Kék Madár Személyközpontú Pedagógiai Programot gondozó Alapítvány 8200 Veszprém, Halle u. 10. Tel: 561-915, 561-916
Kék Madár Személyközpontú Program Helyi Tanterve 2013.
1
KÉK MADÁR SZEMÉLYKÖZPONTÚ PROGRAM 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI STRUKTÚRÁJA ÉS ÓRASZÁMOK Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma Tanulásmódszertan Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+0,5
2. évf. 7+0,5
3. évf. 6+1
4+0,5 1 1 2 2 1 5 1
4+0,5 1 1 2 2 1 5 1
4+1 1 1 2 2 1 5 1
2 25
2 25
4. évf. 6 2+1 4 1 1 2 2 1 5 1 1 3 27
3 25
A KÉK MADÁR SZEMÉLYKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERVÉNEK FŐBB JELLEMZŐI A Kék Madár Személyközpontú Pedagógia Program 4 évfolyamos iskolamodell a Báthory István Általános Iskolában, mely évfolyamonként 1-1 osztályt működtet saját pedagógiai programja, hely tanterve alapján. A program kidolgozói és pedagógusai elsődleges célként tűztük ki a személyközpontú, a gyerekek eltérő képességeihez igazodó nevelés és a differenciáló oktatás gyakorlatát. Törekszünk arra, hogy az iskola természetes, befogadó közege legyen minden tanulónak, akik ebben az elfogadó légkörben szorongásmentesen tölthetik az első meghatározó iskolai évüket. Kiemelt
célunk,
hogy
diákjaink
saját
lehetőségeik
és
egyéni
fejlődésük
figyelembevételével optimális szintre juthassanak el képességeik kibontakoztatásában. A Kék Madár Program az 1992/93-as tanévben 63830/1991. számú miniszteri engedéllyel - egyedi megoldású kísérleti tantervként - kezdte meg a működését. 2
Programunk kidolgozásánál az az alapvető szándék vezérelt bennünket, hogy az intézményes nevelés adta keretek között a személyiségfejlesztés érdekében átfogjuk a gyermek mind teljesebb élettevékenységét. Célunk olyan továbbépíthető alapműveltség biztosítása, amely minden gyereknek azonos lehetőséget nyújt a képességei szerinti önálló ismeretszerzéshez és önműveléshez, a társas közegben való fejlődéshez. A tantárgyi rendszer és a tananyag összeállítása során elsődlegesnek tekintjük a gyerekek optimális fejlődésének biztosítását. Arra törekszünk, hogy ébren tartsuk a természetes kíváncsiságot, és erre építve fejlesszük problémafelismerő és problémamegoldó képességüket. Testileg - lelkileg egészséges, teherbíró, küzdőképes személyiséget kívánunk nevelni, akik képesek élethelyzeteikben a felmerülő nehézségeket megfogalmazni, megoldást keresni, cselekedni. KOMPLEX ISMERETELSAJÁTÍTÁSRA ÉPÜLŐ KÉPZÉS A hagyományos tantárgyakon alapuló elméleti oktatással szemben nagyobb szerepet szánunk
az
integrált
ismereteket
közvetítő,
a
valós
élethelyzeteken
alapuló
tanulásszervezésnek. A merev tantárgyi határok oldódását jelentősen segíti a cselekvésre, mint alapvetően meghatározó tartalmi elemre épülő tanulás. Figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy az iskola a saját falain belül nem képes biztosítani az összes olyan tapasztalatot, amelyre a gyerekeknek feltétlenül szükségük van. Ezért gyakoriak a kirándulások, színházés múzeumlátogatások, állatkerti- honismereti séták, projektek, erdei iskolák, évszakokhoz kapcsolódó ünnepek. Tevékenység központú szemléletünkkel kívánjuk elérni, hogy a tanulásszervezési eljárások rugalmasabbá, sokkal inkább az egyéni szükségletekhez alkalmazkodóvá váljanak. Napjainkban a gyerekek által egyre szélesebb körben terjedő, új szívesen használt információhordozók szükségessé teszik a módszertani váltást a tanulásszervezés során is. A tevékenységeken
alapuló
képességfejlesztés
középpontba
állítása,
az
aktív
és
együttműködő/kooperáló tanulás, a számítógéppel támogatott tanulóközpontú megközelítési módokat/tanulási eljárásokat erősíti. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy az az osztálytermi munka, amelyik nem áll összhangban a diákok képességeivel, nem váltja ki érdeklődésüket, ezért nem is motiválja őket. Alapvető célunk a gyerekek érdeklődésének fenntartása, a tanulás tanulásának megtanítása, a nyitott gondolkodás megőrzése, problémahelyzetekben, a kutató, megfigyelő 3
magatartás kialakítása. Az életben való helytálláshoz, a folyamatos továbbfejlődéshez legalább annyira hozzájárul a nem formális és az informális úton megszerzett tudás. A tanulás iránti érdeklődés fenntartásának egyik fontos része a motiváció ébrentartása. Az általunk tervezett tanulási környezetben lehetőség van arra, hogy a pedagógusok ne a kudarcokat, hanem a sikereket erősítsék A tevékenységet középpontba állító tanulásszervezés lehetővé teszi az egyes diákok egyéni képességeihez illeszkedő tanulásszervezési eljárások és megoldások alkalmazását is. A cselekedtető tanulásszervezési eljárások következtében a frontális tevékenységek aránya csökken. Megnő viszont az egyéni és a csoportos munkára, a problémamegoldásokra és a megbeszélésekre fordított időkeret. (Tapasztalatunk szerint amint a diákok többségénél kialakult az önálló vagy csoportokban önállóan végzett munka szokása, a tanítóknak lényegesen több idejük maradt a tanulásra kevésbé motiváltakkal való foglalkozásra.) Az a tanítási-tanulási stratégia képes növelni a tanítás hatékonyságát, a tanulás sikerességét,
mely tekintettel
van
az
ismeretek
összefüggéseinek
feltárására,
az
elsajátíthatóságra. Az integrált ismeretelsajátítási folyamat sajátosságai természet adta módon követelik meg a módszertani integrációt a tevékenységre alapozott cselekvő elsajátításnak, mint generális módszertani elvnek az érvényesülését. Ennek megvalósulási módjai között szerepelnek programunkban olyan módszerek, mint: o a sokkönyvűség, változatos könyv- és könyvtárhasználat, új információhordozók használata o az önálló, vagy tanári irányítással történő egyéni és csoportos kutatómunkák: o pl. tudományos kisdolgozatok, projektek o a gyakorlati problémákból történő kiindulás, ezáltal a kíváncsiság, az érdeklődés és az érdekeltség felkeltése (illetve belső szükség o esetjátékok, a mindennapi életszituációk, szerepjátékok, a tudományos viták reprodukálása o önálló-, alkotó önkifejezési, önfejlesztési lehetőségek megteremtése, tevékenységek gyakorlása: pl. beszélgető-kör, szabad témájú, ihletésű rajzok, alkotások majd fogalmazások, mozgásban kifejeződő lehetőségek, kreatív tánc, drámajátékok.
4
TEVÉKENYSÉGFORMÁK A Kék Madár Program pedagógusai arra törekednek, hogy a tanulók minél aktívabban vegyenek részt az ismeretek elsajátításában. Így különösen nagy súlyt fektettünk az adott témakörökhöz kapcsolódó konkrét tevékenységek végiggondolására, megtervezésére. A témakörökkel, tartalmakkal való közös megjelenítés gyakorlati segítséget nyújt a pedagógusoknak azáltal, hogy feltünteti milyen tevékenységi formák alkalmasak az adott tananyagrész feldolgozására. A
projektek
megvalósulásakor
a
komplexitás
érvényesül.
A
különböző
műveltségterületek közötti kapcsolatok, a komplexitás a projektekben jelenik meg. Egy-egy projekt több műveltségterület kompetenciafejlesztési feladatait és tananyagait integrálja. Lehetővé válik a társadalomtudományi, természettudományi a technikai, valamint a művészeti (Vizuális kultúra, az Ének-zene és a dráma-tánc területek) integrációja. A projektek tantárgy és műveltségközi megközelítéssel lehetővé teszik az egyes kompetenciák fejlesztésében megnyilvánuló összetettség megvalósulását. A projektekben – a természettudományos tárgyak tudáskoncepciójával összhangban, változatos munkaformákba ágyazottan a közös kompetenciaterületek mellett – az összegzően módszertani kompetenciának nevezett megfigyelés, kísérletezés, mérés, az adatokkal való „bánni tudás” és a stratégiai tervezés is fejlődik. A feladatok megoldása feltételezi a kritikai gondolkodást, a rendszerezést, az analógiák felismerését, a logikus gondolkodást, a kreativitást, a döntésképességet. A prezentációkészítés, a drámapedagógiai módszerek (pl. szerepjáték,
szimulációs
játék,
közös
döntés,
környezeti
problémák,
konfliktusok
megjelenítése, elképzelt történelmi helyzet mentális rekonstruálása, a témákhoz kapcsolható zeneművészeti és énekes tudás) szintén jelentős helyet kapnak a projektekben. A látvány- és ábraolvasási készség, a vizuális környezet befogadásával párhuzamosan fejleszthető a konstruálás és olyan átfogó képességek, amelyek jelentős szerepet játszanak az érintett korosztályok megismerő és tudásszerző eljárásaiban. Így válik koherenssé az egyes területekhez kötődő feladatállomány és a több komponensű kompetenciafejlesztés komplex feladata. A projektek az érintett tananyagok mindegyikének feladatkészletét tartalmazzák. A projektek tanulói tevékenységre épülnek, módszertani sokszínűség jellemzi azokat. Minden
egyes
projekthez
tevékenységrendszer
társul.
A
projektekben
változatos
munkaformákra, tanulási helyzetekre nyílik lehetőség, pl. terepmunka, csoportmunka, portfólió, nyitott (kötetlen, a tanító döntésére bízott) vagy zárt, kötött (megjelölt) munkaforma 5
társul. A projektek tárgya, témája természetesen kapcsolódik a tananyagtartalomhoz, gazdag és releváns (tapasztalati, nyomtatott, vizuális, elektronikusan tárolt forrásanyagokból építkeznek, estenként kifejezetten az interneten elérhető információk és az Informatika eszközeit, használatát és alkalmazását igénylik. A projektek, érdekes, motiváló, kiszámítható tanulási helyzeteket teremtenek, egyúttal a heurisztikus tanulás terepei is. Ez a tanulásfelfogás fejleszti az önismeretet, a hibafelismerés és hibajavítás képességét, a támogató tanítói visszajelzések növelik a biztonságérzetet, fejlesztik az önbizalmat, és a társas együttműködési képességeket. A projektmunkában válik világossá a tanulók számára, hogyan is vezet az út a tervezéstől a végrehajtáson át az értékelésig. Ehhez azonban valóságos szituációkra, közvetlen tapasztalatszerzésre van szükség, a tanulókat gyakorta ki kell vinni az iskolai környezetből, hogy a feladatok életszerű helyzetekben nyerjenek értelmet. ALKALMAZOTT PROJEKTFORMÁK Erdei iskola Programunkban a helyi tanterv, a NAT az ember a természetben és az ember és társadalom műveltségterületek követelményeihez közvetlenül kapcsolódóan évente erdei iskolai programban veszünk részt. A projekttanításhoz hasonló kiterjesztett tanulásszervezési formát jelent. Bár a közös tanulói-tanári tervezés itt korlátozottabban jelenik meg, mint a projektben általában, de mind az előkészítésében, mind a tanulási folyamatban lényegesen nagyobb a tanulói részvétel, mintha ugyanezeket a feladatokat az iskolán belül, tradicionális tantárgyi és órakeretekben oldanánk meg. Az adott évfolyam tananyagához illeszkedve - de azt a mindennapi élet komplexitásában kezelve - a tapasztalatok gyűjtését és rendszerezését, a követelmények elsajátítását, a közösségi együttléteket segítik az erdei iskolák. Az erdei iskolák megszervezése során is fontos, hogy a megismerés folyamatát a tanulók
érdeklődéséhez,
cselekvőkészségéhez,
aktivitásához
igazítsuk,
azaz
tudjuk
csökkenteni az ismeret-központúságot. Tudjuk átalakítani a hagyományos tanítás tanulás folyamat szerepelosztásait, ugyanis nélkülözhetetlen az egymásrautaltságon és partneri viszonyon alapuló kooperáció. Ezért használjuk a személyiséget jobban fejlesztő módszereket, beleértve a probléma-központú, a tevékenységre és együttműködésre alapozott tanulási formákat is. Tanítványainknak nem csak egyszerűen bemutatjuk a környezetet, hanem öntevékeny felfedezésre alkalmas tanulási helyzetekbe hívjuk őket. Nem szabad 6
elfelejtenünk, hogy az iskolai nevelés feladatai az erdei iskolában is érvényesítendők. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Mivel az osztályközösség a gyerek számára olyan, mint a második család, hiszen ébren töltött idejük nagy részét töltik az iskolában, fontos, hogy az osztály közösséggé alakuljon. Ehhez viszont ismerniük kell egymást. A problémák megoldása, szabadidejük megszervezése során jobban, több oldalról megismerhetik egymást és ezzel együtt önmaguk képességeit is. A diákok társaikkal kapcsolatban sok új információhoz juthatnak: megtapasztalják, hogy kire lehet számítani a bajban, ki az, akivel csak a közös érdek fűzte össze. Az erdei iskola tehát a közösségformálás kiváló terepe. A pedagógus számára kiváló lehetőség megismerni a gyerekeket. Az erdei iskola számos munkaformája kimozdítja a tanulót a hagyományos tanórai szerepéből. Olyan tevékenységeket is kínál, melyek során, a tanórákon háttérbe szorított képességeit is gyümölcsöztetheti. A természetélmények és a természettapasztalatok minden életkorban fontosak. Segítségükkel jöhet létre a pozitív kapcsolat a természettel. A környezeti nevelés sokrétű tevékenysége akkor igazán hatékony, ha lehetővé tesszük a valóságos természeti és létesített környezet cselekvő megismerését is. A természetről, csak természetben lehet tanulni. A környezeti nevelés során szembesülnek a diákok a természettel és a környezettel, és sajátítják el azt a tudást, és tesznek szert arra a képességre, és készségre, hogy a környezetet mindig figyelembe véve gondolkodjanak és cselekedjenek. A program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít. Az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést. A tanár nem túravezetőként mutogatja meg a helyszín érdekességeit, hanem megismerő helyzeteket alakít ki. A Természet és társadalomismeret tantárgyblokk művelődési anyagának feldolgozása azok köré a problémák köré szerveződik, amelyekkel a kisgyerek mindennapi élete során találkozik az őt körülvevő társadalmi és természeti környezetben. Meghatározza a munkát a természet-közeli kapcsolat, kirándulás, megfigyelés, érzéki tapasztalás és rögzítése, elemi vizsgálatok, ember és környezete közti kapcsolat összefüggéseinek keresése. Ebben mindig komoly segítséget kapunk a Nemzeti Parkok munkatársaitól, akik fogalakozásaikkal, szakmai tudásukkal színesítik programjainkat. A tanévek első egy hetét általában "erdei iskolában" kezdjük. A helyszín megválasztását aktuálisan az éves tananyaghoz kapcsoljuk: egyrészt a természet- és 7
társadalomismeret, másrészt a magyar nyelv- és irodalom tantárgyblokkok művelődési tartalmához. Az erdei iskola, mint egy tanítási egység a következő fejlesztési követelményekre épít programunkban: o Az élő természet és azon belül a kapcsolatok és kölcsönhatások sokféleségénel felismerése, értékelése, a sokféleség megóvása. o Az élőlények spontán és irányított megfigyelése, szabályok és törvényszerűségek felismerése. o Vizsgálódás,
kísérletezés,
mérés
menetének
betartása,
az
eredményekből
következtetések levonása. o Tapasztalatok egyszerű módon történő írásbeli és szóbeli rögzítése. o A gyermekben mélyüljön el a természet szeretete, és alakuljon ki védelmének az igénye: becsülje meg környezetének értékeit. o A tanuló ismerje fel elemi szinten, hogy környezetének állapota / a levegő, víz stb. / egészségének állapotát is befolyásolhatja. TÉMAHÉT A témahéten a tanulócsoport közös tervezéssel, helyi munkamegosztással egész nap egy adott cél érdekében tevékenykedik. A témahéten olyan célok kitűzését tervezzük, amelyek valamilyen oknál fogva szétfeszítik a hagyományos tantárgyi kereteket – komplexitásuk, rejtett tantervi céljaik (szociális érzék fejlesztése, attitűdformálás), feldolgozási módszerük (élményszerűség, együttműködés) vagy más, tantárgyakon átívelő képességfejlesztés célok következtében. A témahét a projekteknek sajátos formája, inkább szimuláció,
mintsem
klasszikus
projekt,
mert
bár
formailag
megfelel
a
projektkritériumoknak, de tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb. A témahetek lezárt programúak, s a végén közös alkotásban és egyéni értékelésben egyaránt megjelenik a tanulók heti munkája. A célok megfogalmazása a témahetek esetében eltér a tantervek megfogalmazásától. A témák közvetlenül is kapcsolódnak az adott időszak aktuális feladataihoz, évszakeseményekhez, hagyományokhoz, ünnepekhez, egy-egy tantárgyhoz, hiszen az iskolai tanulás egyik hagyományos eleme az ismeretszerzés e tanulási formában is jelen van, de a hangsúly az ismeretszerzés napi gyakorlattól eltérő formákon van, és a kompetenciafejlesztés szempontjai a meghatározóak.
8
A témahetek tervezése, szervezése és lebonyolítása a tanítók felelőssége, de az életkor előrehaladtával a gyerekeket is egyre inkább bevonjuk. Az éves munkatervben döntjük el, hogy az adott évben milyen típusú témaheteket szervezünk, a képességfejlesztésnek mely ágait erősítjük ezen az úton. A témahét alkalmas az eltérő attitűdű és felkészültségű gyerekek eltérő motivációjának megteremtésére, a hagyományos órakeretek felbontása pedig lehetővé teszi a speciális adottságokkal rendelkező tanulók speciális feladattal való megbízását is. A tanítók együttműködése a tárgyi szétbontottság megszüntetését, a globális megközelítést teszi lehetővé. A témahetek nem csupán játékos tanulást, hanem egyéni alkotást is lehetővé tesznek, valamint közösségi élményt is nyújtanak. TANTÁRGYI PROJEKTEK Tematikustervezéssel egyes tantárgyak témáinak egy-egy elemét projektformában tanítjuk meg. Ez a megoldás akkor alkalmazható, ha az adott téma világos és egyértelmű, rövidtávú célra szerveződik. KÖZÖSSÉGI PROJEKTEK Programunkban meghatározó szerepet töltenek be hagyományaink, közös ünnepeink, melyek jelentősen segítik a közösséghez tartozás érzését, a „kék madaras” identitástudatot. A kék madaras programok projektformában jelennek meg. Az ünnepek, hagyományok közös rendezvényei a gyerekekkel, szülőkkel való együttműködésre épülnek. A projektfeladatok beépülnek az osztályok teendői közé, a tanulók, tanítók közös döntése alapján részét képezik a tervezésnek, a kisebb csoportok, egyes tanulók munkájának. A szülők is hasznos ötletekkel állnak elő, színesítik rendezvényeinket. Ezek a projektek fontosak tanítványaink számára is, részei a napi beszélgetéseknek, jó érzés felmutatni az egész kék madaras csapat színe előtt egy- egy közösség erejét, összetartását, kreativitását. Így válnak örömmé, valódi ünnepekké rendezvényeink. Mind a négy évfolyamon projektmunka, témahét szervezésével több tanóra is lefedésre kerül. Ezeket
elsődlegesen
a
Magyar
nyelv
és
irodalom
tantárgynál,
illetve
a
Környezetismeret, Technika, életvitel gyakorlat tantárgynál jelöltük meg – mint a projektek vezérfonalát alkotó területek-, de természetesen az összes tantárgy bevonásával, tanórai
9
keretek rugalmas felhasználásával, illetve a tanórán kívüli tevékenységek szervezésével, megvalósításával történik. Programunkban az egy napos projektektől az egész évet átszelő projektmunkán keresztül mindegyik forma megjelenik. JAVASLATOK ÉVFOLYAMONKÉNT A PROJEKTEKBEN TÖRTÉNŐ FELDOLGOZÁS TÉMÁIRA: 1.
osztály Szüret (gyümölcsök) Márton-nap Karácsony Maci-nap Nyuszi-nap Állatkerti iskola
Javasolt: Kisállatok a családban, Fák, Virágok, Babák, Autók, Almák, Sünik, Csigák, Anyagok körülöttünk, Egy látott bábszínházi előadás feldolgozása projektben 2.
osztály Erdő Mese Szüret Márton-nap Karácsony Farsang Maci-nap Tavasz (téltemetés, kisze, húsvét)
Javasolt: Katicabogár, Tündérek és varázslók, Régi mesterségek, Gyógynövények, Manóvilág, Járművek (közlekedés földön, vízen, levegőben). Egy látott gyermekszínházi előadás projektben 3.
osztály Szüret Mese Vizek partján Márton-nap 10
Karácsony Maci-nap Farsang Tavasz Család Egészséges életmód Javasolt: Sárkányok, Várak, Katonák, Utazás, Ásványok (Amiről a kövek mesélnek), Hét vezér, Mátyás udvara, Játékok gyerekeknek (kedvenc játék története, társasjátékok, esetleg saját társasjáték kitalálása). Egy látott színházi előadás feldolgozása 4.
osztály Budapest Szüret Márton-nap Karácsony Földünk Tavasz Márciusi ifjak Veszprém Madarak, fák Sportágak
Javasolt: Katonaság, hadviselés (fiúknak), Divat (a lányoknak), Őslények, Bolygók, Csillagok, Földünk – földrészek - térképek, Fény, Levegő, Mindenki másképp egyforma. Egy látott filmszínházi előadás feldolgozása projektben Természetesen a projektmunka sajátosságából adódóan - mely gyermeki érdeklődésre épít - bármilyen téma feldolgozható a gyerekek javaslata alapján. A javasolt témák nem jelennek meg minden osztályközösség életében, befolyásolja az ott dolgozó pedagógus, illetve a gyermekközösség érdeklődése, választása.
TANTÁRGYI RENDSZERÜNK Programunk kidolgozásánál az az alapvető szándék vezérelt bennünket, hogy az intézményes nevelés adta keretek között a személyiségfejlesztés érdekében átfogjuk a 11
gyermek mind teljesebb élettevékenységét. Célunk olyan továbbépíthető alapműveltség biztosítása, amely minden gyereknek azonos lehetőséget nyújt a képességei szerinti önálló ismeretszerzéshez és önműveléshez, a társas mezőben való fejlődéshez. A tantárgyi rendszer és a tananyag összeállítása során elsődlegesnek tekintjük a gyerekek optimális fejlődésének biztosítását. Arra törekszünk, hogy ébren tartsuk a természetes kíváncsiságot, és erre építve fejlesszük problémafelismerő és problémamegoldó képességüket. Testileg - lelkileg egészséges, teherbíró, küzdőképes személyiséget kívánunk nevelni, akik képesek élethelyzeteikben a felmerülő nehézségeket megfogalmazni, megoldást keresni, cselekedni. Az óvodából hozott tartalmak és tevékenységformák mellett az alapvető iskolai, tanulási képességeket, az úgynevezett kulturális eszköztudás iskolai alapelemeinek tartalmát foglalja magába. A műveltségtartalom a következő tantárgyakban differenciálódik: o Magyar nyelv és irodalom o Matematika o Művészetek: Ének-zene, Vizuális kultúra, Technika, életvitel és gyakorlat o Testnevelés és sport o Környezetismeret o Erkölcstan o Dráma (1-2. évfolyam) o Tanulásmódszertan (3-4. évfolyam) o Idegen nyelv (4. évfolyam) o Informatika (4. évolyam) Programunkban komplex blokkokban, tantárgy-tömbösítéssel szerveződik a tanulás-tanítás folyamata a művészetek műveltségi területnél. Nem különülnek el egymástól a tantárgyrészek, ezért ahol csak lehet egymás követő órákra tesszük az órarendben az Énekzene, a Vizuális kultúra és az Életvitel és gyakorlat tantárgyakat.
TANESZKÖZÖK A
gyerekek
eltérő
képességeihez
igazodó
tanulásszervezésből
adódóan
évfolyamonként több tankönyvet, kiegészítő könyvet is használunk.
12
A felfedező, önálló tanulás elengedhetetlen taneszközei az ismeretterjesztő művek, folyóiratok, lexikonok, szótárak, tanulást segítő eszközök. A Kék Madár Program sajátossága, hogy az optimális terhelés érdekében differenciált ismereteket nyújtó tananyagokkal dolgozik. A pedagógusaink rendszeresen állítanak össze differenciált feladatokat, munkakártyákat. ÉRTÉKELÉS Értékelésünk negyedik év végéig személyre szabott szöveges formában történik az
Emberi
Erőforrások
Minisztériuma
által
engedélyezett
formában.
(8479-
1/2013/KOR) Az értékelés funkciója: o tájékoztatja a pedagógust munkája eredményéről o tájékoztatja a diákot elért teljesítményéről o mintát ad mások értékelésének módjára o alakítja a közösség mércéjét o tájékoztatja a szülőket o tájékoztatja a felsőbb iskolát A hangsúlyt a pedagógiailag pozitív hatású értékelésekre helyezzük. Általános jellemzői: Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés; o ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, o számba tudja venni, hogy a tanuló előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, o megjelenjék, hogy a gyerek saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Programunkban osztályozás helyett az 1-3. évfolyamon és 4. osztály félévig szóbeli és írásbeli szöveges értékelést használunk. 4. osztály végén a gyerekekkel, szülőkkel együtt osztályzatra váltjuk a teljesítményeket, mivel 5. osztálytól bekapcsolódnak tanulóink a hagyományos iskolai keretek közé, és az értékelésük is osztályzatokkal történik majd. Ugyanakkor szeretnénk, ha az első érdemjegyeket még tőlünk kaphatnák, lehetőséget kívánunk nekik biztosítani az ismert keretek között az érdemjegyekkel történő értékelési mód megtapasztalására, ezzel együtt a zökkenőmentes átállásra. Iskolaváltás esetén a szülő kérésére a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezzük. 13
Helyi tantervünk tükrözi pedagógiai programunk sajátosságait. Összeállítása komoly felkészülést és munkát igényelt. Ám tudtuk, hogy magunknak készítjük, s a mindennapi nevelő- oktatómunkánkat tervszerűbbé, átláthatóbbá tesszük általa.
14
