Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja

2015.

Bodajki Általános Iskola Bodajk, Bányász ltp. 21-22

OM azonosító: 201027 Pedagógiai program

“Naponta nő és tágul a világ; tegyétek tökéletesebbé tehát! Mert, ha jobb és tökéletesebb lett, benne mindenki otthont lelhet.” Goethe

I. Bevezető Intézményünkben a nevelő-oktató munka a pedagógiai program szerint folyik, amit a nevelőtestület fogad el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

az iskola nevelési programját



az iskola helyi tantervét

Az intézményvezető köszöntője : A Bodajki Általános Iskola pedagógiai programjának módosítását a Köznevelési Törvény, a NAT, a kerettantervek és a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés irányelvei alapján készítettük el. Pedagógiai munkánkban építünk az iskola haladó hagyományaira, s gondolkodásunkat a gyermekközpontúság és a hagyománytisztelet hatja át. Fontos elvárás velünk szemben, hogy minden tanulónk továbbépíthető tudáshoz, ismeretanyaghoz jusson. Műveltségüket, felkészültségüket úgy kell megalapoznunk, hogy képességeiktől, lehetőségeiktől függően számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. Több évtizedes hagyományaink alapján a megfogalmazott pedagógiai céljainkat az általános műveltséget adó magyar és nemzetiségi kultúra iránti elkötelezettség és más idegen nyelven történő kommunikációt megalapozó nevelési-oktatási tevékenység határozza meg. Bízom abban, hogy céljainkat a tantestületünk áldozatkész, szorgalmas, magas színvonalú munkával kész teljesíteni, s tevékenységünkben a közös munka válik meghatározóvá. Bízom kollégáim hitében és szakértelmében, és iskolánk tanulói érdekében végzett lelkiismeretes munkájában. Mihalik Ferenc intézményvezető

Jogi státus Az intézmény működésének törvényi feltételeit az Alapító Okirat határozza meg. Az intézmény meghatározása, tevékenysége (alapító okirat szerint) Az intézmény neve:

Bodajki Általános Iskola

Az intézmény német nyelvű elnevezése:

Grundschule Bodajk

Az intézmény székhelye, címe:

8053 Bodajk, Bányász ltp.21.- 22.

Az intézmény telephelyei:

8053 Bodajk, Bányász ltp. 15. 2

8074. Csókakő, Petőfi u. 5. Az intézmény gazdasági szervezetének helye:

KLIK8060 Mór, Szent István tér 2.

Az intézmény vezetője:

az igazgató

Az intézmény jogállása:

önálló jogi személy,

Az intézmény közös fenntartója:

KLIK 8060 Mór, Szent István tér 2.

Az intézmény alapító okiratának száma:

35823-7/2012 Mór, 2012. szeptember 01.

Az intézmény alapításának éve:

1948

Tagintézmény alapítási éve:

2005

Jogelődje:

katolikus és református felekezeti elemi iskolák Katolikus elemi: 1733-l948 Református elemi: 1786-1948 Általános Iskola Csókakő ÁMK Általános Iskolája Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény Általános Iskolája

Tagintézmény jogelődje:

Szakfeladati rend szerinti alaptevékenységei: Szakfeladat

A szakfeladat megnevezése

száma

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. évfolyam) 852011

Nemzetiségi német iskolai nevelés-oktatás Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1.-4. évfolyam) integráltan nevelhető, ép értelmű -

testi, érzékszervi, beszédfogyatékos

pszichés fejlődési rendellenességgel küzdő (részképességzavar, hiperkinetikus, egyéb), ezen belül - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra -

visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő -

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő

Szakmai célú beszerzések Integráltan nevelhető autista tanulók ellátása Fenntartó egyedi döntése alapján: Szegregáltan nevelhető autista tanulók ellátása, integráltan nevelhető enyhe

3

852012

fokban eltérő és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók ellátása szakértő véleménye szerinti javaslatra Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam) 852021 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam) integráltan nevelhető, ép értelmű

852022

- testi, érzékszervi, beszédfogyatékos - pszichés fejlődési rendellenességgel küzdő (részképességzavar, hiperkinetikus, egyéb), ezen belül -

a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő Szakmai célú beszerzések Integráltan nevelhető autista tanulók ellátása Fenntartó egyedi döntése alapján: Szegregáltan nevelhető autista tanulók ellátása, integráltan nevelhető enyhe fokban eltérő és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók ellátása szakértő véleménye szerinti javaslatra Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855911

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855912

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855914

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855915

Iskolai intézményi étkeztetés

562913

Könyvtári szolgáltatások

910123

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

931204

Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

841901

Szakfeladati rend szerinti kiegészítő tevékenységei: Megnevezés

Szakfeladat száma 562917 562919

Munkahelyi étkeztetés Egyéb étkeztetés Képzési idő: Képzés szakaszai:

8 évfolyam alsó tagozat 1-4 évfolyam felső tagozat 5-8 évfolyam

4

Iskola címe: Telefon/fax: E.mail:

8053 Bodajk Bányász ltp. 21-22. 06 22-581-040 [email protected]

Tagiskola címe: Telefon: Fax: E.mail: Ingatlanok:

8074. Csókakő Petőfi u. 5. 06 22 583-015, 06 22 583 016 [email protected]

Általános Iskola Bodajk, Bányász ltp. 21-22. Általános Iskola Bodajk Bányász ltp. 15 . Báró Nádasdy Tamás Tagiskola Csókakő, Petőfi S. u. 5.

hrsz.: 304 hrsz: 292 hrsz.356

Egyéb jogi személyek: Iskolai alapítású alapítvány:

Bodajki Iskola és Óvoda Gyermekeiért Alapítvány 1992 A Csókakői Általános Iskoláért Alapítvány 1998

A tagiskolát támogató alapítvány:

Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai Alapelvek Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Az Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Nagy gondot fordítunk a különböző hátrányokból eredő problémák felszámolására, a differenciálásra és a tehetséges tanulók fejlesztéséről is gondoskodunk. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk 

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük



diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük



minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között.

2. Iskolai nevelő munkánkban a tanítás tanulás folyamatában a gyermekek teljes személyiségének fejlesztését szeretnénk elérni, amely során az iskolai ismeretszerzésen túl felkészülnek az egész

5

életen át tartó tanulásra, művelődésre. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt 

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben



az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk



fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit



szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen



törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre



segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat



törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására



szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az érdeklődő polgárok  ápoljuk és fejlesztjük eddigi kapcsolatainkat településünk Művészeti Iskolájával és az óvodáival, valamint egyéb intézményekkel, a helyi szakkörökkel és a Balinkai Német Kisebbségi Önkormányzattal  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle helyi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett egyéb megmozdulások szervezésében és lebonyolításában Balinkán, Csókakőn  Iskolánk kisebbségi német nyelvoktató feladatokat lát el, s ezért a nemzeti kultúra, a hagyományok megismerése, ápolása mellett a nemzetiségi kultúra megismertetése is fontos. Arra törekszünk, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, tanulóinkban reális nemzet és kisebbségkép alakuljon ki. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: 

humánus, erkölcsös, fegyelmezett



művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott



kreatív, alkotó, gyakorlatias

6



becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát



képes a problémák érzékelésére és megoldására



képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében



jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban)



van elképzelése a jövőjét illetően



becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban



ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit



képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni



tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti



képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban



a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik



ismeri, tiszteli, óvja, ápolja o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket o a természet, a környezet értékeit o más népek értékeit, hagyományait o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit



a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben



ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat



ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat



ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit



beszéde kulturált, viselkedése udvarias



társaival együttműködik



szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli



szereti hazáját, képes szeretetet adni és kapni



megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket



szellemileg és testileg egészséges, edzett



egészségesen él, szeret sportolni, mozogni



megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

7

A pedagógus kötelességei és jogai 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a

8

pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. (4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógustovábbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. 63. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon. (2) Az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jog megilleti azt is, akit pedagógusmunkakörből helyeztek nyugállományba. (3)94 A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik.

9

Célok Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánkban folyó nevelés és oktatás céljai: 

Biztos alapkészségeket, szilárd alapműveltséget adjon. Segítse tanulóink egyéni képességeinek, készségeinek kibontakozását, valamint testi és szellemi fejlődésüket s az egészséges életmód kialakulását.



Harmonikus személyiségű gyermekeket neveljünk, akik ismerik és teljesítik kötelezettségeiket, de tudnak élni jogaikkal is.



Legyenek készek és képesek felelős és önálló munkavégzésre, akik saját és társaik munkáját és eredményeit elismerik, megbecsülik, képesek elfogadni a másságot, a másik ember személyiségét, akik szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel.



Kultúrált viselkedésű fejlett esztétikummal rendelkező tanulóinkat az európai humanista hagyományokra épülő szellemiség hassa át, akik korszerű tudományos eredményeken alapuló ismeretekkel rendelkeznek, akik fejlett készségekkel, korszerű műveltséggel és megbízható etikai tulajdonságokkal képesek válaszolni a társadalom és korunk kihívásira



Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.



Ismerjék szűkebb és tágabb környezetünket, védjék értékeiket, tudjanak harmóniában élni a természettel. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Ismerjék meg szűkebb közösségünk és országunk múltját, gazdasági, politikai, kulturális helyzetét, s a fejlődés előre mozdítása érdekében áldozatvállalásra is legyenek készek. Vállalva magyarságukat tartsák tiszteletben más népeket, becsüljék a környezetükben élő német nemzetiség hagyományait.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 

Az ember testi és lelki egészsége, az egészség megőrzésének fontossága, az egészséges és kulturált életmód iránti igény, a testmozgás iránti igény, az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása); az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).



Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom);felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás); nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.



Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra; hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.



A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.



Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben, udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása; fegyelem és önfegyelem, közösségi érzés,

10

áldozatvállalás; törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 

A világ megismerésének igénye, igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.



A szülőföld megismerése, szeretete, megóvása; a nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése; egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.



A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás; a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.



Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete, az emberek egyenlőségének elismerése; az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása; érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre; törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Az alkalmazott eljárások, nevelési módszerek Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

pedagógusai

által

alkalmazott

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek Szokások kialakítását - Követelés célzó, beidegző módszerek - Gyakoroltatás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés - Tények és jelenségek bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes példamutatása Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés kialakítása) - A tanulók önálló elemző munkája

11

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása - Követelés - Ellenőrzés - Ösztönzés - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)



rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen



ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat



határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően

Feladatok Céljaink megvalósítása érdekében a következő feladatok teljesítését tartjuk fontosnak: 

Készségek, képességek fejlesztése



Személyiség formálása (kultúrált viselkedés, önfejlesztés képessége, tolerancia)



Tovább építhető ismeretanyag, tudás biztosítása



Társadalmi természeti környezet megismertetése



Egészséges életmód kialakítása (káros szenvedélyek elleni küzdelem)



Tanulóink szerezzenek jártasságot a vizsgákra való felkészülésben, amelyet magyar és matematika tantárgyakból tehetnek negyedik, hatodik, illetve a nyolcadik osztály végén (OKÉV-mérés).

Céljaink megvalósítása a következő formában történik: 

Nagy hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy tanulóink megtanuljanak tanulni, amelynek eszköze a különböző tanulási technikák elsajátítása.



Fontos a könyvek, a könyvtárhasználat, illetve az egyéb információhordozók használatával összefüggő ismeretek elsajátítása (magnó-videóhasználat, számítástechnika). Neveljük tanulóinkat tudatos olvasásra, tudjanak különbséget tenni az értékes és értéktelen művek között. Tudjanak reális képet alkotni a társadalomról.



A gyermekközpontúság érvényre jutásában szükség van a pedagógusok szemléletének formálására. Nevelőtestületünk pedagógiai kultúráját rendszeres nevelési értekezleteken, előadásokkal illetve továbbképzésekkel fejleszthetjük.



A tanulási folyamat egyes szakaszainak kezdetét és végét, a teljesítendő követelményeket pontosan ismerniük kell a tanulóknak. Meg kell teremtenünk a lehetőséget, hogy képességeinknek megfelelő tempóban tudják teljesíteni feladataikat, legyen módjuk, eredményük javítására.



Valljuk, hogy mind a tárgyi tudás megszerzéséhez, mind később a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges az anyanyelv magas fokú ismerete, használata. A magyar nyelv

12

műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója, ezért nagyon fontos feladat a magyar nyelvi órákon az írás, a grammatikai ismeretek elsajátíttatása, a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készség kialakítása, fejlesztése. 

Magyar irodalom órákon a helyes, pontos olvasási technika kialakítása és fejlesztése fontos feladat, hiszen az értő olvasás alapfeltétele minden további ismeretszerzésnek. Az irodalomórák feladata minden évfolyamon a helyes értékrend kialakításával az olvasó felnőtté nevelés.



Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a megtanultak szabatos kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre. A nyelv segítségével mélyíthetjük el a hazaszeretet érzését, nevelhetünk a másság elfogadására, toleranciára, mely az emberi kapcsolattartás alapvető kritériuma.

A nemzetiségi és idegen nyelvi oktatásunk célja, hogy a tanulók a hétköznapi helyzetekben képesek legyenek az ismereteiket alkalmazni. E területen fontos feladataink: 

a tanulási kedv felkeltése (motiváció)



“ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” tudatosítása



csoportbontás (bizonyos létszám esetén) a hatékonyság növelése érdekében



szóbeli, írásbeli kifejezőkészség fejlesztése testvérvárosi kapcsolat, illetve nemzetközi projektek megvalósítása révén (levelezések, diákcserék)



a helyi igények, lehetőségek –tanulói, szülői- spontán érdeklődések figyelembe vétele

A matematika oktatása: A matematika tanításánál fő cél az alapkészségek kialakítása. Alkalmazásra képes, korszerű matematikai műveltséget kell nyújtanunk: 

a fogalomrendszer, a matematikai nyelv pontos használatában



a logikai ítélőképességben, a gondolkodási műveletekben, az absztrakciós és konstrukciós képességek fejlesztésében



összefüggések felismerésében, problémák megfogalmazásában, véleményalkotásban, bizonyításokban

Informatika oktatása kiemelten kezelendő, segítségével lehetővé válik az információk határok nélküli elérése és felhasználását más tantárgyak oktatásánál is igénybe vehetjük. A természettudományi tantárgyak oktatása során feladatunknak tekintjük a természettudományi tantárgyak közötti helyes egyensúly fenntartását. Esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola belső és külső rendjének, tisztaságának otthonosságának megteremtése, megőrzése. A gyermekek kreativitását használjuk fel környezetünk szebbé alakítása érdekében, a dekorációk készítésénél, szervezzünk fásítási akciókat. A zene, a tánc a képzőművészet alapvető eleme az egyetemes emberi kultúrának, s a gyermekek testi-, lelki egyensúlyának kialakításához elengedhetetlenül szükséges. A művészeteket oktató tantárgyak: ének-zene, rajz irodalom- az esztétikai alapfogalmak megismertetésével, a saját művészeti ág formanyelvének, kifejezőeszközeinek tanításával nevelnek az értékes és az értéktelen megkülönböztetésére, a szép felismerésére és értésére. Készségtárgyak oktatásában, nevelő-oktató munkánk során nagyon fontos, hogy a szellemi- és testi fejlesztés mellett a tanulóknak minél több praktikus ismeret elsajátítására adjunk lehetőséget. A technika, rajz tantárgyak órái, szakkörei, a napközi ennek kiváló színterei lehetnek.

13

A gyakorlati készségek és ismeretek az általános műveltség részei, ezért a háztartási- gazdálkodói műszaki-, mezőgazdasági alapismeretek közvetítése a mindennapi életben nélkülözhetetlen a személyiség fejlesztésében. A rajz tantárgy kiegészül egy új szemléletű, bővebb műveltségi területtel, a vizuális kultúra, mozgóképkultúra, médiaismeret anyagával, s amely a hagyományos ábrázolás, képalakítás, műelemzés művészettörténet mellett a korszerű környezetkultúrát és mozgóképkultúrát is tartalmazza. Így alkalmassá válik ez a szakterület arra, hogy a tanulók egyre több vizuális élményüket (pl. öltözködéskultúra, film plakátművészet, stb.) hozzák be a foglalkozásokra. Mindennapos testnevelés NKT 97. § (6)199 A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A heti öt testnevelés óra keretéből, legfeljebb heti két óra versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel, táncoktatással, túrázással, aerobikkal váltható ki. többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. A testnevelés oktatása terén lényeges az egészséges életmód kialakítása; az ügyesség, gyorsaság, állóképesség, teherbíró képesség fejlesztése. Az iskolai testnevelés és sport fontos feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Biztosítanunk szükséges igény szerint a gyógy- és a könnyített testnevelési foglalkozásokat, illetve lehetőségek szerint megszervezzük az úszásoktatást is. Első osztálytól kezdve nagy figyelmet fordítunk a testi- és mentálhigiéné kérdéseinek megoldására, a családi életre nevelésre, a nemek közti társas kapcsolatok javítására, törekedünk a helyes élet- és napirend kialakítására. Rendezvényeink erősítik a kultúrált viselkedési szokásokat, és szilárdítják az egymás iránti tiszteletet. Valamennyi érdeklődő tanulónk számára biztosítjuk a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, táborozások pozitív hatását. Magyar nyelv és irodalom tantárgy: A kompetencia alapú oktatás lezárásával a szövegértésszövegalkotás tantárgy elnevezése 2015. szeptember 1-től ismét magyar nyelv és irodalom lett. Magyar nyelv és irodalom valamint matematika tantárgyakból bontott csoportban történik az oktatás. A csoportbontásról a tanévzáró értekezleten dönt a tantestület.

A képzés rendje 1. A pedagógiai folyamat Közvetítendő értékek és a megvalósítás módjai 

Az egyetemes emberi értékek megvalósítása (humanizmus, hazaszeretet, becsület stb.). Ennek megvalósítása a tanítási órákon kívül is történhet; az iskolai ünnepségeken való aktív részvétellel (tanévnyitó, tanévzáró, október 23., idősek napja, télapó, márc. 15, anyák napja stb.). Alkalmat kell teremteni a meghitt beszélgetésekre, az osztálytársak köszöntésére (névnap, születésnap, teadélután).



A felelősségérzetet és a felelősségvállalást erősíthetjük a diákönkormányzat jog- és hatáskörének kibővítésével, valamint a felelőshálózat rendszerének további kialakításával (ügyelet, hetes).

14



A hagyományok ápolását, tiszteletét szolgálják a különböző gyűjtőmunkák, kiállítások, hangversenyek, vetélkedők.



Műveltségi kontinuitást biztosítunk a könyvtári órák megtartásával, a vers,- mese- és prózamondó versenyekkel, a színházi-, múzeumi-, és kiállítás látogatások szervezésével.



A környezet és a természet szeretetére, védelmére jó lehetőség adódik szűkebb környezetünk, a Bakony és a Vértes megismerésére, kiránduláskor, túrázások alkalmával, facsemete ültetése alkalmával, madáretetők készítésével, gondozásával.

2. Az iskola gyerekképe, és az iskola ebből fakadó feladatai: A tanulócsoportjaink összetétele heterogén. Az iskolába járó gyermekek egy része szociális hátránnyal érkezik, gyakori a családi problémákkal, munkanélküli szülőkkel, anyagi nehézségekkel küzdő környezet, ebből adódik közel 27 % szociálisan hátrányos helyzetű és 44 % veszélyeztetett gyermek. A tagiskolában 50 % a hátrányos és 19 % a veszélyeztetett helyzetű tanuló. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép. Az agresszivitástól az önzetlen segítőkészségig, a több tárgyból történő bukástól, az országos tanulmányi versenyeken elért szép sikerekig minden megtalálható az egyes osztályokban. A társadalom igényeinek megfelelően kell kialakítanunk, elsajátíttatnunk minden olyan ismeretet, amely lehetővé teszi a precíz, pontos munkavégzést, a minőségi teljesítmény elérését felnőtt korban is. Sokféle tanórán kívüli tevékenységgel biztosítjuk a lehetőséget, hogy a gyermekek aktívan bekapcsolódjanak iskolánk életébe. Az iskolához, városhoz kapcsolódó érzelmi kötődésüket testi, lelki fejlődésüket szolgálják: 

a különböző futóversenyek)



a vetélkedők



értékteremtő akciók (hulladékgyűjtés, tisztasági akciók a környezetünkért),



gálák, ünnepélyek

sportversenyek

(évfolyambajnokságok,

labdajátékok,

téli

sportok,

3. Iskolai közösségek, csoportok: Nagyobb közösségek:

-alsó tagozat 1-4 osztály -felső tagozat 5-8 osztály

szűkebb csoportok:

-évfolyamok 1-8-ig -osztályok -bontott csoportok -napközis csoportok

Iskolai csoportjainkat az alapvető pedagógiai elvek, a meglévő hagyományok, a gyermekek képességei és a szülők igényei szerint szervezzük. 4 A képzés belső szakaszai: A Nat a tankötelezettség, valamint az azt követő – az érettségiig terjedő – szakasz idejére fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, non-formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt

15

tudást. Így az élethossziglani tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. A Nat a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a kerettantervek és a helyi tantervek állapítják meg. A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: — 1–4. évfolyam; — 5–8. évfolyam; a középfokú nevelés-oktatás szakasza: — 9–12. évfolyam Megjegyzés: a 6 és 8 osztályos gimnáziumok a középfokú intézmények közé tartoznak, függetlenül attól, hogy mely képzési szakaszokat foglalják magukba. Az óvodai nevelés szakasza az iskolaérettség eléréséig tart. Fejlesztési feladatrendszerét a kisgyermekkori fejlesztésben irányadó Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. A Nat épít az Óvodai nevelés országos alapprogramjára. Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak.

5. Képzési specialitások a) német nemzetiségi nyelvoktatás b) számítástechnika – informatika c) angol nyelv oktatása d) technika tantárgy speciális oktatása e) integráció f) fejlesztő foglalkozások g) felzárkóztató, logopédiai, ill. képesség-kibontakoztató foglalkozások a) Német nemzetiségi nyelvoktatás A balinkai iskolát az 1974/75-ös tanévben körzetesítették, s azóta a balinkai gyermekek iskolánk tanulói, s intézményünkben részesülnek kisebbségi német nyelvoktatásban. Minden évfolyamon oktatjuk a német nyelvet első osztálytól kezdődően, a szülők igényeinek megfelelően. Kiemelt feladatként kezeljük a nemzetiségi nyelvoktatást. Anyagi hátterét a központi költségvetésből biztosított „nemzetiségi normatíva” biztosítja. 16

Mivel a családok nagy része már nem beszéli a kisebbség nyelvét, nem rendelkezik élő nemzetiségi hagyományokkal, ezért az iskola feladata a beszédtanításon túl a hagyományok gyűjtése, a nemzetiségi kultúra ápolása. A helyi német tanterv tartalmazza a nemzetiségi ismereteket és a hagyományápolást. A német testvériskolánk, Rödermark Oswald von Nell Breuning iskolája támogatására is számíthatunk feladataink végrehajtásában. Azoknak a tanulóknak, akik másik iskolából érkeznek, a lehetőségeket figyelembe véve, biztosítjuk a felzárkózási lehetőséget. A Bodajki Általános Iskola támogatja a helytörténeti szakkör működtetését, amelynek feladata a város és környékének megismerése, helytörténeti munka végzése. b) Számítástechnika, informatika Az iskola hagyományainak megfelelően folytatni kívánjuk a 6. évfolyamosok informatikai oktatását. A tagiskolában alsó tagozaton szakkör formájában, 5- 8. évfolyamtól kerettanterven belül, illetve választható tanóra keretében folyik az informatikai oktatás. c) Angol nyelv oktatása Az angol nyelv oktatása alsó tagozaton, és 5-6. évfolyamon szakkör jelleggel folyik. (min. 10 fő jelentkezése esetén) A nemzetiségi osztályokban a tanulók az angolt élő idegen nyelvként választhatják. Második idegen nyelvként 7. évfolyamon kerül bevezetésre. Amennyiben nem biztosítható a választás alapján az osztálykeretben történő oktatás, akkor a tanulók szakköri keretben tanulhatják az angol nyelvet. (az indulás feltétele a minimum 10 fő jelentkezése). Tagiskolában szakkör keretén belül oktatjuk az angol nyelvet 1- 8 évfolyamon. A szakkör indításának feltétele, ha május 15-ig arra jelentkeznek. d) Technika tantárgy speciális oktatása A technika tantárgy felső tagozaton történő tanítása során a hosszú évek alatt kialakult gyakorlatot folytatjuk, hogy az 5-8 évfolyamon a lányok háztartási ismereteket, a fiúk pedig műszaki ismereteket tanulják nagyobb hangsúllyal csoportbontás formájában. A tagiskolában nincs csoportbontás. e). Integráció Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése integráltan történik. Az iskola – alapító okiratának megfelelően – vállalja a szakértői vélemény alapján általános iskolában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatást. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatás-nevelése integráltan folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének személyi feltétele (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus alkalmazása) biztosított. A létesítmény adottságai miatt azokat a mozgásukban akadályozott tanulókat, akik az épület lépcsőházaiban nem tudnak biztonságosan közlekedni az intézmény nem tudja fogadni. Az integráció típusai:  Funkcionális: nem választjuk szét a gyerekeket az iskolai órákon.  Részleges: csak az idő egy részében van a fogyatékos gyerek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik.  Teljes: a legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja, melynek keretében a fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a többségi iskolában. Cél: teljes integráció és inkluzív, azaz befogadó iskola megvalósítása.  Befogadás esetén a kulcsszó egyéni differenciálás. o A pedagógus minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja.

17





o A tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi és látja. o Az egyénre szabott segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket a képességei szerint kell terhelni. A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed: o A tanítási program változatos feldolgozására. o A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére. o A tananyag differenciált feldolgozására. o Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra (szabad munka). o A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására. o A tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére. A tanulási nehézségek kiküszöbölését a pedagógus nem hárítja teljes egészében a gyógypedagógusra, igyekszik saját eszköztárán változtatni, amikor problémákat lát, vagyis nem annyira a gyermekben inkább saját magában keresi a változtatás lehetőségét. A gyógypedagógus partner ebben a folyamatban.

Az integrált nevelés-oktatás feltételei: A feltételrendszer kifejezetten komplex.  Objektív tényezők: o Osztály létszáma. o Szükség esetén asszisztens jelenléte. o Speciális taneszközök biztosítása. 

Szubjektív tényezők: o Fogadó pedagógus személyisége, felkészültsége, kapcsolata a gyógypedagógussal. o A család pozitív és támogató magatartása. o Gyógypedagógiai megsegítés biztosítása. o A gyermek személyisége, képességei. o A csoporttársak, osztálytársak viszonyulása.

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete: A törvény a fejlesztő programok megvalósításához egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órakeretet biztosít. Ezek heti időkerete fogyatékossági csoportonként változó, az adott évfolyamra meghatározott heti kötelező tanítási óra meghatározott százaléka.  15 %-a értelmi fogyatékosoknál,  50 %-a siket és autista tanulók esetén,  15 %-a az egyéb sajátos nevelési igényű tanulók esetében. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok esetén, tanítási év közben, a tanítási hetek között átcsoportosítható. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének célja:  A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése.  Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása.  Magfelelő, az egész élet során jól hasznosítható kompenzatorikus technikák elsajátítása. Célok, feladatok a tanulási problémával küzdő gyerekek megsegítése érdekében:

18

Cél: 

 

A kiváltó okok feltárása: o Tudományos feltételezések szerint multifaktoriális okokról, azaz több tényező együttes hatásáról van szó. A kiváltó tényezőket két csoportra osztják:  Genetikai vagy speciális neurológiai eredetű környezeti hatásokra kialakuló (születés előtti, alatti, utáni körülmények, szociális, egészségügyi, társadalmi háttér) Főbb tünetek és tünetcsoportok minél korábbi felismerése. A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása.

Feladat:  A szülővel való szoros kapcsolattartás kialakítása, a fejlesztő munka tervezésének szempontjából fontos kiváltó okok minél pontosabb feltárása és a gyermek egyenletes fejlődésének biztosítás érdekében.  A különböző tanulási zavarok legfőbb sajátosságainak ismerete.  A probléma iránti érzékenység növelése.  Szekunder módon létrejövő tünetek kialakulásának elkerülése: o Nagyfokú szorongás (főleg feladathelyzetben), o kudarcelvárás, o agresszió, o visszahúzódó gátolt viselkedés, o figyelemfelkeltő viselkedés (bohóckodás).  A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez – oktatásához – fejlesztéséhez szükséges motivációs bázis kialakítása.  Egyéni képességeket figyelembe vevő támogató és egyenletes fejlődést biztosító légkör kialakítása.  Egyénre szabott fejlesztési formák keresése és együttes alkalmazása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével.  Megvalósítás jellege, formái: o Preventív:  A törvényi előírások szem előtt tartásával:  Az óvodai nevelés során dokumentált problémás gyerekek irataink továbbítása az iskolába.  Az óvónők és tanítók személyes kapcsolattartása, információcseréje a leendő elsősökről. o Aktív:  Tanórán belüli: a pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartásán alapul.  Differenciálás: a fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítására törekszünk direkt vagy indirekt módon. A feladatokat, az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi szempontból differenciáljuk.  Tanórán kívüli:  Korrepetálás: - Iskolánk rendszeres korrepetálást biztosít azoknak a gyerekeknek, akik hiányoztak és egyedül nem képesek pótolni hiányosságaikat, illetve akiknél felmerül valamely, az adott tárgyhoz szükséges részképességek hiánya. Ilyenkor e részképességek fejlesztése folyik.

19



Fejlesztés: - Ez a fejlesztés egyre inkább a részképesség-zavarral küszködő, un. sajátos nevelési igényű gyermekek (figyelemzavar, érzelmi zavar, tanulási – viselkedés probléma) pedagógiájára vonatkozik. Olyan gyerekekkel foglalkozik a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus, akinek a felzárkóztatásához már nem elegendőek a korrepetálások. A fejlesztő foglakozásokon a gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos formában folyik a képességfejlesztés, melynek területei a tanítók által jelzett problémák, az iskolában elvégzett felmérések, és a rendelkezésre álló szakvélemények alapján kerülnek meghatározásra. A gyerek mindig egyéni sajátosságainak megfelelő feladatot kap. Mivel a fejlesztés olyan szintről kezdődik, amelyet a gyerek még jól teljesít, azonnal sikerélményben részesül, és nem utasítja el a további segítséget. - A mozgásfejlesztésre és tartásjavításra helyben gyógytestnevelés és gyógyúszás keretében kerül sor. - A különleges bánásmódra szoruló vagy más okból magántanulói státuszt igénylő gyermekek iskolánkban egyéni tanrend szerint összeállított, szaktanár által irányított külön órákra járnak és speciális szükségleteikhez alkalmazkodó osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról. - A fejlesztő munka eredményességének növelése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk külső szakemberekkel ( Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Családjóléti és Gyermekjóléti Szolgálat)

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei 1. A részképesség-zavar tünetei, a kóros hiperaktivitást, figyelemzavart mutató tanuló A részképesség-zavarok körébe sorolják:  Az iskolai teljesítményeknek – elsősorban az alapvető eszköztudás(olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjét, (diszlexia, diszgráfia, diszkalkukia)  Valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét.  Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. (hiperaktivitás, figyelemzavar) 2. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől. Szükség esetén lehetőség nyílik az első évfolyam két tanévre történő széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. A fejlesztés kiemelt feladatai diszlexia, diszgárfia esetén Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban:

20



Kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét,  Fejlessze a gyermek kifejező készségét,  Segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében, megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. A legsúlyosabb esetekben kopenzálja: o Az olvasás-képtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, o Az írást segítse gépírással, szövegszerkesztő használatával, o A helyesírást a szövegszerkesztő helyesírás ellenőrző funkciójának működtetésével, illetve a speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal. Kiemelt feladatok a diszlexiás és diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során:  Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégzése.  A testséma biztonságának kialakítása.  A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.  A vizuomotoros koordináció gyakorlása.  A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése.  Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  Az értékelés legyen méltányos.  Segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. A fejlesztés kiemelt feladatai diszkalkulia esetén A diszkalkulia a számolási, matematikai képességeknek a tanulói intelligenciájához mért gyengesége. Kiemelt speciális teendők diszkalkuliás tanulók iskolai fejlesztése során:  Testséma kialakítása.  A téri relációk biztonsága.  A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása.  A szerialitás erősítése.  Számfogalmak kialakítása és bővítése.  Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése.  Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése.  Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben.  A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldás. A fejlesztés kiemelt feladatai a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén Több részképesség-zavar együttes előfordulása „halmozott fejlődési zavart” okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás-számolás elsajátításának. Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege:  A percepció minden részterületét fejleszteni kell: o a vizuális, o akusztikus, o taktilis, o mozgásos észlelés folyamatait, o motoros képességeket,

21

o beszéd- és nyelvi készségeket. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók fejlesztésének alapelvei, módszerei, eszközei:  A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, aki meghatározza: o a lemaradás helyét és mértékét o meghatározza a fejlesztési célt  A tanulók a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. A foglalkozások anyagának meghatározása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével történik.  Módszer jellemzői: o Többirányú ráhatás, rávezetés o Az egyes részfunkciók megerősítése, vagy szükség esetén újratanítása.  Tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás.  A fejlesztő munka eszközrendszere: o Eldöntetlen kérdés, hogy a fejlesztő munkának melyik formája az, ami a gyakorlatban beválik, a tornaórákon, vagy pedig a gyerek kiemelésével, külön kiscsoportban történő fejlesztés. Iskolánkban külön erre a célra kialakított helyiségben vesznek részt a foglalkozásokon a gyerekek. o A különböző képességterületek fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása a célunk. (speciális feladatlapok, játékok)  A kialakult részképességek jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembe vételével történjen.  A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás. A követelmények meghatározása:  A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT és a kerettanterv követelményeinek módosítását. A tanulók e csoportja ugyanis képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül – kiegészítő egyéni terápia – esetén kezelhetők.  Kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható a minimum vagy annál magasabb szintű követelmények teljesítése. Speciális probléma vagy a tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására.  Kiemelt szerepet kap a kommunikációs kultúra elsajátítása, mert a diszlexiás és diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak.  Magyar nyelv és irodalom esetén javasolt a következők beiktatása: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek.  Az élő idegen nyelv tanítási nem hagyható el. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel vagy értékelés alóli felmentéssel.  A testnevelés és sport területén célszerű szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása.

22



A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, gyógypedagógiai segítséget feltételez.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció:  Egészségügyi rehabilitáció: o Gyógytorna o Gyógyúszás o Bizonyos sportok, elsősorban labdajátékok. Mindezekre az iskolában, helyben van lehetőség. 

Pedagógiai rehabilitáció: o Funkcionális képességfejlesztő programok gyakoroltatása, elmélyítése. o A terápiás fejlesztő programok mellett szükséges időt tartalékolni a betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleg tantárgyi részek elmélyítésére. o Ennek a keretében van lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (szövegszerkesztés, helyesírás ellenőrzés, rajzprogramok kezelése, számítógép használata), mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos formában használhatók.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásán belül különös hangsúlyt kap nálunk az autista gyermekek inkluzív oktatása-nevelése. E feladat elvégzéséhez először is a tárgyi és személyi szakmai feltételek megteremtéséről kellett gondoskodnunk. Mindezek együttállásával már „csak” a taneszközök és a megfelelő szakmai háttér megteremtése a feladat. Ez a háttér jelenti a gyerekek és szülők körében is a felvilágosító, preventív munkát, hogy megfelelően elfogadóak legyenek sajátos nevelési igényű társaikkal, és minél sikeresebb legyen a beteg gyerekek beintegrálása a többségi iskolába. Elengedhetetlen, hogy a tantestület pozitív, befogadó attitüddel készüljön a feladatra. Különösen nagy feladat hárul azokra a pedagógusokra, akik osztályukban felvállalják az autista gyermekek integrációját. Mivel ezeknek a gyerekeknek a képességkultúrája nagyon változatos, minden gyermekhez más kulcs vezet, és ezt a kulcsot megtalálni, csak megfelelő szakember segítségével lehet, aki segíti felmérni személyre szabottan funkcióterületenként a megfelelő és fejlesztendő készségeket, képességeket. A tananyag tartalmával, terjedelmével kapcsolatos problémák: Az érintett tanulók esetében kétszeres terhelésről beszélhetünk, hiszen a tananyag mellett meg kell tanulniuk a szociális interakciókban való részvétel módját. A folyamat tervezéséhez, a problémák megelőzéséhez, kezeléséhez különösen fontos az autizmus területén jártas szakember jelenléte, valamint az autizmussal élő gyerekek oktatásában részt vevő szakemberek együttműködése, állandó véleménycseréje, kommunikációja. Az intézmény valamennyi pedagógusának tájékozottnak kell lennie a témában, hogy a gyermekek integrációját akár egy folyosói találkozás alkalmával is segíthessék. Az autizmussal élő gyermekek esetében különösen hangsúlyos tanítandó tartalmak:  Viselkedési szabályok, minták  Énkép, önismeret  Érzelmek kifejezése  Önkontroll  Az emberi kapcsolatok rendszere  Mások tulajdonságai, tevékenységi körei, érzelmi reakcióik felismerés  Az érdeklődésnek, életkornak megfelelő örömteli szabadidős készségek A felsorolt tartalmak oktatásához autizmusspecifikus pedagógiai módszerek állnak rendelkezésre. Az integráció lehet részleges, teljes, fordított, szociális a gyermek specifikus állapotától függően. A mi intézményünkben mindhárom integrációs formának megvan a lehetősége és alkalmazzuk is.

23

Különösem jelentős szerepet szánunk az ún. szenzomotoros fejlesztő foglalkozásoknak mint a zene, a babzsákos foglakozás, valamint olyan foglalkozások sem kizártak a helyi lovasklub közreműködésével, mint a gyógylovaglás, illetve a gyógyúszás az intézmény gyógytestnevelőinek irányításával. A gyermekek oktatása-nevelése személyre szabottan, a spektrumzavar mélységétől, jellegétől függően egyéni fejlesztési terv szerint történik, ezért egyénenként teljesen különböző a haladás üteme is. Értékelés, minősítés lehetséges formái:  Sokat fejlődött  Fejlődött  részterületen fejlődött  változott  hanyatlott Az értékelés a mellékelt értékelőlap segítségével szövegesen történik minden félév és tanév végén. Az év végi értékelést a bizonyítvány és az annak mellékletét képező szöveges értékelőlap együtt tartalmazza. A numerikus értékeléssel és minősítéssel egyénre szabottan és tantárgy specifikusan ismertetjük meg a tanulókat. A magatartás és szorgalom osztályozása alól a fejlődészavar specifikumára (szociális beilleszkedési zavarok) való tekintettel felmentést kapnak. A továbbhaladás feltételei: Az egyénre szabott tanterv és fejlesztési terv jellegéből fakadóan a továbbhaladás feltételei is egyénileg változóak és a szakember-szülő konszenzusán alapulva változóak. Alapelv, mindenkor a gyermek érdekeit kell elsődlegesnek tekinteni. Taneszközök kiválasztásának alapelve: Az egyénre szabott tanterv jellegéből adódóan a taneszközök kiválasztásánál is az egyéni fejlesztési szempontokat, érdeklődési kört vesszük figyelembe. Az autista gyermekek oktatása a velük foglalkozó szakemberektől igen nagy eszközkészítési munkát igényel. Olyan eszközöket kell használniuk, melyek még készen, a kereskedelmi forgalomban nem kaphatók (napirend kártyák, feladatkijelölő kártyák, „eligazító” kártyák), illetve személyes jellegükből fakadóan csak személyre szabottan készíthetők (személyi kártyák, én-könyv). Ezeknek az eszközöknek az elkészítéséhez a szükséges eszközöket (kartonok, lamináló fóliák, színes tollak, ceruzák) intézményünk nem kis anyagi befektetések árán biztosítja. Tankönyvek mellett sok olyan nem taneszköznek számító könyvet, fejlesztő eszközt is meg kell vásárolnunk, melyeknek beszerzése szintén komoly anyagi ráfordítást jelent. Az autizmussal élő gyermekek általános jellegzetességéből (figyelemkoncentrációs zavar, megszokott tárgyakhoz való ragaszkodás) fakadóan az egyéni tanuláshoz szükséges bútorzatot is külön megrendelés alapján gyártatjuk le. Önálló tanulóhelyek paravánnal elválasztva, állítható magasságú bútorok, konzolos polcok melyek a gyermek növekedésével az egyes gyermekek testméreteihez igazíthatók. Könyvtár: Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információkat és elképzeléseket, gondolatokat biztosítja. A szociális hátrányokkal induló tanulóink számára a könyvekhez való közvetlen hozzáférést is lehetővé teszi. Biztosítja az iskola pedagógiai programja alapján a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári, tanulói igények kielégítését és a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. Az iskolai könyvtár az intézmény pedagógiai programjának és a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. Az iskolai könyvtáros az állomány alakításában figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, valamint lehetőség szerint a tanulók javaslatait, és az iskola könyvtári környezetének adottságait.

24

f). Fejlesztő foglalkozások A fejlesztő foglalkozásokra egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk, e foglalkozások szakértői vélemények alapján gyógy-, ill. fejlesztő pedagógusok irányításával órarend szerint folynak. g) Felzárkóztató, logopédiai, ill. képesség-kibontakoztató foglalkozások A tanulók szükségletei és igényei alapján szakkörök és felkészítők kereteiben valósítjuk meg.

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: Az erkölcstan oktatása A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 14. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok A hit- és erkölcstan oktatás tartalmi követelményeire a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövege az irányadó, amely az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési-oktatási intézménytípus (óvoda, iskola, kollégium) esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. 1. A tanulók erkölcsi nevelése 2013/14-es tanévtől 1 és 5 évfolyamon, felmenő rendszerrel bevezetésre kerül az erkölcstan önálló tantárgyként való tanítása. Jelentkezés a szülők által aláírt kérdőíven. - az iskola által biztosított tanár által - egyházak által hitoktatás kertén belül Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2.

A tanulók értelmi nevelése

Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása Feladat: a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, érzelmek kialakítása. 4.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladat: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5.

A tanulók akarati nevelése

25

Feladata: az önismeret, a kitartás a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6.

A tanulók nemzeti nevelése

Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, ápolása. 7.

A tanulók állampolgári nevelése

Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladat: a munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9.

A tanulók egészséges életmódra nevelése

Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében

Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek személyiségének fejlesztése az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásáig 3.

Az önkormányzás képességének kialakítása

Feladat: ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, ill. az elvégzett munkát értékelni tudják. 4.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

Feladat: a pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. 5.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítása

26

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  a motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik és e tanulási kedv fenntartása a tanulás végéig  a tanulók állandó aktivitását biztosító módszerek és szervezeti formák alkalmazása.  kiemelten fontos feladat a differenciálás, amely igazodás a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán a városi és az iskolai szintű ünnepélyeinket, megemlékezéseinket az éves munkaterv alapján tartjuk meg (1956. október 23-a - osztálykeretben, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e, II. világháború helyi áldozatairól szóló megemlékezés május hónapban) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban (tagiskolában 1- 8 évfolyamon) megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, akit a diákok közössége kér fel. Napközi otthon A köznevelési törvény alapján a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben a „klasszikus” napközit megszűntetik. A törvény lehetőséget biztosít az intézmény számára az egész napos oktatás bevezetésére. A felső tagozaton igény szerint tanulószobát indítunk. Egész napos iskola Az általános iskola a Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezései forma, amelyben a tanórai és más foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott nevelési-oktatási programja szerint. A felső tagozaton is ebédszünetet tartunk 1325-től 1400-ig. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túl a délutáni foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak és az önálló tanulásnak.

Diákétkeztetés A diákétkeztetésbe felvett tanulók napi háromszori étkeztetésben (tízórai, ebéd, uzsonna), vagy menzás étkeztetésben (ebéd) részesülnek. A gyermekétkeztetés feladatát 2013 januárjától a törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalja. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

27

Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai Sportkör Az Iskolai Sportkör foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök, diákkörök A különféle szakkörök működésükkel a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden évben május 15-ig- az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői az osztályok számára évente egy alkalommal május hónapban (külön terv szerint) tanulmányi kirándulást szerveznek. A jelentkezés önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők viselik. A kirándulások költségeit alapítványi támogatások, pályázati, szponzori támogatások csökkenthetik. A kirándulások után a tapasztalatokról beszámolót kell készíteni. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére, túrák kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények szervezhetők. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, a szponzori, illetve pályázatokon nyert támogatások a költségeket csökkenthetik. A tanterv által előírt programok iskolai költségvetésből finanszírozhatók. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek, biztosítjuk a szükséges tantermet. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  Iskolaotthonos, napközis és tanulószobai foglalkozások;

28

 a felzárkóztató foglalkozások;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;  a családlátogatások;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása  a tehetséggondozó foglalkozások  iskolai sportköri foglalkozások  diákkörök, szakkörök  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.)  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata  a továbbtanulás segítése

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:  A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.  Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik: o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak o családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében o a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége megállapítását kezdeményezi

esetén

gyermekvédelmi

támogatás



Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.



A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:

okok

o nevelési tanácsadóval o gyermekjóléti szolgálattal o családsegítő szolgálattal o polgármesteri hivatallal o háziorvossal, védőnővel

29

megszűntetésének

érdekében

iskolánk

o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal 

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o a felzárkóztató foglalkozások o a tehetséggondozó foglalkozások o az indulási hátrányok csökkentése o a differenciált oktatás és képességfejlesztés o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése o a családi életre történő nevelés o a napközis és a tanulószobai foglalkozások o az iskolai étkezési lehetőségek o az egészségügyi szűrővizsgálatok o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek) o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) o a szülőkkel való együttműködés o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



a napközi otthon, iskolaotthon



az egyéni foglalkozások



a felzárkóztató foglalkozások



a továbbtanulás irányítása, segítése



az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 

a felzárkóztató és egyéni foglalkozások



a napközi otthon, iskolaotthon



az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése



a diákétkeztetés



az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

30



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése



a családlátogatások



a továbbtanulás irányítása, segítése



az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége



a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek



az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek

Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

V. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái A Szülő-pedagógus kapcsolat Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált és aktív együttműködése. Ezen együttműködés: 

alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség



megvalósult formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység



feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint őszinteség



eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség

Az együttműködés mindkét részről feltételez: 

őszinte véleményalkotást



bizalmat, együttműködő magatartást



érdeklődő, segítő hozzáállást



nyitottságot, toleranciát

A szülők támogatását kérjük (várjuk) a következő területeken: 

aktív részvételt az iskola rendezvényein



a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását



szponzori segítségnyújtást (lehetőség szerint)

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója, tagintézmény vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy iskolai szintű szülői értekezleten



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

Iskolánk a partneri kapcsolat elmélyítése, a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése érdekében, a következő fórumokat, segítségnyújtási formákat kínálja: 31



rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról

A. szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás A leendő elsősök illetve probléma esetén kerül rá sor. Feladat: a: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladat: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása 

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről



az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól



a helyi tanterv követelményeiről



az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról



saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról



a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről



az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola nevelőtestülete, illetve vezetősége felé

Fogadó óra (Október, december, január, március, május hónapban.) Feladat: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(otthoni tanulás, szabadidőhelyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap (Március hónapban) Feladat: a szülő betekintést nyerhessen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladat: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Közös rendezvények Feladat: szülők, pedagógusok, tanulók részvételével (családi nap, családi túra, játékos családi vetélkedő, színházlátogatás, anyák napja) közös program szervezése A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

B. Pedagógus- gyermek kapcsolat

32

A személyiség fejlesztés folyamatában nagyon fontos a tanuló és a pedagógus kapcsolata is. Minél szorosabb ez a kapcsolat, minél jobban ismeri a pedagógus a tanuló életkörülményei, szokásait, jellemét, pszichikumát annál jobban tudja pozitív értelemben befolyásolni. Ez a kapcsolat nyitottságot és őszinteséget feltételez mindkét részről, valamint a másik fél megértésére és elfogadására való törekvést. E folyamatban meghatározó a pedagógus személyisége, a tanár személyes példája.

A tanulók és a pedagógusok iskolai együttműködésének formái a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások Nevelési céljaink megvalósítása érdekében iskolánkban:  működtetjük a diákönkormányzatot  a tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, tagintézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök (az osztályfőnöki órákon) tájékoztatják  az iskola igazgatója, a tagintézmény vezetője legalább évente egyszer részt vesz a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén  a diákönkormányzat vezetője aktuálisan tájékoztatja az érintetteket  a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel  működtetjük a tanulók érdeklődésének megfelelő szakköröket, közösségi alkalmakat biztosítunk, ahol mindenki szabadon megnyilvánulhat  a társasági életre nevelés érdekében sokféle programot szervezünk, (pl. színházlátogatás, kirándulások, találkozás híres emberekkel, költőkkel, írókkal stb.)  hagyományos rendezvényeink is biztosítják e kapcsolat elmélyülését (farsang, Mikulás, sport programok, klubdélutánok)

VI. Iskolai egészségfejlesztési, egészségnevelési program EMMI 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, 33

f) a személyi higiéné területére terjednek ki. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelési-oktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. (7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. (10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 1. Az iskolai egészségnevelési program kiemelt feladatai: 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges képességekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedési formákat /fontos a pedagógus személyes példamutatása, életvitele/



A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten minden foglalkozás keretében foglalkozzanak az egészség megőrzésének szempontjából a legfontosabb ismeretekkel: o helyes táplálkozás o az alkohol, dohányzás, kábítószer fogyasztás és hatásai o a családi és kortárskapcsolatok o a környezet védelme o az aktív életmód, a sport o a személyes higiénia o a szexuális fejlődés területén

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. (higiéné, étkezés, viselkedés, környezet hatásai) 

tanórán kívüli sportfoglalkozások szervezése (házi versenyek, edzések stb.)



egészségfejlesztő, ill. környezetvédő ismeretterjesztő gyalogtúrák

3. Iskolánkban az egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

34



a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: o testnevelés órák (felmenő rendszerben a 2012/13-as tanévtől 1és 5. évfolyamon lásd Köznevelési Törvény) o iskolai sportkör foglalkozásai o tömegsport foglalkozások o úszásoktatás



a biológia, egészségtan, testnevelés, technika tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek



iskolánk tanulói minden évben egy fél napot felölelő őszi gyalogtúrán vesznek részt, amelynek egyik célja a szabad levegőn, természetben történő mozgás megszerettetése



minden évben igénybe vesszük az iskolai egészségügyi szolgálat segítségét: o a védőnők minden évfolyamon, több osztályfőnöki órán előadást vállalnak drogmegelőzés – helyes életvitel, szexuális fejlődés, testápolás témakörökben o rendszeres a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata o a rászoruló tanulókat az iskolánkban működő gyógytestnevelés foglalkozásokra irányítjuk o minden évben és évfolyamban rendszeres a tanulók fogászati szűrővizsgálata

Belső erőforrásaink Humán erőforrások

Feladat, szerepkör

Erősségek

iskolavezetőség

program támogatása, anyagi forrás megteremtése, ösztönző rendszer kidolgozása

szakképzett, hiteles személyiségek, hasznosítható kapcsolatrendszer

tanárok

kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat, kapcsolatteremtés külső támogatókkal

szakmai ismeret

osztályfőnöki közösség évfolyamonként lebontva meghatározzák a teendőket

jó kommunikáció, együttműködő készség

diákönkormányzat

bekapcsolódnak a tervező munkába, programszervezés

a napi információáramlás biztosított

iskolaorvos, védőnő

előadások tartása

szakmai kompetencia, személyes ráhatás

technikai dolgozók

programok hátterének biztosítása

takarékosság

diákok

programokon való részvétel

partnerség vállalása

szülők

anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása

tevékeny részvétel, helyes szemlélet

Külső erőforrásaink: 35

A Csókakői Általános Iskoláért Alapítvány támogatása Bodajkért Közalapítvány A Vértes Vidékéért Alapítvány támogatása Bodajki Iskola és Óvoda Gyermekeiért Alapítvány Várbarátok Társasága segítő munkája Rödermarki német testvérkapcsolat Oswald von Nell Breuning német iskola Pályázatokon nyert támogatások Szülők, vállalkozók egyéni felajánlásai Iskolánk kedvező fekvése (Vértes, Jordán Parkerdő, Bakony) Luxemburgi testvérkapcsolat ÁNTSZ Nevelési tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Rendőrség Tájékoztató programok: szülői értekezletek, családlátogatások, fogadóórák szülők iskolája-külső előadó megnyerésével (orvos, védőnő ÁNTSZ szakembere, rendőrség bűnmegelőzési szakembere, pszichológus) szórólapok, plakátok kifüggesztése Az ÁNTSZ Városi Intézete Mór munkatársának és a helyi védőnő közreműködésével: „Egészséget, testben és lélekben” című egészségnevelési program 1- 8. osztályosok részére az életkori sajátosságok figyelembe vételével. Egészségnevelési témakörök: 1. osztály: Így működik a testünk. Személyi higiénia Egészség, betegség. A védőoltásról Biztonságban otthon- veszélyes anyagok a lakásban 2. osztály: Így működik a testünk Fogápolás, caries megelőzés Önismereti tréning: Milyen vagyok? Miért vagyok különleges? 3. osztály:

Személyi higiéné, környezet higiéné Fertőző betegségekről. Cseppfertőzés Barátaink az állatok Az együttélés szabályai Önismereti tréning. Érzések, érzelmek. Stresszkezelés

4. osztály:

Biztonságban otthon. Baleset megelőzés. Alapfokú elsősegélynyújtás, segélyhívás Óvd és védd magad! (bizalom, bizalmatlanság) Dohányzás, alkoholfogyasztás Praepubertáns

5. osztály:

Egészséges táplálkozás Egészség, betegség, tünetek, teendők. Alapfokú elsősegélynyújtás, segélyhívás Praepubertáns, pubertáns Óvd és védd magad! A nemet mondás tudománya 36

6. osztály:

Pubertáns Menstruáció, menstruációs higiéné. (lányoknak) Táplálkozási hibák, soványság, kövérség Helyes táplálkozás Alkohol, dohányzás, drog A reklám hatása életünkre

7. osztály:

Helyes életvezetés, stresszkezelés Alkohol, dohányzás, drog Óvd és védd magad! A nemet mondás tudománya Párkapcsolatok, barátság, szerelem Családi életre nevelés Daganatos betegségek és megelőzésük

8. osztály:

Az egészség érték! Szűrővizsgálatok, betegségek megelőzése Táplálkozási hibák. Anorexia, bulémia. Testépítés Helyes életvezetés. Stresszkezelés Felelős párkapcsolatok. Terhesség, abortusz. AIDS. Szexuális úton terjedő betegségek Családi életre nevelés

Rendszeres szűrővizsgálatok: - Tisztasági (szeptember, október, január, április) - Szűrővizsgálat egészségmegőrzés érdekében, védőoltások Sikerkritériumok: 

betegség miatti mulasztások számának fokozatos csökkenése



ápolt külső



káros szenvedélyektől való tartózkodás



családias, baráti légkörben végzett közös munka



a tanulók magatartásában tapasztalható a felelősségtudat, az igényesség maguk és környezetük iránt



egyre többen vesznek részt a sportprogramokon



VII. Iskolai környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelés célja: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozását, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 2. A környezeti nevelés kiemelt feladatai:

37

A tanulóban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése: a természetet, embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása.  Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és társadalmi környezet zavartalan működését elősegítik. 

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tanári – és tanórán kívüli- foglalkozások keretében foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel o

a környezet fogalmával

o a környezetszennyezés formáival, hatásaival o

a környezetvédelem lehetőségeivel

o

lakóhelyünk természeti értékeivel

o

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

3. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 4. Iskolánkban a környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységi formák szolgálják: Tanórákon: 

a természetismereti, a földrajz, biológia és technika tantárgyak anyagában



az ötödiktől nyolcadik évfolyamig osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek

Tanórán kívüli foglalkozások: 

ősszel iskolánk környékén fákat ültetünk



Madarak és fák napja



megemlékezés a Föld napjáról



minden ősszel iskolánk őszi túrát szervez a települést körülvevő természetes környezetben, ahol tanulóink az egyes állomásokon játékos vetélkedők formájában ismerkednek környékünk jellegzetes növény- és állatvilágával, történelmi emlékeivel, kultúrájával, hagyományaival



iskolánk tanulói minden évben tanulmányi kirándulás keretében ismerkednek hazánk távolabbi tájainak természeti szépségeivel, történelmi emlékeivel, szokásaikkal, hagyományaikkal, és környezetvédelmével

Jeles napok: március 22. április 22. május 10.

A víz világnapja A Föld napja Madarak- fák napja

A jeles napokhoz különböző akciókat szervezünk, amelyet az éves iskolai és munkaközösségi munkatervben rögzítünk. Erőforrásaink Fenntartói támogatás 38

Pályázatokon nyert támogatások Szülők egyéni felajánlásai Bodajki Iskola és Óvoda Gyermekeiért Alapítvány Csókakői Általános Iskoláért Alapítvány támogatása Vértes Vidékéért Alapítvány támogatása Várbarátok Társasága segítő munkája

Iskola elhelyezkedéséből adódó lehetőségek, jellemzők

Célok

Tevékenységi formák, feladatok

Idegenforgalom

Nemzeti értékeink megbecsülése, óvása

Munkaakciók a várban, Jordán parkerdőben, kérésre idegenvezetés

Játszótér hiánya

Létesítés a gyermekek mozgásigényének kielégítésére

Pályázat, aktív szülők bevonásával játszóterek kialakítása

Udvar, iskola épülete

Esztétikus környezet kialakítása, az otthonosság érzetének növelése

Dekorációk készítése, parkosítás, virágosítás közlekedő-utak felújítása, takarítási akciók szervezése, szeméttárolók kihelyezése

Eszközellátottság

Tudatos eszközhasználat az ismeretek elsajátításához. Élményközpontú ismeretszerzés

Eszközök folyamatos karbantartása, felújítása, cseréje, beszerzése pályázati segítséggel, szakszerű használata

Energia-felhasználás

Takarékos fűtés, világítás

Energiatakarékos égők beszerzése, helyes szellőztetés, nyílászárók felülvizsgálata, cseréje, tetőfelújítás

Tevékenységi formák és lehetőségeinkhez mérten.

feladatok

megvalósítását

folyamatosan

Sikerkritériumok: 

az osztályok nem szemetesek, javul az iskola tisztasága



szelektív hulladékgyűjtést végez a tanulók többsége



takarékosság az energiával

39

végezzük

az

anyagi

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: 

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez



a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz



a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között



a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez



a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez



az egészséges és elviselhető környezetben való élethez

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: 

az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai



tanórán kívüli elemek



hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól 40



Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

Pedagógiai program elfogadása NKT 70. § (1)106 A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységnek egy nevelőtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet gyakorolja.

41

Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya – a fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)–e), valamint g) pontjában foglalt köznevelési intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola), b) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, c) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetre (a továbbiakban: OFI). 2. A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok 2. § (1) Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok), iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §-ban foglaltakra figyelemmel. (2) Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe. (3) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg. (4) Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át. (5) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. (6) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi

42

kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be. (7) Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható. (8) A középiskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

VIII. H E L Y I T A N T E R V A tanterv készítés szempontjai Helyi tanterveinket a Köznevelési Törvény, Nemzeti Alaptanterv előírásainak, s a helyi igényeknek megfelelően terveztük. Helyi tantervünk összeállítása az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek felhasználásával történt, amely teljesíti a Nemzeti Alaptantervben foglalt előírásokat. Figyelembe vettük: - a kerettantervi ajánlásokat a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására - a Nemzeti Alaptanterv ajánlásait, amik tartalmazzák: a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit. A választott tantervek forrásai A különböző kiadók a kerettantervhez készült helyi tanterveit adaptáltuk, melyeket a megfelelő és indokolt kiegészítésekkel bővítettünk. A választás alapja:  az

iskola fő céljainak való megfelelés

 a nálunk

már bevált tankönyvcsaládok felhasználása

Iskolánkban a két heti ciklusban elkészített órarendet tartjuk célravezetőnek, míg a tagintézményben hetes óraterv alapján folyik az oktató-nevelő munka.

43

2013/14. tanév

Óraszámok évfolyamonként Tantárgyak:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv Angol Történelem Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Erkölcstan

8

8

8

8

4

4

4

4

6

5

5

5

6

5

5

5

4 1 1 1 1

4 1 1 1 1

4 1 1 1 1

4 2 1 1 1

2,5 4 2 1 1 1

2,5 3,5 1 2 1 1 1

2 2,5 3,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

2 2,5 3,5 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1

5 1

5 -

3 -

3 -

5 1 1

5 1 -

2,5 1 -

2,5 1 -

25

28,5

27

30,5

30,5

Összesen

28

26 24

3. Helyi tanterv a tagiskolában Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola. Integrált oktatás keretében oktatjuk a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel, a részképesség zavarokkal küzdő- megfelelő szakértői támogatás segítségével – tanulókat. Az alacsony osztálylétszámok lehetővé teszik a nívócsoportos oktatást. A tanórán kívüli foglalkozásokra az aktuális tanévet megelőző év május 15-ig írásban jelentkezhet a tanuló. Mellékelni kell a szülő hozzájárulását, amelyet aláírásával tehet meg. A törvényi előírások figyelembe vételével alakítjuk ki a csoportokat, a tanulók óraszámait, ügyelve az arányos

44

leterhelésre. A szülő és a tanuló az elutasítás ellen fellebbezéssel élhet az iskola igazgatójánál az értesítés kézhez vétele után 15 napon belül. A foglalkozások térítésmentesek. Lehetőséget biztosítunk önköltséges csoportok kialakítására is, ha felmerül az igénye. Cél: az egyéni fejlesztési program alkalmazásával, kiscsoportok kialakításával a bukás elkerülése, az egyéni képességek maximális fejlesztése. Iskolánk biztosítja a napközi otthonos ellátást egy alsós és egy felsős csoportban, valamint a nem napköziseink részére igény esetén a menzát, iskolaotthonos oktatást. A KULCSKOMPETENCIÁK Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az unió polgárai egyrészt hamar és hatékonyan alkalmazkodhatnak a gyorsan változó modern világhoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, képességek, attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, és így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez szükséges készségek, képességek, attitűdök körét. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képesség- és tanulásfejlesztési célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét.

45

Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban érintkezni tud másokkal , kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, új tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá képes információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, az építő jellegű párbeszédre való törekvést, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét mások megismerésének az igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban, mint hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás és interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően történnek. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig való tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának, az elvonatkoztatásnak és a logikus következtetésnek a képessége. Az arra való készséget is jelenti, hogy a mindennapi problémák megoldása során matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában az ismereteknek és a tevékenységeknek egyaránt fontos szerepük van.

46

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szintű tudását. A matematikai kompetencia képessé tesz arra, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a természetben. Elősegíti a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

47

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Információskommunikációs Technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában való alkalmazását jelenti. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges képességek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet-alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő kutatás, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá – ha szükséges – konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé tesz arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket is igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Magába foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján) való részvételt.

48

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás, tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a képesség, hogy az ember különféle területeken hatékonyan tud kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, képességeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben és a munkában. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

49

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen is az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotásoknak értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, képességeit helyzetek sokaságában alkalmazza, tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

50

2. MŰVELTSÉGI TERÜLET 2.1. A Nat műveltségi területeinek felépítése A Nat a tankötelezettség, valamint az azt követő – az érettségiig terjedő – szakasz idejére fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, non-formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethossziglani tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. A Nat a közoktatás tartalmát műveltségi területek szerint határozza meg. Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a kerettantervek és a helyi tantervek állapítják meg. A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Natban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: — 1–4. évfolyam; — 5–8. évfolyam; a középfokú nevelés-oktatás szakasza: — 9–12. évfolyam Megjegyzés: a 6 és 8 osztályos gimnáziumok a középfokú intézmények közé tartoznak, függetlenül attól, hogy mely képzési szakaszokat foglalják magukba. Az óvodai nevelés szakasza az iskolaérettség eléréséig tart. Fejlesztési feladatrendszerét a kisgyermekkori fejlesztésben irányadó Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. A Nat épít az Óvodai nevelés országos alapprogramjára. Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák.

51

A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (nyolc vagy hat évfolyamos gimnázium esetében az általános iskola negyedik vagy hatodik évfolyamának elvégzése után) kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint lehet szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium; ezek a szakirány vagy a tagozatok szerint eltérő programok alapján haladnak. A Nat-ban megjelenített műveltségterületi követelmények azonos szerkezetűek. Az Alapelvek, célok című fejezetet a Fejlesztési feladatok követik, majd a fent említett nevelési-oktatási szakaszoknak megfelelően a közműveltségi tartalmak zárják. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira Műveltségi 1-4. 5-6. területek Magyar nyelv 30-40 15-22 és irodalom Élő idegen 2-6 11-18 nyelv Matematika 15-20 14-18 Ember és 4-8 4-8 társadalom Ember és 4-8 6-10 természet Földünk – – 4-8 környezetünk Művészetek 10-18 10-16 Informatika 2-5 4-8 Életvitel és 4-8 4-9 gyakorlat Testnevelés és 20-25 20-25 sport Csak a minimális százalékos arány

7-8.

9-10.

11-12.*

10-15

10-15

10

12-20

12-20

13

10-15 10-15

10-15 10-15

10 9

15-20

15-20

10

4-8

4-8

–

8-15 6-10 5-10

9-15 6-10 5-10

5 5 –

15-20

15-20

15

52

Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a Nat műveltségi területek százalékos arányaira Műveltségi területek

1–4.

5–6.

7–8.

9–10.

11–12.

Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk – környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

18-22

14-20

14-18

12-15

12-17

25-35

14-20

10-15

10-15

10

–

8-16

8-16

12-20

8

15-20 2-6

13-18 4-8

8-13 8-13

8-13 8-13

9 10

2-6

5-9

13-18

13-18

8

–

4-8

4-8

4-8

–

9-17 2-5 2-6

10-14 4-8 3-8

6-10 6-10 3-8

6-10 6-10 2-7

2 5 –

20-25

15-20

15-20

12-15

12

Iskolánk tanulói nemzetiségi német nyelv és irodalom tantárgyat választhatják. A 2013/14-es tanévtől heti egy óra német honismeret kerül bevezetésre felmenő rendszerben, így a német órák száma heti 6 óra. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol és a német nyelv tanulását választhatják. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első és ötödik évfolyamon o A heti öt testnevelés óra 

A második-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra o játékos, egészségfejlesztő testmozgás



A hatodik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő és fél kötelező testnevelés óra o tagiskolában a heti három testnevelési óra



Az első - nyolcadik évfolyamon o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.



A napközi otthonban (és a tanulószobán) o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

F. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1 Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési

53

és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2 Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a leendő első osztályos tanulók szüleit minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken), a felsőbb évfolyamokon a gyerekeket a tanév végén tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4 A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5 Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. A tankönyvek kiválasztásánál a következőket vizsgáljuk: motiváció, ismeretátadás, rendszerezés, differenciálás, tanulásirányítás, tanulási stratégiák tanítása, az önértékelés elősegítése, értékekre nevelés, érdekesség, illusztráltság, problémák bemutatása, gondolkodásra ösztönző megoldások, érthetőség, tudományos pontosság, a többi tankönyvvel való összehangoltság, érzelmi hatást keltő eszközök, szintezett tananyag, az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok

G. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1 Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2 A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3 Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 5 Az első-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott



magántanuló volt

54

Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1- 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret (nemzetiségi osztályban német) 5- 6. évfolyam: magyar, történelem, matematika, természetismeret, német 7- 8. évfolyam: magyar, történelem, matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, német Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és a tanulmányait az első évfolyamon folytathatja. Idegen nyelv tanulásának első évében nem utasítható a tanuló évismétlésre. Szülő írásbeli kérésére az iskolaigazgató dönt az iskola évfolyamának megismétléséről (1- 8. évfolyamig) abban az esetben is, ha egyébként magasabb évfolyamra léphetne a tanuló. 6. Tanulói jogviszony megszűnése a következő esetekben történik: 

16. életév betöltése



más iskolába történő áthelyezés



szülő kérése az iskola változtatásáról



6-8 osztályos gimnáziumba történő felvétel esetén 4., 6., osztály végén



fogyatékos iskolába történő áthelyezés esetén



általános iskola tanulmányait befejezte

H. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. A szülők szabad iskolaválasztását tiszteletben tartva, arra törekszünk, hogy a bodajki, balinkai, csókakői, de a környék többi községe számára is vonzó kínálatot adjunk (német, matematika, sport, informatika). 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: 

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát



a szülő személyi igazolványát



a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)



a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)



szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

55

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

a tanuló anyakönyvi kivonatát



a szülő személyi igazolványát



az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből. Amennyiben a tanuló a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból három hónapon belül megismételheti. 6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója, tagintézményben a tagintézmény vezetője dönt. 7. Ha a körzeten kívüli tanuló iskolánkba jelentkezik, és tanév végi osztályzatának átlaga 3, 5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató, a tagintézmény vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, tagintézmény vezetője, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök véleményének figyelembe kikérése után dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

I. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 1. Az ellenőrzés – értékelés rendszere Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés, amely meghatározza, minősíti a tanulmányi munkában elért eredményt, bemutatja a siker vagy a lemaradás mértékét. Iskolánkban az értékelés a gyermekekkel együtt történik, fontos, hogy fejlesztő, nyílt, személyre szóló és rendszeres legyen. Az értékelésünk célja, hogy rendszeresen visszacsatolást adjon az elért iskolai teljesítményekről. Képessé kell tennünk tanulóinkat reális önértékelésre! Az értékelés legyen személyre szóló, nyílt, fejlesztő, rendszeres és ellenőrizhető! Ellenőrzés, értékelés alapja a tantárgyak programjában megfogalmazott egyértelmű és világos követelmények. 2. Ellenőrzés és értékelés feltételei: 

a tantárgyi követelmények alapos ismerete



a lényeges elemeket tükrözze



tájékoztassa a tanulót, a szülőt és a pedagógust a végzett munka eredményéről



a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását



gyermek személyiségének ismerete

56

3. Ellenőrzés és értékelés a tanítás – tanulás folyamatában a. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. b. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. c. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. d. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: 

a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik



az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak

e. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül-minden tanulónak félévente legalább egyszer kell felelnie szóban: 

az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva  a többi tantárgy esetében, pedig egy-egy témakörön belül (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) f. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. g. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: 

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.



A második évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk, a tanév végén érdemjeggyel értékelünk.



A harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben és év végén is minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük

A szöveges értékelés formái az első évfolyamon, ill. a 2. évf. félévi értesítőjében: 

kiválóan teljesített



jól teljesített



megfelelően teljesített



lassú ütemben fejlődött



felzárkóztatásra szorul

57

h. A harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1

A második-negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: 

második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés



ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés



hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés



hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés



nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés

i. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. j. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. k.

A tanulók teljesítményének szóbeli és írásbeli értékelésének rendje:

Szóbeli számonkérés: az előző órai anyag számonkérése, majd azt követi az előző tananyagból 2-3 ismétlő kérdés feltétele. A szóbeli értékelés fokozatai: jeles (5), jó(4), közepes(3), elégséges (2), elégtelen(1). Írásbeli számonkérés: a témakörök összefoglalása után témazáró dolgozat formájában történik. A témazáró dolgozat kérdéseinek összeállításakor be kell tartani a fokozatosság elvét: az elején könnyebb feladatokat kell beiktatni, majd ezt követik az egyre nehezebb feladatok. A tanulókat havonta egy jeggyel értékelni kell, azoknál a tantárgyaknál, melyek óraszáma a heti 2 órát nem haladja meg, félévente minimum 3 jeggyel kell értékelni. Az osztálynaplóba és az ellenőrzőbe a dolgozatokra, szóbeli feleletekre adott jegyet megszerzéskor azonnal be kell írni. Minden évfolyamra kiterjedő és kötelező értékelések (f e l m é r é s e k ) : -diagnosztizáló (nem osztályozható) -minimum (tantárgyankénti, páros évfolyamonkénti tudásszint mérések év végén a minimum követelmények alapján;) -fejlesztő (részletes pontozáson alapuló, motiváló) értékelések

58

Diagnosztizáló értékelés: A tanulás kiindulási szintjét állapítja meg. Az információszerzés érdekében végzett értékelés akkor hatásos, ha a kidolgozott feladatokat a pedagógus a tanulókkal megbeszéli, javítja, azaz fejlesztéssé alakítja át. Fejlesztő értékelés: A fejlesztésben résztvevő tanulók értékelése speciális fejlesztőnaplóban történik. Nem kaphat szerepet az osztályozás a tanulási (új ismeretek feldolgozása, alkalmazása, gyakorlása) szakaszban. Az osztályozásara csak a teljes tanulási szakasz után kerülhet sor. Értékelésre (részletes pontozás feladatonként, szöveges teljesítmény értékelés) azonban, amely biztosítja a cél felé haladást, fokozottan szükség van. Minimum mérés: A tantárgyankénti követelmények alapján, alsó tagozatban páros évfolyamokon a tanítási szakaszok végén, felső tagozatban az évfolyamokra vonatkoztatottan, a munkaközösségek által összeállított tudásszintmérő felmérések. A minimum mérésekre április végén kerül sor. Teljesítményértékelés A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a meghatározott %-os teljesítmény alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. A tanulók írásbeli munkáit minden évfolyamra kiterjedően a következők szerint értékeljük (felmérések) és az előírásoknak megfelelően dokumentáljuk: A mérések eredményének bejegyzését csak az osztályonként rendszeresített tantárgyak összesítő lapján keresztül kell elvégezni (a „mérések dossziéjából” a névsor szerinti nyilvántartás kikerül, azokat nem kell a vezetni), ezek alapján történik a IMIP-ben előírt kiértékelési-elemző tevékenységünk. Teljesítmény 0-32 %: 33-50%: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

4. A tanu lók mag atart ásán

ak és szorgalmának értékelése és minősítése A tanulók magatartásának értékelése és minősítése az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyekkel történik. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

59

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik



kötelességtudó, feladatait teljesíti



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti



tisztelettudó



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja



tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti



az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt



nincs írásbeli intője vagy megrovása

Változó (3) az a tanuló, aki. 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be



a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik



feladatait nem minden esetben teljesíti



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik



igazolatlanul mulasztott



osztályfőnöki intője van

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza



több alkalommal igazolatlanul mulaszt



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése

60

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szövegesen minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi



munkavégzése pontos, megbízható



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti



taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

61



feladatait többnyire nem végzi el



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5. Jutalmazás és büntetés Jutalmazás: Azt a tanulót, aki képességihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít



vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez



vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti

Az iskolai jutalmazás formái 

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret o napközis nevelői dicséret o osztályfőnöki dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret



Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők: o szaktárgyi teljesítményért o példamutató magatartásért o kiemelkedő szorgalomért o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért



Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.



Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

bemutatókon



Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

bemutatókon



A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 62

Büntetés: Azt a tanulót büntetésben lehet részesíteni, aki 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti



vagy a házirend előírásait megszegi



vagy igazolatlanul mulaszt



vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének

Az iskolai büntetések formái: 

szaktanári figyelmeztetés



napközis nevelői figyelmeztetés



osztályfőnöki figyelmeztetés



osztályfőnöki intés



osztályfőnöki megrovás



igazgatói figyelmeztetés



igazgatói intés



igazgatói megrovás



tantestületi figyelmeztetés



tantestületi intés



tantestületi megrovás



fegyelmi eljárás a törvényi szabályozások alapján

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

J. Az otthoni meghatározása

(napközis,

tanulószobai)

felkészüléshez

előírt

házi

feladatok

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása



az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a hétvégére és a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot



a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni

63

K. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. 3. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. 4. Az adatok nyilvántartása Az „Egyéni adatlapokat”, osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Megjegyzés: az egészség megőrzéséhez szükséges fizikai állapot elérésének és megtartásának módját, útját, (a változás/fejlődés nyomon-követésével, az esetleges hiányosságok feltárását és annak felszámolási módját, a megtervezett program hatására bekövetkező fejlődés mértékét) legegyszerűbben egyéni nyilvántartással lehet figyelemmel kísérni a tanulónak, a tanárnak és a szülőnek egyaránt. Osztályonkénti adatlapot, a vizsgálatot elvégző tanár vezeti. Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot, a vezető testnevelő állítja össze a tanév végén mért eredmények alapján.

L. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. 2. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, számítógép 3. A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) az intézmény kötelező eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék, valamint a funkcionális taneszköz leltár tartalmazza, tantárgyanként.

64

IX. A kompetencia alapú oktatás bevezetése intézményünkben 2009. szeptember 1.-jén bevezettük a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján a kompetencia alapú oktatást, melynek lényege: A pedagógiai folyamat középpontjában nem a tanítás, hanem a tanulás aktív folyamata áll. A fejlesztendő kulcskompetenciák között szerepel a tanulni tudás képességének fejlesztése. Meg kell tanítanunk őket a kételkedésre, a kritikai gondolkodásra. Hangsúlyozottabbá válik a tudatos egyéni fejlesztési folyamat, ami a tanuló adott tudásából, képességeiből, szociális helyzetéből indul ki. A tanulás folyamatában kiemelt szerepet kap a játék, érzékelés, észlelés, tapasztalás. Fontos a gyermek aktív részvétele a tanulási folyamatban, melynek érdekében kooperatív módszereket alkalmazunk.

Az intézményi fejlesztések elemei 

Kompetencia alapú programcsomagok bevezetése



Tantárgytömbösített oktatás



Témahét



3 hetet meghaladó projekt



Intézményi innováció

A kompetencia alapú oktatás alapelvei 

gyermekközpontúság



gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás



a tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása



tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat



új típusú tanári attitűd



képesség- és személyiségfejlesztés



differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség



fokozatosság és folyamatosság



valóságos tanulási környezet



óvoda-iskola átmenet támogatása



multikulturális tartalmak, iskolakulturális nevelés



integrációs elv

A kompetencia alapú nevelés-oktatás alapvető céljai: 

a készségek, képességek, attitűdök komplex fejlesztése



sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

65



a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése



esélyegyenlőség érvényesítése



az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók (SNI, HH, HHH) eredményes integrálása a tanulócsoportokba



szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása



újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése



a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése



a nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése



önálló intézményi innovácó megvalósítása, nyomonkövetése



digitális írástudás elterjesztése

A kompetencia alapú nevelés-oktatás jellemzői: 

az oktatás középpontjában a tanuló áll



nem elkülönült tantárgyi ismeretek tanulása folyik.



a tanár-diák kapcsolat minőségi változása



az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása (projekt, témahét) során a szülőkkel, partnerekkel szoros együttműködés



körültekintően szervezett tanulási szituációk



tanórai differenciálás heterogén csoportban



tevékenységközpontú, kooperatív tanulás



műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása



moduláris oktatási program



tantárgytömbösítés



projekt, témahét, drámapedagógiai módszerek



IKT eszközök alkalmazása

Feladatok: 

a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja



élet közeli tanulási környezet kialakítása



a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenység-rendszerének biztosítása



a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása



az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása



a tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése



a tantárgyak közti szoros határrendszer csökkentésével megvalósítani a komplex személyiségfejlesztést 66



az SNI-s tanulóknál egyéni útvonalak kialakítása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése



a valamely területen tehetséges SNI-s tanulók célirányos fejlesztése (mozgás, tánc, kézügyesség)

A feladat elvégzéséhez szükséges módszerek és munkaformák: 

tanulni tanulás



hatékony tanuló megismerési és segítő technikák



megértésen alapuló, ismeretbe ágyazott képességfejlesztés



tanórai differenciálás



a tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése



alkalmazásképes tudás



problémaközpontú, felfedeztető tanítás



kooperatív tanulás (páros munka, csoportmunka, játék, vita, érvelés)



a drámapedagógia eszközei; játék



tevékenységközpontú pedagógiák, cselekvésből kiinduló gondolkodás



projektmunka (egyéni és csoportos)



átfogó tanítási szakaszok (epochák)



prezentációs technikák



a tanulói értékelési formák gazdagítása

A kompetencia alapú nevelés-oktatáshoz szükséges eszközök és felszerelések: 

tanári és tanulói tankönyvcsomagok, segédletek



demonstrációs eszközök, kellékek



multimédiás taneszközök

Tankönyvek: A tankönyvválasztás alapelvei A kompetencia alapú oktatásba bevont tantárgyak tanításához a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő, a szaknyelv használatát fokozatosan bevezető és alkalmazó tankönyvek közül lehetőleg olyanokat kell használni, amelyek lehetőséget biztosítanak a sokoldalú képességfejlesztésre, kompetenciafejlesztésre, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkednek, ezért a tananyag eredményesebb elsajátítását teszik lehetővé. Előnyben részesítjük az alábbi jellemzőket:  a tantervhez, PP célkitűzéseihez illeszkedő  a tantárgyi követelményeknek megfelelő  a munkáltató-tevékenykedtető jellegű, ezzel is pozitívan motiváló  feladatokban gazdag

67

 az egyéni haladást jól szolgáló, differenciált tanulást-tanítást támogató  az önálló tanulásra ösztönző, azt lehetővé tevő  tanultakat rendszerező és jól strukturált  formailag jól szerkesztett (pl. betűméret, ábrák, kiemelések), didaktikailag jól felépített  a képanyag érdekes, jó minőségű legyen  megfizethető Taneszközök: A mindennapi oktató-nevelő munkánk során a Kötelező Taneszközjegyzék-ben felsorolt eszközöket használjuk, kiegészítve a kompetencia alapú oktatáshoz (tantárgytömbösítés, programcsomagok, témahetek stb.) szükséges demonstrációs és tanulói eszközökkel, digitális tananyagokkal. írásvetítő diavetítő televízió magnó videomagnó CD lejátszó DVD lejátszó számítógép

projektor laptopok pendrive DimeBoard Internet digitális fényképezőgép digitális tábla

fali térképek atlaszok szótárak helyesírási szótárak lexikonok kazetták applikációs táblák színesrúdkészlet matematikai segédeszközök zsebszámológép

drámapedagógia (bábok, díszlet) DVD-k (Educatio Kht) projekthez eszközök (csomagolópapír, filctoll) Mókus Iskola Manó Informatika Életközösségek Project 1 képsorok szövegalkotáshoz Anyanyelvi gyakorló DVD

A tanulók ellenőrzése, az értékelés módja és formái A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése a Helyi Tanterv H/5. pontjában leírtak alapján történik. Félévkor és év végén osztályzatokkal vagy szövegesen értékeljük a tanulók eredményességét, a törvényes előírásoknak megfelelően. Az új oktatásszervezési eljárások bevezetésével szükségessé vált a hagyományos értékelés újragondolása és kiegészítése a következőkkel:  szóbeli megnyilvánulás (olvasottak tartalmának sokoldalú feldolgozása, kommunikálása, lényegkiemelés, érvelés, vita, kiselőadás felkészülés alapján, órai feladatok végrehajtása)

68

 otthoni munka jelentőségének és jellegének megváltozása (kutatómunka, gyűjtőmunka, megfigyelés, feladatok számítógépes megoldása, Internet használata)  pármunka (céltudatos, együttműködő feladatmegoldás)  csoportmunka (kooperatív megoldási stratégiák, következtetések prezentálása)  projektmunka és annak dokumentálása  önértékelés megnövekedett szerepe; egymás munkájának tudatosabb értékelése 5-8. évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom tantárgy helyett szövegértés-szövegalkotás lép be, az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. A tanulók félévkor és év végén egy osztályzatot kapnak.

Moduláris oktatás, moduláris taneszköz Intézményünkben a TÁMOP pályázat keretében, az általunk bevezetett kompetenciaterületek mindegyikén moduláris oktatási programcsomagokat alkalmazunk. A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű oktatás jól felszerelt tanulási környezetet kíván (iskolai könyvtár, információforrások, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszközparkot, aminek a beszerzését és teljes körű alkalmazását az elkövetkező évek során igyekezünk elérni.

A modulok jellemzői: 

a tananyag kisebb, önmagában koherens részei, egy témakört, témát tartalmaznak



az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek



kapcsolatban állnak egymással



a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya



a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek



azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek



sorrendjük és egymásra épülésük nem lehet véletlenszerű



úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat



kisebb-nagyobb terjedelemmel beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is



az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálják a tanórán kívüli tevékenységeket



az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást is biztosítják



differenciált képességfejlesztést, a tanulók egyéni ütemű előrehaladását teszik lehetővé

69

A digitális pedagógia és az IKT-s taneszközök elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógia az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító azon tanítási-tanulási módok, módszerek együttese, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia megjelenik a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.

Célok: 

tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése



IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése



a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: 

csoportmunka



pármunka-tanulópár



egyénre szabott munka



részben egyénre szabott munka



önálló munka

Digitális tartalom: Az információk, adatok olyan formában történő létrehozása, átalakítása, szervezése, tárolása, hogy az informatikai eszközökkel (pl. számítógép) kezelhető, tárolható, módosítható legyen. Intézményünkben:  az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal 

saját belső hálózaton tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok)



számítógép, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és multimédia eszközök (CD-k, DVD-k, projektor, digitális fényképezőgép)

IKT-val támogatott tanóráink: Olyan tanítási órák, foglalkozások, amelyeken az alkalmazott pedagógiai módszereket, tanításitanulási módokat és taneszközöket, köztük az IKT-alapú eszközöket és módszereket min. 30%-ban alkalmazzuk (laptop program)

IKT-val támogatott mérési-értékelési tevékenységek: A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történik. Ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását segítjük elő. 70

Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanáraink és tanulóink számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulóink egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését. Lehetőségek: 

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása



bemeneti mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására)



fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, ill. a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére)



összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére



mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házidolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés)

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása Intézményünkben fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, ill. a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. A HH-s,a HHH-s, a BTM-s és SNI-s tanulók integrált neveléshez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az együttnevelés elméletéről és gyakorlati módszereiről. Pedagógusainknak rendelkezniük kell a személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal. Olyan nevelési és tanulásszervezési módszereket vezettünk be, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét, alkalmasak a legkülönbözőbb helyzetű tanulók együttnevelésére, a differenciálásra és a személyre szabott értékelési rendszer használatára.

Pedagógiai, pszichológiai módszerek, technikák alkalmazása a cél megvalósításához: Tanórai differenciálás heterogén csoportban Az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelően fejlesztjük a lemaradó, gyengébben teljesítő diákokat. Kooperatív tanulás Célunk, hogy a tanulási tartalom elsajátítása és a készség- és képességfejlesztés csoportos formában történjék. A tanulók aktívan együttműködjenek a siker érdekében. Hisszük, hogy a tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. Tevékenységközpontú pedagógiák A tanulási kudarcnak kitett tanulóknak az átlagosnál nagyobb szükségük van a saját élményen alapuló tapasztalatszerzésre, ezért arra törekedünk, hogy minél gyakrabban lehetőséget adjunk számukra a változatos tevékenykedtetésre. Hatékony tanuló-megismerési technikák Ezen módszerek kreatív alkalmazásával (a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés,

71

interjútechnikák, kérdőíves eljárások) lehetővé tesszük, hogy a pedagógusok mélyebben és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában. Projektpedagógia Célunk a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása. Drámapedagógia Felkészítjük a tanulókat az egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében. Óvoda-iskola átmenet támogatása Megvalósítjuk az óvodából érkező hátrányos helyzetű gyermekek egyéni sajátosságaira alapozott, megfelelő ütemű, folyamatos, integrált közegben történő nevelését. Egyéb módszerek az iskolai sikeresség elősegítésére A szociális és kulturális egyenlőtlenségek (a gyermekek fejlődésére gyakorolt) hatásának vizsgálatát, a professzionális tanári kommunikációt, a pedagógusok és szülők kapcsolatrendszerének javítását tartjuk mindig szem előtt.

72

A kulcskompetenciák fejlesztése Kulcskompetenciák: azok az alapvető kompetenciák (képességek, készségek, használható tudás), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A hatékony, önálló tanulás olyan kulcskompetencia, amely nélkül egyetlen más kompetencia sem fejlődhet, ezért minden pedagógus kiemelten fontos feladata és kötelessége a tanítási-tanulási folyamat valamennyi fázisában e kompetencia fejlesztése.

A hatékony, önálló tanulás: Az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit tudja használni otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen elemei. Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

A pozitív attitűd iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

73

Anyanyelvi kommunikáció: Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során. Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

Az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismerete. A verbális és írásbeli kommunikáció fő típusainak és stílusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek fő típusainak, a non-verbális kommunikációs eszközöknek az ismerete. A nyelv és a kommunikáció feltételhez kötött változásainak ismerete.

Különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban képes kommunikálni a tényezők figyelembe vételével. Képes különféle típusú szövegeket megkülönböztetni, megkeresni, összegyűjteni, feldolgozni, megérteni. Képes saját érvek meggyőző megfogalmazására szóban és írásban. Képes komplex szövegek alkotására különféle segédeszközök használatával.

Az anyanyelvhez, az irodalomhoz, a kultúrák közötti kommunikációhoz való pozitív attitűd kialakítása. A konstruktív, kritikai párbeszéd folyatására, az esztétikus kifejezésmódra való törekvés elősegítése.

Idegen nyelvi kommunikáció: Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének a képessége, az egyén szükségleteinek megfelelően az anyanyelvtől különböző nyelven társadalmi és kulturális tevékenységek során. A hallott és olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség, szövegalkotás. Más kultúrák megértése, megismerése, közvetítése a nyelvtudás különböző szintjein. Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

A szókincs, a funkcionális nyelvtan, a kiejtés, a verbális kommunikáció különféle típusainak (beszélgetés, interjú, stb.) ismerete. Az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták (vers, újságcikk, stb.) ismerete.

Szóbeli üzenetek megértése, beszélgetések kezdeményezése, folytatása, lezárása. Szövegolvasás, szövegértés, szövegalkotás az egyén igényeinek megfelelően. Segédeszközök használatával (jegyzetek, térképek, stb.) Nyelvtanulást szolgáló önálló tevékenységek folytatása.

Általában a nyelvek és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság. Sokféleség tiszteletben tartása.

74

Matematikai kompetencia: Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. Matematikai modellek alkalmazása: képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok használatára való képesség adott kontextusban.

Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Számok, mértékegységek, A matematikai kompetencia számtani alapműveletek biztos alapelemeinek alkalmazása. ismerete.  összeadás és kivonás A matematikai kifejezésmódok  szorzás és osztás alapvető formáinak, a  százalékok és törtek legfontosabb geometriai és  mértékegységek algebrai tételeknek az ismerete.  a mindennapi problémák A matematika segítségével megoldásában: megválaszolható kérdésfajták  háztartási költségvetés ismerete és megértése.  vásárlás  utazás és szabadidő. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát,, matematikai úton képes indoklásra, megérti a bizonyítást, a matematikai segédeszközöket tudja használni. Képes a matematikai képletek és jelek használatára, kritikai gondolkodásra.

75

Kialakítandó attitűdök

Törekvés a „számoktól való félelem” leküzdésére. Hajlandóság a számtani műveletek használatára a mindennapokban. Az igazság tisztelete. Törekvés a dolgok logikus okának keresésére, az állítások bizonyítékokkal való alátámasztására.

Természettudományos kompetencia: Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint megértsük az ember és a rajta kívüli természeti világ kölcsönhatásait, a lejátszódó folyamatokat, magyarázatokat adjunk, irányítsuk cselekvéseinket, egyéni és közösségi felelősséget vállaljunk a természetért.

Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).

A természettudományos kompetenciabirtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudományés technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

76

Digitális kompetencia: Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, és cseréje, továbbá kommunikációs és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kacsolódó etikai elveket.

A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Kialakítandó attitűdök Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

Szociális és állampolgári kompetencia: Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, ha szükséges konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúráról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

77

Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

A tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében ismerje és értse a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Tájékozódjon az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. Magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismertét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.

E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Ide tartozik a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Ide tartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján.

A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását. (pl. a demokratikus elvek tiszteltben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

78

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Segíti az egyént a mindennapi életben – munkában – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Jelenti azokat a speciális ismereteket, képességeket, amelyekre a gazdasági tevékenységek során szükség van.

Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is.

Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot,. Legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

79

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek, kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Elsajátítandó ismeretek

Fejlesztendő készségek, képességek

Kialakítandó attitűdök

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése.

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

80

Kiemelt fejlesztési feladataink Iskolánk kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

épülnek.

Összekötik

a

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személység fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.

Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

81

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0219 Kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerben

Célok, indikátorok

Implementáció

Fenntarthatóság

2009/2010

2010/2011

2011/2012 2012/2013

2013/2014 2014/2015

1. a

2. a

3. a

4. a

5. a

5. a

1. b

2. b

3. b

4. b

5. b

5. b

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag:

2. a

3. a

4. a

5. a

6. a

6. a

2. b

3. b

4. b

5. b

6. b

6. b

3.a

4. a

5. a

6. a

7. a

7. a

matematika

3. b

4. b

5. b

6. b

7. b

7. b 8. a 8. b

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag:

1. a

1. a

1. a

1. a

1. a

1. a

1. b

1. b

1. b

1. b

1. b

1. b

3. b

2. a

2. a

2. a

2. a

2. a

4. a

2. b

2. b

2. b

2. b

2. b

4. b

3. a

3. a

3. a

3. a

5. a

3. b

3. b

3. b

3. b

5. b

5. a

4. a

4. a

4. a

5. b

4. b

4. b

4. b

6. a

5. a

5. a

5. a

6. b

5. b

5. b

5. b

6. a

6. a

6. a

6. b

6. b

6. b

7. a

7. a

7. a

7. b

7. b

7. b

8. a

8. a

8. b

8. b

szövegértésszövegalkotás ’A’

82

Választott kulcskompetencia:

6. a

6. a

6. a

5. a

5. a

5. a

6. b

6. b

6. b

5. b

5. b

5. b

8. a

7. a

7. a

6. a

6. a

6. a

8. b

7. b

7. b

6. b

6. b

6. b

8. a

7. a

7. a

7. a

8. b

7. b

7. b

7. b

8. a

8. a

8. a

8. b

8. b

8. b

szövegértésszövegalkotás ’B’

Választott kulcskompetencia: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia Tantárgytömbösítés szakrendszerű oktatásban

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

Digitális tartalmak, taneszközök használata

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése

1. csop.

2. csop.

3. csop.

1. csop.

1. csop.

2. csop.

2. csop.

3. csop.

4. csop.

4. csop.

2. csop.

3. csop.

5%

10 %

15 %

15 %

15 %

15 %

magyar + dráma 6. évf.

magyar + dráma 6. évf.

magyar + dráma 6. évf.

magyar + dráma 6. évf.

magyar + dráma 6. évf.

magyar + dráma 6. évf.

tört. + honism. 5. és 6.évf.

tört. + honism. 5. és 6.évf.

tört. + honism. 5. és 6.évf.

tört. + honism. 5. és 6.évf.

tört. + honism. 5. és 6.évf.

30 %

30 %

30 %

30 %

30 %

30 %

1 témahét 1. évf.

1 témahét

1 témahét

1 témahét

1 témahét

1 témahét

1 három hetet meghaladó projekt

1 három hetet meghalad ó projekt

1 három hetet meghalad ó projekt

1 három hetet meghaladó projekt

1 három hetet meghalad ó projekt

1.-8. évf.

1.-8. évf

1.-8. évf

1.-8. évf

1.-8. évf

1.-8. évf

1.-8. évf.

1.-8. évf.

1.-8. évf.

1.-8. évf.

1.-8. évf.

1.-8. évf.

1 témahét 3. évf. 1 három hetet meghaladó projekt 2. évf.

Önálló intézményi innováció Környezetvédelem Jó gyakorlatok átvétele Interaktív tananyagok alkalmazása

83

Intézményünkben a következő kulcskompetenciák kerültek bevezetésre a 2009/10-es tanévben: 

Szövegértés-szövegalkotás (anyanyelvi kommunikáció) „A”



Szövegértés-szövegalkotás (történelem) „B”



Matematika



Szociális, környezeti és életviteli ’C’

A kulcskompetenciák fejlesztését szolgáló feladatok, megoldási módok Humán erőforrás fejlesztése Kiemelten fontos feladatnak tekintjük a pedagógusok továbbképzését (beiskolázás), a kompetencia alapú oktatás módszertanának minél szélesebb körben való megismertetését. Az így megszerzett tapasztalatokat helyi belső továbbképzéseken adjuk át egymásnak, hogy folyamatos önképzéssel gazdagítsuk és megújítsuk módszerbeli tudásunkat, eszköztárunkat. Munkaközösségi szakmai napok, bemutató órák, munkaértekezletek. A kompetenciaalapú oktatás leghatékonyabb módszereit beépítjük a mindennapi nevelő-oktató munkánk folyamatába, s ezt a helyi tantervekben és tanmenetekben rögzítjük. Tárgyi feltételek megteremtése A rendelkezésre álló pályázati lehetőségek kihasználásával törekszünk a kulcskompetenciák fejlesztésére alkalmas taneszközök és berendezések (digitális táblák, korszerű számítógépek, projektorok stb.) beszerzésére, biztosítására.

A kulcskompetenciák fejlesztése és a nem szakrendszerű oktatás kapcsolata NAT 2/A §: „ A bevezető és kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. …” Ennek értelmében a következő, alapozó szakaszban, az 5-6. évfolyamban is törekedni kell a tanítástanulási folyamat minél nagyobb %-ában, az 1-4. évfolyamokhoz hasonló módú ismeret elsajátításra, tehát a kulcskompetenciák fejlesztését a nem szakrendszerű oktatás megvalósításával is elősegítjük.

84

Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia „A” A kisiskolás korosztály anyanyelvi nevelésének célja, hogy az iskolába kerülést megelőző nyelvi tapasztalatokra építve, megindítsa a gyerekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatát, megalapozza annak – a későbbiekben kiteljesedő – igényes és működőképes eszközi használatát. A fejlesztés eredményeképpen a spontán anyanyelvhasználat a kezdő iskolaszakasz végére egyre tudatosabbá válik. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés a későbbiekben megérteni, beszélni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti.

Célok 

a jövendő tanulmányokhoz és a felnőtt élethez szükséges olvasni és írni tudás gondozása



a közvetlen (interperszonális, szóbeli és írásbeli), ill. csoportos, közösségi kommunikáció fejlesztése



az önkifejezés hatékonyságának növelése



az eredményes közlést és befogadást segítő képességek gyakorlása



a verbális és a nem verbális kommunikációhoz köthető képességek továbbfejlesztése



az irodalmi alkotások megkedveltetése



az olvasás igényének kialakítása



megfelelően motivált befogadói magatartás megteremtése



az irodalom és a művészetek iránti érdeklődés állandó fejlesztése



az önálló ízlés kialakulásának az elősegítése

Tantárgyaink sok lehetőséget nyújtanak a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az okokozati viszonyok feltárására.

Feladatok Szövegértés: a szóbeli és írásbeli szövegek megértésére, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodás elősegítése a tanulók körében a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való figyelem fontosságának hangsúlyozása az együttműködési képesség fejlesztése

Szövegalkotás. 

a szóbeli és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése



a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása



a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítása

85

Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig, a különböző interperszonális megnyilvánulásokig, illetve az audiovizuális, vizuális szövegekig terjed.

Az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztés jellemzői: A szövegértés-szövegalkotás program nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet „tantervesíti", illetve „tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket a képességeket kell tudatosan és módszeresen fejlesztenie. Az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képesség-fejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés. 

Kommunikáció-központúság: A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a fiatal és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.



Tevékenység-centrikusság: A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük.



Differenciálás: Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen.



Új tanári attitűd: A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.

A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának. A tantárggyal kapcsolatos éves feladatokról, programokról a szakos kollegák döntenek. Az „A” típusú szövegértés-szövegalkotás programcsomag integrált nyelvi-irodalmi fejlesztés, ami az évi teljes óraszámot lefedi, de a következő tanévekben iskolánk összes tanulócsoportjában bevezetésre kerül.

86

A tantárgy óraszámai Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 8 296

2. 8 296

3. 8 296

4. 7,5 277,5

5. 4 148

6. 4,5 166,5

7. 4 148

8. 4 148

Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése évfolyamonként 1.

2.

3.

4.

5.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

87

6.

7.

8.

Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia „B” A mai oktatás sarokpontja a tanulók szövegértés- szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése, hiszen a többi kompetencia terület esetében csak ezen keresztül érhetünk el javulást. Tekintettel arra, hogy a szövegértés- szövegalkotás képességének gyakorlása nem lehet egyetlen tantárgy feladata, ún. „B” típusú programcsomagok kerültek kialakításra, amelyek lehetővé teszik több tantárgy esetében a fenti célterület fejlesztését. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői. Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a Matematika és a Testnevelés. Iskolánkban a történelem tantárgy keretében valósul meg. Az adott tárgy széles spektrumát kínálja az eltérő szerkezetű és formájú, illetve nyelvezetű forrásoknak, amelyek remek lehetőséget nyújtanak a gyakorlásra. Cél tehát a tankönyvi szövegek olvasásának, megértésének könnyítése, a vizuális és verbális olvasási funkciók összehangolásának gyakorlása, illetve az élet közeli, mindennapi dokumentumok szövegeinek, ábráinak feldolgozása, értelmezése a történelem tantárgy keretein belül. A történelem-tanítás célja: 

a történelmi műveltség megalapozása



ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legfőbb jellemzőit



ismerjék meg és tiszteljék más földrészek, más népek történelmét, kultúráját



a tanulók nemzettudatának, nemzeti önismeretének megalapozása



annak a történelmi folyamatnak a megértése, hogy a jelen a múlt eseményeinek eredménye, mai életünk pedig hatást fog gyakorolni a jövő nemzedék sorsára



a 21. századi egységesülő Európában tájékozódni tudjanak a tanulók

A történelem-tanítás feladata: 

az önálló tanulás, a lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, jegyzetelési technikák megismertetése, gyakoroltatása, az önálló ismeretszerzés megértése, feldolgozása



a térképen való tájékozódás, térképhasználat megtanítása, kommunikációs képességek: szóbeli, vizuális kommunikáció (képről beszélni, szövegesen közölt adatok alapján táblázatot készíteni).



ismeretszerzés különböző tömegkommunikációs eszközökből, megismerési képességek: tények, fogalmak, összefüggések ismerete, reprodukciója, különböző hagyományos és elektronikus források felhasználása az ismeretszerzésben, a módszeres tanulás képessége.



önálló kérdések, vélemények megfogalmazása, problémamegoldó gondolkodás: hipotézisek felállítása és ellenőrzése, szabályok alkalmazása segítségével problémák megoldása, példák összegyűjtése, többféle forrásból származó ismeretek mozgósítása egy probléma megoldása érdekében, összehasonlítás.



más tantárgyak ismeretanyagának felhasználása, alkalmazása a történelem órákon (irodalom, zene, rajz, technika, stb.), képzelőerő: valószerű (vagy valószerűtlen) elképzelések

88

megfogalmazása a világról, a valóság rekonstrukciója a meglevő ismeretek és a képzelőerő segítségével, a valóság jelenségeinek összevetése a tanuló saját értékrendjével.

A történelem tantárgy óraszáma: Osztály Heti óraszám Évi óraszám

5 2,5 92,5

6 2,5 92,5

7 2,5 92,5

8 2 74

A szövegértés-szövegalkotás kompetencia B programcsomag bevezetése. 5.

6.

7.

8.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Hon- és népismeret Ezt a modult a 5. és 6. évfolyamon a történelem tantárgyhoz integráltuk. Alapvető célunk, hogy megalapozzuk a tanulók nemzettudatát, nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket. Ösztönözzük őket a tágabb és szűkebb környezet történelmi, vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg a magyar múlt, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, szülőföld és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Ember és társadalomismeret, etika Ezt a modult a 7. évfolyamon a történelem tantárgyhoz integráltuk. Alapvető célunk, hogy tanítványaink betekintést kaphassanak az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő kapcsolatok világába. Segítünk tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertetjük az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejlesztjük az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Feladatunk a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Az értékelés módja: A hon- és népismeret, ill. etika modulokat nem értékeljük külön érdemjeggyel. Mivel a történelem tantárgyhoz integráltuk mindkettőt, így a tantárgyhoz való hozzáállást, órai munkát, szorgalmi feladatokat, gyűjtőmunkát, kutatómunkát stb. a történelem tantárgy félévi és év végi érdemjegyénél vesszük figyelembe.

89

Matematika kulcskompetencia ’A’ A matematikai kompetencia magába foglalja azokat a tantárgyi ismereteket, specifikus készségeket, képességeket, általános készségeket, képességeket, motívumokat, attitűdöket, amelyek az alkalmazható, gyakorlatra váltható tudás megszerzéséhez szükségesek. A matematika kompetenciához szükséges tudás magába foglalja a következőket: számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, következtetések. Az ’A’ típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a matematikatanítás egész folyamata.

A matematikai kompetencia jellemzői: 

erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan



játék és eszközhasználat dominálja a folyamatokat



kooperatív tanulási technikák alkalmazása



a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézik, reflektálnak rá.



alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés



az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik,



a tevékenységeket a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg



a problémafelvetés életszerű helyzetekből indul ki,



a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is fontos szerepet kap

Célok: 

megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival



megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket



fejleszteni a gondolkodásukat,



az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket



kapcsolódni a biológiához, kémiához, fizikához, földrajzhoz, környezetvédelemhez, egészséges életmódra neveléshez



készség szintre emelni a négy alapműveletet



fejleszteni a matematikai készségeket: számlálás,mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív és induktív következtetés, tapasztalatszerzés, tulajdonságok megfigyelése, csoportosítás



biztos alapot adni a reális középfokú tanulmányok folytatásához



hangsúlyozni a cselekvő, személyes tapasztalatszerzést

90



támogatni az elektronikus eszközök (számítógép, internet stb) célszerű felhasználását, alkalmazását az ismeretszerzésben

Feladatok: 

a tanulók értelmi képességeinek (logikai készségek, problémamegoldó, helyzetfelismerő képességek) folyamatos fejlesztése



a kreatív gondolkodás: a tanulók képzelőerejének, ötletességének fejlesztése



a tanulók önellenőrzésének fejlesztése



a gyors és helyes döntés képességének kialakítása



a problémák egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása



a tervszerű és célirányos feladat megoldási készség fejlesztése



a tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben



a helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása

A tantárgy óraszámai Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1. 4 148

2. 4 148

3. 4 148

4. 4 148

5. 4 148

6. 3,5 129,5

7. 3,5 129,5

8. 3,5 129,5

Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése évfolyamonként: 1.

2.

3.

4.

5.

2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

91

6.

7.

8.

Szociális, életviteli és környezeti kulcskompetencia ’C’ A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák számos művelődési területhez, iskolai és iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódnak. Intézményünkben a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését összehangoljuk az egészségnevelési és környezeti nevelési programunkkal. A fejlesztendő szociális kompetenciák között nagy hangsúlyt kívánunk fektetni azon készségek és képességek fejlesztésére, amelyek képessé fogják majd tenni az iskolából kikerülő fiatalokat arra, hogy öntudatos, felelősségteljes, végiggondolt döntéseket meghozni képes, folyamatos megújulásra motivált és alkalmas, egészséges személyiségű felnőttekké váljanak. A program elsősorban nem a direkt ismeretátadásra, vagy nevelésre épít, hanem változatos példákon, tevékenységeken keresztül próbál alternatívákat kínálni. Nem törekszik a teljességre sem, hanem inkább különböző módszerek rendszeres ás állandóan visszatérő alkalmazásával igyekszik fejleszteni a kompetenciákat.

Célunk, hogy: 

a diákok el tudjanak igazodni a környezetükben



képesek legyenek biztonságos életvitelre



olyan felnőtteket neveljünk, akik képesek lesznek felelősségteljes döntéseket hozni a saját és környezetük életét érintő kérdésekben



a diákok kritikusan mérlegeljék a lehetőségeket és vállalják a döntéseikkel járó következményeket

Feladatok: Kialakítani és/vagy erősíteni: 

az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartást



a világgal szembeni pozitív beállítódást



a demokrácia tiszteletét



a tolerancia és az őszinte kommunikáció képességét



a reális énkép kialakításának képességét



a frusztráció elviselését



a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képességét



a szabályok és a vágyak összehangolásának képességét



a cselekvési alternatívák meglátásának képességét



a döntési képességet, a kezdeményezőkészséget, az akaraterőt és a kitartást



társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készséget - a vitázó- és érvelőképességet - a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képességet - a vezető- és szervezőképességet 92

Fejleszteni: Az „ÉN” dimenziója terén:  belső kontrolt létrehozó értékrendszerlt 

reális önismereten alapuló önbizalmat és önállóságot



reális igényszint kialakítását, a kudarctűrés és a siker kezelésének képességét



belső harmóniára való képességet

Társas dimenzió terén: 

konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikációt



együttműködési készséget



konfliktuskezelési készséget



szervezőkészséget



empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és a megértés képességét



tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és különbözőségének elfogadását



szabályok alkotásának és elfogadásának képességét, szabálykövetést

Kognitív dimenzió terén:  problémamegoldó gondolkodást 

a véleményalkotás képességét, vitakészséget



kreatív jegyek erősítését: rugalmasságot, eredetiséget, ötletgazdagságot



sokrétű érdeklődést

Iskolánkban a helyi adottságokat (személyi feltételek, órakeretek, valamint a gyerekcsoportok összetétele) figyelembe véve, a nevelőtestület az „Én dimenziói” című programcsomag bevezetésével elsősorban az önállóság, önbizalom, kreativitás fejlesztését vállaltuk. Olyan egyéni és társas kompetenciák fejlesztését tűztük ki, amelyek kialakulása már egészen korai életkorban elkezdődik, és sok elemük szintén viszonylag korán rögzül, később pedig csak nehezebben változtatható, a bevezetését az iskolába lépéskor célszerű megkezdeni. A 2009/2010 tanévtől az 1. és 2. évfolyamokon, napközis csoportokban, felmenő rendszerben évi 30 órában valósul meg. A folytatásról a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten dönt.

Az értékelés A szociális kompetenciák fejlődésének követésére és értékelésére általánosságban véve alkalmatlan forma az osztályozás. Erre a célra eredményesen csak a formatív vagy fejlesztő értékelés használható. Ezek között egyaránt szerepet kap köztük a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés sokféle formája.  A teljesítményt az egyéni képességekhez viszonyítva értékeljük. 

Minden tevékenységről és produktumról szükséges visszajelzést adni, ideértve a csoportmunka folyamatát és eredményét is.



Az alkotó munka eredményei: rajz, eszköz, tanulmány, projektbemutató, kutatási beszámoló, portfolió, prezentáció, stb. különösen alkalmasak arra, hogy nyilvános értékelésükkel az önbizalmat, az előadókészséget, a nyilvános megszólalás képességét fejlesszük.



Az értékelésnél a pozitív megerősítésen legyen a hangsúly.

93



A hiányosságokról szóló visszajelzések célja mindig a fejlesztés legyen: törekedjünk motiválni a diákokat ezek megszűntetésére.



Ha valamilyen alkotó folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe, legyen lehetőség a befejezésre.



A fejlesztő célú értékelés során lehetőség van arra, hogy körültekintően, finom eszközökkel segítsünk a különböző esélyek kiegyenlítésében.

A kompetencia fejlesztés olyan terület, ahol nagyon nehezen mérhetők az eredmények. Kevés hatékony módszer áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy biztonsággal állíthassuk, nőtt a diákok tolerancia szintje, vagy mondjuk hatékonyabban tudnak konfliktust kezelni. Ennek ellenére számolhatunk néhány biztos eredménnyel egyrészt a pedagógusok, másrészt a tanulók és a csoport szintjén.

94

Tantárgytömbösített oktatás Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: a Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010. tanévben legalább 5%-ának, a 2010/2011. tanévben legalább 10%-ának a 2011/2012. tanévben legalább 15%-ának a felhasználásával szervezzük meg. Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg.

Követelmények: 

a tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást,



a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük,



a tanítási napok közül az egyiken legalább három, a másikon legalább kettő a bevont tanítási órának kell lennie,



az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani.

A tantárgytömbösítés megszervezésekor figyelni kell: 

a tanulók heti óraszámára



a pedagógusok kötelező óraszámára



a pedagógusok túlórakeretére



tanítási időkeretre



a tantárgy éves óraszámára



a tantárgyfelosztásra



a bevont és nem bevont osztályok órarendjére



a tanítás minőségére

Cél: 

a tananyag ne tagolódjon szét



a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon



különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt

A megvalósítás területei és ütemezése: 

történelem tantárgyban



természettudományos tantárgyakban



magyar nyelv és irodalom tantárgyban

95

2009/2010 tanév II. félév 5. a Magyar Történelem

5. b

6. a

6. b

7/a.

7/b.

A. hét

8/a.

8/b.

1

B. hét

2+3

3+2

A. hét

3+2

3+2

B. hét

1 3+1 3+2

2+3

2+2

2010/2011 tanév 5. a Magyar Történelem

A. hét

3+2

5. b

6. a

6. b

7. a

7. b

8/a.

8/b.

3+2

B. hét

3+2

3+2

3+2

3+2

A. hét B. hét

1

1

2+2

2+2

2011/2012 tanév 5. a Magyar Természetismeret Történelem

A. hét

3+2

5. b 3+2

6. a 3+2

6. b 3+2

7. a

7. b

B. hét

8/a.

8/b.

1

1

3+2

3+2

2+2

2+2

A hét B hét

2+3

2+3

A. hét

3+2

B. hét

3+2

A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyakat és az órarendi arányos megoszlásukat minden évben felülvizsgálja és meghatározza a tantestület.

96

Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, (esetleg hosszabb időkeretben) iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.

Jellemzői: 

évfolyam szintű tanulásszervezés



a hagyományostól eltérő csoportalkotási módok



az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások



az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok



egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmas



a tanulókat erőteljesebben motiváló módszerek – kooperatív, játék, tevékenykedtetés, kutatás stb. – élményszerűbbé teszik az új ismeretek befogadását

Tervezés feltételei 

a témahéten a tanárok által tartott foglalkozások a tankönyvi anyaghoz nem feltétlenül kapcsolódnak, ám a szakjukhoz igen.



mindig egyetlen központi téma legyen



a diákok lehetősége és feladata a felkínált foglalkozásokon való részvétel



célszerű nemcsak a tantárgyi kereteket, de az osztálykereteket is fellazítani



a diákok az ötlet kitalálásától a lezárt hét értékeléséig minden szakaszban vegyenek részt



tartalmilag szervesen épüljön be az iskola mindennapi „normál” működési életébe

A 2009/10-es tanév során az 1. évfolyamon ’Közlekedés’, a 3. évfolyamon ’Egészség’ témában szerveztünk témaheteket. Mindkét téma feldolgozása során alkalmunk volt a különféle kulcskompetenciákat fejleszteni. 2010/11-es tanévben a 3. évfolyamon ’Állatok’, a 4. évfolyamon ’Őszi népszokások’ címmel szervezünk témaheteket.

Értékelés: 

olyan szóbeli és írásbeli értékelési formákat alkalmazunk, melyek erősítik a diákok motiváltságát (elismerő oklevél, pontozás stb.)



az értékelési módokat a tananyag mindenkori tartalmához igazítjuk



nagyobb hangsúlyt kap a létrehozott produktumok értékelése



az új tanulásszervezési módokhoz alkalmazkodva előtérbe kerül az önértékelés, a csoport és páros munka értékelése

Az intézmény tantestülete tanévenként az éves munkatervben határozza meg a témahét időtartamát, témáját.

97

Három hetet meghaladó projekt Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. A projektmódszer az ismeretekről az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi át a hangsúlyt, alkalmazása nagyfokú tanári rugalmasságot, figyelmet, ráérzést kíván. A tanítási projekt egyszerre komoly és játékosan könnyed. Komoly, mert valódi teljesítményt várunk el. Ugyanakkor játékos is, hiszen az ötletek, a lehetséges szokatlan megoldások egyedi gondolkodást kívánnak.

Jellemzői: 

az iskola hagyományos időkereteit felbontja



túlléphet az iskola hagyományos helyszínein



egy témát különböző oldalról, különböző aspektusból dolgoz fel



sokszínű tevékenykedtetés jellemzi



az eltérő képességű tanulók mindegyikének ad a képességeinek megfelelő feladatot, így motiváltabbá válnak a tanulók



az ismeretanyag megismerési módozatai eltérnek a hagyományostól, a passzív tanulói megközelítés háttérbe szorul



főként a kooperatív technikákra, épít, ezáltal kiválóan alkalmas a szociális kompetenciák fejlesztésére is (együttműködés, felelősségvállalás, szolidaritás stb.)



a siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ, ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek



folyamattervezést kíván tanártól, együttműködő csoporttól egyaránt



a csoport olyan momentum köré szervezi munkáját, melynek megvalósításában minden tagnak van valamilyen érdekeltsége



a közös alkotás, a közös siker



.társas készségeket fejleszt



céltudatos, de nyitott, könnyed pedagógus képes irányítani

Feladatok: Tanár:  nem hagyhatja magára a projekten dolgozó csoportot 

a munka megfelelő fázisaiban visszajelző, visszacsatoló szakaszt iktat be



irányító, együttműködő szerepet töltsön be



képes legyen átfogó módon gondolkodni

Diák: 

nincsenek versenyhelyzetben: a közös siker érdekében együttműködve kell munkálkodniuk

98



az út megtervezése és végigjárása közben folyamatosan szembesüljenek saját képességeikkel, a feladatok aktuális megoldásához az egyéni képességeikhez igazodjanak



megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jussanak a közösen választott feladat közös megoldásában

A projekt szakaszai: 

témaválasztás



tervkészítés, szervezés



adatgyűjtés



a téma feldolgozása



produktum összeállítása



értékelés, továbbfejlesztés



produktum bemutatása



projekt lezárása

Értékelés: A projektfolyamatot és a produktumot a tevékenységcsoportok és a pedagógusok egyaránt értékelik. Tanulói értékelés: 

önértékelés és mások értékelése

 értékelési szempontok: o segítőkészség, aktivitás o munkafegyelem o feladatok követése o munkamegosztás – kommunikáció és együttműködési készség Pedagógusi értékelés. 

csoportok, egyének-párok értékelése



értékelési szempontok o a kitűzött célnak megfelelés o életkori sajátosságnak megfelelés o a projekt továbbfejlesztésének lehetősége o különböző készségek és képességek fejlesztése o sokszínűség, kreativitás, téma lefedettsége, szerepvállalás o időtényező, stílus

A 2009/10-es tanévben a 2. évfolyamon ’Húsvéti ünnepkör, néphagyományaink’ témában szerveztünk három hetet meghaladó projektet. Az érintett kollegák kidolgozták és dokumentálták a program minden lépését. Ez az újszerű tanulásszervezési mód megkövetelte, hogy ne csak a tervezés és megvalósítás folyamatát gondoljuk végig, hanem a projektmunka értékelésének módjait is. Minden tanévben a munkaterv készítésekor a tantestület dönt a projekt tartalmáról, időpontjáról.

99

Önálló intézményi innováció Iskolánk festői szépségű természeti környezetben, az országos Kék túra útvonalán helyezkedik el, a Bakony és a Vértes-hegység által határolt Móri-árokban. A kedvező földrajzi fekvés késztette intézményünk tantestületét arra, hogy a környezetnevelési programunkat újragondolva azt bővítsük és kiegészítsük.

Témaválasztás, innováció indoklása: A modern kor, a fogyasztói társadalom egyre növekvő környezetszennyezése arra ösztönöz minket, hogy a környezetvédelemmel, természetvédelemmel napi szinten foglalkozzunk, s tanítványainkat is arra neveljük, hogy a Föld védelme mindannyiunk közös feladata a jövő nemzedéke érdekében.

Alapelvek: 

olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni



a problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése



a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése

Célok és feladatok: 

a szárazelem gyűjtése mellett a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása is



a papírgyűjtéshez hasonlóan az elektronikus hulladékgyűjtés rendszeressé tétele



természetfotós szakkör megszervezése



rendszeres témanapok, témahetek rendezése.



hosszú távú célként az Öko-iskola cím megpályázása és elnyerése.



a mindenkori első osztályosok faültetése, s annak gondozása nyolc éven át



az iskolaudvar parkosítása



az iskolaépület energiatakarékosabbá tétele (víz, villany, fűtés stb.)



a pedagógusoknak és az iskola dolgozóinak hatékonyabb odafigyelése, példamutatása



több speciális program szervezése (mesterséges fészekodú, madáretetők kihelyezése, békamentő akciók, Öko-büfé)



jó gyakorlatok átvétele, belső és külső továbbképzéseken való részvétel

A TÁMOP 3.1.4. pályázat lehetőséget teremtett a fenti célok megvalósítására, közös munkával megteremtjük az intézményi innováció tartalmi és szervezeti kereteit.

100

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.



A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását az éves munkaterv értékelésének keretében.

A pedagógiai program módosítása A pedagógiai programot a munkaközösségek készítik el, a nevelőtestület elé terjeszti megvitatásra és elfogadásra. A szülői szervezet képviselői útján egyetértési jogot gyakorol. Az egészségnevelési programot az iskola-egészségügyi szolgálat véleményezi. A programot az igazgató hagyja jóvá. 1. A pedagógiai program módosítására: 

az iskola igazgatója



tagiskola vezetője



a nevelőtestület bármely tagja



szakmai munkaközösségek



az iskola fenntartója tehet javaslatot

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a képviselői (diák-önkormányzat) útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az iskola fenntartójánál,



az iskola honlapján,



az iskola irattárában,



az iskola könyvtárában,

101



az iskola igazgatójánál,



tagiskola vezetőjénél.

A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését. 

Helyi tantervek



SZMSZ



Házirend

Mellékletek: 

Tantestületi értekezlet jegyzőkönyve



Szülői szervezet értekezletének jegyzőkönyve



A Diákönkormányzatot segítő tanár aláírásával tanulóközösséggel a Pedagógiai Programot.

igazolja,

hogy

megismertette

a

A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a pedagógia program módosítása alapján. A pedagógiai program 2013. szeptember 1 – jéig érvényes. A pedagógiai programban a kompetencia alapú oktatásra vonatkozó fejezet megvalósítása és 5 éves fenntartása kötelező, a TÁMOP 3.1.4 pályázat alapján. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

102

Tartalomjegyzék I. Bevezető ................................................................................................................................. 2 A. Az intézményvezető köszöntője : .............................................................................................. 2 B. Jogi státus .................................................................................................................................. 2 C. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai ..... 5 1. Alapelvek .............................................................................................................................. 5 2. Célok ................................................................................................................................... 10 3. Az alkalmazott eljárások, nevelési módszerek .................................................................... 11 4. Feladatok ............................................................................................................................. 12 5. Céljaink megvalósítása ........................................................................................................ 12 D. A képzés rendje ....................................................................................................................... 14 1. A pedagógiai folyamat ........................................................................................................ 14 2. Az iskola gyerekképe, és az iskola ebből fakadó feladatai ................................................. 15 3. Iskolai közösségek, csoportok ............................................................................................. 15 4 A képzés belső szakaszai...................................................................................................... 15 5. Pedagógiai célok megvalósulása az egyes szakaszokban . Hiba! A könyvjelző nem létezik. 6. Képzési specialitások .......................................................................................................... 16 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................... ………………25 III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 26 IV. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítása ........................... 26 A. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere ................................................... 27 B. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítása ........................................................ 27 C. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ....................... 28 D. A tehetség, képesség kibontakoztatása .................................................................................... 29 E. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 29 F. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ................................................................ 30 G. A szociális hátrányok enyhítése .............................................................................................. 30 V. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái ............................................ 31 A. Szülő-pedagógus kapcsolat………………………………………………………………….. 24 B. Pedagógus-gyermek kapcsolat………………………………………………………………..25 VI. Iskolai egészségnevelési program .............................................................................................. 33 VII. Iskolai környezeti nevelési program ......................................................................................... 37 VIII. A. helyi tanterv ........................................................................................................................ 43 A. A tantervkészítés szempontjai………………………………………………………………...35 B. Tantárgyi rendszer: modulok ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. C. Tantervek ............................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Óraterv 2008-10……………………………………………………………………………37 2. Óraterv 2010-13……………………………………………………….…………………...38 3. Helyi tanterv a tagiskolában………………………………………………………………..39 D. Az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakasza (1-4. évf.) Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Célok és feladatok ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Kiemelt fejlesztési feladatok ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. A tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználásaHiba! A könyvjelző nem létezik. E. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerébenHiba! A könyvjelző nem létezik. F. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................ 53 G. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................................. 54

103

H. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................................................. 55 I. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése 56 J. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása…….56 K. A tanulók fizikai állapotának mérése ..................................................................................... 64 L. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke......... 64 IX. Kompetencia alapú oktatási csomagok bevezetése……………………………………...……..58 X. A ped. progr. érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcs. egyéb intézkedések...94 XI. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ..................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

104