A Gyepszél utcai iskola
100 éves jubileumi kiadványa 2013/2014
Kiadja a Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola Felelős szerkesztő: Jakabné Horváth Erzsébet intézményvezető Készült a Nyomdai Előkészítő és Kivitelező Kft. nyomdájában
A Gyepszél utcai iskola 100 éves jubileumi kiadványa
Évkönyv 2013/2014
Köszöntő Kedves Olvasó! Tisztelettel ajánlom e jubileumi kiadványt mindazok figyelmébe, akik valamilyen szállal kötődnek intézményünkhöz, egykori és jelenlegi kollégáinknak, diákjainknak, partnereinknek és mindenkinek, aki nevelő-oktatómunkánk, tevékenységünk iránt érdeklődik. A kiadvány három jeles évfordulóhoz is kapcsolódik: - ebben a tanévben 100 esztendős az iskolánknak otthont adó épület, - névadónknak, Eötvös József születésének 200. évfordulójára emlékezünk, - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése értelmében 10 évvel ezelőtt vehettük birtokunkba az iskolaépületet. Megtiszteltetés számomra, hogy az intézmény jelenlegi vezetőjeként köszönthetem a kedves Olvasót, és örömmel ajánlhatom figyelmébe a jeles évfordulók alkalmából létrehozott kiadványunkat. Célunk az volt, hogy feltárjuk, összegyűjtsük és egyúttal az utókornak megőrizzük a 100 éves épületben folyó oktatónevelőmunka legfontosabb állomásait. Nagy lelkesedéssel, odaadással kezdtünk hozzá a kutatómunkához, az anyaggyűjtéshez, a múlt feltárásához. A legnagyobb kihívást végül az jelentette számunkra, hogy a rendkívül sok dokumentum között szelektáljunk, hogy kiválasszuk azokat az eseményeket, 1
amelyek a leghívebben tükrözik az elmúlt 100 esztendőt, az eltelt 100 tanévet. Kollégáimmal azt valljuk: a múlt kötelez bennünket! Kötelességünk tehát a legjobb tudásunk szerint megőrizni elődeink hagyatékát, megóvni, csinosítani az épületet és udvarát, hogy a jelenkor diákjai is jó szívvel, örömmel jöjjenek iskolánk 100 éves falai közé! Köszönettel tartozunk Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának, iskolánk működtetőjének anyagi támogatásáért valamint a jubileumi kiadványunk felkarolásáért. Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki közreműködött a könyv létrehozásában. Örömmel ajánlom figyelmükbe ezt a nagy szeretettel összeállított jubileumi kiadványt.
Jakabné Horváth Erzsébet intézményvezető
2
Új iskola születik Az iskola történetének egyházi korszaka 1913-től 1948-ig 1913 augusztusában a Győri Hírlap terjedelmes újságcikkekben számolt be Újváros nagy büszkeségéről, az újonnan felépült római katolikus elemi iskoláról, mely a környéken élő szegény családok gyermekeinek a megfelelő oktatást, valamint a hazafias és vallásos nevelést hivatott biztosítani. Az intézmény megálmodója és későbbi igazgatója Barilich Lőrinc újvárosi plébános volt, akit 1908-ban neveztek ki a városrész lelki vezetőjének. A plébánost a szegények patrónusaként emlegették, bármikor nyitva volt erszénye a város rászorulói számára, és sohasem engedte el őket ajtajától pár bíztató szó nélkül. A kiváló szociális érzékenységgel megáldott pap felismerte, hogy a városrész felemelkedésére, ugyanakkor a fiatalkorú bűnözés visszaszorítására – mely abban az időben jelentősen megnövekedett – egy iskola lehet a megoldás.
Barilich Lőrinc, az iskola megálmodója és első igazgatója 3
Az akkori győri megyéspüspök, Várady L. Árpád felkarolta az ügyet, városi és országos szintű támogatást szerezve. Győr szabad királyi város ingyen biztosította a terjedelmes gyepszéli telket, melyre az iskola felépülhetett, az állam pedig 100.000 koronával járult hozzá az építkezés költségeihez. A tervezést és kivitelezést Réthy József építőmester végezte Csellágh Gyula műszaki tanácsos felügyelete alatt. Az 1913. augusztus 24-én került sor nagyszámú egyházi és világi előkelőségek jelenlétében az épület ünnepélyes felszentelésére és átadására, melyről így írt a korabeli sajtó: „Újváros utcái, a Kossuth és Liget utca házai díszben, fellobogózva álltak büszke sorfalat az egymásután érkező vendégeknek. Az új épület előtt, annak udvarán és folyosóin nagy tömeg vett részt Újváros e örömünnepéből.”
A Győri Hírlap 1913-as cikke az iskolaavatásról A Mákos-dűlő telep (mely a mellette található mákföldről kapta nevét) alacsony házai közül fehéren kimagasló emeletes épület homlokzatán a „Róm. kath. elemi népiskola” felirat volt olvasható. A lépcső falában márványtáblát helyeztek el, melyen a következő állt: „Épült ez iskola 1913-ban a győri róm. kath. egyházközség elhatározásából I. Ferenc József Magyarország apostoli királyának uralkodása alatt, dr. Várady Árpád győri megyéspüspök egyházkormányzata és dr. Ziskay Antal nagyérdemű egyházközségi elnöksége idejében.” Széles folyosók, világos és tágas termek, villanyvilágítás, vízvezeték és telefon tette minden szempontból korszerűvé az 4
épületet. A földszinten és az emeleten is 2-2 tantermet helyeztek el, köztük az egyik földszinti a hozzátartozó mellékhelyiségekkel a nagyobb fiúk részére teljesen el lett különítve, ugyanis a fiú osztályokban világi tanítók oktattak. Az iskola többi osztályában apácák tanították a lányokat. A szerzetesek lakosztálya az emeleten volt konyhával, nappalival, hálóval és fürdővel, teljesen elkülönítve az iskola többi részétől. Az emeleten kis kápolna volt elhelyezve az apácák számára, ahol a beszámolók szerint minden első pénteken szentmisén vettek részt az iskola tanulói is, akik a folyosón szigorú rendben felállva követhették a szertartást. Szociális szempontból nagy jelentőséggel bírt a földszint deszkafallal elválasztott terme, amely nemcsak kisdedvédő céljaira és ünnepségek díszterméül szolgált, hanem azonfelül napközi otthonként is funkcionált, ahol télen a szegények meleg szobát és ételt kaphattak és ahol az időnként összejövő anyák háztartási teendőkre és a nevelés módjára nézve kaptak oktatást. Mivel 1913 augusztusában az épület készen állt a használatba vételre, az 1913-1914-es tanévvel 240 tanulóval indult meg az oktató-nevelő munka az intézmény falai között. Barilich Lőrinc plébános az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend nővéreit hívta meg Sopronból, hogy ezt a nehéz, de fontos feladatot ellássák. A szerzetes óvónők és tanítónők szigorral, következetesen nevelték a leányokat a vallásos és erkölcsös életre. A diákok ún. tanulmányi értesítőjében pontokba szedett szabályrendszerrel biztosították az iskolai élet olykor szigorú kereteit. A ruházat tisztaságának ellenőrzése a mindennapi rutin része volt, ahogy a rendezetlenül vezetett füzetért, tintapacás írásért is járt testi fenyítés. Az egykori tanítványok mégis hálás szívvel gondolnak vissza iskolai éveikre, mint mondják: „szegények voltunk, de rendes embert neveltek belőlünk.”
5
Az Isteni Megváltó Leányai szerzetesrend tanítónője az egykori katolikus iskola növendékeivel Rögtön az első tanév sok megpróbáltatással járt, hiszen az ország éppen az első világháború borzalmait élte, mely az iskola életére is kihatott. 1914-ben lengyel menekülteket helyeztek el az épületben, de emellett is folyt az oktató-nevelő munka. Az 1920-30-as évekből kevés írásos emlék maradt ránk. Az akkori dokumentumok főleg a szerzetes tanerő cserélődést említik. Az iskolában tanítottak többek között Czibulka Armanda, Grüner Angelika, Perlaky Editha, Rohrer Regina, Ungher Juditha, Gottics Ilona Julietta, Liedermayer Julianna Edina, Pákai Grata, Hás Mária Eberharda, Diósy Veneranda, Dömötör Donata, Csapó Castissima, Smidek Szidonia, Nagy Bellarmina, Török Irys, Královics Jozua, Albert Alfonza szerzetes óvó- és tanítónők. Emellett Barilich Lőrinc, Lukáts Dezső, Kelemen Sándor, Gálos József katolikus papok végezték a hitoktatást. Az iskola rendkívül népszerű volt a környéken élők között, az 1939/1940-es tanévben a statisztikák szerint például 73 fő járt az ún. I-II. leányosztályba, IV. osztályos volt 43 lány, az V. 6
évfolyamban pedig 53 diákot jegyeztek. A második világháború utolsó éveiben egyes feljegyzések szerint szünetelt az oktatás. Gerencsér Miklós Hátsóváros c. regényéből a következő derül ki: „Azt az utat, amelyik itt halad Hátsóváros felé, Mákosdűlőnek nevezik. Ennek a legelején van egy iskola, csupasz, börtönszerű falakkal és nagy, mély udvarral. Valamikor az apácáké volt, de a nyilasok egyik napról a másikra világgá kergették az apácákat. Kellett laktanyának az iskola, a kolostor is. A csendes udvaron most vezényszó, káromkodás, lódobogás hangzik naphosszat. A tantermek hálószobák lettek, a tornaterem istálló, az apácacellák hivatali helyiségek, a régi rend, tisztaság és kényelem nélkül. Az iskolaudvar hintaállványát kíndúccá léptették elő, ahova ájulásig kötik ki a katonákat.” 1945-ben új papot neveztek ki az iskola élére Gálos József személyében. Ő lett az igazgató, a hittantanár, és a lelki élet vezetője. Egykori tanítványai még ma is meleg szívvel emlékeznek meg közvetlenségéről, kedvességéről, a szegény családokhoz, gyerekekhez való jóságáról. Persze a tanórán és a szentmisén megkövetelte a fegyelmet, szúrós szemmel nézett arra a ministránsfiúra, aki elvétette a csengetést az átváltozatáskor. De megszervezte a templomi kórust, ő maga kísérte harmóniumon az énekeseket. Nyitottságával, közvetlenségével hamar belopta magát a telepiek szívébe. A valamikori diákok ma is emlékeznek rá, ahogy a Rábcában úszni tanította őket. 1947-ben a Gyepszél utca végén az egykori művelődési házat templommá építették át, mely a plébános által megszervezett Szent Erzsébet lelkészség központjává vált. Ettől kezdve az iskolát is, mint Szent Erzsébet telepi Róm. Kath. Iskolát említik a dokumentumok, ami korábban a Győrújvárosi „Mákosdűlői” Róm. Kath. Elemi Népiskola nevet viselte. 7
Gálos József és elsőáldozó tanítványai A plébános elemi iskolai feladatait azonban nem sokáig láthatta el, ugyanis 1948. június 16-án megtörtént az iskolák államosítása. Az Isteni Megváltó leányait a visszaemlékezések szerint egy éjszaka alatt űzték ki a zárdából, és teherautókon vitték el őket a városból. A plébános ugyan továbbra is a telepiek lelki vezetője maradt, de az iskola igazgatói címéről le kellett mondania. A következő évek bizonyítványaiban az intézmény pecsétjén már a Szent Erzsébet telepi Állami Általános Iskola megnevezés szerepel. Ezzel az iskola történetének egyházi korszaka lezárult, az 1948-49-es tanévtől állami irányítás alatt szervezték meg az oktatást.
8
Az államosítástól 1980-ig Az 1948-49-es tanévben az államosítást követően az iskolánkhoz csatolták a Gyepszél u. 60. alatt található Népházat is. Ettől kezdve az épületben egyaránt tanítottak fiúkat és lányokat. Az egyházi fenntartás megszűnése után a szülők továbbra is vallásos nevelésben részesítették gyermekeiket, Gálos József összetartotta, osztályonként kísérte őket a templomba. A háborút követő években az iskolának és a családoknak is anyagi problémákkal kellett megküzdenie, gondot jelentett a gyerekek ruháztatása és iskolába járatása. Nagy részük kihullott az oktatási rendszerből, írni, olvasni sem tanult meg, a tanulmányi átlagok romlottak. Az 1948-49-es tanévben 1-3. osztályba már 540 tanuló iratkozott be. A növekvő létszám miatt kevés lett a 7 tanterem, így a felső tagozatos osztályok a szomszéd körzetek iskoláiba kerültek. 4 tanuló csoport a Kossuth Lajos u. 97. szám alatti Gaál ház két nagy termében tanult. A megosztás azonban csak egy évig tartott, 1950-től újra teljesek lettek az 1-8. osztályos csoportok. Az előző évben más iskolának adott diákok visszahozása sok nehézséggel járt, a jó tanulókat igyekeztek a befogadó iskolák maguknál tartani. Az oktatás alapfeltételeit az iskola hiányos felszereltsége aligha teremtette meg. A padok kisméretűek, kopottak, a szertár szegényes volt, 1950-ben csak 2 darab térképpel rendelkezett. Az államosítást követően több igazgató is állt az intézmény élén. Az 1950/1951-es tanévet a 4. igazgató, Ormosi Zoltán nyitotta meg, aki elindítója lett a folyamatos fejlődésnek. Keménykezű, rendkívül jól képzett, a hátrányos helyzetű gyerekek sorsát a szívén viselő ember volt. Jó kapcsolatot ápolt a szülőkkel, reggelente biciklivel járta a környéket, begyűjtötte a csavargó diákokat és iskolába küldte őket. 9
Osztálykép 1956-ból Az ő irányítása alatt egy nagyon összetartó, jól képzett, egységes tantestület jött létre, akik szívvel-lélekkel a gyerekekért dolgoztak.
Tantestület 1965-ből 10
Nagyon nehéz feladatnak bizonyult ezeknek a gyerekeknek a tanítása, nevelése, hiszen hátrányos helyzetű, nehéz sorsú családokból érkeztek. Az előítéletek ellenére tudtak küzdeni és lehetett velük eredményt elérni, mind a sport, mind a tanulás terén. Annak ellenére, hogy az épület sokáig nem rendelkezett tornateremmel, és a sportfoglalkozások a tantermekben, folyosókon zajlottak, a diákok kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a labdarúgás, kézilabda és röplabda sportágakban. Mészáros József testnevelő tanár vezetésével 15 gyerek társadalmi munkában borsót szedett az Ikrényi Állami Gazdaságban, melynek fejében bőséges élelmet kaptak. A diákok között akadtak olyanok is, akik nyaranta kiflit árultak, bélyeget gyűjtöttek, annak érdekében, hogy a nyári táborokba eljussanak. 1960-ban Nagy Rudolf felkarolta a hányatott sorsú cigánygyerekeket, beiskolázta őket, és ettől kezdve a cigány tanulók oktatása rendszeressé vált. Sokat tett annak érdekében, hogy naponta tisztán jöhessenek iskolába. Reggelente a hivatalsegéddel megmosdatták és átöltöztették őket „iskolai ruhába”, majd a tanítás végén visszavették a sajátjukat. Ingyen étkezést, könyveket, tanszereket és évente egy-két alkalommal teljes ruházatot biztosított számukra. Néhány cigány gyermek nagy szorgalommal tanult, és szép eredményeket ért el. A sikerekhez nagyban hozzájárult, hogy 1-8. osztályig egy pedagógus kísérte végig a tanulmányaikat. „Többségük, szorgalmas volt, akadtak csintalanok, néhány nehezen kezelhető is. De mindegyikük szomjas volt a szeretetre, kedvességre, tudásra, s mi ebből indultunk ki. Nem voltunk csillagok, csak rőzse-tüzek, de meleget tudtunk adni minden kis- és nagy- diáknak. Kerestük a gyerekek igazi arcát, és igyekeztünk felkaroló szeretettel bánni velük.„- így emlékszik vissza Járay Ferencné egykori igazgató. 1973-tól kezdve Gorkíjváros cigány lakossága csökkent. A 11
putrik (lapos) helyett 1-2 szobás, fürdőszobás lakást kaptak a város más területein, és más iskolába járatták a gyermekeiket (Kossuth, Engels). Ruházatukban hasonlókká váltak a magyarokhoz, nyelvünket is tisztábban, helyesebben beszélték. Az évek alatt sokat fejlődött az iskola épülete. Az olajos padló helyére parketta került, új bútorok érkeztek, a tanulást applikációs képek, szemléltető képek, írásvetítő segítette. Két új tantermet, nevelői szobát, kisdobos szobát alakítottak ki, ahová sok-sok játék és könyv került. Pál Árpád testnevelő tanár vezetésével az iskola udvara is új arculatot kapott. Beton falat húztak fel, ami elválasztotta az épületet a szomszédos lakóházaktól. A diákok árkot ástak, talicskával, vödörrel hordták az Olajgyártól kapott salakot, melyből kialakították a kézilabda és a futópályát. A kapukeretet és hozzá a hálót saját kezűleg készítették fából, kerítésdrótból. Télen fellocsolták a pályát és a jégen korcsolyáztak. A diákok egymást segítve, keményen dolgoztak, hogy otthonosabbá varázsolják környezetüket. Szorgalmuk a tanulmányi eredményükben is megmutatkozott, az erősebb osztályban tanulók kiválóan teljesítettek szavaló- és énekversenyeken, néptáncban és különböző városi megmérettetéseken. A lemorzsolódott diákok lehetőséget kaptak az általános iskolai tanulmányaik befejezésére, felnőttoktatás keretében. Ez heti két napot jelentett délután 5-9 óráig. 1959-ben Kanczler István megalapozta iskolánkban az úttörő mozgalmat, ekkor már az intézmény a Maxim Gorkij Általános Iskola nevet viselte. Az úttörőmozgalom alapvető feladata az volt, hogy tagjait "a párt iránti szeretetre és hűségre, proletár nemzetköziségre" nevelje. 12
Tagjai: Egységei:
Kisdobos, az általános iskola 2.-4. osztályos tanulói Úttörő, az általános iskola 5.-8. osztályos tanulói őrs – 6-12 fő alkotta raj – 2-4 őrs alkotja (általában egy osztály csapat – általában az összes raj az iskolában
Az intézményben egy-egy csapat- és kisdobos vezető fogta össze, illetve szervezte az úttörő életet. Nyaranta táborozásokkal tették élvezetesebbé a szünidőt. A hétfő reggel zászlófelvonással indult, a péntek pedig zászló- levonással fejeződött be, miközben az ünnepélyesség kedvéért úttörő dalokat énekeltek.
Úttörő pajtások egy iskolai ünnepségen Hetente egy alkalommal őrsi foglalkozáson vettek részt a tanulók, mely a sokoldalú személyiségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítette. Az úttörők törvénykönyve 13
hazaszeretetre, felelősség-vállalásra, fegyelmezettségre és tiszteletre buzdította tagjait.
igazmondásra,
1976/77-es rajnapló Az úttörőcsapatok, hogy méltó emléket állítsanak a múltnak és a jövőben is emlékezzenek rájuk, egy „üvegpalackba” helyezték el a tantestület és az akkori csapattitkár nevét, amelyet bebetonoztak az épület falába. Az 1970-es évek végén a politika erőteljesen rányomta bélyegét az iskola sorsának alakulására. Az 1979/80-as tanév végén több pedagógus elhagyta az intézményt a várható változások miatt. A következő tanévben megtörtént a Maxim Gorkij Általános Iskola és a Kossuth Lajos Általános Iskola integrációja. 14
Az iskola története 1980 és 2003 között Az 1980/81-es tanévben már a Kossuth Lajos Általános Iskola tagintézményeként kezdődött meg az oktatás. Az összevonások oka a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a szakrendszerű oktatás teljessé tétele, a tanulóifjúság szociális gondozásának kielégítése, a korszerű oktatás biztosítása volt. Az összevonással 5 épületben kezdődött meg az 1980/1981-es tanév, az intézmény vezetője Kontra József lett. Gyepszél u. 2. és 60.
8 tanulócsoport (alsós) Lex Lászlóné ig. helyettes 8 tanulócsoport (alsós) Szabó Jánosné ig. helyettes 18 tanulócsoport (felsős) Szili Margit ig. helyettes
Márvány u. 40 és Engels tér 16 Kossuth L u. 13.
Az integrációt követően az iskola szakos ellátottsága 100%-os lett. 1980-ban 75 dolgozó közül 57 pedagógussal stabilizálódott és fiatalodott a tantestület. Az iskola önálló bérgazdálkodóvá vált, így nagyobb lehetőség nyílt a jutalmazásra. Fontos feladat volt a működési feltételek javítása, a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók korrepetálásának elrendelése, a menzai ügyelet díjazása. Egy idő után minden menzás és napközis igényt ki lehetett elégíteni. 1983. január 1-jétől ismét megszűnt a gazdasági önállóság, a GESZ vette át az intézmény gazdálkodását és költségvetését érintő feladatokat. A bér- és munkaerő-gazdálkodás intézményi feladat maradt. Az 1982/83-as tanévtől bevezetésre került az ötnapos munkahét, és ezzel együtt a tíz napos tanítási ciklus. 15
Az új oktatási-nevelési terv 1981-ben vált teljessé az alsó tagozatban, 1984-ben pedig elért a 8. évfolyamokig. Meg kellett tanulni az új szemléltető eszközök használatát. Az új dokumentumok megismerése, a tanórákra való felkészülés többszöröse lett a korábbiaknak. Nagy szüksége volt a pedagógusoknak az önművelésre, új tanítási módszerek kialakítására. Fontos feladatukká vált, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat tanszersegéllyel, korrepetálással, napközis és tanulószobai elhelyezéssel segítsék. Nem feledkeztek el a tehetséggondozásról sem, szakkörök, előkészítők, sportkörök, énekkar, színház-, múzeum, kiállítás, könyvtárlátogatások járultak hozzá a tanulók további sikereihez. Az 1983/84-es tanévben például 17 szakkörben a tanulók 30%-a vett részt, 180 diáknak volt mozibérlete, 30 főnek filharmónia bérlete és 300 tanuló volt rendszeres színházlátogató. A kollégák rendszeresen felkészítették őket különböző szaktárgyi versenyekre, amelyeken szép eredményeket értek el. Az 1983/84-es tanévre átrendezték az iskola könyvtárát, 3 kihelyezett könyvtárral. A matematika és testnevelés tagozat mellett 1981-től megindult a második idegen nyelv oktatása 3. és 5. évfolyamokon.
16
Osztálykép a 80-as évekből A pályaválasztás a 80-as években a népgazdasági igényeket szolgálta. Pl.: Az 1980/81-es tanévben minden nyolcadikos továbbtanult, 17% gimnáziumban, 33% szakközépiskolában, 48% szakmunkásképzőben. A pályaválasztást segítve a végzősök rendszeresen jártak üzemlátogatásra, ill. többször végeztek egyegy hetes közhasznú munkát is. (Pl. Keksz - és Ostyagyárban, Városgazdálkodásnál, Győri Textilipari Vállalatnál) Az összevont intézményben továbbra is hagyományosan megrendezték a különböző ünnepségeket, amelyeket felváltva tartottak az iskola épületeiben. A vezetés próbálta a tagintézményeket egyformán „foglalkoztatni”. A változatosság kedvéért többször rendeztek külső helyszíneken is programokat pl.: Püspökerdő, Mosoni-Duna part.
17
Működött iskolarádió, amin keresztül zajlottak a megemlékezések, tájékoztatások, felhívások, ill. kívánságműsorok. Az akkori munkához szorosan hozzátartozott az úttörőmozgalom, amellyel a kitűzött nevelési célok jobb eléréséért dolgoztak. (Összevonás után az úttörőcsapat továbbra is Engels nevét viselte.) Sokrétű szabadidős programot kínált az akkori diákságnak. A programokat az évente megadott jelmondatokra építve szervezték az iskolai úttörővezetők. Pl.: 1980/81-es tanév: „Tettekkel nyakkendőnk becsületéért!” 1981/82-es tanév: „Hass, alkoss, gyarapíts!” 1982/83-as tanév: „Úttörő módon élni” 1988-tól Szili Margit vette át az intézmény vezetését, és folytatódott az iskolában a színvonalas oktató-nevelő munka. Az Emberi Jogokkal a Béke Oktatásáért Alapítvány képzésén vett részt az iskola, amelynek fő célkitűzéseként azt fogalmazták meg, hogy a gyerekek fogadják el a kulturális különbségeket. A pedagógusok feladata pedig az volt, hogy olyan stratégiákat dolgozzanak ki, amelyek egyenlő esélyt teremtenek mindenki számára. Mindezeket tanórán és azon kívül is alkalmazták. Dr. Szakácsné Foki Katalin (1992-től nevelési igazgatóhelyettes) megszervezte az alsós énekkart, bevezette az alternatív énektanítást 1-4. osztályokban. Perlaki Ernőné (Rózsa néni) pedig bevezette a fejlesztő pedagógiai módszereket, fejlesztő anyagokat készített, amelyet a kollégák szívesen alkalmaztak tanítási gyakorlatukban.
18
Osztálykép 1991-ből A kilencvenes évek végétől új ún. „projekt” (komplex) tanítási módszert dolgoztak ki az alsós kollégák, amelynek lényege az volt, hogy a délutáni kötelező foglalkozásokat színesebbé, hangulatosabbá, változatosabbá tegyék. Kialakítottak a tetőtérben egy műhelytermet és ott alkottak. Mindennap másféle foglalkozást tartottak pl.: kézműveskedés, irodalom, sport. (A későbbiekben ez az iskola pedagógiai programjának része lett.) Minden évnek meg volt a meghatározott témája és e köré csoportosították a programokat, alkotásokat, ill. foglalkozásokat. Évente egyszer minden osztály a „Komplex Napok” keretében mutatta be alkotásait. Ezekben az években több olyan programja is volt az intézménynek, amelyeken külföldi (osztrák, amerikai) kollégák is részt vettek. 19
A tantestület bécsi látogatása Szeretettel gondolnak vissza az amerikai szociális munkásokra, akik egy hónapig foglalkoztak a tanulókkal (szerepjátékokat játszottak, közös játékokon vettek részt).
Az amerikai partnerkapcsolat 20
Az intézmény tartalmas kapcsolatot épített ki, üzemekkel, (Olajgyár, Keksz és Ostya Gyár) iskolákkal, (hazai, és külföldi) rendőrséggel, párt és KISZ szervezetekkel. Az oktatás és nevelés mellett komoly feladatot kapott az ifjúságvédelem is, mivel az összevonás óta folyamatosan nőtt a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók száma. Az iskola eredményességéről visszaigazolást adtak a szülők, a volt tanítványok, felettes szervek, társszervezetek, iskolai versenyek eredményei és az intézményeket ellenőrző szervek. Rendszeresek voltak a szakfelügyelői látogatások, amelyek megállapításai között többször voltak elismerések és néha javítandó feladatok is. Ezeket mindig komolyan vette az intézmény tantestülete és a hibákat kiküszöbölve folytatták az eredményes oktató-nevelő munkát. Az iskola falára kiírt Kossuth idézet, mind a tantestület, mind a diákok számára folyamatos útmutatást adott: „Az érdem ott kezdődik, ahol a kötelesség végződik.” A 2002/2003-as tanév végén a Gyepszél úti épületből a Kossuth iskola diákjai átköltöztek a Márvány úti épületbe.
21
Az intézmény története 2003 és 2013 között Kedves Olvasó! Kiadványunk utolsó fejezete Rólunk szól. Ismerkedjenek meg tehát a Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola múltjával, jelenével, és terveivel a jövőt illetően. Győr város Önkormányzatának támogatásával 2003-ban az épület jelenlegi „lakója” az Eötvös József Általános Iskola lett. Iskolánk 1967-től a Szigethy Attila úton működő Dolgozók Önálló Általános Iskolája néven szerepelt, aminek fő profilját a felnőttoktatás jelentette. A hetvenes években ifjúsági tagozat indítására került sor, mivel az évek során egyre fiatalodott az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákok életkora. Ezekbe a tanulócsoportokba olyan 16-20 év közötti fiatalok kerültek, akik szintén munka mellett teljesítették az általános iskolai követelményeket. A nyolcvanas években már a tanköteles korú tanulók nevelésére-oktatására is fel kellett készülnie intézményünknek, mivel az úgynevezett „normál” általános iskolákból sorra érkeztek azok a diákok, akiknek szociális hátrányaiból, beilleszkedési, tanulási, magatartási problémáiból fakadó „másságuk” kezelésére nem találtak megoldást anyaiskolájukban. 1993/1994-ben iskolánk felvette az Eötvös József Általános Iskola nevet. Az intézmény új elnevezése több volt, mint egyszerű névváltoztatás. Az iskolavezetés, valamint a tantestület tagjai ezzel azt kívánták jelezni, hogy magukénak vallják báró Eötvös József szellemiségét, mely szerint a törvény adta keretek között lehetőleg minden tanulónak biztosítani kell az általános iskolai alapvégzettséget. 22
Az iskola kiemelt feladata a halmozottan hátrányos helyzetű lemorzsolódott tanulók hiányosságainak pótlása, második esély nyújtása az iskolarendszerben maradáshoz. A tantestület megítélése szerint az intézmény szerepe rendkívül jelentős, utolsó lehetőségként áll a győri és Győr környéki fiatalok rendelkezésére. A felnőttoktatás mellett normál tantervű alapfokú oktatás folyik. Ebben az időszakban elkezdődhetett az egyéni tanrend szerinti tanítás is, ahol hatékonyabban fejleszthetők az arra rászorulók. Iskolánk eközben integrálódott Győr város általános iskolái közé. Kiemelt figyelmet fordít az SNI-s tanulók gyógypedagógiai megsegítésére, odafigyel a tehetséggondozásra, integrált pedagógiai módszert alkalmaz, pályázatokon vesz részt. Házi és városi versenyeket szervez, szakkörök, korrepetálások, tanulószoba segíti a tanulók hiányosságainak pótlását. Hagyományt teremtve megemlékezéseket, ünnepi műsorokat (okt. 23., advent, karácsony, márc. 15., ballagás) rendez, kirándulásokat szervez. Részt vesz a környék társadalmi és kulturális életében.
23
Bakonyi kirándulás A 2003/2004-es tanévben jelentős változás következett be az iskolánk életében. Az adyvárosi Szigethy Attila úti felvonulási épületből átköltöztünk az újvárosi Gyepszél utca 2. szám alá. Az eseményre tanév közben, a szülők, a diákok valamint az intézmény dolgozóinak példaértékű összefogásával kerülhetett sor. Intézményünkben az oktató-nevelő munka a korábbi évek gyakorlatának megfelelően zajlott. Az „új iskolaépület” birtokbavétele lehetőséget teremtett arra, hogy a diákok komfortosabb iskolai környezetben tanulhassanak. 2003-ban megalakult a KÓPÉK Gyermekalapítványunk, amely azóta is rendszeresen támogatja az iskola rendezvényeit. 2006-tól az iskola többcélú közoktatási intézménnyé vált, neve Eötvös József Általános és Szakiskolára módosult. Ettől kezdve nemcsak alapfokú oktatást végzünk és felső tagozattal 24
működünk, hanem szakiskolaként felzárkóztató oktatást is folytatunk 9-10. évfolyamon. 3 éves képzés keretében (9-10., majd 2 szakmai évfolyam) dísznövénykertész szakmához juttatjuk a tanulókat. A felzárkóztató évfolyam a tanév során is nyitott arra, hogy befogadja a szakképző iskolák alapozó képzésében nehézségekkel küszködő diákjait.
Az iskola üvegháza Győr város önkormányzatának támogatása tehát megteremtette a lehetőségét annak, hogy az intézmény továbbra is iskolában tarthassa azokat a tanulókat, akik végképp kisodródnának az oktatási rendszerből, illetve befogadja azokat a győri és Győr környéki fiatalokat, akik a 9. és 10. szakképző évfolyamokról kikerülve szintén az esélytelenek táborát növelnék. Segítséget nyújt ezeknek a fiataloknak a szakmához juttatásához, végső soron a munkaerőpiacon való sikeresebb elhelyezkedéséhez. 25
Az Eötvös József Általános és Szakiskola ezen túl integrációt segítő, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez az arra rászoruló tanulóknak, a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányaik ellensúlyozására.
Eötvös labdarúgó kupa Színes kulturális és sportélet zajlik az intézmény falain belül és kívül is. Házi bajnokságokon és városi rendezvényeken képviselik iskolánkat az ide járó diákok. Gólyanap, szakmai kirándulások színesítik a szakiskolásaink diákéveit. 2013-tól a jogszabályi előírások szerint az iskola állami fenntartásba került és felvette a Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola nevet. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű, a halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küszködő valamint a veszélyeztetett tanulók nevelésére-oktatására. 26
A korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérséklő oktatási formát vezettünk be: a HÍD - programok szerinti képzést. Az idei tanévben bűnmegelőzési tanácsadó is segíti a pedagógusok munkáját. Az elmúlt két évtized alatt az Eötvös József nevével fémjelzett intézmény alkalmazkodva a 21. század társadalmi kihívásaihoz, a felmerült igényekhez, egyre szélesebb skáláját biztosította a képzési lehetőségeknek, melynek magas színvonalát a város is elismerte: 2009-ben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatától az intézmény megkapta a Kisebbségekért díjat. Jakabné Horváth Erzsébet, az intézmény vezetője 2012-ben Győr Oktatásügyéért-díjban részesült. A Gyepszél utcába való költözést követően, az épületen, számtalan állagmegóvási, felújítási, átalakítási, a XXI. századi nevelés-oktatás követelményeit és igényeit kielégítő korszerűsítési munkára került sor: Megvalósult a pince és a lábazat szigetelése, a tetőcsere, az ereszcsatorna és a lépcsőfordulókban lévő nyílászárók cseréje, valamint a vizesblokkok felújítása. Lehetőség nyílt különböző szaktantermek kialakítására (technika-tanműhely, számítógéptermek, médiaterem, konditerem). Az iskola pedagógiai munkáját segítő szakemberek korszerűbb, barátságosabb környezetet teremthettek diákjaink, valamint szüleik számára további helyiségek kialakításával (ifjúságvédelmi, szociálpedagógusi iroda, gyógypedagógusi szoba, fejlesztőterem, pszichológusi szoba). 27
Korszerű, nevelést-oktatást segítő, valamint biztonsági eszközökkel szerelték fel az épületet (számítógépek, telefon, fax, internethálózat, riasztó, külső kamerarendszer, interaktív táblák és egyéb IKT eszközök, rendezvényekhez használt hangosítási technika). Az iskola udvarán parkosított környezetet (fák, dísznövények), gyakorlókertet hoztak létre, üvegházakat építettek fel a szakiskolai diákok magas szintű gyakorlati oktatása érdekében. Az intézmény vezetése és tantestülete bízik abban, hogy a Győri Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola, valamint a patinás iskolaépület még hosszú évtizedekig állhat az iskola diákjai és tanárai rendelkezésére.
28
Felhasznált irodalom - A Győri Egyesült Katolikus Plébániák Önkormányzati Egyházközsége által fenntartott róm. kath. elemi iskolák és óvodák évkönyve az 1939-40. iskolai évről, Győr Egyházmegyei Alap Nyomdája, Győr, 1940. - A Kossuth Lajos Általános Iskola története, Győr, 1986. - Egyházmegyei Levéltár 1913 és 1948 közötti dokumentumai - GERENCSÉR MIKLÓS: Hátsóváros, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1975. - Győr általános iskolái, 1988. - Győr, az iskolaváros, 1996. - Győri Hírlap, 1913. - Győr részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre - PÓSFAI ANIKÓ: Karitász és agape, Barilich Lőrinc Győr-Újváros szociális apostola - ZSEBEDICS JÓZSEF: A Szent Erzsébet lelkészség kialakulása, Hazánk K., 2008.
29
Tartalom
Köszöntő…………………………………………1 Új iskola születik………………………………...3 Az államosítástól 1980-ig………………………..9 Az iskola története 1980 és 2003 között………..15 Az intézmény története 2003 és 2013 között…...22 Felhasznált irodalom……………………………29 Tartalomjegyzék………………………………...30 Köszönetnyilvánítás…………………………….31
30
Köszönetnyilvánítás Hálás köszönettel tartozunk mindazoknak, akik személyes történeteikkel, tárgyaikkal, visszaemlékezéseikkel segítették kiadványunk létrejöttét. Albert László Bán Éva Czifrik Ferencné Fehérpataki Vilmosné Hügel Etelka Járai Ferencné Jászberényiné H. Gizella Kalmár Gézáné Kálmán Tamásné Kaszás Lászlóné Kiss Györgyné Ligeti Pálné Mészáros József Nagy Edit Nagy Lászlóné Naszódi Lajosné
Németh Györgyné Pál Árpád Paradzsik Andrásné Pethő Tamásné Pricz Jánosné Róth József Simon Lajosné Simonné Kovács Lívia Sólymos Miklósné Sólymos Zoltán Sólymosné Turner Erika dr. Szakácsné Foki Katalin Szili Margit Takácsné Bakó Róza Tunyogi Györgyné Turner Istvánné
(Amennyiben minden igyekezetünk ellenére említésre méltó esemény vagy neves személy kimaradt a kiadványból, szíves elnézést kérünk. A következő évfordulóra igyekszünk még teljesebbé tenni.) 31
