A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Az iskola helyi tanterve

Zipernowsky Károly Általános Iskola

Pedagógiai Program

A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2011.

B. Az iskola helyi tanterve

0


Pedagógiai Program

A Zipernowsky Károly Általános Iskola Helyi Tanterve Tartalomjegyzék: I. Az iskola helyi óraterve 1. Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadon felhasználható órakeret elosztása 2. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások szervezése A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épüléséből adódó feladatok az egész napos formában működő osztályaink számára II. 1. A tantárgyak helyi tantervei Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) 5-8. évf. Angol nyelv 1-8.évf. Matematika 1-8. évf. Informatika 4-8. évf. Környezetismeret 1-4. évf. Természetismeret, egészségtan 5-6. évf. Fizika 7-8. évf. Biológia és egészségtan 7-8. évf. Kémia 7-8. évf. Földrajz 6-8. évf. Ének-zene 1-8. évf. Rajz 1-8. évf. Mozgóképkultúra és médiaismeret 8.évf. Technika és életvitel 1-8. évf. Testnevelés és sport 1-8. évf. Ember és társadalomismeret, etika 7-8. évf. Osztályfőnöki 5-8. évf.

1


Pedagógiai Program

II. 2. Közoktatási típusú sportosztályok tanterve Bevezetés Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) 5-8. évf. Angol nyelv 4-8.évf. Matematika 1-8. évf. Informatika 4-7. évf. Természetismeret 1-4. évf. Természetismeret, egészségtan 5-6. évf. Fizika 7-8. évf. Biológia és egészségtan 7-8. évf. Kémia 7-8. évf. Földrajz 7-8. évf. Ének-zene- ritmus 1-8. évf. Rajz 1-8. évf. Technika és életvitel 1-8. évf. Testnevelés és sport (tánc) 1-8. évf. Osztályfőnöki 5-8. évf. Küzdelem és játék modul 1-7. évf. Tanulásmódszertan modul 5. évf. Emberismeret- etika modul 7. évf. III.

A beiratkozás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, az évfolyamismétlés eljárásrendje

IV.

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai

V.

A tanulók ellenőrzése és értékelése

VI .

A tanulók szöveges értékelése 1-4. évfolyamon

VII.

A nem szakrendszerű oktatás megszervezésének programja

VIII.

A tanulók fizikai állapotának mérése

IX. A tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elvei X.

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismertetését szolgáló tevékenység

XI.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

XII.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

Záradék: A nevelési program elfogadásáról és jóváhagyásáról.

2


Pedagógiai Program

I. AZ ISKOLA HELYI ÓRATERVE 1. Kötelező tanórai foglalkozások, nem kötelező tanórai foglalkozások és szabadon felhasználható órakeret felhasználása. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 =a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 =a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv. ÉVFOLYAM

TANÉV 1. 2. Bevezető szakasz 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012 20122013 20132014 20142015 20152016

3. 4. Kezdő szakasz

5. 6. 7. 8. Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003

HK2003 HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003 HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003 HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

3


Pedagógiai Program

Óratervi táblázatok

4

Óratervi táblázat az 1-4. évfolyamra vonatkozóan


Pedagógiai Program 1. évfolyam

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret, természetismeret Angol nyelv Ének- zene, ritmus Rajz Technika és életvitel Informatika Testnevelés és sport Küzdelem és játék modul Kötelező óraszám a törvény szerint Nem kötelező óraszám felhasználása Délutáni sportági edzések

a K 8 4,5 1

b NK

K 8 4,5 1

NK 1

2 1 1,5 1

1 1,5 1

3

3

20

20 2

1

2

2. évfolyam Bevezető szakasz s a b K NK K NK K NK 8 8 8 4 4,5 4,5 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1

K 8 4 1

3 1 20

3 1 20

2

2 2

3

3

20

20 2

2

3. évfolyam s

a NK

K 8 4 1

b NK

K 8 4 1

NK 1

2 1 1 1 2

2 2

1,5 1,5 1

1,5 1,5 1

3

3

20

20 2

1

2

4. évfolyam Kezdő szakasz s a b K NK K NK K NK 8 7 7 4 3 3 1 1 2 2 3 2 3 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 3 2 3 3 1 22,5 22,5 20 2 2 2 2

s K NK 7 4 1 3 1 1 1 0,5 3 2 1 22,5

2 2

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre és az alapozásra jusson több idő. A nem kötelező (választható) tantárgyak az 1-4. évfolyamon az angol (heti 2 órában) a mindenkori „a” osztályban. Ugyancsak az 1-4. évfolyamon a „b” osztályokban a választható tantárgyak a matematika és a rajz. A közoktatási típusú „s” osztályokban az 1-4. évfolyamon értelem szerűen a testnevelés órák számát emeltük meg 2-2 órával. Az első „a” és első „s” osztályok beindítás alaptervként szerepel a programban, az első „b” osztály indítása megfelelő létszámú beiratkozó esetén valósul meg.

5


Pedagógiai Program

Óratervi táblázat az 5-8. évfolyamra vonatkozóan 5. évfolyam TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Angol nyelv Matematika Informatika Természetismeret, egészségtan Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének- zene, ritmus Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Küzdelem és játék modul Tanulásmódszertan modul Emberismeret, etika modul Kötelező óraszám a törvény szerint Nem kötelező óraszám felhasználása Délelőtti sportági edzések Délutáni sportági edzések

a

b

K 4 2

NK

K 4 2

3 4 0,5 2

2

3 4 0,5 2

1 1,5 1 2,5

NK

1 1

1 1,5

0,5

1 2,5

6. évfolyam Alapozó szakasz s a K NK K NK 4 4 1,5 2 3 4 1 2

3 3 1 2

1 1 1,5

1 1

0,5

1 2

2

2

1 2,5

8. évfolyam Fejlesztő szakasz b s a b s a b s K NK K NK K NK N NK K NK K NK K NK K NK 4 4 3,5 3,5 4 3,5 3,5 4 2 1,5 2 2 1,5 2 2 3 3 3 1 2

1 1

1 1 1,5

0,5

1 2,5

7. évfolyam

3 4 1 2

0,5

1 2

1

0,5 1 0,5

0,5

0,5

0,5 1

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

2,5

2 2 4

2,5

2,5

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5 1

1

2,5

3 3 1

2

1 2,5 0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

0,5

25 2 2 4

3 3 1

1 2,5 0,5 0,5

1

1

0,5

3 3 1

1,5 1 1,5 2 1 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 0,5 2,5 0,5 0,5

1 2

1

0,5 0,5 0,5 25

25 2,5

3 3 1

2,5

2

0,5

25 1 2 6

3 3 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 1 0,5 2,5 0,5 0,5

1

1

0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 1 2

1

0,5

25 2,5

3 3

25 2,5

1 2 6

Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott nem kötelező órák számával az 5-8. évfolyamon az „a” és „b” osztályokban a testnevelés óraszámot emeltük meg 0,5 órával, az „s” osztályokban 5-6. évfolyamon 2 órával, a 7-8. évfolyamon 1 órával, továbbá az „a” osztályban az angol nyelvi óraszámot 2-2 órával, míg a „b” osztályban a természetismeret (5-6. évfolyam), biológia (7-8. évfolyam) és a matematika óraszámot 1-1 órával.

6


– angol – informatika 2. Sportköri foglalkozás – kosárlabda – röplabda – fitnessz 3. Diákkörök szakkörök Egyéni (1-3 fős) foglalkozások időkerete Egyéb óraszám (a fenntartó által biztosított)

2

a

2. b

s

a

3. b

s

a

4. b

Óraterv felépítése 5. s a b s

a

6. b

s

a

7. b

s

a

8. b

s 3. Diákkörök, szakkörök

2

2

5 1

3 1

3

5

3

0,5

0,5

0,5

3 1

5 1

1

3 1

3 1

5 1

1

3 1

5 1

1

1 1

3 1

3 1

3

foci ének informatika filmklubújság szerk. tánc, dráma felk. tov.tan. konyhaművészet

1 1

1

52.§ (11) c (2006. IX. 1. től 8%) A fenntartóval történő egyeztetés alapján

7

heti óraszám

Évfolyam 1. Osztály a b s Tantárgyak K K K Kötelező + + + óraszám + NK NK NK nem kötelező óraszám A fennmaradó nem kötelező óraszám felhasználása 1. osztálybontás

Pedagógiai Program

2 2 2 2 2 2 2


ÖSSZESEN 1. Kötelező óraszám 2. nem kötelező óraszám 3. sportági edzések

Pedagógiai Program

20

20

20

20

20

20

20

20

20

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

22,5

25

25

25

25

25

25

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2,5

2,5

2

2,5

2,5

2

2,5

2,5

1

2,5

2,5

1

2

2

2

2

6

6

8

8

8


Pedagógiai Program

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson. A nem kötelező (választható) tantárgyak az 1-4. évfolyamon az angol (heti 2 órában) a mindenkori „a” osztályban. Ugyancsak az 1-4. évfolyamon a „b” osztályokban a választható tantárgyak a matematika és a rajz. A közoktatási típusú „s” osztályokban az 1-4. évfolyamon értelemszerűen a testnevelés órák számát emeltük meg 2-2 órával. Szabadon felhasználható órakeret elosztása A nem tanítási órák céljára fennmaradó időkeretet a következőképpen használjuk fel: -

-

csoportbontásokra: angol nyelv 5-8. évfolyam informatika 4-8. évfolyam 2008/2009 tanévtől felmenő rendszerben az első „a” osztályokban angol nyelv 2008/2009 tanévtől felmenő rendszerben az első „b” osztályokban a természettudományos orientáció megvalósítására matematika, rajz, természetismeret, biológia sportköri foglalkozásokra (kosárlabda, röplabda, fittnesz, foci) szakköri és sportköri foglalkozásokra: az éves tantárgyfelosztásokon feltüntetve foci ének informatika filmklub-újság szerkesztés tánc, dráma felkészítés továbbtanulásra konyhaművészet

-

biztosítjuk az osztályfőnökök számára a tevékenységük elvégzéséhez szükséges heti 1 órát a fenntartó által biztosított időkeretből egyéni foglalkozásra

Tantestületi határozat a modulok tantárgyakba építéséről Tánc és dráma - a magyar nyelv és irodalom keretében dráma - a testnevelés és sport keretében tánc Hon és népismeret - a történelem keretében Ember és társadalomismeret, etika (önálló tantárgy 2010/2011- től, addig a történelem tantárgynál) Mozgóképkultúra és médiaismeret (önálló tantárgy 2011/2012- től, addig a magyar nyelv és irodalom tantárgynál) Egészségtan – a természetismeret és a biológia keretében A modulokat azoknál a tantárgyaknál értékeljük, amelyekbe beépítettük őket, az önálló modulokat pedig külön érdemjeggyel osztályozzuk. 9


Pedagógiai Program

2. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások szervezése. A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épüléséből adódó feladatok az egész napos (iskolaotthonos-napköziotthonos) formában működő osztályaink számára Iskolánk 1-4. évfolyamán iskolaotthonos osztályokat működtetünk a szülői igények alapján. Tanulószobai csoportot a felső tagozaton szülői igények figyelembe vételével szervezünk. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások órakerete a törvényben meghatározott óraszám. A családoknak és a gyermekeknek egyre nagyobb szükségük van erre a biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében aktívan részt vevő nevelési területre. Célok, feladatok Az iskolaotthon – napközi otthon céljai, feladatai: Az iskolánkban működő iskolaotthon – napközi otthon feladata, hogy a maga speciális lehetőségeivel segítse az iskolánk Helyi Pedagógiai programjában meghatározott célok megvalósítását. A napközis nevelő feladata: Minden nevelőnek készítenie kell foglalkozási tervet. A hagyományos napközi otthon nevelési területei: 1. az önálló tanulásra nevelés 2. a szabadidő önálló felhasználására nevelés 3. a társkapcsolatok irányítása 4. az egészséges életmódra nevelés A foglalkozási terv készítésének szempontjai: Helyzetelemzés készítése az iskola cél és a négy nevelési terület szempontjai szerint. A helyzetelemezés tartalmazza a csoport, illetve a gyermekek 1. tanuláshoz való viszonyát, önállóságuk szintjét, a tanulásszervezés gyakorlatát, a hatékony tanulási technikák ismeretének, gyakorlatának szintjét 2. egymáshoz való viszonyát, magatartásuk szintjét, az elsődleges csoportokat és baráti kapcsolatokat 3. a szabadidő szokásait, a legkedvezőbb szabadidős technikákat, magatartásukat a szabadidőben 4. életmódszokásaiknak ismereteit és szintjét A foglalkozási terveket érdemes egész év helyett rövidebb időszakokra készíteni (3-3 hónapos ciklusok), mert a gyermekek fejlődésének üteme nehezen számítható ki előre.

10


Pedagógiai Program

Szervezési kérdések Az iskolaotthonos osztályainkban két nevelő dolgozik. Mindketten végeznek tanórai munkát, és ellátják a tanórán kívüli nevelési feladatokat is. Iskolánk célja, lehetőségei és a szülői igények ismeretében, intézményünkben iskolaotthonos osztályok (1-4. évfolyam) és tanulószobai ellátás (5-8. évfolyam) működik. Az iskolaotthonos- napközis nevelés tárgyi feltételei: Az iskolaotthonos – napközi otthonos ellátás megszervezése iskolánk alapfeladatai közé tartozik. A foglalkoztatott gyermekek napi 8 órát töltenek az iskolában. A feltételek biztosításával elsődlegesen a gyermekek egészséges fejlődést kell szem előtt tartani. Foglalkoztatásuk megszervezéséhez iskolánk a következőket biztosítja: 1. Saját terem minden csoport számára a foglalkoztatás teljes időszakára. Termeink világosak, a különböző foglalkozásokra alkalmasak. 2. Állandó könnyen kezelhető, rendet biztosító hely a tanszerek és egyéb felszerelések, játékok, tisztálkodási eszközök számára. 3. Kézikönyvtár – iskolai könyvtár, ami az önálló tanuláshoz és önműveléshez (tehetséggondozáshoz) szükséges. 4. Kedvezőtlen időjárás esetén a csoportok használhassák a tornatermet, ahol a sportjátékokhoz és az alapvető mozgás kielégítéséhez legyenek sporteszközök (labda, ugrókötél, tollaslabda). 5. A termi játékokhoz legyenek társasjátékok, valamint a kézműves tevékenységhez szükséges anyagok (papír, festékek, agyag, gyöngy, fonal) és eszközök. A napközis nevelő feladatai: A csoport ismeretében, nevelési tervének megfelelően 1. képviselje a csoport érdekeit 2. legyen terve a hiányzó tárgyi feltételek pótlására, kiegészítésére, beszerzésére 3. a rendelkezésre álló feltételeket használja ki. Gondolja végig, melyek azok a tárgyi feltételek, amelyek a csoport rendelkezésére állnak, de nem használta fel nevelőmunkájában. Tervezze meg, hogy mi az, amin változtatni fog. Tartalmi munka Az iskolaotthonban – napköziben dolgozó nevelő pedagógiai és pszichológiai feladatai sok szempontból megegyezik a tanító nevelő feladataival. Elsősorban a biztonságot adó nevelői légkört kell biztosítania a gyermekek fejlődéséhez. Tudnia kell, honnan indul csoportjával, és munkája eredményeként hova szeretne eljutni. Mit, mikor, hogyan akar tenni. A legfontosabb feladat, hogy minden gyermekről legyen pontos ismerete a különböző szituációkban. A gyermekek ismerete segíti a feladatok kijelölését, a megfelelő módszerek kiválasztását, a fejlesztés irányának átlátását, a fejlesztésre fordítandó időmennyiség lemérését.

11


Pedagógiai Program

Az önálló tanulásra nevelés: Az önálló tanulás célja: az önálló ismeretszerzés kialakítása – elérése. Nevelői feladatok: 1. Megteremteni az önálló munkához szükséges szervezési, tárgyi, mentális feltételeket. 2. Megismertetni a gyermekekkel a követelményeket. Mindenki önmaga jegyzi meg a feladatát, fegyelmezetten, folyamatosan dolgozik, és úgy kér segítséget, hogy azzal másokat nem zavar. Rendszeresen végez önellenőrzőst, részt vesz a feladatok ellenőrzésében. 3. Megismertetni és gyakoroltatni az önálló tanulás technikáit. 4. Folyamatosan ellenőrizni a szokások szintjét. 5. Szükség szerint korrigálni a folyamatot. A szabadidő: A szabadidő közvetlen (rövid távú) célja a gyermek szervezetének pihentetése, regenerálása. Hosszútávú célja, hogy a gyermek megismerje a szabadidő eltöltésének sokféle technikáját, és legalább egy iránt alakuljon ki különleges érdeklődése. A szabadidő technikák közül kiemelt helyen szerepel a szabadban végezhető, sok mozgást igénylő tevékenység. Alapvető mozgásformák: a járás, a futás, az ugrás, a mászás, a dobás, az elkapás, valamint a gurítás. A mozgásos játékok más fejlesztési lehetőséget is kínálnak. A mozgásos, szabadban szervezett programokon kívül, nevelői feladat a sokféle szabadidős technikák tanítása. Lehetséges tevékenységi körök: 1. kézműves tevékenység, melynek anyagai: papír, fonal, textil, agyag, gyöngy, fa, fém, termések, a természetben megtalálható anyagok. technikái: tépés, vágás, szabás, hajtogatás, szövés, fonás, festés, mintázás, sokszorosító technikák 2. kulturális tevékenység, melyben szerepeljenek mondókák, versek, dalok, zene, népi gyermekjátékok, bábozás, dramatizálás, múzeum, színház, mozi, kiállítás A napirendben a szabadidőős sávot legcélszerűbb az ebéd és az önálló tanulás közé szervezni. Az ebéd után közvetlen időszakban kerülni kell a sok, nagy mozgással járó tevékenységet. A társkapcsolatok Minden nevelési szituációban kiemelkedő szerepe van az emberi (tanár–diák, gyermekgyermek) kapcsolatnak. Az iskolaotthonban – napköziben ennek megnő a szerepe, hiszen sokféle helyzetben, szituációban vagyunk együtt a gyermekekkel.

12


Pedagógiai Program

A nevelő feladata: 1. az önálló személyiség megismerése 2. a csoporton belüli viszonyok felderítése Kapcsolatok alakítására javasolt tevékenységek: 3. szabadidős tevékenységek 4. a csoportszokások és hagyományok kialakítása és gyakorlása 5. az önálló tanulás tevékenységei Az egészséges életmód Az iskolaotthoni-napközi otthoni nevelésben az életmód kialakításának célja az egészséges életmód iránti igény felkeltése, szokásainak kialakítása. Feladat: az egészséges életmód szokásainak kialakítása, melyek az étkezés, a személyi higiénia az öltözködés és a mozgás szokásai. A napközis nevelő feladata, hogy az iskolai lehetőségek és gyakorlat ismeretében a gyermekek számára a legjobb napirendet állítsa össze.

Kapcsolatok: Kapcsolat a családdal: A pedagógus-szülő kapcsolatának alakításához kiválóan alkalmas az év elején megszervezett szülői értekezlet. A kapcsolat másik formája a családlátogatás. A szülőkkel való kapcsolattartás legegyszerűbb módja a közvetlen napi találkozás. Kapcsolat a kollégákkal: Az együtt dolgozó nevelők egyenrangú társak a nevelésben. Akkor eredményesek, ha a gyermekekkel való bánásmódjuk, követelményeik, attitűdjük között nincs lényegi különbség. Eredményeiket növelhetik: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a rendszeres, kölcsönös megbeszélésekkel, a foglalkozások (óra-napközis foglalkozás) kölcsönös látogatásával, a közös szülői értekezletek megszervezésével, ha az osztályprogramokban mindketten részt vesznek, ha megszervezik a munka- és feladatmegosztást, ha elismerik, tisztelik egymás munkáját, erőfeszítéseit.

13


Pedagógiai Program

II. A TANTÁRGYAK HELYI TANTERVEI Külön linken!

14


Pedagógiai Program

III. A BEIRATKOZÁS, A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor az osztályba sorolásról az óvodai szakvélemény alapján, valamint a szülő kérésének lehetőség szerinti figyelembe vételével az igazgató dönt. A gyermekeket első sorban abba az általános iskolába kell felvenni, amelynek körzetében lakik. Amennyiben a szülő gyermekét másik iskolába kívánja átíratni, azt a körzeti iskolába be kell jelenteni.



A következő évfolyamra lépés feltétele: - Az előző tanévet eredményesen fejezte be a tanuló. - A javítóvizsgára, ill. osztályozóvizsgára kötelezett tanuló augusztus 31-ig vizsgáit eredményesen letette, de ha más intézményből jött, végzettségét bizonyítvánnyal igazolja. Indokolt esetben a javító, ill. az osztályozóvizsgát a tanuló a következő tanév október 31ig teljesítheti. - Külföldről hazatérő tanuló osztályozóvizsgát tesz, s ennek eredménye alapján az iskola igazgatója a szakmai munkaközösség vezetőjének véleménye alapján, a szülővel egyeztetve dönt az évfolyamba kerülésről. - A második- nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második- nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi érdemjegyeket kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - A második- nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:    

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve egy adott tantárgyból igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák harminc százalékát meghaladja magántanuló volt

15


Pedagógiai Program

- Az első évfolyamon a Közoktatási Törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az évfolyamon a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Egyéb esetben évfolyamot csak a szülővel való egyeztetés alapján ismételhetnek a tanulók. 

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a Közoktatási Törvény szerint.  Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.  Az évfolyam megismétlése: - Évfolyamismétlésre kötelezettnek tekintjük a tanulót az iskola tantestületének határozata szerint, amennyiben a tantervi követelményeket nem teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén -a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. - Szülő kérésére a Közoktatási törvény szerint. IV. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI. AZ ISKOLA ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képesség fejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Alapelvünk, hogy a tananyagot a tanuló a tanórán sajátítsa el.  Minden évfolyamunkon érvényesítjük azt az elvet, hogy a tanulók a hét végére és a tanítási szünetek idejére ne kapjanak se szóbeli, se írásbeli házi feladatot.  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy- egy osztállyal csak egy témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok a felmérők időpontját előre bejelentik a tanulóknak (ez alól legfeljebb a röpdolgozatok képezhetnek kivételt). V. A TANULÓK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés történhet szóban és írásban. a./ Szóban: - kérdésekre adott válaszok, - összefüggő szóbeli felelt, - egy-egy témakörhöz tartozó kiselőadás, - a tanuló aktivitása az órai munkában

16


Pedagógiai Program

b./ Írásban: - házi feladatok ellenőrzése - a tanuló füzetvezetése az órán és otthoni munkája során - tesztlapok, feladatlapok kitöltése - diagnosztikus írásbeli felmérések - témazáró dolgozatok

c./ Gyakorlati tevékenység: Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyagok elsajátítása során a gyakorlatban elvégezhető feladatok otthoni, vagy tanórai végrehajtását a szaktanár ellenőrzi és értékeli. d./ A viselkedés kultúra folyamatos ellenőrzése az iskola minden dolgozója részére. Az értékelés szóban és írásban történik. Szóban: dicséret, biztatás, elmarasztalás Írásban: szöveges értékeléssel: szaktanári, ill. tantestületi dics. elmarasztalás Első- negyedik évfolyamon a szöveges értékelés félévkor a tájékoztató füzetbe kerül. Az osztályzatok tartalma: Jeles, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a tanultakat. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. Jeles helyett kitűnő osztályzat kerül tanév végén a bizonyítványba, ha a tanuló a jeles kritériumainak megfelel, teljesítménye a tanév folyamán egyenletesen kiváló, társai számára mindenkor példamutató. Jó, ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat ejt. Közepes, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul nevelői segítségre. Ismeretei felszínesek. Nem tud önállóan dolgozni. Csak segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. rövid mondatokat mond. (a tanárnak többször kell kérdezni) Elégséges, ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Nem érti a fogalmakat. Képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az érdemjegyeket az ellenőrzőben, naplóban, bizonyítványban rögzítjük. A szülő köteles aláírásával jelezni a tudomásul vételt. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését, elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett 17


Pedagógiai Program

azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlődtek, vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta. A szülőket novemberben és áprilisban tájékoztatjuk gyermekük előrehaladásáról. (tájékoztató füzet, ellenőrző könyv) A tájékoztatás jellege: tantárgyi dicséret, ill. figyelmeztetés.

Az érdemjegyek megállapításának szempontjai: -

Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy tananyagát, az ehhez kapcsolódó ismereteket elsajátítani? Mennyit fejlődtek a tanuló képességei az előző értékelés óta? Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanulása során? A tanév végén az előírt követelményeknek milyen mértékben felet meg?

A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ha a szülő nem ért egyet gyermeke tanév végi osztályzatával, írásban kérheti az iskola igazgatójától, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése Magatartás Példás (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki példát mutat iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, a rend megtartásával és megtartatásával. Kötelességeit lelkiismeretesen teljesíti. Önként és szívesen dolgozik a közösségért, s másokat is erre ösztönöz. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat következetesen megtartja. Kötelességeit teljesíti, szívesen dolgozik a közösségért. Változó (3) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése gyakran kifogásolható, de figyelmeztetésre még igyekszik kijavítani a hibákat. Kötelességeinek teljesítésére figyelmeztetni kell. A közösségi munkában kérésre vesz részt. Osztályfőnöki intője vagy fegyelmi fokozata van. Rossz (2) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek viselkedése hátráltatja a közösség munkáját, rontja eredményeit. Kötelességeit nem teljesíti. Figyelmeztetés ellenére sem javul a magatartása. Igazgatói fegyelmi fokozata is van. Értékelés: Havonta egy osztályzattal a naplóban és az ellenőrző könyvben történik. A félévi és tanév végi magaviselet osztályzatról a tantestületi értekezlet dönt. Szorgalom Példás (5) a tanuló szorgalma, ha a képességei szerinti legjobb eredményt éri el a tanulásban. Rendszeresen figyel és dolgozik az órákon. Felszereléseit rendben tartja. A tanórán kívüli tanulmányi tevékenységekben, versenyeken, vetélkedőkön aktívan részt vesz. 18


Pedagógiai Program

Jó (4) a tanuló szorgalma, ha képességeinek megfelelően teljesíti kötelességeit, a tanórákon figyel, teljesítménye folyamatos munkát mutat. Felszerelése naprakész. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha nem teljesíti kötelességeit rendszeresen, gyakran kell figyelmeztetni. Munkája és eredményei a képességei alatt maradnak. Szaktanári figyelmeztetése van. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha kötelességeit többszöri figyelmeztetésre sem végzi rendszeresen, munkájában megbízhatatlan. Eredménye egy, vagy több tárgyból elégtelen. Értékelés: Havonta egy osztályzattal a naplóban és az ellenőrző könyvben történik. A félévi és tanév végi szorgalom osztályzaton a nevelőtestületi határozat változtathat.

VI. A TANULÓK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1-2. ÉVFOLYAMON A 2003-ban módosított Közoktatási törvény 70.§-ának 3. bekezdésének 2010. IX. 1-től hatályos állapota előírja, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. (71.§(1). A törvény módosítása választási lehetőséget biztosít az intézmények számára a tekintetben, hogy második évfolyam végétől a szöveges illetve az érdemjeggyel történő minősítés gyakorlatát választja-e. Intézményünk nevelőtestülete a hagyományos, érdemjegyekkel történő minősítés mellett foglalt állást, amelyet a 2010/2011. tanév végétől alkalmaz. A bevezető szakaszban a szöveges értékelés fejlesztésközpontú pedagógiai törekvéseinket erősíti. Tanítói munkaközösségünk egyetért abban, hogy akkor jó az értékelés, ha árnyaltan fejezi ki a tanulói teljesítménnyel kapcsolatos véleményt, ha tartalma hozzájárul a személyiség épüléséhez, ha irányt, távlatot tud mutatni a tanulónak a továbblépéshez, és megerősíti benne azt, amit jól csinált. A legnagyobb segítséget akkor nyújtjuk tanítványainknak, ha felhívjuk figyelmüket a legfontosabb tennivalóikra. Természetesen szöveges értékelésünk is csak akkor jó, ha tartalmát jól építjük fel. Ezért kidolgoztuk rendszerének elemeit. A szöveges értékelési rendszerünk összetevői 1. A helyi értékelés alapelvei (ki, mikor, miért, hogyan, mit értékel) 2. Az értékelési funkciók meghatározása (diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés) 3. Az értékelés módjai (szóbeliség, írásbeliség aránya) 19


Pedagógiai Program

Helyi értékelési rendszerünk célja és alapelvei Iskolánk értékelési rendszerének célja, hogy – alapelvei szellemében – a tanítás, tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassa, a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenőrzése, minősítése segítségével. A különböző értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a nevelőtestület, a tanulók, a szülők, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt szembesítve a célkitűzésekkel, feladatokkal, kritériumokkal, azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elő. Pedagógiai alapelveinknek megfelelően az értékelés és minősítés rendszere is a segítő, alkotó légkört erősíti. Ezért törekszünk arra, hogy a szöveges értékelésünk is 1. 2. 3. 4. 5. 6.

személyre szóló tárgyszerű érthető (szülőnek, gyermeknek) ösztönző hatású nyilvános, folyamatos és kiszámítható, az önállóságot, önértékelést erősítő legyen.

Ehhez képest és az életkori sajátosságok figyelembe vételével fogalmazzuk meg, hogy az adott gyermek hova jutott az év során. Fontos szempontok: a gyermek készségei, képességei, kompetenciái és ezek fejlődése feladattudata, feladattartása az iskolai és az otthoni munka intenzitása tanulási motivációja a gyermek tantárgyi fejlődése; eszköztudásra vonatkozó minősítése (olvasás, írás, számolás) 6. együttműködés a tanítóval és az osztálytársakkal 7. a figyelem, emlékezet, koncentráció-képesség, gondolkodás 8. a gyermek személyiségének (pszichikus funkcióinak fejlődése), kognitív-, emocionális -, szociális intelligenciájának fejlődése 9. a munkák, a füzetek külalakja 10. miben a legjobb a gyermek (ismeretkör, képesség) 11. miben vannak nehézségei 12. hogyan lehet segíteni 13. mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni 14. szembesítés; mit tett ebben az évben 15. értékelés, bíztatás 1. 2. 3. 4. 5.

A tanulókat az osztályban tanító vagy tanítók értékelik félévben és tanév végén szövegesen. Elvi követelmény, hogy fejlesztőközpontúság jellemezze, rendszeres és folyamatos legyen. Formája előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg. Ez a forma rugalmas, hiszen nem kell automatikusan minden szempontról írni, ki lehet választani az aktuálisan legfontosabbat az osztály vagy adott gyerek szempontjából, így kellően személyes, de ugyanakkor strukturált is lehet. Módot adunk arra is, hogy a tanulók, szülők véleményt

20


Pedagógiai Program

nyilváníthassanak értékelésünkről. Ehhez a műfajhoz az egy évfolyamon tanítók meghatározták az értékelés tartalmi kritériumait, szempontjait. Tanulóink teljesítményét félévkor és év végén magatartásból, szorgalomból és a tanult tantárgyakból értékeljük. Tartalmi kritériumok kidolgozása A tanulók személyiségének formálása és az iskolai eredmények tekintetében meghatározó olyan kulcs-kompetenciákra kell elsősorban figyelemmel lennünk, amelyek fejlesztése az alsó tagozat kiemelt feladata. A fejlődés, ill. a fejlettség követésének szempontjai ezen a területen a következők: A kommunikáció 1. Miként tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat? Megért-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Értelmezni tudja-e a környezetből feléje irányuló jelzéseket? 2. Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlés? Mekkora a szókincs? - gazdag, az átlagosnál több szót ismer - átlagos, életkorának megfelelő - szegényes Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez? 3. Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot? 4. Az információ-kiemelésnek milyen a megbízhatósága? Használja-e már a megszerzett tudást? A szabálykövetés 1. Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladat-megoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, esetleg konformista vagy ellenszegülő az alkalmazásban? 2. Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a kortársakkal?. 3. Hogyan kezeli a konfliktusokat? A gondolkodás 1. A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? 2. Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága? (Pl. az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban.) Milyen szintre jutott az önállósága e műveletek alkalmazásában? 3. Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy az elvont gondolkodás szintjén)?

21


Pedagógiai Program

A tanuláshoz való viszony 1. Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (Pl. külső késztetés, bíztatás, érdeklődés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?). 2. Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet? 3. Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? (odafigyelés, összpontosítás). 4. Mennyire önálló, milyen gyakran kér segítséget? 5. Milyen a munkavégzés rendezettsége? 6. Felszerelése, házi feladat megléte? 7. Milyen a munkatempója? 8. Mennyire aktív? A fejlődés követelésének másik nagy területe az egyes tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény. De mit tekintsünk – az értékelés szempontjából mérvadó – tudásnak, amikor a tantárgyak oldaláról gondoljuk végig a tanítás – tanulás folyamatát? Mivel fő célunknak a képességfejlesztést tartjuk, ezért szöveges minősítésünkben a fejlődést ill. a fejlettséget az alapvető készségek (beszéd, olvasás, íráshasználat, szövegalkotás, eszközhasználat), képességek (szövegértés, megismerés, problémamegoldás, gondolkodás, döntés, együttműködés) szempontjából kívánjuk értékelni, ill. ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat adni. Szaktárgyi értékelési szempontok magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tantárgyakból Szempontjainkat a NAT fejlesztési területeinek, valamint a helyi tantervünkben rögzített fejlesztés feltételeinek figyelembevételével állítottuk össze, melynek segítségével könnyebben, gyorsabban, szakmailag pontosabban készíthetők el a szöveges minősítések. Segítségével kiegészíthető, módosítható a tanítók körében használt, OM által kiadott, CD-n tárolt mondatbank. Első osztály első félév MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló a hangokat tisztán ejti, helyes artikulációval –több hangot helytelenül ejt -beszéde nehezen érthető, torzítja a hangokat. A kijelentő mondat hanglejtése beszéd közben helyes – helytelen; a mondat végét jelzi a hangjával – a mondat végét nem jelzi a hangjával. A kérdő mondat hanglejtése : helyes -- helytelen; a mondat végét helyesen jelzi a mondat végét helytelenül jelzi. Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer – életkorának megfelelő, átlagos – szegényes.

22


Pedagógiai Program

Mondókák, versek ismerete sokat ismer – ismerete átlagos – keveset ismer. A tanuló beszéde érthető – nehezen érthető – beszédhibás; gondolatait több mondattal, összefüggően fogalmazza meg – mondatokban beszél -kérdésekre válaszol – csak szavakban beszél. Beszédének üteme gyors, hadaró – átlagos, megfelelő – lassú, akadozva beszél. Szituációs játékokban szívesen részt vesz, alkalmazza köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás szabályait – bíztatásra vesz részt, segítséget igényel az előző szabályok betartásában – nehezen kapcsolódik be a játékokba. Mondatok bontása szavakra biztos – bizonytalan –nem tudja. Szavak bontása szótagokra biztos – bizonytalan –nem tudja. Szavak bontása hangokra biztos – bizonytalan – nem tudja. Szavak alkotása hangokból biztos – bizonytalan -nem tudja. Szavak alkotása szótagokból biztos – bizonytalan –nem tudja. A tanult betűket felismeri – gyakran összekeveri – nem ismeri Olvasása néhány mondatos szöveget folyamatosan olvas – szólamokban olvas -- szóképekben olvas – szótagolva olvas – betűzget. Olvasásának pontossága : ismételt olvasás után pontos – ismételt olvasás után pontatlan, kevés hibával olvas - ismételt olvasás után sok hibával olvas – gyakorolt szöveget is akadozva olvas - nem tud olvasni. A szöveghez kapcsolódó feladatokat megérti – segítséget kér – nem érti meg; megoldja.- segítséggel oldja meg- nem tudja megoldani Az írott kisbetűket felismeri – nem ismeri fel. 23


Pedagógiai Program

Az írott kisbetűket szabályosan alakítja – néhány betűje szabálytalan – a betűi általában szabálytalanok. Az írott kisbetűket szabályosan kapcsolja – kapcsolási hibákat ejt – betűkapcsolása szabálytalan. Másolása nyomtatott szövegről szavakat hibátlanul másol – szavakat betűcserével másol – szavakban betűt hagy ki - szavakban betűt told be – sok hibával másol. Másolása írottról szavakat, szókapcsolatokat hibátlanul másol – szavakat, szókapcsolatokat kevés hibával másol – szavakat, szókapcsolatokat sok hibával másol. Szavak írása tollbamondás után hibátlanul ír – kevés hibával ír – sok hibával ír. Szavak írása emlékezetből hibátlanul ír – kevés hibával ír – sok hibával ír. Írásbeli munkáinak jellemzői tiszta, rendezett, jól olvasható – rendetlen, maszatos, firkált, olvashatatlan.

MATEMATIKA Tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása tudja – téveszti – nem tudja. Tárgyak, személyek, dolgok szétválogatása tudja- téveszti – nem tudja. Halmazok képzése közös tulajdonság alapján tudja – téveszti – nem tudja. Tárgyak számlálását egyesével tudja – téveszti – nem tudja. Tárgyak számlálását kettesével tudja – téveszti – nem tudja. Eszközökkel jól dolgozik – segítséget igényel – nem képes dolgozni velük. Eszköz nélkül tud dolgozni – nem tud dolgozni.

24


Pedagógiai Program

Számfogalma kialakult – bizonytalan – kialakulatlan. Számjegyek olvasása tudja – téveszti -- nem tudja. Számjegyek írása tudja – téveszti – nem tudja. Számok nagyság szerinti összehasonlítása tudja – téveszti – nem tudja. Számok szomszédait tudja – téveszti –nem tudja. Páros – páratlan számokat felismeri – téveszti – nem tudja. Növekvő számsorozat alkotása tudja – téveszti – nem tudja. Csökkenő számsorozat alkotása tudja – téveszti – nem tudja. Matematikai jelek felismerése biztos – bizonytalan – nem tudja. Műveletek felismerése, értelmezése, fogalma önállóan tudja – néha téved – gyakran téved. Összeadás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel. Kivonás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel. Bontás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel. Pótlás a tízes számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel. Számok, mennyiségek közötti relációkat tudja – téveszti – nem tudja.

25


Pedagógiai Program

Műveletek közötti relációkat tudja – téveszti – nem tudja. Műveletek közötti összefüggéseket felismeri – nem ismeri fel. Szöveges feladatot rajzzal, tárgyi tevékenységgel megjeleníti – segítséget igényel –nem tudja. Szövegről számfeladatot tud alkotni – segítséggel alkot – nem tud alkotni. Számfeladatról szöveget tud alkotni – segítséggel alkot – nem tud alkotni. Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani – segítséget igényel – nem tudja megoldani. A szabályjátékok szabályát a tízes számkörben felismeri – segítséggel felismeri – nem ismeri fel. Szabályjátékokat önállóan megoldja – segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani. Munkavégzésére jellemző önálló – kevés segítséggel tud dolgozni – sok segítséggel tud dolgozni. Logikus gondolkodása fejlett – átlagos, életkorának megfelelő – fejletlen

KÖRNYEZETISMERET Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban önállóan ki tudja fejezni – kérdések segítségével tudja – nem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban ki tudja fejezni – nem tudja kifejezni. Az időjárás elemeit (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet) ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. A víz különböző formáit felismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri fel. Az évszakok sorrendjét tudja – nem tudja. 26


Pedagógiai Program

A hónapok neveit tudja – nem tudja. A napszakok neveit tudja – nem tudja. A napszakok sorrendjét tudja – keveri – nem tudja. Az évszakok jellemző időjárásáról ismeretei gazdagok – ismeretei hiányosak. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri.. Az időjárás okozta veszélyhelyzetekről vannak ismeretei – ismeretei hiányosak. Az élő és élettelen természet közötti különbséget ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Környezetében előforduló növények jellemzőit ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Növények gondozásában az iskolában részt vesz – nem vesz részt. Az állatmesék és a valóság közötti különbségeket ismeri – nem ismeri. Testünk főbb részeit ismeri – ismereti hiányosak – nem ismeri. Érzékszerveink szerepét ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. A helyes öltözködés szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. A helyes tisztálkodás szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Balesetek, betegségek megelőzései módjait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, jobbra, balra) helyesen használja – gyakran összekeveri – nem használja helyesen.

27


Pedagógiai Program

Az iskola nevét, épületét ismeri – nem ismeri. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja – nem megfelelően használja. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Lakóhelyének nevét tudja – nem tudja. Saját lakóhelyének pontos címét tudja – nem tudja. Az iskola pontos címét tudja – nem tudja. Lakóhelyének nevezetes épületei közül sokat ismer – néhányat ismer – keveset ismer.

Megfigyeléseket végez folyamatosan, rendszeresen – rendszertelenül -- nem végez. Gyűjtőmunkát végez rendszeresen – rendszertelenül – nem végez. A tanult ismeretekről beszámol önállóan – segítséggel – nem tud.

Első osztály tanév vége MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló beszéde -

érthető, értelmes – nehezen érthető; mondatokban beszél – szavakban beszél.

Szókincse gazdag, az átlagnál több szót ismer – a tanév folyamán bővült a szókincse - az életkorának megfelelő a szókincse – az átlagnál szegényebb a szókincse.

28


Pedagógiai Program

A kommunikáció alapformáit (köszönés, kérés, megköszönés) alkalmazza – segítséggel használja, alkalmazza – nem tudja alkalmazni. Az utasításokat és szóbeli közléseket megérti – nem érti meg. Versek ismerete legalább öt-hat verset tud mondani fejből – segítséggel tudja elmondani a verseket - nem tud verseket. Mondókák, nyelvtörők, találós kérdések ismerete legalább kettőt – hármat fejből tud mondani – csak segítséggel tudja – nem tudja. A kívülről megtanult szövegeket érthetően, megfelelő hangerővel mondja el – nem hangsúlyoz - nem megfelelő hangerővel mondja el. A tanult olvasmányok tartalmát megérti - nem érti meg. Olvasása (felkészülés után) folyamatos, szövegszerű – lassú folyamatos, szövegszerű – szólamokban olvas - szóképekben olvas – szótagol -- betűzi a szavakat. A mondat végét szünettel jelzi – figyelmeztetésre jelzi – nem jelzi. Olvasási hibáit önállóan kijavítja – segítséggel kijavítja – nem veszi észre – nem tudja kijavítani. Könyveire , füzeteire vigyáz – nem vigyáz. A könyvtár könyveit használja –tudja mire való a könyvtár – nem tudja használni. Az írott kis- és nagybetűket felismeri – nem ismeri fel. Az írott betűket szabályosan alakítja – egyéni írásmódja kialakulóban van – néhány betűje szabálytalan – sok betűt szabálytalanul ír. Az írott betűket szabályosan kapcsolja – kapcsolási hibákat ejt – szabálytalanul kapcsol. Másolás nyomtatott szövegről (szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok) hibátlanul másol – kevés hibával másol – sok hibával másol – betűcserével másol - betűkihagyással másol – betűbetoldással másol. Másolás írott szövegről (szavak, mondatok, szókapcsolatok)/ hibátlan – kevés hibával – sok hibával. Tollbamondás (előkészítés után) 29


Pedagógiai Program

hibátlan – kevés hibával – sok hibával,. Emlékezetből való írás (előkészítés után) hibátlan – kevés hibával – sok hibával. A mondatkezdést jelöli – nem jelöli. A mondatzárást jelöli – nem jelöli Szókezdő nagybetűit alkalmazza – nem alkalmazza Munkáját ellenőrzi, javítja – segítséget igényel a javításhoz -önállóan nem elfogadhatóan ellenőrzi. Írásbeli munkáinak jellemzői : tiszta, rendezett, olvasható – rendetlen, maszatos, firkált, olvashatatlan.

MATEMATIKA Művelet felismerése, értelmezése, fogalma önállóan tudja – néha téved – gyakran téved. Számfogalma a húszas számkörben kialakult – bizonytalan – kialakulatlan. Számok írása, olvasása a húszas számkörben kialakult – bizonytalan – kialakulatlan. Eszközök nélkül tud dolgozni – nem tud dolgozni. Számok, mennyiségek sorba rendezése tudja – téveszti – nem tudja. Páros-páratlan számok felismerése tudja – téveszti – nem tudja. Számszomszédok tudja – téveszti – nem tudja. Matematikai jeleket tudja – téveszti – nem tudja. Összeadás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel. 30


Pedagógiai Program

Kivonás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Bontás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel Pótlás a húszas számkörben önállóan, eszköz nélkül megoldja – önállóan, eszköz segítségével megoldja - kevés segítséget igényel – sok segítséget igényel. Számok, mennyiségek között relációkat tudja – téveszti – nem tudja. Műveletek közötti relációkat tudja – téveszti – nem tudja. Növekvő számsorozat folytatása tudja – téveszti – nem tudja. Csökkenő számsorozat folytatása tudja – téveszti – nem tudja. Egyenlőtlenségek (nyitott mondatok) megoldása tudja – téveszti – nem tudja. Műveletek közötti összefüggéseket felismeri – nem ismeri fel. Szöveges feladatot rajzzal megjeleníti – nem jeleníti meg. Szövegről számfeladatot tud alkotni - segítséggel alkot – nem tud alkotni. Számfeladatról szöveget tud alkotni – segítséggel alkot – nem tud alkotni. Szöveges feladatot művelettel meg tudja oldani – segítséget igényel – nem tudja megoldani. Szabályjátékok szabályát felismeri – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel. Szabályjátékokat önállóan megoldja – segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani. Római számok ismerete XX-ig 31


Pedagógiai Program

tudja – téveszti – nem tudja. Térbeli alakzatokat azonosít, megkülönböztet – segítséget igényel a felismerésben - nem tudja azonosítani, megkülönböztetni. Síkbeli alakzatokat azonosít, megkülönböztet – segítséget igényel a felismerésben - nem tudja azonosítani, megkülönböztetni. Tanult mértékegységeket helyesen alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni. Logikus gondolkodása fejlett – átlagos, életkorának megfelelő – fejletlen. Írásbeli munkája szép – elfogadható – hanyag, rendetlen.

KÖRNYEZETISMERET Megfigyeléseit, tapasztalatait szóban önállóan ki tudja fejezni – kérdések segítségével tudja – nem tudja. Megfigyeléseit, tapasztalatait rajzban ki tudja fejezni – nem tudja kifejezni. Az időjárás elemeit (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, felhőzet) ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. A víz különböző formáit felismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri fel. Az évszakok sorrendjét tudja – nem tudja. A hónapok neveit tudja – nem tudja. A napszakok neveit tudja – nem tudja. A napszakok sorrendjét tudja – keveri – nem tudja. Az évszakok jellemző időjárásáról ismeretei gazdagok – ismeretei hiányosak. 32


Pedagógiai Program

Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepeket ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Az időjárás okozta veszélyhelyzetekről vannak ismeretei – ismeretei hiányosak. Az élő és élettelen természet közötti különbséget Ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Környezetében előforduló növények jellemzőit ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Növények gondozásában az iskolában részt vesz - nem vesz részt. Az állatmesék és a valóság közötti különbségeket ismeri – nem ismeri. Testünk főbb részeit ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri.

Érzékszerveink szerepét ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. A helyes öltözködés szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. A helyes tisztálkodás szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Balesetek, betegségek megelőzési módjait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Irányokat (előtte, mögötte, alatta, fölötte, jobbra, balra) helyesen használja – gyakran összekeveri – nem használja helyesen. Az iskola nevét, épületét ismeri – nem ismeri. Az iskola épületének helyiségeit rendeltetésének megfelelően használja – nem megfelelően használja. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri – ismereti hiányosak – nem ismeri. Lakóhelyének nevét tudja – nem tudja.

33


Pedagógiai Program

Saját lakóhelyének pontos címét tudja – nem tudja. Az iskola pontos címét tudja – nem tudja. Lakóhelyének nevezetes épületei közül Sokat ismer – néhányat ismer – keveset ismer. Megfigyeléseket végez folyamatosan, rendszeresen – rendszertelenül – nem végez. Gyűjtőmunkát végez rendszeresen – rendszertelenül – nem végez. A tanult ismeretekről beszámol önállóan – segítséggel – nem tud.

Második osztály –félév MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A tanuló beszéde érthető, értelmes – beszéde nehezen érthető – mondatokban beszél. - csak szavakat mond Az egyszerű szóbeli közléseket megérti – nem érti meg. A kérdésekre értelmes válaszokat ad – nem tud értelmesen válaszolni – csak nagyon rövid választ ad Szókincse az átlagosnál gazdagabb – nem tud értelmesen válaszolni - csak nagyon rövid választ ad. Beszédében a hangok időtartamát megfelelően érzékelteti – nem érzékelteti megfelelően. A mindennapi kommunikáció alapformáit (köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés. köszönetnyilvánítás, köszöntés) helyesen alkalmazza – segítséggel alkalmazza – nem tudja alkalmazni. A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakat a beszédében alkalmazza – nem alkalmazza. Olvasása folyamatos, szöveghű, hibátlan, pontos – folyamatos kevés hibával 34


-

Pedagógiai Program

folyamatos sok hibával – szólamokban olvas – szótagolva olvas – betűzve olvas.

Szövegértése : A tanult olvasmányok tartalmát el tudja mondani – tanítói irányítással el tudja mondani – nem tudja elmondani. A szöveghez tartozó feladatokat önállóan, segítség nélkül megoldja – önállóan kis segítséggel oldja meg -sok segítséget igényel. A feladott verseket megtanulja – nem tanulja meg. Találós kérdéseket, népi játékokat ismer – nem ismer Az ábécérendet ismeri, tudja –nem tudja. A rövid és a hosszú hangokat szóban meg tudja különböztetni –téveszti – gyakran téveszti. A rövid és a hosszú hangokat írásban meg tudja különböztetni – néha téveszti – gyakran téveszti. Másolás nyomtatott szövegről (szavak, szószerkezetek, két-három mondat) hibátlanul másol – kevés hibával másol- sok hibával másol. Másolás írott szövegről hibátlan – kevés hibával – sok hibával. Tollbamondás (szavak, szószerkezetek, két-három mondat)/ hibátlan – kevés hibával – sok hibával. A kiejtéssel megegyező szavak írása hibátlan – kevés hibával – sok hibával. A kiejtéstől eltérő szavak írása biztos – bizonytalan – sokat téveszt. A szótőről és a toldalékról tanultak tudása biztos – bizonytalan – sokat téveszt. A „j” hang kétféle jelölése biztos – bizonytalan – sokat téveszt. A szavak elválasztása hibátlan – kevés hibája van – sok hibája van. A mondatkezdést 35


Pedagógiai Program

helyesen jelöli – néha téveszt – nem jelöli – gyakran téveszt. A mondatzárást helyesen jelöli – néha téveszt – nem jelöli – gyakran téveszt. Kijelentő mondatot felismeri – nem ismeri fel. Kérdő mondatot felismeri – nem ismeri fel. Mondatfajták felismerése biztos – bizonytalan – gyenge. Munkáját önállóan ellenőrzi, javítja – segítséget igényel a javításban – önállóan nem tud javítani. A könyvtár könyveit használja – nem használja.

MATEMATIKA Számfogalma százig kialakult – bizonytalan – kialakulatlan. Számok helyi érték szerinti ismerete biztos- bizonytalan – gyenge. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje biztos – bizonytalan – gyenge. Római számok ismerete tudja – téveszti- nem tudja. Számszomszédok ismerete tudja – téveszti – nem tudja. Számok közötti relációk tudja –téveszti –nem tudja. Műveletek közötti relációk tudja - - téveszti –nem tudja. Egyenlőtlenségek megoldása tudja – téveszti – nem tudja. Összeadás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja – önállóan, eszköz segítségével tudja -segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani. Kivonás a százas számkörben 36


Pedagógiai Program

önállóan, eszköz nélkül tudja – önállóan, eszköz segítségével tudja - segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani. Szorzás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja – önállóan, eszköz segítségével tudja -segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani. Osztás a százas számkörben önállóan, eszköz nélkül tudja – önállóan, eszköz segítségével tudja -segítséggel oldja meg – nem tudja megoldani. Maradékos osztás műveletet megoldja, maradékot megfelelően jelöli – műveletet segítséggel oldja meg – maradékot nem tudja megállapítani. A kisegyszeregyet biztonságosan tudja – néha téveszt – sokat téveszt – nem tudja A tagok felcserélhetőségének ismerete biztonságos, alkalmazza – nehezen ismeri fel – nem tudja. A műveletek közötti kapcsolatokat felismeri – nem ismeri fel. Növekvő számsorozatot tudja folytatni – segítséget igényel - nem tudja folytatni. Csökkenő számsorozatot tudja folytatni – segítséget igényel – nem tudja folytatni. Szöveges feladatok értelmezése, megoldása érti, önállóan elvégzi – érti, segítséggel oldja meg -nem érti, sok segítséget igényel. A testek tulajdonságai tudja – segítséget igényel – nem tudja. Síkidomok tulajdonságai tudja – segítséget igényel – nem tudja. Hosszúság mérése alkalmazza, tudja – gyakran keveri, téveszti – nem tudja. Hosszúság mértékegységeket alkalmazza, tudja – gyakran keveri, téveszti – nem tudja. Tömeg mérése ismeri, alkalmazza – gyakran téveszt – nem tudja. Tömeg mértékegységei ismeri, alkalmazza – gyakran téveszt – nem tudja. 37


Pedagógiai Program

Űrtartalom mértékegységei ismeri, alkalmazza – gyakran téveszt – nem tudja. Idő mértékegységei ismeri, alkalmazza – gyakran téveszt – nem tudja. Írásbeli munkái szép – elfogadható – hanyag, rendetlen

KÖRNYEZETISMERET Megfigyelésekről, tapasztalatokról beszámol önállóan, kevés tanítói segítséggel – tanítói kérdésekre számol be -sok segítséget igényel. A tanult jelenségeket rajzról, képről felismeri – nem ismeri fel. Csoportosítani ismert témakörben önállóan – tanítói segítséggel – nem tud. Méréseket képes végezni – nem képes végezni. Tanult mértékegységeket helyesen használja – nem használja helyesen. Napszakok nevét helyesen használja – nem használja helyesen. Évszakokat helyes sorrendben tudja – segítséggel tudja – nem tudja. Hónapokat helyes sorrendben tudja – segítséggel tudja – nem tudja. Évszakokra jellemző időjárási jelenségeket megnevezi – segítséget igényel – nem tudja. Tanult élőlények jellemző jegyeit felsorolja – nem tudja felsorolni. A helyes napirendet tudja – segítséget igényel – nem tudja. Az ember életműködésének főbb jellemzőit tudja – nem tudja. 38


Pedagógiai Program

A helyes fog – és testápolás szabályait ismeri – nem ismeri. A helyet és helyzetet jelentő kifejezéseket ismeri és használja – ismeri, de segítséggel – nem ismeri. A gyalogos közlekedés szabályait ismeri – ismeretei hiányosak – nem ismeri. Lakóhely legfőbb jellegzetességeit ismeri – néhányat ismer – nem ismer. Gyűjtőmunkája rendszeres – rendszertelen – nem végez. Folyamatos megfigyelés rendszeres – rendszertelen – nem végez. Írásbeli munkája szép – elfogadható – hanyag. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE AZ ELSŐ – MÁSODIK ÉVFOLYAMON /kiegészítés az előző pontokhoz/ MAGATARTÁS Az iskola házirendjében előírtakat ismeri, maradéktalanul betartja – figyelmeztetni kell a betartására - gyakran vét az iskola házirendjének betartásában. A közösségi munkában aktívan részt vesz- biztatásra vesz részt – nem vesz részt. Az alapvető illemszabályokat (Pl. köszönés, kérés, megköszönés, stb.) ismeri és alkalmazza – figyelmeztetni kell alkalmazásukra – nem alkalmazza. Tanórai magatartása -

kifogástalan, aktív – a tanórák rendjét nem zavarja figyelmeztetni kell a helyes magatartásra – zavarja az óra menetét.

A szünetekben magatartása kifogástalan – nem kell rászólni – esetenként figyelmeztetni kell - gyakran figyelmeztetni kell – nem fogad szót.

SZORGALOM

39


Pedagógiai Program

Iskolai feladatait hiánytalanul ellátja – figyelmeztetni kell – nem látja el. Tanórán aktív, sokat jelentkezik, figyel – esetenként figyelmeztetni kell feladataira - gyakran kell figyelmeztetni a feladataira. Házi feladatait kifogástalanul elvégzi – hiányosan végzi el – gyakran nem végzi el. Házi feladatainak jellemzői tetszetős, gondos, szép – esetenként maszatos, firkált – csúnyán ír. Gyűjtőmunkát sokszor végez – alkalomszerűen végez – nem végez. Tananyaghoz kapcsolódó könyveket, lexikonokat stb. önállóan használ – alkalomszerűen használ – nem használ. Attól függően, hogy az értékelés a pedagógiai folyamatokban milyen szerepet tölt be, a pedagógiai értékelés három fajtáját határozzuk meg, ill. alkalmazzuk. 1. A diagnosztikus értékelés a folyamat elején (év elején) annak feltárására irányul, hogy a diákok milyen előzetes ismeretek, képességek, készségek birtokában vannak, amelyek a következő pedagógiai cél megvalósításához szükségesek. Ez az értékelési típus alkalmas arra, hogy eredményeként meghatározzuk a differenciálás mértékét, pótoljuk az előzetes ismeretek, képességek hiányát. Lehetővé teszi a pontos tervezést. Ezért már első osztályban év elején elvégezzük a tanulók tanulási képességvizsgálatát. 2. A formatív, fejlesztő értékelés a tanulási folyamatban való előrehaladásról ad információt a gyerekeknek, szülőnek, pedagógusnak, és lehetővé teszi a fejlődés mértékéhez szükséges egyéni korrekciókat (alkalmazása: röpdolgozat, témazáró felmérések) 3. A szummatív értékelés a folyamat végén (félévkor, év végén) a tanítás-tanulás eredményességéről, hatékonyságáról ad visszajelzést. A visszacsatolás megerősítő, esetenként szelekciós szerepű is lehet. Szöveges értékelésünk mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Azonban bármely eredmény, fejlődés, teljesítménybeli elmozdulás megítéléséhez nélkülözhetetlen a viszonyítási alap tisztázása. Mihez mérjük az értékelni kívánt területet? Mivel a hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van, ezért a gyermek önmagához képest mért fejlődését állítjuk a középpontba. A szöveges értékelés módja és annak gyakorisága A szöveges értékelés lehet szóbeli és írásbeli. 1. szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: 40


-

Pedagógiai Program

a tanító részéről a tanulótársak részéről önértékelés formájában.

Formái: a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése, feleltetés, kiselőadás, beszámoló, gyűjtőmunka. Gyakorisága szinte mindennapos gyakorlat. Ügyelnünk kell arra, hogy ne általános legyen, ne az egész személyiségre utaló, hanem konkrét tevékenységre, cselekvésre, viselkedésre irányuljon. 2. írásbeli: - a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-s teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével. a. b. c. d.

kiváló, elérte az optimális szintet (pl.90-100%) jól megfelelt, elérte a befejező szintet (75-89%) megfelelt, elérte a haladó szintet (50-74%) fejlesztésre szorul, kezdő szintet ért el (pl. 0-49%)

- a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban (pl. a tanuló üzenő füzetébe, tájékoztató füzetébe). Negyed és háromnegyed év elteltével magatartásból, szorgalomból, magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából mindenképpen. a tájékoztató füzetbe. - félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeiről. Formái: - diagnosztikus értékelés - formatív - szummatív Az írásos szöveges értékelés rendkívül időigényes. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a szöveges értékelést csak akkor tudjuk megvalósítani, ha sokkal többet tudunk a gyerekről, mint a jeggyel való értékelés esetén. Ezért szükséges, hogy a tanulókról feljegyzéseket vezessünk magunknak. Tanítóink évközi megfigyeléseiket egy külön füzetben vezetik. Minden tanulóról félévenként legalább 2-2 oldalt regisztrálnak. Az egyik oldalra a magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tantárgyak témakörönként megírt dolgozatainak, valamint a szöveges minősítés előtt elvégzett felmérések %-s eredményei szerepelnek, egy-egy rövid mondat kíséretében. (A tanulók tudásszintjének mérése minden évfolyamon év elején, félévkor és tanév végén írás-helyesírásból, olvasás-szövegértésből, hangos olvasásból valamint matematikából megtörténik.) A %-ok összesítése után tantárgyanként minősítjük tanulót kiváló, jól megfelelt, megfelelt ill. felzárkóztatásra szorul kategóriákba félévkor és tanév végén. A három tantárgy százalékának átlagából döntjük el a szöveges értékelés végén megállapított végleges minősítést. A közösen megállapított teljesítményhatárok az írásbeli értékelést leíró részben találhatók. A másik oldalra a tanulók személyi fejlődéséről készülnek folyamatosan feljegyzések. A szöveges minősítés iskolai dokumentálása

41


Pedagógiai Program

A félévi értékelés a tájékoztató füzetbe kerül, az év végi bizonyítvány pedig az Oktatási Minisztérium által kiállított nyomtatványba. Az értékelések a tanítók választása alapján kézi vagy gépi formában készülnek. 1. Az első évfolyamról kiállított bizonyítványok „záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. 2. Az első évfolyamon a tanuló szöveges minősítése tanév végén az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

VII. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGSZERVEZÉSÉNEK PROGRAMJA Alkalmazás és felmenő rendszerben történő megszüntetés A megváltozott jogszabály alapján a Zipernowsky Károly Általános Iskolában a felmenő rendszer elvét követve, a nevelőtestület döntése alapján a nem szakrendszerű oktatás megszüntetésre kerül. A hatályát vesztett rendelkezések alkalmazása a felmenő rendszer szabályai miatt az alábbiak szerint valósul meg: - a 2010/2011. tanévben a nem szakrendszerű oktatást a 2008. évi Pedagógiai Programban elfogadottak alapján szervezzük meg - a 2011/2012. tanévben ugyancsak a 2008. évi Pedagógia Programban foglaltak szerint 6. évfolyamon folytatjuk A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 5., 6. évfolyamon a 2008/2009. tanévtől kezdődően: Bevezetés Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán –a közoktatási törvény előírása szerint- a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50 %-át nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. A törvényi előírás értelmében az 5. és 6. évfolyamon a tanítói tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Egymáshoz viszonyított arányukat az iskola szabadon határozhatja meg. A pedagógus fontos feladata, hogy Megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, 42


Pedagógiai Program

szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Célok A nem szakrendszerű oktatás intézményi bevezetése során az alábbi célok megvalósulására fordítottunk kiemelt figyelmet:      

az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban ráépítve az első két tanulási szakaszban már elsajátított technikákra (iskolaotthon) az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) a kommunikációs képességek (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) a szociális kompetenciák fejlesztése, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás. Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek aránya.

Feladatok Személyi feltételek megteremtése rövid és hosszú távon Intézményünk 38 pedagógus dolgozója közül   

Tanítói és tanári diplomával is rendelkezik 5 fő A kiválasztott tantárgyi területek tanításához szükséges szakkolégiummal rendelkező tanító további 5 fő A 2008-2013 továbbtanulási ciklusban szereplő 120 órás tanfolyamra beiskolázásra kerülő tanár kollégák száma 5 fő (évente 1 fő).

43


Pedagógiai Program

A fent megosztásban a törvényi előírásoknak megfelelő személyi feltételek a nem szakrendszerű oktatás bevezetése terén intézményünkben teljesülnek. A tanulásszervezés formájának kialakítása Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés előfeltétele a gondosan megszervezett differenciálás. A lehetséges munkaszervezési megoldások egyike a tanítók, tanárok és fejlesztő pedagógusok együttműködésében a kéttanáros modell, amely egy tanítási órán belül két pedagógus jelenlétét eltételezi. Lényege, hogy a megszokott iskolai gyakorlattól eltérően egy osztállyal egyszerre két pedagógus foglalkozik egy tanórán belül is. Egyikük az osztálytanító, a másik pedig egy fejlesztő pedagógus. A módszer egyik fő előnye, hogy a tanítási folyamatban új kompetenciák megjelenítése válik lehetővé. A modellen belül a megfelelő forma kiválasztása az érintet két pedagógus szakmai döntése alapján, az osztály összetételének figyelembe vételével történik. Alapelv a közös célért, azaz a sikeres integrációért történő együttdolgozás úgy, hogy eközben a szakemberek maximálisan tiszteletben tartják egymás kompetencia határait. A tanító feladata a gyerekek személyre szóló fejlesztése, amit a szakvéleménnyel rendelkező tanulók esetében a rendszeresen jelenlévő fejlesztő pedagógus jelentős mértékben segít, támogat. Munkája az egyes gyermekek tanulási folyamatához igazított. Kiemelt fejlesztési területek

Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, számolási készség, rendszerező képesség és kombinatív képesség. A országos kompetenciamérés azt mutatja meg, hogy hol tartunk a 4. évfolyam végén az optimális használhatóság kritériumához és a közoktatási rendszerben megvalósuló fejlődési folyamathoz képest a tanulók.. Az olvasásképesség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele (amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze). Az ’elemi számolási készség’ összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek:  kreatív gondolkodás, 44


    

Pedagógiai Program

döntéshozatal, problémamegoldás, előrelátás, hatékony tanulás, érvelés.

Az intézmény mérési rendszere, amelyen a tantárgyak hozzárendelése alapszik Motiváció a tantárgyak kiválasztásában Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematikai műveltségi területeken indokolt. A felmérések és vizsgálatok az alapkészségekben e területeken jeleznek problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja -többek között- a kommunikációs képességeket, a szövegértést –olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Továbbá az 5. és 6. évfolyamok tartalmát más tantárgyak (műveltségi területek) bevonásával is bővíteni kívánjuk. Így a rajz és vizuális kultúra tantárgyra, amely a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló terepe,a témacsoportban feldolgozott tananyagra, azaz a projektoktatás bevezetésére valamint az élő idegen nyelvre, amely négy alapvető területen (írás, olvasás, beszéd és hallás) nyújt lehetőséget az alapkészségek fejlesztésére. Fentiek figyelembe vételével a 2008/2009. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben, az alábbi tantárgyakat vonjuk be a nem szakrendszerű oktatásba Nevelési-oktatási Szakasz K.t.8.§ (3) alapozó szakasz

tanév

2011-2012.

évfolyam

6.

A nem szakrendszerű oktatás maximális időkerete Kt. 8. § (3) 25% - 7 óra

A nem szakrendszerű oktatás óraszámának megoszlása: Magyar nyelv és irodalom Matematika Rajz Projekt oktatás Élő idegen nyelv ÖSSZESEN:

5. évfolyam 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 7 óra

6. évfolyam 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 7 óra

Magyar nyelv és irodalom 5. évfolyam Évi óraszám:

74 óra

45


Heti óraszám: Irodalom: Nyelvtan:

Pedagógiai Program

2 óra 1 óra 1 óra

Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok:  A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése  A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése szituációs játékokkal, az olvasmányok dramatizálásával  Nem verbális elemek használata a mondanivaló kifejezése érdekében  Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával, mondatok alkotásával, helyes szóhasználattal Fejlesztési követelmények:  A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció  Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása  Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával. Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok:  A szövegértő olvasás képességének további fejlesztése  A hangos és néma olvasási technika fejlesztése  Szótárak lexikonok használata  Az irodalmi ismeretek további fejlesztése népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasásával: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; néhány mese, elbeszélés és gyermekregény ismerete; néhány művészi eszköz ismerete.  A tanulás tanításának megalapozása, fejlesztése  A fogalmazástanítás gyakoroltatása Fejlesztési követelmények:  Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli olvasása  Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés  Egy oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással  Dramatizálás tanítói segítséggel  Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete  Az olvasott művek megértése, a szereplők megnevezése, a cselekmény felidézése  Egy hosszabb terjedelmű mű elolvasása  A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása

Írás, szövegalkotás Célok és feladatok:  Az eszközszintű íráshasználat folyamatos fejlesztése

46


  

Pedagógiai Program

Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának fejlesztése Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/ A tartalomnak megfelelő szóhasználat

Fejlesztési követelmények:  Rendezett, tiszta, olvasható íráskép  Lendületes írás, eszközhasználatot lehetővé tevő írástempó  Hibátlan másolás 5 percig. Rövid mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással  Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás  Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása  Anyaggyűjtés és elrendezés a fogalmazás értelmének megfelelően Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok:  A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel  Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség  A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek  A tanult helyesírási ismeretek gyakorlása, készségszintű alkalmazása Fejlesztési követelmények:  Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása  Ige, főnév, melléknév, számnév felismerése, igemódok alkalmazása  Igemódokkal kapcsolatos helyesírás, a felszólító módú igealakok írása  Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés  A helyesírási önellenőrzés fejlesztése  A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 30 szóban, mondatfajták felismerése, alkalmazásuk.

Matematika 5. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

74 óra 2 óra

Tájékozódás Célok és feladatok:  Tájékozódás síkban és térben; a tájékozódást segítő viszonyok megismerése  Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint  Tájékozódás időben, időtartamok mérése  Mennyiségi tulajdonságok megfigyelése, becslés, mérés, mértékegységek, mérőszámok, átváltások

47


Pedagógiai Program

Fejlesztési követelmények:  A tájékozódást segítő viszonyok; és fogalmak ismerete /alatt, mellett, felett, előtt, között, stb./  Tudjon tájékozódni különféle koordináták szerint: távolság, irány, szög  A dimenzió megértése, megismerése  A múlt, jelen, jövő tartalma és kapcsolatuk, előbb, később, utána, egyidőben  Szöveges feladatok értelmezése és megoldásuk  Mennyiségi jellemzők kifejezése számokkal, mérőszám és darabszám, pontos szám és közelítő érték  A szabvány mértékegységek ismerete, (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő) egyszerű átváltások végrehajtása MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok:  Tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, sorba rendezés, osztályba sorolás  A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, elemek és tulajdonságok megnevezése  Szétválogatás egy, két és több szempont szerint, halmazok ismerete és használata  Matematikai fogalmak, relációk  Számok és műveletek, műveleti jelek ismerete és használata  Emlékezet- és gondolkodásfejlesztés (motoros, képi, történés, tények, adatok, szabályok, megítélés, döntés, valószínűség, stb)  Oksági kapcsolatok felismerése, keresése, következtetések levonása

Fejlesztési követelmények:  Számok írása, olvasása, helyes használatuk a 10 000-es számkörben, nagyság szerinti összehasonlításuk, felsorolásuk növekvő és csökkenő sorrendben  Számszomszédok megállapítása, kerekítések  Összeadás, kivonás, szorzás, osztás értelmezése és gyakorlati alkalmazása  Szorzó- és bennfoglaló táblák biztos ismerete  A műveletek ellenőrzése, hibák javítása  A szöveges feladatok megoldási menete; adatok, nyitott mondat, számolás, ellenőrzés, válaszadás, értő- elemző olvasás fejlesztése  Állítások megítélése, helyesség eldöntése, nyitott mondatok megoldása  Általánosítás, példák és ellenpéldák keresése, következtetés  A tanult ismeretek alkalmazása gyakorlati példákon keresztül Gondolkodási módszerek Célok, feladatok  A nyelv logikai elemeinek helyes használata  Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése

48


 

Pedagógiai Program

Értelmező olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal Halmazszemlélet és kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

Fejlesztési követelmények:  Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata  Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása  Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése  Mások gondolatainak megértése, példák, ellenpéldák keresése, megfogalmazásuk, magyarázat kérése, egyszerű következtetések levonása  Konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezése, rendszerezése Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok:  Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése  Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben  Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése Fejlesztési követelmények:  Számegyenesen számintervallumok ábrázolása és leolvasásuk  Táblázatok, grafikonok készítése, értelmezésük, adatok leolvasása, összefüggések felismerése, megkeresése  Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése  Sorozat folytatása a képzés szabályainak megadásával, sorozatok készítése  Pontok ábrázolása a koordinációs rendszerben, a pontok helyzetének meghatározása Művészeti Nevelés VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam Óraszám: Évi óraszám: Heti óraszám:

37 1

Cél:  A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés.  Az önállóság és kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek

49


Pedagógiai Program

bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése.  A tudatos felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása rutinok, készségek kialakításával kezdődik és egyre önállóbban végzett tevékenységekig jut el.

Fejlesztési követelmény:  Legyen képes személyes élmények, érzelmek, hangulatok kifejezésére.  Fokozódó tudatossággal és érzékenységgel használja a vizuális minőségeket kifejező és ábrázoló technikákat alkotásaiban.  Ismerje a vizuális művészetek legfontosabb ágainak (: festészet, szobrászat, grafika) alapvető vizuális jellemzőit, használja ezeket az elnevezéseket.  Ismerjen néhány képzőművészeti témát, a tematikai sajátosságokat be tudja építeni az elemzésekbe.  Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást.  Alapismeretekkel rendelkezzen az alkotás létrehozása, a tárgytervezés és kivitelezés folyamatáról.  Legyen jártas a látványok (tárgy, tárgycsoport, jelenség) ábrázoló tanulmányozásában.  Legyen képes a megismert anyagok, eszközök, technikák önálló használatára.  Ismerje az információközlés legfontosabb formáit és jellegzetességeiket, ismerjen fel néhány közlésfajtát, maga is tudja megfogalmazni képben közléseit, magyarázatait.  Tárgyalkotó munkáját a kitartás, pontosság, igényesség jellemezze.  Legyen képes az életmód és a tárgyforma kapcsolatának meglátására, a tárgyelemzésekben való részvételre. Tartalom:  Kifejezés, képzőművészet: -

-

élmények, fantáziaképek síkbeli-térbeli megjelenítése, népköltészeti alkotások, versek, mesék, történetek vizuális feldolgozása, ecset-, ceruza-, filctoll- és hurkapálcika rajzok, akvarell-, tempera-, krétafestmények; vegyes technikájú megoldások, sokszorosító grafikai eljárások: monotípia, papírmetszet, mintázás agyagból, drótplasztika, műelemzések a különböző képzőművészeti ágak (festészet, grafika, szobrászat) főbb vizuális jellemzőinek vizsgálatával, különböző korokból és kontinensekről származó jellegzetes példákon keresztül (pl. az iskolánk épülete, a homlokzati szobrok, barlangrajzok; ókori egyiptomi és görög, amerikai prekolumbián, valamint 16-17. és 20. századi szobrok; középkori ikonok, 16-18. századi arcképek és oltárképek, 17. és 19. századi tájképek, avantgárd és neoavantgárd festmények, 16-17. és 20. századi grafikai lapok), a népművészet jeltartalmú elemeinek jelentésvizsgálata.

50


Pedagógiai Program

 Vizuális kommunikáció:        -

-

természeti és mesterséges formák (emberek, növények, állatok, tárgyak köztük mértani alapformák) és jelenségek ábrázoló tanulmányozása: vonallal, tónusos megoldásban és színnel jellemző forma (karakter) felépítés, kapcsolódás, arány mozgás, a forma változása a lokálszín, színárnyalatok kikeverése, derítés, tompítás felület, faktúra különböző nézőpontok elképzelt tárgy magyarázó-értelmező megrajzolása elől-, felül- oldalnézetben rajzos üzenet, képregénykészítés szövegírással újságokból gyűjtött fotók, betűk, képek jellemzőinek megbeszélése, ezekkel plakát készítése, közvetlen vizuális közlések (gesztus, jelbeszéd) és rögzített közlések (írás, műalkotás, tárgy, magyarázó rajz, fotó, plakát) információtartalmának elemzése.

 Tárgy- és környezetkultúra: -

-

tárgytervezés rajzban, tárgykészítés (pl. használati tárgyak) szabadon választott technikával, talált tárgyak elemzése: mi volt? mi lehet belőle? régi tárgyak elemzése: kié volt? milyen korban? mire használta? fazekastárgyak (pl. a pataki kerámia, kerámiaműhelyek alkotásai, népi fazekasság) elemzése; szalagos és lapokból formált edények építése, faktúraképzés, fonott és szövött tárgyak elemzése; egyszerű tárgykészítés fonással és szövéssel.

Projekt Módszer Művészetek 5 - 6. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:

37 óra (6*6+1) 1 óra

A „MŰVÉSZETEK” témakör magába foglalja az Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra tantárgyakat. A művészeti nevelés a tanulás iránti motiváció felkeltésének kiváló területe, de ezen belül a gyakorlás, elmélyítés, összefoglalás is kiemelt hangsúlyt kap. A művészetek fejlesztik az alkotás, létrehozás képességeit, valamint a megismerés és befogadás képességeit egyaránt. A művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyermek nevelésének középpontjába helyezi. A gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek elsajátítása élményszerűvé válik, segíti a mélyebb megismerést.

51


Pedagógiai Program

A tantervi anyagokat, a témákat projekt módszer segítségével lehet a leghatékonyabban feldolgozni, így a tanulók kreativitása, alkotó fantáziája, tevékenykedésük domináló szerephez jut. A tanév során 6 x 6 órás téma feldolgozását lehet tervezni. Ezekhez a magyar nyelv és irodalom, történelem, természetismeret, hon és népismeret tantárgyakból és aktuális témákból lehet választani. A projektek céljai:              

A tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit Az információk feldolgozása, elmélyítése tevékenykedtetéssel A gondolkodási képességek és a kommunikáció fejlesztése Ismeretszerzés: a meglévő ismeret kibővítése új információkkal, összefüggések felismerésével A kibővített ismeretek gyakorlati tevékenységgel való összekapcsolása, a problémamegoldó gondolkodás és kreativitás fejlesztése A készségek tudatos fejlesztése, szövegértéssel történő tevékenykedtetés A képességek fejlesztése a közös problémamegoldással, team munkával, tapasztalással Folyamatos szó- és írásbeli kommunikáció, együttműködés és értékelés Könyvtárhasználat, közös kutatások, lexikonok célszerű használata Csoportkommunikációs gyakorlatok, önismeret-fejlesztés, közös hibajavítás Oldott, szorongásmentes alkotó légkör, izgalmas, érdekes feladatok megoldása, mellyel gazdagodik személyiségük, a tanult ismeretek elmélyülnek és hosszú távú memóriába ágyazódnak be. Produktív, reproduktív fantázia fejlesztése Önálló tervezés, kivitelezés, kreatív megoldások Empatikus készségük, együttműködésük, szociális kompetenciájuk erősödése, fejlesztése

Lehetséges projekt témák (a témák a tanév aktualitásaihoz igazodnak) VÍZ:  

Népdalok gyűjtése, Händel- Vízizene, ritmusjátékok, daléneklés. A természetben előforduló természetes vizek megjelenítése.

AKTUÁLIS ÜNNEPEK  Március 15.  Farsang,  Október 23.  Karácsony,  Anyák napja, IRODALMI ALKOTÁSOK  Népdalok, népballadák  Petőfi Sándor: János vitéz egy-egy fejezete

52




Pedagógiai Program

Arany János: Toldi fejezetei

HON ÉS NÉPISMERET  Településünk múltja, jelene, hagyományai  Tervek a jövőbe  Írók, költők, neves diákok PETŐFI SÁNDOR  Élete, munkássága, művei  Emlékhelyek környezetünkben és az ország más területén MŰEMLÉKEK  Épületek, házak, templomok  Szobrok, emléktáblák A projektek szakaszai lehetnek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Témaválasztás Tervkészítés Adatgyűjtés A téma feldolgozása A produktum összeállítása A produktum bemutatása A projekt értékelése

Angol nyelv 5. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra

Cél: 

Adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képesség kialakítása.



A négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás, írás) fejlesztése.

53


Pedagógiai Program

Tevékenységformák Hallás: -

Hallás után lejegyzetelni egy család tagjait, a család „házi kedvenceit”. Fontosabb adatok, életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás hallás utáni lejegyzése. Fontosabb események, dátumok hallás utáni lejegyzése. Személy, állat vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után. Egy bizonyos személy, állat, tárgy kiválasztása hallás után. Helymeghatározás alapján beazonosítani a térképen a helyet, épületet. Lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat. Időpontokat feljegyezni. Egy személy napirendjét lejegyezni. Tanórákat, sportokat lejegyezni, egyéb tevékenységeket felismerni hallott szöveg alapján. Egy személyt több közül kiválasztani a ruházatának leírása alapján.

Olvasás: -

Tipikus idegen nyelvi és magyar családokról szóló idegen nyelvű szöveg olvasása. Gyakori idegen nevek olvasása. Képek és idegen nyelvi szövegek párosítása. Születésnapi meghívó olvasása. Születésnapi képeslapok olvasása idegen nyelven. Az idegen nyelvterület társadalmi ünnepei és azokhoz kapcsolódó szokásairól olvasás idegen nyelven. Képek és idegen nyelvi leírások párosítása. Ismert személy, állat idegen nyelvi leírás alapján történő kiválasztása. Olvasás egy-egy tipikus magyar ill. idegen nyelvi területhez tartozó falu város életéről, épületeiről. Az idegen nyelvi otthon leírásának olvasása. Érdekes hobbik, különleges sportok leírásának idegen nyelvű olvasása, megértése. Divatos és hagyományos öltözékek az idegen nyelvterület jellemzőivel.

Beszéd: -

Saját család bemutatása fénykép alapján. Saját háziállat bemutatása . Szituációs játékok idegen nyelven. Ismerkedés. Telefonbeszélgetés, információ kérés. Érdeklődés barátok, híres emberek iránt. Beszélgetés ünnepeinkről az iskolában és a családban. Szokások nálunk és az idegen nyelvi országban. Saját jellemzés idegen nyelven. Egy ismert személy jellemzése idegen nyelven. Interjú készítése, adása vélemények kérése. Saját lakóhely bemutatása idegen nyelven. Kép alapján a kép ábrázolásának megfelelő idegen nyelvi bemutatás. Napirendi beszámolás idegen nyelven. Egy hétvége elbeszélése idegen nyelven. Egy személy ruházatának leírása.

54


Pedagógiai Program

Írás: -

Családfa készítése. Kedvenc állatok leírása. Boríték megcímzése. E-mail írása, rövid üzenet. Születésnapi meghívó írása Üdvözlőlapok írása idegen nyelven. Egyszerű kérdőív kitöltése. Rövid jellemzés, leírás megfogalmazása. Kérdőív kitöltése, kedvelt és nem kedvelt dolgok. Rövid ismertető készítése saját lakóhelyről. Programjavaslat készítése. Rövid levél írása a mindennapi tevékenységekről. Ruházati katalógus megrendelőlapjának kitöltése. Rövid leírás egy személy ruházatáról.

Követelmény:    

A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást értse meg, arra megfelelően reagáljon. A tanuló a tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmazzon meg. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerű mondatokból álló szövegben a fontos információkat találja meg, a lényeget értse. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid mondatokat írja le.

Magyar nyelv és irodalom 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám: Irodalom: Nyelvtan:

74 óra 2 óra 1 óra 1 óra

Beszédkészség, beszédművelés Célok és feladatok:  A köznyelvi kiejtés, a beszédtevékenység és beszédértés további fejlesztése, egyszerű és érthető közlés az alkalomnak megfelelően

55


  

Pedagógiai Program

A kommunikációs illemszabályok további fejlesztése, törekvés a pontosságra, a lényeg kiemelésére Különböző mondatfajták változatos használata a szándéknak megfelelően Az összefüggő beszéd fejlesztése a téma tartásával

Fejlesztési követelmények:  A mondanivaló és a köznyelvi kiejtésnek megfelelő beszéd, pontos artikuláció, a mondat- és szövegfonetikai eszközök rugalmas és kifejező alkalmazása társalgásban, felolvasásokban és memoriterekben.  Társas helyzetekben a párbeszéd alkalmazása  Az életkornak és az olvasmányoknak megfelelő szókincs, az adott témáról összefüggő beszámoló a szükséges szakszavak használatával.  Néhány nyelvi változat ismerete: társakkal, felnőttekkel való beszéd (tegezés, magázás)  Saját vélemény alkotása, megvédése, érvelés Olvasás, írott szöveg megértése Célok és feladatok:  A hangos és néma olvasási technika fejlesztése, az értelmező, a bíráló és az alkotó olvasás fejlesztése  Szótárak, lexikonok használata, a könyvekből tanulás képességének megalapozása  Rövidebb és hosszabb művek, népköltészeti és szépirodalmi alkotások olvasása: legnagyobb íróink nevének és néhány alkotásának ismerete; novellák, elbeszélések és ifjúsági regények ismerete; néhány művészi eszköz ismerete és használata.  Az aktív és passzív szókincsgazdagítása  Az írásbeli és szóbeli vélemény megfogalmazása, gyakorlása Fejlesztési követelmények:  Ismert és gyakorolt szövegek megszakítás nélküli folyamatos olvasása  Könnyebb szövegekhez önálló vázlatkészítés, címadás, szómagyarázat, kifejezésértelmezés, időrend, helyszín, szereplők, események megnevezése, információk visszakeresése, összefüggések jelölése, válaszadás kérdésekre.  Másfél oldalnyi életkornak megfelelő szöveg megértése néma olvasással  A kreativitás fejlesztése olvasmányok dramatizálásával, ünnepélyek szervezésével, dramatizálás, szerepjátszás tanítói segítséggel  Legnagyobb íróink és néhány művének ismerete  A tanult műfajok és néhány stíluseszköz ismerete és alkalmazása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás) Írás, szövegalkotás Célok és feladatok:  Az írástechnika folyamatos fejlesztése, rendezett írásmód gyakoroltatása  Az önellenőrzés és a hibajavítás szokásának további fejlesztése  Írásbeli szövegalkotás, rövid szövegek alkotása különböző típusokban /elbeszélés, leírás, jellemzés/

56




Pedagógiai Program

Önkifejezés és kreativitás; szövegek átírása, történetek folytatása, előzmény és következmény lehetőségeinek megfogalmazása

Fejlesztési követelmények:  Rendezett, tiszta, olvasható, íráskép és lendületes írástempó  Hibátlan másolás 6-7 percig. Mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetből írással  Folyamatírás alkalmazása; tagolás, mondatkapcsolás  Fogalmazási minták elemzése, az írásbeli munkák rendszeres javítása, nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása az írásbeli munkákban  Anyaggyűjtés és elrendezés lexikonokból, kézikönyvekből  Az írásmunka gazdaságos és esztétikus elrendezése Anyanyelvi kultúra, nyelvtan, helyesírási ismeretek Célok és feladatok:  A nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szótani ismeretekkel, gyakorlottság a szavak jelentésviszonyaiban  Az ismereteknek megfelelő nyelvtani elemzési készség, az egy- és többjelentésű szavak alkalmazása, rokon értelmű szavak ismerete  A helyesírás további alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása.

Fejlesztési követelmények:  Az eddigi ismeretek rendszerezése, gyakorlása, alkalmazása  A tanult szó- és mondattani ismeretek alkalmazása  Az igemódok változatos alkalmazása a szövegnek megfelelően  Rag, jel, képző felismerése, szóelemzés, szóalkotás,  A helyesírási önellenőrzés további fejlesztése  A tanult ismeretek rendezése, gyakorlása; hangok, ábécé, szótő és toldalék, egyszerű és összetett szavak, mondatok, mondatfajták, a „j”, helyes alkalmazása, kétféle jelölése legalább 40-50 szóban.

Matematika 6. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:

74 óra 2 óra

Tájékozódás Célok és feladatok:  Tájékozódás a külső világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítő viszonyok megismerése

57


  

Pedagógiai Program

Tájékozódást saját testhelyzethez képest, és a másik ember nézőpontja szerint Tájékozódás térkép és egyéb vázlatok alapján Mérések különböző mértékegységekkel, a szabványmértékek megismerése, alkalmazásuk, átváltásuk

Fejlesztési követelmények:  Tájékozódás síkban és térben; relációs szavak megtanulása és használatuk pl: jobb, bal, benne, előtte, mögötte, irányok és arányok ismerete  A dimenzió megértése, térbeliség ábrázolása két dimenzióban  Testek felismerése és elkészítésük, testhálók készítése  Pont, egyenes, szakasz fogalma  Tengelyes tükrözések készítése, párhuzamos és merőleges fogalma, egyenesek előállítása, szakaszok és felezésük elkészítése  A háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai, speciális esetek  A kör tulajdonságai  A kerület fogalma és kiszámításuk MEGISMERÉS: Számtan, algebra Célok és feladatok:  Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, összehasonlítás, megkülönböztetés, a tulajdonság tagadása  A figyelem tartósságának és terjedelmének növelése, tudatos, célirányos figyelem fejlesztése  Szétválogatás, több szempont egyidejű követése  Halmazok eszközjellegű használta  Tájékozódás és műveletvégzés a 10 000-es számkörben Fejlesztési követelmények:  Számok írása, olvasása, ábrázolása, kerekítése, műveleti jelek ismerete és tudatos alkalmazása  Műveleti tulajdonságok, helyes műveleti sorrend  Becslés, összehasonlítás a törtek körében is  A 10 hatványai és használatuk, egyszerű oszthatósági szabályok  Szöveges feladatok megoldása, adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, lényeges és lényegtelen információk szétválasztása  Egyszerű számfeladatok, nyitott mondatok, sorozatok, táblázatok megoldása  Arányosság; egyenes és fordított: kiszámításuk  Százalékszámítás arányos következtetéssel  Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása, a megoldások ábrázolása  Többféle megoldási mód keresése, a megoldások ellenőrzése Gondolkodási módszerek Célok és feladatok:  A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése  Az elsajátítás képességének fejlesztése  A kommunikációs készség fejlesztése 58




Pedagógiai Program

A nyelv logikai elemeinek helyes használata

Fejlesztési követelmények:  A matematikai logikában használatos kifejezések és jelentéstartalmuk /és, vagy, ha akkor, minden, van olyan, nem, stb/  Állítások igazának és hamisságának eldöntése, igaz, hamis állítások megfogalmazása  A megoldások megtervezése, eredmények összevetése a valósággal  Változatos szövegek értelmezése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása Összefüggések, függvények, sorozatok Célok és feladatok:  Rendszeralkotás, elemek elrendezése különböző szempontok szerint  Állítások, kérdések megfogalmazása képről, helyzetről, történésről  Elképzelések, definíciók, tételek megfogalmazása  Szabályok alkotása, szabályokhoz számok rendezése Fejlesztési követelmények:  Táblázatok, fadiagram, útdiagram kezelése, értelmezése, használata  A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése  Modell alkotása probléma megoldásához  Sorozatok alkotása, elemek sorozatba rendezése, megkezdett sorozat folytatása  Biztos tájékozódás a derékszögű koordináta rendszerben

Művészeti Nevelés VIZUÁLIS KULTÚRA

6. évfolyam Óraszám: Éves óraszám: Heti óraszám:

37 óra 1 óra 59


Pedagógiai Program

Cél:  A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés.  Önállóság, kreatívitás kialakítása, fejlesztése. A mű-, látvány-, és tárgyelemzésben, a véleményformálásban és az alkotásban. A művészeti ismeretek bővítése és válogatottan különböző korokból, kultúrákból és kontinensekről származó műalkotásokkal a művészettörténeti tanulmányok előkészítése.  A megfelelő kritikai érzék előkészítése. Az ízlés, a belső igényesség és a tárgyilagos önértékelés alapjainak kialakítása.

Követelmény:  Legyen jártas a vizuális minőségek és a kompozíciós megoldások felismerésében és alkalmazásában.  Ismerje a különböző anyagok viselkedésének törvényszerűségeit, legyen képes a kifejezőeszközök megválasztásával, alkalmazásával a gondolatok közlésének erősítésére.  Legyen jártas néhány egyénileg választott technika használatában, a kézművesség egyik ágában; képes a technikai kivitelezés minőségének megítélésére.  Ismerjen fel és tudjon megnevezni néhány képzőművészeti, nép- és iparművészeti, valamint építészeti alkotást.  Ismerje néhány festészeti, szobrászati és grafikai műfajt és technikát, a műfajitechnikai sajátosságokat meg tudja fogalmazni az elemzések során.  Legyen képes a látvány (tárgy, tárgycsoport, jelenség) tanulmányozására, elemzésére, egyszerű magyarázó ábrák készítésére és elemzésére.  Legyen jártas a látványtól való elvonatkoztatásban, a forma- és színredukció megoldásaiban, a téri modellkészítésben.  Rendelkezzen alapismeretekkel a szerkesztőrajz közlésformájáról, különböző közlésfajták jellemzőiről, jártas a szerkesztőrajz készítésében.  Ismerje a vizuális információközlés legelterjedtebb módjait, alapvető jellemzőiket; legyen képes a betű és kép együttes alkalmazására.  Ismerje a legfontosabb képi jeleket, a nemzeti ereklyéket.  Ismerje a tárgytervezés és -készítés folyamatának legfontosabb lépéseit, szempontjait.  Legyen képes az életmód, a lakás berendezése és a használati tárgyak közötti összefüggések felismerésére.  Legyen tájékozott lakóhelye, megyéje népi kismesterségeiről.  Váljon igényévé a kultúrált környezet, annak megteremtésében, fenntartásában aktívan vegyen részt.

60


Pedagógiai Program

Tartalom:  Kifejezés, képzőművészet: - személyes és művészeti (népművészet, képzőművészet, színház, tánc, zene, irodalom) élmények feldolgozása képi, plasztikai kompozíciókban (pl. népballadák, a magyar és a világirodalom klasszikusai, antik mitológia, biblia, mondák, legendák, klasszikus és rockzene),  homogén és vegyes rajz- és festőtechnikák,  monotípia, papírmetszet,  mintázás-térformálás, papírplasztika,  képsorok egyszerű animációval,  különböző korokból származó műalkotások elemzése; az elemzések során a művészeti műfajok (szobrászat: körplasztika, dombormű; festészet: táblakép- és falfestészet; sokszorosító grafika: mély- és magasnyomás) és technikák (szobrászat: faragás, mintázás, öntés; táblakép: tempera- és olajfestés; falfestészet: freskó, mozaik; mélynyomás: rézkarc; magasnyomás: fametszet, linómetszet) jellemzőinek vizsgálata, - a vizuális nyelv alapelemei, a használt technika/anyag és a komponálási mód kifejező hatásán alapuló alkotómunka, a kifejező hatás megfigyelése az elemzett művekben.

 Vizuális kommunikáció:  kompozíciós gyakorlatok látványok ábrázolásával,  tárgyak felépítését, tagoltságát magyarázó, elemző rajzok, tér- és tömegviszonyokat értelmező makettek készítése forma- és színredukcióval,  fejlődést, változást, működést, folyamatot magyarázó, szemléltető ábrák készítése,  geometrikus térmodellek készítése papírból hálózatrajz, szerkesztőrajz alapján,  3 képsíkos vetületi ábrázolás az elkészített geometrikus formákról,  térformálás - térábrázolás: összetettebb makettek készítése papír- és textilplasztikában, természetes anyagok használatával; alaprajz és térképkészítés (pl. történelmi mondák, legendák, olvasmányok alapján helyszínek, épületek - jurta, vár, templom; népi építészet vagy helyi műemlék feldolgozása),  a sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, film) jellemzőinek elemzése, a kép és szövegfolt arányára figyelve újság, könyvcímlap tervezése,  a képi közlések szabályainak, konvencióinak tanulmányozása közismert jelekben, szimbólumokban,  jelképek, nemzeti ereklyék (pl. címer, zászló, szakrális tárgyak),  jel- és üzenettartalma,  a közösségi élet jelei - informáló jelek a mindennapi életben,  vizuális jelek gyűjteményének készítése; jeltervezés és kivitelezés.

61


Pedagógiai Program

 Tárgy- és környezetkultúra:  a tervezési folyamat alapjainak megismerése valódi szükségletként jelentkező vagy elképzelt (esetleg fantasztikus) tárgy létrehozásával:  a hiányhelyzet felismerése,  ötletek a hiány pótlására,  tervezés az anyagok, eszközök megválasztásával,  kivitelezés,  (pl. egy használati tárgy -iskolai felszerelés, személyes tárgy- elkészítése; játék vagy báb készítése),  a viaszírásos batiktechnika munkafázisai, tárgykészítés-díszítés (pl. terítő, párna, trikó),  a tágabb környezet rendeltetésének, formáinak elemzése, kritikája:  különböző funkciójú épített terek osztásai, mozgáslehetőségek a terekben, térérzetek,  életterek, az otthon berendezése és tárgyai,  egy választott tárgy történeti változásai,

Angol nyelv 6. évfolyam Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra

Cél: 

A diák értse és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat.



Legyen képes egyszerű interakciókra, amennyiben a másik személy lassan és tagoltan beszél és segítőkész.

Tevékenységformák Hallás: -

Megérteni idegen nyelven egy étel hozzávalóit. Étlapról ételt kiválasztani hallott kérés alapján. Személyek közötti viszony felismerése hallott párbeszéd alapján. 62


-

Pedagógiai Program

Telefonon kapott információk lejegyzése idegen nyelven. Időjárás-jelentés megértése hallott szöveg alapján. Szövegből különböző tevékenységek felismerése. Hallott programjavaslatokból a megfelelő kiválasztása. Évszámok és életrajzi adatok megfelelő párosítása idegen nyelven.

Olvasás: -

Recept, ételek leírásának olvasása idegen nyelven. Éttermek megnevezése, egyedi ételek kiválasztása. Önkiszolgáló éttermek működése. Érdekes szokások idegen országokban. Hivatalos és baráti meghívók olvasása. Hogyan élnek az emberek a távoli tájakon? Személyes szabadidő eltöltések megismerése. Újsághirdetések olvasása. TV, rádió, moziműsor olvasása. Film, színdarab szinopszisa. Könnyített részletek ifjúsági művekből. Egy ma élő személy életrajza. Egy korábban élt híres ember életrajzának olvasása.

Beszéd: -

Éttermi párbeszédek, rendelés, rendelésfelvétel. Asztali párbeszédek. Kedvenc étel ismertetése. Meghívás vendégségbe, bemutatás. Telefonbeszélgetésben meghívás szabadidős programra. Képleírás az időjárással kapcsolatosan. Telefonon érdeklődni az időjárásról. Kedvenc programjaim. Kedvelt időtöltések, hobbik. Életrajz ismertetése. Egy ismert személy életéről beszéd.

Írás: -

Étlap összeállítása. Recept írása idegen nyelven. Menü összeállítása recepttel. Meghívók készítése, papíron és elektronikusan. Kedvenc évszakok leírása. Időjárás-jelentés írása. Program összeállítása külföldi vendég számára. 63


-

Pedagógiai Program

Kedvenc hobbim. Kérdőívek kitöltése. Kedvenc együttesem. Életrajz írása idegen nyelven. Életrajzi kérdőív kitöltése.

Követelmény:    

A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket értse meg, hallott szövegből a lényeget szűrje ki. A tanuló a tanult minta alapján egyszerű közléseket fogalmazzon meg. Párbeszédben érdeklődjön, válaszoljon, kérjen segítséget. A tanuló az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből lényeget szűrje ki, a megfogalmazott kérdésekre válaszoljon. A tanuló egyszerű közléseket fogalmazzon meg, a mondatokat helyesen írja le. Egyszerű kérdőíveket helyesen töltsön ki.

A nem szakrendszerű oktatás keretében tanított tantárgyak értékelése Igazodva a nem szakrendszerű oktatás bevezetésének elveihez, az e tanulási formában tanított tantárgyak értékelési módja intézményünkben a szöveges értékelés. VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Irodalom: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, ill. az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és

64


Pedagógiai Program

elugrás előre Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19

1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28

1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,91 2,02 2,.05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,24 2,28 2,32 2,36

Pontszám évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61

1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74

1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,80 1,84 1,87

1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,94 1,98

1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

65


Pedagógiai Program

Pontszám évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,19 1,22 1,25 1,29 1,32 1,35 1,39 1,41 1,44 1,47 1,50 1,54 1,57 1,61

1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,68 1,72

1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81

1,24 1,27 1,30 1,34 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,88

1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,84 1,88 1,92 1,96

1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02

1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07

1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11

2. feladat: Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4.

5.

6.

7.

8.

66


Pedagógiai Program

Pontszám

évfolyam 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. Pontszám évfolyam

6.

7.

8.

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

3. feladat: Hasonfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következi folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

67


Pedagógiai Program

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. Pontszám évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. Pontszám évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

6.

7.

8.

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

68


Pedagógiai Program

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. Pontszám évfolyam

6.

7.

8.

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. Pontszám évfolyam

6.

7.

8.

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

1 1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

1 2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

69


Pedagógiai Program

5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-11 12-22 23-33 34-43 44-52 53-63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

Az iskola tanulói számára a mindennapos testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első- negyedik évfolyamon  Heti 3 kötelező testnevelés óra  Az „a” osztályokban 2 szabadon választható testnevelés óra  A „b” osztályokban heti 1 óra torna szakkör, további egy órában játékos, egészségfejlesztő testmozgás  Az első- második évfolyamon a szabadidő keretében úszásoktatás Az ötödik- nyolcadik évfolyamon  Heti 2,5 kötelező testnevelés óra  Heti 0,5 szabadon választható testnevelés óra  Az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai (kosárlabda, röplabda, foci)  A napközi otthonban és a tanulószobán  Játékos egészségfejlesztő testmozgás

IX. A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 1./ A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével a pedagógusok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A választható tantárgyakhoz kapcsolódó tankönyvekről az igazgató írásban tájékoztatja a szülőket.     

Tartalma fedje a tanítandó anyagot, tipográfiája feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a szöveg és kép aránya egyensúlyban legyen, a szöveg tördelése biztosítsa a folyamatos olvashatóságot, könnyítse meg a tanulást megfelelő kiemelésekkel, külső formája esztétikus legyen, 70


Pedagógiai Program

 fűzése, kötése tartós legyen, hogy több évig lehessen használni. Fontos szempont, hogy a tankönyvhöz, és segédleteihez elérhető áron lehessen hozzájutni. 2./ Feladatlapok, munkafüzetek, feladatgyűjtemények  A tankönyv tartalmához illeszkedjen a munkafüzet, feladatlap, feladatgyűjtemény.  A bennük található kérdések világosak, egyértelműek legyenek.  A helyes válaszok adásához rendelkezzenek megfelelő képanyaggal, utalásokkal.  A hosszabb kifejtésekhez is legyen bennük elegendő hely.  Fűzése, kötése tegyen eleget a tankönyveknél leírt követelményeknek. A tankönyv, munkafüzet, feladatlap együtteshez illeszkedjen a tanári kézikönyv is. Tartalmazzon alternatív módszertani utalásokat! 3./ Egyéb taneszközök  (térképek, táblázatok, demonstratív eszközök, tanulók által használt eszközök, stb.) Tartós anyagból, esztétikus kivitelben, a tanulók által használt eszközök egészségre ártalmatlan anyagokból készültek legyenek. Használatuk ne okozzon balesetet. Fontos szempont, hogy több generáció oktatására legyenek alkalmasak.

X. A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERTETÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG Óbuda- Békásmegyeren az alábbi nemzetiségek élnek és őrzik kultúrájukat. Bolgár Cigány Görög Horvát Német Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák A békásmegyeri lakótelepre – amely intézményünk több mint 90 százalékos vonzáskörzetét jelenti – ugyan nem jellemző, hogy ezek a csoportok elkülönült közösségben élnék mindennapjaikat, de szétszórt jelenlétük is figyelemre méltó. Éppen ezért iskolánk fontosnak tartja ezen népek kultúrájának, hagyományainak és szokásrendjének a tanulókkal való megismertetését. Évente az éves munkatervbe is rögzítve hagyományt kívánunk teremteni „Nemzeti Nap” megrendezésének, amelyen egy-egy tanuló csoport előre kiválasztott nemzetiségi ismertetővel és bemutatóval készül. Erre az eseményre meghívjuk a Kisebbségi Önkormányzat képviselőit. Iskolánk „Tegyünk Többet Értük” alapítványa támogatásával a felkészülő tanuló csoportokat értékes jutalomban részesíti. Arra törekszünk, hogy valamennyi nemzetiség irodalmát és művészetét reprezentáló ismeretanyag álljon rendelkezésre iskolánk könyvtárában.

71


Pedagógiai Program

XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetés, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják, (tantermenként 1-1): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, TV, video lejátszó, kazettás magnetofon, Cd lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Hívóképek. Az írott és nyomtatott ABC. (falikép) Kis és nagybetűs ABC (falikép). Betűsín Írott kis és nagy ABC. Bábok (10 db). Fali tablók: -hangtani ismeretek -szavak alakja, jelentése -a szó -a mondat Gyermeklexikon ( 10 db).

Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek. ( falitabló ) Fali táblák: -igék -az igenév -a teljes hasonulás -mondat -az állítmány fajtái -a jelzők rendszere -ok és célhatározó Történelmi arcképsorozat Helyesírási szabályzat és szótár (10 db.)

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Ürmértékek (cl. dl. l.) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Táblai körző Számkártyák (1-1000-ig)

Helyi érték-táblázat Kéktányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Színes rudak

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktató tábla). Iskolai iránytű Magyarország domborzati térképe

Videokazetták: - életközösségek I. - életközösségek II.

72


Magyarország közigazgatási térképe a megye címerekkel. Szobai hőmérő Borszeszégő Domborított földgömb - Alpokalján Homokasztal Tanulói kísérleti dobozok (8 db) Ásványok Magyar nemzet jelképei (falitabló)

Pedagógiai Program

- életközösségek III. - életközösségek IV. - vadonnőtt gyógynövényeink - Dunántúli középhegység - Dunántúli dombvidék Élő természet (diapozitívek) Testünk (videokazetta) Közlekedés szabályai (videokazetta) Nagyító Szűrőpapír

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmuseszközök: triambulum, xilofon, kisdob zenehallgatási anyagok, hangkazettán vagy cd-n: - magyar népzenei anyag - gyermekdalok - Himnusz - Szózat - magyar és rokonnépek dalai

-

cselekményes zenék – női kar, férfikar, vegyeskar iskolai ünnepek újabb dalai európai népdalok egyházi énekek jeles napok, ünnepkörök dalai kórusművek, műzenei szemelvények

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: - Steidl Imre: Országház - Kispaládi parsztház - Thököly Vár-Késmárk - Medgyessy Ferenc: Anyaság - Kolozsvári testvérek: Szt György szobra - Kovács Margit: Szamaras Sámson dombormű - Szőnyi István: Este - Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja - Pablo Picasso: Maia arcképe - Ferency Noémi: Noé bárkája-gobelin - Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék - Hollókői ház - Füstös konyha - Matyó tisztaszoba - Mai lakóház külső és belső képe - Árva vára

-

Ferency Károly: Festőnő Fényes Adolf: Testvérek Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal Bálint Endre: Vándorlegény útra kél Ember alakú butella Kerekített ház-Pityerszer Bótpaládi ház Faragott, festett, oromzatos házHegyhátszentpéter Hősök tere Vajdahunyad vára Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház Ligeti Imre: Anonymus Ferenczy Béni: Bem érem Götz János: szarvas Cseh László: Táncolók Michelangelo: Ádám temetése Ferenczy Károly: Október

73


-

-

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum Schaár Erzsébet: Kirakat Albrecht Dürrer: Nyúl, Önarckép, ezüstvessző rajz, Hónapok-Berry herceg Hóráskönyvéből Eugene Delacroix: Villámtól megriadt ló Paul Cézanne: Csendélet

Pedagógiai Program

-

-

Fényes Adolf: Babfejtő Koszta József: Tányér törölgetők Glatz Oszkár: Birkózók, Kapatisztítók, Kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeskalács, báb aratókorsók, tálak, miskakancsó Magyar koronázási jelvények

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Olló, kés, vonalzó (40 db) Mintázó eszközök (20 db) Építőkocka (fa)

Szövőkeret 30 db Csiszolópapír

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök Síp Gumilabda (20 db) Babzsák (20 db) Ugrókötél (20 db) Kislabda (20 db) Tornapad (3 db) Tornazsámolyok ( 6db ) Medicinlabda ( 10db )

Karika ( 20 db ) Jelzőszalagok ( 10 db ) Ugrószekrény ( 1 db) Dobbantó ( 1db ) Tornaszőnyeg ( 4 db ) Bordásfal ( 10 db ) Mászókötél ( 5 db ) Mérőszalag ( 1 db )

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések, taneszközök: Térkép (irodalomtörténet) (3 db) Írói arcképsorozat (3 db) Magyar értelmező szótár (5 db) Szinonima szótár (5 db) Helyesírási tanácsdó szótár (5 db) Életrajzi lexikon (5db) Helyesírási tanácsadó szabályzat és szótár (20 db) Hanganyag (hangkazetta, cd.): - népdalok, népmesék - János Vitéz - Mitológiai és bibliai történek - Versek (Petőfi, Arany) - A kis herceg

-

-

János vitéz ( rajzfilm) A Pál utcai fiúk ( film ) Rab ember fiai Magyar mondák Álmos vezér, A fehér ló mondája, A Szentgalleni kaland, Botond, Lehel kürtje, István megkoronázása Arany: A Walesi bárdok Lúdas Matyi (rajzfilm) Egri csillagok (film) Janus Pannonius emlékére Mátyás könyvtára A Corvinák Balassi, Csokonay: A felvilágododás

74


Görög regék és mondák Rege a csodaszarvasról Népballadák Arany: A Walesi bárdok Toldi Egri csillagok (részletek) Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonay Vitéz Mihály versei - Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei. - Halotti beszéd és könyörgés - Ómagyar Mária –siralom - Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték) - Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei - Megzenésített versek Videofilmek: - Magyar népmesék - Gabnai Katalin: Drámajátékok ( 5 db ) - Kaposi László: Drámafoglalkozások ( 5db ) - Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam ( 5db) - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiuk ( 30 db ) - Gárdonyi Géza: Egri csillagok (30db ) - Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (30db) - Móricz Zsigmond: Lény jó mindhalálig ((30db) - Szigligeti Ede: Liliomfi ( 30db) Falitablók: - Hangtan - A teljes hasonulás - Jelentéstan -

Pedagógiai Program

- Mikszáth: Sz Péter esernyője (film) - Mikszáth prózája - Liliomfi ( film) - A reformkor I-II. - Petőfi - Egy magyar nábob ( film ) - Kárpáti Zoltán ( film ) - A kőszívű ember fiai ( film ) - Halotti beszéd - Légy jó mindhalálig ( film ) - Móricz és a Légy jó mindhalálig. - Móricz élete - Nyugat - A fiatal József Attila - Erőltetett menet ( film ) Könyv: - Népmesegyűjtemények ( 10 db ) - O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások ( 5 db ) - Szótan - A szófajok - Jelentés - Szerkezet - Mondattan - Magyar nyelvemlékek - Nyelvcsaládok Egyéb eszközök: - Petőfi ( diasorozat ) - Fogalmazás 5. ( diasorozat ) - Arany János: Toldi ( diasorozat ) - Petőfi, Arany, Vörösmarty ( diafilm ) - A főnév ( oktatócsomag ) - Móricz Zsigmond: Hét krajcár ( diafilm ) - Ady és a nyugatosok, József attila ( diafilm )

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falikép: - Az ókori Kelet - Az ókori Görögország

-

A Föld népei a XVI-XVIII. században Az 1848/49-es szabadságharc

75


-

-

-

A Római Birodalom Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606 Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII: században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század Magyarország Bethlen Gábor korában (1629) Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén Honfoglalás, államalapítás Aquincum Élet a középkori Európában Céh, inas-legény-mester A románkori művészet A román stílus Mátyás király Hunyadi János Mátyás országa Mátyás király könyvtára A lovagok a Hunyadiak Mohács Magyar ereklyék Nagy Szulejmán és kora Rákóczi szabadságharca A francia forradalom Reformkor I-II. rész Kossuth élete A kiegyezés Oroszország a cártól Sztálinig

Pedagógiai Program

Európa a XIX.század második felében - Európa a XIX. században. - Európa 1815-1849 - Európa az I. világháború idején - A gyarmati rendszer 1830-1914 - Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben. - A gyarmati rendszer felbomlása 1917-1975 - Európa a II. világháború idején - Hazánk felszabadulása Videokazetta: -Az ókori Egyiptom -Egyiptomi hétköznapok -Egyiptom, a Nílus ajándéka -A piramisok - A kínai Nagy Fal - Az ókori Hellász - Görögország - Az ókori Róma - Róma és Pompei - Róma építészete - Colosseum, Róma - Álmos vezér - Versailles - a II. világháború - 1956.október 23. Egyéb: - transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) - diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) - A magyar államcímer története (falikép) - magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) - a középkori társadalom (falikép) - tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához - forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához -

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök Alsó tagozat: Team I.-First Step Together

Felső tagozat: Chatterbox 2.

76


- tankönyv - munkafüzet - nagkazetta - tanári kézikönyv cd-n Első angol könyvem - tankönyv - hangkazetta - tanmenet

Pedagógiai Program

- tankönyv - munkafüzet - hangkazetta - tanári kézikönyv - szemléltető képsor Practise Together I. - tankönyv - munkafüzet - hangkazetta - tanári kézikönyv Grapevine Starter - tankönyv - hangkazetta Headway Elementary - tankönyv - munkafüzet - hangkazetta - tanári kézikönyv

Az angol nyelv tanítását segítő eszközök továbbá: Fali poszterek, nyelvtani táblázatok, kéziszótárak, kisregények, (különböző szintű) applikációs képek és kártyák, cd-s kazettás magnók. 14. A felsőtagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző fa (2 db) táblai vonalzó 45 fokos-fából (5 db) Táblai vonalzó 60 fokos – fából (5 db) Táblai szögmérő fából (5 db) Méterrúd fából (5 db) Összerakható m3 ( 5db) Alaphálók alapábrák (2 db) Nagy matematikusok arcképei (5 db) Sík és mértani modellező készlet (2 db) Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia) Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) Oszthatósági szabályok (falikép) Százalékszámítás (falikép) Kétkaros mérleg és súlysorozat Hatványozás azonosságai (falikép) Halmazok (falikép) Derékszögű koordináta rendszer (írásvetítő fólia) Lineáris függvény (falikép) Másodfokú függvény (falikép)

Mértékegységek (falikép) Területszámítások (falikép) Kocka, téglatest (testek) Űrmérték sorozat Szétszedhető dm 3 Tükrözés (falikép) Terület és kerület számítások (falikép) Négyszögek területe, kerülete (falikép) A kör kerülete, területe (falikép) Szögpárok (falikép) Hasábok (falikép) Eltolás (falikép) Pitagorasz tétele (falikép) Az egyenes körkúp, gúla (falikép) Az egyenes henger, gömb, falikép Műanyaghenger Műanyag kúp Műanyag gúla Műanyag hatszög alakú hasáb Műanyag ötszög alakú hasáb Testek felszíne, térfogata (falikép)

77


Abszolútérték függvény (falikép)

Pedagógiai Program

Algoritmus folyamat ábra (falikép)

15. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Pentium típusú számítógép (15 db) Monitor (SVGA) (15 db) Billentyűzet (15 db) Egér (15 db) CD meghajtó 40x (3 db) Hangkártya + hangfal (3 db) Projektor (1 db) Modem MR 56 SVS-Ex2 (1 db) Tintasugaras nyomtató (1 db) Falitablók:

-

a számítógép belső felépítése (IBM02) az input-output eszközök csatlakozása a billentyűzet

Alapvető programok: Windos 2000. OFFICE 2000. - Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez

16. A természetismert és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök

Terepasztal 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. osztályos írásvetítőfólia-sorozat a természetismeret és földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat Hőmérő ( 15 db ) Iránytű ( 15 db. ) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával ( falitérkép) A Föld forgása és keringése ( falitérkép ) Afrika domborzata és vizei ( falitérkép ) Ausztrália és Óceánia gazdasági élete falitérkép Afrika domborzata ( falitérkép ) Ausztrália és Új-Zéland domborzata ( falitérkép )

Térképjelek Magyarország térképe ( falitérkép ) A Föld éghajlata ( falitérkép ) A Föld természetes növényzete ( falikép ) A Föld domborzata ( falitérkép ) Földgömb (10 db. ) Tellúrium A Föld felszíne ( dombortérkép ) Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei ( falitérkép) Ázsia domborzata és vizei ( falitérkép ) Európa domborzata és vizei ( falitérkép ) Európa országai ( falitérkép ) Észak-Európa ( falitérkép ) Kelet-Európa ( falitérkép ) Ázsia domborzata ( falitérkép ) Közép-Európa ( falitérkép ) A Kárpát-medence domborzata és vizei ( falitérkép )

17. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök Nyomtatott taneszközök: - a kerettantervhez készült tankönyvek

Tanulói eszközök: - 10 db mechanikai tanulókísérleti

78


-

-

nyomtatott taneszköz: a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok feladatgyűjtemények nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása)

Pedagógiai Program

-

egység csomag 10 db hőtani tanuló-kísérleti egységcsomag 10 elektromosságtani tanuló-kísérleti egységcsomag 10 db optikai tanuló-kísérleti egységcsomag 20 db tanulói elektromos mérőműszer

Tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: Egyéb eszközök: - 2 db karos mérleg mérőtömegekkel - nyomtatott grafikai taneszközök: - 10 db rugós erőmérő falitáblázatok (fizikai mennyiségek - 10 db Mikolacső jeléről, mértékegységeiről, a - 5 db kétkarú emelő különböző anyagállandókról, - 5 db demonstrációs hőmérő fizikusok arcképcsarnoka, stb.) - 5 db hőforrás (borszeszégő) - vizuális és audiovizuális - 1 db hőtágulási eszközkészlet információhordozók és eszközök: - 1 db négyütemű motor keresztmetszeti (diavetítő, diaképek, vetítővászon, modellje írásvetítő, fóliák, tv, videomagnó, - 1 db kétütemű motor keresztmetszeti oktató videokazetták, számítógép, modellje szoftverek, cd-k. modellek. - 2 db optikai pad tartozékokkal - 2 db prizmatartó - 2 db elektrovaria tartozékokkal - 2 db hálózati tápegység - 2 db szétszedhető iskolai transzformátor - 2 db egyenáramú- és váltóáramú demonstrácós mérőműszer - 2 db mágnesrúd-készlet - 22 db statikus elektromos készlet - 2 db elektromos csengő - 2 db elektromotor- modell - 2 db generátor modell 18. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök Biológiai egységcsomag Bonctű Csíráztató Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához Kézi nagyító (15 db ) Metszettároló Mikroszkópizáló Lámpa Mikroszkóp

Juh koponya Madár csontváz Emlős csontváz Fogtípusok Lábtípusok Szarvasmarha ( oktatótábla ) Házityúk ( oktatótábla ) Erdők legjellemzőbb élőlényei ( oktatótábla ) Fenyő ( oktatótábla )

79


Szilvafa virága ( modell ) Erdei pajzsika ( oktatótábla) Burgonya virága ( modell ) Rovarok ( oktatótábla ) Lepkék ( oktatótábla ) Sertés koponya Sün ( oktatótábla ) Szarka (oktatótábla ) Sertés koponya Róka (oktatórábla ) Szarvas v. őzagancs Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla ) Görény (oktatótábla ) Sáska ( oktatótábla ) Ürge (oktatótábla ) Varjú ( oktatótábla ) Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla ) Hal ( csontváz ) Béka ( csontváz ) Rák testfelépítése ( oktatótábla ) Fürge gyík ( csontváz ) Nemzeti parkjaink ( falitérkép ) Falitablók: A sejtmagnélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Fül ( modell )

Pedagógiai Program

Ehető és mérgező gombák ( oktatótáblák ) Almafa ( oktatótábla) Kocsányos tölgy és virága ( oktatótábla ) Keresztes pók ( oktatótábla ) Mókus ( oktatótábla ) Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések és terméstípusok Fásszár keresztmetszete Egyszikű szár keresztmetszete Az emberi bőr ( bőrmetszet ) Emberi csontváz Csipőcsont Csövescsont Koponya Emberi torzó Lapos és csöves csont metszete Emberi nyelv fogakkal ( modell ) Légzés ( oktatótábla ) Szív ( modell ) Vese ( metszet ) Az emberi szaporodás ( 8 db-os oktatótábla ) Szem ( modell ) Hallás és egyensúly szerv ( modell ) Emberi fejmetszet

19. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök Videófilmek: Az élelem Alapvető élelmiszerek Az izmok és a mozgás A dohányzás és az egészség Vigyázz a gyógyszerekkel

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol fogyasztása Ép testben ép lélek Az emberi szervezet reprodukciós rendszere

20. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök Kémcső (50db)

-elektronhéjak kiépülése

80


Főzőpohár (25db) Óraüveg (10db) Borszeszégő (10db) Kémcsőfogó (10db) Vasháromláb (8db) Azbesztháló (8db) Vízbontó készülék (0db) Kalotta molekulamodell ( 1 garnitúra) Pálcika modell (1 garnitúra) Mágneses atommodell (1 garnitúra ) Kristályrács ( gyémánt, grafit, NaCl) (3db) Falitablók: - atomok elektronvonzó képessége - fémek jellemerősségi sora - periodusos rendszer - atom és molekula - a víz egy csodálatos nyersanyag - a konyhasó - tűzijátéktól a ház építésig - a magyar ezüst, az alumínium - az év féme a vas

Pedagógiai Program

Oktatótáblák. -fémek reakciói vízzel -fémek reakciói savval -sav-bázis reakció -közömbösítés -redukció a redukáló sorban -peptidkötés Videokazetták: - ismeretlen ismerős a víz - kincsek a homokban és a bányákban - a fémek általános jellemzése - a víz - az élet elemei - levegő, tenger, kőzet - lidércfény és nitrátos vizek - kénsav a felhőből és a gyárból - szabadon és kötve - atom és molekula Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémia tanításához ( 1 db)

21. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianino A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy cd lemezen Videofilmek: - tánctípusok - jeles napok népszokásai

ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök hangjegytábla

22. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző (fémhegyű) 60 fokos táblai vonalzó 45 fokos táblai vonalzó 100 cm-s táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek (fa)

Videofilmek: - képzőművészet a honfoglalás idején - a román stílus - a gótika - reneszánsz - XIX.sz. művészete - a XX.sz. művészete - pásztorkodás a Hortobágyon - testbeszéd, gesztus

81


Pedagógiai Program

Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db)

23. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelők lapos 25x200 (15 db) Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) Vasreszelő lapos 25x200 (15 db) Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 db) Vasreszelő félgömbölyű 25x200 (15 db) Laposfogó (10 db) Kalapács 15-20 dekás (15 db) Csípőfogó, gömbölyű csőrű fogó (15-15 db) Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db) Lyukfűrész (10 db)

Kézifúró (amerikáner) 4 db Lemezvágó olló (10 db) Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db) Szerelőkészlet, gépelemek tanításához (4 db) Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 db) Asztali fúrógép (állványos) (1 db) Asztali körfűrész (1 db) A gépek (falitabló) (3 db) Kerékpár (1 db) KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db) LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)

24. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb (1 db) Magasugró mérce (1 pár) Magasugró léc (1 db) Maroklabda (10 db) Súlygolyó) 3 kg-os (1db) Súlygolyó 4 kg (1 db) Ugráló kötél (20 db) Kézi súlyzó (10 db) Mászókötél (5 db)

Kosárlabda (15 db) Kézilabda (5 db) Focilabda (5 db) Tornaszekrény (1 db) Gyűrű (1 db) Gerenda (1 db) Dobbantó (1 db) Tornazsámoly (4 db) Medicinlabdák (20 db)

82


Pedagógiai Program

XII. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések  A pedagógiai program érvényességi ideje 1) Az iskola 2008. szeptember 1-jétől érvényben lévő Pedagógiai Program és a 2010. évi LXXI törvényi változás alapján, a Képviselőtestület által elfogadott módosítások szerint szervezi meg nevelő és oktató munkáját.



A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2012/2013. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes-minden fejezetre kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri a szülői munkaközösséget, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011/2012. tanév lezárását követően átfogóan elemezze. 

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelő szakmai munkaközösségei; - a DÖK; 83


Pedagógiai Program

- az SZMK; - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.



A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program 1-1 példánya a következő személyeknél, ill. intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél - az intézmény hivatalos honlapján

84

A ZIPERNOWSKY KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Az iskola helyi tanterve

Recommend Documents