Francia nyelv (2. idegen nyelv) Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés tanterve

Francia nyelv (2. idegen nyelv) Nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt szintű nyelvi képzés tanterve Óratervi táblázat Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

9. -

10. 5 185

11. 5 185

12. 5 185

13. 6 222

ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK  Európa polgárainak elemi érdeke, hogy idegen nyelven kommunikálni tudjanak. Ehhez megfelelő szintű gyakorlati nyelvtudásra, alapvető kulturális ismeretekre és nyitott személyiségre van szükség. Az iskolai idegennyelv-oktatás feladata, hogy megfelelő módszerekkel a kívánt minőségű nyelvtudáshoz juttassa a tanulókat. Erre kitűnő lehetőség nyílik a nyelvi előkészítő osztályokban, ahol 10-12. évfolyamokon heti öt, a 13. évfolyamon heti hat órában történik a második idegen nyelv oktatása.  A francia nyelv tanításának főbb céljai, hogy a tanulók  érjék el a nyelvi képességeknek (beszédértés, beszéd, olvasás, írás) és ismereteknek (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) azt a szintjét, amely lehetővé teszi, hogy francia nyelven, szóban és írásban, sikeresen tudjanak kommunikálni;  ismerjék meg a francia és a magyar nyelv rendszerének legfontosabb eltéréseit;  ismerkedjenek meg a mai francia élet főbb vonatkozásaival (kultúra, gazdaság, politika, hétköznapok, személyiségek);  nyerjenek betekintést a francia történelem, művészetek, hagyományok fontosabb mozzanataiba;  a francia nyelv tanulása során ismerkedjenek meg az élő európai nyelvek elsajátításának eredményes eljárásaival, különös tekintettel a többi neolatin nyelvre;  tudják önállóan is továbbfejleszteni nyelvtudásukat;  személyisége (észlelésük, képzeletük, figyelmük, gondolkodásuk, akaraterejük, kommunikatív képességük, együttműködési készségük) fejlődjön; más népek, kultúrák, szokásrendszerek iránt ne csak toleránsak, hanem érdeklődők is legyenek, ezáltal önértékelésük és értékítéletük is egyre árnyaltabb legyen. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: a B1, B2 szint elérése. EURÓPA TANÁCS B1-B2 Önálló nyelvhasználó A1-A2 Alapszintű nyelvhasználó

NAT 2003 B2 Európai középszint

ÉRETTSÉGI VIZSGA Emelt szint

B1 Európai küszöbszint A2 Európai alapszint

Középszint

A1 Európai minimumszint

Témakörök: A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMAKÖR

 

VIZSGASZINTEK

1

1. Személyes vonatkozások, család

Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör

A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta)

3. Környezetünk

4. Az iskola

 

Emelt szint

A család szerepe az egyén és a társadalom életében Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése A fogyasztói társadalom, reklámok

Hasonlóságok és különbségek az emberek között Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás

Társadalmi viselkedésformák

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és Franciaországban

2

A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

A természet és az ember harmóniája A környezetvédelem lehetőségei és problémái

Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa

Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplál-kozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermek-ben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

8. Utazás, turizmus

Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön

9. Tudomány és technika

Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, meg-szervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

Az étkezési szokások ha-zánkban és Franciaországban Ételspecialitások hazánkban és Franciaországban A kulturált étkezés feltételei, fontossága A szenvedélybetegségek A gyógyítás egyéb módjai A szabadidő jelentősége az ember életében A művészet szerepe a mindennapokban Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra Az idegenforgalom jelentősége

A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

10. évfolyam Cél: 

 

A francia nyelv tanításának célja ezen az évfolyamon elsősorban az, hogy a tanulók  érdeklődését felkeltsük a francia nyelv, a mai francia élet vonzó jelenségei,  Franciaország kulturális és természeti gazdagsága iránt;  megfelelő módszerekkel megkedveltessük a francia nyelv tanulását;  jussanak el ahhoz a felismeréshez, hogy szándékaikat, gondolataikat, érzéseiket francia nyelven is ki tudják fejezni;  ismerjék meg a magyar és a francia nyelv hangzásbeli különbségeit;

3

    

órai környezetben, a tanult nyelvi jelenségek körében szóban és írásban tudják használni a francia nyelvet; élvezzék a francia nyelven való megszólalást, éneklést, játékot; sajátítsák el a francia helyesírást is a tanult szókincs körében, továbbá tudjanak ismert francia szavakat és rövid szövegeket hangosan, helyes kiejtéssel és hanglejtéssel felolvasni; tudjanak információt adni és megérteni saját közvetlen világukról; sajátítsák el a nyelvtanulás tudatosabb formáit (feladatok, tesztek megoldása, szótár használata, önálló tanulás)

A továbbhaladás feltételei  Hallott szöveg értése  A tanult szavak, kifejezések, egyszerű mondatok megértése a tanár közlése alapján.  A tanár köznyelvi francia beszédtempónál lassúbb, ismert szókincset és nyelvtani szerkezeteket tartalmazó közléseinek utasításainak, kéréseinek és kérdéseinek megértése.  A tanult témához kapcsolódó, ismeretlen szavakat nem tartalmazó szöveg (esetenként dalszöveg, rövid vers) hangfelvételének vagy a tanár felolvasásának megértése.  A hallott szöveg magyar nyelvű összefoglalása.  Az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdések megértése.  Az órán feldolgozott témakörben elhangzó rövid szöveg megértése, ha a szöveg ismeretlen szavai a szövegösszefüggésből kikövetkeztethetőek, és ismeretlen nyelvtani elemeket nem tartalmaz.  Az elhangzott szöveg megértését ellenőrző magyar és francia nyelvű feladatok megoldása.  Beszédkészség 



 

Minden szóbeli megnyilvánulás során helyes hangképzés, hangsúly és hanglejtés, a tanult szavaknak, kifejezéseknek és az ezekből alkotott mondatoknak a köznyelvi francia beszédtempónál lassúbb kiejtése.  A hangfelvételről hallott vagy a tanár által kimondott szavak, kifejezések, rövid szövegek elismétlése.  A tanult szókinccsel és nyelvtani szerkezetekkel válaszadás kérdésekre és kérdések feltevése.  Egyszerű beszédszándékok kifejezése és azokra nyelvileg megfelelő válasz adása.  Néhány mondatos önálló beszéd a tananyag témaköreihez kapcsolódó képekről, illusztrációkról a tanult szókinccsel és nyelvtani szerkezetekkel.  Az egyszerű, életszerű beszédhelyzetekben feltett, illetve a tananyagra vonatkozó kérdésekre megfelelő válasz adása.  Megértési nehézségek esetén segítség kérése.  Reagálás néhány szóval vagy rövid mondattal hallott vagy látott jelenségekre.  Az órán feldolgozott témakörben rövid történet, jellemzés és leírás elmondása, párbeszéd folytatása.  Megértési, feladatmegoldási nehézség esetén segítség kérése.  Beszélgetés és önálló beszéd a feldolgozott témakört érintő képekről, képsorokról, eseményekről. Olvasott szöveg értése  Az ismert szavak, kifejezések és az ezekből alkotott szövegek helyes hangképzéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel, a köznyelvi francia beszédtempónál lassúbb ritmussal történő felolvasása.  Ismert szókincsre és nyelvtani anyagra épült néhány soros szöveg tartalmának megértése és magyar nyelvű összefoglalása, illetve magyarra fordítása.  A tankönyv és a segédletek francia nyelvű utasításainak, feladatainak megértése a tanár segítségével.

4

    



kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; A tankönyv és a segédletek utasításainak, feladatszövegeinek megértése. Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalálni; Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérteni, azt felolvasni;  Egyszerű, képpel illusztrált történetet követni. Íráskészség  Ismert szavak, kifejezések és az ezekből alkotott rövid szövegek tollbamondás (dictée) alapján helyes leírása.  Rövid szöveg szerkesztése minta alapján.  Írásban vagy szóban feltett kérdésekre -- a tanult szókincs és nyelvtan keretein belül -válaszadás írásban, illetve írásban kérdések feltevése.  A tanult anyaghoz kapcsolódó írásbeli feladatok megoldása.  Szavak, kifejezések, egyszerű mondatok leírása emlékezetből.  Tényszerű információkat közvetítő egyszerű mondatok leírása, logikai összefüggések alapján összetett mondatokká alakítása (és, de, vagy, mert).  Az órán feldolgozott témakörben összefoglaló szöveg (képeslap, rövid magánlevél, üzenet, leírás, jellemzés, bemutatkozás, egyszerű elbeszélés, párbeszéd) írása 8-10 sor terjedelemben.  A tankönyv és a segédletek írásbeli feladatainak megoldása.

Tartalom  Témakörök  Az én világom  Bemutatkozás, személyi adatok, életkor  Külső tulajdonságok  Mit szeretek, mit nem  Rendszeres napi teendők, feladatok, szabadidő  Napszakok, időpontok, napirend  Környezetem  A családtagok bemutatása, foglalkozásuk  Lakásunk, szobám berendezése  Iskolám  Tantárgyak, órarend, időbeosztás  Osztályom, diáktársaim  Egy nap az iskolában  Idő  Évszakok, hónapok, napok,  Az óra, időpont és időtartam  Dátum  Versek, dalok, játékok  Vásárlás  mennyiségek, mértékek, árak, pénznemek  mindennapi bevásárlás  üzlettípusok, a legfontosabb árucikkek  Étkezés  mindennapi étkezések, tipikus francia ételek  az étkezéssel kapcsolatos eszközök és tevékenységek  vendéglátás  Az emberi test  részei, külső leírása  testápolás

 

5



Öltözködés  ruhadarabok, kellékek, kiegészítők  ruhaanyagok neve  színek  Közlekedés  közlekedési eszközök  közlekedés a városban 

Beszédszándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  bemutatás, bemutatkozás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  engedélykérés és arra reagálás,  köszönet és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás,  személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  sajnálkozás,  öröm,  elégedettség, elégedetlenség,  csodálkozás,  remény,  bánat,  bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  véleménykérés és arra reagálás,  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,  egyetértés, egyet nem értés,  tetszés, nem tetszés,  akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség,  ígéret,  szándék, terv,  dicséret, kritika. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása,  események leírása,  információkérés, információadás,  igenlő vagy nemleges válasz,  tudás, nem tudás,  bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés,  tiltás, felszólítás,  javaslat és arra reagálás,  meghívás és arra reagálás,  kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétléskérés,

 

6

 nem értés,  betűzés kérése, betűzés,  felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli és időbeli viszonyok,  mennyiségi és minőségi viszonyok,  esetviszonyok,  szövegösszetartó eszközök. Nyelvtan  Hangtan  megegyezések és eltérések a magyar és a francia nyelv hangrendszerében; a francia ábécé  a kiejtés szabályai  a helyes szó és mondathangsúly  a helyes hanglejtés  a helyesírás főbb szabályai  

 

Szóalaktan Az ige  a főnévi igenév  nem rendhagyó igék (I.,II.,III.) ragozása jelenidő kijelentő módban  néhány rendhagyó ige ragozása jelenidő kijelentő módban (aller, venir, etre avoir, faire, vouloir)  a visszaható igék ragozása jelenidő kijelentő módban  az il y a szerkezet  a módbeli segédigék ragozása és használata jelen időben + főnévi igenév  a futur proche  a felszólító mód alakjai  a Passé composé képzése avoir segédigével, a participe passé alakjai



A névelők  a határozott névelők  a határozatlan névelők  az anyagnévelő használata  a ce, cet, cette, ces adjectifs démonstratifs  az adjectifs possessifs alakjai (mon…., ton… son….. etc.)



A főnév  a főnevek neme, egyes és többes száma  a határozott és a határozatlan névelő használata 

A névmás  a személyes névmás hangsúlytalan és hangsúlyos alakjai alanyesetben  a személyes névmás alakjai tárgyesetben  a visszaható névmás  néhány határozatlan névmás (peu, beaucoup)



A melléknév  a melléknevek egyeztetése a főnévvel  a háromalakú melléknevek ( beau, bel, belle, etc.)

7



A számnév  a tőszámnév, és a sorszámnév képzése  életkor, dátum kifejezése  évszámok kifejezése



A határozószó  időhatározószók (déja, toujours, depuis, il y a ….. que, encore, pendant, etc.)  a cselekvés folyamatának kifejezése (d’abord, ensuite, apres, puis, enfin)



Elöljárószók  az à prepozíció használata ( hely és részeshatározó)  a birtokviszony kifejezése à prepozícióval  a birtokviszony kifejezése de prepozícióval  súly, űrtartalom, mértékegységek kifejezése de prepozícióval (un kilo de pain, un litre de lait)  néhány összetett elöljárószó (à coté de, à gauche de, en face de)



A kötőszó  néhány fontosabb kötőszó (et, mais)  az okhatározói mellékmondat kötőszava (parce que)



Mondattan  Az egyszerű mondat. Az alany és az állítmány egyeztetése.  Az összetett állítmány  A kijelentő mondat szórendje. Egyenes szórend.  A kérdő mondat.  Állító, tagadó mondatok.  A felszólító mondat  A birtokviszony szórendje a mondatban.  A tiltás.  Az általános alany

11. évfolyam Cél: A francia nyelv tanításának célja ezen az évfolyamon elsősorban az, hogy a tanulók  szóbeli kommunikációs képességei mellett (beszédértés, beszéd, olvasás, szerepjáték) egyre nagyobb mértékben fejlődjenek írásbeli kommunikációs képességeik is (szövegértés és szövegalkotás, azaz értő olvasás és írás, fogalmazás);  tudjanak információt adni és megérteni saját közvetlen világukról,  nyelvi ismereteiket (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) tudatosabban vonják be nyelvhasználatukba;  az életkoruknak megfelelő, iskolai és azon kívüli kommunikációs helyzetekben szóban és írásban használni tudják a francia nyelvet;  a francia nyelv rendszerének tanulmányozásakor anyanyelvi ismereteiket is használják, és össze tudják vetni a két nyelv főbb sajátosságait;  nőjön önbizalmuk az idegen nyelven való önkifejezés és kapcsolatteremtés sikere által;  anyanyelvükön elérhető forrásokból is (újság, televízió, rádió, reklám) tájékozódjanak francia vonatkozású hírekről, információkról. A továbbhaladás feltételei  Hallott szöveg értése

 

8

                                

 

Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. Az előző szintnél változatosabb, összefoglalóbb kérdések megértése és megválaszolása. A tananyaghoz kapcsolódó, a köznyelvi francia beszédtempónál csak némileg lassúbb, elhangzó szöveg megértése, a fontosabb információk megtalálása, ha a szöveg ismeretlen szavai nem kulcsszavak, nyelvtani szerkezetei már ismertek. A mindennapi élet témáihoz kapcsolódó egy-másfél perces, új szavakat, gallicizmusokat is tartalmazó, ismert nyelvtani szerkezetekre épülő egy-másfél perces elhangzó, illetve videofelvétel megértése. A tanár csaknem kizárólag francia nyelvű óravezetésének megértése, és az annak megfelelő tevékenység. Beszédkészség Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. Szavak, kifejezések, mondatok, szövegrészek ismétlése hallás után a francia köznyelvi kiejtés normái szerint. Ismert témákról párbeszéd folytatása, néhány összefüggő mondatban önálló vélemény kifejtése, kérdések, esetenként kérdéssor feltevése (interjú). A tantervi témákhoz kapcsolódó (10-12 soros, illetve 30-60 másodperces) írott és elhangzó szövegek francia nyelvű összefoglalása. Tetszés, nemtetszés, érzelem és vélemény kifejezése és mások véleményének megtudakolása. Képek, képsorok verbális bemutatása, események időrendbeni elmesélése. Információ kérése és adása köznapi helyzetekben. Tárgyak, emberek, helyek jellemzése, leírása, reagálás mások véleményére. A tanult beszédszándékok nyelvi kifejezéseinek szociokulturálisan megfelelő használata. Folyamatos, 8-10 mondatos, összefüggő beszéd a tanult hétköznapi témákról. Társasjátékokban, szituatív játékokban való részvétel, a fantázia és a kreativitás alkalmazása. Az előző évfolyamok követelményeihez képest hosszabb prózai és verses szövegek könyv nélküli elmondása, rövid jelenetben betanult szerep előadása. Olvasott szöveg értése Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. Ismert témában új szavakat is tartalmazó 8-10 soros autentikus szöveg globális és 6-8 soros szerkesztett szöveg részletes megértése. Ismert szöveg felolvasása a köznyelvi francia kiejtés, hangsúly, hanglejtés normái szerint, annál valamivel lassúbb beszédtempóban. Rövid, autentikus szövegek (hirdetés, reklám, árulista) felismerése, lényeges információik kiemelése. Az elhangzó és írott szövegek megértését ellenőrző magyar és francia nyelvű feladatlapok megoldása. Rövid, autentikus szövegek (étlap, tv-műsor, menetrend, utazási ajánlatok) felismerése, lényegi információik kigyűjtése. 8-12 soros autentikus szöveg és 10-15 soros szerkesztett szöveg fordítása magyarra kétnyelvű szótár segítségével. Íráskészség Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. Szavak, kifejezések, mondatok, rövid szövegrészletek hallás utáni leírása a francia helyesírás normái szerint. Ismert témáról önálló fogalmazás (elbeszélés, leírás) készítése 8-10 sor terjedelemben. Ismert témában 30-60 másodperces elhangzó szöveg vagy videofelvétel tartalmának összefoglalása, autentikus és szerkesztett írott szöveg tartalmának tömörítése 3-4 sorban. Önéletrajz, magánlevél írása 8-10 sor terjedelemben. Minden tanult témakörben a fentiekben megjelölt terjedelmű hangzó és írott szövegek tartalmi összefoglalása 4-6 sorban.

9

   

Minden formai követelménynek megfelelő, 10-15 soros magánlevél és minden eddig tanult témakörben ugyanilyen terjedelmű irányított és önálló fogalmazás írása kétnyelvű iskolai szótár segítségével. Űrlapok, kérdőívek helyes kitöltése. A mindennapi élettel kapcsolatos eseményekről fogalmazás írása az alapvető szerkezeti követelményeknek megfelelően (bevezetés, tárgyalás, befejezés) Emberek, helyek, tárgyak jellemzése logikai kapcsolatok alapján (pl. kívűlről befelé, közelről távolra és megfordítva)

Tartalom  Témakörök A korábbi témák bővítése, továbbá:  Iskola  a francia iskolarendszer  a magyar és a francia iskolarendszer összevetése

 



Művészetek, a francia kultúra  híres francia múzeumok (Louvre et Musée d’Orsay)  híres festmények, szobrok  Párizs



Franciaország földrajza  Franciaország térképe előtt: néhány fontosabb földrajzi név, városok, tartományok neve, Franciaország szomszédos államai  időjárás



A kommunikáció világa  rádió, televízió, újság, reklám  rövid hírek a médiában: balesetek, tűzesetek, lopások  telefonálás itthon és Franciaországban, telefonkönyv, üzenetrögzítő  postai szolgáltatások (levél, távirat, fax)  számítógép, Internet



Táplálkozás  jellegzetes magyar és francia ételek, elkészítésük, receptek  magyar és francia étkezési szokások otthon és vendéglőben  rendelés, fizetés, reklamáció vendéglőben  egészséges táplálkozás



Szabadidős tevékenységek  sportok, sportolás  szórakozás (mozi, színház, televízió, diszkó stb.)  kirándulás, nyaralás  hobby



Háztartás  háztartási gépek, elektronikai eszközök  házimunkák

    

Beszédszándékok véleményalkotás pontosítás, kiemelés megengedés felszólítás, parancs

10

       

tanács adása terveket készíteni, döntést hozni előrejelzés meglepődés, félelem, harag kifejezése javaslat megelégedés tiltakozás a valószínűség kifejezése

Nyelvtan  Szóalaktan  Az ige  a visszaható igék felszólító alakjai  a jövő idő (Futur simple) alakjai és használata  a Passé récent  vonzatos igék (pl. apprendre a, décider de, etc.))  további rendhagyó igék (pl. peindre, éteindre, recevoir)  a s’asseoir, az amener, apporter, emporter, emmener igék  a passé composé être segédigével  a visszaható igék passé composé-ja  l’imparfait  személytelen szerkezetek  a gérondif  a participe passé egyeztetése az előtte álló tárggyal 

A főnév  az -al végű főnevek (és melléknevek) többes száma 

A melléknév  fokozása és szórendi helye; alap-, közép- és felső fokú hasonlítás  határozói használatuk (pl. parlez plus fort!)



A névmás  a személyes névmás részeshatározó esetben  az y névmás  a vonatkozó névmások (qui, que, où)  az en névmás  határozatlan névmások  kérdő névmások (lequel, laquelle, etc.)  mutató névmások (celui-ci, celui-là, etc.)  birtokos névmások (le mien, le tien, etc)  névmások használata a felszólító és a tiltó mondatokban



A határozószók  a módhatározószók képzése és fokozása





 

Az elöljárószók  helyhatározói elöljárószók pl.( au bord de; au dessous de, etc.)  az à és de prépozíció használata (sythèse)  mondatrövidítés elöljárószókkal (à, pour, de) Mondattan  egyszerű bővített mondatok  hasonlító mondatok  felszólító mondatok 11

      

a kiemelés (la mise en relief) a múlt idő használata (imparfait – passé composé) az egyszerű jövő idő (futur simple) a passzív mondat a műveltetés a kérdés (synthèse) a függő beszéd

12. évfolyam Cél: A francia nyelv tanításának célja ezen az évfolyamon elsősorban az, hogy a tanulók  fejlesszék tovább francia nyelvi alapképességeiket (beszédértés, beszéd, olvasás, írás) és ismereteiket (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) olyan mértékben, hogy sikeresen részt tudjanak venni az órai és az iskolán kívüli hétköznapi, életkoruknak megfelelő kommunikációban;  alapvető nyelvtani ismereteiket tudatosan is alkalmazzák;  kiejtésük, intonációjuk, beszédtempójuk közelítsen a művelt francia köznyelvi kiejtés normáihoz;  használják a francia nyelvet új, személyes kapcsolatok kialakítására és fenntartására;  sajátítsák el, hogyan lehet információkat gyűjteni a francia tévé nyelvileg egyszerűbb műsoraiból és francia újságokból, illetve hetilapokból;  kezdjenek el megismerkedni a mai francia élet főbb vonatkozásaival (kultúra, gazdaság, politika, hétköznapok, személyiségek);  kezdjék el rendszeresen megismerni a francia történelem, művészetek, hagyományok fontosabb mozzanatait;  az iskolán kívüli hétköznapi, életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő kommunikációban;  bővítsék ismereteiket a mai Franciaország hely- és földrajzáról, gazdaságáról, társadalmi jelenségeiről;  folytassák tanulmányaikat a francia történelem, művészetek, hagyományok fontosabb mozzanatairól;  a francia nyelv tanulása során ismerkedjenek meg az élő európai nyelvek elsajátításának eredményes eljárásaival, különös tekintettel a többi neolatin nyelvre;  tudják önállóan is továbbfejleszteni francia nyelvtudásukat. A továbbhaladás feltételei  Hallott szöveg értése  Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása.  A francia köznyelv normáit követő anyanyelvi beszélő(k) megértése személyes kommunikációban.  Másfél-két perces autentikus hangfelvételek globális megértése az eddigi tanulmányok során feldolgozott témakörökben.  A tanár teljes egészében francia nyelvű óravezetésének megértése és annak megfelelő tevékenység.  A francia tévéadók egyes műsorainak (reklámok, vetélkedők, show-műsorok, tévéjátékok, játékfilmek) követése, a globális szövegértés technikáinak alkalmazása  A francia köznyelv normáit követő anyanyelvi beszélő(k) megértése telefonon.  Autentikus tájékoztató szövegek (pályaudvari, reptéri információk, üzenetrögzítők) megértése.

 

12



Beszédkészség  Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása.  Beszélgetés kezdeményezése, fenntartása és lezárása órai beszédhelyzetekben a tanárral és a tanulócsoport tagjaival.  15-20 soros írott és másfél-két perces elhangzó szövegek tartalmának francia nyelvű összefoglalása.  Megadott témáról önálló vélemény elmondása.  Fiktív vagy valódi történetek elmesélése folyamatos, összefüggő előadásban a francia köznyelv hangzásbeli normáinak megfelelően.  Autentikus szöveg felolvasása a francia köznyelv hangzásbeli normáinak megfelelően, előzetes néma olvasás (a szöveg megértése) után.  Telefonbeszélgetés kezdeményezése, fenntartása és lezárása órai szituatív gyakorlatokban.



Olvasott szöveg értése  Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása.  15-20 soros, a tárgyalt témaköröket érintő autentikus szövegek (újságcikk, tanulmányrészlet, ismertetés) globális, esetenként teljes megértése.  A szövegértést ellenőrző feladatok megoldása.  Adaptált és eredeti irodalmi művek és részleteik olvasása, szótározása, magyar és francia nyelvű értelmezése.  10-15 soros autentikus (nem irodalmi) szöveg fordítása magyarra kétnyelvű nagyszótár segítségével.  Különböző műfajú publicisztikai írások vagy részleteik (krónika, hirdetések, kulturális ajánlat, tv-műsor, recenziók) olvasása és globális, esetenként teljes megértése.  Autentikus hétköznapi szövegek (használati utasítás, utazási irodák ajánlatai, városismertetők, turisztikai tanácsok) olvasása a szókincs és a francia civilizációs ismeretek bővítése céljából.



Íráskészség  Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása.  Minden tanult témakörben a fentiekben megjelölt terjedelmű elhangzó és írott szövegek tartalmi összefoglalása 10-15 sorban, önálló vélemény kifejtése megadott témában (esszé).  Elbeszélés, leírás, napló írása megadott szempontok alapján és szabadon.  Különböző feladatok, rejtvények, játékok megoldása.  8-10 soros autentikus (nem irodalmi) magyar szöveg fordítása franciára.  Jegyzetelés és vázlat készítése a tanár előadása vagy elhangzó, illetve írott szöveg alapján.

Tartalom  Témakörök A korábbi témák bővítése, továbbá:  Ünnepek  családi és nemzeti ünnepek  Karácsony  Külső, belső jellemzések  az arc, a test leírása, öltözködés  mozgás kifejezése  belső tulajdonságok  Környezetünk  városi, falusi környezet és védelme  természeti környezet (állatok és növények)  környezetszennyezés  környezetvédelem

 

13



Sport  egyéni és közösségi sporttevékenységek  a Tour de France  egészséges életmód  Házi munkák  háztartási gépek, eszközök  bútorok, edények  lakás és életmód  Generációk együttélése  életkorok  gyűlölet és szeretet  Franciaország és a franciák  intézmények, helyi adminisztráció  politikai személyiségek  választások, a választások intézményrendszere Beszédszándékok  Jókívánságok, gratulációk ünnepek, családi események kapcsán  öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség kifejezése  egy sportesemény értékelése (pozitív és negatív módon is)  vigasztalás  kívánság, óhaj  félelem, aggodalom  csodálkozás  javasolni vmit, tanácsolni  véleményt kérni  megengedni, megtiltani vmit  kapcsolatba lépni vkivel, találkozás megbeszélése  tiltakozás, fenyegetés,  információt kérni  megígérni vmit  érvelés, meggyőzni vkit Nyelvtan  Szóalaktan  Az ige  a kötőmód, a subjonctif présent alakjai és használatuk mellékmondatokban  le plus-que-parfait  le conditionnel présent et le conditionnel passé  a participe présent  le verbe prendre  avoir à + infinitif  l’infinitif passé

 



A főnév  a szóképzés formái, szóalkotás, szóösszetétel



A névmás  la double pronominalisation  a dont használata  határozatlan névmások II (chacun, -e; aucun,-e; l’autre, les autres,; plusieurs)  a tout használata

14





A melléknév  szórendi helye és jelentésmódosító szerepe



Elöljárószók  sans  préposition +qui, quoi  préposition + lequel, laquelle  chez  helyhatározószók (par-dessus, par –dessous)

Mondattan  Feltételes mondatok (jelen és múlt időben)  mondatrövidítés gérondif, infinitif passé használatával  összehasonlítás (de plus en plus, de moins en moins; comme)  az igeidők egyeztetése a múltban  a style indirect és az igeidő egyeztetés (synthese)  a que-vel bevezetett mellékmondat (subjonctif vagy indicatif?)

13. évfolyam Cél: A francia nyelv tanításának célja ezen az évfolyamon elsősorban az, hogy a tanulók  fejlesszék tovább francia nyelvi alapképességeiket (beszédértés, beszéd, olvasás, írás) és ismereteiket (szókincs, nyelvtan, nyelvszokások) olyan mértékben, hogy sikeresen részt tudjanak venni az órai és az iskolán kívüli hétköznapi, életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő kommunikációban;  tudjanak információkat gyűjteni a francia tévé nyelvileg egyszerűbb műsoraiból és francia újságokból, illetve hetilapokból;  rendszerezzék francia nyelvi ismereteiket, és készüljenek fel a francia nyelvi írásbeli és szóbeli érettségi vizsgára;  nyelvileg integrálni tudják a más tantárgyakban a francia kultúrára, művelődésre, történelemre, földrajzra vonatkozó ismereteket;  a francia civilizációról szerzett ismereteik fényében tágabb öszefüggésben tudják értékelni a magyar kultúrát, mint az európai művelődés szerves részét. Követelmény  Hallott szöveg értése  Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása.  Az értési céloknak ill. a feladatnak megfelelő statégiák alkalmazásával a szöveg gondolatmenetét részleteiben követni, következtetni az egyes beszékők álláspontjára, a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.         

 

Beszédkészség Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. Folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet, gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni, a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni, folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásban, bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani, világosan érvelni, álláspontját elmagyarázni, enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

15

      

Olvasott szöveg értése Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. A gondolatmenetet követni, véleményeket, érvelést követni, az információkat megfelelő részletességgel megérteni, a szerző álláspontjára következtetni, a szerző, ill. a szereplők érzelmeire, érzéseire következtetni.

    

Íráskészség Az előző évfolyamokon elért képességek megszilárdítása. A megadott témát általános nézőpontból is tárgyalni; Álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni; A nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával tagolt, összefüggő logikusan felépített szöveget létrehozni; A nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni. Hivatalos levél, kérelem megírása, formanyomtatványok kitöltése. Reagálás, válasz újságcikkre, hirdetésre Újságcikk írása diákújság számára Újságcikkek tartalmának összefoglalása 10-15 sor terjedelemben.

    

Tartalom  Témakörök A korábbi témák bővítése, továbbá:  Ember és társadalom  társadalmi problémák Franciaországban és a világban (munkanélküliség, bűnözés, a külvárosok élete, hátrányos megkülönböztetés stb.)  az ifjúság sajátos problémái (tanulás, iskolai élet, pályaválasztás, munkavállalás, generációk konfliktusa)  francia nyelvterületen élni, tanulni és dolgozni  Tudomány és technika  francia feltalálók, a francia csúcstechnológia sikerei  Emberi kapcsolatok  magatartásformák  életformák, társadalmi elvárások és minták  a társadalmi és a magánélet szerepei  Egészség, betegség  betegségek, allergia  egészséges életmód  a közegészségügy területei, az orvoslás  egészségügyi dolgozók  Művészetek, történelem  kastélyok, katedrálisok  a francia történelem nagy alakjai  francia műalkotások  Beszédszándékok  felvételi elbeszélgetés (tanulás, munka)  beszélgetés orvosi rendelőben, gyógyszertárban  pozitív, negatív és árnyalt értékelés, vélemény  megdöbbenés, méltatlankodás kifejezése  véleménnyilvánítás és megindoklása  vita kezdeményezése

 

16

  

  



Nyelvtan Szóalaktan Az ige  a történeti régmúlt (le passé simple et le passé antérieur) alakjai és használatuk  l’adjectif verbal et le participe présent  a futur antérieur alakjai és használata  le subjonctif passé  infinitif, indicatif, subjonctif (synthèse)  a participe passé egyeztetése (verbes réfléchis, réciproques, pronominaux au sens passif) Névmások  les adverbes (synthèse) Szóképzés  igék képzése melléknévből  főnevek képzése igékből Mondattan  a si-vel bevezetett mellékmondatok  a passé simple helyettesítése jelen idővel, vagy passé composé-val  sajátos tagadószerkezetek (ne…. nulle part, sans aucun, sans rien, stb, ne…guere, ne…… point) Szövegtan  a szövegkohézió eszközei (névmáshasználat, igeidők, articulateurs logiques) Az eddig tanult nyelvtani anyag rendszerezése és ismétlése elsősorban autentikus szövegek segítségével, változatos kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban. A tankönyvek kiválasztásának elvei: - Az alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásakor alapelvünk, hogy olyan tankönyvekből tanítsunk, melyek alkalmasak mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi valamennyi vizsgafeladatára való felkészülésre, - a kommunikatív nyelvoktatás alapelveire épülnek, - integráltan fejlesztik mind a négy készséget (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség) és szerepelnek az akkreditált tankönyvek listáján. Az értékelés főbb szempontjai és módjai: - A kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás az értékelés részét képezi - Mind a négy alapkészség fejlődését ellenőrizzük - A tanulók értékelésének legfontosabb jellemzője a folyamatosság - A javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja. A számonkérés szokásos formái: - az íráskészség ellenőrzésének lehetséges formái: fogalmazás, levélírás, esszéírás, szódolgozat, témazáró dolgozat (a tananyagnak megfelelően, egyenletes időelosztásban) - olvasáskészség ellenőrzése: szövegértési feladatok - beszédkészség ellenőrzése: párbeszéd, képleírás, történet elbeszélése esetleges referátum - a beszédértés ellenőrzése: hanganyag, feldolgozása. A tanulói teljesítmények mérésénél fokozatosan alkalmazzuk az új típusú érettségi mérési szempontjait. Elsődleges szempont a beszédszándékok megvalósítása és a tanult lexikai és grammatikai egységek helyes alkalmazása. Az írásbeli munkáknál az elégséges szint eléréséhez 40%-os teljesítmény szükséges /témazáró ill. komplexebb munkák esetében, egy –egy készséget mérő, rövidebb terjedelmű munkáknál 50%.

 

17

A szóbeli számonkérésnél meghatározó értékelési szempontok: - a beszélgetés kommunikatív értéke - a szókincs gazdagsága - a kérdésekre való reagálás - a nyelvhelyesség - a helyes kiejtés - a beszédtempó - esetleg a téma több szempontú megközelítése, különböző kompetenciák fejlődése. A számonkérésnek követelményeinek.

meg

kell

felelnie

az

évfolyam

sajátosságainak,

fejlesztési

Házi feladat A nyelvtanulás, mint készségfejlesztés rendszeres, folyamatos gyakorlást igényel, amiben fontos szerep jut a házi feladatoknak. A házi feladat megoldásakor a tanuló újra találkozhat az órán feldolgozott nyelvi elemekkel, gyakorolhatja azokat esetleges más kontextusban alkalmazza őket. Ezen kívül kialakít és fejleszt olyan tanulási szokásokat, melyek végső soron a tanuló önálló, független nyelvtanulóvá válását segítik elő. Ahhoz, hogy a házi feladat hatékony legyen, arra van szükség, hogy: - érdekes és változatos legyen - a tanulók is hasznosnak találják - legyen szerves része, épüljön az iskolai anyagra - kapjon a diák rendszeres visszajelzést róla - ne csak írásbeli készségeket fejlesszen, hanem szolgálja a többi készség fejlesztését is - a nyelvi készségeken túl fejlessze a tanuló egyéni készségeit, képességeit - arányos legyen - időről-időre vonjuk be a tanulókat a házi feladat megszabásába, értékelésébe - kapjanak a tanulók személyre szabott házi feladatokat, tekintettel a különböző tanulási szokásokra.

 

18