A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

2008.

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

Tartalom 1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai

foglalkozások, valamint ezek óraszámai..................................................................... 3 1.1

1-4. évfolyam................................................................................................ 3

1.2

5-8. évfolyam................................................................................................ 4

2.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ................................... 5

3.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei .............................................................. 6

4.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................ 8 4.1

Az iskolában meghirdetett irányultságokra történő jelentkezés és az

irányultságváltás elvei ............................................................................................. 8 5.

A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának

ellenőrzése és értékelése ........................................................................................... 9 5.1

A tanulmányi munka értékelése ................................................................. 10

5.1.1

Az ellenőrzés, értékelés formái, kritériumai......................................... 11

5.2

A magatartás értékelése ............................................................................ 15

5.3

A szorgalom értékelése.............................................................................. 17

5.4

A szöveges értékelés kategóriái................................................................. 19

6.

Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ........................ 37

7.

A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................. 38

8.

A kommunikáció tantárgy helyi tanterve ............................................................ 45

9.

Az emelt szintű angol nyelv tantárgy helyi tanterve........................................... 51

10.

A matematika-informatika irányultság helyi tanterve...................................... 78

11.

A rajz-kézműves irányultság helyi tanterve.................................................... 96

12.

A sport tantárgy helyi tanterve 1-8 évfolyam.................................................171

13.

A testnevelés-tánc moduljának helyi tanterve 5-8. évfolyam ........................173

14.

A nem szakrendszerű oktatás fejlesztési feladatai és módszerei .................174

15.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzéke.......176

16.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával

kapcsolatos egyéb intézkedések .............................................................................186 17.

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ......................................188

2


Intézményünk az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján készítette el helyi tantervét.

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai 1.1 1-4. évfolyam Tantárgy Kötelező órák Magyar nyelv+irodalom Informatika Matematika Idegen nyelv Ének-zene Rajz Környezet Technika Testnevelés Összes kötelező Választható órák EMELT ANGOL CS. Angol nyelv Kommunikáció-dráma Kommunikáció- nyelv,és beszédfejlesztés INFORM-MAT. CS. Informatika Matematika

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

4+4,5 0 5 0 1 1 0 1.5 3+1 20+1

4+4 0 4.5 0 1 1.5 1 1 3+1 20+1

4+4 0 4 0 1 1.5 1.5 1 3+1 20+1

3,5+4 0.5 3.5 3 1 1 2 1 3+1 22,5+1

0

0

2

2

1 1

1 1

0 0

0 0

1

1

1

1

1

1

1

1

RAJZ-KÉZM. CS Rajz

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

ÁLTALÁNOS CS. diff. képességfejlesztés Sport

1

1

1

1

1

1

1

1

Összes választható:

2

2

2

2

3


1.2 5-8. évfolyam Tantárgy Kötelező órák Magyar nyelv és kommunikáció Magyar irodalom és dráma Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Ember- és környezettan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Egészségtan Összesen: Kötelezően választott órák Matematika Informatika alkalmazása Szabadon választott órák Irányultságok: Emelt angol nyelv Rajz-kézműves: rajz technika Informatika: informatika matematika Általános képzés: sport Választott összesen

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

2 3 2 3 4 1 2 0 0 0 1 1 0,5 2.5+0,5 1

2 2 2 3 3 0 0 2 3 1,5 1 1 1 2,5+0,5 1

23+0,5

2 2,5 2 3 4 1 2 0 0 0 1 1 0,5 2,5+0,5 1 0,5 23+0,5

25+0,5

2 2 2 3 3 0 0 1,5 3 1,5 1 1 1 2,5+0,5 1 0,5 25+0,5

0 0

0 0

1 1

1 1

2 1 1 1 1 1 1 vagy 2

2 1 1 1 1 1 1 vagy 2

2 1 1 1 1 1 3 vagy 4

2 1 1 1 1 1 3 vagy 4

•

A tánc oktatását a testnevelés órák keretében végezzük

•

Az etika és a hon- és népismeret modulok oktatása az osztályfőnöki órák keretében valósul meg.

•

Minden tantárgyban jelen van a tanítás tanulásának oktatása.

•

7. és 8. évfolyamon a +0,5 testnevelés óra blokkosított formában is megjelenhet a tanév folyamán (témahetek, egészségnevelési projektek).

•

Az iskolában az alapozó szakaszon (az 5-6. évfolyamban) a kötelező és választható tanórai foglalkozások huszonöt százalékában (heti hét órában) folyik nem szakrendszerű oktatás, a következő tantárgyak tanóráin: magyar nyelv és 4


irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. •

Az 5-6 évfolyam valamennyi tanulója részesül nem szakrendszerű oktatásban.

•

Az ember-és környezettan nevű tantárgy keretében - élve a tantárgy komplexitásának lehetőségével - a kémia, biológia tananyagot szabad tömbösítési rendszerben kívánjuk oktatni a hetedik és nyolcadik évfolyamokon.

2. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a leendő elsős szülőket minden tanév előtt, az első szülői értekezleten (júniusban) tájékoztatjuk. A 2-8. évfolyamon az első szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a tanév kötelező taneszköz-listájáról. A taneszközök beszerzése szeptember 15. napjáig a szülők kötelessége. A taneszközlistákat honlapunkon is közzé tesszük. A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: •

Gazdaságosan és hatékonyan lehessen használni a tanév folyamán.

•

Megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak.

•

Motiválja a tanulót a tanulmányaiban történő előrehaladásra.

A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: Tankönyvcsaládok alkalmazására törekszünk az egyes évfolyamok párhuzamos osztályaiban és az osztályok felmenő rendszerében is. •

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak.

•

Hatékony módszereket adjon a tananyag eredményes elsajátításához.

•

Adjon lehetőséget a tananyag sokoldalú megközelítésére, a differenciálásra (minőségi, mennyiségi). 5


•

Nyújtson lehetőséget a differenciált képességfejlesztéssel a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.

•

Érdeklődést

felkeltő,

színes

képanyagával

a

konkrét

és

szemléletes

gondolkodásmódnak megfeleljen, ösztönzően hasson a tanulóra. •

Sokféle tevékenységre, tapasztalati-megfigyelési módszerekre építve adjon lehetőséget az összefüggések meglátására, következtetések levonására.

•

A kreatív fejlesztést szolgálja.

•

Feladattal adjon lehetőséget az algoritmusok alkalmazására, begyakorlására.

•

Játékos, ötletes feladatokkal kellően motiválja a tanulókat a tevékenység elvégzésére.

•

A többféle feladattípussal váljon lehetővé a „színes gyakorlás”.

•

Adjon lehetőséget a tantárgyi integrációra.

•

1-4. évfolyam számára igazi „munkáltató” tankönyv legyen, a tanulók alapkészségeinek fejlesztését szolgálja.

•

Törekedjen a tudományágat kisiskolás számára leegyszerűsített formában, érthető utasításokkal, definíciókkal átadni, az így szerzett ismeretek tovább bővíthetők legyenek.

•

Építeni lehessen az így megszerzett tudásra a következő évfolyamokon.

•

Nyelvtanilag legyen pontos.

•

Rendszeres ismétléssel adjon lehetőséget a rögzítésre, hiányok pótlására, az alkalmazható tudás megszerzésére.

•

A visszatérő és ismétlődő feladattípusokkal megvalósítható legyen az önállóságra szoktatás.

•

A tankönyv adjon lehetőséget az önellenőrzésre.

•

Tartós legyen, formai megjelenése a jól használhatóságot szolgálja.

3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

6


2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az osztályozott tantárgyból legalább az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A szövegesen értékelt tantárgyaknál a pedagógusok a fejlesztendő

területek

kijelölésével

minden

esetben

engedélyezik

a

továbbhaladást. 3. Ha a tanuló az osztályozott tantárgyakból a tanév végén egy vagy két elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 4. Ha a tanuló az osztályozott tantárgyakból a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, akkor a tantestület döntést hoz az évfolyamismétlés kérdésében a következők szerint: • Az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök tájékoztatja a tantestületet, hogy az osztályába járó tanuló három vagy annál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Elmond minden olyan információt, melyet szükségesnek tart a tantestület döntéséhez. A tantestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, hogy a) a tanuló augusztus hónapban javítóvizsgát tehet b) a tanuló az évfolyamot megismételni köteles. 5. Az osztályozott tantárgyakból a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt. 6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

7


4. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérheti gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; • a szülő személyi igazolványát; • a gyermek lakcímkártyáját; • a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); • a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); • a

gyermek

egészségügyi

könyvét

a

gyermekorvos

felvételi

javaslatával; • szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • a tanuló születési anyakönyvi kivonatát; • a gyermek lakcímkártyáját; • a szülő személyi igazolványát; • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

4.1 Az iskolában meghirdetett irányultságokra történő jelentkezés és az irányultságváltás elvei 1. Az első-harmadik osztályba történő jelentkezéskor a szülők megjelölhetik azt az irányultságot, melyre gyermeküket járatni szeretnék. Ezek: kommunikációangol, matematika-informatika, rajz-kézműves.

8


2. Első-nyolcadik évfolyamon irányultságváltásra, a szülő kérésére a tanév folyamán az igazgató engedélyével van lehetőség. Ebben az esetben, döntése előtt az igazgató kikéri az osztálytanító, a tantárgyat tanító pedagógus, és az alsó tagozatos igazgatóhelyettes véleményét. 3. A negyedik-nyolcadik évfolyamba rajz-kézműves és matematika-informatika irányultságra történő felvételről a szülő kérésének figyelembevételével az igazgató dönt. A döntés meghozatala előtt az igazgató kikéri a kérdéses munkaközösség, a leendő osztályfőnök és az igazgatóhelyettes véleményét. 4. A negyedik-nyolcadik évfolyamba, emelt szintű idegen nyelv képzésre jelentkező

tanulóknak

–

az

iskola

helyi

tantervében

meghatározott

követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie a kérdéses nyelvből.

5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1.

Az értékelés mindig legyen: személyre szóló, tárgyszerű, érveken alapuló, ösztönző hatású, önállóságot erősítő, nyilvános, folyamatos és kiszámítható.

2.

Az egyes tanulók teljesítményének és előrehaladásának értékelése a szaktanár feladata. Az értékelés alapján nyert információk a diák, a tanár és a szülő tájékoztatására szolgálnak.

3.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

4.

A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia és földrajz ellenőrzésénél: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

5.

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóban.

9


6.

A tanulók szóbeli megnyilvánulásának formái: beszélgetés, vita, kommunikációs helyzetgyakorlat (idegen nyelv, dráma), kiselőadás, szóbeli beszámoló vagy felelet. Kiselőadás és felelet előtt, legkésőbb az ilyen szóbeli megnyilvánulás előtti tanórán a pedagógus, a témakör pontos megjelölésével jelzi a tanulónak, hogy meg kívánja hallgatni.

7.

Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva szóban vagy írásban ellenőrizzük a tanulókat.

8.

A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

5.1 A tanulmányi munka értékelése 1.

A

nevelők

a

tanulók

tanulmányi

teljesítményének

és

előmenetelének

értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény

hogyan

viszonyul

az

iskola

helyi

tantervében

előírt

követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 2.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: • Az első-harmadik évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. • A

negyedik-

nyolcadik

évfolyamon

a

tanulók

teljesítményét,

előmenetelét év közben magyar nyelv és kommunikáció, magyar irodalom és dráma, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, fizika, ember- és környezettan, földrajz, testnevelés, tantárgyakból érdemjegyekkel minősítjük. 5. 6. évfolyamon nem szakrendszerű

oktatásban

résztvevő

tanulók

teljesítményükről

százalékos értékelést kapnak. • Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.

10


• A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén

a tanulók teljesítményét,

előmenetelét az osztályozott tantárgyakból osztályzattal minősítjük. • A nem szakrendszerű oktatásban a munka értékelése során évi négy alkalommal kompetencia-feltérképezést tartunk, mellyel megállapítjuk tanulóink fejlesztendő területeit. Az eredményeket %-os formában rögzítjük és nem számítjuk bele a szakórák osztályzataiba. • Az integrált modulok értékelése a befogadó tárgy záró értékelésébe számít bele. • Az egészségtan modul értékelése a „részt vett”, „nem vett részt” kategóriákkal történik. 3.

A szöveges értékeléssel értékelt tantárgyakból a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

4.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden osztályozott tantárgyból minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie egy félévben.

6.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök a félév vége előtt egy hónappal ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

5.1.1 Az ellenőrzés, értékelés formái, kritériumai 1.

Szóbeli ellenőrzés és értékelés Beszélgetés, kérdés-válasz, összefüggő felelet, hangos olvasás mérése. Értékelés szóban és/vagy írásban érdemjeggyel.

11


Fokozatai: • jeles: önállóan, összefüggően pár percig beszél az adott, témáról. • jó: egy-két kérdés segítségével beszél az adott témáról. • közepes: kérdésekre tud válaszolni. • elégséges: a továbbhaladáshoz szükséges tananyagot kérdések segítségével tudja elmondani. • elégtelen: a továbbhaladáshoz szükséges tananyagot nem tudja elmondani. 2.

Írásbeli ellenőrzés és értékelés a)

hibátlan házi feladatok és feladatmegoldások Értékelés a pedagógus által meghatározott pontozással vagy érdemjeggyel.

b)

röpdolgozat Nem előre bejelentett írásbeli felelet a továbbhaladáshoz szükséges

tananyagból. A feladat végrehajtási határideje legfeljebb 20 perc. A tanuló a kijavított röpdolgozatot hazaviheti, nála maradhat. Értékelés a pedagógus által meghatározott pontozással vagy érdemjeggyel. c)

írásbeli felelet Legkésőbb az előző órán bejelentett írásbeli felelet az elmúlt legfeljebb

három óra tananyagából. A feladat végrehajtási határideje legfeljebb 20 perc. A tanuló a kijavított írásbeli feleletet hazaviheti, nála maradhat. d)

témazáró dolgozat Előre bejelentett, a témakör egészét érintő írásbeli dolgozat. A feladat

végrehajtási ideje egy tanóra. Kijavítási határideje két hét. A tanuló a kijavított témazáró dolgozatot nem viheti haza, de a szülő szülői értekezleten és/vagy fogadóórán

megtekintheti.

A

dolgozatok

megőrzési

ideje

a

következő

tanévkezdés. Egy tanulócsoport egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál többet nem írhat. e)

év eleji, félévi, év végi felmérés Kritériumait lásd d) pontban.

f)

fogalmazás Előre bejelentett összefüggő írásbeli munka. A feladat végrehajtási ideje egy

tanóra. A fogalmazás értékelése az irodalom tantárgyhoz, a helyesírásé a nyelvtan tantárgyhoz kerül a naplóba. A fogalmazásokat a tanuló nem viheti haza, de a szülő

12


fogadóórán és/vagy szülői értekezleten megtekintheti. A fogalmazások megőrzési ideje a következő tanévkezdés. A tananyaghoz kapcsolódó otthoni fogalmazásokat szóban vagy írásban értékeljük. g)

tollbamondás A helyesírás felméréséhez adott (esetleg összefüggő) szöveg diktálása.

Legfeljebb húsz perces. A tanuló a kijavított tollbamondást hazaviheti, nála maradhat. Az érdemjegy a nyelvtan tantárgyhoz kerül a naplóba. Fokozatai:

3.

Teljesítmény

Érdemjegy

20 hibapontnál több

elégtelen (1)

13-19 hibapont

elégséges (2)

8-12 hibapont

közepes (3)

4-7 hibapont

jó (4)

0-3 hibapont

jeles (5)

A gyakorlati jellegű feladatok ellenőrzése és értékelése a) kiselőadás Előző órán, vagy korábban megadott téma alapján történő önálló, otthoni felkészülés és bemutatása, előadása tanórán. b) gyűjtőmunka, kutatómunka Előző órán, vagy korábban megadott témában önálló gyűjtés, kutatás, könyvtári, internetes munka, vetített előadás bemutatása tanórán. c) Tárgy, makett, könyv, kép bemutatása tanórán d) Gyakorlatsor bemutatása Előre megadott és begyakoroltatott mozdulatsor, melynek értékelése pontosan meghatározott és a tanulók számára kihirdetett szempontok alapján történik. e) Versenyeken való részvétel, helyezések értékelése Iskolai tantárgyi versenyen részt vett első három helyezettet tantárgyi ötössel, városi versenyen részt vett első tíz helyezettet szaktanári dicsérettel, megyei, országos versenyen részt vett tanulót osztályfőnöki vagy igazgatói dicsérettel jutalmazzuk.

13


4.

A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Matematika, fizika, ember- és környezettan tantárgyak esetében a felső tagozaton, természetismeret: Teljesítmény

Érdemjegy

0-30 %:

elégtelen (1)

31-54 %:

elégséges (2)

55-74 %:

közepes (3)

75-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

Idegen nyelv esetében: Teljesítmény

Érdemjegy

0-60 %

elégtelen (1)

61-70%

elégséges (2)

71-80%

közepes (3)

81-90%

jó (4)

91-100%

jeles (5)

Magyar nyelv és kommunikáció, magyar irodalom és dráma, történelem, földrajz: Teljesítmény Érdemjegy

5.

0-50 %

elégtelen (1)

51-70%

elégséges (2)

71-80%

közepes (3)

81-90%

jó (4)

91-100%

jeles (5)

Az írásbeli munkák kijavítására és kiosztására a megíratást követő két tanítási héten belül sor kerül.

14


6.

A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: Szöveges értékeléssel

4. évfolyam

5-8. évfolyam

7.

Ének-zene Rajz Technika

Ének-zene Technika és életvitel Vizuális kultúra és médiaismeret

Érdemjeggyel Magyar nyelv+irodalom Matematika Idegen nyelv Környezet Testnevelés Informatika Magyar nyelv és kommunikáció Magyar irodalom és dráma Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Ember- és környezettan Fizika Földrajz Testnevelés

Az osztályozott tantárgyakból kapott évközi érdemjegyek tájékoztató jellegűek. Az év végi osztályzatok meghatározásánál nem első sorban az érdemjegyek átlagát veszi figyelembe az értékelő szaktanár, de az év végi jegy nem lehet kisebb, mint az érdemjegyek átlagának egészrésze.

8.

Az angol nyelvet emelt szinten tanulók 7. évfolyamon a tanév második félévében vizsgát tesznek, melynek követelménye a tantervben pontosan meghatározott.

5.2 A magatartás értékelése 1.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

2.

A ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.

15


3.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

4.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

5.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: • Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; • Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. • Változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; 16


igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. • Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 6.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

5.3 A szorgalom értékelése 1.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

2.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

3.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

4.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: • Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

17


a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. • Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. • Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. • Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

18


5.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

6.

Azt a tanulót, aki képességihez mérten • példamutató magatartást tanúsít, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

5.4 A szöveges értékelés kategóriái 1. osztály év végi szöveges értékelés Magatartás Több társával jó a viszonya. Társaival igyekszik megtalálni a közös hangot. Társaival nehezen találja a közös hangot. Konfliktusait önállóan oldja meg. Esetleges konfliktusai megoldásához felnőttek segítségére szorul. Konfliktushelyzetben gyakran előfordul, hogy agresszívvá válik. Pedagógusai kérését mindig betartja. Pedagógusai kéréseit általában betartja. Pedagógusai kéréseit többnyire nem tartja be. Felszereléseit rendben tartja. Felszereléseit segítséggel tudja rendben tartani.

Szorgalom A foglalkozásokon aktív, hozzászólásaival segíti a közös munkát. Önállóan még nem kapcsolódik be az osztály munkájába. A foglalkozásokon előfordul, hogy zavarja a munkát. Feladatait, házi feladatait önállóan oldja meg. 19


Feladatait, házi feladatait segítséggel oldja meg. Feladatait, házi feladatait sok segítséggel oldja meg. Szorgalmi feladatokat szívesen vállal. Szorgalmi feladatokat külön még nem vállal.

Magyar nyelv és irdalom Olvasás Hangos olvasása kifejező, pontos. Hangos olvasása megfelelő. Hangos olvasása fejlesztésre szorul. Az olvasott szöveget biztosan megérti. Az olvasott szöveg megértésében bizonytalan. Az olvasott szöveget nehezen érti meg. Írás Igényesen, megfelelően, hibátlanul ír. Kevés hibával képes írni. Sok hibával, esetleg szabálytalan betűalakítással vagy kötéssel, de képes írni. Nem tud még írni, állandó fejlesztésre szorul.

Matematika Számfogalma biztos 0-20-ig. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig. Matematikai műveleteket hibátlanul végez. Matematikai műveleteket kevés hibával végez. Matematikai műveleteket sok hibával végez. Képes matematikai tudását, új ismereteit önállóan alkalmazni. Kis segítséggel képes matematikai ismereteit alkalmazni. Matematikai ismereteinek alkalmazásához sok segítséget vesz igénybe. Még nem tud önállóan számolni, rendszeres fejlesztésre szorul.

Számfogalma biztos 0-10-ig. Számfogalma bizonytalan 0-10-ig. Összetettebb logikai, szöveges feladatokat, szabályjátékokat, sorozatokat képes önállóan megoldani. 20


Összetettebb logikai, szöveges feladatokat, szabályjátékokat, sorozatokat kis segítséggel képes megoldani. Összetettebb logikai, szöveges feladatokat, szabályjátékokat, sorozatokat sok segítséggel képes megoldani.

Ének-zene Szívesen énekel egyedül vagy társaival együtt, szereti a körjátékokat. Bíztatásra énekel, szereti a körjátékokat.

Testnevelés Örömmel, szívesen mozog, a szabályokat elfogadja, betartja. A mozgásra bíztatni, ösztönözni, a szabályok betartására figyelmeztetni kell. Örömmel szívesen mozog, a szabályok betartására figyelmeztetni kell. A mozgásra bíztatni, ösztönözni kell, a szabályokat elfogadja, betartja.

Rajz és vizuális kultúra Szívesen rajzol, fest. Bíztatásra rajzol, fest. Térépítése, téralakítása, környezetalakítása kifejező. Térépítése, téralakítása, környezetalakítása fejlődik. Színhasználata, színérzékenysége ízléses, igényes. Színhasználata, színérzékenysége fejlődik. Egyéni kifejezésmódja fantáziadús, ötletes. Egyéni kifejezésmódja fejlődik. Kreativitása, vizuális kifejezése gazdag. Kreativitása, vizuális kifejezése fejlődik.

Technika Az eszközöket rendeltetésszerűen, önállóan használja. Az eszközök használatában segítséget igényel. Eszközhasználata nehézkes.

21


Önállóan, pontosan dolgozik. Munkavégzése során segítséggel dolgozik. Esztétikus munkadarabokra törekszik, egyéni ötleteket alkalmaz. A munkadarabot elkészíti. A munkadarabot nem képes befejezni.

Informatika irányultság Számítógép kezelése biztos. Számítógép kezelése többnyire biztos. Számítógép kezelése bizonytalan. Munkavégzése önálló. Munkavégzése részben önálló. Munkavégzése nem önálló, sok hibával dolgozik.

Matematika irányultság A foglalkozásokon részt vett vagy nem vett részt

Kommunikáció- angol irányultság Drámajáték Szívesen vesz részt a játékokban, csoportos improvizációkban. Előfordul, hogy kiáll a játékból, csoportos improvizációkból. Betartja a játékszabályokat. Esetenként figyelmeztetni kell a játékszabályok betartására. Figyel társaira, végighallgatja őket. Nem minden esetben van türelme végighallgatni társait. Jól alkalmazza az önkifejezés verbális és mozgásos eszköztárát. Bátortalan az önkifejezés verbális és mozgásos eszköztárának alkalmazásában. Nyelv-és beszédfejlesztés A memoritereket mindig megtanulja. A memoritereket többnyire megtanulja. A készségfejlesztő feladatokat kitartóan végzi, és pontosan megoldja. A készségfejlesztő feladatokat biztatással végzi. Páros és csoportos kommunikációban szívesen, kezdeményezően vesz részt. Páros és csoportos kommunikációban nem kezdeményező, de bekapcsolódik.

22


2. osztály év végi szöveges értékelés Magatartás Több társával jó a viszonya. Társaival igyekszik megtalálni a közös hangot. Társaival nehezen találja a közös hangot. Konfliktusait önállóan oldja meg. Esetleges konfliktusai megoldásához felnőttek segítségére szorul. Konfliktushelyzetben gyakran előfordul, hogy agresszívvá válik. Pedagógusai kérését mindig betartja. Pedagógusai kéréseit általában betartja. Pedagógusai kéréseit többnyire nem tartja be. Felszereléseit rendben tartja Felszereléseit segítséggel tudja rendben tartani. Az iskolai házirendet betartja. Az iskolai házirendet igyekszik betartani. Az iskolai házirendet több esetben megsérti. Tanórai fegyelme dicséretes. Tanórai fegyelme jó. Tanórai fegyelme javítandó. Szorgalom A foglalkozásokon aktív, hozzászólásaival segíti a közös munkát. Önállóan nem kapcsolódik be az osztály munkájába. A foglalkozásokon előfordul, hogy zavarja a munkát. Feladatait, házi feladatait önállóan oldja meg. Feladatait, házi feladatait segítséggel oldja meg. Feladatait, házi feladatait sok segítséggel oldja meg. Szorgalmi feladatokat szívesen vállal. Szorgalmi feladatokat külön nem vállal. Magyar nyelv és irodalom Olvasás Hangos olvasása kifejező, pontos. Hangos olvasása megfelelő. Hangos olvasása bizonytalan, fejlesztésre szorul.

23


Az olvasott szöveget biztosan megérti. Az olvasott szöveg megértésében bizonytalan. Az olvasott szöveget nehezen érti meg. Nyelvtani, helyesírási ismeretek A tanult nyelvtani ismereteket megfelelően alkalmazza. A tanult nyelvtani ismereteket igyekszik megfelelően alkalmazni. A tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásában fejlesztésre szorul. Igényesen, megfelelően, ír. Sok hibával, esetleg szabálytalan betűalakítással vagy kötéssel ír. Nem tud még írni, állandó fejlesztésre szorul. Másoláskor biztosan, hibátlanul ír. Másoláskor biztosan, kevés hibával ír. Másolása fejlesztésre szorul. Tollbamondáskor biztosan, többnyire hibátlanul ír. Tollbamondáskor kevés hibával ír. Tollbamondáskor igyekszik megfelelően írni, de gyakran téveszt. Tollbamondáskor igyekszik megfelelően írni, de fejlesztésre szorul. Matematika Számfogalma biztos 0-100-ig. Számfogalma bizonytalan 0-100-ig. Matematikai műveleteket, (szorzás, bennfoglalás) hibátlanul végez. Matematikai műveleteket, (szorzás, bennfoglalás) kevés hibával végez. Matematikai műveleteket, (szorzás, bennfoglalás) sok hibával végez. Matematikai műveleteket, (összeadás kivonás) hibátlanul végez. Matematikai műveleteket, (összeadás, kivonás) kevés hibával végez. Matematikai műveleteket, (összeadás, kivonás) sok hibával végez. Matematikai ismereteit (szöveges feladat, szabályjáték, nyitott mondat) önállóan alkalmazza. Matematikai ismereteit (szöveges feladat, szabályjáték, nyitott mondat) kis segítséggel alkalmazza. Matematikai ismereteit (szöveges feladat, szabályjáték, nyitott mondat) sok segítséggel alkalmazza. Környezetismeret Órán érdeklődő, aktív. Órai munkája jó. Órán a témától függően aktív.

24


Tapasztalatok megfogalmazására, ábrázolására, lejegyzésére minden esetben képes. Tapasztalatok megfogalmazására, ábrázolására, lejegyzésére kis segítséggel képes. Tapasztalatok megfogalmazására, ábrázolására, lejegyzésére folyamatos segítséggel képes. Az élő természetről, (növények, házi állatok, emberi szervezet) szerzett tudása kiváló. Az élő természetről, (növények, házi állatok, emberi szervezet) szerzett tudása jó. Az élő természetről, (növények, házi állatok, emberi szervezet) szerzett tudása fejlesztendő. Ének-zene Szívesen énekel egyedül vagy társaival együtt, tudja a tanult dalokat. Bíztatásra énekel, ismeri a dalokat. A zenehallgatás érdekli, igényli. A zenehallgatás nem kelti fel érdeklődését. Zenei ismereteit alkalmazza. Zenei ismereteit segítséggel alkalmazza. Testnevelés Az új mozgáshelyzetekhez könnyen alkalmazkodik, jó mozgáskoordinációval rendelkezik. Az új mozgáshelyzeteket csak bíztatás után, segítséggel tudja végrehajtani, de a továbbiakban önállóan dolgozik. Az új mozgáshelyzeteket csak állandó segítséggel tudja végrehajtani. Mozgáskoordinációja fejlesztést igényel, így folytonos segítségre szorul. Az új mozgáshelyzetekben sok segítségre van szüksége. Mozgáskoordinációja fejlesztést igényel. Az órán kitartó, szívesen mozog. Az órai feladatokat elvégzi, de néha bíztatni kell. A számára elérhető feladatokat elvégzi, de a nehezebb feladatoknál könnyen feladja, folyamatosan ösztönözni kell. Aktivitása nem megfelelő, mozgásfajták iránt közömbös, nem szívesen mozog. A szabályokat mindig elfogadja, felismeri és megtartja; magatartása mindig sportszerű. A szabályokat többnyire elfogadja, megtartja, magatartása sportszerű. A szabályokat néha fogadja el, sportszerű magatartásra mindig figyelmeztetni kell. A szabályok alól gyakran kibújik, mert többnyire érzelmei irányítják.

25


A közösségben jól együttműködik, társaihoz jól alkalmazkodik. Játékintelligenciája fejlett. Jó közösségi ember, többnyire örömmel, szívesen dolgozik együtt társaival. A közösségben nehezen alkalmazkodik, nem mindig dolgozik együtt társaival. A közösségben nem együttműködő, társaihoz nehezen alkalmazkodik. Játékintelligenciája fejletlen. Rajz és vizuális kultúra Térépítése, téralakítása, környezetalakítása kifejező. Térépítése, téralakítása, környezetalakítása fejlődik. Színhasználata, színérzékenysége ízléses, igényes. Színhasználata, színérzékenysége fejlődik. Egyéni kifejezésmódja fantáziadús, ötletes. Egyéni kifejezésmódja fejlődik. Kreativitása, vizuális kifejezése gazdag. Kreativitása, vizuális kifejezése fejlődik. Szívesen rajzol, fest. Bíztatásra rajzol, fest. Ábrázolási készsége, formaalakítása kiemelkedő. Ábrázolási készsége, formaalakítása életkorának megfelelő. Ábrázolási készsége, formaalakítása fejlődik. Technika Az eszközöket rendeltetésszerűen, önállóan használja. Az eszközök használatában segítséget igényel. Eszközeit megfelelően, rendeltetésszerűen használja. Eszközhasználata nehézkes. Önállóan, pontosan dolgozik. Munkavégzése során segítséggel dolgozik. Munkáját nem mindig tudja befejezni, törekszik a pontos, tiszta munkára. Önállóan dolgozik. Gyakran vesz igénybe segítséget. Kimagasló egyéni ötleteit önállóan megvalósítja. Egyéni ötleteit életkorának megfelelően valósítja meg. Informatika irányultság Szöveg- és ábra készítése önálló, többnyire pontos. Szöveg- és ábra készítése segítséggel, kevés hibával megy. Szöveg- és ábra készítése segítséggel sem megy. Számítógép kezelése biztos. Számítógép kezelése többnyire biztos.

26


Számítógép kezelése bizonytalan. Kommunikáció- angol irányultság Drámajáték Szívesen vesz részt a játékokban, csoportos improvizációkban. Előfordul, hogy kiáll a játékból, csoportos improvizációkból. Betartja a játékszabályokat. Esetenként figyelmeztetni kell a játékszabályok betartására. Figyel társaira, végighallgatja őket. Nem minden esetben van türelme végighallgatni társait. Jól alkalmazza az önkifejezés verbális és mozgásos eszköztárát. Bátortalan az önkifejezés verbális és mozgásos eszköztárának alkalmazásában. Nyelv-és beszédfejlesztés A memoritereket mindig megtanulja. A memoritereket többnyire megtanulja. A készségfejlesztő feladatokat kitartóan végzi, és pontosan megoldja. A készségfejlesztő feladatokat biztatással végzi. Páros és csoportos kommunikációban szívesen, kezdeményezően vesz részt. Páros és csoportos kommunikációban nem kezdeményező, de bekapcsolódik. Matematika irányultság A foglalkozásokon részt vett vagy nem vett részt

3. osztály év végi szöveges értékelés Magatartás Több társával jó a viszonya. Társaival igyekszik megtalálni a közös hangot. Társaival nehezen találja a közös hangot. Konfliktusait önállóan oldja meg. Esetleges konfliktusai megoldásához felnőttek segítségére szorul. Konfliktushelyzetben gyakran előfordul, hogy agresszívvá válik. Pedagógusai kérését mindig betartja. Pedagógusai kéréseit általában betartja.

27


Pedagógusai kéréseit többnyire nem tartja be. Felszereléseit rendben tartja. Felszereléseit segítséggel tudja renden tartani. Az iskolai házirendet betartja. Az iskolai házirendet igyekszik betartani. Az iskolai házirendet több esetben megsérti. Tanórai fegyelme dicséretes. Tanórai fegyelme jó. Tanórai fegyelme javítandó. Szorgalom A foglalkozásokon aktív, hozzászólásaival segíti a közös munkát. Önállóan még nem kapcsolódik be az osztály munkájába. A foglalkozásokon előfordul, hogy zavarja a munkát. Feladatait, házi feladatait önállóan oldja meg. Feladatait, házi feladatait segítséggel oldja meg. Feladatait, házi feladatait sok segítséggel oldja meg. Szorgalmi feladatokat szívesen vállal. Szorgalmi feladatokat külön még nem vállal. Magyar nyelv és irodalom Olvasás Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Választékosan, szabatosan, gördülékenyen fogalmaz szóban. Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Körülményesen, nehézkesen fejezi ki gondolatait. Segítő kérdésekkel irányítani lehet. Szókincse gazdag. Szókincse életkorának megfelelő. Kevés szóval közli gondolatait. Verset és prózát vagy prózarészletet kifejezően tud elmondani. Verset és prózát vagy prózarészletet megfelelően tud elmondani. Jó lenne, ha bátrabban vállalkozna arra, hogy verset vagy mesét mondjon. Verset, mesét, meserészletet egyelőre bizonytalanul mond el. Az irodalmi művek megismerése iránt nyitott, érdeklődő. Szépirodalmi alkotásokat rendszeresen olvas önállóan is. Szívesen tanul memoritereket. Az irodalmi művek iránt érdeklődő. Időnként önállóan is olvas szépirodalmi alkotásokat. Aránylag könnyen tanul memoritereket.

28


Az irodalmi művek megismeréséhez általában szívesen kezd hozzá, de a műelemző tevékenységek közben időnként elfárad, elkalandozik. A memoriterek bevésésében és felidézésében bizonytalan. Felkészülés után 8-10 mondatos szöveget hibátlanul vagy legfeljebb 2-3 hibával fel tud olvasni. Felkészülés után 8-10 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 4-5 hibánál többet nem követ el. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Felkészülés után 8-10 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy olvasása hallható és érthető. Olvasástechnikai hibáit tanítói segítséggel javítani tudja. Felkészülés után 8-10 mondatos szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 4-5 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt ugyan, de tempója lassú, az írásjeleket gyakran nem veszi figyelembe, és nem törekszik a kifejező hanglejtésre és hangsúlyozásra. Felkészülés után 6-8 mondatos szöveget megfelelő tempóban fel tud olvasni úgy, hogy törekszik az írásjelek figyelembe vételére és a kifejező hangsúlyozásra, de gyakran követ el olvasástechnikai hibát. Felkészülés után 6-8 mondatos szöveget aránylag pontosan olvas, de egyelőre a helyes tagolásra és a kifejező hangsúlyra, hanglejtésre szinte egyáltalán nem képes. Speciális gyakorlási módszer alkalmazására van szükség. Képes elmélyülten, magában olvasni figyelmesen és tartósan, képes az olvasottak tartalmáról beszámolni. Rövid ideig képes elmélyülten, magában olvasni, kérdésekre az olvasottak tartalmáról beszámolni. Tartósan képes magában olvasni, de az olvasottak tartalmát még nem minden esetben tudja pontosan felidézni. Rövid ideig képes magában olvasni, de az olvasása pontatlan és felületes, ezért az olvasottak felidézésében is bizonytalan. Néma olvasása egyelőre csak a szavak, mondatok szintjén valósul meg. A szöveg összefüggéseinek értelmezésére nem képes. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, és az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Feladatértelmezési problémái általában nincsenek. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, az ahhoz kapcsolódó feladatokat írásban kis segítséggel meg tudja oldani. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de az ahhoz kapcsolódó feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Egyelőre gondot jelent számára a szövegben való eligazodás a szövegrészek összefüggéseinek felismerése. Nem mindig képes arra, hogy szöveget némán elolvasson figyelmének elterelődése nélkül. Az ahhoz kapcsolódó feladatok közül pedig csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani.

Nyelvtani, helyesírási ismeretek

29


Képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából. Többnyire képes arra, hogy egy szövegben felismerje és megnevezze a mondatfajtákat a beszélő szándéka szempontjából. Egyszerű mondatokban felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajokat. Egyszerű mondatokban felismeri és megnevezi az eddig tanult szófajok közül azokat, amelyeket, a legtöbbet gyakoroltunk. A szófajok közül nem képes mindegyik felismerésére. Helyesírási hibáit önállóan észreveszi és javítja. Helyesírási hibáit maga még nem mindig veszi észre, de a tanító jelölése alapján önállóan javítani tudja. Helyesírási hibáit gyakran nem veszi észre, de konkrét segítséggel javítani tudja. Írásbeli munkáiban önálló hibajavításra nem képes, mert nem törekszik a figyelmes önellenőrzésre. Írás Írás közben kevés hibát ejt. A tanult szabályok alkalmazásában biztos. Többnyire hibátlanul másol, de tollbamondás után gyakran téveszt. Tollbamondás utáni íráskor sok hibája van. Sokszor téveszt a begyakorolt szókészlet körében is. Nagyon bizonytalan a tanult szabályok alkalmazásában. Speciális egyéni gyakorlásra, és figyelmének nagyfokú fejlesztésére van szükség. Írástempója az áltagnál gyorsabb. Írástempója az életkorának megfelelő. Írástempója lassú, folyamatos fejlesztést igényel. Matematika Az ezres számkörben számfogalma kialakult. Az egyjegyű, kétjegyű és a háromjegyű-számokat is helyesen képzi, olvassa, írja, számlálja, sorba tudja rendezni. Az ezres számkörben számfogalma kialakulóban van. Általában helyesen képzi, olvassa, írja az egy-, két- és háromjegyű számokat is. A számlálásban, összehasonlításban, sorba-rendezésben téveszt. Legtöbbször megtalálja a számok helyét a számegyenesen, ám a számok tulajdonságainak megnevezésében és a számszomszédok felismerésében néha bizonytalan. Az ezres számkörben számfogalma még bizonytalan. Nem mindig képzi, olvassa, írja pontosan a kétjegyű számokat. Képes a tanult műveleteket képről, tevékenységről leolvasni, rajzzal megjeleníteni. Fejszámolása gyors és pontos. A kerekítés és becslés fogalmával tisztában van, helyesen alkalmazza. A tanult műveletek képről, tevékenységről történő leolvasásában, leírásában, műveletek kirakással, rajzzal történő megjelenítésében segítségre szorul.

30


Eszközhasználat nélkül, kevés hibával végzi a négy alapműveletet. Fejszámolása átlagos tempójú, legtöbbször pontos. A kerekítés és becslés fogalmával tisztában van, de nem mindig helyesen alkalmazza. Csak segítséggel tudja képről, tevékenységről a tanult műveleteket leolvasni, leírni; kirakással, rajzzal azokat megjeleníteni. Sok hibával végzi a négy alapműveletet. Fejszámolása elég lassú és gyakran pontatlan. Hibátlanul tud összetettebb szöveges feladatokat, nyitott mondatokat, sorozatokat, szabályjátékokat megoldani. Kevés hibával tud összetettebb szöveges feladatokat, nyitott mondatokat, sorozatokat, szabályjátékokat megoldani. Sok segítséggel tud összetettebb szöveges feladatokat, nyitott mondatokat, sorozatokat, szabályjátékokat megoldani. Képes egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat megjeleníteni rajzzal, megoldani művelettel, és önállóan le tudja jegyezni az adatokat. Általában képes egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat rajzzal megjeleníteni, művelettel megoldani, és az adatokat lejegyezni. Egyelőre csak tanítói segítséggel tud egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal, megoldani művelettel. Megbízhatóan felismeri a síkidomokat és a testeket. Képes a tanult módszerekkel előállítani, felismert szempont szerint szétválogatni, rendezni. Többnyire tud síkidomokat a tanult módszerekkel előállítani, kis segítséggel képes a felismert szempont szerinti szétválogatásra, rendezésre. Többnyire meg tudja nevezni a megismert síkidomokat és testeket. Egyelőre csak segítséggel tud geometriai alakzatokat előállítani. Megfigyelései gyakran pontatlanok, ezért a síkidomok, testek szétválogatásában, rendezésében, összehasonlításában sokat téveszt. Az elnevezések használatában bizonytalan. Megbízhatóan tud törtrészeket rajzról leolvasni, rajzzal megjeleníteni. Önállóan tudja számok, mennyiségek törtrészeit rajzzal, művelettel megjeleníteni. Ismeri és tudja a tanult mértékegységeket. Közöttük lévő összefüggéseket önállóan alkalmazza. Kevés segítséggel tud törtrészeket rajzról leolvasni, rajzzal megjeleníteni. Általában képes számok, mennyiségek törtrészeit rajzzal, művelettel megjeleníteni. Ismeri és többnyire tudja a tanult mértékegységeket. Általában képes a közöttük lévő összefüggéseket önállóan alkalmazni. Csak segítséggel tud törtrészeket rajzról leolvasni, rajzzal megjeleníteni. Csak segítséggel tudja számok, mennyiségek törtrészeit rajzzal, művelettel megjeleníteni. Csak segítséggel tudja a mértékegységek közötti összefüggéseket alkalmazni. Környezetismeret A természet jelenségei, értékei iránt rendkívül nyitott és érdeklődő. Szívesen vállal önálló gyűjtőmunkát, szeret kísérletezni. A természet jelenségei, értékei iránti érdeklődését– tudatos megfigyeltetéssel – fel lehet kelteni. Tanítói segítséggel vállal önálló gyűjtőmunkát, végez kísérleteket.

31


A természet jelenségei iránt ritkán mutat érdeklődést. Egyelőre nem szívesen vállal önálló gyűjtőmunkát, nem szívesen végez kísérleteket. Megfigyelései pontosak, a tapasztalatok felidézése, rögzítése során felismeri az összefüggéseket. Képes az adatokat, folyamatokat megadott szempont szerint csoportosítani, rendszerezni. Megfigyelései többnyire pontosak, de a tapasztalatok felidézése, rögzítése során egyelőre csak tanítói segítséggel ismeri fel az összefüggéseket. Megfigyeléseiben és a tapasztalatok felidézésében, rögzítésében is bizonytalan. Egyelőre az adatok, folyamatok rendszerezésében, csoportosításában sok segítségre van szüksége. Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit tartósan megőrzi, megfelelő helyzetben megbízhatóan fel tudja idézni. Tapasztalás útján, valamint képi és szöveges formában megszerzett ismereteit hosszabb idő után már nem mindig tudja pontosan felidézni. Tájékozottsága némely területen kicsit hiányos. A legtöbb probléma a hallott vagy olvasott ismeretek felejtéséből adódik. Ének-zene A zenét szereti, élvezi, a feladatokat szívesen végzi. A zenét szereti, élvezi, de a feladatokat nem mindig végzi szívesen. A zenét szereti, élvezi, de a feladatok önálló elvégzésében bátorításra szorul. Zenei hallása kiváló, tisztán, pontosan énekel. Magabiztosan énekli a dalokat. Zenei hallása jó, a többiekkel együtt legtöbbször tisztán énekel. Zenei hallása fokozatosan fejlődik, de egyelőre időnként pontatlanul, bátortalanul énekel. Ritmikai készsége fejlett. A tanult ritmusképleteket kottaképről felismeri, pontosan olvassa le. Ritmikai készsége megfelelő. A tanult ritmusképletek felismerésében, leolvasásában ritkán téveszt. Ritmikai készsége kialakulóban van. A tanult ritmusképleteket nehezen ismeri fel. Testnevelés Az új mozgáshelyzetekhez könnyen alkalmazkodik, jó mozgáskoordinációval rendelkezik. Az új mozgáshelyzeteket csak biztatás után, segítséggel tudja végrehajtani, de a továbbiakban önállóan dolgozik. Az új mozgáshelyzeteket csak állandó segítséggel tudja végrehajtani. Mozgáskoordinációja fejlesztést igényel, így folytonos segítségre szorul. Az új mozgáshelyzetekben sok segítségre van szüksége. Mozgáskoordinációja fejlesztést igényel. Az órán kitartó, szívesen mozog. Az órai feladatokat elvégzi, de néha biztatni kell.

32


A számára elérhető feladatokat elvégzi, de a nehezebb feladatoknál könnyen feladja, folyamatosan ösztönözni kell. Aktivitása nem megfelelő, mozgásfajták iránt közömbös, nem szívesen mozog. A szabályokat mindig elfogadja, felismeri és megtartja; magatartása mindig sportszerű. A szabályokat többnyire elfogadja, megtartja, magatartása sportszerű. A szabályokat néha fogadja el, sportszerű magatartásra mindig figyelmeztetni kell. A szabályok alól gyakran kibújik, mert többnyire érzelmei irányítják. A közösségben jól együttműködik, társaihoz jól alkalmazkodik. Játékintelligenciája fejlett. Jó közösségi ember, többnyire örömmel, szívesen dolgozik együtt társaival. A közösségben nehezen alkalmazkodik, nem mindig dolgozik együtt társaival. A közösségben nem együttműködő, társaihoz nehezen alkalmazkodik. Játékintelligenciája fejletlen.

Rajz és vizuális kultúra Kiváló megfigyelő, ügyesen ábrázol. Megfigyelése nem mindig pontos, de tanítói segítségadás után ábrázolása megfelelő. Ábrázolási készsége bizonytalan, megfigyeléseit segítségadás után se mindig tudja az ábrázolásban érvényesíteni. Ismeri, meg tudja különböztetni a tanult képzőművészeti ágakat, azok műfajait. Képes véleményt alkotni a látott műalkotásokról. A tanult képzőművészeti ágakat, és azok műfajainak megkülönböztetésében időnként még bizonytalan. A látott műalkotásokról tanítói segítséggel képes a véleményét megfogalmazni. A vizuális kultúra körébe tartozó minden fajta alkotótevékenységet teljes figyelemmel és odaadással végez. Többnyire gyönyörű munkák kerülnek ki a keze alól. Szeret rajzolni, színezni, festeni, mintázni. A vizuális kultúra körébe tartozó tevékenységeket általában szívesen végzi. Egyelőre bátorításra, segítségre szorul. Fantáziája színes, kifejezésmódja érzelem-gazdag. Szabadon készített alkotásai egyéniek. Kifejezésmódja megfelelő. Általában törekszik a színek és formák változatosságára. Időnként nagyon szép munkák kerülnek ki a keze alól. Kifejezésmódja visszafogott, nem törekszik a színek és formák változatosságára. Technika

33


A technikaórán készülő munkadarab tervezésében kreatív, a kivitelezésben pedig igényes, pontos. A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésében általában igényes, pontos. A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésekor segítséget igényel. A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésekor sok segítséget igényel. Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában rendkívül ügyes. Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában tudása korának megfelelő. Az iskolában megismert anyagok és eszközök használatában egyelőre sok segítséget igényel. A technikai jellegű tevékenységeket szívesen végzi. A technikai jellegű tevékenységek iránti érdeklődését fel lehet kelteni. Munkavégzés előtt és közben időnként biztatást igényel. A technikai jellegű tevékenységeiben, munkavégzés előtt és közben gyakori biztatást és segítséget igényel. Informatika irányultság Szöveg- és ábra készítése önálló, többnyire pontos. Szöveg- és ábra készítése segítséggel, kevés hibával megy. Szöveg- és ábra készítése segítséggel sem megy. Számítógép kezelése biztos. Számítógép kezelése többnyire biztos. Számítógép kezelése bizonytalan. Emeltszintű angol irányultság Kiválóan megfelelt: Az idegen nyelvű óravezetés utasításait érti, arra cselekvéssel reagál. Ismeri a tanult dalokat, játékokat, mondókákat, verseket. Részt vesz egyszerű kommunikációs helyzetekben. A tananyag hallás utáni gyakorlatait önállóan megoldja. Érti a rövid történeteket, meséket. Képes rövid szöveget feldolgozni, illusztrációk és tanári irányítás segítségével. A témakörökhöz tartozó szókészletet ismeri, írásban is alkalmazza. Megfelelt: Az idegen nyelvű óravezetés utasításait érti, arra cselekvéssel reagál. A tanult mondókákat, verseket, dalokat, játékokat csak részben ismeri. A kommunikációs helyzetekben részt vesz, időnként kisebb segítségre szorul. A tananyag hallás utáni gyakorlatait segítséggel oldja meg. Érti a rövid történeteket, meséket, azok feldolgozásánál segítségre szorul. A témakörökhöz tartozó szókészletet csak részben ismeri, és írásban alkalmazza. Fejlesztésre szorul:

34


Az idegen nyelvű óravezetés utasításait érti, de azokra nem mindig reagál. A tanult dalokból, játékokból, versekből csak a legrövidebbeket ismeri. Az órai kommunikációs helyzetekben csak ritkán vesz részt. A tananyag hallás utáni gyakorlatait csak segítséggel képes megoldani. Nem érti a rövid meséket, történeteket. A témakörökhöz tartozó szókészletet részben ismeri, de nem képes alkalmazni. Matematika irányultság A foglalkozásokon részt vett vagy nem vett részt Rajz-kézműves technika irányultság Anyagismerete, anyaghasználata, anyagszerűség érzékeltetése kiválóan megfelel. Anyagismerete, anyaghasználata, anyagszerűség érzékeltetése még fejlődik. Formaalakítása, formaismerete és ábrázolási készsége kiváló. Megfigyelése nem mindig pontos, de tanítói segítséggel megfelelően ábrázol. Ábrázolási készsége bizonytalan, megfigyelését segítség után se mindig tudja az ábrázolásban érvényesíteni. Térépítése, téralakítása, környezetalakítása kifejező. Térépítése, téralakítása bizonytalan, fejlődik. Színhasználata, színérzékenysége ízléses, igényes, érzelemvilága gazdag. Színhasználata, színérzékenysége fejlődik. Komponálása, egyensúlyteremtése kiváló. Komponálása, egyensúlyteremtése fejlődik. Egyéni kifejezésmódja érzelem-gazdag, fantáziája színes. Szabadon készített alkotásai egyéniek. Egyéni kifejezésmódja megfelelő, általában törekszik a színek és formák változatosságára. Kifejezésmódja visszafogott, nem törekszik a színek és formák változatosságára. Ismeri, meg tudja különböztetni a tanult képzőművészeti ágakat, azok műfajait. Képes véleményt alkotni a látott műalkotásokról. A tanult képzőművészeti ágak és azok műfajainak megkülönböztetésében még bizonytalan.

Szöveges értékelés félévkor A féléves szöveges értékelésre a MOZAIK kiadó MS 8611, MS 8612 és MS 8613 számú haladási és értékelő naplóiban megfogalmazottak alapján kerül sor. A 4. évfolyamon érdemjegyes értékelés is történik év közben. Félévkor szövegesen, év végén osztályzattal értékeljük az osztályozott tantárgyakat.

35


A vizuális kultúra és médiaismeret szöveges értékelése a felső tagozaton Képességek

Elméleti ismeretek

Szorgalom

A szem és a kéz működése

Művészet-

Érdeklődés, akarat

Történet. Tér, forma, szín, anyag, kompozíciós Népművészet. ismeretek. Vizuális Fantázia, érzelem. médiák ismerete.

Megjegyzés

Értékelés

figyelem, fegyelem Felszerelés, Házi feladat, Igényes munka Fegyelmezett magatartás

Képességeid minden területen fejlettek, kreatív vagy

90-100 %

Érdeklődő vagy, munkád igényes,

Kiváló

Fegyelmezetten dolgozol, Szorgalmi feladatokat készítesz

Képességeid a legtöbb területen jók, önállóan dolgozol

90-100 %

Képességeid jól fejlődnek

75-90 %

Érdeklődő vagy, munkád igényes,

Igyekvő

Fegyelmezetten dolgozol Feladataidat jól elkészíted,

Megfelelő

Fegyelmezetten dolgozol Képességeid nem minden területen jók, de segítséggel fejlődnek.

50-75 %

Képességeidet erősebben kell

30-50 %

Feladataid többsége készen van,

Elfogadható

munkád változó Feladataid hiányosak(50%)

Kifogásolható

36


fejleszteni, minta alapján, segítséggel tudsz dolgozni. Képességeid nem 0-29% fejlődnek, az életkornak megfelelő minimum szintet nem érik el.

Figyelmed nem kitartó, zavarod a többiek munkáját Feladataid nagyon hiányosak (30 %)

Nem megfelelő

Igénytelenek, segítséggel sem dolgozol, zavarod a többiek munkáját.

6. Az otthoni (napközis, klubnapközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

•

Egyik napról a másikra nem adható olyan házi feladat a tanulónak, melynek elvégzése meghaladja a 15 perc időtartamot;

•

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

•

az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

•

az egyik óráról a másikra feladott házi feladatok elvégzése nem haladhatja meg a 30 perc időtartamot;

•

az elvégzett házi feladatot a legtöbb esetben csak szóban értékeli a szaktanár;

•

amennyiben érdemjeggyel kíván házi feladatot értékelni a pedagógus, azt jeles jeggyel teheti (természetesen csak az osztályozott tárgyaknál);

37


•

a házi feladat hiányára írásban hívjuk fel a szülő figyelmét, amennyiben ezt szükségesnek tartjuk.

•

A pedagógusok a kötelező házi feladatokon kívül adhatnak nem kötelező (szorgalmi) feladatokat, melyeknek célja a differenciálás és nem vonatkoznak rájuk a kötelező házi feladatokra megállapított megkötések.

7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban.1 A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1

A FELMÉRÉS A „HUNGAROFIT TESZT” ALAPJÁN KERÜLT ÖSSZEÁLLÍTÁSRA. LÁSD: MÓDSZEREK A TANULÓK FIZIKAI FELKÉSZÜLTSÉGÉNEK, TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSÉRE, ÉRTÉKELÉSÉRE SZERKESZTETTE: ANRÁSNÉ DR. TELEKI JUDIT, MKM 1997.

38


PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

39


2. feladat:

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11 HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN

(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34

40


2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86


3. feladat:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL

41


FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 5.

6.

7.

8.

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

évfolyam

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

42


évfolyam

4. feladat:

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9

11 13 15 17 19

évfolyam 5

7

43


2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

44


A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

8. A kommunikáció tantárgy helyi tanterve Célok és feladatok Az emberi életet a szüntelen kommunikációs szituációk jellemzik. A családi élet, a barátok köre, a tanulás és majd később a munka is min-mind az emberi kapcsolatok relációjában valósulnak meg. A konstruktív életvezetés, a hatékony társadalmi – és magánélet akkor válhat valóra, ha az egyén képességei az emberi kapcsolatok alakításában is megfelelően kifejlődtek. A kommunikáció sikere genetikai adottságoktól is függ, ám az intézményes nevelés során számos olyan hatás éri a tanulókat, amelyek szabályozzák emberi kapcsolatainak alakítását. Az óvodai nevelés és az iskolai nevelés-oktatás során olyan kommunikációs rutinokat építünk ki a gyermekekben, amelyek többsége szinte önkéntelen tanulási folyamat eredményeként szolgálja őket a mindennapi életszituációkban. Kommunikációs tantárgyunk célja fejleszteni azokat a képességeket, amelyek a helyzet-adekvát kommunikációt alapozzák. Tesszük mindezt a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő módszerekkel: Játékban, Mozgásban, Tevékenységben, Szituációkban. A tantárgy hozzájárul: az erkölcsi nevelés sikeréhez, a gyermekek adekvát kapcsolatépítéséhez szűkebb környezetükkel, a gyermekek adekvát kapcsolatépítéséhez a tágabb környezetükkel. Mindezekkel kívánjuk elérni azt, hogy kommunikációjuk egyre magasabb szinten valósulhasson meg. 45


Beletartozik ebbe: a verbális a nonverbális és az írásbeli kommunikáció egyaránt. További cél, hogy a tantárgy sajátos, logopédiai és drámapedagógiai gyökerű eljárásokkal hozzájáruljon az írás-olvasásnak, mint kultúrtechnikának eszközként való használatához, alapozza meg a helyesírást, segítse a gyermekeket az idegen nyelv tanulása során a célnyelv artikulációs bázisának használatában, fejlessze a rövid – és hosszú távú emlékezetet, fejlessze a figyelem – koncentrációt, emocionálisan érintse meg a tanulókat, hozzájárulva ezzel a zökkenőmentes óvoda – iskola átmenethez. Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődéshez nélkülözhetetlen hatásokat szeretnénk elérni, amelyek hozzájárulnak a pozitív gyermeki attitűdök létrejöttéhez. A tantárgy az 1. és a 2. évfolyamon egészíti ki a gyermekek nevelését-oktatást. Óraszámok: Mindkét évfolyamon heti 2 óra

Tananyag az 1. és 2. évfolyamon A kommunikáció tantárgy tananyaga mindkét évfolyamon ugyanazokból az elemekből tevődik össze, azonban a két évfolyam viszonyában egy spirális vonallal határozható meg. Ugyanazon képesség-területek fejlesztését célozzuk meg elsőben is és másodikban is, de a spirálvonal egy magasabb szintjén. A különböző témák, területek fejlesztését szolgáló feladatok gyakorlóanyagai sokszor egymásban gyökereznek, egyik terület fejlesztése többfunkciós feladatokkal a másik terület fejlesztését is szolgálja. Valamennyi terület fejlesztő feladatait élményhez társítva oldjuk meg.

Témák: Beszédészlelés Beszédmegértés Beszédprodukció alaki szempontból (beszédtechnika) Beszédprodukció tartalmi szempontból (beszédkészség: szókincs, grammatika) Metakommunikáció Grafomotoros készség

46


1. A beszédészlelés: A tanulás előfeltétele a megfelelő olvasási szint és a jó íráskészség. Az e téren jelentkező nehézségek igen veszélyesek lehetnek. Az olvasás elsajátításának és a tanulásnak is az alapja az életkornak megfelelő anyanyelvi teljesítmény, e tekintetben is elsősorban a megfelelően működő beszédészlelés és beszédmegértés, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb folyamatok. A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi a gyermek számára, hogy a beszédhangokat, a beszédhangok kapcsolódásait, hosszabb hangsorokat felismerjen, és képes legyen az elhangzásuknak megfelelő sorrendben elismételni. Az életkornak megfelelő szintű beszédészlelés biztosítja a gyermek számára, hogy nehézség nélkül tanuljon meg írni-olvasni, de az idegen nyelvek elsajátításának az alapját is a jó beszédészlelési készség jelenti. A beszédészlelés nem azonos a beszédmegértéssel. A beszédet jól észlelő anyanyelve beszédhangjait könnyedén sorolja fonémakategóriákba, és egy-egy elhangzó szó hangjait megfelelő sorrendben tudja visszaidézni.

A beszédészlelés fejlesztésének feladatai: a fizikai világ hangjainak differenciálása a beszédhangok fonémakategóriákba sorolása az egymáshoz valamilyen szempontból hasonló hangok differenciálása a verbális emlékezet fejlesztése

A beszédészlelés fejlesztésének tartalma: Zörejek felismerése Szóismétlés Szóismétlés súgás alapján Hangsor ismétlés értelmetlen hangsorokkal Hangsor ismétlése nehéz szerkezetű szavakkal Szóismétlés – hangsor ismétlés súgás alapján Szógyűjtés Beszédhang – beszédmotorium összekapcsolása Beszédhang felismerése és fonémakategóriába sorolása Beszédhang helye a szóban Hangokból szóalkotás Szótagolás Hibafelismerés Beszédhangok időtartam relevanciája Beszédhangok zöngésség szerinti relevanciája Beszédhangok egyéb, képzési hely szerinti relevanciája

2. A beszédmegértés

47


Az elhangzó, mások által kiejtett szavak, szókapcsolatok, mondatok, mondatsorozatok jelentésének, tartalmának megértése. Egy-egy gyermek beszédmegértése jó értelmi képességek és látszólag bő szókincs mellett is lehet zavart vagy elmaradott, nem az életkorának megfelelő. Ezekben az esetekben a gyermek különféle stratégiákat használ, hogy megértse az elhangzó beszédet. Leggyakrabban kitűnő logikai készséggel kitalálja az elhangzottak jelentését.

A beszédmegértés fejlesztésének feladatai: aktív szókincs használata passzív szókincs aktivizálása szókincsbővítés visszamondatás mondatértés szövegértés értés ellenőrzés

A beszédmegértés fejlesztésének tartalma: képek megnevezése jelenségek megnevezése főfogalom alá rendezés oppozíciós szavak differenciálás hallott történet képeinek rendezése hallott történet feldolgozása kérdések alapján hallott történet visszamondása szóbeli utasításoknak megfelelő cselekvések generálása hibás utasítás felismerése spontán beszélgetés

3. Beszédtechnika Egy-egy anyanyelv artikulációs bázisa sajátosan képzett beszédhangokból áll. Minden hang képzése finommotorikus tevékenységből, beszédszervi mozgásokból tevődik össze. Minél tökéletesebb a beszédszervi mozgáskoordináció, annál szebb, a normához közelítő artikulációval beszél az egyén. A beszédfejlődés kezdetén a gyermekek artikulációs problémával küzdenek, ám a tipikusan fejlődő gyermeknél éppen az iskolakezdés idejére alakul ki a pontosabb kiejtés. Ez a kiejtés azonban a gyermekek nagy részénél vagy bizonytalan, vagy még pontosításra (nem javításra!) szorul. A beszédtechnika az a képzési terület, ahol az egyre tökéletesebb beszédprodukció kialakításán fáradozunk.

A beszédtechnikai fejlesztés feladatai: A helyes beszédlégzés (rekeszlégzés) kialakítása A beszédhangok helyes képzésének megfigyeltetése

48


A

beszédhangok jellegzetességeinek kiemelése, és érzékeltetése az artikulációban (pl.: a hangok zöngéje, a zárhangok felpattanásának intenzitása, a réshangok képzésének módja…) A beszédtempó megválasztása A beszéd hangerejének megválasztása Az intonáció jelentőségének feltárása

A beszédtechnikai fejlesztés tartalma: 1.) Hanggyakorlatok az összes magyar beszédhang képzésének pontosítása érdekében összekötve a helyes beszédlégzés kialakítására irányuló gyakorlatokkal hanggyakorlatok a szavak elején hanggyakorlatok a szavak végén hanggyakorlatok a szavak belsejében hangkapcsolatok gyakoroltatása 2.) Szavak kiejtésének gyakorlatai 3.) A magyar irodalom vers-gyöngyszemei segítségével a karakteres, pontos és emocionálisan fűtött szövegmondás gyakorlatai. Ügyelve a helyes légzésre a pontos artikulációra a ritmusra a hangerőre (csak 2.osztály) a tempóra (csak 2.osztály) az intonációra (csak 2.osztály)

4. A beszédkészség (szókincs, grammatika a szóbeli kifejező készség) Az emberi érintkezésnek legfontosabb eleme a beszélés/beszélgetés. Az emberi kapcsolatok leggyakrabban szóbeliség útján realizálódnak. Az a személy, akinek beszédprodukciós készsége megfelelő, könnyedén fejezi ki magát olyan helyzetekben is, amikor figyelmét nem elsősorban a megfogalmazás pontosságára kell fordítania (pl.: vizsgahelyzetek, izgalmi állapotok stb…) A gyermekek szóbeli kifejezőkészségének szükséges mértékű fejlesztésére jelen iskolarendszer nem alkalmas . A tesztszerű feleltetések és a kevés megszólalási lehetőség megfosztja tanulóinkat a hangos beszéd gyakorlásától. A kommunikáció tantárgy biztosítja az időt a beszélgetésre és arra, hogy a gyerekek többször jussanak feladathelyzetbe a hangos beszéd terén.

A beszédkészség fejlesztésének feladati: Szókincsbővítés A mentális lexikon aktivizálása 49


A beszéd grammatikai rendszerének fejlesztése A megszólalási vágy iránti igény kifejlesztése A verbális koncentrációs készség fejlesztése

A beszédkészség fejlesztésének tartalma: képről beszélgetés eseményről beszélgetés történetek felidézése történetek befejezése történetek alakítása történet megalkotása szituációs játékok kötött formában szituációs játékok improvizálással Felhasználva a gyakorlatok során a magyar vers-, monda-, és mesekincs életkori sajátosságoknak megfelelő darabjait. Felhasználva a média lehetőségeket. Felhasználva a mindennapi élet adta lehetőségeket (ünnepek, hagyományok, mindennapi rutinok, az aktuális drámai vagy éppen mulatságos történeteket az osztályban tanuló gyermekek életéből).

5. A metakommunikáció Kommunikációnk lényeges elemei – a szavakon túl – azok a megnyilvánulások, melyeket metanyelvi elemeknek nevezünk. A metanyelv (testbeszéd) nagyban hozzájárul a közlés minőségéhez. Ha metakommunikációnk alátámasztja a közlés tartalmát, a kommunikációs szituációt segíti. Ellenkező esetben gátolhat. A adekvát metakommunikáció elengedhetetlen feltétele az emberi kapcsolatok alakításának.

A metakommunikáció fejlesztésének feladatai: a tekintet szerepe a közlésben a mimika szerepe a közlésben a gesztusok szerepe a közlésben a testtartás szerepe a közlésben a nagymozgások szerepe a közlésben a térközszabályozás szerepe a közlésben (csak 2.osztályban)

A metakommunikáció fejlesztésének tartalma: drámapedagógiai eszközökkel szituációk teremtése versmondás szövegmondás szöveg helyett metanyelvi elemek metanyelvi elemekkel élethelyzetek megoldása (csak 2.osztályban)

50


egymás jellegzetes metanyelvi elemeink felidézése, felismertetése (csak 2.osztályban) médiaszereplők jellegzetese metanyelvi elemeinek elemzése (csak 2.osztályban)

6. Grafomotoros készség (csak az 1.évfolyamon) Az írásbeli kommunikáció alapja a betűk írásának gördülékenysége, a használható munkaírás kialakítás Különösen az éretlenebb fiúgyermekeknél tapasztalható, hogy a grafomotoros készségek terén hiányosságokat mutatnak. A tantárgy során az arra rászoruló tanulóknál integrálva az épp aktuális anyagba, játékos körülmények között fejlesztjük az író-rajzoló készséget.

A grafomotoros készség fejlesztésének területei: ujjmozgások koordinálása ceruza nélkül a helye ceruzafogás használatának begyakorlása a csukló csúsztatásának begyakorlása a betűelemek vázolása mesés- játékos körülmények között betűk vázolása mesés-játékos körülmények között

A grafomotoros készség fejlesztésének tartalma: versmondás az ujjmozgás – beszéd összekapcsolására a hüvelykujj – mutatóujj – középujj ceruzafogást szolgáló koordinációja mondókákkal Adorján Katalin: Szebben akarok írni című fejlesztő anyagának elemei a tantárgy egyes témaköreinek illusztrálása elsősorban betűelemi technikákkal

Értékelés: Miután a legelemibb emberi készség, a kommunikációs készség fejlesztését vállaljuk fel, csak pozitív megerősítést adunk a tanulóknak. Minden tanulót önmaga teljesítményéhez mérünk. Sohasem a hiátus oldalról közelítjük a gyermekek munkáját, hanem megkeressük azokat az önbizalom növelő komponenseket, amelyek a személyiségfejlődés szempontjából fontosak. Az értékeléssel diszkrét célunk az önismeretre nevelés és a gyermekek motiválása.

9. Az emelt szintű angol nyelv tantárgy helyi tanterve Célok, feladatok 1. Az angol nyelv elsajátítása során a tanuló a mindennapi gyakorlati nyelvhasználat szintjén legyen képes sikeresen kommunikálni írásban és szóban egyaránt. 2. Az angol nyelv elsajátítása során szerzett idegen nyelv tanulási készségeit tudja alkalmazni, majd a második idegen nyelv tanulásában önállóan is. 3. A tanuló szerezzen alapos ismereteket a célnyelv országainak kultúrájáról, történelméről, mindennapi életéről és jellegzetes problémáiról. 51


4. A célnyelv országainak megismerése mellett bővüljenek a tanuló világról szerzett ismeretei, érzékenysége és érdeklődése alakuljon ki a sajátjától eltérő kultúrák társadalmak iránt. 5. Nyelvtudásának megfelelő alapozottsága, nyelvi készségeinek megfelelő szintje tegye lehetővé, hogy az oktatási intézménye által meghatározott vizsgát, vagy a nyelvtudását igazoló okiratot beszerezze.

Fejlesztési követelmények A tanulási program általános követelményei 1. A tanuló szóbeli nyelvhasználatban törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció alkalmazására. 2. Beszédsebessége ne akadályozza, hátráltassa a kommunikációt 3. Tudja megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan kifejezni mondanivalóját. 4. Merjen és tudjon segítséget kérni, ha valamit nem ért, nem tud 5. Ismerje a nem verbális kommunikáció eszközeit 6. Tudja felismerni a beszélt, írott szöveg kommunikációs szándékait 7. A beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, illetve tudja a megfelelő információkat kiszűrni belőlük. 8. Ismerje és tudja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit 9. Ismerje azokat a forrásokat, tanulási eszközöket, amelyek segítséget nyújtanak számára 10. Ismerje az idegen nyelvi kommunikáció több formáját is /élőnyelvi, hangrögzített, gépi, nyomtatott, elektronikus, stb./

A tanulási program néhány elsajátítandó stratégiája 1. Alakítsa ki önálló tanulási módszerét, stratégiáit 2. Tudjon szövegösszefüggés alapján következtetni az ismeretlen szavak, kifejezések jelentésére 3. Célnyelvi példák alapján tudjon a szavak, nyelvtani struktúrák használatára következtetni. 4. Ismerje fel az angol szöveg logikai összefüggéseit. 5. Ismerje a magyar és az angol nyelv közötti jelentős eltéréseket, hasonlóságokat. 6. Tudjon szövegeket memorizálni. 7. Ismerje a referencia eszközök helyes használatát. 8. Alakítsa ki önálló értékelési módszerét, pozitív értékrendjét és ezek segítségével kövesse nyomon saját teljesítményét, fejlődését. Előzmény A tanulási program általános feltételei 52


1. A tanuló számára biztosítsuk, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű célnyelvi írott és beszélt anyaggal találkozzon. 2. Legyen alkalma összevetni a tanultakat saját országának kultúrájával 3. Fejlődjenek a tanuló szocializációs és kommunikációs készségei egyéni fejlődésének léptéke szerint. 4. Tanulja meg saját életkorához illeszkedő, de az angol anyanyelvűek számára egyértelmű és érthető kommunikációs konvenciókat. 5. Ismerje a nem angol anyanyelvűekkel való kommunikáció néhány jellegzetes nehézségét is.

Feltételek A tanulási program módszertani feltételei A célkitűzések megvalósításának érdekében kívánatos, hogy a tanulási folyamat mikéntje a tartalmi összetevők mellett segítse a kommunikáció központú nyelvtanulást. Ezek a következők: 1. önálló gondolkodást és kreativitást igénylő feladatok 2. csoport és pármunka megfelelő alkalmazása 3. valóságos, információ-cserén alapuló feladatok 4. egynyelvű óravezetés 5. autentikus anyagok megfelelő arányú alkalmazása 6. A beszédfunkciók változatos és helyes arányú alkalmazása a nyelvórákon 7. különböző beszélt és írott szövegtípusok alkalmazása a nyelvórán és a választott tananyagokban. 8. a tanulók érzelmi involválása a tanulás folyamatában 9. a tanulói teljesítmény következetes és korosztályhoz illeszkedő értékelése 1o. a tanulási-tanítási folyamat rendszeres értékelése, és szükség esetén döntés a szükséges változtatásokról.

Óraszámok 3. évfolyam évi 74 heti 2 óra 4. évfolyam évi 185 heti 5 óra 5. évfolyam évi 185 heti 5 óra 6. évfolyam évi 185 heti 5 óra 7. évfolyam évi 185 heti 5 óra 8. évfolyam évi 185 heti 5 óra

3. évfolyam Tananyag és követelmények 53


Általános fejlesztési célok és követelmények a harmadik évfolyam végére. -A nyelvtanulás járuljon hozzá a gyermek intellektuális, érzelmi és közösségi fejlődéséhez. -A tanulóban alakuljon ki pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. -Alakuljon ki a további nyelvtanuláshoz szükséges munkalégkör a tanulók, illetve a tanulók és a tanár között. /osztálynyelv, egyéni, páros és csoportmunka/ -Kezdjen tudatosulni a tanulókban, hogy az idegen nyelv a kommunikáció eszköze. Beszédszándékok Köszöntés, üdvözlés, bemutatkozás, megköszönés, bocsánatkérés, tetszés, nemtetszés kifejezése, kérés, engedélyezés, felajánlás, javaslat, indítvány, információkérés, információ-adás, a dolgok azonosítása és leírása, utasítások, egyetértés, egyet nem értés. Nyelvtan, /fogalomkörök/ -ABC -Határozatlan névelők, A/AN - be és have igék -hate/like + főnévi igeneves szerkezet -Want to + főnévi igeneves szerkezet -there is/ there are szerkezet -a felszólító mód -must és can módbeli segédigék -a legfontosabb kérdőszavak: Who? What? When? -Az állító és kérdő mondat szórendje -A határozott és határozatlan névelő -a személyes mutató, birtokos és jelzői birtokos névmások -a főnevek többes száma + néhány rendhagyó többes szám -néhány megszámlálható és megszámlálhatatlan főnév - a birtokos eset. Peter's book -néhány alapvető melléknév -néhány alapvető határozószó:well, sometimes, never -néhány alapvető elöljárószó: in, on, under, over, near, inside, between, in front of, behind, next to Témakörök /szókincs/ Számok , színek, testrészek, ruhák, család, rokonság,barátok, otthon, lakás,/Idő, óra, nap, hét, hónap, év, időpont, időjárás, évszakok, ,/4 óra/ foglalkozások,/4 óra/ szabadidő, hobbi,/5 óra/ sport,/4 óra/ állatok, kedvenc állat,/5 óra/ napirend,/4 óra/ ünnepek, karácsony, születésnap,/6 óra/ étkezés, ételek, italok,/6óra/ egy-két mese, vagy történet, mondókák, dalok, versek/10 óra/ Beszédértés

54


Az idegen nyelvű óravezetés és a tanórai utasítások követése. A tananyag hallás utáni gyakorlatainak megoldása. Részvétel egyszerű kommunikációs helyzetekben. Beszédkészség Elsősorban a helyes hangsúly, a hanglejtés és a hangképzés. Egyszerű információk kérése és adása. Rövid jelenetek előadása párban, vagy csoportban. Dalok, mondókák és nyelvtörők. Rövid történetek, mesék. Olvasásértés Rövid szöveg feldolgozása tanári irányítás segítségével. Ismert szöveg hangos olvasása. Képes gyerekszótár használata. Íráskészség Összekevert betűkből szóalkotás. Szövegből, mondatokból kihagyott szavak pótlása. Szavak, mondatok másolása. Születésnapi meghívó, köszönőlap írása minta alapján.

4. évfolyam Általános követelmények - A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni az angol nyelvet.- Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé további nyelvek elsajátítását. - Kapjon ízelítőt az angolszász országok kultúrájából, sajátos értékeiből. - Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat. - Személyisége gazdagodjon, önbizalma nőjön az idegen nyelven való önkifejezés öröme által. -A tanulók vegyenek részt életszerű feladatok tervezésében /interjúk, osztályújság, nyelvi játékok, vetélkedők / Témakörök People and pets(modul 1) Üdvözlés, bemutatkozás, - Személyi adatok, születésnap, életkor, betűk, számok, színek, kedvenc állatom, család Culture corner: (országismeret):híres sportolók -Around the world(modul 2) -foglalkozások, országnevek, idegen nyelvek, nemzetiségek, származási hely, üdvözlőlap írása, az én városom (project), fővárosok, Culture corner(országismeret): London No Place Like Home(modul 3) Házak, otthon, az otthon helyiségei, bútorok nevei, háztartási felszerelések, híres épületek, 55


Culture corner:The White House In action(module 4) Állatok, állatokkal kapcsolatos foglalkozások,testrészek,munkában, wadállatok Culture corner: Safari Park Work and play(modul 5) Napi program, a hét napjai, hónapok, évszakok, szabadidős tevékenységek, ünnepek,személyleírások Culture Corner:Springtime in the UK-Tavasz az Egyesült Királyságban Food, Glorius Food (modul 6) Ételek nevei, étkezések, éttermek, bevásárlás, főzés, néhány recept Culture corner: Eating in England- étkezési szokások Angliában Rain or Shine (modul 7) Szabadidős tevékenységek, ruhák neve,mérete, anyaga,-árak ésvásárlás,időjárás Culture Corner: The Climate in Sydney –Sydney éghajlata Let’s have fun (modul 8) Nyaralás, szálláslehetőségek, közlekedés, ünnepek, meghívások Culture Corner: Art in Modern Buildings (New York, Sydney Poster: Modern épületek Magyarországon Our great past (modul 9) Híres emberek a múltból, tragédiák, katasztrófák( lLondoni tűzvész 1666) Abraham Lincoln, ókori civilizációk-inkák Culture Corner: Ancient Art: Barlangfestmények, Az ABC története Nyelvtan, /fogalomkörök/ -határozatlan névelők - Be és have igék -személyes névmások -A főnevek többes száma -megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek -there is/there are - this-these, that-those kijelentő és kérdő mondatban, tagadás -birtokos névmások,helyhatározók,időhatározók - can, can't , must, mustn’t - Egyszerű jelenidő - a birtokos eset : 's -a-an/some/any -folyamatos jelen idő -Melléknevek fokozása -egyszerű múlt idő

56


Beszédértés Az idegen nyelvű óravezetés követése. Tanórai utasítások követése. A tananyag hallás utáni gyakorlatainak megoldása. Részvétel egyszerű kommunikációs helyzetekben. Beszédkészség Helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. A tanuló tekintse lehetőségnek a nyelvi órát, ahol egyénileg, párban és csoportban az idegen nyelvet használhatja. Tudjon több mondatból álló összefüggő szöveget, pl. mesét elmondani. Olvasási készség Rövid szöveg feldolgozása illusztrációk és tanári irányítás segítségével. Ismert szöveg hangos olvasása. Ismerkedjen meg a képes gyerekszótár használatával.

Írásbeli készség Összekevert betűkből szóalkotás. Szövegből, mondatból kihagyott szavak pótlása. Születésnapi meghívó, köszönőlap írása minta alapján.

5-8. évfolyam A tanulási program általános célkitűzései 1. Az angol nyelv elsajátítása során a tanuló a mindennapi, gyakorlati nyelvhasználat szintjén legyen képes sikeresen kommunikálni írásban és szóban egyaránt. 2. Az angol nyelv elsajátítása során szerzett idegen nyelvtanulási készségeit tudja alkalmazni majd a második idegen nyelv tanulásában önállóan is. 3. A tanuló szerezzen alapos ismereteket a célnyelv országainak kultúrájáról, történelméről, mindennapi életéről és jellegzetes problémáiról. 4. A célnyelv országainak megismerése mellett bővüljenek a tanuló világról szerzett ismeretei, érzékenysége és érdeklődése alakuljon ki a sajátjától eltérő kultúrák, társadalmak iránt. 5. Nyelvtudásának megfelelő alapozottsága, nyelvi készségeinek megfelelő szintje tegye lehetővé, hogy az oktatási intézménye által meghatározott vizsgát, vagy a nyelvtudását igazoló okiratot beszerezze. 6. Az idegen nyelv tanulása segítse hozzá a tanulót más tantárgyakkal kapcsolatos ismeretek szerzésére.

57


A tanulási program általános követelményei 1. a tanuló szóbeli nyelvhasználatban törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció alkalmazására 2. beszédsebessége ne akadályozza, hátráltassa a kommunikációt 3. tudja megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan kifejezni mondanivalóját 4. merjen és tudjon segítséget kérni, ha valamit nem ért, nem tud 5. ismerje a nem verbális kommunikáció eszközeit 6. tudja felismerni a beszélt, írott szöveg kommunikációs szándékait 7. a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, illetve tudja a megfelelő információkat kiszűrni belőlük 8. ismerje és tuja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit 9. ismerje azokat a forrásokat, tanulási eszközöket, amelyek segítséget nyújtanak számára 1o. ismerje az idegen nyelvi kommunikáció több formáját is. /élőnyelvi, hangrögzített, gépi, nyomtatott, elektronikus, stb./

A tanulási program néhány elsajátítandó stratégiája 1. alakítsa ki önálló tanulási módszerét, stratégiáját 2. tudjon szövegösszefüggés alapján következtetni az ismeretlen szavak kifejezések jelentésére 3. célnyelvi példák alapján tudjon a szavak, nyelvtani struktúrák használatára következtetni 4. ismerje fel az angol szöveg logikai összefüggéseit 5. ismerje a magyar és az angol nyelv közötti jelentős eltéréseket, hasonlóságokat 6. tudjon szövegeket memorizálni 7. ismerje a referencia eszközök helyes használatát 8. alakítsa ki önálló értékelési módszerét, pozitív értékrendjét és ezek segítségével kövesse nyomon saját teljesítményét, fejlődését iskolán kívüli teljesítményekkel való összevetésben.

A tanulási program módszertani feltételei: A célkitűzés megvalósítása érdekében kívánatos, hogy a tanulási folyamat mikéntje a tartalmi összetevők mellett segítse a kommunikáció központú nyelvtanulást. /ált. célkitűzések 1. pont./

Ezek a következők: 1. önálló gondolkodást és kreativitást igénylő feladatok 2. csoport és pármunka megfelelő alkalmazása 3. valóságos, információ-cserén alapuló feladatok 4. egynyelvű óravezetés

58


5. autentikus anyagok megfelelő arányú alkalmazása 6. a beszédfunkciók változatos és helyes arányú alkalmazása a nyelvórákon 7. a különböző beszélt és írott szövegtípusok alkalmazása a nyelvórán és a választott tananyagokban 8. a tanulók érzelmi involválása a tanulás folyamatában 9. a tanulói teljesítmény következetes és korosztályhoz illeszkedő értékelése 1o. a tanulási-tanítási folyamat rendszeres értékelése, és szükség esetén döntés a szükséges változtatásokról

5. évfolyam I. Beszédértés Követelmény A követelmények a gyakorlati nyelvhasználat, elsősorban a szóbeli nyelvi készségek alapjainakhelyes használatát kell, hogy tükrözzék. A tanuló: -bátran szólaljon meg az idegen nyelven -tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban - érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt Beszédértés A tanuló: - értse meg és ismerje fel más szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket - egyszerű órai utasításokat értsen meg - a tananyaggal kapcsolatos egyszerű kérdéseket értse meg - egyszerű, környezetére vonatkozó kérdéseket értsen meg - tudjon válaszolni az egyszerű tananyaggal és személyével, környezetével kapcsolatos kérdésekre - egy rövid /bekezdésnyi összefüggő szöveget értsen meg és tudjon azzal kapcsolatban véleményt alkotni - a beszéd intonációjából következtessen a kérdésre, állításra - a beszélő egyszerűbb érzelmeiről tudjon következtetni - a háttérzajokból tudjon következtetni a beszéd helyszínére is -

a beszédértés főbb feladattípusait ismerje, tudja azokat tanulás-technikai szempontból megoldani, tudjon nonverbális válaszokat adni.

II. Beszédkészség Követelmény A követelmények a gyakorlati nyelvhasználat, elsősorban a szóbeli nyelvi készségek alapjainak helyes használatát kell, hogy tükrözzék. 59


A tanuló: -- bátran szólaljon meg az idegen nyelven - tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban - érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt Beszédkészség A tanuló: - tudja az angol nyelv hangjainak nagy részét helyesen képezni, kiejteni - tudja helyes, következetes kiejtéssel, hangsúllyal és intonációval kiejteni a tanult szavak, kifejezések 'aktív' csoportját -tudjon megfelelő, nem verbális eszközökkel is reagálni az angolul hallott/olvasott közlésre - Tudjon néhány szóval, mondattal válaszolni a hallott/olvasott angol közlésre - számára releváns élethelyzetekben tudjon megfelelően kérdezni, válaszolni -- tudjon kérdezni és válaszolni a tananyaggal kapcsolatban feltett/olvasott kérdésekre - képek, tárgyak, személyek kapcsán tudjon néhány mondatot mondani -tudjon dalszöveget, mondókát, verset emlékezetből - megértési nehézségeiben tudjon segítséget, eligazítást kérni Olvasási készség Követelmény A követelmények a gyakorlati nyelvhasználat, elsősorban a szóbeli nyelvi készségek alapjainak helyes használatát kell, hogy tükrözzék. A tanuló: - ismerje fel a különböző szövegtípusokat /dal, mondóka, párbeszéd, képregény, rejtvény, stb./ - értse a tankönyv, munkafüzet utasításait, piktogramjait - tudja az ismert szavakat, mondatokat olvasni 'néma olvasással' - a tanuló gyakorlás után tudjon többször hallott szavakat, szöveget felolvasni - tudjon egyszerű tartalmakat, ismereteket szerezni az olvasott szövegből -tudja megkülönböztetni az általa ismert és nem ismert lexikai egységeket, struktúrákat a szövegben -ismerje fel az egyszerűbb, összetartozó lexikai egységeket IV. Íráskészség Követelmény A tanuló: - bátran szólaljon meg az idegen nyelven 60


- tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban -érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt Íráskészség A tanuló: -tudjon ismert szavakat, egyszerű mondatokat tollbamondás után helyesen leírni -tudjon egyszerű, önállóan megfogalmazott közléseket helyesen leírni -tudjon nyelvi modell alapján önállóan szöveget írni -tudjon több összefüggő mondatból álló szöveget szerkeszteni

V. Szókincs Követelmény A tanuló: -bátran szólaljon meg az idegen nyelven -tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban -érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt

Szókincs A tanuló fentieknek megfelelő módon rendelkezzen 35o-4oo 'aktív' és 8o-loo 'passzív' lexikai egységgel. VI. Beszédszándékok Követelmény A tanuló: -bátran szólaljon meg az idegen nyelven -tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban -érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt - köszönés, megszólítás -bemutatkozás, bemutatás -búcsúzás, elköszönés -egyszerű kérdések /információ kérése/ -Egyszerű feleletek/információ adás/ -értés/nem értés kifejezése/Pardon? Say it again, please..../

61


-tárgyak, dolgok megnevezése, azonosítása /What's this?...This is a ..../ -Tudás, nem tudás kifejezése/ Do you know?...I don't like.../ -köszönet kifejezése/Thank you./You're welcome./ -bocsánatkérés/I'm sorry. Never mind./That's allright./ -dícséret, elismerés/Good./That's great./Well done./ -figyelem felhívása/Excuse me,.../ .jókívánságok/Merry Christmas! Happy Birthday! Good luck! / -udvarias kérés /Can I...,please?/ Would you..., please?/ -telefonálás konvenciói -képesség kifejezése /I can swim/ VII: Fogalomkörök Követelmény A tanuló: -bátran szólaljon meg az idegen nyelven -tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban -érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt - létezés kifejezése /be, is, are/ -cselekvés kifejezése/igék/ -felszólító mód -birtoklás kifejezése/have got, has got/ -birtokviszony kifejezése /Peter's dog/ -birtokos személyes névmások /my dog/ -modális jelentések kifejezése - képesség / I can jump/ -engedély/ Can I jump here?/ -Időbeliség- jelen idő /Simple Present Tense/ -folyamatos jelen időn /Present Continuous/ -now, always, never, sometimes, every day, week, month, year/, -elöljárószók /at, before, after, in, on/ -térbeliség -elöljárószók /on, in, at,next to, in fornt of, under, above, over, up, down/ - a, an, some,any névelők -melléknevek fokozása /comparatives and superlatives/ -megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek - much/many -Egyszerű múlt idő /Simple Past Tense. was/were -néhány rendhagyó múlt idejű ige VIII. Témakörök Követelmény

62


A tanuló -bátran szólaljon meg az idegen nyelven -tudjon információt adni és kérni saját közvetlen személyével és környezetével kapcsolatban -érdeklődjön más anyanyelvűek világa iránt Welcome to English - 15 óra A Föld országa, népessége, a nyelvek, a tananyag szerkezete, osztálytermi angol --az ÉN személyem /bemutatkozás, ismerkedés, személyi adatok, életkor, születésnap, cím/ szabadidős tevékenységem, sportom, kedvenc tárgyaim/ családom, barátaim-mindennapi életünk, napirend, hétköznapok Parcel of English - 20 óra Település fajták, városi intézmények Iskolák a világban, iskolai tantárgyak Vidéki, városi élet közötti különbség, térképolvasás Vásárlás:mindennapi bevásárlás, üzletek nevei, rövid útbaigazítás, alapvető árucikkek, mennyiségek, árak, pénznemek The natural world- 25 óra -állatok világa, lakóhelye, tápláléka, állatfajok vidéki táj leírásaIdőjárási tényezők, The way we live - 25 óra -Étkezés: étkezési szokásaink, mások étkezési szokásai, néhány ételfajta, italfajta, ételkínálás, helyes életmód, tipikus angol otthonok Planet Earth - 35 óra A naprendszer bolygói, a bolygók mérete, helyzete és mozgása A Föld légköre Űrhajózás, űrkutatás Natural forces- 35 óra Időjárási tényezők, a Föld éghajlati viszonyai, a víz körforgása Living history - 30 óra Élet, életmód a kőkorszakban, családfa, ünnepek, szokások, hagyomány Napirend, mai életmód Kulturális ismeretek -Városok Angliában és Magyarországon -Vidék, munka és pihenés -otthon -a tenger -a természet -hagyományok

6. évfolyam Cél: a kommunikációs alapkészségek továbbfejlesztése A tanuló egyre bővülő területeken és élethelyzetekben használja az angol nyelvet. Önbizalma és magabiztossága erősödik az aktív nyelvhasználat segítségével. 63


A célnyelv országaival kapcsolatos ismeretei bővülnek, a más tantárgyak tanulmányaiból szerzett háttérismeret segítségével is.

I. Beszédértés Követelmények: - megérti a tanár valamivel összetettebb utasításait és végrehajtja őket -megérti és válaszol a hozzá intézett egyszerű kérdésekre az általa ismert témakörökben, esetleg az elmondottak ismétlését vagy az ismeretlen kifejezések magyarázatát kéri -általános képet tud alkotni a hallott szöveg tartalmáról, bár a részleteket nem érti Hallás utáni értés fajtái: listening for pleasure listening for specific information listening for gist /általános képet alkot a szöveg tartalmáról/ listening for main ideas Szövegtípusok: 2-3 mondatnál hosszabb párbeszéd, monológ, beszélgetés, rövid rádióprogram, történet, utasítások, ének, recept Hozzárendelt feladatok: Nonverbális, vagy rövid válaszok: hiányzó szavak beírása szövegbe hiányzó szavak beírása énekszövegbe

tartalmi hiba keresése a hallott szövegben hibás állítások kiszűrése téves adatok kiszűrése szógyűjtés egyes témakörökben Hosszú válaszok az elhangzott szövegre: egész mondatos válasz a kérdésekre, az elhangzottak ismétlése Gyakorló feladatok a hallás utáni értést követően: a történek elmesélése, párbeszéd előadása, egyszerű szöveg leírása diktálás után Lehetséges témakörök: nyelvtanulás, állatok, híres emberek, évszakok, hétvége, utazási előkészületek, filmek, könyvek, komputerek, kedvenc ételek, ruhavásárlás, főzés A hallgatott szöveg normál beszédsebességű legyen, esetleges értést segítő és kontextust teremtő háttérzajok megengedettek. II, Beszédkészség

64


1. a. Önállóan létrehozott szövegek A tanuló képes egyszerű eseménysort elmondani /pl. szabadidős program, nyaralás, vendégség/ előkészített szöveg mintájára. Rövid, 6-8 mondatos beszámolót tud tartani, pl. az iskoláról, lakóhelyről. A képleírási feladatoknál tud különbsége és hasonlóságokat megállapítani. Az emberek külső leírásának eszköztára bővül. A szövegstrukturálás alapja még mindig a feldolgozott mintaszöveg, illetve a tanári irányítás segíthet. 1. b. Beszélgetőpartnerekkel vagy partnerekkel létrehozott szövegek A társadalmi érintkezés terén a tanuló részt tud venni ismerős /szöveggel előkészített/ beszélgetési helyzetekben, információt cserélve a korábban tanultakon kívül, pl.iskola, tantárgyak, szabadidős tevékenységek, város, falu stb. témáiban. Meg tud oldani olyan egyszerű feladatokat a nyelv segítségével, mint pl. instrukcióadás és kérés utcai útbaigazítási helyzetben /pl.Is there a post office near here?/, jegyváltás, érdeklődés az eladás időpontja felől, meg tudja hívni a barátját születésnapra, moziba stb. 2. Fonetikai, lexikai strukturális pontosság: Mivel egyelőre igen kevés az önállóan megszerkesztett beszédaktus, a hangsúly változatlanul inkább a memorizált szöveg minél pontosabb fonetikai, hanglejtésbeli, ritmikai reprodukálásán van . 3. Kompenzációs stratégiák A tanuló az órán pontosabban, több témában tud a tanártól segítséget kérni /pl. How do you spell it?, stb./, engedélyt, beleegyezést kérni/Can I....?/, megerősítést kérni, ellenőrizni, hogy jól értette-e a feladatot stb. 4. Beszédhelyzet és társadalmi konvenciók Ismerjen meg néhány további udvarias társalgási formulát, mint pl. az udvarias kérés /Please don't/ ajánlat, meghívás, beleegyezés és visszautasítás, bocsánatkérés, és megbocsátás.

Javasolt feladattípusok: Képleírás, egyszerű képek különbségeinek megállapításával, egyszerű történet, mese, közös megalkotása, válaszadás kérdőív vagy táblázat alapján, memóriajáték, ének, mondóka, jazz chant, egyszerű vers III. Olvasási készség Általános követelmény: -megérteni hosszabb/1o-2o/ mondatos- a hozzá kapcsolódó feladat típusától függően akár ennél hosszabb is- összetettebb, nagyobb részben ismert, kisebb részben ismeretlen szöveget, melyek fokozatosan több új információt tartalmaznak.

65


-megérteni rövid/3-4 mondatos/ bekezdések lényegét, amelyek néhány ismeretlen nyelvi elemet tartalmaznak, de a szövegösszefüggés a tanuló számára ismert konkrét, a mindennapi élethez kötődik. -próbálja meg a kommunikációs szándék szempontjából legfontosabb ismeretlen nyelvi elemek jelentéseit a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni. Információ kiszűrése ismerje fel és reagáljon rövid bekezdések fő gondolatára, kulcsmondatára. Kohéziós elemek ismerjen fel egyszerű utalásokat ismert vagy ismeretlen szövegkörnyezetben/személyesnévmások/ ismerjen fel és értelmezzen időbeli viszonyokra utaló határozószókat ismert szövegkörnyezetben/ finally, next, then/ hosszabb szövegben is /kb. 3o-4o-5o soros/ Javasolt feladattípusok - összeillesztés: képek-bekezdések, címek-mondatok-bekezdések - személyes névmások helyettesítése - mondatok kiegészítése megadott információ/szavak/ segítségével az olvasott szövegre támaszkodva -sorrendberakás: mondatok kronológiai sorrendnek megfelelően /utalásokra támaszkodva/ -a szövegben előforduló események alapján képek sorrendbe rakása -jegyzetek felhasználása poszter készítéséhez, személyi kártya készítése /név, kor, ország, iskola, érdeklődés, foglalkozás stb. alapján, preferenciák stb./ -csoportosítás: idegenvezetésből jó és rossz tanácsok elkülönítése -összehasonlítás /pl.bekezdések stb./ Javasolt szövegtípusok -párbeszédek, rövid elbeszélő jellegű szövegek, leírások, képaláírások, egyszerű táblázatok, térképek, egyszerű baráti levél, levelezőlap, egyszerűsített, lerövidített újságcikkek, étlapok, menetrendek, rövid tájékoztató jellegű írások képekkel, mondókák, dalszövegek Segédanyagok használata egynyelvű szótár használata, mely egyszerű nyelvezetet tartalmaz, esetleg illusztrációk kíséretében IV. Íráskészség Formai követelmények: -ismert mondatok leírása emlékezetből, jó helyesírással -ismert elemekből álló, rövid szöveg leírása tollbamondás után jó helyesírással, Szövegszerkesztés: jegyzetek mondatokká alakítása, szöveggé formálása kötőszavakkal, névmásokkal so kötőszó használata ismerkedés a bekezdés szerkesztésének fogásaival Közlésformák: néhány mondatból álló bekezdés írása minta után rövid megadott történet strukturálása first, next, after, that, finally kötőszavakkal

66


elkezdett történet befejezése Személyes írásművek: néhány összefüggő mondatból álló naplófeljegyzések, beszámolók készítése Jellemzés: rövid bemutatkozás, családtagok, barátok bemutatása néhány mondatban, Leírás: érdekes állatok leírása, szokásai néhány mondatban, ház, lakás, szoba leírása minta alapján időjárás leírása táblázat alapján, "közvélemény -kutatás" grafikus ábrázolása és egyszerű értelmezése segítséggel, bevásárlólista készítése, Dialógus: egyszerű párbeszéd kiegészítése, elrendezése, irányított párbeszédírás, párbeszéd módosítása, pl. más szereplők, más színhely, stb. Instrukciók, egyszerű utasítások szerkesztése minta alapján, pl. útbaigazítás, recept, Interaktív írás: rövid üzenetek, képeslap írása, /sajátos rövidített mondatszerkesztése/ baráti levél formai sajátosságai/címzés, elrendezés, megszólítás, levél nyitása, tartalma, elköszönés, levél zárása/, Kreatív írás: játékos versírás, képregény rajzolása, párbeszéd írása, mini-enciklopédia/képmagyarázat/ készítése, Lehetséges témakörök: nyelvtanulás, állatok, híres emberek, évszakok, hétvége, utazási előkészületek, filmek, könyvek, komputerek, kedvenc ételek, ruhavásárlás, főzés A hallgatott szöveg normál beszédsebességű legyen, esetleges értést segítő és kontextust teremtő háttérzajok megengedettek. V. Szókincs Követelmény. A tanulók iskolán kívül, vagy más tantárgyban szerzett háttérismeretre épüljön be az angol órai tevékenységbe. Kísérje a tanuló figyelemmel, hogy a nyelvórán tanultak hogyan jelennek meg a tanórán kívül is, más szövegkörnyezetben./Computer, filmek szabadidős tevékenységek/. A tanuló rendelkezzen a fentiekben megfogalmazott követelményhez tartozó szókinccsel. A 6. évfolyam folyamán ez újabb 4oo aktív és kb.1oo passzív elemet jelent.

67


VI. Beszédszándékok Követelmény: A tanulók iskolán kívül, vagy más tantárgyban szerzett háttérismerete épüljön be az angol órai tevékenységbe. Kísérje a tanuló figyelemmel, hogy a nyelvórán tanultak hogyan jelennek meg a tanórán kívül is, más szövegkörnyezetben. /computer, filmek, szabadidős tevékenységek./ A 6. évfolyam korábban szerzett ismeretek elmélyítésére és internalizálására ideális. A nyelvtani ismeretek a kognitív fejlődés során ebben az életkorban tisztulnak le. Célszerű a minőségi tanulásra és nyelvi pontosságra, helyességre törekedni a mennyiségi helyett. VII. Fogalomkörök -Present Simple, pronouns, adjectives, comparatives, superlatives Past Simple -verbs + -ing, adverbs, expressing likes and dislikes -Out and about, classroom phrases, asking for help -Past simple with regular verbs, was, and were inviting and suggesting -Village life in the past: Past simple irregular verbs, negatives and questions -reacting to what peole say -Helping the enviroment, going to, have to, making plans -enough, could in requests, would in offers -prepositions of place, asking the way -Past continuous., imperatives -asking the way VIII: Témakörök Welcome back - 15 óra Az élet más országokban Az állatok életmódja Az űrben A good life -20 óra Egészséges életmód, sportok, Egy amerikai iskola, testrészek, napirend Life on Earth - 30 óra Esőerdők, Dinoszauruszok, a világ legöregebb fái

68


Az eső és az oxigén keletkezése, természeti folyamatok Back in time- 25 óra -Fontos felfedezések, találmányok Az élet 4000 évvel ezelőtt Az USA történelmi eseményei A falu élete a múltban Below the clouds- 25 óra Évszakok, időjárás Országok és éghajlatok Természeti katasztrófák Környezetvédelem Szabadidős tevékenységek Across borders - 35 óra Országok és nyersanyagaik Nemzetköz9 kereskedelem Globalizásció Anglia és a Csatorn Energy in our lives- 35 óra Az elektromos áram A sztatikus áram, kísérletek Áram a lakásban, biztonság

7. évfolyam 7 osztályban továbbra is célunk, hogy a kommunikációs alapkészségeket és a szókincset bővítsük. A tanuló pontos és magabiztos nyelvhasználata fontos. Az elsajátított szókincs struktúra és beszédszándékok mellett kívánatos lenne, hogy az eddigieknél határozottabban fejlődjön a tanulók angol nyelvi íráskészsége. A tanulási stratégiák kialakításában nagy szerepe van az önálló tanulói kezdeményezésnek és project munkának. Beszédértés Követelmény A korábbi követelmények mellett a hetedik évfolyamon a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. Beszédértés A tanuló: -értse meg a tanárnak a tananyaggal kapcsolatos egyszerű angol nyelven tartott, a korábbinál hosszabb, összefüggő magyarázatát. -értse meg a mindennapi élet beszédhelyzeteiben feltett, illetve a szövegre nem közvetlenül vonatkozó kérdéseket -értse meg a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó ismert nyelvi elemeket is tartalmazó párbeszédeket, szövegeket -pontosan értse a beszélők érzelmeit, a témához és egymáshoz fűződő kapcsolatait -a számára ismeretlen, nehezen érthető szöveg esetében is találja ki, milyen élethelyzetben hangozhat el a kiválasztott szöveg 69


-ismerje föl az anyanyelvi beszélők jellegzetes dialektusait/amerikai, skót, ír, indiai, stb./ Beszédkészség Követelmény A korábbi követelmények mellett a hetedik évfolyamon a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. A tanuló -valós beszédhelyzetben tudjon információt adni és kapni -a mindennapi életben leggyakrabban előforduló helyzetek nyelvi sémáiban, fordulataiban otthonosan mozogjon. -az általa ismert témakörökhöz tartozó képekről, helyekről tudjon összefüggő mondatokat, történeteket elmondani -tudjon különböző szövegtípusok szóbeli jellegzetességei között különbséget tenni -tudja érzelmeit a megfelelő módon helyes hanglejtéssel, hangsúllyal és beszédritmussal kifejezni. III. Olvasási készség Követelmény A korábbi követelmények mellett a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. A tanuló: -tudjon a számára tudásszintjének megfelelő szövegről átfogó képet alkotni /a szöveg szerkezetét, a szöveg logikai egységeit és kapcsolódásait átlátni/ -tudja felismerni a szövegtípus jellegzetességeit -az általa olvasott szöveg tartalmát tudja összefoglalni meghatározott terjedelemben -tudja az ismeretlen szöveg egyes elemeinek jelentését kikövetkeztetni -ismerje az életkori sajátosságainak, érdeklődési területeinek megfelelő minél több autentikus szöveg szerkesztési, tördelési sajátosságait -tudjon érdeklődése szerint olvasmányokat /szintezett/ választani

IV. Íráskészség Követelmény A korábbi követelmények mellett a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie A tanuló -ismerje az angol bekezdés szerkezetét, felépítését -tudjon több mondatból álló /1o-15/, összefüggő leíró, érvelő, elbeszélő szöveget írni. -tudjon egyszerű, személyét érintő fogalmazást alkotni -tudja mondatait logikai kapcsoló elemekkel egybefűzni -tudjon nemcsak közvetlen kortársainak, hanem felnőtteknek szóló levelet írni, annak

70


konvencióival -tudjon írásbeli üzenetet hagyni pontos információ továbbítása céljából V. Szókincs Követelmény A korábbi követelmények mellett a hetedik évfolyamon a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. A fentiekben megfogalmazott követelmények alapján a tanuló rendelkezzen megfelelő szókinccsel. A korábbi évfolyam szóanyagát figyelembe véve kb.5oo aktív és 1oo passzív szó anyagával ideális esetben a 7. évfolyam végére a szókincs kb. 12o-13oo aktív és kb. 4oo passzív elemre épül. VI. Beszédszándékok Követelmény A korábbi követelmények mellett a hetedik évfolyamon a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. - kérdezés, információkérés - válaszadás az előző évfolyamban előírtnál hosszabb terjedelemben - sajnálkozás, együttérzés kifejezése - gyakori beszédfordulatok / I see, Really, What about/ - logikai kapcsolódó-elemek /however, although, therefore/ - modalitás /shall, will/ VII. Fogalomkörök Követelmény A korábbi követelmények mellett a hetedik évfolyamon a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. -anybody/any... can/should/might -Past continuous -expressing cause and effect, -conditionals /feltételes mód 1. -2. tip./ -Present perfect: past actions and present results -future simple /egyszerű jövő idő/ -Past perfect: past actions and past result -gerund after prepositions and as nouns /főnévi igenév/ -opposites, used to - describing society, connected speech

71


-perception, seeing, and understandig -relative clauses -question tags, discussig ideas -negative and positive words, types of news stories, describing the news -passive voice /present, past/ -silent letters, intonation of question forms -conditionals /speculating/ VIII. Témakörök Követelmény A korábbi követelmények mellett a mennyiségi igényességnek kell előtérbe kerülnie. Welcome back - 15 óra Az élő múzeum Test your English A world of mystery - 20 óra -Expedíciók, felfedezések, utazás, tudományos kísérletek, rejtélyek és magyarázataik. Alternatives for the future - 30 óra -Környezetvédelem, környezetszennyezés, természeti források, élet a jövőben -Mentsd meg a Földet! The world of music and film - 25 óra -Zenei műfajok, hangszerek, zenetörténet -Mozi, filmkészítés Changing views - 25 óra -Változások a társadalomban, nemek szerepében, oktatásban -Észlelés és az emberi agy USA From space to screen - 35 óra A média, televízió, hírek, satellit -Egyenlőség az iskolában és a sportban Wonders of the World - 35 óra -Műemlékvédelem, múltbeli rejtélyek, természeti csodák Kanada Olvasmányok: The United Kingdom: Who are the British? Religion Family life Festivals London: A City with a Difference The City Historic Buildings in the city Westminster Whitehall, Royal London

72


8. évfolyam Cél: A nyelvi alapkészségek folyamatos továbbfejlesztése a cél mindamellett, hogy fontos, hogy a tanuló magabiztossága, nyelvhelyessége, intonációs és kiejtésbeli pontossága növekedjen. Ezen a szinten kívánatos, hogy önálló ismeretszerzésre, kutatómunkára serkentsük az angol nyelven, saját érdeklődései területeinek, pályaválasztásának megfelelő témákban, elérhető eszközökkel. /computer, szótárak, lexikonok, szakkönyvek, szintezett olvasmányok, stb./ I. Beszédértés Követelmény A követelményben új elem; tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérbe helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása bizonyos műsorfajták szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása. A tanuló: -értse meg tanárának a tananyaggal, valós élethelyzetekkel kapcsolatos angol nyelvű magyarázatait -tudjon követni angol nyelven leírt magyarázatokat, folyamatokat, különösen, ha azokkal kapcsolatban háttérismeretekkel rendelkezik más tantárgyak tanulmányai alapján -ismeretlen szövegek lexikai részeit próbálja kikövetkeztetni a szövegkörnyezetből -a szöveg összefüggéseire és szerkezetére vonatkozó kérdésekre tudjon felelni II. Beszédkészség A követelményekben új elem a tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérbe helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők, telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása, bizonyos műsorfajták, szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása. A tanuló: -tudjon beszélgetést kezdeményezni, lefolytatni -tudja a beszélgetést irányítani, udvariasan közbeszólni, véleményt közbeiktatni -társaival tudjon valós vagy szimulált helyzetekben önállóan folyamatos beszélgetést folytatni, fenntartani -egyszerűen, de összefüggően tudjon beszélni a barátairól, családtagjairól, önmagáról -ismerje a nem barátaival folytatott, formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő konvencióit. III. Olvasási készség

73


Követelmény: A követelményekben új elem a tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérbe helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők, telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása, bizonyos műsorfajták, szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása. A tanuló: -tudjon tudásszintjének megfelelő szöveget önállóan elolvasni, feldolgozni, szótárhasználattal -tudjon nem tudásszintjének megfelelő szövegben tájékozódni, tartalmát, szerkezetét, stílusát nagy vonalakban jellemezni -tudja az olvasott szöveget összefoglalni megszabott terjedelemben -adott témákhoz különböző szövegeket válogatni, gyűjteni IV. Íráskészség Követelmény A követelményekben új elem a tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérte helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők, telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása, bizonyos műsorfajták, szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása. A tanuló: -tudjon fogalmazást írni bizonyos típusú olvasói igénynek, érdeklődésnek megfelelően -tudja saját különböző szándékait írásban kifejteni / meggyőzés, érvelés, bocsánatkérés/ -tudja saját véleményét kifejezni írásban -tudjon folyamatokat /események, természeti jelenségek, stb./ leírni -tudjon hosszabb baráti levelet írni V. Szókincs A követelményekben új elem a tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérbe helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők, telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása, bizonyos műsorfajták, szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása.

74


A fentiekben megfogalmazott követelmények alapján a tanuló rendelkezzen megfelelő szókinccsel. A korábbi két évfolyam szóanyagát figyelembe véve ezúttal ismét15oo-17oo aktív és kb. 5oo passzív elemre épül. VI. Beszédszándékok A követelményekben új elem a tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérbe helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők, telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása, bizonyos műsorfajták, szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása. -információ kérése adása ismeretlenekkel folytatott hosszabb beszélgetésben is -új információk bevezetése, -kisebb összefüggő tárgyat, eseményt leíró, bemutató szövegek elmondása vitákban, beszélgetésekben való részvétel képessége

VII. Fogalomkörök _The passive -Past simple and Present Perfect -will and going to -Future perfect -phrasal verbs -Present prefect continuous -Reported speech -modals for probability; prefixes -third conditional, ' wish' -polite and informal questions -suffixes;- ing clauses

VIII. Témakörök Követelmény A követelményekben új elem a tanulási stratégiákat és az önértékelést előtérbe helyezni. Ugyancsak fontos az anyanyelvi beszélők, telekommunikációs eszközök gyakori alkalmazása, bizonyos műsorfajták, szövegtípusok, beszédstílusok, akcentusok ismerete, azonosítása. Általános követelmények - A tanuló a mindennapi érintkezésben tudja használni az angol nyelvet.

75


-Az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék számára lehetővé további nyelvek elsajátítását. - Kapjon ízelítőt az angolszász országok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, és ezeket saját kultúrájával összehasonlítva a magyar kultúrát is lássa tágabb összefüggésben. -Szerezzen ismereteket a nyelv természetéről, hogy ezáltal a saját anyanyelvét is tágabb rendszerben tudja szemlélni, növekedjen önismerete is. -Létesíthessen az idegen nyelv használatán keresztül új emberi kapcsolatokat, és ezáltal tudja értékelni más országok népeit és kultúráját. A new begginning - 15 óra Looking back The time of our life - 20 óra Szabadidős tevékenységek, sport, a televízió hatásai /előnyök, hátrányok/, Dél-Afrika Visions of the future - 30 óra a jövő, foglalkozások a fövőben India Other World - 25 óra számítógépek és a technológiai fejlődés, a természetes gyógyításról Brit és Amerikai Angol közötti különbségek The way we are - 25 óra a Braille féle jelrendszer, az emberi természet, Jamaica, Barbados, Trinidad World resources - 35 óra a világ népessége, a világ vízkészlete, Írország The world we make - 35 óra relaxáció és alvás, a kreativitásról, Új Zéland Kapcsolódó olvasmányok: -Spotlight on Britain -The Shoutheast -Welcome to Britain -The Garden of England -Oh, I do like to be beside the seaside -Are you a Railway Buff? -A Tale of Canterbury -The Stockbroker Belt -East Anglia Cambridge The Fen Country England Let's go shopping in Norwich Britain's oldest Recorded Town

-The Dales to the Border Northumbria The Most Beautiful Corner of Ghosts of Yorkshire The Historic City of York

76


-The Heart of England The Swan of Avon -The Southwest Birmingham - The Market Place A Cathedral of our Time Oxford Liverpool and the Beatles

Holiday Time in the West Country Magic Circles The sea- Ships and Sailors

-Scotland Folk Music Welcome to the Festival A tragic Queen Scotland seen from abroad

- Wales Language History The Welsh and their words The National Parks

-Northern Ireland The troubles Two Nations Belfast

-In and out of School Tv and Radio More than 3o years of Rock Music Sport Education

Ellenőrzés, értékelés Az értékelés a tanítási folyamat szerves része. Nemcsak a diáknak adott osztályzatot, minősítést jelenti, hanem alapfeltétel minden tanterv és tanítási folyamat megújulásának. Az értékelés során szerzett információk elemzése során szerzünk képet arról, hogyan tudjuk a tantervet a tanulók és a közvetlen környezet számára megfelelővé tenni. Az értékelés legfontosabb jellemzői a következők, kell, hogy legyenek: - rendszeresség - megbízhatóság - érvényesség Az értékelés lehetséges típusai 1. Teljesítményt mérő tesztek A tananyag elvégzéséhez kapcsolódó mérésekre alkalmas. Méri az elvégzett tananyag elsajátítását, a tanulók haladását azonos, vagy eltérő kondíciók mellett az iskolán belül. 2. Diagnosztikus elemző tesztek. Vegyes képességű és összetételű csoportok differenciált tanításának feltérképezésére alkalmas. Eredményei alapján a tanterv csoportra alakítása lehetséges. 3. Nyelvi jártasságot mérő teszt Általános nyelvtudást mérő teszt, nem iskola vagy tanterv specifikus, segít az iskolán kívüli teljesítményekkel való összevetésben.

77


10. A matematika-informatika irányultság helyi tanterve Matematika CÉLOK: E tanterv legfontosabb célja megegyezik a helyi tanterv célkitűzéseivel. Az ott leírtakat nem kívánjuk megismételni, csak megerősítjük azokat, amelyekről úgy véljük, hogy velük jobban fejleszthetjük tanulóinkban azokat a kompetenciákat, amelyeket a további tanulmányaik, illetve későbbi tevékenységeik során hasznosítani tudnak. Ezek a következők: • Az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása • A munka, az erőfeszítés megbecsülése • Az alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés • Az absztrakt gondolkodás képességének fejlesztése • A játék személyiségformáló erejének fejlesztése • Kreativitás fejlesztése • Tudós életpályákkal való megismerkedés • Matematikai ismeretek alkalmazása • Tevékenységekkel megérlelt fogalmak kialakítása • Az életkornak megfelelő matematikai nyelv pontos használata ÓRASZÁMOK 5.évfolyam évi 37 óra, heti 1 óra 6.évfolyam évi 37 óra, heti 1 óra 7.évfolyam évi 37 óra, heti 1 óra 8.évfolyam évi 37 óra, heti 1 óra 5. ÉVFOLYAM Gondolkodási módszerek A gondolkodási módszereknek a matematika minden témakörében folyamatosan kell szerepelniük, de a módszerek bemutatására adott órakeret: 5 óra Számtan, algebra Nem 10-es alapú számrendszerek Barátkozzunk a számokkal, páros vagy páratlan Egyszerűbb egyenletek egyenlőtlenségek Szöveges feladatok órakeret: 9 óra Összefüggések, függvények, sorozatok Adatok gyűjtése, feldolgozása Szabályjátékok, és ábrázolásuk koordináta-rendszerben Sorozatok hiányzó elemeinek pótlása adott, illetve felismert szabály alapján órakeret: 9 óra Geometria, mérés Mérések a gyakorlatban Darabolások, konstrukciók, területszámítás Testek építése, térgeometriai feladatok 78


órakeret:9 óra Valószínűség, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendezése Adatok leolvasása grafikonról Biztos, lehetséges, lehetetlen események órakeret:5 óra 6. ÉVFOLYAM Gondolkodási módszerek A gondolkodási módszereknek a matematika minden témakörében folyamatosan kell szerepelniük, de a módszerek bemutatására adott órakeret: 5 óra Számtan, algebra Összetett számfeladatok megoldása Összetettebb szöveges feladatok megoldása Lebontogatás és a mérlegelv alkalmazása órakeret:9 óra Összefüggések, függvények, sorozatok Kísérleti eredmények, mérési adatok táblázatba rendezése Grafikonok, diagrammok készítése Függvények jellemzése órakeret:9 óra Geometria, mérés Területszámítás, szögszámítás Térgeometriai feladatok órakeret:9 óra Valószínűség, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendezése Adatok leolvasása grafikonról Biztos, lehetséges, lehetetlen események órakeret:5 óra 7. ÉVFOLYAM Gondolkodási módszerek A gondolkodási módszereknek a matematika minden témakörében folyamatosan kell szerepelniük, de a módszerek bemutatására adott órakeret: 5 óra Számtan, algebra Hatványozás Számelméleti feladatok Arányossági feladatok Százalékszámítás órakeret:9 óra Összefüggések, függvények, sorozatok

79


Táblázattal, grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének a vizsgálata A néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése, a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján órakeret:9 óra Geometria, mérés Területátalakítások Szögszámítási feladatok Felszín, térfogat Skatulyaelv a geometriában órakeret:9 óra Valószínűség, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendezése Adatok leolvasása grafikonról Biztos, lehetséges, lehetetlen események órakeret:5 óra 8. ÉVFOLYAM Gondolkodási módszerek A gondolkodási módszereknek a matematika minden témakörében folyamatosan kell szerepelniük, de a módszerek bemutatására adott órakeret: 5 óra Számtan, algebra Hatványozás Számelméleti feladatok Arányossági feladatok Százalékszámítás a gyakorlati életben órakeret:9 óra Összefüggések, függvények, sorozatok Táblázattal, grafikonnal vagy formulával megadott lineáris függvény menetének a vizsgálata A néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése, a sorozat többféle folytatása a felismert szabályok alapján órakeret:9 óra Geometria, mérés Területátalakítások Szögszámítási feladatok Felszín, térfogat Skatulyaelv a geometriában órakeret:9 óra Valószínűség, statisztika Események megfigyelése, adatok gyűjtése, rendezése Adatok leolvasása grafikonról

80


Biztos, lehetséges, lehetetlen események órakeret:5 óra ÉRTÉKELÉS: a tanuló a foglalkozáson részt vett

INFORMATIKA Célok, feladatok: A tanterv iskolánk 1-4. osztályos emelt szintű informatika képzésében részt vevők részére készült. Célja, hogy az alsó tagozatos tanulók megismerkedjenek a számítógépes környezettel, az informatikai alapismeretekkel, valamint, hogy informatikai

szemléletmódjuk

alakuljon

ki

gondolkodásukban.

Használjanak

különböző oktató programokat az életkornak megfelelően. Fejlődjön algoritmikus gondolkodásuk (nem csupán az informatika területén belül). Cél a térbeli tájékozódási képesség fejlesztése játékosan, szemléletesen. Az információ különböző megjelenési formáit ismerje, használja. Fejlessze információ

kifejező

készségét,

rajzokkal,

írással

egyaránt.

Algoritmikus

gondolkodásmód fejlesztése rajzos ill. szöveges formában. Egyéb – más tantárgyakra vonatkozó – készségek fejlesztése programokkal. A dokumentálás, adatgyűjtés, adatrendezés képességek kialakítása, fejlesztése. A tanterv spirálisan bővülő ismeretanyagot takar; ugyanazon témakörök jelennek meg az egyes évfolyamokon fokozatosan bővítve azokat. A számítástechnika struktúráját tekintve számos más területtel is folyamatosan kapcsolatban van. Talán a legszembeötlőbb a matematikával való kapcsolata, hiszen képesség- és készségfejlesztés szempontjából is sok közös e két területe. De vitathatatlan a magyar nyelvvel, az angol nyelvvel és a rajzzal való rokonsága is az egyes feladatokon keresztül. Tehát a számítástechnika nem is annyira önálló terület, nem egy zárt világ, sokkal inkább a többi vele kapcsolatba hozható terület egyik lehetséges kiteljesedését, alternatív megvalósítását kínálja. Óraszámok: Informatikai alapok Algoritmusok és adatok Szöveg- és ábrakészítés A számítógép kezelése és az operációs rendszer használata

1. évf. 8 13 4 8

2. évf. 5 18 6 5

3. évf. 5 15 9 4

4. évf. 5 18 8 4

81


További felhasználható órakeret Összes óraszám

4 37

3 37

4 37

2 37

Plusz követelmények nincsenek, mert ez választható tantárgy, melyre a gyermek nem kötelezhető, illetve aki választja egyben tudomásul veszi az elvárásokat. I. osztály Évi 37, heti 1 óra. Belépő tevékenységi formák: Első osztályban minden új témakör belépő tevékenység, hiszen még ilyen jellegű tevékenységgel a gyermek nem találkozott eddig. Mélysége: a számítógéppel és a Comenius Logoval játékosan ismerkednek a gyerekek (eszközhasználat elsajátítása). Témakörök Óra Informatikai alapok 8

Algoritmusok és adatok

13

Szöveg- és ábraszerkesztés

4

A számítógép 8 használata és az operációs rendszer kezelése

Tartalom Ábrák, információs jelek elemzése és jelentésének megértése. Szám- és betűkártyák, közlekedési jelzőtáblák, óvodai jelek. Egyszerű algoritmusok végrehajtása. Térbeli tájékozódás. Teknőc irányítása. Elemi teknőcutasítások. Rajzeszközök használata. Kifestőkönyv használata a számítógépen. A számítógép és környezete. Oktatóprogramok. Fejlesztő játékprogramok.

Tevékenységi formák Jelek továbbítása: szituációs gyakorlatok beszéd nélkül, pantomim, mimika. A robot, a teknőc megszemélyesítése, irányítása. Játékteknőc irányítása. Ismerkedés a Comenius Logoval. Comenius Logo: Gyerekjátékok A billentyűzet és az egér használata segítséggel.

Képességek, készségek fejlesztése: Eszközhasználat játékokon keresztül. Logikai készségek: a játékok szabályainak elfogadása, az utasításokra várható válasz elfogadása, megértése. Kombinációs készség: „több utas” játékoknál több megoldás keresése próbálgatással.

82


Kommunikációs

készség:

környezetükben

(utcán,

a

jelek

beszélgetés

értelmezése közben,

szűkebb

játszótéren,

és

boltban,

tágabb stb.).

tájékozódási képesség: a szűkebb és tágabb környezetben való eligazodása fejlesztése (pl.: csukott szemmel keresd meg a folyosón a wc-t, a termedet, stb.) II. osztály Évi 37 óra, heti 1. Belépő tevékenységi formák: -tárgyak, eszközök gyűjtése, amelyeken jelek vannak, ezek értelmezése -a Logo programozási nyelv alap utasítás-készletének használata -egyszerű rajzolóprogram használata. Mélysége: az első osztályban elsajátítottak elmélyítése, kibővítése (összetettebb játékok, rajzos kommunikáció). Témakörök Informatikai alapok

Óra 5

Tartalom Az információ különféle megjelenési formái. Az információs jel keresése.


18


6

Egyszerű algoritmusok megfogalmazása. Sorrendiség fontossága. Az ismétlés szerepének felismerése. Egyszerű teknőc-ábrák, geometriai alakzatok létrehozása. A mindennapi élethez kapcsolódó adatok gyűjtése. Saját személyi adatok ismertetése. Rajzeszközök használata. A vizuális nyelv megismerése. Egyszerű alakzatok, önálló rajzok készítése. A számítógép és perifériái. Balesetvédelem. Fejlesztő játékprogramok.


Tevékenységi formák Tárgyak, eszközök gyűjtése, amelyeken jelek vannak. Ábrák, informáló jelek elemzése, megértése. A mindennapi élethez kapcsolódó algoritmusok leírása szöveggel (pl. egy reggel tevékenységei). Logo programozási nyelv alap utasítás-készletének használata.

Comenius Logo: Gyerekjátékok oktatóprogram használtat. Egyszerű rajzolóprogram használata. A billentyűzet és az egér használata.

Készségek, képességek: Vizuális jelek használata, játékutasítások kibővítése.

83


Logikai készségek: egyszerű logikai játékok (pl.: sorrendezés) bevezetése. Logikai lánc kialakítása. Kombinációs készségek: egyszerűbb kombinációs játékok (pl. keresztrejtvény). Vizuális jelek kombinálásával kép kialakítása. Kommunikációs készségek: jelek értelmezésének és kialakításának, valamint a vizuális kommunikáció fejlesztése. III. osztály Évi 37 óra, heti 1. Belépő tevékenységi formák: -jelek csoportosítása, piktogram készítése -algoritmusok kódolása a Logo programnyelv segítségével -egyszerű szövegszerkesztő program használata. Mélysége: az eddig tanultak kibővítése; a gép használata már nem pusztán játékokon keresztül, de játékosan. Témakörök Óra Informatikai alapok 5


15


9

A számítógép 4 használata és az operációs rendszer

Tartalom Jel, információ. Az információ megjelenési formái. Vizuális információ közlése. Titkosírás.

Tevékenységi formák Jelek gyűjtése, csoportosítása, értelmezése. Titkosírás, piktogram készítése, címer – pl. iskoláé – tervezése. Egyszerű algoritmusok Mindennapi élethez létrehozása, végrehajtása. kapcsolódó algoritmusok Lépésekre bontása, leírása szöveggel. ismétlődés, igaz-hamis Algoritmus kódolás a Logo állítások. Egyszerű programnyelv utasításainak geometriai alakzatok segítségével. Logo létrehozása, programnyelv alap tulajdonságaik. Geometriai utasításkészletének transzformációk. Adatok használata. A témákhoz válogatása. adatok gyűjtése, csoportosítása. A szövegszerkesztés Egyszerű alapfogalmai. szövegszerkesztő program Szövegigazítás, javítás. A használata. Meghívó vizuális nyelv készítése. alapelemeinek használata. Egyszerű alakzatok készítése és feliratozása A számítógép perifériái. Billentyűzet és egér Balesetvédelem és használata. üzemeltetés. Be- és 84


kezelése

kilépés az iskolai hálózatba. Oktató és fejlesztő játékprogramok használata.

Készségek, képességek: Az egér és a billentyűzet ismeret szintű használata, az utasítás gombok közül ismerje az alapvetőeket pl. Enter, Esc, Shift, stb.). Ismerkedés a Windows WordPad szövegszerkesztővel; itt a billentyűzet használata kerül előtérbe. Logikai készségek: utasításválasztás a probléma megértése és kielemzése után. Összetettebb logikai játékok használata. Kombinációs készségek: a meglévő ismeretek birtokában önálló döntés az adott helyzetben a következő lépésről, ill. lépésekről. Egy probléma több irányú megközelítése. Kommunikációs készségek: képi és szöveges kommunikáció, mint az egyik leghatásosabb kommunikációs forma a tájékozódásban (Meghívó). IV. osztály Évi 37 óra, heti 1. Belépő tevékenységi formák: -matematikai és geometriai feladatok megoldása számítógépen -algoritmus írása Logo programnyelv segítségével, statisztikai adtok gyűjtése, rendezése elemzése -mesekönyv, plakát, stb. szerkesztése -háttértárak és nyomtatók önálló használata Mélysége: az eddigi ismeretek elmélyítése, készségek képességek fejlesztése, a tudatosságra törekvés jegyében. Témakörök Informatikai alapok

Óra 6


18

Tartalom Az üzenet, a jelrendszer. Kód, kódkészlet. Vizuális és verbális információk kezelése. Torz információ.

Tevékenységi formák Különféle oktatóprogramok, matematikai és geometriai feladatok megoldása a számítógépen. Algoritmusok értelmezése, A logikus gondolkodás végrehajtása, módosítása. elemeinek alkalmazása. Logikai műveletek (és, Algoritmus leírása a Logo vagy) alkalmazása. programnyelv

85



8


Állítások kiértékelése igazságtartalmuk alapján. Animációk a képernyőn. Több teknőc – párhuzamos folyamatok. Véletlen számok. Adatok csoportosítása, osztályozása először megadott, majd választott szempontok szerint. Bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása. Szövegek átalakítása összkép. Karakterek, bekezdések. Vizualitás az írásban: vonalvastagság, karakter. A számítógép perifériái. Állományok mentése a számítógépbe, külső hordozóra egyaránt, nyomtatás.

segítségével. Alakzatok, figurák mozgatása a képernyőn. Statisztikai adatok gyűjtése, rendezése, elemzése (pl. statisztika készítése dobókockával, vagy színes golyókkal.).

Mesekönyv, képregény szerkesztése, stb.

A háttértára és a nyomtatók önálló használata.

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

Célok és feladatok A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás fejlesztésére. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni a közoktatásban. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek amely közös követelmény - meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit "hordozza" és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, infokommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy

86


a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is. Cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira. Cél továbbá olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szövegesrajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni.

87


Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje és használja az internetes portálokat. Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása).

A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.

5-6. évfolyam Évi óraszám: 37 (5. évfolyam) Évi óraszám: 37 (6. évfolyam)

Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az informatikai eszközök használata Hardver- és Ergonómiailag megfelelő szoftverkörnyezet számítógépes munkakörnyezet. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése.

A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének Egyes informatikai eszközök gyakorlása. működési elveinek bemutatása. A

88

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve számítógép főbb részeinek ismerete.

Kommunikáció a számítógéppel

("Jelelés" a számítógéppel)

Néhány informatikába használatos mértékegység ismerete, helyes használata. A jelek világa. Titkosírások. Jelek a számítógépen, a grafikus felhasználói felület. Hogyan kommunikálunk a számítógéppel? A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció elemei.

Leltár készítése informatikai eszközökről (ki- és bemeneti eszközök).

Különféle jelek értelmezése. Egyszerű titkosírások készítése. Piktogram készítése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárak között. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése.

Könyvtárszerkezet. Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás a tároló rendszerben. Fájlok keresése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív Hálózati belépés és kilépés módja. használata. A számítógépes manuálisProgramok futtatása. vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal. Informatika-alkalmazói ismeretek Rajzos-szöveges dokumentumkészítés

Multimédiás elemek szerkesztése Táblázatok Adatbázisban keresés

Kisebb méretű rajzos-szöveges Egy rajzoló és egy szövegszerkesztő dokumentumok tervezése, az program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz elkészítés szokásos menete. kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Egy rajzoló program alapszintű Meghívó, vers, levél készítése. Mentés szolgáltatásai. A rajzeszközök és a és nyomtatás segítséggel. színek kezelése. Rajzok, ábrák A szöveg karakter szintű formázása: készítése. betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb aláhúzott betűstílus beállítása. szolgáltatásai. Szöveg begépelése, javítása, módosítása. Karakterek Másolás, beillesztés, beszúrás a formázása: a betűtípus, a betűméret dokumentumba. beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. Szövegek, képek másolása, beillesztése a dokumentumba. A multimédia alapelemei: szöveg, Képsorok lejátszása multimédia rajz, fénykép, animáció kezelése. számítógéppel. Táblázatok Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Tantárgyi adatbázisok. Helyi (tantárgyi) adatbázis használata, keresés az adatbázisban. Menetrend, moziműsor, telefonkönyv használata. Közhasznú információforrások.

Infokommunikáció Adatok közlése és keresése Digitális Tudásbázis-rendszer az interneten használata

Keresés az adatbázisokban. Böngészés és keresés az interneten.

Adatbázisok az interneten (pl. menetrend) Céltudatos információszerzés az internetről.

89


Médiainformatika

Hasznos webhelyek. Az információ jelentése. Információátvitel (telefon). Az elektronikus levelezés alapjai. Csoportos kommunikációs eszközök az interneten. Digitális média(eszközök).

Infotechnológia Problémamegoldás

Problémák felvetése és megoldása.

Algoritmizálás, programozás

Ismert adatokból meghatározása.

Internetes és mobilkommunikáció

az

Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. mobiltelefon) használata. Elektromos levél küldése, fogadása. Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Multimédia program interaktív használata. Internetes portálok látogatása.

Egyszerű problémák megfogalmazása. Algoritmusok készítése hétköznapi problémák megoldására. algoritmusok, térbeli eredmények Hétköznapi tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése.

Táblázatok, diagramok. Algoritmusok szöveges, megfogalmazása, értelmezése. Feladatmegoldás fejlesztőrendszerrel.

Információs társadalom

Könyvtári informatika

Adott probléma megoldásához készült rajzos algoritmus megvalósítása számítógépen.

egyszerű

Szabályozó eszközök működésének és hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. Az informatika történetéből. Kiselőadás, házi dolgozat az informatika történetéből. Szabadon felhasználható (információ)források. Szabadon felhasználható források keresése. Személyes adatok. Személyes adataink táblázatba Informatikai eszközökkel kapcsolatos rendezése. etikai kérdések. Beszélgetés az informatika etikai kérdéseiről. Könyvtári szolgáltatások. A könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz Irányított forrás- és információkeresés. keresőkérdések Könyvtári megkülönböztetése használata.

megfogalmazása.

médiumok Megadott művek irányított keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár és irányított szabadpolcos állományában. Egyszerű

irányított

információkeresés.

forrásA

megkülönböztetése használati

jellemzőik,

és

médiumok formai

és

információs

értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok irányított használata.

90


A továbbhaladás feltételei 5. évfolyam végén. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. 6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.

7. évfolyam Évi óraszám: 37

Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

Az operációs rendszer használata

TARTALMAK


A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendszerek A jelek csoportosítása és átalakítása. kipróbálása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek alapelemei és szabályai. megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus A használt informatikai eszközök tevékenységeknek) tudatos használata működési elveinek bemutatása. az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során. Az operációs rendszer és/vagy egy Állományok kijelölése, másolása, segédprogram alapszolgáltatásainak mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert használata. nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Kiválasztott állomány vagy Könyvtárszerkezet kialakítása a könyvtár tartalmának tömörítése háttértárolón. Kiválasztott programmal, a tömörített állomány állományok másolása, mozgatása, kicsomagolása. átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. Állományok tömörítése és A helyi hálózat használata. kibontása. A hálózat használatának A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobil-kommunikációs eszközök.

91

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve alapszabályai. Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés

Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdésés oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.)

Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba).

Tabulátorok használata. Szöveg Szöveges átrendezése, keresés, csere, tabulátorok helyesírás. Táblázat beszúrása beszúrása, adatokkal. szöveges dokumentumba.

Multimédiás dokumentumok készítése

Adatbázisban keresés

Infokommunikáció Adatok keresése az interneten


Médiainformatika

Infotechnológia Feladatmegoldás, algoritmizálás

dokumentumokban használata. Táblázat formázása, feltöltése

Képek bevitele (szkennelés). Mozgókép, animáció.

Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Képek szkennelése. Animáció szerkesztése.

Multimédiás dokumentumok készítése.

Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása.

Bemutató készítése. Információszerzés adatbázisból, számítógépes hálózatból.

Egyszerű bemutatók készítése. Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten.

Infokommunikáció, adatátvitel.

Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra Hasznos webhelyek, távoli vagy új állományba a vágólap adatbázisok. használatával. Fájlok letöltése. Az elektronikus levelezés, kiegészítő A címzett, a tárgy, a másolat és más információk, levélmellékletek. adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. Mobilkommunikáció.

A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.

A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms). A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, video, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése.

A feladatmegoldáshoz szükséges A feladatmegoldáshoz szükséges adatok adatok és az eredmények kapcsolata. és az eredmények kapcsolatának Elemi és összetett adatok feltárása, elemzése.

92

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes Algoritmusok tervezése. vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos értelmezése, kódolása, Algoritmusok készítése, leírása programok kipróbálása. algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. szöveggel kapcsolatos Feladatok megoldásához Grafikával, algoritmusok kódolása programozási programok készítése. Egyszerű logikai nyelven. A program futtatása, és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok tesztelése, javítása. használata. A lépésenkénti finomítás elve. Kísérletezés véletlen jelenségek Néhány véletlen jelenség modelljének modelljeivel. megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. Az informatikai eszközhasználat A túlzott informatikai eszközhasználat veszélyei. (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. Könyvtártípusok. Az elektronikus Különböző típusú könyvtárak könyvtár lehetőségei és alkalmazása a megismerése. Az elektronikus tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. könyvtárak szolgáltatásainak megkülönböztetése, kezelése.

Folyamatok modellezése Információs társadalom


A

kézikönyvtár

jellemző

könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés.

igénybevétele. A

kézikönyvtár

könyvtípusainak szaktárgyi

jellemző

felhasználása

a

tájékozódásban.

Tájékozódás a korosztálynak készült informatika

tárgyú

lexikonok,

ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.

93


8. évfolyam Évi óraszám: 37


TARTALMAK


Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

Digitális számítógépek

Adatok gyűjtése a mai elektronikus számítógépekről.

A vírus fogalma, fajtái.

Informatika-alkalmazói ismeretek Multimédiás dokumentumok készítése

Táblázatok, diagramok

A vírusterjedés megakadályozása.

Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel.

Képek bevitele (szkennelés). Mozgókép, animáció.

Képek szkennelése. Animáció szerkesztése.

Multimédiás dokumentumok készítése.

Multimédiás dokumentumok összeállítása. Linkek használata.

Bemutató készítése több témakörben, több tantárgyhoz kapcsolódóan. Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai (szöveg, szám, pénznem). Az adatok szemléltetését eszközök megismerése.

Bemutatók készítése. Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása.

A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) segítő megismerése egyszerű példákon.

Táblázatok létrehozása, módosítása Az adatok csoportosítása értelmezése, (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). elkészült munka tárolása, azok grafikus ábrázolása, Az kinyomtatása. Táblázathoz diagram következtetések levonása. készítése. Kész táblázatból és Diagramok, grafikonok készítése diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. táblázatból. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel.

Problémamegoldás

Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten

Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.

Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban.

Keresés tantárgyi adatbázisokban. A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással. Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása.

94

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve Internetes kommunikáció

Az internet szolgáltatásairól.

Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata.


A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története.

A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási A számítógépek alkalmazási területei a területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet társadalomban. forrásként használva. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek Informatikai biztonság, az információ etikus használata. hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy tartozó adatok, dokumentumok jellemző vonásáról, problémájáról. bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal.


Magas szintű programozási nyelv megismerése, használata. Adattípusok megkülönböztetése feladattól függően. Strukturális programok írása, tesztelése.

A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése.

Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes A feladatmegoldáshoz szükséges vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos értelmezése, kódolása, adatok és az eredmények kapcsolata. programok Elemi és összetett adatok kipróbálása. megkülönböztetése, kezelése. Egyszerű logikai és matematikai megoldása. Különböző Algoritmusok tervezése. Algoritmusok feladatok készítése, leírása algoritmus-leíró számtípusú adatok használata. nyelven (struktogram és folyamatábra használata). A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása.


A lépésenkénti finomítás elve. Az iskolai könyvtár teljes használata.

Tárgyi

(hagyományos formában).

A

és

körű Szaktárgyi

katalógusok médium

problémához kiválasztása.

megfelelő Források

elektronikus keresése a könyvtári katalógusokban

tematikus

keresés tárgyszavak,

ill.

szakjelzetek

95

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve algoritmusa.

Keresési

kifejezése

a

szempontok segítségével. könyvtár

kódrendszerével.

Információkeresés hagyományos és elektronikus

A forrásfelhasználás szabályai.

forrásokból.

Forrásfelhasználás

etikai

szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Tudjon maga szintű programozási nyelven egyszerű programot készíteni.Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.

11. A rajz-kézműves irányultság helyi tanterve 1-4. évfolyam Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti síkbeli, térbeli ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben

96


személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja, az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett az egyre céltudatosabb megismerés ösztönözése. Képi gondolkodásuk fejlesztése, vizuális képzetkincsük bővítése, érdeklődésük ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók ábrázolásbeli formakészletének további gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, formaés szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Esztétikai érzékenységük fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek szabálytudatuk, akaratuk, önértékelésük megerősítését célozzák, a csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. A kerettanterv a Nemzeti alaptanterv Vizuális kultúra műveltségi részterületének megfelelően a tantárgyi tartalmakat három nagy témakörbe sorolja. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek és a köznapi-informatív-tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartoznak. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó és elemző tevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elvéit sorolják fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot. A tananyag bővülő spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, művészeti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati tevékenység-központú. A tanítás során a kerettantervi követelmények leghatékonyabban a több témakör szempontjait magába foglaló komplex feladatokkal teljesíthetők. A konkrét megvalósítás térbeli, időbeli összehangolását más tantárgyakkal és ennek módját, időrendjét az érintett nevelőknek közösen kell dönteniük. A megvalósítás részletes ütemezését foglalkozásokra, tanórákra bontott tanmeneteknek kell tartalmaznia. Célunk tanulóink látáskultúrájának megalapozása, személyiségük alkotó erőinek, megismerő-képességüknek fejlesztése a vizuális nevelés sajátos eszközeivel. Ennek érdekében feladataink a következők: 1-4 évfolyamon - A gyermekek látási és láttatási képességeinek fejlesztése - Esztétikai kifejező-, alkotóképesség, kreativitás - A gyermekek képi-plasztikai önkifejező készségeinek továbbfejlesztése, képzeletének, alkotókedvének ösztönzése, bátorítása, motiválása az örömteli, szabad, kötetlen alkotás tanórai és tanórán kívüli alkalmaival.

97


Személyiségük fejlesztése: A tanulók személyes megnyilvánuláshoz való hozzásegítése az ábrázolás, alakítás, alkotás lehetőségével. Eszköz biztosítása belső világuk (képzeteik, fogalmaik, képzeletük, szemléletmódjuk, a látható világhoz, az emberekhez való viszonyuk) kifejezéséhez, megjelenítéséhez. A vizuális művészeti nevelés legfőbb feladata, hogy a fiatalok számára létfontosságú önismereti forráshoz, énképük kialakításának eszközéhez juttassa őket, önmaguk és a látható világ viszonyáról való gondolkodás alapképességét bennük kialakítsa. Énképük, önismeretük, aktivitásuk kibontakozásának segítése. Társas kapcsolataik, együttműködési, vizuális és szóbeli kommunikációs képességeik fejlesztése a változatos tevékenység öröme által. Tartalom: A tantárgy témaköreinek jellemzése: Kifejezés, képzőművészet E képzési terület tevékenységeinek középpontjában a képzőművészeti jellegű (grafikai, festői, plasztikai stb.) önkifejezés, alkotás áll, ehhez kapcsolódnak a művészeti ismeretek (műfajok, anyagok, technikák), a műalkotások elemzése (hatásrendszer, kompozíció, átírások). Vizuális kommunikáció A látás és láttatás legteljesebb hatású, a társas, a köznapi, a műszaki, a tudományos információcsere nélkülözhetetlen eszközei a vizuális közlések. Ezen a nem művészeti jellegű képzési területen a tanulók idevágó alapképességeinek célirányos fejlesztése történik. Forrása a látható természeti jelenségék, növények, állatok, tárgyak értelmező ábrázolásbeli tanulmányozása, tartalma, továbbá az alapvető ábrázolási konvenciók és közlésmódok megismertetése, s a vizuális tájékozódáshoz nélkülözhetetlen térszemlélet fejlesztése. Tárgy- és környezetkultúra A látáskultúra tantárgya a környezet és tárgyi világát az anyag - forma- funkció esztétikai összefüggései szempontjából vizsgáltatja, fejleszti a tanulók tervező és kivitelező képességét kreativitását és a tárgyalkotó népművészettel, iparművészettel kapcsolatosan is nyújt ismereteket. A vizuális nyelv A vizuális nyelv a művészetben, de minden kifejező, közlő, megismerő iskolai tevékenységben is jelen van, némiképp eltérő, sajátos jelrendszerrel, ismerettel, funkcióval. A vizuális nevelés mindegyik területe célirányosan fejleszti ezt az univerzális kommunikációs alapképességet, megalapozza a képi nyelv olvasásának és alkalmazásának készségeit. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre jártasabb használatával megjeleníteni. Értse a műalkotások, képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét. Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben, környezetében található vizuális közlő,

98


eligazító jeleket. Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja. Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. A művészeti nevelés segítségével épüljenek ki verbális, zenei és vizuális "anyanyelvi" készségeik, alapképességeik. Ismerjék a népművészet hagyományait, konkrét alkotásait, valamint a művészeti ágak kiemelkedő magyar alkotóit és műveiket. Fedezzék fel a szűkebb-tágabb hazai környezet és kultúra értékeit, alakuljon ki tettekben, magatartásban is megnyilvánuló értékőrző beállítottságuk, cselekvőkészségük. Mindezek által alapozódjon nemzettudatuk, épüljenek be személyiségükbe a nemzeti önismeret elemei. A művészeti nevelés segítségével ismerjék fel a tanulók, hogy az alkotás az ember egyik legnagyszerűbb képessége, s hogy a művészet az emberről szól és általa az egyes ember és az adott kor nagy kérdései fejeződnek ki. A személyes alkotói és befogadói élmények által alakuljon ki a tanulók értékvezérelt cselekvőkészsége, legyenek készek szűkebb környezetükért dolgozni, értékeit feltárni, ápolni. Tudják és értékeljék, hogy a művészet megörökíti, felmutatja az emberi élet, a természet, a tárgyi és az épített környezet szépségét - rútságát. A kommunikációs kultúra terén az iskola fejlesztő munkájának eredményeként tanulók legyenek képesek másokkal való kapcsolattartásra, információcserére, környezetükben való biztonságos tájékozódásra. Sajátítsák el a tanulók a művészeti tantárgyak keretében a művészeti kommunikáció - a vizuális, a zenei, a tánc, a drámai, a mozgóképi művészeti ágak - nyelvi alapjait, jelrendszereit, legyenek gyakorlottak, jártasak az ilyen kifejezési és közlésmódok legjellemzőbb formáinak felismerésében, olvasásában és alkalmazásában. Képességeiket a művészeti kommunikáció mellett a köznapi, a műszaki és a tudományos információcserében is kamatoztassák. Testi és lelki egészségük megőrzése érdekében alakuljon ki a gyermekekben, fiatalokban az egészséges, harmonikus életre való készség és igény. Legyenek a tanulók nyitottak a látott, hallott műalkotások tartalmi átélésére, átérzésére, legyen igényük, vágyuk, érzelemviláguk, lelki életük ilyen élményekkel való gazdagítására. A tanulók hallási, tapintási, látási, mozgási érzékelő és észlelő képességei adottságaiknak megfelelően fejlődjenek a különféle művészeti jellegű alkotóbefogadó tevékenységek által. A művészeti nevelésben elsajátított megfigyelő, elemző, értelmező, megismerő alapképességeket a tanulásban és életük más területein önállóan is tudják alkalmazni. A művészeti tantárgyak által fejlődjék a tanulók alkotóképessége, kreativitása, improvizációs, tervező, kivitelező és önellenőrző képessége. Az egyéni és közösségi alkotásokban, produkciókban szerzett önismeretre támaszkodva legyenek a

99


gyermekek tisztában adottságaikkal, tudják alkotói szándékaikat irányítani, tetteiket, döntéseiket megfontolni és szükség esetén korrigálni. Elképzeléseiknek, alkotói ötleteiknek megvalósításhoz rendelkezzenek a szükséges teljesítőképességgel és kitartással. Valamely művészeti ág területén jelentkező adottságukat, tehetségüket tudják a továbbtanulás során figyelembe venni, felhasználni. Alkotóképességek A kisiskolások érdeklődésére észlelési érzékenység jellemző: kíváncsi rácsodálkozás a látható világ számukra új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőerejük az eleven, konkrét belső képekben, képzeletekben való gondolkodásban, valamint képzettársításaik könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, síkbeli és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségébe nyilvánul meg. Szívesen alkalmaznak szokatlan, egyéni megoldásokat. Ábrázolási jelrendszerük árnyaltabbá válik, egyéni vonásokat hordoz. Kifejezőképességük, expresszivitásuk szubjektív arány- és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben mutatkozik meg. Kreativitásuk az ötletek könnyed áramlásában, egyéni leleményességben nyilvánul meg, amit a lelkesedéssel végzett konkrét tevékenység motivál. Elképzeléseiket igyekeznek azonnal meg is valósítani, ennek során addig szerzett készségeiket, ismereteiket mozgósítják, de többségük a tanító segítő közreműködésére is igényt tart. Az alkotás öröme teszi képessé őket munkáik kidolgozására. Képesek alkotásaikat segítséggel értékelni, elemezni, társaik teljesítményeit is figyelemmel követik. Befogadó, megismerő képességek Az alsó tagozatos gyermekekre jellemző a látható világ jelenségeivel, az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránti észlelési nyitottság; ösztönös és könnyen mozgósítható kíváncsi rácsodálkozás, képesség élőlények, tárgyak, képek, jelenségek tüzetes szemlélésére, megfigyelésére; látványélmények. emlékezeti megőrzésére, könnyed felidézésére. Vizuális emlékezetük megtartó erejére építve képesek az ábrázolás-alakítás során vizuális esztétikai képzetekkel végzett gondolkodási, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, képzeleti átalakításra). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, a közlések tartalmát adott szempontok alapján olvassák, elemzik. Képesek látható viszonylatok (tér-, forma-, szín-, változás, mozgás) megítélésére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció megértésére, ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatára. Minderre erős szubjektivitás, egyéni, felfedező látásmód jellemző. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerint elemezése során mozgósítják formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteikét. Élményeik érzelmeikben tükröződnek, törekszenek asszociációkra támaszkodó egyéni ízlésítéletük megfogalmazására.

100


Befogadóképesség: A vizuális művészetek iránti érdeklődés felkeltése, az ilyen élményekre való fogékonyság kibontakoztatása a gyerekek érzésvilágához közelálló, anyagukban, megoldásukban is figyelemfelkeltő, fantáziára ható alkotások bemutatásával, albumok, diaképek, filmek, s ha csak lehet eredeti művek, tárgyak, épületek, köztéri alkotások minél érzékletesebb megtapasztalása által, a róluk való szabad, képzettársításokra ösztönző beszélgetésekkel. A képzőművészet és a tárgyalkotó művészetek történetének, egyes alkotásoknak és neves alkotóknak a megismertetése, a lakóhely népművészeti hagyományainak, emlékeinek felfedező megismertetése. A tanulókban a műalkotásokhoz való olyan befogadói viszony kialakítása, amelyben egy-egy konkrét műalkotással meghitt, személyes kapcsolatba amelyben egy-egy konkrét műalkotással meghitt, személyes kapcsolatba tudnak kerülni, tudják a mű rájuk gyakorolt hatásának okait vizsgálni, elemezni. A fiatalok döntéseiben, tetteiben is megnyilvánuló esztétikai értékszemléletének kialakítása a személyes alkotói élmények, műelemzések által. Vizuális megismerő és közlőképesség: A tanulók személyiségfejlődésében, szocializációjában, tanulmányaiban, művelődésében nélkülözhetetlen vizuális megfigyelő és értelmező képességeinek, képnyelvi készségeinek, jártasságainak fejlesztése, továbbá a köznapi, a tudományos, a műszaki és a művészeti kommunikációhoz szükséges alapképességek kiművelése. A környezet tárgyait, jelenségeit kíváncsian megfigyelő, a látottakat megjeleníteni és szóban is megfogalmazni tudó, vizuális megismerő képességek fokozatos fejlesztése. A gyermekek vizuális képzeteinek fogalmainak, képi gondolkodásának gazdagítása a látható világ érdekes, szép jelenségeire való rácsodálkozással, élményteli megfigyelésének, képi megörökítésének lehetőségeivel. Ábrázolás technikai készségek, jártasságok: A képzőművészeti és kézműves jellegű képalkotó, plasztikai és tárgyalkotó munkában szerezhető érzékletes tapasztalatokra, készségekre, jártasságokra támaszkodva a tanulók kifejező-alkotó, befogadó-megismerő képességeinek fejlesztése. A változatos technikák, anyagok megismerése által kísérletező kedvük, kreatív, problémamegoldó, tervező, önellenőrző, kivitelező és önértékelő képességeik formálása. A szükséges képnyelvi és technikai képességek óvodából hozott tapasztalatbeli, készségbeli alapjainak további szilárdítása. Az ismert és megismert (rajzi, grafikai, festési, mintázási, tárgyalkotási) eljárások gyakorlása mellett a bátor próbálkozás, kísérletezés ösztönzése. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot.

101


Általa sajátítja el a tanuló a vizuális információk formáit és ismeri meg lelőhelyeit (könyvekben, kiállításokon és egyéb más forrásokban). Múzeumlátogatás Kihasználva azt, hogy iskolánk a főváros mellett van, megismertetjük tanulóinkat a legfontosabb gyűjteményekkel. Így a művészettörténet és a néprajz tanulása is élményszerűbbé válik. A múzeum látogatás tanórán kívüli program. Havonta egy péntek délutánt rászánva az összes évfolyam eljuthat a megfelelő múzeumba. Érdemes előzőleg feladatokat szerkeszteni. Ezeket a helyszínen kitöltve könnyebben feldolgozható a kiállítások anyaga.

A tantárgy tanításának céljai, feladatai A rajz és vizuális kultúra tantárgy feladata a gyermekek befogadói magatartásának, esztétikai érzékelésének a megalapozása. A vizuális kultúráltságot igénylő, a vizuális szépséget szerető gyermekek nevelése. Célunk a kisgyermekek képi fantáziájának megőrzése, a vizuális megjelenítés kibontakoztatása. Fedezzék fel, hogy személyes és közös élményeiket, emlékeiket, érzelmeiket, valójukat képi formában is meg tudják jeleníteni. Segítsük őket abban, hogy fokozatosan képessé váljanak a művészeti alkotások (festmények, szobrok stb.) szépségének a felfedezésére, befogadására, mondanivalójuk megérzésére, ezek megbecsülésére. Célunk, hogy megalapozzuk az esztétikai ítéletalkotás alapvető készségét. Váljanak képessé tárgyak, jelenségek, folyamatok legjellemzőbb vonásainak megragadására, megjelenítésére, vizuális közlések, jelek értelmezésére. Őrizzék meg kíváncsi érdeklődésüket a környezet látható jelenségei (színei, formái, térbelisége, képi világa) iránt. Váljanak képessé arra, hogy létrehozzanak alkotásokat : esztétikus dísz - és használati tárgyakat. Használják fantáziájukat a tervezésben, legyenek következetesek az elkészítésben. Alakuljon ki az életkornak megfelelő szintű jártasság a technikai eljárásokban, rajzolásban, festésben, mintázásban és téri modellek készítésében.

A magasabb óraszámú vizuális kultúra és rajz órákon az alapfokú rajzoktatáshoz képest a gyerekek a témaköröket tartalmukban gazdagabban, több szempontból megközelítve, új technikákat megismerve sajátítják el. Ezeket a tevékenységeket és technikákat aláhúzással jelöljük.

1. évfolyam Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 A tantárgy részterületei és óraszámai: Vizuális nyelv: 6 Kifejezés, képzőművészet: 36 102


Vizuális kommunikáció: 16 Tárgy és környezetkultúra:16 Összes óraszám: 74 Az óraszámok módosulhatnak az esetlegesen adódó pályázatok végett. A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák a kezdetektől végig jelen vannak, csak műveleti szintjük növekedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységekben követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magába.

Belépő tevékenységformák Ismerkedés a vizuális nyelvrendszer alapelemeivel. Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendellelésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység. A képfelület arányos betöltése: Az elemi téri viszonyok tisztázása: lent-fent, elöl-hátul, jobbra-balra, kívül-belül. A téri viszonyok átélése, verbalizálása. Egyszerű, mesterséges és természetes formák megfigyelése. Egyéni és közös élmények képi feldolgozása. Mesék, történetek illusztrálása. Színkeverési gyakorlatok önálló tapasztalatszerzéssel.

Témakörök Kifejezés, képzőművészet

Tartalmak, tevékenységek Nyelv A vizuális nyelv alapelemei:

vonal szín folt tömeg megismerése. Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. Ismerkedés a színekkel, megnevezésük, a helyes ecsetkezelés gyakorlása. A képmező betöltése. Alkotás Emóciók, személyes, közös élmények, képzetek megjelenítése térben és síkon. Szubjektív színhasználata képalakításban. Kitalált történetek, mesék illusztrálása. 103


Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő, vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban

és térben. Művészeti élmények (bábelőadás, mese, vers, zenemű) feldolgozása, megjelenítése. Állatmesékhez síkbábok készítése. Kísérletezés a festékek keverésével. A színek, mint hangulatunk kifejezési eszközei, hideg - meleg színek). Az évszakok változását kifejező színek, csoportosításuk. Játék a vonalakkal, pontokkal, foltokkal, színekkel, alkalmazásuk tematikus képek, rajzok készítésénél. (Mit tud a ceruza, a kréta, az ecset, az agyag?) A tanulók egyéni sémakészletének (ember és állatalakok, tárgyak, növények, ház, felhő, nap stb.) használata és gazdagítása megfigyelésen alapuló részletekkel. (Népművészeti tárgyak díszítésének nézegetése, díszítmények kitalálása. Díszítések pont-vonal-folt-ritmussal, színek váltogatásával. Szép babaruhák tervezése, mesebeli vár ékesítése, agyagtárgyak díszítése, stb.) Szabálytalan és szabályosabb plasztikus formák alkotása (gyurma és termésfigurák, levélfüzérek stb.).

Az 1. osztályos gyermekek életével, a családdal kapcsolatos élmények, témák feldolgozása. (Én és a testem, lelkem, családom. "Ez én vagyok". "Családi kép". Szoborjáték saját testünkkel.) Közös gyűjtés (termések, ágak, kavicsok, madártollak, stb.). A gyűjtemény rendezgetése, tematikus válogatása, megbeszélése, alkalomszerű felhasználása az alkotómunkában (pl., térbeli kompozíció ágakból, lenyomatkészítés). Befogadás Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Tanulói munkák és műalkotások szemlélése. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. A gyermekek élmény és érzelemvilágukhoz közel álló művészeti alkotások ( festmények, szobrok, filmek stb.) nézegetése, fotók gyűjtése és csoportosítása. Helyi múzeumok, kiállítások felkeresése. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Vonalfajták megkülönböztetése (saját és egymás munkáiban, műalkotásokban, tankönyvünkben) szóbeli jellemzésük. 104


Színek, megkülönböztetése, különféle színes anyagok válogatása, csoportosítása, nevei (pirosak, sárgák, kékek, narancsok, lilák, zöldek). Színárnyalatok (pirosak, sárgák, kékek, narancsok, lilák, zöldek) kikeverésének kísérletei, összehasonlítások, játék a színekkel színország, szivárvány). A gyermekek érzés és élményvilágához közeli műalkotások nézegetéséhez kapcsolódó beszélgetések. Technikák: Rajzolás a földre, táblára, aszfaltra, egészen kicsi és nagyméretű papírokra bottal, cserépdarabbal, krétával, ecsettel, zsírkrétával, színes és puha fekete ceruzákkal krétákkal.

Pont-, vonal- és foltképzési, színkeverési kísérletek, firkálások, satírozások kisebb-nagyobb pöttyökkel, vékonyabb-vastagabb vonalakkal. Formálás képlékeny anyagokból: nyírás, hajtogatás papírból, agyaggyurkálás, mintázás. Változatos felületek létrehozása grafikával (pl. pontok, vonalak sűrűbb, ritkább halmaza), felület-megmunkálással (karcolás, lenyomat). Rajzolás ceruzákkal, krétákkal, ecsettel (esetleg kihegyezett hurkapálcával, tussal, vagy diópáccal). Festés gombfestékkel nagyobb felületre, foltképzés ecsettel, nyomhagyással (pl. tenyérlenyomat). A festék oldásának, az ecsetből a víz "lehúzásának", a vékonyabb és vastagabb ecsetek váltogatásának gyakorlása. Mintázás agyagból, vagy gyurmából. Formálás termésekből, dobozokból, textilből. Papírtépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás. Értékelés Az ábrázolást és képolvasást a tanítás más területein, mint ismeretszerzési eszközt folyamatosan alkalmaztassuk. A vizuális nyelv minden rajzórai foglalkozásnak (de az írásnak, olvasásnak, környezetismereteinek, technikának is) elemi eszköze. Rajzórákon az 1-2. osztályban a hangsúly az ábrázolásba ágyazott tapasztalatszerzésen, megfigyelésen legyen! Az alapvető vizuális nyelvi alapfogalmakat alapelemeket ezekhez kötve ismertessük meg. A feladat a kifejezőeszközök megfigyeltetése, fajtáik megnevezése a témák feldolgozása és játékos kísérletek során.

105


Annak megfigyelése, hogy mindezek a jelenségek hogy láthatók a természetben, a képek és a tárgyak világában, a könyvekben?

Ellenőrzés, értékelés Az értékelés általános szempontjait lásd a tantárgyi főmodulban! További szempontok az 1-2. évfolyamban: Mivel a kisgyermek még folyamatosan igényli a felnőtt figyelmét, és visszajelzéseit, az egyéni és közös teljesítmények óravégi megbeszélése, az eredmények kiemelése soha el ne maradjon! Cél: Módszerek: A gyermekek spontán élményei mellett a tanulásban felvetődő témák feldolgozására is törekedjünk, használjuk fel a tankönyv néhány idevágó feladatát, képanyagát is. Vetítsünk művészeti diaképeket, mutassunk be szép fotókat, posztereket, s ha lehet gyönyörködjünk együtt eredeti figurális, ábrázoló jellegű népművészeti tárgyakban, díszítéseikben, a lakóhely jeles épületeiben, szép utcarészletek, tájak látványában,tegyük rendszeressé a környék felfedezését. Az életkorra jellemző és az óvodában kialakult gyűjtőszokások továbbépítése céljából létesítsünk közös "kincsesládát" gyűjtőmappát, készítsünk közösen tematikus tablókat. A kisgyermekek a képzőművészeti jellegű alkotásaikban, az esztétikumra való szóbeli reagálásukban, képzettársításaikban, a legszubjektívebb módon nyilvánulnak meg. A személyes érintettségre való tekintettel ezekhez elmarasztaló megjegyzést soha ne fűzzünk. Ehelyett mutassunk rá az érdekes gondolatokra, értékeljük a művészet iránti érdeklődést, emeljük ki munkáikban a jól sikerült részleteket, s a technikákban, ötletadásban pedig legyünk a gyerekek segítségére. Biztosítsuk számukra azt is, hogy a rajzórán bátran elronthassanak vagy újrakezdhessenek valamit!

Követelmények Tanév végére jellemezze a gyermeket készség és aktivitás a személyes élmények kifejezésében, adott témák feldolgozásában elsősorban az általa önállóan választott megoldással, saját ötletek alapján. Érdeklődő részvétel a műalkotások és egymás munkáinak megbeszélésében, bátorság a felmerülő asszociációk, emlékek, gondolatok elmondásában. Jártasság a puha ceruzával, színes ceruzával való rajzolásban ("színezés"-ben), vízfestésben, agyagból vagy gyurmából való mintázásban a műhelyrend betartásában.

106


Tanév végére a gyermek több kedvvel, bátrabban és gyakorlottabban tudjon bánni a vonalakkal, színfoltokkal, térbeli formálással tudja saját jelkészletét a rajzórai tapasztalatok által kissé bővíteni. Rajzoljon fessen nagyobb méretben is, mintázzon, bátran valósítsa meg elképzeléseit. Vizuális kommunikáció

Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A jelek vizuális tulajdonságai. Alkotás Meghatározott célú vizuális közlések értelmezése, létrehozása játékos formában (pl. mesés történetekhez, útvesztők tervezése). A gyermekek érzelemvilágához közel álló játékok, tárgyak, növények megjelenítése síkon és térben. Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni módú megjelenítésével síkon és térben. Dekoratív felületrendezések, sor - és terülődíszek készítése. Emberalakok (család, legkedvesebb barát) ábrázolása. Szubjektív képalakítások. Témák feldolgozása, illusztrációk készítése síkon és plasztikai eszközökkel, a gyermek számára fontos részek színnel, díszítéssel, mérettel való kiemelése. (Az osztály "névsorának" megrajzolása az óvodai jelekkel. A gyűjtött közlőábrák rendeltetés szerinti csoportosítása, albumba ragasztása. Az iskolában látható eligazító Táblák szabad másolása, órarend, helyes beosztás készítése, füzeten tankönyvek díszítése képjelekkel.) Befogadás Látványok megfigyelése, leírása ( formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elülhátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési, postai információs jelek). A tárgyak leírása kicsi, nagy gömbölyű, szögletes, stb. Barkochba játékok a leírás alapján. Tapasztalatok gyűjtése a formák jellegzetességéről. Az iskolában használt, s az 1. osztályosok szempontjából legfontosabb eligazító táblák, képjelek, szemléltető képek jelentésének megbeszélése. Színek megfigyelése, a tapasztalatok alkalmazása a festésben.

107


(A színek eligazító szerepe és hatása. Pl. Miért piros a tilos? Hol ne harapjunk az almába? A jellemző színek összehasonlítása a dolgok valódi színével. Minden háztető piros? Minden fatörzs barna? Minden felhő kék?) Az iskola épületének megismerése, az egyes részek rendeltetése (udvara, kertje, közös terei, tantermei, mosdói stb.). Különböző épületek megfigyelése a környéken és képeken. Rendeltetésük (óvoda, iskola, templom, áruház, lakóház) kitalálása a külsejük alapján és a gyerekek élményeire támaszkodva. (Mit mesélnek az épületek?) Technikák. Rajzolás kisméretben színes ceruzákkal, (esetleg rost- és filctollakkal). Színes papírok, színes újságképek nyírása, ragasztása. Különféle közlőábrák megkülönböztető és közúti jelek, emblémák) gyűjtése, válogatása a témák szerint. Festés színoldási, hígítási, sűrítési és keverési kísérletek, gyakorlatok. Követelmények Az 1. évfolyam befejezésekor a gyermek ábrázolásbeli jel- és formakészlete tanév végéig véljék részletgazdagabbá. Jellemezze kíváncsiság a környezet érdekes jelenségei iránt. Legyen képes konkrét látvány, képi közlés megfigyelésre, a megfigyeltek szóbeli közlésére. Bátran érvényesítse egyéni színkedvelését (szubjektív) színhasználat) a festésben. Legyen képes színek megkülönböztetésére, ismer e nevüket. Tudja "olvasni" a közvetlen környezet legfontosabb információs jeleinek jelentését. Értse, hogy a rajz céljához kell az eszközt megválasztani (például kis papíron vékony vonalakkal színes ceruzával, nagy képfelületen vastag vonalakkal, színfoltokkal, nagy ecsettel kell dolgozni). Előzmény: Az óvodából magukkal hozott ábrázolási, gyűjtési, környezet-megismerési élmények és tapasztalatok. Értékelés: A gyerekek által készített közlő jellegű ábrák mennyire felelnek meg annak az elvárásnak, hogy mindenki megértse? Milyen a gyermek bátorsága és kísérletező kedve, türelme a színvariációk létrehozásában és azok mennyiségében? Képes-e a hat alapszín megkülönböztetésére, megnevezésére? Tárgy- és környezetkultúra

Nyelv Forma- és színismétlések, helyének meghatározása.

ritmusok.

Tárgyak

térbeli

108


Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. A környezet szépítése. Térrendezés játékos feladatokkal. Építés szabadban és zárt térben, játékos és meseszerű témák feldolgozásával. Egyszerű játék készítése minta után. Díszítő jellegű térplasztikák készítése. Ajándékok apró tárgyak, játékok készítése konkrét alkalomhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódva (Mikulás, karácsony, anyák napja, madarak és fák napja. Ajándékok - origami, nyaklánc, csutkababa, mézesbáb - készítése). "Múzeum" létrehozása a gyűjtött anyagoknak, tárgyaknak, szép elrendezés a polcokon). Építés, téralakítás a szabadban, tanteremben, (közös játékhoz kapcsolódó téralakítás: homokvár, hóember, kuckó, vár építése takarókból, nagyobb dobozokból, építőelemekből.) (Térformálás összekapaszkodással, a mozgásos játékok, tánc során is. Az így létrejött nyitott és zárt terek, térbeli mozgások megfigyelése.) Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti felfedezése, megbeszélése, tudatosítása.

összefüggés

Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. A közvetlen környezet (otthon, iskola) tárgyainak és ezek használatának megfigyelése, megbeszélése. A tárgyak anyagának megnevezése. Befogadás, megismerés: A mézesbábok, népi játéktárgyak néhány példája. (Milyen játékokat készítettek régen? Milyenek a mai gyerekek kedvenc tárgyai? Saját játékok szavakkal kísért bemutatása az osztályban.) Az iskola (körbejárása, megtekintése kívül-belül: melyik helység mire való? Technikák: Játékos kísérletezés az agyaggal, gyurmával, papírokkal, dobozokkal, talált tárgyakkal (melyik anyag milyen, mit lehet belőle készíteni ). Lenyomatok agyaglapba, formálás sodrással, lapítással, gömbölyítéssel, kúpos nyújtással. Papírhajtogatás, nyírás, ragasztás. Textilmunkák: bábuk készítése kötözéssel. A témakörhöz kapcsolódó konkrét tárgyalkotó feladatokat a technika tantárgy keretében is végezhetjük!

109


Követelmény: Legyen a gyermek képes egyszerű tárgyak kitalálására vagy mintautáni elkészítésére. Értse és tudja nevelői irányítással követni a tárgy elkészítésének lépéseit. Ezeket a követelményeket a technika tantárgyban érvényesítsük! Legyen tapasztalt és ügyes a papír, az agyag (vagy gyurma), az olló és a ragasztó használatában. Értékelés: Gyűjtés. A gyűjtött anyagok (termések, fadarabok, kavicsok, különféle anyagú papírok, képek) kreatív felhasználása. A tantárgyi munka fontos szempontja, hogy a technikát mindig valamilyen alkotási célhoz kötve ismertessük meg, megmulatva, hogy mit, hogyan lehet ügyesen elkészíteni! Kerüljük az öncélú, száraz, unalmas gyakorlatokat, támogassuk a gyermekeket abban, hogy elgondolásaikat kipróbálhassák, maguk is tapasztalják, miből mit, hogyan lehet készíteni. Azoknak a gyerekeknek természetesen többet segítsünk, akik bátortalanok, bizonytalanok! Ellenőrzés, értékelés: Az értékelés elsősorban az anyag és eszközhasználatra vonatkozzék. (pl. nyírás, az agyag kezelése, a ragasztásban való ügyesség, a téralakításban való részvétel és hozzájárulás egyéni ötletekkel). A technikai készség fejlődésében elért eredményt vegyük elsősorban észre, türelmesen mutassuk meg újra és újra a munkafogásokat, figyelembe véve a gyerekek kezének (csontjainak, izmainak) éretlenségét! Lássuk, hogy az anyagokkal végzett manipuláció az érést, a szem-kéz összerendeződési folyamatát egyaránt felgyorsítja. Technikák

Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, újjal), vegyes technikák (pl. kréta festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból textilből). Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs).

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Lásd a 2. évfolyam tananyagában. A továbbhaladás feltételei

110


Első évfolyam végén a kerettanterv nem határoz meg a továbbhaladáshoz szükséges feltételt, az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti.

2. évfolyam Évi óraszám: 92 Heti óraszám: 2,5 A tantárgy részterületei és óraszámai: Vizuális nyelv: 9 Kifejezés, képzőművészet: 41 Vizuális kommunikáció: 21 Tárgy és környezetkultúra:21 Összes óraszám: 92

Az óraszámok módosulhatnak az esetlegesen adódó pályázatok végett.

Belépő tevékenységformák Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek; felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványainak, emberi gesztusoknak megfigyelése által. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, forma és rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése. Az egyensúlyteremtés fogalma. Térbeli tömegek, foltok, különböző vonalak, fonnák, színek egyensúlya. Térviszonyok megfigyelése: előtt, mögött, mellett. A formajellegzetességeinek elemzése: részeinek, tagoltságának, arányainak tisztázása. Felület kifejezése pontokkal, vonalakkal, foltokkal. A hatos színkör. Fő és mellékszínek. Keverés, telítettség, derítés, tompítás. A színek hangulatkifejező és kiemelő szerepe. Témakörök Kifejezés, képzőművészet

Tartalmak, tevékenységek Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. A 6-os színkör egy - egy világosabb és sötétebb fokozatának megismerése. Rokon színek, ellentét színek. 111


Kiemelés elhelyezéssel, mérettel. színnel. Az elemek egymáshoz való viszonya (kontrasztok, ismétlés, ritmus). Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. Milyen vagyok? Megbeszélések. " Élményfeldolgozások "saját személyünk szerepeltetésével. Szubjektív képalakítás, színhasználat. Álmok, vágyak rajzolása, megfestése, mintázása, modellezése. Zenéhez, hangokhoz, zörejekhez képsorok készítése. Bábelőadások, mesefilmek megtekintése, majd ezek feldolgozása, élményszerű megjelenítése. Hangulatunkat kifejező kép festése színfoltokkal, színes vonalakkal. Játék a vonallal, folttal, színnel, formákkal, alkalmazásuk az ábrázolásban. Tematikus rajzok, festmények térbeli formák alkotása. Körberajzolás (tárgyak, kezek, gyerekalakok), majd a rajz játékos átalakítása. A gyermekek életével, a családdal kapcsolatos élmények, témák feldolgozása egyéni ötleteik és elképzeléseik alapján. Közös gyűjtés (termések, érdekes újságfotók, művészeti reprodukciók, levelezőlapok, stb.). A gyűjtött tárgyak, képek játékos átalakítása, felhasználása. ("Én és a ... barátom, állatok, növények". "Milyen vagyok?" "A legjobb barátom". "Állatkert". Játszó gyerekek mintázása, síkbábok készítése és felhasználása bábozáshoz stb.). Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. A gyerekek érzelemvilágához közel álló kifejező, ipar - és népművészeti alkotások bemutatása reprodukción, dián, fotón. Beszélgetés festmények hangulati hatásairól, érzelmi töltéseiről. A népi bútorok megismerése, skanzen látogatás. A körvonal. A különféle rajzeszközök nyomhagyásának vizsgálgatása.

112


A felület tapintható: lehet sima, érdes, rücskös, szálkás, recés stb. (Képek gyűjtése, az egyes kifejezőeszközök megfigyelésére, plasztikai alkotások nézegetése, megbeszélése). A vonalas, foltszerű, síkbeli, térbeli formavilág, a felületek változatosságának megfigyelése a természeti jelenségekben. Például jégvirág, fakéreg, levél erezete, felhő, bogarak, alakok stb. Színek megkülönböztetése, válogatása. A hatos színkör. Színkeverési kísérletek a különféle témák feldolgozása során. Beszélgetések a művészetről a gyermekek érzés és élményvilágához közeli, vagy rajzaik témájához kapcsolódó műalkotások, tárgyak nézegetése alapján. A művészeti alkotás lehet: rajz, festmény, szobor, építmény (ház, templom, gyár, iskola stb.). Gyűjtött képek rendezése a tárgyalt műfajok szerint). Technikák Rajzolás grafittal, krétával, ecsettel. Festés, foltképzés gombfestékkel, ecsettel, nyomhagyással (festés, ujjal, szivaccsal is). Festékoldás, az ecsetből a víz "lehúzásának" eljárása, a színek vizes összefuttatása. Mintázás agyagból, vagy gyurmából, alakok formálása kúpos tömbből kihúzással, illesztés pépes ragasztással. Változatos felületek létrehozása grafikával (pl. díszítés pontokkal, pöttyökkel, vonalkákkal), anyaglenyomatokkal, frottázzsal (domború felületek átdörzsölésével). Formálás kavicsból, termésekből, dobozokból, textilből. Papírtépés, nyírás, ragasztás, hajtogatás. Követelmény: A 2. osztály befejezéskor legyen a gyermek bátor, magabiztos, kezdeményező saját ötleteinek, adott témáknak képi és plasztikai megjelenítésében. A 2. évfolyam befejezésekor rendelkezzenek a gyermekek a képi (grafikai, festői) és plasztikai megjelenítés alapvető készségeivel, legyenek tapasztalataik a kifejező eszközök alkalmazásáról, az elrendezésről tudják azokat felismerni, megnevezni, megbeszélni. A 2. évfolyam befejezéséig az általános életkori jellemzőknek megfelelően teljesedjék ki a kisiskolások ábrázolókészsége: - a képmezőt bátran népesítsék be, tudják képeiken a számukra fontos elemet (főszereplőt elhelyezéssel, mérettel, színnel kiemelni

113


- amikor témáikban embert ábrázolnak, törekedjenek figuráikat nemek szerint apróbb részletekkel is jellemezni (ruha, gomb stb.) - ismerjék a színek neveit, tudják csoportosítani, kiválogatni a pirosakat, sárgákat, kékeket és tudjanak belőlük képalakításaik során tetszésük szerint narancsokat, lilákat, zöldeket keverni - legyenek szilárd készségeik a vonalképzésben az ecsettartásban, a festékoldásban, keverésben, színfoltok egymás mellé festésében - rajzeszközeiket gondosan kezeljék, tartsák be a tanító által elvárt munkamenetet (képzeljék el mit akarnak készíteni, ecsettel vázoljanak, törekedjenek munkáikat kidolgozni, felszólításra ellenőrizzék az eredményt) - tudjanak az agyaggal, gyurmával, papírral bánni. Értékelés: Gyűjtés. A gyűjtött anyagok (termések, fadarabok, kavicsok, különféle anyagú papírok, képek) kreatív felhasználása. A tantárgyi munka fontos szempontja, hogy a technikát mindig valamilyen alkotási célhoz kötve ismertessük meg, megmulatva, hogy mit, hogyan lehet ügyesen elkészíteni! Kerüljük az öncélú, száraz, unalmas gyakorlatokat, támogassuk a gyermekeket abban, hogy elgondolásaikat kipróbálhassák, maguk is tapasztalják, miből mit, hogyan lehet készíteni. Azoknak a gyerekeknek természetesen többet segítsünk, akik bátortalanok, bizonytalanok!

Ellenőrzés, értékelés: Az értékelés elsősorban az anyag és eszközhasználatra vonatkozzék. (pl. nyírás, az agyag kezelése, a ragasztásban való ügyesség, a téralakításban való részvétel és hozzájárulás egyéni ötletekkel). A technikai készség fejlődésében elért eredményt vegyük elsősorban észre, türelmesen mutassuk meg újra és újra a munkafogásokat, figyelembe véve a gyerekek kezének (csontjainak, izmainak) éretlenségét! Lássuk, hogy az anyagokkal végzett manipuláció az érést, a szem-kéz összerendeződési folyamatát egyaránt felgyorsítja. Vizuális kommunikáció

Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása, megjelenítése, 114


felhasználása az élményfeldolgozásban. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Mese, vagy képzeletbeli városok útvonalrajzának elkészítése, makettek, tárgyak alaprajzának rajzolásával. Kedvelt növények (pl. gyümölcsök ) állatok megfigyelése, majd megjelenítése képsíkon és térben. Forma és színritmusok alkalmazása díszítő feladatokban. Témafeldolgozások színekkel, nagyobb méretben is. Egyszerre képi jelek, ábrák készítése a többi tantárgyban tanultakhoz. Díszítőelemek alkalmazása kiemelési céllal. Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín, változás). Egyszerű, mindennapi magyarázó rajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. Beszélgetés az utcákon látható információs jelekről. A formák síkredukciója, pozitív és negatív forma a díszítésekben. Színek megfigyelése a természetben és a környezetben. Színek, megkülönböztetése, válogatása. A hatos színkör. Színkeverési kísérletek a különféle témák feldolgozása során. Játsszunk a színekkel. (Mi lenne, ha nem volnának színek, ha minden kék volna stb.). Népművészeti tárgyak nézegetése a díszítőelemek és elrendezésük szempontjából.

Beszélgetés a díszítés jelentőségéről (Mit jelent a díszítés például az ünnepi tárgyakon, a hímes tojáson, a régi kapukon? Az egyes tantárgyak legfontosabb szemléltető képei jelentésének megbeszélése. (Nézegessük tankönyveinket, ismeretterjesztő könyvek ábráit, oktatótáblákat stb.). (A jelek világa. A ház, a Nap, a fa, az ember, az állatok, a tárgyak jelei. Mit jelentenek a betű és számjelek, a közlekedési jelek, a figyelmeztet jelzések? Rajzoljuk le napirendünket jelek sorával stb.). Különböző épületek megfigyelése. Rendeltetésük kitalálása a külsejük és belső tereik alapján (óvoda, iskola, templom, áruház, lakóház, gyár, színház). (Milyen a mi házunk, udvarunk, kertünk, utcánk? Milyen a nagymama háza? Milyen tündér palotája?)

115


Rajzolás színes ceruzákkal (esetleg rost- és filctollakkal), ecsetrajz festékkel, diópáccal. Színes papírok, színes újságképek tépése, nyírása, ragasztása, gyűjtött képek rendezése. Festés krétával, vízfestékkel. Színkeverési gyakorlatok. A színes folttal való festés és a rajz színezése közötti különbségek megfigyelése. Feladatok a tankönyv és a kézikönyv alapján is. Követelmény A 2. évfolyam befejezésekor rajzaiban, szobrocskáiban törekedjék a gyermek az emberalakokat megkülönböztet jegyekkel jellemezni (pl. bajusz, kalap, masni, kard stb.). Saját sémakészlete tanév végéig váljék részletgazdagabbá, árnyaltabbá a tárgya síkbeli és plasztikai megjelenítésében is. Legyen képes konkrét látvány, közlő ábra, néhány szempont szerinti megfigyelésére. Jellemezze kíváncsiság a környezet érdekes, különös színbeli, formai jelenségei iránt. Legyenek kedvenc színei és bátran érvényesítse egyéni színkedvelését a festésben. Legyen képes a hatos színkör színeinek felismerésére, megnevezésére, árnyalatok kikeverésére. Tudjon konkrét feladat szerint egyszerű jeleket rajzolni, képi közléseket olvasni (pl. a technika munkafüzetben, környezetismeretben stb.). Tudja a közvetlen környezet legfontosabb információs jeleinek (közlekedési táblák, eligazító ábrák) jelentését a maga számára értelmezni. Értse és tanítói vezetéssel tapasztalja meg, hogy a rajz céljához kell a technikát és eszközt megválasztani. Értékelés: A módszertani alapelveket lásd a tantárgyi főmodulban, valamint az 1. évfolyamnál. Tárgy- és környezetkultúra

Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. Játékok tervezése és készítése műanyag flakonokból, papírból. Utcakép megfigyelése, ábrázolása emlékezeti alapon. Tárgyalkotások, meseszerű témák feldolgozásával.

116


Tárgyalkotás a gyermekek egyéni és közös játékcéljainak, különféle ünnepi alkalmaknak megfelelően. Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Használat és a jelentés. A tartalom és a forma kapcsolata. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. A tárgyalkotás folyamatának megtervezése. A tárgyak üzenetének megfejtése. Elemi, téri viszonylatok tapasztalása. Befogadás, megismerés Érdekes népművészeti tárgyak, hímes tojások megismerése. A gyerekek által kedveli játék-, ajándék-, dísz- és használati tárgyak rendeltetésének megbeszélése. Az iskola udvarának, kertjének, (vagy egy játszótérnek) a megfigyelése (tárgyainak, berendezéseinek rendeltetése). Téralakítás játékhoz, szerepléshez az aktuális szükségletek szerint. Technikák Anyagalakítás "talált tárgyak" felhasználásával (növénykoszorúk, termésbábok, stb.), gyöngyfűzés. Agyagmunkák: edények formálása könyökön, nyomkodással, pecsételők készítése, díszítés nyomhagyással. Konstruálás, papírhajtogatás. Követelmény A 2. évfolyam befejezésekor kezdeményezze a gyermek bátran saját tárgyalkotás ötleteinek megvalósítását. Tudja az irányítást követni a minta alapján való alakítás során. * Értse meg a leggyakrabban használt személyes tárgyainak (pl. ceruza, tolltartó, hegyező, sapka, tornacipő) használati célja és formája közötti kapcsolatot. Vegyen részt érdeklődéssel az anyagok megfigyelésében, próbálkozzék bátran azok felhasználásával. Formálódjanak anyagalakítási készségei a papírral, agyaggal, ollóval, ragasztóval, késsel, fonallal való munkában. * Ezt a követelményt a technika tantárggyal összehangoltan érvényesítsük! Technikák

Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). 117


Konstruálás talált tárgyakból (pl. termésekből, dobozokból, textilből, nemezelés gyapjúból). Gipszöntés, gyöngyfűzés, sókerámia. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások 1-2. osztályban: Steindl Imre: Országház, kispaládi parasztház, Thököly vár Késmárk, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű, Szőnyi István: Este, Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja, Pablo Picasso: Maia arcképe, Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin-részlet, cifraszűr, bölcső, csengős népi játék, Marc Chagall: Hegedűs ( 2.o.diasorozat), Klee: Piros léghajó, Szinyei Merse Pál: A léghajó Tankönyv : Képek könyve 1 - 3. o.

A továbbhaladás feltételei Az első két évfolyam végére a gyermek megérti, hogy a látás és tapintás segíti a dolgok megismerésében. Élményeit szabadon jeleníti meg síkon és térben, bátran használja kedvelt színeit, rajzi formáit. A látványok, műalkotások, iskolai munkák megbeszélésébe bekapcsolódik, tetszésítéletét szóban is meg tudja fogalmazni. Képes a vizuális jelenségek megfigyelésére és a főbb jellemzők megnevezésére. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok (lent, fent, mellette) jelölésére, próbálkozik a mozdulat felismerhető kifejezésével. Megérti közvetlen környezete információs jeleit és tankönyveinek ábráit. El tud készíteni egyszerű tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján. Felismeri a tárgyak rendeltetésének és formálásának legjellemzőbb összefüggését. Tud rajzolni, "színezni", festeni, agyagból vagy gyurmából mintázni; a papírt, az ollót és a ragasztót célszerűen használja; finomodik mozgáskoordinációja. Szívesen elmélyed az alkotómunkában. Képes élményeinek, elképzeléseinek árnyalt vizuális megjelenítésére. Törekszik a képelemek egyensúlyosabb elrendezésére, festményeiben többféle színárnyalatot is használ. Felismeri a vizuális minőségeket (színeket, formákat, vonalakat, foltokat). Műalkotások (festmény, szobor) megismert típusait megnevezi (csendélet, portré stb.), a megismert művek közül legalább egyetegyet felismer, tudja az alkotó nevét is. Képes élőlények, tárgyak szemléletre, emlékezetre támaszkodó ábrázolására, megfigyelt változás megjelenítésére a legegyszerűbb jellemzőkkel. Értelmezni tudja környezete emberi gesztusait, felfogja a tájékoztató, felhívó jelek üzenetét. Képes tárgyat kitalálni, elkészíteni és megalkotni minta követésével is, díszítésnél ügyesen alkalmaz sorritmusokat, terülő díszeket. Tud megadott vizuális jellemzők alapján tárgyakat osztályozni, csoportosítani. Ismeri a köznapi, használati és az ünnepi tárgy fogalmát. Biztonsággal használja a megismert, gyakorolt ábrázolási, konstruálási technikákat.

3. évfolyam Évi óraszám: 92 Heti óraszám:

2,5

118


A tantárgy részterületei és óraszámai: Vizuális nyelv: 9 Kifejezés, képzőművészet: 41 Vizuális kommunikáció: 21 Tárgy és környezetkultúra:21 Összes óraszám: 92

Az óraszámok módosulhatnak az esetlegesen adódó pályázatok végett.

Belépő tevékenységformák Forma, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotások vizsgálata adott szempontok szerint. Műfajok ( festészet, szobrászat ) és műtípusok ( pl. tájkép, életkép ) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. A forma méretbeli arányos ábrázolása. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A forma és funkció összefüggése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat. További tapasztalatok szerzése a vizuális nyelvrendszerrel kapcsolatosan. A kompozíció alapjai: szimmetria, aszimmetria. A tér tagolása: élőtér; középtér, háttér A tér ábrázolása síkban-tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete: közel-távol, lejjebb-feljebb. A formák testességének, térbeli helyzetének megfigyelése. A színek érzelmet kifejező szerepe. Dekorativitás, színritmus. Témakörök Kifejezés, képzőművészet

Tartalmak, tevékenységek Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. A kompozíció alapjai: szimmetria, aszimmetria. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. Színellentétek megfigyelése a természetben, a környezetben. A szín szerepe a kiemelésben és a közlekedési jelekben. Játékos színkeverési gyakorlatok, színárnyalatok. 119


Az elemek elrendezése képsíkon és térben az ábrázolás témájának megfelelően (kiemelés, hangsúlyozás). Alkotás Egyéni és közös élmények feldolgozása festményben, rajzban, plasztikában. Verses mesékhez illusztrációk, képsorozatok készítése. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek illusztratív jellegű elbeszélő ábrázolása egy képben, közös megjelenítése képsorozatokban (pl. rajzos napló egy kirándulásról). Átélt művészeti ( pl. szépirodalmi, film- ) események feldolgozása síkon és térben. Önálló dekoratív tervezések, kompozíciók. Fantáziaképek megjelenítése térben és síkban. Élmények, elképzelések megjelentése. Különböző témák, történetek megjelenítése: illusztráció, képsorozat. ("Nyaralás", "Kirándulás", "Testnevelés óra". Irodalmi olvasmányok, környezetismeret témáinak feldolgozása.) Művészeti élmények (festmény, szobor, bábelőadás, mese, film, zenemű vers, átélése) feldolgozása síkban és térben. Befogadás Műalkotások olvasása, összehasonlítása szempontok szerint, a műélmény megfogalmazása. Egyes képzőművészeti műfajok ( festészet, szobrászat ) és műtípusok ( pl. tájkép, csatakép, emlékmű, kisplasztika ) jellemzőinek elemzése. A festészet és a szobrászat megkülönböztetése, beszélgetés a műfaj tulajdonságokról. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. Kiállítások látogatása. A gyermek érzelemvilágához közelálló művészi alkotások megismertetése, megbeszélése. Skanzen látogatás során, vagy a fotóról ismerkedés a népi építészettel. A vizuális nyelv alapelemeiről eddig szerzett tapasztalatok, ismeretek rendezése, művészeti példák elemzése: pontok, vonalak, színék, foltok (síkformák), tömegek (térformák). Kiemelési módok: elhelyezés, méret, ellentétek (síkbeli-térbeli, íves-egyenes, gömbölyded-szögletes, világos-sötét, telt és tört színek, hideg-meleg hatás, kicsi-nagy, rendezett-rendezetlen). Vonalfajták, szóbeli jellemzésük. (Firkák, satírozások, körvonalak. Vékonyabbak, vastagabbak, görbék, egyenesek,

120


hullámosak, cikcakkosak, hosszabbak-rövidebbek, lágyak és kemények - gyengébbek - erőteljesebbek, nyitottak és zártak). Példák megfigyelése a természetben, műalkotásokban, saját és a társak munkáiban. A gyermekek élmény- és érzelemvilágához, témáihoz közelálló művészi alkotások megismerése, megbeszélése. Művészi alkotások megkülönböztetése: rajz, grafika, festmény (vízfestmény, falfestmény, olajfestmény), mozaik, szobor (agyag, fém-, kő-szobor), épület. A környéken elérhető köztéri szobor, tájház műemlék felkeresése, megbeszélése. Más művészeti ágak látható jellemzői: bábjáték, tánc, fotó rajzfilm, film, ... Technikák Foltok, felületek létrehozása ecsettel, csepegtetéssel, fröcsköléssel, lenyomattal (ujjlenyomat, tenyérnyomat, gyűrt papír stb.) színezéssel (vonalkázás, satírozás) papírtépéssel, nyírással. Rajzolás grafittal, krétával. Festés temperával, vízfestékkel, újságképek átfestése, átalakítása. Kollázs papírból, "talált tárgyakból". Mintázás (agyagból, gyurmából). Bábok, rongybabák készítése vegyes anyagokból. Mozgó képek, egyszerű animációk készítése a tankönyv alapján. Műalkotások elemzése, feladatok a tankönyv alapján is. Követelmény A harmadik osztály befejezésekor legyen a gyermek képes élményeinek kifejező feldolgozása mellett elbeszélő jellegű képek, plasztikák készítésére is. Rajzaiban törekedjék alakjainak jellemzésére, jelenítsen meg több kifejező részletet, a kivitelezésben egyéniségének megfelelően legyen gondosabb, igényesebb. Vegyen részt aktívan a műalkotásokkal, műemlékekkel való foglalkozásban, használja a könyvtár művészeti könyveit is idevágó feladatainak megoldásában, gyűjtsön művészeti ismereteihez képeket, reprodukciókat. Formálódjanak technikai készségei a tanult és gyakorolt képzőművészeti jellegű eljárásokban. A 3. osztály befejezésekor a gyermekek a megnevezés és felismerés szintjén ismerjék az alapvető képi kifejezőeszközöket, törekedjenek azok célnak megfelelő alkalmazására. Legyenek bátrak, ötletesek a képfelület, vagy térrész betöltésében, váljék tudatosabbá az elrendezés szerepének ismerete, tudják a számukra fontos részleteket hangsúlyozni.

121


Ismerjék fel a tapasztalt, tanult kifejezési formákat társaik munkáiban, műalkotásokon és különféle képi közlésekben is. Vizuális kommunikáció

Nyelv A jellemző nézet és a forma jele. A körülhatároló és jelölő vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. Forma egyszerűsítése foltra. Színeltérések megfigyelése. A szín szerepe a kiemelésben. Színárnyalatok. Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély, sátortábor), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes árlapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. Különböző, meghatározott célú vizuális közlések létrehozása (családfa, alaprajz) megfelelő technikai megoldásokkal. Meghívók tervezése képzeletbeli rendezvényekre. Az állatfigurák jellemző ábrázolása képeken és rajzi, plasztikai kísérletekben. Különböző jelek, egyszerű magyarázó rajok (pl. útvonal rajza, térkép, családfa) készítése. Egyszerű felépítésű növények, tárgyak rajzolása megfigyelés alapján, jellemzőik magyarázata elöl-, oldal-, hátulnézeti rajzzal. (A környezetismerettel, technikával, olvasmányokkal kapcsolatos, szemléltető ábrák készítése). Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Tárgyak vizuális jellemzőnek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és ábra megfeleltetése. Látványok és ábrázolások olvasása, értelmezése (pl. tankönyvek magyarázó ábrái). Ábrázolási konvenciók (jelzések, jelek, jelképek) megbeszélése. A formaredukció szerepe a díszítőművészetekben. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). A fázisrajz és a folyamatábra rendeltelése.

122


Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jelek és a jelentés viszonya. Látványok és ábrák közös értelmezése. (Milyen? A legszembetűnőbb tulajdonság. Miért ilyen? Hogyan mozog az ember?) Térviszonyok megfigyelése. ("Én és a tárgyak előttem, mögöttem, alattam, felettem, mellettem".) A tájékoztató jelzések és jelek színbeli és formai egyszerűségének, érthetőségének fontossága, ábrázolási szabályai. A másik gyerek 'üzeneteinek" olvasása a testtartásból, mozdulatból tekintetből. Ilyen jellegű témák megjelenítése. (Gyermek és felnőtt alakok, állatalakok képeinek gyűjtése a testbeszéd szempontjából, feldolgozás a jelentés szerinti csoportosítással.) Különböző külső és belső terek megfigyelése a környéken és képeken. Rendeltetésük megbeszélése az élményekre, a látványra támaszkodva. (Játszótér, sportpálya, könyvtár, templom, vár stb.) Technikák Rajzolás az eddig megismert eszközökkel, nádtollal, tussal. Papírkivágások, hajtogatások, modellkészítés papírból. Egyszerű nyomhagyások, nyomtatás, préselés. Frottázs (érdes felületek átdörzsölése). Követelmény A 3. évfolyam befejezésekor legyen a gyermek képes számára ismerős, érdekes tárgyak jellemző formájának, színeinek megjelenítésére megfigyelés és emlékezet alapján. Tudja a megfigyelt tárgyat elöl- és oldalnézetben is megrajzolni. Tudja megkülönböztetni és biztonsággal alkalmazni a síkbeli és térbeli ábrázolás eddig gyakorolt eljárásait. Tárgy- és környezetkultúra

Nyelv A használati tárgyak külső megjelenésében látható jelentés; ennek kifejező eszközei (alakja, színei, mintái, anyaga). A tervezés és eszköze, a vonal. Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Egyszerű tárgyak ( pl. edény, ceruzatartó, ... ) kitalálása vagy minta utáni elkészítése. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés).

123


A sík és tér összehasonlítása, élményhez kötődő térbeli jelenetek ábrázolása. A formák téri viszonyainak megfigyelése és megjelenítése. Megfigyelések az utcán közelebbi, távolabbi formák. Elképzelés útján megjelenítésük, modellezésük. Játékos plasztikai megoldások, felhasználásuk a környezet szépítésére (leegyszerűsítés). Különféle témákhoz kapcsolódó, konkrét rendeltetésnek megfelelő kis ajándék- és személyes használati tárgy elképzelése, elkészítése. (Karácsonyi ajándék a kicsiknek, farsangi álarcok, bábelőadás szereplői, nyakbavalók, kincsesládikók stb.) Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, konstruálás lépései, folyamata. A funkcionális és anyagszerű formaképzés néhány szabálya (pl. használhatóság). Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. - A nézőpont. Mi van előttem, mögöttem, mellettem, felettem? - A térbeliség differenciáltabb érzékeltetése (előtér, középtér, háttér). - A forma és funkció közötti összefüggés megbeszélése tárgyak megfigyelésén keresztül. A természeti és a készített forma összehasonlítása (Milyen a növény, az állat, az ember, a ruhánk, a játékunk, az edényeink stb.). A magyar népművészetben és a gyermekek életében (családban, iskolában) előforduló ünnepi szokások néhány jellegzetes tárgyának megfigyelése, megbeszélése a rendeltetés és a díszítés kapcsolata szempontjából. Beszélgetés a tárgyak "üzenetéről" tárgyfotók alapján is. Technikák Anyagalakítás konstruálás a megismert eljárásokkal. Agyagmunkák, építés lapokból szabásminták alapján, díszítés sablonok használatával. Papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik). Textilmunkák: fonás, madzagszövés, fűzés. Elemzések, feladatok a tankönyv alapján is. Követelmény A 3. évfolyam befejezésekor törekedjék a gyermek saját képzeletének érvényesítésére a tárgyalakításban.

124


Tudja terveit, a megvalósítás menetét elgondolni és elmondani. Legyen képes a követendő minta megértésére és egyre önállóbb követésére. * Vegyen részt érdeklődéssel népművészeti és köznapi tárgyak, az épített környezet megfigyelésében, ennek során legyen képes a rendeltetés megértésére. Formálódjanak tárgyalakító készségei, legyen önálló a megismert eljárások használatában. Kísérletezzék, próbálkozzék bátran az anyagok alakításával, ötletei megvalósításával. * Ezt a követelményt a technika tantárggyal összehangoltan érvényesítsük! Technikák

Rajzolás, rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázstechnikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás különböző modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak, termések), textilplasztika. Ismeretek a megismert műalkotás-technikákról: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe, Árva vára, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Schaár Przsébet: Kirakat, Constantin Meunier: Teherhordó munkás, Ferenczy Béni: Játszó fiúk, Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép-ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből, Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló, Paul Cézanne: Csendélet, Ferenczy Károly: Festőnő, Fényes Adolf: Testvérek, Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal, Bálint Endre: Vándorlegény útrakél, kentaur alakú aquamanile, ember alakú butella, Ferenczy Noémi: Noé bárkája, Matisse: A román blúz, Monet: Impressio, regatta, Sisley: a sevre-i út.

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes a vizuális nyelvi - a képi és plasztikai - kifejezőeszközök, elemek, ritmusok, a síkbeli és térbeli kompozíció egyre tudatosabb alkalmazására élményfeldolgozó, alkotó munkájában. Aktívan részt vesz a műalkotásokkal való foglalkozásban, és meg tudja fogalmazni műélményét. A bemutatott műalkotások közül legalább három-három festményt, szobrot felismer, s ezeket szerző és cím szerint meg tudja nevezni. Feladataihoz használja a könyvtár művészeti könyveit. Képes látvány alapján a jellegzetes formákat, színeket ábrázolásban megragadni, változást, folyamatot értelmesen rögzíteni. Megérti környezetének, tankönyveinek fontos vizuális jeleit, közlő ábráit, maga is tud magyarázó rajzot készíteni. Elképzel és elkészít adott rendeltetésnek megfelelő egyszerű tárgyat, betartva a konstruálás 125


lépéseit és legfőbb szabályait. Rendelkezik a forma és a rendeltetés viszonyával kapcsolatos alapvető képzetekkel. Ismeri és megnevezi lakóhelyének egy-egy nevezetes épületét, köztéri szobrát, rendelkezik helytörténeti vagy közgyűjteményben szerzett élményekkel.

Alapkövetelmények Legyen képes formák megjelenítésére az életkornak megfelelő szinten. Ismerjen fel megismert műalkotásokat, mondja el róla gondolatait, fontosabb jellemzőit. Használja tudatosabban az ellentétes színeket. Jelenítse meg művészeti élményeit az életkorának megfelelő szinten síkban és térben. Legyen jártas életkorának megfelelő szinten a rajzolásban, festésben, mintázásban. Legyen képes látványok, ábrázolások értelmezésére, olvasására. Legyen képes egyszerű tárgyakat kitalálni vagy minta után elkészíteni anyagszerű formálással. Legyen jártas az eszköz nélküli anyagalakításban.

Minimális követelmények a 3. évfolyam végén: A leggyakoribb érzéki csalódások ismertetése. Kompozíció készítése meghatározott témakörben, szabadon választott technikával. Jártasság a gyakorlati eljárásokban. Tudjon készíteni magyarázó rajzot egyszerű mechanikus szerkezet (harapófogó, metszőolló működéséről.). Mennyiségi viszonyokat szemléltető ábra készítése. Piktogram tervezése. A leggyakoribb térábrázolási módok ismerete. Jártasság tussal, rosttollal való munkákban. Rövid felirat készítése. Az objektum és a környezet kapcsolatának ismerete egy példán keresztül. Többféle anyag átalakítási - szerkesztési eljárásának ismerete. Tudja értelmezni a tankönyvek magyarázó ábráit. A tömegkommunikáció legfontosabb formáinak, jellegzetességeinek ismerete. Az időbeliség, a mozgás megragadásának képessége. A mozgókép megjelenési formáinak azonosítása. A képsor tagolásának, illetve beépítésének egyszerű módszerei. Az értelmezés elemi tudnivalói. Ismerje fel a cselekmény és a történet közti különbségeket. A személyes érintkezés, illetve a technikai rendszerek közvetítésével történő kommunikáció megkülönböztetése. A mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbség tudatosulása. Ismerje fel a tömegkommunikáció néhány jellegzetes módszerét. A művészettörténet nagy stíluskorszakainak és formajegyeinek ismerete egy épület példáján keresztül. A stílus fogalmának értése. Ismerje fel és értelmezze a stílusjegyeket. Szabadon választott műalkotás önálló elemzése (a választás indoklásával).

126


4. évfolyam Évi óraszám: 74 Heti óraszám: 2 A tantárgy részterületei és óraszámai: Vizuális nyelv: 6 Kifejezés, képzőművészet: 36 Vizuális kommunikáció: 16 Tárgy és környezetkultúra:16 Összes óraszám: 74 Az óraszámok módosulhatnak az esetlegesen adódó pályázatok végett.

Belépő tevékenységformák Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott igény alapján. Tárgyelemzés, épületelemzés az anyag, a rendeltetés és a forma kapcsolatának feltárásával. Térbeli helyzetek: takarás, rálátás, nézőpont. Térbeli elmozdulások, mozgások kifejezése, elöl-oldal-felülnézet. Rendezett és szórt kompozíció.' Formaelemzés, természeti és mesterséges formák külső tagoltsága, jellemző nézete, egyszerűsítés. A 12 tagú színkör. Tárgyak, jelenségek jellemző színeinek vizsgálata, kikeverése, színkigyűjtés. A formák testességének ábrázolása sötét-világos tónusértékekkel. Szín- és fényhangulat összefüggései, vetett árnyék. Témakörök Kifejezés, képzőművészet

Tartalmak, tevékenységek Nyelv Összetettebb vizuális minőségek szélesebb skálájának ismerete és használata az alkotásban. Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. 127


Egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. Komponálási, kifejezési eljárások gondolkodási módszerei. Az elemek egymáshoz való viszonya (azonosság, hasonlóság, arányviszonyok, szimmetria). A 12 tagú színkör. Színek sötétítése, világosítása. A színek árnyalatai. Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szobor kompozícióban). Képek, tárgyak jelentés módosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. A jellegzetes mozgások kifejezése elképzelt vagy megtörtént események ábrázolásával. Dekoratív célzatú kompozíciók készítése (pl. textilterv). Milyen vagyok? Milyennek látom magam? A portré. Arcképfestés, az arc plasztikai minőségei. A napszakok hangulata, megjelenítésük. Kirándulások alkalmával a természet megfigyelése, majd az élmény megjelenítése szabadon választott technikával. Művészeti élmények feldolgozása síkban és térben ( film, vers, zenemű). Komponálás síkon, illetve térben. Az elemek elrendezése és a kép tartalma közötti összefüggés vizsgálata. Személyes és közös élmények, emlékek, elképzelt helyzetek, különböző témák, történetek megjelenítése közös alkotásokban is. (Képsorozatok, térkompozíciók, illusztrációk, képregények.) Művészeti élmények feldolgozása képzettársítások, továbbalakítások átírások alapján síkban és térben. Befogadás Képzőművészeti alkotások leírása, a legfontosabb vizuális nyelvi, kompozíciós, tematikai és a mű típusából adódó hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos téma, életkép, történelmi kép, illusztráció, lovas szobor, kisplasztika). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. A múzeumok szerepe. Az elérhető közgyűjtemények, kiállítások megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka. A látvány, a műalkotás, a saját és a társak alkotásainak leírása, átélése.

A vizuális művészetek legfontosabb ágainak a megkülönböztetése, képek, fotók gyűjtése csoportosítása ( festészet, szobrászat, építészet, fotó, film, színház). A műalkotások technikájának ismertetése, megbeszélése.

128


A vizuális nyelv alapelemeinek áttekintése, jellemzésük: pontok, vonalak, színek, foltok (síkformák) tömegek (térformák). (Képzőművészeti alkotások, köznapi és tudományos illusztrációk, tankönyvi példák elemzése) Az elemek egymáshoz való viszonya (azonosság, hasonlóság, kontrasztok, arányviszonyok, ismétlés, ritmus, szimmetria, kiemelés). Ellentétpárok vizsgálata (síkbeli - térbeli, pozitív és negatív forma, fény és árnyék, világos és sötét, nyugodt és mozgalmas, rendezett és rendezetlen. stb. A gyermekek világához, az őket foglalkoztató, és az aktuális rajzórai témákhoz közel álló művészi alkotások közös elemzése. Műfaji alapismeretek: grafika (ceruzarajz, ecsetrajz, nyomatok), festmény (akvarell, olajfestmény, pasztell, falfestmény), szobor (agyag-, kő- és fémszobor), mozaikkép. Technikák Vonalképzés ceruzával, 'náddal, fapálcával, ecsettel, karcolással. Foltképzés vízfestékkel, temperával, zsírkrétával, kollázzsal, nyomhagyással, vonal- és ponthalmazzal. Formálás papír, agyag, textil megmunkálásával. Rajzolás grafittal, krétával, ecsettel (esetleg filctollal). Festés temperával, vízfestékkel, zsírkrétával, vegyes technikával. Kollázs tépett, vágott színes papírokkal, lenyomatok anyagának felhasználásával. Berajzolás a kollázsba grafikai eszközökkel (pl. tussal, festékkel) Papírmetszet. Nyomtatás, préselés, frottázs, monotípia. Szobrok formálása agyagból, gyurmából, papírból (hajtogatás, papírmasé ) Követelmény A 4. osztály befejezésekor teljesedjenek ki a tanulók életkorra jellemző, de egyénenként eltérő ábrázoló és alkotó-alakító képességei: - szilárd készségeik legyenek az alapvető képi és plasztikai kifejezőeszközök használatában - rendelkezzenek élményeik, elképzeléseik képi (grafikai, festői) és plasztikai megfogalmazásának készségeivel

- legyenek jártasak a képzőművészeti (grafikai, festészeti, szobrászati), népművészeti alkotások megfigyelésében és közös elemzésében. Ismerjék a művészeti ágak főbb műfaji sajátosságait - legyenek képesek egyszerű képi közlések, kigondolására és elkészítésére

129


- tudjanak adott látványt, tárgyakat néhány szempont alapján megfigyelni, értelmesen megrajzolni és megbeszélni (Milyen? Miért ilyen? Hogyan változik?) - rendelkezzenek szikeverési tapasztalatokkal, alapvető színismeretekkel (színkör, fő- és mellékszínek, színellentétek) - formálódjanak kézműves készségeik, értsék a tárgy rendeltetése, anyaga és megformálása közötti alapvető összefüggéseket - vegyenek részt érdeklődéssel a közvetlen környezet megfigyelésében, elemzésében - legyenek tapasztalataik és kialakult készségeik a kifejezés tanult alapvető technikáiban és az egyszerű, eszköz nélküli, és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. A 4. évfolyam befejezésekor a tanuló legyen képes személyes élményeinek kifejezéséhez a megoldás önálló megválasztására. Élményközvetítő motívumait minél változatosabban szerepeltesse képen (grafikában, festményben) és plasztikában egyaránt. Törekedjék tudatos elrendezésre, ismerjen és önállóan alkalmazzon többféle kiemelésmódot. Ismerje és tudja önállóan ismertetni a képzőművészet ágait és műfaji jellemzőit. Ismerjen fel és nevezzen meg az elemzett művészeti alkotásokból minél többet. Ismerje a lakóhelyén vagy környékén található jelentős múzeumot vagy kiállítótermet. A 4. évfolyam befejezésekor legyen a tanuló képes a látvány és az ábrázolás közötti különbségek és hasonlóságok felismerésére. Értse, hogy a képekben (rajzokban, festményekben, plasztikákban, konstrukciókban) saját képzeletvilága is megjeleníthető, s hogy 'mesélni", valamit elbeszélni a képi nyelv segítségével is tudunk. Legyen képes kiválasztani, hogy saját kifejezési, közlési szándékainak milyen vizuális nyelvi eszköz (vonalas rajz, színek, térbeli modell stb.), és kompozíciós elrendezés lesz a legmegfelelőbb. Tudja - vezetéssel - döntéseit indokolni is. Vizuális kommunikáció

Nyelv A formák (foltok, tömegek) és a színek közlési szándéknak megfelelő elrendezési módjai a kiválasztott képmezőben illetve térben. Foltok, tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vonal kiemelő szerepe, a "keresgélő", vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. Meghatározott célú vizuális közlések létrehozása (magyarázó rajz, alaprajz, folyamatábra) megfelelő technikai megoldásokkal.

130


A tanulmányrajzok alapján egyszerű forma és színredukciók, motívumok létrehozása, alkalmazása. (Plakátok, meghívók, névkártyák, a rajztömb. Szívesen, folytassa az iskolai. könyvtári művészeti albumai. Gyűjtse a művészeti reprodukciókat (levelezőlapokat, újságképeket). Készségszinten, s minél kreatívabban dolgozzon a képzőművészeti jellegű megjelenítés megismert alapeljárásaival. Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). A tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotó forma-, vonal- és színredukciók. Térképek készítése elképzelt vagy valós tájhoz. Elkészített tárgyak, makettek alaprajzának megrajzolása. Madár tanulmányozása, külső formája, főbb arányai. Tollának felületi faktúrájának megjelenítése, grafikai eljárásokkal. Az emberi test megfigyelése és megrajzolása modell alapján is. Mozgókép készítése fázisrajzokkal. A gyermekek által gyűjtött természeti formák, növények rajzolása megfigyelés alapján, különböző nézetekből. Dekoratív felületrendezéssel díszítő kompozíciók készítése. Személyes és közös élmények, emlékek, elképzelt helyzetek, különböző témák, történetek megjelenítése közös alkotásokban is. (Képsorozatok, térkompozíciók, illusztrációk, képregények.) Művészeti élmények feldolgozása képzettársítások, továbbalakítások átírások alapján síkban és térben. Befogadás Térkifejezési módok: a nézőpont jelölése, a takarás, a feljebblejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, vizuális közlőjelek funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. Látványok és ábrázolások elemzése ( ok - okozati összefüggések). Olvasás a gesztusokból (testbeszéd). Jelképek a mindennapi életben - jelentésének megbeszélése. A gyermekek világához, az őket foglalkoztató, és az aktuális rajzórai témákhoz közel álló művészi alkotások közös elemzése. Műfaji alapismeretek: grafika (ceruzarajz, ecsetrajz, nyomatok), festmény (akvarell, olajfestmény, pasztell, falfestmény), szobor (agyag-, kő- és fémszobor), mozaikkép.

131


Technikák Rajzolás grafittal, krétával, ecsettel (esetleg filctollal). Festés temperával, vízfestékkel, zsírkrétával, vegyes technikával. Kollázs tépett, vágott színes papírokkal, lenyomatok anyagának felhasználásával. Berajzolás a kollázsba grafikai eszközökkel (pl. tussal, festékkel) Papírmetszet. Nyomtatás, préselés, frottázs, monotípia. Szobrok formálása agyagból, gyurmából, papírból (hajtogatás, papírmasé, esetleg gipszfaragás). A megismert műalkotások technikájának ismertetése (nyomatok, akvarell és olajfestés, agyagszobor készítése, kőfaragás, bronzöntés, kavicsmozaik, freskófestés stb. ) A megismert műalkotások technikájának ismertetése (nyomatok, akvarell és olajfestés, agyagszobor készítése, kőfaragás, bronzöntés, kavicsmozaik, freskófestés stb. ) Követelmény A 4. évfolyam befejezéséig legyen a gyermek képes látványok, tárgyak, folyamatok legjellemzőbb vonásainak megragadására, megjelenítésére. Tudjon konkrét modellt karakterének, testességének, térbeli helyzetének megfelelően ábrázolni közvetlen megfigyelés alapján. Tudja a megfigyelt tárgy legjellemzőbb nézetét (síkbeli jelét) megrajzolni emlékezet alapján is. Ismerje a különböző nézetek összefüggését és tudjon szabadkézzel nézeti ábrát vázolni.

Tárgy- és környezetkultúra

Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma, a díszítés és a méret összehangolása, a célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgyak, játékok, tanszerek tervezése, készítése (pl. szalvétatartó, fali jegyzettömb tartó, sárkány). Agyagedények készítési módjának megismerése, megformálása.

132


Egyszerű tárgy, épület modellezése ( pl. jármű ). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés). Térrendezések, térkompozíciók, makett készítés játékos, meseszerű témák meseszerű feldolgozásával. Ünnepi rendeltetésű tárgy tervezése és készítése a gyermekek saját ötletei alapján. Az anyag, a megformálás és díszítés célnak megfelelő megválasztása. Ismerkedés a népművészettel. Település, építmények. Tárgyalkotás: bútor, viselet, faragás, fazekasság, vas- és fémművesség. Köznapi és az ünnepi tárgyak. (Példák elemzése a magyar és más népek művészetéből is.) A tartalom és forma kapcsolatának elemzése az utca, a közterek tárgyaiban, berendezéseiben is (pl. postaláda, telefonfülke, újságpavilon, padok, szökőkutak, játszótéri berendezések, szemétládák:) Technikák Anyagalakítás, konstruálás a megismert eljárásokkal. Agyagedények felrakással, préseléssel, karcolt és díszítések. Csuhémunkák. Formálás papírból. Művesség a kivitelezésben.

rátett

Követelmény A 4. évfolyam befejezésekor legyen a gyermek ötletes és minél kreatívabb különféle rendeltetésű tárgyak kitalálásában, kivitelezésében. Tudja terveit, a megvalósítás menetét elgondolni és elmondani. Jellemezze a figyelem a követendő minta megértésében, fantázia a tervezésben, következetesség az elkészítésben. Legyen képes az elemzett tárgyak formája (anyaga, mérete) és tartalma (funkciója) közötti kapcsolat felismerésére. Vegyen részt érdeklődéssel a közös elemzésében, törekedjék saját gondolatainak megfogalmazására. Értse a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az ésszerű munkamenet betartásáig. Legyen jártas és tapasztalt a megismert eszköz nélküli eljárásokban, egyszerű kéziszerszámok, modellező anyagok használatában. Ezeket a követelményeket a technika tantárggyal összehangoltan érvényesítsük!

Technikák Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai.

133


Kollázs és montázs. Fonás, madzagszövés, gyöngyfűzés. Textildrót és papírplasztikák és tárgykonstrukciók, modellek. Művészeti technikák ismertetése a megismert műtípusok kapcsán (pl. egyedi rajz, sokszorosító grafika, olajfestés, freskó, bronzöntés, kőfaragás, fafaragás, agyagmunkák). Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Kerített ház - Pityerszer, botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház Hegyhátszentpéter, hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház belső és külső képe, Hősök tere, Vajdahunyad vára, Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház, Ligeti Miklós: Anonymus, Ferenczy Béni: Bem érem, Götz János: Szarvas, Cseh László: Táncolók, Michelangelo: Ádán, teremtése, Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők, Koszta József: Tányértörölgető, Wágner Sándor: Dugovics Titusz, Glatz Oszkár: Birkózók, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeskalácsbáb, aratókorsó, tálak, miskakancsó, magyar koronázási jelvények, Ferenczy István: Pásztorlányka, Ferenczy Károly: Festőnő, Leonardo da Vinci: Az emberi test arányai, Szőnyi István: Este, Sárközi tányér és korsó.

A továbbhaladás feltételei A negyedik osztály befejezéséig, megszilárdulnak a gyermek vizuális nyelvi és kompozíciós készségei. Élményeinek kifejezéséhez a megoldást önállóan választja, motívumai egyre változatosabbak; megjelenít jellemző mozdulatokat. Jártas a műalkotások közös elemzésében, önálló véleményt formál, tetszésítéletét indokolja. Ismeri a képzőművészet több műtípusát. Felismer, megnevez művészeti ág, cím és alkotó szerint az elemzett alkotások közül legalább három-három művet. Ismeri a lakóhelyén vagy környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. A könyvtár művészeti albumait önállóan használni tudja. Adott modelleket közvetlen megfigyelés alapján értelmesen ábrázol, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Vázolni tudja, érti a nézetek összefüggését. Rendelkezik alapvelő színismeretekkel, színhasználati jártassággal. Érti a vizuális kommunikáció jelentőségét a tanulásban, tájékoztatásban. Megalkot egyszerű képi közléseket. Ötletes és egyre önállóbb a különféle rendeltetésű tárgyak készítésében. Érti a tárgyalkotó folyamatot a helyzetfelismeréstől az ötlet megszületésén át az elkészítésig, az ésszerű munkamenet betartásáig. Képes az elemzett mindennapi tárgyak, eszközök formája (anyaga, mérete) és funkciója (jelentése) közötti kapcsolat felismerésére. Rendelkezik ismeretekkel az épületek rendelteléséről, tud konkrét példákat említeni. Életkornak megfelelő jártassággal, készségszinten alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Kialakult készségei vannak az egyszerű, eszköz nélküli és kéziszerszámmal végzett anyagalakításban. Részletes követelmények a 4. évfolyam végén Ismerjék a vizuális nyelv alapelemeit, tudják a kifejezési szándéknak megfelelően használni a kompozíciós eljárásokat. Ismerjék a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudják kikeverni ezeket.

134


Tudják megkülönböztetni az elrendezési módokat, nevezzék meg ezeket. Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztikában. Ismerjenek fel megismert műalkotásokat, mondják el főbb jellemzőit. Legyenek jártasak a rajzolásban, festésben, mintázásban, egyszerű téri modell készítésében az életkornak megfelelő szinten. Legyenek képesek tárgyak, jelenségek, folyamatok megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapján. Legyenek képesek tárgyak különböző nézeti rajzainak elkészítésére. Legyenek képesek látványok, ábrázolások értelmezésére, lényegi összefüggések megismerésére. Legyenek képesek egyszerű tárgyakat minta után elkészíteni, törekedjenek ezek kitalálására, használják fantáziájukat a tervezésben. Ismerjék fel a tárgyak formája, funkciója, anyaga és mérete között az összefüggést. Legyenek jártasak az eszköz nélküli és az egyszerű kézi szerszámmal végzett anyagalakításokban Ismerjenek néhány modellező anyagot. A megismertetésre szánt műalkotások kiválasztási szempontjai A műfaj tipikus alkotásait a tanító választja ki, pedagógiai céljának és a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy lehetőleg az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveit és alkotóit mutassák be. A példák közölt lehetőleg legyen történeti és mai alkotás. Tartalmazza a magas művészet példái mellett a magyar népművészet és a mindennapi környezet tipikus tárgyait és épületeit is. A helyi, regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat. A tananyagban jelzett példák a választáshoz kívánnak segítséget nyújtani.

Ellenőrzés és értékelés Tantárgyunk a vizuális kommunikációnak a művészeti, a tárgyi- környezeti és a tömegkommunikációs területeit is magába foglalja. Ebből a tartalmi komplexitásból, a tevékenységek ismeretek sokféleségéből következően, még egy - egy gyermek tantárgyi teljesítményei is mindig többszínűek. Más - más színvonalú eredményt érhetnek el a képzőművészeti jellegű kifejezés, a képi közlés , a tárgyalkotás , vagy a művészeti ismeretek területén. Erre alapozott fejlesztő munkánk során a feladatokban, a követelményekben, de az ellenőrzésben, értékelésben is maximálisan rugalmasak, a gyermekek eltérő adottságaihoz, egyéni fejlődésének üteméhez igazodók lehetünk! Az értékelés célja , hogy a gyermekek rendszeres és következetes visszajelzést kapjanak saját ábrázolásbeli fejlődésükről, pontosan lássák miben voltak jók miben kell igényesebbnek lenniük igyekezetük és alkotókedvük milyen eredményt hozott az adott értékelési időszakban. Feladata, hogy a számonkérés , osztályozás és minősítés eszközeivel a tanulókat az önértékelésben, saját fejődésük követésében, reális megítélésében segítse saját teljesítményük elemzésének szokását bennük kialakítsa az önellenőrzés és a korrektúra által speciális tanulási módszert sajátíttasson el velük.

135


Szempontjai: A megítélés minden estben a tanuló személyiségének, adottságainak és a magunka fejlesztőmunkájának valamint a követelmények elvárásainak összevetésével, a fejlődés tényének és mértékének megállapításával történjék. A türelmes, a tanuló személyiségét alkotásain keresztül is tisztelő, szeretetteljes légkörű egyéni és közös megbeszélések, az óra alatti és az óravégi értékelés egyaránt a jó, ötletes, kifejező megoldásokat, vagy feladatnak való megfelelés mértékét állapítsák meg. Az értékelés alkalmai szolgálják az eredmények megszilárdítását, a gyerekek szemléletének irányítását és ízlésének alakítását, maximálisan biztosítsák a teljesítmény örömét az egyes gyerekek és a közösség részére is. Az értékelés, ellenőrzés lehetséges módjai: 1. Egyéni és közös korrektúra, a konkrét alkotással kapcsolatos személyes konzultációk, az önellenőrzés megkövetelése a tanórákon történő folyamatos szóbeli értékelés keretében. 2. Közös értékelés, az eredmények áttekintésekor az elvégzett munka feletti öröm kinyilvánítása. Az adott szempontok szerinti elemzés a tanulók és a nevelő részéről egy-egy feladat, feladatsor, témafeldolgozás elkészültekor. Az osztály vagy csoport és benne az egyének teljesítményének összevetése a céllal, kiemelve a sikeres megoldásokat, az eredeti ötleteket, művesség szintjét, a fejlődés tényét, a feladat megértését, az eredetiséget. 3. Mindezek summájaként érdemjegyekkel való tanévközi és félévi valamint év végi értékelés. Folyamatos munkabemutatók a szakteremben, folyosón, tanteremben (az értékelés mellett az osztály, az iskolai közösség és a szülők tájékoztatása céljából is!). Továbbá tanórán: - egyéni korrektúra - szóbeli értékelés (tanár végzi) - szóbeli értékelés óra végén (a gyerekek saját és társaik munkáját értékelik, a tanár is értékel ) - szóbeli műelemzések, kiselőadások ellenőrzése, értékelése Az érdemjegy tartalmazza: - a létrejött produktum értékeit, - a gyermek önmagához mért teljesítményét, - a kiselőadásokat választott témából. Értékelendő még: - versenyeken, pályázatokon való részvétel, - kiállítási tárgy önálló elkészítése,

Vizuális kultúra 5-8. évfolyamon Megjegyzés Mivel a speciális képzés lehetőséget nyújt arra, hogy a tanulók a „Tárgy- és környezetkultúra” témakört a „Kézműves foglalkozás” tantárgyi keretei között sajátítsák el, a „Rajz és vizuális

136


kultúra” tantervében a „Vizuális nyelv”, a „Kifejezés, képzőművészet” és a „Vizuális kommunikáció” témakörök kapnak hangsúlyt. A tantárgy tanításának alapját az esztétikai és a vizuális nevelés jelenti, látni és láttatni tanít. A látásnevelés az óvodától az általános iskola utolsó osztályáig egyre önállóbban fedezteti fel a gyermekekkel a vizuális művészetekben rejlő esztétikumot. A vizuális tapasztalatszerzés elsajátítása segíti a gyermekeket abban, hogy hatékonyabb legyen a vizuális kommunikációs képességük, megfigyelőképességük. A tantárgy a felfedezés, az alkotómunka, az élmények és a siker örömét kívánja biztosítani a tanulók számára, minél többféle anyag, technika és eszköz bekapcsolásával., művészeti ismeretekkel és érdeklődést felkeltő feladatokkal. A vizuális nevelés az iskola egész oktatási-nevelési programját áthatja, a személyiségfejlesztés egyik leghatékonyabb formája.

Célok és feladatok Olyan, az esztétikumra nyitott és azt önállóan létrehozni tudó személyiségek nevelése, akik alkotó fantáziával, vizuális problémamegoldó gondolkodással, életkornak megfelelő szintű ábrázolás-technikai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát fokozatosan a realitásigény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolás igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotótevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadóképesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg. Az emeltszintű képzés megnövelt óraszáma lehetőséget nyújt arra, hogy az alapképzés feladatain túl több idő jusson az örömteli, kötetlen, szabad alkotómunkára. Ugyanakkor az alapképzés tartalmi részét olyan módon bővíti ( különösen a hetedik és nyolcadik évfolyamon), hogy az a tanulókat segíthesse a pályaorientáció során is, alkalmazkodva a művészeti képzést adó középiskolák felvételi követelményeihez.

Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotóképességek: A felső tagozatos tanulók észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotótevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, ( vizualizációban, szelekciókban, 137


redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető. Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötletességben, problémamegoldási készségükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseik megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók képesek produktív alkotások létrehozására, igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerő képességek: Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Érdeklődőek, képesek a különböző látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére, a belső képek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális képzetekben való gondolkodásra, összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra. A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbéa látható viszonylatok megítélésére, a lényeges összefüggések megértésére, szóbeli és ábrázolásbeli analízisére. Művészeti ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti műalkotás-elemzések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására és egyéniségüknek megfelelő megfogalmazására. A tanulást segítő képességek: A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák olvasásához és létrehozásához tantárgyunk kellő alapot nyújt.

A tananyag képzési területei Vizuális nyelv. Kifejezés, képzőművészet. Vizuális kommunikáció

Kapcsolat Magyar nyelv és irodalom Technika és életvitel Ének-zene Hon- és népismeret Mozgókép és médiaismeret

138


Óraszámok Évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8

Heti óraszám Évi óraszám

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

Feltételek Személyi feltétel: A rajz tantárgyat 1-4. évfolyamban is rajz szaktanár tanítja. Tárgyi feltételek: Felső tagozatban szakterem, tároló helyek, mobilizálható padok, sötétítők, drapériák, modellállvány, mozgatható lámpák, kerámia- és tűzzománc kemence Közös használatú anyagok, eszközök, modellek művészeti szakkönyvek, albumok (könyvtár) diasor, video, kazetták, hosszabbító, diavetítő, írásvetítő, transzparensek, reprodukciók, mértani testek modellsorozata, modellként alkalmazható tárgyak, segédanyagok. A tanulók egyéni felszerelései: A/4 és A/3-as rajzlapok, nagyobb méretű hullám- és kartonpapírok, kreatív és akvarell papírok, grafitceruzák, olaj- és porpasztell, toll, hollótus, színes papír készlet, ragasztó, olló, hurkapálca, pamut és textilhulladék, akvarellfesték, tempera, ecsetek (vékony, vastag és közepes méretűek) vizes edény, ecsettörlő textilanyag, gyurma, 1/8-ad íves rajztábla (alsó tagozat) ¼-ed íves rajztábla (felső tagozat) szerkesztő eszközök (felső tagozat) Tankönyvek : NT 00521 Környeiné Gere Zsuzsa-Reegnné Kuntler Teréz: Tér-forma-szín NT 23152/1 László Enikő: Rajz, a 10-14 évesek számára AP – 402/ 1-8. Horváth Katalin – Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa

5. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra

Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. - tudatosabb kifejezőeszköz használat - művészettörténeti ismeretek - megfigyelésen alapuló tér, forma és színtanulmányok - ábrázolási módok - színtapasztalatok rendszerezése - alkalmazott grafika - kommunikáció és tömegtájékoztatás vizuális kultúrája - használati tárgyak

139


Célok és feladatok A képzőművészet kifejezőeszközeinek, létrehozásuk technikai eljárásainak készségszintre emelése, a vizuális megjelenítés képességének életkorhoz igazodó fejlesztése. Az alkotás élményszerűvé tétele. Ízlésvilág fejlesztése. Érzelmi kötődés kialakítása a néző (befogadó) szemszögéből. Belső mondanivaló és eszközhasználat kapcsolatának megértetése, a kifejezési mód és technika önálló megválasztására szoktatás. A megfelelő anyag és kompozíció megválasztása, a technikák helyes használati képességének szilárdítása. Arányérzék fejlesztése. Néhány grafikai eljárás megismertetése. A térszemlélet továbbfejlesztése formaredukció alapján. Az anyagszerű formálás tanítása.

Követelmények A vizuális nyelv alapelemeinek alkotó alkalmazása, a kifejezési szándéknak megfelelő kompozíció megválasztása és megfelelő technikai eljárás kiválasztása. A vizuális emlékezet használata az alkotómunkában. Esztétikus környezet igényének kialakulása a megszerzett ismeretek birtokában. Valóság és ábrázolás összefüggéseinek felismerése tanári irányítással.

Tananyag Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció

10 óra 14 óra 13 óra

Vizuális nyelv Követelmények: Megfelelő papírméret és forma kialakítása a közlési célnak megfelelően. Kompozíciós forma egyre tudatosabb megválasztása a megfogalmazódó problémákhoz. Személyes képi motívumkincs fejlesztése. A kiemelés megismert módjainak készségszintű alkalmazása. A szimmetria-asszimetria, szabályos-szabálytalan fogalmának ismerete. Képi egyensúly helyes alkalmazása. Néhány alkotás formai jegyeinek összehasonlítása kérdések alapján. Tananyag: A vizuális nyelv alapelemei. Kompozíciók készítése.

140


Szín- és formaelrendezési gyakorlatok. Formaredukciók. Kiemelés, figyelemvezetés módjai. Arány, arányosság, ritmus, szimmetria. A nyugalom és mozgás megfigyelése, ábrázolása. Vizuális minőségek: térbeliség, testesség, szłnek, formák, textúra.

Kifejezés, képzőművészet Követelmények: Annak megértése, hogy környezetünkről látás útján szerezzük a legtöbb ismeretet. A népművészeti alkotások felismerése, néhány megnevezése. A természet és népművészet formavilága, összefüggéseinek felfogása. Technikák alkotó alkalmazása. Érzelmek megjelenítése festéssel, önálló színhasználat. A műalkotások csoportosítása műfajok alapján. Képzőművészeti ágak főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái. Az alkotás folyamatának ismerete lépésről lépésre a tanult grafikai és festési eljárások alapján. Rálátás, takarás, kiterjedés, testesség fogalmának ismerete. Adott látvány színviszonyainak megközelítő kikeverése. Tananyag: Kitalált történetek, átélt események megjelenítése, művészeti élmények feldolgozása síkon és térben. Közvetlen környezetünk képzőművészetének megismerése: séta, múzeumlátogatás. Ismerkedés a magyar népművészet alkotásaival és más népek művészetével. Grafikai eljárások (toll, ecset, ceruzahasználat) alkalmazása, monotípiák készítése, festés akvarellel, foltfestés, fedés temperával. Képalkotás vegyes technikával (pl. akvarell+kréta). Színes munkák kollázzsal, frottázzsal, nyomhagyással. A szándékosan és véletlenül keletkezett felületi hatások megfigyelése az alkotás során. Animációk, kis történetek tárgyanimációval. Hímzésminták tervezése, másolása. A batik technikájának megismerése. Művészettörténet: - Őskori művészet - Egyiptom, Mezopotámia művészete - Görög és római művészet Vizuális kommunikáció Követelmények: Szerkesztő lépések, metszetrajz készítése.

141


Nézetek értelmezése. Egyéni, de közérthető vizuális jelek kialakítása a síkon. Használati tárgy ábrázolása elöl-fölül- oldal nézetben. Alaprajz és homlokzati rajz készítése kiválasztott épületről szabadkézzel. Eligazító táblák tervezésének és készítésének képessége. Képesség kialakulása a környezet vizuális információinak olvasásában. Az ábrázoló és esztétikai ítélőképességek fejlesztése. Művészeti ismeretek egyre önállóbb alkalmazása. Tananyag: Formák tanulmányozása felépítés, szerkezet szerint. A formák térbelisége, formaredukció. Önálló formatervezések. A vetületi ábrázolás alapjai. Iskolai eligazító táblák tervezése és készítése. (tantermek piktogramjai). Jelek és jelképrendszerek leolvasása. (KRESZ-táblák) Cselekményábrázolás időbeliséget kifejező képsorral. A képsorozat és a mozgókép (képregény készítése). Ismerkedés a Magyar Nemzeti Galéria képzőművészeti anyagával. A színek rendszere: fő- és mellékszínek. A színkör. A betű. Alapbetűformák rajzolása. Kollázs készítése betűk és képek felhasználásával.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, altamirai bölény, karnaki nagytemplom, gizai piramisegyüttes, írnok szobra, halastó falképe, zikkurat, gudea szobor, vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Marcus Aurelius lovas szobra.

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes élményeit, érzelmeit változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri a művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel elemezni képes a műalkotásokat, ismeri a tanult művészeti korok stílusjegyeit. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kitalált tárgyat megrajzol emlékezet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására. Ismeri a tömegkommunikáció főbb jellemzőit. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagok és technikák megválasztására.

6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 óra 142


Heti óraszám: 1 óra

Belépő tevékenységformák A szín, textúra, faktúra, komponálás tudatosabb alkalmazása. Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi és írott közlés szabályainak megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése.

Célok és feladatok Szemléletformálás: a környezet kritikus elemzésére szoktatás, igény kialakítása annak emberibbé. esztétikusabbá tételére. Megláttatni hogyan szolgálja a szerkezet (kompozíció) a mondanivalót vagy a funkciót. A szöveg és a kép viszonyának megértése könyvekben, plakátokon. Önállóság kialakítása műalkotásokkal kapcsolatos, csoportos és egyéni vélemény formálásában. Igény kialakítása minőségi munkák készítésére. A látható jelenségek ábrázolási képességeinek fejlesztése. Értékeink megbecsülésére, népművészetünk értékeinek megláttatására nevelés. Újabb technikai módszerek megtanítása. Az átírás, torzítás szerepének felismertetése a jelmezek, álarcok tárgyaiban. A szép iránti fogékonyság alakítása. Személyiségfejlesztés a műalkotások szépségeinek felfedezése által. A színérzék fejlesztése. Annak megértése, hogy a műalkotás fontos gondolatközlő eszköz.

Követelmények Részvétel saját környezetünk és önmagunk alakításában. A művészi alkotások átélése: képesség a megközelítésre és befogadásra. Lényeglátás képessége rész és egész viszonylatában. A művészettörténet nagy remekműveinek értékelése. Megfelelő készség az alkotás elkészítéséhez szükséges művészeti technikában. Az értékelő képesség megnyilvánulása saját és mások alkotásainak elemzése és értékelése során.

Tananyag Vizuális nyelv:

10 óra 143


Kifejezés, képzőművészet: 14 óra Vizuális kommunikáció: 13 óra Vizuális nyelv Követelmények: Technikák helyes használata. Az alkalmazott grafika műfajaiban való jártasság. Megadott műalkotások összehasonlítása tanult szempontok alapján. Tananyag: Felületképzések korábban még nem tanult technikákkal.(szén és pasztell) Festmények kompozíciójának vizsgálata. A nyugalom és mozgás, a ritmus, a színhatások, a felülethatás megfigyelése, ilyen hatások létrehozása tematikus munkákban és tanulmányokban. Alkalmazott grafikai alkotások kompozícióinak vizsgálata. Kifejezés, képzőművészet: Követelmények: A rajzolás ésszerű lépéseinek betartása. Gyors tájékozódás a művészettörténeti időszalagon. Irodalmi és zenei művek kapcsolása az egyes korokhoz. A megfelelő forma és szerkezet kiválasztásának képessége látványélmények megjelenítéséhez. A festészet, szobrászat, grafika kifejezőeszközeinek felismerése. Tartalom: Képregény rajzolása saját meséhez vagy irodalmi műhöz. Illusztrációk a Bibliához, zeneművekhez. Időszalag készítése képekkel (műalkotások csoportosítása). Különböző korok kiemelkedő műalkotásai és művészei, zenei és irodalmi párhuzamok. Könyvtárhasználat, albumok, reprodukciók, diakép sorozatok nézegetése, közös elemzése, értelmezése. Technikák keverése. Textilapplikációk készítése. A szövés. Sokszorosítási eljárások, papírnyomatok. Rajzolás, írás filctollal. Művészettörténet: - A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. - Az ókeresztény művészet. - A román kor. - A gótika. - A reneszánsz művészet.

Vizuális kommunikáció Követelmények: Készségszint a vázolás, festés technikájában.

144


Képesség formai és színbeli leegyszerűsítésekre. A színek dekoratív célú alkalmazása. Jártasság a színek egymáshoz való viszonyításában. Gazdag színárnyalatok alkalmazása. Kitartó munkavégzés képessége az ötlettől a megvalósításig. A vetületben ábrázolt tárgyak rekonstruálásának képessége. A tanuló által tervezett tárgy bemutatása nézetek megrajzolásával. Különböző tantárgyak magyarázó rajzainak értelmezése. Formák térbeliségének értelmezése több tónussal és színfokozattal. Tónusozás adott felületen grafikai eszközökkel ill. festéssel. Eligazodás a környezetünkben lévő elvont vizuális információk között. Tananyag: Modellek tanulmányozása, szerkezeti vázlatok, színvázlatok. Megjelenítés rajzzal, festéssel. A szoborkészítés lépéseinek megismerése. Apró tárgyak vetületi rajza szabad kézzel. A fény és színviszonylatok megfigyelése, a látvány színeinek elemző kikeverése. A színerő, telítettség, telt és tört színárnyalatok. Lokálszínek, reflexek. Forma és színredukciók. Kommunikációs eszközökben megjelenő reklámok analógiájának elkészítése önálló tervezéssel. Az írás történetének áttekintése. A formák jellé alakításának technikái (körvonal, síkjelleg, színek). Festési technikák, szerkesztések, szabadkézi rajzok. Újságlap, könyvborító, filmplakát tervezése és elkészítése.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, nagyszentmiklósi kincs, Theodora mozaik, jáki templom, bélapátfalvi apátsági templom, pisai dóm, bayeux-i kárpit, a magyar Szent Korona, chartres-i székesegyház, kölni dóm, budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M. S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Lőcsei Pál főoltára, Kolozsvári testvérek Szent György szobra, Szent László herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa, Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan Van Eyck: Aldorfini házaspár, Dürer: Az Apokalipszis lovasai.

A továbbhaladás feltételei - Saját, személyes képi kifejezésmód - Hangulat, érzelmek kiemelése, átírása - A megismert műelemzési módok alkalmazása segítséggel. - Művészeti ágak és műfajok megkülönböztetése. - A tanult művészeti korokból legalább három művet felismer és megnevez. - Összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. - Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolási módokat. - Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben.

145



Belépő tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása. A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális asszociatív analízisek. A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. Funkció-forma elemzések.

Célok és feladatok Formaérzék, színérzék, térérzék továbbfejlesztése . A fény-árnyék jelenségek értelmezése. Különböző korok ábrázolási konvencióinak megismertetése. Fotózás technikájának, esztétikai vonatkozásainak megismertetése. A szerkesztési módok helyes használatára szoktatás. Rendszerező tevékenységre nevelés. Az építészet alapfogalmainak megismertetése. Érdeklődés felkeltése a design iránt. Izlésformálás. A történelmi korokban létrejött képi nyelv megértetése. Az aktuális kor sajátos jegyeinek felfedeztetése.

Követelmények: Képesség térbeli helyzetek elemzésére és megjelenítésére a síkon. Plasztikusság érzékeltetése rajz- és színtanulmányok során, térbeli viszonyok, helyes irányok és arányviszonyok alkalmazása. Önálló véleménynyilvánítás.

Tananyag

146


Vizuális nyelv: 10 óra Kifejezés, képzőművészet: 14 óra Vizuális kommunikáció: 13 óra Vizuális nyelv Követelmények: Szép, gondos kivitelezés képessége. A fény szerepének felismerése életünkben és a művészetben. Térkifejezés színekkel. A tanult korstílusok megkülönböztetése. Szabadon választott műalkotás csoportos illetve a tanár által irányított elemzése adott szempontok alapján. Tananyag: A fény kifejezőereje, erőssége, minősége, fajtái, térformáló szerepe. Fény-árnyék hatások a művészettörténet alkotásaiban. A fény és a színek összefüggései, játék a fénnyel. A stílus fogalmának értelmezése (egyéni és korstílus). Síkbeli formák és tömegek. A dimenziók. Az arányok. A karakter. A szerkezet. A mozgás megjelenítésének módjai: ismétlés, ritmusok, áttűnések irányok. Kifejezés, képzőművészet Követelmények: Kompozíciók készítése meghatározott témakörben, szabadon választott technikával. Konkrét látvány megragadásának és a jellemző színvilág megjelenítésének képessége Jártasság a festési és grafikai eljárásokban. Beleélés képessége más kultúrkörökbe. Művészettörténeti ismeretek megszerzése. Tananyag: Modellek formai és színbeli elemzése, megjelenítése. Saját beállítás létrehozása (csendélet) erről tanulmány készítése. Szürrealista képek bemutatása, elemzése. Hangulatok,érzelmek kifejezése festéssel. Kor és kultúra: művészeti ágak, ábrázolási és kifejezési konvenciók. Önállóan kiválasztott mű ismertetése. Montázs, nyomtatás, toll- és szénrajzok. Művészettörténet: A barokk kor. A XIX. század és a századforduló művészete. Klasszicizmus. Romantika. Realizmus. Impresszionizmus. Posztimpresszionizmus.

147


Szecesszió. Vizuális kommunikáció Követelmények: Axonometrikus ábrázolás és vetületi ábrázolás alapjainak ismerete. Betű- és plakátszerkesztési feladat önálló megoldása. Tankönyvek magyarázó ábráinak értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb formáinak, jellegzetességeinek ismerete. Tananyag:

A vetületi ábrázolás. Az axonometria. Az alapformák, mértani testek származtatása, elemzése. Modellezés papírból. Működést magyarázó rajzok készítése használati eszközökhöz, szerszámokhoz. A tömegkommunikáció legfontosabb formái. Újságok, filmek besorolása műfajok szerint. A színek térhatása. Színellentétek, harmóniák. Színkontrasztok. Színviszonyok megváltoztatása, átfogalmazása. A színek hatása környezetünkre. Vegyes technikák alkalmazása, szerkesztések, festési technikák, modellezés.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Vignola G. della porta: Il Gesu, Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szent Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Breda átadása, Mányoki: II. Rákóczi, paraszt barokk épületek, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild : Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy: Pásztorlányka, id. Markó k. Visegrád, Paxton: Kristálypalota, Steindl: Parlament, Izsó M. : Táncoló paraszt, Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál L.: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy: Rőzsehordó, Madarász: Hunyadi siratása, Szinyei Merse: Majális, Monet: A roueni székesegyház, Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők

A továbbhaladás feltételei Önálló képi kifejezésmód mellett vizuális nyelvi készségekkel rendelkező közlő ábrázolás. Színek optikai hatásának figyelembe vétele. Műalkotások összehasonlítása adott szempontok szerint. A tanult művészeti korok legjellemzőbb stílusjegyeinek ismerete, koronként három-három műalkotás megnevezése. Megfigyeléskor viszonyítás, téri, formai és színviszonyok, összefüggések, szabályszerűségek megértése, szóbeli megfogalmazása. Lényegkiemelés, egyszerűsítés képessége. Axonometrikus szerkesztési feladatok megoldása. Tárgytervezés módszereinek alkalmazása. Önálló problémamegoldás a tervező kivitelező feladatokban. 148



Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, stílusok megismertetése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma-, színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakcióra épülő átalakítások. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. Tértervezési feladat megoldása.

Célok és feladatok Az alkotás szakaszaiban megszerzett ismeretek segítsék elő mások alkotásainak megértését. Egyéniséget tükröző ábrázolásmód kifejlesztése. Egyéni vélemény megfogalmazása látott műalkotásokkal kapcsolatban. Minél több műalkotás megismerése közvetlen élményszerzés útján. (kiállítások). Biztos tájékozódás a művészeti korszakokban. Felelős gondolkodás kialakítása környezeti értékeink iránt. Ismeretek rendszerezése, technikai tudás elmélyítése.

Követelmények Anyag – forma – tartalom, anyag – forma – funkció fogalomrendszerének helyes értelmezése és hasznosítása a tárgyalkotásban. Design. A 8. évfolyam befejezésekor: - rendszerezve ismerje a tanuló a legfontosabb síkbeli és térbeli kifejezőeszközöket, valamint a tanult ábrázolási konvenciókat, s tudja ezeket alkalmazni. - tudjon jelenségeket, érzelmeket, gondolatokat térbeli és síkbeli formában megjeleníteni - legyen képes a kiemelkedő műalkotások és a tanult kor jellemző kifejezőeszközeinek elemzésére adott szempontok alapján - legyenek szilárd alapismeretei a tanult művészeti korokról, nagy alkotókról - legyen jártas a kifejezés megismert technikáinak használatában. 149


- legyen jártas és minél önállóbb a tanulmányrajzok készítésében, ábrák szerkesztésében, a grafikai és színbeli kivitelezésben - legyenek jól működő szilárd készségei látványok, jelenségek megfigyelésében, adatok, tények, összefüggések értelmező, eligazító közlő ábrázolásában - legyen képes a mindennapi élet néhány tipikus vizuális közleményének szóbeli leírására - legyen tájékozottsága a vizuális kommunikáció főbb területeiről - legyen jártassága egyszerű tárgyak tervezésében, a tervezés elveinek ismeretében - ismerje a környezetkultúra fogalmába tartozó műfajokat (természeti táj, kertművészet, városépítészet, tárgykultúra)

Tananyag Vizuális nyelv 10 óra Kifejezés, képzőművészet 14 óra Vizuális kommunikáció 13 óra Vizuális nyelv Követelmények: Színtani ismeretek alkalmazása a művészi munka során. Az egyezményes jelek, jelrendszerek, szimbólumok ismerete a vizuális közlésben. Szabadon választott műalkotás önálló elemzése. A leggyakoribb érzékcsalódások ismerete. Tartalom: A fény és szín összefüggései, kölcsönhatásai. A természetes és mesterséges megvilágítás, fényerősség, fényminőség. A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimetrikus, sűrített, ritkított elrendezés a térben és síkban. Kifejezés, képzőművészet Követelmények: Képesség tárgyak térbeli helyzetének és mozgásának elemzésére, személyes élmények, gondolatok vizuális megjelenítésére. Egy-két technika részletes, teljeskörű ismerete. Kreatív gondolkodásmód a tervezésben, alkotásban. Tananyag: Összetettebb csendélet-beállítás elemző megjelenítése. Történések megjelenítése, mozgás kifejezése (fázisrajzok). Az időbeliség megjelenítése. Gipszöntés, nyomtatás, fotózás, videózás, szénrajzok, festés, vágás-ragasztás, ceruza, toll, tus. Művészettörténet: A XX. század első felének művészeti irányzatai. A fauvizmus. A kubizmus. 150


A futurizmus. Az expresszionizmus. A konstruktivizmus. A szürrealizmus. Az op-art. Vizuális kommunikáció Követelmények: Legyenek képesek szöveges és képi közlés összekapcsolására és alkalmazására. A perspektíva szabályainak alkalmazása a feladatokban. Térábrázolási konvenciók ismerete. Piktogram tervezése. Magyarázó rajz készítése mechanikus szerkezet működéséről. Tananyag: Külső és belső tér ábrázolásának módjai. A perspektíva. Formaelemzések (tagoltság, felépítés, szerkezet, metszetek). Az árnyékok keletkezését magyarázó, értelmező vázlat készítése. A vetületi ábrák olvasása. Fényszínek, festékszínek, telt és tört színek, komplementerek. Telítettség, világosság, lokálszínek, reflexek, színhatások.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások T. lautrec egy plakátja, Ferenczy K. : Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry : Magányos cédrus, Gropius: A Bauhaus központi épülete, Picasso: Vasaló nő, Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin, Piet Mondrian: Kompozíció, Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi: Zebegény, Egry J. : Visszhang, Medgyessy: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp kápolna, Barcsay: Festőállvány, Schaár E.: Az utca, Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor: Darázskirály.

A továbbhaladás feltételei A tanuló személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejezőképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító és tervező feladatokban. Törekszik esztétikai élmények tudatos átélésére. Adott szempontokat követve képes művek elemzésére, ismeri a művészettörténeti korszakok stílusjegyeit, koronként három-három alkotást felismer és megnevez. Jártas téri, formai és színbeli tanulmányok készítésében., alkalmazza a tanult eljárásokat. Képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi kommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket. A tantárgy a környezet tárgyi világát az anyag-forma- funkció esztétikai összefüggéseinek szempontjából vizsgálja. A népművészeti, iparművészeti alkotások megismerésének, esztétikai befogadásának legeredményesebb módja a környezetben a használat során szerzett 151


személyes élményen alapuló, aktív, alkotó cselekvéssel történő megközelítés. Hétköznapi anyagokkal, egyszerű szerszámokkal, praktikus technikákkal ismerkedhetnek meg a tanulók a tantárgy tanulása során. A népművészet a gyermeki világhoz közel áll: egyszerű, naiv formák, élénk színek, egyszerű kompoziciós elvek, formai hasonlóságok bizonyítják ezt.

Általános célok, követelmények

Célunk olyan, önállóan és csoportban alkotni tudó személyiségek nevelése, akik szeretik és életükben, környezetükben igénylik az esztétikumot, ismerik a magyarság ill. szűkebb lakóterületük népművészeti hagyományait. Megfigyeléseik, tapasztalataik alapján, - a pedagógus irányításával – meg tudják formálni a régi eszközöket, ill. a mai életben is használható tárgyakat tudjanak létrehozni. A tanulók a népművészeti tárgyak elemzése során az érzelmi megközelítés mellett ismerjék meg a népművészet kialakulásának körülményeit, a hagyományok kialakulását és továbbélését. Ismerjék meg a kifejezési eszközöket, a tartalom és forma, a funkció és forma kapcsolatát, az anyagszerűség, a szerkezeti felépítés törvényszerűségét, a díszítés szerves egységét a formai megoldásokkal.

Kapcsolat Rajz és vizuális kultúra

Kézműves foglalkozások Megjegyzés Az emelt szintű rajz tantárgyhoz szorosan kapcsolódik a kézműves foglalkozás néven szereplő tantárgy, az egyébként rajz és vizuális kultúra témakörét képező tárgy- és környezetkultúra itt kap elegendő időt és teret a megvalósításra.

Óraszámok Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

1 37

Feltételek

152


Alsó és felső tagozatban is szakterem, tárolóhelyek és edények, mobilizálható padok, szertár, technikai eszközök, anyagok, égetőkemence, diasor, vetítő, videó, kazetták, sötétítő függöny, hosszabbító, nevelők által készített segédanyagok, gyűjtésből származó népművészeti és használati tárgyak Tankönyvek

1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 Heti óraszám: 1

Célok és feladatok A látható világ iránti kíváncsiság felkeltése, a környezet anyagainak – tulajdonságainak – tapasztalati úton történő megismerése. Tapasztalatszerzés az anyagok felhasználhatóságáról. Készségfejlesztés a kézzel végzett munkaformákban ( gömbölyítés, szórás, gyúrás, stb.) Szem-, kéz-, agy koordinációjának alakítása. A népművészeti alkotások befogadó képességének fejlesztése, népművészeti hagyományok megismerése. Szokásrend és helyes magatartásforma kialakítása.

Követelmények A különböző anyagok felismerése és a hozzájuk kapcsolódó munkafolyamatok alkalmazása a feladatmegoldás során. A munkafolyamatok során alkalmazott anyagok és eszközök rendeltetésszerű használata. Fokozott önállósággal egyszerű tárgyak, ajándékok készítése.

Előzmény Az óvodai foglalkozásokra és a családban szerzett hagyományokra vonatkozó ismeretekre, élményekre támaszkodás

Tananyag A tárgyalkotó folyamat összefüggéseinek megértése játékos témák feldolgozásával.(Helyzetfelismerés, ötlet, elkészítés, használat.) Élményszerű tapasztalatok szerzése anyagok tulajdonságairól. A megismert anyagokból tárgyak készítése. Egyszerű mesterséges és természetes formák mintázása. 153


Építés építőelemekkel minta, látszati rajz, egyéni elképzelés alapján. Tárgyak építése dobozokból. Térépítés a készített tárgyakból, hóból, homokból. Tárgyjátékok, improvizációk. Zacskóbábok, maszkok tervezése, készítése, ismert játékok eljátszása a készítatt bábokkal. Anyagok, technikák, tevékenységek Papír: tépés, nyírás, sodrás, gömbölyítés, hajtogatás, formák nyírása, ragasztása. Képlékeny anyagok (gyurma, agyag): darabolás, gömbölyítés, mélyítés, csigavonalas felépítés, lapítás, nyomatok, figurák mintázása. Fa: becslés, jelölés, darabolás, csiszolás, ragasztás. Fonal: csomókötés, csokorkötés, fonás.

Kapcsolat Rajz és vizuális nevelés Ének-zene (népdalok) Magyar nyelv és irodalom (bábjátékok)

2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37óra Heti óraszám: 1 óra

Célok és feladatok A gyermek személyiségének fejlesztése a befogadás (népművészeti és iparművészeti alkotások) és a manuális tevékenységek (tárgyalkotás, bábkészítés) révén. Jelentősebb ünnepekhez kötődő szokások, néphagyományok őrzésére nevelés. Forma – anyag - funkció kapcsolatának megláttatása. Tárgyak tervezésének és készítésének képessége. Manuális készségek fejlesztése, finom kézmozdulatok kialakítása. Egyszerű bábok készítése, használata.

Követelmények Saját elképzelések megvalósítása a tanuló által választott megoldással, képesség kitalált tárgyak létrehozására az alkotó fantázia segítségével. Önálló döntés a megismert technikák célszerű, szubjektív megválasztásában. Összetett megmunkálási feladat elvégzése, játéktárgyak elkészítése egyre nagyobb önállósággal 154


Ismert technikák jegyeinek felismerése a népművészeti és iparművészeti alkotásokon. Néhány népművészeti és használati tárgy (köcsög, kulacs, tulipános láda, kemence) funkciójának felismerése.

Tananyag Természeti anyagok megismerése, tulajdonságaik. Természeti anyagokból játékok készítése. Népi játékok, kitalált tárgyak készítése, mintázása. Egyszerű bábjátékok, improvizációk. Síkbábok, maszkok készítése. Mintázó eszközök, kéziszerszámok használata. Építőelemekből építmények konstruálása. Téri viszonyok tudatosítása saját plasztikák, makettek, szobrok segítségével. Mérés, nagyítás, kicsinyítés. Anyagok, technikák, tevékenységek Papír: bevagdosás, befűzés, láncfigurák, üdvözlőkártyák. Képlékeny anyagok (sókerámia): kúposítás, mintázás. Fa: darabolás, hegyezés késsel. Fonal, textília: nyírás, ragasztás, csomózás, kézi hurkolás, kézi varrás. Gipszöntés: a technika megismertetése.

Kapcsolat Rajz és vizuális kultúra (tárgy- és környezetkultúra) Ének-zene( népzene, népdalok) Magyar nyelv és irodalom(báb-improvizációk)


Célok és feladatok Új technikák vizsgálata a forma, tartalom, díszítés kapcsolatának tükrében, népművészeti és iparművészeti alkotások elemzése során. Az ember szerepének megláttatása a házak, otthonok kialakításában. Munkaszokások fejlesztése. Tisztaságigény, rendszeretet fejlesztése. Környezetbarát anyagok felhasználására, a hulladék újrahasznosítására való ösztönzés.

155


Követelmények Játéktárgyak elkészítése egyre nagyobb önállósággal. Tanult technikák tudatos használata. Összetett megmunkálási feladat elvégzése. Időbeosztás önálló elkészítése. Egyszerű építmények készítése közös előkészítés után, saját ötletek megvalósításával. A lakás belső tereinek és azok funkciójának ismerete, ill. azok megnevezése.

Tananyag Feldolgozott anyagok (papír, fonal, textil) tulajdonságainak megismerése, felületi tulajdonságok, terhelhetőség, szakíthatóság. A tárgykészítés folyamatának vizsgálata. A környezet tárgyainak megfigyelésekor, tárgykészítéskor a tárgyak formája és a tartalom közötti kapcsolat felfedezése. Az anyagok megmunkálásához szükséges anyagok, eszközök, szerszámok megválasztása. Településtípusok jellemzői, népi építészet szerkezetei. Épületek tervezése, lakóházak elkészítése agyagból, fából, papírból. Lakóház belső terének, bútorainak megtervezése. Mérés centiméter pontossággal. Rajzolvasás, vonalfajták. Nézetek megfigyelése (elöl-, oldal-, fölülnézet). Mozgó modellek és játékok konstruálása. Meghatározott célú vizuális közlések létrehozása megfelelő technikai megoldásokkal. (Társasjáték készítése.) Ismerkedés a sík- ás botbáb készítéssel. A karakter kialakítása, lényegkiemelés. Anyagok, technikák, tevékenységek Papír . csomagolóhajtogatás, karcolás, lyukasztás, szerelés. Fa: rovásfaragás. Fonal, textília: szövés, kézi varrás, rongybaba, falikép, kesztyűbáb készítése. Gipszöntés: . nyomatok, pozitív-negatív forma..

Kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

156



Célok és feladatok A művészeti és népművészeti alkotások elemzése során a forma-tartalom-díszítés jegyeinek önálló felismerése. A tárgyalakításhoz szükséges technikák gyakoroltatása. Hagyományőrzés. A bábkészítés alapvető formáinak ismerete. Önálló problémamegoldásra nevelés.

Követelmények Tárgyak készítése egyre nagyobb önállósággal, előre megtervezett munkarend szerint. Összefüggések felismerése a tárgyak formája, funkciója, anyaga és méreti között. Az anyaghoz és a készítendő tárgy sajátosságaihoz illő munkaeszköz választása, a rendeltetésszerű használat képessége. Mérés centiméter pontossággal. Jártasságszint a mintázási és bábkészítési tevékenységben.

Tananyag Az anyagfeldolgozás folyamata, a feldolgozott anyagok tulajdonságai. Az anyagok csoportosítása. Tárgykészítés saját ötletek tervszerű megvalósításával, a megtervezett munkamenet szerint. A tárgyak készítésekor összefüggések felismerése a tárgyak funkciója, anyaga, alakja és méretei között. Tárgyalkotó művészeti alkotások, népművészeti és kortárs művészeti törekvések megfigyelése a rendeltetés és térbeli elhelyezés, a méret- és arányviszonyok kapcsolata szempontjából. A szerszámhasználat ismeretei és munkafogásai. A magyar népi építészet néhány alkotásának megismerése, modellezése. Térrendezés. Térelemek egymással és környezetükkel összhangba hozása. Konstrukciós rendszerek készítése adott környezettel összhangban. (Lakótelep, Meseország, Kincses sziget makettje.) Mérés, becslés fontossága. Alaprajz, nézetrajz készítése egyszerű tárgyakról. Anyagok, technikák, tevékenységek Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata. Gipszöntés: figurák, plakettek készítése. 157


Kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom Rajz és vizuális kultúra Ének-zene


Célok és feladatok Az alkotás élményszerűvé tétele. A megfelelő anyag megválasztása, a technikák helyes használati képességének szilárdítása. Az anyagszerű formálás tanítása. Népünk hagyományainak megismertetése. Díszítőképességek, átírás, sűrítés, fokozás képességeinek fejlesztése.

Követelmények A forma, funkció, anyag, méret közötti összefüggések megértése. Tervezés és feldolgozás sikeres megvalósítása. A témának megfelelő szerkezet és forma kiválasztása. Szempontok tudatos kiválasztása a fogyasztói döntésekben. Kézműves technikák alapvető műveleteinek elsajátítása. Egyénileg alkotott álarc, báb készítésének képessége. Népszokások idejének, funkciójának ismerete.

Tananyag Ajándéktárgy készítése (megfogalmazás – megtervezés. - elkészítés). Az építészet bemutatása néhány középület, templom elemzésével. A külső és belső térhatárolás és ennek összefüggései, elemzések alapján. (Konstruálás kartonpapírból, makettek készítése.) Beszélgetés lakáskultúráról, folyóiratok lapozgatása, könyvtári óra. Farsangi álarc készítése. Húsvéti asztaldísz készítése. Betlehemes játékok csoportokban elkészített bábokkal. Irodalomórai dramatizáláshoz jelmez és díszlettervek készítése. Fotók, rajzos vázlatok készítése a környék népművészetéről. Múzeumlátogatás. Helyi néprajzi gyűjtemény. A magyar népművészet kezdetei. Pásztorművészet. Anyagok, technikák, tevékenységek

158


Fa-, bőr-, textil- és fémmegmunkálási módok. Kézműves technikák: kötözéses batik, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, nyírás. Természetes anyagok használata.

Kapcsolatok Magyar irodalom Rajz és vizuális kultúra Hon- és népismeret Ének-zene Tánc és dráma


Célok és feladatok Szemléletformálás: a környezet kritikus elemzésére szoktatás, igény kialakítása annak emberibbé és esztétikusabbá tételére. Igény kialakítása minőségi munkák készítésére. Értékeink megbecsülésére, népművészetünk értékeinek megláttatására nevelés. Újabb technikai módszerek megtanítása. A népművészet teljességének bemutatása: néphiedelmek, néptánc, népzene, népköltészet. Az átírás, torzítás szerepének felismerése a jelmezek, álarcok tárgyaiban.

Követelmények Részvétel saját környezetünk és önmagunk alakításában. A népművészet tisztelete, értékelése. Tervszerűség a tárgyalkotásban. Pontos, figyelmes munkavégzés, önálló technikaválasztás. A viaszos batik technikájának elsajátítása. Csoportmunkában egy-egy farsangi jelmez elkészítésének képessége. Különböző tojásfestési módok elsajátíttatása. Megfelelő irodalmi műhöz megfelelő bábfajta kiválasztásának és elkészítésének képessége. Farsangi népszokások idejének és funkciójának ismerete. Egy szokás felelevenítése, részvétel annak előkészítésében.

159


Húsvéti népszokások ismerete.

Tananyag Használati tárgy vagy ajándék készítése. Ház készítése papírból vagy dobozelemekből. Tárgyak modellezése agyagból. Népi bútorok tanulmányozása az életmód tükrében. Múzeumfalu meglátogatása. A régi épületek, mint kultúrák, nemzedékek egymásra épülésének élő bizonyítékai. Természetes építőanyagok: agyag, vályog, fa, vessző, nád, törek, szalma. A paticsfal létrehozásának módja. Házak készítése agyagból, az elkészült házakból utcák kialakítása. Alaprajzok, homlokzati rajzok rekonstruálása az arányviszonyok érzékeltetésével. A parasztház belső szerkezetének tanulmányozása: tornác, pitvar, lakószoba, stb. A kender és a len feldolgozása. Egyszerű járművek, mobilok, sík- és térbábok tervezése és kivitelezése. Anyagok, technikák, tevékenységek A viaszos batik. A virágkötészet alapjai. Díszítőplasztika papírmaséból. Jelmezkészítés, tojásfestés, bábkészítés mesékhez (marionetthez hasonló dróton függő bábok elkészítése csoportmunkában.

Kapcsolatok Ének-zene. Rajz és vizuális kultúra Magyar irodalom Hon- és népismeret Tánc és dráma


Célok és feladatok Az ismeretanyag elsajátítása olyan személyes tapasztalatokat nyújtó tevékenységek révén, ahol feltárulnak az anyagalakítás, a formaalakítás, téralakítás lehetőségei és ezzel párhuzamosan megjelennek a gondolatrögzítés vizuális eszközrendszerével elérhető esztétikai minőségek.

160


A tárgyalkotó képesség továbbfejlesztése a megfigyelés, elemzés, tervezés, kivitelezés gyakorlati műveleteivel. Korábban szerzett manuális tapasztalatok további erősítése, gazdagítása, árnyalása. A környezetben található tárgyakról önálló, elemző vélemény alkotása és az így nyert tapasztalatok felhasználása az egyéni alkotómunkában.

Követelmények Képesség saját munkák könnyed, szép kivitelezésére. Népművészetünk formavilágának ismerete és alkotó alkalmazása. A színek hatásának és szerepének ismerete belső környezetünkben. Az objektum és környezete kapcsolatának ismerete. Többféle anyagalakítási és szerelési eljárás ismerete. Önálló bábkészítés képességének továbbfejlesztése. Jártasság a zenére készült, bábos koreográfiák elkészítésében.

Tananyag Külső és belső térhatárolók elemzése. Térhatárolók (paraván, elképzelt iskolaudvar vagy park objektumainak tervezése és konstruálása.) Térmobilok készítése. Régi tárgyak és korunk design-jának összevetése. Népművészeti emlékeink. Néprajzi Múzeum látogatása. A múltbeli tárgyformálás és díszítés megfigyelése, korabeli életmód, életstílus rekonstruálása. A honfoglaló magyarok művészete. A korszakra jellemző művészeti technikák ás kiemelkedő alkotások elemzése.(tarsoly, íj, tegez, kard, öv, ruha, hajfonatdíszek, veretek, lószerszámok, használati tárgyak) Építészet: kurgánok, jurták. Kézműves mesterségek: fémművesség, ötvösművesség, csontfaragás, nemezelés. Állatfigurák, stilizált növényi minták, szalagfonatos minták, indás-palmettás díszítések. Lakáskultúra szerte a világon néhány jellegzetes berendezés alapján. Állatmesék eljátszása önállóan készített bábokkal. Novellák megelevenítése csoportosan elkészített óriásbábokkal. Anyagok, technikák, tevékenységek Nagyobb léptékű, csoportban elkészíthető építmény , báb stb. elkészítése vegyes anyagokból. Nemezelés. Faragás. Fémdomborítás.

Kapcsolat Rajz és vizuális kultúra Magyar irodalom 161


Ének-zene


Célok és feladatok Minél több közvetlen élményszerzés biztosítása (múzeumok, kiállítások, helytörténeti gyűjtemény). Mások alkotásainak megértésével saját eszközkészlet, fantázia és stílus fejlesztése. Egyéni vélemény megfogalmazása a látott alkotásokkal kapcsolatban. Felelős gondolkodás kialakítása környezeti értékeink iránt. Ismeretek rendszerezése, technikai tudás elmélyítése. Az elkészítés minőségének fokozása. Irodalom, zene és manuális tevékenységek komplexitásának bemutatása.

Követelmények Anyag-forma-tartalom, anyag-forma- funkció fogalomrendszerének helyes értelmezése és hasznosítása a tárgyalkotásban. Design. Ízléses és ízléstelen összehasonlításának képessége, a giccs fogalmának értelmezése. Érdeklődő részvétel a „tárgy-természet-ember” kapcsolatainak feltárásában. Maszkok igényes, szép kivitelezése, összehangolása a darab illetve zenerészlet hangulatával. Legjelentősebb múzeumaink, gyűjteményeink ismerete.

Tananyag Modellezés: papírból elképzelt falu, város vagy városrész elkészítése. Maszk- és jelmezkészítés irodalmi műhöz, zeneműhöz, díszletek készítése az előadáshoz. Mozgó modellek, mobilok tervezése, készítése. A tárgyi világ, a tárgyak hangulatának tanulmányozása falusi és városi környezetben. A tárgyak és használóik között meglévő harmónia vagy diszharmónia megfigyelése. Városszerkezetek, faluszerkezetek. A közvetlen környezet értékeinek megőrzése. Az ország legnagyobb múzeumainak, gyűjteményeinek bemutatása. A múltbéli tárgyformálással és díszítéssel kapcsolatos ismeretek áttekintése, rendszerezése.

162


(mesterségek, felhasznált anyagok, eszközök, elkészült tárgyak) Anyagok, technikák, tevékenységek Modellezésre alkalmas kartonok, dobozok, fóliák, hurkapálcák, huzalok, lemezek, fonalak, kapcsok, ragasztók, ollók, lyukasztók, műanyagelemek, apró modellek felhasználásával makettek készítése. Fotózás, videózás.

Kapcsolatok Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Magyar irodalom Ének-zene

INFORMATIKA ALKALMAZÁSA 7.-8. évfolyam

Célok és feladatok A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy, és a minden tantárgyban, az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek - amely közös követelmény meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit "hordozza" és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, infokommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális

163


foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is. Az informatika alkalmazása tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár előadást írunk, prezentációt készítünk, dokumentumfajtákat állítunk elő, programot írunk, akár alkalmazásokkal dolgozunk, a végeredmény egy új "információs termék" lesz. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár "forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. Az informatika alkalmazásának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika használata órákon, elősegítsük a többi tantárgy tartalmainak befogadását, sokoldalú megközelítését. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.

Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szövegesrajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen

164


képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. 7. évfolyam Évi óraszám: 37

Fejlesztési feladatok TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

TARTALMAK


A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendszerek A jelek csoportosítása és átalakítása. kipróbálása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobil-kommunikációs eszközök.

165

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve alapelemei és szabályai. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. Az operációs rendszer használata

Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata.

megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus tevékenységeknek) tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során. Floppy formázása, azon az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Kiválasztott állomány vagy könyvtár tartalmának tömörítése programmal, a tömörített állomány kicsomagolása.

Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. Állományok tömörítése és kibontása. A hálózat használatának A helyi hálózat használata. alapszabályai. Informatika-alkalmazói ismeretek Multimédiás dokumentumok készítése

Képek bevitele (szkennelés), digitális fényképezés. Mozgókép, animáció.

Képek szkennelése. Digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Animáció szerkesztése.

Hangrögzítés és lejátszás. Multimédiás dokumentumok készítése. Bemutató készítése. Adatbázisban keresés

Infokommunikáció Adatok keresése az interneten


Médiainformatika


Információszerzés adatbázisból, számítógépes hálózatból.

Hangfelvétel készítése (segédprogrammal). Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Egyszerű bemutatók készítése. Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten.

Infokommunikáció, adatátvitel.

Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra Hasznos webhelyek, távoli vagy új állományba a vágólap adatbázisok. használatával. Fájlok letöltése. Az elektronikus levelezés, kiegészítő A címzett, a tárgy, a másolat és más információk, levélmellékletek. adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. Mobilkommunikáció.

A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok.

A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms). A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, video, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése.

A feladatmegoldáshoz szükséges A feladatmegoldáshoz szükséges adatok adatok és az eredmények kapcsolata. és az eredmények kapcsolatának Elemi és összetett adatok

166


Folyamatok modellezése Információs társadalom


megkülönböztetése, kezelése.

feltárása, elemzése.

Algoritmusok tervezése. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása.

Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása.

Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok A lépésenkénti finomítás elve. használata. Kísérletezés véletlen jelenségek Néhány véletlen jelenség modelljének modelljeivel. megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. Az informatikai eszközhasználat A túlzott informatikai eszközhasználat veszélyei. (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. Könyvtártípusok. Az elektronikus Különböző típusú könyvtárak könyvtár lehetőségei és alkalmazása a megismerése. Az elektronikus tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. könyvtárak szolgáltatásainak A

kézikönyvtár

jellemző

könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés.

igénybevétele. A

kézikönyvtár

könyvtípusainak szaktárgyi

jellemző

felhasználása

a

tájékozódásban.

Tájékozódás a korosztálynak készült informatika

tárgyú

lexikonok,

ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával.

A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. évfolyam 167

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve Évi óraszám: 37


TARTALMAK


Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

Digitális számítógépek

Adatok gyűjtése a mai elektronikus számítógépekről.

A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés megakadályozása. Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés

Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, menet szerint. Képi adatok keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). szöveges dokumentumba. Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter- bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal, kiselőadás készítése.)

Hipertext (hipermédia) dokumentum.

Táblázatok, diagramok

Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel.

Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal.

Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. Táblázatok használata a hétköznapi és az Az adatok táblázatos formában iskolai életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, történő megjelenítése, előnyeinek képlet. Adatok formátuma, típusai (szöveg, bemutatása. szám, pénznem). A táblázatkezelés (cella, sor, Az adatok szemléltetését segítő eszközök alapfogalmainak oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése. megismerése egyszerű példákon. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok létrehozása, grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Táblázatok módosítása (adatbevitel, Diagramok, grafikonok készítése táblázatból. mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése,

168

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel.

Problémamegoldás

Infokommunikáció Adatok közlése és keresése az interneten

Keresés tantárgyi adatbázisokban. A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással.

Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal.

Weblapkészítés.

Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten.

Tematikus és kulcsszavas keresők. Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása.

Keresés meglévő adatbázisban.

Internetes kommunikáció

Az internet szolgáltatásairól.


A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A számítógépek társadalomban.

alkalmazási

területei

a

Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Informatikai biztonság, az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika.

Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egyegy jellemző vonásáról, problémájáról.

Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban.


Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva.

Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Szaktárgyi Tárgyi

katalógusok

elektronikus

(hagyományos

formában).

A

problémához

és megfelelő médium kiválasztása.

tematikus Források keresése a könyvtári

169

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve keresés algoritmusa. Keresési szempontok katalógusokban

tárgyszavak,

kifejezése a könyvtár kódrendszerével.

ill. szakjelzetek segítségével.

A forrásfelhasználás szabályai.

Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának

és

etikai

szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az informatika alkalmazása tantárgy az eszközök gyakorlati használatára helyezi a hangsúlyt. Az elméleti feladatok mellett előnybe kerülnek (számítógéppel ill. egyéb informatikai eszközökkel megoldandó) projekt feladatok. Az ismeretközlésnél nagyobb súlyt kap a készség-, képességfejlesztés. A gyakorlat szó itt a különféle szoftverek (eszközök, rendszerek) használatára, kezelésére utal. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet is használjunk. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett gyakran használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést. Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső minősítő jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók számonkérése, értékelése és önértékelése lehetőleg sokféle formában, szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon, elegendő gyakorisággal történjen. Javasolt a folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról, projektmunka. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket, vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva.

170


A házi feladatok csak szorgalmi vagy nem rendszeres feladatok lehetnek, mert nincs minden tanulónak számítógépe, illetve nincs elegendő délutáni gépidő az iskolákban. Javasolt a csoportmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg komplex feladatokat, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes "termék" legyen.

Függelék A kerettanterv megvalósításának tárgyi feltételei Az informatika alkalmazásának oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel, projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát. Az informatika alkalmazása kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Használni kell a Sulinet Digitális Tudásbázis ingyenes oktatási segédanyagait is. Célszerű az informatika szakteremben nyomtatott anyagokat is hozzáférhetően elhelyezni: szótárakat, lexikonokat, térképeket. Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges az iskolai könyvtár is. A tanulás tanítása az informatika alkalmazásának kiemelt feladata. A multimédia oktatóprogramok és oktatási részanyagok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű "digitális könyvet" (digitális oktatási anyagot) is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy a hagyományos tankönyv és az "elektronikus könyv" is vegye figyelembe a fejlesztési követelményeket, a tartalmakat és a belépő tevékenységeket.

12. A sport tantárgy helyi tanterve 1-8 évfolyam Tananyag Sportjátékok Sportjátékokat előkészítő jellegű, (labda)ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok; bonyolultabb, taktikai elemeket is tartalmazó testnevelési játékok,

Ellenőrzési, értékelési lehetőségek

Kiemelt követelmény

A technikai elemek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal.

A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának

171

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve sor – és váltóversenyek labda nélkül és labdával. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, érintések, átvételek helyben, majd haladással). Átadások és átvételek; mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés; a labdatovábbítás- és birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással, alapmozgással. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó gyakorlatok alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. Sportszerű test – test elleni küzdelem; egy – egy ellentámadási és védekezési megoldás; speciálisan előkészítő játékok, a labda aktív bekapcsolása a választott sportjátékba (pontszerző, zsámolylabda). Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása; a támadás és védekezés egy – egy igen egyszerű feladaton vagy játékon belüli alkalmazása, a szerepek, a reagálás gyorsaságának fejlesztése; a játékhelyzet felismerése; egyszerű cselek technikájának gyakorlása passzív, ellenfél (felek) mozdulatainak pontos megfigyelése. A tanult sportági technikai – taktikai elemek játék -, versenyszerű helyzetbe állítása. egyszerűsített szabályokkal.

elfogadása, megértése. A játékszerepek ellenőrzése a játék megállításával. A bíró külső kontrollja, mint értékelő és ellenőrző funkció, s a tanár felelőssége ebben a szerepben.

Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve Korcsolyázás, görkorcsolyázás, asztalitenisz, tollaslabda alapjai, alapiskolája. Floorball.

A támadó és védő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken.

Tájékozottság a legalapvetőbb testkulturális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban.

Elsődleges célok és feladatok Egészség

Edzettség, teherbírás

A pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokások megőrzése; az egészséges sportprogramok előtérbe helyezése a káros szenvedélyekkel szemben. Az eltérő éghajlati viszonyok között történő

Objektív adatok alapján a saját edzettségi állapot követése; egyéni döntések a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. A testi és szellemi terhelés egyensúlyban tartása.

Sport-és mozgáskultúrális tanulás A koordinációs mozgáskészlet sportági célok szolgálatába állítása. A sportágak belső logikájának alapvető megértése, a törvényszerűségek elfogadása, önálló következtetések

Pozitív személyiségfejlődés A saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokások megőrzése. A valószerű énkép kialakítása. A szabályok értelemszerű elfogadása. Építő megoldásokra nyitottság a konfliktusokban.

172

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve sporttevékenység előnyös hatásainak megértése.

levonása.

A tantárgy értékelése: Az értékelés, összetevői: Tanórai komponensek: ¾ Játék, -versenyszabály, sportszer és létesítmény ismeret, ¾ Szervezési ismeretek, aktivitás, ¾ Taktika (játékban, versengésben), ¾ Technikai ismeretek, ¾ Egészséges sport és versenyszellem, ¾ Munkamorál, munkafegyelem, ¾ Aktivitás az órán (hozzáállás), ¾ Effektív teljesítmény, ¾ ÖNMAGÁHOZ VISZONYÍTOTT FEJLŐDÉS. Tanórán kívüli komponensek: ¾ Tanórán kívüli egyéb sportos tevékenységek ¾ Tanórán kívüli iskolai testnevelés (iskolai sportkörök). Az értékelés az életkori sajátosságoknak, illetve a NAT évfolyamonként emelkedő követelményeinek szellemében szóban történik.

13. A testnevelés-tánc moduljának helyi tanterve 5-8. évfolyam Tananyag

Ellenőrzési, értékelési lehetőségek

Esztétikai sportok alapjai A szép mozgás előkészítésének izolációs gyakorlatai; rávezető eljárások az egyszerű helyváltoztatásokra, ugrásokra. Alapjárás, érintő járás; hintajárás karmozgás nélkül, és egyszerű karmozgásokkal; sasszé előre és oldalra, azonos és váltott lábbal; ugrások lábcserékkel; fordulatok két lábon állásban és guggolásban; karhullámok; Modern tánc technikai elemek, rövidebb koreográfiák Ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus

Kiemelt követelmények

Az erőkifejtéstől való eltérés, a mozgás finomságának, a tér, idő és dinamika harmonikus egységének látható megfelelés megjelenítése. Négynegyedes, háromnegyedes ritmusban bonyolultabb motívumok

A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a 173


kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott táncok motívum sorainak gyakorlása; a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása.

kitáncolása tapssal, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programokon, szülők előtt.

mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus, stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”.

Elsődleges célok és feladatok Egészség

Edzettség, teherbírás

Sport-és mozgáskultúrális tanulás

Pozitív személyiségfejlődés

A pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokások megőrzése; az egészséges sportprogramok előtérbe helyezése a káros szenvedélyekkel szemben.

Egyéni döntések a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. A testi és szellemi terhelés egyensúlyban tartása.

A koordinációs mozgáskészlet sportági célok szolgálatába állítása. A sportágak logikájának alapvető megértése, a törvényszerűségek elfogadása, önálló következtetések levonása.

A saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokások megőrzése. A valószerű énkép kialakítása. Építő megoldásokra nyitottság a konfliktusokban.

A tánc értékelése az életkori sajátosságoknak, illetve a NAT évfolyamonként emelkedő követelményeinek szellemében történik.

14. A nem szakrendszerű oktatás fejlesztési feladatai és módszerei Az intézményünkben folyó nem szakrendszerű oktatás fejlesztési feladatai a következő témakörök köré csoportosulnak: • •

• • •

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése a szociális kompetenciák fejlesztése a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás

Feladataink megvalósításához a következő módszereket alkalmazzuk:

174


• • •

kooperatív tanulásszervezés, melynek során a tanulók megtanulnak egymásért és önmagukért egyszerre dolgozni projektoktatás, mely alapja mindennemű munkavégzésnek témahetek, témarendezvények megszervezése a tanulási és képességfejlesztő helyzetek széleskörű alkalmazása céljából

175


15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Kommunikáció 1. a mindennapi élet tárgyai 2. tárgyképek 3. eseményképek 4. képsorozatok 5. videó anyagok 6. magnetofon mikrofonnal 7. cd lejátszó 8. DVD-lejátszó 9. Videokamera és állvány 10. televízió 11. verseskötetek 12. mesekönyvek 13. rajzeszközök 14. jelmezek 15. egyszerű hangszerek (dob, cintányér, triangulum,…) Magyar nyelv és irodalom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Betű- és szókártya szójegyzék betűsín falitáblák nyelvtan falitáblák helyesírás hívóképek kis és nagy ábécés tábla tárgyképek írásvetítő írásvetítő vászon írásvetítő állvány irodalmi térkép videomagnó CD lemezjátszó magnetofon Projektor vagy nagyméretű monitor számítógép digitális tábla szoftverek diktafon dvd lejátszó digitális kamera

176


Történelem TÉRKÉPEK 1. Az emberiség az őskorban 2. Az ókori Görögország gazdasága és kultúrája 3. A Római Birodalom 4. Európa Nagy Károly korában 5. Európa a IX-XI. században 6. Európa a XIV-XV. században 7. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás a XV-XVII. sz-ban 8. Európa a XVI. század végén 9. Európa a XVII. sz. közepén 10. Amerika független államainak 11. kialakulása 12. Európa a XVIII. században 13. Európa a XVIII. század végén 14. Európa 1815-1848 15. Európa a XIX sz. második felében 16. Európa a XIX sz. végén 17. Az I. világháború 1914-1916 18. Európa az I. világháború idején 19. A gyarmati rendszer felbomlása 20. A II. világháború 21. A Föld népei a XIV-XV sz. ban 22. A Föld népei a XVI-XVIII sz.ban 23. A magyar nép vándorlása 24. Honfoglalás és letelepedés 25. Magyarország 1000-1240 26. Magyarország a korai feudalizmus idején 27. Magyarország a XIII-XV. sz.ban 28. Magyarország 1526-1606 29. Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában 30. Magyarország a XVII. sz.ban 31. Magyarország népei a XVIII. században 32. Forradalom és szabadságharc 33. Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben 34. Magyarország gazdasága és társadalma 1938-1980 35. Holocaust Budapest 1944 36. A Magyar Szent Korona országai 1890 EGYÉB ESZKÖZÖK 37. Projektor vagy nagyméretrű monitor 38. számítógép 39. digitális tábla 40. szoftverek 41. dvd lejátszó Angol nyelv CD-s magnó kétkazettás 177


televízió videomagnó írásvetítő vetítővászon kerámiatábla bábkészlet nyelvtani oktatótablók TIME oktatótabló Basic English I-II. oktatótabló Basic Facts About Great Britain oktatótabló The Tenses oktatótabló Sentence Patterns oktatótabló Projektor vagy nagyméretrű monitor számítógép digitális tábla szoftverek diktafon dvd lejátszó Német nyelv magnetofon videó televízió vetítővászon CD lejátszó írásvetítő diavetítő bábkészlet bábparaván térkép a német nyelvterület országairól hívóképek a betűtanításhoz nyelvoktató falikép nyelvtani táblázat fóliasorozat betűkártya Projektor vagy nagyméretrű monitor számítógép digitális tábla szoftverek diktafon dvd lejátszó

Matematika 1. 2. 3. 4.

Oktatótábla területszámítás Geometriai falitáblák garnitúra körző fa vonalzó 45°-os 178


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

fa vonalzó 30°-os fa vonalzó 60°-os szögmérő demonstrációs testek 10 db űrmérték sorozat köbdeciméter Mértékegységek áttekintése négyzetméter tömegminta sorozat tányéros asztali mérleg demonstrációs óra abakusz fehér táblával Szorzótáblák törtek demonstrációs készlete demonstrációs szám- és jelkombinációs készlet Projektor vagy nagyméretű monitor számítógép digitális tábla szoftverek

Környezetismeret Magyarország domborzata Magyarország közigazgatási térképe Földgömb Tanulói karosmérleg súlykészlet űrmérték hőmérők mágnesrúdpár patkómágnes borszeszégő üvegkád kémcső főzőpohár csipesz kémcsőfogó fémháromláb drótháromszög terepasztal Természetismeret 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Magyarország domborzata és vizei Magyarország közigazgatási térképe A Föld domborzata és vizei Európa domborzata és vizei A Kárpát-medence domborzata és vizei Budapest és környéke A Föld éghajlata 179


Kontúrtérképek: 1. Európa 2. Kárpát-medence 3. Magyarország 4. Földgömb tanulói 5. Tabló Naprendszer 6. Tabló A Föld forgása és keringése 7. Tájoló 8. iránytű 9. hőmérő 10. homokasztal 11. üvegtölcsér 12. lombik 13. főzőpohár 14. üvegkád 15. optikai pad 16. fénytani kísérleti eszköz 17. hőtani kísérleti eszköz 18. Gravesand gyűrű 19. áramforrás 20. Projektor vagy nagyméretű monitor 21. számítógép 22. digitális tábla 23. szoftverek 24. dvd lejátszó

Fizika Tanulókísérleti eszközök: 1. mechanikai 2. hőtani 3. elektromosságtani 4. optikai 5. Egyenáramú mérő-műszer 6. kétkarú mérleg 7. mágnes 8. mérőhenger 9. rugós erőmérő Tanári demonstrációs eszközök 1. borszeszégő 2. hőtani demonstrációs készlet 3. optikai pad tartozékokkal 4. mechanikai demonstrációs készlet 5. hálózati tápegység 6. demonstrációs hőmérő 7. egyenáramú mérőműszer 8. váltóáramú mérőműszer 9. mágnesrúd készlet

180


10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

karosmérleg szétszedhető iskolai transzformátor rugós erőmérők üvegkád üvegpohár Gravesand gyűrű Emeltyűs pirométer hőterjedést szemléltető eszköz A fizika története I. falitábla fali táblázat fizikai mennyiségekről közlekedőedény hajszálcsöves közlekedőedény Projektor vagy nagyméretű monitor számítógép digitális tábla szoftverek dvd lejátszó

Ember- és környezettan Emberi csontváz Emberi torzó belső szervekkel Bőr modell Sejt modell Agy modell Növényi szár modell Rovar testfelépítés modell Állati koponya /macska/ Halcsontváz Szem modell Fül modell Fog modell Tablók: Nyitvatermők Fenyő A virág részei A virág és a termés A házi légy A házi macska A pók A házi nyúl A hal Az érzékszervek Az idegrendszer A vérkörök Magyarország természetvédelmi térképe Méregszekrény Periódusos rendszer Üvegtölcsér Főzőpohár 181


Óraüveg Kémcső Kémcsőfogó Kémcső állvány Acélháromláb Borszeszégő üveg Üvegkád Lombikok: álló Gömb Erlenmeyer Drótháromszög Vízbontó készülék Gázfejlesztő készülék projektor számítógép digitális tábla szoftverek dvd lejátszó

Földrajz TÉRKÉPEK Afrika domborzata és vizei Afrika gazdasági élete, országai Ausztrália domborzata és vizei Ausztrália gazdasági élete Észak-Amerika domborzata és vizei Észak-Amerika gazdasági élete, országai Dél- és Közép-Amerika domborzata és vizei Észak-Ázsia domborzata és vizei Dél-Ázsia domborzata és vizei Ázsia gazdasági élete, országai Európa domborzata és vizei Észak-Európa domborzata és vizei Dél-Európa domborzata és vizei Nyugat-Európa domborzata és vizei Közép-Európa domborzata és vizei Európa gazdasági élete, országai Kelet-Európa domborzata és vizei A Föld domborzata és vizei Közép-Európa gazdasági élete A Kárpát-medence domborzata és vizei Magyarország domborzata és vizei Magyarország gazdasági élete Magyarország közigazgatása TEMATIKUS TÉRKÉPEK A Föld éghajlata

182


A Föld kőzetlemezei, földtani szerkezete A Kárpát-medence földtani szerkezete A Kárpát-medence éghajlata A Kárpát-medence népei KONTÚRTÉRKÉPEK kontinensek országok Kárpát-medence Magyarország Földgömb országok domborzat szerkezeti diavetítő Ásvány- és kőzetgyűjtemény projektor számítógép digitális tábla szoftverek dvd lejátszó Ének-zene Elektromos zongora és szintetizátor Hangvilla tanítói Triangulum ütővel Dobok ütővel Dallamkirakó tanítói Dallamkirakó tanulói Ritmus- és dallamkártya Magnetofon CD lejátszó Furulya szoprán Furulya alt Furulya basszus Metronom Mozgatható hangsortábla Hangjegyvonalas mozgatható tábla számítógép szoftverek diktafon dvd lejátszó erősítő Rajz, vizuális kultúra és médiaismeret Videofilm sorozat, DVD-k Diavetítő Kemence kerámia

183


Kemence tűzzománc Festő állvány Reflektor Magnó Tárgyasztal projektor számítógép digitális tábla Szoftverek: video és audió vágására dvd lejátszó DVD 5.1-es hangrendszer Hangkeverő berendezés Mikrofonok Technika és életvitel Acélöntvény satu Asztali fúrógép Fúrógép Fúró állvány Dekopírfűrész Csiszológumi Finomfűrész Szögvágó Fémfűrész Félkör ráspoly Lapos ráspoly Profi szike Olló Hungarocellvágó

Körráspoly Félkörreszelő Körreszelő Laposreszelő Lemezvágó olló Fakalapács Kalapács Lombfűrészszorító Előfúró Pontozó Elektronikai fogókészlet Csillagcsavarhúzó szett Alumínium vonalzó

Testnevelés és sport Babzsák Bordásfal Dobbantó Foci labda Függőszer konzol Függőszer tartó mennyezet gerenda Floor ball készlet Gerenda Gyakorló gerenda Gumi- vagy PVC labda Gumikötél Gyűrű Húzókötél Homokzsák Jelzőszalag Jelzőbóják

Párhuzamos gyakorló korlát Pingpong asztal, háló Pingpong ütő Pingponglabda Pumpa Labdafújó kompresszor Rajttámla Röplabda állvány Röplabda háló Röplabda Síléc Stopperóra Súlygolyó 3 kg Súlygolyó 4 kg Súlygolyó 5 kg

184


Karika Kézilabda Kézisúlyzó 2kg Kézisúlyzó 3kg Kézisúlyzó 4kg Kosárlabda Kislabda Kosárlabdaállvány palánkkal gyűrűvel, hálóval szabadtérre Kosárlabdaállvány palánkkal gyűrűvel Hálóval Kosárlabdaháló Mászókötél Mászórúd Medicinlabda 1 kg Medicinlabda 2 kg Medicinlabda 3 kg Medicinlabda 5 kg Mentőláda Mérőszalag 20 m-es, 100 m-es Öltözőszekrény Fitball labdák Theraband szalag Kerékpár

Súlylökő bástya Súlylökő kör Súlypontemelkedés mérő Svédszekrény Magasugróléc Szék Tornabot Talajszőnyeg Távolugráshoz elugró deszka Tollaslabda készlet Tornapad TV Ugródomb Ugrókötél Ugrószekrény Váltóbot Videó Oktatófilmek (dvd, video) Zsámoly Futópad szobakerékpár

185


16. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Iskolánk 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2008. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 5 tanévre – azaz 2008. szeptember 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A

pedagógiai

programban

megfogalmazott

célok

és

feladatok

megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: • az iskola igazgatója; • a nevelőtestület bármely tagja; • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a szülői munkaközösség elnöksége; • az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzaton keresztül javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

186


A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya nyomtatott formában a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola irattárában; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelői szobájában; • az iskola igazgatójánál; • az iskola igazgatóhelyetteseinél; A pedagógiai program digitális formában letölthető iskolánk honlapjáról, továbbá megtalálható minden munkaközösség információs CD-jén.

187


17. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ................................................. igazgató

A Herman Ottó Általános Iskola pedagógiai programját Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt: ................................................. polgármester

188

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

Recommend Documents