HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolájának

HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Kecskemét, 2015

1


TARTALOMJEGYZÉK A képzés szabályozásának jogi háttere .................................................................................. 4

HELYI TANTERV ............................................................................................... 6 A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok alkalmazása az iskola helyi tantervében ........ 6 A központi szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása az iskola helyi tantervében ....... 6 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, ezek óraszámai, elérendő készségek és képességek ..................................................................................................................................... 7 Kerettantervi óratervek közgazdasági szakmacsoportban felmenő rendszerben a 20092010-es tanévtől ..................................................................................................................... 7 Kerettantervi óratervek nyelvi előkészítő osztályban, közgazdasági szakmacsoportban felmenő rendszerben a 2009-2010-es tanévtől: ..................................................................... 8 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a 2009-2010-es tanévben, illetve az előtte induló képzések esetén: ............................................................... 9 Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, a közgazdaság ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2012-2013-as tanévtől .................................................. 10 Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati képzésben a 2012-2013-es tanévtől ..................................................................................... 11 Kerettantervi óratervek az ügyvitel ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől ................................................................................................................................ 12 Kerettantervi óratervek a közgazdasági ágazati képzésben felmenő rendszerben a 20132014-es tanévtől ................................................................................................................... 13 Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az közgazdaság ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől ...................................... 14 Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati képzésben a 2013-2014-es tanévtől ..................................................................................... 15 Képzésünk szerkezete ................................................................................................................. 16 A nyelvi előkészítő osztály képzési szerkezete ................................................................... 17 Elérendő készségek és képességek a 10. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályban a 11. évfolyam végén: .................................................................................................................. 19 Elérendő készségek és képességek a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályban a 13. évfolyam végén.................................................................................................................... 20 Két tanítási nyelvű iskolai oktatás ....................................................................................... 21 A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei ................................................................... 21 A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunk céljai és feladatai ................................................. 21 Fejlesztési követelmények ................................................................................................... 22 Célnyelvi civilizáció ............................................................................................................ 22 Fejlesztési követelmények ................................................................................................... 23 Tanulói jogviszony, átjárhatóság ......................................................................................... 24 Az osztályba, csoportba sorolás elve ................................................................................... 25 A választott tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai ...................... 25 A tanulói teljesítmények értékelése ..................................................................................... 26 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai ............................................... 27 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................................................................................................................. 28 A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelménye........................ 28 Jutalmazás és kitüntetési rendszer, fegyelmezés ................................................................. 29 Az egyes tanulók jutalmazása.............................................................................................. 29 Tanulócsoportok jutalmazása .............................................................................................. 30 2

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája A fegyelmezés rendszere ..................................................................................................... 30 Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ........................................................................... 30 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................... 32 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................... 33 Közösségi szolgálat ............................................................................................................. 34 Az iskolai élet rendje, hagyományok, kapcsolataink ............................................................... 35 Az intézmény tanulóinak munkarendje ....................................................................................... 35 Iskolai hagyományok ............................................................................................................... 37 Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának módjai 38

SZAKMAI PROGRAM ...................................................................................... 40 A szakmai program követelményei ............................................................................................. 40 Az iskolában folyó szakmai képzés megjelenése az egyes évfolyamokon ................................. 41 Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai és óraszámai a kerettanterv alapján ............. 41 Az iskolában folyó szakképzés ................................................................................................... 43 Valamennyi szakmára érvényes célok ................................................................................. 43 Jelenleg képzett szakmák: ................................................................................................... 43 További tervezett szakmák .................................................................................................. 43 Az egyes szakmára vonatkozó képzési célok, óratervek a központi program alapján ................ 44 Pénzügyi–számviteli ügyintéző ........................................................................................... 44 Vállalkozási és bérügyintéző ............................................................................................... 44 Ügyviteli titkár..................................................................................................................... 45 Értékelés ...................................................................................................................................... 45 A szakmai képzések óratervei ..................................................................................................... 46 Közgazdaság ágazati szakképzés és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés óraterve 2013tól ......................................................................................................................................... 46 Közgazdaság ágazati szakképzés és a vállalkozási és bérügyintéző képzés óraterve 2013tól ......................................................................................................................................... 49 Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2013-tól ...................... 52 Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2015-től ...................... 54 Ügyvitel ágazati szakképzés és az irodai asszisztens képzés óraterve 2013-tól.................. 56 A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .......................................... 58 Tárgyi, dologi feltételek ...................................................................................................... 58 Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök jegyzéke ........................................................... 58 Érettségi témakörök.................................................................................................................. 60 Magyar nyelv ....................................................................................................................... 60 Magyar irodalom ................................................................................................................. 63 Történelem ........................................................................................................................... 65 Angol nyelv ......................................................................................................................... 71 Német nyelv ......................................................................................................................... 72 Matematika .......................................................................................................................... 73 Biológia ............................................................................................................................... 74 Fizika ................................................................................................................................... 75 Földrajz ................................................................................................................................ 78 Kémia .................................................................................................................................. 80 Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) .......................................................... 82 Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) .............................................................. 87 Kereskedelem és marketing alapismeretek.......................................................................... 89 Informatika .......................................................................................................................... 92 Testnevelés .......................................................................................................................... 95

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI ............................................... 96 3


A képzés szabályozásának jogi háttere A képzést szabályozó törvények és rendeletek: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 9/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 4

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 4/2008. (IV. 22.) SZMM rendelet a regionális fejlesztési és képzési bizottságok működéséről 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

5


HELYI TANTERV

A NAT által meghatározott pedagógiai feladatok alkalmazása az iskola helyi tantervében A központi kerettantervek átfogóan tartalmazzák azokat az ismereteket és fejlesztési követelményeket, amelyek a NAT által minden tanuló számára előírt műveltségtartalom érvényesüléséhez, az adott iskolatípus nevelési, oktatási céljainak megvalósulásához, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükségesek. Intézményünk a Nemzeti Alaptanterv, Kerettanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak követelményeit építi be helyi tantervébe. A szakképzési évfolyamon folyó képzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazzuk. Iskolánk jelenleg négy párhuzamos osztályt iskolázhat be: két osztályban közgazdaság ágazati, egy osztályban ügyvitel ágazati, a negyedik osztályban angol-magyar két tanítási nyelvű közgazdasági ágazati képzés indul a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján. A 11-12. évfolyamon két osztályban közgazdasági szakmacsoportos képzés, egy osztályban kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos, egy osztályunkban nyelvi előkészítő képzés zajlik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet alapján. A 2012-2013-as tanévben indítottunk először angol-magyar két tanítási nyelvű közgazdasági és ügyvitel szakmacsoportos képzést.

A központi szakmai és vizsgakövetelmények alkalmazása az iskola helyi tantervében Szakképzésünk moduláris képzési szerkezetű. 2013 szeptemberétől az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet szerint a közgazdaság ágazaton belül a pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző, az ügyvitel ágazaton belül pedig az ügyviteli titkár szakmákat oktatunk.

6


Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, ezek óraszámai, elérendő készségek és képességek Kerettantervi óratervek közgazdasági szakmacsoportban felmenő rendszerben a 2009-2010-es tanévtől Heti óraszám

K ö t e l e z ő

t a n ó r á k

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra Gazdasági környezetünk Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlat Összesen

Érettségi KÖÉ

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

2

2

2

3

KÉ

4 3

1 4 4

4 4

KÉ KÉ

1 2 2

1 2 2

2

2

4 3 2 1 3

2 1 3

2 2 1 1

1 2 2 1

2 2 1

2 2

Osztály/csoport

9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2

KVÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

9/2 10/2

1 3 3 2 30

30

KVÉ KVÉ

3 3 2 30

11/2 12/2 30

Emelt szintű felk. óra (+2 32 32 vagy +4 óra) 34 34 KÖÉ Kötelező összevont érettségi tantárgy közép- és emelt szinten KÉ Kötelező érettségi tantárgy közép- és emelt szinten KVÉ Kötelezően választható érettségi tantárgy(ak) közép- és emelt szinten

7


Kerettantervi óratervek nyelvi előkészítő osztályban, közgazdasági szakmacsoportban felmenő rendszerben a 2009-2010-es tanévtől: Heti óraszám

Tantárgyak

K ö t e l e z ő

t a n ó r á k

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv II. Idegen nyelv

9.

10.

11.

12.

2

4

4

4

13 4

2

2

2

3

KÉ

5

5

KÉ KVÉ

4

4

KÉ

Csoport

KÖÉ

1 15

Matematika

2

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Képességfejlesztés Szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra Gazdasági környezetünk Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan gyakorlat

2

Összesen

Érettségi

1 2

4 2

5

5

3

3

1 1 3

1 1 3

2 2 1 2

2 2 2

2 2 1

1 2 2

1 2 2

-

9/2 10/2 11/2 12/2 13/2 9/2 10/2 11/2 12/2 13/2

KVÉ

-

2 2

9/2 10/2 11/2

9/2 10/2

1 4 3 2 30

31

30

KVÉ KVÉ

4 3 2 30

11/2 12/2 30

Emelt szintű felk. óra (+2 32 32 vagy +4 óra) 34 34 KÉ Kötelező érettségi tantárgy közép- és emelt szinten KVÉ Kötelezően választandó érettségi tantárgy(ak) közép- és emelt szinten KVÉK Kötelezően választható érettségi tantárgy középszinten

8


Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a 2009-2010-es tanévben, illetve az előtte induló képzések esetén: Heti óraszám

Tantárgyak 9.

10.

11.

12.

ségi

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

KÖÉ

Történelem és állampolgári ismeretek

2

2

2

3

KÉ

t a n ó r á k

Társadalomismeret és etika

Osztály/csoport

1

Idegen nyelv

4

4

4

4

KÉ

9/2 10/2 11/2 12/2

Matematika

3

3

4

4

KÉ

9/2 10/2 11/2 12/2

Ének-zene

2

Rajz és vizuális kultúra

2

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2

2

2

2

Fizika K ö t e l e z ő

Érett-

Földünk és környezetünk

2

1

Biológia

2

2

Kémia

1

2

Informatika

1

1

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra Gazdálkodási ismeretek Információkezelés Viselkedéskultúra Kommunikáció Közgazdaságtan Marketing

2 2 1

2 2

2

2

3 3

3 3

30

30

32 34

32 34

Összesen

KVÉ 9/2 10/2 11/2 12/2

11/2 12/2 9/2 10/2

1

30

30

Emelt szintű felk. óra (+2 vagy +4 óra)

KVÉ KVÉ

KÖÉ Kötelező összevont érettségi tantárgy közép- és emelt szinten KÉ Kötelező érettségi tantárgy közép- és emelt szinten KVÉ Kötelezően választható érettségi tantárgy(ak) közép- és emelt szinten

9


Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, a közgazdaság ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2012-2013-as tanévtől Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv (angol)

9/Kny 2

Heti óraszám 9. 10. 11. 3 3 4

18

Civilizációs ismeretek* II. Idegen nyelv (német) Matematika*

2

12. 4

6

6

5

5

1 3

1 3

2 3

2 2

4

4

4

4

Osztály/csoport 9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 2 2 3 ismeretek Fizika 2 1 Kémia 2 Biológia – egészségtan 1 2 Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5 9/2 10/2 11/2 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 9/2 10/2 Angol gépírás és levelezés* 1 1 Általános statisztika 1 1 11/2 12/2 Statisztika gyakorlat* 2 2 Pénzügyi alapismeretek 2 2 12/2 Pénzügy gyakorlat 1 Adózási alapismeretek 1 12/2 Adózás gyakorlat 1 Számviteli alapismeretek 2 2 12/2 Számvitel gyakorlat 1 1 Ének-zene 9/2 10/2 11/2 Informatika 1 1 2 5 Testnevelés és sport 5 5 5 5 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2 2 Szabadon választható tantárgy** 31 Rendelkezésre álló órakeret 37 38 39 39 *Angol nyelven történik az oktatás **Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, szakmai érettségi tantárgyakból vagy Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz, civilizációs ismeretek tantárgyakból 10


Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati képzésben a 2012-2013-es tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám 9/Kny

9.

10.

11.

12.


2

3

3

4

4

I. Idegen nyelv (angol)

18

6

6

5

5

1 3

1 3

2 3

2 2

4

4

4

4

Civilizációs ismeretek* I. Idegen nyelv (német) Matematika*

2

Osztály/csoport

9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 2 2 3 ismeretek Fizika 2 1 Kémia 2 Biológia – egészségtan 1 2 Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 9/2 10/2 11/2 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2 2 1 9/2 10/2 11/2 Angol gépírás és levelezés* 1 1 1 Levelezési ismeretek 1 10/2 11/2 Levelezési gyakorlat 2 2 Kommunikáció alapjai 1 3 12/2 Üzleti kommunikáció gyakorlat 3 12/2 Angol nyelvű üzleti kommunikáció* 2 Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 1 Vállalkozási ismeretek 3 1 Ének-zene 9/2 10/2 11/2 Informatika 1 1 2 5 Testnevelés és sport 5 5 5 5 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2 2 Szabadon választható tantárgy** 31 Rendelkezésre álló órakeret 37 38 39 39 *Angol nyelven történik az oktatás **Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, szakmai érettségi tantárgyakból vagy Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz, civilizációs ismeretek tantárgyakból

11


Kerettantervi óratervek az ügyvitel ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől Heti óraszám Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon választható tantárgy* Rendelkezésre álló órakeret

Osztály/csoport

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 5 4

4 4 4

4 4 3 1

4 3 4

2

2

3

3

2 1

2 2 2 1 7

1

2,5

1

9/2 10/2 11/2

2

2,5 1

10/2 11/2

2 6 0,5 2,5 1

1,5 0,5

1,5 1

2

1

8

11

3,5 4

9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2

12/2

2 1,5 3,5

1 2 5 1

2 5 1

35

36

1 5 1 2 35

1 5 1 2 35

9/2 10/2 11/2 12/2

*Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, szakmai tantárgyakból vagy Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz tantárgyakból

12


Kerettantervi óratervek a közgazdasági ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől Heti óraszám Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon választható tantárgy* Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 5 4

4 4 4

4 4 3 1

4 3 4

2

2

3

3

2 1

2 2 2 1 7

1

2 6 0,5 2,5 3

4 3

2

1

8

11

1 1 1 2,5

2,5 1 2 5 1

2 5 1

35

36

1 5 1 2 35

Osztály/csoport

9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2

9/2 10/2 11/2 1 1 2,5 1 1 1 2,5 1 1 5 1 2 35

11/2 12/2 12/2 12/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2

*Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, szakmai tantárgyakból vagy Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz tantárgyakból

13


Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az közgazdaság ágazati képzésben felmenő rendszerben a 2013-2014-es tanévtől Heti óraszám Tantárgyak

9/Kny

9.

10.

11.

12.


2

3

4

4

4


18

6

6

5

5

1 3

1 3

2 3

2 2

4

4

4

4

Civilizációs ismeretek* II. Idegen nyelv (német) Matematika*

2

Osztály/csoport

9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 3 ismeretek Fizika 2 1 Kémia 2 Biológia – egészségtan 2 1 Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 2 3,5 9/2 10/2 11/2 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 9/2 10/2 Angol gépírás és levelezés* 1 1 Általános statisztika 1 1 11/2 12/2 Statisztika gyakorlat* 2 2 Pénzügyi alapismeretek 2 2 12/2 Pénzügy gyakorlat 1 Adózási alapismeretek 1 12/2 Adózás gyakorlat 1 Számviteli alapismeretek 2 2 12/2 Számvitel gyakorlat 1 1 Ének-zene 9/Kny/2 9/2 Informatika 4 2 5 Testnevelés és sport 5 5 5 5 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2 2 Szabadon választható tantárgy** 33 Rendelkezésre álló órakeret 37 38 39 39 *Angol nyelven történik az oktatás **Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, szakmai érettségi tantárgyakból vagy Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz, civilizációs ismeretek tantárgyakból 14


Kerettantervi óratervek angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban, az ügyvitel ágazati képzésben a 2013-2014-es tanévtől Heti óraszám Tantárgyak

9/Kny

9.

10.

11.

12.


2

3

4

4

4


18

6

6

5

5

1 3

1 3

2 3

2 2

4

4

4

4

Civilizációs ismeretek* I. Idegen nyelv (német) Matematika*

2

Osztály/csoport

9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/2 10/2 11/2 12/2 9/Kny/2 9/2 10/2 11/2 12/2

Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 3 ismeretek Fizika 2 1 Kémia 2 Biológia – egészségtan 2 1 Földrajz 2 Szakmai tárgyak 6 7 8 11 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 9/2 10/2 11/2 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 2 2 1 9/2 10/2 11/2 Angol gépírás és levelezés* 1 1 1 Levelezési ismeretek 1 10/2 11/2 Levelezési gyakorlat 2 2 Kommunikáció alapjai 1 3 12/2 Üzleti kommunikáció gyakorlat 3 12/2 Angol nyelvű üzleti kommunikáció* 2 Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 1 Vállalkozási ismeretek 3 1 Ének-zene 4 9/Kny/2 9/2 Informatika 2 5 Testnevelés és sport 5 5 5 5 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2 2 Szabadon választható tantárgy** 33 Rendelkezésre álló órakeret 37 38 39 39 *Angol nyelven történik az oktatás **Emelt szintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, szakmai érettségi tantárgyakból vagy Középszintű érettségire felkészítés magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, informatika, biológia, földrajz, civilizációs ismeretek tantárgyakból

15


Képzésünk szerkezete A négyéves középiskolai évfolyamokon az érettségire készítjük fel tanulóinkat. A képzés egyrészt közismereti, melynek célja az általános műveltség elsajátítása, másrészt szakirányú (közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, közgazdaság és ügyvitel ágazat), melynek célja a széles körű konvertálható szaktudás biztosítása. A közismereti tantárgyak tananyagtartalma és követelményrendszere a szakközépiskolai kerettanterv szerint fogalmaztuk meg.. A szakmai képzés a szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, valamint a közgazdaság és ügyvitel ágazat tantárgyi követelményrendszerének megfelelő. (Melléklet: a közismereti tantárgyak, a középszintű érettségi, a közgazdaság, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó oktatás, közgazdaság. ügyvitel ágazat programja) A tanulás hatékonysága és eredményessége érdekében csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat: -

idegen nyelv (9-12. évfolyamon) informatika (9-12. évfolyamon) matematika (9-12. évfolyamon) szakmai gyakorlat tantárgyak (9-14. évfolyamon)

Az idegen nyelvi ismeret színvonalának emelése érdekében célul tűztük ki a 12. évfolyam végére, hogy minél több tanuló szerezze meg a középfokú nyelvvizsgát, illetve jó eséllyel tudjon bejelentkezni az emelt szintű idegen nyelvi érettségire. Jelenleg egy idegen nyelv tudása a kívánalom, ügyfelet kiszolgáló szinten, illetve kereskedelmi levelezést bonyolítani tudó szinten. A négy évfolyamos középiskolai képzés során diákjaink a közismereti tárgyak mellett szakmai alapozó tantárgyakat tanulnak a szakközépiskolai kerettanterv közgazdasági vagy kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportjának, valamint a közgazdaság és ügyvitel ágazatnak a követelményei szerint. A 9-10. évfolyamon prioritást élveznek a közismereti tantárgyak, 11-12. évfolyamon az érettségire való felkészítés második szakasza mellett szakmai alapozást nyújtunk a 13-14. évfolyamos szakképző szakaszhoz. Iskolánk alapvető feladata a kétszintű érettségire felkészítés közép- és emelt szinten. A köznevelési törvény szerint az érettségi vizsga kötelező tantárgyai intézményünkben:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  egy idegen nyelv  (legalább) egy kötelezően választandó további tantárgy A négy kötelező tantárgy mellett középszintű érettségi vizsgára a következő tantárgyakból készítjük fel a tanulókat:  informatika  elméleti gazdaságtan  üzleti gazdaságtan  kereskedelmi és marketing alapismeretek  angol civilizációs ismeretek 16

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája  

földrajz biológia

Emelt szintű érettségire való felkészítést a következő tantárgyakból kínálunk:  magyar nyelv és irodalom  történelem  matematika  idegen nyelv  elméleti gazdaságtan  üzleti gazdaságtan  kereskedelmi és marketing alapismeretek  közgazdaság ágazati szakmai érettségi vizsga  ügyvitel ágazati szakmai érettségi vizsga  informatika Lehetőséget biztosítunk a kötelező tanórai foglalkozásokon kívül a középszintű érettségire is alaposabban felkészülni heti egy többletórában. Az emelt szintű képzés nem teszi kötelezővé az emelt szintű érettségire való jelentkezést. Az emelt szintű érettségire való felkészítő órák száma heti kettő (az alapóraszámon kívül). A tanulók a többletórákon külön csoportban tanulnak, de félév végén és év végén egy osztályzatot kapnak a szaktanárok egyeztetése alapján. Az emelt szintű érettségire való felkészítést a továbbtanulás sikeresebbé tétele érdekében ajánljuk. A szabadon választható tantárgyak közül a tanulók 10. osztályban május 20-ig jelentkeznek képzésre. Tagintézmény-vezetői engedéllyel módosíthat a tanuló a 10.-ben kiválasztott tantárgyán a tanév végén Tanulói igény esetén a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból megszervezzük, amely a helyi tantervünkben szerepel. Tanulói igény esetén a tanulói jogviszony fennállása alatt az emelt szintű érettségi vizsgára történő jelentkezést is fogadjuk minden olyan vizsgatárgyból, amelyből a tanuló jogosult érettségi vizsgát tenni.

A nyelvi előkészítő osztály képzési szerkezete 2005 szeptemberétől 2011 szeptemberéig egy osztály nyelvi előkészítő osztálytípusban kezdett, majd ezt követően a közgazdasági szakmacsoportos kerettantervi képzéssel haladt tovább. Az osztály fele angol nyelvi előkészítős, a másik fele német nyelvi előkészítős. Számukra a képzés ötéves, a rendes érettségi éve a 13. évfolyam. A nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, de azon túl is mutatnak. A képzés célja az európai polgáreszmény (anyanyelv és két idegen nyelv) megvalósítása, a munkaerőpiacon és a mindennapokban használható nyelvtudás biztosítása, a kommunikatív nyelvi kompetencia elsajátítása és az idegen nyelvi emelt szintű nyelvi érettségi vizsgára való felkészítés. A tanulók a kötelező oktatás végére legyenek képesek két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti kontextusban megfelelően használni, nyelvtudásukat önállóan fenntartani, fejleszteni, új idegen nyelveket tanulni. Közvetlen cél, hogy a 9. évfolyamon biztosított intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak a tanulók, melynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek előrehozott érettségi vizsgát, majd emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát. A tanulók számára a választott idegen nyelv (főnyelv) az a hozott idegen nyelv, amit általános iskolában tanult. A hozott idegen nyelvet 15 órában oktattuk 9. évfolyamon, így a 9. osztály végén a kimeneti szint az európai küszöbszint. Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb 17

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája gyakorlati információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni élményeit, a különböző eseményeket, a reményeit és ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A köznyelvi beszédet főbb vonalaiban megérti, ha az rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, melyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és melyekben viszonylag lassan beszélnek. Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal el tudja mondani élményeit, céljait. Röviden meg tudja indokolni és magyarázni a véleményét, el tud mondani a történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, melyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Be tud számolni élményeiről, véleményéről. Célul tűztük ki, hogy a tanuló 11. osztály végén előrehozott érettségi vizsgát tehessen idegen nyelvből lehetőleg emelt szinten. Ha a tanulónak az emelt szint elérése nem valósul meg 11. osztály végére, akkor 12-13. osztályban heti 2 órában ebből a tantárgyból kérheti a heti 2 óra emelt szintű felkészítő órát az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga sikere érdekében. A 11. osztály végén kifutó idegen nyelv (főnyelv) helyére 12-13. osztályban heti 5 órában kerül be a második idegen nyelv. A második idegen nyelv is lehet majd a tanuló számára 13. osztály végén választható érettségi tantárgy. Második idegen nyelvből cél az európai küszöbszint elérése. Az informatika oktatása a nyelvi előkészítő osztálytípusban 9-10-11. osztályban zajlik. Az informatika tantárgyat választható érettségi tantárgynak ajánljuk ebben az osztálytípusban. A tanuló 11. osztály végén már tehet előrehozott középszintű érettségi vizsgát informatikából, ha pedig emelt szintű felkészítő órát ebből a tantárgyból választ 12-13. osztályban, akkor 13. osztály végén emelt szintű informatika érettségi vizsgát is tehet. Az első idegen nyelv és az informatika tantárgyak képzése a 11. évfolyamon április végén befejeződik, melyeknek érdemjegyét az április végén tartott osztályozó értekezleten hagyja jóvá a tantestület. 9. évfolyamon a magyar nyelv heti 2 órában az anyanyelvi nyelvtani ismeretek szinten tartásával, kommunikációs feladatokkal kívánja alapozni, segíteni az idegen nyelv tanulását. A matematika tantárgyat szintre hozó, szinten tartó céllal építettük be a nyelvi előkészítő osztály tantervébe. A képességfejlesztés keretében önismeretet, tanulási technikákat, személyiségfejlesztést szolgáló megoldási lehetőségeket biztosítunk a tanulók számára. A testnevelésórák az állóképesség, az egészség megóvására szolgálnak. 10. évfolyamtól a Kerettanterv alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai program szerint folytatódik a tanulók oktatása, idegen nyelvből és informatikából a nyelvi előkészítő osztályban elért szintre alapozva.

18


Elérendő készségek és képességek a 10. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályban a 11. évfolyam végén: Értelmi képességek a) Legyenek képesek önállóan véleményt alkotni, amely összefüggésben áll a kapott nézetek bírálatával. b) Rendelkezzenek a kételkedés képességével, valamint a bizonyítás iránti elvárással. c) Kerülve a felületességet és a túlzott általánosítást tudják gyorsan kiválasztani a lényeget. d) Gondolkodásuk jusson el a formális szintre, és legyenek képesek elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. e) Tudjanak absztrakt-logikai módon gondolkodni, illetve elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel műveleteket végezni. f) Az új fogalmakat tudják elhelyezni egy fogalmi rendszerben a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja, elvont jegyek alapján. g) Legyenek képesek a jelenségeket kettő vagy több viszonyítási rendszerben is elképzelni és ezek alapján következtetni. h) Tudjanak lehetséges (és nem valóságos) problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani. i) Rendelkezzenek az elvont műveletek végzésének képességével, de tudjanak egyaránt konkrét és absztrakt jellegű feladatokat megoldani, amelyekben a konkrét és az elvont szintet össze tudják kapcsolni. j) Rendelkezzenek az életben elengedhetetlenül szükséges problémamegoldó képességgel. Önálló ismeretszerzés a) Legyenek képesek önállóan jegyzeteket készíteni, amelynek során tudják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. b) Ismeretszerzésük során tudják használni a különféle audiovizuális technikai eszközöket, valamint feladataik megoldásához használják az informatikai eszközöket. c) Ismerjék azokat az információforrásokat, amelyek igénybevételével feladataikat megoldhatják d) Kísérjék állandó figyelemmel a legújabb technikai vívmányokat, legyenek nyitottak az új befogadására. Kommunikációs készségek és képességek a) Tudjanak tájékozódni a különféle beszédhelyzetekben, rugalmasan és gyorsan alkalmazkodjanak az adott szituációkhoz, a beszédpartnerhez és a témához. b) Alkalmazzák helyesen az információt és a gesztusokat, illetve értelmezzék a személyközi helyzetekben, valamint a tömegkommunikáció, a film, a színház műfajában. c) Tudjanak együttműködni a beszédpartnerrel, valamint legyenek képesek érvelésre, vitára, állásfoglalásra, érvek felkutatására, rendszerezésre és álláspont kialakítására. d) Tudják alkalmazni a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. e) Ismerjék a kommunikáció etikájának alapelemeit. 19

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája f)

Legyenek képesek kommunikációs zavarok, konfliktusok felismerésére, kezelésére és azok feloldására.

Elérendő készségek és képességek a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályban a 13. évfolyam végén A tanulónak fel kell készülni a középszintű vagy az emelt szintű érettségire, illetve a továbbtanulásra. A követelmények megfogalmazása két - egymással összekapcsolódó szinten történik. A középszint a középiskolai tanulmányok végére elérendő általános műveltség elsajátításának a követelményeit foglalja magában. Ezek megalapozhatják a középiskolai végzettséget igénylő munkakörök ellátását, a szakmatanulást és a mindennapi életben történő eligazodást, aktív helytállást. Az emelt szintű követelmények, a középszintet elmélyítve, kiegészítve, bonyolultabb, nehezebb teljesítményeket megállapítva a felsőoktatásra felkészítés igényeit állítják előtérbe, és mutatják a felsőfokú továbbtanulásra való alkalmasságot. Az általános követelmények folytatják, tovább építik, kiszélesítik, elmélyítik a NAT általános és részletes fejlesztési követelményeit, különös hangsúllyal az értékekre, általános és részletes fejlesztési célokra. A középiskola felső szakaszának és az érettséginek a céljai közép- és emelt szinten egyaránt összetettebbek, magasabb szintűek lehetnek. Ez elsősorban a következőkben nyilvánul meg: a) A tudatosság, az értelmi megalapozottság megnövekedett szerepe: logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodás, problémák iránti érzékenység, nyitottság, problémamegoldó, alkotóképesség, eligazodás a különböző információforrásokban, azok tartalmainak, eszközeinek felhasználása, az önálló tanulás, ismeretszerzés igényének, képességeinek kifejlesztése, tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítása, érvelő megvédése, szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek, az anyanyelv árnyalt használata. alkalmasság idegen nyelv(ek)en történő kommunikációra, b) Az életvitel, magatartás, szociális képességek rendszerének kiépülése: megalapozott, cselekvő hazaszeretet, magyarságtudat, nyitottság más etnikumok, népek, országok hagyományai, szokásai, fejlődése, gondjai iránt, a tanuló felelősségérzetének kialakítása önmaga, társai, szűkebb és tágabb környezete iránt, felelősség a társválasztásban, a barátságban, felkészülés a mindennapi életben történő eligazodásra, a társadalmi életben való aktív részvételre, megfontolt döntéshozatalra, a szép felismerése, megbecsülése, ápolása a művészetekben, a természetben, a mindennapi életben, az ember és a természeti környezet sokrétű, érzékeny kapcsolatának belátása, aktív környezetvédelem folytatása, egészséges életvitel, megalapozott pálya- és szakmaválasztás, készülés további tanulmányok folytatására, képesség és igény az önművelésre, 20


c)

erkölcsös magatartás, felelősségtudat, fegyelmezett munkavégzés, a szabadidő tartalmas eltöltése. Tudatos, önálló személyiségfejlesztés: önismeret, képességek felismerése, fejlesztése, reális énkép kialakítása, megalapozott önbizalom, kezdeményező-, vállalkozókészség, törekvés pozitív értékrendszerre épülő kialakítására, értékes, belső motivációs rendszer.

világkép,

világnézet

Két tanítási nyelvű iskolai oktatás 2012 szeptemberétől angol-magyar két tanítási nyelvű iskolai oktatást indítunk tanévenként egy osztályban öt évfolyamos (nyelvi előkészítő + 4) szakközépiskolai rendszerben. A tanulók a nyelvi előkészítő osztály után közgazdasági vagy ügyvitel szakmacsoportos kerettanterv szerint haladnak tovább. A 2012 szeptemberében induló osztály tanulói a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 2. sz. mellékletében, 2013 szeptemberétől pedig 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben kiadott óraterv alapján összeállított helyi óratervünk szerint kezdik meg és folytatják tanulmányaikat. Az 5. évfolyam sikeres befejezése után tehetnek rendes érettségi vizsgát.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvei Az Európai Unió igényeinek megfelelően az iskolai nyelvtanítás célja a többnyelvűség elérése, vagyis legalább egy idegen nyelvnek az anyanyelvi szinthez közelítő ismerete. A tanulók olyan nyelvtudás birtokába juthatnak, melynek hiányosságai nem akadályozzák őket az ismeretszerzésben, amely képessé teszi őket a célnyelven történő középiskolai, majd egyetemi tanulmányok folytatására. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunkban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angol nyelven folyik. A célnyelven tanított tantárgyaink: matematika, célnyelvi civilizáció, az első évfolyamon az információkezelés, valamint közgazdasági szakmacsoportban üzleti gazdaságtan gyakorlat, ügyvitel szakmacsoportban gazdálkodási ismeretek és titkári ismeretek. 2013 szeptemberétől a szakmai tárgyak közül ügyviteli ismereteket, valamint a közgazdasági ágazaton statisztikát, ügyvitel ágazaton pedig levelezést tanulnak angol nyelven a diákok.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunk céljai és feladatai Célunk a mai kor igényeinek megfelelően használható, piacképes nyelvtudás biztosítása; a célnyelvi ország kultúrájának megismertetése és elfogadtatása, a másság tudatosítása és a tolerancia kifejlesztése, valamint tudatosítsuk bennük a nemzetközi kapcsolatok és az együttműködés fontosságát. Kívánatos, hogy a végző diákok közel anyanyelvi nyelvtudás birtokában fejezzék be tanulmányaikat, képesek legyenek idegen nyelven folyékonyan kommunikálni, gondolataikat világosan és szabatosan kifejezni. Célunk továbbá, hogy a megfelelő általános nyelvi alapok megteremtésével lehetőséget biztosítsunk a szaknyelvi 21

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája képzésre is még a középiskolai évek alatt, és ezáltal jó esélyt adjunk diákjainknak a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon. A két tanítási nyelvű oktatásunkat öt évfolyamos képzésben terveztük meg. A nyelvi előkészítő osztályban a célnyelvet 18 órában tanulják a diákok. Négy tanár foglalkozik a célnyelv oktatásával, közülük három magyar anyanyelvű angoltanár, illetve egy anyanyelvi tanár. A 9. évfolyamtól kezdődik a tantárgyak célnyelven történő tanítása. A célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat osztálybontásban szervezzük. A két tanítási nyelvű iskolai oktatásunkban a Nemzeti Alaptanterv és az érettségi vizsgatantárgyak vizsgakövetelményeit megtartjuk. Második idegen nyelvként a német nyelvet tanítjuk. A 13. évfolyam végén a tanulók két tanítási nyelvű érettségi vizsgát tesznek, amely a törvény által előírt feltételek teljesülése esetén felsőfokú nyelvvizsgával egyenértékű. Célul tűzzük ki, hogy a tanuló 11. osztály végén előrehozott érettségi vizsgát tehessen angol nyelvből középszinten. A12-13. osztályban heti 3 órában készítjük fel az emelt szintű érettségi vizsgára a legkiválóbb tanulókat. A tanuló képzése végén eléri az európai standardnek megfelelő C1-es nyelvi szintet, azaz emelt szintű érettségi vizsgát tud tenni angol nyelvből.

Fejlesztési követelmények Az angol nyelv tanítása keretében a tanuló  megismeri és elsajátítja az angol nyelv nyelvtani rendszerét és szabályait, és azokat helyesen alkalmazza  képes megérteni igényes, változatos és hosszú írott vagy hangzó megnyilatkozásokat, azokat összefoglalni és azokról véleményt formálni  képes írásban összefüggő levelet, érvelő fogalmazást írni  szóban folyamatosan, jól tagoltan, zavaró akcentus nélkül, pontos hangsúlyokkal és többnyire helyes intonációval képes beszélni. A célnyelvre jellemző bonyolultabb szerkezeteket, állandósult szókapcsolatokat természetes ritmusban használja. Elvontabb témákról is folyamatosan – ha nem is szakszerűen – társalog.

Célnyelvi civilizáció A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja, hogy a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, művészetének, sportéletének megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokásait, viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját. A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja, hogy a diákok jól elsajátítsák a célnyelvi ország(ok)ról hallott kultúrtörténeti tartalmakat és integrálni tudják a már korábban megszerzett ismereteik közé. A tanulók a célnyelv országa(i) és Magyarország gazdasága, történelme, politikai viszonyai, kultúrája közötti kapcsolatok, hasonlóságok és különbségek vizsgálatával találják meg és értsék meg ezek földrajzi, gazdasági és történelmi okait, gyökereit. A tantárgy tanítása foglalja magába a célnyelv Európán kívüli országainak a kultúráját is, és hasonlítsa össze a más földrészeken található, de azonos nyelvi közösségek kultúráit. A tantárgy tanításának célja az is, hogy a diákoknak bővüljön általános, nyelvi kommunikációs és civilizációs műveltségük, látókörük, fogadják el és becsüljék a saját kultúrájuktól eltérő kultúrák másságát. Az irodalmi művek, zene- és képzőművészeti alkotások elemzésekor fejlődjön erkölcsi és esztétikai értékrendszerük. Mivel a tanulók az idegen nyelvet eszközként használják a célország kultúrájának megismerése során -a célnyelvi civilizációs ismeretek elsajátításán kívül- a másik legfőbb cél a nyelvi készségfejlesztés.

22

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája A tanulók képesek legyenek az önálló kutató munkával megszerzett ismereteiket társaik számára érthetően, folyékonyan és összefüggően, a megfelelő előadásmódban és stílusban továbbítani vagy írásban kifejteni. A célnyelven írt tanulmányok, publicisztikai vagy irodalmi szövegek elovasása és megértése után emeljék ki a lényeget, fontos információkat. Alkossanak véleményt az olvasottakról. Képesek legyenek véleményüket a logika szabályai szerint, példákkal alátámasztva kifejteni. Legyen módjuk tévéhírek, ismeretterjesztő és játékfilmek megtekintésével megismerkedni a célország kultúrájával. A dokumentumfilmek megtekintésével bővüljenek tudományos ismereteik, a játékfilmek segítsenek a magyartól eltérő viselkedési formák, szokások, gondolkodásmód megfigyelésében és rögzítésében. Ismerjék és tudják használni az eltérő műfajú és stílusú szövegek, irodalmi szemelvények, különböző korszakokból származó szövegrészletek szókincsét, kifejezéseit, ismerjék azok stílusbeli különbségeit.

Fejlesztési követelmények A tanulók tudjanak következtetni: a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból adódó gazdasági és társadalmi jellemzőkre, annak hatásaira a mindennapi életben, ismerjék a főbb történelmi eseményeket, személyiségeket és az egyes történelmi korszakokhoz kapcsolódó művészeti alkotásokat, hatásukat a korszellemre, és meg tudják ítélni azok jelentőségét a 21. század emberének gondolkodásában, értékrendjében, ideáljaiban, legyenek tisztában az angol anyanyelvű államok rendszerének és társadalmi viszonyainak felépítésével, fejlődésével, és hogy ez mennyiben szolgálja állampolgárainak boldogulását napjainkban, ismerjék azokat a főbb társadalmi problémákat, amelyekkel a célnyelvi országok állampolgárainak meg kell küzdeniük, pontos ismeretekkel rendelkezzenek a hagyományokról, ünnepekről, gasztronómiáról, szokásokról stb., tudják vizsgálni az interkulturális hatásokat Magyarország viszonylatában. A középszintű érettségi követelményei, az oktatott tárgyak követelményei Helyi Tantervünk mellékletei között találhatók meg.

23


Tanulói jogviszony, átjárhatóság Belépés az iskola 9. évfolyamára Az általános iskolából történő beiskolázás első lépéseként az iskola körzetébe tartozó általános iskolákban pályaválasztó szülői értekezleteket tartunk, ahol tájékoztatjuk az érdekelt iskolát, szülőt, tanulót a felvételi rendjéről, a képzés struktúrájáról és az iskolában szerezhető képzettség lehetőségeiről. A minden évben megszervezett nyílt nap, személyes beszélgetések és pályaválasztási kézikönyv, valamint a honlap is segíti az érdeklődőket az iskola választásában. Az iskolánkba jelentkezés formai feltételei: az intézményünkhöz elküldött jelentkezési lap, a sikeres általános iskolai végbizonyítvány. A felvételizőknek - a hozott eredmény mellett központi felvételi vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és matematikából. A felvételi eljárás rendjét és a fellebbezéssel kapcsolatos eljárásokat, valamint a beiratkozás szabályait az adott tanév rendjére vonatkozó EMMI rendeletek tartalmazzák. Az iskola különböző évfolyamaira más középiskolából is kerülhet tanuló, amelynek feltétele a delegáló és fogadó iskola szakmastruktúrájának megegyezősége. Szükség esetén különbözeti vagy szintvizsgát kell tennie a tanulónak, amelyhez a türelmi időt a tagintézmény-vezető és a tantestület határozza meg. A tanuló átvételét a tagintézmény-vezető engedélyezheti, ha azt az osztályok létszáma lehetővé teszi. A két tanítási nyelvű osztályba a felvételi eljárást kibővítjük szóbeli felvételi vizsgával, melynek célja annak megállapítása, hogy a tanuló alkalmas-e kétnyelvű tanulmányok folytatására. A szóbeli felvételi vizsgán a tanulók kommunikatív képességeit és nyelvi intelligenciáját vizsgáljuk. A szóbeli felvételi vizsga témakörei: 1. Család 2. Lakóhely, életmód 3. Öltözködés, divat 4. Tanulás, iskola 5. Szabadidő 6. Sport 7. Utazás 8. Időjárás és környezet 9. Ünnepek 10. Vásárlás Magasabb évfolyamra lépés feltétele A pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, és félévkor, illetve a tanítási év végén osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A 12. évfolyam végéig tehát az évfolyam követelményeinek teljesítésével a rendszeren belül automatikus az átlépés. Amennyiben a tanuló nem teljesíti a tantárgyi követelményeket és elégtelen osztályzatot szerez, augusztus végén javítóvizsgát tehet. Ha háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, akkor csak évfolyamismétléssel folytathatja a tanulmányokat a diák. A megengedettnél magasabb számú hiányzás esetén a tanuló megfelelő feltételek esetén osztályozó vizsgát tehet, vagy az évfolyamot ismételheti. A tanköteles tanuló köteles az évfolyamot megismételni. A 12. évfolyam végén a tanulók rendes érettségi vizsgára jelentkeznek, a nyelvi előkészítő osztályban 11. évfolyam végén előrehozott, 13. évfolyam végén rendes érettségi vizsgára. Az 24

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája érettségi lebonyolítására vonatkozóan az érettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI.13.) korm. rendelet és annak módosításai az irányadók. Annak a tanulónak, aki a 9. évfolyam végére nem érte el angol nyelvből azt a szintet, hogy angol nyelven tanuljon más tantárgyakat, az iskola a tanuló kérésére – a lehetőségekhez mérten – helyet biztosít a normál tantervű 9. osztályban. Ez a középiskolai tanulmányok újrakezdését jelenti. Kilépés - a tanulói jogviszony megszűnése Az iskolai tanulmányok befejezése előtt megszűnik a tanuló jogviszonya: Ha a tanköteles tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján. Ha a nem tanköteles tanulót másik iskola átvette. Nem tanköteles tanuló saját kérésére. Egészségügyi okokból. Jogerős fegyelmi határozat alapján. Eljárási szabályok: Ha a tanulót másik iskola veszi át, iskolánk megküldi az iskolaváltoztatási értesítőt, a tanuló bizonyítványát és egészségügyi törzslapját. Nem tanköteles tanuló esetében a szülői vagy tanulói kérésben meghatározott időpontban a tanulói jogviszony megszűnik, a tanuló az iskolától veszi át okmányait. Egészségügyi ok esetén a szakorvos által meghatározottak szerint köteles az iskola eljárni. Áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés esetén az igazgató köteles gondoskodni a tanuló másik iskolába történő elhelyezéséről. Kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén a jogerős fegyelmi határozatban rögzített időpontban a tanulói jogviszony megszűnik. Az iskolai tanulmányok befejezésekor megszűnik a tanuló jogviszonya: Az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, amennyiben nem folytatja tanulmányait a végzős diák szakképző évfolyamon. A tanuló átveszi szakközépiskolai bizonyítványát, érettségi bizonyítványát és egészségügyi törzslapját.

Az osztályba, csoportba sorolás elve Az osztályba sorolás elve az angol-német vegyes típusú osztályok kialakítása, amennyiben a hozzánk jelentkező tanulóknál ez nem tolódik el az angol nyelv javára. A csoportbontás a két tanítási nyelvű osztályban a szakma szerint történik. Egyedül a közgazdaság ágazat angol nyelvet tanuló diákjainak van lehetőség e csoportok egyedi kialakítására, ahol több szempontot is figyelembe veszünk: tanulmányi, felvételi eredmény, nemek aránya, helyi és vidéki tanulók aránya, az osztálytermek kapacitása.

A választott tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai Tagintézményünkben a tanulók által választott tantárgyak vonatkozásában a pedagógusválasztás feltételei nem teremthetők meg. Tantestületünk humán erőforrása nem teszi lehetővé, hogy a tanárok közül többen is tanítsák ugyanazon osztálynak ugyanazon tantárgyakat a szakközépiskolai osztályokban (kivéve a csoportbontásban tanított tantárgyakat). 25

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Okok: 

a tantárgyfelosztás, a tanítási órák elosztása igen szoros (előfordul, hogy egyegy csoportbontott tantárgy esetében egyazon szaktanár tanítja mindkét csoportot),  csoportbontásokra csak kevés tantárgy esetében van lehetőség,  a szükséges óraszámok lefedése és a tantestület órakerete szinkronban van egymással,  kevés lehetőség van túlórák beépítésére. A tanulók a választott tantárgyak esetében választásukkal egyben szaktanárt is választanak. Ennél többre nincs lehetőségünk. Indokolt esetben – a tanuló/szülő kérésére - átkerülhet osztályon és tantárgyon belül egy-egy tanuló a másik csoportba abban az esetben, ha az érintett szaktanár vállalja, és a tanuló tudásszintje megfelel az adott csoport színvonalának. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy a kiscsoportok létszáma megfeleljen a törvényi szabályoknak.

A tanulói teljesítmények értékelése Az értékelés alapelvei: személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jellegű legyen, folyamatosságot biztosítson, tervezhető, objektív, ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű, egységes követelményrendszerre épülő, kiszámítható, következetes, nem mindig számszerű, iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön, biztosítsa a szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányát, legyen tárgyszerű, félelemmentes légkörben történjen. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására kell hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A Köznevelési Törvény értelmében a tanulók teljesítményét, előmenetelét évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Lényegesnek tartjuk, hogy minden órán legyen valamilyen értékelés, amelynek formái a következők: folyamatos megfigyelés, korrekció, szóbeli számonkérés, írásbeli, feladatlapos számonkérés, írásbeli témazáró, otthoni önálló munka értékelése, diagnosztizáló (állapotfelmérő) értékelés, kísérlet elvégzésének, elemzésének értékelése (pl. fizika, kémia stb.), tudósok életútjának bemutatására szolgáló kiselőadások értékelése, illetve bármilyen témájú kiselőadás értékelése, csoportmunka értékelése, egyéb, tanórán kívüli munkák értékelése (pl. versenyfeladatok, szorgalmi feladatok megoldása, versenyeken való eredményes részvétel). 26

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Az első negyedévi és a harmadik negyedévi rossz tanulmányi eredményt tantárgyi figyelmeztetéssel értékeljük, erről a szülőt értesítjük. A félévi értesítőbe, illetve év végén a bizonyítványba a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt dicsérettel ismerjük el. A tanulónak félévente legalább három érdemjegyet kell kapnia tantárgyanként, ha a heti óraszám lehetővé teszi, akkor havonta legalább egy érdemjegyet. A témák végén témazáró dolgozattal értékelünk, amelynek időtartama egy tanítási óránál rövidebb nem lehet, és amelynek érdemjegyét súlyozottan vesszük figyelembe a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. Lehetőség szerint az egyes tantárgyakból közös évfolyamdolgozatokat íratunk. Iskolánkban az értékelés mindhárom fajtáját alkalmazzuk az írásbeli, a szóbeli és a gyakorlati teljesítmények terén egyaránt. A diagnosztikus értékelés jelentősége igen nagy, ezért fokozott figyelmet fordítunk rá. Fő feladata a tanuló előzetes felkészültségének vizsgálata, továbbá, hogy meghatározza azokat a területeket, amelyekben a tanuló társai közül kiemelkedik, ill. azokkal szemben alulmarad. Ennek különösen a tehetséggondozásban és felzárkóztatásban van meghatározó szerepe, de minden tanuló esetében célszerű. A diagnosztikus teszteket nem osztályozzuk. A formatív értékelés, segítő, formáló célzatú, amelyet a tanítási-tanulási folyamat közben alkalmazunk. Az értékelés ebben az esetben nem jelenthet minősítést, nem kell osztályzattá alakítani. Feladata, hogy felhívja a figyelmet a tanítási-tanulási folyamat esetleges problémáira, s irányításra, beavatkozásra adjon lehetőséget a tanuló és a tanár számára egyaránt. A szummatív értékelés egy-egy nevelési-oktatási szakasz záróaktusa. Célja az összegzés, a záró minősítés. Mivel ebben az értékelési formában a tanulót teljesítményei alapján kategóriákba soroljuk, minősítjük, fontos, hogy pontosak, kidolgozottak és reálisak legyenek az értékelés alapjául szolgáló, tantárgyanként meghatározott követelmények és az elvárt kötelező minimumok. Az egyes tantervekben rögzített tantárgyi követelményeket ismertetjük mind a tanulókkal, mind a szüleikkel. (Különösen fontos ez középiskolába bekerüléskor, ill. új tantárgy belépésekor)

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai Az írásbeli beszámoltatások formái iskolánkban: házi dolgozat röpdolgozat nagydolgozat témazáró dolgozat évfolyamdolgozat kisérettségi dolgozat Kisérettségi dolgozatot 12. osztályban íratunk az érettségi előtti hónapban a tanulók érettségire való felkészülésének mérésére, amely több tanév anyagát is felölelheti, ideje több órás. Súlya olyan, mint a témazáró dolgozaté. A témazáró dolgozatok súlya nagyobb, mint a röpdolgozatoké. Amikor a tanuló pl. kétesre áll, ez alapján döntjük el záró érdemjegyét. Félévente legalább egy témazáró dolgozatot íratunk, melynek anyaga az érettségi témakörökre épül, típusa, értékelése szintén az érettségi 27

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája vizsga követelményei szerint történik. A tanár megbeszéli a dolgozatban szereplő témaköröket, feladattípusokat, az értékelés módját, a dolgozat megírásának időpontját. A témazáró dolgozatokat a szaktanár a tanév végéig megőrzi. A nagydolgozat a témazáró dolgozatnál szűkebb tananyagrészt (de nem egy tanítási óra anyagát öleli fel). Íratásának szükségességét munkaközösségi és iskolai szinten nem határozzuk meg, a szaktanár az osztályban folytatott pedagógiai munka és a tanulók visszajelzései, feleletei, kérdései és kérései alapján dönt témájáról és idejéről. Az évfolyamdolgozatok íratása az érettségi tantárgyakból félévente egyszer ajánlott. Ezek a dolgozatok tájékoztatják a pedagógust arról, hogy osztálya az iskola többi osztályához viszonyítva hogyan sajátította el a tananyagot. Röpdolgozatot előzetes bejelentés nélkül is írathat az egész osztállyal vagy tanulócsoporttal a tanár egy vagy néhány óra anyagából. A röpdolgozat nem lehet a tanulók magatartása miatt büntető, megtorló jellegű. Ebben a szaktanár egy-egy tananyag vagy feladattípus eredményességét kívánja mérni. A röpdolgozatok száma nincs szabályozva, azok súlya a szóbeli feleletekkel egyenértékű. Számuk gyakoribb, mint a szóbeli feleleteké, hiszen a 35 fős osztálylétszámok mellett erre van leginkább lehetőség. Házi dolgozatnak csak olyan témát adunk ki, amelynek forrásanyaga megtalálható az iskolai könyvtárban, az Interneten vagy a tanulói segédletekben. Ezek súlya a szóbeli feleletekkel és a röpdolgozatokkal azonos értékű. Az írásbeli dolgozatokat legkésőbb három héten belül ki kell javítania a tanárnak. Az elektronikus naplóba két hétre visszamenőleg tud osztályzatot beírni a szaktanár. Az írásbeli dolgozatok íratását egyeztetik a szaktanárok, naponta három dolgozatnál nem írhat többet a diák. Ha a tanuló hiányzott dolgozatíráskor, akkor a tanár biztosítja számára a pótdolgozat lehetőségét, mérlegelve hiányzásának okát, körülményeit.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulóknak a hét bármely tanítási napjára adható az ésszerűség határain belül írásbeli és szóbeli házi feladat, ezek megoldása, teljesítése bármelyik órán számon kérhető. Ha egy-egy tanulócsoport jelzése alapján nézetkülönbség merül fel az ésszerűség határairól, akkor annak rendezésében a munkaközösség, az iskolavezetés, szükség esetén a szakértő is részt vesz. A tanítási szünetekre kiadott házi feladat mennyisége a tanítási napok gyakorlatának megfelelő mennyiségű lehet. A nyári szünetre semmilyen indokkal nem adható házi feladat, de pl. a házi olvasmányok elolvasását javasolhatja a magyartanár. A szorgalmi feladatok vállalása önkéntes. A szövegszerkesztővel kivitelezett házi dolgozatok teljesítése lehet követelmény iskolánkban, mert biztosítjuk hozzá a számítógép-használatot.

A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelménye A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. A magatartásjegy a tanárokkal és tanulótársakkal szemben tanúsított viselkedés, a közösségi munka értékmérője.

28

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Példás: Jó: Változó:

Rossz:

Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. Az osztályközösséget pozitív irányba befolyásoló tanuló. Nemcsak ötletei vannak, azokat meg is valósítja. Mindig számítani lehet rá. Igazolatlan órája nincs. Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. A rábízott feladatokat végrehajtja, de nem kezdeményez. Igazolatlan óráinak száma: 1-2. Viselkedése nem mindig felel meg a követelményeknek. Igazolatlan óráinak száma: maximum 6-7. Igazgatói vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van. Társaival és tanáraival szembehelyezkedik, zavarja a munkát. Igazolatlan óráinak száma: 7-nél több. Igazgatói vagy nevelőtestületi figyelmeztetése van. Súlyos fegyelmi vétséget követ el (pl. rongálás, lopás, verekedés).

Igazgatói vagy tantestületi figyelmeztetéssel büntetett tanuló nem lehet „változó”-nál jobb magatartású. Szorgalomjegy a tanuláshoz való viszony értékmérője (képességekhez viszonyítva). Ide tartozhat a tanulmányi versenyeken való részvétel, órai kiselőadások vállalása, órai aktivitás stb. példás: mindent megtesz a jó eredményekért, egyes tantárgyakból pluszmunkát végez. jó: nincs kivetnivaló a tanuláshoz való hozzáállásában, de nem tesz meg minden tőle telhetőt. változó: teljesítménye ingadozik, bizonyos tantárgyakat elhanyagol, esetleg egy tantárgyból bukik. hanyag: elhanyagolja kötelességeit, több tárgyból bukik (esetleg csak egyből, de képességei lehetővé tennék ennek elkerülését).

Jutalmazás és kitüntetési rendszer, fegyelmezés Azokat a tanulókat, akik tanulmányi versenyeken iskolánknak dicsőséget szereztek, kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, magatartásukkal, szorgalmukkal, közösségért végzett munkájukkal kitűntek társaik közül, kulturális rendezvényeken sikeresen szerepeltek vagy sportversenyeken eredményeket értek el, jutalomban részesítjük.

Az egyes tanulók jutalmazása Az osztályfőnök vagy a szaktanár a tanulót példaként állítja a tanulócsoport elé, és dicséretét ellenőrzőben indoklással a szülőnek is tudomására hozza. b) Az igazgató az osztálya vagy az iskolája hírnevét teljesítményével növelő tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesíti. Ezt a dicséretet az igazgató a tanulóifjúsággal mindenkor ismerteti. c) Az osztályban tanító tanárok határozataként az osztályfőnök megdicséri a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiváló tanulmányi eredményt elérő tanulót és ezt a félévi értékelések során az ellenőrzőkönyvbe, a tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány jegyzet rovatába beírja. Kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt elért tanulókat a tantestület általános dicséretben részesíti. (Záradék: Kiváló tanulmányi munkájáért ... tantárgyból dicséretben részesült.) a)

29

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája d) Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességén túlmenő tevékenységért a nevelőtestület vagy az igazgató dicséretben részesíti a tanulót, ezt az igazgató az iskolaközösség előtt nyilvánosan ismerteti. e) A négy éven át kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző legkiválóbb végzős tanulót az iskola nevelőtestülete Kada-díjban részesíti, melynek odaítélése az alapító okiratnak megfelelően történik. f) A dicséretben részesült tanulókat a nevelőtestület oklevéllel, könyvvel vagy egyéb módon is megjutalmazhatja (pl. jutalomüdülés, kirándulás költségeihez való hozzájárulás, színházlátogatás, sítábor, nyelvi tábor stb.) g) A tanulók egyéni jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a Diákönkormányzat, valamint a szülői munkaközösség vagy az alapítvány kezdeményezheti.

Tanulócsoportok jutalmazása A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében közösen kifejtett erőfeszítést, példamutató egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget (osztályt, diákköri csoportot vagy más csoportot) csoportos jutalomban lehet részesíteni. (Kedvezményes kirándulás, színházlátogatás stb.) b) A tanulók csoportos jutalmazását a nevelőtestület bármely tagja, a diákönkormányzat, a Szülői Szervezet is kezdeményezheti. a)

A fegyelmezés rendszere 1.) 2.)

3.)

4.)

5.)

Az a tanuló, aki a házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, b) írásbeli intés, c) megbízatás visszavonása. A fegyelmező intézkedések köréből figyelmeztetést a nevelőtestület minden tagja adhat, ez történhet szóban vagy írásban. Az írásbeli fegyelmező intézkedést a tanuló ellenőrzőkönyvébe be kell írni. Ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárást lehet kezdeményezni. Az iskolai és a gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást a törvényi előírások szerint kell lefolytatni.

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség fogalomkörébe több dolog tartozik a középiskolai tanulók vonatkozásában. Elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulókkal, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos feladatok tartoznak ide. Ezeken kívül

30

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája iskolánk tanulói körében találhatók hátrányos helyzetű tanulók és nehéz vagy kifejezetten rossz körülmények közt élő tanulók is. Tevékenységeink:  szükség esetén a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározására felhívjuk a tanuló/szülő figyelmét,  fejlesztő pedagógust foglalkoztatunk,  iskolapszichológus segíti a rászoruló tanulók problémáinak megoldását,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat felkutatjuk, részükre fejlesztő foglalkozásokat szervezünk,  a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tantervet, tankönyvet és egyéb segédletet alkalmazunk,  az osztályfőnökök, vagy a tagintézményvezető-helyettes esetenként felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, Gyermekjóléti Szolgálattal  az egyéni képességeket és tudásszintet felmérjük minden kilencedik évfolyamnál matematikából és szövegértésből,  egyéni fejlesztést szervez egy matematikatanárunk a matematika felmérés eredményei alapján rászoruló tanulóknak – a módszereket saját maga dolgozta ki,  egyéni fejlesztési tervet készít/alkalmaz a fejlesztő pedagógus,  differenciált oktatási módszereket alkalmaznak pedagógusaink (ezt elsősorban a csoportbontásos órákon lehetséges megvalósítani),  individuális nevelési módszereket alkalmaznak pedagógusaink és az osztályfőnökök,  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatot tartanak – iskolánkat ezért is szereti tanulóink többsége, mivel sokat foglalkoznak pedagógusaink a tanulók problémáival és igyekeznek segíteni nekik,  a tanuló szociális hátterét osztályfőnökeink igyekeznek megismerni,  szükség esetén segítő szakemberekkel veszi fel a kapcsolatot a tagintézményvezetőhelyettes (pszichológus, szakorvos),  a tanulási zavarokkal küzdő tanulóknak hosszabb időt biztosítunk a pedagógiai értékeléskor,  a pedagógiai értékelések szóbeli formája helyett szükség esetén írásbeli formát alkalmaznak pedagógusaink,  segédeszközök (lap-top, számológép) alkalmazását engedélyezzük,  a rehabilitációs és a szakértői bizottság javaslatait minden esetben figyelembe vesszük, a tagintézmény-vezető határozatot hoz a javaslatok megvalósítására minden tanév első hónapjában, illetve a bizottság határozatának megismerésekor,  felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk a tanulók igényei alapján,  lehetőséget biztosítunk pályakorrekcióra az iskolánk által oktatott szakok közti átjárással és az előző tanulmányok beszámításával. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló pedagógiai célú rehabilitációját a fejlesztő pedagógus központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A fejlesztő pedagógus rendszeresen dokumentálja a foglakozásokat és a fejlesztés eredményeit. A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli a tagintézmény vezetője által meghatározott időszakban. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. További esélyegyenlőséget szolgáló intézkedés a tankönyv támogatási rendszer célszerű alkalmazása. Tagintézményünkben a rászoruló tanulók iskolánk könyvtárából kapják meg a

31

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája szükséges tankönyveket. A munkafüzeteket az iskola biztosítja a tankönyv támogatási keretből, mivel felhasználásuk csak egyszer lehetséges. Ha a tanulót nem illeti meg a tankönyvtámogatás, de családja anyagi helyzete nem teszi lehetővé a tankönyvek megvásárlását, az iskola könyvtárából kaphat tankönyveket.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81 § értelmében a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket be kell építenünk a helyi tantervbe. Az új szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a korábban alkalmazott módszerek szerint folytatódjon a tanulók fizikai állapotának mérése. A tanulók fizikai állapotának méréséhez a HUNGAROFIT mérési tesztet alkalmazzuk. A tanév elején és végén a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt mérjük és pontértékek alapján értékeljük. A teszt értékei  a diákok fizikai állapotáról a felmérő tanár azonnal értékelhető adatokat kap  az adatokból a tanár következtethet arra, hogy a diákok mely képességeit kell a tanév során kiemelten fejleszteni  az őszi és tavaszi felmérés eredményeit összehasonlítva lemérhető a diákok fejlődése  az évente végzett felmérések hű képet adnak a diákok fejlődésének folyamatáról, valamint összehasonlíthatóak a több éven keresztül azonos évfolyamok A tesztek feldolgozását számítógépes programmal végezzük. Hasznosnak tartjuk a mérési eredményeket összehasonlítani az országosan feldolgozott adatokkal. A testnevelő által elvégzendő feladatok Egységes minőség-ellenőrzés  a fizikai állapot mérése, értékelése Egységes minőségbiztosítás  a hiányosságok feltárása, ill. ezek képesség szerinti differenciált terheléssel történő felszámolása  rendszeres testedzési lehetőség biztosítása Folyamatos visszacsatolás  a rendszeres testedzés hatásának elemzése, az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára A fizikai állapot mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz, kiindulópont a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek fokozatos fejlesztéséhez, az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak – szakorvosi véleményezés alapján – az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. A tanulók egészséges életvitelének alakításához, formálásához hasznos információkat nyújtanak a kiegészítő mérések, adatok (testsúly, magasság, mozgékonyság mérése, a sport életmód-tükör). Az általános testi erő, erő-állóképesség mérése  Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás 32

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 

A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: lökés egy kézzel dobóterpeszből tömött labdával  A vállövi és a hasizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig  A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése: tömött labda dobás két kézzel, a fej fölött hátra  A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig  A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig Az aerob állóképesség mérése  Cooper-teszt A felméréseket ősszel és tavasszal egy tanévben kétszer végezzük el.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat és a környezeti nevelési elveket a Kecskeméti Humán Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programjának nevelési programja tartalmazza. Feladatunk az egészség megőrzése, felügyelete, a tanulók ez irányú nevelése, formálása, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A nevelés során felhívjuk a figyelmet az időjárásnak megfelelő öltözködésre, az étkezési szokások fontosságára, az étkezés előtti kézmosás egészségvédő hatására, az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. Törekszünk az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, WC) higiénés állapotának javítására, korszerűsítésére. Igyekszünk az egészséget támogató, biztonságos iskolai környezetet kialakítani, a balesetveszély forrásokat feltárni, és intézkedünk azok haladéktalan megszüntetés érdekében. Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira. Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazzuk meg. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Az iskolai foglalkozásokon kívüli lehetőségeink:  sportnap,  diáknap,  szemléletváltó nap,  gólyatábor,  drog-prevenciós program,  osztálykirándulás,  múzeumok látogatása,  papírgyűjtés,  szelektív hulladékgyűjtés,  iskolai büfé, menza,  tantermek kifestése, díszítése,  környezetvédelmi szakkör.

33


Közösségi szolgálat 2016-tól az érettségi feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, melynek célja a szociális érzékenység, társadalmi felelősség, önkéntesség kialakítása a tanulókban. Ennek megvalósítására együttműködési megállapodást kötünk olyan szervezetekkel, amelyek tudják fogadni a diákokat, ahol szívesen foglakoztatják őket, ahol mentort tudnak biztosítani, aki felügyeli a tevékenységüket. A közösségi szolgálat területei: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelemi, katasztrófavédelmi, közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberekkel. A 9–11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg a tanulók lakókörnyezetében, legfeljebb 30 kilométeres körzeten belül. A közösségi szolgálat előtt legfeljebb ötórás felkészítő, a végén pedig legfeljebb ötórás záró foglalkozást tartunk. A közösségi szolgálat teljesítése során egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre történő utazási idő nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítségével alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb három órás (16 év felett 4,5 óra) időkeretben végezhető a tevékenység. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót vezet, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei: - a tanuló kitölt egy Jelentkezési lapot, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát, - az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentáljuk a közösségi szolgálat teljesítését, - a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állítunk ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, - a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iskola iratkezelési szabályzatában rögzítjük, - az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor együttműködésről megállapodást kötünk, amely tartalmazza a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

34


AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE, HAGYOMÁNYOK, KAPCSOLATAINK

Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a folyosóügyeletes pedagógusok és a portás ügyelnek. A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározattak egyetértésével.

A tanév helyi rendje A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten az aktuális EMMI rendelet szerint, amit a munkatervben rögzítünk. A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

Kirándulások, szakmai tanulmányi kirándulások A tanítás nélküli munkanapok terhére igazgatói engedéllyel két napot minden osztály felhasználhat osztálykirándulás céljára. E napot az osztályok többsége a tanítás nélküli szünetnapok egy részével egészíti ki, így két-három napos osztálykirándulások szervezhetők. Az osztálykirándulásokhoz az osztályfőnöknek programot kell készítenie. Lehetőség van szakmai tanulmányi kirándulások megszervezésére is a tagintézmény-vezetővel történő előzetes egyeztetés esetén. Iskolánk azonos nevű közhasznú alapítványa minden osztály kirándulását anyagi eszközökkel is támogatja. Iskolánk elkötelezett a tanulók idegen nyelvi kultúrájának fejlesztése iránt. Az angol és a német nyelv oktatásának erősítése érdekében keressük a cserekapcsolatok lehetőségét. Minden évben egy-két külföldi iskolával (holland, portugál, spanyol, német, lengyel, olasz) közös programot bonyolítunk le. 20-30 tanuló kiutazását és ugyanennyi diák fogadását vállaljuk, szervezzük. Ehhez anyagi forrást a Comenius pályázat biztosított.

Tanulószoba A 9-10. évfolyam tanulói részére minden délután számítógéppel ellátott tanulószobai lehetőséget biztosítunk a szülők igénye alapján. Ide felsőbb éves és szakképzős tanulókat is beengedünk.

Könyvtár Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. Használati rendjéről a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezik. A könyvtárosi feladatokat 1 főállású könyvtáros látja el, a nyitva tartás 8-16 óráig van. A tanítási rendbe könyvtári órákat is beiktatunk, főleg a kezdő tanulócsoportok számára.

Tanulmányi versenyek Az alábbi tanulmányi versenyekre neveznek az iskola tanulói: -

A Szakmai Érettségi Tantárgyak Verseny Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció) 35

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája -

-

A SZAKE által szervezett „Örökségünk ’48” országos történelem vetélkedő, valamint „Európa” vetélkedő OKTV (matematika, informatika, angol, történelem, német) A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége által szervezett gépíróverseny és szövegszerkesztő verseny A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetsége által szervezett gépíróbajnokság Teöreök Aladár Országos Tanulói Gépíróverseny A Nyíregyházi Főiskola által szervezett ügyviteli verseny Békéscsabán a két tannyelvű közgazdasági szakközépiskola által szervezett gépírás és levelezés verseny Internetes nemzetközi gépírásverseny Diákvállalkozások Karácsonyi Vásár Diákvállalkozások Húsvéti Vásár A Katona József Könyvtár, a British Council Hungary és az Europe Direct BácsKiskun Megyei Európai Információs Pont által meghirdetett „Európa ifjú költője” műfordító verseny Implom József Helyesírási Verseny Bács-Kiskun Megyei Matematikaverseny A Mategye Alapítvány által szervezett Gordiusz Matematikaverseny megyei fordulója A Zalai Matematika Tehetségekért Alapítvány által szervezett Kenguru Nemzetközi Matematikaverseny A Zalai Matematika Tehetségekért Alapítvány által szervezett Angol Nyelvi Országismereti Verseny Kompetencia Alapú Matematika Verseny A Bolyai János Gimnázium által szervezett Városi Középiskolás Német Nyelvi Verseny A Katona József Gimnázium által szervezett német fordítási verseny A Humán Középiskola által szervezett vers- és prózamondó verseny A Humán Középiskola Kocsis Pál Szakközépiskolája által szervezett német fordító verseny A Humán Középiskola történelem munkaközössége által szervezett történelem verseny Az Országos Diákszínjátszó Találkozó Az Országos Diákszínjátszó Fesztivál Globe Fesztivál Katona József Művészeti Találkozó improvizációs-színjátszó verseny "Különös teremtő tehetség volt ezé a Katonáé" című felolvasó verseny "Jót s jól!..." című prózafelolvasó verseny Egyéb a középiskolásoknak meghirdetett szakmai, a tanulmányokhoz kapcsolódó, illetve a diákok kreativitását fejlesztő versenyek.

Már hagyomány iskolánkban, hogy az Informatika OKTV és Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny 2. megyei fordulóját mi bonyolítjuk le, valamint a Zrínyi Matematikaversenyhez helyszínt biztosítunk. Nyitottak vagyunk más versenyek szervezésére is. A 2012-13-as tanévben a Megyei Történelemversenyt szerveztük meg.

36


Iskolai hagyományok Az iskolai hagyományok és névadónk emlékének ápolása a közösségformálás, az iskolához, a városhoz való kötődés eszköze. Fontos tehát régi hagyományaink ápolása és új hagyományőrző tevékenységeink felkarolása.

A tanulók életével összefüggő hagyományok 1.) A beiskolázott 9. osztályos tanulóknak augusztus utolsó napjaiban gólyatábort szervezünk. 2.) Október hónapban a 9. évfolyamos tanulók tiszteletére gólyabált rendezünk. 3.) Novemberben a Végzett Diákok Szövetsége szervezésével megemlékezünk iskolánk elhunyt tanárairól és diákjairól. 4.) Decemberben megrendezzük 12. évfolyamos tanulóink szalagavató ünnepségét és bálját. 5.) Meghirdetjük, megszervezzük a Kada-hetet és Kada-kupát. 6.) Május 2-án megemlékezünk iskolánk névadójáról, Kada Elek polgármesterről. 7.) Tanévenként - megfelelő programok megléte esetén - diák hetet szervezünk, melynek egy napja a "tanulóké". 8.) Ünnepélyes ballagást szervezünk iskolánk végzős diákjainak. Minden évben a ballagáson adjuk át a kiemelkedő munkát végzett 12-13. osztályos tanulónak a KADA-díjat. 9.) Ünnepélyes tanévzáró keretében értékeljük az eltelt iskolaévet. 10.) Iskolai ünnepségek keretében emlékezünk meg nemzeti ünnepeinkről, az iskola történetének jubileumairól. 11.) Évente megjelenik az iskolai évkönyv, néha a KEKSZ című iskolaújság. 12.) Tanulóink egyenblúzt és jelvényt viselnek az iskolai ünnepségeken.

A pedagógusok, a végzett diákok életével összefüggő hagyományok 1.) Évente egyszer tantestületi kirándulást szervezünk. 2.) Iskolánkban 20 éve működik a Végzett Diákok Szövetsége, amely figyelemmel kíséri az iskolatörténetet, újjáéleszti a korábbi hagyományokat, tartja a kapcsolatot az iskolánkban végzett diákok és az iskola között. 3.) Az iskolánkban 40-50-60 éve érettségizett öregdiákok számára ünnepélyes keretek között ezüst, arany, gyémánt érettségi bizonyítványt adományozunk. 4.) Jubileumi években öregdiák-találkozókat, bálakat szervezünk. 5.) Decemberben karácsonyi ünnepségen, júniusban pedagógusnapi ünnepségen látjuk vendégül az iskola nyugdíjas dolgozóit az aktív dolgozókkal együtt.

Kapcsolataink A környezettel való kapcsolatunk legfőbb elemei: - az irányító szakmai hatóságok - a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - az önkormányzat - a vállalkozói környezet - civil szervezetek - az oktatási intézmények - a családok - a város lakossága, a közvélemény Az oktatás általános feltételrendszerét alapvetően a közoktatásért és a szakképzésért felelős minisztériumok, a vizsgáztatás rendjében szerepet kapó kamarák, a fenntartó Klebelsberg 37

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Intézményfenntartó Központ, az Oktatási Hivatal, valamint az Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság biztosítják számunkra. A megfelelő kapcsolat kialakítására jó fórumot jelentenek a továbbképzések, személyes kapcsolataink. Iskolánk szoros kapcsolatot épített ki a munkahelyi környezettel is, hiszen számukra képezünk munkaerőt, s nekünk is fontos az ő visszajelzésük. Az ügyviteli ágazaton tanuló diákjaink szakmai gyakorlaton vesznek részt. A minőségi szakképzés érdekében a szakmai tantárgyak oktatására külső szakembereket nyerünk meg óraadónak. Nélkülözhetetlen gazdasági környezetünk segítsége a szakmai tartalom mind korszerűbbé tételében is. A tanulókat szívesen fogadják, nagyon igényes gyakorlati képzésben részesítik őket a nyári szakmai gyakorlat során. A modern szemléletű, jól felszerelt nyugati érdekeltségű nagyvállalatok és a kisebb volumenű, de igényes hazai vállalkozások is nagyon sok érdemi segítséget nyújtanak a gazdasági szakember-utánpótlás képzésében. Munkahelyi tanfolyamok szervezésében is részt veszünk, meghívjuk a város közgazdasági, kereskedelmi szakembereit rendezvényeinkre, különböző szervezeteinkbe. Szoros együttműködést építettünk ki a környék általános iskoláival (nyílt nap, pályaválasztási szülői értekezletek), és a város középiskoláival való együttműködésre törekszünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a médiakapcsolatokra, szorgalmazzuk tanáraink, diákjaink szereplését a nyilvánosságot kapó rendezvényeken, szervezetekben. A város és környéke tanulóinak segítségére kívánunk lenni az iskola-, a szakma- és pályaválasztásban.

Az alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának módjai Tankönyvválasztásunk elve, hogy illeszkedjen az általunk választott tantárgyi programokhoz, ezért a tantárgyi programokban, illetve szakképzésnél elsősorban a központi programokban ajánlott könyveket kívánjuk alkalmazni. A munkaközösségek egységes tankönyveket alkalmaznak, a kiválasztás főbb elvei a következők: - szakmailag kifogástalan, - jó logikai felépítésű - tankönyv, munkafüzet, példatár együtt - egymásra épülő kötetek - megfelelő kapcsolat a tananyaggal - beszerezhető legyen - megfelelő áron lehessen megvásárolni. Fontos követelmény, hogy a szakmai tantárgyak oktatási anyagának követnie kell a társadalmi és gazdasági élet változásait és kitekintéssel kell lennie a nemzetközi viszonyokra is. Ezért a kiválasztás szempontjai a következők: - a legújabb jogszabályokhoz a legfrissebb tankönyvekre van szükség - a tankönyvet munkafüzet, példatár és bizonylatgyűjtemény kísérje - a példatárak kövessék a könyv és jogszabályok változásait - nemzetközi sajtóból átvett, részletekkel kísért információs anyagra van szükség - az akkreditált képzéshez a főiskola által ajánlott tankönyveket használjuk. Az intézmény könyvtárából a nyomtatott taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók egész tanévre kikölcsönözhetik.

38

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája A tankönyvellátás törvényi szabályozása szerint a szülők/tanulók tankönyvjegyzéket kapnak az előző tanév végén, és már a megrendeléskor jelzik az ingyenes tankönyvjogosultságot. Ennek jogosultságát a megfelelő igazolásokkal kell bizonyítani.

39


SZAKMAI PROGRAM A szakközépiskola 9-12. évfolyamain szakmai előkészítő oktatás is folyik, amely a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. Célja, hogy megismerjék a tanulók az OKJ-ben szereplő szakképesítéseket és a kapcsolódó tevékenységformákat. A közgazdasági, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és ügyvitel szakmacsoportok, ágazatok programját azért választottuk, mert iskolánk profilja közgazdasági, tehát az alapvető gazdasági érdeklődés kialakításához, a gazdasági, politikai kérdések, ismeretek megszerzéséhez és az ilyen irányú továbbtanuláshoz nyújtunk lehetőséget. A gazdasági és marketing gondolkodás a felnőtt életében nélkülözhetetlen, tehát még akkor is hasznára válik, ha más pályát választ.

A szakmai program követelményei A tanuló legyen birtokában az eredményes érettségi vizsgához szükséges műveltségnek, az érettségi vizsga sikeres letétele után lehetősége legyen egyetemi vagy főiskolai továbbtanulásra. A tanuló rendelkezzen olyan szakmai ismeretekkel, amelyek alapját képezik a további szakmai képzésnek, lehetőséget biztosítanak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai képesítések megszerzésére. A tanulókat a következők jellemzik a 12. évfolyam befejezése után: magatartásukat felelősségérzet, célszerű, ésszerű, meggyőző viselkedés hatja át, kialakultak bennük az aktív kezdeményező személyiségjegyek, a szintetizálás, a problémamegoldás, az önálló tanulás képessége, a továbbképzés és az információszerzés igénye, olyan ismeretrendszeren alapuló kultúrával rendelkeznek, amelyben az általános műveltségi elemek, a szakmai képzés elméleti és gyakorlati alapjai egymást kölcsönösen gazdagító egységet képeznek, képesek pontos, lelkiismeretes munkavégzésre, rendelkeznek olyan általános élettani és szakmai ismeretekkel, amelyek alapját képezik további szakmai képességek elérésének, tájékozottak a szakmai képzés és a későbbi továbbképzés lehetőségeiről, meglévő szakmai és a munkaerő-piaci ismeretei alapján el tudja dönteni, hogy milyen irányban (továbbtanulás, specializált szakmai képzés, elhelyezkedés), kívánja ez érettségi után az életét folytatni, képessé válik az élethosszig tartó tanulási rendszerben a lehetőségek kihasználására. Az érettségi utáni szakképzéseket a szakminisztériumok által jóváhagyott és kiadott központi programok alapján végezzük a kötelezően előírt óraszámokkal. A szakképző évfolyamon az OKJ-ben szereplő szakmák közül mindig a munkaerőpiacnak az adott időszakban legjobban megfelelő szakma kerül tanításra. A szakképzési profil kialakításánál elsődleges szempont a régió munkaerőigénye, a tanulók és szülők oldaláról érkező igény. Figyelembe vesszük a Megyei Fejlesztési Képzési Bizottság ajánlásait is. A személyi, tárgyi, szakmai bázis, amellyel az intézmény rendelkezik, rugalmasan alkalmazkodik az aktuális körülményekhez. Szakmai képzési terveink szerint a mindenkori OKJ-ból az iskolánk profiljába tartozó 40

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája bármely szakma oktatására készek vagyunk, a kínálatot a korszerű szakmai kívánalmaknak megfelelően, rugalmasan változtatjuk. Célunk mindenkor az, hogy az ügyfeleket kiszolgálni tudó, nyelvtudással rendelkező és korszerű irodatechnikai eszközök alkalmazására képes tanulók kibocsátásával szolgáljuk környezetünket. A szakképző szakasz feladata két év (előzetes ágazati képzés esetén 1 év) alatt középfokú vagy emelt szintű szakmai képesítés megszerzésének biztosítása. Építünk a 11-12. évfolyamon tanított szakmai alapozó ismeretekre, de máshol érettségizett tanulókat is fogadunk, nekik nehezebb a helytállás. A szakképzési évfolyamra jelentkezők jelentkezési lap leadásával jelzik továbbtanulási szándékukat. Felvételi vizsgát nem tartunk. Az érettségi eredmények alapján rangsoroljuk a jelentkezőket. Az általunk oktatott szakképesítéseknél belépési feltétel az eredményes érettségi vizsga. Egyes szakképesítések esetében ezen felül speciális követelmények is lehetnek (ezeket az adott szakképesítések leírásánál részletezzük).

Az iskolában folyó szakmai képzés megjelenése az egyes évfolyamokon A 9-12. évfolyamon (nyelvi előkészítő osztályban 10-13. évfolyamon) az érettségi vizsgára való felkészítés mellett a közgazdasági, kereskedelemi, marketing, ügyvitel szakmai alapműveltség megszerzése, a szakmacsoportos alapozó és ágazati oktatás a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. A 1/13-2/14. szakképző évfolyamon a munkahelyen hasznosítható szakmai tudás megalapozása és kifejlesztése a cél, amelynek birtokában a tanulók képesek eleget tenni szakterületükön a változó, növekvő szakmai követelményeknek.

Szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyai és óraszámai a kerettanterv alapján Közgazdaság szakmacsoport 9. évfolyam (nyelvi előkészítő osztályban 10. évfolyam): - információkezelés: heti 2 óra - gazdasági környezetünk: heti 2 óra - viselkedéskultúra: heti 1 óra 10. évfolyam (nyelvi előkészítő osztályban 11. évfolyam): - információkezelés: heti 2 óra - gazdasági környezetünk: heti 2 óra - kommunikáció: heti 1 óra 11-12. évfolyam: (nyelvi előkészítő osztályban 12-13. évfolyamon) - elméleti gazdaságtan: heti 3 óra - üzleti gazdaságtan: heti 3 - üzleti gazdaságtan gyakorlat: heti 2 Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 9. évfolyam: - információkezelés: heti 2 óra - gazdálkodási ismeretek: heti 2 óra - viselkedéskultúra: heti 1 óra 41

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 10. évfolyam: - információkezelés: heti 2 óra - gazdálkodási ismeretek: heti 2 óra - kommunikáció: heti 1 óra 11-12. évfolyam: közgazdaságtan: heti 3 óra marketing: heti 3 óra gazdálkodási ismeretek: heti 2 óra Közgazdaság ágazat (2013 szeptemberétől) 9. évfolyam: - munkahelyi egészség és biztonság: heti 0,5 óra - gazdasági és jogi alapismeretek: heti 2,5 óra - ügyviteli gyakorlatok: heti 3 óra 10. évfolyam: - gazdasági és jogi alapismeretek: heti 4 óra - ügyviteli gyakorlatok: heti 3 óra 11. évfolyam: - ügyviteli gyakorlatok: heti 1 óra - általános statisztika: heti 1 óra - statisztika gyakorlat: heti 1 óra - pénzügyi alapismeretek: heti 2,5 óra - számviteli alapismeretek: heti 2,5 óra 12. évfolyam: - általános statisztika: heti 1 óra - statisztika gyakorlat: heti 1 óra - pénzügyi alapismeretek: heti 2,5 óra - pénzügy gyakorlat: heti 1 óra - adózási alapismeretek: heti 1 óra - adózás gyakorlat: heti 1 óra - számviteli alapismeretek: heti 2,5 óra - számvitel gyakorlat: heti 1 óra Ügyvitel ágazat (2013 szeptemberétől) 9. évfolyam: - információkezelés: heti 2 óra - gazdasági környezetünk: heti 2 óra - viselkedéskultúra: heti 1 óra 10. évfolyam - információkezelés: heti 2 óra - gazdasági környezetünk: heti 2 óra - kommunikáció: heti 1 óra 11-12. évfolyam: - gazdálkodási ismeretek: heti 2 óra - bevezetés a szakmai idegen nyelvbe: heti 1 óra - titkári ismeretek: heti 1 óra - informatikai alkalmazások: heti 2 óra - szövegfeldolgozás: heti 2 óra Az emelt szintű érettségire tantárgyanként 2 felkészítő órát biztosítunk elméleti gazdaságtanból, üzleti gazdaságtanból, marketingből. 42


Az iskolában folyó szakképzés Valamennyi szakmára érvényes célok Általános (közgazdasági, ügyviteli) és a speciális pénzügyi-számviteli ügyintéző, vállalkozási és bérügyintéző és ügyviteli titkár szaktudás nyújtása a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység elvégzéséhez. Szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra nevelés. A folyamatos önművelés igényének fejlesztése, az állandóan változó gazdasági szabályokhoz való alkalmazkodási készség kialakítása. A modulrendszerű, kompetencia alapú oktatás keretében a tanulókban olyan tulajdonságok kialakítása (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák), amelyek segítségével sikeresen látják el a szakképesítés munkaterületeit.

Jelenleg képzett szakmák 1. Közgazdaság ágazaton: - pénzügyi-számviteli ügyintéző - vállalkozási és bérügyintéző 2. Ügyviteli ágazaton: - ügyviteli titkár

További tervezett szakmák Ügyviteli ágazatból: irodai asszisztens A kereslet, a piac igénye alapján készek vagyunk új piacképes szakmai képzésekre. Az OKJ szakképesítést ajánló szakképzésünk a jelentkezők létszáma alapján alakul, jelenleg évenként két osztály indítására van engedélyünk. A 13. évfolyamra kerülés feltételei: érettségi bizonyítvány. A 13. vagy 14. év végén a szakképző évfolyamok tanulói szakképesítő vizsgára jelentkeznek az OKJ vizsgakövetelmények szerint. A szakmai végzettséget nyújtó vizsgát az illetékes szakmai irányító hatóság rendeletének megfelelő időrendi beosztással, követelményrendszerrel bonyolítjuk le. A szakmai vizsgabizottság négy tagú: ágazati miniszter képviselője (elnök), két fő vizsgabizottsági tag, és az iskola képviselője. A szakmai vizsgabizottság munkáját az igazgató által megbízott javító, szakmai segítő tanárok (szakértők) és a jegyző segítik. A szakképző évfolyamon tanulók tanulói jogviszonyban vannak iskolánkkal, amely az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg.

43

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Szakképzésünk során a tanirodai lehetőségek kihasználásával olyan évközi gyakorlati oktatást tudunk megvalósítani, ahol életközeli szituációkban gyakorolhatják tanulóink szakmai készségeiket a korszerű technikát is felhasználva. A kötelező szakmai gyakorlatot a régió pénzintézményeinél, vállalkozásainál, hivatalaiban töltik el a tanulók egyenként megkötött iskolai együttműködési megállapodás alapján. A szakképző évfolyamokon tanuló diákok egy része délutáni iskolarendszerű szakképzésben vesz részt az iskolai tanteremhiány miatt. A szakképzős tanulókat az iskola életébe teljes körűen bevonjuk, az iskolai élet képzési és szokásrendje rájuk is ugyanúgy vonatkozik, mint a 9-12. évfolyamos tanulókra. Az OKJ szakmák célkitűzéseit, szakmai követelményeit az illetékes szaktárcák központi programjai tartalmazzák. (Pedagógiai Program mellékletei) A helyi oktatási programunkban a központi oktatási programot kiegészítjük a szabad sáv terhére a tagintézményünk által fontosnak tartott témakörökkel. A szabad sáv fennmaradó óraszámát a kötelező tartalmak óraszámának növelésére fordítjuk, megtartva a szakmai és vizsgakövetelményekben megjelölt elméleti és gyakorlati képzés arányát.

Az egyes szakmára vonatkozó képzési célok, óratervek a központi program alapján Pénzügyi–számviteli ügyintéző A szakképesítés munkaterületének jellemzői: A pénzügyi-számviteli ügyintéző alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában, elszámolásában, kezeli az ehhez kapcsolódó iratanyagokat. Működő gazdálkodó szervezeten belül előkészíti és rögzíti az adott munkahely gazdasági eseményeit a helyi számviteli szabályok szerint, a gazdasági eseményeket kontírozza, a főkönyvi és az analitikus nyilvántartásokat vezeti, könyvviteli feladásokat készít.

Vállalkozási és bérügyintéző A szakképesítés munkaterületének jellemzői: A vállalkozási és bérügyintéző közreműködik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában. Alkalmas a vállalkozások működésével összefüggő számviteli és pénzügyi feladatok elvégzésében való közreműködésre, részfeladatok önálló elvégzésére. A vállalkozás valamennyi pénzmozgással, illetve a pénzállomány-változással összefüggő nyilvántartásait vezeti, közreműködik az egyes pénzügyi műveletek előkészítésében, lebonyolításában és elszámolásában. Ellátja a bérszámfejtéssel- és társadalombiztosítással kapcsolatos feladatokat. A munkavállalókkal kapcsolatos bér- és társadalombiztosítási ügyeket intézi, a nyilvántartásokat vezeti. Vezeti a biztosítottak társadalombiztosítási lapjait, nyilvántartja a kifizetett ellátásokat, adatokat, igazolásokat küld az illetékes társadalombiztosítási szerveknek.

44


Ügyviteli titkár A szakképesítés munkaterületének jellemzői: Az ügyviteli titkár megfelelő mélységű számítógép-kezelési és szövegszerkesztési, gépírási, titkári, gazdasági, jogi, nyelvművelés- és beszédtechnikai ismeretek birtokában cégeknél, gazdálkodó egységeknél ügyintéző és titkári feladatokat lát el. Elsősorban középszintű vezetők mellett, illetve nagyobb intézményeknél, gazdálkodó egységeknél titkárságon munkatársként dolgozik. Adatbeviteli feladatot végez, ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ, iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz. Gazdálkodáshoz kapcsolódó feladatokat végez. Dokumentumszerkesztési, ügyintézői, protokoll feladatokat lát el. Rendezvényeket, eseményeket szervez, szakmai irányítással PR tevékenységet végez. Titkári feladatokat lát el idegen nyelven írásban és szóban. Közreműködik a tanügyigazgatási, ügyviteli feladatok ellátásában. Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással, személyi titkári, menedzserasszisztensi feladatokat lát el, irodai munkafolyamatokat szervez.

Értékelés A szakmacsoportos alapozó oktatás keretében a szakmacsoport egyes moduljaiban a tanulók teljesítményeit a szaktanárok önálló érdemjegyekkel értékelik, az osztályzatokat az érdemjegyek az óraszámoknak megfelelő súlyozással számított átlaga alapján állapítják meg. A szakmacsoportra vonatkozó félévi és tanítási év végi osztályzatokat a szaktanárok közösen határozzák meg az összetevők osztályzatai alapján. Ha valamelyik részjegy elégtelen, akkor a szakmai alapozó oktatás érdemjegye is elégtelen. A tanuló abból a részből tesz javítóvizsgát, amelyből nem teljesítette a követelményeket. A szakképzésekben résztvevő tanulókat a központi/helyi oktatási programokban meghatározott pedagógiai értékelési módszerrel értékelik a pedagógusok, szaktanárok, gyakorlatvezetők. Az egyes képzések szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott tantárgyainak értékelésekor a hagyományos osztályzatokkal (1,2,3,4,5,) kell minősíteni a tanulók teljesítményét. Az értékelés tartalma a tananyagegységben meghatározott kompetencia mérése a szaktanár által. A számonkérés formája: beszámoló, dolgozat, szóbeli felelet, prezentáció, melyek tartalma követi az OKJ vizsgán alkalmazott vizsgatevékenységeket (írásbeli, gyakorlati, interaktív, szóbeli). Gyakorisága: a tananyagegység végén, de legalább félévente 1. A tanulók félévente 1 jegyet kapnak az egyes szakmákhoz tartozó tananyagegységekből. A két éves időtartamú képzések esetén a felsőbb évfolyamba lépés feltétele az első évfolyam eredményes elvégzése. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Ha a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap a tanuló, akkor tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az ügyviteli titkár képzésen a továbblépés feltétele az előírt szakmai gyakorlatok teljesítése. Amennyiben nem tölti le a tanuló az előírt gyakorlati óraszámot, nem érvényes a szakmai gyakorlata. Más iskolákból, másik szakmai képzésről a lezárt modulokat tartalmi megfelelés esetén beszámítjuk. Az OKJ vizsgán az SZVK szerinti előírás alapján százalékosan értékeljük a tanulók teljesítményét. Ehhez igazítjuk az évközi értékelést is. Az elégséges szinthez 50%-os teljesítmény szükséges, 65% felett közepes, 80% felett jó, 90% felett jeles. 45


A szakmai képzések óratervei Közgazdaság ágazati szakképzés és a pénzügyi-számviteli ügyintéző képzés óraterve 2013tól A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g 11499-12 Foglalkoztat{s II.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztons{g

9. heti óraszám e gy

ögy


ögy

0,5


ögy

közismeret nélkül


1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztat{s II.

0,5

Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

Foglalkoztat{s I. 2 11504 -12

Gazdas{gi és jogi

2,5 (2)

4 (3,5)

6,5 (5,5)

46

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Gazd{lkod{si alaptevékenység ell{t{sa

alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Által{nos statisztika Statisztika gyakorlat

3 (2,5)

3 (2,5)

1 1

7 (6) 1

1

Pénzügyi alapismeretek

2,5 (2)

1 2,5 (2)

Pénzügy gyakorlat

2 5 (4)

1

Adóz{si alapismeretek

1

Adóz{s gyakorlat

1 1,5

1

Sz{mviteli alapismeretek

2,5 (2)

Sz{mvitel gyakorlat 10147-12 Gazd{lkod{si feladatok ell{t{sa 11505-12 Könyvelés sz{mítógépen 10149-12 Könyvvezetés és besz{molókészítés

2

2,5 (2)

5,5 (4,5) 1

Gazd{lkod{si ismeretek Könyvelés sz{mítógépen

1

1 3,5 5 (4)

Sz{mvitel

7 (6)

V{llalkoz{sfinanszíroz{s 11506-12 V{llalkoz{sV{llalkoz{sfinanszíroz{si finanszíroz{s és adóz{si feladatok gyakorlat

2

1

Adóz{s

4 (3)

47


11501-12 Projektfinanszíroz{s

11502-12 Projektfolyamatok követése

Elektronikus adóbevall{s gyakorlata Projektfinanszíroz{s Projektfinanszíroz{s gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

2 3 (2)

2 2

összes óra összes óra Szabad s{v Heti órasz{m szabads{vval

3

3 6 1 6

4

3

6

7 1 7

2

7

8 1 8

4 11 1 11

-

23

12 35 4 35

48

24 35 4 35

-

1 11


Közgazdaság ágazati szakképzés és a vállalkozási és bérügyintéző képzés óraterve 2013-tól A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul ok

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztons{g

Munkahelyi egészség és biztons{g

11499-12 Foglalkoztat{s II.

Foglalkoztat{s II.


ögy


ögy


0,5

ögy




ögy


0,5 0,5

Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

2

Foglalkoztat{s I. 2 11504 -12 Gazd{lkod{si alaptevékenység ell{t{sa

Gazdas{gi és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok

2,5 (2)

4 (3,5) 3 (2,5)

6,5 (5,5) 3 (2,5)

49

1

7 (6)

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Által{nos statisztika

1

Statisztika gyakorlat

1 1

Pénzügyi alapismeretek

2,5 (2)

1 2,5 (2)

Pénzügy gyakorlat

5 (4)

1

Adóz{s gyakorlat

1 1,5

1

Sz{mviteli alapismeretek

2,5 (2)

Sz{mvitel gyakorlat

10153-12 Könyvvezetési feladatok

2

1

Adóz{si alapismeretek

10152-Kis- és középv{llalkoz{so k gazd{lkod{si feladatai

2

5,5 (4,5)

2,5 (2) 1

Kis- és középv{llalkoz{sok gazd{lkod{sa

1

1 2,5

Üzleti terv készítés gyakorlata

2,5 (2) 4

Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat

2,5 (2)

V{llalkoz{sfinanszíroz{s

2,5 (2)

11506-12 V{llalkoz{sfinansz V{llalkoz{síroz{si és adóz{si finanszíroz{s feladatok gyakorlat

1 3

Adóz{s

50

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Elektronikus adóbevall{s gyakorlata 10154-12 Munkaerőgazd{lkod{s 10151-12 Bérügyi szakfeladatok ell{t{sa 10155-12 T{rsadalombiztosí t{si szakfeladatok ell{t{sa

2(1)

Munkaerőgazd{lkod{s

3,5 (3)

Bérsz{mfejtési gyakorlat

2 2,5 (2)

Bérügyi feladatok

1

Bérügyi gyakorlat 2,5 (2)

T{rsadalom-biztosít{s

1

TB gyakorlat

összes óra

3

3

4

3

6

2

7

4

23

12

23

12

összes óra

5

6

7

10

31

31

Szabad s{v

1

1

1

1

4

4

Heti órasz{m szabads{vval

6

7

8

11

35

35

-

-

51


Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2013-tól A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés


Tantárgyak

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztons{g biztons{g


ögy


ögy


ögy



0,5


ögy


0,5


Foglalkoztat{s II.

0,5

11498-12 Foglalkoztat{s I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztat{s I.

2

Gépír{s és iratkezelés 10067-12 gyakorlat Gépír{s és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési gyakorlat Kommunik{ció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunik{ció kommunik{ció gyakorlat

2,5(2)

70

2,5(2)

40

1

60

1

7,5(7)

60

6(5,5)

85

4

15

1 2

65

2,5(2) 1

80 3

3,5

4,5 (4)

52


10066-12 Gazd{lkod{si alapfeladatok

10073-12 Titk{ri ügyintézés

Gazdas{gi alapismeretek

1,5 (1)

1,5 (1)

2

4, 5 (4)

0,5 (0)

Jogi ismeretek

0,5

1

1,5 (1)

3 (2,5)

0,5 (0)

V{llalkoz{si ismeretek Üzleti adminisztr{ció gyakorlat

3,5 (3)

3

6,5 (6)

Ügyviteli ismeretek

4

Sz{mít{stechnika

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10071-12 Hivatali kommunik{ció magyar és idegen nyelven

2

2

Rendezvény és program dokument{ció alapjai Rendezvény és program dokument{ció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek

3

6,5 (6) 2,5

Szakmai idegen nyelv gyakorlat

7

összes óra összes óra

3,5

2,5 6

70

2,5

4,5 7

105

4,5

3 ,5 7

140

6,5

4,5 11

15,5

19,5 35

-

-

53

160

13

22 35


Ügyvitel ágazati szakképzés és az ügyviteli titkár képzés óraterve 2015-től A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés


Tantárgyak



ögy


ögy


ögy



0,5


ögy


0,5


Foglalkoztat{s II.

0,5


Foglalkoztat{s I.

2

Gépír{s és iratkezelés 10067-12 gyakorlat Gépír{s és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési gyakorlat Kommunik{ció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunik{ció kommunik{ció gyakorlat

2,5(2)

70

2,5(2)

40

1

60

1

7

60

5,5

85

4

15

1 2

65

2,5(2) 1

80 3

3,5

4,5 (4)

54



10073-12 Titk{ri ügyintézés


1,5 (1)

1,5 (1)

2

4

0,5 (0)

Jogi ismeretek

0,5

1

1,5 (1)

2,5

0,5 (0)

V{llalkoz{si ismeretek Üzleti adminisztr{ció gyakorlat

3,5 (3)

3

6

Ügyviteli ismeretek

5 (4)

Sz{mít{stechnika

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

10071-12 Hivatali kommunik{ció magyar és idegen nyelven

2 (0)

2 (0)

Rendezvény és program dokument{ció alapjai Rendezvény és program dokument{ció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek

3

6 2,5

Szakmai idegen nyelv gyakorlat

2 (0)


3,5

2,5 6

70

2,5

4,5 7

105

4,5

3 ,5 7

140

6,5

4,5 11

14,5

20,5 35

-

-

55

7 160

14

21 35


Ügyvitel ágazati szakképzés és az irodai asszisztens képzés óraterve 2013-tól A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tant{rgyak heti órasz{ma évfolyamonként Ágazati szakképzés


Tantárgyak



ögy


ögy


ögy



0,5


ögy


0,5


Foglalkoztat{s II.

0,5


Foglalkoztat{s I.

2

Gépír{s és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépír{s és Levelezési dokumentumkészítés, ismeretek iratkezelés Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunik{ció alapjai 10070-12 Munkahelyi Üzleti kommunik{ció kommunik{ció gyakorlat

2 (2,5)

70

2,5 (2)

40

1

60

1

7,5 (7)

60

6(5,5)

85

4

15

1

2

65

2,5 (2)

1

80

3

3,5

4,5 (4)

56



10068-12 Gyorsír{s és jegyzőkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok


1,5 (1)

1,5 (1)

2

4

Jogi ismeretek

0,5

1

1,5 (1)

3 (2,5)

V{llalkoz{si ismeretek

3,5 (3)

3,5 (3)

Bizalmas inform{ció kezelés technik{ja Gyorsír{si alapismeretek gyakorlat Dokument{ció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai

1,5

8 (7)

8 (7)

4 2

Időgazd{lkod{s

2

Nyomtatv{ny-, és adatb{ziskezelés gyakorlat

5

Sz{mít{stechnika

2


3

2 5

70

2

4 6

105

4

3 7

140

6

4 10

14,5

16,5 31

-

-

57

2 160

12

19 31


A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Tárgyi, dologi feltételek Az iskola városközponti fekvésű, minimális zöld területe van, udvara betonozott. Az épület erősen elhasználódott. A vagyonvédelem érdekében riasztórendszerrel védjük az épületet. Az iskola termei: 1 előadóterem (80 fő befogadására alkalmas), 18 osztályterem (26-35 főre), 2 szükségtanterem (12-16 főre), 1 taniroda, 1 tornaterem, 8 számítástechnikai szaktanterem 1 könyvtára. A szűkös helyviszonyok miatt a 14. évfolyamon a képzés délután történik. Az iskola korszerűen felszerelt számítástechnikai szaktantermekkel rendelkezik, melyek elsősorban a szakmai tantárgyak és az idegen nyelv oktatásához nyújtanak segítséget. A közismereti tantárgyak oktatásához is egyre gyakrabban használunk számítástechnikai eszközöket (pl. projektor). Számítógépes nyilvántartású az iskola könyvtára és adminisztrációja is.

Az oktató-nevelő munkát segítő eszközök jegyzéke Berendezési tárgyak: Szekrények Irattárolók Asztalok Székek Klímák Számítástechnikai bútorok Iskolai berendezések Táblák Padok Tanuló székek Oktatási eszközök Hangszerek Tanári asztal Számítástechnikai eszközök Számítógépek Nyomtatók Fénymásolók 58

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Monitorok Szkennerek Projektorok Digitális táblák Irodai eszközök: Iratrendezők Irodatechnikai eszközök Kommunikációs eszközök Iratmegsemmisítők Híradástechnikai eszközök és egyéb gépek Televíziók Videomagnók Magnók Videokamerák Faxok Erősítők CD-lejátszók DVD-lejátszók Hangfalak Tonerek Írásvetítők Telefonok Immateriális javak Szoftverek Internet-hozzáférés CD jogtár Formanyomtatványok Szerződés- és ajánlatminták gyűjteménye CD-k DVD-k 6000 kötetes könyvtár

59


ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 1.1. A nyelv mint jelrendszer. 1.2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya. 1.3. A nyelv mint az egyén, illetve mint a közösség alkotása. 1.4. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói. 1.5. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. 2. Kommunikáció 2.1. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. 2.2. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei. 2.3. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. 2.4. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. 2.5. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben. 2.6. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. gesztusok, mimika, térközszabályozás, tekintet, külső megjelenés, csend). A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció. 2.7. A kommunikációs folyamat tényezői és összefüggésük megértése, bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével, 2.8. szövegértelmezéssel, szövegalkotással. 2.9. Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd, történetmondás, levél, üzenet, feljegyzés, 2.10. köszönés, megszólításformák). 2.11. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. A mindennapi nyilvános és magánéleti - élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. 2.12. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. 3. A magyar nyelv története 3.1. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. 3.2. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. 3.3. Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. 3.4. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. 3.5. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, az Ómagyar Máriasiralom főbb jellemzői. 3.6. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása – példák alapján. 4. Nyelv és társadalom 4.1. A társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma. 4.2. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv,rétegnyelv, ifjúsági nyelv, szleng). 4.3. Az egynyelvű szótárak ismerete. 4.4. A Magyarországon beszélt kisebbségi nyelvek megnevezése. A kisebbségi nyelvhasználat, nyelvi kultúra társadalmi 4.5. jelentősége. 4.6. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái. 4.7. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. 60

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 4.8. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. 4.9. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. szövegszerkesztés számítógéppel, 4.10. kommunikáció az interneten, elektronikus levelezés). 5. A nyelvi szintek 5.1. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. 5.2. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. 5.3. A beszéd, a beszédfolyamat, a beszédhang, a hangképző szervek. 5.4. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk. 5.5. A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. 5.6. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. 5.7. A szófajok rendszere és a szóalkotás módjai. 5.8. Az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. 5.9. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű, összetett. 5.10. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. 5.11. A modalitás, a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. 5.12. Az egyszerű mondat részei; felépítése. 5.13. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. 5.14. Az állítmány és az alany. A tárgy és fajtái. 5.15. A határozók fogalma és kifejezőeszközei, fajtái, a magyar határozói rendszer, a határozók irányhármassága. 5.16. A jelzők fogalma és fajtái, használatuk. 5.17. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. 5.18. A mondat és a szöveg. 5.19. A mellérendelő összetett mondatok mint logikai-tartalmi viszonyok. 5.20. Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai 5.21. viszonyai. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. 5.22. A többszörösen összetett mondatok (utaló- és kötőszók, a központozás használata és értelmezése szövegértésben, 5.23. szövegmondásban, szövegalkotásban). 5.24. A szókincs változásának okai, a szókészlet rétegei. 5.25. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása. 6. A szöveg 6.1. A szöveg egységének tényezői, feltételei, elsődleges és mögöttes jelentés. 6.2. A szöveg szóban és írásban. 6.3. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet, a cselekvés, a szövegkörnyezet, a tudáskeret. 6.4. A tájékoztató, kifejező, érvelő és felhívó szövegfunkciók. 6.5. A szöveg felépítése, egységei – külső körülmények: szövegméret, megjelenés. 6.6. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. 61

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 6.7. A kontextuális jelentés (pl. előre- és visszautalás, makro- és mikrostruktúra, hiányos mondat, szórend, egyeztetés.) 6.8. A téma értelmezése mindennapi, tudományos és szépirodalmi szövegekben. 6.9. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai 6.10. ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. szövegfunkciók, szövegtípusok, befogadói tudáskeret, háttérismeretek). 6.11. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására. 6.12. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes, kifejező alkalmazása. 6.13. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. 6.14. A témaváltás felismerése és jelölése, bekezdések szerkesztése. 6.15. Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. 6.16. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. 6.17. Szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői. 6.18. A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl.kérvény, önéletrajz, pályázat, hivatalos levél, meghatalmazás, hozzászólás). 6.19. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői. 6.20. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. előadás, vita). 6.21. Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. a címzettek, a téma, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). 6.22. A publicisztikai és a tájékoztató műfajok, valamint az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (e-mail, internet stb.). 6.23. Az új közlésmódok társadalmi hatása. 7. A retorika alapjai 7.1. A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. 7.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. 7.3. Az élőbeszéd fajtái. 7.4. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig. 7.5. Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei. 7.6. A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése. 7.7. Az írásbeli meggyőzés eljárásai, az érvelés műfajai: a bizonyítás, a cáfolat, néhány érvtípus. 7.8. Hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; a manipuláció felismerése, értékelése. 7.9. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. 7.10. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. 7.11. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. vázlat, tartalmi kivonat, tömörítés). 8. Stílus és jelentés 8.1. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban, a szaknyelvben és a szépirodalomban. 8.2. Stílusjelenségek felismerése, értelmezése, értékelése. 8.3. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján. 8.4. A szóhasználati jelentés alapjai – az alapjelentés, mellékjelentés, alkalmi jelentés közti viszony. 8.5. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár, Magyar értelmező kéziszótár, valamint kétnyelvű szótárak ismerete. 8.6. Az állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás, szóláshasonlat, közmondás, szállóige, 8.7. közhelyek, nyelvi panelek, sztereotípiák). 62

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 8.8. A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása, szerkesztés, hatásosság, többletjelentés, a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb.). 8.9. A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. 8.10. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése. 8.11. Az eufemizmus, evokáció, anakronizmus, állandó jelző, archaizálás stb. felismerése, értelmezése. 8.12. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. 8.13. Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő, jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. 8.14. A társalgási stílus ismérvei, minősége. 8.15. A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei. 8.16. A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke (pl. tipográfia, képi világ). 8.17. Objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. 8.18. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. 8.19. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. 8.20. A stíluskorszakokról, stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások – példák alapján.

Magyar irodalom 1. Életművek 1.1. Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila. 1.2. Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. 1.3. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. 1.4. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. 1.5. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése. 2. Portrék 2.1. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, 2.2. Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. 2.3. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. 2.4. Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek. 3. Látásmódok 3.1. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. 3.2. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.) 63


4.

5.

6.

7.

8.

3.3. A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. A kortárs irodalomból 4.1. Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. 4.2. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). 4.3. Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Világirodalom 5.1. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). 5.2. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. Színház- és drámatörténet 6.1. Színház és dráma különböző korszakokban. 6.2. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách 6.3. Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei 7.1. Az irodalom kulturális határterületei - népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. 7.2. Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. 7.3. irodalom filmen, rádióban, televízióban,digitális közlésben). 7.4. Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. 7.5. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). 7.6. Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. 7.7. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget 7.8. Jones naplója). 7.9. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, 7.10. internetes könyvkínálat). Interkulturális megközelítések és regionális kultúra 8.1. Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok. 8.2. A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). 8.3. A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. 8.4. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve.

64


Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1.1. A középkor gazdasága 1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4. 1.1.5. 1.1.6. 1.1.7. 1.1.8.

Károly Róbert gazdaságpolitikája: pénzügyi reformok, kereskedelmi útvonalak, kivitel, a kapuadó. A magyar városfejlődés: a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája. Mátyás gazdasági reformjai

1.2. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 1.2.1. A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása: 1.2.2. a felfedezések legfőbb mozgatórugói, legfontosabb előzményei, 1.2.3. a nagy fedezések menetének bemutatása térkép használattal (a legjelentősebb portugál utak: Afrika, India, Távol-Kelet, a Föld körbehajózása; a spanyol utak: Amerika felfedezése és leigázása). 1.2.4. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményeinek áttekintése: 1.2.5. a spanyol és a portugál gyarmatosítás területei és legfőbb jellemzői (rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés), 1.2.6. a kialakuló interkontinentális kereskedelem legfőbb árucikkeinek és útvonalainak bemutatása, valamint a gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére (nemesfémözön, spanyol nagyhatalom 1.3. Az ipari forradalom és következményei 1.3.1. Az ipari forradalom kibontakozásához vezető tényezők feltárása és az ipari forradalom egyes szakaszai főbb jellemzőinek értelmezése források, térképek, grafikonok és képek alapján: 1.3.2. a mezőgazdaság, a könnyűipar, a nehézipar egymásba kapcsolód fejlődése, 1.3.3. a közlekedés forradalma, 1.3.4. egy feltaláló és találmánya. 1.3.5. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások feltárása írott források, ábrák és képek alapján: 1.3.6. a környezet átalakításának pozitív és negatív hatásainak kölcsönhatása, 1.3.7. a találmányok és a mindennapi élet, 1.3.8. a nagyipari munkásság létrejötte, 1.3.9. a környezet rombolása és építése, 1.3.10. a nyomor és az életkörülmények javulása 1.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. 1.4.1. világgazdasági válság kialakulása okainak feltárása: 1.4.1.1. az állami beavatkozás kérdése, 1.4.1.2. a világgazdaság beszűkülése. 1.4.2. a válság legfőbb gazdasági (visszaesés, gazdasági modernizáció stb.) és társadalmi (munkanélküliség, nyomor, szélsőségek felerősödése stb.) következményeinek elemzése: 65

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 1.4.2.1. hitelválság, ipari válság és mezőgazdasági válság, 1.4.2.2. munkanélküliség, nyomor, a szélsőségek megerősödése a világban 1.4.3. válság és válságkezelés vonásai az USA-ban 1.5. Az Osztrák - Magyar Monarchia felbomlása és következményei 1.5.1. A trianoni békeszerződés rendelkezéseinek gazdasági hatásai 1.5.2. A békediktátum hatása az ország etnikai és társadalmi összetételére 2.

Népesség, település, életmód

2.1. A honfoglalástól az államalapításig 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

Társadalmi rétegződés Életmód A gazdálkodási forma változásai A kalandozó hadjáratok

2.2. A XVIII. századi magyar társadalom 2.2.1. Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása: 2.2.2. az új honfoglalás: a népmozgások és a betelepítések főbb jellemzői és irányai, 2.2.3. demográfiai és etnikai változások a XVIII. századi Magyarországon 2.3. A középkori városok 2.3.1. A középkori város jellemzői: 2.3.2. a telepítő tényezők (igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési cso-mó¬pont), 2.3.3. önkormányzat (adó, választott tisztségviselők, városi jogok), 2.3.4. a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom). 2.3.5. Távolsági kereskedelem 2.4. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 2.4.1. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés: 2.4.2. gazdasági fejlődés jellemzői a dualizmus korában, az ipari forradalom színterei, 2.4.3. Magyarország és a világgazdaság, 2.4.4. a monopolkapitalizmus jelenségei hazánkban, 2.4.5. az állam növekvő befolyása és a liberális gazdaságpolitika, 2.4.6. a népesedés és foglalkozási megoszlás Magyarországon a századfordulón. 2.4.7. Budapest világvárossá fejlődése: 2.4.8. Budapest születése és világvárossá válásának legfőbb állomásai, 2.4.9. a Millennium főbb eseményei. 2.4.10. Az átalakuló társadalom sajátosságai: 2.4.11. a dualista társadalom rétegei, 2.4.12. hagyományos, új és átalakuló elemek a társadalomban 2.5. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 2.5.1. A népesség számának alakulása az utolsó fél évszázadban. 2.5.2. Az átlagéletkor alakulása Magyarországon az utolsó fél évszázadban. 66

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 2.5.3. A népességfogyás okai, méretei az utolsó két évtizedben. 2.5.4. Jellemző halálokok az utóbbi két évtizedben. 2.5.5. A gyermekvállalás, nevelés támogatási rendszere a mai Magyarországon. 2.5.6. Az elöregedett társadalmak sajátos problémái (a nyugdíjasok aránya növekszik a foglalkoztatottakéhoz képest, a nyugdíjak fedezete csökken, a nyugdíjkorhatár kiterjesztése, növekvő egészségügyi kiadások stb.). 2.5.7. Az aprófalvak, kistérségek elnéptelenedésének okai a mai Magyarországon. 2.5.8. A városiasodás az elmúlt fél évszázadban. 2.6. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban 2.6.1. A nemzetiségek száma, aránya és a változások okai 2.6.2. A politikai és kulturális intézmények 2.6.3. A jogi helyzet 3.

Egyén, közösség, társadalom

3.1. A középkori magyar állam megteremtése 3.1.1. • A hatalom biztosítása 3.1.2. • Az egyházszervezet kiépítése 3.1.3. • A királyi vármegyerendszer kiépítése, a kormányzás eszközei, gazdasági alapjai 3.2. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 3.2.1. A reformkor fő kérdései: 3.2.2. a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei, 3.2.3. Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén (rendi ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása, polgárosodás és városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak), 3.2.4. a polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai (a reformokat támogató és azokkal szembenálló társadalmi és politikai csoportok, az udvar ellenállása), 3.2.5. a haza és haladás programja- a reformellenzék főbb gondolatai (polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye), 3.2.6. a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői, 3.2.7. a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai 3.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6.

A köztársaság válsága: a hódítások gazdasági–társadalmi hatása, reformkísérletek – a Gracchusok, a hadsereg reformja – Marius, polgárháború és rabszolgafelkelések, Caesar diktatúrája.

67

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 3.4. A Kádár - rendszer jellege és jellemzői 3.4.1. A Kádár - rendszer életszínvonal - politikája: bérek és szociális juttatások 3.4.2. A fogyasztás élénkülése 3.4.3. Demográfiai és életmódbeli változások 3.4.4. 4.

Modern demokráciák működése

4.1. A demokrácia kialakulása Athénban 4.1.1. A polgári jogok tartalma 4.1.2. A polgári joggal rendelkezők köre 4.1.3. Részvétel a politikában, a közéletben 4.2. A polgári forradalom 4.2.1. A törvények kiadása, legfőbb pontjai 4.2.2. A törvények értékelése 4.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése (1949-56) 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.3.4.

A pártállami rendszer kiépítése és működése. A diktatúra mindennapjai: A totális politikai elnyomás eszközei és módszerei, A lakosságot sújtó, a mindennapi életet megkeserítő intézkedések

4.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 4.4.1. A választójog: az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás. 4.4.2. Az országgyűlési választások jellemzői (vegyes választási rendszer: egyéni választókerületek, illetve pártlisták; az 5%-os küszöb, érvényességi feltételek, egy, illetve két forduló). 4.4.3. Kormányalakítás; kormánypárt(ok) és ellenzék – a koalíciós kormány fogalma. 4.4.4. Az Európai Parlament képviselőinek megválasztása Magyarországon. 4.4.5. A köztársasági elnök tisztsége. 4.4.6. Az önkormányzatok helye az államszervezetben. 4.4.7. Az önkormányzatok szervezeti felépítése. 4.4.8. Az önkormányzatok feladatai, kötelezettségei, jogai. 4.4.9. Az önkormányzati választások. 4.5. Az európai integráció története 4.5.1. Az „integráció” tartalma, kialakulása (a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad forgalma; oktatási, tudományos és kulturális együttműködési programok, jogrendszer stb.).. 4.5.2. Az Európai Unió intézményei (az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék). 4.5.3. A döntési mechanizmusok főbb elemei; gyakorlata.

68

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 5.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

5.1. A kereszténység kialakulása és elterjedése 5.1.1. A kereszténység főbb tanításai 5.1.2. A páli fordulat jelentősége 5.1.3. A kereszténység terjedésének okai, körülményei 5.2. Az iszlám vallás 5.2.1. Arábia természetföldrajzi viszonyainak bemutatása 5.2.2. Mohamed fellépése és életének főbb eseményei 5.2.3. Az iszlám tanai és az arab terjeszkedés 5.3. Reformáció és katolikus megújulás 5.3.1. A reformáció okai 5.3.2. A reformáció főbb képviselői, legfőbb tételei 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.4.1. Mária Terézia és II. József: 5.4.2. Mária Terézia és II. József uralkodása, legfontosabb rendeleteik, 5.4.3. a felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek viszonya 5.4.4. a magyarországi reformáció és katolikus megújulás legfőbb állomásai, meghatározó alakjainak tevékenysége (Károli Gáspár, Pázmány Péter), 5.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 5.5.1. A kiegyezés megszületésének okai: 5.5.2. a Kiegyezés létrejöttének mozgatórugói (a katonai diktatúra és a centralizációs politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete, a magyar társadalom és gazdaság helyzete, a passzív ellenállás nehézségei). 5.5.3. A kiegyezés tartalma és értékelése: 5.5.4. a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján, 5.5.5. a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája 5.6. A XIX. század eszméi 5.6.1. A főbb eszmeáramlatok (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) alapvető elgondolásainak áttekintése források és ábrák feldolgozásával: 5.6.2. az egyes irányzatok jellemzőinek felismerése, 5.6.3. az egyes irányzatok társadalmi hátterének vizsgálata. 5.6.4. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak: 5.6.5. alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás. 5.7. A bolsevik diktatúra 5.7.1. 5.7.2. 5.7.3. 5.7.4.

Az egyszemélyi hatalom megszerzése és kiépítése A szocialista gazdaságpolitika lényege az ipar és mezőgazdaság terén A totális diktatúra jellemzői A pártállam és a társadalom viszonya 69

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 5.8. A nemzetszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 5.8.1. A revízió gondolata 5.8.2. A német nép egyesítésének és terjeszkedésének gondolata 5.8.3. A nemzetiszocialista ideológia a hétköznapokban 6.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

6.1. A tatárjárás és következményei 6.1.1. IV. Béla politikája a tatárjárás előtt 6.1.2. a tatár támadás, a pusztítás mérlege 6.1.3. IV. Béla reformjai 6.1.3.1. várépítés, 6.1.3.2. várospolitika, 6.1.3.3. kunok letelepítése 6.2. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 6.2.1. A mohácsi vész: 6.2.2. a Mohácshoz vezető út, 6.2.3. a mohácsi csata és következményei. 6.2.4. Az ország három részre szakadása: 6.2.5. a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570), 6.2.6. a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. 6.2.7. Végvári küzdelmek: 6.2.8. a Török Birodalom helyzete a XVI. században, 6.2.9. a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, 6.2.10. hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai 6.3. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái, a Horthy korszakban. 6.3.1. a magyar külpolitika és a revízió, 6.3.2. a külpolitika gazdasági vonatkozásai, 6.3.3. a magyar külpolitika ideológiai vetülete 6.4. Magyarország részvétele a világháborúban 6.4.1. A háborúba lépés közvetlen előzményei 6.4.2. A magyar hadsereg állapota, a háborúba lépés 6.4.3. A magyar katonai helyzet 6.5. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 6.5.1. az ENSZ kialakulása, politikai szerepe a világpolitikában, 6.5.2. az felépítése és működési mechanizmusa. 6.5.3. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején 6.6. A fejlődő országok főbb problémái 6.6.1. A világ népességének alakulása, demográfiai változások következményei 6.6.2. Gazdasági növekedés és fenntartható fejlődés 6.6.3. A környezetszennyezés forrásai, formái 70

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 6.6.4. A nemzeti összefogás lehetőségei és nehézségei

Angol nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 1.1. A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) 1.2. Családi élet, családi kapcsolatok 1.3. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 1.4. Személyes tervek 2. Ember és társadalom 2.1. A másik ember külső és belső jellemzése 2.2. Baráti kör 2.3. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel 2.4. Női és férfi szerepek 2.5. Ünnepek, családi ünnepek 2.6. Öltözködés 2.7. Vásárlás, szolgáltatások (posta) 2.8. Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk 3.1. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 3.2. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 3.3. A városi és vidéki élet összehasonlítása 3.4. Növények és állatok a környezetünkben 3.5. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? 3.6. Időjárás 4. Az iskola 4.1. Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 4.2. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka 4.3. A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága 4.4. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa 5.1. Diákmunka, nyári munkavállalás 5.2. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód 6.1. Napirend, időbeosztás 6.2. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az 6.3. egészség megőrzésében, testápolás) 6.4. Étkezési szokások a családban 6.5. Ételek, kedvenc ételek 6.6. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 6.7. A kulturált étkezés feltételei, fontossága 6.8. Gyakori betegségek, sérülések, baleset 6.9. Gyógykezelés (háziovos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 7.1. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 7.2. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. 7.3. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 7.4. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet 7.5. A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai 7.6. Kulturális események 71

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 8. Utazás, turizmus 8.1. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 8.2. Nyaralás itthon, illetve külföldön 8.3. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 8.4. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika 9.1. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés 9.2. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Német nyelv 1.

Személyes vonatkozások, család

1.1. A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) 1.2. Családi élet, családi kapcsolatok 1.3. A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 1.4. Személyes tervek 2.

Ember és társadalom

2.1. A másik ember külső és belső jellemzése 2.2. Baráti kör 2.3. A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel 2.4. Női és férfi szerepek 2.5. Ünnepek, családi ünnepek 2.6. Öltözködés, divat 2.7. Vásárlás, szolgáltatások (posta) 2.8. Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3.

Környezetünk

3.1. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) 3.2. A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 3.3. A városi és a vidéki élet összehasonlítása 3.4. Növények és állatok a környezetünkben 3.5. Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? 3.6. Időjárás 4.

Az iskola

4.1. Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) 4.2. Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka 4.3. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága 4.4. Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5.

A munka világa

5.1. Diákmunka, nyári munkavállalás 5.2. Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6.

Életmód

6.1. Napirend, időbeosztás 6.2. Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) 6.3. Étkezési szokások a családban 6.4. Ételek, kedvenc ételek 6.5. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 6.6. Gyakori betegségek, sérülések, baleset 6.7. Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 72

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 7.1. Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 7.2. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. 7.3. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 7.4. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet 7.5. Kulturális események 8.

Utazás, turizmus

8.1. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 8.2. Nyaralás itthon, illetve külföldön 8.3. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 8.4. Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9.

Tudomány és technika

9.1. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés 9.2. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Matematika 1. Halmazok 1.1. Halmazműveletek 1.2. Számosság, részhalmazok 2. Matematikai logika 2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 3. Kombinatorika 4. Gráfok 5. Alapműveletek 5.1. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 5.2. Oszthatóság 5.3. Számrendszerek 5.4. Racionális és irracionális számok 5.5. Valós számok 6. Hatvány, gyök, logaritmus 7. Betűkifejezések 7.1. Nevezetes azonosságok 8. Arányosság 8.1. Százalékszámítás 9. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 10. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek 10.1. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek 10.2. Magasabb fokú egyenletek 10.3. Négyzetgyökös egyenletek 10.4. Nem algebrai egyenletek 10.5. Abszolútértékes egyenletek 10.6. Exponenciális és logaritmikus egyenletek 10.7. Trigonometrikus egyenletek 10.8. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 11. Középértékek, egyenlőtlenségek 12. A függvény 12.1. Egyváltozós valós függvények 12.2. A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 12.3. A függvények jellemzése 12.4. Sorozatok 12.5. Számtani és mértani sorozatok 12.6. Kamatos kamat, járadékszámítás 73

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 13. Elemi geometria 13.1. Térelemek 13.2. A távolságfogalom segítsé-gével definiált ponthalmazok 14. Geometriai transzformációk 14.1. Egybevágósági transzformációk síkban 14.2. Hasonlósági transzformációk 15. Síkbeli és térbeli alakzatok 15.1. Háromszögek 15.2. Négyszögek 15.3. Sokszögek 15.4. Kör 15.5. Térbeli alakzatok 16. Vektorok síkban és térben 17. Trigonometria 18. Koordinátageometria 18.1. Pontok, vektorok 18.2. Egyenes 18.3. Kör 19. Kerület, terület 20. Felszín, térfogat 21. Leíró statisztika 21.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 21.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 22. A valószínűségszámítás elemei

Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya: Vizsgálati szempontok, Vizsgáló módszerek 1.2. Az élet jellemzői: Az élő rendszerek, Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok, Szervetlen molekulák, Lipidek , Szénhidrátok, Fehérjék, Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata, Felépítő folyamatok, Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben): Elhatárolás, Mozgás, Anyagcsere, Osztódás, A sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek: Vírusok 3.2. Önálló sejtek: Baktériumok, Egysejtű eukarióták 3.3 Többsejtűség: A gombák, növények, állatok elkülönülése, Sejtfonalak, Teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak: A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából, Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából, A növények szövetei, szervei: Szövetek, Gyökér, szár, levél, Virág, termés, 74

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése: Szövetek, Szaporodás, egyedfejlődés, Viselkedés 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró: Bőr, Szabályozás, A bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás: Vázrendszer, Izomrendszer, Szabályozás, A mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás: Táplálkozás, Emésztés, Felszívódás, Szabályozás, Táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés: Légcsere, Gázcsere, Hangképzés, Szabályozás, A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás: A testfolyadékok, A szöveti keringés, A szív és az erek, Szabályozás, A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás: A vizeletkiválasztó rendszer működése, Szabályozás, A kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás: Idegrendszer: Információelméleti vonatkozások, Sejtszintű folyamatok, Szinapszis, Az idegrendszer általános jellemzése, Gerincvelő, Agy. Testérző rendszerek:, Érzékelés, Látás, Hallás és egyensúlyérzés, Kémiai érzékelés, Testmozgató,rendszerek, Vegetatív érző és mozgató rendszerek. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai: A magatartás elemei, Öröklött elemek, Tanult elemek, Emlékezés, A társas viselkedés alapjai, Pszichés fejlődés. Az idegrendszer egészségtana: Drogok, A hormonrendszer: Hormonális működések, Belső elválasztású mirigyek. A hormonrendszer egészségtana: Az immunrendszer, Immunitás, Vércsoportok, Az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés: Szaporítószervek, Egyedfejlődés: A szaporodás, fejlődés egészségtana 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció: Környezeti kölcsönhatások, Kölcsönhatások: Viselkedésbeli kölcsönhatások, Ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok): Az életközösségek jellemzői, Hazai életközösségek, 5.3. Bioszféra: Globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma: Anyagforgalom, Energiaáramlás, Biológiai sokféleség 5.5. Környezet- és természetvédelem: Levegő, Víz, Energia, sugárzás, Talaj, Hulladék 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika: Alapfogalmak, Mutáció, A génműködés szabályozása, 6.2. Mendeli genetika: Minőségi jellegek, Mennyiségi jellegek 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok: Ideális és reális populáció, Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok, Biotechnológia, Bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója: Prebiológiai evolúció, Az ember evolúciója

Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei: Newton I. törvénye: Kölcsönhatás, Mozgásállapot, -változás, Tehetetlenség, tömeg, Inerciarendszer, Newton II. törvénye: Erőhatás, erő, eredő erő 75

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája támadáspont, hatásvonal, Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás, Zárt rendszer, Szabaderő, kényszererő. Newton III. törvénye: Erőlökés 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya: Forgatónyomaték, Erőpár, Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga, Tömegközéppont 1.3. Mozgásfajták: Anyagi pont, merev test, Vonatkoztatási rendszer, Pálya, út, elmozdulás, Helyvektor, elmozdulásvektor, Egyenes vonalú egyenletes mozgás: Sebesség, átlagsebesség, Mozgást Befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás, súrlódási erő, Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás: Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége, Gyorsulás, Négyzetes úttörvény, Szabadesés, nehézségi gyorsulás, Összetett mozgások: Függőleges, vízszintes hajítás, Periodikus mozgások: Az egyenletes körmozgás, Periódusidő, fordulatszám, Kerületi sebesség, Szögelfordulás, szögsebesség, Centripetális gyorsulás, Centripetális erő, Mechanikai rezgések: Rezgőmozgás, Harmonikus rezgőmozgás, Kitérés, amplitúdó, fázis, Rezgésidő, frekvencia, Csillapított és csillapítatlan rezgések, Rezgő rendszer energiája, Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia, Matematikai inga, Lengésidő, Mechanikai hullámok: Longitudinális, transzverzális hullám, Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia, Visszaverődés, törés jelensége, törvényei, Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató, Polarizáció, Interferencia, Elhajlás, Állóhullám, duzzadóhely, csomópont, Húrok, Hangforrás, hanghullámok, Hangerősség, Hangmagasság, Hangszín, Ultrahang, infrahang 1.4. Munka, energia: Munkavégzés, munka, Gyorsítási munka, Emelési munka, Súrlódási munka, Energia, energiaváltozás, Mechanikai energia: Mozgási energia, Rugalmassági energia, Helyzeti energia. Munkatétel, Energiamegmaradás törvénye, Konzervatív erők munkája, Teljesítmény, Hatásfok 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei: Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség, Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció, A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly: Egyensúlyi állapot, Hőmérséklet, nyomás, térfogat, Belső energia, Anyagmennyiség, mól, Avogadro törvénye 2.2. Hőtágulás: Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása, Folyadékok hőtágulása 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között): Gay-Lussac I. és II. törvénye, Boyle-Mariotte törvénye, Egyesített gáztörvény, Állapotegyenlet, Ideális gáz, Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje: Hőmozgás 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban: Termikus, mechanikai kölcsönhatás: Hőmennyiség, munkavégzés, A termodinamika I. főtétele: zárt rendszer, Belső energia, Adiabatikus állapotváltozás, Körfolyamatok: Perpetuum mobile 2.6. Kalorimetria: Fajhő, mólhő, hőkapacitás, Gázok fajhői 2.7. Halmazállapot-változások: Olvadás, fagyás: Olvadáshő, olvadáspont, Párolgás, lecsapódás: Párolgáshő, Forrás, forráspont, forráshő, Szublimáció, Cseppfolyósíthatóság, Telített és telítetlen gőz, Jég, víz, gőz: A víz különleges fizikai tulajdonságai, A levegő páratartalma, Csapadékképződés 8. A termodinamika II. főtétele: Hőfolyamatok iránya, Rendezettség, rendezetlenség, Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, Hőerőgépek, Hatásfok, Másodfajú perpetuum mobile 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező: Elektrosztatikai alapjelenségek: Kétféle elektromos töltés, Vezetők és szigetelők, Elektroszkóp, Elektromos megosztás, Coulomb-törvény, A töltésmegmaradás törvénye, Az elektromos mező jellemzése: Térerősség, A szuperpozíció elve, Erővonalak, 76

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája fluxus, Feszültség, Potenciál, ekvipotenciális felület , Konzervatív mező, Homogén mező, Földpotenciál, Töltések mozgása elektromos mezőben, Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön: Töltések elhelyezkedése vezetőkön, Térerősség a vezetők belsejében és felületén, Csúcshatás, Az elektromos mező árnyékolása, Földelés, Kondenzátorok: Kapacitás, Síkkondenzátor, Permittivitás,Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram: Elektromos áramerősség: Feszültségforrás, áramforrás, Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség, Áramerősség- és feszültségmérő műszerek, Ohm törvénye: Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás, Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás, Változtatható ellenállás, Az ellenállás hőmérsékletfüggése, Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, Az eredő ellenállás, Félvezetők: Félvezető eszközök, Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye, Hő-, mágneses, vegyi hatás, Galvánelemek, akkumulátor 3.3. Az időben állandó mágneses mező: Mágneses alapjelenségek,:A dipólus fogalma, Mágnesezhetőség, A Föld mágneses mezeje, Iránytű, A mágneses mező jellemzése: Indukcióvektor, Indukcióvonalak, Indukciófluxus, Az áram mágneses mezeje: Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje, Homogén mágneses mező, Elektromágnes, vasmag, Mágneses permeabilitás. Mágneses erőhatások: A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre, Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő, Lorentz-erő, Részecskegyorsító berendezés ) 3.4. Az időben változó mágneses mező: Az indukció alapjelensége: Mozgási indukció, Nyugalmi indukció, Faraday-féle indukciós törvény, Lenz törvénye, Kölcsönös indukció, Önindukció, Tekercs mágneses energiája, A váltakozó áram: A váltakozó áram fogalma, Generátor, motor, dinamó, Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség, Váltakozó áramú ellenállások:ohmos, induktív és kapacitív ellenállás, Fáziskésés, fázissietés, A váltakozó áram teljesítménye és munkája: Hatásos teljesítmény, Látszólagos teljesítmény, Transzformátor 3.5. Elektromágneses hullámok: Az elektromágneses hullám fogalma: Terjedési sebessége vákuumban, Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak, Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott, Thomsonképlet, Csatolt rezgések, rezonancia, Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám: Terjedési tulajdonságok: Fényforrás, Fénynyaláb, fénysugár, Fénysebesség, Hullámjelenségek: A visszaverődés és törés törvényei – Snellius-Descartes törvény, Prizma, planparalel lemez, Abszolút és relatív törésmutató, Teljes visszaverődés, határszög (száloptika), Diszperzió, Színképek, Homogén és összetett színek, Fényinterferencia, koherencia, Fénypolarizáció, polárszűrő, Fényelhajlás résen, rácson, Lézerfény, A geometriai fénytani leképezés: Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos), Síktükör, Lapos gömbtükrök (homorú, domború), Vékony lencsék (gyűjtő, szóró), Fókusztávolság, dioptria, Leképezési törvény, Nagyítás, Egyszerű nagyító, Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső, A szem és a látás: Rövidlátás, távollátás, Szem 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete: Atom, Molekula, Ion, Elem, Avogadro-szám, Relatív atomtömeg, Atomi tömegegység 4.2. Az atom szerkezete: Elektron, Elemi töltés , Elektronburok, Rutherford-féle atommodell, Atommag, A kvantumfizika elemei: Planck-formula, Foton (energiakvantum), Fényelektromos jelenség , Kilépési munka, Fotocella (fényelem), Vonalas színkép, Emissziós színkép, Abszorpciós színkép, Bohr-féle atommodell, Energiaszintek, Bohr-posztulátumok, Alapállapot, gerjesztett állapot, Ionizációs energia, Részecske- és hullámtermészet: A fény mint részecske, Tömeg-energia ekvivalencia, Az elektron hullámtermészete, de Broglie-hullámhossz, Heisenberg-féle határozatlansági 77

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája reláció, Az elektronburok szerkezete: Fő- és mellékkvantumszám, Pauli-féle kizárási elv, Elektronhéj, Kvantummechanikai atommodell 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek: Az atommag összetétele: Proton, Neutron, Nukleon, Rendszám, Tömegszám, Izotóp, Erős (nukleáris) kölcsönhatás, Magerő, Tömeghiány, Kötési energia, Fajlagos kötési energia, Radioaktivitás: Radioaktív bomlás, α-, β-, γ-sugarzás, Magreakció, Felezési idő, Bomlási törvény, Aktivitás, Mesterséges radioaktivitás, Sugárzásmérő detektorok, Maghasadás: Hasadási reakció, Hasadási termék, Lassítás, Láncreakció, Hasadási energia, Szabályozott láncreakció, Atomreaktor, Atomerőmű, Atomenergia, Szabályozatlan láncreakció, Atombomba, Magfúzió: A Nap energiája, Hidrogénbomba 4.4. Sugárvédelem: Sugárterhelés, Háttérsugárzás, Elnyelt sugárdózis, Dózisegyenérték, Elemi részek, Stabil és instabil részecske, Neutrino, Szétsugárzás-párkeltés 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező: Az általános tömegvonzás törvénye, A bolygómozgás Keplertörvényei, Súly és súlytalanság, Nehézségi erő, Potenciális energia homogén gravitációs mezőben, Kozmikus sebességek 5.2. Csillagászat: Fényév, Vizsgálati módszerek, eszközök, Naprendszer, Nap, , Hold, Üstökösök, meteoritok, A csillagok, A Tejútrendszer, galaxisok, Az Ősrobbanás elmélete, A táguló Univerzum 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei: Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek: Geo- és heliocentrikus világkép, „Égi és földi mechanika , egyesítése”, Távcső, mikroszkóp, vetítő , A fény természetének problémája, Gőzgép és alkalmazásai, Dinamó, generátor, elektromotor, Az elektromágnesség egységes elmélete, Belső égésű motorok, Az elektron felfedezésének története, Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása, Röntgensugárzás, Speciális relativitáselmélet, Kvantummechanika, Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei, Félvezetők, Lézer

Földrajz 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás: A térképek jelrendszere 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai: Tengely körüli forgás. Nap körüli keringés 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 78

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok: Földtörténet, A Föld szerkezete és fizikai jellemzői. A kőzetburok szerkezete, A kőzetlemez-mozgások okai és következményei: A kőzetlemezek mozgásai, Magmatizmus és vulkánosság, A földrengés, A hegységképződés, A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, Föld nagyszerkezeti egységei: Ősmasszívumok (ősföld), Röghegységek, Gyűrthegységek, Süllyedékterületek, síkságok, A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok: A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete, A levegő felmelegedése, A légnyomás és a szél: A szelek, Ciklon és anticiklon, Időjárási frontok, A szél felszínformáló tevékenysége, Az általános légkörzés: Az általános légkörzés rendszere, A monszun szélrendszer, Víz a légkörben, Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza: A vízburok kialakulása és tagolódása, A világtenger: Az óceánok és a tengerek, A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai, A tengervíz mozgásai, A világtenger társadalmi-gazdasági hasznosítása, A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk: A tavak, A folyóvizek, A felszín alatti vizek, A komplex vízgazdálkodás elemei, A jég és felszínformáló munkája, 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek: Szoláris éghajlati övezetek, Valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet: Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék 4.4. Mérsékelt övezet: Meleg–mérsékelt öv: Mediterrán terület, Monszun terület, Valódi mérsékelt öv: Óceáni terület, Mérsékelten szárazföldi terület, Szárazföldi terület, Szélsőségesen szárazföldi terület, Hideg–mérsékelt öv, 4.5. A hideg övezet: Sarkköri öv, Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői: A népesség számbeli alakulása, összetétele, A népesség területi eloszlása 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai: A világgazdaság felépítése, ágazatai, A gazdasági fejlettség és területi különbségei, A világgazdaság működése és Folyamatai, 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai: A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata, Növénytermesztés, Állattenyésztés, Erdőgazdálkodás, hal- és vad-gazdálkodás 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása: Energiagazdaság, Ipar 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése: Az infrastruktúra, A harmadik és a negyedik szektor, A működőtőke és a pénz világa 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 79

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai: Földtani adottságok, Hazánk éghajlata, Hazánk vízrajza, Hazánk élővilága és talajai, 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői: Népesség- és településföldrajzi jellemzők, Nemzetgazdaságunk, A gazdaság ágazatai, ágai 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe: Az Alföld, A Kisalföld és a Nyugati-peremvidék (Alpokalja), A Dunántúli-domb- és hegyvidék, A Dunántúli-középhegység, Az Északi-középhegység 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe: Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa: Egyesült Királyság, Franciaország 9.6. Dél-Európa: Olaszország, Spanyolország, Szerbia és Montenegro, Horvátország 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe: Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai: Oroszország, Ukrajna 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia: Általános földrajzi kép, Országai: Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai, Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika: Általános földrajzi képe, Országai: Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Brazília 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei: A Föld eltartóképessége, Urbanizációs problémák 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem: A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása, Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben

Kémia 1. Általános kémia 80

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 1.1 Atomszerkezet: Atom, Elem, Elektronszerkezet, A periódusos rendszer, Az atomok mérete, Az ionok, Elektronegativitás (EN) 1.2 Kémiai kötések: Elsőrendű kémiai kötések, Másodrendű kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok: Molekula, A kovalens kötés, A molekulák térszerkezete, Összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok: Anyagi halmaz, Állapotjelzők, Halmazállapotok, halmazállapotváltozások: Egykomponensű anyagi rendszerek: Kristályrácsok Átmenet a kötés- és rácstípusok között, Többkomponensű rendszerek: Csoportosítás, Diszperz rendszerek, Kolloid rendszerek, Homogén rendszerek 1.5 Kémiai átalakulások: Kémiai reakció, Képlet, Kémiai egyenlet, Termokémia: A folyamatok energiaviszonyai, Reakcióhő, Reakciókinetika, Reakciósebesség, Katalízis, Egyensúly: Megfordítható reakciók, Egyensúly, A kémiai reakciók típusai: Sav-bázis reakciók, Elektron-átmenettel járó reakciók, Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók, Egyéb reakciók, Elektrokémia: Galvánelem, Elektrolízis, Az Elektrolízis mennyiségi viszonyai, Egyéb. 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén: Anyagszerkezet, Tulajdonságok, Előfordulás, előállítás, felhasználás, Egyéb, 2.2 Nemesgázok: Anyagszerkezet, Tulajdonságok, Egyéb 2.3 Halogénelemek és vegyületeik: Halogénelemek, Halogénvegyületek: Hidrogénhaloganidek, Kősó, Hypo, Egyéb 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik: Az oxigéncsoport elemei, Oxigén,, Oxigénvegyületek: Dihidrogénperoxid, Oxidok, Víz, Fontosabb fémoxidok, Hidroxidok, fontosabb fémhidroxidok, Egyéb, Kén, A kén vegyületei: Dihidrogonszulfid, kén-hidrogén, Kén-dioxid, Kén-trioxid: Kénessav, Kénsav, Nátriumtioszulfát, 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik: Nitrogén, Nitrogénvegyületek: Ammónia, Nitrogén-oxidok, Nitrogén-monoxid, Nitrogén-dioxid, Salétromossav, Salétromsav, Foszfor, Foszforvegyületek: difoszforpentaoxid, Foszforsav, A foszforsav fontosabb sói, Egyéb 2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik: szén, A szén vegyületei: Szén-monoxid, Széndioxid, Szénsav, Egyéb, Szilícium, szilíciumvegyületek: Szilícium-dioxid, Szilikonok, Egyéb 2.7 Fémek: Az s-mező fémei, A p-mező fémei: Ón és ólom, A d-mező fémei: Vascsoport, Rézcsoport, Cink, Higany, Egyéb, Egyéb átmenetifém-vegyületek: Káliumpermanganát, 3. Szerves kémia 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői: Szerves anyag, A szerves molekulák szerkezete, Izoméria- az izoméria típusai, Homológ sor, Funkciós csoport, A szerves vegyületek csoportosítása, Tulajdonságok, 3.2 Szénhidrogének: Alkánok, cikloalkánok, Alkének, Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének: Diének, Természetes poliének, Alkinok: Etin, Aromás szénhidrogének: Benzol, Toluol, sztirol, Naftalin, Egyéb, 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének: Elnevezés, anyagszerkezet, tulajdonságok, kémiai reakciók, Felhasználás, Környezetvédelmi vonatkozások, Egyéb 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek: Egyszerű funkciós csoportok, összetett funkciós csoportok és származtatásuk, Vegyületcsoportok: Hidroxivegyületek, Alkoholok, Fenolok, Éterek, Oxovegyületek, Karbonsavak, Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak, A karbonsavak sói, Észterek: Karbonsavészterek, Szervetlen sav-észterek, Egyéb 81

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: Aminok, Aminosavak, Savamidok, Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek: Piridin, Pirimidin, Pirrol, Imidazol, Purin, Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok, Egyéb 3.6 Szénhidrátok: Csoportosítás, Monoszacharidok: Glicerinaldehid, Dihidroxi-aceton, Ribóz és dezoxi-ribóz, Glükóz, Fruktóz, Diszacharidok: Maltóz, Cellobióz, Szacharóz, Poliszacharidok: Cellulóz, Keményítő, Egyéb 3.7 Fehérjék: Építőelemek, Konstitúció, Térszerkezet, Kimutatás, reakciók, Jelentőség, Egyéb 3.8 Nukleinsavak: Építőelemek, Konstitúció, DNS, RNS, A DNS kettős hélixe, Egyéb 3.9 Műanyagok: Csoportosítás, Természetes alapú műanyagok, Szintetikusan előállított műanyagok: Polimerizációs műanyagok, Polikondenzációs műanyagok, Környezetvédelmi szempontok, Egyéb 3.10 Energiagazdálkodás: hagyományos energiaforrások, Megújuló energiaforrások, Alternatív energiaforrások, egyéb 4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek: Oldatok, elegyek, keverékek összetétele, Egyéb, oldatokkal kapcsolatos feladatok, Gázelegyekkel kapcsolatos számítások 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban: Összegképlet, Sztöchiometria 4.5 Termokémai 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás 4.8 Elektrokémia

Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) 1.

Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések

1.1. Alapkategóriák és összefüggések 1.1.1. A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása. 1.1.2. A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű bemutatása. 1.1.3. A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők, gazdasági körforgás felvázolása. 1.1.4. Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség bemutatása. 1.1.5. Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás. 1.2. A piaci alapfogalmak 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5.

A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek bemutatása. Kereslet jellemzése. Keresleti függvény és elmozdulásának bemutatása. Kínálat jellemzése. Kínálati függvény és elmozdulásának bemutatása. 82

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 1.2.6. Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál. 1.2.7. A piaci egyensúly értelmezése és a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása. 1.2.8. A Marshall-kereszt definiálása, elemzése. 1.2.9. Egyszerű feladatok megoldása. 2.

A fogyasztói magatartás és a kereslet

2.1. A fogyasztói döntés tényezői 2.1.1. A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferenciarendszer, hasznosság. 2.1.2. A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nominál- és reáljövedelem 2.2. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján 2.2.1. A hasznossági függvények ábrázolása. 2.2.2. Gossen első és második törvényének alkalmazása. 2.2.3. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. 2.3. A fogyasztó optimális választása és a kereslet 2.3.1. A közömbösségi térkép és a költségvetési egyenes ábrázolása felismerve a geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban. 2.3.2. Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre. 2.3.3. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. 2.4. A piaci kereslet 2.4.1. A piaci keresleti függvény levezetése 2.4.2. A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő mutatószámok meghatározása. 2.4.3. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. 3.

A vállalat termelői magatartása és a kínálat

3.1. A vállalat 3.1.1. A vállalkozás fogalmának, céljainak, piaci kapcsolatainak, szervezeti formáinak bemutatása. 3.1.2. A vállalkozások szervezeti formáinak felsorolása. 3.2. A termelés technikai-gazdasági összefüggései. 3.2.1. A technikai és gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. 3.2.2. A termelési függvény felismerése és ábrázolása. A termelési, a határtermék és átlagtermék függvények között összefüggések értelmezése.

83

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 3.3. A termelés költségei 3.3.1. Az alternatív költség és a költségcsoportok értelmezése. 3.3.2. A költségfüggvények ábrázolása. 3.3.3. A különféle költségek és profitok kiszámítása, a közöttük lévő összefüggések értelmezése. 3.3.4. Egyszerű feladatok megoldása 3.4. A piac formái és a kínálat 3.4.1. A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása. 3.4.2. A monopolpiacra való belépés korlátainak ismertetése. 3.4.3. A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten. 3.4.4. A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása, és ezek jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából. 3.4.5. A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén. 3.4.6. A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulásának vizsgálata. 3.4.7. Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának bemutatása. 3.4.8. A természetes monopólium fogalmának meghatározása. 3.4.9. Egyszerű feladatok megoldása. 4.

A termelési tényezők piaca

4.1. A tényezőpiac jellemzése 4.1.1. A tényezőpiac sajátosságainak ismertetése. 4.1.2. A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása. 4.1.3. A származékos kereslet fogalmának értelmezése. 4.2. Az erőforrások kereslete és kínálata 4.2.1. A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban. 4.3. A munkapiac 4.3.1. Az egyéni munkakínálat sajátosságai, piaci munkakínálat, a munkapiac egyensúlyának bemutatása. 4.3.2. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. 4.4. A tőkepiac 4.4.1. 4.4.2. 4.4.3. 4.4.4.

Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése. Egyszerű feladatok megoldása. A kötvény és a részvény összehasonlítása.

4.5. A természeti tényezők piaca 4.5.1. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. 84

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 4.6. A vállalkozó, mint termelési tényező. 4.6.1. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. 5.

Az externáliák és a közjavak

5.1. Az externáliák 5.1.1. Az externáliák értelmezése, fajtáinak bemutatása. 5.1.2. Az internalizálás egyes lehetőségeinek bemutatása. 5.2. A közjavak 5.2.1. Magán- és közjavak megkülönböztetése. 5.3. Az állami beavatkozás formái 5.3.1. A külső gazdasági hatások szerepének bemutatása. 5.3.2. Az állami beavatkozás szükségességének értelmezése és indoklása az externáliák és közjavak esetében. 5.3.3. A környezetszennyezés globális problémájának felismerése. 6.

Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések

6.1. A mikro- és makroökonómiai megközelítés 6.1.1. A mikro- és makro-megközelítés különbségének értelmezése. 6.1.2. A makrogazdaság szereplőinek és piacainak felsorolása. 6.2. Termékek és jövedelmek áramlása 6.2.1. A jövedelemáramlás formáinak bemutatása, a közöttük fennálló összefüggés értelmezése, elemzése - különös tekintettel az árupiac, tőkepiac és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban. 6.2.2. A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása. 6.3. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 6.3.1. A halmozódás problémájának felismerése. 6.3.2. A legfontosabb mutatószámok értelmezése és értékelése. 6.3.3. Nominál- és reálkibocsátás megkülönböztetése. 6.3.4. A makro-egyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában. 6.3.5. Feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése. 6.3.6. A kibocsátás nemzetközi mutatószámaink megnevezése, a mutatók közötti különbség bemutatása. 7.

A makrogazdasági egyensúly

7.1. Az árupiaci kereslet, kínálat 7.1.1. Az árupiaci kereslet tényezőinek, a fogyasztási és megtakarítási függvénynek, a beruházások szerepének bemutatása 7.1.2. A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezők ismertetése 7.1.3. A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása. 85

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 7.1.4. Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatának bemutatása. 7.1.5. Összkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése. 7.1.6. Az állami beavatkozás hatása a fogyasztási keresletre: adók, transzferek és kormányzati vásárlások. 7.1.7. Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény ábrázolása és értelmezése. 7.1.8. Egyszerűbb feladatok megoldása. 7.2. A munkapiaci kereslet-kínálat 7.2.1. 7.2.2. 7.2.3. 7.2.4. 7.2.5. 7.2.6.

A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása. Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény ábrázolása és értelmezése. Összkínálati függvény ábrázolása és értelmezése. A munkanélküliség fogalmának és fajtáinak ismertetése. Aktivitási és munkanélküliségi ráta fogalmának meghatározása. Egyszerűbb feladatok megoldása

7.3. A pénzpiac 7.3.1. 7.3.2. 7.3.3. 7.3.4. 7.3.5. 7.3.6. 7.3.7.

A pénz kialakulása és funkciói. A pénzpiacra ható tényezők felvázolása. A mai magyar bankrendszer jellemzése. A pénzkínálat szabályozásának eszközei. A pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése. A pénzpiac kamatlábra gyakorolt hatásának bemutatása. A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának bemutatása.

7.4. A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság 7.4.1. A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése. 7.5. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon 7.5.1. A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció. 7.5.2. Az infláció mérése, okainak bemutatása. 7.5.3. Egyszerűbb feladatok megoldása. 7.6. Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly 7.6.1. A növekedés, mérési problémáinak bemutatása. 7.6.2. A gazdasági ciklus szakaszainak ismertetése. 8.

Az állam gazdaságpolitikája

8.1. A modern állam szerepe 8.1.1. Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások felvázolása 8.2. A költségvetési és a monetáris politika 8.2.1. A költségvetési és monetáris politika definiálása. 86

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 8.2.2. Az állami költségvetés - a kormányzati kiadások, az állami transzferek szerepének, hatásainak leírása. 8.2.3. Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása 8.2.4. A monetáris politika irányai, eszközeinek bemutatása 8.2.5. A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak összevetése, a beavatkozás korlátainak elemzése 8.3. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok 8.3.1. A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök felismerése. 9.

Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések

9.1. Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika 9.1.1. Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső termelésre, a fogyasztásra, az árra. 9.1.2. A komparatív előnyök forrásainak leírása. 9.1.3. A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak (szabadkereskedelmi politika és protekcionizmus), eszközeinek ismertetése. 9.1.4. A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata. 9.1.5. A külkereskedelem makroegyensúlyra gyakorolt hatásának bemutatása. 9.2. Vállalatok a nemzetközi piacokon. 9.2.1. A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása. 9.2.2. A vállalkozások külpiaci stratégiáinak bemutatása. 9.2.3. A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából. 9.3. A nemzetközi pénzügyi rendszer 9.3.1. A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése: valuta és deviza. 9.3.2. A valutaárfolyam alakulásának ismertetése. 9.3.3. Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és egyensúlytalanságának értelmezése. 9.3.4. A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének bemutatása. 9.4. A nemzetközi gazdasági szervezetek 9.4.1. A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása 9.4.2. Ismertesse az EU legfontosabb jellemzőit: alapító országok, intézményi rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései.

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) 1. Marketing és marketinggondolkodás 87

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 1.1. A marketing modern értelmezése, a szükséglet és igény fogalma, a szükségletek hierarchiája, a vállalati piacorientációk ismertetése esettanulmányok segítségével, a piacorientált gondolkodásmód, az értékesítési-, és a marketingkoncepciót összehasonlítása, a társadalomközpontú marketingkoncepció jelentősége napjainkban példákkal. 1.2. Az 5P - marketingmix, a legfontosabb termékkategóriák, a termék életgörbe, az ármegállapítás módjai példákkal, a legjellemzőbb marketingcsatornák és jellemezése, a marketingkommunikáció legfontosabb eszközei és módszerei. 2. A vállalkozás és az államháztartás 2.1. Az államháztartás fogalma és alrendszerei, a legfontosabb költségvetési bevételek-, valamint a költségvetési kiadások típusait 1-1 példával, a költségvetés egyenlege, a költségvetési hiány finanszírozásának lehetséges módjai, a támogatások szerepe az állami feladatok megvalósításában, a közvetlen és a közvetett, valamint az egyedi és a normatív támogatás közötti különbségek. 2.2. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap, és az adómérték fogalma a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában, az adómentesség és az adókedvezmény közötti különbség, az adóhatóságok, példa bemutatásával az adók csoportosítása. 3. Pénzügyi műveletek 3.1. A pénz fejlődésének története, a mai pénz fogalma, szerepe, a pénz funkciói és jellemzése, a pénzforgalom fogalma, a vállalkozás pénzügyi kapcsolatai, jellemző pénzáramai példákkal, a mai magyar bankrendszer felépítése. 3.2. A készpénzforgalom fogalma, a készpénzes fizetések jellemzői, a vállalkozás házipénztára, a pénztárban használatos bizonylatok, a házipénztárral és a pénztáros személyével szemben támasztott követelmények, a legfontosabb pénzkezelési szabályok, a készpénzkímélő fizetési módok, a bankkártya felhasználási lehetőségei, használatának előnyeit, tulajdonságai. 3.3. A csekk fogalma jellemzői, felhasználási lehetőségei, és érvényességi kellékei, a készpénz nélküli fizetési módok, az átutalási-, és a beszedési megbízás fizetési módok különbségei és főbb lépései, az átutalási megbízás információtartalma, a bankszámlaszerződés lényege és tartalma, a bankszámla feletti rendelkezés módja, a számlakivonat tartalma. 4. Vásárolt készletek 4.1. A vásárolt készletek bevételezési-, kiadási bizonylatainak tartalma, a szállítói számla információtartalma, formai-, és tartalmi követelményei. 4.2. Az analitikus nyilvántartás, a szállítói folyószámla-nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás szerepe, a levonható és a fizetendő általános forgalmi adó, az ÁFA pénzügyi elszámolása, az aktuális törvény alapján az ÁFA kulcsok mértékei példákkal, a logisztika fogalma és értelmezése a készletbeszerzés területén. 4.3. A készletek elhelyezése a vagyonelemek között, a készletfajták példákkal való illusztrálása, a minimális-, a maximális-, és a folyókészlet szerepe a készletek tervezésében. 4.4. Az anyagbeszerzés-, a szállítóknak visszaküldés-, a szállítóktól kapott engedmény-, és az anyagfelhasználás főkönyvi könyvelési tételeinek bemutatása az analitikus feladás alapján idősorosan és számlasorosan. 4.5. A készletek beszerzésekor alkalmazott tényleges beszerzési ár leggyakoribb elemei, az anyagok főkönyvi számlatartalma és egyenlege. A szállítói számla általános forgalmi adó tartalma, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla 88

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája adataiból (bruttó, nettó összegből), a készletcsökkenés értékének meghatározásához alkalmazott módszerek, a zárókészlet mérlegértékének meghatározása FIFO, és a csúsztatott átlagár módszerrel. 5. Az emberi erőforrás 5.1. Az emberi erőforrás sajátosságai, és megkülönböztetése a többi termelési tényezőtől, a bérezési formák és alkalmazási lehetőségei a fizikai dolgozók illetve az ügyviteli munkában résztvevők esetében, példák segítségével a kereset elemeinek bemutatása, a bérszámfejtés gazdasági eseményeinek főkönyvi könyvelése a 471 jövedelemelszámolási számla segítségével, és a számla egyenlegének értelmezése a könyvviteli munka különböző fázisaiban. 5.2. A munkaidő-, és a munkateljesítmény bizonylatainak bemutatása, a bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenítése a szintetikus könyvelésben, a munkáltató bérterheinek ismertetése az aktuális jogszabály alapján (szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás). 5.3. A munkavállaló-, és a munkáltató bérterheinek bemutatása az aktuális jogszabályok alapján, a bérfeladás főkönyvi könyvelési tételei a tárgyhó utolsó napján. A személyi jövedelemadó bevallás módja és határideje, az éves jövedelem összegének ismeretében az éves adóteher kiszámítása az aktuális jogszabály alapján. 6. Befektetett eszközök 6.1. A befektetett eszközök bemutatása, a tárgyi eszközök fogalma, fajtái, a beruházás fogalma, a beruházási folyamat két fő szakasza, a bekerülési érték legjellemzőbb elemei, a beruházás csoportosítsa a döntési jogkör-, kivitelezés módja-, és finanszírozási forrás szerint, a 161 befejezetlen beruházás számla tartalma a beszerzéstől az aktiválásig. 6.2. A bruttó érték, a tervezett maradványérték, a hasznos élettartam és a nettó érték fogalma, az értékcsökkenés fajtái, különbség bemutatása a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés között példák segítségével, a terv szerinti leírás kiszámításának lehetséges módjait (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás), a terv szerinti értékcsökkenés könyvelési tétele. 6.3. A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök helye, fogalma, a befektetéssel szembeni elvárások, a befektetett pénzügyi eszközök fajtái, a tartósan adott kölcsön, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok példákkal alátámasztva, tanács adása hogy mi alapján dönt két tartós pénzügyi befektetési lehetőség között! (mutatók felsorolása, lehetséges kiszámítási módszerei). 7. Zárás - éves beszámoló 7.1. A leltározás fogalma, lehetséges módszerei és a leltározás eredménye, az éves beszámoló fogalma, szerepe, és részei, a mérleg felépítésének bemutatása, a főcsoportok tartalmának rövid részletezése. 7.2. Az eredménykategóriák felsorolása, meghatározása, az adózott eredmény felosztása, a mérleg és az eredménykimutatás kapcsolata, a zárlati munkálatok a vállalkozás számviteli nyilvántartásában, a könyvviteli zárás lépéseinek bemutatása.

Kereskedelem és marketing alapismeretek 1. Marketing kialakulása 1.1. Marketing fogalma 1.2. Marketing alkalmazási területei 1.3. Marketing fejlődési szakaszai 89


2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.4. Marketing története 1.5. Vállalati, piaci orientációk 1.6. Marketing-mix 1.7. A marketing folyamata A piaci környezet elemzése 2.1. A piac fogalma 2.2. Piac csoportosítása 2.3. Piactípusok 2.4. Piacszerkezet 2.5. A szervezeti piac jellemzői 2.6. Piaci mérőszámok 2.7. SWOT analízis 2.8. Vállalat mikro- és makrokörnyezete Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás 3.1. Szükségletek, a Maslow-féle piramis 3.2. A fogyasztói piac modellje 3.3. A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők 3.4. A vásárlási döntés folyamata a fogyasztói piacon 3.5. A szervezeti vásárlási döntési folyamata 3.6. A vásárlási magatartás típusai Piacszegmentálás 4.1. Piacszegmentáció 4.2. Célcsoportképzés 4.3. Termékpozícionálás A marketinginformációs rendszer 5.1. Az információ fogalma és követelmények 5.2. A MIR fogalma, funkciói 5.3. A MIR alrendszerei 5.4. Marketingkutatás Piackutatás 6.1. A marketingkutatás és a piackutatás kapcsolata 6.2. A piackutatás fogalma, területei 6.3. A piackutatás folyamata 6.4. A kutatási minta kiválsztása 6.5. Szekunder piackutatás 6.6. Primer piackutatás 6.7. A kérdőívszerkesztés szabályai 6.8. Kérdéstípusok 6.9. A kutatási eremények értékelése Termék- és szolgáltatáspolitika 7.1. A termék csoportosítása, jellemzői 7.2. A szolgáltatások jellemzői 7.3. A termék életútja 7.4. Termékpolitika 7.5. Termékfejlesztés Árpolitika, árstratégia 8.1. Az árpolitika fogalma 8.2. Árkialakítás tényezői 8.3. Árstratégia 8.4. Ártaktika 8.5. Az eladási árak felépítése 90

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 8.6. Az árak jogi szabályozása 9. Értékesítéspolitika 9.1. Kereskedelem helye, szerepe 9.2. A disztribúciós rendszer és az értékesítési csatorna funkciói 9.3. Csatorna kiválasztása 9.4. Csatorna hossza és szélessége 9.5. Értékesítési módok 9.6. Nagykereskedelem, kiskereskedelem 9.7. Marketingstratégiák az értékesítési csatornában 9.8. Franchise 10. Kommunikációs politika 10.1. Kommunikáció fogalma 10.2. Kommunikáció fajtái 10.3. Kommunikációs folyamat 10.4. A marketing kommunikáció lényege, jellemzői és a kommunikációs mix elemei 11. Reklám 11.1. Reklám története és fejlődése 11.2. Reklám fogalma, szerepe 11.3. A reklámok csoportosítása 11.4. Reklámeszközök és reklámhordozók 11.5. Reklámeszközök jellemzői 11.6. Vállalai reklámcélok 11.7. Reklámtervezés folyamata 11.8. Reklámkampány lebonyolítása 11.9. Reklámhatás vizsgálata 11.10. Reklámok jogi szabályozása 12. Vizuális reklámeszközök 12.1. Nyomtatott reklámok 12.2. Köz- és zártterületi reklámok 12.3. Direct Mail 13. Az auditív és audiovizuális és egyéb reklámeszközök 13.1. Rádióreklám 13.2. Hangbemondás és egyéb auditív eszközök 13.3. Televízióreklám 13.4. Mozireklám 13.5. Internet 13.6. Kiállítások és vásárok 14. Közönségkapcsolatok 14.1. A PR fogalma, jellemzői 14.2. Belső PR 14.3. Külső PR 14.4. PR eszközei 14.5. Szponzorálás, mecenatúra, adományozás 15. Eladásösztönzés 15.1. Eladásösztönzés fogalma, funkciói 15.2. SP módszerek 15.3. Eladáshelyi reklám 15.4. Kirakat 15.5. Reklámtárgy, reklámajándék 16. Személyes eladás 91

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 16.1. Személyes eladás fogalma, jellemzői, előnyei 16.2. Személyes eladás területei 16.3. Az eladóval szemben támasztott követelmények 16.4. Meggyőzés az eladás helyén 16.5. Az eladási magatartás és az értékesítési mód kapcsolata 17. Az image és az egyedi vállalati arculat 17.1. Az image lényege, fajtái 17.2. A CI formai és tartalmi elemei 17.3. Logó és szlogen 17.4. Az arculat kialakításának menete 18. Egyéb piacbefolyásoló eszközök 18.1. A védjegy funkciói, típusa 18.2. Márka, márkaépítés 18.3. A csomagolás funkciói, típusai 18.4. Design 18.5. A vevőszolgálat szerepe, lényege

Informatika 1. Információs társadalom 1.1. Az adat és az információ fogalma. 1.2. A kommunikáció fogalma, modellje.(adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő) 1.3. Gyakorlati példák kommunikációs modellre 1.4. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. 1.5. Az információ, adat értéke. Szerzői jog. 1.6. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány „hírhedt” vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. 1.7. Az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásai. 1.8. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az Internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői. 1.9. Telekommunikációs eszközök, rendszerek, gyakorlati felhasználása a társadalomban. Korszerű eszközök használata információszerzés, feldolgozás, és tudásgyarapítás (pl. telefon, TV, közhasznú információs források). 2. Informatikai alapok – hardver 2.1. Analóg és digitális jelek fogalma, különbözőségük, információtartalmuk (A digitalizálás eszközei). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői 2.2. Számrendszerek.(jelentőségük, 2-es, 10-es, 16-os számrendszer és közöttük való átváltás) Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában 92

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői(ASCII, UNICODE). 2.3. A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejlődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek. 2.4. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. 2.5. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. 2.6. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. 2.7. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. 2.8. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. 2.9. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tus, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. 2.10. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CDROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). 2.11. A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása). 2.12. A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei. 2.13. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők). 3. Informatikai alapok – szoftver 3.1. Szoftverek jellemzői, fajtái, funkciói, szoftverek csoportosítása felhasználói szerződés szerint 3.2. Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái, csoportosításuk. 3.3. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során.. 3.4. A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyv- tárváltás. 3.5. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. 3.6. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata)..

93

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 3.7. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága. 3.8. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a videó és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. 3.9. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása. 3.10. Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában. 3.11. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. 3.12. Helyi hálózati szolgáltatások, be- és kijelentkezés fájlok közös használata, felhasználói jogosultságok, hálózati nyomtatás. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok) 4. Kommunikációi az Interneten 4.1. Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák Interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem). 4.2. Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése. 4.3. Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése). 4.4. A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az e-mail cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése. 4.5. Állományátvitel lehetőségei az Interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és fel- töltése az Internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. 4.6. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei 4.7. Információ keresése az Interneten. 4.8. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre. 4.9. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása.

94

Kecskeméti Humán Szakképző Iskola Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája 4.10. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között. 5. Könyvtárhasználat 5.1. Könyvtár fogalma, típusai, könyvtári szolgáltatások. 5.2. Információhordozó eszközök. 5.3. Katalógusok, adatbázisok, közhasznú információs telefonkönyv…). 5.4. Elektronikus könyvtár.

Testnevelés 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok

95

források

(menetrend,


A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 1. számú melléklet: Szakmacsoportos alapozó oktatás a közgazdaság szakmacsoportra követelményrendszere 2. számú melléklet: Szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra követelményrendszere 3. számú melléklet: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján a 9-12. évfolyamos közismereti képzés tantárgyi programjai 4. számú melléklet: A közgazdaság ágazati és a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés képzési programja 5. számú melléklet: vizsgakövetelményei

Pénzügyi-számviteli

ügyintéző

szakképesítés

szakmai

és

6. számú melléklet: A közgazdaság ágazati és a vállalkozás és bérügyintéző szakképesítés képzési programja 7. számú melléklet: A vállalkozás és bérügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 8. számú melléklet: Az ügyvitel ágazati és az ügyviteli titkár szakképesítés képzési programja 9. számú melléklet: Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 10. számú melléklet: Az ügyvitel ágazati és az irodai asszisztens szakképesítés képzési programja 11. számú melléklet: Irodai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei 12. számú melléklet: Érettségi követelmények

96

HELYI TANTERVE ÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Recommend Documents