A CSETÉNYI VÁMBÉRY ÁRMIN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015

A CSETÉNYI VÁMBÉRY ÁRMIN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015.

TARTALOM 1.

Az intézmény bemutatása…………………………………………………….................... …4

1.1. Az iskola története…………………………………………………………...................... ….4 1.2. Az iskola alaptevékenysége, szerkezete, profilja…………………………… .................... …5 2.

Nevelési program……………………………………………………………… .................. ..6

2.1. Az iskola alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai…………… ................... ….6 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok…………………………… .................... …10 2.3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 12 2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje . 14 2.4.1.

Sajátos nevelési igényű tanulók .......................................................................................... 14

2.4.2.

Tehetség, képesség kibontakoztatása .................................................................................. 16

2.5. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei és kapcsolattartási formái ............. 18 3.

Oktatási program ................................................................................................................... 18

3.1 A felvétel és a másik iskolából történő átvétel szabályai, a programok közötti váltás szabályai18 3.2. Tanulói csoportok szervezése, A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei………………………………………………………………………………....... …………18 3.3 Tantárgyi programok……………………………………………………… ............. ……….19 3.3.1 Egész napos iskola……………………………………………………… .................... …..19 3.4.

A választható tantárgyak foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás ... 19

Az iskolai írásbeli, szóbeli, beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje, tanulói ellenőrzés, értékelé1………………………………………… ....……………………………….19 3.5.

Az otthoni, a délutáni foglalkozás, felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................ 22 3.6.

3.7.

A tanuló jutalmazásának, magatartásának, szorgalmának értékelési elvei…… ........... …..22

3.8.

Tanulmányok alatti vizsgák szabályai……………………………………… ................ …24

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei…………………………………………………………… ................... ….25 3.9.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök, a csoportvezetők feladatai…………………… ........... ………………………26 3.10.

4.

Az iskola helyi tanterve……………………………… .................................................... ….29

4.1. A választott kerettanterv megnevezése………………………….............................. …….29 4.2. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai………………………………………........................... 35 4.3 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések……………. ................... .36 4.4.A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja………………… ........ ..37 4.5.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek……………...……. ......... .37 4.6.A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok…………………..……… .......... 38 4.6.1.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek………………………………..… .......... .39 4.6.2.Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv…. .......... .41

Mellékletek 1. melléklet Egészségnevelési, környezeti nevelési és drogstratégiai program …………...

43

2. melléklet A pedagógus munka ellenőrzése, értékelése…………………………………

61

3. melléklet A tanulók fizikai állapotának mérése ………………………………………….

70

3

A Pedagógiai Program alapja és iránymutatója az iskolában folytatott nevelő-oktató munkának.

1.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

1.1.

AZ ISKOLA TÖRTÉNETE

1665. Első feljegyzés a csetényi iskoláról: Leég az iskola és a mellette lévő régi fa-vályog templom. 1750-től ismeretes az első csetényi oskolamester, Kaposi András neve. 1775. április 24. vasárnap,15 óra körül újra leég az iskola, a templom, a parókia és a falu nagyobb része. 1790. Nagy földrengés pusztít a községben. Több lakóházzal leomlik az iskola és a templom is. Az 1818. évi protokollumban jegyzik fel, hogy az iskolát és a iskolamesteri lakást nagyon rossz állapotban találták az ellenőrző egyházi személyek. 1818. május 12.-én jelenti a kurátor az Előljáróságnak: "az Oskola Házra az épületfa készen van, az Áts és a sárfelrakók meg vagynak fogadva ". 1853-ban kővel kirakott kutat is ásnak az iskolának. 1856. Vámbéry Ármin (1832-1913) a török nyelv és néprajz világhírű kutatója, A hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Vámbéry 1856. novembere körül közel egy évig a csetényi földesúri birtok bérlőjénél, Grünfeld Hermannál házitanítóskodott. 1871. Felépül az új iskola. Az épület megegyezik a mai többosztályos alsó iskola utca felőli helyiségeivel. 1878. Két tanteremben egy tanító vezetésével 120 gyerek tanul. 1898. Csetényben 1898-ban indítják először az ismétlő osztályt, a kötelező hat osztályt befejezett gyerekek két-három évig ismétlő osztályba járnak. A tanulói létszám már 150 felett van, így megpályáztatják a másodtanítói állást is. 1907. Kovács tanító úr énekkart szervez, 183 tanuló közül választja ki a legjobbakat. 1908. 1908-ban újból van ismétlő osztály, így az iskolai létszám 230-240 között van, még az első világháború idején is. 1920-as évek vége A tanköteles gyerekek száma megnövekedett, ezért a harmadik tanítói állást is meg kellett pályáztatni. 1937-ben belefognak az új iskola építésébe, 1938. december 23-ra be is fejezik, 1939. január 22-én " szép és felemelő iskolaavatási ünnepség keretében adatott át rendeltetésének." 1940. 1940-ben felkerül az iskola falára az 1. világháborús emléktábla. 1948 után szerezték be a legszükségesebb tornafelszereléseket: bordásfal, tornaszőnyeg, zsámoly, ugrószekrény. Később az egyik tantermet tornateremmé alakították. 1958. Megtoldják az 1871-ben épült iskolát egy a lapostetejű osztályteremmel. A tantermekben 1974 őszéig felváltva délelőtti, délutáni váltással folyt a tanítás, 5 teremben tanult a 9 tanulócsoport. Ekkor 11 fős a tantestület, 9 tanulócsoport, 1972. Megkezdődik az új, tornatermes iskola építése a Rákóczi utcában. 1974. augusztus 19.Átadják az új iskolát, melyben már együtt tanulnak a felső tagozatos csetényi és szápári tanulók, de továbbra is használják az alsó iskolát is: 336 tanuló, 14 tanulócsoport, 2 napközis csoport, 20 nevelő. Az iskola neve: Körzeti Általános Iskola

4

1990. Az iskola fenntartása Csetény Község Önkormányzat hatáskörébe kerül. 2000. Intézményfenntartó Társulást hoznak létre Szápár községgel. Név: Csetény Szápár községek Intézményfenntartó Társulása 1. sz. Intézményegység 2003. Iskolai névadás: Vámbéry Ármin Általános Iskola az iskola neve 2013. január: az iskolát államosítják. Az új fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.Új neve: Csetényi Vámbéry Ármin Általános Iskola

1.2.

AZ ISKOLA ALAPTEVÉKENYSÉGE, SZERKEZETE, PROFILJA

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Veszprém megye Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zirci Tankerülete OM azonosító: 037143 A köznevelési intézmény megnevezése: Hivatalos neve: Csetényi Vámbéry Ármin Általános Iskola Feladatellátási helye, székhelye: 8417 Csetény, Rákóczi u. 22. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások miniszter Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: egységes iskola Köznevelési és egyéb alapfeladata  általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat felső tagozat  fejlesztő nevelés  többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása Nevelési, oktatási feladatot ellátó helyként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 200 fő. Az évfolyamok száma: 1-8 évfolyam.

5

2.NEVELÉSI PROGRAM 2.1. AZ ISKOLA ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolai nevelő-oktató munka legfontosabb alapelvei olyan értékek közvetítése illetve erősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményére, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb környezetre pozitív hatást kell, hogy gyakoroljanak. Általános Iskolánkban több éve folyó nevelőmunka, a szülők, a gyerekek, pedagógusok törekvései kialakítottak egy pozitív és jó közösségre jellemző szellemiséget. Az intézmény Pedagógiai Programjában a kötelező szabályok és információk mellett megtalálhatók azok a megkülönböztető jegyek, amelyek fokozatosan, egyre jobban csak erre az iskolára, erre a szellemiségre vonatkoznak. Pedagógiai felfogásunk az önálló arculatú, autonóm iskola megteremtésében fogalmazható meg. Iskolánk névadója Vámbéry Ármin a török nyelv és néprajz világhírű kutatója. Orientalista. A hazai keletkutatások létrehozója, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Munkásságát az iskola tanulói megismerik. Példaképül szolgál a tanulás, a nyelvismeret, más népekkel való kapcsolattartás és a feltétlen hazaszeretet területén is. Iskolánk célja, hogy boldog, kiegyensúlyozott gyermekekkel találkozzunk nap, mint nap. Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket állítjuk. Minden pedagógiai, gazdasági, fizikai és adminisztratív tevékenység a gyermekek eredményes neveléséért történik. Feladatunk kiinduló alapja a gyermeki személyiség fejlesztése. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik egyre önállóbbak, rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszi őket az önálló tanulásra, az önnevelésre, a továbbtanulásra. A tanítási- tanulási folyamat az iskolai tevékenység lényege, amely elvezet az egyéntől és környezetétől függő teljesítményig. Minden eszközt felhasználunk azért, hogy a nehéz sorsú hátrányos helyzetbe kerülő tanulók tanulási esélyeit javítsuk. Az elfogadott alapértékeinknek a következő fogalmakat jelöltük meg:  igazság  humánum, embertársaink tisztelete  hazaszeretet  szépség  konstruktív életvitel Az alapértékek közvetítői – a pedagógusok, szülők – akkor állnak hivatásuk magaslatán, ha a gyermeki magatartást és viselkedést jelenlétükkel, tapasztalatukkal, szakértelmükkel befolyásolni tudják. E tevékenység gyakorisága és hatásfoka határozza meg az iskola színvonalát.

6

Iskolánk a szülőkkel, a családokkal ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Az iskola szerves része a településnek, ezért arra törekszünk, hogy a közművelődésben, a kulturális életben továbbra is meghatározó szerepet vállaljanak a pedagógusok és a tanulók. A művészeti nevelés iskolánk tanulói körében sikeresen folyik. Arra törekszünk, hogy az eredményeket megőrizzük és a különböző művészeti ágakban – zene, képző és táncművészeta feltételeket hosszú távon is biztosítsuk a partnerművészeti iskolákkal, műhelyekkel. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy iskolánkban senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, különösen a gyermek vagy hozzátartozói neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célját az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:               

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - osztályfőnöki órák, diákönkormányzat tevékenységén keresztül a tanulók egyéni képességeit és életkori sajátosságait az oktatás során figyelembe vesszük minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, amely hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt célunk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit erősítjük, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen segítjük diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat fejlesztjük az emberek közötti érintkezést és kommunikációt, kialakítjuk helyes formáit tanulóinkat megismertetjük nemzeti kultúránk történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel a szülőföld szeretetét a helyi hagyományok ápolásával Csetény, Szápár múltjának megismerésével erősítjük rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, és a családokkal célunk, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről egyre több információval rendelkezhessenek a szülők

7



rendszeresen információkat közlünk az iskoláról

Az iskolában folyó nevelő- oktató munka feladatai A pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák. Ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás.) Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország /szűkebb hazánk: Veszprém megye, Bakony, Zirc és környéke, Csetény, Szápár/ megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. „Ki a hazáját megbecsülni és tisztelni nem akarja, a jövőre érdeme nincsen, és jövője nem is lesz”. (Vámbéry Ármin) 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetiségek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Az iskoláinkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés /életkornak megfelelően.

8

A nevelő-oktató munka módszerei Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók. 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

    

   

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

 

követelés gyakoroltatás segítségadás ellenőrzés ösztönzés

elbeszélés tények és jelenségek bemutatása műalkotások bemutatása a nevelő személyes példamutatása magyarázat, beszélgetés a tanulók önálló elemző munkája

Közvetett módszerek        

 

a tanulói közösség tevékenységének megszervezése közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása hagyományok kialakítása követelés ellenőrzés ösztönzés a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből felvilágosítás a betartandó magatartási normákról vita

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánkat sikeresen elvégző diákjaink a nyolcadik évfolyam végén teljesítik a következő elvárásokat:  minden tárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek  rendelkeznek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek  ismerik a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés – és magatartásformákat.

9

2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Partnereinkkel, elsősorban a szülőkkel együttműködve folyamatosan alakítjuk a gyermek személyiségét, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságait. Feladatunk mindent elkövetni, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és az iskolán kívüli tanulásukkal, és egyéb érdeklődési körüket érintő tevékenységükkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Iskolánkban folyó pedagógiai munka célja:     

a megértés, az emlékezés és a gondolkodás fejlesztése a színes, sokoldalú iskolai élet biztosítása a tanulók önismeretének, együttműködési készségének fejlesztése akaratuk, kitartásuk erősítése a tanulók életmódjának, szokásainak alakítása

1. A tanulók erkölcsi nevelése  az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása Becsületesség:  a jó – rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerése  az őszinteség, a felelősség vállalása  hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez  állhatatosság  lelkiismeretesség Önismeret, önfejlesztés:  a testi és lelki tulajdonságok, adottság, az erények és hibák ismerete 2. A tanulók értelmi nevelése   

az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása a tanulásra, a munka szeretetére nevelés a tudás, a műveltség közvetítésével, motiválással, az érdeklődés felkeltésével, sikerélmények biztosításával.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése   

az emberi együttélés szabályainak megismertetése a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési- és alkalmazkodási képesség kialakítása a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

10

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése  

az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányító helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása, szeretet a család, szülőföld, haza iránt

5. A tanulók akarati nevelése   

az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása, az akadályok leküzdésének képessége önfegyelem kialakítása

6. A tanulók hazafiságra, magyarságtudatra nevelése  a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése  a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése  a hazaszeretet érzéseinek felébresztése 7. A tanulók állampolgári nevelése  az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.  az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt.  igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése  az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása  a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. Az egészséges életmódra nevelés, a tanulók testi nevelése  a káros szenvedélyek megelőzése és az azzal kapcsolatos feladatok ellátása a PP melléklete alapján történik.  különösen nagy gondot fordítunk a mozgásigény kielégítésére, az egészséges, edzett személyiség, a gyermekek egészséges és helyes táplálkozási szokásainak kialakítására.

11

2.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Fontos, hogy a közösségben a tanuló jól érezze magát, legyen feladata, értelmes célt adjon életének, segítse munkájában. A közösség létrehozása nagy érzékenységet igényel a pedagógustól, hisz minden gyerek más- más értékrendet, viselkedésformát hoz otthonról. A közösségnevelés főbb területei iskolánkban:  tanórák, szaktárgyi órák  tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, délutáni tanoda, kirándulások, séták)  diákönkormányzat tevékenysége  szabadidős tevékenységek 1. Tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Az iskolai élet egyes területeihez /tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Ünnepi ruhánk olyan általánosan elfogadott viselet, amely méltó az ünnepi alkalomhoz. Az iskola sokéves hagyományainak megfelelően kiemelt rendezvényeink:  tanévnyitó ünnepély  Vámbéry Napok  megemlékezés nemzeti ünnepeinkről  karácsonyi műsor, községi rendezvény  Farsang  anyák napja / az alsó tagozatos tanuló felkészítése /  úszásoktatás /részben vagy teljesen önköltséges – pályázati lehetőségektől, fenntartói támogatástól függően/  részvétel a Magyar Diáksport Szövetség versenyein 12

            

színházlátogatások szervezése papírgyűjtés - Szivárvány Alapítvány céljainak támogatása iskolabálok tanulóknak pályaválasztást segítő előadások tanévzáró ünnepély, ballagás iskolai Vámbéry szavalóverseny sport- és gyermeknap művészeti képzésben résztvevő tanulók bemutatkozó rendezvényei szakkörök prevenciós jellegű programok a magyar népmese napja Éneklő Ifjúság – Kórustalálkozó és minősítő hangverseny erdei iskola

Nevelőtestületi hagyományok:  névnapok megünneplése  nőnap ünneplése  nyugdíjba vonuló nevelő köszöntése A közösségfejlesztés további színterei: Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Délutáni foglalkoztató Az egésznapos iskola keretében a délutáni iskolában való tanulás, felkészülés érdekében a tanulók számára megszervezzük ezt a tanulási formát. A létszámtól függően törekszünk az 1-2., 3-4. osztályok külön foglalkoztatására, illetve a felső tagozat önálló csoportjának kialakítására. Fontos, a foglalkoztatóban dolgozó nevelők és az osztályfőnökök, szaktanárok együttműködése, minőségi munkája. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, testneveléssel foglalkozók, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításánál felmerülő igényeket minden tanév május 20-ig felmérjük. A szakkörök indításáról a nevelőtestület dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elvállalhatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséggondozást segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészeti stb./ versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre tanítók és szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal /1-2 napos/ tanulmányi kirándulást

13

szerveznek. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell megtéríteni. Országjáró tanulmányi kirándulások szervezéséről a nevelőtestület dönt. Az alsó tagozat a Bakony, Veszprém megye és Budapest nevezetességeit ismeri meg, míg a felső tagozat az ország távoli részeire is eljuthat. Az erdei iskola Iskolánk nevelő munka erősítése céljából részt vesz erdei iskola szervezésében. A részvétel önkéntes, a felmerülő költséget a szülőknek kell fedezniük. Az iskola keresi a pályázati forrásokat és a testvériskolai kapcsolat lehetőségeit. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és színházi előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A programok támogatásában részt vesz az iskolánk által alapított Szivárvány Alapítvány, mivel működése és feladata erre is irányul. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják azok a rendezvények, amelyeket a nevelőtestület, a diákönkormányzat illetve az osztályok saját programjaik keretében rendeznek. Ezek a rendezvények önköltségesek, amelyekhez a szülőknek kell hozzájárulni. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata A tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használhatják tanítási órák után vagy szabadnapokon. Felnőttek és egyéb szervezetek a Zirci Tankerülettel megkötött szerződés alapján igényelhetik a létesítmények használatát.

2.4.A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 2.4.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK Sajátos nevelési igényű tanulók számára:  az illetékes szakértői bizottság vizsgálatát kérheti a szülő vagy a szülővel egyetértésben az oktatási intézmény, az aktuális törvényi szabályozásnak megfelelően  a vizsgálat eredményeiről minden esetben értesítést kérhet az iskola, akár a szülő hivatalos értesítésén keresztül, akár a vizsgálatot végző intézménytől  a sajátos nevelési igényű tanulóknak, biztosítjuk a szakértői bizottság szakvéleményében előírt fejlesztő órákat. Ezt a feladatot gyógypedagógusok mellett, tanítók, tanárok végzik feladatellátási helyünkön. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus:  együttműködik a fejlesztésben részt vevő gyógypedagógussal, fejlesztőpedagógussal, segítségükkel figyelembe veszi a szakvéleményben leírtakat  a javaslatokat beépíti a pedagógiai folyamatokba, az adott szükségletekhez igazodó, differenciált módszereket alkalmaz.

14

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, pedagógus:  segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését  figyelemmel kíséri a tanulók haladását, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra  együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait  terápiás fejlesztő tevékenységet végez egyéni fejlesztési terv alapján  segíti a befogadó pedagógust a gyermek önmagához mért fejlődésének megítélésében. Célunk:  a tanulásban akadályozott tanulók nevelésében-oktatásában azon képességek fejlesztésének biztosítása, amelyek a társadalmi cselekvőképesség kialakulásához vezetnek  a gyógypedagógiai diagnózisra építve a tanulók általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek leginkább megfelelő tanulási tempó biztosítása, amely tantárgyanként eltérő lehet  olyan elfogadó, megértő, szeretetteljes közösség nyújtása, amelyben önértékelésük pozitív irányt vesz. Feladatunk:  a tanuláshoz rendelkezésre álló idő változatos strukturálása  az időtartamok rugalmas változtatása  a fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés biztosítása. Az alsó tagozaton:  az alapvető tanulási- és magatartási normák, viselkedési- és higiénés szokások, szokásrendszerek következetes kialakítása, a kommunikációs képesség kibontakoztatása és elvárható használatának megkövetelése  a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése, biztosítva minden tanuló számára a képességfejlesztésben az érzéki tapasztalatok szerzését, cselekedtetést és a cselekvésformák átélését A felső tagozaton:  az önálló tanulási tevékenység kialakítása mellett a magatartási normák ismerete, megerősítése  a megismerési folyamatok fejlesztése, élethelyzetek gyakoroltatása tanulási tevékenységek és technikák megismertetése, kialakítása  az önálló tanulási tevékenység előtérbe helyezése az ismeretszerzés során. A tanulási kudarc által veszélyeztetett tanulók felzárkóztatása:  a szülő vagy az iskola a szülővel együttműködve szakvéleményt kér a Szakértői Bizottságtól  a szakvélemény alapján a tanuló a jogszabályban meghatározott óraszámban, fejlesztő foglalkozáson vesz részt  a szülővel egyeztetve a pedagógus is javaslatot tehet arra, hogy kik vegyenek részt a felzárkóztató foglalkozásokon  a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia megelőzése, javítása érdekében fejlesztő pedagógus foglalkozik az arra rászoruló gyerekekkel  tanítási órákon a képesség szerinti differenciálással az ott tanító pedagógus végzi a

15

  

felzárkóztatást tanórán kívüli korrepetálásokon a szaktanár, tanító foglalkozik a tanulókkal a szakszolgálati feladatot ellátó intézmény javaslatára a rászoruló tanulók a javaslatnak megfelelő óraszámban logopédiai ellátásban részesülnek a szakszolgálati feladatot ellátó intézmény javaslatára a rászoruló tanulóknak a szakszolgálati feladatot ellátó intézmény biztosítja a pszichológiai ellátást. A szakvéleményben leírtak alapján a tanulókat részben vagy teljesen mentesítjük az értékelés-minősítés alól. Ez legfeljebb egy tanév időtartamra vonatkozik, és tanévenként meghosszabbítható. A „mentesség” nem ad felmentést a tanórához kapcsolódó tevékenységekről.

A fejlesztőpedagógus feladatai:  segíti a tanítók, szaktanárok munkáját a fejlődésben elmaradó, részképesség problémákkal küzdő, valamint tanulási zavarokat mutató gyermekek fejlesztésében és felzárkóztatásában  a szülők és pedagógusok jelzése alapján kéri a szakértői bizottság vizsgálatát  az első osztályosok körében a logopédus az osztálytanítóval együttműködve dyslexia szűrővizsgálatot végez  tájékoztatja a szülőt a hiányosságokról, ismerteti a fejlesztés folyamatát, célját  elkészíti a foglalkozások beosztását, a tanulókat a kialakított munkarend szerint egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatás keretében foglalkoztatja  BTM-es gyerekeknél egyéni fejlesztési tervet készít  a fejlesztési terv elkészítésénél figyelembe veszi a tanmenetben előírtakat, különös tekintettel arra, hogy felső tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tantárgyi fejlesztés  a fejlesztési tervet szeptember 30-ig az iskola igazgatójának átadja ellenőrzés céljából  a tanév során az iskolai fogadó órák és nyílt napok időpontjában fogadja az érdeklődő szülőket

2.4.2. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSA Iskolánk a képzési programja segítségével biztosítja az alapképességek elsajátítása mellett a tehetséggondozást a különböző szintű iskolai, városi, megyei, országos, tanulmányi, kulturális és sportversenyekre való felkészítést, versenyeztetést. Feladatunk, hogy minden gyermeket a képességeinek megfelelő tempójú tanulásra késztessünk, ugyanakkor lehetővé tesszük a kimagasló teljesítmények elérését. Középiskolai felvételire, illetve középiskolára felkészítőt szervezünk a matematika, magyar nyelv, angol nyelv tárgyakból, de igény és lehetőség szerint más tantárgyakból is. A tehetség kibontakozását segítik az iskolában szervezett szakkörök, szaktárgyi vetélkedők, sportversenyek és az iskolai szabadidős programok. A Szivárvány Alapítvány anyagilag is támogatja a tehetséggondozást, a tanulók különböző szintű és jellegű versenyeztetéséhez kapcsolódó jutalmazását Tehetséggondozás iskolánkban: Céljaink:  megérteni a tehetséget és megjelenési formáit  segíteni, hogy a gyermek, tanuló saját képességeit felismerje, fejleszthesse  kielégíteni a gyermek szükségleteit (megismerési, elfogadottsági, alkotási, biztonsági)  ösztönözni motivációját, kíváncsiságát és kreativitását

16

         

bevonni a problémáinak megoldásába erősíteni a személyiségét, hogy vállaljon vezető szerepet felkészíteni, hogy testileg, szellemileg egészséges, kreatív felnőtt váljék belőle a gyerekek erős oldalainak feltérképezése, fejlesztése a speciális képességek megkeresése egy adott tehetséges gyermek (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak kiegyenlítése hatékony tanulási módszerek kialakítása megfelelő érzelmi légkör kialakítása kihozni a maximális teljesítményt a gyerekekből terhelhetőség – regenerálódás biztosítása szabadidős tevékenységekkel (sport, tánc, művészetek)

Színterei iskolánkban:  a kötelező tanórai foglalkozásokon: differenciált osztálymunka, kiscsoportos foglalkozások, tanulópárok, egyénre szabott feladatok biztosítása  a differenciálás eszközeivel élve biztosítjuk a gyermek tehetségének kibontakoztatását és fejlesztését  korszerű oktatási eszközök használatával segítjük a tehetséggondozás lehetőségeinek bővítését  meghatározott keretek között biztosítjuk az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek felügyelet mellett történő egyéni vagy csoportos használatát A pedagógus feladatai a tehetséggondozói munka során:  a tehetség felismerése, azonosítása, diagnosztizálása  a tehetséggondozás iskolai formáinak megteremtése  a tehetséges diákok felismerésének segítése  szülői kapcsolattartás, együttműködés, nyomon követés  tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése (különböző tehetségfejlesztő programok segítségével)  fantárgy- és műveltségi terület specifikus tapasztalatok átadása, továbbképzések szervezése (tehetség összetevőiről, fejlesztési módszereiről) nemcsak pedagógusoknak, pályázatfigyelés, tehetséggondozó speciális helyi szakkörök segítése (zene, tánc, képzőművészet stb.)

2.5. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI ÉS KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI A szülőkkel a minél teljesebb partneri kapcsolat kialakítása a cél, hiszen a szülők elégedettsége munkánk egyik fontos értékmérője. A szülőkkel való kapcsolattartás szervezett formája szülői szervezeten keresztül valósul meg. Az osztályfőnökök saját osztályuk szülői közösségével tartanak szorosabb kapcsolatot. A szülői értekezletek és a fogadóórák tartása során segítjük a szülőket abban, hogy tisztában legyenek a gyermekeikkel szembeni iskolai elvárásokkal.

17

3. OKTATÁSI PROGRAM 3.1 A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI

A

MÁSIK

ISKOLÁBÓL

TÖRTÉNŐ

Az iskola első évfolyamába a törvény által meghatározott maximális létszámhatárig felveszünk minden iskolánkba jelentkező gyermeket, aki rendelkezik az iskolaérettség feltételeivel:  megfelelő életkor  óvodai szakvélemény  nevelési tanácsadó, szakértői bizottság szakvéleménye  szülői nyilatkozat

Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni a jogszabályban meghatározott arányok figyelembevételével. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye az iskola székhelyén található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. Különleges helyzetnek minősül, a tanuló az alábbi esetekben:   

szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő testvére az adott intézmény tanulója munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található

Más iskolából év közben érkező tanulók fogadása esetén, folyamatosan pótolni kell az ismereteket, a pótlásért a szülő a felelős. Iskolánkban angol nyelvű oktatás folyik, ezért a felső tagozatban történő átvétel akkor lehetséges, ha a szülő gondoskodik az iskolában nem tanított idegen nyelv tanulásának feltételeiről és a tanuló osztályozóvizsgán való részvételéről.

3.2. TANULÓI CSOPORTOK SZERVEZÉSE, A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI A középiskolára előkészítő, felkészítő foglalkozásokat igény szerint indítjuk nyolcadikos tanulóink számára. Alsó létszámkorlát nincs, amennyiben egy csoport létszáma eléri a jogszabályi osztály maximumot, úgy újabb csoportot indítunk. A szakkörök, sportkörök minimális létszáma 10 fő (amelyektől való eltérésre az igazgató engedélyt adhat). Az egyéni foglalkozást igénylő tanulók számára 1-3 fős csoportokat alakítunk ki.

18

3.3 TANTÁRGYI PROGRAMOK 3.3.1. EGÉSZ NAPOS ISKOLA Az egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezzük. Az egész napos iskolai nevelésoktatást a kötelező, a nem kötelező tanórai foglalkozások és a délutáni foglalkozások időkeretében szervezzük, biztosítva az egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéshez és elsajátításához. Többlet pedagógiai támogatást nyújtunk azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek. Biztosítjuk a felzárkóztatással és a tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. Azonkívül biztosítjuk a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához.

3.4. A VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK RENDJE A felzárkóztató foglalkozáson való részvételre a tanuló tanulmányi eredményei alapján a tanítók, fejlesztők, szaktanárok tesznek javaslatot. A foglalkozásokon való részvétel kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanévben az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. Iskolai sportkör keretében sportcsoportok szervezhetők. Az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A tanulók részvétele önkéntes, de a választott csoportból való kilépésre a szaktanár félévkor ad lehetőséget. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

3.5. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE, TANULÓI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉSE Az írásbeli beszámolókat a tanmenetben meghatározott témából, amennyiben nem ütközik akadályba a tanmenetben meghatározott időben kell megíratni. A pedagógus amennyiben ettől indokoltan eltér, azt a tanulókkal közölnie kell. A munkaközösségek megbeszélik az értékelés módját, ponthatárokat. Tanév elején a szaktanár tájékoztatást ad a tantárgy értékelésének módjáról, alkalmazott ponthatárokról, a számonkérések módjáról, gyakoriságáról, a házi feladatok és a felszerelés ellenőrzéséről. Felmentést kap az értékelés-minősítés alól az a tanuló, akinek részképesség zavarai miatt a megfelelő szakértői bizottság, vizsgálat alapján ezt indokoltnak tartja. Ebben az esetben az iskola határozatban értesíti a szülőt a mentesítés tényéről, és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról.

19

Halasztást kaphat az a tanuló, akinek hosszabb ideig tartó hiányzása a pedagógus véleménye szerint ezt indokolttá teszi. A tananyag pótlása után a szaktanár dönt, a számonkérés idejéről és módjáról úgy, hogy figyelembe veszi a tanuló érdekeit. A tanmenetben rögzíteni kell az alábbi mérések anyagát és idejét:  témazáró dolgozatok  mérések (belső mérés) Szóbeli és írásbeli beszámoltatást a témazárók és a felsorolt mérések kivételével a pedagógus előzetes bejelentés nélkül a tanóra keretei között tetszőlegesen alkalmazhat. A kapott érdemjegynek a lehető legobjektívabbnak kell lenni, olyannak, amely sem a tanulóban, sem a szülőben nem hagy kétséget arról, hogy a minősítés valóban a tanuló teljesítményét tükrözi. Az iskola az ellenőrzőn keresztül érdemjeggyel, vagy szöveges értékelés esetén, tájékoztató füzetben értesíti a szülőket és a tanulókat. Az értékelés célja annak megállapítása, hogy a tanuló tudása mennyire felel meg a tantárgyi követelményeknek, elégséges-e a továbbhaladáshoz. Szöveges értékelés: a tanuló teljesítményét az első évfolyamon félévkor és tanév végén, a második évfolyamon félévkor szövegesen minősítjük. A tanuló:  kiválóan  jól  megfelelően teljesített  felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam második félévétől kezdődően az egyes tantárgyakból – a tantervi követelmények alapján – rendszeresen, érdemjeggyel értékel a tanító, a szaktanár. A tanév során írt témazáró felmérők érdemjegyei az első félévben is beírásra kerülnek az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe is. Érdemjegyet elsősorban tanítási órán nyújtott teljesítményért lehet adni:  mely megbízható, eligazító, segíti az eredményes tanulást, újabb erőfeszítésekre ösztönöz  valamennyi tantárgyból (amelynek heti óraszáma legalább 2 óra) havonként legalább egy osztályzatot kell kapnia a tanulónak, amennyiben ez nem ütközik akadályba (pl. hosszabb hiányzás). A kevés óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegynek kell lenni.  az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe beírt jegyeknek, minősítéseknek minden esetben meg kell egyezni  az érdemjegyekről a tanulót és a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül kell értesíteni  a szerzett érdemjegy azonnali (az adott tanórán vagy az azt követő tanórán) beíratása és a szülővel való aláíratása a tanuló feladata. Az alsó tagozaton a tanító vagy a szaktanár felelőssége, hogy a szerzett érdemjegyek beírásra kerüljenek. A jegyekkel kapcsolatos ellenőrzés az osztályfőnök feladata, félévente kétszer, de decemberben és májusban kötelező a félévi és az év végi értékelés miatt.  az érdemjegy megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz. Az első évfolyamon és a második évfolyamban félévig negyedévente átfogó, minden 20

tantárgyra, a magatartásra és a szorgalomra is kiterjedő szöveges értékelést kapnak a tanulók. Ez az értékelés legyen:  reális, tükrözze az eltelt időszak teljesítményét  vegye figyelembe hogy a tanuló önmagához képest mennyit fejlődött  előremutató és biztató Az osztályozásnál a legnagyobb súllyal a következőket vesszük figyelembe:  szóbeli és írásbeli munka  az órai aktivitás  egyéni képességeikhez viszonyított fejlődés Ezeken kívül figyelembe vesszük:  versenyen, vetélkedőkön való részvétel, eredményes szereplés  belső mérések eredménye A számonkérés módját, a szaktanár határozza meg, de a témazáró dolgozatok idejét egy héttel korábban be kell jelentenie a tanulócsoportnak. Figyelni kell a szaktanároknak arra, hogy:  felső tagozaton naponta kettő- alsó tagozaton naponta egy témazáró dolgozat íratásánál több nem lehet  a dolgozatokat 10, a tanár által munkában töltött tanítási napon belül ki kell javítani. Amennyiben ez nem történik meg, a tanuló jelzést tehet a szaktanár vagy az osztályfőnök felé.  új dolgozat íratására ugyanabban a témában addig nem kerülhet sor, amíg az előző kijavítása nem történt meg A témazáró dolgozatok megtekintésére a szülőnek is lehetősége van az iskolában fogadó órán, vagy az illetékes pedagógussal előre egyeztetett időpontban. Alsó tagozatban szülői értekezleten is lehetőségük nyílik erre. A tanuló félévi és az év végi osztályzatát azon érdemjegyek alapján kell meghatározni, amelyekről rendszeresen értesítették a tanulót és a szülőt. Az elégséges szint eléréséhez az előírt minimum tanulmányi követelmények sikeres teljesítése szükséges. Tantárgyi dicséretet kap az a tanuló, aki kiemelkedően teljesít és az adott tantárgyból megyei, országos versenyen eredményesen szerepelt. A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az alábbi érdemjegyeket használjuk: kitűnő (5 K), jeles (5), jó (4),közepes (3), elégséges (2) elégtelen (1) Kitűnő minősítést kap az a tanuló, akinek a tudását a pedagógus úgy ítéli meg, hogy kitűnik a többiek közül. Pl. az adott tárgyból csak ötös érdemjegyet szerzett, kimagasló versenyeredményeket ért el. Ez esetben a „jeles” helyett a „kitűnő” szó kerül a bizonyítványba és a törzslapra, a naplóban pedig az ötös szám mellé egy „K” betű kerül. Ha a tanuló minden tárgyból jeles illetve kitűnő osztályzatot kap, tantestületi dicséretben részesül. Erkölcstan/ Hit-és erkölcstan tárgyból félévkor és év végén nem érdemjeggyel, hanem szövegesen a következő értékelésekkel értékelünk: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt Angol nyelvből a 4. évfolyamban félévkor osztályzat helyett szöveges értékelést kapnak a tanulók.

21

A félévi osztályzat a rendeletben meghatározott tanév első napjától az első félév utolsó napjáig, az év végi osztályzat az egész tanévben kapott érdemjegyek alapján alakul ki. Az osztályzatok kialakításánál az átlagszámítás mellett, figyelembe vesszük, hogy az érdemjegy témazáróból, kisdolgozatból, feleletből, órai munkából, szorgalmi feladatból vagy más tevékenységből származik és figyelembe vesszük a fejlődés tendenciáját is. A tanulók félévi és év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten a nevelőtestület áttekinti. Tanév végén dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

3.6. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉST ÉS A DÉLUTÁNI TANULÁST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA Tanulást segítő délutáni foglalkozás  Az alsó tagozaton azok a tanulók (1-4. évfolyam), akik igénybe veszik a tanulást segítő foglalkozást, az iskolában készítik el a házi feladatokat, többnyire önálló munka keretében. Az osztálytanító számára így napi szinten van visszajelzés a délutános kollégától.  Felső tagozaton a tanulást segítő foglalkozás keretében biztosítjuk az 5-8. évfolyamos tanulóknak, hogy délutáni tanulás és foglalkozás keretében készítsék el a házi feladataikat. A tanulást segítő foglalkozás feladatai:  önálló tanulásra szoktatni a diákokat  elsajátíttatni a tanulókkal a helyes tanulási módszereket  a házi feladatokat mennyiségileg és minőségileg is ellenőrizni  a szabadidő helyes eltöltésére ösztönözni a tanulókat. A csoportok vezetői a házi feladatok mennyiségéről egyeztetnek az osztálytanítókkal, szaktanárokkal. Ha a tanuló bármely okból kifolyólag nem vesz részt a délutáni foglalkozáson, a szülő kötelessége gondoskodni arról, hogy gyermeke otthon készítse el házi feladatát és felkészüljön a következő tanítási napra. Annak a tanulónak az esetében, aki többszörös figyelmeztetés ellenére sem teljesíti kötelességét vagy viselkedésével hátráltatja a közösség délutáni munkáját, a szülőkkel való megbeszélésre, egyeztetésre van szükség. Súlyosabb probléma esetén eltanácsolható a délutáni foglalkozásról.

3.7. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI Magatartás és szorgalom értékelése: Példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) ill. szorgalomnál hanyag (2) Havonta egy érdemjegyet kell adnia az osztályfőnöknek a kollégák javaslatait figyelembe véve, de a félévi, év végi érdemjegyet az osztályozó értekezleten a nevelőtestület határozza meg. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja 22

 a tanórán és a tanórán kívül példát jelenthet a többiek számára  feladatait, vállalásait teljesíti  tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan viselkedik  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz  vigyáz az iskola felszereléseire, a környezetre  nincs írásbeli figyelmeztetése, vagy intője Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja  a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti  tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan viselkedik  az osztály- vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt  nincs írásbeli intője, figyelmeztetője Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be  a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik  feladatait nem minden esetben teljesíti  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik  igazolatlanul mulasztott  osztályfőnöki intője vagy igazgatói figyelmeztetője van Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza  több alkalommal igazolatlanul mulaszt  van igazgatói intője A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki:  képességinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi  a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  a tanórákon többnyire aktív  többletfeladatot, tanórán kívüli foglakozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti  taneszközei tiszták, rendezettek Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

23



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is az előző félévhez képest lerontja  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  feladatait többnyire nem végzi el  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen Jutalmazhatók azok a jó eredmények, melyek a tanulói közösségek vagy egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, vagy egyéb irányú tevékenységében, az osztályközösség vagy iskola jó hírnevét növelő cselekedetekben nyilvánulnak meg. A tanulóközösségek egyetértési jogkört gyakorolhatnak a jutalmak odaítélésében. Egy tanéven belül ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a jutalmat csak egyszer lehet megkapni. Jutalmazási formák, amelyekben a tanulók részesülhetnek:  szaktanári dicséretben akkor részesülhet a tanuló, ha szaktárgyi versenyeken eredményesen szerepelt, abban a tantárgyban kiválóan teljesített  osztályfőnöki dicséret illeti meg, ha az osztályközösség életére pozitív hatással van  nevelői dicséret jár olyan tettért, amely a délutáni tanulást segítő foglalkozási csoport életére pozitívan hat  igazgatói dicséretet akkor kaphat, ha öregbíti iskolánk hírnevét a községben, megyében vagy országos szinten  jutalomkönyvet és oklevelet kaphat, ha egész tanévben kiemelkedő tanulmányi eredményt és példamutató magatartást tanúsított  tantestületi dicséretet kap, ha kitűnő minősítést ért el  Szivárvány Díjban – szobor – részesülhet, ha 8. osztályos, és nyolc éven keresztül kiváló tanulmányi eredményt ért el, a magatartása is példamutató, valamint eredményeivel iskolánknak hírnevet szerezett A jutalmazási formák – jellegüktől függően – kihirdetésre kerülhetnek az iskola közösségei előtt vagy ünnepi alkalmakkor. A tanév folyamán kapott írásbeli dicséretek a tájékoztató füzetbe és a naplóba is bejegyzésre kerülnek.

3.8. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság közreműködésével kell teljesíteni. Tanulmányok alatti vizsgát kérelemre független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelésioktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A vizsgákat a jogszabályban részletezett módon kell megszervezni és lebonyolítani. A szabályosan 24

megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja, különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni ezért iskolánkban különbözeti vizsgát a tanév első félévének utolsó hónapjában, illetve a tanév utolsó hónapjában (augusztusban) lehet tenni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, amennyiben:  felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól  engedélyt kapott, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget  jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet  egy osztályozó vizsga - az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítés kivételével - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik  egy napon legfeljebb három vizsga szervezhető  pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, amennyiben:  a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott egy vagy két tantárgyból (három vagy több tantárgy esetében a nevelőtestület döntése alapján)  az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik  a vizsgázó javítóvizsgát az igazgató által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet

3.9. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz stb..) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben és megfelel a NAT előírásainak. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához, szükséges kötelező taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A tankönyvek, tanulmányi segédletek (pl. munkafüzet, térkép) kivételével a taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tantárgyak tankönyveit és tanulmányi segédleteit a szakmai munkaközösségek választják ki. A tankönyvek kiválasztásának legfontosabb szempontjai:  a tankönyvek tartalma és megjelenése megfelel-e a tanulók életkori sajátosságainak  milyen mértékben fedi le a könyv tartalma az adott tantárgy helyi tantervét

25

    

szükséges-e valamilyen segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz, esetleg segédletek nélkül, önmagában is kiszolgálja a tanulás folyamatát milyen a tartalmi, formai kidolgozottsága, mennyire motiváló a tanulók számára teremt-e lehetőséget az önálló tanuláshoz, a differenciáláshoz, gyakorláshoz az esetleges tankönyvi változtatások fő szempontja a sikeresebb oktatás elősegítése a tankönyvek ár-érték aránya a lehető legjobb legyen

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulói segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntések nem változtathatók meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak  a taneszközök használatában az állandóságra, ugyanakkor a korszerűségre törekszünk  a kiválasztott tankönyvek segítsék az iskola által képviselt értékek megvalósítását  megfeleljenek nevelési programunknak  az iskola arra törekszik, hogy a fenntartó által biztosított keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára

3.10.PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI, CSOPORTVEZETŐK FELADATAI 3.10.1 A pedagógus feladatai Szakmai munka, szaktárgyi feladatok (1. kompetencia)  szaktárgya, tantárgya tanításához alapos, korszerű tudással rendelkezik, törekszik ennek folyamatos fejlesztésére  a köznevelési törvényben foglaltak megtartásával az egyetemes emberi értékeket figyelembe véve nevelő-oktató munkáját  munkájában prioritásként kezeli a kerettanterv és a helyi tanterv céljait  ismeri tantárgya szakmódszertanát, módszertani sokszínűség jellemzi. Ezek alkalmazásakor figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségüket, tudásukat, az adott helyzetet.  első osztályos tanulóink körében az osztálytanító az illetékes miniszter által meghatározottak szerint minden tanévben DIFER vizsgálatot végez. A vizsgálandó tanulókat az óvodai jelzések, a tanítók addigi tapasztalatai alapján választja ki. A mérés eredményéről tájékoztatja az igazgatót és a szülőt is.  tanítási óráira felkészül, pontosan megtartja és dokumentálja  segíti a tanulók képességeinek, tehetségének kibontakozását és a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását társaihoz  a helyi tanterv alapján és az azonos tantárgyat tanító kollégákkal egyeztetve kiválasztja a tankönyveket és segédeszközöket  munkájáról és szaktárgya helyzetéről kérésre beszámol a vezetés által megadott szempontok alapján

26

Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, megvalósítása (2. kompetencia)  éves munkáját megtervezi, tanmenetet készít figyelembe véve a kerettantervet, az iskola helyi programját, a tanulók életkori sajátosságait, a korábbi tapasztalatokat, a csoport sajátosságait és egyeztet az azonos tárgyakat tanítókkal.  tervezi óráit, annak céljait, a megvalósítás módját, eszközeit  részt vesz az iskola éves munkatervének az összeállításában  a nevelőtestület tagjaként részt vesz a PP, az SZMSZ, a házirend elkészítésében, felülvizsgálatában, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat A tanulás támogatása (3. kompetencia)  a tanév elején tájékoztatja a tanulókat és a szülőket szaktárgya, tantárgya követelményeiről, az értékelés módjáról  módszertani segítséget, útmutatót ad szaktárgya tanulásához, ezzel segíti a tanulók otthoni munkáját  módszereivel aktivizál, motivál. Pozitív visszajelzéseivel támogatja a tanulás folyamatát  ha lehetőség van rá, szaktantermében tanulást segítő környezetet teremt A tanulók személyiségfejlesztése, egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, SNI-s, BTM-es nehézségekkel küzdő tanuló, többi tanulóval történő sikeres nevelése, oktatása, annak módszerei (4. kompetencia)  a pedagógus feladata, kötelessége a PP szellemében, a tanulók személyiségfejlesztése tanórán és tanórán kívül  munkája során figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, fejlettségét, tehetségét, fejlődésének ütemét, sajátos nevelési igényét, ezzel érvényesíti az egyéni bánásmódot.  keresi és alkalmazza a differenciálás eszközeit  segíti a gyengébb képességű, a tanulási problémákkal küzdő, a tanulásban lemaradó tanulókat (korrepetálás) és támogatja a tehetséges tanulókat tehetségük kibontakozásában (szakkör, versenyek)  felvételi előkészítőt tart  az SNI-s, BTMN-es tanulók esetén együttműködik a gyógypedagógussal és a fejlesztőpedagógussal Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi- kulturális sokszínűségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység (5. kompetencia)  a pedagógus feladata, kötelessége a PP szellemében a közösségformálás tanórán és tanórán kívül  feladata a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatni, betartatni a közösségi együttműködés magatartás szabályait  a munkatervben meghatározottak szerint szervezi a tanulmányi kirándulásokat, közreműködik az iskolai ünnepségek, rendezvények megvalósításában  segíti az iskolai szabadidős programok szervezését és az iskolai hagyományok megtartását (Vámbéry napok)  osztályfőnöki munkáját a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint végzi

27

Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése (6. kompetencia)  a tanulók minősítését, értékelését (érdemjegyek, osztályzatok megállapítását) a PP-ban leírtak szerint végzi  az érdemjegyeket, a szöveges értékelést beírja, ill. beíratja a naplóba és a tanulók ellenőrzőjébe, tájékoztató füzetébe  a tanulók témazáróit 1 évig megőrzi  részt vesz különbözeti, osztályozó és javítóvizsgák lebonyolításában Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás (7. kompetencia)  részt vesz a nevelőtestületi üléseken és a munkaközösségi értekezleten  együttműködik az iskolai felelősökkel: szakmai munkaközösség vezető, ifjúságvédelmi munkát végző osztályfőnök, DÖK segítő pedagógus, pályaválasztási felelős  a szülői értekezleten és a fogadóórákon a szülők rendelkezésére áll, ahol tájékoztatja a szülőket gyermekük fejlődésével kapcsolatban, és érdemi választ ad a szülők (tanulók) kérdéseire, javaslataira Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért (8. kompetencia)  7 évente - a jogszabályban meghatározottak szerint- továbbképzésen vesz részt  lehetőség szerint szervezett továbbképzéseken gyarapítja szakmai ismereteit, tudását  folyamatosan képzi magát  részt vesz pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatásokban és szakmai testületek tagjaként, képviseletében helyi, regionális, országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában

3.10.2 Az osztályfőnök feladatai: Adminisztrációs tevékenysége  szeptemberben megnyitja az osztálynaplót, az anyakönyveket pedig a megérkezésük után, elvégzi a tanév eleji adminisztrációs feladatokat  naprakészen végzi az osztálynaplóval kapcsolatos adminisztrációs feladatokat  segíti az októberi statisztika elkészítését  tájékozódik a hátrányos és veszélyeztetett tanulókról  jelzi a naplóban, ha osztályában SNI-s, és BTMN-es tanulók vannak, és erről tájékoztatja kollégáit  szükség esetén jellemzést ír az ifjúságvédelemmel kapcsolatban  ellátja a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat  megírja a félévi és év végi bizonyítványokat, törzslapokat, elkészíti az osztály statisztikáját  a tanév végén osztályáról értékelést készít a vezetőség által megadott szempontok alapján  munkájában az adatvédelmi törvényeknek megfelelően jár el, segíti az adatok nyilvántartását Szervező tevékenysége  tanév elején osztályával ismerteti a házirendet, baleset és- tűzvédelmi oktatást tart  segíti osztályában a diák-önkormányzati képviselő megválasztását  az iskola PP-ja és az éves munkaterv szerint osztályprogramokat szervez, az egész iskolát érintő programokban részt vesz, mint szervező, segítő  megszervezi osztálya tanulmányi kirándulásait

28

  

segíti az erdei iskola szervezését segíti osztálya kötelező védőnői és orvosi vizsgálatainak megszervezését az iskola PP-ja és az éves munkaterv szerint szülői értekezletet tart, megszervezi az SZM tagjainak megválasztását és kapcsolatot tart fenn velük

Nevelő-oktató tevékenysége  az osztályfőnök az iskola PP-jának szellemében céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát  a tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét  az osztályfőnöki óráin az osztályfőnöki tanmenete szerint halad, amely kötött, szabadon választható és aktuális témákból áll  rendszeresen figyelemmel kíséri osztálya tanulmányi munkáját és fegyelmi helyzetét  segíti és koordinálja az osztályban tanítók munkáját, kapcsolatot tart a családvédelmi szolgálat képviselőjével  a PP alapján minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát  javaslatot tesz a félévi és év végi osztályozó értekezleten a magatartás szorgalom jegyek minősítésére  javaslatokat tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére  ha lehetősége van, hospitál osztályában

3.10.3 A tanulást segítő délutáni foglalkozás csoportvezetőjének feladatai:          

az eredményes nevelés érdekében harmonikusan együttműködik az osztályfőnökökkel és a szülőkkel megszervezi és biztosítja a délutáni tanórákat, a szabadidős tevékenységeket a foglalkozások alatt a jó munkához megfelelő és nyugodt légkört alakít ki elősegíti a tanulói munka eredményességét, hatékonyságát a tanulás mellett fejleszti a gyermekek játékkultúráját ellenőrzi a házi feladatok elkészítését minőségileg és mennyiségileg is a tanulók testi-lelki egészségének védelmére, egészséges életmódra nevelésére, az egészségi állapotuk javítására és erkölcsi nevelésére nagy gondot fordít kialakítja, betartja és betartatja a helyes étkezési szokásokat sokoldalúan fejleszti a tanulók személyiségét a szabadidős programok segítségével a nevelés területén nagy figyelmet fordít iskolánk hírnevének megőrzésére

29

4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

4.1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyi struktúrája és óraszámai. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

7

7

6

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

4. évf. 6 2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezh ető órakeret

2

2

3

3

Rendelkez ésr e álló órakeret

25

25

25

27

30

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1 1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkez ésr e álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg.

31

A kerettantervek közül, ahol többféle változat is megjelent az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Ének-zene

A változat

TESTNEVELÉSSEL MÓDOSÍTOTT KERETTANTERV Alsó tagozat

Heti óraszámok évfolyamonként

Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak 1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Élő idegen nyelv

-

-

-

3

Matematika

5

5

4,5

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1,5

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Az évfolyamok heti kötelező óraszáma

22

22

22

24,5

32

TESTNEVELÉSSEL MÓDOSÍTOTT KERETTANTERV Felső tagozat

Tantárgy/évfolyam

Heti óraszámok

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3,5

3,5

Történelem és állampolgári ismeretek, hon és népismeret

2

2,5

2

2

Idegen nyelv

3

3

3

3

Matematika

4

3,5

3

3

0,5

1

1

Fizika

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Informatika Természetismeret, egészségtan

Ének-zene

2

2,5

1

1

1

1

1,5

1,5

1

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

27,5

27,5

27,5

27,5

Rajz, mozgókép és médiaismeret

Osztályfőnöki Ember és társadalomismeret, etika Tánc és dráma Kötelező óraszám a törvény alapján Választható tantárgy időkeret Összes óraszám

1 22,5

25

1

0,5

26

25,5

33

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-4. évfolyamban Testneveléssel hit- és erkölcstannal módosított kerettanterv 1. évfolyam 2013-14 7+1

2. évfolyam 2014-15 7+1

3. évfolyam 2015-16 6+2

4.évfolyam 2016-17 6+1

---

---

---

2+1

Matematika

4+1

4+1

4+1

4 +1

Erkölcstan/ Hités erkölcstan Környezetismer et Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika és életvitel Testnevelés és sport Összes óra

1

1

1

1

5

5

5

5

25

25

25

27

Szabadon tervezhető órák

2

2

3

3

1 magyar 1 matematika

1 magyar 1 matematika

2 magyar 1 matematika

1 magyar 1 angol 1 matematika

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

34

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyamban Testneveléssel, erkölcs-és hitoktatással módosított kerettanterv Heti óraszámok évfolyamonként felmenő rendszerben. 2013-14 2014-15 2015-16 2016-17 Tantárgy/évfolyam

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

4

4+1*

3+1*

4

Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelvek

2+1*

2+1*

2

2

3

3

3+1*

3

Matematika

4

3+1*

3+1*

3+1*

Informatika

1*

1

1

1

Természetismeret, egészségtan Fizika

2

2 2

1+1*

Biológia

2

1+1*

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Technika életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

1

1

1

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Hit-és erkölcstan, etika

1

1

1

1

Hon és népismeret

1

Kötelező óraszám a törvény alapján Választható tantárgy időkeret Összes óraszám

28

28

31

31

28

28

31

31

* Szabadon felhasználható óra 5.o 2 óra (informatika, történelem ) 6.o 3 óra ( matematika, magyar, történelem ) 7.o 3 óra ( magyar, matematika, angol ) 8.o 3 óra ( matematika,fizika, biológia )

35

Az iskola egyes évfolyamain az alábbi tantervek alapján folyik a tanítás. Tanév

Évfolyam 1.

2.

3.

2012-13

TM

2013-14

ETM

TM

2014-15

ETM

ETM

TM

2015-16

ETM

ETM

ETM

2016-17

ETM

ETM

ETM

4.

5.

6.

7.

8.

TM ETM

TM

ETM

ETM

TM

TM

ETM

ETM

ETM

TM

ETM

ETM

ETM

ETM

ETM

TM – heti 5 testnevelés órával módosított kerettanterv ETM – hit- és erkölcstan valamint heti 5 testnevelés órával módosított kerettanterv 2016 -17-es tanévtől nem tanórai foglalkozások óraszáma. 205 óra a nem tanórai keretek között folyó nevelés-oktatásra felhasználható óraszám 1- 3. osztály 27-27 óra + 3 óra SNI-s tanulónként 4. osztály 28 óra + 3 óra SNI-s tanulónként 5-6. osztály 23-23 óra + 4 óra SNI-s tanulónként 7-8. osztály 25-25 óra + 4 óra SNI-s tanulónként

4.2. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszának (1-4. évfolyam) célja: 

óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot  vezesse át a gyermeket a játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe  az iskola adjon teret játék és mozgás iránti vágyának  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok értékei iránt. Segítse természetes fejlődését, érését  az iskola elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen és sajátíttasson el a negyedik osztály végére Feladata:  a pedagógiai munka középpontjában az alapkészségek elsajátíttatása álljon  a gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását  alapozza meg a tanulási szokásokat, támogassa az egyéni képességek kibontakozását, működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában, segítse a

36



tanuló szociális – kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányának csökkentését erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését

Alapfokú nevelés-oktatás második szakaszának (5-8. évfolyam) célja:  

folytassa az első szakaszban megkezdett képességek, készségek fejlesztését vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz  vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük a tolerancia szellemében  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a lehető legjobban készítse fel a továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre  lehetőség szerint alapozza meg a felkészülést a kötelességek és a jogok törvényes gyakorlására Feladata:  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolatokhoz szükségesek  mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozni a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  fokozatosan kialakítani, bővíteni az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatása  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  sajátítsa el a tudatos fogyasztói magatartás (gazdaságosság, takarékosság, minőség, ökológiai fogyasztó védelem) fogalmait  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzését, empátiáját  olyan helyzeteket kell teremteni, amelyben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, becsületességének, szavahihetőségének értékét  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban  a nemzeti és a nemzetiségi hagyományok tudatosítása és ápolása  erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére  fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására

4.3. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a 37

szegregációmentesség, a diszkriminációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, az integráció biztosítása. A szociális hátrányok enyhítésére felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programokat szervezünk, melyek a rászoruló tanulók részére ingyenesek.  A diák-önkormányzatot segítő tanár, az osztályfőnök és minden pedagógus feladata, hogy a szülőket, tanulókat tájékoztassa az őket érintő kérdésekről. Figyelmeztessék a szülőket, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartanak szükségesnek.  A pedagógus közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében.  Biztosítani kell, hogy a tanulók meghatározott keretek között az iskola eszközeit, létesítményeit ingyenesen használhassák.  Az iskola igazgatója dönt a szociális helyzet alapján esetlegesen adható kedvezményekről. Felzárkóztató programok, lehetőségek:  korrepetálások, egyéni foglalkozások kis csoportokban  fejlesztő foglalkozások: tantárgyi fejlesztés, készségfejlesztés  délutáni foglalkozások szervezése.

4.4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Az Nkt. 97.§ (6) kimondja, hogy: „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” Az iskola a 2012-2013-as tanévtől felmenő rendszerben a tanulók órarendjébe beépítve biztosítja a mindennapos testnevelést. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai sportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A sportköri és tömegsportfoglalkozások pontos idejét tanévenként kell meghatározni.

4.5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ÉS LEBONYOLÍTÁSUK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi – a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével – a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A tanév rendjéről szóló 35/2014. (IV.30.) EMMI rendelet 9. § (9) bekezdése szerint a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésében (a továbbiakban: fizikai

38

fittség mérés) a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt. Magyar Diáksport Szövetség bevonásával kialakításra került a fizikai állapot új mérési rendszere. Ennek köszönhetően a köznevelési intézményekben a 2014/2015-ös tanévtől kezdődően egy teljesen új mérési módszer segítségével mérhetik a tanulók fizikai, fittségi állapotát. A mérések szorosan kapcsolódnak a mindennapos testnevelés rendszeréhez, s azok eredményei részletes információkkal fognak szolgálni a tanulók aktuális fizikai, fittségi állapotáról, mind a tanuló, a szülők, mind a testnevelők részére. A fizikai fittségi méréshez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat és a mérések lebonyolítását a PP 3. melléklete tartalmazza.

4.6. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségfejlesztés feladata az egészség megőrzése, karbantartása, fejlesztése. „Ép testben ép lélek” elősegítése. Az iskola legfontosabb feladatai:  alapdokumentumának az Egészségnevelési és környezeti nevelés iskolai programja és a drog- stratégia felülvizsgálata  évenként több alkalommal a felső tagozatos tanulók részére felvilágosító programok szervezése  az osztályfőnöki órák, biológia órák felvilágosító programjai.  az ismeretek feldolgozása, értelmezése osztályfőnöki, és természetismeret, biológia órákon  higiénés magatartás fejlesztése  egészséges táplálkozásra nevelés  egészséges mozgásfejlődés elősegítése  baleset-megelőzés, betegségek elkerülése, egészség megóvása érdekében végzett tevékenységek  személyiség karbantartása  harmonikus kapcsolatok kialakításának elősegítése  függőséghez vezető szokások megelőzése  családi életre, társsá, szülővé nevelés  mentálhigiénés szakember által nyújtott tájékoztatás az egészségvédelemmel és veszélyforrásokkal kapcsolatban  rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás biztosítása  iskolavédőnővel történő folyamatos együttműködés  iskolaorvossal, iskolai fogorvossal történő folyamatos együttműködés  a kötelező szűrések és védőoltások lebonyolításának támogatása  a mindennapos testnevelés megszervezése  széles körű sport és szabadidős programok biztosítása

39

4.6.1. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A környezeti nevelés célja: A környezeti nevelés vállalkozik arra, hogy természeti és társadalmi környezetből tényeket, ismereteket közvetítsen, segítse a környezeti folyamatokat összefüggések megértését, fejlessze a környezettudatosságot. A környezeti nevelés egyaránt jelenti a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, valamint a magatartások, viszonyulások, az értékrend, a pozitív jövőkép és a környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Ezek az élmények közösségben megélhetőek, de jellemzően személyes tartalmúak. A cél tehát új, környezettudatos szemléletű nemzedék nevelése. Fontos feladat a hétköznapi életviteli szokások alakítása, fejlesztése a fenntarthatóság és harmónia jegyében. („Fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációink számára történő megőrzésével egyidejűleg”) Világ Tudományos Akadémiáinak nyilatkozata, TOKIO 2000. A környezeti nevelés legfontosabb tartalmi elemei, amelyek iskola oktató-nevelő munkájában megjelennek:  globális problémák megismerése  fenntartható fejlődés  fogyasztási szokások  egészséges életmód  lelki egészség fejlesztése  saját település értékeinek megőrzése  környezetvédelem családi lehetőségei  hulladék csökkentése  reklámok minősítése  természetvédelem  biológiai sokféleség  szelektív hulladékgyűjtés  egészséges táplálkozás  káros szenvedélyek elleni küzdelem  saját település gondjainak megismerése  anyag- és eszköztakarékosság  energiahatékonyság növelése A környezeti nevelés legfontosabb színterei az iskolák. A környezeti nevelés széles értelmezési körébe tartozó feladatok a külső természeti környezethez, az épített külső (tárgyi környezethet pl: ivóvíz, energia, hulladék, stb.), az egészségmegőrzéshez, a mentálhigiénés egészséghez, a társas környezethez való viszony, tudás, ismeret, attitűdök és szokások alakítása, formálása, erősítése. Iskolánkban a környezeti nevelés külön órakeret biztosítása nélkül a tanórákon és iskolán kívül valósul meg. Az iskolai egészségnevelés célja tanulóink egészségtudatos magatartásának kialakítása; az egészség hosszú távú megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása és bővítése. A gyermekeket meg kell tanítanunk a helyes életviteli szokásokra, magatartásformákra, amelyek segítik harmonikus testi-lelki fejlődésüket. Az egészségnevelés sarkalatos pontja a prevenció. Az egészség és az élet védelme az iskolai nevelés alapértékei között szerepel és át kell hatnia valamennyi tantárgy oktatását.

40

Az egészségmegőrzés alapfeltétele a társadalmi, családi, iskolai légkör. Az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van a nevelés e területén. Javasolt témakörök, melyek évfolyamonként az osztályfőnöki- és egyéb órákon spirálisan építkeznek, bővülnek:  a táplálkozás  mozgás és személyi higiéné  veszélyes anyagok  emberi szexualitás  családi élet és kapcsolatok  a biztonság megőrzése  a biztonságos környezet  önismeret, kommunikáció Az egyes témakörök feldolgozása nagyon változatos módon történik. A közösség szerkezete, az időszerű problémák és az osztályfőnök személyisége döntő a módszerek kiválasztásában. Fontos, hogy a szülőket is be kell vonni a tevékenységek kialakításába, hisz gyermekeik egészségéért elsősorban ők a felelősek. Javasolt egészségneveléssel kapcsolatos szülői értekezletek tartása, illetve az osztályfőnök szülőkkel való konzultációja is. Szakemberek, orvosok és védőnők is szívesen bekapcsolódnak a felvilágosító munkába. Az egészségnevelés feladata az egészség megőrzése, karbantartása, fejlesztése, hisz: „Ép testben ép lélek”. Az egészségnevelésben is az egyik legfontosabb színtér az iskola. A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást az iskolaorvos és védőnő végzi. Az egészségnevelés területei: Ismeretszerzés:  higiénés magatartásra nevelése  egészséges táplálkozásra nevelése  egészséges mozgásfejlődés  baleset-megelőzés, betegségek elkerülése, egészség megóvása  a személyiség karbantartása  harmonikus kapcsolatok kialakítása  függőséghez vezető szokások megelőzése  családi életre, társsá, szülővé nevelés Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás  Az iskolaorvos feladata: időszakos általános vizsgálatokat végez, a vizsgálatok eredményeit a tanulók egészségügyi törzslapján feljegyzik, megőrzik. Az iskolaorvosnak az iskolában elsősorban preventív szerepe van, a kóros tüneteket szűrővizsgálat során igyekeznek a lehető legkorábban észrevenni. Ellenőrzik a tanulók személyi higiénéjét és az iskolai alkalmazottak kötelező szűrővizsgálatainak megtörténtét.  A védőnő feladata: az orvos segítőtársa, részt vesz a különböző ellenőrzéseken, vizsgálatokban, egészségnevelésben. Vezeti az oltási dokumentációt, testi fejlődést rögzítő törzs- lapot. Kiemelten gondozza a veszélyeztetett gyermekeket. A védőnő nyilvántartja a szakvizsgálatra szorulókat, ellenőrzi a korrekció megtörténtét.  A fogorvos feladata: évente egy alkalommal kötelezően minden gyermek fogazatát ellenőrzi, az adatokat feljegyzi. Beutalóval látja el a rászorulókat.

41



A bőrgyógyász feladata: úszásoktatás megkezdése előtt minden tanuló megvizsgálása.

4.6.2.Az elsősegélynyújtással kapcsolatos iskolai terv Hazánkban sajnos nagyon magas a súlyos egészségkárosodással, halállal végződő balesetek száma. Megfelelő és időben érkező segítségnyújtással e balesetek következményei enyhíthetők Ezért fontosnak tartjuk, hogy iskolánk tanulói minél nagyobb számban sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapjait, legyenek képesek szükség esetén gyors és szakszerű segítséget nyújtani a bajbajutottaknak. Kiemelten kell hangsúlyozni tanulóinknak, hogy aki elsősegélynyújtásra vállalkozik, annak mindig a legjobb tudása szerint kell eljárni, és szem előtt tartanai a „Ne árts!” szabályát. Tanulóink tanórai keretek között különböző tanórákon (biológia, osztályfőnöki, környezetismeret, testnevelés) sajátíthatják el az elsősegélynyújtás alapvető szabályait, a legfontosabb tennivalókat baleset esetén. Tanórán kívüli foglalkozáson az elméletet és gyakorlatot egyaránt elsajátíthatják elsősegélynyújtó szakkör keretein belül. A szakkör munkájába 7-8. osztályos tanulók kapcsolódhatnak be. Heti rendszerességgel ismerkedve az elsősegélynyújtás alapvető elméleti és gyakorlati ismereteivel. A szakkörben szerzett tudásukról, ismereteikről elsősegélynyújtó vizsgán adhatnak számot. Az elsősegélynyújtási ismeretek oktatásában a védőnő jelentős segítséget ad iskolánk nevelőjének. Ismeretterjesztő előadásokon, gyakorlati bemutatókon szélesíti tanulóink tudását, ismereteit. Az elsősegélynyújtó szakkörben használt tankönyv: Hornyák István : Elsősegélynyújtás mindenkinek / Magyar Vöröskereszt / A szakkör munkájában a hagyományos oktatási eszközök mellett felhasznál digitális és interaktív tananyagot is.

42

MELLÉKLETEK 1. melléklet Egészségnevelési, környezeti nevelési és drogstratégiai program 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Környezeti nevelés definíciója Környezeti nevelés célja Helyzetelemzés Környezeti nevelés- Egészségnevelés területei, tevékenységei, módszerei Környezeti nevelés éves munkaterve Ellenőrzés, értékelés, korrekció Egészségnevelés az osztályfőnöki munkában

1.

KÖRNYEZETI NEVELÉS DEFINÍCIÓJA „A környezeti nevelés olyan tevékenység, amely képessé tesz a környezet aktív megismerésére, a környezet változásainak összefüggő rendszerben való értelmezésére, a problémák okainak megértésére és megoldások keresésére, a megoldásokhoz szükséges egyéni, közösségi döntések felelősségének megértésére és meghozatalára, a környezettudatos cselekvésre.” ( Czippán Katalin)

2.

KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA A környezeti nevelés vállalkozik arra, hogy természeti és társadalmi környezetből tényeket, ismereteket közvetítsen, segítse a környezeti folyamatok összefüggések megértését, fejlessze a környezettudatosságot. A környezeti nevelés egyaránt jelenti a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, valamint a magatartások, viszonyulások, az értékrend, a pozitív jövőkép és a környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élményhelyzetek biztosítását. Ezek az élmények közösségben megélhetőek, de jellemzően személyes tartalmúak. A cél tehát új környezettudatos szemléletű nemzedék nevelése. Fontos feladat a hétköznapi életviteli szokások alakítása, fejlesztése a fenntarthatóság és harmónia jegyében.

3.

HELYZETELEMZÉS A környezeti nevelést befolyásoló helyi elemek bemutatása 3.1. A település és közvetlen környezetének természeti környezeti adottságai: Földrajzi fekvés, domborzat, éghajlat növény-és állatvilág: Az Északi-Bakony keleti lejtői között található Csetény. Talaja: mészkő alapon barna erdőtalaj. Természeti környezetét valamikor az erdők határozták meg, de a földművelés terjeszkedésével már a XVIII. Század közepén eltűnt a természetes növényzet.

43

Éghajlat: hűvös, csapadékos. A Balaton-felvidékhez képest az évszakváltásban 2 hetes különbség is előfordul. Ez a tavaszi virágnyílásban, lombfakadásban, télen az első hó lehullásának időpontjában jól érzékelhető. Csapadék: 800-850 mm. Természetes növényzet A Bakonyra főképp a tölgyesek jellemzők, de jelentős a bükkerdő is. Vegyesen előforduló erdőalkotó fák: a kőris, a gyertyán, a hárs, az éger, a nyír, a juhar és az akác. Az Északi-Bakonyban a magasabb térfelszínből és hűvösebb csapadékosabb éghajlatból adódóan zártabbak az erdők. A geológiai törésvonalak mentén kialakult szurdokvölgyekben -Cuha-völgy; Gaja-völgy, cseszneki Ördög-árok- különleges növényzet települt. A középhegységi gyertyános tölgyes a Bakony területén csak foltszerűen jelenik meg pl. Tési-fennsíkon, Cuha-völgy középső szakaszának két oldalán , Kabhegyen. A bükk lombfakadását megelőzően gyepszintjét kora tavaszi növények borítják. A bükk kilombosodása utáni fényviszonyokat kevés faj képes elviselni. A bakonyi erdők állatvilága gazdag. Számos védelem alatt álló faj található a Bakony erdeiben. VÉDETT TERÜLETEK A BAKONYBAN  Balaton-felvidéki Nemzeti Park TÁJVÉDELMI KÖRZETEK  Magas-Bakonyi TK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK  Fenyőfői Ősfenyves TT  Zirci Arborétum  Várpalotai Homokbánya  Szentgáli Tiszafás TANÖSVÉNY  Lóczy Lajos sétaút Tihany  Lóczy –barlang, Balatonfüred  Zirci Arborétum  Erdők Háza Bakonybél CSETÉNY TÁRSADALMI GAZDASÁGI ADOTTSÁGAI Település típus: falu Népesség: 1850 fő Munkanélküliség: 3,5% Egészségügyi helyzet: Az egészségügyi ellátást egy háziorvos, egy védőnő és egy gyógyszerész biztosítja. A helybeli kevés munkalehetőség eljárásra készteti a lakosságot, így sokan dolgoznak Móron, Veszprémben és Székesfehérváron Sajnos az ingázás és a több műszak nehezíti a családok biztonságát és egyre kevesebb idő jut a meghitt családi együttlétekre. A falu infrastruktúrája fejlett. Az ivóvíz-, szennyvíz-, telefon- és gázhálózat teljesen kiépült, a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott. A lakások száma 650 db. A falu úthálózata felújításra szorul.

44

CSETÉNY TÖRTÉNELMI, KULTURÁLIS ÉRTÉKEI Holitscher-kastély A kastély körül valamikor híres arborétum (angolkert) ritka fákkal, cserjékkel, növényekkel Tájház Az iskola külső belső környezete Az intézmény műszaki állapota egyre romlik, ezért korszerűsítésre, felújításra szorul (nyílászárók, hőszigetelés). Az oktatás szaktantermekben folyik. (A tantárgyfelosztás lehetőségei alapján.) Tárgyi feltételek: Az iskola felszereltsége, eszközellátottsága közepesnek mondható. Az iskola előtt díszkert található. Az épület mögött néhány éve rendbe hozott füves pálya van. A „bitumenes” kispálya azonban évek óta rossz állapota miatt balesetveszélyes, felújítása 2015-ben a tervek szerint megtörténik. ÖNÉRTÉKELÉS ERŐSSÉGEINK

FEJLESZTENDŐ TRÜLETEINK - nyílászárók, fűtésrendszer felújítása (valamennyi épületgépészeti rendszer) - bitumenes pálya végleges rendbetétele - szaktermek eszközellátottságának javítása

- szép környezet - iskola nagy zöldterülettel rendelkezik - füves pálya

4. KÖRNYEZETI NEVELÉS 4.1. Környezeti nevelés objektív feltételei (erőforrások) Az eredményes környezeti neveléshez szükséges eszközök, objektumok, melyek rendelkezésünkre állnak:  internet  számítógép  interaktív táblák  szakkönyvek - könyvtár 4.2. A környezeti nevelés humán erőforrásai A környezeti nevelési program megvalósításánál az alsó tagozatos tanítókra, osztályfőnökökre, biológia,- kémia-földrajz szakos tanárokra lehet számítani. ÖNÉRTÉKELÉS FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK - szakirányú, ismeretbővítő továbbképzések - szakirányú módszertani továbbképzés - könyvtár

ERŐSSÉGEINK - szaktanárok - szakkönyv ellátás - interaktív táblák

45

ERŐSSÉG  tudás, felkészültség  motiváltság  kapcsolatteremtő készség  elkötelezettség  környezettudatos szemlélet  rendezvények szervezése, innováció

FEJLESZTENDŐ  módszertani kultúra bővítése  információk rendszerezése

4.3. A környezeti nevelés tartalma A környezeti nevelés alábbi tartalmi elemei jelennek meg az iskolai oktató-nevelő munkában:  globális problémák megismerése  természetvédelem  fenntartható fejlődés  biológiai sokféleség  fogyasztási szokások  szelektív hulladékgyűjtés  egészséges életmód  egészséges táplálkozás  lelki egészség fejlesztése  káros szenvedélyek (drog, dohányzás, alkohol) elleni küzdelem  a saját település értékeinek megőrzése  a saját település gondjainak megismerése  környezetvédelem családi lehetőségei  anyag és eszköztakarékosság  hulladékok csökkentése  energia hatékonyság ÖNÉRTÉKELÉS ERŐSSÉG  egészséges életmód  egészséges táplálkozás  lelki egészség fejlesztése  káros szenvedélyek elleni küzdelem  saját település értékeinek megőrzése

FEJLESZTENDŐ  saját település gondjainak megismerése  szelektív hulladékgyűjtés mindennapossá tétele  fogyasztói szokások megváltoztatása

4.3. A környezeti nevelés partnerei, együttműködésük tartalma, formái 4.4.1. Belső partnerek  iskolavezetés  tantestület tagjai  munkaközösségek  osztályfőnökök  tanítók  tanárok  DÖK- vezető  délutáni tanulást segítő nevelő  diákok

46

Belső partnerek együttműködésének tartalma, formái:  elkötelezettség a környezeti nevelés iránt  tanulók és dolgozók szemléletformálása  tanulók tevékenységének irányítása  az élményközpontúság biztosítása  a környezeti nevelési program megvalósítása, értékelése  probléma azonosítása, megoldása  környezeti nevelés dokumentálása  eszközfejlesztés  kapcsolatépítés együttműködési formái:  munkaközösségek összehangolása a környezeti nevelésnél  tanulói pályázatok, vetélkedők, versenyeken való részvétel  táborok, kirándulások, erdei iskolák szervezése  kiállítások, szakkörök szervezése  témanap, témahét, jeles napok megünneplése  szelektív hulladékgyűjtés fontosságának tudatosítása 4.4.2. Külső partnerek  szülők  községi önkormányzat  fenntartók  partneriskolák  vállalkozók, intézmények, támogatók Külső partnerek együttműködésének tartalma, formái:  a partneri igények és együttműködési lehetőségek kölcsönös feltárása  környezeti programok közös tervezése, megvalósítása és értékelése  folyamatos és kölcsönös tájékoztatás  együttműködés formái:  szponzorálás (anyagi és szakmai)  tanulói pályázatok, vetélkedők, versenyek közös tervezése lebonyolítása  szakkörök, kirándulások, erdei iskolák programjai során a helyi és látott sajátosságok bemutatása  múzeumpedagógia (élményközpontú ismeretszerzés) ÖNÉRTÉKELÉS ERŐSSÉGEINK  papírgyűjtés  tanulói pályázatok készítése  jeles napok programjainak megszervezése ( Víz világnapja, Föld napja, Madarak ,fák napja, egészségnap)  kirándulások  év végi országjáró kirándulás

FEJLESZTENDŐ  szorosabb együttműködés a külső és belső partnerekkel, más iskolákkal  témanap, témahét  erdei iskola szervezése

4.5. A környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetőségei A környezeti nevelés fontos színtere az iskola. A környezeti nevelés megvalósítható:

47

Külön órakeret biztosítása nélkül tanórai keretben  iskolánkban a környezeti nevelés külön órakeret biztosítása nélkül és iskolán kívül valósul meg  az osztályfőnöki órákon (minimum évi 10 egészségnevelési órával)  melléklet: Egészségnevelés az osztályfőnöki munkában  elsősegélynyújtó szakkör Témák:  az egészség megőrzése  a táplálkozás  a mozgás és a személyes higiéné  veszélyes anyagok  az emberi szexualitás  családi élet és kapcsolatok  a környezet A tantárgyakba beépített környezeti nevelési részekkel, elsősorban:  természetismeret  biológia  kémia  földrajz  fizika órákon a lehetőségek maximális kihasználásával: megfigyelések, kísérletek  újság, sajtó figyelés rádió, tv híranyag figyelemmel kísérése  diavetítések video- és filmbemutatók  csoport viták adott környezeti témáról  fogalmazások Témák:  Természetismeret: élő és élettelen környezet megismerése, vizsgálata, védelme  Biológia: élő környezet megismerése, védelme  Természetvédelmi területek megismerése  Kémia: Az anyag szerkezetével, tulajdonságaival, változásaival, előállításával, felhasználásával, élettani és környezeti hatásával foglalkozik.  Földrajz: Földrajzi környezet megismerése, vizsgálata, védelme. 4.5.1. Nem hagyományos tanórai keretben szervezett foglalkozás  erdei iskola  témanap, témahét 4.5.2.Tanórán kívüli tevékenységek  erdei iskola(lehetőségként)  pályázatokon, vetélkedőkön való részvétel  kiállítások szervezése  kézműves foglalkozások  iskola zöldítése, virágosítása, otthonossá tétele 4.5.3. Iskolán kívül megvalósuló környezeti nevelés  környezeti akciók tervezése: takarítási akciók ősszel, tavasszal  múzeumlátogatás  tanulmányi kirándulás  gyűjtőakciók (papírgyűjtés) 48



életmód táborok

4.6. A környezeti nevelés módszerválasztásának szempontjai  az életkornak megfelelő legyen  pozitív szemléletet adjon a katasztrófa szemlélet helyett  főleg a szabadég alatt valósuljon meg  tevékenységközpontú és életszerű legyen, valós problémák megoldására irányuljon, a problémaorientáltság jellemezze  a személyes megtapasztaláson keresztül hasson  sok játékos elemet tartalmazzon  örömteli motiváló legyen  együttműködésre épüljön  a vizsgálódáshoz kapcsolódó módszerek  megfigyelés  kísérlet  mérés  számítás  modellezés  dokumentálás  élmény és tevékenységközpontúságot elősegítő módszerek  mese  kézművesség  rajz  könyvtári búvárkodás  növények, állatok gondozása  egészséges ételek készítése  sportos elemek  érdekérvényesítést biztosító módszerek  lobbizás  vita  kapcsolatépítés, fenntartás  vélemények javaslatok bemutatása Számítógéphez kötött módszerek  internet  interaktív pedagógia Iskolán kívül megvalósítható módszerek  múzeumlátogatás  természetjárás, túra ÖNÉRTÉKELÉS ERŐSSÉGEINK  pályázatokon, vetélkedőkön való részvétel  virágosítás  gyűjtőakciók

FEJLESZTENDŐK  erdei iskola  témanap, témahét  javaslatok, vélemények bemutatása

49

 tanulmányi kirándulás, túra  problémaérzékenység a környezeti témák iránt TEVÉKENYSÉGEK, TERÜLETEK Szakkörök  elsősegélynyújtó szakkör Propaganda munka, felvilágosító tevékenység  rendkívüli osztályfőnöki óra  szülői értekezleten  faliújságon(hírlevél, plakát)  rendezvények programok: erdei iskola, témahét, vetélkedő, verseny, pályázat, megemlékezések (világnapok) 4.7. EGÉSZSÉGNEVELÉS „ Az egészségnevelés az egészséges életre, a nevelés módszerével kívánja a lakosság széles rétegeit felkészíteni.” Az egészségügyi felvilágosításnál lényegesen több: Cselekvésre ösztönöz, magatartást befolyásol. Feladata: azon ismeretek terjesztése, amelyek elősegítik az egészség védelmét, másrészt pozitív egészségi szokásokat alakítanak ki. Így válik oktató-nevelő munkává az egészségnevelés. Az egészséges életmódra nevelés az egészség megvédésére fokozására és visszaszerzésére vonatkozó céltudatos ismeretterjesztő, tudatformáló, nevelő magatartás alakító és mozgósító szervező tevékenység. A tanulók sajátítsák el a legszükségesebb egészségügyi ismereteket, gyakorlás útján alakuljon ki jártasságuk a legalapvetőbb egészségvédelmi tennivalókban. Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunka szerves része, a nevelés egészében megalapozó jellegű. Célja: az egyén és közösség magatartását úgy formálni, hogy az az egészség megtartásához, fokozásához, visszaszerzéséhez járuljon hozzá. Az egészségnevelés legfontosabb színtere az iskola. Az egészségnevelés területei:  ismeretszerzés  rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás  mindennapi testedzés-tanórai és tanórán kívüli lehetőségek igénybevételével. Ismeretszerzés fő feladatai:  higiénés magatartásra nevelés  egészséges táplálkozásra nevelés  egészséges mozgásfejlődés  balesetmegelőzés, betegségek elkerülése, egészség megóvása. Személyiség karbantartása   

harmónikus kapcsolatok kialakítása függőségekhez vezető szokások megelőzése családi életre, társsá, szülővé nevelés

50

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást az iskolaorvos és védőnő végzi. Az iskolaorvos feladata: Időszakos általános vizsgálatokat végez A vizsgálatok eredményeit a tanulók törzslapjára feljegyzi Az iskolaorvosoknak az iskolában elsősorban preventív szerepük van, a kóros tüneteket szűrővizsgálat során igyekeznek a lehető legkorábban észrevenni. Ellenőrzik a tanulók személyi higiénéjét. A védőnő az orvos segítőtársa, részt vesz a különböző ellenőrzéseken, vizsgálatokban, egészségnevelésben. Vezeti az oltási dokumentációt és a testi fejlődést rögzítő törzslapot. Kiemelten gondozza a veszélyeztetett gyermekeket. Nyilvántartja a szakvizsgára szorulókat, ellenőrzi a korrekció megtörténtét. Fogorvos évente 1 alkalommal minden gyermek fogazatát ellenőrzi, az adatokat feljegyzi. Kötelező oltások: 6.osztály Di-Te + Morbilli emlékeztető oltás 8.osztály Hepatitisz Rendszeres orvosi és szűrővizsgálatok fajtái 1.oszt. 2,oszt. 3.oszt. 4.oszt. 5.oszt. 6.oszt. 7.oszt. Testsúly x X X x Testmagasság x X X x Látásélesség x X X x Színlátás X x Hallás x X x x Golyva x X X x mozgásszervek x X x X X X X X Vérnyomás ajánlott ajánlott kötelező kötelező Tisztasági x x X x x x X Elhízás x X x X Egyéb(vizelet) X

8.oszt. x x

x

x

ÖNÉRTÉKELÉS ERŐSSÉG FEJLESZTENDŐ TERÜLET  állandó és rendszeres orvosi  lelki egészségvédelemmel vizsgálatok foglalkozó szakember jelenléte az iskolában  gyógytorna a rászoruló tanulóknak  orvosi szoba heti alkalom  mindennapi sportolási lehetőség

51

5.KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉVES MUNKATERVE Felelősök, közreműködők alsó és felső tagozatos munkaközösség faliújság szerkesztés alsó és felső tagozatos (jeles napok) munkaközösség múzeumlátogatás biológia szakos tanárok, osztályfőnökök virágosítás osztályfőnökök versenyre készítés szaktanárok

Megvalósítás időszaka ősz-tavasz

pályázatok figyelése tanulmányi kirándulás túra orvosi felügyelet ellátás sport(foci, kézilabda) erdei iskola

igazgató osztályfőnökök

egész évben május-június

osztályfőnökök igazgatóhelyettes

ősz egész évben

testnevelők

egész évben

alsó és felső tagozatos nevelők

tavasz

Feladat papírgyűjtés

aktuális témánál május egész évben

6.ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A környezeti nevelési program ellenőrzésére, értékelésére jogosultak:  iskola igazgatója  igazgató helyettes  munkaközösség vezetők 7. EGÉSZSÉGNEVELÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKÁBAN Az iskolai egészségnevelési program célja az egészségtudatos magatartás kialakítása, az egészség hosszú távú megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, bővítése. A gyermekeket meg kell tanítani a helyes életviteli szokásokra, magatartásformákra, amelyek segítik testilelki fejlődésüket. Az egészségnevelés fontos feladata a megelőzés. Az iskolai nevelés alapértékei között szerepel az egészség és az élet védelme ezeknek minden tantárgy oktatását át kell hatnia. Az iskolában a tanár az egészségnevelés kulcsszereplője. Módja van megértetni a tanulókkal, hogy az emberek személy szerint felelősek egészségükért és képesek egészségüket befolyásolni is. Csak ezen az elven alapuló felvilágosítás lehet eredményes és ennek segítségével válhat egészségvédő képességgé. Az osztályfőnöki órakeretből 10 órát kötelezően egészségnevelési témák feldolgozására kell fordítani. A témák a következők: I. A biztonság megőrzése II. A táplálkozás III. Mozgás és személyi higiéné IV. Veszélyes anyagok V. Emberi szexualitás 52

VI. VII. VIII.

Családi élet és kapcsolatok A biztonságos környezet Önismeret kommunikáció

Ezek a témakörök évfolyamonként bővülnek. Feldolgozásuk nagyon változatos módon történhet. A feldolgozást befolyásolhatja:  a közösség szerkezete  az időszerű problémák  az osztályfőnök személyisége. A felvilágosító munkába szakemberek, orvosok, védőnők is szívesen részt vesznek.

Drogstratégiai program tartalma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

1.

Bevezető A drogfogyasztás kialakulásának társadalmi folyamata A prevenció definiálása, fázisai Helyzetelemzés A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Célmegfogalmazás A végrehajtás színterei, módszerei Értékelés, újabb célkitűzés Programfejlesztés – monitorozás

Bevezető

Az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások olyan mértékben erősödtek fel, hogy minden fiatalokkal foglalkozó intézménynek új feladatai fogalmazódnak meg. A „drog-probléma” hatékony kezelése természetesen társadalmi összefogást kíván, amelynek azonban korosztály-specifikusan legfontosabb színterei az oktatási intézmények, hiszen a veszélyeztetett fiatalok legszélesebb tömege a közoktatási intézményekben érhető el. Az első „drog-élmény” időpontja az utóbbi években egyre lejjebb tolódik, ami új feladatot jelent különösen az általános iskolában.

2. A drogfogyasztás kialakulásának társadalmi folyamata A szerfogyasztás kialakulásának megismerése elengedhetetlenül fontos, mert ezen ismeretek segítik a pedagógust, hogy a konkrét esetben saját diákjának problémáját megértse és adekvát pedagógiai intervenciókkal reagáljon a történésekre. A drogfogyasztással kapcsolatos problémák nem tisztelnek kontinenseket, államhatárokat, társadalmi rendszereket, ezért a nemzetközi összefogás igénye és szükséglete az eredményes munkát segíti a megelőzés, a felderítés, a gyógyítás és a rehabilitáció területén.

53

Magyarországon a drog-problémával való foglalkozás kezdetben (hatvanas évek) tiltott volt. Az első komolyabb középiskolai felmérés a hetvenes évek közepén volt. Az adatok ismertté válása esetén az oktatás- és egészségügy valamint a rendőrség felkészülhetett volna a folyamatosan emelkedő számú drogfogyasztókkal történő foglalkozásara. Információk hiányában nem csak a szakágazatokra, de a társadalomra is „rátört” a drog a kilencvenes években. Nem alakult ki a társadalmi tolerancia, a segítő hálózat intézményei és csak késve a terjesztés felderítése. Talán ennek a múltban gyökerező hibás szemlélet hatásának következménye, hogy csak napjainkban épült be a prevenciós ismeretek a pedagógusképzésbe, önálló kurrikulumként. Emiatt a mai pedagógus jelentős többsége a szakmai képzése során nem kaptak a drogprevencióval kapcsolatos ismereteket és így felkészületlenül és „eszköztelenül” szembesülnek a problémával.

3.

A prevenció definiálása

„A drogfogyasztásnak mára már vannak olyan formái, amelyek nem szubkulturális típusúak, hanem szétterülőek egy egész generációra, hiszen a fiatalok szórakozási lehetőségei között vannak olyanok, amelyek szoros összefüggésben vannak a drogfogyasztással és ennek következtében a drogkereskedelemmel. A társadalom egészének kell megelőznie a problémát. Annak minden szintjével és minden színterével. A társadalomban megjelenő problémákat ott tudjuk kezelni, ahol a jelenség létre jön, vagy ahol a problémát leginkább észlelni lehet. Minél korábbi az intervenció, annál hatékonyabb, éppen ezért fontos a társadalom minden színterének tudatosítása ezzel a problémával kapcsolatosan. Az eredményes drog-prevenciónak három fő területet kell megcéloznia:  politikai szinten meghatározni a fő célt, a stratégiai alapelveket, a végrehajtás színtereit, és forrásait. Ezt a szándékot és elvárást teljesíti a Nemzeti stratégia.  a végrehajtás színterei közül az iskola és kapcsolódási területeinek korrektívvé tétele  a tanulóknak az egészséges életmód kialakításához, fenntartásához szükséges képességfejlesztés és készségszintű viselkedéses jellemzők kialakítása jelenti magát a prevenciós folyamatot, az antihumánus szenvedélyektől mentes életet A prevenciós tevékenység az egészségfejlesztés része. A drog-prevenciós munka háromszintű. A megelőzési folyamatban az elsődleges prevenciónak van a legkiemelkedőbb szerepe. 1. Elsődleges prevenció: A drog-mentesek megóvását jelenti.

Fő cél: Olyan egészségszemlélet és életmódi szokásrendszer interiorizálása, amelyek hatására a fiatalok társadalmilag elfogadott módon értékelik és viszonyulnak a szerfogyasztáshoz. Eredményes védelmi stratégiát alakítanak ki a kábítószerek fogyasztására történő csábítási helyzetekre (elutasításra képessé tétel). A megelőzés legfontosabb intézményi színterei az óvodák, az iskolák, nevelőotthonok, a legfontosabb személyei az óvónők, a tanítók, tanárok, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi szakemberek. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli változásaira, iskolai teljesítmény-csökkenésre terjedjen ki. Számottevő változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét.

54

2. Másodlagos prevenció: A szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása (a

legkisebb biológiai, pszichológiai és társadalmi károk elszenvedése) A felvilágosító munka kiemelt fontosságú, különösen a hatások valamint a különböző fogyasztási módok tekintetében. A szerfogyasztók a kezdeti stádiumban (különösen az alkalmi fogyasztók) már a függőség ballasztja nélkül vehetnek részt a kezelésen. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, a pedagógus szakmai repertoárját, ezért ezt az egészségügyi szakemberekre kell bízni.

3. Harmadlagos prevenció: A fogyasztók gyógyítását, valamint a „leszokott” illetve szermentes drogosok visszaesésének megakadályozása.

Fő cél: a sóvárgások terápiás kezelése és a reszocializáció.

4. Helyzetelemzés A fiatalok körében egyre inkább elfogadottabb a tiltott drogok jelenléte és kipróbálása, a drogfogyasztással kapcsolatos veszélytudat csökkent. A természetesség nehezíti a tanulók elutasítási képességeinek kialakulását és megszilárdítását. További problémát jelent a nem megfelelő pedagógiai problémakezelés (korrekt információ hiánya és a pedagógusok eltérő értelmezése), valamint a szakmailag gyakran kifogásolható média interpretáció. A fiatalok drog-megítélése ezért nem csak a tényeken alapul, és csak részben tekinthető reálisnak. A kipróbáló drogfogyasztó (különösen az amfetamin származék, és a marihuána) kortársak beszámolói a kockázatmentes pozitív élménykeresés mintáját sugallják a többiek számára. Az alkohol helyett az illegális drogok vették át a vezető szerepet a discoban, másrészt akként is értelmezhető, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szülőknek az otthon kontroljára. Talán van olyan üzenete is ennek a jelenségnek, hogy a kulcsos gyerekek már a legális szerfogyasztással is inkább kivonulnak a „nyilvánosság” elöl, és visszahúzódnak a dolgozó szülők által napközben nem, vagy alig ellenőrzött lakásokba. A rendszeres dohányzók száma a százalékos megoszlás alapján a 15-16 éves kortól határozottan csökkenő tendenciát mutat, míg a 11-12 évesek között növekszik. Az adatok világosan azt mutatják, hogy az iskola alsó évfolyamaiban kell megerősíteni a dohányzással kapcsolatos prevenciós munkát, mert ezekben az években mutatnak leginkább gyengeséget az elutasítás tekintetben.

5. A szerfogyasztás szociológiai, pszichológiai megközelítése „Nincs boldog szerfüggő, aki boldog társadalmi körülmények közül került ki. „ (Schioring Erik dán kutató) Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az egyrészt függ, hogy a család, a kortárscsoport és az iskola milyen értékeket közvetít a gyermekek felé. Másrészt függ attól, hogy ezek az értékek milyen összhangban vannak egymással.

55

Az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni a családi értékképző folyamatot, de lehetséges fórumain (szülői értekezlet, nyitott nap, családlátogatás, stb.) meg kell ezt kísérelni különösen azokban az esetekben, amikor deviáns hatások tapasztalhatók a gyerek viselkedésében. Fontosabb azonban, hogy az iskola milyen integráló hatást fejt ki a gyermekek felé a különböző olykor ellentétes értékek között. A tanárnak minden eszközt meg kell ragadnia, hogy „közös nevezőre” jusson a diákokkal a legfontosabb értékek tekintetében. Ez nem könnyű, mert a klasszikus értékek az ismert okok miatt devalválódtak. A közelmúlt és napjaink átmenet-specifikus hatásai miatt túlzottan felértékelődött a materiális javak birtoklásának, a sikernek és az eredményességnek a megítélése. A pedagógus lehetséges szerepe ebben a helyzetben az, hogy kellő tapintattal, odafordulással és maximális differenciálással értelmezze a szocializáció ellen ható megítéléseket, deviáns értékeket és megfelelő körülményeket teremtsen a konszenzus kialakítására, a tanár-diák párbeszéd konstruktívvá tétele érdekében. Ezt csak úgy lehet megtenni, ha a pedagógus megismeri a tanuló konkrét családi helyzetét, az ott ható nevelési elveket, továbbá jól ismeri osztályának szociomátrixát és az aktuális történéseket, valamint azok kiváltó okait. Segítséget nyújthat ehhez az interaktív gyakorlatok mellett a közös feladat-végrehajtás (pld. iskolai ünnepi műsor szervezése, osztálykirándulásra felkészülés, stb.), valamint a döntések részbeni vagy teljes átengedése azokban az esetekben (pld. osztálydekoráció, DÖK- Nap műsor, stb.), amikor azok nem veszélyeztethetik az alapértékeket. Ne bíráljuk felül egy korábbi tapasztalat miatt a gyerek ötleteit, sokkal építőbb egy még jó, de a diákok többsége által elfogadott javaslat elfogadása és támogatása, mint a saját „jobb” ötletünk ráerőszakolása az osztályra. A mintaképző szerepe mellett az értékképző folyamatra is előnyösen hat a fenti kölcsönösség. Ilyen viszonyok között a tanulók többsége nyitottabb a pedagógus és a felnőtt véleményének a befogadására. Csakis így képzelhető el, hogy kellő súllyal essen latba a fiatalok értékképző folyamatába egy otthoni hatás semlegesítése vagy egy komoly kritika, például a reklámok szerfogyasztása ellen. Az osztály a diákok formális csoportja, amin belül (ill. azon kívül is) kialakul az informális rétegződés. Amennyiben a tanár nem teremt elégséges szituációt demokratikus döntések meghozatalára az osztályon, formális csoporton belül, úgy csak az informális kortárs csoportokban (gyakran iskolán kívüli deviáns csoportban) élheti meg a fiatal az egyenlőségen alapuló véleménynyilvánítást, a döntésekben történő aktív szerepvállalást. A pedagógus szakmában közismert, hogy a szociális befolyásolás ereje a pubertástól áthelyeződik a kortárs csoportra, és a család mellett az iskola is veszít ebből. Nagyobb probléma, hogy a deviáns hatások és a médiák befolyásolása is megnőtt. A deviáns karrier kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból vagy jelentősen romlik a megítélése a formális csoportban. A tanárnak ismernie kell tehát a diák státuszát az osztályban és lehetőség szerint az informális csoportok közül a hozzáférhetőket. A szakemberek nem csak a drogfogyasztás irányába történő deviálásnak, hanem az öngyilkosság egyik előjelének is tartják a csoportokból történő „kikopást”. A csoportokban betöltött szerepek meghatározott magatartást várnak el a szereptulajdonostól.

56

A fiatalok esetében ez egyrészt az önállósodás gyakorlását szolgáló szereplehetőség, másrészt az egy újabb szegmentje lehet a megfigyelésnek. A tanárnak törekednie kell, hogy gazdagítsa a diák szereprepertoárját, mert többek között ezzel segíti az egészséges szocializációt. Az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal. Az új csoportnormák betartása (bármennyire is deviánsak) gyakran a csoporthoz való vágyott tartozást szimbolizálja, mert a választott kiscsoport kizárja tagjai közül az eltérő magatartásúakat. A szerepkonfliktusok idézik elő azokat a problémákat, amelyek különböző pszichés reagálásokat eredményezhetnek: figyelem megosztás (kiiktatja tudatából az ellentmondásokat) b) ideológiai kovácsolás (gyakori és közismert önigazolás) c) kompromisszum képzés (passzivitás, vagy kitérés) d) kábítás (a szerfogyasztás mint időleges „felejtés”) e) menekülés (kilépés a helyzetből) Az agresszió kezelése és alkalmazása jelent még kapcsolódási pontot a kábítószerfogyasztása. A diákok egymás agressziójának mértéke illetve változása érdemel figyelmet. a)

6.

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok

6.1. Szülők - szülői szervezet Legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A szülők megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A veszélyeztetettek körében valamint a konkrét esetekben végzett felvilágosító, szemléletformáló munka eredményeként a szülők partnereivé válhatnak a tanár korrekciós törekvéseinek, pedagógiai interakciójának. 6.2. Háziorvos A háziorvosnak kisebb közigazgatási egységekben lehet kiemelt szerepe, hiszen nem csak a fiatalt, hanem az egész családot ismeri. Segítséget tud nyújtani az orvos, szakmai továbbképzések tartásában, egészségnevelési programok szervezésében. A másodlagos prevención belül, a szakrendelésre irányításban. 6.3. Iskolaorvos Az iskolaorvos rendszeresen végez különböző szűrő vizsgálatokat, amelynek szempontjai természetesen kiegészülnek a drogfogyasztás tüneteivel is. Kapcsolatai a helyi és regionális gyógyító intézmények felé nyitott. 6.4. Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadók A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási esetekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai. Az officiális kapcsolat részleteit jogszabály rögzíti, de ezen túlmutató szakmai szerepe van a kooperációnak. Veszélyezettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése a primer prevenciós munkát míg az egyéni terápiákra szekunder prevenciót jelentik. A tréningek és a kortársképzések egészíthetik ki a pedagógiai munkát.

57

6.5. Rendészeti szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában vesznek részt.

7.

Célmegfogalmazás

7.1. A célmegfogalmazás jellemzői: Legyen: konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, regionálisan illeszkedő, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, forrásokat meghatározó valamint határidőket és felelősöket kijelölő. A célmegfogalmazásnál a tantestületnek a jellemzőekben körülírt meghatározottságon túl mértéktartónak is kell lennie. Későbbi kudarc elkerülése miatt nem szabad a vágyakat irreális mértékben beépíteni a programba. Egy tanév rendszerint csak egy konkrét állapotfelmérésre és átgondolt kapcsolatépítésen alapuló célmegfogalmazásra elégséges. A drog-prevenciós tevékenység, összetett személyiségfejlesztő munka. Így módszerét és színterét nagyon nehéz meghatározni, rendszerbe foglalva a következőképpen alakulhat. 7.2. A végrehajtás színterei, módszerei A drog-prevenciós feladatok nem csak az iskola területéhez kötöttek, erre utal a segítő kapcsolatok színterei, valamint az iskolák közös rendezvényei illetve egyéb programok. A Nemzeti Stratégia is különválasztja az órai munkára tervezett és ahhoz kötött módszereket az egyéb hatásrendszerektől, így az iskolához kötött programok további két csoportra oszthatók: Iskolai programok, tanórai foglalkozások: szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drog- prevencióhoz. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat.) osztályfőnöki órák (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása, mint ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide.) Tanórán kívüli foglalkozások, tanodai foglalkozások délutáni szabadidős foglalkozások (Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok.) hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében (Sportrendezvények, kulturális programok és az anti-drog diszkó, ez utóbbi csak kiváló szervezéssel és a garantált szermentes voltával biztosítja a dekralált célt.) szülői értekezlet, szülőcsoport (Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó pld. orvos, pszichológus, rendőr.) Iskolán kívüli rendezvények: kortárs-segítő képzés

58

(Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesetét jelenti, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe. A legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a kiképző intézmény.) kirándulások, túrák, sportprogramok (Vannak központi és regionális rendezvények, amelyeket jeles sportolók, popsztárok tesznek népszerűvé. Elindító programja lehet a helyi rendezvénysorozatnak ill. témát adhat tanórai feldolgozásra.

8.

Módszerek

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már kimeríthetetlen gazdagságot biztosít a képzett szakemberek számára. A témával kapcsolatos metódusok kiemelése tetszőleges és csak a legáltalánosabb formákat képes csoportosítani jeles munka keretében. Leghatékonyabb az iskolai ötletre épülő, önálló szervezésű programokat (egymásra épülő rendezvénysorozatok), amelyek mögé az iskola fel tudja sorakoztatni a tanári kart, a diákokat, és a szülőket. Természetesen lehet ún. kész programokat is felhasználni, alkalmazni. Program-formák Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel p r o g r a m o k a t lehet létrehozni és működtetni. Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmet, valamint a sikeres kezelésekhez kapcsolódó filmek vetítése. Könyvtár Megtalálhatóak a témához kapcsolódó olvasnivalók, itt természetesen a tanári kézikönyveket és szakanyagot külön kell tárolni. Internet Az informatikai világháló információs programszervezést segítő színtér.

lehetőség

valamint

a

kapcsolattartást

és

Diák önkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez segítséget kell nyújtani úgy, hogy a diákok elképzelései valósuljanak meg a tanár által mederbe terelt de visszafogott közreműködésével.

9.

Értékelés, újabb célkitűzés

Az időszaki értékelés a célkitűzés megvalósításának időszaki felülvizsgálata. Célszerű kiemelt programonként és legalább tanévente, átfogó értékelést végezni a megvalósulás arányát vizsgálva. Az elmaradt programokat újabb egészségfejlesztési feladatként kezeljük. Az ellenőrzés értékelés klasszikus szempontjait és módszereit lehet illeszteni és alkalmazni a prevenciós értékelésnél.

59

Versenyek, vetélkedők, pályázatok Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati kiírások drog-témák tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók, filmvázlatok lehetnek a kiírások témái.) Vetélkedők, ki-mit-tud-ok részei is lehetnek a témával kapcsolatos kérdések. Szakkörök, kortársképzések Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a motivált tanulók „gyűjtőhelyei” és a szemléletformálás műhelyei. Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások Megelőzés jellegű sportprogramok

10. Programfejlesztés – monitorozás A közoktatásban használatos egészségfejlesztő, prevenciós módszerek összegyűjtése. Külön hangsúllyal kell kezelni a települési egészségfejlesztési terv részeként iskolai egészségfejlesztési terveket, valamint a prevencióra szakosodott szolgáltatók kínálatát. Célzott vizsgálatokkal az iskolákon keresztül is vizsgálható a programokkal való elégedettség és a programok eredményessége. A prevenciós programok értékelésénél az EU-s ajánlásokat kell figyelembe venni (lásd Európai Drogokat- és Drogaddikciót Monitorozó Központ ajánlásait) A tudásközpontú programok mellett/helyett a mindennapi készségfejlesztő programokat kell előnyben részesíteni. Ezt segíti elő a prevenciós programok akkreditációs listája. A pedagógus, illetve más szakember prevenciós továbbképzésének igazodnia kell a különböző célpopulációk igényeihez a közoktatásban és a felsőoktatásban tanuló diákokhoz, az iskolából kimaradó, „kihulló” és a más szempontból veszélyeztetett fiatalokhoz. Ebben az esetben együttműködésre kell törekedni az iskola-és a gyermek-egészségügyi szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálatokkal, az addiktológiai ellátást nyújtó intézményekkel. Sok esetben ugyanis a prevenció a itt már közvetlen segítségnyújtást is jelent (másodlagos prevenció – szelektív, illetve indikatív prevenció). Ebben az esetben a közösségi programoknak és a szabadidős alternatíváknak kulcsszerep jut. A szülők elérése külön feladatként jeleni meg sok esetben a drogügyi koordinátor, máskor a segítő intézmény tehető alkalmassá arra, hogy a szülők számára megfelelő programokat dolgozzon ki, illetve a szülőket integrálja az iskolában már folyó egészségnevelő, drog-prevenciós munkába. A külső intézmény megkönnyíti az iskola-szülő esetenként ellenérdekelt (vagy annak tűnő) helyzetének feloldását. A kortárs támogatók kiemelt feladatot kapnak az egészségfejlesztés és a drog-prevenció.

60

2. melléklet A pedagógus munka ellenőrzése, értékelése

Pedagógiai Programunkban a nevelő-oktató munka pedagógusokra és tanulókra érvényes napi munka ellenőrzését tartalmazza. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkája:  a tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására  a szülőkkel való kapcsolattartásra  a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: - a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája - a tanítási óra felépítése és szervezése - a tanítási órán alkalmazott módszerek - a tanulók ellenőrzése, értékelése - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás - az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése - a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése, az ezeken való részvétel - a gyermek és az iskolán kívüli foglalkozások szervezése - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása - a tanulók továbbtanulásának segítése, irányítása b) A tanulók iskolai munkáján belül:  a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre  az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre  a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére  a helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: 



Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok. Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: A központilag előírt mérések elvégzése az adott évfolyamokon. Felelős: szaktanárok. Testi fejlettség /testnevelés/: mérése a felső tagozatban Felelős: testnevelés szakos vagy testnevelést tanító nevelő.

61

A PEDAGÓGIAI MUNKA ÉRTÉKELÉSE Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója évente két alkalommal értékeli a szülők és nevelők véleményének figyelembevételével. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:  az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai)  a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok) Az intézmény igazgatója készíti el a kimutatást.  a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredménynek, a továbbtanulás alakulása)  a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók)  a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása)  az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és tantestület hírneve) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a szakmai munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban- végzik. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma  helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját  illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe  van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól  az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak 62

- a tudományosság elvének - a tanulók életkori sajátosságának Az óra felépítése és szervezése  az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak  milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása  sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára  mennyire szervezett a tanulók tevékenysége, volt-e üresjárat  milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)  szervezett-e differenciált munkát a nevelő, melyek a differenciálás szempontjai Az órán alkalmazott módszerek  milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)  megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk  milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére (ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.)  milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre - az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli - folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán - van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez  a házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását  biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését, milyen volt a tanulók motiválása  az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak A tanulók munkája és magatartása  milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem  hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens /rendetlen/ tanulók aránya  milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága  milyen az osztályban a fegyelem (van-e kialakult munkarend, mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét, hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat, történik-e fegyelmezetlenség az órán)  milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel  milyen a tanulók kapcsolata egymással A nevelő munkája, egyénisége, magatartása  milyen a nevelő megjelenése, öltözködése

63

 mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása, mennyire barátságos, biztató, együtt érző  mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését  jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély  vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai  milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel  tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét  adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán, hogyan oldotta meg ezeket a nevelő  milyen a tanterem rendje Az óra eredményessége  el tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt  meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről  milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő  milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.  adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglakoztatása.  szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség)  iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése  a nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő /közös/ programok szervezése, segítése, részvétel  az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel  a diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése  a diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet  iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel  a tehetséges tanulók gondozása  iskolai tanulmányi sport és kulturális versenyek, vetélkedők szervezése, segítése  a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása 

a gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése

64

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében           

szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása továbbképzéseken való részvétel a továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak az iskolai munka eredményességének javítása pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás az iskolai alapítvány működésének segítése az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció)

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások 

önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, iskolai élet szervezése)

Az iskola képviselete  részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése  tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban  bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe  érdeklődés a községi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel  aktív részvétel, tisztségek vállalása a község társadalmi, kulturális, sport stb. életében Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala      

előzetes felkészülés a tanítási órára a motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke a tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés a tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján a nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán a nevelő tanórai munkája elősegíti a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)

65



a tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola)

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése 

az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.)

A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival 

a nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, a tanulást segítő délutáni foglalkozás vezetőjével, az osztályfőnökkel és egymással)

Személyes példamutatás  

a tanulókkal, a szülőkkel a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya beszédkultúrája, példamutató a tanulók és a többi nevelő számára

Munkafegyelem, a munkához való viszony      

a munkaköri kötelességek teljesítése a tanítási órák pontos és eredményes megtartása az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása pontos adminisztrációs munka (formai követelménynek, határidők, külalak, pontosság) a különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása a rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában  

részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemző készség, vitakészség, önálló vélemény önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal   

elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban a nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé, egymás segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása 66

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése  

a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje a tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése

Szakmai felkészültség     

milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) az iskolában hasznosítható szakképesítések száma idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga tudományos fokozat publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése  

a tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is

A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei 

a nevelő által tanított tárgyakból a középiskolai felvételin elért eredmények

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai        

az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúklányok aránya, új tanulók, távozók) az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek-és ifjúságvédelmi munka) a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei) az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése) neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) a közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel) a szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával) minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  

Milyen változások történtek? Milyen új problémák jelentkeztek?

67



Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban – és a tájékoztató füzeten keresztül írásban- értékelik. Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait az alábbi szempontok alapján minden tanév végén szóban az osztályozó értekezleten értékelik. A tanuló Figyelme:   

koncentrált, kitartó, rendezett kevéssé tartós, nem rendszeres képtelen a figyelemkoncentrációra

Megértése, felfogásmódja:    

gyors és biztos lassú, de biztos lassú és bizonytalan gyors, de felszínes

Emlékezése:   

könnyen, értelmesen jegyez meg könnyen, mechanikusan jegyez meg rosszul, nehezen jegyez meg

Megfigyelőképessége:   

átfogó, lényegre irányuló egy területen alapos erősebb irányításra szorul

Munkatempója:  gyors  normál  lassú Fegyelmezettsége:   

önmaga fegyelmezésére képes passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen fegyelmezetlen, rendbontó

Gondolkodása: 

fejlett kombinatív készség, logikus következtetés

68

 

irányításra szorul, kissé lassú összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes

Érdeklődése   

sokoldalú, tartós egyoldalú, tartós kialakulatlan, változó

Tanulásmódja:   

könnyen, értelmesen, eredményesen tanul nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul nehezen, kevés eredménnyel tanul

Kifejezőkészsége:  szóban fejlett, pontos  írásban fejlett, pontos  nehézkes, pontatlan A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában:   

törekvő, készséges, megbízható, gondos hangulata szerint változó, felületes megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő

Társaival szemben:  a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt  fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív  érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó Önértékelése:  megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom  szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság  az önbizalom hiánya, belső gyengeség Érzelmi élete:  vidám, lelkes, optimista, lobbanékony  kiegyensúlyozott, tartózkodó  szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő Akarati vonások:  kitartó, szava álló, állhatatos  változó szorgalmú, biztatást igénylő  akarati erőfeszítésekre nem képes Reagálása jutalmazásra és büntetésre:  tartósan, mélyen érinti, eredményes 69

 

kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony elhárítja, önigazolást keres, menti magát

Az iskola értékelési és ellenőrzési rendszerében fontos szempont (cél): Az önértékelés képességének kialakítása; jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét; tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

3. melléklet A tanulók fizikai állapotának mérése Iskolánk felső tagozatos tanulóit 2015-től a közoktatásban egységesen bevezetendő NETFIT program alapján mérjük. A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, a NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét, egységesítse a tanulók fizikai és egészségállapotának mérésrendszerét. Az iskolai testnevelés eszközeivel megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, érzelmi, és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, gondozásnak. Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodunk a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek. Felmérés célja, feladata Az egészségi állapot változása, csontvázrendszeri deformitások feltárása a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál az egyéni valamint a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez. A felmérés lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetéséhez. Felmérés megszervezése:  a vizsgálatot és az adatrögzítést a testnevelő tanár végzi az osztályban  a teszteket évente kétszer, a központilag megadott időhatárok között a tanév elején és végén kell elvégezni, a NETFIT által megadott, a tájékoztató CD-n és a kézikönyvben szereplő próbák szerint  a végrehajtási körülményeknek hasonlónak kell lenni minden diáknál (helyszín, eszköz, stb.)  a tanulókat NETFIT által megadott értékek alapján, személyre szólóan kell értékelni és eredményeiket a NETFIT által rendszeresített adatfelvételi rendszerben rögzíteni. Általános szempontok:  a tanulók valamennyi tesztet sportfelszerelésben hajtsák végre  valamennyi teszt felméréséhez biztosítani kell a megfelelő környezetet, szereket, eszközöket  a tesztre vonatkozó utasításokat gondosan kell tanulmányozni, a felméréskor betartani.  a tesztek között a pihenőidőt biztosítani kell 70

 

fontos a tanulók megfelelő motiváltsága a megfelelő eredmény eléréséért a nyújtógyakorlatok felmérésekor nem lehet bemelegíteni

Próbák NETFIT próbák teljesítése  Vázizomzat fittségi profil o Alsóvégtag dinamikus erejének mérése  Helyből távolugrás o Vállöv- és karizmok erő-állóképességének mérése  Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan o Hátizmok erő-állóképességének mérése  Hason-fekvésből törzsemelés 1 kísérlet o Ütemezett Hasizom teszt a hasizom erő-állóképességének mérése  Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan. o Kézi szorítóerő mérése  Aerob fittségi (állóképesség) profil Ingafutás mérése 20 m  Hajlékonysági profil Hajlékonysági teszt,  Testösszetétel és tápláltsági profil BMI (testtömegindex) Testzsír % Testsúly, testmagasság mérése. A NETFIT próbáktól függetlenül további motoros próbák mérése: Futások - Cooper-teszt, 3o, 6o, 2oo, 4oo, 8oo m síkfutás, Ügyességi feladatok - Távolugrás, kislabdahajítás, súlylökés mérése A próbák részletes leírása és értékelése a NETFIT oktató CD-n és kézikönyvben található.

Csertény, 2015. június 29.

71