2005. május 13.
Az Almási Utcai Általános Iskola pedagógiai programja OM azonosító: 102930
Az Almási Utcai Általános Iskola (Makó, Almási u. 52.) pedagógiai programja
2005. MAKÓ
-1-
2005. május 13.
Az Almási Utcai Általános Iskola pedagógiai programja Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelettel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet rendelkezései alapján, valamint Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének (közoktatási) Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében foglaltak (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) figyelembe-vételével készült. Az iskolában a Kt. 44. § (1) bekezdésének megfelelően a nevelő és oktató munka a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program (e dokumentum) tartalmazza mindazokat a módosításokat, amelyeket a hatályos közoktatási törvény 48. §-ában megfogalmaz. (A program bevezetése felmenő rendszerben történik, néhány tanéven keresztül a kerettantervi és a módosított kerettantervi előírások szerint folyik a nevelés, oktatás, az átmeneti időszak a 2006/2007. tanévben szűnik meg.)
Az iskola nevelési programja Iskolánk, az Almási Utcai Általános Iskola (székhelye: Makó, Almási u. 52. és tagintézménye: Nagyér, Petőfi S. u. 24.) fenntartója Makói Kistérség Almási Közoktatási Intézményi Társulása. A fenntartói és felügyeleti jogot gyakorló szerv Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete. Az intézmény nyolc évfolyamos, nappali rendszerű általános iskolai oktatást folytat, évfolyamonként kettő osztállyal, illetve a Nagyéri Tagiskola alsó tagozaton összevont 2 osztállyal. Vonzáskörzete a Vertán-telep és környéke, a város peremkerülete, működési területe azonban Makó város egész területére kiterjed, illetve Nagyér község területe. Nevelő-oktató munkánk a tanulóink érdeklődésére épülő nevelési program megvalósításán alapul, mely az alapműveltség megszerzése mellett biztosítja számukra az alapvető kommunikációs készségek és viselkedési normák elsajátítását is. Korszerű eszközparkunknak köszönhetően pedagógiai munkánkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, illetve a számítástechnika adta lehetőségek célirányos kihasználása. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink mozgásigényének kielégítésére, fizikai állóképességének növelésére. Rendszeres és tanulóink körében közkedvelt szabadidős programjainkat nevelő-oktató munkánk szerves részének tekintjük. Iskolánkat a megengedő szigorúság, a családias békés légkör jellemzi.
Az iskola jövőképe Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, melyben – reményeink szerint – minden gyerek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Olyan iskolát szeretnénk itt a város szélén, ahol a partnerekkel együttműködve, a biztos alapismeretek nyújtásán túl, a XXI. század követelményeinek megfelelő magas szintű képzéssel, önművelődésre, kultúrált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. Ezt a folyamatot színes iskolai programok teszik változatossá. Arra törekszünk, hogy az iskolánkból kikerülő tanulók ne csak biztos tudással legyenek felvértezve, hanem jól nevelt, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő emberré váljanak. Szeretnénk iskolánkban boldog gyermekekkel találkozni nap mint nap, emlékezetünkbe
-2-
2005. május 13. idézve Kodály gondolatait: „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, és csak ezekből lehet boldog ország.”
Küldetésnyilatkozat „Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre.”
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek Az Almási Utcai Általános Iskola vezetése, nevelői és alkalmazotti közössége felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, a szülők közösségével. Programjában rögzíti mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola ennek érdekében köteles ellátni. Iskolánk helyi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény, nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közlését. Az intézmény pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad. Iskolánkban az oktatás nyelve a magyar, a nevelés és oktatás – a kötelező idegen nyelvi oktatást kivéve – teljes egészében magyar nyelven folyik. Alapelveink: - A közösségszervezés, - Az egységes követelményrendszer, - A tehetséggondozás, - A felzárkóztatás, - A világnézeti, erkölcsi nevelés, - A közéletiségre nevelés, - Az egészsége életmódra nevelés - Az esztétikai nevelés, - A környezetvédelemre nevelés, - A gyermek és ifjúságvédelem, - A szociális hátrányok enyhítésének, - A szülői ház és az iskola együttműködésének, - Az intézmény kapcsolatrendszerének elve.
-3-
2005. május 13.
Pedagógiai célok, feladatok Céljaink, feladataink megfogalmazásában segítségünkre volt az eddig kialakult helyzet elemzése, a Qualitás Iroda „Igény és elégedettség felmérés elemzése 2000.” című, iskolánkra vonatkozó munkája. Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola. Célja a tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, minden tanuló felkészítése – érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően – középiskolai vagy szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánk óvja és továbbfejleszti az általános iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt nevelve biztosítja a test és a lélek harmonikus fejlesztését, elősegíti a szocializáció folyamatait, kialakítja és továbbépíti tanulóink elemi műveltségbeli alapjait, megalapozza és fejleszti tanulási stratégiáit. Az intézmény a pedagógusközösség nevelési alapelveiből és Makó Város közoktatási Feladat-ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének célkitűzéseiből kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, az idegen nyelv, a számítástechnika, a sport fontosságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a nevelés és oktatás kiemelt célja a tehetség kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása is. Olyan tevékenység kialakítása, melynek során világosan kitűzött célok érdekében egységes és hatékony feladatrendszerben folyik az igényes munka. A követelmények, az értékelés az adott korosztályhoz igazodik. Az alkalmazott módszerek kielégítik a mikro- és makroközösség igényeit. Folyamatos cél megőrizni az intézmény bensőséges, családias légkörét, az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a tovább tanulásra, a pályaválasztásra. A nevelés célja minden társadalomban egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A megvalósítás érdekében intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: 1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, alakuljon ki helyes énképük. 1.1.Őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, manualitásuk, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk, vizuális befogadóképességük, térlátásuk, mozgáskultúrájuk, technikai képességeik. 1.2.Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, az önkifejezés igénye és szépérzékük. 1.3.Fontos cél a tanulók érzelmi nevelése, ennek érdekében törekszünk biztonság szükségletük kielégítésére. 1.4.Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, valamint az önnevelés szándéka. Sikerkritériumok: 1.1. Részcél esetében minden tanuló. 1.2. Részcél esetében a tanulók 90 %-a. 1.3. Részcél esetében minden tanuló. 1.4. Részcél esetében a tanulók egészére vonatkozóan kétévenként a második és a negyedik évfolyamon állapítjuk meg ezen képességek fejlődését (nev. ért.) Első értékelés a bevezetéstől számított második tanév vége. 2. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége. 2.1. Váljon szükségletükké saját és környezetük tisztasága, higiéniája.
-4-
2005. május 13. 2.2. A sajátos célok megvalósítását segíti a helyi tantervbe iktatott mindennapos testnevelés. Sikerkritériumok: 2.1. Részcél esetében akkor lehet teljesültnek minősíteni, ha a tanulók mind otthoni, mind iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal, különös tekintettel a legalapvetőbb személyi higiéniával, a környezet iránti igényességgel, a helyes életmóddal. 2.2. A tanulók tartása, összerendezett mozgásuk, ügyességi és állóképességük fejlett, figyelmük koncentrált. A testnevelésbe beépített talp- és tartásjavító gyakorlatok alkalmazásával csökken a lúdtalpas és a tartáshibával rendelkező tanulók száma (fontos a megelőzés). 2.3. Részcél esetében sikeres a tevékenység, ha a résztvevő tanulók mozgása fejlődik, összerendezettebb lesz, fejlett ritmusérzékkel és énekhanggal rendelkeznek. Mérések – értékelés: 2.1. Részcélt az osztályfőnökök értékelik az osztály tanulóinak bevonásával (szülők és szervezeteik bevonása) 2.2. Részcélt évente kétszer értékeljük a védőnő és a háziorvos segítségével (statisztikai adatok, házi bajnokságok rendezése) 2.3. Részcélt a nevelőtestület értékeli látogatások ill. fellépések alkalmával a közvélemény-kutatás eszközével. 3. Az iskolásokból tanult és tanuló művelt és művelődő ifjak váljanak. Váljon szükségletükké a tudásvágy. 3.1. Fontos, hogy tanulóink elsajátítsák az önálló tanulás technikáját, valamint alkalmazkodni tudjanak az osztályok összevonásából adódó sajátosságokhoz, használják ki ezek lehetőségeit (ismétlés, új ismeret). Rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel, valamint a mindennapokban alkalmazható tudással és az alkalmazás képességével. 3.2. Az alapműveltség elemeit koruknak megfelelő szinten közvetítsék, kiemelten a logikai és kommunikációs készséget. Ezen belül: – könyvtárhasználat készsége – idegen nyelv (4. osztálytól) – önmaga és fizikai, biológiai környezetének ismerete – művészetek ismerete – népi hagyományok (dalok, táncok) ismerete 3.3. A tanulók készüljenek fel az iskolaváltásra 5. osztálytól az új környezet világába zökkenőmentesen, eredményesen illeszkedjenek be. Sikerkritériumok: 3.1. Részcél esetén a tanulók koruknak megfelelő szinten reprodukálják az elsajátított tananyagot, élnek az összevont oktatás lehetőségeivel (gyengébbek ismételnek, a fiatalabb korosztály alkalmazza az idősebb korosztálytól elsajátított megfigyeléseit, tudását). Feleletekkel, versenyeken való eredményes részvétellel adnak számot tudásukról, valamint kimutatható, hogy ismereteiket a mindennapokban alkalmazzák. 3.2. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha a tanulók megnyilatkozásaiból ez kikövetkeztethető – kommunikációs és logikai alapműveleti készségek esetén 70 %-os teljesítmény – idegen nyelv 60 %-os teljesítmény – környezetismeret 60 %-os teljesítmény – könyvtárhasználat 60 %-os teljesítmény – népi hagyományok ismeretében 70 %-os elsajátítás. -5-
2005. május 13. 3.3. Sikeresnek mondható az iskola, ha az 5. osztályos tanulóink eredményesen illeszkednek be új környezetbe, tanulmányi eredményeik nem mutatnak túl nagy visszaesést. Első év végén egy érdemjegynél nem nagyobb az eltérés. Értékelés: 3.1. Részcél esetében a mindennapos, folyamatos tanítói értékelések (órai munka, feleletek, témazárók, versenyek eredményei) szolgálnak az értékelés eszközéül, melyet az osztályfőnökök kísérnek figyelemmel, ill. a nevelőtestület. 3.2. Részcél esetében az értékelés eszközrendszerét ez esetben is a tanév folyamatába ágyazott értékelési eszközök képezik. Félévkor és év végén az igazgató összegzi. 3.3. Részcél esetében a nevelőtestület végzi az értékelést a fogadó iskolák információi alapján. 4. A tanulókból a társadalomba jól illeszkedő, a demokrácia szabályait megtapasztalva megtanuló ifjak váljanak. 4.1. Kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció, melyen az iskolában – a szokásokhoz, törvényekhez alkalmazkodást, ezen az iskola szokás- és törvényrendszerének betartásában és betartatásában való részvételt értjük – az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét – szűkebb környezetek életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról koruknak megfelelő véleményalkotás. 4.2. A demokráciatechnikák kifejlesztése terén kiemelt szerepet kap az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, a humanitás, a kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. A közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége – a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság szintű alkalmazása – a megbízás felelősségének átélése. Sikerkritériumok: 4.1. Sikeresnek mondható a részcél teljesítése, ha a tanulók alapfokon elsajátított ismereteiket, a társadalmi folyamatokról alkotott véleményüket szűkebb értelemben képesek kifejteni – ha a házirendet a diákok többsége, a pedagógusok valamennyien támogatják és betartják – ha a tanulók udvariasak, együttműködőek, toleránsnak bizonyulnak – ha csökken agresszivitásuk, a csúnya szavak használata. 4.2 Részcél esetén sikeres az iskola, ha az osztályközösségek jól működnek, a szakkörök (tánc, báb, számítógép) létszáma és minőségi munkája növekszik – ha a gyermekek vállalják a humánum, a szolidaritás és a tolerancia értékeit – ha kialakult, ill. megfelelő mértékben fejlődik feladattudatuk. Értékelés: 4.1. Részcélok teljesülését folyamatosan értékelik, és kétévenként minősítik az osztályfőnökök. 4.2. Részcél minősítése is folyamatos. A mindennapi értékelést kétévenként összegzik az osztályfőnökök. Az eszközök között a csoportos beszélgetések, az osztályfőnöki órák (3–4. osztály), a házirend működéséről szerzett tapasztalatok játszanak szerepet. 5. A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ifjak váljanak. -6-
2005. május 13. 5.1. Fejlődjön kötelesség- és feladattudatuk. Az iskolába járás minden tanuló célja legyen. Felkészülten érkezzenek az iskolába. 5.2. Sajátítsák el a kulturált magatartás alapnormáit. 5.3. Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, a munka tisztelete. Sikerkritériumok: 5.1. Sikeresnek tekinthető az iskola, ha igazolatlan hiányzás nincs, valamint, ha a teljesítetlen feladatokért kapott elégtelen osztályzatok száma csökken. 5.2. Részcél akkor teljesült, ha a rossz és változó magatartások száma az előző tanévhez képest csökken. 5.3. Részcél akkor teljesül, ha a házi ill. a területi tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók létszáma nem csökken, eredményeik javulnak. Értékelés: 5.1. Részcél teljesülését az osztálynaplók alapján az osztálytanítók folyamatosan ellenőrzik, ill. értékelik. Az összegzést az igazgató végzi minden év végén. 5.2. Részcél teljesülését az osztálytanítók végzik a magatartási jegyek alapján. Az év végi összegzést az igazgató végzi. 5.3. Részcél értékelését az osztályfőnökök beszámolója alapján a nevelőtestület végzi az év végi nevelőtestületi értekezleten. 6. Tegyenek szert tanulóink a mindennapi élethez nélkülözhetetlen, az élethez szükséges ismeretekre. 6.1. A tanulók munkára neveltek legyenek. 6.2. Rendelkezzenek alkalmazásképes tudással a legelemibb háztartási ismeretek körében. 6.3. Rendeltetésszerűen használják a rendelkezésre álló eszközöket. 6.4. Rendelkezzenek növényápolási és gondozási ismeretekkel. Sikerkritériumok: 6.1. Részcél akkor teljesül, ha a tanulók legalább 90%-a elvégzi a rábízott feladatot. 6.2. Részcél teljesültnek tekinthető, ha a tanulók legalább 70%-a eljut korának megfelelő alkalmazási szintig. 6.3. Részcél teljesült, ha a tanulók mindegyike tudja, hogy az adott eszközök mire használhatók, rendelkeznek ezekre vonatkozó ismeretekkel, és koruknak megfelelő szinten tudják használni. 6.4. Részcél teljesült, ha a tanulók 80%-a iskolán kívül is kipróbálta a tanultakat és bizonyíthatóan alkalmazni igyekszik azokat. Értékelés: 6.1. Részcélt az osztálytanítók folyamatosan értékelik osztályzattal is. 6.2. Részcélt az osztálytanítók és diáktársak értékelik (előtérbe kerül a terítés, önkiszolgálás és társak kiszolgálása). 6.3. Részcélt az osztálytanítók értékelik dicsérettel ill. elmarasztalással, valamint érdemjeggyel. 6.4. Részcélt folyamatosan értékeljük – itt elsősorban élősarok, virágoskert, és a pici veteményeskert ápolása – gondozása kerül előtérbe. 7. Az Iskola növendékei érezzék jól magukat az intézményben. legyenek büszkék iskolájukra, annak hagyományaira. Erősödjön meg bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. 7.1. Járjanak szívesen iskolába. 7.2. Ismerjék meg szülőföldük és iskolájuk hagyományait. 7.3. A NAT-ban foglalt nemzeti azonosságtudatuk fejlődjön, beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának elfogadását, ápolását. Sikerkritériumok:
-7-
2005. május 13. 7.1. Részcél akkor tekinthető teljesültnek, ha minden tanuló örömmel jár iskolába, a kialakult családias légkörben jól érzi magát, biztonságérzete van. Az iskolát második otthonának tekinti. 7.2. Részcél akkor sikeres, ha nemzeti ünnepeink megünneplése méltóan, hagyományos rendezvényeink színvonalasan történik. 7.3. Részcél sikeres, ha tanulóink magatartásán, viselkedésén, érzelmi kötődésén kimutatható. Értékelés: 7.1. Részcél teljesülését folyamatosan értékeljük, különös tekintettel az első osztályosok beilleszkedését, társaikhoz való viszonyukat. 7.2. Részcél teljesülését a közös ünnepségeken és rendezvényeken tanúsított viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók bevonásával. 7.3. Részcél teljesülését a tanulók megnyilatkozásain, viselkedésük alapján folyamatosan értékeljük a tanulók ill. a szülők bevonásával.
Eszközök, eljárások Pedagógusaink e pedagógiai program alapján választják meg a tanításban, nevelésben alkalmazott speciális eszközöket, eljárásokat. A Nemzeti alaptanterv, valamint a kerettanterv előírásaitól eltérő, alternatív pedagógiai módszereket pedagógiai programunk nem ír elő, illetve nem tartalmaz.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk együttműködik a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében. Pedagógusaink a tanuló személyiségének fejlesztéséről nevelése, tanítása keretében gondoskodnak. a) Világnézeti, erkölcsi nevelés: •
A tanórai, tanórán kívüli magatartás normáinak megismertetése, elsajátíttatása, betartatása (Házirend). Itt kiemelkedő szerep jut az első és a nyolcadik osztálynak.
•
Minden gyermeket egyéni képességének megfelelően ítélünk meg. Feladatunk olyan követelmények támasztása, melyek során minden tanuló személyiségének megfelelően tud sajátosat, kiemelkedőt tenni önmagáért, az iskoláért.
•
Tiszteletben tartjuk tanulóink hitét. A szülők, a gyermekek igénye alapján biztosítjuk a hitoktatást.
•
Feladatunk kialakítani a tanulók megfelelő éntudatát. Meg kell találni helyüket a családban, az iskolai közösségekben. Ehhez folyamatosan igényeljük a szülői ház segítségét.
•
Nevelőmunkánkban fontos feladatunk, hogy a gyermek megismerje az alapvető emberi értékeket, azokat magáévá tegye, azok szerint éljen. E téren alapvető fontosságú a pedagógusok példamutatása.
b) Esztétikai nevelés: •
Feladatunk megismertetni a szép, az esztétikum, az ízlés fogalmát. Fedezzék föl magukban, környezetükben a harmóniát, törekedjenek annak elérésére.
•
A szakkörökön, tanórákon képessé tesszük a tanulókat az önálló alkotómunkára.
-8-
2005. május 13. •
Megismertetjük őket az alkotás örömével, mások munkájának reális értékelésével, megbecsülésével.
•
Megköveteljük, hogy munkáik rendezettek, esztétikusak legyenek. Fokozottan ügyelünk beszédkultúrájuk alakulására, nem tűrjük a pongyolaságot.
•
Igényeljük testük, ruházatuk tisztaságát, rendezettségét.
•
A környezet szépítésére, tisztaságának megőrzésére szoktatjuk tanulóinkat. Rendszeres munkát végeznek az iskoláért /félévente egy délután /, részt veszünk az Önkormányzat által kiírt ilyen jellegű pályázatokon.
•
Kiemelt feladatunknak tekintjük a művészeti nevelést. Az intézményben működik a Magán Zene- és Művészeti Iskola, melynek keretében gyermekeink hangszeres zenei, néptánc és képzőművészeti oktatásban részesülnek. Biztosítjuk a rendszeres fellépéseket tudásuk bemutatására.
•
Tanulóinkat megismertetjük városunk, megyénk, hazánk értékeivel. Tanulmányi sétákat, kirándulásokat, táborozásokat szervezünk. Ezen alkalmakkor megismertetjük a környezet, a természet értékeit, szépségeit. Felhívjuk figyelmüket a természetet romboló, a környezetet szennyező emberi tevékenységre, megismertetjük és koruknak megfelelően gyakoroltatjuk velük a megelőzés módját.
•
Az iskolai védőnő segítségével mentálhigiénés órákat szervezünk. Itt megismertetjük tanulóinkkal az önmagukban rejlő értékeket, szépet, önmaguk, társaik elfogadására, a toleranciára neveljük őket.
c) Környezetvédelemre nevelés: •
Alapvető feladatunk kialakítani az egyén és a környezet harmonikus együttélésének képességét. Ebben nélkülözhetetlen a család szerepe.
•
A tanórákon szerzett ismereteket az iskola teljes életében alkalmazzuk. Megismertetjük velük az iskola környezetét, megköveteljük, hogy óvják annak rendjét, tisztaságát.
•
A tantestülettel, tanulókkal közösen ültetünk fákat, virágokat, melyeket rendszeresen gondozunk.
•
Feladatunk megtanítani őket a takarékosságra, az energia ésszerű használatára. Évente két alkalommal gyűjtünk papírt, vasat.
•
Kirándulásaikon megtanítjuk őket az élővilág megbecsülésére, megóvására.
•
Figyelemmel kísérjük az apró állatot, díszállatot tartó tanulók tevékenységét, segítséget adunk nekik. Kisállat bemutatót, élménybeszámolót szervezünk nekik.
•
Rendszeresen részt veszünk környezetvédelmi pályázatokon.
d) Az egészséges életmódra nevelés: •
Nevelőmunkánk során feladatunk, hogy tanulóinkkal elsajátítassuk a korszerű, egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes viszonyukat. Ebben alapvetőnek tartjuk a család segítségét, a nevelői példamutatást.
•
Minden nap sor kerül olyan tevékenységre, mely kielégíti gyermekeink mozgásigényét. Közös játékok az iskolai játszótéren. Sportszakkörök, néptánc, modern tánc, aerobic. -9-
2005. május 13. •
Sportköreinken elsősorban labdajátékra oktatjuk gyermekeinket, mely jó színtere a csapatszellem kialakításának, az önuralomra, fegyelemre nevelésnek, a közös sikerélmény megszerzésének.
•
Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt /esős idő kivételével/ csak a szabadban tölthetik tanulóink.
•
Figyelemmel kísérjük tanulóink sporttevékenységét, számon tartjuk városi egyesületi tagságukat. Eredményeiket nyilvánossá tesszük az iskola előtt.
•
Gyermekeink fizikai állóképessége folyamatosan csökken. Feladatunknak tekintjük a megelőzést, állóképesség növelést. Ennek érdekében évi 4 alkalommal kerékpártúrát, rendszeres gyalogtúrát, országjáró kirándulásokat, táborozásokat szervezünk.
•
Feladatunk megtanítani a szabadidő megtervezését, hasznos eltöltésének módját. Ennek érdekében működtetjük szakköreinket, szervezünk versenyeket, színházlátogatást, rendezvényeket.
•
Tanulóink étkezési szokásai kötöttek. 80 %-uk menzás. A napközi vezetők feladata a helyes étkezési kultúra tudatosítása, folyamatos gyakorlata.
•
Intézményünkben tilos mindenfajta élvezeti cikk fogyasztása /Házirend/. Káros hatásukról prevenciós osztályfőnöki, biológia, környezetismereti órákon, előadásokon filmvetítéseken szereznek ismereteket. Igényeljük a védőnők, a gyermekorvos, az ANTSZ segítségét.
e) Közéletiségre nevelés: •
Feladatunk megismertetni tanulóinkkal az iskola, a lakóterület, a város közéletét. Legyenek ismereteik a hazánkban, a világban zajló eseményekről.
•
Feladatunk kialakítani az egészséges vitaszellemet, az érvelés képességét, egymás véleményének tiszteletben tartását, elfogadását.
•
Kialakítjuk bennük azt a képességet, hogy tudják pontos helyüket a mikro- és a makrokörnyezetben.
•
Kiemelt szerepet tulajdonítunk a Diákönkormányzatnak, a SuliMédia iskolaújságnak. Kialakítjuk velük a választás, a választhatóság gyakorlatát. Megismertetjük velük a Városi Diákönkormányzat tevékenységét.
•
Iskolai, városi, nemzeti ünnepeinken igényeljük a méltó megemlékezést, az aktív részvételt, a megfelelő külsőségeket.
•
Iskolánkhoz tartozásukat erősítjük a számukra is közkedvelt külsőségekkel: iskolazászló, iskolainduló, iskolapóló, iskolaújság, iskolanaptár, videofilm az iskoláról.
•
Fontos feladatunk a hagyományápolás. Ezt biztosítják bensőséges, családias hangulatú rendezvényeink /iskolai télapóünnep, karácsony, nőnap, farsang, Almási Napok, gyermeknap, klubdélutánok, ballagás, évnyitó, évzáró/.
A személyiségfejlesztő tevékenység kiemelt területei az iskolai sportkör és a tanítási órák keretében nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák, így különösen tanulmányi kirándulás, erdei iskola, környezeti nevelés, kulturális, illetőleg sportrendezvények. Ezek időkereteit a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.
- 10 -
2005. május 13.
Iskolai egészségnevelési program „Az egészség az ember legdrágább kincse, ettől függ biológiai és társadalmi életének zavartalansága. Az egészség védelme az egyes embereknek és a társadalomnak is alapvető érdeke.” Jogszabályi háttér: A közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése, A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete Az egészségfejlesztés fő feladatai Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi , lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: Az egész lakosságra irányul és együttműködésére épít Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdasága) Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. A prevenció (megelőzés) területei: Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami e veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pl. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyes higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi- és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, és az egészségbarát viselkedésformákat,
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás, a családi és
- 11 -
2005. május 13. kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolában folyó egészségnevelés kiterjed a testi (szomatikus) egészség védelmére, a lelki (pszichés) egészség védelmére, a szociális egészség védelmére, a társas - társadalmi kapcsolatok harmóniájának alakítására. Szomatikus testi nevelés A szomatikus nevelés feladatai között a személyi tisztaság, a környezeti tisztaság megteremtését, a higiénés magatartásra való szoktatást, a szervezet betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását, az egészséges táplálkozásra, ruházkodásra történő nevelést. Testi képességek: az erőnlét, állóképesség, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Higiénés nevelés Célja az egyén és a közösség egészségének védelme, a külső környezetből származó ártalmak megelőzése, elhárítása. - személyi higiénére nevelés, (Az egész nap folyamán példát mutatunk és folyamatosan felhívjuk a figyelmet ezen szabályok betartására (bőrápolás, körömápolás, fogápolás, orr-, fül-, szemápolás, egészséges ruházkodás, a helyes ( egészséges) táplálkozás, a kulturált étkezés nevelési feladata.) – környezet higiéniára nevelés, (A gyerekekkel közösen végezzük az osztályterem tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását, a termek szellőztetését, az udvar tisztántartását, gondozását.) A betegségek megelőzésére nevelés A fertőző betegségek megelőzésére nevelés magába foglalja a közvetlen érintkezés útján, cseppfertőzéssel, továbbá az élelmiszerekkel terjedő fertőzések megelőzésére nevelést. Felhívjuk a figyelmet és megtanítjuk a helyes zsebkendő használatot, a köhögés, tüsszentés alkalmával, hangsúlyozzuk a kézmosás szükségességét az étkezések előtt, után, az óraközi szünetek után, WC használatot követően. Kiemelt figyelmet fordítunk az élősködők (rüh, fejtetű) felismerésére és kiküszöbölésére. Ebben segítséget kérünk a védőnői hálózattól. Az egyszerűbb rendellenességek megelőzése magába foglalja a beszédhibák megelőzését, felfedezését, korrekcióját mely logopédus segítségével történik, és a tartási (ülési) rendellenességek felfedezését, korrekcióját, a helyes testtartás kialakítását, melyet testnevelés órán valósítunk meg. A kondicionális testedzés Az iskolánkban a testmozgás célja, a gyerekek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a - 12 -
2005. május 13. fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Ennek tükrében évek óta működik intézményünkben a mindennapos testnevelés A tanórák 45 percesek, melyekben az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: Minden gyermek minden nap részt vesz a mindennapi testnevelési programban. Minden alkalommal megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése. A testnevelési tananyag egészében nagy hangsúlyt helyezünk a gerinc- és izületvédelmi szabályok betartására, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.(Az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című 2000-ben megjelent kiadványt használjuk a félévenkénti méréshez.) Baleset-megelőzésre nevelés A felgyorsult technikai fejlődés, a civilizáció számtalan olyan újabb eredményt is hozott, amely jelentősége mellett balesetveszélyt, életveszélyt is rejt magában. A pedagógusok minden alkalommal felkészítik a gyerekeket a baleseti helyzetek felismerésére az iskolai feltételek között, és a biztonságos eszközhasználat gyakorlására (kés, olló, villa, kísérleti eszközök). Az otthoni baleseti források felismertetése, megelőzésük gyakorlása is az iskolában valósul meg. Az utcai közlekedés szabályainak elsajátítása környezet, illetve technika órákon realizálódik. Pszichohigiénés (lelki egészségre) nevelés Az egészséges életvezetés Az egészséges napirend, életrend tartalmazza a kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítását, a jó családi és iskolai környezetet és a gyerekek között kialakuló légkört, az intim emberi kapcsolatok irányítását. Erre környezetismeret, magyar nyelv- és irodalom órán nyílik lehetőség. A deviáns viselkedés (durvaság, agresszivitás , veszélyhelyzet és baleseti helyzet teremtése) megelőzésére a tanítói példamutatás szolgál. A családi életre nevelés az egészséges életvezetés egyik kiemelt feladata napjainkban. Az anyai és apai hivatás megértése, megbecsülése minden szakórán megvalósul a képzőművészeti, irodalmi és zenei tananyagokon keresztül Stressz- elhárítás A stresszorok kiküszöbölése azoknak az élethelyzeteknek az elkerülését tartalmazza, amelyek stresszhatásuk következtében erősen megterhelik az idegrendszert. Ilyen a füstös, áporodott levegőjű helyiségben való tartózkodás, a folyamatos zajhatás, erős fény, sok ülés, fokozott mozgáskorlátozás. A pedagógus feladata ezek megszüntetése, illetve kiküszöbölése, fokozott figyelme. A stresszelhárítás bevált módszere a tanórán kívüli tevékenység. Évente 2 – 3 alkalommal gyalogtúra vagy kerékpártúra a közeli természeti környezetbe, játékos vetélkedők, akadályversenyek rendezése, egészségügyi séták alkalomszerűen, a napközi foglalkozások keretében, környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó témakörök feldolgozása tanulmányi sétákon (pl. gyümölcsöskert, baromfiudvar, erdő, mező, vízpart élővilágának megtekintése). Vízhez szoktatás, úszás, mozgásos szabad játékok.
- 13 -
2005. május 13. Érzelmi nevelés A gyermek személyiségében az érzelmek jelentős szerepet töltenek be, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket biztonság, otthonosság, derűs szeretettel teli légkör vegye körül az iskolában is. Nevelési szempontból feladatunkhoz tartozik a pedagógusok és más felnőtt dolgozók és a gyermekek közötti pozitív érzelmi kapcsolat erősítése, a félelmek szorongások feloldása, a kudarc elkerülése. Iskolánkban családias légkörben folyik az oktatás, állandó a meleg érzelmi kötődés a gyerekek és felnőttek között. A legtöbb tanuló hátrányos családi környezetből származik, sok gyermek szülői elhanyagolással küzd, így nekünk pedagógusoknak kell pótolni a szeretetet. Szociohigiénés (harmonikus társkapcsolatokra történő) nevelés Kedvező társas miliő működtetése Kiemelt szerepet játszik a család társas támogató rendszere, a szülő – gyermek kapcsolat, anya – gyermek kapcsolat zavartalansága, a személyiség kibontakozási lehetőségének biztosítása, a személyiségben meglevő kreativitás kibontakozása. Ezeket a szerepeket is a már említett hátrányos, érzelmileg szegény környezetből származó tanulóink miatt az iskolának kell megtanítania, amely csak részben valósul meg, a család támogatása nélkül. Kommunikációs nevelés Az iskolánk feladatköre a gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése. Arra nevelünk, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseiket, érzelmeiket őszintén közöljék társaikkal és a felnőttekkel. E feladatkörből kiemeljük azt a munkát, amely a beszédnyelv tisztaságának fenntartására, a gyermek meghallgatására, a tanulói kérdések érvényesülésére, és a válaszok igénylésére irányul. Ez a feladat a tanórákon is, tanórán kívüli tevékenységekben is és a pedagógusok példamutató magatartásával, következetes neveléssel valósulhat meg. A kommunikációs zavarok feloldására, enyhítésére beszédfejlesztési gyakorlatokat, légzéstechnikai feladatokat végzünk a tanórákon, kiegészítve a szókincsbővítéssel, a kifejező készség fejlesztésével. Ezekre lehetőséget biztosítanak a magyar nyelv és irodalom, énekzene, testnevelés órák, és a logopédiai foglalkozások. Akkut esetekben gyermekpszichológus segítségét kérjük. A szerepfeszültségek feloldása A családi és iskolai szerepek ütközése gyakran a családi élet érzelmi kötelékének lazulásához vezethet. Megelőzésükre egyszerűbb feszültségoldó technikákat alkalmazunk: vita, kérdésfelvetés, szerepjáték, drámajáték, segítő beszélgetés, kikérdezés, meggyőzés, meghallgatás. A szülőknek adandó nevelési tanácsadást, a család és az iskola közötti nevelési feszültség (kettős nevelés) feloldását a szülői értekezletek, családlátogatások alkalmával ejtjük meg. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Ez a szülők körében sajnos nem minden esetben valósul meg . Mi pedagógusok igyekszünk bevonni őket az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába. Háziorvos, védőnő Az egészségügyi szolgálat segítségének igénybe vétele évi rendszerességgel történik (védőnő, iskolaorvos). Évente egy alkalommal szűrés (testmagasság mérés, testsúlymérés, mellkörfogat
- 14 -
2005. május 13. mérés, szemvizsgálat, fogászati szűrés és ellátás, ortopédiai szűrés), rendszeres higiéniai szűrővizsgálatok. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők segítségét is igénybe vesszük a veszélyezett és hátrányos helyzetű gyerekek esetében alkalomszerűen. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek szakemberei alkalomszerűen besegítenek az iskolai egészségnevelési munkába.
Környezeti nevelési program Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8.§ A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16.§ A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok: Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”.
- 15 -
2005. május 13. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi
- 16 -
2005. május 13. Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. A környezeti nevelés színterei iskolában Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan pályázatokat készítenek, amelyek a környezet és természetvédelem fontos témáival foglalkoznak, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. rajzpályázatok) Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolánkban rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napja rajzkiállítás, Víz Világnapja rajzkiállítás, képzőművészeti kiállítás, nyári táborokról bemutatkozó.
- 17 -
2005. május 13. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk munkaközösségünk együttműködését. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a kirándulásoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amelyet iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés-az iskola egész életén belül-a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon - 18 -
2005. május 13. készítjük elő. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Külső erőforrások Pályázatok: A pályázat megjelenésének figyelése az igazgató feladata. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. Alapelvek, célok, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés, - kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggése, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - demokrácia, - 19 -
2005. május 13. - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség, - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani. - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelőségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet értékei iránt felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, - a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - szintetizálás és analizálás, - problémaérzékenység, integrált megközelítés, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - vitakészség, kritikus véleményalkotás, - kommunikáció, - konfliktuskezelés és megoldás, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletét alakítsuk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése, kiemelt feladatunk. Tanórán, nyári kirándulásokon, megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
Konkrét célok és feladatok A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.
- 20 -
2005. május 13.
Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelennek meg a kerettantervben. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Képzési szakasz, képzési idő, képzés jellemzői: Iskolánkban az elemi-kezdő szakaszból az 1–4. évfolyam képzése folyik összevont osztályokkal, két tanulócsoportban, az 1–2. és a 3–4. évfolyamok összevonásával. Egy napközis csoportunk van az 1–4. osztályok összevonásával. A 4. évfolyam befejezését követően tanulóink a szülők szabad választása alapján folytatják tanulmányaikat. E képzési szakasz célja és faladata: A tevékenységeken alapuló közvetlen tapasztalatokra épülő, aktív megismerési folyamatok által a tanuláshoz szükséges jártasságok, készségek, a további képzési szakaszhoz szükséges alapismeretek kialakítása. Az önálló tanulás, önálló ismeretszerzés képességének megalapozása. Jellemzői: Differenciált foglalkozással az egyéni képességeket figyelembe vevő előrehaladás biztosítása. Egyéni fejlődési ütemhez igazodó személyiségfejlesztés. Tehetséggondozás és felzárkóztatás kötelező és választható órákon, napközis foglalkozásokon, kiscsoportos ill. egyéni foglalkoztatási formában.
- 21 -
2005. május 13. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Testnevelés A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, - értsék és tapasztalják meg, a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, - igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek, - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl: karikahajtás, zsákban futás), - tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat elemezni, - logikus gondolkozása, a szintetizáló és a lényegkiemelő, képessége fejlődjön, - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek reális becslésekre. Környezetismeret A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, - érzékeljék és értékeljék a környezetükben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére. A tanulókban alakuljon ki az ökológiai szemléletmód. Ének-zene A tanulók
- 22 -
2005. május 13. - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a zenei ábrázolás módjait, - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - tudják, hogy az élő ill. az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével, - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel: A tanulók osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolja igényessége, értékrendje. Az osztályfőnök általános tájékozottsága, problémafelismerő – és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Ilyenek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag-és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perces) órakeretek között is történhet. Néhány példa szerepel itt az ilyen típusú tanítási-tanulási keretre. Ezek a környezeti nevelés céljainak kitűnően megfelelnek: - Víz Világnapja, - Madarak és Fák Napja, - 23 -
2005. május 13. - Föld Napja alkalmából tett kirándulások, – múzeumlátogatás, – iskolánkban a háziállatfajták oktatásánál meglátogatunk egy gazdasági udvart, – terepgyakorlatok a vizek élővilágáról szóló tananyaggal kapcsolatosan. Tanórán kívüli lehetőségek: szakkör, gyűjtőmunka,- vetélkedő, nyári tábor, kézműves foglalkozás, színház, mozi, akciók, kampányok, kirándulás, túra, tanulmányút, múzeum, állatkert látogatása, pályázatokon való részvétel, iskolakert, kiállítás (készítés, megtekintés), települési környezet szépítése. Módszerek Használhatunk hagyományos módszereket, de a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására. A környezeti nevelésben használható módszerek gyűjteménye: Játékok (szituációs, memóriafejlesztő-, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia), Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések. Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, rend- és tisztasági verseny. Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) Művészi kifejezés (vizuális művészet a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén.) Taneszközök Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Az iskolai környezet Az iskolaépület és működtetése A helyzetelemzésben kiderült, milyen az iskola jelenlegi állapota, képe, és az is, hogy ez mit jelent környezeti nevelési szempontból. Ennek a fejezetnek az a célja, hogy átgondoljuk, mi az, amit változtatni szeretnénk és tudunk (van rá lehetőség, megoldható pénzügyileg is), hiszen az iskolai környezet is jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására. Meg kell próbálni olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. Néhány ötlet ehhez: Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyerekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg
- 24 -
2005. május 13. a lehetőséget, hogy a gyerekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében. Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre. Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. A mi iskolánkban minden Madarak és Fák Napján az első osztályosok ültetnek egy fát, melyet attól kezdve ők gondoznak. Létrehozhatunk virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyerekek szívesen gondoznak. Helyezzünk el padokat is az udvaron, hogy a gyerekek le tudjanak ülni, mert sokszor azért nem mennek ki szívesen az épületből, mert nem tudnak hol beszélgetni. Iskolakert létrehozása – biokertészkedés Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése. Persze fontos, hogy a gyerekek is figyeljenek oda, hogy a villanyok le legyenek kapcsolva ott, ahol nem tartózkodnak, a csapok megfelelően legyenek elzárva stb. Az iskola életvitele Az iskola mindennapi életét is meg kell tervezni a környezeti nevelés szempontjából. Pedagógusok, iskola dolgozóinak példamutató magatartása (tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia- és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait, a takarító ügyeljen a hulladékkezelésre, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.). Nálunk az iskolában nagyon sok dolgozó jár kerékpárral, ami egy kis településen jó közlekedési mód és a példánkat követő gyerekek számára sem veszélyforrás. Étkezés: terítés, étkészlet anyaga, minősége, kulturált étkezés szokásai (asztalnál ülve, csendben, az ételt megköszönve, gyerekek is részt vehetnek a terítésben, segíthetnek a tálalásban stb.) Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyerekek az udvaron stb. Délutáni foglalkozás megszervezése, napközi. Iskolánkban a napközi ideje általában 5 óra, ebből 2 óra tanulás, 1 óra szakkörök, könyvtár, korrepetálás, 1 óra pedig szabadfoglalkozás. Kommunikáció Iskolán belül Tanítók–iskolavezető, tanítók–tanítók: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, Diákok–tanítók: faliújság, osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok–diákok: faliújság, Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, évkönyv, kiállítások. Iskola–fenntartó: gyűlés Iskola–partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. Külső (helyi és országos média) Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. Országgal: TV, rádió, Internet. Minőségbiztosítás / minőség-ellenőrzés A minőségbiztosítás során a következő sémában lehet gondolkodni: Készítünk egy tervet, majd kipróbáljuk Ha nem működik, elemezzük a tervet, megkeressük a hibákat, helyesbítjük, majd újra kipróbáljuk. Ha még mindig nem jó, megismételjük az előző lépést. - 25 -
2005. május 13. Ha a próba működik: végrehajtás, majd értékelés következik. A környezeti nevelésben nem olyan egyszerű meghatározni a mérések, értékelések módjait, kritériumait, mint a hagyományos tantárgyi tudásszerzésben. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: Egyes tanulók esetében: az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,, a szociális képességek alakulása, a beállítódások és értékorientáció fejlődése, a csoporthelyzet megismerése, a konfliktuskezelés módjai. Osztályközösségek esetében: a csoportviszonyok alakulása, a közvélemény, a morális gondolkodás változása, az informális kapcsolatrendszerek alakulása, a tevékenységrendszer megismerése. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának? Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában? Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. Továbbképzések Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, évente egy pedagógus részt vesz a külső intézmények által szervezett továbbképzési programokon.
- 26 -
2005. május 13.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Feladatunk a stabil, kiegyensúlyozott tantestület kialakítása. Ezt közös célkitűzésekkel, közös feladatvállalások rendszerével, rendszeres értékeléssel kívánjuk elérni, ill. fenntartani. Az iskola együttműködik a szülők közösségével a tanulói közösség kialakítása fejlesztése során. A szülői szervezet hatékonyan segíti nevelőmunkát. A közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartatása iskolánk minden pedagógusának feladata, akik ennek során együttműködnek a szülővel a tanuló közösségbe történő beilleszkedésének elősegítésével kapcsolatban. A kirándulások szervezésekor a szülői szervezet határozza meg azt az összeget, amelyet nem lehet túllépni. Gyermekközösségek: Osztályközösségek 1-8. osztályig, szakkörök közösségei, sportkörök, zeneiskolai tanulók közössége. A gyermekközösségek nevelési céljai, feladatai: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, 1. oszt.: betartatása. A helyes tanár-diák viszony alapjai. A közös játék szabályai. A helyes étkezés, az önálló öltözködés elsajátíttatása. Felelősi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. 2. oszt.: Tanulóközösségek, tanulópárok kialakítása, differenciált munkavégzés. Munkavégzés az iskoláért. Egymás értékelésének kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért. A szakköri tagság előnyei, kötelezettségei. Diákönkormányzati tagság. Az iskola környékének megismerése. A szülői kapcsolat erősítése, közös kirándulás a szülőkkel. Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás 3. oszt.: elfogadása, az osztálytárs segítése /gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás/. Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. Az idősebbek helyes példáinak követése. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért /versenyek, rendezvények/. A differenciált munkavégzés rögzítése, gyakorlata. A Diákönkormányzat munkájának segítése. A város megismerése, részvétel városi rendezvényeken. Egész napos kirándulás a megye valamely városába. Közös programok a szülőkkel /kirándulás, anyák napja, télapó ünnep stb./. 4. oszt.: Szaktanári rendszerbe szoktatás, a felső tagozat megismerése. A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. Munkavégzés az iskoláért. Részvétel az iskola szakköreiben. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részben önálló rendezvények a szülőkkel közösen. Részvétel a város ünnepein, rendezvényein, városi versenyeken. Kétnapos kirándulás a megye valamely pontjára. Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált 5. oszt.: foglalkozások rendszere. Aktív részvétel a szakkörök munkájában. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Aktív részvétel a Diákönkormányzat, a SuliMédia munkájában. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, városi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. Nyári táborozás az ország valamely pontján.
- 27 -
2005. május 13. 6. oszt.:
Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, az egészséges vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat, a SuliMédia munkájában, Részvétel iskolai versenyek, rendezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. Több napos táborozás az ország valamely pontján, részvétel a csíkszeredai cserekapcsolatban. Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos 8. oszt.: erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Az iskolához kötődésük további erősítése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában /Diákönkormányzat, SuliMédia, versenyek, rendezvények, ünnepek/. Képviselőjükön keresztül részvétel a Városi Diákönkormányzat munkájában, részvétel a városi ifjúsági rendezvényeken. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek /drog, csavargás stb./ tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A város közéletének megismerése. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A megfelelő vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. Munkavégzés az iskoláért. Az őszi hulladékgyűjtés önálló megszervezése, lebonyolítása, értékelése. Több napos kirándulás az ország valamely pontjára. Részvétel nemzetközi csereprogramokban, táborozásokon. A közösségfejlesztés további kiemelt területei az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. Ezek időkereteit a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. Az ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolása a közösségfejlesztő tevékenységnek, ezáltal pedagógusaink nevelő-oktató munkájának részét képezik. Hagyományaink: Az iskola jelképei, ünnepei, őszi és tavaszi kerékpártúrák, télapó délutánok, karácsonyi ünnepség, templomi koncert, iskolai vers- és prózamondó verseny, terem labdarúgó torna, óvodások játékos sportversenye, hulladékgyűjtés, az iskolaújság, nőnap, anyák napja, évi két autóbuszos tanulmányi kirándulás az ország valamely pontjára, Almási Napok, csíkszeredai cserekapcsolat, ballagás. (A fenti fejlesztési feladatok segítségével.)
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók a többi tanulóval együtt vesznek részt az iskolai nevelésben és oktatásban. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, a Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Kt. 3. számú melléklet II. 3. pontja szerint – az eredményesebb pedagógiai tevékenység érdekében – - 28 -
2005. május 13. korlátozza azoknak az osztályoknak, tanulócsoportoknak a létszámát, amelyekben ilyen döntés alapján beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók is tanulnak. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló csak a szakértői és rehabilitációs bizottság döntése és szakvéleménye alapján mentesíthető egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulóknak a közoktatási törvény 30. § (7) bekezdésében foglalt jogai biztosítása érdekében az iskola együttműködik a tanuló rehabilitációs célú – a nevelési tanácsadás keretében végzett – foglalkoztatását biztosító intézménnyel. Az intézmény céljai, feladatai e területen: Egységes, mindenkire vonatkozó, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevő követelményrendszer kialakítása, gyakorlata. Kiemelkedő az osztályfőnök, a napközi vezető szerepe, a tantestület példamutatása. A beilleszkedést már első osztály előtt megkezdjük: tavaszi bemutató órák, óvodások játékos sportversenye, a szülők részletes tájékoztatása. Egyéni beszélgetéssel, bánásmóddal kialakítani a gyermekben egymás elfogadásának képességét. Tantestületi értekezleteken folyamatosan értékelni, elemezni a nehezen beilleszkedő gyermekek helyzetét. Egyénre szabott megbízatások rendszere, melynek során minden érintett tanuló felfedezi azt az érdeklődési kört, mely megkönnyíti beilleszkedését, lehetőséget ad számára az egyéni képesség bármilyen szintű kibontakozására. Erősíteni az osztályközösségek felelősségvállalását. Havi rendszerességgel elemzi a tantestület, az osztály a közösség fegyelmi helyzetét. A továbblépésről rendszeresen tájékoztatja az érintett tanulót, annak családját. Indokolt esetben nevelési tanácsadásra javasolunk.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Pedagógusaink nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, segítik képességének, tehetségének kibontakozását. Tanulóink tehetségének kibontakoztatása céljából az iskola a) nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez 1-8. évfolyamon a technika és életvitel tantárgyhoz kapcsolódóan a technika-gyakorlati készség fejlesztésére, b) egyéni (tanórán kívüli) tehetséggondozó foglalkozásokat szervez – egy-három tanuló részére – a tanulók érdeklődése, igénye szerint, c) tanulmányi, szakmai, kulturális versenyeket, házi bajnokságokat szervez a tehetséges tanulók motiválása érdekében. A foglalkozások időkereteit a helyi tanterv óraterve, illetve a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk napközis foglalkozásokat szervez a gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása és az iskolai felkészítéssel összefüggő feladatok ellátása érdekében, a szülők igénye alapján [1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 41. § (3), Kt. 53. § (2) a), (3)]. Az iskola a fenntartó rendelkezéseire figyelemmel a Kt. 53. § (4) bekezdése alapján – tanévenként határozza meg a napközis csoportok számát és a napközis foglalkozások időkereteit.
- 29 -
2005. május 13. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében – a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó állapotok megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében – való közreműködés iskolánk minden pedagógusának feladata. Ennek során az iskola együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal [Gyvt. 5.§ n), Kt. 19.§ (7)d), 41.§ (6), 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6.§ (1)]. Célok, feladatok: A prevenció érdekében már az első osztályban a napközi vezető és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésével felderítést végez az osztálytanító. A tanuló személyiségében, életminőségében bekövetkezett hirtelen változást azonnal jelezni kell az osztályfőnöknek. A negatív változás kiküszöböléséhez igényelni kell a szülők segítségét. Eredménytelenség esetén a megfelelő szervek (GYIV felelős iskolavezetés, hatóság). A jelzéseknek, intézkedéseknek jól nyomon követhetőknek kell lennie. A megelőző, felszámoló tevékenység alapeleme az őszinte beszélgetés, a pedagógus érdeklődése, a feltétlen diszkréció. A prevenciós munkában igényeljük a szakatóságok ismeretterjesztő előadásait. Pedagógusaink gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse segíti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal együttműködve – egészségnevelési és kábítószer-ellenes programot dolgozunk ki, és a program végrehajtását beépítjük nevelő-oktató munkánkba.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatásának segítése iskolánk minden pedagógusának feladata. Már az első osztálytól tudatosan az önálló tanulásra szoktatunk. A tanulási időt fokozatosan növeljük, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, egyéni képességeket. Ki kell alakítani tanulóinkban a rendszeres tanulás igényét, rá kell szoktatni őket a hangos tanulásra. Ebben alapvető szerep jut a napközi vezetőnek. Beszélgetéssel, beszéltetéssel fejleszteni kell szókincsüket, ki kell javítani, javíttatni minden pongyolaságot. Vázlattal, kiemeléssel el kell érni, hogy képesek legyenek a lényeg megragadására. Rendszeresen élünk a differenciálás eszközével. A tanulási kudarccal küszködő gyermeket több alkalommal, rendszeresen ösztönözzük, dicsérjük. Első osztályban kiszűrjük a beszédzavarral, beszédhibával küszködő tanulókat, igényeljük a logopédus munkáját. Már az első évfolyamon folyamatosan igényeljük a szülő naprakész segítségét, indokolt esetben gyermekét szakemberhez irányítjuk. Az első osztály végén az alapkövetelményeknek eleget nem tevő gyermeket a szülő bevonásával nevelési tanácsadóba, pszichológushoz irányítjuk. Az iskola egyéni felzárkóztató foglalkozásokat (korrepetálás) szervez – egy-három tanuló részvételével – a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása érdekében, a tanulók igénye és szükségletei szerint. A nehezen tanuló, betegség miatt huzamosabb ideig hiányzó tanulók részére felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. A foglalkozások időkereteit a pedagógiai program 1. sz. melléklete tartalmazza. Egyéni foglalkozásokat szervez az iskola a tanköteles, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt ugyanazt az évfolyamot második vagy további alkalommal ismétlő tanulók részére.
- 30 -
2005. május 13.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Céljaink, feladataink: A tanuló szociokulturális helyzetéből adódó hátrányok enyhítése nevelő-oktató munkája során az iskola minden pedagógusának feladata. Pedagógusaink közreműködnek a tanulók anyagi veszélyeztetettségének feltárásában, a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésében. A tanulók anyagi (vagy más jellegű) veszélyeztetettségével kapcsolatban tudomásukra jutott lényeges tényt, körülményt vagy állapotot jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek. A tantestület minden gyermek számára megteremti az esélyegyenlőséget. Ösztönözzük a rászoruló családokat a gyermeknevelési támogatás igénybe vételére. Az iskola alapítványa támogatást ad az érintett tanuló tanulmányaihoz, kirándulásaihoz, versenyeztetéséhez. Közbenjárunk annak érdekében, hogy a tehetséges és rászoruló gyermek térítési díjmentességet élvezzen a Magán Zeneiskolában. Szervezett keretek között valamennyi tanulónk egyformán használhatja intézményünk számítógépeit. Javaslatunkra évenként 10-15 gyermek kap adományt az önkormányzattól, a Máltai Szeretetszolgálattól. Intézményünkben minden gyermektől azonos viselkedést követelünk meg, melyet a tanári példamutatással ösztönzünk. Nem tűrjük a kirívó, az életkortól jelentős mértékben eltérő öltözetet, ezért minden tanulónk köteles az iskolába köpenyben járni. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzéket [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 7. melléklet], ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök és felszerelések – a Funkcionális taneszközjegyzék [Művelődési Közlöny 1998. 2/II. szám] alapján összeállított jegyzékét a pedagógiai program 4. sz. melléklete tartalmazza. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának ütemezését [Kt. 132. § (11)] Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének 400/2003. (XI.5.) MÖKT határozatával elfogadott önkormányzati ütemterv tartalmazza.
A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, tovább– fejlesztésének lehetőségei Az iskola pedagógusai nevelő-oktató munkájuk során együttműködnek a szülővel és a szülők közösségével. A kapcsolattartás formái: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, valamint a szülő rendszeres, illetve szükség szerinti – ellenőrző útján, illetve postai úton történő – tájékoztatása gyermeke iskolai munkájával kapcsolatos minden lényeges kérdésről. A rendszeres, illetve szükség szerinti kapcsolattartás az iskolavezetésnek és valamennyi – a tanuló nevelésében, oktatásában résztvevő – pedagógusnak kiemelt feladata.
- 31 -
2005. május 13. Szülői értekezletet és fogadóórát évi két alkalommal tartunk. Külön szervezünk pályaválasztási szülői értekezletet. Ezeken a fórumokon, a szülői szervezet megbeszélésein igényeljük, kérjük a szülők véleményét, javaslatait. Évente egyszer rendezünk nyílt tanítási napot külön a leendő elsősök, külön a többi tanulóink szüleinek. Minden első és negyedikes osztályfőnök, illetve azok a pedagógusok, akik új osztályt kaptak családlátogatást tart. A fentiek mellett a szülő bármikor felkeresheti a pedagógust, az iskolavezetést gyermekével kapcsolatos bármilyen ügyben. Minden rendezvényünkhöz igényeljük a szülők segítségét (kirándulások, télapó ünnep, karácsony, anyák napja, közös sportnap, Véradó Nap, Almási Napok, csíkszeredai cserekapcsolat, társadalmi munka, versenyeztetés, stb.). A szóbeli rendszeres tájékoztatáson túl élünk az írásbeliség eszközével (tájékoztató, ellenőrző). A szülői szervezet rendszeresen tartja megbeszéléseit. Tevékenységi köre az iskola SZMSZben található.
Tanulói részvétel Iskolánk minden tanulója az iskolaközösség teljes jogú tagja. Mint iskolapolgár, egyaránt élhet az iskolai demokrácia közvetlen és közvetett eszközeivel. A közvetlen demokrácia alapját a szólás joga képezi. A tanulók az iskolai élet minden kérdésében javaslatot tehetnek, megfogalmazhatják kérdéseiket, és elmondhatják véleményüket. Vélekedésüket az iskola tiszteletben tartja, toleránsan fogadja, és azokra válaszokat ad. A diákok az iskolavezetést és a tanárokat munkaidőben bármikor megkereshetik ötleteikkel, problémáikkal. Az osztályfőnöki órán tett felvetéseiket az osztályfőnök továbbítja az iskolavezetéshez, s a kapott információkat közli a tanulókkal. A diákönkormányzat A közvetett demokrácia gyakorlásának a fóruma az iskolai diákönkormányzat, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladata: az iskolai közösségi élet szervezése, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítése és a diákok érdekeinek képviselete. Szervezeti tagolódása hierarchikus. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. Az IDB tagjai az osztályok diákbizottsági képviselői. Élén az iskolai diákbizottság titkára áll, akit a képviselők választanak. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. Feladatait az SZMSZ tartalmazza. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:
- 32 -
2005. május 13. -
a jogszabályokban meghatározott ügyekben az iskola szervezeti és működési szabályzata megalkotásakor és módosításakor, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, - a házirend elfogadásakor. A törvényekben meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről a diákmozgalmat segítő tanár gondoskodik. Az előterjesztést legalább két héttel korábban kell átadnia. A diákmozgalmat segítő tanár a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezetének előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható. A diákképviselő meghívását kezdeményezheti a nevelőtestület, a diákközösség, a diákmozgalmat segítő tanár és az igazgató. Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az igazgatóhoz, szűkebb közösséget érintő ügyekben a diákmozgalmat segítő tanárhoz fordulhat. Az igazgató félévente kétszer részt vesz az IDB vezetőségének ülésén. Tájékoztatást ad az iskola ügyeiről és válaszol a feltett kérdésekre. A diákönkormányzat a működéséhez használhatja az iskola helyiségeit. Több helyiség egyidejű igénybevételéhez az esemény előtt legalább három nappal engedélyt kér a diákmozgalmat segítő tanártól. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola költségvetésének elkészítésekor lehetőségeihez mérten gondoskodik. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanítási órák és foglalkozások többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egységeként működik, megválasztja az osztály iskolai diákbizottsági képviselőjét. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Feladatait az SZMSZ tartalmazza. A diákközgyűlés A diákközgyűlés a tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma. Megtartásának idejét a tanév munkarendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítják meg. A napirend nyilvánosságra hozatala a közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel az osztálytermekben való kifüggesztéssel történik. A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár. A közgyűlésen jelen lehetnek a nevelőtestület tagjai. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével a közgyűlés előtt legalább három nappal írásban juttatja el az iskola igazgatójához. Az írásban, illetve a közgyűlésen szóban feltett kérdésekre az igazgató ad választ. Az igazgatót és a kérdésekkel érintett tanárokat az IDB meghívja a diákközgyűlésre. A meghívás nem utasítható vissza. Rendkívüli diákközgyűlés hívható össze az iskolai diákbizottság vagy az igazgató kezdeményezésére. Az igazgató a kezdeményezéstől számított két héten belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról. A rendkívüli diákközgyűlés napirendjére, levezetésére a diákközgyűlésre vonatkozó szabályozás érvényes. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, akkor gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.
- 33 -
2005. május 13.
Az iskola helyi tanterve Iskolánk egyes évfolyamain a tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglakozásokat és azok óraszámait az iskolában a 2001/2002. tanévtől (a kerettanterv) és a 2003/2004. tanévtől (a módosított kerettanterv) felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óratervek határozzák meg, a tantárgyanként előírt tananyagot és követelményeket a pedagógiai program 4. sz. melléklete tartalmazza.
Óratervek Az iskolában alkalmazott óratervek kötelező és nem kötelező tanítási órákat tartalmaznak. A kötelező tanítási órák a kerettantervben meghatározott tantárgyak és tantervi modulok tananyagának elsajátítását, követelményeinek teljesítését szolgálják. A szabadon tervezhető időkeret terhére a matematika tantárgyon belül a tanult ismeretek alkalmazása, készségek, képességek fejlesztése, az informatika tantárgyon belül speciális és kiegészítő ismereteket tartalmazó tananyag átadása történik. A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások első-negyedik évfolyamon a készségtárgyak, ezen belül a testnevelés és a technika-gyakorlati foglalkozás tananyagának tanítását szolgálják. Tanulóinknak az ötödik-nyolcadik évfolyamon is lehetőségük van a testnevelés tananyagának tanítását szolgáló nem kötelező tanórai foglalkozást választani, ezen felül választásuk, képességük és érdeklődésük szerint a technika - gyakorlati foglalkozás, az informatika oktatás tananyagának átadását szolgáló foglalkozásokon részt venni A tantervi modulok tananyagát és óraszámait iskolánk – az alkalmazott óratervekben egységesen – befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatja az alábbiak szerint: Befogadó tantárgy Tantervi modul Magyar nyelv Magyar irodalom Informatika Testnevelés és sport
Hon- és népismeret Tánc és dráma Ember és társadalomismeret, etika Informatika Mozgókép- és médiaismeret Egészségtan
Mindezeknek megfelelően az oktatás minden évfolyamon egységes óraterv szerint folyik. Ezen túlmenően egyes évfolyamokon egyes tantárgyakból az oktatás osztálybontás alkalmazásával folyik. Az osztálybontás alkalmazásával oktatott tantárgyak a következők:
- 34 -
2005. május 13. Tantárgy
Osztálybontás alkalmazása
Idegen nyelv
4–8. évfolyamon
Magyar nyelv és irodalom
1. évfolyamon*
Magyar nyelv
2–8. évfolyamon*
Magyar irodalom
2–8. évfolyamon*
Matematika
1–8. évfolyamon*
Informatika
1–8. évfolyamon*
Technika és életvitel
1–8. évfolyamon* * Szükség szerint.
Az idegen nyelv oktatása keretében az iskola tanulói az angol és német nyelvek közül választhatnak. A választott óratervtől függetlenül minden tanuló egy idegen nyelvet tanul. A táblázatban szereplő sorrend egyúttal prioritást is jelöl. A további felhasználásra rendelkezésre álló órakeret terhére 72,8 óra áll rendelkezésre, melyet a mindennapos testedzés és az iskolai sportkör foglalkozásaira, csoportbontásra, a tehetséggondozásra, egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra használható fel. A Nagyéri Tagiskola tantárgyi rendszere a NAT Kerettanterve (és módosított kerettanterve) műveltségi területeire épül. Az összevont oktatási rendszer körülményei között meghatározó szempont a kialakult hagyomány, mivel a felmenő rendszerrel történő bevezetéssel (figyelembe véve az alapozó szakasz követelményeit), a hagyományos tantárgyak megtartása mellett biztosítható a zökkenőmentes áttérés a helyi tantervi gyakorlatra. 1.2. Tantárgyak és témakörök a NAT alapján: Magyar nyelv és irodalom: – kommunikáció, – magyar nyelv, – olvasás, szövegértés, – írás, íráshasználat, – társadalmi ismeretek, – drámajáték, - könyvtárhasználat. Matematika: – számtan, algebra, sorozatok, függvények – geometria, mérések – valószínűség – statisztika. (A logikus gondolkodási módszerek alapozása beépül a témakörökbe.) Környezetismeret: – természetismeret – az élettelen természet alapismeretei – tájékozódási alapismeretek – az élő természet alapismereti – testünk és életműködései
- 35 -
2005. május 13. - társadalmi ismeretek – a lakóhely ismerete, országismeret – közlekedés, technika – egészségtan - környezetvédelem. Rajz / technika: – modellezés anyagismeretek (átalakítás, felhasználás) – tárgy és környezetkultúra – vizuális nyelv – kifejezés, képzőművészet – vizuális kommunikáció – háztartási alapismeretek (hímzés, varrás) - kertgazdálkodás alapjai. Ének-zene / tánc: – daléneklés (gyermek- és játékdalok) – zenei ismeretek, ritmikai és dallami elemek – zenehallgatás – a hagyomány játékai, táncai – ünnepi szertartások, rituális játékok. Testnevelés – sport: – rendgyakorlat – gimnasztika – járások, futások – szökdelések, ugrások – dobások, támasz, függés, egyensúlyozó gyakorlatok – labdagyakorlatok, küzdő és játékos feladatok – lábboltozat- és tartásjavító gyakorlatok – szabadtéri foglalkozások. Idegen nyelv - - német nyelv – 4. évfolyamtól: - család, - otthon, - kedvenc időtöltés, - iskola, - napirend, - vásárlás, - dalok, versek, mondókát, Informatika: - Olyan tanulói attitüd kialakítása, melyek segítik az informatikai környezetben való eligazodást, a tanulási folyamatok bővítését. – Érdeklődés felkeltése az informatika iránt. - Az informatikához való pozitív viszonyulás megalapozása. – Nyelvezetének és alkalmazási lehetőségének megismerése.
- 36 -
2005. május 13. - Egyszerű fejlesztő szoftverek megismerése és alkalmazása. – Rajzolóprogramok – A szoftverek eredetének , kategóriáinak megismerése ( jog, etika). 1. Az ellátandó tanítási, foglalkozási órák száma a 2006/2007. tanévben 2. 3. 4. 5. 1/. Évfolyam, Kt. Kt. 52.§(7) és Kt. 52.§(11) Kt. 1. sz. osztály: 52.§(3) 124.§(24) c) és mell. 3.rész. 53.§(4) (óra) 129.§(10) II/7. (óra) (óra) (óra)
6. Összesen:
1. évf. 2 oszt.
40
+10%=4
+7%=2,8
+5%=2
48,8 óra
2. évf. 2 oszt.
40
+10%=4
+7%=2,8
+5%=2
48,8 óra
3. évf. 2 oszt.
40
+10%=4
+7%=2,8
+5%=2
48,8 óra
4. évf. 2 oszt.
45
+10% x 80%=3,6
+7%=3,15
+5%=2,25
54 óra
5. évf. 2 oszt.
45
+25%=11,25
+7%=3,15
+5%=2,25
61,65 óra
6. évf. 2 oszt.
45
+25%=11,25
+7%=3,15
+5%=2,25
61,65 óra
7. évf. 2 oszt.
50
+30%=15
+7%=3,5
+5%=2,5
71 óra
8. évf. 2 oszt.
55
+30% x 80%=13,2
+7%=3,85
+5%=2,75
74,8 óra
Összesen:
360 óra
66,3 óra
25,2 óra
18 óra
469,5 óra
1-8. évfolyam: 10 napk. csop.
210 óra
210 óra
Mindösszesen: 570 óra 679,5 óra Megjegyzés. A közoktatási törvény módosítása következtében a fenntartó a 4. oszlopban jelzett óramennyiség megtartását a pedagógusok heti 40 órás munkaidejében is – tehát nem a heti kötelező órában, vagy túlórában – ellátathatja.
- 37 -
2005. május 13. 2/. Óraterv a 2005/2006. tanévben Tantárgyi struktúra és óraszámok az1 – 4. évfolyamon Tantárgy Tanóra 1. évf. jellege (óra)
2. évf. (óra)
3. évf. (óra)
4. évf. (óra)
Magyar nyelv és irodalom
Kötelező
8,0
-
-
-
Magyar irodalom
Kötelező
-
4,0
3,5
3,0
Magyar nyelv
Kötelező
-
4,0
4,5
4,0
Idegen nyelv
Kötelező
-
-
-
3,0
1
2
5,0
3
4,04
Matematika
Kötelező
5,0
5,0
Környezetismeret
Kötelező
1,0
1,0
1,0
2,0
Ének-zene
Kötelező
1,0
1,0
1,0
1,5
Rajz
Kötelező
1,5
1,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
Kötelező Nem köt.
0,5 2,0
0,5 2,0
0,5 2,0
0,5 2,0
Testnevelés
Kötelező
3,0
3,0
3,0
3,0
Kötelező összesen:
20
20
20
22,5
Kötelező + nem köt. összes:
22
22
22
24,5
Az oszt. számára rendelk. áll:
24,4
24,4
24,4
27
2,4
2,4
2,4
2,5
További felhaszn. marad:
Megjegyzés: a párhuzamos osztályok miatt a további felhasználásra kétszer ennyi óra marad.
A további felhasználásra rendelkezésre álló órakeret terhére 77,5 óra áll rendelkezésre, melyet a mindennapos testedzés és az iskolai sportkör foglalkozásaira, csoportbontásra, a tehetséggondozásra, egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra használható fel.
1
4 óra kötelező + 1 óra szabadon tervezhető 4 óra kötelező + 1 óra szabadon tervezhető 3 4 óra kötelező + 1 óra szabadon tervezhető 4 3 óra kötelező + 1 óra szabadon tervezhető 2
- 38 -
2005. május 13. 3/. Óraterv a 2005/2006. tanévben Tantárgyi struktúra és óraszámok az 5 – 8. évfolyamon Tantárgy Tanóra jell. 5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv
Kötelező
2,55
2,56
2,0
2,0
Magyar irodalom
Kötelező
2,57
2,58
3,09
2,5
Történelem
Kötelező
2,0
2,0
2,0
2,0
Idegen nyelv
Kötelező
3,0
3,0
3,0
3,0
Matematika
Kötelező
5,010
5,011
4,012
4,513
Informatika
Kötelező
0,514
0,515
0,5
1,516
Természetismeret
Kötelező
1,5
1,5
-
-
Fizika
Kötelező
-
-
1,5
1,5
Biológia
Kötelező
-
-
1,5
1,5
Kémia
Kötelező
-
-
1,5
1,5
Földrajz
Kötelező
-
-
1,0
1,5
Ének-zene
Kötelező
1,0
1,0
0,5
1,0
Rajz
Kötelező Nem köt.
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5
1,0
Technika és életvitel
Kötelező Nem köt.
0,5 1,0
0,5 1,0
0,5 1,5
0,5 1,5
Testnevelés
Kötelező Nem köt.
2,5 0,5
2,517 0,5
2,5 0,5
2,518 0,5
Osztályfőnöki
Kötelező
1,0
1,0
1,0
1,0
Kötelező összesen:
22,5
22,5
25
27,5
Kötelező + nem köt. összes
24,5
24,5
27
29,5
Az oszt. számára rendelk. áll:
30,825
30,825
35,5
37,4
További felhaszn. marad:
6,325
6,325
8,5
7,9
Megjegyzés: a párhuzamos osztályok miatt a további felhasználásra kétszer ennyi óra marad.
5
2 óra nyelvtan + 0,5 óra Hon és népismeret modul 2 óra nyelvtan + 0,5 óra Hon és népismeret modul 7 2 óra irodalom + 0,5 óra Tánc és dráma modul 8 2 óra irodalom + 0,5 óra Tánc és dráma modul 9 2 óra irodalom + 1 óra Ember és társadalomismeret modul 10 3,5 óra kötelező + 1,5 óra szabadon tervezhető 11 3 óra kötelező + 2 óra szabadon tervezhető 12 3 óra kötelező + 1 óra szabadon tervezhető 13 3 óra kötelező + 1,5 óra szabadon tervezhető 14 0,5 óra szabadon tervezhető 15 0,5 óra Informatika modul 16 1 óra kötelező + 1 óra Médiaismerret modul 17 1,5 óra kötelező + 0,5 óra Egészségtan modul 18 2 óra kötelező + 0,5 óra Egészségtan modul 6
- 39 -
2005. május 13.
A Nagyéri Tagiskola tantárgyi rendszere HETI ÓRASZÁM
Tantárgyak / évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
8
8
8
7
Idegen nyelv (német)
-
-
-
2
Matematika
5
5
4.5
4.5
Környezetismeret
1
1
1.5
2
Informatika
-
-
-
1
Ének-zene / tánc
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Technika
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
Kötelező óra összesen
20
20
20
22.5
Választható (testnevelés)
2
2
2
2
Összesen:
22
22
22
24.5
A Nagyéri Tagiskola heti és éves órakerete Osztályok
Évfolyam
1. évfolyam számított heti óraszámok Kötelező 52. (3), (5)
Nem kötelező 52. (5), (6)
Össz.:
1–2 összevonás
1. évf.
20
2
22
2. évf.
20
2
22
3–4 összevonás
3. évf.
20
2
22
4. évf.
22.5
2
24,5
Az éves órakeret:
185 tanítási nap x 37 tanítási hét = 1720,5 óra
- 40 -
2005. május 13.
2006/2007. 1/. Az ellátandó tanítási, foglalkozási órák száma a 2006/2007. tanévben 1. Évfolyam, osztály:
2. Kt. 52.§(3) 53.§(4) (óra)
3. Kt. 52.§(7) és 124.§(24) (óra)
4. Kt. 52.§ (11)c) és 129.§(10) (óra)
5. Kt. 1. sz. mell. 3.rész. II/7. (óra)
6. Összesen:
1. évf. 2 oszt.
40
+10%=4
+8%=3,2
+5%=2
49,2 óra
2. évf. 2 oszt.
40
+10%=4
+8%=3,2
+5%=2
49,2 óra
3. évf. 2 oszt.
40
+10%=4
+8%=3,2
+5%=2
49,2 óra
4. évf. 2 oszt.
45
+10%=4,5
+8%=3,6
+5%=2,25
55,35 óra
5. évf. 2 oszt.
45
+25%=11,25
+8%=3,6
+5%=2,25
62,10 óra
6. évf. 2 oszt.
45
+25%=11,25
+8%=3,6
+5%=2,25
62,10 óra
7. évf. 2 oszt.
50
+30%=15
+8%=4
+5%=2,5
71,50 óra
8. évf. 2 oszt.
50
+30%=15
+8%=4
+5%=2,5
71,50 óra
Összesen:
355 óra
69 óra
28,4 óra
17,75 óra
470,15 óra
Napközi 1-8. évf. (10 csop.)
210 óra
Mindösszesen:
565 óra
210 óra 69 óra
28,4 óra
17,75 óra
680,15 óra
A további felhasználásra rendelkezésre álló órakeret terhére 83,14 óra áll rendelkezésre, melyet a mindennapos testedzés és az iskolai sportköri foglalkozásaira, csoportbontásra, a tehetséggondozásra, egyéni foglalkozásra, felzárkóztatásra használható fel. Megjegyzés: a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint a 4. oszlopban rögzített óraszám a következő 4 tanítási évben a közoktatási törvény 129. § (10) bekezdése értelmében a következőképpen módosul: 2007/2008. tanév: 355 x 0,09 (9%) =31,95 óra 2008/2009. tanév: 355 x 0,1 (10%) =35,5 óra 2009/2010. tanév: 355 x 0,11 (11%) =39,5 óra 2010/2011. tanév: 355 x 0,12 (12%) =42,6 óra
- 41 -
2005. május 13. 2/. Óraterv a 2006/2007. tanévben Tantárgyi struktúra és óraszámok az1 – 4. évfolyamon Tantárgy Tanóra 1. évf. jellege (óra)
2. évf. (óra)
3. évf. (óra)
4. évf. (óra)
Magyar nyelv és irodalom
Kötelező
Magyar nyelv
Kötelező
4,0
3,5
3,0
Magyar irodalom
Kötelező
4,0
4,5
4,0
Idegen nyelv
Kötelező
-
-
-
3,0
Matematika
Kötelező
5,0
5,0
5,0
4,0
Környezetismeret
Kötelező
1,0
1,0
1,0
2,0
Ének-zene
Kötelező
1,0
1,0
1,0
1,5
Rajz
Kötelező
1,5
1,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
Kötelező Nem kötelező
0,5 2,0
0,5 2,0
0,5 2,0
0,5 2,0
Testnevelés
Kötelező
3,0
3,0
3,0
3,0
Kötelező összesen:
20
20
20
22,5
Kötelező + nem kötelező összes:
22
22
22
24,5
24,6
24,6
24,6
26,67
2,6 óra
2,6 óra
2,6 óra
2,17 óra
Az osztály számára rendelk. áll: További felhasználásra marad:
8,0
Megjegyzés: a párhuzamos osztályok miatt a további felhasználásra kétszer ennyi óra marad.
- 42 -
2005. május 13. 3/. Óraterv a 2006/2007. tanévben Tantárgyi struktúra és óraszámok az 5 – 8. évfolyamon Tantárgy Tanóra 5. évf. jellege
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv
Kötelező
2,5
2,5
2,0
2,0
Magyar irodalom
Kötelező
2,5
2,5
3,0
2,0
Történelem
Kötelező
2,0
2,0
2,0
2,0
Idegen nyelv
Kötelező
3,0
3,0
3,0
3,0
Matematika
Kötelező
5,0
5,0
4,0
4,0
Informatika
Kötelező
0,5
0,5
0,5
1,5
Természetismeret
Kötelező
1,5
1,5
-
-
Fizika
Kötelező
-
-
1,5
1,5
Biológia
Kötelező
-
-
1,5
1,5
Kémia
Kötelező
-
-
1,5
1,5
Földrajz
Kötelező
-
-
1,0
1,0
Ének-zene
Kötelező
1,0
1,0
0,5
0,5
Rajz
Kötelező Nem köt.
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5
0,5
Technika és életvitel
Kötelező Nem köt.
0,5 1,0
0,5 1,0
0,5 1,5
0,5 1,5
Testnevelés
Kötelező Nem köt.
2,5 0,5
2,5 0,5
2,5 0,5
2,5 0,5
Osztályfőnöki
Kötelező
1,0
1,0
1,0
1,0
Kötelező összesen:
22,5
22,5
25
25
Kötelező + nem köt. összes
24,5
24,5
27
27
Az oszt. számára rendelk. áll:
31,05
31,05
35,75
35,75
6,55 óra
6,55 óra
8,75 óra
8,75 óra
További felhaszn. marad:
Megjegyzés: a párhuzamos osztályok miatt a további felhasználásra kétszer ennyi óra marad.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez. Alapelvnek tekintjük, hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával.
- 43 -
2005. május 13. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja.
Az iskolába való belépés és az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolába való belépés feltételei: Beiskolázásra a törvényi előírások alapján kerül sor az 1. évfolyamon. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településről érkező tanulókat is fogad minden évfolyamon. A belépés feltételei: – érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni) – az évfolyamnak megfelelő életkorú – nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el előző iskoláját. A belépést követően a felzárkózáshoz, az esetleges hiányok pótlására a tanuló haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, a nyelvtanár, a napközis nevelő segítségével, irányításával történik. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon, melynek eredményeiről, a fejlődés üteméről illetve a felmerülő problémákról a szülőt rendszeresen értesíti az osztálytanító. A türelmi időszakban a teljesítményt csak szövegesen értékeljük, de félévkor, ill. év végén már érdemjeggyel. (kivéve az első osztályt) Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki minden tárgyból teljesíti a továbbhaladás kerettantervben rögzített feltételeit, azaz tanév végén minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerez. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítőknek legkésőbb a tanév utolsó napjáig (azaz általában augusztus 31-ig) kell a helyi tantervben az évfolyamra előírt tantárgyakból osztályozó vizsgát tenniük. Az a tanuló, aki 1 vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot szerzett, az adott évben augusztus 31.-ig, az igazgató által kijelölt napon tehet javítóvizsgát. A helyi tantervben nem szabályozott esetekben a közoktatási törvény és a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.
- 44 -
2005. május 13.
Az iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés, minősítés Iskolánk alapvető célja, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés nevelő-oktató munkánk egyik alapelve. Mindezek érvényesülése érdekében az ismeretek számonkérése, a tanulók pedagógiai értékelése és minősítése iskolánkban egységes elvek alapján, valamint a közoktatási törvény 70. §-ában meghatározottak szerint történik.
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése Iskolánkban az ismeretek számonkérése terén a pedagógiailag kifogástalan tartalom és forma, a folyamatosság, rendszeresség, tervszerűség és aktualitás, a sokoldalúság és a módszertani változatosság biztosítása nevelő-oktató munkája során minden pedagógusnak kötelessége. Az ismeretek számonkérése lehet szóbeli (pl.: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás), írásbeli (pl.: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró dolgozat) vagy gyakorlati (pl.: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény). Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg a számonkérést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák pedagógiailag helyes arányára. Az esetleges speciális számonkérési formákat az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák.
A tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése Az értékelés és minősítés természetes kísérője a tanítási-tanulási folyamatnak, pedagógusaink törekednek arra, hogy ne kísérje túlzottan feszült légkör. A tényszerű, tárgyilagos és igazságos értékelés alapkövetelmény, ennek biztosítása nevelő-oktató munkája során minden pedagógusnak kötelessége. A tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése során pedagógusaink lehetőség szerint figyelembe veszik az osztályközösség véleményét is. Iskolánk pedagógusai, pedagógus munkaközösségei a tanulók teljesítményét, előmenetelét a következők szerint végzik: Első évfolyam A magyar nyelv és irodalom napi ellenőrzést és értékelést igényel (piros pontok és csillagok). A tanulók minden hónapba 1-1 feladatlapot töltenek ki, ez a dolgozatnak felel meg. Az eredmény rögzítése a tájékozatóba kék színnel történik. Negyedévkor és félévkor szöveges értékeléssel tájékoztatják a szülőket. Nagyobb témakör lezárása felméréssel történik (kéthónaponként). A felmérés eredményét piros színnel rögzítik. A félévi és az év végi felmérése eredménye (szintén pirossal rögzítve) nagyobb hangsúlyt kapnak (kétszeres szorzó). A diagnosztizáló mérések a tudásbeli hiányosságok feltárását célozzák. Az eredmény kék színnel rögzítendő. Ének, környezet, testnevelés (a teljesítmények folyamatosan piros pontokkal értékelve) tantárgyakból a tanulói előmenetelt a hónap végén írásban kék színnel nyugtázzák.
- 45 -
2005. május 13. A tájékoztatóba zöld színnel jelölik a szorgalmi (gyűjtés, memoriter, könyvek behozatala, stb.) teljesítményt. Írásbeli és szóbeli házi feladatot – az életkornak és a tantárgynak megfelelő mértékben – minden tanórán kapnak a tanulók. A házi füzeteket a nevelők rendszeres ellenőrzik. Második - harmadik évfolyam és negyedik évfolyam I. félév A tanulói előmenetel értékelése érdemjegyekkel történik: a magyar nyelv, olvasás és írás, rajz tantárgyakban havonta 2-3, matematika, környezetismeret, ének tantárgyakban havonta 1-2, testnevelés tantárgyban havonta 1 érdemjegy biztosítja a teljesítmények minősítését. Évente 4-5 témazáró felmérés szükséges a főbb tantárgyak ismeretanyagából, s havonta 1-1 diagnosztizáló felmérést is elbírálnak a nevelők. A témazáró érdemjegyeket piros színnel, a kisebb felméréseket, szóbeli feleleteket kékkel, a könyvnélkülieket zöld színnel rögzítik a naplóban. A témazárók alapvetően meghatározzák a félévi és az év végi osztályzatokat, kétszeres értékkel bírnak. A hiányzó tanulók a témazárókat utólag bepótolják. Írásbeli és szóbeli feladatokat – az életkornak és a tantárgynak megfelelően – minden tanórán kapnak a tanulók. A házi füzeteket a nevelők rendszeresen ellenőrzik. A tanulók teljesítményének szöveges értékelése az 1-3. évfolyamon és a negyedik évfolyam I. félévében
Ének Kiváló: A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Ismeri és hibátlanul tudja énekelni népdalok, népi játékok, gyermekdalok dallamát, szövegüket emlékezetből tudja. A tanult ritmusértékeket felismeri, helyesen megszólaltatja. Ismeri a vonalrendszert, s a hangjegyeket a megfelelő helyre tudja helyezni. Jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés jelentéktelen hibával tesz eleget. A gyermekdalok, játékok dallamában, szövegében keveset téveszt. Ritmusértékek felismerésében kicsit bizonytalan. Hangjegy íráskor eltéved a vonalrendszerben. Megfelel: A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget. A gyermekjátékok, dalok dallamában sok a bizonytalanság, szövegüket nem tudja emlékezetből. A ritmusértékeket összekeveri. Ritmustapsolásnál többször nevelői segítségre szorul. A vonalrendszerben nem tud tájékozódni. Felzárkóztatás: A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget. Csak nevelői segítséggel tud dolgozni. A népdalok, gyermekdalok dallamát nem ismeri biztosan, szövegüket nem tudja emlékezetből. A ritmusértékeket nem ismeri fel. A vonalrendszerben nem tud tájékozódni, a hangjegyek helyét nem találja.
Rajz Kiváló: A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Ismeri a fő és mellékszíneket. Rajzaiban képes az alapvető térviszonyok jelölésére, próbálkozik mozdulat felismerhető kifejezésével. El tud készíteni tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta
- 46 -
2005. május 13. követése alapján. Kiválóan rajzol. Színez, fest, gyurmázik. Munkája tetszetős, tiszta. A papírt, ollót, ragasztót célszerűen használja. Jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Ismeri a fő- és mellékszíneket. Rajzaiban kis hibával képes alapvető térviszonyok jelölésére, próbálkozik mozdulat felismerhető kifejezésével. Kis pontatlansággal el tud készíteni tárgyakat, díszeket saját elképzelése vagy minta követése alapján. Jól tud rajzolni, színezni, festeni, gyurmából mintázni. A papírt, ollót, ragasztót célszerűen használja. Munkája tetszetős, tiszta, de nem pontos. Megfelelő: A tantervi követelményeknek több hibával, pontatlanul tesz eleget, többször igényel nevelői segítséget. Ismeri a színeket. Rajzaiban nem megfelelően mutatja az alapvető térviszonyokat. A mozdulatokat hibásan ábrázolja. Több pontatlansággal tud elkészíteni tárgyakat, díszeket, elképzelése vagy minta alapján. Rajza, színezése, festése, gyurmázása hibás, sok segítséggel teljesít. A papírt, ollót, ragasztót nem megfelelően használja. Munkája nem tetszetős. Felzárkóztatás: A tantervi követelményeknek sok hiányossággal tesz eleget. Színfelismerése nem biztos. Az alapvető térviszonyokat nem megfelelően mutatja. A mozdulatokat hibásan ábrázolja. Pontatlanul tud elkészíteni tárgyakat, díszeket, főképp minta alapján. Segítséggel tud rajzolni, festeni, gyurmázni, színezni. A papírt, ollót, ragasztót nem megfelelően használja. Munkája rendetlen, maszatos.
Technika 1-2. osztály Kiváló: A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Az anyagok tanult tulajdonságaival tisztában van, az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat biztosan, rendeltetésüknek megfelelően, balesetmentesen használja. Tud látszati és vázlatrajzot készíteni, közben a rajzelemeket helyesen használja. Képes egyszerű dolgokat tervezni, építeni. A háztartást és a hozzá kapcsolódó szokásokat ismeri, el tudja mesélni. Jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Az anyagok tanult tulajdonságainak zömével tisztában van, az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat többnyire biztosan, rendeltetésüknek megfelelően, balesetmentesen használja. Képes segítséggel látszati és vázlatrajzot készíteni, közben a rajzelemeket helyesen használja. Képes egyszerű dolgokat tervezni, építeni. A háztartást és a hozzá kapcsolódó szokások többségét ismeri, el tudja mesélni. Megfelelő: A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, rászorul a nevelői segítségre. Az anyagok tanult tulajdonságaival alig van tisztában, az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat bizonytalanul, nem csak rendeltetésüknek megfelelően használja. Csak nevelői segítséggel tud látszati és vázlatrajzot készíteni, közben a rajzelemeket sem mindig használja helyesen. Segítséggel képes egyszerű dolgokat tervezni, építeni. A háztartást és a hozzá kapcsolódó szokásokat alig ismeri, el tudja mesélni. Felzárkóztatás:
- 47 -
2005. május 13. A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal, vagy nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. Az anyagok tanult tulajdonságaival nincs tisztában, az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat rosszul, rendeltetésüknek nem mindig megfelelően, használja. Nem tud látszati és vázlatrajzot készíteni, közben a rajzelemeket helytelenül használja. Nem képes egyszerű dolgokat tervezni, építeni. A háztartást és a hozzá kapcsolódó szokásokat nem ismeri. 3. osztály és 4. osztály I. félév Kiváló: A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Szakszerűen és biztonságosan használja a szerszámokat. Egyszerű makettet képes irányított tervezéssel elkészíteni. Egyszerű, sematikus ábra olvasására és értelmezésére képes önállóan. Tud mérni hibátlanul centiméter pontossággal. Jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Többnyire szakszerűen és biztonságosan, balesetmentesen használja a szerszámokat. Egyszerű makettet képes irányított tervezéssel, kis segítséggel elkészíteni. Egyszerű, sematikus ábra olvasására és értelmezésére képes. Tud mérni szinte hibátlanul centiméter pontossággal. Megfelelő: A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, rászorul a nevelői segítségre. Kevés szakszerűséggel, bizonytalanul használja a szerszámokat. Egyszerű makettet képes irányított tervezéssel, de sok segítséggel elkészíteni. Egyszerű, sematikus ábra olvasására és értelmezésére nem képes önállóan, de segítséggel igen. Kevés hibával tud mérni centiméter pontossággal. Felzárkóztatás: A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal, vagy szakszerűtlenül és bizonytalanul használja a szerszámokat. Egyszerű makettet nem képes irányított tervezéssel elkészíteni segítséggel sem. Egyszerű, sematikus ábrát olvasni és értelmezni nem tud önállóan. Sok hibával, pontatlanul tud mérni.
Testnevelés 1.osztály Kiváló Rendgyakorlatok: Az alakzatokat az utasításnak megfelelően veszi fel, változtatja. Gimnasztika: A gimnasztikai gyakorlatokat pontosan utánozza. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tantervben előírt követelményeket kiválóan teljesítette. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: A tantervben előírt mozgásanyagot biztonságosan hajtja végre. Megfelelő Rendgyakorlatok: Az alakzatok felvételekor, változtatása közben pontatlan, figyelmetlen. Gimnasztika: A gimnasztikai gyakorlatokat kis hibával utánozza. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tantervben előírt követelményeket közepes szinten teljesítette. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: A tantervben előírt mozgásanyag végrehajtásakor mozgása bizonytalan, segítségre szorul. Gyenge Rendgyakorlatok: Az alakzatok felvételekor, változtatása közben pontatlan, fegyelmezetlen. Gimnasztika: A gimnasztikai gyakorlatok végzésekor pontatlan, nyegle, fegyelmezetlen. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tanuló által teljesített szintek nagyon gyengék. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: Támasz-, függő, egyensúlyhelyzetekben bátortalan, gyakran fél. 2.osztály - 48 -
2005. május 13. Kiváló Rendgyakorlatok: Az alakzatokat az utasításnak megfelelően veszi fel, változtatja. Gimnasztika: A gimnasztikai gyakorlatokat pontosan utánozza. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tantervben előírt követelményeket kiválóan teljesítette. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: A tantervben előírt mozgásanyagot biztonságosan hajtja végre. Torna: A tantervben előírt mozgásanyagot hibátlanul, szép tartással hajtja végre. Labdajátékok: A tantervben előírt mozgásanyagot hibátlanul hajtja végre. Labdakezelése biztos. Megfelelő Rendgyakorlatok: Az alakzatok felvételekor, változtatása közben pontatlan, figyelmetlen. Gimnasztika: A gimnasztikai gyakorlatokat kis hibával utánozza. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tantervben előírt követelményeket közepes szinten teljesítette. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: A tantervben előírt mozgásanyag végrehajtásakor mozgása bizonytalan, segítségre szorul. Torna: A tantervben előírt mozgásanyagot pontatlanul, hanyag tartással hajtja végre. Labdajátékok: A tantervben előírt mozgásanyagot kisebb hibákkal, de határozattan hajtja végre. Gyenge Rendgyakorlatok: Az alakzatok felvételekor, változtatása közben pontatlan, fegyelmezetlen. Gimnasztika: A gimnasztikai gyakorlatok végzésekor pontatlan, nyegle, fegyelmezetlen. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tanuló által teljesített szintek nagyon gyengék. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: Támasz-, függő, egyen-súlyhelyzetekben bátortalan, gyakran fél. Torna: A tantervben előírt mozgásanyagot pontatlanul, hanyag tartással hajtja végre. Mozgása bizonytalan, fél. Labdajátékok: Labdás gyakorlatok végrehajtása közben bizonytalan, határozatlan. 3.osztály és 4. osztály I. félév Kiváló Rendgyakorlatok: A tantervben előírt vezényszavakat ismeri. A rendgyakorlatokat késlekedés nélkül végrehajtja. Gimnasztika: Az alapvető gimnasztikai alapformákat pontosan végrehajtja. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tantervben előírt követelményeket kiválóan teljesítette. Rendgyakorlatok: A tantervben előírt mozgásanyagot biztonságosan hajtja végre. Torna: A tantervben előírt mozgásanyagot hibátlanul, szép tartással hajtja végre. Labdajátékok: A tantervben előírt mozgásanyagot hibátlanul hajtja végre. Labdakezelése biztos. Megfelelő Rendgyakorlatok: A tantervben előírt vezényszavakat részben ismeri. A rendgyakorlatokat késlekedéssel hajtja végre. Gimnasztika: Az alapvető gimnasztikai alapformák végrehajtásakor pontatlan. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tantervben előírt követelményeket közepes szinten teljesítette. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: A tantervben előírt mozgásanyag végrehajtásakor mozgása bizonytalan, segítségre szorul. Torna: A tantervben előírt mozgásanyagot pontatlanul, hanyag tartással hajtja végre. Labdajátékok: A tantervben előírt mozgásanyagot kisebb hibákkal, de határozattan hajtja végre. Gyenge Rendgyakorlatok: A tantervben előírt vezényszavak jelentését gyakran összetéveszti. A rendgyakorlatokat késlekedéssel, nyeglén hajtja végre. Gimnasztika: Az alapvető gimnasztikai alapformák végrehajtásakor nyegle, fegyelmezetlen. Természetes mozgások (futások, ugrások, dobások): A tanuló által teljesített szintek nagyon gyengék. Támasz-, függés, egyensúlygyakorlatok: Támasz-, függő, egyen-súlyhelyzetekben bátortalan, gyakran fél. Torna: A tantervben előírt mozgásanyagot pontatlanul, hanyag tartással hajtja
- 49 -
2005. május 13. végre. Mozgása bizonytalan, fél. Labdajátékok: Labdás gyakorlatok végrehajtása közben bizonytalan, határozatlan.
Matematika Biztos számfogalom az évfolyamnak megfelelő számkörben: 1.oszt. – 20-as 2.oszt. – 100-as 3.oszt. – 1000-es számkör 4.oszt. – 10000-es számkör A számok nagyságrendjét és helyi értékét biztosan ismerje. Az alapműveletek eljárásait szóban és írásban pontosan ismerje, végezze többnyire hibátlanul, gyorsan. A szöveges feladatokat, összetett is tudja értelmezni, adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni. A számításokat tudja ellenőrizni. Sorozatok szabályait ismerje fel, tudja jól folytatni. A számköröknek megfelelő szabvány mértékegységeket ismerje. Tudjon át és beváltásokat végezni. Nyitott mondatok igazsághalmazát önállóan meg tudja keresni. Számfogalma biztos, a számok nagyságrendjét, helyi értékét jól ismeri: Alapműveletek végzésében kevés hibát ejt, jól ismeri az eljárásokat. Szöveges feladatok értelmezése kevés segítséggel, megoldási tervet tudjon írni, számításait tudja ellenőrizni. Többnyire felismeri a sorozatok szabályait, kevés hibával tudja folytatni. A számkörnek megfelelő szabvány mértékegységeket ismeri. Gyakorlati mérésekhez kapcsolódó át és beváltásokat többnyire jól végzi. Számfogalma jó: A számok nagyságrendjét, helyi értékét téveszti. Alapműveletek eljárását ismeri, de több hibával számol. Egyszerű szöveges feladatokat megért, tud megoldási tervet írni. Összefüggéseket, sorozatok szabályait segítséggel ismeri fel, folytatásában hibázik. A szabvány mértékegységeket ismeri. Át és beváltásokhoz segítség szükséges. Számfogalma bizonytalan: Alapműveletek végzésében sokat hibázik, segítséggel tudja javítani, illetve eszközre van szüksége (korong, játékpénz). Az összefüggéseket nem ismeri fel. Nevelői segítséggel tudja a szöveges feladatokat, sorozatokat megoldani.
Magyar Versek /kötelező memoriterek/ 1. osztály W. S.: Száncsengő, Donászy M.: Hóvirág, Móricz Zs.: Iciri-piciri, Móricz Zs.: A török és a tehenek, Szabó L.: Tavasz, Petőfi S.: Nemzeti dal 1. versszak, Móra F.: Fecskehívogató, Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők, Kölcsey F.: Himnusz 1. versszak 2. osztály Petőfi S.: Itt van az ősz, Petőfi S.: Anyám tyúkja, József A.: Altató, Petőfi S.: Nemzeti dal, Szabó L.: Nyitnikék, Zelk. Z.: Este jó, L. F.: A holló és a róka 3. osztály Arany J.: Mátyás anyja, Petőfi S.: Füstbement terv, Petőfi S. Nemzeti dal, Nagy L.: Dióverés, Kölcsey F.: Himnusz 1-2. versszak, Vörösmarty M.: Szózat 1-4. versszak 4. osztály Vers: József A.: Mama, Nagy L.: Itthon vagyok, Kölcsey .: Himnusz, Petőfi S.: Nemzeti dal, Petőfi S.: Csatadal, egy locsolóvers, Petőfi S.: A Tisza (1-5.vsz.) Rakk I.: Az erdő fohásza Próza:
- 50 -
2005. május 13. Móra F.: Kincskereső kisködmön I. fejezet utolsó bek. (Azzal belefújtam …), Zrinyi I.: Levél fiához (Csak tanulj szorgalmasan …), Rákóczi átlépi a magyar határt: eskü szövege, Az árvízi hajós utolsó bekezdés, Kossuth Lajos azt üzente: Kossuth esküje Népköltészeti alkotás: Tiszán innen, Dunán túl c. népdal, Felszállott a páva c. népdal, Megjártam a hadak útját c. népdal Kötelező olvasmány: Móra F.: Kincskereső kisködmön 1. osztály olvasás Kiváló Betűismerete biztos. Olvasása ütemes, jól érthető. Jó Betűismerete biztos. Olvasási tempója kicsi, lassú. Megfelelő Betűtévesztés előfordul. Olvasása akadozó, bizonytalan. Felzárk. Sok a betűtévesztés, sok hibával, nagyon akadozva, betűzve olvas. Nem ismeri a betűket. szövegértés Kiváló Az olvasáshoz kapcsolódó feladatokat jól megoldja. Érti, amit olvas. Jó Kevés nevelői segítséggel olvas. Megfelelő Sok segítséget igényel, feladatvégzése pontatlan. Felzárk. Szószinten gyengén teljesít, nem érti az olvasottakat. A feladatokat segítséggel sem teljesíti. külalak Kiváló Betűalakítása, kapcsolása pontos, szabályos. Füzetei tiszták, tetszetősek. Jó Alakítási, kapcsolási hibák előfordulnak. Munkái tiszták. Megfelelő Sok hibával alakít, ill. kapcsol. Munkája nem tetszetős. Felzárk. Nem ismeri az írott kisbetűket, munkái nem tetszetősek. írás Kiváló Írástechnikai hibát nem vét, 1-2 hibával dolgozik. Ellenőrzi munkáját. Jó Kevés írástechnikai hibával ír, figyelmeztetésre javítani tudja. Megfelelő Sok írástechnikai hibát vét, a javításban is hiba van. Felzárk. Nem tudja mit ír. Hangsor-betűsor nem azonos. 2. osztály olvasás Kiváló Életkornak megfelelő pontos, érthető olvasás. Mondatfonetikai eszközöket használja. Képes tartalommondásra Jó Olvasási tempója kicsit lassú. Hangsúly, hanglejtés pontatlan. Tartalommondás nevelői segítséggel. Megfelelő Olvasása bizonytalan. Tartalommondás nevelői segítséggel is nehézkes. Felzárk. Sok hibával, akadozva, lassan olvas. Nem tud tartalmat mondani. szövegértés Kiváló Az olvasáshoz kapcsolódó feladatokat jól megoldja. Érti, amit olvas. Jó Feladatmegoldásban kevés hibát vét, de képes javítani. Megfelelő Sok segítséget igényel, feladatmegoldása pontatlan, javítani csak segítséggel képes. Felzárk. Nem érti az olvasottakat, feladatokat segítséggel sem képes megoldani. nyelvtan
- 51 -
2005. május 13. Kiváló
Jó
Megfelelő Felzárk.
Mondatfajták felismerése, írásjelek alkalmazása pontos, toldalékok használata helyes, szótagolásban, elválasztásban nem vét. J, ly (szójegyzék) Mondatfajták felismerése, írásjelek alkalmazása pontos, toldalékok használata helyes, szótagolásban, elválasztásban kevés hibát vét. Önellenőrzés-re képes vagy kevés segítséget igényel. Tanítói irányítást igényel a munkában. Tudása bizonytalan, súlyos hiányosságai vannak. Nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni a követelményeknek.
írás (II. félévtől tollal) Kiváló Áttekinthető, tetszetős, szabályos betűírás, betűkapcsolás. 1 perc/25 betű lemásolása, tempó életkornak megfelelő. Jó Másoláskor, diktáláskor kevés hibát ejt. Javítani tud. Megfelelő Sok hibával dolgozik, íráskép inkább rendezetlen. Javítani csak segítséggel képes. Felzárk. Tempó: nagyon lassú. Nem tudja mit ír, hangsor-betűsor nem azonos. 3. osztály és 4. osztály I. félév olvasás Kiváló Olvasás életkornak megfelelő: pontos, használja a mondatfonetikai eszközöket, jól érthető. Jó Olvasás tempója kicsit lassú, hangsúly, hanglejtés pontatlan. Megfelelő Olvasás bizonytalan. Felzárk. Nagyon lassan, akadozva olvas, sok hibával. fogalmazás Kiváló Kb. 1 oldal fogalmazást ír önállóan. Vázlat írása. Szóban 10-12 mondatos összefüggő szöveget tud alkotni. Olvasottak tartalmát tömöríteni tudja, részletezni vázlat alapján. Jó 8-10 mondatos szöveget tud alkotni szóban. Tömörít, részletes vázlat alapján. 8-10 mondatos fogalmazást ír Megfelelő 6-8 mondatos összefüggő szöveget alkot – szóban tömörít, részletez segítséggel. 6-8 mondatos fogalmazást ír, hibákat javít. Felzárk. 5-6 mondatos összefüggő szöveget alkot szóban. Tartalmat vázlat alapján, segítséggel mond, 5-6 mondatos fogalmazást ír, sok hibával. szövegértés Kiváló Szöveget megérti, reprodukálja. Lényegkiemelés-önállóan. Jó Feladatmegoldás néhány hibával, de képes javítani. Megfelelő Feladatvégzése pontatlan, segítséget igényel a javításhoz. Felzárk. Nem érti az olvasottakat. A feladatokat segítséggel sem képes megoldani. nyelvtan Kiváló 3.o.-ban tanultak önálló alkalmazása. Ismeri a mondatfajtákat. Alkalmazza: ., !, ? Szófajok (ige, főnév, melléknév) felismerése. Igeidők, igekötők J, ly 45 szóban Jó 2. osztályban tanultakat ismeri, tanítói irányítással alkalmazza. Mondatfajtákat felismeri, alkalmazza. Szófajok felismerése kevés hibával. Megfelelő 3.osztályban tanultakat csak segítséggel alkalmazza. Szófajok felismerése segítséggel. Önellenőrzés: kialakulóban. Felzárk. Tanult ismeretek alkalmazására tanítói segítséggel sem mindig képes, tudása bizonytalan.
- 52 -
2005. május 13. írás Kiváló
Jó Megfelelő Felzárk.
Írástempója: kb. 90 betű/3 perc. Munkája, áttekinthető, életkornak megfelelő. Másoláskor nem ejt írástechnikai, helyesírási hibát. Tollbamondás: emlékezetből írás során helyesen írja a szókészlet szavait. Kevés hibával másol, figyelmeztetésre javítani tudja. Sok hibát ejt, a javításban is hiba van. A szabályokat nem minden esetben alkalmazza helyesen. Nem tudja mit ír. Tempó: nagyon lassú.
Idegen nyelv 4. osztály I. félév Kiváló
-
egyszerű kommunikáció (köszönés, bemutatkozás, lakóhely, stb.) vélemény kifejezése (tetszés, nem tetszés) folyamatos, értelemszerű olvasás ismeretlen szöveg másolása hiba nélkül
Jó
- egyszerű kommunikáció tanári segítséggel - folyamatos olvasás - ismeretlen szöveg másolása kevés hibával
Megfelelő
- akadozó kommunikáció - olvasás, szövegértés hibával - betűfelismerés hiánya az ismeretlen szöveg másolásában
Felzárk.
- nem tud reagálni a tanár egyszerű kérdéseire, utasításaira - akadozó olvasás, betűtévesztés - hibás másolás – betűkihagyás, betűfelismerés hiánya
Negyedik - nyolcadik évfolyam Magyar nyelv és irodalomból (havonta legalább 2-2 érdemjeggyel) külön értékelik és osztályozzák a tanulók teljesítményét. Ezek lehetnek írásbeli vagy szóbeli feleletek, helyesírási, nyelvtani dolgozatok. Félévente 1-1 irodalom dolgozat méri a tanulókat, évkezdéskor, félévkor és év végén felmérő dolgozat íratására kerül sor. A témazáró dolgozatok pirossal, a helyesírás dolgozatok, tollbamondások zöld színnel, a memoriter fekete színnel, a szóbeli, írásbeli egyéb feleletek, a szorgalmi feladatok kék színnel kerülnek a naplóba. (A piros színű érdemjegyek kétszeres szorzóval bírnak.) Írásbeli házi feladatot nyelvtanból minden órán, irodalomból hetente egy alkalommal kapnak a tanulók. A házi füzeteket a nevelők rendszeresen ellenőrzik. A memoritereket a tanévkezdéskor a szaktanár (a kötelező és ajánlott olvasmányok közlésével azonos időpontban) meghatározza. A többi tantárgyból az ismeretek számonkérése a következőképpen történik:
- 53 -
2005. május 13. Tantárgy:
Heti óraszám:
4
Tervezett érdemjegyek száma havonta: 2
Tervezett témazáró dolgozatok száma évente: 4
Matematika Fizika
2
1
4
Kémia
1,5
1
3
Biológia
1,5
1
3
Természetismeret 4.o
1
1
2
Természetismeret 5.o
1,5
1
2
Természetismeret 6.o
2
2
3
Földrajz
1,5
1
2
Rajz
1
2
rajz + műv. tört.
Történelem
2
1
4
Idegen nyelv
3
2
4
Testnevelés
3
2
-
Megjegyzés: testnevelésből a szintfelmérő eredménye pirossal, az órai munka kékkel, a felszerelés feketével, a versenyek eredményei zöld színnel kerülnek bejegyzése. A hiányzó tanulók a témazáró dolgozatokat pótlólag kötelesek megírni. A tantárgyi modulok ismeretanyagának ellenőrzése és beszámítása az adott tantárgynak megfelelően – teljes értékű érdemjeggyel – történik Írásbeli és szóbeli házi feladatot – a tanulók életkorának és a tantárgynak megfelelően – a tanuló minden tanítási órán kapnak.
Házi feladat a tanórai -
tananyag gyakoroltatása céljából az írásbeli feladatok mennyisége a nehézségi foktól és tantárgyaktól függ; lehetőleg ne igényeljen 15 – 20 percnél (tantárgyanként) több időt. A szóbeli a tankönyv által meghatározott mennyiség.
- A Nagyéri Tagiskola az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatokról: - A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség – és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása - A házi feladatok mennyiségét a következőképpen határozzuk meg: az írásbeli feladatok megoldásának mennyisége nem haladhatja meg a 45 percet a közepes képességű tanulók esetében sem. A napközis foglalkozás tanulmányi idejének első felét veszi igénybe az írásbeli feladatok megoldása. A tanulmányi idő második felében a szóbeli házi feladatok mellett az olvasási készség fejlesztésére helyezünk nagy hangsúlyt, valamint lehetőséget nyújtunk az iskolai gyermekirodalom használatára. – Az első – negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. – A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy – egy osztállyal legfeljebb 2 témazáró , ill. félévi, vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Erről a tanulókat előzetesen tájékoztatni kell.
- 54 -
2005. május 13.
Az írásbeli beszámoltatások korlátai: -
témazáró félévente minimum 2, illetve minden téma lezárása után írásbeli felelet (kisdolgozat) a tanár belátása szerint előzetes egyeztetés alapján egy osztályban témazáró dolgozat egy napon maximum 2.
A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Tanulóinknak a tanulmányi, kulturális és sport versenyeken elért eredményeit dicsérettel ismerjük el. Az érdemjegyekről a tanulót és a szülőt rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz [Kt. 70. § (1)]. A tanuló év végi osztályzatának megállapításánál az egész évi teljesítményt kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja [Kt. 70. § (4)]. Az Oktatási Minisztérium által elrendelt méréseket, ellenőrzéseket elvégezzük.
- 55 -
2005. május 13.
A tanuló magatartásának értékelése és minősítése Az értékelés és minősítés szempontjai
Magatartás érdemjegy, osztályzat jó (4) változó (3) rossz (2) Másokat zavaró, nagyfokú, erősen kifogásolható, A tanuló állandó, kifogásolható, 1. megfelelő gyenge, fegyelmezettsége másokra másokat erősen ingadozó, de pozitívan ható zavaró, negatív igyekszik javulni kifogástalan, A tanuló durva, romboló, példaértékű, udvariatlan, 2. viselkedéskultúrája, megfelelő közönséges, tisztelettudó, nyegle hangneme goromba, udvarias részt vesz a pozitív, aktív, közösségi nem árt, negatív, Hatása a segítőkész, életben, de ingadozó vagy goromba, ártó, 3. közösségre, társas jóindulatú, élen befolyást nem közömbös, lélektelen, emberi kapcsolatai járó, gyakorol arra, vonakodó megfélemlítő kezdeményező jóindulatú betartja, arra részben tartja 4. Házirend betartása néha hibázik sokat vét ellene ösztönöz be időnként felelőtlen, 5. Felelősségérzete nagyfokú Ingadozó feledékeny megbízhatatlan Példás (5)
- 56 -
2005. május 13.
A tanuló szorgalmának értékelése és minősítése Az értékelés és minősítés szempontjai
1.
2.
Szorgalom érdemjegy, osztályzat példás (5) céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan
Tanulmányi munkája
Munkavégzése
3.
Kötelességtudata
kifogástalan, precíz
4.
Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája
rendszeres, érdeklődő
jó (4)
változó (3)
hanyag (2)
figyelmes, törekvő
Ingadozó
hanyag, lassító
rendszeres, többnyire önálló
rendszertelen, hullámzó, önállótlan
megbízhatatlan gondatlan
Megfelelő, néha ösztökélni kell
felszerelése gyakran hiányos
felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs
ösztönzésre dolgozik
Ritka
egyáltalán nem
A tanulmányi teljesítmény értékelése, minősítése Tantárgyi érdemjegy, osztályzat
Az értékelés, minősítés tartalma
Jeles (5)
A tanuló kifogástalanul eleget tesz a tantervi követelményeknek. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni.
Jó (4)
A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak.
Közepes (3)
A tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre).
Elégséges (2)
A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik.
Elégtelen
A tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. Nem teljesíti a továbbhaladás kerettantervi feltételeit.
- 57 -
2005. május 13.
A Nagyéri Tagiskola értékelési rendje Az értékelés elvei: – az értékelés nem cél, hanem eszköz; – folyamatos, rendszeres, sokoldalú legyen; – konkrét, érthető, támaszkodjon a pozitívumokra; – személyre szóló legyen, a fejlődést vegye figyelembe; – objektív, igazságos, méltányos és egybehangzó legyen; – segítse az önértékelés képességének a kialakítását; – további erőfeszítésre serkentsen, segítse elő a tanulási és munkakedvet, előremutató legyen. Fontos, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tárgyi tudást, hanem a tanulók valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és az elért fejlődését értékeljük. Az ellenőrzés és értékelés a nevelési-oktatási folyamat szerves része legyen. Magatartási okból szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. A tanulók szaktárgyi értékelésének fokozatai: Az 1 – 4. évfolyamon félévkor és év végén szöveges értékelés. (Értékelőlap szerint) Tanév végén „kiválóan teljesített”, „jól teljesített”, „megfelelően teljesített”, „felzárkóztatásra szorul” minősítés kerül a bizonyítványba, kivéve a 4. évfolyam év végén, amikor a szöveges értékelést érdemjegyre váltjuk. Év közben a tanórákon nyújtott teljesítményt piros ponttal, csillaggal, nyomdaképpel, ha feltétlenül szükséges fekete ponttal értékeli az osztálytanító. Erről a szülőt tájékoztatni kell. Második-negyedik évfolyamon év közben a hagyományos öt fokozatú skálát a nevelő testület döntése alapján továbbra is alkalmazzuk. A gyermekeknek minden hónapban legalább egy jegye legyen tantárgyanként, mely tükrözi a tanulók teljesítményét. Ezt az értékelési módot félévkor és év végén a szöveges értékelés váltja fel, kivételt képez a negyedik osztály év végi minősítése. Erről a szülőt tájékoztatni kell. A szöveges értékelés módjai – Kiválóan teljesített (5 D.) minősítést kap az adott tantárgyból az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz és csak jeles osztályzata van. – Kiválóan teljesített (5) A tantervi követelményeknek eleget tesz, ismeri és érti a tananyagot, azt alkalmazni is képes. Pontosan fogalmaz, meghatározásai lényegretörőek. Tud szabadon, önállóan beszélni, meghatározásokat saját szavaival is meg tud fogalmazni. – Jól teljesített (4) A tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés hiányosságokkal tesz eleget, apró bizonytalanságai vannak. Előadási hibákat vét. – Megfelelően teljesített (3) A tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, hiányosságai vannak, gyakran segítségre szorul. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát, kevésbé tud önállóan dolgozni, kifejezésmódja hiányos. – Megfelelően teljesített (2) A tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. - 58 -
2005. május 13. Fogalmakat nem ért, kifejezésmódja, szókincse szegényes, gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. – Felzárkóztatásra szorul (1) A tantervi követelményeknek nevelő segítségével, útbaigazítással sem képes eleget tenni. A tantárgyi minimumot nem képes elsajátítani. Az értékelés rendszeressége: Minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjegye legyen a tanulónak, ennek alapján értékelhető félévenként. Az értékelés módja: Órai munka, írásbeli munka, versenyeken való részvétel, ill. 2. osztálytól a szimbólumok érdemjegyre történő átváltása. A naplóba különböző típusú jegyeket különböző színnel jelöljük. Órai munka, feladatmegoldások: kék színnel; témazárók, felmérők: piros színnel. A szülőket tájékoztatjuk a követelményekről. Nagyobb egységek lezárásakor, félévkor és év végén a felmérések adnak visszajelzést tanulóink teljesítményéről (magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret /egységes pontozás ill. %- os arány alapján/). Egy napon osztályonként két félévi ill. év végi témazáró íratható. Az értékelés rögzítésére, közlésére szolgáló dokumentumok: A MKM. által rendszeresített nyomtatványok: – napló, anyakönyv; – bizonyítvány, ellenőrző ill. tájékoztató füzet. E dokumentumok egyeztetése az osztályfőnökök feladata. A szülőket részletesen tájékoztatjuk gyermekeik fejlődéséről szülői értekezleten, személyes megkeresés, fogadóóra, családlátogatás alkalmával. A felmérőket a szülők rendelkezésére bocsátjuk, akik annak megtekintését aláírásukkal igazolják. Tanév végén a tanuló szöveges értékelései alapján a nevelőtestület dönt a magasabb évfolyamba lépésről. (4. évfolyamon) A tanulók magatartásának, szorgalmának minősítése: Magatartás értékelése: Példás: Fegyelmezettsége állandó, másokra pozitívan ható. Viselkedéskultúrája példaadó, tisztelettudó, udvarias, segítőkész. A házirendet elfogadja és betartja, társait is erre ösztönzi. Hatása a közösségre pozitív, jóindulatú, segítőkész, kezdeményező. Nincs írásbeli figyelmeztetője, intője, megrovása. Jó: Fegyelmezettsége általában megbízható, vannak magatartásbeli hiányosságai, de törekszik kijavítani. Pontos, segítőkész, az iskola házirendjét ritkán sérti meg. Viselkedéskultúrájában, hangnemében kivetnivaló van. Hatása a közösségre ingadozó, esetleg közömbös. Nincs írásbeli intője, vagy megrovása. Változó:
- 59 -
2005. május 13. Fegyelme ingadozó, másokat zavaró, de igyekszik megváltozni. Viselkedéskultúrája, hangneme időnként udvariatlan. A házirend ellen gyakran vét, goromba, ártó. A közösségben vonakodva tevékenykedik, részvétele hullámzó. Igazolatlanul mulasztott. Osztályfőnöki intője van. Rossz: Fegyelmezetlen, az iskola értékrendjét elutasítja. Viselkedéskultúrája, hangneme durva, goromba, romboló. Sokat vét a házirend ellen, figyelmeztetésre sem tartja be. Zavarja a közösséget, megbízhatatlan. Több alkalommal igazolatlanul mulasztott. Több tanítói figyelmeztetője, osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése van. Szorgalom értékelése: Példás: Kötelességtudata magas fokú, kifogástalan, precíz. Tanulmányi munkája: törekvő, igényes, képességeinek megfelelő. Munkavégzése: megbízható, kitartó, pontos. Önálló órákon is figyel feladatára, munkatempója kiegyensúlyozott. Többletmunkája rendszeres, érdeklődése a tanórán kívüli ismeretszerzésre is kiterjed. Jó: Kötelességtudata megfelelő, néha bíztatni kell, általában felkészülten jön az iskolába. Tanulmányi munkája: lelkiismeretes, figyelmes, képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes. Munkavégzése: megbízható, önálló órákon rendszeresen dolgozik, tempója általában kiegyensúlyozott. Érdeklődése a tanórákon kívüli információszerzésben esetleges. Változó: Tanulmányi munkája: ingadozó, képességeitől elmarad. Munkavégzése: rendszertelen, hullámzó, önálló órákon csak utasításra kezd dolgozni. Ritkán figyel feladatára, szétszórtság jellemzi. Felszerelése gyakran hiányos. Nem érdeklődő, többletmunkát ritkán végez. Hanyag: Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Hanyag, feladatait nem végzi el. Munkavégzése: megbízhatatlan, pontatlan, önálló órákon nem dolgozik. Kötelességtudata nem alakult ki. felszerelése többnyire hiányos. Többletmunkát nem vállal, többnyire közömbös az új információkkal szemben.
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” c. kiadvány alapján végezzük. A tanulók fizikai állapotának, fizikai képességeinek fejlődését rendszeresen végzett felmérésekkel ellenőrizzük, vizsgájuk. Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) mérjük a
- 60 -
2005. május 13. tanulók testmagasságát, testsúlyát, gyorsaságát, állóképességét, erőnlétét és dinamikus láberejét. A felmérések kapcsán az alkalmazott módszerek: 60 méter futás, távolugrás, kislabda hajítás, 800 méter futás, 12 perces futás, ingafutás, felülés, helyből távolugrás, függés, medicinlabdadobás hátra. Az első évfolyamon csak az első három próbát végezzük. Az elért eredményeket minden tanulónál rögzítjük, és az iskolavezetés számára összefoglaló (általánosító, következtetéseket tartalmazó) jelentésben adjuk át.
- 61 -
2005. május 13.
1. számú melléklet: Az Almási Utcai Általános Iskola foglalkozási időkereteinek meghatározása és forrásai Foglalkozás
Évfolyam Időkeret meghatározása
Időkeret forrása
Kötelező tanórai foglalkozások
1–8.
helyi tanterv óraterve határozza meg
Kt. 52. § (3)
Nem kötelező tanórai foglalkozások, osztálybontás
1–8.
helyi tanterv óraterve határozza meg
Kt. 52. § (7)
Napközis foglalkozások
1–8.
Kt. 53. § (4)
Kt. 53. § (4)
Iskolai sportkör (mindennapos testedzés)
1-8.
20 óra / hét (összesen) [Kt. 52. § (9)-(10)]
Kt. 52. § (7)
Érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport *
5-8.
16 óra / hét (összesen)
Kt. 52. § (7)
Tanulmányi, kulturális versenyek, bajnokságok (iskolai, iskolák közötti) *
1-8.
120 óra / év (összesen)
Kt. 52. § (7)
Tanulmányi kirándulás
1-8.
2 tanítási nap / év / osztály (osztályonként különkülön)
Kt. 52. § (3)
Tanítási órák keretében nem megvalósítható környezeti nevelés, erdei iskola, kulturális vagy sportrendezvény *
1-8.
9 tanítási nap / év / osztály (osztályonként különkülön)
Kt. 52. § (7)
Az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldását szolgáló foglalkozás *
1-8.
3 óra / év / osztály (osztályonként különkülön)
Kt. 52. § (7)
Egyéni foglalkozás (tehetséggondozás, felzárkóztatás)
1-8.
2 óra / hét / osztály
Kt. 52. § (10) c)
* Az időkeretek a megjelölt foglalkozások, illetve évfolyamok között átcsoportosíthatók, egyéni foglalkozások szervezésére is felhasználhatók A fenti sorrend egyúttal a prioritási sorrend is.
- 62 -
2005. május 13.
2. számú melléklet: Az Almási Utcai Általános Iskolában alkalmazott kötelező mérések, pedagógiai ellenőrzések I. Bemeneti mérés Minden tanév októberének első felében az 1. évfolyamba érkező gyerekek iskolaérettségi hiányosságainak és a képesség szerinti összetételének a megállapítására. II. Folyamatmérések A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. A továbbhaladás minimális feltételei meglétének a megállapítása. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása. (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, alapműveletek végzése) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. III. Kimeneti mérés A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, irodalomból, matematikából, idegen nyelvből és egy természetismereti tárgyból.
- 63 -
2005. május 13.
3. számú melléklet: Az Almási Utcai Általános Iskola pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
db Ft/db
tanulói pad tanulói szék nevelői asztal nevelői szék tanulói pad II fogas fiókos asztal fogas II könyvtárosi asztal elszívó berendezés tárgyaló asztal II. összesen: III. Nevelő munkát segítő eszközök
13 163 5 330 24 800 8 569 11 700
Ft [db]
18 36 1 1
[Ft]
[db]
236 934 190 800 24 800 8 569
1 1 12
8 325 26 012 8 100 39 400 243 750 212 100
16
[Ft]
[db]
[Ft]
[db]
[Ft]
2008. gazdasági évben
2007. gazdasági évben
2006. gazdasági évben
2005. gazdasági évben
2004.gazdasági évben
Egység ár
II. Helyiségek bútorzata, berendezése
Darabszám
Megnevezés
Kalkulált költség
Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete 271/2000. (V.29.) MÖKT sz., 400/2003. (XI.5.) MÖKT sz. és a módosítást, átütemezést tartalmazó …/2004. (IV. .) határozata szerint. ÜTEMTERV Az Almási Utcai Általános Iskola kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési listája 2004-2008. augusztus 31-éig
[db]
[Ft]
24 800 8 569 140 400 133 200 16
416 192 30 243 000 1
39 400 1 243 750 1 212 100
461 103
306 969
416 192
282 400
Nevelő munkát segítő eszközök az iskolai jegyzék alapján
- 64 -
455 850
2005. május 13. alsó tagozat (3. osztályok); ének, földrajz angol, kémia, történelem alsó tagozat (1. osztályok); rajz, magyar biológia, fizika, matematika alsó tagozat (2.osztályok); német, kémia ÖSSZESEN:
171 297 325 431 216 208
350 000 176 550 632 400
- 65 -
632 400
632 400
632 400 632 400 VÉGÖSSZEG: 3162000
2005. május 13.
4. számú melléklet: Az Almási Utcai Általános Iskola helyi tantervében tantárgyanként előírt tananyag és követelményrendszer Változtatás nélkül átvett tantervek Tantárgy
Évfolyam 1–4.
Tanterv és tantervi modulok forrása KT szerint
5–8.
KT szerint
5–8.
KT szerint
4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
1–4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
Informatika
5–8.
KT szerint
Környezetismeret
1–4.
KT szerint
Természetismeret
5–6.
KT szerint
Fizika
7–8.
KT szerint
Biológia
7–8.
KT szerint
Kémia
7–8.
KT szerint
Földrajz
7–8.
KT szerint
1–4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
1–4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
1–4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
1–4.
KT szerint
5–8.
KT szerint
5–8.
KT szerint
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Német nyelv Orosz nyelv Matematika
Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki
- 66 -
2005. május 13.
Hatálybalépés, érvényesség 1.
A Pedagógiai Program a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az 1996. évi LXII., az 1999. évi LXVIII., valamint a 2003. évi LXV. törvény módosítása alapján készült.
2.
Hatályba lép: 2005. szeptember 1-jén. Az óraterv és a tantervek az 1. és 5. osztályoktól kezdődően évente felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre.
3.
A Pedagógiai Program a hatálybalépéstől számítva legalább egy képzési cikluson át érvényes: 8 éven keresztül az iskola életét, tevékenységét meghatározó dokumentum.
4.
A hosszú átmeneti időszakban folyamatosan vizsgálni kell az értékelési rendszer és a tantervek realitását. A tanítók és a szaktanárok feladata, hogy egy-egy tanév végén az értékelési rendszer pontosítására, valamely tantervi egység korrekciójára illetve cseréjére javaslatot tegyenek. Amennyiben a változás az óratervet nem érinti, a döntést a módosításról a nevelőtestület hozza kétharmados többségű nyílt szavazással. Az óratervet érintő változtatást a fenntartóval engedélyeztetni kell.
5.
A Pedagógiai Program nyilvános. 5.1. Teljes változata a fenntartó jóváhagyását követően megtalálható a következő helyeken: az iskola fenntartója az iskola irattára az iskola igazgatója az iskola könyvtára (pedagógusok, érdeklődő szülők számára) az iskola nevelői szobája az iskola honlapja 5.2. Gondoskodni kell arról, hogy a rövidített változatot megkapják a leendő szülők, valamint azok az óvodák is, ahonnan a gyerekek az első évfolyamra zömében érkeznek.
- 67 -
2005. május 13. 5. számú melléklet A Nagyéri Tagiskola Értékelő lapja 1. oldal Név: ………………………………………….. Osztály:…………… …………………. tanév ……. félév Magatartás Szorgalom
példás példás
jó jó
változó változó
rossz hanyag
Beszéd
választékosan fejezi ki magát
rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát
szavakban fejezi ki magát
kérdésekre is szavakkal válaszol, beszédhibás
gyors hibátlan mondatokat megért
hibás lassú jó nem kielégítő nagyon lassú kicsit lassú nem érti meg szavakat ért meg 2-3 betűs szavakat ért meg
Írás Betűalak
szabályos
nem tetszőleges
torzított
Kapcsolás
szabályos
sok hiba
rossz
Íráshasználat
szavakat önállóan ír
némely betűje egyéni betű táv. hibás v. kevés kap. hiba diktálás után ír
nyomtatottról írottra másol
írottról sok hibával másol v. írottról sem másol
Matematika
eszközökkel és azok nélkül is önállóan dolgozik
eszközök használatával, kevés nevelői segítséggel dolgozik
sok nevelői segítséget igényel
segítséggel sem oldja meg feladatait
Technika
tiszta, rendes munka
kevés nevelői segítséget igényel
nehézkes eszközhasználat
Vizuális kultúra
szín és forma szín és forma érzéke nagyon jó érzéke jó
Olvasás Betűfelismerés Összeolvasás Megértés
segítséget igényel Testnevelés
- 68 -
2005. május 13. 2. oldal Ének
teljesen hibátlan
bizonyos dallami általában hibás v. ritmikai elemek hibásak
Tánc
Nagyon ügyes, jó ügyes ritmikai érzéke van
nehézkes, lassú, sok segítséget igényel
Testnevelés
Nagyon ügyes
lassan reagál, tehát a követelményeket alig teljesítette
ügyes
A tantervi követelményeknek: kiválóan teljesített – jól teljesített — megfelelően teljesített — felzárkóztatásra szorul. Dicséret: Gyenge:
Kelt: …………………………………………
…………………………………..
PH
- 69 -
……………………………. osztályfőnök
2005. május 13. 6. sz. melléklet
A tanulók tanulmányi munkájának egységes értékelése érdekében, a tanulók írásbeli dolgozatainak és feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyre történő átváltását arányok alapján végzik.
Felmérők 1–2. évfolyam – témazáró, ill. diagnosztikus felmérések – év végén szummatív (összegző) felmérések: – olvasás – írás – matematika 3–4. évfolyam – témazáró diagnosztikus felmérések – év végén szummatív felmérések – matematika – olvasás – környezetismeret – nyelvtan, helyesírá
- 70 -
2005. május 13. 7. sz. ,melléklet
A Nagyéri Tagiskola Taneszközjegyzéke 1 db demonstrációs szám- és jelkártya 1 db matematikai készlet 2 db dob ütővel 1db cintányér 2 db metallofon 1 db triangulum 5 db golyós számoló 4 db fali ábécés tábla ( kis- nagy betűs) 1 db fali betűtartó 1 db betűsín 3 db méterrúd 1 db szótagkártya készlet 2 db szám-hívókép 20-ig 2 db ábécés- hívókép-sorozat 1 db betűsorozat 2 db rádiósmagnó 1 db világító földgömb 2 db Magyarország térképe 3 db térkép 1 db stopperóra 1 db súlysorozat 1 db tanulói mérleg 1 db műanyag kocka- matematika 1 db ma. téglatest 1 db kúp 1 db gúla 1 db gömb 1 db űrmértéksorozat 1 db tanulói iránytű 1 db diavetítő 1 db írásvetítő 15 db nagyító 1 db nevelői hőmérő 10 db tanulói hőmérő 1 db nevelői törtek demonstrációs készlet 8 db tábla 23 db videofilm környezetismerethez 6 db oktatóprogram 36 db magnókazetta 1-4. osztályra a mindennapos testnevelésre 2 db szintetizátor 4 db furulya 100 db kézikönyvek- szakkönyvek 50 db oktatótabló 1 db magasugróállvány léccel 4 db tornapad 1 db ugrószekrény 2 db tollas-háló (pár) 1 db húzókötél
- 71 -
2005. május 13. 1 db vetítővászon 10 db diapozitív 24 db gumilabda 1 db 3 oldalú létra 35 db dobólabda 15 db 1,5 kg medicinlabda 10 db 3 kg medicinlabda 2 db bordásfal 2 db ugrószőnyeg 4 db ugrózsámoly 16 db tornakarika 1 db Xerox lézernyomtató 1 db hifitorony 1 db Okipage 10 ex nyomtató 1 db Ultra VGA 1280 monitor, billentyűzet, hangszóró 1 db HP Vectra PC számítógép 3 db színes tv 3 db videomagnó 1 db homokasztal 1 db tereptárgy készlet 1 db számolószalag 10000-ig 1 db számolószalag 100-ig 1 db számolószalag 1000 –ig 1 db számolószalag 20 -ig 1 db víz körforgása modell 1 db mágneses hangjegykészlet 1 db mágneses hangjegy vonalas tábla 1 db műanyag hangjegytábla 10 db tanulói színesrúd készlet 22 db falitabló magyar nyelv és irodalomhoz 11 db falitabló környezetismerethez 27 db falitabló matematikához 2 db falitabló német nyelvhez 17 db A magyar helyesírás szabályai 1 db Képes gyermeklexikon 1 db Az állatok enciklopédiája 12 db Szókincstár 10 db Képes diákszótár 8 db Ablak-zsiráf 10 db Képek könyve 1 db Magyar szinoníma kéziszótár 1 db Közmondások és szólások kézikönyve 1 db Környezetvédelmi lexikon I-II. kötet 1 db Larousse diákenciklopédia 1 db Magyar szókincstár 6 db Pannon enciklopédia
- 72 -
