A PARK UTCAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE 2013.
OM azonosító: 202 750
Készítette: Reisz Ferencné
Mohács, 2013. augusztus 31.
1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 1/1. Óraterv ( ének – zene emelt szint) Tantárgy / évfolyam Magyar ny. és irodalom Történelem + hon és népismeret Etika Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret + egészségtan Biológia + egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene,+ tánc és dráma Kötelezően választott Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen: Kötelező óraszám
Választható
1. 8
2. 8
3. 8
4.
4
4
7. 8. Össz.: 4 4 47
2,5
2
2
5. 7
4
4
4
3 4
1
1
1
1, 5
6.
3 4
2
1 3 1 1 3
1 3 1 1 3
1 3 1 1 3
22 20 2
22 20 2
22 20 2
Modulok Összevont tantárgy Történelem + hon és népismeret
1 3 1 1 3
2 0, 5 3 3 4 4 1 1 2
1 1 3 3 1 1 1 1 3 2, 5 1 1 24,5 25,5 25,5 22,5 22,5 22,5 2 3 3 Évfolyam
5. o
3 4 1
1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1 2 1 1 2, 5 1 29 25 4
2 1, 5 1, 5 1, 5 1 2 1 1 2, 5 1 29 25 4
8, 5 0, 5 15 32 3 4, 5 4 3, 5 3 3 3 8 22 8 8 22, 5 4 199, 5 177, 5 22
Heti óraszám
Ének-zene + tánc és dráma
5. o
Természetismeret + egészségtan Biológia + egészségtan Önálló modul Etika
6. o 8. o
2 + 0, 5 1 + 0, 5 4 + 0, 5 2 + 0, 5 1, 5 + 0,5
7. o
0, 5
1/2. Óraterv (német nemzetiségi nyelv)
Tantárgy / évfolyam
1.
8 Magyar ny. és irodalom Történelem + hon és népismeret Etika Német nemz. nyelv 3 Kötelezően választott 4 Matematika Informatika 1 Környezetismeret Természetismeret + egészségtan Biológia + egészségtan Fizika Kémia Földrajz 1 Ének-zene + tánc és dráma 1 Rajz 1 Technika és életvitel 3 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki 23 Összesen: 20 Kötelező óraszám 4 Választható Modulok Összevont tantárgy Történelem + hon és népismeret
2. 8
3. 8
4.
5.
6.
7
4 2,5
4 4
4 4
3 3 4
1
1
2
4 2
3 3 4
7. 4 2
3 3 4 1
Össz.: 47
8. 4 2
8, 5
0, 5 3 3 4 1
3 3 4 1
1, 5 1, 5 1, 5 1, 5 1 1 1 2, 5 1 30 26 4
2 1, 5 1, 5 1, 5 1 1 1 2, 5 1 30 26 4
2 2, 5
1 1 1 3 1 24 20 4
1 1 1, 5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3 3 2, 5 1 1 1 1 24 26 26 26 20 22,5 22,5 22,5 4 4 4 4 Évfolyam
5. o
0, 5 15 26 32 3 5 4, 5 3, 5 3 3 3 8, 5 8 8 22, 5 8 209 179,5 32
Heti óraszám
Ének-zene + tánc és dráma
5. o
Természetismeret + egészségtan Biológia + egészségtan Önálló modul Etika
6. o 8. o
2 + 0, 5 1 + 0, 5 4 + 0, 5 2 + 0, 5 1, 5 + 0, 5
7. o
0, 5
1/3. Óraterv a kerettantervekhez - 1-4 évfolyam: Emelt óraszámú ének-zene Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 Idegen nyelvek 1 2 2 3 Matematika 4 4 4 4 Hittan 2 2 2 2 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének –zene 3 3 3 3 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Összesen 28 28 28 30 Rendelkezésre álló órakeret + max. terhelés 25+2 25+2 25+2 27+2
Óraterv a kerettantervekhez – 5-8 évfolyam: Emelt óraszámú ének-zene Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 Hittan 2 2 2 2 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia - egészségtan 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének - zene 3 3 3 3 Dráma és tánc+ Hon és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1,5 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 30 30 33 32 Rendelkezésre álló órakeret + max. terhelés 28+3 28+3 31+4 31+4
1/4. Óraterv a kerettantervekhez - 1-4 évfolyam: Német nemzetiségi osztály Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 Nemzetiségi nyelv 5 5 5 5 Honismeret 1 1 1 1 Matematika 4 4 4 4 Hittan 2 2 2 2 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének -zene 1 1 1 2 Vizuális kultúra 1 1 1 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 30 30 30 32 Rendelkezésre álló órakeret 27+4 27+4 27+4 29+4 +választható Óraterv a kerettantervekhez - 5-8 évfolyam: Német nemzetiségi osztály Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Nemzetiségi nyelv 5 5 5 5 Honismeret 1 1 1 1 Idegen nyelv Matematika 4 4 4 4 Hittan 2 2 2 2 Történelem, társadalmi és 2 2 2 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Biológia - egészségtan 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 Ének - zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és 1 népismeret Vizuális kultúra 1 1,5 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen Rendelkezésre álló órakeret + választható
5 1 31 30+4
5 1 31 30+4
5 1 34 33+4
5 1 33 33+4
Óraterv 1/1. és 1/2. Átmenet 2013 – 2016 között Azokban az osztályokban, ahol 2013 szeptemberében nem lép életbe az új kerettanterv Az iskola óraterve tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelező tanórai foglakozások a minden tanuló által kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazzák. Ezek során sajátítják el a tanulók a NAT-ban szereplő valamennyi műveltségterület minimális követelményeit. A kötelező tanórai foglakozások heti óraszáma megegyezik a Közoktatási törvény 52. § -ában meghatározott mértékkel. A tanulók heti óraszámát együttesen a kötelező, a kötelezően választható és a választható órák adják. Ezek mértéke megegyezik a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 7. §-ában meghatározott maximális heti óraszámmal. Az ajánlott kerettantervek közül az OM által ajánlott kerettanterveket építettük be helyi tantervként Pedagógiai Programunkba. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelménye megegyezik az oktatási miniszter által kiadott: Az alapfokú nevelés – oktatás kerettantervei dokumentumban meghatározott tananyaggal és követelménnyel. Helyi tantervként elfogadott kerettantervek: Kerettanterv az alapfokú oktatás számára: A 17/2004. (V.20.) OM rendelet: 3. számú melléklete alapján Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Kerettanterv az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára Óraterv 1/3.és 1/4 Kerettantervi órák 2013 szeptemberétől az 1. és 5. osztályban, majd évente felmenő rendszerben. (A 2016/17-es tanévtől 1-8. osztályban.) Helyi tantervként elfogadott kerettantervek: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21) számú EMMI rendelet 1. és 2. melléklete 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő kerettantervek 1. Német nyelv és irodalom a nyelvoktató és kiegészítő nemzetiségi oktatáshoz 1-4., 5-8. évfolyamon. 2. Német népismeret 1-4. és 5-8. évfolyamon A helyi tantervi adaptációk tantárgyanként: külön kötetben Az emeltszintű ének – zene és a német nemzetiségi nyelvoktatás helyi tantervének teljesítése a szabadon választott órákon való részvétellel teljesíthető, ezért az iskolába való beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. A tanulók szülei az 1. osztályba való jelentkezésnél tudják megjelölni a kért specifikációt, melynek módosítását kérhetik évente május 20–ig. Kompetencia alapú oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve: A 34/2008. OKM rendelet 5. számú melléklete alapján, a 17/2004.(V. 20.) OM rendelet módosítása. A pedagógiai program és a helyi tanterv a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján készült.
Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyaga és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készség-és képességfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM 1.évfolyam (német) 1.évfolyam (ének) 2. évfolyam (német) 2. évfolyam (ének) 3. évfolyam (német) 3. évfolyam (ének) 4. évfolyam (német) 4. évfolyam (ének) 5. évfolyam (ének) 6.évfolyam (ének, német) 7.évfolyam (ének, német) 5-8.évfolyam (ének, német) Idegen nyelv 1-3. (ének) 1-4. évfolyam (ének) 4-8. évfolyam (ének)
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Informatika Informatika
óraszám 1 óra 1 óra 1óra 1óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
Természetismeret Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom
0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra
Matematika Angol ének - zene ének - zene
1 óra
1 óra 1+2+2 óra 1 óra 2 óra
Az ötödik évfolyamon a Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül mindkét modult félévig tanítjuk. Hit- és vallásoktatás
Iskolánk 2013. szeptember 1-jétől katolikus iskola. A vallásos nevelés, a hitéleti szertartások folyamatosan épülnek be működési rendünkbe. A heti 2 hittanóra mindenki számára kötelező.
A miniszter által kiadott választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanítunk. ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-8. évfolyam: német Ének-zene A változat nemzetiségi osztályban 1-8. évfolyam: emelt Ének-zene B változat óraszámú ének-zene osztályban 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Kémia …………B változat 5-8. évfolyam Fizika B változat 5-8. évfolyam Biológia B változat 1/3. A nemzetiségi és etnikai kisebbségi oktatás és nevelés Iskolánkban német nyelvoktató kisebbségi oktatás működik 1978 óta. A kisebbségi nyelv oktatása első osztálytól kezdődik évfolyamonként heti öt órában, melynek legfőbb célja a magyar nyelvű tanulók számára biztosítani a német nyelv másodnyelvként való elsajátítását. A kisebbségi oktatás sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése. .A honismeret a német kisebbség kultúrájáról, történelméről és hagyományairól szóló legfontosabb ismereteket tartalmazó tananyag, amit heti egy órában tanítunk, német nyelven. Legfontosabb feladataink: A kisebbségi nyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítése, a kerettantervben meghatározott szintek elérése. A szokások és hagyományok megismertetése és ápolása. A történelem, az anyanyelvi kultúra oktatása. Az anyaország életének, kultúrájának megismertetése. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése. A településen élő kisebbségi kultúra megismerését segíti a német népismeret helyi tanterv, a hagyományőrző szakkörök és egyéb tanórán kívüli tevékenységek. Hagyományőrző szakkörök: német énekkar, német néptánc, népi gyermekjátékok, svábszakkör. Egyéb tanórán kívüli tevékenységek: Évente német népdaléneklési verseny, vers- és prózamondó verseny, gyermeksvábbál, nemzetiségi projektnap szervezése. Régi foglalkozások megismerése kapcsán látogatás ma élő népi kézműveshez: gyertyaöntő, mézeskalács-készítő, kékfestő. Nagyobb ünnepek – Karácsony, Húsvét – kapcsán ismert népszokások megismertetése. Régi receptek, gyógymódok, gyermekjátékok, terítőkre – törölközőkbe hímzett népi bölcsességek gyűjtése. A környező települések jellegzetes népviseletének megismerése, tájházak látogatása. Cserekapcsolat: Az intenzív nyelvgyakorlás céljából 1990-ben cserekapcsolatot létesítettünk a bensheimi Geschwister School iskolával. A közös programokat az éves munkaterv tartalmazza. A csereutazás során elsősorban a következő témakörök beszédgyakoroltatása valósul meg: Kapcsolatfelvétel levélben, telefonon, szóban Bemutatkozás Az iskola, a város bemutatása Németország és Ausztria földrajza, történelme A német, osztrák irodalom nagyjai A német iskolarendszer Étkezés, napirend
Mohács és környékének nevezetességei A meglévő nyelvtudás folyamatos, hosszabb idejű (7-10 nap) használata Élménybeszámoló készítése: Mohácsi Hírlap, Neue Zeitung, Deutscher Kalender 1/4. Az emelt óraszámú ének - zenei nevelés - oktatás „Az éneklés megszépíti az életet, Az éneklők másokét is.” (Kodály Zoltán Mohácson, - a város első tagozataként – 1958. szeptember 1-jén indult a Park Utcai Általános Iskolában (akkor még Külvárosi Iskola) az első ének-zene tagozatos osztály a Művelődésügyi Minisztérium engedélyével, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya által hozott határozata alapján. A tagozat működésének célja: Kodály Zoltán így fogalmaz az 1947-ben felvázolt „Százéves terv” c. munkájában: „Cél: a magyar zenekultúra. Eszközök: a zenei írás-olvasás általánossá tétele az iskolán keresztül. Egyben a magyar zenei szemlélet öntudatra ébresztése a művészi nevelésben csak úgy, mint a közönségnevelésben. A magyar zenei közízlés felemelése, folyamatos közkinccsé tétele, eljuttatása minden rendű és rangú emberhez. Mindezek összessége teremti meg a távol jövőben felénk derengő magyar zenekultúrát.” 1978. Ének – zene tagozatos Tanterv: „Törekedjünk arra, hogy a tagozatos osztályok tanulói a 8. osztály elvégzésével az átlagosnál magasabb szintű zenei műveltség birtokába jussanak, s ezzel esztétikai, etikai és intellektuális értékrendjük gazdagodjék, személyiségük teljesebbé, harmonikusabbá váljék.” Az ének-zene, mint a művészeti nevelési tárgyak egyike, sajátos feladatot vállal a gyermekek személyiségének minden oldalú, harmonikus fejlesztésében. A zeneművészet sajátosságainak bemutatásával járul hozzá a teljes ember kialakításához. Magyarországon a zenei nevelés Kodály Zoltán pedagógiai elveit követi, melyek alapgondolata, hogy a zenéhez, mint egyetemes kultúrkincshez, a zenei anyanyelv megismerésén keresztül vezet az út. A zenei nevelés módszertani alapelve, hogy a közös éneklés, az elemi kottaolvasási és íráskészség alapvető feltétele és segítője legyen a zeneértés kifejlődésének. Iskolánkban az ének-zenei tanítás folyamata nem gyakorlatok sorozatából áll, hanem mindig a zenéből (ének) mint élményből indul ki, hogy aztán az abból elvonatkoztatott zenei ismeretek elsajátításával, felismerésével és megszólaltatásával, a zenei írás-olvasás készségének fejlesztésével visszakanyarodjék a kiindulóponthoz, a zenéhez. Vagyis énektanításunk leginkább egy koncentrikus körhöz hasonlítható: Zenei ismeret Zene
Készségfejlesztés
Zenei írás-olvasás A zenei nevelésben kiemelkedő jelentőségű a magyar népdalkincs személyiségfejlesztő hatása. Minden gyermeknek ismernie kell zenei anyanyelvét, a népdalt, mert önmagában, a dallammal összeforrt szövegében hordozza nevelőerejét. Az emberi kapcsolatok, a társas érintkezés szabályai közül megtanít a szeretetre, hűségre, tisztességre, tapintatra, kedvességre, jóságra, stb. Iskolánk és tagozatunk mindig kötelességének érezte szűkebb pátriárkánk kulturális kincseinek, értékeinek megőrzését. Schneider Lajos iskolaigazgató, népdalgyűjtő munkásságát emlékszoba létrehozásával örökítettük meg.
A tanórán kívüli foglalkozások szervesen épülnek az órai munkára. Így a karének (Kicsinyek kórusa, Pro Musica kórus) magyar néptánc szakkör. Évenként ismétlődő programok, hangversenyek: Karácsonyi hangverseny, Évzáró hangverseny, Osztályéneklési fesztivál, iskolai népdaléneklési verseny, a tehetséges tanulók felkészítése népdaléneklési versenyekre, a kórusok kétévenkénti minősítése az Éneklő ifjúság minősítő hangversenyen. Az ének-zene tagozat 50. évfordulójának évében, 2008-ban cserekapcsolatot létesítettünk a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskolával.
2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az alapfokú nevelés – oktatás szakaszai Az alapfokú nevelés-oktatás az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az első és a második évfolyam a bevezető szakasz. A harmadik és a negyedik évfolyam a kezdő szakasz. Az ötödik és a hatodik évfolyam az alapozó szakasz. A hetedik és a nyolcadik évfolyam a fejlesztő szakasz. Az alapfokú nevelés – oktatás minden szakaszában kiemelt feladat a NAT szerinti kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség A bevezető (1-2. évfolyam) szakasz legfontosabb feladatai: Az elemi szintű készségek és képességek kialakítása, ezek szilárd alapokra helyezése. A családi és óvodai nevelés eredményeire építve, a helyes önértékelés, énkép megalapozására törekvés. Az iskolai értékrend elfogadtatása. A tanuló kíváncsiságának folyamatos kielégítése, az őt körülvevő világ ok- okozati összefüggésének megismertetése. A szocializációs folyamatok továbbépítése, a közösség tagjává válásának elősegítése. A kezdő (3-4. évfolyam) szakasz legfontosabb feladatai:
Az alapkészségek és képességek megerősítése, ezek fokozatos kiszélesítése.
Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása a gondolkodás absztrakt műveleteinek kialakulásával.
Értelmes, összefüggésekre épülő tanulás és az önálló problémamegoldás fejlesztése. A társak felé fordulás ideje, ezért fontos a csoportképzés és képződés támogatása. 4. osztály végén minden tanuló rendelkezzen azokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek birtokában a következő képzési szakaszok követelményeit teljesíteni tudja.
Az alapozó (5-6. évfolyam) szakasz legfontosabb feladatai: Folytassa az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. Vegye figyelembe, hogy ebben a szakaszban a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Fordítson kiemelt figyelmet a tanulási képességek elmélyítésére, a tanulási technikák elsajátítására. A 6. évfolyam végére az autonóm tantárgyak tanulásának megalapozása. Kiemelt fejlesztési irányok az alapozó szakaszban: Alapkészségek fejlesztése: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség fejlesztése. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. A 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, de gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Ebből a problémából kiindulva célszerű az iskolákban az 5. 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Kiemelt figyelmet fordítunk:
az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban,
az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.
A képességfejlesztés alapelvei: 1. Tanulóközpontú, differenciálást biztosító didaktikai módszerek, eljárások, szervezeti formák alkalmazása. 2. Az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe vevő, játékos elemeket is tartalmazó tanítási környezet biztosítása. 3. Tevékeny tanulói magatartásra és fokozott aktivitásra építő pedagógiai hatásrendszer kialakítása. 4. Személyre szabott tanulási stratégiák kialakítása. 5. A tanulók részére folyamatos visszajelzés, értékelés. 6. Változatos tanulásszervezési megoldások alkalmazása.
Az alapozó szakaszba iktatott kompetenciafejlesztéstől várt eredmények kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervező technikák megismerése, begyakorlása a tanulás belső motivációjának megerősödése, tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepének növekedése, előzetes ismeretek eredményesebb mozgósítása, probléma-megoldási képesség komplex feladatok adta fejlesztése, az egyéni képességek sikeresebb kibontakoztatása, információs és kommunikációs technikák eredményesebb alkalmazása, tanulási nehézségek sikeresebb feltárása, egyéni bánásmód adta intenzívebb fejlesztési lehetőség. A fejlesztő (7-8. évfolyam) szakasz legfontosabb feladatai:
Vegye figyelembe, hogy ebben a szakaszban a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Továbbra is fontos a játék, az önkifejezés, az önmeghatározás szükségletének kielégítése. Az információk megszerzésének, rögzítésének, rendszerezésének, válogatásának, mérlegelésének, értékelésének, közlésének, továbbításának, feldolgozásának, kiszűrésének módjait kell megtanulni. A permanens tanuláshoz szükséges képességek elmélyítése. Ebben a szakaszban azokat az irányokat erősítjük, amelyek a gyerek továbbhaladásához leginkább szükségesek. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra. A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre. Célunk, hogy a 8. évfolyam végén minden tanuló rendelkezzen azokkal a mindenkitől, mindenkor elvárható ismeretekkel és képességekkel, amelyek birtokában a következő iskolafok követelményeit teljesíteni tudják.
3. Tanítási struktúra: osztályok, csoportok, csoportbontás Az iskola 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként 2 párhuzamos osztállyal. A tanulók az iskolai foglalkozásokon osztály vagy csoportkeretben vesznek részt. Minden osztály saját tanteremmel, öltözőszekrénnyel és osztálykörzettel (4. osztálytól) rendelkezik, amelynek felel a rendjéért, állapotmegőrzéséért. Több tantárgynak van önálló szaktanterme: technika, informatika, testnevelés, biológiaföldrajz, kémia-fizika, rajz, magyar, történelem, német nemzetiségi nyelv, ének. Az egyes foglalkozásokon a tantárgy speciális igényei miatt az oktatás csoportbontásban folyik. Ezek a következő tantárgyak: nemzetiségi nyelv 3. osztálytól technika 6. osztálytól informatika 4. osztálytól idegen nyelv 4. osztálytól A technika és az informatika órán a csoportbontás létszámarányosan történik. A nyelvi bontás 5. osztálytól: A 4. osztály év végi szintfelmérő alapján nívócsoportos oktatás.
Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A német nemzetiségi osztály tanulóinak többségét felkészítése a DSD I. ingyenes nyelvvizsgára. 7. 8. osztályban matematika és magyar tantárgyakból tervezzük a nívócsoportos oktatás bevezetését. A tanórák egységesen 45 percesek, az órarendben meghatározott sorrendben követik egymást. Az iskolai kezdő szakaszban a tanítók rugalmasan meghatározhatják az időkeretet, figyelembe véve az órarendben kötött órákat. A tanítási – tanulási folyamatban kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A tanítási órákon előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat ( önálló és csoportos ). Kiemelten fontos minden évfolyamon, minden tantárgyból a hatékony tanulási technikák megismertetése és tudatosítása. .
4. .A tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások A tantervi követelmények teljesítése iskolánkban nemcsak a tanítási órákon való részvétellel, hanem a tanórai és tanórán kívüli projektek, tantárgyi projektek, a kompetenciaalapú oktatáshoz kapcsolódó projektek, valamint tanórán- és iskolán kívüli programokon való részvétellel teljesíthetők. Ezek a foglalkozások a tanítási órák és a tanítási napok számába beszámíthatók. Tanítási órák keretében meg nem valósítható, de a tanítási órák és a tanítási napok számába beszámítható foglalkozások, tevékenységek, melyeknek részletes terve és pontos ideje a mindenkori éves munkatervben kerül megtervezésre: projektnapok Lakóhelyismeret 3 hetes projekt témahét: Erdei iskola tanulmányi kirándulás tanulmányi, kulturális – és sportversenyek Projektnapok A programokat önálló foglalkozási tervek keretében valósítjuk meg a tanórarendszertől független időbeosztással, melyek részletes tervét és időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza. Erdei iskola A 2000/2001. tanévtől szervezzük a 6. évfolyam tanulóinak. (Részletezve a Környezeti nevelési programban.) Tanulmányi kirándulás Nem kötelező jellegű tanulmányi kirándulást szerveznek az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében tanévenként 2 nap felhasználásával. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkaterv tartalmazza az iskolai kirándulási terv alapján. A tanulmányi kirándulás anyagi fedezetének biztosításához ki kell kérni a szülők véleményét, egyetértését. Tanulmányi, kulturális –és sportversenyek: A versenyek, pályázatok eredményei az iskola hírnevét növelik, ezért fontos a tantestület egységes pedagógiai szemlélete az eredmények motiválásában, megítélésében és elismerésében. A versenyek, a versenyeztetés az iskolai tanulást erősíti. A versenyzés nem cél, hanem pedagógiai eszköz, melyben a tanulás mellett szerepe van az iskola képviseletének. A versenyeken történő részvétel önkéntes, de a felvállalt feladat teljesítése kötelező. A versenyeken eredményesen szereplő tanulók a Házirend : A jutalmazás elvei és formái fejezetében meghatározott módon jutalomban részesülnek.
5. Tanórán kívüli foglalkozások – Egyéb foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások a nevelő-oktató munka szerves részei. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, az iskola lehetőségei szerint tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3 – 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A diákönkormányzat dönthet évente 1 tanításnélküli munkanap programjáról. A napközi illetve tanulószoba A napközis és tanulószobai foglalkozások a tanórára való felkészülés, a szabadidő hasznos eltöltésének színterei. Működésük rendjét a napközis nevelők dolgozzák ki és rögzítik a napközis foglalkozási tervben és a napközis házirendben. Minden napközis csoportban hetente legalább kettő alkalommal, 45 perces játékos testmozgást szervezünk. Programját a napközis csoportok munkaterve tartalmazza. A napközi az alsó tagozatos tanulók, a tanulószoba a felső tagozatos tanulók számára ingyenes foglalkozás. Szülői igény alapján minden tanulónak biztosítjuk az ingyenes délutáni foglalkozást. Napközibe minden év áprilisában, illetve első évfolyamon beiratkozáskor kell jelentkezni. Tanév közben a felvétel folyamatos. A napközi a délelőtti tanítási órák végeztével, a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, és 16. 00-óráigig tart.17.00 óráig biztosítjuk a tanulók felügyeletét. A napközis és a tanulószobás foglalkozásokról naplót kell vezetni, a napi létszámok pontos ellenőrzésével. Diákétkeztetés: A tanulók számára napi egyszeri vagy háromszori étkezést biztosítunk. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell fizetni. A Napközi – tanulószoba foglalkozást azok a tanulók is igénybe vehetik, akik nem az iskolában étkeznek. Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére az iskola 1-3 fős foglalkozásokat szervez (tehetség, diagnosztizált BTM, HH és 1-4. osztályban az eredményesség érdekében), melyhez a KNT 6. mellékletén túl heti 1-1 óra felhasználható. Az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészüléséhez: heti legalább 2 alkalommal egyéni foglalkozást kell szervezni. A tehetséges tanulókat felkészítjük a tanulmányi, művészeti- és sportversenyekre. Évente szervezzük Mohács és térsége tehetséges tanulói számára a versmondó és a német népdaléneklési versenyt. A fejlesztő foglalkozás célja a részképesség problémák kezelése, a képességfejlesztés. Az egyéni fejlesztés a képességhiányok diagnosztizálását követően, fejlesztési terv alapján történik. A Nevelési Tanácsadó javaslatára egyéni, fejlesztő célú foglakozást szervezünk, ha a tanuló eredményes felkészülése indokolttá teszi. Művészeti csoportok A művészeti csoportok a speciális oktatás (ének, német) követelményeinek teljesítéséhez elengedhetetlenül szükségesek.
.Kirándulásokat, túrákat, táborokat szervezhetnek a tanulók számára az iskola nevelői. Hagyományaink: Sítábor, nyári edzőtábor, nyári szabadidős tábor, nyári Ökosuli tábor. A táboroztatásban való részvétel önköltséges. Pályázatokkal és az iskolai alapítvány támogatásával segítjük a tanulókat. . Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások: Egy – egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a nem kötelező foglalkozások keretében megszervezésre kerülő, a közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozásokon a részvétel nem kötelező, ha az költségekkel jár. Az tanulók a városban szervezett gyermek- és ifjúsági színházi előadásokon vehetnek részt. A részvétel önkéntes és önköltséges. Az ének – zene tagozatos tanulók rendszeres látogatói az Ifjúsági hangverseny bérletes előadásainak. Iskolai könyvtár A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában könyvtár működik. Működési szabályait az SZMSZ tartalmazza Mindennapos testedzés: Játékos testmozgás (Átmenet 2016-ig, a mindennapos testnevelés teljes bevezetéséig) A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott heti 3 testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az első- negyedik évfolyamon minden olyan tanítási napon, amelyen nincs testnevelési óra meg kell szervezni a játékos, egészségfejlesztő testmozgást. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A könnyített testnevelést a testnevelési órák keretében szervezzük meg. (Hosszabb betegség után ill. orvosi javaslatra.) A prevenciós gerinctornát a testnevelési órákon minden szaktanár alkalmazza. Úszásoktatás: Iskolánk minden tanulója általános iskolai tanulmányai alatt egy évig, órarendbe építve, testnevelés órák keretében úszásoktatásban részesül. A gyógytestnevelés keretében is van lehetőség az uszodai foglakozás igénybe vételére. Sportkapcsolat: 1987 óta van iskolánknak sportkapcsolat a Szekszárdi V. számú á Általános Iskolával, melynek keretében egy-egy délutáni közös sporttalálkozón vesznek részt a két iskola tanulói. A mindennapos testnevelés KNT 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapos testnevelés a 2012/13. tanévben, 1. és 5. osztályban, majd felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ünnepélyek, megmlékezések: Évente iskolánk szervezi a városi október 6-ai ünnepélyt. Iskolai ünnepélyek: március 15., október 23., június 4. A hitéleti programok fokozatosan épülnek be az iskola működési rendjébe.
6. A kompetencia – alapú oktatás implementációja: A TÁMOP 3.1.4.-08/2-0146 jelű pályázat alapján
Tevékenységek Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület Matematika - logika kompetenciaterület Szociális –életvitel környezeti nevelés kompetenciaterület Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (5-10-15%) Bevont tantárgy /évfolyam: fizika, kémia, földrajz, biológia 7.8. évfolyam Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Moduláris oktatás Digitális tartalmak, taneszközök használata: bevont osztályokban, bevont műv. terület tanóráinak 25%-a A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
Önáll intézményi innovációk megvalósítása: 1. Lakóhelyem: Mohács 3hetes projekt 5. évfolyam
Beépítve a Busójárás legendája, néphagyományok, szokások
Implementáció éve 2009/2010. 1.a 1.c 5.c 2.a 2.c 7.a 7.c
Fenntarthatóság 2010/2011.
2011/2012.
2012/2013.
2013/2014.
2014/2015.
+ + 6.c + +
+ + 5.c + +
+ + 6.c + +
+ + 5.c + +
+ + 6.c + +
7.a 7.c
7.a 7.c
7.a 7.c
7.a 7.c
7.a 7.c
A mindenkori fenntarthatósági elvárások szerint (0-5-10-15%)
5%
Szövegértésszövegalkotás 5. c Szövegértés szövegalkotás 1. c
Élő idegen nyelv 4. c
Élő idegen nyelv 5. c
Élő idegen nyelv 6. c
Élő idegen nyelv 7. c
Élő idegen nyelv 8. c
2. c
3. c
4. c
5. c
6. c
25%
25%
25%
25%
25%
25%
IPR bevezetése SNI tanulók integrált oktatása DIFF KOOP Projekt-oktatás Egyénre szabott oktatás Drámapedagógia
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X X X X
X X X X
X X X X
X X X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
2. Egészséges életmód moduláris projekt 1-8. évfolyam 3. Témahét: Erdei iskola 6. évfolyam 4. Ökosuli tábor
4-8. évfolyam 5. Saját fejlesztés: Öko – projekt Az Ökoiskola fejlesztési innovációja 1-8. évfolyam. Jó gyakorlatok átvétele: - Kompetencia - alapú oktatás módszertana -IPR jó gyakorlatok: TAN – TAN program -IKT módszertan alkalmazása a tanórákon
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X X
Jó gyakorlatok átvétele: A jó gyakorlatok átvételének célja az új tanítási módszerek, tanulásszervezési eljárások megismerése és beépítése intézményi kultúránkban. A kompetencia-alapú oktatás jó gyakorlataiból a tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítására törekszünk. A tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató tanulási környezet megteremtése. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúnak kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerés, pedagógiai diagnosztizálás tanórai differenciálás kooperatív tanulás projektmunka (egyéni és csoportos) multikulturális tartalmak motivációs elemek és módszerek (páros munka, csoportmunka, játék, szerepjáték, vita, kutató-felfedező módszer…) IKT-val segített kompetenciafejlesztés jó gyakorlatai az IKT stratégiában kijelölt fejlesztések megvalósításával alkalmazható. A digitális pedagógiai módszertan többcélú kompetenciafejlesztést tesz lehetővé: IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása
Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és a tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Az IKT stratégiában megfogalmazott célok megvalósításának feltétele az eszközfejlesztés, melyek hiányában a TÁMOP pályázat digitális tartalomra, taneszközökre vonatkozó elvárása sem teljesülhet. Az integrációs képesség kibontakoztató rendszer jó gyakorlataiból a TAN-TAN programot ismertük meg és saját innovációval kiegészítve beépítetjük pedagógiai gyakorlatunkba. A Nemzeti alaptanterv egyik kiemelt fejlesztési feladata a tanulás tanítása. Minden nevelő feladata, hogy tanítsa a tanulót tanulni és felkeltse érdeklődését szaktárgya iránt. Az eredményes és hatékony tanuláshoz az életkornak megfelelő fejlettségű tanulási képességek szükségesek, amelyek a tanítás–tanulás folyamatában folyamatosan fejlődnek. Ehhez szükséges feltételek: az érdeklődés felkeltése és fenntartása, a tanulási siker biztosítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulók esetében. Iskolai Tanulás – tanítása programunkat osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. A program célja: Ismerjék és alkalmazzák azokat a tanulási technikákat, amelyek segítségével a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabban tudnak önállóan, képességeiknek megfelelően tanulni.
7. Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A tankönyvellátás rendjét, a tankönyvtámogatás elveit az SZMSZ tartalmazza
8. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A továbblépésről szóló döntésben a tanév (ill. félév) teljesítménye döntő. Az adott periódus során a folyamatos értékelés határozza meg a félévi és év végi záró minősítést valamennyi tantárgyból. A tanítói, tanári döntést a nevelőtestület félévi és év végi osztályozó értekezleten véleményezi, jóváhagyja. Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek azok a tanulók, akik a továbbhaladás tantárgyanként kidolgozott minimum követelményeit teljesítik. (Külön kötetben) A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A tanévzáró ünnepségen és a ballagáson az iskola Házirendje szerint jutalmazzuk tanulóinkat. A tanuló és az iskola későbbi kapcsolata A tanulói jogviszony megszűnésével nem szűnik meg feltétlenül a tanuló és az iskola kapcsolata. Fontosnak tartjuk és részben kötelezettségünk is: A 8. osztályt követő időszak nyomon követése részben a középfokú, szakmunkásképző intézmények visszajelzése alapján (ami az utóbbi időben nagyon elenyésző), részben a személyes kapcsolattartás révén. Az osztálytalálkozókra, az iskolai rendezvényekre való visszavárásuk, fogadásuk. Pedagógusjelölt volt tanítványainkat minden esetben fogadjuk hetes és hónapos gyakorlatra.
9. Az iskola ellenőrzési, értékelési, mérési rendszere Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 9/1. A tanulmányi munka értékelése Az értékelés alapelvei Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható. Folyamatosságot biztosítson. A követelményrendszerre épüljön. Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. Ösztönző legyen és jelölje meg a fejlesztés irányait. Hangsúlyozza a tanulás fontosságát. Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes magyar beszéd tanítására, a kifejezőkészség fejlesztésére. A minősítő szöveges értékelés elvei: Azt emeli ki, amit a gyerek tud. A gyerek egészét veszi figyelembe. Ismételt megfigyelésekre épül. Tájékoztat arról, mit kell még megtanítani. Világosan érthető a tanuló és a szülő számára is. A gyerek is részese az értékelés folyamatának. Az értékelés célja A gyerekek fejlődésének nyomon követése, képességeiknek pontos felmérése. Az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Hiteles képet kapjon a gyerek és a szülő a pillanatnyi fejlődési állapotról. A pedagógus visszajelzést kapjon a munkájáról: megfelelően tervezte-e az elsajátítandó ismereteket, ehhez megfelelő módszert választott-e, megfelelő időt és tevékenységet biztosított-e a készségek gyakorlására.
Az értékelés funkciója Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára. A követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése. A tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása: - kritériumhoz (követelményekhez, célokhoz) - normához (hol helyezkedik el az átlaghoz viszonyítva) - a tanulóhoz, önmagához (nem lehet osztályozni) A tényleges teljesítmény minősítése osztályzattal vagy szövegesen. A tanév eleji DIFER mérés alapján készítjük el az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóink számára az egyéni fejlesztési terveket. Az értékelés általános szempontjai: a kerettanterv követelményeinek elsajátítási szintje a házirend követelményeihez való viszony tanórai és tanórán kívüli szorgalom és magatartás közösségi feladatok vállalása, végzése A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése folyamatos, a NAT és a kerettanterv valamint a szakmai dokumentumok (Oktatási törvény, házirend, egységes nevelői eljárások, helyi tanterv, szaktárgyi tanmenetek valamint az osztályfőnöki munkaterv) által megfogalmazott követelmények, feltételek alapján A szaktanárok minden tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetik a követelményrendet, értékelési rendszerüket, a hiányok és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. 1. osztályban, 5. osztályban és szaktanár váltáskor az első szülői értekezleten történik a szülők tájékoztatása. A tanulók tájékoztatása az első tantárgyi órán, amit a füzetben is feljegyeznek.
Helye a tanítás – tanulás folyamatában A tanítási folyamat szakaszai: Kezdete Folyamata Az értékelés fajtái Diagnosztikus Formatív, fejlesztő Feltárja az előzetes Folyamatos, segítő ismeretek szintjét, feladatot határoz meg, helyzeteket mér fel. Ideje: Bemenetnél, a tanulási folyamat kezdetén, iskolaváltáskor, tanárváltáskor
A folyamat teljes idejében, rendszeres gyakorisággal
Vége Szummatív, minősítő tanulási időt záró, a tanulmányi követelményeket figyelembe vevő.
Témakörök vége, félév, év vége
Célja: Tájékozódás, a tanítási célok meghatározása
Hibák, hiányosságok feltárása. A tanítás, tanulás minőségének biztosítása. Visszajelzés a tanár, diák, szülő számára. Időben való beavatkozás, segítő korrekció.
Módja: Általában írásbeli Röpdolgozat, szóbeli dolgozat (osztályozni felelet, osztályfeleltetés. nem szabad). (szöveges értékelés) A teljesítmény értékelése pontban vagy százalékban.
A beérett tudás minősítése, értékelése, osztályozása.
Témazáró, szóbeli, írásbeli . (osztályzat, pontérték, százalékérték, stb.)
A tanulói teljesítmények minősítésének formái 1 2. osztályos tanulók értékelése: Az első évfolyamon az első negyedévben, félévkor és év végén, a második évfolyamon az első negyedévben és félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szövegesen értékeljük. Szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával részletesen fel kell tárni a fejlődést, haladást gátló tényezőket, és javaslatot kell tenni a továbblépés érdekében szükséges intézkedésekre. A félévi, év végi és évközi értékelő lapok a tanítók osztályfőnöki munkatervében és az iskola irattárában, a 197/07/III. iktatószámon megtalálhatóak. Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulók fejlődését háromhavonta szövegesen értékeljük. A fejlesztő értékelés szempontjai az IPR programban rögzítettek.
2-8. osztályos tanulók értékelése: A második évfolyamon, év végén és a további évfolyamokon a tanulók értékelése osztályzással történik. A tanulók tudását a hagyományos ötfokozatú osztályzattal minősítjük. Tanév végén a jeles, jó, közepes, elégséges minősítés kerül a bizonyítványba. A tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében, a témazáróknál az alábbi arányok szerint állapítjuk meg az érdemjegyeket (ettől el lehet térni, ha a feladatok típusa, jellege, a begyakorlottság indokolja): Érdemjegy: elégtelen elégséges közepes jó jeles
alsó tagozat (1) (2) (3) (4) (5)
felső tagozat
0-39% 40-59% 60-75% 76-92% 93-100%
0-33 % 34-49% 50-74% 75-89% 90-100%
A hagyományostól eltérő értékelési formák Az önálló tantárgyi modulok ismeretanyagából a tanulók teljesítményét nem minősítjük. A követelmények teljesítésének feltétele a tanulói részvétel és egy egyéni vagy csoportfeladat teljesítése. A más tantárgyakkal összevont tantárgyi modult a tantárgy részeként, azzal együtt értékeljük. A Hon- és népismeret a történelem tantárgyba integrálva, a tánc és dráma az ének – zene tantárgyba integrálva, az Egészségtan a természetismeret és a biológia tantárgyba integrálva, összevontan kerül értékelésre érdemjeggyel, illetve osztályzattal. A német népismeret értékelése: Ahol önálló tantárgy: melléklet a bizonyítványban: teljesítette, nem teljesítette minősítéssel. Ahol önálló tantárgy: osztályzattal a bizonyítványban. Erkölcstan értékelése: Szöveges értékelés ( 2013/14. és 2014/15. tanévben) Angol nyelv értékelése: 1.2.3. osztályban és a német nemzetiségi 6. 7. 8. osztályban: A tanulók félévben és tanév végén szöveges értékelést kapnak, a felsorolt szempontok alapján: szókincs, munkatempó, feladatmegoldás, órai munka, a mérések eredményei. A testnevelés órák keretébe tartozó tánc értékelése 1-4. osztályban: A táncot a testnevelés tantárgyon belül, azzal együtt értékeljük. A TÁMOP 3. 1. 4. pályázat keretében bevezettük a kompetencia – alapú oktatást szövegértés - szövegalkotás kompetencia területen, 1 – 6. osztályig. A műveltségterületen tantárgyi bontás nélkül szervezzük az oktatást az 5. osztályban. Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterületen 1. osztályban, majd felmenő rendszerben moduláris oktatást vezettünk be. Az egyes modulok értékelésének summázata adja meg a kompetenciaterület minősítő szöveges értékelését. Az 1. és az 5. osztályban a 2013/14. tanévtől érvénybe lép a kerettanterv, ezért a szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület szerinti oktatás ezeken az évfolyamokon nem folytatódik.
A pedagógiai programba beépült projektek értékelése: Tantárgyi értékelés (osztályzattal)
A projekt neve 3 hetes projekt: Lakóhelyem Mohács Témahét: Erdei iskola Kirándulás projekt ÖKO - nap Ökoiskola projekt
fogalmazás, rajz természetismeret, történelem, fogalmazás, rajz fogalmazás fogalmazás rajz
9/2.A tanulók beszámoltatásának formái, rendje
Időpont Tanév elején Tanév elején Tanév elején Tanév elején
Tantárgy magyar hangos olvasás matematika magyar hangos olvasás magyar értő olvasás
Funkció diagnosztikus diagnosztikus diagnosztikus diagnosztikus
Mód szóbeli írásbeli szóbeli isk. feladatlap
Osztály 2. 3. 4. 5. o. 5. o 5. 7. o.
Tanév végén
német nemzetiségi nyelv
minősítő
isk. feladatlap
Tanév végén Belső vizsgák félév
hangos olvasás német
minősítő minősítő
szóbeli írásbeli
bontást megelőző év végén és 4. o. 1. osztály 8. o.
angol német nemzetiségi német
minősítő minősítő minősítő
angol
minősítő
német nemzetiségi
minősítő
szövegértés
diagnosztikus
írásbeli írásbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli
8. o. 8. o. 6. o 8. o 6. o 8. o. 6. o 8. o. 6. 8. o.
matematika
diagnosztikus
írásbeli
6. 8. o.
Matematika, Elemi számolási készség mérése: számírás, mértékváltás, alapműveletek, az országos készség-és képességmérés tesztfüzetei alapján Elemi gondolkodási képesség mérése: rendszerezés mérése az országos készség-és képességmérés tesztfüzetei alapján Matematika: alapműveletek mérése az országos készség-és képességmérés tesztfüzetei alapján
minősítő
írásbeli
4.o.
Szaktanár + ig.h. Szaktanár + ig.h. tanító
diagnosztikus
írásbeli
4.o.
tanító
minősítő
írásbeli
2. 3. o. végén
tanító
Belső vizsgák tanév végén
Kompetencia – mérés Készség-és képességmérés
Készség-és képességmérés
Készség-és képességmérés
Felelős tanító szaktanár szaktanár mkv. szaktanár szaktanár
igazgató szaktanár szaktanár szaktanár szaktanár szaktanár szaktanár
DSD I . nyelvvizsga /ingyenes nyelvvizsga/
Német nyelv
minősítő
Szóbeli és írásbeli Az érintett tanulók nem vesznek részt az évvégi belső nyelvvizsgán
8.o. végén
Bizottság + szaktanárok
Kompetenciamérések előkészítésének feladatai: 1. Kompetenciaalapú oktatás elterjesztése 2. Kompetencia – alapú feladatlapok gyakoroltatása 4-8. osztályban, a tantárgyanként elkészített iskolai feladatbank alapján. 9/3. A tanulók fizikai állapotának mérése A testi képességek őszi és tavaszi mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „ Mini Hungarofit teszt” alapján került összeállításra.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén, illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez A méréshez a Mini Hungarofit 5+1 rendszert alkalmazzuk, mely a következő feladatokból áll: 2000 m síkfutás -Cooper teszt Helyből távolugrás Fekvőtámaszban karhajlítás folyamatosan (kifáradásig, fiúk 3 perc, lányok 1, 5 perc) Hasonfekvésből törzsemelés folyamatosan (4 perc vagy kifáradásig) Hanyattfekvésből felülés folyamatosan (4 perc vagy kifáradásig) Mellúszás ( 4-5.évfolyam: 33 méter) A tanulók fizikai állapotának évi kétszeri mérését az adott osztálycsoportban tanító testnevelő tanár végzi el. Ennek megszervezéséért és ellenőrzéséért a munkaközösség vezető felelős. Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című kiadványban leírt ajánlás alapján. 9/4. A szóbeli és írásbeli beszámoltatás korlátai A tanulási folyamatban az előző órán feldolgozott tananyag (utolsó lecke) bármikor számonkérhető (szóban vagy írásban). Minden tantárgyból a tanmenetben kell megtervezni a témazárók követelményeit és számát, azokat a tananyagrészeket, amelyekből minden tanuló minősítést kap. A témazárók száma tanévenként 3-4. Az érdemjegyek száma félévente minimum 4. A témazárókat legalább egy összefoglaló-rendszerező óra előzze meg, melynek célja a legfontosabb tananyagtartalmak gyakorlása, ismétlése. Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Az elégtelen témazárót minden esetben javítani lehet két héten belül. Ha a témazáró az osztály átlagos teljesítményéhez viszonyítva lényegesen gyengébb, fel kell tárni az okait, majd ismételt gyakorlást és tudásszint-mérést kell tervezni. A félévi és év végi osztályzatok eldöntésében, kétes esetekben döntő súlya van a témazáró dolgozatok osztályzatainak.
9/5. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés (házi feladatok) alkalmazásának pedagógiai elvei: A házi feladat célja az órán tanult tananyag bevésése, gyakorlása, a képességfejlesztés segítése, valamint a tanulók kötelességtudatának kialakítsa, megerősítése, motiválás önálló ismeretszerzésre. A házi feladat akkor tölti be pedagógiai szerepét, ha a tanulási – tanítási folyamatba illeszkedve, a tanulók önállóan vagy kevés segítséggel képesek elvégezni. A házi feladat többnyire differenciált jellegű legyen, a feladatok mennyisége és minősége vonatkozásában is, igazodjon a tanuló életkorához, egyéni képességeihez, adottságához, érdeklődéséhez. A feladattípusok és a gyakorlási módok segítsék a felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyaránt. (Esetenként egyénre szabottan.) Vegye figyelembe az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét. Biztosítsa az egyenletes terhelést. Érvényesüljön az egységesség és következetesség az elvek és korlátok alkalmazásában. Az otthoni felkészülés (házi feladatok) korlátai: Az otthoni felkészüléshez a következő szabályok érvényesülését fogadtuk el: A tanítási szünetek idejére a szokásos feladatokon túl (egyik óráról a másik órára), nem kapnak a tanulók külön szóbeli és írásbeli feladatot. Kivételt képez a kötelező olvasmány olvasása. Az éves munkatervben elfogadott délutánra szervezett tanulmányi, művészeti, sportversenyeket követő napon, a verseny napján kijelölt házi feladatot nem kérjük. A házi feladat elmulasztásáért, taneszközök hiányáért kapott beírás a szorgalmi jegyben tükröződjön. Ha a tanuló beteg volt – jelentse a szakórán – kap lehetőséget és segítséget a szóbeli feladatok pótlására. A hiányzást követő első napon a házi feladat nem kérhető számon. 1-4. osztályban kötelező házi feladat csak a mindenki számára hozzáférhető saját taneszközök ill. az iskolai könyvtárban megtalálható anyagból adható. (Egyéb: gyűjtőmunka, lexikon, szakirodalom, stb. szorgalmi feladatként.) 5-8. osztályban az önálló ismeretszerzés és az önálló tanulás iránti igény felkeltése érdekében a tanulóknak az egyes tantárgyak követelményrendszerének teljesítése érdekében otthoni önálló munkát kell végezniük. (Pl. olvasmánynapló, házi dolgozat, gyűjtőmunka.) A versenyre készülő, a tantárgy iránt aktívan érdeklődő tanulókat szorgalmi feladattal segítjük, számukra szorgalmi feladatot javasolunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. Az otthoni felkészülés időbeni korlátai (max. Idő): 1 – 2. osztály: 45 perc, 3 – 4. osztály: 60 perc, 5 – 6. osztály 90 perc, 7 – 8. osztály: 120 perc.
10. A magatartás és a szorgalom értékelésének követelményei és formái Magatartás értékelése 1-3. osztályban a magatartás értékelésében dominál az 1. 2. szempont („mások ösztönzése” nélkül) Példás Jó Változó 1. Az iskola házirendjét a nevelő utasításait betartja, másokat is erre ösztönöz. 2. Felnőttekkel tisztelettudó, udvarias. Másoknak is példát mutat és ösztönöz a helyes viselkedésre. 3. Figyelembe veszi az iskola és az osztályközösség érdekeit. Aktívan és kezdeményezően vesz részt a közösség megmozdulásaiban.
Rossz
Az iskola házirendjét a Az iskolai házirendet, a A házirend szabályait nevelő utasításait követelményeket csak nem tartja be ismételt betartja. részben teljesíti. figyelmeztetés ellenére sem. Felnőttekkel tisztelettudó, udvarias. A rendbontókkal szemben általában közömbös. A közösség érdekei ellen nem vét. Megbízatásait szívesen végzi, de nem kezdeményez.
Viselkedése, modora Felnőttekkel szemben ellen esetenként tiszteletlen. Társaival kifogás merül fel. durva. Viselkedésével rossz példát mutat. A tanulóközösségnek Közösségi munkát nem nem árt, de végez. Szándékosan árt következetesen nem a közösségnek. lehet rá számítani.
Szorgalom értékelése A szorgalom értékelésekor figyelembe kell venni a tanuló életkörülményeit, a képességek szintjét. 1-3. osztályban az értékelésben dominál az 1. 2. 3. szempont. Példás
Jó
1. Munkája pontos, Munkáját megbízható. képességeinek megfelelően rendszeresen elvégzi. 2. Az órák alatt aktív, Az órákon figyel, de érdeklődő, önálló néha ösztönözni kell az munkavégzésre képes. aktív munkára. 3. Felszerelése, feladatai hiánytalanok. 4. Ismereteit tananyagon kívül is bővíti.
Változó
Hanyag
Tanulmányi munkája Tanulmányi ingadozó. Képességei munkájában alatt teljesít. megbízhatatlan.
Órai munkája ingadozó. Nem szívesen dolgozik önállóan. Felszerelése, feladatai Felszerelése, feladatai általában hiánytalanok. többször hiányosak.
Órák alatt figyelmetlen. Képességei alatt teljesít. Felszerelése, feladatai hiányosak, rendetlenek.
Érdeklődése megmarad Szétszórtság jellemzi. az iskolai tananyag keretein belül.
Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.
Az értékelés formái 1-4. osztályban havi értékelés és dokumentálás naplóba és a tájékoztató füzetbe. 5-8. osztályban értékelés és dokumentálás kéthavonta (október, december, január, március, május).
11.A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 11/1.Integrációs program Az integrációs képesség - kibontakoztató program a 2009/10. tanévben került bevezetésre az első osztályokban, majd felmenő rendszerben folytatódik. Célja: A szociális hátrányok csökkentésével az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása. Az iskolai integrációs program kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Intézményi önértékelés Az iskolai integrációs program megjelenik valamennyi alapdokumentumban és az önálló integrációs dokumentumokban is. Integrációs dokumentumok: Integrációs stratégia Éves cselekvési és ütemterv A tanítást – tanulást segítő eszközrendszer elemeit tartalmazó dokumentumok A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést, megvalósító programot azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. A bevezetés első évében egy – egy kötelező elemet önálló fejlesztés útján kidolgoztunk és alkalmaztunk. A továbbiakban arra törekszünk, hogy minél több programelem megjelenjen az iskola életében. A már bevezetett programelemek esetében azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs felkészítésre vonatkozó osztályilletve csoportkritériumok, valamint, hogy milyen módon mérjük az adott elem hatékonyságát, eredményességét. Várható eredmények Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
Ezek eredményeként: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. • Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. • Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. 11/2. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése – oktatása A nevelő – oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai az iskola nevelőoktató munkáját a hagyományos pedagógiai elveken túl a Sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják. Az iskolai képzés teljes időtartalma alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. A Sajátos igényű gyermekek integrált nevelésének legfontosabb céljai: A tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával. A differenciált szükségletekhez igazodó felzárkóztatás habilitációs és rehabilitációs eljárásokkal. Az általános műveltség megalapozása a fogyatékosság, életkor és osztályfok figyelembevételével. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési technikák elsajátításával. Toleráns magatartás kialakítása a személyiség gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával. A Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének programja a Pedagógiai program külön fejezete.
12. Az iskola egészségnevelési-és környezeti nevelési elvei Egészségtudatos magatartás kialakítása Az egészségtudatos magatartás szemlélet és életvitel A nevelés színterei: Iskolai étkeztetés (konyhai dolgozók) Iskolai büfé (iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye) Tanórák: környezet-és természetismeret; biológia - egészségtan; technika, életvitel és gyakorlat, osztályfőnöki Szabadidős foglalkozások: kirándulások, erdei iskola, egészségnevelési táborok, klubdélután, DÖK-nap, főzési gyakorlatok, táplálkozási fórumok szervezése, Ökosuli programok stb.. Mindennapos testnevelés Tömegsport-lehetőségek Bozsik program A tanulók fizikai állapotának mérése és a követő intézkedések
A tanórákon kívüli egészségnevelő programok közé tartoznak a délutáni tömegsport-órák, a téli sítáborok, a nyári vízitúrák, illetve kerékpártúrák, iskolai sportnap, óraközi szünetek, napközis programok, erdei iskola, ökosuli tábor,kirándulások. A testi és lelki egészség fejlesztése Az iskolában iskolaorvos, védőnő dolgozik és rendszeres egészségügyi vizsgálatot végez. Az iskolaorvos és védőnő védőoltásokat, csoport- és osztályvizsgálatokat, érzékszervi szűrővizsgálatokat végeznek a saját munkatervük alapján, az iskolával egyeztetve. A tanulókat éves munkaterv alapján vizsgálják és minden diák egészségi állapotáról a védőnő kartont vezet. A tanulókat évente egyszer fogorvosi szűrésre visszük. A testi-és lelki egészség fejlesztésének tanórai lehetőségei: biológia - egészségtan, osztályfőnöki, etika, dráma, média, informatika Igényes szabadidős programok: felvilágosító, a káros szenvedélyek veszélyeiről korszerű ismereteket közvetítő programok kortárs csoportok bevonásával, egyéb szervezetekkel való kapcsolat:Iskolai pszichológus, addiktológiai szakember, nevelési tanácsadó, iskolaegészségügyi szolgálat, hatóságok. Harmonikus személyiség, lelki egyensúly megteremtése: Egészséges önbizalom, a problémamegoldás, dönteni tudás készségének kialakítása, stresszkezelési mechanizmusok, a csoportba tartozás örömének megtanítása, a versenyhelyzetben stabilitás megőrzése, a tantestület mentálhigiénéjének javítása, (a pedagógus modell-szerepe) stabil iskolai légkör biztosítása. Tanórák: osztályfőnöki, testnevelés, dráma, média. Egyéb sportlehetőségek Kortárs csoportok bevonása Tantestületi mentálhigiénés programok Szülőkkel való kapcsolattartás Iskolai pszichológus (Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis) Nevelési tanácsadó, Hatóságok A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás SZMSZ-ben lefektetett szabályok Az iskolai berendezések, eszközök folyamatos ellenőrzése A kiemelten balesetveszélyes tantárgyak (testnevelés, technika, kémia) fokozott ellenőrzése (kémia: új veszélyességi jelek) Tanórák: testnevelés, osztályfőnöki, környezet és természetismeret, biológia és egészségtan Vöröskereszttel való kapcsolat A személyes és környezeti higiénia iránti igény felkeltése és kialakítása Tisztálkodási, öltözködési szokások megtanítása mellett az iskolában egészséges, tiszta környezet megteremtése tantermek, konyha, ebédlő, mosdók fokozott ellenőrzése) takarítási akciók (környezetbarát tisztítószerek) az iskola környezetének vizsgálata és tisztántartása (takarítók szerepe) Ökoiskolai programok(E-és víztakarékosság, szelektív hulladékgyűjtés..) Tanórák: környezet-és természetismeret, osztályfőnöki, biológia és egészségtan, fizika, technika. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja a Nevelési programban található.
1. számú melléklet Iskolai hatékonysági mutatók:
2000/01 Nevelők száma Tanulócsoportok száma Tanulók száma Egy pedagógusra jutó tanulók száma Egy tanulóra eső éves költség (Ft) Átlagos osztálylétszám Ének-zene tagozatosok Nemzetiségi nyelvet tanulók száma Más településről bejárók száma
Nevelők száma Tanulócsoportok száma Tanulók száma Egy pedagógusra jutó tanulók száma Egy tanulóra eső éves költség (Ft) Átlagos osztálylétszám Ének-zene tagozatosok Nemzetiségi nyelvet tanulók száma Más településről bejárók száma
2001/02
2002/03 2003/04
2004/05
2005/06 2006/07
34 34 34 34 32 16 16 16 16 16 16 417 417 420 419 434 416 12, 26 12, 26 12, 35 12, 32 13, 1 13 168. 403 206. 709 290. 378 295. 645 286. 041 326. 286 26, 06 26, 06 26, 25 26, 18 27, 1 26 181 180 174 168 177 176 224 237 246 251 255 240 33 32 31 35 29 33
2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12.
2012/13
30 16 438 14,5 335.850 27,25 185 251 43
27 15 362 13,4 435.696 24,1 153 209 41
30 16 426 14,1 347.260 26,43 180 243 47
30 29 16 15 413 392 13,67 13,5 312.237 340.970 25,63 26,1 165 162 245 227 51 47
2. számú melléklet: Helyi tantervi adaptációk A helyi tanterv külön fejezetében
32 33 16 416 13 354. 418 26 171 231 36
2007/08. 31 16 425 13, 7 338. 331 26, 6 174 251 53
