A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

I.

NEVELÉSI PROGRAM

1

TARTALOM 1.

A NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI…………………………………. 4

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI…………………………………… 5 3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ……………………………….

6

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI ………………………….

7

5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK …………………………

8

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK …………………………………

9

6.1. Célunk ……………………………………………………………………………………………………….. 10 6.2. Feladataink …………………………………………………………………………………………………. 10 6.3 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ……………………………. 11 6.4. Az iskolaközösség ……………………………………………………………………………………….. 11 6.5. Az osztályközösség ……………………………………………………………………………………… 12 6.6. A diákönkormányzat (dik) …………………………………………………………………………. 12 6.7. Napközi és tanulószoba……………………………………………………………………………….. 12 6.8. Szakkörök, sportkörök………………………………………………………………………………….. 13 7. OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI13 8. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI …………………………………. 14

8.1. A pedagógusok feladatai …………………………………………………………………………… 14 8.2. Tételesen ………………………………………………………………………………………………….. 15 9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ………………………………………………………………..16

9.1. Tevékenységünk a sajátos nevelési igényű tanulók segítése érdekében ………………. 16 9.2. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása……………………………………………………… 16 9.3. Tehetséges tanulók oktatásának szervezése ………………………………………………………. 17 I. II. III. IV. V.

Ki a tehetség? ……………………………………………………………………………………………… 17 Tehetséggondozó munkánkban döntő szerepe van ……………………………………...17 Komplex tehetségfejlesztést végzünk …………………………………………………………… 18 …………………………………………………………………………………………………………. 18 Tehetséggondozó munkánkat minősíti ………………………………………………………… 19 2

10. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN …………………………………………………………………………………… 19

10.1. A diákönkormányzat (dik) …………………………………………………………………………………. 19 10.2. A diákönkormányzat működése ……………………………………………………………………… 20 11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS INTÉZMÉNYI PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE ………………………………………………………..

20

11.1. Tevékenységünk a szülőkkel való kapcsolattartás terén ………………………………….. 21 11.2. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei ……………………………………………. 21 12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ……………………………………………….. 22

12.1. Osztályozóvizsga…………………………………………………………………………………………….. 22 12.2. Javítóvizsga …………………………………………………………………………………………………….. 22 12.3. Angol nyelvi vizsga ………………………………………………………………………………………….. 23 13. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL –NKT KERETEI KÖZÖTTI - HELYI SZABÁLYAI 24 14. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ……………………………………………………………… 26

3

1.

A NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

- Iskolánkban a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. - Tartózkodunk minden olyan intézkedéstől, magatartástól, mulasztástól, amely közvetve vagy közvetlenül az egyenlő elbánás elvét sérti. - Nagy hangsúlyt fordítunk az életkori sajátosságok figyelembe vételével az alábbiakra:  Olyan demokratikus magatartás alapozása, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt szerephez jutnak.  Tanulóink személyiségjegyeinek fejlesztésével, korszerű, tudományos alapokon nyugvó ismeretek elsajátításával építjük ki az általános műveltség szilárd és továbbtanulásra felkészítő értékeit.  Nemzeti kultúránk, történelmi eseményeink, kiemelkedő személyiségeink, sajátos hagyományaink megismertetésével fejlesztjük tanulóink nemzeti tudatát, erősítjük a haza és a szülőföld iránti szeretetét.  Különböző népek értékeinek bemutatásával neveljük tanulóinkat a kultúrák iránti nyitottságra, megértésre és türelemre.  A természeti és mesterséges környezet értékeinek bemutatásával fejlesztjük tanulóink egyéni és közösségi felelősségtudatát a mikro- és makro környezetben adódó feladatok, problémák megoldására.  Lehetőséget teremtünk a mindennapos testmozgásra, fejlesztjük tanulóinkban a felelősségérzetet saját lelki és testi egészségük megőrzéséért.  A gyermeket tiszteletben tartó nevelési módszereinkkel igyekszünk a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére és a tehetségek felismerésére és fejlesztésére.

4

2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI

Diákjaink őrizzék meg kicsi gyermekkorukból magukkal hozott eredendő kíváncsiságukat, fantáziájukat, kreativitásukat, s mindez párosuljon szorgalommal, önállósággal, felelősségtudattal. A gyerekek sajátítsák el a helyes tanulási technikákat. A 6. osztály végére tudjanak otthon szülői segítség nélkül tanulni. A gondolkodás, értelem fejlesztésében alapvető célunk az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) megfelelő szintű elsajátítása. Diákjaink vágyaiknak és képességeiknek megfelelő középiskolában folytathassák tanulmányaikat. Képesek legyenek minden olyan tudás megszerzésére, amelyre életük során szükség lehet (élethosszig tartó tanulás). Tudják használni az informatikai eszközöket, tudják megszerezni a munkájukhoz szükséges információkat, és képesek legyenek azokat céljuknak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Minden tanuló érdeklődésének, tehetségének megfelelően, iskolai és iskolán kívüli tanulásával és egyéb tevékenységével a legteljesebben bontakoztathassa ki személyiségét. Tanulóink a művészeteken, tudományokon keresztül ismerjék meg hazánk kultúráját. Tanulóink rendelkezzenek használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással. Tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel, magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Alakuljon ki tanulóinkban felelősség saját szellemi -és testi fejlődésükért, egészségük megőrzéséért. Képesek legyenek tudatosan elkerülni az egészségüket veszélyeztető hatásokat. Alakuljon ki tanulóinkban környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás, kritikus fogyasztói magatartás, és a Föld iránt érzett felelősség. Ismerjék meg szűkebb környezetüket, alakuljon ki érzelmi kötődés városunkhoz, s legyenek környezetük, szülőföldjük védelmezői. A társadalmi környezet arra kényszerít bennünket, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező gyerekeket képezzünk.

5

3. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Értelmes, reális, életkoruknak megfelelő követelményeket tűzzünk a tanulók elé. Problémákat, feladatokat fogalmazzunk diákjaink számára, és találjuk meg a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. Megfelelő tanítási módszerek alkalmazása (csoportmunka, projektek,..) A gyerekek tapasztalatait mozgósítva lépjünk ki az iskola falai közül a természetbe, múzeumokba. Vetélkedők, versenyek szervezése. Tanórákon mutassunk be helyes tanulási módszereket, tanítsuk meg diákjainkat tanulni. Tanulói napirendek összeállítása. A megismerő tevékenység és a vele kapcsolatos tevékenységek fejlesztése: emlékezet, képzelet, gondolkodás, megfigyelőképesség, koncentráció. Csoportbontások, felkészítő szakkörök, egyéni foglalkozások, differenciált tanulásszervezés. Az egyes tantárgyakon belül lehetőséget teremtünk az infokommunikációs technológia alkalmazására. Számítástechnika szakkört működtetünk. Segítjük az iskolakezdést az óvodából az iskolába való átmenet programjának alkalmazásával. A tanulás segítése, ellenőrzése a napköziben és a tanulószobán. Korrepetálás. Az emelt szintű oktatás további folytatása. El kell érnünk, hogy diákjaink számára a tudás képviselje az értéket. Együttműködünk a zeneiskolával és az alapfokú művészeti iskolával, valamint a Vasgyúró DSE-vel. Versenyeztetés, szereplési lehetőségek biztosítása. "Jó tanuló, jó sportoló" iskolai díj alapítása. Hagyományos iskolai ünnepségeink, programjaink színvonalas megrendezése. Nemzeti jelképeink legyenek diákjaink szeme előtt. A különböző műveltségi területek ismeretanyagának elsajátításán túl a tanulmányi kirándulások és táborozások során ismerjék meg tanulóink szülőföldjüket. A mindennapos testnevelés megvalósítása alsó tagozatban, és a lehetőség megteremtése felsőben. Együttműködés a Vasgyúró DSE-vel. 6

Versenyzési lehetőségek biztosítása (évfolyam, iskolai, városi… versenyek) Együttműködés az iskolaorvossal és védőnővel: rendszeres iskolai egészségügyi szűrések, felvilágosító programok. Terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások, erdei iskola programok szervezése. Környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten. A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése.

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS PEDAGÓGIAI FELADATAI

Célunk a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll pedagógiai programunk középpontjában, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Feladatunk, hogy a sajátos nevelési igényű, a tehetséges és valamennyi tanulónk olyan pedagógiai bánásmódban részesüljön, amely fejlődésében és személyiségében leginkább megfelel számára, így juttatva el őt a siker élményéhez. A nevelő-oktató munkánkra megfogalmazott alapelvek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségének fejlődését azzal segíthetjük elő, ha -

önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk számukra; a tanulási tartalmak elsajátítása során maguk is aktív részeseivé válnak a megismerési folyamatoknak; törekszünk a tanulók ön- és világképszemléletének folyamatos formálására; lehetőséget adunk az egyéni vélemények megfogalmazására, a kulturált vitára; közreműködnek a közösségi élet megszervezésében;

7

-

művészeti nevelésünk segíti az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, belső igényesség kialakulását; aktivitásra, állandó újkeresésre szoktatjuk tanulóinkat; tudatosítjuk bennük, hogy a sikerért érdemes kemény munkát vállalni; kifejlesztjük önálló döntési képességüket; el kell érnünk, hogy számukra a tudás képviselje az értéket; következetes nevelőmunkánkkal erősíteni kívánjuk tanítványaink felelősségtudatát megnyerjük céljaink megvalósításához a családot is.

Ebben a folyamatban meghatározónak tartjuk: -

a nevelőnek példát kell adni megbízhatóságban (megbízik tanítványában); lelkiismeretességre nevel; megteremti a normatartó iskolai légkört; következetesen értékeli a gyerekek teljesítményét, az adott helyzeteket morális szempontból is értékeli; megismeri a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait; figyelembe veszi a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanuló fejlesztését; az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak egyre nagyobb szerepet ad; figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, és segítséget nyújt képességének, tehetségének kibontakozásához vagy felzárkózásához. folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulónak az osztályközösségben elfoglalt helyét.

5. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Az egészséget alapvető jognak, "az élethez szükséges erőforrásnak" tekinti az Egészségügyi Világszervezet. Szentendre város 2002 óta rendelkezik környezet - egészségügyi akcióprogrammal. Egészségnevelési programunkat erre a dokumentumra építettük. 5.1. CÉLUNK:  Képessé tegyük a tanulókat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. 8

 Képesek legyenek tudatosan elkerülni az egészségüket veszélyeztető hatásokat.

5.2. FELADATAINK: -

A mozgásigény felkeltése, és a lehetőségek biztosítása. Fizikailag fejlett, akaraterős, életvidám személyiségek formálása. Humánus, gyermekközpontú iskola megteremtése. A testi, lelki egészséget károsító tényezők megismertetése, és az elutasító magatartás kialakítása. A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészségnevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az általános iskolás gyermekcsoport az első osztálytól kezdve egészen a nyolcadikig tág ívű fejlődési utat jár végig. Iskolán belüli és iskolán kívüli tevékenysége mind sokrétűbb lesz, árnyaltabbak és differenciáltabbak lesznek a közösségi kapcsolatok és a belső rétegeződés típusai, változik a pedagógiai vezetés módja és stílusa, egyre magasabb színvonalra emelkedik az önkormányzó képesség. Nevelni csak olyan közösség képes, mely vonzó a gyerek számára, s kiváltja érzelmi ragaszkodását, az adott közösséghez tartozás feletti büszkeség érzését.

9

6.1. CÉLUNK Diákjaink érezzék jól magukat intézményünkben, legyenek büszkék az iskola és a közösség hagyományaira. Alakuljanak ki iskolánkban igazi közösségek, melyekre jellemző az összetartás, a magas szintű önkormányzó képesség, a demokratikus szellem, segítés a bajbajutottakon, érzékenység a gondok iránt, megértés, udvariasság, részvét, tapintat, megbecsülés, együttérzés, a helytelen szokások elítélése, a tudás és a szorgalom tisztelete, a véleménynyilvánítás kulturáltsága, a szabályok korrekt betartása. Fontos, hogy a kisiskolásokban kialakuljon a közösségért érzett felelősségtudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni valamit.

6.2. FELADATAINK  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Tanáraink mintaadása az egyes tanulókra való odafigyelésben, hogy a közösség tagjai is ezt kövessék.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm személyiségének lassú átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig.  Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. Vegyenek részt az iskolai diákönkormányzat munkájában.  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 10

 A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Lehetőséget nyújtanak erre a szakkörök, a vetélkedőkön, versenyeken való csoportos részvétel, ünnepségeken egyéni és csoportos szereplés. 6.3 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok     

A tanulás támogatása. A tanulók kezdeményezőkészségének segítése. A csoportmunka kialakításának képessége. A tanulók öntevékenységének a fejlesztése. A különböző munkaformákban, differenciált munkákban képességének a fejlesztése.  Az elért eredmények továbbfejlesztésének a képessége.

való

részvétel

6.4. Az iskolaközösség Iskolánknak egyéni arculata van. Vannak hagyományaink, normáink és szokásaink, ezek különböztetnek meg minket más iskoláktól. Feladat: hagyományőrzés. Névadónk kultusza (Barcsay nap, Barcsay Iskola Galéria, névadónk sírjának meglátogatása). Az elsősök fogadása, az ötödikesek "csibeavatója", a végzők búcsúztatása. A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók jutalmazása a ballagási ünnepségen. Az iskolai rendezvények évről-évre visszatérő alkalmai (DIK bulik, évfolyambajnokságok, bolond nap, tanár-diákmérkőzések, farsang, gyermeknap, néptánccsoport…). Különböző területeken sikereket elért tanulóink és felkészítő tanáraik köszöntése az iskolarádión keresztül. Megemlékezések, programok a környezetvédelem jeles zöld napjain. Megemlékezések nemzeti ünnepeinken: Október 23-án történelmi emlékhelyek felkeresése 5. évf.: Hösök tere 6. évf.: Visegrád 7. évf.: Budai vár 8. évf.: Kerepesi temető Március 15-ére közös alsós –felsős műsor összeállítása Téli sítábor; nyári evezős, kerékpáros, gyalogos, nyelvi, sport és kézműves táborok; vakáció-akció. Tehetséggondozás: emelt szintű oktatás, egyéni foglalkozás, felvételire előkészítő szakkörök,…. 11

-

Felzárkóztatás: óvodából iskolába való átmenet programja, korrepetálások.

6.5. Az osztályközösség Az osztályfőnök, az osztálytanító személyisége, elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyermekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Fontos feladata a szülőkkel kialakított és fenntartott jó kapcsolat. A szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. Igyekezzen az osztály zökkenőmentes átvételére. A szokásosnál is nagyobb gond a váltás a 4. és 5. osztály között, hiszen az emelt szintű oktatás bevezetésével teljesen új csoportok alakulnak ki az 5. osztályokban. -

-

Az osztályfőnök, osztálytanító építsen a gyerekek előéletére. Milyen szokásaik, hagyományaik, céljaik, élményeik voltak, milyen tevékenységeket végeztek? A közösség fejlesztése érdekében szervezzen a gyerekek érdeklődésének és életkori sajátosságának megfelelő közös tevékenységeket (túra, tábor, vetélkedő, szereplés, romantikus esemény…) Tervezzen egész évre szóló szocializáló programot. A tervezésbe vonja be a szülőket és az osztályban tanító pedagógusokat is Segítse a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, hospitáljon, hogy tanulóit minél több oldalról ismerje meg. Ügyeljen arra, hogy egyformán támogassa a közösség értékeit: a kitűnő tanulást éppúgy, mint az ügyes kezet, a jó szervezőképességet, a művészeti vagy sportsikert, az állandó szorgalmat vagy a talpraesettséget, leleményességet.

6.6. A diákönkormányzat (dik) A társadalmi-közéleti gyakorlat fontos terepe a tanulók önkormányzási tevékenysége. A diákok szert tesznek a tervezés, szervezés, vezetés, önálló döntés, ellenőrzés, értékelés készségeinek főbb elemeire. Az osztályközösségek választott vezetőiken keresztül érvényesítik érdekeiket, jogaikat intézményünkben, s a DIK gyűlés a tájékoztatás és a közvélemény formálásának fóruma is. Fontos szerepe van a diákönkormányzatot segítő tanárnak. Egy jó szellemű, aktív vezetőség helyes értékrendet tud kialakítani, hangulatos, vonzó szabadidős programokat szervez. 6.7. Napközi és tanulószoba A tanulás, a másnapra felkészülés foglalja el a központi helyet a közösség életében. Itt alakulnak ki a különböző élethelyzetekben való együttműködés, segítségnyújtás, önkiszolgálás szokásai.

12

6.8. Szakkörök, sportkörök Tehetséggondozásra, az egyéni képességek fejlesztésére alkalmasak. Növelik a választott tárgyban elmélyülő munkakészséget, az önállóságot, és a közös tevékenységben résztvevők között a szolidaritást. A tanár jobban megismeri a gyerekeket, s ők is megismerkedhetnek a nevelő kevésbé hivatalos, számukra közelebbi vonásaival. Nem ritka, hogy egy általában renitens tanuló a kis közösség egyik leghasznosabb, legérdekesebb, legeredményesebb tagjává válik.

7. OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

Az osztályfőnökök feladatai:   

          

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, a fejlesztő pedagógussal, ha szükséges a logopédussal, ha szükséges konduktorral. Felelős az osztály tisztaságáért és esztétikai megjelenéséért. Az osztályfőnök kezdeményezi a felelősségre vonást rongálás esetén – és lefolytatja az eljárást. Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel. Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét. Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra. A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart. Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit. 13

 

     

Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e. Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóban a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről. A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti. Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja. A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét. Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 napon belül. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységet végez.

8. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

8.1. A pedagógusok feladatai: 





A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a

14

kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

8.2. Tételesen: -

a tantervek végrehajtása a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása; a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/; a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi felel a terem rendjéért, tisztaságáért a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén. gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.

15

9. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Az Nkt 47.§ szabályozásának megfelelően a) Tevékenységünk a sajátos nevelési igényű tanulók segítése érdekében Intézményünk Alapító Okirata alapján integrált formában vállaljuk és szervezzük a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását. Az SNI tanulók foglalkoztatása a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása mellett történik. Ellátásukban gyógypedagógus végzettségű tanárok, fejlesztőpedagógusok, logopédus és a sajátos nevelési igény típusának megfelelő egyéb, utazó, segítő szakemberek pl: konduktor, szurdopedagógus vesznek részt. Fejlesztésük bizonyos esetekben speciális tanterv, tankönyv és más segédletek igénybevételével történik. Szakmai munkánkat a szakszolgálat szakembereinek ellenőrző tevékenysége mellett folytatjuk. Az SNI gyermekek fejlesztésében részt vállalók köréből alakult team, egy innováció keretében fejlesztő jellegű feladatgyűjteményt dolgoz ki, melyet a speciális jellegű foglalkozások segédanyagának szán.

b) Tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása

A Nevelési Tanácsadó által szakvéleménnyel ellátott tanulók fejlesztő foglalkoztatását, a szakvéleményben javasolt területeken és óraszámban, fejlesztő pedagógus és logopédus illetve szakirányú végzettséggel rendelkező tanítók közreműködésével látjuk el. Ezen kívül a tanórán az együtthaladás érdekében biztosítjuk számukra a differenciáló tanítási módszereket, feladatmegoldáshoz a többletidőt, illetve teljesítményük méltányos elbírálását.

16

c) Tehetséges tanulók oktatásának szervezése „A tehetség is a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez.” Gyarmati Éva I.

Ki a tehetség?

A tehetség nagyon összetett, sokrétű, sok minden által befolyásolt, determinált, sok mindentől függő személyiségtulajdonság. A tehetséges tanuló másképpen gondolkodik, más cselekvési tervet készít, másképpen értékel, más összefüggéseket keres, mint kevésbé tehetséges társai. A tehetség három összetevő kölcsönhatásából jön létre. Ennek a három jegynek motiváció, kreativitás, kivételes képességek - az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség. A tehetséggondozást az iskola csak a család hatékony közreműködésével tudja sikeresen megoldani. Célunk a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, az intenzív együttműködés. II.

Tehetséggondozó munkánkban döntő szerepe van :

- a tananyag tartalmának Olyan tankönyvcsaládokat választunk , melyek érdekesek; korszerűek; felépítettségük, alkalmazhatóságuk az egyes évfolyamoknak/ életkornak megfelelő színvonalú - tanórai módszereknek Tudatosan alkalmazunk a tanórai differenciálás különféle formáit - a csoportmunkát, a kooperatív tanulást, az IKT-s módszereket, az egyénre szabott munkát, az otthoni felkészülésnél a házi feladatot -, melyek lehetővé teszik, hogy a tanulók többsége a saját adottságának, képességének, képzettségének megfelelő ütemben, sajátítsa el a tananyagot. A tehetséges tanulókat igyekszünk önálló munkára sarkallni. Tőlük többet várunk el mind mennyiségben mind minőségben. Megadjuk a lehetőséget számukra, hogy aktív, felfedező munkával vegyenek részt az ismeretszerzésben. A tehetségek felfedezését segíti iskolánk „Óvodából iskolába való átmenet”- programja. Ötödik osztálytól a tehetség kibontakoztatása a matematika és az idegen nyelvek tantárgyak emelt szintű oktatásával válik hangsúlyozottabbá.

17

Igyekszünk minél több területen megfigyelni diákjainkat (hospitálások). - tárgyi feltételeknek Célunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel illetve azokkal történő tevékenységgel lehetővé tenni a tanulók részére, hogy játszva tanuljanak. A digitális eszközöket lehetőség szerint alkalmazzuk a tanórai tevékenységben. - pályázatunknak Iskolánk nyert a TÁMOP-3.4.3-11/1 „Iskolai tehetséggondozás” című pályázaton. Az ehhez tartozó továbbképzésen megszerzett szakmai tudást, módszertani ismereteket beépítjük, kreatívan alkalmazzuk tehetségfejlesztő munkánkban.

III.

Komplex tehetségfejlesztést végzünk:

1. Fejlesztjük a tehetséges gyerek erős oldalát a képességek adott területén. Biztosítják az intenzív, gyors elmélyülést és előrehaladást. 2.A kiemelkedő képességek segítségével fejlesztjük a tehetséges gyerek gyenge oldalát, ha úgy érezzük, hogy a hiányosságok megnehezítik vagy akadályozzák a fejlődését. 3. Igyekszünk biztosítani nem csak tanórákon , de az iskolai élet minden színterén a megfelelő légkört. Célunk, hogy a tehetséges tanuló megfelelő kapcsolatot alakítson ki tanáraival, társaival. Fontos, hogy ne veszítse el munkakedvét. 4. Ahhoz , hogy tehetségfejlesztő munkánk hatékony legyen, fontosnak tarjuk a szabadidős, tanórán kívüli kiegészítő tevékenységeket is. Iskolánkban lehetőségük van a tanulóknak a sportolásra, könyvtárlátogatásra ….

IV. A tehetség fejlesztésének terepe nem lehet csak a tanóra. Nem lehet megoldani csak ebben a keretben a hatékony tehetséggondozást. Az egyéni differenciálásban nagy jelentőséget tulajdonítunk a versenyekre való felkészítő foglalkozásoknak; iskolai (házi) versenyeinknek, rendezvényeknek; a projektmunkáknak; a délutáni foglalkozásoknak - szakköröknek, önképzőköröknek. A TÁMOP-3.4.3-11/1 „Iskolai tehetséggondozás” című pályázat keretében iskolánk kapcsolatot épít ki Tehetségpontokkal, amely szintén lehetőséget terem a tehetséggondozásra. 18

V. Tehetséggondozó munkánkat minősíti: - a tehetségígéretek iskolai tanulmányi előmenetele, - a felsőbb iskolákba bejutás, és az ottani helytállás aránya, -

tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, sportversenyeken, pályázatokon, kiállításokon való sikeres szereplések iskolai, hazai és külföldi szinteken,

-

sikeres részvétel közösségi produkciókban (zenekar, énekkar, színjátszás, csapatjátékok, …)

- egyéni - tudományos, művészeti, szervezési,…. - produktum, helytállás hivatása területén

10. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK GYAKORLÁSA AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN

10.1. A diákönkormányzat (dik) A diákönkormányzat feladata a tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete. Tájékozódási, véleményezési jogkörrel rendelkezik. Szervezeti keretei, tartalmi tevékenysége alkalmas arra, hogy a gyermekek ezen kereten belül tanulják meg a közösséghez tartozás és alkalmazkodás formáit, lehetőséget ad a közösségi élet kialakítására. Az osztályközösségek választott vezetőiken keresztül érvényesítik érdekeiket, jogaikat intézményünkben, s a DIK gyűlés a tájékoztatás és a közvélemény formálásának fóruma is. Fontos szerepe van a diákönkormányzatot patronáló tanárnak, akit az intézmény igazgatója 5 éves időtartamra bíz meg ezzel a feladattal. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé.

19

10.2. A diákönkormányzat működése A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. Döntési joga van -

a diákság közösségi életének tervezésében, szervezésében, ellenrzésében és értékelésében.

Véleményezési joga van -

a tanév rendjének meghatározásában; a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában; meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben; a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében; a házirend kialakításában, az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben, a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában.

Javaslattevő joga van -

minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben.

11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS INTÉZMÉNYI PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE

- Minden támogatást megadunk a szülői munkaközösségek működéséhez. - Különböző közös programok szervezésével formáljuk a közvéleményt. - Bevonjuk a szülőket az iskolát érintő gondok, problémák megoldásába. - Igyekszünk megnyerni őket az iskolai programok önkéntes segítésére (pályaválasztás, üzemlátogatás: kíséret, szabadidős programok szervezése, vetélkedők szervezése) - Az osztályfőnök az egész évre szóló osztályprogram tervezésébe vonja be ,tájékoztassa az osztályban tanító pedagógusok mellett a szülőket is.

20

11.1. Tevékenységünk a szülőkkel való kapcsolattartás terén -

-

A tájékoztató- illetve üzenőfüzeteken keresztül a szülők folyamatos tájékoztatása a gyerek tanulmányi eredményéről, jegyeiről, az osztály- és iskolai eseményekről, rendezvényekről. Fogadóórák havonta, rendkívüli esetben előzetes megbeszélés alapján más időpontokban is Szülői értekezletek félévenként. Az elsősök beíratása előtt nyílt nap és tájékoztató fórum. Negyedikes szülők részére tájékoztatás az iskolában folyó emelt szintű képzésekről. Nyolcadikos szülők (negyedikes, hatodikos) tájékoztatása a továbbtanulással kapcsolatban. Rendkívüli szülői értekezetek (táborozás, erdei iskola, rendezvények, közösséget érintő, halasztást nem tűrő esetek,…) Nyílt napok, nyílt órák. Iskolai ünnepségek, rendezvények látogatása. Szülői fórumok biztosítása. Különböző tevékenységekben együttműködés (papírgyűjtés, faültetés, gyermeknap, környezetvédelmi tevékenységek, vetélkedők, túrázás, táborozás….) Leendő elsösök szüleinek Iskolába csalogató Program, fórum szervezése

11.2. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei:

A kapcsolatok javítását a nyilvánosság fórumainak gondozásában, intézményeinek hatékony működésében látjuk. A nyilvánosság intézményeinek feladatául a közvélemény alakítását, alakulásának figyelemmel kísérését, és a kialakult közvélemény kifejlődésének az erősítését szabtuk. Ennek érdekében tevékenységeink: -

Szakmai továbbképzési napok, értekezletek. Az iskolarádió átgondolt működtetése. Faliújságok jól látható elhelyezése, aktuális információkkal való ellátása. Üzenő füzetek alkalmazása. A városi médiák tájékoztatása Az iskola eredményeinek nyilvános bemutatása. Az iskola honlapjának gondozása, folyamatos frissítése.

21

12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK

Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: Tanulmányok alatti vizsga 12.1. Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát tehet: - ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól; - ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget; - ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára; - ha felkészültségről független vizsgabizottság előtt ad számot. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Az osztályozóvizsga előírásai: Az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni. Tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes. Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. 12.2. Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott; A javítóvizsgák előírásai: A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni. A bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese; A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni; A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet. Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell;

22

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá; A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola; A javítóvizsga nem ismételhető; Azt a tanulót, aki az osztályozó ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. 12.3. Angol nyelvi vizsga Idegen nyelven olyan modulokat terveztek a kollégák, melyek 7. évfolyamon 10 témakörben – témánként 5-5- tanórában – az alapszintű nyelvvizsga anyagát dolgozzák fel. Év végén iskolai szintű szóbeli vizsgát tesznek a tanulók – kipróbálva a vizsgahelyzetet és előkészülve a felvételi vizsgákra. A felkészülés során a modulok elsajátításakor rendszeres szóbeli ellenőrzés történik. Ezt követően az egységeket írásban kérjük számon és mérjük. Ezek értékelését a hagyományos osztályzatokkal végezzük a következő szempontok figyelembe vételével: tartalom, nyelvhelyesség, szókincs, nyelvtan, helyesírás. A modulok elsajátításának kimenete egy szóbeli vizsga, ahol a tanulók elsajátított tudását, kommunikációs-, kognitív- és szociális kompetenciáját mérjük. A szóbeli számonkéréssel célunk a tanuló vizsgaszituációba helyezése, eddigi tudásának összegzése, középiskolai felvételire történő felkészítése. Az értékelés hagyományos osztályzatokkal történik (amit súlyozottan figyelembe veszünk az év végi értékelésnél,)az alábbi szempontok alapján: Tartalom, szókincs, kiejtés, nyelvhelyesség, nyelvtan, folyamatosság, kommunikációs készség. A Pedagógiai Program 2010-es módosításában találhatók (lsd. 1. sz. melléklet) a témakörök, az értékelési tudnivalók és a módszertan.

23

13. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL –NKT KERETEI KÖZÖTTI - HELYI SZABÁLYAI

A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba Az első osztályos tanulók felvételéről az alsó tagozatos munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése alapján - az igazgató dönt. A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni! Körzeten kívüli tanuló csak igazgató engedéllyel írható be a férőhely figyelembe vételével. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Integrált oktatás: Az alapító okirat tartalmazza a fogyatékos tanulók integrált oktatását is. A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről. Magántanulók. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők javaslata alapján az intézményvezető dönt. Könnyített és gyógytestnevelés ellátása: A könnyített és gyógytestnevelési foglalkozásokra besorolás, szakorvosi vélemény alapján történik. A foglalkozások megszervezése az igazgató feladata. Külföldről érkező tanuló felvétele: Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium véleménye alapján az igazgató dönt. Amennyiben a tanuló Magyarországon kívül folytatta a tanulmányait, a bizonyítvány hiteles fordításával kell igazolnia az adott osztály elvégzését. A tanulmányok megkezdése után a türelmi idő elteltével szülői konzultáción a pedagógus beszámol a tapasztalatairól, javaslatot tesz a hiányosságok pótlására.

24

Napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. Igényfelmérés minden év júniusig felmérjük az igényeket írásban, a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket. Felvétel lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.

Felvétel emelt szintű osztályokba: Iskolánk emelt szintű matematika és angol oktatást szervez 5-8. évfolyamon. Az emelt szintű csoportba a felvétel rendje: - februárban: – fórumot tartunk az érdeklődő tanulóknak és szülőknek, - áprilisban: elbeszélgetünk a tanulókkal az iskolai munkaközösség és a matematika szakos kollégák előtt. - júniusban tájékoztatjuk a szülőket, tanulókat, akik képességeik alapján alkalmasak az emelt szintű tananyag elsajátítására, a követelmények teljesítésre. Felvételt az a tanuló nyer, aki képességei alapján jogosult erre, és választja az emelt szintű osztályt. Az átvétel helyi szabályai: -

Ha a tanuló azonos iskolatípusból érkezik, akkor a tudásszintje az előző iskola(iskolák) bizonyítványa, osztályzatai, érdemjegyei figyelem bevételével lehetővé teszi az adott évfolyamon a tanulmányok folytatását. Amennyiben a tudásszint mégsem megfelelő a szaktanár szerint, erről a felvételtől számított két hónapon belül értesíteni kell a szülőt, és meg kell szervezni a tanuló felzárkóztatását. A tanuló különbözeti vizsga tételére kötelezhető. Erről az adott szaktanár a tagozatvezetővel dönt, és az intézmény vezetője rendeli el. Ha a tanuló a tanítási időszak megkezdése előtt érkezik, lehetősége van maximum két elégtelen év végi osztályzatát javító vizsgán kijavítani és tanulmányait a következő évfolyamban megkezdeni.

-

Ha valamelyik, az adott évfolyamon oktatott tantárgyból nem rendelkezik érvényes osztályzattal, illetve megfelelő számú érdemjeggyel, félévkor illetve év végén

25

osztályozó vizsgát köteles tenni. Erről a tanulót és szüleit a felvételkor tájékoztatni kell.

-

Ha más iskolatípusból érkezik, akkor felmérés, tájékozódás után a hiányosságok adott időn belüli pótlására, különbözeti- vagy osztályozó vizsga tételére kötelezhető. Erről az adott szaktanár a tagozatvezetővel dönt, és az intézmény vezetője rendeli el.

-

Ha a tanuló a tanulmányait emelt szinten szeretné folytatni, meg kell felelnie az emelt szintre való bejutás feltételeinek és megfelelő tudásszinttel kell rendelkeznie, amit az adott emelt szintet oktató szaktanár mér fel. A szaktanár a tagozatvezetővel dönt a tanuló emelt szintre való felvételéről, a csoport létszámának figyelembe vételével.

Átvételkor lehetővé kell tenni, hogy a szülő megismerhesse az iskola működését szabályozó dokumentumokat (Pedagógiai Program, SzMSz, Házirend, stb). A szülőnek vállalnia kell, hogy ezen dokumentumokban foglaltaknak megfelelően együtt működik az iskola tantestületével, vezetésével.

14. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Elsősegély-nyújtási ismeretek tanórán: Osztályfőnöki, biológia egészségtan és testnevelés órákon. 1.- 4. évfolyamon: Életviteli és életmód alapismeretek, biztonság,baleset-megelőzés és elsősegély-nyújtási alapismeretek: Elsősegélynyújtás fogalma,elsősegélynyújtó tulajdonságai. Alapvető szabályok az elsősegélynyújtásban. Elsősegélynyújtás helyszínei. Biztonság megteremtése. Elsősegélyláda felszerelése. Mentőhívás. Sérülések felkutatása. Reakciókészség vizsgálata. Sérülések csoportosítása. Nyílt sérülések ellátása, vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, kötözési módok. Artériás és vénás vérzés ellátása. Sokk fogalma, ellátása. Fektetési módok, zárt sérülések ellátása. Csontok és ízületek sérülése, ellátása. Égések ellátása. Egyéb gyakori sérülések: aszthma, allergia, rovarcsípés, ájult sérült ellátása. 5. - 8. évfolyamon:

26

A sportjátékokkal kapcsolatos balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismeretek. A már tanult anyag begyakorlása, stabil oldalfekvés és újraélesztés, eszméletlen beteg ellátása. EMBER ÉS TERMÉSZET BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége - Szűrővizsgálat, önvizsgálat, védőoltás. - Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek. - Alapfokú elsősegélynyújtási ismeretek.

FIZIKA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége - Az elektromos áram hatása az élő szervezetre. Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. KÉMIA 7-8. évfolyam Az ember megismerése és egészsége - Veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban. Tanórán kívül tanfolyamokon: elsősegélynyújtás, sebfelelős-képzés. Magyar Vöröskereszt felmenő rendszerű elsősegély-nyújtó verseny.

27

28


II. HELYI TANTERV

29

TARTALOM

1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ……………………….. 3

2. KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ……………………... 4 3. TANKÖNYV, TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI …………………………. 8 4. A NATBAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ………………………………………………. 10 4.1. Fejlesztési területek – nevelési célok 1-4. évfolyam ………………………………………… 10 4.2. Fejlesztési területek – nevelési célok 5.-8. évfolyam ………………………………………. 13

5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ………………………………………….. 16 5.1. Választható tantárgyak …………………………………………………………………………………… 16

5.2. A bejutás feltételei ………………………………………………………………………………………….. 5.3. Választható foglalkozások ……………………………………………………………………………….

17

17

6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK .. 18 6.1. Egészségnevelési alapelvek …………………………………………………………………………….. 18 6.2. Környezeti nevelési elvek ……………………………………………………………………………….. 19

7. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ………………… 20 7.1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink ……………………………..

20

7.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk ………………………………..

22

7.3. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok …………………… 24 7.4. Együttműködés az iskolával …………………………………………………………………………….

24

7.5. Hogyan valósul meg az integráció? ………………………………………………………………… 25 7.6. Az SNI tanulók iskolai oktatása ………………………………………………………………………… 26 7.7. Az átmeneti időszak felosztása ……………………………………………………………………….. 27 8. A FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYAI ……………………………………………. 29

9. A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ………………………………………. 30 10.A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI …….. 31

30

1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben szereplő kerettantervek közül az alábbiakat választottuk



1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

Kötelező tantárgyak         

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene – A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport



2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

2.1. melléklet Kötelező tantárgyak:              

Magyar nyelv és irodalom o A változat Idegen nyelv o Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan o A változat Fizika o B változat Kémia o B változat Földrajz Ének-zene o A változat Dráma és tánc Vizuális kultúra 31

  

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

2.2. melléklet Emelt óraszámú kerettantervek: 

Emelt matematika o A variáció

2. KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

szabadon tervezhető órakeret Választott tantárgy

1. évf.

2.évf.

3.évf.

4.évf.

2

2

3

3

1 matemat 1 matemat

Választott tantárgy

1 magyar

1 magyar

1 matemat 1 matemat 2 magyar

2 magyar

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

8

8

Idegen nyelvek

2

Matematika

5

5

5

5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

32

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Normál szint

5. évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3


1 magyar

1 magyar


1 informat 1 matemat


0,5 rajz


0,5 informat

2 magyar

1 magyar

1 matemat 1 matemat. 1 informat.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam NORMÁL SZINT Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

33

Magyar nyelv és irodalom

5

5

5

5

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1,5

1

1

Hon- és népismeret

1

Informatika

1

1,5

1

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28

28

31

31


Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam MATEMATIKA EMELT SZINT Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

5

4

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

5

5

5

5


2

2

2

2

34

Erkölcstan

1

1

Természetismeret

2

2

1

1


1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1


1

Informatika

1

1

1

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28

28

31

31


Matematika emelt szint szabadon tervezhető órakeret

5. évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

2

3

3

3


1 matemat.


1 informat. 1 magyar

2 matemat.

2 2 matemat. matemat. 1 magyar

1 informat.

35

Idegen nyelv emelt szint szabadon tervezhető órakeret Választott tantárgy

5. évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

2

3

3

3

2 angol


2 angol

2 angol

1 matemat. 1 magyar

2 angol 1 matemat.

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam IDEGEN NYELV EMELT SZINT Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.


4

4

4

4

Idegen nyelvek

5

5

5

5

Matematika

4

4

3

4


2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

36

Természetismeret

2

2


1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1


1 1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

28

28

31

31


3. TANKÖNYV, TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁS ELVEI

Iskolánkban az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az osztálytanítók és a szaktanárok választják meg. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható minden tanulónak.

37

Az országos és iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek:

-

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvtörvény) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet)

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. Ennek ideje és helye a második félévet nyitó szülői értekezlet.

A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

A tankönyvek kiválasztásában – a fentiek figyelembevételével – a pedagógus önállóan dönthet mérlegelve az adott tanulói csoport igényeit.

A fejlesztő pedagógus kiegészíti azon tanulók tankönyvrendelését, akik egyéni fejlesztésben részesülnek. Erről saját hatáskörben egyeztet a szülőkkel.

Olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól - minőség, típus és ár megjelölése nélkül - amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Tanítási év közben a meglevő tankönyvek és egyéb taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

A tanításhoz szükséges tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések jegyzékét egyeztetjük a szülőkkel és az iskolai diákönkormányzattal. A szülőkkel a tanévzárón tudatjuk, hogy milyen

38

kiadások várhatók a következő tanév megkezdésekor. Ez lehetővé teszi a szülői terhek megosztását, a szükséges felszerelések fokozatos beszerzését.

A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítására meghatározott órakeretben; – a taneszköz segítségével a kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. – – –

a tankönyv megfeleljen a helyi kerettantervnek szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzéken megfeleljen a tartós tankönyv kritériumának

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. Ennek ideje és helye a második félévet nyitó szülői értekezlet. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

A tankönyvek kiválasztásában – a fentiek figyelembevételével – a pedagógus önállóan dönthet mérlegelve az adott tanulói csoport igényeit.

39

A fejlesztő pedagógus kiegészíti azon tanulók tankönyvrendelését, akik egyéni fejlesztésben részesülnek. Erről saját hatáskörben egyeztet a szülőkkel.

A könyvtáron keresztül tartóstankönyvet tudunk tanulóink számára ingyenesen biztosítani. Ezek: - technika tankönyvek - művészettörténeti tankönyvek - hon- és népismereti tankönyvek - biológiai albumok.

A segédkönyvek közül: - szótárak, atlaszok, feladatgyűjtemények stb.

A tartóstankönyvek körét évről évre bővítjük.

4. A NATBAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOKHELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

4.1.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK 1-4. ÉVFOLYAM

Az erkölcsi nevelés

A pedagógus törekszik arra, hogy a tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerüljön, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően éljen, képes legyen alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Megtanulja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Az erkölcsi nevelés bármely tanórának része lehet. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

40

Megismertetjük a tanulóval Szentendre és környékének hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Bemutatjuk Szentendre történelmét, művészeti hagyományait és a legfontosabb, szentendrei képzőművészeket. Megismertetjük a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait, évszakok szerint, valamint az ehhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Bemutatjuk nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, valamint azonosulást segítő tevékenységeket szervezünk (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Iskolánkban hagyomány, hogy minden gyerek részt vesz iskolaszintű, és osztályszintű ünnepi műsorokban. Ezt a területet kiemelten magyar, környezet és rajz órák keretében oktatjuk.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Elérjük, hogy a tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismerje a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Célunk, hogy képes legyen a kooperációra, megértse a szabályok fontosságát, képes legyen egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódjék közös tevékenységekbe és kövesse a közösségi hagyományokat. A demokráciára nevelés bármely tanórának része lehet.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Törekszünk arra, hogy a tanuló képes legyen az együttműködésre, az empátiára, átérezze és gyakorolja a segítségnyújtást. A tanuló közös tevékenységek révén szerez ismeretet saját képességeiről és lehetőségeiről. Célunk, hogy képes legyen azonosítani a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve bátorítjuk arra, hogy kifejezze problémáit. Igyekszünk elérni, hogy életkorának megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezzék az életkorának megfelelő kooperatív készséggel, valamint ismerje a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát. Ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén fejlesztjük.

A családi életre nevelés Elérjük, hogy a tanuló megismerje és elsajátítsa az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Törekszünk rá, hogy ismerje és betartsa az illemszabályokat. Az iskolai nevelés folyamán megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal, megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. Ezt a területet kiemelten a környezet óra keretében oktatjuk.

A testi és lelki egészségre nevelés

41

Elérjük, hogy a tanuló képes legyen önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Megtanítjuk, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. Célunk, hogy a rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épüljön be személyiségébe, figyeljen testtartására. Megtanítjuk, hogy képes legyen kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget, hogy képes legyen egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Elmagyarázzuk, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Felkészítjük, hogy képes legyen kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Tanítunk relaxációs technikákat, elérjük, hogy képes legyen légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. Célunk, hogy a tanulóban kialakuljon az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Lehetőséget biztosítunk, hogy kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes elérjük, hogy képes legyen megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. Ezt a területet elsősorban a környezet és testnevelés órák keretében oktatjuk.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Célunk, hogy a tanuló ismerje és betartsa a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Törekszünk rá, hogy képes legyen az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Felkészítjük a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátok ismeretére, hogy ennek tudatában alakíthassa tevékenységét. Megtanítjuk arra, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Módot adunk a tapasztalatszerzésre arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén fejlesztjük. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elérjük, hogy a tanuló érzékennyé váljék környezete állapota iránt. Rávezetjük a környezet sajátosságainak megismerésére,arra, hogy észrevegye a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Célunk, hogy képes legyen saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Nevelésünk eredményeképpen értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését, késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére. Ezt a területet elsősorban környezet óra keretében oktatjuk.

Pályaorientáció Megismertetjük a tanulóval azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Megtanítjuk felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Célunk, hogy képes legyen megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes legyen csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. Ezt a területet elsősorban a magyar és környezet órák keretében oktatjuk. 42

Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskolai oktatás részeként a tanuló megismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Az energiatakarékosság beépül cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek. Ezt a területet elsősorban a matematika tantárgy keretein belül fejlesztjük.

Médiatudatosságra nevelés Elérjük, hogy a tanuló tisztában legyen a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Célunk, hogy képes legyen különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között, ismerje a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. Ezt a területet elsősorban a magyar nyelv és irodalom órák keretében fejlesztjük.

A tanulás tanítása

Az iskolai oktatás keretein belül a tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén fejlesztjük.

4.2.

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK 5.-8. ÉVFOLYAM

Az erkölcsi nevelés Elvárásunk szerint a tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. Tudatosítjuk benne, hogy a szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében 43

elérjük, hogy a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá váljon, vagyis belássa, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Célunk, hogy tudatosuljon benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. Tanulmányai során a tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megismertetjük a tanulóval Szentendre és környékének hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Bemutatjuk Szentendre történelmét, művészeti hagyományait és a legfontosabb, szentendrei képzőművészeket. Arra sarkaljuk, hogy egyre rendszeresebben részt vegyen szűkebb közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismerje az ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Elérjük, hogy fel tudjon sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismerje a hungarikum fogalmát. Megismertetjük vele nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsoljuk. Törekszünk rá, hogy kialakuljon benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Elérjük, hogy legyen nyitottabb más népek kultúrája iránt, megismertetjük, hogy Magyarországon, és Szentendrén milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Megismertetjük egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Bemutatjuk neki az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. Célunk, hogy a tanulóban kialakuljon egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismerje ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Célunk, hogy tanuló törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Elérjük, hogy nyitottá váljon a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Törekszünk rá, hogy ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Megismertetjük az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Sarkalljuk rá, hogy alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Iskolai évei alatt részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése 44

Célunk, hogy a tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezzék érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes legyen dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tudjon nevezni. Megismertetjük velei az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Törekszünk rá, hogy képes leegyen különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tudjon kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Bátorítjuk, hogy kialakuljon benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében,hogy képes legyen elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Elérjük, hogy több szempontból is rálásson egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes legyen vitatkozni. Megtanítjuk felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Célunk, hogy képes legyen felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelés Elérjük, hogy a tanuló képes legyen felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégezze a rá háruló feladatokat. Megismertetjük a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Eszközöket adunk a kezébe, hogy felismerje a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tudjon kérni. Törekszünk rá, hogy a szakasz végére a tanuló értéknek tekintse a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tudatosítjuk benne, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Megismertetjük a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeivel, és a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeivel. Alkalmazás szinten megismertetjük a csecsemőgondozás néhány alapvető lépésével.

A testi és lelki egészségre nevelés Elérjük, hogy a tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát, ismerje a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudatosítjuk benne, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. Bátorítjuk, hogy a tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekezzen olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Megismertetjük az aktív pihenés fogalmával, valamint a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. Bátorítjuk, hogy tudatosan figyeljen testi egészségére, képes legyen szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Megismertetünk vele stresszoldási technikákat, és a nem megfelelő stresszoldás következményeit, ennek kockázatait (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeit), és bátorítjuk, hogy tudatosan kerülje ezeket. Megismertetjük a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

45

Célunk, hogy a tanulóban fokozatosan tudatosuljon, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Törekszünk rá, hogy bizonyos helyzetekben, kérésre képes legyen felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is álljon. Rávezetjük, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság Elérjük, hogy a tanulóban kifejlődjenek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható legyen a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Rávezetjük a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmára, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Ösztökéljük, hogy egyre érzékenyebbé váljon környezete állapota iránt, képes legyen annak változását elemi szinten értékelni. Megtanítjuk, hogy felismerje a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerülje ezeket. Törekszünk rá, hogy képes legyen társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Sarkalljuk rá, hogy ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Törekszünk rá, hogy érzékennyé váljon az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismerje ezek gyakorlati technikáit. Megismertetjük és megértetjük a fenntarthatóság fogalmát.

Pályaorientáció A tanulót arra sarkalljuk, hogy képes legyen megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismerje, hogy érdeklődési körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismereteket biztosítunk a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Megismertetjük az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Bátorítjuk, hogy célokat tűzzön ki, és jövőképet állítson fel. Ösztönözzük, hogy képes legyen különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Megértetjük a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.

Gazdasági és pénzügyi nevelés A történelem oktatásban megismertetjük a tanulót a gazdasági rendszerek változásaival, viszonylagosságával, hibáival és fejlődésével. Bemutatjuk az unió közös fizetési eszközét, megértetjük, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Megtanítjuk, hogy érzékelje az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Megismertetjük a fenntartható gazdaság fogalmával, és azzal, hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Elérjük, hogy matematikai ismereteit alkalmazza 46

pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Megtanulja összehasonlítani, hogy különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés A tanulót megtanítjuk hatékonyan keresni a világhálón kulcsszavak segítségével, hogy később képessé váljon elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Megismertetjük a videojátékok használatának helyes mértékével. Felhívjuk a figyelmét a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeire. Kommunikációs stratégiákat oktatunk a közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására. Elérjük, hogy odafigyeljen arra, miféle médiatartalmakat enged be a magánszférájába. Ösztökéljük, hogy kialakuljon kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása A tanulót megismertetjük olyan alapvető, tanulást segítő technikákkal, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételekkel. Megtanítjuk a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Megismertetjük tudásmegosztó és tudásépítő platformokkal. Megtanítjuk gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Segítünk a tanulónak megismeri saját tanulási stílusát, hogy ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra legyen képes, és tudatában legyen, mely területeket kell fejlesztenie. Segítünk, hogy elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezzék ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, és tisztában legyen vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Megismertetjük olyan módszerekkel, amelyekkel ezt megteremtheti.

5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

47

5.1.

VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

Iskolánkban minden diák az iskola helyi tantervében szereplő, a saját évfolyamára előírt tárgyakat tanulhatja. A helyi tanterv az általános kerettantervben előírt tárgyakat tartalmazza.

A tanuló választhat, hogy idegen nyelvként az angol, német, vagy orosz nyelvet tanulja.

Emellett a felső tagozatra lépéskor a megfelelő feltételek teljesülése esetén választhat, hogy a matematika illetve az idegen nyelv közül az egyiket emelt szinten és az ennek megfelelő emelt óraszámban tanulja.

Ez a lehetőség a tehetséggondozás egyik módja. Negyedik osztályban, az első szülői értekezleten az osztályfőnök ad tájékoztatást a lehetőségekről, majd a tavaszi szünet után felmérjük a szülők igényeit. Ezt figyelembe véve a nevelőtestület meghirdeti az adott évre az osztályokat az osztályfőnökkel együtt.

Mit jelent az emelt szint: Az adott tantárgy ismeretanyagának a helyi tanterv szerinti magasabb óraszámban és magasabb követelményekkel történő oktatása, amely megkönnyíti a gimnáziumi felvételit.

5.2.

A BEJUTÁS FELTÉTELEI:

Emelt szintű matematika · matematikai érdeklődés · az alsó tagozat 3-4. osztályában elért jeles vagy jó érdemjegy matematikából · az alsó tagozatos pedagógus javaslata · szülői megerősítés a gyerek „ reál beállítottságáról”

Emelt szintű idegen nyelv · egyéni érdeklődés 48

· angol nyelvből 5-ös ( esetleg 4-es) osztályzat 4. osztály félévében · magyar nyelvtanból 5-ös ( esetleg 4-es) osztályzat 4. osztály félévében · nyelvtanári ajánlás Ha a félévi értékeléshez képest jelentős változás történik a tanuló teljesítményében, a szaktanárnak joga van másként dönteni.


5.3.

VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK

A választható foglalkozások formái: Szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök

Ezek a formák tehetséggondozásra, az egyéni képességek fejlesztésére, érdeklődés kialakítására és elmélyítésére, az önismeret és önbizalom fejlesztésére alkalmasak. Növelik a választott tárgyban elmélyülő munkakészséget, az önállóságot, és a közös tevékenységben résztvevők között a szolidaritást. A tanár jobban megismeri a gyerekeket, s ők is megismerkedhetnek a nevelő kevésbé hivatalos, számukra közelebbi vonásaival. Nem ritka, hogy egy általában renitens tanuló a kis közösség egyik leghasznosabb, legérdekesebb, legeredményesebb tagjává válik.

Megtartásukra a délutáni órákban, heti 1 vagy 2 alkalommal kerül sor.

A foglalkozások meghirdetésére tanév elején az osztályfőnöki órákon kerül sor illetve az iskolai médiákban (iskolarádió, honlap, hirdetőfal).

A foglalkozásokra való jelentkezés önkéntes. Motívációs szándékkal a tanulót ismerő pedagógus segítséget nyújthat a gyermeknek illetve a szülőnek a foglalkozás ajánlásával. 49

A foglalkozásra való jelentkezés után egy félévig kötelező a részvétel.

A tantárgyakat és foglalkozásokat vezető pedagógust, munkatársat minden esetben az igazgató jelöli ki a tantárgyfelosztással összhangban.

6. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

6.1.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ALAPELVEK

- Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen. - Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. - Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. - Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi erőforrás biztos befektetés a társadalom számára. - Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. - Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. 50

- Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapot ok – okozati összefüggéseit. - Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. - Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. - Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. - Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését az egészség megőrzését. - Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. - Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. - Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában.

6.2.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

Alapelveket, értékeket, melyeket a környezeti nevelési program tervezése és megvalósítása során figyelembe vesz az iskola:

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése; - rendszerszemléletre nevelés; - holisztikus és globális szemléletmód kialakítása;

51

- fenntarthatóságra nevelés; - a környezetetika hatékony fejlesztése; - érzelmi és értelmi környezeti nevelés; - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; - tolerancia és segítő életmód; - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése; - az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése; - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése; - az egészség és a környezet összefüggései; - helyzetfelismerés, ok – okozati összefüggések; - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; - globális összefüggések megértése; - fogyasztás helyébe életminőség; - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

Célunk

Tanulóink értsék meg a természetes és épített környezetek komplexitását, ami a biológiai, fizikai, társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők kölcsönhatásából adódik; sajátítsák el azokat az ismereteket, értékeket, hozzáállásokat és gyakorlati készségeket, melyek birtokában felelős és hatékony módon képesek felismerni és megoldani a környezeti problémákat, és fenntartani a környezet jó minőségét.

Feladataink

52

Környezeti nevelésünk -

vértezzen fel a manipulációval szemben; igyekezzen a személyiség egészére hatni: a tudatra ismeretekkel, az érzelmekre élménnyel, az akaratra célratörő tevékenységekkel;

-

terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és a jövő felé egyaránt, térben a belső világuktól a közvetlen környezeten át a globális történésekig, méretekben az aprótól az átfogóig;

-

mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát, és törekedjék arra, hogy mindez örömforrásként élvezhető is legyen;

-

alakítson ki a tanulókban érzelmi kötődést lakóhelyükhöz;

-

adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon nyugvó szemléletet;

-

tegyen képessé, és késztessen is környezetet jobbító cselekvésekre, a szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére, és az azoktól való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására;

-

alakítsa ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást.

53

7. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

7.1.

A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

Az iskolát sem a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló törvény, sem a köznevelési törvény nem ruházza fel külön jogosítvánnyal, külön forrással sem látják el, ezért tevékenységét együttműködésben a gyermekvédelem egyéb intézményeivel végzi. CÉLUNK, hogy az összes rászoruló gyermeket felderítsük, az információs hálózat rendszerében jelezzük, lehetőségünk mértékében megsegítsük, és átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetében támogassuk őket.

FELADATAINK a gyermekvédelem területén:  a gyermeket érintő problémák feltárása értő ismerettel,  a jelzés időbeni megtételével megakadályozni a tünetek súlyosbodását,  együttműködve a megfelelő segítő intézményekkel és személyekkel, a problémák megszüntetésben való részvétel,  megkeresni a tanuló pozitív tulajdonságait, értékeit, amelyekre támaszkodni lehet,  megkeresni, melyek azok a tevékenységi területek, feladatok, amelyek segítségével a tanuló a közösségi munkába bevonható,  fokozott figyelemmel kísérni, hogy társas kapcsolatai rendezettek legyenek mind az iskolában, mind a családban,  különböző programok szervezésével a megelőzés biztosítása,  hospitálások, a tanuló megfigyelése más szakórákon,  felhívni a közösség figyelmét a tanuló pozitív tulajdonságaira, segítve ezzel, hogy befogadják,  sikerélményt nyújtó feladatok biztosítása. Az iskolai GYIV tevékenységért az iskola igazgatója a felelős. A feladatokat szakmailag irányíthatja, koordinálhatja az iskolai GYIV felelős, amennyiben a fenntartó döntése alapján van rá lehetőség. Egyébként minden pedagógus felelős a rá bízott gyermekért, ezért a teljes tantestület munkáját átölelő tevékenységi terület a GYIV munka.

Iskolánk GYIV tevékenységének legjellemzőbb formái: -

Családdal, szülőkkel való kapcsolattartás. Tanulói közösségek bevonása a feltárásba és a problémák megoldásába. Kortárs segítők igénybevétele. A tanulói jogok gyakoroltatásának lehetősége. 54

-

Kedvezményes, ingyenes étkeztetés, tankönyvellátás biztosítása, és egyéb segélyezési lehetőségek. Napközi és tanulószoba biztosítása. Szolgáltatások igénybevételének lehetősége (tornaterem, éjszakai pingpong, könyvtár, számítógép használat, szakkörök, korrepetálások… stb.). Fejlesztő pedagógus igénybevétele. Szoros együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal.

Megoldási lehetőségeink:

- Gyakori, tapintatos beszélgetés, egyéni bánásmód. - Egyéni vagy kiscsoportos felzárkóztatás (korrepetálás). - Fejlesztőcsoportok létrehozása. - Napközi otthoni, tanulószobai ellátás biztosítása. - Nevelési segítség illetve tanácsadás. -

A gyermek Nevelési Tanácsadóba irányítása, a szülőknek javaslat a Családsegítő Szolgálat igénybevételére. Javaslat a gyermek egészségügyi, gyermekpszichiátriai vizsgálatára. Segélykérelem kezdeményezése, illetve a kérelem véleményezés utáni továbbítása a megfelelő szervezetekhez. - Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (pl. bántalmazás, abuzus gyanúja esetén). - Esetmegbeszélő csoport létrehozása. - Kapcsolattartás a családgondozóval.

Végső célunk, hogy csökkentsük a különböző körülmények között élő tanulók műveltségi és szociális egyenlőtlenségét.

7.2.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK

Szociális hátránnyal rendelkező tanulóinknak alapvető szükségletüket kielégítő lehetőségeik is korlátozottak. Jellemző, hogy családjuk az átlaghoz képest negatív irányban mutat eltérést, kulturális és szociális téren. Ez rendszerint a szülők rossz műveltségi és iskolázottsági szintje, alacsony jövedelme, rossz lakáskörülményei miatt alakul ki.

Célunk a hátrányos gyermekek és családjuk megsegítése, hogy a szociális különbségeket enyhítsük, esetleg megszűntessük - ezzel biztosítva részükre az esélyegyenlőséget.

55

Feladataink ennek érdekében: - megbízható felderítőrendszer működtetése - együttműködés a Népjóléti Irodával és karitatív szervezetekkel - a szociális juttatásokat és támogatásokat naprakészen tartjuk nyilván - a szabadidős tevékenységekben való részvétel lehetőségét pályázatokkal, és a pályázati pénzek differenciált elosztásával biztosítjuk (tábor, erdei iskola, színház,…).

Tevékenységünk a szociális hátrányok enyhítése terén:

a) A család anyagi támogatásának formái: A támogatásokat elsősorban a gyermekvédelmi alapellátás körébe tartozó segélyekhez való hozzájuttatással, illetve karitatív szervezetekhez való irányítással oldjuk meg. Számítunk a szülői közösség segítségére is.

További anyagi jellegű támogatásaink: - tanszerek, tankönyvek biztosítása - tanulmányi, levelezős versenyek nevezési díjainak átvállalása (Barcsay Alapítvány) - iskolán kívüli rendezvények anyagi feltételeinek biztosítása (pályázatok, Barcsay Alapítvány, a szülői közösség segítsége) - ingyenes DSE tagság

b) Nem anyagi jellegű támogatások:

- a felzárkóztatás és a korrekció biztosítása - szakkörök, napközi és tanulószoba igénybevétele, tanulási hátrányok enyhítésére - továbbtanulásra és szaktantárgyi versenyekre felkészítés, pályaorientáció a továbbtanulási esélyek javítása céljából, tehetséggondozó programok szervezése - egyéni bánásmód, hosszabb türelmi időszak - kommunikációs, beszéd és szókincsfejlesztés 56

- pozitív viselkedési formák bemutatása - szabadidős tevékenységek biztosítása - drog- és bűnmegelőzési programok szervezése - Egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése - Könnyített testnevelés, gyógytestnevelés biztosítása - Fontosabb szociális támogatási formák és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségének közzététele - Felvilágosító munka a szülők felé a szociális juttatásokról - Gyermekjóléti intézmények rendezvényeinek ismertetése

Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok

1. Oktatásba történő bekapcsolódás     

Hirdetmények kifüggesztése a beiratkozásról kapcsolatos tájékoztató Házirend átadása Jegyző értesítése beíratás elmaradásáról Elutasítások áttekintése Városi szintű egyeztetés

2. Követelmények teljesítése  

Felmentéssel kapcsolatos intézkedések áttekintése Pályázat készítés, taneszközök, és felszerelések

3. Mulasztások 

Az igazolatlan mulasztások, késések esetén gyors intézkedések

4. Jogellenes megkülönböztetés  

A jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése bejelentés esetén Jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése a gyakorlatban

5. Továbbtanulásra való felkészülés   

Pályaorientációs foglalkozások szervezése Továbbtanulásra felkészítő foglalkozásokra igényfelmérés Igény esetén a felkészítés megszervezése

57

6. A szolgáltatások és jutalmazások 

7.3.

A beérkező észrevételek kivizsgálása

A CSALÁDI HÁTTÉRBŐL FAKADÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGET BIZTOSÍTÓ FELADATOK

1. Családi háttér iskolai végzettsége     

Fogadóórák, szülői értekezlet Családlátogatás Differenciálás Korrepetálás, felzárkóztatás Kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel

2. Csonka család    

Kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel Kapcsolattartás a szülővel Differenciált oktatás Szakemberekkel való kapcsolattartás (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.)

3. A család szociális, anyagi helyzete   

Kapcsolattartás a szülőkkel Szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról (tankönyvtámogatás, étkeztetés) Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel, nevelési tanácsadóval és családsegítővel

4. Halmozottan hátrányos helyzetűek kezelése 

7.4.

Városi szinten intézkedni az elhelyezésről

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLÁVAL

1. A megfelelő iskolai légkör, az intézményi lehetőségek   

Egyeztetés az iskola és a fenntartó között Szülők tájékoztatása Kapcsolattartás az intézmény és a szülők között

2. A tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok 

Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működésében részt vevő szervekkel 58

   

Kapcsolattartás a helye szerint illetékes jegyzővel A rászoruló tanulók részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.) Egészségügyi helyzettel kapcsolatos feladatok (könnyített vagy gyógy-testnevelés, iskolaorvosi stb.) Tájékoztatás a baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatban

3. Az iskolának a szülőkkel, a tanulóközösséggel való együttműködése    

A szülőkkel, tanulóközösséggel kapcsolatos együttműködési szabályozás áttekintése Házirend kiadása Diákönkormányzat létrehozása Kapcsolattartás a szülői szervezettel

4. Szakszolgálati együttműködés fenntartói megállapodás keretében 

Nevelési tanácsadó és a családsegítő szolgálat szakszerű ellátást biztosít

7.5.

HOGYAN VALÓSUL MEG AZ INTEGRÁCIÓ?



Az óvodában megkezdett munkát iskolakezdéskor differenciált képességfejlesztő eljárásokkal, módszerekkel folytatjuk. Ez egy három hetes előkészítő időszak: ahol megfigyelik a gyermekek fejlettségi szintjét, ehhez képest kezdik el és tervezik meg a tanítást.



1997 óta kétévente kis létszámú osztály indult azok számára, akiknek szakvéleményben megállapított részképesség zavaraik vannak. 2007-ben sajnos megszűnt ez a lehetőség, de a gyermekközpontúság elvének megfelelően elindult egy program „óvodából az iskolába való átmenet” címmel, mellyel az iskolakezdést segítik, minden első osztályos tanulónak, de különösen segítség ez a hátrányos helyzetűeknek az esélyegyenlőség és a méltányos oktatás terén.



Az iskola fogadja azokat a tanulókat is, akik gyenge értelmi fogyatékosok, ha a szülő nem kíván élni a szegregáció lehetőségével, így kielégíti a szülők igényeit is. A Salamankai Nyilatkozat alapján mindenkinek a számára megfelelő fejlesztést kell biztosítani. „Olyan iskolában tanuljon, ahol neki a legmegfelelőbb.”



A szülők igényei és a tantestület javaslata alapján emelt szinten tanítják 5.-től 8. osztályig a matematikát, az idegen nyelvet.



2008 óta az Alapító Okiratban szerepel az integráltan nevelkedő tanulásban akadályozott, beszéd fogyatékos, mozgás fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelése, oktatása, ill. a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátása. Ezt logopédus, alsóban a tanító nénik, felsőben 2 fejlesztőpedagógus és egy gyermek védelmis, ill. védőnő látja el.

Az integrációt elősegítő tevékenységek

59



A művészeti nevelés hangsúlyozott szerepe, az önművelés igényének fejlesztése, ez különösen igaz a hátrányos tanulók esetében, mert a tanulóknak megnő az esélye arra nézve, hogy hatékonynak, értékesnek érezze magát, és könnyebben megtalálja, hogy ő miben jó. Ez pozitív hatást gyakorol az önértékelésére, énképére.



A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) és SNI tanulók fejlesztése. A tanulók elkülönített nevelése, fejlesztése történik speciális szakemberek, eszközök és az egyéni bánásmód felhasználásával, külön órakeretben, kinek-kinek, ahogy előírták, egyszer, kétszer, vagy háromszor hetente.



Az iskola kulturális és szabadidős centrum jellegét, amiben a tanulók szabadon választhatnak, kinek-kinek érdeklődése, tehetsége, képességének megfelelően. Ezt a tanulók maximálisan kihasználják és a délutáni órákban a tanulók nagy százaléka bent tartózkodik, ami a társas kapcsolatok és a közösséghez való tartozást erősíti

7.6.

AZ SNI TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSA



Az iskola fogadja a mozgáskorlátozottakat. A fejlesztés alapja az egyéni sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességeket tervszerű fejlesztéssel az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.



Ehhez természetesen biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás és életteret illetve az ehhez szükséges eszközöket. A mozgáskorlátozott gyermek iskolai készültsége általában indokolja, hogy az első évfolyam teljesítésére a helyi program egy tanévnél hosszabb időt, két tanévet biztosítson. A többségi iskolában történő együttnevelés során az integrált nevelés-oktatáskor különös figyelemmel kell lenni a sérült tanuló fogadására. Különösen jelentős szerepe van az osztályfőnöknek az osztályban tanító pedagógusok, a szülők és a többi tanuló tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.



Az esélyegyenlőség alapja, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek képesek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében ki kell alakítani a tanulókban a reális énképet és önbizalmat, növelni kell a kudarctűrő képességüket és önállóságra kell nevelni őket. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is.



Kiemelt feladatot jelent az énkép és önismeret fejlesztés, mivel a személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze az önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, és ér el sikereket. Ezt a fejlesztő értékeléssel próbáljuk elérni. Ez szöveges értékelés, év elején, év közben, félévkor és év végén. A fejlesztő foglalkozások alkalmával különösen is érződik, hiszen ott nem csak a teljesítményekkel foglalkozunk. Fokozott jelentőségű az elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. 60

A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 

Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, ill. tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.



Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésében, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségben, valamint beszédgyengeséggel együtt járó részképesség-kiesésben. A kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések, magatartási, beilleszkedési zavar alakulhat ki és a tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a többségi iskolában.



Kiemelt feladat az énkép, az önismeret, ill. a személyiségfejlesztésben a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, és a kommunikációs szándék nevelése. A helyi tanterv készítésénél a fejlesztendő képességek mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A fejlesztés kimenetele nagyban függ a szülők támogató együttműködésétől, ill. valamennyi felnőttől, sőt magától a gyerektől, és a tanuló társaktól is.



Beszédészlelés megértés zavara, ill. beszéd-feldolgozási folyamat zavara az elhangzott közlések korlátozott megértését jelenti. A rehabilitációs tevékenység a GMP-diagnosztikára épül. A megkésett vagy a beszédfejlődésben elmaradtakat, sokoldalú intenzív differenciált fejlesztéssel segítjük, hogy megfelelő szókincsük, ejtésük, írásbeli szövegalkotásuk legyen, ill. segítjük a nyelvtani rendszerezésben őket, amivel a hátrányokat próbáljuk kompenzálni. A hadarás, nem egy rossz szokás, mint sokan gondolják, hanem sajnos idegélettani hatásra utal, a szegényes szókincs, könnyen elterelhető érdeklődés – mely figyelem fejlesztést igényel, beszédterápiával, légzéstechnikával, mozgás és ritmuskorrekcióval.

7.7. 

  

AZ ÁTMENETI IDŐSZAK FELOSZTÁSA

Az iskolakezdésre kidolgozott program ezen alapul, hiszen itt lehetőség nyílik az iskolai készültség elemeinek meglétét megfigyelni a tanulóknál. Szükség esetén a háromhetes átmenti időszakban további vizsgálatokra is lehetőség van. Az ismeretszerzéshez szükséges alapvető készségeket fejlesztjük (figyelem, érzékelés, megfigyelés, emlékezet). Vizsgáló eljárás – részképesség-gyengeségek felismerése (Testi szomatikus fejlettség, pszichés érettség, szociális érettség, pszichikus funkciók vizsgálata, Meixner-féle szókincs vizsgálat, Gósy-féle beszédészlelési, beszédmegértési vizsgálat). Tréningprogram – gyakorlási tevékenység (Fejlesztő területek részképességek terén, tevékenységi formák: alapozó mozgásterápia, minden napra egy mese, játék, mondóka, feladatlapok, rajzolás, festés, manuális tevékenységek, számfogalom kialakítása). Egyéni és/vagy differenciált fejlesztés megtervezése (A megfigyelések és vizsgálatok alapján a probléma súlyosságától függően, a pedagógus dönt, hogy kinek hogyan kezdi a tantárgy szerinti munkát. pl. 61

differenciált fejlesztés, és milyen keretben, korrekció, felzárkóztatás, egyéni haladási ütem, prevenció, korrekció).

Ehhez a programhoz szorosan kapcsolódik az „Alsóból a felsőbe való átmenet” segítése, a tagozatváltást segítő program. A felső tagozat más rendszerben működik, mint az alsó. Az osztály nem egyetlen tanító irányítása alatt dolgozik a nap folyamán, hanem tanóránként egymást váltva, más-más tanár vezeti az órát, így a tanulóknak sokkal nagyobb önállóságra van szükségük. A működőképességhez nélkülözhetetlen az egységes szokásrendszer kialakítása, amely a nagyobb önállóság mellett is biztosítja a zavartalan munkát. A tanulóknak be kell tartaniuk a közösen alkotott szabályokat, megállapodásokat. Az átmenetet segítő időszak egyik fontos célkitűzése ez, amit több osztályfőnöki óra beiktatásával érünk el. Az első hét végén a tanulók játékos formában adnak számot tudásukról és arról, hogy a szabályokat elfogadták, és önállóan alkalmazzák.



A tagozatváltással együtt egy minőségi és mennyiségi ugrás következik be a tantárgyak tananyagában is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók nem elég felkészültek az otthoni önálló tanulásra. A tanulószobát egyre kevesebben veszik igénybe, és otthon az önálló tanulás, irányítás nélkül marad, és ez könnyen vezet a tanulmányok gyengébb teljesítésére. A tanárok megtanítják az egyes tantárgyak tanulásának leghatékonyabb módszereit, tájékoztatják a tanulókat az elvárásokról, rövid vázlatot készíttetnek a tanuló füzetébe, ezen keresztül tájékoztatják a szülőket is. A tanulási kudarcok megelőzése céljából az első héten írási, olvasási szövegértési, számolási készségek felmérését végzik el. Ennek értékelése pontos képet nyújt az osztályt tanító pedagógusok számára a hiányosságokról, elmaradásokról, képességzavarokról. Másrészt alapot ad a fejlesztési, felzárkóztatási program elindításához, folytatásához.

A tanulók átadása, év elején a volt osztályfőnök a leendő osztályfőnöknek egyesével elmondja a tanulókról tapasztaltakat. Logopédiai szűrés, fejlesztésre szoruló tanulók kiszűrése év elején, ill. új tanuló érkezésekor.

8. A FELVÉTELI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

A szabályzat célja 62

A szabályzat célja, hogy meghatározza: - a szabályzat hatályát, jogszabályi hátterét, az iskola ellátási körzetét, - a kötelező iskolai beíratással kapcsolatos szabályokat, - a beíratással kapcsolatos nyilvánosságra hozatal rendjét, - a jegyző értesítésével kapcsolatos feladatokat, - az iskolai beíratással és iskolavezetői döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat szabályait, - az iskolás tanuló átvételére vonatkozó szabályokat, - a beíratással kapcsolatos nyilvántartások rendjét, - az iskolába felvett gyermek beszoktatásával kapcsolatos szabályokat. A szabályzat hatálya

A szabályzat személyi hatálya kiterjed: - az intézményvezetőre és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjére, - az intézményben a felvétellel, és beíratással kapcsolatban feladatot ellátó dolgozóra, - az iskolába jelentkező, valamint a felvételt nyerő gyermekre és szülőjére.

Az iskola felvételi körzete

A gyermeket az iskolai körzetbe tartozónak kell tekinteni, ha az iskola körzetében van - az állandó lakóhelye, illetve - állandó lakóhelye hiányában a tartózkodási helye. A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerületének igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni. Az iskola beiskolázási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről az iskola igazgatója illetve a fenntartó dönt.

Az iskolai beíratás kötelezősége

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, - legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, - legkésőbb abban az évben, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítésének további szabályai: - a gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a 6. életévét május 31. napjáig betölti, megkezdheti a tankötelezettség teljesítését. - a szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha hatodik életévét 63

december 31. napjáig tölti be. - a tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A tankötelezettség – a szülő választása alapján – teljesíthető: - iskolába járással, vagy - magántanulóként. A szülő köteles a tanköteles gyermekét beíratni - a lakóhelye szerint illetékes, vagy – a választott iskola első évfolyamára. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatnI: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

9. A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

A tanuló felvétele az iskolába történhet:

-

Beiratkozással az 1. évfolyamba a tanuló tanulmányainak kezdetekor. Ezt a hatályban lévő törvények, rendeletek szabályozzák Átvétellel, ha a tanuló már megkezdte tanulmányait egy másik intézményben, de nálunk kívánja folytatni. A tanuló átvételéről az intézmény vezetője dönt az érvényben lévő törvények, rendeletek, a létszámokra vonatkozó lehetőségek és az átvétel helyi szabályainak figyelembe vételével.

Az átvétel helyi szabályai:

-

Ha a tanuló azonos iskolatípusból érkezik, akkor a tudásszintje az előző iskola(iskolák) bizonyítványa, osztályzatai, érdemjegyei figyelem bevételével lehetővé teszi az adott évfolyamon a tanulmányok folytatását. Amennyiben a tudásszint mégsem megfelelő a szaktanár szerint, erről a felvételtől számított két hónapon belül értesíteni kell a szülőt, és meg kell szervezni a tanuló felzárkóztatását. A tanuló különbözeti vizsga tételére kötelezhető. Erről az adott szaktanár a tagozatvezetővel dönt, és az intézmény vezetője rendeli el. Ha a tanuló a tanítási időszak megkezdése előtt érkezik, lehetősége van legfeljebb 3 év végi osztályzatát javító vizsgán kijavítani és tanulmányait a következő évfolyamban megkezdeni.

64

-

Ha valamelyik, az adott évfolyamon oktatott tantárgyból nem rendelkezik érvényes osztályzattal, illetve megfelelő számú érdemjeggyel, félévkor illetve év végén osztályozó vizsgát köteles tenni. Erről a tanulót és szüleit a felvételkor tájékoztatni kell.

-

Ha más iskolatípusból érkezik, akkor felmérés, tájékozódás után a hiányosságok adott időn belüli pótlására, különbözeti- vagy osztályozó vizsga tételére kötelezhető. Erről az adott szaktanár a tagozatvezetővel dönt, és az intézmény vezetője rendeli el.

-


Átvételkor lehetővé kell tenni, hogy a szülő megismerhesse az iskola működését szabályozó dokumentumokat (Pedagógiai Program, SzMSz, Házirend, stb). A szülőnek vállalnia kell, hogy ezen dokumentumokban foglaltaknak megfelelően együtt működik az iskola tantestületével, vezetésével.

10. A FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

A „házi feladat” céljai:

• újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló gyűjtő - kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: 65

• Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja).

• A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 57 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot.

• Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)

• A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell.

• Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:

 nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;  meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell.

• Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos.

• A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani.

• A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.  

A házi feladat önálló vagy irányítással, segítségadással történő megoldása az órán szerzett ismeretek gyakorlása legyen. Minősége a gyerek életkorához, képességéhez igazodó legyen. 66

     

A lassú munkatempójú tanulóknál a házi feladat mennyiségi differenciálása ajánlott. A kötelező olvasmány, a hozzá tartozó olvasónaplóval, tabló készítése, kutató, gyűjtőmunka otthoni feladat. Második osztálytól a leckefüzet használata javasolt. Egy házi feladat hiányára nem adható érdemjegy, kivétel, ha előre bejelentett értékelési szándékkal lett feladva. 5 házi feladat elmulasztása esetén tantárgyi szorgalomból elégtelen osztályzatot kap a tanuló. Ez zölddel kerül be a naplóba. A szóbeli feladat esetében a szülő is bevonandó a gyakorlásba, az ellenőrzésbe.

67


III. TANULÓK ÉRTÉKELÉSE

68

TARTALOM

1. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................... 3 2. A BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ……………………………………………….. 4 3. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ………………….

5

3.1. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének elvei, korlátai ……………………

5

3.2. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái ……..

6

3.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának követelményei évfolyam szerinti bontásban alsó tagozatban …………………………………………………………………………………

7

3.4. Az osztályozás módja ………………………………………………………………………………………….

8

3.5. A tanuló magatartásának és szorgalmának követelményei az 5.-8. évfolyamon 10 3.6. Jutalmazások, büntetések ………………………………………………………………………………… 13 3.7. A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái ………………………………………………………………………………………………………………….. 15 4. A TANTÁRGYI OSZTÁLYOZÁS MÓDJA …………………………………………………………………………. 17 5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ……..

29

6. AZ ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN ÉRTÉKELÉSE ……………………………………………. 55

69

1. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Nem szükségszerű, hogy minden tanuló azonos időpontban azonos teljesítményt érjen el. A nevelőtestületnek jogában áll a magasabb évfolyamra lépés lehetőségét biztosítani a tanulónak akkor is, ha az adott ismeretkörben kevesebbet teljesít az átlagnál. Az évfolyamismétlésre történő utasítás fontos előfeltételeként kell mérlegelni, hogy önmagához képest mennyit teljesített a tanuló, vagyis kihasználta-e a meglévő személyes adottságait. Indokolt lehet természetesen az évfolyamismétlés akkor is, ha erre a tanuló fejlődése érdekében van szükség. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A tanulót az első évfolyamon csak akkor utasíthatjuk évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. A sajátos nevelési igényű tanulók felkészítésére vonatkozó rendelkezések között találhatók olyan szabályok, amelyek az átlagostól eltérő felkészülési, felkészítési folyamat kialakítására utalnak. Az e körbe tartozó tanulók esetében a helyi tanterv, a szakmai program, az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Az iskola igazgatójának engedélyével a tanuló az iskola két vagy esetleg több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket teljesítheti egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt. Ha a 2. - 8. osztályos tanuló a szorgalmi időszakon belül legfeljebb 3 tantárgyból nem sajátította el a tantárgyi minimum követelményeket, javítóvizsgát tehet augusztus végén, háromtagú bizottság előtt. A javítóvizsga pontos időpontjáról ajánlott levélben értesítjük a szülőt legkésőbb július 15-éig. Ha a 2. - 8. osztályos tanuló legfeljebb 3 tantárgyból nem sajátította el a tantárgyi minimum követelményeket a tanév végéig, vagy pótvizsgán nem érte el a megfelelő szintet, évet köteles ismételni. Az igazgató a szülő kérelmére a tanulót felmentheti az iskolai kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. 70

2. A BESZÁMOLTATÁS KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A pedagógusnak szüksége van arra, hogy az oktatási folyamat minden mozzanatában visszajelzést nyerjen a tanulótól, meggyőződjön, mennyiben sajátították el az ismereteket és készségeket. Ugyanakkor a tanulónak is szüksége van arra, hogy értékelést kapjon tudásáról, és segítséget a hibák kijavítására.

A tanulók munkájának szokásos ellenőrzése, számonkérése: -

megfigyelés útján (aktivitásuk, értették-e, …), szóbeli ellenőrzés (feleltetés – az érdemjegyet a felelővel közölni kell rövid indoklással), írásbeli ellenőrzés: • röpdolgozat (szódolgozat, évszámok, topográfia, tíz pontos,….- ahol részjegyekből, pontokból,…a tanító, a szaktanár egyéni értékelési módja szerint áll majd össze az érdemjegy), • írásbeli felelés (a témakör egy részéből), • témazáró dolgozat (helye a tanmenetekben jelölve), • tudásszint mérő tesztek • lehetnek a pedagógus vagy a szakmai közösség által készített, szűk körű felhasználásra alkalmas feladatlapok, melyekkel ellenőrzik, vagy fejlesztik tanulóik tudását; • évfolyamszintű külső mérések országos összehasonlítással jelentkezés alapján • házi feladat, • házi dolgozat, • gyakorlati munkák (rajz, technika), • teljesítmény (testnevelés),

Az előző óra tananyaga bármilyen formában, bejelentés nélkül számon kérhető. Törekedjen a tanár arra, hogy a tanulók beszámoltatása lehetőleg szóbeli legyen.

71

A témazárók helyét a tanmenetekben tervezzük, és azt nemcsak a tanuló felé, hanem felső tagozaton a napló haladási részében is előre jelezzük. Egy napon legfeljebb két témazáró íratható. Ha a tanuló a témazáróról hiányzott, megírását pótolnia kell. Rossz írásbeli vagy szóbeli eredmény esetén lehetőséget kell adni a tanulóknak ugyanabból a témakörből a javításra. Mindkét jegy beírásra kerül. Hiányzás után a tanuló köteles pótolni elmaradását, ehhez megfelelő segítséget és kellő időt biztosítunk. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A heti 1 órában oktatott tantárgyak esetén kívánatos legalább 2 érdemjegy. 1. - 4. osztályokban a tanító havonta - kéthavonta legalább egy alkalommal valamely tantárgy füzetét megnézi. A füzeteket, munkafüzeteket az 5. - 8. osztályokban a szaktanár félévente legalább egyszer ellenőrzi. Az ellenőrzést a pedagógus aláírása jelzi. Az írásbeli házi feladatot mindig ellenőrizzük. Az ellenőrzés történhet a gyermek irányított önellenőrzésével vagy a tanár ellenőrzésével. A házi feladat az órán megtanult anyag gyakorlása, ezért nem osztályozzuk. 5 hiányzó házi feladat esetén tantárgyi szorgalomból elégtelen osztályzatot kap a tanuló. Ez zölddel kerül be a naplóba. Ha a házi feladat sorozatos hiánya a tanulmányi munka rovására megy, értesítjük a szülőt. Napköziben, tanulószobán azokat a feladatokat, amelyeket a tanár mennyiségileg ellenőrzött, „láttamozva”, a minőségi ellenőrzést aláírásával jelöli. Magántanuló esetében a konzultáción történik az ellenőrzés és a számonkérés. A továbbhaladás feltétele az eredményes vizsga.

3. MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése az OM által engedélyezett gépi formában történik az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében. 3.1.

-

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének elvei, korlátai

Ahhoz, hogy az értékelés az életkori sajátosságokat megfelelően figyelembe vegye, szükséges az alsó tagozaton az évfolyamonkénti bontás. 72

-

Az értékelésnél szem előtt kell tartani a tanuló életkorát, egyéni képességeit és szociokulturális körülményeit.

-

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam I. félévének végén az osztályzat szöveges, a továbbiakban az érdemjegy számszerű. Az osztályzás tanév végén, a bizonyítványban rögzítettek szerint történik.

-

Az értékelés havonta történjen, és kerüljön rögzítésre.

-

A jutalmazás, büntetés megléte javító vagy rontó tényező az értékelésben, de nem elengedhetetlenül szükséges.

3.2.

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái

Értékelés módja Év közben Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam I. félévében

Félévkor

- tanító, szaktanár egyéni értékelő módja - dicséret, elmarasztalás - példás, jó, változó, rossz ill. hanyag (P, J, V, R, H) és szöveges értékelés mint félévkor

Év végén

Értékelés módja

Év közben A második évfolyam II. félévétől, és a 3-4. évfolyamon Félévkor Év végén

- havonként érdemjeggyel - dicséretelmarasztalás - tanító, szaktanár egyéni értékelő módja - érdemjeggyel - példás, jó, változó, rossz ill. hanyag (P,J,V,R,H) a bizonyítványban

Az értékelés rögzítése - tanulói üzenőfüzet - tájékoztató füzet

- osztálynapló - értékelő lap - tájékoztató füzet - osztálynapló - bizonyítvány és értékelő lap - törzslap

Az értékelés rögzítése - osztálynapló - tájékoztató füzet - üzenő füzet - egyéni

- osztálynapló - tájékoztató füzet - osztálynapló - bizonyítvány - törzslap

Értékelő személy - tanító - szaktanárok - napközis nevelő

- osztályozó konferencia - osztálytanító - szaktanárok - napközis nevelő

Értékelő személy - tanítók - szaktanárok - napközis nevelők

- osztályozó konferencia - osztályfőnök - szaktanárok - napközis nevelő

73

rögzítettek szerint

3.3.

A tanuló magatartásának és szorgalmának követelményei évfolyam szerinti bontásban alsó tagozatban; az osztályozás módja

1. évfolyam Szöveges értékelés Magatartás

Tanórai viselkedése Tanórán kívüli viselkedése Társai közötti viselkedése

példás Fegyelmezett

jó Jó

Szabálytartó

Szabályok ismétlésére szorul

Segítőkész, együttműködő

Segítőkész, megértő

változó Gyakran fegyelmezetlen Szabályokat esetenként megszegi Ellentmondásos viselkedésű

rossz Általában fegyelmezetlen Szoros felügyeletet igényel Ártó, szembenálló, veszélyeztető

1. évfolyam Szöveges értékelés Szorgalom

Felszerelése

példás Mindig hiánytalan

A feladatok megoldásakor

Önálló erőfeszítésre képes

Órai aktivitása

Szívesen végzi a feladatokat, érdeklődő Mindig hiánytalan, igényes

Házi feladata

jó Többnyire hiánytalan Kis segítséggel dolgozik, küzd Motiválható Általában igényes

változó Néha hiányos, rendezetlen Segítséggel dolgozik, serkenteni kell Folyamatos ellenőrzést igényel Hiányos

hanyag Többnyire nincs, rendezetlen Lusta Közönyös, olykor nehezen vehető rá, hogy dolgozzon Rendetlen

74

2. évfolyam Az I. félévben szöveges értékelés, a II. félévben érdemjeggyel történő értékelés Magatartás


Tanórai viselkedése

jó Jó

Tanórán kívüli viselkedése

Szabálytartó, környezetét tisztán tartja

Szabályok ismétlésére szorul, nem mutat rossz példát

Társai közötti viselkedése



változó Gyakran fegyelmezetlen Szabályokat esetenként megszegi, környezetére nem ügyel Ellentmondásos viselkedésű

rossz Általában fegyelmezetlen Szoros felügyeletet igényel, magatartása ellen időnként kifogások merülnek fel. Ártó, szembenálló, veszélyeztető

2. évfolyam Az I. félévben szöveges értékelés, a II. félévben érdemjeggyel történő értékelés Szorgalom


Felszerelése A feladatok megoldásakor Órai aktivitása

Házi feladata

3.4.

Önálló erőfeszítésre képes, kötelességtudó Szívesen végzi a feladatokat, érdeklődő Mindig hiánytalan, igényes

jó Többnyire hiánytalan Kis segítséggel dolgozik, küzd Motiválható, jól felkészül az órákra Általában igényes

változó Néha hiányos, rendezetlen Segítséggel dolgozik, serkenteni kell Folyamatos ellenőrzést igényel, ritkán tanúsít érdeklődést Hiányos

hanyag Többnyire nincs, rendezetlen Lusta Közönyös, olykor nehezen vehető rá, hogy dolgozzon Rendetlen, megbízhatatlan

Az osztályozás módja

3. évfolyam Magatartás

75

Tanórai viselkedése Tanórán kívüli viselkedése



jó Jó

Környezetét tisztán tartja, a házirendet ismeri, betartja

Nem mutat rossz példát, a házirendet ismeri, igyekszik betartani



változó Gyakran fegyelmezetlen Környezetére nem ügyel, késik, a házirendet esetenként megszegi, könnyen terelhető rossz irányba Ellentmondásos viselkedésű

rossz Általában fegyelmezetlen Szoros felügyeletet igényel, magatartása ellen időnként kifogások merülnek fel, a házirend követelményeit megszegi Ártó, szembenálló, veszélyeztető

3. évfolyam Szorgalom


Házi feladata

példás Mindig hiánytalan Önálló erőfeszítésre képes, kötelességtudó Szívesen végzi a feladatokat, érdeklődő Mindig hiánytalan, igényes, a tananyagon túl is bővíti ismereteit

jó Többnyire hiánytalan Kis segítséggel dolgozik, küzd Motiválható, jól felkészül az órákra

Általában igényes, hiánytalan

változó Néha hiányos, rendezetlen Segítséggel dolgozik, serkenteni kell Folyamatos ellenőrzést igényel, ritkán tanúsít érdeklődést, figyelmetlen Hiányos

hanyag Többnyire nincs, rendezetlen Lusta Közönyös, olykor nehezen vehető rá, hogy dolgozzon

Rendetlen, megbízhatatlan, rendszeresen nincs kész

4. évfolyam Magatartás

Tanórai viselkedése Tanórán kívüli viselkedése

példás Fegyelmezett Környezetét tisztán tartja, a házirendet ismeri, betartja, jó példát mutat a közösségnek, kezdeményező

jó Jó Nem mutat rossz példát, a házirendet ismeri, igyekszik betartani, a közösség által reá bízott feladatokat elvégzi

változó Gyakran fegyelmezetlen Környezetére nem ügyel, késik, a házirendet esetenként megszegi, könnyen terelhető rossz irányba, közösségi munkája rendszertelen

rossz Általában fegyelmezetlen Szoros felügyeletet igényel, magatartása ellen időnként kifogások merülnek fel, a házirend követelményeit megszegi, rossz példát mutat

76




Ellentmondásos viselkedésű

Ártó, szembenálló, veszélyeztető

4. évfolyam Szorgalom



Házi feladata

3.5.

Önálló erőfeszítésre képes, kötelességtudó Szívesen végzi a feladatokat, érdeklődő, segíti társait

Mindig hiánytalan, igényes, a tananyagon túl is bővíti ismereteit

jó Többnyire hiánytalan Kis segítséggel dolgozik, küzd Motiválható, jól felkészül az órákra

Általában igényes, hiánytalan, bővíti ismereteit

változó Néha hiányos, rendezetlen Segítséggel dolgozik, serkenteni kell Folyamatos ellenőrzést igényel, ritkán tanúsít érdeklődést, figyelmetlen, önálló ismeretszerzésre nem törekszik Hiányos

hanyag Többnyire nincs, rendezetlen Lusta Közönyös, olykor nehezen vehető rá, hogy dolgozzon, nem tartja fontosnak a tanulást

Rendetlen, megbízhatatlan, rendszeresen nincs kész

A tanuló magatartásának és szorgalmának követelményei az 5. - 8. évfolyamon.

A MAGATARTÁS értékelése az életkori sajátosságoknak megfelelően fejezze ki a tanulónak a gyermekközösséghez és a felnőttekhez való viszonyát.

PÉLDÁS

A házirendet ismeri, és követelményeit betartja. Kötelességtudó, tisztelettudó, társainak jó példát mutat. Fegyelmezett a tanítási órákon, és azon kívül is. A közösségben jó munkájával és kezdeményezésével kitűnik.

77

Környezetét tisztán tartja, megjelenése kulturált. Eredményeivel öregbíti iskolánk jó hírnevét.

JÓ

A házirendet ismeri, és követelményeit igyekszik betartani. Kötelességtudó, tisztelettudó, társainak nem mutat rossz példát. Fegyelmezett tanítási órákon és azon kívül is. A közösség által rábízott feladatokat elvégzi. Környezetét tisztán tartja, megjelenése kulturált. Iskolán kívüli magatartása kifogástalan.

VÁLTOZÓ

Időnként megszegi a házirendet, udvariatlan, beszéde trágár. Tud fegyelmezetten is dolgozni, törekszik hibái kijavítására. Közösségi munkája rendszertelen, feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el. Késve érkezik az órákra, esetleg igazolatlanul hiányzik. Környezetére és megjelenésére nem ügyel. Iskolán kívüli magatartása ellen időnként kifogások merülnek fel.

A házirend követelményeit gyakran és tudatosan megszegi.

ROSSZ

Társaival és a felnőttekkel szemben durva, goromba, rossz példát mutat. Szándékosan árt a közösségnek vagy egyes tagjainak. Iskolán kívüli viselkedésével szégyent hoz iskolájára és a közösségre.

A SZORGALOM értékelésénél fejezzük ki az életkor, az egyéni képességek és körülmények figyelembevételével, hogy: -

Milyen a tanuló érdeklődése az egyes tantárgyak és az ehhez kapcsolódó ismeretek, problémák iránt? Milyen az igényessége önmagával szemben? 78

-

Milyen a rendszeressége a kötelességteljesítésben (házi feladat, felszerelés, …) tanulmányi munkája során?

5. - 8. évfolyamon

PÉLDÁS

Adottságaihoz képest jól felkészül a tanítási órákra. A tanítási órákon tevékenyen vesz részt. Felszerelése, írásbeli munkája hiánytalan, rendes, tiszta. A tanítási órákon tevékenyen vesz részt. Kötelességtudata fejlett, feladatait önállóan teljesíti, öntevékeny. Olvas, a tananyagon túl is bővíti ismereteit. Szívesen segíti társait.

JÓ

Adottságaihoz képest jól felkészül a tanítási órákra. A tanítási órákon kötelességtudó, érdeklődő. Felszerelése, írásbeli munkája általában hiánytalan, rendes, tiszta. Tanulmányi eredményét nem rontja. Bővíti ismereteit.

VÁLTOZÓ

Kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti. Iskolai és otthoni munkája iránt csak ritkán tanúsít érdeklődést. Munkája pontatlan, rendetlen. Az órákon figyelmetlen. Felszerelése hiányos, többször nincs készen a házi feladata. Önálló ismeretszerzésre nem törekszik. Tanulmányi eredményében visszaesés tapasztalható.

HANYAG

Nem tartja fontosnak a tanulást. Képességéhez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességeit elmulasztja, munkája megbízhatatlan, rendetlen, felszerelése gondozatlan,

79

hiányos. A társai által felajánlott segítséget visszautasítja.

3.6.

Jutalmazások, büntetések

Helytelen viselkedés, kötelesség teljesítésének elmulasztása, miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Jutalmazások: -

-

Ha a tanuló tanulmányi munkájában, teljesítményében illetve magatartásában, cselekedetében a tanulótársaik számára példaértékűek lehetnek akkor jutalomban, dicséretben kell részesíteni. Versenyeken, pályázatokon való sikeres szereplést, az itt elért kiemelkedő egyéni vagy csoportos teljesítményt szaktantárgyi, szorgalmi érdemjeggyel is el kell ismerni. Az iskolai életben nyújtott többletmunkát, vagy az iskola hírnevét növelő teljesítményt magatartás érdemjeggyel is el kell ismerni. Elismerésként adható:  szaktanári dicséret  osztályfőnöki szóbeli, írásbeli dicséret  igazgatói szóbeli dicséret  igazgatói írásbeli dicséret  oklevél  jutalomkönyv.

Felelősségre vonások: -

Ha a tanuló a kötelezettségét megszegi, vagy mulasztást követ el, akkor fegyelmező intézkedésre kerül sor. Fegyelmező intézkedések:  szaktanári figyelmeztetés  ügyeletes tanári figyelmeztetés  osztályfőnöki, nevelői figyelmeztetés  osztályfőnöki, nevelői intő  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intő. Szaktanári figyelmeztetés adható házi feladat hiánya, felszerelés hiánya, tanórai vagy egyéb foglalkozáson előforduló fegyelmezetlenségért. Ügyeletes tanári figyelmeztetés adható a szünetekben előforduló fegyelmezetlenség, szemetelés, károkozás, rendzavarás miatt.

80

Osztályfőnöki figyelmeztetés, intő adható, ha ismétlődő kötelezettség szegés történik, vagy súlyosabb ügyekben. Igazgatói figyelmeztetésre, intőre kerül sor, ha az ügy kirívóan súlyos, vagy az előző fokozatok eredménytelenek voltak. -

-

Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, valamint a fegyelmező intézkedések nem vezettek eredményre, fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmi büntetés lehet:  megrovás  szigorú megrovás  áthelyezés másik osztályba, iskolába  kizárás az iskolából. Fegyelmi büntetés csak fegyelmi eljárás keretében adható az érvényes rendeletek betartása mellett. A fegyelmező intézkedések, és a fegyelmi eljárás következményének a tanuló magatartás jegyében tükröződnie kell.

A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál – indokolt esetben – nem kell a fokozatok betartásához alkalmazkodni, azonnal magasabb fokozatú jutalmazás és büntetés is adható. A jutalmazásokat ill. büntetéseket a magatartási és szorgalmi osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni. A jutalmazások és büntetések minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynaplóba is beírásra kerülnek, az osztályozó naplónak a diákhoz tartozó megjegyzési részbe. Az értékelésre, osztályozásra vonatkozó irányelveket, valamint a jutalmazási és büntetési fokozatokat a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel is ismertetjük.

Eljárások késés, ellenőrzőhiány és igazolatlan hiányzás esetében figyelembe vesszük):

(a magatartás jegyeknél

Késésnek minősül, ha a tanuló becsöngetés után érkezik az órára. Három késés után a szülőt tájékoztatni kell. A tanulók egyéni elbírálása az osztályfőnök joga. Eljárás ellenőrzőhiány esetén: 3 alkalommal otthonhagyás: osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, 5 alkalommal otthonhagyás: osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés, 10 alkalommal otthonhagyás: osztályfőnöki intő, majd rovó. Az igazolatlan hiányzásról a szülőt, illetve jogszabályoknak megfelelően a jegyzőt értesítjük.

81

3.7.

A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái

Értékelés módja

Az értékelés rögzítése

tanító, szaktanár egyéni -tanulói értékelő módja munkafüzet, - dicséret, elmarasztalás - üzenőfüzet - a tanulókról vezetett feljegyzés - tájékoztató füzet

Értékelő személy

Év közben

1.évfolyam, 2. évfolyam 1. félév

Félévkor

- tanító - szaktanárok - napközis nevelő

Tantárgyanként -kiváló, jó, megfelelő, fejlesztésre szorul és szöveges értékelés (az alsós munkaközösségek által kidolgozott szempontok - értékelő lap alapján) és ellenőrző ------------------------------Magatartás, szorgalom

- osztálytanító - szaktanárok -napközis nevelő

- példás, jó, változó, rossz ill. hanyag (P,J,V, R,H) és szöveges értékelés Tantárgyanként mint félévkor

Év végén

-----------------------------Magatartás, szorgalom mint félévkor

- osztálynapló -bizonyítvány és értékelő lap - anyakönyv -(iskolalátogatási bizonyítvány)

-osztályozó konferencia - osztálytanító - szaktanárok -napközis nevelő

82

2. évfolyam, év vége – 8.évfolyam

Év közben

Tantárgyanként - érdemjegy (5,4,3,2,1) legalább 3-5 jegy félévente - osztálynapló tantárgyanként -ellenőrző- tanítók könyv (és - szaktanárok értékelő lap) -napközis nevelők dicséret – elmarasztalás - munkafüzet -üzenő füzet - tanító, szaktanár egyéni - egyéni értékelő módja Magatartás, szorgalom - havonként a magatartás és a -ellenőrző- osztályfőnök, az szorgalom értékelése könyv (és osztályban tanító (P,J,V,R,H), értékelő lap) kollégák és a példás, jó, változó, - osztálynapló tanulók véleménye rossz ill. hanyag alapján

Félévkor

Év végén

Tantárgyanként - 4. osztály (kiváló, jó, megfelel, fejlesztésre szorul és szöveges értékelés) - 5.-6.-7.-8. osztály: érdemjegy (5,4,3,2,1) -----------------------------Magatartás, szorgalom - magatartás, szorgalom példás, jó, változó, rossz ill. hanyag (P,J,V,R,H) és 4.o. szöveges értékelés is Tantárgyanként - (5,4,3,2,1), kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen Magatartás, szorgalom - példás, jó, változó, rossz ill. hanyag (P,J,V,R,H)

- osztálynapló - ellenőrző (és 4.o. értékelő lap is)

- osztálynapló - bizonyítvány - anyakönyv

- szaktanár - az osztályfőnök, az osztályban tanító kollégák és a diákközösség véleménye alapján

-osztályozó konferencia - osztályfőnök - szaktanárok -napközis vagy tanulószobás nevelő

 A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrzőnek mindig a tanulónál kell lennie, és ebbe az érdemjegyet a pontos téma 83

megjelölésével írjuk be. A szülő naponta láttamozza az ellenőrzőt. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök és a szaktanár havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolják. Az első és a harmadik negyedévnél a szülőt értesítjük, ha gyermeke negyedévi munkájával a minimumot sem teljesítette.

4. A TANTÁRGYI OSZTÁLYOZÁS MÓDJA A tanulók teljesítményének szöveges értékelése az OM által engedélyezett gépi formában történik az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti.

Szöveges értékelés 1. évfolyam Értékelt tevékenység magyar nyelv és irodalom tantárgyból

Tantárgyi minősítés

Hangok ejtése

Kiváló

Jó

Megfelelő

Felzárkóztatásra szorul

Pontosan, tisztán ejti, 12 hangot hibásan ejt

Cseréli a hangokat

Több hangot hibásan ejt, torzítja a hangokat

Biztos

Bizonytalan

Sokat téveszt, egyáltalán nem ismeri fel

Biztos, pontos

Bizonytalan, pontatlan

Nem tudja

Folyamatos, pontos, kifejező, kevés hibával

Szóképekben, kevés hibával, több hibával

Szótagol, betűz, akadozó, nem tudja

Szövegértés

Megérti

Segítséget igényel

Nem érti

Szövegértéssel kapcsolatos feladatok

Önállóan


Nem érti

Betűalakítás

Szabályos

Néhány betűje szabálytalan

Szabálytalan

Betűkapcsolás

Szabályos

Néhány betűkapcsolása szabálytalan

Szabálytalanul kapcsol

Másolás

Hibátlan, 1-2 hiba

Kevés hibával

Sok hibával

Tollbamondás

Hibátlan, 1-2 hiba

Kevés hibával

Sok hibával

Tanult betűk felismerése

Szavak bontása hangokra Olvasás

84

Írásbeli munkája Önálló munkavégzés

Rendezett, tiszta

Rendezetlen, átírt

Piszkos, rendetlen

Önállóan

Kis segítséggel

Csak irányítással

Szöveges értékelés 1. évfolyam Értékelt tevékenység matematika tantárgyból


Számfogalom

Kiváló

Jó

Megfelelő


Kialakult

Bizonytalan

Kialakulatlan

Számjegyek írása, olvasása

Tudja

Téveszti

Nem tudja

Matematikai jelek felismerése

Biztos

Bizonytalan

Nem tudja

Számok összehasonlítása, tulajdonságai

Tudja

Téveszti

Nem tudja

Jó

Megfelelő

Gyenge

Felismeri, jól alkalmazza

Téveszti

Nem tudja

Szöveges feladatok

Érti, jól oldja meg

Kevés segítséggel oldja meg

Csak segítséggel oldja meg

Mérés, mennyiségi tulajdonságok összehasonlítása

Mértékegységeket felismeri, gyakorlatban alkalmazza

Részben ismeri fel

Nem ismeri fel, nem alkalmazza

Szép

Elfogadható

Hanyag

Számok közötti reláció felismerése Művelet fogalom

Írásbeli munkája

85

Szöveges értékelés 1. évfolyam Értékelt tevékenység környezetismeretből


Kiváló

Jó

Megfelelő


Fogalmak megtanulása

Pontos

Bizonytalan

Gyenge

Fogalmak alkalmazása

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Önállóan

Segítséggel

Nem tud

Tanult növények felismerése, megnevezése

Kiváló

Hiányos

Gyenge

Tanult állatok felismerése, megnevezése

Kiváló

Hiányos

Gyenge

Önállóan

Segítséggel

Nem tud

Tájékozódás

Jól tájékozódik

Részben tud tájékozódni

Nem tud tájékozódni

Gyűjtőmunka

Rendszeres

Rendszertelen

Nem végzi

Beszámolás az ismeretekről

Élőlények jellemzése

86

Szöveges értékelés 1. évfolyam Értékelt tevékenység ének-zene tantárgyból


Kiváló

Jó

Megfelelő


Dal éneklése

Jó

Megfelelő

Gyenge

Ritmus felismerése

Jó

Megfelelő

Gyenge

Ritmus hangoztatása

Biztos

Bizonytalan

Nem tudja

Ritmusírás /kirakás/

Jó

Megfelelő

Gyenge

Szolmizálás kézjelről

Jó

Megfelelő

Gyenge

Szolmizálás betűkottáról

Jó

Megfelelő

Gyenge

Dallamfelismerés

Jó

Megfelelő

Gyenge

Életkorának megfelelő, érett rá

Részben érett rá

Éretlen rá

Zenehallgatás

Szöveges értékelés 1. évfolyam Értékelt tevékenység rajz és vizuális kultúra tantárgyból


Kiváló

Jó

Megfelelő


Képzelőereje

Gazdag

Közepesen fejlett

Fejletlen

Megfigyelés

Pontos

Többé-kevésbé pontos

Pontatlan

Színérzéke

Pontos


Pontatlan

Alakábrázolása

Fejlett

Közepesen fejlett

Fejletlen

Térbeli elhelyezés

Pontos


Pontatlan

Eszközhasználata

Biztos

Közepesen fejlett

Hanyag

Feladatok kivitelezése

Gondos

Elnagyolt

Rendezetlen

Lényegre törő


Fejletlen

Problémamegoldó

87

képessége

Szöveges értékelés 1. évfolyam Értékelt tevékenység életvitel és gyakorlati ismeret tantárgyból


Kiváló

Jó

Megfelelő


Tanult fogalmak ismeretében

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Tervek, rajzok, modellek ismeretében

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Tevékenységek megfigyelése

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Anyagismeret

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Szerkezet és eljárási ismeret

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Jó, elővigyázatos

Megfelelő

Segítségre szorul

Gondos

Önálló

Segítségre szorul

Tiszta, tetszető

Elfogadható

Rendetlen

Eszközök, szerszámok használata Munkavégzés Munkája

Szöveges értékelés 1. osztály testnevelés tantárgyból


Tanulási órákon Gimnasztikai alapfogalmak Gyakorlatokat végrehajt

Kiváló

Jó

Megfelelő


Aktív, öntevékeny

Biztatásra tevékeny

Ismeri

Hiányosan ismeri

Folyamatos

Kissé akadozó

88

Futás

Jó

Megfelelő

Kúszás, mászás

Jó

Megfelelő

Ugrás

Jó

Megfelelő

Dobás

Jó

Megfelelő

Önállóan betartja

Nem tartja be

Részt vett

Felmentett

Együttműködő

Elutasító

Játékok, versenyek, szabályok betartása Úszás Társaihoz való viszonya

Szöveges értékelés 2. évfolyam, 1. félév Értékelt tevékenység magyar nyelv és irodalom tantárgyból Tantárgyi minősítés

Hangok ejtése

Kiváló

Jó

Pontosan, tisztán ejti,

Megfelelő


Cseréli a hangokat

Több hangot hibásan ejt, torzítja a hangokat

Biztos, pontos

Bizonytalan, pontatlan

Nem tudja

Ismert szöveg folyamatos, pontos, kifejező, kevés hibával

Szóképekben, kevés hibával, több hibával

Szótagol, betűz, akadozó, nem tudja

Szövegértés

Megérti


Nem érti

Szövegértéssel kapcsolatos feladatok

Önállóan


Nem érti

Szöveg tartalmának visszaadása

Pontos, tartalmilag jó

Segítő kérdések megadásával megfelelő

Nem megfelelő

Szókincs

Gazdag, életkorának megfelelő

Hiányos

Szegényes

Tanult nyelvtani fogalmakat, ismereteket

Elsajátította, helyesen alkalmazza

Hiányos

Nem tudja helyesen, nem alkalmazza

Nyelvi szabályok alkalmazása

Elsajátította, helyesen alkalmazza

Bizonytalan

Nem tudja alkalmazni

Helyesírás-önálló munka során

Biztos, helyes

Kevés hibával

Sok hibával

1-2 hangot hibásan ejt Szavak bontása hangokra Olvasás

89

Helyesírástollbamondásra

Biztos, helyes

Kevés hibával

Sok hibával

Egyéni, szabályos

néhány betűje szabálytalan

Szabálytalan

Szabályos

Néhány betűkapcsolása szabálytalan

Szabálytalanul kapcsol

Másolás

Hibátlan, 1-2 hiba

Kevés hibával

Sok hibával

Tollbamondás

Hibátlan, 1-2 hiba

Kevés hibával

Sok hibával

Emlékezetből való írás

Rendezett, hibátlan

Kevés hibával

Nem tudja

Rendezett, tiszta

Rendezetlen, átírt

Piszkos, rendetlen

Önállóan

Kis segítséggel

Csak irányítással

Betűalakítás Betűkapcsolás

Írásbeli munkája Önálló munkavégzés

Szöveges értékelés 2. évfolyam, 1. félév Értékelt tevékenység matematika tantárgyból


Számfogalom

Kiváló

Jó

Megfelelő


Kialakult

Bizonytalan

Kialakulatlan

Számjegyek írása, olvasása

Tudja

Téveszti

Nem tudja

Matematikai jelek felismerése

Biztos

Bizonytalan

Nem tudja

Számok összehasonlítása, tulajdonságai

Tudja

Téveszti

Nem tudja

Jó

Megfelelő

Gyenge


Téveszti

Nem tudja

Szöveges feladatok

Érti, jól oldja meg

Kevés segítséggel oldja meg

Csak segítséggel oldja meg

Mérés, mennyiségi tulajdonságok összehasonlítása

Mértékegységeket felismeri, gyakorlatban alkalmazza

Részben ismeri fel

Nem ismeri fel, nem alkalmazza


Részben ismeri fel

Nem ismeri fel, nem tudja alkalmazni

Számok közötti reláció felismerése Művelet fogalom

Relációk, függvények, grafikonok, sorozatok

90

Valószínűség, statisztika

Alkalmazza

Kevésbé alkalmazza

Nem tudja alkalmazni

Geometria: síkidomok és tulajdonságai

Felismeri, érti

Részben ismeri fel

Nem ismeri fel

Geometria: testek és tulajdonságai

Felismeri, érti

Részben ismeri fel

Nem ismeri fel

Szép

Elfogadható

Hanyag

Írásbeli munkája

Szöveges értékelés 2. évfolyam, 1. félév Értékelt tevékenység környezetismeretből


Kiváló

Jó

Megfelelő


Fogalmak megtanulása

Pontos

Bizonytalan

Gyenge

Fogalmak alkalmazása

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Önállóan

Segítséggel

Nem tud

Tanult növények felismerése, megnevezése

Kiváló

Hiányos

Gyenge

Tanult állatok felismerése, megnevezése

Kiváló

Hiányos

Gyenge

Önállóan

Segítséggel

Nem tud

Tájékozódás

Jól tájékozódik

Részben tud tájékozódni

Nem tud tájékozódni

Gyűjtőmunka

Rendszeres

Rendszertelen

Nem végzi

Beszámolás az ismeretekről

Élőlények jellemzése

Szöveges értékelés 2. évfolyam, 1. félév Értékelt tevékenység ének-zene tantárgyból


Kiváló

Jó

Megfelelő


91

Dal éneklése

Jó

Megfelelő

Gyenge

Ritmus felismerése

Jó

Megfelelő

Gyenge

Ritmus hangoztatása

Biztos

Bizonytalan

Nem tudja

Ritmusírás /kirakás/

Jó

Megfelelő

Gyenge

Szolmizálás kézjelről

Jó

Megfelelő

Gyenge

Szolmizálás betűkottáról

Jó

Megfelelő

Gyenge

Dallamfelismerés

Jó

Megfelelő

Gyenge

Dalok ritmuskísérete

Jó

Megfelelő

Gyenge

Dallamírás ötvonalra

Jó

Megfelelő

Gyenge

Életkorának megfelelő, érett rá

Részben érett rá

Éretlen rá

Zenehallgatás

Szöveges értékelés 2. évfolyam, 1. félév Értékelt tevékenység rajz és vizuális kultúra tantárgyból


Kiváló

Jó

Megfelelő


Képzelőereje

Gazdag

Közepesen fejlett

fejletlen

Megfigyelés

Pontos


Pontatlan

Színérzéke

Pontos


Pontatlan

Alakábrázolása

Fejlett

Közepesen fejlett

Fejletlen

Térbeli elhelyezés

Pontos


Pontatlan

Eszközhasználata

Biztos

Közepesen fejlett

Hanyag

Feladatok kivitelezése

Gondos

Elnagyolt

Rendezetlen

Problémamegoldó képessége

Lényegre törő


Fejletlen

Vizuális közlések

Pontosan értelmezi

Hiányosan értelmezi

Nem tudja értelmezni

Kompozíció

Fejlett

Közepesen fejlett

Fejletlen

Kreativitás, alkotó tevékenység

Fejlett

Közepesen fejlett

Fejletlen

92

Szöveges értékelés 2. évfolyam, 1. félév Értékelt tevékenység életvitel és gyakorlati ismeret tantárgyból


Kiváló

Jó

Megfelelő


Tanult fogalmak ismeretében

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Tervek, rajzok, modellek ismeretében

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Tevékenységek megfigyelése

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Anyagismeret

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Szerkezet és eljárási ismeret

Biztos

Bizonytalan

Gyenge

Jó, elővigyázatos

Megfelelő

Segítségre szorul

Gondos

Önálló

Segítségre szorul

Tiszta, tetszető

Elfogadható

Rendetlen

Eszközök, szerszámok használata Munkavégzés Munkája

Szöveges értékelés 2. osztály, 1. félév testnevelés tantárgyból Tantárgyi minősítés

Tanulási órákon Gimnasztikai alapfogalmak Gyakorlatokat végrehajt

Kiváló

Jó

Megfelelő


Aktív, öntevékeny

Biztatásra tevékeny

Ismeri

Hiányosan ismeri

Folyamatos

Kissé akadozó

93

Futás

Jó

Megfelelő

Kúszás, mászás

Jó

Megfelelő

Ugrás

Jó

Megfelelő

Dobás

Jó

Megfelelő

Önállóan betartja

Nem tartja be

Részt vett

Felmentett

Együttműködő

Elutasító

Játékok, versenyek, szabályok betartása Úszás Társaihoz való viszonya

A tanulók értékelése érdemjeggyel Jeles (5) : - Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. Jó (4)

- Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak.

Közepes (3):Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul , néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre ( javításra, kiegészítésre ) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. ( Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2):Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal még rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1): Ha a tantervi követelményeknek a nevelői Útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az iskolai osztályozás értékelő és motiváló funkciót tölt be. Az értékelésbe vonjuk be a tanulókat is. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása a legtágabb értelemben felfogott nevelési folyamat fontos szempontja. 94

A belépő új tantárgyaknál az első két hónapban csak motiváló érdemjegyet alkalmazunk.  Az írásbeli témazárók értékelésénél az egységes megítélés érdekében az alábbi szempontokat alkalmazzuk: 90% - 100% 5 (jeles) 76% - 89% 4 (jó) 50% - 75% 3 (közepes) 31% - 49% 2 (elégséges) 0% - 30% 1 (elégtelen) Részdolgozatoknál tantárgyanként és a számonkérés fajtájától függően a tartományok változhatnak. A tanulókkal az értékelési szempontokat és az átváltási kulcsokat közöljük.  Az érdemjegyeket megkülönböztető színekkel jelöljük: Piros: kétszeres súlyú jegyek, témazárók félévi, év végi, évfolyamszintű felmérések, stb. Kék: egyéb számonkérések, mérések, feleletek, munkák osztályzata. Zöld: gyűjtőmunkák, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, … osztályzatai.  A szaktárgyi tudást a tanuló az iskolában és az iskolán kívül is megszerezheti. Mindkét esetben értékeljük.  Versenyeken, pályázatokon való sikeres szereplést, az itt elért kiemelkedő egyéni teljesítményt érdemjeggyel és dicsérettel is elismerhetjük. - Házi, városi, területi verseny - szaktanári, osztályfőnöki dicséret. - Megyei, országos, nemzetközi verseny - igazgatói dicséret, jutalom. Az előírt tananyag, és azok követelményei

Az 1. - 8. osztályok részére a kerettanterv alapján készítettük el a helyi tantervet. A helyi tantervek tartalmazzák a tanított tantárgyak tananyagát, a tantárgyi minimumkövetelményeket és a magasabb évfolyamba lépés feltételeit. Itt soroljuk fel az alkalmazandó tanulmányi segédleteket, taneszközöket és a feltétlenül szükséges egyéb felszereléseket.

5. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Testnevelők minden ősszel és tavasszal mérik a gyerekek fizikai állapotát a „MINI HUNGAROFIT” fizikai fittséget mérő módszerrel. A tanulók fizikai állapotának mérése „MINI HUNGAROFIT” MŰSZEREK NÉLKÜLI FIZIKAI FITTSÉGET MÉRŐ MÓDSZER 95

Mérési és értékelési útmutató mindkét nem, valamennyi korosztálya számára 1+3 motorikus próba (7,8 éves tanulóknál) Abban különbözik az 1+ 4 motorikus próbától, hogy a fekvőtámaszban végezendő karhajlítás és nyújtás nem kötelező. 1+4 motorikus próba (9,15 éves tanulókán A motorikus próbákat sport öltözetben, szabad téren, vagy jól szellőztethető teremben, a hazai éghajlatnak megfelelően . ( kb. 10-25 C fok között) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten a legcélszerűbb végezni. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános bemelegítés. A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül kell elvégezni. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentés. A könnyített- és gyógy-testnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak szakorvosi vélemény alapján- az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el. Motorikus próbák az általános testi erő-erőállóképesség és az aerob állóképesség méréséhez Motorikus próba az aerob állóképesség méréséhez: 1. próba Cooper-teszt; futással/kocogással. Cél: 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele futással/kocogással. A próba megkezdése előtt emlékeztessük a próbázókat arra, hogy mindenki a tőle telhető legmagasabb azonos sebességgel haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki olyan nagymértékű oxigénadóssága, ami miatt meg kell állnia. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor ne álljon ki végleg, hanem sétáljon előre mindaddig, amíg az oxigénadóssága nem múlik el, és azután fusson tovább.

+ 4 próba :általános testi erő-erőállóképesség méréséhez. ( Motorikus próbák a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének erő-állóképességnek mérésére:) 1. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérése: Helyből távolugrás 2. A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: a nők 1.5, férfiak 3 percig. 3. A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: 3 percig. 4. A hátizmok erő, erő-állóképességének mérése: 96

Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig, de maximálisan: 3 percig. Az izomerőt, erő-állóképességet mérő próbák elvégzése után következik a futás próba.

Mini Hungarofit: vizsgálati módszer a fizikai fittség minősítéséhez

dr. F.

Mérey Ildikó

7 év alatti korosztály számára

7 éves kortól

Dimenzió

Faktor

Kardiorespiratorikus

Kardiorespiratorikus rendszer Cooper-teszt, futással/kocogással /

Cooper-teszt, futással/kocogással /

(pulzus méréssel kiegészítve)

(pulzus méréssel kiegészítve)

állóképesség Dinamikus izomerő

- Az alsó végtag dinamikus erejének mérése

Helyből távolugrás

Helyből távolugrás

Izomerő- állóképesség

- A vállövi - és a karizmok

Kimarad

A próbákat folyamatosan kell végezni, - komfort

erő-állóképességének mérése

Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás

- A csípőhajlító és a hasizom Hanyattfekvésből erő-állóképességének mérése felülés

érzésen belül kifáradásig. A megadott maximális időtartamot megszakítás nélküli gyakorlatvégzés esetében sem lehet túllépni!

Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

térdérintéssel Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés

– A hátizmok erőállóképességének mérése

Hason-fekvésből törzs-emelés- és leengedés

Általános tudnivalók 1. A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tudnia kell a vizsgálat célját, gyakorlati hasznát és az elvégzendő feladatokat. 2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. 3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. 4. Valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni. 5. A motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani. 97

6. Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg. 7. A motorikus próbákat, az izomerő mérésével kell kezdeni. 8. A Cooper-teszt megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmét: - a tőle telhető legnagyobb, – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre, úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki olyan nagymértékű oxigénadóssága, hogy meg kelljen állnia, ha ez mégis bekövetkezne, akkor rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább előre mindaddig, amíg az oxigénadóssága elmúlik, majd a 12 perc leteltéig folytassa tovább a futást. 9. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül csak a Helyből távolugrás próbánál kell több - legalább három - kísérleti lehetőséget kell biztosítani, és a legjobb teljesítmény szerint kell a pontértékeket a táblázatban megkeresni és feljegyezni. 10. A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a vizsgált személy elméletben megismerje, és gyakorlatban begyakorolja, azokat az alapvető ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az önálló, tudatos fittség méréshez és edzéstervezéshez .Méréshez szükséges eszközök: stopperóra…

Próba az aerob állóképesség méréséhez A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük (jelen esetben) futással/kocogással. Cooper teszt - lányok Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m).

F. Mérey Ildikó

98

1-40 pontig: 7-25 éves korú lányok számára (életkor/ év).

Pontérték 7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20-25

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

1

1140

1180

1210

1280

1300

1320

1330

1340

1350

1360

1370

1380

1390

1400

2

1160

1200

1230

1300

1320

1340

1350

1360

1370

1380

1390

1400

1410

1420

3

1180

1220

1250

1320

1340

1360

1370

1380

1390

1400

1410

1420

1430

1440

4

1200

1240

1270

1340

1360

1380

1390

1400

1410

1420

1430

1440

1450

1460

5

1230

1270

1300

1370

1390

1410

1420

1430

1440

1450

1460

1470

1480

1490

6

1250

1290

1320

1390

1410

1430

1440

1450

1460

1470

1480

1490

1500

1510

7

1270

1310

1340

1410

1430

1450

1460

1470

1480

1490

1500

1510

1520

1530

8

1290

1330

1360

1430

1450

1470

1480

1490

1500

1510

1520

1530

1540

1550

9

1310

1350

1380

1450

1470

1490

1500

1510

1520

1530

1540

1550

1560

1570

10

1330

1370

1400

1470

1490

1510

1520

1530

1540

1550

1560

1570

1580

1590

11

1350

1390

1420

1490

1510

1530

1540

1550

1560

1570

1580

1590

1600

1610

12

1380

1420

1450

1510

1540

1560

1570

1580

1590

1600

1610

1620

1630

1640

13

1400

1440

1470

1540

1560

1580

1590

1600

1610

1620

1630

1640

1650

1660

14

1420

1460

1490

1560

1580

1600

1610

1620

1630

1640

1650

1660

1670

1680

15

1440

1480

1510

1580

1600

1620

1630

1640

1650

1660

1670

1680

1690

1700

16

1460

1500

1530

1600

1620

1640

1650

1660

1670

1680

1690

1700

1710

1720

17

1480

1520

1550

1620

1640

1660

1670

1680

1690

1700

1710

1720

1730

1740

18

1500

1540

1570

1640

1660

1680

1690

1700

1710

1720

1730

1740

1750

1760

19

1530

1570

1600

1660

1690

1710

1720

1730

1740

1750

1760

1770

1780

1790

20

1550

1590

1620

1690

1710

1730

1740

1750

1760

1770

1780

1790

1800

1810

21

1570

1610

1640

1710

1730

1750

1760

1770

1780

1790

1800

1810

1820

1830

22

1590

1630

1660

1730

1750

1770

1780

1790

1800

1810

1820

1830

1840

1850

23

1610

1650

1680

1750

1770

1790

1800

1810

1820

1830

1840

1850

1860

1870

24

1630

1670

1700

1770

1790

1810

1820

1830

1840

1850

1860

1870

1880

1890

25

1650

1690

1720

1790

1810

1830

1840

1850

1860

1870

1880

1890

1900

1910

26

1680

1720

1750

1810

1840

1860

1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

27

1700

1740

1770

1830

1860

1880

1890

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

99

A

28

1720

1760

1790

1860

1880

1900

1910

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

29

1740

1780

1810

1880

1900

1920

1930

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

30

1760

1800

1830

1900

1920

1940

1950

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

31

1780

1820

1850

1920

1940

1960

1970

1980

1990

2000

2010

2020

2030

2040

32

1800

1840

1870

1940

1960

1980

1990

2000

2010

2020

2030

2040

2050

2060

33

1830

1870

1900

1960

1990

2010

2020

2030

2040

2050

2060

2070

2080

2090

34

1850

1890

1920

1980

2010

2030

2040

2050

2060

2070

2080

2090

2100

2110

35

1870

1910

1940

2000

2030

2050

2060

2070

2080

2090

2100

2110

2120

2130

36

1890

1930

1960

2030

2050

2070

2080

2090

2100

2110

2120

2130

2140

2150

37

1910

1950

1980

2050

2070

2090

2100

2110

2120

2130

2140

2150

2160

2170

38

1930

1970

2000

2070

2090

2110

2120

2130

2140

2150

2160

2170

2180

2190

39

1960

2000

2030

2090

2120

2140

2150

2160

2170

2180

2190

2200

2210

2220

40

1980

2020

2050

2110

2140

2160

2170

2180

2190

2200

2210

2220

2230

2240

vastagon

szedett

sáv

az

egészséges

létezés

stabil

megtartásához

szükséges

szintet

jelzi!

100

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Pontérték


41-77 pontig: 7-25 éves korú lányok számára(életkor/év). 7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20-25

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

41

2000 2040 2070 2130 2160 2180 2190 2200 2210 2220 2230 2240 2250

2260

42

2020 2060 2090 2150 2180 2200 2210 2220 2230 2240 2250 2260 2270

2280

43

2040 2080 2110 2180 2200 2220 2230 2240 2250 2260 2270 2280 2290

2300

44

2060 2100 2130 2200 2220 2240 2250 2260 2270 2280 2290 2300 2310

2320

45

2080 2120 2150 2220 2240 2260 2270 2280 2290 2300 2310 2320 2330

2340

46

2110 2150 2180 2240 2270 2290 2300 2310 2320 2330 2340 2350 2360

2370

47

2130 2170 2200 2260 2290 2310 2320 2330 2340 2350 2360 2370 2380

2390

48

2150 2190 2220 2280 2310 2330 2340 2350 2360 2370 2380 2390 2400

2410

49

2170 2210 2240 2300 2330 2350 2360 2370 2380 2390 2400 2410 2420

2430

50

2190 2230 2260 2320 2350 2370 2380 2390 2400 2410 2420 2430 2440

2450

51

2210 2250 2280 2350 2370 2390 2400 2410 2420 2430 2440 2450 2460

2470

52

2230 2270 2300 2370 2390 2410 2420 2430 2440 2450 2460 2470 2480

2490

53

2260 2300 2330 2390 2420 2440 2450 2460 2470 2480 2490 2500 2510

2520

54

2280 2320 2350 2410 2440 2460 2470 2480 2490 2500 2510 2520 2530

2540

55

2300 2340 2370 2430 2460 2480 2490 2500 2510 2520 2530 2540 2550

2560

56

2320 2360 2390 2450 2480 2500 2510 2520 2530 2540 2550 2560 2570

2580

57

2340 2380 2410 2470 2500 2520 2530 2540 2550 2560 2570 2580 2590

2600

58

2360 2400 2430 2500 2520 2540 2550 2560 2570 2580 2590 2600 2610

2620

59

2380 2420 2450 2520 2540 2560 2570 2580 2590 2600 2610 2620 2630

2640

60

2410 2450 2480 2540 2570 2590 2600 2610 2620 2630 2640 2650 2660

2670

61

2430 2470 2500 2560 2590 2610 2620 2630 2640 2650 2660 2670 2680

2690

62

2450 2490 2520 2580 2610 2630 2640 2650 2660 2670 2680 2690 2700

2710

63

2470 2510 2540 2600 2630 2650 2660 2670 2680 2690 2700 2710 2720

2730

64

2490 2530 2560 2620 2650 2670 2680 2690 2700 2710 2720 2730 2740

2750 101

65

2510 2550 2580 2640 2670 2690 2700 2710 2720 2730 2740 2750 2760

2770

66

2530 2570 2600 2670 2690 2710 2720 2730 2740 2750 2760 2770 2780

2790

67

2560 2600 2630 2690 2720 2740 2750 2760 2770 2780 2790 2800 2810

2820

68

2580 2620 2650 2710 2740 2760 2770 2780 2790 2800 2810 2820 2830

2840

69

2600 2640 2670 2730 2760 2780 2790 2800 2810 2820 2830 2840 2850

2860

70

2620 2660 2690 2750 2780 2800 2810 2820 2830 2840 2850 2860 2870

2880

71

2640 2680 2710 2770 2800 2820 2830 2840 2850 2860 2870 2880 2890

2900

72

2660 2700 2730 2790 2820 2840 2850 2860 2870 2880 2890 2900 2910

2920

73

2680 2720 2750 2810 2840 2860 2870 2880 2890 2900 2910 2920 2930

2940

74

2710 2750 2780 2840 2870 2890 2900 2910 2920 2930 2940 2950 2960

2970

75

2730 2770 2800 2860 2890 2910 2920 2930 2940 2950 2960 2970 2980

2990

76

2750 2790 2820 2880 2910 2930 2940 2950 2960 2970 2980 2990 3000

3010

77

2770 2810 2840 2900 2930 2950 2960 2970 2980 2990 3000 3010 3020

3030

A maximális pontszám elérésén túl: húsz méter 1 pont. A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

102

Cooper teszt - fiúk



1-40 pontig: 7-25 éves korú férfiak számára (életkor /év). 7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20-25

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

1

1180 1260 1400 1450 1530 1610 1670 1740 1790 1830 1860 1890 1900

1910

2

1200 1280 1420 1470 1550 1630 1690 1760 1810 1850 1880 1910 1920

1930

3

1220 1300 1440 1490 1570 1650 1710 1780 1830 1870 1900 1930 1940

1950

4

1240 1320 1460 1510 1590 1670 1730 1800 1850 1890 1920 1950 1960

1970

5

1260 1350 1480 1540 1620 1700 1760 1830 1870 1910 1950 1980 1990

2000

6

1290 1370 1510 1560 1640 1720 1780 1850 1900 1940 1970 2000 2010

2020

7

1310 1390 1530 1580 1660 1740 1800 1870 1920 1960 1990 2020 2030

2040

8

1330 1410 1550 1600 1680 1760 1820 1890 1940 1980 2010 2040 2050

2060

9

1350 1430 1570 1620 1700 1780 1840 1910 1960 2000 2030 2060 2070

2080

10

1370 1450 1590 1640 1720 1800 1860 1930 1980 2020 2050 2080 2090

2100

11

1390 1470 1610 1660 1740 1820 1880 1950 2000 2040 2070 2100 2110

2120

12

1410 1490 1630 1680 1760 1840 1900 1970 2020 2060 2090 2120 2130

2140

13

1430 1520 1650 1710 1790 1870 1930 2000 2040 2080 2120 2150 2160

2170

14

1450 1540 1680 1730 1810 1890 1950 2020 2070 2110 2140 2170 2180

2190

15

1470 1560 1700 1750 1830 1910 1970 2040 2090 2130 2160 2190 2200

2210

16

1500 1580 1720 1770 1850 1930 1990 2060 2110 2150 2180 2210 2220

2230

17

1520 1600 1740 1790 1870 1950 2010 2080 2130 2170 2200 2230 2240

2250

18

1540 1620 1760 1810 1890 1970 2030 2100 2150 2190 2220 2250 2260

2270

19

1560 1640 1780 1830 1910 1990 2050 2120 2170 2210 2240 2270 2280

2290

20

1580 1670 1800 1860 1940 2020 2080 2150 2190 2230 2270 2300 2310

2320

21

1600 1690 1820 1880 1960 2040 2100 2170 2210 2250 2290 2320 2330

2340 103

A

22

1620 1710 1840 1900 1980 2060 2120 2190 2230 2270 2310 2340 2350

2360

23

1640 1730 1870 1920 2000 2080 2140 2210 2260 2300 2330 2360 2370

2380

24

1660 1750 1890 1940 2020 2100 2160 2230 2280 2320 2350 2380 2390

2400

25

1690 1770 1910 1960 2040 2120 2180 2250 2300 2340 2370 2400 2410

2420

26

1710 1790 1930 1980 2060 2140 2200 2270 2320 2360 2390 2420 2430

2440

27

1730 1810 1950 2000 2080 2160 2220 2290 2340 2380 2410 2440 2450

2460

28

1750 1840 1970 2030 2110 2190 2250 2320 2360 2400 2440 2470 2480

2490

29

1770 1860 1990 2050 2130 2210 2270 2340 2380 2420 2460 2490 2500

2510

30

1790 1880 2010 2070 2150 2230 2290 2360 2400 2440 2480 2510 2520

2530

31

1810 1900 2040 2090 2170 2250 2310 2380 2430 2470 2500 2530 2540

2550

32

1830 1920 2060 2110 2190 2270 2330 2400 2450 2490 2520 2550 2560

2570

33

1850 1940 2080 2130 2210 2290 2350 2420 2470 2510 2540 2570 2580

2590

34

1870 1960 2100 2150 2230 2310 2370 2440 2490 2530 2560 2590 2600

2610

35

1900 1980 2120 2170 2250 2330 2390 2460 2510 2550 2580 2610 2620

2630

36

1920 2010 2140 2200 2280 2360 2420 2490 2530 2570 2610 2640 2650

2660

37

1940 2030 2160 2220 2300 2380 2440 2510 2550 2590 2630 2660 2670

2680

38

1960 2050 2180 2240 2320 2400 2460 2530 2570 2610 2650 2680 2690

2700

39

1980 2070 2210 2260 2340 2420 2480 2550 2600 2640 2670 2700 2710

2720

40

2000 2090 2230 2280 2360 2440 2500 2570 2620 2660 2690 2720 2730

2740

vastagon

szedett

sáv

az

egészséges

létezés

stabil

megtartásához

szükséges

szintet

jelzi!

104



41-77 pontig: 7-25 éves korú férfiak számára (életkor / év). 7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20-25

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

éves

41

2020 2110 2250 2300 2380 2460 2520 2590 2640 2680 2710 2740 2750

2760

42

2040 2130 2270 2320 2400 2480 2540 2610 2660 2700 2730 2760 2770

2780

43

2060 2160 2290 2350 2430 2510 2570 2640 2680 2720 2760 2790 2800

2810

44

2090 2180 2310 2370 2450 2530 2590 2660 2700 2740 2780 2810 2820

2830

45

2110 2200 2330 2390 2470 2550 2610 2680 2720 2760 2800 2830 2840

2850

46

2130 2220 2350 2410 2490 2570 2630 2700 2740 2780 2820 2850 2860

2870

47

2150 2240 2370 2430 2510 2590 2650 2720 2760 2800 2840 2870 2880

2890

48

2170 2260 2400 2450 2530 2610 2670 2740 2790 2830 2860 2890 2900

2910

49

2190 2280 2420 2470 2550 2630 2690 2760 2810 2850 2880 2910 2920

2930

50

2210 2300 2440 2490 2570 2650 2710 2780 2830 2870 2900 2930 2940

2950

51

2230 2330 2460 2520 2600 2680 2740 2810 2850 2890 2930 2960 2970

2980

52

2250 2350 2480 2540 2620 2700 2760 2830 2870 2910 2950 2980 2990

3000

53

2270 2370 2500 2560 2640 2720 2780 2850 2890 2930 2970 3000 3010

3020

54

2300 2390 2520 2580 2660 2740 2800 2870 2910 2950 2990 3020 3030

3040

55

2320 2410 2540 2600 2680 2760 2820 2890 2930 2970 3010 3040 3050

3060

56

2340 2430 2570 2620 2700 2780 2840 2910 2960 3000 3030 3060 3070

3080

57

2360 2450 2590 2640 2720 2800 2860 2930 2980 3020 3050 3080 3090

3100

58

2380 2480 2610 2670 2750 2830 2890 2960 3000 3040 3080 3110 3120

3130

59

2400 2500 2630 2690 2770 2850 2910 2980 3020 3060 3100 3130 3140

3150

60

2420 2520 2650 2710 2790 2870 2930 3000 3040 3080 3120 3150 3160

3170

105

61

2440 2540 2670 2730 2810 2890 2950 3020 3060 3100 3140 3170 3180

3190

62

2460 2560 2690 2750 2830 2910 2970 3040 3080 3120 3160 3190 3200

3210

63

2490 2580 2710 2770 2850 2930 2990 3060 3100 3140 3180 3210 3220

3230

64

2510 2600 2730 2790 2870 2950 3010 3080 3120 3160 3200 3230 3240

3250

65

2530 2620 2760 2810 2890 2970 3030 3100 3150 3190 3220 3250 3260

3270

66

2550 2650 2780 2840 2920 3000 3060 3130 3170 3210 3250 3280 3290

3300

67

2570 2670 2800 2860 2940 3020 3080 3150 3190 3230 3270 3300 3310

3320

68

2590 2690 2820 2880 2960 3040 3100 3170 3210 3250 3290 3320 3330

3340

69

2610 2710 2840 2900 2980 3060 3120 3190 3230 3270 3310 3340 3350

3360

70

2630 2730 2860 2920 3000 3080 3140 3210 3250 3290 3330 3360 3370

3380

71

2650 2750 2880 2940 3020 3100 3160 3230 3270 3310 3350 3380 3390

3400

72

2670 2770 2900 2960 3040 3120 3180 3250 3290 3330 3370 3400 3410

3420

73

2700 2790 2930 2980 3060 3140 3200 3270 3320 3360 3390 3420 3430

3440

74

2720 2820 2950 3010 3090 3170 3230 3300 3340 3380 3420 3450 3460

3470

75

2740 2840 2970 3030 3110 3190 3250 3320 3360 3400 3440 3470 3480

3490

76

2760 2860 2990 3050 3130 3210 3270 3340 3380 3420 3460 3490 3500

3510

77

2780 2880 3010 3070 3150 3230 3290 3360 3400 3440 3480 3510 3520

3530

A maximális pontszám elérésén túl: húsz méter 1 pont. A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

106

III. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez A motorikus próbák leírását, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság gerincvédelmi szakmai szempontból véleményezte. A szakvélemény alapján a végrehajtási utasításokban vastag betűs kiemeléssel megjelentek azok a különleges előírások, melyek betartása esetén a próbázók gerince a próbák során nem károsodik. Gyermekek esetében ez éppen olyan fontos, mint sportolók esetében: hiszen mind az egyoldalú iskolai terhelés és ülő életmód, mind pedig a sportolók fokozott (és sajnos sokszor szintén egyoldalú, a teljesítményre összpontosító) fizikai terhelése amúgy is károsító tényezőként jelenik meg a gerinc számára. A gerincgyógyász orvosok és gyógytornászok kérése a testnevelőkhöz és edzőkhöz, hogy különös gonddal ügyeljenek a próbázók gerincének védelmére. 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás, páros lábbal (m). A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) - páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor.

107

2. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik - a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van - a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint az ágyéki gerincszakasz (a törzs) egyenes feszes tartása megszűnik (=a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! 108

20

3. A hátizmok erő-állóképességének mérése Hason fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 3 perc. (A gyakorlat elsősorban 7 év alattiak, és enyhe gerinc problémával küszködők számára javasolt). A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen, a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. 109

A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - és tarkóra tett karemelés (hajlított karral) hátra, 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt,, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet. Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon - izomgyengeség esetén pedig feljebb is - a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel.

110

4. A hasizmok erő-állóképességének mérése Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális időtartam: 3 perc. A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a torna-zsámolyra, vagy a falhoz támasztja. 111

A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani.) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan.

Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük el és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le (pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek!

1. Helyből távolugrás (m). Nők

 F. Mérey Ildikó Életkor/év

112

Pont-

7

8

9

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

érték

éves

éves

éves

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

1.51

1.55

1.56

1.58

1.60

1.62

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.46

1.50

1.54

1.58

1.59

1.61

1.63

1.65

3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.49

1.53

1.57

1.61

1.62

1.64

1.66

1.68

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.52

1.56

1.60

1.64

1.65

1.67

1.69

1.71

5

1.09

1.20

1.29

1.37

1.43

1.50

1.55

1.59

1.63

1.67

1.68

1.70

1.72

1.74

6

1.12

1.23

1.32

1.40

1.46

1.53

1.58

1.62

1.66

1.70

1.71

1.73

1.75

1.77

7

1.15

1.26

1.35

1.43

1.49

1.56

1.61

1.65

1.69

1.73

1.74

1.76

1.78

1.80

8

1.18

1.29

1.38

1.46

1.52

1.59

1.64

1.68

1.72

1.76

1.77

1.79

1.81

1.83

9

1.21

1.32

1.41

1.49

1.55

1.62

1.67

1.71

1.74

1.79

1.80

1.82

1.84

1.86

10

1.24

1.35

1.44

1.52

1.58

1.65

1.70

1.74

1.77

1.83

1.83

1.85

1.87

1.89

11

1.27

1.38

1.47

1.55

1.61

1.68

1.73

1.77

1.80

1.86

1.86

1.88

1.90

1.92

12

1.30

1.41

1.50

1.58

1.64

1.71

1.76

1.80

1.83

1.89

1.89

1.92

1.93

1.95

13

1.33

1.44

1.53

1.61

1.67

1.74

1.79

1.84

1.86

1.92

1.92

1.95

1.96

1.98

14

1.36

1.47

1.56

1.64

1.70

1.77

1.82

1.87

1.89

1.95

1.95

1.98

1.99

2.01

15

1.39

1.50

1.60

1.67

1.73

1.80

1.85

1.90

1.92

1.98

1.99

2.01

2.02

2.04

16

1.41

1.53

1.63

1.70

1.76

1.83

1.88

1.93

1.95

2.01

2.02

2.04

2.05

2.07

17

1.44

1.56

1.66

1.73

1.80

1.86

1.91

1.96

1.99

2.04

2.05

2.07

2.08

2.10

18

1.47

1.60

1.70

1.76

1.84

1.90

1.95

2.00

2.03

2.07

2.08

2.10

2.11

2.14

19

1.50

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.04

2.07

2.10

2.12

2.14

2.15

2.18

20

1.53

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

2.11

2.14

2.16

2.18

2.19

2.22

21

1.57

1.72

1.82

1.88

1.96

2.02

2.07

2.12

2.14

2.18

2.20

2.22

2.23

2.24

1. Helyből távolugrás (m). Férfiak

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

F. Mérey Ildikó Életkor/év

113

Pont-

7

8

9

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

érték

éves

éves

éves

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

4

1.09

1.19

1.32

1.43

5

1.12

1.22

1.35

6

1.15

1.25

7

1.18

8

14

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

1.72

1.78

1.85

1.88

1.95

1.97

2.00

1.67

1.75

1.81

1.88

1.91

1.98

2.00

2.03

1.61

1.70

1.78

1.84

1.91

1.94

2.01

2.03

2.06

1.54

1.64

1.73

1.81

1.87

1.94

1.97

2.04

2.06

2.09

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

1.90

1.97

2.00

2.07

2.09

2.12

1.38

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

1.93

2.00

2.03

2.10

2.12

2.15

1.28

1.41

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

1.96

2.03

2.06

2.13

2.15

2.18

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

1.99

2.06

2.09

2.16

2.18

2.21

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

2.02

2.09

2.12

2.19

2.21

2.24

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

2.05

2.12

2.15

2.22

2.24

2.27

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

2.07

2.15

2.18

2.25

2.27

2.30

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

2.10

2.18

2.21

2.28

2.30

2.33

13

1.36

1.46

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

2.13

2.21

2.24

2.31

2.33

2.36

14

1.39

1.49

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

2.16

2.24

2.27

2.34

2.36

2.39

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

2.19

2.27

2.30

2.37

2.40

2.42

16

1.45

1.55

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

2.22

2.30

2.33

2.40

2.43

2.45

17

1.48

1.58

1.71

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

2.26

2.33

2.37

2.43

2.46

2.49

18

1.51

1.62

1.75

1.86

1.97

2.07

2.16

2.24

2.30

2.37

2.41

2.46

2.49

2.52

19

1.54

1.66

1.79

1.90

2.01

2.11

2.20

2.28

2.34

2.41

2.45

2.50

2.53

2.56

20

1.57

1.70

1.83

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

2.38

2.45

2.49

2.54

2.57

2.60

21

1.60

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

2.42

2.49

2.53

2.58

2.61

2.64

éves

A maximális pontszám feletti többlet teljesítmény esetén: 1 pont = nők 3 cm, férfiak 5 cm A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

114

2. Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). (A maximális időtartam: 3perc.) Nők Pontérték

Életkor/év 7 8 éves éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14


15 éves 16 éves

éves

17 éves

18 éves 19 éves

20-25 éves

1

16

19

22

24

28

29

30

32

33

34

35

36

37

38

2

20

23

26

28

32

33

34

36

37

38

39

40

41

42

3

24

27

30

32

36

37

38

40

41

42

43

44

45

46

4

28

31

34

36

40

41

42

44

45

46

47

48

49

50

5

32

35

38

40

44

45

46

48

49

50

51

52

53

54

6

36

39

42

44

48

49

50

52

53

54

55

56

57

58

7

40

43

46

48

52

53

54

56

57

58

59

60

61

62

8

44

47

50

52

56

57

58

60

61

62

63

64

65

66

9

48

51

56

56

60

61

62

64

65

66

67

68

69

70

10

52

55

58

60

64

65

66

68

69

70

71

72

73

74

11

56

59

62

64

68

69

70

72

73

74

75

76

77

78

12

60

63

66

68

72

73

74

76

77

78

79

80

81

82

13

64

67

70

72

76

77

78

80

81

82

83

84

85

86

14

68

71

74

76

80

82

82

84

85

86

87

88

89

90

2. Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). (A maximális időtartam: 3 perc.) Férfiak

Életkor/év 7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

1

20

22

24

2

24

26

3

28

4

Pont-érték

 F. Mérey Ildikó

11 éves

12 éves

13 éves

26

28

30

32

28

30

32

34

30

32

34

36

32

34

36

38

5

36

38

40

6

40

42

44

14

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

34

36

38

40

42

44

46

36

38

40

42

44

46

48

50

38

40

42

44

46

48

50

52

54

40

42

44

46

48

50

52

54

56

58

42

44

46

48

50

52

54

56

58

60

62

46

48

50

52

54

56

58

60

62

64

66

éves

115

7

44

46

48

50

52

54

56

58

60

62

64

66

68

70

8

48

50

52

54

56

58

60

62

64

66

68

70

72

74

9

52

54

56

58

60

62

64

66

68

70

72

74

76

78

10

56

58

60

62

64

66

68

70

72

74

76

78

80

82

11

60

62

64

66

68

70

72

74

76

78

80

82

84

86

12

64

66

68

70

72

74

76

78

80

82

84

86

88

90

13

68

70

72

74

76

78

80

82

84

86

88

90

92

94

14

72

74

76

78

80

82

84

86

88

90

92

94

96

98

A maximális pontszám elérésén túl 1 pont= 4 db szabályosan végrehajtott gyakorlat.

A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig (db).(A maximális időtartam: 3 perc.) F. Mérey Ildikó Nők Életkor/év Pont- 7 éves 8 9 éves 10 11 12 13 14 15 16 17 18 érték éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves

19 éves

20-25 éves

1

20

23

26

29

32

33

35

37

39

41

43

45

48

50

2

25

28

31

34

36

38

40

42

44

46

48

50

53

55

3

30

33

36

39

41

43

45

47

49

51

53

55

58

60

4

35

38

41

44

46

48

50

52

54

56

58

60

63

65

5

40

43

46

49

51

53

55

57

59

61

63

65

68

70

6

45

48

51

54

56

58

60

62

64

66

68

70

73

75

7

50

53

56

59

61

63

65

67

69

71

73

75

78

80

8

55

58

61

64

66

68

70

72

74

76

78

80

83

85

9

60

63

66

69

71

73

75

77

79

81

83

85

88

90

10

65

68

71

74

76

78

80

82

84

86

88

90

93

95

11

70

73

76

79

81

83

85

87

89

91

93

95

98

100

12

75

78

81

84

86

88

90

92

94

96

98

100

103

105

13

80

83

86

89

91

93

95

97

99

101

103

105

108

110

14

85

88

91

94

96

98

100

102

104

106

108

110

113

115

116

3. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig (db). (A maximális időtartam: 3 perc.)

F. Mérey

Ildikó

Férfiak Pont-

Életkor/év 7 8 éves éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

Érték

14

15 éves

16 éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

éves

1

25

28

31

34

36

38

40

42

44

46

48

50

52

54

2

30

33

36

39

41

43

45

47

49

51

53

55

57

59

3

35

38

41

44

46

48

50

52

54

56

58

60

62

64

4

40

43

46

49

51

53

55

57

59

61

63

65

67

69

5

45

48

51

54

56

58

60

62

64

66

68

70

72

74

6

50

53

56

59

61

63

65

67

69

71

73

75

77

79

7

55

58

61

64

66

68

70

72

74

76

78

80

82

84

8

60

63

66

69

71

73

75

77

79

81

83

85

87

89

9

65

68

71

74

76

78

80

82

84

86

88

90

92

94

10

70

73

76

79

81

83

85

87

89

91

93

95

97

99

11

75

78

81

84

86

88

90

92

94

96

98

100

102

104

12

80

83

86

89

91

93

95

97

99

101

103

105

107

109

13

85

88

91

94

96

98

100

102

104

106

108

110

112

114

14

90

93

96

99

101

103

105

107

109

111

113

115

117

119

A maximális pontszám elérésén túl 1 pont= 5 db szabályosan végrehajtott gyakorlat. A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). ( A maximális időtartam: 1.5 perc. ) Nők Életkor/év Pont-érték

7 éves

8 éves

9 éves

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14

dr. F. Mérey Ildikó

15 16 17 18 19 éves éves éves éves éves

20-25 éves

éves 1 2

1

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

117

3

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

4

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

5

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

6

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

7

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

8

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

9

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

10

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

11

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

12

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

13

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

14

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

A maximális pontszám elérésén túl 1 db karhajlítás- és nyújtás = 1 pont.

A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

4. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). (A maximális időtartam: 3 perc.) Férfiak Életkor/év Pont-érték

7 8 9 10 éves éves éves éves

11 éves

12 éves

13 éves

14

dr. F. Mérey Ildikó

15 16 éves éves

17 éves

18 éves

19 éves

20-25 éves

éves 1

5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

25

27

29

31

2

7

9

11

13

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

3

9

11

13

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

35

4

11

13

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

35

37

5

13

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

35

37

39

6

15

17

19

21

23

25

27

29

31

33

35

37

39

41

7

17

19

21

23

25

27

29

31

33

35

37

39

41

43

8

19

21

23

25

27

29

31

33

35

37

39

41

43

45

9

21

23

25

27

29

31

33

35

37

39

41

43

45

47

118

10

23

25

27

29

31

33

35

37

39

41

43

45

47

48

11

25

27

29

31

33

35

37

41

43

43

45

47

48

49

12

26

28

30

32

34

36

38

40

42

44

46

48

49

50

13

27

29

31

33

35

37

39

41

43

45

47

49

50

51

14

28

30

32

34

36

38

40

42

44

46

48

50

51

52

A maximális pontszám elérésén túl 1 pont= 2 db szabályosan végrehajtott gyakorlat. A vastagon szedett sáv az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet jelzi!

Az 1 + 4 motorikus próba szöveges értékelés

Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat?

F. Mérey Ildikó, 1997.

KATEGÓRIÁK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSÉHEZ Igen gyenge 0-20.5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt gyakran rossz a közérzete. A mindennapi tevékenységétől rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Munkavégzése közben nehezen tud tartósan odafigyelni, koncentrálni. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly, hosszantartó feladat elé állítják.

Gyenge 21-40.5 pont

A mindennapi tevékenységétől, fizikai-szellemi munkavégzésétől még estére általában elfárad. Igen gyakori, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. Sok esetben már reggel is fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

Kifogásolható 41-60.5 pont

A rendszeres mindennapi tevékenységétől, estére ugyan még elfárad, de reggel általában kipihenten ébred. A megszokottnál több fizikai-szellemi munka, azonban még erősen igénybe veszi. Ha tartósan (több nap, hét) többletmunkát vállal, csak nagy erőfeszítés mellett tudja megfelelő hatékonysággal végezni.

119

Közepes 61-80.5 pont

A közepes szint elérése azt jelzi, hogy az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elérte azt a szintet, amely (az eddigi tapasztalataink szerint) a legtöbb foglakozási ágban már elegendő ahhoz, hogy mindennapi tevékenységét, esetenként az időszakos túlmunkát maradéktalanul elvégezhesse. Ahhoz azonban, hogy az egészséges létezése kiegyensúlyozott maradjon, („legalább” az eddig megszokott időtartam és intenzitás mellett) a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy a rendszeres testedzés életvitele szerves része maradjon. Ha az időszakos többlet-munka, vagy egyéb okok miatt a közérzetében tartós romlást érez, ajánlatos megnézni, (egy újabb fittség méréssel) hogy összefüggésben hozható-e a fizikai állapotában bekövetkezett esetleges romlással? Vannak olyan egyének, akiknek rendszeres testedzés nélkül is sikerül ezt a szintet elérni és megtartani, mert kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságokat örököltek, (szívós, egészséges, hosszú életű szülők, nagyszülők) és egészségi állapotukat nem rombolják egy vagy több káros szenvedéllyel. Ezt a szintet heti 2-3 óra, az életkornak megfelelő optimális idejű és intenzitású testedzéssel szinte bárki elérheti. Mindenki célja és saját érdeke kell legyen, ezen szint elérése és folyamatos megtartása.

Jó

Ezt a szintet általában azok érik el, akik több éven át, valamilyen sportágban - alacsonyabb szintű szakosztályban - amatőr szinten versenyeznek, és heti két-három

81-100.5 pont

alkalommal rendszeresen edzenek. Ha valaki már gyermekkorában eldönti, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha szakember irányításával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, minél fiatalabb életkorban hozzákezd az általános fizikai teherbíróképességének az adott sportághoz „szükséges”, vagy „kell” értékig fejlesztéséhez.

Kiváló

A kiváló szint eléréséhez, heti négy-öt edzés csak akkor elegendő, ha örökletes

101-120.5 pont

tényezőként kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságok is jelen vannak.

Extra

Aki ezt a szintet eléri, a fizikailag kiválóan terhelhető. Ez a szint szinte valamennyi élsportolónak elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott sportágra jellemző speciális

121-140 pont

kondicionális képességeket a „kell értéknek” megfelelő szinten lehessen tartani. Megjegyzés: Az egyes sportágakra jellemző a „kell érték”, vagy „szükséges érték” ismeretében” az élsportolóknak arra kell törekedni, - a nagyobb formaingadozás és az esetleges egészségkárosodás elkerülése érdekében - hogy az általános fizikai teherbíróképességüket folyamatosan a megkívántság szintjén tartsák.

A motorikus próbák elvégzése után az egyes próbákban elért teljesítmény – amelyek az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket méri – azonnal összehasonlítható.

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN ÉRTÉKELÉSE 120

2013-2014-es tanévtől az 1. és 5. évfolyamon bevezetésre kerülnek az Erkölcstan / Hit-és erkölcstan tantárgyak. A következő tanévtől felmenő rendszerben lépnek be az újabb évfolyamok.

A tantárgy értékelése: Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében szöveges értékelés történik. Ezt követően osztályzattal történik az értékelés.

A szöveges értékelés szempontjai:

Órai munka Kiváló: Az órai munkába aktívan bekapcsolódik. Jó: Az órai munkába kevésbé aktívan kapcsolódik be. Megfelelt: Az órai munkába nem kapcsolódik be.

Erkölcsi érzéke, ítélőképessége: Kiváló: Erkölcsi érzéke, ítélőképessége jól fejlett. Jó: Erkölcsi érzéke, ítélőképessége korának megfelelő. Megfelelt: Erkölcsi érzéke és ítélőképessége elmarad korának átlagától.

121


IV. OKTATÁSSZERVEZÉS

122

TARTALOM

1.CSOPORTBONTÁS ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

3

1.1.

Tehetséggondozás …………………………………………………………………

3

1.2.

Korrepetálás ………………………………………………………………………….

4

1.3.

Felzárkóztatás ……………………………………………………………………….

5

1.4.

Fejlesztés ……………………………………………………………………………….

6

1.5.

Versenyre való felkészítés …………………………………………………….

6

1.6.

Szakkör ………………………………………………………………………………….

6

2. ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK ……………………………

2.1. Nevelő - oktató munka a napköziben ……………………………………….

7 7

2.2. Könyvtár-pedagógiai program ………………………………………………….. 13 2.3. Projektek, témahetek ………………………………………………………………… 16 2.4. Az óvodából az iskolába való átmenet programja ………………….. 17

3.

2.5. Idegen nyelvi kommunikatív kompet. fejlesztése modulokban

21

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM …………………..………………………….

24

3.1. Konkrét célok és feladatok ………………………………………………………. 24 3.2. Eszközeink, eljárásaink a célok megvalósítása érdekében …….. 24 3.3. Testnevelés ………………………………………………………………………………. 26 3.4. Védőnői egészségnevelési órák ………………………………………………. 27 3.5. Kötelező szűrővizsgálatok ……………………………………………………….. 27 3.6. Egészségnevelés ………………………………………………………………………. 29 4.

MINDENNAPI TESTEDZÉS, TESTMOZGÁS ………………………………..

29

123

1. CSOPORTBONTÁS ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

1. Ha mód van rá, egy osztály alkosson egy napközis csoportot minden évfolyamon. 2. Együttdolgozni képes pedagógusok munkálkodjanak együtt. 3. Összevonás esetén, lehetőség szerint, a napközis csoport, azonos évfolyam tanulóiból szerveződjön. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Tanórán kívüli foglalkozás alatt minden olyan fejlesztő jellegű foglalkozást értünk, melyen a tanuló a pedagógus jelzése alapján vagy önmagától továbbhaladás-önképzés céljából vesz részt. A foglalkozások formái lehetnek:  felzárkóztatás-korrepetálás  fejlesztés  tehetséggondozás  versenyre való felkészítés  szakkör Mit jelentenek ezek a foglalkoztatási formák? 1.1.

Tehetséggondozás

minden, a tehetséges gyermekek szakszerű azonosítását és fejlesztését célzó, és eredményező iskolai, vagy iskolán kívüli tevékenység. Hogyan működik az iskolai tehetséggondozás? Az iskolai tehetséggondozás minden esetben azt a célt tűzi ki maga elé, hogy az iskolába járó tehetséges gyermekek tehetségét ismerve és arra odafigyelve alakítja pedagógiai munkáját. Az iskolai tehetséggondozás leggyakrabban tantárgyakra fókuszál. Hatékonyságukat, eredményességüket a tehetséggondozó iskolák leggyakrabban a tehetséges tanulók tanulmányi teljesítménye - a különböző iskolákba, egyetemekre történő felvételi arányuk, és a tantárgyi tanulmányi versenyeken elért sikereik - alapján mérik.

124

1.2.

Korrepetálás:

Az iskolákban a tanulók rendszeresen olyan akadályokba ütköznek, amiket egyedül nem tudnak megoldani. Ezért korrepetálás szükséges. Sokszor az történik, hogy egyszerűen lemaradnak, mert nem tudják követni az iskolában leadott anyagot, és ezáltal már a következő órákon nem tudják, hogy miről beszél a tanár! Nem minden gyerek egyforma! Vannak, akik gyorsan felfogják és megértik a tananyagot, vannak viszont olyan gyerekek, akiknek több idő kell. Az iskolákban viszont nincs arra lehetőség, hogy egyesével foglalkozzanak a gyerekekkel. Nem tudják követni az órai anyagot Akik lassabban tanulnak, lemaradnak Rossz jegyeket szereznek Elmegy a kedvük a tanulástól A korrepetálás segít abban, hogy érthetőek legyenek, és egyszerűen meg tudják érteni a gyerekek a tananyagot. Ezért a mi célunk az, hogy segítsünk azokon a gyerekeken, akik lemaradtak a tanulmányaikban, vagy egyszerűen nehezen megy nekik a tanulás.

A korrepetálás során egy működőképes tanulási technológiát alkalmazunk: 2. aminek segítségével ki tudjuk deríteni, hogy milyen akadályokba ütközött a diák, és ezt kezeljük nála. Itt nem kell azon izgulnia a gyereknek, hogy butának nézik, vagy hogy leértékelik, mert valamit nem tud. Egyszerűen megkeressük a tananyagban azokat a részeket, amiket nem tudott megérteni, azt megtanuljuk, és már meg is szűnik a probléma. A tanulóknak minden tantárgy megértéséhez segítséget ad a korrepetálás. Ennek formái lehetnek: egyéni vagy kiscsoportos, esetleg egész osztályt érintő Gyakorisága: heti rendszerességgel 1-2 alkalom Ki végzi? szaktanár, osztálytanító, napközis nevelő

125

1.3.

Felzárkóztatás:

A pedagógusoknak biztosítani kell a hátrányos helyzetű, vagy lassabban fejlődő gyerekek felzárkóztatását, a képességek kibontakoztatását, a tehetséges gyerekek fejlesztését úgy, hogy normál közösségben, az egészségesen, normál ütemben fejlődő tanulókkal együtt nevelik, oktatják őket. Minden gyermeknek joga, hogy kizárás, korlátozás nélkül vegye igénybe a közoktatási intézményeket, cél, hogy megszűnjön a hátrányos megkülönböztetés. A közoktatásról szóló törvény 4.§ (7) kimondja: “A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek, vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai, vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai, vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya, vagy korlátozottsága, születési, vagy egyéb helyzete miatt.“ Ezen elvek mentén alakul az iskolarendszerünk, amikor azt tapasztalja a szülő, hogy gyermeke osztálytársai között vannak tehetősebb és szegényebb, tehetséges és gyengébb képességű gyerekek, esetleg mozgássérült, hyperaktív, vagy dyslexiás tanulók is. az egyéni odafigyelésre. A felzárkóztatás és a képességkibontakoztatás lényege az, hogy minden gyermeknek meghatározzuk a fejlettségi szintjét, majd a haladási ütemét, képességeit, idegrendszeri és pszichikai adottságait is figyelembe véve fejlesztjük, segítjük abban, hogy a benne rejlő értékek felszínre kerüljenek. Ezek a hátrányok csökkenthetők, vagy akár le is küzdhetők, ugyanakkor a tehetségek kibontakoztathatók, ha biztosítjuk a gyermekek számára a megfelelő feltételeket, eszközöket, türelmet és szeretetet. Egyéni odafigyelést, egyénre szabott, a képességeknek megfelelő feladatokat kell minden gyermeknek biztosítani. Ugyanakkor nagyon fontos a differenciált, az egyéni haladási tempót figyelembevevő értékelés alkalmazása is, hiszen az adott feladat lehet, hogy az egyik gyereknek még megoldhatatlan, a másiknak már egy éve gyerekjáték és egyáltalán nem jelent a megoldása erőfeszítést. Ha az előbbit büntetjük, az utóbbit pedig jutalmazzuk egy érdemjeggyel, nem érünk el különösebb eredményt. A gyerekek tanuláshoz való viszonya, énképe, személyiségfejlődése viszont egyértelműen rossz irányba alakul. Ha ugyanis nem a képességeknek megfelelő feladatokkal bajlódik a diák, a kudarc miatt elkedvetlenedik, vagy a túlságosan könnyű feladatok miatt unatkozni, majd rendetlenkedni kezd. A szöveges értékelés az első évfolyamon éppen azt a célt szolgálja, hogy a gyermek önmagához mért teljesítményét megerősítsük, ezzel bátorítsuk, biztassuk, és ne vegyük el a kedvét a rossz osztályzatokkal. Ennek formái lehetnek: egyéni vagy kiscsoportos, esetleg egész osztályt érintő Gyakorisága: a lemaradás függvényében egy-két alkalom, heti rendszerességgel, ciklusosan (2 hetente), esetleg havonta1-2 alkalom Ki végzi? a szaktanár, osztálytanító, napközis nevelő

126

1.4.

Fejlesztés:

Fejlesztést azon tanulók kapnak, akiknek szakértői papírjuk van arról, hogy valamely tantárgyból, tanulási területből fejlesztő foglalkozáson kell részt venniük. Ennek formái a következők lehetnek: 2. logopédiai (logopédus végzi) 3. mozgás (konduktor vagy. mozgásfejlesztő terapeuta végzi) 4. tanulási (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beszédértés-észlelés, szövegértés stb.)(szaktanár, osztályfőnök, fejlesztőpedagógus, logopédus végzi) A fejlesztés formái: a szakértői papírnak megfelelően egyéni vagy kiscsoportos Gyakorisága: a szakértői véleményben leírtak alapján

1.5.

Versenyre való felkészítés:

Ezen a foglalkozáson olyan tanulók vesznek részt, akik valamelyik tanulmányi versenyre jelentkeztek. Ezeknek a foglalkozásoknak az a célja, hogy a tanulót minél jobban felkészítsük az adott versenyre,típus feladatokkal segítsük ezt a felkészülést és ha szükséges a bizonyos akadályokon átsegítsük.

A felkészítés célcsoportja: a versenyre jelentkező tanulók Gyakorisága: a verseny előtti időszakban, ahogy azt az adott tanuló, tanulócsoport igényli (heti 1-2 alkalom) Ki végzi? szaktanár, osztálytanító, ill. a versenyen indító pedagógus

1.6.

Szakkör:

Minden tanév elején a szaktanárok-osztálytanítók-napközis nevelők meghírdetik az általuk beindításra szánt szakkör formáját, jelentkezési idejét, módját, melyre a tanulók a szülők engedélyével a tanév elején jelentkeznek. Ezeken a foglalkozásokon bárki részt vehet, de aki jelentkezik, annak a tanévet kötelező jelleggel végig kell csinálni. 127

Célcsoport: 1-8. osztályig bárki, aki az adott foglalkozásba beletartozik, ill. aki választja Gyakorisága: a szakkör vezető határozza meg: heti- 1-2 alkalom, vagy ciklusosan, esetleg havi rendszerességgel Ki végzi? szaktanár, pedagógus. szakkörvezető

2. ALKALMAZOTT PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK

2.1.

NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA A NAPKÖZIBEN

Célok, feladatok, követelmények:

CÉL

FELADAT

Az iskolai értékrendnek megfelelően a Rend, fegyelem biztosítása. Felelősségérzet tanulók erkölcsi fejlődésének biztosítása kialakítása. ( Felelősök értékelése) Az önismeret fejlesztése A tanuláshoz, a munkához szükséges pozitív Tanulás módszereinek megismertetése attitűdök kialakítása, pozitív életviteli minták nyújtása. A gyerekek sajátítsák el a helyes tanulási technikákat. Alakuljanak ki napköziben igazi közösségek, melyekre jellemző az összetartás, a magas szintű önkormányzó képesség, a demokratikus szellem, segítség a bajbajutottakon, érzékenység a gondok iránt, megértés, udvariasság, részvét, tapintat, megbecsülés, együttérzés, a tudás, a szorgalom tisztelete, a véleménynyilvánítás kulturáltsága, a

Közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. Az összetartozást viselkedési normák, tevékenységek. Érdekérvényesítés

erősítő formai

kulturált

erkölcsi, keretek,

formáinak,

128

szabályok korrekt betartása.

módjainak megismertetése.

Alakuljon ki tanulóinkban felelősség saját Akaraterős, életvidám személyiség szellemi fejlődésükért, egészségük formálása. megőrzését. Kulturált étkezés és környezet kialakítása. Képesek legyenek tudatosan elkerülni az Az egészséges napirend, életrend, étkezés egészségüket veszélyeztető hatásokat. kritériumainak megismertetése. Igényesség közvetlen környezetükre. Ismerjék meg hazánk kultúráját.

Fejlesszük tanulóink nemzeti tudatát, erősítsük a haza és a szülőföld iránti szeretetüket. KÖVETELMÉNYEK

A csoport fejlettségi szintjének megfelelően támasztjuk.

2.1.1. A napközi nevelési területei: 1. Közösségi élet, személyiségfejlesztés 2. Egészséges életmód 3. Szabadidő 4. Tanulás 2.1.2. Kiemelt éves programjaink: Az iskola éves munkatervében évenként rögzítésre kerülnek. 1. Az osztálytanítók által kezdeményezett, és szervezett iskolába csalogató 1, 2 projekthez való csatlakozás. 2. Az őszi, téli, tavaszi, nyári jeles napokhoz kötődően - a makro-, mikroközösség fejlesztése- csapatépítő játékok, közös egészségnevelő rendezvények szervezése.

2.1.3. A napközi nevelési területei 129



Társas kapcsolatok – csoportélet

(1. - 4. osztály)

Cél: Különféle élethelyzetekben való együttműködés Általános fejlesztési követelmények: - ismerje és alkalmazza a társas magatartás szabályait - tudja alakítani társas kapcsolatait - rendelkezzen kölcsönös rokonszenvi kapcsolatokkal - vállaljon csoport megbízatásokat - tudja saját és mások magatartását értékelni, abból következtetéseket levonni - vegyen részt a csoportszokások, hagyományok kialakításában, ápolásában Részletes fejlesztési követelmények: -

tudja társai nevét legyenek rokonszenvi kapcsolatai ismerje és tartsa be a szabadidő, tanulás, étkezés, stb. szabályait ismerje és lássa el a csoportban szokásos teendőket vegyen részt a csoportrendezvények kezdeményezésében, előkészítésében, lebonyolításában



Személyiségfejlesztés (1. - 4. osztály)

Cél: Ismerje meg önmagát és társait. Személyisége pozitív irányba fejlődjön. Általános fejlesztési követelmények: - Ismerje meg korának megfelelő szinten testét, testrészeit és azok szerepét. -

Ismerjen fel pozitív és negatív emberi tulajdonságokat. Ismerjen fel konfliktushelyzeteket, és próbálja azokat kezelni.

Részletes fejlesztési követelmények: -

Alakuljon ki empátiaképesség társaival szemben. Örüljön a saját és mások sikereinek. Ismerje az őszinteség, becsületesség, … fogalmát. Ismerje a vita és a beszélgetés közötti különbséget.



Egészséges életmód

Cél:

(1. - 4. osztály)

A kulturált, egészséges életmód szokásainak elsajátítása

130

Általános fejlesztési követelmények: -

ismerje és alkalmazza a megfelelő higiénés szokásokat ismerje az egészséges táplálkozás szokásait ismerje a baleset megelőzés szabályait ismerje a betegségek elkerülésének lehetőségeit

Részletes fejlesztési követelmények -

ismerje és alkalmazza a kulturált étkezés szokásait ismerje és alkalmazza a tisztálkodás szabályait tartsa tisztán környezetét ismerje a napirendet játsszon, sportoljon



Szabadidő

Cél:

(1. - 4. osztály)

A szabadidő a személyiség számára kedvező, önálló felhasználása a lehetőségekből: - vizuális, sport, személyiségfejlesztő - művészeti tevékenységek: zenehallgatás, énekelés, népi játék, dramatikus játék, népszokások, részvétel iskolai hagyományokban,


ismerjen többféle szabadidős tevékenységet legyen kitartó kezdeményezzen, szervezzen, vezessen tevékenységeket


ismerjen szituációs, szabály, sport és csapatjátékokat játsszon egyedül és csoportban



Önálló tanulás

Cél:

(1. - 4. osztály)

Egyéni tanulási stílusban történő gyakorlás.

131


Tanulás előtti higiénés szokások kialakítása. Igényesen, kitartóan dolgozzon, tanuljon. Ismerje és alkalmazza a számára célszerű tanulási technikákat. Működjön együtt társaival. Képes legyen önértékelésre. Önművelődés igénye alakuljon ki


Feladatait jegyezze meg, idézze fel. Tervezze meg a tanulást, gazdálkodjon az idővel. Tanulja meg a tantárgyak tanulásának célszerű sorrendjét. Használjon lexikont, kéziszótárat. Tankönyvi anyagegységeket célszerű tanulási technikával sajátítson el

2.1.4. Tanulási technikák Cél: Önálló tanulási kialakítása, fejlesztése. 1. osztály Tanulási szokások kialakítása. Eszközök célszerű elhelyezése, a pad rendje, helyes testtartás, ceruzafogás kialakítása, szóbeli - írásbeli és könnyű - nehéz sorrend. 2. osztály Leckefüzet bevezetése, időérzék, tanulópárok kialakítása, felelősrendszer kiterjesztése, a verstanulás technikája. 3. osztály A lényegkiemelés módszere, szöveges feladat megoldásának menete, időterv. 4. osztály A szóbeli tanulás technikája.

2.1.5. Házi feladat A házi feladat önálló vagy irányítással, segítségadással történő megoldása, az órán szerzett ismeretek gyakorlása legyen.

132

Minősége a gyerek életkorához, képességéhez és a rendelkezésre álló időhöz igazodó legyen. Nem haladhatja meg tantárgyanként- az ellenőrzéssel, és a hibák javíttatásával- a 10 percet. Ellenőrzése a nevelő részéről: - mennyiségi naponta, - minőségi programszerűen. Szóbeli feladat esetében a szülőt is be kell vonni az ellenőrzésbe, és a gyakorlásba. Ellenőrzése a gyerek részéről: - A nevelő által jelzett hibát önállóan javítsa. - Az önellenőrzés elsajátítása után legyen képes önállóan javítani.

2.1.6.Értékelés a napköziben Pozitív irányú megerősítés Tanulási időben -

tanulási technikák alkalmazása, a napi értékelendő területek, különös tekintettel a fejlesztendő területekre,

-

tanulópárok munkája hibátlan munka fegyelem figyelem munkatempó önellenőrzés minősége

2.1.7. Sikerkritérium Évenkénti célzott megfigyelés, felmérés, értékelés azokon a területeken, amelyeket az iskola kiemelten kezel. a) tanulási technikák elsajátítása, b) társas kapcsolatok-, közösség-, személyiség fejlődése, c) programok színvonala. 133

2.2.

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM

2.2.1. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők:  önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés,  változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék),  eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés),  egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák),  életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák ismerik, ezeket a képességeket és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt.

2.2.2. Óraszámok:  mint befogadó tárgyakban 1. az informatikában (lehetőleg tömbösített könyvtárhasználattan órák keretében) 2. a magyar irodalomban  a szaktárgyakban alkalmazás szintjén  az osztályfőnöki órákon

134

A könyvtárhasználati modul ajánlott óraszáma A könyvtárhasználati modul óraszáma az alapfokú oktatásban

1–4. évfolyam

5–6. évfolyam

7–8. évfolyam


Magyar nyelv és irodalom Informatika 0+4=4 informatika 5+4=9 magyar 3+2=5 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: 13/5/ óra

Magyar nyelv és irodalom Informatika 3+3= 6 informatika 4+4= 8 magyar 2+2 =4 osztályfőnöki (javaslat) Összesen: 14/4/óra

4+4+4+6= 18 magyar

összesen: 18 óra

A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve építhetjük be a könyvtár-használattani ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba. Az alapozás a könyvtárostanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés. A tananyag szerkezete: A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű. Spirális szerkezetű ismeretek: Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik. Lineáris szerkezetű ismeretek: Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése. – Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint – Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma – A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok – Könyvtártípusok, lakóhelyi gyermekkönyvtár – Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek. – Kézikönyvtár – Információkereső nyelvek – Katalógus, bibliográfia. – Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár). – Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok, elektronikus információhordozók

135

2.2.3. Taneszközök: A törvény előírásainak megfelelő könyvtár: a szakmai követelményeknek megfelelő összetétel és feltárás, jól fejlesztett kézikönyvtár), applikációs táblák, videofelvételek, kazetták, CDlemezek, tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv.) Megfelelő példányszámú, gyermekek részére készült segédkönyv, folyóirat. Integrált könyvtári szoftver megfelelő technikai háttérrel, fénymásoló, fénymásolópapír, festék, oktató-programok, adatbázisok, Internet kapcsolat és megfelelő számítógépek, interaktív tananyag 2.2.4. Tevékenységi formák, eljárások, módszerek: A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és módszereit. Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja.

2.2.5. Tanulói tevékenységtípusok: -

szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, iskolaújság stb.

2.2.6. Könyv- és könyvtárhasználati órák szintér: iskolai könyvtár (ritkábban szakterem, ha csak bizonyos eszközöket használunk) alkalmazott módszerek: - tanári magyarázat, frontális munka - csoportos munka – csoportfoglalkozás kérdései - tanulói kiselőadás - egyéni munka tanít: iskolai könyvtáros/könyvtárostanár 2.2.7. Szakórák Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a szakórán szintér: iskolai könyvtár (az iskolai könyvtáros csak a helyszínt és az eszközöket biztosítja) tanít: a szaktanár, aki megfelelően felkészült a könyvtárhasználati ismeretekből alkalmazott módszerek: az előbbiek Az oktatás folyamatában az egyéni és csoportos munka értékelése fontos!

136

2.3.

PROJEKTEK, TÉMAHETEK

2.3.1. A környezeti nevelés módszereiben jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információfeldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák (természettudományos megfigyelések, összehasonlítások, elemzések; interjúk, felmérések készítése; adatgyűjtés, rögzítés, értékelés; viták, szituációs játékok; természetvédelmi tevékenységek, …). A környezeti nevelés szempontjából különösen kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

-

A tanmenetekben jelölt rendhagyó órák (szabadban tartott órák, terepi foglalkozások, múzeumi, könyvtári, állatkerti órák, oktatóközponti órák…) A tanmenetekben jelölt tanulmányi kirándulások a tananyaghoz kapcsolódó témában – évenként és osztályonként két nap.

-

Téma-nap. (Barcsay-nap) Hagyományosan a „Magyar kultúra napja” és Barcsay Jenő születésnapja közelébe időzítve (január).

-

Erdei iskola. Bentlakásos, az intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési forma, ahol a gyerekek képességeinek fejlesztését és a tananyag elsajátítását a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő megismerő tevékenyégére építjük. Erdei iskola program: célcsoport, idő, nevelési tartalom, tantárgyak beépítése, feladatok, tevékenységek - a mindenkori éves munkatervben adjuk meg. Pályázatból, vagy egyéb támogatásból szeretnénk megoldani.

-

Táborok - A tanulók hazánk természeti, építészeti, néprajzi kincseivel ismerkednek, segítik egymást, és megtanulnak barátságban együtt élni a természettel. Hagyományos önköltséges táboraink: téli sítábor, nyári hagyományőrző tábor, kézműves tábor, kerékpáros tábor és evezős tábor (általában évente 6-7 db 5-8 napos tábor), melyeket az ország különböző területeire szervezünk.

-

Testvériskola kapcsolat - a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Líceummal. A diákcserék lehetőséget biztosítanak a határainkon kívül élő magyarság életének megismerésére. Pályázatból, egyéb forrásokból tervezzük megoldani.

137

2.3.2. Téma-hét:

Témáját, a résztvevők körét, a tanulási folyamat megszervezésének módját a mindenkori éves munkatervben adjuk meg. Minden tanévben minimum egy témahetet szervezünk. A témahét a tananyag egy komplex elsajátításának egyik módja, mely előre megtervezett és irányított ütemezéssel történik. Az adott tárgykört a tanulók 3-5 tanítási napon iskolán belüli és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák föl. ezzel tartalmilag összetett tanulási helyzetek kialakítására van lehetőség. A testi-lelki egészség, a környezettudatos nevelés, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése egy témahéten, projektoktatás formájában feldolgozott tananyagrészek elmélyítésével, a sikerorientált foglalkozások szervezésével valósítható meg. Fontos a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése, a szóbeli és szöveges értékelés, a motiválás következetes alkalmazása. Úgy, hogy az a résztvevő gyermekeknek is jó kedvet és sikerélményt adjon. Ez a projektpedagógia segítségével könnyen megvalósítható. A témahét lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a téma a tanulók által kiválasztott és elfogadott legyen és a megoldása csoportban történjék, megszüntetve a hagyományos osztály és tanórai kereteket. A projekt-keretek közötti tanulásban – így témanap vagy témahét alkalmával is – megszűnik a verbális képességek fölénye. A pontos megfigyelés, a jó szervezés, a választott megközelítési mód szellemessége és eredetisége, a kreativitás, a pontos kivitelezés mind-mind egyenrangú és –egyenértékű tényező lesz. A TÁMOP 3.1.4-es pályázat fenntarthatóságához biztosított forrásból, majd annak lejárta után pályázatból, egyéb forrásból kívánjuk megoldani.

2.4.

AZ ÓVODÁBÓL AZ ISKOLÁBA VALÓ ÁTMENET PROGRAMJA

Fejlesztő program a 3 hetes átmeneti időszakra CÉL: -

A kisgyermek iskolába lépésének sikerességét elősegíteni. A tanuláshoz szükséges alapkészségek és képességek megismerése minden egyes kisgyermeknél. Tanulási készségek, képességek fejlesztése, erősítése.

138

FELADATOK: -

A gyermek megfigyelése, megismerése. Probléma esetén részképességek vizsgálata. Szülők tájékoztatása az átmeneti időszak tapasztalatairól. A megfigyelések tapasztalatai alapján várhatóan tanulási nehézségekkel küzdő gyermeket a fejlesztő pedagógushoz, logopédushoz, szakemberhez irányítjuk, illetve a tanulás-tanítás folyamatában a szükséges módszerek, munkaformák kiválasztásával igyekszünk hátrányait csökkenteni. 2.4.1. Egyéni és/vagy differenciált fejlesztés megtervezése

A megfigyelések, a 3 hetes gyakorlati program , valamint az esetleges vizsgálatok kiértékelése után a probléma súlyosságától függően a pedagógus dönt, hogy a gyermekekkel hogyan kezdi a tantárgy szerinti oktatási munkát: kinek van szüksége differenciált fejlesztésre, és az milyen keretben oldható meg, vagy szakszolgálathoz irányítjuk a gyermeket. Nagy segítség lenne munkánkhoz, ha a pszichológiai funkciókban, részképességekben elmaradt gyerekekkel iskolai fejlesztő pedagógus foglalkozna. A 4. héttől kezdjük a tanmenetek szerinti tanítást.

Átmeneti szakasz eredményesnek tekinthető abban az esetben, ha -

ki tudjuk szűrni a részképességekben elmaradt gyermekeket, a korai felismerés hatására megindul a korrekciós, felzárkóztató munka, az oktatás differenciáltan, a gyermek képességeinek, egyéni haladási ütemének megfelelően történik, prevenció vagy korrekció céljából időben jutnak el a gyerekek más szakemberhez, megelőzzük a tanulási kudarcokat.

139

Matematika:

Anyanyelv(OLV.+ÉNEK):

Tevékenységek

-SZÁMOLÁS, SZÁMFOGALOM ELMÉLYÍTÉSE 5-IG -ARTIKULÁCIÓS GYAKORLATOK -SZÁMOSSÁGOK, MENNYISÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA -MESE ÉS VERSTANULÁS, FELDOLGOZÁS, MONDÓKÁZÁS -VÁLOGATÁSOK, OSZTÁLYOZÁSOK, ÖSSZEFÜGGÉSEK MEGLÁTTATÁSA

KOMPETENCIA,

-TULAJDONSÁGOK FELISMERÉSE

-RELÁCIÓSZÓKINCS FEJL.. -TÉRBELI VISZONYOK MEGFIGY.

-GEOMETRIAI FORMÁK MEGFIGY.

PRODUKTUM:

-SZÍNEK-FORMÁK

-TÁRGYI ESZKÖZÖK MEGISM. -MÉRÉSEK HASZN. JÁTÉKOK

-EMLÉKEZET

-BESZÉDÉRTÉS, SZÖVEGÉRTÉS -HALLÁS FEJL.:HANG LEVÁLASZTÁS

MUNKAFORMÁK

EGYÉNI PÁROS M.

FRONTÁLIS PÁROS M.

MEGFIGYELÉSEK , MÉRÉSEK -LOGOPÉDIAI

-KEDVENC MESÉM

-IGAZ-HAMIS ÍTÉLETALKOTÁS

-MESEMONDÁS -TÁRGYI PRODUKTUM -BÁBKÉSZTÉS -DRAMATIZÁLÁS -FELJEGYZÉSEK A TANULÓRÓL

-EML. -MEIXNER F. SZÓKINCSVIZSG. PROJEKT

-TESTSÉMA

ÓVODA

TÉRIRÁNYOK

-RITMIKAI KÉP. FEJL.

-SZABÁLYTUDAT -MOZGÁSKOORD.

ISKOLA

-TÉRIRÁNYOK ISM.

-KERESZTMOZG.

SZERIALITÁS

-KERESZTMOZG. FEJL.

-CSOP. M.

ÁTMENET

CSOP. M.

-RÉSZ-EGÉSZ ÉSZL.

-LÉNYEGKIEMELÉS

SZŰRÉS

AZONOSSÁGKÜLÖNBS. -ÁLT. TÁJÉKOZOTTSÁG

PRODUKTUM

-DALLAM ÉS HANGSZÍNHALLÁS -VERBÁLIS FIGY. -RITMUSÉRZÉK FEJL. -ANALIZÁLÓSZINTETIZÁLÓ KÉP. FEJL. -SZÓBELI KIFEJEZŐKÉPESSÉG

-MEGFIGYELŐKÉPESSÉG

-PROBLÉMAMEGOLDÓ -ÍRÁSJELEK, MAT. JELEK VÁZOLÁSA GOND. -FELADATLAPOK

-HELYSZÍN, SZEREPLŐK, ESEMÉNYEK SORRENDJE

-SZÓKINCS FEJL.

-LOGIKUS GOND.

-SORRENDISÉG -MEGFIGY. A TANULÓKRÓL

Természetismeret:

-DRAMATIZÁLÁS

fejlesztési feladatok

-VISZONYFOGALMAK MEGISM. ÉS HASZN.

-EGYÉNI M.

-MOZGÁSKOORDI-NÁCIÓ FEJL.

Mozgás (TESTN.+ÉNEK): -RENDGYAKORLATOK -JÁRÁSOK, UTÁNZÓ JÁRÁSOK

-ÖSSZEFÜGGÉS-NAGYMOZGÁSOK: KÚSZÁS, MÁSZÁS

-HAGYOMÁNYTISZTELET -TÉRIRÁNYOK GYAK. -ÉVSZAKOK, HÓNAPOK, NAPOK, NAPSZAKOK -ÖLTÖZKÖDÉS

LÁTÁS -KÖVETKEZTETŐ KÉP.

-EGYENSÚLY

-EGYÜTT-

-RUGALMASSÁG

CSOPORT M.

MŰKÖDÉSI KÉSZSÉG

-KERESZTCSATORNÁK

EGYÉNI M.

-JÁTÉK -KREATIVITÁS

-ALAK-HÁTTÉR

PRODUKTUM -ESZKÖZHASZNÁLAT: BABZSÁK, LABDA,

-SZEM-KÉZ KOORDINÁCIÓ

-ÁBRAELEMEZŐ KÉPESSÉG

UGRÁLÓKÖTÉL -FELJEGYZÉSEK A TANULÓRÓL

-ISKOLAI SZOKÁSOK MEISM. LAKÓHELY ISM. -CERUZAFOGÁS -KÖZL. SZABÁLYAI ESZKÖZEI -ÉLŐ-ÉLETTELEN -NÖVÉNYEK ÁLLATOK CSOPORTOSÍTÁSA

140

-TÁJÉKOZODÁS A SÍKBAN, VONALRENDSZERBEN, OLDALISÁG-HAJTOGATÁS ERŐSÍTÉSE Finommotorika: -FESTÉS

-MESEFIGURÁK

-ESZKÖZÖK HASZNÁLATA: -FORMAÁLLANDÓSÁG, FORMAÉRZÉKELÉS -ÍRÁSELEMEK -SZÍNEZÉS OLLÓ, RAG. RADÍR VÁZOLÁSA

-KIÁLLÍTÁS A TÁBLÁN AZ ELKÉSZÜLT MUNKÁKBÓL

2.4.2. Projektterv Projekt megnevezése: Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése Bevont csoport: Az első évfolyam osztályai Időkeret: 16 nap - foglalkozások - közösségépítő kirándulás - tapasztalatok értékelése, összegzése - a szülők tájékoztatása Cél: A kisgyermek iskolába lépését megkönnyíteni, sikerességét elősegíteni. A tanuláshoz szükséges alapkészségek és képességek megismerése minden egyes kisgyermeknél. Feladatok: Játékos tevékenykedtetés keretében a gyermek megfigyelése, megismerése, mérése. Probléma esetén részképességek vizsgálata. Szülők tájékoztatása, vélemények egyeztetése az átmeneti időszak tapasztalatairól. A gyermek motiválása, folyamatos megerősítése, iskolára való ráhangolódás, közösségépítés, személyes kompetenciák fejlesztése. Partnerek: Óvodák Nevelési Tanácsadó Fejlesztő pedagógusok Szülők Értékelés: A ciklus végén minden tanulóról összegző feljegyzés készül. Ez alapozza meg, és segíti a tantárgy szerinti oktató - nevelő munkánkat. 141

2.5. IDEGEN NYELVI MODULOKBAN

KOMMUNIKATÍV

KOMPETENCIA

FEJLESZTÉSE

2.5.1. A kommunikáció típusú oktatási anyag fő célja

A kommunikáció típusú oktatási anyag fő célja, hogy fejlessze a tanulók azon általános készségeit és kommunikatív nyelvi kompetenciáit, amelyek a célnyelven való kreatív kommunikációt lehetővé teszik, és ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy a tanulók a közoktatásban folyó nyelvi képzés során használható nyelvtudást szerezzenek. Továbbá célja a kommunikatív kompetencián belül a tanulók beszédkészségének és beszédértésének fejlesztése olyan tevékenységeken keresztül, amelyek egy adott témakörhöz kapcsolódnak, és közel állnak a korosztály mindennapos tevékenységeihez, érdeklődéséhez. Az oktatási anyag fókuszában, hangsúlyosan kommunikatív és kreatív jellege miatt, főként a receptív és szóbeli, később a szóbeli és a produktív készségek állnak: interakció, összefüggő beszéd és kreatív írás. A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése lehetővé teszi a tanulócsoporton belüli személyre szabott tanulást, a különböző nyelvi szinteknek megfelelő feladatválasztást és a teljes tanulói személyiség bevonását éppúgy, mint a tanulói kreativitás kiaknázását és sokirányú fejlesztését. Az oktatási anyagok különálló egységet képező, rugalmasan felhasználható modulokból állnak. Egy-egy modul több tanórára kínál fejlesztési feladatot egy adott témában. A modult a nyelvtanár a legjobb szakmai belátása szerint a tanulócsoport szükségletéhez igazodva választja ki. Egy-egy modul alkalmas nyelvkönyvek témáinak kiegészítésére.

Iskolánkban a modulok bevezetése idegen nyelvből a 7. évfolyamon történik. Az éves óraszámot a modulok beillesztése nem módosítja.

142

Idegen nyelv

KER nyelvi szint

Az oktatási anyag típusa

Az oktatási anyag (modul) címe Family 1 Family 2 Daily Routine Housing

Angol

A2

Kreatív kommunikáció

Hobbies and jobs Meals and services Health and sports Weather and clothing Traffic and travelling Entertainment

Idegen nyelv

KER nyelvi szint

Az oktatási anyag típusa

Az oktatási anyag (modul) címe Vorstellung Meine Familie Tagesablauf Guten Appetit

Német

A2

Kreatív kommunikáció

Sport Wie geht's? Wohnen Unsere Schule Hobbys Mode-Mode-Mode

2.5.2. Az iskolai beszámoltatás és számonkérés rendje

A felkészülés során a modulok elsajátításakor rendszeres szóbeli ellenőrzés történik. Ezt követően az egységeket írásban kérjük számon és mérjük. Ezek értékelését a hagyományos osztályzatokkal végezzük a következő szempontok figyelembe vételével: tartalom, nyelvhelyesség, szókincs, nyelvtan, helyesírás. A modulok elsajátításának kimenete egy szóbeli vizsga, ahol a tanulók elsajátított tudását, kommunikációs-, kognitív- és szociális kompetenciáját mérjük. 143

A szóbeli számonkéréssel célunk a tanuló vizsgaszituációba helyezése, eddigi tudásának összegzése, középiskolai felvételire történő felkészítése. Az értékelés hagyományos osztályzatokkal történik (amit súlyozottan figyelembe veszünk az év végi értékelésnél,)az alábbi szempontok alapján: Tartalom, szókincs, kiejtés, nyelvhelyesség, nyelvtan, folyamatosság, kommunikációs készség.

Szentendre, 2013. május 13.

/ Torbáné Ballagó Zsuzsanna / igazgató

144

3. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

3.1.

Konkrét célok és feladatok

- legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, orvosi és védőnői szűrővizsgálatok és felvilágosító alkalmak támogatása - fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálat támogatása - az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése - a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök) - a napköziben és a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása - DSK programok (DIK túrák, osztálykirándulások, uszodai programok, korcsolyázás, „kihívás napja” szervezése) 3.2.

-

-

-

-

-

Eszközeink, eljárásaink a célok megvalósítása érdekében:

1.-8. osztályig megvalósítjuk a mindennapos a testmozgást a heti 5 testnevelés óra keretében, 2012. szeptemberétől felmenő rendszerben. A többi osztályban heti három testnevelés óra mellé a diákoknak játékos testmozgást építünk be a tanórákba, valamint délutáni tömegsport órákon vehetnek részt azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra. Együttműködési szerződésünk van az iskolában működő Vasgyúró Diáksport Egyesülettel, sportfoglalkozásaikat minimális tagdíj fizetése mellett bárki igénybe veheti. Folyamatosan szervezünk évfolyamszintű és iskolai bajnokságokat. Diákjaink részt vehetnek városi, területi,…. versenyeken is. Legtehetségesebb tanulóinkkal készülünk a diákolimpiára. 1.-6. osztályos tanulóink heti 1 órában, 7.-8. osztályos diákjaink heti fél órában a tanítási rendbe illesztett tanuszodai úszásoktatáson vesznek részt. Helyi adottságoknak megfelelően minden év első évfolyamán „Vizes osztály” indítása együttműködve az MTK-Kópé Egyesülettel – amennyiben a város anyagi helyzete lehetővé teszi. A napközis foglalkozások rendjébe is illeszkedik a rendszeres testmozgás tevékenysége. MIVK Bázisiskolája vagyunk.

145

-

-

-

A testi nevelés megvalósításának legfontosabb színtere a testnevelés óra. Igyekszünk a felmentést kérők számát csökkenteni azzal is, hogy orvosi javaslatra továbbra is élhetnek tanulóink a könnyített testnevelés lehetőségével. Megtervezzük a sportra fordítható évenkénti normatíva felhasználását. Felmérés alapján tanulóink közel 30 %-a gyógytestnevelésre szorul. Szeretnénk újra indítani a gyógytestnevelést. Preventív program testnevelés órák keretében. Testnevelőink minden ősszel és tavasszal Hungarofit tesztsorral mérik a gyerekek fizikai állapotát, és összehasonlítják azt az előző eredménnyel. Tanulóink rendszeres egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt: - minden tanuló évenkénti fogászati, - 2.,4.,6.,8. osztályban teljes körű orvosi és védőnői vizsgálaton (testi fejlődés, érzékszervek vizsg., általános belgyógyászati vizsgálat) vesznek részt. Védőoltások: 6. osztályban Di – Per-Te, MMR, 7. osztályban Hepatitis B

- Az osztályfőnöki órák témakörébe kötelező órát építettünk be egészségfejlesztési témakörrel, melyeknek megtartásához igénybe lehet venni az iskolai védőnő segítségét: Helyes napirend, higiénia, egészséges táplálkozás, alvás, aktív szabadidőkihasználás, rendszeres testmozgás, alkohol, dohányzás, drog, családi életre nevelés, nemi felvilágosítás, testünk felépítése, érzékszervek, elsősegélynyújtás…. -

Valamennyi tantárgyban megkeressük az egészségfejlesztéssel kapcsolatos lehetőségeket, és élünk ezekkel a szakórákon is. Az elsősegély nyújtási alapismereteket és a fogyasztóvédelmi ismereteket az Életvitel és gyakorlati ismeretek keretébe építi be. A tanításhoz szükséges eszközök (elsősegélyládák, ambubaba,…) beszerzését is tervezzük, valamint a pályázatokon szerzett demonstrációs eszközöket használjuk. -

-

A DADA program helyi megvalósításához képzett pedagógusaink vannak. Pályázati lehetőségeket keresünk a program megvalósításához, illetve kérjük az Egészséges Városért Közalapítvány segítségét. Továbbra is helyet adunk a péntek éjszakai pingpongnak. Az egészségvédelem mindennapos feladatainak ellátására kiemelt figyelmet fordítunk: - a WC-k, mosdók, tantermek, folyosók tisztasága, - megfelelő világítás a tantermekben, - a tanulói asztalok, székek mérete, - a rendszeres szellőztetés, 2

-

-

-

-

pormentesítés: váltócipők használata, a tornaterem és a folyosók többszöri felmosása nap közben. A születendő minisztériumi ajánlás alapján javaslatot teszünk az iskolai büfé árukészletére. Érdeklődő tanulóinkkal elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási és polgári védelmi tanfolyamon és versenyeken veszünk részt. A felkészülést az iskolai védőnő segíti. AIDS világnapja. Az iskola balesetveszélyes munkahely. Ezért minden tanév elején a pedagógusok balesetvédelmi előadáson vesznek részt. A pedagógusok is tartanak tanítványaiknak az első tanítási napon baleset- és tűzvédelmi ismertetőt. Felhívjuk tanulóink figyelmét a közlekedés, a háztartás és az iskola leggyakoribb testi épséget veszélyeztető tényezőire, és útmutatást adunk ezek elkerülésének módjaira. Kialakítjuk tanulóinkban a beteg, fogyatékos embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást, és az egészséges állapot örömteli megélését.

3.3. Testnevelés Nem kérdés, hogy a civilizációs ártalmak ellensúlyozására a rendszeres testmozgás jótékony hatással van. Ezért biztosítani kell a tanulóknak a mindennapi testmozgás lehetőségét. A mindennapos testmozgás alappillérei: A testnevelés órák: A testnevelés órákat testnevelés szakos tanáraink és az alsó tagozatban tanítók irányítják. Célunk, hogy azokon a napokon, amikor nincs testnevelés órája tanulóinknak, akkor is legyen lehetősége legalább harminc perces mozgásra. Igyekszünk a tanulóink órarendjének, napirendjének összeállításakor figyelembe venni, hogy meg legyen a naponkénti mozgásmennyiség. Gyógytestnevelés: A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. A szakorvosi lelet alapján az iskolaorvos sorolja be a tanulókat a testnevelési kategóriákba. E besorolás alapján vesz részt a gyermek a testnevelési foglalkozásokon: A tanulók fizikai állapotának mérése: A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása alapul szolgál az egyéni és közösségi fejlesztő programok elkészítéséhez. A tanulók fizikai állapotát – a tanmenetekben meghatározott folyamatos méréseken túl évente kétszer átfogóbb vizsgálatnak vetjük alá a harmadik évfolyamtól. Az eredmények a fizikai állapot tükrözésén túl a további feladatainkat is meghatározzák a tananyag tervezésénél. 3

3.4.

Védőnői egészségnevelési órák

1. osztály: Helyes fogápolásról, fogváltásról, személyi higiéniáról, hajápolásról, helyes testtartás tanulás alatt. 2. osztály: Tisztálkodásról, testrészeinkről, táplálkozás fontossága, fogápolásról. 3. osztály: Helyes táplálkozás, étrend, higiéniás szokások, fogápolásról, fogászati szűrés fontossága. 4. osztály: Egészség – betegség fogalma, betegségek megelőzése, emberi fejlődési szakaszok, életkori sajátosságok, belső szerveink, érzékszerveink. 5. osztály: Pubertáskor: nemi jelleg – nemi szerepek, kiskamaszkori változások, önismeret, egészséges életmód – táplálkozás, divat, barátság. 6. osztály: Pubertáskor testi – lelki jellemzői, jegyeinek felismerése és elfogadása, higiénia a kamaszkorban, egészségmegőrzés, az egészség érték, védőoltásokról, legális és illegális drogok, barátság. 7. osztály: Nemi szerepek, nemi érés, testi higiénia, barátság, szerelem, szexualitás, párkapcsolat, fiatalokat érintő szexuális aberrációk veszélyei, védőoltásokról, droghasználat (cigaretta, alkohol, kábítószerek) veszélyei. 8. osztály: Egészséges életmód, veszélyeztető magatartás, fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő betegségek (AIDS, Hepatitis-B), legális – illegális szerek (drogfogyasztás veszélyei), felelősség önmaga és partnere iránt, személyi higiéné, mentálhigiéné, fiatalokat érintő szexuális aberrációk veszélyei, vérzések ellátása.

3.5.

Kötelező szűrővizsgálatok:

Az 1. évfolyam állapotfelmérése, 2.,4.,6.,8. évfolyam orvosi és védőnői szűrővizsgálata, 16 évesek záróvizsgálata. Ezen belül a védőnői vizsgálat része: - a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, 4

- a nemi fejlődés nyomon követése, - az érzékszervek működésének vizsgálata (látás, hallás) - színlátás vizsgálata a 6. évfolyamon, - mozgásszervek vizsgálata, - vérnyomásmérés, - a pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól, - általános személyi higiénia és fejtetű szűrése negyedévenként, - a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és a magatartás problémáinak feltárása. A kiszűrt rendellenességekről a védőnő tájékoztatja az iskola-, illetve a háziorvost. Eltérés esetén szakorvoshoz irányítjuk a tanulót és értesítjük a szülőket! Az orvosi szűrővizsgálat része: - fizikális belgyógyászati szűrés, -mozgásszervek vizsgálata, - testi fejlettség és tápláltsági állapot, -a nemi fejlődés, a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés nyomon követése, - a magatartásproblémák feltárása, - járványügyi és közegészségügyi feladatok ellátása. Fokozott gondozás: A szakorvosi vizsgálatok alapján a gyermek fokozott gondozásban részesül. A gyermek állapotát nyomon követjük, melyhez kérünk minden újabb leletet bemutatni! Testnevelési kategóriába sorolás: A szakorvosi leletek alapján az iskolaorvos végzi a védőnő segítségével. Kötelező védőoltások: Az oltások megtörténtének ellenőrzése a védőnő feladata. Iskolai kampányoltás keretén belül 6. évfolyamon Diftéria (torokgyík), Pertussis (szamárköhögés),

5

Tetanus (merevgörcs), Morbilli (kanyaró), Mumpsz (fültőmirigy gyulladás) és Rubeola (rózsahimlő) ellen kapnak emlékeztető oltást. A 7. évfolyam tanulóit Hepatitis-B (fertőző májgyulladás) ellen oltjuk. Védőnői fogadóóra: Megadott, illetve előre egyeztetett időpontban fordulhatnak a diákok, szülők, pedagógusok kérdéseikkel a védőnőhöz. 3.6.

Egészségnevelés:

Tanórákon, valamint tanórán kívül van lehetőség egyes témakörökben a védőnő által megtartott foglalkozásokra. Pl.: egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek, higiénia, nemi fejlődés, társas kapcsolatok, egészséges környezet, elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás, szerelem és párkapcsolatok. Higiéniás, balesetvédelmi és tűzvédelmi ellenőrzés. A tanulók elsősegélynyújtásban való részvétele.

4. MINDENNAPI TESTEDZÉS, TESTMOZGÁS

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. 1.-8. osztályig megvalósítjuk a mindennapos a testmozgást a heti 5 testnevelés óra keretében, 2012. szeptemberétől felmenő rendszerben. Együttműködési szerződésünk van az iskolában működő Vasgyúró Diáksport Egyesülettel, sportfoglalkozásaikat minimális tagdíj fizetése mellett bárki igénybe veheti. Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon a heti három kötelező testnevelés óra, a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.

6

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra (átlagban heti 2,5 óra). Délutáni tömegsport órákon vehetnek részt azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra . A napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Szentendre, 2013. május 13.

/ Királyné Szabó Anikó / Szülői munkaközösség elnöke

/ Torbáné Ballagó Zsuzsanna/ igazgató

7

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents