A Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola Helyi tanterve
2016
1
Tartalom 1
A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................. 4
2
A NAT-ban meghatározott feladatok megvalósításának részletes szabályozása ... Hiba! A
könyvjelző nem létezik. 2.1
Erkölcsi nevelés ........................................................................................................... 4
2.2
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ............................................................................... 5
2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ........................................................................ 5 2.3
Önismeret és társas kultúra fejlesztése ........................................................................ 5
2.4
Családi életre nevelés .................................................................................................. 5
2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség ....................................................................... 6 2.5
Fenntarthatóság, környezettudatosság ......................................................................... 6
2.9 Pályaorientáció ................................................................................................................ 7 2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés...................................................................................... 7 2.11 Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................ 7 3
Foglalkozások, óraszámok ................................................................................................. 9 3.1
Óraterv ......................................................................................................................... 9
3.2
Választható tantárgyak (és az ehhez kapcsolódó pedagógusválasztás szabályai) ..... 11
4
Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei ....................... 11
5
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ........................................ 12
6
5.1
Az osztályba sorolás elvei ......................................................................................... 12
5.2
Összevont osztályok .................................................................................................. 12
5.3
A csoportbontások szempontjai ................................................................................. 13
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................ 13 6.1
A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi
formák ................................................................................................................................... 14 Mérési területek ................................................................................................................ 15 6.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv: ......... 15 2
7
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 16
8
Értékelési rendszerünk ..................................................................................................... 17 8.1
Az értékelés viszonyítási alapja ................................................................................. 18
8.2
A félévi értékelés és az év végi bizonyítvány............................................................ 18
8.3
Érdemjegyek .............................................................................................................. 19
8.4
Tesztek, versenyek, egyéb mérések ........................................................................... 20
9
Foglalkozásaink tematikái és követelményei ................................................................... 20
10
AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT
ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNEK ELVEI ÉS KORLÁTAI 22 11
RÉSZVÉTEL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON KÍVÜL................ 22
11.1 Ünnepek, projektek .................................................................................................... 22 11.2 Szakkörök .................................................................................................................. 23 11.3 Napközi ...................................................................................................................... 23 12
Függelék ........................................................................................................................... 26
3
1
A választott kerettanterv megnevezése
A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények
számára,
engedélyezve:
Emberi
Erőforrások
Minisztériuma
által
határozatlan időre, engedélyszám: Iskolánk a 2016/17-es tanévben öt évfolyammal indul. Az alábbi táblázatban jelöljük, hogy a felmenő rendszerben az egyes tanévekben mely tantervi szabályozás érvényesül. PP2016 – A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskola Pedagógiai Programja 2016
2
Tanév/évfolyam
1.
2.
2016/2017.
PP2016
PP2016 PP2016
3.
4.
5.
PP2016 PP2016
A NAT-ban meghatározott feladatok megvalósításának részletes szabályozása
2.1
Erkölcsi nevelés
A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskolában az erkölcsi nevelés fő színtere maga az együttélés és a közösségi lét. A tanulók aktív bevonása az iskolai élet minden területén; a felelősség megosztása; a belső érintettség kialakítása és megtartása; a mások iránti tisztelet, elfogadás és tolerancia; a szociális kompetenciák fejlesztése; az önmegvalósítás a mások tiszteletben tartásával és a közösségi élet megvalósításával – mind-mind az erkölcsi nevelés megjelenési formái. Színterei: a teljes iskola élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.
4
2.2
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg a kultúránk értékeit és gyökereit. Ez a cél vezérelte a kultúrkör nevezetű tantárgyunk kidolgozását. Ezen a tantárgyon kívül a szaktárgyakban is hangsúlyt fektetünk a magyar vonatkozású témák feldolgozására. A nemzeti ünnepek és megemlékezések során arra törekszünk, hogy a tanulóink számára érthetővé és megélhetővé tegyük a történelmi eseményeket. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: kultúrkör, történelem, magyar nyelv és irodalom, ének-zene), ünnepek, megemlékezések.
2.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A teljes iskolai életünk a tanulók aktív részvételére épül. A célunk, hogy a működésünk minden területén konszenzusos döntések szülessenek, minden érintett bevonásával, továbbá, hogy a döntések nyomán mindenki felelősséggel vegyen részt közös életünkben. Azt gondoljuk, ezzel a működéssel tehetjük a legtöbbet azért, hogy felelős állampolgárokat neveljünk. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.
2.3
Önismeret és társas kultúra fejlesztése
A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskola fő irányultsága ez a terület, mely a szociális kompetenciák fejlesztésében jelenik meg. Célunk, hogy a tanulóink képesek legyenek megteremteni az önmegvalósítás és a békés együttélés harmóniáját. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.
2.4
Családi életre nevelés
A foglalkozásokon megjelenő, családi élet kérdéseit érintő témákon túl a családi életre nevelés egyik legfontosabb elemének tekintjük a tanulóink családjainak bevonását iskolai életünkbe. Ebbe beleértjük a családok magas szintű tájékoztatását, számos nekik felkínált programban való részvétel lehetőségét, és az általuk behozott ötletek lehetőség szerinti megvalósítását is. A 5
családi életre nevelés másik fontos eleme az együttélésünk, melyben minden résztvevő partnerként vesz részt, ezzel adva mintát az egyenrangú családtagok együttélésére. Az osztályonként együtt dolgozó két osztályfőnök szintén segíti a kétszülős családmodell erősítését (szülő szerep). Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: környezetismeret, kultúrkör, magyar nyelv és irodalom, szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások), ünnepek, kirándulások, tematikus napok, közösségi fórumok.
2.6 Testi és lelki egészségre nevelés Ahogy az egészségnevelési és környezeti nevelési programunkban részleteztük, azt gondoljuk, hogy a lelki egészség és a környezetünkkel való harmonikus együttélés megteremtése az alapja a teljes egészségnek. Ezért ennek megteremtésére törekszünk, mind nevelési gyakorlatunkkal, mind az ezt a területet magába foglaló ismeretek átadásában. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások, beszélgetések (kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások).
2.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Ez a fejlesztési terület szintén hangsúlyosan jelen van az iskolai életünk minden területén azáltal, hogy a közösségi életünk felelősségét is megosztjuk a diákokkal. Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.
2.5
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A fenntarthatóság és környezettudatosság területein arra az ökológiai szemléletre építünk, mely szerint az ember a környezetével harmóniában élni tudó lény. Erre a harmóniára törekszünk az iskolai élet minden területén Színterei: a teljes iskolai élet, kiemelten a természettudományos foglalkozások és tematikus napok, művészeti foglalkozások.
6
2.9 Pályaorientáció Az általános iskolás korosztály számára két elemmel tudjuk ezt a területet fejleszteni: az egyik az önismeret, ami a pályaválasztás szempontjából nagyon fontos kompetencia; a másik a különböző felnőtt-életi minták és szakmák bemutatása. Ez utóbbit elsősorban a valós élet példáival, a körülöttünk élők (pl. iskolai dolgozók, szülők, rokonok) célzott bemutatásával, megismertetésével tesszük. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások, beszélgetések, kiemelten a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások.
2.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés Arra törekszünk, hogy a tanulók osztálykeretben és teljes iskolai szinten is olyan valós helyzetekkel találkozzanak, amely a gazdasági és pénzügyi nevelésüket szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: kultúrkör, történelem, matematika), iskolai piacok és vásárok, tematikus napok, külső programok.
2.11 Médiatudatosságra nevelés Arra törekszünk, hogy a tanulók osztálykeretben és teljes iskolai szinten is olyan valós helyzetekkel találkozzanak, amely a médiatudatosságra való nevelésüket szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások 2.12 A tanulás tanítása Minden foglalkozás céljának és pedagógus feladatának tekintjük azt, hogy a tanulókat felkészítsék az önálló tanulásra, saját tanulási stratégiájuk kialakításra. A diákok aktív bevonása a tanítási folyamatba is többek között ezt a célt szolgálja. Színterei: a tananyag tematikáját feldolgozó foglalkozások (kiemelten: tanulásmódszertan), önálló projektek.
7
2.13 Erkölcstan oktatása Az erkölcstan oktatása a tanulók az iskolai élet egészébe való aktív bevonásával és a szociális kompetenciákat fejlesztő foglalkozásokon történik. Ennek indoklása részletesen a kerettantervünkben olvasható.1 Iskolánk alapvető igénye a világnézeti semlegesség, de igény szerint biztosítjuk a hitoktatást az adott felekezet hitoktatójának bevonásával.
2.14 Természettudományos nevelés Iskolánk célja, hogy a tanulók a világot egészként éljék meg. További célunk az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése. Ezért a természettudományos szemlélet átszövi a teljes életünket (részletesen: egészségnevelési és környezeti nevelési programunk). Célunk elérése érdekében a természettudományos tárgyakat komplexen tanítjuk.
2.15 Mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozaton megjelenő mindennapos művészeti nevelést biztosítjuk a magyar nyelv és irodalomban megjelenő művészeti eszközök és módszerek használatával, a kultúrkörben megjelenő művészeti tartalommal, az emelt óraszámú vizuális neveléssel és szakköri foglalkozásokkal. A "művészetekkel tanítás" nem azt jelenti, hogy művészeket képezünk, hanem azt, hogy a művészet eszközeivel (zene, mozgás, képzőművészetek, dráma) segítünk a tanulóknak úgy elsajátítani egy ismeretanyagot, hogy az ne száraz ismerethalmazként jelenjen meg számukra, amelynek ők csak passzív befogadói. Minden tantárgyban helyet kap a mozgás, a drámapedagógia, a zene, a festés és a rajzolás. A művészetekkel tanítás nem öncél, hanem A szociális kompetenciák fejlesztésére épülő alternatív, alapfokú kerettanterv általános iskolai intézmények számára 8. p. 1
8
képességfejlesztés - indirekt módon, az életkornak megfelelő formában. Rajzolás, festés, agyagozás, szobrászkodás, kötés - bármivel foglalkozunk, szemben állunk valamilyen anyaggal, amelyhez igazodnunk kell, amelyet meg kell ismernünk. Alkotás közben ugyanis nem csak technikai, hanem érzelmi fejlődésen is átmegy a gyerek. Meg kell tanulni, hogyan lehet közelíteni az anyagokhoz, meg kell ismerni a tulajdonságaikat. Később ez hatással lesz az emberi kapcsolatokra is: megismeri, alkalmazkodik, illeszkedik a társaimhoz, azokhoz, akikkel szeretne együttműködni.
3
Foglalkozások, óraszámok Óraterv
3.1
A kerettantervben megjelenő tantárgyi tematikákat kötelező foglalkozásaink során tanítjuk. A tervezés során a pedagógusok egy napra minimum 245 percnyi foglalkozást terveznek, mely az adott helyzethez alkalmazkodva is csak maximum napi 300 percre bővülhet. Az általános napokra tervezett foglalkozásokról tanév elején adjuk ki a tájékoztatást az órarendben. Egy tanév során több speciális napunk van, amikor nem az órarend szerint tartjuk a foglalkozásokat. Ezek:
ünnepek: egy-egy periódust lezáró utolsó tanítási nap, az óratervben külön megjelenítve;
témanap: egy-egy periódus elindító tanítási nap, az óratervben külön megjelenítve;
elmenős napok: tömbösített tantárgyi foglalkozásokkal zajló tematikus napok;
ökonap:
komplex,
az
egészségnevelésre,
környezeti
nevelésre,
valamint
természettudományos témákra épülő foglalkozások;
olimpia: a negyedik osztályos kultúrkörhöz kapcsolódó, a szociális kompetenciák fejlesztését kiemelten szolgáló közösségi nap;
a diákok bevonására építő speciális napok: az első tanítási nap (egész nap tematikus beszélgető körök vannak, valamint mozgás); az egyéb speciális napokon az iskolai élet
9
egy-egy speciális programja, vagy annak előkészítése zajlik, a diákok aktív bevonásával. A foglalkozásaink elnevezéseit és az órarendben megjelenő minimum óraszámait az alábbi táblázatban részletezzük. A foglalkozások perc alapon számolt időtartamának összege egy héten megjelenő 45 perces egységekre átszámolt óraszámként jelenik meg. ÉVFOLYAM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
magyar nyelv és
9
9
8
8
5
5
4
4
matematika
5
5
5
5
5
5
4,5
4,5
testnevelés
5
5
5
5
5
5
5
5
angol
2
2,5
2,5
3
3,5
3,5
4
4
beszélgetőkör
3,5
3,5
3,5
3,5
2
2
1
1
csoportjáték
1
1
1
1
1
1
1
1
kultúrkör
1
1
1
1
környezetismeret
1
1
1
1
természettudomány
2
4
4
4
történelem
2
2
2
2
1
1
1
1
1
1
irodalom
komplex tudomány informatika
1
1
tanulásmódszertan
1
1
projekt ének-zene
1
1
1
1
1
1
1
1
vizuális nevelés
2
2
2
2
2
2
2
2
szakkör
1
1
1
1
1
1
0,5
1,5
1
1
0
1
1
további maximálisan felhasználható órakeret
A tantárgyanként megjelölt órakereten felül megjelenő maximálisan felhasználható órakeretet német nyelv tanítására fordítjuk.
10
Az órarendben nem megjelenő, speciális programok óraszámait az alábbiakban fejtjük ki. A foglalkozások perc alapon számolt időtartamának összege az egy napon megjelenő 45 perces egységekre átszámolt óraszámként jelenik meg. A táblázatban jelöljük az ilyen speciális napok egy tanévre eső számát is (nap/egy tanév).
ÉVFOLYAM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
ünnep
8
8
8
8
8
8
8
8
témanap
4
4
4
4
4
4
4
4
öko-nap
1
1
1
1
1
1
1
1
elmenős
12
12
12
12
12
12
12
12
programok
3.2
Választható tantárgyak (és az ehhez kapcsolódó pedagógusválasztás szabályai)
A tanulók számára kötelező óraszám alatt a kötelezően az iskolában (vagy iskolai programon) töltendő teljes időkeretet értjük. Ez idő alatt a tanulók kötelező foglalkozásokon vesznek részt. A kötelező foglalkozásoknak gyakran vannak választható elemei is. A kötelező foglalkozások egy része kötelezően választható (szakkör, témanap, ünnepek és tematikus napok néhány foglalkozása).
4
Tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei
Pedagógiai programunk szerint az ismeretátadás és a képességfejlesztés elsődleges forrása nem a tankönyv. Tankönyvek alkalmazására iskolánkban lehetőség van, ez minden esetben a pedagógusok döntésének függvénye egy adott tantárgy tanítása esetén. A szociálisan rászoruló tanulóknak a mindenkori vonatkozó jogszabályok alapján biztosítjuk a taneszközökhöz és tankönyvekhez a kedvezményes illetve ingyenes igénybevételt. Iskolánkban a pedagógusok módszertani szabadsága érvényesül, ezért – bizonyos elvek mentén – maguk dönthetik el, hogy az adott osztályban vagy csoportban milyen tankönyvekből, könyvekből tanítanak, illetve milyen segédleteket, eszközöket használnak. Koncepcionális
11
döntés esetén az egész tantestület véleményezi a választást, és születik meg a döntés arról, hogy összefér-e iskolánk szellemével az újítás. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:
-
A taneszköz feleljen meg az iskolai helyi tantervi előírásoknak.
-
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
-
A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.
5
5.1
Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Az osztályba sorolás elvei
A Csillagbölcső Gyermekközpontú Iskolában arra törekszünk, hogy osztályaink a kis létszám mellett is a lehető legheterogénebb összetételűek legyenek. Ez azt jelenti, hogy törekszünk a nemek kiegyensúlyozott arányára, és arra, hogy mind képességben, mind érdeklődésben, mint habitusban sokféle gyermek tanuljon egy osztályban.
5.2
Összevont osztályok
Iskolánk pedagógiai alapkoncepciója és tanulásszervezési technikái lehetővé teszik összetett osztályok indulását (két egymást követő osztályfokon). Az iskolaéretté válás heterogén (egyénenként eltérő) és komplex folyamat. A tanulók érettségi szintje sok esetben nem feltétlenül az egyes osztályfokok között mutat nagy eltéréseket, hanem az egyes osztályfokokon belül. Helyi tantervünk és az értékelési rendszerünk lehetővé teszi, hogy a tanulási nehézségekkel rendelkező tanulók esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosítson a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve), amely az összetett osztály keretei között még több lehetőséget ad a differenciálásra a pedagógusnak.
12
A csoportbontások szempontjai
5.3
Iskolánkban a tanulók gyakran dolgoznak csoportokban, párokban. A csoport- vagy páralakítás történhet:
a pedagógus döntése alapján;
a tanulók választása alapján;
véletlenszerűen.
A pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe a csoportba sorolás során:
a stigmatizálódás elkerülése (gyakran nem a tanulási teljesítmény alapján hozunk létre csoportokat);
a szimpatikus társak közelségét a kedvező tanulási feltételek közé soroljuk, ezért, ha lehet, egy csoportba soroljuk azokat, akik szívesen dolgoznak együtt;
a tanulók együttműködési készsége;
a tanulók érdeklődése
a tanulók tanulási stratégiája;
szocializálódási szempontok.
Ha a tanulók választanak, gyakran adunk nekik szempontokat a választáshoz. Szempontok ezek lehetnek:
kivel tudnak együttműködni;
kivel hasonló az érdeklődésük;
kivel tudnak hasonló módon tanulni;
kinek tudnának a csoport/páros munka során segíteni, vagy kitől fogadnák szívesen a segítséget;
6
kivel egészítik ki egymást;
kivel együtt képesek a feladatok teljes lefedésére.
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
Elveink – összhangban a pedagógiai programban részletezett egészségnevelési és környezeti nevelési programmal: -
ember és környezete egymással szoros kölcsönhatásban létező egység, 13
-
az egészségnevelés a lelki és szellemi egészség lehetőségének megteremtése és a teszi egészséghez kapcsolódó tevékenységek biztosítása, kipróbálása, megélés,
-
ehhez biztonságot adó, ítéletmenetes, szorongásmentes légkör szükséges,
-
programjainkat a témában a tanulók aktivitására építjük.
Az egészség és környezeti nevelés színterei: -
bármilyen foglalkozás,
-
alkalmi események,
-
szabadidőben sporttevékenységek kezdeményezése,
-
szakkörök, témanapok,
-
külsős partnerekkel való együttműködések.
A célok, feladatok megvalósítását szolgáló szervezeti keretek és tevékenységi
6.1
formák
Testnevelés órákon Az egészséges tanulókat a testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az óratervi testnevelés órán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során:
alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait;
fejlesztik a motoros - és koordinációs - képességeket az életkori sajátosságokhoz igazítva;
ügyelnek a sportjátékok, az atlétika, a torna gyakorlatanyagának tervszerű, folyamatosan kontrollált, a „fair play” szellemében történő végrehajtására;
figyelemmel kísérik az alapvető testápolás, öltözködés és egyéb higiénés normák betartását /beleértve a környezet állapotát/; 14
előtérbe helyezik a mozgásból eredő esztétikum, örömszerzés funkcióit;
felhívják a figyelmet a sportból eredő balesetveszélyekre, sérülési lehetőségekre, illetve ezek megelőzésének lehetőségeire.
Mérési területek
Cooper-teszt (aerob képesség mérése);
helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése);
függés hajlított karral;
felülések, csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel);
10 x 5 m ingafutás;
ülésben előrenyúlás;
testmagasság (cm);
testsúly (kg);
hátizmok erő-állóképességének mérése (hason fekvésből törzsemelés);
vállövi- és karizmok erejének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás);
testtömeg-index megállapítása.
A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő és az iskolaorvos is.
Osztályfőnöki órákon kötelező egészségnevelő téma feldolgozása, melyek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség. Igény szerint külső szakember/orvos, védőnő, egészségszervező/meghívása, valamint lehetőség szerint kortárssegítő középiskolások részvétele az osztályfőnöki órákon. Az egészségfejlesztési és -nevelési program témaköreinek feldolgozására lehetőség van minden tantárgy keretein belül, erősítve a testi-lelki egészség magasabb szintre jutását (osztályfőnöki, biológia-egészségtan, környezetismeret, természetismeret, etika, vizuális kultúra, ének-zene).
6.2
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv:
15
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai: -
ismerjék meg az elsősegély-nyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat;
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
sajátítsák el, hogy mikor és hogyan kell mentőt hívni;
Ezen ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a foglalkozások keretei között folyamatosan, a tantárgyi kereteknek megfelelően történik. Az elsősegély-nyújtással kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az elsőssegély-nyújtási alapismeretek területén;
-
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk az esősegély-nyújtás alapismereteit.
7
A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Iskolánkban szemléletünkből adódó alapelv, hogy minden résztvevő számára biztosítsuk az intézményen belül az egyenlő bánásmód érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a jogszabályi előírásokat valamint az iskola lehetőségeit. A személyközpontú gyakorlat kifejezetten erre épül. Ennek ellenére, ha esélyegyenlőségről beszélünk, ki kell emelnünk azokat a tanulókat, akik valamilyen szempontból hátránnyal indulnak. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása nem tartozik iskolánk nevelési-oktatási feladatai közé. Iskolánk jellegéből adódóan hátrányos helyzetű tanulók ritkán járnak hozzánk. Ilyen esetekben a szociális kompetenciák fejlesztésére épülő pedagógiai programunk tud a számukra segítséget nyújtani. Az iskolai nevelő-oktató munkában a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség valamint magatartászavar, egymással szoros kölcsönhatásban vannak. Az iskola lehetőségeinek függvényében lehetővé tesszük e tanulók számára a felzárkóztatást, amelynek célja, 16
-
A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.
-
Készségek, képességek fejlesztése.
-
A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.
-
Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.
-
Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.
A felzárkóztatás egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében történik.
8
Értékelési rendszerünk
Mivel a nevelés és az oktatás egyforma súllyal szerepel a programunkban, ezért az értékelésben is mind a kettőnek hangsúlyosan kell szerepelnie. A szociális-kapcsolati és az egyéni jellemzőket is magában foglaló „emberi szférának” a fontossága erőteljesen megjelenik a tantárgyi értékelés mellett. A nevelés területén a pedagógus szóban és írásban megjelenő megjegyzései visszajelző funkcióval rendelkeznek, nem a mérhető teljesítmény jelzésére szolgálnak. A pedagógus dolga, hogy a visszajelzéseken túl a diáknak segítséget nyújtson. A diák dolga, hogy a visszajelzésekből levonja a konzekvenciákat. A tárgyi tudás és az ebbéli teljesítmény mérése önértékelésként és a pedagógus értékeléseként jelenik meg. Helyzet-meghatározást és viszonyítást jelent. A képességről adott visszajelzés alapvető. Erre építkezik a pedagógus és a diák egyaránt, továbbá hozzátartozik az önismeret fejlesztéséhez. Ez az egyik alap, amely fejleszthető. A tanuláshoz való viszonyulás mindig részletesen szerepel mind az év közi, mind az év végi írásbeli értékelésben kiemelve annak objektív és szubjektív részeit egyaránt. (Objektív pl. a
17
mérhető teljesítmények, a feladatok vállalása, szubjektív az, ahogyan a pedagógus látja a tanuló érdeklődését, aktivitását. A folyamatos szóbeli visszajelzések mellett írásban is visszajelzést kell adnia minden pedagógusnak, aki az osztályban tanít. Az értékelés viszonyítási alapja
8.1
Ahol és ameddig csak lehet, a tanuló változásait a saját korábbi szintjéhez viszonyítjuk. Az is elengedhetetlen ugyanakkor, hogy bizonyos pontokon (félévkor és év végén) a tanuló és a szülő információt kapjon arról, hogy a tanuló életkorának megfelelő, a kerettanterv szerinti évfolyamfokozat követelményeivel is objektíven mérve milyen a tantárgyi tudása. Tanulási nehézséggel küzdő tanuló esetén a tanító dönthet arról, hogy több időt biztosít a tanulónak a tantárgyi minimum elsajátításához (akár az adott tanév keretein is túllépve) és a bizonyítványban szereplő értékelésben az évfolyamfokozat követelményeit pedagógiai okokból csak a szülőkkel közli. A szülőkkel azonban minden esetben közölni kell a tudásszintet és teljesítményt, a haladás mértékét.
A félévi értékelés és az év végi bizonyítvány
8.2
A félévi értesítés és a tanév végi bizonyítvány tartalma a tantestület által megírt, minden pedagógusra nézve kötelező segítő szempontrendszerek alapján történő jellemzés. A szempontrendszerek biztosítják az értékelések tájékoztató funkcióját. Társulhat hozzá a tanuló önértékelése is. Az értékeléseket a kiosztás után a tanulókkal minden esetben átbeszéljük, ennek lehetőségét a szülőknek is biztosítjuk. A félévi és a tanév végi értékelések kiadásának időpontját a minden iskolára vonatkozó, jogszabályban meghatározott tanév rendjéről szóló rendelkezés szabályozza. (Általában: január utolsó hete és a júniusban a tanév végének kijelölt nap utáni hét.) A félévi és a tanév végi értékelések részei: -
a tanuló szociális fejlődése, közösségben való részvétele
-
a diák tanulásának értékelése (tanuláshoz való viszonyának leírása)
18
-
szaktárgyi értékelések: a fejlesztési célokhoz rendelt szintlisták szerint, melyek a hatályos alaptantervi és kerettantervi szabályozók és az iskola helyi tantervének minimumához illeszkedik. Tartalmazza a kitűzendő egységes csomópontokat, tájékoztatva a tanuló teljesítményéről.
Értékeléseink folyamatában fontos szerepet kap az értékelésekről való beszélgetés, tanulókkal és szülőkkel egyaránt. Szükség esetén ezt a beszélgetést a pedagógus(ok) kezdeményezik. Minden év végén a szülőkkel átbeszéljük a gyermekük bizonyítványát és az abban adott visszajelzéseket. Fontos, hogy a szülők számára érthető és világos legyen, hogy gyermekük hol áll az elvárt minimumhoz képest.
8.3
Érdemjegyek
Bár iskolánkban központi szerepe van a szöveges értékelésnek, fontosnak tartjuk, hogy diákjainkat felkészítsük arra, hogy iskolaváltáskor értsék az új iskola módszereit, szimbólumait. Ezért alsó tagozatban tájékoztatjuk őket a témáról, amennyiben erre igény mutatkozik. 1-3. évfolyamon a tudáspróbákat szóban vagy írásban szövegesen értékeljük. 4. évfolyamtól kezdve a tudáspróbákra százalékos értékelést adunk. Érdemjegyeket 7. évfolyamtól adunk bizonyos feladatok vagy időszakban elvégzett munka értékelésére, a szöveges értékelés kiegészítésére. Ekkortól a félévi és az tanév végi bizonyítványba is írunk osztályzatot a szöveges értékelés mellé. A tanév végén az államilag elfogadott bizonyítványba is beírjuk az osztályzatokat. A készségtárgyakat, a magatartást és a szorgalmat a felső tagozaton sem értékeljük osztályzattal. A készségtárgyakat akkor fordítjuk le numerikus értékelésre, ha ezt a szülő a továbbtanulás miatt kéri. Az iskolánkból való távozáskor a tanuló számára kiadjuk az államilag elismert általános iskolai bizonyítványt, amelybe folyamatosan belekerül a tanuló következő évfolyamba lépésének, valamint a szöveges értékelés meglétének a hatályos jogszabály szerint előírt megfogalmazása. Iskolánk értékelésének átváltása osztályzatokra:
19
Alsó tagozat: a kérés idejében a tanulónak a pedagógus az adott tantárgyakból a szöveges értékelés alapján osztályzatot kínál. Ha a szülő ezt nem fogadja el, kérésére a tanuló külön vizsgát tehet. 5-6. évfolyam: a kérés idejében a tanulónak a pedagógus a szöveges értékelések valamint az tantárgyakból írott tudáspróbák százalékos szintje alapján osztályzatot ajánl meg. Ha a szülő ezt nem fogadja el, kérésére a tanuló külön vizsgát tehet. A százalékok jegyre váltása: 0-50% - elégtelen, 51-62% - elégséges, 63-77% - közepes, 7889% jó, 90-100% - jeles. Abban az esetben, ha a kérés a szorgalom és a magatartás numerikus módon való kifejezésére is kiterjed, a pedagógus a tanulót tanító többi kollégájával dönt.
Tesztek, versenyek, egyéb mérések
8.4
Diákjaink – saját döntésük alapján – részt vehetnek külső szervezésű tantárgyi versenyeken. Más iskolákkal való összemérés segítheti munkánkat.
9
Foglalkozásaink tematikái és követelményei
A kerettantervben részletezett tantárgyi tematikát a kötelező foglalkozásokon (tanítási órákon) tanítjuk a kerettantervben foglaltak szerint. Jelen helyi tantervünkben is összefoglaljuk a tanítandó témákat a foglalkozások (tanítási órák) szerint lebontva.(A kerettantervben a témák tantárgyi tematika szerint vannak csoportosítva). A tematikák mellett minden foglalkozásról ismertető szerepel. Kötelező foglalkozásaink: -
magyar nyelv és irodalom
-
matematika
-
testnevelés
-
angol
-
beszélgető kör
-
csoportjáték 20
-
kultúrkör
-
környezetismeret
-
természettudomány
-
történelem
-
komplex tudomány
-
informatika
-
tanulásmódszertan
-
projekt
-
ének-zene
-
vizuális kultúra
-
szakkör
-
német*
*A német nyelv tanítása a kötelező tanórai foglalkozások 10%-ának felhasználásával történik, a szabadon felhasználható tantervi órakeret terhére. Speciális napjainkon a részvétel kötelező. Ezek a napok is részletezett tematikával rendelkeznek: -
ünnepek
-
témanapok
-
ökonap
-
elmenős napok
A foglalkozások és a speciális napokon bemutatatásában szereplő időkeretek 45 perces egységekben értendőek és minimum óraszámot jelentenek, vagyis az adott csoport igényei szerint növelhetőek. A minimális óraszámot a kerettanterv napi 245 percben, a maximális óraszámot 300 percben határozza meg. A tematikai táblázatokban meghatározott óraszámok értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy -
az egy adott évfolyamra szóló tematika óraszáma az adott évfolyamon, egy tanév alatt teljesítendő
-
a két adott évfolyamra szóló tematika óraszáma az adott évfolyamon, két tanév alatt teljesítendő (komplex tudomány, projekt)
-
az alsó vagy felső tagozatra szóló óraszámok az adott tagozat négy éve alatt teljesítendők 21
Évenként meghatározott követelmények a kerettantervi tantárgyi tematikához társulnak. Az egyéni haladási ütem miatt a tanuló az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy évnél több időt is igénybe vehet, legfeljebb de két évet.
10 AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNEK ELVEI ÉS KORLÁTAI
Iskolánkban a 3. évfolyamtól adunk kötelező házi feladatot. 4-5. osztálytól kezdve a napi rendszerességet is szolgálva 15-30 percnyi feladatot kaphatnak a tanulók, illetve a nyelvtanításban is szükség van a rendszeres gyakorlásra. 6. osztálytól kezdve a tanítók és a szaktanárok egymással egyeztetve rendszeresen adhatnak házi feladatot a tanulóknak, de arra törekszünk, hogy ez naponta maximum fél-másfélórányi feladatot jelentsen. Hétvégére nem adunk házi feladatot, legfeljebb olvasási kötelezettségeik lehetnek a tanulóknak.
11 RÉSZVÉTEL A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOKON KÍVÜL
11.1 Ünnepek, projektek
Egyes ünnepeket nem a tanórai keretekben tartunk meg, így a tanulóknak ezeken a rendezvényeken ugyanúgy kötelesek részt venni, mintha tanítás lenne.
A különböző
projekteken való teljes jelenlét is kötelező a diákok számára, azok a tevékenységek részei az iskola pedagógiai programjának és helyi tantervének.
22
11.2 Szakkörök
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti nem kötelező tanórai foglalkozások, - a továbbiakban szakkörök szabályozása: Iskolánkban a tanulók és szülők igényei szerint szakköröket szervezhetnek a pedagógusok, amely szakkörök éves munkatervét minden évben szeptember 10-ig kell a Tanári Kollégiumnak elfogadtatnia. A szakkörök munkatervét az iskola éves tervéhez mellékletként csatoljuk.
11.3 Napközi
Az iskolákban délutánonként fenntartott napközi elsősorban a tanulók szociális kompetenciáit fejleszti. A fantázia erőket megmozgató és testi ügyességet kívánó szabad- és a pedagógus által vezetett (többnyire udvari) játék a napköziben töltött idő meghatározó eleme. A napközi során a 14.30 és 15.30 között a házi feladatokkal kapcsolatos teendőket végzik a tanulók az erre biztosított helységben a napközis tanár felügyelete mellett és segítségével. A napköziben uzsonnát is biztosítunk a tanulók számára; az étkezés előkészületeit a tanulók pedagógussal együtt végzik. A napközit jellemzően az alsó tagozatos tanulók veszik igénybe naponta 12:0017:00 óráig.
23
12 Függelék
A Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA
1. Az intézmény neve:
Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola
Rövid neve:
Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola
OM azonosítója:
203072
Alapítás éve:
2015.
2. Az intézmény székhelye:
6000 Kecskemét, Napsugár u. 2.
telephelye:
--------------------
3. Az intézmény alapítója, fenntartója: Csillagbölcső Waldorf Egyesület Székhelye:
6000 Kecskemét, Strázsa u. 5.
Működési területe:
Kecskemét és környéke
4. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású köznevelési intézmény -
óvoda
Intézményegység neve: Csillagbölcső Waldorf Óvoda -
általános iskola: 8 évfolyamos
Intézményegység neve: Csillagbölcső Gyermekközpontú Általános Iskola
5.
Az intézmény jogállása:
önálló jogi személy
26
6. Az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:
Óvodai nevelés
Általános iskolai nevelés-oktatás
7. Az intézménybe felvehető maximális gyermek, tanuló létszám: a) óvodai nevelés b) általános iskolai nevelés-oktatás
50 fő 1-8 évfolyam 104 fő
nappali munkarend szerint
8.
154 fő
Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon:
A Csillagbölcső Waldorf Egyesület tulajdonában álló, 6000 Kecskemét, Napsugár u 2. sz. alatti ingatlan, amely ingyenes használatra szerződés keretében került átadásra az intézménynek.
A fenti ingatlanvagyon és a Csillagbölcső Waldorf Egyesület által az intézmény rendelkezésére bocsájtott, a Waldorf Óvodai Program és a választott iskolai kerettanterv megvalósításához szükséges eszközök.
9.
Az intézmény vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont oktatási célokra szabadon felhasználhatja, de azt nem idegenítheti el, nem vonhatja terhelés alá és nem adhatja bérbe, csak a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásával.
10. Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik.
27
Legitimációs Záradék
A Csillagbölcső Gyermekközpontú Óvoda és Általános Iskola Alapító Okiratát a Csillagbölcső Waldorf Egyesület - mint fenntartó – K07/2016.05.03. számú határozatával 2016. május 03. napján jóváhagyta.
Jelen Alapító Okirat 2016. augusztus 01. napján lép hatályba. Ezzel egy időben az 2015. április 29. napján kelt alapító okirat hatályát veszti.
Kecskemét, 2016. május 03.
P. H.
…………………………………………..
Tóth János Csillagbölcső Waldorf Egyesület elnöke
28
