KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 033405

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Nyíregyháza

1

Bevezető Mottó: „Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud.” (Móricz Zsigmond)

Az iskola nevelőtestülete egységesen vallja:

Testi-lelki egészség, derű, vidámság Munkafegyelem, tanulási fegyelem Műveltségre, informáltságra való törekvés A teljesítmény és az emberi nagyság tisztelete Magyarság, mint nemzeti örökség Moralitás, illemtudó viselkedés Rend, tisztaság Demokratizmus, beavatottság

2

Az iskola rövid története Iskolánk történelme az 1940-es évekig vezethető vissza. 1947ben a református egyház megvásárolt egy családi házat, s megkezdődött a tanítás. Az iskola jogelődje 1958-ban kezdte működését a Bolyai János téren, négyosztályos tagiskolaként. 1967-ben az iskola új, emeletes épületet kapott a régi mellett, s életre hívta a 7. Sz. Általános Iskolát. Az építkezés célja az volt, hogy a később kialakuló nyugati alközpontban lakó gyerekeknek biztosítsa az oktatást. Alakuláskor a tanulók létszáma 200 fő volt. A lakótelep bővülésével párhuzamosan 1982-ben bővítették az iskolát a Könyök utca 1/a szám alatt. Ez az épület 8 tantermes, előadókkal, napközis szobákkal és könyvtárral. Ideális lett volna, de minden helyiségben tanítani kellett, hiszen 1.140 gyermek várt arra, hogy a lakóhelyéhez közel, tágas, modern iskolába járjon. A helyszűke miatt tovább folyt a tanítás a Bólyai téri épületben is. Ma már minden gyermek a Könyök utcai épületben tanul. A jól képzett pedagógusoknak minden lehetőséget megragadva, sikerült bebizonyítanunk, hogy a Kertvárosi Általános Iskola – 1993-ban vette fel nevét – megállja helyét a belvárosi iskolák között. Ezt igazolja a sok, sikeresen továbbtanuló gyerek, akik szívesen jönnek látogatóba volt általános iskolájukba. 1998-99-es tanévtől bázisintézményi feladatok lát el. Intézményünk szervezi, összefogja a város általános iskoláinak szakmai tevékenységét. Az intézmény meghatározó szerepet tölt be a városrész kulturális és sportéletében, a fiatalok oktatásában, nevelésében, hiszen 2003-ban megépült tornacsarnok is ezt a célt szolgálja.

Címerünk (tervezte: Pelikán Istvánné – tanító-rajz szakos nevelő) Pajzsa formájában és színében jelképezi iskolánk kertvárosi jellegét. Az életet jelképező fa oltalmában a nyitott könyv és a ceruza a tudáshoz vezető utat szimbolizálja. Színei belső harmóniát sugároznak.

3

Iskolánk indulója (Szerző: Szatmár Lászlóné tanító-ének szakos pedagógusunk) Elmúlt rég, ami volt, ami volt, emlék már. Szól a dal, szól a dal, énekelj, légy vidám! Holnap majd új dolgok, új csodák várnak rád. Kék az ég, és a fény sugarát önti ránk. Mindennap tudás van, a lecke, dolgozat vár A szürke órák után jön egy kis szünet talán. És ha a suli után végre hazatalálsz Barátom, ne feledd el, hogy az élet csodás!

Az iskola tárgyi feltételei és gazdálkodása

Az intézmény épületében 16 osztályterem, egy természettudományi szaktanterem, technika- és egy számítástechnika terem működik. A tornacsarnok megépülésével a mindennapi testedzés optimális feltételek között folyik. Helyt adunk városi és megyei rendezvényeknek is. Az intézmény az oktatáshoz szükséges alapvető audiovizuális technikai eszközökkel, szemléltetőeszközökkel, felszerelésekkel rendelkezik. Számítástechnika-, informatika oktatásra jelenleg egy szaktanterem áll rendelkezésünkre, lehetőségeinkhez mérten folyamatosan fejlesztjük. Az iskolai könyvtár állományát állandóan gyarapítjuk, az olvasó tanulók száma megfelel a tanulólétszámnak. A könyvtári feldolgozást modernizáltuk. A számítógépes nyilvántartás segítségével a kölcsönzés, a nyilvántartás, a leltár gyors és pontos. Az iskolaépület állaga közepes, jelenleg felújításra szorul. Házon belül állandó karbantartással próbáljuk az állagot szinten tartani.

4

Az iskola felszereltsége szintén közepes. A taneszközbeszerzési terv alapján biztosított évenkénti kereten felül állandó pályázással igyekszünk a minőséget javítani. Az intézmény gazdasági jogállása önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, s ellátja a részben önálló 13 Sz. Általános Iskola gazdálkodási teendőjét. Éves költségvetéssel dolgozunk. Az iskola épületében működő konyhát a SODEXHO Kft. üzemelteti.

Földrajzi környezet, tanulólétszám alakulása A nyugati városrészen az egyetlen alapfokú oktatási intézmény a Kertvárosi Általános Iskola. A tanulók a Kertváros teljes lakosságából és a környező bokrokból, tanyákból kerülnek ki. Felvételi nincs, nem válogatunk. Tanulólétszámunkat csak a körzethatár és a belvárostól való távolság korlátozza. Jelenleg 392 fő. A tanulócsoportok száma: 16. Átlagos tanulólétszám 24,5 fő. A tanulólétszám csökkenése összefügg azzal, hogy a Kertváros aránylag elszigetelt. Sem munkalehetőség, sem építkezési lehetőség nem adódik megfelelő arányban. Ezzel párhuzamosan megnőtt a szociális hátránnyal küzdő családok száma. Iskolánkban a tanulók 25 %-a kap kiegészítő családi pótlékot. Iskolánk tanulóinak többsége rendezett családi körülmények között él (65 %.) a gyermekek személyiségének fejlődéséhez a szülők igényes környezetet alakítanak ki. Az iskolai munkánk során számíthatunk a szülői ház támogatására és mi élünk ezzel az előnyös helyzettel. Sikeres együttműködésünket számos eredmény jelzi pl.: sport, kulturális tevékenység, művelődés stb. Az itt élő családok jellegzetes adottságait és körülményeit tükrözi a tanulók összetétele: Rendezett körülmények között él tanulóink kb. 65 %-a Szociális hátrányt szenvedő: 35 % Munkanélküli szülők gyermeke: 25 %

5 Étkezési támogatásban részesül: 25 % Rendszeres nevelési segélyben részesül: 25 %. Ingyenes étkezés: 9 %. A tanulók által elért eredmények azt mutatják, hogy az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka eredményes. Iskolai szinten a magatartás, szorgalom, tanulmányi átlag jó. A tanulók 20 %-a éri el a kitűnő tanulmányi eredményt. A bukások száma elenyésző. A végzős tanulók általában az első helyen megjelölt középiskolába nyernek felvételt. Gimnáziumban és szakközépiskolában 80 % fölött, szakiskolában 20 % alatt tanulnak tovább diákjaink. Tanulmányi-, sport- és kulturális versenyeken rendszeresen vesznek részt tanítványaink. Az összesített városi és megyei eredmények azt tükrözik, hogy megállják helyüket, gyakran az elsők között szerepelnek. Évek óta eredményesen bekapcsolódunk az országos versenyekbe is, többször dobogós helyeket érünk el. Várható kedvező változások a tanulólétszámot illetően: A város területfejlesztési koncepciójából adódó új lakóházak épülése A kertvárosi jelleg vonzó a kisgyermekes családok számára Iskolánk jó kapcsolata a szülői házzal, óvodával A tantestület magas szakmai felkészültsége és gyermekcentrikussága.

6

Az iskola nevelőtestülete

A tanulólétszám változásának megfelelően, az iskola hagyománya-inak megőrzésével párhuzamosan alakult a tantestület létszáma, összetétele. Jelenleg 33 pedagógus oktatja a tanulókat, többségük 15-30 éves munkaviszonnyal rendelkező tantestületi tag. Egyetemet végzett Főiskolai tanár szakot végzett Főiskolai tanító szakot végzett Főiskolai tanári és tanítói szakot végzett

2 fő 16 fő 12 fő 3 fő

A tantestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi. A kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez szükséges új módszerek, technikák elsajátítása és alkalmazása jellemző a pedagógusokra a mindennapi oktató, nevelő munkában. Az intézmény és a tanulóifjúság érdekeit figyelembe véve valamennyi pedagógus szakmai megújulása biztosított. A pedagógus továbbképzés-átképzés tervezésekor nagy hangsúlyt kapnak az OT. módosításából eredő újszerű feladatok. (Integrációs program, integrált nevelés, modul , kompetencia alapú oktatás, nem szakrendszerű oktatás). Az intézményben 7 szakmai munkaközösség működik, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösségvezetők irányítják. 1998. óta intézményünk bázisintézményi feladatokat lát el.

7

A., AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI 1. Pedagógiai alapelveink: Az iskolánk területi helyzetéből adódóan továbbra is alapozó jellegű gyermekközpontú és esélyegyenlőséget teremtő kíván maradni. Nevelőtestületünk vallja Hagyományainkhoz híven az iskola légkörét továbbra is az empátia hassa át. Minden gyermek érezze, hogy számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémájában. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és egészséges nemzedéket kívánnak nevelni.

testileg

Ezért fontos: • iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat;

8 • alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; • kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; • pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; • a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; • a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; • a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; • az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; • minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; • iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; • a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; • alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; • minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; • az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez;

9 • minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; • a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; • hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; • iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; • az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; • az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; • a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; • a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); • megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; • reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; • a kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; • alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; • a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport;

10 • a képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségéval járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. Iskolánk a szülőkkel kialakított jó kapcsolatra támaszkodva továbbra is jelentős szerepet kíván betölteni lakóhelyünk életében. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai • Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel • Iskolánk továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen Igyekszünk tanulóinkban kialakítani az általunk legfontosabbnak tartott tulajdonságokat: humánum fegyelmezettség kreativitás, alkotás a tudásvágy alkalmazkodóképesség hazaszeretet kommunikatív képesség kultúrált viselkedés, beszéd empátia Ezen kiemelt személyiségjegyeken kívül a pedagógiában megnevezett egyéb tulajdonságok és képességek fejlesztését is hangsúlyozottan fontosnak tartjuk, és törekszünk arra, hogy a legtöbb diákunk rendelkezzen a megfelelő személyiségjegyekkel.

11

2. Értékeink Erősségek: szakos ellátottságunk tehetséggondozásunk – országos, megyei versenyeken való részvételünk, elért eredményeink a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató programja bázisiskolai szerepünk pályázati munkáink nyitottságunk a szülői ház, az óvodák és más civilszervezetek felé hagyományápolásunk szabadidős, kulturális tevékenységeink az oktatásunk minősége jó kollektívánk a továbbképzési rendszerünk intézményérdekeltségű működtetés új módszerek, technikák bevezetése, alkalmazása

3. Céljaink 3.1. Az iskola alapvető átfogó célkitűzése: A legfontosabb pedagógiai elvek alapján a Kertvárosi Általános Iskola alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatás-nevelés megvalósítása. Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

12 Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): • az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot; • vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; • tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt; • az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának; • az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését; • az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; • társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; • szeressék és óvják természeti környezetüket; • az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; • mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

Célok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 12. évfolyam): • folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; • a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; • vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondokkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz; • vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;

13 •

• •

• • • •

•

•

• •

•

a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük; az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése; a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és

14

•

•

• •

• •

•

• • • •

szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvikommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit;

15 •

• • •

•

• •

legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket; Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelésoktatás NAT-ra épülő, helyi tantervében meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – több mint hatvan százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

3.2. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák •

• • • • •

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása Az ember testi és lelki egészsége. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra A család tisztelete Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben

16 • •

• •

A világ megismerésének igénye A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, kisebbségek jogainak, kultúrájának hagyományainak tisztelete A demokrácia alapjainak gyakorlása Tanulja meg a „másság” tiszteletét

Feladatok a nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 6. évfolyam): • a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; • a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; • alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); • a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; • alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; • támogassa az egyéni képességek kibontakozását; • az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; • a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; • működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; • törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; • tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; • erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;

17 •

a gyermek jellemét személyiség érését;

formálva

szolgálja

a

Feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára (7 – 12. évfolyam): • fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek; • az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját; • olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét; • tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit; • tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; • a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; • vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt; • erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére; • fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”; • felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét; • a test és a lélek harmonikus fejlesztése; • a szocializáció folyamatainak elősegítése; • az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; • a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;

18 • •

a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;

3.3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1–12.évfolyam) • • •

•

• • •

•

•

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva - egységes

19

•

•

• • •

•

• •

•

keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez,

20

•

•

•

• •

erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; az elemi szocializáció eredményeire építve beavatjuk tanulóinkat a politikai szocializáció folyamatába;

21 3.4. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei • • • • •

•

•

•

minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat; a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele; személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása; a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával; az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül; megismerjük és alkalmazzuk a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztésére kidolgozott tanulói és tanári eszközrendszert, az SDT kínálta lehetőségeket; a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk; nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére;

22 3.5. A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.

Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A modern személyközpont ú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezés i eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják Minden kolléga helyezzen Differenciált nehézségű kiemelt hangsúlyt a feladatokkal, testreszabott kreativitás fejlesztésére és egyéni és csoportos a (belső) tanulási foglalkoztatással motiváció erősítésére! lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

23 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk.

Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.

ELJÁRÁSOK

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Alkotó pedagógiai klímát Jellemezze munkánkat Demokratikus alapokon Növeljük a tanulók aktív teremtünk az eredményes egyfelől a következetes álló, integratív tanár – részvételét igénylő munka érdekében. követelés és igényesség, diák viszonyt alakítunk ki. ismeretszerzési módok másrészt a tanulók A tanítási órák légköre, arányát (megfigyelés, jogainak, emberi hangulata oldott, a kísérlet, új információs és méltóságának tiszteletben tanulók sikerorientált kommunikációs tartása, a velük szemben beállítódással dolgoznak, technikákat alkalmazó megnyilvánuló pedagógiai a pedagógus csak anyaggyűjtés, modellezés, tapintat, bizalom, facilitáló szorongásszintet szerepjáték, megértés, türelem, tart fenn. drámapedagógia stb.). igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg azt, A rászoruló gyermekeket Differenciált szociokulturális hátrányok hogy a szocio - kulturális hatékony felzárkóztató foglalkoztatással, az leküzdéséhez. Szakszerű hátrányok tanulási munkával, napközi egyéni haladási ütemhez integrációs és integrált esélyegyenlőtlenséget otthonos ellátással, igazított fejlesztő nevelési gyakorlat eredményezzenek! tanulószobai terheléssel. megvalósítására foglalkoztatással, illetve Alkalmazzuk a kooperatív törekszünk. igény szerint kollégiumi tanulási-tanítási elhelyezéssel segítjük. technikákat és módszereket! Az általános társadalmi Minden pedagógus tanulja Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok modernizációt követve meg és alkalmazza a kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé lépést tartunk az modern gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak informatikai infokommunikációs számítástechnika alapjait, az egyéni tanulási utak forradalommal. A technikákat, a az interaktív táblával érvényesítését. kompetencia alapú oktatás számítástechnikai folytatott oktatási fokozatos kiépítésével informatikai eszközöket a metódust.. alkalmazzuk az SDT – saját tantárgya oktatása programokat. során! Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

ESZKÖZÖK A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.

24 CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti

ALAPELVEK

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a Tanuljanak meg a fiatalok demokratikus globálisan gondolkodni és intézményrendszer lokálisan felelősséggel használatához, az egyenlő cselekedni! bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a viselkedéskultúra gyermekben a szűkebb és elsajátíttatásával alakítsuk a tágabb környezetből ki tanítványainkban a megismerhető erkölcsi tárgyi és személyes értékeket, erősítjük a világukban való pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni. Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

ESZKÖZÖK

A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

25 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.

Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport; A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Juttassuk el a tanulókat a Szelektálni kell a realisztikus, azaz a tantárgyi tartalmak között mindennapi életben azon témakörök előforduló szituációkban hangsúlyosabb való alkalmazás megjenítésével, amelyek képességéhez! jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A tanulási környezet Egyensúlyt kell találni az indítson aktív, konstruktív egyéni tanulás, a elsajátítási folyamatokat a felfedeztetés, a tanulókban! problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

26 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A tanulók idegennyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál..

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése A szövegértés a A cél, hogy a tanuló fő A legfontosabb feladat, Mindenféle szövegtípus beszédértés és az olvasás vonalaiban képes legyen hogy a hétköznapi hallgatása és olvasása a kompetenciáját foglalja megérteni a köznyelvi témákról szóló szövegeket megfelelő nyelvi szinthez magában. beszédet, a legfontosabb megértse a tanuló. igazodva. információkat ki tudja Hosszabb szövegeket -hírműsor szűrni, tudjon követni hallva, olvasva a kívánt -filmrészlet részletesebb instrukciókat. információt megtalálja, -interjú Továbbá, hogy megértse a megértse. -történetek, mesék, közlésekben kifejezett -versek érzelmeket. A projektmunka A projektmunka során a A tanulók képesek: Szabad interakció: bevezetése és alkalmazása tanulók átélhető, valós -egy adott modellt -feladatfelmérés a tanulók nyelvi élményeket szereznek, követve saját szöveget -tervezés készségeit integrálja és tevékenységüket önmaguk alkotni -követés fejleszti az általános irányítják,a csoportban -saját munkájukat -értékelés tanulási képességeket is való együttműködés a bemutatni -megvitatás mint tervezés, kommunikatív -követni tudja a információszerzés, nyelvhaználatot erőíti. projektkészítés lépéseit kooperatív tanulás. -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Növekedjen a tanuló Tudjon írni: kreatív íráskészsége, ezzel -üzeneteket képes lesz meglévő -feljegyzéseket ismereteit ötletesen, -életrajzot újszerűen, szokatlan -magánlevelet funkcióban használni. -egyszerű történéseket

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti.

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

27 ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

28

4. Feladataink 4.1.

A személyiségfejlesztéssel pedagógia feladatok

kapcsolatos

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: • •

•

•

A tanulók erkölcsi nevelése Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A „másság” elfogadása. A tanulók érzelmi nevelése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Az önismeret, a tanulók saját személyiségnek kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorga-lom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

29

•

•

•

A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók egészséges életmódra nevelése A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

4.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő, oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: •

•

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz:

30

•

•

•

a kisgyermek személyiségének lassú átalakulásától az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek , és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulók közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

4.3.

A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiségés közösségfejlesztésének legfontosabb színtere az iskolában folyó tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanóra. E folyamat szervezése során kiemelt célok: • a tanulás motiválása • a tanulók pozitív hozzáállásának kialakítása • az érdeklődésük felkeltése és fenntartása az egyes tárgyak iránt • az aktív részvételre ösztönzés • a differenciálás

31 A tanulási kedv felkeltésének előfeltétele a tantárgy anyagának vonzóvá tétele. A figyelem felkeltése és fenntartása a szaktanár személyiségétől is függ. Éppen ezért minden pedagógus feladata, hogy megalapozott tudással, jó kommunikációs készséggel, megfelelő szemléltetéssel motiválja a tanulókat. Az iskolai tanítási órák szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók aktivitását segítik • időt és lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló véleményének • türelemmel fogadjuk a vitára ösztönző kérdéseket • teret adunk a vélemények ütköztetésének • érdekeltté tesszük a gyerekeket a megszólalásban – hiszen minden vélemény értékes lehet akkor is, ha nem mindenki tud vele azonosulni • a beszéltetést, azaz a szóbeli feleltetést segítő szándékú kérdések feltevése • képességeknek megfelelő, egyéni és csoportmunkában elvégzendő feladatok biztosítása • kudarc nélküli helyzetteremtés a szorongás leküzdésére • a differenciálás a tanulók egyéni fejlettségét, képességeit és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményét veszi figyelembe, s ehhez igazodnak az egyéni és csoportos munkaformák, tanítási módszerek. A felső tagozatban a magyar nyelv és irodalom, a matematika (7-8 évfolyam) és az idegen nyelvek – (angol, német) 4-8 évfolyamon – tanítása csoportbontásban történik. Itt lehetőség nyílik a differenciált tanításra, tanulásra. A tanulók az egyes tantárgyakban elért teljesítményük alapján kerülnek az egyes csoportokba. A csoportba sorolás nem végleges, lehetőséget biztosítunk az átjárhatóságra. Az egyéni képességekhez igazodó munkaformák sikerélményhez juttatják a gyengébb teljesítményt nyújtó tanulókat is.

32

4.4 Tehetséggondozás, felzárkóztatás

Már régóta vizsgálja a pszichológia az intelligenciában észlelhető egyéni különbségeket, mind pozitív (a tehetség), mind negatív (gyengébb) képességek irányában. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: A tehetség, legfontosabb jellemzői: • • •

az átlagon felüli képesség (adottságok, készségek) a kreativitás (ötletgazdag, eredeti, fantáziagazdag feladatmegoldás) a feladat – elkötelezettség (érdeklődés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, sikerorientáltság)

A pedagógus feladata: • • •

feltáró tevékenység: megfelelő feltétel biztosítása a tanulóink képességeinek és érdeklődéseinek felfedezésére, megnyilvánulására tehetséggondozás: tehetségfejlesztés, tudatos célirányos program szerint továbbhaladás biztosítása: a továbbtanulás középiskolai intézményekben

Tevékenységek formái: • • • •

Az egyéni képességekhez igazodó megszervezése A nem kötelező (választható) tehetséggondozó foglalkozások Iskolai sportkör Szakkörök

tanórai tanórán

tanulás kívüli

33 • • • •

Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) Szabadidős foglalkozások (pl. színház, mozi, múzeum, könyvtárlátogatás) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata Továbbtanulás segítése – felvételi előkészítők (anyanyelv, matematika)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok: A tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nem, vagy csak részben tudnak eleget tenni az iskolai követelményeknek, a teljesítményproblémához viselkedési zavarok is társulnak. A tanulási nehézségek sajátos esete áll fenn, amikor ép érzékszervek birtokában, normál, esetenként kimagasló intelligenciaszint mellett sem képes a gyermek az alapkészségek elsajátítására. A felzárkóztatás segítésének lehetőségei: • • • • • • • • •

a beiskolázottak korai szűrése iskolapszichológus és fejlesztőpedagógus alkalmazása a pedagógusok és a nevelési tanácsadókban működő pszichológusok, szakemberek együttes munkája az egyéni képességekhez alkalmazkodó tanulás megszervezése a napközi otthon és a tanulószoba adta lehetőségek (helyes tanulási technikák, tanulási szokások kialakítása, helyes időbeosztás) egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások továbbtanulás irányítása, segítése csoportbontások (differenciált képességfejlesztés)

34

4.5.

A szociális hátrányok enyhítését és az esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek

Felméréseink alapján iskolánk tanulóinak egyötöde szociális hátrányokkal küzd. A hátrányok enyhítése érdekében a következő szolgáltatásokat nyújtjuk: • • • • •

iskolaotthonos oktatás a napközi otthon a tanulószoba a diákétkeztetés az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermekés ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

• • • • • • • •

4.6.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik

Iskolaotthon: 1-2. évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik. Legtöbb lehetőségünk itt van a tanulók differenciált oktatására, felzárkóztatására.

35 Napközi otthon: 3-6. évfolyamon szervezzük ezt a tanórán kívüli tevékenységet. Ezzel biztosítjuk, hogy a tanulók felügyelet mellett felkészüljenek, szükség esetén segítséget kapjanak tanulmányi munkájukban. Tanulószoba:

7-8. évfolyam tanulói vehetik igénybe. Elsősorban a gyengébb képességű tanulók számára javasoljuk, akik szaktanári segítséget kapnak a felkészüléshez. A felzárkózásra, a hiányok pótlására itt van lehetőség.

Szakkörök:

A tehetséggondozás egyik fontos szervezeti formája. Az intézményi specialitások, irányok, helyi sajátosságok, szülő-tanulói igények alapján szervezzük a különböző szakköröket: • anyanyelvi • matematikai • idegen nyelvi • informatikai, művészeti szakkörök (énekkar, képzőművész)

Korrepetálás: Célja az alapkészségek fejlesztése, a lemaradt tanulók tantervi követelményekhez való felzárkóztatása. Az egyéni vagy kiscsoportos fogalakozásra 1-2. évfolyamon az iskolaotthonos formában van lehetőség, míg 3-4. évfolyamon anyanyelv és matematika tantárgyakból biztosítunk időkeretet. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Városi, megyei, országos tanulmányi versenyek közül rendszeresen bekapcsolódunk a következőkbe: • Mátyás napok rendezvényeibe

36 • • • • • • • • • • • •

Benczúr napok rendezvényeibe Dienes matematika versenybe Kis Vakond matematika versenybe Zrínyi matematika versenybe Bereznai matematika versenybe Városi helyesírási versenybe Váci Mihály szavalóversenybe Zelk Zoltán versmondó versenybe Móra Ferenc mesemondó versenybe TITOK Országos történelmem és természetismeret versenybe Z. Szalay Pál emlék-rajzversenybe /városi – megyei rendezés, szervezés az intézményünk feladata/ KIS TÖRTÉNÉSZ-KUTATÓ verseny

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Nyitvatartás idején Internet-használat. DSE: Sportcsoportok működtetése A tanulóknak rendszeres sportolási lehetőség biztosítása Diákolimpián, sportversenyeken való eredményes versenyzés Utánpótlás-bázis: labdarúgás, tollaslabda, tájfutás (NYVSC, Kertvárosi SE. NyírségSpartacus) Hit- és vallásoktatás: az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit-, és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

37

4.7. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek Az oktatás-nevelés közösségben folyik, de a hatékonyság érdekében szükséges a tanulókkal való egyéni bánásmód kifejlesztése is. Mindez a tanulók megismerésén alapszik, és az oktatási módszerek bizonyos differenciálását vonja maga után. Tehát fontos a tanulók értelmi és érzelmi képességeinek pontos ismerete. Ennek alapján választja ki a nevelő a legmegfelelőbb eljárásokat (differenciálás, egyéni bánásmód stb.) Kiemelt feladatok: Mindennapi kapcsolat a helyi óvodával, az iskolaérettség közös értelmezése • megfelelő feladattudat • figyelem összpontosítása bizonyos fokon • értelem fejlettsége • közösségi munkára való alkalmasság Kapcsolattartás az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, tanácsadóval, pszichológussal, logopédussal • dislexia • disgraphia • részképesség zavar esetén • /a szakember utasításai/véleménye alapján egyéni munkarend kidolgozása/ Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • felzárkóztató foglalkozások • napközi otthon, tanulószoba • nevelők, tanulók személyes kapcsolatai • családlátogatások • a szülők, tanulók (családok) nevelési gondjainak segítése

38

4.8. Esélyegyenlőségből adódó nehézségek integráció

enyhítése –

Valljuk: minden gyermek fejleszthető • • • • •

4.9.

Iskolánk sokszínű tevékenységet kínál a tudomány mai eredményének megismerésére Tevékenységrendszerünk arra irányul, hogy a művelődési hátrányukat kompenzálja. (pl. integrált nevelés bevezetése) Szakmai feltételrendszerünk jó, eszközi feltételrendszer közepes. A korszerű számítástechnikai oktatás feltételei adottak. Helyi programjaink: a képességcsoportban való oktatás, differenciált tanulásszervezés a tehetséggondozást és felzárkóztatást szolgálják, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére. Képesség-kibontakoztató integrációs felkészítés

felkészítés

és

Az iskola- amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak –képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató felkészítésen a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésében a tanuló a szülő írásban adott - a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó- egyetértő nyilatkozata alapján akkor vehet részt, ha: • a törvényes felügyeletet gyakorló szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, • valamint a gyermek után a szülő rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Az integrációs felkészítésben azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók vehetnek részt, akik egy osztályba, egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben.

39

4.10. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak, a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk. Az ifjúságvédelmi problémák kialakulásának legfőbb okai Hátrányos anyagi helyzet: önmagában még nem jelent veszélyeztetettséget a munkanélküliséggel együtt a szülők részéről fokozatos erkölcsi zülléssel fenyegethet (alkoholizmus, családon belüli bántalmazások, lakás elvesztése stb.) Válás, csonka család: megbomlik a család egyensúlya, a szülőknek nem jut elég ideje a gyermekkel való foglalkozásra. Iskolánk városunk nyugati peremén található. A város terjeszkedésének köszönhetően az utóbbi évtizedben is egyre több új kertes családi- és társasház épült. A Kertvárosi Általános Iskolába a legkülönbözőbb mentalitású és anyagi helyzetű szülők gyermekei járnak. Meghatározó tényező még az is, hogy a környező bokrokból, tanyákból sok tanuló jár hozzánk. Az eredményesség érdekében fontos az igazgató, az osztályfőnökök, a pedagógusok összehangolt munkája. E tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Lényeges a szülőkkel való jó kapcsolat kiépítése, hiszen a cél a gyermek védelme, biztonságának megteremtése.

40

Az önkormányzattól a következő ellátást lehet igényelni: • • • • • •

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Gyermektartásdíj megelőlegezése (válás esetén) Otthonteremtései támogatás Természetben nyújtott ellátások (tanszerellátás támogatása, étkezési támogatás) Díjhátralék kifizetésénél részletfizetési kedvezmény

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: • • •

a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére feltárására megszüntetésére

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • • •

fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni ezek okait segítséget kell nyújtani megoldásában jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • • •

Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal Gyermekjóléti Szolgálattal Polgármesteri Hivatallal

41 • • •

Gyermekorvossal, védőnővel Gyermekpszichológussal a gyermekvédelemmel kapcsolatban álló társadalmi szervezetekkel (egyházakkal, alapítványokkal

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: •

Az iskolaotthonos formában működő 4 csoportban egész napos ellátást, oktatást, nevelése, felügyeletet biztosítunk, ezzel segítjük a szülők munkavállalását

•

A napközis gyerekeknek háromszori étkezést, tanulási lehetőséget, segítséget nyújtunk A hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére félállású ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk

•

Heti 5 órában a beszédhibás gyerekekkel logopédus foglalkozik. Mentálhigiénés programok, felvilágosító előadások (iskolavédőnő, gyermekorvos, pedagógus)

•

Segítségnyújtás a pályaválasztás terén

•

Az ISK, a DÖK, a Gyermekszervezet színvonalas szabadidős programokkal kompenzálja a városközponttól való távolság miatti hátrányokat

•

Különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozására, felzárkóztatására

•

Tankönyvtámogatás differenciálásával ügyelünk arra, hogy valamennyi hátrányos helyzetű tanuló rendelkezzen a szükséges tankönyvekkel, tanszerekkel

•

Az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a tanulók anyagi helyzetét, s segítik őket abban, hogy valamennyien eljussanak az osztálykirándulásra

42 •

A Kertvárosi Gyermekekért Alapítvány, a DÖK, a Gyermekszervezet jutalmazza a hátrányos helyzetű, kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat – (évente 1-2 fő térítésmentesen juthat el nyári táborba a Balatonra).

43

II. AZ ISKOLAI KÉPZÉS RENDJE – BELSŐ SZAKASZAI 1.

A képzés szakaszai • • • •

1-2. évfolyam: bevezető szakasz 3-4. évfolyam: kezdő szakasz 5-6. évfolyam: alapozó szakasz 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz

Az 1-2. évfolyam iskolaotthonos oktatás. A 3-4. évfolyam napközi otthonos oktatás. 2.

Képzés kimenetei Képzési idő: 8 év, illetve annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló betölti a tizennyolcadik életévét. Feltételei: a NAT-ra épülő helyi tanterv által előírt tanulmányi minimum sikeres teljesítése. Kimenetele: 8. évfolyam vége Szerezhető végzettség: bizonyítvány a 8. osztály elvégzéséről

3.

Az iskolai képzés belső szakaszainak feladatai 1-2. évfolyam - bevezető szakasz Az óvoda és az iskola közötti átmenet biztosítása, az alapkészségek kialakítása és elsajátítása. Ebben a szakaszban különösen igazodunk a gyerekek életkori sajátosságaira jellemző igényekhez, ezért az egész napos oktatás keretei között képessé tesszük őket gondolataik értelmes közlésére.

44 Megalapozzuk „énképüket”, kialakítjuk bennük az életkoruknak megfelelő szokásrendet. A szülők kérésére lehetőséget adunk az első idegen nyelv tanulásának megkezdésére. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás időkeretének heti megoszlása: Kötelező tanórai foglalkozások: Napközis foglalkozások:

20 óra 22,5 óra

Megoszlása: Önálló munka – házi feladat elkészítése: 10 óra Tisztálkodás, ebéd: 5 óra Játékfoglalkozás: 1 óra Manuális foglalkozás: 1,5 óra Kulturális foglalkozás: 1 óra Sportfoglalkozás: 2 óra Szabadfoglalkozás: 1 óra Heti értékelés: 1 óra 3-4. évfolyam - kezdő szakasz A meglévő képességek és készségek továbbfejlesztése a gyermek személyiségének figyelembe vételével. Megtanítjuk őket környezetük megbecsülésére az elemi összefüggések felismerésére. Biztosítjuk a gyerekek számára az első idegen nyelv tanulásának folytatását, és a számítástechnika alapjainak megismerését. 5-6 évfolyam - alapozó szakasz Az alapkészségek tudatos művelésének folyamatos fejlesztése. A szociális körülményekből adódó hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása. A kiemelkedő képességű gyermekek tehetségének gondozása. Bővítjük és magasabb szintre emeljük az alapozás során kialakult készségeiket és a gondolkodási

45 műveletekben való jártasságukat. Jelentősen bővítjük a természetre és társadalomra vonatkozó ismereteiket. A 2008/2009-es tanévben 5. évfolyamon első ízben, majd ezt követően ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben megszervezzük a nem szakrendszerű oktatást a kötelező (22,5 óra) és a nem kötelező (5,625 óra) tanórákra fordítható időkeret 25 %-ban. Cél: az alapozó szakaszban az alapozó funkciók tanítása a korábbinál több időben folytathassák, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb legyen. 7-8 évfolyam - fejlesztő szakasz Egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. Lehetőséget teremtünk önmaguk kipróbálására, érdeklődésük minél teljesebb kielégítésére. Megalapozzuk emberismeretünket, erősítjük autonómiájukat. Fejlesztjük kommunikációs kulturáltságukat. Folyamatosan biztosítjuk a kiemelkedő képességű gyermekek szervezett megmérettetését, a lassabban haladók felzárkóztatását. Mindvégig nagy figyelmet szentelünk az anyanyelvi és matematikai tudás, a logikus gondolkodás megalapozására, ami a további tanulmányokhoz elengedhetetlen. 4. Képzési specialitások • • • • • • • • •

Informatikaoktatás (tanórában 3-8. évfolyamon) Idegennyelv oktatás 1-2-3 évfolyamon tanórán kívüli tevékenységben (tanórában 4-8.osztály) Úszásoktatás 1-2- 3-4. évfolyamon Gyógytestnevelés Sindelar foglalkozás Integrációs program Mozgásterápia SNI-s tanulók oktatása Kompetencia-lapú oktatás

46 5. Az iskolai élet munkarendje Minden tanuló az iskolaközösség teljes jogú tagja, s élhet az iskolai demokrácia eszközeivel. A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre /1994./, tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az osztályok 2. évfolyamtól kezdve 1-1 főt delegálnak a DÖK-be. A DÖK működési rendjében érvényesíti azokat az értékeket, amelyeket az iskola értékrendszere megkíván. Működése kiterjed a rend, a fegyelem megtartására (tanulói ügyeletre, biztosítja az információk áramlását). Tanulóink jogaikat diákközgyűlésen, diákönkormányzati vezetőségi ülésen gyakorolhatják. Nem kötelező (választható) órakeret terhére tervezett foglalkozások: • Szakkörök (énekkar, képzőművészet, matematika, anyanyelv, idegen nyelv, számítástechnika) • Felvételi előkészítő szakkörök (magyar nyelv, matematika) • Felzárkóztatás (anyanyelv, matematika) • Csoportbontások • ISK működtetése (DSE) • Úszásoktatás 1-2-3-4 évfolyamon 6. Tanórán kívüli szolgáltatások: • • • • • • • • • • • •

Napközi otthon Tanuló szoba Szakkörök Korrepetálás Versenyek, vetélkedők, bemutatók Tanulmányi kirándulások Iskolai könyvtár Diákönkormányzat Gyermekszervezet Diákétkeztetés Hit- és vallásoktatás Iskolai sportkör (DSE)

47 7. Hagyományos rendezvényeink Nemzeti ünnepek: október 23.

Az 1956-os forradalom emléknapja. (8. osztályosok műsora)

március 15.

Emlékezés az 1948-49-es szabadságharcra (6. osztályosok műsora)

Iskolai szintű rendezvények: • • • • • • • • • • • • • •

Tanévnyitó ünnepség - az elsős tanulók köszöntése Télapó köszöntése - sportvetélkedő óvodásokkal Karácsonyi forgatag - nyugdíjasok, óvodások részvételével Szavaló és mesemondó versenyek - felmenő rendszerben Farsang - jelmezes felvonulás Gálaműsor két évenként - tanulók-nevelők két órás kulturális műsora Költészet napja Aradi vértanuk - megemlékezés Tanulmányi- és osztálykirándulások - 1 napos, 2 napos, 2x1 napos Színházlátogatás Gyermeknap Tanévzáró ünnepség - a ballagó 8. osztályos tanulók búcsúztatása

Sportversenyek: • •

Mikulás-napi tornaverseny Kertvárosi Napok: labdarúgó- és kézilabdatorna

Tantestületi hagyományok: • • • • •

Szakmai nap az intézményben Karácsonyi vacsora Alapítványi bál kétévenként Tanévbúcsúztató tantestületi kirándulás Nyugdíjba vonulók búcsúztatása

48 Vakációs programok: • •

Téli sítábor (1990-től) Nyári táborozás (1991-től)

8. Szociális szolgáltatás Étkezés Évfolyam 1-4 évfolyam 1-8 évfolyam

5-8 évfolyam 1-8 évfolyam

Feltétel rendszeres gyermekvédelmi támogatás 3 vagy többgyermekes, tartósan beteg

Kedvezmény ingyenes

rendszeres gyermekvédelmi támogatás rászorultsági kedvezmény

a térítési díj 50 %-a

a térítési díj 50 %-a

a térítési díj 30-40 %-a

Ingyenes tankönyv Ingyenes tankönyvet biztosítunk elsőtől nyolcadik osztályig azoknak a tanulóknak, akikre a következő feltételek közül bármelyik is teljesül. (A feltételeket a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény mondja ki): • három vagy több gyermekes családban élő tanuló • tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló • rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanuló • sajátos nevelési igényű tanuló

49 Ingyenes autóbuszbérlet: Ingyenes autóbuszbérletet igénylünk a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számára, valamint a Nyíregyháza külterületén élő tanulók számára. (H 40,H35) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős heti egy alkalommal tart fogadóórát a szülők számára

50

III. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A szülőkkel való együttműködés célja A gyermek harmonikus fejlődése és eredményes nevelése érdekében az iskolai és családi nevelésnek egységesnek kell lennie. Fontos a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása, pedagógiai szövetség kiépítése, elmélyítése. Ennek érdekében: • Az iskola tájékoztatja a szülőket nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Részletes értékelést ad az előző év munkájáról, eseményeiről, eredményeiről. • A szülők javaslatait, véleményeit az iskola vezetősége, nevelőtestülete figyelembe veszi. • Biztosítja a szülők számára, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői legyenek. • Segíti a leendő szülőket az iskolaválasztásban. • A vonzáskörzetünkben működő óvodákba eljuttatjuk az iskolánkat bemutató és a beiskolázást segítő kiadványunkat. • Az 1. osztályt tanító pedagógusok óvodai szülői értekezleten oktató nevelő munkánk sokszínűségéről tájékoztatják a szülőket. • A leendő kisiskolások és szüleik játékos foglalkozáson – Iskolanyitogató – vehetnek részt. Megismerhetik leendő tanítójukat, az iskolát, az osztálytermet.

51 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak

Szülői értekezlet: Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Az osztály céljainak, feladatainak megtervezése, a problémák megoldása. A szülők folyamatos tájékoztatása az iskolai élet aktuális eseményeiről, valamint a tanulók tanulmányi munkájáról és neveltségi szintjéről. Az osztályfőnökök évente két-három alkalommal tartanak szülői értekezletet. A hetedik és nyolcadik évfolyamon összevont pályaválasztási szülői értekezletet szervezünk szakemberek segítségével.

Fogadóóra: Szerepe: a szülők és pedagógusok a személyes találkozáskor megbeszéljék a gyermek tanulmányi munkáját, magatartását. Konkrét tanácsokkal lássák el a szülőt a gyermek fejlődése érdekében. Rendhagyó esetben más időpontban is felkereshetik a szaktanárokat.

Nyitott iskola: Nyílt karácsony délután, farsang, sport délután stb. Minden érdeklődő részt vehet ezeken a rendezvényeken. Célja, hogy a szülők, pedagógusok és a gyerekek közelebb kerüljenek egymáshoz a kötetlen foglalkozásokon. A szülők is bekapcsolódhatnak, aktív résztvevői lehetnek ezeknek a programoknak. Bepillanthatnak gyermekük iskolai életébe.

Nyílt tanítási nap: Az érdeklődők betekintést nyernek egy-egy tanítási anyag feldolgozásába, a tanítási órák lefolyásába.

52

Írásbeli tájékoztató: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

3.Tanuló részvétel az iskolai szervezetben Minden tanuló az iskolaközösség teljes jogú tagja, s élhet az iskolai demokrácia eszközeivel. A tanulók, a tanulóközösségek, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre (1994.), tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az osztályok 2. évfolyamtól kezdve 1-1 főt delegálnak a DÖK-be. A DÖK működési rendjében érvényesíti azokat az értékeket, amelyeket az iskola értékrendszere megkíván. Működtetése kiterjed a rend, a fegyelem megtartására (tanulói ügyeletre, biztosítja az információk áramlását.)

53

IV. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1.Helyzetkép, helyzetelemzés Tanulóink 6-14 évesek, így az egészségnevelési program a kisgyermek-, a kiskamasz, a kamaszkorszakot érinti Az egészséges testi és lelki fejlődésüket az osztályfőnökök, a szaktanárok mellett rendszeresen ellenőrzi az iskolaorvos, fogorvos, védőnő. A biológia, az egészségtan, az osztályfőnöki órákon elsajátított ismereteket előadásokkal, bemutatókkal, játékos vetélkedőkkel, filmvetítésekkel, beszélgetésekkel egészítik ki • Tanulóink testi-lelki állapota átlagos, kielégítő • Kevesen szorulnak pszichológiai kezelésre, tanácsadásra, • Az egészséges életmód, szokások kialakítása 1. osztályban elkezdődik 2. Az egészséges életmódra nevelés célja: • • • •

Egészséges életvitel, értékrendszer, szokásrendszer kialakítása Egészségközpontú szemléletmód formálása A tanulók életkorának megfelelő szintű egészségmegőrző ismeretek nyújtása A lelki egészség megóvására való nevelés

3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

54 •

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

•

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: • a táplálkozás • az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, • a családi és kortárskapcsolatok • a környezet védelme • az aktív életmód, a sport • a személyes higiénia, • a szexuális fejlődés

•

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata

4. Az iskolai egészségnevelést szolgáló területek Tanórai keretben: • • • • •

osztályfőnöki órák biológia órák etika természetismeret környezetismeret

55 Évfolyam

első második harmadik negyedik ötödik hatodik hetedik nyolcadik

Témakör

Test, testápolás, öltözködés Egészséges táplálkozás, egészségmegőrzés Betegségmegelőzés, fertőzésveszély, vitaminok, egészséges életmód Egészségkárosító hatások. Érzelmi és társas kapcsolatok A serdülőkor higiéniája. Egészséges otthon, egészséges iskola, család. Környezetszennyezés. Korszerű táplálkozás. Vitaminok jelentősége, káros szenvedélyek Serdülőkor problémái, párkapcsolat. Önismeret. Kapcsolatfajták Család, a korai szex. Szexuális felelősségtudat kialakítása

Tanórán kívüli: • szakkörök • előadások • versenyek, vetélkedők • részvétel egészségnevelő programokban (Johson & Johson, Alway) 5. A mindennapi testmozgás lehetőségének biztosítása • • • • •

testnevelés órák játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon az iskolai sportkör foglalkozásai tömegsport foglalkozások úszásoktatás

56 Évfolyam Tanórán 1-2. Heti 3 testnevelés óra. Magyar és matematika órán légzőgyakorlatok, mozgással kísért versek, dalok. Iskolaotthonos oktatásban sportfoglalkozás, szabadidős tevékenység

3-4.

Heti 3 testnevelés óra.

5-8.

Heti 3 testnevelés óra.

Tanórán kívüli Néptánc, Moderntánc, Társastánc, Torna fiú-leány Kung-fu Labdarúgás fiúleány, Tollaslabda, Kosárlabda, Úszásoktatás Gyógytestnevelés mozgásterápia Napközis foglalkozásokszabadidős tevékenységek Néptánc, Moderntánc, Társastárnc Torna fiú-leány Kung-fu Labdarúgás fiúleány Tollaslabda Kosárlabda Tájfutás, gyógytestnevelés Napközis foglalkozásokszabadidős tevékenységek Néptánc, Moderntánc, Társastárnc Torna fiú-leány Kung-fu Labdarúgás fiúleány Tollaslabda Kosárlabda Tájfutás, gyógytestnevelés

57

6.

Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele • évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon osztályfőnöki óra keretében felvilágosító tevékenység, • ötödik évfolyamon egészségnap (táplálkozás, egészséges életmód) évente három alkalommal A tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése

Évfolyam 1.

2. 3.

4. 5.

6. 7.

8.

Feladat Oltások ellenőrzése Anamnézis kiegészítés Súly, magasság mérés Szemészeti szűrés Vérnyomás mérés Urológiai szűrés Súly, magasság mérés Súly, magasság, vérnyomás mérés Szemészeti szűrés Ortopédiai szűrés Szemészeti szűrővizsgálat Orthopédiai szemészeti, színlátás vizsgálat, Vizelet vizsgálat Súly, magasság mérés RR. mérés Vérnyomás ellenőrzés DI-TE, MMR oltások Orthopédiai, szemészeti, Színlátás-vizsgálat, Vizelet vizsgálat Súly-magasság mérés RR. mérés Hallásvizsgálat Anamnézis kiegészítés Hepatitis-B-l, Hepetitis-B-2. Védőoltások Montaux próba.

Végzi Iskolaorvos, védőnő

Védőnő Iskolaorvos, védőnő Védőnő Iskolaorvos, védőnő

Védőnő Iskolaorvos, védőnő

Védőnő

58

iskolafogászat: a tanulók évente két alkalommal fogászati szűrésen vesznek részt.

7. Munkavédelem, baleset-megelőzés Iskolánkban a dolgozók munka- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek. (pedagógus munkakörben dolgozók évente egy alkalommal, egyéb munkakörben dolgozók évente két alkalommal). A tanulók minden tanév elején munka- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet aláírásukkal igazolnak. Külön felkészítésben részesülnek azokon az órákon, amelyeken gyakrabban előfordulhatnak veszélyes helyzetek. (testnevelés, kémia, technika, fizika, informatika) Az intézményben elsősegélydobozokat tartunk: • • •

8.

testnevelés szertár nevelői szoba gondnokság

Közétkeztetés A közétkeztetés tárgyi feltételei biztosítottak iskolánkban: ebédlő, tálaló, főzőkonyha. A konyhát a SHODEXO Kft. üzemelteti, a személyi feltételek adottak. Az étrend kialakításánál figyelembe veszik a gyermekek életkori sajátosságait.

59

9.

Kapcsolatok az egészségnevelésért • • • • • • • • • •

Iskolaorvos: Dr. Herbály Zsuzsa Fogorvos: Dr. Dankó Zsuzsa Védőnő: Frank Árpádné Szülői közösség Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Rendőrség Óvoda Egyházak Megyei Könyvtár

60

V. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1.

Az iskolai környezeti nevelési tevékenységének céljai: • • •

2.

a környezet minőségnek megőrzése és javítása törekedni az ökológiai egyensúly fenntartására megtanítani a meglévő erőforrások célszerű felhasználását Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

A tanulókban • a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; •

Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegítetjük

•

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: o a környezet fogalmával, o a földi rendszer egységével, o a környezetszennyezés formáival és hatásaival o a környezetvédelem lehetőségeivel o lakóhelyünk természeti értékeivel o lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan

61

3.

A pedagógiai munka színterei, szervezeti keretei, tartalma Színterei: • iskolai: az iskola épület külső és belső környezetének esztétikus kialakítása, • iskolán kívüli: nemzeti értékeink megismerése és megóvása Szervezeti keretei Tanórai kötelező foglalkozások Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

Matematika

Fizika

Földrajz

Lehetőségek Az anyanyelv gazdagsága és szépsége. A Médiák szerepe. A környezethez való pozitív érzelmek kialakítása. Környezet és természetvédelmi témájú könyvek olvasása Alakuljon és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Az idegen nyelvi kommunikációképesség fejlesztése. Környezetvédelmi problémák felismerése. Környezeti mérések eredményeinek értelmezése. Táblázatok, grafikonok készítése, elemzése. Lényegkiemelőképesség fejlesztése. Rendszerben való gondolkodás. Környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek kialakítása Környezeti változások magyarázata. Élő szervezetre káros fizikai hatások. Élő- és élettelen közötti kölcsönhatások. A környezet változásának törvényszerűségei. Globális környezeti problémák. Környezeti erőforrások. Közvetlen és közvetett élő- és élettelen környezet. A természeti táj szépségeinek megőrzése. A világ globális problémáinak megismerése.

62 Biológia

Kémia Ének-zene Etika Rajz- és vizuális kultúra

Történelem

Technika Informatika

Osztályfőnöki

Testnevelés

Természeti és az épített környezet szeretete. Környezet-egészségügyi problémák megismertetése, megelőzése. Telki-lelki egészség megőrzése. Ökológiai szemléletmód kialakítása. Környezettudatos magatartás kialakítása. Környezeti elemek vizsgálata. Környezetbiztonsághoz szükséges ismeretek. A természet zenei ábrázolásának megismerése. Természeti és művészeti szépség rokonsága. A zenei környezetszennyezés elleni védekezés A természet károsítása nélküli élet elsajátítása. Személyes elkötelezettség és tolerancia környezeti kérdésekkel kapcsolatban A természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségei. A természetes alapanyagok használata. Környezetvédelmi témakörökben alkotások létrehozása. Környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezés. Helyi népi építészeti emlékek. A környezetünk megóvására, szépítésére való nevelés Emberi tevékenységek az alakuló természetben. A környezeti változások hatása a gazdálkodásra, életmódra, közösségi normák alakulására. Helyi történelmi értékek, hagyományok tisztelete Természetes anyagok használata. Az épített természet sajátosságai. A makrokörnyezet globális problémáinak megismerése, szemléletformálás. A mikrokörnyezet megóvására való nevelés. Az emberi kapcsolatok ápolása, kiterjesztése. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére igényes, gondos alakítására való nevelés. Problémák felismerése, életmódminták elemzése. Közösségépítés, személyes kapcsolatok kialakítása. Fogyasztó társadalom problémáinak felismerése. Tanulmányi kirándulások, vetélkedők. Akciókban való közös részvétel. Környezeti hatások. A sport nélkülözhetetlensége. Igény a sportolásra. Egészség és a környezhet komplexitása.

63

Tanórán kívüli tevékenységek

•

komplex környezeti versenyek, vetélkedők

•

jeles napok: Madarak, Fák napja, Föld napja, Víz világnapja

•

akciók – előadások – E-missziós programok

•

tanulmányi kirándulások: Nemzeti Parkok megismerése, megyénk védett értékei: Sóstófürdő – Sóstói erdő, Sóstói Múzeumfalu, Sóstó-erdei Szabadidőpark és Állatpark , Nyíregyháza Főiskola botanikus kertje)

•

iskolát átfogó projekt (szelektív hulladékgyűjtéspapírgyűjtés)

•

esztétikus iskola, tanterem kialakítása

•

együttműködés civil szervezetekkel (E-misszió)

•

kiállítások (parlagfű megismertetése, káros hatásairól, irtásáról fotókiállítás)

64

B., HELYI TANTERV I.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ISKOLA HETI IDŐKERETE 1. Az iskola egyes évfolyamainak az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001ben bevezetett – helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv 1.

2.

bevezető szakasz 20072008 20082009 20092010 20102011 20112012

ÉVFOLYAM 4. 5. 6.

3. kezdő

szakasz H2004

alapozó szakasz

7.

8.

fejlesztő

szakasz

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

H2004

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

HK2003

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

HK2003

H2004 H2004

H2004

2. Az iskola heti időkerete a./ A tanulók kötelező tanórai foglalkozásának heti időkerete Évfolyam

1.

2.

3.

Kötelező óraszám a törvény alapján Osztályok száma

20 2 40

20 2 40

20 2 40

Összesen:

4.

5.

22,5 22,5 2 2 45 45

6.

7.

8.

Összesen:

22,5 2 45

25 2 50

25 2 50

177,5 355

65

b./ nem kötelező tanítási foglalkozások heti időkerete T = 1-4. évfolyamon a heti kötelező óra 10 %-a 5-6. évfolyamon a heti kötelező óra 25 %-a 7-8. évfolyamon a heti kötelező óra 30 %-a ÉVFOLYAM TANÉV 2007/2008 Évfolyam Évfolyam órakeret Osztályok száma Összesen:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

T

T

T

T

T

T

T

8.

T

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Össz.

2

2

2

2,25

5,625

5,625

7,5

7,5

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4,5

11,25

11,25

15

15

c./ Tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljára Tanév Százalékos arány óraszám

2007/2008

2008/2009

2009/2010

2010/2011

9%

10 %

11 %

12 %

32

36

39

43

d./ Napközis és tanulószobai foglalkozás időkerete Évfolyam Engedélyezett óraszám Napközis csop.száma Összesen:

1.

2. 3. 4 5-6.- 7-8. Összesen: 22,5 22,5 22,5 22,5 15 2

2

2

1

1

45

45

45

22,5

15

Heti összes időkeret: 2010/2011: 640 óra a./ b./ c./ d./

355 óra 69 óra 43 óra 173 óra

173

34,5 69

66 3. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és azok óraszámait az alábbi táblázat (óraterv) foglalja össze: Tantárgy/évfolyam

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv Irodalom (dráma) Történelem és állampolg.ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tárc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társ.ismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Szabadon tervezhető Kötelező óraszám a törvény alapján Nem kötelező órakeret terhére választható tanítási óra Összes óraszám

4 4

4 4

3,5 4

3,5 4

2 2 2

2 2 2

2 2 2

2 1,5 2

4,5 0,5 1,5

2 4 1 1,5

3 4 1

3 4 1

3 3,5 1

3 3,5 1

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 2 0,5

5

5

1

1

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1 1 3

1 1,5 1 3

1 1 1 1 1

1 1 1 2 1

0,5 0,5

0,5 0,5 0,5 0,5

20

20

20

20

20 22,5 22,5 22,5 25

25

1

1

1

20 22,5 23,5 23,5 26

26

1

1 Tantárgy

Heti óraszámok évfolyamonként 5. évfolyam

Kötelező tanítási órák tantárgyai Magyar nyelv Irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki óra Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező tanítási órák összesen

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

1. félévi óraszám

2. félévi óraszám

Éves óraszám

1. félévi óraszám

2. félévi óraszám

Éves óraszám

1. félévi óraszám

2. félévi óraszám

Éves óraszám

1. félévi óraszám

2. félévi óraszám

Éves óraszám

2 2 2 3 4 1 1

2 2 2 3 4 1 2

74 74

2 2 2 3 4 1 1

2 2 2 3 4 1 2

74 74 74 111 148 37 55,5

2 2 2 3 3 1

2 2 2 3 4 1

74 74 74 111 129,5 37

2 2 2 3 4 1

2 1 2 3 3 1

74 55,5 74 111 129,5 37

2 1 1 2 1 1 1 2 0,5

1 2 2 1 1 0 2 2 0,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 18,5

1 2 2 1 1 1 0,5 2 0,5

2 1 1 2 1 1 0,5 2 0,5

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 18,5 74 18,5

0,5

0,5

18,5 1

18,5

1 25

18,5 925

1 1 1 2 1

55,5

1 1 1 2 1

37 37 37 74 37

1

18,5 18,5

1

22

74 111 148 37

23

832,5

1 1 1 2 1

1 1 1 2 1

37 37 37 74 37

1

1 22

23

74

18,5

18,5 832,5

25

25

925

25

66 5. Megfelelés a NAT műveltségi területek %-os arányainak Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom (tánc és dráma) Élő és idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben

1 8

2 8

3 7,5

4 7,5

5

5

4,5

2 4

1*

1* Magyar nyelv és irodalom -

1,5*

1,5*

Földünk – környezetünk

-

Művészetek Informatika

2

2

2 0,5

Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1

1

3

3

* = környezetismeret **= természetismeret

-

-

5 4,5 tánc és dráma 3 4

6 4

7 4

8 3,5

3 4

3 3,5

3 3,5

2

2

2

2

1,5**

1,5**

4,5

4,5

1,5

1,5 2 1 Magyar nyelv és irodalom, könyvtári ism.

2 0,5

2,5 1

Magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki 2 1

2 1

1

1

1

1

2 1 Magyar nyelv és irodalom, könyvtári ism. 0,5

3

3

2,5+1 1

2+1 1

2 0,5

0,5

1

Megjegyzés: • Az intézmény helyi tantervében az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az l. és 2. évfolyamon a matematika óraszámát növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre az ismeretek gyakorlására több idő jusson. • Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják. • A nem kötelező tanórai foglalkozások, valamint a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljára biztosított időkeret felhasználása 69 óra + 43 = 112 óra. csoportbontás idegen nyelv magyar nyelv és irodalom matematika informatika

4-8. évfolyamon 7-8. évfolyamon 7-8. évfolyamon 3-8. évfolyamon

tanórán kívüli foglalkozás 1-2. évfolyam: idegen nyelvi szakkör, felzárkóztató foglalkozás: matematika, anyanyelv 3-6 évfolyam: idegen nyelvi szakkör matematika, anyanyelv felzárkóztató matematika, anyanyelv tehetséggondozó művészeti csoportok működtetése (énekkar-furulya, kézműves szakkör) 7-8 évfolyam: felvételi előkészítő (matematika, anyanyelv, idegen nyelv)

66

A nem szakrendszerű oktatás megszervezése 1. Célja: • az önálló tanulás a jegyzetelési technikák fejlesztése • az információ szerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése • a kommunikációs képességek erősítése • a szociális kompetenciák fejlesztése • a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás fejlesztése 2. Iskolánkban az alapozó szakaszban (5-6 évfolyamon) magyar irodalom, matematika, és testnevelés tanórai foglalkozásain valósítjuk meg a nem szakrendszerű oktatást az alábbiak szerint • Magyar irodalom: 2 óra ( a kötelező óra terhére) • Matematika: 4 óra ( a kötelező óra terhére) • Testnevelés: 1 óra ( a nem kötelező óra terhére) Összesen: 7 óra , mely a felhasználható időkeret 25 %-a Magyar irodalom és matematika tantárgyak esetén három csoport kialakítására kerül sor (sávos bontás, melyhez a szükséges plusz órákat a nem kötelező órakeret ( KT 52 § 7 bek.) terhére biztosítjuk. 3. Nívó csoportok összeállítása A negyedik osztály végén a tanulókat matematika és magyar irodalom tantárgyak esetén képesség fejlesztő csoportokba soroljuk. A tanév végén összehívott évfolyam szintű szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a képzésforma sajátosságairól és a csoport összeállítás szempontjairól. A tanítók és szaktanárok által összeállított nívó csoportok névsorát tanév elején a tanulók és szülők számára nyilvánossá tesszük.

66 A „ válogatás „ szempontjai • • •

Az évfolyamra jelölt tantárgyi követelmények: o az osztályátlaghoz mért tanulmányi előmenetel o a tanuló egyéni képességei A tanuló szorgalma, öntevékenysége A tanuló eredményei o előző években 1-3. évfolyamokon o 4. évben írásbeli felmérők szóbeli feladatok órai munka kapott , vállalt feladatok

A szülőkkel történő megbeszélés után a pozitív irányú átirányítás a tanuló eredményétől függően lehetséges, illetve az alacsonyabb követelményeket támasztó csoportba kerülésre irányuló szülői kérés figyelembe vehető. Így az iskolánkon belül e területen érvényesül az átjárhatóság elve. 4. Értékelés a nem szakrendszerű oktatásban: A tanulók értékelése érdemjeggyel történik a nem szakrendszerű oktatásban a Pedagógiai programunkban elfogadott módon.

5. A tanár részvétele nem szakrendszerű oktatásban: A közoktatásról szóló törvény 17. §-a (8)-as bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009. tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás továbbképzés feltételeit. A tanár a szakjának megfelelő nem szakrendszerű oktatásban 1től 6. évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével.

66 6. A tanító részvétele a nem szakrendszerű oktatásban: A tanító 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szervezett jogot a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerű oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget. Amennyiben nem rendelkezik ilyen végzettséggel, úgy a pedagógus továbbképzés keretében el kell hogy sajátítsa a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket.

66

II. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI •

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz

•

Az első évfolyamba lépés feltétele az iskolaérettség. Ez óvodai ajánlással, vagy a Nevelési Tanácsadó javaslatával igazolható

•

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: o a gyermek születési anyakönyvi kivonatát o a szülő személyi igazolványát o a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt o a Nevelési Nanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta)

•

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: o az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt o az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

•

A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Ha a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg 2 hónapon belül megismételheti. Sikertelenség esetén az évfolyamot kötelező ismételni.

•

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Amennyiben a tanuló tanulmányi átlaga közepesnél rosszabb, magatartása- szorgalma rossz/hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

66 Ugyancsak ezeket a szempontokat kell figyelembe venni, - ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló, aki előzőleg már iskolánk tanulója volt, ismét felvételét kéri intézményünkbe. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.

66

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A magasabb évfolyamra lépés feltétele: a NAT-ra épülő helyi tantervek követelményeinek sikeres teljesítése A tanuló 1-3 évfolyamon csak a következő utasítható évfolyamismétlésre:

esetben

• igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja a 250 órát, és az igazolatlan hiányzások száma meghaladja az igazolt hiányzások számát • „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a pedagógus javasolja az osztályismétlést, s a szülő a beleegyezéséről írásban nyilatkozik • a tanuló teljesítette a tantervi követelményeket, szülői kérésre az igazgató engedélyével az évfolyam megismételhető • a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait az első évfolyamon folytatja •

előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a 7. életévében megkezdte

•

ha az 1. évfolyamra felvett tanuló egyéni adottsága szükségessé teszi, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottsághoz, fejlettséghez igazodó továbbhaladást engedélyezi (egyéni továbbhaladás)

•

ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban végzi és fejezi be

•

4. évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért gyenge teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyam ismétlésre, javítóvizsgára

66

Magasabb évfolyamba lépés feltételei a 4-8 évfolyamon •

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a NAT-ra épülő helyi tantervekben a „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

•

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak.

•

Ha a tanuló egy-vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

•

Ha a tanuló tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles

•

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, de az igazolatlan órák száma nem haladja meg az igazolt órák számát o egy adott tantárgyból a mulasztása a tanítási órák számának 30 %-át meghaladta o magántanuló Osztályozóvizsgát a nevelőtestület által meghatározott tantárgyakból és időpontban kell letenni.

•

Ha a tanuló mulasztásainak száma már az I. félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

66

IV. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése

Az ellenőrzés és értékelés az iskola pedagógiai folyamatának fontos része. Az ellenőrzés célja, hogy lényeges, megbízható, érvényes információkat szerezzünk a nevelés-oktatás folyamatának fő tényezőiről. Az értékelés pedig ezen információk elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, követelményekhez.

1. Ellenőrzés Az oktató-nevelő munka kiemelt területeit az adott tanévben nagyobb gyakorisággal ellenőrizzük, de a tervben nem szereplő, alkalomszerű ellenőrzésre is sor kerülhet. A tanulók iskolai tevékenységének ellenőrzése Célja: • segítse az iskola oktató-nevelő munkájának eredményességét • minősítse a vizsgált terület, témakör, tevékenység hatékonyságát • tárja fel az esetleges hiányosságokat, vizsgálja azok okait Formái: • tantárgyi teljesítmények megállapítása, pontos mérése • beszámoltatás szóban vagy írásban • tanulói megfigyelése tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, ügyeleti feladat ellátása közben, egyéb iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényeken

66 2. Értékelés Az eredményes értékelés alapelvei: Legyen igazságos, tárgyilagos, mentes minden elfogultságtól, egyoldalúságtól, előítélettől, legyen jóindulatú, segítőszándékú, szolgálja az előrehaladást! Tanulói teljesítmények értékelése Célja: • a tanulói teljesítmények mennyiségi és minőségi jellemzőinek összegzése, viszonyítása a követelményekhez • visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló, a szülő számára Színterei: • tanítási óra – szóbeli, írásbeli teljesítmények értékelése • tanórán kívüli tevékenységek értékelése /sport, szaktárgyi, kulturális versenyek/ Intervallumai: • • •

folyamatosan a tanítási órán évfolyamonként a tanév elején, az ismétlés után helyzetfeltáró, félévkor és év végén lezáró minősítést végzünk egy-egy témakör végén minősítjük a tanulók tudását, a tantervi követelmények teljesítésében való előrehaladását

Tantárgyi osztályzatok: • valamennyi tanulónak valamennyi tárgyból havonta legalább egy érdemjegye legyen • a tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő az ellenőrzőkönyvön /tájékoztatón/ keresztül értesíti. Az ellenőrzőkönyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, az esetleges elmaradt érdemjegyek beírását pótolja

66 •

az 1-3 évfolyamon félévkor és évvégén, valamint 4. évfolyamon félévkor a tanulók szöveges értékelést kapnak 4-8 évfolyamon évvégén az értékelés érdemjeggyel történik

•

3. Az értékelés formái a./ Értékelés 1-3 évfolyamon félévkor és évvégén, valamint 4. évfolyamon félévkor szöveges minősítés • • • •

kiválóan teljesített (5) jól teljesített (4) megfelelően teljesített (3) felzárkóztatásra szorul (2)

írásbeli munkák értékelése Minősítés kiválóan teljesített (5) jól teljesített (4) megfelelően teljesített (3) felzárkóztatásra szorul (2)

Teljesítmény (%) 100-91 90-76 75-51 50-0

b./ A 4. évfolyamon év végén és 5-8. évfolyamon félévkor és tanév végén osztályzatok • • • • •

5 (jeles) 5 d. (kitűnő-dícséretes jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

66 Írásbeli munkák értékelése Minősítésérdemjegy jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

Teljesítmény (%) 100-91 90-76 75-51 50-34 33-0

4. Tantervi követelmények 1-3 évfolyamon félévkor és év végén, 4 évfolyamon félévkor Kiválóan teljesített

Tantervi követelmények

4-8. év folyamon

Jeles (5)

Tudása megfelelt kerettantervre épülő helyi tantervben és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek, azokról önállóan ad számot. Befogadási képessége, válaszadása meggyőző, ismereti alkalmazásában kreatív. (Kitűnő – 5d: A jeles tudás mellett társaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ér el.)

66 Jól teljesített

Jó (4)

Tudása kis bizonytalansággal megfelelt kerettantervre épülő helyi tantervben és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek. Azokról kis segítséggel ad számot. Befogadási képessége, válaszadása nem mindig meggyőző, ismeretei alkalmazásában jó.

Megfelelően teljesített

Közepes (3)

Tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a dokumentumokban meghatározott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszában vannak lényegi információk, de ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, az összefüggések ismeretében egy-két lényeges hiányosság tapasztalható.

Felzárkóztatásra szorul

Elégséges (2)

Tudása arra elegendő, hogy a meghatározott minimum követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei és a tárgyi összefüggésrendszer hiányosságai lényegesek, a befogadási képessége gyenge, válaszadása érdeklődése hiányára is utal. Tudása nem elegendő a minimum követelmények teljesítéséhez. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában nincsenek értékeket képviselő adatok.

Elégtelen (1)

66

5. Értékelés módja, formája • az 1-3 évfolyamon és 4. évfolyamon félévkor

Év közben

Az értékelés módja, formája - 1. évfolyamon szöveges értékelés - 2-4.évfolyamon érdemjeggyel

- szöveges értékelés az osztályban tanítók által kidolgozott Félévkor szempontok alapján kiválóan teljesített jól teljesített egfelelően teljesített Év végén felzárkóztatásra szorul - tanulmányait az általános iskola első osztályában folytatja

Az értékelés Ki értékel? rögzítése - tanulói - a tanítók munkafüzet - a napközis - tájékoztató füzet nevelők napló - tájékoztató füzet - értékelő füzet - napló

- az osztályfőnök - tanítók - a napközis nevelő

- bizonyítvány - iskolalátogatási bizonyítvány értékelő füzet napló - törzskönyv

az osztályfőnök tanítók - a napközis nevelő

66 • 4. évfolyam év végén és az 5-8. évfolyamokon

Évközben

Félévkor

Az értékelés módja, formája - érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) tantárgyanként legalább 3 jegy, - havonként magatartás és szorgalom értékelése - érdemjegy (5, 4, 3, 2, 1) szaktanári dicséret - a magatartás, szorgalom betűvel, - a minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag

- osztályzat: jeles (kitűnő) jó, közepes, elégséges, elégtelen - magatartás, szorgalom Év végén mint félévkor - nevelőtestületi dicséret

Az értékelés Ki értékel? rögzítése - osztálynapló - a szaktanárok -ellenőrzőkönyv - osztályfőnök, - dolgozatfüzet -a napközis nevelő a szaktanárok, - a diákok és az -ellenőrzőkönyv osztályban tanító pedagógusok - osztálynapló véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia a szaktanárok, - napló bizonyítvány - a diákok és - törzskönyv az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az osztályfőnök javaslata alapján az osztályozó konferencia

66 6. Modulok értékelése: Értékelés időpontja: félév év vége

Értékelés módja jól megfelelt megfelelt jól megfelelt megfelelt

osztálynapló ellenőrző osztálynapló bizonyítvány törzskönyv

7. Tanulói magatartás és szorgalom értékelése Magatartás és szorgalom és tanév végén a tantestület osztályozó értekezleten Havonta egy alkalommal osztályközösséggel együtt, félévkor értékeli. A tanulók magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésében, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul. A tanuló értékeli önmagát, az osztályközösség értékeli a tanulót, a tantestület véleményezi a tanuló tanórai és tanórán kívüli viselkedését, szorgalmát. Magatartás: példás – jó – változó – rossz Példás: Betartja a házirendben megfogalmazott kötelezettségeket. Fegyelmezett, aktív a tanítási órákon, és a tanórán kívüli foglalkozásokon. Önként vállal és teljesít közösségi feladatokat. Viselkedésével, jellemével pozitívan befolyásolja a közösséget. A tanórák közötti szünetekben és tanítás után is másokra tekintettel lévő, a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartást tanúsít. A példás magatartás megítélésében egyértelmű a tantestület és a tanulói közösség állásfoglalása. A példás magatartást a nevelőtestület tagjai két nem szavazattal megvétózhatják.

66 Jó:

A házirendet betartja, viselkedését képes szabályozni. Elvétve tanúsít tiszteletlen magatartást, és későbbi viselkedésével ezt helyrehozza. Legfeljebb apró kihágást követ el. A tanítási órákon a tanórán kívüli foglalkozásokon a tanórák közti szünetekben nem merül fel visszatérően olyan kifogás, amely írásbeli figyelmeztetéseket von maga után. Ha a félév időtartama alatt egy írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb büntetése nem volt.

Változó: A tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, szünetekben, az utcán szándékosan visszatérően megszegi a házirend szabályait. Zavarja viselkedésével a tanórák rendjét, tevékenységükben hátráltatja társait. A felnőttekkel szemben gyakran tiszteletlen, viselkedésében némi megbánás tapasztalható. Kivonja magát a közösségi munkából, és igazolatlan mulasztása nincs. Rossz: Figyelmen kívül hagyja a házirendben előírt kötelezettségeket, gyakran vét az előírások ellen. Kivonja magát a közösségi munkából, gyakori rendbontó, tiszteletlen magatartásával rossz példát mutat társainak, rontja az iskola hírnevét. Igazolatlan mulasztásai vannak. Olyan fegyelmi vétséget követ el, hogy fegyelmi ügyeinek elbírálása igazgatói vagy nevelőtestületi szinten történik, igazgatói, nevelőtestületi figyelmeztetése van. Viselkedése alig korlátozható. Szorgalom: példás – jó – változó – hanyag Példás: A tantervi követelményeket képességeinek megfelelő szinten, példamutató törekvéssel igyekszik elsajátítani. Kötelességtudásban példát mutat a közösségnek, segíti társait, a tanórán aktívan részt vesz az ismeretszerzésben. Tanáraitól kapott feladatait a legjobb tudása szerint teljesíti. Egyenletes vagy emelkedő tendenciát mutat a szorgalom területén.

66 Jó:

Az érdeklődésének megfelelő tantárgyakban a képességeinek és körülményeinek megfelelően folyamatosan jó teljesítményt nyújt. A többi tantárgy tantervi anyagát kötelességtudóan, képességei arányában igyekszik elsajátítani. A kapott megbízásokat rendszeresen elvégzi, esetenként önként is vállal munkát. A tanításhoz szükséges felszereléseket magával hozza, rendben tartja. Szorgalma általában egyenletes, de ha lanyhul is, nevelői ösztökélésre ismét a tőle megszokott teljesítményt nyújtja.

Változó: Ha a teljesítménye alacsonyabb, mint amilyenre képessége vagy szociális körülményei lehetőséget adnak. A kapott feladatokat felületesen, hibásan végzi el. Kötelességét csak állandó figyelmeztetésre és ellenőrzés hatására végzi el. Taneszközeit, felszerelését gyakran otthon hagyja. Teljesítménye hangulata hullámzásától függ. Hanyag: Akaratgyenge, teljesítménye jóval alacsonyabb, mint azt a képességei és körülményei indokolják. A tanítási órákon nem figyel, passzív hozzáállást tanúsít. A kapott feladatot egyáltalán nem, vagy csak néha végzi el. 8. A tanulók jutalmazásának elvei A jogszabályokban, illetőleg az iskola házirendjében megfogalmazott tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat az intézmény jutalomban részesíti. Ezzel a céllal hoztuk létre a Kertvárosi Gyermekekért Alapítványt. Tantárgyi elismerés • • •

Szaktanári dicséret: a tantárgyban végzett kiemelkedő munkáért Igazgatói dicséret:kimagasló eredmény esetén adható Nevelőtestületi dicséret: több tárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére adható, amelyet be kell vezetni az anyakönyvbe és a bizonyítványba.

66 Országos szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása tanév végén. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságokon, valamint az iskolarádión folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat. Nyolc éven át a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Magatartás és szorgalom jutalmazása Az a tanuló, aki magatartásában és szorgalmában példás, a felnőttekkel és társaival udvarias, rendszerető, kötelességtudó, a közösségi életben aktív, kezdeményező az alábbi jutalmazási fokozatban részesülhet: •

Osztályfőnöki dicséret Az osztályközösség előtt a jó közösségi munkáért, példás magatartásért és szorgalomért adható.

•

Igazgatói dicséret Tanulmányi versenyen, kulturális és sportvetélkedőn az iskola jó hírét növelő helyezést ért el

•

Nevelőtestületi dicséret A huzamosabb ideig tartó kiemelkedő tanulmányi munka, példamutató magatartás elismeréseként adható, melyről a nevelőtestület dönt. Év végén a bizonyítványba és anyakönyvbe be kell jegyezni. A nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepségen jutalomkönyv átadása mellett ismertetni kell. Országos szintű tanulmányi és sport teljesítmény jutalmazása tanév végén. Az egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi pontversenyek állásáról az iskolai faliújságokon, valamint az iskolarádión folyamatosan tájékoztatni kell a tanulókat.

Nyolc éven át a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

66

9. Fegyelmező intézkedések Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak - ezzel az iskola hírnevének ártanak fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. A tanuló fegyelmezetlen magatartását rendszabályozó intézkedések a következők: • figyelmeztetés • írásbeli intés Figyelmeztetés lehet: • Szaktanári felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség, tantárgyi kötelezettségeinek nem teljesítése • Ügyeletes tanári tanítás előtti vagy óraközi szünetekben történt fegyelmezetlen viselkedésért • Osztályfőnöki a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás, tanulmányi és magatartásbeli problémák miatt • Igazgatói a házirend többszöri megsértése esetén Módja: írásban /ellenőrzőben, naplóban/

66

Írásbeli intés •

Osztályfőnöki intés figyelmeztetés után adható, ha a vétség súlya megköveteli, azonnali intés adható

• Igazgatói intés a házirend, az iskolai rend súlyos megsértése esetén adható • Tantestületi intés a legsúlyosabb fegyelmeztető intézkedés

66

V. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI •

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).

•

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

•

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

•

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: o A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! o Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. o A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. o Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

66

VI. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, SÚLYA, KORLÁTAI

A beszámoltatás korlátozásának elvei szolgálják a helyi tantervet, amelyben megjelöljük, hogy meghatározott időszakban hány írásbeli beszámolót (számonkérés) várunk el a tanulóktól. 1. Célja: Diagnosztikus visszajelzés a tanár, tanuló, szülő számára. Az oktatómunka értékmérője, amely feltárja annak erős és gyenge oldalát. 2. Az írásbeli beszámoltatás formái: • • • •

felmérő dolgozatok témazárók feladatlapos számonkérés (tesztek) házi dolgozatok

Az írásbeli számonkérés eredménye a tanulók tudásának rögzített dokumentuma. a./ Felmérő dolgozat Célja: a tanulók tudásszintjének viszonylagos megállapítása. Fajtái: év eleji tantárgyak rendszerében év végi tantárgyak rendszerében Jelölése: a naplóban zöld színnel.

66 b./ Röpdolgozatok Célja:

Az alapfogalmak ismeretének és a tanuló lényeglátásának kutatása (részismeretekre vonatkozik) A feladatok tartalmazzanak könnyebb, közepes és nehezebb kérdéseket. A tanuló érezze, hogy a számonkérés célja az alapos tudáshoz való hozzásegítés.

Jelölése: a naplóban kék szín. c./ Témazárók Célja: egy adott témakör lezárása után a tanulók átfogó ismereteinek számonkérése a tantervi követelményeknek megfelelően. Minden esetben meg kell, hogy előzze a rendszerező összefoglaló óra. Fajtái: • nevelő által összeállított a tananyaghoz kapcsolódó, és az osztály szintjét figyelembe vevő felmérő lapok • központi felmérők Jelölése a naplóban piros színnel. d./ Feladatlapos számonkérési formák (tantárgytesztek) Célja: Az objektivitás elősegítése az értékelésnél, a tanulókat alkotó gondolkodásra késztesse. Típusai: • „igaz-hamis” állításon alapuló teszt • feleletválasztásos teszt • feleletalkotásos teszt • kiegészítő tesz • ábrakiegészítő teszt • hibakereső teszt Jelölése a naplóban kék színnel.

66

e./ Házi dolgozatok Célja:

A tanult ismeretek elmélyítése, gyakorlása, kutatómunkával új ismeretek szerzése. Nem egyenértékűek az iskolai témazárókkal, mivel részben vagy egészben nem mindig a tanulók önálló munkái, s így esetleg nem nyújtanak reális képet a tudásukról. Előnye viszont abban rejlik, hogy bőséges idő áll rendelkezésre a feladat elkészítésére, minden tanuló a saját ütemében dolgozhat, utána nézhet a tankönyvön kívül más forrásmunkáknak (könyvtár, Internet) A félévi és év végi jegynél nem fajsúlyos.

Jelölése a naplóban kék színnel. 3. Általános tudnivalók az írásbeli számonkéréshez: •

Egy tanítási napon alsó tagozatban maximum 1, felső tagozatban maximum 2 témazáró iratható, a pedagógusok és a osztályok előzetes egyeztetése alapján

•

A témazárók jegyei a félévi és a tanév végi érdemjegyek megállapításakor döntően meghatározók

•

Időintervallumok: Felmérő és témazáró dolgozatok: 40 percesek Röpdolgozatok: 10-20 percesek Feladatlapos számonkérés: 10-20 perces (típustól függően)

•

Hiányzás esetén a tanuló mentesül az azonnali írásbeli számonkérés alól, pótlásáról és annak időpontjáról a tanár egyeztet a tanulóval.

•

Az írásbeli számonkérés anyagait – témazárók, benti dolgozatok, - az iskolában gyűjtjük össze, nem küldhető haza, a szülő fogadóórán, szülői értekezleten megtekintheti.

66

•

A felmérő dolgozatok, röpdolgozatok, feladatlapos tesztek eredményéről a szülőt tájékoztatjuk, melynek tudomásulvételét kézjegyével látja el.

•

A témazáró érdemjegyeit vesszük figyelembe.

•

A hét első napján vagy a szünet utáni első tanítási napon csak a heti 1 órás tantárgyból kérhető írásbeli beszámoló.

•

A témazáró dolgozatokat a szaktanár 2 évig köteles megőrizni. (matematika, idegen nyelv, és magyar)

•

A témazáró benti dolgozatok kijavítására a szaktanárnak 10 munkanap áll rendelkezésére.

1-1

félév

intervallumban

66

VII. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ADOTT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Funkciója A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készségés képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. • Az 1. és 2. osztályban iskolaotthonos keretek között folyik az oktatás. A „házi feladatot” az a nevelő készítteti el a gyerekekkel differenciáltan, aki azt feladta. Hét végén azonban ezen a 2 évfolyamon néhány alkalommal gyűjtőmunkát kérhetnek a nevelők a tanulóktól. • A 3 - 8. évfolyamig az otthonra adott feladatok mennyiségét, a szóbeli és írásbeli feladatok arányát, tartalmát a tantárgy sajátosságai határozzák meg.

Minden tantárgyra vonatkozó elvek: • • • • •

rendszeresen adunk fel házi feladatot logikailag kapcsolódni kell a tananyaghoz megfelelő időt biztosítunk az előkészítésére külön konkretizáljuk a szóbeli és írásbeli házi feladatot a házi feladatot a következő órán közösen, iránymutatóan ellenőrizni kell • az első-negyedik évfolyamon a tanulók hét végére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot • az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot

66

VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE •

• •

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelők mérik, testnevelés órák keretében, évente kétszer, októberben, illetve május hónapban. (a felmérés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 41 §. (5) bek. alapján, az OM által 2001-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” c. kiadvány szerint.) Az oktatási intézmény testnevelési munkaközösségének vezetője az eredményekről megbeszélést folytat az iskolai egészségügyi szolgálattal. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve elért eredményekhez tartozó értékelés: 1. Feladat: 1. osztályban 600 m. futás. 2-8. osztályban 12 perces futás (a kitartó állóképesség mérése) Cél: 12 perc alatt, minél nagyobb távot tudjon teljesíteni a tanuló. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2.

Feladat:

Méter Fiú 3,20 mp. 2100 2200 2300 2400 2600 2700 2800

Méter Leány 3,30 mp. 1800 1900 2000 2100 2200 2400 2500

hanyattfekvésből felülés, térdérintéssel folyamatosan. (a hasizomerő-állóképességének mérése.) Időtartam: 30 mp. Kiinduló helyzet: a tanuló puha szőnyegen hátán fekszik, mindkét térde felhúzva, keze tarkón.

66 Feladat: felülés, könyökével megérinti térdét, majd a gyakorlatot folyamatosan végzi. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Darab Fiú 13 14 17 19 21 24 26 27

Darab Leány 14 15 17 18 19 19 20 22

3. Feladat: tömöttlabda-dobás (2 kg-os) fej fölött hátra. (karizom erejének felmérése) Kiinduló helyzet: a tanuló a dobóvonalhoz áll, arccal háttal a dobás irányának. Kis terpeszállás, két kézzel meglendíti a tömött labdát, feje fölött eldobja erőteljes mozdulattal. A dobóvonal és labda leesésének távolságát mérjük méterben. Feladat: a minél nagyobb dobás.

Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Méter Fiú 3,3 3,7 4,2 4,6 5,1 6,0 7,2 7,8

Méter Leány 3,0 3,5 3,8 4,4 5,1 5,8 7,3 7,8

66

4. Feladat: kézilabda passzolás, 2 m távolságra a faltól, (labdás ügyesség felmérése) Időtartam: 30 mp. Kiinduló helyzet: a tanuló a dobóvonalhoz áll, (jobb kézben a kézilabda, balláb elől, illetve ellenkezőleg) egykezes felső dobással végzi a feladatot folyamatosan. A mért idő alatt minél több dobás végrehajtása a cél.

Évfolyam

Darab

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Darab Fiú 12 15 21 24 26 27 30 34

Leány 12 14 20 23 25 27 29 32

A tanulók minősítése a négy feladatban elért eredmények alapján: Elért eredmény A táblázatban kiírt eredmény 50 %-a A táblázatban kiírt eredmény 60 %-a A táblázatban kiírt eredmény 70-80 %-a A táblázatban kiírt eredmény 90 %-a Túlteljesítette a kiírt eredményeket 100 %.

Minősítés Gyenge edzettségi állapotú Közepesen edzett Edzett Jól edzett Kiválóan edzett

66

C.,

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje •

Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.

•

A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A nem szakrendszerű képzés 2008. szeptember 01. napjától 5. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben 6. évfolyamon kerül bevezetésre.

Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2008. szeptember 1 napjától, 2012. augusztus 31. napjáig szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója • a nevelők szakmai munkaközösségei; • a nevelőtestület bármely tagja • az iskola szülői közössége • az iskolaszék • az iskola fenntartója tehet javaslatot.

66 •

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

•

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

•

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 01. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg • az iskola fenntartójánál • az iskola irattárában • az iskola nevelői szobájában • az iskola könyvtárában • az iskola igazgatójánál

66

D.,

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2007. december 7-én tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Nyíregyháza, 2007. december 7. ……………………………………. az iskola diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot az iskolaszék a 2007. december 6-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Nyíregyháza, 2007. december 6. …………………………………….. az iskolaszék elnöke A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2007. december 10én tartott nevelőtestületi ülésén elfogadta. Nyíregyháza, 2007. december 10. …………………………………….. igazgató

66

A PEDAGÓGIAI PROGRAM FŐBB RÉSZE

Bevezető Iskolánkról A./ AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai 1. Pedagógiai alapelveink 2. Értékeink 3. Céljaink 4. Feladataink II. Az iskolai képzés rendje, belső szakaszai III. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái IV. Egészségnevelési program V. Iskolai környezeti nevelési program B./ HELYI TANTERV I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az iskola heti időkerete II. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

66

III. Magasabb évfolyamba lépés feltételei IV. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere V. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei VI. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, súlya, korlátai VII. Az otthoni felkészüléshez adott írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése C. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK D./ A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA