A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. március 27.

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 3 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 3 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................... 12 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 13 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................... 15 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai ...................................... 18 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység........... 20 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............................ 22 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskolai partnereivel................................. 22 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .......................................................... 24 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai..........................................28 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................29 2.1. A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................29 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám.....................................................................30 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ........32 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása33 2.5. Mindennapos testnevelés ............................................................................................34 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások.....................................................................35 2.7. Projektoktatás..............................................................................................................35 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...................................................35 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .36 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ..........38 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................39 2.12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek.......39 2.13. Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .........................................41 2,14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei..........47 3. A Tagiskola pedagógiai részprogramja, nevelési elvei .................................................51

2

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai „A gyermek feje nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.” (Galileo Galilei) Iskolánk nevelésfilozófiájának megfelelően és alapvető céljának megvalósítása érdekében a következő alapelveket tekintjük mérvadónak: Pedagógiai alapelvek • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. • Az önismeret fejlesztésén keresztül a helyes pályaválasztás elősegítése. • Különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmeztetése, feldolgoztatása. • Szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismertetése, megőriztetése és tiszteletben tartatása. • A Föld globális problémáinak megértése, a környezetvédelem lehetőségeinek ismerete, gyakorlása. • Az egészséges életmód szemléletének kialakítása, az egészségvédelmi technikák elsajátíttatása. • Az iskola névadója iránti tisztelet erősítése, emlékének ápolása. A pedagógiai alapelvekből következően céljaink: • Az értelem fejlesztése a megismerési, a kommunikációs, a gondolkodási és tanulási képességek fejlesztésén keresztül. • Az általános műveltség minél magasabb színvonalon történő átadása mellett arra törekszünk, hogy diákjaink megfeleljenek az „egy életen át tartó tanulás elvárásainak: korszerű ismeretekkel, az önművelés igényével lépjenek ki intézményünkből. • A tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben. • Személyiségük fejlesztése során elengedhetetlenül szükséges akaraterő, kitartás, fejlesztése. • A szociális képességek - a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a konfliktuskezelés képességeinek - fejlesztése. • Diákjaink rendelkezzenek a kor kívánalmainak megfelelő jártassággal az informatika terén, minél magasabb szinten tudjanak kommunikálni legalább egy idegen nyelven. • Legyenek fogékonyak a művészetek iránt, a hagyományteremtésre és –ápolásra. • A környezetért felelősséget érző és vállaló emberek kialakítása. • Fontos célunk a fizikai állóképesség fejlesztése.

3 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja A személyiség fejlesztéséhez elengedhetetlen eszköz az értékek közvetítése. Iskolánk az alábbi értékek közvetítését tartja alapvető fontosságúnak: • a biológiai lét értékei (az élet tiszteletére, az egészség értékére vonatkozó értékek), • az én harmóniájára vonatkozó értékek, • a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tiszteletre, szolidaritásra, toleranciára, szeretetre, felelősségre vonatkozó értékek), • a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulásra, problémaérzékenységre, kreativitásra, szellemi igényességre, a teljesítmény tiszteletére vonatkozó értékek), • a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretetre, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, az emberi kultúra értékeire vonatkozó értékek). Mikor tekintjük céljainkat megvalósultnak? Az előző pontban felsorolt céljaink közül a jelen programban sikerkritériumokat a továbbtanulásra való felkészítéshez, a gondolkodási képességek fejlesztéséhez, a kommunikációs képességek fejlesztéséhez, az önálló ismeretszerzés technikáinak megismeréséhez és a sportteljesítményekhez rendelünk az alábbiak szerint. Az értékelés időpontja Szeptember, illetve május

Az értékelést végzi Mkv.

Az angol nyelvet tanuló 4. osztályos Negyedik tanulók közül legalább 50% feleljen osztály év meg az emelt szintű idegen nyelvi vége csoport követelményeinek Az emelt szinten angol nyelvet Évente a tanulók készüljenek az alapfokú nyolcadikos nyelvvizsgára tanulóknál.

Nyelvtanárok

Sikerkritériumok Az országos kompetenciamérés eredménye egyetlen vizsgált évfolyamon se kerüljön az országos átlag alá. A bemeneti és kimeneti mérések eredményei javuljanak.

Nyelvtanárok

A diákok többsége legyen képes a hagyományos és digitális információhordozók felhasználásával dokumentum- vagy prezentációszerűen feldolgozva megjeleníteni egy adott témát a források pontos megjelölésével. Minden diák ismerje az internet nyújtotta új kommunikációs formákat. A felsős tanulók sajátítsák el az önálló jegyzetelés technikáját.

A 8. évfolyam vége.

Valamennyi munkaközösség

5 – 8. évfolyam

Valamennyi munkaközösség

A sport- és versenyeredmények növelése

Tanulói mutatók.

Mkv.

Az alkalmazott eszköz

Valamennyi tanuló kijavított feladatlapjának statisztikai elemzése Iskolai felvételi rangsor

A nyelvvizsga bizonyítványok bemutatása alapján. A diákok munkái alapján.

A diákok munkái alapján. Nyilvántartás 4

Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


A megfogalmazott sikerkritériumok elérése érdekében kiemelt feladataink – a helyi tantervben leírt fejlesztési feladatokon túl: a tanulás tanítása, az értelmi képesség fejlesztése, az önálló tanulási képességek kialakítása, a kommunikációs készség fejlesztése magyar és idegen nyelven, a különböző információhordozók megismerése és használatuk elsajátíttatása, a pályaorientációs tevékenység javítása, hatékonyságának növelése, az egyesületekkel való kapcsolattartás rendszeressé tétele, a tanulók szűrő- és sportorvosi vizsgálatainak kibővítése, a teherbíró képesség fokozása, a krízishelyzetek korai felismerése. Eljárások, eszközök:

a differenciált oktatás széles körű megvalósítása, a könyvtárhasználati órák tudatos beépítése a tanmenetbe, a projekt módszer alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása (csoportmunka, páros munka, önálló és frontális munkaformák) tantárgytömbösítés műveltségterület tantárgy nélküli bontása (művészetek), IKT eszközök alkalmazása a tanórákon, Erdei iskola, projekt, projekt napok, témahét szervezése, csoportbontás (a tanulólétszám és az anyagi lehetőségek függvényében) az egy osztályban tanító tanárok együttműködésének fejlesztése a közös célok elérésének érdekében, a tanórán kívüli önálló feladatok, tevékenységek elvégeztetésével segíteni az önálló tanulás és ismeretszerzés képességének fejlődését, a reális és sokoldalú információáramlás biztosítása az óvodák és általános iskolánk, illetve a középiskolák között.

Intézményi innováció Tantervet érintő oktatásszervezés szakrendszerű és nem szakrendszerű területeken Pályázati elvárt tevékenység

A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

Tevékenység rövid tartalma

- megszervezés - adaptált programcsomag alkalmazása - a tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg

Várható innovációs kimenet Kipróbált, intézményi kiterjesztésre alkalmas programcsomag. A szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületen nő a tanulók képessége, a digitális írástudás készsége. A tanulócsoport minden tagja a tanórákon és azon 5



A „Matematika” kulcskompetencia területén tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

- megszervezés - adaptált programcsomag alkalmazása - a tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg

Egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása

- megszervezés - adaptált nyelvi kompetenciák programcsomag alkalmazása - a tanórák 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg

Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban

Egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként

Egy témahét megszervezése tanévenként

- szakmai gyakorlat - a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig - idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése - természettudományos kompetenciák fejlesztése - Szövegértési, szövegalkotási kompetenciák fejlesztése a művészeteket érintő alapkompetenciák bevonása témakörökben - testi és lelki egészség témakörökben

kívül is gyakorolhat az egyéni használatra rendelkezésre bocsátott laptopon. Kipróbált, intézményi kiterjesztésre alkalmas programcsomag. A matematika kompetenciaterületen nő a tanulók képessége, a digitális írástudás készsége. A tanulócsoport minden tagja a tanórákon és azon kívül is gyakorolhat az egyéni használatra rendelkezésre bocsátott laptopon. A nyelvi kompetenciák programcsomag kiterjesztésre alkalmassá válik. Nő a tanulók ez irányú kompetenciája. A tanulócsoport minden tagja a tanórákon és azon kívül is gyakorolhat az egyéni használatra rendelkezésre bocsátott laptopon. Kipróbálásra kerül, kiterjesztésre alkalmassá válik a tantárgytömbösített oktatásszervezési mód. Nő a tanulók tanulási motivációja önállósága. Kipróbálásra kerül, kiterjesztésre alkalmassá válik a projekt-oktatás, mint oktatásszervezési mód. Nő a tanulók tanulási motivációja önállósága, az adott területeken fejlődik a tanulók kompetenciája. Kipróbálásra kerül, kiterjesztésre alkalmassá válik a témahét, mint oktatásszervezési mód. Nő 6


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja a tanulók tanulási motivációja önállósága, az adott területeken fejlődik a tanulók kompetenciája. Kulcskompetenciák „A kulcskompetenciák azokat a tudásokat és képességeket összesítik, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a diákokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. • Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. • Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a hallott szöveg megértése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése, az íráskészség, az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és érdeklődése szerint. • Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. • Természettudományos kompetencia Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk és irányítsuk cselekvéseinket. 7 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja. • Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. • A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ismerje fel szükségleteit és lehetőségeit, a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. • Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.”


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Feladataink a kulcskompetenciák fejlesztése területén: Kommunikációs kultúra fejlesztése (anyanyelvi kommunikáció) A tanuló életkorának megfelelően a különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon megfelelően kommunikálni, kommunikációját folyamatosan kísérje figyelemmel, hogy mindig az adott helyzetnek megfelelően változtatni tudja. Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni a különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni az információkat. Legyen képes különböző segédeszközöket (szótárak, lexikonok, IKT eszközök stb.) használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Színterei Tanítási óra • Valamennyi tanórán • Projektmunka lebonyolítása során Tanórán kívül • Tantárgyi versenyek, Iskolai rendezvények, Diákönkormányzat, Diák újság, Tehetséggondozás, Tanulmányi kirándulások, Internet használata, Kulturális programok, Osztályok közötti vetélkedő. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz (idegen nyelvi kommunikáció) Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása felöleli a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást-, értést és alkotást. Legyenek képesek a tanulók a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként az idegen nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. Szükséges a kulturális sokféleség tiszteletben tartása és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődés és kíváncsiság felkeltése, kialakítása. Színterei Tanítási óra • Különösen az idegen nyelvi foglalkozások • Informatikai foglalkozások Tanórán kívül • Nemzetközi kapcsolatok, Internet használata, Tanulmányi versenyek, Tehetséggondozás, Nemzetközi projektekben részvétel, Vetélkedők szervezése, vetélkedőkön való részvétel. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes legyen indokolni az adatokból kiolvasható eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén tud kommunikálni, valamint tudja alkalmazni a megfelelő számítástechnikai és egyéb segédeszközöket. 9 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Színterei Tanítási óra • Különösen a matematikai foglalkozásokon • Természettudományi és társadalomtudományi foglalkozások Tanórán kívül • Tanulmányi versenyekre való felkészülés • Tehetséggondozó foglalkozások • Felzárkóztatások IKT kompetenciák fejlesztése (digitális kompetencia) A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását. Feladatunknak tekintjük, hogy munkatársaink és tanulóink az IKT eszközöket és technológiákat készségszinten használják mindennapi munkájukban. Kiemelt feladat az innovációs folyamatok követése, valamint tanulóink ECDL vizsgára való felkészítése. Színterei Tanítási óra • Különösen az informatikai foglalkozásokon • IKT eszközök használatakor • Prezentációk készítése során SDT használatakor • E-tananyagok használatakor Tanórán kívül • Internet használata • Belső és külső intézményi kommunikáció működtetése (tanár-tanár, tanár-diák, iskola-szülő) során • Tanulmányi versenyek, továbbképzések, tehetséggondozás, projektekben való részvétel • Külföldi kapcsolatok A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás képességének további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanuló képes legyen a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Színterei Tanítási óra • Különösen a tanulásmódszertan, önismeret foglalkozásokon • Osztályfőnöki foglalkozásokon • Egyéb tanítási foglalkozások, tantárgyi sajátosságok ismerete Tanórán kívül • Tehetséggondozás • Felzárkóztatás 10 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés (szociális és állampolgári kompetencia) Az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, bizalmat keltünk és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz kezelése, és a változások iránti fogékonyság. Magában foglalja a településhez, a nemzethez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatalban, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége) fejlesztése. Színterei Tanítási óra • Különösen a demokratikus állampolgárságra nevelés, társadalomismeret és etika, történelem és állampolgári ismeretek foglalkozásokon. • Nemzetközi, országos, helyi közéleti tevékenységek gyakorlása, osztályfőnöki foglalkozásokon Tanórán kívül • Diákönkormányzat keretein belül, Tanulmányi versenyek, Tanulmányi kirándulások alkalmával • Ünnepségek szervezése, hagyományok ápolása során Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Olyan képességek fejlesztése tartozik ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Tanulóink a művészi kifejezés sokfélesége iránt legyenek nyitottak, esztétikai érzékük fejlesztésére fogékonyak. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejlessze kreativitásukat. Színterei Tanítási óra • Különösen az ének-zene, rajz, osztályfőnöki, játék, • Történelem, magyar nyelv és irodalom, művészettörténet Tanórán kívül • Múzeum-, színház-, mozi látogatás, tanulmányi kirándulások • Diáknap, • Kézműves foglalkozások • Osztályok közötti vetélkedők, versenyek


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelő és oktató munkánk alapvető feladata, hogy tanulóink személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Célunk: az általános műveltség megalapozása az életkor, a fejlettség figyelembe vételével alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése, a továbbtanulás érdekében az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával a jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önismeretük, önbecsülésük erősítése az alapvető állampolgári jogok megismertetése a tanuló szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a problémamentes társadalmi beilleszkedés érdekében az általános emberi értékek megismertetése, elfogadása, azonosulása a fejlettségnek megfelelően értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek.

Feladat Eszköz, módszer Önismeret fejlesztése Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, önálló és csoportmunkában önismereti játékok. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a tanulmányi versenyeken, az ének-, zene, irodalmi, sport és képzőművészeti tevékenységekben. Együttműködési A kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási képesség fejlesztése órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Szociális képességek Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések fejlesztése úgy, mint megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt a segítés és a tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. konfliktuskezelés Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. Demokratikus iskolai A diákönkormányzat működési feltételinek megteremtése, a diákjogok élet szervezése érvényesítése Kognitív képességek Az önálló, illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek fejlesztése alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások vállalásában és teljesítésében. 12 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Kommunikációs képességek fejlesztése

Versengés képességének fejlesztése Az egészséges életmód kialakítása

Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán: az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek elérése érdekében végzett tevékenységek. Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Versenylehetőségek teremtése. Az egészséges versenyszellem kialakítása. Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli sportolási lehetőségek biztosítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Az iskola az egészségfejlesztés alapvető színtere. Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését, és az eredményes tanulást. Ennek érdekében: együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi szakemberekkel és programjaikkal.

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidőhasznos eltöltésének, teret adunk a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai: Az iskola az egészséges életmódra neveléssel, a mindennapos testedzéssel és a környezeti nevelés révén hatékonyan befolyásolhatja a tanulók szemléletét, viselkedését, s ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy szellemileg és fizikailag is egészségesebb felnőttekké váljanak. Az egészséges életmódra komplex szemlélettel kell felkészíteni a gyerekeket. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota (WHO 1949. Alapdokumentum). Az egészség nem passzív állapot, hanem az egyén cselekvőképességének aktuális eredménye a teljes élet során, így az egészség akkor adott, ha az egyén társadalmilag integrálódott, közösségekhez tartozik (család, iskola, egyéb baráti társaságok), képes alkalmazkodni a változó terhelésekhez, megteremti az összhangot fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei között. Az egészségnevelés az egészségtudat fejlesztésére irányul, ebben az egészséges táplálkozás együtt valósul meg a szabadidő aktív eltöltésével, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné és a lelki egyensúly megteremtésével. Az iskolának sokrétű szerepe van az egészségfejlesztési tevékenységekben: ismeretátadás, attitűdformálás, magatartás-alakítás, öntevékenységre ösztönzés. Képesek legyenek figyelemmel kísérni: -

viselkedésüket, az életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes alakítását, 13 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja -

az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, a betegségek megelőzését a korai szűrésekben való részvétel révén, sajátos étrend, mozgásprogram kialakítását egészségük megőrzése érdekében, váljon képessé személyi és vagyonbiztonságának megteremtésére, a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő tudást szerezhessenek az egészséges életvitelről. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és védőnői csoportfoglalkozásokon valósul meg, legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 1. Elmélet: Vészhelyzet, sürgősségi- sürgős állapotok definíciója A sürgősségi betegellátás rendszere Baleseti mechanizmusok A sebzések fajtái, a sebellátás alapjai Mentőhívás A fájdalomcsillapítás alapjai A recept nélkül kapható gyógyszerek az elsősegélynyújtásban 2. Gyakorlat Keringési paraméterek vizsgálata: pulzustapintás, pulzus megítélése, vérnyomásmérés Légzési paraméterek vizsgálata: mellkas-vizsgálat, légzés megítélése A vérzéscsillapítás módszerei Sebellátás; Égések, fagyások helyszíni ellátása 14 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája

5- 6. osztály Viselkedés vészhelyzetekben. Veszélyforrások, baleseti helyszínek felismerése, alapvető teendők. Mentők telefonszámának ismerete. A mentőhívás szabályai. Helyszín biztosítása. Alapvető életfunkciók felismerése. Stabil oldalfektetés elsajátítása. 7-8. osztály Az 5., 6. évfolyamban elsajátított tudás begyakorlása. Sérülés veszélyességének felmérése. Légzés és keringés ellenőrzés. Segélyhívás. Vérzéscsillapítás (artériás, vénás, hajszáleres). Egyéb elsősegélynyújtási gyakorlatok (törések, égési sérülések stb. ellátása). Újraélesztés szabályainak megismerése. Eötvösös diákok bemutatója.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást és az integrált fejlesztést. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek őket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják: könyvtárhasználati órák tartása minden évfolyamon tanulói kiselőadások, kutatómunkák ösztönzése, szakirodalom, szótárak, lexikonok órán való használata, szituációs játékok, dramatizálás, környezeti nevelés a különböző tantárgyi kereteken belül. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:

differenciált óratervezés: a pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, 15 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja emelt szintű angol nyelv tanulása 5 – 8. évfolyamon, emelt szintű testnevelés oktatás 1 – 8. évfolyamon

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Iskolai szintű hagyományaink •

Iskolánk névadójának, Lackner Kristóf emlékének ápolása 1. Tavaszi Lackner napok rendezvénysorozat Városi és területi tanulmányi versenyek (idegen nyelv, alsó tagozatos matematika, komplex természettudományi, szavalóverseny, környezetvédelmi verseny, részképesség zavaros tanulók vetélkedője, sportversenyek) 2. Lackner – Gyermeknap: a diákönkormányzat május végén szervezi, melyen sport és ügyességi versenyeket, tréfás vetélkedőket bonyolít le

•

Karácsonyi ajándékozás: az osztályok rövid műsor keretében emlékeznek meg a szeretet ünnepéről és a tanulók apró ajándékokkal lepik meg egymást

•

Farsang: minden év februárjában kerül megrendezésre, külön az alsó és külön a felső tagozat részére. A farsang programja: jelmezverseny, játéktermi játékok, disco.

•

Tantárgyi versenyek: iskolai szinten minden évben több tantárgyból megtartjuk, a nyertesek képviselik iskolánkat a városi és egyéb fordulókon

•

Ballagás: a végzős osztályok a ballagási ünnepély keretében felkötik a búcsúszalagjukat az iskola zászlójára

• •

Egészségnap: a tanulók bevonásával egészséges ételek készítése Hasznos anyagok gyűjtése: évente általában 2-3 gyűjtési akciót rendezünk osztályok közti verseny meghirdetésével

•

Osztályok között: kapcsolat kialakítása 1 – 5., 2 – 6.; stb.

•

Sítábor: a tanulók és a szülők részére

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 3 – 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Napközi otthon, tanulószoba Napközis ellátásban az iskola tanulója igény vagy rászorultság alapján részesül. Adott foglalkozási rend szerint összehangoltan, szervezetten alakul a heti program. Minden tanulócsoportnak 60-75 perc áll rendelkezésére, amelyet tanulásra, gyakorlásra, feladatok elvégzésére használhat fel. A napközi speciális feladatai: a tanulás tanítása, felzárkóztatás, tehetséggondozás a mentálhigiénés szokások fejlesztése, sokszínű szabadidős tevékenység (játszóház, mozi és színházlátogatás, sportversenyek, részvétel múzeumi foglalkozásokon, stb.) A napközi támaszkodik azokra a programokra, amelyeket az iskola délutáni egyéb foglalkozásokra biztosít (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkörök, stb.). Tanulószoba csak 5-8. osztályig működik, igény szerint napi 60-90 perc fordítható a tanulásra, felzárkóztatásra, feladatok megoldására Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Alapvető célja a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség, az állóképesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók versenyre történő felkészítése is történik. Sportágak szerint külön fiú és leány csoportok működnek. Tevékenysége alapvetően a Soproni SC férfi labdarúgó klubra, a női és férfi kosárlabda klubokra épül. Ezen egyesületek fő támogatói bázisa. Az egyesületekkel konkrét együttműködési szerződésünk van, amely a szakmai munkára is kiterjed. Ezen kívül még több sportolási lehetőséget is kínálunk tanulóinknak, amely kínálatokat a tanórán kívüli tevékenységek tartalmazzák. Szakkörök Egyéni érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú és évfolyamú tanulókat magába foglaló közösség, mely a tanulók képességeinek fejlesztését szolgálja. Indításukról minden év elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik, melyeket az iskola minden évben megrendez. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A felkészítést a szakmai munkaközösségek vagy a szaktanárok végzik. a. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek az évfolyamonként előre meghatározott helyre. A tanulók költségeit a szülők fedezik.


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja b. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, egy vagy több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik erdészek, erdőmérnökök, környezetvédelmi szakemberek segítségével. A felmerülő költségeket a szülők fedezik, és az erdei iskola szervezésére benyújtott pályázaton nyert összeg e célra fordítandó. c. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon (színház, bábszínház, mozi, koncert stb.) tett csoportos látogatások. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes és önköltséges. d. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szerve a szabadidő szervező pedagógus aktív közreműködésével. (pl. túrák, kirándulások, táborok, táncos rendezvények stb.) A rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. e. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti a könyvtáros pedagógus hatékony közreműködésével. f. Hit-, és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára kötelező, amennyiben a tanuló az erkölcstan tantárgy helyett választja ezt az oktatási formát.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 18 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. 19 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

differenciált óratervezés: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, emelt óraszámú (angol) oktatás, tehetséggondozó foglalkozások, iskolai sportkörök, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, stb.), szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatások, stb. a könyvtári tevékenység fontos színtere e feladatnak: könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján, kutatómunka, könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, 1-1 téma feldolgozása kutatási lehetőségekkel forrásalapú önálló tanulás, hatékony tanulási módszerek elsajátítása műsorok összeállítása a források felhasználásával számítógép-használat kutatómunkához, multimédiás programok használata

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során működik.

Egyéni elbírálás alapján egyéni tanterv szerinti képzés Felzárkóztató foglalkozások: tantárgyi és /vagy fejlesztő foglalkozások gyógy- és fejlesztő pedagógus bevonásával, illetve a Felzárkóztatunk Alapítványnál. A sajátos nevelési igényű /SNI/ tanulók számára biztosítjuk az egyéni haladás érdekében az eltérő tanterv szerinti képzést A részképesség zavarral küzdő gyermekek (dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás) felmentése bizonyos tantárgyak (pl. helyesírás, idegen nyelv, matematika) osztályzása alól, fejlesztésük megszervezése az iskolán belül.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

Gyógypedagógusi és logopédusi tevékenység Szűrések, diagnosztizálások kérése, nyomon követése eredményeinek figyelembevétele és ezek rendszeressé tétele Rendszeres együttműködés a segítő szakemberekkel Rendszeres felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokat tartunk a törvény által előírt óraszámban 20 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges:

A

feltételeket, lehetőségeket – a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.

nevelési-oktatási intézmények tevékenysége magába foglalja:

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel

kapcsolatos

a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét. a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttének segítését, bevonását az intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe, azokat az iskolai tevékenységeket, amelyek arra irányulnak, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben, a tanuló személyi jogainak tiszteletben tartását, a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a család anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszer-ellátásban részesüljön, azt a támogatást, amelyet az iskola a pénzbeli ellátások keretében nyújtani képesrászorultság esetén-különböző szolgáltatásainak igénybevételéhez, a gyerekek napközi, ill. tanulószobai ellátásának biztosítását, sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a Köznevelési törvény 69. § (2)/f bekezdése fogalmazza meg. Megfogalmazódnak a pedagógusok számára is a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek: közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, biztosítania kell, bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását, észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. /pl. gazdasági nehézségek, családi élet megromlása stb. / a felmerülő gondokat jelezni kell a gyermekvédelmi felelősnek.


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az intézmény valamennyi gyermekére

általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében a mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása a diákönkormányzattal való kapcsolattartás a tanulók számára hasznos szünidei elfoglaltság biztosítása szociális ellátások számbavétel minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete

A hátrányos helyzetű gyermekekkel (hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, aki családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak)

a hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendők meghatározása a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra tanácsadás tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkezés, tankönyvtámogatás

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola újonnan elkészített dokumentumait megismerhetik és véleményezhetik. A véleménynyilvánítást a diákönkormányzaton keresztül, szervezett keretek között gyakorolhatják. A diákönkormányzatban kialakított közös véleményt a tantestület köteles a dokumentum elfogadása előtt megtárgyalni, figyelembe venni, a dokumentum módosítását egyetértés esetén megtenni. Ezen eljárás után szavazhat a tantestület. A diákönkormányzat, az Szervezeti és Működési Szabályzatnak, a Pedagógiai Programnak a tanulókat érintő részeiről, valamint a házirendről véleményt alkothat és javaslatokat tehet.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók – pedagógusok együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 22 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülők – pedagógusok együttműködése A szülői munkaközösség választmányi ülése: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója/igazgatóhelyettese tájékoztatja. Szülői értekezlet a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Minden hónap első hétfőjén Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) December és április hónapban értesítjük azon tanulók szüleit, akik nagyon gyengén állnak valamilyen tantárgyból és félő, hogy nem felelnek meg a félévi vagy év végi követelményeknek. Nyílt tanítási nap A szülő betekintést nyer az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, megismeri személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 23 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Nyílt nap A leendő első osztályosoknak és szüleiknek bemutatkozik az iskola. (január vagy február hónapban) Ovisuli A tanítónők 4 alkalommal foglalkozzanak a leendő első osztályosokkal. Írásbeli tájékoztató A pedagógusok tájékoztatják a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Tanulmányok alatti vizsgák és helyi tantervi vizsgák A vizsgaszabályzat jogi kerete a 2011. évi CXC. törvény, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. Az értékelés elvei Az első évfolyamon a köznevelési törvénynek megfelelően, a helyi tantervünk alapján – félévkor és év végén – szöveges minősítést alkalmazunk. 24 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


A tanulmányi eredmények értékelése Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek. Az értékelés formái Szóbeli felelet, röpdolgozat, írásbeli dolgozat, témazáró dolgozat, órai munka, füzetjegy, munkafüzet jegy, házi feladat, házi dolgozat, kiselőadás, szorgalmi feladat, portfolió, projekt, önálló vagy csoportos kutatómunka. A félévi illetve az év végi osztályzatokat a tanév során szerzett érdemjegyek átlagából kell meghatározni úgy, hogy a témazáró dolgozatok duplán számítanak. Nem tekinthető lényeges eltérésnek az, ha a szaktanár félévi és év végi osztályzata két tizeddel eltér a matematikai kerekítés szabályaitól. A magatartás értékelése Példás (5): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán, valamint azon kívül is, pontosan jár iskolába, rendszeres vagy kiemelkedő közösségi munkát végez, fegyelmező intézkedésben (a szaktanári figyelmeztetéstől kezdődően) nem részesült. Jó (4): aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán, illetve azon kívül is, pontosan jár iskolába. Változó (3): akinek a felszerelése gyakran hiányos vagy öt óránál több igazolatlan hiányzása van vagy osztályfőnöki intése vagy annál magasabb fegyelmi büntetése van. Rossz (2): akinek igazgatói vagy tantestületi fegyelmi büntetése van vagy 10-nél több igazolatlan órája van vagy fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. A szorgalom értékelése A szorgalom értékelése a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát fejezi ki. Példás (5): a tanítási órákra való készülése képességéhez mérten kifogástalan, a tanórákon aktív. Jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. Változó (3): iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, felszerelése gyakran hiányos. 25 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Hanyag (2): képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan vagy valamely tárgyból megbukik vagy felszerelése rendszeresen hiányos. Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek: - osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és nem osztályozható, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20.§ 6. bek.), aki vendégtanuló, aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott. - aki magántanuló, de az előírt beszámolókat nem teljesítette - aki a szülő kérésére, tantestület hozzájárulásával a tanévet rövidebb idő alatt kívánja teljesíteni - különbözeti vizsga különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. - javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. - pótlóvizsga a tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Vizsgaforma, vizsgarészek: írásbeli vizsga szóbeli vizsga gyakorlati vizsga 26 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia és egészségtan Fizika Természetismeret Környezetismeret Földünk és környezetünk Kémia Ének-zene Testnevelés és sport Rajz és vizuális kultúra Hon- és népismeret Technika és életvitel

Évfolyam

Írásbeli x x x x x x x x x x x

Szóbeli x x x x x x x x x x x x x

Gyakorlati

x

x x x x

x x x

Vizsgaidőszakok: javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Tájékoztatás vizsgákról: A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a tananyagról, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga). A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák. osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően (A szaktanár a témakijelölést 3 példányban készíti el a diák, a munkaközösség-vezető, és az igazgatóhelyettes részére.) Az írásbeli vizsgák rendje: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje A szóbeli vizsga kérdéseit a szaktanár állítja össze. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. Egy napon legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető. 27 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A gyakorlati vizsgák rendje Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A vizsgák értékelése Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: Teljesítmény 0 – 33 % 34 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótlóvizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. A vizsgák dokumentálása A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni! A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők. A vizsgatárgyak követelményei A számonkért tananyag a kerettantervben meghatározott tantervi minimumnak felel meg, melynek tudása továbbhaladásra jogosít.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal elutasíthatja.



2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra

5. évf. 4 3 4

6. évf. 4 3 3

7. évf. 3 3 3

8. évf. 4 3 3

2

2

2

2

1 2

1 2

1

1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1 1

1 1


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 5 1 3 28

1 5 1 2 28

1 1 5 1 3 31

1 5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan

Változat A változat A változat B változat A változat B változat

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Választott tantárgyak, óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1 0+1 4 1 1 2 2 1 5

2. évf. 7+1 0+1 4 1 1 2 2 1 5

3. évf. 6+2 0+1 4 1 1 2 2 1 5

2 25

2 25

3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 0+1 3 27 30



Választott tantárgyak, óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4

6. évf. 4+1 3 3+1

7. évf. 3+1 3 3+1

8. évf. 4 3 3+1

2

2

2

2

1 2

1 2+1

1

1

1 1

2 2 1+0,5 1+0,5 1 1

1+0,5 1+0,5 2 2 1 1

1 1 5 1 3 28

1 1 5 1 3 31

1 0+1 5 1 3 31

1 1 1 0+1 1 5 1 2 28

Iskolánkban egységes órakeretet biztosítunk minden tanulónk számára az egyes évfolyamokon. Az alsó és felső tagozaton a szabadon tervezhető órák keretéből a magyar nyelv és irodalom valamint a matematika tantárgy óraszámát emeltük a kompetencia mérések eredményének javítása érdekében. A felső tagozaton a természettudományos tantárgyak óraszámát is megnöveltük. Indokunk: tanulóink túlnyomó többsége szakközépiskolában, illetve szakképző iskolában tanul tovább, ahol alacsony óraszámban, vagy egyáltalán nem foglalkoznak a természettudományos tantárgyakkal. Az ilyen irányú műveltségüket a tanulóknak az általános iskolában kell megszerezniük. Az angol nyelvet 5. osztálytól továbbra is emelt óraszámban tanítjuk, évfolyamonként egy, illetve igény és képesség szerint két csoportban, heti öt órában. Ebből három órát a délelőtti órák keretében kettő órát a tantárgyi engedélyezett többletóra-keretből biztosítunk tanulóink számára. A délután tartandó heti két angol nyelvi óráról a tanuló nem hiányozhat, 31 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja illetve hiányzását igazolnia kell a házirendben foglaltaknak megfelelően. A csoport (csoportok) megszervezése a 4. évfolyam végén történik.

2.3

Az oktatásban alkalmazható kiválasztásának elvei

tankönyvek

és

taneszközök

Iskolánkban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlaszok, stb.) használunk, amelyeket hivatalosan tankönyvvé lettek nyilvánítva. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tantervei alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tájékoztatjuk (a tanév befejezése előtt). A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyvek kiválasztásának elvei: Tartalmilag: kerettanterv és helyi tanterv konform képességfejlesztő, kreativitást igénylő a tudományág korszerű ismeretit tartalmazza alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz differenciálásra alkalmas ismereteket, feladatokat, tevékenységeket tartalmazzon személyiségfejlesztő, kooperatív technikákat segítő legyen fogalmazása világos, érthető, tömör legyen egymásra épülő tankönyvcsalád tagja legyen a tantervben rögzített fejlesztési követelményeknek megfelelő tananyagot lehetőleg tartalmazza tanulásra késztető legyen Szerkezetében áttekinthető, tagolt a differenciálást jelölje jól strukturált, emelje ki a lényeget jó, ha tartalmaz összegzést, fogalommagyarázatot jó, ha tartalmaz ajánlott irodalmat Külalakjában színes, esztétikus képeket, illusztrációkat tartalmazzon Egyéb kívánalmak lehetőleg alkalmas legyen tartós használatra ne legyen túl drága, minél kisebb terhet jelentsen a családok számára ne legyen túl nagy, túl súlyos csak olyan tankönyvet, munkafüzetet rendelhet meg a pedagógus, ami a rendszeres tanulmányi munkához szükséges


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. 1-2.osztály Az első osztályosok fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. 1-4. osztály A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítása, az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés megalapozása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. 3-4. osztály Mintaadás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak megalapozása. A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. 2.4.2 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. •

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja •

•

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

2.4.3 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. • • • •

•

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kerettanterv szerint minden tanulónak heti 5 testnevelés órája van, amelyből két óra kiváltható

iskolai sportkörben való sportolással

versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 34 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások 2.6.1 Választható tantárgy: angol nyelv emelt óraszámban tanulása 5 – 8. évfolyamig 2.6.2 Választható foglalkozások: könyvtári foglalkozások, digitális képalkotás, színjátszó szakkör, (kamara)kórus, természettudomány a mindennapokban (egyszerű fizikai, kémiai kísérletek), sportfoglalkozások: labdarúgás, kosárlabda, sakk, asztalitenisz, honvédelmi oktatás (lövészet), kerékpáros ügyesség, KRESZ ismeretek, fűszer kertgondozás, gyógynövények ismerete, túrázás, környezetvédelmi szakkör, természettudományos gyakorlatok, kézműves szakkör, a továbbtanulók felkészítése: rajz, művészettörténet, informatika, társalgás idegen nyelven

2.7 Projektoktatás

Lackner napok: területi tanulmányi, kulturális és sportversenyek hete o Idegen nyelvi fordító verseny (angol, német nyelv) o SNI-s tanulók rajz- és szavaló versenye o Kis matematikusok versenye (alsós tanulók matematika versenye 2-4. évfolyam o Komplex természettudományi verseny 7., 8. osztályos tanulóknak o Soproni költők verseit bemutató szavalóverseny o Sport staféta verseny (labdarúgás, kosárlabda) o Környezetvédelmi vetélkedő Szervezők: munkaközösség-vezetők és szaktanárok Díjazásban részesülnek: az 1-3. helyezett tanulók/tanulócsoportok A díjak: oklevél, jutalomkönyv, könyvutalvány, írószer Sítábor, síoktatás Egy hetes síoktatás a jelentkező tanulók számára Ausztriában napi utazással. Az útiköltség és a síbérlet költségei a szülőket terheli. 12 tanuló alkot egy csoportot (a Síoktatók Országos Egyesületének ajánlásával). Az iskola biztosítja korlátozott mennyiségben a tanulók részére a felszerelést, és minden tanuló számára a szakszerű síoktatást és a csoportok felügyeletét. A sítáborban résztvevő pedagógusok munkaidejüket a sítáborban töltik. Úszásoktatás A 2. évfolyam tanulói részesülnek úszásoktatásban 15 órában. Az uszodába szállítás felmerülő költségei a szülőket terhelik. Az úszásoktató és az uszoda bérlet költségek a fenntartót terhelik. Erdei iskola A foglalkozásokon a 4. és 6. évfolyam tanulói vesznek részt. A felmerülő költségeket a fenntartó fedezi. Erdei iskolai foglalkozást más évfolyamokon is szervezhetnek a pedagógusok, de a költségek a szülőket terhelik.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

biztosítani kell az intézményen belül a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az iskola garantálja, a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de hangsúlyt helyez az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására 35 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a hátrányos helyzetű tanulók, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket

A sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségét megerősítő intézkedések:

a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, időkereteket jelölünk meg ott, ahol erre szükség van szükség esetén a sajátos szükségleteknek megfelelő tartalmakat, követelményeket alakítunk ki, teljesítünk segítéssel, differenciáltan egyénileg is segítjük a tanulókat az önmagukhoz mért fejlődést értékeljük feladataink meghatározásánál és megvalósításánál figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit.

Iskolánk ezért elkötelezett abban, hogy a többi tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló joga érvényesüljön és különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesülhessen attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították

2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 1. Iskolánk a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete írásbeli munkája gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Dyslexiás, dysgrafias, dyscalculias gyerekek számonkérése, értékelése differenciáltan. A fejlesztő pedagógus feladata a szakvélemény alapján jelzése a naplóban (L, G, K), 3. Az elméleti jellegű tantárgyaknál – magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek (2 – 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz – az ellenőrzés formái a következők: szóbeli felelet – egy – egy követelmény elsajátítatása (rendszeres) memoriterek írásbeli felelet – ugyanaz mint az előbbi, de írásban témaközi – részkövetelmények számonkérése – cél a hiányosságok feltárása témazáró – a témakörök végén az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó dolgozat fogalmazás – egy-egy műfaj ismérveinek elsajátítatása 36 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Írásbeli felelet az utolsó két óra anyagából íratható. Az 1-2. évfolyamon az előző órán bejelentendő, a 3-8. évfolyamon bejelentés nélkül bármikor íratható. Témaközi írásbeli dolgozat a témakör utolsó 3-5 tananyagára terjedhet ki, előző órán bejelentendő. Maximum 30 perces írásbeli számonkérés. Témazáró dolgozat a témakör lezárása, összefoglalása és gyakorlása után írható. Az 1- 4. évfolyamon két héttel, az 5-8. évfolyamon egy héttel előbb be kell jelenteni a megíratását és a követelményeket. Egy teljes tanórát vesznek igénybe. Az év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak, a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után kerül sor rájuk, s megtörtént az előzetes bejelentés. Ezen formákon kívül az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően: önálló kiselőadás egyéni kutatómunka tanórai aktivitás versenyen való részvétel alapján is értékeljük a tanulókat. 4. A gyakorlati tantárgyakból a tanulók az elméleti számonkérés mellett félévente gyakorlati eredményekről is beszámolnak. Ének – zene, rajz, informatika, technika. A testnevelés követelményeinek elsajátítatását csak a gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését a következő szempontok alapján végzik a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez a tanuló képességeihez mérten hogyan teljesített a tanulói teljesítmény fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk a második – nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük az első évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

a második – nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja A második – nyolcadik évfolyamon a félévi, illetve az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók kötelesek érdemjegyeiket folyamatosan vezetni az ellenőrző könyvben. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0 – 33 % 34 – 50 % 51 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Írásbeli házi feladatokat differenciáltan adunk, ügyelünk a tanulók időbeli terhelésére. Az írásbeli házi feladat mennyisége nem lehet annál több, amennyit egy közepes szintű tanuló kb. fél óra alatt teljesíteni tud egy tantárgyból. Évközi szünetekben (őszi, karácsony, tavaszi szünet) nincs házi feladat (kivétel a kötelező irodalom). A házi feladat nem értése nem von maga után büntetést, kivéve ha látszik a tanuló próbálkozása, otthoni munkája. 38 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb egy témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot és legfeljebb kettő írásbeli számonkérést lehet íratni. (Ettől eltérni csak az osztályfőnökkel való egyeztetés esetén lehet.) Szóbeli házi feladatként csak olyan tananyag megtanulása adható fel, melynek a feldolgozása a tanítási órán megtörtént. Az írásbeli házi feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A házi feladat nem megléte esetén a pedagógus a következő eszközökkel élhet: pótlásra kötelez pótlásra kötelez és egyéb feladatot is kijelöl szóban/írásban figyelmezteti a tanulót a hiányt a naplóban bekarikázott elégtelennel jelzi, amely nem tartárgyi érdemjegy, hanem – amint a bekarikázott ötössel jelzett többletmunka, jegylezáráskor az érdemjegyet felfelé módosítja – a hozzáállást negatívan jelző „hiányjegy” a jegyet lefelé módosítja a házi feladatért előzetes bejelentés után lehet érdemjegyet adni A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei a.) Oktatási célzatú csoportbontás, mely elősegíti a tehetséggondozást, illetve a felzárkóztatást, a képességek kibontakoztatását, fejlesztését a tanulócsoportokban: o idegen nyelvből (megvalósítandó a kommunikatív nyelvoktatást) o testnevelésből o nívócsoportok kialakítása az alapvető kompetenciák fejlesztése céljából egyegy évfolyam párhuzamos osztályaiban b.) Csoportbontás a férőhelyek száma, a tantermek befogadó képessége miatt: o idegen nyelvből (megvalósítandó a kommunikatív nyelvoktatást) o idegen nyelv o technika o informatika tantárgyakból.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hugarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja 2. a mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben Az elért eredmények átszámítása pontszámmá Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

2.

feladat: HAJLÉKOYNSÁG MÉRÉSE Ülésből előre hajlással

3.

feladat: INGAFUTÁS

4.

feladat: KITARTÓ FUTÁS Iskolakör mérése

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Egészségnevelés célja: minden lehetséges eszközzel és módszerrel segíteni kell a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, egészségének fejlesztését és az eredményes tanulást. A cél elérésének érdekében törekedni kell az egészségfejlesztő iskola kialakítására. Az egészségfejlesztő iskola biztosítja az egészséges környezetet egészségügyi szolgálatot tanórai és tanórán kívüli egészségnevelést. 41 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja A programon dolgozik: pedagógus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) gyermekvédelmi szakember szülők, család illetve, a diákok. Az egészségnevelés kiterjed az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére: egészséges táplálkozás aktív szabadidő eltöltése mindennapos testmozgás személyi higiéné lelki egyensúly megteremtése harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása egészséges és biztonságos környezete kialakítása egészségkárosító magatartásformák elkerülése a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Egyéb 1. Életmód: a tanulók nem az életkoruknak megfelelő mennyiségben pihennek Következmény: ALVÁSHIÁNY

fáradtság agresszivitás

Ok: o késői, ellenőrzés nélküli tévézés o számítógépezés 2. Káros szenvedélyek: prevenciós programokkal próbáljuk csökkenteni. Osztályfőnöki óra, tanóra, külső előadók. A szülők számára felvilágosító előadások szervezése. 3. Balesetvédelem: az iskola megfelel az előírásoknak. 4. Elsősegélynyújtás: a mentőládák helye: o porta o testnevelői o gazdasági iroda o tanári szoba o konyha o napközis csoportok (egyszerűsített forma) o nyári táborok elsősegély csomagot kapnak. 5. Szeméttárolás: megfelelő 6. WC – kézmosás: osztályszinten tisztasági csomag biztosítja a higiéniát. 7. Világítás: jó 8. Ivóvízellátás: jó 42 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


9. Légszennyezettség: átlagos 10. Osztálytermek tisztasága: a gyermekek tiszta környezet iránti igénye gyenge. Szemetelnek, keveset szellőztetnek. A takarítás ellenőrzését kérjük. Tisztasági verseny meghirdetésével motiváljuk az osztályokat. Iskolai büfé: kínálata nem gyermekbarát. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékés gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Egészségnevelési program Akció Résztvevő Részletes Felelős Határidő Mit várunk? tanulók program Fogászati és 1 – 2. Blend-a-Med Sejber Istvánné november 30. Az egész testápolási osztály program, tanulóifjúság hónap kiállítás a mozgósítása. fogakra A helyes hasznos ill. fogmosás káros elsajátítása Sejber Istvánné 3 – 4. élelmiszerekből osztály Plakátkészítés osztályfőnökök – téma 5 – 8. Vetélkedő osztály osztályonként Iskolafogászati 1 – 8. Minden évben Iskola osztály aktuális fogorvosa, szűrés ellenőrzés Igazgatóhely. Korosztálynak 1 – 8. Védőoltások Iskolaorvos, Folyamatos Az egészség, osztály megfelelő védőnő mint érték. egészségügyi szűrővizsgálat Alwes 6. osztály A serdülőkor Sejber Istvánné Csomagok Tárgyilagos program fiú – lány problémái, Farkas Józsefné megérkezésének felvilágosítás, Felvilágosítás függvénye. higiénia Drog prevenció D.A.D.A. Helyes táplálkozás

5 – 8. osztály

Munkaterv alapján

1 – 8. osztály

Munkaterv alapján

Rendőrségi előadó, osztályfőnökök Osztályfőnök, munkaközösség vezető

folyamatos

folyamatos

Eredményes egészségfejlesztés Eredményes egészségfejlesztés 43


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Egészséges életmód

1 – 8. osztály

Munkaterv alapján

Osztályfőnök, védőnő

folyamatos

Sport – mozgás

1 – 8. osztály

Munkaterv alapján

folyamatos

Egészségnevelés – modul Elsősegélynyújtás, ünnepélyeken Drogellenes futás

6. osztály

Biológia óra

Osztályfőnök, munkaközösség vezető Biológia tanár Farkas Józsefné

folyamatos

Eredményes egészségfejlesztés Eredményes egészségfejlesztés Eredményes egészségfejlesztés

Sejber Istvánné

1 – 8.

Városi program

A mkv. minden tagja

tavasz

eskü a drog ellen

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskola •

A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanóra A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: - A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál Biológiaverseny, Herman Ottó Verseny). - Szakkörök: környezetvédelmi szakkör - Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, és papírgyűjtés, műanyag kupak) szervezünk. Kiállításokat rendezünk jeles napok alkalmával: a Víz Napján (március 22.), Föld Napján (április 22.), Fák, madarak napja (május), rajz- és fotókiállítást, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. Előadások, jelenetek, bábelőadások, melyek a tudatos környezetvédelemre nevelnek. Pályázatok, versenyek 44 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


Erőforrások • Nem anyagi erőforrások - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Nyugat-Magyarországi Egyetem kertje; Árnika Erdei Iskola; OBI – Hódóra Vízmű


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. •

Anyagi erőforrások Külső erőforrások - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. - Anyagi erőforrások: pályázatírás

•

Jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét kialakítani és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. - a szennyeződés megelőzésére való törekvés - személyes példamutatás - az iskola, az osztálytermek tisztaságának fenntartása a diákok aktív munkájával. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás; ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; szintetizálás és analizálás; problémaérzékenység, integrált megközelítés; kreativitás; együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; vitakészség, kritikus véleményalkotás; kommunikáció, média használat; konfliktuskezelés és megoldás; állampolgári részvétel és cselekvés; értékelés és mérlegelés készsége.

Szaktárgyi célok -

a természettudományos gondolkodás fejlesztése 46 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


A megvalósulás keretei Akciók Víz Napja

Időpont március 22.

Föld Napja

április 22.

Madarak, fák napja

május

Program vízminőség vizsgálata papírgyűjtés, udvartakarítás, örökzöldek telepítése virágosítás, aszfaltrajzverseny, vetélkedők

folyamatos Szakórákon környezeti nevelés folyamatos Felkészülés környezetvédelmi vetélkedőkre ősz, tavasz Vízminőség vizsgálata ősz, tavasz 1 Erdei Iskola – 2 nap

Osztályok 5 – 8. 1 – 8. 1 – 8. 5 – 8.

Felelős A munkaköz össég tagjai.

1 – 8.

1 – 8.

Leselkedő Mocorgó

3 – 4. 5 – 8.

Ikva patak

Szakkörök 3 – 6.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelése PÉLDÁS /5/ minősítést kaphat: nincs osztályfőnöki és igazgatói figyelmeztetése, szaktanár által történt bejegyzése; az osztálytársai és a szaktanárok elismerik óra alatti és azon kívüli példás viselkedését; osztályközösségi vagy DÖK megbízatása van, s azt jól ellátja; nincs funkciója, de többször vállal közösségi munkát; JÓ /4/ minősítést kaphat: az értékelt félévben legfeljebb egy osztályfőnöki figyelmeztetése van, az iskolai Házirend követelményeit megtartja; a tanulói közösségnek és az iskola nevelőinek nincs kifogása a viselkedése ellen. VÁLTOZÓ /3/ magatartású az a tanuló: akinek az értékelt időszakban van igazolatlan órája; több osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetője van /írásban vagy szóban/; 47 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


nevelőihez és társaihoz nem őszinte, tiszteletlen velük szemben, órai és órán kívüli magatartása kifogásolható; közös munkában nem vesz részt, azt zavarja;

ROSSZ /2/ az a tanuló: aki többször igazolatlanul hiányzott igazgatói megrovása, vagy tantestületi figyelmeztetése van; nevelőihez, társaihoz való viszonya durva, goromba, megjegyzései sértőek, emberi magatartása elítélendő; gátolja a közösség munkáját, annak határozatai ellen cselekszik. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom minősítése azt fejezi ki, hogy az elért eredmény mennyire van összhangban a tanuló képességeivel. PÉLDÁS /5/ szorgalmú az, aki: képességei szerint eleget tesz tanulmányi kötelezettségeinek; érdeklődési körén belül többletmunkát is végez; aktívan részt vesz a tanórai munkában; az értékelt időszakban erőteljes javulás mutatkozik munkájában. JÓ /4/ a szorgalma annak, aki: kisebb kilengésektől eltekintve képességei szerint dolgozik; az órákon figyel, de az aktív munkába nem, vagy csak tanári felszólításra és ritkán kapcsolódik be; az előző időszakhoz viszonyítva munkájában enyhe visszaesés tapasztalható. VÁLTOZÓ /3/ az osztályzata annak, aki: tanulmányi kötelezettségének rendszertelenül tesz eleget; óra alatti figyelmetlenségével társait is zavarja; munkavégzése, teljesítménye ingadozó; tanulmányi munkájában hanyagságból erős visszaesés mutatkozik; HANYAG /2/ minősítést kap, aki: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait rendszertelenül végzi; az órai munkába egyáltalán nem vonható be; képessége alatti eredményét is tovább rontja, a szaktanári segítséget sem veszi igénybe; egy vagy több tárgyból elégtelen osztályzata van. A magatartás és a szorgalom év végi osztályzata az első félév és a második félév osztályzatának az átlaga. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Tanulóinkat csoportosan (osztály, szakkör, csapat, napközis csoport), illetve egyénileg jutalmazzuk. Osztályfőnöki dicséret jár a tanulónak 48 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


o a kapott vagy vállalt feladat színvonalas teljesítéséért (pl. osztályban műsorszervezés, szereplés, ajándékkészítés, stb.) o a közösségért önként vállalt hosszú távú feladat becsületes elvégzéséért (pl. ügyelet, diák-önkormányzati vezetői munka,); (3 után igazgatói dicséret) o félévenként a tartósan példás viselkedésért o a városi tanulmányi-, kulturális-, sport- és egyéb rendezvényeken való részvételért o az osztályközösség érdekében végzett munkáért o ügyeleti munkáért, ha a fegyelmi füzetben két dicséretet kapott o fegyelmi füzetben összegyűlt öt dicséretért (apróbb feladatok elvégzéséért) o gyűjtőmunkáért (papír, gesztenye) Igazgatói dicséret jár a tanulónak o megyei szintű versenyen való részvételért (kulturális, tanulmányi, sport, egyéb) o a tanuló kötelességén túlmenő, osztálya, iskolája hírnevét növelő teljesítményéért o kiemelkedő közösségi munkáért, a Lackner hírnevének erősítéséért o iskolai szintű műsorokon, ünnepélyeken nyújtott színvonalas szereplésért o kiemelkedő gyűjtőmunkáért (papír, gesztenye, stb.). Tantestületi dicséret jár a tanulónak o országos versenyen való részvételért o huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítésért, kiváló tanulmányi eredményért és segítőkészségért. Javasolhatja: szaktanár, osztályfőnök Szaktanári dicséret jár a tanulónak o kiemelkedő és folyamatos szaktárgyi teljesítményért o tanórán végzett tantárggyal kapcsolatos munkavégzés (3 után igazgatói dicséret) o szakköri munkáért, szertár rendezéséért, pályázaton való részvételért. „Oklevél”-t kap az a tanuló, aki o a tanévben kimagasló tanulmányi eredményt ért el, ezeket a bizonyítvánnyal együtt az osztályfőnök adja át. „Díszoklevél”-t kap az a tanuló, aki o 1 – 8. osztályig év végén kitűnő eredményt ért el. „Az év tanulója” címet kap az a o 7 – 8. osztályos tanuló, aki a tanév során kitűnő tanulmányi eredményt ért el, vagy a megyei (1 – 6. hely), országos tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt. 49 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja „Jó tanuló, jó sportoló” kitüntetést kaphat az osztályfőnök, illetve a szaktanár javaslatára, a nevelőtestület döntése alapján az a tanuló, aki o a tanév folyamán kiváló tanulmányi és sporteredményeket ért el megyei vagy országos szinten, illetve ilyen szintű eredményt elért csapat meghatározó tagja. A „Díszoklevél”, „Az év sportolója” és a „Jó tanuló, jó sportoló” a „Tantestületi dicséret”kitüntetésekről a nevelőtestület az év végi osztályozó értekezleten dönt. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Ezen felüli jutalmazás: Lackner-díj: az Erkel alapítvány kuratóriuma ítéli oda a nyolc év tanulmányi munkája alapján. Az tanulók elmarasztalásának elvei Szaktanári figyelmeztetést kap az a tanuló, aki o Szaktárgyi tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti Osztályfőnöki figyelmeztetés o o o o o o o o o o

a fegyelmi füzetbe történő öt beírás után tanítási időben az iskolából való engedély nélküli eltávozásért iskolai ünnepélyen tanúsított rendetlen viselkedésért társai testi épségét veszélyeztető magatartásáért, amely nem okozott sérülést vagy balesetet durva, trágár beszédért az ellenőrző ötszöri hiányzásáért a házirend pontjainak megszegéséért a vállalt feladatok nem teljesítéséért (pl. ügyelet) az ellenőrző elvesztéséért (mérlegelve az elvesztés körülményeit) igazolatlan mulasztásért

Osztályfőnöki intő o o o o o o o o o o o

két osztályfőnöki figyelmeztetés után szándékos rongálásért lopásért cigarettázásért iskolában, kiránduláson, kulturális intézményben tanúsított illetlen viselkedésért sérülést okozó vétségért iskolai ünnepélyen való kirívóan rendetlen viselkedésért a házirend tilalmainak megszegéséért az iskola hírnevének bármilyen módon történő csorbításáért igazolatlan mulasztásért (ha felszólítás ment a szülőnek) nevelőkkel vagy iskolai dolgozókkal szemben tanúsított tiszteletlen magatartásért. 50 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.

Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Igazgatói intés Két osztályfőnöki intő után o ellenőrzőbe történt jegyhamisításért (mérlegelve a tanuló életkorát) o súlyos lopásért o rendőrségi ügyért o egymással szemben meg nem engedhető magatartásért o társainak okozott súlyos testi sértésért o igazolatlan mulasztásért (jegyzői feljelentés). Tantestületi figyelmeztetés A szülő és az iskola, tárgyaláson kívüli megegyezése esetén a fegyelmi tárgyalás elmarad. Fegyelmi tárgyalás

3. A Tagiskola pedagógiai részprogramja, nevelési elvei Nevelési Program Az intézmény fő feladata Intézményünk 1995-től működik a Lackner Kristóf Általános Iskola tagintézményeként, előzőleg önálló intézmény volt Dolgozók Általános Iskolája, majd Rét Utcai Általános Iskola és Speciális Szakiskola néven. Iskolánk Sopron városában a többi általános iskolából lemorzsolódó sajátos nevelési helyzetű, felső tagozatos gyermekek együtt nevelését és oktatását végzi heterogén csoportokban, akik hasonló korú társaikhoz képest tanulási nehézségekkel, magatartási, beilleszkedési zavarokkal küszködnek. Feladatunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, lemorzsolódott tanulók hiányosságait pótoljuk, második esélyt nyújtsunk az iskolarendszerben maradáshoz, oktatónevelő munkánkkal elősegítsük helyes szocializációjukat, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Kerüljék el a munkanélküliséget képzetlenségük miatt. Az intézmény alapfeladata, hogy lehetővé tegye az általános iskolai bizonyítvány megszerzését a halmozottan hátrányos helyzetű, fokozottan veszélyeztetett fiatalok – akik gyakran beilleszkedési, tanulási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küszködnek – számára, akik alapfokú tanulmányaikat nem tudták időben befejezni. A fiatalok felzárkóztatása mind tudásbeli, mind neveltségbeli szempontból kortársaikhoz, ezzel esélyt teremtve számukra a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. A város közoktatási rendszerében kialakult helyzet szükségessé teszi, hogy a sajátos élethelyzetben lévő, túlkorossá vált tanulók számára a város oktatási rendszere lehetőséget kínáljon, mellyel lehetővé válik számukra az alapképzettség megszerzése. Második esély iskolájának valljuk magunkat, mely szerint utolsó esélyt kívánunk nyújtani az oktatási rendszerből kisodródó tanulóknak az általános iskolai végbizonyítvány megszerzéséhez és a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz.


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Tanulóink Tanulóink összetétele nagyon vegyes, ennek ellenére közös jellemzőjük, hogy valamilyen problémával rendelkeznek. Legjellemzőbbek a tanulási-, beilleszkedési- és a magatartási zavarok. Döntő többségük túlkoros, tehát már legalább egyszer megismételte az általános iskola valamelyik osztályát. Többen három-négy évvel is idősebbek. Így minden évben van 18 éves hetedik – nyolcadik osztályosunk. Mire hozzánk kerülnek már több iskolába is jártak, van, akinek már az ötödik iskolája a tagozat. Több tanulónk részképesség-zavaros (dyscalculia, dyslexia, dysgraphia), ezek a problémák is halmozódnak. Sokan képtelenek az értő olvasásra, van, aki nem tud szóban vagy írásban felelni. Nagy részüknek a 3. és 4. osztályos matematika feladatok is megoldhatatlan problémát jelentenek. Sokan nagyon nehezen illeszkednek be egy osztályközösségbe. Nincsenek céljaik, nem tudják, mit szeretnének elérni, csak „úgy vannak a világban”. Ennek ellenére tanulóink egy része nem rossz értelmi képességű. Ők inkább családi, szociális vagy iskolai fegyelmi problémák miatt siklottak félre néhány évvel ezelőtt. Többüknél családi tragédia, pl.: az egyik szülő elvesztése áll a háttérben. Nagyon sok az elvált szülő, sokan élnek rendezetlen élettársi kapcsolatban. A családokra jellemző az alacsony iskolai végzettség, a „lumpen” életmód, a rossz anyagi helyzet (munkanélküliség, alkalmi munkák, rendszertelen jövedelem). Sokuknál a nevelési támogatás (családi pótlék) is jelentős bevételi forrás a család kasszájában. A jó értelmi képességűek mellett vannak nagyon gyengék is. Sőt néhány tanulónk sajátos nevelési igényű. Tanítványaink 25-30%-a valamelyik gyermekotthon lakója. Ők, még ha nagyon jó képességűek is, ha jó körülmények között élnek, és gondos nevelők foglalkoznak velük, akkor is érzelmileg és lelkileg erősen sérültek. Tanítványaink közös jellemzője, hogy az előbb felsorolt okok valamelyike miatt (több ok is lehet) nem tudnak a hagyományos általános iskolába beilleszkedni. A hagyományos iskola sem tudja igazán kezelni a problémáikat másságuk miatt. Mindegyikük a hagyományostól eltérő, alternatívnak is nevezhető módszereket igényel. Többségük szívesen jár iskolánkba. Itt meghallgatják őket, jól érzik magukat. A nyolcadik osztályosoknak kivétel nélkül továbbtanulási tervei vannak. Szakemberek találóan „körön kívüli gyerekeknek” nevezik tanulóinkat. Jellemző rájuk, hogy: Váltogatják az iskoláikat Egy idő után kivonulnak a közoktatási rendszerből Az iskolában periférián vannak Folyamatosan felhívják magukra a figyelmet, ők a tipikus „rossz” gyerekek. Ezzel a magatartással még jobban marginalizálódnak. A „normál” általános iskola próbál megszabadulni tőlük (szülői, pedagógusi nyomás az iskolavezetésre) Predeviáns magatartást tanúsítanak (csavargás, bandázás, randalírozás) Ha nincs beavatkozás, egy idő után tudatosan felvállalják a bűnözői magatartást Az őket befogadó iskola is azt kockáztatja, hogy marginalizálódik


Lackner Kristóf Általános Iskola Pedagógiai Programja Integráció vagy szegregáció? Minden szakemberben felmerül a kérdés, hogy jó-e ezeket a tanulókat elkülönítve kezelni? Természetesen az lenne az ideális eset, ha ők továbbra is eddigi iskolájukba járva az integráció elvei alapján vehetnének részt a nevelés és oktatás folyamatában. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a mi tanulóink esetében nem működik. Fő akadályai: halmozódott problémák (pl.: a részképesség-zavarhoz magatartási problémák társulnak), amit komoly deviancia, rossz családi háttér, teljesen közömbös szülők egészítenek ki. A régi iskolájukban teljesen ellehetetlenítették az órák tartását ezek a tanulók. Életkoruk, magatartásuk elriasztotta a többi szülőt. Sokszor a pedagógusok tiltották el őket, törvénytelenül, az órák látogatásától. Máskor magántanulónak lettek nyilvánítva, így a törvényesség látszatát megóvva érték el, hogy ne legyenek ott az iskolában. Több esetben maguk a tanulók döntöttek úgy, hogy kerülik az iskolát, így saját magukat rekesztették ki, szintén törvénytelenül, az intézményből. Tehát tanulóink előtt két lehetőség áll. A tagozaton elkülönülve, adekvát körülmények között, ha késve is, de befejezik az általános iskolát, vagy a közoktatási rendszerből előbb-utóbb kikopva csonkán iskolázottakká válnak. Ekkor a munkavállalási esélyeik is erősen leromlanak. Tanulóink integrációját a következő lépcsőfokon, a továbbtanulás során, elsősorban a szakképzésnél lehet megvalósítani. Céljaink Tagozatunk speciális helyzetéből fakad, hogy lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a nevelés, mint az oktatás. Számunkra sokkal nagyobb jelentőségű, ha egy stabil, nyugodt, dolgozni akaró és rendezett családi életre vágyó tanulót bocsátunk ki az iskolából, mintha csak tárgyi tudással tömnénk tele a fejét. Tanítványainknál a hagyományos módszerek és a hagyományos iskola már kudarcot vallottak. Ha intézményünkben is minden ugyanúgy történne, ugyanazt az eredményt, a kudarcot, várhatnánk. Célunk, hogy tanítványaink nyugodt, családias légkörben, jól érezzék magukat az iskolában, és szívesen járjanak ide. Fontosnak tartjuk a nyugodt hangot, a humánus légkört, a konfliktusok azonnali, hatékony kezelését. Mivel az elmúlt években több tanulónk is rendszeresen hiányzott az iskolából, (többen mulasztás miatt nem is voltak osztályozhatók), fontosnak tartjuk, hogy számukra is vonzóvá tegyük az iskolát. Nagyon fontosak a hagyományok és az érzelmi kötődés, mert csak akkor jönnek rendszeresen iskolába. Kiemelt céljaink: Családias nyugodt légkört kell kialakítani, ahol fontos, hogy a tanulók érzelmileg is kötődjenek az iskolához, szívesen járjanak ide. Élményszerűvé kell tennünk tanítványaink számára az oktatást. Ezt segítik elő a műveltségi területekben gondolkodás és a projektoktatás Olyan speciális programokat, foglalkozásokat kell a tanulók számára szervezni, ahol segítséget kapnak a mindennapi életben való helytálláshoz (pl.: családi életre nevelés, pályaválasztás, drogprevenció, konfliktusok kezelése stb.) El kell érni, hogy a diákok több időt töltsenek az iskolában, hiszen szabadidejükben a „lógáson, csavargáson, bandázáson” kívül nincs más alternatíva számukra. Segítséget kell nyújtanunk tanítványainknak a rendszeres napi tanulásban, a házi feladatok elkészítésében, hiszen megfelelő családi háttér hiányában ezt önállóan nem teszik meg. 53 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


Gondoskodnunk kell róla, hogy a gyerekek jobban megismerjék városunkat és környékét. Szorosabb és főleg együttműködőbb kapcsolatot kell kialakítanunk a szülőkkel, rá kell őket döbbentenünk, hogy közös érdek gyerekük töretlen iskolai előmenetele. Tájékoztatnunk kell partnereinket és társintézményeinket, hogy kik vagyunk, mit akarunk. Nyomon kell követnünk végzett vagy tanulmányait félbeszakító tanítványaink további életét, és szükség esetén segítséget kell számukra nyújtanunk. Természetesen ez nem jelenheti a túlzottan megengedő, elnéző légkört. Tanítványainkat folyamatosan és következetesen követelmények elé állítjuk, és elvárjuk tőlük, hogy ezeknek a követelményeknek megfeleljenek. Tanulóink nagy részében meg is van az igény ez iránt. Ezek a követelmények több területet ölelnek fel: Tanulmányi (a meghatározott minimum, a továbbhaladás feltételei) Igény a rendszeres iskolába járásra Igény a továbbtanulásra Megfelelő viselkedés Kulturált külső megjelenés A szülők, a pedagógusok és egymás tisztelete A másság elfogadása A környezet védelme és megbecsülése Igény egy kulturált tiszta iskola iránt Fontosnak tartjuk a mindennapi ráhangolódást az iskolai munkára. Ezért a hetet mindig egy „hétkezdő beszélgető körrel” kezdjük, amit az osztályfőnöki órán valósítunk meg. Napi beszélgető köröket, azért nem illesztünk be a programba, mert félő, hogy tanulóink ekkor még pontatlanabbul érkeznének az iskolába, így is komoly problémát okoz a késések száma. De minden nap az első tanítási órán figyelmet szentelünk a napi ráhangolódásra. Bevezetjük a „Tanulás tanítását”. Minden osztály heti két órában, melyek utolsó órák, közösen látnak hozzá a házi feladatok elkészítéséhez. Közben megismerik, felidézik, gyakorolják, a feladatok elvégzéséhez szükséges tanulási technikákat.

Projektoktatás Több témakört projektoktatás keretében kívánunk feldolgozni, ahol a hagyományos osztálykeretből és iskolai környezetből kilépve, élménypedagógiai eszközöket alkalmazva jutnak gyakorlatias ismeretekhez tanítványaink A következő tanévekre tervezett projektek az alábbiak, melyek természetesen módosulhatnak: Csapatépítés, ismerkedés, beilleszkedés – tanévkezdő projekt Cigány kultúra Karácsony Húsvét – Pünkösd Lakóhelyünk Sopron – helytörténet Egészséges életmód Az Európai Unió országai Közlekedési ismeretek Természeti értékeink 54 Lackner Kristóf Általános Iskola 9400 Sopron Révai Miklós utca 2.


Egészséges életmód Lackner Kristóf élete, munkássága

Sopron, 2013. március 27.

................................................................. Forrás Béla igazgató

.................................................................

.................................................................


A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents