ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BÖRZSÖNY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

0

2014. Tartalomjegyzék

I. II. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV.

Jogszabályok ......................................................................................................... .2 Helyzetelemzés …………………………………………………………………….3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka célja ..................................................... 8 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 12 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 15 Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ... 17 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................ 27 Teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................... 28 Környezeti nevelési program ................................................................................ 34 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ........................................................... 37 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ............................ 40 A szülő, tanuló és iskolai pedagógusok együttműködésének formái .................... 51 Az iskola vezetésének, közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése ......... 53 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................... 55 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének elvei ............................ 56

Helyi tanterv A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező tantárgyak és óraszámaik ...................................................................................... 58 II. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak ......................................................... 59 III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei .................................... 65 IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei.………………………………………….66 V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................ 67 VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése . 68 VII. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ...................... 77 VIII. Az otthoni (napközis, illetve tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ...................................................................................................... 78 IX. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................... 79 A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések ........................................................................................................... 85 A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok ................. 86 I.

Mellékletek A szöveges értékelés törvényi szabályozása .................................................................... 90 Sportversenyek tervezete ………………………………………………………………....93 Alapító okirat

1. oldal

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁRA ÉS HELYI TANTERVÉRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló  A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet módosításáról.  51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről  2013. évi LV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról  2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelési törvény módosításáról  326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról [Kjt. Vhr.]  47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről  2013. évi CXLIV. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról  51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  kiegészítések és korrekciók: - 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

2. oldal

Mottó: „Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt a fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel előre segíted őt életútján.” (Goethe)

I. HELYZETELEMZÉS ISKOLÁNKRÓL - bevezető – E helyen 1917 óta folyik a nagyoroszi gyermekek nevelése, oktatása. Intézményünk őse a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd a XX. századtól állami iskola lett. Az iskola története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A tanulók létszáma a 2013/2014. tanévben l56 fő. Intézményünk a gyermekek, a tanulók nevelését-oktatását két épületben oldja meg. Az ún. „régi” épület, ahol a felső tagozat és a tornaszoba van, - a Berthold grófi család kastélyának intézői épületéből kialakított - ma már kevésbé felel meg a korszerű oktatás követelményeinek. Az „új” épület az alsó tagozatos tanulócsoportok részére megfelelő elhelyezést biztosít. Nagy szükség lenne az épületek korszerűsítésére, energetikai felújítására. Hiányzik a tornaterem és egy aula, rossz idő esetén a testnevelés órák megtartása komoly probléma. A napközis és menzai étkezés a korábbi Községi Könyvtárból kialakított épületben történik. A nagy forgalmú 2-es úton való átkelés miatt ez komoly veszélyforrás gyermekeink számára. 3. oldal

Ünnepélyek megtartásához a Művelődési Ház épületét vesszük igénybe. Az iskola régi épülete a már említett tornaszobán kívül helyet ad a négy felsős osztálynak valamint a tanári és az igazgatói szobának, fizika-kémia szertárnak, öltözőnek és raktáraknak. Az új épületben, mely akadálymentesített, hat osztályterem van kialakítva, melyből egy a napközis csoporté, egyben pedig az informatika terem kap helyet, valamint itt található a logopédia terem. Az iskola csodálatos természeti környezetben fekszik. Udvara hatalmas, sportolásra, játszásra, kiválóan alkalmas. Az iskolaudvaron található egy bitumenes kézilabda pálya, valamint egy röplabda és kosárlabda pálya. A helyi vállalkozók elkészítették a bitumenes pálya világítását, így a téli időszakban a késő délutáni foglalkozások megtartása sem jelent gondot. A füves részen néhány EU – szabványnak megfelelő játszótéri játék található. Az intézmény felszereltsége átlagos. Rendelkezik egy nevelői kézikönyvtárral, 4 interaktív táblával, a hozzá tartozó kiegészítőkkel, 28 db számítógéppel, 2 db irodai nyomtatóval, egy fénymásolóval és szkennerrel, mini telefonközponttal. Szerencsés lenne, ha minden termet fel tudnánk szerelni interaktív táblával. A számítógépek folyamatos felújítást, karbantartást, esetlegesen pótlást igényelnek. A megyére jellemző romló társadalmi és gazdasági helyzet településünkön is érezteti hatását. Igen magas a munkanélküliek száma, sok az elszegényedő, a napi megélhetési gondokkal küzdő család. Iskolánkban elég magas a hátrányos helyzetű tanulók száma, közel 50%. A HHH-s tanulók száma elenyésző. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását.

4. oldal

Bőven adódik beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő, valamint SNI - s diák is, - ők integrált oktatásban részesülnek. Ezek a tanulók nagyobb odafigyelést, több törődést, megértést igényelnek a nevelőktől. Gyógypedagógiai ellátásuk szükséges. A szakszolgálat biztosítja a gyermekek logopédiai ellátását és gyógytestnevelését. A BTM - es és SNI- s gyermekek fejlesztését megbízásos gyógypedagógussal látjuk el. Tanulóink között csaknem minden évfolyamon van jó képességgel, sőt kiemelkedő tehetséggel rendelkező diák, akik kellő felkészítés után szépen szerepelnek a tanulmányi-, sport-, és egyéb versenyeken, és sikereikkel, eredményeikkel öregbítik iskolánk hírnevét. Kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük tehát a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A tantestület tagjai részt vesznek továbbképzéseken, az ott hallottakat hasznosítják nevelőoktató munkájukban. A gyermekeket rendszeresen felkészítik a területi és a megyei versenyekre, hogy ott minél eredményesebben szerepelhessenek. Nevelőtestületünkre jellemző az egymás megbecsülésén és a korrektségen alapuló légkör, mely hozzájárul a nevelő-oktató munka magas színvonalához. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Célunk: emberséget és tudást adni a felcseperedő nagyoroszi polgároknak!

Terveink közül a fenntartóra háruló többletkötelezettségek: 1. Kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” , s ezt beépítettük a programunkba. Szeretnénk, a 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben az 1. osztállyal kezdve bevezetni az úszás oktatását. 2. Hagyományok ápolása: néptánc-oktatás, népi ének tanításának támogatása. Tanulóink közül évente kb. 40-50 gyermek tölti a szabadidejének egy részét ezzel a nemes elfoglaltsággal. Vegyes csoportok vannak, több évfolyamból tevődnek össze. A néptánc oktatót az önkormányzat alkalmazza, s a szülők havonta 1 500 Ft-ot fizetnek be az önkormányzat pénztárába. A fellépő ruhákat is a szülők vásárolták. A Börzsöny Néptánc Együttes több területi versenyen, fellépésen mutatkozott már be eddig nem kevés sikerrel. Meghívást kaptak már a Felvidékre is. A Népdaléneklő kisegyüttes a a Nógrád 5. oldal

megyei versenyen éveken keresztül első helyezett volt és az országos versenyen is Arany Kategóriásak voltak. Szeretnénk 1. osztálytól kezdve felmenő rendszerben délutáni foglalkozás keretében bevállalni az iskolai néptánc-oktatást, valamint a népi ének tanítását. Szerencsés lenne, ha a néptánc-oktatót a tankerület tudná foglalkoztatni főállásban. Meggyőződésünk, hogy minden nemzetnek ápolnia kell a hagyományait, mert csak így tud fennmaradni. 3. Településünkön él egy bőrdíszműves, aki „Nyitott műhely” címen szeretné az érdeklődőket bevezetni e világnak a rejtelmeibe. Szeretnénk kihasználni ezt a lehetőséget, és a tanórán kívüli foglalkozások keretében az érdeklődő diákokkal megismertetni. 4. Szeretnénk kézműves foglalkozásokat tartani: különböző technikákkal: üvegfestés, batikolás, origamizás. 5. Évek óta kiemelkedő eredményeket értünk el a Kis Iskolák Országos Versenyén. Ezek a tornák az ország különböző nagy városaiban vannak, több száz kilométerre. Atlétikában, kézilabdában, fociban szerepeltek diákjaink. Évente 10-15 gyermekkel képviseltük iskolánkat, 2 fő pedagógus kísérettel. Külön autóbusszal utaztak, 3-4 napot töltöttek a versenyek helyszínén. Az utazás és az étkezés költsége többletkiadást jelent a fenntartónak. 6. Szükséges lenne havonta legalább 2 órában iskolapszichológust alkalmazni a magatartási zavarral küzdő tanulók megsegítésére. 7. Az egész évben kimagasló tanulmányi eredményt elérő, a kiváló magatartású, illetve a kiemelkedő közösségi munkát végző tanulóinkat szeretnénk jutalmazni:  Könyvjutalomban részesíteni  Jutalom kirándulásban részesíteni. 8. Korszerű oktatástechnikai eszközök szükségessége: 2 db interaktív tábla, projektor, laptop.

6. oldal

Humán erőforrások

Magyar nyelv és irodalom

Kramlik Mariann

Történelem

Deméné Gecse Judit

Idegen nyelv

Szabóné Donkó Anna angol

Matematika

Dóbiásné Molnár Erzsébet /Közokt. vez. szakvizsga/

Fizika

Kopó Lászlóné - óraadó

Deméné Gecse Judit német, orosz

Biológia/Természetismeret Bódis Bertalan

Vigyinszki Attila

Kémia

Dóbiásné Molnár Erzsébet

Géringerné Méder Andrea

Földrajz

Bódis Bertalan

Vigyinszki Attila

Ének-zene

Megyeri Attiláné /Fejlesztő ped. szakvizsga/

Rajz és vizuális kultúra

Vigyinszki Attila

Technika, életvitel és gyakorlat

Bódis Bertalan

Testnevelés és sport

Informatika

Tóth-Peredi Anita

Bódis Bertalan középfokú labdarúgó edzői Vigyinszki Attila „D” tip. labdarúgó edzői

Bódis Bertalan /kép. nélk./

Mozgókép és médiaismeret Vigyinszki Attila

Tanító

Vigyinszki Attiláné

Szőke Endre /Infomédia szakv./

Hámoriné Szajbert Piroska

Micsikné Miszkuly Mária

Megyeri Attiláné (Fejlesztő ped. szakv.)

Kissné Unatényi Katalin /Népműv. szakkoll., Közokt. vez. szakv./

7. oldal

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA

Iskolai oktatás célja: az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás. 

Korszerű, európai hagyományokra épülő, természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép és értékrendszer kialakítása, mely a tanulókat felkészíti, és alkalmassá teszi a valóság megértésére, az aktív cselekvésformák felismerésére.



Nemzeti hagyományainkat ismerő és megértő, de a másságot is tolerálni tudó fiatalok nevelése.



Szabad, független személyiségek nevelése, akik mély önismerettel rendelkeznek, ismerik képességeiket, lehetőségeiket és céljaikat, képesek az önmegvalósításra, az élet szeretetére és tiszteletére, jövőjük alakítására, egészségük védelmére, a szabadidejük helyes eltöltésére, munka-, környezetkultúra és a családi élet harmonikus kialakítására.



Felkészítés a munkavállalói szerepre.



Hatékony együttműködés a szülői házzal, a tágabb települési közösséggel.

Alapvető feladataink 

Minden tanuló számára biztosítani kell az alapkészségek elsajátításának lehetőségét, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek.

8. oldal



Megfelelő alapokat nyújtani a szakmai képzéshez, segítséget nyújtani ahhoz, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése után mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek közül választani.



Felkelteni az ismeretszerzési vágyat.



Tiszteletet ébreszteni az emberi értékek / tárgyi-, művészeti-, erkölcsi / iránt.



Elmélyíteni a hazaszeretet, a szülőföld iránti hűség érzését.

Kiemelt feladataink, eljárásaink, eszközeink 

Tehetséggondozás szakkörökkel, egyéni foglalkoztatással.



Műveltségi hátrányok leküzdése: felzárkóztatással, korrepetálással, tanulószobai foglalkozással, egyéni foglalkoztatással.



A nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megőrzése, népismereti tananyag tanítása.



Feledésbe merült népi hagyományaink felélesztése: Lucázás, csordapásztorozás, kiszézés, pünkösdölés



Fontos feladatnak tekintjük a hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyerekek életesélyeinek javítását, a tanulók eltérő fejlődési problémáit, és a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek korai felismerését, kiszűrését, a speciális megsegítés mielőbbi elkezdése céljából.

a./ El kell érni, hogy: 

Tanulóink szeressenek iskolába járni, legyenek büszkék iskolánk eredményeire, hagyományaira.



Érezzék kötelességüknek a rendszeres tanulást.

9. oldal



Váljanak tanult, művelt és művelődő fiatallá. Ezért a kommunikációs és a matematikai alapműveleti készségeket, az idegen nyelv tudását képességeikhez mérten a legmagasabb fokon sajátítsák el, fejlesszék könyvtárhasználati készségüket, váljanak olvasóvá és sajátítsák el a modern információhordozók használatának ismeretét.



Ízleljék meg a siker titkát társaik, szüleik és nevelőik körében - túl a tantervi követelményeken - a képességek mind szélesebb körében.



Készüljenek fel életpályájukra, a továbbtanulásra, eredményesen illeszkedjenek be a közélet követelményeinek világába.



Tanulóink sokoldalú, nyitott, érdeklődő, rugalmas személyiségekké fejlődjenek.



Legyenek munkára neveltek.



Rendelkezzenek háztartási ismeretekkel.



Használják rendeltetésszerűen a legfontosabb technikai eszközöket.



Rendelkezzenek szilárd alapkészségekkel a legfontosabb tantárgyakat illetően /anyanyelv, matematika, idegen nyelv/, hogy a továbbtanulás során ezen ismeretekre biztonsággal lehessen építeni.



Testileg, lelkileg, szellemileg, életmódjukat tekintve egészséges ifjakká váljanak.



Jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakuljon olyan szinten, hogy ügyelni tudjanak környezetük tisztaságára, épségére, szépségére és saját megjelenésükre.



Legyenek tisztelettudóak, jól neveltek, társas kapcsolataikban kulturáltak, a demokrácia szabályait megtapasztalva tudjanak élni jogaikkal.



Működtessék a diákönkormányzatot.

b./ Fontos a célok elérésében: 

gazdag érzelmi élet, lelki gazdagság kialakítása,



családi életre nevelés osztályfőnöki órák keretében



közösségi életre nevelés



a hit – és erkölcstan tantárgy segítségével az akarati-erkölcsi nevelés, helyes értékítélet kialakítása, a tantárgy, valamint a hitoktatás feltételeinek biztosítása,



a tanulók társadalmi beilleszkedésének segítése,



egészséges életmód igényeinek kialakítása,



stressz- és feszültségoldás



az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása,



a természet szeretetének, tiszteletének megalapozása, 10. oldal



a pedagógusok jó példamutatása,



a szakmai munkaközösségek beindítása, színvonalas munkája,



a nevelőtestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, egységes nevelői és oktatói eljárások, követelményrendszerek kialakítása,



nevelési és eredményvizsgálatok rendszeres végzése.

Tantestületünk jellemzői: 

jó szakmai felkészültség,



problémaérzékenység és megoldókészség,



kulturált vitaszellem.

Fontos: Szakmai munkaközösségek bevonásával teljesítmények és eredményvizsgálatok végzése az átmenetnek számító évfolyamokban / l.o., 4.o., 8.o./ Az eredmények vizsgálata és az abból adódó feladatok meghatározása. 

Tanulmányi és kulturális versenyek szervezése.



Sportversenyek, diáksport szervezése.



Napközi szervezése.



Felügyelet ebédeltetésnél



Szülőkkel való kapcsolattartás.



Együttműködés a fenntartóval.



Rendszeres munkakapcsolat a gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetekkel.



Gyermek-és ifjúságvédelem – prevenció.



Tanszersegély



Kedvezményes étkeztetés



Iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, fogorvos



Kötelező szűrővizsgálatok

11. oldal

III. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉL: - gyermekeink minden beszédhelyzetben választékosan használják anyanyelvünket, fejtsék ki saját véleményüket felmerülő té-

mák, dolgok iránt, legyenek tisztában jogaikkal, kötelességeikkel, legyenek képesek kialakítani önismeretüket, önbecsülésüket, érdeklődésük felkeltése népünk múltja iránt, néphagyományok feltárása, értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása, tisztelet ébresztése az értékek iránt, betartani az udvariasság szabályait, a mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés, Stressz- és feszültségoldás, fejleszteni alkotó képzeletüket.

FELADAT 1. Olyan tulajdonságok, késztetések kialakítása, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a tolerancia szellemében a kapcsolatteremtésre, együttes tevékenységekre,  más anyanyelvű, nemzetiségű gyerekek megismerése, tiszteletben tartása,  mutassanak érdeklődést a felmerülő témák, dolgok iránt,  legyen saját véleményük,  művelődjenek, „használják a könyvtárat”  legyenek tisztában jogaikkal, tapasztalják meg a demokrácia szabályait

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI

A beszédtevékenység fejlesztése  a.) műveltségi vetélkedők b.) ismerkedés a népmesékkel c.) többféleképpen értelmezett kérdések vita  keretében  d.) megismerni más népek népművészetét, természeti tájait, gazdaságát, sporteredményeit  e.) szituációs játékok  f.) diákönkormányzat működtetése g.) ismerkedés népi játékokkal (regölés, betle-  hemezés szőlőpásztor-játék, balázsolás) h.) játékdélutánok  i.) történelem, ill. honismeret szakkör

12. oldal

Játékdélutánon, szakkörön, vetélkedőn résztvevő tanulók beszédkultúrája, választékos beszédművelése. Tisztelettudóan köszönjenek. Anyanyelv helyes használata a tanulóink többségénél. Szabadidejük hasznossá tétele. Rendelkezzenek megfelelő önismerettel, önbecsüléssel. Szívesen vegyenek részt az osztályszintű és iskolai szavalóversenyeken Feledésbe merült néphagyományok, népi játékok felkutatása a falvakban, kapcsolattartás idős emberekkel, a falusi nyugdíjas klubbal.

FELADAT 2.      3.   

Mozgásterápia összeállítása, helyes testtartás előnyei, hátrányai, torna- és táncos jellegű feladatmegoldások a tánc lépéseinek alapfokú ismerete stressz- és feszültségoldó alapismeretek, gyakorlatok egyénileg, párban és csoportban végezhető mozgásrendszerek Az attitűdformálás, a sportolást kedvelő, abban élményt felüdülést találó gyermekek pozitív hozzáállásának „alakítása”, kitartás, motorikus cselekvési biztonság fejlesztése, határozottság, célratartás, körültekintés, ésszerűség alakítása, problémamegoldó gondolkodás, emlékezés, megfigyelés, figyelem, értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása.

4. Visszaállítani az olyan fogalmak „rangját”, mint szeretet, bátorság, családias légkör, az egyszerűség szépsége, a közös munka kialakítása,  tisztelet ébresztése az értékek iránt,  ünnepeken értő figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben,  az elemi udvariasság szabályainak maradéktalan betartása, erre egymás figyelmeztetése,

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI

Ritmikus mozgás fejlesztése  Önkéntes részvétel, lelkesedés, párosítva a.) népi játékok, népdalok megismerése (csúa kitartással, előadókészséggel, feladatfolódók, nógrádi gyermekjátékok), vállalással. b.) régebben élt gyerekek játékai, (Alsó és felső tagozatban folyó c.) megtanulni a tánc alapelemeit. néptáncoktatás. )

Az állóképesség fejlesztése a.) szabályjátékok, b.) lábtorna, c.) túra, „Zöld Út kerékpár túra” d.) úszásoktatás, e.) aerobic, f.) népi tánc, g.) labdajátékok

 Közös játékok játszása a játékszabályok betartásával önállóan.  Idősek tisztelete, megbecsülése.  Örülni mások sikerének.

Érzelmek fejlesztése Hagyományok, ünnepre való felkészülés  Mikulás, Advent, Karácsony, Farsang, Nő nap, Anyák napja, Madarak és fák napja, Gyermeknap, Pedagógusnap, állami ünnepeink,  hit – és erkölcstan oktatás feltételeinek biztosítása,

 Kreatív ötletek alkalmazása, megvalósítása, értékelése.  Konkrét tapasztalatszerzés a szeretetről, összetartásról, megbecsülésről, munkamegosztásról, felelősségről.  Iskolai rendezvényeken való önkéntes szereplés.  A kiállításokon, múzeumi, színházi elő-

13. oldal

FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

 ismerkedés a kultúra különböző ágaival.

5.      

 kiállítás, múzeum, színházi előadás megtekintése,  koncertlátogatás,  rádió és televízió műsorának megtekintése,  hobbi ötletek (modellezés, kertészkedés, bélyeggyűjtés). A mozgás megszerettetése, Az egészséges életmód kialakítása pozitív életmód minták elsajátítása (étkezési kul- a.) sportdélutánok, b.) vetélkedők (játékos, egészségügyi, tisztasátúra, egészséges étrend) gi). stressz- és feszültségoldás, c.) klubdélutánok, esztétikus környezet kialakítása, d.) túrák, a rendszeres sportolásra, mozgásra nevelés, e.) kirándulások a Börzsönyben, a természet, környezet megvédése, f.) úszótanfolyamok szervezése, kapcsolattartás fogorvossal, védőnővel. g.) séta a Hora-dombon, h.) fogápolás, i.) öltözködés, j.) kerékpározás, (görkorcsolyázás).

14. oldal

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI adásokon látottak kamatoztatása  Nemzeti ünnepeken értő figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben.  Műveltségi területek iránti érdeklődés.  Rongálások csökkentése az iskolában és a településen.  Hiányzások számának csökkentése.  Öltözködésükben a tisztaság, a fiatalos, de elfogadott ízlés domináljon.  Mindennapi fogápolás.  A környezet megvédése, az állatok szeretete.

IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉL:

Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. Pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése. A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása. Tolerancia, a másság elfogadtatására. Szolidaritás érzésének kialakítása. Hazaszeretet érzésének erősítése, hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megőrzése. Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés.

FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

1. Közösségkialakítás, közösségfejlesztés. − Kapcsolattartás a gyermek környezetével.

− Tanuló – tanuló, tanuló – tanár, tanár – szülő kapcsolat alakítása. - szülői értekezletek, - szülői munkaközösség, - családlátogatás − Közös iskolai és iskolán kívüli programok, ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra. 2. Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. − Klubdélutánokon közös játék, ügyességi − Egészséges versenyszellem kialakítása összevetélkedő, szellemi vetélkedő. fogás szükségességének felismertetése cso- − Gyermeknapi rendezvények, farsangi portos tevékenységek útján. bál, jelmezverseny. 3. Erkölcsi szemlélet fejlesztése: becsületesség, − Osztályfőnöki és hit- és erkölcstan órán: küzdőszellem, negatív magatartásformák elbeszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituítélése, pozitívak elfogadása. ációs játékok. 4. Legyenek nyitottak a különböző szokások, − Helyi hagyományok, népszokások, őréletmódok, kultúrák, vallások, a másság zése, továbbadása: etnikai folklór – iránt. tánc, zene. (Honismereti szakkör szerepe)

15. oldal

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI − Nyílt tanulmányi napok keretében a szülők megismerhessék az iskola belső életét, hétköznapjait. − Gyermeknapi programokba a szülők bevonása − Közös játékok: szülők, diákok és nevelők csapata − Havonta 1 osztályprogram szervezése − A jelmezversenyen és rendezvényeken az osztályfőnök segítségével vegyen részt az osztály egy része, lehetőség szerint. − A feladatban megjelölteknek megfelelő témakörök beiktatása az osztályfőnöki és hit – és erkölcstan órákba. − A tanulók ilyen jellegű szereplésének biztosítása a közösségi eseményeken. − Hit – és erkölcstan, valamint tanórai foglalkozásokba beépíteni.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

FELADAT

5. Környezeti értékek védelme és gyarapítása. − Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, Takarékosságra nevelés. rendben tartása. − Ne pazaroljanak fölöslegesen – áram, víz. − Iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, avar takarítása, közösen végzett munka. 6. A demokrácia fogalmának megismertetése, − Beszélgetések az osztályfőnöki órákon. jelentősége. Jogok és kötelességek megisme- − Alkalmazása a tanórákon. rése és gyakorlása. − Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése. 7. A helyi demokrácia színtereinek biztosítása.

−

8. Kommunikációs kultúra fejlesztése: önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége. 9. Az összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése. − Egymás sikerének elismerése, az együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése. 10. A hazaszeretet, magyarság érzésének erősítése. − Legyenek büszkék iskolájukra, településükre, öregbítsék annak jó hírnevét.

−

− −

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI − A tanulók és a tanárok is kísérjék figyelemmel az iskolai környezet állapotát és vegyenek részt a kitűzött célok megvalósításában. − Őszi időszakban a lehullott lombok öszszegereblyézése

− Jogok és kötelességek ismerete, mindennapi alkalmazása. − A gyermek minden őt érdeklő kérdésben kinyilváníthatja véleményét és azt kellően figyelembe kell venni, figyelemmel korára, érettségi fokára. Iskolai Diákönkormányzat működtetése, − Diákönkormányzati események: iskolaamely rendelkezik SZMSZ-szel. gyűlés (alkalmanként), − diákközgyűlés: tanévenként 1 alkalommal − A diákönkormányzat részvétele az iskolai események rendezésében. Iskolai és osztály faliújságok készítése, − Folyamatos legyen amely képet ad a közösség életéről, eseményeiről tükrözi a tanulók véleményét. Csoportos és egyéni versenyeken való − Részvétel a versenyeken. részvétel. − Csoportos versenyeken egymás segítése Sportversenyek.

− Ünnepségek rendezése. − Iskolai hagyományok őrzése. − Falusi hagyományok: szüreti bál

16. oldal

− Tudják az ünnepségek értelmét. Tudjanak az ünnep méltóságának megfelelően viselkedni.

V. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 1. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek CÉL:

A beilleszkedés elősegítése, a zavarok leküzdése, a megfelelő „sikerterület” felfedezésével, a magatartási zavarok feloldása – önmagát elfogadó, eredményesen teljesítő, a környezetével magát elfogadtatni képes gyerek fejlődésének elősegítése.

FELADAT 1. Viselkedési zavarok felismerése.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA

KINEK SZÓL?

Megfigyelés tanórán, óraközi szü- - Magatartási zavarral minden nevelő netekben, napközi otthonban. küzdő tanulók felderítése.

 kritikátlan (ép gyerek, de nem tudja kivel, milyen hangot üthet meg)  befolyásolhatóság  „te úgy sem mersz …”  ingerlékenység (alacsonyabb ingerküszöb)  indulatkitörések  figyelemzavar (egyszerre akar mindenre figyelni)  hypermobilitás, túlmozgékonyság  agresszivitás  mozgás-összerendezettséggel van baj  alkalmazkodási nehézség a szülőkkel, tanárokkal szemben  a tanulmányi sikertelenség nehezíti a 17. oldal

PERIÓDUS folyamatos

FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA

KINEK SZÓL?

PERIÓDUS

beilleszkedést

2. A viselkedési zavarok okainak feltárá- - beszélgetés a tanulóval sa. - szituációteremtés a gyermekkel - családlátogatás - kapcsolatfelvétel a védőnővel, iskolaorvossal, óvodával 3. Az okok megszüntetésére irányuló - egyéni bánásmód tanórán és tevékenységek. tanórán kívül - kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Szakszolgálattal, pszichológussal 4. A szenvedélybetegségek megelőzése.

Felvilágosítás: drog, AIDS, dohányzás, alkoholizmus.

18. oldal

- Az okok számbavétele osztályfőnök - A gyermek helyzetének felismerése a közösségben.

folyamatos

A beilleszkedési és magyermek és folyamatos gatartási morál javulása a ifjúságvédelmi tanulóknál. felelős minden nevelő, érintett szakemberek, igazgató, igazgatóhely. Dohányzás, drog és alko- minden tanuló, folyamatos holmentes iskolai és taminden nevelő nulóközösség. és dolgozó

2. A kiemelten tehetséges gyermekek képességét kibontakoztató segítő tevékenységek CÉL:

A tehetség felismerése, tehetséggondozás.

FELADAT 1. Sokoldalú képzés, változatos szabadidő biztosítása. 2. Minőségbiztosítás, színvonalas oktatónevelő munka. 3.

4.

5.

6.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS Fakultatív képzés tanórán kívül.

TELJESÜLÉS KRI- FELELŐS HATÁRIDŐ ELLENŐRZÉS TÉRIUMAI Szakkör indítása.

Óraadók alkalmazása; egységes nevelési eljárások, sokoldalú szemléltetés, koncentráció. Tanulók és munkáinak megfigyelése órán és órán kívül.

iskolavezetőség szept. 1. szakköri vezetők minden nevelő folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

folyamatos

iskolavezetés, munka-

A szakosan leadott órák számának növelése; tudatos, szakszerű tanórákon nyújtott ismeretátadás. Tehetségkutatás. A sikerélményt nyújtó adott- minden nevelő ságok, képességek felfedezése a tanulókban. A tehetséges tanulók Önképzés elsajátítása, kiállí- Érdeklődés felkeltése a tanu- minden nevelő fejlődésének figye- tás tanulói munkákból, tanári lókban. lemmel kísérése, irányítás. ösztönzése. Ismeretszerzési és Könyvtárhasználati órák; az A tanuló számára legmegfele- minden nevelő, tanulási technikák iskolai könyvállomány bőví- lőbb tanulási technika elsajátí- könyvtáros alkalmazására szok- tése, tanulmányi kirándulá- tása. Az értő olvasási készség tatás. sok, színház, múzeumlátoga- elsajátítása. tások. Esélyegyenlőség A tehetséges HH-s, HHH-s A szociális és kulturális hátrá- minden nevelő biztosítása. tanulók motiválása, bevoná- nyok leküzdése. sa a közösségi programokba.

7. Differenciált tanórai Tanulóra szabott egyéni

A tanuló képességeinek meg19. oldal

Iskolavezetés

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

FELADAT foglalkozások.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS pluszfeladatok.

8. Felkészítés tanulmányi versenyekre, részvétel. 9. Tudatos médiahasználatra nevelés.

Benevezések, a határidők figyelemmel kísérése, a tanulók felkészítése. Mértéktartás! (TV, számítógép). Iskolarádió, iskolaújság. A szabadidő helyes eltöltése. Egészséges életvitel kialakítása.

10. Sikeres továbbtanulás, pályaválasztás.

Középiskolai előkészítők; szándék felmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások. Óvodával, szülőkkel, szaktanárokkal, hospitálások, családlátogatások, kistérségi együttműködés.

11. Együttműködés, kapcsolattartás.

TELJESÜLÉS KRI- FELELŐS HATÁRIDŐ ELLENŐRZÉS TÉRIUMAI felelő csoportban tanuljon. A képességek reális felmérése. A háziversenyek tervszerű lebonyolítása.

közösség-vezető folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

A médián keresztül kísérjék minden nevelő figyelemmel a napi eseményeket. A műsorok és sajtótermékek tudatos szelektálása. Ismeretterjesztő filmek nézése. Minden tanuló a képességei- 8-os osztályfőnek megfelelő középiskolát nökök válassza.

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

folyamatos

iskolavezetés, 8-os osztályfőnök

A szülői értekezletek látogatottsága, fogadóórák és nyílt tanítási napok. Közös rendezvények (túrák, versenyek).

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösség-vezető

20. oldal

szaktanárok

minden nevelő

3. Az SNI – s tanulók és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek FELADAT, CÉL

ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA

KINEK PERIÓDUS ELLENŐRSZÓL? ZÉS FELELŐS

1. A speciális tanulási 1. Észlelési funkciók megfigye- A fejlődésben elmaradt tenehézség felismerésélése: - látás rületek felderítése, nek kritériumai az isko- hallás konstatálása. lába lépés időszakában. - tapintás - téri tájékozódás 2. Mozgás, 3. Figyelem, emlékezet, 4. Verbalitás, 5. Munkatempó megfigyelése. 2. Nyelvi problémákkal, - Logopédiai vizsgálat megszer- - Logopédiai órák beindítábeszédhibákkal küzdő vezése. sa minden tanítási év első gyermekek kiszűrése. - Szakemberhez irányítjuk a hónapjában. gyermekeket. 3. Hallásgyengeség kiszű- - A tanulók hallási képességeiA tanuló hallásvizsgálatra rése. nek megfigyelése. irányítása, kapcsolat - A beszédértés minőfelvétele a védőnőségének vizsgálata, vel, iskolaorvossal. tesztek, hangkazetták.

- 1. osztályos tanító - logopédus - napközis nevelő

Az 1. osztály igazgató előkészítő időszakában; minden év szept. 30ig.

- 1. oszt. nevelő - tanítók - magyar tanárok - igazgató - szülők - nevelők - védőnő

- tanévkezdés első hónapja - folyamatos

igazgató iskolavezetés

- folyamatos

iskolavezetés

4. Mozgásproblémák kiszűrése.

- osztálytanítók - napközis nevelő - szülők - testnevelő tanár - rajztanárok

- folyamatos

iskolavezetés

- Mozgáskoordináció megfigye- - Mozgásjavító gyakorlatsolése tanítási órákon (testneverok beépítése a testnevelélés órán), és óraközi szünetek- si órák menetébe. ben, illetve napközi otthonban. - Mozgásfejlesztés a testnevelés órákon, sportszak21. oldal

FELADAT, CÉL

ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA körön, ill. napközi otthonban. - Finommozgást fejlesztő gyakorlatsorok magyar és rajzórán.

5. A tanulók felzárkózta- 1. Differenciált órai munka. tása tanórai foglalkozás Egyéni képességekhez mért keretében illetve tanítáfeladatok. si órákon kívül. 2. Napközi otthoni foglalkoztatás. 3. Egyéni fejlesztő órák szervezése (korrepetálások)

KINEK PERIÓDUS ELLENŐRSZÓL? ZÉS FELELŐS - gyógytestnevelő

- A gyermekek siker- tanárok élményhez való juttatása. - tanítók - A teljesítménymérésnél a - érintett nevelők tanuló önmagához való fejlődés mértékének figyelembe vétele. - Bukások megszűntetése.

- folyamatos

igazgató igazgatóhelyettes munkaközösségvezetők

6. A sajátos nevelési igényű tanulók feltérképezése, illetve a régebben feltérképezett tanulók kontrollvizsgálati kérése 2 évenként.

A minimum szinttől való na- A szakvélemények alapján - logopédus gyobb mértékű lemaradás a tanuló szakember általi esetén, az enyhe értelmi segítése. fogyatékosság tüneteinek észrevétele során a gyermekek szakvizsgálatra irányítása a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz.

- folyamatos főleg alsóban

osztálytanítók igazgató igazgatóhelyettes

7. A helyes tanulási technikák elsajátítása, a

- Rendszeres tanulásra szoktatás. - A tanulmányi eredmény - A gyermekekkel együtt felépíminőségének javulása.

- folyamatos

igazgatóhelyettes

22. oldal

- osztályfőnökök - nevelőtestület

FELADAT, CÉL

ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA

megfelelő tanulási strateni a számára legmegfelelőbb tégiák kiépítése. A tatanulási stratégiát. nulás megszerettetése. - Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása. 8. A tanulók felkészítése a - A tanulási kudarccal küzdő következő iskolatanulók ill. az integrált oktafokozatba kerülésre. tásban részesülő gyermekek Pályaválasztás megfelelő középiskolába jutása.

- Osztályzatok regisztrálása a haladási naplóban. - Szülői értekezletek - Iskolalátogatások - Pályaválasztási szülői értekezlet - Pályaválasztási kérdőívek, tesztek alkalmazása.

KINEK PERIÓDUS ELLENŐRSZÓL? ZÉS FELELŐS - napközis nevelő

- 7.-8. osztályfőnöke - felső tagozat - különös tekintettel a 7. és 8. osztály

igazgató

-

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg

-

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

-

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, 23. oldal

    

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépes fejlesztő programok.

24. oldal

4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos gyermekek szociális hátrányát enyhítő tevékenységek Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése és kezelése.

FELADATOK

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

1. Szociális hátrányokkal küzdők felderítése.

Környezettanulmány készítése és kapcsolat felvétele: családdal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - óvodával, - gyermekjóléti szolgálattal 2. A szociális hátrányokkal küzdők segítése. 1. Szociális segélyezésüket javasoljuk az önkormányzatok felé. 2. Napközis csoport működése. 3. Kedvezményes étkeztetés a szociálisan rászorulóknak. 3. Könyvtárhasználat. Beiratkozás a Községi Könyvtárba. Könyvtárhasználati óra Mozi látogatás (a filmek világa is bővíti a tanulók ismeretanyagát). Az országjáró tanulmányi kirándulásokon múzeumlátogatásokon bővülnek gyermekeink ismeretei. Egyéni felzárkóztató foglalkozások segítik a gyenge képességű tanulók felzárkózását. Tehetséggondozó program. (Arany János) Pályaorientációs tevékenység segíti a továbbtanuló diákokat.

25. oldal

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Feljegyzések készítése Felelős: gyermek és ifjúságvédelmi f. igazgató

Bizalom

Iskolánk minden tanulója legyen tagja a könyvtárnak. Ismerje meg lakóhelye, hazája nevezetességeit. A tanulmányi eredmény javítása, bukások csökkentése. A tehetség felfedezése. Megfelelő iskolaválasztás  a tanuló felvételt nyerjen a megjelölt intézménybe.

FELADATOK 4. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése.

5. Támogatások megszerzése.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS Tanári kíséret az egészségügyi szűrővizsgálatokra (pl. fogászat, védőoltások). Folyamatos kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal, védőnővel. Drog és bűnmegelőzési program. Pályázatok figyelése, készítése.

26. oldal

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Kapcsolattartás a körzeti megbízott rendőrrel.

VI. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Cél:

A gyermekek egészséges testi, szellemi és lelki fejlődése érdekében legfontosabb a családi neveltetés biztosítása. A gyermek érdeke mindennél fontosabb.

FELADAT 1. Elsődleges és legfontosabb tennivalónk az osztályfőnökökkel, a gyermekjóléti szolgálat felelősével, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együtt a megelőzés. 2. A családban gyermekbántalmazás, agresszió, vagy más veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése. 3. Oktató és nevelő munkánkban kiemelten kell foglalkozni az egészséges életmódra neveléssel. Az egészségre káros és az egészséget veszélyeztető káros szenvedélyek: a dohányzás, drog, alkohol, aids veszélyeinek következményei, ezek hatása a családi életre. 4. Szakköri és szabadidős foglalkozásokba bevonni valamennyiüket. Biztosítani részvételüket ezeken a foglalkozásokon. 5. Meg kell ismerni a gyermek családi környezetét, baráti kapcsolatait. A tanulásban való teljesítmény csökkenése esetén az okok keresése többszöri családlátogatás. 6. Nagyobb gondot kell fordítani a fogyatékos gyermekekre. A másság elfogadására nevelni kell a gyerekeket. Fontos a korai felismerés.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

A SIKER KRITÉRIUMAI

Minden tanév elején együttműködve az osz- Az okok időbeni felismerése és azok megszüntályfőnökökkel újra felmérjük és megállapít- tetése. juk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók létszámát. Nyilvántartási lapok naprakész vezetése. Kapcsolat a helyi önkormányzattal, gyermek- Napközi, tanulószobai foglalkozás. jóléti szolgálat felelősével és a gyermekvédelmi felelőssel. Kapcsolattartás a védőnővel, az iskolaorvossal és a szülőkkel.

Sportszakkörök, túrák, kirándulások szervezése. Klubdélutánok szervezése. A problémás gyermekeknél.

A tanítási órákon differenciált munka terve- A bukások számának minimálisra csökkentése. zésével a lemaradásokat pótoljuk. Korrepetá- A korrepetálásokra azok a tanulók járjanak, lásokkal a felzárkóztatás elősegítése. akik 2-es vagy 1-es érdemjegyet kaptak.

27. oldal

VII. TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat, melyet szabályozni lehet és kell. Az egészségi állapotot az alábbi tényezők határozzák meg: -

genetikai tényezők környezeti tényezők az életmód az egészségügyi ellátó rendszer működése

Ezek közül az iskola a környezeti tényezőkre, az életmódra és az iskolai egészségügyi ellátás minőségére tud érdemi hatást gyakorolni. Az egészségnevelés: olyan tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséges bővíti. A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység. Fontos feladata a prevenció (megelőzés), amely a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Miért az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere? A 7-14 éves korú gyermekek napjaik nagy részét az iskola falai között töltik. Az itt szerzett élmények, magatartásminták, hatások meghatározzák későbbi szemléletüket, viselkedésüket, szokásaikat. A mi feladatunk segíteni őket abban, hogy az itt szerzett elméleti ismeretek, tapasztalatok és gyakorlati tevékenységek segítségével váljon belső igényükké az egészséges életmódra való törekvés. Iskolánk egészségnevelési programjának célkitűzései:

CÉL: Az egészséges életmód megismertetése, elfogadtatása 1.

Az egészséget támogató környezet biztosítása. Az iskola külső és belső környezetének megóvása.

2.

Az egészséges táplálkozás biztosítása az iskolai étkezés során, illetve az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása az egészségmegőrzésben. Kapcsolattartás az önkormányzati konyhával.

3.

Az alkohol, a drog és a dohányzás elterjedésének megelőzése, illetve visszaszorítása és a figyelem felhívása ezek egészségromboló hatására. DADA program /Osztályfőnöki tevékenység; Biológiai és egészségtan tanmenet szerint/

4.

A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:

28. oldal

-

a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, stressz- és feszültségoldás, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén.

5.

A lelki egészségvédelem megerősítése.

6.

A szoros együttműködő kapcsolat kialakítása az iskolai egészségügyi ellátásban résztvevőkkel (háziorvos, fogorvos, védőnő) és szülőkkel o.f.-i tevékenységek, előadások, bemutatók, szűrések, vizsgálatok, tájékoztatók.

A célok megvalósítását szolgáló tevékenységeink, terveink 1. Az egészséges támogató környezet biztosítása érdekében a/

Az iskolaépületek megóvása, karbantartása, rendszeres ügyelet felelős: iskolavezetés, minden nevelő b/ Tágas, biztonságos iskolaudvar a szünetek mindenkori szabadlevegőn való eltöltésére (ha az időjárás megengedi). Óraközi ügyelet, az udvar takarítása, fűnyírás. felelős: iskolavezetés, minden nevelő, technikai dolgozók c/

Az iskola közvetlen közelének parkosítása: faültetés, virágosítás, gyomtalanítás, fűnyírás felelős: iskolavezetés, technikai dolgozók, technikát tanító nevelők

d/ Őszi nagytakarítás az iskola környékén a tanulók bevonásával: szemétszedés, gereblyézés felelős: iskolavezetés, DÖK vezető, osztályfőnökök, technikát tanító nevelők e/

Az osztálytermek tisztasága, rendezettsége, díszítése. felelős: osztályfőnökök

2. Az egészséges táplálkozás biztosítása az iskolai étkeztetés során, illetve az egészséges táplálkozás fontosságának hangsúlyozása az egészségmegőrzésben: a/

Változatos étrend biztosítása. Folyamatos kapcsolattartás a konyhával b/ A biológia, egészségtan, technika, életvitel és osztályfőnöki órákon foglalkozzunk az egészséges táplálkozás fontosságával. Az ebédlő rendjének megóvása, interjúk, felmérések, riportok az emberek táplálkozási szokásaikról, szituációs gyakorlatok, a heti étrendek összeállítása. c/

Iskolatej program.

d./ Gyümölcsprogram.

29. oldal

3. Az alkohol, a drog és a dohányzás elterjedésének megelőzése, illetve visszaszorítása és a figyelem felhívása ezek egészségromboló hatására. Szexuális nevelés, egészségvédelem. a/

A DADA program iskolánkban 2000-től működik.

b/ A biológia, az egészségtan és az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozzunk e témákkal c/

Előadások szervezése. E témában jártas szakembereket hívunk – orvos, védőnő, rendőr – az iskolai egészségnap keretében.

d/ Kortárssegítő csoportok meghívása. Évente egyszer tervezzük a kapcsolat felvételét a kortárssegítő csoportok egyikével mert úgy gondoljuk, hogy a hasonló korúak üzenete talán jobban eljut a gyerekek fülébe. e/

Bekapcsolódtunk a Szexuális nevelés és kultúra elősegítéséért alapítvány programjába (videó vetítések, tájékoztató füzetek, prospektusok, Always).

f/

Egészségnap rendezése az egészségügyi világnaphoz kapcsolódva.

4. Az aktív testmozgás biztosítása az iskolai élet során, illetve az összefüggés megláttatása a testmozgás és egészségmegőrzés között: a/ a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák: iskolánkban a 2013/14 –es tanévben folytatódik a mindennapos testnevelés az 1. és 2., valamint az 5. és 6. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben. A többi évfolyamon heti 3 óra testnevelés oktatás folyik, - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás: Minden gyermek tanuljon meg úszni. Minden évben az 1. osztályos gyermekek számára szervezett úszásoktatás. - közös túrák szervezése más iskolákkal, szülőkkel, - „Zöld út” kerékpártúra. b/ c/

Stressz- és feszültségoldás: stressz- és feszültségoldó alapismeretekkel, alapgyakorlatokkal, torna- és táncos jellegű feladatmegoldásokkal, egyénileg, párban és csoportban végezhető mozgásrendszerekkel, sportágak elemeiben, stressz- és feszültségoldás különböző formáival Teljesítménymérések: A tanulók fizikai teljesítményét évente 2-szer (október és május) mérjük a testnevelés órákon. A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra (Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit MKM 1997.). A kiszámított teljesítmények alapján egy iskolai összegzést készítünk tanulóink fizikai állapotáról, amit közlünk az iskolaorvossal, védőnővel és a gyerekekkel is.

30. oldal

d/ Egészségügyi szűrések Az iskolaorvos minden évben kiszűri a gerincformitásos, illetve a hanyag tartásos gyermekeket és javaslatot tesz ezen tanulók kezelésére (a testnevelővel egyeztet). Ennek egy része a gyógytestnevelés biztosítása, utazószakember igénybevételével. e/

Népi tánc oktatása Tanulóink közül sokan vállalták az önköltséges néptáncot, melyet jelenleg az önkormányzat alkalmazásában lévő néptánc-oktató tart.

5. A lelki egészségvédelem, kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal és a védőnővel. A gyermekjóléti szolgálat szervezésében folytatni szeretnénk a problémásabb tanulóink pszichológiai szűrését. Rendszeres kapcsolatot tartunk a védőnővel, az orvossal és a fogorvossal (szűrővizsgálatok végzése).

31. oldal

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KACSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; -

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY Biológia

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés

32. oldal

Kémia

fizika testnevelés

-

-

komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás felületi sérülés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

33. oldal

VIII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyermeket felkészítjük a környezete megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembevevő cselekvésre. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiség formálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. Az iskolai és az azon kívüli tanulási környezet változatossága feltétele az önmagában is öszszetett funkciójú természettudományi nevelésnek. A természettudományok tanításakor a tanulási környezetet úgy kell megtervezni, hogy az támogassa a különböző tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Környezeti nevelési program elkészítésének alapjai -

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere Települési környezetvédelmi program

Helyzetkép Nagyoroszi a Börzsöny lábánál fekvő erdőkkel körülvett közel 2100 fős település Balassagyarmattól 20 km-re fekszik. A Duna-Ipoly Nemzeti Park számos területe könnyen elérhető. Iskolánk a falu központjában helyezkedik el. Két épületben folyik a tanítás. A tágas iskolaudvar otthonos, szép környezetet biztosít a mindennapi élethez. Az iskola és környezete lehetőséget nyújt arra, hogy a gyerekek jobban megismerjék és megszeressék a természetet, megtanulják, hogyan tudják szebbé tenni, hogyan tudjanak együtt élni vele és óvni azt. A cél elérése érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Fontos az iskolán kívüli és belüli kapcsolatrendszer. Erőforrások Iskolán belüli együttműködés -

Felnőttek: Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példa értékű legyen a tanulók számára.

-

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra.

-

Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.

34. oldal

-

Tanárok és szülők: A környezeti nevelés terén nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben a környezettudatos magatartást. Az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.

Iskolán kívüli együttműködés -

Fenntartóval, civil szervezetekkel, hivatalos szervekkel.

Környezeti nevelés célja, feladatai A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai: -

Elősegíteni a magatartás és életvitel kialakulását. Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. Bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a környezet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. A természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása. Minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelmére.

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatok: -

Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban. A természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek, problémamegoldó gondolkodás közvetítése. A környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.

Hagyományos tanórai oktatásban : -

A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Fontos, hogy a diákok komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

(A tanmenetben jelöljük azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelés célkitűzéseihez) Tanórán kívüli keretben: -

Tanulmányi kirándulások szervezése Hulladékgyűjtés (papír)

35. oldal

-

Rajzpályázatok Fotókiállítás Szakkör

Tanórán kívüli programok: -

Minden tanévben ősszel Börzsöny túra Május 10. – A madarak és fák napja a Zöld Híd Program keretében a Nógrádmarcali Hulladékkezelő Központ látogatása

Területi, megyei versenyek: -

Rajzpályázatok

Környezeti nevelés a mindennapokban: -

Iskolai tantermek, folyosók esztétikus díszítése, virágosítása, tisztasága. A tantermek szellőztetése. Szelektív hulladékgyűjtés. Környezetre, egészségre nem káros tisztítószerek használata. Energiatakarékosság.

36. oldal

IX. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.

A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3.

A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

37. oldal

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, KI MIT TUD? karácsonyi ünnepség, stb.). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

38. oldal

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10.

Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12.

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

13.

Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

39. oldal

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások az iskola életéről, eredményeiről a honlapon, a helyi újságban. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14.

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

40. oldal

X. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -

-

Megfelelő magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

41. oldal

-

-

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztály-statisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

42. oldal

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői - A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) - Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján - A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya - Továbbtanulás iskolatípusok szerint - Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya - Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

43. oldal

- Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya - Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 6-án, 23-án és március 15-én.

44. oldal

-

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink.

45. oldal

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés

46. oldal

szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromiszszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszin-

47. oldal

tek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban

48. oldal

-

Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése

49. oldal

-

Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

50. oldal

XI. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS ISKOLAI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI CÉL:

A szülők, a tanulók érdeklődéssel forduljanak az iskolában folyó munka felé, lehetőségeiknek megfelelően segítsék az oktató – nevelő munkát, annak feltételeinek megteremtésében működjenek együtt. Legyen az iskola nyitott, hasznosítsa az otthonról hozott tudást, vegye figyelembe a szülők igényeit, kéréseit, segítse az otthon nevelési problémáit. Adjon az iskola lehetőséget a differenciált fejlesztésre, a szabadidő hasznos eltöltésére.

FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

A SIKER KRITÉRIUMAI

1. Tanulók, pedagógusok együttműködése tanórán és tanórán kívül. a.) Tanórán  Sikeres, aktív, fegyelmezett munka az órákon.  Minden tanuló képességeinek megfelelően kapcsolódjon be az órai munkába.  Tehetséges tanulókkal kiemelt, differenciált foglalkozás. b.) Tanórán kívül törekedni a szabadidő hasznos eltöltésére.

 Differenciált óravezetés, egyéni felzárkóztatás.  Iskolagyűlések.  Gyerekekkel való beszélgetés.  Elégedettség mérése.  Gyermek és tanári ügyelet szünetekben, ebédlőben.  Alkalomszerűen igazgatói dicséret, illetve elmarasztalás közösség előtt.  Egységes nevelői eljárás.  Tanulmányi versenyek.  Szituációs játékok.  Szavalóversenyek, farsangi bál, anyák napja, gyermeknap, táborok.

A bukások megszűnése, a tanulmányi átlag növekedése. - A tehetség felfedezése, fejlesztése. Az osztályfőnökök az osztály tanulóit tájékoztatják a döntésekről, véleményüket kikérik, kéréseiket továbbítják a nevelőtestület elé, az igazgató felé. A tanulók felkeresik problémáikkal a nevelőket, igazgatót tanítási órán kívül is. Jutalmazási javaslatok, alapelvek: - kimagasló teljesítmény /tanulmányi, sport, műsorokon való részvétel, közösségi munka/ - kiemelkedő szorgalommal elért teljesítmény - diákönkormányzat dicsérete (közösségi munkáért) - igazgatói dicséret - könyvjutalom, oklevél Jutalmazásra javaslatot tehetnek a tantestület tagjai, tanulóközösség, diákönkormányzat. Fegyelmezési alapelvek: - Feladatok sorozatos elmulasztása.

51. oldal

FELADAT

2.     

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

A SIKER KRITÉRIUMAI

- Nevelőkkel vagy társakkal szemben tanúsított tanórai negatív magatartás. - Közösségben vagy egyénileg, mások sérelmére elkövetett szóbeli vagy tettleges cselekvés csökkenése. - Tudatos rongálás. Fegyelmezés egységes fokozatai: 1. Szaktanári figyelmeztető (szóban, írásban indoklással) 2. Osztályfőnöki figyelmeztető (osztályközösség előtt) 3. Igazgatói figyelmeztető (iskolaközösség előtt) 4. Osztályfőnöki intő (a magatartási jegy abban a hónapban 2-es) 5. Igazgatói intő Pedagógusok – szülők együttműködése Tájékoztató füzet, levél, bizonyítvány, Egységes nevelői hatás a családban és az iskoláiskolalátogatási bizonyítvány, oklevél, ban. Naprakész szülői nevelői ellenőrzés. osztályfőnöki feljegyzés, osztálynapló. Kevesebb tanuló legyen veszélyeztetett helyzetű. Az iskola nevelési elképzeléseibe hatékoSzülői értekezlet, fogadóóra rendkívüli nyan be kell vonni a szülőket. családlátogatás. A nevelési módszereinket megismertetni a nyílt tanítási napok szülői értekezleteken. - pályaválasztási tájékoztatás Az otthonról hozott tudást, műveltséget - SZMK ülések hasznosítani az iskolában. A család igényeit, kéréseit, tanácsait figye- - könyvek ajánlása, szülői tájékoztatók - előadások lembe venni.

 A pedagógusoknak meg kell ismerni a család nevelési elveit, szociális hátterét.  Tanácsokat adni a családnak. Osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelős családlátogatása a hátrányos és veszélyeztetett tanulók családjainál a gyermekjóléti

52. oldal

FELADAT szolgálattal.  A szülőket bevonni a rendezvényekbe. Az SZM aktivistáit bekapcsolni a különböző kirándulásokba, falusi, iskolai rendezvényekbe.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

A SIKER KRITÉRIUMAI

Kirándulások, iskolai rendezvények, ünnepélyek, túrák, szakkörök, színházlátogatás, fogászati – orvosi ellenőrzés, falusi rendezvények, szüreti bál, majális, úszásoktatás, sportrendezvények, szülők – pedagógusok bálja, vetélkedők..

Jó hangulat. Szülők, nevelők, gyerekek közös értékrendjének hatása a nevelőmunkában. Viselkedéskultúra.

53. oldal

XII. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSE ISKOLÁN KÍVÜLI INTÉZMÉNYEKKEL 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Rétsági Tankerület - A megyei pedagógiai intézettel: Nógrád Megyei Pedagógiai-, Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet Székhelye: 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: … (neve, címe) A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi közoktatási intézményekkel: Nefelejcs Óvoda Nagyoroszi - Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Nyugat –Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Központ - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: A római katolikus egyház Nagyoroszi Plébánia hivatalával A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Sano Team Háziorvosi Szolgálat, valamint a Védőnői Szolgálat illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy igazgatóhelyettes a felelős. 5. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába.

54. oldal

XIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI

55. oldal

GYAKORLATI

Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

56. oldal

XIV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek személyi azonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; (20/2012. EMMI rendelet 22. § 4. bekezdés) - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a gyermek személyi azonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

57

HELYI I.

TANTERV

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: Mozaik Kiadó Kerettanterve 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfoyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Matematika Informatika Matematika Természetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Földrajz Matematika Fizika Biológia-egészségtan

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 2 óra 0,5 óra 0,5 óra

4. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 5. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Magyar nyelv és irodalom Mozaik 58

1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 4-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

Matematika Mozaik Erkölcstan Mozaik Környezetismeret Mozaik Ének-zene A változat Rajz Mozaik Technika Mozaik Testnevelés Mozaik Magyar nyelv és irodalom A változat Idegen nyelv Matematika B változat Erkölcstan Mozaik Történelem Mozaik Természetismeret Mozaik Fizika B változat Kémia B változat Biológia A változat Földrajz javasolt Ének-zene A változat Vizuális kultúra Mozaik Informatika javasolt Technika NT Testnevelés AP

6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják.

59

II.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

8

8

8

7

5 1 1 2 2

5 1 1 2 2

5 1 1 2 2

3 5 1 1 2 2

1

1

1

1

5 25

5 25

5 25

5 27

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4

4

4

4

3 5 1

3 5 1

3 4 1

3 5 1

2

2

2

2

2 1 1 1 1

3 1 1 1

2 1,5 2 1,5 1 1 1

1,5 2 1,5 2 1 1 1

1

1

1

-

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

60

I. 1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján fol yik az oktatás:

TANÉV 2013/ 2014 2014/ 2015 2015/ 2016 2016/ 2017 2017/ 2018

1. 2. Bevezető szakasz

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz

7. 8. Fejlesztő szakasz

H2013

H2004

H2004

H2004

H2013

H2004

H2004

H2004

H2013

H2013

H2004

H2004

H2013

H2013

H2004

H2004

H2013

H2013

H2013

H2004

H2013

H2013

H2013

H2004

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2013

H2004: Hel yi tanterv 2004. H2013: Hel yi tanterv 2013.

61

2. Kötelező órák száma Tanév évfolyam

2013/ 2014

2014/ 2015

2015/ 2016

2016/ 2017

2017/ 2018

2018/ 2019

2019/ 2020

1.

25

25

25

25

25

25

25

2.

20

25

25

25

25

25

25

3.

20

20

25

25

25

25

25

4.

22,5

22,5

22,5

27

27

27

27

5.

28

28

28

28

28

28

28

6.

22,5

28

28

28

28

28

28

7.

25

25

31

31

31

31

31

8.

25

25

25

31

31

31

31

Óraterv a 2013/14. tanévre Heti választható (Tv.52.§(7) bek. + 124.§24.p.)

Egyéni foglalk. Tv.52.§(11) bek.C.pont) 8%

Évfolyam

Heti kötelező (tv.52.§(3 )bek.

1.

25

2,5

2

29,5

2.

20

2

1,6

23,6

3.

20

2

1,6

23,6

4.

22,5

2,25

1,8

26,55

5.

28

5,6

1,8

30

6.

22,5

5,6

1,82

30

7.

25

7,5

2

34,5

8.

25

7,5

2

34,5

Nem kötelező (válaszható) tanórai foglakozások az órakeret:  1-4 évfolyam 10%-a  5-6 évfolyam 25%-a  7-8 évfolyam 30%-a 62

Összesen

3. Az 2-4., 6-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma a 2003-as Nat-ra építve Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irod Történelem és állampolg.ism. Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1. 8

2. 8

3. 8

4

4

4

1

1

1

1 1,5 1 3

1 1,5 1 3

1,5 1,5 1 3

4. 7

7. 3,5 1,5 3 3 1

8. 3,5 1,5 3 3 1

1,5 2 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5 2,5 0,5

0,5

0,5 1

22,5 0

0,5 22,5 22,5 0 0

25 0

25 0

22,5

22,5 22,5

25

25

3 3 1 2

1 1,5 1 3

5. 3,5 1,5 3 3 0,5

6. 3,5 1,5 3 3 1

2

1,5

1 1,5 1 2,5 1

1 1,5 1 2,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika Ember és társ.ism etika Mozgókép és média Egészségtan Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Matematika Fizika Történelem Biológia Kémia Testnevelés

19,5 19,5 0,5 0,5 0,5 0,5

20 0

Földrajz Kötelező óraszám a tv. 20 20 20 alapján A 2013/14. tanévben ez lesz 2-4., 6-8. osztályokban.

A modulok a mozgókép és média kivételével beépítve a tantárgyakba. A NAT 2003 értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

63

Iskolánkban az ezzel kapcsolatos feladatokat egyrészt a tanórákon (környezettudatos fogyasztás, kritikus fogyasztói magatartás, a fogyasztói jogok érvényesítése, preventív fogyasztóvédelem ) másrészt a tanórán kívüli alkalmak során ( vetélkedők, versenyek,) valósítjuk meg

64

III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket ( tankönyv, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt ( a megelőző tanév májusában szülői értekezleten ) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének!



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, ill. más támogatásokból, pályázatok útján egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

65

IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉ TELEI 1. A 2-8 évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8 évfolyamon minden tantárgyból minimum az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 2-8 évfolyamon tanév végén több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 2-8 évfolyamon a tanév végén 3 vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A 2-8 évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból, kivéve a készségtárgyakat, osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;



magántanuló volt

6. Az 1. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

66

V. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek személyi azonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; (20/2012. EMMI rendelet 22. § 4. bekezdés)  a szülő személyi igazolványát,  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, ha a gyermek óvodás volt)  a nevelési tanácsadó felvételét javasoló szakvéleményt ( ha a gyermek nem volt óvodás, vagy az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát,  a szülő személyi igazolványát,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

67

6. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesnek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

68

VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia és földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik.  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írhatnak. (Differenciálás lehetőségét figyelembe véve.) 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.  ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. ( A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük)

69

6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 7. A tanulók tanulmányi munkájának az értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk: A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: 

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT



JÓL TELJESÍTETT



MEGFELELŐEN TELJESÍTETT



FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

 A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 8. Az első évfolyamon, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 9. A második évfolyam év végén, valamint a 3 -8. évfolyamokon a félévi és az év végi osztályzatokat az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni munkája alapján kell meghatározni. 10. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1) 11. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegye legyen. A heti egy órás tárgyaknál félévenként minimum 3 érdemjegy kötelező. 12. a tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 70

13. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a témazáró dolgozatok, feladatlapok tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-33%

elégtelen (1)

34-50%

elégséges (2)

51-75%

közepes (3)

76-90%

jó (4)

91-100%

jeles (5)

14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 1-8. évfolyamon a példás(5), jó(4), változó(3) rossz(2) érdemjegyeket ill. osztályzatokat használjuk. 15. A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök a nevelők véleménye alapján minden hónap végén értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a)

Példás az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja;



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik ;



kötelességtudó, feladatait teljesíti;



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;



tisztelettudó;



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen,segítőkészen viselkedik;



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; 71

b)



óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét;



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása.

Jó az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja ;



tanórán, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;



az osztály, vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

 c)

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó az a tanuló, aki: 

az iskola házirend előírásait nem minden esetben tartja be;



a tanórán, vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;



feladatait nem minden esetben teljesíti;



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;



igazolatlanul mulasztott;



osztályfőnöki intője van.

d) Rossz az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;



több alkalommal igazolatlanul mulaszt;



több szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttléte (vagy megsértése) szükséges.

72

17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 18. Az 2 -8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;



munkavégzése pontos, megbízható;



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

a) Jó az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek. b) Változó az a tanuló, akinek: 

a tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; 73



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

c) Hanyag az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;



feladatait többnyire nem végzi el;



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 20. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít,



vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,



vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,



vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,



vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

21. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületidicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: 74



szaktárgyi teljesítményért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 22. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 23. Azt a tanulót, aki 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,



vagy a házirend előírásait megszegi,



vagy igazolatlanul mulaszt,



vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

24. Az iskolai büntetések formái: 

szaktanári figyelmeztetés



osztályfőnöki figyelmeztetés,



osztályfőnöki intés,



osztályfőnöki megrovás,



igazgatói figyelmeztetés,



igazgatói intés,



igazgatói megrovás,

75



tantestületi figyelmeztetés,



tantestületi intés,



tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 25. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 26. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

76

VII. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

2. Ennek alapján -

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,



iskolai sportkörben való sportolással,



kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

77

VIII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ILLETVE TANUL ÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA. AZ ISKOLAI FELSZERELÉSEK HIÁNYA ESETÉN ALKALMAZANDÓ ÉRTÉKELÉS A házi feladat elkészítése, számonkérése, ellenőrzése egymásra épülő lépcsőfokok. A tanulók teljesítménynövekedésének, készségeik és képességeik fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:  a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;  az 1-8. évfolyamon a tanítási szünetek, ünnepek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes ) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A házi feladat ellenőrzése, értékelése:  A házi feladatot a pedagógus lehetőség szerint ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal.  Ha a tanuló hiányzik, akkor is köteles elkérni osztálytársaitól és elkészíteni a házi feladatot.  A házi feladat hiánya esetén a tanár kéri a következő tanórára ennek pótlását.  Amennyiben a diák nem pótolja be a következő órára, fekete pont: -

heti 1-2 órás tantárgyaknál 5 fekete után tantárgyi elégtelen,

-

más tantárgyaknál 10 fekete pont után tantárgyi elégtelen.

 A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazhatja (piros pont, kisötös, …) Az iskolai felszerelések hiánya esetén: -

heti 1-2 órás tantárgyaknál 5 fekete után tantárgyi elégtelen,

-

más tantárgyaknál 10 fekete pont után tantárgyi elégtelen.

Ha a tanuló a felszerelés hiánya miatt nem tudott dolgozni az órán, azt otthon be kell pótolnia!

78

IX. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉS E 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét a nevelők a mérés eredménye alapján is minősítik. Az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok: 1. feladat:HELYBŐL TÁVOLUGRÁS( Az alsóvégtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipő orrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

79

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94 80

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (a hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az: 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

81

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

3.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN

(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. 82

Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

83

4.

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN

(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok: 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz ( tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35 84

11 13 15 17 19

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

85

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői szervezet és a DÖK véleményét.

86

4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.nagyoroszi.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola kézikönyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyettesénél;

-

a szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

87

MELLÉKLETEK

88

1. Melléklet A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA Az országgyűlés 2010. július 5-én fogadta el a közoktatási törvény módosítását tartalmazó 2010. évi LXXI. törvényt, mely a Magyar Közlöny 117. számában (2010. július 9.) olvasható. A Kt. 70§-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorult. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől.” „(2) Azok az iskolák, amelyek a Kt.-e törvény 2. §-ával megállapított – 70. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, 2010. december 31-ig áttekintik pedagógiai programjukat és – ha e törvény hatályba lépésétől számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez – a szükséges változtatásokat átvezetik. Azok az iskolák, melyek az általános iskola 2-4. évfolyamán a szöveges minősítést, értékelést alkalmazzák, az osztályzatra való átváltás szabályait helyi tantervükbe 2010. december 31-ig építik be.”

89

Tehát a módosított közoktatási törvény 70.§ (3) bekezdésében rögzíti, hogy első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.  A módosított törvény alapján azonban az intézmények pedagógiai programjukban saját maguk határozhatnak arról, hogy a második év végétől a negyedik év félév végéig a szöveges értékelést vagy a hagyományos osztályozásos módszert használjáke, esetleg a kettőt együtt.  Azok az iskolák, amelyek a tanulók teljesítményét már a 2010/2011. tanév második félévétől osztályzattal kívánják minősíteni, értékelni, 2010. végéig áttekintik pedagógiai programjukat, és ha a módosítás hatályba lépésétől (2010. szeptember 1.) számított hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez – a szükséges változtatásokat átvezetik. {201. évi LXXI. tv. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosításáról, 5 § (2)} Iskolánk él a törvény adta lehetőséggel, és már a 2010/2011. tanévben az alábbiak szerint értékeli a tanulókat:  Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében továbbra is a MOZAIK Kiadó értékelő programja szerint végezzük a szöveges értékelést.  A 2. évfolyam végétől áttérünk az érdemjeggyel való értékelésre. Erről tantestületünk a 2010/11-es tanév alakuló értekezletén /2010.VIII. 25./ határozott. Az érdemjeggyel való értékelés fokozatai:   

Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Tantárgyak: kitűnő, ill. jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen

90