés következményes jelenségei elsősorban a beszédfunkciókra terjednek ki. Nem érintik az intelligenciát, az értelmi képességeket. - Szociális alkalmazásban o Sérül a hallás állandó, minden irányból ingerközvetítő jellege, o Verbális információk, utasítások, közlések nem irányítják a vizuális észlelést, o Zavart szenved a kapcsolatfelvételt és a társas kapcsolattartást biztosító jellege, o A verbális szabályok magatartást szabályzó jellege nem alakul ki. A hallássérült gyermekek együttnevelése halló társaikkal: Típusai intézményünkben: egyéni teljes integráció Feltételei: - Szubjektív: - átlagos intellektuális képességek - önállóság, szorgalom, szociális érettség - érthető beszéd - jó beszédmegértési szint - nyelvi tanulékonyság - Objektív: - hallássérülés korai felismerése - hallókészülékes ellátás

77


család pozitív és támogató hozzáállása tanterem akusztikai jellemzői integrációt segítő gyógypedagógus közreműködése elfogadó iskolai légkör felkészített szülők, diáktársak szurdopedagógiai tanácsadás, utazó pedagógus szakmai segítése együttműködési megállapodás alapján. Pozitív személyiségfejlődés csak elfogadható közegben valósulhat meg. - A halló gyermekközösség a hallássérült gyermekek számára elsősorban a hangos beszéd, a gazdag nyelvi környezet állandó jelenlétét biztosítja, mely optimális alap ahhoz, hogy a beszédfejlődés erősödjék, tovább fejlődjék. - „normális magatartásmintákat közvetít, megakadályozza a „siketes” jellegzetességek kialakulását (pl. társak megrángatása), önállóságra, gyorsabb munkatempóra szoktat. - Reálisabb önértékelés, énkép alakul ki. - Az intézményes nevelés a lakóhelyen valósul meg, ezáltal elkerülhető, hogy a gyermek a családtól távol töltse hétköznapjait. - A társadalmi beilleszkedés nehézségei minimálisra csökkenhetnek. Fogadó pedagógus szerepe az integrációban:  Elfogadó iskolai légkör.  Felkészített pedagógusok, szülők, diáktársak.  Szurdopedagógiai tanácsadás, utazó pedagógus szakmai segítése A többségi iskola pedagógusa a speciális nevelési szükségletű, hallássérült gyermek, osztályba kerülésekor egy számára ismeretlen területtel ismerkedik meg. Ugyanakkor a hallássérült gyermek sikeres haladásáért elsősorban Ő vállalja a felelősséget, illetve találkozik a sajátos szükségletekkel a mindennapok során. - Optimális feltételek a beszédértés elősegítésére  hallássérült gyermek felé fordulás minden fontosabb közlésnél  természetes artikuláció  normális beszédtempó  szájról olvasás szempontjából előnyös, ha a pedagógus nem járkál beszéd közben Segédeszközök a hallássérült gyermekek integrált neveléséhez: - hallókészülék (ellenőrzése első sorban a szülők feladata, de a pedagógusnak is meg kell győződnie arról, hogy a hallókészülék jól működik- e.) - adó- vevőkészülék (mikrofonnal ellátott adóból, ill. egy vevőkészülékből áll.) A hallókészülék és az adó- vevő megismertetése az osztály tagjaival a hallássérült gyermek érdekét szolgálja. Ha lehetőségük van megfogni, belehallgatni, akkor jobban bele tudják élni magukat társuk helyzetébe, s a készülék „érdekessége” is veszít jelentőségéből. Körültekintőbb lesz viselkedésük, mert tudják, mire kell vigyázniuk a hallókészüléket viselő gyermek esetében, pl. ne dobálják oda a labdát (stb.), ill. fogalmuk lesz arról, hogy a hallókészülék drága. -

Hallássérült gyermekek integrálása az iskolai osztályban: - A tanulót olyan helyre ültetjük, ahol jól láthatja és hallhatja a tanárt! - Lássa jól a táblát! - Ülőhelye ne kerüljön szembe az ablakkal! - Lássa jól az osztálytársait! (székek, asztalok U alakban történő elrendezése, ahol a gyermek oldalt, elől ül)

78


- Padtársa legyen elsődleges segítője! - Vizuális szemléltetés hangsúlyozása! - Az óravázlatok írásban történő megadása fontos segítség. Az órák szerkezete:  Integrált órák tanító közreműködésével, normál tanterv szerint az osztályközösségben.  Utazó szurdopedagógus látogatásai, szakértői útbaigazításai a tanév során.  Megsegítő órák gyógypedagógus közreműködésével. 15. Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatás: cigány kisebbségi oktatás A célok és feladatok megvalósulása érdekében a kisebbségi oktatás irányelveinek ajánlásai közül iskolánk a cigány felzárkóztató oktatást vállalta és teljesíti. Ennek keretében tanulóink ismereteket szereznek a cigányság kulturális értékeiről, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól, a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről.

A megvalósítás területei: 1. Cigány népismeret tanítása 2. Iskolai sikerességet elősegítő foglalkozás 3. Képességfejlesztés - Tantárgyi fejlesztés - Szocializáció, kommunikáció fejlesztése - Egyéni tehetséggondozás A megvalósítás módja: 1. A tantárgyak oktatásába integráltan, nyelvi csoportbontásban 2. Felzárkózató, differenciált képességfejlesztő foglalkozások szervezésével 3. Napközis foglalkozás keretében Cigány irodalom 1-8. Cigány ember és társadalom 1-8. Cigány művészetek 1-8. Életvitel, gyakorlati ismeretek 3-8. Magyar nyelvi felzárkóztatás 1-8. Matematika felzárkóztatás, számítástechnika 1-8. A tanuló létszámot és összetételt vizsgálva megállapítható, hogy iskolánkban tanévenként mintegy 25 %-nyi cigány etnikumhoz tartozó gyerek tanul. Ez és a szülők igénye indokolttá és kötelességünkké teszi, hogy a közoktatási törvény 48. § b. pontja értelmében, pedagógiai programunkban külön fejezetet szájunk a cigány tanulókkal való foglalkozásnak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a korábban és a későbbi fejezetekben leírt meghatározások rájuk ne vonatkoznának. A tanulóinkkal kapcsolatosan döntő jelentőséggel bír az a megállapítás, hogy egyetlen gyermek sem, de egyetlen család sem ismeri és beszéli a cigány nyelvet. Ezért olyan célkitűzésünk nem lehet, hogy nyelvüket tanítsuk, vagy nyelvükön sajátíttassuk el más ismereteket.

79


Céljaink, feladataink a nemzetiségi közösséghez való tartozás erősítése. Intézményünkben az iskolai nevelés és oktatás általános céljai és feladatai mellett biztosítjuk a cigány kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Törekszünk arra, hogy - Az etnikai kisebbséghez tartozó tanuló megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, - Vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse közösségi kötődését, - Váljon nyilvánvalóvá kultúrájuk gazdagságának előnye, alakuljon ki bennük a reális kisebbségkép, - Ismerjék fel az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, veszélyeit, a kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.

80


16. Iskolahasználók az iskolai közéletben Az iskola közéletébe a diákönkormányzaton keresztül kapcsolódnak be. Önérvényesítő törekvéseikben, a konstruktív életvitel kialakításához partnereket keresnek maguk (kortárscsoport), a pedagógusok valamint a szülők körében, mert otthon biztonságban élő családtagok, az iskolában pedig, az osztályközösség viszonylag független tagjai, akiknek meg kell küzdeniük társaik és a pedagógusok megbecsüléséért. Alapvető gyermeki jogok: (E témával még részletesebben foglalkozik a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata a pedagógiai program 2. sz. melléklete.) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben, e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

81


Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő -, megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön; - gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze; - felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt; - vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit - és vallásoktatásban vegyen részt; - véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák; - érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze; - támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez; - családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze; - személyes kapcsolatait ápolhassa; utógondozásban részesüljön. Ha az eddig felsoroltak szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga az e törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható, vagy szüneteltethető. A gyermek kötelessége különösen, hogy gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. Tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. A gyermek védelmét ellátó szervezetek (a továbbiakban: intézmény) házirendje – e törvényben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell megismertetéséről, továbbá arról, hogy az a gyermekek, hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen. Gyermeki jogok védelme A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa (a továbbiakban: biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során - a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő, tudomására jutott visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen; - a biztos a fent megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek. A szülők iskolával való együttműködésének alapját képező viselkedési formák a következők: Bátorítsák gyermeküket, hogy beszéljen otthon az iskolai életről. Gyakran és rendszeresen beszélgessenek a pedagógusokkal. Tájékozódjanak folyamatosan a tananyag, az iskola és az iskolai rend felől. Segítsenek a házi feladat elkészítésében, de ne tegyék azt a gyermekük helyett. Az osztályzatokhoz ne kapcsolódjon büntető – elismerő rendszer.

82


Próbálják meg fokozni a gyermek érdeklődését az iskolában tanítottak iránt. A család megbízható lelki támasz legyen az iskolai terhelések elviseléséhez. Az együttműködés célja: A szülők, a pedagógusok, és a gyermekek tevékenységrendszerét együttműködő erővé formálja az iskola pedagógiai feladatainak megoldása érdekében. Az érdekek és szükségletek által mozgatott ötletek, együttműködési lehetőségek, feltételteremtő tevékenységek szervezett összehangolása. Az iskolával kapcsolatban állók elégedettségének kialakítása a közösen megteremtett jó iskola érdekében. A párbeszéd és a tevékeny közreműködés szervezeti rendszerének biztosítása. Szervezeti felépítés A szülők közösségeinek képviselői osztályonként kerülnek megválasztásra, és alkotják az iskolai szülői munkaközösséget. Az iskolaszék képviselői (szülői és pedagógusi) választás alapján történik. A tevékenységterületek önállóan végzik feladatukat az iskolaszék elnökének irányításával, elsősorban a tanévi pedagógiai programhoz kapcsolódva. Egyeztetési kötelezettségük van az iskola igazgatójával. Az iskolaszék működéséről és feladatairól bővebben az iskolai SZMSZ-ben kaphatunk tájékoztatást, ami a dokumentum 2. sz. melléklete. 17. Személyi feltételek Nevelőink száma 20 fő. Jelenleg két szakmai munkaközösség tevékenykedik: alsós és felsős. 17.1. Szakmai közösségek A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg, kitérve a szakmai csoportok együttműködési formáira. A belső továbbképzések (jógyakorlatok, szakmai műhelymunka) munkaközösségi vagy nevelőtestületi szinten folynak. A szakmai vezetők hatás- és jogkörének meghatározását a munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógus szakmai döntéseit, véleményét szakmai nyelven és szakmai indoklással tudja alátámasztani szóban és írásban egyaránt. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, és ezek alapján reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Saját tevékenységét elemzi a szakirodalomból szerzett tudása tükrében. Képes ezen tudás alapján megalkotni saját adekvát pedagógus szerepét. Elfogadja a tanári szerepből fakadó tevékenység társadalmi, intézményi lehetőségeit, és korlátait. Ismeri a pedagógus szerepről elterjedt tudományos elméleteket, valamint a pedagógus munka érvényes jogi és etikai normáit. Felkészült ezeknek saját szerepére való értelmezésére. Tisztában van a pedagógiai kutatás alapvető sajátosságaival, módszereivel, eljárásaival. Ismeri a pedagógiai kutatási eredmények alkalmazásának lehetőségeit,szakmája legjelentősebb intézményeinek, szervezeteinek tartalom-szolgáltatóinak interneten elérhető szolgáltatásait. A pedagógusok egymás közötti kapcsolatait meghatározó tényezők: A nevelők belső szubjektív sajátosságainak rendszerét kell megfelelő pedagógiai minőségben kifejleszteni ahhoz, hogy szociális és individuális értelemben is fejlesztő módon

83


tevékenykedjenek, vagyis konstruktív életvezetést realizáljanak. Szeretetképességük, ennek kifejezni tudása, szakmai elkötelezettségük miatt a pedagógusok a legfontosabb iskolai tényezők. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermek megértésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a kiváló szakmai felkészültség, azzal együtt, hogy jól, érdekesen, logikusan tanítsunk. Az egyéniségek és a gondolatok versenyét biztosítjuk az életkorok és a beosztások versenye helyett. Iskolánkban a pedagógus felelőssége etikai kategória, ezért fejlesztjük, neveljük magunkat, mert csak ebben a mértékben vagyunk képesek hatni környezetünkre. Intézményünk és pedagógusaink nyitottak az innovációra, pozitívan viszonyulnak az új ötletekhez. Lehetőséget biztosítanak a kreativitást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejtik szakmai álláspontjukat, a vitákban képesek másokat meggyőzni, és ők maguk is meggyőzhetőek. Nevelőtestületünk szakmai, személyi összetétele alkalmas a tantervek által kitűzött feladatok teljesítésére, illetve a TÁMOP pályázat révén egy sor innovációs tevékenységet hajtott végre, szakmailag megújult, módszertanilag felfrissült. Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket tanév végén vagy a következő tanévet megelőző augusztus hónapban, és a felmerülő igényeket és problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

84


17.2. Tantestületünk névsora, a szakok, egyéb végzettségek feltüntetésével: NÉV Árvai Csilla Bartáné Szanics Éva

Frank Edina Géczi Ferenc Győrffy-Kiss Enikő Laub Ilona Laurinyecz László Laurinyeczné Tikász Magdolna Márta Erika Mester János Munkácsiné Kolozsi Katalin (igazgató) Dr. Némethné Kósa Mónika Papp Edith Valéria (GYED) Pál Mónika Katalin (hat.idő) Pető Attila Pető Margaréta

Popovics Norbert Soltész Jánosné Toma Erzsébet Tóth Lajosné

Valcsák Tünde

SZAK EGYÉB VÉGZETTSÉG Orosz-könyvtár, OKJ szg.kezelői, ECDL Start Inkluzív nevelés tanára (mesterképzés) Tanító, drámapedagógia, Közművelődés-könyvtár Drámapedagógia szakvizsga Szakkollégium, ECDL Start, IKT képzés Tanító-magyar műv.ter. Középfokú „C” típusú angol nyelvvizsga Magyar szak TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés Magyar-történelem, ECDL Start TÁMOP-ba módszertanilag bevont Közoktatási vezető (szakvizsga) pedagógus, IKT képzés tanító Tanító Rajz-könyvtár szakkollégium, IKT képzés Matematika-ének ECDL Start TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés Tanító Népművelés szakkollégium, ECDL Start, IKT képzés Magyar-földrajz Földrajz-testnevelés Alapfokú „C” típusú angol nyelvvizsga TÁMOPba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés Orosz-történelemKözépfokú angol nyelvvizsga számítástechnika-közoktatási Vezetőoktató, EU pályázati szakértő, ECDL Start, vezető, Inkluzív nevelés tanára IKT képzés (mesterképzés) Tanító, inkluzív nevelés tanára IKT képzés (mesterképzés) tanító Magyar-történelem, ECDL-Start drámapedagógia szakvizsga Angol-informatikus könyvtáros, TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, Informatika (egyetem) IKT képzés Rajz-hitoktató Okleveles vizuálisés környezetkultúra –tanár (mesterképzés) Biológia-testnevelés, Középfokú „B” t. eszperantó nyelvvizsga testnevelés (egyetem) Középfokú labdarúgó edző TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés Matematika-fizika-biológia Gyermek és ifjúságvédelem, ECDL Start, IKT Matematika (mesterképzés) képzés Tanító, magyar műv.ter. Ének-zene szakkollégium, ECDL Start, IKT képzés Tanító-angol Középfokú „C” típusú angol nyelvvizsga ECDL Start Középf. szoftverüzemeltető és webtervező TÁMOP-ba módszertanilag bevont pedagógus, IKT képzés Műszaki tanár Gépészmérnök, ECDL Start, IKT képzés gyógypedagógia

85


18. A tanítás infrastruktúrája Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. A rendelkezésre álló tárgyi feltételek: Az épület és a környezete tágas, kiváló lehetőséget kínál a gyerekek mozgásigényének kielégítésére, játékra.  Az iskolánkban 13 tanterem, táncterem, könyvtár és abból nyíló eMagyarország pont-terem, egy fejlesztő kisterem, egy tornaterem áll az oktatás-nevelés szolgálatában.  Az iskola udvarán található szabadtéri lehetőségek: bitumenes kézilabda-, salakos futópálya, kosárlabda pálya, távolugró gödör, szabadtéri szerállvány, mini játszótér, füves kispálya, 2 db kő asztalitenisz, pihenő padok, asztalok, filagória található. Vegyes rendelkezések Ezen Helyi Pedagógiai Program a kihirdetés napjától, valamint 2015. december 12-étől lép életbe. Az alábbi jogszabályok idevonatkozó rendelkezései szerint készült: 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (a hatályos §-ok száma fokozatosan csökken), 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervei programjának bevezetéséről, 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről - 2013. szeptember 1-jén lép hatályba (Megjelent MK 2012/177. szám), 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, Módosító jogszabályok: - 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról - 26/2013. (II. 12.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról (2017.augusztus 31-én hatályát veszti) Az emberi erőforrások minisztere 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelete a 2012 / 2013. tanév rendjéről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti: - az igazgató (jogszabályi változás vagy egyéb körülmények esetén), - munkaközösség, - a nevelőtestület 30 % -a, - szülői szervezet 30 % -a,

86


- iskolaszék 2/3-ának javaslatára. Módosítás: nevelőtestületi értekezlet alkalmával, 2/3-os egybehangzó többségi szavazása esetén. A program részei:

I. Nevelési Program II. Helyi Tanterv

87


II. rész: HELYI TANTERV 1. Egyetemleges közösségfejlesztési követelmények a tanított tantárgyak körében 

Hon és népismeret: harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel.



Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: nemzetközi diákcsere programok szervezése, az ebben való személyes részvétel.



Nyitottság és tolerancia: legyenek nyitottak és megértők a tanulók. A különböző szokások, életmódok, kultúrák és vallások, azaz a másság iránt, tolerálják és becsüljék ezeket.



Környezetvédelem: kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába.



Személyes tapasztalatszerzés: biztosítanunk kell tanulóink együttműködését a környezeti konfliktusok megoldásában (hulladék-elhelyezés, veszélyes hulladék kezelése, környezetre veszélyes üzemek telepítése, köztisztasági problémák megoldása)



Kommunikációs kultúra, önálló ismeretszerzés: fejlesszük ki a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, a vitakultúra kifejlesztésének iskolai lehetőségei, fórumai)



Az új információs technikák megismerése és használata: Az informatika, a virtuális világ, SDT megismertetésének iskolai lehetőségei és feladatai. Eligazodás az információs világban (információgyűjtés, szűrés, szelektálás)



Az erkölcsi nevelés Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segít�készség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.



Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.

88


2. Helyi tantervi specialitások:

2.1. Kompetencia területek A TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázat 5 éves fenntartási kötelezettséget ír elő. Iskolánk által alkalmazott kompetencia területek a következők a 2010/11. tanévtől: (Az 5 éves felmenő rendszer megoszlását lásd a Függelékben.) Napló jelölés

Kompetencia terület

Tantárgyi keret

Értékelés módja

T

Szociális és életviteli kompetencia

Történelem

Érdemjegy (történelem)

T

Matematikai kompetencia

Matematika

T

Szövegértés, szövegalkotási kompetencia Idegen nyelvi kompetencia

Magyar nyelv és irodalom

Szöveges Szöveges érdemjegy Érdemjegy Érdemjegyek: nyelvtan + irodalom Érdemjegy

M

Moduláris oktatás

ET

Műveltségterület, tantárgyi bontás nélküli oktatása

Egészséges életmód Ember és természet (fizika+kémia+ biológia tantárgyak)

T

Angol nyelv

Kezdő évfolyamok 2010/11-től 7. 8. a 8. b 1. 2. a félévkor 2. a tanév vége 6. 7.

6. 7.

Érdemjegy

6.

Egy érdemjegy, 3 színnel: fizika: piros, kémia: zöld, biológia: piros (iskolaváltáskor átválthatóság miatt)

7. 8.a 8.b

Napló jelölések: TTÁMOP óra M- Moduláris oktatás ET- Ember és természet műveltségterület, tantárgyi bontás nélküli oktatása Tt-tantárgy tömbösítés – lásd a részletes táblázatot lentebb. IKT – Infokommunikációs tartalmak megjelenésével tartott órák (az órák 25%-ban) IPR - IPR módszerrel tartott óra K - Kooperatív technikák alkalmazásával tartott órák PProjekt Th- Témahét- Rákóczi-hét Ph- Projekt hetek

89


3. A köznevelési törvény heti óraszámai, az iskola órakerete 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (a tv. 6. sz. melléklete alapján)

A

B

C

E sajátos nevelési igényű tanulók heti tanulók heti óraszáma egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma össz Knt.27§(5) vak, osztályok Évfotehetségg. nagyotszáma az Knt. siket lyam Knt. 27.§ Knt.27 v.felzárkózt. heti értelmi halló, évfolyamon 6.sz.m. gyenés (4)6.sz.mell.kötele §(4) Össz. összes fogyamozgásegyéb nemzetigénlátó autist ző óraszám 6.sz.mell. időkeret tékos és beszédség a fogyatéko s 55 1. 1 25 27 52 2 1 3 58 52 2. 1 22 27 49 2 1 52 50 3. 1 20 27 47 2 1 3 53 4. 1 52,5 22,5 27 49,5 2 1 8 61 90 5. 2 56 28 84 4 2 3 93 56 6. 1 25 28 53 2 1 1,5 58 7. 2 86 50 30 80 4 2 2 88 86 8. 2 50 30 80 4 2 4 90 Össz. 11 271 495 22 11 528 13 8 3,5 552

90


4. Új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint.(teljes kifutási idő 2020-ig)

Az egyes tantárgyi kerettanterveken belül a + 10%-t gyakorlásra kívánjuk fordítani minden tantárgy, minden évfolyam esetében.

Tanév/évf.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2013./2014.

ÚJ NAT

RÉGI NAT

RÉGI NAT

RÉGI NAT

ÚJ NAT

RÉGI NAT

RÉGI NAT

RÉGI NAT

2014./2015.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

RÉGI NAT

RÉGI NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

RÉGI NAT

RÉGI NAT

2015./2016.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

RÉGI NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

RÉGI NAT

2016/2017.

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

91


5. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Általános Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, stb.) használunk a tananyag feldolgozására, melyek szerepelnek a hivatalos tankönyv jegyzékben. A tankönyvtörvény a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti az állami tankönyvforgalmazás új rendszerét. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: KELLO) keresztül látja el. A tankönyvrendelést a tankönyvrendelet hatálybalépésétől kezdve az iskola a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. Az általunk használ tankönyveket a köznevelés információs rendszere (röviden KIR) által rendelkezésre bocsátott tanulói adatok alapján a 2013/2014-es tanévtől, a törvényi előírás értelmében kizárólag az Országos Könyvtárellátó rendszerén keresztül, minden tanulónak névre szólóan rendeljük meg. Alkalmazott taneszközök:  Nyomtatott  Digitális Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve és a Könyvtárellátó által biztosított tankönyvjegyzék alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt írásban, előzetes igényfelmérés formájában tájékoztatjuk. Az igazgató felelőssége, hogy az intézmény tanulói számára a tankönyvrendelést a jogszabályi feltételeknek megfelelően állítsák össze. Az alaprendelés, a fenntartó jóváhagyással válik érvényessé. A tankönyvek megrendeléséről a tankönyvfelelős, a tanulók taneszközzel történő ellátásáról a szülő gondoskodik. A tankönyvkiválasztás elvei: A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Feleljen meg intézményünk helyi tantervének, a kompetencia alapú oktatásnak, a Keret tanterv követelményeinek. Ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés és az egyéni munkáltatás sokoldalú lehetőségeit, feleljen meg az önálló ismeretszerzést segítő didaktikai alapelveknek. Fontos szempontok: -nak, hatályos kerettantervnek való megfelelés, 51/2012. évi kerettantervi rendeletnek megfelelően a felsőbb új kerettanterv szempontjából belépő évfolyamokon is biztosított, mennyiségű tankönyvet rendelt az intézmény.

92


Az iskola pénzügyi lehetőségeinek és a könyvtárfejlesztési támogatásának felhasználásával egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a rászoruló tanulók ingyen használhatják, az osztályfőnök, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján. Az államilag ingyenes tankönyvek – a munkafüzetek és a munkatankönyvek kivételével – tartós tankönyvként kezelendők, tehát azokat az iskolai könyvtári állományba nyilvántartásba kell venni, és azokat az utolsó tanítási napon a tanulók kötelesek visszaszolgáltatni az iskola könyvtárának. Ez alól kivételt képeznek a tanév közben állami fenntartású intézmények között iskolát váltó tanulók, mert ők magukkal vihetik a tankönyveket, amennyiben a befogadó iskolában is ugyanazokat a könyveket használják. Az átvitt tankönyveket a tanév végén a befogadó intézmény könyvtárában kell leadniuk. A díjtalan tankönyvhöz jutásról jogszabály rendelkezik. A tanulóknak lehetőséget nyújtunk a tankönyvek könyvtári állományból való kikölcsönzésre is, ezzel csökkentve a szülők terheit. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló a tanév végén köteles visszaadni. Az elhasználódott tankönyvek pótlásáról a könyvtárfejlesztési támogatásból gondoskodunk minden tanévben. 6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyam minden tantárgyából teljesített. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A 2-8. évfolyamokon érdemjegy (1-5 skálán) az értékelő forma, minden tantárgyból. Érdemjeggyel minősítjük a Magatartás és Szorgalom területeket is. Legalább elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - Ha a tanuló a 2-8. osztály végén egy vagy két tantárgyból elégtelen (1-es) osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztusban javítóvizsgát tehet. - Ha a tanuló a 2-8. osztály végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételni köteles. - Ha a tanuló az 1. évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, és a szülő hozzájárul ehhez, tanulmányait újra az első évfolyamon folytatja. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek a teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közirat. A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát tehet, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulónak a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt

93


-

teljesítse, a tanév folyamán 250 óránál többet hiányzott, kivéve, ha a tantestület másként dönt, magántanuló volt, ha bármely tantárgy éves óraszámának 30 %-át hiányozta a tanuló, a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet.

A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők:  1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika;  2-4.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret;  5-6.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, fizika, földrajz, biológia;  7-8.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, fizika, földrajz, biológia, kémia; A magántanuló továbbhaladásának feltételei:  A szülő saját kérésére maga gondoskodik a tanuló folyamatos felkészítéséről.  A tv. által előírt heti óraszám keretében felkészítő foglalkozásokon vesz részt az iskolában a tanév során. Ez a lehetőség a mindenkori iskolai költségvetés függvénye. 7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, rendszere

7.1.Tanulói értékelés A pedagógusokkal szembeni elvárás: Szaktárgya(i) szakmai, tantervi és vizsgakövetelményeit ismeri, ezekre tudatosan és következetesen építve alkalmazza értékelési módszereit saját tanulócsoportjainak ismeretében. Az egyénre szabott értékelés az értékelő naplóban nyomon követhető., szövegesen vagy érdemjeggyel történik. Egyéni fejlesztési terveket csak sajátos nevelési igényű tanulókról készítünk. Az érdemjegyek megállapításánál követendő elvek: Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság, ill. belső szakmai megállapodás jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat. Egyetemes értékelési arányok intézményünkben: 91%-100% kiválóan teljesített 71%-90% jól teljesített 51%-70% megfelelően teljesített 0%-50% felzárkóztatásra szorul Második év végétől érdemjeggyel értékelünk.

94


Az első- évfolyamokon és a második évfolyam első félévekor a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. A témazáró feladatlapok teljesítményének értékelése: 0-30 % elégtelen 31-50 % elégséges 51-70 % közepes 71-90 % jó 91-100 % jeles A tanuló tudását és nem a hiányosságát kell értékelni! Tanulói igény esetén biztosítani kell – félévente egyszer – számára a javítási lehetőség kérését. Az adott érdemjegy odaítélésekor a feltételek közül egynek az érvényesülése is elegendő lehet - a pedagógus mérlegelése alapján. Az igyekezet - a "befogadási készség", a szorgalom, a fejlődés - a feleletben jelzett tudás értékét növeli. A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a minősítési kategóriáknál leírt valamennyi feltételnek teljesülnie kell. A magatartás és szorgalom minősítését a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményének figyelembevételével kell kialakítani.

7.2. A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi előmenetel értékelésének, minősítésének követelményei és formái A gyermek nevelésében a legfontosabb tényező a családi háttér. A közösségbe kerüléssel minta a tanító, a tanár. A későbbiekben, a tanuló értékrendjében dominánssá válik az a közösség, amelyben a tanuló jelen van, majd egyre meghatározóbb a tágabb környezet, a "társadalom" nevelő hatása. A tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának minősítésekor az életkori szakaszokat is figyelembe kell venni: Mikor, és ki értékel: alsó tagozat első osztályában értékel: tanító, napközis nevelő alsó tagozat 2-4 évfolyamán értékel: tanító, napközis nevelő szaktanár, esetleg az osztályközösség. felső tagozaton értékel: osztályfőnök, nevelőtestület, napközis nevelők, osztályközösség. Magatartás A magatartás: a gyermek társadalmi elvárásoknak megfelelő viszonyulása önmagához, másokhoz, a közösséghez és a tanuláshoz, figyelembe véve a gyermeki jogok által megengedett viselkedési, magatartási megnyilvánulásokat. Példás: autonóm (belső meggyőződéssel, önálló magatartási és cselekvési programmal rendelkező) módon vezérelt, konstruktív (önzetlen, áldozatvállaló, másokra tekintettel lévő)

95


egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni szerető, fegyelmezett, szociálisan (a közösségre nézve hasznos) értékes, szilárd erkölcsi tendenciákkal rendelkezik. Jó: a család, a csoport, a közösség, a nevelő környezet elvárásaitól vezérelt magatartási és cselekvési programmal rendelkező konstruktív, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni kész, fegyelmezett, szociálisan értékes erkölcsi tendenciákkal rendelkezik. Változó: elsősorban a felnőttek szabályozására hallgató, konstruktivitásában, szociális tendenciáiban váltakozva következetes, egyéni fejlődését biztosító tevékenységében labilis, szükségletek és tanulásszeretet vezérli. Rossz: a társadalmi elvárásoknak megfelelő erkölcsi szabályok nem befolyásolják. Karakternélküli, önző. Egyéni tökéletesedésében, szociális tendenciáiban, konstruktivitásában a destruktív megnyilvánulások a meghatározók.

96


Szorgalom A gyermek viszonyulása a tanuláshoz, ami igyekezete tartósságában, a képességeihez mért jó teljesítményre való beállítódásában mutatkozik meg. Példás: autonóm (belső meggyőződéssel, önálló cselekvési programmal rendelkező) módon vezérelt, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulni szerető gyermek, akinek a teljesítménye és a képességei összhangban vannak. Jó: a család, a csoport, a közösség a nevelő elvárásaitól vezérelt, egyéni tökéletesedésre hajlandó, tanulmányi kötelezettségeinek eleget tevő gyermek, akinek a teljesítménye esetenként elmarad kissé a képességei alapján elvárható szinttől. Változó: elsősorban a felnőttek szabályozására hallgató, egyéni tökéletesedésében váltakozó, szélsőségeket is produkáló gyermek, akinek a teljesítménye többnyire elmarad a képességei alapján elvárható szinttől. Hanyag: a társadalmi elvárások motiváló hatásaira nem, vagy ellenségesen reagál. Teljesítménye tartósan a képességei alapján elvárható szint alatt marad.

7.3. A tanulmányi előmenetelt kifejező tudás, mely vonatkozik a tanórák, szabadon tervezhető és nem kötelező tanórák tantárgyaira egyaránt: Azok az információk, készségek, képességek, mozgások, cselekvések, magatartások, attitűdök, érdeklődés, szokás, világkép, amelyekkel a gyermek rendelkezik. Kitűnő: a jeles tudása mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ért el - a félévi és tanév végi minősítéshez. Jeles: tudása megfelel a tantervi és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerben ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív. Jó: tudása megfelel a tantervi és az iskolai dokumentumok által meghatározott követelményszintnek. Önálló megnyilvánulását és az ismeret összefüggésrendszerbe illesztését tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmazhat. Közepes: tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a tantervben és a helyi tantervben meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszaiban vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges hiányára utal. Elégséges: tudása arra elegendő, hogy a tantervben és a helyi tantervben meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei és a tárgyi összefüggésrendszer hiányosságai lényegesek, a befogadási készsége gyenge, válaszadása érdeklődés hiányára is utal. Elégtelen: tudása nem elegendő a tantárgyi rendszer tantervben és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei az összefüggésrendszerben való tájékozottsága alapvetően hiányosak, vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értékeket képviselő adatok.

97


7.4. Értékelés az első és második félévkor: Kiválóan teljesített: tudása megfelelő a keret-, illetve a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. Ismeretei alkalmazásában kreatív: alkotásra való beállítódása problémaérzékenységet, szellemi, illetve mozgásos könnyedséget, rugalmasságot és eredetiséget tükröz. Befogadási készsége, válaszadása meggyőző. Jól teljesített: tudása megfelel a tanterv és a helyi tantervben meghatározott követelményszintnek. Önálló megnyilvánulását és az ismeret összefüggésrendszerbe illesztését tanári rávezető kérdéssel, vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságokat is tartalmazhat. Megfelelően teljesített: tudása arra elegendő, hogy a tantervben és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. A rávezető kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási képessége változó, válaszadása az összefüggésrendszer ismeretének 1-2 lényeges hiányára utal. Felzárkóztatásra szorul: tudása nem elegendő a tantervben és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei és a tárgyi összefüggésrendszer hiányosságai alapvetők. Befogadási készsége rossz, válaszaiban nincsenek értéket képviselő adatok.

7.5. A választott programcsomag megfeleltetése a tanulók értékelésével A kompetencia alapú oktatás programcsomagjában használt tantárgyak közül a Magyar nyelv és irodalom, valamint az Ember és természet tantárgyakat félévkor és év végén egy-egy érdemjeggyel értékeljük. Mivel a középiskolai felvételi rendszer és az esetleges iskolaváltás megköveteli a tantárgyban szereplő tudományterületek elkülönítését, ezért az évközi értékelése során a naplóban külön színnel jelöljük a bennük foglalt hagyományos tantárgyak érdemjegyeit. Magyar nyelv: piros Magyar irodalom: kék Fizika: piros Kémia: zöld Biológia: kék Az SNI tanulóknál a képzés egyéni fejlesztési terv alapján történik, ezáltal a számonkérés is egyéni ütemtervű, speciális szabályok szerint zajlik. A tanuló értékelése érdemjeggyel történik a rehabilitációs foglalkozásokon, készség tantárgyakból pedig, integrált tanórák keretében. A félévi, tanév végi bizonyítványok azonosak a normál tagozatú tanulók dokumentumaival.

7.5.1. Digitális számonkérés A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt a számonkérésben és az értékelés is. Előnye az áttekinthetőség, a tisztaság, a stresszmentes felelés és a gyorsaság. Eszközei:

- saját ismeretellenőrző programok, - digitális oktatóprogramok, - internetes bázisok

98


8. Közlekedésre nevelés Az általános iskolai tanulók biztonságos és kulturált közlekedésre történő felkészítése érdekében a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozott egy ingyenes online e-learning alapú képzési rendszert. A rendszer első verziója a 2012/2013-as tanévben jelent meg, és interaktív formában támogatta az iskolai és egyéni kulturált, tudatos és balesetmentes közlekedési ismeretek elsajátítását. A programot próbaként 3.-4. évfolyamon közös munkában 7.-8. évfolyamon egyéni érdeklődés alapján használtuk iskolánkban. A 2013/2014-es tanévtől a program átdolgozott és fejlesztési szint szerint szakaszolt formában továbbfut. Úgy tűnik, ez a csoportos és egyéni tudásszerzést egyaránt támogató projekt alkalmas lehet arra, hogy a biztonságos közlekedés kialakítását és fejlesztését szolgáló céljainkhoz megfelelő közeget biztosítson. A www.tanuloknak.hu weboldalon megtalálható tananyagot 3.-4. évfolyamon közösen dolgozzuk fel egy külön program részeként, 1.-2. évfolyamon az osztálytanítókkal ismertetjük meg, hogy ők technika órákon tudják hasznosítani. Felső tagozaton a közlekedési referens bemutató foglalkozásokon ismerteti meg minél több tanulóval a programot, annak használatát. Az érdeklődőknek számítógép- és internethasználatot biztosít, probléma esetén segítséget nyújt. A közlekedési ismeretek és gyakorlatok tanítása, a közlekedésre nevelés több tantárgyban is beépül (pl. technika, környezetismeret). A tanító feladata a koordinálás, a koncentrációs és szintetizációs lehetőségek kihasználása. Elengedhetetlen a lakóhelyen a tanulmányi séta, megfigyelési szempontokkal – úthálózat, útburkolat, útjelző táblák, járművek, gyalogosok – közlekedési szituációkra vonatkozóan. Évfolyamonkénti követelmények: 1. osztály Technika tantárgy keretében: évi 1 óra Tananyag: közlekedési ismeretek. Követelmény: ismerje meg a gyalogosokra vonatkozó jelzéseket (rendőrlámpa, rendőri karjelzés). Tudja ezeket a gyakorlatban alkalmazni. Környezetismeret: évi 1 óra Közlekedési szabályok betartása, gyakorlás. 2.osztály Technika tantárgy keretében: évi 3 óra Tananyag: közlekedés – jelzőlámpák, gyalogos közlekedés szabályai, közlekedési eszközök. Környezetismeret: évi 2 óra Tananyag: közlekedj okosan! Tanulmányi séta, a járművek közlekedése, udvariasság a közlekedésben, szituációk eljátszása. 3. osztály Technika tantárgy keretében: évi 4 óra Tananyag: gyalogos közlekedés szabályai, járművek csoportosítása, biztonságos közlekedés tömegközlekedési járműveken.

99


4. osztály Technika tantárgy keretében: évi 4 óra Tananyag: közlekedési eszközök, közlekedés kerékpárral, jelzőtáblák és útburkolati jelek, közlekedési terek, közlekedési játék tervezése.

5. osztály Technika tantárgy keretében: évi 6 óra Tananyag: a közlekedés történetéből, a közlekedés rendszere: közút, hidak, közúti jelzések, közlekedési eszközök modellezése, gyalogosan-kerékpárral: közlekedési szabályok, jelzőtáblák. Tömegközlekedés, kerékpáros közlekedés. 6. osztály Technika tantárgy keretében: évi 3 óra Tananyag: tömegközlekedésről: eszközök, útvonaltervek, közlekedési magatartás, utazás gépjárművel, a kerékpár reneszánsza – biztonságos kerékpározás, karbantartás, beállítás. 7-8. osztály Tantárgy, témakör és óraszám ugyanaz, mint a 6. osztályban, csak bővebben és részletesebben.

100

II. Rákóczi Ferenc Általános és Művészeti Iskola, Óvoda, Könyvtár HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS TANTERV BUJ

9. HETES ÓRATERV A 2013/2014. TANÉVBEN

ÉVF.

ÚJ NAT 1.

KERET 2.

KERET 3.

2013/14. TANÉV KERET 4.

ÓRASZÁM

KÖT.

KÖT.

KÖT.

KÖT.

KÖT.

KÖT.

KÖT.

KÖT.

Magyar ny.ir.

7

8

7,5

7

8

4

7

7

3

6

3

6

6

3

8

3

6

6

4 2

2

4

4

4

1,5 0,5

Angol, Orosz Matematika

4

4

3,5

Tört.társ.ism. Erkölcstan/Etika

1

Körny.term.ism Biológia-egé.tan

1

1

1,5

2

ÚJ NAT 5. (2 oszt.)

KERET 6.

KERET 7. (2 oszt.)

KERET 8. (2 oszt.)

1 3

3

Fizika

3

3

Kémia

3

3

1

3

3

Földrajz Ének-zene

2

1

1,5

1,5

2

1

2

2

Rajz,viz.kult.

2

1,5

1,5

1,5

2

1,5

2

1

1

2

2

Dráma -tánc/hon

2

Informatika

0,5

0,5

Techn.életvit.

1

1

1

1

2

1

2

1

Testnevelés

5

5

3

3

10

5,0

5

5

2

0,5

2

1

Oszt.főn. Mozgóképk. Szab.tervezh.

2 2

0,5

4

Ebből informat. Kötelező órasz.:

2 25

22

20

22,5

56

25,0

50

50

101


10. A mindennapi testnevelés és testedzés megvalósítása Iskolánk vezetése, felismerve a mindennapos testedzés fontosságát, már évek óta próbálkozik ennek megvalósításával. Korábbi tanévekben pályázaton nyert iskolánk erre a feladatra támogatást is. Tehát a téma nem idegen, nem új számunkra. Valójában az eddig megkezdett munkát kell továbbfejlesztenünk. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a 2012/2013-as tanévtől kezdve 1. és 5. évfolyamokon a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, lovaglás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően, különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel.

10.1. Iskolánk feltételei: Tárgyi feltételek: 1 db 24 x 12 méteres tornaterem 1 db 45 x 25 méteres bitumenes játéktér 1 db 78 x 6 méteres salakos futópálya 1 db kosárlabda pálya 1 db 6 x 3 méteres távolugró hely 1 db szivacs ugródomb 1 db szabadtéri szerállvány (mászórúd, nyújtó, ferdelétra, gyűrű felszerelésére alkalmas) 1 db vasból készült korlát 1 db iskolaudvar (kb. 1200 négyzetméter) 2 db műkőből készült pingpongasztal 3 db versenyasztal (pingpong) A községi sportpálya kb. 500 méterre az iskolától. Kirándulásra alkalmas erdők kb. 7 kmre. Közel a Tisza (kb. 7 km-re), Lónyai-főcsatorna kb. 800 méterre (télen alkalmas korcsolyázásra, szánkózásra; gátja pedig, futásra). Uszoda kb. 5 km-re (Ibrány). Személvi feltételek: A tantestület létszáma: 20 fő. Testnevelő tanár: 2 fő. Sportszakmai képesítéssel rendelkezők száma: 2 fő. Vizsgázott túravezető: 3 fő. Labdarúgó edző: 1 fő (testnevelő) . A tevékenységi formák megvalósításában résztvevő pedagógusok száma: 12 fő. Iskolánk létszáma: 150-200 fő között változik. Osztályok száma: 8-10

102


A mindennapos testnevelés lebonyolításában, az iskolában működő Diáksport Egyesület (továbbiakban DSE) aktívan kiveszi a részét. Létszáma kb. 70 fő tanévenként. Szakcsoportok: labdarúgás, kézilabda (fiú, lány). A DSE-be a belépés önkéntes. Tagdíj: havonta 20 Ft. A DSE-t választott vezetőség irányítja (elnök, gazdasági vezető, számvizsgáló, edzők, diákképviselők). A DSE önálló jogkörrel rendelkezik.

10.2. Szervezeti keretek: Iskolánkban az új NAT szerint vezettük be a mindennapos testnevelést. Ezt a DSE-vel közösen szerveztük és szervezzük továbbra is. Minden osztály hetes óraterv szerint dolgozik. Ebben a formában könnyebb az állandó időpontokat egyeztetni. A testnevelés órák száma heti öt. Ezek az óraszámok a hetes óratervben központilag vannak meghatározva. Felső tagozatban két testnevelő tanár tartja a foglalkozásokat. A pályázat költségvetéséből beszereztünk különböző sporteszközöket, amelyeket szünetben, napközis játékfoglalkozások alatt, szabadidőben használhatnak a gyerekek (gumilabdák, ugrókötelek, tornakarikák, tollaslabda-ütők, tollaslabdák, asztalitenisz-ütők, pingponglabdák, futball labdák, kézilabdák, kosárlabdák). Ezek a sporteszközök az osztálytermekben vannak elhelyezve, hogy a tanulók bármikor használhassák ezeket. Szabadidejükben a napközis tanulók és a tanulószobások is igénybe vehetik a sporteszközöket. A tanítók, napközis nevelők a sporteszközöket leltári tárgyként kapják, amelyekért anyagilag is felelnek, és amelyeknek elhasználódását él DSE elnökének kell jelenteniük. Iskolánkban a tanulók mindennapos testedzéséhez a következő tevékenységek járulnak hozzá: színjáték, néptánc, moderntánc, aerobik. A DSE-ben sportági munkát végzünk. Ezeken e foglalkozásokon készítjük fel tanulóinkat a diákolimpiai küzdelmekre. Szakcsoportonként heti 2 foglalkozást tartunk (labdarúgás, kézilabda). A. napközis játékot és a sétákat a napközis nevelők vezetik. A felső tagozatban az órarendbe építjük be a délutáni foglalkozások időpontjait.

103


10.3. A mindennapos testedzést elősegítő kezdeményezések: A diákönkormányzat is segíti a mindennapos testedzés megvalósítását. A következő tevékenységek fölött vállalt védnökséget: 1. Alkalomszerű, a testedzést motiváló rendezvény az évenként megrendezésre kerülő Rákóczi hét keretén belül a "Rákóczi legerősebb vitéze"-verseny. (Öt erőgyakorlat alapján választjuk ki az iskola legerősebb tanulóját. A győztes vándorserleget és oklevelet kap.) 2. A DSE szakcsoportja nyaranta kerékpáros és gyalogos vándortáborokat szervezhet a tanulóknak. Ahhoz, hogy programunkat sikeresen megvalósíthassuk, nagyon fontos a tantestület jó hozzáállása, segítőkészsége, valamint az iskolavezetés segítsége. Úgy érezzük, iskolánkban ezek a feltételek adottak. 11. Fizikai erőnlét mérése A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította az „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” –T.E.S.I. elnevezésű kiemelt projektjét. A projekt egyik kutatás-fejlesztési feladata az volt, hogy létrehozza a magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérési-értékelési rendszert. Az új fizikai fittségmérési rendszer a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést kapta. A NETFIT 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába. A NETFIT szoftveres alkalmazása olyan személyre szabott értékelési lehetőséget kínál minden tanuló számára, amely vizuálisan is szemlélteti a fittségi állapotot, valamint konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a fejlesztés érdekében. A Magyar Közlöny 2014. október 27-én tette közzé a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet módosítását, amely nevesíti a NETFIT-et, mint a tanulók fizikai fittségi mérésének rendszerét, valamint szabályozza annak tartalmi kereteit. Ennek köszönhetően most már minden érintett iskolában a NETFIT® rendszer segítségével mérik fel a testnevelők a diákok fittségi állapotát a 2015. január 5. és május 27. közé eső mérési időszakban. A Magyar Diáksport Szövetség kiemelt projektjében minden iskola számára ingyenesen biztosította a mérésekhez szükséges eszközcsomagot, kézikönyvet és oktatófilmet, továbbá lehetővé tette mintegy 8000 fő pedagógus számára a rendszer elsajátításához szükséges, 30 órás pedagógus-továbbképzés elvégzésének lehetőségét. A testnevelés a társadalmi változások hatására új kihívásokkal találkozik. A testedzés, mint tevékenység a sokféle - környezet által közvetített - lehetőségből, ingerből csak egy a diákok és a gyerekek számára. Feladatunk úgy nevelni, oktatni őket, hogy mégis a testedzést válasszák. Ehhez nemcsak megfelelő testedzési program kell, hanem az életkori sajátosságaik szerint meg kell tanítanunk a gyerekeket saját fizikai állapotuknak a mérésére, értékelésére, - számukra tükröt kell tartanunk a méréseink segítségével. A fejlődésüket vizsgálva és visszaigazolva motivációt nyújthatunk az edzések, a testnevelési órák és a sportfoglalkozások rendszeres végzéséhez.

104


12. A TÁMOP pályázat fenntartási kötelezettségeinek óraterve: TÁMOP-3.1.14-12/2-2012-1252 Tevékenységek

osztály

heti nevelő

Fenntartási kötelezettség

Óraszám

HPP/HTT Évfolyam/tantárgy/K1 5. /tánc és dráma

A. Köznevelési intézményekben nevelésipedagógiai tevékenységek támogatása

5-8. /szabad idős/K Alkalomszerű – szabad-téri 1) jellegű – mozgásos tevékenységek

1. aerobik 2. kerékpár 3. úszás 4. futball 5. termvéd

6.a - 15 fő 5-8.o.-20 fő 5-6.o.-56 fő 3-4.o.52 fő 1-2.o.-50 fő

VT TE PN MJ LI, DKM, BSZÉ

2 2 2 1+2 2 1 1

Óraszám

Tanár

1

VT

alkalom

GF

1

PN

1

DKM

1

LI

1

MJ

5-6. /testnev.úszás/K 1. /körny.ism./K (term.v) 4. /szabad idő (term.v)/K 6.testnev.-futball

1

K=költséget igénylő tevékenység

105


Természetközeli sporttáborok

1. tánc 2. kerékpár 3. úszó 4. termvéd.

idegen nyelvek tanításának fejlesztése (nyelvi táborok) 1 tábor/év

20 tanuló/tábor

VT +HM TE +GF PN +MJ LI, ÁCS,/DKM,BSZ É

1-8./K

1 alk./év Szaktanárok

5-8./K

1 alk./év Szakos tanárok

7-8.

2 TLné alk./tanév PA

5 nap

20 fő TLné, PA

2) idegen nyelvek tanításának fejlesztése (nyelvi témahetek) 2 alk./év

7.évf. -30 fő

Informatika tantárgy tanításának 3) fejlesztése, 5-8.o.-20 fő illetve más tárgyak 2ó/hét+5nyá oktatásári nak IKT-

TLné, PA 5-6./info-szakkör

1

PA

7-8./info-szakkör 1

PA

106


val való támogatása (informatikai szakkör) komplex közlekedési ismeretek 4) oktatása (balesetmegelőzési ismeretek) 4ó/hó

3-4. /szab.idő

3-4.o.-52 fő

TE

3.o.0,5/hét 4.a 1/hó 4.b1/hó

Kéthetente 1 óra

Aktuális tanító

107

BUJI II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Recommend Documents