Szakiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyainak helyi tanterve

Ikt.sz:

3/b. számú melléklet

Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István út 38./

Szakiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyainak helyi tanterve Hatályos: 2013. év május hó 02. napjától – 2014. június hó 30-ig

…………………… Kovács Zsuzsanna intézményvezető

Tartalom A PÁLYAORIENTÁCIÓ HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA ..........................................................4 PÁLYAORIENTÁCIÓS GYAKORLATI FOGLALKOZÁS HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA .......................................................................................................................................................................8

Szakképzés

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Tv. 15. §-ban meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a középiskolai képzéseknél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. A közoktatási törvény 67. § (1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. 11-12. évfolyam: az érettségi vizsgára való felkészítés, az alapműveltség megszerzése a szakmacsoportos alapozó oktatással; 13 – 14. évfolyam: szakképző évfolyam, ahol a munkahelyen hasznosítható szakmai tudás megalapozása és kifejlesztése a cél, amelynek birtokában a tanulók képesek megfelelni szakterületükön a változó, növekvő szakmai követelményeknek. Korábbi tanulmányok beszámítása A tanuló kérheti egyéb, bizonyítvánnyal igazolt előtanulmányainak beszámítását.  Mentesül a szakiskola 9. évfolyam elvégzése alól, aki

más szakiskolában szerzett 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik,

a szakközépiskola, gimnázium 9. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik.

 Mentesül a szakközépiskola 9, 10. évfolyam elvégzése alól, az aki szakiskolában szerzett 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal és a 9-10. évfolyamon magyar, matematika, történelem tantárgyból legalább közepes osztályzattal rendelkezik; Szakközépiskola, gimnázium 9-10. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik.

Különbözeti vizsgát kell tennie a jelentkezőnek abból a tantárgyból - a kerettanterv követelménye alapján -, amelyet nem tanult a beszámított képzési szakaszban. A szakiskola tanulója – a szakmai vizsga letételét követően – a kilencedik-tízedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával – folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. Egyes modulok értékelése és minősítése A szakmai előkészítő/alapozó tantárgy – bizonyítványba, ill. törzslapra kerülő – osztályzatát a modulok érdemjegyeinek átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembe vételével. Ha valamelyik modul érdemjegye elégtelen, akkor az elbírált időszak osztályzata elégtelen. Tanév végén elégtelen osztályzat esetén csak abból a modulból kell javítóvizsgát tennie, amelyikből elégtelent kapott. Amennyiben harmadik elégtelen osztályzata e modul, akkor a nevelőtestület dönt javítóvizsgára, ill. osztályismétlésre utalásról. A megszerzett modulok beszámíthatósága a pedagógiai program 3.1 pontjában van szabályozva.

A PÁLYAORIENTÁCIÓ HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A Pályaorientáció kiemelten fontos területe a szakiskolai munkának, amely összekapcsolja a különböző tárgyak közös elemeit, elősegíti a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárul a tanulók eredményes szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület — a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és az agrár — tevékenységformáit. Célok és feladatok A Pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. A tanulók határozzák meg saját helyzetüket és céljaikat, alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el a távlatos életpálya-építés szükségességét. A tantárgy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának kialakításához különös tekintettel a munkához való viszonyra. Az iskola-, műhely – és üzemlátogatások során a gyermekeknek lehetőségük legyen arra, hogy megfigyelhessék egy-egy szakma munkafolyamatait, példaadó munkaszokásait, illetve azok megtanulásának mozzanatait. A tantervi anyag elsajátítása során különféle szervezeti formákat alkalmazhatunk. Ezek a tanulásszervezési módok a csoportmunka, a páros munka és az individuális tevékeny-ség. Személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához. A tantárgy járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív magatartással, a kézügyesség kreatív felhasználásával és az emberi kapcsolatok fontosságának felismerésével válasszák ki a számukra megfelelő pályaterületet. Segítse a tanulókat individuális céljaik megfogalmazásában, tudjanak tervezni és dönteni életpályájukkal kapcsolatban.

Mindezek együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakiskolai évek a társadalomba való indulás megalapozását szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a munka és a pálya világáról megfelelő, igényeik szerinti ismeretekkel rendelkezzenek, jól ismerjék a pálya, a munka és a szakma emberekkel szemben támasztott követelményeit. Ismerjék meg a megszerezhető képesítések rendszerét, ezen belül el tudják magukat helyezni, és ehhez kapcsolódóan szakmai perspektívákat is lássanak maguk előtt. Fejlesztési követelmények Az életcélok között szerepeljen a pálya műveléséhez kapcsolódó önmegvalósítás, az aktív dolgozó életmód elfogadása, tudatosuljon a munka- és pályaterületek kiválasztásának fontossága, a tanulók értsék meg, hogy az életpálya-építés nem egyszeri döntés eredménye, hanem folyamatos lehetőségek felismerése, azokhoz való alkalmazkodás, azok közül való választás. Kezdjék megtervezni életpályájukat, legyenek képesek a terveket és a célokat a valódi lehetőségekkel összevetni. Éljenek személyes szabadságukkal, lehetőségeikkel, és emellett fogadják el a társadalmi normákat is. Számoljanak az életpályaterveikben, karrierterveikben a családtámogatási lehetőségeivel, a taníttatás költségeivel, a családi hagyományok folytatásával, mint az egyéni pályatervet befolyásoló tényezőkkel. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az ellenőrzés értékelés tárgya nem elsősorban az ismeretek megléte vagy hiánya, hanem a készségek, képességek, kompetenciák változása, fejlődése. Értékelésnél az önmagához viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. Értékelési szempontok: - milyen a munkához való viszonya; - önmagához képest mennyire szorgalmas; pontos; kitartó; - szociális készsége fejlődik-e - tájékozott-e a munkahelyi feladatokról, elvárásokról; - mennyire képes önmagát reálisan megítélni; Belépő tevékenységformák A tanulók megismerkednek a pálya, a munka világát meghatározó főbb szereplőkkel (munkáltatók, szervezetek, munkavállalók). Élőszóban célra irányuló információkat szereznek szakemberektől. Hétköznapi eseményeket, jelenségeket, sajtóhíreket beszélnek meg, elemeznek tanári irányítással, részben önállóan. Ábrákat, képeket, filmeket elemeznek tanári segédlettel. Gyűjtő munkát végeznek mind az önismeretre utaló, mind a pályákra vonatkozó irodalomból. Csoportmunkát végeznek az érdeklődés és a pályák kapcsolatának tudatosítására. Szerepjátékokat, szituációs játékokat végeznek az önismereti elemek és a pályakövetelmények összehangolására. Megismernek és meghatároznak olyanfogalmakat, amelyek az életpálya tervezéséhez szükségesek. Érdeklődés, hajlamok, képességek, munkamód — pályakövetelmények,  pályafa — családfa  Érdeklődés definíciója, érdeklődésirányok, érdeklődés és képesség viszonya, tantárgyi érdeklődés és pályaérdeklődés, családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban.  Életpálya-szemlélet, a pályatalálás folyamata  Pályakívánság és realitások, élet- és pályatervek, lakóhelyválasztás, munkahelyválasztás jelentősége, összefüggései, ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között, elakadás és tanácsadás.  A munka és tudás szerepe a társadalmi előrejutásban, jelentősége a munkaerőpiacon

      

A foglalkozások világa, a pályák világa, a szakmák világa, változó lehetőségek a munkaerőpiacon, a munkavállaló szerepe és lehetőségei, az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei. A magyar gazdaság főbb ágazatai, a húzóágazatok, a négy fő szakterület Egy-egy szakterület jellemzése, a kapcsolódó szakmai képzések, foglalkozások, pályák. Karriertervezés, a szakmai képzettség megszerzésének időigénye. A szakterület és a környezetvédelem kapcsolata, a szakterület és az egészség megőrzésének szükségessége, szakmai ártalmak. A szakmai képzésekben szereplő jogok és kötelezettségek, az iskolai képzés jellemzői, a munkaerő-piaci képzés jellemzői. Szakmai követelmények, tanulási követelmények, tanulási módszerek, az OKJ-s szakmák sajátosságai, elérhetősége, támogatási formák (ösztöndíj, képzési támogatás stb.).

1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői a) Az „érdeklődés és az alkalmasság” szerepe a pályaválasztásban. b) Ismerkedés a pályamódosítás okaival. c) Saját pályaválasztási elképzeléseinek összevetése a realitással, lehetőségeivel. 2. Pályaismeret a) Az egyes pályák jellemzőinek összehasonlítása (különbség, azonosság). Legyenek elemi ismeretei az egymást helyettesítő pályákról, pályacsoportokról. 3. Tájékozódás a munkaerőpiacon a) A munkahelyi feladatok, elvárások megismerése. b) Az álláskeresés módjainak megismerése (megtanulása). c) Legyenek elemi ismeretei arról, hogy az ember munkalehetőségei a foglalkoztatási viszonyoktól (társadalmi-gazdasági viszonyoktól) függenek. . ÓRATERV ÉVFOLYAM HETI ÓRASZÁM 1.Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői 2. Érdeklődési és munkaterületek 3. Pályaismeret 4. Az álláskeresés folyamata és technikái Szabadon felhasználható órakeret Éves óraszám

Témakör

Tartalom

9. 3 16

16 50 16 10 108

Tanulói tevékenység

Fejlesztendő készségek, képességek

1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői –

érzékelés figyelem emlékezet képzelet gondolkodás érzelem akarat szociális összetevők

Készségek, képességek, pszichikus funkciók:

A személyiség főbb jellemzőinek megismerése

felismerő szociális megfigyelő elemző értékelő rendszerező ítélő tervező szervező kommunikációs reális önértékelés önellenőrzés önbizalom konkretizálás általánosítás absztrakció Tréningek az érzékelés tudatossá tételére, megbeszélés munkavégzés során tapasztalatok gyűjtése, megbeszélése Memória tréningek, tréningszerű gyakorlatok, szituációs játékok Tréningszerű gyakorlatok, szituációs játékok Elemzés, értékelés, aktivizálás Az érzelmek pozitív aktivizálása, az érzelmek megélése Akaratfejlesztő gyakorlatok Kooperatív technikák gyakorlása Önismereti tréningek Modellálás a gyakorlatban Tevékenységek gyűjtése, felismerő, információamelyeket szívesen gyűjtés végez, megbeszélés, - feldolgozás, elemző, összehasonlítás, indoklás értékelő, döntő, analízis, szintézis, következtetés, megkülönböztetés

önismeret a munkavégzés fizikális összetevői Munkaterületek: 2. Érdeklődési és szabadban dolgozni, munkaterületekemberek között dolgozni, embereknek segíteni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni, fémekkel dolgozni, tiszta környezetben dolgozni Érdeklődés, motiváció Beszámoló számára fontos foglalkozásokról 3. Pályaismeret-

Pályák megismerése

Pályaalkalmasság

felismerő, rendszerező, megfigyelő, értékelő, elemző, döntő, szóbeli kifejező, általánosítás, összehasonlítás Pályaválasztási alapfoAlapfogalmak Felismerő, információgalmak megismerte-tése. gyűjtés Tréningszerű gyakor- feldolgozás, együttlatok (munkakör, működési, kommunikábeosztás) ciós, összehasonlítás, foglalkozások gyűjtése megkülönböztetés, válogatás, rendezés, konkretizálás, általánosítás Pályaismertetések, foglal-kozás felismerő, megfigyelő, elemző leírások a tanulók adottsá-gainak, értékelő, döntő, össze-hasonlítás, érdeklődésének és a kör-nyezet válogatás, rendezés, analízis, lehetőségeinek függvényé-ben szintézis Pályaalkalmassági vizsgá-latokon való részvétel

felismerő, együttműkö-dési, konkretizálás

Továbbtanulási és szakmatanulási lehetőségek

Látogatás a speciális szakiskolában, üzemekben, műhelyekben

felismerő, megfigyelő, elemző értékelő, össze-hasonlítás, megkülön-böztetés, válogatás, rendezés, konkretizálás, általánosítás Álláskínáló szervek és Gyűjtőmunka, tájékozóráismerő, információ4. Az álláskeresés információhordozók dás gyűjtés folyamata és techni-kái - feldolgozás, konkretizá-lás, általánosítás, következtetés Viselkedés álláskeresés Szituációs játék utánzó, kommunikációs, alkalmával alkalmazkodás, önbiza-lom, konkretizálás, álta-lánosítás, analízis, szinté-zis, analógia Érdekvédelmi szerveze-tek Gyűjtőmunka, tréningek elismerő, szociális, információgyűjtés - feldolgozás, együttmű-ködési, kommunikációs, gondol-kodási fázisok gyakorlása A munkavállaláshoz szükséges Megismerésük, tréningek utánzó, szociális, reális önismeret személyiségjegyek önbizalom, együttműkö-dési, konkretizálás, álta-lánosítás, analízis, szinté-zis, analógia Pályaváltás, pályamódo-sítás Gyűjtőmunka, tréningek, felismerő információ-gyűjtés megbeszélés - feldolgozás, gondolko-dási fázisok gyakorlása

Minimális teljesítmény Tudják felsorolni az eredményes munkavégzés pszichés és fizikális összetevőit. Tudják, hogy az érdeklődésnek szerepe van a pályaválasztásban. Ismerjék a továbbtanulási, szakmatanulási lehetőségeket. Ismerjék a tanult pályaválasztási alapfogalmakat. Ismerjenek legalább tíz-tizenöt foglalkozást, illetve szakmát. Legyenek tájékozottak az álláskínáló szervek és információhordozók felől. Álláskeresés alkalmával tudjanak bemutatkozni, kérelmet szóban előadni. Ismerjék az érdekvédelmi szervezeteket. Tudják hová fordulhatnak munkanélküliség esetén. Legyenek ismereteik arról, hogy milyen társadalmi és egyéni okai lehetnek a pályamódosításnak.

PÁLYAORIENTÁCIÓS GYAKORLATI FOGLALKOZÁS HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik, amelyek során biztosítani kell a tanulók

képességeinek kibontakoztatásával a sikeres életpályára való felkészülést, a megalapozott szakmaválasztást. A tanterv modulrendszerű, tevékenységközpontú, a közismereti modulokat, amelyek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések révén erősítik a fejlesztési feladatok és a szakmai alapozás sikerességét. A szakiskola 9. évfolyamán folyó képzés elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, az alapismeretek hiánypótlása, alap- és kulcskompetenciák, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása. Tekintettel arra, hogy iskolánk több szakmacsoportban végez szakmai alapozó képzést a 10. évfolyamon, így az ezt megelőző 9. évfolyamon több modul feldolgozását tesszük lehetővé a képzési szerkezete, struktúra szerint. A választás lehetőségét megteremtve a helyi tanterv több lehetőséget biztosít, melyből a pedagógus tanmenetét összeállítja. A modulok kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy az iskola pedagógiai törekvéseivel összhangban, a közismereti és a gyakorlati oktatás szoros együttműködését megteremtsük, és lehetőséget biztosítsunk a gyerekek felzárkóztatására. A 9. évfolyamon folyó képzésnek fel kell vállalnia tanulóink fejlesztését és felzárkóztatását, sokirányú tevékenységgel biztosítva a szakmai képzéshez szükséges kompetenciák kialakulását. A tanterv modulválasztéka alkalmas arra, hogy a szükségleteknek leginkább megfelelő modulokat válasszuk ki mind a tanulók, mind a munkaerő-piaci igények vonatkozásában. Legfontosabb feladatunk, hogy értelmes célokhoz, értelmes feladatokat, tevékenységeket rendeljünk már a kilencedik évfolyam tanulói számára is. Az iskola szolgáltat. Ahhoz, hogy magas szinten legyen képes ezt a feladatát ellátni. Figyelembe véve a tanulási és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokat, sokkal több energiát követel a ma tanárától a mindennapos pedagógiai munka, mint a megszokott rutin. Módszereinkben is lényeges változtatás szükséges, melyekhez elsőként a kooperatív technikák, együttműködési, konfliktuskezelési, differenciálási, mérési és értékelési módszerek elsajátítását kell célul kitűznie a nevelőtestületeknek, hogy ezeket minél változatosabban, minél eredményesebben alkalmazzák a tanulási-tanítási folyamatban, valamint a hétköznapok pedagógiai problémáinak megoldásában. A 9. évfolyamon a modulok feldolgozása gyakorlati oktatás keretében történik. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. A gyakorlati oktatás tanításának célja A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatniuk, amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg.

A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a gyakorlati oktatás moduljai. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A személyiségfejlesztés hatására a tanuló hatékonyabbnak, integráltabbnak és funkcionál óbbnak érzi önmagát, reálisan tudja meghatározni énképét és jövőképét. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A pszichomotoros készségfejlesztést segítő manuális gyakorlatok a rajzkészséget, a tárgykultúrát, az esztétikai érzéket gyarapítják és a kreativitás kibontakoztatását szolgálják. A produktum sikerélményhez juttatja a tanulót, és a végtermék egyben az aktuális érzelmek megjelenítésére, kivetítésére is szolgál. A gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a mindennapi életben is szükséges, hasznosítható, praktikus anyag- és eszközhasználatra. A kulturális értékek megőrzése modul során megismerkedhetnek a tanulók az egyes történelmi korok, az eltérő kultúrák jellemzőivel. A feltáró, elemző munka segíti a sajátjuktól eltérő kultúrák megértését, elfogadását és erősíti a tolerancia képességét. Hazánk kulturális sokszínűségének, sajátosságainak megismerése nyitottabbá teszi a tanulókat és fejleszti az empátiás készségüket. A mindennapi teendők modul célja azon tevékenységek és képességek fejlesztése, melyek a mindennapi életvitel során a tanulók és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési szabályok terén. Az egyén egészségvédelme, megőrzése, a mai kor kiemelt fontosságú, fejlesztésre váró feladata. A modul során a tanulók ismereteket szereznek az egészségről mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotról, az ember legfőbb értékéről és az ezt veszélyeztető ártalmakról. A tanulók ismeretszerzése és tapasztalatainak bővítése képezi az alapját az egészséges életmód megvalósításának. Az élvezeti szerek, káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásainak felismerése és használatuk elutasítása elengedhetetlen a harmonikus életvitel megvalósításhoz. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség és problémamegoldó-képesség fejlesztésére és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlással és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;

szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kiválasztása, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Kialakítandó célunk a képzés során

Áttekintő képesség (alapszint) Elemzőkészség (kiegészítő szint) Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő felismerésére és leírására. részekre bontására, a részek közötti összefüggések feltárására és leírására. Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemeit rendszerezni. elemi egységeit folyamat jellegű egésszé szervezni. Legyen képes a logikai összefüggések felismerésére. Legyen képes azonosítására.

konkrét

probléma

esetén

Legyen képes a logikus gondolkodással összefüggő műveletek megvalósítására.

annak Legyen képes a problémaelemző képesség birtokában ok-okozati relációk meghatározására.

Legyen képes egy problémán belül saját rendszer Legyen képes a felállítására. kommunikációjára.

saját

logikai

rendszerének

Legyen képes új ismeretek befogadására.

Legyen képes a megtanult ismeretek alkalmazására.

Legyen képes önmaga ellenőrzésére.

Legyen képes a feladatkörébe tartozó tevékenységek ellenőrzésére.

Legyen képes egyszerű célok elérése érdekében a Legyen képes az elérendő célok érdekében a szükséges teendők meghatározására. munkafolyamatok meghatározására. Legyen képes önálló cselekvés kezdeményezésére.

Legyen képes másokat is önálló kezdeményezésre késztetni.

Állóképesség

Rendelkezzen általános fizikai kondícióval és teljesítőképességgel.

Kiegyensúlyozottság

Legyen magatartása mások számára átlátható; érzelmi megnyilvánulásai álljanak arányban az élethelyzetekkel, történésekkel.

Stressztűrés

Legyen képes a munkával és a mindennapos együttéléssel járó konfliktusok kezelésére.

Alaposság

Legyen képes a feladat igényelte részletességig hozzávetőlegesen lebontani vagy felépíteni tevékenységét.

Elővigyázatosság

Legyen képes huzamosabb időn keresztül összpontosítani akaratát valamely feladat elvégzésére.

Figyelem

Legyen képes a feladat igényelte határok, a feladatvégzésből adódó következmények reális felismerésére.

A termelőeszközök képessége

használatának Legyen képes a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket magabiztosan gyakorolni.

Az előírások ismerete és a hozzájuk Tudásának részét képezze a munkára vonatkozó törvények, rendeletek, szabályok felsorolása és figyelembevétele. való igazodás

Érvelési képesség

Legyen közléseinek jól érthető logikája.

Idegennyelv-ismeret

Legyen képes az elvárt ismereti szinten alapvető és érthető kommunikációra; helyes írásbeli és szóbeli közlésformákra.

Információgyűjtés, információfeldolgozás képessége

Legyen képes a környezetből érkező hatások korábbi ismeretein nyugvó, általános értelmezésére és az információk sok helyen való fellelésére, valamint megadott szempont szerinti rendezésére. Legyen képes felismeri hiányosságait és próbálja azokat javítani.

Önfejlesztő képesség

Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret: A tanulók a j ól megtervezett tanulási folyamatban váljanak aktív részesévé a normaalkotásnak, mely kapaszkodót ad az önmaguk és környezetük, valamint társaik működésének megismerésében, világszemléletük formálásában. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt. Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Információs és kommunikációs kultúra: A fiatalokat fel kell készíteni a tanulási folyamat során a technológiai robbanás következtében megváltozott kommunikációs lehetőségekre, mely nemcsak elősegíti az egész életen át tartó tanulás teljesítését, hanem megkívánja és feltételezi az alapkészségek, -képességek meglétét is. Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása alapvető jelentőségű az alapkészségek és az élethosszig tartó tanulás képességének kialakulásában. Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az ön- és pályaismeret, a szociális és társadalmi, valamint a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, az öntudatos munkavállalói, fogyasztói, vállalkozói magatartás kialakítása. A szakmaválasztás meghatározó mozzanata életünknek, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók reális képet kapjanak önmagukról és választott szakmai területükről. Az önfejlesztés képessége akkor lesz fenntartható, ha a szülői ház és az iskola egyaránt el tudja látni feladatát. A 9. évfolyam óraterve A kilencedik évfolyamon a gyakorlati oktatásra rendelkezésre álló időkeret 216 óra/tanév A modulok egy része a személyiség fejlesztését szolgálja (önismeret, társismeret, együttműködés), míg a manuális készségeket fejlesztő, a pályaválasztást segítő modulok fejlesztési céljai között - az előzőek mellett - szerepelnek az alap- és kulcskompetenciák fejlesztésének feladatai is.

A szakiskolai tanulók tanulási képességének hiánya, a motiválatlanság, az alapképességek hiányosságai (számolás, olvasás, írás, szövegértés) sokszor terheltek a magatartási, beilleszkedési zavarokkal, a társadalmilag elfogadott értékék tagadásával.

A 9. évfolyam gyakorlati kerettantervi kötelező ( minden szakmacsoport számára) tartalmai: Személyes kompetenciákat fejlesztő modulok

Egészségfejlesztés 18 óra

Fejlesztési feladatok

Témák, tartalmak

Ajánlott tevékenységek

Az egészségkultúrával Az egészségkultúra Információgyűjtés, kapcsolatos észlelés, fogalma, tartalma, elemzés. tapasztalás, kapcsolata a kultúra többi információgyűjtés és - elemével. értelmezés lehetőségének megteremtése önállóan, kis- és nagycsoportban.

Elérhető eredmények A tanulók képesek:

legyenek

- értelmezni az egészségkultúrát az általános kultúra részeként.

3 óra Ismeretek nyújtása az Az egészség mint érték. Az Összefüggések A tanulók legyenek 3 egészségről mint egészség fogalmának felismertetése a személyi, képesek: dinamikus, változó értelmezése. lelki és környezeti higiéné 3 óra meghatározni az egészség egyensúlyi állapotról. között. A higiéné fogalma és fogalmát, Az egészséges környezet területei. Beszélgetés és vita. tágan értelmezni az tervezési képességének A személyi és környezeti egészséget, fejlesztése. higiéné kapcsolata. megfogalmazni a személyi Az egészségkultúra Lelki egészségvédelem. fejlesztése. és környezeti higiéné Munka, pihenés, kapcsolatát, 3 óra szórakozás. beszélni a lelki Beszélgetés és vita egyegészségvédelemről, egy témáról. jellemezni a munka, a pihenés és a szórakozás helyes arányát.

Az egészséget befolyásoló Az egészséget befolyásoló Információgyűjtés. A tanulók legyenek környezeti ártalmak tényezők. képesek: Könyvtárfelismertetése. Az A környezeti ártalmak rendszerezni a környezeti egészséges táplálkozással és internethasználat. hatásai az egészségre. ártalmakat, kapcsolatos ismeretek Program-összeállítás. fejlesztése. A betegség hatása a megnevezni az egészséges szervezetre. táplálkozás ismérveit, Előadástartás A tűrő- és állóképesség fejlesztése. A harmonikus Életmód, egészséges kortárscsoportnak. segítséggel összeállítani élet értékeinek tisztelete. életmód. a kortársaknak szóló Heti étrendkészítés. 3 óra Az életmód szerkezete, egészségnevelő összetevői, azok egymásra Az egészséges táplálkozás anyagainak bemutatása. hatása. Egészséges előadást. Háziverseny készítése. táplálkozás.


Témák, tartalmak


Elérhető eredmények

Az élvezeti szerek, káros Szenvedélybetegségek. Információgyűjtés. szenvedélyek egészség- és Öröm, szenvedély, Könyvtárszemélyiségromboló függőség. hatásainak felismertetése. és internethasználat. Alkoholfogyasztás, drog, Ismeretek nyújtása a káros, Adatgyűjtés. függőséghez vezető dohányzás, szokások kialakulásának Drogtáska gyógyszerfogyasztás. megelőzésére. tanulmányozása. A szenvedélybetegségek 3 óra megelőzése és a gyógyítás Következmények lehetőségei. elemzése.

A tanulók képesek:

legyenek

felsorolni a szenvedélybetegsé gek kialakulásának okait, megmagyarázni a szenvedélybetegsé gek következményeit, elmondani

Tablókészítés.

a drogfogyasztás veszélyeit, beszélni a szenvedélybetegsé gek megelőzéséről. A tanulók legyenek és képesek:

A felelős szexuális A fiúk-lányok barátsága. A Információgyűjtés. magatartásról szerzett felelős szexuális Könyvtárismeretek bővítése. magatartás. internethasználat. a felelősségteljes nemi élet Adatgyűjtés. A szexuális úton terjedő A nemi úton terjedő jellemzőit felsorolni, betegségek. Kiselőadás. betegségek elmondani a nemi úton Az eddigi életút, a jövőbeli terjedő betegségek megismertetése. elképzelések és a jelenlegi megelőzésének élethelyzet értékelése. lehetőségeit. 6 óra Védőeszközök használata.

Viselkedés és kommunikáció 18 óra


Témák, tartalmak



A gyakorlatok során az Ismerkedés egymással. A csoportszabályok együttműködési készség Jégtörő gyakorlatok. megalkotása. fejlesztése a csoport A csoportmunka szabályai. tagjaival. Csoportmunka.

A tanulók képesek:

A csoportszabályok betartatása.

alkalmazni

legyenek

csoportszabályokat alkotni, a csoportmunka szabályait.

3 óra Reális ön- és társismeret A serdülőkor jellemzői. Ki Önismereti gyakorlatok. A tanulók legyenek kialakítása. vagyok én, milyen vagyok Fejlesztőgyakorlatok. képesek: én. Képességek rendszere. Páros gyakorlatok. Nyitottság és megérteni felsorolni vágyó magatartás Ki milyen képességekkel Teszt kitöltése, elemzése. a serdülőkor jellemzőit, kialakítása rendelkezik. Én bemutatás. felismerni önmaguk 6 óra Az értelmi képességek IQ-teszt. képességeit. sajátossága.


Témák, tartalmak


A saját személyiség és a Érzelem és akarat Érzelmek, személyközi kapcsolatok megjelenési formái. gondolatok, kontrolljának és Érzelmek, reakciók, fejlesztésére befolyásolásának gondolatok, tettek gyakorlatok. fejlesztése. jellemzői. 3 óra


reakciók, A tanulók legyenek tettek képesek: irányuló kifejezni érzelmeiket, akaratukat a gyakorlatok során, kontrollálni reakcióikat, felmérni következményeit.

tetteik

A kapcsolati kultúra Az érintkezés kultúrája. A Gyakorlatok a verbális és a A tanulók legyenek pozitív irányú fejlesztése. kommunikáció fogalma, nem verbális képesek: fajtái. kommunikáció 3 óra felsorolni kifejezésére. a kommunikáció alapfogalmait, alkalmazni az érintkezés szabályait. A konfliktuskezelés és Konfliktusok a Konfliktusok megoldására A tanulók legyenek konszenzuskeresés kapcsolatokban. szolgáló gyakorlatok. képesek: fejlesztése, elsajátíttatása. Kommunikációs zavarok. Szituációs gyakorlatok - a szituációs Konfliktus megoldási 3 óra módok. gyakorlatok során alkalmazni a konfliktus megoldási módokat.

Mindennapi teendőink

Mindennapi teendőink 18 óra


Témák, tartalmak



Azon készségek, A mindennapi ismeretek Írási, helyesírási A tanulók legyenek tevékenységek, képességek gyakorlatának célja, gyakorlatok, képesek: fejlesztése, amelyek a feladata. fogalmazások, beadványok az elvárásoknak megfelelő mindennapi életvitel során készítése. Kommunikációs A témakörök ismertetése: önéletrajzot készíteni, a tanulók, családtagjaik és eszközök használata. hasznos ismeretek a a közvetlen Önéletrajz írása. magán- és hivatalos levelet mindennapi életvitel során, környezetükben élők írni a tartalmi és formai ügyintézés. Magán- és hivatalos levél számára hasznosíthatók. A elvárásoknak megfelelően, írása. tanulók környezettudatos Az önéletrajz típusai, formanyomtatványokat magatartásának formálása. szerkezete. Formai és Nyomtatványok kitöltése. értelemszerűen kitölteni, tartalmi követelmények. Erkölcsi bizonyítvány Az információk Kísérőlevél. igénylése. használati utasítást megtalálási, elemzési és értelmezni, felhasználási képességének A magán- és a hivatalos Kérdőívek kitöltése. fejlesztése. A levél írásának tartalmi és Válaszadás a telefonkönyvet rendszerezési és a formai követelményei. megkeresésekre, rendeltetésszerűen lényegkiemelési Személyazonosító felkérésekre. használni, képességek fejlesztése. Az igazolvány és útlevél Használati utasítások felsorolni erkölcsi, etikai normák igénylése. felismerési, betartási értelmezése. a segélyhívó számokat, A nyomtatványok képességének fejlesztése. kitöltésének szabályai. Mit Telefonkönyvek telefonhívást indítani és 9 óra hordjunk mindig fogadni, használata. magunkkal. postai nyomtatványokat Telefonregiszter Tennivalók elveszett felhasználható módon személyi okiratok készítése. kitölteni, pótlására. 9 óra Segélykérés telefonon. Utalvány kitöltése. bemutatni egy A legfontosabb Mentők, rendőrség, Távirat- és csomagküldés. interjúszituációt, Tudakozók. telefonszámok listája. tűzoltók hívásának Ajánlott és elsőbbségi Segélykérés telefonon. családi költségvetést A telefonálás (hívás és szabályai. küldemény feladása. Mentők, rendőrség, készíteni, vétel) szabályai. Menetjegyvásárlás és tűzoltók hívása. Teendők rendelés. Internethasználat. heti étrendet összeállítani, Fax és fénymásoló katasztrófahelyzet esetén. Az álláskeresési interjú a szelektív hulladékgyűjtés használata. Postai ügyintézés. szituációs gyakorlása. lényegét, követelményeit A menetrend használata. ismertetni, Az ünnepekre való Álláskeresés. előkészület és annak kidolgozni egy családi megszervezése. Munkáltatók megkeresése. ünnep forgatókönyvét. Kapcsolatfelvétel. Külső Családi költségvetés megjelenés. Viselkedési szabályok. készítése. Családi, nemzeti és egyéb Heti étrend összeállítása. ünnepek, jelentőségük. Előkészület a Környezettudatos bevásárláshoz. Bevásárlás. magatartás, életmód a Szelektív hulladékgyűjtés. mindennapokban. Környezetvédelem. Kulturális programok szervezése. Megjelenés a programokon.

Kommunikáció és önismeret 36 óra


Témák, tartalmak



A konfliktus helyzetek A csoportos döntéshozatal felismerése, és megoldási alapelvei. technikák alkalmazása. Csoportjelenségek. 6 óra Konfliktuskezelés. Gyakorlat. A meghallgatás, A meghallgatás alapelvei. megfigyelés, odafordulás Meghallgatás, képességének fejlesztése. Az empátiás készség megfigyelés. fokozása. Az érzelmek Odafordulás, értelmezés. kimutatásának elősegítése. Az aktív hallgatás. 6 óra Az empátia jelentősége. Az aktív hallgatás jelei, zavarai. Hatékony kommunikáció kialakítása. 3 óra

Az érzelmek A kommunikációs reprodukálása. technikák formai követelményei. Dialógusra Gyakorlat. való képesség. Megfelelő időzítés, türelem és várakozás.

- konfliktuskezelési technikák alkalmazására.

Egyéni és csoportos tevékenység.

a hangok tudatosítására, koncentrálni a másik személy meghallgatására, értelmezni az üzenetek jelentéseit, Egyéni és csoportos tevékenység.

A kommunikációs képességek gyarapítása. Az üzenetek jelentőségének felismerése a kommunikációban. A tömegkommunikáció hatásának helyes értelmezése. 3 óra

és eredményes kommunikációt folytatni, kommunikációs technikákat alkalmazni. Egyéni és csoportos tevékenység.

a kommunikációs üzenetek valós értelmezésére,

Üzenetek a kommunikációban.

a tömegkommunikáció hatásainak célszerű alkalmazására.

A tömegkommunikáció

6 óra

hatékonysága, A hallgatáshoz való jog. Titoktartási kötelezettség. felhasználása. A személyiségjogok Gyakorlat. védelme.

Egyéni és csoportos tevékenység.

Témák, tartalmak

A tanulók legyenek képesek: elfogadni az egyén hallgatáshoz való jogát,

Gyakorlat.


A tanulók legyenek képesek: a kommunikációs készségük fejlesztésére,

A jó kommunikáció kritériumai.

jelentősége, A személyiségi jogok védelme, a titoktartás szabályainak betartása.

érzelmeiket hitelesen A tanulók legyenek kimutatni. képesek: hatékony

A kommunikációs technika fejlesztése. Az eredményes közlés kritériumai. Tájékoztatás. Gyakorlat. Az információ joga.

A tanulók legyenek képesek:

gyakorolni a titoktartási kötelezettséget.



A képességek fontosságának felismerése a pályaválasztásban.

ismertetni a változás és változtatás, valamint a személyiség

A tanulás és önismeret

fejlődésének

összefüggéseinek

összefüggéseit.

feltárása.

bemutatni a tanulás és az önismeret kapcsolatát a saját tanulási szokásaik tükrében.

3 óra

A testképnek, énképnek Szerep, norma, mint az önismeret indulatáttétel, interakció. A tényezőinek valós csoportfejlődés fázisai. megismerése. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális Az önismeret fejlesztése. készségek és Saját énideál személyiségtulajdonságok. meghatározásával elősegíteni az önismeret fejlődését, jövőkép kialakítását. Interperszonális készségek gyarapítása.

Önismereti strukturált gyakorlatok.

A tanulók legyenek képesek: saját személyiségjegyeiket felsorolni, önmagukat bemutatni testképüket, énképüket jellemezni, énideáljukat megfogalmazni, interperszonális készségeiket eltérő élethelyzetekben alkalmazni,

A személyiségtulajdonságok erősítése, pozitív irányú változtatása.

a személyiségtulajdonságaik tudatosítására és pozitív irányú változtatására.

3 óra

Tanulásmódszertan 36 óra


Témák, tartalmak



A szóbeli és az írásbeli

Visszatekintés a tanulási előéletemre.

Felmérés, probléma feltárása.

Az írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, gyakoroltatása.

kifejezőképesség fejlesztése. 6 óra

Tudja felismerni saját tanulási stílusát.


Témák, tartalmak



A tanuló tanulási stílusának fejlesztése.

Tanulás, tudás. Tanulási stílus.

6 óra

A tanulás technikája, tanulási stratégiák. Tanulási orientáció. Megtanulni tanulni. Gyenge pontok a tanulásban. Gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés.

A tanuló olvasási szokásainak és szókincsének fejlesztése.

A magyar nyelv

6 óra

és irodalom tanulásának

Tudja megválasztani saját tanulási stílusát, tudja ezt alkalmazni.

Gyakorlás, egyéni és csoportmunka.

Tudja kialakítani olvasási szokásait.

technikája.

Tudja szókincsét fejleszteni.

Az olvasás technikája. Olvasási szokások, Olvasási készségek. Olvasási gyakorlatok. Szókincsfejlesztési gyakorlatok.

Tudja használni az értelmező szótárt. Szerezzen gyakorlatot a lényegkiemelésben és a jegyzetelésben.

Jegyzetelési gyakorlatok. Lexikonhasználat. Lényeg kiemelési gyakorlatok. A tanuló logikai A matematika tanulásának képességének a fejlesztése. módszertana. 6 óra

Elméleti alapok. Kérdve kifejtés. Megbeszélés. Vita.

' Gyakorlás, egyéni és csoportmunka.

Logikai játékok.

Hiányzó képességek pótlása.

Koncentrációs

Tudja fejleszteni koncentrációs képességét.

gyakorlatok. Számolás fejben. Feladatmegoldások. Feladatmegoldások ellenőrzése. A tanuló emlékezési Az idegennyelv-tanulás A házi feladat módszertana. és felidézési képességeinek elkészítésének módszerei. Az emlékezés technikája. fejlesztése. A felidézés és a felismerés különbsége. 6 óra

Gyakorlás, egyéni és csoportmunka.

Tudja fejleszteni az emlékezés és a felidézés képességét, tudja használni az idegen nyelvi szótárt, rendelkezzen az idegen nyelv tanulásának módszereivel, technikájával.

Egyéni munka, tanári segítségadás.

Tudja alkalmazni a számítógépes, egyéni tanulást segítő programokat

Memoriterek. Szótanulási gyakorlatok. Szótárhasználati A tanuló a tanulásban is Számítógépes, egyéni használatos számítógépes tanulástgyakorlatok. segítő programok. ismereteinek fejlesztése.

A logikai képesség fejlesztése.

6 óra

Mérések egyszerű mérőeszközökkel

A 9. évfolyam kötelező moduljai szakmacsoportonként

Gépészet szakmacsoport( gépüzemeltető)

A mérés fogalma, szabványosítás, az SImértékegység- rendszer.

központifűtés

és

gázhálózatszerelő,

növénytermesztési

Témák, tartalmak



Mérési alapfogalmak, mérési hibalehetőségek, hibák.

Csoportos, páros tevékenységek. Projektfeladat készítése.


SI-mértékegységrendszer.

ismertetni a szabványosítás jelentőségét, a mérési alapismereteket, az SI-mértékegységrendszert

A tanulók hosszúságbecslési képességének fejlesztése, a mérési ismeretek erősítése, hosszúságmérő eszközök biztonságos használatának gyakorlása.

Hosszúságmérés. Szögmérés. SI-mértékegységek. Mérőeszközök: mérőszalag, tolómérő, mikrométer.

Páros és csoportos tevékenységek. A tanulók otthonában és környezetében különböző méretek meghatározása. Kiadott munkadarabok mérése, ellenőrzése. Mért értékek összehasonlítása. Megfelelő mérési pontosságú mérőeszköz kiválasztása. Várható értékek becsléssel történő megállapítása, annak gyakorlása.

A tanulók területbecslési képességének fejlesztése, a területmérés és számítás begyakorlása.

Területmérés. SI-mértékegységek. Területszámítás.

Mérések egyszerű mérőeszközökkel ( 15 óra)

Aéstanulók legyenek alapegységeit, képesek: meghatározni a hibát. a várható reális értéket megbecsülni, a hosszúság SIalapegységét, annak törtrészeit és többszöröseit alkalmazni, átváltani,

Projektfeladat készítése. Páros és csoportos tevékenységek.

a mérési feladathoz szükséges, megfelelő mérési pontosságú eszközöket kiválasztani, A tanulók és legyenek a hosszúságszögmérő képesek: eszközöket használni,

Kiadott munkadarabok mérése, ellenőrzése.

aa várható reális értéket méréseket elvégezni. megbecsülni,

Mért értékek a terület SI- alapegységét, összehasonlítása. Számítási annak törtrészeit feladatok csoportos és többszöröseit megoldása. Alapterületek (tanműhely, iskolaudvar, alkalmazni, lakásméretek, átváltani, tárolószekrények, polcok stb.) mérése, számítása. a hosszúságmérő eszközöket használni,

Projektfeladat készítése.

hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínét meghatározni, a feladat elvégzéséhez szükséges számításokat alkalmazni.

A tanulók tömegbecslési képességének fejlesztése, a tömegmérés és számítás begyakorlása, mértékegységek biztos átváltása.

Tömegmérés. SI-mértékegységek. Mérőeszközök.

Páros és csoportos tevékenységek.



a várható reális értéket megbecsülni,

Mért értékek összehasonlítása.

a tömeg SI- alapegységét, annak törtrészeit

Számítási feladatok csoportos megoldása. Projektfeladat készítése.

és többszöröseit alkalmazni, átváltani,

A hőmérsékletmérés gyakorlása, eszközhasználati készségfejlesztés.

Az időmérő eszközök használatának gyakorlása.

Hőmérsékletmérés. SIPáros és csoportos mértékegységek. tevékenységek. Mérőeszközök Mérőeszközök mérési (mikrométer, higanyos és tartományának ismertetése. hőelemes hőmérő). Projektfeladat készítése.

Időmérés. SI-mértékegységek.

Páros és csoportos tevékenységek. Projektfeladat készítése.

Mérőeszközök (stopperóra).

a mérési feladathoz szükséges megfelelő Amérőeszközöket tanulók legyenek kiválasztani, használni, képesek: méréseket elvégezni. a várható reális értéket megbecsülni, a hőmérséklet fogalmát alkalmazni, egyszerű hőmérők mérési elveit ismertetni, A tanulók legyenek hőmérsékletet képesek:mérni. a várható reális értéket megbecsülni, az időmérő eszközöket használni, időtartamokat, időintervallumokat megbecsülni.

A műszaki ábrázolások alapjai ( 15 óra)


Témák, tartalmak



A tanulók fegyelmezett A munkahely rendje. A munkahely rendjét, a A tanulók be tudják tartani munkavégzésre nevelése. Munkavédelmi és fontosabb munkavédelmi a munkavédelmi és A rajzeszközök és tűzrendészeti oktatás, az és tűzrendészeti oktatás tűzrendészeti előírásokat. mérőeszközök pontos elhangzottak ismeretének szabályait munkanaplóba, használata. ellenőrzése. jegyzetfüzetbe leírják. Tudják alkalmazni a Megismerkednek a műszaki dokumentáció Gondos és esztétikus A műszaki dokumentáció műszaki dokumentáció általános előírásait. munkavégzésre nevelés. és a szabvány fogalma. általános előírásaival. Tanári bemutatás és A tanulók képesek A műszaki dokumentáció Gyakorolják a fontosabb magyarázat alapján alkalmazni az SI mértékegységeket és azok általános előírásai. jegyzetkészítés. alapmértékegységeit és átszámítását A mértékegységek, azok kisebb prefixumokkal. névleges és tényleges és nagyobb értékeit Felmérő dolgozatot írnak, méret. és azt kiértékelik. prefixumokkal Mérési gyakorlatok: Hosszúságmérési átszámítani. gyakorlatokat végeznek, hosszúságmérés különféle hosszmérő Tudnak mérőszalaggal mérőszalaggal, eszközökkel. mm- pontossággal, tolómérővel, tolómérővel Ismerkednek az ellenőrző mikrométerrel. Ellenőrző eszközök használata: derékszög, acél- és más vonalzók, szögellenőrző eszközök. Rajzlapok méretei, méretarány, feliratmező, darabjegyzék, vonalfajták, méretmegadás, szabványírás. Rajzeszközök használata, rajzok készítése (papíron és munkadarabon). Előrajzolás a síkban ( 15 óra)

eszközökkel és használatukat

0,05 mm pontossággal mérni.

gyakorolják.

Tudják használni az ellenőrző eszközöket.

Rajzeszközökkel

Tudják

ismerkednek

a rajzeszközöket használni, ismerik a rajzlapméreteket, a kicsinyítést és nagyítást.

és gyakorolják azok használatát Vázlatkészítés gyakorlásával megtanulják a rajzlapok

El tudják készíteni a feliratmezőt, a darabjegyzéket, tudnak méreteket helyesen megadni.

méreteit, Fejlesztési feladatok A pontos előrajzolás begyakorlása.

Témák, tartalmak

Ajánlott tevékenységek Elérhető eredmények a méretarányokat stb. Projektfeladat készítése. Előrajzolás a síkban. Csoportos, páros és egyedi A tanulók legyenek Mérő- és rajzolóeszközök. tevékenységek. képesek: Előrajzolási műveletek kiválasztani a szükséges alumínium- vagy előrajzolóacéllemezre. és jelölőeszközöket, Projektfeladat. a megadott paraméterek alapján pontos előrajzolási munkákat végezni, az előrajzolás helyességét és pontosságát ellenőrizni.

Anyagok ( 15 óra)


Témák, tartalmak



Fémes és nemfémes anyagok. Nyersanyagok, alapanyagok,

A villamos és nem Adatgyűjtés egyéni, illetve villamos szakterületeken csoportos alapon. használt anyagok Alkalmazások a csoportosítása. környezetben. Projektfeladat készítése. Az anyagok tulajdonságai.

segédanyagok,

A tanulók legyenek képesek: felismerni és jellemezni a fémes, nemfémes anyagokat, megérteni

hulladékok,

a nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalmát,

melléktermékek, megkülönböztetése,

különbséget tenni a hulladék

felismerése.

és a melléktermék között, felismerni a hulladékhasznosítá s gazdasági jelentőségét,


Témák, tartalmak

Nemfémes anyagok és jellemzőik ismerete.

Nemfémes anyagok.

bemutatni, ismertetni az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai Ajánlott tevékenységek Elérhető eredmények és technológiai Adatgyűjtés, egyéni illetve A tanulók legyenek tulajdonságait. csoportos alapon. képesek: Alkalmazások a felsorolni a kerámia, fa, környezetben. textíliák, papír, bőr, Projektfeladat készítés. műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságait, ismertetni felhasználási területeiket.

Fémek, vasalapú, könnyű Fémek jellemzői. Vasalapú Adatgyűjtés, egyéni illetve A tanulók legyenek színesfémek, ötvözeteik fémféleségek (öntöttvas, csoportos alapon. képesek: jellemzői és felhasználási szerkezeti és Alkalmazások a jellemezni a vasat és a területeik ismerete. szerszámacél). Könnyű és környezetben. jellegzetes vasötvözeteket, színesfémek és ötvözeteik. Projektfeladat készítés. könnyűés színesfémeket, ötvözeteiket, felsorolni a felhasználási területeiket.

Anyagmegmunkálások I ( 15 óra)


Témák, tartalmak



A darabolás, vágás, Fémek és műanyagok Csoportos, páros és egyedi A tanulók legyenek harapás, nyírás, lyukasztás, alakítása I. tevékenységek. Alakítási képesek: faragás, vésés műveletek alumínium-, Darabolás, vágás, harapás, kiválasztani a szükséges műveleteinek réz- vagy acéllemezzel. nyírás, lyukasztás, faragás, eszközöket, szerszámokat, begyakorlása. Projektfeladat készítés: vésés. lemezmunkák. a darabolás, vágás, harapás, nyírás, lyukasztás során pontos, balesetmentes, szakszerű munkát végezni. Fejlesztési feladatok

Témák, tartalmak

A képlékenyalakítás

Fémek és műanyagok alakítása II.


A képlékenység, alakváltozás fogalma.

kiválasztani a szükséges eszközöket, szerszámokat,

A képlékenyalakítás típusai: nyújtás, egyengetés, hajlítás, szegés, domborítás. Melegítés, hőre lágyuló műanyagok. Alakítószerszámok, eszközök.

a képlékenység, alakváltozás, nyújtás, egyengetés, hajlítás, szegés, domborítás fogalmát ismertetni,

műveleteinek begyakorlása.


az alakítási műveleteket pontosan, balesetmentesen szakszerűen végezni, elkészíteni egy önálló produktumot, amely az érdeklődési területükhöz kapcsolódik.

Anyagmegmunkálások (15 óra)


Témák, tartalmak

Munkaműveletek önálló Mérés, ellenőrzés. A mérés elvégeztetése. eszközei. Jelölőeszközök.



Megfigyelés, tanulmányozás, mérés.

A tanulók legyenek képesek: kiválasztani a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket,

O

A manuális készségek és Síkmértani szerkesztések. képességek Térelemek. továbbfejlesztése. A motorikai képességek fejlesztése.


Megfigyelés, szerkesztések, értékelés.

a minőségi követelményeknek eleget tenni. A tanulók legyenek képesek: kiválasztani a szükséges előrajzolóés jelölőeszközöket, az előrajzolást szakszerűen elvégezni, a saját munkájukat elemezni, korrigálni, az eredményeket ellenőrizni, értékelni.

A pontosság, precizitás, a A forgácsolás elmélete és Megfigyelés, megbeszélés. A tanulók legyenek munkamozdulatok gyakorlata. képesek: összerendezettségének A forgácsolás szerszámai, kiválasztani a feladathoz kialakítása. eszközei. megfelelő eszközöket, A munkához való pozitív Balesetmentes a faragás, vésés, fűrészelés, viszony kialakítása. reszelés, fúrás, süllyesztés, munkavégzés. forgácsolás műveleteit önállóan elvégezni, Az új iránti fogékonyság, a Kötések, kötési módok. kreativitás, az igényesség Oldható és nem oldható kialakítása, a tehetség kötésmódok. kibontakoztatása. A kézi menetkészítés eszközei.

Megfigyelés, kipróbálás, gyakorlás.

információkat értelmezni, következtetéseket A tanulók legyenek megfogalmazni. képesek: ismertetni a kötési módokat, felsorolni gyakorlati alkalmazásaikat,

Forrasztások, lágyforrasztás.

^ - a kézi menetvágás, menetfúrás műveleteit önállóan elvégezni, alkatrészeket panelba beés kiforrasztani, fogalmakat alkotni közvetlen tapasztalatok alapján, a szükséges védőeszközöket rendeltetésszerűen alkalmazni.

Kötések készítése (18 óra)


Témák, tartalmak



A manuális készségek fejlesztése. A pontosság, precizitás, a munkamozdulatok összerendezettségének kialakítása. A munkához való pozitív viszony kialakítása. Az új iránti fogékonyság, a kreativitás, az igényesség kialakítása, a tehetség kibontakoztatása.

Oldható és nem oldható kötések.

Kötések készítése: - a különféle kötésmódok csoportosítása, bemutatása, - oldható és oldhatatlan kötések készítése, - egyszerű csőhálózat kiépítése.

A tanulók legyenek képesek: - a tanult munkafogásokat műveleti utasítás szerint elvégezni, - alkalmazni a munkahelyre vonatkozó szakmai előírásokat, - ügyelni a megmunkáló eszközök rendeltetésszerű használatára és alkalmazására, - a tanult munkafogásokat műveleti utasítás szerint elvégezni.

Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport Mérések egyszerű mérőeszközökkel ( 15 óra)

A mérés fogalma, szabványosítás, az SImértékegység- rendszer.

Témák, tartalmak



Mérési alapfogalmak, mérési hibalehetőségek, hibák.

Csoportos, páros tevékenységek. Projektfeladat készítése.


SI-mértékegységrendszer.

ismertetni a szabványosítás jelentőségét, a mérési alapismereteket,

A tanulók hosszúságbecslési képességének fejlesztése, a mérési ismeretek erősítése, hosszúságmérő eszközök biztonságos használatának gyakorlása.

Hosszúságmérés. Szögmérés. SI-mértékegységek. Mérőeszközök: mérőszalag, tolómérő, mikrométer.

Páros és csoportos tevékenységek. A tanulók otthonában és környezetében különböző méretek meghatározása. Kiadott munkadarabok mérése, ellenőrzése. Mért értékek összehasonlítása. Megfelelő mérési pontosságú mérőeszköz kiválasztása. Várható értékek becsléssel történő megállapítása, annak gyakorlása.

A tanulók területbecslési képességének fejlesztése, a területmérés és számítás begyakorlása.

Területmérés. SI-mértékegységek. Területszámítás.

az SI-mértékegységrendszert A tanulók legyenek és alapegységeit, képesek: meghatározni hibát. a várható reálisa értéket megbecsülni, a hosszúság SIalapegységét, annak törtrészeit és többszöröseit alkalmazni, átváltani,

Projektfeladat készítése. Páros és csoportos tevékenységek.

a mérési feladathoz szükséges, megfelelő mérési pontosságú eszközöket kiválasztani, A tanulók és legyenek a hosszúságszögmérő képesek: eszközöket használni,


aa várható reális értéket méréseket elvégezni. megbecsülni,

Mért értékek a terület SI- alapegységét, összehasonlítása. Számítási annak törtrészeit feladatok csoportos és többszöröseit megoldása. Alapterületek (tanműhely, iskolaudvar, alkalmazni, lakásméretek, átváltani, tárolószekrények, polcok stb.) mérése, számítása. a hosszúságmérő eszközöket használni,

Elektronika szakmacsoport Mérések egyszerű mérőeszközökkel 13 óra

Projektfeladat készítése.

hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínét meghatározni, a feladat elvégzéséhez szükséges számításokat alkalmazni.

A tanulók tömegbecslési képességének fejlesztése, a tömegmérés és számítás begyakorlása, mértékegységek biztos átváltása.

Tömegmérés. SI-mértékegységek. Mérőeszközök.

Páros és csoportos tevékenységek.



a várható reális értéket megbecsülni,

Mért értékek összehasonlítása.

a tömeg SI- alapegységét, annak törtrészeit

Számítási feladatok csoportos megoldása. Projektfeladat készítése.

és többszöröseit alkalmazni, átváltani,

A hőmérsékletmérés gyakorlása, eszközhasználati készségfejlesztés.

Az időmérő eszközök használatának gyakorlása.

Hőmérsékletmérés. SIPáros és csoportos mértékegységek. tevékenységek. Mérőeszközök Mérőeszközök mérési (mikrométer, higanyos és tartományának ismertetése. hőelemes hőmérő). Projektfeladat készítése.

Időmérés. SI-mértékegységek.

Páros és csoportos tevékenységek. Projektfeladat készítése.

Mérőeszközök (stopperóra).

a mérési feladathoz szükséges megfelelő mérőeszközöket A tanulók legyenek kiválasztani, használni, képesek: a méréseket elvégezni. a várható reális értéket megbecsülni, a hőmérséklet fogalmát alkalmazni, egyszerű hőmérők mérési elveit ismertetni, A tanulók legyenek hőmérsékletet képesek:mérni. a várható reális értéket megbecsülni, az időmérő eszközöket használni, időtartamokat, időintervallumokat megbecsülni.

A műszaki ábrázolások alapjai ( 13 óra)


Témák, tartalmak



A tanulók fegyelmezett A munkahely rendje. A munkahely rendjét, a A tanulók be tudják tartani munkavégzésre nevelése. Munkavédelmi és fontosabb munkavédelmi a munkavédelmi és A rajzeszközök és tűzrendészeti oktatás, az és tűzrendészeti oktatás tűzrendészeti előírásokat. mérőeszközök pontos elhangzottak ismeretének szabályait munkanaplóba, használata. ellenőrzése. jegyzetfüzetbe leírják. Tudják alkalmazni a Megismerkednek a műszaki dokumentáció Gondos és esztétikus A műszaki dokumentáció műszaki dokumentáció általános előírásait. munkavégzésre nevelés. és a szabvány fogalma. általános előírásaival. Tanári bemutatás és A tanulók képesek A műszaki dokumentáció Gyakorolják a fontosabb magyarázat alapján alkalmazni az SI mértékegységeket és azok általános előírásai. jegyzetkészítés. alapmértékegységeit és átszámítását A mértékegységek, azok kisebb prefixumokkal. névleges és tényleges és nagyobb értékeit Felmérő dolgozatot írnak, méret. és azt kiértékelik. prefixumokkal Mérési gyakorlatok: Hosszúságmérési átszámítani. gyakorlatokat végeznek, hosszúságmérés különféle hosszmérő Tudnak mérőszalaggal mérőszalaggal, eszközökkel. mm- pontossággal, tolómérővel, tolómérővel Ismerkednek az ellenőrző mikrométerrel.

eszközökkel

Ellenőrző eszközök használata: derékszög, acél- és más vonalzók, szögellenőrző eszközök. Rajzlapok méretei, méretarány, feliratmező, darabjegyzék, vonalfajták, méretmegadás, szabványírás. Rajzeszközök használata, rajzok készítése (papíron és munkadarabon).

és használatukat gyakorolják.

Tudják használni az ellenőrző eszközöket.

Rajzeszközökkel

Tudják

ismerkednek

a rajzeszközöket használni, ismerik a rajzlapméreteket, a kicsinyítést és nagyítást.

és gyakorolják azok használatát Vázlatkészítés gyakorlásával megtanulják a rajzlapok

Előrajzolás a síkban ( 13 óra)

0,05 mm pontossággal mérni.

El tudják készíteni a feliratmezőt, a darabjegyzéket, tudnak méreteket helyesen megadni.

méreteit,

Fejlesztési feladatok A pontos előrajzolás begyakorlása.

Témák, tartalmak

a méretarányokat stb. Projektfeladat készítése. Ajánlott tevékenységek


Előrajzolás a síkban. Csoportos, páros és egyedi A tanulók legyenek Mérő- és rajzolóeszközök. tevékenységek. képesek: Előrajzolási műveletek kiválasztani a szükséges alumínium- vagy előrajzolóacéllemezre. és jelölőeszközöket, Projektfeladat. a megadott paraméterek alapján pontos előrajzolási munkákat végezni, az előrajzolás helyességét és pontosságát ellenőrizni.

Anyagok ( 13 óra)

Fejlesztési feladatok Fémes és nemfémes anyagok. Nyersanyagok, alapanyagok,

Témák, tartalmak


A villamos és nem Adatgyűjtés egyéni, illetve villamos szakterületeken csoportos alapon. használt anyagok Alkalmazások a csoportosítása. környezetben. Projektfeladat készítése. Az anyagok tulajdonságai.

segédanyagok,

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: felismerni és jellemezni a fémes, nemfémes anyagokat, megérteni

hulladékok,

a nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalmát,

melléktermékek, megkülönböztetése,

különbséget tenni a hulladék

felismerése.

és a melléktermék között, felismerni a hulladékhasznosítá s gazdasági jelentőségét, bemutatni, ismertetni az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságait.


Témák, tartalmak



Nemfémes anyagok és jellemzőik ismerete.

Nemfémes anyagok.

Adatgyűjtés, egyéni illetve csoportos alapon. Alkalmazások a környezetben. Projektfeladat készítés.

A tanulók legyenek képesek: felsorolni a kerámia, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságait, ismertetni felhasználási területeiket.

Fémek, vasalapú, könnyű Fémek jellemzői. Vasalapú Adatgyűjtés, egyéni illetve A tanulók legyenek színesfémek, ötvözeteik fémféleségek (öntöttvas, csoportos alapon. képesek: jellemzői és felhasználási szerkezeti és Alkalmazások a jellemezni a vasat és a területeik ismerete. szerszámacél). Könnyű és környezetben. jellegzetes vasötvözeteket, színesfémek és ötvözeteik. Projektfeladat készítés. könnyűés színesfémeket, ötvözeteiket, felsorolni a felhasználási területeiket.

Anyagmegmunkálások I ( 13 óra)


Témák, tartalmak



A darabolás, vágás, Fémek és műanyagok Csoportos, páros és egyedi A tanulók legyenek harapás, nyírás, lyukasztás, alakítása I. tevékenységek. Alakítási képesek: faragás, vésés műveletek alumínium-, Darabolás, vágás, harapás, kiválasztani a szükséges műveleteinek réz- vagy acéllemezzel. nyírás, lyukasztás, faragás, eszközöket, szerszámokat, begyakorlása. Projektfeladat készítés: vésés. lemezmunkák. a darabolás, vágás, harapás, nyírás, lyukasztás során pontos, balesetmentes, szakszerű munkát végezni. Fejlesztési feladatok

Témák, tartalmak

A képlékenyalakítás

Fémek és műanyagok alakítása II.


A képlékenység, alakváltozás fogalma.

kiválasztani a szükséges eszközöket, szerszámokat,

A képlékenyalakítás típusai: nyújtás, egyengetés, hajlítás, szegés, domborítás. Melegítés, hőre lágyuló műanyagok. Alakítószerszámok, eszközök.

a képlékenység, alakváltozás, nyújtás, egyengetés, hajlítás, szegés, domborítás fogalmát ismertetni,

műveleteinek begyakorlása.


az alakítási műveleteket pontosan, balesetmentesen szakszerűen végezni, elkészíteni egy önálló produktumot, amely az érdeklődési területükhöz kapcsolódik.

Anyagmegmunkálások (13 óra


Témák, tartalmak




Munkaműveletek önálló Mérés, ellenőrzés. A mérés elvégeztetése. eszközei. Jelölőeszközök.

Megfigyelés, tanulmányozás, mérés.

A tanulók legyenek képesek: kiválasztani a feladat elvégzéséhez szükséges eszközöket,

O

a minőségi követelményeknek eleget tenni. A manuális készségek és Síkmértani szerkesztések. képességek Térelemek. továbbfejlesztése.

Megfigyelés, szerkesztések, értékelés.

A tanulók legyenek képesek: kiválasztani a szükséges előrajzoló-

A motorikai képességek fejlesztése.

és jelölőeszközöket, az előrajzolást szakszerűen elvégezni,

a saját munkájukat elemezni, korrigálni, az ellenőrizni, A pontosság, precizitás, a A forgácsolás elmélete és Megfigyelés, megbeszélés. eredményeket A tanulók legyenek értékelni. munkamozdulatok gyakorlata. képesek: összerendezettségének A forgácsolás szerszámai, kiválasztani a feladathoz kialakítása. eszközei. megfelelő eszközöket, A munkához való pozitív Balesetmentes a faragás, vésés, fűrészelés, viszony kialakítása. reszelés, fúrás, süllyesztés, munkavégzés. forgácsolás műveleteit önállóan elvégezni, Az új iránti fogékonyság, a Kötések, kötési módok. kreativitás, az igényesség Oldható és nem oldható kialakítása, a tehetség kötésmódok. kibontakoztatása. A kézi menetkészítés eszközei.

Megfigyelés, kipróbálás, gyakorlás.

információkat értelmezni, következtetéseket A tanulók legyenek megfogalmazni. képesek: ismertetni a kötési módokat, felsorolni gyakorlati alkalmazásaikat,

Forrasztások, lágyforrasztás.

^ - a kézi menetvágás, menetfúrás műveleteit önállóan elvégezni, alkatrészeket panelba beés kiforrasztani, fogalmakat alkotni közvetlen tapasztalatok alapján, a szükséges védőeszközöket rendeltetésszerűen alkalmazni.

Kötések készítése (13 óra)


Témák, tartalmak



A manuális készségek fejlesztése.

Oldható és nem oldható kötések.

Kötések készítése: - a különféle


A pontosság, precizitás, a munkamozdulatok összerendezettségének kialakítása. A munkához való pozitív viszony kialakítása. Az új iránti fogékonyság, a kreativitás, az igényesség kialakítása, a tehetség kibontakoztatása.

kötésmódok csoportosítása, bemutatása, - oldható és oldhatatlan kötések készítése, - egyszerű csőhálózat kiépítése.

- a tanult munkafogásokat műveleti utasítás szerint elvégezni, - alkalmazni a munkahelyre vonatkozó szakmai előírásokat, - ügyelni a megmunkáló eszközök rendeltetésszerű használatára és alkalmazására, - a tanult munkafogásokat műveleti utasítás szerint elvégezni.

Villamossági gyakorlatok 17 óra

Fejlesztési feladatok Vezetékek és vezetők felismerése.

Témák, tartalmak


Vezetékek és a Főként egyéni vezetékfajták. tevékenységek. Vezetőanyagok, vezető A környezetben található kialakítások (tömör, elemi szálas stb.). vezetékanyagok felismerése. Projektfeladat készítése.

Szigetelők felismerése.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: felismerni a vezetékeket és vezetőanyagokat, megmérni

Szilárd, cseppfolyós, légnemű

Főként egyéni tevékenységek.

kiszámítani a Aés tanulók legyenek keresztmetszetet. képesek:

szigetelőanyagok és néhány alkalmazási területük.

A környezetben található

felismerni a szigetelő anyagokat,

szigetelőanyagok

a szigetelő anyagok felismerése. Egyszerű áramkör és az Páros, kiscsoportos, egyéni jellemzőit A tanulókismertetni. legyenek Projektfeladat készítése. áramköri elemek tevékenységek. képesek: kapcsolata. Villamos alapmennyiségek A környezetben található egyszerű áramkört rajzolni, mérésének módjai. Feszültség, áramerősség, egyszerű áramkörök és egyszerű áramkör áramköri ellenállás mérése alkotóik felismerése. elemeit megnevezni, törpefeszültségű táplálás Törpefeszültségű áramkör mellett. jellemzőinek mérése. Projektfeladat készítése. Az áramkör alkotóinak ismerete.

Építészet szakmacsoport Az ágkunyhótól az üvegpiramisig 54 óra

Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Ajánlott tevékenységek Az építési tevékenységgel, Természetes és épített Megbeszélés. Szemléltetés az építési folyamattal környezet. filmmel. Vita. kapcsolatos fogalmak és az A természetes környezet és Városi kirándulás. építészeti alapfogalmak a mesterséges környezet. tudatos, szakszerű Falusi kirándulás. használata. Települések kialakulása, részei.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: a természetes és mesterséges környezet közötti különbségeket,

Települések

ismertetni

infrastruktúrája.

a mesterséges

Települések kül- és belterületei.

környezet

felismerni

kialakítását, érzékeltetni a települések kialakulását, leírni a települések infrastruktúrájának kialakulását, osztályozni

Építmények kialakításának, funkcióinak értelmezése.

Épületek és építmények kialakítása, funkciói: az építmény fogalma, az építményfajták, egyéb mérnöki létesítmények.

Az építési

Az építési tevékenység,

tevékenységek

az építés folyamata:

rendszerezése.

az építési folyamat szakaszai, az építési igény, az építési tervezés fázisai, az engedélyezési eljárás,

Szemléltetés, film. Tapasztalatok elemzése. Projekt I.: Az én házam építményfajták, a lakóépületek fajtái,


képesek bemutatni ismertetni az építmény a települések kül- és fogalmát, belterületeit.

a lakás helyiségei,

bemutatni az építményfajtákat,

a helyiségek kapcsolata, Tanári előadás. a helyiségek méretei. Dokumentumok

osztályozni az egyéb A tanulók legyenek mérnöki létesítményeket. képesek:

bemutatása.

megérteni az építési folyamat szakaszait,

Videós szemléltetés. Építkezés látogatása. Megbeszélés. Vita.

az építés-előkészítési tevékenység, az építés-kivitelezés menete, Témák, tartalmak

tanulók legyenek aAtelepülések részeit,

az építési igény fogalmának kifejtésére, felsorolni az építési tervezés fázisait, ismertetni az engedélyezési eljárást,



a műszaki átadásátvételi eljárás,

leírni az építéselőkészítési tevékenységet,

az épületfenntartás, karbantartás.

felsorolni az építéskivitelezés menetét, ismertetni a műszaki átadás-átvétel folyamatát,

Az építészeti

Építészeti

alapfogalmak

alapfogalmak.

megismerése.

Szemléltető ábrák tanulmányozása. Videofilmek megtekintése. Multimédiás tananyag használata a fogalmak megismeréséhez. Egyrái és csoportmunka.

megfogalmazni az épületfenntartás, karbantartás A szükségességét. tanulók legyenek képesek: megkülönböztetni az épületszerkezeteket, felsorolni építési / módokat, felsorolni az épületszerkezeteket, megállapítani az épületszerkezetek rendeltetését,

Az épületszerkezetek felismerése.

Épületszerkezetek

felsorolni az épületszerkezetekkel szemben támasztott követelményeket. A tanulók legyenek

felépítményi szerkezetek,

a földmunkák

födémek, áthidalók, boltozatok, lépcsők,

dúcolásait,

Szemléltető ábrák tanulmányozása. és csoportosításuk: képesek: Videofilmek megtekintése. az alépítményi szerkezetek, Multimédiás tananyag felsorolni az alépítményi használata a fogalmak szerkezeteket, az alapozási módok, megismeréséhez. Egyéni megnevezni alapozási a földmunkák dúcolásai, és csoportmunka. módokat, szádfalak, víztelenítő szerkezetek, felsorolni

szádfalakat,

iparosított technológiák,

víztelenítő

vázas építési rendszerek,

szerkezeteket,

fa épületszerkezetek,

megnevezni felépítményi szerkezeteket, megmagyarázni


Témák, tartalmak


aElérhető födémek, áthidalók, eredmények boltozatok, lépcsők rendeltetését,

különböző rendeltetésű ácsszerkezetek,

leírni iparosított technológiákat,

építési segédszerkezetek,

megnevezni vázas építési rendszereket,

az épületszigetelések fajtái.

leírni fa épületszerkezeteket, felsorolni különböző rendeltetésű ácsszerkezeteket, ismertetni az építési segédszerkezeteket és azok elkészítését, felsorolni az épületszigetelések fajtáit, megkülönböztetni a tetőfedő munkákat, körvonalazni az épületbádogos munkákat, felsorolni a vakolatok fajtáit, külső és belső felületképzéseket, rabicfalakat,

Ismerkedés az építőanyagokkal 54 óra

osztályozni a különféle burkolatokat. Fejlesztési feladatok Témák, tartalmak Ajánlott tevékenységek Az anyagok Az anyagok csoportosítása: Szemléltető ábrák csoportosításának ismerete, tanulmányozása. nyersanyagok, a fémes és nemfémes Videofilmek megtekintése. alapanyagok, elemek Multimédiás tananyag segédanyagok, megkülönböztetése, használata a fogalmak jellemzőinek ismerete, az megismeréséhez. Egyéni termék, melléktermék, alapanyag és a segédanyag hulladék, és csoportmunka. fogalmának Megbeszélés. fizikai, kémiai, megkülönböztetése. mechanikai, technológiai Vita. tulajdonságok,


képesek: ismertetni az anyagok tulajdonságait (fizikai, technológiai, kémiai), felsorolni a fémes, nemfémes anyagokat, megérteni

Ajánlott tevékenységek Egyéni

a nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalmát, Elérhető eredmények jellemezni

és csoportmunka.

a betonokat,

fémes, nemfémes anyagok. Témák, tartalmak

Elérhető eredmények A tanulók legyenek

jellemezni a habarcsokat, értelmezni a minőségi előírásokat és szabványokat.

A legfontosabb faanyagok és faszerkezetek megismerése, felismerése.

Építőipari faáruk.

Fafajták


gyűjteményének tanulmányozása. ismertetni az építőfákat, Videofilmek megtekintése. felsorolni Multimédiás tananyag használata a a faszerkezeteket és megismeréséhez. Egyéni anyagaikat, és csoportmunka.

ismertetni a faanyagok hibáit, betegségeit, ismertetni a beépített faszerkezetek megelőző és utólagos védelmének fontosságát.

Acél-

Acél-

és fémgyártmányok ismerete.

és fémgyártmányok.

Videofilmek megtekintése. Multimédiás tananyag használata a megismeréséhez. Egyéni

A tanulók legyenek

és csoportmunka.

és acéltermékeket,

képesek: leírni a fémemlíteni egyéb fémgyártmányokat, ismertetni az építőiparban előforduló fémtermékeket, szerelvényeket, tömegcikkeket, félkész termékeket, a betonacélfajtákat és idomacélokat, felidézni a korrózió fogalmát, rámutatni a folyamatra, a korrózió káros hatásaira, ismertetni a fémek felületi kezelésének célját, ismertetni a fémek tűz elleni védelmét.

Fejlesztési feladatok Műanyag gyártmányok és alkalmazási területeik ismerete.

Témák, tartalmak Műanyag gyártmányok.

Ajánlott tevékenységek Elérhető eredmények Szemléltető ábrák A tanulók legyenek tanulmányozása. képesek: Videofilmek megtekintése. Multimédiás tananyag műanyag gyártmányokat használata a csoportosítani (hőre megismeréséhez. Egyéni lágyuló, hőre keményedő műanyagok), és csoportmunka. ismertetni a műanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, alkalmazási területeit,

A burkolat- és felületkialakítás anyagainak és alkalmazási területeinek ismerete.

Burkolatok és felületek kialakítása.

Vízszigetelő, hő- és hangszigetelő anyagok felismerése.

Vízszigetelő, hő- és hangszigetelő anyagok.

építőipari, műanyag Videofilmek megtekintése. A tanulók legyenek késztermékeket Multimédiás tananyag megnevezni. képesek: használata a megismeréséhez. Séta a jellemezni a külső és belső településen, feljegyzés vakolatok fajtáit, készítése a különféle felsorolni különféle burkolóanyagokról. Egyéni burkolóanyagokat, és csoportmunka. falburkolatok anyagait Az iskola felsorolni, padlóburkolatainak Látogatás építőanyagkereskedésben. összeírása.

padlóburkolatok anyagait A tanulók legyenek ismertetni. képesek:

A különféle szigetelőanyagok prospektusainak gyűjtése.

ismertetni vízszigetelő anyagokat (bitumen, bitumenmáz, bitumenemulzió, bitumen

Mappa készítése a prospektusokból. Az anyagok csoportosítása rendeltetésük szerint.

ragasztómassza), felsorolni vízszigetelő lemezeket (bitumenes fedéllemezek, hegeszthető üvegfátyol-betétes bitumenes lemez,

Élelmiszer szakmacsoport A gasztronómia alapanyagai és termékei 30 óra Alapvető kémiai számítások 13 óra


Témák, tartalmak



A kémiai képletírás rutinszerűvé alakítása, fejlesztése.

Alapvető kémiai Számítások a százalékos A tanulók legyenek számítások (vegyületek összetétellel kapcsolatban: képesek: százalékos összetétele): - a atomtömegek keresése atomtömegeket kikeresni százalékfogalom A százalékfogalom táblázatból, periódusos táblázatból, alkalmazása vegyületek elmélyítése. rendszerből, elemi összetételére. atomtömegeket kikeresni Szakmai szövegek vegyszeres edényeken periódusos rendszerből, értelmezési képességének található képletek elemi vegyületek képletét fejlesztése. összetételének számítása, felismerni, az ismert szervetlen ionokból vegyületek ionokból kombinálható képletét helyesen felírni, molekulák elemi elnevezni, összetételének számítása. rutinszerűen elvégezni a tömegszázalékos elemösszetételszámításokat, számításaikat szabatosan leírni, Fejlesztési feladatok Fogalommegértés, problémamegoldó gondolkodás, ismeretalkalmazási képesség, az

Témák, tartalmak


a mértékegységeket Elérthető eredmények helyesen használni. A tanulók legyenek képesek:

Vezetett beszélgetések. Egyéni és/vagy élelmiszer, ételnyersanyag, csoportmunka keretében segédanyagok stb., meghatározni, rendszerezni fogalomalkotások, kategóriák kialakítása. étel (hidega legfontosabb alapfogalmakat, és melegkonyhai készítmény), példákat felsorolni az egyes Alapfogalmak:

összefüggések Fejlődjön az Alapanyagok: Projektek készítése. Aalapfogalmakra. tanulók legyenek cukrászati termék, ismeretelemző, az Alapvető élelmiszerek képesek: rendszerezése. szárazáruk: liszt, italok stb.pékáruk, (fűszerek) felismerése. alkalmazási, a cukor, méz, konzervek, felismerni az egyes alapcsoportosítási képességük. Egyéni, csoportos száraztészták, fűszerek, gyakorlati feladatok adása. és segédanyagok szerepét A fontosabb élelmiszerek száraz húskészítmények Otthoni feladat készítése. az ételkészítésben, a felismerése. stb., Falitáblák készítése. cukrászatban, Alakuljon ki az önálló földes áruk: zöldségek, Tanüzemi tevékenységek. példákat felsorolni az egyes tanulás és feladatmegoldás gombák, gyümölcsök, igénye. termékcsoportok hűtést igénylő termékek: tej ételkészítési és cukrászati és termékei, hús és felhasználására, húskészítmények stb., csoportosítani az italokat, italok: alkoholtartalmúak, megismerni a cukrászati alkoholmentesek, alkaloid tartalmúak. ételkészítési Problémamegoldó Élelmiszerek feldolgozása: Projektek készítése. A és tanulók legyenek gondolkodás, ismeretalkalmazási

Cukrászati és ételkészítési a feldolgozás célja, termékek segédanyagai. szerepe,

összefüggések

főbb formái: előkészítő, elkészítő, befejező műveletek,

rendszerezése.

az élelmiszerek tartósítása.

képesség fejlesztése, az

Vezetett beszélgetések. Egyéni és/vagy csoportmunka. Tanüzemi tevékenységek.

képesek: termékek megismerni segédanyagait. a feldolgozás célját, szerepét, csoportosítani a fő élelmiszer feldolgozási műveleteket, példákat felsorolni az egyes előkészítő, elkészítő és befejező műveletekre.


Témák, tartalmak


Elérthető eredmények

Ismeretalkalmazási, csoportosítási, rendszerezési képesség fejlesztése.

Termékek:

Projektek készítése. Egyéni, csoportos gyakorlati feladatok megoldása.


félkész termékek (cukrászati, ételkészítési),

késztermékek (ételkészítési Tanüzemben a termékek termékcsoportok, megtekintése. cukrászati termékek), italtermékek.

felsorolni a cukrászati, az ételkészítési félkész és késztermékeket, valamint italtermékeket, meghatározni a félkész és a késztermék közötti különbségeket, rendszerezni, példákat mondani az egyes ételkészítési és cukrászati félkész és késztermékekre.

Tömegszázalékos oldat készítése 16 óra


Témák, tartalmak



A számítási algoritmusok begyakoroltatása.

Tömegszázalékos oldat:

Oldatkészítés.

A tömegszázalék fogalma,

Adott összetételű oldat készítése:


A komplex gondolkodás fejlesztése.

összetétel számítása vízmentes sóból,

Pontosságra, figyelemre, kristályvizes só összetételfegyelemre nevelés. számítása Szakmai szövegek értelmezési képességének keverés, hígítás, fejlesztése. töményítés.

vízmentes sóból, kristályvizes sóból, keveréssel, hígítással, töményítéssel.

a tömegszázalékos oldat készítésével kapcsolatos számításokat elvégezni, a laboratóriumi eszközöket kiválasztani és szakszerűen használni, önállóan és szakszerűen oldatot készíteni, mérésüket dokumentálni.

A kémhatás (pH) indikálása 1 óra


Témák, tartalmak

A pH-fogalom A kémhatás (pH) megismerése, alkalmazási fogalmának bevezetése, a képesség fejlesztése pH indikálása: konkrét anyagokra. a pH függése az anyagi Az anyag szerkezetének és minőségtől és a tulajdonságának koncentrációtól, összekapcsolása. színjelzésen alapuló A szakmai kifejezések indikátorok használata. értelmezési képességének megalapozása. Szakmai szövegek értelmezési képességének fejlesztése.



Oldatok pH-jának mérése:


az elkészített oldatok pHjának előzetes becslése az megbecsülni az oldatok összetétel alapján, pH-ját kémiai összetételük az elkészített oldatok pHjának meghatározása indikátorpapírral.

és töménységük alapján, indikátorpapírokat használni, mérésüket dokumentálni.

Higiéniai alapok 21 óra


Témák, tartalmak


Elérthető eredmények

Fejlődjön az ismeretelemző, az alkalmazási, a csoportosítási képességük.

A higiénia fogalma, szerepe.

Vezetett beszélgetések osztálykeretben.


A mikroorganizmusok csoportjai.

Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

megismerni a higiénia alapfogalmait,

A mikroorganizmusok életfeltételei.

felsorolni a mikroorganizmusok csoportjait, felsorolni

Alakuljon ki a személyi higiénia betartásának az igénye.

Személyi higiénia:

Projektek készítése. Egyéni, csoportos a vendéglátásban dolgozók gyakorlati feladatok adása. egészségügyi Tisztálkodási technikák alkalmasságának feltételei, bemutatása, gyakorlása. ^a dolgozó testének tisztántartása,

tanulók legyenek aAmikroorganizmusok képesek: életfeltételeit. megismerni a vendéglátásban dolgozók egészségügyi

a munka-, a védőruha megléte

alkalmasságának feltételeit,

és tisztántartása,

alkalmazni

a vendéglátási dolgozó helyesmérése magatartása. . Kémiai mennyiségek használata, 21 óra

a személyi higiéniát.


Témák, tartalmak



A számítási algoritmusok begyakoroltatása. A komplex gondolkodás fejlesztése. Pontosságra, figyelemre, fegyelemre nevelés. Szakmai szövegek értelmezési képességének fejlesztése.

Kémiai alapmennyiség mérése tömegméréssel (mólos oldat készítése), hígítással: - az anyagmennyiség fogalma, - összefüggés anyagmennyiség és tömeg között, - anyagmennyiség koncentráció.

Oldatkészítés: - adott anyag mennyiség koncentrációjú oldat készítése szilárd anyagból, - adott anyag mennyiség koncentrációjú oldat készítése folyadék halmazállapotú anyagból, - adott anyag

A tanulók legyenek képesek: - elvégezni a megadott anyagmennyiség koncentrációjú oldat készítésével kapcsolatos számításokat, - a laboratóriumi eszközöket ■J \ kiválasztani és szakszerűen használni,

mennyiség koncentrációjú oldat hígítása.

- önállóan és szakszerűen oldatot készíteni, - mérésüket dokumentálni.

Kémiai folyamatok vizsgálata 20 óra


Témák, tartalmak



A sav-bázis fogalom elmélyítése.

Kémiai folyamatok vizsgálata:

Sav-bázis reakció megfigyelése:


A redoxi reakció savas és lúgos oldatok pHsavas oldat pH-jának oldatok pH-ját ellenőrizni, fogalmának kialakítása. Az ja, ellenőrzése, lúggal való sav-bázis reakciót indikátor használatának reakciójának megfigyelése, a semlegesítési folyamata, végrehajtani, alkalmazása. a pH-változás oxidációs reakció indikátort használni, A kémiai reakciók megfigyelése, megfigyelése, egyenlettel történő leírása. kálium-permanganátlúgos oldat pH-jának Szakmai szövegek reakcióegyenletek oldattal redoxi reakciót ellenőrzése, savval való értelmezési képességének gyakorlása. elvégezni, reakciójának megfigyelése, fejlesztése. a végrehajtott reakciót a pH-változás egyenlettel leírni, megfigyelése, a laboratóriumi eszközöket a semlegesítési reakciók kiválasztani felírása, rendezése, és szakszerűen használni, oxálsav és káliumpermanganát-oldat az elvégzett munkát reakciójának megfigyelése, dokumentálni.

02 10 01 Elsősegélynyújtás 55 óra


Témák, tartalmak

a reakcióegyenlet felírása, rendezése. Ajánlott tevékenységek


Fejleszteni kell a Az elsősegélynyújtó Tájékozódás, tennivalók megfigyelő és kötelességei, különös megtervezése, a helyszín helyzetfelismerő tekintettel a kockázatok biztosítása, segítők képességet, a vészhelyzet felmérésére Tennivalók bevonása és a saját teljesítőképesség vészhelyzetben: Segélykérés, mentőhívás A határainak felismerő az eszméletlenség család értesítése A sérültek képességét Ki kell vizsgálata (eszmélet, alakítani a helyzetnek az újraélesztés légzés, pulzus, rendellenes megfelelő, magatartási, testhelyzet) heveny rosszullétek viselkedési normákat Fel Elsősegélynyújtás ájulás kell készíteni a tanulókat fájdalommal járó kórképek esetén arra, hogy képesek belgyógyászati balesetek legyenek az alapvető Szabad légutak biztosítása elsősegélynyújtási mérgezések Stabil oldalfekvő helyzet feladatok végzésére biztosítása sérülések elsősegélynyújtás különleges helyzetekben Az elsődleges ellátás szabályai, a fertőzések kivédése

A tanulók legyenek képesek: bemutatni a mentőhívást egy adott szituációban, bemutatni a sérültek vizsgálatát, bemutatni az alapszintű újraélesztés technikáját és menetét, kompetenciája határain belül, stabil oldalfekvő helyzetet biztosítani,

bemutatni az ájult Befúvásos lélegeztetés elhelyezését, Sebzések, vérzések felsorolni a heveny elsődleges ellátása fajtától rosszullétek lehetséges függően Termikus okait, sérülések elsődleges ellátása: elsődleges ellátást nyújtani belgyógyászati balesetek, égési sérülések osztályozása, az elsődleges mérgezések, sérülések esetén, ellátás tennivalói ismertetni a tennivalókat fagyási sérülések ellátása, hőpangás esetén, tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén elsődleges ellátást nyújtani törött végtag esetén, tennivalók állati harapások és rovarcsípések esetén tennivalók törések és ízületi sérülések esetén csuklás csillapítása hasmenés és hányás csillapítása

Szociális szolgáltatások szakmacsoport

Mérgek, leggyakoribb mérgezések és az elsősegélynyújtó feladatai

ismertetni a házi patika felszerelését, gyógyszereit, felsorolni a legismertebb gyógynövényeket, azok hatásait, gyógynövényfőzetet készíteni.

Tennivalók idegen testek esetén A házi patika felszerelése

Bevezetés a szociális munka világába 36 óra


Témák, tartalmak



Az együttérzés, az empátia, A szociális munka az egymásért érzett története felelősség fejlesztése A Az egymásról való segítségnyújtás gondoskodás formái a lehetőségének felismerése, polgári átalakulás előtt A a gyengébbeken való szociális munka, mint segítőkészség fejlesztése szakmai tevékenység önállósulása a XVII- XX. században Milyen okok miatt van ma szükségük Magyarországon az embereknek segítségre? A holisztikus szemlélet A szociális munka erősítése jellemzői: A tudatos értékválasztás segítése

értékek vezérlik: humanizmus (az ember értékének, méltóságának, A szabadsággal együtt járó egyediségének és felelősség tudatosítása Az autonómiájának tisztelete), emberi jogok tiszteletben szabadság, egyenlőség, tartásának erősítése szolidaritás, tolerancia Az önismeret és az az embert sokirányú önkritika fejlesztése meghatározottságban fogja fel (holisztikus szemlélet) A szociális szakemberek sokoldalú felkészítésének tartalma (a szociális munka több szakember együttműködésével végezhető) Élményt, ismeretet nyújtani arról, hogyan élnek és dolgoznak a szociális szakemberek

A szociális munka Aszemélyiségre szociális munka formái gyakorolt és alapfogalmai: terhei szociális munka egyénekkel és családokkal csoportokban végzett szociális munka közösségi szociális munka

Gyűjtőmunka, könyvtárhasználat, internethasználat Feldolgozás

A tanulók legyenek képesek: beszélni a szolidaritásról, ismertetni a szociális munka kialakulását.

csoportmunkában

A témához kapcsolódó irodalmi művek, tanulmányok gyűjtése, feldolgozása, értelmezése

A tanulók legyenek képesek: az embert, mint sokoldalúan meghatározott holisztikus lényt értelmezni, ismertetni a szociális munka sajátosságait és jellemzőit, értelmezni és megfogalmazni a szakma jellemzőit és követelményeit, szembesítve az egyéni ambíciókkal.

Intézménylátogatás a A tanulók legyenek személyes gondoskodást képesek: nyújtó szociális csoportosítani a szociális intézményekben munka különböző formáit, Intézménylátogatás gyermekjóléti vagy leírni az egyes formák gyermekvédelmi feladatait. intézményben j\

A szociális szakember Az erkölcsi érzék erősítése, A szociális munka etikai A szociális munka Szakmai A taTanulók legyenek személyiségének a követelmények etikai kódex-ének kérdései és szabályai: képképesek: védelme tudatosítása, tanulmányozása. hangsúlyozottan a segítő a szociális munka sajátos megfogalmazni az etika foglalkozásúaknál Erkölcsi etikai felelőssége lényegét, dilemmákkal való a szakmai bizalom és a ismertetni az alapvető szembesítés és ezen titoktartás etikai szabályokat, helyzetekben való döntési kompetencia erősítése a szociális munka etikai elemezni az szabályai információőrzés A diszkréció erősítése A szabályait. titoktartás a szociális munka képességének kialakítása, ’Szakmai etikai kódex’-e erősítése Ápolás 36 óra


Témák, tartalmak



Az empátia, tolerancia és segítőkészség fejlesztése

Az ápolás célja, feladata, helyszínei

Ötletbörze az ápolói szerepről


Az ’Ápolói etikai kódex’ megismerése. Intézetlátogatás, beszélgetés az ápolókkal Feljegyzés készítése a tapasztaltakról A tapasztalatok megbeszélése

- felsorolni az

Az ápolói munkakörök Ápolói kompetenciák Az ápolást, gondozást folytatókkal szembeni elvárások (külső megjelenés, viselkedés, legfontosabb személyiségjegyek) A megfigyelőképesség és Emberi szükségletek A felelősségtudat, az szükségletek hierarchiája önállóság és Az ember sajátos döntésképesség fejlesztése szükségletei betegség A beteg, sérült, esetén megváltozott képességű Alapvető és magasabb emberek elfogadását segítő rendű szükségletek magatartás fejlesztése kielégítésének lehetőségei a különböző ápolási helyszíneken Ápolási modellek és azok alkalmazása a mindennapi gyakorlatban Gondos, figyelmes A fertőtlenítés célja és munkavégzés iránti igény módjai kialakítása A leggyakrabban használt


ápolókkal szembeni elvárásokat. j\

Egyéni (saját) szükségletek A tanulók legyenek listázása Kerekasztalképesek: beszélgetés a szükségletek kielégítésének ismertetni az emberi lehetőségeiről A témához szükségletek rendszerét, kapcsolódó szakirodalom azonosítani a szükségletek gyűjtése kielégítésének módjait, értelmezni az ápolási modelleket.

Fertőtlenítőoldat készítése Kéz- és


eszközfertőtlenítés

megfogalmazni a fertőtlenítés célját, jelentőségét,

fertőtlenítőszerek A beteg környezetének és használati eszközeinek fertőtlenítése A kéz fertőtlenítése

végzése

Témák, tartalmak


megnevezni a leggyakrabban használt fertőtlenítőszereket. Elérhető eredmények

A figyelmesség, a A beteg ágya és annak Intézetlátogatás Szituációs felismerőképesség felszerelése a különböző gyakorlat, élettani fontosságának erősítése A ápolási helyszíneken A paraméterek megfigyelése megfigyelőképesség beteg elhelyezésének egymáson fejlesztése lehetőségei az ágyban, fekvési és fektetési módok A jellemző elváltozások felismerése A beteg kényelmét szolgáló eszközök és ezek alkalmazásának feltételei, lehetőségei az ápolt igényeinek figyelembevételével Az ápolt megfigyelése, a megfigyelés célja, jellemzői és szabályai A tünetek formái Az ápolt általános megtekintése: fekvés, járás, testtartás, arc, bőr Az ápolt magatartásának megfigyelése A tudat megfigyelése Görcsös állapotok megfigyelése A hőmérséklet, pulzus, légzés megfigyelése A tisztaság, rendezettség Ágyazás és ágyhúzás Ágyazások Kényelmi iránti igény fejlesztése ápolásra szoruló eszközök készítése és gyermeknél és felnőttnél alkalmazása Ágyazás és ágyhúzás üres ágyon Ágyazás és ágyhúzás oldalra fordítható gyermeknél és felnőttnél Az ágyban használható kényelmi eszközök alkalmazása

A tanulók legyenek képesek: felsorolni és jellemezni a fekvési és fektetési módokat, felsorolni a beteg kényelmét biztosító eszközöket, ismertetni a kényelmi eszközök alkalmazásának szabályait, megfogalmazni a megfigyelés célját, jellemzőit, szabályait, elmondani a megfigyelés során tapasztalható eltéréseket és legjellemzőbb változásokat.

A tanulók legyenek képesek: bemutatni különféle ágyazási módokat gyermeknél és felnőttnél egyaránt, különféle kényelmi eszközöket készíteni és azokat megfelelően alkalmazni.


Témák, tartalmak



Képessé kell tenni a tanulót arra, hogy megfontoltan tudja kiválasztani a szükséglethez igazodó segítségnyújtást az ápolás során.

Az ápolásra szorulók higiénés szükségletének biztosítása:

Mosdatás, fürdetés előkészítése, végrehajtása Fogmosás előkészítése, segédkezés

A tanulók legyenek

az ápolásra szoruló testének lemosása

Hajápolás és hajmosás

segédkezés fürdésnél

Körömápolás

segédkezés szájtoalett biztosításához, műfogsor tisztán tartása

Borotválás A beteg testének tisztán tartása (projekt)

képesek: elvégezni az ápolásra szoruló gyermek és felnőtt higiénés szükségletének kielégítését, étkezéshez, etetéshez megfelelően előkészíteni, az étkezésben segédkezni,

segédkezés a haj ápolásában

a gumieszközöket Tálalás, etetés Fizikális különböző testtájakon gyógymódok alkalmazása szabályosan alkalmazni, körömápolás Az ápolásra Fizikális lázcsillapítás szoruló etetése: gyakorlása (technikai felsorolni a lázas állapot projekt) jellemzőit, előkészítés tálaláshoz Gyermek és felnőtt bemutatni a fizikális segédkezés étkezésnél napirendjének elkészítése lázcsillapítás módjait, Szituációs gyakorlat a Gumieszközök (termofor megtervezni egy ápolásra segédeszközök és jégtömlő alkalmazása) szoruló gyermek és egy alkalmazásához Lázas állapot jellemzői és felnőtt napirendjét, a lázcsillapítás módjai Ápolás-gondozás otthoni bemutatni a különböző körülmények között: segédeszközöket és ismertetni az alkalmazás az ápolásra szoruló során előforduló napirendjének kialakítása veszélyeket. az ápolásra szoruló szükségletkielégítésének lehetőségei a mozgásukban korlátozottak segédeszközei

Gondozás 36 óra


a segédeszközök alkalmazásának módja A segédeszközök alkalmazásának szabályai Témák, tartalmak és veszélyei

A tanulók Bevezetés a gondozási egészségmegőrző alapismeretekbe Az szemléletének tudatosítása, egyedfejlődés szakaszai A olyan pozitív attitűdök gondozás, mint integrált kialakítása, melyek segítik tevékenység az élethelyzetekből adódó problémák megoldását


Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: - felsorolni az egyedfejlődés szakaszait.

A családtervezés, a terhesgondozás és a szülés folyamatának megismerése, az összefüggések megértése, a társadalmi jelentőségének felismerése Az újszülöttekkel kapcsolatos megfigyelési feladatok pontosságának fejlesztése Az életkori sajátosságok elsajátítása Gondozási szükségletek és az abból adódó feladatok felismerése

Szülők leszünk: szexualitás családalapítás fogamzásgátlás

Tablókészítés (plakát, leporelló) Életmódbeli tanácsok gyűjtése szakirodalom felhasználásával és internethasználattal

képesek: definiálni a szexualitást, csoportosítani a fogamzásgátló módszereket,

a terhes nő életmódja, terhesgondozás Újszülött a családban: Gyűjtőmunka A tanulók legyenek felsorolni a terhesgondozás felkészülés a szülésre feladatait. A méhen belüli fejlődés Újszülött fogadásának képesek: jelentősége, az újszülött megtervezése felsorolni az életkorra élettani sajátosságai, jellemző szükségletei, testi és egyéb projektmunkában tevékenységformákat, jellemzői Az újszülött Újszülöttkori fényképek fogadása, táplálása, jellemezni az újszülött gondozása A fertőtlenítés alapvető életkori megfigyelése, jelentősége sajátosságait, megállapítások újszülött fogadásához összegzése megfelelő körülményeket demonstrálni, A szoptatás körülményeinek megteremtése, előkészítés A természetes és


A tanulók legyenek

Témák, tartalmak

mesterséges táplálás Ajánlott tevékenységek

összehasonlítása, A tanulók Az első év: Intézetlátogatás (pl. egészségmegőrző bölcsőde, gyermekotthon, tablókészítés Az egészséges csecsemő szemléletének kialakítása családi napközi, játszótér) élettani sajátosságai A A kötelességtudat, a csecsemő gondozása A Megfigyelés felelősségérzet kialakítása kisdedkor: dokumentálása A látottak és fejlesztése megbeszélése Az 1-3 éves kisgyermek fejlődési sajátosságai, gondozása és a helyes szokások kialakítása

a szoptatás jelentőségét ismertetni, a szoptatáshoz megfelelő körülményeket teremteni ismertetni a leggyakrabban használt Elérhető eredmények fertőtlenítőszereket. A tanulók legyenek képesek: csoportosítani a 0-1 éves csecsemő gondozási feladatait a szükségletek szerint, felsorolni a kisdedkor sajátosságait, megmagyarázni a helyes szokások kialakításának jelentőségét.

A tanulók gyermek iránti A csecsemő és kisgyermek szeretetének és felelősségének kialakítása Szakszerű eszközválasztás megtanulása Felkészítés csoportmunkában való tevékenységre

Felszínre hozni és fejleszteni a tanulók empátiás készségét

Az újszülött, csecsemő A tanulók legyenek fogásának, tartásának testméreteinek felvétele A képesek: gyakorlása Testtömeg- és csecsemő és kisgyermek testhosszmérés Mell- és bemutatni a csecsemő és fürdetése A csecsemő és kisgyermek testméreteinek kisgyermek pelenkázása A fejkörfogatmérés Fürdetés, felvételét, csecsemő és kisgyermek pelenkázás Öltöztetés öltöztetése az évszaknak és (technikai projekt) bemutatni a biztonságos a tevékenységeknek fürdetést és pelenkaváltást, Csecsemő etetése megfelelően Az öltöztetés Játékkészlet összeállítása elmondani a helyes táplálás alapelvei A csecsemő és korcsoportokként ismérveit, kisgyermek helyes Játékkészítés táplálása A csecsemő és megválasztani az kisgyermek életkornak megfelelő játéktevékenysége játékot.

Óvodás- és iskoláskor: A játék szerepe Iskolaérettség.

Óvodalátogatás Játéktevékenység megfigyelése és

A tanulók legyenek képesek: leírni a játék szerepét, meghatározni az iskolaérettség követelményeit.

dokumentálása Információgyűjtés Segíteni a tanulók közösségbe való beilleszkedését

A tanulási és szakmai motiváció kialakítása és fejlesztése


Serdülőkor:

Sajátélmény feldolgozása, iskolaérettség irodalmi példák gyűjtése vonatkozásában Kerekasztal-beszélgetés


A pubertás és a pubertáskor jellemzői A - a serdülőkor problémáit társas kapcsolatok jellemezni. jellemzői és problémái Az ifjúkor és felnőttkor: Jövőképalkotás A tanulók legyenek Családtervezés, Kerekasztal-beszélgetés a képesek: családalapítás védőnővel és az - megmagyarázni a Szűrővizsgálatok és azok iskolaorvossal családtervezés és a jelentősége szűrővizsgálatok jelentőségét. Témák, tartalmak



A szakmai tanulmányi Az időskor: Intézménylátogatás idősek A tanulók legyenek képesek: tevékenység által erősödjön a otthonában (idősek napközi Az időskor szakaszai, élettani elmondani az idősek választott életpályához való otthona, idősek klubja) sajátosságai Az idősek gondozásának sajátosságait és kötődés Beszélgetés a gondozottakkal gondozása feladatait, (életmód, szokások, napirend, szabadidős tevékenységek) csoportosítani az idősek gondozási feladatait Az élmények feldolgozása szükségletek szerint.

AZ ÉLELMISZERIPARI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK 10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

Bevezetés A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, amelyek során biztosítani kell a tanulók képességeinek kibontakoztatásával a sikeres életpályára való felkészülést, a megalapozott szakmaválasztást. A tanterv modulrendszerű, tevékenységközpontú, amelynek alapján az iskola a modultérkép figyelembe vételével, a helyi tantervében részletesen szabályozza azokat a közismereti modulokat, amelyek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában erősítik a fejlesztési feladatok és a szakmai alapozó oktatás sikerességét. A 10. évfolyamon folyó szakmai alapozó képzés célja a megalapozott szakmaválasztás elősegítése. A szakmai alapozó oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. 1. Az élelmiszeripari szakmai alapozó oktatás tanításának célja: A szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítésének bemutatása. Cél, hogy a tantárgy tanítása továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett készségeit, bővítse, rendezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket, alapozza meg az élelmiszerpariműszaki szemléletet. Adjon átfogó tájékozottságot az élelmiszeriparban alkalmazott természettudományos, műszaki és elméleti ismeretekről, a technikai eszközökről, gépekről, tevékenységekről. Mutassa be az élelmiszeriparban dolgozók tevékenységét, az élelmiszeripari pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Az élelmiszeripari szakmai alapozó ismeretek oktatásának alapvető célja, azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása is ezt a célt szolgálja. Az élelmiszeripar általános ismereteinek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a készségek, képességek fejlesztése, valamint olyan tudás, ismeretrendszer, alkalmazási képességek kialakítása, amely megalapozza és formálja a szakmacsoport tevékenységeihez illeszkedő szemléletet. Készítse fel a tanulókat az önálló és csoportos tevékenységekre. Az élelmiszeripar sokszínű, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel érdeklődésüket a szakmacsoport iránt, segítse őket egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Az élelmiszeripari szakmai alapozó gyakorlatok oktatásának célja az általános gyakorlati ismeretek elsajátítása, összefüggéseinek bemutatása, a manuális készségek, képességek, az érzékelés, a mozgások fejlesztése. A készségek, képességek fejlesztése mellett a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. A tantárgy tanítása fejlessze tovább és erősítse a tanulók eddig megszerzett készségeit. Adjon alapot az élelmiszervizsgálatokhoz, a szakmai műveletek elvégzéséhez. Neveljen a körültekintő, pontos, igényes, biztonságos munkavégzésre, a tudatos, felelősségteljes szakmai és környezetvédelmi magatartásra.

2. Az élelmiszeripari szakmai alapozó oktatás fejlesztési feladatai A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulóknak a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, különösen az ismeretelemző, értelmező gondolkodás, a tapasztalatszerzés, a kreativitás, a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek. Az élelmiszeripari szakmai alapozó ismeretek mutassa be az élelmiszeripar történetét, sokszínűségét, fontosságát, jelentőségét, helyét a magyar nemzetgazdaságban, hívja fel a figyelmet a táplálkozás élettani hatására. Ismerjék fel, lássák meg a környezet, a technika a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék azok értékeit. Alkossanak véleményt tudásuk alapján az információkról, tudják összevetni a tapasztalataikat a tanult ismereteikkel, azokat adott szempontok szerint elemezni. Az élelmiszeripari szakmai alapozó ismeretek tanulása fejlessze az önálló és produktív feladatmegoldást, érezze meg a tanuló a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Alakuljon ki és erősödjön az élelmiszeripari munkához, életpályához való kötődésük. Szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit. Legyenek képesek önként feladatokat megoldani, alkalmazzák a szakmai ismereteiket. Ismerjék fel az élelmiszeripari technológiák, anyagok tulajdonságait, környezeti hatásukat. Az élelmiszeripari szakmai alapozó gyakorlatok tanulása során fejlődjön a gyakorlati feladatmegoldódó képességük, ismeretalkotó és szintetizáló gondolkodásuk. Értelmezzék, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges szabályokat. Tanulják meg beosztani a rendelkezésükre álló időt, sajátítsák el az eszközök balesetmentes, biztos használatát. Az élelmiszeripari szakmai alapozó gyakorlatok tanulása során tanulják meg végrehajtani önállóan az egyszerű műveleteket. Tudjanak az eszközökkel helyesen és célszerűen dolgozni. Ismerjék meg a felhasznált anyagokat és önállóan használják az alkalmazott eljárásokat, Tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységekhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásfor 3. A 10. évfolyam óraterve Modulok felsorolása óraszámjavaslattal

Élelmiszeripari szakmai alapozó ismeretek Élelmiszeripari szakmai alapozó gyakorlatok Laboratóriumi alapmérések, alapműveletek Hőkezeléses műveletek (Konyhatechnika) Üzemlátogatás Óraszámjavaslat a 10. évfolyamon összesen: 4. A 10. évfolyam kerettantervi tartalma:

108 óra 216 óra 106 óra 95 óra 15 óra 324 óra

Élelmiszeripari szakmai alapozó ismeretek 108 óra Fejlesztési feladatok Az élelmiszeripari termelés történetének megismerése. Komplex információk kezelése.

Témák, tartalmak Múzeumok, néprajzi, szakmai, ipartörténeti gyűjtemények. A termelés technológiájának és eszközeinek fejlődése.

Ajánlott tevékenységek Beadásra szánt beszámolók készítése.

Információk az élelmiszeriparról. Alapvető jellemzők ismerete. A fogalmak tudatos használata.

Kik dolgozhatnak az élelmiszeriparban. Érvényesülési lehetőségek. Az élelmiszer minőségi követelményei. Az élelmiszertörvény. A nyersanyagok és csoportosításuk

Információk gyűjtése a tanulók ismereteinek a felhasználásával és kiadványok segítségével.

Az élelmiszeripari műveletek ismerete.

Az élelmiszeripari műveletek főbb csoportjai és jellemzőik, környezeti hatásuk.

A fizikában tanultak összefüggések megállapítása.

Növényi eredetű felismerése, megismerése.

A gabonafélék és liszt alapanyagú termékek. Sütőipari, cukrász és édesipari termékek. Zöldségfélék és gyümölcsök.

Technológiai utasítások elemzése.

Hús és hústermékek, baromfi, hal és vad. Tej és tejtermékek.


Az élelmiszer nyersanyagainak megismerése, jellemzőinek felsorolása.

élelmiszerek

Állati eredetű élelmiszerek megismerése.

A kémiában rendszerezése.

tanultak

ismétlése

és

ismétlése,

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: az élelmiszeripari ágazatokat bemutatni, az ágazatokra jellemző műveleteket leírni. A tanulók legyenek képesek: az élelmiszer minőségi követelményeit betartani, az élelmiszertörvényt alkalmazni. A tanulók legyenek képesek: meghatározni az alapanyagok neveit, legfontosabb tulajdonságait szubjektív módszerekkel és egyszerű eszközök segítségével, megkülönböztetni az élelmiszeripar alapanyagait, ismertetni azok legjellemzőbb felhasználási területeit és tulajdonságait. A tanulók legyenek képesek: az élelmiszeripari műveleteket rendszerezni, az élelmiszeripar legáltalánosabb műveleteit elvégezni. A tanulók legyenek képesek: a növényi eredetű alapanyagok összetételi jellemzőit ismertetni, a felhasználási területeket meghatározni, a technológiai utasításokat elemezni. A tanulók legyenek képesek: az állati eredetű alapanyagok összetételi jellemzőit ismertetni, a felhasználási területeket

Élvezeti szerek ismerete, jellemző hatásuk megismerése. Kritikai gondolkodásmódra nevelés. Az élelmiszerek alkotóelemeinek megismerése. Mikroorganizmusok felismerése és csoportosítása. Megfigyelőképesség fejlesztése.

Alkoholtartalmú italok. Fűszerek. Kávé. Dohány. Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A mikroorganizmusok életfeltételei, káros és hasznos tevékenységük. A növényi eredetű anyagok mikroflórája.

meghatározni, a technológiai utasításokat elemezni. A tanulók legyenek képesek: az élvezeti szerek hatásait ismertetni, az élettani hatásokat felismerni.


A kémiában tanultak ismétlése. A biológiában tanultak ismétlése.

A tanulók legyenek képesek: az élelmiszerek alkotóelemeinek kémiai szerkezetét megismerni, táplálkozás-élettani hatását leírni.

Laboratóriumi alapmérések, alapműveletek 106 óra Fejlesztési feladatok Mérőeszközök, mérőműszerek megismerése.

Témák, tartalmak Laboratóriumi mérőeszközök mérőműszerek fajtái.

Alapmérések, alapműveletek elvégzése, gyakorlása. Manuális készség fejlesztése.

Mérés élelmiszeriparban alkalmazott mérőeszközökkel. Tömegmérés táramérlegen és analitikai mérlegen. Vízminőség meghatározása. Az élelmiszeriparban felhasznált vízzel szemben támasztott követelmények. Sűrűségmérés. Oldatok készítése. Bepárlás, kristályosítás. Tömeg szerinti elemzés. Térfogatos elemzés.

Mennyiségi analízis elvégzése és gyakorlása. Pontos munkavégzés megkövetelése, probléma-megoldás fejlesztése.

A keverés megismerése, a művelet elvégzése.

és

Szilárd, folyékony, nagy viszkozitású és képlékeny anyagok keverése.

Ajánlott tevékenység Laboratóriumi mérőeszközök mérőműszerek alkalmazása.

és

Önálló munkavégzés laboratóriumi körülmények között. Pl. pH-mérő használata. Tömegmérés táramérlegen. Sűrűség mérés. Kristályosítás. . Bepárlás. Önálló munkavégzés laboratóriumi munkakörülmények között. Tömeg szerinti elemzés-nedvességilletve szárazanyag-tartalom meghatározása. Térfogatos elemzés. pH-mérés Mérés refraktométerrel. Különböző halmazállapotú és állagú élelmiszerek keverése, a művelet

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: az alkalmazott mérőeszközöket működtetni. A tanulók legyenek képesek: meghatározni az alapfogalmakat, megfelelő pontosságú és koncentrációjú oldatot készíteni, laboratóriumi alapműveleteket elvégezni.

A tanulók legyenek képesek: önállóan tömeg- és térfogatmérést végezni, önállóan sav- bázis titrálást végezni.

A tanulók legyenek képesek: önállóan eszközöket kiválasztani a

gyakorlása.

keveréshez, keverési műveleteket önállóan elvégezni. A tanulók legyenek képesek: önállóan eszközöket kiválasztani a szeleteléshez, daraboláshoz, stb. önállóan elvégezni ezeket a műveleteket. A tanulók legyenek képesek: önállóan eszközöket kiválasztani az ülepítéshez, önállóan megfogalmazni az ülepítés célját, paramétereit. A tanulók legyenek épesek: csoportmunkában préselő műveleteket elvégezni. -

Aprítás. A művelet megismerése és elvégzése.

Szeletelés, darabolás, őrlés, darálás.

Az aprítási műveletek gyakorlása.

Ülepítés, szűrés, Az eszközök használata, a műveletek gyakorlása. Igényesség fejlesztése.

Gravitációs és centrifugális ülepítés.

Az ülepítések önálló elvégzése.

Préselés. A művelet megismerése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Szitálás. A sziták használatának gyakorlása

Gyümölcsök préselése. Formázó préselés.

A préselési feladatokat csoportokban végzik a tanulók.

Szemcsés anyagok szitálása.

A szitálás műveletének gyakorlása. Szitálás

Osztályozás műveletének megismerése.

Gyümölcsök, zöldségek különböző szempontok alapján történő osztályozása. A műveletek ellenőrzése, értékelése.

Osztályozó végrehajtása.

műveletek

önálló

A tanulók legyenek képesek: a szitáló műveleteket önállóan elvégezni, a művelet célját önállóan meghatározni. A tanuló legyenek képesek: osztályozó műveleteket önállóan végrehajtani, a műveleteket ellenőrizni és értékelni.

Hőkezeléses műveletek (Konyhatechnika) 95 óra Fejlesztési feladatok Előfőzés, főzés, sütés, pörkölés. A művelet gyakorlása.

Hűtés, fagyasztás alkalmazása.

eszközeinek

Témák, tartalmak Zöldségfélék előfőzése. Levesek főzése. Húsok, tésztafélék sütése. Olajos magvak pörkölése. Különböző élelmiszerek hűtése. Húsok és gyümölcsök fagyasztása. Mirelit áruk

Ajánlott tevékenység A főzés és a sütés gyakorlása. A pörkölés gyakorlása.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: főzési és sütési műveleteket receptek alapján önállóan végrehajtani.

A felsorolt témák gyakorlása.

A tanulók legyenek képesek: hűtési műveleteket végrehajtani,

önállóan

-

mirelit árut készíteni.

Üzemlátogatás 15 óra Fejlesztési feladatok Élelmiszeripari (tan)üzemek látogatása Komplex információk kezelése. Együttműködési készség fejlesztése.

Témák, tartalmak Egyneműsítő és szétválasztó műveletek felismerése. Hőtani műveletek felismerése.

Ajánlott tevékenység Az ismeretek dokumentálása.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: önállóan megfigyelést végezni, a látottakat értelmezni, önállóan véleményt alkotni, a látogatás eseményeit dokumentálni.

5. Ellenőrzés, értékelés módszerei Túl a jogi és tanügyi kereteken a a nevelési feladatok sajátságos értékelési szempontok megfogalmazását teszik szükségessé. Ez lehet csoportra, egyénre igazított, az egyén fejlődését megerősítő helyi követelményrendszer. Egy kooperációra épülő pedagógiai program az ötfokú skálán értékelt dolgozatok és feleletek rendszerénél tágabb értékelési lehetőséget nyújt. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoport tanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túl lehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Megfelelő mérések kerültek kidolgozásra (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése, önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban, önálló munkavégzés, eszközkészítés). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint előadókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése, együttműködési készség stb. A megfelelő kompetencia alapú értékelési rendszert az alapvizsgával összhangban kell fejleszteni. A tantárgystruktúrában a teljes tananyagmennyiség egyetlen egységet jelent. Egyetlen tantárgyi érdemjegy írható a dokumentumokba. Mivel a feldolgozás jellege és tartalma módszertanilag és órarendileg is szükségszerűen differenciált, ezért a havi, félévi, év végi érdemjegyek „összetevőit” helyben kell szabályozni. Az érdemjegy átlagolással történő megállapításához szükséges lehet egy részfeltétel előzetes előírására. Az elméleti tudás vagy a megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. A gyakorlati tevékenységek megítélése komplex feladat, melyben szerepet kap a munka eredményessége, munkaszervezés, időbeosztás, dokumentálás. Mivel a gyakorlati modul elméletigényes, ezért nem elegendő csak a gyakorlat manuális részének értékelése, hanem feladatlapokkal, tesztekkel, számítási feladatokkal az elméleti ismeretek elsajátítását is ellenőrizni szükséges. A produktum, a gyakorlati munkadarab értékelésekor érdemes figyelembe venni az eszközök kezelésének szakszerűségét, a balesetmentes munkavégzést és az igényességet is. Az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempontok motiválhatják a tanulókat. A humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása és a fejlődés elismerése a tanulók számára szintén motiváló tényező lehet. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. A végső érdemjegy kialakításánál iskolánkban a matematikai átlagolás után a gyakorlati érdemjegy felé kell kerekíteni a tantárgy végső érdemjegyét.

6. A taneszköz-kiválasztás elvei: A program tevékenység centrikus, gyakorlat orientált, interaktív (tanulói közreműködés vagy foglalkoztatás), mérés jellegű és gyakoroltató célú (tanműhely) szervezési kereteket feltételez. Az óraszám és a tananyag komplexitása ebben az oktatási formában szoros tantárgyi koncentrációt igényel, amely speciális hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű és/vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében.

Mindezek figyelembevételével minimálisan egy speciálisan felszerelt szaktanterem és egy a munkavédelmi előírásoknak is eleget tevő műhely/labor szükséges. A tanítás-tanulás infrastruktúrájának két eleméhez kapcsolódóan fogalmazzuk meg elveinket. 1.A tantermek, műhelyek a tanulásszervezésnek meghatározó eleme. Az audiovizuális technika kiegészítheti, illetve pótolhatja ennek egy részét. A könyvek és az egyéb eszközök alkalmasak kell, hogy legyenek a csoportos, az egyéni és az önálló tanulás segítésére. A taneszközök fajtáinak többféle rendszerezése ismeretes: nyomtatott, grafikai, auditív eszközök, vizuális információhordozók, audiovizuális eszközök, tanulókísérleti, tanári demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, szerszámok, kisgépek, oktatástechnikai eszközök. A tankönyvválasztás szempontjai közül a külső formai jegyek (színesség, jó tördelés, egyszerű áttekinthetőség, rövid mondatok, megfelelő betűméret, sok vizuális élmény: ábra, rajz, fénykép, és elfogadható oldalszám), s a minimálisan szükséges tananyagtartalomra épülő változatos és fokozatos nehézségű gyakorlati feladatok sokasága segítheti céljainkat. Az a legtermészetesebb alapkövetelmény, hogy a szükséges minimális tananyagtartalom didaktikai szempontból kifogástalan legyen. A tankönyvnek segíteni és pozitívan motiválni kell az önálló tanulást is, hiszen később, az élet problémáinak megoldásánál nem lesz mindig mellettünk egy tanár. Az elméleti és a gyakorlati oktatást és a tanulók gyakorlottságát segítik, illetve a balesetmentes munkavégzést lehetővé teszik az alább felsorolt taneszközök. –

Korszerű üzemekről, laboratóriumokról, technológiákról, mérési módszerekről készült videofilmek.

–

Munkavédelmi felszerelések

–

Laboratóriumi eszközök és készülékek.

–

Laboratóriumi személyi számítógép nyomtatóval és szoftverrel együtt.

– Vegyszerek Neveljük a tanulókat az eszközök megbecsülésére azzal is, hogy vigyázunk rájuk, rendben tarjuk azokat, s helyükre rakva mások számára is elérhetővé, élvezhetővé tesszük a velük való foglalkozást. Javaslatok az egyes tananyagrészek fejlesztő- és alkalmazásközpontú feldolgozására –

Élményszerű, változatos, felfedező-felismerő, tapasztalatszerző, aktív tanulási folyamat.

–

Tanár és tanuló együttes tevékenysége.

–

Kooperatív módszerek alkalmazása.

–

Projektmódszer alkalmazása (technikai projektek).

–

Differenciált csoportmunka alkalmazása a felzárkóztatás elősegítésére.

–

A tanórai munka kérdés-feleletes feldolgozása, irányítottan megfigyelő, elemző, ötletrohammal való feldolgozása.

–

A módszerek szükség szerinti keverése, amelyek igazodnak a tanulók igényeihez.

–

Önálló otthoni kreatív feladatokra való ösztönzés, vagy feladatok otthoni befejezése.

–

A szakmacsoport tevékenységéhez kapcsolódó múzeumok és kézműves műhelyek látogatása.

–

Beszélgetések, interjúk készítése a szakmacsoport neves képviselőivel.

–

A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó filmek megtekintése.

–

A szakmacsoport tevékenységeihez kapcsolódó anyagok gyűjtése internetről, könyvekből.

–

Anyaggyűjtemények, portfoliók, dokumentációk összeállítása.

–

Az elkészített termékek kiállítása a teremben, az iskolában, iskolán kívüli rendezvényeken.

–

Videofelvételek készítése és a tevékenységek elemzése.

–

Motorikai mozgásfejlesztő gyakorlatok játékos alkalmazása.

– Folyamatos, változatos mérés, fejlesztő értékelés. A gyakorlatokon a tanulói alkotóvágy tudatos kihasználásával a művelettanítás jól szolgálhatja a fegyelemre, figyelemre és pontosságra nevelés lehetőségeit. Az iskolák szabadságfoka és felelőssége egyaránt nagy. A tanulócsoport belépő képességeit figyelembe véve, az oktatás ütemét célszerű a befogadó-feldolgozó lehetőségekhez illeszteni. A tanulók folyamatos fejlődésének visszaigazolása lehet a hatékonyság növekedésének garanciája.

SZAKMAI ALAPOZÁS A GÉPÉSZET SZAKMACSOPORTRA 9. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

148 óra 74 óra 222 óra

10. évfolyam Gépészeti szakmai alapozó ismeretek Gépészeti szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat

148 óra 148 óra 296 óra

GÉPÉSZETI SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK változat 9-10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolákban 9-10. évfolyamon folyó szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti és gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport

jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A Gépészeti szakmai alapozó ismeretek oktatásának célja a szakmacsoport közös elméleti ismereteinek nyújtása, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a szakmai alapozó tananyagok keretében tanultakat, szerezzék meg mindazokat az általános és sajátos gépészeti ismereteket, amelyek a további tanulmányaik folytatásához és a szakma gyakorlati munkavégzéséhez szükségesek. Alakítsa tovább a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmacsoport és a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt. Bizonyítsa be számukra gépészet gazdasági jelentőségét, mutassa be fejlődési tendenciáit. Adjon alkalmakat, teremtsen feladathelyzeteket a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a szakmacsoportban dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. Az „A1” változatú kerettanterv célja alapvetően azoknak a funkcionális készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek. A tanulók elméleti hiányosságainak pótlása ezt a célt szolgálja. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődésük.

Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit. A tanulók legyenek képesek a feladatok megoldásában alkalmazni a tanult törvényeket, eljárásokat, módszereket, ismerjék fel az anyagok tulajdonságait, előállításuk módját, felhasználási lehetőségeit, tudásuk alapján tudjanak véleményt alkotni egyszerű szerkezeti elemekről, műszaki megoldásokról. A Mérések tanításának célja, hogy alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi feladatvégzés igényét, a környezetért való felelősségét, a lényegmegragadó képességét. Ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapelveket és alapvető mérési módszereket, a gyakorlatban előforduló ellenőrző és mérőeszközöket és a legalapvetőbb műszaki méréstechnikai szakkifejezések használatát. Fejlessze a logikus gondolkodást, a célirányos műszaki feladatmegoldó képességet. Az Anyagok oktatásának célja, hogy a tanulók legyenek tájékozottak az anyagok tulajdonságairól, felhasználhatóságáról. Szintetizálják az egyes tantárgyak során tanult idevonatkozó ismereteiket. A tanulók használják szakszerűen a rajzeszközöket, saját munkáikban helyesen alkalmazzák a géprajzi szabványokat, helyesen értelmezzék a gépészeti rajzokban megjelenő műszaki információkat, legyenek képesek gépészeti rajzokat tárgyakkal pontosan és részletesen összevetni. Tudják alkalmazni mechanikai tudásukat gépelemekkel kapcsolatos elemi számítási feladatokban. Legyenek képesek rajzok, leírások, valóságos tárgyak, modellek alapján megérteni műszaki megoldásokat, tudjanak szempontok szerint elemezni, értékelni. Műszaki ismeretforrásként tudjanak katalógusokat, szabványokat használni. A tanulók tudásuk alapján legyenek képesek a tanult fogalmak, törvények, eljárások, módszerek, ismeretek alkalmazására elemi műszaki feladatok megoldása, valamint a további szakmai tanulmányaik során. 9. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Belépő tevékenységi formák Feladattal vezetett elemzés írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával, beadásra szánt beszámolók készítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Információk gyűjtése a tanulók szakirányú tapasztalatainak felhasználásával és kiadványok, szakmai folyóiratok, szakkönyvek segítségével. Megfigyelési szempontok alapján történő ismeretszerzés. (A tanult ismeretek, törvényszerűségek felismerése a hétköznapi életben. A különböző szakmák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezése.)

Önálló tapasztalatszerzéssel egyszerű összefüggések, törvényszerűségek felismerése. Élménybeszámolók, álláshirdetések megfogalmazása, saját élmények, munkaköri leírások, esetleírások, filmek, sajtóinformációk elemzése. A saját tulajdonságok elemzése, a pályaalkalmasság mérlegelése, az elképzelések és a lehetőségek módszeres összevetése. Helyzetgyakorlatok, esetmegbeszélések, találkozás, tájékozódó beszélgetés a téma miatt meghívott idegenekkel. Véleményalkotás tanári közreműködéssel a saját és a társak terveiről. Mérések: A tanult fizikai jelenségek felismerése, egyszerűbb mérések és kísérletek elvégzése, eredmények értelmezése. Anyagok: A fémes és nemfémes elemek, az egyszerű és az összetett anyagok megkülönböztetése, felismerése.

Mérések Témakörök Mérési alapismeretek Hosszúságmérés

Tartalmak szabványosítás

A mérés fogalma, a jelentősége, az mértékegységrendszer. A hosszúság SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei. A hosszúságmérés eszközei, azok mérési pontossága.

SI-

Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz. Tömegmérés

A tömeg SI alapegysége, törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Mérőeszköz kiválasztása adott mérési feladathoz.

Területmérés

A terület SI alapegysége, annak törtrészei és többszörösei, azok egymásba átváltása. Hosszúságadatokból egyszerű idomok, felületek felszínének meghatározása. A hőmérséklet fogalma, egyszerű hőmérők mérési elve. Időmérő eszközök használata.

Hőmérsékletmérés Időmérés

Anyagok Témakörök Tartalmak A műszaki gyakorlatban Fémes, nemfémes anyagok. felhasznált anyagok csoportosítása A nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok fogalma. A hulladékok és melléktermékek fogalma, hasznosításuk gazdasági jelentősége. Az alapanyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai és technológiai tulajdonságai.

A nemfémes anyagok

Fémes anyagok

Kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr, műanyagok, gumi, hőszigetelő anyagok, kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználási területei. Vas és jellegzetes vasötvözetek, könnyű- és színesfémek, gyakoribb ötvözeteik.

A továbbhaladás feltételei A tanulók folyamatos munkával alakítsák pályatervüket, írásban is rögzítsék az elérendő köztes célokat, fogalmazzanak véleményt, alkossanak ítéletet saját lehetőségeikről. Mérések: A tanulók ismerjék a mérés fogalmát, a szabványosítás jelentőségét, az SI-mértékegységrendszert, a mérési pontosság és a mérési hibák fogalmát, a hosszúság-, a tömeg-, a terület-, a hőmérséklet- és az időmérés mérőeszközeit, azok felhasználásait, a mértékegységeiket és azok átváltásait, a mért értékek értelmezését, az alapvető mérések elvét, a mérőeszközök felépítését, beállítását, kezelését. Tudják megbecsülni a mérési adatokat. Anyagok: A tanulók ismerjék az elemek csoportosítását, a fémes és a nemfémes elemek legfontosabb jellemzőit, az alapanyag és a segédanyag fogalmát, az anyagok legfontosabb tulajdonságait, az egyes nemfémes anyagok alapvető tulajdonságait, jellemző alkalmazási területeit, az alapvető fémek (vas, réz, alumínium és ezek ötvözetei) tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit.

10. évfolyam Évi óraszám: 148 óra Belépő tevékenységi formák Feladattal vezetett, önállóan végrehajtott elemzési feladatok elvégzése tárgyak, anyagminták, rajzok, grafikonok, írásos, képi és elektronikus ismeretforrások felhasználásával. Beadásra szánt rajzfeladatok, számítási jegyzőkönyvek, beszámolók készítése. A fizikában, kémiában, matematikában tanult ismeretek rendszerezése, ismétlése. Elemi számítások végzése, geometriai szerkesztőeljárások alkalmazása tanári irányítással és segédletek felhasználásával. Szabadkézi és szerkesztett felvételi ábrák készítése, jellegzetes gépelemek rajzvázlatainak elkészítése. Géprajzok elemzése, értelmezése, szabványok megismerése, alkalmazása. Mechanika Témakörök Statika, erők, erőrendszerek

Tartalmak A tantárgy kapcsolata egyéb tantárgyakkal.

Az erő fogalma, jelölése, mértékegysége. Az erő ábrázolása, felbontása összetevőire. Az erő nyomatéka, jele, mértékegysége, számítása. Szilárdságtan, igénybevételek

Az igénybevételek fogalma, csoportosítása. A feszültség fogalma, csoportosítása.

Súrlódás, munka, teljesítmény, A súrlódás, az energia, a munka és a teljesítmény fogalma, hatásfok megjelenési formái, kiszámításának módja, mértékegysége. Hidrosztatika A folyadékok jellemzői: sűrűség, dermedés, párolgás, a nyomás fogalma, mérése, mértékegységei. A nyomás terjedése nyugvó folyadékban. Hidrodinamika

Az áramlásban lévő folyadék energiatartalma. A veszteségmentes és a veszteséges áramlás.

Hőtan

A hő fogalma, számítása, mértékegysége. A szilárd és folyékony halmazállapotú közegek fajhője. A gázok normálállapota.

Műszaki ábrázolás Témakörök Tartalmak Alkatrész- és összeállítási rajzok Az alkatrészrajz fogalma, műhelyrajz fogalma, kiviteli fogalma szabványelőírások. Az összeállítási rajz fogalma kiviteli szabványelőírásai. Metszetábrázolások, szelvény, A metszet fogalma, jelrendszere. egyszerűsített ábrázolások A metszetek rendszerezése, szerkesztése. Egyszerű metszetek, összetett metszetek, a szelvény fogalma. Mérethálózat felépítése, különleges méret-megadások

A méretelosztás fogalma. Méretmegadás bázisról, szerkesztési és technológiai bázis. Különleges méretmegadások.

Tűrés, illesztés

Alapfogalmak, a tűrésezetlen méretek pontossága. A tűrésmező, alak- és helyzettűrések fogalma.

Felületi érdesség Gépelemek jelképes ábrázolása

A felületi érdesség fogalma, megadása rajzokon. Kötőelemek. Tengelyek, csapágyak.

Alkatrészrajzok szerkesztése Felvételi vázlatkészítés munkadarabokról, méretek meghatározása felvételi vázlat alapján, becsléssel és méréssel. rajzolvasás Rajzszerkesztés a felvételezés alapján. Alkatrészrajzok rajzolvasása. Alkatrészrajzok rekonstrukciója

szabadkézi Egyszerűbb alkatrészrajzok térbeli bemutatása szabadkézi rajz formájában.

A VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT ALAPOZÓ OKTATÁS HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK 10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Bevezetés A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik, amelyek során biztosítani kell a tanulók képességeinek kibontakoztatásával a sikeres életpályára való felkészülést, a megalapozott szakmaválasztást. A tanterv modulrendszerű, tevékenységközpontú, amelynek alapján az iskola a modultérkép figyelembe vételével, a helyi tantervében részletesen szabályozza azokat a közismereti modulokat, amelyek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések vonatkozásában erősítik a fejlesztési feladatok és a szakmai alapozó oktatás sikerességét. A 10. évfolyamon folyó szakmai alapozó képzés célja a megalapozott szakmaválasztás elősegítése. A szakmai alapozó oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor.

A vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó oktatás célja A szakiskolában a 10. évfolyamokon a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban a szakmai alapozó ismeretek elsajátítása, az alapkészségek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás motiválhatja a tanulókat a választandó szakmáik megismerésére; képességeik, készségeik pályaválasztásban.

kipróbálására,

elősegítve

döntésüket

a

megalapozott

A szakmai alapozó oktatás: – biztosítson lehetőséget a szakmacsoport fontosabb munkaköreiben szükséges magatartási formák megismeréséhez, – segítse elő a tanulási és a szakmai motiváció fejlesztését, megerősítését, – biztosítson olyan feltételeket, tevékenységeket, amelyek elősegíthetik azt, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, és elmélyedhessenek a szakmai érdeklődésüknek megfelelő vendéglátási területeken,

– adjon lehetőséget a tanulóknak a képzés során megszerzett tapasztalataik rendszerezésére, értékelésére, elemzésére, – segítse a logikai gondolkodás képességének, az ok-okozati alapösszefüggések felismerésének a kialakulását, – készítse fel a tanulókat az önálló és a csoportban történő munkavégzésre, – segítse a tanulókat a leendő szakmájuk kiválasztásában, – adjon lehetőségét a tanulóknak arra, hogy a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartás alakuljon ki, – alakítsa ki a tanulókban a pontos, minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, – hozza felszínre és fejlessze a tanulók beleélő képességét, – fejlessze ki a tanulók problémakezelő képességét és kreativitását, – segítse a tanulóknak az új osztály (iskola) közösségbe történő beilleszkedését, valamint azon személyi attitűdök kialakítását, amelyek a társadalmi együttélés folyamán, illetve a vendéglátási területen kiemelten fontosak, – járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív élményeken alapuló és eredményes munkát végezhessenek majd a választott vendéglátási életpályájukon, segítse elő a személyre szabottabb szakmaválasztást, fokozódjon a tanulóknak a szakma iránti elkötelezettségük, valamint kapjanak tágabb képet az egyes vendéglátási szakmák munkaterületeiről, tevékenyégi köreiről. A Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó oktatás fejlesztési feladatai A modulok tanulása során: – a tanulók készüljenek fel a felnőtt lét szerepeire, – fejlődjön az ismeretelemző és az ismeretalkalmazási képességük, – munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, célszerű, eredményes, – fejlődjön az írásos és a szóbeli szakmai kommunikációs képességük, – alakuljon ki, erősödjön a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, – törekedjenek a szóbeli kommunikációban a nyelv, a szakkifejezések szabatos használatára, – alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, a feladatmegoldás igénye, – érezzék meg az eredményeik, tevékenységük értékét, örömét, – váljanak képessé különböző ismeretforrások használatára, az információk helyes értelmezésére,

az ismeretek alkalmazására, – tevékenységeikben az embertársainak és a vendég tisztelete váljék meghatározóvá, – fejlődjenek a tanulók ismeretalkotó, önálló tapasztalatszerző, valamint a gyakorlati feladatmegoldó képességei, – használják fel a mindennapi életükben, az iskolai tevékenységükben az iskolai éveik során elsajátított szakmai alapozó ismereteket, – alakuljon ki a személyi, a munkahelyi, a technológiai higiénia betartásának az igénye, – erősödjék a szakmai motivációjuk, váljon tudatossá a szakmaválasztásuk, –Fejlesztési ismerjék feladatok meg a szakmai tevékenységekhez információk kiválasztásának, Témák, tartalmak szükséges Ajánlott tevékenységek Elérhető eredmények rendszerezésének Fogalommegértés,a módjait, A kommunikáció: Vezetett beszélgetések osztálykeretben. – alakuljon ki az alapvető vendéglátási eszközhasználati ismeretük. problémamegoldó fogalma, gondolkodás,

A ismeretalkalmazási 10. évfolyam óraterve

elemei, folyamata,

Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása.

A tanulók legyenek képesek: elsajátítani a kommunikáció alapfogalmait, megismerni, alkalmazni a kommunikáció folyamatát, formáit. A tanulók legyenek

képesség, az összefüggések Vendéglátás-idegenforgalom szakmai formái. alapozó ismertek 108 óra Az önjellemzés, a saját imázs Önmegismerés: Projektek készítése. rendszerezése. kialakítás eszközeinek tudatos Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok 216 óra Szituációs szerepjátékok. képesek: Veleszületett adottságaink és a alkalmazása. Kommunikációs tanult viselkedés. mások figyelmét felkelteni, gyakorlatok. Az önértékelés szerepének Ki vagyok én? megismerése. Vezetett beszélgetések a másokban keltett benyomást tudatosan befolyásolni, A serdülőkor. szakmai alapozó Vendéglátás-idegenforgalom ismertek 108 óra osztálykeretben. Személyiségfejlesztés. Serdülőkori önismereti kialakítani a saját imázsukat, A kívánt saját imázs Az előre közölt ellenőrzési és gyakorlatok. értékelési szempontok felismerni önmaguk kialakítása: Kommunikáció és viselkedéskultúra 36 óra motiválhatják a tanulókat. A képességeit. humánus és mozgás, igazságos értékrend hanghordozás, következetes alkalmazása és a fejlődés elismerése a tanulók számára szintén motiváló tényező lehet. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. A modulokat külön-külön is érdemjeggyel kell értékelni. Az iskolának a helyi tantervében kell szabályozni azt, hogy hogyan alakítja ki a végső érdemjegyet. Ajánlott a matematikai átlagolás

öltözködés.


Témák, tartalmak



A csoportmunka fontosságának A csoportmunka szabályai, Projektek készítése. Vezetett A tanulók legyenek felismerése. Etikai, erkölcsi beszélgetések tevékenységeinek képesek: (jog) szabályok tudatos osztálykeretben. vizsgálata: alkalmazni a csoportmunka alkalmazása, szabálykövető Szituációs szerepjátékok. szabályait, magatartás kialakítása. mások meghallgatása, Kommunikációs különböző élethelyzetekben Az előre közölt ellenőrzési és előítélet legyőzése, értékelési szempontok kapcsolatot létesíteni gyakorlatok. motiválhatják a tanulókat. A csoporttársaikkal, figyelem mások iránt, humánus és felismerni a kudarc és a siker empátia, igazságos értékrend következetes összetevőit, alkalmazása és a fejlődés etikai, erkölcsi (jog)szabályok felismerni az etikai, erkölcsi elismerése a tanulók számára alkalmazása. szintén (jog)szabályok jelentőségét, motiváló tényező lehet.

alkalmazni ezeket a szabályokat.

Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, A kapcsolatteremtés hiányosságokra, kiemeli a szabályainak tudatos pozitívumokat, megmutatja a alkalmazása. további fejlődési lehetőségeket. Az

A kapcsolatteremtés szabályai, tevékenységei: köszönés, bemutatkozás,

értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe A kommunikációs eszközök vonjuk be a tanulókat, saját és szakszerű kiválasztása és mások munkájának elemzésére. alkalmazása. A modulokat külön-külön is Személyiségfejlesztés. érdemjeggyel kell értékelni. Az

A kommunikációs eszközök:

iskolának a helyi tantervében kell

jelek,

megszólítás, társalgás.

beszéd, írás,

képek. Metakommunikáció szabályozni azt, hogy hogyan (testbeszéd). alakítja ki a végső érdemjegyet. Ajánlott a matematikai átlagolás Konfliktusok a gyakorlatban. Konfliktuskezelési technikák után alkalmazása. Konfliktusok megoldási lehetőségei. a gyakorlati érdemjegy felé kerekíteni a tantárgy végső érdemjegyét. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szakmai alapozó oktatás elsődleges feladata, Az öltözködés és afelkészíteni személyi higiénia fontosságának diákjainkat a megfelelő felismerése. szakmaválasztásra, segíteni az egyéni életpályájuk reális megtervezésében

Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Kommunikációs gyakorlatok.

Öltözködés, higiénia: testi higiénia, személyi higiénia, az öltözködés fontossága.

Projektek készítése. Kommunikációs eszközök helyes kiválasztása, használata.

A tanulók legyenek képesek: felismerni a kapcsolatteremtés fontosságát, tudatosan alkalmazni a helyes bemutatkozási, megszólítási, köszönési, társalgási A tanulókformákat. legyenek képesek: - a megfelelő kommunikációs eszközöket kiválasztani és alkalmazni.

Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Konfliktus megoldására szolgáló gyakorlatok elvégzése.


Projektek készítése. Szituációs szerepjátékok. Kommunikációs gyakorlatok.


- szituációs gyakorlatokban alkalmazni a konfliktus megoldási módokat.

- felismerni a személyi higiénia, az öltözködés fontosságának szerepét,


Témák, tartalmak


Elérhető eredmények alkalmazni az alapvető testi ápoltság jellemzőit, megismerni, alkalmazni az alkalomnak megfelelő öltözködési módokat.

Fejlesztési feladatok A fogalommegértés, a problémamegoldó gondolkodás, az ismeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések A helyes táplálkozási szokások rögzítése, az rendszerezése. egészséges életmód szerepe.

Témák, tartalmak

táplálkozás jelentősége. Az egészséges életvitel és a táplálkozás összetevői. A tápanyagok fő csoportjai. A szervezet tápanyag- és energiaszükséglete. Táplálkozási szokások hazánkban. A helyes táplálkozási ritmus: a reggeli, az ebéd, a vacsora helyes mennyisége, arányai. Étrend összeállítása, napi, heti étrend. Az egészséges életmód alapjai, a rendszeres testmozgás szerepe. Különleges táplálkozási formák: vegetarianizmus, biotáplálkozás.

A helytelen táplálkozási szokások felderítése, a változtatási lehetőségek.


A korszerű táplálkozás alapjai 36irányított óra Vezetett, Táplálkozási alapfogalmak, a

A kiegyensúlyozatlan táplálkozás következményei: elhízás, lesoványodás, cukorbetegség stb. Diétás táplálkozás. Helytelen szokások a hazai táplálkozásban.

beszélgetések osztálykeretben. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák Projektek kialakítása. készítése. Napi, heti étrend összeállítása. Egy gyorsétteremi hálózati kínálat értékelése. Heti kollégiumi (menzai) étrend vizsgálata.

Elérhető eredmények A tanulók legyenek képesek: megismerni a táplálkozási alapfogalmakat, megismerni és alkalmazni az egészséges életvitel alapjait, A tanulók legyenek csoportosítani a tápanyagokat. képesek: megismerni a helyes táplálkozási ritmust, étrendet (napi, heti) összeállítani, felismerni a rendszeres testmozgás szükségességét, felismerni és alkalmazni a helyes életmód, az egészséges táplálkozási szokások szerepét.

Projektek készítése.


A helyes és a helytelen táplálkozási szokások összehasonlító vizsgálata.

az egészséget károsító táplálkozási hatásokat elkerülni, a helytelen étkezési szokásokat megváltoztatni.

Régiónk étkezési hagyományai 36 óra


Témák, tartalmak

A fogalommegértés, a

Hazai gasztronómiai hagyományok.

problémamegoldó gondolkodás, az

Egy régió (tájegység)

ismeretalkalmazási

gasztronómiai


sajátosságai.

összefüggések



Projektek készítése. Egyéni és/vagy csoportmunka keretében fogalomalkotások, kategóriák kialakítása. Gyűjtőmunka, szövegolvasás szakirodalomból.


rendszerezése.

megismerni a fontosabb hazai gasztronómiai hagyományokat, megismerni a régió (tájegység) gasztronómiai jellegzetességeit.

Vendéglátás-idegenforgalom szakmai alapozó gyakorlatok

216 óra

Gasztronómiai alapgyakorlatok 144 óra


Témák, tartalmak




Táplálkozási

Vezetett, irányított

A tanulók legyenek

problémamegoldó

alapfogalmak, a

beszélgetések

képesek:

gondolkodás, az

táplálkozás jelentősége.

osztálykeretben.

– megismerni a

ismeretalkalmazási

Az egészséges életvitel és

Egyéni és/vagy

táplálkozási


a táplálkozás összetevői.

csoportmunka keretében

alapfogalmakat,

összefüggések

A tápanyagok fő

fogalomalkotások,

– megismerni és

rendszerezése.

csoportjai.

kategóriák kialakítása

alkalmazni az

Táplálkozási

A szervezet tápanyag- és

egészséges életvitel

energiaszükséglete.

alapjait, – csoportosítani a tápanyagokat.

A helyes táplálkozási

Táplálkozási szokások


A tanulók legyenek

szokások rögzítése, az

hazánkban.

Napi, heti étrend

képesek:

egészséges életmód

A helyes táplálkozási

összeállítása.

– megismerni a helyes

szerepe.

ritmus: a reggeli, az ebéd,

Egy gyorsétteremi hálózati

táplálkozási ritmust,

a vacsora helyes

– étrendet (napi, heti)

mennyisége, arányai.

kínálat értékelése.

összeállítani,

Étrend összeállítása, napi,

Heti kollégiumi (menzai)

– felismerni a

heti étrend.

étrend vizsgálata.

rendszeres testmozgás

Az egészséges életmód

szükségességét,

alapjai, a rendszeres

– felismerni és

testmozgás szerepe.

alkalmazni a helyes

Különleges táplálkozási

életmód, az

formák: vegetarianizmus,

egészséges

biotáplálkozás.

táplálkozási szokások szerepét.

A helytelen táplálkozási

A kiegyensúlyozatlan


A tanulók legyenek

szokások felderítése, a

táplálkozás

A helyes és a helytelen

képesek:

változtatási lehetőségek.

következményei: elhízás,

táplálkozási szokások

– az egészséget károsító

lesoványodás,

összehasonlító vizsgálata.

táplálkozási hatásokat

cukorbetegség stb.

elkerülni,

Diétás táplálkozás.

– a helytelen étkezési

Helytelen szokások a hazai

szokásokat megváltoztatni.

táplálkozásban. Fejlődjön az

Cukrászati alapok:

Egyéni és/vagy

A tanulók legyenek

ismeretelemző,

– a cukrászat szerepe,


képesek:

-alkalmazási,

– színterei,

fogalomalkotások,

– elsajátítani a cukrászati

-csoportosítási

– a cukrászati


alapfogalmakat.

képességük.

tevékenységek, – a termékek értékesítése

Közös munkafeladatok

Tancukrászda:


A tanulók legyenek

elvégeztetése, az

– kialakítása, helyiségek

Egyéni, csoportos

képesek:

együttműködés

(raktárak, előkészítők,

gyakorlati feladatok

– értelmezni az egyes

fejlesztése.

termelőhely, kiegészítő

adása.

helyiségek kapcsolatát,

A rajzkészség, a

helyiségek, szociális

Berendezési tárgyak

– a beérkező áruk útját

kreativitás fejlesztése

helyiségek),

alaprajzon való

követni,

– helyiségkapcsolatok (az

elhelyezése.

– megismerni az alapvető

áru útja),

cukrászati

– kiképzése,

berendezéseket,

– főbb cukrászati

felszerelési eszközöket,

berendezések, gépek,

gépeket.

eszközök, felszerelési tárgyak.

A balesetmentes, biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés: a tancukrászat baleseti

(elsősegélynyújtási

lehetőségei és megelőzésük,

alapok,

elsősegélynyújtás,

munka-, tűzvédelem) kialakítása.

munka-, tűzvédelmi


A tanulók legyenek

Elsősegélynyújtási

képesek:

táblázatok

– megnevezni, alkalmazni

tanulmányozása. Esettanulmányok megbeszélése.

a tancukrászati baleseti lehetőségeket, munka-, tűzvédelmi utasításokat,

utasítások,

– elsajátítani az

környezetvédelmi előírások.

elsősegélynyújtási alapokat, – környezettudatos magatartást kialakít

A gyakorlatok végzéséhez szükséges alapképességek, kialakítása. Munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, eredményes

Cukrászati alapműveletek, tevékenységek: – előkészítő műveletek (pl. összekeverés), – alapműveletek (pl. sütés), – befejező műveletek (pl. díszítés). Projektek


A tanulók legyenek

Egyéni, csoportos

képesek:


– megkülönböztetni a

adása.

különböző cukrászati

Cukrászati gyakorlatok

eljárásokat,

(néhány alapvető A tanulók legyenek

műveleteket,

képesek: – megkülönböztetni a különböző cukrászati eljárásokat, műveleteket,

– egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb cukrásztechnológiai alapműveleteket elvégezni

– egyénileg és/vagy csoportban a legalapvetőbb cukrásztechnológiai alapműveleteket elvégezni munkafolyamat elvégzése, alapvető cukrászati termékek elkészítése). Fejlődjön az

Értékesítés:


tanulók legyenek

ismeretelemző,

– szerepe,

Egyéni és/vagy

képesek:

-alkalmazási,

– színterei,


– elsajátítani az

-csoportosítási

– folyamatai,

fogalomalkotások,

értékesítési

képességük.

– munkakörök stb.


alapfogalmakat

Közös munkafeladatok

Tanétterem:


A tanulók legyenek

elvégeztetése, az

– kialakítása,

Egyéni, csoportos

képesek:

együttműködés

– a helyiségkapcsolatok,


– az étel útját követni,

fejlesztése.

– főbb éttermi berendezési,

adása.

– megismerni a


felszolgálás alapvető

alaprajzon való

felszerelési, berendezési

elhelyezése.

tárgyait, eszközeit.


A tanulók legyenek

Egyéni, csoportos

képesek:

felszolgálási gyakorlati

– megkülönböztetni a

alapfeladatok adása,

különböző felszolgálási

végzése.

eljárásokat,

A rajzkészség, a kreativitás fejlesztése.

felszerelési tárgyak, eszközök, – rendje.

A gyakorlatok végzéséhez szükséges alapképességek, kialakítása. Munkájuk, tevékenységük legyen átgondolt, eredményes.

Felszolgálási alapműveletek: – a felszolgálás általános szabályai, – az éttermi felszolgálás munkafolyamatai:

műveleteket

előkészületek, a vendég fogadása, az ételek, italok felszolgálása, a vendég távozása utáni feladatok.

Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel 72 óra


Témák, tartalmak




Vendéglátási alapfogalmak:

ezetett, irányított

A tanulók legyenek

beszélgetések

képesek:

osztálykeretben.

– felsorolni a vendéglátás

Egyéni és/vagy

feladatait, tevékenységi


köreit,

fogalomalkotások,

– megmagyarázni a

kategóriák kialakítása.

vendéglátás és az

Gyűjtőmunka

idegenforgalom

problémamegoldó gondolkodás, az ismeretalkalmazási képesség fejlesztése, az összefüggések rendszerezése. Alakuljon ki az önálló tanulás, és a feladatmegoldás igénye

– a vendéglátás fogalma, – feladatai, formái, jelentősége, – kapcsolata az idegenforgalommal, – vállalkozási formák, – a vendéglátás hazai története, kialakulása – a vendéglátás tevékenységi körei, – vendéglátás tevékenységének tárgyi, személyi feltételei.

kapcsolatát, – megismerni vendéglátásunk rövid történetét, – értelmezni a vendéglátás tevékenységi köreit,

– felsorolni a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeit. A problémamegoldó

A vendéglátó üzletek:


A tanulók legyenek

gondolkodás, az

– fajtái,

Vendéglátó üzletek

képesek:

ismeretalkalmazási

– tevékenységei,

látogatása, megfigyelése

– rendszerezni a

képesség fejlesztése.

– főbb helyiségei,

megadott szempontok

vendéglátó üzletek

A rajzkészség, a

– helyiségkapcsolatok,

alapján.

fajtáit,

kreativitás fejlesztése

– főbb berendezési tárgyai,


– megismerni az egyes

alaprajzon való

vendéglátó egységek

elhelyezése.

főbb tevékenységeit,

gépei, eszközei.

– csoportosítani a vendéglátó üzletek helyiségeit, berendezési tárgyait, gépeit, eszközeit, – meghatározni az egyes tárgyak, gépek, eszközök szerepét. A megfigyelések

Látogatások különböző


A tanulók legyenek

rendszerezése.

vendéglátó egységekben.


képesek:

Az áru útjának nyomon

alaprajzon való

– a meglátogatott

követése.

elhelyezése.

vendéglátó egységekről

Irányított

megadott szempontsor

megfigyelések.

alapján írásban és/vagy

Videók, fotók készítése.

szóban megfigyeléseket tenni, beszámolni, illetve különböző megadott projekttevékenységeket végezni.

Ellenőrzés, értékelés módszerei Túl a jogi és tanügyi kereteken a szakiskolában a nevelési feladatok sajátságos értékelési szempontok megfogalmazását teszik szükségessé. Ez lehet csoportra, egyénre igazított, az egyénfejlődését megerősítő helyi követelményrendszer. Egy kooperációra épülő pedagógiai program az ötfokú skálán értékelt dolgozatok és feleletek

rendszerénél tágabb értékelési lehetőséget nyújt. Fontos szerepet kap a szöveges értékelés, a csoporttanár általi és önértékelése. A feladatlapok feldolgozása során végzett munka értékelésén túllehetőség van a megszerzett készségek és képességek értékelésére. Mindehhez megfelelő méréseket kell kidolgozni (pl. önálló kísérlet, projekt bemutatása, témához csatlakozó újságcikk értelmezése,önálló kutatómunka eredményének bemutatása, az együttműködés egyszerű közös feladatban, önálló munkavégzés, eszközkészítés). Az értékelés során olyan általános kompetenciák jelennek meg, mint elő adókészség, lényeglátás, lényegkiemelés, szövegértés, forráshasználat, prezentáció készítése,együttműködési készség stb. A megfelelő kompetenciaalapú értékelési rendszert az alapvizsgával összhangban kell fejleszteni. A tantárgystruktúrában a teljes tananyagmennyiség egyetlen egységet jelent. Egyetlen tantárgyi érdemjegy írható a dokumentumokba. Mivel a feldolgozás jellege és tartalma módszertanilag és órarendileg is szükségszerűen differenciált, ezért a havi, félévi, év végi érdemjegyek „összetevőit”helyben kell szabályozni. Az érdemjegy átlagolással történő megállapításához szükséges lehet egyrészfeltétel előzetes előírására. Az elméleti tudás vagy a megértés ellenőrzése történhet szóban vagy írásban. A gyakorlati tevékenységek megítélése komplex feladat, melyben szerepet kap a munka eredményessége, a munkaszervezés, az időbeosztás, a dokumentálás. Mivel a gyakorlati modul elméletigényes, ezért nem elegendő csak a gyakorlat manuális részének értékelése, hanem feladatlapokkal, tesztekkel, számítási feladatokkal az elméleti ismeretek elsajátítását is ellenőrizni szükséges. A produktum értékelésekor érdemes figyelembe venni az eszközök kezelésének szakszerűségét, a balesetmentes munkavégzést és az igényességet is. Az előre közölt ellenőrzési és értékelési szempontok motiválhatják a tanulókat. A humánus és igazságos értékrend következetes alkalmazása és a fejlődés elismerése a tanulók számára szintén motiváló tényező lehet. Az osztályzatok mellett mindig fontos a szöveges értékelés, mely felhívja a figyelmet a hibákra, hiányosságokra, kiemeli a pozitívumokat, megmutatja a további fejlődési lehetőségeket. Az értékelés igazodjon a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat, saját és mások munkájának elemzésére. A modulokat külön-külön is érdemjeggyel kell értékelni. Az iskolának a helyi tantervében kell szabályozni azt, hogy hogyan alakítja ki a végső érdemjegyet. Ajánlott a matematikai átlagolás után a gyakorlati érdemjegy felé kerekíteni a tantárgy végső érdemjegyét. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a szakmai alapozó oktatás elsődleges feladata, felkészíteni diákjainkat a megfelelő szakmaválasztásra, segíteni az egyéni életpályájuk reális megtervezésében

Szakiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyainak helyi tanterve

Recommend Documents