PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

1

Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium Tagintézményének

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Csongrád, 2008 június 27. Csongrád, 2008. szeptember 1.

……………………………………………….. Vári László tagintézmény vezetı

2

I. Bevezetı -

Az iskola hivatalos elnevezése:

Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ, Gimnázium, Szakképzı Iskola és Kollégium Tagintézménye Rövid neve: Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Csongrádi Oktatási Központ Tagintézménye -

A Csongrádi Oktatási Központ székhelye: 6640 Csongrád, Szent György u. 1. - Az iskola címe: telefonszáma: 6640. Csongrád, Szentesi u. 2/A 63/570-820 63/570-827 (fax) - Az iskola fenntartója: Csongrád Megyei Közgyőlés Szeged, Rákóczi tér 1. - Az iskola beiskolázási körzete: Csongrád, Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megye Az iskola alaptevékenysége: - Szakiskolai képzés: szakiskolai 9-10 évfolyamos kerettantervi képzés pályaorientációs szakmai elıkészítés, szakmai alapozó oktatás (mezıgazdaság szakmacsoport), OKJ rendszerő elméleti és gyakorlati szakképzés, vizsgáztatás. - Szakközépiskolai képzés: szakközépiskolai 9-12 évfolyamos érettségire felkészítı kerettantervi képzés, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (környezetvédelem – vízgazdálkodás szakmacsoport és mezıgazdaság szakmacsoport) - OKJ rendszerő, az FVM és a KvVM szakmai felügyeletének hatáskörébe tartozó szakképzés, technikusképzés, vizsgáztatás. - A nemzeti Közlekedési Hatóság hatáskörébe tartozó mezıgazdasági vontatóvezetı képzés és vizsgarendezés. - Különleges (oktatási-kutatási) rendeltetéső vadászterület üzemeltetése, - Kollégiumi ellátás, diákétkeztetés. Az iskola kiegészítı tevékenysége: - A 2001. évi törvény szerinti felnıttképzés az alaptevékenység feltételeként rendelkezésre álló, az e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitás mértékéig. - A 173/2003. (X.28) Korm.r. szerinti nem üzleti célú közösségi, szabadidıs szálláshely szolgáltatás a mindenkori szabad kapacitás mértékéig.

Az iskola rövid története A csongrádi Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1927ben kezdte meg mőködését, mint Téli Gazdasági Iskola.

3

Az elemi iskolát végzett gazda ifjak képzésével foglalkozott. A tanítás elméleti része november elején kezdıdött, és március közepéig tartott az iskola épületében. A gyakorlatot minden tanuló a saját gazdaságában végezte. A képzés kétéves volt. A felsıévesek a második félévi gyakorlat végén versenykiállítást rendeztek. A végbizonyítvánnyal együtt aranykalászos gazdákká avatták ıket. Minden tanuló tagja volt az iskolában mőködı gazdakörnek. Csongrádon a gazda ifjak képzése az elsı világháború után kezdıdött 1921 novemberében, egy Népfıiskolai tanfolyammal. A tanfolyamokat a Gazdasági Egyesület és a Szılısgazdák Egyesülete által szervezett bálok jövedelmébıl tartották fenn. A tanulócsoportok növekedésével már kevés volt a mulatságok bevétele. Az évtized közepén kezdték kiépíteni országosan a téli gazdasági iskolák hálózatát, és városunk országgyőlési képviselıje Dr. Schandl Károly földmővelésügyi államtitkár segítségével Csongrád is kapott egyet. Az elsı tanév 1927 novemberében a Központi iskolában nyílt meg, az elsı aranykalászos gazdát 1929-ben avatták. 1935. január15-tıl „Gazdanevelés” címmel folyóiratot adott ki az iskola, melynek 1935 július15-tıl felelıs szerkesztıje és kiadója Csongrádi (Kettner) György volt, az iskola igazgatója. Az iskolában növényvédelmi szaktanácsadói állomás is volt. 1930-as évek második felében sok tanfolyamot szerveztek felnıttek részére a növénytermesztés, állattenyésztés szılı - és gyümölcstermelés tárgykörében. A háború után néhány évig mint Gazdasági Iskola mőködött, majd a mezıgazdaság átszervezésének segítésére, traktoros képzı iskolává alakult át. Az 1950-es évek közepén az épületet bıvítették egy mezıgazdasági szakmunkásképzı iskola számára. Az 1960-as évek végén területét bıvítették, új épületeket emeltek, szép kollégium, gépszínek készültek, az akkor már mezıgazdasági gépszerelésre berendezett iskola számára, amely az idıközben megszőnt gépállomás területét, gépszínjeit és mőhelyeit is megkapta. 1965-tıl bentlakásos vadászképzı tanfolyam kezdıdött felnıttek számára. 1975-tıl három éves vadász és vadtenyésztı szakmunkásképzés is folyik. Ez a szakmunkásképzés 1987-tıl szakközépiskolává alakult. 1991 tavaszán az intézmény felvette a Bársony István nevet. 1994-ben indult a Környezetvédelmi technikus képzés, majd 1999.-ben a Vadgazdálkodási technikus képzés. Az iskolát a Csongrád Megyei Közgyőlés 2007. VII. 19-i határozatával tagintézménnyé nyilvánította.

Az tagintézmény vezetıje Vári László informatika-fizika szakos tanár, aki mint az iskola tanáraként pályázta meg az igazgatói állást és 1999 február 1-tıl irányítja az intézetet.

4

II. Az iskola nevelési programja Az iskola pedagógiai munkájának alapelvei Az iskola és a kollégium felelıs a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlıdéséért. Ennek érdekében - a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködik a szülıvel, - a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját, - felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.

Az iskola pedagógiai hitvallása Az iskola legfontosabb pedagógiai feladata a jelentkezı tanulók részére használható, konvertálható ismeretanyag átadása. Az érettségizı tanulóknak olyan szintő képzést kell nyújtanunk, amely alapján a felsıoktatásban is megállják helyüket. Az iskola a mezıgazdaság részére kíván szakembereket képezni, rugalmasan alkalmazkodva a mezıgazdasági termelés, a vadgazdálkodás és a környezetvédelem szakember-igényeihez. Az oktatási intézmény széles kapcsolatok kialakítására törekszik úgy a szülıkkel, termelıüzemekkel, magángazdaságokkal, vadásztársaságokkal, gazdálkodókkal mint más oktatási és irányító szervekkel.

Az iskola világnézeti elkötelezettsége Az iskola tiszteletben tartja tanulóinak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá figyelembe veszi a szülık és a tanulók véleményét. Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. A pedagógiai program biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az iskola gondoskodik az alapvetı erkölcsi ismeretek elsajátításáról és lehetıvé teszi, hogy a tanulók az egyházi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyenek.

Pedagógiai célok, feladatok Az intézmény elsırendő feladata a tanulók nevelés-oktatása, alapmőveltségi vizsgára, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történı felkészítése. A tanuló alapmőveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá szakmai vizsgára történı felkészítése a kötelezı tanórai foglalkozások keretében történik. Az alapmőveltségi vizsgára, illetve érettségi vizsgára, továbbá a szakmai vizsgára történı felkészülést az iskola a nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozások keretében segíti. Az iskolai évfolyamok számozása az általános iskola elsı évfolyamától kezdıdıen a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos.

5

A bemeneti feltételekre utaló célok: Az iskola sok éves tudatos fejlesztımunkával alakította ki az itt folytatott oktatás és szakmai képzés személyi és tárgyi feltételeit. Ez a tudatosság kiterjed a tantervek kidolgozásától a pedagógusok kiválogatásától, továbbképzésétıl kezdve a tárgyi feltétel-rendszer megteremtéséig. A tudatos fejlesztések mindegyikének célja, hogy az iskola az oktatáshoz és neveléshez méltó, korszerő körülményeket, környezetet és feltételeket tudjon nyújtani az ide beiratkozó tanulók részére. Az iskola pedagógusai aktívan részt vesznek a korszerő tantervek és programok kidolgozásában, pályázatokból megvalósított eszköz-háttérrel biztosítják az oktatás körszerőségét. E munkák eredménye, hogy jól felszerelt tanmőhely, vadászház, lıterek, vadász tanterület, laboratórium áll az oktatás rendelkezésére.

A pedagógiai folyamatra utaló célok Oktatási irányelvünk a tiszta, világos gyakorlatias ismeret átadása. Fontos pedagógiai mozzanat a tanulás módszerének megtanítása és kifejlesztése a tanulókban. E folyamatban kívánjuk fejleszteni a tanulók azon szellemi képességeit amelyek alapot szolgáltatnak a magasabb szintő, összetettebb ismeretek feldolgozásához is. A szakmai gyakorlatok fontos célja a tanulók manuális képességeinek, fizikai állóképességének és megfigyelıképességének fejlesztése.

A kimenetre utaló célok Önállóság, nyitottság, szakmaszeretet és további tudásvágy. Ezen tulajdonságokat kívánjuk kialakítani tanulóinkban. Szeretnénk, ha a tanulók neveltségi szintje, intelligenciája, érdeklıdése és társadalmi megnyilvánulásai megfelelnének a XXI. század emberével támasztott követelményeknek. Különös hangsúlyt fektetünk az iskolából kikerülı tanulók további életútjához való célok kijelölésében, a továbbtanulás, tehetséggondozás, munkahely-keresés területein.

Az iskola feladatai: Az iskola tevékenységei az alapító okirat alapján Szakközépiskolai képzés keretében általános mőveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítı és szakmai orientációt, szakmacsoportos alapozó oktatást folytató évfolyamok szervezése, oktatása a következı szakmacsoportokban: - környezetvédelem - vízgazdálkodás szakmacsoport - mezıgazdaság szakmacsoport. A szakiskolai képzés keretében az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás továbbá pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik a következı

6

szakmacsoportokban: - mezıgazdaság szakmacsoport. SNI- tanulók nevelése, oktatása: A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı, a többi tanulóval együtt nevelhetı sajátos nevelési igényő tanulók nevelése-oktatása. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-aiban meghatározott képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés. Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolarendszerő felnıttoktatás. A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz a lakóhelyükön nincs lehetıségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelı feltételeket a szülı nem tudja biztosítani.

A hátrányos helyzető tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere I. A program háttere: - a 27.480/2003. számú OKM rendelet - a fenntartói oktatáspolitikai elvárások - tagintézményi tapasztalatok - a beiskolázási körzet szociokulturális viszonyainak alakulása - a tagintézmény vezetı elkötelezettsége II. A hátrányos helyzető tanulók (továbbiakban HH-tanulók)képzésének elvei: a/ Integráló, heterogén intézményi közeget kell kialakítani az oktatási programok eredményes végrehajtásához. b/ Szükséges az egyéni különbségekre alapozott nevelés, amely a tanuló igényeit, törekvéseit,személyiségének speciális erısségeit és gyengeségeit veszi figyelembe. c/ A differenciált oktatás és nevelés nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik, de az oktatási formák igazodnak a közeghez, amelynek a tanuló részese. d/ Komplex személyiség fejlesztést, azaz a személyiség struktúrájának leginkább megfelelı biztosítását jelenti. e/ A HH-tanulók képzése illeszkedik a Helyi tantervhez, a képzési típusnak megfelelı oktatási és nevelési feladatokhoz. III. Megjelölt célok: a/ A tagintézmény tartósan feleljen meg az integrált oktatás feltételeinek. b/ A multikulturális tartalom épüljön be a tagintézmény tantervébe c/ Alakuljon ki folyamatos párbeszéd az érintett szülıkkel. d/ A tagintézmény dolgozzon ki komplex értékelési rendszert.

7

e/ Javuljanak az alább megfogalmazott eredményességi mutatók: 1.Nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzető tanulók száma. 2. Csökken a tagintézményben a tankötelezettségi kor határa elıtt az iskolai rendszerbıl kikerülık száma. 3. Nı a tagintézményben a továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma. 4. A tagintézményben az országos kompetenciamérések eredményei meghaladják a megfelelı iskolatípusok országos átlagait. 5. A tagintézményben javul a tanulók neveltségi szintje. IV. Az integrációs oktatás pedagógiai rendszere a/ Stratégia kialakítása - az iskolaátmenet segítése (gólyatábor, kísérletezı délutánok, stb.) - a heterogén csoportok kialakítása - helyzetelemzés (a külsı kapcsolatok segítségével, felmérık alapján, stb.) - célrendszer kialakítása, aktualizálás (az elızı pont alapján) - ütemterv készítése (lásd a VI. pontban) b/ Együttmőködések kiépítése - a szülıi házzal - a gyermekjóléti és családsegítı szolgálattal - a szakmai szakszolgálatokkal - a beiskolázási körzet ált. iskoláival - a kisebbségi önkormányzattal - egyéb civil szervezetekkel c / A tanítást-tanulást segítı eszközrendszer elemei Fontosak az önálló tanulási képességet kialakító programok, valamint a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok, ezek a tagintézményi tantervekben részletesen is megjelennek. Alkalmi segítséget adhat a szakmai munkaközösség, közismereti munkaközösség valamint az osztályfınöki munkaközösség, de a kreativ tevékenységre épülı foglalkozások is jól szolgálják az önálló tanulásra nevelést. A kulcskompetenciák közül a kommunikációs képességet fejlesztı programok feltételei a középiskolai képzés eredményességének, így elsıbbséget kell hogy élvezzenek a tanulást segítı eszközök között. Ebben nemcsak a média fakultáció, az iskolai diákönkormányzat is sokat tehet. A szociális kompetenciák közül a mentálhigiénés programok biztosítják a tanulók testi és lelki egészségével a tanulás kedvezı feltételeit. Ezek megjelenése a tagintézményi pedagógiai programban természetesen szerepel, a HH-s tanulók esetében kétszeresen is indokolt. Az integrációt segítı tanórán kívüli programok lebonyolítása feltételezi egy mentori rendszer mőködését, errıl a személyi feltételeket taglaló V. pont rendelkezik Az integrációt elısegítı módszertani elemek közül intézményi szinten

8

az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés a legfontosabb, de tagintézményünk a személyi és tárgyi feltételek, alapján vállalkozik egyéb módszertani lehetıség kiaknázására is. A tanári együttmőködés legtöbbet segítı formái az értékelı esetmegbeszélések amelyek nemcsak szorgalmazzák, hanem feltételezik is egy mentori team közös tevékenységét. Az értékelés folyamatosságát és egyediségét szolgálja az egyéni fejlıdési napló, amelyet a vezetı mentor (lásd a VI: pontban) és a mentori team többi tagja jegyez. A HH-s tanulók integrált oktatása multikulturális tartalmának meg kell jelennie a különbözı tantárgyak rendszerében, a tagintézményi pedagógiai program általános és tantárgyi részleteiben. A tagintézmény biztosítja a továbbhaladás feltételeit elsısorban a szaktanári pályaorientációval, de a tagintézmény jellegébıl adódó továbbtanulásra felkészítı sokrétő programkínálattal ( emelt színtő oktatási formák, szakkörök, pályaválasztási tájékoztatók szervezése stb.) Ezen a területen a többi tagintézménnyel való összefogás racionális és kölcsönös segítséget is jelenthet. V. Személyi feltételek: A hátrányos helyzető tanulók integrációs oktatását mentori team irányítja és Ellenırzi. A tagintézményi mentori team tagjai az adott tanuló szülıje, osztályfınöke, az eseti segítık, a tantárgyi segítık és a vezetı mentor. A vezetı mentor – összefogja a mentori team tevékenységét, _ gondoskodik az elıírt adminisztrációról, _ irányítja az esetmegbeszéléseket és az értékelést, _ szervezi a szükséges kapcsolatokat, _ szükség esetén megállapításokat köt. A vezetı mentorok megbízása a tagintézmény vezetı által évente történik. A tagintézményben nyilvántartott HH-s tanulók létszáma Alapján munkájukért évente megállapított órakedvezmény vagy havi óradíj jár az erre a célra rendelkezésre álló keretbıl az intézményvezetı rendelkezése szerint.

VI. BEVEZETÉSI ÜTEMTERV (kétéves bevezetési periódus) A 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 30/D.§94) és 39/E. § (40 bekezdései alapján a Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium elkészítette az integrációs oktatás bevezetésének ütemtervét a tagintézményi speciális tennivalókkal és az alábbiak szerint: 1. Integrációs stratégia - Helyzetelemzés az elsı félévben, korrekció, aktualizálás a második évben - Célrendszer megfogalmazása az elsı félévben, korrekció a második évben. - Kétéves bevezetési terv készül az elsı félévben, az idıarányos teljesítés figyelemmel kísérése és korrekció a második évben.

9

-

Hosszú távon használható beiskolázási terv készül az elsı évben, errıl a szülıket is informálja az iskola. Az iskola szervezetfejlesztési tervet készít az elsı félévben, áttekintés és korrekció a második évben. Továbbképzési terv készül az elsı félévben ezt aktualizáljuk a második évben.

2. Az iskolába bekerülés segítése - kapcsolatfelvétel az általános iskolákkal, nyílt napok szervezése minden naptári év ıszén, - a közös tevékenységek szorgalmazása (versenyek, kísérletezı délutánok stb) folyamatosan, de intenzívebben a téli idıszakban, - a heterogén osztályok kialakítása. 3. A partneri kapcsolatok kiépítése - Kommunikációs terv a szülıkkel való kapcsolattartásra az elsı félévben (tagintézményi Hírlevél, sms-szolgáltatás) ez a kapcsolat folyamatos, a második évben a kapcsolatrendszer mőködése beépül a pedagógiai programba. - Együttmőködési terv készül az elsı félévben a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a szakmai szakszolgálatokkal a szükséges szolgáltatásokról, idıpontokról, esetleges pénzügyi feltételekrıl a második félévben, a második évben a kapcsolatrendszerek beépülnek a pedagógiai programba. 4. A tanulást-tanítást segítı eszközrendszer elemei - Az elsı félévben döntés születik a kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló programokról a második félévben folytatódok a fejlesztés , a második évben a programelemek beépülnek a pedagógiai programba. - Döntés születik az elsı félévben az integrációt segítı kiegészítı programokról, ezek dokumentáltan mőködnek a második félévben és a következı évben már munkatervben rögzítıdnek. - Az elsı félévben születik döntés a patrónusi, mentori rendszer mőködésérıl, a rendszer mőködése folyamatos. - A differenciált tanulás szervezés feltételeit az elsı félévben megteremtjük, a második évben a módszerek beépülnek az iskola pedagógiai programjába. - Az elsı félévben kialakulnak a tanári együttmőködés formái, a második félévben rögzülnek az esetmegbeszélés értékelı szempontjai, a második évben ezek dokumentálva segítik a fejlesztési terveket. - A háromhavonta kötelezı értékeléshez az elsı félévben elkészül a szöveges értékelés terve, a második félévben rögzülnek ennek szempontjai, a második évben az elızı elemekkel együtt ez is beépül a pedagógiai programba. - A multikulturális tartalmak az elsı félévben megjelennek a tananyagokban a második évben pedig a tantervekben. - Az elsı félévben születik döntés a pályaorientációs program részleteirıl a második félévben készülnek el a pályaorientációs programok, így a második évben már nı a továbbtanuló hátrányos helyzető tanulók száma.

10

Az iskola által ellátott nevelési és oktatási feladatok, az oktatási törvény besorolása alapján: Szakiskolai képzés A szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelésoktatás továbbá a 9. évfolyamon szakmai elıkészítı ismeretek oktatása, a 10. évfolyamon szakmai alapozó oktatás is folyik. A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott - szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, a pályaorientáció, a szakmai elıkészítı, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés idıbeli tagolását, idıkereteit, arányait a kerettanterv határozza meg. A gyakorlati képzésrıl külön jogszabály rendelkezik.

Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolának érettségire felkészítı, általános mőveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdıdıen a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdıdıen - az Országos Képzési Jegyzék szerinti - elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyik. A középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdıdik és a tizenkettedik évfolyamon fejezıdik be. A szakmai vizsgára felkészítı, szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A gyakorlati képzésrıl külön jogszabály rendelkezik. A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsıfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és elıkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (Ktv.42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelı évfolyamán.

Kollégiumi ellátás A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, - akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs lehetıségük, illetve - akiknek a tanuláshoz megfelelı feltételeket a szülı nem tudja biztosítani. A kollégium feladata a tanuló - humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklıdésének megfelelıen tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, - sportolási, mővelıdési és önképzési lehetıségének biztosítása, - öntevékenységének, együttmőködési készségének fejlesztése, önállósságának, felelısségtudatának fejlesztése,

11

- pályaválasztásához, a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elısegítése. A kollégium kapcsolatot tart a tanuló szülıjével, iskolájával.

A nevelés-oktatás alapdokumentumai: A kerettanterv A kerettanterv tartalmazza - a nevelés-oktatás célját, tartalmát, a tantárgyak rendszerét, a nevelés-oktatás meghatározott kötelezı és közös követelményeit, a kerettantervben található tananyag elsajátításához, illetve a követelmények teljesítéséhez szükséges óraszámot, a kerettantervtıl való eltérés szabályait, - az iskolák helyi nevelési-oktatási sajátosságaihoz igazodó tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésére rendelkezésre álló kötelezıen, illetve szabadon felhasználható idıkeretet, továbbá ezek felhasználásának szabályait.

Az Országos Képzési Jegyzék Az iskola mindenkor az érvényes OKJ szerint indítja állami finanszírozású képzéseit. Szakmai alapdokumentumait, tanterveit és óraterveit a központi OKJ rendszerő szakmai programok elıírásai alapján alakítja ki.

Az iskolai pedagógiai munka eszközei A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. Iskolánk oktatási és képzési sokszínősége miatt speciális oktatási és nevelési módszereket is igényel. Az Oktatási Törvény 52.§ (7) pontjában biztosított százalékban kifejezett nem kötelezı tanórai foglalkozások idıkeretét az idegen-nyelvi, informatikai és szakmai csoportbontásra használja fel. A 2001 szeptemberétıl bevezetésre kerülı pedagógus kötelezı óraszám emelésbıl származó óraszám növekedést a tantestület a tanulók és a szülık véleményezése alapján használja fel tehetséggondozásra, versenyfelkészítésre, felzárkóztatásra, a mindennapos testnevelés feltételeinek megteremtésére, szakkörökre, személyiségfejlesztésre. Ezen óraszámok felhasználását a tantestület éves programjában rögzíti.

Az iskolai nevelı-oktató munka eljárásai Az iskola pedagógiai hitvallásának megfogalmazásánál is elsıdlegesnek tünteti fel a használható, konvertálható ismeretanyag átadását. Különösen fontos a szakközépiskola és a szakiskolai képzésnél az szakmára hangolás, a tehetségek és adottságok kibontakoztatása és a manuális készségek kialakítása. Ezen célok érdekében a pedagógia munka legfontosabb alapelemének a személyes szakmai elhívatottságot és a személyes példamutatást helyezzük elıtérbe. A szakmai módszerek közül a személyre szabott egyedi nevelési-oktatási módszerektıl a manuális begyakoroltatásig minden szabályos és célravezetı oktatási módszert beépíthetnek pedagógusaink a napi munkavégzésükbe.

12

A nevelés módszerei és eljárásainak megválasztásában a legfontosabb személyiség tiszteletben tartása, az emberi hangnem és bánásmód, továbbá a irányítás. A szakmai oktatás módszerei közül hangsúlyozzuk a dolgok, eszközök, módszerek természetes körülmények közötti bemutatását, a személyes lehetıségének megteremtését.

a gyermeki következetes eljárások és gyakorlások

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Nevelıtestületünk a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködik a szülıvel. A szülıkkel történı kapcsolattartás formái: - tanévnyitó és évközi szülıi értekezletek - fogadóórák - szülık tájékoztatása levélben vagy telefonon. A pedagógus személyes példamutatásával is segíti a tanulók személyiségének pozitív fejlıdését.

A tanulók testi fejlıdésének támogatása Az iskola biztosítja a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör mőködésének feltételeit. A mindennapi testedzéshez szükséges idıkeretet a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeret együttesen teremti meg. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait.

Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklıdése, igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. - tanulószobai foglalkozás; - szakkörök, érdeklıdési körök, - iskolai sportkör, sportrendezvény, - tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, - tanulmányi kirándulás.

Közösségfejlesztés Az iskola a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttmőködik a szülıvel, a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját. A pedagógus alapvetı feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttmőködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.

Diákönkormányzat

13

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat – a nevelıtestület véleményének kikérésével – dönt saját mőködésérıl, a diákönkormányzat mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mőködtetésérıl, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztısége tanulói vezetıjének és munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium mőködését.

Hagyományok ápolása Iskolánk nevelésében fontos szerepet kap a hagyomány-tisztelet, a nemzeti és iskolai ünnepségek méltó megünneplésére nevelés. Az ünneplések évi tervét az adott tanév eseményprogramja tartalmazza.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértıi és rehabilitációs bizottság dönt. A kevésbé súlyos esetekben az osztályfınök, az iskolaorvos, az asszisztensnı segítségével, a szülı bevonásával segítjük a tanulót érvényesülésében és beilleszkedésében. Az ifjúságvédelmi felelıs koordinálja a fenti tevékenységet.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység A pedagógusok nevelı és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlıdésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát. Segítik a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. Az iskola és a kollégium nevelıtestülete különös figyelmet fordít a tehetségek felismerésére. Elsısorban a mővészetek, a sport a szakmai és a közismereti tantárgyak területén mutatkozó tehetségek fejlesztését tőzzük ki célul. Az iskola szakköreinek, érdeklıdési köreinek szervezését jelentıs mértékben segítik ezen tehetséges tanulók.

14

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Gyermekvédelmi törvény definíciója szerint „veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlıdését gátolja vagy akadályozza,” Iskolánk az ifjúságvédelmi felelıs vezetésével figyelmet fordít a tanulók veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében. Ehhez a feladathoz igénybe vesszük a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek, intézmények és hatóságok segítségét.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program Iskolánk pedagógusai fontos feladatuknak tartják a hátrányos helyzetben lévı tanuló felzárkóztatását. Ennek módszerei: - tanórai differenciált foglalkozás, - tanórán kívüli korrepetálás, - tanulópárok szervezése. Az erre biztosított órakeret nagyobb részét elsısorban a 9 és a 10 évfolyam számára biztosítjuk.

A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység A tanulók szociális hátrányainak enyhítéséhez az iskolának anyagi lehetısége nincs. Súlyos esetekben az ifjúságvédelmi felelıs bevonásával tanuló lakóhelye szerinti önkormányzatától kérünk segítséget.

Az iskolában folyó nevelı- oktató munka ellenırzése, mérése, értékelése A pedagógiai munka ellenırzése a belsı ellenırzési program szerint történik a munkaközösségek bevonásával. Az iskola alkalmanként pedagógiai szakszolgálatot is igénybe vesz. A pedagógiai munka mindennapos ellenırzését a területfelelıs vezetı-helyettesek végzik. Az iskola pedagógiai eredményeit tantárgyi és neveltségi felmérésekkel évente ellenırizzük, Azok eredményeit egybevetjük a megyei és országos felmérésekkel. Egyik legfontosabb mércének tekintjük az országos tantárgyi és szakmai versenyeken elért helyezéseinket. A kialakítandó minıségfejlesztési rendszerünkben többek között ezen információk alapján alakítjuk ki céljainkat.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı- oktató munkát segítı eszközök és felszerelések Az iskolai alapító okiratában megfogalmazott céljait szolgáló egységei, azok felszereltsége:

15

-

Az iskola négy fı egysége: iskolaközpont a tanügyi épülettel kollégium gépészeti tanmőhely vadászház és vadászterület lıtérrel

Az egységek közös gazdasági irányítás alatt folytatják tevékenységüket. A kollégiumban saját üzemeltetéső konyha mőködik. Az iskolai használatában lévı 34 ha nagyságú mezıgazdasági hasznosítású gyakorlóterületen a tanmőhely gyakorlati oktatóinak irányításával a tanulók termelést folytatnak. A termények hasznosítása és a diákélelmezés javítása céljából az iskola sertéshizlalással is foglalkozik. A vadászház, a lıtér valamint a 2200 ha nagyságú különleges rendeltetéső vadászterület biztosítja a vadász vadtenyésztı és a vadgazdálkodási technikus képzés tanulóinak gyakorlati képzıhelyét, a gépész tanmőhely a mezıgazdasági gépész szakképzés gyakorlati képzıhelyét. A közismereti tantárgyak oktatásához jogszabályban elıírt eszközök mintegy 80%-ban az iskola rendelkezésére állnak. Folyamatos bıvítés szükséges a kerettanterv által bevezetésre kerülı új tantárgyak oktatási eszközeinek területén. (Földrajz, ének, vizuális kultúra.) A meglévı eszközök folyamatos karbantartása, javítása, pótlása és korszerősítése fontos feladat a jövıben. A szakmai tantárgyak oktatásának tárgyi feltételei mintegy 85%-ban biztosítottak. A szakmai eszközök folyamatos fejlesztése pályázatok és a szakképzési hozzájárulás segítségével történik. Az iskolai nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések tantárgyankénti részletes jegyzéke jelen pedagógiai program 1 számú mellékletét képezi.

A szülı, tanuló iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Az iskola a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülık közösségével együttmőködve végzi nevelı-oktató munkáját. Az együttmőködés célja, hogy elısegítse gyermekének a közösségbe történı beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. Az iskola pedagógiai céljait az alábbi közösségekkel együttmőködve valósítja meg. Ezek az: -

Iskolaszék Szülıi munkaközösség

Az iskolai szülıi munkaközösség 3 tagú. Ez a közösség képviseli a családok érdekeit az iskolát érintı fontosabb döntésekben. Tagjainak újraválasztásánál elsıdleges szempont, hogy az iskola minden szakmai területének képviselete legyen. -

Diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.

16

A diákönkormányzat – a nevelıtestület véleményének kikérésével – dönt saját mőködésérıl, a diákönkormányzat mőködéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diák önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és mőködtetésérıl, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztısége tanulói vezetıjének és munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelıtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, kollégium mőködését. -

Az osztályfınöki munkaközösség

Az osztályfınöki szerepet életre hívó alapfunkciók – az adminisztratív teendık, az iskola és az adott tanulócsoport közötti összekötıi feladatok, a kollégákkal és a szülıkkel való kapcsolattartás, valamint az osztályra és az egyes tanulókra vonatkozó személyes odafigyelés és törıdés – ma is idıszerőek. Az osztályfınöki tevékenység aktuális tartalmának összeállításakor az volt a célunk, hogy konkrét legyen: alkalmas arra, hogy a mindennapi életet, a gyakorlatot vezérelje, illeszkedjen a környezethez, valamint az iskola aktuális állapotához. A gyerekek eltérı szociális környezetbıl érkeznek. Van közöttük helybeli, bejáró, vannak kollégisták, esetenként albérletben lakók is. Ugyanakkor különbözı a család, az iskola és a társadalmi környezet is, amely eddig befolyásolta ıket, ezért eltérı emberi, világnézeti, személyiségi hatásokkal találkoznak, de bizonyos alapértékekben közösek vagyunk, mert mindannyian közvetítjük - a szabadságot, ami egyben az autonómiát, a különbözıség hangsúlyozását is jelenti, de a felelısségét is, - a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet, a szolidaritást, - az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti, - a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerőséget, - a természet szeretetét, tiszteletét, megóvását - a humanista gondolkodásmód fejlesztését - a nemzeti és helyi kulturális értékeink megırzését, - a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát. Ezek az értékek talán rámutatnak, hogy hogyan képzeljük az iskolában folyó pedagógiai munkát. Az osztályfınökök munkájában alapvetıen fontos a személyes példamutatás. Ehhez természetesen megfelelı tekintéllyel kell bírnia, hiszen csak így fogadják el a véleményét. Az osztályfınök tekintélyét meghatározza: - általános emberi vonása - szavainak és tetteinek összhangja - szakmai tudása - neveltjei iránt érzett felelıssége és szeretete - következetessége - tisztessége - emberi tartása - önzetlen segítıkészsége A munkaközösség vezetıje az iskolavezetés kérésére részt vesz az óralátogatásokon, segíti a minıségirányítási rendszeren belüli pedagógiai értékelést.

17

-

A szakmai munkaközösség

A munkaközösség a szakmai oktatás magas színvonalának, egységes követelmények és módszerek kialakításának, az összehangolt pedagógusmunka kialakításának híve. Tagja minden szakmai tanár és oktató. Egyik fı célja a munkaközösségnek a felzárkóztatás a lemorzsolódás csökkentése és a szakmaszeretet kiépítése a tanulókban. A munkaközösség szervezi meg a tanulók szakmai versenyekre történı felkészítését, a továbbtanuló diákok beiskolázási és szakmaorientációs segítését. A korszerő oktatás érdekében a munkaközösség rendszeresen szervez kirándulásokat szakmai kiállításokra, rendezvényekre. A munkaközösség vezetıje az iskolavezetés kérésére részt vesz az óralátogatásokon, segíti a minıségirányítási rendszeren belüli pedagógiai értékelést.

-

A közismereti munkaközösség

Tagja minden közismereti tanár. A munkaközösség szervezi meg a tanulók közismereti versenyekre történı felkészítését. Segíti a továbbtanuló diákok pályaválasztását. Megszervezi az iskolai ünnepségeket. Gondoskodik az iskola hagyományırzésérıl. A munkaközösség vezetıje az iskolavezetés kérésére részt vesz az óralátogatásokon, segíti a minıségirányítási rendszeren belüli pedagógiai értékelést.

18

III. A Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Környezeti Nevelési programja 1. Alapok

1.1. Törvényi háttér A törvényi kereteket és iskolai dokumentumokat, amelyeket a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni, a pedagógiai program mellékletei tartalmazzák.

1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 1.2.1. Az iskola helye és épülete Az intézmény épülete 1929- óta áll a tanuló ifjúság szolgálatában. Fennállásának hosszú évtizedei alatt többször történt korszerősítés, amelynek során elıször a fıépület kapott új szintet, majd kollégium kialakítására került sor. Az épületegyüttes része még a tornaterem is. Mindez szép, parkosított környezetben helyezkedik el, amely pozitív hatást gyakorol tanulóifjúságunk környezeti szemléletmódjára. A gyermekeket körülvevı természeti értékeknek fontos nevelı hatásuk van. Hasonló miliı fogadja a szakképzıs évfolyamok tanulóit a vadászház, valamint a tanmőhely területén is. Mindkét helyszín gondozottságával, rendezettségével nagyban hozzájárul helyes környezeti szemléletmód kialakításához. Tantermek száma: Számítógépterem: Tornaterem: Fızıkonyha: Ebédlı:

16,5 2 1 1 1

Dolgozói létszám: - pedagógus tanár: 27 fı - pedagógus szakoktató: 7 fı - technikai dolgozó: 21 fı Tanulói létszám:

átlagosan 350 fı.

Képzési irányok: -

-

Szakképzés: -

Mezıgazdasági gépész Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó

-

Természet és környezetvédelmi technikus Vadgazdálkodási technikus

Technikus képzés:

19

1.2.2. Az iskola közvetlen környezete Az intézmény közel helyezkedik el a Serház- zugi- holtághoz, kiváló lehetıséget biztosítva a tanulók számára a környezetvédelmi vizsgálatok elvégzéséhez, amely fontos szerepet tölt be a szakképzésben. Az iskolát közvetlenül „körülölelı” parkosított zöldövezet is tükrözi az intézmény környezeti nevelés iránti elkötelezettségét, hiszen tanulóink aktívan vesznek részt mind a belsı, mind pedig a külsı park karbantartásában.

1.2.3. A külsı környezet: a település és a régió Csongrád városa festıi környezetben helyezkedik el, hiszen az élı Tisza és a holtágak körülölelik a települést. Szép parkok teszik otthonossá, barátságossá a lakosok számára a mindennapi életet. A régi hagyományok ápolása fontos a hétköznapokban is, amelyet jól példáz az Óváros értékeinek ırzése az épületegyüttesek óvásával; illetve az itt található Múzeumház, és a város központjában elhelyezkedı Dr.Tari László Múzeum. A gazdag kultúrtörténeti értékeken túl, a természeti értékek óvására is hangsúlyt fektetnek a település polgárai, amelynek szép példája, hogy a város közelében védettség alá került a Tisza árterületének egy szakasza a helyi védettségő Nagyréti Természetvédelmi Terület. Ennek a folyamatnak a kezdeményezıje a Környezet- és Természetvédık Csongrád Városi Egyesülete, amelynek tagjai között szép számmal megtalálhatjuk iskolánk tanulóit is. Ezek a külsı tényezık is nagymértékben segítik intézményünk környezeti nevelési munkáját.

1.3.

Erıforrások

1.3.1. Személyi erıforrások Belsı: -

-

Az intézmény pedagógusai mindhárom képzési formában igyekeznek elsajátíttatni a környezet és természetvédelmi alapismereteket, kialakítani a helyes szemléletmódot és a környezettudatos viselkedést. A közismereti tantárgyakat tanító kollegák is igyekeznek szem elıtt tartani ezeket a szempontokat. A 32 pedagógus szemléletformáló munkáját nagyban segíti a 36 fı technikai személyzet, akik mindennapi tevékenységükkel hozzájárulnak a környezet szépítéséhez, tisztaságához. A belsı erıforrás fontos tényezıje az átlagosan 350 fıs tanuló ifjúság.

Külsı: -

A helyi intézmények közül az Önkormányzattal, az általános és középiskolákkal, a vadásztársaságokkal, a Kiskunsági -, a Hortobágyi – és a Körös-Maros Nemzeti Parkokkal, a Környezet és Természetvédık Csongrád Városi Egyesületével a kapcsolattartásunk megfelelı; további kapcsolatok kialakítása folyamatban van.

1.3.2 Anyagi erıforrások

20

-

A Fenntartó által biztosított éves közoktatási normatíva a környezeti nevelési program megvalósításához. A környezeti nevelés témaköreit érintı pályázatok elkészítése révén nyert összegek. Munkánk során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a külsı szponzorok bevonására céljaink megvalósítása érdekében.

2. Jövıkép, alapelvek, célok 2.1. környezeti nevelési hitvallásunk -

A szakképzés minden területe feladatának tekinti a szemléletformáló, alapozó környezeti ismeretek közvetítését. Az intézmény környezetvédelmi képzése segíti a másik két szak környezettudatos szemléletének kialakítását. Városunk környezetvédelmi és környezeti nevelésében aktív szerepet töltünk be. A környezeti nevelés elsısorban személyiségfejlesztı feladat, amely az értékrendszer és a magatartás fejlesztésén keresztül hat.

2.2. Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül a következıket tartja intézményünk kiemelten fontosnak: - a fenntarthatóságra nevelés, az ökológiai szemléletmód segítségével - a globális és a helyi problémák összefüggéseinek megvilágítása - a természet és az embertisztelı szokásrendszer kialakítása - a rendszerszemléletre nevelés - a környezettudatos és egészséges életmód igényének és megvalósítási módjainak kialakítása - az ökológiai és társadalmi diverzitás értékeinek hangsúlyozása - az életminıség választásának tudatosítása, a fogyasztói szemléletmód veszélyeinek érzékeltetésével - a természeti és épített környezet értékeinek bemutatása és ezek védelmére való nevelés - a hagyományok tiszteletének kialakítása.

2.3. Célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a tanulóifjúságban: - pozitív értékrend kialakítása; - tolerancia, empátia, együttmőködés erısítése; - szintetizálás és analizálás készségének megerısítése; - kommunikáció, konfliktus megoldás lehetıségeinek bemutatása, elsajátítása; - helyi értékek feltárása és védelmük fontosságának tudatosítása; - állampolgári részvételre és cselekvésre való nevelés; - ökológiai szemléletmód, gondolkodásmód kialakítása; - problémamegoldó gondolkodásmód elsajátítása.

21

2.4. -

-

Konkrét célok és feladatok

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához tantestületi továbbképzés szervezésével, a környezeti nevelés módszereinek bemutatásával, témanap megvalósításával a szakképzés és a környezeti nevelés kapcsolatának erısítése, a környezetbarát technológiák fontosságának hangsúlyozása a város és környékének megismerése és védelmében való aktív részvétel az iskola szőkebb környezetének (a központi épület, a vadászház és a tanmőhely) ápolása és gondozása a veszélyes hulladék (szárazelemek, vegyszerek, olajos rongy) győjtésének folytatása a nemzeti parkok (KNP, KMNP, HNP) megismerése, a meglévı kapcsolatok ápolása a házirend tartalmazzon „ zöld” fejezeteket is a civil szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás tanévenként egy Jeles Nap megünneplése környezetvédelmi tábor, tanulmányi kirándulások szervezése

2.5.

Szaktárgyi célok

A közismereti tantárgyak tanításában jelenjenek meg a környezeti nevelés szempontjai és szemléletmódja. A hétköznapi környezeti problémák feldolgozása a szaktárgyi órák keretében. Tanórán és tanórán kívüli szakórák (pl.: TIT, civil szervezetek, önkormányzat, vadásztársaságok) szervezése.

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek 3.1.1. A tantárgyi lehetıségek

Magyar nyelv és irodalom Az irodalmi alkotások értelmezése révén váljanak érzékenyebbé a természetet érintı problémák iránt. Gondolkodásmódjuk fejlıdésével legyenek képesek értelmes, pontos válaszokat adni a szőkebb és tágabb környezetükben felmerülı kérdésekre.

Történelem Ismerjék fel a történelmi események globális hatásait a természeti és társadalmi környezet változásaira (pl. az ipari forradalom környezetszennyezésre gyakorolt hatása vagy az újkori háborúk nukleáris szennyezése).

22

Idegen nyelv A tanulók váljanak képessé az idegen nyelvő szakirodalom megismerésén keresztül a szakmájukhoz kapcsolódó környezeti problémák tanulmányozására, a legújabb kutatási eredmények megismerésére.

Matematika A tanulókban alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket, ami a szakma elsajátításához elengedhetetlen.

Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelızési, illetve mérséklési lehetıségeit és rendelkezzenek rálátással szakmájuk környezet- egészségügyi problémáira.

Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges szakmai ismeretekkel és ismerjék meg a szakmájukhoz kapcsolódó veszélyes anyagokat, azok tárolását, semlegesítését, környezetre gyakorolt hatását.

Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére.

Földrajz A tanulók váljanak képessé az egyedi földrajzi folyamatok megértésén keresztül a globális szemléletmód kialakítására, a felmerülı problémák felismerésére, az összefüggések meglátására.

Fizika A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetıen fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományos – ezen belül a fizika-, mint az egyetemes emberi kultúra része jelentısen megalapozza a mőszaki tudományokat, lehetıvé téve ezzel- napjainkban különösen érzékelhetı- gyors technikai fejlıdést. Hangsúlyozni kell minden aktuális alkalommal, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történı felhasználása felelısséggel jár, ezért a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell.

23

Informatika A tanulók tanulják meg használni a világhálót ismeretszerzésre, kutatómunkára. A környezetvédelmi mérések során keletkezı adatokat képesek legyenek feldolgozni.

Szakmai orientáció (9-10. évfolyam) A tanulók - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelıen hangsúlyozni, kiemelni - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelızésére - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását.

Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek (11-12. ill. 13-14. évfolyam) A tanulók - váljanak képessé a tények szakma-specifikus kiegészítésére, s ezen keresztül is erısödjön meg az ökológiai szemléletük - sajátítsák el a szakma-specifikus munkát, és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek - tudják kiemelni a szakma környezetterhelı hatásait, ismerjék a védekezés lehetıségeit(hulladékkezelés, stb.) - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat - látogassák meg a szakmához kapcsolódó létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakma-specifikus eszközökkel. A tanulókban - alakuljon ki a munkafegyelem és technológiai fegyelem - alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

3.1.2. Tanórán kívüli foglalkozások A környezeti nevelés hatékonyságának biztosítéka, hogy a tanulók szemléletformálása nem csak a hagyományos tanórák keretében zajlik, hanem a tanórán kívüli foglakozásokon is, hiszen az ismeretek átadásán túl nagyon fontos az élményközpontúság. Ennek megvalósítása a következı színtereken történik: -

terepi foglalkozások: terepgyakorlatok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, táborok; „akciók”: vetélkedık, pályázatok, kiállítás rendezése, iskolarádió mőködtetése, újságkészítés, faültetés; látogatás: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti parkok, szeméttelep, szennyvíztisztító, vadas-park, gépkiállítás, botanikus kert; versenyek;

24

-

„DÖK” nap; Zöld Napokon egy-egy jeles nap megünneplése: a naphoz kapcsolódó vetélkedık, kiállítások, akadályverseny, elıadások, programok szervezése; Várostakarítási akciónap; kézmőves foglakozás.

4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Ilyen interaktív módszercsoportok a következık: - együttmőködı tanulási technikák - terepgyakorlati módszerek - kreatív tevékenység - mővészi kifejezés - riportmódszer - közösségépítés.

5. Taneszközök Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket; valamint törekedni kell a fejlıdéshez szükséges új eszközök beszerzésére. A táborokhoz biztosítani kell a levegı, víz-, és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Frissíteni szükséges a környezeti nevelési szak- és CD- könyvtárat. Biztosítani kell a tanórák és programok számára a megfelelı audiovizuális és multimédiás eszközöket.

6. Az iskolai környezet Az épület -

Esztétikus és egészségesebb környezet kialakítása a helyi adottságok kihasználásával. A folyosók és a tantermek otthonosabbá, hangulatosabbá tétele. A tornaterem délutáni kihasználtságának elısegítése a mindennapi élethez szükséges edzések által.

Az iskolai életvitel -

Az iskolapark ápolásába próbáljuk bevonni a tanuló ifjúságot. Épüljenek be az iskola mindennapi életébe a Jeles Napok. A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek.

7. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció különbözı formái. Diákjaink képesek legyenek eligazodni a szakirodalomban, kritikusan mérlegeljék a híreket, információkat. Tanulóinkkal el kell sajátíttatni az önálló kommunikációs módszereket: elıadások, fellépések, szereplések gyakorlásával.

Iskolán belüli kommunikáció formái

25

-

kiselıadások tartása szemléltetı eszközökkel; házi dolgozatok készítése; faliújságon közölt információk, szórólapok készítése; poszterek készítése és bemutatása.

Iskolán kívüli kommunikáció formái -

a környezetvédelmi cikkek feldolgozása különbözı napilapokból; a környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel

8. A minıségfejlesztés és a környezeti nevelés kapcsolata Az iskola a minıségfejlesztési programjának mőködtetése során különös figyelmet fordít a tanulók környezeti nevelésének eredményességére. Ezzel összhangban a mérések, ellenırzések és célkitőzések során értékelési mutatóként beépíti a környezeti neveléssel kapcsolatos témaköröket is.

IV. A Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Egészségnevelési programja I. Általános rész I.1. I. Általános helyzetleírás Az iskola tanulói 14 és 22 év közötti életkorúak. Ebben a korban különösen fontos az egészséges életvitelre történı nevelés, mivel ezt a korosztályt fenyegetik leginkább korunk veszélyei, pótcselekvései, egészségtelen szokásai. Az iskola vezetése és pedagógusai különösen fontosnak tartják a tanulók egészségnevelését, ezen belül is az egészséges életmódra, a sport és mozgás szeretetére történı nevelést. Tanulóinknak mintegy fele kollégista, ahol az egészséges életvitelre történı nevelésre nagy lehetıségek vannak. Közvetve minden pedagógus érintett az egészségnevelésben, saját életvitelének példájával. Akik alaptevékenységükben is fontos feladatokat vállalnak a tanulók egészségnevelésével kapcsolatban: -

az iskolaorvos,

-

az iskolák egészségügyi ellátásával megbízott védını,

-

az iskolai ápolónı,

-

az osztályfınökök,

-

a kollégiumi nevelıtanárok,

-

a testnevelı tanárok,

26

-

az iskola ifjúságvédelmi felelıse.

Az iskola mőködı egészségügyi ellátással rendelkezik. Ez részben a betegségek diagnosztizálásában, szakellátásában nyilvánul meg, másrészt olyan nevelési programokkal amelyek hozzájárulnak a gyerekek egészségnek javításához, megırzéséhez. A gyermekek egészségi állapotának a követése, a beteg gyermekek optimális gyógyuláshoz való segítése, a krónikus betegek gondozása és beintegrálása az iskolai közösségbe éppúgy része az egészségfejlesztési tervünknek, mint a megelızı foglalkozások, felvilágosítások. Az egyes cselekvési programok hatékonyságát legjobban a gyermekek egészségi állapotában bekövetkezı változások mutatják, itt figyelhetıek meg azok a figyelmeztetı jelek is, amelyek helyes egészségneveléssel, felvilágosítással idıben elızhetnek meg, késıbb már nem javítható egészségromlást. Az iskola-egészségügyben dolgozók ezt a feladatot töltik be, azt a szakmai segítséget tudják nyújtani az iskolának, amelyre az egészségfejlesztési terv elkészítéséhez, annak megvalósításához a legnagyobb szüksége van. A program megvalósítása során az iskola-egészségügy dolgozói folyamatos kapcsolatot tartanak a szakorvosokkal, a rendırséggel, drog-megelızési és az ifjúságvédelmi szervezetekkel.

Az iskola a saját egészségnevelési stratégiája Az iskolában tanuló gyermekeknek több mint fele a vadász-vadtenyésztı szakmára készül fel. A szakma mővelése komoly fizikai állóképességet, jó erkölcsi tartást és jó egészséget igényel. A mezıgazdasági-gépész képzésben résztvevıkkel szemben is hasonlóak a fizikai és erkölcsi követelmények, de a szerelési munkával járó szennyezıdésekkel, káros anyagokkal kapcsolatos tennivalókkal és ismeretekkel is el kell látni a tanulókat. Az iskola egészségnevelési csoportja programjait minden tanév kezdetén megtervezi. A cselekvési terv az alábbiakat tartalmazza: tevékenysége megnevezése, célcsoport, idıskála, az értékelés módja, várta eredmények. Az ellenırzés, mérés, értékelés, minıségi kritériumok meghatározása beépül az iskola minıségirányítási programjába.

I.2. Egészségnevelési program tervezıinek feladatai Az egészségnevelési tervelkészítésénél •

rögzítik a pedagógusok szerepvállalását,

•

a programokat megvitatják, elfogadtatják az érintettekkel,

•

meghatározzák a diákönkormányzat szerepét az egészségnevelési programban,

•

gondoskodnak az információáramlásról: faliújság, Internet, iskolarádió, iskolagyőlés,

•

elıkészítik a kapcsolatokat a támogatókkal, szervezıkkel.

Az iskolában dolgozó pedagógusok vállalásai, amit a saját életvitelükben tesznek, vagy tenni fognak példamutatásként az egészségükért nagyban emeli az egészségnevelési program hatékonyságát. Ez, mint kiegészítı, ajánlott elem épül bele

27

a programba. Ugyanezt a célt szolgálja az, hogy az érintettek, a gyermekek, szülık, vagy a környezetben élık részt vesznek a program alakításában. Így elnyerhetjük közremőködésüket a megvalósításban. (vitafórumok, javaslatok összegyőjtése, stb.) A város életében nagy jelentıségő a jövı szempontjából az iskolai élet. Így a program népszerősítésétıl a helyi közösségek bevonásától sok segítség várható. Mindenképpen meg kell fontolni az esélyeket, hogyan lehet népszerősíteni, elfogadtatni az egészségnevelési programot a helyben lakókkal.

II. Szakmai program II.1. Egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok II.1.1. Iskolai étkeztetés A tanulók többsége igénybe veszi az iskolai menza szolgáltatását. Az iskolaorvos hetente ellenırzi az étlapot és az ételek minıségét, változatosságát. A diákönkormányzat javaslatokat tesz az étlap összeállításában.

II.1.2. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség, Ezek az általános iskolában kezdıdı és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelızhetık. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erıkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetıséget a mindennapi testmozgásra. Ha célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlıdésük elengedhetetlen feltétele, akkor az eddigi gyakorlatot alapjában véve át kell gondolni. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. A tantervek heti 2,5 óra kötelezı testnevelés óráin felül nagy lehetıségek vannak a mindennapos testmozgásra a kollégium szabadidıs programjaiba beépített sportfoglalkozásokkal, sportversenyek rendezésével. A Közoktatási Törvény idevonatkozó 52. §. (7-8-9) bekezdésének szöveghő másolata: „(7) Az iskola a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelezı tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb idıkeretet nem állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozások heti idıkerete - osztályonként - a (3)(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelezı tanórai foglalkozások a) az elsı-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt,

28

c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc, d) a kilencedik-tizedik évfolyamon negyvenöt, e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan, f) a szakképzési évfolyamon öt százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérı mértékő heti kötelezı tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelezı tanórai foglalkozás heti idıkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelezı tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti idıkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmai elıkészítı és szakmai alapozó oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott idıkeretbıl az iskolában igénybe vehetı osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törıdés feladatainak megoldásához. (8) A gyógy-testnevelés megszervezéséhez tizenhat fıs csoportonként az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre. (9) Az iskola a kötelezı tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezésérıl. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani – ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egyegy osztály mőködik – az iskolai sportkör mőködését. A mindennapi testedzéshez szükséges idıkeretet a kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló idıkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában mőködı diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelezı tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított idıkeretbıl. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelezı tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális idıkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelezı tanórai foglalkozások számának a tíz százalékát. A minimális idıkeret arányosan csökkenthetı, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelezı tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló idıkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat testnevelı végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı tanár vezeti.”

II.1.3. Személyiség fejlesztése A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenı alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlıdésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövıben. Az egészségfejlesztési terv része a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái. A korcsoport különösen veszélyeztetett a drog, a dohányzás és az alkohol által okozott befolyásoltsággal. Életszerő elıadásokkal, kellı felvilágosító munkával el kell érni, hogy a tanulók saját akaratukból tudjanak ezen veszélyekkel szemben nemet mondani.

29

II.2. Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok II.2.1.A tanórái programon belül II.2.2.A tanórai programon kívül A tanórai és tanórán kívüli egészségnevelési és környezeti nevelési feladatokkal jelen pedagógiai programunk külön fejezetben foglalkozik. A kollégiumi élet szervezésénél és a programok összeállításánál a kollégium nevelıtestülete fontos rendezı elvnek tekinti az egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok beépítését.

II.2.3. Célzott programok alkalmazása Drog prevenció Ez a tevékenység az éves program alapján, szak-elıadó segítségével felvilágosító munkában és az esetenkénti személyre szóló tanácsadásban, kezeltetésben valósul meg.

Dohányzás visszaszorításával kapcsolatos feladatok Az iskola a vonatkozó törvények alapján kijelölt dohányzóhelyet biztosít a 18 életévét betöltött tanulók részére. Ezzel egyben biztosítja a nemdohányzók védelmét is a passzív dohányzás ártalmaitól. A pedagógusok kitüntetett szerepet kapnak, hogy példamutatásukkal e káros szenvedélytıl távoltartásra neveljenek. Felvilágosító elıadások és plakátok is segítik a káros következmények mielıbbi megismertetését.

AIDS megelızési programok Ez a tevékenység is az éves program alapján, szak-elıadó segítségével felvilágosító munkában és az esetenkénti személyre szóló tanácsadásban, kezeltetésben valósul meg, valamint a tanulók részére biztosított szóróanyagok, ismertetık és plakátokon keresztül.

Táplálkozási programok Hazánkban kiemelkedıen magas a cardiovasculáris és a daganatos betegségek halálozás száma. Ennek nagyfokú javulását tudjuk elérni a helyes táplálkozással. Egy gyermek étkezése, a fejlıdı szervezet igényei miatt, különös gondot követelnek. Itt a legfontosabbak a táplálkozás-elméleti ismeretek és az iskolai étkeztetések milyensége. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya, ez azonban ma már vetekszik az alultápláltság kérdésével. A súlynövekedés a serdülıkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Jó lenne elérni, hogy minden gyermek jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van. Az iskolai egészségfejlesztés mind a helyes táplálkozásra, mind az ételek mennyiségére, minıségére, valamint az elfogyasztás módjára vonatkozóan foglalkozik a tanulókkal. Az iskolai menza a lehetıségekhez mérten biztosítja a kellı változatosságot és egészséges ételek fogyasztását. Fontos ez mellett a

30

pedagógusok és az egészségnevelési munkatársak felvilágosítása az egészségtelen táplálkozásról, a gyümölcs és zöldségfogyasztás fontosságáról és az egészséges testsúlyról is.

II.2.4. Egészségnapok, sportprogramok Az iskola rendszeresen részt vesz azokon a programokon, amelyek a testmozgással, a versenysporttal a szellemi vetélkedıkkel és az egészséges szabadidı eltöltésével kapcsolatosak. A kollégium ezen rendezvényeinek egy részét a társ-kollégiumokkal együtt szervezi meg.

II.2.5. Parlagfő-mentesítési program Fontos egészségnevelési feladat a parlagfő által okozott ártalmak ismertetése a tanulókkal. A környezetvédelemmel kapcsolatos osztályok ebben a témában a tanórai foglalkozásokon is kimerítıen foglalkoznak. Az iskola elsısorban a felvilágosító munkában kíván részt venni.

II.2.6. Baleset megelızési rendszabályok megismerése, alkalmazása A tanulók szakmai képzésük megkezdése elıtt a tantervbe beépítetten részletes munkavédelmi oktatásban részesülnek. Alkalmazásukat minden pedagógus szigorúan megköveteli. A közúti közlekedés szabályaival már az általános iskolában megismerkednek, de az iskolai oktatás során a vadász-vadtenyésztı és a mezıgazdasági gépész tanulók vontatóvezetıi jogosítványt is szereznek.

II.2.7. Szülık és a család bevonása a programokba, nevelésük A fentiek irányelvek, amelyek azt célozzák meg, hogy az iskolában tanuló gyermekek egészségi állapotát befolyásoló tényezık közül, elsısorban az egészségfejlesztési tevékenységek megtervezését, a pedagógusok, az iskolaorvosok és védınık együttmőködését egy szervezett program keretében hatékonnyá tegyék. Ennek megvalósításában közösen fognak össze, bevonva egyéb segítıket, a szülıket is. Ehhez a munkához a szülıi munkaközösségben dolgozó és csongrádi lakos szülıkkel kell felvenni a kapcsolatot és véleményüket, igényeiket megismerni az egészségneveléssel kapcsolatban is.

Az iskola-egészségügyi szolgálat ajánlását adja a Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium egészségnevelési programjához. Annak megvalósításában hatékonyan együtt kíván mőködni az iskola pedagógusaival és más dolgozóival. Csongrád, 2004 május 5. ………………………………………………….. Dr Bod Zsuzsanna sk.

31

V. A Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola helyi tantervei Bevezetés Az iskola alapító okirata alapján szakközépiskolai, szakiskolai és szakképzı évfolyamokon folytat oktatást. Helyi tantervei a kerettantervek és az Országos Képzési Jegyzék alapján készültek.

A kerettantervek alkalmazása és a szakmai orientáció A szakiskolai és szakközépiskolai osztályokban az oktatás 2001 szeptembertıl a Kerettantervek szerint folyik. A szakközépiskolai osztályokban két a szakiskolai osztályokban egy fajta szakmai elıkészítésben részesülnek a tanulók. A késıbbi szakmai képzı évfolyamok elıkészítése céljából a mezıgazdasági gépész szakma elıkészítéseként mőszaki orientációs képzést és gépészeti szakmai alapozást kapnak a tanulók. A vadász vadtenyésztı és a vadgazdálkodási technikus tanulmányokat az agrár orientáció és a mezıgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás készíti elı. A környezetvédelmi technikusképzés szakmai elıkészítése a mőszaki orientáció és a késıbbi környezetvédelmi-vízgazdálkodási szakmacsoportos oktatás.

Szakképzı évfolyamok Az iskola 3 fı szakterülete a mezıgazdasági gépészet, a vadászat és a környezetvédelem szakembereinek képzése. Az iskola oktatási területe és szintjei: Szakiskolai évfolyamok Középiskolai évfolyamok OKJ szakmai képzı évfolyamok - mezıgazdasági gépész - növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó - természet és környezetvédelmi technikus - vadgazdálkodási technikus

(9-10) (9-12) (12) (11) (13) (13 –14)

Óratervek, tantervek és szakmai követelmények jegyzéke 1.

Szakközépiskolai helyi óraterv a kerettanterv alapján, agrár orientációval

2.

Szakközépiskolai helyi óraterv a kerettanterv alapján, mőszaki orientációval

3.

Szakiskolai helyi óraterv a kerettanterv alapján agrár orientációval

4.

33 6280 01 OKJ számú Mezıgazdasági gépész szakma tanterve és követelményrendszere.

32

5.

31 521 20 0010 31 04 Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó szakma tanterve és követelményrendszere.

6.

52 6203 02 OKJ számú Vadgazdálkodási technikus szakma óraterve és követelményrendszere.

7.

54 625 01 0000 00 00 OKJ számú Vadgazdálkodási technikus szakma óraterve és követelményrendszere.

8.

54 850 02 0000 00 00 OKJ számú Természet és környezetvédelmi technikus szakma óraterve és követelményrendszere.

33

A csongrádi Bársony István Mezıgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai programjának

1/2008. számú melléklete

KERETTANTERVI

ÓRATERV

szakközépiskolai képzés 9-12 évfolyamaira szakmai elıkészítés agrár szakterületre mezıgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 128 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 74 96 Társadalomismeret és etika 37 Idegen nyelv 111 111 111 96 Matematika 111 111 111 96 Ének-zene 37 32 Rajz és vizuális kultúra 37 37 Osztályfõnöki óra 37 37 37 32 Testnevelés és sport 74 74 74 64 Fizika 55,5 55,5 Földünk és környezetünk 37 37 Biológia 37 55,5 37 Kémia 55.5 37 37 Érettségi tárgy (kémia vagy biológia) 64 Informatika 37 37 37 32 Szakmai orientáció (agrár szakterület) 185 185 (ebbıl bontott gyakorlat) (4) (4) Szakmacsoportos alapozó oktatás 296 256 (Mezıgazdaság szakmacsoport) Szabadon tervezhetõ órák - Kémia 18,5 18,5 - Biológia 18,5 18,5 - Német nyelv 18,5 8 - Angol nyelv 18,5 8 - Magyar nyelv és irodalom 16 - Matematika 16 - Történelem 16

Összesen:

1017,5 1017,5 1110 960

A 2003 évben módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 48. § (2) alapján beépített testnevelés óra 18.5

18.5

18.5

16

Az emeltszintő érettségi vizsgára történı felkészítésre az iskola a 11-12 évfolyamokon heti 2 óra órakeretet biztosít. A 9-10 évfolyamon felmenı rendszerben a szakmai orientáció tantárgy 4 óra gyakorlati oktatást tartalmaz.

34



KERETTANTERVI

ÓRATERV

szakközépiskolai képzés 9-12 évfolyamaira szakmai elıkészítés mőszaki szakterületre környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportos alapozó oktatás

Tantárgy

Éves óraszámok évfolyamonként 9 10 11 12 Magyar nyelv és irodalom 148 148 148 128 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 74 96 Társadalomismeret és etika 37 Idegen nyelv 111 111 111 96 Matematika 111 111 111 96 Ének-zene 37 32 Rajz és vizuális kultúra 37 37 Osztályfõnöki óra 37 37 37 32 Testnevelés és sport 74 74 74 64 Fizika 55,5 55,5 Földünk és környezetünk 37 37 Biológia 37 55,5 37 Kémia 55.5 37 37 Érettségi tárgy (kémia vagy biológia) 64 Informatika 37 37 37 32 Szakmai orientáció (mőszaki szakterület)185 185 Szakmacsoportos alapozó oktatás 296 256 (Környezetvédelem-vízgazdálkodás) Szabadon tervezhetõ órák - Kémia 18,5 18,5 - Biológia 18,5 18,5 - Német nyelv 18,5 8 - Angol nyelv 18,5 8 - Magyar nyelv és irodalom 16 - Matematika 16 - Történelem 16 Összesen:

1017,5

A 2003 évben módosított 1993. évi LXXIX. Törvény 48. § (2) alapján beépített testnevelés óra 18,5

1017,5

18,5

1110

960

18.5

16

Az emeltszintő érettségi vizsgára történı felkészítésre az iskola a 11-12 évfolyamokon heti 2 óra órakeretet biztosít. A 9-10 évfolyamon felmenı rendszerben a szakmai orientáció tantárgy 4 óra gyakorlati oktatást tartalmaz.

35



KERETTANTERVI ÓRATERV szakiskolai képzés 9-10 évfolyamaira, „A” változat szakmai elıkészítés agrár szakterületre (9.) „A” változat szakmai alapozás gépészeti szakcsoportra (10.) „A1” változat

Tantárgy ___ Éves óraszámok évfolyamonként __________ 9. 10. Magyar nyelv és irodalom 74 74 Matematika 74 74 Történelem és állampolgári ismeretek 74 74 Természetismeret és környezeti tanulmányok 74 74 Élı idegen nyelv 74 74 Informatika 74 74 Testnevelés és sport 92,5 92,5 Osztályfõnöki 37 37 Pályaorientáció 74 Szakmai elıkészítés elmélet + gyakorlat 222 Ebbıl: - mg.termelés, munkavéd. heti 2 - bontott gyakorlat heti 4 (8/2001 OM + helyi kiegész.) Szakmai alapozó oktatás elmélet + gyakorlat 296 Ebbıl: - mőszaki rajz heti 2 - mechanika, gépelem heti 2 - bontott gyakorlat heti 4 (8/2001 OM + helyi kiegész.) Szabadon tervezhetı órák: Anyagismeret (Gépészeti ismeretek) 37 37 Erıgép (Gépészeti ismeretek) 37 37 Munkagép (Gépészeti ismeretek) 37 37 Szakmai számítások (Gépészeti ismeretek) 37 37 _______________________________________________________________ Kötelezõ óraszám a rendelet alapján

1017.5

1017,5

36



ÓRATERV az OKJ 33 62 8001 szakmai számú Mezıgazdasági gépész szakiskolai képzés szakképzı évfolyamaira (kerettantervre épülı képzés)

Tantárgy

11

12

össz.

Géprajz-gépelemek Közlekedési ismeretek Mezıgazdasági ismeretek Munkavédelem Mezıgazdasági erıgépek Mezıgazdasági munkagépek Mezıgazdasági gépek javítása Gazdálkodási ismeretek Közismereti blokk: - Társadalomismeret - Matematika (szakmai számítás) - Fizika (elektrotechnika, hidraulika) - Biológia (növénytan, állattan) - Osztályfınöki és életmód Szakmai gyakorlat Összesen: Tanév-végi összefüggı gyakorlat Gépjármővezetési gyakorlat Szakképzı évfolyamok órái összesen:

37 74 74 37 74 74 74 222 37 37 74 37 37 629 1295 175

32 64 96 64 64 224 64 64 64 32 576 1120 25 1145

37 74 106 37 138 170 138 64 446 37 101 138 101 69 1205 2415 175 25 2615

1470

Kifutó képzés, 2008 szeptemberben már csak 12-dik évfolyam indul.

37



ÓRATERV az OKJ 31 521 20 0010 31 04 szakmai számú Növénytermesztési gépüzemeltetı, gépkarbantartó szakiskolai képzés szakképzı évfolyamaira (kerettantervre épülı képzés)

Tantárgy Elmélet és elméletigényes gyak. Osztályfınöki Testnevelés Munka, tőz és környezetvédelem elm. Munka, tőz és környezetvédelem elm.ig.gy Anyagismeret és technológia elm. Anyagismeret és technológia elm.ig.gyak. Mezıgazdasági munkagépek elm. Mezıgazdasági munkagépek elm.ig.gy. Üzemfenntartás elm. Mezıgazdasági erıgépek elm. Mezıgazdasági erıgépek elm.ig.gyak. Mg.gépek üzemeltetése (szakm.számítás) Mezıgazdasági ismeretek Jármővezetési ismeretek elm. Jármővezetési ismeretek elm.ig.gyak. Vállalkozási ismeretek Gyakorlatok: Anyagismeret és technológia gyakorlat Mg. munkagépek és üzemelés.gyakorlat Mezıgazdasági erıgépek gyakorlat Üzemfenntartás gyakorlat Összesen: Tanév-végi összefüggı gyakorlat Gépjármővezetési gyakorlat Szakképzı évfolyamok órái összesen:

11

12

össz.

36 72 18 18 36 18 36 18 0 36 36 36 36 72 36 0

32 64 0 0 32 0 128 0 32 32 0 32 64 0 0 32

68 136 18 18 68 18 164 18 32 68 36 68 100 72 36 32

126 378 84 168 1260 140 0 1400

64 336 48 224 1120 0 25 1145

190 714 132 392 2380 140 25 2545

Bevezetés 2008 szeptember 1-tıl felmenı rendszerben.

38



ÓRATERV az OKJ 54 625 01 0000 00 00 szakmai számú iskolarendszerő, nappali tagozatos Vadgazdálkodási technikus szakközépiskolai képzéshez (Kerettantervre épülı OKJ rendszerő képzés) Tantárgy

9

Osztályfınöki Szakmai orientáció elmélet 36 Szakmai orientáció gyakorlat 144 Szakmai alapozás (mőszaki ismeretek) Szakmai alapozás elmélet (vadgazdálkodás) Szakmai alapozás elmélet (vadtenyésztés) Szakmai alapozás elmélet (talajtan ) Szakmai alapozás elmélet (üzemgazdaságtan Szakképzés (elmélet) Vadgazdálkodás Vadegészségtan Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási alapism. és Vadtakarmányozás-tan Természet és környezetvédelem Vadtenyésztés Vadászati állattan Kynológia Munkavédelem Ökológia Fegyver és lıszertan Üzemgazdaságtan, Munkaszervezés-tan EU ismeretek Géptan és mőszaki ismeretek Vadászati jog és etika Vadföld és legelıgazdálkodás Élıhely fejlesztés és vadvédelem Motorfőrész és motoros kézi eszköz kezelése Géptan jármővezetési ismeretek (elmélet) Szakképzés elmélet összesen:

Szakképzés (elméletigényes gyakorlat) Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási alapismeretek Vadföld és legelıgazdálkodás Élıhely fejlesztés Vadvédelem Trófea kikészítés és bírálat Vadászati állattan Kynológia Vadászatszervezés -

10

11

12

13

14

32 -

36 144 -

72 72 72 72 -

64 64 64 64

36 -

-

-

-

72 36

64 -

-

-

-

36 18 72 36 36 36 36 36 54 504

32 32 64 32 32 32 32 32 64 448

-

-

-

36 18 18 36 90

16 64 64 80 32 -

39

Munkavédelem Vadászat Jármővezetési ismeretek (BÜ) Szakképzés elméletigényes gyakorlat összesen: Szakképzés (gyakorlat) Vadgazdálkodás Vadegészségtan Vadtakarmányozás-tan Vadtenyésztés Állományhasznosítás Vadbefogás Vadkár-elhárítás Környezetvédelem Motorfőrész-kezelés Fegyver és lıszertan Üzemgazdaságtan és vezetés Géptan és mőszaki ismeretek Munkaszervezés-tan Vadászati jog Vadászati etika Szakképzés gyakorlat összesen: Összefüggı nyári gyakorlat: Gépjármő vezetési gyakorlat Óraszámok összesen

-

-

-

36 108 18 360

80 336

-

-

-

-

-

-

-

36 18 36 36 18 18 18 144 72 396 140 -

32 32 64 32 80 32 32 32 336 25

180

180

288

256

1400 1145

A központi tantervben elıírt 160 óra összefüggı nyári gyakorlatból 20 órát és a 9-10 osztályos elıkészítı gyakorlatból beszámítunk a képzésbe.

Bevezetés 2008 szeptember 1-tıl felmenı rendszerben.

40



ÓRATERV az 54 850 02 0000 00 00 szakmai számú iskolarendszerő, nappali tagozatos Természet és környezetvédelmi technikus szakközépiskolai képzéshez (Kerettantervre épülı képzés) Tantárgy Szakmai orintációk Fémipari elmélet Fémipari gyakorlat Természettudományos vizsgálatok (gyakorlat) Épített környezethez kapcs.körny.véd. mérések (gyakorlat) Környezetvédelmi mérések (gyakorlat) Mőszaki rajz (elmélet) Mőszak rajz (gyakorlat) Szakmai informatika Szakmai alapozó oktatás Hidrológia (elmélet) Környezet- és természetvédelmi alapfeladatok (elmélet) Mőemlékvédelem Természetvédelmi kezelés (elmélet) Természetvédelmi kezelés (gyakorlat) Környezettechnika alapjai, mőveletei (elmélet) Környezettechnika alapjai, mőveletei (gyakorlat) Hidraulika (elmélet) Föld és vízmérési feladatok (gyakorlat) Gépészet alapjai Szakképzés Osztályfınöki Informatika Jog- és szakigazgatási (elmélet) Települési környezetvédelem Szakmai kommunikáció Munkavédelem Természetvédelem (elmélet) Építészeti ismeretek (elmélet) Településrendezés (elmélet) Vízgazdálkodás (elmélet) Település-tervezés (elmélet) Természetvédelmi tervezés és ellenırzés Geodézia elmélet (elmélet) Környezet gazdaságtan (elmélet) Mőemlékvédelem (elmélet) Gépészet, villamosság, építıipari (gyakorlat) Környezettechnika alapmőveletek (gyakorlat) Öko- és zöldterület gazdálkodási feladatok(gyakorlat) Geodézia (gyakorlat) Környezetvédelmi mérések (gyakorlat) Összefüggı nyári gyakorlat Összesen:

9

10

11

12

14

36 36 72 36 -

72 36 36 36

-

-

-

-

108 -

72 36 36 36 -

64 64 32 32 64

-

140 428

32 32 128 64 32 32 64 64 48 48 32 64 64 64 32 64 64 80 32 80 1120

180

180

288

41 Bevezetés 2008 szeptember 1-tıl felmenı rendszerben.



ÓRATERV az OKJ 52 62 0302 szakmai számú iskolarendszerő, nappali tagozatos Vadgazdálkodási technikus szakközépiskolai képzéshez (Kerettantervre épülı OKJ rendszerő képzés)

Tantárgy Osztályfınöki Vadgazdaságtan Mesterséges vadtenyésztés Munkavédelem Géptan és mőszaki ismeretek Természet és környezetvédelem Vadegészségtan Üzemgazdaságtan, EU ismeretek Vadászati jog Vadászati állattan Kynológia Vadtakarmányozástan Fegyver és lıszertan Motorfőrész és motoros kézi eszköz kez. Mezıgazdasági és erdıgazd. alapism. Szabadon választható köt. szakmai elmélet Géptan elm+gyak., jármővezetési ismeretek Szabadon választható köt. szakmai gyakorlat Szaktárgyi gyakorlat Tanév-végi összefüggı üzemi gyak. Gépjármővezetési gyakorlat Évi óraszámok összesen

10-11-12. 69 69 69 74 32 74 37 96 217 -

737

13.

14.

Össz.

32 64 32 32 32 32 32 32 96 32 32 32 128 32 32 128 96 224 200 25 1345

32 32 32 32 64 32 64 32 32 32 32 64 640 1120

64 165 101 64 133 170 64 96 64 128 64 32 32 128 106 133 224 313 864 200 25 3202

A 6/a változatú óraterv azon tanulók számára érvényes, akik a 9-12 tanévekben agrár szakmai orientációt tanultak és mezıgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatásban részesültek a 8/2001 (III.9.) OM rendelet szerint. Az óratervbe beépítésre került a kötelezı vizsgatárgyként belépett EU ismeretek tantárgy is. A 6/a változat 2005 szeptember 1-én lépett életbe.

Kifutó tanterv, 2008 szeptember 1-én már csak a 14. évfolyamos Vadgazdálkodási technikus tanulók részére.

42

Az elıírt tananyagok és követelmények A közismereti tantárgyak tananyát és követelményeit a Kerettanterv tartalmazza. A Kerettanterveket az iskola változtatás nélkül alkalmazza. A szakiskolai képzés 9-10 évfolyamán a Kerettanterv „A” változatát vezettük be 2001-2002 tanévtıl. A szakmai orientáció, a szakmacsoportos alapozó oktatás, a szakmai elıkészítés és a szakmai alapozás tananyaga a 8/2001. (III.9.) OM rendeletben elıírtak szerint kerül bevezetésre. A OKJ rendszerő szakmai programokat és követelményrendszereket a központilag kiadott tantervek és követelményrendszerek tartalmazzák. Az iskola az angol és a német idegen nyelvek oktatását építette be tanterveibe. https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/download.php?filename=KPPR268_Term eszet-_es_kornyezetvedelmi_technikus.pdf&tip=kpr&evszam=2008 https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/download.php?filename=KPPR405_Mez ogazdasagi_gepuzemelteto_gepkarbantarto.pdf&tip=kpr&evszam=2008 https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/download.php?filename=KPPR409_Vadg azdalkodasi_technikus.pdf&tip=kpr&evszam=2008 https://www.nive.hu/szakkepzesi_dokumentumok/szvk_kpr_adatbazis/download.php?filename=KPPR392_Erde szeti_szakmunkas.pdf&tip=kpr&evszam=2008

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A közismereti tankönyvek kiválasztását a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek együttesen végzik, kikérve a szülık véleményét. A szakmai könyveket az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet /KSZI/ készítteti el a mezıgazdasági szakképzés részére. A tankönyvekben nem található ismeretekrıl az iskola tanárai készítenek oktatási segédeszközöket, kiadványokat. Az iskola gondoskodik arról, hogy könyvtárában a kötelezı irodalom több példányban fellelhetı legyen. Az értékesebb szakmai irodalom beszerzésérıl a könyvtár részére az iskola gondoskodik.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépést a KT. 70. §-a szabályozza. A 11/1994. /VI.8./MKM rendelet 21. § /7/ bek.. értelmében a kettınél több tárgyból bukott tanuló további vizsgalehetıségérıl a tantestület dönt. Iskolánkban a 3 vagy annál több tantárgyból bukott tanuló ha tanköteles, akkor a sikertelen évfolyamot köteles megismételni, ha már nem tanköteles, akkor a sikertelen tanév megismétlésével folytathatja tanulmányit.

Ellenırzés, értékelés Az iskola a tanulók tudását és képességét

- diagnosztikus - formatív és - szummatív értékeléssel méri. Eszközei: szóbeli felelet, teszt, felmérı dolgozat, esszé, tanórai tevékenység, rajz, tanév végi felmérés.

43

A magatartás és szorgalom jegyeket a tantestület hagyja jóvá, az osztályfınök javaslata alapján. Pedagógusaink a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik. A tanár a tanuló tantárgyi munkáját havonta legalább egy alkalommal érdemjeggyel minısíti, melyet a minısítéskor az osztálynaplóba beír. Ekkor a tanuló köteles érdemjegyét az ellenırzı könyvébe bevezetni és azt három napon belül szüleivel (gondviselıjével) aláíratni.

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, minısítése Magatartás Példás: -

Ha példamutatóan teljesíti a Házirendben foglaltakat, Tanáraival és társaival követésre méltóan tisztelettudó, Viselkedésével nem szegi meg az Oktatási Törvényben foglaltakat, Ruházata megfelel az általánosan elfogadott normáknak Az iskolán kívüli viselkedése is megfelel a fenti normáknak. Igazolatlan órája és szaktanári figyelmeztetése nincs.

Jó:

Ha magatartásában, kötelességteljesítésében kisebb hiányosságok tapasztalhatók, Igazolatlan óráinak száma nem több 2-nél Szaktanári figyelmeztetése 3-nál kevesebb

-

Változó: - Ha a Házirendben és az Oktatási Törvényben elıírtakat többször megszegi, - Igazolatlan órája 2-nél több, 15 óránál kevesebb - 3 szaktanári figyelmeztetésben vagy osztályfınöki: figyelmeztetés, intés, megrovásban részesült Rossz: -

Ha a normarendszert többször is súlyosan megszegi, és esetleg tanulótársait is erre ösztönzi, Fegyelmi büntetése van, vagy igazgatói: figyelmeztetés, intés, megrovásban részesült Igazolatlan óráinak száma 15 óra illetve ennél több.

Szorgalom Példás: -

Jó:

-

Ha tanulmányi eredménye képességeinek maximumát tükrözi, A tanórákra kis elıadásokat vállal – és teljesít, Tanulmányi versenyeken vesz részt, Társait a tanulásban segíti.

-

Ha tanulmányi eredménye képességeinek megfelel, Nem bukott egy tantárgyból sem.

-

Változó: - Ha tanulmányi eredménye nem tükrözi a képességeit, - Egy tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

44

A középszintő érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar irodalom Életmővek Szerzık Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Mőfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés

Történelem Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

45

Matematika Témakörök Halmazok, halmazmőveletek Kombinatorika alapjai, összeszámlálási feladatok Egész kitevıs hatványok, azonosságai Algebrai kifejezések, polinomok, törtek, mőveletek algebrai kifejezésekkel Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk Elsıfokú egyenletek, megoldási módszerek, mérlegelv Lineáris egyenletrendszerek, megoldási módszerek Abszolútértékes egyenletek Elsıfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok Számelmélet alapjai, oszthatóság, lnko, lkkt keresése Függvény fogalma, lineáris függvények Abszolútérték, törtrész, egészrész, elıjelfüggvény Másodfokú függvények Négyzetgyökfüggvény Függvénytranszformációk Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok Háromszög nevezetes vonalai, körei Thálész-tétele, Pitagorasz-tétele Geometriai transzformációk, tulajdonságaik Forgásszög és mérése, ívmérték, körív és körcikk Háromszög területe, képletek Ismert négyszögek csoportosítása, területe Statisztika alapfogalmai: átlag, medián, módusz, szórás Négyzetgyökvonás és azonosságai Az n-edik gyök, n-edik gyök azonosságai, gyökfüggvények Másodfokú egyenlet, megoldóképlet Viete-tétele, gyöktényezıs alak Négyzetgyökös egyenletek Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges egyenletek Hegyesszög szögfüggvényei Forgásszög szögfüggvényei Szögfüggvények tulajdonságai Szögfüggvények ábrázolása Hasonlósági transzformációk, tulajdonságai Háromszögek hasonlósága, súlyvonal, súlypont Derékszögő háromszög magasság és befogótétele Síkbeli és térbeli számítások szögfüggvényekkel Vektorok, vektormőveletek, vektorok felbontása Valószínőségszámítás alapjai Permutáció, variáció, kombináció Racionális kitevıjő hatványok, azonosságok Logaritmus, azonosságai Exponenciális és logaritmikus egyenletek Exponenciális és logaritmus függvény jellemzése, inverz függvény Vektorok skaláris szorzata Szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek

46

Helyvektor, mőveletek vektorokkal a koordináta rendszerben Szakasz osztópontja, háromszög súlypontja Szakasz hossza Egyenesek jellemzı adatai: irányvektor, normálvektor, iránytényezı Egyenes egyenletei Merıleges és párhuzamos egyenesek Kör egyenlete Sorozat fogalma, tulajdonságai Számtani sorozat Mértani sorozat Poliéderek Hengerszerő testek Kúpszerő testek Csonkakúp, csonkagúla Gömb

Angol nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendık • Személyes tervek Ember és társadalom • A másik ember külsı és belsı jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel • Nıi és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek • A városi és vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Idıjárás Az iskola • Saját iskolájának bemutatása sajátosságok • Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

47

Életmód • Napirend, idıbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidı, mővelıdés, szórakozás • Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet • Kulturális események Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai Tudomány és technika • Népszerő tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

48

Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevı

Családban, családnál, baráti körben

vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglıben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendırségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérı

Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülın, hajón)

utas, útitárs

Kommunikációs szándékok • Megszólítás és arra reagálás • Köszönés, elköszönés és arra reagálás • Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás • Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás • Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás • Szóbeli üdvözletküldés • Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás • Bocsánatkérés és arra reagálás • Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás • Hála • Sajnálkozás, csalódottság • Öröm • Elégedettség, elégedetlenség • Csodálkozás • Remény • Félelem, aggodalom • Bánat, elkeseredés

49

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklıdés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetıség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklıdési kör kifejezése, illetve érdeklıdés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlı vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betőzés kérése, betőzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerısítés, igazolás

50

• • •

Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Nyelvtani szerkezetek Articles - Névelık Nouns - Egyes és többes szám , megszámlálható és megszámlálhatatlan fınevek Adjectives - Melléknevek fokozása, hasonlítás Possession - Birtoklás Adverbs - Határozók Prepositions, prepositional phrases - Elöljárószók, elöljárós szerkezetek Conjunctions, linking words - Kötıszók Forms of the verb - Igealakok Auxiliaries/Modal verbs - Segédigék, modális segédigék Present Simple - Az egyszerő jelen idı aktív ragozása Present Simple Passive - Az egyszerő jelen idı passzív ragozása Present Continuous - A folyamatos jelen idı Present Perfect Simple - Az egyszerő befejezett jelen idı aktív ragozása Present Perfect Passive - Az egyszerő befejezett jelen idı passzív ragozása Present Perfect Continuous - A folyamatos befejezett jelen idı Past Simple - Az egyszerő múlt idı aktív ragozása Past Simple Passive - Az egyszerő múlt idı passzív ragozása Past Continuous - A folyamatos múlt idı Past Perfect - A befejezett múlt idı Future with will, Passive Future - A jövı idı kifejezése “will” segédigével: aktív és passzív ragozás A “be going to” szerkezet Reported Speech (with the reporting verb in the present) - A függı beszéd használata (amennyiben a fımondat jelen idejő) Reported Speech (with the reporting verb in the past) - A függı beszéd ismerete (amennyiben a fımondat: múlt idejő) Conditional Clauses 1st, 2nd - A feltételes mondatok 1. és 2. típusának használata Conditional Clauses 3rd - A feltételes mondatok 3. típusának ismerete Relative clauses defining - A korlátozó értelmő vonatkozó mellékmondat használata Relative clauses non-defining - A bıvítı értelmő vonatkozó mellékmondat ismerete Time clauses with future meaning - A jövı idıt kifejezı idıhatározói mellékmondatok Clauses of purpose - A célhatározói mellékmondatok Wish Question-tags – Utókérdések

Német nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendık • Személyes tervek

51

Ember és társadalom • A másik ember külsı és belsı jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnıttekkel • Nıi és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetıségek • A városi és vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szőkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Idıjárás Az iskola • Saját iskolájának bemutatása sajátosságok • Tantárgyak, órarend, érdeklıdési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód • Napirend, idıbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megırzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidı, mővelıdés, szórakozás • Szabadidıs elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet • Kulturális események Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetıségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási elıkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás elınyei és hátrányai Tudomány és technika • Népszerő tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

52

Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevı

Családban, családnál, baráti körben

vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglıben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendırségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérı

Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülın, hajón)

utas, útitárs

Kommunikációs szándékok • • • • • • • • • • • • • • • • •

Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés

53

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklıdés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetıség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklıdési kör kifejezése, illetve érdeklıdés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlı vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betőzés kérése, betőzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerısítés, igazolás

54

• • •

Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Nyelvtani szerkezetek Morfológia – Alaktan Das Verb - Ige 1.1. Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen - Idı • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I • Futur II Hilfsverben der Zeitformen - Idıbeli segédigék Modus - Mód Indikativ - Kijelentı mód Imperativ - Felszólító mód Konjunktiv I - Függı beszéd • Präsens • Perfekt Konjunktiv II - Feltételes mód • Präteritum - Jelen idı körülírással würde-Form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen • Plusquamperfekt - Múlt idı Hilfsverben der Modalität - Módbeli segédigék • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I 1.2. Trennbare und untrennbare Verben - Elváló és nem elváló igekötıs igék 1.3. Reflexive Verben - Visszaható névmással álló igék 1.4. Passiv: - Szenvedı szerkezetek a) Handlungspassiv • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I • Futur II b) Zustandspassiv • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt

55

• Futur I • Futur II Passiv mit Modalverben - Szenvedı szerkezetek módbeli segédigével • Präsens • Präteritum • Perfekt • Plusquamperfekt • Futur I 2. Partizipien - Melléknévi igenevek • Partizip Präsens • Partizip Perfekt • Partizip Futur 3. Substantiv - A fınév 3.1. Genus, Numerus, bestimmter/unbestimmter, negierender Artikel - Neme, száma, esete, határozott és határozatlan névelık ragozása mind a négy esetben 3.2. Substantivierung: Partizip Präsens als Substantiv - Fınévvé vált melléknevek ragozása 4. Adjektiv - A melléknevek ragozása, fokozása, jelzıi és határozói 4.1. Gebrauch des Adjektivs 4.2. Adjektivdeklination 4.3. Valenz der Adjektive 5. Numeralien - A számnevek 5.1. Kardinalzahlen - Tıszámnevek 5.2. Ordinalzahlen - Sorszámnevek 5.3. Bruchzahlen - Törtszámnevek 6. Adverbien - Határozók, névmási határozók 7. Pronomina - A névmások 7.1. Personalpronomen - Személyes névmások • unpersönliches “es” am Satzanfang • unpersönliches “es” als formales Subjekt 7.2. Possesivpronomen - Birtokos névmások 7.3. Demonstrativpronomen - Mutató névmások 7.4. Interrogativpronomen - Kérdı névmások 7.5. Indefinitpronomen - Határozatlan névmások undeklinierbar - Nem ragozható névmások deklinierbar - Ragozható névmások 7.6. Relativpronomen - Vonatkozó névmások 7.7. Reflexivpronomen - Visszaható névmások 7.8. Reziprokpronomen - Kölcsönös névmások 8. Präpositionen - Elöljárószók minden esettel 9. Konjunktionen - A kötıszók 10. Partikeln - Nyomatékosítószók 11. Wortbildung - A szóképzés Syntax - A mondattan Satzbau, Satzrahmen - A mondat felépítése Satzglieder - A mondatrészek Der zusammengesetzte Satz - Az összetett mondat • Nebenordnung - A mellérendelı mondat • Unterordnung - Az alárendelı mondat Satztypen - A mondatok típusai Aussagesatz - Pl: Kijelentı - állító - tagadó

56

- kérdı - felszólító stb. Übergreifende (Morphosyntektische) Phänomene Verneinung Kongruenz

Kémia Általános kémia Kémiai jelölések és mennyiségek Az atom felépítése, alkotórészei. Az izotópok Az atomok elektronszerkezete A periódusos rendszer Ionok képzıdése atomokból Molekulák képzıdése és szerkezete Az elsırendő kötések és jellemzésük Másodrendő kötések kialakulása Az oldás folyamata és energiaviszonyai A kémiai reakciókat kísérı energiaváltozások. A reakcióhı A reakciósebesség és a kémiai egyensúly Savak és bázisok reakciói Redoxireakciók Elektrolízis, galvánelemek Anyagi halmazok Szervetlen kémia A kémiai elemek általános jellemzése A hidrogén és a víz legfontosabb tulajdonságai A halogénelemek és fontosabb vegyületeik Az oxigéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A széncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A fémek általános jellemzése A fontosabb fémek ipari elıállításának kémiai alapjai Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik Az alumínium és vegyületei A vascsoport és a rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik Szerves kémia Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Aromás szénhidrogének; a benzol A szerves kémiai reakciók fıbb típusai A földgáz és a kıolaj. Energiagazdálkodás Alkoholok Oxovegyületek Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és amidok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Szénhidrátok Aminosavak és fehérjék

57

Nukleinsavak Mőanyagok

Biológia Rendszertan és evolúció Az élılények rendszerezése. A vírusok, a prokarióták, az egysejtő eukarióták A többsejtő eukarióták. A gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szervezıdése A többsejtő állatok szervezıdése, az ısszájúak és az újszájúak A gerincesek A növényi és az állati szövetek Molekuláris és sejtbiológia A biogén elemek. A víz és az ásványi sók. A kolloid állapot biológiai jelentısége A lipidek és a szénhidrátok biológiai jelentısége A fehérjék és a nukleinsavak biológiai jelentısége. A mono- és a dinukleotidok szerepe Az enzimek, az enzimmőködés A sejtanyagcsere. Az építı és a lebontó anyagcsere-folyamatok A szénhidrátok felépítése A DNS, mint örökítı anyag. A genetikai kód. A fehérjék bioszintézise A sejtalkotók felépítése és mőködése. A biológiai membránok és anyagforgalmuk A színtestek és a mitokondriumok A sejtmag és a kromoszómák A sejtek osztódása A növények életmőködései A növények vízforgalma, vízgazdálkodása és anyagszállítása A növények táplálkozása, légzése, raktározása és kiválasztása A növények mozgása és ingerlékenysége. Szabályozás a növények szervezetében Az állatok és az ember életmőködése A belsı környezet stabilitása, a belsı védekezés A vér és a vércsoportrendszerek Az állatok és az ember keringési rendszere Az állatok és az ember légzése Az állatok és az ember táplálkozása Az állatok és az ember kiválasztása Az állatok és az ember mozgása Az életmőködések szabályozása Az idegi szabályozás evolúciója A gerincvelı, az agytörzs és a nagyagy. Az érzı- és a mozgatómőködés A vegetatív idegrendszer A hormonális szabályozás. Az agyalapi mirigy, a mellékvese, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy belsı elválasztású szigetei. Az ivarmirigyek hormontermelése Egészséges életmód, fontosabb betegségek és megelızése Szaporodás, növekedés, fejlıdés, öröklıdés A meiózis, a gének rekombinációja, az ivaros és az ivartalan szaporodás A növények növekedése és fejlıdése Az állatok növekedése és fejlıdése Az ember nemi mőködései, az ivarsejt- és az ivarihormon-termelés szabályozása Az ember növekedése és fejlıdése Az öröklıdés és a változékonyság. A mutáció A minıségi és a mennyiségi tulajdonságok öröklıdése Az emberi öröklıdés

58

Populációgenetika és evolúció A populációk genetikai egyensúlya. A szelekció és az alkalmazkodás Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. Új fajok kialakulása A fizikai, a kémiai és a biológiai evolúció az eukarióta sejt kialakulásáig A növények és az állatok evolúciója a földtörténeti óidıben, a középidıben és az újidıben. Az utolsó jégkorszak és a fıemlısök evolúciója Ökológia és etológia Az egyed feletti szervezıdési szintek. Az élı és az élettelen környezeti tényezık A populációk, a biocönózisok, és a biomok A bioszféra anyag- és energiaforgalma. A környezet- és a természetvédelem. Nemzeti parkok, természetvédelmi területek Az öröklött és a tanult magatartásformák Létfenntartási és szaporodási viselkedési formák Társas viselkedés, szociális kapcsolatok az élıvilágban Kommunikáció az állatvilágban

Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlıdés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdısportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben őzhetı sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Győrő Nyújtó Korlát Küzdısportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda

59

Labdarúgás Röplabda

Az iskola a jelenlegi érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelıen 5 tantárgyból készíti fel középiskolai tanulóit a 12. évfolyam utáni középszintő érettségi vizsgára. Ennek alapján Magyar nyelv és irodalom tantárgyból, Matematikából, Történelembıl és a tanuló által 4 évig tanult (angol vagy német) Idegen nyelvbıl minden tanuló érettségi vizsgát tesz. Ezekbıl a tantárgyakból az iskola érettségi vizsgára történı felkészítést végez, gyakorló feladatokkal is segíti a biztosabb megfelelési szintet. A fent megjelölt négy tárgy kötelezı érettségi vizsgája alól kivételt képezhetnek azok a tanulók, akiket az arra illetékes szakszolgálat a tanulmányok során a megjelölt tantárgyakból részlegesen vagy teljes egészében felmentett. Ezek a tanulók más tantárgyat választhatnak, amelyeket a vizsgaszabályzatban elıírt óraszámokban tanultak a középiskola 4 tanéve alatt. A ötödik (válaszható) tantárgyra az iskola két tantárgyat jelöl meg, amelyek oktatása során az óratervekben kötelezıen elıírt óraszámokon belül biztosítja a jogszabályban megkövetelt felkészülési óraszámokat. Ezen tantárgyak a Biológia, a Kémia és a Testnevelés. Az iskola tanulói az ötödik (válaszható) tantárgyként más tárgyat is választhatnak, de mindenkor figyelembe kell venni a minimálisan kötelezı tanulmányi idıt és a vizsgára a tanuló ez esetben egyénileg készül fel. Az iskola a 100/1997.(VI.13.) Korm.rendelet 3 § (3) bekezdése alapján a lehetıvé teszi tanulóinak az emeltszintő érettségi vizsgára történı felkészülést a Biológia és a Kémia tantárgyakból.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskola az oktatott szakmák fizikai állóképesség-igénye miatt is nagyon fontosnak tartja, hogy a tanulók az iskolai évek alatt fizikai állapotukban is optimálisan fejlıdjenek és jól felkészülten, egészségesen lépjenek ki az oktatási rendszerünkbıl. Ennek érdekében a belépı tanulóktól orvosi alkalmasságot igazoló vizsgálati lapot kérünk. A tanulók a továbbiak során rendszeresen vesznek részt orvosi szőrıvizsgálatokon, ahol testi fejlettségüket, hallásukat, fogazatuk állapotát, testtartásukat vizsgálják. Az iskolaorvos minden tanév kezdetén vizsgálattal kiszőri a könnyített-testnevelésre javasolt tanulókat. Ezekkel a tanulókkal a testnevelı tanárok külön program szerint foglalkoznak. A pszichésen és fizikailag problémás tanulókat az iskola speciális szakszolgálat igénybevételével megvizsgáltatja és a szükséges korrekciós intézkedéseket megteszi. Az iskolai tantervekben elıírt testnevelési tanórákon a szaktanárok rendszeresen felmérik a tanulók teljesítı képességét és egyéni fejlesztı feladatokkal segítik az elvárható szint alatt teljesítı tanulók fejlıdését.

60

A sporttevékenységben különösen eredményes tanulók részére az iskola biztosítja a sportolás egyéni gyakorlását is. A tanulók igényei alapján a labdarúgás, az atlétika, a kerékpározás és a testépítı sportágak egyéni gyakorlásához biztosítjuk a feltételeket.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje A tanulók munkájának folyamatos értékelésére a pedagógusok - megítélésük szerint, tananyaguk témáiból – írásbeli dolgozatot íratnak. Alapelv, hogy ezen felmérések, értékelések az iskolai munka részei legyenek és tanórai keretben történjenek. Egy iskolai osztály egy tanítási napra 3 írásbeli beszámoltatásnál többet nem kaphat. Az írásbeli dolgozat, beszámoltatás szerepe szerint lehet: -

tanulmányi eredmény megállapító, tudásszint felmérı, felzárkóztató, szintemelı (javító), vizsgafelkészítı, verseny felkészítı, javítóvizsga, osztályozóvizsga.

A helyi írásbeli dolgozatokat legkésıbb a megírástól számított 10 munkanapra ki kell javítani és eredményét közölni kell a tanulókkal.

Az otthoni (és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Az ismeretek elsajátításához és elmélyítéséhez a tanárok írásbeli és szóbeli feladatokat (házi feladatot) adhatnak a tanulóknak. Alapelv, hogy feladatok mennyisége és nehézségi foka igazodjon a tanórákon feldolgozott anyaghoz és a tanulók képességeihez. A beadási határidıt a feladat megoldásához szükséges idı ismeretében a szaktanár határozza meg. A tanulók által önállóan feldolgozandó munkákhoz a kellı mennyiségő segédanyagot, szakirodalmat ingyenes lelıhelyrıl (pl. Internet, iskolai könyvtár, iskolában rendszeresített tankönyv) biztosítani kell.

61

VI. A Kollégium pedagógiai programja Bevezetés A kollégium pedagógiai programja az intézmény programjára építve a tanulók életrendjét a nevelés feladatait a tanulói és a szabadidı hasznos eltöltésének elveit, a közösségi tevékenységek programjait tartalmazza. A kollégiumi nevelımunka rendszerbe foglalása, amely az összefogás szándékát is jelzi tevékenységében, nem jelenti a túlszabályozottságot, a merev keretek kialakítását. Az kívánja megfogalmazni, hogy a ma még erıteljesen érvényesülı kétpólusú, de egyirányú nevelés / felnıtt ráhatása a gyerekre / helyébe fokozatosan a kölcsönhatások rendszere lépjen, mely többpólusú és oda-vissza is érvényesülı folyamat. / Képszerően, felnıtt-gyerek, gyerekgyerek, felnıtt-felnıtt, gyerek-felnıtt viszonyrendszerérıl van szó. /

A nevelés alapelvei A nevelıtevékenység vázrendszerében a rekreációs /újra alkotó / nevelést helyezzük elıtérbe, amely áthatja az egész közös tevékenységet. A rekreációs nevelés célja a fiatalok felkészítése a harmonikus felnıtt életre, középpontba állítva a természetes életmódot, a környezet védelmet és a korszerő táplálkozást. A rekreációs nevelés tartalma az emberek egészségének, munkaképességének, életkedvének befolyásolása a pihenésre, a helyes táplálkozásra, a munkára, az önmővelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására, környezetének védelmére való neveléssel. Az egyensúly, a helyes arány a fizikai /sport, munka, pihenés, táplálkozás / a pszichikai /érzelmi egyensúly, lásd kamaszkori pszichés zavarok / és az intellektuális területek arányos fejlesztésével érhetı el.

A nevelés célkitőzései A szülıi ház hiányának pótlása, a szülıi felügyelet és példamutatás helyettesítése, kiváltása. Az iskolai feladatok teljesítésének tanári segítése A kortársi közösségben való együttmőködés, az együttes élmény nevelı hatásának hasznosítása, a tanuló személyiségének kibontakoztatása, egészséges fejlesztése, jellemformálás.

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei: Humánus légkörben folyó nevelés, a személyiség fejlesztése, a tanuló képességeinek és érdeklıdésének megfelelıen tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, valamint szabadidejének hasznos kitöltésére irányítása.

62

A tanulók fejlıdését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elısegítı tevékenység elve a./ a tanulás tárgyi, személyi, hangulati körülményeinek biztosítása, az eredményességre való következetes törekvés b./ A felzárkóztatás lehetséges eszköze: - korrepetálás szervezése /felmérések alapján / - nevelıtanári korrepetálás saját szakból - elsısök kiemelt segítése - bukott tanulók segítése - bármilyen okból veszélyeztetett tanulók folyamatos regisztrálása, figyelemmel kísérése - jó tanulókból korrepetáló gárda szervezése. c./ A tehetség felismerése, gondozása - megfelelı tárgyi és személyi feltételek kialakítása a tehetségek kibontakoztatása, segítése céljából - szoros kapcsolat adott szaktanárral - lehetıségek teremtése, feltárása a tehetség megnyilvánulására, bemutatására /pályázatokra ösztönzés, tanulmányi versenyek, szereplések, kreativitás kiélése / d./ Jellembéli elvárások adta feladatok - az egymás iránti figyelmesség, tolerancia erısítése - viselkedéskultúra kialakítása - az értelmes fegyelem elfogadtatása, alakítása, gyakorlása - egymás segítésére való késztetés, szoktatás - egymás jó tulajdonságainak, hasznos képességeinek tisztelete - megbecsültetése, ezek gyakorlati megnyilvánulásának közösségi élménnyé formálása.

A hátrányos helyzető tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítı foglalkozások terve Kollégiumunk szaktanáraink segítségével heti rendszerességgel szervez pótszilenciumokat, rendszeres és felzárkóztató korrepetálásokat, a tanulmányi munkát segítı elıadásokat és a társadalmi beilleszkedést és szocializációt segítı csoportfoglalkozásokat, személyiségfejlesztı tréningeket.

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a mővelıdési és sportolási tevékenység szervezésének elvei a./ A társas együttlét gyakorlata, tapasztalatainak felhasználása a családi életre /is / nevelésben - a család mint a legalapvetıbb emberi és gazdasági közösség - helyes szexuális mentalitás mibenléte, kialakítása a társak között - az egészséges táplálkozás - a helyes élet vitel, életmód - gyermekgondozás a családban - több generáció együtt - betegápolás a családban

63

-

az „otthonos” lakás „elıgyakorlat” a kollégium belsı és külsı környezet alakítása, szépítése nyomán /a háztartás fortélyai, ház körüli barkácsolás /

b./ Gyakorlati lehetıségek - pl. palacsinta készítés vacsorára a gyerekek bevonásával - kisebb javítások elvégzése c./ A közösségi lét felsı fokának elérésére való törekvés - az öntevékenységre való késztetés, szoktatás - az önkormányzó képesség kialakítása a kollégisták körében. - /Cél: a fiatalok fokozatosan maguk szervezzék életüket, a nevelı mint tanácsadó, értékelı, adott esetben ellenırzı legyen csupán / d./ A sport, mint a szellemi megterhelés ellensúlyozásának eszköze, fontos szerepet kap a kollégium életében: -

a sportágak megismerése a közösségi sportolás jellemformáló ereje az egészség megtartása és az erınlét fejlesztése

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenység A kollégium nevelıtestülete fokozottan ügyel a foglalkozásokon a balesetvédelemre, az iskolai, városi és országos gyermek és ifjúságvédelmi programok ismertetésére és az azokon való tanulói részvételre. Az iskolaorvossal és a kollégiumi ápolónıvel, valamint a városi Gyermekvédelmi és Családsegítı Központtal együttmőködve a drog, a dohányzás és alkoholfogyasztást megelızı és csökkentı, valamint az AIDS és egyéb fertızı betegségeket megelızı elıadásokat szervezünk.

A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve Kollégiumunkban évek óta megünnepeljük névadónk születésének és halálának évfordulóját, nemzeti ünnepeinket és a jeles állami és egyházi ünnepeket, valamint a Költészet napját, melynek mősorait nagyrészt a tanulók készítik, a nevelık csak mint segítık vesznek részt a munkában. Kulturális és sport kapcsolatot ápolunk környékbeli kollégiumokkal és tervezzük évente megrendezendı lövészverseny lebonyolítását.

Az iskolával, a szülıkkel való kapcsolattartás és együttmőködés Kapcsolattartás az osztályfınökkel A szaktanárokkal egyik legfontosabb feladata a nevelıtanárnak, a diák naprakész iskolai helyzetének figyelemmel kísérésére, mely a folyamatos információcsere útját valósul meg. Kapcsolattartás a szülıkkel A kollégisták nevelése, fejlesztése csak a szülıi házzal együttmőködve valósítható meg.

64

A kapcsolattartás lehetıségei: - szülıi értekezletek - egyéni személyes beszélgetések - levelezés - telefonbeszélgetések - speciális - a minıségbiztosítással kapcsolatos, a kollégiumi életre specializált kérdıívekkel (diákok, szülık részére )

A kollégiumban folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendszere A kollégiumban folyó munka értékelését a tantestület és a kollégiumvezetı végzi. Rendszeres - kollégiumon belüli értekezletek, megbeszélések során. Ellenırzést a kollégium vezetıje, valamint az intézet igazgatója végez, ütemterv alapján és szúrópróbaszerően.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések A tanulmányi munkával kapcsolatos lehetıségek és eszközök: kollégiumi könyvtár internetes, számítógépes terem, Sportolást, testedzést elısegítı lehetıségek és eszközök: kondicionáló terem tornaterem sportpálya légpuska lıtér sporteszközök, Szórakozást és kulturális tevékenységet segítı eszközök, lehetıségek: filmklub kollégiumi rádió barkácsterem és eszközök diákújság szerkesztés

65

VII. Záradék Jelen pedagógiai program 2007-2008 tanév kezdetekor lép hatályba. Felülvizsgálatát és módosítását évente kezdeményezheti a tantestület vagy a fenntartó.

A pedagógiai programot a nevelıtestület elfogadta.

Csongrád, 2008.06.27.

………………………………………… iskolaszék részérıl

…………………………………………… tantestület részérıl

A pedagógiai programot a fenntartó jóváhagyta.

Szeged 2008

……………………………………………. aláírás

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

Recommend Documents