Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium ___________________________________________________________________________ Az idegen nyelv tantárgy szakiskolai helyi tanterve Készült az 20/2010 (V. 11.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján, a Kamarai tájékoztató (Pécs, 2011, 02. 08.) 1. számú melléklete figyelembe vételével A kerettanterv javasolt óraszámai 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
heti
éves
heti
éves
heti
éves
3
108
-
-
-
-
összesen 3
108
Készítette az idegen nyelvi munkaközösség A tantárgy helyi tantervének óraszámai 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
heti
éves
heti
éves
heti
éves
2
72
-
-
-
-
összesen 2
72
A kerettanterv által javasolt óraszámokon felüli idő csak gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítható
1
9. évfolyam Tematikai egység címe
órakeret
A körülöttünk lévő világ
21 óra
Én és a világ
40 óra
Kommunikáció
8 óra
Szabadsáv
3 óra
2
Helyi tanterv előrehozott képzéshez IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ ANGOL ÉS NÉMET NYELV Bevezetés Mai világunkban sok területen nélkülözhetetlen valamely idegen nyelv, leginkább az angol és német bizonyos szintű ismerete, használata. Hazánkban azonban még mindig kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint sok európai országban, pedig sokan tanulnak/tanultak valamilyen nyelvet. A szakképzésben is jó eséllyel találkozhatunk olyan diákokkal, akik (bár legtöbbjük több évig járt valamilyen nyelvórára) nem kommunikálnak az általuk tanult nyelven. Pedig egy idegen nyelv valamilyen szintű ismerete erősíti a munkaerő-piaci esélyeket, növeli az információhoz való hozzáférés lehetőségeit, és szélesíti, árnyalja az emberek világképét, gondolkodását, kapcsolati lehetőségeit. E kerettanterv célja, képessé tenni a diákokat arra, hogy hétköznapi helyzetekben magabiztosan kommunikáljanak angolul / németül. Nem törekszik összetett nyelvtani formák és anglicizmusok / germanizmusok elsajátíttatására, sokkal inkább arra, hogy azt a nyelvismeretet, amelyet a diákok ennyi idő alatt el tudnak/tudtak sajátítani, a kommunikációs helyzetnek megfelelően képesek legyenek alkalmazni is. Ennek érdekében a témakörök, témák a diákokról szólnak, az ő tapasztalataikból, érdeklődésükből, világukból indulnak ki. A nyelvtani követelményeket minimálisra szorítottuk. Ezzel nem azt akarjuk közvetíteni, hogy a nyelvtan nem lényeges, hanem azt, hogy sokkal lényegesebb, ha valaki a gyakorlatban is tud alkalmazni néhány alapelemet, minthogy halvány emlékei legyenek azokról. Ebből következően az egyes témáknál csak azokat a nyelvtani jelenségeket soroltuk fel, amelyek az adott témához kapcsolva jól megtaníthatók, gyakorolhatók, ismételhetők. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ennél összetettebb elemeket is használjunk a csoport és a diákok tudásszintjének megfelelően. A kerettantervben előforduló valamennyi téma és tartalom (szókincs, nyelvtani jelenség, kommunikációs helyzet) bármelyik angol vagy német nyelvi tankönyv kezdő vagy középhaladó szintű kötetében megtalálható. A kerettantervben nem teszünk konkrét ajánlásokat arra, hogy a tanár hogyan prezentálja a nyelvtani jelenségeket, mert míg egyes csoportokban most kell megtanítani, más csoportokban esetleg csak ismételni kell azokat. Viszont számos gyakorlatot mutatunk be arra, hogyan aktivizálhatjuk a diákokat a témakörnek, témának, tartalomnak megfelelően, és hogyan tehetjük lehetővé, hogy aktív módon tanuljanak, ami elengedhetetlen a hosszú távú emlékezethez és az elsajátított elemek használatához. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok folyamatosan kommunikáljanak egymással: párban, csoportban, osztályszinten. Ez (1) lehetővé teszi, hogy az adott téma „élővé” váljon: a diákok megszokják, hogy amit megtanulnak, azt használniuk is kell; (2) lehetővé teszi, hogy különböző helyzetekben használják a nyelvet (mindig vannak olyan tanulók, akik eleinte szívesebben beszélnek szűkebb körben, párban vagy csoportban, semmint az egész osztály előtt); (3) motiválja a diákokat: sokan azért szeretnek iskolába járni, mert jó együtt lenni, beszélgetni a társakkal. Az idegennyelv-oktatásban jól lehet használni ezt a motivációs erőt. Tudatában vagyunk annak, hogy az egyes nyelvi csoportok szintje eltérő, illetve az adott csoportba kerülő diákok nyelvi háttere is nagy különbségeket mutathat. Ezért egy-egy témakörnél – mint ahogy azt már említettük – csak a minimális nyelvtani vagy kommunikációs elemeket 3
soroljuk fel. Természetesen ez azt jelenti, hogy a korábban tanult elemeket, szavakat és fordulatokat is alkalmazniuk kell. Kezdő/újrakezdő csoportok esetében ezért javasoljuk a kerettantervben megadott sorrend megtartását, magasabb szintű csoportok esetén természetesen a megadott tartalom a csoportjellemzőknek megfelelően bővíthető, illetve az egyes témák, témakörök sorrendje felcserélhető. A szókincs tekintetében sem adunk meg – a különböző nyelvi szintek miatt – konkrét szólistát: a cél az, hogy az adott témakörön belül minden diák és csoport saját hátterének, képességeinek megfelelően fejlessze szókincsét. A tevékenységek kiválasztásakor is fontos szempont volt, hogy olyan feladatok kerüljenek a kerettantervbe, amelyek – akár egy csoporton belül is – több nyelvi szinten megvalósíthatók.
4
5
6
7
8
9
10
d) Az életem 4 óra
Szókincs: 1. napi rutin 2. időpontok (pl. óra) Nyelvtan: 3. egyszerű múlt idő
1. A diákok leírják egy átlagos hétköznapjukat. Megkérdezik párjukat, hogy mikor mit csinálnak. 2. Színes ábrát (pl. kördiagramot) készítenek arról, hogy mivel mennyi időt töltenek egy átlagos napon. Ábrájukat csoportban bemutatják egymásnak. 3. Egyszerű rajzokat készítenek arról, mit csináltak előző nap, és a rajzok segítségével elmondják egymásnak. Visszatérnek az 1. feladathoz, és párosítják a jelen és múlt idejű igéket. 4. Cédulákat húznak, amelyekre tevékenységek vannak felírva, és megkérdezik párjukat: When did you last …?. 5. Párban dolgozva felírják az évszámokat születési évüktől az adott évig. Minden évről mondanak valamit, hogy mi történt velük akkor. Ezután
11
keresnek egy másik párt, és velük közösen készítenek „közös történelmet” (pl. In 1998 Mari moved to Cegléd). 6. A tanár ismeretlen emberek képét függeszti a táblára. A diákok megnézik a fényképeket, és kiválasztanak egyetegyet. Egyes szám első személyben beszélnek ennek az embernek az életéről. A többiek kitalálják, melyik képről lehet szó. 7. Minden diák külön cédulákra írja nyolc híresség/kitalált, de ismert személy nevét. A cédulákat összehajtják, és egy kupacba teszik. Két vagy három csoportban játszanak. Az egyik csoport egyik tagjának két perce van arra, hogy egymás után minél több nevet elmagyarázzon a csoportjának. A csoport tagjai találgatnak vagy passzolhatnak. Két perc után a másik csoport következik. Mindenki sorra kerül. 8. Csoportban dolgozva mindegyik diák külön cédulára ír három-négy olyan kérdést, amelyet egy hírességtől megkérdezne. A cédulákat középre teszik. Az egyik diák kigondol egy hírességet, majd neki tetsző sorrendbe rendezi a kérdéseket, és megválaszolja őket. A többiek kitalálják, kiről van szó. Ezután más lesz a híresség, a kérdések maradnak. 9. Mindenki rajzolj egy kis képet (lehet egy tárgy vagy egy cselekvés). kitalálnak egy közös mesét egy közösen elnevezett alakról úgy, hogy valaki elkezdi az ő képével, majd bárki folytathatja, aki úgy
12
gondolja, hogy a rajza segítségével tovább tudja fűzni a történetet. Fontos, hogy mindenkire sor kerüljön. Utólag csoportban megpróbálják leírni az egész történetet.
13
14
15
16
17
18
Maros - Start Neu, tankönyv (+ munkafüzet)
19
