Rémi Általános Iskola Helyi Tanterve
2013.
1
3.1 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a NAT műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá - válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A NAT feladataiból, céljaiból következő motiválás és a tanulásszervezés folyamata a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA ALSÓ TAGOZAT 1–4. ÉVFOLYAM Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában –élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, 2
valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA FESŐ TAGOZAT 5–8. ÉVFOLYAM Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. 3
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző– módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve” [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. 3.2 A választott kerettanterv megnevezése Intézményünk a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (110/2012 Korm. rendelet), bevezetéséről és végrehajtásáról szóló 20/2012. Kormányrendeletben, továbbá 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, továbbá a 32/2012. EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint adaptálta helyi tantervét. A kiegészített tantárgyi tantervek a különleges gondozást igénylő tanulók számára készült tantervekkel együtt a Pedagógiai Program mellékletét képezik, azzal egységet alkotnak.
4
Az adaptáció során az intézményi sajátosságok megjelenítése érdekében az alábbi kiegészítéseket végeztük el: A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Mi a 10 % fennmaradó részt minden tantárgyban gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítjuk. Projektoktatást egy napos időtartamban egészségnevelés, környezeti nevelés, sport-szabadidő, helyismeret területeken alkalmazunk. A témakörök, az időtartam, az érintettek körének meghatározása az éves az éves munkaterv kertében történik KERETTANTERVI ÉS SZABADON TERVEZHETŐ TANTÁRGYAK, ÓRASZÁMOK Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom
Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
7+1 7+1 6+1 Magyar nyelv és irodalom Német/angol nyelv +1 Matematika 4+1 4+1 4+1 Honismeret Erkölcstan 1 1 1 Ember és természet Környezetismeret 1 1 1 2 2 Művészetek Ének-zene 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Informatika Informatika Életvitel és gyakorlat Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport Testnevelés és sport 5 5 5 Összes tanórai foglalkozás száma 23 23 22 Felhasznált órakeret Maximális tanórai időkeret 25 25 25 Szabadon tervezhető 2 2 3 órakeret Tervezhető további időkeret (egyéb 27 27 27 foglalkozás) Összes rendelkezésre álló 52 52 52 óraszám A szabadon felhasználható órakeretet az intézményi sajátosságok és hagyományok fegyelembevételével használtuk fel.
A szabadon tervezhető órakeretet terhére alsó tagozatban megemeljük a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak óraszámát, 3. osztályban előkészítő jelleggel bevezetjük a német/angol nyelvet mint idegen nyelvet, 4. osztályban megemeljük a német nyelv óraszámát. A szabadon tervezhető órakeret terhére a felső tagozatban megemeljük a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyak óraszámát, 6-7-8. osztályban is bevezetjük a Hon és népismeret tantárgyat, valamint 5. osztályban az informatikát. 5
6+1 2+1 4+1 1 1 2 2 1 5 24 27 3 28 55
7-8. osztályban a biológia, fizika, kémia és földrajz tantárgyak óraszámát az egyenletesebb tananyagelosztás miatt megváltoztattuk 1,5-1,5 órára. A megemelt óraszámú tantárgyak esetében a tanulókat többlet tananyaggal nem terheljük, a megemelt óraszámot az egyes témák nagyobb időkeretben történő tanítására, illetve gyakorlásra, elmélyítésre, képességfejlesztésre fordítjuk. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait a következő táblázat tartalmazza. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Német/angol nyelv Matematika Honismeret Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat
Az összevont oktatás és az osztálybontás elvei Összevont oktatás esetén az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
A NAT 7. § (2) pontja alapján, ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. A nemzeti köznevelési törvény meghatározása szerint összevont osztály a legalább kettő, legfeljebb négy, alsó tagozatos iskolai évfolyamból szervezett osztály. Alacsony tanulólétszámunk miatt számítunk arra, hogy szükség esetén két évfolyamból szervezett osztályban (1-2), és (3-4) összevont oktatási formában kell tanítanunk. A Nkt. 27.§ (4) pontja alapján a tanuló heti kötelező óraszáma és az engedélyezett heti időkerete különbsége felhasználható egyéb foglalkozásokra és osztálybontásra is. A Nkt. 27.§ (10) pontja alapján, ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell alkalmazni. E szabály érvényesítéséhez a 4. osztály magasabb óraszámait kell figyelembe venni.
6
A CSOPORTBONTÁSOK, ÉS AZ EGYÉB FOGLAKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI, FELADATAI Az egyéb foglalkozások foglakozások számát, tanévenként az órakeretből képződő „szabadsávos” óraszám határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok felhasználását a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendelet ismeretében az éves munkaterv tartalmazza. Fenntartói finanszírozás hiányában, a pedagógiai program költségvonzattal járó tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó "kötelező" tanulmányi kirándulást nem tartalmaz. Az összevont osztályban a csoportbontás óraszámának biztosítása után, az esetlegesen „szabad” órakeret felhasználásáról - a tanulói igények figyelembevételével- döntés a tanévi tantárgyfelosztás elfogadásakor történik. Az egyéni és differenciált foglalkozásokra fordítható órakeret felhasználásáról szóló döntést, a tanulói igények, szakértői fejlesztési javaslatokhoz kapcsolódó óraigény függvényében, az éves munkaterv, (tantárgyfelosztás) tartalmazza. A szabadidő hasznos eltöltését biztosítják a hagyományos és aktuális igényeket kielégítő programok (túrák, kirándulások, színház, - koncertlátogatások, versenyek, vetélkedők, stb.), a tömegsport-foglalkozások. A foglakozások száma, heti rendje az iskolai tömegsportra fordítható óraszám, tanévenként az éves munkaterv keretén belül, a tanulói igények figyelembevételével kerül meghatározásra
7
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom
Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom Német/angol nyelv Matematika Történelem Honismeret Erkölcstan Ember és természet Természetismeret Biológia Kémia Fizika Földrajz Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Informatika Életvitel és gyakorlat Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összes tanórai foglalkozás száma Felhasznált órakeret Maximális tanórai időkeret Ebből szabadon tervezhető órakeret Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) Összes rendelkezésre álló óraszám
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
4+1
4+1
3+1
4+1
3 4 2 1 1 2
3 3+1 2 +1 1 2
3 3+1 2 +1 1
3 3+1 2 +1 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
1 1 +1 1 5 1 26 28
1 1 1 1 5 1 25 28
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5 1 28 31
2
3
3
3
23
23
25
25
51
51
56
56
5 1 28 31
8
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Német/angol nyelv Matematika Történelem Honismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia Kémia Fizika Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
Változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat B változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat A változat
Pedagógus létszám igény az óratervben meghatározott feladatok végrehajtásához Figyelembe vett pedagógus óraszám: Nkt. 62.§ (6) pontja alapján: heti munkaidő max. 60%-a, azaz: 26 óra
Heti terhelés felső határa (Ntk. 6. melléklet CA) Engedélyezett óraszám Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra (Nkt. 27.§ (5) felhasználható időkeret SNI tanulók hab.rehab. óraszáma Összóraszám négy tanulócsoport esetén: Ehhez rendelt pedagógus létszám: Összóraszám két tanulócsoport
összesen: 211
1. 52
2. 52
3. 52
4. 55
1
1
1
1
4
3
3
3
3
12
56
56
56
59
227 óra
2,15
2,15
2,15
2,27
8,7 fő
56
59
115 óra
9
esetén Ehhez rendelt pedagógus létszám:
Heti terhelés felső határa (Ntk. 6. melléklet CA) Engedélyezett óraszám Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra (Nkt. 27.§ (5) felhasználható időkeret SNI tanulók hab.rehab. óraszáma Összóraszám négy tanulócsoport esetén: Ehhez rendelt pedagógus létszám:
2,15
4,42 fő
2,27
5. 51
6. 51
7. 56
8. 56
összesen: 214
1
1
1
1
4
3
3
3
3
12
55
55
60
60
230 óra
2,1
2,1
2,3
2,3
8,8 fő
10
AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN ALKALMAZOTT TANTERVEK H2004= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptembertől érvényes helyi tanterv H2012= a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptembertől érvényes helyi tanterv kiegészítve a köznevelési törvény 27.§(11.) rendelkezése szerinti mindennapos testneveléssel a 97.§ (6) értelmében H2013= 2012-ben kiadott új NAT szerint kialakított helyi tanterv
Évfolyam Tanév
1.
2.
Bevezető szakasz
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Kezdő szakasz
Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
2012/2013 H2012
H2004
H2004
H2004
H2012
H2004
H2004
H2004
2013/2014 H2013
H2012
H2004
H2004
H2013
H2012
H2004
H2004
2014/2015 H2013
H2013
H2012
H2004
H2013
H2013
H2012
H2004
2015/2016 H2013
H2013
H2013
H2012
H2013
H2013
H2013
H2012
2016/2017 H2013
H2013
H2013
H2013
H2013
H2013
H2013
H2013
11
3.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben rögzítettek, továbbá az intézményi tankönyvellátásról szóló jogszabályoknak megfelelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés (fehér póló vagy trikó, teremcipő), technika (olló, ragasztó, gyurma), rajz (12-es színes ceruza-készlet, vízfesték vagy tempera, 12-es színes zsírkréta, 20 db rajzlap, rajztömb, rajztábla). A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk, mely döntés tanév közben nem változtatható meg. A tankönyvlista minden évben egyeztetésre kerül a szülői szervezet választmányával. A kötelezően előírt taneszközökkel kapcsolatosan a szülői szervezet véleményét kikérjük, korlátozásukat tudomásul vesszük. Követelmények a tankönyvek kiválasztásához: szerepeljen a Tankönyvek hivatalos jegyzékén, feleljen meg az iskola helyi tantervének és az iskola oktatási-nevelési célkitűzéseinek, tartalmazza a tantárgyi tantervek követelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat, és a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit, segítse az évfolyamok közötti tananyagok egymásra épülését, a szövege legyen érthető és az adott életkorhoz igazodó, fejlessze a logikus gondolkodást, az illusztrációk legyenek funkcionálisak és áttekinthetőek. feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek: o szerkezete legyen világos, egyszerű, o motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését, o szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, o ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést, o ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, o adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, o adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. a taneszközök, segédeszközök legyenek kompatibilisek a tankönyvekkel, munkafüzetekkel, a szabad tankönyvválasztás pedagógiai elvének sérülése nélkül figyelembe vegye a munkaközösségek javaslatát, lehetőleg legyen teljes felmenő rendszerű, legyen alkalmas a több tanéven keresztül történő felhasználásra. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk, mely döntés tanév közben nem változtatható meg.
12
3.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a nemzeti köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon.
Óraterv szerint heti öt testnevelés óra minden évfolyamon felmenő rendszerben. Népismereti és énekórákon népi táncok, gyermektáncok tanulása. Délután választható foglalkozásként heti egy sportfoglalkozás. Délután minden nap szabad játék (labdajátékok, ügyességi játékok). Éves munkatervünkben meghatározzuk a szervezett túrákat, kirándulásokat. A NAT.ban meghatározot úszásoktatást tantárgyi órakeretben nem tudjuk megvalósítani. Megfelelő anyagi támogatás biztosítása (utazási költség+tanfolyamdíj) esetén úszótanfolyam útján tudjuk biztosítani ezt a feladatot. Célunk, hogy 4. osztály végére minden tanuló tanuljon meg úszni. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha a szakorvosi szűrővizsgálat erre utalja. A szakszolgálat szakembere a testnevelés órarendünkhöz igazodó beosztásban foglalkozik tanulóinkkal. A gyógytestnevelési foglalkozásokon a tanulókat a gyógytestnevelő tanár is értékeli, melyet adminisztrál az osztálynaplóban. Az foglalkozásokon kapott érdemjegyeket a testnevelők 1 érdemjegyként számítják be a tanuló érdemjegyébe. 3.5 A választható és egyéb foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A délutáni nem kötelező (szakköri, sport, művészeti), egyéb foglalkozásokra tanév elején jelentkezhetnek a tanulók, a beiratkozás egész évre szóló kötelezettséget jelent, ezért az arról való távolmaradást igazolni kell. A tanévenként meghirdetett szakkörök számát a tantárgyfelosztás és a munkaterv tartalmazza. Az engedélyezett foglalkozások költségeit a fenntartó a tanév végéig biztosítja. Az egyéni foglalkozásokra (korrepetálás) a pedagógus által kijelölt tanulóknak, illetve azoknak a tanulóknak, akik az előző tanévben pótvizsgáztak az adott tantárgyból, kötelező járniuk. A foglalkozásról való távolmaradást a szülőnek igazolnia kell. Egyéni foglalkozást alsó tagozatban heti 2 órában, felsőben az elméleti tantárgyakból 5-6.o. és a 7-8. o. számára heti 1-1 órában biztosítunk. A pedagógusválasztásra iskolánk sajátosságaiból adódóan nincs lehetőség. A szülők igénye szerint a gyermekek színvonalas ellátása, hatékony felkészítése érdekében tanulást segítő foglalkozásokat szervezünk az alsó (napi 3 óra) és a felső (napi 2 óra) tagozatban egyaránt. Hagyományőrző ünnepélyeinket, megemlékezéseinket a helyi munkaterv rögzíti. Tehetséggondozó foglalkozásokon az egyéni képességek jobb kibontakoztatását, a képességfejlesztést szorgalmazzuk. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva a 13
különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3.6 Projektoktatás Az egyes tanévben tervezett projektnapokat iskolánk munkaterve tartalmazza. A projektnapok költségigényét a fenntartó a munkaterv elfogadásával vállalja. Hagyományosan a következő témakörökben szervezünk 1 napos projektnapokat: Sport, szabadidő,(tanulónként egy sportszelet, kupák) Önkéntesség és környezetvédelem,(gumikesztyűk tanulónként, szemeteszsák, étkezés) Egészségvédelem (gyümölcsök, zöldségek) Ismerd meg hazádat! (képek, fotók, úti költségek) 3.7 A tanulók magasabb évfolyamba lépésének elvei Magasabb évfolyamba lépés feltételei Az első évfolyamon: A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha az első évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. A felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek az első évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek a második évfolyamba lépéshez szükségesek. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola tagintézmény-vezetője dönt. Második évfolyamtól: A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervekben, illetve az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Kivétel ez alól az idegen nyelv tantárgy tanulásának első tanéve. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a 2-4. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.
14
Ha az 5-8. évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése valamely tantárgyból azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti egy alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az igazgató felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, o az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o ha a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, vagy egy tantárgy éves óraszáma 30%-nál többet mulasztott, o ha magántanuló volt. Ismerje a tanuló a legfontosabb, legalapvetőbb jelenségeket, fogalmakat, összefüggéseket, törvényeket, melyek a további tanulmányokhoz nélkülözhetetlenek!
Osztályozó vizsgát a továbbhaladáshoz szükséges alábbi elméleti tantárgyakból kell tenni, melynek követelményét az érintett, az osztályozó vizsgát engedélyező határozattal együtt megkap. 1-4. évfolyam
magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret,
5-6. évfolyam
magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv, informatika
7-8. évfolyam
magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv, informatika
A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS ELVE A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. 15
Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott, aktuális állapot között. Az értékelés formái: metakommunikációs jelzésekkel szóbeli vagy írásbeli véleménnyel pontozással, százalékértékkel szimbólumokkal osztályzattal a felsoroltak kombinációival. Az értékelés funkciói:
Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.
Az értékeléssel, minősítéssel szemben támasztott követelmények:
alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart, a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről, minősítés - központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között, jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés, személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni. 3.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az iskolai beszámoltatás formái Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tárgyakban jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A tantárgyak tudásanyagát a nevelők egy-egy témakör tanulása során szóban és írásban is ellenőrzik, majd az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát átfogó, s fő követelményeit tartalmazó témazáró dolgozatot írnak. Az osztálynaplóba minden tartárgy esetén minimum annyi osztályzatnak kell kerülnie, ahány órája van egy héten az adott tantárgyból a pedagógusnak. 16
Szóbeli beszámoltatás: Szóbeli felelet: egyetlen tantárgynál sem hiányozhat ez a forma, hiszen a gyerekek beszédkészség-kialakítása és fejlesztése fontos feladat. Kiselőadás: vázlat segítségével, szabadon adja elő a tanuló, felsőbb évfolyamon ppt. alkalmazása. Az ehhez szükséges irodalmat a tanár adhatja, vagy a tankönyv szövegét kell feldolgoznia. Írásbeli beszámoltatás: Tájékozódó felmérés – diagnosztizálás témazáró előtt - jelzés a pedagógusnak. (Megíratása: a nevelő belátása szerint.). Szintmérők, írásbeli feleletek. Témazáró dolgozat: a nagyobb témakörök végén, az ismétlő és összefoglaló órákat követően minden tanuló témazáró dolgozatot ír. A hiányzó tanulónak lehetősége van ennek pótlására. Felmérés: év elején, félévkor és év végén az adott intervallumba tartozó tudás felmérése. Gyakorlati tevékenység bemutatása: Egy-egy gyakorlatsor, mű, elkészített alkotás bemutatása, első sorban a készségtárgyaknál jelenik meg: testnevelés, rajz, technika, ének. Az egyes beszámoltatási formák értékelésben betöltött szerepe A témazáró, a félévi és év végi dolgozatok súlyozottan számítanak, piros színnel kerül az érdemjegy a naplóba. A szóbeli beszámolók, feleletek értékelését zöld színnel vezetjük a naplóban. A pontokból, memoriterekből (versek, szövegrészek) kapott jegyek fekete színnel szerepelnek a naplóban, és kevésbé súlyozottak. Az írásbeli tájékozódó felmérések, fogalmazások, írásbeli feleletek kék színűek. A szóbeli (zöld) és írásbeli (kék) osztályzatok azonos értékűek. A diákok tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, felméréseinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszámok) érdemjegyekre való átváltásakor a következő arányok alapján végzik el a pedagógusok: Teljesítmény 0-40% 41-56 % 57-74 % 75-89 % 90-100%
Érdemjegy: Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ezért egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül lehetőleg minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban. 17
A készségtantárgyak esetében: ének-zene, rajz, technika tantárgyból a beszámoltatás folyamatosan, de legalább negyedévente valamiféle gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva történik. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrzik, figyelembe véve a tanuló hozzáállását, kitartását.
Tantárgyi értékelés szempontjai A tantárgyi értékelés szempontjai a gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása tekintetében a következők: a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében, ismereteinek, képességeinek fejlődése, kimagasló teljesítményének értékelése, erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében, a tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma, rendszeres felkészülése az órákra, feladatvégzése önállóan, csoportban, a tanítói segítségkérés mértéke, önellenőrző képességének szintje, fejlődése, javaslatok továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervi követelményeihez, emellett figyelembe veszik a diák önmagához képest való fejlődését is. A helyesírási, nyelvhelyességi, kifejezésbeli hibákat minden nevelő köteles kijavítani. Írásbeli dolgozatok, felmérések külalakját minden tantárgy esetében értékelni kell. A pszichés fejlődési zavarban szenvedő tanulók esetében (dyslexia, dysgraphia) lehetőséget kell adni, hogy tudásukról elsősorban szóban adhassanak számot, értékelésükkor figyelembe kell venni a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság javaslatát. Minden értékelési formánál egyaránt figyelembe veendő szempont, hogy a tanuló tudja, milyen teljesítményt várunk el tőle. Követelmény a szöveges értékelés készítésekor: a tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek ismeretét. érthető legyen a szülő és a gyerek számára, ne használjunk szakmai kifejezéseket, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív viszonyulását legyen tekintettel a tanuló tanulási fejlettségére, önmagához képest végbement fejlődését értékeljük! A gyerekek folyamatos értékelésének célja, hogy tájékoztassa a gyermeket és szüleit a kitűzött aktuális követelmények teljesítéséről. Ebből következik, hogy egyénre szabott, a gyermek adottságaihoz mérten támaszt elvárásokat. 18
Az integrált tanítási folyamat képességek szempontjából igen heterogén gyerekcsoport együttélését feltételezi. A speciális nevelési szükségletű gyerekek teljesítménye nem vethető össze a többségével, nem fejezhető ki érdemjegyekkel. További célunk az értékeléssel, hogy kialakítsuk a gyermekben a reális önértékelést. Tanulja meg kiaknázni saját lehetőségeit és elfogadni korlátait. Nem versenyeztetjük egymással a gyermekeket ott, ahol nem egyenlő esélyekkel indulnak, hiszen képességeik nagyon különbözőek lehetnek. Az értékelő folyamat szerves része a szülő rendszeres tájékoztatása, illetve az eredmények értelmezése, és a jövőre vonatkozó közös tennivalók meghatározása. A külső és a belső motiváló eszközöket igény szerint kombinálva alkalmazzuk. Szükség esetén természetesen alkalmazunk külső motiváló eszközöket, de amint lehet, a lehető leghamarabb építünk a gyerekek belső motivációjára, annak felébresztésére, és fenntartására nagy hangsúlyt fektetünk.
3.9 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következőképpen történik: az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon első félévben minden tantárgy esetén szöveges értékelést alkalmazunk. A pedagógusok a gyerekek motiválása céljából alkalmazhatnak év közben pontozásos rendszert (piros, fekete pont, csillag). A második évfolyamon félévtől a tanulók teljesítményét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. Az első évfolyamon, félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor, év közben érdemjeggyel az üzenő füzetbe jegyezve értékeljük a tanulók tanulmányi munkáját. Az értékelő lapon félévkor aláhúzással jelöljük a tanulóra jellemző általános és tantárgyi jegyeket, év végén az oktatásért felelős miniszter által kiadott programmal és mondatbankkal készítjük el az értékelést. Az összegző szöveges értékelés a következő: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul. A nevelők a tanuló tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott az előző értékeléshez képest. Második osztály félévétől bevezetjük az érdemjeggyel történő minősítést. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az érdemjegy javítására lehetőséget biztosítsunk a gyerekeknek. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: 19
Kitűnő (5D), Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) A tanulók munkájának folyamatos értékelése érdekében tantárgyanként, témakörönként legalább két érdemjegynek kell lennie. Ha a témakör hosszabb időtartamú, úgy havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Iskolai dokumentáció, tájékoztatás A pedagógus a naplóba, illetve az üzenő füzetbe / ellenőrzőbe jegyzi az év közben nyújtott tanulmányi teljesítményét a tanulónak. Az elmaradt beírásokat az osztályfőnök havonta ellenőrzi, pótolja. A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba a törvény által előírt módon kerül dokumentálásra az egyes tantárgyakból a tanuló által elért teljesítmény, valamint a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok. A pedagógus a naplóba, illetve az üzenő füzetbe/ellenőrzőbe jegyzi a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásait. A hiányzások igazolásával kapcsolatban az érvényben lévő törvényeknek megfelelően jár el (szülői felszólítás, hatósági jelzés). A tanuló év végi osztályzatait, hiányzásait, az adataiban történt változásait felvezetjük a törzskönyvre is. A tanuló szóbeli beszámolóit azonnal értékeljük, az írásbeli munkák kijavítására és adminisztrálására 7 munkanap áll a pedagógus rendelkezésére. A szülőket személyes beszélgetések, találkozások (fogadóóra, egyéni megkeresés, szülői értekezlet) alkalmával, valamint írásban az ellenőrzőn keresztül tájékoztatjuk.
3.10 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A minősítés szempontjai a tanuló tehetségéhez, képességéhez mérten igyekezzen kötelességének eleget tenni a tanulás terén, tanúsítson együttműködést az oktatás folyamatában, fejlessze képességét a megfelelő szorgalommal, rendszeresen készüljön, felszerelése, házi feladata hiánytalan legyen. A tanuló magatartásának értékelése viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (pl.: versenyek, múzeum-, színházlátogatás, kirándulás alatt), fegyelme a tanórákon és a tanórákon kívül (óraközi szünetben, egyéb foglalkozásokon), társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez is), környezetének alakítása, védelme, feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása. a házirend rendelkezéseinek betartása, 20
önkéntesen vállalt feladatok.
Iskolánkban a magatartás értékelésének, minősítésének követelményei a következők: Példás (5) tanuló az, aki: a házirendet betartja, tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti, a szívesen vállal feladatokat, azokat teljesíti, tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékenyen, segítőkész, az osztály- és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét, nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet általában betartja, a tanórai vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, a vállalt és a rábízott feladatokat teljesíti, az osztály - vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait gyakran megszegi, a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott, osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti, a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti, magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, több alkalommal igazolatlanul mulaszt, több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.
21
Magatartás értékelési rendszere az 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévig: Az értékelés gyakorisága Tanév közben
Félévkor
Tanév végén
Értékelés módja, formái Havonta: példás, jó, változó, rossz minősítéssel Magatartás összegző minősítés: (Példás, jó, változó, rossz) Magatartás összegző minősítés: (Példás, jó, változó, rossz)
Az értékelés rögzítése
Az értékelést végzi
Tájékoztató füzet osztálynapló
Osztályfőnök, nevelőtestület
Osztálynapló, félévi bizonyítvány
Osztályfőnök, nevelőtestület
Osztálynapló, bizonyítvány, törzslap,
Osztályfőnök, nevelőtestület
A magatartás értékelési rendszere a 2. évfolyamon félévtől, és a felsőbb évfolyamokon: Az értékelés gyakorisága
Értékelés módja, formái:
Az értékelés rögzítése:
Az értékelést végzi:
Tanév közben
Havonta: érdemjegyekkel (5, 4, 3, 2)
Tájékoztató füzet osztálynapló
Osztályfőnök, nevelőtestület
Félévkor
Osztályzattal (5, 4, 3, 2)
Tájékoztató füzet osztálynapló
Osztályfőnök, nevelőtestület
Tanév végén
Osztályzatnak megfelelő minősítéssel: (példás, jó, változó, rossz)
Osztálynapló, bizonyítvány, törzslap
Osztályfőnök, nevelőtestület
A tanuló szorgalmának értékelése A minősítés szempontjai: tanórai aktivitása, figyelme, többletfeladatok vállalása, felszerelésének megléte, rendben tartása, házi feladatainak elkészítése, gondossága, kötelességtudatának fejlődése. 22
A tanulók szorgalmának értékelésénél a következő érdemjegyekkel osztályozunk: Példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórákon kívüli foglalkozásokon (szakkörökön), versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi teljesítménye elmarad a képességeitől, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetéssel, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: a képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
23
Szorgalom értékelési rendszere az 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévig: Az értékelés gyakorisága
Értékelés módja, formái:
Az értékelés rögzítése:
Az értékelést végzi:
Havonta: Tájékoztató füzet példás, jó, változó, hanyag Osztályfőnök osztálynapló minősítéssel Szorgalom összegző minősítés: Osztálynapló, Osztályfőnök Félévkor (Példás, jó, félévi bizonyítvány nevelőtestület változó,hanyag) Szorgalom összegző Osztálynapló, Osztályfőnök, Tanév végén minősítés: bizonyítvány, nevelőtestület (Példás, jó, változó,ha nyag) Szorgalom értékelési rendszere a 2. évfolyamon félévtől, és a felsőbb évfolyamokon:
Tanév közben
Az értékelés gyakorisága
Értékelés módja, formái:
Tanév közben
Havonta: érdemjegyekkel (5, 4, 3, 2)
Félévkor
Osztályzattal (5, 4, 3, 2)
Tanév végén
Osztályzatnak megfelelő minősítéssel: (példás, jó, változó, hanyag)
Az értékelés rögzítése:
Az értékelést végzi:
Tájékoztató füzet osztálynapló Tájékoztató füzet osztálynapló
Osztályfőnök, szaktanárok, Osztályfőnök, tttanítók nevelőtestület
Osztálynapló, bizonyítvány, törzslap
Osztályfőnök, nevelőtestület
3.11 Jutalmazás és fegyelmi intézkedés elvei Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez. Az iskolai jutalmazás formái: Tanév közben elismerésként az alábbi dicséretek adhatók: szaktanári dicséret és annak bejegyzése a naplóba, tanítói, nevelői dicséret, diák-önkormányzati dicséret, 24
osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.
A tanév végén dicséretben részesíthetők: szaktárgyi teljesítményéért, példamutató magatartásáért, kiemelkedő szorgalmáért, kitűnő és jeles tanulmányi eredményéért, példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli egyéb versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon helyezést elérő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni. Fegyelmező intézkedések, büntetés Büntetésben részesíthető az a tanuló, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírének.
Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, tanítói, nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intő, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztető, igazgatói intő, igazgatói megrovás, nevelőtestületi figyelmeztetés, nevelőtestületi intő, nevelőtestületi megrovás, fegyelmi eljárás.
25
3. 12 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok elsajátítatásuk módja Célok és feladatok A hon és népismereti tananyag lehetőséget teremt a nemzetiséghez nem tartozók számára, a lakóhely és környéke nemzetiségeinek életkornak megfelelő megismerésére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi nemzetiségek legfontosabb hagyományaival, életmódjával és kultúrájával. Tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódási pontokat. A nemzetiségek történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoz a tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanak az előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A történelemi témakörök a történelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. 1 – 4. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú. Nem tanítunk adatokat, meghatározott ismereteket. A tartalmak integrálhatók a tantárgyakba: magyar nyelv és irodalom, ének-zene, környezetismeret, technika, művészeti nevelés. Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosítani. Feladatunk, hogy a tanulók: Nyerjenek betekintést a nemzetiséges jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket azok életéről és mindennapi munkájáról. Tudatosuljon bennük – főként a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással. Kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Mutassanak érdeklődést a hagyományok iránt. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát. Tantárgyakba integráltan, illetve projektek segítségével sajátítják el a tananyagot. 5 -8. évfolyam Az általános iskola felső tagozatában a hon és népismeret tantárgy keretében ismerkedhetnek meg a tanulók a nemzetek és a nemzetiségek szokásaival, kultúrájával, életvitelével. A tanulók nyerjenek betekintést egy nemzetiség lakta település életébe. Ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolni és röviden ismertetni. 26
Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat. Legyenek alapvető ismereteik a legfontosabb paraszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés közti különbségeket, a magyarországi nemzetiségek “lakó- hagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival. Fedezzék fel és elevenítsék fel a nemzetiségi hagyományokat, ismerjék a nemzetiségek közötti kapcsolatokat, értsék meg a magyarországi nemzetiségek nemzetközi kapcsolatait. Ismerjék a Magyarországon élő nemzetiségek legfontosabb jogait.
3. 13 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban törekszünk a tanulóink délelőtti és délutáni munkájának összehangolt folyamatára. Nevelőtestületünk azt az elvet vallja, hogy a házi feladat nagy jelentőséggel bír mind a nevelők, mind a tanulók számára. A nevelő nyomon tudja követni – különösen az első két évben -, hogy a tanuló mennyire biztos az órán elsajátított ismeretekben. Mivel az egész napos iskolában minden tanuló délután az iskolában készíti el házi feladatait, a pedagógus a délutános nevelőtől állandó visszajelzést kaphat az elvégzett munka hatékonyságáról, ugyanakkor biztos támogatást is a tananyag elmélyítéséhez, bevésődéséhez. A délutáni tanulási időben folytatott munka fő célja az órán elsajátított tananyag begyakorlása, rögzítése és kiegészítése, illetve magyarázata az erre rászoruló tanulóknak. Ennek ellenőrzése és számonkérése a tanórán történik. Minden tanulóra kötelezően vonatkozik a délutáni házi feladat elkészítése. A tanulók annyi írásbeli házi feladatot kaphatnak, hogy az adott osztály követelményeihez és képességeihez mérten, normál munkatempóban – kb. 60 perc alatt - képesek legyenek elvégezni. A házi feladat differenciáltan is adható, amely az egyéni fejlesztést teszi lehetővé pl. az önálló gyűjtőmunka, a házi dolgozat, a kötelező olvasmányok, olvasónaplók stb. A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára nevel. Jól értékelhető mind tartalom, mind a külalak szempontjából. A házi feladat hiánya elmarasztalást von maga után. Ezt a tanítók, szaktanárok a szülők felé is jelzik. Mindenképpen szükséges, hogy a tanuló megszokja, hogy feladatát teljesíteni kell. Az elmaradt házi feladatot pótolni kell. A fentiek értelmében nevelőtestületünk napi rendszerességgel adja fel a tanulóknak a házi feladatot. A házi feladat mennyisége olyan legyen, hogy azt a tanuló megfelelően tudja teljesíteni. Szünidőre, hétvégére nem adunk fel annál több házi feladatot, mint amit a tanuló egyébként is egyik óráról a másikra teljesíteni tud. A fentieken kívül a délutános nevelő is adhat a tanulási időben gyakorló feladatokat. A házi feladat a tantárgytól és a feldolgozott anyagtól függően lehet: szóbeli, írásbeli, gyakorlati tevékenység.
27
Szóbeli feladat a tankönyvből feldolgozott tananyag számonkérése (egy lecke vagy összefoglalás), önálló kutatómunkával való felkészülés vagy kiselőadás. Az írásbeli munka lehet tankönyvben, munkafüzetben szereplő feladat megoldása, anyaggyűjtés, fogalmazás, gyűjtőmunka, egyéb füzetben elvégzendő írásbeli tevékenység. A gyakorlati tevékenység a készségtárgyak oktatásához kapcsolódva valamilyen elkészített produktum, gyakorlatsor, mű bemutatása lehet.
3. 14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban, illetve a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint. A felmérés a helyi sajátosságok figyelembevételével, az OM testnevelési Bizottsága által készített Hungarofit teszt felhasználásával, azt kiegészítve került összeállításra. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, elemzik, arról részletes nyilvántartást vezetnek. Tapasztalataikat, javaslataikat a szülők tudomására hozzuk. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok 1. feladat: helyből távolugrás: az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró-vonal közötti távolságot mérjük Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1
1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72
2
1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75
3
1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78
4
1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81
5
1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84
6
1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87
7
1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90
8
1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93
9
1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96 28
10
1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99
11
1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02
12
1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05
13
1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08
14
1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11
15
1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14
16
1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17
17
1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20
18
1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24
19
1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28
20
1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32
21
1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM Évfolyam
4.
5.
6.
7.
8.
1
0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47
2
1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50
3
1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53
4
1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56
5
1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59
6
1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62
7
1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65
8
1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68
9
1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71
10
1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74
11
1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77
12
1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80
13
1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84
14
1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87
15
1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90
16
1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94
17
1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98 29
18
1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02
19
1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05
20
1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08
21
1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11
2. feladat: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan. (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése). Max. időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM évfolyam 1
4.
5.
6.
7.
8.
16 19 22 25 28 29 30 32 30
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan. (A hasizmok erő állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá. Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. PONTSZÁM évfolyam
4.
5.
6.
7.
8.
1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
31
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
évfolyam
4. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás. (A vállövi és a karizmok dinamikus erőátlóképességének mérése). Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma
32
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
11 13 15 17 19
évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15 33
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
3. 15 Az Integrált Pedagógiai Program működtetése Iskolánkban bevezetésre került a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat támogató Integrált Pedagógiai Rendszer. Ennek első lépéseként feltérképezésre kerül a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók csoportja Az IPR bevezetéséhez és megvalósításához szükséges emberi és tárgyi erőforrások a rendelkezésünkre állnak.
1.
Célrendszerünk
Tudatos pedagógiai munkával arra törekszünk, hogy nevelési és oktatási tevékenységünket a következők jellemezzék: Minden gyermek számára biztosítja a lehetőséget képességei kibontakoztatásához. Az otthonról hozott tudást, kultúrát minden gyermek értékként képviselheti. A szülő, a család partnerként résztvevője az iskolai folyamatoknak. Iskolánk együttműködő, elfogadó, előítéletek nélküli intézménnyé válik. Az oktatásban érintett intézmények együttműködése szorosabbá válik, illetve létrejön. Pedagógusaink állandóan gazdagítják pedagógiai és módszertani repertoárjukat. Maradjanak hosszabb ideig az iskolarendszeren belül. Neveléssel kapcsolatos céljaink A Házirendben megfogalmazottak tudatos gyakoroltatása. Napirend, szokásrend kialakítása. 34
Kulturált étkezési szokások elsajátítása. Közösséghez való alkalmazkodás normáinak elfogadása. Beszédkultúra, szókincs, beszédhangnem, kifejezésmód fejlesztése. Tárgyi környezetük védelme, óvása. Használati tárgyaik, ruházatuk, tanszereik megbecsülése. Személyiségük fejlesztése (kitartás, akaraterő, stb. erősítése). Társaik munkájának, alkotásainak megbecsülése. Egészségügyi ismeretek (WC használat, tisztálkodás, stb.) elsajátítása. Oktatással kapcsolatos céljaink: A matematikai alapkészségek fejlesztése A helyesírás javítása Áttekinthető füzetvezetés, külalak A szövegértés és szövegalkotás fejlesztése Az olvasási technika fejlesztése A beszédkészség fejlesztése Helyes tanulási szokások kialakítása Az írás eszközszintű használata Speciális céljaink: Az egyéni különbségekre alapozott a gyermekekhez igazodó gyengeségeket, erősségeket feltáró nevelés, melynek a gyermek cselekvő részese Az egyéni képességek, a részképesség hiányának feltárása, ezek fejlesztése, mérések végzése, egyéni fejlesztő terápia A továbbtanuláshoz szükséges alapkompetenciák megszerzése. Érdekesebbé, elmélyültebbé, tenni az oktatást. A tanulók motiváltságának a növelése. A korszerű ismeretek oktatásával, a kompetenciák fejlesztésével korunk elvárásaihoz igazodva segítjük gyermekeink boldogulását. Új tanulási technika beépítésére a tanórai munkába. Hasznos szabadidős tevékenységek kialakítására. Önmaguk, egymás elfogadtatása, ezáltal a másság elfogadtatása, tudatos vállalásának erősítése. Az iskola és a szülő nevelési elvének egymáshoz közelítése. A nevelő-oktató munkánkban egységes értékelési rendszer kidolgozása. 2. Partnereink: Szülők Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Védőnő és iskolaorvos Nevelési Tanácsadó Járási Gyámhivatal Civil szervezetek
35
3. 16. A különös gondozási igényű tanulók ellátása A különös gondozási igényű tanulóink fejlesztését helyben saját szakemberrel látjuk el. Az ehhez szükséges humán és tárgyi erőforrással rendelkezünk. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő feladatokról a különös gondozási igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve ad eligazítást. Ennek megfelelően a fejlesztés a szakértői bizottságok által meghatározott területeken egyéni fejlesztési terv alapján történik. Külső segítők: BKMÖ Tanulási Képességet Vizsgáló 2. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó, Gyermek és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozó, Gyermekjóléti Szolgálat Az érintett tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek alkalmazandók: A személyi és tárgyi feltételek, rehabilitációs órakeret biztosítása A feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése Sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése Differenciált, egyéni segítségnyújtás, önmagukhoz viszonyított fejlődésük értékelése. Célunk: A sajátos nevelési igényű tanulók teljes értékű emberként tudjanak beilleszkedni a társadalomba a szocializáció, munkavállalás terén. Alapelveink: A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára. A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a módszerek célszerű alkalmazásának elve megköveteli az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a korrekció adott szakaszának figyelembevételét. A fejlesztés fontos elve a transzferhatások tudatos kihasználása. A fejlesztés legyen intenzív és tudatos. Konkrét célok és feladatok: mozgáskoordináció, finommotorika, a testséma kialakítása, egyensúlyérzék, alak-forma állandóság, a szerialitás erősítése, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, 36
relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, számfogalmak kialakítása és bővítése, a beszédre irányuló figyelem fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. Tanulásszervezés: Tanórán belül: Kooperatív tanulási formák alkalmazása Differenciálás Csoportbontás Tanórán kívül: Egyéni Kiscsoportos Módszerek: játékok tevékeny manipuláció mozgás feladatlapok Taneszközök: Speciális tankönyvek, munkafüzetek, füzetek, feladatlapok Fejlesztő játékok Memóriajáték, puzzle, konstrukciós játékok, kártyajátékok, dominó, társasjátékok, egyensúlyfejlesztő játékok stb.
37
3. Helyi tanterv 3. 1 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai
2.
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam
2.
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam
3.
Egységesség és differenciálás
3.
3. 2 Választott kerettanterv megnevezése, jellemzői
4.
Kerettantervi és szabadon választott tantárgyak, óraszámok
5.
Az összevont oktatás és az osztálybontás elvei
6.
A csoportbontások, és egyéb foglakozások szervezésének elvei, feladatai
7.
Pedagógus létszám igény az óratervben meghatározott feladatok végrehajtásához
9.
Az iskola egyes évfolyamain alkalmazott tantervek
11.
3. 3 A tankönyvek, taneszközök, felszerelése kiválasztásának elvei
12.
3. 4 A mindennapos testnevelés magvalósításának módja
13.
3. 5. Az egyéb foglalkozások
13.
3. 6. Projektoktatás
14.
3. 7. A magasabb évfolyamba lépés elvei
14.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei
14.
Értékelés, minősítés elve
15.
3.8. A beszámoltatás, számonkérés iskolai rendje
16.
Az iskolai beszámoltatás formái
16.
A tantárgyi értékelés szempontjai
18.
3. 9. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése
19.
3. 10. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
20.
3. 11. Jutalmazás és fegyelmi intézkedés elvei
24.
3. 12. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók számára a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismertetését szolgáló tananyagok, elsajátítatásuk módja 26. 3. 13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
27.
38
3. 14. A tanulók fizikai állapotának mérési módszere, rendje
28.
3. 15. Pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések (IPR működtetése) 34. 3. 16. A különös gondozási igényű tanulók ellátása
36.
Függelékek – Mellékletek Tantárgyi tantervek Továbbképzési program
39
