A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Programja

A HOLLÓKŐI ÁLTALÁNOS ISKOLA

Pedagógiai Programja

Nevelőtestület jóváhagyásának dátuma:

2013. március 25.

A fenntartói jóváhagyás dátuma:

………………….

A tervezett felülvizsgálat dátuma:

…………………..

Készítette: Nagy Katalin igazgató és az iskola nevelőtestülete

Tartalomjegyzék Bevezető .............................................................................................................................................................. 4. I. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai ...... 8. 1. Iskolánk nevelő- oktató munkájának alapelvei ................................................................................................ 8. 2. Nevelő-oktató munkánk célja .......................................................................................................................... 9. 3. Nevelő-oktató munkánk feladatai .................................................................................................................. 10. 4. A nevelés eszközei, eljárásai ......................................................................................................................... 11. II. A pedagógusok nevelő-oktató munkájával kapcsolatos helyi intézményi feladatai.................................. 13. 1. A tanítók feladatai .......................................................................................................................................... 13. 2. Az osztályfőnök feladatai .............................................................................................................................. 15. 2. A napközis nevelő feladatai ............................................................................................................................... III. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink ................................................................... 17. 1. Erkölcsi nevelés ............................................................................................................................................. 17. 2. Nemzeti nevelés ............................................................................................................................................. 18. 3. Közösségi nevelés .......................................................................................................................................... 18. 4. Értelmi nevelés .............................................................................................................................................. 19. 5. Érzelmi, akarati nevelés ................................................................................................................................. 20. 6. Munkára nevelés ............................................................................................................................................ 21. 7. Környezeti, esztétikai nevelés ........................................................................................................................ 22. 8. Testi nevelés .................................................................................................................................................. 22. IV. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................... 24. 1. Általánosságban ............................................................................................................................................. 24. 2. A nevelés céljai és feladatai a napközi-otthonban (és a tanulószobán) .......................................................... 25. V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok .................................................... 29. 1. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység .............................................. 29. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása .................................................................................. 31. 2.1. Diszlexia, diszgráfia ................................................................................................................................ 32. 2.2. Diszkalkulia ............................................................................................................................................. 32. 2.3. Szociális hátrányok ................................................................................................................................. 33. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .......................................................................... 33. VI. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 35. 1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége ..................................................................................... 35. 2. Az ifjúságvédelmi felelős feladata ................................................................................................................. 35. VII. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................................... 38. VIII. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének, kapcsolattartásának formái ........................... 40. 1. Az együttműködés formái a tanulókkal ......................................................................................................... 40. 2. Az együttműködés formái a szülőkkel ........................................................................................................... 40.

2

3. Kapcsolattartás a szülővel .............................................................................................................................. 41. IX. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................................................. 42. 1. Egészségnevelési program ............................................................................................................................. 42. 2. Az iskola szerepe és lehetősége ..................................................................................................................... 42. 3. Pedagógusképzettségek segítése .................................................................................................................... 44. 4. Mindennapos testmozgás ............................................................................................................................... 45. X. Az otthoni (napközis és tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei .................. 45. XI. Hagyományaink ............................................................................................................................................ 46. 1. Évenként visszatérő események iskolánk életében ........................................................................................ 46. 2. Arculatunk...................................................................................................................................................... 47. 3. Külső kapcsolataink ....................................................................................................................................... 47. 4. Kirándulások, táborozások ............................................................................................................................. 47. XII. Iskolaváltás, a tanulók felvételének, átvételének elvei ............................................................................. 49. XIII. Vizsgaszabályzat ....................................................................................................................................... 51. Mellékletek ........................................................................................................................................................... 53.

3

BEVEZETŐ A helyi tanterv készítésénél a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározottak szerint az intézmények felülvizsgálják pedagógiai programjukat, melyhez a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell figyelembe venni, mivel módosult a Nemzeti alaptanterv, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit. Az új tanterv először 2013. szept. 1-jével került bevezetésre az 1. évfolyamon felmenő rendszerben. A fenti törvénymódosítások alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat: I. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: 

az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,



a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,



az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat,



a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,



a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet,



a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet,



a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,



a szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének, kapcsolattartásának formáit,



a tanulmányok alatti vizsgák szabályait



a felvétel, átvétel helyi szabályait



az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait,

II. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: 

A választott kerettanterv megnevezését



az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,



a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

4



az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,



az iskolai egészségnevelési programot,



az iskolai környezeti nevelési programot.



az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,



az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,



az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,



a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

Az iskola küldetésnyilatkozata Iskolánk hivatása és küldetése a gyermekek nevelése és oktatása, az alapkészségek kialakítása. Munkánk során személyiségközpontú pedagógiára törekszünk, melyben fontos szerepe van a szeretetnek, a toleranciának, az őszinteségnek és a felelősségteljes irányításnak. Az

erkölcsi

értékekre

alapozva

példamutató,

emberi

magatartásunkkal

neveljük

növendékeinket. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségét, figyelembe vesszük egyéni képességeiket, s emellett szeretetteljes kapcsolatok kialakítására törekszünk mind az egyén és a közösség terén. A gyermekjogokat tiszteletben tartó és a tanulói kötelességeket is figyelembe vevő elvekre építünk. Olyan embereszmény kinevelésére törekszünk, aki egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, ismeri, tiszteli és óvja nemzeti kultúránkat, anyanyelvünket, természeti értékeinket, hagyományainkat. Mindezt családias légkörben, gyermekcentrikus neveléssel próbáljuk elérni. Pedagógiai hitvallás "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." /Szent-Györgyi Albert/ 5

„Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon. Ez a feladat az iskolát minden szinten legfontosabb közintézménnyé, és minden tanárt a legfontosabb közéleti alakká teszi. Ahogyan ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” /Szent-Györgyi Albert/

Iskolánk oktatási körülményeinek helyi jellegzetessége

Az alacsony tanulói létszám és az iskola tantermi lehetőségei miatt az oktatás az egymáshoz közeli évfolyamok az 1-2. és a 3-4. osztályok összevonásával, összevont oktatási forma szerint történik. Az együtt tanuló csoportok fejlesztési szakaszokat is jelentenek, ezáltal lehetőségünk nyílik az egyéni fejlődési ütemük fokozott figyelembevételére. Településünk adottságait nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért a helyi néprajzi értékeket beépítettük az intézmény helyi tantervébe. Így iskolánk a települési sajátosságokra való tekintettel nagy hangsúlyt fektet a néphagyományok ápolására, megőrzésére, tovább éltetésére; ezért önállóan és több tantárgyban (ének, irodalom, rajz, technika) is megjelennek a néprajz egyes elemei: a népmese, népi találós kérdések, szólások, közmondások, időjóslások, hiedelmek valamint a népi építészet, a népviselet, a népi motívumvilág, vagyis a palóc nép tárgyi, kulturális öröksége és a táji környezet. Az elméleti anyagot múzeumi órákkal színesítjük, valamint cselekedtetéssel, aktív részvétellel tesszük kézzelfoghatóvá a néprajzi értékek megbecsülését. A hagyományok, szokások megismerését és megőrzését szolgálják a műsorainkban megtalálható településünkhöz kötődő témák is. Elsődleges célunk nem a tananyag megtanulása, ill. számonkérése hanem a népi kultúra megismertetése, értékeinek megbecsülése, megszerettetése, s ezáltal a letűnő értékek fennmaradásának biztosítása, a múlt örökségeinek megőrzése az utókor számára. Környezeti nevelésünk része a közvetlen természeti táj megismerése, védelme és megóvása, hiszen településünk tájvédelmi területen fekszik.

6

A néphagyományok megjelenése az egyes tantárgyakban: Néprajz

Tantárgyak

Népmese Irodalom Népi időjóslás Irodalom, környezetismeret Szólások, közmondások Irodalom Népzene, népdal Ének-zene Népi játékok Testnevelés Néptánc Testnevelés, Ének-zene Népi díszítőművészet Rajz, technika Népi építészet Rajz, technika Népviselet Rajz, technika Hagyományok, szokások (locsolkodás, betlehemezés, lakodalom, szüret) műsorokhoz, a falut érintő közös rendezvényekhez és nem tantárgyhoz kötött

Nevelő –oktató munkánk során alkalmazott pedagógiai módszereink: A tanulók számára jól megválasztott pedagógiai módszerek hatékonyan segítik az oktatási folyamatban a képességek, készségek kialakítását, az önálló gondolkodási mód fejlesztését, a feladatmegoldásban való jártasságok valamint az ismeretek elsajátítását. Az oktatás-nevelés során előtérben áll a játékosság, az érdeklődés felkeltése (motiváció) minden tantárgy esetén. A projektoktatás előnyeit használva némely tantárgyak között kapcsolatot építettünk ki a komplexebb látásmód és a mélyebb tananyag elsajátítás végett. Kooperatív pedagógiai módszereket alkalmazunk fogalmazásórákon és környezetismereten, amely fejleszti a gyermekek kommunikációs készségét, alkalmazkodó-készségét a csapatban történő együttműködés kapcsán. Fontos, központi szerepet kap az órákon a cselekedtetés, tapasztalatszerzés, szemléltetés, hiszen az alsó tagozat a személyes tapasztalatból kiindulva fokozatosan jut el az elvonatkoztatás, az elvont - elméleti síkon történő - gondolkodási módig. A környezetismereti tananyagot erdei iskolai módszerek alkalmazásával segít kiegészíteni ama törekvésünk, hogy minden évszakban 1 napot a táji környezetben túrával töltünk, hogy játékos formában személyes tapasztalatok gyűjtésére legyen lehetőség. Mindezek mellett közös célunk még, hogy a nálunk töltött 4 év alatt - szülői segítséggel - minden kisdiáknak legalább egyszer lehetőséget biztosítsunk erdei iskolai táborban való részvételre. Napjainkban egyre fontosabb szerepet kap a digitális kompetencia, az infokommunikációs eszközök készségszintű használata, így az oktatás során igyekszünk kihasználni az interaktív tábla és a digitális tananyagok tanulást segítő lehetőségeit.

7

I. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSA

1. Iskolánk nevelő- oktató munkájának alapelvei

Az intézmény pedagógusai a mindennapi nevelő - oktató munkájukban az alábbi pedagógiai elveket szeretnék megvalósítani: – harmonikus, sokoldalúan képzett, kiegyensúlyozott személyiséggé váló ember formálására törekszünk, az általános emberi értékek közvetítésével, példamutató emberi magatartással, melyek közül a szeretetre, a személy megbecsülésére, a megértésre, a megbízhatóságra, a becsületre, a másik elfogadásának képességére, a társ iránt érzett felelősségtudatra, a segítőkészségre és a haza szeretetére különös hangsúlyt fektetünk, – sokoldalú, az új ismeretekre nyitott, önálló ismeretszerzésre képes, egészséges szemléletre neveljük gyermekeinket, – a tudás, a művelődés megszerzése iránti igény kialakítása, az alkotás izgalmának és örömének felfedeztetése, – a harmonikus személyiségfejlődés előmozdítása, a testi és lelki egészség, egészséges életmód kialakításával, – a természet és környezet megismerésére, szeretetére, védelmére nevelés, – önállóságra,

önfejlesztésre,

önnevelésre,

önkifejezésre,

önmegismerésre

és

felelősségtudatra, reális életszemlélet kialakítására való nevelés, – az akarat, a kitartás, az önfegyelem, a konfliktusmegoldó- és tűrőképesség fejlesztése, – a tanulói tevékenységek szerves beépülése az iskolai foglalkozásba, – felelős, szabad és erkölcsileg helyes döntésre képes a közösséghez alkalmazkodni tudó fiatalok nevelése, – a tanulni tudás megtanítása, – a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzésének kialakítása, – tanulóink megismertetése hazánk kulturális örökségével és nemzeti hagyományaival, – nemzeti ünnepeken való tevékeny részvétel, – néphagyományok, helyi szokások megismerése és tiszteletének kialakítása – kulturális hagyományok ápolása. 8

Alapelveink közé tartozik annak elérése, hogy nevelő-oktató munkánk célkitűzéseit, értékrendjét a szülők is megismerjék, azt tudatosan válasszák és a lehetőségek szerint együttműködjenek.

2. Nevelő-oktató munkánk célja – a műveltség és a tudás átadása során a személy teljes kiformálódásán való munkálkodás – olyan sokoldalú személyiségek fejlesztése, akik mély önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket és céljaikat, azok elérésének alapvető módszereit, képesek az önmegvalósításra, az élet szeretetére és tiszteletére, a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, aktivitásra, – testileg, lelkileg kiegyensúlyozott gyerekek nevelése, – az általános emberi és nemzeti értékek elfogadása, – olyan iskolai közösségek létrehozása, amelyekben a valódi értékek dominálnak: tudás, fegyelmezettség, tisztelet, közvetlenség, becsületesség, tolerancia, szeretet, – az emberek közötti kapcsolathoz a megfelelő viselkedés és magatartásformák kialakítása, – színvonalas, tevékenység központú oktatás megteremtése, – bővíthető ismeretek, jártasságok, képességek és készségek kialakításával, formálásával a gyermekek tudásának továbbfejlesztése, – alapos tárgyi tudásszint, szilárd alapkészségek közvetítése, kompetenciák, képességek megalapozása, az önműveléshez szükséges alapkészségek kialakítása, az írás-olvasásszámoláshoz szükséges alapvető ismeretek megszilárdítása – a tanulókban az eredményes kommunikációra, a logikus gondolkodásra, önálló ismeretszerzésre való képesség kialakítása, – a tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, népünk történelmét, legyenek büszkék hazájukra és arra, hogy magyarnak születtek, – egységes követelményrendszer következetes, toleráns megvalósítása a közös munkában: játékosan, kreatív módon, az életkornak megfelelően, – lehetőség biztosítása a kötelező órákon kívül a tanulók önképzésére, – tanulóink a Pedagógiai Programunkban és Helyi Tantervünkben megfogalmazott követelményeket adottságaiknak és képességeiknek megfelelően teljesítsék.

9

3. Nevelő-oktató munkánk feladatai Feladatunknak tekintjük mindennapos nevelő-oktatómunkánk során, hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, meggyőződésükké váljon, és ezek határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat: – testi egészségük tiszteletére és védelmére elsősorban a testnevelési órák, a szabadidős foglalkozások, valamint az aktuális problémák megoldása során neveljük tanulóinkat – az élet tiszteletére nevelés és a lelki egészség védelme áthatja nevelőmunkánk minden területét – törekszünk az egyén és a közösség iránti szeretet kialakítására – a család tiszteletére, szeretetére nevelés központi feladata minden évfolyamnak (pl.: műsorok szervezésével: karácsony, anyák napja, stb.) – a szülőföld megismerésére, tiszteletére, egészséges nemzeti önbecsülésre, hazaszeretetre nevelés a tanulmányi kirándulások és a tantárgyak nyújtotta lehetőségek, valamint a falu ünnepségeibe való bekapcsolódás során valósul meg – más népek hagyományainak, kultúrájának megismerésére, tiszteletére nevelés a testvérkapcsolatok ápolásával és az idegen nyelvi órákon történik – az emberek egyenjogúságának tiszteletben tartása, a ’másság’ elfogadása – a demokrácia gyakorlása a közösségen belül az iskolai élet minden területén Az általunk fontosnak ítélt értékek elsajátítását tanórai és tanórán kívüli tevékenységekkel, folyamatos értékeléssel segítjük. A személyiségfejlesztésre irányuló nevelési eljárások és módszerek közül iskolánk pedagógusai közvetlen és közvetett módszereket alkalmaznak. Ennek megfelelően az iskola pedagógiai programjában fontosnak tartjuk: –

a tanulás tanítását,

–

a taneszközök megválasztásában figyelünk az életkori sajátosságokra,

–

az ismeretek tapasztalati megalapozását,

–

a felfedezések örömét,

–

a kreativitás kialakítását, fejlesztését,

–

a differenciált fejlesztést,

–

a művészeti, gyakorlati és közismereti készségek egyensúlyát,

–

az egészséges terhelést (szellemi és fizikai területen),

–

a személyre szabott fejlesztő értékelést és önértékelést.

10

A kerettantervek – helyi tantervek – tantárgyi tartalmaival a mentális készségeket, képességeket fejlesztjük, hangsúlyt fektetve a kulcskompetenciák fejlesztésére (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőképesség, problémamegoldás, kockázatértékelés, döntéshozatal, érzelmek kezelése), miközben az önálló tanulást és az önművelés igényét megalapozzuk. 4. A nevelés eszközei, eljárásai 4.1. A magatartási szokások kialakítását elősegítő, beidegződést kialakító módszereink Közvetlen (a nevelő személyes kapcsolata révén hat a tanulóra) következetes, egységes követelés, gyakoroltatás, segítségadás, rendszeres ellenőrzés, motiválás, megelőzés keretében biztosítjuk. Közvetett (a nevelői hatás áttételesen, közösségen keresztül hat) a közösség tevékenységének megszervezése, közösen meghatározott célok, hagyományok kialakítása, egymás ellenőrzése, egymással szembeni követelés, motiválás során. 4.2. Magatartási formák kialakítása modellkövetéssel Közvetlen ─ a nevelő személyes modellkövetésre alkalmas magatartása ─ a tények, jelenségek ismertetése ─ irodalmi művek, művészeti alkotások példakénti bemutatása Közvetett ─ a nevelő „jelenléte” közösségi tevékenységeken ─ minták kiemelése, értékelése a közösségi életből ─ példaképek állítása közösség elé 4.3. Tudatosítás: a magatartási szokások és formák elfogadásának segítése meggyőződéssel: Közvetlen: önálló, elemző munka segítése: magyarázat, beszélgetés Közvetett: vita, a magatartási és viselkedési formák elemzése közösségen belül 11

Közvetítjük: –

azokat az alapvető tanulási formákat, amelyekkel a tanulók ismereteket szerezhetnek,

–

azokat a magatartási, viselkedési normákat, modelleket, amelyeket követhetnek,

–

az alapvető erkölcsi értékeket.

Fejlesztjük: –

az értelmes, kreatív és kritikai gondolkodást,

–

a kommunikációs képességeket,

–

a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszerrel,

–

a tanulási vágy ébrentartását,

–

életkorának megfelelő döntési képesség kialakítását,

–

a másokra figyelést, világ dolgai iránti érdeklődést,

–

az egészséges életmódra való törekvést,

–

az embertisztelő szokásrend kialakítását,

–

az épített és természeti környezetért érzett felelősséget.

12

II. A PEDAGÓGUSOK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁVAL KAPCSOLATOS HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1. A tanítók feladatai Felkészülés a tanórákra –

A tanóra megtervezése, felkészülés az órára

–

Tanulási módszerek kiválasztása.

–

A tanulási környezet kialakítása.

–

Taneszközök meghatározása, kiválasztása ellenőrzése

–

feladatlapok, E-tananyag összeállítása

–

dolgozatok összeállítása.

Tanórai feladatok –

Tanórák vezetése.

–

A tanulók nyugodt órai munkájának biztosítása.

–

Tanácsadás, segítés, motiválás.

–

Egyéni tanulási problémák kezelése,

–

A tanulói teljesítmények értékelése.

–

Az egyének, a kiscsoportok, az osztály órai magatartásának, szorgalmának értékelése.

–

Pozitív osztálytermi légkör kialakítása.

–

Fegyelmezés, konfliktushelyzetek kezelése.

–

A tanulói munkák ellenőrzése, értékelése.

–

Differenciálás egyéni képességek alapján.

–

Házi feladatok kijelölése.

–

Hiányzások adminisztrálása

Tanórán kívüli feladatok –

Tanári ügyelet a szünetekben.

–

Szakkör vezetése.

–

Korrepetálások, egyéni fejlesztő foglalkozások vezetése.

–

Felkészítés versenyekre.

–

Tehetséggondozás.

–

Dolgozatok javítása.

–

Vizsgáztatás. 13

–

Vizsgadolgozatok javítása, értékelése, beszámoló megírása.

–

Fejlesztési tervek készítése.

–

Részvétel a tantestületi értekezleteken, az egy osztályban tanító tanárok megbeszélésein, a fegyelmi tárgyalásokon.

–

jelezni az intézményvezetőnek, osztályfőnöknek a felmerülő szociális, higiéniai, anyagi problémákat

–

Rendszeres kapcsolattartás szülővel

–

Természeti katasztrófák, tűz estén a tanulók biztonsága érdekében a megfelelő intézkedések megtétele

–

Nyílt nap, nyílt tanítási órák tartása

–

A gyermek testi –lelki egészségének figyelemmel kísérése, jelzése az illetékes személyeknek

–

Tanügyi dokumentumok naprakész vezetése/ a tanórák dokumentálása

–

Iskolai rendezvények szervezésében, előkészítésében, levezetésében való részvétel

–

Fogadóórák tartása

–

Műhelymunka, teammunka.

–

Továbbképzéseken való részvétel, majd beszámoló, a tudás átadása kollégáinak.

–

Az internetes oktatást segítő weblapok feltérképezése, használata.

–

Szakirodalom nyomonkövetése (pedagógiai, szakmódszertani, szakmai), folyamatos önképzés

Tanügyi dokumentumokkal kapcsolatos nevelői teendők: -

Éves tanmenetek elkészítése.

-

Részvétel a helyi tanterv, pedagógiai program elkészítésében.

-

Részvétel az SZMSZ, házirend, minőségbiztosítási dokumentumok elkészítésében.

-

Részvétel az iskola éves munkatervének elkészítésében.

-

A vizsgák jegyzőkönyveinek, dokumentumainak elkészítése.

-

Tanügyi dokumentumok, osztálynapló naprakész vezetése; a tanórák, hiányzások dokumentálása

14

2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök egyben osztálytanító is, ezért ugyanazon feladatokat kell ellátnia a tanítás során, mint ami a tanítók számára elő van írva (tanóra előtti, alatti feladatok), de emellett rá a következő többletfeladatok elvégzése is hárul. Tanórai feladatok – A tanulók egymás közötti kapcsolatainak formálása. Tanórán kívüli feladatok – Az osztályterem dekorálása az ünnepeknek, évszakoknak megfelelően – A tanulók munkáinak kiállítása – magatartási problémák kezelése – szabadidős programok szervezése – Projektnap (őszi, tavaszi túra) tervezése, szervezése, lebonyolítása. – Osztálykirándulások, táborok, erdei iskolák szervezése, megvalósítása. – Múzeum-, színház-, hangverseny-, könyvtárlátogatások szervezése. – Iskolai rendezvények szervezésében, előkészítésében, levezetésében való részvétel (évzáró, anyák napja, nemzeti ünnepek, egyéb megemlékezések). – Szülői értekezletek, fogadóórák tartása. – Családlátogatás, nevelési tanácsadás a szülők részére – A szülői munkaközösség munkájának segítése. – Szülői levelek, tájékoztatók megírása. – a tájékoztatók szülők általi ellenőrzésének figyelemmel kísérése – szoros kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel – Rendkívüli természeti katasztrófákra az osztály gyakorlati felkészítése, – Természeti katasztrófák, tűz estén a tanulók biztonsága érdekében a megfelelő intézkedések megtétele – Tanulói- szülői kérdőívek készítése, összesítése, elemzése – Beiratkozás lebonyolítása a leendő első osztályos szülők számára az iskola által meghatározott időpontban – Továbbtanulás segítése, iskolaválasztási tanácsadás, – A gyermek testi –lelki egészségének figyelemmel kísérése, jelzése az illetékes személyeknek 15

– Segítségnyújtás a tanulók egyéni problémáinak megoldásában. – Segítségnyújtás a veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű tanulóknak (veszélyeztetettség feltérképezése, kapcsolat a családsegítővel, gyermekvédelmi felelőssel, az ifjúságvédelemmel; környezettanulmány írása). – Segítségnyújtás a tanulási kudarcnak kitett tanulóknak – tanulásmódszertani segítségnyújtás a tanulóknak, szülőknek – Együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel, iskolapszichológussal. – Állampolgári nevelés, erkölcsi nevelés – Egészségfejlesztés – Közösségépítés, személyiségfejlesztés – konfliktuskezelés – prevenciós tevékenységek – tanuló családi problémáinak kezelése – tanulókat érintő iskolai helyzetek megoldása Tanügyi dokumentumokkal kapcsolatos nevelői teendők: – magatartás, szorgalom értékelése havonta – havonta egy alkalommal a napló és az tájékoztató ellenőrzése jegyek szempontjából – hiányzások vezetése, összesítése havonta, félévente – osztálystatisztika, tanulmányi statisztika elkészítése; – tanulói törzslapok vezetése; – bizonyítványok, ellenőrzők vezetése; – szülői, jegyzői értesítések megírása – tanulási problémákkal küszködő gyermekek vizsgálatához a megfelelő dokumentumok elkészítése az illetékes szerveknek, vizsgálati kérelmek lebonyolítása – Leltárnyilvántartás. – tanulói jelentkezési lapok kitöltése, továbbítása, kezelése a Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) – Differ-, kompetencia – mérések lebonyolítása, adatok felvitele az elemzések elkészítéséhez, kimutatások készítése a szülők számára

16

III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Célunk szakszerű, tudatos pedagógiai eljárások alkalmazása, melyek egyénre szabottak, optimális személyiségformáló hatást váltanak ki. Az egyes területeken meghatározott feladataink: 1. Erkölcsi nevelés Céljaink: – Alakuljanak ki neveltjeinkben olyan együttélési és viselkedési értékek, szokások, szabályok, melyek alapvető erkölcsi értékeket hordoznak és közvetítenek a csoport minden tagjának: szeretet, őszinteség, bizalom, igazmondás, becsületesség, tolerancia, segítőkészség, megértés, felelősségérzet, mások iránti tisztelet, tiszta lelkiismeret, együttműködési készség.

Feladataink: – A szülőkkel való szoros kapcsolattartás, továbbá az osztályfőnökök és osztálytanítók folyamatos együttműködése. – Az emberi és erkölcsi értékek közvetítése, megismertetése, példamutatása. – A nevelők és szülők minden helyzetben és tekintetben pozitív hozzáállást mutatnak, tanúsítanak neveltjük felé, nem beszélnek velük megalázó, lekicsinylő, sértő, „végleges”, beskatulyázott stílusban. A tudatos nevelés megvalósulása érdekében a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: – az olyan utasítás, amelyet nem tartanak be, nem ér semmit. Ezért az legyen ritka, de egyöntetű, kitartó, irányadó, határozott, megalapozott, – a büntetés kijavítást, helyesbítést jelentsen munkánk során, azt nyugodtan, azonnal, gúnyolódás nélkül, a remény és a bizalom megmaradásával, elnézően tegyük. Az udvariasság alapszabályainak elsajátítása a tisztelet, a következetesség, a szóbeli példamutatás, valamint a jóneveltség vonzó erejének elérésével történik.

17

2. Nemzeti nevelés Céljaink: – Tanítványaink legyenek büszkék hazánk nemzeti értékeire, hagyományaira, ápolják azt. – A haza szeretetére, elődeik és kortársaik munkájának megbecsülésére és követésére törekvés. – Tudják elfogadni és tisztelni a különböző nemzetiségű, etnikumú emberek kultúráját is.

Feladataink: – A hazaszeretet érzésének fejlesztése, sokszínű, sokrétű ismeret közvetítésével hazánkról, népünkről és jövőbeli lehetőségeinkről. – Hazánk

és

szűkebb

környezetünk,

településünk

(Hollókő)

nevezetességeinek;

történetének, az itt élő emberek életmódjának, népi hagyományainak, szokásainak, kulturális értékeinek, tárgyi emlékeinek megismerésével a nemzeti öntudat erősítése, szűkebb szülőföldünk tisztelete. – Kötődés a családi, baráti, iskolai tágabb környezethez, a felelősség- és feladatvállalás tudatosítása az iskolai-, illetve osztályszintű rendezvényeken, a közösség erősítése. 3. Közösségi nevelés Céljaink: – Megfelelő környezet kialakítása, ahol a pedagógus és az iskola felnőtt közössége biztosítja azt a légkört, amelyben őszintén, félelem nélkül viseltetik a gyermek. – Együttműködési- és segítőkészség, kommunikációs kapcsolatok kialakítása, melynek segítségével új információs környezetben is el tudnak igazodni. – A közösségi viselkedésformák elsajátíttatása, alapvető illemszabályok használata, betartatása. – Jogok, kötelességek gyakorlása.

Feladataink: – Igazmondásra nevelés a bizalom légkörével – Kötelességtudat fejlesztése a közösség szabályainak betartásával, alkalmazkodási képesség elősegítése az egyéni szabadság és jellem megőrzése mellett. – Nyílt, családias szellem, kialakítása a tapasztalatok átadásával 18

– Alkotó vitaszellem fejlesztése érveléssel, meggyőzéssel. Egymás véleményének tiszteletben tartása, közös álláspontra jutás. Kritikai- és kezdeményezőképesség egymás mellett élése. – Társas viszonyokban az udvariasságra, konfliktuskezelésre, egymás elfogadására (segítséggel élők) való törekvés, egymás becsülésére, tiszteletére nevelés pozitív megnyilvánulások erősítésével és személyes példamutatással. – A gyerekek feladatvállalása legyen az egyéniségükhöz mért és ahhoz illő. Kellő felelősségérzettel és kötelességtudattal lássák el az egyéni feladatokat. – A tanulók közötti személyes kapcsolatok kiépítésének segítése, alkalmak teremtése egymás megismerésére: osztályfőnöki órákon beszélgetések, közös játékok, kirándulások, kulturális programok, osztályrendezvények, beteg osztálytársaknak leckeírás. – Peremhelyzetben lévő tanulók közösségbe való beilleszkedésének segítése a közös tevékenységekbe való bevonással. – A közösségben való részvétel képességének fejlesztése, szituációs, drámajátékok, drámapedagógia eszközeivel. – Rend és fegyelem betartása a házirend, az iskolai szabályok, és a közösség elvárásai alapján. 4. Értelmi nevelés Céljaink: A műveltség sokoldalú megszerzése, önálló, logikus gondolkodásra, érett ítélőképességre, hozzáértő döntés igényére, probléma-érzékenységre, a kérdezni tudásra, odafigyelésre, okos kételkedésre, kritikus mérlegelésre, a véleménykülönbségek elfogadására, a tévedéshez való jog elismerésére, alkotóképességre, önálló ismeretszerzésre, szellemi igényességre, a kultúra iránti fogékonyságra, a természetben és az emberi alkotásokban jelen levő szépség felismerésére és csodálatára való törekvés, nevelés. A tanulás a lényegre, a logikus gondolkodásra, a kritikus és kreatív ítéletre összpontosítsa a növendékeket.

Feladataink: – Az oktatás színvonalának és hatékonyságának növelése. – Alapkészségek fejlesztése – A tanulás tanítása: jó tanulási szokások és egyénre szabott tanulási módszerek hatékony elsajátítása. 19

– A kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. – Olvasás szeretetére nevelés. A könyvtár szakirodalmának fejlesztése és tudatos, tervezett használata. – Tanulói irányultságoknak, érdeklődésnek megfelelő szakkörök, fakultációk, tantárgyi napok, versenyek szervezése. – A korosztályhoz igazodóan a szemléltető oktatás előtérbe helyezése, játékos módszerekkel a motiváció révén az érdeklődés felkeltése és a tudás iránti kiváncsiság folyamatos fenntartása. – Az önnálló- és a csoportmunka erősítése. – Szóbeli feleletek alkalmazása, önálló tanulói munkák, kiselőadások szorgalmazása annak érdekében,

hogy

tanulóink

gondolataikat

anyanyelvükön,

tiszta

magyarsággal,

összefüggően, szabatosan, választékosan tudják kifejezni. – Differenciálás a tudásszintnek és az egyéni sajátosságoknak megfelelően. – Idegen nyelvek magas szintű tanítása. – Az informatikai és számítástechnikai műveltség kiterjesztése minden tanulóra. – Néptánc elsajátítása. – Természet- és környezetvédelmi nevelés kiemelt kezelése. – A tudományos társadalmi ismeretek iránti nyitottságra nevelés. 5. Érzelmi, akarati nevelés Céljaink: – Reális önismerettel rendelkező, önálló, céltudatos, stabil, harmonikus, önmagukkal és a világgal egyensúlyban élő személyiségek alakítása. – Sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozására, szorongásaik oldására törekvés. – Kitartó akaraterő kialakítása. – Az ember belső értékének figyelmére, megmutatására nevelés.

Feladataink: – A lelki egyensúly megteremtése. Kiegyensúlyozott érzelmi megnyilvánulásra törekvés; kudarctűrő képességük, toleranciájuk, egészséges szinten tartása, hogy képesek legyenek a sikereket, kudarcokat elviselni, feldolgozni; és a korosztálynak megfelelő testi-lelki jólét elősegítése szituációs- és dramatikus játékokkal, zenei neveléssel, művészeti és alkotómunkával, a műalkotások befogadásán keresztül. 20

– Konfliktushelyzetek közös elemzése, megvitatása, véleménynyilvánítás. Különböző szituációs gyakorlatok révén a probléma megoldási és a konfliktus feldolgozási készség fejlesztése, a konfliktuskezelési képesség erősítése az iskolai élet színterein. – Káros szenvedélyek veszélyeinek tudatosítása, drogmegelőző oktatással, az egészséges életmódra való neveléssel. – Az egyéni adottságok és képességek ismeretén alapuló iskolaválasztás előkészítése, segítése hangsúlyozottan a 4. évfolyamokon. – A kitartó munkához való helyes viszony kialakítása, akarat, szorgalom, rendszeresség igényének fejlesztése, a motiváció folyamatos fenntartásával tanulók képességének megfelelő célok kitűzésével, egységes értékrendszer alkalmazásával folyamatos, objektív értékelés. – Fokozatosság a feladatok megoldásában. 6. Munkára nevelés Céljaink: – Önállóságra, öntevékenységre, az értékek tiszteletére nevelés a tanulásban és a közösségi élet mindennapjaiban. – Tevékeny és alkotó életre nevelés. Ismerjék meg az alkotómunka örömét. – Tiszteljék az emberi szellemet, alkotóképességet.

Feladataink: – Önálló feladatmegoldások az órákon. A felvetett problémák többféle megoldási módjának keresése. – A tanulói közösségben, csoportmunkában fejlődjön a tanuló önismereti, együttműködési készsége, akarata, segítőkészsége, empátiája. – Önbizalom erősítése dicsérettel. – Felelősi rendszer kialakítása, célszerű működtetése. – A tárgyi és szellemi kultúra értékeinek megbecsülése. Vegyen részt ennek gazdagításában pl.: szemléltető eszközök, dekorációk, stb. készítése. Kreatív munkavégzésre törekvés a céljaik megfogalmazásával, a fantázia felhasználásával. – A továbbtanulás elősegítése a tanulók képességeinek megfelelően.

21

7. Környezeti, esztétikai nevelés Céljaink: – A természetben és az emberi alkotásokban jelen levő szépség felismerésére és a velük való

harmonikus

együttélésre

nevelés.

Iskolánk

igényes

környezetkultúrájának

segítségével gazdagodjon, fejlődjön szemléletük.

Feladataink: – Természet- és környezetbarát magatartás kialakítása. – Településünk képzőművészeti- és építészeti értékeinek megismerése tanulmányi séta, múzeumlátogatások során. – Esztétikus, tanulást segítő légkör biztosítása dekorációkkal. – Iskolaudvar, iskola épülete, saját osztályának, tárgyi felszereltségének, az iskola és tágabb környezetének védelme, virágok, fák ültetésével, védelmével, gondozásával. Mindezek tisztaságának, rendjének megkövetelése. – Igény kialakítása a szépre, esztétikusra. A tanulók önmaguk iránti igényességének fejlesztése személyes példaadással. A környezet megóvása, tisztasága és szépsége iránti igényességre nevelés. Művészet- és kultúrtörténeti ismeretek megszerzése, elsajátítása, megszerettetése. 8. Testi nevelés Céljaink: – Egészséges, edzett, az egészséges életmódot fontosnak tartó és gyakorló személyiség kialakítása. – Egészségkárosító szokások elutasítása.

Feladataink: – Mozgásigény kielégítése mindennapos testmozgással. – Az egészséges életmód, a személyi higiénia iránti igény felkeltése, mentálhigiénés szokásrendszer kialakítása alapvető egészségtani ismeretek megtanításával. – A megelőzés fontosságának tudatosítása az egészségnevelés minden területén, a gyermeket érő káros szenvedélyekből adódó súlyos következményekről való tájékoztatás a különböző tantárgyi órák keretében. 22

– A sport szeretetére nevelés a különböző sportágak megismertetésével és azok gyakorlásával. – Korrektségre, küzdőképességre nevelés

23

VI.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. Általánosságban Az oktatás és a nevelés egységének megteremtése, az oktatás nevelő hatásának elmélyítése, tanulóink aktív közösségi életében valósulhat meg. A közösségi nevelés nem kötődik a nevelés egyetlen színteréhez, formájához sem, hiszen közvetett és közvetlen módon van jelen a gyermekcsoportok minden tevékenységében. Ennek érdekében az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Iskolánkban a nevelő-oktató munka akkor lehet eredményes, ha példamutatással, hiteles viselkedéssel, emberi magatartásunkkal mintát adunk diákjainknak, kellő pedagógiai érzékenységgel szervezzük, irányítjuk, segítjük fejlődésüket, szoros kapcsolatot kiépítve a szülői házzal. Célok ─ Együttműködő közösségek alakítása, fejlesztése.

Feladatok ─ Az egyének viselkedésmódjának, értékrendjének, vélemény és igényrendszerének

─ A közösség által elfogadott szabályok normarendszerbe

egyes

renddel és belső normarendszerrel működő

pozitív

közösségek létrehozása, irányítása, amely

megnyilvánulásainak közösségi értékké

kedvező személyiségváltozást idéz elő az

fejlődése.

iskolai és az iskolán kívüli tevékenység-

tanulók,

építése

az

megismerése alapján olyan pozitív érték-

tanulócsoportok

rendszerben

aktívan

résztvevő

szakszerű

pedagógiai

módszereket

alkalmazva

gyermekeknél. ─ Az

életkori

és

egyéni

sajátosságok ─ A

nevelők

figyelembevétele a közösségek nevelésé-

eljárásokat,

ben.

közreműködnek

az

optimális

személyiségformáló

és

kölcsönhatás-

rendszer

kialakításában,

alkalmazkodva közösségi

az

életkorral

magatartásokhoz

nyilvánulásokhoz.

tudatosan

A

változó és

meg-

pedagógiai

24

tevékenység

során

hangsúlyozottan

kezelni a periférikus és negatív magatartásformákat hordozó rétegeket is. ─ Minden

bevonása

személy

a

közösségfejlesztésbe! ─ A közösségi élet tevékenységének és ─ A tartalmának sokszínűsége.

gazdag

tevékenységrendszer,

mely

elérhető célokat tűz ki a csoport tagjai számára, felelősséggel végzett, hasznos együttmunkálkodás egyben. A közösség fejlődés fejlesztése a pedagógiai mérés, ellenőrzés, értékelés segíti.

─ Az

iskolánk,

illetve

környezetünk ─ A tanulóközösségek nevelő és fejlesztő-

kulturális és történelmi hagyományaiban

tevékenységei, rendszeresen beépülnek az

rejlő értékinek megőrzése, gondozása,

osztály

működtetése,

olyan

egyéni

arculat

munkájába, váljon igénnyé a hagyomány

formálásával,

amely

megkülönbözteti

átadása, ápolása és korunk változásaihoz

más iskolától intézményünket.

és

az

iskola

mindennapi

igazodó újak teremtése. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást.

2. A nevelés céljai és feladatai a napközi-otthonban A tanórán kívüli nevelés alapvető célja, hogy a gondjainkra bízott gyermekek számára biztonságot adjunk és segítsük a gyermek sikeres iskolai életét. A napközi otthonban folyó nevelőmunka jó kapcsolatot tételez fel a pedagógus, a gyermek és a szülő között. A pedagógus személyisége nagyon meghatározó: tanulócentrikus, toleráns, empatikus, megfelelő

kommunikációs

képességekkel

rendelkező,

kedvességgel

nevelő

legyen.

Munkájában a nevelési helyzeteket kellő pedagógiai tapintattal oldja meg.

Feladataink: Nevelőmunkánk során fontos, hogy alkalmazzunk a tanulókkal való differenciált foglalkozást. Szoros kapcsolatot építsünk ki a szülőkkel és a juttatásokról (étkezési díjak csökkentésének 25

lehetőségéről) informáljuk őket szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás keretében. A szabadidő kulturált eltöltésére mintát adjunk számukra. E cél megvalósítása érdekében a napközis foglalkozásokon résztvevő gyerekek az életkoruknak megfelelő szinten: – elsajátítják és gyakorolják a társas magatartás szabályait, közös (szituációs) játékokkal, tanulópárok kialakításával, – megtanítjuk őket tanulni, hogy képességeiknek megfelelően készüljenek fel a tanítási órákra, – megismerik és személyiségüknek megfelelően gyakorolják a szabadidő eltöltésének változatos módjait, különös tekintettel a manuális foglalkozásokra, miközben biztosítjuk számukra a kikapcsolódást, pihenést, regenerálódást (séta, kirándulás, mozilátogatás). 2.1. Az egészséges életmódra nevelés területén – Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek elsajátítása, mindennapi gyakorlása, a napközis foglalkozás valamennyi területébe való beépítése. – Szokások kialakítása kézmosás, tisztálkodás, fogmosás és a zsebkendő kötelező használatával. A helyes testtartás kialakítása, a ruházat tisztaságára nevelés. A kulturált étkezési szokások kialakítására törekszünk az evőeszközök helyes használatának elsajátíttatásával, tanítói valamint szülői mintaadással. – A tanulók figyelmének felhívása az egészséget károsító szerek (nikotin, alkohol, drog) veszélyeire. – Megtanítjuk őket arra, hogyan jutnak el biztonságban az iskolába és onnan haza. Hogyan viselkedjenek azokkal, akik esetleg őket, társaikat inzultálják. – A mindennapos testnevelés szokásának kialakítására ösztönzés. Elemi mozgások és játékok tanítása. – Baleset megelőzésére, az egészség megóvására nevelés, elsősegély nyújtási ismeretek elsajátítása játékos formában. 2.2. A közösség kialakítása terén – Elősegítjük a nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs csoportlégkör kialakulását, amelyben minden gyerek megtalálja a helyét, és rendelkezik kölcsönös kapcsolattal, kapcsolatokkal. Az együttélés nyugodt, biztonságot adó normák, szabályok között, azokat megtartva folyik. – A tanulók gyakorlatot szereznek a felelősi munkák vállalásában és teljesítésében.

26

– Lehetőségek adása a tanulóknak tevékenységrendszerük, programjaiknak szervezésében, megtervezésében,

a

csoportszokások,

csoporthagyományok,

csoporttörvények

kialakításához. – Az egészséges lelki fejlődésük elősegítése humán és erkölcsi értékekkel (tolerancia, udvariasság, segítségnyújtás, kötelességek, feladatok vállalása és teljesítése) folyamatos mélyítése. – Olyan tevékenységi formák biztosítása, amelyekben a gyerekeknek nem csak intellektusuk, hanem érzelmi, akarati, szocializációs és kommunikációs képességeik is fejlődnek (pl. köszönési, üdvözlő formák, nyelvi illemtan, kulturált étkezés, érzelmek megfelelő kifejezése, tolerancia, másság elfogadása, udvariasság, segítőkészség, kommunikációs helyzetgyakorlatok). 2.3. Délutáni tanulás terén – Minden nevelő tanítja tanulni a gyermeket, elsajátíttatja a megfelelő tanulási technikákat: hallás után, vagy sok-sok rajz, ábra segítségével tud tanulni, a tantárgyak tanulásának egyéni sorrendje, azonos tárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje. A gyerekek segítése abban, hogy a saját tanulási szokásait minél előbb ki tudja alakítani és a tanulási technikák elsajátítása révén képes legyen önálló tanulásra, feladatmegoldásra, önálló munkavégzésre. A tanulás nyugodt feltételeinek megteremtése és annak biztosítása, hogy az iskolában készítse el a tanuló a házi feladatát. – A gyerekek felzárkóztatásakor elsősorban a lemaradás tényleges okát derítsük fel, s azon a területen kezdjük meg a felzárkóztató korrekciót, akár minden nap. Együtt kell működni, kölcsönösen felelősséget kell vállalni azokkal a kollegákkal, akik az érintett tanulót tanítják, nevelik az iskolában. A kiemelkedő, átlagosnál jobb képességű tanulók tehetséggondozása szorgalmi feladat adásával, önálló ismeretszerzéssel elősegíthető. – A mindennapos olvasás megvalósítása a napköziben. Az önművelési igény kialakítása az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatásával, olvasó sarok kialakításával a napközis (tanulószobás) tantermekben. 2.4. A szabadidő hasznos eltöltése terén A napi tanulás mellett legyen lehetőségük a gyerekeknek pihenésre, regenerálódásra. 1. A szabadidős foglalkozások sokféle képességet fejlesszenek, (kulturális, sport, manuális). 2. A játék foglalkozások során arra törekszünk, hogy minél többféle módon mérhessék meg magukat a szellemi és mozgásos tevékenységek során, hogy kikapcsolódjanak, és aktívan 27

pihenjenek (pl.: fejtörők, puzzle kirakók, nyelvi játékok, régi játékok, körjátékok, fogó játékok, sportjátékok). Minden nap az időjárástól függően tartózkodjanak minél többet a tiszta levegőn. 3. Séták során ismerkedjenek az iskola környékével és településünk nevezetességeivel. 4. Fontosnak tartjuk, hogy a tanító játék és egyéb szabadidős tevékenységben mindig együtt legyen a gyerekekkel, velük játsszon és tevékenykedjen. 2.5. A környezet értékeinek védelmére nevelés – A gyerekek óvják meg az intézmény felszerelési tárgyait. Becsüljék meg hogy szép, ideális környezetben tanulnak. – A tanulók bekapcsolódása közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Alakítsuk ki azt a szokást bennük, hogy legyenek érzékenyek saját környezetük iránt. – A gyermekek ügyeljenek rá és védjék az iskola épületét, udvarát, valamint a fákat, bokrokat és a füves területeket. – A dekorációk anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskolai élet, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítsék az iskola jellegének megfelelően. A dekorációs anyagok megtervezésébe és kivitelezésébe tanulóink bevonása. Az elkészített dekorációk védelmére tanulóink figyelmének felhívása.

28

V. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK OKTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Intézményünk elsődleges oktatási célja a tanulók készségeinek, képességeinek a legmagasabb szintre fejlesztése a tanulás minden területén egyéni adottságaik figyelembevételével. A diákok eltérő képességekkel rendelkeznek, melyek olykor szélsőségesek is lehetnek, feladatunk tehát a tehetségek kibontakoztatása, a lemaradó tanulók felzárkóztatása, az egyén fejlesztése saját képességeinek megfelelően. Ez utóbbihoz elengedhetetlen a pedagógusok részéről a megértő, türelmes hozzáállás, az empatikus, szeretetteljes légkör és a magasszintű szakmai felkészültség. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroltuk: 1.) Pszichés diszfunkció áll a probléma hátterében (percepció – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia figyelem - hiperaktivitás, kommunikáció – autisztikus jelek, mozgás fejletlensége, memória, stb.) 2.) Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (tulajdonképpen csak szekunder jellegű) (különböző kompenzációs mechanizmusok: érzelmi labilitás, bohóckodás, agresszivitás, stb.) 3.) Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretethiány, túlzott elvárások, stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak, ezért külön-külön taglaljuk őket. Fő célunk: minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.

Feladatok: Pszichés diszfunkció esetén: – az adott diszfunkció csökkentése, felismerése, a tanuló szakemberhez való irányítása. – a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások felismerése, javítása differenciált foglalkozással.

29

Tanulási zavar esetén: – a tanulási nehézség csökkentése – érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozása, – a kompenzáló magatartás elhagyása. Szocializációs zavar esetén: – mivel a problémákat a gyermek rendszerint a szülői házból, illetve a szűkebb környezetéből hozza magával, ezért a problémából adódó zavarokat csupán csökkenteni tudjuk, de megszüntetni nem, célunk tehát a kompenzálás. Egyéb feladatok: – az okok (diszfunkció) felkutatása még alsó tagozatban különböző diagnosztikai módszerekkel (logopédus, pszichológus), – mozgásfejlesztés: finommozgások írás, testnevelés, rajz, technika órák során – figyelemfejlesztés: időtartam, kiterjedés, koncentrációnövelés, – memóriafejlesztés: kódolás, asszociáció, – kommunikáció: szerepjátékok, szerepáttétel ének, magyar órák, irodalmi színpad során hangsúlyozottan; beszédfejlesztés (logopédus), – a fejlesztés során fontos bizonyos arány és hangsúlyeltolódás alkalmazása, – a környezet pontos észlelésén és gazdag tapasztalásán alapuló fejlesztés gyakorlása elsősorban a természetismeret, technika, rajz órák alkalmával – a szülőkkel való folyamatos együttműködésre való törekvés, – képesség és készségszint felmérés, – a támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten, – a teljesítményorientáltság csökkentése, stresszoldó gyakorlatok, szituációs játékok alkalmazása, – oldott, bensőséges, szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése, – valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése, – a negatív kompenzáló magatartás figyelmen kívül hagyása, – pozitív modellnyújtás, pozitív megerősítés és minősítés, – a gyermekben rejlő pozitív értékek kiaknázása.

30

Kritériumok – életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát, – segítségnyújtás elfogadása, – a fejlesztő és fejlesztett „összmunkája” eredményeként fejlődés, változás mutatkozása (a fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulónként változó!), – toleráns, szeretetteljes légkör kialakítása, – egyéni bánásmód alkalmazása, – legyen látható eredménye a fejlesztésnek az adott tanuló korábbi szintjéhez képest, – a szorongásainak mértéke csökkenjen, – érzelmi reakciói a helyzethez adekvátak legyenek, – döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani, – legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt, – érezze tanárai, nevelői jó szándékát. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek önálló személyiség. Egyéni örökséggel, élettörténettel, minden mástól különböző pillanatnyi állapotban. A prevenció érdekében egyik legfontosabb feladatunk az óvodákkal való kapcsolattartás. Feladatunk továbbá szoros szakmai együttműködés a társszervezetekkel: – Nevelési Tanácsadó – Logopédiai hálózat – Gyermekjóléti Szolgálat 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Iskolánk megalakulása óta fontos feladatának tekinti a tanulás-, és magatartászavaros tanulók fejlesztését, mivel nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik normális intelligenciaszint mellett ép érzékszervekkel rendelkeznek, mégis tanulási kudarcokkal és viselkedési nehézségekkel küzdenek. Továbbtanulási esélyeik, műveltségük várható szintje nagyban függ attól, hogy milyen fejlettségi szinten kezdik meg tanulmányaikat az általános iskolában, milyen ismeretszerző képességeket szereznek.

31

A tanulási problémák fő okai lehetnek: – biológiaiak; – pszichológiaiak; – szociológiaiak vagy környezetiek. A legnagyobb nehézségek az alábbi területeken állapíthatók meg: – Anyanyelvi (diszlexia, diszgráfia) – Matematikai (diszkalkulia) – Szociális Ezeken belül céljaink és feladataink:

2.1. Diszlexia, diszgráfia Cél: – az írás, olvasás elsajátításának, tanulási zavarainak felismerés, – a tanulók speciális szakemberekhez (fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus) irányítása . Feladat: – okok feltárása, – diagnosztizálás, – diszgráfia megelőzése mozgásfejlesztéssel, írástechnikai gyakorlatokkal, betűkapcsolási gyakorlatokkal, – kommunikációs képesség fejlesztése, – pszichomotoros képesség fejlesztése, – diszlexia megelőzése artikulációs, akusztikus, összeolvasási, intonációs gyakorlatokkal, – képzeletfejlesztés, – szövegértés fejlesztése.

2.2. Diszkalkulia Cél: – a probléma felismerése, – a lemaradás korrigálása szakember bevonásával, Feladat: – a diagnosztizálást követően a korrekció elkezdése fejlesztő pedagógus segítségével, 32

– korrigáló

korrepetálás

egyéni

foglalkozással

(méret,

mennyiség,

számfogalom

kialakítása), – logikus gondolkodás fejlesztése (következtetés, ok-okozat), – a kudarcélmény csökkentése, – az értéshez szükséges szókincs elsajátíttatása, – a megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), – a figyelem fejlesztése, – ritmusérzék fejlesztése, – az önértékelés fejlesztése. 2.3. Szociális hátrányok Cél: – a tanulók találják meg helyüket környezetünkben, – éljenek egészségesen és biztonságban – Ismerjék fel és tanulják meg kezelni a veszélyeztető és hátráltató tényezőket (életkoruknak megfelelően). Feladat: – családi és baráti kötelékek erősítése vagy gyengítése, – napirend kialakítása, a szabadidő jó kihasználása, – emberszerető magatartás kialakítása, – megbízatások alapján a megbízhatóság kialakítása, – kritikus

gondolkodás,

reális

önértékelés,

konfliktusok

megoldása

képességének

kialakítása. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő feladataink A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni. Ez a környezet és az iskola feladata. Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral folytatott rendszeres beszélgetés, a plusz feladatok vállalása szolgálja. Tehetséggondozás lehetőségei: – Tanítási órán: differenciálás, érdekes – motiváló feladatok – Tanítási órán kívül: tehetséggondozó foglalkozás, szakkör, versenyfelkészülés.

33

─

Célok A tehetséges tanulók korai felismerése, hogy

─

minél hamarabb elkezdhessük azok fejlesztését.

Látogatás

az

Feladatok óvodákban,

az

óvónők

véleményének kikérése. ─

Osztályfőnökök,

tanítók

megfigyelései,

elfoglaltságok

meg-ismerése

céltudatos adatgyűjtés ─

Iskolán

kívüli

(zene, tánc, sport), beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. ─

A felismert tehetség fejlesztése, ösztönzése,

─

kibontakoztatása az ön-megvalósítás jegyében.

A szükséges szakmai támogatás biztosítása melyek eszközei: 

tanórai csoportbontás, differenciálás,



érdeklődési

kör

alapján

szerveződő

szakkörök,

─



tantervbővítés,



tanulmányi versenyekre való felkészítés,

A

tehetség

kibontakoztatásának

feltételeinek

(színjátszás,

labdajátékok,

megteremtése

számítógép használat, tánc, stb.) ─

Az egyenlőség biztosítása valamennyi tehetséges gyermek

számára

társadalmi

─

hovatartozástól

A családi és anyagi háttér hiányosságainak kompenzálása.

függetlenül.

folyóiratok,

A

különböző

szakkönyvek,

feladat-gyűjtemények

illetve

a

speciális fejlesztő eszközök hozzáférhetővé tétele számukra. ─

Következetességre,

kitartásra,

szorgalomra

nevelésük, szoktatásuk. ─

A családdal való jó együttműködés.

─

A családnak tudtára kell adni a felismert tehetséget, a fejlesztés lehetőségét, formáját, helyét.

─

Folyamatos informálás az aktuális helyzetről, az elért

(rész)

eredményekről,

sikerekről,

kudarcokról. ─

A család lehetőségeihez mérten támogassa mind anyagilag,

mind

erkölcsileg

a

gyermek

fejlesztését.

34

VI.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

1. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége a gyermekvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerek, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület minden tagjának, de különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. 2. Az ifjúságvédelmi felelős feladata – A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása. Hátrányos helyzetű gyermekek azok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. Kialakulásához

vezető

tényezők:

alacsony

jövedelem,

fogyasztási

szint,

rossz

lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni a helyzetéből,

a

gyermek

halmozottan

hátrányos

helyzetűvé

válik,

ami

gyakran

veszélyeztetettséghez vezet. Veszélyeztetett gyermekek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó környezet nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családjára, szűkebb társadalmi környezetére jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény)

35

Következménye lehet a gyermeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. Segíteni tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. – Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések. – Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a

gyámügyi hatóságokkal, a

veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök, és a tanítók együttműködésével, szükség esetén intézkedés. – A veszélyeztető tényezők feltárása. – A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, az osztályfőnök, a tanító és a szülő együttműködésével. – Gyermekvédelmi fogadóóra tartása. Szülők és gyermekek részére havi rendszerességgel. – Tanulók felvilágosítása, hogy a különböző problémáikkal hová fordulhatnak segítségért. – Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzétenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia stb.) címét, illetve telefonszámát. – Tájékoztatás a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Tennivalók: – Megelőzés: Időben feltárjuk a gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, a fejlődésükben

észrevehető

rendellenességeket

és

azokat

azonnal

jelezzük

az

illetékeseknek (osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató, gyermekjóléti szolgálat). – Családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák közös orvoslása. – Speciális szakemberek bevonása a problémamegoldásba. – Ha a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. – A gyermek személyiségének megismerése az őszinte, diszkrét beszélgetések folyamán. Minden problémás esetet idejében, tapintatosan, szakszerűen, a lehető legegyszerűbb módon (helyi, iskolai vagy családi megoldásokkal) kezeljük. A nehezedő anyagi körülmények miatt nagymértékben megnőtt a szociális támogatások iránti igény. A támogatás jelenlegi formái: – Rendszeres gyermekvédelmi támogatás – Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 36

Felhasználásuk:

taneszközök,

élelem,

ruházat,

tanulmányi/osztálykiránduláshoz

való

hozzájárulás, támogatás stb. Cél, a tanulók személyiségének, életszemléletének olyan irányú fejlesztése, amely képessé teszi őket az ítéletalkotásra és a negatív jelenségek elutasítására. Iskolánk ifjúságvédelmi programjának megvalósításában szorosan együttműködik, az alábbi szervezetekkel és intézményekkel: – Polgármesteri Hivatal – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – Nevelési tanácsadó – ANTSZ, védőnő, iskolaorvos

37

VII.

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Intézményünk minden dolgozójának feladata a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, boldogulásuk elősegítése. A rászoruló gyermek gondozásához, társadalmi beilleszkedésének elősegítéséhez komplex, differenciált ellátást biztosítunk. Cél: – a tanulók körülményeinek, családi helyzetének megismerése – egyenlő esélyek biztosítása a tanulók számára, – egészséges, káros szenvedélyektől mentes emberek nevelése, – társadalmilag hasznos, értékes, eredményes állampolgárok nevelése, – a rászoruló családok anyagi támogatásban, kedvezményben részesítése, – a tanulás objektív feltételeinek biztosítása.

Feladat: – felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése, – részvétel pályázatokon, – drog- és bűnmegelőzési programok szervezése – együttműködés a rendőrséggel, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal és családsegítővel, – önismeret fejlesztése, – felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, heti rendszerességgel gyermekvédelmi fogadóóra), – személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rászoruló tanulók részére, – motiválás a napközi és a tanulószobai ellátás igénybevételére. A hátrányos helyzetű tanulók és családjaik támogatásának másik formája a szociális segítségnyújtás, a pénzbeli és természetbeli ellátások igénylésével. Formái: – étkezési támogatás a három vagy több gyermeket nevelő és alacsony jövedelemmel rendelkező családoknak, – beiskolázási támogatás az önkormányzat segítségével,

38

– táborozási támogatás pályázati pénzeszközökből, – alapítványi támogatás, különböző célokra, (önköltséges tanfolyamokon való részvétel, nyári táborozás, színház és mozi látogatások, osztálykirándulások...). – rendszeres és rendkívüli segély felhasználásával gyermekek különböző szükségleteinek biztosítása (taneszközök) A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását iskolánkban az alábbiak szerint végezzük: Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók számára képességének fejlesztése céljából egyéni fejlesztést nyújtunk délután, valamint osztályonként heti plussz egy órát biztosítunk minden tanulónak a hátrányok leküzdése érdekében magyar irodalom és matematika tantárgyakból órarendbe épített keretek között tantervünk alapján.

39

VIII. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK, KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Korunk társadalmi, gazdasági változásai egyre inkább igénylik, sőt megkövetelik az iskola és a család hatékony együttműködését a gyermekek nevelésének, oktatásának területén. A közös cél érdekében a családnak és az iskolának partneri kapcsolatra kell törekednie, mely feltételezi a rendszeres tájékoztatást és a közös munkát. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, tiszteleten, megbecsülésen és megértésen kell alapulnia. 1. Az együttműködés formái a tanulókkal ─ tantárgyi óra ─ tájékoztató füzet ─ fórumok ─ iskolai események, ünnepi alkalmak, rendezvények 2. Az együttműködés formái a szülőkkel Az iskola működésében a szülő, mint a „tanulás segítője”, és mint az „iskolai közélet szereplője” jelenik meg, a közös célok elérése érdekében elengedhetetlen az intézmény és a család közös, összehangolt együttműködése mind a nevelés, mind az iskolai élet során. Az

iskolai

események,

ünnepi

alkalmak,

rendezvények

megszervezése

a

szülői

munkaközösség véleményének kikérésével és a szülők aktív segítségével történik (pl.: gyereknap, farsang). Lehetőség szerint közös programokat, neveléssel kapcsolatos szülői fórumokat, előadásokat szervezünk, melynek előadói olyan elismert szakemberek, akik a szülők problémáinak megoldásában javaslatokkal tudnak szolgálni, mind a pedagógia, pszichológia, neveléstan, tanulási nehézségek vagy magatartási zavarok terén. a.) A szülő kérheti: – a pedagógus segítségét – az ifjúságvédelem segítségét, – a pszichológus, fejlesztő pedagógus és logopédus segítségét, – a napközi otthoni ellátást, – az étkezési hozzájárulás csökkentését, – a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozások szervezését.

40

b.) A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője, az alábbi területeken tevékenykedhet: – az iskola eszközparkjának gazdagításában, – az iskola esztétikai arculatának alakításában, környezetének rendben tartásában, – a turisztikai, tárgyi és környezeti feltételek javításában, jobbításában. Ennek formái: – pénzadomány az iskola, vagy annak működését támogató egyesület javára – tárgyi támogatás – szellemi vagy fizikai munka felajánlása. c.) A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat szereplője Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó nevelési-oktatási feladataink sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. Színtere lehet: –

szülői értekezletek

–

szabadidős tevékenységek

–

kulturális terültek.

Kezdeményezője: –

A szülői közösség

–

Az osztályfőnök

–

Az iskola nevelőtestülete, illetve vezetősége.

3. Kapcsolattartás a szülővel Az oktatás során a pedagógus elengedhetetlen feladatai közé tartozik a szülő tájékoztatása gyermeke magatartása, szorgalma vagy tanulmányi előmenetelével kapcsolatban. Ennek érdekében a pedagógus közvetlen, őszinte és bizalommal teli kapcsolatra törekszik a szülővel. A pedagógus szükség esetén a hivatalos kapcsolattartáson (szülői értekezlet, fogadóóra) túl, egyéb időpontban is tájékoztatást adhat a szülőnek gyermekével kapcsolatban. A kapcsolattartás formái: – tájékoztató füzet, üzenő füzet – szülői közösségi megbeszélés (minden tanulócsoportból 1-1 fő) – szülői értekezlet – családlátogatás – fogadóóra

41

IX.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

1. Egészségnevelési program Az egészséges életmódra nevelés nem csupán az egészségügy feladata, hanem a társadalom valamennyi nevelő, személyiségalakító tényezőjének együttműködése által történhet. Kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, mint olyan intézmény, amely a gyermekek ismereteinek, képességeinek és viselkedéseinek fejlesztésére hivatott. Az egészséges életmódra nevelést már egészen kicsi gyermekkorban el kell kezdeni. A nevelési folyamatban nélkülözhetetlen - az alapvető értékek mellett – a testi-lelki-szociális egészség közvetítése, az élet, az egészség védelme. Ezen folyamatok során jelentős szerepet kap a szülő, a család, a sport- és egyéb egyesületek stb.

2. Az iskola szerepe és lehetősége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. Az iskolák tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy konkrétan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. Fontos, hogy gyermekeink ne csak lássák és tudják, hanem érezzék is annak lehetőségét és jelentőségét, hogy a problémákra a legcélravezetőbb megoldás a megelőzés. 2.1. Tananyaghoz kapcsolódó feladatok: A különböző egészségügyi szolgálat szakembereinek (iskolaorvos, védőnő, fogorvos) segítségével igyekszünk biztosítani a tanulók egészségi állapotának rendszeres felmérését, illetve ezen szakemberek bevonásával az oktatás színvonalát emelve igyekszünk hatásosabb eredményeket elérni, a tanulók megfelelő higiéniai szokásainak kialakításában (például a tanulók félévenkénti fogászati szűrővizsgálata során fogmosási technika bemutatása a szakrendelőben). Az egészséges életmódra nevelés megvalósítása az oktatás valamint az iskolai élet során: – egészséges táplálkozás:

42

o megteremtjük a feltételeket az iskolában megvalósítható egészséges táplálkozáshoz (kulturált körülmények közötti étkezés, étrend összeállításban javaslattétel). o beszélgetést folytatunk a tanulókkal (természetismeret órák keretében) a helyes/helytelen táplálkozásról, a vitaminok fontosságáról és a káros szokások, szenvedélyek (játékszenvedély, drog, cigaretta, alkohol) veszélyeiről, elkerülésének módjairól, kezeléséről o a témáról való beszélgetés családlátogatás és szülői értekezletek alkalmával. – rendszeres testedzés: a mindennapos testnevelés nevelési programunk része – elsősegélynyújtás megismertetése, alapfokú jártasság kialakítása a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével Az elméleti tudás elmélyítése érdekében a különböző témakörök feldolgozását gyakorlati jellegű órák keretében tesszük színesebbé pl. szerepjátékkal ill. vetélkedő formájában. 2.2. Az egészséges életmódra nevelés érdekében kialakított intézményi szintű szokásrendszerünk: – a tanulók friss levegőn tartózkodásának biztosítása szünetekben, különösen a napközi játékidőtartama alatt az időjárás figyelembe vételével – a tanulók étkezést követő fogmosási lehetőségének biztosítása – mindennapos testmozgás biztosítása órarendi keretek között – rendszeres kézmosás, kézmosási szokások kialakítása A balesetmentes közlekedés valamint a kábítószerfogyasztás megelőzése érdekében az intézmény vezetője kapcsolatot tart fenn a szécsényi rendőrkapitánysággal. A rendőrséggel együttműködve lehetőleg tanévenként egyszer (szeptemberben) lehetőség szerint rendőri tájékoztatót biztosítunk a tanulók balesetmentes közlekedésének segítése érdekében. A korai gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermek egészségről alkotott fogalmát, de számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat is. Ezért fontos része az egészségnevelési programnak az, hogy segítsen a tanulókban kialakítani olyan készségeket, amelyek lehetővé teszik saját magatartásuk kedvező irányú befolyásolását, egészséges önértékelését, lelki egyensúlyuk zavartalan fejlődését.

43

3. Pedagógusképzettség segítése A környezetismereti órák egészségfejlesztési tartalmának tanítása nem kíván semmilyen speciális szaktárgyi tudást, de a valóban hatékony tanítás megfelelő továbbképzésen való részvételt tesz szükségessé. Elsősorban megfelelő népegészségügyi és oktatástechnológiai hangsúlyú képzések ajánlhatók. Együttműködés az ÁNTSZ-szel: o nevelők

részvétele

fórumokon,

konferenciákon,

értekezleteken

(drogfórum,

fejtetvesség – előfordulásának csökkentése érdekében tett intézkedési tervek a tanév elején, iskola-egészségügyi értekezletek stb.) o elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása szakemberek segítségével A szülőkkel való együttműködést szolgálja az évenként megrendezésre kerülő szülői értekezlet keretében megtartandó higiéniai előadás. Ezen témakörök tematikáját minden esetben az orvos, illetve a védőnő határozza meg, s ismertetik a tanulókkal, illetve szülőkkel. 4. A mindennapos testmozgás A 190/2011. Nkt. 27.§ (11) bekezdése szerint iskolánk helyi tantervében az első-negyedik évfolyamon heti öt testnevelés órát határozott meg, melyből legalább hármat a délelőtti tanítás során valósít meg. A fennmaradó két testnevelés órát iskolai sportkör működésével biztosítjuk, melyen a részvétel szintén kötelező, felmentés csak a törvény által előírt módon adható. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis foglalkozás során ezenkívül biztosítjuk a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást, melyet az időjárási viszonyoktól függően, lehetőség szerint a szabadban szervezzük meg. 4.1. Gyógytestnevelés, könnyített testnevelés helyi szabályozása Iskolánk tanulóit orvosi szűrés és szakvélemény alapján soroljuk be gyógytestnevelés foglalkozásra, valamint testnevelés óra keretén belül, könnyített testnevelésre.

44

X.

AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: – a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása – a házi feladat mértékéről a tárgyat tanító pedagógus dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, egyéni képességei alapján (differenciáltan) határozza meg a házi feladatok mennyiségét – egyéni differenciálás szempontjait figyelembe véve szorgalmi feladatok adhatók, melynek elkészítése szabadon választható és külön jutalmazható

45

XI. HAGYOMÁNYAINK

1. Évenként visszatérő események iskolánk életében Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek,

megemlékezések

a

tanulók

nemzeti

identitás-tudatának

fejlesztése,

hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. Ünnepeinket, rendezvényeinket 3 nagy csoportba sorolhatjuk annak megfelelően, hogy milyen jellegűek, illetve kiknek az érdeklődésére számítanak.

1. Az iskola közössége számára rendezett ünnepek: A megemlékezések, ünnepi műsorok felelősei az osztálytanítók, akik a szülők segítségével, a szülőkkel együttműködve végzik a szervezési- kivitelezési munkákat. A rendezvények helye az iskola tanterme. pl.: anyák napja, Mikulás, karácsonyi játék

2. Nemzeti ünnepeink, megemlékezések: Az éves munkatervben meghatározott felelős készíti fel a diákokat, valamint szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket, melynek lebonyolításában az osztályfőnök is segítkezik. – aradi vértanúk (tanítási óra keretében) – október 23. (tanítási óra keretében) – március 15. (a településsel közösen a művelődési házban)

3. Iskolánk közösségi életének rendezvényei: – Pedagógusok számára: tantestületi kirándulás – Diákok programjai o sportversenyek o farsang o szüreti felvonulás o gyereknap o falunap (a településsel közösen a művelődési házban)

46

Felelősök a pedagógusok – együttműködve a szülői munkaközösség vezetőivel, képviselőivel. Helye: iskola, művelődési ház

2. Arculatunk Ünnepélyes alkalmak során intézményünk kötelező egyenruhája lányoknak a hollókői ingváll, fiúknak a hollókői ing, sötét alj. 3. Külső kapcsolataink:

a.) hazai: – fenntartóval, helyi önkormányzattal, illetve általuk a többi világörökségi helyszínnel

b.) nemzetközi: – Japán üzletemberek támogatói csoportjával tartunk fenn szoros kapcsolatot – Ravenglas (Egyesült Királyság). A kapcsolat 2006-ban kezdődött, a társintézmény vezetőinek nálunk tett látogatásával. A két iskola azóta rendszeres levelezést tart fenn a távolabbi

cserediák

kapcsolat,

egymás

kultúrájának,

pedagógiai

módszereinek

megismerése céljából. 4. Kirándulások, táborozások a.) Tanulmányi kirándulások, osztálykirándulások A felsorolások a tananyaghoz kapcsolódva ajánlások. Célunk, hogy minden tanulónk lehetőségéhez mérten megismerje szűkebb és tágabb környezetét a 4. osztály végéig. A kirándulás költségeit a szülő fizeti, illetve a rászoruló gyerekek lehetőség szerint alapítványi támogatást kapnak. 1- 4. osztály: - Budapest: – Állatkert, Tropicárium –

Mezőgazdasági Múzeum,

–

Közlekedési Múzeum,

–

Csodák Palotája,

47

–

Millenáris

–

Bábszínház

–

Planetárium

– Hollókő múzeumai – Visegrád – Salamon torony, királyi vár, Fellegvár – Eger – vár, marcipán múzeum – Kékes-tető, Mátra múzeum - Gyöngyös – Ipolytarnóc – Szécsény: gyermek hangversenyek

b.) Évszakhoz, ünnepekhez kapcsolódó kirándulások: A közeli hegyekben osztályszintű kirándulások szervezése az osztálytanítók, osztályfőnökök vezetésével, tanévenként 2-3 alkalommal (gyalog, kerékpárral stb.), melynek keretén belül projektoktatás

formájában

lehetőség

nyílik

egy-egy

nagyobb

témakör,

tananyag

feldolgozására természetközeli módon. Ősz: őszi túra a környező hegyekben Tél: karácsonyi szánkótúra Tavasz: tavaszi kirándulás

48

XII. ISKOLAVÁLTÁS, A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: 1. Iskolánk a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg, jelen esetben Hollókő község – minden tanköteles korú tanulót felvesz, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola körzetében található. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte. Az a gyermek tanköteles, aki az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti, amennyiben ezt csak december 31. napjáig tölti be, de a szülő kéri gyermeke felvételét, az iskolai beiratkozást a kormányhivatal engedélyezi szakértői bizottsági vélemény alapján. 3. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: – a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót – a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt – az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást (az óvoda, a nevelési – tanácsadó, vagy a szakértői bizottság által kiállított szakvéleményt) – a tanuló TAJ kártyáját 4. Amennyiben a felvételi kötelezettség teljesítése után még marad üres hely, az iskola igazgatója a további felvételi lehetőségekről szóló tájékoztatót az általa meghatározott határidő lejárta előtt 15 nappal nyilvánosságra hozza. 5. A körzeten kívüli felvétel során előnyben kell részesíteni a tanulókat a következő szempontok szerint: –

halmozottan hátrányos helyzet

– testvére jelenleg intézményünk diákja, vagy korábban az volt – a szülő(k) munkahelye a nevelési-oktatási intézmény körzetében van – a település helyi óvodájával legalább 3 éven át jogviszonyban állt

49

6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 7. Ha körzeten kívüli tanuló jelentkezik és a tanulmányi eredménye alapján felzárkóztatásra szorul, illetve ha magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű az igazgató döntése előtt kikéri helyettesének és az érintett évfolyam osztályfőnökének, valamint a tantestületnek a véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni; ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója e vélemények figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 8. Amennyiben még marad fenn szabad hely és azt a jelentkezők száma meghaladja, felvételi sorsolást kell lebonyolítani, melyet a következő módon szervezünk meg: – A nevelési-oktatási intézmény vezetője értesíti azokat a beiskolázási körzethatáron kívüli szülőket, akik jelentkeztek az intézménybe – A sorsolást a nevelési-oktatási intézményben kell lefolytatni az intézményvezető, a helyettese, s egy további tanítónő, illetve a szülők jelenlétében. – A sorsolással az iskola a törvény által előírt felvehető maximális létszámig töltheti fel az osztály létszámát. 9. A 2-4. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: – a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót – a gyermek lakcímét igazoló hatósági igazolványt – TAJ számát – Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt – Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

50

XIII. VIZSGASZABÁLYZAT A törvény által előírt esetekben lehetőséget adunk diákjaink számára intézményünkben osztályozó, illetve javító vizsgán való részvételre. Tanulmányok alatti vizsgát a következő esetekben szervezünk: 1. osztályozó vizsga: – a tanuló felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól – a tanulónak engedélyezték, hogy egy tanévnél rövidebb idő alatt tegyen eleget tanulmányi követelményeinek – magántanulói jogviszony esetén: Magántanulói kérelem engedélyezése során az intézmény által meghatározott időben és meghatározott módon (írásbeli, szóbeli), az előírt tantárgyak esetében az igazgató vizsgát szervez az adott tantárgyat tanító pedagógus által meghatározott tananyagból, melyről a magántanulói jogviszony elbírálásáról szóló határozat során kiadott mellékletben a tanulónak részletes tájékoztatást ad. – igazolatlan hiányzások miatt: Amennyiben a tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 250 tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt teljesítménye érdemjeggyel év közben nem volt értékelhető félévkor illetve év végén a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. A nevelőtestület csak abban az esetben tagadhatja meg a vizsga letételét, ha az adott tantárgyból az igazolatlanul mulasztott órák száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeire vonatkozik. 2. Javító vizsga: A tanuló javító vizsgát tehet a tanév végén, ha legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott és a nevelő testület engedélyezte. A javító vizsga időpontját az igazgató határozza meg augusztus 15. és 31. közötti időpontban, melyről írásban értesíti a szülőt a tanév lezárása után. A vizsgák időpontjáról, helyéről és lebonyolításának módjáról az iskola minden esetben írásban értesíti a szülőt a fenti időpontok betartásával. A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy az adott napon biztosítani lehessen a vizsga zavartalanságát, valamint a nevelő testületből 3 fő jelenlétét a vizsgabizottság létrehozásához. A nevelőtestületből jelen 51

kell lennie a gyermek osztályfőnökének, az adott tantárgyat tanító, valamint egy jegyzőkönyvet vezető pedagógusnak. A vizsga eredményéről a szülőt írásban értesíteni kell a vizsgát követő 3 munkanapon belül. A szülőnek jogában áll a gyermeke által kitöltött, értékelt vizsgafeladatokat megtekinteni. A vizsgák értékelésénél a tantárgyak értékelése az irányadó. A szülő kérheti, hogy gyermeke független vizsgabizottság előtt vizsgázzon.

52

MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Helyi tanterv 2. számú melléklet: Helyi néprajz tanmenet

53

NYILATKOZAT

A Hollókői Általános Iskola Pedagógiai programját az iskola szülői közössége megismerte és véleményezte.

Hollókő, ………………………….

............................................... igazgató

....................................... szülői munkaközösség képviselője

................................................... tankerületi igazgató

54