A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Az iskola nevelési programja

Zipernowsky Károly Általános Iskola

Pedagógiai Program

A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2011.

A. Az iskola nevelési programja

1


Pedagógiai Program

PREAMBULUM AZ ISKOLA HIVATALOS ELNEVEZÉSE: Zipernowsky Károly Általános Iskola AZ ISKOLA FENNTARTÓJA Bp.III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata ALAPÍTÓ OKIRAT SZÁMA, KELTE 429/48/ÖK/1997. (VIII.27) 744/ÖK/1999. /IX. 15./ 280/ÖK/2001. (VI.27.) 441/ÖK/2007. (VIII.29.) 689/ÖK/2007. (XII.19.) 693/ÖK/2007. ( XII.19.) AZ ISKOLA FÖLDRAJZI MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Budapest III.kerület, Békásmegyer. A Duna és a Szentendrei út által határolt területen a következő utcák alkotják az iskola beiskolázási körzetét: Hatvany L.u. 2-14. Gyűrű u. 1-15., 2-32. Juhász Gy.u. 2-10. Bálint Gy.u. 6-20. 5-19. Jós u. 2-16. 1-15. Szilke u.

Boglár u.1-2. -12. Zipernowsky u. Madzsar J.u.7-43. Hadriánus u. Sarkadi u. Budakalász u.1.

AZ ISKOLA IGAZGATÓJA: Horváth Bors Rudolfné AZ ISKOLA SZÉKHELYE: Budapest III. kerület AZ ISKOLA POSTACÍME: 1039 Budapest, Zipernowsky u. 1-3. Telefon: 3886-556 Fax: 2430-995 E-mail: [email protected] OM azonosító: 034846 Adóig. Szám: 15503468-2-41 Honlap cím: www.ziper.sulinet.hu AZ ISKOLA ÉVFOLYAMAINAK SZÁMA: 8 A Zipernowsky Károly Általános Iskola a kerületi Önkormányzat fenntartásában működő körzeti és sportiskolai feladatokat ellátó alapfokú nevelési-oktatási intézmény. Az iskola alapdokumentuma az 1998-ban elkészített, majd 2000-2001-ben és 2004-ben átdolgozott Pedagógiai Programja. Képzési formáink: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 8 évfolyamon.

2


Pedagógiai Program

A 2008/2009. tanévtől 1-4. évfolyamon a Képviselő-testület 441/ÖK/2007. (VIII.29.) határozata alapján a nevelés iskolaotthonos formában történik. Az 5-8. évfolyamon tanulószobai ellátást biztosítunk tanulóink számára. A Képviselő-testület 689/ÖK/2007.(II.27.) sz. határozata alapján intézményünkben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetők-oktathatóak az enyhén értelmi fogyatékos, a megismerés fejlődésének rendellenessége és a viselkedés fejlődésének rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók. Emeltszintű testnevelés oktatás a mindenkori „a” osztályokban a 2003/2004. tanévtől felmenő rendszerben, amely a 2007/2008. tanévben az 1-5. évfolyamokra vonatkozik, és folytatódik a 2010/2011. tanévvel bezárólag. Sportiskolai oktatási forma a 2008/2009. tanévtől kezdődően a mindenkori „s” osztályokban felmenő rendszerben a 9/2007. (II.27.) OKM rendeltben előírtak szerint, valamint a Képviselő-testület 693/ÖK/2007. (XII. 19.) számú határozata alapján. Emeltszintű angol nyelv oktatása a 2008/2009. tanévtől kezdődően a mindenkori „a” osztályokban a nem kötelező tanórák óraszámának terhére.

A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK FELÉPÍTÉSE A Az iskola nevelési programja B Az iskola helyi tanterve

A A Zipernowsky Károly Általános Iskola nevelési programja Tartalomjegyzék Bevezetés I. Helyzetelemzés, az iskola bemutatása 1. 2. 3. 4.

Személyi feltételek, szakos ellátottság Tárgyi-dologi feltételek Az intézmény használóinak köre, elvárásaik az iskolával szemben Iskolai hagyományok, eredmények

3


Pedagógiai Program

II. A helyzetelemzésre épülő nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, kulcskompetenciák fejlesztése 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 4.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 4.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 4.5.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere 6. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái.

III. Az iskola Egészségnevelési Programja IV. Környezetnevelési program V. A közlekedésre nevelés programja VI. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai VII. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek

I. Helyzetelemzés, az iskola bemutatása I.1. Személyi feltételek, szakos ellátottság Iskolánk valamennyi pedagógusa rendelkezik a KJT előírásai szerinti végzettséggel. Tanítóink 90%-a szakkollégiumi végzettséggel is bír. A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. Nő a másoddiplomát szerzők aránya, és a szakmai továbbképzéseken résztvevők száma, a nem szakrendszerű oktatás elsajátítását célzó tanfolyamokra folyamatos a beiskolázás. A továbbképzések tervezésekor előnyben részesítjük a fejlesztő pedagógia területéhez, a projektpedagógiához, a kooperatív oktatási formák alkalmazásához és a hatékony együttnevelés témaköréhez kapcsolódó oktatási formákat. Iskolánkban két kerületi munkaközösségvezető tanít. Az intézményben nyolc szakmai munkaközösség működik. Munkánkat iskolapszichológus, fejlesztő pedagógusok, pedagógiai asszisztens és félállású logopédus segíti.

4


Pedagógiai Program

I.2. Tárgyi-dologi feltételek Intézményünk Békásmegyer másodikként megépült lakótelepi iskolája, amely 1978. februárjában nyitotta meg kapuit. Iskolánk zöldövezetben épült, a közeli hegyek és a Duna egészséges, jó levegőt biztosít számunkra. Épületünkben korszerű tornaterem, ebédlő, könyvtár, sportudvar, szaktantermek, fejlesztő szobák és modern előadóterem várják a gyerekeket.

I.3. Az intézmény használóinak köre, elvárásaik az iskolával szemben A mikrokörnyezet jellegéből adódóan iskolánkban a társadalom valamennyi rétegének gyermeke jelen van, amely egyedi szubkulturális feltételeket eredményez. Az iskola réséről ez tudatos tehetséggondozást és egyéni fejlesztő munkát is megkövetel. A szülők elégedettek az iskola munkájával. Igénylik gyermekeik számára az egész napos ellátást különösen az 1-4. évfolyamon, beleértve a reggeli és esti ügyeletet. A változatos sportolási lehetőségek, figyelembe véve a lakótelepi környezetet, intézményünkben különös hangsúlyt kapnak. A sportot elsősorban eszköznek tekintjük a legfontosabb társadalmi célok, az egészség megőrzés, nevelés, személyiségfejlesztés, közösségépítés és társadalmi integráció elérése érdekében. Sportstratégiánk célul tűzte ki a közoktatási sportiskolai rendszernek, mint az utánpótlás-nevelés és képzés helyi bázisának létrehozását és kiépítését. A szülők számítanak arra, hogy az elkövetkező években is térítésmentesen vehetik igénybe az iskola szakköreit és kedvezményesen a nagy népszerűségnek örvendő nyári táborokat. A továbbiakban is lehetőséget biztosítunk a tanulók számára szervezett színvonalas versenyeken való részvételre. Társadalmi elvárásokat, és ugyancsak szülői igényeket teljesítve, választási lehetőséget biztosítunk az angol nyelv emeltszintű oktatásában való részvételre.

I.4. Iskolai hagyományok, eredmények Az iskola kialakult hagyományai, programjai, megoldást nyújtanak a vonzáskörzetünkben élő gyermekek életének tartalmassá tételére, az igényesség kialakítására. A tanítási időn kívül szervezett programok szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktatónevelő munkához. Ezek formái a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A tanítási időn kívüli programok másik csoportja a szabadidő szervező, az osztályfőnökök és szaktanárok által szervezett múzeum- és színházlátogatások, az osztálykirándulások, erdei iskolák, a nyári táborok. Az iskola diákönkormányzata szervezésében évente megrendezésre kerül a Mikulás és karácsonyi ünnepség, a karácsonyi és húsvéti vásárok, az iskola születésnapja, a

5


Pedagógiai Program

jelmezversennyel egybekötött farsangi mulatság, a gyermeknap. A felső tagozatosok számára a DÖK évente megtartja diákközgyűlését. Színes sportéletre lehetünk büszkék. Az emeltszintű testnevelés oktatás, valamint a sportiskolai lehetőségek nyújtotta többlet testnevelés órák és edzések mellett alsó tagozatosaink hetente egy alkalommal úszni járnak. Népszerű tanulóink körében a több korcsoportnak tartott futball edzés. Az iskola klasszikus hagyománya a kislányok számára tartott gyermektorna. A ZIPER esten a szülők ízelítőt kaphatnak az iskolában folyó kulturális életről. A drámapedagógia korlátlan lehetőségek tárháza a nevelésben. Drámajátékaink az emberépítést, a személyiségformálást, a kapcsolattartás és közlés megkönnyítését célozzák. A dramatikus eljárásokat tanítási órán és szabadidőben is alkalmazzuk az értelem, a fizikum és a jellem harmonikus és differenciált fejlesztésére. Kiemelt szerepet szánunk a vizuális kultúra nevelésének. A kézműves foglalkozások folyamatosan nagy érdeklődésre tartanak számot. Tanulóink munkáit az iskolai ünnepélyeken is kiállítjuk. Képzőművészeti, dekorációs szakköreink sok tanulót vonzanak. A számítástechnika tantárgyat minden felső tagozatos tanulónk tanulja kötelező tanórai és szakköri foglalkozások keretében. Tanulmányi és sportversenyeken rendszeresen vesznek részt iskolánk tanulói. Egyre nagyobb az igény a szabadidő kultúrált eltöltésére, és jogos elvárás, hogy az oktatási intézmény az egészséges életmódra nevelje gyermekeit. Fontos célunk, hogy iskolánk olyan intézmény legyen, ahol a gyermekek stressz mentes környezetben tölthetik el gyermekkoruk hosszú időszakát. Az oktatás szolgáltatás, ezért pedagógiai programunk összeállításánál nagyon fontos tényező volt a megrendelői kör - szülők és fenntartó - és a használók - diákok- megvalósítható elvárásainak kielégítése.

II. A helyzetelemzésre épülő nevelési program II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, a kulcskompetenciák fejlesztése Alapvető célok Iskolánk alapfokú nevelési-oktatási intézmény, amely az első 8 évfolyam adta nevelési lehetőségeket használhatja ki. Alapelvünk a nevelési érték közvetítése és az értékteremtés. Arra törekszünk, hogy olyan 14 éves fiatalokat bocsásson ki iskolánk, akik elsajátították a konstruktív életvezetés alapvető sajátosságait. Képesek legyenek a kortárscsoportjukban előforduló destruktív szemléletű fiatalok magatartási szokásainak pozitív irányú befolyásolására. Legyenek szociálisan 6


Pedagógiai Program

érzékenyek, közösségteremtők, és saját életvitelükben az újabb értékeket teremtő tevékenységformák megtalálására alkalmas személyiségek. Becsüljék és őrizzék meg nemzeti értékeinket és kultúránkat. Alapvető célunk egészséges, ép lelkű, önmagát megvalósítani akaró és tudó, a fő emberi normákat tiszteletben tartó diákok nevelése. Olyan értékrend kialakítása, amellyel a gyermek az általa választott területen tudása birtokában, önbizalommal helyt tud állni. Az Európai UNIO országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az UNIO országait a személyes boldogulásra és fejlődésre, az aktív állampolgári létre, valamint a társadalmi beilleszkedésre és munkára. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy a gyermekeknél a megfelelő életkorban elkezdődjön ezeknek a nélkülözhetetlen kulcskompetenciáknak az elsajátíttatása. A tudás alapú társadalomban a sikeres életvezetéshez a következő kulcskompetenciáknak van alapvető szerepük:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség A Pedagógiai Program Helyi Tanterv fejezetében az egyes tantárgyakhoz kidolgozott kerettantervekben a kiemelt kompetenciák megjelennek, Nevelési Programunkban pedig mint alapelvek szerepelnek az alábbiak szerint: Az anyanyelvi kommunikáció a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységek végzése során foglalja magában a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Az idegen nyelvi kommunikáció, amely lényegét tekintve az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, a társadalmi és kulturális tevékenységek keretein belül igényel olyan képességeket, mint a közvetítés és más kultúrák megértése. A tanulók nyelvtudásának szintje a négy alapdimenzió (hallott szövegértés, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), valamint az adott nyelvek és a nyelvtanuló társadalmi-kulturális háttere, környezete és érdeklődése szerint változhat. A matematikai kompetencia elsajátítása egyben felkészíti a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására, a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazási képességének fejlesztése segítségével. E kompetenciában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, matematikai modellek alkalmazását, valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia ismeretek és módszerek felhasználásával teszi képessé a tanulót a természetben előforduló jelenségek magyarázatára és előrejelzésére. Az ember és a 7


Pedagógiai Program

természeti világ közt lezajló kölcsönhatások megértésével segíti a cselekvés irányítását. E tudás alkalmazása a műszaki kompetencia. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak használatát öleli magába a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A pedagógiai munkában ez a következő tevékenységek fejlesztését jelenti: információ felismerés, visszakeresés, értékelés, tárolás, előállítás, bemutatás, és csere. Idetartozik még a kommunikáció és az interneten keresztül történő hálózati együttműködés. A hatékony, önálló tanulás a tanuló kitartó tanulásra való képességét jelenti, és magában foglalja a saját tanulás megszervezését egyénileg és csoportban is, beleértve az idővel és információval való hatékony gazdálkodás képességét. A hatékony és önálló tanulásra képes tanuló ismeri a tanulás folyamatát, felismeri szükségleteit és lehetőségeit. E kompetencia nélkülözhetetlen eleme a magabiztosság és a motiváció. A szociális és állampolgári kompetencia elsajátítása a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés alapfeltétele. Az állampolgári kompetencia teszi képessé a tanulót arra, hogy aktívan vegyen részt a közösségi ügyek intézésében. Az iskolai nevelés során ez a kompetencia a diákjogok érvényesítésében nyer alapvető létjogosultságot. A kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia speciális ismeretek és képességek megismerését jelenti, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz segítik a tanulót. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését a média segítségével. Ideértjük az irodalmat, a zenét , a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót, és a mozgóképet. A kulcskompetenciákkal összhangban az alábbi fejlesztési területeken történő nevelést kiemelt feladatunknak tekintjük: -

Európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra összhangja Aktív állampolgárságra, demokráciára történő nevelés Állampolgári- és jogi ismeretek elsajátíttatása A tanulni tanulás képesség kibontakoztatása Oktatásszervezési kérdések megoldása Társadalmi befogadással kapcsolatos elemek megjelenése a nevelési-oktatási folyamatokban Gazdasági ismeretek elsajátíttatása

Kiemelt értékek Nevelési céljaink a követendő értékek rendszeréből adódnak. A szülők és pedagógusok egyetértésével iskolánk kiemelt értékként kezeli a következőket: 8


-

Pedagógiai Program

nyitottságra való törekvés nemzeti tudat, kultúra a tudás, a műveltség mint érték a jó kommunikációs kapcsolatok alkalmazása az általános emberi együttélés szabályai és a közösségi szellem helyes viselkedés, tolerancia tisztelet a természet iránt környezetünk védelme az emberi egészség védelme, egészséges életmód a vallási és világnézeti ismeretek tárgyilagos és többoldalú szemlélete demokratikus, jogait és kötelezettségeit megismerő, azt gyakorolni akaró és tudó közösség a család, mint alapegység fontossága hagyományőrzés, kiemelt tekintettel népünk és a világ kulturális örökségére.

A felsorolt, kiemelten kezelt értékek alapján a nevelési célok a következők: -

a tanulók személyiségének fejlesztése a kulturális étékek közvetítése a megfelelő kommunikációs technikák elsajátíttatása a barátságban és a közösségben rejlő pozitív humántartalmak tudatosítása, erősítése az egyén és a közösség harmonikus együttélési formáinak kialakítása a természet és az épített környezet értékeinek megismertetése, védelme, szükségességének tudatos rögzítése alapfokú technikai műveltség kialakítása a szociális hátrányok enyhítése a családi életre nevelés folyamatának elindítása megkeresni minden tanulóban azt a területet, amelyben tehetséges, hogy eljuttassuk a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintig hagyományőrzés és a hagyományok megismerése iránti igény kialakítása.

A nevelési célrendszerünkből adódó feladataink: -

a tantestület egységes szemléletmódjának kialakítása a kiemelt nevelési célok értelmezése területén a szülői ház és az iskola partnerkapcsolati rendszerének működtetése a hatékonyság növelése érdekében a tantárgyi tantervek célrendszerében meg kell jeleníteni az általunk fontosnak tartott értékek kiemelését, közvetítését ismernünk kell azokat a nevelési eszközöket, eljárásokat, amelyek a célok eléréséhez vezetnek a tantestület tagjainak állandó önképzésre és megújulásra van szükségük.

A nevelési célok eléréséhez szükséges kritériumrendszer A nevelés mindennapos folyamatában a következő eljárásokat követjük: -

gondoskodunk a rászorulók szociális ellátásáról kedvezményes étkezési térítési díjak megállapításával 9


Pedagógiai Program

kedvezményes tankönyvek, taneszközök juttatásával -

biztosítjuk az egész napos nevelést az 1-4. évfolyamon szülői igény szerint reggeli-esti ügyelet megszervezésével iskolaotthonos rendszer működtetésével napi háromszori étkezéssel

-

csökkentjük az indulási hátrányokat fejlesztő foglalkozások biztosításával kis-létszámú egyéni fejlesztést igénylő osztályok indításával ápoljuk hagyományainkat fejlesztjük tanulóink kreativitását szakkörök,napközi működtetésével sportolási lehetőségek biztosításával rendszeres könyvtárlátogatás megszervezésével kialakítjuk, fejlesztjük a tanulási készségeket az egyes tantárgyak struktúrájához igazodva a tanulók rendszeres munkavégzésének gyakorlás útján való kialakításával a tanulási technikák megtanításával, gyakoroltatásával ( napközis, tanulószobás rendszer, nem szakrendszerű oktatás bevezetése ) egészséges életmódra nevelünk rendszeres testmozgással, reggeli-óraközi tornával, mindennapos szabadtéri játékokkal, sportversenyekkel, ügyességi játékokkal, az udvari foci és kosárlabdapálya kihasználásával az étkezési és higiéniás szokások kialakítására való neveléssel drogprevenciós ismeretek átadásával ápoljuk, védjük környezetünket iskola környékének és az osztálytermek tisztántartásával, növények, virágok ápolásával, az udvar zöld részeinek ápolásával, Föld Napja, Víz Világnapja és a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezvények szervezésével, a kerület által meghirdetett környezetvédelmi akciókba, versenyekbe történő bekapcsolódással

-

-

-

Eszközeink és eljárásaink tanulóink nevelésében A Zipernowsky Károly Általános Iskola a gyermek, család, pedagógus hármas egységének harmonikus együttgondolkodása és közös tevékenysége szellemében működik. Eddigi gyakorlatunk ennek helyességét igazolta, így alapját képezi nevelési céljaink elérésének. A tantárgyakban rejlő kulturális tartalmak egyben a nevelés eszközei is. A pedagógus személyiségének közvetítésével az egyes tantárgyak tartalmának változatos, sokoldalú bemutatásával értelmi nevelést, pályaorientációt, erkölcsi, esztétikai, érzelmi, közösségi nevelést végzünk. Kibontakozik - többek között - a hon- és népismeret, a testi-lelki egészség, a környezet védelmének fontossága, a tanulni tanulás szerepe az oktatási folyamatban és a szociális érzékenység szerepének hangsúlyozása. Számonkéréseink a tanulásra nevelést segítik. Nevelési céljaink megvalósításában fontos szerepe van a tanórán kívüli hasznos szabadidő eltöltésére és felkészülésre szervezett napközi otthonnak. Csoportjainkat az igényeknek megfelelően szervezzük, ahogyan a tanulószobai foglalkozásainkat is. Az iskola légköre a környezeti nevelés része, mindennapi életünk tevékenységei a kommunikációs nevelést segítik. Mindegyik tantárgy tartalma, mint eszköz hozzáköti tanulóinkat Európához és a nagyvilághoz. 10


Pedagógiai Program

II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az életkori sajátosságokat figyelembe véve alakítjuk ki feladatrendszerünket, nevelési céljainkat és elvárásainkat. A pedagógusnak fel kell ismerni a személyiség egyedi vonásait és nevelő munkáját ehhez igazítani. Tiszteletben tartjuk a tanulók emberi méltóságát, jogait. Törekszünk az egyoldalú információ átadás helyett az előmozdító támogató szerepében segíteni a tanulóknak személyiségük kibontakoztatásában. Ennek feltétele a kölcsönös bizalmon alapuló kommunikáció. A személyiségfejlesztés folyamatában a tanulókat fogékonnyá tesszük a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, és a tágabb társadalom és európai értékei iránt. Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Személyre szóló fejlesztést alkalmazunk. A legfontosabb személyiségkomponens a jellem. A jellem az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője. A jellemformálás azonosnak tekinthető az erkölcsi neveléssel. Feladatunk az erkölcsi nevelés területén: szokások kialakítása, példakép-eszménykép formálás, meggyőződés formálás A pedagógus feladata a nevelés folyamatában az életkori sajátosságok figyelembe vétele, az értelmi tényezők bekapcsolása, a környezeti tényezők esetleges negatív hatásainak kiszűrése, az önfejlesztő aktivitás szükségletének kialakítása. A személyiségfejlesztés kiemelt területei: - A test és lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítésével, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítésével, az érzelmi élet gazdagításával, az önismeret fejlesztésével, a reális önértékelés fejlesztésével. - A szocializáció folyamatainak elősegítése: értelmi és érzelmi alapozás segítségével, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, a mindennapi élettel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. - Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése - A tanulási stratégiák elsajátíttatása A személyiségfejlesztés permanens folyamat, melynek színtere a tanulás (az iskolában és azon kívül), a szabadidő eltöltése, a munka és a közélet területe. 11


Pedagógiai Program

A személyiségfejlesztés értékelése -

élménybeszámoló szóban, írásban, rajzban – ezek jutalmazása alapítványi pályázatok kiírása, a pályázatok jutalmazása iskola versenyek meghirdetése (legszebb füzet, legjobban számoló.-olvasó,fogalmazó tanuló stb.) szaktárgyi versenyek, projektek kiírása kerületi, fővárosi versenyekre való bejutás elősegítése a Békásmegyeri Nevelési Tanácsadó gyermekpszichológusaival rendszeres kapcsolattartás a tanuló – osztályfőnök kapcsolatának folyamatos erősítése közös programok kapcsán szülői értekezletek, fogadóórák, hagyományőrző programok, ügyességi, műveltségi versenyek

A személyiségfejlesztés szinterei -

tanórák, napközis, tanulószobai, fejlesztő foglalkozások kiemelt tanórák: osztályfőnöki óra biológia testnevelés, sportfoglalkozások szakkörök készségórák magyar irodalom

-

tanulmányi versenyek osztálykirándulások, táborozások iskolaorvos, védőnő nevelési értekezlet kulturális programok, rendezvények

Külső segítség igénybevétele Kompetenciahatárok, szakmai ismeretek, lehetőségek figyelembevétele Konzultáció, szakellátás Intézményhálózat Nevelési Tanácsadó Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ EGYMI Gyermekpszichiátriai ellátás Drogambulanciák Pedagógiai Szolgáltató Intézet Kulturális intézmények Célunk, hogy az intézményünkben végzett tanulók képesek legyenek -

kommunikációra konfliktuskezelésre 12


-

Pedagógiai Program

vezetési képességek alkalmazására konstruktív együttműködésre mások véleményének tiszteletben tartására élethelyzetüknek adódó közösségbe való beilleszkedésre elköteleződni egy csoporthoz, úgy hogy szuverenitásukat megőrizzék

II. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok -

A szocializáció elsődleges műhelye a család, másodlagos műhelye azonban az iskola, ahol a legtöbb időt tölti el a gyermek. Feladatunk a beilleszkedési nehézségekkel, kapcsolati zavarokkal, magatartászavarokkal küzdő gyerekek segítése a közösségbe való támogatása. Amennyiben ez lehetséges a sajátos nevelési igényű gyermekeket is integráljuk. Fontos felismerni, és megszüntetni a közösségben létrejövő negatív hatásokat, a leértékelő kritikát. Közösségépítő programjainkon a szülők is szívesen részt vesznek, így alakítjuk ki fokozatosan a társadalomba való beilleszkedést. Hon- és népismereti tantárgymodulok keretében diákjaink megismerkednek hagyományainkkal, történelmünkkel, kialakul hazaszeretetük. Az ünnepélyeken az együtt átélt élmények összetartozásukat erősítik. Rendszeresen visszük gyermekeinket nyári táborba, erdei iskolába, osztálykirándulásra és múzeum látogatásokra. A délutáni szakkörök ugyancsak a közösségfejlesztés kiváló színterei.

Intézményünk a 2008/2009. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben közoktatási típusú sportiskolai képzést is biztosít tanulói számára. A közösség fejlesztés területén a sport, a versenyeken való szereplés, a csapatjátékok által kínált tolerancia és egymásért való felelősségvállalás kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A közösségfejlesztés, mint a nevelési folyamat szerves része, a pedagógus és a rábízott tanulók együttműködésével realizálódik. A pedagógus, mint irányító funkciót ellátó személy akkumulálja a tanulócsoport, vagy egyéb iskolai közösségek életének működését. Biztosítja a csoport szervezettségét, gátolja a szervezetlen működést. A szervezett sportban működik az egyéni felelősségérzet, hatékonyak a szocializációs folyamatok, érvényesülnek a koordinált elvárás minták. A közösségi élet terei iskolánkban Az iskolai élet valamennyi közösségét érintő fejlesztési feladatok Tanórai foglalkozások keretében - a közös munka kialakítása tanulópárokkal, team és projekt feladatokkal - eredmények megbeszélése, hibák feltárása - megfelelő kritikai érzék kialakítása, kudarcélmény feldolgozása - a siker öröme

13


Pedagógiai Program

Tanórán kívüli foglalkozások napközi otthon, tanulószoba során - egymás segítése a tanulásban - társkapcsolatok irányítása - csoporton belüli viszonyok felderítése, megszervezése, példaképek adása - alá- és fölérendeltségi viszonyok kialakítása, vezetők kiválasztása A közösségi élet egyéb területein sportfoglalkozások: csapatszellem erősítése sérelmek tolerálása, sikerélmény szakkörök: az alkotás és a közös munka öröme iskolai, kerületi, fővárosi, országos versenyek: egymás sikerének elismerése közös teljesítmény pozitív élményei iskolai ünnepélyek: hazafias érzelmek erősítése egymásra való odafigyelés iskolanapok, bemutatkozó estek: a különböző szerepek elfogadása, alá- mellérendeltetési viszonyok kialakítása, csoportnormák elfogadása a DÖK különböző fórumai: (tanácskozások, diákközgyűlés) az egymás közötti kapcsolatok erősítése az együttműködés fejlesztése a konfliktuskezelés megtanulása erdei iskolák, táborozások: a közösségi élet fejlesztésére leginkább lehetőséget adó színterek, ahol a korábban említett területek szinte mindegyikének erősítésére mód nyílik, hasonlóképpen a különböző kulturális események látogatásakor

Feladataink a közösségformálásban: -

-

-

a tanulmányi feladatok megszervezése egyénre szabottan, hogy a tanulók mindegyike a közösség tagjának érezhesse magát, ha munkáját teljesítette megbízás önálló feladattal fizikai munkafeladatok adása, mely szintén alkalmas arra, hogy az intellektuális teljesítményben gyengébb tanuló is bizonyíthassa, helye van az adott közösségben a pedagógus ösztönöz, követel, ellenőriz, személyesen részt vesz a közösségi életben példát mutat kedvességből udvariasságból, empátiát mutat a közösség tagjaival szemben, adott helyzetekben humorral oldja fel a konfliktusokat a nevelő példaként emeli ki a pozitív egyéni és csoportos mintákat a közösség életéből minden közösségi megmozdulásban fejlesztjük a gyerekek empatikus képességét, a szolidaritást, nincs igazi közösség az egyének reális önismerete nélkül, tehát ennek erősítése is fontos feladat tanítjuk a konfliktuskezelések elvárható módjait, az egymással szembeni tárgyalási módok változatait, azokból kiválasztva a követendő példákat, s gyakoroltatjuk a vitakészség megengedhető formáit

14


Pedagógiai Program

II.4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósulását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák II. 4.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében a magatartás mögött rejlő okok felderítését tekinti elsődleges feladatának. Ehhez közvetlen, őszinte kapcsolat kialakítására törekszik a gyermek nevelésében résztvevő családtagokkal, szűkített és tágabb iskolai, családi környezettel. Az iskolapszichológusi munka elsődleges célja a diákok megismerése, szociokulturális hátterük feltérképezése a szülői ház értékrendjének, iskolával szemben támasztott elvárásainak a tanuló – tanuló, tanuló - tanár viszony megfigyelése, ezek segítségével a preventív megoldások keresése. Évről-évre nő a tanulási-, magatartási-, figyelmi-, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek száma. Az iskolapszichológus a tanulási zavarok preventív kezelése érdekében a fejlesztőpedagógus kollégákkal a tanévet az első osztályos gyermekek szűrésével kezdi. Edtfeld-teszt, Dyslexia-prognosztika teszt, figyelemvizsgálat, vizuális percepció vizsgálata, dominancia-vizsgálat, rövid idejű memória vizsgálata, emberrajz, nagymozgások és finommozgások felmérése. Szükség esetén a kiszűrt súlyosabb problémákkal küzdő gyermekeket további vizsgálatra a Nevelési Tanácsadóba utaljuk. Abban a kérdésben, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, a Nevelési Tanácsadó megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntését fogadjuk el. A kerületi Nevelési Tanácsadóval eredményes kapcsolatot alakítottunk ki, nagy segítségünkre vannak a problémák feltárásában is. Szakvéleményt adnak, és elkészítik a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatását a pedagógus és a szülő bevonásával, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége ezt szükségessé teszi. Egyéni, közös- és mentálhigiénés beszélgetések keretén belül tárjuk fel a lehetséges okokat, a szükséges változtatás lehetőségeit. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, tehetséggondozás, konzultáció céljából. Tanítási órákon egyéni, differenciált és csoportos tevékenységekkel fejleszti a nehézségekkel küzdő tanuló képességeit. A viselkedéskorrekció érdekében iskolánk játékos pedagógiai módszerek, foglalkozások keretén belül pozitív irányba alakítja a gyermek önismeretét, önbecsülését. Szükség esetén családterápia segítségét kéri iskolapszichológusunk. A napközis munka engedi meg talán a legjobban, hogy az oktatás mellett a neveléssel is többet foglalkozzunk. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekkel, a neki legjobban megfelelő, egyéni bánásmódban lehet a legjobb eredményt elérni. A sok szabadidős programban állandó segítőtársak lehetnek, és közösségükben érdeklődési körüknek, képességeiknek megfelelő felelős tisztséget tölthetnek be. Fontos, hogy a közösség többi tagja is megértse, ill. elfogadja, hogy csak együtt tudunk segíteni az ilyen gondokkal küzdő társaikon. Türelemmel, szeretettel, toleranciával lehet eredményeket elérni. 15


Pedagógiai Program

Az iskola gondoskodik a magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdő tanulók szabadidejének megszervezéséről: sport-, kézműves-, barkács-, ének-, tánc-, foci-, kosárlabda-, és szaktantárgyi szakköri foglalkozásokba vonja be őket. Intézményünk tanulóinak összetétele szükségessé teszi azt a fokozott odafigyelést, amely segít a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdők felzárkóztatásában. Ezt a célt szolgálja a fejlesztő foglalkozások megszervezése az alapképzés induló szakaszától a 8. évfolyam befejezéséig. Ezeken a foglalkozásokon elsősorban olyan gyermekek vesznek részt, akik számára a Nevelési Tanácsadó szakemberinek véleménye alapján szükséges a felzárkóztatás. Célunk az, hogy az alapkészségek fejlesztése, valamint az intenzívebb egyéni foglalkozás következtében ezek a tanulók integrálása zökkenőmentes legyen. Ennek sikeréhez a szülők hatékony támogatását igyekszünk megnyerni abból a célból, hogy a tanulók igénybe is vegyék az iskolai fejlesztő foglalkozásokat és a területileg illetékes Nevelési Tanácsadó szakembereinek rendszeres terápiás kezelését. A tanulási és magatartási zavarral küzdők esetében az osztályfőnökökre hárul az a fokozott felelősség, amellyel a gyerekek számára utat mutatunk az önismeret, az önértékelés helyes módjára, mert ez az alapja a beilleszkedési zavarok leküzdésének E munkájában a fejlesztő pedagógusok támogatják az osztályfőnököt. A szociális hátrányból eredő magatartási problémák orvoslásában hatékonyan támaszkodunk az iskola pszichológusának munkájára. Erőfeszítéseket teszünk annak elérésére, hogy ezeket a sérült gyermekeket minél nagyobb számban vonjuk be a tanórákon kívüli tevékenységekbe. A fejlesztő pedagógusok a következő területek fejlesztését vállalják fel: mozgás, ezen belül a nagy és finommozgások testséma téri orientáció percepció ezen belül a vizuális, auditív, taktilis valamint az ehhez kapcsolódó állandó verbális tudatosítást. Ez nem egyenlő a korrepetálással, hanem olyan alapkészségek fejlesztése, amelyek a gyermekek iskolai teljesítményét javítják. -

A tanév kezdésekor megtörténik a problémákkal küzdő, hozzánk kerülő gyermekek megfigyelése, szűrése. Kidolgozásra kerül a fejlesztési terv, amely a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztését hivatott segíteni. Megtörténik a még szakvizsgálattal nem rendelkező gyermekek beutalása is a Nevelési Tanácsadóba, a szülőkkel és az osztálytanítókkal való konzultáció után. Elkészül a foglalkozásokon résztvevők órarendi beosztása is. Ezek után kezdődik meg a rendszeres fejlesztő foglalkozás, minimum heti két alkalommal, maximum négy fővel, de a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében egyszemélyes helyzetet alakítunk ki, heti öt órában. A fejlesztő pedagógusok folyamatosan tartják a szülőkkel a kapcsolatot, nyitott rendszerben dolgoznak, óráik bármikor látogathatók. A kollégákkal mindennapi, segítő, támogató konzultációban vannak, az iskola pszichológussal és a logopédussal pedig heti esetmegbeszéléseket tartanak.

16


Pedagógiai Program

II.4.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének, felzárkóztatásának biztosítása. A szakvélemények alapján alsó és felső tagozaton egyéni fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A felzárkóztatás tartalma a tanulást segítő képességek (olvasás, írás, matematikai alapműveletek, szaktárgyi alapkövetelmények). A felzárkóztatást végzők az egyéni foglalkozásokon a fejlesztő pedagógusok, míg a tanítók és a szaktanárok a tanórán differenciált képességfejlesztéssel segítik a tanulók hátrányainak leküzdését. A tanulmányi munkában a hátrányos helyzetű tanulók segítésének formai kerete még a tanulószoba,a napközi illetve az iskolaotthonos oktatási forma. A beilleszkedési és magatartási nehézségek enyhítését segíti elő a Nevelési Tanácsadóval és a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal kialakított szoros együttműködés. A szülők és családok nevelési gondjainak segítése az osztályfőnökök szülői házal ápolt szoros kapcsolata révén valósul meg. II.4 .3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánk nevelőtestülete az intézményben folyó oktató-nevelő munkát azzal a szemlélettel végzi, hogy a tanulók bármely területen meglévő tehetségét felismerve azt igyekszik minél jobban kibontakoztatni, s a továbbtanulás során a szülővel együttműködve a gyermeket abba az irányba terelni, amely lehetőséget adhat a majdani minőségi életvitelre. Tevékenységünk célja: kreatív emberek nevelése tehetségük területének erősítésével feladata: olyan egyéni fejlesztési formák (tehetséggondozás), szakkörök, versenyek pályázatok biztosítása, amelyek teret adnak a tehetség érvényesítésének. A tehetség, képesség kibontakoztatását változatos tevékenységek során érjük el, ide tartozik: -

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása A tehetséggondozó foglalkozások Képesség-kibontatkoztató felkészítés és integrációs felkészítés Sportiskolai program nyújtotta lehetőségek Szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók Szabadidős foglalkozások Az iskolai könyvtár és az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás segítése

A tantárgyak esetében a tanítási órák alatti munka során hamar felismerhető az a gyerek, aki az adott területen az átlagosnál nagyobb affinitással rendelkezik. Őket a szaktanár, az osztályfőnök a megfelelő szakkörbe irányítja, vagy egyénileg foglalkozik vele. 17


Pedagógiai Program

A tehetséggondozás tevékenységének sikeréről akkor beszélhetünk, ha a tanuló -

örömmel végez többlet feladatot, öntevékenyen, saját kezdeményezésre olvas, kutat, versenyeken vesz részt, pályázatokon indul, szerepel az iskola műsoraiban, középiskolásként visszajár, vagy jelzi, hogy az adott területen sikereket ér el, s tudatosul benne, hogy a mi iskolánkban kapott alapozás segítette hozzá mindezekhez.

A tehetséggondozást szolgálják az iskola kínálatában szereplő szakkörök: képzőművészeti szakkör informatika barkács szakkör konyhaművészeti szakkör sportköri foglalkozások: futball, röplabda, kosárlabda, játékos gyermektorna Iskolánk a rajz- és vizuális kultúra oktatása során kiemelten kezeli azokat a tehetséges tanulókat, akik a művészeteknek ezen ága iránt érdeklődést mutatnak. Az ő jelentkezésüket várjuk a képzőművészeti szakkörökre. A szülőket is igyekszünk meggyőzni arról, hogy a művészeteket szerető és művelő ember magasabb életminőséget tud elérni, amely a harmonikus személyiség elengedhetetlen feltétele. Az informatika iránti érdeklődést a tantárgy kötelező tanítása előtti évfolyamokon szakkörök szervezésével biztosítjuk az intézmény rendelkezésére álló géppark maximális kihasználásával. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítik még a szabadidős foglalkozások (színház és múzeumlátogatások) és az iskolai könyvtár. Az iskolaotthon szabadidejében és a napköziben elsősorban a kicsik számára játékos kézügyesség fejlesztő foglalkozást kínálunk. A napközis munka része a kézműves foglalkozás, ennek keretében sokszínű manuális tevékenységet folytatunk (gyöngyfűzés, fonás, szövés, textilfestés, süteménykészítés, tálalás, terítési tudnivalók). ugyancsak lehetőség van logikai fejlesztésre memóriajátékok és sakk keretében. Így egyaránt gondozzuk a manuális és az intellektuális tehetséget. A tehetséggondozás és képességfejlesztés sikerességének értékmérője elsődlegesen a konkrét megmérettetés – iskolában és iskolák között-, az osztályzat, a versenyeredmény; végső soron azonban az igazi eredmény mégis az e tényezőt is integránsan tartalmazó diák-iskola kapcsolat. Valójában ugyanis ez a vélemény terjed el az iskoláról, és ez határozza meg elsődlegesen az iskola közképét.

18


Pedagógiai Program

II.4.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekek összetétele -szociális háttér Iskolánk tanulóinak 95%-a lakótelepi gyermek. Évről-évre növekszik a tanulási nehézségekkel küzdő, az anyagi és egészségügyi szempontból veszélyeztetett tanulók száma közel 40-50% között mozog. Ez a helyzet természetesen nem nyújt megfelelő szocializációt a gyermekek számára. A veszélyeztetettség feltárásában és megszüntetésében az iskola együttműködik a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal, a Nevelési Tanácsadóval, az Önkormányzat Szociális Ügyosztályával, a Gyámüggyel illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más intézményekkel. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek - és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermekvédelmi felelős legfontosabb feladatai: -

tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen időpontban, hol és milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen más, a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,

-

a pedagógusok, a szülők vagy a tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján a megítélése szerint veszélyeztetett gyermekeknél, tanulóknál családlátogatás keretében megismeri, feltárja a családi környezetet,

-

a gyermek bántalmazása vagy más pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező feltárása esetén, értesíti a Családi Tanácsadót.

-

segíti a Tanácsadó tevékenységét,

-

a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény vezetőjénél, hogy indítson eljárást az illetékes önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, illetőleg természetbeli ellátás folyósítása érdekében,

-

kapcsolatot tart a tanulókkal, szüleikkel és a pedagógusokkal, közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, illetve telefonszámát.

-

tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról

Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

19


Pedagógiai Program

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

-

meg kell keresni a problémák okait,

-

segítséget kell nyújtani a problémák megoldására,

-

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik még az SZMK-val, a gyermekorvossal, a gyermekvédelemmel résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgáltatják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről gondoskodik - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát - segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakoztatását - felzárkóztató foglalkozásokkal segíti a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek fejlődését - indulási hátrányok csökkentése, differenciált oktatás, képességfejlesztés - pályaválasztás segítése, - a családi életre történő nevelés - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a gyermekek napközbeni ellátása, az étkezés a napközi és a tanulószobai foglalkozások biztosítása - a tanulók szabadidejének szervezése ( tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása ( segély, étkezési támogatás, tankönyvtámogatás, természetbeni támogatások ) - az egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása - szülők rendszeres tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, illetve figyelmezteti ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében valamilyen intézkedést tart szükségesnek felhívja a figyelmet a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kínált lehetőségekre.

20


Pedagógiai Program

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: - egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, - fokozott odafigyelés a tanítási órákon az érintett tanulókra, - felzárkóztató foglalkozások szervezése egyéni fejlesztési terv alapján, - olyan feladatokkal való megbízás amely sikerélményhez juttatja őket, - tanulmányi munkájukat segítő korrepetálásban részesülnek, - napközi otthon és tanulószóba biztosítása, - a szakértői vélemény alapján a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló egyéni foglalkoztatása fejlesztőpedagógusés pszichológussal, - a továbbtanulás irányítása, és segítése, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más a tanulást elősegítő létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatának lehetősége. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - az iskolai étkeztetési támogatás biztosítása egyéni rászorultság alapján a fenntartó önkormányzat rendelkezései szerint, - a kedvezményes tankönyvellátás feltételeinek megvalósítása, - a különböző pénzbeli ellátások, a kiegészítő családi pótlék, a természetbeni juttatások igénybevételéhez segítség nyújtás, - a pályázatok által nyert összegek felhasználása kirándulások, táborozások támogatására és karácsonyi csomagok készítésére, - "Tegyünk többet értük" alapítvány működése iskolánkban, - családlátogatások, a szülők a családok életvezetési gondjainak segítése, - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, továbbtanulás irányítása, - szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Családi Tanácsadóval annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

Prevenciós tevékenysége Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. -

-

Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyemekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények: Családi Tanácsadó, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia címét és telefonszámát. Részt vesz az igazolatlan mulasztások okainak felderítésében és kiküszöbölésében. Javaslatot tesz az iskolavezetés felé a magántanulói jogviszony elbírálása ügyében. 21


-

Pedagógiai Program

A pedagógusok, szülők és tanulók jelzése alapján a velük folytatott beszélgetés során – megismert veszélyeztetett tanulók esetében – családlátogatáson feltárni a tanulók családi környezetét.

Az együttműködés formái A gyermekvédelmi felelős együttműködik - az osztályfőnökökkel, - az iskolavezetőség tagjaként az Iskolaszékkel, az SZMK-val, a DÖK-kel, - a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal, - az adott esetben a Gyámhivatallal, vagy a Gyermekvédelmi Igazgatási Csoporttal, - a Családi Tanácsadó felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Nagyon fontosnak tartja iskolánk pedagógus közössége a megelőző tevékenységet, amelynek során a változatos iskolai programokkal igyekszünk elejét venni a káros társadalmi jelenségek hatásainak megjelenését (unatkozás, értelmetlen csellengés, drog használat, stb.) Bármilyen rendellenesség esetén a gyermekvédelmi felelős az iskolavezetőség támogatásával azonnal felveszi a kapcsolatot a szülői házzal és a megfelelő szakemberekkel.

II.4 5. A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység a gyermekvédelmi munka legfőbb területe.

Az iskola feladata: A rászoruló gyermekek családjainak segítése. A családok szociális hátrányának csökkentésével a tanulók esélyegyenlőségét segítsük. -

ennek érdekében folyamatosan tájékozódunk a tanulók körülményeiről megfigyelések és szülővel való beszélgetések formájában (a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett)

-

a gyermek alapvető szükségleteinek ellátása érdekében tájékoztatjuk a szülőket a lehetőségeikről, és kezdeményezzük az önkormányzati segítség igénybevételét (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás stb.)

-

a gyermek étkeztetését rendkívüli esetben időlegesen akkor is biztosítjuk, ha a szülő ezt átmenetileg nem tudja megoldani.

Szükség esetén a helyi és országos támogatások mellett az alapítvány segítségét is igénybe vesszük annak érdekében, hogy szociális okok miatt ne maradjon ki egyetlen gyerek sem a kirándulásokról, kulturális programokról.

22


Pedagógiai Program

Motiváljuk a szülőket, hogy gyermekeik vegyék igénybe az iskola tanórán kívüli oktatási, nevelési és kulturális lehetőségeit: igény szerinti szakkörök, sportkörök, könyvtár, rendezvények, informatikai eszközök stb.

II. 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az ellenőrzés, értékelés folyamata jelenleg 3 fő területen zajlik. - gazdasági - tanügyigazgatási (törvényességi) - pedagógiai téren Gazdálkodás Intézményünk önállóan gazdálkodó intézmény. Az iskolavezetés a törvényi szabályok előírásainak megfelelően takarékosan és körültekintően gazdálkodik. Az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretet pályázatok és terembérleti díjak hozzáadásával igyekszünk kiegészíteni és tanulóink javára fordítani. A költségvetés két részből tevődik össze: bér és járulékai, valamint dologi kiadások. A bér és járulékai a Közalkalmazotti Törvény besorolása alapján kerül megállapításra, ami azt is jelenti, hogy a dolgozót a törvény által előírt egyéb juttatások (pótlékok, jubileumi jutalom, közlekedési költség stb.) is megilletik. A dologi kiadások nagy részét az üzemeltetésre, ezen belül is a közüzemi díjak kiegyenlítésére fordítjuk. Mindezek mellett a III. kerületi Önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz, hogy az intézmény évente a legszükségesebb karbantartási és felújítási feladatokat is elvégeztethesse. Tanügyigazgatás A tanügyigazgatás területéhez tartozik az iskola törvényes működésének vizsgálata. A fenntartó önkormányzat vizsgálja az iskola törvényes működéséhez szükséges dokumentumok meglétét és minőségét. (PP, IMIP,SZMSZ, Házirend, Munkaköri leírások, Éves munkaterv, Féléves és éves beszámolók az iskola működéséről, Tantárgyfelosztás) Az iskola visszaigazolást kap az ellenőrzés eredményéről.

A pedagógia területe A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendje A pedagógus munkájának megítélésében az igazgató vagy helyettese és munkaközösség vezetője kompetens. A szakmai munka ellenőrzésében segítséget nyújthat külső szakértő, akit az iskola vezetője, vagy a fenntartó kérhet fel. A tanévre szóló munkaterv feladatainak végrehajtását, a pedagógusok mindennapi munkájának ellenőrzését az igazgató, a helyettese, 23


Pedagógiai Program

és a munkaközösségvezetők hivatottak elvégezni. Az egyéni teljesítményeket a 2006-ban elkészített és elfogadott intézményi Teljesítményértékelési Szabályzatban foglaltak szerint értékeljük. Az értékelés fő területei: -

az óralátogatás a pedagógus önértékelése az órai munkáról tanulói visszajelzés véleménykérés értékelési beszélgetés

Az ellenőrzés módszerei: -

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata a tanulók szóbeli és írásbeli munkáinak megfigyelése, vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban személyes megbeszélés, kérdőíves interjú

A tanulók ellenőrzése, értékelése Minden pedagógus számára folyamatos feladat. Az ellenőrzés módját, gyakoriságát, az értékelés tartalmát a Helyi Tanterv rögzíti.

II.6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tanulói eszközök: tankönyvek, munkafüzetek, írószerek, füzetek, az idegen nyelv tanulásához kéziszótárak, rajzeszközök a vizuális kultúra és matematika oktatáshoz stb. Ezen eszközök beszerzése a szülő feladata.(Ha szükséges, a szociális ellátórendszer segítségét biztosítjuk.) Tanári eszközök: A tanított tantárgyak tankönyvei, kézikönyvek, szakirodalom, folyóirat és szakkönyvek, térképek, lexikonok, korszerű hangzó és video anyagok, CD-rom-ok stb. Felszerelések meghatározása A fenntartó önkormányzatunk számára összeállítottuk a minimális taneszközjegyzék szerinti igényünket. Ebben a jegyzékben szerepelnek mindazon felszerelési tárgyak, eszközök, amelyek elavultak, korszerűsítésük, cseréjük és újak beszerzése indokolt. Ezen jegyzék alapján a fenntartó külön erre a célra biztosított keretéből biztosítja a szükséges eszközök beszerzését. Az elkövetkezendő években ugyanezen jegyzék alapján pótoljuk a hiányokat.(A sorrendet a munkaközösség vezetők bevonásával az iskola igazgatója határozza meg.)

A korszerű nevelés-oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésének ütemezése. 24


Pedagógiai Program

A helyi tanterveinkben tantárgyanként rögzítettük azoknak az jegyzékét,amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tantárgy tanításához. Ezeknek az eszközöknek a beszerzését háromféle forrásból tervezzük: -

eszközöknek

a

a kötelező taneszközjegyzék alapján (az abban szereplő eszközök) biztosított anyagi forrásból, az iskola mindenkori éves költségvetésében meghatározott eszközbeszerzésre biztosított keretből, pályázatokon nyert pénzösszegekből,

Az eszközök beszerzésénél, pótlásánál a fontossági sorrendet betartva végezzük az ütemezést.

II.7. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái Iskolánkban az együttműködés formáit az SZMSZ rögzíti. A mindenkori éves munkatervben konkrétan is megjelöljük azokat az alkalmakat, amikor pedagógus és szülő személyesen is találkozhat egymással. Az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenység szereplői a tanuló-pedagógus-szülő. -

-

-

Ismertetjük a szülőkkel az intézmény Pedagógiai Programját, az IMIP fő céljait, Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Házirendet, melyek elfogadása során a szülők gyakorolják egyetértési jogukat. A tanév folyamán tartott szülői értekezleteken és fogadóórákon és a nyílt napokon a szülők tudomást szerezhetnek az iskola elvárásairól, személyesen megbeszélhetik a szaktanárral, osztályfőnökökkel, igazgatóval az esetleges problémákat, kéréseiket, javaslataikat. Részt vehetnek az iskola rendezvényein, amely alkalmak az egységes nevelési szemlélet kialakításának fontos színterei. A gyermekvédelmi felelős pedagógus személyesen tartja a kapcsolatot azokkal a családokkal, amelyek külön gondoskodásra szorulnak. Az iskolapszichológus fogadóórákon várja a problémáikkal hozzáforduló szülőket, szükség esetén ő hívja konzultációra őket. A tanuló magaviseletével, tanulmányi munkájával, közösségi tevékenységével partnere osztálytársának, iskolatársának, a diákönkormányzat munkájában aktívan részt vehet, és ő maga is természetes közvetítője az iskolai munkának a szülői ház felé.

A tanulók és pedagógusok együttműködési formái: -

-

-

Tanítási órákon a nevelő a tanuló életkori sajátosságainak, megfelelő formában és tartalommal adja át a tudásanyagot, a tanuló pedig aktív közreműködéssel teszik hatékonnyá a befogadást. Az osztályfőnöki órák témáinak feldolgozása során az osztályfőnök igyekszik elsajátíttatni a demokratikus viselkedési formákat, a szabályok elfogadását és betartását. Pedagógus és tanuló együttműködve lát el folyosóügyeletet, versenyek, műsorok szervezését.

25


-

-

Pedagógiai Program

A pedagógusok munkájuk során figyelembe veszik a DÖK elképzeléseit, javaslatait. (iskolanap, Mikulás, Karácsonyi ünnepély megszervezése, lebonyolítása) Szaktanár, osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős csak a tanulóval együtt tudja megoldani azokat a felmerülő problémákat, amelyek a gyermekvédelem hatáskörébe tartoznak. (beszélgetés, problémafeltárás, a gyermekvédelmi felelős és a tanuló, v. tanulók, v. az egész osztályközösség bevonásával). Célunk minden esetben a nyílt, őszinte légkör megtartása, amely jellemző iskolánkra. A fejlesztő pedagógusok állandó, rendszeres kapcsolatot tartanak a fejlesztésre járó gyermekek szüleivel. Szülői fórumokat szervezünk az SZMK által javasolt témakörökben Hagyományőrző rendezvényeinken és szabadidős programjaink során a szülőket bevonjuk a szervezésbe és a tevékenységekbe.

Tantestületünk nevelési programjának elején megfogalmazta azokat az értékeket, célokat, feladatokat, amelyeket képviselünk. Elvárjuk, hogy a szülői ház elfogadja, segítsen ezeknek az értékeknek a megteremtésében. Nyitottak vagyunk a változó világban való alkalmazkodásra, nyitottak vagyunk a szülők építő javaslatainak megfontolására azzal a feltétellel, hogy az iskola, mint nevelő-oktató intézmény alapvető feladatait nem sértő elképzelésről van szó.

III. Az iskola egészségnevelési programja 1. Az iskola helyzete Adottságok Intézményünk 30 éves lakótelepi iskola, melyben 24 tanterem és 1 tornaterem áll a diákok rendelkezésére. Sportudvarunk is van, amely részben felújításra, részben pedig folyamatban lévő pályázat útján kiépítésre szorul. Az iskola épülete és udvara az Alapító Okiratban meghatározott 350 tanuló befogadására alkalmas. Szociális és gazdasági tényezők Iskolánk tanulóinak több mint a fele szorul rendszeres nevelési támogatásra, étkezésük és sportolási lehetőségeik biztosítása terén kiemelt feladat hárul az intézményre Környezet A Duna közelsége és a lakótelep nyitottsága miatt a levegő tiszta. A lakótelep parkosított, melynek fejlesztése folyamatban van. A családok 50-70m2 -es összkomfortos lakásokban élnek. A környezetet szennyező gyár nem működik a közelben.

26


Pedagógiai Program

Életmód Diákjaink fizikai állapota az elmúlt évek folyamán az országos átlaggal egybeesést mutatva fokozatosan romlik, amely érezhető terhelhetőségük során is. Egyre több tanuló szorul gyógytestnevelésre. E probléma ellensúlyozásaként indítottuk el 2001-ben az emeltszintű testnevelés tagozatunkat és folytatásaként - a 2008/2009. tanévtőlsportiskolai programunkat. A mozgásgazdag életmóddal, az egészséges táplálkozással, a dohányzás és a kábítószerek káros hatásaival mind több önálló előadás és tanórai tematika keretében foglalkozunk. Iskolai büfénk kínálatát a reformétkezés alapszabályainak betartása mellett állítottuk össze. Szolgáltatások Intézményünkben 1 védőnő lát el munkát, heti 2x4 órában és egy iskolaorvos végzi el a kötelező feladatokat (oltások stb.) minden két hétben egy alakalommal. A felnőtt dolgozók számára is biztosított az orvosi ellátás, havonta 1 alkalommal az iskolában rendel a munkahelyi orvos. Iskolánk diákjai minden évben részt vesznek a fogászati szűréseken. Tanáraink munkáját segíti 1 fő iskolapszichológus, 1 gyógypedagógus, fejlesztő pedagógusok, félállású logopédus és pedagógiai asszisztensek. Szoros a kapcsolatunk a Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal és a Nevelési Tanácsadóval, a kerületi önkormányzat témában releváns csoportjaival, referenseivel, a Természetvédelmi Hivatallal, a Békásmegyeri Közösségi Házzal, a különböző egyházak képviselőivel és a civil szervezetekkel. Diákjaink számára különböző sport és életmód szakköröket szervezünk, erdei iskolába, tanulmányi kirándulásokra, nyáron pedig táborokba visszük őket. A rászoruló gyermekeknek biztosítjuk a táborokhoz, étkezésekhez a kedvezményeket. Valamennyi alsós osztályunkat úszásoktatásra kísérjük. Az emeltszintű és sportiskolai osztályok számára kötelezően, az érdeklődő tanulók számára pedig lehetőség szintjén biztosítjuk tornatermünkben a délutáni kosárlabda edzéseket, péntekenként foci meccseket, a kislányok számára pedig gyermektornát. 2. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomonkövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésre, ill. veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni forrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészséges, életvidám és az elvárásoknak megfelelően teljesítő közösség létrehozása, amely lehetővé teszi a társadalomba való beilleszkedést. 3. A célok ütemezése Feladatunk a személyiség céltudatos fejlesztése, a tanár-diák kapcsolatrendszer megszilárdítása. A külső szervekkel való kapcsolatainkat ki kell bővíteni, a meglévőket pedig 27


Pedagógiai Program

még jobban megszilárdítani. A gyermekek számára tartalmas, hasznos szabadidős elfoglaltságot biztosítunk. Fontosnak tartjuk, hogy pedagógiai munkánk folyamán minden tevékenységünkbe beépüljenek a következők: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexuális felvilágosítás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az egészséges állapot örömteli megérésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, ill. készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésére. Erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők, és az iskola befejezésekor a diákok saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. 4. Feladatok Feladataink elérését különböző időtávokban próbáljuk megvalósítani. 1. rövidtávú célok (egy éven belül megoldandó feladatok) 2. középtávú célok (3-4 évre tervezett feladatok) 3. hosszútávú célok (8-12 évre tervezett) célkitűzések Rövidtávú célunk: - felmérés készítése a diákok, szülők, tanárok körében - az iskola egészségnevelési programjának elkészítése, rendszeres felülvizsgálata - drogstratégia elkészítése 28


-

Pedagógiai Program

drogprevenciós program beindítása, működtetése sportiskolai program beindítása felmenőrendszerben első és ötödik osztályban a 2008/2009. tanévtől

Középtávú célunk -

az iskola egészségnevelési program és a drogstratégia átdolgozása a változásoknak megfelelően a drogprevenciós program folytatása a mindennapos testnevelés folytatása kapcsolódás más szervek, intézmények programjához segítő pedagógusok és szülők képzése a sportiskolai program következetes továbbvitele

Hosszútávú célunk -

a cél elérése, melyet megfogalmaztunk szemléletformálás élsportolóvá nevelés

5. Források Terveink megvalósításához a humán erőforrások rendelkezésre állnak. Jól képzett tanári gárda látja el feladatait intézményünkben. Az iskolának van képzett drogügyi koodinátora, pszichológusa, és olyan pedagógusai is akik egészségnevelő tanfolyamokat végeztek. A munkánkhoz való anyagi források egy részét a költségvetés biztosítja. Pályázatok útján is próbálunk pénzt szerezni. 2003-ban nyertünk a GYISM-OM közös drogprevenciós pályázatán, melynek segítségével beindult iskolánkban a szenvedélybetegség elleni felvilágosítás, 2007-ben további két kolléga végzett 60 órás drogprevenciós tanfolyamot. Támogatja intézményünket a „Tegyünk Többet Értük” , a Zipernowsky Károly Általános Iskola alapítvány is. 6. Az egészségnevelési terv megvalósításának színterei iskolánkban Tanórai foglalkozások (egészségtan, emberismereti órák) Tanórán kívüli foglalkozások - napközis foglalkozások - szabadidős foglalkozások (szakkörök, sportkörök, vetélkedők, vásárok) - egészségpercek („Víz világnapja”, „Kihívás Napja”, Gyermeknap, Föld Napja) - hétvégi iskolai programok (sportrendezvények, színház- és múzeumlátogatások) ZIPER EST) - kirándulások, túrák, erdei iskolák, nyári táborok

29


Pedagógiai Program

Tájékoztató fórumok -

szülői értekezletek fogadóórák szakmai előadások

Iskolán kívüli rendezvények - kortárssegítők képzése - kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz 7. A mindennapos testedzés megvalósulása az iskolában Az iskola tanulói számára a mindennapos testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az 1-4. évfolyamon heti három kötelező testnevelés óra. Az „a” osztályokban (emeltszintű testnevelés) két szabadon választható testnevelés óra. A „b” osztályokban heti egy órában játékos egészségfejlesztő testmozgás, és heti egy óra tornaszakkör. 2008/2009-től az induló ”s” osztályban heti 3 + 3 testnevelés óra, illetve edzés az induló, majd emelkedő óraszám. Az 1-4. évfolyamon a szabadidő keretében heti egy alkalommal úszásoktatás. Az 5-8. évfolyamon heti három testnevelés óra (2,5 kötelező és 0,5 szabadon választható) a nem emeltszintű osztályban. Az emeltszintű és a leendő sportiskolai osztályban heti 3+3 testnevelés óra ill. edzés. Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervez kosárlabda, röplabda, foci, gyermektorna foglalkozásokat.

III.2. Iskolánk drogstratégiája Helyzetfelmérés Intézményünk Óbuda legnagyobb lakótelepén Békásmegyeren működik, és az országos lakótelepi átlaghoz hasonlóan az itt élők közül több olyan gyermek kerül ki, akik viszonylag korai életszakaszban próbálják ki a dohányzást, esetenként az alkoholt, kirívó esetben pedig a drogokat. Tanulóink között alsó tagozatban nem igen találunk olyan diákot, aki dohányozna. Felső tagozatosaink három részre oszthatóak a dohányzás tekintetében: 1. nem dohányzók (leginkább 5-6.o.) 2. kipróbálók (6-7.o.) 3. aktív dohányosok (7-8.o.; leginkább a túlkorosok) Sajnos akadnak olyan dohányosok is, akik már saját magukat függőnek nevezik, bár látják a dohányzás káros hatásait. Sajnos a közösségi (bandai) elfogadásnak is sokszor a dohányzás az egyik alapfeltétele. Drogfogyasztás terén iskolánk viszonylag tiszta területek közé tartozik.. A káros szokások elterjedésének megakadályozása érdekében iskolánkban komoly egészségnevelési programba kezdtünk. Intézményünkben három képzett drogügyi koordinátor tevékenykedik. Az ő vezetésükkel és az iskolai egészségnevelési team segítségével próbálunk eredményeket elérni. 30


Pedagógiai Program

Célkitűzéseink -

a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a kölcsönösen egymásra ható, tapasztalatokra alapozott módszerekkel a tantestület drogprevenciójával kapcsolatos ismereteinek gyarapítása készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában a tanulók egészségmegörző szokásainak alakítása és a káros szenvedélytől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása

A program tartalma -

felkészítés a családi életre az egészséges életmód választása hatékony kommunikációra nevelés személyiségfejlesztés a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) megelőzése AIDS prevenció

Témakörei -

Önismeret (személyiség ismérvei, fejleszthetősége) Én és a környezetem (tájékozódás, beilleszkedés) Egészséges és biztonságos élet Veszélyeztetett tényezők Óvd, védd magad!

Kialakítandó készségek -

alkotó- és kritikai gondolkodásmód problémamegoldás és döntéshozás lépései céltudatosság önbizalom, magabiztos fellépés negatív befolyásolás elutasítása egészséges, boldog életvitel választása

Pedagógiai módszere: tapasztalatokra alapozott, interaktív, azaz kölcsönösen egymásra ható tanulási-tanítási mód A program végrehajtása Tanévenként minden felső tagozatos osztályban 5 tanórán nyílik lehetőségünk arra, hogy csak ezzel a témával foglalkozzunk szakképzett tanárok segítségével. Reméljük, hogy az elkövetkezendő években is sikerül pályázatokat nyernünk, s folytathatjuk a megkezdett munkát, melyet szeretnénk az alsó tagozatra is kiterjeszteni. 31


Pedagógiai Program

Természetesen nem csak tanórákon nyílik lehetőségünk foglalkozni ezzel a témával, hanem minden más alkalmat is megragadunk erre: - versenyek, vetélkedők, pályázatok - drogellenes sportprogramok, túrák - nyári táborok szervezése - Diákönkormányzati programok (Farsang, Gyermeknap, Kihívás Napja stb.) Módszerek -

páros gyakorlatok csoportos gyakorlatok kommunikációs gyakorlatok csoportépítést és önismeret-fejlesztést célzó gyakorlatok ventillációs gyakorlatok témaorientált gyakorlatok serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások kortárssegítők képzése

Értékelés, újabb célkitűzés Munkánk értékelését a tanév végén végezzük. A gyerekek, a pedagógusok, a szülők, a társintézmények véleményét meghallgatva alakítjuk ki a következő tanévben elvégzendő feladatok körét.

IV. Környezeti nevelési program Helyzetkép Iskolánk 30 éve épült lakótelepi panel iskola. A közeli hegyek, a nem messze folyó Duna és az iskolát körül vevő sok-sok fa egészséges jó levegőt és kellemes környezetet biztosít tanulóink számára. Az épület állaga folyamatos karbantartása, felújításra szorul. A gyerekek lelkes dekorálásával ( színes tablók, faliújságok, rajzok stb. ), zöld növényekkel és a szülők segítségével ( festés ) próbáljuk esztétikusabbá varázsolni környezetünket. A példamutató iskolai környezet tényezői -

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása iskolai médiumok zöld rovatai

Erőforrások Belső személyi erőforrások 32


Pedagógiai Program

Pedagógus: -tantárgyában segít a környezetnevelési célok megtalálását, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli -odafigyel példamutató magatartására -részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében stb. Tanulók: -részt vesz a környezeti nevelési programokon, -magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok megvalósítását stb. Irodai alkalmazottak: -betartják ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyermekek számára előírt szabályait -munkavégzésük, életük példamutató Technikai dolgozók: vegyenek részt azokban a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre Külső személyi erőforrások önkormányzat, iskolaszék, szülők, civil szervezetek, és egyéb partnerek Anyagi források -állami források -önkormányzati és nemzetközi források (működési támogatás, magánalapítvány, EU-s támogatások) -magánforrások pl. alapítványok, szponzorok -egyéb bevételek Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben A környezettudatosságra nevelés célja: A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését, valamint óvja, védje a természetes és épített környezetét, és olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt -

a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése a testi-lelki egészség megőrzése

Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a 33


Pedagógiai Program

természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Hosszú távú pedagógiai célok - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és - erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - tolerancia kialakítása - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség - globális összefüggések megértése A környezettudatosságra nevelés tartalmi elemei: Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Életmódjukban a természet tisztelete a felelősség a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: -

fenntartható fejlődés a növekedés korlátai alapvető emberi szükségletek az elővigyázatosság elve kölcsönös függőség

Konkrét célok és feladatok

-

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl.faültetés, madárvédelem, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)

-

hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken

-

34


-

Pedagógiai Program

azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek -tantárgyakba beépítve (természetismeret, biológia, irodalom, technika-életvitel, kémia, fizika órák) -erdei iskola -tanulmányi kirándulás -osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák Tanórán kívüli lehetőségek Szakkörök: A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere és be lehet építeni a környezeti nevelést Tanulói pályázatok, környezetvédelmi problémát érintő témakör önálló kutatása, feldolgozása. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával történik. A születendő munka formája lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás. Tábor – természetkutató tábor, ahol konkrét gyakorlati problémát oldanak meg a tanulók (pl. monitoring, rekonstrukció, élőhely-térképezés, mérések stb.) Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – a tanulók felmérést végeznek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészítik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait. A környezetvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve megemlékezünk és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezünk, illetve pályázatot írunk ki. Tanulmányi kirándulás – egy- vagy többnapos tanulmányút szervezése egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatás kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulók ösztönözése arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Diák Önkormányzati nap – Olyan iskolai program amelynek környezetvédelmi része is van. Szempontok a módszerek kiválasztásakor -

alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát 35


-

Pedagógiai Program

a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem

Módszerek A környezeti nevelésben jól alkalmazható módszerek: Játékok: -szituációs -memóriafejlesztő -érzékelést fejlesztő -kapcsolatteremtést segítő Modellezés működő modellek készítése, elemzése Terepgyakorlati módszerek -táborok -térképkészítés -egyszerű megfigyelések -célzott megfigyelések, mérések Aktív kreatív munka -természetvédelmi munkák -szelektív hulladékgyűjtés -rend- és tisztaság verseny Közösségépítés -csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészeti kifejezés - vizuális nevelés a környezeti nevelésben - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - a tanulók önkifejezése a művészetek terén - érvelés technikai gyakorlatok - részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben Taneszközök Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri-csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. 36


Pedagógiai Program

Applikációs képek: Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, suligyűlések. Iskolán kívül: Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, SZMK-megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai: Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás. Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése. Eredményvizsgálatunk - egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására a szociális képességek alakulására a beállítódások és értékorientáció fejlődésére a csoporthelyzet megismerésére a konfliktuskezelés módjára irányul. - osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulásának a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak az informális kapcsolatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

37


Pedagógiai Program

Választott módszereink lehetnek: -

a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése spontán és irányított személyes beszélgetések írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

Továbbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanfolyamok Külső: kerületi, fővárosi, országos konferenciákon, rendezvényeken, továbbképzéseken való részvétel.

V. A közlekedési nevelés programja A közlekedés hozzátartozik az ember mindennapjaihoz. Tudatunkban nem jelentkezik külön, hogy gyalogosan vagy járművel utazva mit kell tennünk. Bízunk abban, hogy a közlekedés szabályait alkalmazva és betartva minden baj nélkül elérjük úti célunkat. A közlekedési balesetekről készített statisztikai adatok bizonyítják, hogy a sértetlenség bűvszava nem véd meg senkit sem. Szükség van tehát többek között a közlekedési felkészültségre, a fegyelmezett és figyelmes magatartásra, a döntési képesség kialakulására, és nem utolsósorban a közlekedési előrelátásra. Megdöbbentő adat, hogy átlagban számolva minden harmadik órában történik gyermekbaleset, és legalább hetente egy gyermek veszíti életét. Ki gondolná, hogy több tízezerre tehető évente azoknak a személyi sérüléses baleseteknek a száma, amelyeknek gyermekek a szenvedő alanyai. Az utas balesetek nagyobb számában az is szerepet játszik, hogy itt a 0- 14 éves korosztály egésze érintett, míg a gyalogos közlekedés időszaka elsősorban 6 éves kortól, az iskolába járás kezdetétől kerül előtérbe. A kisiskolásokat sokszor igen megviseli és megterheli az iskolába kerülés. Ebben szerepet játszanak azok a kötöttségek, amelyek ettől kezdve életüket meghatározzák. Ilyenek : az iskolába érkezés időpontjának betartása, a mások által előírt kötelező feladatok végzése, a fegyelmezett magatartás, az óra menetének nyomon követése stb. A korábbi „gondtalan” és „játékos” hétköznapok mellett állandóvá válik a tanulásra odafigyelés. Az általános iskola első éveiben nagy jelentőséggel bír az un. szemléltető oktatás. Különösen nagy gondot szükséges fordítani a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésére. Közlekedési szempontból jelentőséggel bír az érzékelés- észlelés képességének alakulása. A járművek, közúti jelzőtáblák és a különböző jelzőberendezések színeinek felismerése szempontjából lényeges, hogy pl. a kisgyermek 6- 7 éves korában biztosan tudja megkülönböztetni és megnevezni a színeket. A kisiskolás már elég jól képes tájékozódni közvetlen környezetében. Az otthon és az iskola közötti úton végigmenni, megtalálni ezt az utat, kellő gyakorlottság esetén képes. 38


Pedagógiai Program

Fejlődésbeni különbségeket figyelembe véve, 6- 7 éves korra – feltételezve erre való felkészítésüket – meg tudják különböztetni a jobb és bal oldalukat, tudják azt is, hogy mit jelent a lent és a fent vagy az előre és hátra. A biztonságos közlekedéshez nélkülözhetetlen az emlékezés képessége. Ebből a szempontból szándékos emlékezetre van szükség, amely az iskolás évek során alakul ki. Ezzel függ össze a tanulás technikájának elsajátítása is. E kor kezdetén a gyermekek könnyebben megtanulják azt, amit értenek, mint a számukra érthetetlent. Lényeges a képzelet fejlődése, illetve fejlesztése. A beszéd fejlődését sem tekinthetjük mellékesnek közlekedési szempontból. A kezdet kezdetén is óvakodni kell a verbalizmustól. Tehát olyan szavak használatától, amelyek értelmét nem, vagy csak pontatlanul ismerik a gyermekek. A beszéd kialakulásában óriási szerepe van az iskolai pedagógusoknak, sőt maguknak a szülőknek is. A kisiskoláskor közlekedésbiztonsági szempontból is fontos időszak. Ekkor teremtjük meg a gyalogosközlekedés és a városi tömegközlekedés ismereteinek elsajátíttatásával azokat az alapokat, amelyek majd a járművezetésre való felkészítés szempontjából szintén nélkülözhetetlenek. A gyermek fejlődésének következő szakasza a serdülőkor. A tények arra figyelmeztetnek, hogy serdülőkorban az anatómiai és fiziológiai változások jelentősek lesznek. A serdülő gondolkodásában is tovább fejlődik. Előrelátóbbá válik, mindinkább a várható következményekkel is számol. A gondolkodás folyamatos fejlődésében szerepet játszanak egyre növekvő tapasztalatai. Mindezek ellenére még mindig gondot okoz az általános kiemelése konkrét tárgyak vagy jelenségek köréből. Ezért nélkülözhetetlen a sokoldalú bemutatás, a különböző körülmények között végzett gyakorlás. A serdülőkor végére alakul ki a magas szintű, absztrakt, elméleti és fogalmi gondolkodás. Külön érdemes szólni az erkölcsi ítéletalkotásról, az emberi tulajdonságok megítélésének kérdéséről. A serdülő ebben a tekintetben ugyancsak támogatásra szorul. A szülő és a pedagógus egyaránt sokat tehet a helyes ítélőkészség kialakítása érdekében. Közlekedésbiztonsági szempontból nem elhanyagolható kérdés, hogy a közlekedő tanulók, rendelkeznek-e un. helyzetfelismerő képességgel. Észreveszik-e közlekedésük közben valamely helyzet veszélyessé válását, és képesek-e erre a megfelelő módon reagálni. Ahhoz hogy az intézményi szintű közlekedésre nevelés megfeleljen a közlekedésbiztonsági elvárásoknak, életkor-specifikus és egymásra épülő, továbbá közlekedésszakmailag megalapozott programra, valamint felkészült pedagógusokra van szükség. Tevékenységek -

Utazás tömegközlekedési eszközökön, menetrend megismerése Kerékpáron Gyalogosan A szabálytudat kialakítása Helyes magatartásformák bemutatása, gyakorlása A gyermekbalesetek és a veszélyhelyzetek okainak felderítése Kapcsolatok vizsgálata a viselkedés és a gyermekbalesetek között A baleseti elsősegélynyújtás megismerése, elsajátítása 39


Pedagógiai Program

Tartalmak -

A lakóhely jellemző közlekedési eszközei A helyi és távolsági tömegközlekedés eszközei Helyes és helytelen utazási szokásaink A gyerekek mint a balesetek okozói A közlekedés levegőszennyező hatásai, a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei

Követelmények A tanuló - A fejlesztő tanulási szakasz végére ismerje meg a biztonságos közlekedés rávonatkozó szabályait. - Tudja, hogyan előzheti meg a leggyakoribb baleseti helyzeteket. - Alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szabályokat és udvariassági szokásokat. - Legyen tisztába lakóhelye veszélyes közlekedési csomópontjaival. - Vészhelyzetben ismerje és tudja alkalmazni a segítségkérés formáit. - A közlekedési eszközök fejlődésének történeti áttekintése. Színterek -

A bevezető és kezdő szakaszban a környezetismereti tantárgy keretében. Az alapozó és fejlesztő szakaszban a technika- és életvitel tantárgy keretében. Szabadidős iskolán kívüli programok során folyamatosan.

VI. Az iskola fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatai A fogyasztóvédelmi törvény , valamint az EU jogharmonizáció alapján a Közoktatási Törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogokat érvényesíteni tudó, a közéletben résztvevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint pld. a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT 2003.) -

a tájékozódás képessége 40


Pedagógiai Program

-

a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés

-

a piac, a marketing és a reklám szerepének megismertetése

-

a minőség és a biztonság szerepe

-

a gazdaságosság és takarékosság

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: -

a környezettudatos fogyasztás

-

a kritikus fogyasztói megismertetése

-

az alapvető szükségletek kielégítése

-

a veszélyes termékek ellen való tiltakozás

-

választás különböző termékek és szolgáltatások között

-

a megfontolt választáshoz szükséges tények ismerete

-

a jogos panaszok tisztességes rendezése

-

az egészséges és elviselhető környezetben való élet

-

a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás

-

preventív vagyis megelőző fogyasztóvédelem

magatartás:

a

fogyasztói

jogok

érvényesítése,

A fogyasztóvédelmi oltatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai pl. technika-életvitel Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények, konyhaművészeti szakkör) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Pályázatok pl. Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara Módszertani elemek: A módszerek tartalmazzák az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján tervezett cselekvés végrehajtásának módszerei. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. -

interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

-

helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása

-

adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel

-

problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

-

viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)

-

érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

41


Pedagógiai Program

VII. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A megelőzés olyan intézkedések összessége, amelyek a társadalom kohéziójának növelésére, az egyének és természetes közösségeik társadalmi kötelékeinek megtartására, vagy a lazuló kötelékek erősítésére, a társadalmi integráció biztosítására irányulnak. A meghatározásból kiindulva célunk, hogy az intézményi bűnmegelőzési tevékenységünk eredményeképpen tanulóink körében minimálisra csökkentsük a korosztályra jellemző bűnesetek (Pl. lopás, zsarolás, verekedés) előfordulását. Ehhez szükséges feladataink: Családsegítők intenzívebb bevonása. A többéves harmonizációs programba - rendőrség-szociális munkások-családvédőkszülők önkéntes egyesülete között - való bekapcsolódás a deviáns fiatalok megvédésére, segítésére. Az intézményi Gyermek- és Ifjúságvédelmi politika fejlesztése, működőképességének biztosítása, amely növeli a társadalmi integrációra képes fiatalok körét. Áldozattá válás (viktimológia) A Henting féle áldozati tipológia szerint meghatározott társadalmi rétegek különösen veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából. Közöttük is elsősorban a . fiatalok.. „A gyenge élőlény az állatvilágban és az emberek között valószínű, hogy valamilyen támadás áldozatává válik” a kisebbséghez tartozók: „A tapasztalatlan és szegény …….bevándorló könnyen eshet mindenféle svindler áldozatául.” a pszichés zavarral küzdő: „Azok a személyek, akiknek gyenge az önvédelmi ösztönük, nem kétséges, hogy gyakran viktimizálhatók” a magányos: „A magányos …..könnyű zsákmány …. a kitörés iránti sóvárgás és amiatt az optikai illúzió miatt, hogy a várva-várt esemény bekövetkezik” a gátolt, mentességet élvező és ellenszegülő: „Viszonylag biztonságos rablást elkövetni olyan helyzetben, amely nem engedi meg az áldozatnak, hogy jelentse az esetet.” Schäfer az „Áldozat és tettes” c. művében meghatározza a két szereplő viszonyát: 1. A teljesen ártatlan áldozat, ők az un.” ideális” áldozatok, elsősorban a gyermekek és azok, akik öntudatlan állapotban vannak a bűncselekmény elkövetésekor. 2. Az áldozat kevésbé bűnös, vagy tudatlanságával magyarázható az áldozattá válás. 3. A színlelő és képzelt áldozat, ide azok sorolandók

akik félrevezetik az

igazságszolgáltatást ((pl. a paranoiások, hisztérikus és szenilis emberek, valamint a gyermekek). Fentiekből következik az iskola felvilágosító, a vészhelyzetekre felhívó szerepének fontossága, amelynek színterei lehetnek külön e témában szervezett előadások (pl. a Rendőrség szakemberi meghívásával), az etika, a természetismereti órák anyagába beépített 42


Pedagógiai Program

tematika, de a szabadidős foglalkozások is. Minden, a legjelentéktelenebbnek tűnő – gyermeket ért – erőszakos esemény is tisztázásra szorul, amennyiben a pedagógus tudomására jut, kiemelt feladat hárul a szülői ház bevonásával a gyermekvédelmi felelősre, az iskola pszichológusra, az osztályfőnökre, az intézményvezetőre.

43

A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Az iskola nevelési programja

Recommend Documents