Tolnai Utcai Általános Iskola Székesfehérvár, Tolnai u. 41.
TOLNAI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE
TARTALOMJEGYZÉK A házirend célja és feladata;
3. oldal
A házirend hatálya;
3. oldal
A házirend nyilvánossága
3. oldal
1.A tanulói jogokkal kapcsolatos szabályok és eljárások
4. oldal
2. A tanuló kötelességei
9. oldal
3. Az iskola munkarendje
12. oldal
4. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, Az iskolai rendezvények előkészítésében
13. oldal
5. A tanulók jutalmazása
14. oldal
6. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
14.oldal
7. Tanórán kívüli foglalkozások
15. oldal
8. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok
16. oldal
9. Osztályozó vizsgákra vonatkozó szabályok
16. oldal
10. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
16. oldal
11. Záró rendelkezések
17.oldal
Melléklet: Általános iskolai beíratás eljárási rendje
2
HÁZIREND mely a Tolnai Utcai Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 3. Az iskola belső életét szervezi, a mindennapi életritmust alakítja ki a közösség tagjainak belső, valamint iskolán kívüli érintkezését, kapcsolatait, továbbá viselkedési normáit határozza meg.
A házirend hatálya 1. 2. 3.
Iskolánk belső életét szabályozó dokumentum, jogforrás. Jelen Szabályzat 2013. január 01. nappal lép életbe és hatályát veszti az eddigi házirend. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek – mint a gyermek törvényes képviselőjének- az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 4. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 6. A Házirend alapja a többször módosított 1993. évi LXXIX törvény, a Közoktatásról, 2011. évi CXC Köznevelési törvény és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről.
A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola honlapján ( az iskolai dokumentumok között); az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. 3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten.
3
5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
1.A tanulói jogokkal kapcsolatos szabályok és eljárások A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól kezdve gyakorolhatja és terhelik kötelességek. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jön létre és addig tart, amíg a tanulói jogviszony az intézménnyel fennáll. Az első osztályos tanulók jogaikat a szorgalmi idő megkezdésétől gyakorolhatják. A jogviszony érvényesítése a tanítási szünetekre nem vonatkozik. A tanulónak joga, hogy: 1.1. minden tanév első osztályfőnöki óráján megismerje a tanév általános munkarendjét. 1.2. képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon;
minden tanévév elején a tanuló ill. szülője döntsön azokról a választható tárgyakról, amelyeket a következő tanévben a kötelező óraszámon felül kíván tanulni, vállalva az ezzel járó kötelezettségeket is. (Ezt minden tanév első szülői értekezletéig meg kell erősíteni.) A választott foglalkozásokon a részvétel az adott tanévben kötelező. Az év közbeni rendkívüli módosítási igényeket – szaktanári vélemény kikérésével – az igazgató bírálja el. minden év szeptemberében szaktanáránál jelentkezzen az érdeklődésének megfelelő szakköri foglalkozásokra; megismerhesse az évfolyamára szóló követelményeket; megismerhesse az iskola „ NYITNIKÉK” Alapítványának célkitűzéseit és kérelemmel fordulni a Kuratóriumához, tanulmányainak támogatása érdekében; feltétel nélkül részt vehet a napközis és tanulószobai foglalkozásokon, menzai és napközis ellátásban részesülhet, melyet a szülő írásban kérhet az előző tanév végén, vagy indokolt esetben, évközben; iskolát képviselheti, vagy köteles képviselni kijelölése esetén különböző tanulmányi és sportversenyeken, vetélkedőkön; részesülhet az iskola épületén belül tanítási időn kívül fakultatívan, hit – és vallásoktatásban a felekezetek szervezésében; tanulói közös tevékenység megszervezésére diákköröket létrehozni, melyek a Pedagógiai Program oktatási céljainak nem mondanak ellent, pedagógusvezető nélkül nem működhetnek, az iskola anyagilag nem támogatja, csak a helységet biztosítja.
1.3. segítséget kérjen a tanulása során
A tananyaggal kapcsolatban kérdéseket fogalmazzon meg a tanórán (vagy a tanárral való előzetes egyeztetés után tanórán kívül);
Témazáró dolgozat időpontjának egyeztetését kérheti - 1-4 évfolyamon egy, 5-8 évfolyamon kettő egész órát igénybe vevő írásbeli beszámoltatás íratható naponta, melyet a tanár egy héttel előbb köteles bejelenteni a tanulóknak;
4
Írásbeli munka javítás utáni megtekintéséhez, tájékoztatást kapni a szóbeli és írásbeli munkája értékeléséről. Szülői jog, hogy fogadóórán a dolgozatba betekinthet;
Probléma esetén az osztályfőnök és a szaktanár segítsége kérhető;
1.4. a tanórák közötti szünetet pihenéssel töltse,a szünet rovására a tanóra nem nyújtható meg. 1.5. látogassa az iskola létesítményeit (könyvtár, sportlétesítmények) és használja azok felszereléseit, eszközeit;
A használati rend az adott helyiségben van kifüggesztve, megismerése és betartása mindenki számára kötelező.
A könyvtár nyitvatartási rendje alkalmazkodik a tanulók tanórai beosztásához. A nyitvatartási rendjéről szóló tájékoztatót az aulában megtalálható falitáblán kell kifüggeszteni. Jelentkezéshez írásbeli szülői nyilatkozat szükséges, csak ennek megléte után kölcsönözhet a tanuló könyvet.
Az iskola sportlétesítményei - tornaterem, sportpálya, - a tanulók szabadidős sportolására nyújtanak lehetőséget.
Az intézmény belső tájékoztatását szolgálják az iskolarádióban bemondott hirdetések, az iskolai hirdetőtáblák. Plakátot és hirdetményt kifüggeszteni a hirdetőtábla felelőse és a tanítók, tanárok jogosultak. Más hirdetést csak az igazgató és helyettesei engedélyével szabad kitenni.
1.6. kérhesse átvételét más oktatási intézménybe; Az eljárás módja: a szülő írásban nyújtja be kérvényét az intézményvezetőhöz. Tanköteles tanuló esetében a befogadó iskola vezetője írásban nyilatkozik a tanuló átvételéről, melyet az osztályfőnöknek és az iskola igazgatójának kell bemutatni, majd a titkárságon leadni. Ebben az esetben kaphatja meg kiskorú esetében a szülő a bizonyítványt és az iskolaváltáshoz szükséges dokumentumokat. A tanulónak le kell adni a nála lévő iskolai tulajdont képező könyveket, eszközöket, felszereléseket. 1.7. nevelési tanácsadásra, tanulói szakértői és rehabilitációs vizsgálatra jelentkezni; Szülői kérésre, az osztályfőnökkel egyeztetve a fejlesztő pedagógusnak szóban vagy írásban jelezni kell a jelentkezési szándékot. A továbbiakban a szülő értesítése, tájékoztatása az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus kötelessége. 1. 8. kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; Amennyiben a tanuló, vagy szülei nem értenek egyet az értékeléssel, a szülő kérelmét írásban a félév, vagy a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30 napig, vagy a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell benyújtania az intézményvezetőhöz. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát, vagy javítóvizsgát tenni. 1. 9. magántanuló legyen, továbbá kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést; Magántanuló: A szülőnek az iskola igazgatójához kell írásban benyújtani a kérvényt indoklással együtt. Mellékelni kell a nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Iskolánkban a magántanulói státusz megadása az intézményvezető mérlegelése és döntése alapján történik.
5
A magántanulót ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi tanulót, ha felkészítéséről a szülő gondoskodik. A szaktanároktól írásbeli segítséget kérhet (témakörök, feladatlapok), a vizsgák időpontjáról az igazgatóhelyettesek egy hónappal előre írásban értesítik. A tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés feltételei: Amennyiben a tanuló egyéni adottsága, sajátos nevelési igénye, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ezt szülői aláírással, kérvényben kell benyújtani az iskola igazgatójának a megfelelő orvosi, nevelési tanácsadói, szakértői és rehabilitációs bizottsági igazolásokkal, javaslatokkal együtt. Testnevelés óra alóli felmentést orvos adhat. A felszerelés hiánya nem mentesít az órán való részvételtől. Szakorvosi nyilatkozat alapján a tanuló gyógytestnevelésre járhat, és ezen a részvételét a szaktanár felé igazolnia kell. 10. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. Ezek gyakorlásához tájékoztatást kapjon jogairól, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, és e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz; A tanév folyamán az iskolai életet érintő kérdésekről, észrevételeiről, jobbító szándékú és megvalósítható véleményét, javaslatait, kérdéseit szóban és írásban egyaránt megfogalmazhatja. A tájékoztatás és a véleményközlés lehetőségei: osztályfőnöki óra, diáktanács, az intézmény vezetőjével, helyetteseivel, bármely szaktanárral és osztályfőnökkel folytatott beszélgetések. Javaslataira, kérdéseire legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül (ill. a diáktanács, ülését követően) érdemi választ kell kapnia. A tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. 1. 11. személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet kapjon a fizikai és lelki erőszakkal szemben; Az emberi méltósághoz való jog értelmében tilos egymás bántalmazása (verekedés), egymást sértő, megalázó megjegyzésekkel illetni (csúfolni, gúnyolódni), cselekvésében, mozgásában gátolni (bezárni). Ha az iskolában emberi méltóságot sértő magatartást tanúsít valaki, vagy származása miatt kirekesztik, kigúnyolják társai, az azt észlelő diáknak tájékoztatnia kell a legközelebbi felnőttet, illetve osztályfőnökét. 1. 12. Egészségügyi felügyelet, vizsgálat: A rendszeres szűrővizsgálatokról és oltásokról az iskolai védőnő köteles az értesítést időben elküldeni a szülőknek és a szülői visszajelzésekre érdemi választ adni. A tanuló iskolai idő alatti megbetegedése, rosszulléte esetén az órát tartó nevelőhöz, osztályfőnökéhez fordulhat segítségért, aki értesíteni fogja szüleit. Várakozni a szülő érkezéséig az órát tartó tanár által kijelölt helyen köteles. 1. 13. jogai megsértése - tanórai, ill. tanulmányi előmenetellel kapcsolatos vagy diáktársaktól elszenvedett sérelmek esetén;
kérje a diákönkormányzat segítségét; jogorvoslatért az iskola vezetőjéhez forduljon.
6
A szülők írásban a panaszkezelői lapon közvetlenül, vagy választott képviselőik útján fordulhatnak kérdéseikkel, javaslataikkal, véleményükkel az érintett nevelőhöz, az osztályfőnökhöz, továbbiakban az iskola igazgatójához, valamint a diákönkormányzathoz a meghatározott eljárási rend szerint. A további eljárás módja: a szülő 15 napon belül először szóban, majd írásban felűlbírálati kérelmet nyújthat be az iskola vezetőjéhez.
ha a tanuló, ill. szülője meggyőződése, hogy az iskola eljárása jogszabályba ütközik, törvényességi jogorvoslatot kérhet az iskola fenntartójától. Az eljárás módja: a szülő 15 napon belül írásban törvényességi jogorvoslati kérelmet nyújt be az iskola fenntartójának. Jogorvoslat kérése nem terjedhet ki a magatartás, szorgalom és a tudás értékelésére, kivéve, ha az nem felel meg az iskola helyi tantervében előírtaknak.
1. 14. választó és választható legyen a diákképviseletekbe
A diákönkormányzat az egyes tanulók, és a tanulóközösségek egészét egyformán képviseli, ügyükben eljár. A jogszabály által adott jogaival élhet minden, a diákok nagyobb közösségét érintő kérdésben. A diákok nagyobb közösségéről akkor beszélünk, ha a kérdés legalább a diákok 50%-át érinti.
A diákönkormányzat jogait és jogai érvényesítésének rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
DÖK nap: Minden tanévben 1 tanítás nélküli munkanap. Szervezéséért és lebonyolításáért a DÖK a felelős, amelyhez a nevelőtestületnek minden segítséget meg kell adnia. Az iskola biztosítja a tanulói helyiség – és létesítményhasználati jogokat. A program lebonyolításához szükséges költségeket a DÖK egyezteti az iskolavezetéssel, amelyet az iskola biztosít. 1.14. Pályaválasztáshoz való jog: A pályaválasztáshoz szükséges ismeretek megszerzése érdekében az osztályfőnökhöz fordulhat a tanuló segítségért a továbbtanulás érdekében. Iskolánkban pályaválasztási szülői értekezletet tartunk november vagy december hónapban a szülők tájékoztatása céljából. 1. 15. Gyermek –és ifjúságvédelmi felelős A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst a tanulók és szüleik felkereshetik a tanulókat érő veszélyeztető fizikai, lelki, anyagi problémák felmerülése esetén. Fogadó órája az iskola bejáratánál kifüggesztve megtalálható. 1.16. indokolt esetben (pl. a családi helyzetben bekövetkezett változás, a megélhetés nehézségei) kedvezményes étkezést, tankönyvtámogatást kérjen; Étkezés: Az eljárás módja: a szülő írásban kérvényt nyújt be az élelmezésvezetőnek, az iskola vezetőjének, amelyhez csatolja a kérés indokoltságát alátámasztó hivatalos iratokat. Az étkezés
7
térítési díjából a mindenkori rendeletnek megfelelően kedvezményben részesülhetnek azok a tanulók, akik tartósan betegek, vagy ahol három vagy több gyermeket nevel a szülő, és ezt igazolással az élelmezésvezetőnek jelzi. A megjelölt határidő elmulasztása jogvesztő! Szülői igény alapján a napközi ellátást és önköltségi étkezést minden jelentkezőnek biztosított. A fizetendő térítési díjat a mindenkori rendelet szerint állapítható meg. Az intézmény – Étkezési Szabályzata – tartalmazza a térítési díjak beszedési rendjét. Különösen indokolt esetben az igazgatóhoz címzett kérvény alapján fizetési haladékot kérhet a szülő. A fizetési haladék ideje a következő hónap befizetési rendjének megfelelő időpontban történik. Az étkezési térítési díjakat havonta előre kell befizetni az erre rendszeresített névvel ellátott borítékban beküldeni az iskola élelmezésvezetőjének. Pótbefizetés csak személyesen lehetséges. Lemondás rendje:A tanuló hiányzásakor 1-4. évfolyamon a napközis nevelő felé jelzi a szülő az étkezés lemondását. 5-8. évfolyam estén a szülő az élelmezésvezetőnél mondja le az étkezést. A lemondást csak 3. nap után tudjuk a fizetésnél érvényesíteni. Tankönyvtámogatás: A 2007. évi XCVIII. tv. értelmében a normatív támogatásra jogosult tanulóknak a tartós tankönyveket könyvtári kölcsönzéssel biztosított a 2008/2009. tanévtől. Tanév végén a könyvárba kell visszaszolgáltatni. Ha ez nem valósul meg, akkor a tanulót kártérítési kötelezettség terheli, a mindenkori tankönyv árának 1 év használata után 100% - a, 2 év után 80% - a, a 3 év után 60% - a, 4 év után 40% - a, 5 év után 20% - a értékben. Ezt az összeget a könyvtár tartós tankönyv vásárlására fordítja. Az igazgató különösen indokolt esetben a hozzá benyújtott kérvény alapján ettől eltekinthet. Amennyiben a támogatás összegét a szociális elvek figyelembevételével kell odaítélni, a döntésnél a következő elveket veszi figyelembe az iskola: Előnyt élvez az a tanuló:
Akinek az egyik vagy mindkét szülője munkanélküli Akit az egyik szülő egyedül nevel Akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az önkormányzat által előírt értéket Akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő Aki állami gondozott
1.17. Tanuló által előállított termék, dolog díjazása: A tanuló által elkészített termékek értékesítése során keletkezett hasznot az iskolának meg kell osztania a tanulóval. A tanulóknak kifizetett összeget az adott dolog elkészítésben közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskola foglakozást nevelő javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
2. A tanuló kötelességei Minden tanulónak kötelessége, hogy 2. 1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;
8
Az előző tanóráról való hiányzás esetén nem jelentheti a készületlenségét, számonkérés alól nem kaphat felmentést a tanuló, ha a két egymást követő óra között legalább 2 munkanap eltelt. Hosszabb távollét esetén a tanuló köteles a szaktanárral megbeszélni a pótlás határidejét. A pótlásra vonatkozó információk beszerzése és a várható számonkérésekről való tájékozódás a tanuló feladata. A mulasztások igazolásának eljárásai: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak tekintjük, ha a tanuló a) szülő előzetes írásbeli kérésére engedélyt kapott a távolmaradásra; b) hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni; c) beteg volt. A tanulók mulasztásukat szülői igazolással (egy tanítási évben legfeljebb 3 napot), vagy orvosi igazolással igazolhatják. Kötelesség a hiányzást annak első napján az osztályfőnöknek vagy az iskolatitkárnak bejelenteni, iskolai étkezében részesülő tanuló az élelmezésvezetőnek is. Hiányzást, mulasztást követő első osztályfőnöki órán igazolni kell. Családi vagy távolmaradási engedélyt az ellenőrző könyvbe előzetesen beírt szülői kérés alapján az osztályfőnöktől évente 1 – 3 napnál, hosszabb távolmaradás esetén az igazgatótól kell kérni. Nem engedélyezett távolmaradás esetén illetve elmaradt igazoláskor a hiányzás igazolatlan órának, napnak minősül. Késésnek minősül, a tanóra megkezdése utáni érkezés. A késés időtartamát a szaktanár a naplóba bejegyzi, az osztályfőnök összegzi. A késés percei összeadódnak, az így összejött 45 perc igazolás hiányában igazolatlan órának számít, fegyelmi intézkedést vonhat maga után. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Igazolatlan hiányzásért a következő büntetések járnak: - 1 -5 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztető, szülő értesítése, tájékoztatása. - 6 – 10 óra esetén osztályfőnöki intés, és a gyermekjóléti szolgálatnál jelenteni, és a szülőket is tájékoztatni annak következményeiről. - 11 – 20 óra esetén igazgatói figyelmeztetés és a területileg illetékes jegyzőnél feljelentés, - 21 – 30 óra esetén igazgatói intés - 30 vagy annál több óra esetén a tanköteles tanuló fegyelmi eljárás alá kerül, és értesíteni kell az általános szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot . - 50 óra igazolatlan mulasztás esetében értesíteni kell a jegyzőt és a kormányhivatalt. Ha a tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen évi 250 órát meghaladja a tantestület döntése szerint a tanuló osztályozó vizsgát tehet, vagy évet kell ismételnie. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket (a tantárgy évi óraszámának 30 %-át), és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Amennyiben a tanuló a tanítási idő alatt engedély nélkül elhagyja az iskola épületét, azt az órát tartó tanárnak azonnal jeleznie kell az osztályfőnöknek vagy az igazgatóhelyettesnek, hogy értesíteni tudják a tanuló szüleit. Amennyiben ez nem sikerül, kiskorú veszélyeztetettsége miatt jelezni kell a rendőrségen eltűnését. 2. 2. rendszeres és fegyelmezett munkával, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét;
A tanulónak nevelése és gondozása érdekében együtt kell működnie szüleivel, gondozóival, tanáraival.
9
Az elvárt tanórai rendről a szaktanár minden tanévben az első órán, tanórán kívüli foglalkozás esetén az osztályfőnök, ill. az érintett pedagógus – az első foglalkozás megkezdése előtt tájékoztatja a tanulókat. A tanuló köteles felkészülten, a szaktanár által elvárt tantárgyi felszereléssel megjelenni, és részt venni az órai munkában. Ha felszerelése hiányzik vagy hiányos, és ez akadályozza az órai munkáját, figyelmeztető adható. Ismétlődés esetén a szaktanár, az osztályfőnök, esetenként az igazgató magához kéretheti a szülőt, hogy megtudakolja a mulasztások okát, mert a nevelési egység megtörése a nevelés eredményét teheti tönkre. Köteles a kapott érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe beírni, és a szülővel hetente legalább egyszer aláíratni. Köteles az ellenőrző könyvét minden nap magával hordani. Az ellenőrző hiányát a szaktanár a magatartás füzetbe bejegyzi (adott napon egyszer). A tanóra idején a tanuló köteles az órai munkához nem tartorzó tárgyait, eszközeit - a tárgy jellegétől függően - a táskájába zárva tartani. A szabály megszegése esetén a tanár elveszi, majd a tanóra végén visszaadja az eszközöket. Ha az eset ismételten előfordul, a tanuló szaktanári figyelmeztetőt kap. Felelési, kérdezési szándékát a tanulónak kézfeltartással kell jeleznie. A tanterembe érkező, vagy onnan távozó felnőttet felállással köszönteni. Testnevelés órán csak a tanár által meghatározott öltözetben lehet az órai munkában részt venni, utcai ruhában és cipőben tilos. Balesetveszélyes ékszerek, kiegészítők használata tilos.
2.3. óvja maga és társai egészségét és testi épségét; sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket;
Az első osztályfőnöki órán a tanulónak meg kell ismernie a legfontosabb munka-,tűz-, balesetvédelmi és katasztrófavédelmi szabályokat (hiányzása esetén pótolni kell a tájékoztatást); Maga vagy társai sérülését, a balesetveszélyes helyzeteket haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy az osztályfőnöknek, vagy az iskolatitkárnak. Tilos az iskolába behozni mindenféle szúró- vagy vágóeszközt (kivéve, ha alkalmanként a szaktanár órai munkához kéri - pl. olló), és egyéb erőszakos cselekmény elkövetésére alkalmas eszközt. A tilalmat megszegő tanuló esetében az igazgató egyedi mérlegelés alapján dönt: vagy rendőrségi feljelentést tesz az ügyben, vagy fegyelmi eljárást indít. Ez utóbbi esetben a tárgyat, a fegyelmi eljárást követően, a fegyelmi bizottság visszaadja a szülőnek (gondviselőnek). Pedagógus által készített eszköz és felszerelés csak akkor vihető be tanítási órára, foglalkozásra, ha az biztonságos, a tanulók egészségét nem veszélyeztető, a szabványoknak megfelelő. A balesetek megtörténtekor annak körülményeiről baleseti jegyzőkönyv készül, melyet a tanulót felügyelő pedagógus készít el. Megismerje, és pontosan betartsa az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában. Bombariadó esetén az iskola valamennyi dolgozója az erre vonatkozó szabályzat szerint elhagyja az épületet. A kiesett munkaidő pótlásáról és idejéről az igazgató dönt.
2. 4. tartsa tiszteletben az intézmény és társai tulajdonát
A tanórán az önálló munkához biztosított eszközökért fegyelmi felelősséggel tartozik, a rábízott eszközöket meg kell őriznie. A tájékoztató füzet elvesztését az osztályfőnöknek haladéktalanul jelenteni kell s az első alkalom után osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül, a következő eset igazgatói intőt von maga után. Pótolni csak írásbeli szülői kérvénnyel lehetséges, melyet az iskola igazgatójának kell benyújtani. Az intézményi tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló, anyagilag a szülő (a törvény által előírt arányban, max. a minimálbér 50%-a ), szándékos károkozás esetén pedig anyagilag a szülő (a törvény által előírt arányban, ami lehet a minimálbér többszöröse is) és
10
fegyelmileg a tanuló felelős. A károkozót az igazgató felszólítja a kártérítésre. Ha ez nem történik meg, akkor az iskola pert indíthat a tanuló, ill. a szülő ellen. Ha többen okozzák a kárt, akkor a kártérítési felelősség együttesen terheli őket olyan arányban, amely arányban részt vettek a károkozásban. Ha a tanuló engedély nélkül elveszi társa tulajdonát, vagy szándékosan kárt okoz abban, a tett súlyosságától függően fegyelmi büntetésben részesül, vagy fegyelmi eljárás indul ellene. (Jelentős kár esetén a sértett tanuló ill. szülője a kárt okozó ellen polgári eljárást indíthat.) ● Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt (nagyobb összeg a 2000 Ft-ot meghaladó) a tanulók az iskolába nem hozhatnak. Az ebéd befizetési napokon a menzafelelősök az élelmezésvezetőnek 8 óráig kötelesek az összeszedett borítékokat átadni Társakat egyenlő partnerként kezelni, életkortól függetlenül. Valamennyi tanuló és az iskolában dolgozó felnőttek emberi méltóságát tiszteletben tartani. Jogaik gyakorlásában nem korlátozató senki sem, a tanóra nem zavarható fegyelmezetlen magatartással. Társak és tanárok törvényileg garantált személyiségi jogainak védelmében, külön engedély nélkül az iskola területén mobiltelefonnal képeket, hangfelvételeket nem készíthet; fényképezőgéppel, kamerával az érintettek tudta nélkül felvételeket, filmet nem rögzíthet. Tisztelet és megbecsülés tanúsítása az iskola valamennyi dolgozójával szemben. Társas életben kulturáltan, udvariasan viselkedni. Az órák közötti teremváltásnál és a tanítás végén tisztaságot és rendet hagyni a teremben. Hivatalos ügyeit az iskola titkárságán a szünetekben és tanítás után intézni. Személyes adatváltoztatást az osztályfőnöknek haladéktalanul bejelenteni, kérésre a naplóban megtekinteni azokat. A diákügyeletesek, gyermekfelelősök utasításait, kéréseit figyelembe venni és azok szerint cselekedni. A talált tárgyakat alsó tagozaton az igazgatóhelyettesnek, felső tagozaton a titkárságon kell leadni.
2. 5. az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken ápoltan és tisztán jelenjen meg
A tanuló öltözéke az iskola épületében feleljen meg a zárt tér klímájának. (Ne viseljen sapkát és kabátot, ha az nem indokolt.) Ünnepélyeken a kötelező öltözék: fiúknak sötét nadrág, fehér ing; lányoknak sötét alj, nadrág, fehér blúz, továbbá az alkalomhoz illő cipő. Ettől eltérő öltözék esetén a következményekről (kellő mérlegelés után) az osztályfőnök dönt. Az öltözködésben, hajviseletben és egyéb kiegészítők (pl. testékszer) tekintetében fő szempontnak tekintjük a testi - lelki épség és egészség védelmét. Ennek érdekében kerülni kell a balesetveszélyt és a gyűlöletre uszító szimbólumokat. Az intézmény teljes területén, továbbá az iskolában és az iskolán kívül szervezett saját rendezvényeinken szeszes italt, dohányárut ill. kábítószert hozni és ott fogyasztani vagy ittasan megjelenni tilos! Az intézmény területén, továbbá az iskola által szervezett bármilyen rendezvényen a tanulóknak dohányozni tilos! A tantermekben, mellékhelyiségekben és egyéb kiszolgáló helyiségekben, valamint tanítási idő alatt az iskola közvetlen környékén történő dohányzás esetén az iskola fegyelmi büntetést indíthat.
3. Az iskola munkarendje A tanév rendjét az Oktatási Minisztérium rendelete alapján elkészített iskolai munkaterv és ütemterv határozza meg. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig vannak nyitva. A fenti időponttól való eltérést az intézményvezető engedélyezheti eseti kérelmek alapján.
11
Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7,15 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Az iskolába ½ 8 és ¾ 8 között kell a gyerekeknek beérkezniük időjárásnak megfelelően az udvaron vagy az aulában sorakozni. A tanítási órákat A és B hetes bontásban hétfőtől péntekig órarend szerint tartják meg. A jelzőcsengetés után mindenki a tanteremben tartózkodik és előpakol, felkészül a következő órára. Az iskolában az oktatás 8. 00 órakor kezdődik. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje (csengetési rendje) a következő:
Óra
Be
Ki
Jelző 7.45
1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra :
8.00. - 8.45. 9.00. - 9.45. 10.00. - 10.45. 11.00. - 11.45. 12.00. - 12.45. 12.55. - 13.40.
8.55 9.55 10.55 11.55
A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve az első vagy a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak. Az első és a második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben és az ebédlőben étkezhetnek. A vándorló osztály abban a teremben tízóraizik, melyben, a következő órában tartózkodik. Tanítási órákon enni, inni nem szabad. A napközisek tanári felügyelettel, meghatározott rendben, időben ebédelnek. Az alsós és felsős menzások önkiszolgáló módszerrel étkeznek a tanóráik után pedagógus felügyelettel. A délutáni foglalkozások úgy kezdődhetnek, hogy a tanulóknak legalább 20 15 perc pihenési- étkezési időt kell biztosítani. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza, az iskola bejárati ajtajára függeszti ki. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. A szülők pedagógus jelenléte nélkül az osztályteremben a tanulók között nem tartózkodhatnak, a tanórát nem zavarhatják. Az osztály a tanterembe érkezve rendetlen állapotokat talál, a hetes szól az órát tartó szaktanárnak, aki az előző szakórát tartónak jelzi a tapasztaltakat.
12
A büfé becsöngetéskor bezár.
4. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a környezetének rendben tartását, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozáson tartózkodhat az iskolában. A foglalkozásra váró tanulók tanári felügyelettel tartózkodhatnak az iskola területén. Ennek megszegéséről a szülőt az ellenőrzőn keresztül értesíteni kell. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két hetes, folyosói (udvari) tanulói ügyeletesek, tantárgyi felelősök, szaktanári igény alapján 5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; gondoskodnak a tanteremben hagyott felszerelések őrzéséről; a szünetekben a hetesek közül egy mindig a tanteremben tartózkodik; az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 6. A felső tagozaton a 7.- 8. évfolyam tanulói 7,30-tól 13.40-ig ügyeletet látnak el a számukra kijelölt helyen. Feladatuk, hogy segítik az ügyeletes nevelő munkáját, a házirend betartatását. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük.
5. A tanulók jutalmazása A jutalmazás formái:
13
Szaktanári dicséret: kiemelkedő szaktárgyi munkájáért (verseny, folyamatos levelező verseny, sport verseny részvételért, gyűjtőmunka, tablókészítés…); a rábízott és önként vállalt feladat lelkiismeretes teljesítéséért. Osztályfőnöki, vagy napközis nevelői dicséret: példamutató magatartásért, kiemelkedő közösségi munkáért, szorgalomért, házi versenyeken elért 1-3 helyezésért. Diák-önkormányzati dicséret: iskolai közösségi tevékenységért. Igazgatói dicséret: valamely tantárgyból területi versenyen elért 1-3 eredményért, az iskola érdekében végzett kiemelkedő közösségi munkáért, egyszeri kiemelkedő teljesítményért. Nevelőtestületi dicséret: több versenyen elért jó helyezésért, folyamatos kitűnő tanulmányi eredményért, ezt az osztályfőnök a bizonyítványba és a tanuló törzslapjára is bevezeti. Aranykönyv: azok a 4. 6. és 8. osztályos tanulók írhatják be nevüket, akik tanulmányi, sport, művészeti területen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak több éven át. Könyvjutalom: – alsósoknak kiválóan teljesített, felsősöknek kitűnő ill. jeles tanulmányi munkáért, - csoportonként egy napközis közösségi munkáért ! Jó tanuló- Jó sportoló díj: kiemelkedő sporttevékenység és tanulmányi munka esetében adható. 4. osztálytól kitűnő tanuló könyvjutalmat kap a „Nyitnikék „ Alapítványtól. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az év végén adott jutalmakat a kitüntetett tanulók a tanévzáró ünnepélyen (ballagáson) az iskola közössége előtt vehetik át.
6. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1.
Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, büntetésben lehet részesíteni.
Az iskolai fegyelmi intézkedések formái: Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli az osztálytükörbe, az írásbeli a naplóba és a tájékoztató füzetbe kerül bejegyzésre) Szaktanári intő (naplóba és a tájékoztató füzetbe) Ügyeletes tanári figyelmeztetés (naplóba és a tájékoztató füzetbe) Napközis nevelői, vagy tanulószobai figyelmeztetés (szóbeli, majd írásbeli, amely naplóba és a tájékoztató füzetbe kerül beírásra), Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli naplóba és a tájékoztató füzetbe), Osztályfőnöki intés (naplóba és a tájékoztató füzetbe), Etikai bizottsági figyelmeztetés nevelőtestületből 5 fő alkotja, mely közül 3 fő jelenléte elegendő, írásos feljegyzés készül róla, Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli naplóba és a tájékoztató füzetbe), Igazgatói intés (naplóba és a tájékoztató füzetbe), Tantestületi figyelmeztetés, (naplóba és a bizonyítványba, törzslapra), Tantestületi intés (naplóba és a bizonyítványba, törzslapra), szaktanári figyelmeztetés: A szaktanár büntetése minden, szakórán történő, a Házirendben előírt (az órai munkával, tanulással és egyéb, a szaktanár által elvárt és ismertetett kötelezettséggel kapcsolatos) szabály megsértése esetén. Különösen: órai munkát zavaró magatartás, az órai munka megtagadása, az órai munkához nem tartozó eszközök használata 2.
14
A szakórán az osztályfőnök is szaktanárként büntet osztályfőnöki figyelmeztetés: a) Minden, a szakórán kívül történő, illetve azzal össze nem függő, a Házirend által szabályozott magatartási norma megszegése esetén; b) három szaktanári figyelmeztetés után, c) az ellenőrző pontatlan vezetése, folyamatos hiánya (öt alkalommal egy hónapban); Az ellenőrző hamisítása igazgatói figyelmeztetést von maga után. A szülőt az ellenőrző vagy a tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
Fegyelmi büntetések: A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 1.
2.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Fegyelmi eljárást kell megindítani azon tanulók ellen, akik kötelezettségüket súlyosan, vétkesen megszegik. Ha a tanuló visszaél a véleménynyilvánítás jogával, és becsületében megsérti tanulótársát, abban az esetben megszegte a tanulói jogával, jogviszonyával összefüggő kötelességét. Helye van a fegyelmi eljárásnak.
Eljárási rend: A szülőt írásban, hivatalosan értesíteni kell a fegyelmi eljárás megindításáról. A levél kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönthet a szülő, hogy igénybe veszi-e az egyeztető eljárást (lásd későbbiekben). Ha nem érkezik érdemi válasz, akkor meg kell kezdeni a fegyelmi eljárás hivatalos menetét. A fegyelmi eljárás lefolytatására az igazgató megbízásából létrejött Fegyelmi Bizottság jogosult. Kiszabható büntetések: - megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások megvonása (hat hónapnál nem hosszabb időtartamra) - áthelyezés másik osztályba, iskolába. A fegyelmi határozat hat hónapra fel is függeszthető. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 3. A fegyelmi eljárás megindításakor mód van rá, hogy a szülő kezdeményezze a felfüggesztését és az egyeztető eljárás megindítását kérvényezze. Erre a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levél kézhezvételétől számított öt munkanap áll rendelkezésére. Amennyiben ezt igényli és jelzi az iskola vezetőségének, és a sértett is hozzájárul, akkor 15 nap áll rendelkezésre az egyezség létrejöttére. Célja: a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, sikeres orvoslása a sértett és a kötelességszegő között. Az iskola feladata, hogy biztosítsa az egyeztetési eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket. Az igazgató által
15
kijelölt felelős személynek kell értesíteni a feleket, beszerezni a szülők nyilatkozatát, rendelkezni a nyilvánosság kérdéséről és az iratkezelés helyéről (titkárság). Mivel a szülői szervezet és a diákönkormányzat kezdeményezésére került a házirendbe ez a lehetőség, ezért képviselői legyenek jelen az egyeztető eljáráson. Közös kezdeményezés esetén az orvosláshoz szükséges időre, - de legfeljebb 3 hónapra - fel kell függeszteni a fegyelmi eljárást, ha az orvoslás, kártérítés megtörtént a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a felek írásban kikötik az egyeztető eljárás megállapodásait, a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, a nagyobb közösségekben nyilvánosságra lehet hozni.
7. Tanórán kívüli foglalkozások A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.00. óra és 16.00. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
8. A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok A napközi otthonba és a tanulószobára tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. A napközis, és a tanulószobás foglalkozások, a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. 9. Osztályozó vizsgákra vonatkozó szabályok 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tannév végi osztályzat megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - engedélyezték, hogy egy, vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit az előírtnál
16
2. 3. 4. 5.
rövidebb idő alatt tegyen eleget, - a nevelőtestület döntése alapján, hiányzásai indokolják ezt, - független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a mindenkori kerettantervek alapján határozzák meg a szaktanárok. Az osztályozó vizsga helyéről és idejéről az igazgató helyettes 30 nappal a vizsga megkezdése előtt írásban értesíti a tanulót és a szülőket. A háromtagú vizsgabizottságot és annak elnökét az iskola igazgatója, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető el.
10. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint a szülői szervezet véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményét, egyetértését az elkészített tervezettel kapcsolatban. 3. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, a fenntartó s a Székesfehérvár Város Önkormányzata Képviselő-testületnek jóváhagyásával lép hatályba. 4. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. 5. A házirend módosítását az előzőekben leírt módon kell végrehajtani. 11. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2013. év…….. hó……... napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. Kelt: Székesfehérvár, 2013. ……………………….
_______________________________ Igazgató
17
18
Szervezeti és Működési Szabályzatba kerül: Fegyelmi büntetések eljárásrendje: A szülőt írásban, hivatalosan értesíteni kell a fegyelmi eljárás megindításáról. A levél kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül dönthet a szülő, hogy igénybe veszi-e az egyeztető eljárást (lásd későbbiekben). Ha nem érkezik érdemi válasz, akkor meg kell kezdeni a fegyelmi eljárás hivatalos menetét. A fegyelmi eljárás lefolytatására az igazgató megbízásából létrejött Fegyelmi Bizottság jogosult. Kiszabható büntetések: - megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások megvonása (hat hónapnál nem hosszabb időtartamra) - áthelyezés másik osztályba, iskolába. A fegyelmi határozat hat hónapra fel is függeszthető. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi eljárás megindításakor mód van rá, hogy a szülő kezdeményezze a felfüggesztését és az egyeztető eljárás megindítását kérvényezze. Erre a fegyelmi eljárás megindításáról szóló levél kézhezvételétől számított öt munkanap áll rendelkezésére. Amennyiben ezt igényli és jelzi az iskola vezetőségének, és a sértett is hozzájárul, akkor 15 nap áll rendelkezésre az egyezség létrejöttére. Célja: a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, sikeres orvoslása a sértett és a kötelességszegő között. Az iskola feladata, hogy biztosítsa az egyeztetési eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket. Az igazgató által kijelölt felelős személynek kell értesíteni a feleket, beszerezni a szülők nyilatkozatát, rendelkezni a nyilvánosság kérdéséről és az iratkezelés helyéről (titkárság). Az egyeztető eljáráson részt vesz: kötelességszegő, mulasztó tanuló, kiskorú esetén a szülő, gondviselő is,
19
- osztályfőnök - szaktanár - fegyelmi bizottság elnöke - iskola igazgatója (a fegyelmi vétség nagyságától, súlyától függően) Mivel a szülői szervezet és a diákönkormányzat kezdeményezésére került a házirendbe ez a lehetőség, ezért képviselői legyenek jelen az egyeztető eljáráson. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Ez lehet felkért közvetítő is. Közös kezdeményezés esetén az orvosláshoz szükséges időre, - de legfeljebb 3 hónapra - fel kell függeszteni a fegyelmi eljárást, ha az orvoslás, kártérítés megtörtént a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A felek aláírásukkal igazolják, hogy a sérelem orvoslására kötött megállapodásról és a felfüggesztésről szóló jegyzőkönyvben foglaltakkal egyetértenek, és azt elfogadják. Ha a felek írásban kikötik az egyeztető eljárás megállapodásait, a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, a nagyobb közösségekben nyilvánosságra lehet hozni.
A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárást nem kérik, továbbá ha az írásbeli bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő, gondviselő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A megszüntetésről a fegyelmi bizottság elnöke a feleket írásban értesíti. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja,
Fegyelmi tárgyalás menete: A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú szülőjét írásban értesíteni kell. Meghallgatás: célja, hogy kiderüljön van-e vita a tényállásról. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. Fegyelmi tárgyalás: Ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, akkor kötelező a fegyelmi tárgyalást megtartani. Meg kell hívni a tanulót, a szülőt. Tárgyalás menete: 1. A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. 2. Ismertetni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegést. 3. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 4. Lehetőséget kell biztosítani a tanuló, szülő és a képviselőjük számára az ügyre vonatkozó iratok megtekintésére, és bizonyítási indítványaik megtételére. 5. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. 6. Fegyelmi határozathozatal. 7. A fegyelmi határozat szóbeli kihirdetése rövid indoklással. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A fegyelmi határozat meghozatalakor a következőket kell figyelembe venni: - Törvényességi követelmény - Személyes felelősség elve.
20
- Az ártatlanság védelme - Bizonyítottság követelménye - Fokozatosság elvének betartása Jogorvoslat: Elsőfokú fegyelmi határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a fegyelmi jogkör gyakorlójához. 1. Felülbírálati kérelem, ha a felelősségre vonás jogszerűségét nem vitatja, de túl súlyosnak ítéli meg a kiszabott büntetést. 2. Törvényességi kérelem,ha a kiskorú szülője szerint az eljárás során jogszabálysértés történt. A másodfokú jogkör gyakorlója az intézmény fenntartója. A másodfokú döntés ellen bírósági felülvizsgálatot lehet kérni.
Melléklet Általános iskolai beíratás eljárási rendje Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek: - személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót - lakcímet igazoló hatósági igazolványt - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. A tanköteles korú gyermekének beíratását elmulasztó szülő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezésére is jogi lehetőség van. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § a) pontja értelmében az a szülő vagy törvényes képviselő, aki a szülői felügyelete vagy gyámsága alatt álló tanköteles gyermeket az iskolába nem íratja be, szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési hatóságként a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a kormányhivatal jár el. Azaz az igazgató a kormányhivatal felé jelez, ha nem íratták be a körzetében lévő tanulót és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. A szülőt továbbra is megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A benyújtott jelentkezést az intézmény vezetője érdemben köteles elbírálni, és a szülő részére írásban közölnie kell a döntését. Az intézmény által hozott döntés ellen a szülő jogorvoslati lehetőséggel élhet, amelyet a fenntartó bírál el másodfokon. Az általános iskolában nem szervezhető felvételi vizsga. Amennyiben a kötelezően felvett gyerekek után férőhellyel rendelkezik még az intézmény, akkor az EMMI rendelet 24.§ (5) bekezdése alapján járhat el: - Köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. ( Lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. Tartózkodási hely:annak a lakásnak a címe, ahol a polgár lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.) 21
Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető: - a sajátos nevelési igényű tanuló, - továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. Tartózkodási hely esetében a felvételi kérelem elutasítható, kivéve, ha a tanulónak nincs lakóhelye. Az általános iskola nyolcadik évfolyamát elvégző, de a középfokú iskolai felvételi eljárásban részt nem vevő tanköteles tanulóval kapcsolatos értesítési kötelezettséget határozza meg az intézmények számára. Ebben az esetben az általános iskola igazgatójának értesítenie kell a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti kormányhivatalt. E hatóság feladata, hogy gondoskodjon ezen tanulóknak a tankötelezettség teljesítését lehetővé tevő nevelés-oktatásban történő részvételéről, amely 2013-tól a Köznevelési Hídprogramok keretében valósulhat meg.
22
