MOLNÁR FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

MOLNÁR FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2015. 1

Tartalomjegyzék 1 BEMUTATKOZUNK ......................................................................................................................................... 4 1.1 INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉSNYILATKOZATA ................................................................................................... 4 1.2. AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA ............................................................................................................ 4 1.3. ISKOLÁNK PROFILJA .......................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1.4. BÜSZKESÉGEINK .......................................................................................................................................... 6 1.5. SZEMÉLYI FELTÉTELEK................................................................................................................................. 6 1.6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÁRGYI-DOLOGI FELTÉTELEI ................................................................................ 6 1.7 . SZÜLŐI HÁTTÉR ........................................................................................................................................... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................... 7 2.1. AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................. 7 2.2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ......................................................................... 9 2.3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK: (SZOCIÁLIS KOMPETENCIA) ................................... 14 2.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE, FELADATAI AZ ISKOLAI ÉLET SZERVEZÉSÉBEN .................................. 16 2.5. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG, TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM: ........................................................... 17

2.6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK .................................................... 20 2.7. A GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................ 21 2.8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE......................................................................................................... 25 2.9. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..................................................................................................................................................... 25

2.10. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................... 87 2.11. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................... 94 3. CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI-OKTATÁSI FOLYAMATÁBAN (AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ NAT MÓDOSÍTÁSAIT ÉS A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYT FIGYELEMBE VÉVE) .................................................................................................................................................................. 30 4. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRATERV ............................................................................................... 32 5. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 16/2013. (II. 28.) EMMI RENDELET ALAPJÁN ...................................................................................................................................... 40 6. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................ 40 7. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ................................................. 44 8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ................................................................................... 46

2

9. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ....................................................... 61 10. AZ ÖNÁLLÓ FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ........................................................................................ 64 11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ................................................................................ 64 12. MINDENNAPI TESTEDZÉS CÉLJAIT SZOLGÁLÓ FOGLAKOZÁSOK .......................................... 65 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉS HELYI TANTERV VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............ 66 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............................. 82 MELLÉKLETEK: ............................................................................................................................................ 106

3

1. Bemutatkozunk 1.1 Intézményünk küldetésnyilatkozata Célunk olyan iskolai légkör kialakítása, melyben mindenki bátran megmutathatja értékeit, ahol az őszinte kritika, a reális értékelés, a humánum a kapcsolatok alapja. Diákjaink és szüleik érezzék magukénak a Molnár Ferenc Általános Iskolát. Korszerű, alapos, alkalmazható és továbbépíthető tudást nyújtsunk diákjaink számára. Felkészítjük őket a középiskolai tanulmányokra, folyamatosan követve a társadalmi változásokat, igényeket.

1.2. Az intézmény rövid bemutatása A Molnár Ferenc Általános Iskola a IX. kerületben a középső Ferencváros forgalmas, központi helyén fekszik, a Mester u. 19. szám alatt. 1902-ben épült, nagyon jó adottságokkal rendelkezik: tágas folyosók, nagy és világos tantermek, három tornaterem, egy belső udvar, külső, műanyag borítású sportudvar, uszoda és a felette kialakított röplabdapálya biztosítja tanulóink számára a lehetőséget a tanuláshoz, sportoláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Iskolai könyvtár, informatika és interaktív tanterem, segíti a korszerű oktatást. Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. A képzésben a tanköteles korosztályhoz tartozó gyerekek vehetnek részt. A Molnár Ferenc Általános Iskola az általános iskolákkal szemben támasztott korszerű elvárásoknak kíván megfelelni: miután iskolánk alapozó jellegű, ezért megismertetjük és elsajátíttatjuk a tanulóinkkal az alapvető ismereteket műveltségi területek szerint. Iskolánk integráltan neveli és fejleszti a Szakmai dokumentumban meghatározott sajátos nevelési igényű tanulókat (mozgássérült, autista, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók). A beszédfogyatékos tanulókat 1-2. évfolyamon szegregáltan, 3. évfolyamtól kezdve integráltan oktatjuk, neveljük. Intézményünk akadálymentesítése nem történt meg, ezért mozgássérült tanulókat egyelőre nem tudunk fogadni.

4

Iskolánk speciális oktatási módszere a KIP, melyet a tanórák 20%-ában alkalmazunk. Lényege, hogy egy osztályon belül az eltérő képességű tanulók 4-6 fős csoportokban tanulnak együtt. 2015. szeptember 1-től a pedagógiai munkát a belső értékelési csoport (BECS) segíti. A nyári szünetben napközis, angol nyelvi, úszó és ovis tábor szervezésével teremtünk lehetőséget a gyerekek színvonalas szünidei időtöltéséhez. Kerületünk egyik legkorszerűbb iskolai könyvtárát mondhatjuk magunkénak, több ezer kötetes könyvállományával csoportos foglalkozásokra is kitűnő lehetőséget biztosít. A munkát segítik az internet eléréssel rendelkező számítógépek, és a könyvtárban található interaktív tábla. Az első osztályosok beiratkozásakor három profil közül választhatnak a szülők: angol, informatika és sport. Iskolánkban angol nyelven folyik az idegen nyelv oktatása. Az angol nyelvi előnyprogramos osztály 1. évfolyamon heti 3 alkalommal, 2. évfolyamtól heti 5 órában tanul angol nyelvet. A többi osztályban 4. osztálytól kezdődik a nyelvtanítás, negyedikben heti 2 órában, ötödik osztálytól heti 3 órában. Amennyiben a szülők igénylik, 1. osztálytól heti 1 órában szakköri keretek között tanulhatnak nyelvet diákjaink. Az informatika-oktatás az informatika profilú osztályok számára már első osztályban elkezdődik. 1-4. osztályban heti l órában, 5-8. osztályban heti 2 órában tanulnak informatikát diákjaink. Célunk, hogy tanulóink elsajátítsák az alapfokú informatikai ismereteket, felhasználói szinten, kulturáltan tudják használni a számítógépet a hétköznapi életben. A nem informatika profilú osztályokban 4. osztálytól heti 1 órában tanulnak informatikát, a 1-3. évfolyamon az érdeklődők szakkörökön sajátíthatják el az informatikai alapismereteket. A sport profilú osztálynak elsőtől kezdve heti 6 testnevelés órája van. Testnevelés óra keretén belül kerületi szervezésben úszásoktatás folyik 1-5. osztályban. Első osztályosaink heti egy órában korcsolyaoktatáson vesznek részt. A tanórán kívüli tevékenységek gazdag tárházát kínáljuk: különböző szakkörök, sportkörök, gyógytestnevelés, gyógyúszás, erdei iskola, nyári üdülőtábor, nyári napközis tábor. Iskolánk a bevezető és a kezdő szakaszban egész napos oktatási formában működteti osztályait. Az alapozó és fejlesztő szakaszban napközi áll a gyerekek rendelkezésére. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit-és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes, és egy tanévre szól. 5

1.4. Büszkeségeink Tehetséges tanulóink munkái évek óta kiállításra kerülnek kerületi, fővárosi és országos tárlatokon. Évente több díjnyertes alkotás készül. Eredményesen szerepelünk a kerületi, fővárosi, országos szintű versenyeken, valamint tehetséggondozó levelezős versenyeken. Hagyományos (évenkénti) alapítványi napunkra, és a Molnár Tehetség Gálára tanulóink színvonalas műsorokkal készülnek. Végzős tanulóink 100%-ban tanulnak tovább középiskolai intézményekben.

1.5. Személyi feltételek Iskolánkban a szakos ellátottság 100 % -os. A

pedagógiai

munkát

segítő

szakemberek:

könyvtáros,

fejlesztő

pedagógusok,

gyógypedagógusok, úszást oktató tanárok, iskolapszichológus, logopédus, iskolatitkár, pedagógiai asszisztens és rendszergazda. A gyermekek egészségügyi ellátását a gyógytestnevelő, az iskolaorvos, védőnő és iskolafogorvos biztosítja.

1.6. A pedagógiai program tárgyi-dologi feltételei Osztályaink számára biztosított a saját osztályterem.

Szaktantermeink:

Szertáraink:

Speciális szolgáltatást biztosító helyiségek:

1technika műhely

alsós taneszközök szertára

sportudvar

1számítástechnika terem rajz szertár

uszoda

1természettudományi

természettudományi szertár

röplabdapálya

3 tornaterem

testnevelés szertár

2 képességfejlesztő szoba

1 rajzterem

technika szertár

könyvtár

előadó

1 multimédiás

2 logopédiai szoba 6

1 interaktív

tankonyha iskolai büfé ebédlő iskolaorvosi rendelő iskolafogászati rendelő

1.7 . Szülői háttér A szülőkkel való együttműködésünket a kiegyensúlyozottság és a nyitottság jellemzi. Iskolánk tanulói eltérő szociokultúrális hátérrel rendelkeznek, ezért nagy szükség van arra, hogy az értékeket közelítsük egymáshoz. A nevelőtestülettel együttműködnek és az iskolai élet szervezésében aktívan részt vállalnak az osztályok szülői munkaközösségei, és az általuk delegált Szülői Munkaközösség. Közös célunk: a szülőkkel együttműködve közvetítsünk alkalmazható tudást tanulóink számára. Az iskola és a szülő legyen partner a társadalmi normáknak megfelelő értékek közvetítésében a felnövekvő generáció számára.

2. Nevelési program ”Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek

optimális

fejlődését,

ha

figyelembe

vesszük

a

gyerekek

fejlődésének

törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző adottságait, természetes igényeit, és ehhez igazítjuk pedagógiai magtartásunkat.” /Maria Montessori/

2.1. Az iskola nevelési-oktatási céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai program célkitűzéseinek megvalósításához a következő általános pedagógiai alapelveket érvényesítjük:

7

 inkluzív szemlélet

 a tanulók önállósága (egyéni tanulás

 gyermekközpontúság

módszereinek elsajátítása)

 nyitottság

 a tanulók motiválása

 demokratizmus

 a tanulás korszerű értelmezése

 esélyegyenlőség

 korszerű pedagógiai technológia alkalmazása

 személyiség-központúság

 folyamatos ellenőrzés, értékelés

 a nevelés és oktatás komplexitása

megvalósulása

 humánum, az egyén és közösség

 differenciált képességfejlesztés

tisztelete  szorgalom, tudás, munka tisztelete

 kompetencia alapú oktatás

 a tanulók tevékenységének

 kooperativitás

szervezése

Fejlesztendő kulcskompetenciák:

 anyanyelvi kommunikáció

 szociális- és állampolgári

 idegen nyelvi kommunikáció

kompetencia  kezdeményezőképesség és

 matematikai kompetencia

vállalkozói kompetencia

 természettudományos és technikai

 esztétikai-művészeti tudatosság és

kompetencia

kifejezőképesség

 digitális kompetencia  hatékony, önálló tanulás kompetenciája Kiemelt fejlesztési feladatok:  énkép és önismeret  hon-és népismeret  európai azonosságtudat  multikulturális nevelés 8

 idegen nyelvi kompetenciák  digitális ismeretek elsajátítása  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,  a nemzeti összetartozás érzésének kialakítása  gazdasági nevelés  környezettudatosságra nevelés  a tanulás tanítása  testi és lelki egészség  felkészülés a felnőtt lét szerepeire  az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A fenti feladatok elvégzése érdekében a tanulás szervezésében, valamint a tananyag kiválasztásában és feldolgozásában módszerként alkalmazzuk a differenciálást, KIP (Komplex Instrukciós Pedagógia) programot, a kooperatív technikákat, páros munkát, projekt módszert, a frontális és egyéni foglalkoztatást, tehetséggondozást, tekintettel a tanulók eltérő fejlődési ütemére és képességeire. Tehetséges tanulóink fejlesztését szakkörök, tanulmányi és sportversenyek, pályázatok, egyéni foglalkozások szolgálják.

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Célunk olyan iskolai légkör kialakítása, melyben mindenki bátran megmutathatja értékeit, ahol az őszinte kritika, a reális értékelés, a humánum a kapcsolatok alapja. Munkánkat olyan tevékenységek alapján szervezzük, amelyek az egész nevelési folyamatban a személyiségfejlesztést szolgálják. A személyiségfejlesztés csak akkor lehet eredményes, ha a tanítási-tanulási folyamat  teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, a generációk közötti párbeszédnek  fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat  hozzájárul életmódjuk, szokásaik formálásához  kellőképpen motivál  fejleszti a konfliktuskezelő és problémamegoldó képességet 9

 fejleszti a kommunikációs készségeket  logikus gondolkodásra sarkall  megtanít a különböző státuszokból eredő feladatok elvégzésére.

Célunk az érett személyiség megalapozása. Ennek ismérvei:  képes önállóan megoldani problémáit (azaz nem támaszkodik mások segítségére, nem menekül a problémás helyzetekből)  kialakult szokásokkal rendelkezik, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára  képes önmaga és a közösség elvárásai között harmóniát teremteni  változatos viselkedésmintákkal rendelkezik és ezek személyiségében összhangban vannak  széleskörű az érdeklődése és változatos tevékenységeket végez  helyes a realitásérzéke  lelkiismeretes  elfogadja önmagát  szociális kapcsolatait felelősen választja meg  örömét leli a produktivitásban  jó viszonyban van az emberekkel, természettel  elfogadja a közösség normáit, önkontrollja reális  rendelkezik konfliktuskezelési technikákkal, nem agresszív  képes spontaneitásra  szociálisan érzékeny

A nevelési folyamat színterei:  tanítási órák, osztályfőnöki órák  szaktárgyi és mestervizsgák  „Ki vagyok én?” vizsga 8. osztályban  projekt napok  DÖK rendezvények, programok 10

 kulturális rendezvények  erdei iskola, táborok, kirándulások  tanulmányi kirándulások  napközis foglalkozások  szakkörök  iskolai ünnepélyek, megemlékezések  országos és helyi jeles napok  beszélgető körök, személyiségfejlesztő foglalkozások

Az értékek, hagyományok tisztelete, megbecsülése: Diákjaink személyiségének alakításában nagy jelentősége van a színvonalas, élményt nyújtó iskolai rendezvényeknek, megemlékezéseknek, ünnepélyeknek.  tanévnyitó ünnepély, az elsősök köszöntése  október 6. – megemlékezés az aradi vértanukról  október 23. –emlékezés az 1956-os forradalomra  ÖKO programok, kirándulások  november 11. Márton napi vigasságok  Molnár Tehetség Gála  egészség nap  advent idején közös éneklés az iskola előtt  december 6. - Mikulás ünnepély – testvérosztályok megajándékozása  december Luca napi kézműveskedés a szülőkkel  december utolsó tanítási napja a karácsonyi ünnep jegyében  január 22. – a Magyar Kultúra Napja  február – farsang  március 15. – ünnepély az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére  március 22. a Víz világnapja  Alapítványi Nap – osztályok, csoportok bemutatkozása  A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap: húsvéti készülődés  április 11. – Költészet Napja  április 22. – Föld Napja 11

 Madarak és fák napja  június 4. – Nemzeti összetartozás napja  ballagás  tanévzáró ünnepély  Molnár Ferenc projekt  tanulmányi kirándulások

A személyiségfejlesztés főbb területei: A műveltséggel, a munkával kapcsolatos értékek:  önmaguk és környezetük megismerésének igénye és az ezzel kapcsolatos motívumok kialakítása (tudásvágy, önkifejezési igény, kötelességtudat, lelkiismeret, értékteremtés)  törekvés a szorgalmas és eredményes tanulásra, a rendszerességre és az esztétikus munkára  3. 4. 6. 7. 8. évfolyamok vizsgái  törekvés az intellektuális képességek, a kreativitás fejlesztésére, és az önálló tanulás képességeinek, az önképzés igényének kialakítására  Értékorientáció  Igényszint kialakítása  Aktivitás  Motivációs bázis kialakítása  Közösségi jelleg  Együttműködés  Elfogadás  Multikulturális szemléletmód  Önállóságra nevelés  Fegyelmezettség kialakítása  Kreativitás  Énkép, önértékelés, önismeret kialakítása.

A hazával, a nemzettel kapcsolatos értékek (állampolgári kompetencia):

12

 a szülőföld, a haza megismerése, szeretete  a nemzeti kultúra megismerése, megbecsülése  az egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása  más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk tiszteletben tartása  törekvés az európai kulturális örökség megismerésére, befogadására  közügyekben való aktív részvétel gyakorlása – diák önkormányzati munka

Gazdasági nevelés: Figyelmet fordítunk a gazdálkodás- és pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, hogy felnőtt korukban ésszerű gazdasági döntéseket tudjanak hozni, eligazodjanak a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között, tudatos vásárlóvá váljanak.

Az élet értékei:  az élet tisztelete és védelme  a természeti környezet megóvása, az élő és élettelen környezet megismerése, a természet szépsége iránti fogékonyság, illetve az erre vonatkozó magatartás formálása  az egészséges és kulturált életmód kialakítása  az önálló tisztálkodási, testápolási, öltözködési stb. igény fejlesztése  az egészségvédő magatartás kialakítása  mentális és lelki egészség fontossága, védelme

A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (szociális kompetencia):  a család fontossága-tisztelete, a szülők és nagyszülők megbecsülése  a tartalmas emberi kapcsolatok iránti igény kialakítása  a szociális értékrend kialakítására vonatkozó igény megteremtése  szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) tanítása, fejlesztése  a felnőttekkel szembeni tisztelettudó magatartás elsajátítása 13

 generációk közötti párbeszéd program  a másik ember autonómiájának tisztelete  a kapcsolattartásban megbízhatóság, igazságosság, szolidaritás igényének kialakítása  kulturáltság a magatartásban és a kommunikációban, udvariasság, figyelmesség  a mindennapi kapcsolatokban mások tisztelete, figyelem, önfegyelem kialakítása  a másság elfogadása és tisztelete  inkluzív szemlélet

2.3. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: (szociális kompetencia) E feladatok nem választhatók el a személyiségfejlesztéstől. Gyermekeink személyiségfejlődésének alapvetően meghatározó színtere a család és emellett az iskola, az iskola tevékenységrendszere, különböző közösségei, a közösségi élet szervezettsége, tartalma, igényessége, egységes követelményrendszere. Minden tanév első negyedévében az osztályokban elvégezzük a szociometriai mérést, melynek eredménye bekerül a tanulók egyéni portfólió mappájába. Ennek segítségével végig tudjuk kísérni a gyermek társas kapcsolatainak és státuszának alakulását a közösségben. Iskolánk közösségi rendszerének egésze legyen pozitív minta tanulóink számára az egyén és társadalom közötti kapcsolatok kialakítására, megteremtésére, az együttműködési formák megismerésére, elsajátítására. A generációk közötti párbeszéd program keretén belül a szorgalmazzuk a szülők aktív részvételét a személyiség- és közösség fejlesztő munkában. Célunk, hogy tanulóink harmonikus személyiségű, jó kapcsolatteremtő készséggel rendelkező, kreatív, toleráns felnőtté váljanak. Megtalálják helyüket a jelenlegi piacközpontú társadalomban. (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia) Tanítványaink legyenek nyitottak a társadalomban jelen lévő kultúrák, életmódok, szokások, vallások iránt, becsüljék ezeket. Ismerjék meg és őrizzék nemzeti hagyományainkat. A nevelőtestület örömmel vállalja az ismeretek, élmények, tapasztalatok szervezését a tanítványokkal az iskola falain kívül is. Ennek határt a család anyagi lehetőségei szabnak. Programunkban az ilyen irányú tevékenységeket - éppen ezért nem írhattuk követelményként -

csak

feltételes

módban,

a

finanszírozás

függvényében

tudja

célmeghatározáshoz számba vettük a szükségletek tükrében a lehetőségeket. 14

felvállalni.

A

A közösségfejlesztés kiemelt területei:  képességfejlesztés a társadalmi léthez  konfliktustűrő-kezelő képesség  akaraterő, önérvényesítő képesség  kompromisszumkészség, személyes előítéletek leküzdése  szolidaritási képesség, empátiakészség,  együttműködési képesség,  problémamegoldás képessége  kommunikációs képesség kialakítása, következetes formálása  emberi jogok teljes körű tisztelete

A célok elérésére a közösség nevelő erejét használjuk. Segítjük tanulóinkat, hogy mielőbb beilleszkedjenek az osztály- és iskolai közösségbe. Törekszünk a ”klikkesedés” elkerülésére. 2. osztálytól minden tanév elején szociometriai mérést végzünk az aktuális állapot feltárása érdekében. Célunk az agresszív megnyilvánulások visszaszorítása, a kulturált beszédstílus és viselkedés elsajátítása, kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése, a hatékony konfliktuskezelő technikák elsajátítása, a társas kapcsolatok pozitív irányú alakulásának elősegítése, a kirekesztés megakadályozása.

Elvárásaink:  tudjanak párban, csoportokban kisebb, nagyobb közösségben tanulni, dolgozni, játszani elfogadva a csoporttagok véleményét, a csoport szokásrendszerét, tudjanak közösen csoportszabályokat kialakítani  tudjanak érvelni, érvényt szerezni saját véleményüknek, szándékukat kulturáltan tudják érvényesíteni 15

 képesek legyenek reálisan értékelni elért sikereiket  tanulják meg elviselni az őket ért kudarcokat  legyenek képesek elfogadni a jogos bírálatot, és tanulni belőle  képesek legyenek reálisan értékelni társaikat A személyiség- és a közösségfejlesztést kiemelten szolgáló tevékenységi formák:

-

tanítási – tanulási folyamat során, a tanítási órákon és azon kívül (szakkör, táborozás, kirándulás, versenyek) a tanulók motiválása, aktivizálása, differenciált, páros, csoportos foglalkoztatásuk, felzárkóztatásuk, tehetséggondozásuk

-

a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása.

-

elsősorban

„nem

versenyeztető”

módszerek

használata

a

csoportmunkák

szervezésénél, tervezésénél, megvalósításánál -

önálló tanulási időben tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása, egymás segítésére

-

diákönkormányzat működése

2.4. A Diákönkormányzat működése, feladatai az iskolai élet szervezésében Az iskolai közösség fejlesztésének nélkülözhetetlen eleme a Diákönkormányzat. Fontos szerepe van a demokrácia tanulásában. A szólásjog, a kulturált vita, a véleménynyilvánítás egyik legfontosabb színtere a diákok számára. A Diákönkormányzatot

segítő

pedagógus

vezetésével

megtanítjuk

őket

felelősen

megszervezni önmaguk iskolai életét, felelősen nyilatkozni önmaguk és társaik nevében, felelősséget vállalni cselekedeteikért és szavaikért. A legmagasabb fórum az iskolában a tanulók részére a közügyek gyakorlására, az évenkénti diákközgyűlés. Támogatjuk és segítjük diákjainkat abban, hogy: 

legyenek képesek kulturáltan megfogalmazni véleményüket



legyenek képesek megszervezni és lebonyolítani a szabadidős tevékenységeket



tevékenyen vegyenek részt az iskolai diákélet alakításában



társaikat és a közösséget képviseljék felelősen a különböző fórumokon



vezetőiket tudatosan válasszák meg

16

2.5. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában a kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló, a személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekvő gyermekközpontú nevelés áll. Célunk:  segíteni a tanulók képességeinek kibontakoztatását  csökkenteni a hátrányokat  tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztésével, képessé tenni a tanulót az alapvető kultur-technikák elsajátítására  a sérülésnek, az állapotnak megfelelő idő biztosítása mellett képes legyen a minimális tantervi követelmények elsajátítására  az általános alapműveltség praktikus ismeretekre épülő alapjainak elsajátítását segíteni  fogékonnyá, befogadóvá tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt  tág teret adni az életkornak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak  felkelteni az érdeklődést a tanulás iránt.

Feladataink:  olyan magatartásformák kialakítása, amelynek birtokában a tanuló képes önmaga irányítására, és a társadalom által képviselt értékek befogadására  reális énkép és önismeret kialakítása  a tanulók akaraterejének fejlesztése  az önművelés igényének kialakítása  a kölcsönös bizalom és tisztelet kialakítása  a munkafegyelem és együttműködési készség kialakítása a türelem, kitartás és figyelem fejlesztésével  a szorgalmas, tudásukkal, eredményeikkel kiemelkedő diákok pozitív példaként való bemutatása 17

 a megfelelő iskolai szakemberek (pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógytestnevelő) által adható segítség lehetőségének biztosítása (különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló)

Kiemelt feladataink:  Első évfolyamon minden tanulónál elvégezzük a Difer mérést, amely alapjául szolgál az egyéni bánásmódnak, tehetséggondozásnak és hátránykompenzálásnak  Diagnosztizáló felmérések készítése, elemzése  Folyamatosan együttműködünk a családdal, a szülőkkel. Fontosnak tarjuk, hogy a szülők érezzék, a pedagógus a gyerek érdekében tevékenykedik, és felelősségünk is közös  Erősítjük tanulóinkat a helyes magatartási és viselkedési normák elsajátításában, ösztönözzük őket a pozitív példák követésére.  Fejlesztjük

a

tanítás

-

tanulás

folyamatában

a

gyakorlatközpontúságot,

a

problémamegoldó gondolkodást. A mindennapi élethez szükséges praktikus ismereteket nyújtunk  A tanulási zavarok korrigálására a fejlesztőpedagógus és a gyermeket tanító tanítók, szaktanárok egyéni fejlesztési tervet készítenek a felmérések és a szakvélemények alapján, és éves munkájukat ez alapján szervezik és végzik  A tanulók fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a tanórán kívüli kulturális programok és a szakkörök. Iskolánk Szakmai alapdokumentuma meghatározza az ellátandó tevékenységek körét, melyek közé az ép intellektusú, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése- oktatása is tartozik. Hatékony fejlesztésük érdekében megfelelő képesítésű

logopédusokat és

gyógypedagógusokat alkalmazunk.

Az integrációval kapcsolatos céljaink: Inkluzív módon kezeljük az eltérő képességeket, és az eltérő viselkedéseket. Törekszünk arra, hogy tanulóinkat társaik és azok szülei is elfogadják, értékeiket megismerjék. 18

Az integrációval kapcsolatos eljárások, feladatok: A tananyag-feldolgozásnál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Egyéni fejlesztési tervet készítünk, mely biztosítja az egyéni haladási ütemet. A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük az egyéni fejlesztési tervbe, ennek alapján választjuk meg a módszereket. Tantestületünk együttműködik különböző segítő szakemberekkel, akik iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Kiemeljük a jó teljesítményeket, versenyeken indítjuk diákjainkat.

Célunk, hogy az integrált tanuló:  ismerje fel saját értékeit, legyen megfelelő önbizalma a feladatmegoldásokban és élethelyzetekben  vegye igénybe a felajánlott megsegítéseket, törekedjen arra, hogy képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtson  ismerje fel lehetőségeit és céljait ennek megfelelően tűzze ki.

A hátrányok, a lemaradások, a szocializáció, a rendszeres tanulás, a szabadidő biztonságos, hasznos és szervezett eltöltése érdekében valamennyi jelentkező számára biztosítjuk a napközis ellátást, lehetőség szerint iskolaotthonos tanulásszervezési formát valósítunk meg. A délutáni könyvtári foglalkozások lehetővé teszik az egyéni foglalkozást, az érdeklődés kielégítését, fenntartását, az önművelődés megfelelő elsajátítását. Különösen fontos szerepet töltenek be az érintett gyermekek fejlesztésében a tanórán kívüli kulturális programok - a siker záloga a jó előkészítés, a szerzett ismeretek feldolgozása, alkalmazása.

19

2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak nagyobb hasznára lehessen”

Kodály Zoltán.

A tehetséggondozás és képességfejlesztés fő feladata az iskolai oktató-nevelőmunkánk során: Tudatosan törekszünk arra, hogy már iskolás koruk kezdetén észrevegyük az egyes területeken kiemelkedő adottságokkal rendelkező, ill. jó képességű gyerekeket, és adottságaiknak, képességeiknek megfelelően megkülönböztetett figyelemmel fejleszthessük őket.

Tanórán kívüli tehetséggondozás és képességfejlesztés: A tehetséggondozás első feladata, időben megtalálni azokat a tanulókat, akik kiemelkedőek valamilyen képességet illetően. Ezután külön csoportban kell foglalkozni velük annak érdekében, hogy a kiemelkedő képességeikben rejlő tehetségek ne vesszenek el. Ezt szolgálják a tanulók egyéni vagy kiscsoportokban végzett kutató- és gyűjtőmunkái, a tanulói kiselőadások, tablók, pályázatok, házi dolgozatok. Az iskolai és kerületi, valamint fővárosi és országos szintű tanulmányi versenyek, országos levelezős versenyeken való részvétel. Felkészítésük gyakran egyéni vagy kis csoportos foglalkozásokon történik. Egyéni foglalkozásokat szervezünk azon tanulók részére, akik a kerületi versenyen I. vagy II. helyezést értek el, és budapesti, vagy országos döntőkön vesznek részt. Különböző szakköreink is a képességek fejlődését, felismerését és tehetségek kibontakozását segítik.

Választható szakkörök:

20

 táblajáték

 pom-pon

 idegen nyelvi

 természettudományi

 ÖKO

 ugrókötél

 rajz

 énekkar

 különböző sportkörök

 könyvbarát

 informatika

 helytörténeti

Kínálatunkat megőrizzük, de évről évre az igényeknek (szülői elvárások és tanulói érdeklődés) és feltételeinknek (személyi és tárgyi) megfelelően változtatjuk. Iskolán kívüli lehetőségeink tanítványaink tehetséggondozására és képességfejlesztésére  az Ádám Jenő Zeneiskolában  a FMK rendezvényei  Budapest Bábszínház  a Szabó Ervin Könyvtárhálózat könyvtáraiban  múzeumi foglalkozások  Erkel Színház  Duna-Ipoly Nemzeti Park programjain  a középiskolák előkészítő tanfolyamain  különböző sportegyesületekben.  MÜPA  Karaván színház

2.7. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka kapcsolatrendszere Az iskolai gyermekvédelem sikere az iskola és a szülő együttműködésén múlik. Éves munkatervünkben meghatározott módon és időben tájékoztatjuk a szülőket mindazokról a jogokról, kötelességekről, lehetőségekről és tudnivalókról, amelyek gyermekeikkel kapcsolatban általában érintik őket.

21

Amennyiben szükséges szakirányú szervezetek bevonását kezdeményezzük. A kerületi Gyermekjóléti Központ, illetve a Gyámhatóság és Rendőrség jogosítványai, apparátusa és eljárásai garantálják az iskolánk gyermekvédelmi tevékenységének hatékonyságát és törvényességét. A pedagógiai szak- és szakmai szolgálatok, iskolapszichológus, és az iskolavédőnő speciális tevékenységével, - bár szolgáltatásként működnek, - szintén sokat tudnak segíteni a gyermekeknek. Az osztályfőnökök folyamatosan tartják a kapcsolatot az említett szervezetekkel. A tevékenység kulcsa a gyermek. Életének minősége és a jövője függ az őt érintő eljárások szakszerűségétől. Alsó tagozatban a szülő-gyerek elválaszthatatlan kapcsolata az, amire építeni kell. A felső tagozatos gyerekeket életkoruknak megfelelően bevonjuk problémáik megoldásába. A Diákönkormányzat összejövetelein és az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatjuk a diákjainkat az őket illető jogokról, illetve azok érvényesítésének lehetőségeiről. Az

iskolánkban létrejött

Patronáló

Csoport elsődleges

célja, hogy segítsen az

intézményünkbe járó gyermekeknek képességükhöz mérten a lehető legjobb tanulmányi eredmény elérésében, illetve segítsen megküzdeni az iskolában felmerülő nehézségekkel. A csoport minden olyan gyermek fejlődését igyekszik folyamatosan nyomon követni, akik képességeik miatt, pszichés zavarok, vagy bármilyen - az iskolát érintő területen- segítségre szorulnak.

A gyermekvédelmi munka területei: a prevenció, a problémamegoldás, és az utógondozás. Az 1. és 5. osztályokra különös figyelmet fordítunk. Óralátogatással és folyamatos konzultációval

(osztálytanítók,

szülő,

iskolapszichológus)

igyekszünk

az

esetleges

problémákat korai stádiumban felismerni és megfelelő segítséget nyújtani a megoldásukhoz. A védőnőktől és az óvónőktől, alsó tagozatos osztályfőnököktől kapott információk, adott esetben a pedagógiai szak- és szakmai szolgálatok által készített szakvélemény alapján már a kezdeteknél odafigyelünk azokra a gyermekekre, akik szociális hátterük, családi, vagy más körülményeik miatt veszélyeztetettek. Ők már a beilleszkedés során kellő segítséget kapnak. 22

Iskolánk sokszínű, változatos szabadidős programokkal biztosítja, hogy minden gyermekünk megtalálja az őt érdeklő, képességeit kibontakoztató tevékenységi formákat. Ezzel kívánjuk elejét venni annak, hogy diákjaink a tanítási időn kívül az utcán csellengjenek, vagy az őket rossz irányba befolyásoló kortárscsoportokhoz csapódjanak. Az osztályfőnökök és a diákönkormányzat folyamatosan tájékoztatják a diákokat az aktuális programlehetőségekről. A rászoruló gyerekeknek lehetőség szerint igyekszünk külső forrásból anyagi támogatást biztosítani a részvételhez. Folyamatosan figyelemmel kísérjük gyermekeink életének változásait és kedvezőtlen tapasztalatok esetén azonnal felvesszük a kapcsolatot az általunk autentikusnak ítélt partnerekkel. (Gyermekjóléti Szolgálat, Ferencvárosi Szak- és Szakmai Szolgáltató Központ, Családsegítő Központ, iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus) A szülőket tájékoztatjuk a szükség esetén igénybe vehető szociális támogatásokról és ellátási formákról. Egészségnevelési programunk megvalósítása során törekszünk arra, hogy megelőzzük a szenvedélybetegségek kialakulását. Szak- és osztályfőnöki órák keretében, fakultatív programokon felhívjuk a figyelmüket a dohányzás, az alkohol, a drogok egészségkárosító, személyiségtorzító, romboló hatására. Igyekszünk megtanítani őket arra, hogyan őrizhetik meg testi – lelki egészségüket. Képzéseink alsó és felső tagozaton egyaránt arra irányulnak, hogy alternatívákat nyújtsunk a problémás élethelyzetek elkerülésére, megoldására – a tanulók életkorának megfelelő módon. Élünk azokkal a pályázati lehetőségekkel, amelyek ilyen irányú munkánkat sokrétűbbé, színesebbé teszik. A beszélgető körök és az osztályfőnöki órák keretébe a mentálhigiénés nevelés érdekében önismereti, és közösségfejlesztő blokkot építünk be. Ennek során konfliktuskezelési és életvezetési ismereteket adunk át.

A veszélyeztetett gyermekek:

23

Iskolánkban folyamatosan figyelemmel kísérjük azoknak a gyerekeknek a sorsát, akiknek az átlagosnál több hátránnyal kell megbirkózniuk. Az alábbi veszélyeztetettségi okokat különböztetjük meg:  Szociális hátrányok miatt veszélyeztetett  Egészségügyi okok miatt veszélyeztetett  Családi okok miatt veszélyeztetett  A gyermek személyiségében rejlő okok miatt veszélyeztetett

Jellegzetes munkaformák a problémák kezelésére:  a gyermekek egyéni képességeihez mért oktatás, fejlesztés és értékelés  négyszemközti beszélgetés  csoportos beszélgetés, közösségfejlesztés  esetmegbeszélés  mediáció  szakemberhez irányítás  egyéni, vagy családterápiás gondozás ajánlása  hatósági közreműködés kérése  konkrét pszichológiai és családgondozói ajánlás a szülőknek  szaktárgyi korrepetálás  szülőkkel történő együttműködés beszélgetés- vagy közös programok formájában.

Törekszünk arra, hogy:  a szülőknek, és a tanulóknak segítséget tudjunk nyújtani a problémáik feltárásához és megoldáshoz  a gyermekek képességeiknek megfelelően teljesítsenek  minél több gyerek vegyen részt szabadidős programjainkon  aktív kapcsolatot alakítsunk ki a szülőkkel, a szülők részeseivé váljanak az iskola életének  kevesebb legyen az igazolatlan mulasztások száma  az intézkedések megfeleljenek a törvényes előírásoknak  hatékony munkakapcsolat alakuljon ki a szakszolgálatokkal, hatóságokkal  a bukások száma csökkenő tendenciát mutasson 24

 végzős diákjaink képességeiknek megfelelő középiskolába nyerjenek felvételt, és teljesíteni tudják az ottani követelményeket.

2.8. A szociális hátrányok enyhítése Alapja: az iskolai esélyegyenlőségi terv. Nevelőtestületünk tagjai folyamatosan figyelemmel kísérik

a szociális hátrányok

csökkentésre kiírt pályázatokat, segítik a családokat a sikeres pályázati dokumentáció elkészítésében.

Szociális szolgáltatásaink:  a szülők tájékoztatása a szociális támogatásokról  étkezési lehetőségek, étkezési támogatások folyamatos figyelemmel kísérése, tanácsadás a támogatások igénybevételével kapcsolatban  nevelési és pszichológiai tanácsadás  logopédiai munka  gyógytestnevelés  orvosi ellátás, egészségügyi szűrővizsgálatok  gyermekvédelmi tevékenység  Patronáló Csoport tevékenysége  alapítványi támogatási rendszer  tartós- és könyvtári tankönyv használati lehetőség

2.9. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Szülői közösség

25

Nevelési céljainkat csak a szülői közösséggel együttműködve tudjuk eredményesen megvalósítani. Legfontosabb partnereinknek tekintjük őket. Minden tanévben megválasztjuk az osztályok szülői közösségéből a szülői munkaközösséget /osztályonként 2- 3 fő/. Közülük kerülnek ki az intézményi szülői munkaközösség tagjai, akik rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolavezetéssel és az őket megválasztó szülőkkel az évenként legalább háromszor megrendezett szülői fórumon, a szülői körökön, fogadóórákon. Figyelembe vesszük véleményüket, javaslataikat az iskolai tevékenységgel kapcsolatban, a Házirend és Pedagógiai Program elkészítésénél, és átdolgozásánál, így lehetőségük van jogaik érvényesítésére. A BECS munkacsoport évente elégedettségmérést végez. A szülők bekapcsolódnak az iskolai rendezvények megszervezésébe, lebonyolításába, az iskola és az osztálytermek szépítésébe. Igény szerint segítséget nyújtunk a szülők részére nevelési feladatok megoldásában. Arra törekszünk, hogy a szülőkkel való kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra épüljön, együttműködésünk kiegyensúlyozott és nyitott legyen. Az érintett felek együttműködése közös pedagógiai feladatokon nyugszik.

A tanulók tájékoztatása: A tanulóinkat az iskola életéről, az iskolai munkatervről és az aktuális feladatokról iskolánk igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.  iskolánk igazgatója évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén  a diákönkormányzat vezetője legalább havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságon keresztül  az osztályfőnökök rendszeresen az osztályfőnöki órákon  iskolagyűlések formájában  aktuális információk közlése a hangosbemondón keresztül  az e-naplón keresztül  negyedévenkénti értékeléseken keresztül  az iskola honlapján  az iskola facebook oldalán  osztályok kör email-jén  hirdető táblák

A tanulók és a szülők tájékoztatása: 26

A tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról szóban, az e-naplón vagy a tájékoztató füzeten keresztül folyamatosan, illetve az első és harmadik negyed évben egyénre szabott szöveges értékeléssel történik. A szülőket az iskola életéről, munkatervéről és az aktuális feladatokról az iskola vezetősége és az osztályfőnökök tájékoztatják:  iskolánk folyamatosan frissülő honlapján (www.molnarferencaltiskola.hu)  az iskola facebook oldalán  osztályok és iskolai csoportok facebook oldalán  iskolánk igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, vagy évfolyamszintű szülői körökön  az osztályfőnökök a szülői körökön  fogadóórán  tájékoztató- és üzenő füzeten valamint az e-naplón vagy az osztály saját e-mail címén keresztül  a havi program közzététele az információs táblán

A pedagógus és a szülő személyes találkozása: A Házirend értelmében lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy kérdéseikkel, kéréseikkel, problémáikkal minden tanítási nap 7.30 – 7.50 között megkeressék pedagógusainkat. Szülői körben évente három alkalommal Feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés biztosítása, szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a köznevelés alakulásáról, változásairól  a helyi tanterv követelményeiről és a házirendről  az iskola és a tanítók, szaktanárok értékelő munkájáról és a motiválási lehetőségekről  az egyéni, osztályszintű és iskolai eredményekről  az osztályközösség céljairól, feladatairól, problémáiról  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak, kéréseinek összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Fogadó órákon havonta, illetve időpont egyeztetés alapján. 27

Feladata:  A szülők és a pedagógus személyes találkozása alkalmával kölcsönös tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, felmerült problémákról.  A szülő konkrét tanácsokat kap a tanuló egyéni fejlesztésének segítésére az otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, az egészséges életmódra nevelés, a tehetséggondozás valamint pályaválasztás terén. A pedagógiai

munkát segítő szakemberekkel

(fejlesztő

pedagógus,

logopédus,

pszichológus, gyógytestnevelő) időpont egyeztetés alapján.

Nyílt tanítási héten. Félévente egy-egy nyílt hetet tartunk, amikor a szülők minden tanórát meglátogathatnak. Családlátogatás alkalmával – szükség szerint - (új osztályközösség megismerésekor, új tanuló érkezésekor, a tanuló életében beállt változás kapcsán, illetve ahol ezt a körülmények szükségessé teszik, vagy segítségre van szükség) Feladata: a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás optimális fejlesztésének érdekében.

Szülői munkaközösség megbeszélése Évente legalább két alkalommal.

A pedagógus, a tanuló és a szülő személyes találkozása: Nyílt tanítási napon, ahol a szülő betekintést nyerhet az iskola nevelő-oktató munkájának mindennapjaiba, személyes tapasztalatot szerezhet, a tanórákon folyó munkáról, az osztályközösségről. Generációk közötti párbeszéd alkalmával, kirándulásokon, osztályprogramokon, egyéb iskolai rendezvényeken.

28

Az óvodások és szüleik számára szervezett programjaink: 

„Iskolakóstolgató”foglalkozások,



Balu-kupa,



Karácsonyi ajándékműsor az első osztályosok szervezésében volt óvodás társaik számára,



Nyílt tanítási napok a 4. osztályokban.



Fióka tábor a már beíratott leendő első osztályosok számára.

Célunk, hogy a leendő első osztályos gyerekek és szüleik közös játékos tevékenység keretében megismerkedjenek iskolánk sajátos arculatával, tevékenységével, eredményeivel, tárgyi- és személyi feltételeivel. Választ kaphassanak a beiskolázással kapcsolatos kérdéseikre, valamint megkönnyítsük az óvodából az iskolába történő átmenetet. A tanulók és a pedagógusok együttműködése: Iskolánk nyitott, gyermekközpontú, ezért diákjaink mindig bizalommal fordulhatnak iskolánk felnőtt dolgozói felé. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján intézhetik az iskola vezetősége, a nevelőtestület, a Szülői munkaközösség felé. A Diákönkormányzathoz fordulhatnak érdekeik érvényesítéséért – felvetéseikre 30 napon belül érdemi választ kapnak.

29

3. Célok és eszközök az intézmény nevelési-oktatási folyamatában Intézményünk helyi tanterve középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. A tanmenetek elkészítésénél figyelembe vesszük a tantárgyak közötti átjárhatóságot, valamint kapcsolódási pontokat keresünk a tantárgyak között. Nevelőtestületünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosságot a bevezető és a kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk a játékosság révén az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését. A tanulás okozta nehézségek oldására is kiemelt figyelmet fordítunk ebben az érzékeny és meghatározó életkorban. Elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekintjük a terhelésnek a képességekhez történő igazítását. Tantervünk előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyénre szabott terhelés követelményét és gyakorlatát. Az oktatásirányítás valamint az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai és kompetenciaméréseket fontosnak tartjuk. A mérésekhez biztosítjuk a technikai feltételeket, a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk a kötelező tanórákon való részvétel alól. Intézményünk fontos feladatának tartja a tehetséggondozást, valamint a lemaradó, vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását, fejlesztését. Ennek érdekében a mérési eredményeknek megfelelően az egyéni teljesítményekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a fejlesztést, felzárkóztatást. Kiemelt feladatunk a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása. Fontosnak tartjuk, hogy a képességfejlesztés az alapismeretek megszerzéséhez is segítséget nyújtson. A tantervi programok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. A 2010-2011. tanévtől bevezettük a KIP (Komplex Instrukciós Program) módszert, amit a tanórák 20%-ban alkalmazunk. A módszer egyaránt alkalmas a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatására és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésére. Cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka során. A feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszi szükségessé, így az eltérő szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres végrehajtására, a csoportmunka megoldására.

30

A 2011- 2012. tanévtől első évfolyamtól felmenő rendszerben angol nyelvi előnyprogramot indítottunk. A tanulók első osztályban heti 3, második osztálytól heti 5 órában tanulnak angol nyelvet. A nyelvoktatás tanórai és szakköri keretekben történik. A hatékonyabb oktatás érdekében és a Köznevelési törvényt figyelembe véve az idegen nyelvi tantárgyat csoportbontásban oktatjuk.

31

4. Tantárgyi struktúra és óraterv A rendelkezésre álló időkeret felosztásának módja: A tantárgyak heti óraszáma: általános tantervű és logopédiai osztály 1-2. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

7

7

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

A tantárgyak heti óraszáma: angol tantervű osztály 1-4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

7

7

Idegen nyelvek

2

2

2

3

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3


25

25

25

27

32

A tantárgyak heti óraszáma: informatika tantervű osztály 1-4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

7

7

Idegen nyelvek

2

Matematika

5

5

5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1


5

5

5

5


2

2

3

3


25

25

25

27

A tantárgyak heti óraszáma: sport tantervű osztály 1-4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

7

7

Idegen nyelvek

2

Matematika

5

5

5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


6

6

6

6


2

2

3

3


25

25

25

27

33

A tantárgyak heti óraszáma: általános tantervű osztály 5-8. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

Matematika Erkölcstan/Etika

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

4

4

3

3

3

3

4

4

4

4

1

1

1

1

2

2

2

2

3

3

2

1

1

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene

1

Dráma és tánc/Hon- és

1

népismeret Vizuális kultúra

1

34

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

2

3

3

3

28

28

31

31

Technika, életvitel és

1

gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

A tantárgyak heti óraszáma: angol tantervű osztály 5-8. évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

2

2

2

2

2,5

3

2

1


Fizika

35

Kémia

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

2

3

3

3

28

28

31

31

Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene

1


1


Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki


36

A tantárgyak heti óraszáma: informatika tantervű osztály 5-8 . évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

4

4

3

3

3

3

4

4

4

4

1

1

1

1

2

2

2

2

2,5

3

2

1

1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1,5

2

2

2


Fizika Kémia Biológiaegészségtan Földrajz Ének-zene

1


1


Informatika

37

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1

1

1

5

5

5

5

1

1

1

1

2

3

3

3

28

28

31

31


A tantárgyak heti óraszáma: sport tantervű osztály 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4

4

4

4

3

3

3

3

4

4

4

4

1

1

1

1

2

2

2

2

2,5

3

2

1

1

2

2

2


Fizika Kémia Biológia38

egészségtan Földrajz Ének-zene

1

2

1

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

1

1

1

1

6

6

6

6

1

1

1

1

2

3

3

3

28

28

31

31

1


1


Informatika

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki


A magyar nyelv és irodalom tantárgy bontása: 1. évfolyamon: 4 olvasás, 3 írás 2-4. évfolyamon: 4 olvasás, 3 nyelvtan 5-8. évfolyamon: 2 nyelvtan, 2 irodalom

39

5. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján 1.A tankönyvellátás célja, feladata A tankönyvellátás keretében az iskola tanulóinak egész évben biztosítani kell az iskolában alkalmazott tankönyveket. A tankönyvellátás zavartalan megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és felelőssége, melynek során a tankönyvek beszerzése a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-n (KELLO) keresztül, a tanulókhoz történő eljuttatása az iskolai tankönyvfelelősök által történik.

2. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjének alapjául szolgáló jogszabályok:

 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. (köznevelési tv.)  A 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról  A 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény módosításáról  A közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 46/2012. (XII.5.) EMMI rendelet a 13/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet módosításáról.  A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (tankönyvrendelet)  A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet (Nemzeti alaptanterv)  A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (kerettantervek)  Az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet. 3. Az intézmény az ingyenes tankönyvre, normatív kedvezmény igénybevételére jogosult tanulók létszámának felmérését követően a tankönyvtámogatás összegét – az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint – a fenntartó által a tanulói tankönyvvásárlás

költségeinek

átvállalására

és

csökkentésére,

továbbá

az

iskolai

tankönyvrendelés teljesítésére használhatja fel. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése, mint állami közérdekű feladat a KELLO-n keresztül történik. Az igazgató minden év június 17-ig – a véleményezésre jogosultak véleménye alapján – meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, s erről tájékoztatja a szülőket. 40

4. Az iskolák a KELLO-val állnak szerződésben a feladat ellátására, mely minden fázisában a

fenntartó

Klebelsberg

Intézményfenntartó

Központ

(KLIK)

jóváhagyásával

és

ellenőrzésével történik. 5. A tankönyvfelelősök és az iskolatitkárok az ezzel összefüggő feladataikat a KELLO által működtetett elektronikus információs rendszeren keresztül végzik. 6. A tankönyvekért fizető tanulók esetében a tankönyvcsomag árának megfelelő díjbekérő és csekk a tanuló lakcímére érkezik, annak kiegyenlítése a tankönyvosztást megelőzően meg kell történjen. 7. A tanulói tankönyvcsomagok kiszállításának időpontja a KELLO által közölt nap. 8. A rászorultsági jogosultságbeli változások, tanulói mozgások miatti pótrendelés és módosítás nem haladhatja meg az eredeti rendelés 10 %-át. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. 9. Az igényjogosultak számára az ingyenes tankönyvellátást (tankönyv, munkafüzet, gyakorlólap, atlasz, feladatgyűjtemény) minden korlátozás nélkül kell biztosítani, a szülőktől semmilyen pénzbeli kiegészítő hozzájárulás nem követelhető. 10. A Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett évfolyamokon (iskolánk típusát tekintve első, második és ötödik, hatodik évfolyam) csak olyan tankönyv rendelhető, amelynek tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt A támogatási igények felmérése, eredményei Az iskola igazgatója minden év június 10-éigfelméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani  a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés  a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján  továbbá hányan kívánnak új tankönyvet vásárolni.

E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy  kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra (köznevelési törvény 46.§ 5. bekezdés),  kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre ( tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés),  továbbá, ha az iskolának van lehetősége további kedvezmény nyújtására, mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni (SZMSZ). Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 41

Az iskola - a helyben szokásos módon – (honlapon, hirdetőtáblán, bejárati ajtón) hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények  körét,  feltételeit,  igényjogosultság igazolásának formáját,  igénylés elbírálásának elveit.

Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hány tanuló esetében kell biztosítani 1.a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, 2.a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, 3.valamint, hány tanuló és milyen típusú tankönyvtámogatást igényel az 1. és 2. pontokon túl.

42

6. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” , illetve a tantárgyi helyi tantervben szereplő „ következő évfolyamra lépés feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a tanév végén valamely tantárgyból, vagy maximum 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha több, mint 3 tantárgyból teljesített elégtelenre az adott tanévet meg kell ismételnie. 4. A magasabb évfolyamba lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  Az iskola igazgatója mentesítette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse.  Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott  Magántanuló volt.  Ha a tantárgyi összes óraszám 30%-án nem vett részt a tanuló 5. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók osztályozó vizsgát a hatályos törvényeken alapuló nevelőtestületi döntéssel meghatározott tantárgyakból tehetnek.

43

7. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk körzetes iskola, ezért az illetékes kormányhivatal által meghatározott beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz az iskolai férőhely arányában. Amennyiben az adott tanévben több körzetes tanuló jelentkezik, mint amennyit az intézmény fogadni tud, úgy a kerületi Tankerület jelöl ki számukra oktatási intézményt. 2. Felvételi sorrend: az iskola felvételi körzetébe (kormányhivatal által kijelölt) tartozó gyermekek a különleges helyzetű tanulókat: 

hátrányos helyzetű tanulók



szülője, testvére tartósan beteg



testvére az intézmény tanulója



munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található



az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány vagy útlevél) és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány  TAJ kártya  az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást 

óvodai szakvélemény



nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény



sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye

4. A 2 – 8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  A gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt  Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt.

44

A második-nyolcadik

évfolyamba jelentkező tanuló az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő tesztet ír. A tanuló eredményéről a szülőt értesítjük és szükség szerint egyéni haladási ütemet állapítunk meg számára. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása, vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikérheti az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

45

8.

Az

iskolai

beszámoltatás,

az

ismeretek

számonkérésének

követelményei, formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája Az ellenőrzés, értékelés alapelvei: 

folyamatosság, rendszeresség,



korrektség,



igényesség,



objektivitás és empátia megfelelő aránya,



a tanulói önkontroll fejlesztése.

Az intézményben alkalmazott értékelési formák: 

Diagnosztikus értékelés. Célja a helyzetfelmérés, az egyénre, csoportra szabott oktatási-nevelési stratégia kialakítása.



Formatív értékelés. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás a tanuló egyéni fejlődéséről



Szummatív értékelés. Célja

egy

adott

téma

összegzése,

lezárása,

egy

időszak

vagy

tanév

eredményességének megállapítása. A tanév elején a szülőkkel ismertetjük az iskola követelményeit. Az értékelők kiosztása után a fogadóórán lehetőséget biztosítunk a szülők számára a megbeszélésre. A tanulókat szóban folyamatosan tájékoztatjuk arról, mit várunk el tőlük. Minden tanuló negyed- és háromnegyed évi teljesítményéről szöveges értékelést kap. A félévi értékelés a tájékoztató füzetbe, a tanév végi a hivatalos nyomtatványokba kerül be. A tanulók tanév végi felmérőit a következő tanév elejéig megőrizzük. A 2014-2015. tanévtől tanulóink iskolai tevékenységéről, teljesítményéről tanulói portfóliót készítünk, ennek elemei megtalálhatók a mellékletben. Az iskola a nevelő és oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége 46

alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; - a mérési naptárnak megfelelően. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak minden tantárgyból félévenként minimum egy szóbeli feleletre kell lehetőséget biztosítani. Csak olyan ismereteket kérünk számon, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. A tanulónak lehetőséget kell adni a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására. A nevelés-oktatás kezdő (4. évfolyam), alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában a tanulók a mérési naptárban rögzítetteknek megfelelően vizsgát tesznek. A vizsgák érdemjegye a tanév végi érdemjegy megállapításánál kétszeres szorzóval szerepel az adott tantárgyból. Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból a tanulók elméleti tudását gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva értékeljük. A testnevelés követelményeinek elsajátítását gyakorlati tevékenység révén ellenőrzik a testnevelő tanárok. A gyógytestnevelésen résztvevő tanulók érdemjegye a testnevelés tantárgy érdemjegyébe számít bele. Az erkölcstan/hit- és erkölcstan, etika, hon- és népismeret tantárgyak félévi és év végi értékelésekor a megfelelő dokumentumokba „részt vett” bejegyzés kerül. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest, és figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit. Az első évfolyamban csak szöveges értékelést alkalmazunk. Második évfolyamon az első három negyedév végén szövegesen, év végén jegyekkel minősítünk. Harmadiktól nyolcadik osztályig minden tantárgy esetében első és harmadik negyedév végén szöveges értékelést alkalmazunk. 47

A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

ÉRTÉKELÉS

SZÁZALÉK

kiválóan teljesített

88% - 100%

jól teljesített

75% - 87%

megfelelően teljesített

45% - 74%

felzárkóztatásra szorul

0% - 44%

A második - nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel is minősítjük, kivétel azon tantárgyak amiből „részt vett” bejegyzést adunk, ezek: erkölcstan/hit- és erkölcstan, etika, hon- és népismeret. A második év végi és harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 1-8. évfolyamon a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés tükrözi a tanulók fejlődését, teljesítményét. (lásd melléklet) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó(4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki, -

a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz

-

a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni

-

a tantárgy szaknyelvét használja

-

a tantervi követelmények elsajátításában kevés hiányossága van

-

a tantervi követelményeket hiányosan sajátította el

-

gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre

Jó (4) aki, Közepes (3) aki,

Elégséges (2) aki, -

a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges 48

minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik -

önálló feladatvégzéshez sok segítséget igényel

-

nem teljesítette a tantárgyi minimumkövetelményt

-

önálló feladatvégzésre nem képes

-

érdemjegyeinek átlaga nem éri el a 2,00-t

Elégtelen (1) aki,

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A félévi, illetve tanév végi osztályzat megállapításához minimum 4, a félév során szerzett osztályzat szükséges. A heti fél és egyórás tantárgyak esetében félévente 3 osztályzat szükséges. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten és az elektronikus naplón keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyakat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-50%

Elégtelen (1)

51-60%

Elégséges (2)

61-80%

Közepes (3)

81-90%

Jó (4)

91-100%

Jeles (5)

A félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredményeket minősítjük.

49

Alsó tagozaton Általános tantervű és logopédiai osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

x

x

x

Idegen nyelvek Matematika

x x

x

x

Környezetismeret

x

x

x

Ének-zene

x

x

x

Vizuális kultúra

x

x

x


x

x

x


x

x

x

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan

Angol nyelvi előnyprogramú osztály Tantárgy

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam


x

x

x

Idegen nyelvek

x

x

x

Matematika

x

x

x

Környezetismeret

x

x

x

Ének-zene

x

x

x

Vizuális kultúra

x

x

x


x

x

x


x

x

x


50

Informatika profilú osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

2. évfolyam

3. évfolyam

x

x


4. évfolyam x x

x

x

x

Környezetismeret

x

x

x

Ének-zene

x

x

x

Vizuális kultúra

x

x

x

Informatika

x

x

x


x

x

x


x

x

x


Sport profilú osztály Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

2. évfolyam x

3. évfolyam x


4. évfolyam x x

x

x

x

Környezetismeret

x

x

x

Ének-zene

x

x

x

Vizuális kultúra

x

x

x


x

x

x


x

x

x


51

Felső tagozaton Általános tantervű osztály

Tantárgy

5.

6.

7.

8.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Idegen nyelvek

Matematika

x

Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Technika, életvitel és gyakorlat

x

x

x

x


x

x

x

x

Hon- és népismeret Vizuális kultúra

Informatika

52

Osztályfőnöki

Angol tantervű osztály

Tantárgy

5.

6.

7.

8.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Idegen nyelvek

Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Informatika

53


x

x

x

x

x

x

x

x

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Informatika tantervű osztály

Tantárgy

5.

6.

7.

8.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Idegen nyelvek


Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene

D

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Informatika

54


x

x

x

x

x

x

x

x

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Sport tantervű osztály

Tantárgy

5.

6.

7.

8.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Idegen nyelvek



x

x

x

x

x

x

x


55

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Testnevelés és sport Osztályfőnöki A tanulók magatartását és szorgalmát a második-nyolcadik évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja,



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik,



kötelességtudó, feladatait teljesíti,



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,



tisztelettudó,



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja,



a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,



az osztály- vagy iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,



nincs írásbeli intője vagy megrovása. 56

c) Változó (3) az a tanuló, aki: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,



a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,



feladatait nem minden esetben teljesíti,



előfordul, hogy a társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,



igazolatlanul mulasztott,



osztályfőnöki intője van.

d) Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti,



a feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,



viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,



több alkalommal igazolatlanul mulaszt,



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki meg rovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak ez együttes megléte szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítéseknél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, 57



munkavégzése pontos, megbízható,



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,



taneszközei tiszták, rendese, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,



a tanórákon többnyire aktív,



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatását teljesíti,



taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetése, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,



feladatait többnyire nem végzi el,



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: 

példamutató magatartást tanúsít, vagy



folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy, 58



az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy



iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon részt vesz részt, vagy



bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következető dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret



Molnár Ferenc emlékplakett

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató

magatartásért

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben

részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat kapnak. d) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanuló igazgatói dicséretben részesülnek. e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-

a házirend előírásait megszegi, vagy

-

igazolatlanul mulaszt, vagy

-

bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskola büntetés formái: -

szaktanári figyelmeztetés 59

-

osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó

-

igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó

-

tantestületi elmarasztalás

-

fegyelmi tárgyalással történő kizárás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink az adott tanév végén könyvjutalomban részesülnek.

60

9. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái: 1. Írásbeli házi feladat 2. Írásbeli felelet 3. Házi dolgozatok 4. Témazáró dolgozatok

Az iskolai írásbeli beszámoltatás rendje: 1. Írásbeli házi feladat ellenőrzése:  A házi feladat hiánya nem a tanuló tudását tükrözi, ezért nem adható érte elégtelen osztályzat, azonban a havi szorgalom osztályzatba beszámító.  Osztályzattal értékelhető a füzet / munkafüzet vezetése - évente legalább két alkalommal. Ez az osztályzat nem tartalmi, hanem esztétikai értékű. Ezzel a tanulókat tiszta, rendezett írásbeli munkára ösztönözhetjük. A külalak osztályzat nem része a tanulmányi átlagnak. Értékelési szempontok:  Gondozott külső: mint névvel ellátott, borítóval bekötött füzet/munkafüzet.  Áttekinthető, de nem feltétlenül a klasszikus értelemben vett szépírás.  Rendszeres, folyamatos füzetvezetés egész tanévben.  Hiányok pótlása.

2. Írásbeli felelet: Ezt a módszert az új anyag elmélyítésének szakaszában alkalmazzuk, melynek célja annak feltárása, hogy a tanulók mennyire értették meg a továbbhaladáshoz szükséges fogalmakat. Az értékelésben ezért a minimum szintű tudás mennyiségét kell alapul vennünk: tehát átlagosan 50%-os teljesítmény fölötti tudás esetén haladhatunk tovább. Az írásbeli feleltetés nem lehet hosszabb, mint a szóbeli feleltetésre szánt idő (maximum 15 perc). Ennek megfelelően a feltett kérdések kizárólag az újonnan megismert fogalmak, ismeretek elsajátítására vonatkozzanak! A javításnál feltétlenül hívjuk fel a típushibákra a tanulók figyelmét, melyeket tudatos javítással korrigáljunk! 61

Írásbeli feleletet alkalmazhatunk akkor is, ha csak egy lecke megtanulására vagyunk kíváncsiak. Nem szükséges ekkor minden tanuló munkáját értékelni, lehet csak célzottan, néhány gyerekét. A kapott érdemjegyek feleletértékűek. 3. Házi dolgozat: Szaktárgyanként egy-egy nagyobb témát felölelő írásbeli munka. A tanulók életkorától függően hosszabb-rövidebb terjedelmű dolgozat. Igényli a tanulók önálló ismeretszerzését, az ismeretek bővítését, a könyvtárhasználati órákon tanultak alkalmazását, felsőbb évfolyamokon a számítástechnikai ismeretek alkalmazását, begyakorlását. Legfontosabb célja: egy téma sok szempontú feldolgozása, mely ösztönzi a tanulókat az elmélyült munkavégzésre, gondolataik logikus elrendezésére. Ezért fontos a követelmények pontos meghatározása, az értékelés kritériumainak egyértelmű megfogalmazása. A házi dolgozatot írató tanárok az éves munkaterv összeállításakor koordinálják az időpontokat, nehogy torlódás nehezítse a tanulók munkáját. A tanév folyamán arányosan elosztott házi dolgozatok felkészítik a tanulókat korunk egyik alapvető elvárására, prezentáció készítése. Az informatika tanárral való együttműködés is nélkülözhetetlen. A dolgozatra több osztályzat is adható: tartalom, szerkezet (logikai felépítés), vagy külalak egyaránt értékelhető. A tartalomra, szerkezetre vonatkozó osztályzatok az adott tantárgy rovatában jelenik meg, amit felelet értékűnek tekinthetünk. Megvalósítása:  3-4. évfolyamon: maximum két oldal terjedelmű kézzel írt vagy számítógépen szerkesztett munka, melyet a tanuló a tanító által felkínált témákból választ.  5. évfolyamon: maximum két oldal terjedelmű, kézzel írt vagy számítógépen szerkesztett önálló munka a tanárok által meghatározott témákból.  6. évfolyamon: maximum három oldal terjedelmű, kézzel írt vagy számítógépen szerkesztett önálló munka a tanárok által meghatározott témákból.  7. évfolyamon: számítógépen szerkesztett, önálló munka a tanárok által meghatározott témákból.  8. évfolyamon: számítógépen szerkesztett, önálló munka, vagy prezentáció a tanárok által meghatározott témákból. 4. Témazáró dolgozat: Egy- egy témát lezáró, összegző dolgozat, amiben az élő tudást ellenőrizzük. Nem elsősorban a fogalommagyarázat ismerete a cél, hanem a megszerzett tudás alkalmazása. 62

Használhatjuk a tantárgyakhoz javasolt központi témazáró feladatlapokat, vagy magunk szerkesztjük azokat. A feladatlapok egyaránt tartalmaznak minimum és optimum szintű feladatokat. A tantárgyi minimumkövetelményeket a tantárgyi helyi tantervekben határozzuk meg a kerettanterv és az SNI tanterv alapján. Elvárás, hogy a témazáró dolgozatokat egy, legfeljebb két összefoglaló óra előzze meg. Ezek az órák kövessék a dolgozat logikáját, tartalmazzák azok típusfeladatait, hívják fel a figyelmet a hangsúlyozottan fontos tartalomra. Minden témazáró dolgozatot kövessen egy értékelő, javító, felzárkóztató óra lehetőleg közvetlenül a rákövetkező órán, de két hétnél nem később. A témazáró dolgozatok megírásának idejét legalább két héttel előbb közöljük a tanulókkal. Ugyanazon a napon két témazáró dolgozatnál többet ne írjanak tanulóink.

Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai: A szakértői bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező tanulóknál a bizottság, vagy a tanácsadó mentesítési javaslatot tehet bizonyos tantárgyak jeggyel történő értékelése, és minősítése alól. Ezeket a tanulókat szülői kérésre mentesítjük az adott tantárgy vagy tantárgyak értékelése alól. Nem íratunk témazáró dolgozatot azzal a tanulóval, aki a dolgozatírás előtt annyit hiányzott, hogy nem tudhatott a dolgozatírás időpontjáról, vagy legalább két hétig hiányzott. Ő egy közösen egyeztetett időpontban írja meg a dolgozatot, ugyanazt, mint a társai. Nem osztályozhatjuk a diagnosztizáló és kompetenciaméréseket. Nem osztályozhatók az év eleji diagnosztikus szintfelmérő dolgozatok sem

63

10. Az önálló felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan a 6. fejezetben megfogalmazottakon kívül az alábbi szabályok érvényesülnek:  szokjanak hozzá a tanulók, hogy a szaktanár készít számukra gyakorló feladatokat arra az esetre, ha kevesebb a házi feladatuk Tanulási időben a tanulókat csak kivételes esetben lehet elvinni. Az alsó évfolyamokon egész napos tanulásszervezési formát valósítunk meg, melynek lényege, hogy a napirend – órarend nem jelent rideg szabályokat, rugalmasan kezelhető keretnek tekintjük, mely a gyermek fizikai, pszichés terhelhetőségéhez igazítható. Az osztályban két tanító, egymást váltva, tantárgycsoportban, szoros együttműködésben foglalkozik a tanulókkal.

11. A tanulók fizikai állapotának mérése A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 24-én útnak indította a testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerét. A projekt egyik kutatás-fejlesztési feladata az volt, hogy létrehozza a magyar iskolarendszerben egységesen működtethető, egészségközpontú fittségmérési-értékelési rendszert. Az új fizikai fittségmérési rendszer a NETFIT, vagyis a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt elnevezést kapta. Ez a mérési rendszer 4 fittségi profilban 9 mérés segítségével jellemzi a tanulók állóképességét, erejét, hajlékonyságát és testösszetételét. A mérések eredményei teszttől függően két illetve három zónába kerülhetnek. Egészségzónába, fejlesztési zónába, fokozott fejlesztési zónába.

64

12. Mindennapi testedzés céljait szolgáló foglakozások Az 1-4. évfolyamon:  testnevelés órák  játékos, egészségfejlesztő testmozgás  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  reggeli úszás  korcsolya heti 1 alkalommal az 1. évfolyamon  külső szervezetek által szervezett sportkörök  pályázatok útján nyert lehetőségek  gyógytestnevelés

Az 5-8. évfolyamon:  testnevelés órák  az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai  a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár 1-1 alkalommal is bekapcsolódhatnak.  reggeli úszás  külső szervezetek által szervezett sportkörök  pályázatok útján nyert lehetőségek  gyógytestnevelés

65

13. A pedagógiai program és helyi tanterv végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetés, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben mozgatható IKT eszközök biztosítják. Médiatermünkben laptop, projektor és digitális tábla áll rendelkezésre. A taneszköz fejlesztés az éves költségvetés függvényében folyamatosan történik prioritások megállapítása után a szakmai munkacsoport vezetők javaslatának figyelembe vételével. A taneszközök beszerzéséhez megragadunk minden pályázati lehetőséget.

Az alapfokú nevelés bevezető és kezdő szakaszában szükséges eszközök: A Magyar nyelv és irodalom tanításához szükséges felszerelések és taneszközök tantermenként:  képek, betűkártyák, szótagkártyák  hívóképek

 helyesírási szótár és szabályzat

 írott és nyomtatott abc

 Szinonima Szótár

 írott kis és nagy abc

 Magyar értelmező Kéziszótár

 hangtani ismeretek – fali tabló  nyelvtani táblák  a szó és a mondat- fali tabló  gyermeklexikon /10 db/ A Matematika tanításához szükséges felszerelések és taneszközök tantermenként:  számkártyák 1-100-ig

 szemléltető táblák

 applikációs képek

 matematikai logikai játékok

 helyiérték táblázat

(tehetséggondozáshoz)

 színes rudak (kiegészítés)  számegyenes A Környezetismeret tanításához szükséges felszerelések és taneszközök tantermenként:

66

 szobai hőmérő

 tanulói kísérleti dobozok

 borszeszégő 2-3 db az alsóra

 magyar nemzet jelképei fali tabló

 domborított földgömb  fali tablók az anyagokhoz (erdő, mező, vízpart élővilága, fa-cserje részei, háziállatok stb.)  tanulói atlaszok A Rajz tanítását segítő taneszközök:  laptop  projektor  Művészeti könyvek A Testnevelés tantárgy tanítását segítő taneszközök:  Bordásfal

60 db

 Színes bóják

 Tornapad 4 m

15 db

 Labdahordó háló 10 db

 Tornapad 2 m

5 db

 Kompresszor

20 db

1 db

 Ugrószőnyeg 4 m 10 db

 Súlypontemelkedés mérő 1 db

 Ugrószőnyeg 2 m 10 db

 Kézilabda

30 db

 Talaj szőnyeg

2 db

 Röplabda

30 db

 Ugrózsámoly

30 db

 Kosárlabda

30 db

 Mászókötél

15 db

 Pöttyös labda

60 db

 Ugrószekrény

10 db

 Kézilabda kapu

1 pár

 Dobbantó

10 db

 Kézilabda háló

2 pár

 Korlát

1 db

 Kosárpalánk, gyűrű 6 db

 Nyújtó

2 db

 Háló (kosár)

 Gerenda

5 db

 Magnéziumtartó

 Röplabda háló

1 db

 Kisméretű kapu (foci)4 db

10 db

 Fektető ágy balesetre1 db

 Gyűrű  Húzókötél

10 db 1 db

 Öltöző padok

15 db

 Asztalitenisz ütő 15 db

 Kézi súlyok

30 pár

 Asztalitenisz asztal 5 db

 Ugrókötél kicsi

60 db

2 db

67

 Tornakarika

 Magasugró léc

30 db

 Medicin labdák 2,3 kg

2 db

 Rajt gép

10 db

 Magasugró állvány 4 db

 Tornabot

30 db

 Testmagasság mérő 1 db

 Pótlóbot

10 db

 Ugróbála, ugró domb 2 db

 Babzsák

30 db

 Távolugró gödör

 Mini trampolin

30 db

1 db

2 db

 Távolugró deszka 1 db

 Kis labda (maroklabda)

 Futball labda

30 db

 Húzókötél

 Szivacsgödör

1 db

1 db

 Asztalitenisz labda30 db

 Gumikötél

30 db

 Ásó, gereblye lapát 1-1 db

 Mászórúd

10 db

 Mentőláda

3 db

 Asztalitenisz háló 5 db

 Öntözőtömlő

1 db

 Mérőszalag 50 m-es1 db

 Pulzusmérő

1 db

 Seprű

 Hangkazetták,

 Jelzőszalag

5 db 20 db

 Hangfal + erősítő

 Síp

4 db

 Magnéziumtartó

 Tartószerkezet

2 pár

 Mezek 4-5 garnitúra1-12-ig

 Rádiósmagnó (CD) 1 db

 Ugrókötél nagy

sok

stb. fejlesztő játékok 1 db

 Forgatható eredményjelző  Stopper

1 k.

 Ügyességet, egyensúly érzékelést

 Videó oktatófilmek  Személymérleg

30 db

1 db

4 db 30 db

Az Ének-zene tantárgy tanítását segítő taneszközök:  zenehallgatási anyagok CD-n a jegyzék szerint  zeneszerzők képei  CD lejátszó

A fejlesztő munkához szükséges taneszközök: 68

2 db

Fejlesztő játékok  „Logili” mozaik kirakó

 3 db óriás labda

 „Puzzle tiró” kirakó

 Billenők

 „Logopédiai lottó” nyelvi fejlesztő

 Finommotorika fejlesztők  Alak - háttér fejlesztők

dobójáték – karikadobáló  „Első számolás” – figyelem,

 Környezetismereti fejlesztő játékok

emlékezet, számfogalom fejlesztése

 Dominók és memóriajátékok

 érzékelő játékcsalád, tapintójátékok

témákhoz  Logikai gondolkodást fejlesztő

is  „Figurix” formafelismerés

társasjátékok

 Logico tábla cserélhető

 Hallási figyelemfejlesztők  Műanyaglabdák, tüskéslabdák

feladatsorokkal  Műanyagból készült betűk

 Rész – egész társasjátékok

 Lyukas tábla

 Tangram

 2 Body-Roll henger

 Képfelismerő

 6 db hullahopp karika

 Fűzőke

 6 db ugrálókötél

 Ritmusfejlesztők

 3 db közepes méretű labda

 Hangszerek

 3 db ping-pong labda + ütők

 Világok hangjai

Az alapfokú nevelés alapozó és fejlesztő szakaszában szükséges eszközök:

A Magyar irodalom tanításához szükséges eszközök:  Magyar értelmező szótár (5 db)

- Helyesírási szabályzat és szótár

 Szinonima szótár (5 db)  Helyesírási tanácsadó szótár (5 db)  Életrajzi lexikon (5 db)

69

Könyv:  Népmesegyűjtemények (10 db)  O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db)  Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db)  Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db)  Montágh Imre: Mondjam, vagy mutassam (5 db)  Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk (30 db)  Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30 db)  Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30 db)  Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (30 db)  Szigligeti Ede: Liliomfi (30 db)

Fali tablók:  Hangtan  A teljes hasonulás  Jelentéstan  Szótan  A szófajok  Jelentés

A Történelem tantárgy tanításához szükséges eszközök:  Transzparens sorozat az általános

 Projektor  falitérképek

iskolai történelem tanításhoz 5-8. évfolyam  Laptop

70

Az idegen nyelvek tanításához szükséges taneszközök: Tanulói segédletek:  munkakönyv

 képes szótárak

 munkafüzet

 CD lejátszó

 kétnyelvű szótárak  egynyelvű szótárak

Tanári segédletek:  munkatankönyv

 Angol regények egyszerűsített

 munkafüzet

változatai

 tanári kézikönyv

 Penguin Readers

 szakkönyvek

 Tanári kincsestár

 egynyelvű szótárak

 Novellák, verseskötetek

 folyóiratok Hello Teens  Michael Vince: Elementary Language Practice  Grammar Lab 1-3 (Oxford University Press) Szemléltető eszközök:  színes angol szókártyák: elementary, pre-intermediate, phrasal verbs (alsós-felsős)  térképek, táblázatok, poszterek

71

Egyéb eszközök: - applikációs képek

- Gyenge ige ragozása (fali tabló)

- CD versekkel, dalokkal

- Ping Pong I. (tankönyv munkafüzet

- Videós nyelvleckék munkafüzet

hangkazetta)

- Chatterbox 1., 2, 3. (tankönyv,

- A névelő (fali tabló)

munkafüzet, hangkazetta, tesztek,

- A főnév szótári alakjai (fali tabló)

szemléltető képsor)

- Időbeli, módbeli segédigék (fali tabló)

- Project English 1., 2., 3. (tankönyv,

- Erős ige ragozása (fali tabló)

munkafüzet, CD, tesztek)

- Személyes névmás (fali tabló)

- New Projekt 1., 2. (tankönyv,

- Az elöljárószó (fali tabló)

munkafüzet, CD)

- A melléknév ragozása (fali tabló)

- Muzzy in Godoland

- A személyes névmás ragozása (fali tabló)

- Muzzy Comes Back

- A főnév ragozása (fali tabló)

- Window on Britain

- A birtokos névmás (fali tabló)

- Guide to Britain

- A melléknév ragozása (fali tabló)

- CD-ROM: Mano angol

- Nyelvtani táblázatok

- ABC kártya (betűkártyák)

- Tematikus képek

A matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Táblai körző fa (5 db)

 Kocka, téglatest (testek)

 Táblai vonalzó 45°-os fából (5 db)

 Űrmérték sorozat 1 db

 Táblai vonalzó 60°-os fából (5 db)

3

 Szétszedhető dm 2 db

 Táblai szögmérő fából (5 db)

 Műanyag henger 5 db

 Méterrúd fából (5 db)

 Műanyag kúp 5 db

3

 Összerakható m (1 db)

 Műanyag gúla 5 db

 Nagy matematikusok arcképei (1

 Műanyag hatszög alapú hasáb 1 db  Műanyag ötszög alapú hasáb 1 db

db)  Sík és mértani modellezőkészlet (2

 Számológép 30 db  Körző (tanulói) 30 db

db)  Kétkaros mérleg és súlysorozat

 Vonalzó (tanulói) 30 d 72

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

-

Pentium típusú számítógép (30 db)



filctollkészlet 2 db

-

Monitor (SVGA) (30 db)



DVD író és olvasó

-

Billentyűzet (30db)



Állvány

-

Egér (30 db)



Vetítővászon

-

CD meghajtó (30 db)

-

Hangkártya + hangfal (30 db)

-

Projektor (1 db)

-

nyomtató 1 db

-

lap top 1 db

-

fülhallgató 30db Alapvető programok: 2 WINDOWS 3 OFFICE 4 Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök  Terepasztal

 A Föld éghajlata (falitérkép)

 5-8. Osztályos diafilm sorozat a

 A Föld természetes növényzete

földrajz tanításához

(falitérkép)

 5-8. Osztályos írásvetítő fólia-

 A Föld domborzata (falitérkép)

sorozat a környezetismeret és a

 Földgömb (10 db)

földrajz tanításához

 A Föld felszíne (domborzatitérkép)

 Kőzetgyűjtemény

 A Föld morfológiai térképe a

 5-8. Osztályos táblai vaktérkép

tengerfenék domborzatával (falitérkép)

sorozat  Hőmérő (15 db)

 A Föld forgása és keringése

 Iránytű (15 db)

(falitérkép)

 Térképjelek

 Afrika domborzata és vizei

 Magyarország térképe (falitérkép)

(falitérkép) 73

 Ausztrália és Óceánia gazdasági

 Kelet-Európa (falitérkép)  Ázsia domborzata (falitérkép)

élete (falitérkép)  Afrika domborzata (falitérkép)

 Közép-Európa (falitérkép)

 Ausztrália és Új-Zéland

 A Kárpát-medence domborzata és

domborzata (falitérkép)

vizei (falitérkép)

 Észak-Amerika, Dél-Amerika

 Mágnesek

domborzata és vizei (falitérkép)

 Számítógépes pedagógiai

 Ázsia domborzata és vizei

programok

(falitérkép)  Európa domborzata és vizei (falitérkép)  Európa országai (falitérkép)  Észak-Európa (falitérkép)

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyvek, munkafüzetek, biológiai album, lexikonok, szakfolyóiratok, videokazetták  Tanári applikációs készlet  Írásvetítő fólia sorozat  Növények, Állatok, Emberek  Csíráztató  Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához  Kézi nagyító (15 db)  Metszettároló  Sztereomikroszkóp  Mikroszkóp lámpa  Mikroszkóp  Szilvafa virága (modell)  Burgonya virága (modell)  Almafa (oktatótábla)  Rovarok (oktatótábla) 74

 Lepkék (oktatótábla)  Sertés koponya  Juh koponya  Madár csontváz  Emlős csontváz  Fogtípusok  Lábtípusok  Szarvasmarha (oktatótábla)  Házityúk (oktatótábla)  Fenyő (oktatótábla)  Erdei pajzsika (oktatótábla)  Kocsányos tölgy virága (oktatótábla)  Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák  Keresztes pók (oktatótábla)  Mókus (oktatótábla)  Sün (oktatótábla)  Szarka (oktatótábla)  Sertés koponya  Róka (oktatótábla)  Szavas, vagy őz agancs  Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla)  Görény (oktatótábla)  Sáska (oktatótábla)  Sáska (oktatótábla)  Ürge (oktatótábla)  Varjú (oktatótábla)  Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla)  Hal (csontváz)  Béka (csontváz)  Rák testfelépítése (oktatótábla)  Fürge gyík (csontváz)  Nemzeti parkjaink (falitérkép) 75

 Fali tablók:  A sejtmagnélküli egysejtűek  Szivacsok, csalánozók  Gyűrűsférgek  Puhatestűek.  Ízeltlábúak.  Gerincesek.  Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok  Nyitvatermők  Zárvatermők  A lomblevél működése  A virág és virágzat  Termések, terméstípusok  Fásszár keresztmetszete  Egyszikű szár keresztmetszete  Az emberi bőr (bőrmetszet)  Emberi csontváz  Csípőcsont  Csövescsont  Koponya  Emberi torzó  Lapos és csöves csont metszete  Emberi nyelv fogakkal (modell)  Légzés (oktatótábla)  Szív modell  Vese (metszet)  Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla)  Szem (modell)  Hallás és egyensúly szerv (modell)  Emberi fejmetszet  Fül (modell)

76

Taneszköz jegyzék a kémia tantárgy tanításához: Megfelelően felszerelt szaktanterem, működő elszívó berendezéssel, vegyszerálló mosogatóval, legalább a tanári asztalnál gázégővel.  méregszekrény

 számítógépes programok, interaktív

 fali periódusos rendszer (vegyjel,

eszközök gyakoroltatásra,

rendszám, relatív atomtömeg)

 videofilmek és CD romok pl.:

 képek a kémia történetének

nehezen elvégezhető kísérletek, tudománytörténeti ismeretek, ipari

kiemelkedő személyiségeiről

gyártások, ivóvíz- és

 fémek aktivitási sorát ábrázoló

szennyvíztisztítás,

falitábla,

környezetvédelmi problémák,

 az atomok elektronvonzó

természeti jelenségek, stb.

képességét feltüntető falitábla,

bemutatására,

 a nemzetközi veszélyjeleket

 Internet használat,

bemutató falitábla,

 Feladatgyűjtemények

 ipari gyártásokat bemutató falitáblák vagy dobozos készítmények,  ásványgyűjtemény

Tanulókísérleti félmikro eszközkészlet: 2 tanulóként 1 db Tanulói pálcikamodell készlet, 2-3 tanulóként 1 db. Demonstrációs eszközök:  2 db nagy tálca

 patikamérleg, tömegminta

 tálcás kiskocsi az eszközök

sorozattal  kalott-modell készlet,

szállítására  kis egyenfeszültséget adó

 kristálymodellek: grafit, gyémánt,

áramforrás

jód, nátrium-klorid

 Hoffmann - féle vízbontó

 gázfejlesztõ készülék

 táramérleg, tömegminta sorozattal

77

 3 db desztilláló lombik, beleillõ

 dörzsmozsár, törõvel, párologtató

gumidugóval (furatos és nem

csésze  fõzõpohár (különbözõ méretben)

furatos)  Liebig- hûtõ, gumicsövekkel,

 lombikok (különbözõ méretben)

lehetõleg vízcsaphoz és lefolyóhoz

Erlenmeyer- lombik, gömblombik

csatlakoztatható

 mérõhengerek, többféle méretû

 Hőmérők (különbözõ

 kémcsövek, beleillõ gumidugókkal

méréshatárral)

 kémcsõállvány, kémcsõfogó,

 Bunsen- állvány, diókkal,

kémcsõfogó

 lombikfogó, csõfogó, szûrõkarika

 üvegkád,

 vasháromláb, kétféle méretben,

 pipetta

azbesztes dróthálóval,

 autoszifon

 kés, olló, kalapács  égetõkanál (fém ill. üveg), vegyszerkanál (rozsdamentes), csipesz Digitális tananyag, CD-romok, DVD-k, videofilmek Megfelelő vegyszerek és segédanyagok Védőfelszerelések: gumikesztyű, védőszemüveg, tűzoltókészülék

A fizika tantárgy tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8.

 Mágneses készlet(komplett)  A naprendszer (tabló)

osztály)  Mágneses rúdpár fatokban 1 db

 Lejtőmodell(tanulókísérleti eszköz

 Táblai mágnes 25 mm-es

10 db)

 Fényből áram (videokazetta)

 Mikolacső (10 db)

 Részecskemodell (videokazetta

 Mechanikai eszközkészlet

 Fizikusok arcképcsarnoka (falikép

(tanulókísérleti eszköz 10 db)  Nyomás, súrlódás vizsgálatára

sorozat)  SI mértéktáblázat (falikép)

alkalmas eszközkészlet (25 db) 78

 Rugós erőmérő (25 db)

 Mérőműszer (Voltax) (25 db)

 Kétkarú emelő (5 db)

 Tanulókísérleti eszközkészlet

 Karos mérleg, súlysorozattal (5 db)

áramkörök létrehozására (25 db)  Sztatikus elektromosságot létrehozó

 Hőmérő 20 db

eszközkészlet (25 db)

 Hőtágulást bemutató tanári

 Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel)

eszközkészlet (1 db)  Kétütemű motorminta (1 db)

(2 db)

 Négyütemű motorminta (1 db)

 Prizmatartó (1 db)

 Áramátalakító (1 db)

 Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db)

 Csengőreduktor (1 db)

 Lézer fényforrás 1 db

 Dugaszos ellenállásszekrény (1 db)  Generátor minta (1 db)  Elekrtomotor és generátor (4 db)  Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) (1 db)  Transzformátor modell (2 db)

A rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:  Műanyag átlátszó testek 1-1 db.

 CD romok: a kerettantervben a

 Képsík rendszer a vetületi

megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db)

ábrázoláshoz.  Táblai körző (fém hegyű)

 Videofilmek

 60°-os táblai vonalzó

 Képzőművészet a honfoglalás idején

 45°-os táblai vonalzó  100 cm-es táblai vonalzó

 A román stílus

 Táblai szögmérő

 A gótika

 Műanyag, átlátszó kocka, tégla

 Reneszánsz

 Demonstrációs testek (fa)

 XIX. század művészete

 Testbeszéd, gesztus

 XX. század művészete  Pásztorkodás a Hortobágyon

79

A technika tantárgy tanításához szükséges felszerelések és taneszközök:  olló 25 db (hegyes és tompa)  cikk-cakk olló 4 db  mintázó eszközök 25 db  munka asztal + satu a kézműves terembe  szövőkeret 25 db  csiszolópapír

 Fareszelő lapos 25x200 (15 db)

 Lemezvágó olló (10 db)

 Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db)

 Faliképek a fa megmunkálásáról (5

 Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db)

db)  Szerelő készlet, gépelemek

 Vasreszelő lapos 25x200 (15 db)

tanításához (4 db)

 Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db)

 Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4

 Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15

db)

db)  Laposfogó (10 db)

 Asztali fúrógép (állványos) (1 db)

 Kalapács 15-20 dkg-os (15 db)

 A gépek (falitabló) (3 db)

 Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15

 KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db)

db)

 LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

 Fafűrész (illesztő), vasfűrész (kúpos)

 Akkumulátoros fúró 4 db

(15-15 db)  Lyukfűrész (15 db)  Kézi fúró (amerikáner) (4 db)

Az ének-zene tanításához szükséges taneszközök:  hangszerek: pianino, szintetizátor  hangzó anyag CD-n 80

 életrajz videofilmek  ritmushangszerek: csörgődob, cintányér, triangulum, dob  jeles napok, népszokások  magyar költők megzenésített versei

KIP módszer eszközigénye

 Csomagolópapír  4 féle színű filctoll  olló  - színes kartonpapírok  - táblamágnes  tároló kosarak  fénymásoló papír  lamináló  lamináló fólia  festékpatron  Gumfix  - ragasztó

81

14. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések I. Érvényességi ideje: A Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola a 2015/2016. tanévtől szervezi nevelő-oktató munkáját e módosított Pedagógiai Program és Helyi tanterv alapján. Érvényességi ideje: visszavonásig Az ……………….számon elfogadott pedagógiai program érvényességét veszti ezen dokumentum hatályba lépésekor. II. A pedagógiai program és Helyi tanterv értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek minden tanév végén értékelik a programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását, és írásban rögzítik. Az értékelés részét képezi a tanév végi igazgatói beszámolónak. Az érvényességi idő lejárta előtt fél évvel a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új programot kell kidolgoznia. Az intézmény vezetője a pedagógiai program vizsgálata során megkéri a szülői közösség véleményét is. III. A Pedagógiai Program és Helyi tanterv módosítása: 1. A módosításra javaslatot tehet:  az iskola igazgatója  a nevelőtestület bármely tagja  a szakmai munkaközösségek 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program és helyi tanterv módosítását a szülői szervezet és a diákönkormányzat útján javasolhatják. 3. A módosított pedagógiai program és helyi tanterv a jóváhagyást követő tanév első napjától kerül bevezetésre. 82

IV. A Pedagógiai Program és Helyi tanterv nyilvánosságra hozatala: Az iskola Pedagógiai Programja nyilvános, mindenki számára megtekinthető. A pedagógiai program és Helyi tanterv 1-1 példánya a következő helyeken kerül elhelyezésre:  Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola irattára  igazgatói iroda  Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola honlapja: www.molnarferencaltiskola.hu

83

Határozat A Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programját és Helyi tantervét a Diákönkormányzat megismerte és elfogadásra javasolja.

Budapest, 2015.

……………………………… Répa Radakund Alpár DÖK vezető

Határozat A Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programját és Helyi tantervét a Szülői Tanács megismerte és elfogadásra javasolja.

Budapest, 2015

……………………………………. Váradi Melinda SZMK vezetője

Kivonat a Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola nevelőtestületének értekezletén készült jegyzőkönyvből 84

Készült: Hely: A Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola könyvtára Időpont: 2015. Jelen vannak: a nevelőtestület tagjai a mellékelt jelenléti ív szerint Jegyzőkönyv vezető: iskolatitkár Jegyzőkönyv hitelesítők:

Napirendi pontok: Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programjának és Helyi tantervének elfogadása

Határozat A Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola Pedagógiai programját és Helyi tantervét a nevelőtestület megismerte és elfogadta.

Szavazott: Elfogadta: Tartózkodott: Ellenezte:

…………………………..

…………………………. 85

hitelesítő

igazgató

…………………………

………………………..

hitelesítő

jegyzőkönyvvezető

86

MELLÉKLETEK

Iskolai egészségnevelési program Mottónk: „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd kisgyerekedet, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét, mert a Múlton épül fel a jelen és a jövő.” /Bárczi Gusztáv/ Az egészségfejlesztés célja képessé tenni arra az embereket, hogy törődjenek megfelelően egészségükkel és rendelkezzenek azokkal az információkkal, melyekkel e célt tudatosan megvalósíthatják, életminőségüket tartósan javíthatják.

Céljaink:  egészséges életmód igényének kialakítása, a gyermekek és családjuk körében  környezettudatos polgárok nevelése  megfelelő magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása  környezet és egészségvédelem: megelőzési módok, technikák bemutatása  életviteli ismeretek tanítása  drog, egyéb káros szenvedélyek megelőzése Egészségügyi szűrővizsgálatok:  iskolaorvos, védőnő által végzett vizsgálatok, oltások  fogászati szűrés  fizikai állóképesség mérése (testnevelés)  logopédus (1. osztály, új tanulók)  tanulási, magatartási problémákkal küzdő gyerekek vizsgálata (fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó)  gyógytestnevelés 87

Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok:  a kulturált étkezés megvalósítása  a büfé kínálatának figyelemmel kísérése  bio-büfé szervezése a szülői munkaközösség bevonásával  a helyes táplálkozási szokások tudatosítása  információk elhelyezése a faliújságon, ami felhívja a figyelmet korunk betegségeire  egészséges életmódra nevelés  célirányos egészségügyi vizsgálatok megfelelő útmutatással és a szülők bevonásával: tanév elején ortopédiai, gyermek belgyógyászati, szükség esetén egyéb szakorvosi, tanév végén eredményvizsgálat  folyamatos szájhigiéniai és fogászati ellenőrzés, és a rendszeres fogmosás biztosítása  a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása  a drogstratégia megvalósítása

Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását szolgáló tevékenységek:  a helyes napirend kialakítása  a mindennapos testmozgás (sportkörök, tömegsport foglalkozások, gyógytestnevelés)  az iskolaudvar lehetőségeinek kihasználása  a korcsolyázás  sportvetélkedők - szülők bevonásával  természetjáró szakkör  táborozások  erdei iskolák szervezése  személyes higiénia és szexuális fejlődés – ismeretterjesztő foglalkozások az iskolai védőnő bevonásával  részvétel személyiségfejlesztő és drogprevenciós programban  a különböző szervezetek az egészséggel, egészséges életmóddal kapcsolatos programjain való részvétel 88

 beszélgetések, viták  olvasmányok a témakörről  betegségek, megelőzésük, újkori veszélyek  a kommunikációs kultúra fejlesztése  véleményformálás  szerepjátékok, melyekkel a kortársak negatív hatását kezelhetik  döntési folyamatok gyakorlása

Módszerek, tevékenységek:  szerepjátékok

 tanácsadások, beszélgetések

 kérdőív

 kirándulás, séta, erdei iskola

 rajz, képi szemléltetés

 játék, szabadidő

A pedagógusok feladata a tanulók motiválása az egészségvédő magatartás szabályainak megismerésére, megtartására, közös véleményformálásra, a helyes döntések meghozatalára, megvalósítására, személyes példamutatás. Az iskolai egészségnevelés színterei:  tanórák  osztályfőnöki órák  napközi  az egészség hete  tájékoztató előadások  az iskolai büfé  az iskola ebédlője  az iskolaorvosi rendelő

környezet és természetismeret: 89

 testünk, érzékszerveink  életműködések  egészséges táplálkozás  helyes napirend  káros hatások megelőzése, kivédése  rendszeres tisztálkodási szokások  megfelelő öltözködés  segítségnyújtás: család, sérült-beteg társak körében

biológia:  saját szervezetük felépítésének, működésének fejlődésének, leggyakoribb torzulásainak, betegségeinek megismerése  az egészséges életmód elemeinek elsajátítása  az egészség komplex fogalmának megismerése, értékként való elfogadása  elsősegély-nyújtási ismeretek  mások egészségének védelme  környezettudatos magatartás elemeinek elsajátítása  tudatos fogyasztói magatartás kialakítása

kémia:  a mindennapi élet során használatos vegyi anyagok biztonságos használatának megismerése, begyakorlása  környezetbarát fogyasztói szokások kialakítása  a háztartásban keletkező hulladék korszerű kezeléséhez szükséges ismeretek elsajátítása, begyakorlása  tudatos fogyasztói magatartás kialakítása

technika:  a betegségek, balesetek, sérülések elkerülése  az egészség megőrzése  az egészséges életvitel kialakítása 90

 sérülések ellátása játékos módszerekkel.  tudatos fogyasztói magatartás kialakítása testnevelés:  motiváció, a mozgás örömének megismerése  a mozgáskultúra és állóképesség fejlesztése  napi rendszeres torna, futás, játékos testmozgás, stb.  kisebb csoportokban játékos testmozgás  szakkörök

osztályfőnöki:  önismeret, együttműködési készség fejlesztése  elfogadó és segítőkész magatartás a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt  helyes napirendkészítés, tervezés  táplálkozás, testápolás, mozgás jelentőségének felismertetése  családi élet harmóniája  káros szenvedélyek, helyes döntések, „nemet mondani” tudás képessége  egészséges környezet és annak védelme  tudatos fogyasztói magatartás kialakítása

A mindennapos testmozgás, mint az egészségnevelési program része: Célja: - alapvető mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése  mozgás és a sport iránti igény megalapozása, erősítése  szabadidő aktív eltöltésének módjai

Feladata:  a tanulók testi képességének, mozgásműveltségének fejlesztése  mozgás iránti érdeklődésük felkeltése  egészségszintjük fejlesztése  testi, lelki állóképességük emelése a korosztálynak megfelelő terhelés biztosítása 91

 sokirányú mozgásformák megismertetése  személyiségfejlesztés: kudarcok, nehézségek leküzdése szabályok betartatása fegyelmezett magatartási formák alkalmazása

Színterei: - Testnevelés órák  Tömegsport  Délutáni sportfoglalkozások  Szabadidős tevékenységek  Egészségnap, sport nap  Erdei iskola  Kirándulás A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése szempontjából elengedhetetlen az év során folyamatosan az iskolaorvos, testnevelő tanárok gyógytestnevelő, más tanárok, szülők szoros és hatékony együttműködése. Törekvésünk, hogy a mindennapos testmozgásnak a modern életmód mozgásszegénységével szemben preventív (megőrző), regeneráló (helyreállító), aktivizáló (cselekvésre ösztönző) szerepe legyen.

Iskolai drog-stratégia: Célja a tanulók helyes önismeretének, önbecsülésének kialakításán túl, az emberi élet értékeinek megismerése, elfogadtatása, pozitív embereszmény kialakítása. A drog-prevenciós tevékenység rövid távú feladatait az éves munkaterv tartalmazza. Konkrét feladatok:  megelőzés célja a „nemet mondás” képességének kifejlesztése (nem csupán a drogok, hanem egyéb élvezeti cikkek elutasítása)  szerfogyasztó korai felismerése, segítségnyújtás. 92

 segítő kapcsolatok kialakítása, működtetése szülők házi- és iskolaorvos, védőnő iskolapszichológus Fecske Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Magyar Vöröskereszt Ferencvárosi Szervezete Színterei:  tanórai foglalkozások (kiemelten: osztályfőnöki, biológia)  szabadidős tevékenységek  szakmai tanácskozások pedagógusok részére, továbbképzések  évente drogprevenciós nap

Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése évente történik. Módjai:  beszélgetés  tanulói aktivitás elemzése  erőnléti állapot mérése, FIT mérés  hiányzások alakulása

93

Iskolai környezeti nevelési program Az iskola környezeti nevelési szemlélete: A gyerekek számára olyan tanulásszervezési formákat biztosítunk, melyben hangsúlyt kapnak erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Alapelvek, jövőkép:  a fenntartható fejlődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  az alapvető emberi szükségletek;  az emberi jogok;  az elővigyázatosság;  a biológiai és társadalmi sokféleség;

Feladataink:  diákjaink holisztikus természetszemléletének alakítása  környezet- és természetszeretetük formálása és megszilárdítása  környezettudatos fogyasztói szokások kialakítása  egyszerű, komplex természetvizsgálatok gyakorlása  érdeklődésük felkeltése a környezeti változások iránt  társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásainak megismerése a környezeti következmények tükrében  a fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása, begyakorlása

Konkrét céljaink:  környezeti nevelésen alapuló foglalkozások szervezése, a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése / műanyag, fém / 94

 az épület állagának megóvása  energia- és víztakarékosság  közlekedés oktatása elméletben és gyakorlatban  a kerület nevezetességeinek feltérképezése – épített környezet megismerése  erdei iskola szervezése lehetőség szerint  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában  az osztálytermekben élősarok kialakítása  folyosók dekorálása élő növényekkel, környezetvédelmi képekkel  környezetvédelmi őrjárat az épületben és környékén /hibák felmérése, javítása: csöpögő csapok, stb./  kézműves programok, természetes alapanyagok felhasználásával  madáretetők kihelyezése A környezeti nevelés színterei:  a szakórák és osztályfőnöki órák  szakkörök  iskolagyűlés  iskolán

kívüli

szakórák

szervezése,

kézműves

foglalkozások,

múzeum-

és

intézménylátogatás  környezet- és természetvédelmi versenyek  a könyvtárban védett természeti értékeinkről fotókiállítás  iskolai és családos kirándulás  környezetvédelmi jeles napok megünneplése  erdei iskola

Módszerei:  multimédia, számítógép, használata szakórákon: pl. táblázat, grafikon készítése az elemzésekhez  internet használata szakórákon: környezetvédelmi problémák gyűjtése  gyűjtőmunkák, házi dolgozatok a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban  környezetvédelmi játékok

95

Fontosnak tartjuk, hogy tanulók igényesek legyenek a következő területeken:  a tanterem és az iskola tisztaságának megőrzése  lakóhelyük értékeinek megóvása, az iskola felszerelésének védelme  a természet szépségeinek, értékeinek megismerése és védelme, művészi ábrázolása  a felelősségteljes növény- és állattartás  az anyagokkal és energiákkal való takarékosság  a népművészeti értékek megismerése és természetes alapanyagok használata.

Tevékenységformák:  szelektív hulladékgyűjtés (újságpapír, újrahasznosítható műanyag flakonok stb.)  plakátok, tablók, fotóalbum készítése  az élősarok ápolása, iskolazöldítés  múzeumlátogatás  kirándulások  témanapok  erdei iskola  versenyek  projektek  „Zöld pont” verseny

Fogyasztóvédelem: A fogyasztóvédelmi nevelés-oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános iskola befejezésére a gyerekek értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják a következő fogalmakat:  tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  ökológiai fogyasztóvédelem  környezettudatos fogyasztás  fenntartható fogyasztás  preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem

96

Sikerkritériumok: Környezeti nevelési programunk akkor sikeres, ha:  a gyerekek szervezetten, vagy egyénileg is környezetvédelmi feladatokat vállalnak, és azokat megbízhatóan el is végzik.  tanulóink a nyolc év során legalább három alkalommal eljutnak erdei iskolába.  tanórán kívüli foglalkozásokon, múzeumlátogatásokon, tanulmányi kirándulásokon lehetőség szerint minden tanulónk rész tud venni.  tanulóink életkoruknak megfelelően készségszinten tudják alkalmazni az ésszerű, célszerű

környezettudatos,

takarékos

módszereket,

környezetbarát

fogyasztói

szokásokat.  a tantermekben gondozott élősarkot alakítanak ki.  a tantermekben szelektíven gyűjtik a hulladékot  a természetben is végeznek megfigyeléseket és gyűjtenek tapasztalatokat, melyeket rögzítenek is.  újrahasznosított anyagból készült tanszerek használatának elterjedése  nem fordul elő szándékos rongálás

97

Az egyéni portfolió elemei

I. Ezeket a dokumentumokat gyerekenként külön dossziéban gyűjtjük az első évfolyamtól kezdve:  Szülői beszámoló a gyerekekről (Első osztály elején és később érkező gyerekeknél. Csak akkor, ha a szülő nem zárkózik el a kéréstől. Néhány mondatban vagy interjú formájában mutassa be gyermekét.)  DIFER mérés és értékelése (Első osztályban szeptember-október hónapban)  Egyéb mérések (felmérések, kompetencia mérések stb., folyamatosan)  Szociometriai mérés és értékelése (Első osztályban a második félévben vagy év végén érdemes megcsinálni. A többi évfolyamon minden év elején és év végén.)  Családrajz (Első osztályban év elején, kiértékelve, elemezve. Érdemes megcsináltatni később érkező gyereknél is.)  Értékelések (negyedévi, félévi, háromnegyed évi, év végi)  Tantárgyi mérések, esetleg képesség mérések később érkező gyerekeknél.  Oklevelek, dicséretek fénymásolatai, rajzok

II. Ezekkel a dokumentumokkal dolgozunk folyamatosan:  Egyéni lap (Ide kerülnek a kiemelkedő eredmények, megnyilvánulások, események stb. Minden olyan dolog, amit a gyerekkel kapcsolatban fontosnak tartunk megjegyezni.)  Egyéni fejlődési napló (Olyan kisebb problémákat jegyzünk ide, amelyek rövid határidőn belül megoldhatók, megoldandók. Pl.: helytelen ceruzafogás, beilleszkedési nehézségek stb.) 98

 Egyéni fejlesztési terv (Azoknál a gyerekeknél alkalmazzuk, akik valamilyen szakértői véleménnyel rendelkeznek. Általában három hónapra készítjük el.)

99

Egyéni fejlődési napló Név: Tanév:

FELMERÜLT PROBLÉMA

MEGOLDÁSI TERV

(Mit tapasztalok?)

ÉV VÉGI ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS

100

ERDMÉNY (Fejlődés)

MEGJEGYZÉS

Egyéni lap

Név: Tanév:

Ide kerülnek a kiemelkedő eredmények, megnyilvánulások, események stb. Minden olyan dolog, amit a gyerekkel kapcsolatban fontosnak tartunk megjegyezni.

Egyéni fejlesztési terv

P.H.

Fejlesztési periódus: Tanév: ………… / ……………negyedév: ………….………… Tanuló neve Születési idő Intézményi adatok

Osztály: Osztályfőnök neve:

A gyermek körülményeire és aktuális állapotára vonatkozó időszerű feljegyzések Általános egészségi állapota Családi nevelkedés körülményei (teljes v. csonka család; vér szerinti v. nevelőszülők; testvérek száma; lakhatási körülmények, stb.) Neveléssel kapcsolatos sajátosságok (nevelési örömök v. problémák; magatartási jellemzők; motiválhatóság; viszonya felnőttekhez, testvérekhez, stb.) Képességeinek fejlődése

101

(mozgásfejlődése; beszédfejlődése; játéktevékenysége; kisgyermekkoriés óvodáskori általános fejlődése, stb.) Teljesítménye, előrehaladása (életkora az iskolába lépéskor; évfolyamismétlés(ek); jelenlegi felmérések eredményei, stb.) Vizsgálatok összegzése, diagnózis (iskolaérettségi vizsgálat; nevelési tanácsadós vizsgálatok; szakértői vélemény, stb.) Tantárgyi felmentés(ek)

A fejlesztés megkezdésére vonatkozó feljegyzések Fejlesztés megkezdésének időpontja az adott tanévben: Fejlesztést végzi: Fejlesztésben érintett szaktanár(ok) / tantárgy(ak):

FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK*

A FEJLESZTÉS MÓDJA, FELADATTÍPUSOK

SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK Önkifejezés Alkalmazkodó képesség Tanulási motiváció Feladattudat Feladattartás Egyéb:

102

MOZGÁS, ÖNSZERVEZÉS Alap mozgásformák, nagymozgás Egyensúly Testséma Testrészek felismerése és megnevez. Téri orientáció Lateralitás Izomérzékelés Tapintás Szenzomotoros koordináció Finommotoros koordináció Grafomotoros koordináció Szem-kéz koordináció Egyéb:

TÁJÉKOZÓDÁS Általános tájékozottság Térbeli tájékozódás Síkbeli tájékozódás Idői tájékozódás Egyéb:

GONDOLKODÁS, ARITMETIKAI KÉPESSÉGEK Csoportosítás, főfogalom alá sorolás Analógiás gondolkodás Analízis - szintézis Szabály felismerése, követése Lényegkiemelés, összefüggések Szerialitás, ritmus, számolás Logikai-problémamegoldó gondolk. Kauzális gondolkodás Kreatív gondolkodás 103

Mennyiség- és számfogalom Mennyiségállandóság Matematikai műveletek Egyéb:

*Kijelölhető a megfelelő területek aláhúzásával.

VIZUÁLIS FELDOLGOZÁS Vizuális észlelés Vizuális differenciálás Vizuális sorrendiség Vizuális figyelem Vizuális emlékezet Egyéb:

VERBÁLIS - AKUSZTIKUS FELDOLGOZÁS Verbális - akusztikus észlelés Verbális - akusztikus differenciálás Verbális - akusztikus sorrendiség Verbális - akusztikus figyelem Rövidtávú verbális emlékezet Hosszútávú verbális emlékezet Egyéb:

BESZÉD, KOMMUNIKÁCIÓ Beszédkésztetés Beszédészlelés Beszédértés Szövegértés Szókincs Grammatikai, nyelvi rendszer Szövegalkotás szóban / írásban Helyesírás 104

Egyéb:

KOMPLEX MEGKÖZELÍTÉST IGÉNYLŐ TERÜLETEK Intermodalitás Betű-hang kapcsolatok Olvasástechnika Egyéb:

Fejlesztési periódus lezárása Megjegyzés (elért eredmények, további teendők): - További fejlesztése indokolt.* - Fejlesztése sikeres, lezárható.*

*Megfelelő rész aláhúzandó!

105

Mellékletek:

SNI Helyi tanterv Esélyegyenlőségi terv Szöveges értékelő lapok Angol nyelvi előnyprogram Ellenőrzési terv Beiskolázási és továbbképzési terv Egészségnevelési program ÖKO program…. Egyéni portfólió - egyéni lap - egyéni fejlődési napló - egyéni fejlesztési terv Mérési naptár

106

MOLNÁR FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Recommend Documents