2013. Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola, 6086 Szalkszentmárton Petőfi tér 12.
Pedagógiai program Az intézmény nevelési programja, és helyi tanterve
2 Tartalomjegyzék JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ................................................................................................................... 5 PEDAGÓGIAI PROGRAM- ja, ......................................................................................................... 7 Iskolánkról.................................................................................................................................. 7
1.) NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................... 8
PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ........................................................................................................... 8
A) AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..................................................................................... 10 B) SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 13
A)Az elemi tevékenységet irányító nevelési módszerek: ...................................................... 14 B) A tudatosítás nevelési módszerei ...................................................................................... 15 C) A tudatos tevékenységet befolyásoló nevelési módszerek................................................ 16 A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. ................................................................................................. 17 Az egységes alapokra épülő differenciálás ........................................................................ 17 Tanítási órák: ........................................................................................................................... 18 Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások, tevékenységek:........................................................ 18 Egyéb tevékenységek ............................................................................................................... 22 Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ..................... 22 A tehetség, képesség kibontakoztatása. .......................................................................... 23 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: ............................................ 23 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése........................................... 25
C) EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM................................................................................ 26 D) A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................... 27
Kiemelt fejlesztési feladatok: ...................................................................................................... 28
E) A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ................................................ 33
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ........................... 37
F) A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................................................................................................ 46 G) A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE........................................................................................... 48
1. Az iskola közösségeinek együttműködése .......................................................................... 49 Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése .................................................................. 49 A szakmai munkaközösségek együttműködése ........................................................................... 49 A Szülői Közösség és az iskola közösségeinek együttműködése .................................................... 49 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése ...................................................... 50 A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése ........................................................ 50 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel .............................................................................................................................. 52
I)A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI....................................................... 54 J)AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ............................................................................................................................................ 55 K) AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .............................................................................................. 57 B) HELYI TANTERV ............................................................................................................ 59
Bevezető ......................................................................................................................................59
3 A nevelő- oktató munka szakaszai ...............................................................................................62 Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben – 2012....................................................................................................................................................62 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ................................................63 Fejlesztési területek – nevelési célok .......................................................................................... 63 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................ 65 Egységesség és differenciálás ...................................................................................................... 67 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam...............................................68 Célok, feladatok .......................................................................................................................... 68 Fejlesztési területek – nevelési célok .......................................................................................... 68 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................................................ 71 Egységesség és differenciálás ...................................................................................................... 73
I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV .......................................................................... 74 II. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) . 75 III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..... 78 IV.A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MAGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................................. 78
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ...........................................................................80
V.MINDANNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .. 81 1. 2. 3.
Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás .................................................................... 82 Könnyített testnevelés és gyógy-testnevelés ..................................................................... 82 Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás .............................................. 82
VI.A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ......................................................... 83
1. Napközi és tanulószobai foglalkozások ............................................................................ 83 2. Szakkörök ........................................................................................................................ 84 3. Művészeti iskolák, énekkar .............................................................................................. 84 4. Sportkörök ....................................................................................................................... 84 5. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások,........................................................ 84 6. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás ........................................................ 84 7. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs képesség-kibontakoztató fejlesztése (IPR program) ........................................................................................................................................ 85 8. Diákklub, gyermek- és ifjúsági közösség ......................................................................... 85
VII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE.......................................................... 85
1. A dicséret és jutalmazás elvei ........................................................................................... 91 2. A dicséret és a jutalmazás formái ..................................................................................... 91 3. Fegyelmi intézkedések ..................................................................................................... 93 Fegyelmező intézkedések: .......................................................................................................... 93 Fegyelmi büntetések ................................................................................................................... 94 4. A tanuló kártérítési felelőssége ........................................................................................ 96
VIII. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................................................................................................ 96 IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ..................................................... 97 X. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI............... 104
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................... 106
4 XI. A GYEREKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ...................................................................................................................................................... 106 XII.) A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT ELVEK, AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK .......................... 108 A kompetencia alapú oktatás kötelező megvalósítása intézményünkben ...............................108 (TÁMOP 3.1.4. fenntarthatósággal összhangban): ............................................................... 108 A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása .............................................109 Képesség- és személyiségfejlesztés ...........................................................................................109 Új típusú tanári attitűd.............................................................................................................109 Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása ..........................................109 Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség ................................................................................109 Fokozatosság és folyamatosság ................................................................................................110 Valóságos tanulási környezet ...................................................................................................110 IKT alapú módszerek: ............................................................................................................... 111 Fejlesztendő kompetenciaterületek áttekintése .......................................................................113 Adaptivitás az iskolában......................................................................................................... 128 Kapcsolat .................................................................................................................................. 128 Kompetencia ............................................................................................................................. 129 Autonómia ................................................................................................................................ 129 Alkalmazható tankönyvek, programcsomagok: ......................................................................... 131 Kompetencia Konzorcium (Education) kiadványai, tankönyvei, programcsomagjai ..... 132 Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: ................................................................... 132 Témahét: ................................................................................................................................... 132 Projektoktatás: ..........................................................................................................................133 Moduláris oktatás: .................................................................................................................... 135
XIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ..................................... 137 XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA......................................................................................... 139 A NEVELÉSI- PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................................. 140 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ............................................................................................................................. 142
MELLÉKLETEK (projektterv,innováció sablonja; képességfejlesztés….) ................................. 143 NAT 2013 ÓRATERV ...................................................................................................................150
5 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
Az országgyűlés 2011. december 19-én fogadta el a 2011. évi CXC törvényt a köznevelésről Ez a törvénymódosítás érintette az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. Minden iskolának módosítania kell pedagógiai programját és helyi tantervét. A tartalmi szabályozás dokumentumai: • • • • •
2011. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről és módosításai 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek …. nevelésének irányelve 51/2012. (XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról
Figyelembe vettük a helyi társadalmi elvárásokból felmerülő feladatokat, alkalmazva a már több éve jól bevált, működő nevelési-fejlesztési gyakorlatokat, módszereket, amelyeket helyi adottságaink lehetővé tesznek. Az új törvényi szabályozás szerint a közoktatási intézményeknek 2013. március 31-ig felül kellett vizsgálniuk, és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A pedagógiai program magába foglalja: o A nevelési programot o A helyi tantervet A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
6 A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY ALAPJÁN ELKÉSZÍTETT ÚJ PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: ÉVFOLYAM
TANÉV
20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013
2007
2007
2007
2013
2007
2007
2007
2013
2007
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik:
2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.
2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
7
A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAM- ja, melyet az iskola nevelőtestülete 2013. augusztus 29. napján fogadott el Iskolánk mottója:” Az iskola dolga hogy megtaníttassa velük, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. „ ( Szent-Györgyi Albert)
Iskolánkról - Bevezető –
A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Többcélú Közoktatási Intézmény első írásos dokumentumai 1624-ből származnak. Szalkszentmárton szellemi életének fejlődése itt követte a századok múlását. Itt, ezen a helyen épült fel Szalkszentmárton első nádfödeles iskolája. Évszázadok teltek el, míg a fejlődés útján haladva a palatáblára író gyermekekből, számítógépen dolgozni tudó gyerekek lettek. A szalkszentmártoni Petőfi Sándor Többcélú Közoktatási Intézmény jelenleg kettő telephelyen működik. Az első, második és harmadik évfolyam tanulói a Bacsó Béla utcában, a 4. évfolyam tanulói, valamint a felső tagozat a Petőfi tér 12-ben. 1870-ig az iskola az egyház birtokában volt. 1870. január 16-val átvette a község. 1891-ben épült fel a Petőfi téri nagy iskola két tanteremmel, két tanítói lakással. Ez utóbbit később tanteremmé alakították. 1986ban újabb négy tanterem és két szertár épült. A Bacsó Béla úton a csendőrlaktanyából átalakított négy tanteremhez 1983-ban építettek újabb négyet nevelői szobával. A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a községben lakó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében az intézményben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, a nevelő és oktató munka is ehhez a helyzethez igazodik. A tanórán és a tanórán kívül a nevelők megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor lehetőséget is tudunk biztosítani /szakköri foglalkozásokon/ a tehetséges jó képességű gyerekek fejlesztésére is. 2003. szeptemberétől iskolánk belekezdett az integrációs képesség-kibontakoztató programba is. A rendszerváltás után – a szülők igényének eleget téve – az orosz nyelv tanítása helyett az angol és német nyelvre tértünk át. A művelődési ház átalakításával 1997 novemberétől tornatermünk is van. 2001. szeptemberében fenntartónk úgy határozott, hogy a Községi Művelődési Házat és a Községi Könyvtárat integrálja, vagyis intézményünkhöz csatolja. Ily módon intézményünk még kettő szakfeladattal bővült, a már meglévő napközi
8 otthonos konyha mellé. 2008. szeptember 1-jei hatállyal, a fenntartó úgy döntött, hogy a községi óvodát is intézményünkhöz csatolja. Megalakult a Petőfi Sándor Többcélú Közoktatási Intézmény. 2013. január 1-től az iskolát az állam vette át, működtetésre is. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kunszentmiklósi Tankerületéhez tartozunk. A Többcélú Közoktatási Intézmény megszűnt. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő szalkszentmártoni polgároknak.
1.) NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK
- iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása –
A Petőfi Sándor Többcélú Közoktatási Intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:
1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.
-
Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
-
Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
9 -
-
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben található óvodával és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.
-
Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.
5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias,
10 -
-
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, elítéli a közösségromboló, durva, deviáns viselkedést, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
A) AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.
11 Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
12
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó kialakítása). - A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
13 B) SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, igényesség kialakítása a tanítási órán és tanítási órán kívül megismert művészeti alkotások befogadására. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése.
14
Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Módszerek és eljárások: A mi intézményünkben a következő módszerekkel próbáljuk személyiségfejlesztést. A.) Az elemi tevékenységet irányító nevelési módszerek a) tapasztalás b) példa c) szoktatás d) követelés B.) A tudatosítás nevelési módszerei a) meggyőzés b) jutalmazás, büntetés C.) A tudatos tevékenységet befolyásoló nevelési módszerek a) akaratnevelés b) jellemformálás
megvalósítani
a
Ezek által tanulási folyamatokat is irányítunk. A nevelés és személyiségfejlesztés sikerét meghatározza a nevelők és növendékek közötti személyes érzelmi viszony, illetve a közösség.
A)Az elemi tevékenységet irányító nevelési módszerek: a) Tapasztalás Az általános iskolás korúak nevelésében, személyiségfejlesztésében a cselekvésmelynek alsó tagozaton fő megjelenési formája a játék - a közvetlen tapasztalás motiváló hatása érvényesül. Ezen tevékenységek közé, sorolható az iskolai, de tanórán kívüli feladatok vállalása és teljesítése, pl. iskolai ünnepélyeken való szereplés, tanulmányi versenyeken való részvétel, DÖK- ban vállalt tevékenység, hulladékgyűjtésben való részvétel, szabadidős tevékenységek szervezése, szakköri tagság, munka. Ezeket megelőzheti közös célkitűzés, megbeszélés, tervkészítés a gyerekek saját igényeinek figyelembevételével. b) )Példa Fontos szereppel bír a nevelési módszerek között a példaadás, ami kiváltható utánzó vagy követő példakövetést. Az utánzó példakövetés a társakkal való viszonyban tapasztalható, ezért figyelni kell arra, hogy a gyerekek a társaik közül is a pozitív példát keressék és kövessék. A nevelő akkor ad jó példát, ha őszinte és becsületes, elvei és cselekedetei összhangban vannak. c) Szoktatás
15 Iskolai életünkben a szoktatásnak kiemelt szerepe van. A gyerekek otthonról hozott szokásokkal érkeznek az iskolába, mellyel saját életüket szabályozzák, teszik könnyebbé. Nekünk ezekhez a szokásokhoz olyanokat kell kapcsolnunk, melyek az iskolai életünket könnyítik. A szokások alkalmazásánál Nincs szükség teljes figyelemkoncentrációra Segítségükkel az emberi cselekvés gazdagabbá válik Kevesebb energiával jobb és több eredményt tudunk elérni A jó szokások erősítik az értékes személyiség alapjait. A szokások kialakulásának útja: Tudatos kialakítás pl. : házirend, napirend, órarend, napközi rendje, tantermek rendje Utánzás, amely főként viselkedési formák átvételét jelenti, Ismétlés:mert a többször végrehajtott cselekvést könnyebb megismételni és a gyerekek szívesen keresik az ilyen helyzeteket. A szokásosnál még jobb a tervszerűen és következetesen végrehajtott szokásrendszerek kialakítása, mert így az egyébként különálló szokások erősítik egymást. Ilyen szokásrendszer pl. az egészséges életmódra nevelés, igényesség a saját tanszerekkel, környezettel szemben. A szoktatás a következő szabályok szerint történik: Teljes határozottság a nevelő részéről Pontos feladat-meghatározás Nem lehet kivétel, kihagyás a szoktatásban Alkalmazni kell a pozitív motiválást és a tényleges cselekedtetést Rendszeresség, szinte napi gyakorlás A szoktatás egyben az akarat nevelésének is kiváló módszere, mely növeli az önbizalmat. d) Követelés A követelés a kezdeti külső indíttatástól a belső indíttatás felé halad. Ennek folyamata a következő: A pedagógus meghatározza az elérendő célt, ezt meggyőzés révén fokozatosan tudatosítja majd a közösség veszi át a követelést, végül önmaguktól követelnek A követelés értéke, hogy a tanulókat hozzászoktatjuk a céltudatos tevékenységhez és ehhez szükséges fegyelemhez, önuralomhoz. Mire felső tagozatra kerülnek a tanulók, fontos, hogy kialakuljanak belső követelményeik iskolai tevékenységeik, magatartási formák iránt. A követelés módjai lehetnek: o parancs o tilalom o kérés A parancs akkor lesz igazán hatásos, ha rövid és határozott. Bizonyos mértékig szükség van a tiltásra is, de lehetőleg kevés legyen. Inkább határozott kéréseket intézzünk tanulóink felé.
B) A tudatosítás nevelési módszerei
16 a) Meggyőzés A meggyőzés akkor válik meggyőződéssé, ha a nevelők által közvetített értékek a tanulókban belső indítékká válnak és ez mindig az értéklátáson és az igazság felismerésén alapszik. Ennek kialakulásában segít, ha a célok szemléletes formában jelennek meg a tanulók előtt. Nem csak gondolkodásukat, hanem képzeletüket, fantáziájukat és érzelmeiket is meg kell nyerni. Ilyen lehetőség rejlik a következő tanórán kívüli tevékenységekben: színház-, mozi látogatás, tanulmányi kirándulások, hulladékgyűjtés, színjátszó kör, szakkörök, rendhagyó zenei előadás, irodalmi műsorok szervezése, előadása. A meggyőződések szerves részei az erkölcsi tudatosságnak. Ennek formálásához fontos eszköz a helyes önértékelés, mert segíti a tanulókat a közösségi életbe való beilleszkedésbe és a pályaválasztásban. Az erkölcsi tanítás konkrétságát többféle képen tudatosítjuk: pl. tanuló életéből emelünk ki példákat, általános erkölcsi fogalmakat vagy hangsúlyozzuk ezek társadalmi fontosságát. A gyermek helytelen, otthonról hozott nézeteit a tudomány törvényeihez kapcsolva fokozatosan, a józan ész logikájával romboljuk le és ugyanerre alapozva építjük újjá. b) Jutalmazás, büntetés A jutalmazás, büntetés során a tanulókat egyre újabb erőfeszítésre ösztönözzük. A jutalmazás bátorságot, önbizalmat kelt. Alkalmazásánál figyelembe kell venni a tanulók fejlődését, életkorát. Így alsó tagozaton a gyerekek életkori sajátosságuknak megfelelően inkább tárgyi jutalmazást várnak, de törekednünk kell az erkölcsi jutalom megbecsülésére. (pl. A szülők, nevelők elismerése, figyelme, szeretete). Felső tagozaton már legyen elég jutalomnak, ha a gyerek munkája által lelkiismeretét megnyugtatja, kivívja társai, nevelői megbecsülését, figyelmét, tiszteletét. A büntetés következetessége fontos tényező. Ne legyen megtorló jellegű, hanem nevelő célzattal alkalmazzuk. Tudatosítsa, hogy a gyermek nem teljesítette a követelményeket, nem felelt meg az előírt szabályoknak. Büntetésként eszköz lehet a várt elismerés elmaradása, kedvezmények megvonása, illetve egyéb figyelmeztetések, melyeket a helyi nevelési program tartalmaz.
C) A tudatos tevékenységet befolyásoló nevelési módszerek a) Akaratnevelés Az akarati cselekvés mindig céloktól vezérelt. Ennek kell a tanulót motiválni, ez tegye képessé döntések meghozatalára, a végrehajtás közben felmerülő akadályok leküzdésére, amihez kitartásra van szüksége. Az életkor előrehaladtával tanulja meg vágyait később, a megfelelő időben kielégíteni, tudja leküzdeni az időleges kudarcokat, és tudjon kitartani az eredeti cél mellett. Éppen ezért alsó tagozaton közelebbi célokat adunk, míg később már megbirkózhatnak távolabbi célok elérésével pl. tanulmányi versenyekre való felkészülés, pályaválasztás. b) Jellemformálás A személyiség egyik legalapvetőbb összetevője a jellem. Ebben tükröződik a világnézet is. Alsó tagozaton a tanulók világképe a tapasztalt ismeretrendszert tükrözi szemléleti alapon és konkrét fogalmak formájában. Azonban már itt meg kell adni a lehetőséget többfajta világnézet megismerésére, pl. a hitoktatással. Felső tagozaton a
17 tanulók a mélyebb törvényszerűségeket, összefüggéseket és ezek alapján értelmezik az egyszerűbb fejlődési folyamatokat. A személyiség sokszínűségét nem szabad hibának tekinteni. Az ezekben megmutatkozó változatosság az életet és a nevelést is színesebbé, gazdagabbá teszi. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d) A tanulók motiválásában nagy szerepe van a gyermekek egymásra ható, pozitív példamutatásának és a közösen szerzett kellemes élményeknek, melyeket nagyobb csoportokban, ill. osztályszinten is megtapasztalhatnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
18 -
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
Színterei: - Tanítási órák - Tanítási órán kívüli tevékenységek - Egyéb tevékenységek Tanítási órák: Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyeket a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: - A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások, tevékenységek: a)
Hagyományőrző tevékenységek
19 - Minden év áprilisában iskolaheteket /napokat rendezünk. Egy-egy jeles és fontos téma köré csoportosítva a rendezvényeket. - Minden tanév folyamán ünnepséget, megemlékezést tartunk: október 23. évfordulóján március 15. évfordulóján karácsonykor, a 8. osztályosok ballagásakor, illetve november hónapban a Márton napi bál az iskola nevelői, a Korszerűbb Iskoláért Szalkszentmárton Alapítvány és az SZK rendezésében. - Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak: október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Anyák napján , Ezen kívül tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyt is tartunk b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítségére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5.-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1.-4. évfolyamon napközi otthon, az 5.-8. évfolyamon tanulószoba működik. d)Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosítunk., Az étkezési térítési díjakat az élelmezésvezetőnek kell befizetni. e)Tehetséggondozó és felzárkózató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Az 1.-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére korrepetálást szervezünk. - A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 1- 8. évfolyam hátrányos helyzetű tanulóinak képesség-kibontakoztató órákat szervezünk a 2003/2004-et tanévtől az 1. és az 5. évfolyamon, majd a következő években felmenő
20 rendszerben a többi évfolyamokon is a hátrányos helyzetű kisebbségi tanulóknak integrációs program alapján képességfejlesztő órákat szervezünk. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. (Atlétika, foci, kosárlabda) g)Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója h)Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. i)Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. j)Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente két alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. k)Erdei iskola Az iskola nevelői , a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok (vagy egy osztály) számára évente 1 alkalommal erdei iskolát szervezhetnek bel- és külföldön egyaránt, ha a körülmények ezt lehetővé teszik . Az erdei iskolában való részvétel önkéntes. l) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.
21 Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. m) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. n) Könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését segíti. A tanulás fontos színtere az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Az iskolai könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az iskolai könyvtár az iskolai nevelő-oktató munkához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv- és könyvhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység intézményünkben. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. A könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit- mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával- az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Az iskolai könyvtár szolgáltatásaival komoly szerepet vállal az információkhoz jutás területén. A hátrányos helyzet felszámolásával, az esélyegyenlőség megteremtésével elhivatottsága és felelőssége is meghatározható. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskolanevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. p) Integrációs és képesség-kibontakozó foglalkozások Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik.
22
q) Fejlesztő foglalkozások A sajátos nevelési igényű (tanulási zavarokkal küzdő) és tanulási beilleszkedési és magatartási (BTM) tanulóinknak fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk szakember segítségével.
Egyéb tevékenységek Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: Feladat: Annak megállapítása, hogy a beilleszkedési zavarokat mi okozza (Okozók lehetnek: családból, előképzettségből, iskolai követelmények légköréből) 2. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók diszkrét nyilvántartása, az ebből adódó problémák kiszűrése. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók sajátos foglalkoztatásának megoldása, fejlesztése. 4. Az arra rászorulók speciális iskolai vagy integrált képzésbe való bekapcsolása.
1.
Tevékenységek:
Kötelező tanítási órák keretében: - Egyéni képességekhez igazodó munkaformák alkalmazása. - Felzárkóztató órák beépítése a tanulás folyamatába.
Nem kötelező tanítási órák keretében: - Szoros kapcsolat építése az óvodával, gyermekorvossal, védőnővel, nevelési tanácsadóval, családsegítő szakszolgálattal. - Napközi otthonos ellátás biztosítása. - Tanulószoba által nyújtott lehetőségek kihasználása - Kiscsoportos foglalkozások szervezése a felzárkóztatásra. -Integrációs foglalkozások szervezése - Képesség-kibontakoztató foglalkozások szervezése - Tanulópárok kijelölése. - Családlátogatások a nevelési gondok megoldása érdekében. - Felvilágosító foglalkozások szervezése gyerekeknek, szülőknek. - Partneri kapcsolatok kialakítása a helyi civil szervezetekkel, intézményekkel, szervezetekkel.
A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása.
23
Fejlesztő értékelés bevezetése A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
A tehetség, képesség kibontakoztatása. Feladat: 1. A tehetséges tanulók kiemelése a közösségből, az adottságaikhoz, képességeikhez megfelelő fejlesztési lehetőségek, módszerek és tevékenységi formák biztosítása. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók számára megfelelő tevékenységi formák és módszerek kialakítása, mellyel a felzárkózásuk felgyorsítható. Tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, - a tehetséggondozó foglalkozások; - az iskolai sportkör; - a szakkörök; - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - a szabadidős foglalkozások (pl.: színház- és múzeumlátogatások); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a megalapozott iskolaválasztás segítése A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: - A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. - Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
24 - Iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. - A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, (esetmegbeszélések) kormányhivatallal polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, előadások szervezése aktuális témákban. - Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgáltatják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a megfelelő iskolaválasztás a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Feltételek: 1. Tárgyi feltételek:
Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény Számítógép, mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz
25
Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
2. Személyi feltételek: A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyük a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A nem szakrendszerű oktatást kiegészíti a kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben, illetve az alapozó és bevezető szakaszhoz kapcsolódó TÁMOP 3.1.4 projekt tevékenységrendszere: Önálló innováció a múzeumokkal, közművelődési intézményekkel és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését. Az IPR rendszert bevezető intézményektől jó gyakorlatok átvétele az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazására. A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása az IPR működtetésére, fejlesztésére. Tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - egyénre szabott felzárkóztató programok felvállalása (pl. integrációs fejlesztés) - a napközi otthon; - a tanulószoba; - az egyéni foglalkozások; - a felzárkóztató foglalkozások; - integrációs képességfejlesztő foglalkozások - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a továbbtanulás irányítása, segítése; Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - egyénre szabott felzárkóztató programok(integrációs fejlesztés) - a napközi otthon; - a tanulószoba; - a diákétkeztetés;
26 -
a felzárkóztató foglalkozások; a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív kedvezmények; tutori - mentori segítségnyújtás kirándulásokra, erdei iskolába, nyári táborba való eljutás segítése Útravaló pályázat keretei belül: érettségit adó középiskolába való jutás segítése mentorálassal ruházkodás segítése színházba, kulturális rendezvényre való jutás elősegítése az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
C) EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal testi és lelki egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
27
3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos tánc és mozgás - néptánc - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés, felső tagozatos, ének, tantárgyak tananyagai. c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök ( pl.Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. D) A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka intézményünkben egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
28
Intézményünk pedagógiai programjának közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének kialakításánál figyelembe vettük: 1. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatait 2. Intézményünk sajátosságait, hagyományait. 3. Együttműködési lehetőségek kialakítását, illetve továbbfejlesztését helyi egyesületekkel, közösségekkel. 4. Kapcsolat kialakítása a falunkban élő, nevelőmunkát segíthető nem pedagógus szakemberekkel.
Kiemelt fejlesztési feladatok: 1.
Énkép, önismeret Feladata 1-4. évfolyam A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. A tanító biztonságérzetet fokozó, tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. Tevékenységi formák: Sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek a leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. Feladata 5-8. évfolyam A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, ill. kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre inkább illetékesnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakulásában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. - Hon és népismeret Feladata: Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, mindennapi életében. Ismerjék a városi és falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.
29 A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, hazaszeretetet. Tevékenységi formák: Hagyományos osztály és iskolai kirándulásaink során megismerkedünk országunk szép tájaival, az ott élők népszokásaival, múltjával, építészetével. Az intézményünkben folyó tánc és mozgás tantárgy oktatása során tanulóink megismerik a magyar nép tánc-, játék-, és népdalkincsét, valamint a jeles napok népszokásait. Más szaktárgyak órái is kiegészülhetnek népünk és településünk néprajzi – népzenei értékeinek megismerésével. A Korszerűbb Iskoláért Szalkszentmárton Alapítvány hagyományőrző rendezvényein a Márton naphoz kapcsolódó szokásokat ismerhetik meg tanulóink mely népi kultúránk fontos részét képezi. Falunk szülöttei: Matics Pál helytörténész és, Majsai Károly Petőfi kutató, Petőfi Emlékmúzeumunk létrehozója számos könyvben, cikkben örökítette meg falunk múltját, értékeit. Feladatunk, hogy munkáik, példájuk segítségével tanulóinkat megismertessük falunk múltjával, értékeivel, és hagyományaival. Fontos, hogy a Petőfi Emlékmúzeum adta helyszín- és foglalkozási lehetőségeket fokozottan használjuk ki. Például a múzeumban működhetne az idegenvezetők szakköre, mely segítségével fejlődhetne tagjai kommunikációs készsége, bővülhetne irodalmi és történelmi ismereteik köre. Fejleszti a kulturált magatartási formát. Kapcsolatot alakít ki az idelátogató közösségekkel. Egyéni képességeik fejlődnek idegen nyelvű tárlatvezetéssel is. A 3143. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat kirándulásai, túrái, táborai elsősorban honismereti témakörök köré szerveződnek. Erdei iskolák szervezésének lehetősége bel- és külföldön. Ezáltal mód nyílhat megismerni tágabb környezetünket, a magyarlakta vidékeket (pl. Szlovákia, Horvátország, Románia, Ausztria, Szerbia –Montenegró, stb.), az ott élő népek hagyományápolását, muzeális értékeit, építkezési stílusát, stb. - Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Feladat: Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékhez. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék az egyetemes emberi kultúrák legjellemzőbb eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt,
30 becsüljék meg ezeket. Legyenek érzékenyek a problémák lényege, összefüggéseinek és megoldási lehetőségeinek keresése, feltárása iránt.
okai,
Tanulóink tudják elfogadni iskolai és osztályközösségükben a másságot, a sérült vagy fogyatékos embertársaikat. Fogadják el az egyre növekvő etnikumot, és kölcsönösen segítőkész magatartással könnyítsék beilleszkedésüket. Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányról, intézményrendszerről, az uniós politika szempontrendszeréről. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az EU polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekedniük, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd állni helyüket az európai nyitott társadalmakban. A tanulók ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. - Nemzetközi kapcsolataink Feladat: Vegyenek részt tanulóink a testvérkapcsolatok ápolásában. Ismerjék meg a másik országban élő magyarok történelmét. Formái: Tovább lehet fejleszteni az Erdélyben lévő már kialakult kapcsolatot (Felsőboldogfalva), a Szlovák területen lévő Ipolysággal, Horvátországban (Baranya), a Vajdaságban (Szerbia) kialakult felnőtt vagy gyermek kapcsolatot. Közös programok, erdei iskolák, kirándulások szervezésével, versenyekkel, vetélkedőkel, ajándékok készítésével tesszük feledhetetlenné az együtt töltött napokat. Határtalanul! pályázati lehetőség kihasználása. - Környezeti nevelés Feladat: A környezeti nevelés célja elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és megőrzésére. Alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszony megerősödését. Formái: A szülők és a tanulók segítségével folyamatosan ápoljuk és gyarapítjuk a tantermek és udvarok felszerelését, szépségét. Lehetőség szerint Erdei iskolák szervezése. - Környezeti konfliktusok, kezelésük
31 Feladat: A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti hatások megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Fontos, hogy megismerjék a Polgármesteri Hivatal és a Képviselő-testület környezetvédelmi, és környezetet fejlesztő tevékenységének eredményeit, fejlesztési terveit. Ismerjék fel, hogy az Európába vezető út csak a már meglévő értékek megbecsülésén, megőrzésén, az új értékek teremtésének lehetőségeinek keresésén és megvalósításán múlik helyi szinten is. Formái: Évente kétszer hulladékgyűjtést szervezünk. A Zöldike környezetvédő szakkörünk működése a környezettudatos életmódra. A 3143. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat környezetvédelmi programjai során felhívja a figyelmet, a környezetvédelmi problémákra, és azok megoldási lehetőségeire. - Kommunikációs kultúra: Feladat: A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Központjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Formái: Az üzemekben, múzeumokban, könyvtárakban tartott rendhagyó órák bizonyítják tanulóinknak, hogy az élet, a könyvek az információ fontos részei a kommunikációs kultúrának. Nyolcadik osztályban fontos, hogy osztályfőnöki óra, vagy állampolgári ismeretek keretében megismerjék a tanulók a személyes – és közügyek elintézésének megfelelő helyét és módját.
Integrációs képességfejlesztő órákon kommunikációs, önismereti stressz kezelés gyakorlatokon keresztül fejlesztjük tanulóink kommunikációs kultúráját. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. - Új információs környezet: Feladat:
32 A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelni. Formái: A számítástechnika a modern információszerzés egyik fő forrása. Meg kell tanítani tanítványainkat arra, hogy ne vesszenek el az információk tengerében, hanem azokat célszerűen megválasztva minél több területen alkalmazni tudják. Ezért fontos, a számítógépparkunk folyamatos fejlesztése. - Tanulás: Kisiskolás korban a tanulási képességek az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenység keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejlesztető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak ki a későbbi – felnőtt korimunkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képességek összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés, stb.). Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség- kibontakozó foglalkozásain nagy hangsúlyt kell fektetni a tanulás tanítására. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyereket tanulni. A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. - Testi és lelki egészség: Feladat: Intézményünkben nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A pedagógusok készítsék fel a gyermekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola, és
33 a közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra való felkészítésre. Az iskolai környezet, mint háttér is biztosítja az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Formái: Intézményünkben délutáni elfoglaltságként a testnevelés különböző formái lehetőséget nyújthatnak arra, hogy szervezett keretekben sportolhassanak tanulóink, és készüljenek fel sportversenyekre. A napközis és tan. szobai foglalkozás hozzásegíti a résztvevőket a helyes időbeosztásuk kialakításához / önálló tanulás és pihenés /. Megrendezhetjük és részt vehetünk a Kihívás Napján. Igény szerint úszótábort , erdei iskolát szervezünk. Intézményünk tanulói az éves egészségügyi munkaterv szerint orvosi ellenőrzésen, vizsgálaton esnek át ezzel segítve a problémák korai felismerését. Iskolai fogászat. Osztályfőnöki órák (5 -8. évf.) Egészséges életmódra felkészítő témakörök feldolgozása. A helyi sportegyesülettel kialakított jó kapcsolat továbbfejlesztése. Az 3143. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat sportversenyei. Atlétika, kosárlabda, labdarúgó szakkörök működtetése. Erdei iskolák programja.
E) A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaideje fölötti részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
34 -
2.
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - IKT technológia alkalmazása -
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3.
A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
35 -
-
-
-
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
7.
Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
9.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel.
36 -
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
37 -
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI
1. Az osztályfőnök feladatai -
-
Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
38 -
-
-
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
39 - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról -
Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok a tanév végén az osztályról -
Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya
40
A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya Továbbtanulás iskolatípusok szerint Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
4.
Az osztályfőnöki órák témái 5.-8. ÉVFOLYAMON
a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráján - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. Az alsó tagozat évfolyamain az első tanítási héten ismertetjük a gyerekekkel a feni témákat. Kivétel: gyermekvezetők megválasztása b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák
41
-
-
-
-
-
Évente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkoholés kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, stb.) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Osztálykirándulás előkészítése.
Az alsó tagozaton életkornak megfelelően egyes tantárgyak tananyagainak feldolgozása során érintik a fenti témákat.
c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam
Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás,
szenvedély.
Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.
42 Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6.évfolyam
Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7.évfolyam
Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés,
43 érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.
Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek
kialakulása.
Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8.évfolyam
Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi
44 erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.
Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!
d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban
45 -
Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon
46 -
A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása
Iskolánkban a „Segédanyag az általános iskolai osztályfőnöki órák megtartásához” 5- 8. osztály részére , a Pauz Könyvkiadó Kft. kiadvány óravázlatait használjuk.
F) A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE
1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
-
-
-
-
1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal.
47
-
-
-
2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); napközis és tanulószobai foglalkozás szervezése, kihasználása; szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,
48
-
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
G) A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (pl. iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
49 - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai DÖK vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. H) A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon , e-mailon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
A Szülői Közösség és az iskola közösségeinek együttműködése
50 1. A Szülői Közösség az iskola közösségeivel az SZK elnökével és választmányának teljes jogú tagjain keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az SZK tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskola tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskola vezetése felé továbbítani. 3. Az SZK ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola igazgatója, - osztályfőnök 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1 alkalommal – köteles tájékoztatni az SZK-t.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola vezetője legalább évente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet.
51
-
Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján;
52 -
az iskola fenntartójánál; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál (titkárság);
Hogyan segítünk a szülőknek az iskola megismerésében? A leendő 1. osztályt tanító kollégák nyílt tanítási napra invitálják a nagy csoportos óvodásokat, a felső tagozaton tanító kollégák pedig a 4. osztályosokat és szüleiket fogadják. Segítségnyújtás formái: Szülői képviseleti fórumok intézményünkben. A szülők érdekeinek képviseletét a szülői munkaközösségek látják el. Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskola közéletébe? Az iskola működésében a következő szülő szerepek jelennek meg: - a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője, - a szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője, - a szülő, mint az iskolai közélet szereplője, (a SZK-ben) A szülő, mint szolgáltatás megrendelője kérheti: - az idegen nyelv megválasztását, - az ifjúságvédelem segítségét, - a Családsegítő Szolgálaton keresztül pszichológus és logopédus segítségét, - a napközi otthoni ellátást, - a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet: -a „Korszerűbb Iskoláért Szalkszentmárton” Alapítvány támogatásában - az iskola eszközparkjának gazdagításában, - az iskola esztétikai arculatának alakításában. Formái: - pénzadomány - tárgyi támogatás - szellemi, társadalmi munka. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője: Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet: - az osztályfőnöki óra (7-8. évf.), - a szülői értekezlet, - a szabadidős tevékenységek, - kulturális területek. Kezdeményezője: - a szülői munkaközösség, - az osztályfőnök, - az iskola vezetése.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: KIK Kunszentmiklósi Tankerülete 6090 Kálvin tér 12. - Az intézmény működtetőjével: KIK Kunszentmiklósi Tankerülete 6090 Kálvin tér 12.
53 -
A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Szalkszentmárton Község Önkormányzata 6086 Szalkszentmárton, Jókai u. 2. Kisebbségi Önkormányzattal 6086 Szalkszentmárton, Jókai u.2. EMMI-vel, Oktatási Hivatallal, NFÜ-vel Budapest A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel, A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Községi Óvoda, 6086 Szalkszentmárton, Néphadsereg u. 2. A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 6090 Kunszentmiklós, Endrédy I. u. 4. A területileg illetékes gyógypedagógiai intézménnyel: EGYMI Dunavecse, Fő út A szakértői és rehabilitációs központtal, 6000 Kecskemét Munkaügyi Központtal 6090 Kunszentmiklós A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.
2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Korszerűbb Iskoláért Szalkszentmárton Alapítvány kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Községi Önkormányzat Petőfi Sándor Emlékmúzeuma, Művelődési Háza és Könyvtára 6086 Szalkszentmárton, Petőfi tér 14-15. - Az alábbi helyi társadalmi egyesületekkel: - Sportegyesület - Múzeumbaráti Kör - KÖSZI - Polgárőrség - Néptánccsoport - Mozgáskorlátozottak Egyesülete - Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: nem meghatározott, esetleges patronáló cégekkel - Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: 3143. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat Szalkszentmárton Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Református Egyházközség Szalkszentmárton Katolikus Egyházközség Szalkszentmárton minden más egyéb bejegyzett egyházak gyülekezeteivel A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető vagy helyettese a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Gyermekorvosi Rendelő, Fogorvosi Rendelő, Védőnői Szolgálat 6086 Szalkszentmárton Felszabadulás u. illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermek- és Ifjúságvédelem valamint a Családsegítő Szolgálat Szalkszentmárton gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató ,igazgatóhelyettes vagy az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelős a felelős.
54 5. Az iskola helyiségeit, épületét a tankerületi igazgató döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: a. Petőfi Sándor Úttörőcsapat 6. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: - Kunszentmiklósi Tankerület iskolái
I)A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább egy hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon.
55 - 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY
ÍRÁSBELI
SZÓBELI
GYAKORLATI
VIZSGA Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás Természettudományi gyakorlatok
ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
SZÓBELI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
GYAKORLATI
SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI
SZÓBELI
GYAKORLATI
SZÓBELI
GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI
J)AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI
56
1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját és személyi számát - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek TAJ kártyáját; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - diákigazolványhoz igénylő NEK azonosító 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
57 K) AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
előforduló
sérülések
élettani
hátterét,
várható
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot alakít ki a Dunavecsei Mentőszolgálattal
-
az iskola kapcsolatot építhet ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -
elsajátítását
elsősorban
a
következő
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia
kémia
-
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás
58
fizika testnevelés -
-
égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés mechanikai sérülések égési sérülések forrázás elektromos balesetek és megelőzésük magasból esés
az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák, tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
-
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
59
B) HELYI TANTERV Bevezető A Magyar Közlöny 2012. évi 177. számában jelent meg az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. E jogszabály mellékletei tartalmazzák az elfogadott kerettanterveket, amelyek alapján az általános és középiskoláknak felül kell vizsgálniuk helyi tantervüket. (A rendelet a 2012. december 29-én lépett hatályba.) Az iskoláknak úgy kell átdolgozniuk helyi tantervűket, hogy az megfeleljen:
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptanterv;
a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, valamint az annak mellékleteként kiadott kerettantervek
előírásainak. A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet a kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályokat, majd a kerettantervek feladatát, felépítését, valamint a kerettantervek jóváhagyásának szabályait rögzíti. A jogszabály rendelkezése szerint a kerettantervek a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározzák a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat:
a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását,
a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait,
a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát,
a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,
a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát,
az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását,
a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között,
60
az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából.
A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló EMMI rendelet mellékleteként jelentek meg a kerettantervek. Ezekben kerültek lebontásra a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógiai elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak. A miniszter által kiadott kerettantervek iskolatípusok, illetve pedagógiai szakaszok szerint tagolódnak: alsó tagozat, felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola.
A kerettantervek tartalmazzák:
a bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;
a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves szakaszokban);
egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.
A tantárgyak kerettantervei évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát, valamint a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le. Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől: az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.
61 Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: ÉVFOLYAM
TANÉV
20132014 20142015 20152016 20162017
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
2013
2007
2007
2007
2013
2007
2007
2007
2013
2007
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2007
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2007
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
2013
A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.
62 A nevelő- oktató munka szakaszai Életkor, évfolyam
A nevelő-oktató munka alapvető szakaszai
3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig
A nevelő-oktató munka szakaszai
óvodai nevelés szakasza
1-2. évfolyam:
1-8. évfolyam
9-12. (vagy 13.) évfolyam
13. (vagy 14.) évfolyamtól
alapfokú nevelésoktatás szakasza
középfokú nevelésoktatás szakasza
3-4. évfolyam:
általános műveltséget megalapozó szakasz
5-6. évfolyam:
7-8. évfolyam:
9-10. évfolyam:
11-12. (13.)
szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz
Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek – nevelési célok a Nemzeti alaptantervben – 2012
63
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Állampolgárságra, demokráciára nevelés
64 A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Pályaorientáció
65 A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. A tanulás tanítása A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek. Matematikai kompetencia A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud
66 fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat. Természettudományos és technikai kompetencia Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. Digitális kompetencia Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg létrehozása, továbbítása). Szociális és állampolgári kompetencia Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl. háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére. A hatékony, önálló tanulás A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.
67
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
68
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez
69 való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A családi életre nevelés A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség-megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az
70 aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanulóban kifejlődnek a környezet harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Pályaorientáció A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés
71 A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia
72 A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meghozatalára. Digitális kompetencia A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT- eszközök használata iránt. Képes alapvető számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
73 Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT- eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
74 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
I.
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV
1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Intézményünk egyes esetekben kidolgozott,a kerettantervekre épülő minősített helyi tantervet, programcsomagot is választ (Mozaik Tankönyvkiadó, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Dinasztia, Apáczai, Projekt, stb. ) és azt építi be pedagógiai programjába.
75 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számát a választható tantárgyakra (tánc és mozgás, természettudományi gyakorlatok) ill. a kötelező tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.
II. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)
ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 1.évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4.évfolyam 4.évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5.évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6.évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7.évfolyam 8. évfolyam 8.évfolyam 8.évfolyam
1
Választható tantárgy
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából ill. melyek a válaszható tantárgyak*1? Magyar nyelv és irodalom Matematika Tánc és mozgás* Magyar nyelv és irodalom Matematika Tánc és mozgás* Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Tánc és mozgás* Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Tánc és mozgás* Matematika Természettudományi gyakorlatok Tánc és mozgás* Matematika Természettudományi gyakorlatok* Tánc és mozgás* Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Matematika Történelem Fizika
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
76
3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam
VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia A változat Fizika A változat Kémia A változat Ének-zene A változat
5. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:
-
2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.
6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és német nyelvet tanulják.
77
Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Tantárgyak
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
Magyar nyelv és 7,5 7,5 6,5 irodalom Angol nyelv Matematika 4,5 4,5 4,5 Erkölcstan /Hit és 1 1 1 erkölcstan Környezetismeret 1 1 2 2 2 2 Ének-zene Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 5 5 5 Testnevelés és sport 2 1 1 1 Tánc és mozgás* 25 25 25 Összes heti óra Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan /Hit és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tánc és mozgás* Természettudományi gyakorlatok*
2
5. 6. évfolyam évfolyam 4 4 3 3 4 4 1 1
7. évfolyam 4 3 4 1
6,5 2 4,5 1 2 2 2 1 5 1 27 8. évfolyam 4 3 4 1
2
2
2
3
2 1 1 1
2 2 1,5 1,5 1 1 1 1 5
2 2 1,5 1.5 1 1 1 5
Osztályfőnöki óra
1 5 1 1 1
2 1 1 1 1 5 1 1 1
1
1
Összes heti óra
28
28
31
31
Választható tantárgy
78
III.
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
1. Intézményünkben a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, szórólapon) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók, normatív kedvezményben részesülők ingyenesen használhatják. 6. A pedagógus a taneszköz és tankönyv választása mellett meghatározhatja a tanításhoz nélkülözhetetlen ruházati és más felszereléseket is. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus- minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
IV.A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MAGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán
78
79 meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
79
80
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 2. A tanuló- a második évfolyamtól kezdődően- magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. (Lehetőség van továbbra is javítóvizsgát letételére az elégtelen év végi osztályzat esetén akármennyi tantárgyból, a törvény végrehajtási rendelete- 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet- alapján.) 3. A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 4. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második - nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 5. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 6. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, kérésére javító vizsgát tehet, amennyiben a nevelőtestület azt engedélyezi. 7. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha:
az iskola igazgatója- szakértői vélemény alapján- felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
80
81
magántanuló volt.
A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar nyelv , magyar irodalom, történelem, matematika,, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem ,matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.
Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
8. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. E rendelkezést kell alkalmazni – évfolyamtól függetlenül- az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv
tanításának
első
évében.
Az intézmény vezetője-szakértői vélemény alapján- az első évfolyamon a tanulót mentesítheti az értékelés alól, így a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Ez az eljárás egy alkalommal alkalmazható. Az előkészítő évfolyam helyett egyéni továbbhaladás is engedélyezhető. 9. Ha az első évfolyamra járó tanuló eredményes felkészítése szükségessé teszi („felzárkóztatásra szorul” minősítést kap) lehetővé kell tenni, hogy legalább heti kettő alkalommal egyéni foglalkozáson (korrepetáláson) vegyen részt.
E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a
tanköteles tanuló második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. 10. Pedagógiai megsegítés még 1-4 évfolyamon a napközis foglalkozás vagy 5-8. évfolyamon a tanulószobai foglalkozásra való felvétel. 11. A szülőt tájékoztatni kell az iskolai segítségnyújtás további lehetőségeiről és módjairól. 12. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha kéri. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az igazgató dönt. 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyamismétlést.
V.MINDANNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
81
82 Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 1. Testnevelés és egészségfejlesztő testmozgás Intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében egészségnevelési programot: azon belül egészségfejlesztési feladatokat valósít meg. Kiemelt feladatként kezeljük - a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében- a szervezett testmozgást, tekintettel az intenzív testi fejlődésben lévő fiatalkorúak nagy mozgásigényére. Biztosítjuk: A tanulók mindennapi testedzését, A játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, Az iskolai sportkör működését A könnyített és gyógy-testnevelést a rászorulóknak Tánc és mozgás A tanulók hetente az órarendbe illesztetten 5 testnevelés órán, 1-6. évfolyamon még 1 óra tánc és mozgás órán vesznek részt. A testnevelő tömegsort és a sportkör keretében minden nap tartanak testedzéseket. A tanulókat testnevelés óráról- szakorvosi vélemény alapján- csak az iskola vezetője mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást, lehetőség szerint a szabadban. Időtartama – a törvény alapján- legalább 45 perc.
2. Könnyített testnevelés és gyógy-testnevelés A tanulók egy részét-egészségi állapota miatt- az iskolaorvos könnyített v. gyógy-testnevelési foglalkozásra utalja. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz az órarendi testnevelési órákon, de bizonyos mozgásokat, gyakorlatokat- állapotától függően-nem végez. A testnevelő differenciált foglalkozása biztosítja a megfelelő gyakorlatok végzését. Az iskolaorvos szakvélemény alapján a tanulókat gyógy-testnevelési foglalkozásokra utalhatja. Az érintett tanulók számára gyógytestnevelés speciális gyakorlatainak elvégzése kötelező. Ezeket a gyakorlatokat a tanuló önállóan elvégezheti a testnevelési óra keretein belül, tanári felügyelet mellett. (differenciált foglalkozás).
3. Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás Az intézmény nevelési programjáénak kiemelt része az egészségnevelés és e környezeti nevelés programja. A program részben tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén: Testi-lelki harmónia összefüggéseit, Az egészséges életmód, stressz mentes életvezetés jellemzőit, A helyes táplálkozás és testmozgás jelentőségét, Az egészségre ártalmas hatásokat, A szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját
82
83 A fiatalok egészséges pszihés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Ennek lehetősége, hogy csoportosan osztályfőnöki v. más órán a védőnő előadást tartson. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémákkal kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás, stb.) és a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.
VI.A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A tanulók május végéig jelentkezhetnek a kötelezően választandó tantárgyakra. Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetnek az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember első hetében hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 2. hetének végéig jelentkezhetnek a foglalkozásra. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a szülők aláírásával az erre kialakított jelentkezési lapon. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A választható tantárgyak, tanórán kívüli foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat, képességfejlesztő foglalkozásaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
1. Napközi és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja minden tanuló számára a napközi otthoni, vagy a tanulószobai ellátást. Az írásos jelentkezést szülői aláírással kell jelezni az erre kialakított jelentkezési lapon. A napközis foglalkozások rendje: A napközi otthoni ellátás keretében tanítási napokon a tanítási órák befejezésétől 11.40- 16.00 óráig pedagógusok foglalkoznak az iskolában maradó gyerekekkel. A szülő kérésére 17.00 óráig biztosítunk felügyeletet a gyerekek számára. Biztosítják számukra az étkezési lehetőséget, a másnapra való tanulmányi felkészülést és a szabadidős foglalkozásokat, szabadban való mozgást. A tanulószobai foglalkozásokat egy pedagógus a tartja, tanítási napokon, a tanítási órák befejeztével 13. 00- 16.00 óráig Az étkeztetés szabályai: A napközisek nevelőjükkel érkeznek, a menzás diákok önállóan, utolsó tanítási órájuk után ebédelhetnek. A felügyeletet egy nevelő biztosítja. A napközis csoportoknak időben el kell indulni ebédelni, hogy ne legyen torlódás menzásokkal.
83
84 2. Szakkörök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. A szakköri ismeretanyagról és a látogatásokról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógust az intézményvezető bízza meg, aki felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanulók szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörökre is jelentkezési lapon lehet jelentkezni szeptemberben. A szakkörök október 1-től, május végéig működnek.
3. Művészeti iskolák, énekkar Az iskolában ismeretterjesztő, művelődési, művészeti, képesség- és közösségfejlesztő célokkal önképző köröket, szakosztályokat szervez. Az szakosztályok munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére (színjátszó kör, modern tánc, néptánc, kerámia, stb.) A szakosztályok szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok, vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek támogatásával. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működhet, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar célja volna a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetője lehet az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosíthatja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.
4. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és rendszeres edzéseket tartanak a testnevelő tanárok, vagy az intézményvezető által megbízott külsős személyek. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinknak a különböző sportági (kosárlabda, labdarúgás, atlétika, stb.) edzéseken és versenyeken való részvételre. A sportkörre is jelentkezési lapon lehet jelentkezni szeptemberben. A szakkörök október 1-től, május végéig működnek
5. Felzárkóztató foglalkozások, egyéni korrepetálások, A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Egyéni korrepetálásokat, saját tanítványunk esetében, csak térítésmentesen végzünk. 5-8.évfolyamtól a felzárkóztató foglalkozás - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportra kötelező jelleggel- a szaktanárok javaslatára történik. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.
6. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás A sajátos nevelési igényű gyereknek/tanulóknak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek ezeknek a tanulóknak a rehabilitációs
84
85 ellátásához szükségesek. Intézményünkben ezekkel a tanulókkal integráltan foglalkozunk tanórán, tanórán kívüli foglalkozások keretében pedig a megállapított időkeret terhére fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt, egyéni fejlesztési terv alapján. Fejlesztésüket gyógypedagógus(ok) segítik. A fejlesztő órák meghatározott órarend szerint történnek. Tanév elején értesítjük a tanulókat és gondviselőiket a foglalkozások helyéről, idejéről és a foglalkozást tartó gyógypedagógus személyéről.
7. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs képesség-kibontakoztató fejlesztése (IPR program) Célja a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a magatartási, viselkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részére a NAT követelményeinek teljesítése minden műveltségi területen. Olyan differenciált képességfejlesztő oktatási programot szeretnénk megvalósítani, amely elősegíti a tanulási hátrányok csökkentését, az egyéni képességhez igazodni tudást, felkészíti majd a tanulókat a megfelelő pályaválasztásra, továbbtanulásra. Célzottan segít és hozzájárul a másság megértéséhez (cigányság), ezen keresztül elősegíti az önismeret, közösségi együttélést, összefogást. Beszéd- kifejező- és logikai készségek fejlesztését szorgalmazzuk. Az IPR program keretein belül elsősorban a HHH tanulóknak felzárkóztató, képességfejlesztő és egyéb foglalkozásokat tartunk, melyre bárki jelentkezhet iskolánk tanulói közül. Célunk még megtanítani tanulni a gyerekeket. Arra, hogy legyenek képesek alkotó, tevékeny ismeretek megszerzésére. Ezenkívül szokásrendek, tanulási technikák kialakítását, átalakítását tűztük ki célul. A tanulók fejlesztését tanítók és szaktanárok segítik évfolyamonként mind az alsó mind a felső tagozaton, meghatározott órarend szerint, egyéni fejlesztési terv szerint. A programba bevett tanulók (HHH és HH tanulók) haladásáról 3 havonta tájékoztatjuk a szülőt. (Bővebben: IPR program )
8. Diákklub, gyermek- és ifjúsági közösség Az ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében működhet, saját munkaterve és havi programja alapján. A klub élén a diákönkormányzat vezetése áll. Tevékenységét az intézményvezető által megbízott klubvezető tanár segíti. A diákklub havi programját, valamint a klubhelyiség felügyeleti rendjét és a felelős diákok nevét előző hó 25-ig írásban le kell adni az iskola intézményvezető helyettesének.
VII. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
85
86 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanuló joga, hogy egy nap max. 2 témazáró dolgozatot írassanak vele, amit a szaktanár előre közöl a tanulókkal, és ezt be is kell jegyeznie a szaktanárnak (célszerű ceruzával) a naplóba, hogy tanártársaikkal elkerüljék az osztályközösség túlterhelését. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:
az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül.
(A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A szóbeli feleltetés egyik lehetséges módja a IKT –val való mérés, értékelés. 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény
hogyan
változott
– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik
A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét az első évfolyamon félévkor és év végén a második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.(szóban, írásban) Használhatunk jeleket is: pl. piros, zöld, kék pont, csillag; piros, zöld, kék vonalakat pl. a naplóba. A jeleknek legyen egységes jelentése. Kiválóan Jól
teljesített: teljesített:
Megfelelően
teljesített
piros piros
csillag
pont :zöld
pont
,
piros
,
piros ,
zöld
vonal vonal vonal
| | |
Felzárkóztatásra szorul: kék pont , kék vonal |
86
87 8. A második évfolyam végén, valamint 3-4. teljesítményét,
előmenetelét
rendszeresen
évfolyamon félévkor és év végén érdemjeggyel
értékeljük,
a tanulók
minősítjük
minden
tantárgyból: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Amennyiben a tanuló jeles osztályzata dicsérettel is párosul:
kitűnő (5) minősítést érdemel.
9. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 10. Az első évfolyamon félévkor és év végén, és
második évfolyamon félévkor
a tanulók
teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.(ellenőrzőbe, bizonyítványba) A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
A tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült szöveges értékelés segítségével értékeljük, amely a Mozaik Kiadó által kiadott naplóban található meg. Hozzá tartozik még a szöveges értékelést segítő szoftver is (Mozaik program.) Tánc és mozgás tantárgy esetében a mellékletben található szöveges értékelő lapokat használjuk . 11. A második év végén, harmadik, negyedik évfolyamon félévkor és év végén, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon félévkor és év végén(ellenőrzőbe, bizonyítványba)
a tanulók
teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 12. A második évfolyam év végi harmadik -nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 13. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Amennyiben a tanuló jeles osztályzata dicsérettel is párosul:
kitűnő (5) minősítést érdemel.
14. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egyegy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 15. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 16. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám)
87
88 érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
Szöveges értékelés Felzárkóztatásra szorul Gyengén teljesített Megfelelően teljesített Jól teljesített Kiválóan teljesített
17. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 18. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 19. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását
az osztályfőnök minden
hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg (felső tagozaton). Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) : Az a tanuló, aki a házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, Felnőtt társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, együttműködő és jóindulatú, Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti, Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben, Óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét. Aktív a tanítási órákon, rendszerető Szorgalma legalább jó Semmiféle elmarasztalása és igazolatlan órája nincs Jó (4):
megértő,
88
89
Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra, A közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott munkát ellátja Rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel Igazolatlan mulasztása ne legyen. A házirendet betartja, Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek, Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó (3): Passzív, nem érez felelősséget a közösség sorsáért Gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben többször tiszteletlen Szándékosan vét a Házirend szabályai ellen 1- 10 igazolatlan órája van a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész, Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés, Rossz (2): Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt közösségének, Összeférhetetlen, kötekedő, szándékos rendbontó Trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, erőszakoskodó, goromba A Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget követ el Igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában nincs pozitív változás Igazolatlan mulasztása 10 óránál több A tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmező eljárást igénylően zavarja A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik, A szorgalom értékelésének szempontjai: A tanulók szorgalmának értékelésének és minősítésének az 1- 8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/, érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzák. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félévi és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 2.évf. -8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőben és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésében és minősítésének követelményei a következők: Példás az a tanuló, aki: a képességeinek megfelelően, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, 89
90
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi, munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, költségtudata magas fokú, munkatempója lankadatlan, mindig figyel, készül, érdeklődik, taneszközei tiszták, rendesen, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez összefügg tanulmányi munkájával
Jó az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, Kötelességtudó, de nem minden tantárgyban teljesít képességeinek megfelelően Esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhető meg nála Ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységéért legfeljebb szaktanári dicséretet kapott ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül, taneszközei tiszták, rendezettek, Változó az a tanuló, aki: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, gyakran külön ellenőrzésre szorul tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire, felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott Elégtelen értékelés esetén változónál jobb jegyet nem kaphat Hanyag az a tanuló, aki: Tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen elhanyagolja A tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi munkáján figyelmeztetés ellenére sem változtat Rendszeres ellenőrzésre szorul, lusta képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményekben csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el, munkafegyelme rossz, érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi, felszerelése hiányos, taneszközei rendezetlenek, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
90
91
egy vagy több tantárgyból elégtelen értékelést kapott
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte/vagy megértése/szükséges. 1. A dicséret és jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, ill. jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: Tanulmányait kiemelkedően végzi Kitartóan szorgalmas Példamutató közösségi magatartást tanúsít Eredményes kulturális tevékenységet folytat (helyi, körzeti, megyei) Kimagasló sportteljesítményt ér el (helyi, körzeti, megyei) Jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez Egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez
2. A dicséret és a jutalmazás formái A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet von maga után. A kiugró eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. A szóbeli és írásos dicséreteket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretes tanulók nevét a dicséretes teljesítmény megnevezésével együtt közzé kell tenni az intézmény iskolaújságában. Az írásos dicséretek formái: Tanítói, tanári, nevelői dicséret Osztályfőnöki dicséret Igazgatói dicséret Nevelőtestületi dicséret „Év tanulója” „ Jó tanuló-jó sportoló” Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét, mint pl. az „Év tanulója” és a „Jó tanuló, jó sportoló” címet a bizonyítványba és a törzslapra is be kell vezetni. Az iskolai szinten kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel/jutalomkönyvvel lehet elismerni. Elismerés illeti a tanulmányi, sport és kulturális versenyek győzteseit is.
A tanulók jutalmazása Megnevezés Szaktanári dicséret
Napközis dicséret
Miért? Egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért, szorgalmáért, szakköri munkáért
Beírás, következmény Adományozza Beírás: osztálynaplóba A szaktanár és az ellenőrzőbe Következmény: beszámítás a tantárgyi érdemjegybe Beírja: szaktanár nevelő Szorgalmáért, Beírás: osztálynaplóba Napközis nevelő együttműködéséért, a rá és az ellenőrzőbe bízott feladatok Következmény: kiemelkedő ellátásáért beszámítás a tantárgyi
91
92
Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)
Igazgatói dicséret
Jutalomkönyv
Oklevél
Nevelőtestületi dicséret
Kiemelkedő közösségi munkáért, iskolai versenyeken elért dobogós eredmény, iskolai rendezvényeken, ünnepélyeken való szereplés, a fentiekkel egyenértékű eredményes tanulmányi munka, szorgalom; 50 db. jeles érdemjegyért. Az iskola érdekében végzett kimagasló munka; Az osztályban, iskolában végzett kiemelkedően példamutató közösségi munka; Tanulmányi 100 db. jeles érdemjegyért; Megyei és területi tantárgyi, sport, kulturális és egyéb versenyen elért 16. helyezés Kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért.
érdemjegybe Beírja: napközis nevelő tanár Beírás: Az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe, emléklap Következmény: beszámítás a magatartás és szorgalomjegybe. Beírja: of.
Az osztályfőnök (a szaktanárok, a napk. nevelők, a DÖK javaslata alapján)
Beírás: Az osztályfőnök és a Az osztálynaplóba, a és szaktanár javaslatára az az iskolai emléklapra igazgató. Következmény: Ha nincs fegyelmi büntetése-példás magatartás,
Beírja: naplóba:of. ellenőrzőbe, emléklapra: ig. / helyettese A tanév végén, A szaktanárok, vagy az versenyek végén osztályfőnök, a Megírja: of. napközis nevelő , igazgató Kitűnő tanulmányi v. A tanév végén, Az osztályfőnök, sporteredményért. versenyek végén igazgató, nevelőtestület, Versenyeken való a verseny szervezője helyezésért. Megírja: of. Országos tantárgyi tanulmányi versenyeken és sportversenyeken valamint művészeti és kulturális versenyeken való szereplés, valamilyen eredmény. 150 db. tanulmányi jeles (5) érdemjegy, „Az év tanulója” cím kiérdemlőjének.
Beírás: Az osztálynaplóba, a tanuló törzslapjára, bizonyítványba és az iskolai emléklapra Következmény: Ha nincs súlyos fegyelmi büntetése (igazgatói v. annál súlyosabb) példás magatartás, a tanév végén az ünnepélyes tanévzárón átadott jutalom.
Az osztályfőnök, igazgató javaslatára a nevelőtestület nevében az igazgató adja át.
Beírja: naplóba, törzsl., biz: of. ellenőrzőbe: igazg./helyett.
92
93 „Az év tanulója” cím A tanévben végzett egész ( 8. évfolyamon) évi munkájáért. A területi, megyei v. országos tantárgyi versenyeken elért az évi legjobb eredmény. Legfeljebb 3 db. jó (4) érdemjegy az év végi bizonyítványban.
Beírás: Az 1998-tól rendszeresített iskolai emlékkönyvbe; Bizonyítványba, törzslapra (of. írja be) Következmény: Tantestületi dicséret, oklevél és jutalom. igazgató: emléklap
A felsős munkaközösség javaslatára az igazgató A ballagási ünnepélyen adja át az igazgató..
„Jó tanuló-jó Sikeres szereplés sportoló” cím különböző sportágban, és legalább egyben – az iskola képviseletébenkörzeti v. megyei 1-3. helyezés. Közepes osztályzata nem lehet év végén. Magatartása példás v. jó; Az adott tanévben büntetésmentesség
Beírás: Az osztálynaplóba, törzslapra, bizonyítványba.(beírja: of.) Következmény: Tantestületi dicséret; Oklevél és jutalom. Emléklap: igazgató
Nevelőtestület javaslatára az igazgató adja át az év végi tanévzáró ünnepélyen.
3. Fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi: A házirendben foglaltakat nem tartja be, Igazolatlanul mulaszt, Tanulóhoz méltatlan magatartást tanúsít, Fegyelmi intézkedésben részesíthető, mely a súlyosabb fegyelmezését megelőző nevelési eszköz. A cselekmény súlyától függően- az írásos intézkedés előtt - szóbeli figyelmeztetésben részesíthető a tanuló. A fegyelmi intéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, valamint az osztálynaplóba- vagy az ahhoz csatolt szöveges értékelő lapra – is be kell írni.
Az írásos fegyelmi intézkedések: Fegyelmező intézkedések: Az iskolában súlyos jogellenességnek számít a drog, valamint az alkohol birtoklása és fogyasztása, dohányzás, a fegyvernek minősülő tárgy tartása, mások zsarolása, testi erővel való fenyegetés és visszaélés, mások megalázása. Megnevezés Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
Napközis nevelői figyelmeztetés
Miért?
Beírás:
A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a
Az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe
Következmény: Beszámítás a szorgalom és/vagy a magatartásjegybe
Beírja: szaktanár
Az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe
Beszámítás a szorgalom és/vagy a
93
94
Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli-az első előforduláskor írásbeli-néhányszori előforduláskor)
Osztályfőnöki intés
Intézményvezetői figyelmeztetés --írásbeli)
Intézményvezetői intés (írásbeli)
felszerelés hiánya, a magatartásjegybe napköziben előforduló Beírja: napközis nevelő fegyelmezetlenség miatt. A tanuló tanulmányi és Az osztálynaplóba, Beszámítás a magatartásbeli köteleellenőrzőbe magatartásjegybe zettség- szegése, a házirend (írásbeli figyelmeztetés enyhébb megsértése, Beírja: osztályfőnök esetén legfeljebb 4(jó) igazolatlan mulasztás miatt. érdemjegy (késések, fegyelmezetlenség, kisebb rongálások) Az együttélés íratlan szabályainak be nem tartása (durva hangnem, stb) 5 igazolatlan óra esetén A Házirend kisebb súlyú Az osztálynaplóba és az Legfeljebb 3 (változó) normáinak többszöri ellenőrzőbe magatartás az adott megszegése félévben és legfeljebb 6-10 óra igazolatlan Beírja: osztályfőnök 4(jó) az adott tanévben hiányzás esetén -A Házirend kisebb súlyú Az osztálynaplóba és az Legfeljebb változó (3) normáinak sűrűn ismétlődő ellenőrzőbe magatartás az adott megszegése (ha az előző Beírja: igazgató tanévben. fokozatot már megkapta a tanuló). 10 óra feletti igazolatlan hiányzás esetén -Első dohányzás A Házirend nagyobb súlyú normáinak megszegése -Egyszeri alkoholos állapot Az iskolai házirend súlyos Beírás: az osztálynaplóba, Következmény: megsértése, szándékos az ellenőrzőbe és a tanuló Rossz magatartás az károkozás, súlyos törzslapjára, adott félévben, fegyelmezetlenség miatt. bizonyítványba legfeljebb közepes az Az előző fokozat után a adott tanévben Házirend bármilyen Beírja: megsértése naplóba, törzsl., biz: of. 20 óra igazolatlan ellenőrzőbe: mulasztás felett igazg./helyett.
20. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 21. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi büntetések
94
95
Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi- fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal- fegyelmi büntetésben részesíthető. Iskolánkban a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület jogosult.(lásd: Ped. Program) A felelőségre vonás eljárásmódját- a kötelezettségszegést követő 3 hónapig- jogszabály határozza meg. Fegyelmi büntetések: Megrovás Szigorú megrovás Kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába Eltiltás tanév folytatásától (nem tankötelesnél)
Kizárás(nem tanköteles tanulónál)
Fegyelmi büntetés: Megnevezés: Mikor? Megrovás (igazgatói Az előző fokozatok hatáskör) után bekövetkező fegyelemsértés esetén; Kisebb súlyú erkölcsi vétségek Szándékos károkozás, rongálás, 220- 30 óra igazolatlan mulasztás felett
Beírás: Az osztálynaplóba, a tanuló törzslapjára, az ellenőrzőbe, bizonyítványba
Következmény: Rossz (2) magatartási jegy az adott félévben és legfeljebb változó (3) az adott tanév végén.
Beírja: oszt.napl., törzsl. biz,: of ellenőrzőbe: ig. /helyett.
Szigorú megrovás Az előző fokozat után (igazgatói hatáskör) bekövetkező fegyelmi vétség esetén, Nagyobb súlyú erkölcsi vétség esetén 330--40 óra igazolatlan mulasztás esetén;
Az osztálynaplóba, a tanuló törzslapjára az ellenőrzőbe, bizonyítványba Beírja: oszt.napl., törzsl. biz,: of ellenőrzőbe: ig. /helyett. Az előző fokozatok Az osztálynaplóba, a után bekövetkező tanuló törzslapjára és fegyelmi vétség az ellenőrzőbe, esetén; bizonyítványba Különlegesen súlyos erkölcsi vétség Beírja: esetén, oszt.napl., törzsl. biz,: 40 óránál több of
Rossz (2) magatartási jegy az adott tanév végén
Nevelőtestületi fegyelmi büntetés
Következmény: Tanköteles korú tanuló esetén áthelyezés másik osztályba, ill. iskolába. Nem tanköteles korú tanuló esetében
95
96 igazolatlan mulasztás ellenőrzőbe: esetén /helyett.
ig. eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából
4. A tanuló kártérítési felelőssége Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz- a kár értékének megállapítása után a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: Gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-a. Szándékos károkozásnál,- ha a tanuló korlátozottan cselekvőképes- a kártérítés a legkisebb munkabér öthavi összegét nem haladhatja meg. A tanuló által okozott kárról az osztályfőnök értesíti a szülőt. Az igazgató/igazgatóhelyettes/ gazdasági vezető közbenjárásával, az osztályfőnök feladata a kártérítés rendeztetése a szülővel, vagy gondviselővel.
VIII. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (német- angol), az informatikát, esetenként a rajzot vagy éneket . A főbb tantárgyakat (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz) felsőben csoportbontásban oktatjuk, amennyiben a tanulói számított létszám 30 fölött van, és ha van hozzá megfelelő végzettségű humán erőforrásunk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs és gyakorlati készségek fejlesztésére és a tudásuk megalapozására. A csoportok szervezésénél ügyelünk arra, hogy heterogén csoportokat alkossunk: megfelelő arányban legyenek HHH, SNI - s tanulók, valamint, hogy megközelítőleg egyenlő arányban legyenek értelmi képesség szerint is a tanulók. A tanulók május végéig, ill. tanév elején jelentkezhetnek a különböző választható tantárgyakra, vagy szakköri vagy egyéb foglalkozásokra. A választható tantárgyak, foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat, képességfejlesztő foglalkozásaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A TÁMOP 3.1.4 fenntartási szakaszában heti 3 tanórán kívüli foglalkozást (C programcsomag szerint) szervezünk: szövegértés-szövegalkotás, szociális-életviteli, életpálya-építés kompetenciaterületek fejlesztése érdekében. Ezekre a foglalkozásokra az érintett tanulócsoportoknak kötelező járniuk. Az IPR program keretein belül elsősorban a HHH tanulóknak felzárkóztató, képességfejlesztő és egyéb foglalkozásokat tartunk (lásd: IPR program), melyre bárki jelentkezhet iskolánk tanulói közül. Különösen ajánlott a HHH tanulókon kívül a BT M-s, SNI - s tanulóinknak.
96
97 Az SNI - s tanulók és BTM - s tanulók kötelező fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. A foglalkozásokat gyógypedagógusok tartják. Tanév elején értesítjük a tanulókat és gondviselőiket a foglalkozások helyéről, idejéről és a foglalkozást tartó gyógypedagógus személyéről.
IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Mini Hungarofit-felmérés A Hungarofit és Mini Hungarofit rendszer mérési és értékelési útmutató az egyének fizikai állapotának méréshez. Ez a felmérés 5 pontból áll. Mindegyik feladat elvégzése után pontokat kap a kliens az eredményére, és az egész felmérés végén az össz-pontszámával egy értékelésben megtudhatja, hogy milyen a fizikai állapota. Az első felmérés egy Cooper-teszthez hasonlít, csak itt nem az idő van megadva, hanem a távolság. 2000 m-t kell lefutni minél rövidebb idő alatt. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ha túl gyorsan kezd el futni a felmérendő személy (vagy személyek), akkor nagyon hamar kifulladhat, és nem tudja végig futni a távot, ami miatt az egész felmérés érvénytelen lesz; ezért erre a futás elején figyelmeztetni kell őket. A lényeg, hogy vegyenek fel egy kényelmes, nem túl gyors tempót, és azzal folyamatosan, megállás nélkül fussák végig a megadott (2 km-es) távot. Mindenki a lefutott idejének megfelelően kap pontszámot, természetesen figyelembe véve a kort és a nemet is (ez az összes teszt utáni pontozásra érvényes). A második felmérés a helyből távolugrás. Itt nagyon fontos, hogy a kliens jól tudjon lendületet venni, és azt is tudatnunk kell vele, hogy azt a pontot számítjuk a távolság lemérésénél, amelyik a legközelebb van a kiindulási ponttól, ezért nem éri meg, ha leteszi a kezét, hogy azzal segítse a lábát minél messzebbre letenni. Minden embernek 3 kísérlete van, és ezekből csak a legjobbat kell számításba venni. A férfiaknál és a nőknél is van egy maximum távolság, amit ha megugrott, nem kaphat érte több pontot. A harmadik felmérés a felülés. Itt is van maximum, amit fölösleges túllépni. Nem időre megy, hanem arra, hogy folyamatosan megállás nélkül mennyit bír megcsinálni a felmérendő személy (személyek). Nagyon fontos, hogy nem szabad segíteni egymásnak, vagyis nem szabad megfogni a lábát. A karjának végig a tarkóján kell lennie, a térdét föl kell húznia, és a talpán kell támaszkodnia, és felüléskor meg kell érintenie a könyökével a térdét. Ha ez nem sikerül, akkor érvénytelen a felülés, és a felmérésnek is vége. A negyedik felmérés a hátizom gyakorlat. Mint ahogy az előzőeknél (és még az utolsónál is), itt is van egy elérhető maximum. Itt sem szabad segíte a másiknek azzal, hogy fogjuk a lábát, és itt is a folyamatosság a lényeg. Ha az illető megáll pihenni, vége a felmérésnek. A kezét a tarkójára kell tennie, és minimum 10 cm-re föl kell emelni a földről a felső-testét; leereszkedéskor sem teheti le a fejét pihenni, végig a levegőben kell megtartania megát. Az ötödik és egyben utolsó felmérés a fekvőtámasz, vagy fekvenyomás. A felmérés lényege, hogy hány szabályos, férfi fekvőtámaszt tudott megcsinálni a kliens. A térdét nem teheti le a földre, folyamatosan kell a karhajlítást-nyújtást elvégeznie, és nem mozgathatja csak a kezét. A pontozás így alakul: 1. Cooper-teszt: 20 m =1 pont 2. Helyből távolugrás: 3 cm =1 pont 3. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás: nők 1db, férfiak 2 db =1 pont 4. Hason-fekvésből felülés.: 4 db=1 pont 5. Hanyatt-fekvésből törzsem.: 5 db=1 pont
97
98 A Cooper-tesztnél a maximális pont, mai adható: 77. A maradék négy esetében ez a pontszám 63, ami 21+(3x14). Ezek a pontszámok 7-25 éves korig érvényesek. Az életkor változásával a pontozás is változik. Miután az összes felmérés elkészült, és mindegyikre megkapták a pontjaikat, azokat összeadva csoportokba sorolhatjuk őket. 7 ilyen csoport létezik. Igen gyenge 0-20.5 pont Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják. Gyenge 21-40.5 pont A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. Kifogásolható 41-60.5 pont A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni. Közepes 61-80.5 pont A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, ("legalább" az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása. Jó 81-100.5 pont Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével , minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíróképességének az adott sportághoz "szükséges", vagy " kell" értékig fejlesztéséhez. Kiváló 101-120.5 pont
98
99 A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő,ha örökletes tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak. Extra 121-140 pont Aki ezt szintet eléri, az fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális kondicionális képességeket a "kell értéknek" megfelelő szinten lehessen tartani. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal, a mindenkori tanév rendjében meghatározott időpontban. (A felmérés a „Mini Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997. és módosításai) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: 2000 m-res futás 2. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méter Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
99
100 12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
3. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és
100
101 mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20
22
24
26
28
30
32
34
2
24
26
28
30
32
34
36
38
3
28
30
32
34
36
38
40
42
4
32
34
36
38
40
42
44
46
5
36
38
40
42
44
46
48
50
6
40
42
44
46
48
50
52
54
7
44
46
48
50
52
54
56
58
8
48
50
52
54
56
58
60
62
9
52
54
56
58
60
62
64
66
10
56
58
60
62
64
66
68
70
11
60
62
64
66
68
70
72
74
12
64
66
68
70
72
74
76
78
13
68
70
72
74
76
78
80
82
14
72
74
76
78
80
82
84
86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
16
19
22
25
28
29
30
32
2
20
23
24
29
32
33
34
36
3
24
27
28
33
36
37
38
40
4
28
31
32
37
40
41
42
44
5
32
35
36
41
44
45
46
48
6
36
39
40
45
48
49
50
52
7
40
43
44
49
52
53
54
56
8
44
47
48
53
56
57
58
60
9
48
51
51
57
60
61
62
64
10
52
55
56
61
64
65
66
68
11
56
59
60
65
68
69
70
72
12
60
63
64
69
72
73
74
76
13
64
67
68
73
76
77
78
80
14
68
71
74
77
80
82
83
84
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN
101
102 (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
25
28
31
34
36
38
40
42
2
30
33
36
39
41
43
45
47
3
35
38
41
44
46
48
50
52
4
40
43
46
49
51
53
55
57
5
45
48
51
54
56
58
60
62
6
50
53
56
59
61
63
65
67
7
55
58
61
64
66
68
70
72
8
60
63
66
69
71
73
75
78
9
65
68
71
74
76
78
80
82
10
70
73
76
79
81
83
85
87
11
75
78
81
84
86
88
90
92
12
80
83
86
89
91
93
95
97
13
85
88
91
94
96
98
100
102
14
90
93
96
98
100
102
104
106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
20
23
26
29
32
34
36
38
2
25
28
31
34
36
38
40
42
3
30
33
36
39
41
43
45
47
4
35
38
41
44
46
48
50
52
5
40
43
46
49
51
53
55
57
6
45
48
51
54
56
58
60
62
7
50
53
56
59
61
63
65
67
8
55
58
61
64
66
68
70
72
9
60
63
66
69
71
73
75
77
10
65
68
71
74
76
78
80
82
11
70
73
76
79
81
83
85
87
12
75
78
81
84
86
88
90
92
13
80
83
86
89
91
93
95
97
14
85
88
91
94
96
98
100
102
102
103 4.feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN
(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
5
7
9
11
13
15
17
19
2
7
9
11
13
15
17
19
21
3
9
11
13
15
17
19
21
23
4
11
13
15
17
19
21
23
25
5
13
15
17
19
21
23
25
27
6
15
17
19
21
23
25
27
29
7
17
19
21
23
25
27
29
31
8
19
21
23
25
27
29
31
33
9
21
23
25
27
29
31
33
35
10
23
25
27
29
31
33
35
37
11
25
27
29
31
33
35
37
39
12
26
28
30
32
34
36
38
40
13
27
29
31
33
35
37
39
41
14
28
30
32
34
36
38
40
42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
103
104
PONTSZÁM
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10
11
7
5
6
7
8
9
10
11
12
8
6
7
8
9
10
11
12
13
9
7
8
9
10
11
12
13
14
10
8
9
10
11
12
13
14
15
11
9
10
11
12
13
14
15
16
12
10
11
12
13
14
15
16
17
13
11
12
13
14
15
16
17
18
14
12
13
14
15
16
17
18
19
1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám 0 – 20,5
Minősítés igen gyenge
21 – 40,5
gyenge
41 – 60,5
kifogásolható
61 – 80,5
közepes
81 – 100,5
jó
101 – 120,5
kiváló
121-140
extra
Melléklet: A tanulók fizikai állapotának felméréséhez egyéni adatlap
X. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI
1.Egészségnevelés elve a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden tanulóra
104
105
résztvevője az iskola minden dolgozója helyes cselekedésre serkenti segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását személyiség megerősítése csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport)
2. Környezeti nevelés elve "A természetben ne hagyj mást magad után, csak a lábad nyomát, és ne vigyél el mást, csak az emlékeid!" A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is.
105
106 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Kémia, Fizika és Földrajz tantárgyak tananyagai. a) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; b) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden fél évben osztályonként vagy csoportonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; - évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel, akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; - a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.
XI. A GYEREKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Ma Magyarországon valamennyi helyi önkormányzat számára törvényi előírás helyi esélyegyenlőségi intézkedési tervet készíteni. Ennek tartalmaznia kell a tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is. Ez az esélyegyenlőségi tervek 1. szintje. A közoktatási intézmények esélyegyenlőségi terve a 2. szint, ezért annak illeszkednie kell a települési programhoz. Az intézményi terv elkészítésének ezért első lépése a helyi önkormányzati esélyegyenlőségi program megismerése. A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervek kötelező tartalmi elemei az alábbiak: helyzetelemzés és akcióterv. A helyzetelemzés vizsgálja az intézmény nevelési és oktatási tevékenységének feltételeit, az intézmény tanulói összetételét, és kiemelten a hátrányos (HH), halmozottan
106
107 hátrányos helyzetű (HHH) és sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatokat. Célja annak a megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó oktató-nevelő intézmény, illetve tudja-e biztosítani az említett tanulók ellátását. Intézményünk 2002-ben készítette el első helyzetelemzését és akciótervét, Integrációs képességfejlesztő programját. (IPR) Célja a halmozottan hátrányos helyzetű valamint a magatartási, viselkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók részére a NAT követelményeinek teljesítése minden műveltségi területen. Olyan differenciált képességfejlesztő oktatási programot szeretnénk megvalósítani, amely elősegíti a tanulási hátrányok csökkentését, az egyéni képességhez igazodni tudást, felkészíti majd a tanulókat a megfelelő pályaválasztásra, továbbtanulásra. Célzottan segít és hozzájárul a másság megértéséhez (cigányság), ezen keresztül elősegíti az önismeret, közösségi együttélést, összefogást. Beszéd- kifejező- és logikai készségek fejlesztését szorgalmazzuk. Az IPR program keretein belül elsősorban a HHH tanulóknak felzárkóztató, képességfejlesztő és egyéb foglalkozásokat tartunk, melyre bárki jelentkezhet iskolánk tanulói közül. Célunk még megtanítani tanulni a gyerekeket. Arra, hogy legyenek képesek alkotó, tevékeny ismeretek megszerzésére. Ezenkívül szokásrendek, tanulási technikák kialakítását, átalakítását tűztük ki célul. A tanulók fejlesztését tanítók és szaktanárok segítik évfolyamonként mind az alsó mind a felső tagozaton, meghatározott órarend szerint, egyéni fejlesztési terv szerint. A programba bevett tanulók (HHH és HH tanulók) haladásáról 3 havonta tájékoztatjuk a szülőt. (Bővebben: IPR program ) A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, felvételinél, az oktató – nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humánerőforrás-fejlesztésben, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel . Iskolánk minden tanév elején elkészíti esélyegyenlőségi helyzetelemzését és akciótervét. A következő munkacsoportokat működtetjük: – IPR menedzsment – IPR munkacsoport – Óvoda-iskola átmenet – Módszertani adaptációt segítő munkacsoport – Pályaorientációs mikrocsoport Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések segítésére kiírt pályázatok segítségével: a pedagógusok rendszeresen továbbképzésen vesznek részt.
107
108 A tanulókat kulturális rendezvényekre juttatjuk el. A szociális hátrányok enyhítése érdekében a tanulóknak alsó és felső ruházatot, lábbeliket, játékokat, tanszereket adunk saját használatra. A partnerség jegyében iskolán kívüli partneri kapcsolatokat erősítjük egy kis vendéglátással, ahol beszámolunk IPR programunkról, a gyerekek verselnek, énekelnek, táncolnak vendégeinknek. a pedagógusok tanórai tevékenységéhez eszközöket, alapanyagokat vásárolunk tanulóbarát osztályterem kialakításához eszközöket, bútorokat vásárolunk projektnapot szervezhetünk szakmai konferenciákra juthatnak el a pedagógusok szakmai tartalmi fejlesztés érdekében szakkönyveket, segédanyagokat vásárolunk Fejlesztő eszközöket vásárolunk a tanulóknak Kötelezettségek és felelősség
Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény vezetője felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.
XII.) A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK TARTOTT ELVEK, AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK
A kompetencia alapú oktatás kötelező megvalósítása intézményünkben (TÁMOP 3.1.4. fenntarthatósággal összhangban): A bevezetésre kerülő képzés általános fejlesztési alapelvei
Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
108
109
A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.
A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.
109
110 Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. A www.sulinovadatbank.hu oldalon elérhető programtantervek adaptálásakor előnyben részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak. Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A kompetenciafejlesztés fókuszai iskolánkban: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei
110
111
tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.
A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok.
Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer.
A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések IKT alapú módszerek: Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanítás-tanulási módok, módszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy az infó-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra a tanítás-tanulás folyamatában. IKT: Információs és Kommunikációs - röviden infó-kommunikációs - Technológia Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) körébe sorolható minden olyan számítógépes-informatikai eszköz, alkalmazás, és szolgáltatás, amelyek a tanítási tanulási folyamatba bevonásra, felhasználásra kerülnek. IKT alapú eszközök: · számítógép és alap perifériái, · számítógéphez kapcsolható audio -vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, …) 111
112 · aktív tábla, · szavazó gépek, · számítógéphez kapcsolt mérési, vezérlési-szabályozási eszközök, · egyéb IKT -val támogatott tanóra: Olyan tanítási óra, foglalkozás, amelyen az alkalmazott pedagógiai módszerek, tanítási-tanulási módok és taneszközök között az IKT-alapú eszközök, taneszközök és módszerek min. 30%-ban alkalmazásra kerülnek. Intézményünk a 2009/2010-es tanévben az IKT alapú eszközök , taneszközök és módszerek min. 25%-ban való alkalmazást vállalta: a bevont pedagógusok személyenként és intézményi szinten is. A következő tanévekben intézményi szinten a cél min. 30%-ban való IKT alkalmazás (TIOP-1.1.1/07 pályázatban vállalt érték.) - IKT -val támogatott tanórai mérés-értékelés: A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Intézményünk a 2010/2011-es tanévtől kezdve, vállalja, hogy a kompetenciafejlesztésbe bevont csoportokkal havonta 1 online mérés- értékelést végeznek, melyet nyilvánossá tesznek, vagy az intézmény szerverén tartják nyilván, amennyiben a megfelelő eszközök rendelkezésére állnak, s erre kötelezettséget vállal. (TIOP-1.1.1/09 nyertes pályázat esetén). Az IKT használatát a naplókban jelezni kell (zöld tollal), a tanmenetekben is tervezni kell. A tantervcsomagok zöme tartalmazza az IKT használatot, ill. a digitális készségek fejlesztését. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: 112
113 Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio -vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása. csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, feleltető rendszer, stb.)
Fejlesztendő kompetenciaterületek áttekintése 113
114 Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja
Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
Tevékenység centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük.
Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.
Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.
Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.
Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmikommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége,
114
115
a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:
a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében, a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentésösszefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor. Az előbbieknél az olvasó többnyire már valamilyen előzetesen adott gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiak esetében az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél. A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti", illetve „tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. Ilyenek lehetnek például a tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készült feldolgozási sémák. A műveltségterületek mindegyikében megjelenik a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis
115
116 elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. A kérdés, hogy hol, mikor, milyen módon van lehetőség a kompetencia fejlesztésére, illetve a kompetencia fejlesztésének melyik összetevője kaphat hangsúlyt az adott tantárgyban. (Például a problémalátás és az adatkezelés képessége a matematikai szöveges feladatokban, az utasítások hallás utáni megértésének fejlesztése a testnevelésben, a verbális és nem verbális információk együttes megértésének képessége kiemelten fejleszthető az Ember és társadalom, valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. ) A szövegfeldolgozásra és a szövegalkotásra irányuló és arra mintát adó modulok koherensen illeszkednek (illeszthetők) a tananyaghoz. A programcsomag moduljai elsősorban a műveltségterület tananyagtartalmát veszik alapul. A tantárgy specifikumának megfelelő szövegtípusokra, szövegformákra készülnek a feldolgozási minták. (Gondolunk olyan modulokra, amelyek az érvelő, magyarázó, kifejtő, dokumentum, narratív, informatív, hivatalos vagy egyéb speciális szövegek megértésének menetét mutatják be az adott terület tankönyvi szövegeit véve alapul.) C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek. Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika-specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese" (Vidákovich Tibor, 2004).
Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet).
A matematikai kompetencia fejlesztési területei
116
117 A típusú programcsomagjaink a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés" a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen, körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. B típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg a Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember a természetben valamint a Földünk és környezetünk műveltségterületeken. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag megtanítása, hanem a rendszerező és kombinatív képesség, deduktív és induktív gondolkodás fejlesztése az adott műveltségterületi (tantárgyi) ismeretek segítségével. Ezáltal természetesen a tantárgyi ismeretek is rögzülnek. Minden területen, minden évfolyamon öt modul készül, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Minden modul 5 egységet tartalmaz, amelyeket öt órára elosztva célszerű feldolgozni, mégpedig oly módon, hogy egy-egység fejlesztő feladataival az adott tanóra 10-12 percében foglalkozzanak a tanulók. A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők akár ráhangoló, akár ismétlő részként, akár gyakorlásként, és feldolgozhatók frontálisan, egyéni munkában, párban vagy akár csoportban. A C-típusú programcsomagok kettős célt szolgálnak: kiegészítik az A, illetve B típusú programcsomagokban megcélzott képességek differenciált fejlesztését, illetve formálják, alakítják a matematika iránti pozitív attitűdöt a tanórán kívüli tevékenységek körében. Idegen nyelvi kompetenciaterület A fejlesztés célja
117
118 Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagok fejlesztését tűztük ki célul, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében:
Felfedezés Megbeszélés Vita Dráma Játék Pár- és csoportmunka Projektmunka
Célcsoportok Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló, újonnan kidolgozandó programok az általános és középiskolai korosztálynak és tanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kapnak a tanártovábbképzések, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése két szinten Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére többféle programcsomag készül alap- és középfokra az alábbi felosztásban. Két programot mindkét szinten, 12 évfolyamos fejlesztésben tervezünk. Program 1. Mesemondóka
Cél Beszédkészség és szövegértés fejlesztése – autentikus anyagokon keresztül
Szint
Szakasz
alapfok
1-6. évf.
2. Kreatív kommunikáció
Beszédkészség fejlesztése – tevékenységeken keresztül
alap- és középfok
1-12. évf.
3. Projektek idegen nyelven
Integrált készségfejlesztés projektmunkában – tantárgyközi tartalmak felhasználásával
alap- és középfok
1-12. évf.
középfok
7-12. évf.
4. Ötletek az Internet
Beszédkészség és szövegértés
118
119 felhasználására a nyelvórán
fejlesztése – autentikus anyagok keresésével és felhasználásával
Idegen nyelvi kompetenciafejlesztés négy nyelven
A Nemzeti alaptanterv az élő idegen nyelvek fejlesztési feladatait jelöli meg, amely a programfejlesztésben kiegészül a migráns fiatalok beilleszkedését segítő magyar mint idegen nyelv fejlesztésével. Így a programcsomagok fejlesztésénél alapvetően három (angol, német, francia) nyelvet és a magyart (mint idegen nyelvet) kell figyelembe venni, és ezek fejlesztésére kell alternatív programokat kínálni. - A magyar mint idegen nyelv fejlesztése eltérő rendszerben készül. A fejlesztés bizonyos szakaszait egységesen tervezzük meg, és magyar nyelven készítjük el, de a modulleírások szintjétől kezdve az adott célnyelven dolgozzuk ki a programokat. Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére A típusú (egy adott nyelvhez kapcsolódó) programcsomagokat dolgozunk ki. A hatékony fejlesztés és a célirányos alkalmazás érdekében a tanév egy részét lefedő, kiegészítő programcsomagok készülnek. Így a tanítónak vagy a nyelvtanárnak lehetősége nyílik a fejlesztést kisebb egységekben kipróbálni, alkalmazni. Az alapfokú fejlesztés szintjén azonban az alacsonyabb óraszám miatt lehetőség lesz a programcsomagnak akár a teljes tanévet lefedő alkalmazására is. Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák "Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később". (John Dewey,1938) A terület meghatározása, a fejlesztés célja A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a demokrácia tisztelete, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség, a konfliktustűrő, - kezelő -megoldó képesség, valamint a vezetőés szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e képességek rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak ahhoz, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális
119
120 kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan - tanulói részvételen alapuló - eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is fejleszteni tudják a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket. Jellegzetes módszerek
kooperatív tanulás projekt-módszer vita dráma kutatás felfedezés terepgyakorlat interjúkészítés és újságírás
Kulcskompetenciák: a programcsomagok kiemelt fejlesztési területei Típus
Középfo
Alapfok
Én és a világ Polgár a demokráciában (Ember és környezete) (Civil szerepek) környezettudatos szabad A szociális kompetenciának magatartás véleményalkotás a tágabb világgal (természet és társadalom) való harmonikus kritikai gondolkodás döntési képesség kapcsolat részét erősítő aktív felelősségtudat az emberiség csomagok. értékeinek védelme vitakészség a biztonságos életvitel Fókuszban a képesség- és részvétel a valós kialakítása készségformálás, a kognitív folyamatokban dimenzió fejlesztése. aktív felelősségtudat szociális érzékenység problémamegoldó képesség konfliktuskezelő képesség A-B kevert típusú
B típusú
Én és a másik (Az együttműködés A szociális kompetenciának fejlesztése) a szűkebb környezettel való baráti magatartás harmonikus kapcsolat részét erősítő csomagok. hitelesség empátia Fókuszban a képesség- és kooperativitás készségformálás, a társas dimenzió fejlesztése. autonómia és elfogadás
Felnőtt szerepek (Felkészülés a felnőtt élet szerepeire)
tudatosság a kapcsolatokban barátságra és a szerelemre való képesség nemi szerepek szülői, családi szerepek harmonikus viszony a nemzedékekhez és korosztályokhoz munkatársi szerepek
120
121
C típusú A szociális kompetencia alapját képező személyes kompetenciát erősítő csomagok.
Én dimenziói (Önállóság, önbizalom, kreativitás)
Fókuszban az attitűdformálás és az ÉN dimenziója.
önállóság önbizalom, pozitív énkép belső harmóniára való képesség a fejlődés igénye önértékelés alkotókedv kreativitás
átmenetek
Toleranciára nevelés (A másik és én)
önelfogadás nyitottság előítéletek csökkentése szorongás felismerése és csökkentése kíváncsiság rugalmasság mások elfogadása
Életpálya-építési kompetenciák
A fejlesztés célja Egy képpel szemléltetve: ahogy a vasút haladásához pályára van szükség, elágazásokkal, váltókkal és állomásokkal, úgy van szükség arra, hogy felkészítsük gyerekeinket saját „életvonatuk" tudatos irányítására. Támogatást kell nyújtani számukra a haladáshoz szüksége pálya megépítésében, az egyes állomások meghatározásában, a „meghibásodás" kiküszöbölésében. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő gyerekek tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni. Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztési csomópontjai Helyzet meghatározás Alkalmasság a
pillanatnyi körülmények, lehetőségek, ismeretek, képességek, érdeklődés és vágyak megítélésére,
Döntési csomópontok felismerése és döntéshozás
a döntéshozás és a helyzet-meghatározás kongruenciájának megteremtésére.
Célkitűzés, tervezés, megvalósítás
121
122 A helyzet meghatározás alapján alkalmasság
a célok megfogalmazására, a megvalósítás lépéseinek meghatározására és sorrendezésére, az idővel való gazdálkodásra, a kockázatelemzésre és a kockázatok kiküszöbölésének módjára, az akadályok elhárítására.
Az életpálya-építés „A" típusú programcsomagjai a fentieket 45 perces tanórákban, a következő műveltségterületek tartalmaiba ágyazva fejleszti:
Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Földünk és környezetünk Testnevelés és sport Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen, valamint osztályfőnöki órákon történik a specifikus életpálya-építési ismeretek: a pálya- és szakmaismeret, a munkaerő-piaci ismeretek, az álláskereséséi technikák fejlesztése.
„B" típusú programcsomagjaink a matematika és a szövegértés-szövegalkotás órák 15-20 percnyi részében szolgálják fejlesztési céljaink elérését. A tanórán kívüli idősávban a „C" típusú programcsomagok keretében folyik célirányosan a munka világára felkészítő pályaorientáció együtt a munkapiac-ismerettel, továbbá olyan komplex projektek valósulnak meg, amelyek szórakoztató és izgalmas tevékenységek keretében segítik azoknak az emberi értékeknek - a későbbi munkahelyzetekben hasznos tulajdonságoknak, képességeknek, kompetenciáknak az elsajátítását és fejlődését mint
az együttműködés, a sportszerűség, a tolerancia, a kudarctűrés, a szolidaritás, az önállóság, az önbemutatás, az önérdek-érvényesítés és konfliktuskezelés.
Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének alapelvei
A tanulónak tisztában kell lennie kapott feladatainak céljával, a sikeres teljesítés kritériumaival, a mérhető, egyértelműen meghatározható követelményekkel. A tanulónak minden esetben kellő próbálkozási (tévedési) lehetőséget kell adni, lehetőséget és támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy problémáit megfogalmazza, gondjainak megoldásához segítséget kérjen.
122
123
Az alkalmazott módszereknek és tanulásszervezési módoknak lehetővé kell tenniük a személyes megnyilvánulást, a próbálkozást, kísérletezést, a kérdezést, segítségkérést, a tanulók közötti együttműködést. Szokássá kell alakítani a tanulás során a tervezést, a döntések indoklását, a vélemény indoklását, az önállóságot, a kérdésfeltevést. Lehetőséget kell teremteni az egyéni megoldásoknak, értékelni kell az eredetiséget, a kritikus és önkritikus magatartást, valamint mások munkájának támogatását, a szolidaritást. Az életpálya-építési kompetenciák eredményes fejlesztése érdekében a pedagógusnak törekednie kell az iskola és a család folyamatos együttműködésének biztosítására is.
123
A kompetencia alapú oktatás implementációja intézményünkben: 2009/2010-es tanévben- az implementálás évében: Tevékenységek
csoportok
kompetenciaterület
száma teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag „A” teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag „A” egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
min. 2
szövegértés; szövegalkotás
min. 3
matematikai logika
min. 3
tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)
1
szociális- életvitel „C” életpálya-építés „C” szövegértés-szövegalkotás „C” kémia –fizika - biológia
1
történelem, hon- és népismeret
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,
intézmény minden csoportjában intézmény minden csoportjában min. 3
önálló és intézményi innováció megvalósítása
10 db
jó gyakorlatok (hospitálás)
2 db
átvétele
informatikai
minden kompetenciaterület
témahét 3hetet meghaladó projekt moduláris oktatás egészségnap, új tanulásszervezési eljárások, mérési-értékelési eljárások, tanmenetfejlesztés,… IKT használat, szövegértésszövegalkotás, matematika, életpálya
124
A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez k apcsolódóan.(Tanévre készített intézkedési tervek) Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH;HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése ( a bevezetés évében: 2009/2010)
módszerek, szervezési módok
évfolyam 1
tantárgytömbösítés projektoktatás műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése moduláris oktatási programok megtervezése önálló intézményi innováció
2
3
4
5
6
7 x
8
x x
x
x x
x
125
Célok, indikátormutatók
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag egy választott kulcskompetencia területi programcsomag tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-10-15 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása digitális tartalmak, taneszközök használata (25-30 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele
Implementá
Fenntarthatóság
ció éve 2009/2010 5 csoportban
2010/2011 5 csoportban
2011/2012 5 csoportban
2012/2013 5 csoportban
2013/2014 5 csoportban
2014/2015 5 csoportban
2015/2016 5 csoportban
3 csoportban
3 csoportban
3 csoportban
3 csoportban
3 csoportban
3 csoportban
3 csoportban
5
10
1 csoportban 25
1 csoportban 30
1 csoportban 30
1 csoportban 30
1 csoportban 30
1 csoportban 30
1 csoportban 30%
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
126
Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer meghatározása.
IKT eszközhasználat tevékenységrendsz ere információs és Kommunikációs Technológia IKT alapú eszközök IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés ,értékelés
Magyar nyelv és irodalom +
matematika
+
Ember és társadalom
+
Műveltségterületek Ember a Földünk és természetbe környezetünk n +
+
Művészetek
+
Informatik a
+
Életviteli és gyakorlati ismeretek +
Testnevelés és sport
laptop, interaktív tábla, feleltető rendszer, asztali számítógép, projektor, digitális tananyagok, saját kidolgozású digitális tartalmak,,… 30%
30%
30%
30%
30%
30%
100%
30%
10%
30%
Az új tanulásszervezési eljárások intézményi célkitűzései. A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása tovább erősíti, illeszkedik az oktatási programok implementációját támogató IKT taneszközök bevezetéséhez.
A differenciálás iskolai lehetőségeinek cél és eszközrendszere.
A differenciálás területén az adaptív oktatás- és tanulásszervezés megelőző jellegű. Az adaptivitásra épülő MAG-projekt 3 a gyerekek közötti különbségeket természetesnek tartja, és alkalmazkodik azokhoz. Itt nem annyira az a lényeges, hogy segítsünk a diákoknak felzárkózni, hanem sokkal inkább az, hogy lehetővé tegyük számukra a saját ütemüknek megfelelő fejlődést, tanulást. Így nem alakulnak ki problematikus 3
A MAG-projekt átfogó célja, hogy az általános iskolák minden tanuló számára az eredményes tanulás helyszínévé váljanak egy olyan fejlesztési folyamatban, amelyben együtt vesznek részt az osztálytanítók, az intézményvezetők és a helyi fenntartók képviselői a "Megelőzés-AlkalmazkodásGondoskodás" jegyében.
127
tanítási helyzetek, mivel olyan ismeretelsajátítási módokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyekben valóban önmaguk lehetnek. A következő táblázat összefoglalja, hogy néhány lényeges szempont alapján az adaptív tanulásszervezés miben különbözik a hagyományos differenciálásra irányuló módszerektől.
Ahogyan a különbségekhez viszonyul:
A HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ DIFFERENCIÁLÁS ESZKÖZEI Igyekszik azokat felderíteni és csökkenteni.
ADAPTÍV OKTATÁSSZERVEZÉS Természetesnek veszi.
Célok:
A minimumkövetelmények teljesítése.
Minden tanuló teljesítményének növelése.
Célcsoport:
Rosszul teljesítő gyermekek.
Minden gyermek.
Mire koncentrál:
Lemaradó gyermekek igényei.
Minden gyermek szükséglete.
Attitűd a különbségekkel szemben:
Negatív.
Pozitív.
Adaptivitás az iskolában Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket elfogadja, és a három alapvető szükségletre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek: tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat); legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia); legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia).
Ez a három alapszükséglet: a kapcsolat, a kompetencia és az autonómia jelenti az adaptív oktatáshoz szükséges pedagógiai környezet alapvető alkotóelemeit.5 Az adaptív tanulásszervezés kulcsfigurája a tanító vagy tanár, akinek mindennapi pedagógiai tevékenysége során úgy kell megszerveznie az osztály munkáját, olyan utasításokat kell adnia és oly módon, hogy az figyelembe vegye a tanulók három alapszükségletét.6 Az adaptív tanulásszervezés tehát a pedagógiai differenciálás olyan eszköze, amely a tanulói különbségek figyelembevételével az emberek legalapvetőbb pszichológiai szükségleteire épít. Kapcsolat
128
Minden embernek – felnőttnek és gyereknek egyaránt – szüksége van arra, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal. Az adaptív pedagógia szerint a tanulónak éreznie kell, hogy tartozik valahová. A külvilágtól, a gyermek környezetétől kapott elismerés igényének kifejezésére a megelőzés pedagógiája a „kapcsolat” szót használja. A kapcsolat fontossága tehát a következőképpen írható le: az a gyerek, aki biztonságos környezetben nő fel, ahol érzi, hogy a többiek (felnőttek és kortársak) szeretik, elfogadják és tisztelik őt, képes lesz minden figyelmét és energiáját a tanulásra fordítani. Az ilyen gyerek kérdez, kíváncsi, szívesen tanul, kezdeményez, szeretne minél többet megtudni a környező világról és uralni azt. A kapcsolat alapvető szükséglete akkor teljesül, ha tanulóink szeretnek iskolába járni, mert megbecsülik őket, biztonságban érzik magukat, átélhetik a valahová tartozás és a fontosság érzését. Ehhez a pedagógus a következőket biztosítja: érezteti a tanulókkal, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk; mindig időt szán arra, hogy beszélgessen a diákokkal; érdeklődést mutat a tanulók munkája, játékai és környezete iránt; ösztönözi a gyerekeket arra, hogy dolgozzanak, játsszanak együtt, segítsék egymást; megtartja és teljesíti a tanulókkal közösen vállalt megállapodásokat, kötelezettségeket; szavai és cselekedetei egyaránt azt sugallják, hogy elítéli az etnikai alapú megkülönböztetést és a diszkrimináció egyéb formáit; megfelelő diszkrécióval kezeli a tanulókkal és családi helyzetükkel kapcsolatos bizalmas információkat.
Kompetencia Az ember folyamatosan képességei fejlesztésére törekszik, ez a gyerekekre még inkább igaz, mint a felnőttekre. A tanuló képes akar lenni arra, hogy elolvasson egy könyvet, levelet írjon a barátainak, a kapuba rúgja a labdát, egyedül felverje a sátrat, rajzoljon egy szép képet, önállóan megtalálja a térképen Portugáliát. Tudni akarja, mi a különbség az elnök és a király között, hogyan olvashatja le a bicikli kilométerórájáról, milyen messzire tekert, vagy mennyi ideig tartott a túra. Ezek közül a képességek közül sokat azonban nem az iskolában sajátít el. A legtöbb gyerek – szó szerint és képletesen is – gazdag tanulási környezetben nő fel, mely bőségesen kínál számára kihívásokat és ismeretelsajátítási lehetőségeket. A jó tanítás művészete abban rejlik, hogy ezeket a lehetőségeket behozzuk az iskolába, és mind a diák, mind a pedagógus számára értelmes célokhoz kötjük őket. Más szóval az a tanár feladata, hogy fogékonyságán és a helyzetekre adott helyes válaszain keresztül az egyénhez igazítsa az oktatást. A kompetencia érzésének megélése azért különösen fontos, mert ha a gyerek nem bízik saját képességeiben, gyakran bele sem kezd a munkába vagy a játékba. Azok, akik megtapasztalhatták, hogy tudásuk egyre gyarapodik, egyrészt egyre többre lesznek képesek, másrészt önbizalomra tesznek szert, és ezt világosan ki is mutatják. Felfedezik, hogy ezeket a sikereket ők maguk érték el vagy azért, mert keményen dolgoztak, vagy azzal, hogy ügyesek voltak. Ezek fontos és csodálatos tapasztalatok a gyerekek számára, s minél több ilyen élményben van részük, annál jobban megtanulnak bízni önmagukban, elhiszik, hogy legközelebb is sikerrel járnak majd, úgy érzik, hogy értenek valamihez.8 Autonómia
129
Mindenki igényli azt, hogy életét úgy szervezhesse meg, ahogyan akarja, döntéseit maga hozhassa meg, felelősséget vállalhasson önmagáért. Az adaptív pedagógia azt vallja, hogy a tanulónak meg kell tapasztalnia az autonómia élményét ahhoz, hogy a tanulásban proaktív és motivált legyen. A gyerekek belső késztetést éreznek a függetlenségre, maguk akarják a dolgokat csinálni, a felnőttek segítsége nélkül. A választás és a döntés lehetősége motiválja őket. Az olyan tevékenységek azonban nem ösztönzőek számukra, melyek során nincs lehetőségük valami egyénit is hozzátenni az eredményhez, mert valaki szükségtelenül fogja a kezüket – ezeket a helyzeteket gyakran unalmasnak és értelmetlennek érzik. A tanítás szervezése, a gyerekek felügyeletének és folyamatos ellenőrzésének módja, a fegyelmezetlenségre adott reakciók, az órák közötti szünetek, a segítségnyújtás és az irányítás módja, a tanteremben alkalmazott szabályok, valamint az, hogy a gyerekek mekkora szabadságot kapnak, az autonómia szempontjából mind-mind fontos tényezők. A valódi önállóság azonban csak olyan gazdag tanulási környezetben valósulhat meg, melyben minden gyereknek magának kell saját fejlődésén dolgoznia. Más szóval az autonómia egy olyan iskolai közeget igényel, melyben a gyerekek sok mindent tehetnek önállóan, kezdeményezhetnek, együtt dolgozhatnak és tanulhatnak, közös felfedezéseket tehetnek, illetve közösen szerezhetnek tanulási tapasztalatokat is. Az ilyen iskolai, tanulási légkörnek két szempontból is pozitív hatása van: a gyerekek kiélhetik belső késztetéseiket az önállóságra és az önmegvalósításra; a pedagógus külön támogatásban, figyelemben részesítheti, illetve más feladatok kiosztásával fejlesztheti azokat, akik ezt igénylik.9
A fenntartónak nem kell feltétlenül jártasnak lennie a különféle pedagógiai módszerekben, ám a projekt során fontosnak tartottuk, hogy minden résztvevő megismerje az adaptív tanulásszervezés eszköztárát, hiszen a MAG-program sikeréhez elengedhetetlen az is, hogy a fenntartók az iskolákban folyó pedagógiai fejlesztések célját, tartalmát megértsék. Ezek nélkül nehezen képzelhető el, hogy intézményeik számára megfelelő támogatást nyújtsanak. A projektben részt vevő fenntartók a következőképpen fogalmazták meg, hogy valamely iskolájukban tett látogatás során miről ismerik föl, hogy az intézményben adaptív tanulásszervezés folyik.
Kapcsolat A tantermet a gyerekek díszítik, láthatóan a magukénak érzik. Az osztályterem berendezése különböző funkciókra alkalmas. Nem hangzik el negatív visszajelzés az órán, nem dorongolja le a pedagógus a gyereket. A gyerekek csoportmunkát végeznek. Munkájukat bemutatják egymás számára. A pedagógus úgy fogalmaz, hogy a gyerekek értsék, amit mond. Ezzel kapcsolatban visszajelzést is kér.
Kompetencia c) Az utasítások differenciáltak, motiválóak. d) A különböző képességű diákok más-más feladatot kapnak. e) A gyerekek a saját tempójuk szerint dolgoznak.
130
Autonómia A segédeszközök a diákok számára könnyen elérhetők és használják is azokat. A gyerekek ellenőrzik saját munkájukat.
A konstruktivista tanuláselméleti jellemezői közül az intézményi megvalósítás tevékenységrendszere. Olyan konstruktív pedagógián alapuló tanulási, tanítási módszerek konstruktív tanulási módok, módszerek megvalósítása, amelyek l ehetővé teszik,hogy az infó-kommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz kerüljön alkalmazásra. Élet közeli tanulási környezet kialakítása, amelyben az informális tanulás meghatározó lehet, ennek intézményi célrendszere, eszközei. A valóság sokféle bemutatásra törekvés és a web 2 alkalmazások iskolai tevékenységrendszerei. Az új tudás megszerzésében a tanuló előzetes tudásának szerepe, és az ehhez kapcsolódó intézményi feladatok, tevékenységek. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerei. A sokszínű tanulói tevékenység biztosításának lehetőségei a kompetencia alapú oktatás kiterjesztésével. Multimédiás oktatóprogramok kidolgozása, és átvétele. Digitális tananyagok fejlesztése, és alkalmazása. Az eredményes ismeretelsajátítás és készségfejlesztés érdekében meghatározásra kerültnek a helyi tantervben a tananyagmodulok , és a moduláris oktatás elterjesztése. Tanulási tevékenységekben megfelelő hangsúlyt kap gyakorlat, konzultáció, önálló tananyag-feldolgozás, feladatmegoldások,az önálló szakirodalmi elemzések, az eLearning használata. A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek so rán minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza.
A kompetenciafejlesztés a NAT 2007 és NAT 2012 kompetencia alapú oktatás kerettanterv programcsomagja szerint folyik (2/2008 (II.08.) OKM rendelet és 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szólórendelet szerint folyik, felmenő rendszerben.
Alkalmazható tankönyvek, programcsomagok:
131
Kompetencia Konzorcium (Education) kiadványai, tankönyvei, programcsomagjai Minden olyan tankönyv amely 2008. február 8-án megjelent 2/2008 (II. 08.) OKM rendelettel kihirdetett, vagy azt követően miniszteri rendeletben kihirdetett vagy jóváhagyott kerettanterv alapján került kifejlesztésre és akkreditálásra, és legkorábban 2008. május 16-át követően kapott tankönyvvé nyilvánítási határozatot. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: A NAT-ban a tantárgyi keretek helyett műveltségi területeken belül fogalmazódnak meg a követelmények, ezzel is hangsúlyozva a világ megismerésének komplexitását. Kiemelten hangsúlyozza az integrált társadalomtudományos oktatást. Iskolánkban az Ember és társadalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása folyik a 6. osztályban. (történelem, hon- és népismeret tantárgyak). Lényege: a tantárgyak tanmenetét összefésüljük, s egyként kezeljük. Értékelésnél is közös jegyet adunk, egyként kezeljük . Súlypontozzuk az érdemjegyeket. A történelem felvételi tantárgy, a továbbhaladás feltétele a középfokú intézményekbe, ezért a történelem jegyek nagyobb súllyal rendelkeznek. Pedagógiai módszertan alkalmazása : Intézményünk a tanév folyamán legalább 1 alkalommal, legalább 1 csoportban alkalmazza az alábbi innovatív pedagógiai módszertant. Minden tanév elején a tantestület munkatervében rögzíti a vállalt tevékenységekre vonatkozókat (ki? melyik évfolyamon? mikor?).
Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű mód szertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesz tés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületek hez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok. (Ilyenek lehetnek például: városi ökológiai téma; a lovagkor; a nagyföl drajzi felfedezések; antik tudomány, vallás, művészet; vállalkozási kompetenciák, idegen nyelvi hét, stb.) Az 1 hetes projektek is tekinthetők témahétnek, ha egy téma köré épült fel A színtér ne csak az iskola legyen (könyvtár, múzeum, sportlétesítmény, piac, üzem, mozi, stb.)
132
Projektoktatás: Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. Minden projekt végtelen és egyedi, hiszen a problémák nem elvontan jel ennek meg, hanem a gazdag valóságukban. Nincs két egyforma projekt, hiszen más környezetben, más gyerekek, más tanárok dolgoznak rajta. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten kell történjen: Az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. Lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Kooperativitása a tanári és tanulói szerepek különbözőségének érvényesülése mellett valósul meg, a tanár irányító szerepe az együttműködésben szinte észrevétlenül működik, a közös tervezésben, cselekvésben és ellenőrzésben érvényesül. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. Cél: a tananyag ne tagolódjon szét, a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon ,különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt, témát. Projekt típusai: Idő dimenzió: • rövid távú projektek – tanítási időbe illeszkedve néhány óra (mini projekt) • epochába szerveződő projektek – a hagyományos órakeret felbomlik projekthét, projekt napok, erdei iskola hosszú távú projekt – több hónapos, akár egész tanévet igénylő Tematikai dimenzió: tantervi, tantárgyi – a tanterv egy részét dolgozza fel, taneszközt, szemléltető eszközt készít iskolai élethez köthető – ünnepélyek lakóhelyhez köthető – történet, kultúra, szolgáltatások országos eseményhez köthető – ünnephez, gazdasági problémákhoz, külkapcsolatokhoz (Európa Nap) Híres emberek, feltalálók működéséhez
133
e) f) g) h) i) j) k) l) m)
Szakaszai: Témaválasztás Tervkészítés Szervezés Adatgyűjtés A téma feldolgozása A produktum összeállítása bemutatható formában A projekt értékelése, korrigálása A produktum bemutatása, nyilvánossá tétele A projekt lezárását követő tevékenységek
Minden tanév elején, augusztus utolsó hetében, a felsős munkaközösség munkatervében rögzíti a három hetet meghaladó projekt t émáját, időpontját. Minden kolléga a maga terültén ennek megfelelően készíti majd el tanmenetét, a tantervvel összhangban. Intézményünk a tanév folyamán legalább 1 három hetet meghaladó projektet iktat be munkatervébe. Értékelés:
Ki értékel?
Mit értékel?
Mikor értékel?
Hogyan értékel?
Tanuló
a projekt egészét saját részvételüket, a többiekkel való együttműködésüket
A projekt végén
Véleményalkotás Önértékelés Értékelő lapon
Csoport
Feladatmegosztás, együttműködés élménye
Csoportfeladatok végén
Szóban, ön-és csoportértékelés
Pedagógus
Feladatmegoldást, gyűjtőmunkát, produktumot, együttműködést, aktivitást… Részvétel, teljesítés aránya
Feladatok, projekt végén
Fejlesztő értékelés Személyre-szabott differenciált
Projekt végén
szóban
Szülő
Élményt, produktumot
134
Moduláris oktatás:
A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell hogy kövessenek. A modulok önmagukban koherensek, vagyis egy témakört, témát tartalmaznak, azonban a témakörök, a témák szerveződésének logikája eltérő modultípusokat hozhat létre. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A programoknak bejárási utakat kell kínálni a kidolgozott modulokhoz, melyekhez bizonyos eszközi elemek szorosan kötődnek. Ilyenek például a kompetenciafejlesztő oktatási programokhoz szervesen tartozó programtantervek, a csomag eszközi (tanári / tanulói) elemei, az értékelési eszközök. A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. A választható modulok rendszere azt jelenti, hogy mind a tanár, mind a diák számára váltási lehetőségeket biztosít: egyes modulok szabadon változtathatók a tanulási-tanítási folyamatok aktuális és távlatos szükségletei szerint. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási / tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében az oktatási programok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, amelyek között az epochális feldolgozás lehetőségét biztosító átfogó szakaszok is szerepelnek a hagyományos, a kötött heti óraszámmal működő eljárások mellett. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot. Szükséges a modulok időről – időre történő szakmai és pedagógiai felülvizsgálata, a tantervi szintű korrekciók elvégzése. A Educatio Kht. által kifejlesztett programcsomagok, melyet intézményünk bevont tanulócsoportjainál alkalmazunk, mind modulokból állnak, melyek egymásra építkeznek. Intézményünk minden tanévben legalább 1 modul áris program megtartását vállalta fel.
135
A naplók elején minden esetben jelezni kell a kompetencia alapú oktatásra való vonatkoztatást, utalást: mely kompetenciaterületet, fejlesztik; módszerek alkalmazása (témahét, projekt, moduláris); dátum (mettől, meddig!) Jelmagyarázat mindig szükséges: pl. „K”, vagy egy „T” betű található. A napló elején közöljük, hogy „K”: kompetenciás óra, (Jó megoldás az is, ha sárga színnel satírozzuk a teljes tanórai lefedettségű kompetencia alapú programcsomaggal tartott tanórákat.)
„T” tantárgytömbösített, vagy; IKT- infokommunikációs technológiát alkalmazunk a tanórán; IKTm-é (mérés-értékelés) Koop.kooperatív tanítási módszert alkalmaztunk; Diff.- differenciált tanítási módszert alkalmazunk a tanórán.
A tantárgyfelosztáson, órarendben is utalni kell kompetencia alapú oktatásra. (K vagy T)
Arculat: Az eseményekről, projektekről, témahét, stb. írásos és fotódokumentációt készítünk, melyet archiválunk ill. legkésőbb minden tanév végén elektronikusan leadunk az intézményvezetőnek. A kompetencia alapú oktatás meghonosítását hirdetőtábla is jelzi a feladat-ellátási helyeken és a fenntartónál is. A rendezvényekre meghívót készítünk, mely az „ Arculati kézikönyv”- ben meghatározottak szerint kell hogy kinézzen. Az iskola honlapján, iskolaújság hasábjain számolunk be a projekt
előrehaladásáról.
136
XIV. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája A beszámoltatás formája, rendje, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai A beszámoltatás módja ÍRÁSBAN
Tantárgy
A beszámoltatás formája, ideje Anyanyelv és irodalom Írásbeli felelet egy óra anyagából (10-15 perc); Idegen nyelv Röpdolgozat: Természetismeret Írásbeli felelet (legalább Matematika 2-3 óra anyagából)
Szerepe az értékelésben (súlya) A rendszeres tanulás számonkérése 1x A rendszeres tanulás számonkérése, összefüggések felismerése 1x
Az érintettek köre (tanulók) Tanóránként 2-3 tanuló Valamennyi tanulóra, vagy tanulók csoportja
Gyakorisága/korlátai
Valamennyi tanuló
Osztályonként naponta 2 vagy kevesebb tantárgyból az of. koordinsával
Valamennyi tanuló
4. és/vagy 6. és/vagy 8. év végén
Valamennyi tanuló
Év elején Félévkor Év végén
Valamennyi tanulóra Tantárgyanként legfeljebb hetenként
Társadalomismeret Biológia Fizika Kémia Földrajz ÍRÁSBAN
15-30 perc; Témazáró tanmenetben időpontban
dolgozat Összefüggések tervezett Felismerése, Rendszerezési és alkalmazási képességének értékelése 2 x Az iskolában kijelölt Mérések Felkészültség a tantárgyból (szummatív értékeléssel) továbbhaladásra Szövegértés, IMIP szerint íráskészség, matematika Anyanyelv és irodalom Diagnosztikus mérések aA pedagógiai munka ped. pr. szerint hatékonyságának vizsgálata (pl. az
137
alapkészségek fejlődésének követése) Nem osztályozzuk! Matematika
SZÓBAN
Valamennyi tantárgy Kivétel: testnevelés
Havonta legalább egy A szóbeli Valamennyi alkalommal(a tantárgy kifejezőképesség tanuló heti óraszámától függően) fejlesztése érdekében;
GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGEK, PRODUKTOMOK
Testnevelés Informatika Technika Ének Tánc és mozgás Rajz Természettudományi gyakorlatok
A tantervben/tanmenetben előírt; A befejezett munka, bemutatott produkció, az elkészült alkotás után
NINCS ÉRTÉKELÉS (helyi szabályozás)
Mozgás, ügyesség, szövegtudás, játéktudás,
A DIS- problémás tanulók egyéni elbírálás alapján
Valamennyi tanuló
manuális képességek
Osztályfőnöki
A beszámoltatás az intézményünkben érvényesülő sajátosságai Alapelvek a tanulók beszámoltatásakor, értékelésekor:
Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének Tantárgytól függetlenül kiemelkedő szerepet szánunk a szép, helyes magyar beszédnek, kifejezőkészségnek A személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakulása fontos célunk Az önálló tanulás képességének kialakítását tekintjük kiemelt fontosságúnak. Figyelembe vesszük, hogy a tanuló tudása, képességei, eredményei milyen irányú változást mutatnak-fejlődtek-e vagy hanyatlottak 138
Az elégtelen dolgozat a tanító, ill. szaktanár útmutatása alapján megismételhető, javítható. A hozzáadott értéket tekintjük a fejlődés legfőbb mértékének. Az egyes tantárgyak értékelése alól felmentett tanuló értékelését írásos szöveggel végezzük Az ismeretek számonkérésének követelményeit az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervében) meghatározottak szerint a tantárgyi tantervek (tanmenetek) követelményrendszerében részletezettek.
XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Intézményünkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a) a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; b) az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; d) a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
139
A NEVELÉSI- PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola intézményvezetője; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az intézmény vezetőségének, javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 140
4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.
IV.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.szalkszentmarton.suli.hu www.szalkiskola.freewb.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál;(elektronikusan) - az iskola könyvtárában; - az iskola igazgatójánál;
141
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év augusztus hó 29. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) ___________________________ Sebetka Mihályné alsó tagozat vezetője
______________________________ Pappné Vizinger Mária felső tagozat vezetője
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola Szülői Közössége a Pedagógiai Programban foglaltakat megismerte, a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek. Szalkszentmárton, …2013. augusztus 28................................. Gyökeresné Lovas Magdolna SzK elnök
A Szalkszentmártoni Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: 2013.08.29. ................................................. intézményvezető
142
MELLÉKLETEK (projektterv,innováció sablonja; képességfejlesztés….)
143
PROJEKTTERV
(CÍME) …………………………………………………………………..
Készítette: _________________________ Intézmény: KIK Kunszentmiklósi Tankerülete 030009 Petőfi Sándor Általános Iskola 6086 Szalkszentmárton, Petőfi tér 12. Projekt témája:______________________
Dátum: ________________
.
144
Osztály/csoport: _________________ Fejlesztési cél:……………………………………………………………………………………. ......................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................................................
Szociális kompetenciák:
Szövegértés:
. Matematika - logikai gondolkodás:
Kézügyesség fejlesztése: A témaválasztásról:
A csapatok által összegyűjtött információkat ………………………………………….. előtt le kell adniuk.
145
Tevékenységek
Módszer
Eszközigény
Időterv
Felelős:
Produktum:
ELŐKÉSZÍTÉS: A program meghirdetése, időpontjának megadása FELADATMEGHATÁROZÁS: A szaktanárokkal és az osztályfőnökkel való konzultáció. Tevékenységek
MEGVALÓSÍTÁS: A produktum Tevékenységek
146
ÉrtékelésEredményhirdetés UTÓMUNKÁK: Az előre felkért tanulókkal az előadói terem visszarendezése, a technikai eszközök és egyéb kellékek visszaszolgáltatása. A csoport – és/vagy az egyéni munka értékelésének módja, szempontjai: A végeredmény (a produktum) értékelése: Az előadás: - a csoport ötletessége, eredetisége, fantáziája, kreativitása - tartalom, színvonal - a megvalósulás minősége A csoportok műsorának bemutatása után a zsűri elnöke értékeli a produkciókat, előadásokat. Elmondja a pozitív tapasztalatait és azokat is, amelyekre legközelebb nagyobb figyelmet kell fordítani. (dicséret, buzdítás) A vetélkedő értékelése az elért pontszámok alapján történik. Az értékelés során éreztessük a tanulókkal, hogy ez nem verseny! Itt mindenki győztes, mert reméljük sokat tanult a felkészülés során. Véleményalkotás: Tanulói önértékelés(ankét): - Hogyan érezted magad? - Felkeltette-e az érdeklődésedet a feladat témája? - Mi tetszett? Miért? - Melyik feladattal tanultál a legtöbbet?
147
- A felkészülés során tanultak hasznodra váltak-e? - Hogyan valósítottad meg saját elképzeléseidet? - Neked való volt-e a vállalt feladat? - Tudtál-e meg valami újat magadról, a csoporttársaidról, ill. évfolyamtársaidról? - Mit tennél másként a következő ilyen feladat során? Csapatértékelés (ankét): - Sikerült-e az együttműködés? - Arányos volt-e a munkamegosztás? - Az együttműködés élménye. - Ötletek, javaslatok. A nyomtatványokat begyűjtjük, elemezzük a minőségbiztosítás érdekében. Minden esetben képanyagot a megvalósulásról mellékelni kell! (ebbe a dokumentumba!)
148
TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE: egyéni adatlap Osztály: azonosító (név)
Iskola OM kódja:
Futási próba módja: 2000 m kor
nem
futás
tanév:
27 935 távolugrás/pont/
fekvőtám./pont/
felülés/pont/
időszak:
Kitöltési útmutató:
tavasz törzsem./pont/
össz.pont
Minősítés:
Futási próba:
1. 2.
2000 m
4. 5.
Kor:
6.
A tanuló
7.
születési éve
8. 9.
Nem:
10.
Fiú: 1 Lány:2
11. 12.
Futás:
13. 14. 15.
Ha 2000m futás: az idő mértéke másodperc formában
16. 17. 18. 19. 20. 21.
A távolugrás: helyből távolugrás
22.
centiméterben
23. 24. 25. 26. 27.
Fekvőtámasz felülés, törzsemelés:
28.
az adott próba ered-
29.
ményét írjuk be
Összesített pontszámok átlaga:
149
NAT 2013 ÓRATERV
NAT 2013. alapján készült óraterv, 2013.09.01-től lép életbe az 1. és 5. évfolyamon, majd évente felmenő rendszerben
Tantárgyak
1. évf. I.
Magyar nyelv és irodalom Tört., társ. és állampolgári ismeretek
2. évf. II.
8
I. 7
3. évf.
II. 7
I. 8
4. évf. II.
7
I. 6
Matematika Erkölcstan Környezetismeret /természetismeret
II. 6
4 1
5 1
5 1
4 1
4 1
5 1
2 5 1
1
1
1
1
2
2
2
Idegen nyelv (angol/német)
5. évf. I.
6. évf. II.
I.
7. évf. II.
I.
4
4
4
4
4
4
2 4 1
2 3 4 1
2 3 4 1
2 3 4 1
2 3 4 1
2 3 4 1
2 3 4 1
3 3 4 1
3 3 4 1
2
2
2
2
2 2 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2 1 2 1
1
1
2 2 1 2 1
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
1 1 1 5 1
1 1
1 1
1 5 1
1 1 1 5 1
5 1
5 1
1 1
1 1
1 1
1 1
28
28
28
28
31
31
31
31
Földrajz
2
2
2
2
2
2
2
2
1 1 1
1 1 1
2
2
2
2
2
2
2
2
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5 1
1
1
1
1
1
1
1
1
25
25
25
25
25
25
27
27
Hon- és népismeret
Informatika Testnevelés
II.
4
Biológia-egészségtan
Technika, életvitel és gyakorlat
I.
4
Kémia
Vizuális kultúra
II.
7
Fizika
Ének-zene
8.évf.
Osztályfőnöki Választható tantárgy(ak): Tánc és mozgás Természettudományi gyakorlatok
Összesen:
150
