A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 200352

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: 200352 1119 Budapest, Rátz László u. 4 Tel/Fax.: 1/204-0847 www.talentohaz.hu e-mail: [email protected]

A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú intézmény, ezért egységes pedagógiai programot készítettünk, amely valamennyi

nevelési-

oktatási

feladatot

átfogó

dokumentum.

Pedagógiai

Programunk koherens a Nemzeti Alaptantervvel. Az intézmény pedagógiai programjának megalkotásában aktívan részt vett a nevelőtestület. A programot a nevelőtestület értékelte és elfogadta. Ennek dokumentálása megtörtént. Az intézményi pedagógiai programot az alábbi törvények és szabályzók alapján készítettük: -

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet

A Pedagógiai Program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. Az intézmény vezetése folyamatosan nyomon követi a Pedagógiai Programjában foglaltak megvalósulását.

Budapest, 2015. november 12.

Williné Bogyó Anikó igazgató


TARTALOMJEGYZÉK Bevezető ......................................................................... 6 Intézményünkről ................................................................ 8 I.

Az intézmény nevelési programja ....................................... 9

I.1.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............................................ 9

I.2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........... 16

I.2.1. Kulcskompetenciák ......................................................................................... 22 I.2.1.1. Az anyanyelvi kommunikáció ........................................................... 22 I.2.1.2. Az idegen nyelvi kommunikáció ...................................................... 22 I.2.1.3. Matematikai kompetencia ............................................................... 23 I.2.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia .................... 24 I.2.1.5. Digitális kompetencia ....................................................................... 25 I.2.1.6. Hatékony önálló tanulás................................................................... 26 I.2.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia ......................................... 26 I.2.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................ 27 I.2.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .......... 28 I.2.1.10. További releváns kompetenciaterületek ................................... 28 I.3.

A közösségfejlesztéssel, az óvoda és az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................... 29

I.4.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

....................................... 31

I.4.1. Az óvodapedagógus feladata .................................................................... 31 I.4.2. A pedagógus feladatai, kötelességei, jogai Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................... 32 I.5.

A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......................................................... 39

I.5.1.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek39

I.5.2.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .......................................................................................... 40

I.5.3.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program az iskolában .................................................................. 41

I.5.4.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............. 42

I.5.5.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek................ 43


I.6.

A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje ............................................................................ 44

I.7.

A szülő, a gyerek, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái ......................................................................... 44

I.8.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ..................................................... 46

I.9.

A felvétel és az átvétel helyi szabályai .................................................... 47

I.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv .............................................................................................. 48 I.11.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő infrastrukturális eszközök és felszerelések jegyzéke............. 48

II.

Az iskola helyi tanterve .................................................62 II.1. A választott kerettanterv megnevezése .................................................. 62 II.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai............... 62 II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ............................................................................................................................ 66 II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai........................... 67 II.4.1.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............ 67

II.4.2.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............. 68

II.4.3.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása............ 68

II.4.4.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............. 69

II.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai................................................. 71 II.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, a tanuló magatartás és szorgalom minősítésének elvei, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............... 73


II.6.1.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .......................................................................................................... 79

II.6.2.

Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................. 80

II.7. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................................................................................... 80 II.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ........................................................................................................ 82 II.9. Az intézménybe jelentkező gyerekek felvételének elvei és a magasabb évfolyamra lépés feltételei .............................................. 83 II.9.1.

Az óvodába jelentkező gyerekek felvételének elvei .................... 83

II.9.2. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................... 83 II.9.3.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában ................. 83

II.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................................... 86 II.11. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló anyag .................................................................................................. 86 III.

Iskolánk környezeti nevelési és egészségnevelési elvei ......................................................................87

III.1. Teljes körű egészségfejlesztés .................................................................. 87 III.1.1. Az iskolai környezet ............................................................................. 88 III.1.2. Az egészségfejlesztés területei ....................................................... 88 III.1.3. Az egészségnevelés várható eredményei ........................................ 92 III.2. Komplex intézményi mozgásprogram ....................................................... 93 III.3. Környezeti nevelési programunk ............................................................... 94 III.3.1. A környezeti nevelés célja .................................................................. 94 III.3.2. A környezeti nevelés színterei ......................................................... 94 III.3.3. Általános, hosszú távú céljaink ......................................................... 94 III.3.4. Alkalmazható módszerek környezeti nevelésünk számára .......... 95 III.3.5. Konkrét rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok ................ 95 III.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................. 98


IV.

Az óvoda helyi nevelési programja.....................................99 Bevezető ..................................................................99

IV.1. Az óvodai nevelés alapelvei, célkitűzései .................................................. 100 IV.2. Az óvodai nevelés célja, értékei és feladata........................................... 102 IV.3. Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyerekek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését ... 103 IV.3.1.

A szükségletek szerepe az óvodai nevelési cél elérésében............................................................................................. 103

IV.3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében .................. 107 IV.3.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében ........................ 108 IV.4. A tudatos fejlesztés feltételei ................................................................ 109 IV.5. A komplex fejlesztés tartalma .................................................................. 111 IV.5.1.

Játék és tanulási tevékenység .......................................................... 111

IV.5.2. Társas, közösségi tevékenység .........................................................115 IV.5.3. Munkatevékenység ...............................................................................118 IV.5.4. Szabadidős tevékenység ....................................................................119 IV.6. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formák rendszere ........................................................................................................121 IV.6.1.

A társadalmi érintkezést megalapozó tevékenységi formák.....................................................................................................121

IV.6.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek...................................................................................... 125 IV.6.3. Művészeti tevékenységek ................................................................. 127 IV.6.4. Mindennapi testmozgás, testnevelés ...............................................131 IV.7. A nevelés tervezése és időkeretei ........................................................... 134 IV.8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére .............................................. 138 1. számú melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (kiegészítés tantárgyanként) ........................................................................................................................................... 140 V.

Legitimációs záradék ................................................. 164


BEVEZETŐ A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola világnézetileg nem elkötelezett. Legfontosabb nevelési célkitűzéseink közé tartozik a tehetség kibontakoztatása. Elsőbbséget kapnak nevelésünkben az empatikus, toleráns és a személyiséget tiszteletben tartó módszerek. Fontosnak tartjuk az egyéni képességfejlesztést, a kreativitás és az egyéniség kibontakoztatását, az eredményes tanulástanítást. Tanáraink, tanítóink magasan képzettek. Gyermek centrikus gondolkodásmód, sokrétű érdeklődés, kiváló szaktudás és empátia kell ahhoz, hogy kiemelkedő pedagógiai munkát végezhessenek. Olyan tanulási környezetet alakítunk ki, amelyben a szervezeti és tanulási kultúrát a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi. Az ide járó gyerekeknek széleskörű lehetőséget biztosítunk az ismeretszerzésre, számtalan ötletet kapnak a szabadidő hasznos eltöltésére. Sok szakkör, program vár mindenkit, nálunk mindig történik valami érdekes. Támogatjuk a gyerekeket önmaguk megvalósításában, mindig mindenben számíthatnak segítségünkre. Az intézményben és azon kívül is elkíséri őket szeretetünk, gondoskodásunk. Ezt tükrözi épületünk meghitt, családias hangulata. Ilyen légkörben mindenki képességeihez mérten a legjobban teljesít. Diákjaink szeretnek hozzánk járni, a tanítási szünetekben gyakran cseng a telefon, elmesélik élményeiket, és elmondják, mennyire várják már az évkezdést. Tudom, mindez hihetetlen, de álljon itt a gyerekek véleménye, miért jó ez az óvoda, iskola? 

A tanárokat és az órákat is nagyon szeretem. - Orsi



Van az osztályunkban sakknap. - Árpi



Jól tanítanak és nagyon aranyosak a tanárok. - Hajna



Ha valakinek nem megy valami, azzal külön is foglakoznak. - Dorci



Jók a szakkörök, és külön tanulnak még a gyerekkel ezen, ... de játékosan. – Soma



Minden tanár szereti a gyerekeket és kedvesen is tanítanak. – Benji



A szülők ide bejöhetnek és szinte itt mindenki ismer mindenkit. Soma



Nagyon jó itt, mert van alkotónap. Sportnapon, ha egy csapat győz, mindig kap nyereményt. - Dóri




Nagyon szeretem az alkotónapokat, és a kézműves szakköröket. Mylan



Itt elnézőek a tanárok, ha hibázom. Jó a légkör. - Barnus



Ide nem kell minden nap nyolc kilós táskát cipelni, mint a régi iskolámban. - Barni



Az én iskolámban a tanárok különlegesen tanítanak. - Zsombor



Itt valahogy minden óra jobb és érdekesebb, mint más iskolában, sok programon és vetélkedőn vehetünk részt. - Lili



Itt a tanárok mindig igazságos döntést hoznak. - Kali



Szeretek iskolába járni, mert sok barátot lehet szerezni és okosabbak leszünk. - Eszter



Itt egyszerűen jó, és játékosan tanulunk .- Viki



Szeretek iskolába járni, mert jó barátaim vannak, dallamos csengő van és nagy udvar. - Örs



A tanárok elég szigorúak, de nem túlságosan. Minden nap van valami izgalmas. A tanárok sok mindent megtanítanak, még azt is, amit nem ebben a tanévben kellene. - Flóri



Közös munkával csinálunk mindent. - Dorka Williné Bogyó Anikó igazgató


Intézményünkről Mottó: „Mindenkiben van valami, amit senki sem tud utánacsinálni.” Örkény István

Emblémánk:

Intézményünk a főváros XI. kerületében a lakótelep szélén, egy csendes kis utcában található. Az épület adottságait kihasználva azon fáradozunk, hogy tovább erősítsük családias jellegét. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy a gyerekek: 

jól érezzék magukat nálunk



szívesen járjanak ide



kellő alapossággal sajátítsák el az ismereteket



a tanulást ne érezzék kényszernek



megvalósítsák önmagukat



képességeikhez mérten a legtöbbet hozzák ki magukból.

Tantestületünk szakmai felkészültsége, empátiája, gyerekszeretete, alkotóképessége magas szintű pedagógiai tevékenységünk biztosítéka.


I. AZ I.1.

INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelveink Pedagógiai tevékenységünk fő alapelve, hogy intézményünk légkörét a gyermekközpontúság, a „gyerekekért szemléletű” mindennapok határozzák meg, ahol gyerek és felnőtt egyaránt vállalja, érzi, hogy: „Az iskola dolga, hogy megtanítsa a tanulóknak, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni, amit csinálok, és segítsen megtalálni, amit csinálni szeretnék.” (Szent-Györgyi Albert) Ez küldetésünk és filozófiánk is egyben. Ennek tudatában, ismerve a hozzánk járó gyerekek életkori sajátosságait, adottságait, körülményeit, a család bevonásával, tudatosan szervezzük, irányítjuk, motiváljuk tanulási tevékenységüket, értékeljük teljesítményüket, tetteiket, fejlődésüket.

Legfontosabb célkitűzéseink Óvodásainkat sikeres iskolakezdésre, tanulóinkat képességük szerinti sikeres középiskolai továbbtanulásra készítjük fel: Alapvető, az életkornak megfelelő tudományos igényű ismeretek nyújtása, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. Pedagógiai programunk és helyi kerettantervünk az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra továbbépíthető alapjait foglalja magában, a tanulók életkori sajátosságaihoz,


fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel, arányosan és mértéktartóan. Saját alkotókészség kifejlesztése, a művészetek megismerése Intézményünkben alapfokú művészeti nevelés és oktatás folyik, amely meghatározza a művészeti kifejezőkészséget, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási iskolánknak 8 évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző (2) és alapfokú (6) évfolyamokon történik. Képzési ágak: 



képző- és iparművészet: o festészet tanszak o kézműves tanszak színház- és bábművészet: o színjáték tanszak

Célunk:  

a különböző kultúrák iránti nyitottságra nevelés, hangsúlyt helyezve a magyar nemzeti hagyományok és értékek átörökítésére, hogy a művészeti nevelés által a gyerekek megismerjék és fejlesszék önkifejezési módjaikat,

Az alapfokú évfolyamok elvégzéséről szóló bizonyítvány az alapvizsga letételére jogosít. Erkölcsi értékek közvetítése Kiemelt feladatunk a gyermek, a tanuló erkölcsi fejlődésének biztosítása, közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása, betartatása. Az általános, pozitív emberi értékek (pl. becsületesség, felelősségérzet, együttérzés, elfogadás, kötelességtudat, tolerancia stb.) méltó rangra emelése, megerősítése példamutatással, elismeréssel, tisztelettel. Az ismeretek, a vallási, világnézeti meggyőződés tiszteletben tartása Intézményünkben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan közvetítjük. Tiszteletben tartva ezzel a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus, vallási, világnézeti meggyőződését.


A gyerekek tanulók felügyelete Az intézménybe történő belépéstől annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá az intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt, megóvjuk gyermekeink testi épségét, és gondoskodunk erkölcsi védelmükről. Pozitív magatartási, viselkedési normák kialakítása Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs cselekvési képességeinek kialakításához, megalapozza a tanulók eligazodását szűkebb és tágabb környezetükben. Tagadhatatlan, hogy e tudás értékes kincs, de csak akkor, ha megfelelő emberi minőség is társul hozzá, az erkölcsi igényesség és az egészséges önérvényesítés. Feladataink Ennek alapján pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy –óvodánk és iskolánk sajátosságait, képzési rendünket, a pedagógiai folyamatot figyelembe véve, a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve - a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket gyerekeink - életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten - elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: 

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.



Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (pl. tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása stb.). Az egészségfejlesztés (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése).



Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye, (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.



Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.




A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.



A két nem közötti tisztelet, harmonikus kapcsolat.



Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások véleményének, szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása.



Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.



A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességének kialakítására.



A szülőföld, Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.



A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.



Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári és gyermeki jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az óvodában és az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a foglalkozások, a tanórán és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint a tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Nevelési céljaink megvalósítását segítik pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, és a tevékenységpedagógia teljes eszköztára. A személyiségfejlesztés nem korlátozódhat csak az intézményen belüli életre, hanem állandó tapasztalatszerzést igényel az élet minden területén, a család, az


óvoda és az iskola irányításával, visszajelzésével. Minden ember fontos törekvése, hogy jó benyomást tegyen környezetére, azt alkotó módon formálja. Az Európai Unió megfogalmazta a tudásalapú társadalom kialakításának feladatait. Az iskola számára ezek a következők: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció digitális eszközhasználat hatékony önálló tanulás szociális és állampolgári ismeretek matematikai készségek fejlesztése a természettudományhoz és azok alkalmazásához való kezdeményezőképesség és vállalkozói képesség esztétikai– művészeti tudatosság, kifejezőképesség

       

Ezeket a feladatokat már óvodás korban elkezdjük a gyerekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével. Nevelési céljainkat akkor valósítjuk meg sikeresen, ha végzős diákjaink:         

megfelelő, továbbépíthető ismeretekkel, képességekkel, készségekkel rendelkeznek képesek önálló tanulásra, problémamegoldásra, kommunikációra, szereplésre kialakul reális önértékelésük, önelfogadásuk, egészséges önérvényesítési képességük ismerik, tisztelik, ápolják nemzeti, városi és iskolai hagyományainkat környezettudatos a magatartásuk egészséges életmódot folytatnak személyiségük egésze harmonikus, a jelenben és a jövőben képesek emberi kapcsolatot fenntartani indíttatást éreznek az eredményes munkavégzésre mindemellett magas érzelmi intelligenciával rendelkeznek

Alapelveink, céljaink kialakítását kapcsolódó oktatási intézmények elkötelezettsége és meggyőződése oktatási céljai határozzák meg alkalmazását.

a fenntartó, a gyerekek, a szülők, a elvárásai, tantestületünk pedagógusainak határozta meg. Az intézmény nevelésia módszerek, eljárások kiválasztását,


Ezért úgy gondoljuk, hogy alapelveink, céljaink létjogosultságát, megvalósulásuk sikerességét,(a fenntartó, az óvoda- és az iskolahasználók) környezetünk visszajelzései alapján ítéljük meg.

Oktatató-nevelő munkánk eszközei, eljárásai Direkt módszereink:  



a szokások kialakítását szolgáló beidegző módszerek (beszoktatás, követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés) a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésére alkalmas, a példaképek, eszményképek kialakítását célzó módszerek (mese, vers, elbeszélés, modellértékű személyek bemutatása, műalkotások bemutatása, személyes példaadás) a meggyőződések formálásában döntő szerepű eljárások, a tudatosítás módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés, a gyerekek önálló elemző munkája)

Indirekt módszereink:  

közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek (fizikai munkafeladatok, tanulmányi feladatok) kölcsönhatásrendszer (perspektívák adása, hagyományok kialakítása, közvetett követelés, ösztönzés és ellenőrzés, a nevelők személyes részvétele a közösségi tevékenységekben, pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése, közvetett felvilágosítás, vita)

Általános célkitűzéseinket úgy kívánjuk gyakorolni és megvalósítani, hogy: 



Munkánk sikerkritériuma, a hatékonyság az eredményesség, a színvonal, a minőség és a kiválóság legyen azáltal, hogy minden gyerekünk képessége és elvégzett munkája szerint találja meg helyét, szerepét a továbbtanulásban, majd munkájában, az élet bármely területén. Partnereink állandó megelégedését és elismerését kívánjuk elérni a velük való együttműködés során.

Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol mindenki biztonságban, otthonosan érezheti magát. Ennek megvalósítása érdekében:   

gyermekeink személyiségét tiszteletben tartjuk a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudják mit várunk el tőlük


a gyerekeket bevonjuk saját óvodai és iskolai életük megszervezésébe, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában, és életének egyéb problémáiban.



Az egyes művészeti feladatrendszere

tevékenységek

oktatásának

cél-

és

Művészeti nevelés 

  

az érzelmi és az esztétikai nevelés eszközével az óvoda, az általános iskola, a család és a környezet személyiségformáló tevékenységének kiegészítése a gyerekek művészeti ízlésének, érdeklődésének, igényességének esztétikai kultúrájának megalapozása a gyerekek készségeinek és képességeinek fejlesztése, műveltségük megalapozása a gyerekek felkészítése szabadidejük tartalmas eltöltésére

Képző- és iparművészet Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykésztő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. Színművészet Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait.


I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a gyerekek személyiségét a különféle óvodai és iskolai tevékenységek megszervezésével, a család bevonásával, széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelő-oktató munkánk szerves részét képezik. A legtágabb értelemben véve a gyermek, nevelése, felügyelete személyiségformáló hatásával, a tudásszint növelésével, az erkölcsi ismeretek megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a helyes irányban fejlődjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelő döntés. A gyerekek életkori fejlődésének sajátosságait is figyelembe vevő pedagógiai feladatok a következők:

Óvodáskor (5-6 év) Óvodánk egy kis létszámú csoporttal működik 5-6 éves korú gyerekekkel. Iskola előkészítő csoportunkat azért hoztuk létre, hogy megteremtsük a hozzánk járó gyerekek óvodából, iskolába való zökkenőmentes átmenetét. Ezt az átmenetet az óvodapedagógus és a leendő elsős tanítók közösen segítik. Feladataink ebben a korban: 

alapvető szokásrendszer kialakítása, megerősítése



a feladattudat kialakítása, megerősítése



képességfejlesztés



a személyiségfejlődést elősegítő irányított foglalkozások



veszélyezettség kiszűrése

Latencia kor (6-8 év) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógushoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos problémát vethet fel, melyek nagy része beilleszkedési- illetve tanulási nehézségekben, valamint magatartásproblémákban fejeződhet ki.


Feladataink ebben a korban: 

a feladattudat és az alapvető szokásrendszer kialakítása



a potenciálisan veszélyeztetett, beilleszkedési-, illetve teljesítményzavarokkal küzdő tanulók felismerése és segítése



a személyiségfejlődés szempontjából fontos, közösségben végzett irányított játék, a kreativitást fejlesztő alkotómunka, a differenciált napközis szabadidős foglalkozások szervezése



el kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy nem tehetnek különbséget társaik között származás alapján

Prepubertás kor (8-12 év) Az ebben a korban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, előtérbe kerül a társas kapcsolatok fontossága a személyiség és az önismeret alakulásában. A korszakban megfigyelhető érzelmi-hangulati labilitás már a serdülőkor előfutára. A részképesség-zavarok ebben a korban már ritkábbak, a beilleszkedési problémák nagy része is megoldódik ekkorra. Feladataink ebben a korban: 

megismertetni a gyerekekkel kulturális és nemzeti értékeinket



kifejleszteni tanulóinkban az önálló ismeretszerzés igényét és képességét



elfogadtatni, hogy az emberek megítélése csak emberi értékeik, tetteik és munkájuk alapján lehetséges



az erkölcsi értékek és pozitív jellembeli tulajdonságok kifejlesztése, a személyes felelősségvállalás, felelősségtudat kialakítása



az esetlegesen jelentkező magatartásproblémák kezelése.

Pubertás kor (12-15 év) Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitás-keresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, a kritikai hajlandóság jellemző. A kamaszkorban gyakoribbak a magatartásproblémák, melyeket súlyosabb esetben a pedagógusoknak a szülőkkel és a gyermekvédelmi szakemberekkel, pszichológussal közösen kell megoldaniuk.


Feladatunk ebben a korban: 

kifejleszteni tanulóinkban a reális önértékelés, önkifejezés és önfegyelem képességét



megtanítani őket arra, hogy átgondolt kritikájukat kulturált módon juttassák kifejezésre, egyúttal legyenek képesek objektív önkritikát gyakorolni



meg kell ismertetnünk tanulóinkat a káros szenvedélyek egészségés személyiségromboló hatásaival, valamint alternatív lehetőséget kell kínálnunk a szabadidő kulturált és egészséges eltöltésére



meg kell adnunk a szükséges tájékoztatást ahhoz, hogy súlyos problémáikkal a családon és az iskolán kívül hova fordulhatnak hathatós segítségért



osztályfőnökeink feladata, hogy végzős tanulóink és szüleik számára megadjanak minden lehetséges segítséget és információt a pályaválasztás sikere érdekében.


Nevelési és oktatási feladatok az óvodában:      



érzelmi nevelés, beszoktatás, szeretet és kötődés, tisztelet és megbecsülés gondozási feladat, biztonságérzet, kellemes légkör, folyamatosság és rugalmasság a napirendben egészséges életmódra nevelés, mozgás és pihenés egyensúlya, szabad levegő, mozgás szabadsága, helyes táplálkozás szokásrendszer kialakítása, harmónia, nyugalom, öntevékenység és aktív együttműködés tudatos fejlesztés, differenciálás és tehetséggondozás, felzárkóztatás komplex fejlesztés o játék és tanulási tevékenység (alapvető, a mindennapokat átszövő tevékenység, fontos az élmények szerepe, a megfelelő hely és idő megtervezése) o társas és közösségi tevékenység (tanuljon meg a gyermek másokkal érintkezni és együttműködni, a kooperáció és a kommunikáció fontossága) o munkatevékenység (fontos a gyerekek értékteremtő együttműködési képességének fejlesztése, a munka legyen tevékeny, önálló, rendszeres, folyamatos, de önkéntes) o szabadidős tevékenység (minél nagyobb mozgás és tevékenységi tér biztosítása, a felkínált lehetőségek bővítése) a komplex tevékenységi formák rendszere o anyanyelv, értelmi fejlesztés o matematika o természet, társadalom, ember o művészeti tevékenységek (vizuális tevékenységek, énekzene, énekes játék) o mozgás (testi fejlesztés, testnevelés)


Nevelési és oktatási feladataink a nyolc év alatt: 

kiemelt területünk a tehetséggondozás és az idegen nyelvi kommunikáció;



a tanulók erkölcsi nevelése - az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, ezen belül hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére;



a tanulók értelmi nevelése - az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása;



a tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése - az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása;



a tanulók érzelmi (emocionális) nevelése - az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása;



a tanulók akarati nevelése - az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása;



a tanulók nemzeti nevelése - a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése a hazaszeretet érzésének felébresztése;



a tanulók nemzeti öntudati nevelése - (a nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus,) így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés egészében legyen evidencia;



a tanulók állampolgári nevelése - az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre, a felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelés szerves része a demokratikus jogállam és a


nemzeti függetlenség ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelesség. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságokat figyelembe véve – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése; 

a tanulók munkára nevelése - az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása;



a tanulók testi nevelése – testi képességeik fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése, egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A tanulók saját testképének megismerése, a testtudat kialakítása, amihez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés, elengedhetetlen feladat annak megláttatása, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől, valamint azt, hogy a sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a terheléseket;



a tanulók környezeti nevelése - az életformák gazdag változatosságának megismertetése a természetben és a kultúrában, az empirikus, a begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség - ami a jelenben folyó kutatások alapvető jellegű ismereteit is tartalmazza – a műszaki életpályára való szocializáció alapjául is szolgáljon;



a tanulók művészeti nevelése - az érzelmi és az esztétikai nevelés eszközével az általános iskola, a család és a környezet személyiségformáló tevékenységének kiegészítése;



a tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése – a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a fogyasztás és a pénz világa területén, továbbá legyenek tisztában azzal, hogy a fenntarthatóság a gazdasági-üzleti világban végbemenő önfenntartó mechanizmusok a megújuló erőforrások révén a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak;



A tanulás tanítása – a tantárgyra szabott, eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, egyéni képességekre igazított


alkalmazása, a tanuló testi és szellemi teljesítményének növelése belső motivációval;

I.2.1. Kulcskompetenciák Oktató-nevelő munkánkban kiemelt figyelmet kap a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése.

I.2.1.1. Az anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök             

megfelelő szókincs verbális és nonverbális kommunikációs képesség funkcionális nyelvtan életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása különböző típusú szövegekben való tájékozódás információk feldolgozása segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, technika, média, stb.) érvelés képessége empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata

digitális

I.2.1.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek


és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök      

megfelelő szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi stílusok ismerete szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

I.2.1.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök          

megfelelő segédeszközök használata az igazság tisztelete a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete




     

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség

I.2.1.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés területén kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök     

összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás


        

 



rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

I.2.1.5. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  

    

eszközök megismerése, használata alkalmazói ismeretek o szövegszerkesztés o táblázatkezelés o prezentáció készítés információkeresés és kezelés kritikai gondolkodás az innováció területén kreativitás munka világában való eligazodás élethosszig tartó tanulás


I.2.1.6. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök      

motiváció saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása önismeret önértékelés, illetve mások objektív értékelése figyelem segédeszközök használata

I.2.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök       

egészséges életvitel mentális egészség magatartási szabályok alkalmazása kommunikációs képesség empátia problémamegoldó képesség európai tudat




      



a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés

I.2.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök             

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek kihívások felismerése, értelmezése a gazdaság működésének átfogóbb megértése a pénz világában való tájékozódás a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete tervezés, szervezés, irányítás vezetés delegálás az elemzés a kommunikálás a tapasztalatok értékelése kockázatfelmérés és vállalás egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés


I.2.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

I.2.1.10. További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.

2. 3. 4. 5. 6.

7.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája


8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

I.3. A közösségfejlesztéssel, az óvoda és az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A gyerekek személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka nálunk tudatos, változatos módszerekkel egyrészt a nevelők és tanulók személyes, közvetlen kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére, és megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat. A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető  az intézmény dokumentumaiban,  a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek). A gyerekek közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása nevelő – oktató munkánk egyik kiemelt területe. Feladataink: 







a különféle diák közösségek megszervezése, nevelői irányítása: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, fejlesztése; együttműködést támogató, motiváló módszerek alkalmazása mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során; a gyerekek életkori fejlettségének figyelembevétele a közösségek fejlesztésében: a közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig. az önkormányzás képességének kialakítása: A közösségek fejlesztése során el kell érni, hogy nevelői segítséggel együtt tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél




eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, ápolása.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés megvalósítását szolgáló módszerek, tevékenységi rendszerek és szervezeti formák: A személyiség- és a közösség fejlesztésének egyik legfontosabb színtere az óvodai foglalkozás és a tanítási óra. A tanulói személyiségek sajátosságait a megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárjuk fel, melyet nem statikusan, hanem fejlődésében szemlélünk. Munkánk során a tanulói személyiség fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszünk. Igyekszünk felismerni az esetleges nehézségeket, hogy segítséget nyújtsunk, vagy a megfelelő szakemberhez irányítsuk diákjainkat és szüleiket. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a gyerekek motiválását, az aktivitás biztosítását és a differenciálást, tehetséggondozást. 

A motiválás célja, hogy felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartják. Pedagógusaink építenek a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekeznek felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.



A foglalkozások és a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tevékenykedtetést, vagyis az aktivitást biztosítják. Figyelembe vesszük a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén változtatunk előzetes tanítási terveinken.



A tanulási folyamat során kiemelten fontos feladatunk a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusaink nevelő-oktató munkája a legnagyobb mértékben igazodjon a gyerekek egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását az alábbi módszereink és szervezeti formáink segítik: o kis létszámú óvodai csoport o kis létszámú osztályok minden évfolyamon


o változatos munkaformák A személyiség- és közösségfejlesztő nevelési-oktatási célok megvalósítását segítő tevékenységek: 

tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások



versenyek, vetélkedők



könyvtárlátogatások



múzeumlátogatások



műsorok, előadások



alkotónapok, művészeti foglalkozások



környezetvédelmi akciók



iskolai sportkör



hagyományőrző tevékenységek



kirándulások

I.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai Pedagógusaink alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása. Munkájuk során a nevelést és az oktatást egységben szemlélik és kezelik. A stratégiai és operatív dokumentumainkban megfogalmazott célok, feladatok megjelennek pedagógusaink tervező munkájában, és annak ütemezésében. Óvodánkban a gyermekek nevelése az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti történik. Iskolánkban fő cél a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése.

I.4.1. Az óvodapedagógus feladata Az 5-6 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára.


Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül, mely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttnek. Ezt komolyan kell venni és beépíteni a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra szükséges ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulni, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába.

I.4.2. A pedagógus feladatai, kötelességei, jogai. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógus feladatai: 

A pedagógus önállóan, felelősséggel és személyes példamutatással, a gyerekek harmonikus fejlődése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, a nevelőtestület határozatok, továbbá az igazgató útmutatásai határozzák meg. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.



A pedagógus alaptevékenysége azokat a foglalkozásokat a tanórai és ezeken kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerinti nevelő-oktató munkából minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.



Közreműködik az óvoda- és iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.



Alkotó módon részt vállal: o a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, o a közös vállalások teljesítéséből, o a gyerekek egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, o a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, o az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből,


o hagyományaink ápolásából, o tanulók folyamatos felzárkóztatásából, o a gyermekvédelmi tevékenységből. 

 











A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. Tanítási órán, foglalkozáson minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részt vesz, folyamatosan képzi magát. A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. Az adminisztratív és szervezési feladatokat pontosan elvégzi, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája szükségessé tesz, illetve az érvényben levő jogszabályok előírnak. Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, rendelkezik szaktárgya tanításához szükséges tantervi, szakmódszertani tudással. Az iskolában a helyi tanterv alapján készített tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, az elért eredmények alapján a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja. Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi, miközben komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb. Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket és Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Nevelő-oktató munkája során: az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. Épít a tanulók más forrásokból szerzett tudására. Óráit a céloknak megfelelően, logikusan építi fel, melyben a tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. (A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.) Tudatosan törekszik a tanulók




   









motiválására, aktivizálására. Munkája során terveit folyamatosan, az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. Alkalmazza a tanulócsoportoknak megfelelő, változatos módszereket a differenciálás elvét is szem előtt tartva. Alkalmazott módszereit az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg, melyek a tanítás-tanulás eredményességét segítik. A mérési és értékelési eredményeket felhasználja saját pedagógiai gyakorlatában. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális és online anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és célszerűen, megfelelően használja. Értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Kialakítja a tanulási teret/környezetet a tanulási folyamathoz: o Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. o Tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. o Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Kommunikáció, szakmai együttműködés, problémamegoldás: o Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. o A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. o A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. Az iskolában az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi,


 



javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára kijavítja. Részt vesz a szülői értekezleteken, szükség szerint fogadó órát tart. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében. Elkötelezett és szakmai felelősségvállalás-, a szakmai fejlődésért: o Saját pedagógiai gyakorlatát, pedagógiai kommunikációját folyamatosan elemzi és fejleszti. o Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. o Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket. o Tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat. o Igyekszik részt venni az online megvalósuló szakmai együttműködésekben, élő szakmai kapcsolatrendszer kialakításában intézményen kívül is. o Igyekszik munkájában új módszereket, tudományos eredményeket alkalmazni. o Amennyiben mód és lehetőség adódik rá, részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásokban.

Az intézményben a felmerülő feladatok közül egyes teendőket – az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el: 

   

vezetők esetében: a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, aktív részvétel a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében egyes óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl.: korrepetálás, helyettesítés, szakkörök, stb.) osztályfőnöki, csoportvezetői munka versenyekre való felkészítés munkavédelmi és tűzvédelmi feladatok


A pedagógus kötelességei: A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyerekek nevelése, oktatása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak:  



  

A gyerekek fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére nevelje, függetlenül az esetleges kulturális, vagy társadalmi háttér különbségeitől. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és iskolában a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Nevelő – oktató tevékenységében a tanítás során - a tájékoztatást és az ismereteket - tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. A gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

A pedagógus jogai: A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg:  

   







A pedagógiai program alapján a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. A pedagógiai program alapján szakmai közösséggel közösen megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. Irányítsa és értékelje a gyerekek és a tanulók munkáját. Minősítse a tanulók tudását. Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen gyarapítsa, részt vegyen a pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, emberi méltóságát,


érdekeit a vezetők és a fenntartó megóvja, nevelői, oktatói, tevékenységét elismerjék. Elvárásaink az intézményben dolgozó pedagógusoktól: 



  

 

 

  

Olyan teljesítmény, amely az erősségeinket továbbfejleszti, bővíti. Csökkenti a gyengeségeket és kiküszöböli a veszélyeket. Az erőforrásokhoz arányosítva a folyamatos fejlesztés igényével növeli az lehetőségeiket. Olyan színvonalú pedagógiai munka, ami alapos és átfogó, korszerű szakmai/szaktárgyi tudással párosul a belső és külső partnerek folyamatos elégedettsége mellett. A szaktárgyának és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszerek, taneszközök alkalmazása. Tanítványainak önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására nevelése. Tanítványaiban alakítsa ki az az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét, ösztönözze őket az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában, miközben kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját. Az általa alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogassák. Olyan színvonalú együttműködés a szülőkkel és az intézmény dolgozóival, amely a gyermekek fejlődését, testi, érzelmi gyarapodását szolgálja. Tudatos értékközvetítő tevékenység, együttműködés, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása, elfogadtatása. Olyan szakmai, közéleti tevékenység, amellyel hozzájárul nemcsak önmaga, hanem az intézmény szakmai, pedagógiai tevékenységének elismeréséhez, hírnevének öregbítéséhez. Megfelelő útmutatók, és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközök biztosítása tanulói és szüleik számára, esetlegesen a megfelelő webes felület biztosításával. Gondoskodjon arról, hogy tanítványai és azok szülei aktívan ápolják, fejlesszék tovább a hagyományainkat. A tanulók Európai Uniós ismereteit gyarapítva, segítse uniós állampolgárrá válásukat. Segítse a gyerekek környezettudatos (környezetgondos) nevelését, fejlődését, bennük kialakítva a szociális felelősséget.


Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia: 











   

Az iskola pedagógiai elvei szerint nevelje osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, segítse a közösség kialakulását. Mérje fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát, személyes és szociális készségeit. (A vizsgálatra az erre alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használva.) Alkalmazza a hatékony tanuló-megismerési technikákat. Segítse a tanulók egészségmegőrzését, egészségtudatos életvezetésre nevelését mozgásprogramok, előadások szervezésével. Ismertesse meg tanulóit a stressz- és feszültségoldással, mint konfliktuskezelési módszerrel, gyakoroltassa ezeket a nevelési és a közösségi szituációkban egyaránt. Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekedjen, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel. (A csoportjában/osztályában felmerülő konfliktusokat felismerve és helyesen értelmezve hatékonyan kezelje azokat.) Együttműködő magatartást tanúsítva hangolja össze és segítse az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogassa óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel beszélje meg. Aktív pedagógiai kapcsolatot tartson fenn az osztály szülői közösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. Kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét. Figyeljen oda osztályában a tehetséggondozásra és a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősítse a tanulók szorgalmát, magatartását, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai terjessze elé. Tartson szülői értekezletet – szükség esetén családlátogatást – tájékoztató füzet/ellenőrző útján rendszeresen tájékoztassa a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.






 

Lássa el az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). o Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogánál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Tanulóit rendszeresen tájékoztassa az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítson, valamint vegyen részt a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Tegyen javaslatot a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve). Ügyeljen a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.

I.5. A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I.5.1. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok – a csoport, valamint a kiemelkedő képességű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a pedagógus tervező munkájában, és annak ütemezésében. Mivel minden gyermekről feltételezzük, hogy valamiben tehetséges, biztosítjuk számára a sokféle tevékenység közül való választást, próbálkozást, énképe alakítását, képességei kibontakoztatását. A tehetséggondozás azt jelenti, hogy keressük a gyerekekben azokat az adottságokat, melyek alapján a legjobban fejleszthetők, és amelyek kiművelése a legtöbb sikerélményhez juttatja őket. Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeljük. A tehetséges gyerek legtöbbször erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul. A tehetséggondozás tulajdonképpen az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése és működtetése. A gyerekek közti fejlettségbeli, fejlődési, valamint sajátos adottságbeli, érdeklődési, tanulási stílusbeli különbségek változatos szervezési, módszertani megoldásokat igényelnek. Nálunk ezek a személyiségfejlesztési szempontok a meghatározók. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeljük, az egyéni megértést és fejlődést elősegítő módon reagálunk rájuk.


A tehetséggondozás az iskolában nem az ismeretek mennyiségével, a „minél korábban minél több ismeretet” törekvéssel, hanem az elsajátítás mélységével, a képességek, a szerzett tudás alkalmazásával a személyiség hatékonyabb fejlesztésével érhet el eredményeket. Ezzel segíti elő, hogy ne csak a felvételi sikerüljön, hanem a továbbtanulás is eredményes legyen. A differenciált nevelésnek, a tehetségfejlesztésnek nagyon sok iskolai és iskolán kívüli módja létezik. Iskolánkban a differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az iskolánkban használt differenciálási módok: 

  

tanórai differenciálás (egyéni, páros, csoportos a tanulók egyéni szükségletei, igényei figyelembe vételével) o adaptív oktatás differenciált házi feladat kijelölése iskolai és iskolán kívüli tanulmányi versenyekre való ösztönzés egyéni foglalkoztatás

I.5.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Segítő módszereink a személyiségközpontú pedagógiát szolgálják, célunk, hogy megteremtsük az esélyegyenlőséget, tiszteletben tartsuk a személyiséget, építsünk a gyerek erősségeire, gyengeségeinek figyelembevételével, eljárásainkat, célkitűzéseinket a gyermek fejlődésének legígéretesebb területeire összpontosítsuk. A problémával küzdő gyermekeknek kibontakoztatjuk a személyes lehetőségeit, egyéniségét, ezzel felkészítjük az életben való boldogulásra, a társadalmi beilleszkedésre. Ezt elősegítik:           

kis létszámú óvodai csoport kis létszámú osztályok minden évfolyamon egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése egyéni bánásmód egyéni foglalkoztatás, felzárkóztatás, fejlesztés egyénre szabott feladatok kijelölése pozitív megnyilvánulások erősítése hosszabb türelmi időszak biztosítása toleranciára nevelés olyan képesség megkeresése, ahol kiemelkedhet a gyerek a nevelők és a gyerekek személyes kapcsolata


szoros együttműködés a családdal, figyelmes, tapintatos viselkedés a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése a beiskolázás irányítása, segítése a továbbtanulás irányítása, segítése.

   

I.5.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program az iskolában Napjainkban egyre több a tanulási, figyelem, illetve részképesség zavarral küzdő gyerek, akik teljesítmény és magatartászavart mutatnak, annak ellenére, hogy ép érzékszervekkel rendelkeznek, intelligenciájuk a normál zónába esik. A tünetek korai felismerése és kiszűrése csökkentheti a hátrányokat. Az első évfolyamon tanulóink körében felmérjük a tanulási hátrányok esetleges meglétét. Kiszűrt tanulóinkat – a szülőkkel egyetértésben – lehetőségeinkhez mérten vagy szakmai segítségben részesítjük, vagy a megfelelő szakintézménybe irányítjuk. A tanulók felzárkóztatásának elsődleges pedagógiai színterei a tanítási órák. Az órakeret egy része a differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató tevékenység, korrepetálás, tehetséggondozás, átjárhatóság biztosítása) céljait szolgálja. Ezeket a foglalkozásokat az egyes évfolyamokon az aktuális igényeknek megfelelően szervezzük. Pedagógusaink kihasználják a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző – megfelelő – tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. Pedagógiai szempontból feltétlenül fontos a felzárkóztatásra szorulóknál az, hogy az iskola próbáljon meg a felzárkóztatás teljes ideje alatt számukra sikerélményt biztosítani. Fontos, hogy akár sportban, akár közösségi munkában, vagy szabadidejük szervezésében, ők is érezhessék azt, hogy lemaradásaik ellenére iskolánk teljes jogú „diákjai”. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása a következő tevékenységek során történik:      

kis létszámú osztályok az egyéni képességekhez igazodó tanórák, differenciálás egész napos foglalkoztatás egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások a továbbtanulás irányítása, segítése


I.5.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Feladatunk, hogy az intézményben jelentkező kezdődő teljesítmény-, magatartás- és kapcsolatzavarokat az intézményen belül kezeljük. Próbálunk a pedagógia eszközeivel választ keresni, és adni az arra rászoruló gyerekeinknek, illetve a szülőket gyermekükkel szakemberekhez irányítani. A gyermekvédelem fogalma A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermekek gondozását, ellátását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Szűkebb értelemben a nehéz helyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési magatartási problémákkal küzdő gyermekeknek szakemberek által nyújtott speciális gondozása, segítése. A gyermekvédelmen azt a komplex tevékenységrendszert értjük, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítunk ki problémamegelőző és problémakezelő céllal. A problémaészlelés fázisai A gyermekek hangulatában, viselkedésében történő változása, zavara megjelenik. (Pl. teljesítményzavar, viselkedészavar, vagy/és kapcsolatzavar stb). Az észlelést követően a pedagógus igyekszik feltárni a tünetet előidéző okokat. A felderítés alapfeltétele, hogy ismerje a gyermek személyiségét, családi hátterét, környezetét, baráti és kortársi kapcsolatait. Lényeges, hogy a felderített eset után, a családot is bevonva, a jelzés időben kerüljön a megfelelő segítő személyhez, szervezethez.

A megoldást segítő személyek, intézmények: Intézményen belül:

Intézményen kívül:

óvodapedagógus

polgármesteri hivatal

osztályfőnök

felelős nevelési tanácsadó

gyermekvédelmi felelős

családsegítő szervezetek

igazgató

egészségügyi intézmények

alapítvány, mint fenntartó

rendőrség civil szervezetek


Az intézményi gyermekvédelmi felelős által választható megoldási lehetőségek:     

gyakori tapintatos beszélgetés, egyéni bánásmód egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatás családlátogatás, nevelési segítség, illetve tanácsadás a szülők figyelmeztetése a gyerek nevelési tanácsadóba irányítása javaslat a gyermek egészségügyi, pszichológiai vizsgálatára

I.5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban. Szükség esetén az intézmény támogató rendszert működtet:   

felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal.

Ha valamelyik gyermekünk családja nehéz helyzetbe kerül, az alapítványhoz fordulhat támogatásért. Az óvodapedagógus, az osztályfőnökök, osztálytanítók elsődleges feladata a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók kiszűrése. A hátrányok enyhítésének területei a következők:  kis létszámú óvodai csoport  kis létszámú osztályok  kedvezményes étkeztetés (a törvényben meghatározottak szerint)  egész napos elfoglaltság  felzárkózató foglalkozások  tehetséggondozás  ingyenes tankönyvellátás az iskolában (a törvényben meghatározottak szerint)


I.6. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, és az osztályfőnökök tájékoztatják:  

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel és a nevelőtestülettel.

I.7. A szülő, a gyerek, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái A gyermek nevelésének két fő színterén, az óvodában és az iskolában valamint a családban, összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető fontosságúnak tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó viszony kialakítását, ápolását. A pedagógus-szülő kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai Programunkat a szülőkkel egyetértésben és együttműködve tudjuk megvalósítani. Ennek érdekében tájékoztatni kell a szülőket az intézmény nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott pedagógiai módszerekről. Ugyanakkor mindezekről ismernünk kell a szülők véleményét, hiszen bármennyire jól átgondolt egy pedagógiai program, az nem valósítható meg a szülők egyetértése nélkül. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy közéletünk tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. A kapcsolattartás és információ átadás módjai        

Szülői értekezletek Nyílt tanítási napok Üzenő-tájékoztató füzet Ellenőrző könyv Iskolai hirdetőtáblák Tájékoztató szórólapok Plakátok (pl. az óvodában) Iskolai honlap, hírlevelek, e-mailek


 

Családlátogatás (szükség esetén) Fogadóórák (szükség esetén)

Szülői értekezletek Célja: Közös feladatok, célok megbeszélése, időpontok egyeztetése, a felmerülő problémák megvitatása. Kapcsolatteremtés pedagógus – szülő, illetve szülő – szülő között. Ideje: Tanévenként legalább 3 alkalommal, olyan időzítéssel, hogy többgyermekes szülők lehetőleg minden szülői értekezletre eljussanak.

a

Nyílt nap Célja: A leendő óvodások és első osztályosok szülei betekintést nyerhetnek az óvoda és az iskola belső világába, megismerhetik a leendő óvodapedagógust és az elsős tanítók személyiségét, munkáját és módszereit, ezáltal próbáljuk könnyebbé tenni számukra az elképzeléseiknek megfelelő intézmény kiválasztását. A magasabb évfolyamra járó gyerekek szülei megismerhetik gyermekük iskolai teljesítményét, megfigyelhetik viselkedését, képet kaphatnak a tanórákon folyó munkáról, a tanítás menetéről, az alkalmazott módszerekről, követelményekről, s mindezek ismeretében reményeink szerint jobban tudják segíteni gyermekeiket a tanórákra való felkészülésben. Ideje: Az intézmény éves munkatervben meghatározott időpontokban, külön a leendő óvodás és elsős szülőknek és külön a már jelenleg is óvodánkba és iskolánkba járó gyermekek szüleinek. Családlátogatás Szükség esetén a gyermek óvodapedagógusa, osztályfőnöke és/vagy a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus végzi. Tapasztalataikról tájékoztatják az igazgatót, esetleg a Gyámhivatalt, Jegyzőt. Gondot fordítunk arra, hogy a szülők időben, alaposan tájékozódjanak intézményünk életéről, működéséről. Honlapunk a www.talentohaz.hu címen érhető el, ahol az idejáró gyerekek és szüleik mellett az érdeklődők is betekinthetnek életünkbe, mindennapjainkba. Igény esetén lehetőséget biztosítunk a szülőknek arra, hogy gyermekükkel együtt aktívan részt vegyenek az általunk szervezett hétvégi és szünidei sportés szabadidős programokban (pl. színházlátogatás, kirándulások, kerékpártúrák, sítúrák, táborok stb.), valamint bevonjuk őket több közös rendezvény lebonyolításába.


I.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A felmentés és az osztályozó/javító vizsga A közoktatásról szóló törvény értelmében az iskola vezetősége a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Az igazgató döntését a megfelelő záradékkal ellátva fel kell tűntetni az osztálynaplóban, a törzskönyvben és a bizonyítványban. A köznevelési törvény szerint „az iskola igazgatójának engedélyével a tanuló két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.” A tanulónak azonban nem alanyi joga, hogy két vagy több évfolyamra megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse. Ha azonban a tanuló egyéni körülményei szükségessé, egyéni képességei pedig lehetővé teszik, hogy rövidebb idő alatt teljesítse a követelményeket, akkor az iskola vezetősége meghatározott feltételek meglétének mérlegelése alapján hozhat ilyen döntést. A tanuló ekkor osztályozó vizsgán adhat számot felkészültségéről. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához/javításához a tanulónak osztályozó/javító vizsgát kell tennie:  ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanév végén a tantárgy(ak)ból szerzett osztályzata elégtelen. Az osztályozó/javító vizsga követelményei: évfolyamonként és tantárgyanként megegyezik az aktuális tantárgy tantervi követelményeivel. Időpontja: osztályozó vizsga: az első félév-, illetve a tanév végén; javító vizsga: a következő tanév kezdetét megelőző hónapban (augusztus); pontosítás: a tantárgyat tanító tanárokkal történő időpont egyeztetetés után az iskola vezetősége a törvényben előírtaknak megfelelő időpontban és módon tájékoztatja a vizsgára jelentkező diákokat és szüleiket. Az egy-egy tantárgyból felmentettek, amennyiben a tantárgy napközben van, bent tartózkodnak az órán. Testnevelésből felmentés orvosi igazolással adható.


I.9. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Az óvodai jogviszony keletkezése, megszűnése A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon óvodát a gyermekének. A szabad választás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. Óvodánk egy kis létszámú nagycsoporttal működik, iskola előkészítő jelleggel. Azok a szülők keresnek meg minket, akik átmenetet szeretnének gyermeküknek az óvoda és az iskola között. Az óvodai jogviszony kezdetéről az intézmény vezetője dönt. A jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és vagy az első osztályba beiratkozáskor vagy más óvodába történő átiratkozáskor szűnik meg. Óvodai csoportunkba más óvodából év elején, illetve év közben is át lehet jelentkezni. Az átvételről - a szabad helyek függvényében – az óvodapedagógus véleményének figyelembevételével az intézmény vezetője dönt. A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon iskolát gyermekének. A szabad iskolaválasztás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. A tanulói jogviszony kezdetéről az igazgató, és a leendő elsős tanítók döntenek, figyelembe véve az óvoda szakvéleményét is. Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, megszűnése vagy a 8. osztály befejezésének napja, vagy más iskolába átiratkozáskor az új iskolába való beíratás napja. Iskolánkba más iskolából év elején, illetve év közben is át lehet jelentkezni. Az átvételről, valamint az osztályba sorolásról az igazgató és a leendő osztályfőnök - felső tagozaton még az osztályban fő tárgyakat tanító tanárok is - együttesen döntenek, figyelembe véve a tanuló addigi tanulmányi eredményeit.


I.10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátíttatása tanév elején a tűz- és balesetvédelmi oktatást tartunk az óvodában és az iskolában. A tanév közben óvodai foglalkozásokon, osztályfőnöki órán, környezetismeret órán, testnevelés órán, természettudományos órák keretében, ill. szabadidős foglalkozások alkalmával valósul meg.

I.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő infrastrukturális eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény vezetése rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét (folyamatosan felülvizsgálja a nevelőmunka feltételeinek, pedagógiai céljainak, és a kollégák illetve a diákok körében végzett igényfelmérésnek a figyelembe vételével), a hiányokat jelzi a fenntartónak.

I. Helyiségek Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Csoportszoba

1 db

Tanterem

9 db

4 teremben interaktív tábla projektorral, számítógéppel

Szaktanterem

1 db

A teremben interaktív tábla projektorral, számítógéppel

Tornaszoba

2 db

Sportudvar

1 db

Játszóudvar

1 db


Igazgatói iroda

1 db

Nevelőtestületi szoba

1 db

Helyettesi iroda

1 db

Ügyviteli helyiség

1 db

Könyvtár Orvosi szoba, elkülönítő szoba

A feladatot nyilvános könyvtár látja el. 1 db

Kiszolgáló helyiségek: Sportszertár

1 db

Aula

1 db

Porta

1 db

Tálaló-mosogató

1 db

Óvodai öltözőrekesz, ruhatároló, fogas

Polcok, fogasok a gyermeklétszámnak megfelelően.

Öltözőpad

Gyermeklétszámnak megfelelően.

Öltöző

Óvodapedagógusi zuhanyzó

2 db

1 db

Óvodapedagógusi öltöző

1 db

Technikai alkalmazottak hideg-meleg vizes zuhanyozó, WC

1 db

Polcok, fogasok a gyereklétszámnak megfelelően.


Óvodai zuhanyzó

1 db

Óvodai mosdó

3 db

Óvodai WC

3 db

Törülközőtartó Személyzeti WC Tanulói WC

Gyermeklétszámnak megfelelően. 2 db 10 db

Mosléktároló

1 db

Egyéb raktár

1 db

Szertár

1 db

Földszint: 2 fiú, 3 lány Emelet: 2 fiú, 3 lány

II. A helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Csoportszoba: Gyermekszék

14 db

Gyermekasztal

4 db

Fényvédő függöny és reluxa

5 db

Szőnyeg

2 db

Játéktartó szekrény és polc

6 db

Könyvespolc

1 db

Óvodapedagógusi asztal

1 db

Felnőtt szék

2 db

Eszközelőkészítő asztal

1 db

Hőmérő

1 db

Megjegyzés


Szeméttartó

1 db

Tükör

1 db

Edény- és eszköztároló szekrény

1 db

Tanterem: Kilenc tanteremben: Tanulói asztalok

65 db

A tanulólétszám figyelembevételével,

Tanulói székek

130 db

életkornak megfelelő méretben.

Nevelői asztal

9db

Nevelői szék Eszköztároló szekrény

9 db 40 db

Tábla

5 db

hagyományos

Digitális tábla

4 db

smart interaktív

Ruhatároló Szeméttároló Sötétítő függöny

130 db

A tanulói létszám figyelembevételével.

25 db ablakonként

Az ablakok lefedésére alkalmas méretben.

Szaktantermek: Természettudományi/informatika terem: Digitális tábla

1 db

Számítógépasztal

15 db

Számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal

15 db + 1 db tanári laptop

smart, interaktív


Informatikai szoftverek, programok

Az iskolai Pedagógiai Programnak megfelelően. Az eszközök a tantárgyaknál felsorolva.

Tanulói asztal Tanulói szék

9 db 18 db

Mosogató

1 db

Poroltó

1 db

Elsősegélydoboz

1 db

Eszköz és vegyszerszekrény

2 db

Méregszekrény

1 db

Polcos szekrény

1 db

Tanári asztal

1 db

Tanári szék

1 db

Könyvespolc

1 db

Művészeti és technikai szaktanterem

Az általános iskola délután üres tantermeiben.

Sportudvar: Szabadtéri labdajátékok, felszerelések: Kosárlabdapalánk

2 db

Pályakijelölő zsinór

2 db


Kosárlabda

25 db

Röplabda

20 db

Húzókötél

1 db

Bólya

6 db

Floorball ütő

12 db

Magasugró állvány és léc

1 db

Távol- és magasugró gödör

2 db

Mérőszalag

1 db

Labdarúgó kapu, mini

2 db

Röplabdaháló

2 db

Futópálya

1 db

Játszóudvar: Kerti asztal

1 db

Kerti pad

1 db

Babaház

1 db

Udvari homokozó

1 db

Tornaszoba:

2 db

Kislabda

5 db

Gumilabda

10 db

Tornaszőnyeg kicsi

2 db

Tornaszőnyeg nagy

1 db

Tornapad

8 db

Karika nagy

10 db

Karika kicsi

8 db


Zsámoly

15 db

Bordásfal

13 db

Gumikötél

10 db

Ugráló kötél

20 db

Medicinlabda 2 kg-os

11 db

Medicinlabda 3 kg-os

3 db

Kézi súlyzó

10 pár

Szivacslabda

6 db

Stopper

1 db

Intézményvezetői iroda: Íróasztal- és tárgyalóasztal

1 db

Szék

4 db

Iratszekrény digitális adathordozók részére

2 db

Számítógépasztal, szék

1 db


1 db

Forgószék

1 db

Nyomtató

1 db

Telefon, fax

1 db

Nevelőtestületi szoba: Asztal

A pedagógus létszám figyelembevételével.

Szék Napló- és folyóirattartó

1 db

Könyvszekrény

2 db


Fogas

A pedagóguslétszám figyelembevételével.

Számítógépasztal, szék

2 db


2 db

Nyomtató

2 db

Fénymásoló

1 db

Ruhásszekrény Tükör

laptop

A pedagóguslétszám figyelembevételével. 1 db

Intézményvezető-helyettesi iroda: Asztal

1 db

Szék

3 db

Irattartó polc

3 db

Irattartó szekrény

1 db

Telefon

1 db

Nyomtató

1 db

Fogas

1 db

Számítógép, internet hozzáféréssel és perifériákkal

1 db

Ügyviteli helyiség: Íróasztal

1 db

Szék

1 db

Iratszekrény

2 db

Lemezszekrény

1 db


Fénymásoló

1 db

Forgószék

1 db

Számítógép internet hozzáféréssel és perifériákkal

1 db

Nyomtató

1 db

Telefon

1 db

Fax

1 db

Mosdó

1 db

Orvosi szoba:

Felszerelve a26/1997. (IX. 3.) NM rendelet előírása szerint

Műszer, eszköz: Vérnyomásmérő

1 db

Phonendoscop

2 db

Reflexkalapács

1 db

Személymérleg

1 db

Magasságmérő

1 db

Olló (kötszervágó)

1 db

Olló (egyenes)

1 db

Csipesz (anatómiai)

1 db

Kullancskiszedő csipesz

1 db

Lázmérő

3 db

Nyelvlapok

szükség szerint

Egyszer használatos fecskendő

szükség szerint

Egyszer használatos injekcióstű

szükség szerint

Elsősegélynyújtó láda

1 db

Rugalmas pólya

1 db


Látásélesség vizsgáló tábla

1 db

Színlátást vizsgáló könyv

1 db

Pupillavizsgáló lámpa

1 db

Vesetál

2 db

Egyszer használatos pohár

szükség szerint

Hűtőtáska (védőnőnél)

1 db

Telefon (mobil)

1 db

Hideg-melegvizes kézmosási lehetőség, fertőtlenítési , kéztörlési1 db lehetőség 1 db Textilnemű: Gumikesztyű Törölköző Műszertörlő Lepedő Köpeny Takaró Bútor: Vizsgáló ágy

1 db

Műszerszekrény

1 db

Műszerasztal

1 db

Íróasztal

1 db

Szék

2 db

Fogas

2 db

Irattároló

1 db

Lábpedálos, fém hulladékgyűjtő

1 db

Veszélyes hulladékgyűjtő

1 db


Flexibilis lámpa

1 db

Íróasztallámpa

1 db

Hűtőszekrény

1 db

Vizsgálólámpa

1 db

Tisztálkodási és egyéb felszerelések Óvoda: Egyéni tisztálkodó szerek (fésű, fogkefe, fogmosópohár) Tisztálkodó felszerelések (ruhakefe, körömkefe, szappantartó)

Felnőtt- és gyermeklétszám szerint

Fésűtartó

1 db

Törülköző

45 db

Falitükör

2 db

Fogmosó tartó polc

1 db

Abrosz

9 db

Merőkanál

4 db

Kenyereskosár

4 db

Jénai tál

4 db

Villa

14 db

Kanál

14 db

Kés

14 db

Szalvétatartó

4 db

Üvegpohár

14 db

Üvegkancsó

4 db

Mélytányér

14 db

Lapostányér

14 db

Kistányér

14 db


III. A nevelőmunkát segítő eszközök Az iskolai oktató-nevelő munkát segítő szemléltetést és a tevékenykedtetését az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: Diavetítő

1 db

Vetítővászon

2 db

Televízió

2 db

CD-s magnetofon

9 db

DVD

1 db

Projektor

5 db

Interaktív tábla (a tantermekben)

5 db

Fényképezőgép

1 db

tanulók

A további, tantárgyakra lebontott, oktató-nevelő munkát segítő, a szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését segítő eszközök listáját a Pedagógiai Program 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény az IKT eszközöket rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazása folyamatos.

IV. Egészség- és munkavédelmi eszközök Eszközök, felszerelések Ételminta-vétel (üvegtartály) készlet Mentőláda Zárható gyógyszerszekrény Zárható vegyszerszekrény Munkaruha és munkavédelmi eszközök Tűzoltó készülék

Mennyiségi mutató 1 db 3 db 1 db 2 db

6 db

Megjegyzés


V. A képző- és iparművészeti ág tanszakainak oktatását segítő felszerelések és eszközök Festőállványok Zárható tárolók Szárító- és tároló polcok Kéziszerszámok: kalapács, fogó, ár, fűrész, véső, kés, reszelő, drótkefe Agyagos láda Mintázó eszközök, mintázó fák Festő eszközök Festékfőző- keverő edények Kézműves kéziszerszámok Rajz és grafikai eszközök Gumihenger Különféle papírok, kartonok Konstruáló eszközök: olló, snitzer, ragasztószalag Mérőeszközök: vonalzó vagy szalagmérce Gyűjtött tárgyak, modellek, drapériák Szemléltető anyag: képek, könyvek, CD, DVD Szövőkeretek Égetőkemence Selyemfestő keretek Tároló szekrények Diavetítő és projektor Vetítőállvány Fényképezőgép Mobil lámpa Elektromos főzőlap Varrógép Vasaló Vasalódeszka


Könyvek: Fonás, szövés Játékiskola Szövőiskola A művészi akrilfestészet Csomózások Játékok a papírral Diasorozatok: Rajz és műalkotások elemzése 2. osztály Rajz és műalkotások elemzése 3. osztály Rajz és műalkotások elemzése 4. osztály Rajz és műalkotások elemzése 5. osztály Rajz és műalkotások elemzése 6. osztály Rajz és műalkotások elemzése 7. osztály Rajz és műalkotások elemzése 8. osztály Művészetek Mátyás király udvarában I-II. Szecesszió Budapesten I-II.

VI. A színművészeti ág tanszakainak oktatását segítő felszerelések és eszközök: Jelmez- kellék- és díszlettár Eszköztároló szekrény Projektor Vetítővászon Videokamera Mozgatható dobogó Paraván Egészalakos tükör Ritmus és dallamhangszerek Alapvető színpadi világítástechnikai és hangtechnikai berendezés Erősítők, hangfalak


II. AZ

ISKOLA HELYI TANTERVE

II.1. A választott kerettanterv megnevezése: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei. (Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, és Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára.) Ezeket egészítettük ki a tantestülettel a Köznevelési törvénynek megfelelően. (Az általános iskolai és az alapfokú művészeti iskolai tananyag külön fűzve, illetve CD-n mellékelve)

II.2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai Összesítő óraterv a 2013/2014-es tanévre

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol Matematika Környezetismeret Természetismeret Biológiaegészségtan Földrajz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály osztály 7/hét 7/hét 7/hét 7/hét 4/hét 4/hét 4/hét 4/hét 259 259 259 259 148 148 148 148

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

4/hét 148 4/hét 148 2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

2/hét 74

2/hét 74 1,5/hét 1,5/hét 55,5 55,5 1,5/hét 1,5/hét 55,5 55,5


Fizika Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2/hét 74 2/hét 74

2/hét 74 2/hét 74

2/hét 74 2/hét 74

2/hét 74 2/hét 74

1/hét 37 1/hét 37

1/hét 37 1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185 1/hét 37

5/hét 185 1/hét 37

5/hét 185 1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

5/hét 185 1/hét 37 1/hét 37 1/hét 37 1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 29/hét 1073

30/hét 1110

28/hét 1036

32/hét 1184

32/hét 1184

Tánc és dráma Informatika Erkölcstan Képességfejlesztő sakk Összesen:

1,5/hét 1,5/hét 55,5 55,5 1,5/hét 1,5/hét 55,5 55,5 1/hét 1/hét 37 37 1/hét 1/hét 37 37

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom /felső

A változat

tagozat/ Idegen nyelv

Angol (az MM Publications kiadványaihoz készült speciális, emelt óraszámú tanterv alapján)

Fizika

A változat

Kémia

A változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat


A választott kerettanterv feletti óraszámok alakulása A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf. 2. évf. 3.évf. 4.évf. 7

7

7

7

Idegen nyelv

0+3

0+3

0+3

2+2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2

Rajz és vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

0+1

0+1

0+1

0+1

0+1

0+1

0+1

2/2

2/2

3/3

3/3

25

25

25

27

2/2

2/2

2/2

2/2

27

27

27

29

1

1

1

1

Informatika Képességfejlesztő sakk Szabadon tervezhető órákból felhasználva Rendelkezésre álló órák Tantárgyi engedélyezett többlet órák felhasznált Összes óraszám Tehetséggond. felzárkózt.


Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 4

4

3+1

4

Idegen nyelv

3+3

3+3

3+3

3+3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1 2

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

Ének-zene

1

Dráma és tánc

1


1

1

1

1

0+1

1

1

1

Technika, életvitel és gy.

1

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2/2

3/3

3/3

3/3

28

28

31

31

3/2

3/1

4/2

4/1

30

28

32

32

1

1

1

1

Informatika

Szabadon tervezhető órákból felhasználva Rendelkezésre álló órák Tantárgyi engedélyezett többlet órák felhasznált Összes óraszám Tehetséggond. felzárkózt.


II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve és az előírt taneszköz jegyzék alapján. A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. A kötelezően előírt évfolyamonkénti felszerelésről a szülőket minden tanév előtt (megelőző tanév júniusában) írásban tájékoztatjuk. Ezek beszerzése a tanév kezdetére a szülők feladata. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe: 

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének



a kiválasztott tankönyv(csomag) tartalmazza s tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez



az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók

Iskolánk arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva, a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét figyelembe véve, egyre több taneszközt szerezzen be. A 45/2014. (X. 27.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról – 2. § Az R. 5. § (1) bekezdése kiegészült i) pontja szerint „a tankönyvellátás iskolán belüli szabályait” a nevelési oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni, így bővebb információ erről a fent említett iskolai dokumentumunkban található.


II.4.

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

II.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében fontos feladatunk a tanulók között tapasztalható

egyéni

(tehetséggondozás,

fejlődésbeli differenciálás

különbségek -

pedagógiai

fejlesztés,

kezelése

felzárkóztatás

hátránykompenzálás). 

Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.



Pedagógiai munkánkat a gyermekek életkorához, egyéni képességeihez igazítjuk.



Tanulási módszerek kialakítása: legyenek képesek alkotó, tevékeny ismeretszerzésre, tanulásra.



Szokásrendszerek, tanulási technikák kialakítása, átalakítása.



Tudjanak megfelelni a tantervi követelményeknek a képességeiknek megfelelő szinten. Szeressenek, akarjanak, tudjanak tanulni. Képesek legyenek önálló ismeretszerzésre.



Iskolai fegyelem és figyelem kialakítása.



A nyugalom megteremtése, a félelem és szorongásmentes légkör kialakítása.

 

A kötelességérzet kialakulásának segítése. A környező világ tapasztalati úton való megismerésének minél sokrétűbb biztosítása.



A foglalkozások során fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra való szocializáció.



Stressz- és feszültségoldási technikák megismertetése.


II.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. 

A belső motiváció kialakítása, ill. a külső motiváció belsővé tétele, pozitív

érzelmi

viszonyulás

elérése

a

motoros

fejlesztés

eszközeivel is. 

Adjunk

mintákat

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz, alapozzuk meg a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. 

Adjunk

példákat

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz. Helyezzünk hangsúlyt a fejlesztésre, és eközben erősítsük a



tanár-diák viszonylatban a segítő-tanácsadó státuszunkat.  Alakítsuk ki a tudásvágy, a tanulás szeretetét. A motiváció szerepe, hogy a tanuló képessé váljon, szándékában álljon, akarjon tanulni, és ezt meg is valósítsa. Amennyiben a diák belső motivációs bázisa fejlett, akkor a pedagógus erre támaszkodva csupán ennek megőrzésére, fejlesztésére összpontosíthat.  A környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása.  A tanulók fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra aktivizálása a mindennapokban komplex intézményi mozgásprogrammal.  A

stressz-

és

konfliktuskezelési

feszültségoldás, eszköz

mint

használatának

problémagyakoroltatása

és a

közösségi szituációkban.  Fejlesszük az alapvető kompetenciákat és a kreativitást.  Nagyon fontos feladatunk még a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

II.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.




Folytatjuk és erősítjük az előző szakaszok nevelő-oktató munkáját, a

képességek,

készségek

fejlesztését

a

differenciálás

lehetőségével élve. Figyelünk arra, hogy míg az alapozó szakaszban a tanulók gondolkodása főleg az érzékelés-észlelés útján szerzett tapasztalatokhoz kötődik, a fejlesztő szakaszban már előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. 

Törekszünk az önálló ismeretszerzésre való képesség kialakítására tanulóinkban.



Fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő, kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat, a tanulók

közötti

kommunikációt,

véleménycserét

ösztönző

és

fejlesztő vitakultúrát. 

A drámapedagógia széles eszköztárának alkalmazásával valósítjuk meg az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését.



Fejlesztjük az értékelés és önértékelés képességét, mert ez elengedhetetlen az önismeret alakításához.



Tudatosítjuk az együttműködés értékét – osztályban, csoportban, családban, barátságban - azaz minden társas kapcsolatban.



A

nemzetiségek,

a

nyelvi-vallási

etnikumok

iránti

megértő,

befogadó attitűd kialakítása, az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni fellépés, a megkülönböztetés hátrányainak és az ellenük való küzdelem bemutatása az ismeretközlés és a nevelés-oktatás egészén keresztül. 

Egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetése, különösen a magyar, történelem és erkölcstan órákon.



A tanulók fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra aktivizálása a mindennapokban komplex intézményi mozgásprogrammal.

II.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott tudás továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés erősítése, valamint az, hogy kiemelten kezeljék a pályaválasztást, pályaorientációt.




Fejlesztjük

önismeretüket,

együttműködési

készségüket,

a

közösségi életben történő helytállásukat. 

Tudatosítjuk a diákokban a közösségek demokratikus működésének szabályait - erősítjük nemzettudatukat, törekszünk a nemzeti hagyományok minél szélesebb körű megismertetésére, valamint fejlesztjük a különböző kultúrák megismerése iránti igényüket.



A történelem igazságtalanságait, az alapvető emberi jogokat megismertetve, továbbá az Alaptörvény Nemzeti Hitvallás és Alapvetés

ide

vonatkozó

részeit

értelmezve

alakítjuk

ki

tanulóinkban a felelős, nemzetéért tenni tudó, és akaró, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá válás feltételeit. 

A természettudományi tárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz igazodva – prioritás élveznek: -

természettudományos

és

műszaki

életpályára

való

szocializáció, -

a

jelenleg

zajló

kutatási

területek,

eredmények

megismertetése, -

a

természettudományos

gondolkodás

tanórán

kívüli

környezetben történő komplex fejlesztése. 

Az egészséges életvitel kialakításához hozzájárul az egészségtan gyakorlati jellegű oktatása.

Az önálló tanulás támogatása érdekében a pedagógiai programunkkal összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése. Az alulteljesítő és esetlegesen tanulási nehézségekkel küzdő tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat; használják a tanulás tanításának módszertanát. A továbbtanulás követése: A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. A középiskolák tájékoztatják iskolánkat

volt

diákjaink

előmeneteléről.

A

továbbtanulással

kapcsolatos


információk

megtalálhatók

intézményünk

weboldalán

a

közzétételi

lista

részeként. Intézményünk törekszik a továbbtanulásban érintett intézményekkel a kölcsönös kapcsolattartásra és az információcsere fenntartására. A tanulók további eredményei felhasználhatók a pedagógiai unka fejlesztésére is.

II.5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban a nevelés-oktatást az egész napos iskola munkarendje szerint a kötelező és választható, tanórai és egyéb foglalkozások keretében szervezzük meg délelőtti és délutáni tanítási időszakban oly módon, hogy a tanítási órák/foglalkozások 8.00-16.00 óráig tartanak. 8 óra előtt és 16 óra után a Házirendünkben megfogalmazottak szerint - pedagógus felügyeletével ügyeletet tartunk. Tanulóinknak a rendelkezésre álló tanórai időkeretben az alábbi oktatási területeket bővítettük: Magyar nyelv és irodalom, matematika 1-8. évfolyamig a megfelelő alapozás és továbbtanulásra való felkészülés miatt. Kiegészítettük a nyelvi órák számát, így diákjaink első osztálytól kezdve emelt óraszámban tanulják az angol nyelvet. Emellett a modern technika, az interaktív tábla és az internet használata miatt a 2. évfolyamtól bevezettük az informatikaoktatást. Ehhez a technikai és személyi feltételek is adottak. Ezeket a tanórákat az iskolában főállásban dolgozó pedagógusok tartják. Mivel személyi és tárgyi feltételeink adottak a mindennapos testnevelés minden évfolyamon történő bevezetésére, úgy döntöttünk, hogy nem felmenő rendszerben, hanem 1-8. osztályig mindenhol – tanórai keretek között – megszervezzük a mindennapos testnevelést. Iskolánkban a diákok heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeretének különbözetében szervezzük meg:   

a tehetséggondozást: iskolai-, kerületi-, területi-, stb. versenyekre való felkészítést, (amennyiben bármilyen gond felmerülne) hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. Szükség esetén egyéni fejlesztő foglalkozásokat az eredményes felkészüléshez, differenciált fejlesztéssel.






Iskolai sportkört működtetünk a diákság mind szélesebb körének bevonásával, változatos sporttevékenységi formák megszervezésével, testnevelő tanáraink vezetésével. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szerint tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos tantermi formáktól eltérő módon is.

Intézményünkben az alábbi foglalkozásszervezési formákat alkalmazzuk:       

múzeumi foglalkozások könyvtári foglalkozások művészeti- és tudományos előadások koncertek tanulmányi kirándulások projektek erdei iskola, stb.

Különös figyelmet fordítunk az előírt tananyag átadására, a követelmények teljesítésére, a tanítási órák ingyenességére, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.


II.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, formái, a tanuló magatartás és szorgalom minősítésének elvei, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Elvek, követelmények Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik. A tanulók értékelése a törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik. Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követjük, a tanulói teljesítményeket dokumentáljuk, elemezzük, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsoljuk. Az alább felsoroltak szerint történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető. Az értékelés fejlesztésközpontú, folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. A tanulói teljesítmény értékelésekor folyamatos visszajelzést kapunk és fejlesztő céllal visszacsatolunk a tanulónak és szüleinek a tanítás-tanulás eredményéről. Az intézmény vezetése is számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását, nyomon követését. Az értékelés változatos módszereit használjuk (diagnosztikus, formatív, szummatív). Pedagógusaink jól ismerik tantárgyaik, szaktárgyuk tantervi követelményeit, és saját követelményeiket ezek figyelembevételével és tanulócsoportjaiknak ismeretében pontosan körülhatárolva, következetesen alkalmazzák. Tantárgyaik/szaktárgyuk ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készítenek, céljaiknak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választják meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. Visszajelzéseink, értékeléseink világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, a tanulás támogatása érdekében az órákon törekedünk a folyamatos visszajelzésre, melyekkel a tanulók fejlődését segítjük. A tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezzük, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használjuk, szükség esetén gyakorlatainkat módosítjuk.


Pedagógiai munkánk során olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekedünk, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és/vagy a tanuló rendelkezik a tanuláshoz szükséges írásos anyaggal. Az értékelés folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes, humánus. Igyekszünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket, a tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de nem minden tevékenységét és nem mindig osztályozzuk. Az új belépő tantárgyaknál – egyes tantárgyaknál bevált gyakorlat szerint – az első hónapban önként jelentkezés alapján feleltetünk. Felhasználjuk a tanulók véleményét egymás feleletéről a sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében. A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének kialakításában. A szöveges értékelésnek és az év végi osztályzatnak értékállónak kell lennie. Ezért meggyőződünk az eredményességről – a belső értékelési módszereken kívül – külső felmérésekkel, vizsgálatokkal is. A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. A pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. A tanulói teljesítmények értékelése Célja: Visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára. Módjai:  Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.  Írásbeli: írásbeli felelés, röpdolgozat–feladatlap néhány óra anyagából, témazáró dolgozat.  Gyakorlati: a kísérletek, mérések, készségek, munkafolyamatok egyes műveleteiben elért gyakorlottság mérése. Helye a tanulás folyamatában:  Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán.  Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából.  Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvető követelmény a megszerzett tudás írásos dokumentálása.


 

Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után. OKÉV mérés, évfolyamszintű mérések.

Súlypontjai    

A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése. Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése. A kialakult képességek ellenőrzése. A kerettanterv továbbhaladási feltételeinek, követelményeinek teljesítése.

Minősítése  



Az első évfolyamon csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam első félévében a dolgozatokat már jeggyel értékeljük, de a félévi bizonyítványba még szöveges értékelés kerül. A második évfolyam évvégétől csak osztályzatokkal értékeljük diákjainkat – ez alól kivétel az erkölcstan, a képességfejlesztő sakk és az informatika tantárgyak, melyeknél osztályzatokkal csak 5. osztálytól értékelünk.

Mi történik a mérési, értékelési eredményekkel? 



 

Évente megtörténik – az önértékelés keretében is – a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén. Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, figyelembe véve a gyengébb, illetve a kiemelkedő képességű tanulókat. Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása a nevelőtestület feladata. A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit. A fejleszthető területekre dolgozzuk ki a fejlesztési tervet.

Értékelés osztályzatokkal 

Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes.


Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, a saját szavaival is meg tudja fogalmazni a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni. Kérdéseit bátran megfogalmazza. 









Kitűnő: a jelesnél jelzett követelmények teljesítésén túl jelentős az ismeretanyaga a kiegészítő anyagból is, érdemjegyei az év közben jellemzően 5-ösök. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. Közepes (3): a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Önállóan dolgozni, beszélni kevésbé tud. Segítséggel képes megoldani önálló feladatát. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Megállapodásaink    



A szóbeli felelet követelményeit, a témazárók, felmérők témakörét, értékelésének szempontjait előre ismertetjük. Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe, illetve ellenőrzőbe és az osztálynaplóba. A tájékoztatóban/ellenőrzőben jelöljük a felelet témáját, a dolgozat tárgykörét. Félévkor, és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Figyelembe vesszük az előmenetel tendencia jellegét. A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt zárják le az egyes tantárgyak jegyeit.

Az értékelés akkor sikeres és hatékony, ha  

folyamatos, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, sokoldalú, méri az emlékezeti teljesítményeket, az ismeretek alkalmazását, a tudást, és feladat-meghatározó


változatos, vizsgálja a neveltségi szintet, figyelembe veszi a mindenkori életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat és alkalmazza a metakommunikációs jelzéseket,  kiszámítható,  tudatosított. A magatartás és szorgalom értékelése havonta történik az osztályban tanító nevelők véleménye alapján. Ennek célja, hogy a tanuló, illetve szülője folyamatosan a reálishoz közeli képet kapjon. A félévi és az év végi osztályozó konferencia alakítja ki a tanuló számára az adott félévre vonatkozó végleges osztályzatot. 

A magatartás értékelése Példás magatartású az a tanuló, aki  a közösségért sokat tesz (aktív, kezdeményező),  a házirend előírásait megtartja, másokat is erre ösztönöz, pontosan érkezik az iskolába és az órákra,  pozitív hatást gyakorol a közösségre,  a felnőttekkel és társaival szemben példamutatóan, udvariasan és segítőkészen viselkedik. Jó magatartású az a tanuló, aki  figyelembe veszi a közösség érdekeit, részt vesz abban,  az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó követelményeit megtartja. Változó magatartású az a tanuló, aki  az iskola házirendjének a viselkedésre vonatkozó szabályait nem mindig tartja meg,  a közösségi munkában nem mindig vesz részt, kifogásolható magatartása miatt írásbeli figyelmeztetésben, intésben részesül. Rossz magatartású az a tanuló, aki  fegyelmezetlen magatartásával a közösséget demoralizálja, társainak több ízben rossz példát mutat (durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó),  a közösségi élet iránt közömbös, a közösségi munkát inkább hátráltatja, mint segíti,  tanárainak és társainak nem adja meg az őket megillető tiszteletet. A szorgalom értékelése Példás szorgalmú az a tanuló, aki  kötelességeit kifogástalanul teljesíti (céltudatosan törekvő),


képességeihez mérten iskolai munkáját és a házi feladatát a legjobban ellátja (igényes),  munkájában kitartó és a tőle telhető legjobb eredményre törekszik (megbízható, önálló),  pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan munkát végez,  a tanítási órákon aktív. Jó szorgalmú az a tanuló, aki  képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik (ösztönzésre végez többletmunkát),  iskolai munkáját és házi feladatát maradéktalanul elvégzi, de ezek esztétikuma esetleg már nem tökéletes. Változó szorgalmú az a tanuló, akinek  a munkavégzésében törések mutatkoznak: hanyag és jó munkák váltogatják egymást, ami azt mutatja, hogy gyakran képességein alul dolgozik,  esetenként nem készül az órákra. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki  rendszeresen mulasztja el kötelességeit,  képességei alatt teljesít,  munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak,  a munkavégzésben megbízhatatlan. 


II.6.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatások formái: Írásbeli felelet: nem a teljes tanulócsoport írja, hanem annak csak töredékrésze.  Röpdolgozat-feladatlap: Az adott szaktárgyi témakörből teljes tanulócsoport írja.  Témazáró dolgozat: egy adott témakör anyagából – előzetes bejelentés és gyakorló, rendszerező ismétlés után íratott írásbeli munka. Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozatot lehet íratni. 

A dolgozatok kezelésének rendje: A szülők csak saját gyermekeik dolgozatának eredményeit, érdemjegyeit tekinthetik meg. A pedagógus a dolgozatokat javítás céljából hazaviheti, de ennek érdemjegyét illetéktelenek nem ismerhetik meg. A „röpdolgozatok”, írásbeli feleletek hazavihetők. A „nagydolgozatok”, témazárófélévi-, és év végi felmérők, dolgozatok megtekinthetők az iskolában, a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A tanulók osztályzattal való értékelésénél a különböző jellegű osztályzatok aránya: A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál a témazáró írásbeli dolgozatok hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szerzett érdemjegyek számtani átlaga alapján nem lehet egyértelműen eldönteni a tanuló (félévi, illetve év végi) osztályzatát, a témazáró dolgozatok hangsúlyosabb értéke alapján döntünk a megérdemelt osztályzatról. Dolgozatoknál eredeti jegy és a javító jegy is bekerül a naplóba. Dolgozatot félévente egyszer javíthat a tanuló. Dolgozat értékelése (%): 0 - 50% (1) 51 - 64% (2) 65 - 79% (3) 80 - 89% (4) 90 -100%(5)


II.6.2. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásáról a következő elveket valljuk, illetve a következő korlátozásokat fogalmazzuk meg: Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok egy átlagos képességekkel rendelkező diák számára mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt továbbhaladási követelmények elsajátításhoz, illetve begyakorlásához. Az 1-4. évfolyamon hétköznap nem kapnak otthoni házi feladatot a tanulók. Hétvégére adható mennyiség: 

1. évfolyamon: kb. 60 perc










Az 5-8. évfolyamon hét közben és hétvégén kb. 120 perc lehet a házi feladatra fordított idő. A tanítási szünetekre adott házi feladat nem lehet több, mint a hétvégére adott házi feladat mennyisége.

II.7.

A csoportbontások szervezésének elvei

és az

egyéb foglalkozások

Intézményünkben minden évfolyamon egy osztályt működtetünk. Iskolánk profilja a kis létszámú osztályokban, családias környezetben működő oktató-nevelő munka. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készség

fejlesztésére és a tanulók tudásának

megalapozására. Szükség esetén szakmai elvek alapján és a körülmények figyelembe vételével oldjuk meg a csoportbontást. Az osztályba sorolás rendje:


Iskolánk nem felzárkóztató iskola, a hangsúly a tehetséggondozáson van, ezért sajátos

nevelési

igényű,

értelmi

fogyatékos,

nevelési

tanácsadó

által

felzárkóztatásra, speciális egyéni fejlesztésre javasolt tanulóink nincsenek. Az esetleges csoportbontás elvei: A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan megbontjuk abban az esetben, ha az igazgató az év elején úgy látja jónak. Ebben az esetben a csoportbontás színterei: 

az idegen nyelvi óra,



az informatika óra,

az egyéni fejlesztő foglakozások/tanórai felzárkóztató, gyakorló, ismereteket elmélyítő órák (matematika, magyar) úgy, hogy az egy csoportba kerülők létszáma a tíz főt ne haladja meg. 

Az

alapképzést

kiegészítő

választható

(nem

tanórai)

foglalkozások,

tevékenységek szervezése: A tanórán kívüli foglalkozások formáiról tanév elején az igazgató a tantestület javaslatát figyelembe véve dönt: 

a tanulói (szülői) igények ismeretében (felmérés év elején),

a rendelkezésre álló szakemberek körét számba véve, 

az anyagi/tárgyi lehetőségek figyelembe vételével,



a tanulói leterheltség mérlegelésével.

Néhány példa a pedagógusaink képzettségével, végzettségével megoldható tanórán kívüli, választható foglalkozásokra: 

rajz, festészet



origami



furulya



drámajáték



öko



játékos kísérletek



népi tánc

Ezeken a foglalkozásokon a jelentkezők létszámát az osztálylétszámainknak megfelelően maximáljuk.


II.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolaorvos, az iskolai fogorvos és a védőnő által rendszeresen végzett mérések:         

Látásélesség Színlátás Hallás Mozgásszerv Testsúly Testmagasság Tisztaságvizsgálat Oltások Fogászati ellenőrzés

Tanulóinknak tanévenként legalább egy alkalommal van lehetőségük arra, hogy a gyermekfogászati rendelésen a szűrést, és szülői kísérettel a szükséges kezeléseket, ingyenesen, megkapják. Fizikai állapotmérés testnevelés órákon A 2014. 10. 27-én megjelent, az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 45/2014 (X.27) EMMI rendelet értelmében a 2014/15. tanévtől a tanulók fizikai állapotának felmérésére a NETFITR rendszert szükséges alkalmazni. Iskolánk testnevelői a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelező mérési időszakban 5-8. évfolyamon elvégzik az alább felsorolt méréseket, majd annak eredményeit név nélkül feltöltik az erre a célra kialakított elektronikus nyilvántartó rendszerbe. A szülők, ebbe a rendszerbe regisztrálva gyermekük azonosítójával megtekinthetik (csak a saját gyermekük) felmérésének eredményeit. Az alsó tagozat 1-4. évfolyamán a fizikai állapotfelmérés feladatai a tanórai anyagba ágyazva folyamatosan végrehajthatók, az osztályban testnevelést tanító határozza meg idejét és mikéntjét. A NETFITR-et alkotó tesztek Testösszetétel és tápláltsági profil o testtömeg, testmagasság és testzsírszázalék mérése  Aerob fittségi (állóképességi) profil o állóképességi ingafutás teszt (20 vagy 15 méter)  Vázizomzat fittségi profil 


o ütemezett hasizom- fekvőtámasz teszt, törzsemelés teszt, kézi szorítóerő mérése és helyből távolugrás teszt  Hajlékonysági profil o hajlékonysági teszt

II.9. Az intézménybe jelentkező gyerekek felvételének elvei és a magasabb évfolyamra lépés feltételei II.9.1. Az óvodába jelentkező gyerekek felvételének elvei A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon óvodát a gyermekének. A szabad választás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. Óvodánk egy kis létszámú nagycsoporttal működik, iskola előkészítő jelleggel. Azok a szülők keresnek meg minket, akik átmenetet szeretnének gyermeküknek az óvoda és az iskola között. Az óvodai jogviszony kezdetéről az intézmény vezetője dönt. A jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és vagy az első osztályba beiratkozáskor vagy más óvodába történő átiratkozáskor szűnik meg. Óvodai csoportunkba más óvodából év elején, illetve év közben is át lehet jelentkezni. Az átvételről - a szabad helyek függvényében – az óvodapedagógus véleményének figyelembevételével az intézmény vezetője dönt.

II.9.2. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A szülőnek joga, hogy szabadon válasszon iskolát gyermekének. A szabad iskolaválasztás lehetővé teszi a körzethatáron kívüli gyermekek felvételét is. A tanulói jogviszony kezdetéről az igazgató, és a leendő elsős tanítók döntenek, figyelembe véve az óvoda szakvéleményét is. Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, megszűnése vagy a 8. osztály befejezésének napja, vagy más iskolába átiratkozáskor az új iskolába való beíratás napja. Iskolánkba más iskolából év elején, illetve év közben is át lehet jelentkezni. Az átvételről, valamint az osztályba sorolásról az igazgató és a leendő osztályfőnök - felső tagozaton még az osztályban fő tárgyakat tanító tanárok is - együttesen döntenek, figyelembe véve a tanuló addigi tanulmányi eredményeit.


Intézményünket tehetséggondozó óvodaként és iskolaként hirdetjük, emelt óraszámú nyelvi oktatással. A felvételnél előnyt élveznek azok a gyerekek, a diákok, akik testvérei ide járnak, illetve XI. kerületi lakosok.

II.9.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában A tantervi követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - valamennyi tantárgyból.       

Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrizhetően elért, a továbbhaladáshoz szükséges szint. A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a munkára. A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. A helyi tantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele). A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi. Munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Amennyiben a tanuló a tanév szorgalmi időszakának végén egy vagy két tantárgyból „elégtelen” minősítést szerez, a következő tanév megkezdése előtt (augusztus hónapban) javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanuló három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten dönthet a javítóvizsga esetleges engedélyezéséről. Ha a nevelőtestület a javítóvizsgát nem engedélyezi, a tanuló az adott évfolyamot ismételni köteles.

Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését.  

 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben a törvényben engedélyezett óraszámnál többet mulasztott, magántanuló volt.


Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, társadalom és állampolgári ismeretek, természetismeret, angol 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, társadalom és állampolgári ismeretek, földrajz, biológia, fizika, kémia, angol

II.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk a nevelőtestület közreműködésével 2010. augusztus 31-én elkészítette Esélyegyenlőségi tervét, melynek alapelvei és céljai a következők: 

megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód



az emberi méltóság tiszteletben tartása



partneri kapcsolat, együttműködés



társadalmi szolidaritás



méltányos és rugalmas ellátás

A terv elkészítésekor készült, megállapításai a következők:   

gyerekeinkre

vonatkozó

helyzetfelmérés

valamennyi gyerekünk magas szociokulturális háttérrel érkezik intézményünkbe a szülők kiegyensúlyozott, az átlagnál jobb anyagi kondíciókkal rendelkeznek az iskolában tanulóink magatartás és szorgalom átlaga jó, kiemelkedő, nincs nagy különbség tanulmányi eredményeik között.

A további célokat, intézkedéseket Esélyegyenlőségi terv tartalmazza.

a

dokumentumtárunkban

őrzött


II.11. A településen élő nemzetiség megismerését szolgáló anyag

kultúrájának

A településünkön élő nemzetiségek hagyományaival, nemzetiségi kultúrájával főként különböző tanórák keretében ismertetjük meg a tanulóinkat. Pl. osztályfőnöki óra, történelem óra, természetismeret óra, irodalom óra, földrajz óra. Emellett iskolán kívüli programok szervezésével is elősegítjük ezt a tevékenységet.


III.

ISKOLÁNK

KÖRNYEZETI

NEVELÉSI

ÉS

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI III.1. Teljes körű egészségfejlesztés Az intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés, a nevelésoktatás folyamatának teljes egészében a gyermek és a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, a környezettudatosságra és az egészséges életmódra nevelés. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit      

 

az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat; az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait; a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit o (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, o drogfogyasztás); a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

Célja: a gyerekek képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: a fizikailag aktív, egészséges életvezetést, épüljenek be életükbe a stressz- és feszültségoldás metódusai, tegyenek saját egészségük érdekében. A prevenció területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység. A prevencióban van jelentősége, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.


III.1.1. Az iskolai környezet A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a XI. kerületben Kelenföldön található, bejárata a Rátz László utcáról nyílik, mely egy kis forgalmat lebonyolító utca. A levegőszennyezés kismértékű, bár ennek ellenére kerítésünk mentén növényeket ültettünk/ültetünk, melyek ezt a minimális légszennyezettséget is felfogják. Az épület mögött kert található, mászókák, foci illetve kosárlabda pálya, mely a gyerekek mozgási, szórakozási igényeit maximálisan kielégíti. A gyermekek szívesen töltik el szabadidejüket a füves területeken, ahol különböző programokat, vetélkedőket, sportversenyeket szervezünk. Pedagógusaink sokszor figyelmeztetik a gyerekeket a helyes testtartásra, az egészséges táplálkozásra, sok mozgással járó programokra. Vannak olyan feladataink, melyeket egész évben szem előtt kell tartanunk. Nem feledkezhetünk el közvetlen környezetünkről, elhelyezkedésünkből adódó feladatainkról. Egész éves feladtunk a példamutató környezet fenntartása, hiszen csak ilyen „rendezett környezetben” valósulhat meg az egészségre nevelés. Ezért fontos: 

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása,



növények gondozása,



anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés,



pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása,



szelektív hulladékgyűjtés, stb.

III.1.2. Az egészségfejlesztés területei Az, hogy a gyerekek mit tartanak értéknek, elsősorban a családtól függ, és ezt az óvoda és az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Az intézményi egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a gyerekek kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek a pedagógia rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni.


Célok A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása

Az egészséges „fair–play” uralta versenyszellem kialakítása

Feladatok  A három kondicionális alapképesség: (erő, gyorsaság, állóképesség), a koordinációs képességek (egyensúly, térérzékelés, reakciógyorsaság, ritmusérzék, hajlékonyság) fejlesztése.  A sportjáték komplex szerepének kihasználása.  Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon).  Komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása.  A céllal szorosan összefüggő felnőtt életben nélkülözhetetlen pozitív tulajdonságok (küzdeni tudás, alázatosság, hazaszeretet, kitartás, büszkeség, önismeret, önuralom) fejlesztése.  A közösségbeli „én-szerep” felismerése.

Az egészséghez  és az egészséges  környezethez való igény  kialakítása



Kritériumok A kondicionális és koordinációs alapképességek az életkornak megfelelő szinten legyenek, őszi és tavaszi időszakban a tananyagba építve történik ezek mérése. Felső tagozatban a NETFIT mérés).

Az aktív, mozgásos tevékenységek az iskolai élet minden területét fogják át. A tanulók: - vegyenek részt aktívan a különböző iskolai, kerületi sport-, illetve tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon; - alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat. Megtanítani, bizonyítani, hogy A tanulók: alapvető értékünk az egészség. - ismerjék az Kialakítani, hogy az egészség egy egészséges soktényezős fogalom. táplálkozás aktuális Az egészség megvédésére, alapelveit; megőrzésére, visszaszerzésére - legyenek igényesek vonatkozó közérthető, de a személyes tudományos ismeretek átadása. higiéniát illetően; Annak tudatosítása a tanulókban, - ismerjék és hogy az élethossziglani alkalmazzák az öntevékeny testedzés, az önálló egészség


Célok

Feladatok

 



 





Önismeret,  önuralom, a társadalmi normák szerinti  viselkedés és pozitív  gondolkodás kialakítása 

Kritériumok

sportolás és a motoros megóvásának önkifejezés fontos eszköze a lehetőségeit és személyiség fejlesztésének és a alternatíváit; lelki egészség megőrzésének. - legyen tudatos Tudatmódosító szerekkel stratégiájuk kapcsolatos prevenció. egészségük Az egészségmegóvó alternatívák megőrzésére. terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészség- megőrzést preferáló magatartás fontos része. A helyes napirend kialakítása. A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása. Az egészséges életmódtréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Értékorientáció, személyes A tanulók: példamutatás, azaz a tanári - iskolai életükben magatartás legyen modell értékű. nyilvánuljon meg a Tolerancia és empátia felnőttek és társak fejlesztése. tisztelete; A kapcsolatok, problémák - ismerjék fel a jó és konfliktusmentes megoldására rossz tulajdonságokat; való igény kialakítása, - legyenek fogékonyak a fejlesztése. tanárok által nyújtott A stressz- és feszültségoldás modellekre; alapvető fontossága az - tudjanak könnyen és interperszonális kapcsolatok vidáman alkalmazkodni


Célok

Feladatok kezelésében.

A biztonságos életvezetés elsajátítása

 A fejlett technikai eszközök szakszerű és biztonságos használatának bemutatása, megtanítása.  Rávilágítás a lehetséges veszélyforrásokra.  Annak tudatosítása, hogy az egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki  egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása.  A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése.

Kritériumok a változó élethelyzetekhez. A tanulók: - ismerjék a KRESZ, az elsősegélynyújtás és munkavédelem reájuk vonatkozó szabályait és alapelveit.


III.1.3. Az egészségnevelés várható eredményei 1. A család szerepének megértése 2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása 4. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A testi higiénia iránti igény kialakítása. 11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. Az egészségfejlesztés összefügg a pedagógusi magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. 

Gondoskodunk a termek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről.



Megfelel a termek berendezése az egészségügyi szempontoknak (igazodik az asztalok, székek mérete a korosztály testmagasságához). Megfelelő a világítás. Megfelelő a számítógépek elhelyezése. Az ülésrend kialakítása lehetővé teszi minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is


figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar…) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Ügyelünk arra, hogy az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsanak változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében. Ügyelünk arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. Gyermekeink felszereléseiket az iskolában tárolják, biztonságos helyen. 

A napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodunk a mozgásigény kielégítéséről. Beépítjük terveinkbe a foglalkozásokon és tanórán belüli mozgáslehetőségét is.

III.2. Komplex intézményi mozgásprogram 1. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósítása A Köznevelésről szóló CXC. tv. 27.§. (11) bekezdése „Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két óra 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással,



iskolai sportkörben való sportolással,



versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki.”

Intézményünkben a mindennapi testnevelést az alábbiak szerint szervezzük meg: Minden évfolyamon minden nap órarendbe épített testnevelés órát tartunk, felső tagozatban szaktanár vezetésével. Messzemenőkig figyelembe vesszük a törvény által előírt kereteken belül a versenyszerűen sportoló diákjaink érdekeit. 2. Az iskolai működést támogató alapítvány támogatásával a tanulók mozgáskultúráját fejlesztő programok szervezése.


3. Minél gyakrabban szervezünk az évszaknak megfelelő programokat: ősszel kirándulást, télen síelést, szánkózást, tavasszal kerékpározást, túrát. 4. Az egész napos nevelés-oktatás keretében minél nagyobb részt tegyenek ki a testmozgás különböző formái, és az egészségtudatos életmódra nevelés, a tematikai, tárgyi jelleghez igazodva. 5. A tanulók „NETFIT” fizikai állapot-mérésének értékeléséből, a levont következtetések, tapasztalatok alapján készítjük el a komplex intézményi mozgásprogramot, illetve az erre vonatkozó fejlesztési tervet, az adott tanévre aktualizált feladattervvel, ha szükséges, az intézkedési terv, illetve az éves munkaterv mellékleteként.

III. 3. Környezeti nevelési programunk III.3.1. A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a gyerekek környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve a fenntartható fejlődést.

III.3.2. A környezeti nevelés színterei 

Az összes foglalkozás, tantárgyi tanóra, kiemelten az egész napos nevelés-oktatás szabadidő szegmense



Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, séták, kirándulások, önköltséges tábor, rendezvények, versenyek)



Az intézmény környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások



Projektnapok iskolán kívüli helyszínei



Folyamatos szelektív hulladékgyűjtés.

III.3.3. Általános, hosszú távú céljaink 

Elősegíteni a természet tiszteletét, megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával együtt.



Hozzájárulni a Föld egészséges (természetes, ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést.




Elősegíteni a kialakítását.

környezettudatos



Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.



Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt.



Bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.



Irányítani őket elsajátítására.



A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése a természeti környezet értékeinek, megóvásának céljaival összhangban.

a

szelektív

magatartás

hulladékgyűjtés

és

életvitel

szemléletének

III.3.4. Alkalmazható módszerek környezeti nevelésünk számára 

Természettudományos megfigyelések az óvodai foglakozásokon, a szaktárgyi órákon, kirándulásokon, táborokban.



Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.



Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel.



Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.



Beszélgetések, viták, szituációs játékok.



Természetvédelmi tevékenységek (madárvédelem, faültetés). Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése).

III.3.5. Konkrét rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok 

A környezeti nevelés a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg!



Munkatervünkbe beépítve a jeles napok (pl.: Madarak, Fák napja, Föld Napja, Víz Világnapja, Állatok Világnapja) hangsúlyozott „megünneplése” projektnapokkal – csoport/osztály, iskola szintű feladatokkal, vetélkedőkkel és/vagy sétákkal, kirándulásokkal, túrákkal.




A helyi tantervekben és a tanmenetekben is megjelöljük a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat és az alkalmazandó módszereket.



A megfelelő tárgyi környezet kialakítása



Képzések, továbbképzések az adott témában.



A felnőttek rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak.



Minden pedagógusunk részt vesz lehetőség szerint a programokon.



Az intézmény tisztaságának fenntartása, a szemét mennyiségének csökkentése.



A környezetvédelmi szempontok megvalósulásának folyamatos ellenőrzése.



A helyes vásárlási szokások kialakítása.



Takarékoskodás a vízzel, és a villanyárammal.



Legyenek a tanulók környezetük védelmezői.



A gyerek kötődjön környezete egy darabjához, és ezen keresztül érezze át környezetünk megóvásának fontosságát.



Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást.



Különböző, a környezettel és annak védelmével kapcsolatos versenyeken való részvétel.

A környezeti nevelés piramisa: értékrend ökológiai morál

magatartásmód, életvitel

attitűdök, érzelmi vonatkozások

ismeret, tapasztalat, vélemény, nézet


III.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Óvodai foglalkozási keretek   

foglalkozások anyagába beépítve napi nevelési feladatok folyamán mindennapos testmozgás keretében

Tanórai keretek   

tantárgyakba beépítve osztályfőnöki órákon környezet-és egészségvédelmi témák testnevelés órákon

Foglalkozási és tanórán kívüli keretek  

tanulmányi kirándulás, séta során sportnapon, stb.

Továbbképzések Belső: Intézményünkben folyamatosak a nevelési értekezletek, ahol rendszeresen foglalkozunk az egészségfejlesztési program megvalósulásának helyzetével. Külső: Pedagógusaik a kerületi, fővárosi, országos konferenciákon, rendezvényeken vehetnek részt. Részükre a szakmai továbbképzés biztosított.


IV. AZ

ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA

Bevezető "Keresem minden gyermek titkát, És azt kérdezem: Hogyan segíthetném abban, Hogy önmaga lehessen."

/ Janus Korczak /

A kisgyermek feltétel nélküli szeretete, elfogadása nevelőmunkánk alapja. Nevelési rendszerünk legfontosabb elemének, eszközének a játékot tekintjük. Programunk csak a családokkal együttműködve, a kapcsolatot folyamatosan építve, erősítve valósulhat meg.

Mit szeretnénk elérni az óvodánkba járó gyermekeknél? 

szeressenek óvodába járni,



testileg-lelkileg megerősödjenek,



élvezzék a közös tevékenységet,



legyenek derűsek, jókedvűek, vidámak



örömmel készüljenek az iskolába.

Gyermekképünk A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó


testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Célunk a gyermekek harmonikus lelki, testi, értelmi fejlődésének elősegítése, érdeklődő, gondolkodó, kreatív, öntevékeny, társaival, környezetével együttműködő, sokoldalú, sikerorientált, döntőképes intelligens egyéniség kialakítása. Óvodaképünk Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, amely a gyermek óvodába lépésétől az iskolába lépésig biztosítja a gyermekek intézményes nevelését. A mi óvodánk, olyan természet közeli és vonzó óvodai környezet, ahol óvodásaink biztonságban érzik magukat, ahol kitárul előttük a felfedezésre váró világ, melyben megtanulnak biztonsággal eligazodni, és tájékozódni. Szeretetben élik meg mindennapjaikat, gyermeki kíváncsiságukat, érdeklődésüket, gondolataikat kifejezhetik. Megismerik és gyakorolhatják az egészséges életvitel szokásait, tevékenységeik során tudatosul bennük a környezetbarát magatartásforma, és kialakul viselkedéskultúrájuk.

IV.1. Az óvodai nevelés alapelvei, célkitűzései Alapelveink 

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlődésének segítése.



Az életkori sajátosságok figyelembevételével a gyermeki személyiség minél teljesebb körű kibontakozásának segítése, tehetséggondozás.



Életszerűség, érzelmi megközelítés természetes helyzetekben.



A gyermekek nevelésének elsődleges színtere a család, de ebben az óvodának is fontos kiegészítő, segítő szerepe van.



A szülői házból hozott szokások, elvárások, normák figyelembevételével a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése, a csoporton belüli sajátos szerepének kialakítása.



Sok közös élmény, tevékenység és együttlét biztosításával az erkölcsi tulajdonságok megalapozása figyelmesség, segítőkészség, szorgalom, kitartás, önzetlenség, együttérzés.



A szociális érzékenység kialakítása segítse a különbözőségek elfogadását.




Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, otthonosság érzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással, vizuális eszközökkel szabadon kifejezhessék.



A gyermekek kíváncsiságára, utánzási kedvére építve fejlődjön képességük, figyelmük, képzeletük, gondolkodásuk, kreativitásuk.

Célkitűzéseink 

Szeretetteljes, biztonságot adó, érzelmekben gazdag, sokszínű tevékenykedtető nevelés.



A tehetségek felismerése és fejlesztése.



Nyitott, bizalmas, empatikus, segítőkész légkör megteremtése.



Egészséges életmód alakítása, a gyermeki szükségletek kielégítése.



A környezetben jól eligazodó, a fejlesztésben aktívan közreműködő, egyéni megoldásokat találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyermekek nevelése.



A gyermeki megismerés és képességfejlesztés tapasztalatszerzéssel, különböző színtereken.



Változatos, sokszínű tevékenységrendszer biztosítása, az életkorhoz és a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítésével.



Többfajta tevékenység egyidejű gyakorlásához feltételek – hely, idő, eszköz, ötlet – biztosítása.



Az élmény, a tapasztalás, a cselekedtetés biztosítása, a gyermeki aktivitás, önérvényesítés fenntartása érdekében.



Természetszeretetre, annak védelmére környezettudatos magatartás kialakítása.



A szülőkkel való kölcsönös bizalomra épülő kapcsolattartás.



Az egyénre szabott képességfejlesztéssel jól kommunikáló, az anyanyelv szabályait helyesen alkalmazó, kiegyensúlyozott, környezetében jól eligazodó gyermekek nevelése.



Alkalmassá tenni gyermekeinket az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez.

az

egyéni

megfelelő

nevelés.

A


IV.2. Az óvodai nevelés célja, értékei és feladata Az óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeket saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, melyre a nevelés folyamatában építünk. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés - az érés - sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Az óvodai nevelés a gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok, értékek és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. A mi helyi pedagógiai programunk - az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében - fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetet teremt. Programunk kitűzött nevelési célját és a tehetséggondozást a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítjuk meg. Tudatosan fejlesztjük az életkori sajátosságoknak megfelelően a gyermekek készségeit, képességeit, ismereteit, játékosságát, érzelmi és akarati tulajdonságait.


IV.3.

Nevelési feladatok, tevékenységek, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre való felkészítését

IV.3.1. A szükségletek szerepe az óvodai nevelési cél elérésében A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyerekhez, a gyereknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyerekek, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás), különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek. Az érzelmi nevelés feladatai: 

A szeretet és kötődés képességének fejlesztése.



A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.



Az élménybefogadás képességének fejlesztése.



Az érzelmek kifejező képességének fejlesztése.



Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése.



Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.


A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, kiegyensúlyozott, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és a gyerekekkel, azaz bátran, biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben. A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg, de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: 

Az egészséges, biztonságos óvodai környezet megteremtése.



A nyugodt, kialakítása.



A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.



A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.



Olyan óvodai élet szervezése, mely elősegíti a gyermek szokás- és normarendszerének megalapozását.

kiegyensúlyozott,

szeretetteljes

óvodai

légkör

Beszoktatás Beszoktatásra azért van szükség, mert minden esetben új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik a gyermek. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával vagy ennek ellenkezőjével. A család legfontosabb információforrása az óvodáról gyermeke hangulata, benyomásai, tapasztalatai. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet a csoportról, óvodapedagógusról, óvodáról. A gyermekek gondozásával kapcsolatos feladatok A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység, amelynek feladatai részben átalakultak, részben pedig felerősödtek a társadalmi folyamatok hatására. Az óvodába kerülő gyermek számára a környezetváltozás, az idegen emberek, új életfeltételek, a megszokott környezettől való elszakadás nehézséget jelenthet. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a gyermekhez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését. Addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete.


Fontos ezen a területen is a családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása és a rendszeresség mindkét fél részéről a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakítása érdekében. Az egészségfejlesztés feltételei és feladatai Az egészséges életmódra nevelés fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. A gyermekek napirendjét úgy kell összeállítani, hogy elkerüljük az egyoldalú terhelést, azaz lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel járó tevékenységet. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával elkerülhetjük a gyermekek egyoldalú igénybevételét. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek el a szabad levegőn. Olyan udvari játékeszközöket, sporteszközöket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik a gyermekek sokoldalú mozgásigényének kielégítését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak az óvoda udvarának és épületének célszerű hasznosítását jelenti, hanem gyakori sétákat, kirándulásokat szervezünk a szabad természetben, nagyobb füves réteken, dombokon, erdőkben. A mozgás szabadsága, a mozgást követő pihenés és nyugalom legbiztosabban vezeti el a gyermeket a természetszeretetéhez, védelméhez, és a környezettudatos szemlélet és magatartás kialakulásához. Pedagógiai tudatosságunk abban nyilvánul meg, hogy gondosan megválasztjuk a helyszíneket, és felhívjuk a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára. A csoport szokásrendszerének kialakítása Az óvoda mindennapi életének zökkenőmentességét, harmonikusságát és nyugalmát biztosítja, ha megfelelő szokásrendszert sikerül kialakítani. A szokásalakításban is elsődleges maga a cselekvés, a tevékenység, ami az egész személyiséget fejleszti. A feladatmegoldás ez esetben is öntevékenységre és a gyermek aktív együttműködésére épül. A szokásrendszer kialakítása az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson nyugszik. A szoktatás esetében tehát a példamutatásnak van kiemelt szerepe. A szokásalakítás módja: utánzás, ismétlés, tudatossá váló cselekvés A szoktatás szabályai: 

A szokások kialakítását mindjárt az első óvodai napon kezdjük el.



A megvalósítás sikere a rendszeres napi gyakorláson múlik.




A szoktatás során célokat tűzünk ki, feladatok elé állítjuk a gyermeket.



A végrehajtást ellenőrizni, értékelni szükséges. A követelésnél mindig figyelembe vesszük a gyermek adott lehetőségeit, konkrét helyzetét és életkori sajátosságait.



Ne legyen túlzott az elvárásunk, de alultervezett sem.



A szokáskialakítás gyors sikere a csoportban dolgozók teljes összhangjával érhető csak el.

Az óvodapedagógus feladata az egészségfejlesztés területén 

A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.



A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.



Az időjárástól függően a lehető legtöbb idő eltöltése a szabadban, illetve ennek biztosítása, séták szervezése.



Az egészséges óvodai környezet megteremtése.



Szellőztetés szükség szerint, télen párologtató elhelyezése a csoportszobában.



Ügyelni a gyermekek réteges, praktikus öltözködésére, illetve az erre való igény kialakítása (komfortérzés).



Példamutatás a tisztálkodás terén: evés előtti és utáni kézmosás, illetve szükség szerinti (ha koszos a gyermek keze, vagy bármely testrésze).



Ne felejtse el az óvodapedagógus, hogy a példaadás a legerősebb nevelő erő.



Nyugodt, kiegyensúlyozott, kialakítása, biztosítása.



Biztosítson az udvaron és a csoportszobában egyaránt lehetőséget a változatos, sokféle tevékenykedéshez.



Azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, ha balesetveszélyt észlel.

szeretetteljes

óvodai

légkör

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: 

Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás, fogápolás.



Önállóan végzik a testápolási tevékenységeket a nap során bármikor, ha szükséges.




Önállóan, megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek, képesek kiválasztani az időjárásnak megfelelő ruházatot.



Igényesek, ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára.



Ismerik a kulturált étkezés szokásait, biztonságosan használják az evőeszközöket.



Szeretnek a szabadban tartózkodni, mozgásos tevékenységeket végezni, kirándulni.

IV.3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében A gyermek személyisége és tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődik. A gyermek, tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység valamilyen belső szükséglet kielégítésének, külső követelmény teljesítésének és a képességfejlesztésének eszköze. A nevelő hatás pedagógiai feltételei: 

A tevékenység pedagógiai előkészítése



A tevékenység pedagógiai megszervezése



A tevékenység pedagógiai értékelése

A gyermeki tevékenység szervezésekor szükséges figyelembe venni az óvodás korú gyermekek tevékenységének jellemzőit. Az 5-6 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvés változás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik; minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal. Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban.


Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: 

Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egy időben történő gyakorlásához a megfelelő feltételeket (idő, hely, eszközök, ötletek).



A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a gyermekek aktuális élményvilágára.



Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.

IV.3.3. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségében egyszerre több részfunkciót teljesít. A nevelés: 

orientáló,



tevékenységszervező,



képességfejlesztő is.

Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát, stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenység társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, stb.) határozza meg. A tevékenység több szempontból is bázisa a tehetséggondozásnak, képességfejlesztésnek: 

A tevékenység és a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység közben fejlődnek).



A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség, meghatározott tevékenységekre való alkalmasság).



A tevékenység és a tehetséggondozás, a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók).



A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg).


Az óvodapedagógus fejlesztésében

feladatai

a

tehetséggondozásban,

a

képességek



Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.



A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.



A kiemelkedő képességű, tehetséges és a részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.



Minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez viszonyítva igyekezzen fejleszteni.

IV.4. A tudatos fejlesztés feltételei A tudatos fejlesztés objektív (külső) feltételei Az óvoda épülete, berendezései, az óvoda udvara a gyermeket körülvevő környezet általában adottak. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltételeket. Óvodánk az általános iskola első szintjén működik. A csoportszoba világos, több ablakkal ellátott terem, ahol egy mosdó is található. A terem tágas, ideális környezetet nyújt 12-14 kisgyereknek, ahol külön játszó színtereket alakítottunk ki – szőnyegi játékhoz nagyméretű szőnyeg, mesesarok, asztalok-székek a manuális tevékenységekhez és az asztali játékokhoz -, így kényelmesen játszhatnak egymás mellett a gyerekek. Külön mosdóhelyiség található a folyosón nem messze a csoportszobától, mely megfelelő a gyerekek életkorának, testmagasságának. Ősfás udvarunk fűvel és betonnal borított területet egyaránt tartalmaz. Ez nemcsak az egészséges életmódra nevelés feladatainak megvalósítását teszi lehetővé, hanem kellemes környezetet is biztosít a gyerekek számára. Az udvaron nagy egybefüggő terek vannak, ez elősegíti pedagógiai célunk megvalósítását azzal, hogy a kooperáció és kommunikációgyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul valósulhat meg az iskoláskorú gyerekekkel. Az udvaron található mászókák, farönkök, homokozók, füves területek kiválóan alkalmasak a gyerekek mozgásigényének kielégítésére, állóképességük, izomzatuk fejlesztésére.


A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Elfogadó, segítő, támogató attitűdje mintát jelent a gyermekek számára. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb. Sok múlik tehát azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a család és óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusnak rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelítenie a megoldás felé. A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos értékeket a családból, melyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani. Az óvodapedagógus mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlesztésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek-felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek-szülő viszony. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága. Az óvodában még 5-6 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös. Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Az óvodapedagógus és a dajka együttműködése Az óvodapedagógusi munka tényleges és közvetlen segítője a szakképzett dajka. A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánja az óvodapedagógus a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat.


IV.5. A komplex fejlesztés tartalma Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért az óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 6. Játék és tanulási tevékenység 7. Társas és közösségi tevékenység 8. Munkatevékenység 9. Szabadidős tevékenység A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. A gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Természetes tehát, hogy a feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggenek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés éppúgy lehet játék és munka is, mint ahogy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti. Pontosan ez az oka annak, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.

IV.5.1. Játék és tanulási tevékenység Játék A játék az 5-6 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék, a szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek minden nap, visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell telnie. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló


szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett "játékos módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A kisgyermek első játszótársa a családban és az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat beindul, bevonható társ marad, illetve segítő, kezdeményező, ha a játék elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A gyermeki tevékenységet - különösen a játékban - nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Jót és jól játszani - ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében, és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog, és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki, és a játék segítségével teljesedhet ki. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében és időbeosztásában is meg kell mutatkoznia. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermek legfőbb tevékenységének a játéknak kell kapnia. Különösen oda kell figyelni a hosszan tartó szabadban való játszásra is. Programunk alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az óvodapedagógus tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a


gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógus által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban: 

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.



A napirenden belül elegendő idő és megfelelő hely biztosítása a játék számára.



A játékhoz egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagok, eszközök folyamatos biztosítása.



Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához.



Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében.



A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.



Szükség esetén gyermekekkel.

bekapcsolódás

a

játékba,

együttjátszás

a

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén, a játék terén: 1. Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. 2. Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét. 3. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. 4. A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során. 5. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. 6. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. 7. Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására. 8. Képes szerepjátékok megszervezésére, játékszerek kiválasztására.

az

ahhoz

szükséges

9. A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival. Tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz,


azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan, szinte észrevétlenül szerez ismereteket, vesz észre összefüggéseket, tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg, melyre azonban hatással vannak az érési folyamatok is. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személység fejlődést, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban és időkeretben valósul meg. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben kevesebbet, de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és a sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb az 5-6 éves korú gyermek fejlődésének szempontjából. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből indulunk ki. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. Azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorban szereznek a gyermekek, hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérni. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki. A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermekek személységének kibontakozását. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A program biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, beszélgetések, tapasztalatszerző séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában.


Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban: 

A tanulást támogató környezet megteremtése.



Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás).



A gyermek megismerési vágyának, érdeklődésének kielégítése.



Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.



A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.



A gyermekek önállóságának, figyelmének, pontosságának, feladattudatának fejlesztése.



Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját teljesítőképességét is megismerheti.



Személyre szabott pozitív értékeléssel, a gyermeki személység kibontakozásának segítése.

kíváncsiságának

sokoldalú

kitartásának,

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a tanulás terén: 1. A feladatokat megérti. 2. Kivárja, amíg rá kerül a sor. 3. Érdeklődik környezete tárgyai, jelenségei és ezek összefüggései iránt. 4. Feladatai végrehajtásában kitartó. 5. Szándékos figyelmének időtartama életkorának megfelelő. 6. Él benne az iskola, a tanulás utáni vágy. 7. Tevékenységének eredményét reálisan értékeli. 8. Képes a már elsajátított ismeretek szándékos felidézésére. 9. Munkatempója, feladattartása életkorának megfelelő. 10. Szándékos figyelemre képes.

IV.5.2. Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek


pedagógiai szempontból sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni - értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű fejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányába. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok


kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő-óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az óvodapedagógus kapcsolatban:

feladatai

a

társas,

közösségi

tevékenységgel



Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.



A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.



A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.



A konfliktusok kezelése.



A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása.



A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.



Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a társas, közösségi tevékenység során: 1. Ragaszkodik a felnőttekhez.

csoporttársaihoz

és

a

csoportban

dolgozó

2. Igényli a csoportban kialakult szokásrendszer alkalmazását. 3. A játékszereken megosztozik társaival. 4. Segíti társait a tevékenységekben. 5. Türelmesen meghallgatja a felnőtteket és társait. 6. A csoportba érkező vendéget szeretettel, udvariasan fogadja.


7. Az udvariassági formák betartásával kommunikál. 8. Érdeklődik társai iránt, meghallgatja őket. 9. Konfliktushelyzetben társaival egyezkedik. 10. Számon tartja társai hiányzásainak okát.

IV.5.3. Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. A személyiségfejlesztés fontos eszköze, a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka. A munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő-fejlesztőhatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általánosságban elmondtunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, a naposság vagy az önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységeket, mint a játékot. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és megfelelő minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhető módon, szabadon a gyermekek rendelkezésére álljanak.


Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban: 

Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.



Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges, a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket.



A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet, ahol a gyermekek bármikor elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket.



Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.



Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.



A gyermeki munka megszervezése tudatos, értékelése fejlesztő legyen.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a munka jellegű tevékenységek során: 1. Szívesen vállal egyéni megbízatásokat. 2. A konstruáláshoz használt eszközöket, szerszámokat, anyagokat gondosan rakja el. 3. Az étkező asztalt esztétikusan teríti meg. 4. Étkezés után az edényeket elrakja. 5. Aktívan vesz részt a teremrendezésben, a közösségért végzett munkában. 6. Szívesen végez munka jellegű tevékenységet. 7. Önállóan, örömmel, igényesen végzi feladatát. 8. A munkavégzéshez szükséges eszközöket önállóan használja. 9. Ügyel saját személye és környezete rendjére.


IV.5.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabadidős tevékenységeknek azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni. Mindig megfelelő idő jut arra, hogy a gyermekek az óvodapedagógus által felkínált lehetőségek közül (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb.) szabadon választhassanak. Az udvaron megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség a gyerekekkel, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek közös foglalkoztatásához. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében:  

 

Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét. Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését. Egész nap folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a szabadidős tevékenységek során: 1. Otthonosan mozognak az óvodában. 2. Kialakul együttműködési, érintkezési képességük. 3. Erősödik bennük a kisebb-nagyobb közösségekhez tartozás érzése. 4. Cselekvő, önálló egyéniséggé válnak.

IV.6. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formák rendszere IV.6.1. A társadalmi érintkezést megalapozó tevékenységi formák Anyanyelv, értelmi fejlesztés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban állnak. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk, és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. A gyermek érdekében az óvodapedagógus és a szülő között a legszorosabb és legjobb értelemben vett partnerkapcsolatnak kell kialakulnia. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni, és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell hatást kifejteni. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítania, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek.


A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. Minden gyermeknek adjon lehetőséget a folyamatos beszéd gyakorlására. A gyermekekben alakítsa ki azt a képességet, hogy tudjanak másokat is meghallgatni. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében: 

Beszélgetésre megteremtése.

alkalmas

nyugodt,

kiegyensúlyozott

légkör



A beszédöröm biztosítása arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.



Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.



Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni.



A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.



A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.



Beszédmegértés fejlesztése.



Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.



A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.



A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén az anyanyelvi nevelés terén: 1. Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát. 2. Udvariassági kifejezéseket használ. 3. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.


4. Olyan szókinccsel rendelkezik, amely gondolatainak érthető kifejezését.

lehetővé

teszi

számára

5. Minden magán- és mássalhangzót tisztán ejt. 6. Végig tudja hallgatni és megérteni mások beszédét. Értelmi fejlesztés Az értelmi nevelés feladatai közé tartozik a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, valamint az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem, képzelet) és a kreativitás fejlesztése. A személyiség nevelésében mindig azokra a tevékenységformákra támaszkodhatunk, amelyek az adott életkorban dominálnak. Ezek jellemzője, hogy a legtermészetesebb módon kötik össze a fejlődő egyént társadalmi és tárgyi környezetével. Az 5-6 éves óvodás legtermészetesebb megnyilvánulási formája a mozgás és a játék. Ezek teremtik meg a legoptimálisabb lehetőséget a korosztály fejlesztéséhez. Az óvodás gyermekek spontán, önkéntes módon tanulnak. Az ismeretszerzésben a kíváncsiság motiválja őket, de nagy szerepe van az utánzásnak és a játéknak. A játékon, mint fő tevékenységi formán keresztül tapasztalatokat szerez, a megismerő tevékenységek (érzékelés, észlelés, emlékezés, képzelet, gondolkodás) segítségével. Matematika Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, az óvodai élet egészén belül megvalósuló fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A matematikai nevelés komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósul meg. A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg: 

utánzásos, minta-modellkövető,



spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés,



gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás,



a gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok,



az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban.


A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos. Fontosnak tartjuk, hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az intenzív fejlesztés feladata az 5-6. életévben: 

az iskolai alkalmassághoz szükséges részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása,



eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése.

A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységen az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben fejlődik tér,- sík,- és mennyiségi szemlélete. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén: 

Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök, és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.



Az óvodapedagógus által kezdeményezett matematikai tartalmú tevékenységeknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, valósítjuk meg.


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a matematikai nevelés terén: 1. Képes két mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy valaminél kisebbet, kevesebbet, nagyobbat, többet létrehozni. 2. Helyesen használja a tő és sorszámneveket. 3. Tud tízes számkörben bontani, részhalmazokat egyesíteni. Meg tudja állapítani, több, kevesebb vagy ugyanannyi-e. 4. Helyesen használja a térbeli viszonyokat jelentő névutókat. 5. A tárgyakat legalább tízig meg tudja számlálni, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma és szín szerint.

IV.6.2. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző tevékenységek Természet, társadalom, ember A program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással, és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formák legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is.


Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége, és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A környezeti nevelés óvodai életünkben a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozását tartalmazza. Kialakíthatóak azok a szokások, magatartásformák melyek a környezettel való harmonikus együttélést biztosítják későbbi életvitelünkben. Az ember a természet része, így különleges kapcsolatban van önmagával és környezetével. Az óvodapedagógus feladatai: 

Olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben.



Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gyűjtsenek a gyerekek saját természeti és társadalmi környezetükből.



Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermekeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.



Környezetvédelmi tapasztalatok gyűjtése



Megismertetni a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény és állatvilág szerepét.



Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, ill. hulladékkezelés, szelektálás.



Elemi közlekedési szabályok megismertetése.



Múzeumlátogatásokat szervezése.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a környezeti nevelés terén: 1. Képes megkülönböztetni az évszakokat és a napszakokat. 2. Ismeri környezete növényeit, állatait, növénygondozásban, a természetvédelemben.

részt

vesz

a

3. Ismeri a színeket, azok világosabb, sötétebb árnyalatát. 4. Környezetéről, önmagáról, elemi ismeretekkel rendelkezik. Tudja nevét, lakcímét, születési dátumát, testvérei és szülei nevét, szülei foglalkozását. 5. Ismeri, és a gyakorlatban alkalmazza legfontosabb szabályait.

a gyalogos

közlekedés


IV.6.3. Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, egy szép színes mesekönyvet kezünkbe venni, ugyanazt az esztétikai élményt jelentheti. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer elmondani azt sem, hogy egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. A művészeti nevelés az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, alkotásra, önkifejezésre bátorítsuk, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetősége van a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának, önkifejezésének megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb., kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele - szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az „óvónéni” szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel.


Alkotónapok A kreatív, önálló cselekvésre képes ember egyik legjellemzőbb tevékenységi formája az alkotás. Ezért óvodánkban minden ünnephez kapcsolódva „alkotónapot” tartunk. Ezeken a napokon különféle alkotási lehetőségeket kínálunk a gyerekek számára. A foglalkozások többségénél arra törekszünk, hogy a gyerekek minél többféle technikai megoldást kipróbálhassanak. Aktív alkotótevékenységük során ismerkedjenek meg különféle mívességekkel és sok más speciális ötleten keresztül váljanak a környezetüket felelősen és esztétikusan alakító emberekké. A művészeti tevékenység fogalma rendkívül sokrétű, összetett. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a rajzolás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát nem egy óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységet jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy a szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek. Ez nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Vers, mese A lényeg az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, vagy délután. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, a kortárs és a klasszikus irodalmi művek mellett. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, konstruálási lehetőségek biztosításával. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén az irodalmi nevelés terén: 1. Szívesen mesél, báboz, dramatizál. 2. Gondosan bánik a könyvekkel. 3. Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni. 4. Várja, igényli a mesehallgatást. 5. Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni.


Vizuális tevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, hajtogatás, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás) Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat. Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek a gyermekek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól. Az óvodában lehetőséget teremtünk a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. A csoportszobában biztosítunk egy kis sarkot, ahol az alkotáshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tároljuk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a vizuális tevékenységek során: 1. Örömmel, a saját kezdeményezésére ábrázol. 2. Képalkotásban kifejezi gondolatait. 3. Elképzelés után meseszereplőket stb. hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol. 4. Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani. 5. Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot. 6. Téralakításban, építésben másokkal együttműködik. 7. Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot mutat. 8. Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja. 9. Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold.


10. Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan a rendelkezésre álló anyagokból megválasztani. Ének-zene, énekes játék Az óvodai ének-zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyerekekkel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés vagy séták és kirándulások. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására. Az óvodapedagógus által kezdeményezett ének-zenei tevékenységek inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, egyben felkeltik zenei érdeklődésüket, formálják zenei ízlésüket, és alkalmat adnak a zenei képességek fejlesztésére, (ritmus, éneklés, hallás, mozgás), a zenei kreativitásuk alakítására. Az élményt nyújtó közös éneklés, a körjáték vagy a mondókázás a művészeti és az esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira, illetve az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotásokra épülő fejlesztés, az óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén az ének-zenei nevelés területén: 1. 2. 3. 4.

Élvezettel hallgat zenét. Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni. Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni. 5. Tud társaival térformákat alakítani. 6. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. 7. Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot. 8. Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni. 9. Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal dalból kiemelni. 10. Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.


Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében: 

Úgy alakítsa ki a gyerekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységet kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.



Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának, kreativitásnak.



Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására, a belső képek gazdagítására.



Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.



Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket és annak képi kifejezését.



Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat megteremtésére.



Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, összeállítása, az adott korcsoport képességszintjének megfelelően.



Nyelvi képességek fejélesztése mondókázással, gyermekdalokkal, zenei képességfejlesztő játékokkal.



Igényes hangszerjátékkal és zenehallgatással a zenei fogékonyság megalapozása.

IV.6.4. Mindennapi testmozgás, testnevelés Az óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Az 5-6 éves gyermekek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testmozgás nélkül. Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban állnak. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy biztosítsuk a mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Ajánlatos tehát minden adódó lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai


testi nevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el. A megfelelő intenzitású, derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését. Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő biztonságos helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, kellő intenzitású napi 15-20 perces testmozgás nemcsak a kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapi testnevelés objektív feltételei Fontos a megfelelő hely biztosítása. A füves, sík terület és a mászókák mellett feltétlenül szükséges az aszfaltos terület. Óvodánkban a testnevelés foglalkozások szervezésében, lebonyolításában minden, ami az óvoda udvarán található (fák, bokrok, homokozó, játékeszközök, stb.) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Mindenkor nagy gondot fordítunk az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus és a gyermekcsoport együttműködésére ad lehetőséget. A mindennapi testnevelés szubjektív feltételei Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk kialakulását. Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is, ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásban elért sikereinek. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúly,- támasz,és dobásgyakorlatok), melyek fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a


testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 15-20perce alatt testnevelés foglalkozást tart vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. A mozgásfejlesztés feladatai: 

Legyen lehetőségük a gyermekeknek átélni a mozgás örömét.



Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető mozgásformák gyakorlása által.



A gyermeki szervezet sokoldalú arányos fejlesztése.



Motoros képességek fejlesztése.



Vázizomzat fejlesztése.



Helyes testtartás kialakítása.



Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása, térben tájékozódása, helyzetfelismerése és egyensúlyérzéke.



A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.



Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását, az egyéni szükségletek és képességek figyelembevételével.



Az együttes mozgással segítsük a döntésiés alkalmazkodóképesség, valamint a személység akaratának alakulását.

való

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében: 

 



Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit. Adjon ötleteket, irányítsa a gyerekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz. Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömet jelentsen a gyermekek számára.


A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén a mozgás terén: 1. Képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon. 2. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni. 3. Versenyjátékokban betartja a szabályokat. 4. Tud ütemtartással járni. 5. Tud helyben labdát vezetni. 6. Tud egykezes felsődobással célba dobni. 7. Tud gurulóátfordulást végrehajtani előre. 8. Szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban. 9. Tud néhány mozgásos játékot (futó-, fogójáték) irányítás nélkül játszani. 10. Tud a térben tájékozódni, ismeri az irányokat.

IV.7. A nevelés tervezése és időkeretei Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán, gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vegyük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább egy vagy két hetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítani szükséges a


gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik. A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és az óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. A fejlesztés módszere A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. Fontos, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenekelőtt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegendő idő a tevékenykedésre és a tapasztalatszerzésre. A nevelőmunka tervezése, elemzése és értékelése, a gyermekek megismerése és fejlesztése, valamint fejlődésük nyomon követése az óvodapedagógus folyamatos feladata. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól. A fejlesztés kerete A teljes nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat részei: 

önálló és irányított tapasztalatszerzés,



kötetlen és kötött tevékenységek rendszere.


A nevelés időkeretei A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A napirend lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakozását. A napirenden belül, mely figyelembe veszi az adott korosztály életkori sajátosságait, megfelelő arányban és időtartamban jelennek meg a játék, tanulás, munka, levegőzés, mozgás, továbbá az étkezés, pihenés, lehetőségei, mely közül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Napirend A napirend általános időkeretei: - Játék és szabadidős tevékenység

4 óra 10 perc

- Étkezés

1 óra 30 perc

- Érkezés, öltözködés, tisztálkodási tevékenység

1 óra

- Óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység

40 perc

- Mindennapos testnevelés, mese- vers

40 perc

A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására. Hetirend A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend, különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakulhat, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Később, (az iskolára való felkészítés céljából) a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezzük előtérbe. A hetirend tartalmazza az óvodai élet minden tevékenységi formáját, összeállításánál arra kell figyelni, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására,


kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. A hetirend általános tartalma és maximális időkerete:

NAPONTA: kb. 30-40 perc

NAPONTA: kb. 35-40 perc

H.

Mindennapi testnevelés Mese-vers

Beszélgetőkör, anyanyelvi játékok

K.


Természet-társadalom-ember Matematika

Mese-vers

Testnevelés

Cs.


Művészeti tevékenységek: Ének, dalos játék

P.


Művészeti tevékenységek: Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka

Sz.

A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt hetirend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Számtalan variációval az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek helyei, de az időkeretek is megváltoztathatók


IV.8. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés az óvodai nevelési folyamat eredményeként a gyerekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodából iskolássá érik. 1.Testi, lelki, szociális érettség Testi fejlettségi szint 

első alakváltozás, testarány változás



fogváltás megkezdődése



arányosan fejlett teherbíró képesség



mozgása összerendezett, harmonikus



erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció, finommotorika,



mozgását, viselkedését, testi szükségletei szándékosan irányítani képes

Lelki fejlettség 

nyitott érdeklődésű, készen áll az iskolába lépésre



tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek



érzékelése, észlelése differenciálódik



önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésése és felidézés



szándékos figyelem időtartama,terjedelme növekszik



cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás kialakulóban van

Az egészségesen fejlődő gyermek érthetően, folyamatosan kommunikál, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti–társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. Szociális fejlettség 

készen áll a gyermek az iskolai élet és a tanító elfogadására



képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre




képes a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermekekkel egyaránt



egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit



feladattudata kialakulóban van, amely a feladat megértésében, eredményes elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet


1. számú melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Kiegészítés tantárgyanként A matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: Színezd ki és számolj! Agyatlan algebra Matematikaprogram A világ legegyszerűbb logikai rejtvényei Óváriné Tavaszi Márta: Ész-bontogató Sicc / szórakoztató időtöltéshez Tudok összeadni Eszközök: Karos mérleg súlyokkal Színesrúd-készletek Geometriai demonstrációs testek, 6 db-os Méterrudak Tanári demonstrációs hőmérő Hitelesített mérőskála Matematikai szám- és jelkártya készlet Űrmértéksorozat (cl, dl, l) Köbdeciméter Linex vonalzókészlet Demonstrációs óra Közepes szorobán Táblai körző, táblai szögmérő Demonstrációs jel- és számkombinációs készlet


Mágneses törtek táblával Logikai készletek Sík- és mértani modellezőkészlet Falitablók: Mértékegységek I. Mértékegységek II. Szorzótáblák Időmérés Matematika II. Matematika III. Geometria, faliképsorozat A magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: Középkori leveleink Magyar mondák Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön A magyar helyesírás szabályai Magyar értelmező kéziszótár Magyar szinonimaszótár Fekete István: Ci-nyi Nézd mennyi ország! Ablakzsiráf lexikon Magyar szólások és közmondások Harry Potter I. Harry Potter II. Harry Potter III. Harry Potter IV. Magyar szókincstár Új magyar irodalmi lexikon, 3 kötet


Szójátéktár Játszunk nyelvtant! Szavak útján I-II. Édes anyanyelvünk Mesék Mátyás királyról Tesz-vesz város Fekete István: Vuk Idegen szavak és kifejezések szótára Szinonima szótár diákoknak Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai Mándy Iván: Csutak és a szürke ló Elemezzünk együtt! Szécsi Ferenc: Szállóigék 1111 Találós kérdés Fején találta a szeget Népek játékai CD-k: Verstár Tolnai világlexikon Petőfi Sándor: János vitéz és A helység kalapácsa Petőfi Sándor 37 verse Eszközök: Tanári szótagkártya Eseményképek a szófajok tanításához Képek a társalgási témákhoz Applikációs képek az olvasáshoz Applikációs képek az olvasás tanításához Kirakható betűsorozatok Képes betűkártyák, tanári


Magyar nyelvtan-garnitúra Alsó tagozatos applikációs készlet Írói arcképcsarnok Betűkártya garnitúra Magyar irodalomtörténeti térkép Képek a fogalmazás tanításához Hívóképek Írott kis és nagybetűs ABC (faliképek) Betűsín Falitablók: A mondat részei A hangok A szó A szófajok A hangtörvények A hangtani ismeretek összefoglalása A szavak alakja és jelentése Hogyan írjam? Szövegvilág A szófajok rendszere A hagyományos írásmód Az ige Az igenév A környezetismeret, a természetismeret, a természetvédelem egészségvédelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: A természet ösvényein Barátaink az állatok Erdei és kerti madarak Kisiskolások az állatkertben

és

az


A természet csodálatos világa A Maldív-szigetek víz alatti csodái Cápák Az óceánok atlasza A másik világ Óceánia Tengerek és tengerpartok A vizek világa Édesvízi és tengeri halak Hüllők Hajósok könyve Bálnák és delfinek Hüllők és kétéltűek Barangolás a világ óceánjain Időjárás Vadon élő állatok Usborn enciklopédia Európai fák A Föld nevű bolygó Tájékozódás Nézd milyen a Föld! Csodaország Dinoszauruszok A tenger Természetföldrajzi kislexikon Nézd milyen az emberi test! Az emberi test 501 hihetetlen téma Titkok és rejtélyek I-II-III. Drog-prevenciós szöveggyűjtemény


Eszközök: Mikroszkóp Földgömb Iránytű Hőmérő Életközösségek I-II. CD-k: Legféltettebb természeti értékeink Zöld Ödön Fedezd fel a Föld országait! Manó élővilág Aquamédia, a víz az életünkben és kultúránkban Térképek: A Föld felszíne A Föld domborzata Budapest Magyarország természetvédelmi térképe Magyarország domborzata és vizei Magyarország közigazgatási térképe Európa domborzata és vizei Afrika domborzata Ausztrália és Óceánia Dél-Amerika Észak-Amerika Európa országai Észak-Ázsia Dél-Ázsia Falitablók: Védett növények


Az idő A virágos növény részei A virág és a termés A fák A gombák A házi méh Magyarország természetvédelmi területei Gerincesek Termések, terméstípusok Az ásványfajták Az erdő életközössége A mező életközössége A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitáblák: Almafa Rovarok Lepkék Szarvasmarha Házityúk Fenyő Erdei pajzsika Keresztes pók Mókus Sün Szarka Róka Hazai füves területek legjellemzőbb élőhelyei Görény Sáska Ürge


Varjú Folyók, tavak legjellemzőbb élőhelyei Rák felépítése A sejt nélküli egysejtűek Szivacsok, csalánozók Gyűrűsférgek Puhatestűek Ízeltlábúak Gerincesek Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok Nyitvatermők Zárvatermők A lomblevél működése A virág és virágzat Termések, terméstípusok Fásszár keresztmetszete Légzés Az emberi szaporodás Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: Tinkers Island The ToySoldier The SnowQueen Boboric's Holiday BrighterGrammar DoingThingsPlaybooks AnimalsPlaybooks Egyperces angol teszt You And Me 1 PB You And Me 1 WB


You And Me 1 TG Great Big Elephant Story Book The ABC Book Start Testing YourVocabulay Test YourVocabulary I. Test YourVocabulary II. SpotlightonBritain Essential Gramma InUse Music Box /songs The Magician The SeaRobots Big Heart The Tinderbox Angol - magyar A-K- fokú szókincs Magyar - angol A-K- fokú szókincs Angol hang-és képillusztrációval, Familia Magyar - angol szótár 4 db Angol - magyar szótár 4 db Szólalj meg bátran angolul! WeatherPlaybooks Képek: SmileFlashcards Nyelvi hívókártya, Miniflaschcard Max and Millie's Flashcard Splashcard BracoFlaschcard Start toLearnBooks, 6 db-os hívókártya Társasjátékok: SmartCards CROW angol szótanuló keresztrejtvény


Nyelvoktató garnitúra CD-k: Nyelvi Európa Magiszter angol English 3 byStealth English 1 byStealth English 2 byStealth Pritmaster Kiejtésiskola Plakát: Angol oktatási plakát Az ének – zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: Kodály: 333 olvasógyakorlat Csodálatos zenevilág Falvy Zoltán: A magyar zene története Esztétika zenei alapismeretek Hangszerek, ritmuseszközök: Nagy fadob Csődob Agogo Tornadob Ütődob Ritmusfa Guiro Csettegő Ujjcintányér Cintányér Száncsengő ( 5 csörgős)


Száncsengő ( 10 csöngős) Kar- és bokacsengő Kalimba Cuzumi Rumbatök Sistrum (csörgő) Shekere Szintetizátor Ötvonalas hangjegytábla Zenei CD-k: Himnusz, Szózat Táncoljunk csárdást! Santa Clauss Jazz Verdi: Aida Christmas Time ClassicalFavourit Beetowen: Für Elise Ravel: Bolero Beethowen: Eroica Sztárkarácsony Milleniumi óda Az informatika tanítását segítő taneszközök: Programok: Windows 7 Enterpreise operációs rendszer; Office 2010 Smart Notebook Internet elérés Falitablók: A számítógép belső felépítése


A billentyűzet A merevlemez működése A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: Román József: Zeusz Képes történelem Zeusz, görög mítoszok 1000 év 100 híres történelmi személy Jelek és jelképek Ezeréves Magyarország Britannica Hungarica I. Britannica Hungarica II. Britannica Hungarica III. Britannica Hungarica IV. Britannica Hungarica V. Britannica Hungarica VI. Britannica Hungarica VII. Térképek: Az emberiség az őskorban Az ókori Kelet Az ókori Görögország Római birodalom Európa a népvándorlás korában Honfoglalás Magyarország vármegyéi Magyarország XVI. században Magyarország áttekintő történelmi térképe A nagy földrajzi felfedezések és a korai gyarmatosítás Eszközök:


Magyar koronázási jelvények, diasorozat Magyar királyok, kártyasorozat A rajz – technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Könyvek: Fonás, szövés Játékiskola Szövőiskola A művészi akrilfestészet Csomózások Játékok a papírral Eszközök: Vonalzók Építőkocka Táblai körző, vonalzó, szögmérő Átlátszó testek Szerelőkészletek 1. osztály Szerelőkészletek 2. osztály Szerelőkészletek 3-4. osztály Fűrészek Fogók Fúrók Kalapácsok Diasorozatok: Rajz- és műalkotások elemzése 2. osztály Rajz- és műalkotások elemzése 3. osztály Rajz- és műalkotások elemzése 4. osztály Rajz- és műalkotások elemzése 5. osztály Rajz- és műalkotások elemzése 6. osztály Rajz- és műalkotások elemzése 7. osztály


Rajz- és műalkotások elemzése 8. osztály Művészetek Mátyás király udvarában I. Művészetek Mátyás király udvarában II. Szecesszió Budapesten I. Szecesszió Budapesten II. A testnevelés tanítását segítő felszerelések és eszközök: Iskolánkban jelenleg kettő tornaszoba található, a benti testnevelés órák itt zajlanak. A szabadban töltött testnevelés órák felszerelését is számba véve az alábbi felszerelésekkel rendelkezik az iskola Labdarúgó kapu, mini

2 db

Kosárlabdapalánk

2 db

Röplabda-háló

2db

Pályakijelölő zsinór

2 db

Kosárlabda

20 db

Röplabda

20 db

Gumilabda

10 db

Tömött labda

11 db 2kg-os 3 db 3kg-os

Szivacslabda

6 db

Ugráló kötél

20 db

Tornapad

8 db

Karika

10 db nagy és 8 db kicsi

Zsámoly

15 db

Tornaszőnyeg

1db nagy és 2 db kicsi

Bordásfal

13 db

Húzókötél (6 m)

1 db

Kézi súlyzók

10 pár

Bója

6 db


Floorball ütő

12 db

Magasugró állvány

1 db

Magasugró léc

1 db

Mérőszalag

1 db

A szabadidő hasznos eltöltését segítő eszközök: Udvari játékok: Favár – létrával, 2 csúszdával, mászórúddal, falmászó résszel és lengő lépcsővel Létrás famászóka „Hajó” fa játék Rugós játékok, libikókák Mókuskerék „Magas kosár” labdajátékhoz Kerti dísz-híd Kerti padok Kerti garnitúrák (asztal + 2 pad) 2 db Homokozó játékok Kerti szerszámok Labdák Társasjátékok: Az osztálytermekben az életkornak megfelelő társasjátékok találhatók.


Óvoda Játékok, játékeszközök Különféle játékformák Szerepjátékok udvari Pléd

darabszám 3

csoportszobai Konyhabútor

darabszám 1

Műanyag pohár, tányér, evőeszközök

3 készlet

Kisasztal

1

Kisszék

3

Terítő

2

Orvosi táska

1

Ezermester eszközök

1 láda

Baba

5

Plüss állatok

8

Mózeskosár

1

Babakocsi

1

Fonott kosár

3

Pénztárgép

1

Gyümölcsök, zöldségek műanyagból

1 készlet

Építő-konstruáló játékok udvari

darabszám

Műanyag homokozó forma

25

Műanyag vödör

10

Talicska

2

Kerti szerszámok (nagy méretű ásó, lapát, gereblye)

3

csoportszobai

darabszám

Fakocka

8 doboz

Duplo kocka, Duplo állatok, figurák

6 doboz

Karton henger

15


Lego

5 doboz

Kukásautó

1

Matchbox kisautó

25

Matchbox autópálya

1

Kis méretű autó

10

Közepes méretű autó

4

Jelzőtábla

1 doboz

Műanyag állat

30

Szabályjátékok udvari Kréta

darabszám 1 doboz

Gumilabda

5

Focilabda

1

Labdarúgó kapu (mini)

2

Tollaslabda állvány és háló

1

Tollaslabda

1 készlet

Habtenisz

1 készlet csoportszobai (társasjátékok)

darabszám

Csupa Csupasz Tyúkszemű

1

Troll

1

Mézkereső

1

Vakondos

1

Meseerdő

1

Évszakos

1

Activity

1

Froggy

1

Labirintus

1

Pereg a film

1

Játék gyűjtemény

1

Fejlesztőjátékok csoportszobai (társasjátékok) Hali-gali

darabszám 1


Logico-Primo

1

Saprientimo

1

Memória

1

Pentomino

1

Akrobata

1

Fa gyöngyfűző

2 készlet

Műanyag gyöngyfűző

2 készlet

Dominó

1

Színdominó

1

Kártya

5

Képdominó

2

Marokkó

1

Mesekocka

1

Puzzle

9

Dramatizálás, bábozás udvari

darabszám

Síkbáb

10

Termésbáb

5 csoportszobai

darabszám

Ujjbáb

9

Kesztyűbáb

15

Síkbáb

5

Fejdísz

10

Barkácsolás eszközei udvari és csoportszobai

darabszám

Olló

10

Szög

2 doboz

Fűrész

1

Drót Furdancs

2

Fogó

2


Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök udvari

darabszám

Kosárlabda palánk

2

Kosárlabda

2

Ugrókötél

3

Húzókötél (6m-es)

1

Füles ugráló labda

2

Fa mászóka

2 csoportszobai

darabszám

Tornapad

4

Gumilabda

5

Tornakarika

3

Maroklabda

14

Szalag

14

Célbadobó (kugli) készlet

1

Ének-zene, énekes játékok eszközei Hangszerek, ritmuseszközök darabszám Nagy fadob

1

Csődob

1

Ritmusfa

1

Guiro

1

Csettegő

1

Ujjcintányér

1

Cintányér

2

Száncsengő (5 csörgős)

1

Száncsengő (10 csörgős)

1

Kalimba

1

Rumbatök

1


Sistrum (csörgő)

1

Shekere

1

Furulya

1

Szintetizátor

1

Magnó

1

CD lejátszó

1

Játék kellékek darabszám Seprű

1

Kendő

3

Bot

2

Kalap

3

Fejdísz

6

Zenei CD-k darabszám Vivaldi: Négy évszak

1

Judit és a Zenemanók

1

Gryllus Vilmos: Nótás Mikulás

1

Gryllus Vilmos: Maszkabál

1

Fülharmóniák

1

Zenei kazetták darabszám Gryllus Vilmos: Dalok óvodásoknak és kisiskolásoknak

1

Kaláka: Hol a nadrágom?

1

Halász Judit: Minden felnőtt…

1

Első daloskönyvem

1

Anyanyelv fejlesztésének és a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei


Mesekönyvek, képeskönyvek

darabszám

Fésűs Éva: Ezüsthegedű

1

A három pillangó

1

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese

1

Csukás István: Sün Balázs

1

A Hold kertje

1

Veress Zoltán: Tóbiás és Kelemen

1

Wieroll Zsuzsa: Téli mesék

1

Híres Mesék: Mesedoboz

1

Vakond és Társai

1

Bambi

1

A dzsungel könyve

1

Karácsonyi meseország

1

Benedek Elek: Az aranyszőrű bárány

1

Micimackó

1

József Attila: Altató

1

Gazdag Erzsi: Volt egyszer egy mesebolt

1

1111 Találóskérdés

1

A Föld nevű bolygó

1

Dinoszauruszok

1

Csodaország

1

Cini-cini muzsika

1

Kisgyermekek nagymesekönyve

1

Állatvilág képekben

1

Tücskök, bogarak és más apró állatok

1

Mazsola és Tádé

1

Megint Mazsola

1

A világ állatai képes enciklopédia

1

Schmidt Egon: Madárvendégek

1

Ablak a világra

1

Játékok darabszám


Activity

1

Kérdezz! Felelek!

1

CD-k darabszám Kacor király

1

Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

darabszám Karos mérleg súlyokkal

1

Geometriai demonstrációs testek (6 db-os)

1 készlet

Gyöngyfűzők

4 doboz

Színesrúd készlet

7

Logikai készlet

14

Színes pálcika készlet

14

Dobókocka

20

Ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök

Színes ceruzák Filctollak Zsírkréták Rajzlapok (A/4, A/5) Színes papírok (A/4, A/5) Tortapapír Színes kartonok Vízfesték Tempera Hobbyfesték Üvegfesték


Viaszfesték Ecset (10,8,6,4-es) Vizes tálka Ragasztó (tubusos, stiftes) Gyurma Szaggatóforma Fonalak Textil darabok Parafa dugó Spatulák

A természeti-,emberi-, tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

Applikált képek darabszám Évszakokról

1

Állatokról

1

Gyümölcsökről, zöldségekről

1

Járművekről

1

Falitablók darabszám Az erdő életközössége

1

A mező életközössége

1

Videokazetták darabszám Az élő bolygó

1

Könyvek darabszám A természet ösvényein

1


Barátaink az állatok

1

A titkos természet

1

Erdei és kerti madarak

1

A természet csodálatos világa

1

Tengerek és tengerpartok

1

A vizek világa

1

Hüllők

1

Bálnák és delfinek

1

Barangolás a világ óceánjain

1

Vadon élő állatok

1

Usborne enciklopédia

1

A Föld nevű bolygó

1

Egyéb darabszám Csíráztató tálkák, üvegek

10

Mikroszkóp

1

Földgömb

1

Munka jellegű tevékenységek eszközei darabszám Kis lapát

1

Kis seprű

1

Törlőkendő

2

Törlőszivacs

2

Öntözőkanna

1

Kiskosár

3


V.

LEGITIMÁCIÓS

ZÁRADÉK

A Talento-Ház Alapítványi Óvoda Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola módosított Pedagógiai Programját az iskola nevelőtestülete elfogadta. Az iskola Szülői Közössége véleményezési jogával élve azt elfogadta. Az iskola diákközössége egyetértett a tanulókkal kapcsolatos Pedagógiai Program tartalommal. Az iskola Pedagógiai Programja a Fenntartó – Briliáns Oktatási Alapítvány 1119 Rátz László u. 4 – jóváhagyó nyilatkozata után válik érvényessé, attól a naptól kezdve hatályos. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések Az Pedagógiai Program érvényességi ideje Az intézmény nevelő- és oktatómunkáját e Pedagógiai Program alapján szervezi meg. Érvényességi ideje 4 tanévre szól. Az intézmény Pedagógiai Programja a Fenntartó Briliáns Oktatási Alapítvány jóváhagyó nyilatkozata után lép hatályba és négy évig érvényes. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A Pedagógiai Program módosítása A Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet: 

az intézmény igazgatója



a nevelőtestület bármely tagja



a szülői közösség



a diákközösség



az intézmény fenntartója

A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézmény igazgatójához kell beterjeszteni. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Összesítő óraterv a 2014/2015-es tanévre Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol Matematika Környezetismeret


3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

4/hét 148 4/hét 148 2/hét 74

Természetismeret

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

2/hét 74

2/hét 74 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1/hét 37

Biológiaegészségtan Földrajz

Ének-zene

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

1/hét 37

1/hét 37

1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1/hét 37

Rajz és vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185 1/hét 37

1/hét 37


5/hét 185 1/hét 37

1/hét 37


1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 29/hét 1073

30/hét 1110

30/hét 1110

32/hét 1184

32/hét 1184

Fizika Kémia

Tánc és dráma Informatika Erkölcstan Képességfejlesztő sakk Összesen:

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

A választott kerettanterv feletti óraszámok alakulása a 2014/2015-ös tanévben A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam 1.

2.

3.

4.

évf.

évf.

évf.

évf.

7

7

6+1

6+1

Idegen nyelv

0+3

0+3

0+3

2+2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2


2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

0+1

0+1

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom


0+1

0+1

0+1

0+1

2/2

2/2

3/3

3/3

25

25

25

27

2/2

2/2

2/2

2/2

27

27

27

29

1

1

1

1


6.

7.

8.

évf.

évf.

évf.

évf.

4

4

3+1

4

Idegen nyelv

3+3

3+3

3+3

3+3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1



Ének-zene

1

1

Dráma és tánc

1

1


1

1

1

1

0+1

1

1

1


1

1

1

0+1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2/2

3/3

3/3

3/3

28

28

31

31

3/2

3/2

4/1

4/1

30

30

32

32

1

1

1

1

Informatika


Összesítő óraterv a 2015/2016-os tanévre Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol Matematika Környezetismeret


3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

4/hét 148 4/hét 148 2/hét 74

Természetismeret

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

2/hét 74

2/hét 74 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1/hét 37


Ének-zene

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

1/hét 37

1/hét 37



2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185



5/hét 185 1/hét 37

5/hét 185 1/hét 37

1/hét 37 1/hét 37

1/hét 37

30/hét 1110

30/hét 1116

33/hét 1221

32/hét 1184

Fizika Kémia

Tánc és dráma 1/hét 37

Informatika Erkölcstan Képességfejlesztő sakk Összesen:

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 29/hét 1073



2.

3.

4.

évf.

évf.

évf.

évf.

7

7

6+1

6+1

Idegen nyelv

0+3

0+3

0+3

2+2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2


2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5


0+1


0+1

0+1

0+1

0+1

2/2

2/2

3/3

3/3

25

25

25

27

2/2

2/2

2/2

2/2

27

27

27

29

1

1

1

1


6.

7.

8.

évf.

évf.

évf.

évf.

4

4

3+1

4

Idegen nyelv

3+3

3+3

3+3

3+3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Erkölcstan

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1



Ének-zene

1

1

Dráma és tánc

1

1


1

1

1

1

0+1

1

1

1


1

1

1

0+1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2/2

3/3

3/3

3/3

28

28

31

31

3/2

3/1

4/2

4/1

30

30

33

32

1

1

1

1

Informatika


Összesítő óraterv a 2016/2017-os tanévre Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol Matematika Környezetismeret


3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

3/hét 111 4/hét 148 1/hét 37

4/hét 148 4/hét 148 2/hét 74

Természetismeret

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

6/hét 222 4/hét 148

2/hét 74

2/hét 74 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1,5/hét 55,5 1/hét 37 1/hét 37


Ének-zene

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

1/hét 37

1/hét 37



2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

2/hét 74

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

1/hét 37

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185

5/hét 185



5/hét 185 1/hét 37

5/hét 185 1/hét 37

1/hét 37 1/hét 37

1/hét 37 1/hét 37

30/hét 1110

30/hét 1110

33/hét 1221

32/hét 1184

Fizika Kémia

Tánc és dráma Informatika Etika Képességfejlesztő sakk Összesen:

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 1/hét 37 27/hét 999

1/hét 37 1/hét 37 29/hét 1073



2.

3.

4.

évf.

évf.

évf.

évf.

7

7

6+1

6+1

Idegen nyelv

0+3

0+3

0+3

2+2

Matematika

4

4

4

4

Etika

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének-zene

2

2

2

2


2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

0+1

0+1

0+1

0+1

2/2

2/2

3/3

3/3

25

25

25

27

2/2

2/2

2/2

2/2

27

27

27

29

1

1

1

1




6.

7.

8.

évf.

évf.

évf.

évf.

4

4

3+1

4

Idegen nyelv

3+3

3+3

3+3

3+3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Etika

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5


1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1

1



Ének-zene

1

1

Dráma és tánc

1

1


1

1

1

1

0+1

1

1

1


1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2/2

3/3

3/3

3/3

28

28

31

31

3/2

3/1

4/2

4/1

30

30

33

32

1

1

1

1

Informatika


A Talento-Ház Alapítványi Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM: PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

Recommend Documents