PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2013. AUGUSZTUS 30.

Készítette:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján a Kálozi Szent István Általános Iskola Nevelőtestülete

Véleményezte: Az iskola diákönkormányzata a 2013. 08. 29-i ülésén. Az iskola szülői szervezete a 2013. 08. 29-i ülésén.

Elfogadta:

A Kálozi Szent István Általános Iskola Nevelőtestülete 2013. 08. 30-i nevelőtestületi ülésén.

Jóváhagyta:

A Kálozi Szent István Általános Iskola igazgatója 2013. 08. 30-án.

Módosítva: 2014. március 31-én Jó gyakorlattal kiegészítve: 2014. december 19-én

TARTALOMJEGYZÉK A Kálozi Szent István Általános Iskola Pedagógiai Programja I. INTÉZMÉNY ADATAI ......................................................................................................... 4 II. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................... 5 III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI ............................... 10 IV. ISKOLÁNKBAN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÁLTAL FEJLESZTETT KOMPETENCIÁK ......................................................................................................... 14 V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ... 20 VI. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ............ 22 ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ........ 22 VII. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................... 29 VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................. 33 IX. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK............................................................................. 49 X. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ............................................................................... 50 XI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA - NEVELÉSE ........................................................................................................................................ 53 XII. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK ......... 60 XIII. KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS ISKOLÁNKBAN....................... 62 XIV. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK ............................................................................................................... 63 XV. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE ....................................... 65 XVI. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI.............................................................................................................. 67 XVII. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ...................................................................... 69 XVIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ............................................................................................... 71 XIX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ............................................................................... 72

A Kálozi Szent István Általános Iskola Helyi Tanterve I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE; ................................................. 75 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ............................................................. 75 II. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................... 123 III. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ...................................................................................................................................... 124 IV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...................................................................................................................................... 125 V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSI ELVEI........ 127 VI. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ........................................................................................................................... 140 VII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN ...................................................................................... 142 VIII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK .............. 146 IX. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ............................................................. 150 X. ROMA KULTÚRA MEGISMERTETÉSE TANULÓINKKAL...................................... 153 XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ................. 154 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 163 I. JÓ GYAKORLATOK ........................................................................................................ 164

I. INTÉZMÉNY ADATAI 1. Az intézmény neve: Kálozi Szent István Általános Iskola 3. Az intézmény székhelye: 8124 Káloz, Szent István tér 9. Tel/fax: 25/496- 013 E-mail: [email protected] 4. Az intézmény fenntartója: 7. Az intézmény vezetője:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szeless András igazgató

A iskolára vonatkozó adatok: 1. Az iskola neve: Kálozi Szent István Általános iskola 2. Alapítása: 1943. szept. 1. 3. Az intézmény székhelye: 8124 Káloz, Szent István tér 9. Tel/fax: 25/496-013 e-mail: [email protected] 4. Az intézmény fenntartója: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvár 5. Az intézmény jogállása: 6. Tanulócsoportok száma: 12 általános iskolai osztály Napközis csoportok száma: 3 Tanulószobai csoport: 2 7. Az iskola alaptevékenysége: alapfokú oktatás általános iskolai nevelés-oktatás 

alsó tagozat



felső tagozat

8. Évfolyamok száma: 8 9. Az intézmény igazgatója: Szeless András 10. Iskola tanulóinak száma: 194 Született gyermekek száma községünkben: 2006-ban

26 gyermek született

2007-ben

26

„

2008-ban

19

„

2009-ben

26

„

2010-ben

25

„

2011-ben

25

„

2012-ben

18

„

II. HELYZETELEMZÉS 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Iskola dolgozói: Pedagógusok: Osztálytanító Napközi vezető Gyógypedagógus Szaktanár Tanulószoba-vezető Összesen: 21 fő

6 fő 3 fő 1 fő 9 fő 2 fő (részmunkaidős, nyugdíjas)

Gazdasági dolgozók: Gazdasági ügyintéző Iskolatitkár

1 fő 1 fő 2 fő

Karbantartó: Portás: Takarító: Iskola dolgozóinak száma:

1 fő 1 fő 4 fő 6 fő 29fő

Pedagógusok szakmai felkészültsége Iskolánk valamennyi pedagógusa diplomával és szakképzettséggel rendelkezik. Kettő vagy több diplomás 5 pedagógus Egyetemi diplomával rendelkezik 3 pedagógus. Pedagógusaink aktívan részt vesznek különböző, munkájukhoz szükséges továbbképzéseken, tanfolyamokon vagy főiskolai, egyetemi képzésben. A megszerzett ismereteket eredményesen használják mindennapi munkájuk során. Pedagógusaink többsége kreatív, ötletgazdag, jól felkészült tanító és tanár, akik személye biztosíték, hogy tanulóink magas színvonalú oktatásban részesüljenek. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánkban a tanár-diák viszonyt barátságos légkör, biztonságot adó szeretet és kölcsönös bizalom jellemezze. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK Iskolánk 16 tantermes. Ebből tíz szaktanterem, melyben a felső tagozatosok tanulnak. A tantermek tágasak, világosak, bútorzatuk megfelelő. Községünkben 1995-ben korszerű és impozáns tornacsarnok épült, amely a legmagasabb szakmai igényeket is kielégít. Számítógéptermünket folyamatosan korszerűsítjük. Jelenleg 13 gépünk van. A szaktantermek oktatástechnikai eszközökkel (tv, videó, magnó, írás- és diavetítő) jól ellátottak. Iskolánkban 2010-től táncterem, 2011-től interaktív tanterem működik.

A fizika-, kémia-, biológia- és földrajzszertár anyaga folyamatos felújítást igényel, jelenleg megfelelően szolgálják az oktatómunkát. Pályázati forrásokból korszerűsítjük. 3. PEDAGÓGIAI MUNKÁNK HATÉKONYSÁGA Az intézmény eredményessége Oktató-nevelő munkánk eredményességét bizonyítják a tantárgyi (tanulmányi és egyéb) valamint a sportversenyeken elért eredmények, a középiskolákba történő továbbtanulás megoszlása és volt diákjaink sikerei. Iskolánk tanulói részére minden tanévben biztosítjuk a házi (iskolai szintű) tanulmányi versenyeken való indulás lehetőségét. Ezeken a megmérettetéseken tanulóink kb. 50 %-a vesz részt, akik közül többen jutnak tovább körzeti, megyei és országos versenyekre. Tanulóink fizikai állóképességének fejlesztésére és versenyszellemük fokozására is nagy hangsúlyt fektetünk. Kezdve az osztályok közötti versenyzéstől a körzeti, illetve megyei versenyeken való szereplésig (atlétika, kézilabda, labdarúgás, mezei futóverseny). 1995-ben iskolánk felvette a Szent István nevet, melynek tiszteletére azóta Szent István Napokat tartunk, színvonalas kulturális- és sportrendezvényekkel. Mindezen versenyek nemcsak keretet adnak művészeti tevékenységünk lebonyolítására, hanem megismertetik tanulóink tehetségét szüleikkel, községünk lakosságával, s barátságot köthetnek a szomszédos falvak tanulóifjúságával is. A középiskolába történő beilleszkedés alakulása Kálozon Tanév

Végzett 8.o.

Gimn.-ba

Szakközép.isk Szakisk.ba %-os arány

2005/2006

27

6

11

9

96%

2006/2007

39

7

13

19

100%

2007/2008

23

5

10

8

100%

2008/2009

14

1

8

5

100%

2009/2010

35

2

14

19

100%

2010/2011

32

5

14

13

100%

2011/2012

21

3

11

7

100%

2012/2013

13

-

7

9

100%

A beiskolázási arány az elmúlt években 100 % körül alakult. Tanulóink kb. fele érettségit adó középiskolát választ. A legjobb tanulmányi eredménnyel bírók gimnáziumba mennek. Minden évben néhány tanulónk felvételt nyer 6, illetve 8 osztályos gimnáziumba Sárbogárdra, Székesfehérvárra.

2010/2011

2009/2010

2008/2009

2007/2008

2006/2007

Iskolánk a községi átlag százalékában

Városi iskolák átlaga

Országos átlag

Községek átlaga

Szent István Általános Iskola Káloz

Országos kompetenciamérés eredményei Kálozon

Magyar 8. osztály

541

468

497

493

115%

Matematika 8. osztály

532

469

491

485

113%

Magyar 8. osztály

539

472

499

524 (Bp)

114%


490

473

497

512 (Bp)

103%

Magyar 8. osztály

550

472

491

116%


507

460

474

110%

Magyar 6. osztály

566

484

505

116%


477

465

481

102%

Magyar 8. osztály

1623

1524

1567

1564

106%


1671

1572

1608

1601

106%

Magyar 6. osztály

1518

1422

1476

1467

107%


1493

1446

1491

1484

103%

Magyar 8. osztály

1652

1513

1577

1554

109%


1541

1550

1601

1577

99%

Magyar 6. osztály

1397

1408

1465

1447

99%


1453

1437

1486

1469

101%

2011/2012 2012/2013

Magyar 8. osztály

1412

1494

1567

1542

95%


1456

1549

1612

1589

94%

Magyar 6. osztály

1329

1412

1472

1453

94%


1298

1435

1489

1471

90%

Magyar 8. osztály

1296

1493

1555

1529

87%


1365

1558

1620

1595

88%

Magyar 6. osztály

1372

1428

1497

1478

96%


1334

1436

1489

1470

93%

Iskolánk tanulói többségében kimagasló eredményeket érnek el a kompetenciaméréseken, időnként megelőzve a községek és több városi iskola átlagát is. 4. ISKOLAI MUNKA IRÁNYÍTÁSA Igazgató – igazgatóhelyettes A mindennapi munka szakmai irányítása, ellenőrzése, nevelőtestületi döntések előkészítése a feladatuk. Lehetőség szerint valamennyi iskolai programon részt vesznek, rendszeresen tanórát látogatnak, hogy minél teljesebb képet kapjanak az iskola dolgozóinak és tanulóinak munkájáról. Folyamatos, közvetlen munkakapcsolattal ismerjék meg a dolgozók problémáit, ötleteit, törekedjenek egy nyugodt, feszültségmentes szakmai és emberi környezet kialakítására. Igazgató feladata, hogy képviselje az iskolát az önkormányzati üléseken. Nevelőtestület Intézményünk legfőbb döntéshozó szerve a nevelőtestület. A dolgozók, tanulók többségét érintő, iskolánk arculatát, jövőjét meghatározó stratégiai kérdésekben döntésre jogosult testület. Összehívásának, működésének rendjét az iskolai Szülői Szervezet szabályozza. 5. SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1997 novemberében a szülők és pedagógusok kezdeményezésére és adakozásával alapítványt hoztunk létre. Alapító a Szent István Általános Iskola valamint a Kálozi Szolgáltató Szövetkezet. Az alapító célja az oktató-nevelő munka színvonalának emelése, a tanulók nyári táboroztatásának segítése.

Továbbá lehetőséget kínál az alapítvány a pedagógusainak és tanulóinak munkáját elismerő intézményeknek és magánszemélyeknek iskolánk támogatására. Az alapítványt 1999-ben a Fejér Megyei Bíróság közhasznú szervezetté nyilvánította. Eddigi tevékenységei közül kiemelkedő az iskolai játék és sportudvar kialakításának, diákújságjának, a tanulók nyári táboroztatásának támogatása 6.

PÁLYÁZATOK Minden iskolánk szakmai profiljába illeszkedő pályázatot megpályázunk, növelve ezekkel a forrásokkal pedagógiai munkánk színvonalát és hatékonyságát.

III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

Általános érvényű előírások:  Nkt. 2011. évi CXC. törvény 26.§ (1)-(5) Részletes szabályozás:  a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet  és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján. ÁLTALÁNOS NEVELÉSI CÉLJAINK: Intézményünk elsődleges feladatának tekinti a NAT-ban foglalt alapozó jellegű feladatok teljesítését. Feladatunk: az egész személyiség, értelem, érzelem, fizikum, jellem harmonikus fejlesztése. Az állandó önművelés, önnevelés igényének megalapozása, kreatív, alkotó egyéniség kialakítása. A képességek sokoldalú fejlesztése. Hangsúlyt helyezünk az esélyegyenlőségre a tudás megszerzésében. Támaszkodunk a családi és óvodai nevelés eredményeire. Hangsúlyt helyezünk a pályaorientációra (a továbbtanulás előkészítésére). Fontos szempontnak tartjuk intézményünk nyitottságát. Az iskola használja fel és értelmezze a tanulóknak az iskolán kívül szerzett különféle forrásokból származó ismereteit, tapasztalatait. Teremtsen kapcsolatot más intézményekkel: Sárvíz-társulás iskoláival, művészeti iskolákkal, egyházakkal. Vonja be a szülőket és más erre alkalmas érdeklődőket pedagógiai munkájába (közös kirándulás, nyíltnap). Célunk: nevelőtestületünk pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása. Ennek érdekében továbbképzéseken, tanfolyamokon veszünk részt, vagy helyben szervezünk bemutató órákat. Működtetünk szakmai munkaközösségeket. KIEMELT NEVELÉSI CÉLOK 1. 2. 3. 4. 5.

Értelmi nevelés Erkölcsi nevelés, családi életre nevelés Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés Esztétikai nevelés Testi és lelki egészségre nevelés

1. Értelmi nevelés A tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása és az alapvető ismeretek elsajátítása a tanulókkal az értelmi szintjüknek megfelelő differenciálással is történhet. Pl.: csoportbontással (angol, számítástechnika). Fontos szerepet kap a művelődés, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, a tanulás helyes technikájának megalapozása. A tanuló a művelődési anyagot összefüggéseiben lássa, képes legyen azt rendszerezni, ismereteit felhasználni. 2. Erkölcsi nevelés Feladatunk: - Az alapvető erkölcsi normák megismertetése, erősítése. (Támaszkodva a családi nevelésre, erkölcstan, hittan, etika órai nevelésre) - Értékrendszer fejlesztése - Tisztelet az ember iránt! (egymás iránt, felnőttek iránt, köszönés, egymás segítése) - A becsület előtérbe helyezése - A munka tisztelete, a munkafegyelem fontossága - A kötelességtudat kialakítása és fejlesztése - A tanuló a másik nem iránti érdeklődését megfelelő módon fejezze ki. Legyen figyelmes és udvarias. - A véleménynyilvánítás kultúrájának kialakítása (tanórán, szünetben, iskolán kívül, internetezés közben) 3. Nemzeti öntudat, hazafiságra nevelés A magyarságtudat erősítése, népünk történetének, kultúrájának megismertetése, annak beágyazása Európa és a világ fejlődésének folyamatába. Községünk történetének megismerése, helyi hagyományok ápolása. A demokratizmus fogalmának megismertetése. A közéletiség gyakorlása a diákfórumokon keresztül. Hangsúlyozzuk, hogy a demokrácia fogalmához nemcsak jogok, de kötelességek is tartoznak. 4. Esztétikai nevelés A tanulóknak legyen megfelelő esztétikai érzéke, ízlése. Vegyék észre és értékeljék a szépet környezetükben. Igényesek legyenek a tisztaságra, testük, ruházatuk, otthonuk, iskolájuk gondozottságára. Óvják ezeket. Tudják megkülönböztetni az esztétikailag értékest és értéktelent. Ennek alapján fejlődjön fantáziájuk, érzelemviláguk. Iskolánk különleges, szép belsője pozitív környezetet jelent tanulóinknak, fejlesztve esztétikai igényességüket. 5. Testi és lelki egészségre nevelés Az iskola feladata a tanulók optimális fizikai fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása (tornaterem, világos, tiszta tantermek, megfelelő zsibongó, játszóudvar). A tanulók fizikai és pszichikai edzettségének fokozása, testi és szellemi teherbíró képességének fejlesztése, a rendszeres testedzés lehetőségének biztosításával. A testnevelés órák mellett sportkör, sportszakkör, gyógytestnevelés biztosítja a mindennapi testnevelés feltételeit.

A tanuló ismerje meg a helyes táplálkozási szokásokat, az alapvető higiéniai szabályokat. Kulturáltan étkezzen, tartózkodjon az alkoholfogyasztástól, a dohányzástól, a drogok használatától. Öltözködése legyen célszerű, ízléses. A NEVELÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI A, tanóra: Minden pedagógus törekedjen a szaktárgya tanításában rejlő nevelési lehetőségek kihasználására. Tudatosítsa a tanulás fontosságát: lássa be a tanuló, hogy ezzel felkészül a továbbtanulásra és a mindennapi életre. Célunk, hogy a tanulók a tantárgyak ismeretanyagát a tanítási órákon sajátítsák el; a szabadon választható órakeret felhasználásában elsődleges cél a jobb képességű tanulók fejlődésének biztosítása és a lemaradó tanulók folyamatos felzárkóztatása. További célunk, hogy tanulóink kooperatív módon képesek legyenek együttműködni a kognitív ismeretszerzés során. Törekednünk kell integrált SNI-s tanulóink beilleszkedésének segítésére. B, Az osztályok közösségi programjai: A tanórán kívüli programok lehetőséget adnak nevelési céljaink megvalósítására, melyeknek főbb színterei az osztályprogramok lehetnek. Pl. gyalog- és kerékpártúrák a természetszeretetre és az egészséges életmódra nevelnek. A tanulmányi kirándulások hazánk főbb tájainak, kulturális örökségünk megismerésére adnak lehetőséget. A színházlátogatásokkal a tanulók kulturált viselkedésére és esztétikai érzékére kívánunk hatni. A hagyománnyá váló születés- és névnapok megünneplése erősíti a tanulók egymás iránti tiszteletét. C, Iskolai programok, hagyományok Célunk, hogy iskolánk tanulói egy közösséghez tartozónak érezzék magukat. Ennek érdekében hagyománnyá vált programokat rendezünk.  Szent István Napok Májusban több napos kulturális és sportrendezvény-sorozat, amelyet gálaműsor zár. Az utolsó napon, pénteken vidám gyermekbarát programokkal tesszük emlékezetessé az ünnepet.  December 6. – Iskolai Mikulás megajándékozza a gyerekeket.  Karácsonyváró Ajándékkészítés a szülőknek, hozzátartozóknak  Sport és gyermeknap Május végén vidám, sportos feladatokkal és programokkal szervezett szabadtéri program, diák önkormányzati választással egybekötve (fehér-fekete vetélkedő)  Iskolai kirándulás Ősszel közös iskolai buszos és gyalogos kirándulás környékünk természeti kincsekben bővelkedő tájára, ahol a gyerekek akadályverseny keretében ismerkednek a természet titkaival.  Farsangi bál Jelmezes, műsoros vidám iskolai rendezvény

 Nemzeti ünnepek Műsorral, koszorúzással, emlékezünk meg március 15-én, október 6-án, október 23-án. Igény szerint a községi ünnepélyen is előadjuk műsorunkat  Karácsonyi műsor 1. és 5. osztályosok adják elő az iskola tanulóinak, igény szerint a Mindenki karácsonyán is.  Anyák napja Osztály szülői értekezleten köszöntik szüleiket a tanulók D, Az iskolák közötti programok: Fontosnak tartjuk iskolánk nyitottságát más intézmények felé, hogy tapasztalatokat szerezzünk, vagy adjuk át az oktató-nevelő munka érdekében. Lehetőséget teremtünk, hogy tanulóink összemérhessék tudásukat, ügyességüket más iskolák tanulóival. Ennek színterei a Sárvíz Társulás iskoláival való együttműködés. Részt veszünk körzeti és megyei sport- és tanulmányi versenyeken. E, Nyári táborozás: Minden nyáron iskolánk tanulóinak tábort szervezünk a Balaton partjára, hogy hasznosan töltsék el a szünidőt, megismerjék hazánk szép tájait, nevezetességeit.

IV. ISKOLÁNKBAN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÁLTAL FEJLESZTETT KOMPETENCIÁK A Kálozi Szent István Általános Iskolában a tanulók kulcskompetenciáját fejlesztjük az oktatott tantárgyakban: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -

kommunikáció

-

írott, olvasott, hallott szöveg megfelelő értése

-

segédeszközök használata (könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, internet)

-

információk gyűjtése – elrendezése

-

különféle típusú szövegek felhasználása, alkotása

-

egyéni és csoportmunka során megfelelő figyelem kialakítása, (tolerancia, együttműködési szándék)

-

saját vélemény kialakítása – összevetése mások véleményével (kritikus, építő jellegű párbeszéd)

-

nyitottság, érdeklődés, fogékonyság (egész életen át tartó tanulás)

-

megfelelő íráskép

TÖRTÉNELEM -

Nemzettudat, közösségi összetartás erősítése

-

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra (európai sokféleség – kulturális/nemzetiségi identitás) erősítése

-

Aktív állampolgárságra nevelés, demokráciára nevelés

-

Gondolkodás – problémamegoldás fejlesztése

-

Permanens tanulás

-

Egyszerű és bonyolult összefüggések megértése, transzformálása, alkalmazása új szituációkban.

-

Topográfiai ismeretek alkalmazása

-

A modern társadalomban, gazdasági világban történő eligazodás

ANGOL -

Fogalmak, gondolatok, tények megértése, kifejezése

-

Közvetítés képessége

-

A 4 dimenzió készségei – írás-olvasás – hallott szöveg értése – beszéd

-

Kulturális sokféleség

-

Kultúrák közötti kommunikáció

-

Kitartó tanulás megszervezése egyénileg és csoportban

-

Folyamatos tanulásra felkészítő készségek, (együttműködési készség – szerepjáték – kooperatív tanulás)

-

Tolerancia

FÖLDRAJZ -

Szemléleti és logikai térképolvasás, távolságmérés a térképen, földrajzi fokhálózat gyakorlati alkalmazása

-

Tematikus térképek és éghajlati diagramok elemzése

-

Gazdasági adatok értelmezése

-

Önálló ismeretszerzés

-

Lexikonok, szakirodalom, internet, médiák használata az ismeretszerzésben

BIOLÓGIA -

Önálló feladatmegoldás és ismeretszerzés

-

Megfigyelések, vizsgálatok, egyszerű kísérletek elvégzése

-

Nyomtatott és elektronikus információhordozók használata

-

Csoportosító és rendszerező képesség

-

Grafikonok értelmezése

-

Mikroszkóp elemi szintű használata

-

Tanult fajok felismerése

KÉMIA -

Hasonlóság – különbség megállapítása, táblázatba foglalása, csoportosítás, következtetések és általánosítások

-

Oki összefüggések, leíró és elemzőkészség, logikai képességek

-

Szakirodalom, internet használata

-

Modellezés, egyszerű kísérletek balesetmentes elvégzése

-

Anyagismeret, veszélyes anyagok és használatuk – balesetvédelmi ismeretek

-

Kémia jelek felismerése, használata

MATEMATIKA -

Számolási készség fejlesztése (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek)

-

Helyes tanulási szokások kialakítása (a tankönyv, a munkafüzet, a kislexikon helyes használata; helyes füzetvezetés). Helyes időbeosztás

-

Értő, elemző olvasás fejlesztése elsődlegesen a szöveges feladatok megoldása során

-

Képesség és hajlandóság az együttműködésre, konfliktuskezelés, segítőkészség, felelősségérzet, a másság elfogadása, előítéletek elutasítása, kooperatív munkavégzés (páros munka, kiscsoportos foglalkozások)

-

A tapasztalatból (pénzhasználat, a testek tulajdonságainak vizsgálatában, a felszín és a térfogat számításában, terület, kerület,…) kiinduló önálló ismeretszerzés, illetve az önálló gondolkodás igényének alakítása.

-

Térszemlélet, megfigyelőképesség, képi problémameglátó képesség fejlesztése.

-

Geometriai eszközök (körző, vonalzók) helyes használata

-

Következtetési képesség fejlesztése. Induktív és deduktív következtetések. Modellalkotás (grafikonok, képletek)

-

Problémaérzékenység, problémamegoldás, emlékezet, figyelem, megfigyelőképesség, kezdeményezőképesség, összefüggéslátás, pontosság. Kreativitás. Rendszerező képesség.

-

A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban.

-

A tanultak alkalmazása a mindennapi gyakorlatban (hőmérséklet-mérés, adósságkészpénz, elmozdulások, tengerszinthez viszonyított mélység, magasság).

INFORMATIKA -

számítógép kezelése

-

valós és virtuális világ megkülönböztetése

-

szövegszerkesztés, adatbázisok, táblázatok

-

matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége

-

mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése

-

az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, feldolgozása, bemutatása és cseréje, internet, e-mail

-

a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés készségének és képességének fejlesztése

FIZIKA -

Matematikai ismeretek mélyítése és kiegészítése (pl. mértékegységek). A fizikában megszerzett ismeretek alkalmazása, azok matematikai megfogalmazása, mint képletekkel történő leírás, majd matematikai műveletek elvégzése, mennyiségi viszonyok érzékeltetése, nagyságrendek szerepe (elemi töltés), jelentősége.

-

Értő, elemző olvasás fejlesztése fizikai jellegű feladatok megoldásához

-

Helyes tanulási szokások kialakítása (a tankönyv, helyes használata; helyes füzetvezetés). Helyes megértése, a jelenség elképzelése, a megoldáshoz megkeresése, a lényeges információk kigyűjtése, készítése.

-

Önálló tanulási képességek, kezdeményezőképesség fejlesztése – kiselőadások, önálló kísérletek bemutatása

-

Képesség és hajlandóság az együttműködésre, konfliktuskezelés, segítőkészség, felelősségérzet, a másság elfogadása, előítéletek elutasítása, kooperatív munkavégzés (tanulókísérletek)

-

Ökológiai kompetenciák fejlesztése (energia-, vízgazdálkodás, zaj, hőhatás, szemétmennyiség, …)

-

Balesetvédelmi szabályok megismerése és betartása

a munkafüzet, a kislexikon időbeosztás. A probléma szükséges fizikai ismeretek rendszerezése, esetleg ábra

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK (Lásd.: VIII. fejezetben) RAJZ – VIZUÁLIS KULTÚRA -

Esztétikai művészeti tudatosság,

-

Esztétikai kifejezőképesség,

-

Helyi, nemzeti és egyetemes kulturális örökség ismerete, alkalmazása,

-

Főbb művészeti alkotások értő ismerete

-

Művészi önkifejezés,

-

Nyitottság és érdeklődés a kultúra értékei iránt.

TÁNC ÉS DRÁMA -

Tánchagyományok

-

Hagyományápolás

-

Értékmegőrzés

-

Esztétikai érzék

-

Értéktelen zenével szembeni kritikai fellépés

-

Ritmusérzék

-

Mozgáskultúra

-

Állóképesség

-

Alapvető drámai kifejezési formák

-

Technikai készség, improvizációs készség és képesség, alkotó magatartás, kreativitás

-

A mindennapi élet és egyéb történetek szituációinak elemzése

-

Koncentráció és a lazítás képessége

-

Fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása

-

A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése saját és másik beszédében

-

Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése önálló csoportmunkával

-

Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése önálló csoportmunkával

-

Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése

-

Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése – erkölcsi választásokban – a jó és a rossz elkülönítése

HON- ÉS NÉPISMERET -

A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának megismerése

-

A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának megőrzése

-

A népművészet anyagi és szellemi kultúrájának ápolása

-

A tanulók ön – és világszemlélete, világképe

-

Ítélőképesség, esztétikai, erkölcsi és történeti érzék

-

Kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás

-

Alkotóképesség, képzelet, emlékezet fejlesztés

-

Ismeret-, adat-, információ-gyűjtés, célszerű, gondos elrendezés

-

Szolidaritás, szociális érzékenység, együttműködés, empátia, kooperációs készségek

ÉNEK-ZENE -

Zenei műveltség - megalapozás

-

Zenei készségek (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység)

-

Alapfokú zenei olvasás és írás

-

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség

-

Zenei műszavak, jelentésük

-

Főbb zenei stílusok sajátosságai, a zeneirodalom nagy korszakai

-

Népünk zenéje

-

A zene történetének és a zeneirodalomnak nagy egyéniségei

-

Rendszeres zenehallgatásra nevelés

-

Az értékes zene megszerettetése

-

Társművészetek iránti nyitottság

TESTNEVELÉS -

Fizikai állóképesség fejlesztése

-

Mozgáskoordináció fejlesztése

-

Labdás ügyesség fejlesztése játék során

-

Társ mozgásának folyamatos kontrolálása

-

Segítségnyújtás pontos végrehajtása

-

Egyensúlyi helyzet biztonságának fejlesztése

-

Nehézségek tudatos, bátor leküzdése küzdőgyakorlatokban

-

Figyelem összpontosítása: ugrások, dobások, torna- és játék során

-

Játékszabályok ismerete és alkalmazása

-

Akaraterő fejlesztése

V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A nevelésközpontú iskola célja a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése. A személyiségfejlesztő oktatáshoz figyelembe kell vennünk a tanulók életkori sajátosságait, a társadalom igényeit, az iskola céljait. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A pedagógiai munkánk akkor lesz eredményes, ha: - teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; - ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; - ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS AZ OKTATÓ MUNKÁBAN: Az óra menete és a tananyag lehetőséget ad a személyiségfejlesztésre. Iskolánk állandóan megújuló, szépülő környezete segíti oktató munkánk hatékonyságát és tanulóink ízlésének fejlesztését. Korszerű pedagógiai módszerekkel alakítjuk tanulóink személyiségét: (pl. csoportfoglalkozás, differenciálás, dráma, tánc, számítógépes feldolgozás, digitális tábla célszerű használata stb.) Többek között az önfejlesztést, kreativitást, az empátiát, toleranciát, a másság elfogadását. TANÁR – DIÁK KAPCSOLAT: A pedagógus személyisége meghatározó a tanár - diák kapcsolat kialakításában. Megjelenése, viselkedése, ízlést formál, példát mutat. Iskolánk pedagógusai arra törekszenek, hogy a tanár – diák viszony nyílt és őszinte legyen. Nem a tekintélyelv, a megtorló szigor, hanem a segítőkészség, a türelem, a jókedv jellemzi pedagógusaink tanulóinkhoz fűződő viszonyát. Diákjainkat pedig arra neveljük, hogy tanáraikhoz és társaikhoz fűződő kapcsolatuk nyílt, őszinte, udvarias, toleráns, segítőkész legyen. A tanár – diák közötti jó viszonyt erősítheti a szülőkkel való partneri kapcsolat. AZ ISKOLAI MUNKA HANGULATA: A fokozódó agresszív viselkedés megfékezése, a tanulók játékigényeinek kielégítése érdekében nevelőtestületünk játszóudvart alakított ki. Elképzelésünk megvalósításában a szülők társadalmi munkával és anyagi hozzájárulással támogattak. Az óraközi szünetekben és a délután folyamán használható játékok alkalmasak a pozitív személyiségjegyek kialakítására és fejlesztésére (önfegyelem, akarat, tolerancia, udvariasság, közösségfejlesztés, társakkal való együttműködés, felszabadultság, jó hangulat) A büfé kialakítása hozzájárul a tanulók életmódjának, szokásainak formálásához. Iskolánk teret ad a színes iskolai életnek közösen szervezett programjaival (közös iskolai kirándulás, osztálykirándulások, tanulmányi- és sportversenyek, iskolai és községi ünnepélyek, megemlékezések, szabadidős programok: színház, uszodalátogatás, nyári táborozás stb.)

Pedagógiai munkánk személyiségfejlesztő feladata, hogy olyan EGYÉNISÉGEKET neveljünk, akik képesek önálló döntéseket hozni, s az élet minden területén megállják helyüket. Ismerjék a hagyományokat, de mindig újat akaró, a világ dolgaiba soha bele nem nyugvó, mindig előre tekintő emberekké váljanak. Magatartásuk és viselkedésük az erkölcsi normáknak megfelelő legyen.

VI. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA  Egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termeléshelyi fogyasztás összekapcsolásával);  mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);  a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok stb.); A/ EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOK 1. HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP AZ ISKOLA HELYE, ÉPÜLETE Iskolánk három lépcsőben épült. Legrégebbi épülete a múlt század közepén. A másik két szárny később, a legújabb 25 éves. Az épület kora tehát indokolja, hogy szinte minden évben elvégezzünk olyan teendőket, melyek kellemesebbé, otthonosabbá teszik a mindennapi iskolai életet. Az iskola helye a településen befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. A tantermek tágasak, világosak, jól szellőztethetők, bútorzatuk az életkori sajátosságoknak megfelelő. A világosítás és a fűtés korszerűsítése az egész iskolában megtörtént. A gazdaságtalan villanyfűtést központi gázfűtés váltotta fel. A folyosók világosak, elég tágasak, biztosítják a balesetmentes közlekedést. A mellékhelyiségek, vizesblokkok korszerűsítése folyamatosan történik /csapok, WC-k karbantartása, cseréje/. A nyílászárók cseréje részben megvalósult. Iskolánk egyik épülete emeletes, itt a lépcsőházi korlátok és a tantermi ablakok megfelelő nyitódása biztosítja a balesetmentességet. A szaktantermek szemléltető anyagát évek óta pályázati forrásokból korszerűsítjük. Az iskolához tartozik két tágas, árnyékos, befüvesített udvar, melyeken a tanulók az óraközi szünetekben és délután szabadidős foglalkozásokon tartózkodnak. Sport-és játékeszközök biztosítják az aktív kikapcsolódást a friss levegőn. Tornatermünk 15 éve épült, korszerű, minden igényt kielégít, úgy a tömegsport, mint az egyéni testépítés számára. Mellette futball-és kézilabdapálya, futó-és teniszpálya épült. 2. ERŐFORRÁSOK A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

NEM ANYAGI ERŐFORRÁSOK Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósul meg. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a tanulmányi sétáknak, túráknak, kirándulásoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt, a tanórán kívüli programokra a szülőket is meghívjuk. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Folyamatosan gyűjtjük a portán kihelyezett tárolóban a veszélyes hulladéknak számító elhasznált elemeket. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból fontosak a múzeumok, állatkertek, és természetvédelmi területek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék, és gyümölcskínálat. ANYAGI ERŐFORRÁSOK Saját erőforrások Fenntartói támogatás. A környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlásra, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítására, jutalmazására szükséges keretet biztosítani kell. Alapítvány. Iskolánk alapítványa is támogatja az ez irányú kirándulásokat, versenyeket. Külső erőforrások Pályázat A pályázat-megjelenések figyelése igazgatói feladat. Az igazgató tájékoztatja a a pályázati lehetőségekről, segít a pályázatok elkészítésében. 3. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK 1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:  ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése  a fenntartható fejődés;  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;  alapvető emberi szükségletek;  emberi jogok;  demokrácia;  elővigyázatosság;

 biológiai és társadalmi sokféleség; Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása. Ilyenek például: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden

iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Ezért a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Egyre bővül azonban a kör. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 2.

Konkrét célok

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Hagyományok ápolása: -

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára (őszi iskolai kirándulás); nyári táborok szervezése és lebonyolítása; drog-prevenciós program folytatása; osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

Szaktárgyi célok: - a tanórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei, megtanítani a szelektív hulladékkezelésre); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a tanórákon, kooperatív tanulási módszerek (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli foglalkozások szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása tanórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon. 3.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink: - táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, iskolai őszi kirándulás stb.; - kézműves foglalkozások - pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés - modellezés; - múzeumlátogatás, nemzeti park - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; szűkebb és tágabb környezet takarítása, virágosítása - DÖK-nap; 4.

Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - közösségépítés; - művészi kifejezés 5.

Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. A fent említett feltételek kialakítására az anyagi fedezetet az „Anyagi erőforrások” című alfejezet tartalmazza. 6. Iskolai környezet (Lásd a helyzetelemzésnél)

7.

Kommunikáció

Iskolán belüli kommunikáció formái -

kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel: prezentáció házi dolgozat készítése; poszterek készítése és bemutatása; faliújságon közölt információk készítése; szórólapok készítése; kiállítások, tárlatok iskolarádió

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

8.

környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból: internetes forrásokból környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés

Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. Az iskolai munkaterv részeként, minden tanév elején írásos formában elkészítjük az iskola éves környezeti, nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv e része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. 9. Pedagógus-továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. A tantestület továbbképzésének megtervezésekor külön figyelmet fordítunk arra, hogy abban legalább egy kolléga részt vegyen - lehetőség szerint - környezeti nevelési továbbképzésen.

VII. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Életünket kisebb-nagyobb közösségekben töltjük, ezért fontosnak tartjuk, hogy az egyén megtanulja a közösségi élet szabályait, a közös célokért való tevékenységet, ill. egyéni érdekei összehangolását a közösségi érdekekkel. Feladatunk az egész személyiség, az értelem, az érzelem, fizikum, jellem, közösségi tudat harmonikus fejlesztése. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az általános iskolai oktatásban több területen van mód e célok megvalósítására: 1. A hon- és népismeret 2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz 3. Környezeti nevelés 4. Kommunikációs kultúra Mindezek megvalósításának színterei a közös iskolai osztály, ill. szűkebb csoportprogramok. 1. Hon- és népismeret Céljaink: - A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel! - Magyarságtudat erősítése, népünk történetének, kultúrájának megismertetése, annak beágyazása Európa és a világ fejlődésének folyamatába. - Lakóhelyünk történetének megismerése, helyi hagyományok ápolása. A Kálozi Szent István Általános Iskola is rendelkezik saját hagyományokkal, melyek összetartják a közösséget s a folytonosságot biztosítják. Pl.: -

Nemzeti ünnepeink megünneplése közös iskolai műsor keretében. Részvétel a községi ünnepélyek megszervezésében. Szent István Napok keretében műveltségi vetélkedők – környező iskolák tanulóinak bevonásával is. Mikulás-napi ajándékozás, Mikulásvetélkedők osztályok között, ill. osztályon belül. A nemzeti ünnepeken túl a karácsonyváró közös ajándékkészítés a Diákönkormányzat szervezésében. Karácsonyi műsor összeállítása iskolánk tanulóinak és községünk lakóinak. A farsangi hagyományok keretében karnevált rendezünk. Édesanyák köszöntése ajándékkal, műsorral. Gyermeknap megszervezése.

2. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Cél:

- Kialakítani tanulóinkban a közös európai értékekhez való pozitív viszonyt. - Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. - Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, szerepét az ország és lakosainak életében.

Ezek megvalósítása érdekében: - A tantárgyakhoz kapcsolódva minden pedagógus törekszik az európai értékek bemutatására, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségének hangsúlyozására. - Az angol nyelv tanítása lehetőséget ad arra, hogy személyes kapcsolatot alakíthassanak ki a gyerekek a táborozások, ill. a diáklevelezések során. - Kapcsolattartás testvériskoláinkkal (Dziemiany- Lengyelország, Kárásztelek Erdély) - A témához kapcsolódó iskolai és egyéb szintű vetélkedőkön való aktív részvétel. - Osztályfőnöki órák keretében más népek kultúrájával való ismerkedés mesék, történetek, képek, fotók segítségével. 3. Környezeti nevelés Napjainkban a környezethez való viszonyulás egyik legfontosabb kérdés a felgyorsuló ipari, gazdasági fejlődés miatt. A természeti környezet elemeiben (talaj, víz, levegő, élővilág) végbemenő kedvezőtlen változások az élet fennmaradását veszélyeztetik. A környezetet az emberi tevékenységből származó káros hatások ellen meg kell védeni, azaz a károk bekövetkezését preventív jellegű intézkedésekkel meg kell akadályozni. Környezeti nevelés átfogó céljai: - Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását. -

A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt.

-

Ismerjék fel a környezet természet- és ember alkotta értékeit, törekedjenek annak megőrzésére!

-

A tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeiként bolygónkon környezeti válságjelenségek tapasztalhatók!

-

Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük megőrzésébe, gyarapításába!

-

Életmódjukban a természet tisztelete, felelősségérzet, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá!

Ezek megvalósítása érdekében: -

Szervezünk közös iskolai kirándulásokat környékünk természeti értékeinek megismerésére.

-

Osztálykirándulásokon hazánk távolabbi tájait fedezzük fel.

-

Kerékpártúrák, gyalogtúrák szervezése a környék növényvilágának, állatvilágának megtekintésére, tapasztalatszerzésre.

-

Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, propagálása a mindennapi életben valamint vetélkedők keretében. (Pl. Egészségügyi vetélkedő, Egészséges életmód vetélkedő)

-

Tisztasági, takarítási akciók az iskola környékének rendben tartására.

-

Községi szintű köztisztasági akciókhoz csatlakozunk lehetőség szerint.

-

Tanulmányi séták során személyes tapasztalatok szerzése, a problémákra megoldáskeresés.

4. Kommunikációs kultúra Az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője a kommunikációs kultúra megfelelő elsajátítása. Középpontban az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Céljaink: -

Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie.

-

Anyanyelvi nevelés

-

Mesterséges közvetítő rendszerek (médiák, számítógép, Internet) optimális használatának elsajátítása.

-

Tanulják meg saját véleményeiket, érveiket kulturált módon közölni!

Mindezek megvalósítása érdekében: -

Kisiskoláskortól folyamatos beszédfejlesztés, elsősorban a tanórai kereteken belül, ill. vetélkedők, szakkörök formájában. (Pl.: Kommunikációs vetélkedők könyvtári foglalkozások.)

-

Informatikai ismeretek elsajátítása a számítógép segítségével. (információszerzés, internet)

-

Az iskolaújság módot ad arra, hogy gyakorolják az írásbeli kommunikáció lehetőségét, valamint teret biztosítson az iskolán belüli információáramlásnak

-

Szép kiejtési és helyesírási verseny szervezése

-

Meseíró és mesemondó versenyek lebonyolítása igény szerint.

-

Színjátszó előadások, drámajátékok, kommunikációs gyakorlatok alkalmazása

-

A diákönkormányzat teret biztosít a tanulók számára, hogy véleményeiket kinyilváníthassák az iskolai programokkal kapcsolatosan.

Diákönkormányzat: -

A diákönkormányzat tagjait (osztályonként 2-2 főt) a tanulók maguk választják titkos szavazással. Minden évben az iskola tanulói a felsős tanulók közül megválasztják a diákönkormányzat elnökét és titkárát.

-

A diákönkormányzat kéthavonta ülésezik, de fontosabb iskolai programok, problémák miatt rendkívüli gyűlést is hívhat össze. Ezt az elnök, titkár vagy az önkormányzat munkáját segítő tanár kezdeményezheti.

-

Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk. A közgyűlést az önkormányzat elnöke és az iskola igazgatója közösen kezdeményezi. Ezen gyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek az iskola és a diákönkormányzat vezetéséhez.

-

Véleményt mondhatnak az iskolai programokról, javaslatokat tehetnek.

-

A diákönkormányzat véleményt mondhat a Házirendről, versenyek szervezéséről, tanórán kívüli tevékenységekről stb.

-

Dönthet 1 tanítás nélküli munkanapról, diákújság működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról.

-

A helyi hagyományokat folytatva segít az őszi kirándulás (akadályverseny) szervezésében, Farsang, Mikulás-nap, Gyereknap megrendezésében.

VIII. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 1.

2.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai -

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

-

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

-

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

-

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

3.

4.

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

-

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

-

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

-

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

6.

7.

8.

9.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

-

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

-

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

-

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

-

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

-

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

-

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

-

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

-

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

-

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

-

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

-

Továbbképzéseken való részvétel.

-

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

-

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10.

11.

12.

13.

14.

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

-

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

-

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

-

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

-

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

-

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

-

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

-

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

-

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

-

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

-

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

-

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

-

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

-

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

-

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

-

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákközösségének vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

Tanulók száma

-

Osztályozott tanulók száma és aránya

-

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-

Az osztály tanulmányi átlaga

-

Kitűnő tanulók száma és aránya

-

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-

A bukások száma tantárgyanként

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői: 

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)



Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján



A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya



Továbbtanulás iskolatípusok szerint



Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya



Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya



Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya



Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

-

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

-

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

-

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

-

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: 

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

-

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

-

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

-

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

-

Megemlékezés az iskola névadójáról.

-

Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK HELYI TANTERVE Az iskolai nevelés legközvetlenebb és leghatékonyabb színtere az osztályfőnök és az osztályközösség nevelőmunkája. Az osztályfőnök négy éven át tartja kezében osztályát, ismeri a gyerekek korábbi életét, szülői hátterét, egyéni képességeit és tehetségét. Ismeri az osztály közösségi szintjét, hangulatát, formáló erejét. Mindezen ismeretek birtokában igyekszik az osztályfőnök nevelőmunkájában a legtöbbet elérni a gyerekek egyéniségének formálásában. E szép, de nehéz feladat egyik legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra. A foglalkozásoknak, tervezeteknek az évek során lineárisan egymásra épülőnek kell lenniük, ahol a korábban elért eredményekre építjük munkánkat. Az osztályfőnöki órák legyenek könnyedek, a tanár irányítsa a beszélgetéseket és adjon módot a tanulóknak véleményük őszinte kinyilvánítására. A tanulók véleménye fontos, akkor is, ha nem egyezik az osztályfőnök véleményével. A pedagógus ne kinyilvánításokkal közölje véleményét, hanem vezesse el a gyerekeket logikusan irányított beszélgetéssel a kívánt célhoz. Az osztályfőnöki órák témáinak 80 %-át – évi 30 órát – rögzítünk helyi tantervünkben. Ettől az osztályfőnök nem térhet el. Lehetősége van azonban, hogy a fennmaradó 20 %-ot – évi 7 órát – az osztályközösség igényeihez igazodva, egyénileg válassza meg és építse be éves tanmenetébe.

Az osztályfőnöki órákat az alábbi témakörökbe csoportosítjuk: 1) Közösségi nevelés

13 óra

2) Egészségnevelés

10 óra

3) Pályaválasztás

3 óra

4) Közlekedési ismeretek

4 óra

5) Szabadon felhasználható órák

7 óra

Közösségi nevelés: E témakörben azok a témák kerülnek megbeszélésre, amelyek a társasági, társadalmi életben szükségesek. Elindulunk a családtól, amit mi a legfontosabb, biztonságot adó háttérnek tartunk. A stabil családra már lehet iskolai, munkahelyi, lakóhelyi közösséget építeni. Ha ez is megvan, akkor a legmagasabb szintű közösség az ország, a haza, majd Európa és az emberiség elvárásaival ismerkedünk. Ismerjék meg a tanulók a legfontosabb alapismereteket, szokásokat, ünnepeket, társadalmi elvárásokat, erkölcsi alapelveket. Ezek megismerésén túl képesek legyenek életüket tudatosan ezekhez igazítva értelmesen élni. A legmagasabb cél, amit megfogalmazunk magunkkal szemben, hogy ne csak képesek legyenek, hanem akarjanak is ezeknek megfelelve élni. Egészségnevelés: A tartalmas emberi élet alapfeltétele az egészség. A genetikai okokon túl nagy szerepünk és felelősségünk van saját egészségünk alakításában. Az ehhez szükséges ismereteket a lehető legkorábban meg kell ismertetnünk tanítványainkkal. Súlyosan egészségromboló szokások és szenvedélyek leselkednek a fiatalokra. Az ezek elleni harc egyik legfontosabb nevelési célunk. Lehetőség szerint be kell kapcsolódnunk iskolai és osztályszinten különböző központi programokba. Az osztályfőnököknek részt kell venniük továbbképzéseken, hogy ismereteiket korszerűsítsék. Segítségül kell hívnunk szakembereket (orvost, iskolarendőrt) és a médiát (TV, video). A probléma súlya megköveteli a felelős szakemberek összefogását. A kérdés fontosságát jelzi, hogy a törvény kötelezően legalább évi 10 órát ír elő megtárgyalni e témakörben. Pályaválasztás: Az osztályfőnök feladata, hogy folyamatosan, ötödik osztálytól megismertesse tanítványaival a legfontosabb szakmákat, hivatásokat. Tudniuk kell a tanulóknak a tovább tanulás és pályaválasztás alapelveit, alapismereteit. Folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat a különböző középiskolák elvárásairól. Feladatunk a szülők megfelelő tájékoztatása is.

Közlekedési ismeretek: Tapasztalatunk, hogy a gyerekek nem ismerik megfelelően a közlekedési szabályokat és amelyeket ismerik, azokat gyakran nem tartják be. Meggyőződésünk, hogy a közlekedési ismereteket korán, a közlekedési morál alapjainak alakításával együtt kell megtanítanunk. A kerékpáros közlekedés szabályainak elsajátítása minden tanulónknak szükséges és fontos. Minél többet megismernek a KRESZ szabályai közül, annál biztonságosabban vehetnek részt tanítványaink a közúti közlekedésben. A közlekedési ismeretek óráit egy tömbben kell megtartani.

5. osztály – 37 óra Közösségi nevelés 1. Felső tagozatosok lettünk. 2. A család – szülők, nagyszülők és gyerekek közössége. 3. A barátság. 4. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv. 5. Az eredményes tanulás. 6. Igazmondás – füllentés, hazugság. 7. Karácsonyra készülünk. 8. Igazság és igazságtalanság. 9. Bátorság és gyávaság. 10. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc. 11. Tisztelettudás – neveletlenség 12. Szorgalom és lustaság 13. Becsület és becstelenség Egészségnevelés: 1. Egészséges napirend, hetirend. 2. Környezetünk tisztasága, védelme. 3. Tisztálkodási szokások. 4. Az egészséges táplálkozás. 5. A dohányzás ártalmai. 6. A drogfogyasztás veszélyei. 7. Az alkoholizmusról. 8. A serdülőkor kezdetének változásai. 9. A sportolás jelentősége. 10. Elsősegélynyújtás. Közlekedési ismeretek: (4 óra)    

Járművek az úton. A közlekedés alapszabályai. A kerékpárral az úton. A gyalogos közlekedés szabályai.

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)  Fontosabb szakmák megismerése.  Fontosabb hivatások megismerése.  Fizikai és szellemi munka. Szabadon felhasználható órák száma: 7 óra

6. osztály – 37 óra Közösségi nevelés: 1. A tanév céljai, közösségi programok. 2. Fiúk-lányok kapcsolata. 3. Illemszabályok. Vendégfogadás, színházban, társaságban. 4. Lakásunk kultúrája. Ilyen a szobám. 5. A családunk és rokonaink. 6. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv. 7. Karácsonyra készülünk. 8. Miért tanulsz? Hogyan tanulsz? És mennyit? 9. Szabadidő. Hobby. 10. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc. 11. A munkáról. 12. Húsvét. Szokások, hagyományok. 13. Ilyen az osztályom. Helyem az osztályban. Egészségnevelés: 1. Ép testben ép lélek. 2. Öltözz kényelmesen, egészségesen! 3. Mozgásszervek egészsége. 4. A dohányzás ártalmai. 5. A drogfogyasztás veszélyei. 6. Az alkoholizmusról. 7. A serdülőkor higiéniai problémái. 8. Kirándulás és túra a szabadidőben. 9. Környezetünk tisztasága és védelme. 10. Elsősegélynyújtás Közlekedési ismeretek: (4 óra)    

A közlekedés alapszabályai. A kerékpáros közlekedés szabályai. Közlekedési jelzőtáblák. A gyalogos közlekedés szabályai.

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)  Fontosabb szakmák és hivatások megismerése.  A magyarországi iskolarendszer.  Tervek és lehetőségek. Szabadon felhasználható órák száma: 7 óra

7. osztály – 37 óra Közösségi nevelés: 1. Kapcsolatok, feladatok a családban 2. Ki vagyok én? Ki leszek én? 3. Demokratizmus. Közösségirányítási formák. 4. Barátság, szeretet, szerelem. 5. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv. 6. Az 1956-os Forradalom. 7. Tisztelet, tolerancia. 8. Ilyenek a kamaszok. 9. A haza és népünk iránti szeretet. 10. Felelősség – felelőtlenség. 11. A tulajdon tisztelete. 12. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc. 13. A hitről, a szépről, a művészetről. Egészségnevelés: 1. Testápolás, szépségápolás. 2. A serdülőkor higiéniai problémái. 3. A dohányzás ártalmai. 4. A drogfogyasztás veszélyei I. 5. A drogfogyasztás veszélyei II. 6. Az alkoholizmusról. 7. Sport, kirándulás, túra a szabadidőben. 8. Az egészséges táplálkozás. 9. AIDS korunk pestise. 10. Elsősegélynyújtás. Közlekedési ismeretek: (4 óra) -

A közlekedés alapszabályai.

-

Kerékpárral az úton.

-

Közlekedési jelzőtáblák.

-

Közlekedési helyzetek.

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra) -

Szakmák és hivatások megismerése.

-

Szakiskolák és középiskolák.

-

Középfokú iskolák követelményei.

Szabadon felhasználható órák száma: 7 óra

8. osztály – 37 óra Közösségi nevelés: 1. Házasság, gyermekvállalás, családtervezés. 2. Konfliktusok a családban. 3. Önkormányzatiság. Községünk vezetése. 4. Utunk és helyünk az Európai Unióban. 5. A szerelem. Fiúk-lányok barátsága. 6. Az erőszak, durvaság, agresszió. 7. Az 1956-os Forradalom. 8. Hivatali ügyintézés. 9. Katasztrófavédelem. Tűz és bombariadó terv. 10. Háborúk és terrorizmus. 11. Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc. 12. A munka jogunk és kötelességünk. 13. A folyamatos művelődés. Egészségnevelés: 1. A kozmetikumok. Testápolás, szépségápolás. 2. A divatról. A megjelenés kultúrája. 3. A serdülőkor higiéniai problémái. 4. Táplálkozási szokásaink. 5. Korunk pestise az AIDS. 6. A dohányzás ártalmairól. 7. A drogfogyasztás veszélyei I. 8. A drogfogyasztás veszélyei II. 9. Az alkoholizmus. 10. Elsősegélynyújtás. Közlekedési ismertek: (4 óra)    

Kerékpárral, kisvasúttal az úton. Utazás tömegközlekedési járművön. A városi közlekedés. Hajó, repülő és kompközlekedés.

Pályaválasztási ismeretek: (3 óra)  Szakmák és hivatások megismerése.  Középfokú iskolarendszer felépítése, követelmények.  Felsőfokú iskolarendszer.

IX. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Óvodából iskolába átmenet megkönnyítése: - Nagycsoportos óvodások látogatása az iskolában - Nagycsoportos óvodások és szüleik látogatása az iskolában az Iskolaváró program keretében - Leendő tanító(k) hospitálása az óvodai csoportban - Óvodai szülői értekezleten az osztálytanító bemutatkozik, ismerteti az iskola elvárásait a leendő elsősök szülei számára. Igyekszik segíteni a szülőket az iskolai életre való felkészítésben - Ismerkedés az iskolai környezettel, a házirenddel, az itt dolgozókkal. Alsó tagozatból a felső tagozatba való beilleszkedés segítése fontos pedagógiai feladatunk: - A gyermekek megismerésével az osztályfőnökök munkatervükben jelzik a problémás gyerekeket. Feltárják az okokat, s megjelölik a pedagógiai feladatokat. Magatartási, beilleszkedési nehézségek: - viselkedési anomáliák kortársaival, felnőttekkel szemben - tanórán és tanórán kívül Tennivalóink:  Az osztályfőnök mindig elsőként tudjon a közösségében előforduló magatartási problémákról  Az osztályfőnök és az érintett tanuló tisztázza a problémákat  Az osztályfőnök kiszabja a büntetést, szükség esetén tájékoztatja az igazgatót és a szülőket  Eredménytelenség esetén nevelési tanácsadó segítségét kérjük  Komolyabb magatartási problémánál a Gyermekjóléti Szolgálattal felvesszük a kapcsolatot, szükség esetén pszichológus segítségét kérjük. Továbbiakban együttműködünk a szolgálattal  Az osztályfőnök fokozott figyelmet fordít az érintett tanulókra, folyamatos kapcsolatot tart a tanár kollégákkal is  Az osztályfőnök ismerje, mely tanulók szorulnak rendszeres gyógyszerszedésre és ennek várható következményeit ismertesse kollégáival

X. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1.Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:        

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.

2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 5. Az intézményben alkalmazott speciális feladatok és sajátos pedagógiai módszerek 2 Jó gyakorlataink: - „Tedd és mondd!” - anyanyelvi jó gyakorlat TÁMOP-3.4.2.A/11-2-2012-0018 azonosító számú „Kézenfogva” Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja nevű pályázatában kötelességet vállalt arra nézve, hogy iskolánk SNI tanulóinak integrációját valamely „JÓ GYAKORLAT” adaptálásával segíti. Választásunk a székesfehérvári Napsugár Óvoda kiadványára esett, mely egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati segítséget nyújt a pedagógusoknak a gyermekek anyanyelvi kultúrájának, nyelvhasználatának eredményesebb fejlesztéséhez. 2

Hatálya 2015. 01. 01-től. Módosítva: 2014. 12. 30.

XI. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA - NEVELÉSE Törvényi szabályozók:  A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti Köznevelésről  A többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  A többször módosított 14/119. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  32/2012. EMMI Rendelet A sajátos nevelési igény gyűjtőfogalom. Meghatározás: Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló: aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista vagy halmozottan fogyatékos, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar). A sajátos nevelési igényű gyermek számára hatalmas húzóerőt jelenthet, ha egy csoportba járhat egészséges társaival. Az ép gyermek az együttnevelés során egész életre kiható, meghatározó humán értékek és szociális képességek fejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodik. Minél kisebb korban találkozik az egészséges gyermek a sérült gyermekkel, annál könnyebben és természetesebben alkalmazkodik társához és a vegyes tanulócsoportban adódó helyzetekhez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, észrevétlenül fejlődik bennük a segítőkészség. Az integráció során a sajátos nevelési igényű gyermekeknek lehetőségük van kortársaikkal együtt játszani, fejlődni, teljes életet élni. Az iskolánkban oktatott sajátos nevelési igényű tanulók állapotuknak, személyes adottságuknak megfelelő, különleges gondozásban, habilitációs, rehabilitációs ellátásban részesülnek. Alapelvek - Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történik. - Iskolánkban elfogadó pedagógiai és tanulói környezet kialakítására törekszünk. - Az együttnevelés során érvényesítjük a habilitációs, rehabilitációs szemléletet; sérülésspecifikus taneszközöket, módszereket, eljárásokat, fejlesztő eszközöket alkalmazunk. - Az SNI tanulók oktatását a 32/2012. EMMI Rendelet irányelvei alapján végezzük.

Célok - A sajátos nevelési igényű tanulóknál pedagógiai programunk általános célkitűzéseinek megvalósítására is törekszünk. - Az együttnevelés vállalásával a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai beilleszkedését, egyéni haladását segítjük, megkönnyítve ezzel a felnőtt társadalomba való majdani beilleszkedésüket. - A gyermekeket, tanulókat sajátos nevelési igényeik figyelembe vételével, a számukra szükséges területeken fejlesztjük. - Szem előtt tartjuk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl, a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek közös céljai és feladatai Az illetékes szakértői bizottság által megállapított fogyatékosságból, részképességgyengeségből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása, kompenzációja érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. Az esetlegesen szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, alkalmazásának begyakorlása. Az egyéni fejlődést, társadalmi beilleszkedést segítő tulajdonságok fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározzák:  a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság megállapításai,  a tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota,  a tanuló képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei,  a tanuló szocio-kulturális környezete, együttműködés a szülőkkel, szakmai szolgáltatással, családsegítővel. Feladatok: A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében-oktatásában résztvevő pedagógus: - a tantárgyi tartalmak- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, tantervi követelményeit figyelembe veszi, - egyéni fejlesztési terv alapján (éves) egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált módszereket, technikákat, fejlesztő eszközöket alkalmaz, - egy-egy nevelési, tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez, - együttműködik a gyermeket, tanulót nevelő-oktató többi pedagógussal, szakemberrel. A gyógypedagógus: - segíti a komplex pedagógiai diagnózis értelmezését, - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javaslatai alapján elkészíti az egyéni fejlesztési tervet, illetve közreműködik összeállításában, - habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztést végez, - javaslatot, szakmai tanácsokat ad speciális módszerekre, eszközökre, környezetre, - tevékenységét folyamatosan dokumentálja.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY TÍPUSAI SZERINTI ISKOLAI FEJLESZTÉS Enyhe értelmi fogyatékos gyermek (tanulásban akadályozott) Enyhe értelmi fogyatékosságot a TKVSZRB csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő orvosi adatlap, az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógiai és pszichológiai vizsgálat során kialakított elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja. Ennek hiányában a tanuló a lakóhelye szerinti, vagy választott iskolában kezdi meg, vagy folytatja tankötelezettségének teljesítését. A szakértői bizottság szakvéleményét a tanuló folyamatos figyelemmel kísérését követően alakítja ki. Enyhe értelmi fogyatékosságot megállapító szakértői vélemény birtokában a tanuló oktatása, nevelése a javaslatban foglaltak figyelembe vételével integráltan történik intézményünkben. A tanulók az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanterve szerint, az abban meghatározott követelményszint figyelembe vételével értékelhetők. - Egyéni habilitációs, rehabilitációs óráikat a szakértői javaslat alapján, az általuk javasolt speciális fejlesztési területek és időkeret figyelembe vételével biztosítjuk. - Egyéni habilitációjukat/ rehabilitációjukat egyéni fejlesztési terv elkészítése után tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár végzi. - A gyógypedagógus az egyéni és csoportos fejlesztéseket minden alkalommal „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció- „egyéni fejlődési lap”-on dokumentálja. A beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság, mely tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Az iskolai oktatás, logopédiai ellátás a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Az első évfolyam anyagának két tanévre történő elosztása indokolt lehet. Alapelvek, célok, feladatok: Az együttnevelés a beszédfejlődést szolgálja. Meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. - a fejlesztés legyen tudatos, tervszerű, valósuljon meg a folyamatkövetés, - jelentsen segítséget a szülők támogató együttműködése, - motiválás a beszédhiba leküzdésére, - felkészítés az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, - az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő, különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében. A pedagógiai rehabilitáció: logopédiai egyéni és csoportos terápia.

Egészségügyi rehabilitáció formái: gyermekneurológiai vizsgálat és ellátás, pszichológiai vizsgálat és ellátás, gyógytorna, úszás. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók Részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), hiperkinetikus- és figyelemzavar, a pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége áll sok esetben a súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási problémák hátterében. Általános jellegzetességek: - általában érzékenyebbek az időjárási változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál - nehezen tűrik a zajokat - nehezen viselik el a várakozás feszültségét, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. Alapelvek, célok, feladatok: Fejlesztésük gyógypedagógiai tanár és/vagy pszichológus közreműködését igényli, rehabilitációs célú órakeretben, egyéni terápiás terv alapján. Indokolt esetben menetesítés - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Kiemelt feladatok: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a helyi tantervben rögzítettektől, de indokolt lehet az első évfolyam két tanév időtartamra történő elosztása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós – kompenzáló - terápiás módszerek alkalmazásával. A helyi tantervben leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek, azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció: Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a tanuló gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálata, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő

programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet, probléma van a vizuális és akusztikus érzékelés területén. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nagy nehézségeket okoz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, s mindezek következtében gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző lehet a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Gyakran sok helyesírási hibával írnak. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Másodlagos tünetként a fentiek miatt minden tantárgyban gyengébb lehet a teljesítményük jó értelmi képességeik ellenére, s az elszenvedett kudarcaik miatt magatartási problémák is jelentkezhetnek, ha nem megfelelően elfogadó a környezetük. A fejlesztés legfőbb céljai: - alakítsuk ki a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, - fejlesszük a kifejező készségét, - segítsük az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, a későbbi kudarcok elkerülése érdekében. Fejlesztési feladatok: - vizuális és akusztikus érzékelés fejlesztése, - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri, síkbeli és időbeli relációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén-gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - hallás és olvasás utáni szövegértés fejlesztése, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkuliás tanulóknál gyakran hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság érzékelése, számok megfelelő lejegyzése, sorba rendezések. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv fogalmainak használatában (helyi érték…), a matematikai relációk kifejezésében. Fejlesztési feladatok: - az észlelés-érzékelés, a vizuális és akusztikus figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri, síkbeli, idői tájékozódás fejlesztése, relációk gyakorlása, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás (sorrendiség) erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, - a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök folyamatos használata, képi megerősítés, - a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Hiperkinetikus- és figyelemzavarok Már az első életévekben, az óvodás korban tapasztalható tünet együttes, melyet a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, a társakkal való gyakori konfrontálódás jellemez. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és mozgáskoordinációs képességek fejlődésének késése. Másodlagos tünet az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés. Fejlesztési feladatok: - Figyelemkoncentráció fejlesztése, - Időkeret és hely biztosítása a fokozott mozgásigény kielégítésére, - Feszültség levezetése, helyes mederbe terelése, - Pozitív önértékelés kialakítása. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja a gyermek. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Érzékelhető még nagyfokú hevesség, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

Fejlesztési feladatok: - A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályteremben, hogy a pedagógus jelzéseit megfelelően érzékelhesse. - Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének figyelembe vételével. - A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, rejtett szorongásának…) megismerése siker vagy kudarc esetén. - A fentiek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. - Együttműködés a családdal és más szakemberekkel (pl. pszichológus). - A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélményhez juttatással.

Dokumentáció A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások egyéni vagy csoportos formában tarthatók egyéni fejlesztési terv alapján a megfelelő gyógypedagógiai szakember vezetésével. A dokumentálás egyéni fejlődési lapon történik.

XII. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK 1. Előkészítők 2. Tanulmányi versenyek (hagyományok felhasználásával) 3. Művészeti csoportok A tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatását iskolánk művészeti, sport szakkörei, ill. a művészeti iskolák (Sárvíz Művészeti Alapiskola, Aba) csoportjainak működtetése biztosítja a következő területeken: - zenei képzés - képző- és iparművészet - táncművészet - dráma és bábművészet Zenei képzés: A zeneileg tehetséges gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy különböző hangszerekhez hozzájussanak, azokon tanuljanak, gyakoroljanak. A tehetséges diákok tudásukat iskolai ünnepélyeken, házi-, területi, egyéb versenyeken mutathatják be. Képző- és iparművészet: az érdeklődő és tehetséges gyerekek különböző művészeti technikákkal ismerkedhetnek meg, bontakoztathatják ki tehetségüket. Elkészített alkotásaikat időszakos kiállításokon mutathatják be. A legszebb munkákkal az iskolát díszítjük. Bizonyos helyeken évszakoknak megfelelően változó bemutatókkal, más helyeken végleges falfestésekkel emeljük iskolánk esztétikai szépségét. Ezenkívül lehetőséget biztosítunk számukra pályázatokon való részvételhez. Tánc-, dráma- és bábművészet: hasonlóan az előbbiekhez, az e téren tehetséges tanulóknak alkalma van tehetsége továbbfejlesztésére, ennek nagyközönség előtti bemutatására, pl.: iskolai, községi és egyéb rendezvények. Ehhez a szükséges tárgyi feltételeket megteremtjük: pl.: táncruhák, díszletek, stb. A tehetség kibontakoztatása tudományos területen:  Szakkörök Érdeklődési kör alapján választható délutáni programok. Elmélyítik, kiegészítik a tanórák anyagát. Ugyanakkor a tanórai munkától sokszor eltérő módszereket alkalmazva, akár több tantárgy integrálásával érhetik el céljukat: sokrétű ismereteket adva a kutatásra, alkotásra és önálló ismeretszerzésre sarkallva résztvevőiket. Iskolánk hagyományosan működő szakkörei: - alsós kézműves szakkör, - felsős kézműves szakkör, - kézilabda szakkör, - színjátszó szakkör.

 Tanulmányi versenyek A kiemelkedően tehetséges és érdeklődő diákoknak ad ismereteket, kutatási alkalmat és képességeik kibontakoztatását, megmérettetési lehetőséget. a) Házi versenyek Célja egyrészt a tehetségkutatás, tömeges versenyélmény biztosítás. Hagyományszerűen működik az egyes műveltségi területeken: angol nyelvi, kommunikációs, szépkiejtési, egészséges életmód, természettudományos (kémia, fizika, földrajz), matematika. Legtöbbször csapatverseny formájában rendezzük meg, gyakran évfolyamok összefogásával, diákszervezők bevonásával. b) Kistérségi versenyek A Sárvíz-társulás keretében megszervezésre kerülő regionális sport, kulturális, művészeti és tudományos vetélkedők. Részben ezek is csapatversenyek. Iskolánk részéről ilyen jellegű rendezvények a Szent István Napok programjain kerülnek megszervezésre. c) Felmenő rendszerű versenyek A legmagasabb szintű megmérettetési forma. A legkiválóbb tanulóknak lehetőség helyi, megyei, országos szinten. Feltételezi az elmélyült, rendszeres, irányított és szervezett formában történő felkészülést, felkészítést. (Hagyományosan részt veszünk: a Kenguru, Zrínyi Ilona, Teleki Pál, Hevesi György versenyeken.)  Felvételi előkészítők A felvételi tárgyakat érintő (magyar, matematika, és igény szerinti aktuális felvételi tantárgyak) előkészítő, tehetséggondozó alkalom, 7-8. évfolyamokban, illetve szakköri formában már korábban is.  Differenciálás a tanórán Megvalósulási formái: Nehezebb, törzsanyagon túlmenő feladatok adása mind a tanórai önálló és csoportos munka során, mind az otthoni felkészülésnél. Kiselőadások, kutatáson alapuló tanulói beszámolók, otthoni kísérlet, logikai jellegű feladatok.  Csoportbontás Nem merev, és átjárhatatlan „kasztrendszer” kialakítást jelent a csoportbontás az osztályban, hanem biztosítja azt, hogy egyéni ütemben haladva jussanak magasabb szintre a diákok. Ennek során az eltérő képességeknek megfelelően kell a csoportokat kialakítani, objektív mérce alapján. Csoportbontásban oktatjuk továbbá a számítástechnika és a technika tantárgyakat.  Testnevelés órákon kívüli egyéb foglalkozások Gyógytestnevelés A mozgásszervi és egyéb testi fejlődést gátló problémákkal küzdő tanulóinknak lehetőséget biztosítunk gyógytestnevelés órákon való részvételre. Úszásoktatás Alsó tagozaton tanulóink számára, a tantervi előírásoknak megfelelően úszásoktatást szervezünk a székesfehérvári uszodában. Kíséretet, felügyeletet tanítóink látják el.

XIII. KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS ISKOLÁNKBAN 1. A lemorzsolódással és továbbtanulással kapcsolatos feladatok Cél a lemorzsolódási arány csökkentése, valamint minél többen tanuljanak tovább érettségit adó középfokú oktatási intézményben. 2. A „tanítást-tanulást segítő eszközrendszer” kialakítása Suli Nova Kht. Segítségével folyamatos tájékozódás valamennyi területen. Az integrációban a heterogén tanulócsoportok kialakítása érdekében a differenciálásra alkalmas szervezési módokat, kooperatív technikákat alkalmazunk. Az eszközrendszer elemei: Kulcskompetenciákat fejlesztő programok Fokozatosan bevezetjük a kompetencia alapú nevelési, oktatási módszertant Kiemelt elemei: - Önálló tanulást segítő fejlesztés  tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok,  önálló tanulási képességet kialakító programok,  tanulók önálló, kreatív tevékenységére épülő foglalkozások,  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek. - Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  tantárgyi képességfejlesztő programok,  kommunikációs képességeket fejlesztő programok,  komplex művészeti programok. - Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok,  mentálhigiéniás programok,  előítéletek kezelését szolgáló programok. - Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  patrónusi, mentori rendszer működtetése,  művészeti körök működtetése,  tanóda programban való részvétel. - Integrációt segítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés,  kooperatív tanulásszervezés,  projektmódszer,  drámapedagógia. 3. Személyi és tárgyi feltételek Pedagógusok továbbképzése, szemléletváltása. A tárgyi és eszközrendszer megváltoztatása az interaktív, foglalkoztató jellegű, differenciálásos, csoportmunkára, kooperativitásra épülő tanuláshoz.

XIV. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK A tanulási kudarcoknak sokféle oka lehet. Gyakran helytelen napirend, hibás tanulási szokások, nem megfelelően támogató családi háttér, magatartási, beilleszkedési nehézség, tanulási zavar, sajátos nevelési igény áll a háttérben. Az okok feltárását célzó, minél korábbi komplex vizsgálat az iskola javaslatára, a szülő egyetértésével kezdeményezhető. A nevelési tanácsadótól, szakértői bizottságtól szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti. Az iskolai sikertelenség megelőzését, illetve csökkentését segítő pedagógiai feladatok és tevékenységek célja: - Szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtése. - Közvetlen és folyamatos kommunikáció az intézményvezető, a pedagógusok és a tanulók között. - Az eredményes tanuláshoz szükséges környezeti és személyi feltételek megteremtése. - A szülőkkel való együttműködés elmélyítése, évente többszöri találkozás megszervezése a HHH tanulók szüleivel. - A pedagógusoknak fokozottan figyelniük kell a tanulók állapotára. A tanári magatartás és hangnem lehetőleg oldottságot, nyitottságot és emellett határozottságot kell, hogy tükrözzön. - Tanórákon fontos a differenciálás, a páros vagy csoportos munka gyakorlása, hogy a tanulók együttműködési képessége, szociális érzéke fejlődjön. - Célunk a képességeknek megfelelő, egyértelmű követelménytámasztás, következetes ellenőrzés, értékelés. - Pedagógiai tanácsadás szükséges ahhoz, hogyan tervezzék a gyermekek tanulásukat, hogyan fejlődjön, gazdagodjon személyiségük. - Különös figyelmet kell szentelni a tanulóknak, hogy a nehéz élethelyzetekből való kilábalásban se maradjanak magukra (pl. váratlan élethelyzetek, családi vagy egészségügyi problémák esetén). - HHH, SNI, BTMN tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, valamint külső szakemberek – logopédus, pszichológus – közreműködésével. 1. Alsó-tagozatban napközis foglalkozás egy csoportban, szakképzett pedagógus vezetésével Tanulási idő: 1-1,5 óra Játék, szabadidő, étkezés: 3-3,5 óra Minimális feladat: az írásbeli házi feladatok elkészítése 2. Tanulószoba: 5-8. osztály részére Tanulás – minimális feladat- írásbeli feladatok elvégzése, ellenőrzése. 3. Tantárgyi korrepetálások A tanulásban önhibáján kívül lemaradt tanulók lehetőséget kapnak a felzárkóztató foglalkozásokon hiányaik bepótlására.

4. Logopédiai ellátás Beszédhibás gyermekek beszédjavítását szakképzett logopédus végzi iskolánkban A logopédus foglalkozásokat tart a dyslexiás gyerekek felzárkóztatására is. 5. A gyógytestnevelés hozzájárul a szerzett vagy veleszületett betegség következtében kialakult egészségi állapot helyreállításához, azaz gyógyításához, rehabilitációjához. csoport heti 3 órában gyógytestnevelő irányításával vesz részt a foglalkozásokon. 6. Fejlesztő foglalkozások A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a törvényben meghatározott óraszámban fejlesztő foglakozásokon vesznek részt a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók (BTMN). Egyéni fejlesztési terv alapján fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus irányításával. 7. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényű tanulóként nyilvántartott gyermekek a szakvéleményben foglaltaknak megfelelően képességfejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. (Részletezve a „Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása” című fejezetben.)

XV. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDSZERE A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.

A diákönkormányzat célja: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről. Szervezeti és Működési Szabályzatát a tanulóközösség képviselői fogadják el, és a tanári kar hagyja jóvá. Céljaink között szerepel, hogy tanulóink megismerkedhessenek, bekapcsolódhassanak az iskolai érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés rendszerébe. Kulturális programok szervezésével lehetőséget kívánunk adni a szabadidő hasznos eltöltéséhez, a Szent István Napok mind színvonalasabb megrendezéséhez. Nyári táborok, tanulmányi kirándulások szervezésével segítjük a közösségek munkáját. Szorosan együttműködünk az iskolai újság szerkesztőségével.

2.A diákönkormányzat tagjainak jogai és kötelességei, megválasztása, visszahívása: - A diákönkormányzat tagjait (osztályonként 3 főt) a tanulók maguk választják titkos szavazással a tanév elején (szeptember végéig). Ők vehetnek részt a DÖK gyűlésein, szavazhatnak és kérdéseseket tehetnek fel a vezetőségnek. Feladatuk az ott elhangzott információk közvetítése az osztály közösségük felé, a vállalt megbízatások teljesítése. Valamennyien kötelesek alávetni magukat a DÖK döntéseinek. A képviselőket mindig tanév elején választják az osztályok, megbízatásuk az év végéig tart.. Ha az osztályközösségben bárki elégedetlen a választott DÖK-tag munkájával kezdeményezheti annak visszahívását (szól osztályfőnökének, aki köteles új választást tartani). - A DÖK munkáját egy nevelő segíti a tantestületből. - Minden évben az iskola nyolcadikos tanulói közül az iskola tanulói megválasztják a DÖK elnökét és titkárát. A választások előtt a jelölteknek lehetőséget adunk, hogy bemutatkozhassanak, elmondhassák programjukat, mindezt játékos, ügyességi feladatokat tartalmazó vetélkedőn (FEHÉR-FEKETE). - A DÖK rendszeresen ülésezik, de lehetőség van rendkívüli gyűlés összehívására is. Az ülés összehívását az elnök, titkár és a DÖK munkáját segítő tanár kezdeményezheti. - Évente egy alkalommal diákközgyűlést tartunk, melynek összehívását a DÖK elnöke s az iskola igazgatója közösen kezdeményezi. Ezen a gyűlésen a résztvevők kérdéseket tehetnek fel az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait 15 nappal a közgyűlés előtt nyilvánosságra kell hozni (faliújságra kifüggeszteni).

3.A diákönkormányzat jogai: - Véleményét ki kell kérni a tanulók nagy többségét érintő kérdésekben (Házirend, Iskolatársulás, fegyelmi eljárások alkalmával) - Versenyek szervezésében - A sportkör működési rendének megállapításakor - A tanórán kívüli tevékenységi formák meghatározásakor 4.A diákönkormányzat dönt: - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - iskolánk diákönkormányzata évek óta gazdálkodást már nem folytat, nincsenek bevételei és kiadásai

XVI. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A nevelőtestületnek jól felfogott érdeke, hogy minél jobban figyelembe vegye a szülők véleményét, akik segítsége a hatékony nevelő-oktató munkához elengedhetetlen. Amennyiben a pedagógus kezdeményezése viszontreagálásra talál a családokban és kölcsönössé válik a kapcsolat, a gyermek személyisége és tanulmányi munkája harmonikusabban fejlődik. A Szülői Szervezet (Sz Sz): Tagjait évente az osztályszülői értekezleteken a szülők választják, - osztályonként 1 képviselőt és 1-2 helyettest. Belőlük szerveződik az iskolai Sz Sz. Elnökét szintén ők jelölik és választják két évre. Az Sz Sz félévente egy alkalommal ülésezik indokolt esetben többször összehívható. Az iskolavezetés tájékoztatja a szülőket az iskola éves programjáról, aktuális kérdésekről, a rájuk tartozó pénzügyekről (farsangi bálok, adományok, pályázatok). A Szervezet javaslattevő és véleményező jogkörrel bír az iskola tanulóinak és pedagógusainak alapelveit érintő kérdésekben. Szülői Szervezetet az igazgató vagy a tagok legalább 10%-a hívja össze. Nevelési Tanácsadó: A nevelési tanácsadóval egész éven át szoros együttműködésben állunk. Pedagógiai és pszichológiai vizsgálatot végeznek és szakvéleményt készítenek tanulóinkról intézményünk és szüleik kérésére, kontrollvizsgálatokat végeznek. Pályaválasztási tanácsadást végeznek az ezt igénylő tanulóink számára. Pszichológiai gondozásba veszik szükség esetén tanulóinkat. Pedagógus továbbképzést, tréninget tartanak lehetőségeik szerint. Logopédiai fejlesztést (beszédjavítást, diszlexia prevenciós foglalkozásokat) biztosít szakemberével az intézményünkben. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, valamint szükség szerint más szakértői bizottságok: A szakértői bizottságok a sajátos nevelési igényt állapítják meg szükség esetén, és kontrollvizsgálatokat végeznek. Családsegítő Központ és a Gyermekjóléti Szolgálat: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk esetmegbeszéléseken, továbbképzéseken vesz részt szervezésükben. A gyermekek ellátását végző szakemberekkel is kapcsolatot tartunk, pl. szomatopedagógus, logopédus. A szakemberek vagy a Nevelési Tanácsadó közvetítésével vagy egyéni vállalkozóként látnak el intézményünkben szakfeladatokat.

Aranyalma Óvoda és Bölcsőde: Az óvodával szintén szoros szakmai kapcsolatban állunk, évente több alkalommal találkoznak szakmai programokon a két intézmény pedagógusai, valamint a két intézménybe járó gyermekek. Középiskolák: A középiskolák intézményünkben szerveznek bemutatkozó foglakozásokat, osztályfőnöki órákat tanulóink és szüleik számára. Általános iskolák: Szakmai programokon, sport- és tanulmányi versenyeken vesznek részt pedagógusaink, diákjaink a tankerület, a megye és akár az ország egyéb részein lévő iskolákban. Intézményünk is helyet ad ilyen rendezvényeknek. A szülői házzal való együttműködés színterei: 1. Szülői értekezlet  Évente három alkalommal az osztályfőnökök szülői értekezleteken tájékoztatást adnak a tanulók fejlődéséről, iskolai- és osztályprogramjairól. Az 1. osztályokban ezen kívül tanévkezdéskor tanévnyitó szülői értekezletet tartunk, amelyen a szülők megismerik az iskola rendjét.  Felső tagozaton a félévi szülői értekezlet után a szaktanárok külön tájékoztatást adnak az érdeklődő szülőknek.  A 7- 8. osztályokban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, a Pedagógiai Intézet munkatársa segítségével.  Első és ötödik évfolyamon az osztályfőnökök szükség esetén meglátogatják a családokat. A további évfolyamokban is indokolt esetben tesznek családlátogatást. 2. Nyílt nap Tanévenként egy-két alkalommal, - a szülők igényét figyelembe véve – nyílt tanítási órákat tartunk. Emellett lehetőség van egyéni óralátogatásra is. 3. Fogadó óra Minden nevelő hetente egy fogadó órát tart, melynek időpontját a tájékoztató füzetben közli. 4. Egyéb alkalmak Az osztályok kirándulásain szívesen látjuk a szülőket, családokat. Hagyománnyá vált programokat szervezünk: anyák napja, sportnap, karácsonyváró, Mikulás, farsangi bálok, versenyek, SZIN rendezvényei, ahová meghívjuk a szülőket is. Szülői levélben folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket programjainkról, az iskola aktuális kérdéseiről. Pedagógiai, pszichológiai előadásokat szervezünk a szülőknek. A gyerekek komolyabb magatartási problémái esetén a megoldást a szülővel közösen keressük. Az ellenőrzőben meghívjuk a családokat iskolai ünnepélyeinkre: nemzeti ünnepek műsorai, karácsony, ballagás – évzáró. A szülő, ill. a nevelő igénye szerint a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait biztosítjuk.

XVII. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga,

-

nyolcadik osztály tanév végi vizsgái.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. /Több tantárgy esetén a tantestület mérlegelhet./ 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén május 31-ig - javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg. (Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.)

SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA VIZSGASZABÁLYZATA Iskolánk nyolcadikos tanulói a tanév végén vizsgát tesznek három tantárgyból. Egy tantárgy kötelezően választott: a magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tárgyak közül. Kettő tantárgy szabadon választott a nyolcadik osztályban tanult tantárgyak közül. Vizsgák tárgya A vizsgák anyagát a szaktanárok állítják össze évenként, a nyolcadik évfolyam tantárgyi anyagából, maximum 10 témakörben (tételben). A tanulók felkészítéséről a szaktanárok gondoskodnak: -

tételek kijelölésével,

-

gyakoroltatással,

-

módszertani segítségadással,

A tanulók szóbeli és gyakorlati vizsgát tesznek. Szóbeli vizsgák: matematika, magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, angol, fizika, földrajz, biológia, kémia. Gyakorlati vizsgák: ének, rajz. Vizsgák időpontja: június első hete. Vizsgák rendje A vizsgákat a tanulók vizsgabizottság előtt teszik. A vizsgabizottság tagjai: 3 fő szaktanár, 1 fő a szülői szervezet választott tagja. A vizsgákon a tanulók szülei illetve közeli hozzátartozói részt vehetnek. A vizsgázóknak a szóbeli vizsgákon 10 perc felkészülési időt kell biztosítani. A vizsgák beszámítása A vizsgák a nyolcadik év végi osztályzatba 50%-os súllyal számítanak be.

XVIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

XIX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

-

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; vagy helyi szakemberekkel, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -

elsajátítását

elsősorban

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

a

következő

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés - húzódás, ficam, törés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének, vagy helyi szakemberek bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE

I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE; A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

2. évfolyam


1 óra

2. évfolyam

Matematika

1 óra

3. évfolyam


2 óra

3. évfolyam

Matematika

1 óra

4. évfolyam


2 óra

4. évfolyam

Matematika

1 óra

5. évfolyam

Ének-zene

1 óra

5. évfolyam

Vizuális kultúra

1 óra

5. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam


0,5 óra

6. évfolyam

Matematika

1 óra

6. évfolyam

Vizuális kultúra

1 óra

6. évfolyam

Hon- és népismeret

0,5 óra

7. évfolyam


1,5 óra

7. évfolyam

Matematika

1,5 óra

8. évfolyam

Matematika

1,5 óra

8. évfolyam


0,5 óra

8. évfolyam

Biológia-egészségtan

1 óra

4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam

Ének-zene A változat

5-8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam

Biológia A változat

5-8. évfolyam

Fizika A változat

5-8. évfolyam

Kémia A változat

5-8. évfolyam

Ének-zene A változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: a) 2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. b) 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. c) 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. d) 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják.

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8

8

8

8

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

2 5 1 1 2 2 1 5 27

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és irodalom 4 4,5 4,5 4,5 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 4 4,5 4,5 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és 2 2 2 2 állampolgári ismeretek Természetismeret 2 2.5 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 2 1 1 1 Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 2 2 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és 1 1 1 gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Összes heti óra 28 28 31 31 Tantárgyak

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, továbbá az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása: 1. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 8 óra/hét Éves óraszám: 288 Tematikai egység Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 1. - az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése A tanulási képesség fejlesztése

Órakeret 20 óra 30 óra 87 óra 25 óra 7 óra 25 óra 65 óra 20 óra 9 óra

MATEMATIKA 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra

Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség

Órakeret folyamatos 123 óra 26 óra 21 óra 10 óra

ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Az én világom - Ez vagyok én 2. Társaim – Ők és én 3. Én és közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek

Órakeret 13 óra 13 óra 10 óra

ÉNEK-ZENE A változat 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Zenei reprodukció-éneklés 2. Zenei reprodukció- Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység 3. Zenei reprodukció- Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 4. Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése 5. Zenei befogadás – Zenehallgatás

Órakeret 40 óra 8 óra 8 óra 8 óra 8 óra

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Család, otthon, háztartás 2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 3. Közlekedés 4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 8 óra 17 óra 5 óra 6 óra

KÖRNYEZETISMERET 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Az iskola 2. Az iskolás gyerek 3. Mi van a teremben? 4. Hóban, szélben, napsütésben 5. Élőlények közösségei


VIZUÁLIS KULTÚRA 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Első osztályos vagyok 2. Megérkezett az ősz 3.Szobrászkodjunk 4. A mesék világa 5. Készülődés a télre 6. A karácsony ünnepe 7. Házak tervezése 8. Farsang 9. Bábszínház, bábjátékok 10. Húsvét 11. Virághozó április 12. Milyen színes 13. Közeleg a vakáció

Órakeret 4 óra 8 óra 4 óra 6 óra 4 óra 6 óra 6 óra 4 óra 6 óra 4 óra 6 óra 12 óra 2 óra

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely – és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásokban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdőjellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 10 óra + folyamatos 38 óra 27 óra 31 óra 20 óra 15 óra 15 óra 24 óra

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 1. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Éves óraszám: 288 óra Tematikai egység 1. Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

órakeret 58 óra 88 óra 72 óra 35 óra 35 óra

MATEMATIKA Éves óraszám: 288 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria, mérés 4. Függvények, az analízis elemei

órakeret 30 óra 70 óra 50 óra 30 óra

ERKÖLCSTAN Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Az én világom 2. Társaim- Ők és Én 3. Közvetlen közösségeim- A család és a gyerekek

órakeret 13 óra 13 óra 10 óra

KÖRNYEZETISMERET Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Anyag, energia, információ 2. Rendszerek 3. Felépítés és működés 4. Állandóság és változás 5. Az ember megismerése és egészsége 6. Környezet és fenntarthatóság

órakeret 7 óra 7 óra 10 óra 16 óra 18 óra 14 óra

ÉNEK-ZENE Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Zenei produkció 2. Zenei befogadás

órakeret 36 óra 36 óra

VIZUÁLIS KULTÚRA Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Vizuális nyelv és technikák 2. Kifejezés, képzőművészet 3. Vizuális kommunikáció 4. Tárgy- és környezetkultúra


ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők 2. Anyagok alakítása, modellezés 3. Háztartás, gazdálkodás, életmód


TESTNEVELÉS ÉS SPORT Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Motoros képességfejlesztés- edzettség, fittség 2. Motoros készségfejlesztés- mozgástanulás 3. Játék 4. Versenyzés 5. Prevenció, életvezetés 6. Tánc


2. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 8 óra/hét Éves óraszám: 288 Tematikai egység 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése – a szövegértő olvasás előkészítése 3. Írás – az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek - nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása - helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Órakeret 29 óra 96 óra 36 óra 20 óra 32 óra 52 óra 18 óra 5 óra

MATEMATIKA 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés 2. Százig számolnak – számok, műveletek százas számkörben tízesátlépés nélkül 3. Hosszúság mérése 4. Műveletek százas számkörben, tízesátlépéssel kétjegyűekkel és egyjegyűekkel 5. Az űrtartalom mérése 6. Műveletek százas számkörben kétjegyű számokkal tízesátlépés nélkül 7. Műveletek százas számkörben, kétjegyű számokkal tízesátlépéssel 8. Tömegmérés 9. Szorzás, bennfoglalás, részekre osztás előkészítése 10. Szorzó és bennfoglaló táblák felépítése, részekre osztás 11. Geometria 12. Szorzó és bennfoglaló táblák /3, 6, 9/ 13. Időmérés


14. Szorzó és bennfoglaló táblák /7,0,1/ 15. Műveletek sorrendje, zárójel 16. Maradékos osztás 17. Valószínűségi játékok 18. Tanévvégi ismétlés

15 óra 5 óra 14 óra 3 óra 18 óra

ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek 2. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 3. A környező világ


ÉNEK-ZENE 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Zenei reprodukció - Éneklés - Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 2. Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése - Zenehallgatás




KÖRNYEZETISMERET 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Ismerkedés az új tankönyvvel, az első évfolyamon tanultak felelevenítése 2. Hol élek? 3. Az erdő életközössége 4. Testünk, életműködésünk 5. Anyagok a környezetünkben 6. Tanév végi ismétlés

Órakeret 1 óra 5 óra 9 óra 10 óra 9 óra 2 óra

VIZUÁLIS KULTÚRA 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Kifejezés, képzőművészet - Átélt élmények és események - Valós és képzelt látványok 2. Vizuális kommunikáció - Vizuális jelek a környezetünkben 3. A média társadalmi szerepe, használata - Médiahasználati szokások, médiumok, médiaélmény-feldolgozás 4. A média kifejezőeszközei - Kép, hang, cselekmény 5. A média társadalmi szerepe, használata - Személyes élmény, médiaélmény - Tájékozódás a virtuális terekben 6. Tárgy és környezetkultúra - Környezetünk valós terei és mesés helyek - Valós és kitalált tárgyak


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely – és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásokban 7. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban 8. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 10 óra + folyamatos 38 óra 27 óra 31 óra 20 óra 15 óra 18 óra 21 óra

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 2. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Éves óraszám: 288 óra Tematikai egység 1. Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése


MATEMATIKA Éves óraszám: 288 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria, mérés 4. Függvények, az analízis elemei


ERKÖLCSTAN Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Közvetlen közösségeim- A család és a gyerekek 2. Tágabb közösségeim- A lakóhelyi közösség 3. A környező világ

órakeret 10 13 13







TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők 2. Anyagok alakítása, modellezés 3. Háztartás, gazdálkodás, életmód




3. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 8 óra/hét Éves óraszám: 288 Tematikai egység 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 4. Az íráshasználat fejlesztése 5. Fogalmazási alapismeretek 6. Szövegalkotási gyakorlatok 7. Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok 8. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása 9. A tanulási képesség fejlesztése 10. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Órakeret 20 óra 86 óra 44 óra 9 óra 13 óra 23 óra 27 óra 38 óra 20 óra 8 óra

MATEMATIKA 5 óra/hét Éves óraszám: 181 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria 5. Statisztika, valószínűség


ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra

Tematikai egység 1. Ilyen vagyok 2. Társak között 3. Közösen


ÉNEK-ZENE 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Zenei reprodukció - Éneklés - Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység - Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek 2. Zenei befogadás - Befogadói kompetenciák fejlesztése - Zenehallgatás




KÖRNYEZETISMERET 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Mennyi időnk van? 2. Tájékozódás a tágabb a térben 3. Megtart, ha megtartod 4. Miért érdemes takarékoskodni? 5. Az a szép, akinek a szeme kék? 6. Merre megy a hajó? 7. Egészség és betegség 8. Önismeret és viselkedés 9. Vágtat, mint a paripa 10. Kertben, mezőn


VIZUÁLIS KULTÚRA 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Kifejezés, képzőművészet - Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek - Hétköznapi és képzelt figurák 2. Vizuális kommunikáció - Utazások - Vizuális hatáskeltés 3. A média társadalmi szerepe, használata - Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás - Médiumok a mindennapi környezetben 4. A média kifejezőeszközei - A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása 5. A média társadalmi szerepe, használata - A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága - Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat 6. Tárgy és környezetkultúra - Mikro-és makrotér - Tárgyak és használatuk


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra

Tematikai egység 1. Előkészítő és preventív mozgásformák 2. Hely – és helyzetváltoztató természetes mozgásformák 3. Manipulatív természetes mozgásformák 4. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban 5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban 6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásokban 7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban 8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban 9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben


SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 3. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 7 óra/hét Éves óraszám: 252 óra Tematikai egység 1. Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése


MATEMATIKA 4 óra/hét Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria, mérés 4. Függvények, az analízis elemei


ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Milyen vagyok, milyennek látnak mások 2. Közösségben és egyedül – a társaim és én 3. Az osztály és az iskola 4. Kulturális nemzeti közösség 5. A környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 6. A mindenség és én – születés és elmúlás








TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Személyes szükséglettel kapcsolatos teendők 2. Anyagok alakítása, modellezés 3. Háztartás, gazdálkodás, életmód




5. évfolyam MAGYAR IRODALOM 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés 2. A könyvek varázsa 3. Mesék bűvöletében 4. Petőfi Sándor: János vitéz 5. Múltunk a mítoszokban 6. A Biblia világa 7. Ez a Föld a mi hazánk 8. Az ember világa


MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Ismételjünk! 2. Anyanyelvünk, a magyar nyelv 3. A kommunikáció 4. Fogalmazási kalauz 5. A hangok világa 6. Milyen a magyar helyesírás? 7. Fogalmazási kalauz 8. Miből épülnek föl a szavak? 9. A helyesírási alapelvek 10. Fogalmazási kalauz 11. Állandósult szókapcsolatok 12. Könyv- és könyvtárhasználat 13. A szavak jelentése 14. Mit tanultunk ebben az esztendőben?

Órakeret 4 óra 1 óra 10 óra 7 óra 8 óra 4 óra 5 óra 5 óra 8 óra 5 óra 1 óra 2 óra 10 óra 2 óra

TÖRTÉNELEM, TÁSADALOM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tankönyv: Horváth Péter: Történelem 5. osztály (Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó) Tematikai egység címe Az őskor és az Ókori Kelet világa Képek az ókori görögök életéből Az Ókori Róma évszázadai A magyarság történetének kezdetei Középkori Európa világa Magyarország az Árpádok idején Szabadon felhasználható órák

órakeret 13 óra 10 óra 11 óra 5 óra 13 óra 11 óra 9 óra

ANGOL 3 óra/hét Éves óraszám: 111 óra Tankönyv: Project 1. Third edition (Oxford University Press)

Tematikai egység címe 1. Bevezetés, szűkebb környezetünk 2. Barátok és a család 3. Az én világom - személyes dolgaim, állataim, a 4. Az idő. Napirend, szabadidő 5. A ház részei, bútorok, tágabb környezetünk 6. Jellemzés. Ruhaneműk. Vásárlás 7. Ismétlés, rendszerezés


ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Test és lélek 2. Kapcsolat, barátság, szeretet 3. Kortársi csoportok 4. Év végi összefoglalás


MATEMATIKA 4 óra/hét Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység 1. A természetes számok 2. Geometriai alapismeretek 3. Mérés, statisztika 4. A szögek 5. A törtszámok 6. A téglalapok 7. A téglatestek 8. A tizedes törtek ..9. Az egész számok 10. Helymeghatározás 11. Témazáró dolgozatok 12. Év végi rendszerező ismétlés

Órakeret 24 óra 10 óra 10 óra 6 óra 20 óra 9 óra 15 óra 14 óra 13 óra 6 óra 12 óra 5 óra

TERMÉSZETISMERET 2 óra/hét Éves óraszám: 72óra Tematikai egység 1. Élet a kertben 2. Anyagok és változások a környezetünkben 3. Tájékozódás a térképen és a természetben 4. Az időjárás 5. Felszíni és felszín alatti vizeink 6. Állatok a házban és a ház körül 7. Az ember szervezete és egészsége

Órakeret 12 óra 9 óra 9 óra 8 óra 8 óra 13 óra 13 óra

ÉNEK-ZENE 2 óra/hét Éves óraszám: 74 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés - Játsszatok, énekeljetek! 2. A népzene világa 3. Ünnepek, népszokások 4. Más népek dalai - Világzene 5. Barangolás a műfajok világában - Magyar történeti énekek 6. Egy- és többszólamúság 7. Hangszeres zene és tánczene 8. Műdalok 9. Az opera 10. A versenymű 11. Zenetörténeti összegzés 12. Év végi összefoglalás

Órakeret 2 óra 37 óra 10 óra 2 óra 3 óra 3 óra 5 óra 3 óra 3 óra 3 óra 2 óra 1 óra

HON - ÉS NÉPISMERET 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység 1. Az én világom 2. Találkozás a múlttal: Élet a házban 3. Találkozás a múlttal: Élet a faluban 4. Jeles napok, ünnepi szokások 5. Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén 6. Év végi ismétlés


VIZUÁLIS KULTÚRA 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Az ember átalakítja környezetét 2. A lakás és anyagai 3. A ruházkodás és anyagai 4. A táplálkozás és anyagai 5. Épített tér 6. Zöld területek 7. Közlekedés a településeken 8. Kommunikáció és technika 9. Élet a településen 10.Termesztés szakszerűen


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Szervezés 2. Pont és vonal 3. Az ősember művészete 4. Természetes formák 5. Mezopotámia művészete 6. Forgástestek 7. Egyiptom művészete 8. Kreatív alkotás 1. 9. Az ókori görög művészet 10. Reklámgrafikai feladatok 11. Az ókori Itália művészete 12. Miért színes a világ? 13. Anyagszerű dekoratív felületek 14. Kreatív alkotás 2.

Órakeret 2 óra 6 óra 4 óra 6 óra 2 óra 6 óra 6 óra 6 óra 8 óra 6 óra 4 óra 6 óra 6 óra 4 óra

OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység 1. Közösségi nevelés 2. Egészségnevelés 3. Pályaválasztás 4. Közlekedési ismeretek 5. Szabadon felhasználható órák


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Természetes és nem természetes mozgásformák 2. Úszás és úszó jellegű feladatok 3. Sportjátékok 4. Atlétikai jellegű feladatok 5. Torna jellegű feladatok 6. Alternatív környezetben űzhető sportok 7. Önvédelmi és küzdőfeladatok


SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 5. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás és az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

órakeret folyamatos folyamatos folyamatos 90 óra 90 óra

MATEMATIKA Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria, mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség


ERKÖLCSTAN Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Test és lélek 2. Kapcsolat, barátság, szeretet 3. Kortársi kapcsolatok


TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Az Őskor és az ókori Kelet 2. Az antikvitás 3. A középkori Európa


HON- ÉS NÉPISMERET Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Az én világom 2. Találkozás a múlttal 3. Magyarország helyzete


TERMÉSZETISMERET Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Anyag, energia, információ 2. Rendszerek 3. Felépítés és működés kapcsolata 4. Állandóság, változás 5. Az ember megismerése és egészsége 6. Környezet, fenntarthatóság






INFORMATIKA Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció, információs társadalom 5. Könyvtári informatika


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. A személyes szükségletekkel kapcsolatos teendők 2. Anyagok alakítása, modellezés 3. Háztartás, gazdálkodás, életmód


TESTNEVELÉS ÉS SPORT Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség 2. Motoros készségfejlesztés- mozgástanulás 3. Játék 4. Versenyzés 5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 6. Tánc


OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Közösség és személyiség 2. Tanulás és munka 3. Én és a társadalom 4. Egészséges életmód


6. évfolyam MAGYAR IRODALOM 2 óra/hét Éves óraszám: 74 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés, felmérés 2. „Szeretem a könyvet, és hiszek benne” 3. „És azóta, hősök párja! Híretek száll szájrul szájra” 4. ”Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem” 5. „Tűz-víz között, Megütközött kis Magyarország” 6. „Egy dallam visz, de keresztezi száz” 7. „Hős harc az Élet és megélni szép” 8. Év végi felmérések


MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 2,5 óra/hét Éves óraszám: 111 óra Tematikai egység 1. Ismételjünk! 2. A kommunikáció jelei. A szöveg képe 3. A szófajok. Az ige. 4. Szövegről szövegre. Fogalmazási kalauz - Szövegalkotás az interneten. 5. I. témazáró dolgozat – Javítás, hiányok pótlása 6. A főnév. 7. A melléknév. 8. A számnév. 9.Fogalmazási kalauz – Jellemzés. 10. II. témazáró dolgozat – Javítás, hiányok pótlása. 11. A határozószó. A névmások. 12. Az igenevek 13. Fogalmazási kalauz - Véleménynyilvánítás. 14. III. témazáró dolgozat – Javítás, hiányok pótlása 15. A viszonyszók. 16. A szóképzés. 17. Könyv- és könyvtárhasználat. 18. Fogalmazási kalauz – Az ismeretterjesztő szövegek. 19. IV. témazáró dolgozat – Javítás, hiányok pótlása. 20. Mit tanultunk ebben az esztendőben?

Órakeret 4 óra 6 óra 16 óra 3 óra 4 óra 14 óra 4 óra 3 óra 3 óra 4 óra 12 óra 4 óra 3 óra 4 óra 4 óra 8 óra 2 óra 3 óra 4 óra 6 óra

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Bevezetés; év eleji ismétlés 2. A Magyar Királyság virágkora 3. A világ és Európa a kora újkorban 4. Magyarország a kora újkorban 5. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon 6. Ismétlésre, ellenőrzésre szánt órák


ANGOL 3 óra/hét Éves óraszám: 111 óra Tankönyv: Project 2. Third edition (Oxford University Press) Tematikai egység címe 1. Bevezetés; személyes adatok; családi ünnepek - otthoni kötelezettségek; iskolai élet 2. Természeti környezetünk; az állatok - kedvenc állataim; élőhelyek 3. Nyaralás; kirándulás; közlekedés - közlekedési eszközök; szabadidős tevékenységek; betegség 4. Ételek; étkezés; bevásárlás; étel receptek - viselkedés étteremben 5. A világ és az én országom, időjárás - Nagy Britannia 6. Szórakozás; a TV; a film; a video és a számítógép - szerepe életünkben 7. Ismétlésre, ellenőrzésre szánt órák


MATEMATIKA 4 óra/hét Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység 1. Oszthatóság 2. Hogyan oldjunk meg feladatokat 3. A racionális számok I. (Az egész számok és tizedes törtek) 4. Tengelyes szimmetria 5. A racionális számok II. (A törtek) 6. Arányosság 7. Százalékszámítás 8. Valószínűség, statisztika 9. Év végi rendszerező ismétlés


ÉNEK-ZENE 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés - Játsszatok, énekeljetek! 2. A népzene világa 3. Ünnepek, népszokások 4. Más népek dalai - Világzene 5. Magyar történeti énekek 6. Zenetörténeti ismeretek 7. Év végi összefoglalás


ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Test és lélek 2. Kapcsolat, barátság, szeretet 3. Kortársi csoportok 4. Év végi összefoglalás


OSZTÁLYFŐNÖKI 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység Közösségi nevelés Egészségnevelés Pályaválasztás Közlekedési ismeretek Szabadon felhasználható órák


VIZUÁLIS KULTÚRA 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Szervezés 2. Látványtól a képalkotásig 3. Az ókeresztény és bizánci művészet 4. A népvándorlás kora 5. A román stílus 6. A gótikus stílus 7. A reneszánsz 8. Tárgy és hagyomány 9. A barokk művészet 10. Emberábrázolás 11. Miért színes a világ? 12. Vizuális kommunikáció 13. Kreatív alkotás


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Az ember átalakítja környezetét 2. Épített tér és alakítása 3. Mindennapjaink 4. Kommunikáció és technika 5. Technikai rendszerek 6. Közlekedés új módon 7. Kertkedvelőknek, kertészkedőknek 8. Év végi összefoglalás

Órakeret 2 4 3 5 3 2 6 4

INFORMATIKA 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység 1. A számítógép környezetünkben 2. Kommunikáció a számítógéppel 3. Hogyan készül a könyv? 4. Az informatika elmélete és gyakorlata 5. Könyvekről, könyvtárakról 6. Egyszerűprogramok futtatása 7. Munka a számítógéppel 8. Összefoglalás


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Természetes és nem természetes mozgásformák 2. Úszás és úszó jellegű feladatok 3. Sportjátékok 4. Atlétikai jellegű feladatok 5. Torna jellegű feladatok 6. Alternatív környezetben űzhető sportok 7. Önvédelmi és küzdőfeladatok


TERMÉSZETISMERET 2,5 óra/hét Éves óraszám: 90 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés 2. Az erdő életközössége 3. Kölcsönhatások. Az energia 4. A Föld bolygó 5. A természet erői 6. Hazai tájakon 7. A füves területek életközösségei. Termesztett növényeink 8. Vizek, vízpartok életközössége 9. Év végi összefoglalás


SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 6. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás és az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése


MATEMATIKA Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria, mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség


ERKÖLCSTAN Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Társadalmi együttélés 2. A technikai fejlődés hatásai 3. A mindenséget kutató ember


TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. A magyarság történetének kezdetei 2. A világ és Európa a kora újkorban 3. Magyarország a XVII.-XVIII. században


TERMÉSZETISMERET Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Anyag, energia, információ 2. Rendszerek 3. Felépítés és működés kapcsolata 4. Állandóság, változás 5. Az ember megismerése és egészsége 6. Környezet, fenntarthatóság






INFORMATIKA Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció, információs társadalom 5. Könyvtári informatika


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. A személyes szükségletekkel kapcsolatos teendők 2. Anyagok alakítása, modellezés 3. Háztartás, gazdálkodás, életmód


TESTNEVELÉS ÉS SPORT Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség 2. Motoros készségfejlesztés- mozgástanulás 3. Játék 4. Versenyzés 5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés 6. Tánc




7. évfolyam MAGYAR IRODALOM 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Év eleji ismétlés, felmérés 2. „A vers tükör” 3. A nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század első felében 4. Műfaji sokszínűség Arany János költészetében 5. A nemzet mesemondója: Jókai Mór 6. Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója 7. Kamaszokról kamaszoknak 8. A dráma és a színjáték 8. Év végi felmérések


MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 2,5 óra/hét Éves óraszám: 111 óra Tematikai egység 1. Ismételjünk! 2. A tanulás tanulása 3. Könyv- és könyvtárhasználat 4. Anyanyelvünk zenéje 5. Fogalmazási kalauz 6. A tanulás tanulása 7. Hozzászólás, felszólalás 8. A szövegtől a hangokig. 9. A szószerkezetek 10. Az állítmány és az alany 11. Az állítmány 12. Az alanyos szószerkezet 13. Mit tanultunk az állítmányról és az alanyról? 14. A tárgyas szószerkezet 15. Mit tanultunk a tárgyas szószerkezetről? 16. Mit tanultunk? (I. összefoglalás) 17. Szövegértési gyakorlatok. 18. A határozós szószerkezet 19. Fogalmazási kalauz 20. Mit tanultunk? (II. összefoglalás) 21. Szövegértési gyakorlatok 22. A jelzős szószerkezet

Órakeret 8 óra 2 óra 2 óra 3 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 1 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 2 óra 4 óra 1 óra 18 óra 1 óra 4 óra 1 óra 8 óra

23. Mit tanultunk a jelzős szószerkezetről? 24. A mellérendelő szószerkezetek 25. A tanulás tanulása 26. Szövegről szövegre 27. Mit tanultunk? (III. összefoglalás) 28. Szövegértési gyakorlatok 29. A szóösszetételek 30. Mit tanultunk a szóösszetételekről? 31. Különírás vagy egybeírás? 32. Mit tanultunk a szóösszetételek helyesírásáról? 33. A ritkább szóalkotási módok 34. Mit tanultunk? (IV. összefoglalás) 35. Mit tanultunk ebben az esztendőben?

2 óra 2 óra 3 óra 2 óra 5 óra 1 óra 3 óra 2 óra 5 óra 2 óra 2 óra 6 óra 2 óra

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 2 óra/hét Éves óraszám: 74 óra Tankönyv: Horváth Péter: Történelem 7. az általános iskolák számára Tematikai egység 1. A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei 2. Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon 3. A nagyhatalmak versengése és az első világháború 4. A két világháború közötti időszak 5. Magyarország a két világháború között 6. A második világháború. Magyarország részvétele a háborúban 7. Ismétlésre, ellenőrzésre szánt órák

Órakeret 9 óra 12óra 7 óra 8 óra 11 óra 10 óra 17 óra

ANGOL 3 óra/hét Éves óraszám: 111 óra Tankönyv: Project 2. Third edition (Oxford University Press) –Tom Hutchinson Tematikai egység címe 1. Személyes információk kérése, adása. A család, családi viszonyok Az élet történései. Kedvtelések, hobbik 2. A jövő. Utazás – űrutazás. Lakóhelyek, munkahelyek a jövőben Milyennek képzelem az életem a jövőben? 3. Történetmesélés, múltbeli események leírása. Természeti katasztrófák. Az időzónák. A virtuális világ. Országismeret: Tények Nagy Britanniáról. 4. London nevezetességei. Útbaigazítás, információ adás és kérés Időpontok kifejezése Országismeret: USA – New York 5. Célok, vágyak, ambíciók. Személyes élmények, tapasztalatok kifejezése. Környezetünk védelme. Udvariassági formulák. 6. Problémák, betegségek. Teendők baleset esetén. Az orvosnál. Érzelmek kifejezése. Javaslatok elfogadása – visszautasítása. 7. Ismétlésre, ellenőrzésre szánt órák


18 óra 15 óra 9 óra 15 óra

MATEMATIKA 4,5 óra/hét Éves óraszám: 162 óra

Tematikai egység 1. Racionális számok, hatványozás 2. Algebrai kifejezések 3. Egyenletek, egyenlőtlenségek 4. Síkgeometria I. 5. Halmazok, kombinatorika 6. Lineáris függvények, sorozatok 7. Síkgeometria II. 8. Statisztika, valószínűség 9. Térgeometria


ÉNEK-ZENE 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység 1. Emlékeztető 2. A népzene világa 3. Ünnepek, népszokások 4. Más népek dalai 5. Populáris zene 6. Műzene - Klasszicizmus 7. A romantika százada 6. A 20. század zenéje 7. Év végi ismétlés


FIZIKA 2 óra/hét Éves óraszám: 74 óra Tematikai egység 1. Testek mozgása 2. A dinamika alapjai 3. A nyomás 4. Hőtan


KÉMIA 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. A kémia tárgya, kémiai kísérletek 2. Részecskék, halmazok, változások, keverékek 3. A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok 4. Kémia a természetben


ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 37óra Tematikai egység 1. Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? 2. Egyén és közösség 3. Párkapcsolat és szerelem 4. Év végi összefoglalás


OSZTÁLYFŐNÖKI 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység Közösségi nevelés Egészségnevelés Pályaválasztás Közlekedési ismeretek Szabadon felhasználható órák


VIZUÁLIS KULTÚRA 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tankönyv: A képzelet világa 7.

Tematikai egység 1. A barokk művészet 2. A portré 3. A 19. század művészete 4. Síkból a térbe 5. Ábrázolási rendszerek 6. Játék vonalakkal 7. Stílus és emberek 8. Képek az utcán 9. Értékelés


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Az ember átalakítja környezetét 2. Korszerű rendszerek 3. Lakókörnyezetünk rendszerei 4. Élet a településeken 5. Kertkedvelőknek, kertészkedőknek 6. Év végi összefoglalás


INFORMATIKA 1 óra/hét Éves óraszám: 37 óra Tematikai egység 1. Informatikai környezet 2. Kommunikáció a hálózaton 3. Dokumentumkészítés 4. Könyvtárközelben 5. Felhasználói ismeretek


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 181 óra

Tematikai egység 1. Természetes és nem természetes mozgásformák 2. Sportjátékok 3. Atlétikai jellegű feladatok 4. Torna jellegű feladatok 5. Alternatív környezetben űzhető sportok 6. Önvédelmi és küzdőfeladatok


SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 7. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás és az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése


ANGOL NYELV 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Beszédszándékok, beszédértési készség 2. Beszédkészség 3. Fogalomkörök 4. Témakörök, szókincs

órakeret folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos

MATEMATIKA 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria, mérés 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség


ERKÖLCSTAN 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? 2. Párkapcsolat és szerelem 3. Egyén és közösség 4. Helyem a világban 5. Mi dolgunk a világban? 6. Hit, világkép, világnézet


TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. Történelmi áttekintés 2. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában 3. A nemzetállamok kora 4. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében 5. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében


ÉNEK-ZENE 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Zenei produkció 2. Zenei befogadás


VIZUÁLIS KULTÚRA 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Vizuális nyelv és technikák 2. Kifejezés, képzőművészet 3. Vizuális kommunikáció 4. Tárgy- és környezetkultúra 5. Mozgóképkultúra és médiaismeret

órakeret 8 óra+folyamatos 8 óra+folyamatos 5 óra+folyamatos 7 óra+folyamatos 8 óra+folyamatos

TERMÉSZETISMERET 4 óra/hét Éves óraszám: 144 óra Tematikai egység Kémia 1. Anyag, kölcsönhatás, energia, információ 2. Rendszerek 3. Felépítés és működés kapcsolata 4. Állandóság, változás 5. Az ember megismerése és egészsége 6. Környezet, fenntarthatóság Fizika 1. Anyag, kölcsönhatás, energia 2. Rendszerek 3. Felépítés és működés kapcsolata 4. Állandóság, változás 5. Az ember megismerése és egészsége 6. Környezet, fenntarthatóság Biológia-egészségtan 1. Anyag, kölcsönhatás, információ 2. Rendszerek 3. Felépítés és működés kapcsolata 4. Állandóság, változás 5. Az ember megismerése és egészsége 6. Környezet, fenntarthatóság

órakeret 8 óra 8 óra 8 óra 9 óra 10 óra 5 óra 6 óra 4 óra 4 óra 12 óra 8 óra 5 óra 5 óra 6 óra 7 óra 10 óra 20 óra 9 óra

FÖLDRAJZ 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Tájékozódás a földrajzi térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a környezet anyagairól 4. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - A földrajzi tér regionális szerveződése 6. Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti folyamatokról

órakeret 4 óra+folyamatos 4 óra+folyamatos 7 óra 5 óra 11 óra 5 óra

INFORMATIKA 1 óra/hét Éves óraszám: 36 óra Tematikai egység 1. Informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció, információs társadalom 5. Könyvtári informatika


TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 2 óra/hét Éves óraszám: 72 óra Tematikai egység 1. A személyes szükségletekkel kapcsolatos teendők 2. Anyagok alakítása, modellezés 3. Háztartás, gazdálkodás, életmód 4. Pályaorientáció


TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5 óra/hét Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység 1. Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség 2. Motoros készségfejlesztés- mozgástanulás 3. Játék 4. Versenyzés 5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

órakeret 37 óra+folyamatos 47 óra+folyamatos 37 óra+folyamatos 34 óra+folyamatos 25 óra+folyamatos



II. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  elégítse ki a didaktikai követelményeket;  alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7. A tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen magas.

III. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján az iskola minden osztályban, (felmenő rendszerben) megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.  Alsóban és 5. évfolyamon egy testnevelés óra tánc lehet. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, ANNAK LEHETŐSÉGEI 1. A mindennapi testedzés megegyezik a fent leírt formával, valamint: A délutáni tömegsport mellett biztosítunk a tanulóknak sportági edzés formában NŐI KÉZILABDA SZAKKÖRT. Ez a testnevelő által kiválasztott (kiválogatott) 5.- 6.- 7.- 8.-os lányoknak biztosít edzés jellegű sportfoglalkozást, melynek célja a különböző tornákon való részvétel, valamint a diákolimpián való indulás. A szakkör heti 1 alkalommal, 2 tanórai keretbe foglalva kerül lebonyolításra, felnőtt (testnevelő) vezetésével. 2. Tanulóink számára biztosítjuk az úszásoktatást a testnevelés helyi tantervében meghatározott órakeretnek megfelelően. Fontos, hogy az elsajátított ismereteket legyen alkalmuk a következő években ismételni, gyakorolni. 1 3. Ezek mellett heti két óra foglalkozás van gyógytestnevelés-re. Ezen a délutáni foglalkozáson minden olyan tanuló (alsós és felsős) részt vehet, akinek bármilyen mozgásszervi, vagy koordinációs zavara van, és orvosi igazolással igazolja is ezt.

1

Hatálya 2014. 09. 01-től. Módosítva: 2014. 03.31.

IV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell az általános- és középiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az Eurofit (az Európai Tanács Sportfejlesztési Bizottsága) által összeállított mérési módszer alapján a Hungarofit az egyszerű vizsgálati módszer és értékelési rendszer a fizikai fitness-szint objektív méréséhez. 1997-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiadta a „Módszerek a tanulók fizikai teljesítményének méréséhez” c. kiadványt, a következő próbákkal. Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák I.

Az aerob állóképesség mérése: 1.1 Cooper-teszt: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv lefutása 1. a tábla Hosszú távú állóképesség mérésére alkalmas 1.2 és-vagy a 2000 m-es síkfutás mérése 1. b tábla

II.

Az erő – állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás: Alsó végtag dinamikus erejének mérése 2. Hason fekvésből törzsemelés: A hátizom erő – állóképességének mérése 3. Hanyattfekvésből felülés: Csípőhajlító és hasizmok erő-állóképességének mérésére 4. Fekvőtámaszban karhajlítás Vállöv- és a kar erő- állóképességének mérésére.

A fizikai fitneszszint mérése évente két alkalommal (ősz – tavasz) történik. Méréssel, értékeléssel kettős feladatot oldunk meg 1. megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt, ami nélkülözhetetlen a kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez.

2. Ismételt mérésekkel nyomon követhetjük a változás, fejlődés irányát. Ötödiktől – nyolcadikig végzett mérésekkel, figyelemmel kísérhetjük minden tanuló fizikai felkészültségét, eredményeit, hiányosságait. Ezek ismeretében tervezhetjük készségfejlesztő gyakorlatainkat. A próbák elvégzése után, az értékelő táblázat alapján mindenki megtudja, hogy korának és nemének megfelelően hány pontot ér a teljesítménye, és az milyen minősítést ad. MINŐSÍTÉSEK (ÖSSZESEN) I. Aerob állóképesség mérése: II. Erő állóképesség mérése (4 db):

0 21 41 61 81 101

- 20,5 - 40,5 - 60,5 - 80,5 - 100 - 120,5

igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

max: max: Össz.

77 pont 63 pont 140 pont

~ (2) ~ (3) ~ (4-5) munkához való hozzáállás, órai munka függvényében

121 - 140 extra Az eddigi mérések (7 év) alapján általában a többség jó – és közepes eredményt ér el, akik rendszeresen sportolnak (szakkör, labdarúgás, karate, sportfoglalkozás), közülük kerülnek ki a kiváló eredményűek. Extra nincsen, az élsportolói szint. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal: október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére. Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSI ELVEI Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere: Tanulók munkájának ellenőrzése, mérése és értékelése: Célja: 1. A tanulók minősítése 1. Visszajelzés szülőnek, iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról. Az értékelés módja: 1. A tanulók munkájának ellenőrzése folyamatos megfigyelés útján 2. A tanulók ismereteinek szóbeli ellenőrzése a) kérdés-felelet formájában b) összefüggő szóbeli felelettel 3. Az ismeretek ellenőrzése írásbeli és gyakorlati munkák útján a) felmérő dolgozat (lehetőleg napi max. 1.) b) esszé c) iskolai dolgozat d) feladatlapos ellenőrzési formák e) házi feladat értékelése f) készségtantárgyak értékelése írásbeli minősítéssel történik az 1-4. évfolyamon g) szöveges értékelés 1. évfolyamon és 2. évfolyamon félévkor minden tantárgyból 4. Szorgalmi feladatok, kiselőadások, kutató munkák 5. Versenyeken való szereplés, tanórán kívüli tevékenység. Értékelése, jutalmazása az alábbiak szerint történik: A)

B)

Tanulmányi versenyek: a) Házi verseny: 1-3. helyezés dicséret b) Körzeti verseny: 1.-3. helyezés c) Megyei verseny: 1.-6. helyezés d) Országos verseny: 1-6. helyezés

– Tantárgyi/ szaktanári –Igazgatói szóbeli dicséret –Igazgatói írásbeli dicséret - Nevelőtestületi dicséret

Kulturális és sportversenyek: Községi, körzeti, kistérségi szereplésért – Szóbeli igazgatói dicséret

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS Az értékelés alapelvei a Szent István Általános Iskolában: 1. A szöveges értékelés elsősorban a szülőnek szól olyan formában, mely a gyermek számára is érthető. 2. Az értékelés egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott. 3. Fontos a tantestületen belüli közös értékrend, figyelembe véve a helyi adottságokat. 4. Az értékelés ösztönzi a tanulót a jobb teljesítmény elérésére, így aktív részese lehet saját fejlődésének. 5. Lehetőség szerint személyre szabott, differenciált. Figyelembe veszi a tanuló önmagához mért fejlődését. Erősíti az önértékelést. 6. Széles képet nyújt a gyermek fejlődéséről, kimutatva sokféle értékeit viselkedésében, munkájában, minél többféle szituációban. TANTÁRGYI ÉRTÉKELÉS ALÓL FELMENTETT TANULÓK SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1 Azokat a tanulókat, akiket a szakértői bizottság egy vagy több tantárgyból felmentett az értékelés alól nem értékeljük félévi vagy év végi osztályzattal. Ezeket a tanulókat szöveges értékeléssel minősítjük a következő módon félévkor és év végén: a) a tantárgyat tanító pedagógus félévkor és év végén az értesítő illetve a bizonyítvány mellékleteként szöveges értékelésben értékeli a tanuló szorgalmát, felkészültségét, fejlődését, előmenetelét, tudásszintjét. b) az értesítőbe illetve a bizonyítványba a következő fokozatokkal értékeli munkáját, melyek egyben érdemjegynek is megfeleltethetőek.    

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített elégségesen teljesített

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

A bizonyítvány megjegyzés rovatába be kell írni, hogy az adott tárgyból az értékelés alól felmentett. A törzslapra be kell írni a felmentés tényét és a szakértői bizottság határozatának számát. 1

1


A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS MÓDJA 1.

Műfaja a helyi adottságokat figyelembe véve: Előzetes szempontok alapján történő értékelés

2.

Az értékelés szempontjai: 2/1. Szociális fejlettség 2/2. Tanuláshoz való viszony 2/3. Tantárgyi értékelések a, magyar nyelv és irodalom b, matematika c, környezetismeret d, ének-zene e, rajz és vizuális kultúra f, technika g, testnevelés/ tánc

3.

Évente két alkalommal készül 1. osztályban: - félévkor - tanév végén Évente egy alkalommal készül 2. osztályban: - félévkor

A szöveges értékelést az osztálytanító a „Napló” erre szolgáló részében rögzíti. A tanulók és szüleik a „Tájékoztató füzetben” kapják kézhez írásban. A szülői értekezleteken szóbeli értékelés történik. 5. Az elsős tanuló félévkor és tanév végén a szöveges értékelésben, valamint a másodikos tanuló félévkor az alábbi – a törvényben megfogalmazott négy minősítő kategóriát kapja a közismereti és készségtárgyakból:  kiválóan teljesített  jól teljesített  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul 6. A szöveges értékelés figyelembe veszi a NAT, a helyi tantervi rendszer kidolgozott értékelési koncepcióját és alkalmazza azt. Az írásbeli munkák (témazáró felmérések) eredményeit a tájékoztató füzetben közöljük a szülőkkel. 4.

FELMÉRÉSEK/DOLGOZATOK %-os EREDMÉNYEI DÁTUM TANTÁRGY Tananyag/ Teljesítmény Témakör %

ALÁÍRÁS Pedagógus Szülő

ÉRTÉKELŐ KATEGÓRIÁK ÉS A MINŐSÍTŐ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEHANGOLÁSA 1. ÉVFOLYAM

TANTÁRGY

MINŐSÍTÉS Megfelelően teljesített

Kiválóan teljesített

Jól teljesített

gazdag

választékos

átlagos

nehézkes

folyékony

szóképes

szótagoló

betűzgető

- Szövegértése Íráskészség - Íráskép

kiemelkedő

megfelelő

bizonytalan

segítséget igényel

esztétikus

egyéni

megfelelő

rendezetlen

- Íráshelyesség

hibátlan

kevés hiba

több hiba

sok hiba

megfelelő

lassú

fejlesztendő

pontos

bizonytalan

kialakulatlan

megfelelő

bizonytalan

kialakulatlan

érti megfelelő

ismeri elfogadható

nem alkalmazza bizonytalan

megfelelő

elfogadható

bizonytalan

kifejező

dallam és ritmus követő

dallam és ritmustévesztő

pontos

bizonytalan

hiányos

megfelelő

bizonytalan

hiányos

kifejező

elfogadható

kidolgozatlan

jó gondos kitartó

elfogadható megfelelő igyekvő

hiányos segítségre szorul kialakulatlan

Magyar nyelv és irodalom - Szóbeli kifejező készség Olvasási készség - Hangos olvasása

- Írástempó lendületes Matematika - Számfogalom kialakult - Alapműveletek végzése biztos - Szöveges feladatok megoldásának lépéseit alkalmazza biztos Környezetismeret - Tájékozódása az időben - Tájékozódása az élő és élettelen környezetben biztos Ének – zene - Dallamismeret – dinamikus mozgással kísért előadás Zenei ismeretekdallami – ritmikai elemek biztos Rajz és Vizuális biztos Kultúra - Eszközhasználata - Ábrázolás – képi megjelenítés esztétikus Technika és életvitel - Anyagismeret alapos - Eszközhasználat biztos ügyes Testnevelés - Feladat végzése

Felzárkóztatásra szorul

- Szabálytartása sportszerű szabálykövető kiváló jó Egyéb tantárgy - Tárgyi tudása - Tárgyhoz való viszonya Egyenletesen igyekvő jó

elfogadható megfelelő

bizonytalan hiányos

ingadozó

gyenge

Készségtárgyakból a szöveges értékelés a következő: első osztályban: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul 2. ÉVFOLYAM

Kiválóan teljesített

MINŐSÍTÉS Jól Megfelelően teljesített teljesített

Felzárkóztatásra szorul

gazdag

választékos

átlagos

nehézkes

folyékony önállóan megérti

szóképes

szótagoló

betűzgető

megfelelő

bizonytalan

segítséget igényel

hibátlan

kevés hibával dolgozik

több hibával dolgozik

sok hibával dolgozik

hibátlan

kevés hiba

több hiba

sok hiba

- Helyesírás hibátlan Matematika - Számfogalom kialakult 100-ig - Alapműveletek végzése hibátlan

kevés hiba

több hiba

sok hiba

megfelelő

bizonytalan

kialakulatlan

kevés hiba

eszköz segítségével

sok hibával

kevés hiba

sok hibával

megfelelő

eszköz segítségével elfogadható

megfelelő

elfogadható

bizonytalan

TANTÁRGY Magyar irodalom - Szóbeli kifejező készség Olvasás - Hangos olvasása - Szövegértése Magyar nyelv - Másolás

- Tollbamondás

- Szöveges feladatok hibátlan biztos Környezetismeret - Tájékozódása az időben - Tájékozódása az élő és élettelen környezetben biztos

bizonytalan

Ének – zene - Dallamismeret – mozgással kísért előadás - Zenei ismeretekdallami – ritmikai elemek Rajz és Vizuális Kultúra - Eszközhasználata - Ábrázolás – képi megjelenítés Technika és életvitel - Anyagismeret - Eszközhasználat Testnevelés - Feladat végzése - Szabálytartása Egyéb tantárgy - Tárgyi tudása - Tárgyhoz való viszonya

dinamikus

kifejező

dallam és dallam és ritmusritmus követő tévesztő

biztos

pontos

bizonytalan

hiányos

biztos

megfelelő

bizonytalan

hiányos

esztétikus

kifejező

elfogadható

kidolgozatlan

alapos biztos ügyes

jó gondos kitartó

elfogadható megfelelő igyekvő

hiányos segítségre szorul kialakulatlan

sportszerű kiváló

szabálykövető elfogadható jó megfelelő

bizonytalan hiányos

Egyenletesen jó

igyekvő

gyenge

ingadozó

Készségtárgyakból a szöveges értékelés második osztályban: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE Magatartás:

- példás - jó - változó - rossz

Szorgalom:

- példás - jó - változó - hanyag

A 2010/2011-es tanévtől: - második évfolyamon – év végén - harmadik évfolyamon - félévkor és év végén - negyedik évfolyamon – félévkor és év végén osztályzatokkal minősítjük előmenetelét a következő tantárgyakból: - magyar nyelv és irodalom - matematika - angol - természetismeret

A kálozi iskola tanulóit a készségtárgyakból szöveges minősítéssel értékeli. A szöveges minősítések átváltása érdemjegyre: - kiválóan teljesített = jeles - jól teljesített = jó - megfelelően teljesített = közepes - felzárkóztatásra szorul = elégséges Az osztályozással kapcsolatos gyakorlati tudnivalók: 1. Értékelésünk módját a tanulókkal az első órán, a szülőkkel az első szülői értekezleten ismertetni kell. 2. Minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen. 3. Az érdemjegyet a felelővel azonnal közölni kell, rövid indoklással. 4. Az érdemjegyeket minden órán azonnal be kell jegyezni az osztálynaplóba. 5. Az írásbeli dolgozatokat állandóan ellenőrizni kell, maximum 2 héten belül kijavítva, minősítve visszaadni a tanulónak. 6. A tanuló valamennyi érdemjegyéről az ellenőrző könyvben/ Tájékoztatóban értesíteni kell a szülőket. A folyamatos tájékoztatás az osztályfőnök feladata. 7. Az érdemjegy legyen nevelőeszköz. 8. Az ellenőrzés és értékelés akkor lesz sikeres, ha sokoldalú, objektív, személyre szóló, rendszeres, folyamatos és konstruktív. Felmérések: Első évfolyamon félévkor, év végén. Szintfelmérés hangos és értő olvasásból, írásból, matematikából. Második évfolyamtól félévkor, év végén. Második, harmadik és negyedik évfolyam végén szintfelmérés: hangos és értő olvasásból, nyelvtan helyesírásból, matematikából. A magasabb évfolyamba lépés feltétele Iskolánk helyi tanterve által meghatározott tananyag legalább elégséges szinten történő elsajátítása. Készségtárgyakból legalább a megfelelt szint elérése. A TANULÓK MINŐSÍTÉSE TANTÁRGYI: Cél az egységes minősítés. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény 0 31 51 71 91

- 30 %: - 50 %: - 70 %: - 90 %: - 100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az azonos tantárgyat tanító tanárok közös megegyezés alapján 1-2 %-kal eltérhetnek. A központi felmérő füzetekben az ott javasolt százalékhatárok az irányadóak. Az 5-8. osztályokban a minősítés érdemjeggyel (osztályzattal) történik. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie egy féléven belül. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A készségtárgyak minősítésének megnevezése: 1-4 évfolyamon: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul MAGATARTÁS Minősítésének követelményei: Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

az, akinek a magatartása, társaihoz és a felnőttekhez való viszonya iskolában és iskolán kívül is példamutató és követendő az, akivel nincs magatartási probléma az, akivel időnként magatartási problémák vannak az, akivel gyakran súlyos magatartási problémák adódnak, társaira rossz hatással van, az adott hónapban szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetést kapott.

SZORGALOM Minősítésének követelményei: (a szorgalom minősítése kizárólag a tanulmányi teljesítményt és hozzáállást – házi feladat elkészítése, felszerelés ottléte, szorgalmi feladatok végzése – tükrözze.) Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)

az, aki képességeinek megfelelően egyenletesen a maximumot nyújtja. az, aki képességeihez mérten jó teljesítményt nyújt az, aki hullámzó teljesítményt nyújt (házi feladat, felszerelés hiányzik) az, akinek a tanulmányi munkához való hozzáállása negatív (házi feladat, felszerelés rendszeresen hiányzik.)

Az írásbeli házi feladat meg nem írása a szorgalom jegy lerontását illetve szaktanári figyelmeztetőt von maga után az elmaradás gyakoriságától függően. JUTALMAZÁS: 1.

Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

2. Az iskolai jutalmazás formái: a)

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktárgyi dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - szóbeli igazgatói dicséret, - írásbeli igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret.

b)

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett

tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért részesíthetők.

és

kiemelkedő

szorgalomért

dicséretben

c)

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

d)

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Pl. néptánc előadást, műsort…

3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. BÜNTETÉS: 1. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái: - szaktárgyi figyelmeztetés; - napközi vezetői figyelmeztetés; - nevelői figyelmeztetés; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - fegyelmi eljárás 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „nevelői figyelmeztetés” büntetésben kell részesíteni.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

6.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai: • • • •

Újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; Készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; Önálló kutatómunkát végezni valamely témában; Alkotómunkát végezni valamely témában.

Elvek: • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája is lehet, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: • nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; • meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

• a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy Internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. Iskolánk oktató – nevelőmunkájának mérése, ellenőrzése és értékelése

1.) Belső ellenőrzés Az iskolában folyó szakmai munka folyamatos, belső ellenőrzése az igazgató és az igazgatóhelyettesek feladata. Munkájuk hatékonyabbá és tervszerűbbé tételéhez évente ellenőrzési tervet készítenek, amiben a tanév ellenőrzési területeit időrendben megtervezik. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv mellékleteként nyilvános. A vezetők szakmai ellenőrzésük során különösen figyelnek a: - jogszabályok betartására, - szakmai színvonalra, - gyermekek személyiségi jogaira, - munkavédelem szabályainak betartására. Kiemelt területe a vezetők szakmai ellenőrző munkájának a tanórák ellenőrzése. Lehetőleg évente egyszer minden pedagógus óráját ellenőrizni kell. Különösen fontos az 1. az 5. és a 8. osztályban folyó oktatómunka ellenőrzése. A saját szakterületükön óralátogatási joga van a munkaközösség-vezetőknek.

2.) Külső ellenőrzés 2013 szeptemberétől megújult az iskolák külső, szakmai ellenőrzése. Szakmai ellenőrzés fajtái: 1. Pedagógus ellenőrzése: Két szakértő végez óralátogatást, ellenőrzi a pedagógiai munka dokumentumait. 2. Intézményvezető ellenőrzése: Leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb a negyedik évében kerül rá sor. Formái: - Egy óra látogatása - Vezetői program vizsgálata - Intézményvezető pedagógiai és vezetői készségének fejlesztése 3.) Intézményellenőrzés Legalább ötévente kerül rá sor. Célja: Felmérje, hogyan valósította meg az intézmény a Ped. Programját.

VI. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Az eddigi tapasztalatok alapján az eredményes oktatás szempontjából szükség van a csoportbontásra. A pedagógus feladata is könnyebb és hatékonyabb azáltal, hogy kisebb létszámú csoportokkal dolgozhat. A csoportok a gyermekek teljesítményétől függően átjárhatók, törekedve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának arányos elosztására. 1. Fontosnak tartjuk, hogy tehetséges tanulóink rendelkezzenek korszerű műveltségtartalommal, legyenek képesek egyre gazdagodó ismeretek önálló feldolgozására. Ezáltal gazdagodjon, fejlődjön egész személyiségük. Számunkra lényeges, hogy a tehetséggondozást célzó tevékenységek úgy alakuljanak, hogy azok optimálisan biztosítsák az átlagtól eltérő, valamilyen területen tehetséges tanulók célirányos fejlesztését. Ezek a tevékenységek a kötelező tananyag elsajátítása mellett biztosítják egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, ami jelentősen hozzájárul a tanulók személyiségének pozitív irányú fejlődéséhez. Iskolánkban számos egyesület, sportoktató, táncoktató tart foglalkozásokat. Ezeket nem az iskola szervezi, de a helyet mi biztosítjuk hozzá. Így a tanulóknak és a részt vevő felnőtteknek nem kell messze utazniuk, ha kedvükre való sportolási lehetőséget találnak ezek között. A tehetség kibontakoztatását célzó tevékenységek: - iskolai szakkörök, - felkészítések tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, - pályázatok, pályamunkák írása, - iskolai énekkar, sportkör, - érdeklődési kör, önképzőkörök a tanulók igényeinek megfelelően, - házi versenyek, iskolák közötti versenyek, - Szent István Napok – bemutatkozási lehetőségekkel (művészeti, és egyéb területen). 2. Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő gyerekek kiszűrésére. Fejlesztő pedagógusok illetve pszichopedagógiát, gyógypedagógiát végzett nevelőink tudják segíteni beilleszkedésüket. Azok a gyerekek, akik nem tudják teljesíteni és elérni az iskolában megkövetelt vagy elvárt szintet, a tanulásban kudarcot vallanak. A gyermek kudarcának gyakran külső okai vannak, amelyeket szociális intézkedésekkel vagy pedagógiai eszközökkel orvosolni lehet. A pedagógus számára a problémák, azaz a tanulási korlátok (tanulási nehézségek, tanulási zavarok, tanulási akadályozottság) kialakulásának a megelőzése a legfontosabb, hogy a tanulók az elvárt ütemben haladhassanak a tananyag elsajátításakor. A prevenció (megelőzés) kiterjed minden olyan beavatkozásra, amelynek célja a tanulási korlátok elkerülése, felismerése, megszüntetése, csökkentése, valamint a már kialakult akadályozottság speciális kezelése.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Iskolánk a csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésekor a következő elveket tartja fontosnak:  egy csoportba lehetőség szerint a közel azonos képességű és tanulási szemléletű diákok kerüljenek, megteremtve a folyamatos tanítási és tanulási lehetőségeket a csoport minden tanulója számára,  törekszünk arra, hogy a tanuló minél többféle foglalkozáson részt vehessen.  szakmai szempontok  a tantárgyból elért eredmény  tanuló szellemi képességei  szülői igény  létszám  a testnevelés órákon 5 - 8. évfolyamon fiú - lány bontása

VII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK A SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Mottónk: „Kit ezüstlő köréből kihajított az ég, Ember vigyázz a Földön, Úgy élj, hogy kárt ne tégy!" (Devecseri Gábor) I. A környezeti nevelés A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet - s benne az emberi társadalom - harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A környezeti oktatás és nevelés átfogó célja, hogy elősegítse minden korosztály környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Ezzel érhető el, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen majd tevékenységében, döntéseiben alkalmazni, érvényesíteni ezt a szemléletet és ismeretanyagot. Nevelési céljaink a hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik. Tanulóink környezeti nevelését mindig is kiemelt feladatunknak tekintettük, hiszen a környezettudatos szemléletformálást egészen kisgyermek korban el kell kezdeni. II. A környezeti nevelés céljai - Elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, azaz váljanak érzékennyé a környezetük állapota iránt! - Legyenek képesek a környezet sajátosságaink, minőségi változásaink megismerésére, értékelésére! - Alakuljon ki bennük a környezeti harmóniát biztosító életvitel igénye! - Ismerjék meg a környezetet befolyásoló globális és helyi gazdasági és társadalmi folyamatokat! - Szervezzenek (éljenek meg) személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában! III. NAT KÖVETELMÉNYEK A Nemzeti alaptantervről kiadott kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásnak, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak! Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit! A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá! Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén! IV. Természetvédelem – Környezetvédelem – Környezetegészségügy „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” Földünk természeti értékei ma már fokozott veszélybe kerültek. Az ember környezetére gyakorolt hatása világméretű. Ennek köszönhetően az egész Földre kiterjedt a környezetkárosítás. Pl.: Földünk nagy tartalékai az esőerdők, magasabb szélességek tajgái, az éghajlati „állandóság”, a talaj, a víz, a levegő és az élővilág hatalmas változáson ment át. A természetvédelem legfőbb célja a még meglévő és élő természeti értékek megőrzése, védelme. (Nemzeti Parkok, Tájvédelmi körzetek, Természetvédelmi területek, Védett növény és állatfajok, Védett természeti alakulat, tárgy…) Munkánk legfontosabb állomásai:  Ősszel vagy tavasszal papírgyűjtést, vagy PET-palack gyűjtést szervezünk.  Szelektíven gyűjtjük a kimerült szárazelemeket.  Egész iskolára kiterjedő szemétszedő akciót indítunk a tavaszi időszakban az iskola környékének rendbe tételére. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentős mértékben kihat a tanulók tágabb környezetére is.  Az iskola belső tereinek dekorációját folyamatosan alakítjuk.  Technika, rajz órákon, napközis foglalkozásokon felhasználásra kerülnek a háztartásban keletkezett hulladékok (parafa dugók, papírdobozok, műanyagflakonok) Ezekből időnként kiállítást rendezünk.  Természetvédelmi vetélkedőket szervezünk.  Környezetvédelmi tábor pályázati úton  Növények ápolása a tanteremben.  Az udvari kis kert gondozása, virágok ültetése, gyomlálás.

A társadalom szemléletformálásával, nevelésével foglalkozó egyének és közösségek előtt álló kihívás, hogy támogassák azt a szükséges átalakulást, amely a fenntartható fejlődés útjára segíti a válaszúthoz érkezett emberiséget. A választás a véges mennyiségű természetigazdasági erőforrások kimerülését okozó korlátlan gazdasági növekedés és a megújuló természeti és gazdasági erőforrás-gazdálkodására épülő fenntartható fejlődés között mind sürgetőbb. Bízzunk benne, hogy a ma felnövő nemzedék már tudatosan, ennek szem előtt tartásával, az iskolában kapott értékek felhasználásával alakítja, tervezi életét. Pedagógiai Programunkban kiemelkedő szerepet kap: - Erkölcsi értékek fenntartása és átadása. - Környező világunk megismertetése, megszerettetése, megóvása. - Hagyományok ápolása. - Környezeti problémák megoldásához szükséges készségek fejlesztése. - Élményekben, cselekvésekben gazdag pedagógiai módszerek alkalmazása. Környezeti nevelés a tanórán és tanórán kívül - A tantermeket, folyosókat növényekkel, tanáraink és diákjaink alkotásaival díszítjük. - Környezettel harmonizáló játszó- és pihenőhelyek kialakítása: fából készült udvari játékok, padok, asztalok… - Iskolai zöldterületek bővítése, ápolása. - Madáretetők kihelyezése, gondozása. - Az iskola udvarának takarítása évszakonként, rendjének megőrzése. - Az osztályok rendjének megőrzése, a környezet virágossá tétele, - A környezetvédelmi problémák tantárgyakba való integrálása. - Minden tantárgyba beillesztett környezeti nevelés. - Helyi természeti- és környezeti értékek megismerése. - Figyelemfelhívás jeles napokon: Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Állatok Világnapja, Faliújságok, kiállítások a témában hathatós ösztönzők. Pl. Füstmentes világnap, a dohányzás ellen. Egészséges táplálkozás- egészséges ember. Az vagy amit eszel stb. - Természetismereti versenyek, vetélkedők. - Egészséges életmód vetélkedők -DÖK rendezvényein, előadásokon, találkozókon, pályázatokon való részvétel. - Aktuális pályázatok készítése. - Szelektív hulladékgyűjtést támogató pályázatok - Túrák, tanulmányi kirándulások, táborok szervezése. Ezen alkalmakkor a tanulók olyan megfigyeléseket végezhetnek, olyan tapasztalatokat, élményeket gyűjthetnek a természetben megtalálható tárgyakról, élőlényekről, jelenségekről, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. A természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és változásokat a maguk helyén és idején figyelhetik meg a gyerekek. A természettel kapcsolatos élmények, tapasztalatok az ember számára minden életkorban fontosak, de gyermekkorban különösen kiemelkedő a jelentőségük. Alkalom nyílik a megismerés képességének fejlesztésére, a meglévő tapasztalatok rendszerezésére, feldolgozására, a környezethez fűződő érzelmek, magatartásformák, attitűdök formálására.

Egy tanterem bármilyen optimális körülményekkel is rendelkezik, mégsem nyújthatja sem érzelmileg, sem tapasztalatilag azt a hatást, amit a való természet. Lépések az iskola környezetbarát működése irányában - Energiatakarékosság a vízhasználat, világítás és szellőztetés területén. - Szelektív hulladékgyűjtés.(papír, PET palack, szárazelem) Az épített környezet védelme - ügyelni kell a környezet tisztaságára - az újrahasznosítható hulladékokat külön kell(ene) gyűjteni - részt veszünk papírgyűjtésben - felkeressük lakóhelyünk emlékhelyeit - megünnepeljük a Madarak és fák napját - megismerkedünk lakóhelyünk múltjával - felkeressük a Falumúzeumot. Valamennyi tantárgyba kerüljenek be a szükséges környezeti nevelési ismeretek! Szorgalmazni kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést. Erősíteni kell azt a szemléletet, hogy a környezeti nevelés csak részben természettudomány, emellett – és elsősorban! – látás- és gondolkodásmód, ezért a humán tantárgyaknak ugyanúgy alapvető feladata. Csökkenteni kell az ismeretközpontúságot! Adaptálni kell, vagy ki kell dolgozni a személyiséget jobban fejlesztő módszereket, a problémaközpontú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott tanulási formákat is. - Versenyek szervezése: PL: Közlekedj energiatakarékosan/ ne autóval / - Rajzverseny kiírása. - Újrahasznosítás érdekében: Régi könyvek vására / új helyett régit vegyenek / Papír takarékossági verseny/ 1 füzetet több évig használjuk Papírgyűjtés. - A szelektív szemétgyűjtés megszervezésének első lépése: Használt elemek begyűjtése, elszállítása Használt, kinőtt ruha csereberéje Régi játékok vására. Könyvek csereberéje. Ötlet pályázat az újrahasznosítás lehetőségeiről. Ötletpályázatok kiírása a takarékosság terén: energiakímélés anyagtakarékosság, áram, benzin, közlekedés környezet és energiakímélő módjai. - A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése. - Látogatások szervezése: Állatkertbe, múzeumokba, nemzeti parkokba, szennyvíztisztítóba.

VIII. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 1.) GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA ISKOLÁNKBAN Céljaink: − A gyermekek életútjának figyelemmel kísérése. − A hátrányos megkülönböztetés elkerülése. − Az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megteremtése. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében: 6. § (1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. 1. Az iskola igazgatójának feladatai: Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatnia kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. - Megbízza az iskolai gyermekvédelmi felelőst. - Ellenőrzi, segíti a kollégák ez irányú munkáját. - Helyes, humanisztikus, elfogadó, befogadó szemléletet alakít ki a tantestületben, a szülők körében, valamint mindazokban, akik a gyermekvédelemre szorulóknál hasznosak lehetnek. - Ellenőrzi az iskolai gyermekvédelmi megbízott által vezetett nyilvántartást /a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) valamint a veszélyeztetettek Nyilvántartási lapját/ és valamennyi gyermekvédelmi esetről készített feljegyzést. 2. Az iskola gyermekvédelmi felelősének feladatai: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:  Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,  a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,



 







gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, stb.) címét, illetve telefonszámát, az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, káros függőségek elleni (kábítószer, egyéb drogok, internetfüggőség), deviáns viselkedés megelőzését segítő programok kidolgozásának segítése, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Kapcsolattartás és együttműködés:  a „Jobb Otthon” Alapítvány Kistérségi Szolgáltató Központjának Gyermekjóléti Szolgálatával,  a rendőrséggel (DADA-program),  a Védőnői Szolgálattal,  a háziorvossal,  az önkormányzat szociális- és gyámügyi előadójával  jegyzővel. Az osztályfőnök feladatai: Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munkának alapvető meghatározói az osztályfőnökök, hiszen a közvetlen gyermekvédelmi munka elsősorban rájuk hárul. Az osztályfőnök a gyermekvédelmi megbízott elsőszámú támogatója, segítője, alaposan ismernie kell a tanulók legkisebb gondjait is. -

A gyermekvédelmi esetekre azonnal reagálnia kell!

-

Tanulócsoportjában valamennyi gyermekvédelmi munkát (felderítés, számbavétel, problémamegoldás) illetékességén belül önállóan kell megoldania.

-

A tanulók megítélése alapos megismerés és környezetének felderítése alapján történhet.

-

A tanulók szüleivel folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart, nyomon követi a tanulók hiányzásának okait. A gyermekkel kapcsolatos tevékenység- a szülők egyetértésével és támogatásával történjék lehetőleg.

-

Az osztályban előforduló gyermekvédelmi esetekről, helyzetükről és állapotukról folyamatosan tájékoztatja az osztályban tanító szaktanárokat, kollegájukat.

-

Ismernie kell a túlkorosok számát, a túlkorosság okát, a gyanúsan és igazolatlanul mulasztókat.

-

A tanulók szociális helyzetének megoldására előterjesztést tesz (pl. segély), szorgalmazza a napközis vagy tanulószobai ellátást és pedagógiai gondoskodást, a tanulók nyári táboroztatását, vakációélményt nyújtó elhelyezést.

-

Az idegrendszeri ártalmakkal, személyiségzavarral küzdő, neurotikus tanulókat iskolaorvosi szakrendelésre, ill. gyermek-ideggondozói vizsgálatra javasolja.

-

Súlyos esetben, ami meghaladja az iskola illetékességét, a gyermekvédelmi megbízottal a fenntartótól kérnek tanácsot, közösen keresnek megoldást.

-

Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével.

4. Napközis nevelő -

igyekszik védettséget, még több szeretetet, derűt biztosítani a gyermekek számára

-

differenciált, tudatos nevelőmunkával segíti a gyermek harmonikus fejlődését.

Az iskolai munka szerves része a gyermekvédelmi tevékenység, ezért valamennyi iskolai dolgozó, pedagógus és egyéb alkalmazott részfeladata a rászoruló gyermekek segítése, gondjainak lehetőség szerinti megoldása – sajátos problémák humánus kezelése. Ehhez gyermekvédelmi szemléletet kell kialakítani és fejleszteni. 2.) A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Iskolánk alapvető feladatának tartja a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek segítését. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezésével nemcsak a közoktatás feladatainak megvalósításában veszünk részt, hanem szociális funkciót is teljesítünk. Az alábbi tevékenységi formákkal enyhíteni szeretnénk a hátrányos helyzetű gyermekek problémáit.

Feladataink a segítő tevékenység megvalósításában: 

A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése;



Felhívjuk az Önkormányzat figyelmét a hátrányos helyzetben lévő gyermekekre, családjukra;



Igényeljük az Önkormányzattól az étkeztetés anyagi fedezetét;



Motiváljuk a diákokat a tanulószobai és napközis foglalkozásokon való részvételre, amelyet térítés nélkül vehetnek igénybe, ahol lehetőséget biztosítunk a házi feladatok elkészítésére, ellenőrzésére, szakkorrepetáláson való részvételre;



Javasoljuk a Sárvízi Művészeti Iskolában való részvételt, a tandíjkedvezmény igénybevételét rászorulók részére;



Lehetőséget teremtünk az Arany János középiskola által meghirdetett ösztöndíj megszerzésére;



Iskolánk által létrehozott alapítványba befolyt összegből a rászorulók részére biztosítjuk a kirándulások anyagi fedezetét, tankönyv és taneszköz vásárlását;



Feladatunknak tekintjük a nyári táborokon való részvétel lehetőségének a megteremtését együttműködve az Önkormányzattal;



A könyvtárból biztosítjuk a tankönyvek kölcsönzését;



Feladatunk a pályázatok figyelése, ill. az azokon való részvétel – a befolyt összegből ruházat, élelmiszer vásárlása a rászorulók részére;



Pályaorientációs tevékenység;



Tehetségek kibontakoztatása;



Helyes iskolatípus választás szorgalmazása;



Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatás keretében.

IX. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A tanulókat kiemelkedő magatartásukért, szorgalmukért, tanulmányi munkájukért, tanórán kívüli tevékenységükért, valamint szellemi és sportversenyeken való részvételért dicséretben részesítjük, jutalmazzuk. A tanulónak adott dicséreteket írásban a szülő tudomására hozzuk a tájékoztató füzet, illetve az ellenőrző könyv útján. Az igazgatói elismerést, illetve a nevelőtestületi dicséretet az iskola tanulóifjúságának tudomására hozzuk.

Jutalmazások – dicséretek Szaktárgyi dicséret A pedagógusok a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi dicsérettel jutalmazzák. Ellenőrzővel a szülők tudomására hozzuk. Napközis nevelői dicséret A napközis nevelő a napköziben nyújtott kiemelkedő tanulmányi munkát napközis nevelői dicsérettel jutalmazza. Ellenőrzővel a szülők tudomására hozzuk. Osztályfőnöki dicséret Osztályfőnökök a kiemelkedő közösségi munkát osztályfőnöki dicsérettel jutalmazzák. Igazgatói szóbeli dicséret Öt szaktárgyi, osztályfőnöki, napközis –alsó tagozatban három- dicséret után, valamint versenyen történő eredményes részvételért igazgatói szóbeli dicséretben részesülnek a tanulók. Ellenőrző útján a szülők tudomására hozzuk. Igazgatói írásbeli dicséret Tíz szaktárgyi, osztályfőnöki, napközis –alsó tagozatban hat- dicséret után, valamint versenyen történő eredményes részvételért igazgatói írásbeli dicséretben részesülnek a tanulók. Ellenőrző útján a szülők tudomására hozzuk. Nevelőtestületi dicséret. A tanulók legmagasabb elismerése. Alapfeltétele legalább tíz –alsó tagozatban hat- szaktárgyi, osztályfőnöki, napközis dicséret. A nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönt, hogy melyik tanuló részesül egész évben nyújtott kiemelkedő munkájáért nevelőtestületi dicséretben. A dicséret a tanuló bizonyítványába kerül bevezetésre.

Jó tanulók tablója A jeles és kitűnő tanulók neve és fényképe kikerül a bejárati folyosó üvegtablójára. Nyolc éven át kitűnő tanulók tablója A bejárat fölötti üvegtablóba kerül végleges kihelyezésre a nyolc éven át kitűnő tanulók neve és fényképe. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Versenyen való részvétel 1. Háziversenyen elért 1-3. helyezés 2. Körzeti verseny 1-3. helyezés 3. Megyei verseny 1-6. helyezés 4. Országos verseny 1-6. helyezés

szaktanári dicséret igazgatói szóbeli dicséret igazgatói írásbeli dicséret nevelőtestületi dicséret

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Szaktárgyi figyelmeztetés A tanulmányi munkáját folyamatosan elhanyagoló tanuló szaktárgyi figyelmeztetésben részesül. Napközis nevelői figyelmeztetés A rendetlen magaviseletű, munkáját nem megfelelően végző tanulót a napközis nevelő figyelmeztetésben részesíti. Nevelői figyelmeztetés A közösségi szabályokat és elvárásokat megsértő tanuló részesül ebben a büntetésben. Igazgatói szóbeli figyelmeztetés1 A közösségi szabályokat és elvárásokat súlyosan vagy ismételten megsértő tanuló részesül ebben a büntetésben. Igazgatói írásbeli megrovás1 A közösségi szabályokat és elvárásokat súlyosan vagy továbbra is megszegő tanuló részesül ebben a büntetésben. 1


Öt szaktárgyi, nevelői, napközis nevelői figyelmeztetés (alsó tagozatban három) után szóbeli igazgatói figyelmeztetésben részesül a tanuló. 1 Tíz szaktárgyi, nevelői, napközis nevelői figyelmeztetés (alsó tagozatban hat) után írásbeli igazgatói megrovásban részesül a tanuló. Szülőket be kell hívatni és tájékoztatni kell a további következményekről illetve azok elkerüléséről. Tizenkettő szaktárgyi, nevelői vagy napközis nevelői figyelmeztetés (alsó tagozatban nyolc) 1 után fegyelmi eljárást indítunk a tanulóval szemben. 1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót azonnal magasabb fokozatú büntetésben lehet részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 3.

A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. 5. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 6. A tanuló a következő fegyelmi büntetésben részesíthető: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása. - Áthelyezés másik osztályba - Kizárás az iskolából 7. Az a tanuló, aki nevelői vagy napközis nevelői figyelmeztetést kapott, abban a hónapban a magatartás jegye nem lehet változónál jobb. 8. Az a tanuló, aki szaktárgyi figyelmeztetést kapott, abban a hónapban a szorgalom jegye nem lehet változónál jobb. 1


X. ROMA KULTÚRA MEGISMERTETÉSE TANULÓINKKAL Iskolánkban jelentős a roma tanulók száma. Az eredményes közös munka feltétele, hogy megismerjük egymás zenei, irodalmi, képzőművészeti kultúráját, tradícióit. Az új tantervek erre egyre tágabb teret adnak, így szinte minden tantárgy ad lehetőséget, hogy a romák múltját és jelenét megismerjük. Így a felszínes ítéleteket egyre inkább a tudatos, ismeretekre épülő vélemények, világképek váltják fel. Néhány példa tanterveink közül a roma kultúra megismerésére. Irodalom: 5. osztály: Este, Éjfél és Hajnal. Cigány népmese. Történelem: 7. osztály: Nemzetiségi kérdés a polgárosodó Magyarországon. 8. osztály: Cigány holokauszt. Néprajz: 5. osztály: 3 olvasmány a nemzetiségekről és etnikai csoportokról Nemzetiségek határon innen és túl. Az etnikai és egyéb csoportoknál. Ének: 5. osztály: Cigány népdalok Koringya: beás karácsonyi ének 6. osztály: Két fa között rám sütött a holdvilág (beás ud) Körüljártam a világot (beás ud) A cigány kultúra megismerésére jó lehetőség az osztályfőnöki óra. Az osztályfőnökök feladatát megkönnyítendő iskolánk HPP-je jól használható anyagot tartalmaz a cigányság jeles napjairól. (XIII. fejezet végén) Segítjük roma tanulóinknak, hogy iskolánk kulturális bemutatóin önállóan is bemutathassák a cigány kultúrát. (pl. Szent István Napok)

XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a Szülői Szervezet véleményét. 3. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.sziaisk.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál;

MELLÉKLETEK2

2

Jó gyakorlattal kiegészítve: 2014. december 19-én. Hatálya 2015. 01. 01-től.

I. JÓ GYAKORLATOK Jó gyakorlat adaptációja Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az iskolánkba kerülő első osztályos gyermekcsoport egyre heterogénebb a tanulási képességek tekintetében. Tanulóink között egyre többen vannak azok, akik számára szocio-kulturális hátrányaik, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeik, vagy sajátos nevelési igényük megnehezíti az óvoda-iskola közötti átmenetet, illetve az iskolában való sikeres előrehaladást. Segítség nélkül az ilyen gyermekek az évek múlásával mind nagyobb és nagyobb lemaradással küszködnek, ami a tanulási kedv romlásához, magatartási problémákhoz, bukáshoz, akár végleges leszakadáshoz vezethet. Esélyeik növelése érdekében fokozott megsegítést, felzárkóztatást, szélesebb körű differenciálást, és körültekintőbb nevelő-oktatói munka megszervezését láttuk szükségesnek. A fentiek figyelembe vételével, különös tekintettel az SNI tanulók helyzetének javítására a Kálozi Szent István Általános Iskola a TÁMOP-3.4.2.A/11-2-2012-0018 azonosító számú „Kézenfogva” Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja nevű pályázatában kötelességet vállalt arra nézve, hogy iskolánk SNI tanulóinak integrációját valamely „JÓ GYAKORLAT” adaptálásával segíti. Választásunk a székesfehérvári Napsugár Óvoda kiadványára esett, mely egyrészt elméleti, másrészt gyakorlati segítséget nyújt a pedagógusoknak a gyermekek anyanyelvi kultúrájának, nyelvhasználatának eredményesebb fejlesztéséhez. Két kérdés is felvetődhet:  Miért éppen óvodától?  Miért éppen anyanyelvi fejlesztés? Az óvodai jó gyakorlat adaptálása segíti pedagógusainknak mélyebben átérezni, hogy az iskolaérett gyermekek legfőbb tevékenysége, legjelentősebb szükséglete és energiaforrása, lételeme eddig szinte kizárólag a játéktevékenység volt. Ebből a közegből átmenet nélkül kiszakítani nem lehet, nem szabad, ártalmas. Ugyanakkor az iskolában egyre nő az elsajátítandó tananyag mennyisége. Az első osztályban különösképpen, de általában az alsó tagozat tanulási folyamataiba mindenképp meg kell próbálni beiktatni minél több képességfejlesztő játékot, játékos feladatot. A játék tapasztalatnyújtó, ismeretterjesztő, komplex képességfejlesztő, örömszerző tevékenység. Célirányos alkalmazása, az óvodai példa iskolai adaptálása nagyszerű lehetőség az átmenet zökkenőmentességének elősegítésére. „Anyanyelvnek azt a nyelvet vagy nyelveket nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul, és azt a mindennapi élete során, természetes módon képes használni, illetve gondolatait ezen a nyelven képes a legkönnyebben kifejezni. „ (Az átvett Jó gyakorlat egyik bevezető gondolata) Máris elérkeztünk egy fontos kérdéskörhöz. Az iskolánkba kerülő gyermekek közül sokan olyan nyelvhasználattal, a nyelvhelyesség olyan szintű hiányosságaival érkeznek első osztályba, ami önmagában hátrányt jelent számukra az elhangzott információ megértésében vagy feldolgozásában. A beszédprodukcióról már nem is beszélve. Az SNI gyermekek

jelentős részét ugyancsak érinti ez a probléma a képességterületek egyenetlen fejlődése, vagy fejlődésbeli lemaradás miatt. Az anyanyelvi szint fejlettsége illetve fejletlensége rendkívüli módon meghatározza a gyermek iskolai előmenetelét. Tapasztalataink nagyon hasonlóak az óvodában érzékelt jelenségekhez: „Azt vesszük észre, hogy beszédhibájuk mellett gyakran nem értik az egyszerű közlést, nem az elhangzottaknak megfelelően tesznek, cselekszenek, szókincsük az elvárható élettani szinttől elmarad, kifejezőkészségük korlátozott, mondatfűzésük nem a magyar nyelvtani szabályok szerinti. A pedagógiával, pszichológiával és nyelvészettel foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye, hogy az a gyermek, aki beszédfejlődésében elmarad, vagy a fejlődésmenete lelassul az életkorában elvárható szinttől, hátrányos helyzetbe kerül. Nehézségei lesznek a kapcsolatteremtésben, félre értelmeznek helyzeteket a mindennapi életben, kudarcok érik, személyiségfejlődésük deformálódik. A gondolkodásfejlődés üteme lelassul, ami a világ befogadását akadályozza, a tanulási készségek kialakulását gátolja és összességében kihat a zökkenőmentes fejlődésre.” (Jó gyakorlat) Minden tantárgyban felbukkan az anyanyelv elsajátításához szükséges képességek, részképességek fejletlensége okozta hátrány, ezért elengedhetetlen ezen területek folyamatos fejlesztése. Az adaptálás során felfedeztük, hogy egyes játékok akár más-más képességterületre fókuszálva, különböző tantárgyi tartalmakkal megtöltve szélesebb körben is felhasználhatók, nemcsak anyanyelvi fejlesztésben. Ezeket a tantárgyakat a meglévő táblázathoz toldott külön oszlopban „Lehetséges megjelenés” címszó alatt az anyanyelv mellett ajánlásként folyamatosan feltűntettük. Helyenként a fejlesztendő képességekhez további fejlesztési területek neveit is beiktattuk. A Jó gyakorlat adaptálásának eredményeképpen egy kézikönyv áll pedagógusaink rendelkezésére, mely az iskolai tanórákba, BTMN fejlesztő, SNI habilitációs és rehabilitációs, valamint délutáni szabadidős tevékenységekbe egyaránt beépíthető képességfejlesztő játékok gyűjteménye. A fejlesztendő területek megnevezése mellett részletezett játékok olyan célirányos és tudatos fejlesztő munkát tesznek lehetővé az oktató-nevelő tevékenység szinte minden területén, ami hiánypótló szerepet tölt be iskolánk SNI tanulóinak integrálást segítő oktatásában.

A jó gyakorlat neve: „Tedd és mondd!”

Tématerv

Tűz 1.

Képességfejlesztés

Tevékenység leírása

Beszédszervek ügyesítése

Levegővétel játékos megfigyelése (beáramlás, kifújás érzékelése) Őszi falevelek fújása Utánozzátok a hangjukat, kezetekkel mutassátok a mozgásukat! Kígyó: „sz”, szél: „s”.

Artikuláció

Dalok állathangon éneklése (Hej a sályi piacon) csip – csip, vau – vau,

Metakommunikáció

Mit fejez ki az arcunk? Szomorúságot, vidámságot, haragot, ijedtséget (szem, szemöldök, száj, tekintet)

Szókincsbővítés Kognitív fejlesztés

Ki vagyok? Húzz egy gyümölcs képét, körben állva ragaszd a jobbra melletted lévő hátára úgy, hogy ő ne lássa. Sétálj a térben, és a szembe lévő társadtól kérdezd! Egymás hátára ragasztott gyümölcsök kitalálása: Édes vagyok? Sárga vagyok?......


Sorfolytatások szóban: Pl. Alma- körte-, alma- körte- szőlő…stb.

Szókincsbővítés Kommunikáció

Mi a közös? Az almában, a narancsban, a banánban?

Lehetséges megjelenése anyanyelv matematika testnevelés környezetismeret ének-zene fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység ének-zene anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység rajz és vizuális kultúra anyanyelv (kommunikáció) fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység környezetismeret fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység anyanyelv környezetismeret fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység

169

Kognitív fejlesztés

Barkochba (gyümölcsök: külsejére /színe, formája, illata/ ízére, hol terem, felhasználása, fogyasztása …)

Beszédkedv

Ha hozzád indulok – viszek neked egy almát nem is és, hanem a …. (egy gyereknek tovább adni), ő folytatja

Hangzódifferenciálás

Bújócskázó hang! Találd meg melyik hang bújt el a mondatomban! Pl.: Az alacsony anya az asztalra rakta az aszalt almát. - „A” hang

Metakommunikáció

Hangészlelés Hangzódifferenciálás

Most mutasd meg! Egy cselekvést mondok. Mutogasd el! A többiek találják ki! Pl: almaszedés, vásárlás, szüret, aszalás, …… Hangoló! Ismert versek, rövid mondókák előadása egy magánhangzót használva pl.: Alma, alma, paras, alma, zald lavala, paras alma, bam.

magyar nyelv és irodalom fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység anyanyelv testnevelés fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység testnevelés anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység

Hányat tudsz tapsolni? A játékot ritmus-visszhangként kezdjük játszani. Az pedagógus különböző hosszúságú és ritmusú szavakat mond, és tapsol a szótagok szerint, a gyermek visszatapsolja. (al-ma, sző-lő, szil-va, ri-biz-li, ….)

anyanyelv matematika környezetismeret ének-zene fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység

Gyümölcssaláta: minden gyerek fülébe két szótagú gyümölcsnevet súgok. Hangzódifferenciálás Ha azt mondom: gyümölcssaláta, akkor egyszerre mindenki a fülébe súgott Szókincsbővítés gyümölcsöt mondogatja, közben arra figyel, a másik vajon milyen Figyelemkoncentráció gyümölcsnevet mond. A végén megbeszéljük, ki mennyi gyümölcsöt tudott kihallani.

anyanyelv környezetismeret fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység

Hangzódifferenciálás Szótagolás

170


Mondjunk szavakat a kígyó hangjával! (szín, szél, száll, szól, fejdísz, tolldísz, oroszlán….)

anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység

Hangészlelés

Vásár! Az asztalon többfajta játék van, csak az vásárolható meg, amelyik pl.: „sz” hanggal kezdődik, vagy „sz” hangot találunk benne.

anyanyelv fejlesztő órák délutáni szabadidős tevékenység

171

Tématerv

Képességfejlesztés Beszédszervek ügyesítése

Tűz 2.


Lehetséges megjelenése

Egyenletes kifújás (szöveges)- hét napjai Szellő fújja a virágot lágyan, cirógatva (ujjunk a virág)

Környezetismeret Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Szél fújja a virágot (erős fújás)

Artikuláció

Arcjáték! A gyermek a tükör előtt állva a pedagógust utánozva próbálja formázni a száját! Lassított felvétel! Ismert mondókák, rövid versek előadása lassan, artikulálva.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Metakommunikáció

Mit fejez ki a társunk? Különböző hangulatok kifejezése fej-, váll-, testtartással, járással.


Hangészlelés Hangzódifferenciálás


Szókincsbővítés Beszédészlelés

Beszédértés Hangészlelés

Mondd utánam „halandzsául!” Valójában értelmetlen szótagokat, hangsorokat kell a gyerekeknek a pedagógus után ismételni. Kezdetben 2-3 szótag, majd egyre hosszabbakat. Pl: av, át, óm, ük.éf…véh, tik, ruf…kete, gere,.... Szó pingpong! Én vagyok az adogató, mondom a szavakat. A gyerek akkor adja vissza, ha gyorsan tud valamilyen hozzá kapcsolódó szót mondani. Pl.: fűtés, üvegház, növény, fény, lámpás, Stb Állítsd az ellenkezőjét! Pl.: Nem sütöttem tököt (sütöttem tököt), világít a lámpásom (nem világít a lámpásom), bent hideg van (bent meleg van), a növénynek nem kell fény (a növénynek kell fény) Adjon Isten jó napot! Kiszámoljuk Gyula bátyánkat! Kalapot teszünk a fejére, és a többiek kérdezik tőle: Adjon Isten jó napot! Gyula bátyánk mit hozott? – Tököt – válaszol. Többiek: Kaphatunk belőle?

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

172

- Akkor, ha szépen … (és itt mond egy feladatot, hangutánzást vagy mozgást) A többiek bemutatják, és választanak Gyula bácsit. Kommunikáció Hangerő diff.

Kifejezőkészség Szókincsbővítés

Beszédkedv erősítése Szókincsbővítés

Csak csendben csak halkan, hogy senki meg ne hallja! Suttogva kezdjük, majd fokozatosan felerősödik a hangunk, majd visszahalkulunk. Kukorica málé, megérkezett Tádé! Egy gyerek vagy több kimegy, kitalál egy cselekvést, majd bejön és a többiek kérdezik: Kukorica málé, honnan jöttél Tádé? Mond egy országot vagy helységet. Kukorica málé, mit csinálsz ott Tádé? Bemutatja a cselekvést. Aki kitalálja, kimehet.. Mesélj a képről! Egyszerű képeket készítünk a gyermekek ismereteinek megfelelően. A gyermek felsorolja a képen látott tárgyakat, élőlényeket. Továbbfejlesztési lehetőség: csak tulajdonság felsorolása, csak cselekvés, csak mozgás megfogalmazása stb. A pedagógus kérdésekkel segíthet, vagy irányíthat: „Legyen…!”

Anyanyelv Ének-zene Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Anyanyelv Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Metakommunikáció

Tekintet körbeadása: Körben állunk, sorban egymás után fordítsák a fejüket a mellettük álló felé és annak szemébe adják át tekintetüket. Próbáljuk ki mindkét irányba haladva is!

Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Íráselőkészítés, finommotorika fejlesztése

Ujjerősítő gyakorlatok: Pl. „Ujjaimat tornáztatom, közben szépen mondogatom: Kifordítom, befordítom, felfordítom, lefordítom, zongorázom, furulyázom, ujjaimat összezárom. Ügyesebb lett a kezem, a tornát be is fejezem.” Homokrajz, csippentés, gyurmázás, vonalkövetés, labirintusjátékok.

Anyanyelv Vizuális nevelés Technika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

173

Tématerv




Gyertya fújása erős pattintott „p” – „t” hangoztatásával. (véletlenül se kapcsoljunk magánhangzót hozzá)

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Gyertyafújás távolítással, közelítéssel Nyelvtörő: Az ipafai papnak fapipája van, mert az ipafai papi pipa, papi fapipa.

Artikuláció

Tűz 3.

Ég a gyertya ég dallamára - pa-pa-pa, pe-pe-pe, pi-pi-pi - ta-ta-ta, te-te-te, ti-ti-ti

Metakommunikáció

Mit fejez ki a kezünk? Hívás, legyintés, tiltás, fenyegetés,….

Hangészlelés Hangzódifferenciálá s

Hol hallod? Pipa, papi, póni, Panni, pötty, Tóni, tojás, tank, talicska,…….

Szókincsbővítés

Megy a tárgy vándorútra: mindenki mond valamit a tárgyról – a jellemző részek kiemelésével.

174

Kommunikáció

Mit tudsz róla? Önálló mondatalkotások Pl.: tűzről, az állatok és tűz kapcsolatáról, a tűz kialakulásáról….

Kommunikáció Hangerő diff.

Csak csendben csak halkan, hogy senki meg ne hallja! Suttogva kezdjük a dalt, verset vagy mondókát, majd fokozatosan felerősödik a hangunk, majd visszahalkulunk.

Kommunikáció Irányok

Jobbra tőlem van egy hely. Körben állunk. Először én hívok: – Jobbra tőlem van egy hely, gyere …..foglald el! Aki a nevét hallja, elfoglalja a helyet.

Ritmusérzék fejl. Irányok

Előre a jobb kezedet! A dal szövegére a megfelelő testrésszel, a dal szövegével azonos mozdulat végzése. Előre a jobb kezedet, utána hátra, előre a jobb kezedet utána rázzad, utána ugi-bugi, utána forgás, tapsolj egyet pajtás. Előre a bal kezedet….. majd a láb következik.

Anyanyelv Ének-zene Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Matematika Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Ének-zene Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

175

Beszédértés Beszédészlelés Cselekedj! Három utasítást, (illetve korcsoporttól függ, hogy hány utasítást Figyelemfejlesztés kap a gyerek) s csak utána cselekszik. Menj a gyertyához, fújd el, tedd a Rövidtávú emlékezet gyertyát a polcra, kopogj az asztalon hármat!

Kommunikáció Szókincsbővítés

Ellentét játék. Sötét-világos, hosszú-rövid, kerek-szögletes, …...


Összezavarodott visszhang! Amikor én hangosan mondok egy mondatot, a gyermek suttogva válaszol, ha én suttogok, a gyermek kiabál, csak akkor beszél normálisan, ha közepes hangerőn beszéltek előtte.

Beszédértés Kognitív fejlesztés

Hazugságvizsgáló! Hol a hiba? Történet elmesélése, hiba keresése. Pl.: A tűz az ember barátja. Az állatok szeretik a tüzet. Vízzel el lehet oltani. A tűz fűtésre szolgál…

Szótagolás

Robotnyelv! Szótagolás, mozgással kisérve- ugróiskola (robotiskola)

Anyanyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Vizuális nevelés Technika Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

176

Hangészlelés

Hangstaféta! Körbe állunk, egy gyermek elkezd egy hangot. Addig hangoztatja, amíg bírja „szusszal”. Mielőtt abbahagyja, megérinti a szomszédját, aki lehetőleg úgy folytatja, hogy a hang ne szakadjon meg.

Anyanyelv Matematika (számstaféta) Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

177

Tématerv



Anyanyelv Testnevelés Légző gyakorlat: - orron be - orron ki, - szájon be - szájon ki, - orron be Fejlesztő foglalkozás szájon ki. Délutáni szabadidős tevékenység „r” hangoztatása magánhangzó kapcsolásával: ra-ra-ra,rá-rá-rá, re-re-re, ri-ri- Anyanyelv ri. Artikuláció Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Motorkerékpár hangjának utánzása. Anyanyelv Testnevelés Metakommunikáció Mit fejez ki a lábunk? Toppantás, izgatott topogás, ugrálás… Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Hangészlelés Motor hanggal mondjunk szavakat! Répa, retek, rigó, ritka, árpa….. Fejlesztő foglalkozás Hangzódifferenciálás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Szótagolás Két-három szótagos szavak tapsolása el-olt, tü-zel, lán-gol, tűz-kár… Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Portás! Két székből épített bejáratnál a portás csak azokat a gyerekeket Hangészlelés Fejlesztő foglalkozás engedi be a szállodába, akiknek olyan szakmájuk van, amiben „r” hang Hangzódifferenciálás Délutáni szabadidős tevékenység szerepel pl.: orvos, mérnök, erdész stb. Beszédszervek ügyesítése

Tűz 4.

Tevékenység leírása Gyertyaláng táncoltatása.


Huncut vagyok! Javíts! Javítsd ki a mondatomat, ha butaságot mondok! Pl.: Holnap elmentem az iskolába. Az idő nagyon hideg volt, ezért levetkőztem stb.


Mi van a kezemben? IGEN-NEM Apró tárgy elrejtése a kézbe, amit ismernek a gyerekek. Találgatnak, hogy mi lehet az, kérdéseket tesznek fel, amire csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni.(Hasonlít a barkohbához, csak itt tárggyal játsszuk)

Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

178

Beszédértés Kommunikáció Kommunikáció Szövegalkotás Kreatív gondolkodás Beszédértés Kognitív fejlesztés

Metakommunikáció

Anyanyelv Halló keresem azt, aki! Tulajdonságokat mondok. Aki magára ismer, felveszi Fejlesztő foglalkozás a „telefont” és újabb gyereket tárcsáz. Délutáni szabadidős tevékenység Most nem az, ami! Különböző tárgyakat kapnak, most nem az ami, használd Anyanyelv másra! Csinálj vele valamit! Mondd el! Fejlesztő foglalkozás Pl.: gyertya, doboz, szalag …használata. Délutáni szabadidős tevékenység Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a Anyanyelv beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl. foglalkozásokról, betűkről, Matematika számokról, műveletekről… Környezetismeret A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen Fejlesztő foglalkozás látottakat. Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Most mutasd meg! Fejlesztő foglalkozás Két gyermek húz egy mesterséget, és megpróbálják elmutogatni. Délutáni szabadidős tevékenység

Tűzmanó – vízmanó. A gyerekek sétálnak, hol vízmanókká, hol tűzmanókká változnak. Ha azt hallják: víz, bátran megsimogathatják egymást, hiszen a víz hűsít. Ha azt Hangészlelés hallják tűz, akkor csak óvatos, gyors érintéssel köszöntsék egymást, nehogy Hangzódifferenciálás megégessék magukat. Vagy: Tűz, víz, repülő…

Hangészlelés

Mesterségek. Paraván mögött létrehozunk foglalkozásokra jellemző eszközökkel zörejeket. A gyerekek próbálják meg kitalálni, hogy milyen „mester” dolgozhat. Hol lehet ilyen hangot hallani? – Ollócsattogás: fodrász, szabó, - kalapálás: asztalos, ács, - fakanál, fazék: szakács, söprögetés: takarítónő…..

Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret

179

Tématerv




Papírgombóc fújása Beszédszervek ügyesítése

Artikuláció Metakommunikáció Beszédértés Kognitív fejlesztés

Tűz 5.


Kommunikáció Szövegalkotás

Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Egyenletes kifújás - a hét napjai. Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Szósorok hangoztatása megfelelő artikulálással Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Fejlesztő foglalkozás Vágjunk grimaszokat: a gyerekek azt utánozzák, amit a pedagógus mutat Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Hosszú szárú galuska … éneklése közben sétálunk a térben, a dal végén a Testnevelés pedagógus mondja – a hajadba ragadok, - hátadra ragadok… Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Tapadj a fémre, fára. Amikor azt mondom, tapadj a fémre, jobb kézzel fémet Környezetismeret kell keresni és hozzátapadni, amikor tapadj a fára, utasítás hangzik el, fát kell Testnevelés keresni és megfogni bal kézzel. Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Találjunk ki együtt szavakat! Elkezdünk, egy értelmes szót a gyerek befejezi, eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó vagy az utolsó két Anyanyelv hang hiányozzon, aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítjük a szavakat. Pl. Fejlesztő foglalkozás papi., fé., tex…, üve., műany.., Délutáni szabadidős tevékenység

Metakommunikáció

Tükörkép: utánozzátok le a mozdulataimat tükörképként, most válasszatok párt és egymásnak legyetek tükörképei.

Beszédkedv Szövegalkotás

Üvegpörgetés! Egy kisgyermek megpörgeti az üveget, s közben feltesz egy kérdést. Pl: „ Ki rajzolt ma a legszebben?” Akinél megáll az üveg, annak kell válaszolnia, s ő lesz a következő pörgető.

Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

180

Hangészlelés Mondat és szövegalkotás Kognitív fejlesztés Hanganalízis

Kommunikáció Irányok

Kommunikáció Kognitív fejlesztés

Hanganalízis

Metakommunikáció

Hangstaféta 2! Két csoport egymással szemben áll. Egy hangot hangoztat az első gyerek, ameddig bírja, majd meglöki a szomszédját, aki folytatja. Melyik csoport bírja tovább? Mosogatórongy! Különböző kérdéseket tesznek fel, a válasz csak az lehet: „mosogatórongy”. Aki nevet zálogot ad. Melyik az enyém? Különböző színes kendők, vagy anyagok körbeadása, melyik volt az enyém, ha körbe ér az ölébe kell tenni. Mi pottyant le? Könyv, csengő, kanál, papír darab, műanyag játék, ……...Megnevezzük, hogy mi esett le. ( a gyerekek háttal ülnek) Jobbra tőlem van egy hely. Körbe rakjuk a székeket. A tőlem jobbra lévő szék üres. Először én hívok – jobbra tőlem van egy hely, gyere …..foglald el. Aki a nevét hallja, elfoglalja a helyet. Fonalas játék. Egy gombolyag fonalat dobom valakinek és mondom a nevét. Aki kapja, mindig továbbdobja valakinek. Az utolsó gyerek elkezdi visszafelé „feltekerni” a gombolyagot - emlékezni kell arra, hogy kitől kapta. Boszorkányjáték. A boszorkány hátat fordít a többieknek. A gyerekek elindulnak lopakodva felé. Ha a boszorkány zajt hall, megfordul és akire rámutat, szoborrá kell változnia. Akkor mehet tovább, ha valaki a gyerekek közül megsimogatja. A játék addig tart, amíg valaki be nem ér a boszorkányig. Tükörboszi. Mindenki párt választ magának. A játszótér közepére, a földre fektetünk egy hosszú kötelet – ez lesz a „tükörfal”. A játékban a pedagógus egyszer tükörboszivá, egyszer „tükörtündérré” változik. A párok tagjai szétválnak és a tükör egyik illetve a másik oldalánál helyezkednek el. Az egyik csapat zenére táncolni kezd. Ha a zeneszó felébreszti a boszit, az mérgében szoborrá dermeszti a táncosokat. A másik csapat tagjai úgy törhetik meg a

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Délutáni szabadidős tevékenység Délutáni szabadidős tevékenység Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Testnevelés Délutáni szabadidős tevékenység

Testnevelés Délutáni szabadidős tevékenység

181

Hangészlelés

varázslatot, ha sikerül a társaikat tükrözni. Amelyik párnál megfelelő a tükrözés, ott egy simogatással feloldja a varázslatot a tündér, és most már együtt ellenőrzik a többieket. Ahol hibát észlelnek közösen javítják, így sorra elevenedik meg az egész csoport. Szerepcserével újra indul a játék. Mérgezett alma. A gyerekek körbe ülnek, és zeneszóra kézről kézre adogatnak egy tárgyat, a boszorkány mérgezett almáját. Azt a gyereket, akinek a kezében marad az Délutáni szabadidős tevékenység alma, amikor elhallgat a zene, megmérgezték és kiesik a játékból. Ha nagy a kör 2-3 tárgyat is körbeadogathatunk, hogy pergőbb legyen a játék.

182

Tématerv


Tűz 6.



Térdeljetek le, kezeteket tegyétek csípőre, fújjunk tüzet gyengén, erősen.


Megsütöttük az ujjunkat, fújjuk meg, hogy ne fájjon.

Artikuláció

Dugd ki a nyelved, emeld nyelved az orrod felé, nyújts a nyelved az állad felé.

Metakommunikáció

Játsszuk el, hogy melegszünk a tűznél!


Keresd meg a kezeddel. Egy kosárból különböző tárgyakat vesznek elő, letapogatás alapján megnevezik.

Nyelvi kifejezőkészség

Hallottad az esetet? Rövid történet, az-az újabb változatok pletykára. Minden gyerek egy-egy mondattal továbbfűzi az esetet.

Képzeletfejlesztés

Saját tenyerünk, talpunk körberajzolása. A rajz kiegészítése. Mivé varázsolod a tenyered?

Hangészlelés

Hangészlelés Beszédértés

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Vizuális nevelés

Keresd a hangszert! A négy hangszert négy gyerek kezébe adjuk. Négy gyereknek bekötjük a szemét, ők lesznek azok, akiknek meg kell találniuk választott hangszerüket a hangja alapján. Hangosan mondunk egy mondókát, amíg a hangszeresek elhelyezkednek a terem tetszőleges pontján. Megszólaltatják a hangszereket, keressék meg a számukra kijelölt hangszert.

Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Találd ki! A gyerekek körbe ülnek. A pedagógus rövid találós kérdést súg a mellette levő gyerek fülébe. Ő tovább adja a szomszédjának, s így megy körbe, míg az utolsó gyerek hangosan megismétli. Ezután a pedagógus jelére, egyszerre mindenki kimondja a találós kérdés megfejtését.

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

183

Hangdifferenciálás

Kommunikáció Kifejezőkészség

Kommunikáció Saját test érzékelése

Hangos mese. Megadunk 3-5 különféle hangot, zörejt. Megszólaltatás után, a hangok alapján a gyerekek próbálnak egy történetet kitalálni, amibe a megadott hangnak is szerepe van. Vadászkutyák. Induljunk szagvadászatra a tanteremben. Keressenek a gyerekek olyan dolgokat, aminek szaga, illata van. Hívják fel egymás figyelmét egy-egy „zsákmányra”. A vadászat után közösen próbáljuk felsorolni, mit találtak, mi volt kellemes és kellemetlen. Postás játék Körbe állunk, fogjuk egymás kezét, egyvalaki a kör közepén áll. A pedagógus kijelöl egy gyereket, aki indítja a szorítást,( Levelet küldök…nek.) a kör közepén álló körbe néz, és próbálja mondani, hogy hol tart a szorítás.


Mi piros? Amilyen színt mondok, olyan tárgyat kell keresni és megérinteni, megnevezni.


Fehér, mint… Olyan dolgot kell mondani, ami fehér, majd más színt mondok és azzal is.

Metakommunikáció Képzeletfejlesztés

Add tovább! Képzeljük el, milyen lehet egy marék lisztet tovább adni úgy, hogy ne folyjon ki az ujjaink közül. Vagy milyen lehet egy ragacsos rágót, szúrós sünit, sárba esett labdát, egy hajszálat, forró fülű fazekat, egy csúszós szappant továbbadni…

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

184

Tématerv




Forró sütemény fújása.

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Egyenletes kifújás - hónapok nevei. Együnk gombócot, mindkét oldalon rágjuk meg, a nyelvünkkel forgassuk!

Artikuláció Süssünk, süssünk valamit dallamára – i-i-i-i-i-i-i, e-e-e-e-e-e-e, a-a-a-a, i-i-i, e-e.

Tűz 7.

Kommunikáció Kifejezőkészség

Mire mondanád? Szép - meleg –forró –fényes –hideg – illatos- édes- ….stb.

Beszédértés Szóanalízis

Szótépés. Milyen részekre lehet széttépni az adott szavakat? Tűznyelv, mézeskalács, tűzpiros,…

Beszédkedv

Metakommunikáció


Ha hozzád indulok, viszek neked egy kalácsot, nem is neked, hanem a …..(mond egy nevet), az kezdi ismét a mondatot. Kalácssütés. Beszéljük meg, hogy finom foszlós kalácsot fogunk sütni. Vegyük számba a hozzávalókat, s kérjük meg, mindenki változzon valamelyikké. Kezdődhet a tésztakészítés. A pedagógus lesz a szakács, sorba elmondja, mutatja mit csinál, minden összetevőt beleszőve a mondókájába. A gyerekek ennek alapján sorra összekeverednek a tálban (terem közepén). Amikor minden hozzávaló megvan, a tésztát koszorúvá formáljuk, (oldalkörbe ültetjük). Ezután következik a dagasztás. Mindenki az előtte ülőnek óvatosan, puha mozdulatokkal gyúrja át a hátát, a vállát, a karokat, a fejtetőt. Megfordítjuk a tésztát – újra kezdődik a gyúrás. A tésztát pihentetni is kell. Lazán csukott szemmel, az előttük ülő hátára fektetve az arcukat, rövid ideig pihenjenek. A tészta szépen megkelt, mély levegő vétellel, nyújtózkodással felemelkednek. Szólánc Egy gyermek mond egy szót. A következő gyermek az elhangzott szó utolsó

Ének-zene Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


Anyanyelv Környezetismeret

185

hangjával kezdődő szót mond. Kifejezőkészség Mondatalkotás Hanganalízis Szókincsbővítés Kommunikáció Szókincsbővítés Kifejezőkészség

Irányok Szókincsbővítés Kifejezőkészség

Meseírás A pedagógus kérdései alapján történet, meseírás közösen. (esetleg megrajzolva) Összerakós Hangokat szavakká kell alakítani a gyerekeknek.pl. s-ü-t, (süt) t-ű-z, (tűz), di-ó, (dió). Tiktak, bumm! Képről pl: sütés otthon. Egy szó mondása, majd következik a mellette levő kispajtása, addig tart a játék, míg a tiktak, bumm fel nem robban. Szakácsok A gyerekek egyenlő létszámú csapatra oszlanak. Ők az „íz király” szakácsai. Az egyik csapat csak sós ételeket főzhet, a másik csak édeset. A csapatok egymással szemben felállnak, s az ülhet le, aki már kész a „főzéssel”, azaz tud mondani egy sós, illetve édes ételt. Karácsonyfa Megbeszéljük milyen egy karácsonyfa. (törzs, ágak, csúcs, díszek, gyertyák, ajándékok) ezt próbáljuk megeleveníteni. Először válasszunk egy „törzset” – több gyerek is lehet. Köréje álljanak az ágak –ügyeljenek arra, hogy minden oldalról szép egyenletes legyen a lomb. Lehet „füzért” is készíteni úgy, hogy több gyerek összekapcsolódva körbe tekeri a fát. A „díszek”, szaloncukrok keressenek maguknak megfelelő ágat, helyet. A fa alá kerülhetnek az „ajándékok”, „sütemények”. Ha kész a karácsonyfa – mindenki megtalálja rajta, alatta a helyét, akkor kérdezgessük meg a gyerekeket külön-külön – Mi vagy te most? Milyen vagy? Jó neked így? Stb.

Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

186

Tématerv Képességfejlesztés Beszédszervek ügyesítése

Artikuláció

Metakommunikáció

Tűz 8.

Kommunikáció Beszédkedv Szókincsbővítés

Metakommunikáció Mondatalkotás Kommunikáció Beszédkedv Szókincsbővítés Kommunikáció Beszédkedv



Egyenletes kifújás - hónapok nevei.


Gyertyaláng fújása

Manócska Mindenkinek van egy házikója – ez a fejed. A háznak van ablaka – ez a Anyanyelv szemed. A háznak van kapuja – ez a szád. Van rácsos kapuja – ez a fogsorod. Környezetismeret A házikóban lakik a manócska – ez a nyelved. Csukd be az ablakot, nyisd ki Fejlesztő foglalkozás az ablakot! Tárd ki a nagy kaput, csukd be! Zárd be a rácsos kaput, nyisd ki! Délutáni szabadidős tevékenység Szép napos idő van, kiszalad a manócska! Kikukucskál jobbra - balra! Körbe szalad! Hintázik előre – hátra Környezetismeret Vasárnapi ébredés, öltözködés: nyújtózás, öltözés, tisztálkodás, fogmosás… Haragszom rád! Valamelyik gyermeknek azt mondjuk: Haragszom rád! Válaszol: Miért? Anyanyelv Ilyenkor valami okot kell mondani a vádlónak, hogy miért haragszik. Pl: Fejlesztő foglalkozás Mert piros a ruhád! Ekkor erre a gyermeknek egész mondattal kell Délutáni szabadidős tevékenység válaszolnia: Pl: Azért piros a ruhám, mert reggel anyukám ezt adta rám! Család Anyanyelv 4-5 gyerek kimegy, majd egymás között kiosztják a szerepeket. A Környezetismeret többieknek jellegzetes mozgás, vagy egy-egy hang alapján kell kitalálni, ki Délutáni szabadidős tevékenység kicsoda. Mit vennél a pénzeden? Kinek adnál a pénzedből? Mindenki elmondja, mit Anyanyelv venne. Fejlesztő foglalkozás Élettörténet Anyanyelv A gyerekek eddigi életük mozzanatából hoznak fényképet. (pl. Környezetismeret születésnapját ünneplő gyermek). Ezeken láthatjuk milyen volt kicsi Fejlesztő foglalkozás korában, hogyan növekedett, kik a családtagjai, barátai, mit szeretett csinálni. Az ünnepelt a képek alapján elmesélheti élményeit. Családok Anyanyelv Csoportalakítás – színes kártyákkal – piros, sárga, zöld. Helyezkedjetek el Fejlesztő foglalkozás úgy, hogy akiknél azonos színű kártyák vannak, egy helyre álljanak. Délutáni szabadidős tevékenység

187

Közösen fogtok játszani. Ti egy család vagytok. Minden családnak megsúgom a feladatát. (szalonnasütés a kertben, születésnap ünneplése, karácsonyi készülődés). A családtagok megbeszélik a feladatot. A többiek igyekeznek kitalálni, miről van szó. Szövegalkotás Mondatalkotás Kifejezőkészség

Szerepvállalás a család életében. Rokoni kapcsolatok. Munkamegosztás, közös programok…

Anyanyelv Délutáni szabadidős tevékenység


Sziámi ikrek A párok egy meghatározott testrészen összeragadnak, és így kell követni azt a párost, vagy a pár egyik tagját, akinek a jellemző tulajdonságait sorolom. Amikor tapsolok, ugyanarra a helyre kell visszaérni ahonnan elindultak a párok.


188


Víz 1.



Fújás vízben szívószállal.

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Egyenletes kifújás - a hét napjai.

Artikuláció

Nyelvtörők

Metakommunikáció

Vízzel kapcsolatos mozgások utánzása: kézmosás, kortyolgatás, fürdés, öntözés,……..

Hangdifferenciálás Feszültségoldás

Mondd utánam „halandzsául!” Valójában értelmetlen szótagokat, hangsorokat kell a gyerekeknek, a pedagógus után ismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat Pl: av, át, óm, ük.éf…véh, tik, ruf…kete, gere, kifi..

Huncut nyelv! Hangészlelés Két szótagú szavak szótagcseréje s ki kell találni az elrejtett szót. Pl: veFigyelemkoncentráció med= medve. Kognitív fejlesztés Hangészlelés Szókincsbővítés Logikus gondolkodás Beszédészlelés

„Igaz – nem igaz” - események leírása. Pl. a vízre nincs szükségünk, az állatok a szennyezett vizet szertik,. Nagyon berekedtem, s nem lehet minden szavamat érteni. Segíts, ha elcsuklik a hangom! Pl.: Aki nem mond igazat, az … (hazudós). Zöngésítés! Memóriajátékhoz készítünk kártyákat úgy, hogy a párosítandó képek hangalakjában egy hang változik, az egyik kártyán zöngétlen, a másikon zöngés: pl.: doboz- toboz, gép- kép, szár- zár, pánt- bánt. Keresd meg a kép párját, aminek a hangzása hasonlít, de nem ugyanaz!

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

189

Hangdifferenciálás Beszédészlelés



Szóban szó. Van-e nád a tornádóban? Mondunk egy hosszabb szót a gyerekeknek, és egy rövidebbet kell azonosítani benne pl.: radiátor-ad, Gábor-bor,stb. Kirándulunk. Képzeletbeli téli kirándulásra indulunk a gyerekekkel. Mindent megpróbálunk mozgással. Eljátsszuk, hogy gondosan felöltözünk, becsomagoljuk az elemózsiát. Közben mindent megbeszélünk, mindenki ötletét figyelembe vesszük. Szállhatunk buszra, nekifeszülhetünk a szélnek, figyelhetjük az állatokat, lépegethetünk csúszós ösvényen…. Berekedtem. A pedagógus elmondja, hogy nagyon sokan megfáztak és berekedtek, így nem tudnak beszélni. A beteget onnan lehet megismerni, hogy sál van a nyakán. Ezután a pedagógus a sálat az egyik gyerek nyakába teszi és súg valamit a fülébe, amit a játékos arcjátékkal és gesztusokkal próbál kifejezni. A kifejezésekből találják ki a többiek, mit akar a beteg mondani! Pl. Jaj, de fáj a fejem! Álmos vagyok!

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


190


Víz 2.



Hangos számolás 1-10-ig háromszor.

Anyanyelv Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Papírcsík fújás.

Artikuláció

Ha-ha-ha havazik……

Metakommunikáció

Téli örömök eljátszása: hógolyózás, hóemberépítés, szánkózás, korcsolyázás, csúszkálás a jégen.

Hógolyó. A pedagógus meséje szerint hol óriási, hol picike felhőket továbbterelgetünk úgy, hogy a felhők méretéhez igazítjuk fújásunk erősségét. A végén egy Kommunikáció hatalmas felhő érkezik, aztán a szél elcsendesedik. A zeneszó jelzi majd a Beszédészlelés hóesés kezdetét. Ekkor a gyerekek hópihékké változnak és laza könnyed Figyelemkoncentráció táncot járnak. Ha a zene elhallgat, a játékvezető azt mondja, hógolyó, akkor kis csoportokban (3-5 gyerek), összekapaszkodva, leguggolva hógolyókká változnak. Hóemberolvadás. A játékot egy hópihetánccal indítjuk, melyben a gyerekek a karjaik és egész testük lassú mozgásával imitálják a hópihe könnyed mozgását. Hangulatilag Kommunikáció ideillő zenével segíthetjük az átélést. A végén minden hópihe megpihen. Hangészlelés Gyerekek jönnek, akik hóembert építenek. Mindenki keményre gyúrt hóemberré változik. Kisüt a nap. A sugarai felolvasztják a hóembereket, akik lassan olvadni kezdenek. Már csak egy-egy víztócsa marad a helyükön. „Hideg éjszaka van…” kezdetű dal. Kommunikáció Hóesés. Hangészlelés A gyerekek halk zeneszóra hóesést imitálnak: lassú, táncos mozdulatokkal Térészlelés betöltve az egész teret. Ha a zene elhallgat, a hóesés leáll. A gyerekek hókupacokat utánozva saját testükkel „beterítik a tájat”. Itt is ott is, belepnek

Ének-zene Testnevelés Délutáni szabadidős tevéékenység

Ének-zene Testnevelés Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Fejlesztő foglalkozás

191

Kifejezőkészség Mondatalkotás Szociális készségek Önismeret Kifejezőkészség Mondatalkotás Események sorrendje, időrend Kognitív fejlesztés

mindent – bútorokat, szőnyeget, játékokat. A pedagógus köztük járkálva csodálja meg a hókupacokat, találgatja mi lehet alattuk. Közben megfogalmazzák, hogy a hó felülről érkezik, így az asztal alá nem kerülhet, mert fedve van, de a tetejére annál inkább. Hósöprés után újra indulhat a játék, majd a végén el is olvadhat. Madarak télen. A gyerekek feladata a történet befejezése saját belátásuk szerint. „A kismadarak fáztak, éheztek a télen. A hó mindent betakart. Legyöngülve ugrándoztak a hóbuckák között élelmet keresve. Az egyikük egy kicsit messzebb repült a társaitól, s talált egy fél száraz kiflit. Mit gondoltok, mit csinált? Próbáljuk meg eljátszani, minél több változat, annál tanulságosabb. „Hull a hó, hull a hó…” eléneklése. Hogyan történt? Ismert folyamatábrázolás (pl: hóemberolvadás) alapján mondja el a gyermek a történetet. Szükség esetén kérdésekkel segítjük. „Csipp-csepp egy csepp…” eléneklése. Mondatlánc! Első gyermek mond egy rövid mondatot. Pl.: - Ma esik. Második gyermek hozzátesz egy szót. - Ma esik a hó. - Ma esik a hó az utcán. S így tovább. Kérdésekkel lehet segíteni, ha valaki elakad.

Délutáni szabadidős tevékenység

Anyanyelv Környezetismeret Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

192




Búvár: veszünk egy nagy levegőt, és képzeletben lemegyünk a víz alá.

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Szappanbuborék fújás. Halacska: - néma „p”.

Víz 3.

Artikuláció

Mimikai izmok fejlesztése: homlokráncolás, egyik, majd másik szemöldök felhúzás, ajakcsücsörítés, ajakbiggyesztés, ajakhúzogatás jobbra – balra.

Kognitív fejlesztés Hallási figyelem

Sorfolytatás szóban: (vízi állatokkal) bálna, bálna, cápa, bálna, cápa, rája……

Artikuláció Vizuális figyelem

Halnyelv! Némán kimondott szó visszamondása, szájról olvasás.

Hangdifferenciálás

Elindult a kishajó! Gyerekek: Mit visz? Tengeri csillagot, cápát, csikóhalat… A hajó mindig olyant visz, ami hanggal vagy mozdulattal utánozható vagy amelyikben hallod a … hangot.

Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt Kognitív fejlesztés tárgyakról, állatokról, jelenségekről. Pl.: víz témakörénél: vízben élő állatok. Szókincs, emlékezet A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat. Aranybéka. Mi vagyunk a békák. Kényelmesen ülünk egy lótuszvirág levelén Hangdifferenciálás mozdulatlanul, csukott szemmel. Csak akkor nyújthatod ki a nyelvedet, ha Hallási figyelem szúnyogzümmögést (hang, szám, szó…) hallasz. Lehet közben más Figyelemkoncentráció hangokat is kiadni. Közben számolhatod azt is, hány szúnyogot sikerült megenned.

Anyanyelv Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

193

Metakommunikáció

Akváriumban. Képzeljétek el, hogy üvegfalú akváriumban éltek. Az átlátszó falak a szőnyeg szélén húzódnak. Járjátok körbe, próbáljátok „kitapogatni” a falakat minden oldalról. Úgy is játszhatjuk, hogy a csoport egyik fele belül, másik fele kívül keresik kezükkel a kijáratot. Egy idő után a vezető mutassa meg hol a nyílás! Mondja el róla a tudnivalókat. Pl. van egy kerek nyílás térdmagasságban, alig lehet átférni rajta. Elsőnek ő bújjon át rajta, mozgásával jelezve a nyílás helyét, méreteit, az átjutás módját.

Beszédészlelés Kommunikáció

Cápa, rája, óceán. A gyerekek körben ülnek. Minden első gyereknek mondom, hogy cápa, második gyereknek, hogy rája (kézfeltevéssel ellenőrzöm). Ha azt mondom, cápa, helyet cserélnek a cápák, ha azt mondom, rája, helyet cserélnek a ráják, ha azt mondom, óceán, mindenki helyet cserél.

Anyanyelv Testnevelés Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Beszédritmus Kommunikáció Memória

A vízparton jártunk keltünk. Körben állunk, a kör közepén lekuporodik a hunyó. A vízparton jártunk keltünk, egy gyereket elvesztettünk, mondd meg … (hunyó nevét mondjuk), mondd meg nekünk, ki az, aki nincsen velünk? Miközben mondjuk a mondókát, egy gyereket kiküldünk a teremből. A hunyó kinyitja a szemét és a körülötte sétálókat figyelve, meg kell mondania, ki hiányzik.


Beszédmemória Beszédészlelés

Névcápa – a gyermekek körbe állnak, választanak maguknak egy vízi élőlény nevet – pl. Languszta Luca, Muréna Máté… - egy valaki a kör közepén a cápa, határozottan, de lassan elkezd valaki felé menni – a gyerekek megmenthetik társukat a cápától, ha hangosan kimondják a nevét. Ha nem sikerül a helycsere, áldozatból lesz cápa.

Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


194


Víz 4.


Lehetséges megjelenés

Léggömbfújás

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Búvár

Artikuláció

Ha-ha-ha havazik…


Mi a közös? Síelés, szánkózás, bobozás, korcsolyázás, snowboard, fakutyázás, csúszkálás….

Metakommunikáció

A fent említett téli sportok eljátszása.

Kifejezőkészség Mondatalkotás

Beszédészlelés Kommunikáció

Kommunikáció Mozgáskoordináció

Mesélj a képről! Egyszerű képeket készítünk a gyermekek ismereteinek megfelelően. A gyermek felsorolja a képen látott tárgyakat. (téli táj, téli sportok) Továbbfejlesztési lehetőség: Csak tulajdonság felsorolása. Csak cselekvés. Csak mozgás megfogalmazása stb. A pedagógus kérdésekkel segíthet. Tűzmanó – vízmanó. A gyerekek sétálnak, hol vízmanókká, hol tűzmanókká változnak. Ha azt hallják víz, bátran megsimogathatják egymást, hiszen a víz hűsít. Ha azt hallják tűz, akkor csak óvatos, gyors érintéssel köszöntsék egymást , nehogy megégessék magukat . Jégkorizás. Jégkorongozók vagyunk. Járással, mászással, eszközcsúsztatással, kézzel fogva, lábbal tolva vihetjük a „korongokat” (papírtégla, babzsák) meghatározott területen belül. Ki tud leghamarabb beérni az ellenfél kapujába?




195

Tématerv Képességfejlesztés




Buborékfújás

Artikuláció

Méz nyalogatása.

Metakommunikáció

Mese mimetizálása: Mackó ébresztése

Artikuláció

Mackó, mackó ugorjál… mi-mi-mi-mi, ni-ni-ni, mú-mú-mú-mú, nú-nú-nú, mi-mi-mi-mi, mú-mú-mú.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Hangdifferenciálás Irányok Figyelem

Medvebarlang. A szőnyeg közepére kupacolunk egy plédet. Kinevezzük medvebarlangnak. A gyerekekkel elindulunk medve lesre. Óvatos léptekkel megközelítjük a „barlangot” és szorosan köré guggolunk. A legbátrabb gyerek megemeli a takaró szélét, alákukkant majd elmondja, hogy mit lát. Pl. „Látok egy fület” (medve valamelyik testrészét) A szomszédjai valamelyik irányba suttogva továbbadják. Ha visszaér a hír, benéz a takaró alá a következő gyerek, s ő is elmondja, mit lát. Ezt is körbe suttogják. Ez így folytatódik, míg valamelyik kukkantó azt nem mondja, ” Látok egy szájat!”. Ha elhangzik, mindenki sikítva szétfut, gyorsan megpróbál valami mögé elbújni és mozdulatlanná válni. Kis idő múlva visszalopakodhatunk és kezdődhet a játék újra.

Víz 5.

Hangdifferenciálás Kommunikáció Szövegértés

Szívószállal papíradogatás.

Utánzó mese. Találjunk ki olyan mesét, amiben sok olyan dolog szerepel, aminek a hangját utánozni lehet. Pl. állatok utánzása – tanácskozás az erdőben. Ha a mesélésben valamelyik állathoz érünk, a gyerekek próbálják meg utánozni a hangját, esetleg mozgással is kapcsolhatják.



196

Hangdifferenciálás Térorientáció Hallási figyelem

Hangdifferenciálás Szókincsbővítés

Alvajárók. A gyerekek a terem egyik sarkában csukott szemmel guggolnak, „alszanak”. A játékvezető csengetésére óvatosan felállnak, és továbbra is csukott szemmel, maguk elé emelt kézzel követni kezdik a csengő hangját. Ha elhallgat, akkor mindenki megáll, majd leguggolva megpihen. A vezető újabb és újabb irányból ébreszti őket, és hívogatja maga után. Morgós mackó. A gyerekeknek akadályon kell átjutniuk. Az akadályt a mérges mackó jelenti, aki az erdő vigyázója, s csak azt engedi tovább, aki kérdéseire helyesen tud válaszolni. Pl. az a játékos mehet tovább, aki minden kérdésre morgós „m” hanggal kezdődő szavakkal felel. „ Te kivagy?” – Marika, medve, macska…..Amikor az adott témában elfogyott a gyerekek ötlete, akkor újabb kérdést tegyünk fel. Pl. valami kedveset mondani morgós mackónak, amitől felvidulhat. Fontos az egymásra figyelés, senki se ismételje a már elhangzott szavakat.

Hallás Tópart hangjainak utánzása megfigyelés után–pl.a nád zizegése zzzzzzzKörnyezet hangjainak ssssssss, madarak hangjai. utasítása Hang-kép lottó.

Testnevelés Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

197



Lehetséges megjelenés

Lufi fújás.


Tollfújás

Artikuláció

Cirmos cica dallamára. Ca-ca-ca-ca, csa-csa-csa-csa, ci-ci-ci-ci-, csi-csi-csi, Mondok állatokat „c” betűvel, mondd velem hibátlanul. Cápa, fácán, boci, paci, cinege, meg katica, koca, cinke, pici maci, mondd utánam Lacika!

Kommunikáció Figyelem

Nyuszi, egér, elefánt. Leülünk körbe székekre. Ha azt mondom nyuszi, akkor, akire mutatok, mindkét karját feje fölé emeli, csuklóját előre hajlítja. Egérnél csuklóját teszi a fejéhez, és a felső fogsorát kidugja az alsó ajkára. Elefántnál, két kezét orra elé, és ormányt formál, a két szomszédja pedig a tenyerét tartja a füléhez.

Víz 6. Hangdifferenciálás Hallási figyelem

Állatcsalád. Minden székre egy állat képét tesszük, egyfajtából minimum kettő, vagy három legyen. Amikor tapsolok, mindenki megfog egy kártyát, amilyen állatot vett el a székről, annak az állatnak a hangját, mozgását utánozza, és a hang alapján keresi a családját.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Ének-zene Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Kommunikáció Hangdifferenciálás Térorientáció Hallási figyelem Szókincsbővítés Szocializáció

Keresd a mamád! Anyanyelv A tér két végébe felsorakoznak a gyerekek. Állatképeket már előtte Környezetismeret kiosztottuk. Akinek megsimogatom a fejét, hívni kezdi a kicsinyét. Szemben, Fejlesztő foglalkozás aki meghallja, próbál minél előbb csukott szemmel odaérni a mamájához. Délutáni szabadidős tevékenység

Hangészlelés

Papagáj játék. A pedagógus értelmetlen szótagsor kíséretében dobja a labdát egy gyermeknek, aki úgy dobja vissza, hogy megismétli a hallott szöveget. Pl.: cacecuca.


198

Hangészlelés Kommunikáció Érzékelés Figyelem Hangészlelés Kommunikáció Hangdifferenciálás

Kommunikáció

Kommunikáció

Kognitív fejlesztés Irányok

Állatok. Húznak egy állatot ábrázoló képet, akit megérint a pedagógus, utánozza az állat hangját. Az érintéstől függően lehet halk – hangos, helyétől függően mély- magas. Melyik állat honnan szól? Egy vállalkozó gyermeknek bekötjük a szemét. A gyerekek a terem négy sarkába mennek. Négy állat hangját egyszerre szólaltatják meg. Ki kell találni, melyik állat honnan szólalt meg. Egér-macska. Három gyerek kört alakít, ők a macskák. A külső gyerekeknek úgy kell áthaladni a körön, hogy ha közben a macskák becsukják a kaput, bennmarad a körben. Bújj, bújj zöld ág…, Sajtozás Elefántfogó. Egy gyerek elefántot formál, ő a fogó. A kinyújtott egyik kezével „ormányával” fogja meg a többieket, miközben a másik kezével a kinyújtott kezet keresztezve, fogja meg az orrát. Akit megfog ő is elefánt lesz. Nyomkövetés. „Térkép” alapján követjük a madarak nyomait. Akik legelőször végighaladnak a földre rajzolt pályán, az a legügyesebb nyomolvasó. Lépegethetnek előre, hátra, oldalazva, meghatározott vonalak, alakzatok mentén, különböző méretű sávokban, szlalomozással, akadályok átlépésével.

Beszédfigyelem Hallási figyelem memória

Névhívó – mindenkinek választunk keresztnevéhez kezdőhang alapján illő hívónevet – pl.”Gólya Gréta, Kócsag Kata ” stb. Körben állunk, egy labdát dobunk fel, és hívunk valakit, a hívott játékosnak kell elkapni a labdát, majd neki hívni a következő játékost.

Kommunikáció Beszédészlelés Szocializáció Mozgás

Pingvinek a jégtáblán. Befagyott sziget körül a tenger, nem tudunk hajóval továbbmenni. Mindenféle jégtáblákat látok. Leterítek egy takarót a földre, először úgy, hogy mindenki ráférjen. Háromszor forduljunk meg magunk körül,

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Ének-zene Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

199

változzunk át pingvinekké. Totyogjunk úgy, mint a pingvinek. Úszkálunk a jégtábla körül, de, ha azt mondom „Vihar közeledik!”, minden pingvinnek rá kell állnia a jégtáblára! Minden vihar után kisebbre hajtom a takarót, így egyre nehezebb helyet találnia mindenkinek. Segítsetek egymásnak, hogy minden pingvin ráférjen az olvadó jégtáblára! Szótagolás Kognitív fejlesztés

Hányat tudsz tapsolni? A játékot ritmus visszhangként kezdjük játszani. A pedagógus különböző hosszúságú és ritmusú szavakat mond és tapsol a szótagok szerint, a gyermek visszatapsolja. Pl. vízimadarak neveit.

Kognitív fejlesztés Kommunikáció Időorientáció

Volt is, lesz is… Eleinte kétfázisú folyamatábrázolást alkalmazunk (pl.: ebihalból béka fejlődése). A pedagógus kérdései a múltra és a jövőre kérdeznek rá.

Anyanyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

200




Papírcsónak fújása vízen.


Búvár Motorcsónak hangja „r”

Artikuláció Kognitív fejlesztés Szókincsbővítés Hangdifferenciálás

Víz 7.

Szövegalkotás Beszédkedv fokozása Beszédszervek ügyesítése Mozgás Kommunikáció Beszédkedv fokozása

Metakommunikáció Hangdifferenciálás

Amikor a pedagógus mondja, elindul a motorcsónak, ha „Állj!” szót hall, elhallgat és megáll. Sorfolytatás szóban. Vízi közlekedési eszközök hajó, hajó, csónak, hajó, csónak, katamarán, …….. Mit visz a kis hajó? Pl.: „r” hanggal. A megkérdezettnek azonnal válaszolnia kell. Pl. rádió…… Holnap, ha hozzád indulok! Viszek magammal egy pl: uszályt. A második gyermek folytatja: Holnap, ha hozzád indulok, viszek magammal egy uszályt, egy vitorlást….! S így tovább 6-7 gyermekig képesek megjegyezni. Elindult a kishajó! Matróz: Elindult a kishajó! Gyerekek: Mit visz? Matróz: Ugató kutyákat! A hajó mindig olyant visz, ami hanggal vagy mozdulattal utánozható. Megjött a kishajó! Mit hozott? A matróz ekkor valamire gondolva, annak jellemző tulajdonságaiból mond néhányat: „Hozott valamit, ami utasokat szállít, vízen közlekedik, szél hajtja…”- vitorlás hajó. Mit csináltak a kalózok? Két csoportra osztjuk a gyerekeket. Egyik csoport hátat fordít, ők a kitalálók. A másik csoport a kalózok, akik egyenként valamit csinálnak, hogy közben hangot keltenek. Pl.: vizet tölt kancsóból pohárba, papírt tép, nápolyit eszik, cukrot bont stb. Ki kell találni,mit csináltak, a hangok alapján.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

201

Hanganalízis

Kognitív fejlesztés Memória

Kifejezőkészség Mondatalkotás Kreatív gondolkodás

Beszédfigyelem

Irányok Kommunikáció Figyelem

Metakommunikáció Figyelem Mozgás

Megy a hajó… A gyerekek a „Megy a hajó a Dunán” mondókára körben járnak. A pedagógus a „kapitány”, középen áll, s egy hangot hangoztat. „olyan dolgokat szállítok, amik pl.: „r” hanggal kezdődnek, az a gyermek szállhat be a hajóba, aki „r” hanggal kezdődő szót mond! Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl.: különböző vízi közlekedési eszközöket. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat. Meseírás. A kosárban gyűjtött tárgyakból mese kitalálása. Kosárban a témához kapcsolódó tárgyak gyűjtése, (esetleg egy teljesen eltérőt is belecsempészve) a gyerekek fantáziájára bízva. Letakart kosárból húz mindenki egy tárgyat, és azzal a tárggyal kell folytatnia a mesét. Hol hallod? A pedagógus hangoztat egy szót. A gyerekek ismert éneket, verset, mondókát mondanak. Ha felismerik a versben, énekben, mondókában a hangoztatott szót tapsolnak. Hullámjáték. Üljetek le székre körbe! Akire rákacsintok ő a kapitány, ő áll be középre. A kapitány utasítását kell követni. Ha azt mondja „hullám jobbról” egy székkel jobbra kell ülni mindenkinek. Ha azt mondja „hullám balról” egy székkel balra kell ülni mindenkinek. Ha azt mondja „dagály ”, mindenkinek helyet kell cserélnie, a kapitány is keres helyet magának. Akinek nem jut hely, az lesz újabb hajóskapitány Hajó a hullámokon. Akit megérintek, az lesz a „kormányos”. Az „utasok” vállfogással egymás mögé állva csatlakozzanak! Indítjuk a hajós mondókát: Megy a hajó a Dunán, lemaradt a kapitány, kiabál, trombitál, de a hajó meg nem áll. (2x elmondjuk) Megérkeztünk a kikötőbe. Megállunk. A hullámok dobálják a hajót. Érzitek? A kormányos lassan leguggol, majd ugyanilyen lassan feláll. Az utasoknak nagyon kell figyelniük, mert mire az előtte lévő társa feláll, már el kell kezdenie leguggolni

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


202

Hanganalízis

Hanganalízis Szókincsbővítés Beszédkedv

Beszédészlelés Irányok

Kincses sziget. A hullámok elsodorják a hajónkat, és egy szigeten kötünk ki. Üljetek le a szigeten körbe! Kincseket is látok, ám, hogy miénk lehessen, meg kell szereznünk a „Kincsek őrzőjétől”. Egy gyerek középen ül csukott szemmel. A „Kincsek őrzője” előtt néhány aranypénz van, a „kincsei”. Akire rámutatok, odalopakodik nesztelenül, és csendben megpróbálja megszerezni észrevétlenül a kincset. Ha sikerül, akkor ő lesz az új „Őrző”. Ellenkező esetben másvalaki próbálkozhat. Kincses zsákok. A gyerekek körbe ülnek. A vezető zsákocskákat indít körbe, amit a gyerekek sorra megzörgetnek, megrázogatnak, s a hangjuk alapján megpróbálják kitalálni, vajon mi lehet bennük? Megtapogatni nem lehet, csak az összehúzott zsák száját megfogva rázogatni. Mindenki tippeljen valamit. A vezető minden ötletet elfogad. A zsákokban lehetnek: kavicsok, csigaházak, gombok, babszemek, aprópénz, üveggolyók, csavarok, diók, morzsolt kukorica, …. A végén, mikor körbe ért a zsák, nézzük meg mi az igazság. Hajóra fel! Választunk egy hajóskapitányt. A többiek a legénység, akiknek a széke a hajó. A kapitány névutókat használva irányítja a legénységet a hajón. Pl. Matrózok álljatok a hajótokra (székre), üljetek a kikötőbe a hajótok mellé úgy, hogy a hajó a jobb kezetek felé legyen és velem szembe üljél… !


Anyanyelv Környezetismeret Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


203

Tématerv





Víz fújása szívószállal.


Artikuláció

Hanganalízis Irányok

Víz 8. Beszédértés Kommunikáció Szocializáció

Arcjáték! A gyermek tükör előtt állva a pedagógus jelzésére felfújja az arcát, majd újabb jelzésre beszívja („leereszti a lufit”). Lehet tágítani, szűkíteni a szájüreget, ezzel változtatva a „lufi” nagyságát. Lehetnek egymásnak „tükör”. Hol csorgatom? A terem négy sarkába kancsót és vizes poharat helyezünk el. Kinevezünk négy csorgatót, akik a pedagógus jelzésére kezdenek vizet tölteni a pohárba, úgy hogy jól hallható legyen. A gyerekek csukott szemmel hallgatják, melyik sarokból érkezik víz csorgatása. Ahonnan hallja arra fordul és mutatja. Párolgás. A gyerekek benn ülnek egy katlanba, összekapaszkodva (ez a szőnyeg). Elkezdem melegíteni a katlant, amíg forrni és párologni kezd belőle a víz. A gyerekek a párolgás szóra elengedik egymást, és a térben gyors léptekkel mennek. Aztán egyre nehezebben mozognak, az apró szemcsék vízcseppé kapaszkodnak össze (2-3 gyerek kezet fog) és ismét víz formájában a földre hullnak. A gyerekek összekucorogva, egymás mellé ülnek a földön.

Kognitív fejlesztés Beszédkészség fejl. Szókincsbővítés

Mire mondanád? - Forró, - párolog, - lecsapódik, …. A szavak válogatása az adott témához kapcsolódóan.

Kommunikáció Beszédkedv fokozása Szókincsbővítés Figyelemkoncentráció

Fekete- fehér- igen –nem! A kérdező kérdésére, erre a négy szóval nem lehet válaszolni. A kérdések az adott témához kapcsolódnak.


Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Környezetismeret Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

204

Beszédkedv fokozása Kommunikáció Szókincsbővítés Kognitív fejlesztés

Beszédészlelés Szókincsbővítés Beszédritmus Beszédészlelés

Mit gondolsz, mit mond egymásnak. - Két vízcsepp, ha forralják, - ha elpárolgott, - két hópihe, ha olvadni kezd, - ha jéggé fagy…. Hogyan történt? Ismert folyamatábrázolás (pl: párolgás, oldat készítés,) alapján, mondja el a gyermek a történetet, közben elmutogathatja, lemozoghatja. Szükség esetén kérdésekkel segítjük. Szólánc! Egy gyermek mond egy szót. A következő gyermek az elhangzott szó utolsó hangjával kezdődő szót mond! Hányat tudsz tapsolni? A játékot ritmus visszhangként kezdjük játszani. A pedagógus különböző hosszúságú és ritmusú szavakat mond és tapsol a szótagok szerint, a gyermek visszatapsolja.

Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

205

Tématerv





Tollfújás. A gyermek a tollpihét fölfelé fújja, követi a mozgását és mielőtt leesne, ismét fúj. A játék lényege, hogy ne engedje leesni a tollpihét.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Artikuláció

Metakommunikáció

Föld 1.

Csibe – csőrnyitás, - csukás, csücsörített száj mozgatásával. Csipp-csipp csóka – ujjmozgással kísérjük. A rügyek kipattanása. Eljátsszuk, ahogy kisüt a nap, melegszik az idő és a rügyek duzzadni kezdenek, kipattannak a fák ágain.

Kognitív fejlesztés Beszédfigyelem

Így volt, nem így volt…A pedagógus ismert mesék képeiről igaz- hamis állításokat mond, a gyermek javít.

Szókincsbővítés Beszédkedv

Hová mész te kis nyulacska? Akkor jó, ha nem csak azt mondja meg, hogy hová megy, hanem azt is, hogy miért megy.

Beszédkedv fokozása Kommunikáció Szókincsbővítés

Kognitív fejlesztés Hangdifferenciálás

Finommotorika

Mit gondolsz, mit mondd egymásnak - Két nyuszi a mezőn – két virág a réten. Találós kérdés: - Kity –koty kotyogok, milyen anyóka vagyok? (tyúkanyó), - Szemétdombon hetykén állok, virradatkor kiabálok? (kakas), - A tojásból kibújok, és azonnal kapirgálok? Csibe). Utánozzuk a hangjukat! Rajzoljatok baromfiudvart.

Kis kacsa fürdik… kezdetű dal hullámokban történő rajzolása.

Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Ének-zene Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

206

Hanghallás Irányok Mozgáskoordináció

Szövegalkotás Kommunikáció

Kiscsibék. A gyerekek kört alakítanak, ők lesznek a kiscsibék. Egyikük beáll középre és becsukja a szemét, ő lesz a tyúkanyó, aki az elveszett csibéit keresi. Mindig az a kiscsibe szólal, meg, akire a pedagógus rámutat. Egyik csibe csipogni kezd, míg a tyúkanyó rá nem talál. Ha megtalálja, csukott szemmel, kézen fogva együtt indulnak újabb csipogó keresésére. Mindig az új kiscsibe legyen az irányító, a többiek kézfogással csatlakozzanak, láncszerűen kövessék. 3-4 kiscsibe megtalálása után újra indíthatjuk a játékot. Gyertek haza kiscsibéim! Miért kérdésre sokféle válasz adható.



207

Tématerv





Tollfújás. A gyermek a tollpihét fölfelé fújja, követi a mozgását és mielőtt leesne, ismét fúj. A játék lényege, hogy ne engedje leesni a tollpihét.


Kis kacsa fürdik ….dallamára la-la-la-la-la, ga- ga- ga- ga- ga, li-li-li-li-li, gi-gi-gi-gi-gi, lá-lá-lá-lá-lá-gá-gá-gá-gá-gá. Artikuláció Utánozzuk a liba hangját: gá-gá…

Föld 2.

Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Beszédhanghallás Hangerő

Hangdobálás labdával. Dobom a labdát és olyan hangosan ismételd a szót, mint én: gereblye, gólya, gally, gomba, fog, rég, üveg.

Beszédértés

Cinegék be az odúba! Kevesebb karikát hagyunk, mint ahány gyerek van. A játék lényege, amikor elhangzik a „Cinegék be az odúba!” felszólítás – többen is leülhetnek egy karikába, de úgy, hogy a lábuk ne lógjon ki a karikából, saját maguk döntik el, hogy ülnek, állnak, térdelnek, a karikák egyre fogynak, végül egy karika marad.

Finommotorika

Csipegető. A gyerekek két azonos létszámú csapatra oszlanak, a csapatok egymással szemben ülnek. Két kosárba összekeverve kockákat és gyöngyöket teszünk. A csapatok az éhes „madarak”. Egyik csoportnak a kockákat, másiknak a Anyanyelv gyöngyöket kell minél hamarabb kiválogatnia. A nehézséget az adja, hogy Testnevelés mindezt csukott szemmel, csak a kezük segítségével végezhetik. A Fejlesztő foglalkozás csapatok becsukják a szemüket, az első játékosok kezébe adjuk a kosarakat, Délutáni szabadidős tevékenység s jelre indul a „csipegetés”. Sorban mindenki kikeresi tapintással az adott tárgyat a kosárból, majd gyorsan továbbadja a szomszédjának. Az a csapat győz, aki hiba nélkül leghamarabb elkészül.

Anyanyelv Testnevelés Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

208

Hangdifferenciálás Kommunikáció

Hangészlelés, Hangdifferenciálás

Fülelő. Olyan mesét fogunk hallgatni, amiben a szereplők megnevezése helyett különböző hangokat fogunk hallani. Ezután bemutatjuk melyik hangjelzés, melyik szereplőt helyettesíti. Apró kopácsolás az asztalon – harkály, körömmel kopogás – cinege, fakocka csattogás – gólya. Ha ezt néhányszor bemutattuk – megneveztük, kezdődhet a mese. A gyerekek a különböző hangjelzéseket azonosítva megnevezik a szereplőket. Madármama fiókái. A gyerekek a madárfiókák, akik csicseregni tanulnak. A pedagógus a madármama, akinek a csicsergését a fiókái utánozzák. A játék lényege: a pedagógus által mondott értelmetlen szótagsor visszamondása. Pl. csi-cicsi, cse-to-csá,….a fiókák, azaz a gyerekek utánozhatják egyenként, vagy mindannyian egyszerre madármama csicsergését.



209

Tématerv


Tevékenység leírása Egy levegővel virágnevek mondása: hóvirág, krókusz, tulipán, jácint, gólyahír, …….(csoporttól függően) Papírforgó fújása

Lehetséges megjelenése Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Artikuláció

Hangzókiemelés – a hét napjai

Metakommunikáció

Tavaszi munkák: - ásás, - ültetés, tavaszi nagytakarítás……

Hangészlelés, Szókincsbővítés

Hegyezd a füled! Hangsor- párok mondása, s a gyermek eldönti, hogy amit hall, az teljesen egyforma –e, ugyanazt hallja kétszer. Ha egyforma tapsoljon. Lehet úgy is, hogy a helyesnél, ha jót hall, akkor koppintson. Pl. víz-víz, föld-költ, földföd, ….


Kognitív fejlesztés Szókincsbővítés

Mi a közös? Tulipán, hóvirág, ibolya, krókusz, gólyahír….

Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Beszédértés Beszédészlelés Memória Figyelem

Cselekedj! Három, (illetve korcsoporttól függ, hogy hány utasítást kap a gyerek) s csak utána cselekszik. Pl.: Menj az élősarokhoz, s hozd ide nekem egy nagyítót! Pl: Menj oda az akváriumhoz! Érintsd meg a jobb kezeddel! Majd tapsolj négyet! Végül gyere vissza hozzám, guggolj le! (Az utasítás után cselekszik csak)

Beszédértés Beszédészlelés

Répa-retek. Két csapatra osztjuk a játékosokat, két kertész csapatra. A kertészek egymással szemben felállnak. Az egyik csapat a répát veti a másik a retket. A játékvezető hol ezt, hol azt kínál a kertészeknek vetésre. Amelyik csapat meghallja a saját magját, az gyorsan leguggol és elkezdi szórni. Ha a másik magjára kerül sor, nyugodtan áll. Aki téveszt, kiesik a játékból.

Föld 3.

Anyanyelv Matematika Testnevelés Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Testnevelés Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

210

Szövegalkotás Kommunikáció Szocializáció

Pillangók a viharban. Két csoportot alakítunk, az egyik csoportban eggyel több gyerek legyen. A több gyerekből álló csoport tagjai a pillangók, a másik csoport tagjai a virágok. A virágok laza körben ülnek, a pillangók pedig halk zeneszóra a virágok közt röpködnek. Ha a zene elhallgat, azt jelenti, jön a vihar. A pillangók gyorsan egy virághoz repülnek menedékért. Kedvesen kérik „ Kedves virág, kérlek, engedj be!”, a virág így válaszol, „Beengedlek, ha ismerjük egymást!”. Ekkor kölcsönösen bemutatkoznak (kézfogással), és mondják a saját teljes nevüket. Akinek nem jutott pár elázott, a megázottat közösen megszárítjuk, és folytatódik a játék. Szerepcserével ismételjük.

Anyanyelv Környezetismeret Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

211

Tématerv


Föld 4.



Tavaszi szellő fújása.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Papírforgó fújása.

Artikuláció

Eső: kipp-kopp, kipp-kopp,

Metakommunikáció

Növényápolás: öntözés, kapálás, friss zöldségek felszedése

Hangészlelés Hangdifferenciálás Figyelem

Hangészlelés Hangdifferenciálás

Esőlesők. Egy gyerek az „esőhozó”- kiül a többiek elé, és egy felnyitott esernyő mögé rejti az arcát. Esőcseppek kopogása helyett azonban valamilyen más, érdekes hangot, vagy ritmust kezd el folyamatosan ismételgetni (cuppogás, zümmögés, fütyülés….). Mindezt addig folytatja, míg a többiek rá nem jönnek, hogyan kell azt a hangot képezni, s sorra be nem kapcsolódnak a hangadásba. Végül elered az eső, azaz mindenki ezt a hangot hallatja. Egy napocska felmutatásával csendet teremtünk, megadva a lehetőséget a másik gyereknek is az esőcsináláshoz. Eső. Gyülekeznek a felhők… A gyerekek becsukják a szemüket és a pedagógus színes leírása segítségével elképzelik, ahogy közeledik az eső, feltámad a szél, egyre hűvösebb lesz. Ezután nyitott szemmel indul a játék. - Csipp, csepp, - a gyerekek sorra kapcsolódnak a hangutánzásba (halkan, lassan), - Csipp, csepp, csepereg - ujjbegyek kopogásával ritmusosan kísérve ismételgetjük, - Zivatar, jégeső – együtt ismételgetve a zivatarra hangosan tapsolnak, a jégesőre öklükkel dobolnak. A játék a tetőponttól fokozatosan szelídül, visszafelé fokozatosan csöndesedik.


Anyanyelv Környezetismeret Testnevelés Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

212


Légy a párom! Szavakat mondok a gyermek párt alkot hozzá! Pl. tippen-(toppan), dibben(dobban), libben- (lobban)…..

Beszédészlelés Beszédkedv

Elvesztettem a sapkám! Nem is én, hanem a …valakinek mondja a nevét, s az folytatja. Aki már volt az újra nem lehet.


Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl.: fény, víz, meleg, föld,….. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat.


Beszédfigyelem fejlesztése

Hol hallod? A pedagógus hangoztat egy szót. A gyerekek ismert éneket, verset, mondókát mondanak. Ha felismerik a versben, énekben, mondókában a hangoztatott szót, tapsolnak.


Volt is, lesz is… Anyanyelv Eleinte kétfázisú folyamatábrázolást alkalmazunk (pl.: magból - növény). A Fejlesztő foglalkozás pedagógus kérdései a múltra és a jövőre kérdeznek rá. Délutáni szabadidős tevékenység

Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

213

Tématerv

Föld 5.





Papírcsík fújás.

Artikuláció

Méhecskehangok mozgással „z”

Metakommunikáció

Kirándulás: sétálni, megpihenni, uzsonnázni, hallgatni a madarak csicsergését, megcsodálni az előttünk álló magas hegyet.



Melyik hosszabb? Szópárokat mondunk. A gyerekeknek kell megmondani, melyik szó hosszabb.pl.:föld- levegő, fa-virág,…

Beszédritmus fejl. Kognitív fejlesztés Figyelem

Az erdőben jártunk keltünk. Körben állunk, a kör közepén lekuporodik a hunyó. Az erdőben jártunk keltünk, egy gyereket elvesztettünk, mondd meg, … (hunyó nevét mondjuk), mondd meg nekünk, ki az, aki nincsen velünk? Miközben mondjuk a mondókát, egy gyereket kiküldünk a teremből. A hunyó kinyitja a szemét és a körülötte sétálókat figyelve, meg kell mondania, ki hiányzik.

Hangszínfejlesztés Irányok Figyelem

Szövegalkotás Kommunikáció Szókincsbővítés

Ping-pong labda fújás.

Kakukkoló. A vadászt kiszámoljuk, bekötjük a szemét. A többiek ekkor kapnak egy számot. A vadász nem tudja, hogy ki melyik számot kapta, de azt tudja, hogy csak annyi szám lehet, amennyi a társaság létszáma. A vadász mond egy számot, akinek a számát mondja, annyit kakukkol, amennyi a száma. A vadásznak ki kell találnia, ki kakukkolt. Kövesd a …. Össze vissza - járunk a térben, a játékvezető (gyerek) különböző külső tulajdonságokat mond, fel kell ismerni, és követni kell a kiszemelt gyereket.



Anyanyelv Testnevelés Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

214

Hangészlelés

Dobom a labdát! Dobd vissza olyan szóval, amiben van… hang! Pl.zizeg, izeg, mozog, zakatol, zakó,…….


Hol hallod a méhecske hangot?

Beszédritmus Kommunikáció Szótagolás

Robotnyelv. Szótagolás, mozgással kísérve – ugróiskola

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

215

Tématerv




A kígyó hangjával kilégzés.

Artikuláció

Metakommunikáció

Mondat Szövegalkotás Szocializáció

Föld 6.

Hangészlelés




Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Egy levegővel a hónapok neveit. Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Tekeredik a kígyó dallamára: szi-szi-szi-szi-szi-szi-szi, sze-sze-sze-sze-szeFejlesztő foglalkozás sze. Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Vásári hangulat: válogatás, alkudozás, fizetés, …… Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Mit vennél a pénzeden? Kinek adnál a pénzedből? Anyanyelv Mindenki elmondja, hogy mit venne. Esetleg választási lehetőséget Ének-zene mondani Pl.: Vásárfiát anyukámnak!.... Én elmentem a vásárba fél Fejlesztő foglalkozás pénzzel… Délutáni szabadidős tevékenység Vásár! Az asztalon többfajta játék van. Csak az vásárolható meg, amelyik pl.: „sz” hanggal kezdődik, vagy „sz” hangot találunk. Vásárlás. Színes, mintás különböző tapintású anyagot kettédarabolunk. Egy gyerek egy kis paraván mögött az egyik adag textilből kiválaszt egyet, és mondja, „Nekem olyan ruha kellene………” itt próbálja, amilyen részletesen csak tudja, leírni annak az anyagnak a tulajdonságait, amit a kezében tart. A többiek a másik adag textil közül megpróbálják felismerni a leírt anyagot. A leírás terjedjen ki az anyag színére, mintájára, tapintására, vastagságára, …..


Anyanyelv Vizuális nevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Macskavásár. Anyanyelv Egy gyerek vevő, kettő pedig árus. A többiek macskák, akik a vevővel Matematika szembe állnak, hogy láthassa őket. Kiválaszt magának egy macskát, de nem Fejlesztő foglalkozás árulja el, hogy melyiket, csak azt mondja –„nekem olyan macska kell, Délutáni szabadidős tevékenység

216

amelyik…”majd egy olyan tulajdonságot mond, amelyik illik a kiválasztottjára. Az árusok kiválogatják, akire jellemző, a többieknek azt mondják „sicc”. A játék akkor ér véget, ha az árusok megtalálják az elmondott tulajdonság alapján a vevő által kiválasztott macskát és odavezetik hozzá.

Hangészlelés Kommunikáció

Beszédkészség, kifejezőkészség Lényeges jegyek kiemelése

Ijesztgetős! A gyerekek szétszórtan állnak, ők a sündisznók. Egy gyermek a kígyó, ha felszisszen, a sündisznók összegömbölyödnek, megijednek. Lehet több kígyó is. Vásároljunk! Összegyűjtünk különböző gyümölcsöket, zöldségeket. Egy gyermek a paraván mögött kiválaszt egyet, majd mondja: „Nekem olyan gyümölcs/zöldség kellene…..! – itt minél több tulajdonságot felsorol, míg a többiek a kosárból azonosítják, kiválasztják a gyümölcsöt/zöldséget.

Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás

217





Papírzacskó fújás, eldurrantás.

Artikuláció

Kisbaba sírás. Óá, óá, ….

Metakommunikáció

Orvos munkája: torokvizsgálat, lázmérés, ……


Kommunikáció Beszédkedv

Családok. Csoportalakítás – színes kártyákkal – piros, sárga, zöld. Helyezkedjetek el úgy, hogy akiknél azonos színű kártyák vannak, egy helyre álljanak. Közösen fogtok játszani. Ti egy család vagytok. Minden családnak megsúgom a feladatát. (szalonnasütés a kertben, születésnap ünneplése, karácsonyi készülődés). A családtagok megbeszélik a feladatot. A többiek igyekeznek kitalálni, miről van szó.

Föld 7.

Szövegalkotás



Szappanbuborék fújás.


Fényképezés. Az előző feladatot követően, megkérem a családokat, álljanak be egy családi fotóra. Akinek megérintem a vállát, az mondja el, hogy ő kicsoda ebben a családban.


Portás! Két székből épített bejáratnál a portás csak azokat a gyerekeket engedi be a szállodába, akiknek olyan szakmájuk van, amiben „s” hang szerepel pl.: orvos, postás, stb.


Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl. foglalkozásokról. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat.


218

Hangészlelés Metakommunikáció


Most mutasd meg! Két gyermek húz egy mesterséget, és megpróbálják elmutogatni. Paraván mögött létrehozunk foglalkozásokra jellemző eszközökkel zörejeket. A gyerekek próbálják meg kitalálni, hogy milyen „mester” dolgozhat. Hol lehet ilyen hangot hallani? – Ollócsattogás: fodrász, szabó, - kalapálás: asztalos, ács, - fakanál, fazék: szakács, söprögetés: takarítónő….. Amerikából jöttem. Amerikából jöttem, … betűt hoztam, mesterségem címere (első és utolsó betűt megadni) Két gyerek kimegy, ők egy foglakozást találnak ki, amit elmutogatnak. A többieknek ki kell találni a megadott információk és a mutogatás lapján.



219



Hét napjai kétszer, egy levegővel.


Gyöngyfújás

Artikuláció

Vonat utánzása: „s”. Ziki-zaka…, S-sz, beh sok súly…

Metakommunikáció

Utazás Járművek utánzása, felszállás, kapaszkodás, zötykölődés, jegy- kezelés.

Szókincsbővítés Kognitív fejlesztés Beszédkedv

Föld 8.


Kognitív fejlesztés Kommunikáció Beszédkedv Memória

Sorfolytatás szóban. Közlekedési eszközökkel- autó, - autó,busz, - autó, busz, vonat, -- autó, busz, vonat, villamos…… Mi a közös? Autóban, buszban, vonatban, ……? Holnap, ha hozzád indulok! Viszek magammal egy pl: buszt. A második gyermek folytatja: Holnap, ha hozzád indulok, viszek magammal egy buszt, egy villamost! S így tovább.

Beszédszervek ügyesítése Artikuláció

Megérkezett a teherszállító! Gyerekek: Mit hozott? Járműveket: vonatot, motort, biciklit, ….A teherszállító mindig olyat visz, ami hanggal vagy mozdulattal utánozható.

Szövegalkotás Beszédkedv Kommunikáció

Barkochba

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

220




Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl.: közlekedési eszközöket. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat. Mesefonal! A pedagógus elkezdi az ismert mesét, elmondja az első mondatot, majd egy gombolyagot gurít az egyik gyermeknek, aki folytatja a mesét. A gombolyag minden mondat után tovább gurul egy gyermekhez, míg a mese véget nem ér. Beszállás. Kiválasztunk egy buszvezetőt. A pedagógus megmutatja a megállókat, ahol az utasok várakozhatnak. Minden utasnak a megadott szempontok szerint lehet felszállni (hang nevekben, szótagszám).




221


Levegő 1.



Léggömbfújás


Rakéta játék: hajtsátok hátra a fejeteket, és fújjátok jó magasra a szalvétát.

Artikuláció

„á” - ásítás

Metakommunikáció

Űrséta: lebegés a holdon, mozgás a szkafanderben

Beszédritmus

Robotok. A gyerekek elemmel működő robotokká válnak. A vezető kopogással adja meg a mozgás ütemét, ami kezdetben gyorsabb, hiszen telítve vannak energiával. Ahogy a tapsolás üteme lassul, a robotok mozgása is lassul – fogy az energia. A végén a robotok összecsuklanak, lemerültek. Ellazultan várják a feltöltést. A befejezést mindig egy feltöltés kövesse, majd visszaváltoznak gyerekekké.

Kommunikáció Beszédszervek ügyesítése

Robotiskola. Az iskolában a robotok még levegőt venni is megtanulnak. A robottanító különböző jelzőgombokat, azaz sematikus rajzokat tesz fel a táblára a gyerekek elé. A táblán egyszerre két rajz van. Az első gomb mindig a belégzésre, a második a kilégzésre vonatkozik. A robottanító rámutat a gombra, s a gyerek ennek megfelelően hol az orrukon, hol a szájukon át veszik a levegőt, majd fújják ki a levegőt. Ha jól megy, beiktathatunk egy benntartó gombot is, a beszívott levegőt előre megbeszélt ideig benn kell tartani, majd a jelzett módon fújják ki.

Beszédritmus Szótagolás

Robotnyelv! Szótagolás, mozgással kisérve- ugróiskola (robotiskola).

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Testnevelés Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység



222

Szövegalkotás Kommunikáció fejlesztése Mondat alkotás Szövegalkotás Kommunikáció Képzelet, fantázia Szókincsbővítés Beszédkedv fokozása Beszéd memória

Mondatlánc Első gyermek mond egy rövid mondatot. Pl. Ma az űrbe utazunk. Ma űrhajóval az űrbe utazunk. Ma űrhajóval űr utazunk a Holdra. S így tovább.


„Mit tennél?” Ha pl. elutazhatnál egy űrállomásra. - ha pl. el kellene hagynunk ezt a bolygót, és másikat kellene keresnünk – mit vigyünk magunkkal mindenképpen a Földről


Sorfolytatás szóban: Föld, Föld- Hold, Föld- Hold – Űrhajó ……


223

Tématerv


Beszédszervek ügyesítése Artikuláció



Léggömbjáték. Közösen kézfogással, lassan felfújjuk, lassan leeresztjük „sz”-t hangoztatva.

Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Testnevelés Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Zizi felszedése nyelvvel tányérról.

Levegő 2.

Metakommunikáció

Játszótéren: hintázás, libikóka, labdázás…….

Szókincsbővítés Beszédkedv fokozása Beszéd meória

Sorfolytatás szóban: Gyümölcssaláta: minden gyerek fülébe két szótagú gyümölcsnevet súgok (tavaszi gyümölcsökből), ha azt mondom gyümölcssaláta, akkor egyszerre mindenki a fülébe súgott gyümölcsöt mondogatja, közbe arra figyel, a másik vajon milyen gyümölcsnevet mond. A végén megbeszéljük, ki mennyi gyümölcsöt tudott kihallani. (a két szótagú gyümölcsök jók hozzá pl. e-per, eg-res, mál-na,…)



Barkochba (gyümölcsök: külsejére (színe, formája, illata) ízére, hol terem, felhasználása, fogyasztása,…..)



Ki vagyok? Húzz egy gyümölcs képét, körben állva ragaszd a jobbra melletted lévő hátára úgy, hogy ő ne lássa. Sétálj a térben, és a szembe lévő társadtól kérdezd. Egymás hátára ragasztott gyümölcsök kitalálása: Édes vagyok? Piros vagyok?......


Kommunikáció Beszédkedv

Ha hozzád indulok – viszek neked egy epret, nem is én, hanem a ….(egy gyereknek tovább adni), ő folytatja.


224

Beszédritmus Beszédészlelés

Kognitív fejlesztés Beszédkészség Kifejezőkészség Lényeges jegyek kiemelése

Hányat tudsz tapsolni? A játékot ritmus visszhangként kezdjük játszani. A pedagógus különböző hosszúságú és ritmusú szavakat mond és tapsol a szótagok szerint, a gyermek visszatapsolja. (e-per, ba-rack, diny-nye, ri-biz-li, ….) Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl. tavaszi, nyári gyümölcsökkel. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat. Vásároljunk – összegyűjtünk különböző gyümölcsöket, zöldségeket. Egy gyermek a paraván mögött kiválaszt egyet, majd mondja: „Nekem olyan gyümölcs/zöldség kellene…..! – itt minél több tulajdonságot felsorol, míg a többiek a kosárból azonosítják, kiválasztják a gyümölcsöt/zöldséget.

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

225


Levegő 3.




Labdafújás! Az asztalon vagy dobozon belül tetszőleges formát alakítunk ki, melynek körvonalán fújja a pingponglabdát a gyermek.

Artikuláció

Béka utánzása: kvák, kvák, kvák,

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Beszédértés Mondatalkotás

Madárröptető. A gyerekek körbe állnak. Egy gyereket kiválasztunk kismadárnak a Anyanyelv játékvezető vele indítja a játékot. –„Repülj, kismadaram, Kovács Testnevelés Zsófihoz!”. A kismadár megkeresi a társát, kezet fognak, majd helyet cserél Fejlesztő foglalkozás vele. Most ő küldi az új madarat valakihez. Délutáni szabadidős tevékenység


Madármama fiókái. A gyerekek a madárfiókák, akik csicseregni tanulnak. A játékvezető a madármama, akinek a csicsergését a fiókái utánozzák. A játék lényege: a játékvezető által mondott értelmetlen szótagsor visszamondása. Pl. csi-cicsi, cse-to-csá,….a fiókák, azaz a gyerekek utánozhatják egyenként, vagy mindannyian egyszerre madármama csicsergését.

Hangdifferenciálás Kommunikáció

Finommotorika

Fülelő. Olyan mesét fogunk hallani, amiben a szereplők megnevezése helyett különböző hangokat fogunk hallani. Ezután bemutatjuk melyik hangjelzés, melyik szereplőt helyettesíti. Apró kopácsolás az asztalon – harkály, körömmel kopogás – cinege, fakocka csattogás – gólya. Ha ezt néhányszor bemutattuk – megneveztük, kezdődhet a mese. A gyerekek a különböző hangjelzéseket azonosítva megnevezik a szereplőket.



Csipegető. Anyanyelv A gyerekek két azonos létszámú csapatra oszlanak, a csapatok egymással Környezetismeret szemben ülnek. Két kosárba összekeverve kockákat és gyöngyöket teszünk. Fejlesztő foglalkozás A csapatok az éhes „madarak”. Egyik csoportnak a kockákat, másiknak a Délutáni szabadidős tevékenység

226

gyöngyöket kell minél hamarabb kiválogatnia. A nehézséget az adja, hogy mindezt csukott szemmel, csak a kezük segítségével végezhetik. A csapatok becsukják a szemüket, az első játékosok kezébe adjuk a kosarakat, s jelre indul a „csipegetés”. Sorban mindenki kikeresi tapintással az adott tárgyat a kosárból majd, gyorsan továbbadja a szomszédjának. Az a csapat győz aki hiba nélkül, leghamarabb elkészül.


Memóriajáték! A fejleszteni kívánt témakörben 2-2 kártyát készítünk a beépíteni kívánt tárgyakról, jelenségekről. Pl. költöző-nem költöző madarakról. A kártyákkal memóriajátékot játszunk, fordításkor megnevezzük a képen látottakat.


227



Tevékenység leírása Szélfújó! Színes papírt apró darabokra vágunk s az üveg aljába szórunk. A gyermek belefúj az üvegbe, így megmozgatja a „faleveleket”. A fújás erősségét változtatva érhető el a szellő és a szél közötti különbség. Tekereg a szél… Nádból készült hangszer megszólaltatása – nádsíp.

Artikuláció

Levegő 4.



Nyelvelő! A gyermekek a tükör előtt ülve, a pedagógust utánozva, illetve meséjét követve mozgatja a nyelvét. Pl.: Kikukucskál, bekukucskál, kinéz és körbe sétál, fölmegy a padlásra, lemegy a picébe. Esőlesők. Egy gyerek az „esőhozó”- kiül a többiek elé, és egy felnyitott esernyő mögé rejti az arcát. Esőcseppek kopogása helyett azonban valamilyen más, érdekes hangot, vagy ritmust kezd el folyamatosan ismételgetni (cuppogás, zümmögés, fütyülés….). Mindezt addig folytatja, míg a többiek rá nem jönnek, hogyan kell azt a hangot képezni, s sorra be nem kapcsolódnak a hangadásba. Végül elered az eső, azaz mindenki ezt a hangot hallatja. Egy napocska felmutatásával csendet teremtünk, megadva a lehetőséget a másik gyereknek is az esőcsináláshoz. Eső. A gyerekek becsukják a szemüket és az óvónő színes leírása segítségével elképzelik, ahogy közeledik az eső, feltámad a szél, egyre hűvösebb lesz. Ezután nyitott szemmel indul a játék. - csipp, csepp, - a gyerekek sorra kapcsolódnak a hangutánzásba (halkan, lassan), - csipp, csepp, csepereg - ujjbegyek kopogásával ritmusosan kísérve ismételgetjük, - zivatar, jégeső – együtt ismételgetve a zivatarra hangosan tapsolnak, a jégesőre öklükkel dobolnak. A játék a tetőponttól fokozatosan szelídül, visszafelé fokozatosan csöndesedik.

Lehetséges megjelenése Anyanyelv Környezetismeret Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység



228


Hangfelismerés

Hangutánzások különböző technikákkal

Hangfelismerés

Találjunk ki együtt szavakat! Elkezdünk egy értelmes szót, a gyerek befejezi, eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó vagy az utolsó két hang hiányozzon, aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítjük a szavakat. Pl. es., felh., sá., …..


Keress hasonlót! Körben állva kézfogás. Ritmikus mozdulatokkal kísérjük és ismételjük azokat a szavakat, amelyeket a pedagógus párosával mondott. Hasonló hangzású szavak ezek, pl. ó esetében só-ló, bon-bon, í esetén ír-sír.


„Esőerdő” Körbe ülünk, a pedagógus kezdi a hangoztatást, a gyerekek sorban egymás után belépnek, és utánozzák a hangot (mindig az lép be akire a pedagógus ránéz). Sorrend: tenyérdörzsölés –csettintés –combpaskolás-dobogás – ugyanezek visszafelé. Csöpögő csap Vízcsapot készítünk, papírtekercsből. Ebből gombnyomásra víz helyett képecske esik ki, amit a pedagógus csúsztat bele és közben meg is nevezi a képen lévő tárgyat. Ha nem „cs” hangzós, ki kell venni a vödörből.

Anyanyelv Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


229


Artikuláció

Levegő 5.

Szövegalkotás Kommunikáció

Beszédértés Kommunikáció

Tevékenység leírása Tollfújás! A gyermek a tollpihét fölfelé fújja, követi a mozgását és mielőtt leesne, ismét fúj. A játék lényege, hogy ne engedje leesni a tollpihét. Arcjáték! A gyermek tükör előtt állva a pedagógus jelzésére felfújja az arcát, majd újabb jelzésre beszívja („leereszti a lufit”). Lehet tágítani, szűkíteni a szájüreget, ezzel változtatva a „lufi” nagyságát. Lehetnek egymásnak „tükör”. Pillangók a viharban. Két csoportot alakítunk, hogy az egyik csoportban eggyel több gyerek legyen. A több gyerekből álló csoport tagjai a pillangók, a másik csoport tagjai a virágok. A virágok laza körben ülnek, a pillangók pedig halk zeneszóra a virágok közt röpködnek. Ha a zene lehallgat, azt jelenti jön a vihar. A pillangók gyorsan egy virághoz repülnek menedékért. Kedvesen kérik „ Kedves virág kérlek engedj be!”, a virág így válaszol, „Beengedlek, ha ismerjük egymást!”. Ekkor kölcsönösen bemutatkoznak (kézfogással), és mondják a saját teljes nevüket. Akinek nem jutott pár elázott, a megázottat közösen megszárítjuk, és folytatódik a játék. Szerepcserével ismételjük. Pillangótánc. A gyerekek csukott szemmel kényelmesen elhelyezkednek és zenét hallgatnak. A zene elhallgat, majd a pedagógus pillangó ujjbábokat tesz a gyerekek elé. Az ujjára húz egyet és így szól „A pillangók táncolni szeretnének!”. Ekkor a zene újra megszólal és minden gyerek az ujjára húzott pillangókat táncoltatja. Akik vállalkoznak rá, egyedül is bemutathatja a többieknek a saját pillangótáncát. Lehet páros vagy kiscsoportos produkció is.

Lehetséges megjelenése Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység


Vizuális nevelés Ének-zene Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

230

Kifejezőkészség Mondatalkotás Beszédészlelés, Szókincsbővítés, Beszédkedv

Beszédészlelés

Hangfelismerés


Volt is, lesz is… Eleinte kétfázisú folyamatábrázolást alkalmazunk (pl.: hernyóból - pillangó fejlődése). A pedagógus kérdései a múltra és a jövőre kérdeznek rá.


Sorold fel az összes hangját! Pille, száll, szép,…… A nehézségi fokozatokat nem annyira a hangok száma, hanem a hangzása, a képzőmozgások érezhetősége, láthatósága határozza meg.


Szólánc! A szó végén lévő hanggal kell új szót keresni: - repül, - les, - susog, gurul…. Nyíló virág. Papírhajtogatással nyitható virágot készítünk. Mindegyikbe egy-egy „z” hangzós képecskét ragasztunk. A gyermekek nyitogatják a virágot, és megnevezik a képet. Kitalálós játék. Háttal álló gyermek valamilyen módon jelzi, ha az adott hangot hallja: kiemel egy kockát, vonalat húz, dobbant, hívójelet felemel, korongot kirak.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Környezetismeret Technika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

231


Mimika


Levegő 6.

Beszédritmus fejl. Irányok

Kommunikáció, Szókincsbővítés

Beszédészlelés Beszédkedv



Szélfújó! Színes papírt apró darabokra vágunk s az üveg aljába szórunk. A gyermek belefúj az üvegbe, így megmozgatja a „faleveleket”. A fújás erősségét változtatva érhető el a szellő és a szél közötti különbség.


Gyermekarcokat ábrázoló kártyák szétosztása a csoport felének. Leülnek a földre. A másik fele közöttük jár, míg szól a zene. Ha elhallgat, a gyermekek megállnak a hozzájuk legközelebb ülő gyermek előtt. A gyermek mutatja a kártyáját, az előtte álló utánozza az arckifejezést.

Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Összezavarodott visszhang! Amikor én hangosan mondok egy mondatot, a gyermek suttogva válaszol, Anyanyelv ha én suttogok, a gyermek kiabál, csak akkor beszél normálisan, ha közepes Fejlesztő foglalkozás hangerőn beszéltek előtte. Délutáni szabadidős tevékenység Nagy felhő a fejünk fölött, csöpp. Sötétség a hátunk mögött, csöpp, kicsi sár a lábunk alatt, csöpp, jobban jár ki otthon marad, csöpp. Mennydörgés és villámlás, nagy a zuhé, most futás……ekkor mindenki futásnak ered, és elbújik mire a csöpp-csöppcsöpp-csöpp-öt meghallják. Találjunk ki együtt szavakat! Elkezdünk, egy értelmes szót a gyerek befejezi, eleinte úgy adjuk meg a szavakat, hogy csak az utolsó vagy az utolsó két hang hiányozzon, aztán ahogy belejönnek, úgy nehezítjük a szavakat. Pl. szivárvá., színe., …….. Huncut nyelv! Két szótagú szavak szótagcseréje s ki kell találni az elrejtett szót. Pl: ső-e = eső, hő-fel=felhő.




232

Hangészlelés Szókincsbővítés

Hangészlelés Hangdifferenciálás Beszédészlelés Memória Szókincsbővítés Hangészlelés

Hegyezd a füled! Hangsor- párok mondása, s a gyermek eldönti, hogy amit hall, az teljesen egyforma –e, ugyanazt hallja kétszer. Ha egyforma tapsoljon. Lehet úgy is, hogy a helyesnél, ha jót hall akkor koppintson. Mondd utánam „halandzsául!” Valójában értelmetlen szótagokat, hangsorokat kell a gyerekeknek a pedagógus után ismételni, kezdetben 2-3, majd egyre hosszabbakat. Pl: av, át, óm, ük.éf…véh, tik, ruf…kete, gere, kifi.. Számlánc! Első gyermek mond egy számot, a következő elismétli, s hozzátesz egy újat Egy-egy mondat mondása, s ha pl.: „É” hangot hall a gyerek jelez.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

233


Artikuláció



Egyenletes kifújás a hónapok neveivel.


Nyelvelő! A gyermekek a tükör előtt ülve, a pedagógust utánozva, illetve meséjét követve mozgatja a nyelvét. Pl.: Kikukucskál, bekukucskál, kinéz és körbe sétál, fölmegy a padlásra, lemegy a picébe.



Zöngésítés! Memóriajátékhoz készítünk kártyákat úgy, hogy a párosítandó képek hangalakjában egy hang változik, az egyik kártyán zöngétlen, a másikon zöngés: pl.: doboz- toboz, gép- kép, szár- zár, pánt- bánt. Keresd meg a kép párját, aminek a hangzása hasonlít, de nem ugyanaz!

Beszédészlelés

Szólánc! Egy gyermek mond egy szót. A következő gyermek az elhangzott szó utolsó hangjával kezdődő szót mond!


Beszédritmus Beszédészlelés

Hányat tudsz tapsolni? A játékot ritmus visszhangként kezdjük játszani. A pedagógus különböző hosszúságú és ritmusú szavakat mond és tapsol a szótagok szerint, a gyermek visszatapsolja.



Mesélj a képről! Egyszerű képeket készítünk a gyermekek ismereteinek megfelelően (magokról, hüvelyesekről, kalászos növényekről). A gyermek felsorolja a képen látott tárgyakat, élőlényeket. Továbbfejlesztési lehetőség: Csak tulajdonság felsorolása. Csak cselekvés. Csak mozgás megfogalmazása stb.


Levegő 7.


234

Finommotorika

Kifejezőkészség Szókincsbővítés

Bab, borsó, kukorica. Ki kell válogatni a magokat különböző tálba. Nehezíteni lehet, hogy a válogatáshoz szemöldökcsipeszt használunk. Kukorica málé, megérkezett Tádé! Egy gyerek vagy több kimegy, kitalál egy cselekvést, majd bejön és a többiek kérdezik: Kukorica málé, honnan jöttél Tádé? Mond egy országot vagy helységet. Kukorica málé, mit csinálsz ott Tádé? Bemutatja a cselekvést. Aki kitalálja, kimehet.

Anyanyelv Környezetismeret Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

Tématerv




A hetek napjainak elmondása. Számolás 10-ig, 2-szer, 3-szor… Beszédszervek ügyesítése

Mimika

Levegő 8.

Felhúzzuk az órát (beszívjuk a levegőt) és amint kész, máris indul. tik-tak, tik-tak ... Az az ügyes gyermek, akinek tovább jár az órája. Gyermekarcokat ábrázoló kártyák szétosztása a csoport felének. Leülnek a földre. A másik fele közöttük jár, míg szól a zene. Ha elhallgat, a gyermekek megállnak a hozzájuk legközelebb ülő gyermek előtt. A gyermek mutatja a kártyáját, az előtte álló utánozza az arckifejezést.

Metakommunikáció

Nyári élmények: fürdés, napozás, labdázás….


Tiktak, bumm! Képről pl: egy nyári élmény felelevenítése. Egy szó mondása, majd következik a mellette levő kispajtása, addig tart a játék, míg a tiktak, bumm fel nem robban! (Ezzel emlékeztetve az idő múlására.)


Figyelj! Olyan szavakat mondok, amelyek „s” hanggal kezdődnek, ám időnként hiba csúszik a felsorolásba, a gyermek jelez a „hibáknál”.

Beszédritmus Hangdifferenciálás

Hányat tudsz tapsolni? A játékot ritmus visszhangként kezdjük játszani. A pedagógus különböző hosszúságú és ritmusú szavakat mond és tapsol a szótagok szerint, a gyermek visszatapsolja.


Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

236

Kommunikáció Szótagolás

Ugróiskola: szavak mondogatásával. (szótagolás mozgással).



Szólánc! Egy gyermek mond egy szót. A következő gyermek az elhangzott szó utolsó hangjával kezdődő szót mond!


Mesélj a képről! Egyszerű képeket készítünk a gyermekek ismereteinek megfelelően, időrendi megfigyeléssel. A gyermek felsorolja a képen látottakat.


A pedagógus napirendről mesél, de néha eltéveszti a sorrendet a gyerek javítja a hibát.



Beszédértés Kognitív fejlesztés Hangdifferenciálás Hang időtartamának megfigyelése Hangdifferenciálás Hang időtartamának megfigyelése

Beszédészlelés

Adott hang időtartamának megfigyelése: (s-ss, l-ll, t-tt, i-í, ..) mágnes táblára egy rövid és egy hosszú szerelvényt illesztünk. A pedagógus által felsorolt szavakat kell megfigyelni. Visszhangjáték A pedagógus szavakat mond, amelyekben hosszú időtartamú magán vagy mássalhangzó szerepel. Instrukció: „Mondd ki azt a hangot, amelyeket a szóban hosszan hallasz!”. Számlánc! Első gyermek mond egy számot, a következő elismétli, s hozzátesz egy újat.

Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység Anyanyelv Matematika Fejlesztő foglalkozás Délutáni szabadidős tevékenység

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Recommend Documents