A LISZNYAI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LISZNYAI UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

A Pedagógiai programot átdolgozta:

Mózessy Egon igazgató vezetésével a Lisznyai Utcai Általános Iskola nevelőtestülete

„Tanítsd hát őt, mielőtt visszavonulsz, a régmúlt igéire, hogy példakép legyen a nagyok gyermekeinek is, hogy befogadja, mint a szív igazságát, amit néki mondanak – hiszen senki sem születik bölcsként.” Ptahhotep Intelmei

Tartalom: 1. Bevezetés 1.1 Az iskola adatai 1.2 Az iskola Alapító okirata 1.3 Az iskola működési területe 1.4 KLIK azonosító 1.5 Az intézmény képviselete 1.6 Az iskola rövid története 1.7 Az iskola helyzetelemzése Szociális környezet Az iskolai munka feltételei 1.8 Az iskola struktúrája 1.9 Az iskola öndefiníciója 2. Az iskola nevelési programja 2.1 Az iskolában folyó nevelés és oktatás alapelvei, céljai és feladatai a. a pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás eszközei és eljárásai a. A tanulók személyiségének fejlesztése b. Közösségfejlesztés c. Tehetség és képesség kibontakoztatása d. Egyéni fejlesztés e. Kompetencia alapú oktatás f. Sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők oktatása, nevelése g. A gyermek és ifjúságvédelem h. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, elsősegély-nyújtási alapismeretek i.

Mindennapi testedzési program

2.3 Tanórán kívüli foglalkozások 1. Napközi otthon és tanulószoba a, Napközi b. Tanulószoba 2. Szakkörök 3. Korrepetálás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás 4. Zene 5. Sport 6. Tanfolyamok 7. Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák 8. Könyvtár 9. Egészségügyi ellátás 10. Szabadidős tevékenység 2.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 2.5 A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái 2.6 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 3. Az iskolai képzés rendje 3.1 A képzés szakaszai 3.2 A tanulói jogviszony létesítése illetve megszűnése a. Beiratkozás b. Felmentés c. A tanulói jogviszony megszűnése 3.3 Az osztályba és csoportba sorolás

3.4 Követelményeink, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei I.

Ellenőrzés és értékelés a. Tantárgyi értékelés b. A magatartás és szorgalom értékelése

II. A magasabb évfolyamra lépés feltételei III. Jutalmazások büntetések, elismerések 3.5 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 4. Az iskola élet- és munkarendje, hagyományai 4.1 Általános munkarend 4.2 Hagyományok, kiemelt területek 5. Helyi tanterv 5.1 Iskolánk óraterve 5.2 Tanterveink 5.3 Tankönyvek, tanulmányi segédletek 6. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei Tárgyi feltételek Személyi feltételek 7. A pedagógiai program érvényessége 8. Záradékok A nevelő testület határozata 9. Mellékletek Helyi tanterv Egészségnevelési és környezeti nevelési program

1. Bevezetés 1.1 Az iskola adatai Az iskola neve: Címe:

Lisznyai Utcai Általános Iskola 1016 Budapest, Lisznyai utca 40-42.

Telefon / Fax száma: 375 - 42 - 84 06 / 20 - 579 - 62 -77 E-mail:

[email protected]

Honlap:

www.lisznyai.hu

1.2 Az iskola Alapító okirata A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 21.§ (3) bekezdése szerinti tartalommal, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 123.§ (1) bekezdésében leírtakra: A köznevelési intézmény megnevezései: Hivatalos neve:

Lisznyai Utcai Általános Iskola

Feladatellátási helye, székhelye:

1016 Budapest, Lisznyai u. 40-42.

Alapító és fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Alapítói jogkör gyakorlója:

Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia u. 3.

Fenntartó neve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor u. 32.

Típusa:

általános iskola

OM azonosító:

034791

Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos) gyakorló iskolai feladat testnevelés irányultság idegennyelvi irányultság egységes konduktív pedagógiai módszertani feladat (utazóhálózat) fejlesztő nevelés logopédia iskola maximális létszáma:

395 fő

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 1016 Budapest, Lisznyai u. 40-42. Helyrajzi száma:

7281

Hasznos alapterülete:

nettó 2522 m2

Intézmény jogköre:

ingyenes használati jog

KLIK jogköre

ingyenes használati jog

Működtető neve:

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat

Működtető székhelye:

1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

1.3

működési területe:

Budapest, I. kerület

Aladár utca, Alagút utca, Alsóhegy utca /I. kerületi része/, Antal utca, Attila út /Alagút utcáig/, Avar utca /I. kerületi része/, Ág utca, Berényi utca, Bérc utca, Czakó utca, Csap utca, Derék utca, Dezső utca, Fém utca, Fenyő utca, Galeotti utca, Gellérthegy utca, Gyula utca, Krisztina krt., Krisztina tér, Harkály utca, Hegyalja út /I. kerületi része/, Kocsány utca, Lisznyai utca, Mészáros utca, Mihály utca, Naphegy utca, Naphegy tér, Nyárs utca, Orvos utca, Orom utca, Orvos lépcső, Párduc utca, Pásztor lépcső, Piroska utca, Róka utca, Sánc utca, Szarvas tér, Számadó utca, Szirom utca, Szirtes út, Tigris utca, Tibor utca, Tündérlaki mélyút, Tündérlaki utca, Zsolt utca, Feszty Árpád utca, Győző utca, Kosciuszkó T. utca, Krisztina krt./1-61. között/, Kuny Domokos utca, Márvány utca, Pálya utca, Vérmező utca. 1.4 KLIK azonosító:

186009

1.5 Az intézmény képviselete: a képviseletre jogosultak:

az általános képviseletet a fenntartó által határozott időre megbízott igazgató látja el, aki az ügyek meghatározott köre eseti jelleggel, jogát

illetve általánosan a képviseleti a

szabályzatban átruházhatja.

Szervezeti

és

meghatározott

Működési módon

Az intézmény a működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezések: A közoktatási intézmény a működésre, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben határozza meg, mely a pedagógiai programmal együtt a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 1.6 Az iskola rövid története 1957. januárjában, a külügyi szolgálatban lévő dolgozók gyermekei részére a Külügyminisztérium kollégiumot hozott létre az I. kerületi Bérc utcában, 8 osztállyal iskolát is indítottak. Ennek jogutódja lett a Lisznyai Utcai Általános Iskola, amikor 1958 augusztusában elkészült Lisznyai utcai épülete. 1958. szeptemberében indult itt az oktatás 7 alsó és 5 felső tagozatos osztállyal, valamint két napközis csoporttal. Csak 8 tanterme volt, ezért váltott műszakban működött. Egy rövid ideig a Petőfi Gimnázium 3 osztálya is helyet kapott az épületben. Az iskola szoros kapcsolatban állt a Külügyminisztériummal, hiszen a Bérc utcai kollégiumból a Lisznyai utcába jártak a gyerekek iskolába, s később, amikor a kollégiumot napköziotthonná alakították, a Külügyminisztérium dolgozóinak a gyerekei a Lisznyai Utcai Általános Iskola tanulói lettek, csak a délutánjaikat töltötték az úgynevezett Intézetben. Az 1970-es évek elején az iskolát átépítették – két tanteremből hármat készítettek, szertárakat alakítottak termekké, s így vált az iskola alkalmassá arra, hogy egy műszakban működhessen. Az iskola az alapítást követő évben orosz tagozatos lett. Harmadik évfolyamtól kezdve a párhuzamos osztályokból az egyik tagozatos volt. A rendszerváltást követően szülői kérésre az orosz tagozat megszűnt, de megtartva az idegen

nyelvi orientációt beindult szintén harmadik osztálytól kezdve a német, illetve az angol nyelv oktatása. 2005-től emelt szintű testnevelés oktatása vált választhatóvá az iskolában, amely az egészséges életre való nevelés jegyében biztosította a tanulók számára a minél több testmozgás lehetőségét, amíg a mindennapos testnevelés meg nem valósulhatott. A XXI. század első évtizedének végén, a tantermi szárny fölött újabb emeletet építettek, a Farkas Ferenc Zeneiskola számára, majd az egész épületet hőszigetelték és korszerűsítették a fűtési rendszert – Európai Uniós pályázati források segítségével. Jelentős változást hozott az iskola életébe a 2013. január 1-je, amikor az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. 1.7 Az iskola helyzetelemzése

Szociális környezet Iskolánk tanulóinak többsége I. kerületi lakos, de színvonalas oktató-nevelő munkánknak köszönhetően akadnak olyan családok is, akik a környező kerületekből illetve a közeli kertvárosi területekről járatják gyermeküket hozzánk. Gyakori jelenség, hogy felnőtté váló tanulóink ragaszkodnak régi iskolájukhoz, így csemetéjüket a „Lisznyaiba” hozzák akkor is, ha elköltöztek a kerületből. Sajnos, hasonlóan az országos átlaghoz, ebben az iskolában is egyre több a problémás családi körülmények között élő gyermek. Folyamatosan növekszik azoknak a tanulóknak a száma, akiket valamelyik szülője (többnyire az anya) egyedül nevel. Ehhez a családi problémához egyre gyakrabban anyagi nehézségek is járulnak, amit munkanélküliség vagy a rendkívül alacsony kereset okoz. A szülők elvárása az iskolával szemben így jelentősen megnőtt, részint azért, mert a munkájukat akarják megtartani, vagy jól menő munkahelyüket nem akarják feladni, ezért túl sok munkát kénytelenek végezni, részint azért, mert az anyagi nehézségeken különböző

túlmunkával akarnak könnyíteni, s így gyermekükre kevés idejük marad. A mai gyermekeknek a nagyszülei is aktív korúak még, ezért az alsó tagozatos tanulóink szinte kivétel nélkül igénylik, hogy a délutánok folyamán napközi otthont, elfoglaltságot, felügyeletet biztosítson az iskola gyermekeik számára. A nagyobb tanulóknak a szülők egyre gyakrabban biztosítanak önállóságot, egyedül tanulnak, illetve járnak a különböző különórákra, edzésekre, így a felső tagozatosaknak szervezet tanulószobai foglalkozást valamivel

kevesebben

igénylik,

azonban

az

iskolai

étkeztetésben

résztvevők száma ebben az életkorban is jelentős. Ezzel párhuzamosan emelkedik a szülők azon igénye, hogy gyermekeik délután is színvonalas programokon vehessenek részt, különórákra járhassanak. Az iskolára hárul tehát az a feladat is, hogy az előbb említett teljesen jogos igényt kielégítse.

Az iskolai munka feltételei

a, Személyi feltételek Ebben az iskolában a fluktuáció minimális. A pedagógusok jelentős hányadának ez az első munkahelye, s a nevelőtestület majdnem fele több mint húsz éve dolgozik itt. Mivel nevelőink átlag életkora elég magas, jelenleg generációváltás zajlik. Egyre több azoknak a pedagógusoknak a száma, akik hajdan ebben az iskolában kezdték tanulmányaikat, így együtt dolgozhatnak régi tanítóikkal-tanáraikkal. A fentiek biztosítják iskolánk családias, bensőséges légkörének folyamatosságát. A tantestület kellően felkészült, jó szakemberekből áll. A szükséges és egzisztenciális okokból is motivált változtatásokra fogékonyak, s a kor

igényeinek

megfelelni

akarván

nagy

létszámban

vesznek

részt

továbbképzéseken. b. Tárgyi feltételek Az épületben lévő tantermekből 16 osztályterem, 1 számítástechnika terem (maximum 15 fő befogadására alkalmas), 1 technika terem (amely korszerű tankonyhai felszereléssel ellátott), 1 természettudományos előadó található. A sportfoglalkozásokra 1 tornaterem áll rendelkezésre, melyhez zuhanyzóval és WC-vel, ellátott fiú- és lányöltözők tartoznak – ez sajnos szükségessé teszi, hogy olykor párhuzamosan több tanulócsoportnak is legyen órája, illetve azt, hogy az épület egyéb tereiben is sportfoglalkozások lebonyolítására kerüljön sor. Iskolánk könyvtára jól felszerelt. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és ismerethordozókat, amelyeket iskolánk az oktatásban hasznosíthat. Az épület korszerű, bútorzata megfelelőnek mondható. Kiemelten fontos feladat az épület állagának megóvása, a meglévő berendezések, tárgyak folyamatos javítása, karbantartása, cseréje, hiszen az utóbbi években a dologi költségvetés ezekre a feladatokra egyre szűkebben biztosít keretet. A közelmúltban hőszigetelték az épületet és sor került a kazánok korszerűsítésére is. Az audiovizuális eszközökkel való ellátottságunk elfogadhatónak mondható, bár jó néhány készülékünk már nem korszerű. Számítógépparkunk azonban elöregedett, továbbfejlesztése elengedetlen, hiszen követnünk szükséges a hardverek és szoftverek terén tapasztalható gyors fejlődést. Iskolánk melegítőkonyhával rendelkezik, éttermünk a kultúrált étkeztetés igényeinek megfelelően felszerelt, de méreteiből következően, valamint a megnövekedett létszámigényeknek egyre nehezebben teszünk eleget.

1.8 Az iskola struktúrája - Iskolavezetés: Az

iskola

irányításáért

az

iskola

igazgatója

a

felelős,

munkáját

igazgatóhelyettesek segítik. - Iskolavezetőség: Az iskolavezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség vezetők, a Közalkalmazotti tanács elnöke és a Diákönkormányzatot segítő pedagógus.

Rendszeres

értekezleteiknek

köszönhető

a

folyamatos

információáramlás és a zökkenőmentes iskolai élet. - Nevelőtestület: Az iskolát érintő legfontosabb nevelési és módszertani kérdésekkel foglalkozik. Intézményünkben

alsós,

osztályfőnöki,

humán,

reál

és

testnevelés

munkaközösség működik. Kis iskola lévén a kollégák közötti megbeszélések, tapasztalatcserék megfelelő alapot biztosítanak az egységes tanításhoz. Az iskola tantestületének egy kerületi munkaközösséget irányító tanára van. A tanárképzés feladatában is részt veszünk, hiszen kollégáink szükség esetén vezetőtanárként is működnek, s gyakran kérik fel pedagógusainkat a tanárjelöltek egy hónapos iskolai gyakorlatának irányítására is. - Tanulók közössége: Az alsó tagozaton évfolyamonként két párhuzamos osztályunk van, de a 2013/2014-es tanévet három elsős osztály indításával kezdtük meg. A felső tagozaton – bár érezhető a nyolc és hat évfolyamos gimnáziumok elszívó hatása - mégis minden évfolyamon van két párhuzamos osztály. A 17 tanulócsoport indítása miatt az épület II. emeletén helyet kapó Farkas Ferenc

Zeneiskolával

kötött,

tantermeink

közös

használatáról

szóló

szerződésünket kiegészítettük: eddig felsős osztályaink tantermeit, illetve az épület egyéb helyiségeit délutánonként a zeneiskola használatába adtuk,

2013. szeptemberétől a II. emeleti tantermeik egyikét délelőttönként mi használjuk. Bár mindez sok egyeztetést igényel, a két intézmény között fennálló kapcsolat régóta jó, diákjaink túlnyomó többsége zeneiskolai tanuló is. Egyes foglalkozásokon - a tantárgy speciális hely, illetve felszerelés igénye miatt - az oktatás szaktanteremben (technika, testnevelés, informatika, kémia, fizika) vagy csoportbontásban (idegen nyelv, informatika, technika, erkölcstan/hit- és erkölcstan) történik. A diákélet irányításában jelentős szerepet játszik a demokratikus úton választott Diákönkormányzat. - Szülők közössége: Az iskolai élet irányításában önálló testületként Szülői szervezet működik, valamint a szülők igényétől függően a Szülői munkaközösség. A szülőkkel való közös és harmonikus munka alapját elsősorban mégis a pedagógusok és a szülők közötti rendszeres és igény szerinti személyes kapcsolattartás biztosítja. - Az iskola működését biztosító dolgozók: Az a pénzügyi gondnok és a technikai dolgozók (takarítók, kertész, fűtő, portások,

konyhások)

munkája

az

iskola

életét

legalább

annyira

meghatározó tényező, mint a pedagógusoké. Munkájuk megbecsülése az iskola összes közösségének kötelessége, ám ők a működtető önkormányzat alkalmazottai – a GAMESZ-en keresztül.

1.9 Az iskola öndefiníciója Iskolánk „általános iskola” a szó legnemesebb értelmében. Gyermekeinknek, a korunk elvárásainak megfelelő alapműveltség mellett igényes neveltségi szintet és boldog, emlékezetes eseményekkel teli gyermekkort kívánunk biztosítani. Látszólag ez könnyű feladat, hiszen iskolánk nem kíván semmilyen speciálisat, vagy különlegeset oktatni. Azonban ha a neveléstoktatást a lehető legmagasabb szinten, tudásunk legjavát adva, a gyermekeink személyiségének fejlődését elsődleges célnak tekintve tesszük, belátható, hogy nem is oly egyszerű a feladatunk, mégis biztosak vagyunk abban, hogy iskolánk, a „Lisznyai”, egyedi és különleges az iskolák között. Adottságai révén testnevelés felé való irányultság jellemzi, valamint – alapítása óta – az idegen nyelvek oktatása is mindvégig nagy hangsúlyt kapott. Ezért a hatodik évfolyamtól a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, valamint a már tanult idegen nyelvből jól teljesítő diákjaink a hetedik évfolyamtól második idegen nyelv tanulását kezdhetik meg.

2. Az iskola nevelési programja 2.1 Az iskolában folyó nevelés és oktatás alapelvei, céljai és feladatai Korszakunkat az erkölcsi értékek devalválódása jellemzi. Nevelő munkánkban tudatosan szembe kell szegülnünk ezzel a folyamattal. Meg kell őrizni többek között a becsület, tisztesség, hazaszeretet, szolidaritás, tolerancia, szorgalom és tudás rangját. A gyerek rászorul arra, hogy olyan emberi tapasztalatokhoz jusson, amelyek a személyiségét formálják. Nem is annyira gondolatokkal, parancsokkal, tilalmakkal és útmutatással, hanem inkább az életünkkel adunk át tapasztalatokat, nevelünk. Manapság annyi ismeretet kell a gyerekek számára közvetíteni, hogy erre a szülők aligha képesek. Az iskolának kell megoldani azt a feladatot, hogy a gyermek értelmi szintjének megfelelően adja át az ismereteket. De nem csak ez a szerepe. A mai világ annyira bonyolult, hogy az otthon és a világ

között

szükséges

egy

zsiliprendszer,

ez

az

iskola.

Tágabb

és

személytelenebb, mint a családi otthon, de még nem annyira, mint a minket körülvevő világ. Tehát az iskola feladata: közvetíteni az alapvető tudományos igényű ismereteket, és az ehhez szükséges ismeretszerzési technikákat, erkölcsi, etikai, vallási értékeket, helyes magatartási, viselkedési normákat; közben fejleszteni a tanulóink gondolkodását kommunikációs és manuális képességét, akaraterejét, kitartását, igényét a tanulásra,

önálló tanulási és szelektálási képességét, érdeklődését a világ és mások dolgai iránt, egészséges életmódra törekvését, döntési készségét; a különböző társadalmi szerepek közötti eligazodását. Célunk, hogy gyermekeink a fentiek eredményeként majd harmonikusan

be

tudjanak

illeszkedni

a

közösségekbe

és

a

környezetükbe, megfelelő

önfegyelemmel,

szorgalommal,

tisztességgel

rendelkezzenek, pontosak, rendszeretők, udvariasak legyenek, képesek legyenek önállóan információt szerezni, magas műveltséggel rendelkezzenek, képesek legyenek saját életük megszervezésére, dönteni tudjanak sorsukról, megbízhatóbbá váljanak, önértékelésük helyes legyen. a. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok és osztályfőnökök feladatainak részletes listáját a munkaköri leírásuk, a 2. számú melléklet tartalmazza.

2.2 Az iskolában folyó nevelés és oktatás eszközei és eljárásai Természetesen a nevelés/oktatás elsődleges színtere a tanítási óra, azonban nem korlátozódhat csak erre. Tudjuk, hogy a gyermekek nevelése és oktatása, személyiségének fejlesztése folyamatos feladat, tanórákon, délutáni foglalkozásokon, szabadidős tevékenységek alatt, de még a szünetekben, ebédlőben is, az “iskolai élet” minden percében, az iskola falain belül, s azon kívül. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy bármilyen magasztos nevelési feladatot tűzhetünk magunk elé, célt csak akkor érhetünk, ha egész személyiségünkkel, létünk minden percében, (még magánéletünkben is) annak megfelelően élünk, azt sugározzuk a követendő példaként. Ennek ellenére szükséges az egyes nevelési feladatoknak külön kiemelt színteret is biztosítanunk. a. A tanulók személyiségének fejlesztése Minden gyermek külön, önálló személyiséggel rendelkezik, s feltétlenül fontos, hogy lehetőleg minden diák a személyiségének legmegfelelőbb, azt legjobban fejlesztő bánásmódot kapja. E cél érdekében a tanulót tanító pedagógusok – az osztályfőnök vezetésével – folyamatos megbeszéléseik során, közösen alakítják ki a gyermek személyiségének legmegfelelőbb eljárást. Külön kiemelt színtere e konzultációknak a negyed- és háromnegyedévben

tartott

értékelő

nevelési

értekezletünk.

Természetesen az iskola önmagában kevés, eredményesek csak akkor lehetünk, ha a szülői házzal is rendszeresen egyeztetjük tapasztalatainkat, elképzelésünket, szülői értekezleteken, fogadó órákon, s szükség szerint bármikor, ha azt a pedagógus, vagy a szülő kezdeményezi.

Ezen

törekvések színtere a 2013/2014-es tanévtől az erkölcstan, vagy a helyette választható hit- és erkölcstan oktatás.

b. Közösségfejlesztés Közösségekben, társadalomban élünk, s a gyermekeinknek meg kell tanulniuk, hogy önmegvalósításra való törekvésük során nem sérthetik társaik jogait, alkalmazkodniuk kell. A közösség azonban ennél sokkal többet jelent, hiszen csapatban, teamben sikeresebb a munka és a szabadidő eltöltése is kellemesebb. A diákoknak meg kell tanulniuk azt is, hogy a közösség kötelezettségekkel is jár, s érte áldozatokat is kell hozni, és azt is, hogy mely közösségekért tartoznak felelősséggel. Ki kell alakítanunk gyermekeinkben az osztályukhoz, iskolánkhoz és a magyar társadalomhoz való tartozás érzését. A közösségi nevelés az iskolában állandóan jelenlévő folyamat, azonban kiemelt szerepet kap az osztályfőnöki órákon, tanulmányi kirándulásokon, osztályprogramokon, az erdei iskolák és osztályok közötti versenyek alkalmával, valamint a különböző iskolai rendezvények során. c. Tehetség és képesség kibontakoztatása Mindenki jusson el képességei csúcsára! "Az iskola azzal gátolja igen gyakran a tehetségek kibontakozását, hogy csak azokra figyel, akik átlagon felüli szinten oldják meg dolgozataikat, tantárgyi feladataikat, és lelki nyugalommal a tehetségtelenek közé sorol mindenkit, akinek ereje és képességei nem szoríthatók egyetlen tantárgy kereteibe sem. A tehetség értékét mindig a társadalmi feladathoz való viszony szabja meg. Ha egy tengeri hajó be akar futni Rotterdam kikötőjébe, nem a legkiválóbb nyelvészre, hanem a legkiválóbb révkalauzra van szüksége a kapitánynak." (dr. Kerékgyártó Imre)

A fenti hiba elkerülése érdekében minden tanítási órán igyekszünk a gyermekeinkkel megfelelő differenciáltsággal foglalkozni, hogy valóban minden tanulónk képessége, tehetsége legjavát nyújthassa. A tanításon kívül, szakkörökkel (szaktárgyi, dráma, zenei, sport, kézműves), illetve

egyéni

foglalkozásokkal,

irányított

otthoni

munkáltatással

igyekszünk a tehetséges diákjainkat képességeik csúcsára juttatni. Házi versenyekkel, pályázatok kiírásával motiváljuk tanulóinkat arra, hogy a bennük rejlő tehetséget kiteljesítsék. Pedagógusaink a kiemelkedően tehetséges gyermekeket tervszerűen, egyéni foglalkozásokkal, illetve személyre szabott feladatokkal készítik fel a különböző országos, valamint levelezős versenyeken való szereplésre. d. Egyéni fejlesztés Az alapfokú nevelést-oktatást újabban négy – egymással szorosan összefüggő és egymásra épülő fejlesztési szakaszként fogalmazzák meg: bevezető és kezdő szakasz, mely az első négy általános iskolai tanév időszakára esik, valamint alapozó és fejlesztő szakasz, amely a felső tagozat négy iskolai tanévének időszakára esik. A bevezető és kezdő szakaszban a hiányosságok jó része folyamatos, személyre szóló célirányos fejlesztéssel kiegyenlíthető, így esély kínálkozik a tanulási sikerek átélése. Vannak azonban olyan területek és esetek, amikor a fejlesztés nem zárulhat le az alsó tagozat befejeztével, mert további gondozásra van szükség ahhoz, hogy a gyermek a későbbiekben képességeinek legjavát nyújthassa. Ilyen esetnek tekinthető a – többféle képesség fejletlenségéből adódó – tanulási nehézségek problematikája. Ezért fontos, hogy minél inkább személyre szóló fejlesztésben, differenciált bánásmódban részesülhessen az arra rászoruló tanuló, szükség szerint a

felsőbb évfolyamokon is. Természetesen a szakértői véleménnyel rendelkező diákjaink egyéni szükségleteit is szem előtt tartjuk. e. Kompetencia alapú oktatás Az Európa Tanács 2000 márciusában elfogadott lisszaboni határozata sajátos célokat fogalmazott meg az oktatás számára is; ezek részét képezik az „alapképesség”-ek, amelyek a tudás alapú gazdaságban nélkülözhetetlenek (informatikai írástudás, technológiai kultúra, idegen nyelvek, vállalkozó szellem és társas–szociális képességek). A kompetencia fogalmát képességek, ismeretek adottságok és attitűdök rendszereként definiálták. A korábban használt „alapképességek” elnevezést egy későbbi munkacsoport kulcs-kompetenciá-ra változtatta, mivel alapképességek

fogalommal

az

alapvető

olvasási

és

az

számolási

képességeket jelöljük. Ebben a megközelítésben a kulcskompetenciák „az ismereteknek, képességeknek és attitűdöknek egy átadható, többfunkciós csoportját jelentik,

amelyekre

kibontakozása és

minden

embernek

szüksége

van

fejlődése, a társadalmi részvétel

személyes

és a sikeres

munkavállalás érdekében. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulniuk a kötelező oktatás végére, és az egész életén át tartó tanulás biztosítása érdekében a további tanulás alapját kell képezniük.” -

Olvasás, írás és számolás - mint olyan alapok, amelyek mindenfajta tudás megszerzésének szükséges, de nem elégséges feltételei.

-

Általános

készségek

-

tantárgyakon

átívelő

„kereszttantervi”

kompetenciák: kommunikáció, a problémamegoldó és érvelő képesség, motiváció, kreativitás, csapatmunka és a tanulás képessége, abban az értelemben is, hogy az egyén megérti és kontrollálja saját tanulási

folyamatait, mert ez a tudás teszi képessé arra, hogy kialakítsa saját tanulási stratégiáját. -

A személyes kompetenciák az attitűdhöz kapcsolódnak: kíváncsiság, motiváció, kreativitás, kételkedés stb.

f.

A tudomány és a technológia alapvető fogalmainak elsajátítása. Sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdők oktatása, nevelése Iskolánk, alapító okiratában is kijelölt feladatként vállalja a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő diákok integrált oktatását, melyet a köznevelési/közoktatási törvény rendelkezései

is

lehetővé

tesznek.

Helyi

pedagógiai

programunk

átdolgozásánál alapul vettük, hogy e gyermekek – minden más diákkal együtt – közös emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek. Oktatásukban, nevelésükben speciális szükségleteik ellátásával számukra is lehetővé kívánjuk tenni annak az alapműveltségnek az elsajátítását, mely lehetővé teszi továbbtanulásukat, a társadalomba való beilleszkedésüket. Az integráció során – az általános iskola tanítási rendjéhez alkalmazkodva –

egyéni

szükségleteikhez

igazított

módszerekkel,

ismeretanyag-

átrendezéssel, értékelési rendszerrel, a lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva oktatunk. Célunk

olyan

elfogadó

környezet

kialakítása

a

tanítás-tanulás

folyamatában, amely figyelembe veszi az egyes diákok egyéni szükségleteit; érvényt szerezve az egyedi sajátosságaikhoz igazított tartalmak, módszerek eszközök alkalmazásának. Az egyéni fejlesztési terv elkészítése mellett esetükben is, - hasonlóan valamennyi tanulónkhoz –

munkánk fontos célja az egészséges énkép, önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése és az önállóságra nevelés. Mivel egyre magasabb az olyan gyermekek száma, akik különleges személyiségük, genetikai adottságaik vagy éppen aktuális családi vagy egyéb problémáik miatt az átlagostól - akár csak időlegesen - erőteljesen eltérnek, ezért ezeknek a gyermekeknek mind a közösségbe való beilleszkedéshez, mind a tanulmányaik elvégzéséhez külön segítséget kell adnunk, ellátásuk, integrált nevelésük, oktatásuk feladatunk. Ez minden pedagógus feladata, de elsődleges felelőse az osztályfőnök, aki - az érintett gyereket tanító pedagógusokkal és a szülőkkel konzultálva, együttműködve - személyes beszélgetésekkel, tanácsokkal, lehetőség szerinti korrepetálások megszervezésével segíti át a tanulót a nehéz időszakokon. Az iskola ennek a feladatnak az ellátásához együttműködik a gyermekek érdekében tevékenykedő más intézményekkel, szervekkel, személyekkel (pl. Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, az iskolaorvossal, illetve a tanulók lakhelye, tartózkodási helye szerinti szervezetekkel).

Az

iskola

a

következő

prevenciós

tevékenységeket végzi, illetve lehetőségeket biztosítja: -

konzultáció az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülőkkel,

-

versenyeken, pályázatokon való részvétel,

-

sportköri foglalkozások,

-

dráma/színjátszó szakkör működtetése,

-

lehetőség szerinti szaktárgyi korrepetálás,

-

pedagógusok továbbképzése,

-

gyermekvédelmi feladatok ellátása

-

fejlesztő pedagógus alkalmazása,

-

egyéni fejlesztés,

-

logopédiai foglalkozás,

és

fejlesztő

-

beutalás pedagógiai, pszichológiai, szakértői vizsgálatokra, fejlesztő terápiára

-

folyamatos

konzultáció

pszichológussal,

mentálhigiénés

szakemberrel, fejlesztő pedagógussal. Azokban az osztályokban, tanuló csoportokban, ahol sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő diákok integrált oktatása folyik, a pedagógussal szembeni elvárás: -

A probléma törvényi hátterének ismerete

-

A részképesség-zavar tünet együttes megismerése

-

A tanuló szakellátásának figyelemmel kísérése

-

Differenciálási képesség az oktatás során

-

Értékeléskor figyelembe venni a tanuló eltérő képességét; a szakértői véleményt

-

Teljesítmény méréskor önmagához képest is nézze a fejlődést

-

A problémát értesse meg a kollégáival

-

A közösség nevelése a különböző képesség-zavarok tolerálására

-

A szülőkkel szembeni figyelmes és tapintatos fogalmazás

g. A gyermek és ifjúságvédelem Az

általános

iskolákban

minden

pedagógus,

de

elsősorban

az

osztályfőnökök, a biológia és testnevelő tanárok legfontosabb - az összes tanulót érintő - gyermekvédelmi feladata az egészségnevelés. Ezen belül - mivel sajnos már az általános iskolások is egyre veszélyeztetettebbé válnak - kiemelten fontos a szenvedélybetegségek (drog, alkohol, dohányzás)

megelőzését

célzó

felvilágosító

tevékenység.

Ennek

érdekében – pedagógiai program mellékleteként – „Egészségnevelési és környezeti nevelési program”-ot készítettünk.

A

gyermek

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

feladatainkat

együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó

feladatot

ellátó

más

személyekkel,

intézményekkel és hatóságokkal végezzük el. A családok szociális helyzetének fölmérése, a gyermekek mentális és egészségügyi fejlődésének figyelemmel kísérése is az egész nevelőtestület, de elsősorban az osztályfőnök feladata. A veszélyeztetett tanulókra külön figyel a gyermekvédelmi munkát segítő pedagógus is, aki a szükséges esetekben segíti az osztályfőnököt, hogy az érvényes törvényekben és rendelkezésekben előírt lépéseket meg tudja tenni (pl. gyermekjóléti szolgálat, illetve jegyző, vagy kormányhivatal értesítése, hatósági eljárás kezdeményezése). A jogszabályoknak megfelelően együttműködünk, és rendszeres kapcsolatot tartunk a szakszolgálatokkal. A szakszolgálatok munkatársai (pl.: logopédiai) foglalkozásokat tartanak az iskolában

végzett

felmérés

során

kiszűrt

tanulóknak,

illetve

óralátogatásokon figyelik meg, és pszichológiai foglalkozásokat tartanak a hozzájuk beutalt tanulóknak. A szociálisan rászoruló tanulóink az Önkormányzati rendeleteknek megfelelően kaphatnak: étkezési hozzájárulást, tankönyvtámogatást, táborozási költségekhez hozzájárulást, rendszeres és rendkívüli nevelési segélyt, szociális tanulmányi ösztöndíjat.

h,

Az

egészségfejlesztéssel

kapcsolatos

feladatok,

elsősegély-nyújtási

alapismeretek Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi és lelki és szociális fejlődését. Elő kell segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Testi-lelki egészségre nevelés: Célunk, hogy diákjaink életkori sajátosságainak megfelelő szintet képesek legyenek a

-

betegségek megelőzésére

-

az egészséges állapot örömteli megélésére, tiszteletére

-

egészséges életvitel kialakítására

-

konfliktusok kezelésére, döntéshozásra

-

elfogadó és segítőkész magatartás kialakítására a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránt

-

vészhelyzet

felismerésére,

megelőzésére,

elkerülésére

a

közlekedésben és a hétköznapi életben A célok megvalósításához minden olyan tanórát (környezetismeret, természetismeret, technika, biológia, kémia, fizika, testnevelés, osztályfőnöki) felhasználunk, amelyekhez ezek a témák kapcsolódnak. A tanórán kívüli foglalkozásokba is beépítjük a testi-lelki egészségre nevelést.

Családi életre nevelés Feladatunknak tartjuk, hogy felkészítsük tanulóinkat a családi életre. Ennek keretében foglalkozunk a következő témákkal: -

a család tagjai, rokoni kapcsolatok

-

a család és a családtagok feladatai

-

munkamegosztás

-

családi ünnepek

-

problémák, konfliktusok kezelése

Megismertetjük

az

elsősegély-nyújtás

egyszerűbb

módjait,

a

csecsemőgondozás alapjait, a felnőtté válás folyamatát. A szexuális felvilágosításhoz kapcsolódva a szexuális kultúra és magatartás kérdéseit is érintjük, hogy felelős, örömteli párkapcsolatra és családi életre legyenek képesek felnövő tanulóink. Ezt a tevékenységet elsősorban az osztályfőnöki, környezetismereti, biológia és egészségtan órákon végezzük, esetenként szakembereket is bevonva a munkába. Drogstratégia Iskolánk drogstratégiájának célja, hogy a gyerekeknek –különösen a serdülőknek – támogatást nyújtsunk a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében, segítsük a krízishelyzetbe jutottakat. Az általános prevenció mindenkire kiterjedő feladat. A krízishelyzetbe került gyermekkel az osztályfőnök, a gyermekvédelmi munkát segítő pedagógus egyénileg foglalkozik. Szükség esetén a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival együttműködve. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának legfőbb célja, hogy a tanulók a vészhelyzetekben a lehető legjobb döntést hozzák. Ismerjék meg az elsősegély nyújtás fogalmát, ismerjék fel a vészhelyzeteket, ismerjék a

mentő értesítésnek helyes metodikáját, legyenek tisztában a csontsérülések és vérzések alapvető ellátásával. Ezek elsajátítását nem önálló tantárgyként, hanem

a

természetismeret,

biológia,

testnevelés,

osztályfőnöki

óra

keretében folyamatosan történik, illetve év elején minden évfolyam a balesetvédelemmel és veszélyelhárítással kapcsolatos tájékoztatást kap. j. Mindennapi testedzési program Legfontosabb célunk, hogy tanulóink egészségét megőrizzük, fizikai teljesítőképességét életkoruknak megfelelő szintre fejlesszük, és a testi kultúra mellett törekedjünk a mentális kulturáltság szintjének emelésére. Testnevelés és sport nélkül a gyerekek nem futják ki biológiailag meghatározott lehetőségeiket, amely szorosan összefügg szellemi fejlődésükkel is. Ezért kell törekednünk a fizikai és szellemi terhelés optimalizálására, az egészséges napi, heti életritmus kialakítására. Céljaink elérésére minden eszközt ki kell használnunk, ehhez nagyon jó alapot ad a mindennapos testnevelés bevezetése. k. Környezeti nevelés Egészségesen élni csak egészséges környezetben lehet. A környezeti nevelés átfogó célja olyan tanulók nevelése, akik szeretik és védik a természetet, óvják környezetüket. Feladataink során különös figyelmet

kell

fordítani

a

tanulók

természettudományos

gondolkodásmódjának fejlesztésére. El kell érnünk, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, ismerjék fel a környezet természeti, és ember alkotta értékeit, és azt őrizzék meg. Alakuljon ki bennük a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinteken egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Elsősorban osztályfőnöki, biológia, természetismeret, környezetismeret, fizika, kémia és földrajz órákon igyekszünk tudatosítani tanulóinkban, hogy kulturált, esztétikus környezetük kialakításáért ők is felelősek. Céljaink elérésének érdekében: -

igyekszünk kialakítani az igényt a higiénés normák betartására

-

megvalósítjuk a szelektív hulladékgyűjtés formáit, valamint ennek keretében papírgyűjtési versenyeket rendezünk és a használt elemek gyűjtésére konténert helyezünk ki

-

lehetőség szerint természetes anyagokból készült taneszközöket és sporteszközöket használunk, törekszünk a tantermek burkolatának természetes anyagra való cseréjére

-

igyekszünk minél több régi, szép, természetben űzhető játékot elsajátíttatni tanulóinkkal

2.3 Tanórán kívüli foglalkozások A szülők és a tanulók igényeinek, valamint a köznevelési törvény előírásainak összehangolásával szervezzük tanulóink szabadidejét. 1. Napközi otthon, tanulószoba a,Napközi otthon Alsó tagozatosaink számára szervezett, a tanuláshoz szervesen illeszkedő foglalkozások. Csoportjainkat lehetőség szerint osztályonként, illetve évfolyamonként szervezzük. Jelenleg az 1-4. évfolyamos tanulóink szinte kivétel nélkül igénybe veszik.

A foglalkozások keretében a délutáni tanulási idő alatt a pedagógusok segítsége mellett elkészítik házi feladataikat. Azonban fontosnak tarjuk, hogy a napközi foglalkozások keretében érvényesítsük iskolánk által pedagógiai szempontból kiemelten fontosnak tartott „játszani is engedd” nevelési elvet. Ennek megfelelően a gyermekek számára a napközis foglalkozások keretein belül – a napi tanulmányi munka figyelembe vételével – a tanítók a gyerekek kötelező és fakultatív részvételével

speciális

ismereteket

adó,

közösségi

fejlesztést

megvalósító vagy a szabadidő eltöltését szolgáló programokat is szerveznek (pl.: kézműves tevékenységek, csoportos társas játékok, filmek, színházi élmények feldolgozása stb.), de lehetőséget hagynak a gyerekek önszerveződésen alapuló kötetlen játékára is. Különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy diákjaink minden nap – lehetőleg a közeli játszótereken, illetve az iskola udvarán – a szabad levegőn is végezzenek játékos testmozgást. b. Tanulószoba A felső tagozatos diákok számára tanulószobai foglalkozást szervezünk, az évfolyamok tekintetében vegyes összetételű, a résztvevők számától függően 1-2 csoportban. Jelenleg a tanulószobai foglalkozásokat elsősorban az 5-6. évfolyamos diákok veszik igénybe. A tanulószoba – elnevezéséből is következtethetően – a házi feladat elkészítését, a tanórákon feladott elméleti tananyag elsajátítását támogatja, segíti elő. A pedagógusok, a tanuláshoz szükséges nyugodt légkör megteremtésén túl, segítséget is nyújtanak a diákok számára a lecke elkészítésében, esetleg gyakorló feladatok elvégzésével is hozzájárulnak a tananyag elsajátíttatásához. Azonban a diákok számára, a lecke elkészítését követően a pedagógusok a tanulószoba keretein belül is szerveznek speciális ismereteket adó,

közösséget építő vagy a szabadidő eltöltését szolgáló programokat az iskola épületén belül és azon kívül is, így biztosítva lehetőséget a 10-12 éves gyerekek számára a szabad és kötött játékra is Természetesen a tanulók – átmenetileg a tanulószobai foglalkozásokról eltávozva – részt vehetnek az iskola egyéb, tanórán kívüli foglalkozásain is, illetve a szüleik által választott/szervezett, és nem iskolánkban megtartott foglalkozásokra is elmehetnek. 2. Szakkörök Arra törekszünk, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődésének megfelelő

lehetőséget.

Jellege

szerint

egyaránt

tartunk

tehetséggondozó, felzárkóztató és hobbi jellegű elfoglaltságokat diákjaink számára. Szakköreinket a tanév elején felmért tanulói igényeknek

megfelelően,

a

finanszírozási

feltételek

figyelembe

vételéve mellett szervezzük. 3. Korrepetálás, egyéni fejlesztés, tehetséggondozás A tanulási nehézségekkel küzdő, felzárkóztatásra szoruló gyermekeknek egyéni illetve kis csoportos korrepetálást tartunk, részint rendszeresen az órarendbe illesztve, részint alkalomszerűen. Egyéni foglalkozásokkal nyújtunk segítséget azoknak a tanulóknak is, akik másik iskolából kerülnek hozzánk, hiszen egyre gyakoribb, hogy az iskolák helyi tantervének különbözősége, a másfajta tankönyvek használata miatt eltérő ismeretekkel rendelkeznek az azonos évfolyamba járó tanulók. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő diákok fejlesztő pedagógus nyújtotta segítséget is kapnak. Mindemellett a kiemelkedő képességű diákjaink is támogatást kapnak képességeik kibontakoztatásához.

4. Zene A zenei kultúráltság kialakítása, a mai világot eluraló könnyűzenei túlsúly mellett a klasszikus zene szépségeinek, értékeinek megismertetése, rangjának

visszaállítása

az

iskola

egyik

fontos

feladata.

Az

iskolaépületet velünk közösen használó Farkas Ferenc Zeneiskolával kialakított

jó

együttműködésnek

köszönhetően

diákjaink

magas

létszámban vesznek részt a zenei kiselőképző, szolfézs és zeneórákon. A zeneiskola hangszeres

pedagógusai zeneoktatást

délutánonként végeznek.

iskolánkban

Énekszakos

többféle

kolléganőnk

vezetésével működő iskolai kórusunk heti két alkalommal énekkari foglalkozást tart. 5. Sport A gyermekek egészséges fejlődéséhez, szellemi képességeik maximális kibontakoztatásához elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű, az életkori sajátosságokhoz igazodó mozgási lehetőség biztosítása.

Tanítványaink

számára

a

mindennapos

testedzés

lehetőségét már régen kidolgoztuk az egészségnevelési és környezeti nevelési programunk részeként. Már 2005. óta választható az emelt szintű testnevelés oktatás, hamarosan pedig valamennyi évfolyamon megvalósul a mindennapos testnevelés is. De számos sportos szabadidős programot is rendszeresen szerveznek testnevelő kollégáink. A testnevelési órák keretében – fenntartói finanszírozással – részesülnek úszásoktatásban tanulóink a Darnyi Tamás Úszóiskolában. A testnevelés órák keretében évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük a tanulók fizikai állapotát.

Mindezek mellett tanulóink különböző sportversenyeken, tömegsport rendezvényeken, diákolimpián, téli sí-, illetve nyári vízi táborokban vehetnek részt. Azokat a tanulókat, akik sportteljesítményeikkel kitűnnek, egyesületekbe, szakemberhez irányítjuk. 6. Tanfolyamok Bármely pedagógus indíthat tanfolyamot – pedagógusi illetve szülői, tanulói kezdeményezés alapján -, a jelentkezés félévre szól, tandíjat szedünk érte, a tandíj nyújt fedezetet a foglalkozást tartó pedagógus díjazására. 7. Tanulmányi kirándulások, erdei iskolák Célja: honismeret, az általános műveltség növelése, egészséges életre nevelés,

környezetvédelem,

a

tanteremben

tanult

ismeretek

alkalmazása a mindennapi életben. Erdei iskolába elsősorban a nagyobb diákok utazhatnak (az alsó tagozaton a 4. évfolyamosok, a felső tagozaton a 6. évfolyamosok), mert esetükben fenti célok megvalósulása és a tantervi tananyag megfelelő részeinek elsajátítása jól összehangolható, akár kötetlen, tanítási órák nélküli formában is. Több napos kirándulás, illetve erdei iskola igazgatói engedéllyel szervezhető,

ha

a

pedagógusok

túlmunkájának

finanszírozása

biztosított, és a tanulók szülei vállalják a költségek befizetését.

8. Könyvtár Az iskola könyvtárát az intézmény minden tanulója és dolgozója igénybe veheti. Működéséről a szervezeti és működési szabályzat intézkedik. A tanítási órák során differenciált és szorgalmi feladatokkal ösztönözzük diákjainkat az önálló, könyvtárhasználaton alapuló kutatómunkára. Könyvtárunk jelenlegi helyén alkalmassá vált könyvtári órák tartására is, s ezt a lehetőséget egyre több kolléga használja ki örömmel. 9. Egészségügyi ellátás A hét meghatározott napján iskolaorvosi rendelést biztosítunk. Az iskolaorvos rendszeres vizsgálattal ellenőrzi diákjaink testi fejlődését, és elvégzi a kötelező oltásokat. Az iskolaorvos mellett dolgozó védőnő(k) a rendelési napon kívül még egy

alkalommal

dolgozik

iskolánkban.

A

védőnő

a

tanulók

egészségügyi ellátása mellett (pl. higiéniás ellenőrzések, anoplura szűrés) segíti iskolánk pedagógusainak egészségnevelő munkáját. Diákjaink tanévenként fogorvosi szakvizsgálaton vesznek részt. Az iskolaorvos tanév elején szűri ki azokat a tanulókat, akiknek gyógytestnevelési foglalkozásokon kell részt venniük. Az elsősegélynyújtás lehetőségét a tanári szobában teremtettük meg. 10. Szabadidős tevékenységek Tanulóink fakultatív módon vehetnek részt különböző szabadidős programjainkon, (kirándulások; múzeum, tárlat, színházlátogatások; kézműves foglalkozások; téli és nyári táborok stb.) A programok szervezését és lebonyolítását iskolánk pedagógusai olykor régi lisznyais diákok segítségével végzik.

2.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Nem elegendő kitűzni nevelési-oktatási céljainkat és meghatározni annak eszközeit, hiszen ha itt megállunk, akkor megrekedünk a tervezés szintjén. Eredményesek

csak

akkor

lehetünk,

ha

munkánkat

folyamatosan

ellenőrizzük, eredményességét mérjük, értékeljük, s amennyiben szükséges, eljárásainkat korrigáljuk. Azaz alkalmazzuk a PDCA-logikát - Plan=tervezés; Do=megvalósítás; Check=értékelés, ellenőrzés; Act=szükséges korrekciók, beavatkozás. Az ellenőrzési és mérési munka elsősorban az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség vezetők és a különböző felelősök feladata. Elkészítettük és működtetjük Intézményi Minőségirányítási Programunkat, amely a Comenius I. és II. modell, illetve az ISO 9001 elemeire alapozott. Területei, formái: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - tanórák, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, - írásos dokumentumok, tanulói produktumok ellenőrzése, - beszámoltatás, felmérések, helyszíni ellenőrzések. Azonban a minőség biztosítása csak abban az esetben valósulhat meg, ha a PDCA logikát nem csak a vezetők, hanem minden pedagógus alkalmazza. Tehát szükséges az összes nevelő saját területén, a saját szintjén elvégzett önértékelő, ellenőrző, értékelő, korrigáló munkája. S ez a folyamat sem elég, szükséges

a

nevelő

testület

tagjai

közötti

folyamatos

eszmecsere,

tapasztalatcsere, kommunikáció, – melyek formája nem csak értekezlet, előre eltervezett, céllal kitűzött megbeszélés, hanem mindennapos, kötetlen beszélgetés is. A partnereinkkel való folyamatos egyeztetés, kommunikáció elengedhetetlen.

A közoktatási intézményekben – így iskolánkban is – a minőségfejlesztés célja, hogy az megfeleljünk a társadalmi és helyi igényeknek Ezért folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet kell folytatnunk. Azonosítanunk

kell

a

partnereinket,

mérnünk

kell

azok

igényeit,

elégedettségét és az eredmények ismeretében meg kell határoznunk szakmai céljainkat és fejlesztés irányait. Intézkedési tervet kell készítenünk, majd az elért eredményeket értékelve, a folyamatos fejlesztést ismételten kijelölve kell az újabb lépéseket megtennünk. Minőségirányítási programunk alkalmazása, következetes fejlesztése egész nevelőtestületünk folyamatos feladata. 2.5 A szülők, tanulók és pedagógusok együttműködésének formái Az, hogy egy iskola "jó"-e vagy sem, rengeteg tényezőn múlik. Ezek közül az egyik, de talán a leglényegesebb, hogy mindazok, akik "használják" az iskolát, képesek-e megteremteni a kellemes közérzet és a minél nagyobb teljesítmény feltételeit. A résztvevők a diákok, a pedagógusok, a szülők, a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a működtető önkormányzat, de köze van hozzá mindazoknak, akiknek szükségük van a létesítmény biztosította lehetőségekre, vagy felelősséget éreznek az iskoláért. Ennyi szereplő csak egymással együttműködve, egymás jogait, érdekeit, szándékait ismerve és tisztelve képes a "jó iskola" megteremtésére. A szülők többségével kialakított jó kapcsolatot meg kell őriznünk. Ennek érdekében az évente rendszeresen, 2-2 alkalommal sorra kerülő szülői értekezleteken, illetve össztanári fogadóórákon, valamint a pedagógusok fogadó órái alkalmával és a szülőkkel folytatott kötetlen beszélgetések során vitatjuk meg a felmerülő problémákat, a szülők iskolával szembeni elvárásait, a lehetséges megoldásokat. Minden évben rendezünk nyílt napokat és iskolába hívogató foglalkozásokat, amelyeken a leendő első osztályosoknak és

szüleiknek lehetőségük nyílik az iskolánkban folyó munka megtekintésére; igény szerint a már hozzánk járó tanulók szülei is megnézhetik gyermeküket tanóra közben. Az iskolai élet irányításában önálló testületként működhet, jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkező Iskolaszék, Intézményi Tanács, Szülői szervezet, vagy szülői munkaközösség. Diákönkormányzatunk tanári segédlettel, demokratikus választások alapján a törvényben előirt jogokkal élve működik. Kéthetenként ülésezve aktívan vesz részt az iskolai élet alakításában. A diákönkormányzatot segítő pedagógus az iskolavezetőség tagja. 2.6 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések A

nevelés

és

oktatás

magas

színvonalának

biztosítása,

a

minőségi

munkavégzés feltételeinek megteremtése csak abban az esetben lehetséges, ha a jelenlegi eszközeinket, felszereléseinket, nem csupán az amortizációnak megfelelően újítjuk meg. Elengedhetetlenül szükséges, hogy

felszereléseink

(bútorzat,

a

tantervekben

előírt

tananyag

feldolgozásához szükséges szemléltető eszközök, információhordozók, informatikai eszközök, stb.) mindig korszerűek legyenek, megfelelőek a színvonalas,

sokrétű,

didaktikus

és

differenciált

oktatásra-nevelésre.

Mindezen eszközök felsorolása, jegyzékbe sűrítése lehetetlen, tehát csak példaként

említhetünk

meg

néhányat.

Hatékonyabban,

sokkal

színvonalasabban működhetne iskolánk, ha minden tanterem korszerűbb felszereléssel,

videóval,

CD

lejátszóval,

diavetítési

lehetőséggel

rendelkezne. S jelenleg még maximalista álom – de az informatika térhódításával bizonyára elengedhetetlen lesz – projektorral működtethető számítógép alkalmazása minden tanítási órán, esetleg digitális tábla alkalmazása.

3. Az iskolai képzés rendje 3.1 A képzés szakaszai Nyolc évfolyamos általános iskola lévén iskolánk az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelési-oktatási intézmény, melynek feladata, hogy a tanulókat az érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészítse a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Az alapfokú nevelést-oktatást két nagyobb egységben, négy, egymással szorosan

összefüggő

és

egymásra

épülő

fejlesztési

szakaszként

kell

megfogalmazni: Alsó tagozat, 1 – 4. évfolyam, bevezető és kezdő szakasz : Feladatai: - a gyermeket átvezetni, az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, - az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése (biztonságos képességek

szóbeli és

és

készségek

írásbeli

nyelvhasználat,

elsajátíttatása,

az

mentális

alapvető

képességek

fejlesztése, önálló tanulás alapozása) - a

test

és

a

lélek

harmonikus

fejlesztése

(a

mozgáskultúra

megalapozása, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az érzelmi élet gazdagítása a művészetekkel, a közösségi kapcsolatok és az önismeret fejlesztésével)

- a szocializáció folyamatának segítése (személyiség fejlesztése, helyes magatartásformák

kialakítása,

a

mindennapi

életvitel

fontos

ismereteinek elsajátíttatása) Felső tagozat, 5 – 8. évfolyam, alapozó és fejlesztő szakasz : Feladatai: az első szakasz szerves folytatásaként kompetencia alapú oktatás -

az alapműveltség továbbépítése (a további tanulmányokra való felkészítés; elvont fogalmi, elemző, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése; a megszerzett ismeretek alkalmazási képességének kialakítása

a

mindennapi

gyakorlati

életben;

idegen

nyelvi,

informatikai használói ismeretek megszerzése; írásbeliség, vizuális kommunikáció, önművelés képességének fejlesztése) -

a test és a lélek harmonikus továbbfejlesztése (a mozgás, mint életmód; egészséges életmód tudatossága; művészetek, mint a lélek harmóniájának megteremtő tényezői)

-

szocializáció folyamatának segítése (önértékelés, társas kapcsolatok változásának megteremtése; nemzeti

irányítása

állampolgári

hagyományaink

hagyományainak kialakítása)

a

serdülőkorban;

etikai

alapok

ismeretek

gyakorlati

értelmezése;

tudatosítása,

ápolása;

más

tisztelete,

Európához

tartozás

népek

tudatának

3.2 A tanulói jogviszony létesítése illetve megszűnése a. Beiratkozás Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Magasabb évfolyamra való jelentkezés esetén A második- nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, illetve amennyiben a tanuló külföldön járt iskolába, az érvényes rendeletek alapján elfogadjuk a külföldi bizonyítványt, illetve egyedi elbírálással, az igazgató döntése alapján osztályozó vizsgát tehet a tanuló, - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A felvétel feltétele, hogy a szülő kitölti az iskola által készített nyilatkozatot, melyen nyilatkozik, hogy gyermeke rendelkezik, vagy nem rendelkezik szakértői véleménnyel. Amennyiben ezt elmulasztja vagy eltitkolja, a gyermek, amennyiben nem körzetes, elküldhető az iskolából. Egy hét próbaidő után az osztályfőnök, az osztályban tanítók, az igazgató és az igazgatóhelyettesek, illetve a fejlesztő pedagógusok közösen döntenek a gyermek felvételéről.

Körzetes tanuló felvétele automatikus – amennyiben van férőhely –, körzeten kívüliek esetében a köznevelési törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni (előnyt élveznek az I. kerületben lakók, illetve azok a gyermekek, akik szüleinek munkahelye az iskola közelében, a kerületben található, vagy akiknek testvére(i) már hozzánk járnak(tak), valamint a volt tanítványaink gyermekei). b. Felmentést a mindennapos iskolába járás, illetve egyes tanórák látogatása alól az igazgató adhat a törvényben foglaltaknak megfelelően. c. A tanulói jogviszony megszűnése - az utolsó (nyolcadik) évfolyam eredményes befejezésével, - alacsonyabb évfolyam esetén, ha a tanköteles gyermek más iskolába távozik a bizonyítvány kiadásával. A tankötelezettség teljesítésének nyomon követhetősége érdekében a tanulók más iskolába való felvételéről illetve beiratkozásáról a befogadó intézménytől hivatalos értesítést kell kapnunk. 3.3 Az osztályba és csoportba sorolás Az osztályba, csoportba soroláskor a köznevelési törvény rendelkezései az irányadók. A szülők igényeit, kéréseit az arányos osztály- és csoportlétszám figyelembe vételével igyekszünk kielégíteni. Az idegen nyelv (angol, vagy német) választásakor is igyekszünk figyelembe venni a szülői igényeket. A 7. évfolyamtól lehetősége nyílik a tanulóknak második idegen nyelv tanulásának megkezdésére – amennyiben magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból, valamint a már tanult idegen nyelvből jó eredményt értek el. Párhuzamos osztályba, csoportba való átlépésről – egyedi elbírálással – az igazgató dönt.

3.4 Követelményeink, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei I. Ellenőrzés és értékelés Az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés nagy jelentőségű. A tanár, a tanuló, a szülő így látja a folyamatos előrehaladást, a nehézségeket. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktatónevelő munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat. Az értékelés folyamatát kollektív megnyilvánulásként is felfoghatjuk: a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A tanulók bevonása az értékelésbe egyrészt a demokratizmus megnyilvánulása, hiszen a dolog rájuk is tartozik, mert róluk van szó. Másrészt az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak - és elviselésüknek - a megszokása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat fontos része. Az osztályozás sem mellőzhető motivációja - bár kétségkívül külső motivációja - a tanulásnak, a teljesítmények fokozásának, a fejlődésnek, azonban nevelési hatékonyságát növelni kell. Az első osztályban (félévkor és évvégén), továbbá a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük a tanulók teljesítményét. A második tanév végétől ötfokozatú skálán, nominális osztályzással történik a diákok munkájának értékelése. A modulárisan oktatott tantárgyak, amelyek óraszáma alacsonyabb, mint heti egy óra, (jelenleg a Tánc és dráma, valamint a Mozgóképkultúra és médiaismeret ilyen – kifutó rendszerben) jellegükből adódóan osztályzattal nehezen értékelhetőek. Ezért ezeknek a tantárgyaknak az értékelése szöveges

ugyan, de az egész iskolában egységesen alkalmazott öt fokozatú skálának megfelelően történik. Célunk, hogy a tanulók teljesítményét tantárgyanként havonta legalább egy alkalommal, de félévenként minimum három alkalommal értékeljük, havi jeggyel/bejegyzéssel,

illetve

félévenként

minimum

három

osztályzattal/bejegyzéssel - akkor is, ha félévkor illetve évvégén szöveges értékelést kapnak. Új tantárgynál az első hónapban jegy nem kerül az osztályozónaplóba, az értékelés szóban történik.

a. Tantárgyi értékelés - Osztályzattal : jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, életkorának megfelelően. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan

beszélni,

maximálisan

bátran

együttműködik,

mer

visszakérdezni.

részfeladatait

Csoportmunkában

tökéletesen

megoldja,

tudását megosztja társaival, önálló/otthoni munkái áttekinthetőek, alaposak, lényegre törőek, azokat határidőre elkészíti. jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

Csoportmunkában

együttműködő,

részfeladatait

megoldja, segíti a többiek munkáját; önálló/otthoni munkáiban kisebb hibákat vét, azokat időre elkészíti. közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul.

Ismeretei

felszínesek.

Kevésbé

tud

önállóan

dolgozni,

beszélni.

Segítséggel képes megoldani szóbeli faladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Csoportmunka során dolgozik, a rábízott részfeladatokat segítséggel oldja meg, a többiek kérdéseire válaszol; önálló/otthoni munkái nem lényegre törőek, nem alaposak, azokat kis késéssel adja le. elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Csoportban nehezen, felszólításra dolgozik, részfeladatai pontatlanok, hibásak; önálló/otthoni munkái felszínesek, azokat nagy késéssel, többszöri felszólításra készíti el. elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Csoportban nem hajlandó dolgozni, hátráltatja társait, részfeladatait nem készíti el; önálló/otthoni munkáit nem készíti el, azokat felszólításra sem pótolja. Kitűnő: A jeles osztályzat helyett, csak a félévi, illetve év végi értékeléskor. Kitűnő értékelést kap az a tanuló, aki a törzsanyag követelményein túlmutató érdeklődést, aktivitást és eredményt mutat föl. Csoportmunka során irányít, csoporttársainak (esetleg a többi csoportnak is) segít, önálló/otthoni munkáiban kreativitást mutat. -

Szöveggel (1. évfolyamon félévkor és évvégén illetve a 2. évfolyamon félévkor): Az osztálynaplóba, bizonyítványba és a törzslapra az alábbi szöveges bejegyzés tehető:

kiválóan teljesített, jól teljesített, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul, nem teljesítette a tantárgyi minimum követelményeket /Iskolaváltás illetve továbbtanulás esetén (8 évfolyamos középiskola) a szöveges értékelést az alábbi módon kell osztályzatra átváltani: kiválóan teljesített

-

jeles (5),

jól teljesített

-

jó (4),

megfelelően teljesített

-

közepes (3),

felzárkóztatásra szorul

-

elégséges (2),

nem teljesítette a tantárgyi minimum követelményeket Az

osztályfőnök

hosszabb

elégtelen (1)./ szöveges

értékelést

is

adhat,

melynek

szempontjait, formáját önmaga határozza meg. Az így készült szöveges értékelés a gyermek és nevelő közötti kommunikáció szerves részeként az osztályfőnök személyes észrevételeit tartalmazza, ezért nem képezi, nem képezheti a hivatalos bizonyítvány részét, mellékletét, tehát nem kell feltüntetni sem a bizonyítványban, sem a naplóban, sem a törzslapon. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul”, vagy” nem teljesítette a tantárgyi minimum követelményeket” minősítést kap, a félévi értesítő, illetve a bizonyítvány kiosztását követő 2 héten belül a szülő és a tantárgyat tanító pedagógus megbeszélést tart. A megbeszélésen részletesen értékelik a tanuló

teljesítményét,

feltárják

a

fejlődést,

haladást

akadályozó

tényezőket, és megállapítják a megszüntetéshez szükséges intézkedéseket.

(- Modulárisan oktatott tantárgyak esetén szöveggel: Félévkor és évvégén az alábbi értékelés adható. (Iskolaváltás illetve továbbtanulás esetén a szöveges értékelést az alábbi módon kell osztályzatra átváltani): kiválóan teljesített

-

jeles (5),

jól teljesített

-

jó (4),

megfelelően teljesített

-

közepes (3),

felzárkóztatásra szorul

-

elégséges (2),

nem teljesítette a tantárgyi minimum követelményeket -

elégtelen (1).)

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében a szakvéleményben szereplő javaslat az irányadóaz értékelés során (pl. % feltüntetése), de a továbbhaladás feltétele esetükben is a szaktárgyi minimumkövetelmény teljesítése. Értékelési és minősítési felmentés esetén – amennyiben az egész tantárgyat, és nem csak tantárgyrészt érint – a tanuló oktatási dokumentumaiban a „részt vett” bejegyzést; ha egy tantárgy tanulása alól egészen felmentette a szakértői bizottság a diákot, akkor „felmentve” bejegyzést kell tenni, valamint a jegyzet rovatban a határozat számát fel kell tüntetni. A tantárgyi érdemjegyszerzés módjai: Szóbeli felelet, írásbeli munka, önálló kiselőadás, órai munka, részvétel versenyeken. Félévkor és évvégén a tanuló érdemjegyet nem kaphat csupán írásbeli értékelés alapján, az osztályzat kialakításában feltétlenül szerepet kell, hogy kapjon a tanuló szóbeli megnyilvánulása (felelet, kiselőadás, órai munka). Az írásbeli beszámoltatás formái:

röpdolgozat

- írásbeli felelet; témaköre az utolsó lecke és ismétlő kérdés a leckét magába foglaló témakörből; időtartama 10 perc

dolgozat

- íratását az azt megelőző órán a tanárnak be kell jelentenie; témaköre 4-5 lecke; időtartama 20-25 perc

témazáró dolgozat

- összefoglalást követően íratható; időtartama egész tanóra

házi dolgozat

- a tanár által megadott témakörben otthon (gyűjtőmunkával, könyvtári munkával) készítendő dolgozat; elkészítésére a téma megadását követően minimum 2 hetet kell adni.

Egy tanítási napon maximum egy témazáró dolgozat és egy dolgozat, illetve két dolgozat iratható. A röpdolgozatok száma nem korlátozott, hiszen a tanulónak minden tanítási órára úgy kell készülnie, mintha felelnie kellene. A házi feladat Az otthoni (napközi illetve tanulószobai) felkészüléshez a pedagógus a tanórán végzett munkához kapcsolódó szóbeli és írásbeli feladatot adhat (házi feladat, azaz lecke). A házi feladat mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy egy átlagos képességű és átlagos felkészültségű tanuló a következő napra elkészítendő összes leckéjét /írásbeli + szóbeli/ alsó tagozaton (1-4. évfolyam) 1,5 óra alatt; felső tagozaton (5-8. évfolyamon) 2,5 óra alatt elkészíthesse. /Ez tantárgyanként kb. 20-30 perc tanulási időt jelent./ Hétvégére és szünidőre csak annyi házi feladat adható fel, amennyi a szokásos tanulnivaló egyik tanóráról a másikra.

Az osztályzatok osztálykönyvbe és ellenőrzőbe történő bejegyzésének módozatai A különböző jellegű osztályzatokat (felmérő, témazáró dolgozat, szóbeli felelet, gyűjtőmunka, írásbeli munka, kiselőadás, órai munka stb.) az osztályozó naplóban jellel, színnel egyértelműen meg kell különböztetni. Az iskolai dolgozatok, témazáró feladatlapok, feleletek, stb. érdemjegyét a szaktanár az osztálykönyvbe való bejegyzésével egyidejűleg a tanuló köteles az ellenőrző könyvbe beírni (keltezés, téma, tanár aláírása). Az osztályfőnök negyedévenként áttekinti az ellenőrző könyvbe bekerült osztályzatokat, a hiányzó érdemjegyeket a napló alapján bejegyzi.

b. A magatartás és szorgalom értékelése - A "magatartás" kifejezés az erkölcsi vonások állandóságára utal (tartás), és nem a viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli fegyelmezettségét; viselkedését társaihoz, a felnőttekhez; önmaga és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A tanuló magatartásának értékelésekor figyelembe kell venni a késések és igazolatlan hiányzások számát, hiszen ezek léte, illetve nem léte a tanuló fegyelmezettségétől, felelősségérzetétől függ. Hangsúlyoznunk kell, hogy a magatartás értékelésénél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot.

Magatartás

példás

jó

1. Fegyelmezettsége

nagyfokú, állandó, másokra pozitívan kiható

megfelelő, még nem teljesen a sajátja

2. Viselkedés kultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

3. Hatása közösségre, társas, emberi kapcsolatai

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező

4. Iskolai szabályok betartása 5. Felelősségérzete

változó másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

rossz erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

kevés kivetni valót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú

nem árt, ingadozó, vonakodó, komiszkodó, csipkelődő

negatív, goromba, lélektelen, megfélemlítő

részben tartja be

sokat vét ellene

ingadozó

felelőtlen, megbízhatatlan

betartja, arra ösztönöz, néha hibázik, nincs 1nincs 3-nál több nél több igazolatlan késése, illetve mulasztása igazolatlan mulasztása nagyfokú felelősségtudat

időnként feledékeny

Késések - Elkésik az iskolából az a tanuló, aki 7 óra 50 perc után de még 8 óra előtt beérkezik az iskolába, ezt a késést a portás jegyzi be az ellenőrzőbe. - Órai késésnek minősül, ha a tanuló a tanóra megkezdése után érkezik a tanterembe. A késés időtartama a naplóban feljegyzésre kerül, (órát tartó tanár írja be a naplóba) összeadódik; 45 percenként igazolatlan órára kell váltani. - Az a tanuló, akinek reggeli késései száma eléri az 5-öt, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetést kap. - A tanórai késés időtartama eléri a 45 percet, az igazolatlan óráról a szülőt az ellenőrző útján írásban kell értesíteni.

A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzését, és kötelességtudatát értékeli. Szorgalom 1. Tanulmányi munkája

2. Munkavégzése

3. Kötelességtudata 4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

példás jó változó hanyag céltudatosan törekvő, figyelmes, odaadó, ingadozó hanyag, lassító törekvő igényes a tudás megszerzésére kitartó, pontos, rendszertelen, megbízható, rendszeres, megbízhatatlan, hullámzó, önálló, többnyire önálló gondatlan önállótlan, lankadatlan kifogástalan

megfelelő, néha ösztökélni kell

felszerelése gyakran hiányos

nincs ellenőrzője, felszerelése többnyire hiányos

rendszeres, érdeklődő

előfordul, ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

Ellenőrzőhiány -

3 alkalommal hagyja otthon a tanuló:

osztályfőnöki szóbeli

figyelmeztetés -

5 alkalommal hagyja otthon a tanuló:

osztályfőnöki írásbeli

figyelmeztetés - 10 alkalommal hagyja otthon a tanuló: osztályfőnöki intő Az ellenőrző gondatlanság miatti elvesztése: osztályfőnöki intő az új ellenőrzőbe. (Új ellenőrzőt a legkisebb címletű okmánybélyeg ellenében kap a diák az iskola titkárságon.) A diákok magatartás illetve szorgalom jegyeit félévkor és év végén osztályozó értekezleten állapítjuk meg. Az osztályzat kialakításában a tanulót tanító pedagógusokon kívül az igazgató, illetve igazgatóhelyettesek, valamint az őt ebédeltető tanárok vesznek részt. Az értékelés a fenti táblázatok szempontjai alapján történik, de figyelembe kell venni a tanuló késéseit, igazolatlan hiányzásait, az ellenőrzőbe tett dicsérő és büntető bejegyzéseket, valamint az „ellenőrző hiányait” is. Az értékelés nem automatikus, azaz előfordulhat, hogy a tanuló csak egy-két szempontból esik a rosszabb kategóriába, mégis a rosszabb osztályzatot kapja, s előfordulhat az is, hogy egy-egy esetben jobb érdemjegyet kap a diák annak ellenére, hogy több szempontból is a rosszabb kategóriába esik. Vitás esetben, az értékelésben részt vevő pedagógusok szavaznak, a jobbik érdemjegyet 2/3-os szavazati többség esetén kaphatja meg a tanuló. Nem kaphat

a

tanuló

példás

(5)

érdemjegyet

sem

magatartásból,

sem

szorgalomból, ha a szavazók közül két fő nem ért egyet a példás (5) minősítéssel. Az a tanuló, aki bármilyen tantárgyból elégtelen (1), illetve nem felelt meg értékelést kap a szorgalmára csak hanyag (2) érdemjegyet kaphat.

II. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A nevelőtestület osztályozó értekezleten dönt a tanulók félévi és év végi osztályzatairól,

illetve

osztályozó

vizsga

engedélyezéséről,

valamint

a

magasabb évfolyamba lépésről. Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és nem az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az esetleges fejlődést is. Ezt segíti, ha az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékeli, a tanulók sokféle teljesítményét figyelembe veszi. Jelest kap az a tanuló, aki a tanterv által előírt törzsanyagra vonatkozó követelményrendszert teljesíti. Nem szabad ennél többet követelni. A kiegészítő anyag elsajátítását másképpen kell honorálni, például tantárgyi dicséret, illetve kitűnő osztályzat formájában. A

kiemelkedő

tanulók

tantestületi

dicséretet

kaphatnak,

tanulmányi

munkájukért, magatartásukért vagy mindkettőért. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók esetében a szakvéleményben szereplő javaslat az irányadóaz értékelés során, de a továbbhaladás feltétele esetükben is a szaktárgyi minimumkövetelmény teljesítése. Annak a tanulónak, akit az igazgató mentesített a mindennapi iskolába járás alól, osztályozó vizsgán kell számot adnia tudásáról. Az ilyen tanuló a nevelőtestület döntése alapján magasabb évfolyamra léphet akkor is, ha a készségtárgyakból (művészetek /ének-zene, vizuális kultúra, tánc és dráma, mozgókép és médiaismeret/, életvitel és gyakorlati ismeretek /technika/, testnevelés) nem tesz osztályozó vizsgát. Egyáltalán nem kell osztályozó vizsgát tennie annak a felmentett tanulónak, aki külföldi tartózkodás miatt kapott mentesítést a mindennapos iskolába járás alól, s külföldön megfelelő bizonyítványt szerzett.

III. Jutalmazások, büntetések, elismerések Jutalmazások 1. szaktanári írásbeli dicséret, 2. osztályfőnöki írásbeli dicséret, 3. igazgatói elismerés (az osztály előtt ismertetni kell vagy ügyeletátadáskor), 4. igazgatói dicséret (írásban), 5. Nevelőtestületi dicséret. Büntetések 1. rendbontások 2. szaktanári írásbeli figyelmeztetés, 3. osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, 4. szaktanári intés 5. osztályfőnöki intés, 6. igazgatói szóbeli, illetve írásbeli figyelmeztetés, 7. igazgatói intés, 8. fegyelmi eljárás (a hatályos törvénynek megfelelően)

A jutalmazás és büntetés alkalmazásainál - indokolt esetben - nem kell a fokozatok

betartásához

alkalmazkodni,

jutalmazás és büntetés is adható.

azonnal

magasabb

fokozatú

Elismerések - háziversenyek (tanulmányi, művészeti, sport) I-III. helyezettjének osztályfőnöki írásbeli dicséret, - kerületi versenyek (tanulmányi, művészeti, sport) I. helyezettjének igazgatói dicséret, II-III. helyezettjének szaktanári dicséret, - budapesti versenyek, országos versenyek I-IV helyezettjének igazgatói dicséret, - egyéb kiemelkedő teljesítményért Lisznyais oklevél. 3.5 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezünk: - osztályozó vizsga - javító vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak félévi vagy év végi osztályzatának megállapításához, ha: - a tanórai foglalkozások alól fel van mentve - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a

kétszázötven

tanítási

órát

meghaladja,

és

a

nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet - a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

- másik intézményből jelentkezi át, vagy ha külföldön járt iskolába, az igazgató egyéni elbírálása alapján osztályozó vizsga letételét írhatja elő. Osztályozó vizsgát

tehet szülői kérésre a

tanuló iskolán kívül

tanult

idegennyelvből (angol, német) az igazgató egyéni elbírálása alapján. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén, legfeljebb három tantárgyból, elégtelen osztályzatot szerzett. A tanulmányok alatti vizsgákat a hatályos jogszabályok alapján kell megszervezni és lebonyolítani. A vizsgák időpontját, helyét, idejét és követelményeit az érintett tanuló szüleivel - javító vizsga esetén a tanév végén - osztályozó vizsga esetén a vizsga előtt két hónappal közölni kell. Az osztályozó, javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)

szereplő

követelmények

alapján

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei állapítják meg. A vizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a Pedagógiai Program mellékletét képezik.

Az iskola élet- és munkarendje, hagyományai 4.1 Általános munkarend Az iskola általános munkarendjét a Szervezeti és Működési Szabályzata, a Házirendje és az adott tanévre vonatkozó Munkaterve szabályozza. Az iskolai élet megszervezése a tanév rendjéről kiadott rendelet alapján a nevelőtestület

feladata,

ami

a

munkatervben

kerül

rögzítésre.

A

tantárgyfelosztás alapján elkészített órarend alapozza meg az iskolai munka heti- és a napirendjét. Az iskola tanítási napokon 6.00 – 21.00 óráig tart nyitva. A tanítási napok általános napirendje: 8.00 – 16.00 óra között kerül sor a szervezett, pedagógiai munkával lekötött foglalkozások megtartására. A tanítási órák hossza 45 perc, a szünetek hossza 15 perc. Az étkezők ebédelési rendjét is az órarend függvényében, és abban rögzítve alakítjuk ki. 4.2 Hagyományok, kiemelt területek A tanórákon folyó oktató és nevelőmunkához szorosan kapcsolódnak a tanítási időn kívül szervezett programok. Iskolánkban változatos programokkal igyekszünk színesebbé tenni tanulóink életét. A programokat rendszerint iskolánk pedagógusai szervezik, amennyiben lehetővé

válik

alkalmazása,

úgy

szabadidő

szervező

vezetésével.

A

rendezvények lebonyolításukban olykor volt lisznyais diákok is részt vesznek. Igen kedveltek tanulóink körében a kézműves foglalkozások, országjáró kirándulások, vagy a már hagyománnyá vált szüreti mulatság és Márton-napi vigalom; de ilyen a Luca-napi adventi, vagy Húsvéti vásár, a Karácsonyi, vagy

Tavaszköszöntő színpadi műsor, és ilyen a karácsonyi hangverseny is. Minden diák várja a farsangot, valamint az iskola-napi Ki mit tud?-gálát is, amelyen bemutathatják egyéni képességeiket, tehetségüket. Fontos esemény a tanév végén megrendezett sportnap, a „lisznyais-olimpia” is. Szinte minden évben készül színjátszó csoportunk, vagy valamely osztály rendezésében, színi előadás is. Kiemelt

szerepe

van

az

iskolai

ünnepélyeknek,

megemlékezéseknek,

emléknapoknak, témanapoknak, egyéb projekteknek. A magas színvonalat mindig más és más osztály biztosítja, lehetőséget kapva ezzel is a tehetségek feltárására és kibontakoztatására. Hagyománnyá váltak az osztálykeretben megtartott, hangulatos karácsonyi ajándékozások és anyák napi ünnepségek is. Nyílt napokat és egyéb iskolába invitáló rendezvényeket rendezünk a leendő elsősöknek és szüleiknek, ahol betekintést nyerhetnek iskolánk életébe és megismerkedhetnek gyermekük leendő tanítóival is. Kiválóan vezetett „Arany koszorús” minősítésű kórusunk közszerepléseivel megalapozott ünnepélyek

hírnevet alkalmával,

szerzett.

Rendszeresen

különböző

kórus

szerepelnek

versenyeken

az és

iskolai egyéb

rendezvényeken vesznek részt, melyek közül ki kell emelnünk az évente ismétlődő Lisznyais karácsonyi hangversenyt. Az iskolai diákönkormányzat iskolarádiót üzemeltet, ezen kívül javaslataikkal, véleményalkotási lehetőségeikkel élve tevékenyen vesznek részt az iskolai élet szervezésében.

Számos szakkör biztosít lehetőséget tanulóink képességeinek minél magasabb szintű kibontakoztatására, a szabadidő hasznos eltöltésére. Több

kollégánk

megismerkednek

rendszeresen az

adott

szervez vidék

erdei

növény-

iskolát, és

ahol

tanulóink

állatvilágával,

s

a

környezetvédelem alapjaival. Téli és nyári táboraink is nagyon népszerűek. Diákjaink télen lesikló és sífutó táborban vehetnek részt. Már hagyománnyá vált a nyári vízitábor, mely változó helyszíneivel lehetőséget biztosít az evezés szépségeinek megismerésén túl hazánk vízvilágának mind mélyebb megismerésére. A hagyományosan Zamárdiban – az önkormányzati üdülőben – rendezett kézműves- és/vagy tánctáborban pedig a gyerekek megismerkedhetnek sokféle technikával (batikolás, gyöngyfűzés, szalvéta technika, üvegfestés, kosárfonás, ill. más és más népek, korok táncaival stb.).

4. Helyi tanterv 5.1 Iskolánk óraterve

Az iskola óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát meghatározó pedagógiai célokat. A tanulók heti óraszámát együttesen a köznevelési törvény hatálya alá eső évfolyamokon a kerettantervi ajánlás, míg a közoktatási törvény hatálya alá eső évfolyamokon a kötelező és választható órák adják.

Tantárgyi struktúra és óraszámok a köznevelési törvény hatálya alá eső évfolyamokon:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

4+1 1 1 2 2 1 5

4+1 1 1 2 2 1 5

3. évf. 6+1 2 4 1 1 2 2 1 5

2 25

2 25

3 25

4. évf. 6 2+1 4 1 1+1 2 2 1 5 1 3 27

és a közoktatási törvény hatálya alá eső évfolyamokon: Évfolyam Tanulói kötelező óraszám

1

2 20

3 20

4 22,5

norm. testn. norm. testn. norm. testn.

Tantárgy Kötelezó

Műveltségi terület Magyar nyelv és irod. Ember és társadalom

Magyar nyelv és irodalom Angol / Német nyelv Élő idegen nyelv Matematika Matematika Ember és természet Környezetismeret Földünk környezetünk Ének-zene Művészetek Rajz és vizuális Művészetek kultúra Informatika Informatika Technika és életvitel Életvitel és gyak. ism. Testnevelés és sport Testnevelés és sport Délutáni kötelező sportkör Összes kötelező Választható Magyar nyelv és Magyar nyelv és irod. irodalom Ének-zene Művészetek Rajz és vizuális Művészetek kultúra Angol / német nyelv Élő idegen nyelv Összes választható Tanulói összes Az

idegen

nyelv

(angol/német)

csoportbontásban történik.

és

óra

óra

óra

óra

óra

óra

8

8

7

7

6,5

6,5

4 1

4 1

2 4 1

2 4 1

2 4 2

2 4 2

1,5 1,5

1 1

1 1

1 1

1,5 1,5

1 1

1 1 3

1 1 5 1

1 3

1 5 1

1 3

1 5 1

20

22

20

23

1

1

1

1

22,5 24,5 1

1

0,5 0,5

1 21 az

1 23

informatika

2 22

1 24

1 1 2 2 24,5 26,5

tantárgyak

oktatása

Tantárgyi struktúra és óraszámok a köznevelési törvény hatálya alá eső évfolyamokon: Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv - 1 Idegen nyelv - 2 Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+0,5 3

6. évf. 4+0,5 3 3+0,5

7. évf. 3+1 3 2(+1) 3+1

8. évf. 4+1 3 2(+1) 3+1

4 2+0,5

2+0,5

2

2

1 2

1 2+1

1

1 2 1+0,5 1+0,5 2 1 1 1

1 1 1 1

1 1+0,5

1+0,5 2 2 1+0,5 1 1

1

1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31 +1

+1

és a közoktatási törvény hatálya alá eső évfolyamokon: Évfolyam Tanulói kötelező óraszám

5

6 22,5

7 25

8 25

norm. testn. norm. testn. norm. testn.

Tantárgy Kötelező Magyar nyelv és irodalom Angol / Német nyelv Matematika Történelem és állampolgári ism. Természetismeret

Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Modulok Tánc és dráma Mozgókép - és médiaismeret Délutáni kötelező sportkör Összes kötelező Választható Magyar nyelv és irodalom Matematika

Műveltségi terület

óra

óra

óra

óra

óra

óra

Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet, Földünk és környezetünk Ember és természet Ember és természet Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

3,5

3,5

3,5

3,5

3

3

3 3,5 1

3 3,5 1

3 3 2

3 3 2

3 2,5 2,5

3 2,5 2,5

2,5

2,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5 1,5

Művészetek Művészetek

Magyar nyelv és irodalom Matematika

1,5 1,5 1

1,5 1,5 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1 1 1

1

1

1

1

1

1

2,5 1

5 1

2,5 1

4 1

2,5 1

4 1

0,5

0,5 0,5

0,5

25

1 27,5

22,5

1 26

25

1 27,5

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

1

1

1,5

1,5

Történelem és állampolgári ism. Természetismeret Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk

Ember és társadalom Ember és természet Ember és természet Ember és természet Ember és természet Földünk és környezetünk

Összes választható Tanulói összes Az

idegen

1

1

0,5

0,5

3 25,5 nyelv

(angol/német)

és

az

3 29

informatika

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

4 29

4 31,5

4 29

4 31,5

tantárgyak

oktatása

csoportbontásban történik.

5.2 Tanterveink Óratervünk és a tantárgyi tantervek kialakítása során az is fontos szempont volt, hogy a kerettantervi ajánlásoknak megfeleljünk, de továbbra is megtarthassuk iskolánk arculatát, hagyományait. Célunk,

hogy

diákjaink

iskolánk

falait

elhagyva

valóban

„általános

műveltséggel” rendelkezzenek, ezért egyformán fontosnak tartjuk a humán- és természettudományok, a művészetek, a készségfejlesztő tantárgyak, az idegen nyelvek, az informatika oktatását, valamint a lélek és test nevelését is. Az egyes tantárgyak iskolánkban alkalmazandó tantervei külön mellékletben találhatóak.

(A

választható

tanórák

a

tantárgyak

tantervünkben

meghatározott tananyagának elmélyítését, gyakoroltatását szolgálják.)

4.3 Tankönyvek, tanulmányi segédletek Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg. A tankönyvrendelés minden évben a legfrissebb információk, jogszabályok alkalmazásával készítik el. A tankönyvválasztás a hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvekből történik. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk (bizonyítványosztáskor). A

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

kiválasztásakor

a

szakmai

munkaközösségek az alábbi szempontokat veszik figyelembe: -

a helyi tantervünk tartalmi követelményeinek feleljen meg,

-

minél érthetőbben, színesebben, fogalmazza meg a tananyagot, sokoldalú gyakorlásra adjon lehetőséget,

-

áttekinthetőségükkel, nyelvhelyességükkel, szép kivitelükkel tegyék vonzóvá a tanulást,

-

a könyvek több éven át is használhatóak legyenek (kisebb testvér gyermeknek ne kelljen újat venni), áruk minél kevésbé terhelje meg a családokat.

6. A pedagógiai program megvalósulásának feltételei Pedagógiai

programunk

megvalósításának

feltételeivel

gyakorlatilag

rendelkezünk.

Tárgyi feltételek Iskolánk épülete, felszereltsége, eszköz ellátottsága megfelelőnek mondható. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy eszközeink mindig a lehető legkorszerűbb oktatás tegyék lehetővé, maradéktalanul teljesíteni tudjuk pedagógiai programunk célkitűzéseit.

Személyi feltételek Nevelő testületünk összetétele és pedagógusaink végzettsége, felkészültsége megfelel a pedagógiai programunk által támasztott követelményeknek. Azonban a tantestületben jelenleg generációváltás zajlik. Előfordulhat, hogy ez bizonyos szaktantárgyak oktatását ellehetetleníti. Bár korábban tanítói és tanári gárdánk szakmai alapjai feltétlenül megteremték nevelési és oktatási céljaink megvalósulásának személyi feltételeit, mert kollégáink megújulásra való törekvése, folyamatos önképzése és továbbképzéseken való részvétele biztosította a folyamatosan magas színvonalú felkészültséget. Még az egyes tantárgyak új tartalmi követelményei sem jelenthetnek nehézséget, hiszen pedagógusaink évek óta, tudatosan, tervszerűen, továbbképzések keretében készültek, készülnek ezekre a feladatokra. Azonban a megérdemelten nyugdíjba vonuló kollégák távozása egyes tantárgyak esetében nehézségeket okoz.

7. A pedagógiai program érvényessége Pedagógiai programunkat a 2004/2005. tanévtől alkalmazzuk. A 2008/2009. tanév folyamán felülvizsgáltuk. Iskolánk módosított alapító okiratának szellemében a 2009/2010-es tanév során átdolgoztuk, majd a 2010. évi oktatási törvény módosításainak értelmében a 2010-2011 tanév során ismételten átvizsgáltuk és annak szellemében módosítottuk. A 2010/2011 és 2011/2012-es tanévek átmeneti időszaka után, a 2012/2013. tanévben a köznevelési törvény mellett kiadásra került kerettantervi ajánlások szerint ismét átdolgoztuk. A 2013/2014. tanévben az 1. és 5. évfolyamon a köznevelési törvénynek, illetve a kerettantervi ajánlásnak megfelelő pedagógiai programnak megfelelően; a 2. és 6. évfolyamon átmeneti rendszerben (mindennapos testnevelés), míg a 3-4. és 7-8. évfolyamokon a közoktatási törvény szerinti pedagógiai program alapján dolgozunk

8. Záradékok A nevelőtestület határozata: A tantestület a Lisznyai Utcai Általános Iskola Pedagógiai programjának átdolgozását, módosításait megtárgyalta és elfogadta.

Budapest, 2014. január 20.

Mózessy Egon igazgató

9. Mellékletek

1. számú melléklet: Helyi tanterv 2. számú melléklet: A pedagógusok és osztályfőnökök munkaköri leírása