FÁY ANDRÁS GAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA
Az iskola
Minőségirányítási Programja OM azonosító: 030723
2004-2008
Készítette:
Szitásné dr. Sári Mariann igazgató Lugosiné Tálos Zsófia minőségügyi vezető
Tartalomjegyzék Az intézmény igazgatójának bevezető gondolatai a minőségirányítási programhoz...................................................................................... 3. oldal Bevezetés ......................................................................................................................... 4. oldal Az intézmény bemutatása.............................................................................................. 6. oldal Az intézmény adatai................................................................................................ 6. oldal Az intézmény képzési formái ................................................................................. 6. oldal Szervezeti felépítés ................................................................................................. 7. oldal Az iskola története .................................................................................................. 7. oldal I. Az intézmény minőségpolitikája................................................................................ 8. oldal I. 1. Küldetésnyilatkozat ......................................................................................... 8. oldal I. 2. Az intézmény jövőképe ................................................................................... 9. oldal I. 3. Minőségpolitikai nyilatkozat ......................................................................... 10. oldal I. 4. A fenntartó elvárásai...................................................................................... 11. oldal I. 5. Az iskola céljaiból következő feladatok........................................................ 13. oldal II. Minőségfejlesztési rendszer .................................................................................... 14. oldal II. 1. A minőségfejlesztési rendszer működésének céljai ..................................... 14. oldal II. 2. Minőségfejlesztési céljaink .......................................................................... 14. oldal II. 3. Konkrét minőségpolitikai céljaink ...........................................................
15. oldal
II. 4. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti elemei ............................................. 17. oldal II. 4. 1. Vezetés ................................................................................................ 17. oldal II. 4. 2. Tervezés.......................................................................................... 18. oldal II. 4. 3. Ellenőrzés ....................................................................................... 18. oldal II. 4. 4. Intézményi értékelés, mérés............................................................ 20. oldal II. 4. 5. Folyamatos fejlesztés...................................................................... 22. oldal II. 5. A meglévő minőségbiztosítás rendszerének folyamata ............................... 23. oldal II. 6. Az intézményi működés (kör) folyamatának főbb területeit a következő táblázat mutatja be. ..................................................................... 24. oldal A MIP elfogadása, felülvizsgálata, értékelése, korrekciója...................................... 25. oldal Mellékletek.................................................................................................................... 26. oldal
2
Az intézmény igazgatójának bevezető gondolatai a minőségirányítási programhoz Reform, reform sarkában, a jogszabályokat szinte időnk sincs megismerni, már jönnek az újak… Az 1989. óta eltelt időszakban sajnos szinte természetesnek vesszük mindezt, életünk állandó változások között telik. Ennek a nagy átrendeződésnek, „vajúdásnak” sok eleme szükségszerű és a jövőben nyilván konszolidálódik a helyzet – az oktatási rendszer talán az egyetlen olyan terület, ahol ez az „idegesség”, kiforratlanság, a folyamatos kísérletezgetések károsan hatnak, az oktató-nevelőmunkát teszik lehetetlenné. A régi eljárásrendek megszűntek, a rendtartások hatályukat vesztették, nincsenek stabil pontok, a keret-jellegű jogszabályok pedig a saját, helyi szabályozást szükségszerűvé teszik. Ebben a helyzetben múltunk, hagyományaink, értékrendünk és munkánk hatékonyabbá tétele egyaránt kényszerítő erőt jelentenek arra, hogy a magunk erejéből, önmagunkhoz mérve alkossuk meg elvárásainkat önmagunkkal szemben. Az iskola fennállása óta a számviteli területek szakemberszükségletének kielégítése volt a feladatunk – szakmai profilunk is erősíti a nevelőtestület hitvallásaként értelmezhető értékrendünket: „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” (József Attila) A pontosan, szépen, jól elvégzett munka felett érzett örömhöz szeretnénk tanulóink többségét eljuttatni, s ehhez saját működésünk hasonló folyamata, személyes példamutatásunk lehet a legsikeresebb út, mert eközben az is kiderül, a sikert nem adják ingyen, a hozzá vezető út rögös és munkával, tanulással teli, de megéri a fáradtságot! Ezért fogtunk hozzá 2001. szeptemberében a Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésébe, ez a munka alapját képezi az iskolai minőségfejlesztés folyamatának, minőségügyi kézikönyvünknek – annak a tevékenységnek, mely most már valamennyi intézmény törvényes kötelezettsége is lett. A minőségfejlesztés jelentős mérföldköve az iskolai MIP elkészülte, egyben jövőbeni fejlődésünk segítője és záloga. S o p r o n, 2004. június 21. Szitásné dr. Sári Mariann igazgató
3
Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt 2003. június 23-án módosította a magyar Országgyűlés. A törvényi rendelkezéseknek megfelelően a soproni Fáy András Gazdasági Szakközépiskola elkészítette a helyi Minőségirányítási Programját (a továbbiakban MIP). A soproni Fáy András Gazdasági Szakközépiskola helyi Minőségirányítási Programja tartalmazza • az intézményi minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert, • az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és az azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket, • az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A MIP megalkotásakor figyelembe vettük a minőségfejlesztés terén eddig elért eredményeinket, amelyeket a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének kiépítése során szereztünk. A program kiépítését másik két intézménnyel közösen, sikeres OM pályázat után kezdtük, munkánkat a Humán Expanzió Tanácsadó Kft. segítette. Szerződéses kötelezettségünk teljesítéseként az elvégzett munkáról szóló záróbeszámolót 2004. április 16-án. nyújtottuk be a minisztériumnak. Az alkalmazotti közösség a Comenius I-es rendszerépítés során szakértői segítség mellett elsajátította a szükséges alapismereteket és megvalósította a választott modell első fázisait, azaz a nyitott önértékelésen, a partneri kör feltérképezésén és rangsorolásán, a partneri igény és elégedettség felmérési képességének kialakításán keresztül eljutott az irányított intézményi önértékelés folyamatáig. 2004. március 11-én a Programiroda szakértői által tartott audit sikeresnek és magas színvonalúnak minősítette az iskola által végzett munkát. A minisztériumi vizsgálat-megállapításai: • Az intézmény által benyújtott munkajelentések és elkészített dokumentumok formai és tartalmi szempontból kiemelkedő színvonalúak, információtartalmuk magas, szerkezetileg jól áttekinthetőek, nyomon követhetőek.
4
• Az intézmény vezetője kiemelkedő támogatást nyújtott a minőségfejlesztési tevékenységhez, amit magas szintű menedzsment szaktudása révén – a támogató szervezet tagjaként is – eredményesen és elkötelezetten kamatoztatott. • A támogató szervezet vezetője és tagjai hatalmas, módszertanilag kiváló munkát végeztek és a minőségi körök vezetőiként, jól irányították a folyamatokat, az érdemi munkába bevonva a munkatársak jelentős részét. • Az elkészített szabályzatok példaértékűek, az elemző munka alapos, kimerítő, az eredmények megjelenítése szemléletes, az összefoglalók mintaértékűek. • Az intézmény alkalmazotti köre aktívan, széles körben működött közre a minőségfejlesztési tevékenység napi gyakorlati teendőiben is. • A programfejlesztés rendkívül tudatosan, a modell belső összefüggéseire építve, azokat jól értelmezve, átlátva folyik, a PDCA elvének folyamatos szem előtt tartása mellett. • Az intézmény a programfejlesztést magas szervezeti kultúrával végezte, amelyet a PDCA gyakorlati alkalmazásával fo9lyamatosan fejlesztett. A Comenius 2000 program sikeres befejezése után is folyamatos feladatunk a partnerközpontú működés és a folyamatokkal szabályozott területek működtetése és állandó fejlesztése. Az eddig elkészült dokumentumok alapját képezik az iskolai minőségügyi kézikönyvnek, illetve munkánk jobbá, hatékonyabbá tételének.
5
Az intézmény bemutatása Az intézmény adatai Neve:
Fáy András Gazdasági Szakközépiskola
Székhelye:
Sopron, Teleki Pál út 26.
E-mail
[email protected]
Fenntartója:
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Sopron, Fő tér 1.
Jogállása:
önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló jogi személy,
Típusa:
szakközépiskola
Alapító okirat kelte: 2000. június 15. (Az iskola alapításának éve: 1884.) Alaptevékenysége az alapító okirat szerint: általános középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, felnőtt- és egyéb oktatás, egyéb humán-egészségügyi ellátás, egyéb nem bolti kiskereskedelem Képviselője:
Szitásné dr. Sári Mariann igazgató
Külföldi kapcsolatunk:
Ausztria:
Bécs Vienna Business School Hak II
Az intézmény képzési formái: Az iskola gazdasági szakterületen általánosan művelő évfolyamokkal (9-12) és szakképzési évfolyamokkal (13-14) működik. Az alábbi szakmacsoportokban folyik az érettségire való felkészítés: • közgazdasági szakmacsoport • kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport Tanulóink sikeres érettségi vizsga után a szakképzési évfolyamokon az alábbi szakokon tanulhatnak tovább: Pénzügyi-számviteli ügyintéző
OKJ 52 343204
Üzleti ügyintéző
OKJ 52 343303
Vállalkozási ügyintéző
OKJ 52 343203
Kereskedelmi technikus
OKJ 52 786202
Postai üzleti asszisztens
OKJ 52 702602
Marketing- és reklámügyintéző
OKJ 52 343504
Gépíró, szövegszerkesztő
OKJ 33 340402
2003/2004. tanévtől szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számára két éves érettségire felkészítő ifjúsági osztály is működik.
6
Szervezeti felépítés Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza és részletezi a szervezeti egységeket, kapcsolódásukat, a hatásköröket és jogköröket. Az intézményi minőségügyi vezető az iskolavezetés tagja, közvetlenül az igazgató irányításával tevékenykedik. Az iskola története A soproni Fáy András Gazdasági Szakközépiskola a volt Sopron vármegye egyetlen gazdasági szakirányú ún. "tiszta" szakközépiskolája, létrejötte óta nagy hagyománnyal és jó hírnévvel rendelkező városi, állami iskola. Az alapítás, (1884.) óta eltelt 118 év, a képzés jellege és személyi adottságaink is egyaránt a tradíciók őrzését, a hagyományos eszközök, módszerek megtartását indokolják, természetesen alkalmazkodva a kor elvárásaihoz is. Az 1884. óta eltelt időszakban a gazdaság igényeinek megfelelően képeztünk, és képzünk ma is középfokú végzettségű szakembereket Sopron városa és vonzáskörzete számára. 1925. december 9-én a 89065/1925. VI. ü. v. számú miniszteri rendelet a Soproni Magyar Királyi Állami Felső Kereskedelmi Iskolának – iskolánknak – a Fáy András megkülönböztető nevet adta, a névadónk által sugallt példa kétségbevonhatatlan. Fáy András a reformkor egyik jeles személyiségeként méltán érdemelte meg a „nemzet mindenese” elnevezést, hiszen szinte az élet minden területére kiterjedt tevékenysége. Írásaiban a haza iránti szeretetre, a közélet szolgálatára, az emberi hibák leküzdésére próbált nevelni, s maga – tevékenységével – is ezt igyekezett megvalósítani. Munkássága, erkölcsi példája bármikor, bármelyik generáció számára követendő minta lehet. A névválasztás sikerességét bizonyítja, hogy az azóta eltelt mozgalmas, oktatási reformokkal, politikai változásokkal teli évtizedekben sem volt szükség változtatásra, azt a jövőben sem tervezzük.
7
I. AZ INTÉZMÉNY MINŐSÉGPOLITIKÁJA „Szoktatni szükséges a gyermeket arra, hogy az igaznak, jónak, becsületnek kész legyen olykor áldozatul adni apró örömeit, szenvedélyeit, kényelmeit.” (Fáy András) I. 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk szakközépiskola, melynek elsődleges feladata az általános műveltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás biztosítása, a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. Az iskola, mint egyetlen ilyen profilú intézmény a városban, jó piaci helyzetben van, nemes hagyományokkal rendelkezik és szakmai színvonala elismerten jó; a végzős diákok korszerű, stabil szakmai tudással rendelkeznek, megbízható és keresett munkaerőnek számítanak a munkaerőpiacon. Fáy András példája alapján legfőbb, követendő és megvalósítandó értéknek az alábbiakat tekintjük: A nemzet hasznos tagjaként tevékenykedni •
Nemcsak hangzatos, nagy szavakban, hanem a mindennapok aprómunkájában is jelenjen meg a cselekvés, szó és tett egysége
•
Szakértelem és ügybuzgalom egyaránt jellemezzen minket
Első helyre a korszerű tárgyi tudás, a külső kihívásoknak (verseny) való megfelelni tudás kívánkozik, mely ugyanakkor mások méltóságának tiszteletben tartásával társul. Akarjunk és tudjunk élre törni, de nem társaink legázolásával, az írott és íratlan törvények, normák megszegésével. A humán, a reál- és a szakmai tárgyak egyenrangúsága biztosíthatja alapelvünk megvalósítását. Munkánk csak akkor lehet sikeres, ha e követelményeknek megfelelni tudó és akaró diákjaink lesznek, akik elfogadják és magukra nézve alkalmazandónak tartják a fenti elveket. A képzés ideje alatt feladatunk tehát ennek a beállítódásnak a kialakítása. A követelményeknek való megfelelés és az emberséges magatartás kialakításának együttese olyan sajátosságunk, amely megkülönböztet minket a többi oktatási intézménytől.
8
Mindezek alapján az intézményi filozófiánk (alapstratégiánk) összegezve a következő: Célunk az általános alapműveltség mellett korszerű gazdasági szemlélet közvetítése, s így kellő alapok nyújtása a későbbi önképzés számára. Tanulóinkban – velük közvetlen kapcsolatot kiépítve – a rendszeres, pontos munkavégzés készséggé válását szeretnénk kialakítani. Értékeljék és élvezzék az iskolai közösség egymást megbecsülő erejét, de tudjanak megfelelni az elvárásoknak is. I. 2. Az intézmény jövőképe Az intézmény kollektívája – az aktuális környezeti feltételrendszerben megjelenő kedvezőtlen hatásokat (mint például a demográfiai hullámvölgy, a költségvetés szűkössége, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése) átmeneti negatívumként kezelve – olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi időhorizonton látni szeretné az iskola működését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződésünk hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el, amelyben: • Iskolánk a jövőben is megfelel alapvető képzési – nevelési céljainak. Dinamikusan fejlődő, szakmailag megalapozott, piacképes tudással rendelkező szakembereket bocsát útjukra. • Az Európai Uniós csatlakozás lehetőségeit kihasználva – a bázisintézményekkel és testvériskolákkal gyümölcsöző kapcsolatokat tartunk fenn. • Az iskola szélesebb körben történő menedzselése lehetővé teszi, hogy meghatározó szerepet töltsünk be a város iskolái között. • A fenntartó önkormányzat anyagilag is támogatja törekvéseinket. • Intézményünk ugyanezen a helyen, barátságosabb, felújított környezetben fogadja tanulóinkat és dolgozóinkat. • A tantestület megfiatalodik, a nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésből fakadóan vonzóbbá válik a pedagógusi pálya. • A heti óraszámok és tananyagtartalmak változása a mainál kevesebb elfoglaltságot jelent a tanulók és tanáraik számára, így több idő jut az órán kívüli nevelőmunkára, szabadidős programokra.
9
• Felkészültségünk és pedagógiai elkötelezettségünk, a gyerekek szeretete lehetővé teszi, hogy kezeljük az egyre több viselkedési, magánéleti problémával küzdő gyerekeket, ebben a szülők is támogatnak minket. • Eredményes munkával mérsékeljük a neveltségi szint általános csökkenését, a negatív társadalmi hatásokat, így tanulói létszámunk nem csökken. I. 3. Minőségpolitikai nyilatkozat Az intézményi minőségpolitika tartalmazza a minőségpolitikai nyilatkozatot, az intézmény általános, stratégiai céljait és az ebből eredő minőségcélokat. Az intézmény minőségpolitikája - objektív tények és racionális megfontolások figyelembe vétele mellett -, a küldetés Î minőségpolitika Î jövőkép hármas logikai egységén alapul. Az iskola igazgatója eddigi munkája során is kiemelten fontosnak tartotta a következetes, színvonalas oktató-nevelő munkát, az előzetesen egyeztetett elképzeléseken alapuló tervszerűséget. A szakmai követelmények mellett a partnerek igényeihez való rugalmas alkalmazkodást, a külső elvárásoknak való megfelelést az iskola hagyományainak és lehetőségeinek figyelembe vételével igyekezett megvalósítani. A Comenius I. modell kiépítése során - mint az iskola vezetője - mindenben támogatta a fejlesztő munkát, a támogató szervezet aktív tagjaként ténylegesen is részt vett a minőségügyi munkában. A kollégák megismerték és megértették a minőségközpontú (partnerközpontú) intézményi működés szerepét, fontosságát. Hajlandóak a minőségkezelés alapvető ismereteinek elsajátítására, a partnerközpontú gondolkodás befogadására, az aktív minőségügyi tevékenység többletfeladatainak végrehajtására és az önfejlesztésre. Ezt az eddigiekben a COMENIUS I. minőségirányítási rendszermodell kiépítésében történő aktív részvételükkel bizonyították. Az iskola stratégiai céljai: 1.
Az iskolai nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak.
A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül történik. 2.
Iskolánk a társadalmi és oktatáspolitikai változásokra nyitott.
3.
Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak. 10
4.
Szakképzésünkben a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó ismereteket közvetítünk.
5.
Korszerű közgazdasági, üzleti, kereskedelmi és informatikai ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk.
6.
A tanulókkal szemben az érettségi és szakmai vizsgák követelményeihez igazodó elvárásokat támasztunk. Oktatásunk ugyanakkor tanulóközpontú és humánus.
7.
Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.
I. 4. A fenntartó elvárásai A fenntartói minőségpolitikára és minőségcélokra vonatkozó elképzeléseket Sopron Város Önkormányzata Közoktatási Minőségirányítási Programjából emeltük át, természetesen csak azokat a pontokat, amelyek intézményünkre vonatkoznak. „A minőségirányítási program alapelvei: A minőségpolitikával összhangban az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett. Az intézményi munka irányításában, a pedagógiai munkát, a tárgyi, személyi feltételeket érintő döntések előkészítésében és megszületésében a szolgáltatások garantált színvonala a legfontosabb szempont. Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a felhasználói, megrendelői valós igény, melyet városi és intézményi szinten is figyelemmel kell kísérni. A város közoktatás politikáját erre figyelemmel alakítjuk. A minőségi szolgáltatás megvalósítása a képviselőtestület, a szakbizottságok, a Polgármesteri Hivatal irodái, az intézmények és társszervek szoros együttműködésén alapuló közösségi szolgáltatás. A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés – ellenőrzés – értékelés, és az ehhez kapcsolódó visszacsatolás során a folyamatos fejlesztés. Az intézmények szakmai munkájával kapcsolatos elvárások: Az intézmények feladata környezetük jelzéseinek figyelemmel kísérése. Működésük a partnerközpontúság, az innováció, a nyitottság, módszertani fejlesztés elvei alapján szerveződik.
11
Valamennyi intézmény pedagógiai cél- és tevékenységrendszerében jelenjen meg: • A közösségi nevelés, mint a személyiségfejlesztés célja és eszközrendszere. • Szocializációs és személyes képességek fejlesztése. • A gyermekek és fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő készség- és kompetencia fejlesztése. • Kommunikációs készségek – képességek - kompetenciák fejlesztése. • Az egészséges életmódra, életvezetésre nevelés. A középfokú intézményektől elvárjuk, hogy: • A nevelőmunka a konstruktív életvezetés magatartás és tevékenységformáinak alakítására épüljön. • Az oktatómunkában a tevékenységközpontú módszerek alkalmazása kerüljön előtérbe. • Folytatódjon az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. • Érvényesüljön a tananyagban és a követelményekben az alkalmazott és elméleti tudás összhangja. • Kerüljön előtérbe a probléma-megoldási és gondolkodási képességek fejlesztése. A szakközépiskolai képzés területén elvárjuk, hogy: • A pedagógiai szakmai munkát jellemezze az új ismeretek, új technológiák és új módszerek alkalmazása és beépítése a gyakorlatba. • A diákok széles körű, konvertálható szakmai tudásra tegyenek szert Sopron gazdasági övezete igényeinek kielégítése érdekében. • A munkaerő-mobilitás tényleges érvényre juttatása érdekében a szakmához kapcsolódó szakmai idegen nyelvi ismeretek, és a szakmai mobilitáshoz szükséges kommunikációs képességek fejlesztését. • Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésbe való bekapcsolódást más intézményekkel, szervezetekkel való együttműködésben. Az oktatásszervezéssel, intézményműködéssel kapcsolatos elvárások: Az intézményvezetőkkel közösen kialakított egységes jogértelmezések keretein belül minden intézmény törvényesen működjön, és különös figyelmet fordítson a gyermeki jogok érvényesülésére. Ennek érdekében intézményvezetői munkacsoportok működnek. 12
• A működési, vezetési, ellenőrzési, mérési-értékelési kulcsfolyamatok meghatározása, szabályozása, dokumentálása és szabályozott működtetése az intézményekben. • A hatékony, célszerű és szakszerű gazdálkodás az intézmények rendelkezésére bocsátott vagyonnal, tárgyi és személyi feltételekkel.” Az intézmény meggyőződéses alapon kíván megfelelni a környezete minőségirányú előírásainak, a fenntartó önkormányzat elvárásainak és a szaktárca törekvéseinek. Ennek értelmében: • megfogalmazta és a továbbiakban fenntartja és fejleszti az intézményi minőségirányítási programját, • a COMENIUS I. minőségirányítási rendszermodellt működteti és továbbfejleszti A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. I. 5. Az iskola céljaiból következő feladatok • Meg kell ismertetni tanulóinkkal az erkölcsi normákat, a kultúrált viselkedés szabályait az osztályfőnöki órákon és tantárgyszerűen kommunikációs órákon. • Meg kell tanítanunk tanulóinkat dolgozni és a szakképzési évfolyamokon ki kell alakítanunk tanulóinkban a hivatástudatot és képessé kell tenni őket, hogy a világból érkező információkat befogadják és azokban eligazodjanak. • Ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény meg kell ismertetnünk annak szabályait és a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségeit. • Feladatunknak tekintjük a családi életre nevelést, hogy tanulóink ne csak a munkahelyükön legyenek sikeresek, hanem a majdani családi életükben is kiegyensúlyozott, harmonikus kapcsolatokat tudjanak kialakítani. • Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szeressék és ismerjék meg tágabb és szűkebb környezetüket, ezért feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük diákjainkkal országunk, városunk és iskolánk múltját, hagyományait és jelenét. • Bekapcsolódunk városunk életébe, minden városi rendezvényen és megemlékezésen részt veszünk. E mellett kialakítjuk saját iskolai hagyományrendszerünket is, (elsősök avatása, karácsonyi ünnepély, diáknap, ballagás, iskolabál) melyeket ápolunk.
13
II. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER II. 1. A minőségfejlesztési rendszer működésének céljai A minőségfejlesztési rendszer működtetésével folyamatosan feltárja az intézmény működésének erősségeit, a működésben rejlő problémákat, a szervezeti konfliktusok forrásait, a szervezeti kultúra jellemzőit, változtatandó tényezőit, a pedagógiai munka és a szervezeti működés erősségeit és fejlesztendő területeit, a vezetés irányító munkájának hatékonyságát. Ebben nagymértékben támaszkodik a partnereinek véleményére, igényeire, az intézményi önértékelés eredményeire. Az intézmény az alkalmazotti kör teljes bevonásával folyamatosan keresi a problémák megoldásait, a fejlesztési lehetőségeket, megtervezik és végrehajtják azokat az intézkedéseket, melyek a minőségpolitikában megfogalmazott fejlesztési célok alapján a szervezet folyamatos fejlődését biztosítják. Az intézmény folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a változtatások hatásait. II. 2. Minőségfejlesztési céljaink Fentiek alapján iskolánk alapvető minőségi céljai a következők: • az alapító okiratban megfogalmazott feladatok magas szintű teljesítése, olyan képzési struktúra fenntartása, mely alkalmas az iskolánkba beiratkozó tanulók tudásának és személyiségének mind teljesebb körű fejlesztésére. • az értelmiségi képzés olyan színterét kívánjuk létrehozni és működtetni iskolánkban, mellyel tanítványainknak nem jelent majd akadályt a folyamatos önképzés, átképzés képességének kialakítása. • olyan programot kívánunk megvalósítani, amely képes folyamatosan alkalmazkodni az érettségi eltérő szintű követelményeihez és partnereink igényeihez. • olyan információs rendszert működtetünk, amely az iskola valamennyi partnere számára hozzáférhetővé teszi a mind jobb együttműködéséhez szükséges adatokat, lehetővé teszi saját érdekeinek megjelenítését és feladatainak mind hatékonyabb ellátását. • ki szeretnénk alakítani tanítványainkban azt az életformát, amelynek középpontjában saját és közösségeik értékeinek folyamatos gyarapítása áll, amellyel felnőttként képesek lesznek szellemi és lelki identitásuk és erkölcsi autonómiájuk megteremtésére. 14
• hazánk EU tagállammá válásával alapkövetelmény lesz legalább egy nyugati nyelv jó szintű ismerete. Ezért olyan nyelvi képzést biztosítunk, ami ezt elősegíti. • olyan egészségvédelmi és környezeti nevelési programot működtetünk, hogy diákjaink hasznos információhoz jutva, és aktív szerepet vállalva elsajátítják az egészséges életformát.
II. 3. Konkrét minőségpolitikai céljaink A Comenius I. modell kiépítése sorén az irányított önértékelés eredményeként a nevelőtestület az alábbi célokat fogalmazta meg: Cél:
A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről.
A megvalósítás időtartama: folyamatos Elvárt eredmé-
Korrigált mérőeszköz alkalmazása a méréshez
nyek:
A partnerek 60 %-a visszajelez Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelzett igények alapján intézkedési tervek készítése
Mutatók:
A partneri visszaadott mérési lapok számának változása az előző méréshez képest A szöveges vélemények mennyiségi változása A megkérdezettek válaszadási hajlandósága Elvárások-megvalósítható elvárások aránya
Cél:
Az iskola partnerinek és a munkaerő piaci kínálatnak megfelelő szakképzési irányok, szakok kialakítása
A megvalósítás időtartama: folyamatos Elvárt eredmé-
A partnerek egyeztetett igénye alapján a fenntartó engedélyével induljon a
nyek
szakképzési program
Mutatók:
A képesítést szerzettek és elhelyezkedettek aránya A partneri kérdőívek
15
Cél:
Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi oktatási-nevelési gyakorlatba
A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok A mérések – értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás Mutatók:
Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthető
Cél:
A tantestületet felkészítése a problémás és nehezen kezelhető gyermekekkel való foglalkozásra
A megvalósítás időtartama: 1 év, illetve folyamatos Elvárt eredmé-
Rendszeres módszertani továbbképzés
nyek
Elégedettségi mutató 5 %-os emelkedése a következő méréskor Belső képzések szervezése Elégedettségi mutató 5 %-os emelkedése a következő méréskor A tantestület legalább 80-os részvétele
Mutatók:
Továbbképzésen és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása Mérési eredmények
Cél:
Együttműködés a helyi és a kistérségi intézményekkel, szervezetekkel
A megvalósítás időtartama: folyamatos Elvárt eredmé-
Működő kapcsolat a környék iskoláival, intézményeivel, szervezeteivel
nyek
Működő kapcsolat a város intézményeivel, szervezeteivel
Mutatók:
Közös továbbképzések, programok számának változása Együttműködési megállapodások száma, jellege, azok változása
Cél:
Konkrét és részletes – a nevelőtestület által jóváhagyott – szabályozásokat dolgozunk ki a tanulók értékelésére
A megvalósítás időtartama: folyamatos Elvárt eredmé-
Készüljenek intézkedési tervek az alábbiakra:
nyek
Tanulóink tanulmányi munkájának értékeléséhez közös eljárási szabályok kidolgozása és alkalmazása 16
Tanulóink magatartásának értékelésére közös szabályok kidolgozása, és alkalmazása A közös együttélés alapvető szabályainak rögzítése A közös szabályok alapján a tanulók jutalmazásának, büntetésének kidolgozása Mutatók:
Az elkészült szabályozások beépítése az iskolai dokumentumokba Az értékelések, mérések száma Az elemzésről készült dokumentumok Félévi, év végi statisztikák adatai
Cél:
Az iskolai élet bemutatása és szélesebb körű népszerűsítése a nyilvánosság számára
A megvalósítás időtartama: folyamatos Elvárt eredmé-
Készüljön terv a külső intézménykép javítására, és épüljön be az intézmé-
nyek
nyi munkatervbe Dolgozzunk ki megoldásokat a belső nyilvánosság biztosítására
Mutatók:
Nyitott és irányított önértékelés eredményei Megjelenések száma a médiában
II. 4. A minőségfejlesztési rendszer szervezeti elemei Ennek területei: Vezetés Tervezés Ellenőrzés, értékelés Mérés
II. 4. 1.Vezetés A minőségpolitika megvalósítására vonatkozó vezetési feladatok A minőségfejlesztési program végrehajtásáért az igazgató felelős. Szervezetet hozott létre és működteti a minőségfejlesztési terv végrehajtására, amely a következő tagokból áll: • Minőségügyi vezető • Támogató szervezet tagjai (4 fő) Az intézmény vezetője elkészítette a minőségirányítási programot. 17
Elkészíti és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai és operatív terveit. Figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és biztosítja az intézmény jogszerű működését. Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabályokkal. Biztosítja a működés tárgyi és személyi feltételeit. Menedzseli az intézményt. Kapcsolatot tart és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorlását. Személyes példamutatással segíti a minőségfejlesztési rendszer megvalósulását. Felügyeli annak működését. II. 4. 2. Tervezés Cél: Az intézmény, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen. Felelős: igazgató Feladat Érvényesüljön a stratégiai tervezés. Operatív tervek készüljenek (munkaterv, továbbképzési terv stb.) Az elfogadott tervek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Meglévő elemek • Pedagógiai Program (Helyi tanterv) • SZMSZ • Éves tervek (Munkaterv, továbbképzési terv, ellenőrzési terv stb.) • Házirend • Munka és tűzvédelmi szabályzat • Munkaköri leírások Fejlesztendő elemek • MIP
II. 4. 3. Ellenőrzés Cél: Az iskolánkban folyó ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a minőségfejlesztési programban, a szervezeti és 18
működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelés vizsgálata. Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárására. A céljaink megvalósulásának ellenőrzését és az intézmény vezetői és a minőségi csoport végzi. Feladat: Az ellenőrzési szintek meghatározása. A vezetői ellenőrzés területeink meghatározása. Az ellenőrzési feladatok átruházása, ezeknek a területeknek a meghatározása, az ellenőrzés tervezése, a beszámolás, dokumentálás rendjének meghatározása. A PDCA ciklus működtetése. Meglévő elemek: • Belső felülvizsgálat folyamata • A tanárok munkájának ellenőrzése Fejlesztendő elemek: • Auditorok kiképzése, megbízása • Éves ellenőrzési terv Az iskolai ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente - az iskolai munkaterv részeként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. Utóbbinál mindig figyelembe kell venni az országos és fenntartói ellenőrzési elképzeléseket. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: •
pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők,
•
tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.
•
A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: - A pedagógusok nevelő-oktató munkájára - A tanulók iskolai munkájára
19
A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - ellenőrzési terv alapján. Ennél figyelembe kell venni az országos és fenntartói ellenőrzési terveket. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. II. 4. 4. Intézményi értékelés, mérés Cél: Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés, mérés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a tantestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Feladat: • az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, • a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, • a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, • a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. • A bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése. • A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába. • A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése. Meglévő elemek: • Az irányított önértékelés eljárásrendje • Partneri igény- és elégedettség mérés eljárásrendje • A tanulói teljesítmények nyomon követésének folyamata (országos kompetencia mérés) • A pedagógusok munkájának elismerésének folyamatos fejlesztése • Szint felmérések a tanórákon Fejlesztendő elemek: • Az emelt szintű nyelvi és informatikai képzésbe való átlépés folyamata 20
A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését – megadott –szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban - az érintett nevelő kérésére azonban írásban - a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettek szerint végzik. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik – a pedagógiai programban megadott szempontok alapján. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: • A pedagógusok körében - Az iskolai klíma vizsgálata. (az irányított önértékeléskor) Felelős: minőségügyi vezető - Partneri igény és elégedettségmérés – kérdőíves (évente) Felelős: minőségügyi vezető • A szülők körében - Partneri igény és elégedettségmérés – kérdőíves (évente) Felelős: minőségügyi vezető • A tanulók körében - Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel – évente Felelős: minőségügyi vezető - Országos kompetencia mérés 10. évfolyamon – évente Felelős: természettudományi munkaközösség-vezető • A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: - A mérések formáit és felelőseit a felülvizsgált Pedagógiai program tartalmazza.
21
II. 4. 5. Folyamatos fejlesztés Cél: Az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nemmegfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Az eljárás során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem megfelelőségek összegyűjtése, és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása. Feladat: A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése. A PDCA ciklus működtetése. A fejlesztések tervezése, szabályozása. Meglévő elemek: • Minőségügyi vezető • Minőségügyi szervezet, támogató csoport Fejlesztendő elemek: • Statisztikai adatgyűjtési folyamat • Mérőeszközök
22
II. 5. A meglévő minőségbiztosítás rendszerének folyamata • Az ábra – rendszerszemléletben -, egy a teljes intézményi működést átfogó, PDCA logikának megfelelő, ciklikusan fejleszthető körfolyamatot mutat be. Különös jelentősége a következőkben foglalható össze. • Az intézmény a Comenius 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellt működteti. Ennek megvalósítása az előző évek feladataként épült be az intézmény munkatervébe. • Az intézmény saját minőségirányítási rendszerének alapját, az intézményi működésben megtalálható fő- vagy kulcsfolyamatok rendszere képezi, melyhez támogató folyamatok társulnak. • Az intézményi működés (kör)folyamatának IMIP-beli meghatározása, a főfolyamatok későbbi azonosításában nyújt segítséget oly módon, hogy rávilágít azokra a legfontosabb működési területekre, amelyeket a folyamatazonosításban feltétlenül szem előtt kell majdan tartani.
• Mivel az IMIP kialakításában az intézmény szorosan együttműködött a város önkormányzatával, konkrét fenntartói elvárásként eleve olyan feladatokat határoz meg az ÖMIP, melyek a vezetés, tervezés, megvalósítás, ellenőrzés, mérés és értékelés területeire történt lebontásban később illeszkedni fognak a MIR vezetési, tervezési, megvalósítási, ellenőrzési, mérési és értékelési folyamataiba, illetve azok szabályozó mechanizmusa által kontrollálhatóak lesznek
23
II. 6. Az intézményi működés (kör) folyamatának főbb területeit a következő táblázat mutatja be.
Logikai
Az intézményi működés folyamatának
Példák - a teljesség igénye nélkül - a MIR lehet-
fázis
főbb területei
séges folyamataira
P
Intézményvezetés, stratégiaalkotás: információ-bázis kezelése-elemzése, környezeti elemzések, küldetés, jövőkép, minőségpolitika megfogalmazása, stratégiai cél, funkcionális akciótervek kidolgozása, MIR létrehozása.
Végrehajtás, beavatkozás.
Bemeneti területek.
D
Transzformációs blokk.
Kimeneti területek. Mérés, értékelések területe.
C Kontrollmechanizmusok működtetése.
A
24
• Pedagógiai Program megalkotásának és rendszeres felülvizsgálatának folyamata. • Éves munkaterv és funkcionális akciótervek készítésének folyamatai. • IMIP, MIR alkotásának és rendszeres felül-vizsgálatának folyamata. • Partneri igényfelmérés folyamata (COM I. alapján). • Folyamatszabályozás, eljárások kialakításának folyamata és szabályzata. • Nem megfelelőségek kezelésének folyamata. • Megelőző tevékenység folyamata. • Beiskolázási rendszer működési folyamata. • Munkaerő kiválasztásának és betanításának folyamata. • Beszerzések folyamata. • Tanulók mérésének, értékelésének folyamata. • Infrastruktúra üzemeltetésének folyamatai. • Képzések, továbbképzések folyamata. • Helyesbítések folyamata. • Reklamációk kezelésének folyamata. • Partnerek elégedettségének mérési folyamata (COM I. alapján). • Intézményi önértékelés folyamata (COM I. alapján) • Vezetői ellenőrzés folyamata ( int. működés ). • MIR működése • • • • •
Döntés előkészítés folyamatai. Döntési protokollok. Kommunikációs folyamatok. Dokumentáció kezelési folyamata. Feljegyzések kezelési folyamata.
A MIP elfogadása, felülvizsgálata, értékelése, korrekciója A Fáy András Gazdasági Szakközépiskola intézményi Minőségirányítási Programja az alkalmazotti közösség, majd a fenntartó jóváhagyása után, 2004. szeptember 1-jétől válik hatályossá.
Az alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2004. június 24. Az iskolai Diákönkormányzat véleményezésének dátuma: 2004. június 21. A Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2004. június 29. A Fenntartói jóváhagyás dátuma:
A tervezett felülvizsgálat időpontja:
2008. szeptember 1.
Az éves MIP értékelésére minden tanév végén kerül sor. A kötelező felülvizsgálat időpontja 2008. szeptember 1. A MIP felülvizsgálatát az intézmény vagy az Önkormányzat által felkért szakértő végzi. A szakértő javaslatai alapján a MIP korrekciójára az igazgató tesz javaslatot, a minőségügyi vezető segítségével. A felülvizsgált és javított helyi Minőségirányítási Programot a teljes alkalmazotti kör hagyja jóváAz elfogadott MIP-et mindenki számára hozzáférhetővé tesszük, a tanáriban kifüggesztjük a faliújságon, illetve elhelyezzük a könyvtárban, hogy minden érdeklődő olvashassa.
25
