Ikt.sz:
13. számú melléklet
Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István út 38./
Kollégiumi Pedagógiai Programja és helyi tanterve 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete
Hatályos: 2013. év szeptember hó 01. napjától
…………………….. Kovács Zsuzsanna intézményvezető
Tartalom 1. Kollégiumról bemutatása: ............................................................................................... 4 2. A működés belső feltételrendszere .................................................................................. 4 2.1.
Személyi feltételek illetve elvárások ........................................................................... 4
2.2.
Kollégiumi élet szervezettsége .................................................................................... 5
2.3.
Kollégium kapcsolatrendszere ..................................................................................... 5
2.4.
A kollégiumi nevelés- oktatás főbb alapelvei.............................................................. 6
2.5.
A kollégiumi életrend szervezésének pedagógiai elvei ............................................... 6
2.6.
Kollégiumi tanulás pedagógiai elvei ........................................................................... 6
2.7.
A kollégiumi szabadidő-szervezés .............................................................................. 7
2.8. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek .................................................................................... 7 2.9. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődés és sportolási tevékenység szervezése.......................................................................................... 8 3. A pedagógiai tevékenység szerkezete ............................................................................. 8 3.1.
A kötelezően biztosítandó foglakozások rendszere, szerkezete .................................. 8
3.2.
Felkészítő foglalkozások ............................................................................................. 8
3.3.
Fejlesztő, felzárkózató, tehetséggondozást segítő foglakozások ................................. 9
3.4.
Napi felkészülés ........................................................................................................... 9
3.5.
Csoportfoglalkozások .................................................................................................. 9
3.6.
Témakörök ................................................................................................................. 10
3.6.1.
Tanulás .................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.6.2.
Énkép, önismeret, pályaorientáció .......................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.6.3.
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra ........Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.6.4.
Környezettudatosság ............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.6.5.
Testi és lelki egészség ..........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3.6.6. Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. .............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.6.7. 3.7.
Hon- és népismeret ..............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Speciális ismereteket adó foglalkozások ................................................................... 15
3.7.1.
Szabadidő eltöltését szolgáló csoportfoglalkozások .............................................. 15
3.7.2.
Szabadon választható kötelező foglalkozások ....................................................... 16
3.8.
Kollégiumi „Jó gyakorlatok” ..................................................................................... 16
3.9.
Diáksportkör .............................................................................................................. 17
3.10.
Egyéni törődés ....................................................................................................... 17
4. Feladatok, tevékenységkategóriák ................................................................................ 17
4.1.
A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése .......................................................... 17
4.2.
Szociális kompetenciák fejlesztése ............................................................................ 19
4.3.
Önálló életkezdés támogatása .................................................................................... 20
4.4.
A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése .............. 20
4.5.
Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése .............. 20
4.6.
Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése ...................................................... 21
4.7.
A pályaorientáció segítése ......................................................................................... 21
4.8.
A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve ......................................... 21
4.9.
A kollégisták életével összefüggő hagyományok ...................................................... 21
4.10.
Egyéb ünnepek ....................................................................................................... 22
4.11.
A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ............................... 22
4.12.
Esélyegyenlőség ..................................................................................................... 23
5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése .................................... 24 6. Diák-önkormányzati tevékenység ................................................................................. 25 7. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ....................... 25 8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő- oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ......................................................................................... 26 9. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése ......................... 26 10. Gyulai Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet és DiákotthonHiba! könyvjelző nem létezik.
A
1. Kollégiumról bemutatása: Az intézmény kollégiumai: 5700 Gyula, Szt. István út. 36. sz.
Gyógypedagógia kollégiuma
5700 Gyula, Szt. István út 69.
Fiúkollégium
5700 Gyula Szt. István út 38.
Leánykollégium
5700 Gyula, Béke sgt. 14-16.
Felnőtt kollégium
5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u. 23.
Fiú és Leánykollégium
5742 Elek, Szent István u. 4-6.
Fiú és Leánykollégium
A kollégiumok jellege: Többcélú oktatási intézmény szervezetileg és szakmailag önálló kollégiumi oktatási egység A kollégium vezetője: a kollégiumi intézményegység vezető közvetlen felettese az intézmény igazgatója. 2. A működés belső feltételrendszere 2.1. Személyi feltételek illetve elvárások Pedagógiai munkát végzők, és a pedagógiai munkát közvetlenül segítők: A nevelőtanár, gyermekfelügyelő
a nevelőtestület tagjaival és vezetőjével, a tantestület tagjaival szoros szakmai együttműködésben végezze munkáját,
legyen képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, legyen járatos a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában,
egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával, követendő példaként szolgáljon a gyermekek számára,
lehetőség szerint megfelelő empátiával rendelkezzen, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában, a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezze előtérbe,
legyen képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,
alakítson ki a diákokkal őszinte bizalmon alapuló viszonyt,
kezelje eredményesen a kialakuló konfliktus helyzeteket,
folyamatosan működjön együtt munkája során, a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más a tanulók nevelésében érintett partnerekkel,
a pedagógiai munkát végzők rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel, a szakirodalom folyamatos tanulmányozásával a nevelő- oktató munkával kapcsolatos törvények megismerésével, megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezzenek.
Tárgyi, környezeti feltételek A kollégium körzeti feladatokat lát el. Önálló beiskolázást nem folytat. Belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. A sikeres tanulmányok
folytatására felvételt nyert tanulóknak férőhelyet biztosít, lehetőséget nyújt az önképzésre, önmegvalósításra, a tehetség kibontakoztatására, elősegíti művelődésüket, testedzésüket, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését. Körzetét az iskolákba felvett tanulók lakhelye határozza meg. 2.2. Kollégiumi élet szervezettsége A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. A kollégisták az iskola beiskolázási körzetéből 50 településről általában a Dél- Alföldi régióból érkeznek. 2.3. Kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezettel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a kisebbségi önkormányzattal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégium pedagógiai programjában rögzíti a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. A kollégium rendszeres munkakapcsolatot tart a fenntartóval, az intézményt támogató alapítvány kuratóriumával, valamint az alábbi szervezetekkel:
Rendőrség
Tűzoltóság
Drogambulancia- Gyula
Városi és megyei közintézmények
Iskolaorvos
Sportegyesületek
Kollégiumi Szakmai Szövetség
Kollégisták lakhelye szerinti Polgármesteri Hivatalok
Gyámhivatal
Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálat és Krízisellátó Intézményei
Kisebbségi Önkormányzat
Az intézményt külső kapcsolataiban a kollégiumi intézményegység vezető képviseli. A kollégiumi intézményegység vezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti, vagy állandó megbízás alapján. A Gyemekjóléti Szolgálattal a rendszeres kapcsolatot tart. 2.4. A kollégiumi nevelés- oktatás főbb alapelvei -
-
Reális társadalomkép kialakítása a nevelési- oktatási folyamat által. Önszervezésre képes, valós önismerettel és önkormányzati készségekkel, közösségi affinitással és asszimilációval, a demokratizmus lényegének ismereteivel rendelkező fiatalok nevelése. A konstruktív életvezetési technikák megismertetése, életmód-, életvitel- mintaadás, tudás és kultúraközvetítés.
A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Az intézmény a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti - a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro-társadalomban” - az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Cél a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése. Ezzel segítséget nyújtunk a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a diákok számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül - biztosítja a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. 2.5. A kollégiumi életrend szervezésének pedagógiai elvei -
A fejlődés-lélektani sajátosságok figyelembe vétele, a terhelés és a rekreáció megfelelő arányának biztosítása.
-
Integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása.
-
A lakhatási feltételek folyamatos javítása, közösségi és egyéni komfort növelése.
-
Magas színvonalú épített, alakított, szakmai szellemi környezet valamint humánus bánásmód és pedagógiai kultúra biztosítása.
-
A nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése.
2.6. Kollégiumi tanulás pedagógiai elvei -
A tanulás pszichés feltételeinek biztosítása: o Az irányított iskolai munkát elmélyítő tanulás, ismereteket közvetítő tanulás.
o Tapasztalás, gyakorlás, ismétlés. o A megismerő funkciókat fejlesztő tanulás. o A készségek kialakulását és a képességek fejlődését segítő tanulás. -
Az eredményes tanulás objektív feltételeinek biztosítása: o az eszközök, helységek, a könyvtár, állandó szaktanári segítség.
-
Az eredményes tanulási típusok következetes alkalmazása: o tanagyaghoz kötött, pótló, elmélyítő, kiegészítő, érdeklődésen alapuló, homogén, heterogén összetétel.
-
A napi- heti ciklusra tervezett tanulás feltételeinek biztosítása: o tematikus, tartalma és ideje elrendezett műveltségi területek szerint.
-
A tanulási módszerek differenciált alkalmazása: o frontális, csoportmunka, kompetencia alapú, vegyes, szemléltetett felkészülést igénylő, vagy spontán egyéni.
verbális
és
2.7. A kollégiumi szabadidő-szervezés -
belső, napirendbe illesztett tervszerű,
-
külső gyakorlat tervezetten,
-
mindkettő, aktuális tevékenységektől függően, spontán.
2.8. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységek A kollégiumi közösség nevelési- oktatási folyamatában meghatározzuk a következetesen megvalósítható funkciókat, amely tevékenységkeretek az elvek megvalósítását biztosítják. -
Szociális funkció: a kollégiumot minden igénybe vevő számára azonos esélyt, lehetőséget kínál, minden tanuló a teljes feltételrendszert igénybe veheti.
-
Szocializációs, életmódmintát adó funkciók: az eltérő családi közösségekből, kultúrákból hozott szokásokra épít (kommunikáció, tárgyalástechnika, életmódkultúra, életvitel, életkeret, életstílus vonatkozásában) a pozitív tendenciák felerősítésével.
-
Felzárkóztató funkció: a tanulási nehézségekkel küzdők differenciált pedagógiai szakmai segítséget kapnak (egyéni fejlesztési terv, egyéni tanulás ütem, tanulási készségfelmérés, korrepetálás, tantárgyi, szaktanári segítség). A felzárkóztatás legfontosabb gondolatköre a tanulás tanítása.
-
Tehetséggondozó funkció: a valamilyen tantárgyból, vagy valamilyen készségből jobban terhelhető, nagyobb érdeklődéssel, céltudatosabb jövőképpel rendelkező diákoknak differenciálpedagógiai módszerekkel lehetőséget ad az ütemesebb előrehaladásra.
-
Pályaorientációs funkció: tudatos szaktanári segítséggel támogat, pótol, kiegészít olyan ismeretanyagot, amelynek nincs minden szülő birtokában.
2.9. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődés és sportolási tevékenység szervezése -
Csoport: a kollégium legkisebb szervezeti egysége, amelyet csoportvezető tanár irányít, s amelynek önálló diák csoportvezetője van. A csoport választott két tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A csoport saját programot készít, ami része a kollégium éves munkatervének. A csoportok összetétele homogén.
-
Fórumok: o
csoportfoglalkozások hetente,
o
kollégiumi közgyűlés (tanévnyitó, félévi, tanévzáró),
o
munkatársi értekezlet havonta (valamint igény szerint),
-
Kulturális tevékenység (kiállítás, múzeum-, színház-, mozi látogatás)
-
Sporttevékenység (mindennapi testedzés, mozgás, szervezett házibajnokság, iskolai és egyesületi versenyeken való részvétel)
3. A pedagógiai tevékenység szerkezete 3.1. A kötelezően biztosítandó foglakozások rendszere, szerkezete A kollégium tevékenységi rendszerének kialakításakor figyelembe vettük a ránk vonatkozó törvények, rendeletek és azok módosításainak előírásait. A program összeállításánál a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség által kidolgozott szakirodalmakat és ajánlásokat is felhasználtuk. Megfogalmaztuk az egyes tevékenységek eszköz és anyag szükségletét is, amelyek nélkül azok eredményesen nem működtethetők. Abból a nevelési alapelvből indultunk ki, hogy a tanulók személyisége csak az általuk végzett tevékenység rendszeren keresztül fejleszthető a legeredményesebben. A kollégium - igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi meg. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire, valamint a fogyatékkal élő tanulók egyéni problémáira. A kollégium tevékenységrendszere több elemből áll: a tanulást előkészítő, segítő tevékenység, a szabadidős és sportfoglalkozások, az egyéni képességek kibontakoztatását, érdeklődést kielégítő foglalkozások rendszere. Kollégiumunk a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulóink erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciájuk fejlesztéséhez, közösségünk fejlődéséhez. 3.2. Felkészítő foglalkozások A tanulói létszámtól és összetételtől függően az éves munkatervben határozzuk meg a csoportok számát és összetételét, a felkészítés helyszínét. A napi felkészülést megfelelő tárgyi környezetben és tanári segítség mellett biztosítjuk. A szilencium naponta 3 óra, kétszer 10 perces szünettel. A szilencium idejét és a csengetés rendjét a házirend tartalmazza. A szilenciumi munka irányítását, segítését, ellenőrzését és értékelését a nevelőtanár a csoportfelelős tanuló bevonásával végzi. A szilenciumi foglalkozások időkeretét úgy kell felhasználni, hogy lehetőleg bukásmentesen zárják az évet.
A szilenciumi foglalkozások vezetésében a nevelőtanárok teljes módszertani szabadsággal rendelkeznek. A tanórák védelme érdekében minden tanuló számára nyugodt, csendes tanulási feltételnek kell lennie. Ez alatt a három óra alatt a kollégiumban semmilyen más rendezvény nem szervezhető. Az iskolai tanórákra való felkészülés minden más tevékenységgel szemben elsőbbséget élvez. 3.3. Fejlesztő, felzárkózató, tehetséggondozást segítő foglakozások A tanulók igen eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos feladat az indulási hátrányok csökkentése. Ennek érdekében felmérjük a kiinduló helyzetet, feltárjuk a lemaradás okait, majd kidolgozzuk az egyénre szabott hatékony segítségnyújtás elvét. A tanulási folyamatot állandóan ellenőrizzük, ha kell, elvégezzük a szükséges korrekciókat. Célmeghatározás: -
Bukásmentesség elérése.
-
A belépő tanulók körében csökkenjenek az általános iskolai színvonalbeli különbségek, zárkózzanak fel a követelményekhez.
A tanulmányi munkát segítő tevékenység módszerei: -
„nyújtott tanóra” (csoportbontás),
-
egyéni és kiscsoportos korrepetálás (diák, szaktanár),
-
szakköri munkába való bekapcsolódás.
Az ellenőrzés-értékelés módszerei: -
rendszeres napi ellenőrzés-értékelés,
-
elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten,
-
az értékelésről és a további feladatokról szükség szerint a szülők tájékoztatása.
3.4. Napi felkészülés -
a foglalkozás megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás,
-
közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása,
-
egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása,
-
nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása,
-
folyamatos segítés és ellenőrzés,
-
differenciált képességfejlesztés, tehetséggondozó foglalkozások (rendszeresen vagy alkalmanként)
-
elérendő, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára.
3.5. Csoportfoglalkozások A nevelőtanár csoportfoglalkozási terve a kollégium pedagógiai programjára épül. A csoportfoglalkozást heti egy alkalommal – a kidolgozott tematika alapján – köteles vezetni. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés és illemszabályok elsajátításának, a káros szenvedélyek megelőzésének.
Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók lelki problémáival, beilleszkedési nehézségeivel, a hátrányos helyzetűek családi hátterével, a tanulók közötti gyakran ellentmondásos, konfliktusokkal terhes kapcsolatokkal. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkört alakítson ki a pedagógus, érződjék segítőkészsége, a tanulók iránti szeretete. A csoport ne csak a kollégium falain belül szervezzen foglalkozást, hanem kirándulásokkal, mozi, színház, múzeum látogatásával, vagy egy esti szalonnasütéssel tegye gazdagabbá életét. A tanulócsoporton belül célszerű kisebb egységeket létrehozni, melyek egyaránt növelik a közösségi élet és a tanulmányi munka hatékonyságát. Ezektől a heti foglalkozásoktól függetlenül a nevelőtanár minden nap köteles csoportjának napi tevékenységéről tájékozódni. Értékelje, reagáljon a napi iskolai teljesítményekre, a jók kapjanak megerősítést, a gyengék biztatást, azonnali segítséget. Az őszinte légkörben a nevelőtanár olyan információkat kaphat, melyet a tanulók előnyére fordíthat pályaválasztásukban, az önálló életre való felkészülésükben, az önismeretükben. A nevelőtanár csoportja életét úgy szervezze, hogy hozzájáruljon: -
a közösség és a közösséghez tartozás érzésének kialakításához,
-
a kollégium hagyományainak érzelmi kötődéséhez,
-
a közös értékrendszer megteremtéséhez,
-
a rend és a fegyelem elfogadtatásához,
-
a képességek szerinti teljesítmények eléréséhez,
-
a rábízott csoport tanulmányi és neveltségi szintjének fejlődéséhez.
A foglalkozások szervezésénél az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet 2. számú mellékletét vettük figyelembe, amely a következő témakörökben határozza meg a csoportfoglalkozások kerettervét és éves óraszámát. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13-14. évfolyam
A tanulás tanítása
3
2
2
2
1
Az erkölcsi nevelés
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas 1 kultúra fejlesztése
1
1
1
1
A családi életre nevelés
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre 2 nevelés
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
Pályaorientáció
2
2
2
2
2
pénzügyi 2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés 1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
Gazdasági nevelés
és
22 óra
3.6.Témakörök -
A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
A kollégiumokban évi 36 nevelési héttel (a befejező évfolyamokon 32 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. 3.6.1. A tanulás tanítása Célunk az iskolai tanulás hatékonyságának növelése, a jobb eredmények elérése és annak a tudatnak a kialakítása, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, az iskolai siker alapja. A kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motívumok - az érdeklődés, a megismerés és a
felfedezés vágyának - fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás. A tanulási tevékenység főbb elvei: -
A tanulási feltételek megteremtése.
-
Egyéni adottságok és az iskolai igények figyelembevétele.
-
A tanulásra motivált tanuló tud hatékonyan tanulni.
-
Megfelelő tanulási módszerek megismertetése.
-
A nyugodt tanuláshoz szükséges szervezeti keretek biztosítása (szilencium).
-
A tanulás rendszeres munkát követel.
Az iskolai követelmények teljesítésére való felkészítés. Továbbtanulásra, pályaválasztásra, szakmatanulásra való felkészítés- életkori és egyéni adottságok figyelembevételével. A kollégium egyik partnere a család, a másik az iskola, amelynek eredményes elvégzésében a kollégium segíti a tanulókat, hogy a jövőjük megalapozásával készülhessenek az önálló életre. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek, az egyénileg hatékony módszerek és technikák elsajátításában, és az élethosszig tartó tanulás igényének megalapozásában, kialakításában. 3.6.2. Az erkölcsi nevelés Célunk a kollégisták személyiségének, jellemének fejlesztése az alapvető erkölcsi normák megismertetésével és átadásával életszerű keretek közt. A kollégium közösség élete, a kollégium dolgozóinak példamutatása elő kell, hogy segítse a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és tisztesség, a türelem, a megértés, az elfogadás, a szociális érzékenység. A tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseit életszerű körülmények között próbáljuk megválaszolni az egyéni törekvések és közösségi érdekek lehetőség szerinti egyeztetésével. 3.6.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Célunk, hogy identitástudattal rendelkező nemzeti hagyományainkat, kulturális örökségünket, történelmi múltunkat ápoló és más népek, nemzetek és etnikai kisebbségek kulturális értékeit tiszteletben tartó állampolgárok legyenek diákjaink. Fő célunk, hogy hozzájáruljunk annak a tudatnak a kialakításához, amely a hazát, a szülőföldet nemcsak területben, anyagi javakban látja, érzékeli, hanem ezeréves lelki, szellemi tartalommal telítve, épít a hazaszeretetre, mely örök érvényű és mindig biztos eligazodási pontot ad. Ennek érdekében fő feladatunknak tartjuk, hogy megismerjék kollégiumunk, városunk történetét. Ismerjék szülőfalujuk, városuk, családjuk, őseik múltját. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Érzelmileg is kötődjenek nemzetünk sorsfordító ünnepein keresztül a magyar hazához, tiszteljék a nemzeti szimbólumokat, ismerjék a Himnuszt és a Szózatot, a nemzet sorsát bemutató szépirodalmi és művészeti alkotásokat. Európa a magyarság tágabb hazája, történelmének megismerése egyben azt is jelenti számukra, hogy felfedezik és tisztán látják, hogy elődeink mit tettek évszázadokon keresztül az egységes európai kultúra fennmaradásáért, gazdagodásáért.
Feladatunk az anyanyelvű nevelés, a nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, a nemzetiségi szokások ápolása, fejlesztése. 3.6.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célunk, hogy diákjainkat törvénytiszteletre, az együttélés szabályainak betartására, az emberi méltóság és jogok tiszteletére, erőszakmentességre, méltányosságra neveljük. A foglalkozások során a kollégista megismeri a jog uralmára épülő közélet működését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Kiemelt jelentőségű az egyéni célok és a közjó közötti összhang megteremtése, a nemzeti öntudat és kohézió erősítése. Fejleszteni kell a diákok önálló, kritikai gondolkodását, elemzőképességüket és vitakultúrájukat, hogy a közügyek gyakorlásában sikeresek lehessenek. Legyenek képesek eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészségük. A kollégiumunkban alapvető célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét kiváló terepet biztosít a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agressziómentességnek. 3.6.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Célunk a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban, annak érdekében, hogy saját szerepüket, helyzetüket, lehetőségeiket minél reálisabban megismerjék és értékeljék szűkebb és tágabb környezetükben. Célunk továbbá, hogy felkészítsük őket a konstruktív életvezetési technikák elsajátítására, gyakorlati alkalmazásának képességeire. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontos feladatunk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és helyes értékrend megismerése, kialakítása, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítése, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek szerinti egyeztetése, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlása. Fontos szerepe van az érzelmek hiteles kifejezésének, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátia fejlesztésének, a kölcsönös elfogadásnak. 3.6.6. A családi életre nevelés A család kiemelt jelentőséggel bír a fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A kollégium kiemelt fontosságú feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi értékek megbecsülése. Célunk, hogy ismereteket nyújtsunk a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséhez, a felelős párkapcsolatok kialakításához, a szexuális nevelés kérdéseihez.
3.6.7. Testi és lelki egészségre nevelés A foglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, tiszta környezetben, esztétikus, nyugodt körülmények között folytatni. Kollégiumunk a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul ahhoz, hogy tanulóink elutasíthassák a szenvedélybetegséghez, a káros függőséghez vezető szokások kialakulását, mellyel a diákok kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését segíti elő. A nevelés során nyújtsunk alternatívákat, melyekkel segítjük a kollégistát problémái megoldásában, konfliktusai kezelésében és válsághelyzetben támaszt nyújtunk számára. Módot kell adni arra, hogy elsajátíthassa a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és alkalmas módjait. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a harmonikus és konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket. Kialakul a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk. 3.6.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégium feladata a segítő magatartás kialakítása a tanulókban. Részben pedagógiai segítséggel, részben önálló tapasztalati úton meg kell, hogy ismerjék a hátrányos helyzetűek sajátos igényeit, élethelyzetét. Fejleszteni kell a diákokban az önkéntes feladatvállalást, az együttműködést, problémamegoldást, a felelős állampolgári lét kialakítását. 3.6.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság Fő célunk, hogy kollégistáink képesek legyenek a környezetet terhelő, pusztító tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükségük. A tanulóknak meg kell tanulniuk, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan, felelősségteljesen használják. Ösztönözzük kollégistáinkat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, minden olyan cselekménytől, ami környezetünk állapotát rontja. Kollégiumunk segítse elő a tanulók környezettudatos szemléletének, magatartásának kialakulását, a környezettel való harmonikus együttélés megteremtését, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és fenntartható fejlődését. Továbbá feladatunk, hogy megismertessük azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. Törekedni kell a kollégista pozitív jövőképének kialakítására, meg kell tanítani a közvetlen és tágabb környezetük értékeinek sokszínűségének megőrzésére, gyarapítására. 3.6.10. Pályaorientáció
A pályaorientációval célunk a felnőtt lét szerepeire való felkészítés. Feladatunk, hogy segítsük a tanulóink lehetséges további iskola- és pályaválasztását, az önismeret, a pályaismeret, a társadalmi kihívások és a gazdasági helyzet tükrében. Átfogó képet kell adni a munka világáról és biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy a diákok kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhassák későbbi hivatásukat. Tudatosítani kell a tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. 3.6.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés Célunk, hogy a tanulókban tudatosítsuk a felelősségüket a munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Meg kell tanítani őket egy-egy döntés előtti mérlegelésre, a következmények és kockázatok felmérésére. A diák-önkormányzati tevékenység segíti a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és körültekintő, felelős döntéshozás kialakulását. 3.6.12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumnak meg kell ismertetnie a diákokkal a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit. Fel kell tárni a média és a társadalom közötti kapcsolatokat, a valóságos és virtuális érintkezés különbözőségét. Nagy jelentőséggel bír az új és hagyományos médiumok megismertetése, a kritikai beállítódás kialakítása. 3.7. Speciális ismereteket adó foglalkozások 3.7.7. Szabadidő eltöltését szolgáló csoportfoglalkozások Célja: a szocializációs folyamat irányítása, közösségi helyzetek kialakítása, a közösségi lét nevelő hatásainak kihasználása, tematikus ismeretátadás (7 témakör). Feladat: a tanulók rendszeres csoport szintű találkozásának biztosítása, kötött, rendeletben, pedagógiai programban, munkatervben szabályozott témák feldolgozása, kommunikáció, a csoport életével, dinamikájával kapcsolatos megbeszélések, értékelés. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos együttlét A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a sport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A kollégiumban figyelmet kell fordítani az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztésére. A cigány etnikai kisebbség kultúrájának megismerése, tiszteletben tartása része a szabadidős tevékenységnek. A fogyatékkal élők speciális nevelést igénylő tanulók esetében az érdekképviseleti szervek megismertetése, művészeti tevékenység szervezése a feladat. A kollégiumi és csoport kirándulások alkalmat adnak a történelmi, a kulturális és természeti értékeink megismerésére. A különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget.
Lehetőséget teremtünk a különböző településekről érkező tanulóknak, hogy társaikkal megismertessék saját lakó környezetük múltját és jelenét. E foglalkozásoknál jelentősen építünk a kollégium eddig jól működő és bevált, a tanulók által kedvelt és a személyiséget fejlesztő szabadidős tevékenységekre. 3.7.8. Szabadon választható kötelező foglalkozások Célja: a tanulók szabadidejének hasznos lekötése, fizikai-szellemi készségek, képességek fejlesztése, ismeretátadás, egészségfejlesztés, szocializálódás. Feladat: a tanulók rendszeres, órarend által meghatározott foglalkozásainak biztosítása a pedagógiai programban megfogalmazott foglalkozástípusok alapján. Formája: csoportos együttlét. Minimális tanulói létszám: 5 fő/foglalkozás A tanulók a tanév kezdetén szabadon választhatnak a kollégium által felkínált, nevelőtanárok által tartott, pedagógiai programban meghatározott kötelező foglalkozások közül. A kiválasztott foglalkozások látogatása a tanév során kötelező, a hiányzást a házirendben szabályozott módon igazolni kell. A foglalkozások órarendben meghatározottak, heti ciklikusságban ismétlődnek. A foglalkozások típusai: -
-
Sportfoglalkozás: a tanulók testi, fizikai fejlődésének segítése, a rendszeres heti testmozgás biztosítása a kiválasztott sportágak segítségével. Kulturális foglalkozás: a nemzeti és egyetemes kulturális értékek megismertetése, az általános kulturális műveltség bővítése. Interaktív ismeretterjesztő előadások, mozi klub, színjátszás és színházlátogatás, múzeumtörténet és múzeumlátogatás, települési, megyei kulturális rendezvények látogatása. Életmód-életvitel: felkészítés az önálló életvezetésre, az egészséges, kiegyensúlyozott, harmonikus életmódra. Egészségügyi alapismeretek, táplálkozás, szenvedélybetegségek, családmodell, karrierépítés, háztartástan. Informatika: napjainkban nélkülözhetetlen számítástechnikai alapfunkciók elsajátítása, fejlesztése. Az internet lehetőségeinek feltárása, előnyeinek, veszélyeinek megismerése.
3.8. Kollégiumi „Jó gyakorlatok” A Támop-3.1.7-11/2 (Referencia-intézmények országos hálózatának kiépítése és felkészítése) pályázat nyerteseként a kollégium szerepet vállal a hálózati, horizontális tanulás mintaadásában. A sikeres modernizációs folyamatok megtapasztalásához, honosításához lehetőséget biztosítunk intézménylátogatásra, hospitálásra, az adaptív tanulás, az önfejlesztő gyakorlatok megismertetésére és elterjesztésére. A kollégium „Jó gyakorlatai”: -
-
Éjszakai akadályverseny: teret ad a tanulóknak a különböző nehézségű szellemi és fizikai feladatok megoldására. A feladatok megoldása során a tájékozódás, helyzetfelismerés, döntéshozás, kreativitás, csoportmunka, tolerancia, empátia, bizalom fejlődése kiemelt szerephez jut. Egészségkosár: felkészít az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, a környezettudatos életvitelre, az ehhez szükséges ismeretek megszerzésére. A diákok érdeklődési körüknek megfelelően válogathatnak az „egészségkosárból”.
-
-
-
Hercules sportverseny: a sport szeretetét, az egészséges életmódot előtérbe helyezve formálja ki és erősíti az egészséges versenyszellemet, mint motiváló erőt. Harruckern esték: célja interaktív formában a kreatív felnőttkor példájával, példaképek bemutatásával hasznos életcélokat megteremteni, a tanulók látókörét szélesíteni. Szociális hátrányok csökkentése a felnőtté válás küszöbén: a kompetencia alapú oktatási módszer és a projektmódszer alkalmazásával segíti a jó gyakorlat az egészséges személyiség épülését, az életpálya építést, a sikeres felnőtté válást, a kommunikációs készségek és a tolerancia fejlődését. Varjúhét a hagyományőrzés jegyében: a hagyományőrzés és a versenyszellem jegyében játékos formában segíti elő a beilleszkedést egy új közösségbe, élettérbe. Hagyományőrző maszkafelvonulás: a hagyományápolásra, a múlt értékeire építkezve fejleszti játékos, de ugyanakkor életszerű formában és környezetben a szociális kompetenciákat egy települési felvonulás keretében. Népi hagyományos ételeink: a hagyományápolásra, a múlt értékeire építkezve fejleszti játékos, de ugyanakkor életszerű formában és környezetben a szociális kompetenciákat a gasztronómia keretei között.
3.9. Diáksportkör A testi képességek fejlesztése és rendszeres karbantartása érdekében ki kell használni a kollégiumon belüli és a település adta lehetőségeket. Felismerve a sport egészségmegőrző szerepét, az egészséges versenyszellem hatását, fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb skálán ki tudjuk elégíteni a diákjaink ez irányú igényeit. Egész éven át tartó bajnokságokat bonyolítunk le (asztalitenisz, sakk, kosárlabda, labdarúgás sportágakban) a tanulócsoportok és egyéni jelentkezők között. A kollégiumban pályázatok segítségével és saját erővel kondicionáló termet alakítottunk ki, amely a kollégisták körében népszerű. Kerékpárral rendelkezik a kollégium, amelyet diákjaink kirándulásra a város környezeti értékeinek a megismerésére használnak. Több tanulónk iskolai, városi sportkör, sportegyesület tagja. 3.10. Egyéni törődés Célja: a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a kollégista életforma egyéni értelmezése, a beilleszkedés megkönnyítése, egyéni gondok segítésének pedagógiai színtere. Feladat: az egyén teljes körű pedagógiai és szülői jellegű segítése, nevelése, motiválása, értékelése. Tevékenység tartalma: egyénhez igazított. Formája: egyéni foglalkozás, kommunikáció. 4. Feladatok, tevékenységkategóriák 4.6. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Cél: a kollégiumunk kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz történő hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és társadalmi mobilitás elősegítésében. Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejlesztve a kreativitást, erősítve a tanulási motívumokat – az
érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszünk a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordítunk arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. Az eredményes ismeretszerzés érdekében fejlesztjük a tanulási, megismerési és gondolkodási képességeket. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. -
Tevékenység:
Ebben a munkában ismerni kell az iskolák pedagógiai programját és helyi tantervét, adott intézmény tanulási szokásait. Az egész napos osztályokban ezt csak az iskolákkal szorosan együttműködve tudjuk kialakítani. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében fel kell derítenünk, mi okozza a gondot, ezután tudunk érdemi munkát végezni. A felderítésben, a hibák javításában szorosan együttműködünk a gyermekek osztályfőnökével, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő- Gyermekjóléti Szolgálattal. -
Felzárkóztatás:
A kollégiumunk olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. A felzárkóztatást elősegítő tevékenység elvei: -
A lemaradás mértékének megállapítása (csoportvezető). A felzárkózáshoz szükséges motiváció kialakítása (csoportvezető). Fontos a személyes érintettség elve. A megfelelő tanulási technikák elsajátítása. Szükség esetén, a lemaradt tanuló kötelezhető a felzárkóztató foglalkozásra. A felzárkóztató foglalkozások rendjének kidolgozása.
A középiskolásoknál az első évfolyamon felméréseket végzünk, majd megszervezzük a felzárkóztatás rendszerét, erre több tárgyból is felkészült a nevelőtestület. A kollégiumi felzárkóztatás mellett a csoportvezetőknek pontosan ismerni kell a kapcsolódó iskola felzárkóztató foglalkozásait, és lehetőség szerint oda mozgósítani kell a kollégistákat, munkájukat és eredményeiket figyelemmel kell kísérni szükség esetén közzé tenni. Szaktárgyainkból, egyéni érdeklődési körünkből nekünk is fel kell készülni felzárkóztató foglalkozások vezetésére.
Tehetséggondozás
Létrehozzuk a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segítjük a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A tehetséggondozást elősegítő tevékenység elvei: -
Valamilyen szempontból tehetséges tanulók felkutatása. Megfelelő szilenciumon kívüli szervezeti forma (szakkör) biztosítása a tehetséges tanulók számára. Egyéni foglalkozás (eseti órákban). A tudatos önfejlődés elősegítése.
Társadalmi beilleszkedésük segítése
A kollégiumunk - mint közösségi helyszín - a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A kollégiumunknak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra, stb.) nevelés. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet, és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. Társadalmi beilleszkedésük segítésének fontosabb elvei: -
A tanulók ismerjék meg önmagukat. o Önismeret kialakításának segítése. o Önállóság kialakítása.
-
Együttműködési képesség kialakítása.
-
Lehetőség szerint, minél több tanuló vegyen részt a DÖK munkájában.
Követelmény: -
Sajátítsa el a közösségi együttélés szabályait. Vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül tudja elfogadni társait. Legyen vitakultúrája. Rendelkezzen pozitív közösségi szokásokkal, konfliktusait kultúrált módon tudja kezelni.
A tehetséges tanulókat értelmi képességeiknek megfelelő feladatok összeállításával, versenyek rendezésével segíthetjük. 4.7. Szociális kompetenciák fejlesztése Kollégiumunk, mint szociális közeg a nevelési folyamatban nagy hangsúlyt helyez a pozitív szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés, vita, tárgyalástechnika, szervezőkészség) fejlesztésére. A felelősi rendszer megszervezésével segíti a szociális ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítását, az egyéncsoport- társadalom kölcsönhatásainak megértését. Fontos feladat a kommunikációs- együttműködési- segítő- és vezetésképesség fejlesztése. E feladat megvalósításában különösen fontos, hogy megfelelő mértékű teret és lehetőséget kapjon a kollégiumi diákönkormányzat. Feltétlenül szükség van olyan szabályok kialakítására, amelyek mindenki számára érthetők, követhetők, betarthatók és betartásuk ellenőrizhető. A szociális hátrányokat a csoportvezető nevelő azonosítja az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Ez jelentheti a család alacsony jövedelmi szintjét a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet, rossz családi szociális körülményeket vagy más hátrányokat. A felismerést követően a kollégium egyeztetés után rögzíti a szükséges intézkedéseket és a lehetőségek függvényében végrehajtja azokat, szükség esetén más fórumokhoz, intézményekhez fordul segítségért.
4.8. Önálló életkezdés támogatása Célunk, hogy gyermekeink készüljenek fel az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre. Tanulóinkat ebben a „vállalkozói táradalomban” arra neveljük, hogy legyenek kreatívak, kezdeményezők, önállóak, tervezők, céljaik megvalósítása felé törekvő emberek, akik „több lábon” meg tudnak állni az életben. Tartsák szem előtt, hogy a felnőtt élet sikeressége szempontjából fontos az egész életen át tartó tanulás és az adott élethelyzetben szükséges átképzés. 4.9. A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése Feladatunk felkelteni az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segítjük a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motiválunk és helyzeteket biztosítunk az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegítjük az esztétikaiművészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégiumunk változatos kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés. A nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzeti, etnikai kisebbségi kultúrájának, nyelvének szokásainak ápolása. E feladatunkhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikaiművészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. 4.10. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítsanak el, szokásokat tanuljanak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégiumunk a diákok számára legyen otthonos, kulturált, esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumunk környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. E feladatunkhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.
4.11. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelésünk segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A diákönkormányzatunk tevékenysége által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. E feladatunkhoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. 4.12. A pályaorientáció segítése A kollégiumunk feladata a tanulók képességeinek és érdeklődési körének megismerése. Ezáltal olyan pálya választása, amelynek követelményeire alkalmas az egyén és a társadalom is igényli. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelésére. E feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.
4.13. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium hagyományai ápolása a közösségformálást, egybetartozást, a kollégiumhoz való kötődést szimbolizálják. Fontos tehát a régi hagyományaink ápolása és új hagyományőrző tevékenységeink felkarolása. 4.14. A kollégisták életével összefüggő hagyományok -
A tanulók maguk takarítják hálószobáikat, amelyet naponta szemlén értékelünk. Félévenként, szintenként a legjobb szoba díjat kap. A külső és belső környezetet felosztjuk a kollégiumi csoportok között, melyeket ennek megfelelően gondoznak, takarítanak. Harruckern esték minden hónapban egyszer. Varjúhét a hagyományőrzés jegyében október hónap elején. Szociális kompetenciák fejlesztése a" felnőtté válás küszöbén" tanév során folyamatosan. Októberben kopjafa koszorúzás a szabadságharc és államalapítás tiszteletére. Decemberben Mikulás-estet, karácsonyi vetélkedőt és vacsorát rendezünk. Hagyományőrző maszkafelvonulás február végén. Farsangi bál, jelmezverseny (február). Népi hagyományos ételeink március hónapban. Egészséghét rendezése április hónapban. „Herkules” sportverseny áprilisban. Éjszakai akadályverseny áprilisban. Egészségkosár áprilisban.
-
Végzős tanulók elbocsátó ünnepsége, ballagás (április).
4.15. Egyéb ünnepek A kollégium a nemzeti ünnepeinkre felkészíti a kollégistákat és csatlakozik az iskolai és városi rendezvényekhez. Megemlékezések: -
Október 6. (Aradi vértanuk) Október 23. (1956-os forradalom kitörése) Február 25. (Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai) Március 15. (1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörése) Március 8. (Nemzetközi nőnap) Április 16. (Holokauszt áldozatai) Június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja) Csoporton belül a csoporttagok születésnapját, névnapját megünneplik. Pedagógus napon a diákönkormányzat köszönti a kollégium dolgozóit.
A felsorolt és eddig sikerrel megvalósított hagyományos rendezvényeinket hosszútávon is színvonalasan, minél nagyobb tanulói önállósággal kívánjuk megtartani. Szeretnénk az eddig jól működő hagyományainkat megőrizni. 4.16. A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A gyermekvédelem minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermekvédelem tehát egy rendkívüli sokrétű, összetett, komplex tevékenység. Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. Napjainkban tanulóink között egyre több olyan gyermek található, aki hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, akinek a szülei munkanélküliek, akinek a szülei elváltak. Egyre nagyobb terheket cipelnek az un. középosztályba sorolhatók is, gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Kollégiumunkban nagy gondot jelent a hátrányos helyzetű növendékek hátrányainak csökkentése, helyzetük javítása, segítésük. Ez tanulmányi, nevelési, általános képzési szempontból vonatkozik a tehetséges tanulókra épp úgy, mint azokra, akiknek az alapműveltséget kell elsajátítaniuk. A kollégium számára fontos, hogy akikben "a tanulás, az iskolai értékrend, az értelmiségi életmód iránti nyitottság és a kulturális váltással kapcsolatos nehézségek vállalására vonatkozó eltökéltség" megvan, azokat támogassa, de nem kevésbé kötelessége, hogy akik egyébként lemaradnának, elkallódnának, bizonyítványt nem szereznének, azokat is felkarolja, támogassa, korrepetálja a további életesély megmaradása érdekében. El kell tehát fogadnunk, hogy nem minden gyermek azonos képességű, vannak, akiknek sem a család, sem a baráti környezet nem tud segíteni, hogy a társadalmi élet és a kollégiumi élet nehézségeivel meg tudjon birkózni. A kollégiumban többnyire a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel találkozunk, és a velük való foglalkozást meg kell szerveznünk. Kollégiumunkban
-
a szociális, anyagi, a kulturális, műveltségi, a földrajzi, lakókörnyezeti hátrányokat, illetve ezek együttes megjelenési formáit, a halmozottan hátrányos helyzet mutatóit, jellemzőit szoktuk megtalálni. Ezek természetesen nevelési és oktatási problémaként jelentkeznek nálunk és az iskolában is.
A tapasztalatok szerint a kollégiumba kerülő gyermekek eleve hátrányból indulnak, hiszen családjuktól el kell szakadniuk. A kollégisták legnagyobb részénél kimutatható a felkészültségben bizonyos tudáshiány, elsősorban matematikában, idegen nyelvekben, magyar nyelvtanban. Sok esetben, ha meg is van a felkészültség, annak "megmutatása", az iskolai feleletekben, felmérőkben, egyszóval iskolai eredményességben nem jelenik meg. A kifejezőkészség alacsony szintje, a gyengébb szókincs, az új helyzetben a státuszkeresés, a beilleszkedés nehézségei a kollégisták részéről, ugyanakkor a városi értelmiségi származásúak magabiztos kiállásának, önbizalmának, könnyed fellépésének, jó kifejezőkészségének megtapasztalása gyakran előidézi a visszahúzódást, a bezárkózást, az önbizalomhiányt, az ön-alulértékelést, sőt a szorongást a vidéki kistelepülésről érkezett jó képességű kollégistáknál is. A tanuló, a kollégium és tegyük hozzá a kollégiumi tanár is - az iskola, az iskolai tanárok állandó kontrollja alatt van. Az iskola tanulmányi követelménye, az ottani házirend, tanítási rend jórészt meghatározza a kollégista életmódját, tanulási ritmusát. Az ottani hatások is alakítják a kollégiumi nyugalmat vagy nyugtalanságot, a felkészülés menetét. Éppen ezért figyelni kell a kapcsolódó iskolák belső rendjét, követelményeit, rendezvényeit. A kollégium - ha saját belső rendje, saját önálló arculata, független működési szabályzata van is, - nem térhet ki az iskolai kapcsolatok, az iskolai kontroll alól. A gyermekvédelmi munkát olyan etikai követelmények is irányítják, amelyeket akár speciális követelményekként is elkönyvelhetünk: -
Minden kollégistát előítéletek nélkül segítünk, védünk, figyelünk, vizsgálunk, meghallgatunk, kérdezünk. Tiszteletben tartjuk a kollégisták egyéniségét, emberi, gyermeki, személyiségi jogait, emberi méltóságát. Senkit nem részesítünk igazságtalanul előnyben, de a lehetséges segítés és beavatkozás érdekében rangsorolunk a szociális és egyéb hátrányokat illetően. Minden kollégistához szeretettel és tapintattal közeledünk. A megszerzett információkat titokban tartjuk, azt csak a kollégista helyzetének javítására, problémájának megoldására használjuk. Az egyéni, családi, intim információkat titokként kezeljük. Ezek alól kivétel, ha a kollégista, a kollégiumi vagy iskolai közösség bármely tagja vagy egésze súlyosan veszélyeztetve van.
4.17. Esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség felülvizsgálata az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény. A kollégiumban biztosítani kell a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozás lehetőségét. A tehetséggondozáson túlmenően kiemelten kell kezelni a személyiségfejlesztéssel, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő
pedagógiai tevékenységeket. Külön figyelmet kell fordítani az etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni problémáira. A nevelőtanár a csoportfoglalkozását heti egy alkalommal – a kidolgozott tematika alapján – köteles vezetni. Minden csoportban az egyéni sajátosságoktól függetlenül kiemelt szerepet kell kapnia a szociális viselkedés fontosságának. Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy a nevelőtanár foglalkozzon a tanulók lelki problémáival, beilleszkedési nehézségeivel, a hátrányos helyzetűek családi hátterével, a tanulók közötti gyakran ellentmondásos, konfliktusokkal terhes kapcsolatokkal. Különös figyelemmel kell, hogy legyen a nevelő a sajátos nevelési igényű tanulók integrációs nevelésére. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkört alakítson ki a pedagógus, érződjék segítőkészsége, a tanulók iránti szeretete. A csoport ne csak a kollégium falain belül szervezzen foglalkozást, hanem kirándulásokkal, mozi, színház, múzeum látogatásával, vagy egy esti szalonnasütéssel tegye gazdagabbá életét. 5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók kollégiumi nevelése Kollégiumunkba egyre nagyobb létszámban kerülnek be a cigány tanulók, ezért szükség van arra, hogy a pedagógiai programunk erre a tényre tekintettel legyen. Ahhoz, hogy munkánkat eredményesen tudjuk végezni, össze kell egyeztetni a cigány családok nevelési stílusát és az oktatási-nevelési intézményektől társadalmilag elvárt célokat és feladatokat. A kollégiumi nevelés lehetőséget nyújt a tanulók és családi körülményeik megismerésére, a szülőkkel és a Kisebbségi Önkormányzattal való kapcsolattartás révén. A személyiségfejlesztés folyamán az egyéni és kiscsoportos foglalkozásoknak van jelentősége. Ekkor nyílik lehetőség arra, hogy tanulóinkat megismerjük, életkörülményeikről, családi szokásaikról tájékozódjunk. Erre azért van szükség, hogy ne durva beavatkozás legyen a nevelés, hanem kölcsönös együttműködés. Ebben a tevékenységben a szülők segítségére csak akkor számíthatunk, ha érzik, hogy gyereküket szeretettel gondozzuk, és nem engedünk teret a negatív diszkriminációnak. A nevelési folyamatban mindig figyelnünk kell arra, hogy beilleszkedésük segítése közben identitásukat ne veszítsék el. Ennek megvalósítása önismereti csoportok keretében történik. Fejlesztésüket kötött- és szabadfoglalkozások keretében valósítjuk meg. A tanuláshoz való pozitív viszony kialakítását úgy tudjuk elérni, hogy segítünk a tanulási nehézségek leküzdésében, a pozitív megerősítésre hangsúlyt fektetünk. Ebben a tevékenységben a családra kevéssé számíthatunk, hiszen felfogásuk szerint a praktikus intelligenciának, ügyességnek nagyobb szerepe van, mint az elméleti tudásnak. Hangsúlyos szerep jut a testi-lelki egészség megóvásának, az életmóddal és életvitellel kapcsolatos ismeretek bővítésének, alakításának. A tisztálkodási szerek beszerzésére szükséges ösztönözni a tanulókat és szüleiket, vagy más megoldással segíteni a hiányok megszüntetését. A csoportfoglalkozás segíti a társadalmilag elfogadott szokások kialakítását, a társas kapcsolatok, valamint a családi élet szervezésével kapcsolatos hagyományok megalapozásában a tanulókat. Kulturális rendezvényeinken figyelembe vesszük adottságaikat, tehetségüket, számítunk szereplésükre, melyet szívesen vállalnak is.
A kollégiumi csoportok létszám meghatározásánál is szükség lenne arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók esetében kis létszámú csoportokban történjen a felzárkóztatás és a szocializációt segítő tevékenység. 6. Diák-önkormányzati tevékenység A társadalomban is egyre erőteljesebben fogalmazódnak meg a diákok önkormányzásához és érdekképviseletéhez való jogok. A kollégium mikro-társadalomként is értelmezhető, melynek demokratikus működése elképzelhetetlen a diákönkormányzat nélkül. A pedagógiai program a diákok érzelmi és értelmi azonosulása nélkül megvalósíthatatlan. Ennek alapfeltétele, hogy a diákönkormányzat megjelenítse a tanulói érdekeket és szervezett keretek között képviselje azt. Növekedjék a tanulói öntevékenység, önállóság. Ez a nevelőtestületnek is érdeke, mert a felszabaduló időt hatékonyabb szakmai munkára tudja felhasználni. Az önkormányzati tevékenységet 1 fő nevelőtanár segíti. A diákönkormányzatot segítő nevelőtanárt a kollégium nevelőtestülete javaslatára a diákság választja. A diákönkormányzat saját működési szabályzatot készít összhangban a központi rendelkezésekkel és a kollégium különböző szabályzataival. A diákönkormányzat tagjainak megválasztásakor ügyelünk arra, hogy különböző korosztályok, szakmák, nemek megfelelő képviselethez jussanak. A kollégiumi közgyűlés április hónapban választja, illetve erősíti meg a diákönkormányzat tagjait. A csoportközösségeknek delegálási joguk van. A diákönkormányzat feladatai: A diákönkormányzat jogát és feladatát jogszabályok, kollégiumi szabályzatok, saját szervezeti, működési szabályzata határozza meg. Kollégiumunk diákönkormányzatának egyik legfontosabb feladata, hogy önállóan szervezi a tanulók ügyeleti rendszerét. A tanulók a diákönkormányzat irányításával, az ügyeletes nevelőtanár segítségével szervezik a kollégium mindennapos tevékenységét. A diákközösségek fórumait és véleménynyilvánításának formáit a kollégium szervezeti és működési szabályzatában rögzítjük. 7. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A szülők viszonya a kollégiumhoz Ez igen sokszínű képet mutat. A kollégisták szülei között nagyon sok a komoly szociális hátránnyal rendelkező. Legtöbbjének gondot okoz az étkezési térítési díj kifizetése. A gyerekek felszerelésének, ruházatának biztosítása csak a kollégium dolgozói és külső segítők által lehetséges. Nincs a hét végén rendes étel otthon és meleg lakás. Sok helyen hiányzik a szülői szeretet, ragaszkodás is. Ez a szülői réteg tőlünk vár szinte minden segítséget. A szülők jelentős része munkanélküli vagy alkalmi munkából tartja fenn családját emellett jelentős az aluliskolázottak száma. A középiskolások szülei otthonos elhelyezést, szigorú, de elfogadható házirendet, szeretetteljes légkört, jó tanulási feltételek biztosítását, szervezett szabadidős programokat, korszerűbb tanulási eszközök biztosítását kéri a kollégiumtól. A kollégiumi tanártól elvárják, hogy tudjon a gyerekekkel bánni, kiegyensúlyozott, nyugodt személyiség legyen, a gyermekek munkáját tárgyilagosan ítélje, következetes és magas követelményeket támasztó, nagy empátiás képességgel rendelkező, szakmailag felkészült legyen.
Összességében a szülők azt várják el a kollégiumtól, hogy a gyermekük a kor színvonalának megfelelő ellátásban részesüljön, a nevelőtanárok jó kapcsolatot építsenek ki a diákokkal, kísérjék figyelemmel a fejlődésüket, és maximálisan segítsék az iskolai tanulmányaik sikeres befejezését. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: -
Alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon stb.). Egyéni fogadóórák. Közös iskolai, kollégiumi fogadóórák. Szülői értekezlet évkezdéskor. Szülői részvétel kollégiumi rendezvényeken. Gyerek érkezése, távozása alkalmával.
A szülőkkel való kapcsolattartás fejlesztési lehetőségei: -
Szülői szervezet létrehozása, fenntartása. A szülők kollégiummal szembeni elvárásainak rendszeres mérése, elemzése. A különböző kollégiumi szabályzatok megalkotásában szülői részvétel növelése. Az „új szülők” hatékonyabb bevonása a kollégium életébe. A szülők jelentősebb bevonása a kollégiumi rendezvényekbe. A gyerekek személyi higiéniai felszerelésének és az iskolai taneszközök beszerzésének nagyobb szülői felelőssége.
Kapcsolattartás szintjei: -
Osztályfőnöki szaktanári szinten a nevelőtanárok, szakmai munkaközösség-vezetők. Ifjúságvédelmi felelős szinten az ifjúságvédelmi felelős és a csoportnevelő. Diák-önkormányzati szinten a segítő tanár, diák-önkormányzati felelős.
Kapcsolattartás formái: -
Személyes találkozás. Nevelőtestületi, egyéb értekezletek. Kollégiumi és iskolai rendezvények. Óraadó tanári munka.
8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő- oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke A kollégium, kötelező eszköz és felszerelési jegyzékét rendeletek tartalmazzák. 9. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése -
A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve - hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában.
-
A kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi élethez, a hivatás gyakorlásához, az állampolgári léthez, az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket.
-
Sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével. Kialakul reális társadalomképe. Rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel.
-
-
Tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra. Képes az együttműködésre. Az emberi kapcsolatok kialakítására és tovább építésére. Másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi. Ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségünk kulturális, történelmi hagyományait.
A tevékenységek végzése közben tapasztalt tanulói megnyilvánulásokat, teljesítményeket értékeljük. Aszerint, hogy az adott követelményrendszerben- tanulás, önkiszolgálás, játék, munka, egészséges életmód, szociális kapcsolatok- a tanuló saját képességeihez mérten milyen sikeres teljesítményt, fejlődést vagy hanyatlást, visszaesést ért el. A kollégiumi nevelés eredményességének vizsgálatához nagy segítséget jelent a kollégium minőségfejlesztési rendszere. A minősítés szerepe: -
segíti a sokoldalú személyiség kialakítását és a közéletiségre nevelést; meghatározza, hogy az adott időszakban melyik munkaterületen kell fokozottabb nevelő tevékenységet folytatni; növeli az egyén és a csoport aktivitását; ösztönöz - az egyes munkaterületeken - az alapvetően fontos tevékenységek körének kidolgozására; segíti az adott közösség színvonalához mért gazdag és színes tevékenység közösség általi megszervezését; rámutat az egyes tanulók eredményeire és hibáira, a közösségi élet, az önkormányzat erős vonásaira és gyengéire.
Az egyéni teljesítés döntő láncszeme a közösségi munkának. A közösségben minden tanuló bizonyos területeken hasznosítsa képességeit, adottságait, legyen hasznára a közösségnek. A kollégium közösségeinek tevékenysége, tevékenységük minősége adja az intézmény egészének teljesítményét. Az egyéneknek és a közösségnek jól kell ismerniük a követelményrendszert. A minősítő rendszerünk csak akkor hasznos, ha azt mindig az adott közösségek és egyének teljesítőképességéhez igazítjuk. A minőségfejlesztési rendszer fő elemei: -
Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés) o milyen a kollégium a tanulók, a tanárok, a technikai dolgozók, a szülők, az iskola, a fenntartó szerint, o melyek az erősségeink, hol tartunk a nevelő-oktató munkában, az intézmény működtetésében.
-
Az érdekelt felek azonosítása o a közvetlen és a közvetett érdekelt felek pontos meghatározása.
-
Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése o a velünk szemben támasztott igényeinek konkrét megismerése.
-
Az igények elemzése o az egyes érdekeltek igényeinek fontossági sorrendje, o az igények lényeges elemeinek kiemelése, összhangja.
-
A célok és prioritások meghatározása, illetve összhangja o első helyen a kollégista diákok tanulással, személyiségük fejlesztésével, elhelyezési feltételével, gyermeki, emberi igényeik szerepelnek, - összhangban a szülői elvárásokkal, o a kollégium humánerőforrásainak ésszerű felhasználása, folyamatos fejlesztése (a pedagógiai munka során a tanár és a diákok között alkotó, cselekvő, felelősséget vállaló légkör legyen a meghatározó), o a kollégiumi nevelésre-oktatásra vonatkozó országos és helyi (fenntartói) elvárások, - a város közoktatás fejlesztési koncepciója.
Fejlesztési elvek: -
Tartalmi elemei: o a kollégium elhelyezési, tárgyi feltételeinek fejlesztése, o a pénzügyi források fejlesztése (pályázatok), o a pedagógiai programban megfogalmazott eszközhátterének, személyi feltételeinek fejlesztése,
tevékenységrendszer
o a kollégium hagyományainak ápolása, fejlesztése, o diák-önkormányzati, közösségi élet fejlesztése, o mérési, értékelési, önértékelési rendszer fejlesztése. -
A fejlesztési elvek megvalósítása: o a pedagógiai program lebontása vezetői, nevelőtanári, technikai dolgozói szintre, o a pedagógiai programból adódó diák-önkormányzati, tanulói tevékenységek feladatok, o személyre szóló (munkaköri leírás, munkaterv, foglalkozási terv, vezetői megbízás) feladatok, időarányos, határidős teljesítése.
-
A fejlesztési elvek megvalósításának értékelése: o kollégiumvezetői értékelés havonta (az elmúlt hónap munkájáról) nevelőtestületi szinten), o nevelőtanári önértékelés (szempont rendszer szerint) félévente, o igazgatói, félévente,
igazgatóhelyettesi,
szakmai
munkaközösség vezetői
értékelés
o átfogó igazgatói értékelés nevelőtestületi szinten tanév végén, illetve kollégiumi közgyűlésen, o diák-önkormányzati értékelés a kollégiumi közgyűlésen félévente. -
Korrekciós terv készítése és megvalósítása: o a napi kollégiumi tevékenységek megszervezésénél nevelőtestületi egyetértéssel lehet időpontot, módszert, megvalósítási formát változtatni, o a pedagógiai programban megfogalmazott, az éves munkatervben lebontott feladatokat csak a szorgalmi időn kívül lehet módosítani (tanév előkészítő értekezlet) tantestületi egyetértéssel,
o a pedagógiai programon kívüli feladatok amennyiben összhangban állnak a kollégium céljaival, évközben is beemelhetők a tevékenységrendszerbe. -
Az önértékelés fejlesztése: Az önértékelést a következő területeken kell elvégezni: o A kollégium dokumentumai (vezetői, nevelőtestületi szinten), o csoportszintű nevelői programok (nevelőtanári szinten), o általános nevelési feladatok végrehajtása csoport és tanulói szinten (nevelőtanári szinten), o speciális nevelési feladatok gyermek-és ifjúságvédelmi felelősi (nevelőtanári szinten), o intézményi szakmai nevelőtanári szinten),
programok,
továbbképzések,
pályázatok
(vezetői,
Azt szeretnénk elérni, hogy a dokumentumainkban, pedagógiai elveinkben megfogalmazottak, és a mindennapok gyakorlata között nagyobb összhang legyen. Szeretnénk, ha pedagógiai elképzeléseink a gyakorlat minél több területén kiállnák a próbát. Ehhez arra van szükségünk, hogy pontosan ismerjük a körülöttünk lévő valóságot, a gyakorlatot.
10. Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézet és Kollégium pedagógiai programja
10.1.
A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései
A kollégium nevelési alapelvei gyermek központú intézmény megvalósítása az alapvető emberi szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása a gyermekek iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; a mindennapi életben elvárható igényesség és kulturált viselkedésre nevelés elve alapvető erkölcsi és együttélési normák betartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a sajátos nevelési igény és életkori sajátosságok figyelembevétele a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése érvényesül; a kollégiumunk nevelő-oktató tevékenysége szervezésekor épít a szülőkkel (SZMK), az óvodával, az iskolával, a készségfejlesztő speciális szakiskolával, a civil szervezetekkel (Kádas György Alapítvány), a művelődési intézményekkel való együttműködésre. a kollégiumi nevelő-oktató tevékenység szervezésének alapja a tanuló-tanuló, tanulófelnőttel való együttműködése
10.2.
A kollégium működése
Személyi feltételek: A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend és a szabadság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. A kollégiumban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermek központúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is a nevelési tényezőként kell, hogy hassanak a kollégisták mindennapjaiban. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban: A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti az ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a szakkörök működésének feltételeit. A kollégiumi élet megszervezése: A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi – lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösségi együvé tartozását. 10.3.
A kollégiumi nevelés feladatai
A tanultak megszilárdítása, begyakorlása, a tanulási kultúra fejlesztése A foglalkozásokon sok időt és alkalmat biztosítunk az ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek életközegben történő alkalmazására, gyakorlására. Fejlesztjük tanulóink tanulási, megismerési és gondolkodási képességeit. Meghatározó jelentőségű a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés, a felfedezés vágyának – fejlesztése. Játékok alkalmazásával az elemi pszichés funkciók fejlesztését, a tanulás iránti pozitív beállítódást segítjük elő. A társadalmi együttélési normák kialakítása, fejlesztése
A diákotthonban a nevelési folyamat során hangsúlyt helyezünk a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció stb.) fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését. Diákotthonunk feladata a családi életre nevelés. Az eltérő adottságok miatt egyénre szabott fejlesztési tervben a kezdeti önkiszolgálási tevékenységre tanítás útján juttatjuk el, előbb a közvetlen társak, majd a nagyobb diákotthoni közösséghez való adekvát kötődéshez. Szegregált nevelésünk célja olyan magatartási szokások kialakítása, megerősítése, melyek segítségével az integrált társadalmi életre tesszük alkalmassá neveltjeinket. Ennek érdekében sok olyan rendezvényen, társadalmi eseményen veszünk részt gyermekeinkkel, melyek a városi iskolák, művelődési intézmények keretében zajlanak. A nyújtott szolgáltatások a magatartási, beilleszkedési zavart mutató tanulók helyzetén is javítanak azzal, hogy tartalmas elfoglaltságot kínálnak, viselkedési mintákat adnak számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményhez juttatják őket. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A testi, az értelmi és a lelki képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása, a táplálkozás, az egészséges életmód. Napirendszervezés megtanítása, tudatosítása, interiorizációja, sok gyakorlást igénylően kerül megvalósításra. A gyermekeink olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, olyan szokásokat tanulnak meg a diákotthonban, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink nevelése során a személyi higiéniára, a gyógyászati, illetve egyéb speciális eszközök használatára. A diákotthon minden részében otthonos, esztétikus környezetet alakítunk ki, ahol a gyermekeink jól érzik magukat, és amely egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket. A diákotthon kulturális és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. A diákotthon környezettudatos magatartásra neveli a gyermekeket, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt. A tanulók életvitelében meghatározó a környezetkímélő magatartás. A környezetvédelem beépül a diákotthonos gyermekek erkölcsi rendszerébe egyéni és közösségi szinten egyaránt. Az önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A diákotthonon belüli kapcsolat-, és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a diákotthoni nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret elméleti és
tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Fontos feladatunk, hogy nemzetünk és nemzetiségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi hagyományainkat minél jobban megismerjék gyermekeink, az iskolás tananyag és követelményrendszer tartalmának megfelelően. A világról alkotott képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör. A diákotthon környezettudatos magatartásra neveli a gyermekeket, hogy érzékennyé váljanak környezetünk állapota iránt. Munkára
nevelés
A jól működő képességek tudatos fejlesztése, a tanulók saját értékeinek, adottságainak megismerése, önbecsülések erősítése. Az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése. A fizikai munka szükségszerűségének, értékeinek megismertetése, megszerettetése. Erőfeszítések, a kitartó munka vállalása, nehezebb helyetekben a monotónia tűrése. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése. A kollégiumban már egészen kicsi kortól folyamatos az önkiszolgálásra szoktatás. A tanulókat erőnléti állapotuknak megfelelően, fokozatos terheléssel, folyamatosan kell a munkára szoktatni. Fontos a feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez juttatás, a segítségadás elfogadása. Feladatunk kicsi kortól az önálló öltözés-vetkőzés, cipőfűzés, a tisztálkodás, a ruhagondozás megtanítása. Kiemelkedő szerepet kap az önállóságra nevelés az étkezés területén: a tanulók megtanulják a kulturált étkezés, terítés szabályait, a kés, villa szalvéta használatát, valamint a terítési és takarítási feladatokat. Az érzelmi nevelés Kiemelt feladat a kollégiumban az új gyerekek megismerése, közösségbe beilleszkedésük elősegítése, a szokások kialakítása, a hagyományok ápolása. Az egyéni elbeszélgetések, a családi kapcsolatok támogatása pozitív hatással van a tanulók fejlődésére. A tanulók születésnapjának, névnapjának megünneplése, az ünnepségek, apróbb ajándékok készítése nevelőknek, társaknak segíti a közösség formálását. Esztétikai nevelés Feladatunk, hogy a tanulókat egyre inkább bevonjuk a környezetük díszítésébe, a hálótermek, ebédlő, udvar stb rendben tartásába. A nevelőkkel közösen részt vesznek a környezet tisztántartásában. Az épületben és az udvaron lévő virágokat gondozzák. Fokozatosan szoktatjuk a gyerekeket az állandó rend kialakítására.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek magalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. - Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat. - Képességeinek megfelelően ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága Erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat és ezek beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítse fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. A kollégium értékrendje
10.4. -
-
-
-
-
gyermekközpontú intézmény megvalósítása mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegben állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet a normál populációnál tapasztaltakétól ezért a célorientált feladatokat, azok megvalósítását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani, a zökkenőmentes iskolai, kollégiumi beilleszkedés segítése, a kollégiumban, az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére, óvó-védő környezet biztosítása, a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermek személyiségének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb környezetben, az ember értékeinek megbecsülése, a kollégiumba kerüléstől kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére, az egészséges életmód kialakítására, káros szenvedélyek elutasítására, kicsi kortól kezdve reális, folyamatos önértékelésre nevelés, a család, a szülő bevonása fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába.
10.5.
A kollégiumi nevelés célkitűzései
A nevelési célok azonosak az iskolai nevelési célokkal, és ezekhez kapcsolódva újabb feladatot és elvárást fogalmaznak meg: - ismerje és fogadja el az alapvető emberi értékeket viselkedésében és szociális kapcsolataiban, - családias légkör biztosítása, - ismerje meg a kulturált szabadidő eltöltésének formáit, amelyhez a kollégiumi foglalkozásokon megfelelő mintát és gyakorlási lehetőséget kap, - váljék igényévé a rendszeres testmozgás, - a helyes napirend segítse az önkiszolgáláshoz, önálló életvitelhez szükséges szokások kialakítását, megerősítését, - alakuljon ki a segítség adásának és szükség szerint a megfelelő segítség kérésének módja, - tudja elfogadni a másságot, tudjon másokhoz alkalmazkodni, - fejlődjön ki a tanulókban a pontos, rendszeres munkavégzés igénye, - képességei szerint vegyen részt a kollégium mindennapi életében, - legyen együttműködő, - az együttélés, a társas kapcsolatok szabályainak megismertetése, alkalmazása segítse elő a megfelelő szocializációját, a fiúk-lányok közötti kulturált magatartásformák rögzülését, - legyen képes szociális kapcsolatait fenntartani, közösségi normákhoz alkalmazkodni, - legyen képes önmaga elvárható ellátására, - előkészítő szakiskola tanuló esetében (kimenők alkalmazása közös programokon) gyakorlási lehetőséget biztosítunk a szabadidő helyes eltöltéséhez, társadalmi szocializációhoz, - kollégiumi elhelyezett tanulók (10 éves kortól) számára szervezett csoportos eseti programok (városnézés, színház, városi rendezvény stb.) megtekintése 18-22 óráig. - Rendszeresen felvilágosító előadások, programok szervezése, (egészséges életmódra nevelés, családi életre felkészítés, alkohol, dohányzás, drog káros hatásai, prevenció), - tapasztalja meg saját személyiségét úgyis, hogy bekapcsolódik önkifejezést segítő foglalkozásokba: ének-zene, tánc, kézművesség, sport, - ismerje meg szűkebb környezetét, tudjon abban önállóan vagy kevés segítséggel tájékozódni, - legyen igénye saját környezete esztétikusabbá tételére, - az iskolában tanultakat gyakorolja, alkalmazza a mindennapi tevékenysége során, - szokások, hagyományok elfogadása.
10.6.
A kollégium társadalmi szerepe
A kollégiumunk segíti és kiegészíti az óvodában, általános iskolában, készségfejlesztő speciális szakiskolában folyó nevelő – oktató tevékenységet. Megteremtjük a tanulási
feltételeket gyermekeink számára, mivel lakóhelyükön nincs lehetőség tanulmányaik folytatására, képességeik megfelelő fejlesztésére. A kollégium kiegészíti a családi és az óvodai, általános iskolai, készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Kollégiumunk a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását; a társadalmi együttélés, a felelősség, az együttműködés, az alkalmazkodás, a normakövetés, az önállóság, az önellátás, az önkifejezés, a pozitív önértékelés elsajátítását, gyakorlását. Ezzel sajátos segítséget kívánunk adni tanulóinknak a későbbi életközegben való eredményes társadalmi beilleszkedéséhez. Fontos társadalmi feladatunknak tartjuk, hogy a diákjaink számára biztosítsuk a valós társadalmi élet elsajátításához szükséges szerepek megtanulásának (tanulói szerep, dolgozói szerep) esélyét. Arra törekszünk, hogy azon tanulóink, akik képesek szakiskola elvégzését követően egyszerű munkafolyamatok végzésére, mint munkavállalók is legyenek képesek a saját önfenntartásukhoz, a teljes emberi életük éléséhez való képességek megszerzésére. A társadalmi integráció sikeres fokát jelentheti az is, ha saját önkiszolgálásukra, egyszerű ház körüli munkavégzésre tesszük képessé tanulóinkat. Ennek az eredménynek az elérését segíti a diákotthoni nevelőmunka is. 10.7.
A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei
A kollégiumban a gyermekek életének szabályozása során gondoskodunk a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeiről. Figyelembe vesszük az intézményi szokásokat, a speciális tanulói, szülői és óvodai - iskolai igényeket. A gyermekek napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek – tanulás, szabadidős tevékenységek, munka, pihenés stb. – belső arányai a törvényi előírásokhoz, valamint a gyermekek egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumban a pedagógiai tevékenységeket és a szabadidős programokat a kollégiumi nevelők szervezik. Egyéni és csoportos formában fejlesztik a tanulókat, kialakítva a tanulási szokásokat. Biztosítják a gyermekek felzárkóztatását, iskolai előmenetelét, a rendszerességet. Gondoskodnak a gyermekek érdeklődésének, fogyatékosságuk mértékének megfelelő programokról. A gondozási feladatokat a gyermekfelügyelők látják el. A tanulók életrendét és a szabadidő szervezésének pedagógiai elveit minden esetben a iskolai nevelő-oktató munka folyamatában elsajátított ismeretanyag megerősítéséhez, gyakorlásához kell hozzárendelni.
Tanórán kívüli tevékenységek (napközis-kollégiumi keretekben szervezett délutáni foglalkozások) FOGLALKOZÁSI FORMÁK
ÉVFOLYAM / HETI ÓRASZÁM 1.
2.
3.
4.
5.
3
3
3
2
2
3,5
3,5
3,5
6.
7.
8.
9.
10.
-
-
-
-
5
5
5
11.
12.
1. Játék (irányított és önálló játék, foglalkoztató helyiségekben, udvaron, játszótéren, sportpályán) 2. Séta, mindennapos sportfoglalkozás
testedzés,
irányított
3 Szociális és munkatevékenységek 3. (ebéd, uzsonna, környezetrendezés, takarítás, 6 tisztálkodás, elemi szintű kézműves tevékenység)
4
2
3
3
-
5
-
5
5
7
8
8,5
8
8
6
6
5
5
5
5
fogápolás) 6
5
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
(kultúrtechnikai ismeretek megerősítése, rögzítés 2 elősegítése)
2
3,5
3,5
4
4
5
5
6
6
6
6
4. Csendes pihenő, önkiszolgálási tevékenységek (vetkőzés, gyakorlása
öltözés,
kézmosás,
5. Tanulás
6. Kulturális és művészeti tevékenység
(vers, mondóka és mese hallgatása, tanulása, 4 videofilm, daltanulás, zenehallgatás, rajzolásfestés, könyvtárlátogatás) 7. Szakkörök, klubfoglalkozások: irodalom, kézműves, háztartástan, számítástechnika, énekzene, sport.
4
8. Csoportvezető által szabadon használható órakeret HETI ÖSSZESEN ÓRASZÁM
-
5
-
1
1
25,5
25,5
5
1
1
24
24
4
4
5
5
5
5
5
5
3
3
3
3
3
3
3
3
-
-
-
-
-
-
-
-
24
24
24
24
24
Megjegyzés:
a foglalkozások időtartama hétfőtől csütörtökig 11.30-18.00 óra között, pénteken 15.00 óráig a tanórai foglalkozások befejezéséhez igazodva.
24
24
24
Kollégium életrendje
06.00 - Ébresztő, reggeli, tisztálkodás és szobarend kialakítása 07.15 - Reggeli 07.45 - Indulás az iskolába 11.40-13.20 Ebéd, pihenő, séta, játék, szabadfoglalkozás 14.30-16.00 Tanulási tevékenység 16.00-17.00 Kulturális tevékenység, művészeti tevékenység, sport, játék Ágyazás,
17.00-17.30 Vacsorára
17.30-18.00
való
ruhagondozás felkészülés
–
terítés
18.00-18.30 Vacsora 18.30-20.00 Ruhagondozás, fürdés, esti teendők ellátása, TV nézés, meseolvasás. Zenehallgatás, szabadprogram, csoportos törődés 20.00 Lefekvés. Villanyoltás 3.6.8. A teljes körű egészségfejlesztési feladatok Az egészséges és kulturált életmódra nevelés -
belső igényszint emelése az egészséges, kulturált életmód iránt szabadidő tartalmas, hasznos eltöltése higiénés magatartásra nevelés egészséges táplálkozásra nevelés egészséges mozgásfejlődés, helyes testtartás betegséges elkerülése, egészség megóvása mentálhigiéné, krízis-prevenció függésekhez vezető szokások, (alkohol, nikotin, drog) megelőzése harmonikus kapcsolat kialakítására nevelés, konfliktuskezelés családi életre nevelés
A testi, az érzelmi és a lelki képességek folyamatos karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés,
38
tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A kollégiumi tanulók az egészséges és kulturált életmódra nevelés során olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket, műveltségüket. A kollégium kulturált és sportélete is hozzájárult, hogy a kollégisták egészséges életvitelt, helyes életmódmintát válasszanak önmaguknak. Az egészséges életmódra nevelés során alkalmazott pedagógiai módszerek: -
a magyarázat, a beszélgetés, a tanácsadás, a tudatosítás, a példaadás, a közvetett követelés, a gyakoroltatás, az öntevékenységre való késztetés, a formáló, segítő ellenőrzés, a pozitív értékelés.
10.8. A tanulók fejlődését, felzárkóztatását, tehetség pályaválasztását az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei
gondozását,
Célja: a lemaradó, hátrányokkal küzdő gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása, sérült funkciók korrigálása hiányok pótlása. A szükséges helyeken pótolja az eredendő beszédszintbeli, kulturális és mentális hátrányokat. Feladatai: - hiányzó készségek és képességek fejlesztése - pszichikus funkciók helyreállítás, fejlesztése - kognitív funkciók fejlesztése - motorikus funkciók fejlesztése - szenzoros és kommunikációs funkciók fejlesztése Alapelvei: - az egyéni képességek figyelembe vétele - a hiányzó készségek, képességek tudatos, tervszerű fejlesztése
39
Területei: -
tanulási foglalkozás: az egyéni segítségnyújtás, a felzárkóztatás differenciált feladatok adásával, sport és játék: a felzárkóztatást, sikerélményt nyújtó, kudarctűrő, szabályt elfogadó és követő tevékenységekkel segíti, munkára nevelés, kézműves foglalkozás: a gyermekek fejlesztése nagy és finommozgások fejlesztésével, az egyes mozdulatok sorrendjének automatizálásával történik. A munkaöröme iránti fogékonyságot, igényességet, szépérzéket alakít ki. Két részből áll a tevékenység: - mindennapi feladatok végzése, a környezet tisztántartása, díszítése, - tárgyak készítése, ábrázolás változatos technikákkal, sokféle anyag felhasználásával,
-
szabadidős foglalkozás: az érzelmi élet kibontakozása a pihenés, az önálló élménygyűjtés eszközeivel valósul meg, nevelési beszélgetések: a társadalmi normák közvetítése, az érzelmi-erkölcsi képességek, készségek hiánypótlása.
A foglalkozások tematikusan zajlanak, kapcsolódva az aktuális eseményekhez, ünnepekhez, élményekhez, nevelési nehézségekhez, tanulási magatartási problémákhoz. Tehetséggondozás Fontos feladatunk a tehetségek felismerése és fejlesztése. Célja: A speciális tehetségek felkutatása, kibontakoztatása, folyamatos gondozása, a személyiség gazdagítása, a szociális kapcsolatos erősítése. Feladatai: -
személyiség fejlesztése kreativitás kibontakoztatása a meglévő képességek és ismeretek érdeklődési területeinek megfelelő fejlesztése a kiemelkedően fejlett képességek, adottságok fejlesztésével a hiányosságok pótlása
Alapelve: -
az egyéni képességek figyelembe vételével a speciális szükségletek által meghatározottan kell a foglalkozásokat szervezni.
-
tehetséggondozó foglalkozások egyéb, differenciálást szolgáló szerkezeti formák (pl.: klubfoglalkozások)
Területei:
40
Klubfoglalkozások, szakkörök kollégiumunkban: -
énekkar képzőművészeti foglalkozás boccia bábszakkör néptánc táborszervezés
Pályaválasztás Célja: -
olyan ismeretek nyújtása, amelyek felkészítik a tanulót a társadalmi munkamegosztásban való részvételre, gyakorlati, fizikai munkával való megismerkedés biztosítása, érdeklődés felkeltése, motiváció kialakítása a különböző munkatevékenységek iránt,
Feladata: -
gyakorlati munkatevékenységek végzése ( ház körüli munkák, apró kézi javítások elvégzése)
-
egyéni képességek, adottságok figyelembe vétele sikerélmény biztosítása, erre építve a pályaválasztást
Alapelvei:
41
10.9. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumban elhelyezett tanulók 80 %-a szociális hátrányokkal érkezik: -
családi hátrány (csonka család, anyagi veszélyeztetettség, érzelmi sivárság, ingerszegény családi környezet, a család életvitelében jelentkező problémák (káros szenvedélyek, nevelési következetlenségek), lakóhely távolsága, közlekedési nehézségek, egyéb szociokulturális hátrányok
A hátrányok csökkentése, kompenzálása érdekében a kollégium tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozásokat szervez.
felzárkóztató,
Ezek jellege: -
-
-
szociokulturális helyzetből eredő hátrány csökkentése érdekében színház, iskolán kívüli programokat szervezünk, könyvtári lehetőséget biztosítunk, a tehetséggondozás kollégiumi színtere a szakköri foglalkozás, gyógypedagógus iránymutatása alapján – figyelembe véve heti terv javaslatát – a tanítási időben tanult készségek gyakoroltatása és helyes szokássá alakítása, rögzítése, a társadalmi beilleszkedés, integráció segítését célozza, hogy a tanulók rendszeresen részt vegyenek a város rendezvényein, ünnepi eseményein. Jelenlétük (az elvárhatóság szintjén) természetessé váljon az ép emberek számára. Részt veszünk a város kulturális és sporteseményein, szakköri csoportjainkkal igyekszünk fellépni az egyes városi rendezvényeken. társadalmi beilleszkedést segíti azon helyek rendszeres látogatása, amelyeken a megfelelő jártasság szükséges a napi életvitelhez (élelmiszerbolt, posta), szükséges ellátogatni olyan intézményekbe is, ahol bajba kerülésük esetén megfordulhatnak, illetve segítséget kérhetnek (rendőrség, kórház) A társadalmi integrálódáshoz nélkülözhetetlen, hogy az ép értelmű emberek megismerjék tanulóink pozitív oldalait, képet kapjanak teljesítő képességükről és eredményeikről. (Ilyen rendezvények az integrált sportnap, vendégek ünnepekre való meghívása, stb.) - karitatív szervezettől szükséges ruhaneműk beszerzése, pótlása, ruhakészlet kiegészítése.
10.10. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elve A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének feladatai - kisebb közösségek szervezése életkori sajátosságok figyelembe vételével - a kollégium belső rendjének elsajátítása, betartása,
42
- felnőtt-gyermek viszony, egymás megbecsülése, tisztelete, segítése, - házirend betartása, - a szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség, - a kialakult közösségi normák tiszteletben tartása, - közösségi programokban való aktív részvétel, - a közösségi érzés, magatartás fejlesztése, - egészséges versenyszellem, illetve kudarctűrő képesség, kitartás kialakítása a közösségért végzett munka felelőssége, megbecsülése, - a helyes önismeret, reális önértékelés, véleménymondás készségének alakítása, - kötelességek és jogok megismerése és érvényesítése. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei A kollégiumba bekerült gyermekekkel kapcsolatos egyik legfontosabb feladatunk, hogy sikeresen beilleszkedjen a kollégiumi közösségbe, elsajátítsa a szokásokat, megtanulja az együttélés szabályait. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén a csoport, a társadalom kölcsönhatásinak megértését. A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belül kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Csoportfoglalkozások: -
névnap, születésnap megünneplése, családi ünnepekre ajándékkészítés, szituációs játékok, manuális, kulturális foglalkozások, sport, testedzés.
Egyéni foglalkozások: -
egyéni problémák, beilleszkedési nehézségek megoldása, a tanuló és közvetlen környezetének megismerése, napi feladatok, iskolai örömök, kudarcok, családi élmények, gondok megbeszélése, speciális nevelési problémák megbeszélése,
Meggyőzés
43
Példamutatás A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi nevelés felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt. Természet- és társadalomismeret átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottságot. Elősegíti az esztétikai – művészeti tudatosság megjelenését. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar és az európai kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A gyermek egyéni és életkori sajátosságinak figyelembe vételével szervezzük meg a művelődési és sportolási tevékenységeinket. Odafigyelünk arra, hogy a tanulók részvétele önkéntes legyen, kívánságaik, elképzeléseik érvényesülhessenek. A tervező-szervező munkába fokozatosan vonjuk be a gyerekeket, hozzászoktatva őket ahhoz, hogy később tudatosan és átgondoltan tudják megtervezni saját művelődésükre, sportolásukra szánt szabadidejüket. Figyelünk arra, hogy a művelődési tevékenységek igényességet tükrözzenek, és aktuálisan kapcsolódjanak az iskolai tanulmányi munkához, az ünnepekhez, és több műveltségi területet érintsenek. Lehetőséget teremtünk arra, hogy önmagukat kipróbálva a tanuló kreativitása, önbizalma fejlődjön, személyisége kiteljesedjen, meglévő ismeretei bővüljenek. Az egészséges szervezet harmonikus fejlődését a tanuló rendszeres edzésével segítjük elő. Változatos sportolási lehetőségek szervezésével kívánjuk elérni, hogy a gyermek megtalálja az érdeklődésének, teljesítőképességének megfelelő tevékenységi formákat. Fejlesztik kitartásukat, állóképességüket, küzdeni akarásukat. A szervező munkában nagy jelentőséggel bír a rendszeresség. Ennek érdekében heti egy alkalommal játékos sportfoglalkozáson vesz részt minden gyermek. Nevelőmunkában nagy fontossággal bír értékkövetelmények és elvek összhangja.
a
44
személyes
példaadás,
a
hangoztatott
10.11.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység
a gyermek-, és fiatal korosztály tanulási, szociális, stb. problémáit, komplex rendszerben, a családokkal együttműködve kezelni, a gyermek-, illetve fiatal felnőtt és környezete egyensúlyát megtartani, vagy helyre állítani. általános prevenciós tevékenységek a fogyatékos gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesíteni A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai és kollégiumi élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő – óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. a gyermekek elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) kielégítése a tanulók egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása, és testi épségük megóvása a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kisérése, rendszeres ellátás, segédeszközök hozzáférhetőségének biztosítása igény szerint a család szociális-, és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások pénzbeli és természetbeli felkutatása, a hozzájutás segítése, valamint tanácsadás. gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben együttműködés más intézményekkel (CSSK, GYJSZ) családok látogatása tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő tanulók kezelése információáramlás a gyermekvédelmi felelős – pedagógus- kollégiumi nevelő – egészségügyi dolgozó – vezető között (szoros szakmai együttműködés, esetmegbeszélés)
10.12.
A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve
A kollégiumban folyamatosan ápoljuk, sajátos eszközeinkkel megújítjuk a nevelési rendszerhez, célkitűzésekhez, a diákotthon történetéhez, névadójához, önálló arculatához kapcsolódó hagyományokat, erősítve a diákotthoni közösség együvé tartozását. A diákotthoni gyermekek életében mindig nagyon fontos szerepet kapnak az évente megrendezésre kerülő ünnepek:
Személyes ünnepek o Gyermekeink születésnapja, névnapja megünneplése. (A tankonyhán süteményt sütünk, ezzel köszöntjük az ünnepeltet, ezáltal erősítjük az összetartozás érzését.)
hagyományos programjaink
45
o o o o o o
Mikulás, karácsony, adventi vásár, farsang, húsvét, gyermeknap. egészségnap projekt hetek sportdélután sulidisco együttműködés az egyházakkal, hitoktatókkal
Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel), az óvodával-iskolával, társintézményekkel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában kollégiumunk nyitott és kezdeményező. A különböző jellegű kapcsolattartás és együttműködés formái és módszerei alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz. A szakmai jellegű kapcsolatokat, a más intézményekkel való együttműködést felhasználjuk kollégiumunk belső életének színesebbé tételére, tapasztalatszerzésre, tapasztalatcserére. Az intézmények közötti találkozók, versenyek élménye erősíti a közösséghez való tartozás érzését, a belső értékrend megszilárdítását. A város által szervezett rendezvényeken, kiállításokon rendszeresen részt veszünk.
46
Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái
10.13.
A tanulók kollégiumi életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok, nevelők iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a nevelőkkel, gyermekfelügyelőkkel kialakított jó kapcsolat. Az eredményes munkának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes változatos diákélet. A pedagógus, a diákok és a szülők között az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Mivel egy épületben van az iskola és a kollégium, kapcsolattartásunk az iskola dolgozóival napi szintű. A kollégiumban dolgozó nevelők és az iskola pedagógusai közösen beszélik meg az aktuális teendőket, és azt, hogy melyik gyereknél mire kell nagyon odafigyelni. -
a gyógypedagógiai asszisztensek mindkét területen állandó feladatokat látnak el munkaköri leírásuk szerint, a kollégiumi nevelők és a gyermekfelügyelők napi kapcsolata az osztályt vezető pedagógussal, napközis nevelővel, a kollégium dolgozói rendszeresen közreműködnek az iskolai rendezvényeken, annak színvonalasabbá tétele érdekében, az iskolai énekkarban, a felnőtt zenekarban a kollégium dolgozói is részt vesznek, a gyermekfelügyelők segítenek az egyes iskolai rendezvényeken szereplő tanulók betanításában, a műsor gyakorlásában, együttműködés a nevelőtestülettel, az ott végzett felelős szakmai tevékenység a kollégiumi nevelés eredményességének legfontosabb feltétele, a speciálisan felmerülő családi, egészségügyi, magatartási problémákat megbeszéli a közvetlen vezetőjén kívül a szociálpedagógussal, tanácsot kér.
A szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái - a gyermekfelügyelők személyes és rendszeres kapcsolatot tartanak a szülővel a kollégiumba érkezéskor, illetve hazamenetelkor, - az ápolónő a tanuló átvételekor, átveszi a gyógyszereit, tájékozódik arról, nem történt-e otthon rendkívüli egészségügyi probléma, - a kollégiumi nevelők meghívják a szülőket jelesebb eseményekre, ünnepekre, - szükség esetén telefonon is tartjuk a kapcsolatot- van, aki rendszeresen érdeklődik hét közben is gyermeke felöl.
10.14.
Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
Egészségnevelés a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodás kortól kezdve szerezzenek elemi ismereteket - és folyamatosan bővítsék azt - a közvetlen és tágabb környezetükről, egészségügyi szokásokról, az egészséges életmódról.
47
Ennek érdekében:
ki kell alakítani tanulóinkban egy egészséges szokásrendszert - egyéni képességeiknek megfelelően - mely segítségével létrejön a testi higiénia és a tiszta környezet iránti igényük, növelni kell az óvodás korban elkezdett önkiszolgálásra nevelés során megszerzett önkiszolgálási, önellátási szintet, fejleszteni a tanulók önbizalmát, a közösséghez való pozitív tartozását, a konfliktushelyzet kezelését, az „egészséges” párkapcsolat kialakításának módját, ezzel érve el a gyerekek lelki békéjét, a szokásrendszer rögzítésével kialakítani bennük (képességeiknek megfelelően) a testi higiénére, a tiszta környezetre való igényt, megismertetni a személyi higiénét szolgáló eszközök használatának kiemelt jelentőségét (mosdókesztyű, külön törülköző…), egyéni képességeknek megfelelően kialakítani azt a képességet, hogy a szerzett tudást alkalmazni tudják
Az egészségnevelés kiemelt témakörei:
egészséges táplálkozás betegség, balesetek elkerülése egészségfejlesztő testmozgás higiénés magatartásra nevelés függőséghez vezetőszokások (alkohol, dohányzás, drog) megelőzése helyes egészségfelfogás kialakítása társas kapcsolatok egészségügyi kérdései harmonikus kapcsolat kialakítására nevelés, konfliktuskezelés családi életre nevelés, szexuális nevelés
Környezeti nevelés SNI tanítványaink egyéni képességeiknek megfelelően környezettudatos felnőttekké váljanak. Ennek érdekében tanulóinkban ki kell alakítanunk: környezettudatos magatartást, mely esetükben a pozitív mintakövetést, a tudatos odafigyelést és az egyéni képességekhez és lehetőségekhez mért környezetvédelmi tevékenység szintjét jelenti a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és segített életvitelt környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését egészséges életmód igényét és el kell sajátíttatni az ehhez vezető, általuk is követhető technikákat, módszereket az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozását elemi szintű ökológiai gondolkodás kialakítását, fejlesztését fenntarthatóságra nevelést a környezetesztétika hatékony fejlesztését érzelmi és értelmi környezeti nevelést toleranciát és segítő életmódot
48
Felvétel a kollégiumba
10.15.
a./ Kollégiumba felvehető az a tanuló, -
aki érvényes szakértői javaslattal a rendelkezik, aki tanulásban akadályozott tanuló, ha teljesen szobatiszta és önkiszolgáló képessége megfelelő, aki értelmileg akadályozott tanuló, ha önkiszolgálásban együttműködő, szükségleteit jelzi, akinek egészségi és mozgásállapota lehetővé teszi, hogy a kollégiumban kialakított szabályok szerint éljen, aki viselkedésével önmaga és társai testi épségét nem veszélyezteti, aki nem szenved fertőző betegségben ( ezt beköltözéskor 3 napnál nem régebbi orvosi igazolással igazolja), akinek a családi vagy közlekedési körülményeiben olyan változás következett be, amely a napi bejárást nem teszi lehetővé, akinél a gyámhivatal gyermekvédelmi prevencióként elrendeli a kollégiumi elhelyezést,
- aki gyermekvédelmi szakellátásban részesül, és fenntartói engedéllyel rendelkezik. b./ A felvétel a szülő ( gondviselő) kérheti ( a 2/a. pontban megfogalmazott feltételek alapján. -
A kérelemírásban az erre a célra készült nyomtatvánnyal történik. A kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól. A kérelem benyújtásának határideje (folyamatos tanulói jogviszony esetén június 15-ig, új tanuló esetében augusztus 30-i). A felvételről, illetve az elutasításról a szülőt (gondviselőt) írásban kell értesíteni. Az elutasító határozat ellen a szülő jogorvoslattal élhet. A fellebbezést a határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül a kollégiumot működtető intézmény igazgatójához lehet benyújtani.
c./ Kollégiumi elhelyezés megszűnése -
Megszűnik a kollégiumi tagság, ha a tanulói jogviszony megszűnt (pl.: más intézménybe távozik, tankötelezettsége megszűnik.) A szülő írásban kéri a kollégiumi elhelyezés megszüntetését (a kérelem beadásának időpontját követő min. 3 munkanap elteltével). A megszűnés időpontjáról a szülő (gondviselő) írásban értesül.
-
-
Megszűnik a kollégiumi tagsága annak a nem tanköteles tanulónak, akinél a szülő díjfizetési kötelezettségének kétszeri írásbeli felszólítás után sem tesz eleget. A kollégiumból fegyelmi határozattal kizárt tanulóknál a határozat jogerőre emelkedésének napjától megszűnik a kollégiumi elhelyezés.
49
