A Tolnai Utcai Általános Iskola. Pedagógiai Programja. Helyi Tanterve

Tolnai Utcai Általános Iskola Székesfehérvár, Tolnai u. 41.

A Tolnai Utcai Általános Iskola Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve

1

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 14. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 16. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 19. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 20. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 22. 1.7 Az intézményi döntései folyamatban való tanulói részvételi rendje 30. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 31. 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 33. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 34. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai 35. 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5 Mindennapos testnevelés 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.7 Projektoktatás 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 48. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2

36. 38. 41. 42. 44. 45. 47.

51. 60. 61. 62. 63. 67.

1. Az iskola nevelési programja Iskolánk, a Tolnai Utcai Általános Iskola a város központjában található. A Clasp technológiával épült épületben a tantermek közül 11-ben található interaktív tábla, a felszerelt számítástechnikai terem, technika tantárgy oktatására alkalmas műhely termek, természettudományi előadó, rajz szaktanterem, könyvtár, könyvtár + informatika terem, fejlesztő terem, tornaterem, kondicionáló terem, ebédlő és az udvar áll a diákok rendelkezésére. Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola, amely biztosítja a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő felkészítést a középiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre, megteremti az egész életen át való tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcs kompetenciák elsajátítását. 3. évfolyamtól 8. évfolyamig felmenő rendszerben egy osztályban a vizuális kultúrának mind a képzőművészeti, mind a hétköznapibb oldalát érintjük a tanórák, szakkörök, műhelyek alatt. A tanulókat képessé tesszük arra, hogy a mindennapi információkat (közlekedés, reklámok, TV, video, film, stb…), látványokat értelmezni tudják, válogatni tudjanak belőle. Okosan és értően közeledjenek e dolgokhoz. Vizuális programunk fő részei: -

rajz, festés sokszorosító grafika, papír –és linóleummetszés tárgykészítés, bábozás kerámia plasztikák és tűzzománc készítés népművészeti ismeret, szövés számítógépes grafika képzőművészeti tárlatok látogatása alkotótábor szülők kérésére bemutatkozó kiállítások (városi szinten)

Természettudományos irányultságú (b) osztályainkban délutáni szabadidős tevékenység keretén belül biztosítjuk tanulóink számára a természet, annak rendszerének, összefüggéseinek, jelenségeinek, törvényszerűségeinek, kölcsönhatásainak való megismerését, megszeretését, megóvását. Angol és német idegen nyelvet tanítunk csoportbontásban. Furulya –és néptánc oktatás van ének-zene tantárgy keretében az 1-4. évfolyamon. Számítástechnikai ismeretek oktatását 4. évfolyamon indítjuk. Az iskolában folyó alapképzést kiegészítik a tanulók érdeklődése, igényei szerinti tanórán kívüli foglalkozások. 3

Pedagógus felügyeletet biztosítunk 7:15-től 17 óráig. Iskolánkban biztosítjuk a mindennapos testedzés feltételeit minden tanuló számára. Ennek területei: testnevelésórák 30 perces sportfoglalkozások tömegsportórák iskolai sportköri órák Az éves munkatervben kerülnek meghatározásra: szakkörök énekkar versenyek, házi bajnokságok diáknap jeles napok, hagyományok ápolása tárlatok témanap, témahetek projektoktatás szülői kérésre: tanulmányi kirándulás erdei iskola sítábor alkotó tábor színház- és hangverseny látogatás Az iskolai könyvtár szolgáltatásait a tanulók és pedagógusok minden iskolai napon igénybe tudják venni. Könyvtárunk biztosítja a helyi pedagógiai program megvalósításához szükséges könyveket. A tantárgyak integrációját figyelembe véve tanítja, neveli a diákokat az önálló ismeretszerzés képességeinek megszerzésére, a könyv- és könyvtárhasználatra. Szolgáltatásaival támogatja a tanulók tanórán kívüli tevékenységét, versenyekre, vetélkedőkre való felkészülését, szakkörök munkáját. A könyvtár hagyományos szolgáltatásai mellett lehetőséget biztosít 6 db multimédiás számítógépén az internetes keresést gyakorolva felhasználni a modern technikai eszközök mindennapos alkalmazását. Ezzel tanulóink számára elsajátítható a kritikus, válogató forráskiválasztás és információgyűjtés. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. A tanuló a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes lesz további tanulmányai során önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladatokhoz és eligazodni segítségével a mindennapi életében. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermekjáték és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – 4

élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra A Tolnai Utcai Általános Iskola felkészíti tanulóit a képességeik figyelembevételével a felmenő rendszerű tanulmányi versenyekre. A fenntartóhoz tartozó intézmények által meghirdetett felhívásokra, versenyekre, pályázatokra – a szaktanárok döntése alapján – küldjük tanulóinkat. Helyet adunk felkérésre a már hagyományosan megrendezésre kerülő versenyeknek (pl.: Zrínyi matematika verseny, Megyei Német tanulmányi verseny, Tanulmányi rajz verseny), erről az iskolavezetőség dönt. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokat színesíti a városi intézmények által felkínált programok. Ezeken való részvételt, az intézményben való lebonyolítást a tanév munkaterve határozza meg. Foglalkozásainkat 16 óráig szervezzük a szülők igényének figyelembevételével 17 óráig ügyeletet biztosítunk.

5

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. A Nat fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Ebből következően a nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozáskülönböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget. Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele, ezért az iskolának meg kell teremtenie azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válhat. A Nat szándéka, hogy a teljesítmény növelésére sarkalljon tanítványt és tanárt egyaránt, hogy az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennélfogva egyensúlyra törekszik a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. Ahhoz, hogy egy ország polgárai szót értsenek egymással, szükséges, hogy létezzék olyan közös műveltséganyag, amelynek ismerete minden felnőtt állampolgárról feltételezhető. Ez az a közös nyelv, amelyen a nemzedékek közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében folytatható. A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

6

A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: — beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; — tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; — alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; — témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a 7

tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítástanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 8

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; 9

hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógus továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgy együttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A Nat azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

10

— az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelőoktató munka feltételeit: — a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); — egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

11

A nevelés kiemelkedő szerepet tölt e a nevelő-oktató munkánkban, ez megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Eljárások, módszerek: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés példakép bírálat önbírálat beszámoló

-

A tevékenység megszervezésének módszerei: -

követelés ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás

A magatartásra ható módszerek: -

helyeslés bíztatás elismerés dicséret

Az iskolában használatos dicséretek, jutalmazások, elmarasztalások módjait, módszereit az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Eszközök, módszerek A nevelési módszerek különböző formái, változatai is eszközök. Nyelvi (verbális) eszközök: -

szabad, vagy irányított beszélgetés spontán, vagy tervezett beszélgetés egyéni, vagy csoportos beszélgetés

12

Nem nyelvi (non verbális) eszközök: -

arckifejezés tekintet mozdulatok gesztusok

Szociális technikák: -

minta és modellnyújtás megerősítés (dicséret, jutalmazás) dramatizáló tevékenység a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése.

13

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztésben legfőbb elvünk, - hogy a tanulók sokféle lehetőséget kapjanak tanórán és azon kívül ahhoz, hogy kipróbálhassák és megismerhessék magukat megismerjék és gyakorolják az együttélés szabályait. 1.2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat különösen az alábbi tartós tulajdonságok kifejlesztésével valósítjuk meg: 1.2.1.1. A mindennapi érintkezés kultúrája - Az iskola mindennapi gyakorlatában fel kell készíteni a tanulókat a tartalmas, udvarias kommunikációs és viselkedéskultúrára - Az iskolai követelményrendszer váljon a tanulók belső igényévé; a házirendet a tanulók több mint 85 %-a betartja. 1.2.1.2. Közéleti kultúra - Biztosítjuk a demokratikus légkörű iskolai közéletet, mert a tanulók csak ilyen légkörben tanulhatják meg a társadalom életében való aktív részvételt, a társadalmi cselekvést. Lehetőséget adunk a diákjaink számára, hogy véleményüket elmondhassák, érdekeiket érvényesíthessék a tanórákon és a diákönkormányzat összejövetelein. - Nemzeti kultúránk, történelmi múltunk megismertetése erősítse a hazához való tudatát, vezessen el a haza megbecsüléséhez és szeretetéhez. Őszintén beszéljünk jelenünkről, az ország boldogulásának esélyeiről. Ápoljuk az iskolai hagyományokat, részt veszünk a városi és iskolai ünnepélyeken, tanulmányi sétáink során megismerjük lakóhelyünk nevezetességeit. - A felelősségteljes környezetkultúra kialakításának rendkívüli fontossága, hogy az iskola segítsen a korszerű környezeti világkép kialakításában; taglalja a természet és környezetvédelem lehetőségeit; Keltse fel az egyén felelősségét a természeti és tárgyi környezet védelmében. Tisztasági akciókat szervezünk iskolánkban és környékén 1.2.1.3. Erkölcsi kultúra - Segítsük tanulóink helykeresését, eligazodását a mai ellentmondásos viszonyok között, az értékek átrendeződésének világában (megóvni a deviancia veszélyeitől, az érzelmi elsivárosodástól, a perspektívátlanságtól, az önmegvalósítás értéktelen látszatmegoldásaitól) Fontosnak tartjuk a szereteten alapuló baráti viszonyok kialakítását a társakkal, a felnőttekkel, ahol egymás érdekeit tiszteletben tartják. 1.2.1.4. Tanulási kultúra - Tudatosítani kell, és ki kell fejleszteni a tanulókban az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságokat, készségeket, képességeket, 14

attitűdöket (kiemelten az akarati tulajdonságok, a rendszeresség, az igényszint növelése) - Segíteni kell a tanulókat a tanulási szokások, technikák, hatékony tanulási módok kialakításában, önismeretük fejlesztésében. Célunk, hogy a tantárgyi minimumot mindenki elsajátítsa; az osztályok közötti tanulmányi versenyben minél magasabb pozíciót érjen el. 1.2.1.5. Munkakultúra Fontos feladatunk a tanulmányi fegyelem erősítése, a rendszeres mindennapos munkavégzés szükségletének kialakítása, az igényesség növelése. Ennek érdekében arra ösztönözzük a tanulókat, hogy mindenki sikeresen elkészítse a házi feladatát. 1.2.1.6. Szabadidős kultúra - Tudatosítsuk tanulóinkban a szabadidős tevékenységek funkcióit; neveljük őket, a személyiséget gazdagító szokásokra, tevékenységi formákra. Alakítsuk ki bennük a kínálatból való válogatás képességét, a szabadidő hasznos eltöltését, ezzel megakadályozzuk a csavargást és az értelmetlen csellengést. 1.2.1.7. Esztétikai kultúra - Vetessük észre a körülöttünk lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. Legyenek igényesek az osztálytermeik tisztaságára és dekorációjára. - Teremtsünk iskolánkban személyiségformáló, nevelő erejű környezetet, s ezt tudatosítva hívjuk fel a tanulók figyelmét az esztétikus életforma lehetőségeire, a mindennapok esztétikájának tényezőire. 1.2.1.8.Az egészségmegőrzés kultúrája - Az iskola a napirend megfelelő alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét. Megtanítjuk a megfelelő életritmus kialakítására, és törekszünk a fegyelem megszilárdítására. - Meg kell ismertetni a tanulókkal a testi és lelki egészség összefüggéseit, a betegségek és balesetek megelőzésének módjait; szervezetünk működését, mint az egészség megelőzés alapvető feltételét. Kialakítjuk diákjainkban a környezet káros hatásai elleni védekezést. - Mindenki feladata a rendszeres testedzésre nevelés.

15

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Egészségnevelési programunk célja a tanulók széleskörű tájékoztatása a testi és lelki egészséggel, életvitellel kapcsolatban, hogy tudása birtokában, életmódjukban, viselkedésükben az egészség értékként tükröződjön. Céljaink: - Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása, önmagunkért, környezetünkért. - Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. - Segítségnyújtás a tanulókat veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédéséhez, elhárításához. A drog-, alkoholfogyasztás, dohányzás veszélyeztető tényezőinek ismertetése, az egészségkárosodás elkerülése, a „szerzett tudás”képességének erősítése. - Tudatosuljon az önismeret, a helyes önértékelés fontossága az egyéni döntések meghozatalában. Önismereti csoportfoglalkozások az iskolai pszichológus vezetésével a fokozott odafigyelést igénylő tanulók esetében. - A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása érdekében a sportköri foglalkozások segítése, propagálása. - A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés és a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése. - Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerekkel való befolyásolása melletti fellépés. - A korai szűrővizsgálatokon való részvétellel, a védőoltások elfogadásával a betegségek megelőzésében vállalnak szerepet. - Az áldozattá válás megerősítése gyermekvédelmi, prevenciós programokkal. - Bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése. - Előtérbe kell helyezni az egészséges táplálkozást az iskolai menzán és az iskolai büfé kínálatában. - Meg kell tanítani tanulóinkat az elemi személyi higiéniás ismeretekre, módszerekre. Az egészségnevelést iskolánk hosszú évek óta kiemelt területnek tekintette és kiemelten is kezelte. Mutatják ezt a különböző tantárgyak tanmenetei, az osztályfőnöki órák helyi tantervei, az iskola egészségnevelésének kialakult támogató és kapcsolattartó rendszere. Az alábbiakban vázolt feladatok is módszerek jelentős része több éve sikeresen működik, folyamatos, fejlesztése biztosított. Fejlesztési feladatok: - Olyan képességek kialakítása a cél, amellyel később tanulóink kontrollt szerezhetnek saját egészségük felett. Társas- kommunikációs készségek, konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztése. - A tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát erősíteni. - Fokozni kell a tanulók empatikus és együttműködő készségét. - A mindennapi élet példáinak felhasználásával erősíteni kell a kritikus szemléletmódot, a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzetet. - A helyes szocializáció kialakítása. 16

Tevékenységi formák: -

Tanóráink, tantárgyaink programjában, tanmeneteiben helyet kapnak az egészségvédelmi nevelés céljai, feladatai, alapelvei. Az osztályfőnöki tantárgy, a természetismeret és a biológia tantárgy helyi tantervébe beépítjük az egészségvédelemmel kapcsolatos tananyagrészeket. Szülői kérések esetében segítünk az erdei iskolai foglalkozások megtervezésében, a programok összeállításában. Egészségnevelési témanap, délutáni foglalkozások tartása. Állatok világnapja megszervezése, egészséges és higiénikus állattartás ismertetése. Serdülőkori egészségügyi ismeretek – ajándékcsomagok kiosztása, foglalkozások megtartása. Vöröskereszt által szervezett vetélkedőn való részvétel megfelelő számú jelentkezők esetében. Iskolák által szervezett vetélkedőkön való részvétel. Erdei és nyári táborok élményeinek feldolgozása, esetenként kiállítás szervezése. Ésszerű táplálkozási szokások kialakítása, iskolatej akció, iskolai gyümölcs program. Napközi: napi és heti ritmus kialakítása. Drogprevenció, káros szenvedélyek elleni programok fogadása. Iskolai étlap összeállításánál az egészséges táplálkozás kritériumának figyelembe vétele.

Iskolai segítők: Gyermekvédelmi felelős rendszeres fogadóórával, civil szervezetekkel való kapcsolattartással támogatja az egészségnevelési programot. Iskolai pszichológus segíti munkánkat, tevékenysége nagyot lendített nevelő munkánk hatékonyságán, segítőkészsége több nehézségen átsegített bennünket. Iskolaorvos, védőnő, logopédus, fejlesztő pedagógusok vannak segítségünkre az egészségnevelésben. Az intézményi egészségnevelési programot kiegészíti az iskolaorvos,az iskolai védőnő tanévenkénti munkaterve, melyben havi lebontásban szerepel az iskolai munka koordinálása. Rendszeresek a félévenkénti iskolafogászati szűrővizsgálatok. Külső támogatóink: Nevelési Tanácsadó RÉV Ambulancia Magyar Vöröskereszt NSZSZ Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyermekjóléti Központ Megyei Iparkamara Városi Rendőrkapitányság

17

Az iskolai elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása - Az elsősegély-nyújtási alapismereteket tanítási órákon a következő tantárgyak tanmenetében rögzítettek alapján tanítjuk: osztályfőnöki, testnevelés, biológia, természetismeret. - Délutáni önkéntesen vállalt csoportfoglalkozáson elsősegély-nyújtási és csecsemőgondozási szakkör keretében. Az iskolai elsősegély-nyújtási ismeretek oktatásának legfőbb célja: -

Elsajátítani az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket. Mit tegyen egy iskolai tanuló baleset észlelése esetén? Önismeret, felelősségérzet kialakítása a korosztálynak megfelelően. Balesetveszélyes helyzetek elkerülése az iskola területén és a környezetünkben.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - Tanórán a pedagógus, vagy védőnő vezetésével. - Iskolai védőnő délutáni foglalkozásai. - Alkalmanként városi meghívott szakorvos, szakápoló segítségével.

18

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlődése - fejlesztése csak a közösségben képzelhető el. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Elsődleges iskolai közösségnek az osztálycsoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeihez a hosszabb – rövidebb ideig együttlevő – csoportok is hozzájárulnak. (pl. tanulószoba, énekkar, szakkörök, sportkörök). A közösségek vezetője az osztályfőnökök ill. csoportvezetők, akik tudatosan törekszenek arra, hogy megteremtsék a rájuk bízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. - Tanulóinkat nyitottá, megértővé tesszük a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt. (tanulmányok, beszélgetések, tapasztalatok) - A hon- és népismeret tantárgy tanítása elősegíti a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. - A kommunikációs kultúrák középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és – kifejezés, a vélemények érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. - Őszintén beszélgetünk, választási lehetőséget mutatunk be tanítványainknak és megtanítjuk őket az élmények feldolgozására. - Az iskolai együttélésben olyan szabályokat alkotunk a közösségi élet minden területén, hogy azok betarthatók legyenek. (pl. házirend) - Igyekszünk minél több belső információt szerezni diákjainkról, viselkedésükről, törekszünk arra, hogy megismerjük értékvilágukat, a közösség rétegződését, a kapcsolatrendszer alakulását. Ezek ismeretében alakítjuk tevékenységeiket, szervezzük iskolai programjaikat. Különös figyelemmel a periférián lévőkre. - A tanulók bekapcsolódhatnak, a közvetlen környeztük érékeinek megőrzésébe, gyarapításába, (tisztasági-, környezetvédelemi versenyek, hulladékgyűjtés, parkosítás, séták, kirándulások), ezzel is tudatosítva a környezet iránti felelősségüket. - A Diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt, saját ügyeiket intézik. Demokratikus úton választja a tisztségviselőt, akik a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Véleményt mondhatnak és véleményezhetnek. Véleményük beépül az intézményi szintű döntésekbe. - Iskolánk törekszik arra, hogy tanulóink közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, határon túl élő magyarsággal levelező és élő kapcsolatot alakítunk ki. - Fejlesztjük tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Nagy figyelmet fordítunk a közösségért végzett munka elismerésére, egyénileg érdekeltté tesszük tanulóinkat, jutalmazzuk őket. Erősítjük az egymásért való felelősség érzését. - Működő, jó kapcsolatot alakítunk ki a családokkal – szülő - gyermek viszony erősítése – anyák napja, gyermeknap. 19

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyei feladatait az alábbiakban határozzuk meg: -

a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak javítása a tanulók munkájának rendszeres értékelése a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése a tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – igazgatóhelyettesekkel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév augusztusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével

20

-

-

-

figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát kiemelt figyelmet fordít az osztályában végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

21

1.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Kiemelt figyelmet igénylő tanulóink: - a tehetséges tanulók - a sajátos nevelési igényű tanulók - a beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarával küzdő tanulók - hátrányos, és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek Fontos, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljes fejlesztése. Ezt segíti a magasabb szintű gondolkodási képességek fejlesztése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma-megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése; Gátolja: kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink minél hamarabb ismerjék fel a tehetségeket, ehhez megfelelő pedagógiai, pszichológia ismeretekkel rendelkezzenek. Különös figyelmet igényel az átlagosnál magasabb intelligenciájú sajátos nevelési igényű tanulók speciális tehetségének felismerése, kibontakoztatása. A tehetséggondozás mind a tanórák, mind a tanórán kívüli foglalkozások feladata. Tanórákon: – egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, – differenciált csoportbontás, Tanórán kívüli foglalkozások:  énekkar – szereplési lehetőség biztosításával  tanulmányi versenyek, ezekre előkészítő foglalkozások,  levelező versenyeken való részvétel, 22

         

napközis foglalkozások, felvételi előkészítők, továbbtanulás, kulturális rendezvények látogatása, iskolai könyvtár, egyéb szabadidős tevékenységek (színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, erdei iskola, táborok). sportolási lehetőségek, , tömegsportórák, versenyek, túrák szervezése sportkapcsolatok ápolása a természettudományos irányultságú programok tervezése matematika tantárgy esetén a gyermekek képesség szerinti bontása 2 (vagy lehetőség esetén 3) csoportra

Iskolánk kiemelt feladatként kezeli a számítástechnika tantárgy csoportbontásban történő oktatását. Az idegen nyelveket (angol, német) – lehetőség szerint - csoportbontásban oktatjuk. Célunk: minél több tanulót eljuttatni 8. osztály végére az alapfokú nyelvvizsga szintjéig. Tanulóinknak házi versenyeken is biztosítjuk a megmérettetés lehetőségét. (Vers-és prózamondó-, helyesírási-, matematika-, sportversenyek.) Bíztatjuk és felkészítjük őket a városi, körzeti, területi, országos vetélkedőkön való részvételre. Támogatjuk a levelező versenyeken való részvételt. Az elért eredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót is a megmérettetés vállalására. Az iskolai könyvtár segítséget nyújt a felkészüléshez. Biztosítjuk az állandó internet hozzáférést a könyvtárban elhelyezett számítógépeken. Fontosnak tekintjük a művészeti tevékenységekhez kapcsolódó tehetség felismerését, és a kibontakoztatásának biztosítását, erre a műhelyfoglalkozások nyújtanak lehetőséget. Iskolán kívül:  a város közművelődési intézményei által kínált lehetőségeket kihasználása (művészeti képzés, zeneiskola, sportegyesületek, táncoktatás, múzeumok)  iskolánk tanárai által szervezett kulturális programokba osztályközösségek vesznek részt  a napközisek szabadidős tevékenységében kiállításokat, tárlatokat látogatnak,  igény szerint házi, városi, megyei versenyeket szervezünk, és tanulóinkat ezekre irányítjuk. A tehetséges tanulók anyagi támogatása:  Nyitnikék alapítványunk átvállalja a versenyek nevezési díjait (hátrányos anyagi helyzetű tanuló esetén)  felterjesszük őket tanulmányi ösztöndíjra (Tóth István és Tóth Terézia Ösztöndíjra)  figyelemmel kísérjük az egyéb ösztöndíj-pályázati lehetőségeket.

23

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Felzárkóztatásra a tanórák szervezése mellett a tanórán kívüli foglalkozások; speciális egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrányok csökkentését. Ezekkel a tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, az otthoni tanulás segítése, a házi feladat előkészítése. Fontos a tanuló sikerélményhez juttatása, elismerő bíztatása. Hatékony eszköz a rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal. (Családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási napok.) Segítség lehet a tanulóval kialakított bizalomra épülő jó kapcsolat, beszélgetések. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha:  szétszórt figyelmű,  nehezen tud koncentrálni,  gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat,  túlmozgásos- túlzottan lassú,  kézügyessége és finom-motorikus mozgása fejletlen,  lassan vált át egyik feladatról a másikra,  számolása gyenge,  olvasási- helyesírási problémái vannak,  a szakértői bizottság, nevelési tanácsadó javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel, valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja: – A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály, ill. iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. – Készségek, képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés. – A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. – Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. – Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. – Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési és magatartási nehézségeknek hívjuk azt a tünet együttest, amikor a gyermek viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai 24

lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény. Az állandó okok között meg kell említeni a különböző fokú organikus zavarokat és a nem megfelelő szociális hátteret. Tünetként előfordulhat agresszív, a környezet ellen forduló viselkedés, de a passzív, szorongó, gátolt gyermekek is különleges figyelmet igényelnek. Mivel az ilyen tanulók speciális pedagógiai tevékenységet igényelnek, fontos a minél előbbi kiszűrésük, a beilleszkedési, magatartási nehézség okainak feltárása, majd a megfelelő, egyénre szabott kezelési program kidolgozása. Tanórán belüli pedagógiai tevékenységek:         

a házirend következetes betartatása egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése a feladattartás és a feladattudat fejlesztése a pontos, konkrét feladat kijelölés állandó ellenőrzés, segítés a feladatok megoldásában folyamatos meggyőzés a viselkedési normák elfogadására, pozitív minta a megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulóval drog és bűnmegelőzési programok első osztályban fejlesztő csoportok szervezése.

Tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek:  kapcsolat az óvodákkal, (a gyermek előző intézményeivel)  folyamatos kapcsolattartás a szülővel, családlátogatás  fejlesztő óra  napközi, tanulószoba  szabadidő hasznos eltöltésére nevelés  közös játék, közös munka fejlesztőhatásának kihasználása  konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása  külső segítség igénybe vétele, szükség esetén nevelési tanácsadóval, ideggondozóval, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, pszichológussal való együttműködés (iskolapszichológus)  sikerélményhez juttatás – sporttevékenység, szakkörök  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. 1.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő program „121. § (1) törvény szerint: 29. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, 25

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); Az egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára egyéni fejlesztési terv alapján történik, melyet az osztálytanítók és a gyógypedagógusok közösen készítenek el. A foglalkozások az SNI tanulók száma és szükségletei szerint szerveződnek. Tanórán az osztályonként meghatározott óraszámban segít a gyógypedagógus. Differenciált tananyag feldolgozásával – figyelembe véve az általános iskolai követelményeket, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelveit a gyermekek szintjének megfelelő feladatokat ad, így hozzásegíti a tanulókat, hogy saját tempójukban haladhassanak, s kisebb lépésekben fokozatosan felzárkózhassanak a többiekhez. Ezáltal több sikerélmény és kevesebb kudarc éri a gyermekeket. Magabiztosabbá válnak, személyiségük megerősödik, ami a későbbi társadalmi integrációjuk szempontjából nagyon lényeges. A gyógypedagógus és az osztálytanító együttműködése rendkívül fontos. Az együttműködés célja, hogy megteremtse mindazokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló nevelési és oktatási szükségleteit biztosítani tudjuk. Törekedni kell a nyitottságra, a kooperációra, kapcsolattartásra, párbeszédre, a konfliktuskezelésre. Az integráció nemcsak az osztályban tanító tanárok ügye, hanem kihat az egész iskola szervezetére és a szülőkre is. Ezért a velük való folyamatos kapcsolattartás ápolása nagyon lényeges. Tanórán kívül a rehabilitációs órák keretében a tantárgyi felzárkóztatást és a tanulási képességek fejlesztését végzi a gyógypedagógus. Fontos, hogy tanórákon a többiekkel együtt tudjon haladni az integrált tanuló. Az alapvető tanulási képességek hiánya, gátoltsága vagy zavara miatt megnehezül az iskolai haladás, ezért nélkülözhetetlen ezeknek a képességeknek, a fejlesztése is. 1.6.5. A gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka jelenti a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű családok folyamatos figyelemmel kísérését, gondozásukat; valamint azoknak az eseti problémáknak a kezelését, ami miatt a tanuló kapcsolataiban és teljesítményében jelentős negatív változás következik be. Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Hátrányos helyzetű: az a gyermek, akinek életmódja és életkörülményei a társadalom nagy részénél lényegesen kedvezőtlenebbek - akit a jegyző védelembe vett, vagy aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. 26

Az elmúlt években bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások hatásainak következtében egyre nagyobb szerepet kap az iskola, hiszen a keletkezett problémák befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedésüket; társaikhoz és a munkához való viszonyukat. Cél: tanulóink személyiségének életszemléletének olyan irányú fejlesztése, mely képessé teszi őket a helyes ítélethozatalra, a negatív jelenségek elutasítására. A gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. segítségnyújtás annak megszüntetésében betartva a titoktartási kötelezettség előírásait. Feladat:  felismerni, és feltárni a tanulók problémáit,  megkeresni a problémák okait,  segítséget nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.  egészségnevelési, mentálhigiénés és drog prevenciós programok indítása,  minden olyan veszélyeztető ok csökkentése, amely a tanulók fejlődését zavarja,  az indulási hátrányok csökkentése,  a pályaválasztás segítése,  a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  a családi életre történő nevelés,  az iskolai étkezési lehetőségek,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),  a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),  a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés  családlátogatás, tanácsadás  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk fenn:  gyermekjóléti szolgálattal,  családsegítő szolgálattal,  védőnővel,  iskolaorvossal,  rendőrséggel,  polgármesteri hivatallal; annak gyámügyi és szociális osztályával,  a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,  alapítványokkal,  az iskolai Diákönkormányzattal A gyermek és ifjúságvédelem területén végzett munkánk akkor sikeres, ha: 27

 a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős által nyilvántartott tanulók rendszeresen járnak iskolába,  nő az évfolyamismétlés nélkül továbbhaladók száma, ezáltal csökken a 8. évfolyamot el nem végző tanulók száma,  párbeszédet tudunk kialakítani valamennyi érintett szülővel,  az iskolai igazolatlan hiányzások száma csökken,  a tanulók igénybe veszik a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat, napközis foglalkozásokat,  a tankötelezettséget teljesíti minden tanuló,  a tanulók elhatárolódnak az őket fenyegető káros szenvedélyektől,  az iskolában szerzett tudásukat továbbhaladáskor alkalmazni tudják. A gyermekek és szüleik minden tanév elején írásban értesülnek az ifjúságvédelmi felelős fogadó idejéről, helyéről, valamint arról, hogy milyen problémával fordulhatnak felé. Az ifjúságvédelmi felelős feladata a nevelőtestület tájékoztatása azokról a pedagógiai eszközökről, amelyekkel a veszélyeztetettséget az iskola működési keretein belül feltárhatják, esetenként megszűntethetik. 1.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk tanévenként elvégzett helyzetfelmérés és elemzés alapján megtervezett tevékenységünkkel segíteni minden hátrányos helyzetű – de különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót képességei kibontakoztatásában. A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége. Célunk: segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, valamint támogatni tanulásukat, egyéni ütemű fejlődésüket, ha: – a családi mikrokörnyezet, – a családi házon kívüli környezet, – a csonka családban élő tanuló, – a munkanélküli szülői háttér, – az iskolai előélet miatt szociálisan hátrányos helyzetűek, – áttelepülés, lakhelyváltoztatás, – tartós illetve hosszas betegség miatt átmenetileg hátrányos helyzetűekké váltak. A hátrányok enyhítésére minden nevelő javaslatot tehet. A segítő tevékenységet az osztályfőnök koordinálja. Anyagi támogatásra a tanuló szülője kérelmet nyújthat be. Iskolánk az alábbi szociális szolgáltatásokat biztosítja: - diákétkeztetés: napközis (tízórai, ebéd, uzsonna), menza (ebéd) három vagy több gyermek esetén térítési díjkedvezmény; - tankönyv kölcsönzése az iskolai könyvtárból; - a szülők tájékoztatása a szociális támogatások helyi lehetőségeiről; - iskolaorvosi ellátás; 28

-

kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval. a szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok; DÖK és ISK programok; napközis programokban a szokások kialakítása, egészséges életmódra nevelés és a helyes szabadidő eltöltés, drog-és bűnmegelőzési programok (kapcsolattartás segítő szervekkel, felvilágosító nevelési programok) mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, támogatások szerzése, pályázatok.

A gyermekeink érdekében iskolánk folyamatos munkakapcsolatot épít ki a: –

Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Gyámhivatala – Székesfehérvár MJV Önkormányzat Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Iroda – Székesfehérvár Városi Rendőrkapitányság – SZETA Alapítvány – Széna Egyesület a családokért – SMART Grant Alapítvány – Öreghegyi Rk. Egyházközség Karitász Csoportja – Magyar Karitász Rév Ambulancia Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat – Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Nevelési Tanácsadó Intézete munkatársaival.

29

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat vezetőjét a tárgyalásra meg kell hívni, vagy a diáktanács ülésén előterjeszteni és megvitatva a véleményt írásban benyújtva az iskolavezetőséggel ismertetni. a meghívót a tárgyalás határnapja előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A véleménynyilvánítás köre: -

az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben, tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, diákönkormányzat számára biztosított pénzeszközök felhasználásában, házirend elfogadása előtt, tanulók közösségét érintő kérdésekben, tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésekor, elfogadásakor, tanuló pályázatok, versenyek meghirdetésekor, könyvtári, sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor.

30

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Amint azt az iskolában folyó nevelő – oktató munka alapvető céljai között meghatároztuk, boldog és elégedett embereket kívánunk nevelni. Munkánk középpontjában a tanuló személyisége áll, melynek mind teljesebb kibontakoztatása jelentheti az utat a boldogulás felé. A személyiség fejlesztése elképzelhetetlen a nevelés két alapvető közösségének – a család, a szülők, valamint az iskola és a pedagógusok – együttműködése nélkül. A tanuló nevelését a szülők kezdik meg, megteremtve a testi és a pszichikus fejlődés feltételeit a családban. A családi közösség keretein belül sajátítja el a gyermek az első szokásrendszert, a beilleszkedés formáit, itt szerzi első élményeit, stb. Ennek szerepe felbecsülhetetlen, és a továbbiakban minden más nevelésre is kihat. El kell tehát fogadni a családi nevelés elsődlegességét, azt a tényt, hogy a pedagógus ezt a folyamatot csak folytatni, kiegészíteni tudja. Az iskolának ugyanakkor mindent meg kell tennie a szülői házzal való jó kapcsolat kialakításáért, hiszen ez a tanuló érdekeit szolgálja. A pedagógus közösség és a családok aktív együttműködésének alapja a gyermek iránt érzett felelősség, amely csak kölcsönös bizalom és tájékoztatás mellett eredményezheti a családi és az iskolai nevelés egységét. Az iskola vezetésében a szülők képviseletét a Szülői Szervezet 3 tagú választmánya látja el. Az osztály Szülői Munkaközösség megbízottjai választják meg a 3 főből álló bizottságot és a Szülői Szervezet vezetőjét. A megbízása 1 tanévre szól. Az iskolai Szülői Szervezetnek döntési, véleményezési jogköre van. A szülői ház és az iskola együttműködésének formái 1.8.1. A szülők részéről: -

A iskola céljainak, pedagógiai programjának ismerete Őszinte véleménynyilvánítás Együttműködő magatartás, érdeklődő, segítő hozzáállás A nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása A családi nevelésben jelentkező problémák feltárása Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken Ötletek nyújtása az iskolai élet színesítéséhez Szponzori segítségnyújtás Alapítványi támogatás

31

1.8.2. Az iskola részéről: -

Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló iskolai előmeneteléről, kapcsolattartás Előre tervezett szülői értekezletek Rendkívüli szülői értekezletek Fogadó órák Nyílt napok, nyílt órák tervezése Előadások szervezése meghívott szakemberek részvételével Pályaválasztási tanácsadás, szülői értekezlet Családlátogatás Közös programok szervezése (kirándulás, bál stb.)

A szülői ház és az iskola kapcsolata napjainkban egyre inkább átalakul, továbbfejlesztésre szorul. Az iskolahasználók egyre inkább bele kívánnak szólni az intézmény működésébe, véleményt formálnak, ötleteket adnak. Ezekre, a megnyilvánulásokra az iskolának reagálnia kell, módszereit folyamatosan újra kell gondolnia. A hagyományos kapcsolattartáson túli, újszerű formák: -

A természetjáró szakkör nyílt túrái, családi közös hétvégék Táborok, erdei iskolák szülői részvétellel szülői igény alapján Családi, játékos vetélkedők, kerti rendezvények Szülői munkahelyeken látogatás illetve a szülő előadása az iskolában

1.8.3. A tanuló és a pedagógusok részéről -

A tanév folyamán, a diákközgyűlésen a tanulók javaslatot tehetnek az iskolai életet érintő minden kérdésről Az éves munkaterv összeállításakor javaslatot tehetnek: szabadidős programokra az iskolai házirend módosítására A tanév elején és végén a diákönkormányzati gyűlésen részt vesz az intézmény vezetője, akinek kérdéseket lehet feltenni, és véleményt lehet mondani Osztályfőnöki órákon véleményt mondhatnak az őket érintő kérdésekben Problémáik esetén kérhetik osztályfőnökük és szaktanáraik segítségét.

1.8.4. Szülőkkel szembeni törvényi elvárás - Biztosítsa gyermeke mindennapi iskolába járását - Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, vegyen részt fogadóórákon, szülői értekezleteken - Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal - Segítse elő, hogy gyermeke betarthassa a házi rend szabályait - Az iskola pedagógusai, és minden dolgozója iránt tiszteletet tanúsítson - Gyermekét érő sérelem esetén forduljon az osztályfőnökhöz, iskolavezetéshez

32

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1.A vizsgaszabályzat célja 1.2.A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 2. A vizsgatárgyak részei: -

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Informatika

33

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételnek szabályai A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanulói jogviszonyon alapuló jogait a előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Az intézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulók, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A Házirendben szabályozzuk a felvétel és átvétel eljárási rendjét, különös figyelemmel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségére.

34

1.11 A felvétel eljárás különös szabályai A beíratás felvételi rendjét a Nemzeti Köznevelési tv. 50. és 51. § szabályozza. A Házirendben szabályozzuk a beíratás és felvétel eljárási rendjét.

35

2.Az intézmény hely tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése A Tolnai Utcai Általános Iskola tantestülete a – Az emberi erőforrások minisztere 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről – az alapfokú nevelés oktatás kerettantervét 1-4 évfolyamon és 5-8 évfolyamon választotta. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák: Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2

1 1

36

Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1

1 1

1 1 1 1

2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1

1 1 5 1 2 28

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Fizika B változat Kémia B változat Biológia – egészségtan A változat Ének – zene felső tagozat A változat Ének – zene alsó tagozat A változat

37

5 1 3 31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

A

B

A

B

A

B

A

B

7+1

7+1

7+1

7+1

6+1

6+1

6+1

6+1

0 4+1 1 1 2 2 0

0 4+1 1 1 2 2 0

0 4+1 1 1 2 2 0

0 4+1 1 1 2 2 0

0 4+1 1 1 2 2+1 0

0 4+1 1 1+1 2 2 0

2 4 1 1 2 2+1 +1

2 4 1 1+1 2 2 +1

1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5

5

5

5

2

2

2

2

3

3

3

3

25

25

25

25

25

25

27

27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

A

B

A

B

A

B

A

B

4 3 4

4 3 4

4 3 3+1

4 3 3+1

3+1 3 3+1

3+1 3 3+1

4 3 3+1

4 3 3+1

2

2

2

2

2

2

2

2

1 2 0 0 0

1 2+1 0 0 0

1 2 0 0+1 0

1 2+1 0 0+1 0

1 0 2 2 1

1 0 2 2 1

1 0 1 1 2

1 0 1+1 1 2

38

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

0 1 1+1 1 +1

0 1 1 1 +1

0 1 1+1 0 1

0 1 1 0 1

1 1 1+1 0 1

1+1 1 1 0 1

2 1 1+1 0 1

2 1 1 0 1

1

1

1

1

1

1

+1

+1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

2

3

3

3

3

3

3

28

28

28

28

31

31

31

31

39

Az iskola teljes óraterve ÉVFOLYAM TANTÁRGYAK Magyar Idegen nyelv Matematika

1. A

2. B

A

3. B

A

4. B

A

5. B

7+1 7+1 7+1 7+1 6+1 6+1 6+1 6+1 2 2 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4+1 4 4

Erkölcstan Környezet, term. Ism.

B

4 3 4 2 1 2+1

1

1

1

1

1

1

1

1

4 3 4 2 1

1

1

1

1

1

1+1

1

1+1

2

Történelem

6.

A

A

7. B

2

A

B

2+1

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

2 2 1 1 1

2

2

2

2

2+1

2

2+1

2

1+1

1

1+1

1

1+1

1

1+1

1

1 1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 5 1

1 1 0+1 0+1 5 5 1 1

0+1 0+1

Fizika Kémia Földrajz

Vizuális nevelés Hon- és népismeret

8. B

4 4 3+1 3+1 4 4 3 3 3 3 3 3 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 3+1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1

Biológia

Ének

A

Informatika

0+1 0+1 0+1 0+1 1 1 1 1 5 5 5 5 1 1

2 2 1 1+1 1

1 1 2 2 1

1+1 1 2 2 1 1

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

1 5

2

2

2

2

3

3

3

3

2

2

3

3

3

3

3

3

25

25

25

25

25

25

27

27

28

28

28

28

31

31

31

31

Tantárgyi engedélyezett többletórakeret

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

4

4

4

4

A tanuló heti köt. óraszáma ÉS AZ osztályok számára engedélyezett heti idők. terhére tervezhető többletóraszám része (osztálybontás, tanóra)

3

3

3

3

3

3

6

6

4

4

4

4

1 1 2

1 2

1 1 3 1

1 3 1

1 1 3 1

1 3 1

1 1 3 1

1 3 1

1 1 3 1

1 3 1

Technika Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret (tanórai rend. álló időkeret 10%-a)

TANÓRAI rendelkezésre álló időkeret

Műhely Informatika Idegen nyelv Technika Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma Tervezhető további időkeret Egyéb foglalkozás: Tanulószoba, Napközi, Korrepetálás, Fejlesztő foglalkozás

Műhely

Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Kötelezően biztosított időkeret tehetséggondoz ás, felzárkóztatásra

1

1

1

30

30

30

30

30

30

35

35

35

35

35

35

35

35

35

35

25

27

25

27

25

27

23

25

16

18

16

18

18

20

18

20

1

1

1

1

1

1

1

1

52

52

52

52

52

52

55

55

51

51

51

51

56

56

56

56

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

40

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei. A taneszközválasztás szempontjai: - A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. - Iskolánk taneszközválasztásának elsődleges szempontja, hogy a helyi pedagógiai program cél –és feladatrendszeréhez igazodjon. A tankönyvcsalád kiválasztásánál figyelembe kell venni a Helyi Tanterv tartalmát. - Biztosítsa az évfolyamok közötti átjárhatóságot azzal, hogy (lehetőség szerint) egy évfolyam azonos tankönyvcsaláddal dolgozzon. Ez az alapelv tantárgyanként felmenő rendszerben is javasolt. - A mindenkori tankönyvpiacon megjelenő korszerű műveltséganyagot tartalmazó tankönyvek, munkafüzetek és egyéb segédanyagok közül azok kerüljenek kiválasztásra, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma hivatalosan is tankönyvvé nyilvánít. (Ezáltal a tanulók bizonyos köre állami támogatással juthat hozzá a taneszközökhöz.) - A 16/2013.(02.28.) EMMI rendelet „Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjéről” alapján a tankönyvrendelés előtt tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelőoktató munkához szükség lesz.

41

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: - fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe - mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait - a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával 2.4.2 Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat: - a tanulási stratégák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük - az egészséges életvitel kialakításához az öko osztályok programjainak gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. - a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük - a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 42

-

-

-

-

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalatai megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

43

2.5 Mindennapos testnevelés Mindennapos testnevelést az intézmény a NKT. 27§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi a következő módon. Heti 5 testnevelés óra, mely az óratervben rögzített. Az órákat lehetőleg délelőtt tartanánk, de ettől az órarend alapján el lehet térni. Az úszó osztályoknak lehet olyan napja, amikor nincs testnevelés óra.

44

2.6 Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.6.1.A tanulók kötelező tanórai foglalkozásait a NKT alapján határoztuk meg, mely az óratervben műveltségterületekre, tantárgyakra heti órabontásban szerepel. Ezeken az órákon minden tanuló részvétele kötelező. A szabadon tervezhető órákat az óraterv tartalmazza a tanulók kötelező részvételével:  Magyar hetente 1 órával növeljük 1.a,b 2.a,b 3.a,b 4.a,b 7. a,b  Matematika hetente 1 órával növeljük  1.a,b 2.a, b 3.a,b 6.a,b 7.a,b, 8.a,b  Környezet-, természetismeret heti 1 órával növeljük 3.b, 4.b, 5.b, 6.b  Biológia heti 1 órával emelve 8.b  Fizika heti 1 órával 6.a,b  Földrajz heti 1 órával 7.b - Vizuális nevelés heti 1 órával emelve 3.a, 4.a, 5.a, 6.a, 7.a, 8.a  Technika heti 1 órával emelve 8.a,b 2.6.2. A tanulók heti időkeretének terhére biztosítjuk a csoportbontást:  Kézműves foglalkozás heti 1 órával emelve 1.a, 2.a, 3.a, 4.a, 5.a, 6.a  Informatika heti 1 órával emelve 4.a,b 5.a,b 6.a,b  Idegen nyelv heti 2 óra 4.a,b heti 3 óra 5.a,b 6.a,b 2.6.3. Tantárgyi engedélyezett órakeret terhére: – technika tantárgy heti 1 óra 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b – idegen nyelv heti 3 óra 7.a,b 8.a,b 2.6.4. Az informatika tantárgy bontását a tervezhető időkeret terhére heti 1 órában: – 7.a,b 8.a,b – kézműves foglalkozás heti 1 órában 7.a, 8.a 45

2.6.5. A tervezhető további időkeret terhére – napközi – tanulószoba – ebédeltetés – szakkör – korrepetálás – fejlesztés – tehetséggondozás – gyógytestnevelés – sportkör 2.6.6. A könnyített testnevelés tanórán differenciálással valósul meg. Gyógytestnevelés 2x3 órában működik iskolánkban. 2.6.7. Az erkölcstan óra vagy helyette választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozás része. A szülő írásban nyilatkozik, hogy gyermeke erkölcstan órán vagy hit-és erkölcstan órán vesz részt.

46

2.7. Projektoktatás A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján sajátos pedagógiai módszereket, projektoktatást, témanapot, témahetet szervez az intézmény. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása, a tanulók érdeklődésére építve, tömbösítve kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamara vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közti problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalatira épít.

47

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyteremtés A közoktatásról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése alapján a cél az esélyteremtés minden gyermeknek, minden tanulónak. Minden gyermeknek meg kell adnia a közoktatás rendszerének az esélyt, a sikeres iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás rendszeréből kilépőknek pedig rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, amelyekkel, sikerrel lépnek be a középiskolába, majd azt elvégezve a felsőoktatásba, illetve a munkaerőpiacra. A közoktatás rendszerének felelőssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerből, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek birtokában megújíthatják, bővíthetik ismereteiket, szükség esetén felkészülhetnek a pályamódosításra. Feladataink Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése - törvényi támogatások biztosítása - egyéni foglalkozásokon való részvétel biztosítása - anyagi támogatáshoz juttatás segítése (Önkormányzati, alapítványi, pályázati) SNI BTM -s tanulók segítése - rendszeres szűrővizsgálatok - fejlesztések, logopédiai foglalkozások iskolában, iskolapszichológus foglalkozásai, - egyéni foglalkozások - a tanulmányi előmenetel nyomon követése, mérések, értékelések Veszélyeztetett tanulók segítése - a veszélyeztetettségi kör pontos feltérképezése - a veszélyeztetett tanulók fokozott figyelemmel kísérése - támogatások, lehetőségek szerinti biztosítása: pszichológiai, Önkormányzati)

anyagi

(alapítványi,

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: Az SNI a BTM és a HHH vonatkozásában nagyon pontos naprakész kimutatás. A sajátos nevelési igény okainak feltárása, tanulási képességek felmérése szakértők bevonásával, logopédus, pszichológus képességvizsgáló központ véleményének kikérésével történik. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelésoktatás egész folyamatában és valamennyi területén kiemelt feladatunk. A feltárt probléma szakszerű kezelése elsősorban a tanórai differenciált feladatok alkalmazása során, tantárgyi korrepetálásokon és egyéni fejlesztő foglalkozáson történik.

48

Iskolánkban az egyik legfőbb törekvés, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsuk ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Ennek érdekében az első osztályba lépő tanulóknál elvégezzük a DIFER mérést, későbbiekben a folyamatosan végzett mérések, értékelések segítik az egyénhez igazodó fejlesztést, a kulcskompetenciák bővítését. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása – ebben segítséget nyújt az iskola pszichológus, önismereti és tanulás segítő tréningek tartásával. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, iskolai az iskolán kívüli foglalkozásokon történik. Az intézmény rendelkezik a legfontosabb feltételekkel, melyekhez minden tanuló hozzáfér. A pedagógiai program részletesen meghatározza azokat a tevékenységfajtákat, amelyek a tanórán kívüli tehetséggondozást, ill. szükség esetén akár a felzárkóztatást is segíthetik. Az intézmény tanulói részt vesznek napközis foglalkozásokon, szakkörökön, nyári táborokon, erdei iskolában. Célunk, hogy a nyolc évfolyam elvégzése alatt minden tanuló legalább egy alkalommal eljusson táborba, erdei iskolába. Támogató, szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységek Napközis ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Ez különösen az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos. Indokolt esetben a napközis ellátást a nevelőink is kezdeményezik, javasolják. Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. A tízórai és ebéd – a tanulószobás, illetve napközis gyermekeknek uzsonna is. Felzárkóztató-, ill. tehetséggondozó programok; a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. A tankönyvtámogatás; a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítjuk az rászoruló tanulók számára. Az iskolai könyvtár fejlesztésekor is fontos tankönyvigények kielégítése. Kapcsolattartás a szülőkkel; kiemelten fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon.

ingyenességet a szerepet kap a együttműködést, lehetőségeiről is

Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben - a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve - a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el.

49

A helyzetelemzésből adódó feladataink

Cél

A mérések eredményei a HH gyerekeknél javuló tendenciát mutassanak

Intézkedés

Veszélyeztetett tanulók segítése

Határidő

csoportbontások, fejlesztő Min.bizt. csoport foglalkozások, Osztályfőnökök új módszertani Szaktanárok technikák bevezetése

Folyamatos

Pályázatok írása, ezzel a lemaradók Pályázatfigyelés, Pályázatíró esélyegyenlőségének pályázatírás Igazgatóhelyettes biztosítása.

Folyamatos

Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű Egyéni fejlesztési tervek elkészítése tanulók segítése

SNI, BTM-s tanulók segítése Tehetséges tanulók segítése

Felelős

Egyéni haladás lehetőségének megteremtése A megvalósításban érintett partnerek bevonása, visszacsatolás, hatékonyabb együttműködés.

Gyermekvédelmi munkacsoport működtetése

Egyéni foglalkozások differenciálás A szülők, tanulók, szakmai partnerek véleményének folyamatos figyelemmel kísérése Különböző szakemberek együttműködése (pszichológus, gyermekvédelmi felelős, fejlesztő, iskolavédőnő, logopédus, családsegítő munkatársa)

50

osztályfőnökök fejlesztőpedagógus gyógypedagógus

Folyamatos

Igazgató

Folyamatos

Indikátorok (eredményesség mérés) Helyi mérésekkel, a mérési eredmények értékelése intézkedési és feladatterv kidolgozása A nyertes pályázatok számának növelése A fejlesztési eredményeink folyamatos értékelése A tanulók sikeresen teljesítsék a tanévet

Min. bizt. csoport, Partneri Igazgatóhelyettes Folyamatos elégedettség Ped.Szak.szolgálatok mérés

PSzSz igazgatója, Iskola igazgatója Családsegítő igazgatója

Jól működő Folyamatos partneri kapcsolat

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének következményei, formái 2.9.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulók tudását a tanítók, szaktanárok értékelik a szóbeli, írásbeli illetve gyakorlati teljesítményt mérve. Az év végi minősítés a tanuló egész éves folyamatos munkáját jellemzi. a) Az 1-4. évfolyamon Az első három évfolyamon csak a szülő kérésére ismételhet évet a tanuló. A 4. osztály végén az a tanuló kötelezhető évismétlésre, aki a minimum követelményeket nem teljesítette (az önálló tanuláshoz szükséges alapkészségek elsajátítását). - 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, a 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló hogyan teljesített. Iskolaváltáskor a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégzi az iskola: -

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

(5) (4) (3) (2)

Azoknak a tanulóknak a részére, akik jelentősen lemaradnak a tantervi követelmények időarányos teljesítésében és „Felzárkóztatásra szorul” minősítést kapnak, egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki (tantárgyat tanító pedagógus a fejlesztő pedagógus segítségével) a szülővel közösen. Ebben meghatározzuk, hogy milyen jellegűek a lemaradások, milyen intézkedéseket tervezünk a felzárkóztatáshoz, amelynek igazodnia kell a gyermek problémáihoz, és vélhetőleg mikorra éri el a tanuló az adott tantervi követelményt. - A következő egyéni felzárkóztatási módokat alkalmazzuk:  Tanórán belüli differenciált foglalkoztatás  Korrepetálás  Fejlesztő pedagógus által tartott egyéni foglalkozás - 4. osztály év végén a tanulókat ugyanúgy értékeljük, mint az 5-8. évfolyamon a bizonyítványba kitűnő, jeles jó, közepes, elégséges, elégtelen minősítést kaphat. -

b) Az 5-8. évfolyamon -

-

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A magasabb évfolyamra lépés feltétele az előírt követelmények sikeres teljesítése, vagyis ha a tanuló az egyes tantárgyaknál meghatározott követelményeket legalább elégségesre teljesíti. 51

-

Az informatika tantárgynál 4-6. évfolyamon szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelésnél a megfelelt, jól megfelelt minősítést használjuk. 5-8. évfolyamon a tanulók bizonyítványába a következő osztályzatok kerülnek.

Jeles (5) – az a tanuló, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Aktív, az ismereteket szabatosan, áttekinthető formában képes kifejteni. Jó (4) – az a tanuló, aki a törzsanyagot elsajátítja, és alkalmazni tudja. Gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthetően képes kifejezni. Az órákra rendszeresen felkészül, és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe. Közepes (3) – az a tanuló, akinek kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek kifejezésére. Nem elég egyenletes az órákra való felkészülése. Ismereteit csak kisebb tanári segítséggel képes alkalmazni. Elégséges (2) – az a tanuló, aki a tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segédlettel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1) – az a tanuló, aki nem tesz eleget a tantervi követelményeknek. -

Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló pótvizsgát tehet, ha elégtelenjeinek száma nem haladja meg a kettőt. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló tanév végén a nevelőtestület engedélyével javító vizsgát tehet.

2.9.2. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, formái, követelményei Rendszeres ellenőrzés és értékelés nélkül nincs személyiségformálás, felelősségtudatra nevelés, munkára szoktatás. Ahhoz, hogy egy meglévő ismeretkört bővítsünk, vagy újat építsünk rá, meg kell győződnünk az előző elsajátításának mértékéről. A beszámoltatás formái: 1.

Szóbeli – Felelet – Kiselőadás, téma kifejtése – Feladat, probléma megoldási tervének ismertetése – Memoriterek – Szerepjáték – Vizsga – idegen nyelv 8. évfolyam a Helyi Tanterv alapján

2.

Írásbeli  Írásbeli felelet – Dolgozat – Témazáró dolgozat – Tollbamondás – Fogalmazás 52

– – 3.

Félévi és év végi felmérés Írásbeli gyűjtőmunka

Gyakorlat

A beszámoltatás követelményei: –

A tanulók tantárgyi munkáját folyamatosan kell ellenőrizni és értékelni szóban, de nem mindig érdemjeggyel.

– –

A tanulóknak pontosan ismerniük kell, mit vár tőlük a pedagógus. Mindig az aktuális fejlettségi szintet, a tantárgyi részkövetelményeket kell figyelembe venni.

– –

Vizsgálni kell a tanulók fejlődését is. A pedagógus előre meghatározza azt az időszakot, amely után a teljesítményt le fogja mérni.

–

Az egy félév alatt kapott osztályzatok száma legalább 4, abból 1 szóbeli legyen.

Rendje és korlátai: – – – – –

1- 4. évfolyamon naponta maximum 1, 5-8. évfolyamon 2 egész órát igénybevevő írásbeli beszámoltatás iratható. Ezt az osztályfőnök figyelemmel kíséri. Az egész órát igénybevevő témazárók, fogalmazások, felmérések várható idejét 1 héttel, de legalább 2 tanórával a megiratások előtt közölni kell a diákokkal. Az osztályzatok egyforma súllyal számítanak be a félévi és év végi minősítésbe. A tanár köteles a tanulók írásbeli munkáit 7-14 napon belül kijavítani, értékelni és a diákokkal megbeszélni.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti a 4. évfolyam végén, valamint az 5 – 8. évfolyamon. A tanuló tudásának értékelése és minősítése a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Ha a tanuló valamely tantárgyból kimagasló teljesítményt nyújtott, év végén „kitűnő” minősítést kaphat. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az 1 – 3. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített ill. felzárkóztatásra szorul. A magatartás értékelése és osztályozása példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). A szorgalom értékelése és osztályozása példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az osztályzatot a számonkéréssel egyidejűleg az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe is be kell írni.

53

Az érdemjegy nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és dönt a tanuló magatartás és szorgalom jegyéről, valamint a magasabb évfolyamba lépésről. 2.9.3.A tanulók szöveges értékelése 1. Az értékelés alapelvei: – – – – – – – – – –

Személyre szóló legyen Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak (érthető legyen) Ösztönző jellegű legyen (pozitívumok kiemelése) Fejlesztő legyen (tartalmazzon javaslatot a fejlődésre) Az iskolai követelményrendszerre épüljön Az eszközhasználatra is tartalmazzon utalást Vegye figyelembe az ismeretek gyakorlati alkalmazását (kreativitás) Folyamatos visszajelzés legyen a végzett munkáról Önismeretre neveljen Adjon támpontot a szülőnek a gyerekével való foglalkozáshoz

2. Az értékelés formái: A. Személyes, szóbeli értékelés - tanítási órákon a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - szóbeli feleleteket értékelő vélemény - önálló vagy csoportmunkát értékelő vélemény - fogadóórákon a megjelent szülőkkel való beszélgetés B. Szöveges írásbeli értékelés - írásbeli munkák javításakor írott vélemény - témazáró felmérésekre írt vélemény - a félévi és az év végi bizonyítványok mellé adott összegző értékelés 1-4. évfolyamon 3. Értékelés az 1-2. évfolyamon A gyerekek értékelésekor nemcsak a tudás kerül előtérbe, hanem olyan emberi, erkölcsi értékek is, melyek fontosak a nevelés szempontjából. Szövegben jobban érzékeltethető sok különböző tulajdonság, viselkedés, az egész személyiség fejlődése. A gyerekek személyiségének figyelembevételéből kiindulva személyre szabott értékelést végzünk. - 1-2. évfolyamon a tanulók teljesítményét év közben folyamatosan szövegesen értékeljük szóban és írásban egyaránt. - 2. év második félévétől bevezetjük az érdemjegyekkel való értékelést a szöveges értékelés mellett, hogy megkönnyítsük a felső tagozatra való átmenetet. - A felméréseket százalékosan értékeljük az egyes tanulási szakaszok végén. Így a saját fejlődési ütemet a legérzékletesebben tudjuk kimutatni. Ehhez minden évfolyamon tantárgyanként iskolai felméréseket dolgozunk ki. - A naplóban a százalékoknak megfelelő kifejezések betűjelét írjuk. Ezek a következők: 90 % - 100 % Kiválóan teljesített ( K ) 54

75 % - 89 % 41 % - 74 % 0 % - 40 %

Jól teljesített ( J ) Megfelelően teljesített ( M ) Felzárkóztatásra szorul ( F )

- Részletes szöveges értékelést félévkor és év végén adunk a bizonyítvány mellé. Ennek kritériumai a Helyi Tantervben az egyes tantárgyaknál kerülnek kidolgozásra. 4. Értékelés az 3-8. évfolyamon – – – –

Az 3-8. évfolyamon a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékeljük (1-5 számskálán). A tanulói aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük. Az írásbeli és szóbeli feleletek eredményeként született érdemjegyekkel egyenrangúnak tekintjük a gyűjtőmunkáért, tablók készítéséért járó osztályzatokat, vagy éppen a természetjárást is. Az érdemjegyek száma havonként minimum 1, vagy félévente legalább 4.

5. Az értékelés nyilvános fórumai: – – – –

Házi versenyek, vetélkedők Bemutató órák Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró) Iskolai események, rendezvények (kiállítás, kulturális műsor)

6. A tanuló személyiségének jellemzői (magatartás, szorgalom) 6.1. Tanuláshoz való viszonya – önállóságának mértéke – probléma iránti fogékonysága – kutató, felfedező tevékenysége – együttműködési készsége (páros ill. csoportmunkában is) – munkával szembeni igényessége (füzetvezetés, külalak) – kreativitása – munkatempója – munkamorálja 6.2. Társakhoz, felnőttekhez való viszonya - a másik ember tisztelete - türelmesség - egymásra figyelés - segítőkészsége - együttműködési készsége - konfliktustűrés, konfliktuskezelés, konfliktus megoldása - kompromisszumkötési készsége - egymás elfogadásának mértéke

55

6.3. Érdeklődési sajátosságai – érdeklődési területei – érdeklődés tartóssága – új érdeklődése – kezdeményezése 6.4. Egyéb sajátosságai – normák, szabályok betartása – igényessége önmagával szemben – döntéshozási képessége – felelősségtudata – nyitottsága – kíváncsisága – érzelmi megnyilvánulása 7. A tanuló tudásszintjének értékelése /tantárgyanként/ Mi az ami jól megy? Mi okoz gondot? Mit kell még gyakorolni? A tantárgyi szempontsorból kiemelni a tanulóra legjellemzőbbeket. 7.1. Magyar nyelv és irodalom 1-2. évfolyamon A. Olvasás - beszédértése - beszédhibák - beszédkészsége, szókincse - betűfelismerése - szótagolása - összeolvasása - hangos olvasása - olvasás üteme - olvasott szöveg értése - memoriterek tanulása B. Írás - ceruzafogása - betűelemek írása - eligazodása a vonalközben - betűalakítása 56

C Anyanyelv - szóbeli szövegalkotása - mondatok kezdése, zárása - mondatfajták felismerése - szavak elválasztása - szavak betűrendbe sorolása - „j” hang kétféle jelölése 7.2. Matematika 1-2. évfolyam A. Számok - írása, olvasása - nagyságviszonyai - helye a számegyenesen - kerekítése-becslése - műveletek megoldása B. Sorozatok – nyitott mondatok - szabályszerűségek felismerése - szabály megfogalmazása, írása - szabály alkalmazása C. Szöveges feladatok - értelmezése - lejegyzése - megoldása D. Mértékegységek - megismerése - váltása E. Geometriai alapismeretek - tanult síkidomok felismerése - síkidomok csoportosítása

57

F. Egyebek - a szempontok mindig a megfelelő osztály számkörét veszik alapul - munkatempója - füzetvezetése - szorgalmi feladatok - versenyek 7.3. Környezetismeret 1-2.évfolyam 1. évfolyam - jelenségek megfigyelése - csoportosítás - napszakok és évszakok változásai - hónapok sorrendje - élő-élettelen megkülönböztetése - a növény részei - testének főbb részei - tisztálkodása - iskolája neve, címe - saját pontos lakcíme - közlekedési lámpa - gyalogos közlekedés szabályai 2. évfolyam - szóbeli beszámoló megfigyelésekről - csoportosítás megadott szempontok szerint - mértékegységek használata - évszakok, hónapok, napszakok sorrendje - egy élőlény bemutatása - tájékozódás saját testén - otthona és az iskola közötti közlekedési veszélyforrások ismerete - iskolai hagyományok ismeret

58

3. Emeltóraszámú vizuális osztály - eszköz és anyaghasználat (ceruza, ecset, kréta, olló, ragasztó, agyag, papírfajta) - eszközök és anyagok önálló kiválasztása - alapvető vizuális nyelvi elemek felismerése (vonal, folt, szín, forma, ritmus) - alapvető képzőművészeti műfajok megkülönböztetése (szobor, festmény, rajz) - műalkotás elemzésnél a színezet, színek ellentétének felismerése - elképzelt vagy hallott esemény megjelenítése különböző eljárással - munkájával szembeni igényessége - kreativitása, alkotó kedve - önállóságának mértéke

59

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Elvek: Figyelembe vesszük: - a tanulók életkori sajátosságait, - egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló napi iskolai terhelését, heti órarendjét, - az átlagostól eltérő képességeket (differenciált házi feladat), - a szóbeli és írásbeli feladatok megfelelő mennyiségi arányát. A házi feladat az elsajátított ismeretek elmélyítését szolgálja. A házi feladatot rendszeresen ellenőrizzük, alkalmanként értékelhetjük. Visszajelző szerepe van a pedagógus számára; szükség esetén további elmélyítésre kerül sor a tanórán. Az újonnan belépő tantárgyak esetében hangsúlyt fektetünk a megfelelő tanulási módszerek kialakítására, így biztosítva a hatékony felkészülést. Az egy osztályban tanítók konzultálnak a házi feladat mennyiségéről. Korlátok: A szóbeli és írásbeli házi feladatra fordított idő (a napköziben, a tanulószobán) összességében nem haladhatja meg egy átlagos képességű tanuló esetében: 1-2. évfolyamon a 45 percet 3-4. évfolyamon a 60 percet 5-8. évfolyamon a 90 percet

-

Az egy tantárgyból másnapra adott írásbeli házi feladat elkészíthető legyen 15-20 perc alatt. A házi feladatot lehet érdemjeggyel értékelni. A házi feladat az osztály közös minimumán alapuljon, differenciált legyen. Kutató vagy gyűjtő jellegű feladatot, csak az iskolai könyvtár állományára alapozva lehet adni, ellenkező esetben, csak szorgalmi feladat lehet. A házi feladat a gyermekhez szóljon, érthető legyen, amelyet önállóan tud elvégezni. A tanítási szünetek idejére házi feladatot nem lehet adni, pihenő napokra, péntekről hétfőre pedig csak csökkentett mennyiségűt. A szóban feladott házi feladathoz a tanulónak joga van felelettervet készíteni, amelyet szóbeli számonkéréskor használhat is. Kivétel, ha a megtanulandó tananyag fogalom vagy szabály. Hosszabb memoriter szövegek számonkérésének időpontját legalább két héttel a számonkérés előtt közölni kell. A hiányzásból visszatérő tanuló kapjon haladékot a tananyag pótlására, távolléte miatt hátrányt ne szenvedjen.

60

2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

61

2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az oktatási törvényben meghatározottakkal egybehangzóan a Tolnai Utcai Általános Iskola évente két alkalommal – a tanév elején és végén – méri a tanulók általános fizikai teherbíró-képességét.

62

2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Egészségnevelési program Egészségnevelési programunk célja a tanulók széleskörű tájékoztatása a testi és lelki egészséggel, életvitellel kapcsolatban, hogy tudása birtokában, életmódjukban, viselkedésükben az egészség értékként tükröződjön. Céljaink: - Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása, önmagunkért, környezetünkért. - Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. - Segítségnyújtás a tanulókat veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédéséhez, elhárításához. A drog-, alkoholfogyasztás, dohányzás veszélyeztető tényezőinek ismertetése, az egészségkárosodás elkerülése, a „szerzett tudás”képességének erősítése. - Tudatosuljon az önismeret, a helyes önértékelés fontossága az egyéni döntések meghozatalában. Önismereti csoportfoglalkozások az iskolai pszichológus vezetésével a fokozott odafigyelést igénylő tanulók esetében. - A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása érdekében a sportköri foglalkozások segítése, propagálása. - A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés és a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése. - Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerekkel való befolyásolása melletti fellépés. - A korai szűrővizsgálatokon való részvétellel, a védőoltások elfogadásával a betegségek megelőzésében vállalnak szerepet. - Az áldozattá válás megerősítése gyermekvédelmi, prevenciós programokkal. - Bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése. - Előtérbe kell helyezni az egészséges táplálkozást az iskolai menzán és az iskolai büfé kínálatában. - Meg kell tanítani tanulóinkat az elemi személyi higiéniás ismeretekre, módszerekre. Környezetvédelmi nevelési program Az iskola, mint „zöld miliő” hatást gyakorol a gyermek személyiségének formálására. Ügyelni kell a tárgyi világ esztétikusságára. Az otthonról elindult gyermek ne érezze azt, hogy egy teljesen idegen világhoz kell alkalmazkodnia. Ugyanakkor az otthonról hozott rossz, eseteként hiányos szokásokat minél előbb igyekezzünk átalakítani, környezetbaráttá változtatni.

63

Elveink: Az ÖKÖ iskola cím megőrzése. Környezettudatos magatartás alapozása. Ismerjék fel tanulóink a környezetükben előforduló hibás magatartási formákat, tegyék szóvá, esetleg tegyenek ellene. Ezzel elősegítjük a környezetért felelős életvitel kialakítását. - Azoknak az erkölcsi alapelveknek a meghatározása, megalapozása, amelyekkel a természet, az élő- és élettelen környezetet tisztelő magatartást fejlesszük tovább. - A tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása. Tudjanak egy helyzetre több megoldást kínálni, kiválasztani ezek közül a legkörnyezetkímélőbb technikát. - Önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése versenyek, feladatok, kiselőadások megtartásával. - Saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Lakóhely és környezetének környezeti problémái iránti érdeklődés felkeltése cikkek írásával, gyűjtésével, elemzésével, környezetvédelmi faliújság készítésével. - Alakuljon ki saját környezetük iránti büszkeség, felelősség elsősorban osztálytermeik, tisztelet osztálytársaikkal, tanáraikkal szemben. - Készségek fejlesztése: önismeret, személyiségformálás, közösségfejlesztés, társas együttműködés, konfliktuskezelés, döntési technikák fejlesztése. - Erősíteni kell a higiéniai kultúrát, különös tekintettel a mellékhelységek használatában. Kiemelt figyelmet kell szentelni a tisztaság fejlesztésére, a szemetelésre, a padok tisztaságára, az udvari növények védelmére. -

Külső környezeti helyzet: Iskolánk a lakótelep közepén, a városközpont közvetlen szomszédságában található panelházakkal körülvéve. A házak az iskola előtt és oldalán közvetlenül a keskeny utca másik oldalán falként veszik közre az intézményünket. Egyetlen oldalon tágasabb a tér, de ott helyi buszmegálló létesült, mögötte pedig tervezés és építkezés alatt áll egy bevásárlóés kulturális központ létesítése parkolóval. Jelenleg murvás parkolóként hasznosítja a város. A közvetlen közelünkben található az iparcikk piac, mely a tervek szerint zöldségpiaccá alakul majd át, ahonnan a Ny-i szél sok papírszemetet szállít az iskola kerítéséhez, erősebb vihar esetén az iskola udvarára. Az udvart kerítés zárja el a közterülettől, melyet igyekezünk megóvni. Körben a belső oldalán sövény takarja és védi az udvart az idegen szemek elől, a forgalmas útszakasz káros tényezőit ellensúlyozva. Több alkalommal is ültettünk fákat, cserjéket, örökzöldeket, melyeket pályázatok útján, szülői felajánlás képen ajándékba kaptunk. Sajnos nehezen erednek meg az építési törmelékből álló talajon ezek a növények, és nehéz megvédeni a főként hétvégén engedély nélkül belátogató környéken élő vandál fiataloktól. Az iskola tanulói számára fából készült játékok, padok, homokozók, aszfaltozott futballés egyben kosárpálya, lábtengó pálya áll rendelkezésre a szünetekben és a szabadidőben való kikapcsolódásra a szabad levegőn való tartózkodásra. 64

Az iskola előtti kis parkot a városgondnoksággal együtt az intézményünk is takarítja, gondozza. A lakótelep egyik oldalán található szökőkutat iskolánk tanulói nevezhették el pályázat útján, és, azóta is gondozásunk alatt áll tavasszal és ősszel. Belső környezeti helyzet: Az intézmény épülete CLASP technológiával készült 16 tantermes általános iskola, melyben természettudományi előadó, számítástechnikai szaktantermek, műhelyek, könyvtár, ketté válaszható tornaterem, konditerem, fejlesztő termek, ebédlő áll a tanulóink rendelkezésére. Az iskola világítását a „szemünkfénye” iskolai projekt keretében korszerűsítették, pályázat útján 10 tanteremben szereltek fel digitális táblát. A fűtés radiátorokkal történik, melyek a városi hálózathoz kapcsolódnak helyi hőelosztóval. Az illemhelységek modernizálása, karbantartása folyamatos. A tornatermi öltözők felújítása pár éve történt meg. A folyosók, a nagyméretű aula díszítése az iskola tanulóinak alkotásával történik, színesítve ezzel a környezetet. Az aulában „zöld” faliújság mutatja be a Zöldike” osztályok tevékenységeit, a DÖK hirdetőtáblán lehet tájékozódni az aktuális városi rendezvényekről. Itt hívjuk fel a figyelmet a mindennapi alma fogyasztásra és az iskolatej akcióra. Feladataink: Tanóráink tantárgyi programjában, tanmeneteinkben helyet kaptak a környezeti nevelés céljai, alapelvei. A rajzoktatás műhelyfoglalkozásai az adott osztály belső környezeti igényességét fokozzák, melyeket igyekeznek látható formában is megjeleníteni. Szülői kérések esetében segítünk az erdei iskolai foglalkozások megtervezésében, a program összeállításában. Természettudományos irányultságú „ Zöldike” osztályainkban szisztematikusan felépített előre meghatározott program szerint alakítjuk a délutáni elfoglaltságokat, annak érdekében, hogy minél közelebbi élményt tudjunk a tanulóknak biztosítani a természetről. A kéthetente megrendezésre kerülő foglalkozásokon megismerkednek alsós tanulóink növényekkel, háziállatokkal, a vadon élő állatokkal, az erdő, a víz és vízpart életközösségével. Külön foglalkozások szólnak a hulladékgazdálkodásról, a szelektív hulladékgyűjtés előnyeiről. Felső tagozaton a legtöbb tantárgy esetében erősítjük a természetvédelmi, környezetvédelmi prioritásokat témanappal, versenyekkel, udvari tevékenykedtetéssel, rendezvényekkel, bemutatókon való részvétellel. Rendszeresen részt veszünk a Pákozd-Sukoró Arborétumban szervezett erdei iskolai foglalkozásokon évente 4 osztály esetében. Ez már hosszú évek óta gyümölcsöző kapcsolata az iskolának a városi önkormányzat szervezésében és annak a segítségével. 65

Mindezektől a környezettudatos magatartás legfontosabb szabályaink ismeretét és azoknak alkalmazását várjuk el tanulóinktól az iskola befejezésekor. A napköziben foglalkoznak kollégáink a hagyományok ápolásával, védésével. Évszakköszöntő délutánokat, játékbörzéket, kézműves foglalkozásokat, sportdélutánokat, mesés akadályversenyeket, terepi programokat szerveznek. Faliújság készítése évszakonként az iskola aulájában: itt mutatkoznak be az alsós osztályok munkáikkal. Iskolai szinten ünnepeljük meg a : -Víz Világnapját, - Föld Napját, -Madarak, fák napját, - Állatok Világnapját. Zöld könyvtár létesítése az iskolai könyvtárban, könyvajánlással tanulóink számára. Szelektív hulladékgyűjtés szervezése: - papírgyűjtés - használt elem - elektronikai hulladék - műanyagok Városi környezetismereti és környezetvédelmi verseny megrendezése 4. osztályos tanulók számára. Téli madáretetés megszervezése osztályok között beosztással és felelősségvállalással. Témanapok, városismereti séták, terepi programok, helyi termékek árusítása bővíti a tanulók számára a természetvédelmi nevelés témaköreit, helyszíneit. Külső partnerek: -

Civil szervezetek Környezetvédő-és természetvédő egyesületek (Gaja, Zöld Kerekasztal, Kötháló, Fúzió, Szitakötő) DENSO-ALCOA Köfém, VIDTEON Pedagógiai Szolgáltató Fejérvíz RT KÖDU-VIZIG Környezetvédelmi Ig. Alba Regia Vadásztársaság Mezőföldi Erdő-és Vadgazdálkodás Duna-Ipoly Nemzeti Park Dinnyés Madárvárta Városi Természetvédelmi Szövetség

66

2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1. A jutalmazás formái: Szaktanári dicséret: kiemelkedő szaktárgyi munkájáért (verseny, folyamatos levelező verseny, sport verseny részvételért, gyűjtőmunka, tablókészítés…); a rábízott és önként vállalt feladat lelkiismeretes teljesítéséért. Osztályfőnöki, vagy napközis nevelői dicséret: példamutató magatartásért, kiemelkedő közösségi munkáért, szorgalomért, házi versenyeken elért 1-3 helyezésért. Diák-önkormányzati dicséret: iskolai közösségi tevékenységért. Igazgatói dicséret: valamely tantárgyból területi versenyen elért 1-3 eredményért, az iskola érdekében végzett kiemelkedő közösségi munkáért, egyszeri kiemelkedő teljesítményért. Nevelőtestületi dicséret: több versenyen elért jó helyezésért, folyamatos kitűnő tanulmányi eredményért, ezt az osztályfőnök a bizonyítványba és a tanuló törzslapjára is bevezeti. Aranykönyv: azok a 4. 6. és 8. osztályos tanulók írhatják be nevüket, akik tanulmányi, sport, művészeti területen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak több éven át. Könyvjutalom: – alsósoknak kiválóan teljesített, felsősöknek kitűnő ill. jeles tanulmányi munkáért, - csoportonként egy napközis közösségi munkáért ! Jó tanuló- Jó sportoló díj: kiemelkedő sporttevékenység és tanulmányi munka esetében adható. Első osztálytól kitűnő tanuló könyvjutalmat kap a „Nyitnikék „ Alapítványtól. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az év végén adott jutalmakat a kitüntetett tanulók a tanévzáró ünnepélyen (ballagáson) az iskola közössége előtt vehetik át. 2.14.2. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere 5.7.1. Alapelvek: Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: -

segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését mindig személyre szabott legyen segítse a tanuló önismeretének fejlesztését az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon.

2.14.3. A magatartás és szorgalom értékelésének módja: -

Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. 67

-

Lényeges eltérés esetén osztályfőnöki óra keretében és az osztályban tanító tanárok megbeszélésén megvitatják azokat. A tanulók magatartását félévkor érdemjeggyel, év végén osztályzatokkal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól.

2.14.4.. A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: a) Megfelelés az iskolai követelményeknek. Követelmények: -

a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása szükség esetén kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért.

b) A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények: -

beilleszkedés a közösségek, mások beilleszkedésének elősegítése aktív feladatvállalás a közösség előtt álló feladatok feltárásában és megoldásában segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában.

c,)Megfelelés az általános viselkedési normáknak Követelmények: -

udvarias, figyelmes viselkedés és kultúrált hangnem minden körülmények között.

d) Az értékelés módja: Az érdemjegyeket az osztályfőnök a fogadóórák előtt a szaktanárokkal egyeztetik. -

Példás (5) magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Nincs szóbeli figyelmeztetése sem. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli figyelmeztetésben. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Nem részesült igazgatói intésben. 68

-

Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi eljárás után büntetésben részesült.

2.14.5. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelésének szempontjai a) a motiváltság Követelmények: kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzés fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység b) a tanulási folyamat Követelmények: kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzés fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység c) Többletek: tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok

-

d) Az értékelés módja: -

Példás (5) ha a tanítási órákra való felkészülése képességeihez mérten kifogástalan, a követelményeknek maradéktalanul megfelel. Jó (4) ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. Változó (3) ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni, gyakran hiányos a felszerelése. Hanyag (2) ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek, munkájában megbízhatatlan, felszerelését rendszeresen nem hozza el.

69

3.Zárórendelkezések

-

-

A Tolnai Utcai Általános Iskola 2013/2014. tanévtől kezdődően az átdolgozott Pedagógiai Program szerint végzi a nevelő-oktató munkáját. A Pedagógiai Program részét alkotó Helyi Tanterv bevezetése fokozatosan történik: 2013. szeptember 1-től az 1.és 5. évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv felülvizsgálatát a törvényi változásoknak megfelelően hajtjuk végre. Ha a tantestület 2/3-a kéri a Pedagógiai Program valamely pontjának módosítását, akkor azt az adott tanévben felül kell vizsgálni és a törvényi előírásoknak megfelelően kell eljárni. A Pedagógiai Program egy példánya megtalálható és megtekinthető az iskolai könyvtárban. Az első osztályba jövő gyermekek szüleivel a beiratkozás előtt ismertetjük a programot.

Székesfehérvár, 2013. március 27.

Mihókné Pluhár Teréz igazgató

70