Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja

"Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes gyűlölködniük." Apáczai Csere János

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 Az iskola bemutatása, hitvallásunk ........................................................................................ 3 Nevelési program ...................................................................................................................... 6 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 6 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: ........................................................................................... 16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................................................. 18 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ...................................................................................................................................... 20 A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................... 23 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......................... 32 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................................................ 39 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................... 42 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................ 47 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................................................................................ 48 Célértékek ..................................................................................................................................................... 51

Helyi tanterv ........................................................................................................................... 52 A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................................................... 52 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................................................................... 54 Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................................................................... 55 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................. 59 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. ................................ 60 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................................... 63 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................................ 64 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elve ............................................................................. 65 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................................... 66 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................... 67 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................................... 73 Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............................................................................................................................................................... 74 Az iskolai jutalmazás és büntetés formái ...................................................................................................... 75 A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................................ 79 Az iskola egészségnevelési terve .................................................................................................................. 84 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................... 93 Záró rendelkezések ....................................................................................................................................... 97 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ........................................................................................ 98

Mellékletek .............................................................................................................................. 99 1. sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor alkalmazott szöveges értékelés értékelő lapjai ................................................................................................................. 99 2. sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei. ......................................................................... 102 3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok ..................................................... 103 4. sz. melléklet A nem szakrendszerű oktatás választott tantárgyainak tanterve ........................................ 108 5. sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja: ...................................................................... 154 6. sz. melléklet Informatikai stratégia ......................................................................................................... 160 7. sz. melléklet A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósági terve .......................................................... 165

2

Az iskola bemutatása, hitvallásunk Az intézmény pedagógiai programjának és az iskolában végzett nevelő-oktató munkánknak jelmondatává Apáczai Csere János gondolatát választottuk, melyről úgy gondoljuk, hogy hűen tükrözi tevékenységünk legfőbb célját és törekvésünket: "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes gyűlölködniük."

A községben működő iskola több átalakítást, átszervezést megélt. 1989 szeptemberétől önálló az intézmény, melynek fenntartója a község önkormányzatának képviselőtestülete. 1990-ben a sokorópátkai önkormányzat megállapodást kötött a szomszédos Veszprém megyei Gic község önkormányzatával az iskolafenntartó-társulás létrehozására. 2007-ben a társuláshoz csatlakozott Bakonytamási község önkormányzata is. Így jelenleg három település gyermekeinek oktatását végezzük az intézményben. 2006-ban a fenntartó önkormányzat általános művelődési központot hozott létre a település intézményeinek bevonásával. Az ÁMK 2012. december 31-ig működött. 2013. január 1-jétől az Általános Iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az állam. Az iskolában az előző időszakban nagyon sok fejlesztés valósult meg nagy részben pályázati támogatásból. Ezek a fejlesztések a következők voltak: Iskolánk 2005-ben konzorciumi keretben részt vett a HEFOP 2.1.5-ös pályázat megvalósításában, majd ennek folytatásaként 2007-ben önállóan valósítottuk meg a HEFOP 2.1.9-es pályázatot. A pályázat során az iskola nevelőtestülete teljes létszámban részt vett 3x 30 órás képzésen. A képzések elsősorban az új tanulásszervezési eljárások megismerésére és megvalósítására készítettek fel bennünket. Az általános iskolánk 2007 óta az Ökoiskola cím birtokosa, a cím megújítására 2010-ben került sor. 2009-ben két tagintézményünk, az általános iskola és a sokorópátkai napközi otthonos óvoda együtt valósította meg a TÁMOP3.1.4-es pályázatot. A pályázat keretében a tantestület minden tagja 4x30 órás képzésben vett részt. A TÁMOP pályázat megvalósítása során az eddig alkalmazott új tanulásszervezési eljárások sorát bővítettük. Ennek megfelelően a tanítás során témaheteket, projektnapokat, projektheteket szervezünk. A tanítási órák során kiemelt feladatunk a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezt differenciált tanulásszervezéssel, csoportmunkával, a kooperatív eljárások alkalmazásával szeretnénk elérni. Nevelőtestületünk jól felkészült pedagógusokból áll, akik elhívatottságuknak, gyermekközpontú szemléletüknek köszönhetően mindent megtesznek a tanulók fejlesztése érdekében. 3

Iskolánk a TIOP1.1.1-es pályázat keretében jelentős fejlesztési lehetőséghez jut 2011 márciusában az informatika területén. A tanév során 5 interaktív táblával és 14 számítógépes munkaállomással gazdagodik intézményünk. 2010-ben kezdődött, és 2011. augusztus 15-én fejeződött be az iskolát és a sokorópátkai óvodát érintő infrastruktúrafejlesztést támogató NYDOP pályázat megvalósítása, melynek segítségével jelentős felújítás, bővítés történt az intézményekben. A pályázatból ehhez a munkához 129 296 352 Ft-ot kaptunk. Az általános iskola épülete két új tanteremmel bővült. Felújításra került a vizesblokk és az iskola többi tanterme. Megtörtént az épület hőszigetelése, az akadálymentesítés és az iskola udvarának parkosítása. A pályázatból jelentős összeget fordíthattunk eszközfejlesztésre. Az eszközrendszerünket a korszerű tanulásszervezési eljárásokat és az egyéni fejlesztést segítő eszközökkel bővítettük. 2012-be valósítottuk meg a TÁMOP 3.1.7-es pályázatot, amely a referenciaintézményi szerepre való felkészülést segítette. A pályázat során jelentős humánerőforrás fejlesztésre és eszközrendszer bővítésre került sor. Iskolánkban a tanulók, választás alapján két idegen nyelvet, angolt, vagy németet tanulhatnak. Erre nagyon büszkék vagyunk, hiszen nagyon kevés általános iskola tudja ezt a lehetőséget biztosítani tanulói számára. Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a más településről járó tanulók beilleszkedését, utazását segítsük. Az utazás feltételeit úgy teremtettük meg, hogy az összhangban legyen az iskolai programokkal. Az iskolabusz járat reggel Gicről, Bakonytamásiról és Hathalomról szállítja a gyerekeket egészen az iskoláig. Tanítás után ugyancsak az iskolabusz viszi haza a tanulók egy részét. A tanulószobás, a napközis, a szakkörös és a művészeti iskolába járó gyerekek délután két menetrendszerinti autóbusszal is haza tudnak utazni. Minden alkalommal pedagógus kíséri őket a buszmegállóig. Az iskolabusz járaton felnőtt kísérő van. Iskolai ünnepélyekre, alkalmankénti rendezvényekre iskolabusszal biztosítjuk a gyerekek utazását. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szeretnénk mindhárom település közéletébe is bekapcsolódni. Ennek része, hogy nemzeti ünnepeken, idősek napján, anyák napján mindhárom községben ünnepi műsort adnak tanulóink. Az iskola működésének személyi és tárgyi feltételei:

Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, minden évfolyamon egy-egy osztállyal. Ezen kívül napközi otthon, szakkörök, sportkör szolgálják a tanulók fejlődését. A szakkörök közül kiemelném a következőket: informatika szakkör, kézműves szakkör, énekkar. Informatika szakkörön a gyerekek kiváló szakmai irányítás mellett jó műszaki feltételek között dolgozhatnak. A kézműves műhelyünk tűzzománc-égető

és

kerámiaégető

kemencével

felszerelt,

kiválóan

alkalmas

a

gyerekek

foglalkoztatására. Sportkörön elsősorban a gyermekek mozgásigényét szeretnénk kielégíteni, de területi versenyeken is részt vesznek tanulóink. Énekkaron az ünnepélyekre és versenyekre készülnek a gyerekek. Az intézményünkben orvosi szoba van, ahol a gyerekek vizsgálatát és kötelező védőoltását az iskolaorvos el tudja végezni. 4

A kistérségi nevelési tanácsadó és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását is. Ehhez a munkához gyógypedagógus szakember segítségét is igénybe vesszük. Hat éve működik iskolánkban a Napsugár Művészeti Iskola zeneiskolai és néptánc tagozattal. A művészeti iskola óráinak megtartására délután, kapcsolódó óraként kerül sor. Több éve dolgozik iskolánkban Bán László vezetésével a Sokoró Karate Szakosztály. A szakosztály munkájában részt vevő tanulók egy része szép sikereket ért el megyei és országos versenyeken. Nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Gyermekeink több tantárgyi, sport és művészeti versenyen szerepeltek és szerepelnek ebben a tanévben is kiváló eredménnyel. A

felzárkóztató

foglalkozásoknak

köszönhetően

minimálisra

csökkent

a

bukások száma

intézményünkben. A tanulók részére ebédet biztosítunk. Részt veszünk az iskolagyümölcs programban. Lehetőséget

teremtettünk színházlátogatásra. Az éves tanulmányi kirándulás során az ország szép tájaira visszük el a gyermekeket. Többször szervezünk számukra játszóházat, filmvetítést, klubdélutánt, kerékpáros túrát, kirándulást, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére szoktassuk őket. Kiemelten kezeljük a szülőkkel, a családdal való megfelelő kapcsolat kialakítását és ápolását. Évente két alkalommal szülői értekezletet, fogadónapot, nyílt napot és szülők fórumát tartunk. Természetes számunkra az is, hogy a szülők bármikor megkereshetik a pedagógusokat a gyermekeikkel kapcsolatos ügyekben. Több éve a kistérség által foglalkoztatott iskolapszichológus is dolgozik az intézményben. Iskolánkban 13 pedagógus, 1 iskolai adminisztrátor és 2 takarítónő dolgozik. A szakos ellátottság 92%-os. Úgy gondoljuk, hogy iskolánkban minden személyi és tárgyi feltétel adott az eredményes nevelő, oktató munkához. Hiszünk abban, hogy az Apáczai Csere János által megfogalmazott gondolatok alapján végzett pedagógiai munkánk hatékonyan szolgálja tanulóink fejlődését, tevékeny, szorgalmas, becsületes felnőtté válását.

5

Nevelési program Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés oktatás alapelvei: A nevelési oktatási alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek a nevelés oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelés oktatás tapasztalataira alapozva biztosítják az iskolai munka eredményességét. Az alapelvek tartós értékkifejezései az iskolának. Mindennapi munkánk során a következő pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényesíteni: o A komplexitás elve: Az iskolai munka során törekszünk a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek összehangolására. o Egyenrangúság elve: Véleményünk szerint a gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelő oktató munkában. Együttműködésünk eredménye a harmonikus tanulói személyiség vezető kialakulása. o A pedagógus szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban úgy gondoljuk, hogy a pedagógusnak vezető szerepe van megfelelő pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, a tevékenységek megszervezésében, a tanulói személyiség fejlődésnek támogatásában. A nevelő személyes példája meghatározó. o Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: Kiemelt feladtunk az egyéni képességek megismerése a tanulói személyiség fejlesztése során. Fontos a tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyensúlyának megteremtése. o A különböző közösségekhez tartozás elve: Iskolánk tanulói egy szűkebb (család, osztály, iskola, baráti társaság) és egy tágabb (falu, társadalom) közösség tagjai. Az iskolai közösség biztosít lehetőséget a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének a kibontakoztatáshoz. Fontos feladata az iskolának a hazaszeretet, az egészséges nemzettudat fejlesztése, a szűkebb közösséghez való tartozás érzésének alakítása. o A tapasztalatszerzés elve: Az intézményünk kiemelt feladatának tekinti az önálló tapasztalatszerzés, az önálló tanulás, az önművelés képességének kialakítását. o A külső hatások elve: Az iskolának segítenie kell a tanulókat abban, hogy az őket érő külső hatások között prioritást tudjanak teremteni. Tudják megkülönböztetni a pozitív és a negatív hatásokat. Ezen alapelv érvényesítésénél különösen fontosnak tartjuk a családokkal való együttműködést. o A bizalom elve: A pedagógusok napi munkájuk során törekedjenek a gyermekek személyiségének alapos megismerésre. Neveljük a gyermekeket az egymás iránti bizalomra, tiszteletre. Világítsunk rá a tartalmas emberi kapcsolatok fontosságára. A pedagógusnak kötelessége, hogy a tudomására jutó, a tanulókkal és az intézménnyel kapcsolatos információkat megőrizze, illetve bizalmasan kezelje. o Következetesség elve: Az iskola fontos feladata, hogy igényes, határozott követelményeket támasszon a tanulókkal szemben, ezek betartásában pedig következetesen járjon el. o Motiváció elve: Az eredményes tanulás és a képességek kibontakoztatásának érdekében kiemelt feladatunk a tanulók érdeklődésnek felkeltése. o Koncentráció elve: Az egyes tantárgyak, és műveltségi területek tanítása során fel kell használni, és alkalmazni kell a korábban megtanult ismereteket. 6

o Szemléletesség elve: A tanítás során olyan módszereket kell alkalmazni, melyek a befogadást, a megértést elősegítik, megkönnyítik. o Aktivizálás elve: A tanulási-tanítási folyamatban építeni kell a tanulók aktív tevékenységére, közreműködésére. o Visszajelzés elve: A napi munka során folyamatos visszajelzést kell kapni a tanulói teljesítményekről, ezek változásairól. A javítás lehetőségére a pedagógusnak nagy gondot kell fordítania. o Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A nevelő-oktató munkában prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. o A tudás- és a képességfejlesztés helyes aránya Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a nevelő-oktató munkában mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. A nevelő-oktató munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. o Egyéni bánásmód elve Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában. o Tevékenységközpontúság Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. o Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyes szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. 7

Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy egyéni képességeiket lehetőségeik figyelembevételével fejlesszék, - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. o Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezetükkel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják o Gyermekközpontúság Az iskola elsősorban a gyerekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán, mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy az oktató-nevelő munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll. o Demokratizmus Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem-gazdag, a szülő és pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyen-rangú, partneri viszonyának kialakítását. o Nyitottság Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít, és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola élet-közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal a helyi közösség életében. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. o Célunk a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. o Célunk, hogy az általános iskolai tanulmányok végére a tanulók kulcskopetenciái olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a továbbtanulást. Az előzőekben felsorolt nevelési alapelveknek és céloknak érvényesülniük kell az iskolában folyó nevelő-oktató munka során.

8

A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladata o A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a szülői házzal együttműködve megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek. o A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. o A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével, szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy: o megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat, o megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit, o értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit, o fejlesszék fizikai teljesítőképességüket, o minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket, o képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére. o A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése. o Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelésétoktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a tanulás fizikai környezetét. o A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is o A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon o Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe o A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. 9

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon o Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. o A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. o A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése.

10

o Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. o A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. o A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. o Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. o A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. o Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. o A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. o Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. o A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. o A kreativitás fejlesztése. o Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. o A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. o Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. o A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. o Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. o Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. o A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. o Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. o A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. o Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. o Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. o A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. o A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. o A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. o A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. o A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. o Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. o A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.

11

o A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. o Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. o A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. o Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. o A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. o A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. o Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. o Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. o Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. o Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. o Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában. o A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. o Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők: Kulcskompetenciák a Nat alapján: o Anyanyelvi kommunikáció o Idegen nyelvi kommunikáció o Matematika kompetencia o Természettudományos és technikai kompetencia o Digitális kompetencia o Szociális és állampolgári o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség o A hatékony, önálló tanulás Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi

12

kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Fejlesztési feladatok o Verbális kommunikáció fejlesztése o Beszédtechnikai készség fejlesztése o Írásképesség kialakítása és fejlesztése o Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése o Formalizált kommunikáció fejlesztése: o Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Fejlesztési feladatok o A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. o Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Fejlesztési feladatok o A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése o A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során. o Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. Természettudományos és technikai kompetencia: A természettudományos és technikai kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

13

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Fejlesztési feladatok o Természettudományi és technikai problémák felismeréséhez szükséges ismeretek o Jelenségek természettudományi magyarázata o Természettudományi bizonyítékok alkalmazása o A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása o A természettudományi kutatás támogatása o A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Fejlesztési feladatok o A legfontosabb számítógépes alkalmazások megismertetése és felhasználása a tanításban és a tanulásban. o Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges készségek kialakítása. o Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. Szociális kompetencia fejlesztése A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Fejlesztési feladatok o Szociális kommunikáció fejlesztése o Szociális érdekérvényesítés fejlesztése o A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése. o Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi 14

életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Fejlesztési feladatok o A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása. o Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek kialakítása. o Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Fejlesztési feladatok o A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. o A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az megismertetése. o A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismertetése. o A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más néző-pont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. Fejlesztési feladatok o Tanulási motiváció fejlesztése o Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása) o

Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése

15

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: „ A személyiség a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez.” (Keményné Dr Pálffy Katalin) Feladatunk a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, harmonikus személyiség kialakítása. Ennek érdekében a következő területek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata:

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

16

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: o Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. o A tanulásszervezés kibontakoztatása.

meghatározó

szempontja

a

tanulók

aktivitásának

o Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. o Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. o Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. o A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. o A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az értelem fejlesztése: Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata. Középpontjában az információfeldolgozás áll. Két alapfeladatot kell kiemelnünk, a tanulási képesség és az értelmi képesség fejlesztését. A tanulási képesség fejlesztése során törekednünk kell a megismerési vágy felkeltésére, az érdeklődés, a természetes kíváncsiság ébrentartására. Ezzel szorosan összefügg a felfedezés örömének megismertetése. Ennek érdekében fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét, a játékszeretetet. Ki kell alakítani a felfedezés örömét, a szélsőségektől mentes optimális teljesítményvágyat. Rá kell ébreszteni a tanulókat a tanulás, a megszerzett tudás értékére. Az értelmi képességek fejlesztése: A megismerés folyamata az információszerzéssel indul. Az 1-4. osztályban kiemelt szerepe van a megismerési folyamatban a megfigyelésnek, majd erre építjük az értelmezést, az indoklást, a bizonyítást és az értékelést. A kognitív kommunikáció alapvető feladata a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás szolgálata. Kiemelt feladat az értő olvasás, szövegfeldolgozás és a fogalmazási képesség fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. Fontos feladata az iskolának a viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Meg kell ismertetni a tanulókkal az alapvető tanulási módokat, azokat rendszeresen, változatosan alkalmazni kell a tanulás folyamatában. A személyiség fejlődésének alapvető jellemzője az egyéni értékrend. Legfontosabb feladat a pozitív egyéni értékrend kialakítása. A tanulókat képessé kell tenni új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Ki kell alakítani a tanulókban az érdekérvényesítés képességét. Erre nagyon jó lehetőséget biztosít a diákönkormányzat rendszere. 17

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tervszerű, tudatos nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm-önmagát értékelni, irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: o A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. 18

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. o Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. o A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

19

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. o Minden tanév folyamán az iskolában megemlékezést tartunk október 6-án, a magyar kultúra napján, a költészet napján, és a Föld napján. o Minden év március 15-ét megelőző tanítási napon tartjuk a Kutassy-nap rendezvényeit. A program keretében térségi és iskolai szintű versenyeket tartunk. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. o Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. o A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. o További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. o A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, - akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, - akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan

20

hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természetés környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

21

j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

22

A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1.

A pedagógusok alapvető feladatai O A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. O Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. O Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. O Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. O A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. O Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. O Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. O A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. O A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. O Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. O A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás O Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. O A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). O Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. O A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon O Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon O A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. O A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. O Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. O A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3.

A tehetséges tanulók gondozása O Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

23

O Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. O Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. O A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. O A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése O Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. O A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. O A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. O A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. O Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása O Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). O Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). O Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. O A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel O Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. O Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. O Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony 24

O O O O

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. a formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében O Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. O Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. O Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. O Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés O Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. O Továbbképzéseken való részvétel. O A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. O publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10.

Az iskolai munka feltételeinek javítása O Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. O Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. O Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). O Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. O Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában O Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. O Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. O Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12.

Aktív részvétel a tantestület életében O A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. O Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. O Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

13.

Az iskola képviselete O A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

25

O Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. O Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. O Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. O Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. O A település rendezvényein, eseményein való részvétel. O Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14.

A vezetői feladatok ellátása O Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. O Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. O A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal O A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. O Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. O Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. O Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

26

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai O Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. o Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. o Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. o Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. o Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. o Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. o Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. o Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. o Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. o Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. o A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. o Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. o Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. o A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. O Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. O A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. O Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. o Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. o Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. o Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. o Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. o Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). o Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

27

o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. o A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. o Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. o A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. o Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. o A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. O Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). O Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. O Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. O Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. O Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. O Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. O Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). O Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

28

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról o Tanulók száma, ebből leány o Állami nevelt (gondozott) o Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló o Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló o Sajátos nevelési igényű tanuló o Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló o Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul o Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) o Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók o Más településről bejáró tanuló o Nem magyar állampolgár o Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról o Tanulók száma o Osztályozott tanulók száma és aránya o Osztályozatlan tanulók száma és aránya o Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga o Az osztály tanulmányi átlaga o Kitűnő tanulók száma és aránya o Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén o Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén o Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén o Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya o Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya o Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya o A bukások száma tantárgyanként o A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei o Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) o Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) o Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya 29

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén o Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). o Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). o A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). o Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. o Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). o A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). o A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). o Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin o A házirend szabályainak megbeszélése. o Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. o Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. o Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. o Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. o Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. o A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák o Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. o Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. o Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. o Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. o Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. o Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a költészet napjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. 30

o Osztálykirándulás előkészítése. 5. A közösségfejlesztés céljainak megvalósítását segítő tevékenységek o A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. o A nevelő oktató munka folyamatában nagyon fontos a pedagógus számára a fejlesztő munka feladatainak meghatározásához, hogy ismerje tanítványai személyiségét, adottságait, családi hátterét. Fontos, hogy tudja alkalmazni a különböző tanuló megismerési technikákat. o A tanóra szervezése során a differenciálás mellett alkalmazni kell a kooperatív tanulási technikákat és a drámapedagógia elemeit. o Kiemelt feladata az iskolának, hogy megtanítsa a tanulókat a különböző tanulási technikákra, hogy segítse megtalálni minden tanuló számára a helyes, egyénre szabott tanulási módot. o Az iskolánkban alkalmazzuk a tanulásszervezési eljárások közül a következőket: a, Moduláris oktatás: egészséges életmód modul 7.8. osztályban. b, Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 3 tanulócsoportban: 2. osztály: művészetek, 5. osztály: történelem és hon és népismeret, 6. osztály történelem és hon és népismeret. c, Témahét: 1.2. osztály- mese Témahét: 3.4. osztály- természetvédelem, környezetvédelem Témahét: 6. osztály- jeles évfordulókhoz kapcsolódó évente változó témával Témahét: 5.7. osztályban. Erdei iskolai foglalkozás évente 2 nap a Ravazdi Erdei iskolában d, Három hetet meghaladó projekt: 8. osztály Természetvédelem, megújuló energiaforrások, hagyományőrzés,

31

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük o a sajátos nevelési igényű; o a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; o a kiemelten tehetséges; o a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

Sajátos nevelési igényű tanulók o Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. o A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. o A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. o Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. o A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; o egyéni foglalkozások; o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; 32

o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; o iskolai sportkör, szakkörök; o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); o a szülőkkel való együttműködés; o családlátogatások; o szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; o szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: o o o o o o o o o o

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; o egyéni foglalkozások; o a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; o iskolai sportkör, szakkörök; o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); o a szülőkkel való együttműködés; o családlátogatások; o szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; 33

o szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végezzük. A gyermekek fejlesztését az előzőekben felvázolt nevelési elvek alapján végezzük. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek a követendők: o A feladatok megvalósításához, elvégzéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van. o A differenciált, egyéni fejlesztés biztosítása, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődés lehetőségének a biztosításával. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokat a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok szerint végezzük. Iskolánkban, feltételezhetően a szociokulturális hátrányok következtében, egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és módszertani megújulást igényelt. Minden évben több tanulót javasolunk a szakértői bizottság elé. A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a gyermeknek a legideálisabb tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb kibontakoztatásában.

Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés A tanulásban akadályozott tanulók számára a követelményeket a speciális tanterv tartalmazza. Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Az értékelésnél azonban kiemelt szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, illetve az, hogy a különféle eredetű idegrendszeri funkciózavara miatt mennyire képes eleget tenni egy adott tantárgy követelményeinek. A pszichés fejlődési zavarral küzdő- (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) - tanulók számára a normál tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban részesülnek, illetve mentesülnek-(intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés alól. A közoktatási törvény lehetőséget biztosít az egyéni továbbhaladásra a 4. évfolyam végéig. Az alkalmazott méltányosságok o o o o o o o

az írásbeli felelet szóbelivel helyettesíthető a szóbeli felelet írásbelire cserélhető írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása rövidebb anyagrészekből beszámoló matematika órán számológép használata helyesírási szótár használatának engedélyezése kevesebb házi feladat 34

Szakértői vélemény A tanuló speciális osztályba, vagy integrált neveltként a normál osztályba csak a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján helyezhető. A szakvéleményt a szülőkkel ismertetni kell, azt alá kell íratni. A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői véleményen szerepel. A szakértői véleményeket az iskolatitkár 2 vagy 3 példányban lemásolja. Amennyiben a tanuló a speciális tagozaton tanul: - Az egyik másolati példányt átadja a gyógypedagógusnak. - A másolat egyik példánya az intézményvezetőhöz kerül. - Az eredeti példány érkeztetve az irattárba kerül. Amennyiben a tanuló integrált nevelt, a harmadik másodlati példányt az osztályfőnök kapja, aki ismerteti az osztályban tanító nevelőkkel. Az integrált nevelt tanulóról a nevelőtestületből őt tanító nevelők csoportja a gyógypedagógussal együtt, az ő szakmai segítségével fejlesztési tervet készítenek a saját szakterületükre. A fejlesztési tantárgyi ütemtervet rendszeresen értékelik, a továbbhaladásról döntenek. Az általuk használt dokumentációt az intézmény értékelő csoportja készíti el. A szakértői véleményt minden esetben ismertetni kell a gyógypedagógussal, hiszen ő rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Gyógypedagógus nélkül a szakértői véleményben foglaltakat értelmezni nem szabad.

35

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának elvei Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs Pedagógiai Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a pedagógus módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az együttnevelés hatékonyságának fokozása érdekében. Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben található.

A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli tevékenységek o Hagyományőrző tevékenységek Azokat a rendezvényeinket, amelyek az iskolai hagyományrendszerünk részét képezik a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettük, ezért most csak felsorolásszerűen teszünk említést ezekről. A mi iskolánk életében mindig nagyon fontos szerep jutott a hagyományőrzésnek és a hagyományápolásnak, hiszen azt valljuk, ha hagyományaink mélyen gyökereznek, illetve azokat tanulóink magukénak vallják, akkor ezzel nagyban hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a községhez is jobban kötődjenek. Az ünnepek sorában fontos szerepet kaptak és kapnak a nemzeti ünnepeink. Az iskola kiemelt feladata a tanulók megismertetése a nemzet történelmének nagy eseményeivel, a nemzet nagyjaival és nemzeti múltunk dicsőséges eseményeivel. Ezzel hozzájárulhatunk a nemzettudat elmélyüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához. Jeles történelmi személyiségeink példaképek lehetnek gyermekeink előtt. Ezért október 23-án és március 15-én községi ünnepélyt tartunk, melynek megszervezésébe és lebonyolításába igyekszünk iskolánk minden tanulóját bevonni. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományosan családi ünnepek megtartására. Minden évben iskolai keretben ünnepeljük a Mikulást, a karácsonyt és a húsvétot, és így lesz ez a jövőben is. Mikulás, karácsony és húsvét előtt játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek ajándékot készíthetnek. A farsang idején bált tartunk a szülői munkaközösség segítségével és aktív közreműködésével. Májusban bensőséges ünnepségen köszöntjük az édesanyákat. Ünnepély keretében búcsúzunk iskolánk 8. osztályos tanulóitól. Minden tanévben kirándulást, túrát szervezünk a falu környékén. Községünk a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Fontos természetvédelmi terület. Ezért különösen fontosnak tartjuk a természettudatos szemlélet kialakítását. o Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Azt tapasztaljuk, hogy ebben a korban mindenképpen szükség van felnőtt irányítására, gyermekeink nem elég aktívak, nem elég kezdeményezőek, ezért gyakran még ötletekkel is segíteni kell őket. Az elkövetkező időszak nagyon fontos feladata lesz a diákönkormányzat munkájának fejlesztése. Úgy látom, sokkal nagyobb mozgásteret kell adnunk a gyermekeknek, hogy elképzeléseiket jobban meg tudják valósítani. Havi rendszerességgel szervezünk programokat. a kicsik részére játszóházat, kirándulást, filmvetítést. A nagyok részére klub délutánt, kirándulást, filmvetítést. A tanulói önállóság fejlesztésének része az osztályok közötti tisztasági verseny. Célunk ezzel az, hogy az osztályok nagyobb gondot fordítsanak közvetlen tartózkodási helyük az osztályuk 36

díszítésére, rendezésére. Az ellenőrzést és értékelést a diákok végzik felnőtt irányításával. E munkának egyébként már hagyományai vannak az iskolában. A tanév végén a győztes osztályok jutalmat kapnak, amely általában belépő valamilyen kulturális rendezvényre. Ez a tevékenység jól szolgálja a környezeti nevelési programban meghatározott célokat. Az előzőekben részletezett program feltétele, hogy nem szaktantermi rendszerben tanítunk, hanem minden osztály saját tantermet kapott. A diákönkormányzat feladata még az óraközi szünetekben az ügyeleti teendők ellátásának biztosítása az ügyeletes tanár irányításával. Ezt a feladatot az osztályfőnök javaslata alapján csak az arra érdemes diákok láthatják el, akik magatartásukkal példaként állhatnak társaik előtt. A diákönkormányzat vezetője minden tanév elején a tanulókkal és a nevelőtestülettel való egyeztetés után elkészíti a diákönkormányzat éves programját és rendezvényeit havi bontásban. Ez a rendezvény naptár az iskola éves munkatervének része. Kiemelt célunk, hogy a diákönkormányzat keretei között felkészítsük tanulóinkat arra, hogy közösségi életüket szervezni tudják. Minden hónap elején iskolagyűlést tartunk, ahol értékeljük a tanulók munkáját, illetve ismertetjük velük a következő hónap feladatait és programjait. Az iskolagyűlés megszervezése az igazgató és a diákönkormányzat vezetőjének a feladata. o Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon működik. Az intézményünk sajátos helyzetéből adódóan az autóbusz indulásáig ellátjuk az utazó tanulók felügyeletét is. o Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. o Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Az iskolánkban működő szakkörök: kézműves szakkör, informatika szakkör, énekkar, sportkör. Iskolán kívüli, de az iskolával megállapodással rendelkező szervezet által vezetett szakkör: karate, gyerekfoci, Napsugár Művészeti Iskola zenei és néptánc tagozata. o Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. o Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanulmányi kirándulás célja: Az 1., 2.,3.,4., osztályban ismerjék meg a tanulók a Kisalföld és a Bakony nevezetességeit, természeti kincseit. 37

Az 5.,6.,7.,8., osztályban a Dunántúl távolabbi tájaira utazunk el a tanulókkal. Az osztályfőnökök feladata, hogy a tanév elején elkészítsék a kirándulási tervet, figyelembe véve az eddigi kirándulások helyszíneit. Az 1.,2.,3.,4., osztályosok egy napos , az 5.,6.,7.,8., osztályosok kétszer egynapos kirándulásra mennek. Törekedni kell arra, hogy a kirándulások költségeihez pályázati alapokból támogatást szerezzünk a szülők anyagi gondjainak enyhítésére. o Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, két napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. A foglalkozáson minden tanévben az 5. és a 7. osztályos tanulók vesznek részt. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel kötelező, a felmerülő költségeket az iskola fedezi. o Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. o Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. o Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. o Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. o Alapfokú művészetoktatás Iskolánkban alapfokú művészetoktatás folyik a Napsugár Művészeti Iskolával kötött megállapodás alapján. A megállapodásban rögzítettek szerint a művészeti iskola térítés nélkül használhatja az intézményünk helyiségeit. A tanulók a szülők beleegyezésével vehetnek részt az alapfokú művészetoktatásban. A szolgáltatást térítési díj nélkül vehetik igénybe. Az oktatáshoz szükséges eszközök a művészeti iskola tulajdonát képezik.  Erkölcstan és hitoktatás

38

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók fejlesztését, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tevékenységek segítik. Ezek a következők: o Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált tanóravezetés. o A nem kötelező, szabadon felhasználható órakeret biztosította lehetőségek igénybevétele.. o Tehetséggondozó foglalkozások. o Szakkörök. o Iskolai sportkör. o Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális) o A szabadidős tevékenységek (színház,- és múzeumlátogatások, könyvtár stb.) o Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata. o Gyermekújságok versenyfeladatainak megoldása. o Az éves munkatervben rögzítetten iskolai tanulmányi versenyek (tantárgyanként évente 1, maximum 3 tantárgy/év). o Az éves munkatervben rögzítetten a tudományterületeknek megfelelően a tanévet szakaszokra osztva szorgalmi feladatok a tanulóknak (területek és felelősök a munkatervben szabályozva)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek           

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. Felzárkóztató órák. Napközi otthon vagy tanulószoba. Felzárkóztató foglalkozások. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek használata. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolata. A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Családlátogatások. Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége. Az integrált oktatás lehetőségeinek igénybe vétele. Fejlesztő pedagógus által tartott egyéni fejlesztés, felzárkóztatás.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek     

Az iskola és a család szoros kapcsolata, rendszeres családlátogatás. Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. Kapcsolat a területi gyermekvédelmi szolgálattal. A szülők tájékoztatása a szociális juttatásokról, lehetőségekről. Az ingyenes tankönyv ellátással és az ingyenes étkezéssel kapcsolatos lehetőségek ismertetése a szülőkkel.

39

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartásának és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, o családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, o a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, o meg kell keresni a problémák okait, o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: o tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal o gyermekjóléti szolgálattal, o családsegítő szolgálattal, o polgármesteri hivatalokkal, o háziorvossal o védőnővel o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o a felzárkóztató foglalkozások, o a tehetséggondozó foglalkozások, o az indulási hátrányok csökkentésére szervezett foglalkozások, o a differenciált oktatás és képességfejlesztés, o a pályaválasztás segítése, o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, o a családi életre történő nevelés, o a napközis és a tanulószobai foglalkozások, o az iskolai étkezési lehetőségek, o az egészségügyi szűrővizsgálatok, 40

o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), o a szülőkkel való együttműködés, o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

41

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok (A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái) Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint e-mailen keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével, illetve az iskolaszékkel. A szakmai munkaközösség együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösség vezetője felelős. 2. A szakmai munkaközösség vezetője a havi munkaértekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet a végzett munkáról és a feladatokról. Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. 2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. 3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) - a szülői közösség tagjai 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább 1alkalommal – köteles tájékoztatni az iskolaszéket. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, 42

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel illetve az iskolaszékkel. -

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 43

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben

44

5.

6.

7.

8.

érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyettesénél; - a nevelők szakmai munkaközösségének vezetőjénél

45

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: … (neve, címe) - Az intézmény működtetőjével: … (neve, címe) - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: … (neve, címe) - A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: … (neve, címe) - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: … (felsorolásuk, nevük, címük) - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: … (neve, címe) A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató … alapítvány kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel: … (felsorolásuk, nevük, címük) - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: … (felsorolásuk, nevük, címük) - Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: … (felsorolásuk, nevük, címük) - Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: … (felsorolásuk, nevük, címük) - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: … (felsorolásuk, nevük, címük) A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a … igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a … (egészségház, rendelőintézet, stb. neve, címe) illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a … (név, cím) gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy a(z) … igazgatóhelyettes a felelős. 5. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: 6. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: - … munkaközösség, - … munkaközösség.

46

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

47

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt

48

vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből, ha más idegen nyelvet tanult, és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból fél év múlva megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A tanuló szintfelmérő vizsgára való felkészülését a szaktanár segíti taneszközökkel és egyéni felzárkóztatással. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödiknyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. (A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI 49

Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

50

Célértékek Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: 1. Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten

feleljen

meg

az

iskolánk

helyi

tantervében

megfogalmazott

követelményeknek.) 2. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, 3. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, 4. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 5. Ha a tanulók legalább 10%-a szerepel valamely iskolán kívüli tantárgyi, sport vagy kulturális versenyen. 6. Ha az órai differenciálásnak illetve a felzárkóztató óráknak köszönhetően a tanulók legalább 90%-a teljesíteni tudja a NAT minimális követelményeit. 7. Ha a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül mindenki továbbtanul. 8. Ha a továbbtanulók közül legalább a tanulók 50%-a gimnáziumban illetve szakközépiskolában kívánja folytatni tanulmányait, a másik 50% pedig szakiskolában. 9. Ha kialakul megfelelő önértékelésük a tanulásban és ezt a pályaválasztás során érvényesíteni tudják. 10. Ha a napi felkészülés során önállóan tudják a könyvtár, illetve az informatika nyújtotta lehetőségeket használni. 11. Ha a 7.8. osztályban a tanulók nagy része képes az ismeretek önálló elsajátítására, az ismeretanyag részben önálló feldolgozására. 12. Ha az évenkénti országos kompetencia mérés során tanulóink teljesítménye magasabb pontértékű, mint a községi iskolák teljesítményének pontértékén.

51

Helyi tanterv A választott kerettanterv megnevezése 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1-4.évfolyamára 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5. 8. évfolyamára 11. melléklet: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.1. – Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 5 évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Matematika Informatika Hon-és népismeret Technika Matematika Természetismeret

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0, 5 óra

52

6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Történelem és állampolgári ismeretek Vizuális kultúra Technika és életvitel Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Biológia Matematika Biológia-egészségtan Fizika Technika és életvitel

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra

3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. 4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Matematika A változat Fizika A változat Ének-zene A változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. 5. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelv közül választhatnak. Minden tanuló egy idegen nyelvet tanul a szülők, illetve a tanulók választása alapján. 6. A szabadon tervezhető órakeret terhére 2. 3. osztályban / a szülők igénye alapján/ heti egy órában játékos formában kezdjük az idegen nyelv tanítását.

53

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol vagy német nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Összes heti óra

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8

7

7

7

5 1 1 2 2 1 5 25

1 5 1 1 2 2 1 5 25

1 5 1 1 2 2 1 5 25

3 5 1 1 2 2 1 5 27

54

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki óra Összes heti óra

4

4

4

4

3 4 1

3 4 1

3 4 1

3 4 1

2

2,5

2

2

2 1 1 1,5 1

2,5 1 1,5 1

2 1,5 2 1 1 1,5 1

1,5 2 1,5 2 1 1 1

1,5

1,5

1

1

5 1 28

5 1 28

5 1 31

5 1 31

A kerettantervi rendelet felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Első alkalommal a 2013/14. tanévben az első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamon az alábbi rendelkezések érvényesek. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

3.

4.

5.

ÉVFOLYAM 6. 7.

8.

2013 2007 2007 2007

2013 2007 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2007 2007

2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

55

Óraterv: A 2013/14. tanévtől az 1. és az 5. osztályra nem vonatkozik. 1-4. évfolyam óraterve Tantárgy

1. évfolyam 1. 2 É fél f v évi é e óra ó s szá m

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz

4 4 4(1) 1 1 2

Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen Heti választható órakeret Egyéni foglalkozások órakerete A fenntartó által kötelezően finanszírozandó heti órakeret 5-8. évfolyam óraterve Tantárgy

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Idegen nyelv

2. évfolyam 1. 2. Éve félé félé s vi vi óras óras óra zám zám szá m

3. évfolyam 1 2 É . . v f f es él é ór é l a v é

4. évfolyam 1 2 É . . v f f e él é s é l Ó v é

4 4 5 1 1 1

148 4 4 148 4 4 148 3(1) 3(1 148 148 4 4 148 4 4 148 4 4 148 (1) (1) 37 (1) (1) 37 3 3 111 185 5 4(1 185 4(1) 4(1 185 3(1) 3(1 148 37 1 1 37 1 1 37 2 2 74 37 1 1 37 1 2 55,5 1 1 37 55, 1 2 55, 2 1 55,5 1 2 55, 5 5 5 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111 20 20 740 20 20 740 20 20 740 22 23 832 ,5 2 2 74 2 2 74 1,8 1,8 66,6 1,8 1,8 66, 6 1,2 1,2 44, 1,2 1,2 44, 1,3 1,3 49,9 1,3 1,3 49, 4 4 5 5 5 5 9 Heti 23,2 Heti 23,2 Heti 25,65 Heti 25,65 Évi 858,4 Évi 858,4 Évi 949 Évi 949

5. évfolyam 1. 2 Év fév . es f é v

2 2 2(1) 3

2 2 2 3

74 74 92,5 111

6. évfolyam 1. 2. É félévi félé ve órasz vi s ám óra ó sz

7. évfolyam 1. 2 É fél . v é f es é ór l a

2 2 2 3

2 2 2 3

2 2 2(1 3

74 74 92,5 111

1(1 2 2 3

8. évfolyam 1 2 É . . v f f es él é ó é l

74 1(1) 74 2 74 2 111 3

2 2 2 3

74 74 74 111 56

Matematika Informatika Természetism. és egészt. Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgókk és médiaism. Technika és életvitel Testnevelés Etika Osztályfőnöki óra Köt. tan. órák összesen Heti választható órakeret

4 4 148 3(1) (1) 1 37 1 2(1) 2 92,5 2(2) 1 1(1) 1 55,5 1 1(1) 2 74 1 1(1) 1 55,5 1 3 2(1 111 2(1) 1 1 37 1 22 23 832,5 22 5,6 5,6 207,2 5,6

3(1 148 3(1) 1 37 1 2(2 148 1(1) 2 1 1 37 2 1(1 55,5 1 1(1 55,5 (1) 1(1 55,5 1(1) 3 111 3 1 37 1 23 832,5 25 5,6 207,2 6,6

3(1 148 1 37 2 74 1(1 74 2 55,5 1 55,5 1 37 1 37 1 55,5 2(1 111 1 18,5 1 37 25 925 6,6 244,2

Egyéni foglalkozás órakerete A fenntartó által kötelezően finanszírozandó heti óraszám

1,3 1,3 49,95 1,3 1,3 49,95 1,6 1,6 61 5 5 5 5 5 5 Heti 29,45 Heti 29,45 Heti 35,75 Évi 1089,65 Évi 1089,65 Évi 1322,75

3(1) 1 2 1(1) 2 1 1 1 1 2(1) 1 1 25 6,6

3(1 1 1(1 2 1(1 2 1 (1) 1 (1) 3 1 25 6,6

148 37 74 74 74 55,5 37 37 18,5 37 111 18,5 37 925 244, 2 1,6 1,6 61 5 5 Heti 35,75 Évi 1322,75

(): a választható órakeret órái Az iskolában az Oktatási Minisztérium és az Apáczai Tantervcsalád kidolgozott ajánlott kerettanterveit dolgoztuk át az óraszámoknak megfelelően. Ezeket a pedagógiai programhoz csatoltuk. A szabadon felhasználható órákon a kerettantervben szereplő tananyag elmélyítését, gyakorlását végezzük. A kompetencia fejlesztéssel és a TÁMOP 3.1.4-08/-2009-0260 számú pályázat fenntarthatóságával összefüggő tevékenységek:  Szövegértés szövegalkotás kompetencia programcsomagok bevezetése az iskola minden évfolyamán.  Matematika eszköztudást fejlesztő kompetencia programcsomagok bevezetése az iskola minden évfolyamán.  Óvodai programcsomag bevezetése a nagycsoportban.  Idegen nyelvi kompetenciafejlesztő programcsomag bevezetése egy tanulócsoportban. munkaterv szerint.  Életpálya építés kompetencia területen „C” programcsomag bevezetése egy tanulócsoportban. munkaterv szerint  Szociális és életvitel kompetencia területen „C” programcsomag bevezetése egy tanulócsoportban. munkaterv szerint  Színházi és könyvtári együttműködés, népszokások projekthét, természetvédelmi projekt a napközi otthonos óvodában és az iskolában- éves munkaterv szerint. A TÁMOP 3.1.4.-08/-2009-0260 számú pályázat megvalósítása során fenntarthatósági terv készült. A fenntarthatósági terv jelen pedagógiai program melléklete. A felsorolt pályázati 57

elemek és tevékenységek megvalósítása a fenntarthatósági tervben leírtak alapján és az intézmény éves munkatervében rögzítettek szerint történik.

58

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

59

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Kiemelt fejlesztési területek: o Az erkölcsi nevelés o Nemzeti öntudat, hazafias nevelés o Állampolgárságra, demokráciára nevelés o Önismeret, társas kultúra o A családi életre nevelés o A testi és lelki egészségre nevelés o Felelősségvállalás másokért, önkéntesség o Fenntarthatóság, környezettudatosság o Pályaorientáció o Gazdasági és pénzügyi nevelés o Médiatudatosságra nevelés o A tanulás tanítása Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek: Az iskola a nevelő-oktató munka során, egész tevékenységrendszerével arra törekszik, hogy érvényesítse a hazai és nemzetközi dokumentumokban kifejezett értékeket, elveket. Különös hangsúlyt fektetve az alábbi értékek közvetítésére:

60

o Az egyetemes emberi értékek: humanizmus, tolerancia, empátia, szeretet, megértés, türelem, nyitottság, önbecsülés, becsület, tisztesség, a haza, a szűkebb környezet (lakóhely, otthon, család, iskola) szeretete. o A demokratikus értékek: szabadság, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás. o A biológiai lét értékei, különösen az egészség értéke. o A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a személyes és szociális kapcsolatok, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. o A tudással, a munkával kapcsolatos értékek. o A nemzeti kultúra értékei: természeti és épített környezet értékei, hagyományok, nyelv, művészeti és tudományos értékek.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. o fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; o a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. o az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; o az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.

61

o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, o a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, o az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

62

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 3. A mindennapos testnevelés keretében minden tanévben a 2. évfolyamon 12 órában úszásoktatást szervezünk.

63

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai o Intézményünkben az idegen nyelvek tanulása során biztosítunk választási lehetőséget a szülők és a tanulók számára. o Iskolánkban két idege nyelv /angol és német / választható. o Második évfolyamtól kerül sor az idegen nyelv oktatására. Második és harmadik évfolyamon heti 1 órában. o A tanulók szülei az első osztály második félévében, legkésőbb minden év februárjának végéig írásban nyilatkozhatnak arról, hogy melyik idegen nyelvet választják gyermekük számára. o Harmadik évfolyam végén ezt a nyilatkozatot megerősítik, vagy ekkor kerülhet sor az idegen nyelv esetében a másik idegen nyelv választására. o Ha a negyedik évfolyamtól a tanuló az eddig nem tanult nyelvet választja nem kell vizsgát tennie. o A felsőbb évfolyamokon mindig a tanév végén van lehetősége a tanulónak, illetve a szülőnek a másik idegen nyelv választására. Ebben az esetben azonban különbözeti vizsgát kell tennie az adott évfolyam anyagából. o A vizsgára való felkészülésben az iskola segítséget nyújt.

64

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elve o Iskolánkban az egyes tantárgyak oktatása során nem kerül sor csoportbontásra. o Az idegen nyelv oktatása során, mivel két idegen nyelv közül választhatnak a tanulók, minden osztályba két csoportban tanulják a választott idegen nyelvet. o A két idegen nyelvi óra szervezése az óra rendben ugyanabban az időben történik. o Az erkölcstan, illetve a hittan oktatása során törekedni kell arra, hogy a hitoktatás órája egy időben legyen az adott osztály erkölcstan órájával. o Ha a tanulók egy részének lyukas órája van, akkor az iskola köteles gondoskodni a tanulók felügyeletéről.

65

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs Pedagógiai Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a pedagógus módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az együttnevelés hatékonyságának fokozása érdekében. Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben található.

66

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés, értékelés az iskolai élet nagyon fontos, egymást feltételező tevékenységi formái. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermek és a szülő megfelelő rendszerességgel információt kapjon a tanulmányi teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról. o A tanulmányi teljesítmény értékelését jelentő érdemjegy beírása a naplóba és a tájékoztató füzetbe a szaktanár feladata. Ugyanez vonatkozik természetesen a magatartás és szorgalom osztályzataira is. Az érdemjegyet a tanár aláírásával hitelesíti. o Tanuló érdemjegyet nem írhat be a tájékoztató füzetbe. o A tanulók a szülőkkel való egyeztetés után általában hetente egyszer, hét végén viszik haza tájékoztató füzetüket, majd azt aláíratva, a következő hét hétfőjén visszahozzák az iskolába. o Az osztályfőnök feladata, hogy havi rendszerességgel ellenőrizze, hogy minden érdemjegy bekerült-e a tájékoztató füzetbe, illetve azok aláírása megtörtént-e. A hiányok pótlására fel kell hívni kollégái, illetve a tanulók és a szülők figyelmét. o A tanár az írásbeli dolgozatokat köteles legalább a dolgozatírást követő egy héten belül kijavítani. o Az írásbeli dolgozatokat a gyerekek kezébe kell adni az értékelés során. o Célszerű dolgozatfüzet alkalmazása, így elkerülhető a dolgozatok elvesztése. o A tanár köteles a dolgozatokat, felméréseket, témazárókat, teszteket a tanév során osztályonként összegyűjteni, rendszerezni és megőrizni. A tanév végén a dolgozatokat összekötve a szertárban helyezzük el és még egy tanévig megőrizzük. o A dolgozatokat a szülők előzetes egyeztetés alapján az iskolában megtekinthetik, illetve szülői értekezlet után, fogadónapon, nyílt napon átnézhetik. o A tanulók szóbeli feleleteit azonnal értékelni kell.

67

o Az ismeretek számonkérésének módjai: Összefoglalás: Az Az Módszer, értéÉrtéértékeIdőeszköz, Szempont kelés kelő lés pont forma fortípusa mája tantárgyi Szóban Szintfelmé ismeretek, és rők, az Diagnosz Év az egyéni és Pedag előzetes tikus, elején, írásban, a ógus, szintfel tudás nem első csoportjelle tanuló mérőkö feltérképez mzők, osztályoz két . n ése, szóban összegyűjtés zuk! hét. szöveg és írásban. e. gel. Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezések or, annak elsajátításár ól 4-5 kérdésből álló kérdéssor írásban.

Szóbeli felelet.

Az elsajátítás mértékének Pedag megállapítás ógus. a.

Kiseb b egység enként , 5-6 alkalo mmal féléve nte.

Szóban A tanár . feljegyzései.

Tárgyszerűs ég, szempontok Pedag szerint, 1 ógus, óraanyagáb ól.

értékelés, osztályoz zuk! Féléve 1-szeres nte súlyú

Szóban , minősít Szempontso r, napló. Kék és érdemj színnel. eggyel.

minősítő Pedag értékelés, Féléve ógus, osztályoz nte2 1tanuló zuk! alkalo . 1-szeres mmal. súlyú

1 óra anyagából.

Témazáró, dolgozat

Tárgyszerű ség, előre Pedag megadott szemponto ógus, k szerint

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 2-szers súlyú

Az életkori kritériumsz Pedag int ógus optimuma.

Diagnosz tikus, Féléve nem nte. osztályoz zuk!

1-2 témak ör anyag ából

Szóban , minősít és írásban , érdemj Írásban eggyel. a dolgoza ton és szóban, minősít és írásban érdemj eggyel. Szóban és írásban, a szintfel mérőkö

Megjegyzés

A tervező Tanulói munka dossziék, alapja, az tanári feljegyzések ismétlés üteméhez . alakítható.

Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozz uk!

Írásbeli felelet, „röpdolgoz at”.

Szövegérté s, számolási készség szintfelmér ése.

Dokumentálás

Szempontso r, ellenőrző, napló, tanulói dosszié. Kék színnel.

Ellenőrző, napló, tanulói dosszié. Piros színnel.

A tanár feljegyzései és a tanulói dosszié.

Következő órára kijavítani, kielemezn i, megtervez ni a hiánypótlá st, a téma más módon való megközelí tését Szempont ok legyenek, és a gyerekekk el ismertessü k meg. Szempont ok legyenek, és a gyerekekk el ismertessü meg Azkazonos évfolyamo n tanítók közösen állítják össze. Kidolgozot t kritériumre ndszer megalkotás a, és ismertetés ea 68

tanulókkal .

n szöveg gel. Minimum felmérők, minden tanuló számára kötelezően elsajátítand ó tudásból. Tartalma a témazárókb a beépítendő, a tudás elsajátítása után.

A kitűzött kritériumsz inteknek Pedag megfelelje ógus n 90%ban!

Diagnosz tikus, Féléve nem nte 2 osztályoz db. zuk!

Írásban ,a dolgoza ton és szóban.

Projekt, önálló, csoportos.

A téma kidolgozott sága, a projektterv megvalósít ásának mértéke.

Pedag ógus, tanuló, szülő

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 1-szeres súlyú

Szóban és írásban, minősít és érdemj eggyel.

A téma Pedag kidolgozott ógus, sága tanuló,

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 1-szeres súlyú

alakal om szerűe n

A téma Pedag kidolgozott ógus, sága tanuló,

minősítő értékelés, osztályoz zuk! 1-szeres súlyú

alakal om szerűe n

Pedag ógus, tanuló,

minősítő értékelés, osztályoz zuk!

alakal om szerűe n

Gyűjtő munka

Szorgalmi feladat

Egyéni beszámoló, kis elődadás

Tanév ente 12 alkalo mmal.

Szóban és írásban, minősít és érdemje ggyel Szóban és írásban, minősít és érdemje ggyel Szóban és írásban, minősít

Adott témában és képességte rületen a mindenki számára A tanár elsajátítan feljegyzései dó és a tanulói ismeretek dosszié. mennyiség ét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapít ani Témajavas latok, csoportalk Videó, otás, a írásbeli tanulói összegzés, döntésekre portfolió. , Zöld színnel vállalásokr a alapozzun k! Ellenőrző, napló, Zöld színnel

Vállalt feladatokn ak megfelelőe n

Ellenőrző, napló, Zöld színnel

Vállalt feladatokn ak megfelelőe n

Ellenőrző, napló, Zöld színnel

Vállalt feladatokn ak megfelelőe n 69

1-szeres súlyú

és érdemje ggyel

minősítő írásban, értékelés, Év végi Pedag minősít Ellenőrző, Követelmé osztályoz év felmérő ógus,t és napló. Piros nyek zuk! végén dolgozat anuló érdemje színnel 2-szeres ggyel súlyú o A műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásába bevont tantárgyak tanulásában nyújtott tanulói teljesítményt félévkor és év végén egy érdemjeggyel osztályozzuk. A bevont tantárgyakat az éves munkaterv és a TÁMOP3.1.4-es projekt fenntarthatósági terve tartalmazza.

A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelési szempontjai Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. o Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. o A tanuló tantárgyi teljesítményét megfelelő rendszerességgel ellenőrizni és értékelni kell. o Törekedni kell az ellenőrzés többféle módjának alkalmazására egy- egy tantárgyon belül, annak érdekében, hogy a tanuló a neki legmegfelelőbb módon tudjon számot adni tudásáról. Lehetőség szerint alkalmazni kell a szóbeli és írásbeli ellenőrzést, a feladatlapos, a tesztlapos, illetve az esszé, a beszámoló módszerét is. o Alkalmat kell adni a gyermekeknek az önálló anyaggyűjtés, ismeretszerzés eredményeinek bemutatására. o Tantárgyanként minden témakör végén témazáró, az egész tárgykört átfogó ellenőrzést kell végezni. o A témakörön belül részegységenkénti ellenőrzés végzése célszerű. o Minden gyermek tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyet kapjon. o Az osztályzatnak nem lehet fegyelmező szerepe. Kivétel ezen a területen a felszerelés és a házi feladat hiányzásáért adott érdemjegy. Ha a tanuló rendszeresen felszerelés vagy házi feladat nélkül érkezik az iskolába, akkor ez hátrányosan befolyásolja az adott tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ezért a szaktanár feladata a hiányosságok dokumentálása. Egy tantárgyon belüli háromszori hiányosság esetén a tanuló egy elégtelen osztályzatot kap. A hiányosságokért kapott elégtelen az osztályozási naplóba is és a tájékoztató füzetbe is beírásra kerül. A félévi és az év végi értékelésnél ezek az érdemjegyek beszámításra kerülnek. o Az érdemjegy ténylegesen fejezze ki a mögötte lévő tudást, legyen megfelelő súlya. o Részegységek után írt dolgozatok, illetve témazáró dolgozatok írásának idejéről tájékoztatni kell a tanulókat. o Félévenként tantárgyanként minimálisan 5-6 érdemjegy álljon rendelkezésre a tanulók munkájának minősítéséhez. A készségtárgyak estében, illetve a kis óraszámú tantárgyaknál ez a szám minimálisan 4 érdemjegy lehet. o Ha mód van rá minél több alkalommal kell részt venni normára irányuló, valamely országos, vagy megyei felmérésben a tanulók tudásának viszonyítása érdekében. 70

o Anyanyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ember és társadalom, természetismeret, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk tantárgyakból félév végén és év végén írásbeli dolgozatot kell íratni. A dolgozatok eredményéről a szaktanároknak összesítést kell készíteni, mely az iskolai munka értékelésnek része. o Minden tantárgy tantervénél részletesen kitérünk az ellenőrzés , értékelés módjára o A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: o Az ének-zene, a rajz, az informatika, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyból az elméleti ismeretek számonkérése mellett valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva értékeljük a tanulók munkáját. o A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. o A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. o A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. - A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. - Az első, évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul bejegyzést kapott, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére. o A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. o Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük az előbb ismertetett módon kívül, hogy a szülők széleskörű tájékoztatást kapjanak a gyermekük munkájáról. o A második évfolyam év végi, és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. o Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást 71

annak okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám, százalék) érdemjegyekre történő átváltásának módját az egyes tantárgyak esetében a szaktanárok határozzák meg. A második-nyolcadik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadiknyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - Második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.

72

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei o A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján minősítik. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. o Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. o Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott /igazolt és igazolatlan mulasztás együtt/; o magántanuló volt. Egyéni elbírálás szerint, különösen indokolt esetben, ha a nevelőtestület úgy látja, hogy a tanuló felkészülése a javítóvizsgára biztosított, egyénileg engedélyezheti három tantárgyból is a javítóvizsgát. Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni köteles. Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott / igazolt és igazolatlan mulasztás együtt/. Ebben az esetben a tanuló ennek az évfolyamnak az elvégzéséről iskolalátogatási igazolást kap. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásban benyújtott kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a tanuló eredményes felkészüléséhez.

73

Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: o A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; o Az első- nyolcadik osztályban a tanítási napokon gyakorlás és elmélyítés céljából kapnak a tanulók házi feladatot, melynek fő funkciója az adott tanórán megismert tananyag gyakorlása és elmélyítése. o Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére és hétvégére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; o A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Ezt az osztályban tanító pedagógusoknak egymással egyeztetniük kell.

74

Az iskolai jutalmazás és büntetés formái Az iskolai jutalmazás: Az a tanuló, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon kiemelkedő eredményt ér el, és ily módon hozzá járul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, jutalomban részesíthető. A nevelőtestület megítélése szerint a viselkedéskultúra a tanulók személyiségének fontos része, ezért a példamutató magatartású tanulókat félévenként jutalmazzuk. Az arra érdemes tanulók az osztályfőnök javaslata alapján oklevelet kapnak, mely az iskola közössége előtt kerül átadásra. Az iskolai jutalmazás formái Az iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret o osztályfőnöki dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. A tanév végi dicséret formáiról a nevelőtestület dönt. o Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet vagy könyvjutalmat kapnak, melyet tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Könyvjutalmat kap az a tanuló, akinek az adott év végén nyújtott tantárgyi teljesítmény jeles, illetve maximum egy tantárgy esetében jó. A jó minősítések számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a külalak minősítését. Oklevelet kap az a tanuló, akinek az adott tanév végén nyújtott tantárgyi teljesítménye jeles, illetve maximum három tantárgy esetében jó. A jó minősítés számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a külalak minősítését. o Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. o Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, melyről a havonkénti iskolagyűléseken tájékoztatjuk a tanulóközösséget. o A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. o Minden tanév végén emlékplakettet és a szülői közösség és az iskolaszék tagjai által meghatározott értékű vásárlási utalványt kapnak azok a tanulók, akik 8 éven át kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukkal öregbítették az iskola hírnevét. A jutalmazottak személyéről a nevelőtestület dönt. A jutalmat a tanévzáró ünnepélyen adjuk át. A dicséret minden formáját írásba kell foglalni és arról a szülőket értesíteni kell.

75

Az iskolai büntetések formái Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy az intézmény házirendjének szabályait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy az iskolában elfogadott viselkedési szabályokat többször megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetés formái: o szaktanári figyelmeztetés o osztályfőnöki figyelmeztetés o osztályfőnöki intés o osztályfőnöki megrovás o igazgatói figyelmeztetés o igazgatói intés o igazgatói megrovás o tantestületi figyelmeztetés o tantestületi intés o tantestületi megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesíteni kell, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és arról a szülőt értesíteni kell. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése: A tanuló magatartását és szorgalmát havonta értékeljük. Az értékelésről a szülőket a tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. Az értékelést a tanuló, a tanulóközösség és az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület végzi. A tanulók magatartásának értékelési szempontjait 6 területre bontottuk, melynek egyik része a viselkedéskultúra. Ennek javítása érdekében született a viselkedési szabályok gyűjteménye, melyet felhasználunk a tanulók magatartásának értékelése során. Így a viselkedéskultúra a magatartás értékelése során 40%os arányban veendő figyelembe. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A másodiknyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a nevelőtestület. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Példás a tanuló magatartása: /5/  Képességei szerint önálló, önként vállalt megbízatások teljesítésével, kezdeményezéseivel segíti az iskola céljainak megvalósítását.  A tanítási órák és a tanítási órán kívüli programok munkájában aktívan részt vesz, felkészülésével, önálló ötleteivel példa társai előtt.  Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme kultúrált, udvarias. 76

  

Igényes környezetére, tesz is környezete szépítése érdekében. Törekszik helyes véleményt alkotni, és azt a megfelelő formában kinyilvánítani. Következetesen és tudatosan betartja a házirend előírásait.

Jó a tanuló magatartása: /4  A tanítási órák és a tanítási órán kívül tevékenységek munkájában tevékenyen részt vesz.  Óra alatti és órán kívüli viselkedése általában nem kifogásolható.  Vigyáz az iskola felszerelési tárgyaira, nem tesz kárt környezetében.  Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme kultúrált.  Törekszik a helyes véleménynyilvánításra, és azt megfelelő módon kifejezi.  Betartja a házirend előírásait. Változó a tanuló magatartása: /3/  Az iskola munkájában nem szívesen vesz részt, megbízatásait csak ösztönzésre teljesíti.  Viselkedése nem következetes, a foglalkozások rendjét, társai munkáját esetenként zavarja.  Hangneme sok esetben kifogásolható.  Nem vigyáz az iskola vagyonára, közömbös a környezetével.  Hibái javítására hajlandóságot nem mutat.  Véleménye elhamarkodott, gyakran nem megfelelő formában közli.  Esetenként megszegi a házirend előírásait. Rossz a tanuló magatartása: /2/  Az iskolai munka iránt közömbös, sőt hátráltatja a célok megvalósítását.  Cselekedeteiben megbízhatatlan, kapcsolatai kifogásolhatóak.  Az intézmény rendjét súlyosan zavarja.  Felelősségérzete igen gyenge.  Környezetével szemben igénytelen, véleménynyilvánításban durva.  Tudatosan megszegi a házirend előírásait. A tanuló szorgalmának értékelése: A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.  A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.  A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Példás a tanuló szorgalma: /5/  Képességei szerint, a körülményekhez mérten a legjobban , lelkiismeretesen tanul.  Feladatait hiánytalanul, gondosan, önállóan, igényesen elvégzi.  Munkavégzése magas fokú felelősséget, tudatosságot tükröz.  Felszereléseit rendben tartja, hiánytalanul elhozza az iskolába.  A házi feladatokat pontosan, igényesen elkészíti. Jó a tanuló szorgalma:/4/ 77



Feladatait ellátja, munkavégzése általában kielégítő, felkészülése néha kisebb rendszertelenséget mutat.  Tanítási órákon, és az órán kívüli tevékenységben aktív, feladatait irányítással képes elvégezni. Változó a tanuló szorgalma: /3/  Iskolai munkáját rendszertelenül végzi el.  Kötelességtudata felszínes, hiányosságainak pótlására fel kell szólítani.  Felszerelései hiányosak, írásbeli munkája gondatlan, igénytelen, hiányos.  Teljesítménye hullámzó, tanítási órákon passzív.  Lazításra hajlamos, munkafegyelme kifogásolható. Hanyag a tanuló szorgalma: /2/  Képességeihez, körülményeihez képest a legkevesebbet teszi tanulmányi előmenetelének javítása érdekében.  Feladatait nagyon felületesen, vagy egyáltalán nem végzi el. Kötelességeinek teljesítését gyakran szándékosan elmulasztja.  Megbízhatatlan, feltűnő hanyagságával osztálytársai munkájára is rossz hatással van.  Írásbeli munkái nemtörődömséget tükröznek, felszerelési tárgyai elhanyagoltak, hiányosak.

78

A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a “Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 2 1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75 3 1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78 4 1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81 5 1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84 6 1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87 7 1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90 8 1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93 9 1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96 10 1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99 11 1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02 12 1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05 13 1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08 14 1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11 15 1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14 16 1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17 17 1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20 18 1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24 19 1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28 20 1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32 21 1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

79

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 20 22 24 26 28 30 32 34 2 24 26 28 30 32 34 36 38 3 28 30 32 34 36 38 40 42 4 32 34 36 38 40 42 44 46 5 36 38 40 42 44 46 48 50 6 40 42 44 46 48 50 52 54 7 44 46 48 50 52 54 56 58 2.

feladat:

80

8 9 10 11 12 13 14

48 52 56 60 64 68 72

50 54 58 62 66 70 74

52 56 60 64 68 72 76

54 58 62 66 70 74 78

56 60 64 68 72 76 80

58 62 66 70 74 78 82

60 64 68 72 76 80 84

62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 16 19 22 25 28 29 30 32 2 20 23 24 29 32 33 34 36 3 24 27 28 33 36 37 38 40 4 28 31 32 37 40 41 42 44 5 32 35 36 41 44 45 46 48 6 36 39 40 45 48 49 50 52 7 40 43 44 49 52 53 54 56 8 44 47 48 53 56 57 58 60 9 48 51 51 57 60 61 62 64 10 52 55 56 61 64 65 66 68 11 56 59 60 65 68 69 70 72 12 60 63 64 69 72 73 74 76 13 64 67 68 73 76 77 78 80 14 68 71 74 77 80 82 83 84 HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 78 3.

feladat:

81

9 10 11 12 13 14

65 70 75 80 85 90

68 73 78 83 88 93

71 76 81 86 91 96

74 79 84 89 94 98

76 81 86 91 96 100

78 83 88 93 98 102

80 85 90 95 100 104

82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 38 2 25 28 31 34 36 38 40 42 3 30 33 36 39 41 43 45 47 4 35 38 41 44 46 48 50 52 5 40 43 46 49 51 53 55 57 6 45 48 51 54 56 58 60 62 7 50 53 56 59 61 63 65 67 8 55 58 61 64 66 68 70 72 9 60 63 66 69 71 73 75 77 10 65 68 71 74 76 78 80 82 11 70 73 76 79 81 83 85 87 12 75 78 81 84 86 88 90 92 13 80 83 86 89 91 93 95 97 14 85 88 91 94 96 98 100 102 FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 17 19 2 7 9 11 13 15 17 19 21 3 9 11 13 15 17 19 21 23 4 11 13 15 17 19 21 23 25 5 13 15 17 19 21 23 25 27 6 15 17 19 21 23 25 27 29 4.

feladat:

82

7 8 9 10 11 12 13 14

17 19 21 23 25 26 27 28

19 21 23 25 27 28 29 30

21 23 25 27 29 30 31 32

23 25 27 29 31 32 33 34

25 27 29 31 33 34 35 36

27 29 31 33 35 36 37 38

29 31 33 35 37 38 39 40

31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZ. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 5 6 2 1 2 2 3 4 5 6 7 3 2 2 3 4 5 6 7 8 4 2 3 4 5 6 7 8 9 5 3 4 5 6 7 8 9 10 6 4 5 6 7 8 9 10 11 7 5 6 7 8 9 10 11 12 8 6 7 8 9 10 11 12 13 9 7 8 9 10 11 12 13 14 10 8 9 10 11 12 13 14 15 11 9 10 11 12 13 14 15 16 12 10 11 12 13 14 15 16 17 13 11 12 13 14 15 16 17 18 14 12 13 14 15 16 17 18 19 A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló

83

Az iskola egészségnevelési terve Az iskolánkban folytatott egészségnevelő munka során célunk, hogy az előzőekben felsorolt jellemzőket intézményünkben megvalósítsuk, ezáltal egészségnevelő iskolává váljunk. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: o genetikai tényezők o környezeti tényezők o életmód o az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával - az iskolaegészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: Mi az egészség? Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósításában. Az egészségfejlesztést megvalósító munka során ezt kell tanulóinkban tudatosítani. Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Egészségnevelés Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; o tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás,

84

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b, az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; b) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; c) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; d) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

85

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Rizikócsoportos megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg Fontos feladatunk az iskolában, hogy kortárshatások irányát pozitívan befolyásoljuk! Helyzetelemzés: A társadalmi környezet jellemzése: Iskolánk természeti környezetben lévő kistelepülési általános iskola. A település a várostól 28 km távolságra van. A lakókörnyezetben minden feltétel adott az egészséges életmód megvalósításához. A településre vonatkozó adatok részletesen megtalálhatók a pedagógiai programban és az egészségnevelési programban. Családok jellemzése: A családok nagy része megfelelő életkörülmények között él. A munkanélküliek száma a 23%. A diákokkal kapcsolatos megállapítások: Az iskolánkba több település gyermekeit is ellátja. A sokorópátkai tanulók nagy része gyalog vagy kerékpárral érkezik az iskolába, a gici és bakonytamási tanulók autóbusszal 86

közlekednek. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a tanulók nem használják ki kellően a természeti környezet adta lehetőségeket, keveset mozognak, az idejük nagy részét televíziózással töltik. Örvendetes viszont, hogy a kábítószer és egyéb káros környezeti hatások nem, vagy csak kevéssé fenyegetik tanulóinkat. Feladatunknak tartjuk, hogy felvilágosító munkával közelebb vigyük tanulóinkat az egészséges életmód megvalósítása felé. A humánerőforrás jellemzői: Az iskola pedagógusai elkötelezettek az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok megvalósításában. A továbbképzések során tervezzük az iskola pedagógusainak ilyen irányú képzését. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok: Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség” garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. Iskolaorvos, háziorvos védőnő Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Intézményünkben iskola egészségügyi feladatokat a háziorvos és a körzeti védőnő közösen látja el. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészség fejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában.

87

Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának Kábítószerüggyel foglalkozó fórumok: Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése. Információ a www.gyism.hu, www.mobilitas.hu honlapokon található. Tájékozódás az érintettek körében Szülők A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák, szülők fóruma alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai faliújság, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az iskolai ez irányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk. Iskolai alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága o az értékek ismerete 88

az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) o a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, o a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, o az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, o a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Ezeket a célokat a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósítjuk meg. A tantárgyak közül kiemelten fontos szerep jut a biológia és egészségtan, a természetismeret, a testnevelés, az etika és az osztályfőnöki óráknak. o o o o o o o o o o o o o

Tanórai foglalkozások: Biológia és egészségtan, természetismeret: o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete o az értékek ismerete o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe o a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat o a tanulás és a tanulás technikái o az idővel való gazdálkodás szerepe o a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) Testnevelés: o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás o személyi higiénia Etika, osztályfőnöki óra: o a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete o az idővel való gazdálkodás szerepe o a rizikóvállalás és határai o a szenvedélybetegségek elkerülése o a tanulási környezet alakítása o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) 89

o o o o o

a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,) a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére, a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is.

Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások Jól kiegészítik a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett, az egészségnevelést szolgáló programokkal. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok Tájékoztató fórumok Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere stb. A szülők fóruma előadásaira felkérjük a szakemberek valamelyikét. Szakmai tanácskozások, tréningek Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Módszerek: Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az egészségneveléssel kapcsolatos iskolai programok, rendezvények szervezésébe bevonjuk a szülőket, a házi orvost, a védőnőt. A jövőben törekedni fogunk már kidolgozott és kipróbált programok átvételére is. o Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa). o Az iskola környezetének szebbé tétele, az osztálytermek díszítése. o Kirándulások, túrák, sportprogramok szervezése. o A tantárgyak tananyagába beépítjük az egészségneveléssel kapcsolatos témákat. 90

o Törekszünk a pedagógusok e témában való továbbképzésére. o A feladat elvégzését, annak ellenőrzését az iskola minőségirányítási programjában határozzuk meg.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

91

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés -

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

92

Az iskola környezeti nevelési elvei Helyzetkép: Iskolánk 2008 óta az Ökoiskola cím birtokosa. - Az iskolánk a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó településen található, amely határos a Bakony hegységgel is. Ebből adódik, hogy intézményünk életének szerves része a környezeti nevelés. Évente több alkalommal kirándulunk osztály-illetve iskolai keretben a környező erdőben. Több alkalommal utaztunk a Bakonyba vonattal, majd tettünk több kilométeres gyalogtúrát a turista útvonalakon. Fontos feladatunknak tartjuk közvetlen környezetünk szépítését, több alkalommal ültettünk fát az iskola mellett, parkosítottunk. Minden évben az ötödik és hetedik osztályosok részt vesznek a ravazdi Erdei Iskola által szervezett programon, illetve a madarak és fák napján rendezett vetélkedőn. Minden tanév őszén papírgyűjtést és elektromoshulladék-gyűjtést szervezünk. A tanév során szervezett sportnapokat, gyermeknapi rendezvényeket is minden alkalommal a szabadban, vagy a közeli erdőben tartjuk. - Az előzőekben felsorolt programok véleményünk szerint jól szolgálják az iskola természeti neveléssel kapcsolatos céljait. Ezért ezek mindegyikét meg kívánjuk tartani és szeretnénk tovább fejleszteni.  Épület és berendezése: - Az iskola épülete több részből áll és más-más időben épült. A legrégebbi rész több mint száz éves, a tornaterem 1995-ben épült. Az iskola épületének teljes felújítása és bővítése 2011-ben megtörtént. Az épület állapota korszerű, jó, jól illeszkedik a környezetbe. - Az iskola világítása megfelelő. A fűtés gázzal történik. A nyílászárókat az előző években kicseréltük, így ez jelentős energia megtakarítást eredményezett. Intézményünkben 8 tanterem, könyvtárszoba, tálaló konyha, ebédlő, technika terem, számítástechnika terem, tornaterem, kézműves műhely, orvosi szoba található. Az osztályok számára megfelelő elhelyezést tudunk biztosítani. - Mosdók száma megfelelő. - Az iskola épülete barátságos. A folyosót, az osztálytermeket virágokkal tesszük hangulatossá. Az épület ablakaiba nyáron szintén virágot teszünk. A folyosón lehetőség van a tanulók munkáinak bemutatására, a kihelyezett faliújságon a gyerekek folyamatos tájékoztatására. - A gyerekek számára a padok megfelelőek, minden teremben szekrény található a tanulók személyes holmijának elhelyezésére. - A technikai felszereltség megfelelő. Hét tanteremben van interaktív tábla, melyet rendszeresen használnak a pedagógusok és a tanulók. Számítógépek, televízió, videomagnó, CD-lejátszó állnak a tanulók rendelkezésére.  Étkeztetés: Az iskolában tálalókonyha van. Az ételt a helyi óvodában készítik, majd onnan szállítják az iskolába. Naponta átlagosan 50-60 gyermek étkezik. Az étkező felszereltsége megfelelő, tálalópulttal felszerelt. A tanulók tálcán viszik el az ételt a tálaló ablaktól, majd a mosogató ablakhoz viszik vissza az üres edényeket. Egy időben 20 tanuló étkezhet. Az étkeztetés három turnusban folyamatosan történik.  Iskola udvara: - Az iskola udvara zárt, a területet kerítés veszi körül. Az udvar parkos jellegű, füves játszótérrel, fákkal, padokkal, asztalokkal. A sportpálya egy része betonos, másik 93

része füves. Az intézmény a település egyik magaslati pontján, nyugodt, csendes helyen található. Az iskola környékén a járművek napközbeni közlekedése nem jelentős. Így az utcai zaj semmilyen zavaró hatással nincs a tanulók munkájára.  Iskolában nem működik büfé, a tanulók és a szülők más módon gondoskodnak a napközbeni étkezésről.  Egyéb: Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés folyik. Külső: a település és a régió, a helyi értékek:  A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete - Az iskola tanulói két településről, Sokorópátkáról, Gicről és Bakonytamásiból járnak intézményünkbe. A községek a Bakony és Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet találkozásánál terülnek el. Mindkét településről a felnőtt lakosság nagy része Győrben dolgozik, kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A községekben az utóbbi években jelentős változások történtek. Felszámolásra kerültek az illegális hulladék lerakó helyek. Szervezetten történik a hulladék elszállítása. A jövő feladata lesz a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Megkezdődött a falvak közterületeinek parkosítása. A lakók nagy része is szépen gondozza a lakóháza környékét. Erőforrások: Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

94

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Diákönkormányzatot segítő tanár

Lehetősége van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segítik a tanárok munkáját. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, karbantartás, A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kezdeményezések.

Háziorvos, védőnő

Technikai dolgozók Diákok

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Parkgondozás, hulladékgyűjtés, Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Célok és feladatok: Intézményünk kiemelt céljai a környezeti nevelés területén: o A gyermekekben ébresszünk hajlandóságot az aktív részvételre, alakítsuk ki a tenni akarást a problémák megoldására, fejlesszük ki az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést! o Tegyük érzékennyé a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére! o Segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, tegyük lehetővé a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását! o Valósítsuk meg a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását! o Biztosítsuk a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását! o Készítsük fel a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben! Alakítsuk ki a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit!

95

o A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelenjenek meg a kerettantervben! o A környezeti nevelés iskolai céljai épüljenek be a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez tegye lehetővé, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel! o Biztosítsunk a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását segítő programokat: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében! o Valósítsuk meg a konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatást a felsőbb évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében! o Tükröződjön az ökológiai szemlélet a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésében, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésében, az élőhelyek megóvásában, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben! o A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor kapcsolódjunk be különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába

96

Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: – azaz 2013. szeptember 1. napjától határozatlan időre szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközössége; - az iskolaszék; - a szülői közösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál

97

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2013. április 2. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Sokorópátka, 2013. április 2. ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői közösség vezetősége a 2013. április 2. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Sokorópátka, 2013. április 2. ................................................................ a szülői közösség elnöke

A pedagógiai programot az iskolaszék a 2013.április 2. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Sokorópátka, 2013. április 2. ................................................ az iskolaszék elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2013. április 3. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Sokorópátka, 2013. április 3. ................................................. intézményvezető

98

Mellékletek 1. sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor alkalmazott szöveges értékelés értékelő lapjai Szöveges értékelés: Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme. A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának, körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is, hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat. Az értékelés - az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, elemzése. Az értékelés, szembesítés az eredményekkel, hiányosságokkal, tehát egyfajta minősítés. Az értékelés lényege a viszonyítás: viszonyítás a követelményekhez, a társakhoz, a tanuló korábbi teljesítményeihez. Az értékelés ugyanakkor egyben visszajelzés is a tanuló tudásáról, teljesítményéről, igyekezetéről, önmagához viszonyított fejlődéséről. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, feladatok, követelmények és az adott időszakban megvalósult teljesítmény, állapot között. Az ellenőrzés-értékelés célja tehát alapvetően a tájékoztatás és visszacsatolás: o o o

a TANULÓ részére, hogy tudjon a követelmények elsajátításában és alkalmazásában elért eredményeiről, saját korábban mutatott teljesítményei változásairól. a PEDAGÓGUS számára, hogy meggyőződjék a tanítás/tanulás folyamatának adott szakaszában munkája hatékonyságáról és képes legyen megtervezni további tennivalóit a SZÜLŐ szempontjából informálódás arról, hogy gyermeke miként teljesíti a nevelési- oktatási követelményeket, melyek az erősségei, hiányosságai, miként áll helyt az iskolában.

99

Az ellenőrzés és az értékelés eredményei számos módon, formában kifejezhetőek: o o o o o o o

metakommunikációs jelzésekkel, szöveges értékeléssel (szóban / írásban ) osztályzattal, pontozással, százalékértékkel, szimbólumokkal, a felsoroltak kombinációival.

A szöveges értékelés kifejezi azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló. o Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik. o Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat. o Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra. o Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott. o Figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait. o Pontos visszajelzést ad a teljesítményről, o Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást. o Pozitívan befolyásolja a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatot. A szöveges értékelést a pedagógusok a következő szempontok és minta alapján végzik MINTA tanuló OM azonosító: /

tanév .

évfolyam

A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának első félévi eredményeinek szöveges minősítése: Magatartás (a pedagógiai programban foglaltak szerint) Szorgalom (a pedagógiai programban foglaltak szerint) Magyar nyelv és irodalom: Szóbeli kifejezőkészség Szókincs Olvasási készség: Íráskészség: Írástempó Memoriter Fogalmazás Matematika: Alapműveletek 100

Számszomszédok Mértékegységek Geometriai ismeretek Szöveges feladatok Logikai gondolkodás Környezetismeret: Tájékozottság Alapvető ismeretek Ének – zene: Éneklés Ritmus érzék Rajz és Vizuális Kultúra: Az alkotás jellemzői Technika és Életvitel: Az alkotás jellemzői Testnevelés: Szabálytartás Társak való viszony Egyéb tantárgy: Tanuláshoz való viszony: Tanulásban: Társas kapcsolat: Nevelőkhöz való viszony Megjegyzés: Kelt:

,

év

hó

nap

P.H. Osztályfőnök

Látta: szülő

A mintaként ajánlott mondatok használatáról A szöveges értékelés során felhasználjuk a minisztérium honlapján közzétett mintamondatokat. A szöveges értékelés során törekedni kell arra, hogy az értékelés ne ítéletet hirdessen, hanem tényeket állapítson meg. A szöveges értékelés legyen tényszerű, konkrét, pontos. Tartalmazzon egyértelmű megállapításokat a gyermek fejlődésével kapcsolatban!

101

2. sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei. L. külön dokumentumban

102

3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 103

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki órákon, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. – hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Bemutatjuk a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára? 9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

104

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges : 

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése



az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása



a természeti értékek védelme



a tájékozódás képessége



a döntési helyzet felismerése



a döntésre való felkészülés

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

105

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. 

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései



Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások



Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);



Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;



Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái



Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás



Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk



Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia



Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.



Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai



Osztályfőnöki

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) 

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)



Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)



Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

106

Módszertani elemek Iskolánk elhatározza, hogy az iskolai tantervbe nem önálló tantárgyként tanítjuk a fogyasztóvédelemre irányuló ismeretek átadását, hanem e tevékenységünket a fenti tantárgyak keretébe építve, valamint tanórán kívüli nevelésként készségek fejlesztésével valósítjuk meg. Ilyen készségek: 

a kritikus gondolkodás



az egyéni és csoportos döntéshozás



a problémamegoldás.

A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. 

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól



Riportkészítés az eladókkal



Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika



Egyéni és csoportos döntéshozatal



Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása



Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában



Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel



Szimulációs játék, esettanulmány



Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)



Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 107

4. sz. melléklet A nem szakrendszerű oktatás választott tantárgyainak tanterve

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-6. évfolyam Anyanyelvi kommunikáció: „Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.” (NAT) „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.” (NAT)

108

Javasolt időkeret: heti 2 óra 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek megléte. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás. Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a Fejlesztési cél megértetésre. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. Egyszerű, érthető és hatékony közlés a mindennapi emberi érintkezés kommunikációs helyzeteiben A helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás gyakorlása helyzetgyakorlatokkal. A kommunikáció tényezőinek, szereplőinek, szóhasználatának megfigyelése Pontosság, érzékletesség, lényegkiemelés a szóbeli kommunikáció során. A különféle mondatok változatos használata a beszélő céljának és szándékának megfelelően. A verbális és nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd, arcjáték) összehangolása a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az Fejlesztési feladatok udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlása. A beszédtársak megnyilatkozásainak megfigyelése, értékelése e szempontból. Rövid történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról megadott témák, motívumok alapján. Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése egy-egy érv említésével adott témának megfelelően. Mások véleményének meghallgatása és megértése. Egyszerű történetek, szituációk dramatizálása különféle formákban (bábjáték, árnyjáték, némajáték, kisebb improvizáció, helyzetgyakorlat) Fejlesztendő anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia kulcskompetenciák

109

Fejlesztési követelmények

 Törekedjen a jól formált beszédre és a megfelelő artikulációra. Képes legyen felismerni a mindennapi élet kommunikációs helyzeteit, tényezőit.  Tudjon különbséget tenni a kommunikáció verbális és nem verbális kifejezőeszközei között, hétköznapi kommunikációs szituációkban képes legyen ezek összehangolására.  Ismerje, és gyakorlatban használja az alapvető udvarias nyelvi viselkedési formákat.  Képes legyen rövidebb elbeszélő történetek hallott szövegek tartalmi összefoglalására, lényegkiemelésre. Képes legyen rövid összefüggő történeteket mondani személyes vagy olvasmányélmény alapján.  Képes legyen egy-egy érv segítségével röviden megfogalmazni a saját véleményét, meghallgatni, megérteni mások véleményét.  Képes legyen különböző dramatikus formákkal eljátszani egy történetet, egy-egy szereplő gondolatait, egyszerű érzelmeit.  Képes legyen rövid improvizációra helyzetgyakorlatok során.

110

2. Olvasás, írott szöveg megértése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasás és szövegértés. A különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerése azonosítása, szóbeli és írott szövegek megértése. Különféle hosszúságú, Fejlesztési cél bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, véleménynyilvánítás. Különböző szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmező hangos olvasása. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Hosszabb művek (pl. novellák, ifjúsági regény) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban. A szó szerinti jelentés és az átvitt jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival irodalmi és ismeretterjesztő szövegeken keresztül. Válogató olvasás, átalakítás, kiegészítés, Fejlesztési feladatok tömörítés, szövegtagolás. Rövid dokumentum típusú szövegek (használati utasítások, hirdetések, felhívások, adatlapok, stb.) megértése. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése és értelmezése (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás, túlzás). Szövegek műnemi/műfaji különbségének érzékelése (pl. mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés) a használt nyelvi kifejezőeszközökön keresztül. A leírás és a jellemzés kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben. Fejlesztendő anyanyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság és kulcskompetenciák kifejezőképesség

111

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen korosztályának megfelelő szövegek folyamatos néma és hangos olvasására.  Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről.  Képes legyen válogató olvasásra, szépirodalmi, ismeretterjesztő szövegek tartalmával kapcsolatos kérdésekre választ adni, információkat visszakeresni olvasott szövegből. Képes legyen személyes tapasztalatait és előzetes ismereteit aktivizálni a különböző szövegek értelmezésében.  Tudja részekre tagolni a szöveget, képes legyen a lényeg kiemelésére, tanulság és kulcsmondatok kikeresésére, megfogalmazására.  Képes legyen rövid dokumentum típusú szövegek értelmezésére.  Ismerje fel a szépirodalmi és mindennapi szövegekben a tanult szóképeket, alakzatokat, és egyéb nyelvi kifejezőeszközöket (hasonlat, metafora, megszemélyesítés, ellentét, párhuzam, ismétlés, fokozás, túlzás, stb.), valamint ezek stílusformáló erejét. Alkalmazza maga is saját írásbeli feladataiban.  Legyen képes szövegek műnemi különbségeinek felismerésére, és korosztályának megfelelően tudjon maga is rövid, összefüggő szövegeket alkotni különféle műfajokban.

112

3. Írás, helyesírás, szövegalkotás Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelés, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető Fejlesztési cél írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és alkalmazása saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése Kiegészítés, átírás, kreatív írás. Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok és különbségek felismerése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése, játékos szókincsgyakorlatok, vázlatkészítés Rövidebb szövegek alkotása különböző szövegtípusokban és műfajokban (pl. tájleírás valóságos vagy elképzelt tájról, Fejlesztési feladatok lakókörnyezetről, kisebb elbeszélés különböző elbeszélő szerepében, rövid jellemzés). Gondolatok, érzelmek, képzetek kifejezése különböző nézőpontokból. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből. Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, művészeti tudatosság és kifejezőképesség

esztétikai-

113

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen a tanuláshoz szükséges gyorsabb tempójú írásra. Ismerjen és használjon megfelelő rövidítéseket, szimbólumokat. Írásképe legyen áttekinthető hosszabb lélegzetű szövegeknél.  Alkosson önállóan rövidebb szövegeket különböző szövegtípusokban (tudjon írni rövid leírást, néhány soros jellemzést, kisebb elbeszélést önállóan elképzelt témában és olvasmányélmény alapján).  Ismerje, és tudatosan alkalmazza a fogalmazásszerkesztési, tagolási szabályokat. Képes legyen sajátmaga és társai munkájának értékelésére a fenti szempontokból.  Képes legyen gondolatok, érzelmek írásbeli kifejezésére fogalmazásaiban.  Kreativitása nyilvánuljon meg a különböző szövegalkotási műfajokban: képes legyen szövegek átírására, olvasott művekhez eltérő befejezés illesztésére, egy-egy szereplő további sorsának elképzelésére, szövegek szűkítésére, bővítésére, rejtvényszerkesztésre, néhány publicisztikai műfajban kisebb szövegek alkotására.  Alkalmazza a tanult nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási ismereteket saját írásmunkáiban (helyesírási alapelvek, magán- és mássalhangzótörvények, szófajok helyesírásának sajátosságai, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, hangutánzó és hangulatfestő szavak választékos használata, stb.)  Képes legyen információk, tudásanyagok lényegének kiemelésére, meghatározott szempontok szerinti rendszerezésére tanári irányítással.

4. A tanulási képesség fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás önálló Fejlesztési cél megszerzéséhez szükséges képesség. Feldolgozási technikák ismerete Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai). Az önálló ismeretszerzés gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak Fejlesztési feladatok megismerése, használata. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Ismerkedés különböző információhordozókkal (pl. vizuális, audiovizuális, elektronikus: internet, CD-ROM). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megismerése, megértése.

114

Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás

Fejlesztési követelmények

 Ismerje a könyvtárhasználat alapjait, képes legyen a könyvtári dokumentumok besorolására (szépirodalmi, ismeretterjesztő és kézikönyvtár). Ismerje a betűrendbe sorolás szabályait, képes legyen címszavak betűrendbe sorolására. Tudjon keresni a szerzői és címkatalógusban.  Önállóan és csoportosan képes legyen adott témához való könyvkeresésre.  Szerezzen tapasztalatot különböző információhordozók (írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD, DVD, stb.) működéséről, alkalmazásáról.  Képes legyen gyermekeknek szóló lexikonok, több- és egynyelvű szótárak, segédkönyvek használatára egy-egy probléma megoldásához, ismeretei bővítéséhez, anyaggyűjtéshez. Képes legyen az így szerzett ismeretek elrendezésére, csoportosítására, a lényegi információk kiemelésére, rövid szó- illetve írásbeli beszámoló kiselőadás készítésére ez alapján.  Tudjon vázlatot készíteni különböző témájú és műfajú szövegek megértéséhez, alkotásához.  Képes legyen egy-egy téma rövid összefoglalására szóban és írásban.

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használata. Nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a Fejlesztési cél szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése. A nyelv mint jelrendszer értelmezése. és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a Ezáltal a tanulók sikeres szocializációja

115

Fejlesztési feladatok

A nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések felismerése (pl. rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között, a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén (pl. az egy- és többjelentésű szavak felismerése, rokon értelmű szavak gyűjtése). Ismerkedés az egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének a megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás további alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten. Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének a felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).

Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen a nyelvet jelrendszerként értelmezni, a nyelvi egységek (szavak, mondatok, egyéb nyelvi jelek) és jelentések közti egyszerűbb összefüggéseket értelmezni.  Képes legyen összefüggéseket felfedezni a szavak jelentése és hangalakja között.  Képes legyen saját szintjén egynyelvű szótárak használatára, szóértelmezésre, -magyarázatra.  Képes legyen írásbeli és szóbeli szövegalkotásában a stílusnak megfelelően használni a hangutánzó, hangulatfestő, rokon értelmű szavakat a választékosság érdekében.  Képes legyen megfelelő szövegkörnyezetben használni szavakat konkrét és elvont jelentésben.  Képes legyen felismerni és javítani a gyakori nyelvhelyességi hibákat (-suk,-sük; -nák, -nék helyes használata, stb.)  Képes legyen felismerni a tanult szófajokat az irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Tudja alkalmazni a szófajokhoz tartozó helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókat. Képes legyen felismerni irodalmi és nem irodalmi szövegekben a különböző szófajok stílusformáló hatását.  Tapasztalja meg a nyelv rétegzettségét (nyelvjárások, szakmák, egyes szubkultúrák nyelvhasználata, stb.), főként a szókincs területén.  Képes legyen anyanyelve és az általa tanult idegen nyelv összehasonlítására, hasonlóságok és különbségek felismerésére, ezek megfogalmazására.

6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 116

Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Az irodalom, mint művészet befogadása. Az olvasás, mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és Fejlesztési cél értelmezése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon, mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség Az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés fenntartása a belefeledkezés, a játékosság, a kaland, a képzelet, az önismeret, az emberismeret stb. iránti igénnyel. Az olvasás örömének felfedezése. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Elbeszélő művek közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel, csoportosan és egyénileg. A megismert formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban. Fejlesztési feladatok A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el, és kinek a szemével látjuk a történetet. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közötti különbségekről. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése. Az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának megfigyelése. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával. Fejlesztendő kulcskompetenciák

anyanyelvi kommunikáció, kifejezőképesség

esztétikai-művészeti

tudatosság

és

117

Fejlesztési követelmények

 Képes legyen rövidebb és hosszabb lírai és epikus művek kifejező és értő olvasására, a szereplők/lírai én gondolataival, érzelmeivel való azonosulásra.  Képes legyen a fontosabb költői képek, alakzatok (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, ismétlés, ellentét, fokozás, párhuzam, túlzás, gondolatritmus, stb.) szövegkörnyezetben való felismerésére, stílusformáló szerepének, hatásainak ismeretére.  Ismerje fel néhány fontosabb lírai és epikus műfaj (dal, ballada, mese, monda, elbeszélés, elbeszélő költemény, eposz, mítosz, históriás ének, stb.) sajátosságait.  Képes legyen elkülöníteni az irodalmi művekben a nagyobb szerkezeti egységeket, ismerje fel ezek funkcióit. Alkalmazza az erről tanult ismereteket saját írásbeli és szóbeli szövegalkotásában.  Képes legyen több szereplő szemszögéből láttatni a történetek eseményeit, és képes legyen e több nézőpont reprodukálására írásbeli és szóbeli megfogalmazásaiban  Képes legyen szereplők külső és belső tulajdonságainak azonosítására.  Képes legyen az epikus művek kapcsán felismerni idő és tér mozzanatait.  Ismerje fel és tudja azonosítani az epikus művekben a konfliktusokat, az epizódot, a tető- fordulópontot, a kitérőt.  Képes legyen elbeszélések részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek dramatizálására.  Ismerje fel az új szóbeliség, az elektronikus kommunikáció és tömegkommunikáció néhány új formájának sajátosságait.  Legyen képes rövid műsorajánlást, műismertetést készíteni társai számára.  Legyen képes közvetlen és közvetett jelentések megfogalmazására egy-egy irodalmi mű kapcsán, a jelentésárnyalásba bevonva személyes tapasztalatait.

118

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Óraszám: folyamatos fejlesztés, valamint min. 13, max. 19 teljes óra Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, Fejlesztési cél történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. Ezáltal könnyebb, tudatosabb konfliktuskezelés. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (pl. vicc) és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének megfelelő néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában a mindennapok, művek és olvasmányok kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Fejlesztési feladatok A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségének megtapasztalása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása néhány példa alapján. Fejlesztendő anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kulcskompetenciák esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

119

Fejlesztési követelmények

 Legyen képes tárgyilagos, érveken alapuló vélemény, ellenvélemény közlésére szóban és írásban.  Legyen képes rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazására az élmények az olvasmányok hatásáról.  Legyen képes más véleményének megértésére, befogadására nem saját álláspont kifejtésére, az empátia gyakorlására.  Aktív részese legyen a tanulócsoportban folyó beszélgetésnek és az itt kezdeményezett, a mindennapi élet, a művek és olvasmányok által kiváltott élményekről szóló vitáknak.  Ismerje fel az irodalmi művekben és a mindennapi helyzetekben a humor forrását, a paródiát, a karikatúrát, képes legyen a humoros részletek bemutatására, rövid humoros történetek fogalmazására.  Legyen képes irodalmi művek mentén erkölcsi ítéletek megfogalmazására rövid üzenetek, szerep- és szimulációs játékok formájában.  Legyen képes más korokban született műalkotások lényegi befogadására, ehhez integrálja más tantárgyakból szerzett tudását, tapasztalatait.  Tapasztalja meg és fogadja el különböző kultúrák eltérő szemléletét. Integrálja ismereteibe családi, baráti, esetleg külföldi élményeit, tapasztalatait.

120

MATEMATIKA 5-6. ÉVFOLYAM Matematikai kompetencia: „A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.” (NAT) „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.” (NAT) Pedagógus szerepéről: a matematikai kompetencia fejlesztésével a biztos számolási tudás kialakítását kell megvalósítani. A tanulók képességeinek fejlesztését minden lehetséges eszközzel, sokféle módszerrel valósítsuk meg. A problémák cselekvő megoldását a gyakorlati életből vett példákon keresztül végeztessük. A pedagógus feladata a tanulási körülmények megteremtése/biztosítása, a szükséges eszközök biztosítása, a megfelelő segítségnyújtás a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével. A pedagógusnak kell a nyugodt tanulási légkört megteremteni, a folyamatos motivációt fenntartani a gyerekekben. Ehhez meg kell adni a tévedés jogát, és a vita szabadságát. A matematika kompetenciafejlesztésben is használjuk az IKT eszközöket. A kulcskompetenciák fejlesztése: A matematikai kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó más kulcskompetenciák: – Anyanyelvi kommunikáció – Természettudományos kompetencia – Digitális kompetencia – Hatékony, önálló tanulás – Szociális és állampolgári kompetencia – Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség E kulcskompetenciák a matematikai kompetenciák fejlesztése során egybefonódnak, egymást kiegészítve jelennek meg egy-egy feladat megoldása kapcsán.

121

Tervezett időkeret: heti 2 óra Az alábbi táblázat egy mintát ad arra, hogy a fejlesztendő kompetenciákat mely tananyag tartalmakon keresztül lehet megvalósítani. *-gal jelzett oszlop válogatásokat tartalmaz (példák) az 5-6. oszt kerettantervben meghatározott témakörökből.

122

Fejlesztési cél

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok

Tájékozódás

A tanulók tájékozódási képességének fejlesztése térben, időben és a világ mennyiségi viszonyai között

térben, (pl.: hosszúság, távolság, irány, szög, számegyenes, derékszögű koordinátarendszer, térképolvasás, iránytű használata) időben, (pl.: időrend, időtartam mérése) a világ mennyiségi viszonyaiban (pl.: mérőszám és mértékegység, becslés, mennyiségi következtetések, halmaz számossága)

Megismerési kompetenciák fejlesztése

Tananyag tartalom – példák*  Számok (természetes, egész, tört, tizedestört) nagysági viszonyai, sorrendezésük; ábrázolásuk a számegyenesen.  Derékszögű koordinátarendszer, kapcsolatok ábrázolása koordináta rendszerben.  A negatív szám értelmezése, ellentett, abszolútérték.  Számok ábrázolása számegyenesen.  Számok nagysági viszonyai.  Alakzatok síkban, térben. Térelemek kölcsönös helyzete.  Mérés, mértékek, mértékegységek *6. oszt.  Számok (racionális) nagysági viszonyai, sorrendezésük; ábrázolásuk a számegyenesen.  Transzformációk, párhuzamosság, merőlegesség Tapasztalatszerzés 123

Fejlesztési követelmények

 A tanuló tudjon tájékozódni a számegyenesen, a koordináta rendszerben, legyen képes elhelyezni a számokat a tanult számkörökben.  Legyen képes a mennyiségi jellemzők kifejezésére (mérőszám, db szám, pontos szám, közelítő érték). Ismerje a mértékegységeket (hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő), legyen képes egyszerű átváltások elvégzésére.  Tudjon tájékozódni térben és időben (alatt, mellett, felett, múlt, jelen, jövő).  Tudjon a körülötte lévő világból példát hozni a tanult térelemekre.  *Képes legyen a tanult transzformációkat végrehajtani.

 Legyen képes a tanult

Fejlesztési cél A tanulók megismerési kompetenciájának fejlesztése tapasztalatszerzés, érzékelés útján

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok -

-

-

-

Tapasztalatszerzés (pl.: műveletek gyakorlása különböző helyzetekben/többféle módszerrel, közös tulajdonságok felismerése, célirányos figyelem, oszthatósági szabályok, kísérletek, geometriai alkotások létrehozása, transzformáció, változások megfigyelése, adatok lejegyzése, értelmezése, ábrázolása, matematizálás, számjelek, műveleti jelek, célirányos figyelem) Képzelet (pl.: relációk, számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok, képzeletben történő mozgatás) Emlékezés (pl.: számmemória, műveletek sorrendje, kombinatorikus összeszámlálások, kísérletek, események felidézése és megfigyelése, érvelés és cáfolás, képi emlékezés) Gondolkodás (pl.: összehasonlítások; sorba rendezés; megítélés; döntés; megértés, új helyzetekben való alkalmazás; matematikai modellek alkotása; következtetések, fogalmak alkotása, besorolása; valószínűségi és statisztikai gondolkodás; gondolkodás és a nyelv összefonódása, kölcsönhatása (a jelek szerepe,

Tananyag tartalom – példák*  A két-, háromjegyű számok szóbeli összeadásának, kivonásának algoritmusa.  Az írásbeli összeadás, kivonás algoritmusa.  Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel.  Kerek 10-esek, 100-asok, 1000-esek szorzása természetes számmal „fejben”.  Írásbeli szorzás többjegyűvel, írásbeli osztás kétjegyűvel  Osztó, többszörös.  Egyszerű, gyakorlatias szöveges feladatok.  Síkidomok, testek csoportosítása  Kerület, terület, felszín, térfogat *6. oszt.  Számok reciproka, hatvány fogalma, oszthatósági szabályok, százalékszámítás, arány Képzelet  Műveletek sorrendje, zárójelek a műveletsorban.  Számok nagysági viszonyai.  Kerület, terület, felszín, 124

Fejlesztési követelmények

 

   



műveleteket a gyakorlatban alkalmazni. Legyen képes matematikai szimbólumok értésére és használatára. Legyen képes egyszerű matematikai problémát a valóságban elhelyezni, eljátszani/modellezni. Legyen képes a korábban tanultak és a friss ismeretek integrálására. Értse a biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmakat. Legyen képes konkrét dolgok adott szempontok szerinti rendezésére, rendszerezésére. Legyen képes az olvasott szöveges feladatot értelmezni és matematikai jelekkel/műveletekkel lejegyezni. A gyakorlatban, mindennapi helyzetekben a tanuló tudja alkalmazni a százalékról és az arányosságról tanultakat.

Fejlesztési cél

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok szövegértés, a matematikai logika nyelvének megismerése „és”, „vagy”…); átélt folyamat lejátszása és leírása; algoritmus követése tevékenykedtetéssel; ismeretek rendszerezése, ismerethordozók használata (színes rúd, stb.); nyitottság, önbizalom fejlesztése)

Az 5-6. oszt. tanulók

Ismeretek alkalmazása

Tananyag tartalom – példák* térfogat. *6. oszt  Szöveges feladtok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel.  Tengelyes tükrözés. Emlékezés  Kerek 10-esek, 100-asok, 1000-esek szorzása természetes számmal „fejben”.  Valószínűségi játékok, kísérletek, adatok táblázatba rendezése *6. oszt  Oszthatósági szabályok, számolás „fejben”.  Alapszerkesztések, százalékszámítás, arányosság. Gondolkodás  Sorozatok (képzési szabályok).  Realisztikus szöveges feladatok.  Több feltétel egyidejű teljesülése (halmazok). *6. oszt  Diagramok készítése, függvények ábrázolása.

Fejlesztési követelmények

 Legyen képes a tanult

5-6. oszt. 125

Fejlesztési cél kompetenciájának fejlesztése a biztos számolási tudás megszerzésére, az ismeretek mindennapi életben való alkalmazására

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok (friss/felfrissített ismeretek alkalmazása a probléma megoldásokban)

Tananyag tartalom – példák*  A tanult témakörökből válogatva.



A tanulók problémaérzékeny gondolkodásának, valamint a problémamegoldó képességének fejlesztése

Problémakezelés és megoldás (szituációk megoldása természetes helyzetekben; megoldások matematikai modellen belül; önellenőrzés; felelősségvállalás az eredményért; többféle megoldási mód keresése; válasz megfogalmazása szóban, írásban)

A tanulók kreativitásának fejlesztése, a matematikai kompetencia alkotó alkalmazására

Alkotás és kreativitás (objektumok alkotása szabadon; állítások kérdések megfogalmazása helyzetről; saját gondolatok megfogalmazása; halmazalkotás; szimbólumok alkotása; rendszeralkotás; számrendszerek, sorozatok alkotása; táblázatok készítése; modellalkotás; stratégia alkotása)

Realisztikus szöveges feladatok megoldásának vizsgálata (egy, több megoldás vagy nincs megoldás).  Szerkesztési feladatok diszkutálása.  Síkidomok, testek szimmetriája. *6. oszt  Százalékszámítással kapcsolatos szöveges feladatok.  Százalékszámítás arányos következtetéssel. 

Síkidomok, testek készítése, szerkesztése, jellemzése.  Játékok a tanult témákban (pénztárgép, dominó, térképek, stb.). *6. oszt  Vegyes, összetett feladatok megoldása. 126

Fejlesztési követelmények ismereteket a mindennapi életben alkalmazni  Biztos számolási készséggel rendelkezzen

 Tudjon fejben számolni, közelítő értékeket meghatározni, eredményeket előzetesen megbecsülni. számszomszédok megállapítani, kerekíteni.  Biztos, lehetséges, lehetetlen fogalmak tudatos használata  Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése, a szaknyelv fokozatos elsajátítása  Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése  Mások gondolatainak megértése, példák-ellenpéldák, magyarázat keresése, egyszerű következtetések levonása  Tudja megadni a számok különböző alakjait.  Legyen képes modell alkotására egy probléma megoldásához  Legyen képes sorozat folytatására, szabály megalkotására  Tudjon transzformációt elvégezni (tengelyes tükrözés), alakzatokat mozgatni.

Fejlesztési cél

Fejlesztendő kompetenciák, feladatok Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek - Kommunikáció (megállapodások, jelölések értése, kezelése; a matematikai logika fokozatos megismerése; mások gondolatainak megértése, kultúrált vita; érvelés, bizonyítás, sejtések kezelése)

Az 5-6. oszt. tanulók akarati, érzelmi, önfejlesztő képességeinek fejlesztése, az életkori sajátosságok figyelembe vételével, az együttéléssel kapcsolatos értékek tudatosítása

- Együttműködés (közös munka, egymásra figyelés, munka tervezése, szervezése, megosztása; vitakészség fejlesztése; projektben való együttműködés) - Motiváltság (a saját tudás és képességek fejlesztésének igénye; a világ megismerésének igénye; a matematika értékeinek, eredményeinek, módszereinek, eszközeinek megismerési igénye) - Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás (saját értékek és korlátok ismerete)

Tananyag tartalom – példák*

Fejlesztési követelmények

5-6. oszt.  A tanult témakörökben a módszerek, technikák, eszközök változatos alkalmazásával ezek a kompetenciák fejleszthetők. Pl.: csoportmunka, szakértői mozaik klaszter feladatoknál, térkép, menetrend, stb.

 A probléma megoldását tudja a matematika nyelvén megfogalmazni, a megoldás helyessége mellett érvelni, mások megoldását megérteni.  Tudjon csoportban dolgozni, mások megoldását elfogadni, segítséget adni és kapni.  Életkori sajátosságának megfelelő szinten legyen igénye a problémamegoldásra, a folyamatos munkára.  Legyen kitartó és motivált a problémamegoldásban  Alakuljon ki minden tanulóban a saját önálló tanulási és feladatmegoldási stratégiája

127

IDEGEN NYELV 5-6. évfolyam A NAT szerint az Idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterület a következőket jelenti: Idegen nyelvi kommunikáció „Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.” Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.”

128

A kulcskompetenciák fejlesztése: Az idegennyelvi kompetencia fejlesztéséhez kapcsolódó más kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Digitális kompetencia  Hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia Mind a megfigyelések, mind a 2000. évi felmérésben megkérdezett tanulók által adott válaszok azt támasztják alá, hogy a leggyakoribb osztálytermi eljárások még mindig a nyelvtani gyakorlatok, a hangos olvasás, a fordítás, a kérdés-feleletre épülő szóbeli drill. Legritkábban a párbeszédek, szerepjátékok, pár- és csoportmunkák, nyelvi játékok fordulnak elő. Ugyancsak kiderült, hogy a versenyszellemet erősítő kompetitív tanulásban a magyar tanulók az átlagnál jobbak, viszont az OECD- átlagnál kevésbé. Pedig a nemzetközi tendenciák azt mutatják, hogy az együttműködésen alapuló tanulási stratégiák sem kevésbé eredményesek, tehát a két módszer együttes alkalmazása tűnik a leginkább célravezetőnek. Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A két tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása párhuzamos interakciók révén. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával A 10–12 éves tanulók idegennyelv-oktatásában kiemelkedő szerepet játszanak azok a módszerek, amelyek a leginkább alkalmasak a célnyelvi dalok, mondókák, történetek, mesék feldolgozására, illetve amelyek révén a tanulók a nyelvet, mint a kommunikáció eszközét élik meg. Pl. felfedezés, megbeszélés, vita, dráma, játék. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését leghatékonyabban az együttműködésre épülő kooperatív tanulási formák szolgálják, pl:  Pár- és csoportmunka (szakértői mozaik, szóforgó, háromlépcsős interjú, diákkvartett, stb.)  Projektmunka Követelmények a 6. évfolyam végére:  A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki, és maradjon ébren a nyelvtanulás iránti kedvező attitűd és a motiváció, ami alapvető az élethosszig tartó nyelvtanulás szempontjából.  A nyelvtanuló legyen képes a 6. évfolyam végére legalább az A1- vagy az A1 szint elérésére egy idegen nyelvből.  A tanuló legyen képes a hatékony nyelvtanulási stratégiák használatára a továbbhaladás és az önálló nyelvtanulás céljából.  A nyelvi készségek közül elsődlegesen a beszédértés és a beszédkészség területén érjen el eredményeket, de tanulja meg az olvasást és az írást a beszédértés és a beszédkészség fejlesztésének szolgálatába állítani, és induljon el ezek önálló fejlesztésének útján is.

129

Tervezett időkeret: heti 1 óra, az 5–6. évfolyamon összesen 74 óra 1. Hallott szöveg értése    Fejlesztési cél

  

Fejlesztési feladatok Fejlesztendő kompetenciák

    

Tanulói tevékenységek

   

Fejlesztési követelmények

 

Idegen nyelvű információk megértése és adása, Interakcióban sikeres részvétel. Célnyelven együttműködés a tanárral és társaival a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiák használata. Igény kialakítása a tanulókban, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani. Nyitott, érdeklődő, empatikus és segítő szándékú odafordulás más népek képviselői felé Egyszerű közlések lényegi és tárgyszerű tartalmának szűrése Kultúrák közötti megértés és közvetítés fejlesztése Hatékony időbeosztás A művészetek, a zene, irodalom és a kreatív kifejezés formáinak megbecsülése Idegen nyelvű óravezetés során a legfontosabb utasítások, kérések megértése és végrehajtása Egyszerűen megfogalmazott hallott szövegből, (autentikus gyermekdal, vers, mondóka, rövid mese) információk gyűjtése Képekkel kiegészített egyszerű hallott szöveg tartalmának megértése A tanuló képes ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megérteni, arra cselekvéssel válaszolni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megérteni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűrni; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérteni.

130

2. Beszédkészség  Fejlesztési cél

Fejlesztési feladatok

                  

Fejlesztendő kompetenciák

    

Alapvető, közvetlen szükségletek kielégítése céljából egyszerű közléseket alkalmazása, felszólítás, interakcióban való részvétel. Együttműködés a tanárral és társaival, Egyszerű konfliktusok kezelésére Rövid, egyszerű útbaigazítás. Másoktól dolgok, információ kérése. Rövid, egyszerű instrukciók közlése Számok, mennyiségek, költségek és idő kezelése. Bemutatkozás, mások bemutatása. Üdvözölés, elbúcsúzás, alapvető udvariassági formulák használata. Alapvető személyes információkra kérdez és ilyen információkat ad. Egyszerű kompenzációs stratégiák használata, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét. Gesztusokat, mimikát célszerűen használata. A jelentés tisztázását röviden kéri. A hallottak lassú, tagolt megismétlését kéri. Részvétel csoportos, páros felkészülés után interakcióban. Felkészülés után váratlan elem megjelenésével interakcióban vesz részt. Információcsere érdekében interakcióban vesz részt. különböző kifejezési eszközöket használva színesebb, egyénibb, kifejezőbb kommunikáció. az elért eredmények értékelése; megállapítja, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még fejlődnie. megállapodásra jut, közös döntést hoz társaival; közös produktumot létrehozása társaival; munkamegosztás, az önálló csoportbeli szerepek vállalása. felelősségvállalás szavaiért, tetteiért sikerorientáltság

131





Tanulói tevékenységek          Fejlesztési követelmények

  

  3. Olvasott szöveg értése  Fejlesztési cél

Fejlesztési feladatok

     

Fejlesztendő kompetenciák

  

A tanuló egy párbeszédet követően összeírja, amit jól mondott, és azt, amit nem tudott elég világosan megfogalmazni, majd tájékozódik, segítséget kér, és újra eljátszik egy hasonló párbeszédet. Megvitatják, és közösen eldöntik, hogy egy 10 elemet tartalmazó listából melyik néhány legfontosabb elemet viszik magukkal egy sarkvidéki útra. Ezt követően csoportos prezentációt tartanak az „expedíció többi tagjának”, amelynek során döntéseiket megindokolják. Előadásukat közösen készített eszközökkel teszik szemléletessé Betanult szerepet változtatás nélkül és/vagy kis változtatással eljátszik. Nagyon egyszerű interjúban vesz részt. Rövid és egyszerű írott szöveget felkészülés után felolvas. Egyszerű szövegű dalt gyakorlás után elénekel. Elpróbált egyszerű szerepet eljátszik. Elkészült munkáját egy-egy mondattal ismerteti. Rövid csoportos prezentációban néhány mondat erejéig részt vesz. A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban; válaszol tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Személyére vagy a közvetlen környezetében előforduló konkrét dolgokra vonatkozó ismerős szavak és nagyon alapvető fordulatok megértése Egyszerű instrukciók követése. Kreatív részvétel kommunikációs szituációban. Információgyűjtés különféle technikákkal Adott feladat megoldásához a szükséges ismeretek, anyagok és eszközök megszerzése; A rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet kivitelezése Egyszerű feliratokon, posztereken ismerős szavak, fordulatok megértése. Egyszerű informatív szövegekből (pl. prospektus, menetrend) alapvető, tárgyszerű információ gyűjtése Rövid, egyszerű írásos útbaigazítás követése.

132

Tanulói tevékenységek

   

Fejlesztési követelmények



Egyszerű közlések, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. A legegyszerűbb közlésekből, szövegekből megszerzi a neki fontos lényegi és tárgyszerű információt. Általános tájékozódás céljából nagyon egyszerű szöveget olvas. Ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.

4. Íráskészség Fejlesztési cél

Fejlesztési feladatok

Fejlesztendő kompetenciák

      

Tanulói tevékenységek

    

Fejlesztési követelmények



Szavakból vagy nagyon rövid mondatokból álló tárgyszerű írásbeli közlés. Listát ír Egyszerű képeslapot ír. Saját és mások alapvető személyes adataival formanyomtatványt tölt ki. Rövid, egymondatos üzenetet megfogalmazása. Magáról, ismert és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat közlése Fotómontázst készít magáról, amihez bemutatkozó szöveget, verset ír, ezt előadja, kiállítja Nyomtatványt tölt ki. Posztert készít. Rövid üzenetet, sms-t ír. Listaverset készít saját magáról vagy általa ismert személyről, helyről, dologról, helyzetről. A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol. Saját és mások alapvető személyes adataival formanyomtatványt tud kitölteni

133

TÖRTÉNELEM 5–6. évfolyam Történelemórán elsősorban a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésére van lehetőség, mely a NAT szerinti megfogalmazásban a következőket jelenti: Szociális és állampolgári kompetencia „A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.” Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal 134

valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Az Ember és társadalom műveltségterület fejlesztési feladatainak szerkezete: 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan – nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó – kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmaztuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek. Javasolt időkeret: heti 1 óra, az 5–6. évfolyamon összesen 74 óra 1. Ismeretszerzés, tanulás Fejlesztési cél Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Fejlesztési feladatok Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Hatékony, önálló tanulás Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Kiemelt fejlesztési Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatok A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire 135

Fejlesztési követelmények

A tanuló legyen képes:  személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből önálló ismeretszerzésre (pl. az ókori világ csodáinak térképen való megkeresése; Egri csillagok c. film alapján Dobó István szerepe);  emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésére (pl. a család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban; az ókori görög és a mai lakóház összehasonlítása; az ókori római és a mai iskola összehasonlítása);  a műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasására (pl. Ószövetségi történetek);  szövegekben kulcsszavak és kulcsmondatok keresésére (pl. Vértesszőlős – Samu);  adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban információk gyűjtésére (pl. Mondák Róma alapításáról);  információhordozók (segédkönyvek, atlaszok – pl. helynév megkeresése a térképen, lexikonok – pl. megadott címszó megkeresése stb.) önálló használatára;  a tanult ismereteknek új feladathelyzetekben való felhasználására (pl. az ókori és a jelenkori olimpiák sportágai).

136

2. Kritikai gondolkodás Fejlesztési cél Az önálló véleményalkotás képességének kialakítása Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből. A fikció megkülönböztetése az igaz történettől (pl. mondák, mítoszok). Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Nagy Sándor, I. István, Dózsa György, Kolumbusz tetteinek lehetséges motivációi). A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása (pl. Julius Caesar – „A kocka el van vetve”). Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző Fejlesztési feladatok szempontokból (pl. a muhi, a mohácsi csata a két ellenfél nézőpontjából). Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán – a vízözön története; trójai háború: az aranyalma mítosza, Íliász, Odüsszeia). Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Kiemelt fejlesztési Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatok A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire A diákok különböző információk feldolgozása során legyenek képesek:  különbséget tenni tények és vélemények között; Fejlesztési követelmények  tanulják meg az információt kritikusan szemlélni;  a történelmi–társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni;  e jelenségeket összehasonlítani. 3. Kommunikáció Fejlesztési cél A hatékony kommunikáció képességének kialakítása

137

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele. Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről (pl. tanulói kiselőadás Schliemannról, Odüsszeusz kalandjairól). Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról (pl. a nagy Fejlesztési feladatok földrajzi felfedezések okai és következményei). Rajz készítése történelmi vagy társadalmi témáról. Rajzos vázlat készítése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai). Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése. Tárgyak készítése hagyományos kézműves technikákkal. Események, történetek, jelenségek mozgásos, dramatikus megjelenítése (pl. szituációs játék a pun háborúkról; az ókori gyermekjátékok, a maratoni futás, Krisztus születése, Julius Caesar meggyilkolása, Attila halála és temetése, a magyarok vérszerződése, a honfoglalás eljátszása; Mózes átkel népével a Vörös-tengeren). Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Énkép, önismeret Hon- és népismeret Kiemelt fejlesztési Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra feladatok Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulás tanítása Felkészülés a felnőttlét szerepeire A tanulók:  szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában;  tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni; Fejlesztési  legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy követelmények témáról különböző információk alapján;  sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait, véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki;  legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. 4. Tájékozódás térben-időben Hatékony történelmi tudat kialakítása időbeli és térbeli tájékozódási Fejlesztési cél képességek fejlesztésével

138

Fejlesztési feladatok

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, emberöltő. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. Krisztus előtt, Krisztus után, a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején, a török hódoltság idején). Viszonyítások gyakorlása: előbb, később, ugyanakkor, most, régebben, nagyon régen. Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése saját, szüleik és nagyszüleik életének főbb eseményeiről). Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Egyszerű kronológiai számítások. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása (pl. Róma alapítása, Kr. e. 753, Romulus és Remus, anyafarkast ábrázoló szobor, IV. Béla, muhi, 1241, Dózsa György, 1514, parasztfelkelés). Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről (pl. római, arab, oszmán terjeszkedés nyomon követése). Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. Történelmi helyszínek modellezése. Események kapcsolása a tanult helyekhez.

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Matematikai kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok

Fejlesztési követelmények

Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulás tanítása A tanulók legyenek képesek:  idő tagolására szolgáló kifejezések használatára;  időmeghatározásra más ismert eseményre, jelenségre való utalással;  idő ábrázolására téri-vizuális eszközökkel;  néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismeretére, az évszámok segítségével történő tájékozódásra;  a tanultak elhelyezésére az időben a kiemelt időpontokhoz képest;  egyszerű kronológiai számításokra;  események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítására.  A tanulók tudjanak elhelyezni a térképen tanult eseményeket, és tudjanak ahhoz rendelni neveket, helyszíneket.  A diákok szerezzenek gyakorlatot különböző méretarányú térképek olvasásában, a térkép legfontosabb elemeinek felismerésében és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

139

5. A tartalom kulcselemei A folyamatosság, az értékek megőrzése és a változás–változtatás Fejlesztési cél történelmi szerepének megértetése Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy  további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről (pl. Pannónia római kori településeinek, ókeresztény emlékeinek, a török kor építészeti emlékeinek megismerése tanulmányi kirándulás, képeslapok, újságképek segítségével);  megismerjenek néhány mondát, elsősorban a magyar történelemből;  a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák (pl. a honfoglalók élete, török világ Magyarországon, Mátyás udvara);  egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák (pl. a közlekedési eszközök fejlődése, a higiénés szokások alakulása – pl. pestis-, kolera-, himlőjárványok);  ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel;  ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról (pl. azték, inka); Fejlesztési feladatok  ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és kultúrákban (pl. az ókori görög, római és a mai lakóház összehasonlítása);  különbözőképpen értelmezzenek egyes történeteket a múltból aszerint, hogy melyik szereplő nézőpontját fogadják el (pl. hősök és csaták, kurucok–labancok);  további ismereteket szerezzenek a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról;  ismerkedjenek a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal;  tájékozódjanak arról, hogyan élnek napjainkban az emberek – és különösen a gyerekek – a világ különböző pontjain, különböző civilizációkban;  felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberek közötti különbségek, a nemek közötti kapcsolatok, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései.  Ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat.  Egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. Hatékony, önálló tanulás Fejlesztendő Anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia Digitális kompetencia

140

Hon- és népismeret Kiemelt fejlesztési Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra feladatok A tanulás tanítása Gazdasági nevelés A tanuló legyen képes:  az alapvető fogyasztói magatartásminták megismerésére;  a reklám és marketinghatások szerepének értelmezésére;  a múltból származó történeteket a szereplők nézőpontjából különbözőképpen értelmezni;  tájékozódni az emberek, a gyerekek életmódjáról napjainkban a világ különböző pontjain;  kommunikációt folytatni az egyén és a közösség viszonyáról, az emberek közötti különbségekről;  egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan tanulmányozni;  a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját Fejlesztési mélységében tanulmányozni; követelmények  ismeretek szerzésére:  a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről;  a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, kiemelkedő személyiségeiről;  az európai történelem jelentős állomásairól, az Európán kívüli civilizációkról;  az emberek hétköznapjairól különböző korokból és kultúrákból;  a magyar és nemzetiségi népszokásokról, a hagyományos életmódról. 6. A reflexiót irányító kérdések Gondolkodásfejlesztés, lényegkiemelés, összefüggések keresése, ok– Fejlesztési cél okozati viszony feltárása, nézőpontok ütköztetése Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.  Mi az ember? Miben különbözik az állatoktól?  Miben hasonlítunk mindannyian? Honnan erednek az emberek közötti különbségek?  Miért gondolkodnak másként a különböző életkorú emberek? Fejlesztési feladatok  Mi mindentől függhet a döntések és tettek megítélése?  Miért vannak szegények és gazdagok?  Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját?  Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi eseményt vagy jelenséget különböző emberek különbözőképpen élik át? Anyanyelvi kommunikáció Fejlesztendő Hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciák Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia

141

Kiemelt fejlesztési feladatok

Fejlesztési követelmények

Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Gazdasági nevelés A tanulás tanítása A tanulók legyenek képesek:  lényegkiemelésre (pl. grafikon, diagram, táblázat adatainak értelmezése);  összefüggések keresésére (pl. a piramisépítés és a túlvilági lét kapcsolata);  ok–okozati viszony feltárására (pl. a római hódítások hatása az államszervezetre, a hadseregre, a társadalomra, a gazdaságra);  nézőpontok ütköztetésére, vitapartnerek meggyőzésére, érvelésre, indoklásra (pl. szituációs játék a népgyűlésről).

142

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-6. évfolyam A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célok, értékek és kompetenciák az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen kisebb-nagyobb mértékben mind megjelennek. E műveltségterület tartalmilag leginkább a Természettudományi és technológiai kompetencia és a Kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában vállal szerepet. Más értelemben a műveltségterület célja és feladata, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. (Kiemelten jelezve a nagyobb hangsúllyal meglevő elemek.) Természettudományos kompetencia: „A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.” (NAT) „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. „ (NAT) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: „A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a 143

kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.” (NAT) „Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.” (NAT) Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció kompetencia Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciája Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Az alábbiakban felsorolt kiemelt fejlesztési feladatokat a technika és életvitel műveltség terület -jellegénél fogva kisebb-nagyobb mértékben- mind magába ötvözi. (Kiemelten jelezve a nagyobb hangsúllyal meglevő elemek.) Kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép és önismeret  Hon- és népismeret  Európai azonosságtudat –egyetemes kultúra  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés  Gazdasági nevelés  Környezettudatosságra nevelés  A tanulásra tanítása  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőttlét szerepeire

144

Ember és környezete A kommunikáció eszközei és módjai Anyagok és alakításuk Tervezés és építés, Háztartástan, életvitel Gazdálkodás a fejlesztési célok, fejlesztési feladatok (benne fejlesztési tartalmak) fejlesztendő kompetenciák és fejlesztési követelmények struktúrája. Ezek a témakörök tematikus tananyagegységként az 5. és 6. évfolyamokon egyaránt jelentkeznek. A javasolt időkeret az 5-6. évfolyamra számolva 37 óra. (Az 5-6. évfolyamon összesen 74 óra van.)

145

Témakör: Ember és környezete, Háztartástan, életvitel Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 9 tanítási óra Legyen képes a munka és a technika szükségességgének, Fejlesztési cél jelentőségének (haszna és veszélyei) a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás szerepét felismerni emberi életben. A mesterséges környezet: A közvetlen mesterséges környezet vizsgálata, jellemzőinek megismerése, tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről. A személyes hatások, lehetőségek és szerepek felismerése a közvetlen környezet kialakításában. A mesterséges változásai kapcsolatának felismerése, vizsgálata. A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása. A technika feladata, az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása: Családtagok, barátok, iskolatársak technikai eszközökkel kielégíthető szükségleteinek felismerése. Technikatörténeti érdekességek megismerése. A szakképzettség szerepének és jelentőségének felismerése. Az ember, a társadalom, a természet és a technika kapcsolatrendszere: A társadalmi és a természeti környezet összefüggésének megismerése, gyakorlati példákhoz kapcsolható tevékenységek, Fejlesztési feladatok pályák. A környezet használata, élet a környezetben: A környezet, a tárgyak használata, a célszerű környezet szépsége. A tárgyak, mint eszközök funkcióinak felismerése a környezetalakításban.

Fejlesztendő kulcskompetenciák Fejlesztési követelmények

Választható fejlesztési tartalmak: A rendszerfogalom megértése, az ember legfontosabb szükségleteinek ismerete. A környezet alapfogalmainak, az ember környezetalakító tevékenysége és annak hatása. Tájékozódás a természetes és mesterséges (technikai) környezetben. A mesterséges környezet gondos körültekintő a felhasználása a különféle (megújítható) energiaforrások tükrében. A természeti népek egyszerű eszközei és használatuk technikatörténeti vonatkozásai. Harmonikus környezet kialakítása bútorok ételek, ajándéktárgyak, munkadarabok esztétikus díszítése, lakás és iskola otthonossá tétele. Természeti folyamatok megfigyelése, törvényei  Természettudományos kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétika-művészeti kompetencia  Legyen képes magában foglalni az ember környezet átalakító tevékenységének megnyilvánulásait és az ez által okozta változásokat és azokat értése meg. Tudatosuljon benne az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és 146

 

közösségi felelősség. Alakítson ki kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, a fenntarthatóság tiszteletét – különösen a tudományos és technológiai fejlődés- saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Legyen képes, hogy a mindennapi életben, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Gyakorlati tevékenysége során létrehozott alkotásoknál (a funkción túl) legyen igénye azok esztétikus megjelenítésére is.

Témakör: A kommunikáció eszközei és módjai Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 8 tanítási óra Legyen képes a különféle információhordozók, dokumentumok, Fejlesztési cél segédleteket használatára, azoknak a célnak megfelelő kiválasztására. Tudja indokolni a tervezéshez felhasznált segédlet kiválasztását. Dokumentum típusú szövegek (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) alkalmazása. A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, lexikonok, szótárak, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók) használata. A segédletek alkalmazásának indoklása, és kapcsolódása az egyéni tervekhez.

Fejlesztési feladatok

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Fejlesztési követelmények

Választható fejlesztési tartalmak: Alapvető hagyományos nyomtatott, taktilis és korszerű analógdigitális információhordozók. Rendelkezésre álló dokumentumokat és azok kiválasztásának szempontjai. Az informatikai fejlődés irányai. Információ átadás története (beszéd, füstjel, rovásírás, fényjel, könyv, telefon, távíró, telex, rádió, televízió, telefax, mobiltelefon, számítógép, fénymásolók, internet hálózat). Információátadás (kódolás-dekodolás), továbbítás, tárolás folyamata gyakorlati működtetése. Számítógép fő egységei és üzembehelyezése. Logikai áramkörökhöz elméletei és gyakorlata, logikus, algoritmikus gondolkodás alkalmazása.  Anyanyelvi kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  Hatékony önálló tanulás kompetencia  Legyen képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.  Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni 147

 

és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Sajátítsa el az információs társadalom technológiájának magabiztos, kritikus eszközhasználatát, az írott és képi dokumentumok alkalmazhatóságát Tegyen szert az információval és idővel történő hatékony gazdálkodás képességére.

148

Témakör: Tervezés, építés Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 10 tanítási óra Ismerje meg, lássa át az alkotás folyamatát, annak lépéseit a Fejlesztési cél probléma felismeréstől a problémamegoldásig Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása: A probléma felismerése, az egyéni, a családi és az iskolai környezetben, valamint a munka világában. Különös tekintettel az emberi szervezetet károsító anyagokkal való kapcsolatba kerülés lehetőségére. A technikai probléma megfogalmazása: A probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban. A probléma gyakori előfordulása pályaterületenként. Tervezés Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása: A rendeltetésnek, a formának, a készítési eljárásnak, és az anyagnak nagyjából megfelelő megoldás kiválasztása. Az ötlet elmondása néhány mondatban, vázlatrajzban, 2-3 lépéses technológiai terv írása. Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban: Az elképzelés rögzítése, közlése anyagban, kész tárgyban, térbeli makettben, szóban, írásban, látszati rajzban. A terv bemutatása, indoklása szóban. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek: Fejlesztési feladatok A terv funkcionális és formai megfelelésének, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. Konstruálás, kivitelezés A terv megvalósítása anyagban, térben: A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján. Az alkotás örömének átélése a tevékenységben. Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás) A kivitelezéshez, készítéshez szükséges terv, gondolat megértése, kifejezésének képessége vázlatrajzban, szóban, anyagban, vagy kész tárgyban. Jellemző tulajdonságok kiemelése a feladatmegoldáshoz kapcsolódóan. Ítélőképesség az alkotófolyamat minden pontján: Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről és gazdaságosságáról. Ízlésítélet megfigyelés alapján. Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok kezelése, mérés. Individuális különbségek az anyagok kezelésében, anyagérzékenység. Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció) A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma-, anyag-, 149

szerkezet- és eljárási ismeret. Az ehhez kapcsolódó pályakörök meghatározása. Szervezőkészség: Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása. Az időbeosztás és a tempó mint egyéni sajátosság szerepe. A tevékenység és eredményének értékelése: Magatartásformák Felelős alkotói és befogadói magatartás. Az önellenőrzés fejlesztése. A tanár, a tanulók véleményének figyelembevétele. Az erősségek és a gyengeségek elhatárolása. Képességek Az alapfokú alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő- és kommunikációs képességek szerepe az alkotó- és elemzőfolyamatban. Az erősségek és a hiányok megfogalmazása. Készségek, jártasságok A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati és az elméleti beállítódás elkülönítése Ismeret, megismerés Egyszerű emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre. Ítélőképesség, döntésképesség Az alkotás funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása. A döntés indoklása. A döntés természetének definiálása.

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Fejlesztési követelmények

Választható fejlesztési tartalmak: Probléma felvetéstől, megfogalmazásától a tervezésen át a problémamegoldásig vezető út. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés és rajzjelek. A tervezés folyamata, vázlatrajzkészítés, vetületi ábrák a funkció, forma és esztétikum szerepe a tervezésben. Modellek, makettek szerepe, egyszerűbb épület makett készítés Az alkotásokkal létrehozott terek (város, falú, lakás, kert stb.), formák esztétikuma, funkcionalítása, ergonomiája és környezetkímélése. A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, berendezési szempontok a részek kapcsolatai, környezete és az energiatakarékos működtetése.  Anyanyelvi kompetencia  Természettudományos kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményező és vállalkozói kompetencia  Legyen képes a probléma felvetését és megoldási lehetőségeit, az ehhez kapcsolódó fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, tényeket, véleményeket, kifejezéseket és értelmezéseket szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), megfogalmazni és ennek során törekedni a helyes és kreatív 150







nyelvhasználatra. Legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a felmerülő problémák megoldása során. Kritikus attitűddel rendelkezzen a fenntarthatóság környezetre vonatkozó elvárásait tekintve. Legyen képes hatékonyan kommunikálni, vegye figyelembe a problémamegoldáshoz, tervezéshez kötődő különféle elképzeléseket, nézőpontokat tudjon különféle munkaformában, módszerekben (projekt, team, csoport) tevékenykedni. Tegyen szert olyan készségekre, képességekre, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

Témakör: Anyagok és alakításuk, háztartástan-életvitel Óraszám: Tematikus tananyagegységként az 5-6. évfolyam számára 10 tanítási óra Alakítsa ki a követendő munkavégzési és tanulási szokásokat, a helyes időbeosztásra és a környezeti, a technológiai rendre Fejlesztési cél vonatkozóan. Legyen jártas a különféle anyagok alakításában és ebből fakadó tapasztalatok általánosításában, a környezettudatos életmód folytatásában. Fejlesztési feladatok Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás: Figyelem és elővigyázatosság az eszközök, szerszámok használatában. Rend, időbeosztás. Az érdeklődés és munkamód szerepe az időbeosztásban. Megfigyelés, vizsgálat: Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése. A tapasztalatok általánosítható következtetései a képességekre, érdeklődésre vonatkozóan. Technológiai rend, térszemlélet: Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban. Konkrét pályaterületek, ahol dominánsak a térbeli tájékozódás követelményei. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás: Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel, anyagi javakkal, kiemelt figyelemmel a tudatos vásárlásra. A személyes ráfordítás mennyiségének meghatározása. Eszközhasználat, munkaszervezés: Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Pályaorientáció Az egyéni vonzódás és a képességek. Választható fejlesztési tartalmak: Rend tisztaság szabálykövetés időbeosztás: Önmaga és környezete tisztántartása, a tisztítás, tisztálkodás módjai és korszerű eszközei. 151

Fejlesztendő kulcskompetenciák

Fejlesztési követelmények

Konyhában, technikateremben a higiénikus munkavégzés feltételei, egyszerűbb étel készítése, ízléses terítés, tálalás balesetmentes eszközkezelés. Munkadarabok (makett, modell, étel stb.) elkészítése során alkalmazott szabályok, algoritmusok fontossága a rendelkezésre álló időkeret figyelembevétele. Megfigyelés vizsgálat: Megfigyelések alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása, rendszerezése. Munkadarab készítése során szerezzen tapasztalat. A természetes és mesterséges anyagok tulajdonságainak megismerése, alakíthatósága és felhasználás lehetőségei. Technológia térszemlélet: Technológiai folyamatok, technikai rendszerek elemzése, egyszerű géprendszerek, irányítási formák bemutatása, készítése, az anyagkiválasztás szempontjai. Alapvető háztartási munkák technológiája az esztétikus környezet kialakítása, egyszerűbb díszítőelemek készítésére a textíliák fajtáinak felismerése, csoportosítására, tulajdonságainak értelmezésére. A környezet alapfogalmainak megismerése. Tájékozódás a környezetben. A mesterséges környezetben való helyes viselkedés. Gazdálkodás, környezettudatos magatartás Környezete tudatosan alakítása a környezetkímélő, környezettudatos, technológiák figyelembevételével. Tárgyiasult környezetben, erőforrásokkal, anyagi javakkal történő takarékos gazdálkodás. Anyagi és humánerőforrás összefüggései lehetőségei: energia, ár, gazdálkodás, jövedelem, gazdaságosság és a takarékosság követelményei a családi gazdálkodásban. Szelektív hulladékgazdálkodás jelentősége, a környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei. Korszerű környezetkímélő konyhatechnikai eszközök használata. Az egészséges táplálkozási szokások kialakításának alapanyagai, módjai. A szakképzettség szerepe, jelentősége, felhasználása a gazdaságban betöltött szerepe.  Anyanyelvi kompetencia  Természettudományos kompetencia  Hatékony önálló tanulás kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Rendelkezzen saját higiéniás egészségére vonatkozó ismeretekkel értése meg az egészséges életvitel ebben játszott szerepét.  Megfigyelései során szerzett tapasztalatait tudja összegyűjteni, rendszerezni szóbeli illetve írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon, meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.  Legyen képes a technológiai folyamatok alkalmazásának a természetre gyakorolt hatását mérlegelni. Tudja mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, 152



berendezések megismerésében és működtetésében, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében. Legyen képes cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében a környezettudatos magatartás alapján. Legyen képes a közös munkára, és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

153

5. sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja: Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Két éves bevezetési ütemterv I.

Az alkalmazás feltételei:

1. Az integrációs stratégia kialakítása: Az integrációs stratégia kialakításának első lépéseként elkészítettük az önértékelést. Az önértékelés során áttekintettük az intézmény helyzetét, felmértük a HH és a HHH tanulók számát, átnéztük a vonatkozó törvényi előírásokat. Az előbbi adatokat az intézményi önértékelés tartalmazza. Ezt követően meghatározásra kerültek a következő célok:  A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményekben feleljen meg a jogszabályban előírtaknak.  Az intézmény tartósan legyen képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére.  Multikulturális tartalmak épüljenek be a helyi tantervbe.  Az intézmény párbeszédet alakítson ki minden szülővel.  Az intézményben működjön a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.  Nőjön az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma  Csökkenjen az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.  Nőjön az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.  Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javuljanak. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése: Az óvodából az iskolába való átmenet segítése: Mit és Felelős hogyan? menedzsment tag Óvoda képviselőit A sokorópátkai óvoda tagintézmény vezetője az iskolában is tanít. bevonják a Mindkét tagintézmény vezető tagja az IPR- fejlesztést végző menedzsment csoportnak. munkájába Mikor?

Hol?

Ki?

A tagóvodákban ugyanazokat feladatokat végezzük el, mint az iskolában:

154

 

Kapcsolat felvétel a jegyzőkkel. Szülői nyilatkozatok összegyűjtése.

Felelős: tagintézmény vezetők Határidő: minden tanév szeptember 30. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően( 11/1994 (VI.8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E. § (1) bekezdések alapján. Összesítő táblázat, amelyet minden tanév elején ki kell tölteni. Ennek a táblázatnak a mellékletei a jegyzői és a szülői nyilatkozatok. Tanulók

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. évf. Azoknak a tanulóknak a Fő száma, akiknek a szülei % közül egyik sem rendelkezik alapfokú iskolai végzettségnél magasabb végzettséggel Azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül Azoknak a tanulóknak a száma, akik mindkét fenti kritériumnak megfelelnek Az iskolaigazgató által a képesség-kibontakoztató felkészítésre javasolt tanulók száma (max 10%) A tanulók száma összesen

Iskolánkban évfolyamonként egy osztály működik. A HHH tanulók arányának számításánál ez nehézséget jelenthet. A tanulók létszámának meghatározásánál figyelembe kell venni az igazgató hatáskörébe tartozó létszámot is. 3. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése: Partneri célcsoportok 1, Szülői ház –minden szülő

Képviselő neve A mindenkori szülői közösség elnöke. 2, Gyermekjóléti szolgálat A mindenkori munkatárs 3, Szakszolgálat: A szakszolgálat vezetője 4, Középfokú oktatási Pályaválasztási felelősök intézménnyel 155

6, Civil szervezetekkel:

A civil szervezetek vezetői

A partnerekkel való kapcsolat formáit az éves munkaterv tartalmazza.

II.

A tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemei:

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. A vastag betűvel kiemelt programelemeket választotta iskolánk. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban 156

multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program III.

Várható eredmények:

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik :     

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. 3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. 4. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. 1. 2.

157

IV.

Két éves bevezetési ütemterv

CÉL Az iskola PRstratégiájának kialakítása

FELADAT

Honlap tervezése, feltöltése. Programok, eredmények nyilvánosságra hozása (napilapok, iskolaújság, hírlevél, stb.) A 2. Angol nyelv idegennyelv bevezetése bevezetése. fakultatív A jelleggel. tanulólétszám Az iskola megtartása, tevékenységét illetve népszerűsítő növelése. programok (pl.: községi rendezvények, vetélkedők), működő projektek Növekedjen a Pályaorientációs HHH tanulók tevékenységek: továbbtanulási előadások, aránya az tanfolyamok, érettségit adó előkészítő

ERŐFORRÁSOK ANYAGI EMBERI Számítógép, Számítástechnika program, szakkör éves díj, Programfelelősök, nyomtató, DÖK nyomtatási költségek

Óradíj, utazási költség, taneszközök. Előadó díja. Kellékek, jutalmak.

Szaktanár

Előadó díja, utiköltség, promóciós kiadványok.

Osztályfőnök, munkaközösség

Előadó, szervező személy, közreműködők.

FELELŐS ÜTEMEZÉS EREDMÉNYEK Szakács Sándor Szakács Sándor

I. FÉLÉV 2007. június 10. 2007. június 20.

INDIKÁTOROK

Az elkészült honlap megtekinthető. A megjelent cikkek, képek, hírek elérhetők.

Működő honlap, látogatószámláló, levelek. A tájékoztató anyagok eljutnak az érintettekhez.

Beindul az oktatás.

Tantárgyfelosztás, órarend, munkaterv, napló, tájékoztatófüzet. Tanulónyilvántartás, naplók, statisztikák.

Inotayné Pécsi Mária

II. FÉLÉV 2007. szept. 1.

Inotayné Pécsi Mária

2008. jan. 30. Az osztályok tanulói létszámai nem csökkennek, esetleg nőnek.

Inotayné Pécsi Mária

II. ÉV 2008. április 30.

Növekedik az arány

Középiskolai visszajelzések, statisztikák

158

iskolákba. Feladatbank létrehozása

foglalkozások. Anyaggyűjtés, rendszerezés, tárolás

Számítógép, nyomtatási költség

Szaktanárok, munkaközösségvezetők Paárné Petrovicz Tünde

2008. június 15.

A feladatok hozzáférhetők

Nyomtatott vagy elektronikus forma.

159

6. sz. melléklet Informatikai stratégia

Középtávú terv az intézmény informatikai fejlesztésére Az IKT stratégia részei: Fontosabb információk: Mire vonatkozik a terv: Az IKT stratégiában megfogalmazzuk, hogy a tanulás-tanítás folyamatában milyen szerepet szánunk az informatikának. A célokat 2015-re tűzzük ki. Meghatározzuk a megoldás módját és ütemezését. Számon kérhető indikátorokat adunk meg. Nem vonatkozik a terv az iskola adminisztrációjára. Időtartama: 5 év A stratégia felülvizsgálata: I. ütem: 2011. augusztus 31. II. ütem: 2013. augusztus 31. III. ütem: 2015. augusztus 31. Az IKT stratégia és más iskolai dokumentumok kapcsolata: A pedagógiai program mellékleteként helyezzük el a dokumentációs rendben. 1. Vízió: 2015-re el szeretnénk érni, hogy a tanulás-tanítás folyamatában jelentős szerepet kapjanak az informatikai eszközök és módszerek. Legfontosabb iskolai és külső információs forrásközpontot elektronikus tárolók jelentsék. A tanítási módszerek alkalmazásakor (frontális, csoport és egyéni tanulási módok) kikerülhetetlen legyenek az informatika. A tanuló informatikai ismeretei, a tanárok IKT módszertani kultúrája olyan legyen, hogy képesek legyen az adott kor kihívásainak megfelelni. Ennek eredményeképpen 5 év múlva olyan helyzetet kell teremteni, hogy az - infrastruktúra, - a tanárok motiváltsága, szakmai és módszertani kultúrája - tantervek és tananyagok alkalmasak legyenek a kompetencia alapú tudás magasabb szintre emeléséhez modern IKT eszközök bevonásával. Szeretnénk elérni, hogy valamennyi tanulócsoportban alkalmazásra kerüljenek olyan módszerek, amelyekben használnak IKT eszközöket a tanárok. Ne kerüljön ki az iskolából olyan tanuló, aki nem tudja használni a számítógépet az ismeretszerzéshez és a tanuláshoz. Az itt szerzett ismeret alapot adjon a későbbi modern tanulási és képzési formákhoz. Konkrét vállalás: A közismereti tantárgyak tanításába bevezetjük az IKT-val támogatott foglalkozásokat a tanórák 35 százalékában.

160

2. Helyzetelemzés: I.. Legfontosabb információk 2010. tanév végi állapotnak megfelelően Az intézmény tanulólétszám 131 fő. A tantestületi létszám 12 fő. Nyolc osztályterem, egy szaktanterem, tornaterem és szertárak állnak rendelkezésre. Eszközállományunk folyamatosan javul. Minden helyiségből elérhető a nagysebességű, szélessávú internet. Egy helyiségben van interaktív tábla projektorral. A tantestület jelentős része rendelkezik valamilyen számítógépes képesítéssel, egy fő számítástechnika szakos általános iskolai tanár. Az IKT módszerek alkalmazásának elsajátítása érdekében minden pedagógus elvégzett egy 30 órás tanfolyamot. A hagyományos IKT eszközök használata folyamatos, az interaktív tábla használata is egyre gyakoribb. Informatikai eszközök összegző táblázata megnevezés számítógépek

laptopok nyomtatók digitális kamera digitális fényképezőgép projektor interaktív tábla internet-csatlakozási lehetőség

helye szám.techn.terem, könyvtár, tanári szoba, ig.iroda tanárok használatában Tanári szoba, ig.iroda, könyvtár szám.tech. terem szám.tech. terem

db 20

megjegyzés vegyes konstrukciók

7

teljesen újak

4

multifunkcionális, színes, lézer

tanterem, könyvtár tantermek Minden helyiségből

2 1

1 1

Smart Sulinet közháló, gridnet, kábel-tv

Az adatok védelme A gépek vírusirtó programmal való ellátása: free vírusirtó programok alkalmazásával történik. (AVG Anti-Vírus Free) Tanulóink többsége és minden pedagógusunk internetes felületen kialakított e-mail postafiókkal rendelkezik. Rendszergazdánk nincs, a rendszergazdai feladatokat a számítástechnika tanár végzi. Az iskola weblappal rendelkezik. (http://amk.sokoropatka.hu) II. SWOT analízis ERŐSSÉG

LEHETŐSÉG

Technikai feltételek. Unió támogatja az IKT eszközök használatát a Fejlett infrastruktúra. tanórán. Egyéb pályázati lehetőségek. Helyi A pedagógusok jelentős része már vállalkozók megnyerése. Országos képzett. TÁMOP 3.1.4 jó tapasztalatai tananyagfejlesztések.

161

GYENGESÉG

VESZÉLY

Lecsökken a tanulólétszám Nem minden pedagógus motivált Finanszírozási bizonytalanságok IKT túlzott mértékű használatától való Politikai bizonytalanság. Később nem tartja félelem fontosnak ezt a területet a felettes hatóság.

3. Problémafa: A cél eléréséhez bizonyos hiányosságokat kell pótolni. Ezeket a problémákat egy fastruktúrában rendezzük. A problémákat kibontjuk. A levélelemeken már olyan konkrét eseteket találunk, amelyekhez egy-egy részcél illeszthető.

Nem megfelelő feltételek a rendszer működtetéséhez

Az infrastruktúra és a technika hiányosságai

Személyi, szervezeti problémák

Nem korszerű tananyagok, taneszközök

Hiányos kiépített hálózat Vezeték nélküli hálózat hiánya

Motivációs problémák

Kevés az interaktív tananyag

Lassú internet Gyenge internet sávszélesség

Tanárok általános IKT ismeretei hiányosak

Kidolgozatlanok a tantervek

Interaktív eszközök hiánya(frontális foglalkozáshoz)

IKT módszertani hiányosságok

Nincs iskolán belüli elektronikus tananyagbázis

Tanulói laptop hiánya egyéni és csoportmunkához

Állandó technikai felügyelet megoldatlan

IKT eszközök a számítástechnikai teremre koncentrálódnak

Rendszergazda hiánya

162

4. Célfa: A célfa válasz a problémafában megfogalmazottakra. Szerkezete hozzá igazodik.

IKT elterjesztése az intézményben

Technikai feltételek javítása, eszközbeszerzések

Tanári motiváció növelése, ismeretek bővítése

IKT eszközök és módszerek alkalmazása a tanításban

Internet sávszélességének növelése

IKT alapismeretek helyi továbbképzésekkel

Tantervek fejlesztése az egyes tantárgyban (alap és kereszttanterv)

Wifi az egyes termekben, közösségi helyeken

IKT módszertani képzések külső előadóval

Az IKT módszerek beillesztése a tanmenetekbe

Interaktív eszközök elhelyezése tantermekben

Belső módszertani műhelygyakorlat megszervezése.

IKT segédanyag beszerzése az egyes tantárgyakhoz

Tanuló laptop alkalmazása

Külső mentorok, tanácsadók alkalmazása

Saját fejlesztésű IKT segédanyagok alkalmazása

Szavazó egységek alkalmazása

IKT jó gyakorlat átvétele más iskolától

IKT eszközök elhelyezése közösségi helyekre

IKT módszerek bevezetése a tanórán

Tantermi hálózat használata terem felügyeleti rendszerrel

Iskolai web alapú tananyagbázis fejlesztése, használata

Tanulói és tanári eportfólió megvalósítása az iskolában

163

5. A projektterv o IKT eszközparkunk teljes lefedettségét meg kell valósítanunk a TÁMOP 3.1.4. és a TIOP segítségével az I. ütem zárására. o Jó gyakorlat átvétele után, évente legalább egy intézményben történő látogatás. o Tantervek fejlesztése koncentrikusan bővülő körben teljes lefedettségig a III. ütem zárására. Teljesítmény indikátorok, sikertényezők: Sikerként éljük meg, ha o Az I. ütem zárására mérhetően javul a tantestület informatikai kompetenciája. o A tanfolyamok elegendő ismeretet adnak a kollégáknak IKT-alapú órák tartására. o A megismert módszereket alkalmazva eredményesebben tudunk dolgozni, a tanulók szívesebben tanulnak. o Tanévről-tanévre az eszközállomány mennyiségén és minőségén javítani, s az órák egyre nagyobb része lesz IKT eszközökkel támogatott. o A fejlesztési eredmények hosszabb távon megmutatkoznak a tanulók alkalmazásképes tudásában is.

164

7. sz. melléklet A kompetenciaalapú oktatás fenntarthatósági terve

Általános Iskola: 1. Kompetenciaalapú programcsomag bevezetése: Intézményünkben a kompetenciaalapú programcsomagokat két területen, szövegértés szövegalkotás és matematika területen vezettük be minden évfolyamon. A következő tanévekben is nagy hangsúlyt fektetünk a kompetenciafejlesztésre, ezért a programcsomagok alkalmazását is így tervezzük. A szociális és életvitel kompetencia terület bevezetését 6. osztályban valósítottuk meg. A következő években is így tervezzük Az életpálya építés kompetencia terület megvalósítása 7 osztályban történt. A fenntartathatóság ideje alatt is ezt tervezzük. A programcsomagok bevezetése a kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága: SZŐ: szövegértés M: matematika SZO: szociális és környezeti komp. ÉP: életpályépítés I: idegennyelvi Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

8.

Bevezetés 2009/10. SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZO SZŐ M I ÉP SZŐ M

2010/11. SZÖ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZO SZŐ M I ÉP SZŐ M

2011/12. SZÖ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZO SZŐ M I ÉP SZŐ M

Fenntarthatóság 2012/13. 2013/14. SZÖ SZÖ M M SZŐ SZŐ M M SZŐ SZŐ M M SZŐ SZŐ M M SZŐ SZŐ M M SZŐ SZŐ M M SZ SZO SZŐ SZŐ M M I I ÉP ÉP SZŐ SZŐ M M

2014/15. SZÖ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZŐ M SZO SZŐ M I ÉP SZŐ M

A táblázatban szereplő kompetencia alapú oktatásra épülő tanórák összes óraszámának 35 %ában valósul meg a digitális tartalmak, taneszközök használata. 2. A kompetenciafejlesztés területén a módszerek közül alkalmazzuk a tanóraszervezés során a differenciálást, a kooperatív technikákat, az egyéni fejlesztést.

165

Tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatás művészetek tantárgy és a történelem és hon és népismeret tantárgy bontás nélküli oktatásával valósítjuk meg három tanulócsoportban. Művészetek: 2. osztály rajz, ének Történelem – hon és népismeret 5. osztály Történelem- hon és népismeret 6. osztály 5.3.2.4. Egyéb tanulásszervezési módok (témahét, három hetet meghaladó projekt, moduláris oktatás) A 2010/11-es tanévtől kezdődően a fenti tanulásszervezési módok témáit, az érintett tanulócsoportokat, a megvalósításért felelősök körét a mindenkori éves munkatervben fogalmazzuk meg. Együttműködések- színházi, könyvtári- munkaterv szerint.

166

Törvényességi véleményezésre benyújtva: Sokorópátka, 2013. április 4.

Inotayné Pécsi Mária intézményvezető

Törvényességi véleményezés: Sokorópátka, 2013.

aláírás

167

A Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programjának jóváhagyása

A Pedagógiai Program módosításait és kiegészítéseit a nevelőtestület a 2013. június 21-i nevelőtestületi értekezleten elfogadta. Sokorópátka, 2013. június 21.

Inotayné Pécsi Mária intézményvezető

Az Általános Iskola Pedagógiai Programját a Fenntartó ………………………… számú határozatával jóváhagyta.

Kelt, 2013.

………………………………….. Fenntartó

168