A német nyelv tanterve (2. idegen nyelv) Óratervi táblázat a hatévfolyamos osztályok számára: Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám
7. -
8. -
9. 3 111
10. 3 111
11. 3 111
12. 3 96
Célok és feladatok A második nyelv tanulását megkönnyítheti az első nyelv elsajátítása során nyert tapasztalat, hiszen a célnyelvű óravezetés, a feladat- és szövegtípusok, munkaformák és követelmények már ismertek. A diákok nyelvtanulási stratégiái és önbizalma szintén támogathatják az újabb nyelv tanulását. A második idegen nyelvből elvárható, hogy a diákok a 10. tanév végére elérjék az A1 szintet és megértsenek olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őket közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tudjanak kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserélnek családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudják írni nagyon egyszerű formában a viszonyulásukat valamihez, a közvetlen környezetükben és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteiket érintik. Megértik és használják a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tudnak mutatkozni és be tudnak mutatni másokat, meg tudnak válaszolni és fel tudnak tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik). Képesek nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. A 12. évfolyam befejezésére pedig elérik az A2 szintet, tehát megértik a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogulnak a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tudnak alkotni olyan témákban, amelyeket ismernek, vagy amelyek az érdeklődési körükbe tartoznak. Le tudják írni a tapasztalataikat és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá meg tudják indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A kompetenciaalapú oktatási programcsomagokban kidolgozott különböző témaköröket a 4 alapkészséget fejlesztő modulok felhasználásával és a törzsanyagba történő beépítésével dolgozzuk fel és továbbfejlesztésüket az ott megismert módszerek alkalmazásával valósítjuk meg. A modulok kiválasztásánál érvényesítjük a tanári szabadságot valamint figyelembe vesszük az adott csoport nyelvi szintjét és érdeklődési körét. A német nyelv tanulásának célja, hogy a tanulók - érjék el a nyelvi képességeknek (beszédértés, beszéd, olvasás, írás) és ismereteknek (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) azt a szintjét, amely lehetővé teszi, hogy német nyelven, szóban és írásban, sikeresen tudjanak kommunikálni; - ismerjék meg a német és a magyar nyelv rendszerének legfontosabb eltéréseit; - ismerkedjenek meg a mai német élet főbb vonatkozásaival (kultúra, hétköznapok, életmód); - nyerjenek betekintést a német történelembe, művészetekbe, hagyományokba; - tudják önállóan is továbbfejleszteni német nyelvtudásukat Kiemelt kulcskompetencia: IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésével párhuzamos fejlesztést jelent. Jellemzői: - fogalmak, gondolatok, érzések tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése - szóban és írásban - hallott vagy olvasott szöveg értése, szövegalkotás 1
-
kapcsolódva a társadalmi és kulturális tevékenységekhez (oktatás, képzés, munka, család, szabadidő) tudjon párhuzamot vonni a célnyelvi és a saját országának kultúrája között
Fejlesztendő képességek: A négy alapkészség: - olvasásértés - szövegolvasás - szövegértés - hallás utáni értés - íráskészség - szövegalkotás - beszédkészség - szóbeli üzenetek megértése - beszélgetések kezdeményezése - beszélgetések folytatása - beszélgetések lezárása Attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi egy bizonyos szókincs, funkcionális grammatikai ismeretanyag, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. A tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására, kulturális többféleség tiszteletben tartására. Közvetett módon fejlesztett kompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció és grammatikai ismeretanyag nagymértékben elősegíti az anyanyelv működésének, rendszerének tudatosítását. Digitális kompetencia A nyelvtanulás során az ismeretanyag megszerzésében, az információgyűjtésben a digitális kompetencia mindennapos fejlesztése jelen van. Szociális kompetencia Csoportmunka (kooperáció) segítségével egymás jobb elfogadásának elősegítése Matematikai kompetencia Számok és egyszerű matematikai műveletek ismerete A hatékony, önálló tanulás Kezdeményezőkészség, vállalkozói kompetencia A beszédkészség kiemelt fejlesztésével a kreativitást, a helyzetekre való azonnali reagálást fejlesztjük. Interkulturális, interperszonális kompetenciák A célnyelvi országok és hazánk kultúrájának jellegzetességei Kiemelt fejlesztési feladatok: - énkép, önismeret - hon- és népismeret - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra - környezettudatosságra nevelés - a tanulás tanítása - lelki egészség
2
Fejlesztési követelmények Európa Tanács C2 C1 B2 B1 A2 A1
B1
A2
Érettségi vizsga
Mesterszint Haladó szint Középszint Küszöbszint Alapszint Minimumszint
Emelt szint Középszint
Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, melyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyek az érdeklődési tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről, törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról, szűkebb környezetéről.
Házi feladat A nyelvtanulás, mint készségfejlesztés rendszeres, folyamatos gyakorlást igényel, amiben fontos szerep jut a házi feladatoknak. A házi feladat megoldásakor a tanuló újra találkozhat az órán feldolgozott nyelvi elemekkel, gyakorolhatja azokat esetleges más kontextusban alkalmazza őket. Ezen kívül kialakít és fejleszt olyan tanulási szokásokat, melyek végső soron a tanuló önálló, független nyelvtanulóvá válását segítik elő. Ahhoz, hogy a házi feladat hatékony legyen, arra van szükség, hogy: - érdekes és változatos legyen - a tanulók is hasznosnak találják - legyen szerves része, épüljön az iskolai anyagra - kapjon a diák rendszeres visszajelzést róla - ne csak írásbeli készségeket fejlesszen, hanem szolgálja a többi készség fejlesztését is - a nyelvi készségeken túl fejlessze a tanuló egyéni készségeit, képességeit - arányos legyen - időről-időre vonjuk be a tanulókat a házi feladat megszabásába, értékelésébe - kapjanak a tanulók személyre szabott házi feladatokat, tekintettel a különböző tanulási szokásokra. 1. Tankönyvek A Nemzeti Tankönyvkiadón keresztül forgalmazott és akkreditált tankönyvek és taneszközök használatát tartjuk szükségesnek, amelyek a korszerű, hatékony és az új érettségi követelményeinek megfelelő nyelvi fejlődést segítik elő. Olyan tankönyvet választunk, amely: - a kommunikatív nyelvoktatás alapelveire épül - integráltan fejleszti mind a négy készséget (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség) - feladatai alapvetően autentikus hang- és írott szöveganyagra épülnek - tematikájában, szemléletben, kivitelezésben a tizenéveseknek vonzó - elegendő lehetőséget nyújt az elsajátítandó anyag gyakorlására. Kiegészítő anyagok
3
A tankönyvek kiválasztása mellett fontos, hogy ismerjük és alkalmazzuk azokat a kiegészítő anyagokat /web-site/, melyek egyrészt változatossá teszik a tanulás folyamatát, másrészt célirányosan fejlesztenek bizonyos készséget. Lehetőség szerint kellenek az egy- és kétnyelvű szótárok mellett autentikus anyagok, mint újságok, magazinok, hang- és videokazetták, DVD-k, CD-ROM-ok stb. Értékelés Ahhoz, hogy a tanulók pontosan értsék, érezzék, mi is történik velük, kielégítő-e a haladásuk stb. ismerniük kell a tanítás-tanulás céljait és az elérhető eredményeket, valamint tudniuk kell, hogyan, miről ismerik fel, hogy elérték a célt. Az értékelés fontos alapelvei: - ösztönző hatás, a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás is az értékelés részét képezi. - megbízhatóság, sokoldalúság, változatosság - a négy alapkészség (beszédértés, beszédkészség, olvasáskészség és íráskészség) szintjének folyamatos értékelése - a javítás lehetőségének biztosítása a folyamatos számonkérés révén - az életkori sajátosságok, az évfolyam fejlesztési követelményeinek figyelembe vétele - a tanulók orientálása, szülők tájékoztatása A számonkérés szokásos formái: - az íráskészség ellenőrzésének lehetséges formái: fogalmazás, levélírás, esszéírás, interjú, dialógus, riport, szódolgozat, témazáró dolgozat (a tananyagnak megfelelően, egyenletes időelosztásban) - olvasáskészség ellenőrzése: szövegértési feladatok - beszédkészség ellenőrzése: párbeszéd, képleírás, történet elbeszélése esetleges referátum - a beszédértés ellenőrzése: hanganyag, feldolgozása. A készségek méréséhez – lehetőség szerint – a kompetenciaalapú oktatás keretében kidolgozott oktatócsomagok és az Internet kínálatával is élünk. A tanulói teljesítmények mérésénél fokozatosan alkalmazzuk az új típusú érettségi mérési szempontjait. Elsődleges szempont a beszédszándékok megvalósítása és a tanult lexikai és grammatikai egységek helyes alkalmazása. Az írásbeli munkáknál az elégséges szint eléréséhez 40%-os teljesítmény szükséges /témazáró ill. komplexebb munkák esetében, egy –egy készséget mérő, rövidebb terjedelmű munkáknál 50%. A szóbeli számonkérésnél meghatározó értékelési szempontok: - a beszélgetés kommunikatív értéke - a szókincs gazdagsága - a kérdésekre való reagálás - a nyelvhelyesség - a helyes kiejtés - a beszédtempó - esetleg a téma több szempontú megközelítése, különböző kompetenciák fejlődése A számonkérésnek meg kell felelnie az évfolyam sajátosságainak, fejlesztési követelményeinek.
9. ÉVFOLYAM Követelmények: Beszédértés: - egyszerűbb beszédszituációk megértése tanult szókincs, szerkezetek, nyelvtani jelenségek felismerése, megértése Beszédkészség: - beszélgetés kezdeményezése és fenntartása szerepjátékokban egyszerű fordulatokra való reagálás rövid tájékoztatás adása megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni 4
Olvasáskészség:
- logikai készség fejlesztésére szövegkörnyezetből ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése megértési készség fejlesztése
- kérdésre - adott szempontok szerint - válaszadás Írásbeli készség: adott témáról egyszerű fogalmazás írása Témakörök: Személyes vonatkozások Család, barátok Az otthon Szabadidő, hobbik Fogalomkörök: Igeragozás jelen időben Elváló, nem elváló igekötős igék A főnév alany és tárgyesete Számnevek Alapvető határozók és névmások Egyszerűbb mondatszerkezetek Módbeli segédigék Tagadás Birtokos névmások A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kéréseket és utasításokat követni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket és közléseket megérteni; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni; egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szavas mondatot diktálás után helyesen leírni; egyszerű közléseket tanult minta alapján írásban megfogalmazni; egyszerű, rövid baráti üzenetet, üdvözletet létrehozni. 5
10. ÉVFOLYAM Követelmények: Beszédértés:
- a mindennapi élet beszédtémáival kapcsolatos - egyszerűbb magyarázat megértése összefoglaló jellegű kérdések megértése anyanyelvi beszélő egyszerűbb közléseinek megértése
Beszédkészség: adott témakörben ill. szituációban beszélgetés kezdeményezése, folytatása, befejezése véleményalkotás kérdésfeltevés, kérdésekre reagálás - egyszerűbb, kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegének megértése, Olvasáskészség: feldolgozása az idegen nyelven való olvasás igényének, örömének felébresztése rövid, ismeretlen szöveg önálló feldolgozása ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni - egyszerű érvelés, meggyőzés Írásbeli készség: jelenségek, események leírása, bemutatása egyszerűbb önéletrajz, pályázat írás egyszerű, informális levél, baráti üdvözlet írása Témakörök: Napirend A lakás Ház körüli munkák Útleírás Ünnepek Fogalomkörök: -Összetett múlt idő -Positionsverben -Előljárók tárgy és részes esettel -Névmások tárgy és részes esetben -Felszólító mód -Összehasonlító szerkezetek -Mellékmondati szórend Kommunikációs szándékok: Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás köszönés, elköszönés bemutat(koz)ás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás 6
személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat bosszúság Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés egyet nem értés tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség ígéret, szándék, terv dicséret, kritika Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés illetve adás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés tiltás felszólítás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétlés kérése nem értés betűzés kérése felkérés lassabb, hangosabb beszédre.
A továbbhaladás feltételei: Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérések, kérdések, közlések, események lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott; szövegből kikövetkeztetni. 7
Beszédkészség A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési problémák esetén segítséget kérni; egyszerű párbeszédben részt venni; beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; ismeretlen nyelvi elem jelentését jó részt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; egyszerű, képpel illusztrált történet lényegét megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után helyesen leírni; egyszerű, rövid informális levelet, baráti üdvözletet írni.
11. ÉVFOLYAM Követelmények: Beszédértés:
- természetes tempójú beszéd értése a tanult témakörökben - a tanulóhoz intézett kérdésre adott adekvát válasz
Beszédkészség:
- irányított szempontok alapján történő kommunikáció ismert témában - beszélgetés kezdeményezése, folytatása, befejezése
Olvasáskészség:
- kb 200-250 szavas köznyelvi szöveg értelmezése, tartalmi összefoglalása
Íráskészség:
- max. 200 szavas leírás, jellemzés, informális levél, rövid, lényegre törő üzenet írása
Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
8
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; ígéret; szándék, terv Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, szövegösszetartó eszközök melléknévragozás sich-es igék kérdő névmások, névmási határozók
9
Témakörök: Bevásárlás Étkezés, egészséges táplálkozás Divat, öltözködés Iskola, továbbtanulási tervek Munka, diákmunka, divatszakmák A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegből fontos információt kiszűrni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákba rendezett válaszokat adni; változatos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni
12. ÉVFOLYAM Követelmények: Beszédértés:
- Természetes tempójú beszéd értése a köznapi élet tanuló által ismert téma köreiben - a hozzá intézett kérdésekre válaszadás egész mondatokkal
Beszédkészség:
- Spontán beszélgetés a számára ismert témakörökben - képleírás - események időbeli, logikai sorrendben történő elmesélése
Olvasáskészség:
- köznyelvi, szövegek, újságcikkek értése, tartalmi összefoglalása - rövid irodalmi szöveg önálló olvasása, tartalmának feldolgozása irányított kérdésekkel
Írásbeli készség:
- hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, hirdetés megfogalmazása röviden és egyszerűen - adott szöveg tartalmi összefoglalása németül
Témakörök: Családi konfliktusok kezelése (piercing, tetoválás, öltözködés, viselkedés) A célnyelvi országok földrajza, kultúrája Hazánkról Sport, szabadidő, egészséges életmód Fogalomkörök: az egyszerű múlt (Präteritum) a vonatkozó névmás, vonatkozói mellékmondatok Függő kérdések 10
Infinitiv als Nomen A szenvedő szerkezet
Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés,; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.
11
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés témaváltás, beszélgetés lezárása. A tanterv készítésekor, a témakörök megjelölésekor szem előtt tartottuk a központilag meghatározott érettségi témaköröket: 1. Személyes vonatkozások, család: - a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai - a családi élet , családi kapcsolatok - a családi élet mindennapjai, otthoni teendők - személyes tervek 2. -
Ember és társadalom a másik ember külső és belső jellemzése a baráti kör a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, a felnőttekkel női és férfi szerepek ünnepek, családi ünnepek öltözködés, divat vásárlás, szolgáltatások hasonlóságok és különbségek emberek között
3. Környezetünk - az otthon, lakóhely környéke, annak nevezetességei, szórakozási lehetőségek. Szórakozás - a városi és vidéki élet összehasonlítása - környezetvédelem szűkebb környezetünkben - időjárás 4. Az iskola - saját iskola bemutatása, tantárgyak, órarend.,érdeklődési kör, tanulmányi munka - a nyelvtanulás szerepe - az iskolán kívüli elfoglaltságok, iskolai hagyományok 5. A munka világa - diákmunka, nyári munkavállalás - pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód - napirend - egészséges életmód - étkezés, étkezések, kedvenc ételek - egészség-betegség 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - hobbik, szabadidős elfoglaltságok - színház, mozi, koncert - sport - kulturális események 12
-
olvasás, rádió, TV, számítógép, internet
8. Utazás, turizmus - közlekedés - nyaralás, utazási előkészületek - kedvenc nyári élményem 9. Tudomány és technika - mobiltelefon, computer, internet Az érettségi követelmények mindenben megegyeznek a központilag előírttal.
13
