A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A nevelőtestület által elfogadva: 2015. március 10. Módosítva: 2015. augusztus 4-én és 2015. augusztus 24-én.
Jóváhagyta: Simonné Benkő Edit intézményvezető 1
Tartalomjegyzék INTÉZMÉNYÜNK SAJÁTOSSÁGAI ........................................................................................... 6 KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK ................................................................................................ 9 NEVELÉSI PROGRAM................................................................................................................ 10 1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLJAINK, FELADATAINK ........................................... 11 1.1 Alapelvek ................................................................................................................................. 11 1.2 Nevelési-oktatási célok ............................................................................................................ 11 1.3 A célok megvalósulásához kapcsolódó feladatok.................................................................... 13 1.4.A nevelő-oktató munka eszközei ............................................................................................. 13 1.5 Az oktató-nevelő munka várható eredményei ......................................................................... 14 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ................................................................................................. 15 2.1 A személyiségfejlesztés céljai ................................................................................................. 15 2.2 A személyiségfejlesztés feladatai ............................................................................................ 15 2.3 A személyiségfejlesztés eszközei: ........................................................................................... 16 3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS......................................................................................................... 17 3.1. Az egészségfejlesztés céljai .................................................................................................... 17 3.2 Az egészségfejlesztés feladatai ................................................................................................ 17 3.3 A feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök és módszerek ................................................. 17 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ........................................................................................................ 18 4.1 A közösségfejlesztés célja ....................................................................................................... 18 4.2 A közösségfejlesztés feladatai ................................................................................................. 18 4.3 A fejlesztés eszközei ................................................................................................................ 18 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI.................................................... 19 5.1 A pedagógusok feladatai .......................................................................................................... 19 5.2 Az osztályfőnökök feladatai .................................................................................................... 20 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK ............................................................... 22 6.1 Különleges bánásmódú gyermekek nevelése .......................................................................... 22 6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók ............................................................................................ 22 6.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló .......................................... 23 6.1.3 A kiemelten tehetséges tanuló .............................................................................................. 23 6.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló .............................................. 23 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ..................................................... 24 8. EGYÜTTMŰKÖDÉSEINK ...................................................................................................... 25 8.1. A szülői oldalról...................................................................................................................... 25 8.2 Az iskola részéről..................................................................................................................... 26 8.3 Az iskola és a tanuló együttműködésének formái.................................................................... 27 8.4 Társadalmi környezet ............................................................................................................... 28 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ...................................................... 30 9.1 Javítóvizsga .............................................................................................................................. 30 9.2 Osztályozó vizsga .................................................................................................................... 30 9.3 Különbözeti vizsga .................................................................................................................. 30 9.4 A szóbeli vizsgák rendje .......................................................................................................... 31 9.5 Az írásbeli vizsgák rendje ........................................................................................................ 31 9.6 A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai ...................................................................... 31 9.7 A gyakorlati vizsgák rendje ..................................................................................................... 31 2
9.8 A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása ............................................... 31 9.9 A vizsgák értékelésével kapcsolatos szabályok ....................................................................... 32 9.10 A vizsgák formája és követelményrendszere ......................................................................... 32 9.11. Magántanulói vizsgaszabályzat ............................................................................................ 33 10. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE .................... 33 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA .............................. 34 11.1 A foglalkozások célja............................................................................................................. 34 11.2 Feladatok ................................................................................................................................ 35 HELYI TANTERV ........................................................................................................................ 36 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK ................................................................................ 37 2. A HELYI TANTERV SAJÁTOSSÁGAI.................................................................................. 38 2.1 A kerettantervek alapján meghatározott óraszámok ................................................................ 38 2.1.1 Az alsó tagozat számára ........................................................................................................ 38 2.1.2 A felső tagozat számára ........................................................................................................ 41 2.2 A horvát nyelvoktató nemzetiségi oktatás ............................................................................... 44 2.2.1 A horvát nemzetiségi oktatás céljai ...................................................................................... 44 2.2.2 Horvát népismeret ................................................................................................................. 45 2.2.3 A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tanítása ................................................................. 45 2.3 Egyéb helyi sajátosságok ......................................................................................................... 46 3. TANESZKÖZÖK ...................................................................................................................... 48 3.1 A taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................... 48 3.2 A tankönyvek kiválasztásának elvei ........................................................................................ 49 3.3 Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata ............................... 49 3.4 Az iskolai tankönyvellátás rendje ............................................................................................ 50 4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ...................................................................... 51 4.1 Tanórai tevékenységek során ................................................................................................... 51 4.2 Tanórán kívüli foglalkozások .................................................................................................. 52 4.2.1 Kötött tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................................... 52 4.2.2 Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozás ................................................................. 52 4.3 Az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozatára vonatkozó feladatok .......................................... 52 4.4. A nevelés-oktatás felső tagozatra vonatkozó feladatai (az előzőeken túl) ............................. 53 5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ................................................................................. 54 6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI .............................................. 55 7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ...................................... 55 7. 1. Az értékelés elvi kiindulópontjai: .......................................................................................... 55 7. 2. Az értékelés elvi követelményei: ........................................................................................... 55 7. 3. A tanulók folyamatos ellenőrzésének és értékelésének alapelvei: ........................................ 55 7. 4 A pedagógiai értékelés céljai: ................................................................................................. 56 7. 5 A pedagógiai értékelés feladatai: ............................................................................................ 56 7. 6 Témazáró dolgozat .................................................................................................................. 56 7. 7 A szöveges értékelés és az érdemjeggyel, osztályzattal való értékelés kölcsönös megfeleltetése ....................................................................................................................... 58 7. 8 Az otthoni, a napközis és a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ...................................................................... 59 8. TANULÓCSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ....................................................... 59 8.1 A csoportbontások szervezésének elvei ................................................................................... 59 8.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................................................................... 59
3
A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ................................................................................................. 60 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ...................................................................................................................... 60 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ........................................ 61 12. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......................... 62 12.1 Óvoda – iskola átmenetet segítése ......................................................................................... 62 12.2 Általános iskola-középiskola átmenetet segítő program........................................................ 63 12.3 Értékelő esetmegbeszélések ................................................................................................... 63 12.4 Egyéni fejlődési napló vezetése ............................................................................................. 64 12.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 64 13. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK .................................................................... 66 13. 1 A magatartás értékelése ........................................................................................................ 66 13. 2. Szorgalom értékelése ........................................................................................................... 67 13. 3. A tanulók jutalmazása .......................................................................................................... 68 14. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE ......................................... 69 14.1 Mozgásszervi fogyatékos tanulók .......................................................................................... 69 14.2 Beszédfogyatékos tanulók ..................................................................................................... 76 14.3 Egyéb pszichés zavarokkal küzdő tanulók ............................................................................ 81 14.3.1 Diszlexia ............................................................................................................................. 82 14.3.2 Diszortográfia ..................................................................................................................... 82 14.3.3 Diszgráfia ............................................................................................................................ 83 14.3.4 Diszkalkulia ........................................................................................................................ 83 14.3.5 Hiperaktivitás és figyelemzavarok ...................................................................................... 84 14.4 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók ......................................................................................... 86 14.5 Hallási fogyatékos tanulók..................................................................................................... 90 14.6 Látási fogyatékos tanulók ...................................................................................................... 93 1. számú melléklet - MONDATBANK A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSHEZ................................. 99 2. számú melléklet PEDAGÓGUSOK SZAKKÉPZETTSÉGE.................................................. 116 3. számú melléklet - ÓRATERVEK ............................................................................................ 120 9.
4
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit készít és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert
5
INTÉZMÉNYÜNK SAJÁTOSSÁGAI Intézményünk mindkét feladatellátási helye nyolc évfolyamos általános iskola. 2008 óta a becsehelyi székhelyintézmény tagintézménye a bázakerettyei általános iskola. 2013. január 1-jétől fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Becsehelyen több mint 150 éve működik alapfokú oktatás, a polai iskolaépület pedig azon zalai iskolák közé tartozik, amelyek Klebelsberg Kunó egykori népiskola-építési programjának keretében épült meg 1927-ben. Ebben az épületben egészen 2007-ig folyt a tanítás, a becsehelyi falurészben pedig 2 különálló iskolaépület volt, egyik az 1920-as, másik az 1930-as évek közepén épült. 2010 novemberére készült el a nagyobb régi épület helyén az új iskolaépület. Így a 2010/11-es tanév óta modern, minden tekintetben korszerű iskolaépületben taníthatjuk, nevelhetjük a környék 6-14 éves korosztályát. Beiskolázási körzetünkhöz tartozik Becsehelyen kívül a környező települések közül Petrivente, Rigyác, Eszteregnye is. Az iskolaépületben kapott helyet a községi könyvtár, valamint az Önkormányzat főzőkonyhája és az egyszerre 50 személyt befogadni képes étkező. Az 1994-ben épült tornatermünk a Letenyei tankerület legnagyobb ilyen jellegű épülete, ám korára tekintettel felújításra, korszerűsítésre szorul. Bázakerettyén az oktató-nevelő munka jelenleg az 1959-ben 5 tanteremmel átadott épületben folyik, mely két szakaszban bővült. 1984-ben három tanteremmel, szolgálati lakással, majd 2002-ben a egy tanteremmel, egy könyvtárteremmel és kiszolgáló helyiségekkel (öltözők, zuhanyzók, teakonyha) egészült ki. Így lehetőség nyílt arra, hogy a régi iskolaépületben az oktatás teljes egészében megszűnjék, és egyetlen épületben, a csodálatos zöld övezetben lévő, iskolaudvarral és sportudvarral rendelkező úgynevezett „felső iskolába” koncentrálódjék. Az épület emeletén szaktantermeket alakítottak ki. Itt kapott helyet a számítástechnika terem, a fizika-kémia - szertárral is rendelkező - szaktanterem, a humán és természettudományi tantárgyak termei és a könyvtár. A földszinten kaptak helyet az alsó tagozatos tanulók osztálytermei, továbbá a fejlesztő, rehabilitációs, és testnevelési órák megtartására is alkalmas, úgynevezett „Fejlesztő terem”. A testnevelés órák többségét azonban az önkormányzat tulajdonában lévő tornateremben tartjuk, melyhez szabadtéri sportpályák is tartoznak. Az épületben konyha és ebédlő nincs, a gyermekek étkeztetését egy helyi vállalkozás látja el. Az elmúlt időszak közoktatásban végbement változásai iskoláink életére is jelentős befolyással voltak. A pedagógiai kultúra megújulásáért, a köznevelés fejlődéséért kiírt pályázatokat, projekteket folyamatosan igyekeztünk kihasználni. Részt vettünk a 2005-ben kiírt HEFOP-3.1.3 pályázatban, amelynek fő célja a kompetencia alapú oktatás elindítása volt az iskolákban. Az elsők között jutottunk hozzá a kompetencia alapú programcsomagokhoz, modulfüzetekhez és meg is kezdtük használatukat. Ebben az időben ismerkedtünk meg a kooperatív csoportmunkával, értettük meg a kompetenciafejlesztés fontosságát. Erre a projektre épült rá 2009-ben a következő HEFOP pályázatunk, amely az ismeretek, a szellemi megújulás mellé taneszközöket is biztosított a korszerű és hatékony oktatáshoz. Ekkor sikerült bővíteni iskolai informatikai eszközeinket számítógépekkel, laptopokkal, interaktív táblákkal, projektorral, feleltető rendszerrel. Iskoláink ódon falai között megjelentek a legmodernebb infokommunikációs eszközök. Az önképzésre, a tanítási-nevelési ismeretek és készségek 6
fejlesztésére a továbbiakban is hangsúlyt kívánunk fektetni, hiszen így tudunk lépést tartani a körülöttünk folyamatosan változó világgal. Szakmai munkánk garanciái a rendszeres mérések, a tanulmányi teljesítmények összehasonlító elemzései. Az Országos Kompetenciamérések mellett, amelynek eredményeit évről-évre elemezzük és hasznosítjuk munkánk során, a MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoportjának partneriskolájaként hosszú évek óta részt veszünk a Szegedi Iskola Longitudinális Program rendszeres adatfelvételében és a Diagnosztikus mérések fejlesztésének tesztelésében. Egysoros, nyolc évfolyamos falusi általános iskolaként igyekszünk kihasználni azt az előnyt, hogy mindenki mindenkit ismer. Ismerjük a gyerekek családi hátterét, esetleges szociális problémáit, a környezetet, amely körülveszi őket és befolyással van rájuk. Így közvetlenebb és mélyebb kapcsolatot tudunk kialakítani a szülőkkel, akikkel - lehetőleg azonos értékrend mentén - együtt kell működnünk a gyermek nevelésében. Az elmúlt évek, évtizedek alatt több intézményi jó gyakorlatot is megvalósítottunk, amelyek beépültek iskolánk hagyományai közé, s adaptálható mintákat kínálnak más intézményeknek. Ezek a változatos témákat és területeket fognak át: erdei iskola, olvasóvá nevelés, környezetvédelem, tanulmányi versenyek, tehetséggondozás. Akkreditált jó gyakorlataink: Erdei iskola, Mesetúra, Jeles zöld napok, „EUtazás”, mind olyan program, amely a hagyományos tanórai foglalkozásokon túllépve igyekszik élménnyé tenni az ismeretszerzést, színesíteni az iskolai életet és elősegíteni a gyermeki személyiség fejlődését. Jól bevált oktatási-nevelési forma a becsehelyi iskola alsó tagozatában az iskolaotthon, amely megkönnyíti a gyermekek beilleszkedését az iskolába, a szabadidős programokat a gyermekek és a szülők időbeosztásához, igényéhez igazítják, a szakkörök is szerves részét képezik a délutáni foglalkozásoknak. Ez az oktatási forma kevésbé megterhelő a gyerekek számára, mint a hagyományos délelőtti oktatás, mivel a kötelező tanórai és egyéb foglalkozások a délelőtti és délutáni időszakokra egyenletesen elosztva történnek. A környező iskolák közül elsőként próbáltuk ki az 1998/99. tanévben a guruló-váltó munkabeosztást az alsó tagozaton. Kedvező tapasztalataink alapján ebből nőtte ki magát felmenő rendszerben az iskolaotthonos oktatás. Kedvező tapasztalatainkat igyekszünk továbbvinni az egész napos iskola rendszerében. 2000 óta évente erdei iskolai programokat szerveztünk a mindenkori ötödik évfolyam számára, több hazai helyszínen is kipróbálva ezt a tanulási formát saját kidolgozott munkafüzettel, jól szervezett heti programmal. A 2011/12. tanévben az erdei iskolát némileg felváltotta a hetedikesek számára kiírt Határtalanul program, amelynek támogatottjaként azóta minden tanévben sikerült egyhetes erdélyi körutazást megvalósítanunk. A program jelentős mértékben hozzájárul tanulóink (és tanáraink) identitástudatának erősítéséhez, a határon túl élő magyarság szellemi és anyagi kultúrájának megismeréséhez és megbecsüléséhez. E tevékenységünkkel összefüggésben szervezzük meg minden éven a Nemzeti összetartozás – Határtalanul! témanapot. 2011-ben elnyertük az „Örökös Ökoiskola” címet. A név kötelez. Tanórai, szabadidős és iskolán kívüli programjaink szervezésében is tudatosan törekszünk a környezet védelmére, a természeti, épített és társadalmi környezet megismertetésére, megbecsülésére. Tehetséggondozó tevékenységünk túlmutat az intézmény falain: 1997 óta iskolánk magyar szakos tanárai szervezik és rendezik meg a megyei Bárczi Géza anyanyelvi versenyt, amelyen évről évre 10-15 iskola több mint száz diákja vesz részt. Ugyancsak régi 7
hagyományunk a tankerület negyedikes tanulói számára kiírt komplex tanulmányi verseny, amelynek szervezői az alsó tagozaton tanító pedagógusok. A művészeti nevelést és a tehetséggondozást szolgálja Bázakerettyén a kiemelkedő színvonalú néptánc-oktatás, Becsehelyen pedig a hatodikosok órarendjébe illesztett társastánc tanítás.
8
KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény céljai és alapelvei között rögzíti, hogy a köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. Ennek a munkának aktív részese kell, hogy legyen a szülő is, aki a gyermeki személyiség fejlődésének a folyamatában a legfontosabb szerepet játssza, s a legnagyobb felelősséget viseli. Az iskolának és a szülőnek partnerekként kell együttmunkálkodni ebben a folyamatban, a tudásgyarapítással is a személyiség-formálás lehetőségeit szolgálva és gazdagítva. Közös munkánk csak úgy lehet eredményes, ha az „iskolahasználók" köre: a diákok, a szülők és a pedagógusok együttműködve, közös erkölcsi alappal, mindannyiunk megelégedésére élnek és dolgoznak együtt. Intézményünk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés kell, hogy jellemezze.
A közösségfejlesztési tevékenység keretei Intézményünk a 2014/15-ös tanév során részt vett a TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 „Köznevelés az iskolában” projekt Partnerség és hálózatosodás modul megvalósításában. Célunk, hogy a projekt eredményei minél jobban beépüljenek az iskolai pedagógiai munkába, különösen a közösségi nevelés területén. Ennek megvalósítása érdekében Intézményünk közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. A szülők hatékonyabb bevonására és a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Ennek érdekében tanévenként legalább egy alkalommal szakmai kerekasztalt szervez, amelyen a tantestület tagjai, az intézmény vezetői, szakmai szervezetek, az Intézményi Tanács tagjai, a szülői munkaközösség vezetője, és lehetőség szerint a diákönkormányzat tagjai is részt vesznek.
9
NEVELÉSI PROGRAM
1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLJAINK, FELADATAINK 1.1 Alapelvek Tanulóinknak korszerű, a mindennapi életben jól használható, továbbépíthető alapműveltséget kívánunk közvetíteni, mely lehetővé teszi számukra a társadalmi, gazdasági és természeti környezetben való eligazodást. Biztos alapismereteket kívánunk nyújtani ahhoz, hogy folyamatosan fejlődő képességeiknek megfelelően tudjanak haladni a tudás megszerzésének útján. Fontos szempontunk az esélyegyenlőség megteremtése minden tanuló számára. Ezt elsősorban egyénre szabott, differenciált módszerek alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Kiemelkedő feladatunknak tekintjük az értelmi képességek fejlesztése mellett az egész személyiség harmonikus fejlesztését. Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, mint alapelveket érvényesítik. Alapelvünk olyan légkör kialakítása, ahol: a tanulóink otthon érzik magukat, mindenki személyiségét tiszteletben tartják, a gyerekek aktív részesei iskolai életük, saját tevékenységeik szervezésének; az iskolai közösség tagjaként teret biztosítunk az önállóságuknak, öntevékenységüknek, hogy önkormányzó képességük kialakításával törekedjenek az egyéni és közösség iránti tiszteletre, humánumra, az oktatás során figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit; biztosítjuk a tanulók életkori sajátosságaihoz és egyéni képességeihez mért fejlődést, segítjük őket a számukra megfelelő egyéni tanulási módszerek elsajátításában, minden tanuló számíthat a pedagógusok és a pedagógiai szakszolgálat szakembereinek segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. Alapelveinkkel törekszünk az alapvető emberi és közösségi értékek megvalósítására: együttműködő képesség, következetesség (kiszámíthatóság), tisztelet, tolerancia, az egyén személyiségének tiszteletben tartása.
1.2 Nevelési-oktatási célok Célunk, hogy tanítványaink
nyitott, önművelődésre képes emberekké váljanak, akik az önképzésen, önfejlesztésen túl figyelembe veszik társaik, környezetük problémáit is, toleránsak és segítőkészek. diákjaink legyenek képesek a megszerzett ismereteket értő módon alkalmazni, ugyanakkor alakuljon ki igényük az önálló ismeretszerzésre, kompetenciáik fejlődése révén legyenek képesek az egész életén át tartó tanulásra. törekedjenek a magánéletben, a társadalomban való boldogulásukhoz szükséges képességeik optimális szintre való fejlesztésére. ismerjenek meg és sajátítsanak el egyéni, hatékony tanulási módszereket. legyenek képesek az alkotó munka örömének megismerésével pozitív élmények szerzésére. szerezzenek a művészeti kifejezőkészség, a különböző művészeti ágak területen jártasságot. legyenek alkalmasak a folyamatosan változó, dinamikusan fejlődő társadalomba való beilleszkedésre. a hagyományok ápolásával kötődjenek szűkebb és tágabb közösségekhez és ezeken keresztül hazájukhoz. Váljanak nemzeti azonosságtudattal rendelkező, más nemzetek értékeit becsülő emberekké. Őrizzék anyanyelvüket és a nemzeti értékeket. Tudatosodjon bennük, hogy soknemzetiségű országban élünk, ahol mindenkinek közös érdeke a haza gyarapodása. Ismerjék meg és értékeljék a környezetükben élő nemzetiségek szokásait, hagyományait. Ismerjék meg az európai közösség által biztosított lehetőségeket, tudjanak e lehetőségekkel élni. érezzék fontosnak szülőföldünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megőrzését, tiszteletben tartását. Vegyenek aktívan részt lakóhelyük közéletében. Tanulóink legyenek képesek a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartására, a demokrácia értékeinek tiszteletére. Sajátítsák el az alapvető etikai értékeket, magatartási és viselkedési normákat. Törekedjenek az egészséges és környezettudatos életmódra. Ismerjék a környezetvédelem lehetőségeit, s ezekkel a lehetőségekkel éljenek is. Legyenek képesek a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni. Törődjenek testi-, lelki egészségükkel és tegyenek meg mindent annak megóvásáért. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információkat tudják megfelelő módon értelmezni, szelektálni és feldolgozni.
12
1.3 A célok megvalósulásához kapcsolódó feladatok A legfontosabb pedagógiai feladat a tanulók teljes személyiségének a fejlesztése, tervszerű nevelő-oktató munka során a tanulók alapkészségeinek, kulcskompetenciáinak fejlesztése, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető ismeretek nyújtása.
tervszerű nevelő-oktató munka során a tanulók alapkészségeinek, kulcskompetenciáinak fejlesztése, korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető ismereteket nyújtása belső motiváció kialakítása az aktív tevékenységek iránt a kommunikáció helyes formáinak kialakítása a társas kapcsolatokban a helyes tanulási szokások megalapozása, az egyéni tanulás hatékony módszereinek elsajátítása kulturált, demokratikus magatartásformák, társas szerepeknek megfelelő viselkedés megtanítása, a másság elfogadtatása, az emberi jogok tiszteletben tartása magyarságtudat, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés olvasóvá nevelés, a könyvtárhasználat, az információszerzés és szelektálás különféle módjainak elsajátíttatása az önismeret kialakítása, fejlesztése, reális önértékelés megalapozása egészséges életmódra nevelés a gazdálkodással, a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése, az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a tudatos fogyasztóvá válás kialakítása a művészeti nevelés kínálta lehetőségekkel a személyiség komplex, intellektuális, emocionális, kulturális, erkölcsi, esztétikai, kreativitásra irányuló, testi és szociális fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a sport, a mozgás megszerettetése, a környezettudatos magatartás kialakítása.
1.4.A nevelő-oktató munka eszközei A nevelés cél- és feladatrendszere áthatja az iskolai élet egészét, módszertana változatos. A feladatokat a 6-14 éves korú gyermekek életkori sajátosságaihoz kell igazítani a fokozatosságot és a következetességet szem előtt tartva. Eszközeink: meggyőzés, felvilágosítás, előadás, vita, beszámoló, beszélgetés, mintaadás, tudatosítás, példa, példakép, értékelés, önértékelés. A nevelési feladatok megvalósításának színterei: tanórák, szakkörök, versenyre felkészítő foglalkozások, egyéni fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások, kirándulások, diákönkormányzati rendezvények, választható szabadidős foglalkozások. A céloknak és feladatoknak megfelelő pedagógiai módszereink: differenciálás, kooperatív tanulás projektmunkák 13
erdei iskola Részvétel a Határtalanul programban összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő tananyag feldolgozás, önálló munka lehetőségének biztosítása, a tanulói munka folyamatos ellenőrzése, tanári értékelés, a tanuló önértékelésre ösztönzése, a csoportértékelés alkalmainak megteremtése és biztosítása, Jó gyakorlatok átadása, adaptálása
A stratégiák megválasztásának szempontjai: az életkori sajátosságok figyelembe vétele, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának a növelése, a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló fejlesztő értékelés, az együttműködésre építő tanulási technikák, tanulásszervezési módok szerepének növelése
1.5 Az oktató-nevelő munka várható eredményei 1. A tanulók minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). 2. Az intézményünkből kikerülő végzős diákok mindegyike rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, továbbá ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 3. Az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. 4. Nem nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. 5. Nem nő az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma, ill. az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya. 6. Az országos kompetenciamérések eredményei egyik évfolyamon és mért területen sem kerülnek az országos átlag alá.
14
2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 2.1 A személyiségfejlesztés céljai A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Az iskola pedagógiailag átgondolt, tudatos személyiségfejlesztő tevékenysége arra hivatott, hogy: erősítse a család pozitív irányú törekvéseit, képviselje és erősítse, szükség esetén kialakítsa a tanulók pozitív értékrendjét, gyengítse a környezetünkben, a társadalomban folyamatosan, vagy alkalmanként megjelenő, egyetemesen elfogadott emberi értékeket megkérdőjelező, vagy ellene ható tényezők erejét. Célunk, hogy az iskolánkból kikerülő tanuló: legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, akaratereje és fegyelmezettsége által váljon képessé szociális hátrányok és kudarcok leküzdésére, rendelkezzék a megújulás és alkalmazkodás képességével, érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért, tudjon adott helyzethez illően viselkedni, legyen a világról és önmagáról korosztályának megfelelően reális képe, tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni, legyen igénye az anyanyelv helyes használatára, legyen igényes a környezetére, annak tisztaságára, rendjére, lépjen fel a szándékos károkozókkal szemben, rendelkezzen az élethosszig tartó tanulás és kulturálódás igényével, ismeretszerzésre és szórakozásra tudja helyesen használni a könyvtárat és az internetet, legyen aktív tagja különböző közösségeknek, készüljön fel a felelős állampolgári szerepre az iskola által közvetített demokratikus modellek segítségével
2.2 A személyiségfejlesztés feladatai A személyiségfejlesztés a nevelő-oktató munka minden területén megjelenik: a tanítási órákon, a tanítási órákon kívüli szervezett foglalkozásokon és a szabadidős tevékenységek során egyaránt. Hisszük, hogy a pedagógusok személyes példaadása alapvetően befolyásolja, alakítja tanítványaik személyiségét. Törekszünk arra, hogy minden nevelő szemléletében nagy hangsúlyt kapjon a szorongásmentes, sokoldalú, sokirányú személyiségalakítás, a gyermekközpontúság.
Feladataink: az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése, alkotókészség fejlesztése, társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatására, elismerésére, példaként való kezelésére a tanulási folyamat ösztönzésére, a motiváció megteremtésére, a megismerés örömének és a rendszeres sikerélmény biztosítására, szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítására, szükség esetén adminisztratív eszközökkel történő megakadályozására, a kompetenciaalapú oktatás rendszeres alkalmazása a tanórai, tanórán kívüli oktatásban, nevelésben, ezek folyamatos beépítése a személyiségfejlesztésbe, pozitív gyermeki megnyilvánulások támogatása, elismerése, példaként való kezelése a tanulási folyamat ösztönzése, a motiváció megteremtése, a megismerés örömének és a rendszeres sikerélménynek a biztosítása, a fegyelem, az önállóság, a szabadság, a szabad gondolkodás kialakítása, felelősségérzet kialakítása önmaguk és társaik iránt fizikai, erkölcsi, szellemi téren,
2.3 A személyiségfejlesztés eszközei:
önismereti, együttműködési képességeket fejlesztő gyakorlatok, különös tekintettel az osztályfőnöki órák keretében a szociális kompetencia fejlesztése révén, iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken való szereplés, a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás együttműködési és konfliktuskezelési technikák, tolerancia gyakoroltatása, türelmes meggyőzés, szélsőséges megnyilvánulások következetes elutasítása, szükség esetén adminisztratív eszközökkel történő megakadályozása.
16
3. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 3.1. Az egészségfejlesztés céljai Az egészségnevelés célja, hogy segítsük elő a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje az egészségi állapotát érintő hatásokat és az által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember érdeke és legfőbb feladata. Legyenek képesek: helyes döntéseket hozni egészséges életvitelt kialakítani konfliktusokat megoldani ismerjék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzésére
3.2 Az egészségfejlesztés feladatai
alapvető testi higiénia iránti igény fejlesztése kulturált és egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása és fejlesztése a rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése, a sportolás szükségletté tétele prevenció, a testi és lelki egészség megóvására nevelés a tanulók egészségügyi- felügyelete és ellátásának biztosítása
3.3 A feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök és módszerek
általános testápolás, fogápolás szokásainak gyakoroltatása, serdülőköri higiénés problémák kezelése, a közvetlen tanulói környezet tisztaságának, rendjének fenntartása a táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása megfelelő étkezési szokások gyakoroltatása, étkezési higiénia, étkezési esztétika részt veszünk az iskolatej és az iskolagyümölcs programban, erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése balesetvédelmi oktatás szűrővizsgálatok, a prevenciós előadások megszervezése (drog- és alkoholfogyasztás, dohányzás megelőzése)
a problémamegoldó, konfliktuskezelő, kudarctűrő képesség fejlesztését szolgáló témák feldolgozása
4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 4.1 A közösségfejlesztés célja A közösségfejlesztésben kiemelt céljaink: megismertetni és elfogadtatni a kulturált viselkedést, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályait. Célunk, hogy a tanulók tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, tartsák be a kulturált kommunikáció szabályait, toleránsak, előítélet-mentesek, empátiával rendelkezők legyenek, rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével, sajátítsák el a közösségi magatartás legalapvetőbb formáit, legyenek nyitottak, érdeklődők, megértők a különböző szokások, kultúrák, a másság iránt, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, szerezzenek személyes tapasztalatot az együttműködés, a konfliktusok kezelése és megoldása terén, ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit. Olyan iskolai közösséget szeretnénk, amelyben a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanár egyaránt. Az iskolai közösség kialakítása, fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg.
4.2 A közösségfejlesztés feladatai
az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása, az intézmény pedagógiai programjának, házirendjének a megismertetése, a közösség hagyományainak megismertetése, tanulói közös tevékenységek megszervezése, összehangolása, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása.
4.3 A fejlesztés eszközei produktumok létrehozása, bemutatása, iskolai hagyományok teremtése, megőrzése, a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások értékelés, dicséret, elismerés, jutalmazás.
18
5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI Az intézmény szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára jellemző a team-munka és a pedagógusok közti aktív együttműködés.
5.1 A pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatait a köznevelési törvény és a hozzá kapcsolódó EMMI rendeletek szabályozzák. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben határoztuk meg a részletes intézményi elvárásokat és feladatokat, amely minden az iskolával jogviszonyban álló pedagógusra vonatkozik. Mindezek alapján a pedagógus feladata, hogy: a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz; a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye; közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében; a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. A pedagógus aktívan vegyen részt az iskola éves munkarendjében vagy a havi eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges, az osztályfőnökök, a munkacsoport-vezetők és az iskolai vezetők által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten), szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon. A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki és munkacsoport-vezetői feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. 19
A pedagógusoknak a szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett: a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre, a szaktárgy pozitív attitűdjének kialakítása; szaktárgyi versenyekre való felkészítés, a versenyek lebonyolításában való közreműködés, közművelődési tevékenység szervezése; a tanulók informálása a szakterület eredményeiről és az információs forrásokról; a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről; az igazgató vagy megbízottja kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról; az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel. a hosszasan (2 héten túl) hiányzó tanulók felzárkóztatásának segítése egyéni foglalkozásokkal. Minden pedagógustól elvárjuk, hogy a tanítási órákat a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezze meg az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában tartózkodjon a szaktárgyi tanulásirányítás mellett érezze kötelességének a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatást, az iskolai környezet tisztaságának megőrzését és védelmét, az óraközi szünetekben a szakszerű ügyelet ellátását, a tanulók étkeztetésében való közreműködést. Minden pedagógus fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért; kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani; köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni; anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.
5.2 Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladata, hogy: Különösen az osztályába tartozó tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse a tanulmányi munka és a személyiségfejlődés területén egyaránt. A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztassa, a szülőket figyelmeztesse, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
20
Érdemi választ adjon a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. A tanulók hiányzásait nyomon kövesse, a mulasztási naplót vezesse, illetve havonként összesítse. Az osztályába tartozó tanulók tanulmányi eredményeit folyamatosan figyelemmel kísérje. Az osztályban tanító tanárok munkáját segítse, óralátogatásokat végezzen, a hospitálások során figyelemmel kísérje a diákok és a kollégák tevékenységét. A haladási naplót havonként ellenőrizze; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét. Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) rendszeres időszakonként (október, december, február, április végén és a tanév zárása előtt) összevesse, a hiányokat pótolja. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesítse (figyelemfelhívás). Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztassa a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelemmel kísérje a tanulók egészségi állapotát, különös tekintettel a tartós betegségekre, fogyatékosságokra. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra, szükség esetén segítséget nyújtson azok igénylésében. A szülők vagy az osztályban tanító pedagógusok vagy diákok 50%-ának kérésére soron kívül – a szülők és diákok képviselőinek bevonásával – az osztályértekezlet összehívását megszervezze. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltasson. Az éves munkatervben meghatározott időpontban – team-értekezletet, fogadóórát, illetve szülői értekezletet tartson. Egyéni fejlődési-fejlesztési naplót vezessen az IPR programba bevont tanulókról. Eleget tegyen a vonatkozó jogszabályokban előírt adminisztratív kötelességeinek. Legyen tájékozott a rá bízott tanítványok felnőttekhez fűződő kapcsolatairól, értékfelfogásáról, érzelmi állapotáról, szabadidejük felhasználásáról, életcéljaikról.
21
A BECSEHELYI ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE
11. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA
6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK Iskolánkban integrált nevelés-oktatás folyik. Az intézmény lehetőségeihez mérten igyekszik megteremteni a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak az általános tantervű osztályokban történő integrált oktatását és nevelését. Célunk valamennyi gyermek fejlesztő nevelése, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű, eltérő szociális és családi háttérrel rendelkező tanulóké, ugyanakkor feladatunk a tehetséges tanulók felkarolása, kiemelkedő képességeik kibontakoztatásának segítése. A 2011. évi CXC. törvény 42.§ (2) lehetőséget nyújt a szülőknek arra, hogy kiválasszák a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével Az oktatási intézményeknek pedig lehetőséget biztosít fogyatékos gyermekek oktatására-nevelésére, ha megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkeznek. A tanulók iskolába lépése után a nevelők egyre több ismeretet szereznek azok iskolakészültségi fokáról, magatartásáról, szorgalmáról, szociális körülményeiről, értelmi képességéről, munkához való viszonyáról, teljesítőképességéről, közösségben való viselkedéséről. Az első osztály első hónapjában a fejlesztő pedagógus elvégzi minden tanuló DIFER mérést, mely újabb ismereteket ad a gyermekek iskolakészültségéről. A mérés tapasztalatairól tájékoztatja az osztályban tanítókat és az iskolavezetést. Ha a nevelők az iskolai élet bármely területén jelentős elmaradást, eltérést, problémát észlelnek a tanuló életkorához viszonyítva, a jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével a szakszolgálathoz fordulnak vizsgálati kérelemmel. A vizsgálat megállapíthatja a tanuló esetleges sajátos nevelési igényét; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségét; kiemelt tehetségét.
6.1 Különleges bánásmódú gyermekek nevelése 6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igény kifejezi a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű vagy az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. Mindez a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, kiegészítő fejlesztő, korrekciós, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. melléklete tartalmazza. A különleges gondozást, speciális szükségleteket a nevelés-oktatás, fejlesztés területén a hatályos jogszabályokkal összhangban biztosítjuk. A sajátos nevelési igényű tanulók beillesztése speciális tanterv, az illetékes szakszolgálat vizsgálata alapján meghatározott fejlesztési területek alapján, egyéni fejlesztési tervek szerint történik. A fejlesztő foglalkozások egyéni vagy csoportos formában történnek a meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus vezetésével az előírtaknak megfelelő óraszámban.
A gyerekek a rehabilitációs és fejlesztő órák kivételével az évfolyamoknak megfelelő osztályközösségben tanulnak. Intézményünk ellátja a következő sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését: enyhe értelmi fogyatékos tanulók érzékszervi: látás- és hallássérült tanulók beszédfogyatékos tanulók pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók.
6.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek tanulási nehézségét az illetékes tankerületi szakszolgálat állapítja meg szakértői vizsgálat alapján. A szakértői véleménnyel rendelkező gyerekek heti rendszerességgel, a szakvélemény alapján meghatározott óraszámban fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. A BTMN-es gyerek számára egyéni fejlesztési terv készül a meghatározott fejlesztési területekre vonatkozóan. A foglalkozások témáját az egyéni fejlődési napló tartalmazza. A gyerekek a szakvéleményben meghatározott felülvizsgálaton vesznek részt, amely megszüntetheti vagy továbbra is megállapítja a tanulási nehézséget.
6.1.3 A kiemelten tehetséges tanuló Iskolánk feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakoztatásuk elősegítése. Ennek megvalósítása a kötelező tanítási órákon és a tanítási órákon kívüli foglalkozásokon történik. A nevelők a szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, a tanulók önálló és csoportos munkáira támaszkodva. Alkalmazzák a különböző módszertani eszközöket, és tanulásszervezési eljárásokat. A tanórán kívüli tehetséggondozás a különböző szakkörökön és foglalkozásokon történik. Ezek indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete és a fenntartó dönt. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi, sport, kulturális versenyek, vetélkedők, tanulmányi kirándulások, színházlátogatás, ünnepségeken való részvétel, projekthét. Az iskolán kívüli versenyeken való részvételt is biztosítjuk a kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink számára. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők, a szaktanárok végzik. Támogatjuk tanulóinkat az iskolánkon kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételben.
6.2 Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet kategóriáját a hatályos jogszabályok fogalmazzák meg. Iskolánk lehetőségeinek minél szélesebb körű kihasználásával biztosítani igyekszik a szociális helyzetük miatt hátrányba került tanulók számára az esélyegyenlőséget. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról az illetékes jegyző értesíti az iskolát. A halmozottan hátrányos helyzethez a jogszabályban előírt kedvezmények kapcsolódnak. A szociális hátrányok észlelése és a problémák jelzése, lehetőségeink szerinti kezelése minden pedagógus, de főleg az osztályfőnökök feladata.
23
Amennyiben problémát észlel a pedagógus, vegye fel a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, valamint szükség esetén a helyi Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével. A pedagógusok adják át a gyermekkel kapcsolatos ismereteiket egymásnak, óvónő - tanító, tanító – tanár viszonylatban is. Az iskola nem tudja befolyásolni a családok szociális helyzetét. Lehetőségei kimerülnek a szülők, a családok nevelési gondjainak enyhítésében tanácsadással, együttműködéssel, melynek formái: Szülői értekezlet, amelyen az oktatás-nevelés folyamatában fellépő problémák felvetése (konkrét tanulók megnevezése nélkül), elemzése, megoldáskeresése történik. Fogadóórákon, személyes (négyszemközti) beszélgetésekkel az egyénileg felvetődő problémák megbeszélése, tanácsadás. A családlátogatás lehetőséget ad az osztályfőnök részére a szociális környezet megismerésére, legalább egy alkalommal az osztályfőnökség ideje alatt, de szükség esetén többször is. Nyílt tanítási napok, ahol lehetősége van a szülőnek a tanítási órákon gyermekének megfigyelésére, a pedagógussal való konzultációra. A problémák jellegétől és a szülők igényétől függően pszichológus vagy más szakember meghívásával előadás, beszélgetés szervezése.
7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, azonos csoportban tanuló gyermekek alkotják, a legalapvetőbb iskolai közösség. Dönthetnek az osztályközösséget érintő belső kérdésekről, illetve az osztályt a diákönkormányzatban képviselő tanuló személyéről. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat tagjait az osztályközösségek választják meg, minden tanév elején. Ők vesznek részt az alkalomszerűen tartott diák-önkormányzati gyűléseken. Meghatározzák éves munkarendjüket, javaslatot tesznek a kirándulások, túrák, versenyek rendezésére, megválasztják saját képviselőiket, határoznak a köznevelési törvény által biztosított szabadon felhasználható nap programjáról. Munkájukat a diák-önkormányzatot segítő pedagógus irányításával végzik. Az évi rendes diákközgyűlésen beszámolnak munkájukról és terveikről. A tanulók véleménynyilvánítási jogának érvényesítése A tanulók az iskola életéről, az oktató-nevelő munka gyakorlatáról szervezett körülmények keretében mondhatják el véleményüket: 24
a minden tanév elején megrendezett diákközgyűlésen,
a diákközgyűlés kötelező programja az elmúlt év diák-önkormányzati munkájának értékelése, az aktuális év munkaterve, a diákönkormányzat testületének bemutatása, a Házirendben foglaltak érvényesülése, a Házirend módosításainak ismertetése, a diákok véleményezési jogának érvényesülése. a diák-önkormányzati gyűléseken, az iskola igazgatójának címzett írásbeli beadványban. Az egyéni véleménynyilvánításra a tanulónak mindenkor joga van, amennyiben az a környezete, társai és az Iskola dolgozóinak méltóságát nem zavarja. A véleménynyilvánítás korlátja mások személyiségi jogainak védelme. A tanítási órákon, szervezett foglalkozásokon és az Iskolai élet más területein a véleménynyilvánítással a tanuló az órán a foglalkozást vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. A tanulókat érintő kérdésekben az Iskola vezetése illetve a nevelőtestület kikéri a diákönkormányzat véleményét, ha az érintettek köre meghaladja az iskola tanulólétszámának 30%- át.
8. EGYÜTTMŰKÖDÉSEINK A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLA, A PEDAGÓGUS ÉS A TÁRSADALMI KÖRNYEZET EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, A KAPCSOLATRENDSZER TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskola és a családi nevelés összhangjának, a tanítás-tanulási folyamat hatékonyságának alapvető eleme a pedagógus és a szülő közötti partneri kapcsolat. Intézményünk nyitott iskolaként működik. Az együttműködés Alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Formája: a kölcsönös támogatás. Feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség. Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége.
8.1. A szülői oldalról 1) Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, szülői értekezleteken, fogadóórákon. 2) Együttműködő magatartás. 3) Érdeklődő, segítő hozzáállás. 4) Támogató segítségnyújtás. Szülői szervezet: az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munkát. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és az intézményi tanácsot. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
25
8.2 Az iskola részéről 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) 8)
Szülői értekezletek Fogadóórák Nyílt napok Családlátogatások SZM - gyűléseken való részvétel Előadások szervezése Elégedettségi felmérések Közös rendezvények
1. Szülői értekezlet A szülői értekezlet a szülők tájékoztatásának legfőbb fóruma. A szülőket az eredményes együttműködés érdekében meg kell ismertetni az iskolai dokumentumokkal. Évente több alkalommal kerül megrendezésre. Formái: iskolai, osztály-, rendkívüli szülői értekezletek.
Célja, hogy: tájékoztassa a szülőket Gyermekük előmeneteléről Az osztály aktuális nevelési-oktatási problémáiról Az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról Tanórán kívüli foglalkozásokról – ezek esetleges anyagi vonzatáról Osztálykirándulásokról – azok várható költségeiről A tanév során várható egyéb kiadásokról Pályaválasztási lehetőségekről A szülő tanácsot kaphat Tanulási módszerek kialakításának segítésében Nevelési problémák megoldásában A pályaválasztás irányításában
Az osztályfőnök feladata: A szülők meghívásáról időben gondoskodni. Az értekezlet témájától függően a résztvevők (szaktanárok, tanulók) körének meghatározása. Dokumentálni a szülői értekezlet megtörténtét és a résztvevőket. 2. Fogadóóra Évente két alkalommal szervezzük, félévenként; a bukásra álló tanulók szülei részére külön, egyénre szóló behívás szerint. Célja, hogy: A szülők egyénileg kapjanak információt gyermekük előmeneteléről, magatartásáról, szaktanárok véleményéről, A pedagógus tanácsokat adjon a tanulók nevelésével kapcsolatban. Ideje az éves munkatervben meghatározottak szerint. Az osztályfőnök feladata: a fogadóóra időpontjáról értesíteni a szülőket a tanulók ellenőrzőjén keresztül. Dokumentálni a fogadóóra megtörténtét és a résztvevőket. 3. Nyílt tanítási napok
26
Félévente 1-1 tanítási napon szervezzük, ahol a szülő betekintést nyer az iskolai tanórák menetébe, a tanulók órai, iskolai viselkedésébe. Ideje az éves munkatervben meghatározottak szerint. 4. Családlátogatás Az új, illetve az új osztályt kapott osztályfőnökök osztályuk minden tanulójánál legalább egyszer családlátogatást végeznek, lehetőleg az első tanévben. Problémás tanulók esetében, ha szükséges, több alkalommal is. Veszélyeztetett tanulók szüleinél a gyermekvédelmi felelőssel együtt kell családlátogatást tenni. A családlátogatás tapasztalatait, amennyiben azok a tanuló előmenetelét, iskolai teljesítményét érintik, az érdekelt szaktanárokkal ismertetni kell. A családlátogatások időpontjait dokumentálni kell. 5. SZM–gyűléseken való részvétel Az intézmény igazgatója vagy megbízott nevelője részt vesz a szülői munkaközösség ülésein, ahol a tanulókat érintő ügyekről tárgyalnak. Az igazgató és a szülői munkaközösség választmányának elnöke rendszeres kapcsolatban van egymással. 6. Előadások szervezése Az intézmény előadásokat szervezhet az egészségneveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatban, akár külső szakember közreműködésével. (pszichológus, iskolaorvos, rendőr, nevelési tanácsadó szakembere)
7. Elégedettségi felmérések Szükség van arra is, hogy a szülők rendszeresen véleményt nyilváníthassanak az iskolai életről, munkáról. Ezért feltétlenül szükség van a szülők körében rendszeresen, elégedettségi felmérést elvégezni, elemezni. Az ebben leírtakat figyelembe véve továbblépni, szükség esetén a pedagógiai program ide vonatkozó pontjait módosítani. 8. Közös rendezvények Iskolánk hagyományai közé tartozik, hogy a szülői munkaközösséggel együtt szervezzük meg az iskolai farsangot és a gyermeknapot. Ezeken a programokon a szülői munkaközösség tagjai szervezőként, résztvevőként is jelen vannak, valamint anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a rendezvények szervezési, lebonyolítási költségeit, a különböző vetélkedők jutalmazását.
8.3 Az iskola és a tanuló együttműködésének formái
Az együttműködés lehetőségei a diákok részéről: Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, Ötletnyújtás előadások témáihoz, Véleménynyilvánítás, Diák-önkormányzati ülések, Diákközgyűlés.
27
Az iskolai diákönkormányzat tagjait az osztályközösségek választják meg, minden tanév elején. Ők vesznek részt az alkalomszerűen tartott diák-önkormányzati gyűléseken. Meghatározzák éves munkarendjüket, javaslatot tesznek a kirándulások, túrák, versenyek rendezésére, megválasztják saját képviselőiket, határoznak a Knt. által biztosított szabadon felhasználható nap programjáról. Munkájukat a diák-önkormányzatot segítő pedagógus irányításával végzik. Az évi rendes diákközgyűlésen beszámolnak munkájukról és terveikről.
8.4 Társadalmi környezet Szakszolgálat Intézményünk szoros munkatársi kapcsolatban van a területileg illetékes szakszolgálattal, melynek munkatársai – kérésünkre – elvégzik a tanulók vizsgálatát, egyéni foglalkozásokat tartanak az arra rászorulóknak. Javaslatot tesznek a tanulóval foglalkozó pedagógusoknak a bánásmód mikéntjére, a különböző értékelés alóli felmentésekre, a speciális oktatási formákra, az egyéni foglalkozási időkeretre. Megállapítja és közli a kontrollvizsgálat időpontját. Egészségügyi intézmények Az egészségügyi intézmények dolgozói közül az iskolaorvos és védőnő rendszeresen végzik a tanulók vizsgálatát, szűrését. Az iskolafogászati ellátást a fogszakorvos évi megállapodás alapján végzi. Előre egyeztetett időpontban szűri a tanulókat. Az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos is kérésre szívesen tart egészségügyi felvilágosító előadást, osztályfőnöki órát. Mindkét iskolában orvosi szoba áll a szakemberek rendelkezésére a szűrővizsgálatok elvégzéséhez, az egészségügyi dolgozók intézményi munkájának elvégzéséhez. Intézményi tanács Az intézményünkben működő intézményi tanács kapcsolatot teremt az iskola és annak társadalmi környezete között. Tagjai rendszeres tájékoztatást kapnak az iskola életéről, programjairól, terveiről, fejlesztéseiről, elképzeléseiről. Segítik az iskolát abban, hogy az intézményt, az ott folyó munkát jobban megismerhessék azok, akik az iskola szolgáltatásait igénybe veszik. A Becsehelyi Általános Iskola intézményi tanácsának összetétele: a nevelőtestület delegáltjai: 3 fő, az iskolai szülői szervezet delegáltjai: 3 fő, az iskola székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjai: 3 fő. Az Intézményi Tanács létszáma összesen: 9 fő. Az intézmény fenntartója Intézményünk fenntartója 2013. január 1-je óta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Képviseletét a Letenyei Tankerület és annak tankerületi igazgatója látja el. A fenntartóval mindenkor kiegyensúlyozott, harmonikus munkakapcsolatra törekszünk. Mindennapi tevékenységeinket a kölcsönös segítségnyújtás, tolerancia és nyitottság jellemzi. A tankerületi igazgatót vagy az általa megbízott képviselőjét rendszeresen meghívjuk értekezleteinkre és rendezvényeinkre. Rendszeresen részt veszünk a tankerületi igazgatói értekezleteken. Helyi önkormányzatok
28
Az önkormányzatok polgármestereit, képviselőit meghívjuk és szívesen látjuk minden rendezvényünkön. Az önkormányzati rendezvényeken iskolánk tanulói és dolgozói részt vesznek, és igény estén a szervezésben és lebonyolításban is közreműködnek. Óvodák Az óvodával kölcsönösen jó kapcsolatot alakítottunk ki mindkét iskola és helyi óvoda viszonylatában. A leendő első osztályos tanítók többször ellátogatnak az óvodákba, ahol kötött, szabadidős és egyéb foglalkozásokon vesznek részt. Az óvónőkkel a leendő első osztályosok látogatnak el az iskolába. ahol tanórán és egyéb foglalkozásokon is részt vesznek, és megismerkednek az iskolai környezettel, szokásokkal. Művelődési ház (IKSZT) A művelődési házzal, a községi könyvtárral és vezetőikkel rendszeres munkakapcsolat kialakítására törekszünk. Kölcsönösen egyeztetjük programjainkat, azok szervezésében, lebonyolításában segítjük egymást. Egyház A köznevelési törvényben az egyházak számára biztosított jogaihoz a feltételeket megteremtjük. A gyermekekkel foglalkozó, hitoktatást végző egyházi személyekkel igyekszünk harmonikus, munkatársi kapcsolatot kialakítani. Közösen törekszünk arra, hogy tanítványaink őszinte, fegyelmezett, tisztességes felnőtté váljanak. Egymás rendezvényeit kölcsönösen segítjük. Különösen a magyar katolikus Egyházzal tartunk fel élő kapcsolatot, hiszen településeink lakói túlnyomó többségben katolikus vallásúak. Közös rendezvényeket szervezünk, a helyi plébánost rendszeresen meghívjuk iskolai rendezvényeinkre. A tankerület általános iskolái A környező települések iskoláival együttműködünk továbbképzések, műhelymunkák, pályázatok lebonyolításában.
a
különböző
versenyek,
Középfokú nevelési-oktatási intézmények Intézményünk rendszeres kapcsolatot tart azokkal a középfokú oktatási intézményekkel, melyek 8. osztályt befejező tanulóink továbbtanulását biztosítják. Meghívásunkra, vagy bejelentkezésre tájékoztatást adnak az iskolájukban folyó továbbtanulási lehetőségekről. Tanítványainknak lehetővé tesszük a középiskolák által rendezett nyílt napon való részvételt. A megyei pályaválasztási kiállítást szervezett formában látogatják meg 8. osztályos tanulóink, ahol a megye középiskolái szintén képviseltetik magukat, itt is bemutatkoznak leendő tanulóiknak és szüleiknek. Civil szervezetek Állandó, összehangolt, jól működő kapcsolat alakult ki az alábbi civil szervezetekkel: „A Bázakerettyei Iskola Diákjaiért” Alapítvány Zalai dombság turizmusáért közhasznú egyesület Olajipari Nyugdíjas Klub Egyesület Bázakerettye és Térsége Bányász Művelődési Egyesület „Becsehely Közművelődésért és Kulturális Fejlődéséért” Alapítvány Becsehelyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület 29
Helyi sportegyesületek
Külső kapcsolataink segítenek a: Tanulmányi versenyek támogatásában Tanulmányi kirándulások megszervezésében, lebonyolításában Év végi és év közbeni jutalmazásokban Rendezvényeink támogatásában, szervezésében
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Az intézményünkbe beiratkozó tanulóknak alkalmassági vizsgát nem kell tenniük, mivel általános iskolánkban nem folyik sport és művészeti emelt szintű oktatás.
9.1 Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott legfeljebb 3 tantárgyból, és a javítóvizsga letételére a tantestülettől engedélyt kapott. aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tananyag teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki az adott tantárgy helyi tanterve alapján.
9.2 Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, - a nevelőtestület engedélyével, akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7)), - akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból és a tantestület engedélyét megkapta (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7),(8)), - aki tanulmányait magántanulóként végzi. Ha a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés határideje után létesül, a tanuló csak év végén tehet osztályozó vizsgát. Az osztályozó vizsga írásbeli és/vagy szóbeli részből áll.
9.3 Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott, és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki a helyi tanterv alapján. Belső vizsgarendszer a köztes vizsgákra Vizsgaidőszakok: - javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. közötti időszakban, 30
- osztályozó vizsga: a tanév rendjében meghatározott két időszakban, - különbözeti vizsga: szervezhető adott tanévben, egyéni elbírálás szerint. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló indokolt esetben a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja a szaktanártól, javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. A szaktanár a diákot tájékoztatja az értékelés részleteiről.
9.4 A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság tagjainak száma 3 fő. A szóbeli vizsgán a tanulók maximum 3-4 fős csoportokban vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására, idegen nyelv esetén a kiadott olvasmány áttekintésére legalább 15 perc felkészülési időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga csak rendkívüli körülmények esetén szakítható meg. A szóbeli vizsgán utoljára, vagy egyedül vizsgázó diák számára biztosítania kell a vizsgabizottságnak, hogy egy társa feleletét végighallgassa.
9.5 Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelő tanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. Egy vizsganapon legfeljebb két írásbeli vizsga szervezhető egy tanuló számára.
9.6 A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A dolgozat írásához csak a dolgozaton feltüntetett segédeszközök használhatók. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
9.7 A gyakorlati vizsgák rendje Azon tantárgyakból, melyek gyakorlatorientáltak (készség tárgyak, informatika) a gyakorlati vizsgakövetelményeket a szaktanárok állítják össze a helyi tanterv alapján és közlik a tanulókkal. A diákok önállóan készülnek fel a vizsgára és gyakorlatban (speciális munkakörülmények között – tornaterem, sportpálya, gépterem –) mutatják be az elsajátítottakat.
9.8 A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel szóban értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el.
31
9.9 A vizsgák értékelésével kapcsolatos szabályok A javítóvizsgán, osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán használt egységes százalék és érdemjegy határok: 100% - 91%=5 90% - 76%=4 75% - 56%=3 55% - 35%=2 34% - 0 %=1 Ha egy tantárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, az írásbelin legalább 25%-os teljesítményt kell elérnie a tanulónak ahhoz, hogy a szóbeli vizsgát megkezdhesse.
9.10 A vizsgák formája és követelményrendszere A vizsgák formája a különböző tantárgyak esetében (X: vizsga) TANTÁRGY
Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv (angol) Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének –zene Rajz Technika Testnevelés Informatika Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv (angol) Történelem Matematika Erkölcstan Természetismeret Ének –zene Rajz Technika Testnevelés Fizika Kémia Biológia Földrajz Hon- és népismeret Informatika
ÍRÁSBELI
SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT X X X X X X X X X X X
GYAKORLATI
X X X X X FELSŐ TAGOZAT X X X X X X X
X X X X X X X X X
X X X
X X X X
X X X X X X
32
X
A vizsgakövetelményeket a Nat és a kerettantervek alapján elkészített intézményi Helyi tantervben foglalt tantárgyi követelmények határozzák meg.
9.11. Magántanulói vizsgaszabályzat Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, a szülő írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához. Az igazgató döntése előtt megvizsgálja, hogy nem hátrányos-e a diák számára a magántanulói státusz. Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A magántanulók vizsgaszabályzata: 1. A magántanulók a magántanulói határozatban foglaltak szerint kötelesek a pedagógiai programban meghatározott tárgyakból az iskola által kijelölt időpontban osztályozóvizsgát tenni. 2. A szaktanár egyes szaktárgyakból félévente három konzultációs alkalmat köteles biztosítani a magántanuló számára, melynek időpontját írásban közli az iskola a tanulóval. 3. Amennyiben a tanuló neki felróható okból a vizsgán nem jelenik meg, teljesítménye elégtelennel értékelhető. 4. A magántanuló nyilvántartásáért az osztályfőnök a felelős.
10. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE A BEIRATKOZÁS, ÁTIRATKOZÁS, ISKOLAVÁLTÁS RENDJE A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. Az iskola a tanulók felvételét és átvételét a hatályos köznevelési törvény, valamint a kapcsolódó EMMI rendeletek alapján végzi. Ennek értelmében iskolánk is köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen a beiskolázási körzetében lakik. A sajátos nevelési igényű tanulók közül a szakmai alapdokumentumban meghatározott fogyatékossággal rendelkező tanulókat vesszük fel. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ véleményének kikérésével a kormányhivatal által meghatározott időszakban kell beíratni. A beíratás időpontjáról az óvodákban kihelyezett plakátokon keresztül értesítjük a szülőket. Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A tanulók felvételéről az igazgató dönt. A felvett tanuló nyilvántartásáról az iskola gondoskodik. Másik intézményből érkező tanuló átvétele esetében a távoztató iskolát „Befogadó nyilatkozat” kiadásával tájékoztatni kell. 33
A tanulók átvételéről az igazgató dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. Kiskorú tanuló átvételét a szülő és tanuló együtt kérheti szóban személyesen vagy írásban. Abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában, egyedi elbírálás alapján meghatározott időn belül köteles a tanuló osztályozó vizsgát tenni. Indokolt esetben az igazgató a tantárgy félévi vagy év végi minősítése alól felmentést adhat az osztályozó vizsgára való felkészülés (felzárkózás) ideje alatt. Ha az intézménnyel jogviszonyba álló tanuló kíván iskolát váltani, a befogadó iskola által kiadott nyilatkozat dátumától megszűnik a tanulói jogviszonya intézményünkkel. A tanulót a KIR rendszerből haladéktalanul kijelentjük, hogy további nyilvántartását a befogadó iskola át tudja venni. A távozó tanköteles tanulóról a befogadó intézmény megnevezésével a kormányhivatalt 15 napon belül írásban értesítjük.
11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Iskolánkban az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatása - a helyi tantervben meghatározott szaktárgyi tartalmakon kívül - az 1-8. évfolyamon történik a tanulók életkorához, előzetes ismereteihez igazodva. A pontos, életkori sajátosságoknak megfelelő tematika kidolgozása az alsó tagozatos és az osztályfőnöki munkaközösség feladata. A foglalkozásokra a szabadidős tevékenységek (alsó tagozat) és az osztályfőnöki órák (felső tagozat) időkeretében kerül sor évente 1-1 órában, elméleti képzés és gyakorlati foglalkozások keretében egyaránt.
11.1 A foglalkozások célja
A tanulók ismerjék meg: a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, az alapvető életműködések legfőbb zavarait, az újraélesztés ABC-jének értelmét, az elsősegélynyújtás általános szabályait. Sajátítsák el: a segélyhívás helyes módját az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, az alapvető életműködések zavarainak felismerését, az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, Legyenek képesek: a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését, 34
a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, balesetes betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.
11.2 Feladatok a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai (osztályfőnöki órák keretében évi 1 óra, a többi tantárgy esetében a helyi tanterv szerint) és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel; az iskola igénybe veszi az iskolaorvosi és védőnői szolgálat szakmai segítségét évente és évfolyamonként 1 alkalommal tanulóink lehetőség szerint bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; lehetőség szerint – támogatjuk a pedagógusok részvételét elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
35
HELYI TANTERV
1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak „A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről” szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben közzétett kerettantervekben kerültek meghatározásra. A miniszter által kiadott kerettantervek közül az iskolatípusunknak megfelelő, pedagógiai szakaszok szerint tagolódó kerettanterv alapján készült el helyi tantervünk. 1. melléklet–Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyamára, javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint Kötelező tárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv: angol matematika erkölcstan környezetismeret ének-zene A változat vizuális kultúra technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport 2. melléklet–Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára, javítva a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 2. melléklete szerint Kötelező tárgyak: magyar nyelv és irodalom A változat idegen nyelv: angol matematika történelem,társadalmi és állampolgári ismeretek: erkölcstan természetismeret ének-zene A változat vizuális kultúra technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport biológia-egészségtan A változat fizika A változat kémia A változat földrajz informatika hon- és népismeret 10.4 melléklet A horvát nemzetiségi nevelés-oktatás kerettanterve Kötelező tárgyak: horvát népismeret 1-4. és 5-8. évfolyam horvát nyelv és irodalom nyelvoktató nemzetiségi oktatáshoz 1-4. évfolyam és 5-8. évfolyam
37
2. A HELYI TANTERV SAJÁTOSSÁGAI 2.1 A kerettantervek alapján meghatározott óraszámok 2.1.1 Az alsó tagozat számára Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Horvát népismeret* Horvát nyelv és irodalom* Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Szabadon tervezhető órakeret nemzetiségi oktatás-nevelés Rendelkezésre álló órakeret Rendelkezésre álló órakeret nemzetiségi oktatás-nevelés*
7
7
6
6
1 5 4 1 1 2 2 1 5
1 5 4 1 1 2 2 1 5
1 5 4 1 1 2 2 1 5
2 1 5 4 1 1 2 2 1 5
2
2
3
3
+2
+2
+2
+2
25
25
25
27
27
27
27
29
A fentiek alapján a jogszabályok figyelembe vételével a nevelőtestület egységes álláspontja értelmében a szabadon tervezhető órakeret óráit elosztottuk a tantárgyak között az alábbi módon. Az új NAT alapján meghatározott helyi tantervek és a kapcsolódó óratervek a 2013/14. tanévtől kerül bevezetésre felmenő rendszerben. Évfolyam/tanév 1. 2. 3. 4. 5.
2013/14. új NAT kimenő tanterv kimenő tanterv kimenő tanterv új NAT
2014/15. új NAT új NAT kimenő tanterv kimenő tanterv új NAT
2015/16. új NAT új NAT új NAT kimenő tanterv új NAT
2016/17. új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT
6. kimenő tanterv új NAT új NAT új NAT 7. kimenő tanterv kimenő tanterv új NAT új NAT 8. kimenő tanterv kimenő tanterv kimenő tanterv új NAT A Bázakerettyei Tagintézményben az új NAT bevezetésével párhuzamosan, de attól eltérő évfolyamokon kerül evezetésre a horvát nemzetiségi tanterv. Tanév /évfolyam 1. 2.
3.
2013/14.
2014/15.
2015/16.
2016/17.
2017/18.
2018/19.
új NAT +horvát kimenő tanterv +horvát kimenő tanterv +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT+horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT+horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát
új NAT +horvát új NAT +horvát
új NAT +horvát új NAT +horvát új NAT +horvát
új NAT +horvát új NAT +horvát új NAT +horvát új NAT +horvát
4.
kimenő tanterv
5.
új NAT
6.
kimenő tanterv kimenő tanterv kimenő tanterv
7. 8.
kimenő tanterv +horvát kimenő tanterv +horvát új NAT új NAT kimenő tanterv kimenő tanterv
kimenő tanterv +horvát új NAT +horvát új NAT új NAT
új NAT
kimenő tanterv
új NAT
új NAT
Becsehelyi Általános Iskola székhelyintézmény - Alsó tagozat
Óraterv a helyi tantervhez az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ebből olvasás írás fogalmazás magyar nyelv Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Rajz
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+2 5 1 0 2
4+1 1 1 2 2 39
4+1 1 1 2 2
4. évf. 6+2 3,5 1 1,5 2
4 1 1+1 2 2
4 1,5 2,5 2 4 1 1+1 2 2
Technika Testnevelés Heti órakeret
1 5 25
1 5 25
1 5 25
1 5 27
Bázakerettyei Tagintézmény – alsó tagozat horvát nyelvoktató nemzetiség nevelés-oktatás
Óraterv a helyi tantervhez az 1–4. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ebből olvasás írás fogalmazás magyar nyelv Angol nyelv Horvát népismeret Horvát nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Heti órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6+1 4 1
3 1 1 2
2 1 5 4 1 1 1 1 1 5 27
1 5 4 1 1 1 1 1 5 27
40
4. évf. 6+1
1 5 4 1 1 1 1 1 5 27
4 1 2 2 1 5 4 1 1 1 1 1 5 29
2.1.2 A felső tagozat számára Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 Idegen nyelvek 3 3 3 Horvát népismeret* 1 1 1 Horvát nyelv és irodalom* 5 5 5 Matematika 4 3 3 Erkölcstan 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Szabadon tervezhető órakeret nemzetiségi oktatás Rendelkezésre álló órakeret Rendelkezésre álló órakeret nemzetiségi oktatás-nevelés
2
2
2
2
8. évf. 4 3 1 5 3 1
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1
1 1
1 1
1 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
5 1
2
3
3
3
+2
+2
+2
+2
28
28
31
31
30
30
33
33
1 1
41
A fentiek alapján a jogszabályok figyelembe vételével a nevelőtestület egységes álláspontja értelmében a szabadon tervezhető órakeret óráit elosztottuk a tantárgyak között az alábbi felosztás szerint: Becsehelyi Általános Iskola székhelyintézmény - Felső tagozat Óraterv a helyi tantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4+1 3+1 ebből magyar nyelv 2 2,5 2 irodalom 2 2,5 2 angol nyelv 3+1 3+1 3 Matematika 4 3+1 3+1 Erkölcstan 1 1 1 Történelem
2
2
Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene
2
2
Hon- és népismeret
1
Rajz Informatika
8. évf. 4 2 2 3+1 3+1 1
2
2
1
2 1+0,5 2 1+0,5 1
1+0,5 2 1+0,5 2 1
1 1
1 1
1 1
1 1
Technika
1
1
1
Testnevelés Osztályfőnöki Heti órakeret
5 1 28
5 1 28
5 1 31
1
42
5 1 31
Bázakerettyei Tagintézmény - Felső tagozat, horvát nyelvoktató nemzetiségi oktatás-nevelés Óraterv a helyi tantervekhez – 5–8. évfolyam 7. Tantárgyak 5. évf. 6. évf. évf. Heti órakeret összesen 28+2 28+2 31+2 Magyar nyelv és irodalom 3,5 4 3 Angol 3 3 3 Horvát népismeret 1 1 1 Horvát nyelv és irodalom 5 5 5 Matematika 4 3 3 Erkölcstan 1 1 1 Történelem 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 1,5 Kémia 1,5 Biológia 1,5 Földrajz 1,5 Ének-zene 0,5 0,5 0,5 Hon- és népismeret 1 Rajz 0,5 0,5 0,5 Informatika 1 1 Technika 0,5 1 1 Testnevelés 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 30 30 33 A 110/2012. Korm.r. 8. § alapján felhasznált órák felosztása a tantárgyak között Magyar nyelv és irodalom Matematika Ének-zene Rajz Informatika Technika Heti összes óra
2 0,5
2
2
32
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 5 1 33
2 1 1
1 0,5 0,5 1 0,5 32
8. évf. 31+2 3 3 1 5 3 1 2
35
1 1
35
A hozzáadott óraszámokat gyakorlásra és az ismeretek bevésésére, elmélyítésére, valamint képességfejlesztésre használjuk fel. A hozzáadott tartalmakat részletesen a tantárgyi tantervekben írtuk le. Iskolánk tanulóinak családi háttere, szociokulturális környezete alapján a tantestület a szülők véleményének figyelembe vételével úgy döntött, hogy a fenti óraszámokkal tudja elérni, hogy diákjaink megalapozott, biztos tudással lépjenek tovább a középiskolákba. Felső tagozaton külön érdemjeggyel és osztályzattal értékeljük a magyar nyelv és az irodalom tantárgyakat. A bázakerettyei tagintézményben a horvát nemzetiségi nyelvoktatás felmenő
43
rendszerben kerül bevezetésre a 2011/12. tanévtől kezdődően. Az egyes tanévek óraterveit részletesen a 3. számú melléklet tartalmazza.
2.2 A horvát nyelvoktató nemzetiségi oktatás A becsehelyi iskolában 2008-tól került bevezetésre a horvát nyelvoktató nemzetiségi oktatás felmenő rendszerben. A 2013/14. tanévre azonban már nem igénylik a szülők az iskolai nemzetiségi oktatást, így a szülői nyilatkozatok alapján azt megszüntetjük. A bázakerettyei tagintézményben a becsehelyi iskolához hasonlóan a 2011/2012-es tanévtől került bevezetésre a horvát nyelvoktató nemzetiségi oktatás felmenő rendszerben. Amíg a szülők igénylik, addig a tagintézményben továbbra is biztosítjuk az oktatást. A nemzetiségi oktatásra vonatkozóan nevelési-oktatási céljaink között szerepel, hogy a hagyományok ápolásával tanulóink kötődjenek szűkebb és tágabb közösségekhez és ezeken keresztül hazájukhoz. Nemzeti azonosságtudattal rendelkező, más nemzetek értékeit becsülő emberekké váljanak. Őrizzék anyanyelvüket, horvát nemzetiségi nyelvüket és a nemzeti értékeket. Tudatosodjon bennük, hogy soknemzetiségű országban élünk, ahol mindenkinek közös érdeke a haza gyarapodása. Célkitűzéseink között szerepel, hogy a magyar nyelv mellett ápolják nemzetiségi nyelvüket, hagyományaikat, ismerjék és őrizzék meg nemzetiségi szokásaikat.
2.2.1 A horvát nemzetiségi oktatás céljai A horvát nemzetiségi oktatás formája: nyelvoktató horvát nemzetiségi oktatás. E szerint a tanítás nyelve a magyar nyelv, a horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat valamint a horvát népismeretet külön tanítási óra keretében tanítjuk 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben. A hazai horvát nemzetiség számára a nyelv és a kultúra az identitás fenntartásának és megerősödésének alapvető feltétele. A már évtizedek óta érzékelhető előrehaladott asszimilációs folyamat következtében megnőtt a nevelési és oktatási intézmények szerepe a nyelv, a kultúra és az identitás továbbadásában. Az oktatási intézmények nem építhetnek a tanulók otthonról hozott nyelvi ismereteire. Az oktatás eredményességének érdekében ennek a megváltozott helyzetnek tükröződnie kell a fejlesztendő kompetenciákban és a közműveltségi tartalmakban. A nevelés és oktatás feladatai nem korlátozódhatnak csak az ismeretek átadására és a készségek fejlesztésére. Gyakorlati és sokrétűen felhasználható tudásra és képességekre kell törekedni, amelyek egyben feltételei az értékeken alapuló cselekvésnek. Az önmeghatározás, ítélőképesség, a tudomány és művészet iránti nyitottság és a mindenkori személyes adottságok és lehetőségek határain belüli teljesítmény elérése a cél. Ez a feltételrendszer nyit utat a felelősségteljes élet felé. Az élethosszig tartó tanulás jegyében a magyarországi nemzetiségek legfontosabb oktatáspolitikai célja egy olyan nevelési és oktatási kínálat fenntartása és fejlesztése, amely mindenki számára elérhető és átjárható. A nemzetiség nyelvén felkínált nevelés és oktatás épít arra, hogy a nemzetiséghez tartozók ezzel a lehetőséggel minden életszakaszban élhetnek. A nyelv magas szintű birtoklása, a helyi nyelvjárások és szokások ápolása, a történelem és a jelen ismerete – mindezek az identitás nélkülözhetetlen részét képezik. Modern világunkban az emberi kapcsolatokon keresztül történő tanulás éppoly fontos, mint a tudás és az információ megszerzése, valamint cselekvési stratégiák kifejlesztése. A horvát nemzetiségi iskolák tanulói először élményszerű helyzetekben találkoznak a legfontosabb hagyományokkal, az életmóddal és a nemzetiség kultúrájával. Ezekre az élményekre építve cselekvés- és projektorientált oktatási formákban a fokozatosság elve
44
alapján szereznek ismereteket a nemzetiség történeleméről, néprajzáról, nyelvéről, irodalmáról és a médiáról.
2.2.2 Horvát népismeret A horvát népismeret tantárgy tanulása a tanulók számára lehetővé teszi, hogy toleránsak és nyitottak legyenek a mássággal szemben, amely alkalmassá teszi őket más nemzetiségek és népek elfogadására. A heti kötelező egy tanítási óra a nyolc évfolyamon keresztül intenzív és alapos ismeretszerzést és képességfejlesztést tesz lehetővé. Az ismeretanyag más tantárgyakba való integrálása már nem lehetséges, de az azokhoz való kapcsolódást érdemes szem előtt tartani, ennek lehetőségét a tananyag tartalmak magukban hordozzák. A horvát népismeret tantárgy feladata – identitás- és értékközvetítés – hatással van a módszerek megválasztására. A nyitott oktatási formákban történő tanítás olyan ismeretszerzést biztosít, amely az élménytől a cselekvésen és megértésen át a tapasztalathoz vezet. A tantárgy az Irányelvekben meghatározott kulcskompetenciák – a kommunikáció, az időben és térben való tájékozódás, a reflexiót irányító kérdések, a kritikai gondolkodás és az önálló tanulás – fejlesztése révén eléri, hogy a tanulók alkalmassá váljanak önálló projektmunkára, azok irányítására, lebonyolítására, valamint a nemzetiségi életben való aktív, öntudatos részvételre. A nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén való tanulást, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyai kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és – teremtést, az önismeret kialakítását, a horvát nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását.
2.2.3 A horvát nemzetiségi nyelv és irodalom tanítása Kiemelt szerepe van az anyanyelv (a horvát nemzetiségi nyelv) irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul horvát nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és megtartó erő. E feladatát a horvát nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. Az általános iskola alsó tagozatán a horvát nyelv és irodalom tantárgy oktatásának elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek kialakítása, fejlesztése és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez. A horvát nyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a horvát kultúra aktív befogadása, a nyelvi identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A horvát nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek kialakítása, intenzív fejlesztése, az élet különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A horvát nyelvoktatás alapvető célja, hogy felkészítse a tanulókat a beszédre, olvasásra, írásra, kommunikációra az életkori sajátosságaiknak megfelelően. Alapvető feladat a tanulók kifejezőkészségének komplex fejlesztése memoriter, dramatizálás, játék, mindennapi élethelyzetek gyakorlása során felhasználva a modern oktatási technikákat és módszereket. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják a horvát nyelvet. Az első iskolai években a tanító feladata a gyakoroltatás a 45
különféle kommunikációs helyzetekben, illetve motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban a horvát nyelvi, irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a tanulóban a horvát irodalmi művek megismerésének igényét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás különböző technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. Az 5–8. évfolyamon a horvát nyelv és irodalom tantárgy oktatásának alapvető célja és feladata az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegértés, szövegalkotás képességének továbbfejlesztése, az olvasás iránti igény fejlesztése; a kommunikációs helyzetnek megfelelő beszéd, fogalmazás; a helyesírási készség továbbfejlesztése. A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a horvát nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés módjainak, technikáinak továbbfejlesztése, gyakoroltatása. A horvát nyelvi nevelés területén kiemelt feladat – a diákok meglévő gyakorlati nyelvi tudására építve, a nyelvet használó nézőpontjából kiindulva – a horvát nyelvnek mint működő, változó rendszernek a megtapasztalása, megfigyeltetése. Fontos, hogy a tanulók a horvát nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre. A horvát nyelv és irodalom tantárgy tanításának további fontos célja, hogy a tanulók olyan önálló gondolkodású fiatalokká váljanak, akik erkölcsi kérdésekben is képesek életkoruknak, ismereteiknek megfelelő, önálló ítéletalkotásra. A családi élettel kapcsolatban a harmonikus együttélést, az egymás iránt felelősséggel tartozó magatartást tekintsék követendőnek. Fontos szerepet kap a horvát nyelv és irodalom kerettantervben a környezet- és médiatudatos magatartás, a testi-lelki egészség, az árnyalt önismeret kialakítása. A demokráciára nevelésben és a nemzeti öntudat kialakulásában is kitüntetett szerepet kapnak a horvát irodalom alkotásai. Ezek feldolgozása révén ismerik meg a tanulók a horvát nép szellemi és kulturális értékeit, a nyelvismeret előnyeit. A horvát nyelv és irodalom tantárgy az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztésében játszik döntő szerepet, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a digitális, a szociális és állampolgári, az esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőkészség elnevezésű kulcskompetenciák fejlesztéséhez. A hatékony, önálló tanulás készségeinek–képességeinek fejlesztése szintén kitüntetett szerepet kap a horvátórákon.
2.3 Egyéb helyi sajátosságok 1. A magyar nyelv és irodalom tárgy tananyagát, fejlesztési feladatait, követelményrendszerét résztantárgyakra bontottuk. Félévkor és a tanítási év végén 2 területet: irodalom és magyar nyelv tantárgyak megnevezéssel külön-külön osztályzattal minősítjük a tanulók teljesítményét.
46
A heti (éves) óraszámokat székhelyintézményben:
évfolyam 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8.
magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 magyar nyelv és irodalom 4 5 4 4
az
alábbiak
szerint
határoztuk
meg
a
becsehelyi
olvasás
fogalmazás
írás
nyelvtan
5(180) 3,5 (126) 4(144)
0 1,5 (54) 1,5 (54)
1 (36) 1 (36) 0
2 (72) 2 (72) 2,5 (90)
irodalom
nyelvtan
2 (72) 2,5 (90) 2 (72) 2 (72)
2 (72) 2,5 (90) 2 (72) 2 (72)
A bázakerettyei tagintézményben:
évfolyam 1. 2. 3. 4.
magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7
5. 6. 7. 8.
magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
olvasás
fogalmazás
írás
nyelvtan
4(144) 3 (108) 4(144)
0 1 (36) 1 (36)
1 (36) 1 (36) 0
2 (72) 2 (72) 2 (72)
irodalom 2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72)
nyelvtan 2 (72) 2 (72) 2 (72) 2 (72)
2. A kerettantervben használt tantárgyi megnevezéseket a helyi tantervben, a naplóban, az ellenőrzőkben, az alábbi megnevezésekkel használjuk: Kerettantervi megnevezés idegen nyelv (4-8. évfolyam matematika (1-8. évfolyam) történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek (5-8. évfolyam) erkölcstan (1-8. évfolyam) 47
Helyi, intézményi megnevezés angol matematika történelem erkölcstan
környezetismeret (1-4. évfolyam) életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam) természetismeret (5-6. évfolyam) ének-zene (1-8. évfolyam) vizuális kultúra (1-8. évfolyam) technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam) testnevelés és sport (1-8. évfolyam) biológia-egészségtan (7-8. évfolyam) fizika (7-8. évfolyam) kémia (7-8. évfolyam) földrajz (7-8. évfolyam) informatika (5-8. évfolyam) hon- és népismeret (5. évfolyam)
környezetismeret technika természetismeret ének-zene vizuális kultúra technika testnevelés biológia fizika kémia földrajz informatika hon- és népismeret
3. A kerettanterv a kötelező tantárgyak közül a hon- és népismeret illetve a dráma és tánc tantárgy közti választás lehetőségét adta meg. (5. évfolyamon). Intézményünk a honés népismeret tantárgy tanítását választotta a kötelező tantárgyak közé. 4. A kerettantervben meghatározottakon felül, nem kötelező tanórai foglalkozásokat, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozásokat nem határoztunk meg. Új helyi tantervünk a 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet alapján 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskola első és ötödik évfolyamán, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
3. TANESZKÖZÖK Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1 A taneszközök kiválasztásának elvei Az általános iskolában az oktató-nevelő munka során csak olyan nyomtatott vagy elektronikus taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, CD stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyek szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzéken, és használatukat a fenntartó KLIK engedélyezte. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek és a szakos nevelők határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek és a szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszköz 48
Legyen szaktudományosság szempontjából igényes Kivitele, nyelvezete, tartalma igazodjon a tanulók életkorához Adjon lehetőséget az önálló tanulásra, differenciálásra, rögzítésre, gyakorlásra Motiváló hatású legyen Nyelvi megformáltságára legyen jellemző az igényesség, a változatos nyelvhasználat, az egyértelműség, a pontosság Kivitelezése legyen: esztétikus, figyelemfelhívó kiemeléseket tartalmazzon, a tanulók eligazodását segítse, betűmérete megfelelő legyen.
3.2 A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladja meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
3.3 Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata Az iskola minden év január 10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola a meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló
49
a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. A felmérések eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt. Az iskola – január 20-ig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.
3.4 Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyvek – a munkafüzetek kivételével –az iskola könyvtári állományába kerülnek, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezelik, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátják az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.
50
4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Az iskolai nevelés-oktatás egységes pedagógiai folyamat, amelyben a Nat műveltségi területenként határozza meg az iskolai nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az egyes nevelési-oktatási szakaszokhoz kapcsolódnak. Az alsó tagozat első két évében a tartalmi szabályozás lehetővé teszi, ösztönzi az ebben az életkorban a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelését. Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán erőteljesebbé – a negyedik évfolyam végére már meghatározóvá – válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A Nat feladataiból, céljaiból következő motiválás és a tanulásszervezés folyamata a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
4.1 Tanórai tevékenységek során A tanórai tevékenységek legfontosabb feladata a helyi tantervben kijelölt tananyagtartalmak, ismeretek, készségek és képességek elsajátíttatása, gyakoroltatása, alkalmazása, számonkérése és értékelése. A tanórákon a gyerekek ismereteihez, képességeihez alkalmazkodva kell meghatározni a tanítás-tanulás munkaformáit, módszereit. Alkalmazott munkaformák: frontális osztálymunka egyéni munka (azonos vagy differenciált) pármunka (azonos vagy differenciált) csoportmunka (azonos vagy differenciált) kooperatív csoportmunka Alkalmazott módszerek: előadás magyarázat elbeszélés tanulói kiselőadás megbeszélés rendszerezés kérdezés visszacsatolás értékelés vita szemléltetés projektmódszer
szerepjáték házi feladat
4.2 Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai munka szerves részei a tanórán kívüli foglalkozások.
4.2.1 Kötött tanórán kívüli foglalkozások
Iskolaotthon, napközi, tanulószoba Iskolai sportkör Erdei iskola fejlesztő foglalkozások gyógypedagógiai foglalkozások gyógytestnevelés
4.2.2 Szabadon választható tanórán kívüli foglalkozás
Tehetséggondozó foglalkozás felzárkóztató foglalkozás, korrepetálás Színház-, múzeumlátogatás Szakkörök Versenyek, házibajnokságok Könyvtári foglalkozások előadások, kulturális foglalkozások meghívott előadóval hagyományőrző kézműves foglalkozások kirándulások, táborok
4.3 Az alapfokú nevelés-oktatás alsó tagozatára vonatkozó feladatok A szociális tanulás (viselkedések, értékek tanulása) az új intézményi forma (iskola) szokás-, szabály- és jelrendszerének megismertetése, elsajátíttatása. A kulturált viselkedés (üdvözlés, megszólítás, bemutatkozás, udvariasság, figyelmesség, felnőttekkel és társakkal a közösségben) elemeinek tanítása, gyakoroltatása. A verbális kommunikációban a tiszta, értelmes nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása, a trágár, durva beszéd visszaszorítása. A makro közösség (az iskola) hagyományainak megismerése, mindennapi életébe való szerves bekapcsolódás; a mikroközösség (osztály, szakkör, napközis csoport, iskolaotthon) életének, hagyományainak megteremtése, megszervezése, gyakorlása. Az érzelmi intelligencia – tolerancia, figyelem, fegyelem, empátia, felelősség, kitartás, tisztelet, együttműködés, segítőkészség, összetartás - kialakítása, fejlesztése; különös tekintettel az osztály- és iskolatársak egymás közötti viszonyára. Alapvető erkölcsi értékek, fogalmak (pl. igazságosság, becsületesség az egyén felelőssége, emberbaráti szeretet, hűség, hazaszeretet) tisztázása, pozitív tartalmának erősítése, a negatív példák elutasítása. A tanulás, a tudás értékének elismertetése, az önművelődés és az olvasás iránti igény felkeltése, a tanulás tanítása, egymás segítése, rendszeresség. A kreatív tevékenységek kibontakoztatása, a tehetségek felkutatása, a gyermeki fantázia kibontakoztatása. 52
A tanulók tiszta, rendezett, kellemes, szép környezetének (tanterem, iskola épülete, udvara) megteremtése, ennek kialakításában és megtartásában aktív részvétel. Mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása, törekvés a saját vélemény kialakítására, elmondására. Értékek, szabályok, viselkedési formák az iskolában és a tágabb környezetben mintakövetés útján való megvalósulása. Információgyűjtéstől az eredmények bemutatásán keresztül a lehetséges megoldási javaslatok kidolgozása. Törekedni kell az állatok, növények az élettelen természet tapasztalati úton való megismertetésére, a tapasztalatokat elsősorban rajzban, a vizuális ábrázolás alapján való rögzítésére.
4.4. A nevelés-oktatás felső tagozatra vonatkozó feladatai (az előzőeken túl) A tanulók tudjanak viselkedni hétköznapi szituációkban (iskola, család, baráti kör, utca stb.) és speciális helyzetekben (pl. hivatalos helyen, felvételin, versenyen). Az iskolai szabályrendszer megismerése, alakítása és elfogadása. Ismerjék meg a diákszerep mellett a rájuk váró szerepek belső tartalmát is (pl. szülő, felnőtt, dolgozó). Az iskola feladata is, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Alakuljon ki bennük és gyakorolják is a vitakészséget, próbáljanak érvelni, értékelni, meggyőzni. Próbálják elemezni saját és közösségük kudarcait, és ezekből legyenek képesek tanulni. Véleményükben, értékelésükben a realitás, a saját értékítélet és ne a „nyájszellem” érvényesüljön. Közösségeikben kerüljék a közömbösséget, legyenek nyitott, aktív résztvevők. Legyenek képesek szabadidejük eltöltését megszervezni, abban aktívan tevékenykedni. A közösség ítélje el a negatív erkölcsi attitűdöket, mint cinizmus, közömbösség, kegyetlenség, kétszínűség, hazugság, lopás, csalás, káros szenvedélyek – és védekezzen ellenük. Drogprevenciós előadások szervezése, kortárs előadók közreműködésével. Támogatás nyújtása a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) Ismerjék a saját (iskola) és a nagyobb közösség (falu) hagyományait, képességükhöz és lehetőségeikhez mérten gyakorolják is azokat. A közösségben legyenek nyitottak a világ dolgai iránt is, ismereteiket, információikat lehetőleg több oldalról szerezzék be, alakítsák és közvetítsék véleményüket megfelelő hangnemben társaik és a felnőttek felé. A másság (testi, szociális, etnikai, értelmi jellegű) megismerése, elfogadása, kezelésének módja, toleráns magatartásformák kialakítása. Ezeket a feladatokat komplexen és folyamatosan valamennyi tantárgy nevelési lehetőségeit kihasználva kell megoldani. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek az iskolai élet szabályrendszerének, a házirendnek minden tanulóval történő következetes betartatása. A tanulók ismerjék saját életkoruknak megfelelő bio – szocio – pszichológiai jellemzőket. A társas fejlődés, a gondolati, a képzeti az erkölcsi és a biológiai vonatkozásokat. Fontos a kommunikációs készségek és az együttműködés megtanulása. A megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése. A tanulók ismerjék meg és szükség esetén tudják használni a segélykérés, segítségnyújtás formáit, csatornáit.
53
Elvárások Az iskolai élet minden területére kiterjedő, egységesen értelmezett szabály- és szokásrendszer kialakítása az iskolában. Ezek következetes, mindenkire (pedagógusra és tanulóra is) kiterjedő betartatása és betartása. (SZMSZ és Házirend.) Aktív részvétel az osztályközösség és az iskola fórumain, a véleménynyilvánítás és a tévedés szabadságának tiszteletben tartása. Évi diákközgyűlés lebonyolítása, panaszkezelési eljárások működtetése. Nyitott, gyermekszerető iskolai légkör megteremtése, ahol szülő-diák- és nevelő egymást kölcsönösen tiszteletben tartó partnerek. Minél több olyan osztály- és iskolai fórum szervezése, ahol a gyerekek véleményüket elmondhatják (pl. kirándulások tervezése, erdei iskola, szabadidős programok szervezése, nyári tábor, DÖK, házirend, jutalmazások, büntetések rendjének kialakítása). Széleskörű tevékenységformák kínálata az iskolában (szakkörök, versenyek, napközi, sport) a tantárgyiak mellett, ahol minél több gyerek érhet el sikerélményeket. A jutalmazási formák minél szélesebb skálájának használata egyénre és közösségre vonatkoztatva is. Lehetőleg az egész tanulóközösség előtt történjen a jutalmazás. Az iskolaotthon, napközi és a tanulószoba nevelési lehetőségeinek kihasználása, a jó példák további alkalmazása. Szereplési lehetőség biztosítása a gyerekek számára iskolai és iskolán kívüli ünnepélyeken. Rendszeres kapcsolat a szülőkkel, a gyermekek egyénre szabott fejlesztése, nevelése érdekében.
5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS Az iskola a mindennapos testnevelést heti 5 óra osztályonkénti testnevelésóra keretében szervezi meg, ügyelve arra, hogy ezeket az órákat az órarendben tömbösíteni nem lehet, naponta szükséges megtartani. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődésének segítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés, a sport és a mozgásos szabadidős tevékenységek keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A társas környezetben történő sportolás, az erőbefektetést követő eredmény, az egészséges versengés, a stressz levezetésének lehetősége mind a gyerekek szocializációját szolgálják. Iskolánk elkötelezett híve a rendszeres testmozgásnak, ezért egyik kiemelt feladatának tekinti a mindennapos iskolai testnevelés-programot.
54
6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Iskolánk helyi tantervében nem határoztunk meg választható tantárgyakat.
7. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát. 7. 1. Az értékelés elvi kiindulópontjai: az értékelés a gyerekért, elsősorban a gyereknek szóljon, alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről. 7. 2. Az értékelés elvi követelményei: vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, legyen rendszeres és folyamatos, személyre szóló és ösztönző jellegű legyen, megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet töltsön be, jelölje meg a továbblépés útját és módját, legyen közérthető a tanuló és a szülő számára. 7. 3. A tanulók folyamatos ellenőrzésének és értékelésének alapelvei: a tanulók teljesítményének folyamatos szóbeli, írásbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába épüljön be a tanuló teljesítményének értékelésében jelenjenek meg az alábbi írásbeli mérési formák: helyzetfeltáró (diagnosztikus) mérés: lehetővé teszi, hogy pedagógiai folyamatunk végén mérni tudjuk a „hozzáadott értéket” a tanuló fejlődésében a tanulási folyamatot fejlesztő-formáló (formatív) mérés: differenciáltan feltárja a tanulási hibákat és nehézségeket lezáró-minősítő (szummatív) mérés: a témazáró értékelésben van fontos szerepe a pedagógiai értékelés nem korlátozható az osztályozásra, annak differenciáltnak, azaz egyénre szabottnak kell lennie, mely az értékelési formák megfelelő alkalmazásával érhető el általános elv, hogy lehetőséget kell biztosítani az érdemjegyek javítására
55
7. 4 A pedagógiai értékelés céljai: a tanulók teljesítményének visszaigazolása, az önértékelési képesség kialakítása a pedagógus számára a tanítás-tanulás tervezésére, szervezésére, szabályozására vonatkozó döntések meghozatalához szükséges információ biztosítása visszajelzés az iskola oktatási rendszerének működéséről, és az oktatási célok megvalósulásáról 7. 5 A pedagógiai értékelés feladatai: a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz a követelmények teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára értékelési rendszerünk fontos része a személyre szóló tanári értékelés jellege lehet: korrigáló segítő tanácsadó orientáló az értékelés módjai: a tanár személyiségéből, tudásából, értékrendjéből eredő - elsősorban a tanórán megjelenő – megnyilvánulások közösen végzett tevékenység közben vagy után megjelenő tudatos, szóbeli értékelés kiemelkedő teljesítmények közösség előtti – osztály, iskola – értékelése a pedagógus beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülővel 7. 6 Témazáró dolgozat A tanulók egyenlő terhelésének érdekében témakörönként legalább egy témazáró dolgozatot íratunk a készségtárgyakon kívül minden tantárgyból. Megírását megelőzi az összefoglaló óra, mely a dolgozattal összhangban rendszerezi az adott témakör ismereteit. A dolgozat írásának időpontját legalább egy héttel előbb közöljük a tanulóval, illetve a naplóban előre jelezzük (adott napra beírjuk az óra anyagához ceruzával). Alsó tagozatban azonos napon 1 tantárgyból, felső tagozaton 2 tantárgyból lehet témazáró dolgozatot íratni. A témazáró dolgozatot a szaktanár 45 percesre tervezi, ennyi időt biztosít megoldására. A dolgozatra kapott érdemjegy a félévi, év végi értékelésben nagyobb súllyal szerepel, a naplóban piros színnel írjuk be. A dolgozatokat az iskolában egy évig őrizzük, a szülő az iskolában megtekintheti saját gyermeke munkáját, feladatlapját. A témazárók idejét rögzíteni kell a tanmenetben. Második-nyolcadik osztály Évközben és félévkor (3-8. évfolyam) és az év végén (2-8. évfolyam) valamennyi évfolyamon a hagyományos ötfokú skála szerint értékeljük a tanulókat. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Érdemjegyet adunk:
56
Szóbeli számonkérés Felelés: bejegyzése a naplóba: kék színnel. Memoriterek: bejegyzése a naplóba: zöld színnel. Írásbeli számonkéréskor: témazáró dolgozatra, (bejegyzése a naplóba: piros színnel). írásbeli feleletre (röpdolgozat, gyakoriságát nem korlátozzuk), bejegyzése a naplóba: kék színnel. Egy vagy több tanóra ismeretanyagából íratjuk, melynek ideje kb. 10-20 perc. Az írásbeli feleltetés idejét, akárcsak a szóbeliét, előre nem jelzi a tanár, bármely órán élhet a számonkérés, beszámoltatás e formájával. szorgalmi feladatokra, gyűjtőmunkára bejegyzése a naplóba: zöld színnel. Gyakorlati számonkérés a szóbeli feleléssel egyenértékű): munkadarabok elkészítése éneklés gyakorlatok bemutatása (testnevelés) gyakorlati feladatmegoldás informatikából A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzet, illetve az ellenőrzőn keresztül. Ezek bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók írásbeli munkájának értékelésekor (a témazáró dolgozatok kivételével) a szaktanár maga állapítja meg a százalék- és ponthatárokat és a hozzájuk tartozó érdemjegyeket. A második évfolyam félévtől a nyolcadik évfolyam végéig a témazáró dolgozatok minősítésekor alkalmazott keretek: Teljesítmény 0-34% 35-54% 55-74% 75-89% 90-100%
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
57
7. 7 A szöveges értékelés és az érdemjeggyel, osztályzattal való értékelés kölcsönös megfeleltetése SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
OSZTÁLYZATTAL VALÓ MINŐSÍTÉS jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
Az osztályzat, amit a bizonyítványba írunk, összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, osztályozza, minősíti a tanulót. A félévi és az év végi osztályzatokban az összteljesítményt (órai munka, plusz feladatok, kiselőadás, tanulmányi versenyen való részvétel, gyűjtőmunka) is értékeljük. Az osztályzatok kialakítása nem az érdemjegyek átlagának számításával történik. A tantárgyi osztályzatok kizárólag a tantárgyi követelmények megfelelő tudásszinten való elsajátítását minősítik. Ennek megfelelően a következő osztályzatokat adjuk: J e l e s /5/ ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. J ó /4/ ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. K ö z e p e s /3/ ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. E l é g s é g e s /2/ ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. E l é g t e l e n /1/ ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, által megállapított osztályzatok alapján dönt év végén a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal.
58
7. 8 Az otthoni, a napközis és a tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 7.8.1 Házi feladatok A házi feladatok célja a tanórai anyag elmélyítése, gyakorlása, a rögzítés segítése. Az írásbeli házi feladat megoldását a következő szaktárgyi órán kéri számon a szaktanár. A megoldása ellenőrizhető órai munka során közös megbeszéléssel, vagy a füzetek javítása, ellenőrzése során. A házi feladatok minőségéért, illetve hiányáért kapott érdemjegy fekete színnel kerül a naplóba. A szóbeli házi feladat az adott óra anyagának az otthoni elmélyítése. A feladott házi feladat elsajátításának határidejét a szaktanár határozza meg és közli a tanulókkal. 7.8.2 Memoriterek A memoriterek, (versek, prózarészletek, szabályok, definíciók) megtanulására elegendő időt kell biztosítani, azok hosszának, nehézségének figyelembe vételével. A bevésésre adott optimális időmennyiség megítélése minden szaktanár saját hatáskörébe tartozik, szakmai hozzáértéséből következően. (minimum egy hetet kell biztosítani). A memoriterek számonkérésének kezdetét a szaktanár előre közli a tanulókkal.
8. TANULÓCSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 8.1 A csoportbontások szervezésének elvei A hagyományos osztálystruktúrát szisztematikusan megbontjuk az alábbi esetekben, amennyiben az osztálylétszám nagysága akadálya a hatékony tanulásnak: az informatika órákon a szaktanteremben lévő gépek számához igazodva, az idegen nyelvi órákon 20 fős osztálylétszám felett, amennyiben ezt a szaktanárok száma, munkabeosztása lehetővé teszi.
8.2 Az egyéb foglalkozások szervezésének elvei a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tanulólétszámát a szükségletek határozzák meg, az egyéni fejlesztő foglakozásokon a maximális létszám 5 fő lehet a szakkörök indításának minimális létszáma 10 fő (idegen nyelvi szakkör esetében 6 fő), a szakköri csoport maximális létszámát egyedi elbírálással, a szakkört vezető pedagógussal egyetértésben határozza meg a nevelőtestület. a tanulószobai csoportok létszámhatárai a köznevelési törvényben meghatározott osztálylétszámokkal egyeznek meg. Az egyéb foglalkozások szervezéséről a nevelőtestület dönt az alábbi szempontok alapján: Tanulói igények Tantárgyfelosztás lehetőségei, rendelkezésre álló szakemberek Pénzügyi, finanszírozási lehetőségek Az egyéb foglalkozások közül a szakkörök és az alsó tagozatosok szabadidős foglalkozásainak tevékenységeiről a feladatot ellátó pedagógusok minden tanév elején munkatervet készítenek.
59
9. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG Cigány és horvát nemzetiségi kultúra Magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében: mesék 1-5. osztály Ének-zene: népdalok Hon- és népismeret: viselet, szokások, hagyományok Osztályfőnöki óra 6-8. évfolyamon: népismeret, szokások, kulturális értékek Történelem: nemzetiségi politika.
10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A NETFIT mérés A mérés egészségközpontú, komplex fittségi tesztrendszer, amely nem és életkor alapján differenciál. Alkalmas arra, hogy megmutassa a tanulóknak, hogy milyen fittségi szintet kell elérniük ahhoz, hogy egészségüket megőrizzék, illetve elérjék az egészséges szintet, és lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók bővítsék fittséggel kapcsolatos ismereteiket. A kutatók olyan tesztrendszert igyekeztek kidolgozni, amely minden gyermek számára biztosítja a teljesíthetőséget és figyelembe veszi a fejlődést, így segíti a pozitív viszony kialakulását a mozgásban gazdag, egészséges életvitelhez, mindemellett pedig kellő információt nyújt a gyermek fizikai állapotáról a szülőnek és az iskolának is. A NETFIT fittség mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú tesztet tartalmaznak. A testösszetétel és tápláltsági profil 3 db mérést, az aerob fittségi (állóképességi) profil 1 db tesztet, a vázizomzat fittségi profil 5 db tesztet, míg a hajlékonysági profil 1 db tesztet tartalmaz. Testösszetétel és tápláltsági profil Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsír-százalék Aerob fittségi (állóképességi) profil Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás Vázizomzat fittségi profil Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése– kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje 60
Hajlékonysági profil Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem Az eredmények alapján 3 kategóriába sorolhatók a tanulók: - az egészségzónában teljesítő - fejlesztés szükséges - fokozott fejlesztés szükséges
11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK Intézményünkben már több éve folyik tudatos és szervezett egészségnevelésegészségfejlesztés egészen az első osztálytól kezdődően, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan. 2011-ben elnyertük az „Örökös Ökoiskola” címet. A név kötelez. Tanórai, szabadidős és iskolán kívüli programjaink szervezésében is tudatosan törekszünk a környezet védelmére, a természeti, épített és társadalmi környezet megismertetésére, megbecsülésére. Iskolai nevelésünk kiemelt feladatát képezi a tanulóknak az egészséges életmód kialakításához, fenntartásához szükséges képességfejlesztés és készségszintű viselkedési jellemzők kialakítása. Célunk elérni, hogy az egészséget értéknek tekintsék, testi, lelki és szociális jólétnek, amelyért folyamatosan tenni kell, hogy az megmaradhasson. Eszközeink, módszereink: A szaktárgyi tartalmak kihasználása az egészség- és környezeti nevelés céljaira tanórákon Tanórákon kívül: Egészségnapok, előadások, szakemberekkel Az egészséges táplálkozás jegyében kóstolók (DÖK rendezvényen, technika tantárgy keretében). „Jeles” napok (rajzpályázatok, vetélkedők) Sportrendezvények, versenyek, tömegsport (sorversenyek-a körzet iskoláinak részvételével, osztálybajnokság: labdarúgás, kézilabda választható sportfoglalkozások, szakkörök az egész iskola számára- a mindennapos testnevelés szemléletét követve. Önismeret-fejlesztés, (irányítottan az osztályfőnöki órákon) Ökoiskolai munkacsoport működtetése Szelektív hulladékgyűjtés Környezetvédelmi akciók szervezése Egészségi- és mentális állapotfelmérések Szűrések, amelyek az iskola összlétszámát érintik (iskolaorvos, fogorvos, védőnő végzi) Fogászati Gerinc deformitás szűrés és kezelés, gyógytestnevelő segítségével Végtagokat érintő elváltozások szűrése Túlsúlyosság szűrés 61
Magas vérnyomás szűrése Nevelési célok A testi-lelki egészség megőrzése Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Rendszerszemléletre nevelés Holisztikus szemléletmód kialakítása Fenntarthatóságra nevelés Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tolerancia kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések felismerése Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása Globális összefüggések megértése Létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása Az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás A családi életre nevelés fejlesztése Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
12. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer (IPR) Iskolánkban az Integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszert (IPR) alkalmazzuk. Az integrációs felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása egyéni fejlesztési terv alapján történik. A programban részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok háromhavonta értékelik. Az értékelésben a tanuló szülője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, (szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat vezetője, gyámhatóság, nevelési tanácsadó képviselője) is részt vesz. Együttműködünk a pedagógiai szakszolgálatokkal (nevelési tanácsadó, szakértői bizottság), és az általuk kiállított szakvélemények alapján tervezzük meg a fejlesztő munkát.
12.1 Óvoda – iskola átmenetet segítése A gyermek számára soha vissza nem hozható, megismételhetetlen élmény az iskolába lépés pillanata. Rajtunk, pedagógusokon múlik, hogy milyenné tesszük ezt számukra. Az első benyomások, tapasztalatok meghatározóvá válnak a gyermek iskoláról alkotott képében. A minél könnyebb átmenet érdekében fontos a partneri együttműködés az óvodával, a családdal. 62
Ennek érdekében: A leendő elsős tanítók nagycsoportos korukban rendszeresen látogatják a gyermekeket az óvodákban. Megfigyelik őket mindennapi tevékenységeik során, a foglalkozásokon, játék közben. Konzultálnak az óvónőkkel. A tavasz folyamán a nagycsoportos óvodások ellátogatnak az iskolába, az elsősökkel közös játékos foglalkozásokon vesznek részt, ismerkednek az iskola légkörével, szokásaival. Lehetőséget biztosítunk a leendő elsősöknek, hogy szüleikkel együtt részt vegyenek tanórákon, ill. iskolaotthonos vagy napközis foglalkozásokon. Az óvoda és iskola közötti váltás megkönnyítése érdekében az átmeneti időszakot egy átfogó készségfejlesztés jellemzi.
12.2 Általános iskola-középiskola átmenetet segítő program Az általános iskolából kikerülő tanulók középiskolába való beilleszkedésének segítése, a szociális hátrányokból okozta nehézségek csökkentése, a gyerekek személyiségéből adódó problémák megoldásának segítése. A megváltozott követelményekhez való alkalmazkodás segítése. Az intézményváltás során jelentkező tanulási problémák megoldása, egyéni tanulási szokások felismerése, tudatosítása, jobb egyéni tanulási módszerek kialakítása. Középiskolai eredmények összegyűjtése, elemzése.
12.3 Értékelő esetmegbeszélések A pedagógusok egyik alapvető feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók személyiségének fejlődését. Ezért értékelő esetmegbeszéléseket tartunk, melynek célja a hátrányos tanulók személyiségfejlesztése. Ennek érdekében fontos, hogy az osztályfőnök naprakész információval rendelkezzen a tanuló szociális, érzelmi helyzetéről /beszélgető kör, tartalmas, őszinte kapcsolat kialakítása a családsegítő szolgálattal, a gyermekvédelmi felelőssel/. Lényeges, hogy az esetmegbeszélésen, őszintén a problémák valódi okának feltárására törekedjünk. A lehetséges megoldási módok közül igyekezzünk mindig a leghatékonyabb módszert kiválasztani, amely a tanuló személyiségének leginkább megfelel. Az értékelő esetmegbeszéléseket, valamint a gyermeki személyiségben történt változásokat az egyéni fejlődési naplóba az alábbi értékelési szempontok alapján végezzük: 1. Helyzetelemzés 2. Szociokulturális környezet változásai 3. Személyiségfejlődés Testi fejlődés Mentálhigiénés állapotváltozás Társas kapcsolatok 4. Tanuláshoz való viszony Felszerelésének megléte, gondozottsága Házi feladat elkészítésének rendszeressége Tanórára való felkészülése (alkalmi, rendszeres, stb.) Írásbeli munkáinak külalakja Tanórai aktivitása, érdeklődése Önmagához viszonyított fejlődése 63
Eredményessége, teljesítményének alakulása
12.4 Egyéni fejlődési napló vezetése Az esetmegbeszélések - melyeken háromhavonta az iskola pedagógusai vesznek részt egyben alkalmat adnak arra is, hogy a gyermekek fejlődését segítő értékelő vélemény kardinális részeit a megadott szempontok szerint rögzítse a megbízott pedagógus. A fejlődési napló arra is lehetőséget kínál, hogy a tanulóval menet közben történt jelentős eseményeket feljegyezze a megbízott pedagógus. A gyermeki személyiség jellemzés egységesen elfogadott szempontrendszer alapján történik. A tanuló jellemzésében az őt tanító valamennyi pedagógus részt vesz. A nevelőtestület véleménye alapján elkészített háromhavonkénti összegző értékelést a szülővel megbeszéli a megbízott pedagógus, az egyéni fejlődési naplóba csak a véleményegyeztetés után kerül dokumentálásra az értékelés.
12.5 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik nevelési-oktatási intézményünk feladataihoz. A köznevelésről szóló törvény pontosan meghatározza a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Iskolánk diákönkormányzata, a tanulói házirend is segíti tanulóinkat, hogy megismerjék jogaikat, véleményt nyilvánítsanak az őket érintő kérdésekben. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden tanuló lehetőleg családban nevelkedjen. Támogatjuk, hogy minden lehetséges pénzbeli segítséget és természetbeni ellátást megkapjanak az arra rászoruló családok. Intézményünk részt vesz az iskolatej és iskola gyümölcs akciókban. A pedagógus alapvető feladata, hogy pedagógiai tevékenysége során: Figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének egyéni ütemét, esetleges sajátos nevelési igényét. Figyelembe vegye a tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét. Segítse a tanuló képességeinek kibontakoztatását. Segítse a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatását. A tanulók számára a szellemi fejlesztésen túl az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjön. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók esetében fontosnak tartjuk a kiemelt figyelemmel kísérést. Ezen tanulók esetében elengedhetetlen a családlátogatás, amelyet az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős végez kétévente legalább egy alkalommal, illetve a tanulóval kapcsolatos problémák esetén (pl. tanulmányi, magatartási, hiányzások). ha lehetséges az okok megszüntetésében közreműködünk. Törekszünk a személyiségük harmonikus fejlesztésére, képességeik maximális kibontakoztatására (szakkörön, korrepetáláson, napközis-, fejlesztő-, kézműves foglalkozásokon, színjátékon és népi táncon). A gyermek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani, akiknek a testi illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akiket egyedülálló vagy időskorú személy nevel, akinek ellátásáról a szülő, a gondozó szociális helyzete miatt gyermeke ellátásáról nem tud gondoskodni.
64
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megoldása elképzelhetetlen a szülőkkel, a családdal való kapcsolattartás nélkül. A szociális hátrányok enyhítését szolgálják az alábbi tevékenységi formák iskolánkban: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, felzárkóztató órák napközi otthon, iskolaotthon diákétkeztetés iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése családlátogatások továbbtanulás irányítása, segítése gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, támogatások szoros kapcsolat az önkormányzatokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanuló minél hamarabb segítségben részesüljenek. képesség kibontakoztató felkészítés integrált nevelés a tankönyvtámogatás elveinek meghatározása (SZMSZ) képességfejlesztő, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése rendszeres egészségügyi szűrővizsgálat felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon Együttműködés Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A fenntartó ellátási szerződést köt az illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői: szülő, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, akik szükség szerint tartják a kapcsolatot a területi gondozóval. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: prevenció, a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása, a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése. A külső környezet felderítését szolgálják a családlátogatások. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. A látogatásokon az osztályfőnök mellett részt vesz az ifjúságvédelmi felelős. Rendszertelen iskolába járás esetén is családlátogatás keretében győződünk meg a hiányzás okairól. Indokolatlan hiányzás esetén a jogszabályban meghatározottak szerint járunk el. A szülői házzal való kapcsolatfelvétel a beiratkozással történik meg. A gyermek első tanévét megelőzően a szülők szülői értekezleten ismerkednek meg gyermekük osztályfőnökével és a tanítókkal. E szülői értekezletnek célja továbbá, hogy a szülőket és 65
rajtuk keresztül a tanulókat az őket érintő kérdésekről, jogaikról és kötelességeikről tájékoztassa. A kapcsolattartásra az iskola hagyományai alapján a szülői értekezletek, fogadóórák és nyílt napok is lehetőséget nyújtanak, ezek időpontjáról minden tanév elején külön kiadványban számol be az intézmény. E kiadvány tartalmazza még az iskolában tanító pedagógusok névsorát, a tantárgyfelosztást, s egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos hasznos információkat. A szülőkkel a közvetlen kapcsolatot elsősorban az osztályfőnök tartja. Az esetlegesen felmerülő problémákat is ő közvetíti a szülő és a szaktanár vagy a szülő és az iskola vezetése között. Amennyiben az iskola eszközei már nem elegendőek a veszélyeztetettség megelőzésére, esetleg megszüntetésére, az iskola vezetője értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, illetve indokolt esetben hatósági eljárás megindítását kezdeményezi a jogszabályban előírtak szerint.
13. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 13. 1 A magatartás értékelése A magatartás érdemjegy az életkorhoz mérten a tanuló iskolai és az iskola által szervezett, iskolán kívüli fegyelmezettségét, mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A tanuló magatartását az osztályfőnök a tanulóközösség és az osztályban tanító nevelők véleményének ismeretében havonta értékeli. A végleges osztályzatot a nevelőtestület alakítja ki - félévi és év végi osztályozó értekezleten - lehetőleg úgy, hogy mind az egyén, mind a közösség számára nevelő hatású legyen. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulók magatartását 1-2. évfolyamon félévkor, az első évfolyamon év végén is az osztályfőnök szöveges értékeléssel a 2. évfolyamon év végén és a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén az osztályfőnök a fentiek alapján osztályzattal minősíti és ezt a félévi értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2-8. évfolyam végén a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A félévi és az év végi minősítést és osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: A házirendet betartja A tanórán és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik Kötelességtudó, feladatait teljesíti Önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti is Társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik Az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz Óvja és védi az iskola felszerelését és környezetét 66
Nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: A házirendet betartja A tanórát vagy a tanórán kívüli foglalkozások rendjét magatartásával nem zavarja Feladatait a tőle elvárható módon teljesíti Feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti Az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt Nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be A tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül Feladatait nem teljesíti minden esetben Előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik Igazolatlanul mulasztott Legfeljebb egy osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki: A házirend előírásait sorozatosan megsérti Feladatait ritkán vagy egyáltalán nem teljesíti Magatartása fegyelmezetlen, rendetlen Társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik Viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza Több alkalommal igazolatlanul mulaszt Több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése van. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A fegyelmező intézkedések határideje - az adott vétség súlyának megfelelően - a nevelőtestület döntése. Abban a hónapban, amikor a vétséget a tanuló elkövette, magatartás jegye legfeljebb változó (3), a tanévben félévkor, illetve év végén pedig legfeljebb jó (4) lehet. A többi hónapban a magaviselet függvényében kaphat érdemjegyet.
13. 2. Szorgalom értékelése A tanuló szorgalmának értékelése fontos szerepet tölt be annak megállapításában, hogy saját képességeit milyen mértékben fejlesztette, mennyire törekedett arra, hogy iskolai feladatait maradéktalanul ellássa. A tanuló szorgalmát az osztályfőnök a tanulóközösség és az osztályban tanító nevelők véleményének ismeretében havonta értékeli. A végleges osztályzatot a nevelőtestület alakítja ki - félévi és év végi osztályozó értekezleten - lehetőleg úgy, hogy mind az egyén, mind a közösség számára nevelő hatású legyen. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A tanulók szorgalmát 1-2. évfolyamon félévkor, az első évfolyamon év végén is az osztályfőnök szöveges értékeléssel a 2. évfolyamon év végén és a 3-8. évfolyamon félévkor és év végén az osztályfőnök a fentiek alapján osztályzattal minősíti és ezt a félévi értesítőbe, 67
illetve a bizonyítványba bejegyzi. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 28. évfolyam végén a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A félévi és az év végi minősítést és osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: Képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi. A tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi. A munkavégzése pontos, megbízható. A tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz. Taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: Képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. A tanórákon többnyire aktív. Többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti. Taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: Tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől. Tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányos vagy hiányzik. Önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: Képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Legfeljebb az előírt minimum követelményeknek felel meg. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen. Feladatait folyamatosan elmulasztja. Felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek. A tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
13. 3. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ért el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. 68
Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, napközi vezetői, iskolaotthoni vezető osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi munkát végzett tanulók a tanév végén tantárgyi dicséretét a bizonyítványba be kell jegyezni a jutalmak odaítéléséről a pedagógus és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt a tanév végén oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk azt a tanulót, akinek alsó tagozatban legfeljebb két tantárgyi négyese, felső tagozatban legfeljebb három tantárgyi jó minősítés (4) van a jeles (5) osztályzatokon kívül. c.) A tanulmányi versenyek győzteseinek jutalmát tanév közben az iskola közössége előtt adja át az igazgató, valamint szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretben részesülhetnek. d.) A nyolcadik osztály végén az iskolában végzett kiemelkedő társadalmi munkáért jutalmat a diáktanács és a nevelőtestület egyetértésével kaphat a tanuló Bázakerettyén a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezettek felkerülhetnek az „Akikre büszkék vagyunk” tablóra, a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók díszoklevelet kapnak. Becsehelyen a „Jó tanuló-jó sportoló” cím adományozása történik.
14. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE Intézményünk szakmai alapdokumentumában az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása jelenik meg alapfeladatként: mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos Az SNI tanulók integrált nevelése-oktatása során figyelembe vesszük a 32/2012. EMMI rendelet 2. mellékletében megfogalmazott irányelveket.
14.1 Mozgásszervi fogyatékos tanulók A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja 69
fejlődésmenetét. Ez gyakran az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. A nevelést-oktatást befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségek általában beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodás gátolt. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész időtartama alatt megkívánhatja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptációk alkalmazását. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a megfelelően kialakított, adaptált, akadálymentes környezet biztosítja az információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történő szabad és aktív részvételt, előmozdítva az esélyegyenlőséget. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. Az integrált nevelés-oktatás során – függetlenül annak teljes vagy részleges formájától – különös figyelemmel kell lenni a következőkre. – A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelése során szükséges, hogy az intézmény felkészüljön a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelő fizikai környezetet (akadálymentesítés), beszerezi azokat a segédeszközöket (gyógyászati és oktatási), amelyek a különböző tevékenységekben való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók, szülők), előkészül a szakértői javaslatban megfogalmazott sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat megvalósítására. – Ha a mozgáskorlátozott tanuló fogadása az integráló iskola vezetésének és nevelőtestületének szándékával, döntésével összhangban történik, akkor nagyobb az esély arra, hogy az integráció eredményes lesz. – Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor kíséri, segíti. A pedagógus és gyógypedagógus/konduktor szakmai együttműködése, az intézményi együttműködések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása biztosíthatja a megfelelő ellátást. Egyéni előrehaladású képzés során meg kell valósítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt, amely a tanórai gyakorlattal kölcsönösen egymásra épülve biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket (adaptált tananyag, számonkérés, értékelés stb.) és a fejlődést. – A mozgáskorlátozott tanulók integrált iskolai ellátása a pedagógusoktól speciális felkészülést kíván. Az együttnevelés megkezdése előtt kívánatos, hogy a befogadó pedagógus célirányos pedagógus-továbbképzésen vegyen részt. – A mozgáskorlátozott tanuló optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (módszerek, eszközök, segédeszközök, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). – Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez, illetve a támogatás szükséges mértékéhez – módosulhat a tananyag elsajátításának tempója, módja, a számonkérés, a házi feladat formája, végső esetben a tananyag mennyisége.
70
– Mozgáskorlátozott tanuló esetében gyakoriak az egészségügyi beavatkozások (műtétek), a hosszú kezelések –ezekben az esetekben az egyénre szabott felzárkóztatást minden esetben meg kell szervezni, valamennyi pedagógus közreműködésével. – Különösen jelentős az osztályfőnök/mentor és a segítő szakember szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. 14.1.1 A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési területek és nevelési célok megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Ha a mozgásállapot, a kognitív funkciók vagy a kommunikáció zavara, a szocializáció problémái akadályozzák a tanulási folyamatot, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése, először minden esetben annak megvizsgálásával, hogy a megfelelő differenciálás, adaptálás (támogatás technikai eszközzel, a tanuló számára előnyös ismeretelsajátítási módszer preferálása stb.) hogyan tudja
14.1.2 Fejlesztési területek – nevelési célok A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területeket – nevelési célokat és azok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Az Erkölcsi nevelés, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, az Állampolgárságra, demokráciára nevelés, illetve a Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területek – nevelési célok megvalósítása megegyezik a Nat-ban foglaltakkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt, tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitűzése, a reális értékelés, a pozitív megerősítés. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlődnek, érnek el sikereket. A családi életre nevelés Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb fokú önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára a középfokú és a felsőfokú oktatásban javasolt képzések, a munkaerőpiacon a teljes értékű munkavállalóként ellátható munkakörök megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság, valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelő-oktató munka fontos feladata. A családi szerepek sajátos nevelési igényű gyereket nevelő családok esetében is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelő önismeret és reális énkép kialakításával a családi élet jövőképének kialakítására a mozgáskorlátozott tanulók esetében is törekedni kell. Médiatudatosságra nevelés A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem 71
az alkalmatlanságát, a képességei hiányát érzi, hanem olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával eredményes és sikeres lehet, életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a tanítási órákon és otthonukban is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája. A médiatudatosságra nevelés mozgáskorlátozott tanulók esetében a tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos figyelemfelhívást. A tanulás tanítása A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának, csatornájának) megválasztására, ezzel elősegítve az önálló tanulás képességének kialakulását. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, életszerű tartalommal a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el az egyéni tanulási formák kialakulásához. Testi és lelki egészségre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, az állapottal járó napi teendőket elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a karbantartásához szükséges napi teendőkkel. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerőpiac elvárásainak megfelelő magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés alapját biztosíthatják. Elő kell segíteni, hogy mozgáskorlátozottságuk ellenére kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidő aktív eltöltésére kész, az egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A másokkal való együttműködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a mozgáskorlátozott tanulótól is aktív részvételt kíván. Pályaorientáció Mozgáskorlátozott tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a mozgásos és pszichés tevékenységek működésétől, ezért a reális pályakép kialakítása átgondoltabb előkészítő munkát kíván. A pályairányultsághoz nélkülözhetetlen képességek kialakításakor szükség lehet sajátos elő- és felkészítésre, azon képességek kialakítására, amelyek a saját adottságok felméréséhez és elfogadásához vezetnek, valamint azok egyeztetéséhez az elképzelésekkel és lehetőségekkel. A pályaalkalmasság vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is. Gazdasági és pénzügyi nevelés 72
A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függő életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi kommunikációs készség hozzásegítheti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önállóbb életvitelhez.
14.1.3 Kompetenciafejlesztés Valamennyi kulcskompetencia fejlesztése beépül a mozgáskorlátozott tanulók sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamatába. Mozgáskorlátozottság esetén – a cselekvéses tapasztalatszerzés hiányosságai, illetve a szociális kapcsolatok sajátos alakulása miatt – az egyes kompetenciaterületek által meghatározott képességek fejlődése, ismeretek elsajátítása, attitűdök alakulása során gyakran eltérő fejlődés tapasztalható. A kompetenciafejlesztés folyamatában a tevékenységek kivitelezését, illetve a különböző helyzetekben való részvételt biztosító eljárások, technikák alkalmazása szükséges annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott tanulók is képesek legyenek a hatékony alkalmazkodásra, a környezet befolyásolására. A mozgáskorlátozott tanulók esetében, a gyors, cselekvőképes alkalmazkodás, illetve az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés érdekében hangsúlyos a digitális kompetencia, az idegen nyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció teszi lehetővé a társas kapcsolatok kialakítását, a gondolatok közlését, az információ megszerzését és közvetítését – ezek mindegyike hatással van a mozgáskorlátozott tanulók önálló életvitelének kialakítására, illetve szűkebb és tágabb környezetükbe történő beilleszkedésére. Amennyiben – a sérülés következtében – akadályozott a szóbeli, vagy az írásbeli kommunikáció, a képességek speciális módszerekkel történő fejlesztésére van szükség (mozgás-, egyensúly-, ritmus-, grafomotoros képességek, térbeli tájékozódás, testséma, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, nyelv- és beszéd stb.), mindig igazodva az értelmi és mozgásállapothoz, illetve az életkorhoz. A szóbeli kommunikáció érintettsége esetén szükséges lehet a logopédiai kezelés, beszédterápia eljárásainak alkalmazása, súlyosabb esetben kiegészítő, kisegítő kommunikációs forma használata. Az írásbeli kommunikáció akadályozottsága a technikai eszközök (számítógép, adaptációk, kommunikátorok) használatával kompenzálható. A kifejező beszéd fontos alkotóeleme a mimika, a beszédet kísérő kéz- és testmozgások, melyek kivitelezésének akadályozottsága esetén a tanulók mozgásfejlesztésébe is integrálni kell mindezek fejlesztését. Idegen nyelvi kommunikáció A terület kiemelt fejlesztése támogatja a sikeres munkaerő-piaci integrációt és a társadalmi beilleszkedést. Minden esetben a sérülésnek leginkább megfelelő tanulási módszer megválasztása szükséges. Differenciálásra, a tananyag és a taneszközök adaptálására leginkább az idegen nyelvi olvasás és írás bevezetése előtti oktatási időszakban van szükség. A testbeszédet és a mimikát csak részben lehet bevonni a nyelvtanulásba, ugyanakkor többször kerülhet sor egyéb nonverbális eszközök használatára. A mozgásos játékokban, feladatokban differenciálásra vagy adaptálásra lehet szükség. Az eljátszással, utánzással, hangeffektusokkal, manipulációval járó tevékenységekben és az azokkal kapcsolatos elvárásokban is az érintett gyermek képességeihez kell alkalmazkodni. Matematikai kompetencia A problémamegoldó-képesség, az összefüggések felismerése és gyakorlati alkalmazása hozzájárul az önálló életvitel, az önrendelkező életforma kialakulásához, így a terület kiemelt 73
fejlesztése indokolt. Az ismeretelsajátítás, képességfejlesztés során gyakran szükséges az adaptált, speciális eszközök alkalmazása (megfelelő méretű, megfogható eszközök). Ha a kézfunkciók sérültek, a tanulóval, a szülővel, a segítő szakemberrel közösen, egyénre szabottan kell kifejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel a gyermekek dolgozni tudnak. Természettudományos és technikai kompetencia A kompetenciaterület a sikeres társadalmi integráció, illetve az önálló életvitel fontos részét képezi, így szükséges az egyéni képességstruktúrához igazodó fejlesztés, a hiányosságok pótlása, a nem megfelelően működő területek fejlesztése, kompenzálása, kiemelt figyelmet fordítva a tapasztalatszerzésre, a különféle tevékenységekben való tevékeny közreműködésre. Ugyanakkor a mozgáskorlátozott – és gyakran a kommunikációban is akadályozott – tanulók saját személyükkel, életvitelükkel kapcsolatos technikai kompetenciája fejlettebb is lehet, mint kortársaiké, mivel számukra ez a jobb minőségű élet feltétele. Digitális kompetencia A digitális kompetencia megfelelő szintje biztosíthatja szinte valamennyi élethelyzetben a mozgáskorlátozott tanulók részvételét. A nevelés-oktatás során az információskommunikációs technológiák használatának olyan szintű és minőségű elsajátítása szükséges, amely alkalmassá teszi őket az önálló ismeretszerzésre, az információk kritikus szűrésére, azok feldolgozására és kreatív használatára. Mozgáskorlátozottság esetén sokszor speciális, illetve adaptált eszközök használata szükséges (speciális egér, klaviatúra, szoftverek stb.). A szóbeli vagy írásbeli kommunikációjukban akadályozott tanulók digitális kompetenciájának szintjét emeli, ha akadálymentes kommunikációjukhoz magas színvonalú, korszerű infokommunikációs háttérrel rendelkeznek. Szociális és állampolgári kompetencia A kompetenciaterületen megjelölt ismeretek, képességek, attitűdök kiegészülnek a mozgáskorlátozott tanulók testi funkcióiban, struktúráiban bekövetkezett károsodásokról megszerzett ismeretekkel, illetve az azok következtében szükséges kötelező tevékenységformák megismerésével (állandó orvosi kontroll szükségessége, mozgásállapot szinten tartása, segédeszközök használata, karbantartása stb.), amelyek hozzájárulnak az egészséges életmód kialakulásához. A társadalomban való aktív részvétel megkívánja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét biztosító jogokról, az érdekvédelmi szervezetek működéséről, szerepéről elsajátított ismereteket, valamint a kölcsönös alkalmazkodás képességének kialakulását. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A reális önismeret kialakítása, a megfontolt és minden körülményt figyelembe vevő pályaorientáció hozzájárulhat a megvalósítható pályakép, az önálló életvitel, az alkotó életforma kialakításához. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A művészi kifejezés és a kulturális életben való aktív részvétel a mozgáskorlátozott tanulók számára is adott, egyben a tehetség kifejeződésének lehetőségét biztosítja a művészet bármely területén. Emiatt a terület fejlesztésének háttérbe kerülése semmilyen körülmények között sem indokolt, mindenképpen szükséges megtalálni a tevékenységet és részvételt biztosító – sokszor adaptált – eszközt, helyzetet. Hatékony, önálló tanulás A tanulási technikák ismerete, az önálló ismeretszerzés képessége hozzájárulhat a sikeres továbbtanuláshoz, ami megalapozhatja a későbbi munkába állást, az önálló életvitel kialakítását. A hatékony és önálló tanulási képesség kialakítása, a sajátos tanulási stratégiák megismerése mozgáskorlátozottság esetében kiemelten fontos, mivel lehetővé teszi, hogy a tanuló az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó saját készségeit, képességeit, attitűdjét jobban 74
megismerje, ezzel is elősegítve a számára elérhető képzési lehetőségek megtalálását. A megfelelő motiváció kialakítása, a pozitív megerősítés, a kudarctűrő képesség fejlesztése hozzásegíti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önálló tanulási képesség kialakításához.
75
14.2 Beszédfogyatékos tanulók 14.2.1 A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű) személyi és tárgyi feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív napi rendszerességű rehabilitáció érdekében – szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédfogyatékosság jellegétől függ. A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől az egyénre szabott terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a kognitív készségek, a szocioadaptív viselkedés és a szociokulturális környezet sajátosságainak figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmotorikus benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatásban állnak, komplex fejlesztéssel a terápia hatékonysága fokozható. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos fejlesztőmunka napi rendszerességgel. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is.
14.2.2 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai
76
A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezető szakasz időtartamának megnövelése – általában az első évfolyam tananyagának két tanévre történő elosztásával – indokolt lehet.
14.2.3 A többségi iskolában történő együttnevelés A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók integrált oktatását felvállaló iskolának inkluzív pedagógiai szemlélettel és a különleges nevelési, oktatási, fejlesztési igény személyi és tárgyi feltételeivel kell rendelkeznie. Az inkluzív iskola ismeri a fogyatékosságból eredő hátrányokat és biztosítja, hogy a beszédfogyatékos gyermekek a szükségleteiknek megfelelően hozzájussanak azokhoz a pedagógiai többletszolgáltatásokhoz, amelyek a hátrányok leküzdését segítik. A gyermek harmonikus személyiségfejlődése érdekében a pedagógusok, a logopédus és a szülő szorosan együttműködik.
14.2.4 A NAT alkalmazása Fejlesztési területek, nevelési célok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai, és kialakulásuk időtartama módosulhat. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, családi életre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, gazdasági és pénzügyi nevelés, média tudatosságra nevelés. Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi folyamatok megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi normák és harmonikus családi minták közvetítése. Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szociális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkodás, pénzhasználat, fogyasztás és környezettudatosság területén. A beszédfogyatékos tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hogy használni tudják az ismeretszerzés legmodernebb eszközeit (pl. internet). A fenti kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása során a beszédfogyatékos tanulók esetlegesen felmerülő szövegértési problémái, absztrahálási, lényeg-kiemelési nehézségei jelentenek nehézséget. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegekkel segítheti a pedagógus a tanulók munkáját. Fontos, hogy az alapfogalmak megértését, memorizálását egyénre szabott módszerek támogassák. Fontos a kifejezőkészség állandó fejlesztése és a kommunikáció iránti igény kialakítása. Kiváló lehetőséget nyújt erre az interperszonális készségek fejlesztése, a szociális érzékenység kialakítása, az együttműködésre való képesség fejlesztése, a különféle konfliktuskezelési eljárások elsajátítása. Testi és lelki egészségre nevelés A pedagógusnak segíteni kell a tanulót beszéd és nyelvi zavarának reális megismerésében, elfogadásában, szociális kapcsolatainak fejlesztésében. Kiemelt feladat a tanuló önismeretének fejlesztése, a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy az esetleges maradandó tünetekkel később is teljes életet tudjon élni.
77
A kommunikációjában korlátozott tanuló sokszor nehezebben tudja érzelmeit verbálisan kifejezni, külön figyelmet kell fordítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére. Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Biztosítani kell a tanuló számára a rendszeres mozgásélményt, a rendszeres testedzést. Médiatudatosságra nevelés Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. A médiatudatosságra nevelés segít tájékozódni a valóságos és virtuális világban. Pályaorientáció A beszédfogyatékos tanuló készségeinek képességeinek alapos feltérképezése szükséges a felnőtt életre történő felkészítéséhez. A kapcsolatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Cél a szociális kompetencia további önálló fejlesztésének kialakítása. A felső tagozatban tantárgyak tananyagtartalmainak közvetítése során a pedagógusok ismertessék meg a beszédfogyatékos gyermekkel a különböző szakmákkal kapcsolatos elemi ismereteket. Legyen reális képük a társadalmi munkamegosztásról. Tanulás tanítása A beszédfogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motivációk kialakítása, az egyéni tanulási stratégiák feltárása. Az informatikai eszközök, egyéni ismeretelsajátítási programok tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának beszédfogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van.
14.2.5 Kulcskompetenciák fejlesztése A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása, fejlesztése a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott, az iskolai nevelés-oktatás közös értékeire épül. Alapelveiben, céljaiban illeszkedik a NAT-ban megjelenő kulcskompetenciákhoz, a kiemelt fejlesztési tartalmakhoz. Ahhoz, hogy a beszédfogyatékos tanulók a kulcskompetenciák birtokában eredményesen alkalmazkodhassanak a mindennapi élethelyzetekhez, figyelembe kell venni a tanuló egyéni sajátosságait. Anyanyelvi kommunikáció Kiemelt fontossággal bírnak az alábbi területek: – a grammatikai rendszer tudatos felépítése, megerősítése, mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket – az expresszív beszéd fejlesztése, kommunikációs stratégiák kiépítése, gyakorlása, megerősítése, beszédtudatosság kialakítása – a beszédértés és olvasás értés fejlesztése mind a beszélt, mind az írott nyelv területén, elősegítve a mindennapi és az irodalmi szövegek befogadását, majd az azokkal való továbbdolgozás, továbbgondolkodás lehetőségének biztosítását – amennyiben a szövegfeldolgozás is érintett, különösen fontos a szisztematikus, a nyelv különböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati úton információhoz juttató oktatás – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – a mentális lexikon folyamatos fejlesztése az életkor és a beszédfogyatékosság sajátosságainak függvényében, a fogalomalkotás kialakítása – számítógépes programok használata (helyesírás ellenőrző program, stb.) – a beszédfogyatékos gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakításával
78
– a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában – a nem verbális kommunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatosítása a gyermekek kommunikációjában Idegennyelvi kommunikáció Cél az idegen nyelv szókincsének, fonológiai és helyesírási sajátosságainak, valamint nyelvi kódrendszerének tudatos felépítése, a szóbeli és az írásbeli kommunikáció fejlesztése, figyelembe véve a beszédfogyatékosság által érintett területeket. A beszédfogyatékos tanulók nyelvoktatása során a multiszenzoros technikák (auditív-, vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használata, valamint a verbális és nem verbális kommunikációs csatornák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása kiemelten fontos. A nyelvórákon szerepet kapnak a koncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakorlatok, melyek a szókincs, a kiejtés és a nyelvtani szabályok elsajátításában közvetve és közvetlenül is segítséget nyújthatnak. Helyesírási, olvasási és szövegértési problémákkal küzdő beszédfogyatékos tanulók esetében főleg a szóbeli kommunikáció magabiztos használatának elsajátítása a cél. Az írásbeli kommunikáció használatát, a differenciált fejlesztés mellett, a számítógépes olvasó- és helyesírás-ellenőrző programok is segíthetik. Fontos pedagógiai cél a beszédfogyatékos tanulók természetes gátlásainak feloldása az idegen nyelv kommunikációs helyzetben történő használata során. Matematikai kompetencia A legfőbb cél a problémamegoldó gondolkodás minél több elemének fejlesztése, konkrét cselekvésekhez kötött helyzetekben. Egyes esetekben számolni kell a grammatikai szint sérülésével, ami szövegértési nehézségekben nyilvánul meg, ezt fokozhatja a szimbólumok megértésének, illetve a verbális absztrakciónak a fejletlensége. Amennyiségekkel és a számossággal kapcsolatos ismeretek tanításakor, a szám- és műveleti fogalmak kialakításakor (pl. a számok közötti viszonyok, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet kell fordítani a megfelelő tempó kialakítására, és építeni kell a tanulók maximális együttműködésére, a mozgással társított szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre. A geometriai ismeretek, az arányosság témaköreinél tekintettel kell lenni a vizuális észlelés nehezítettségére, a téri tájékozódás zavarára. A matematikai gondolkodás fejlesztése speciális szemléltetéssel és tananyagokkal, vagyis az interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósulhat meg. A matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fokozatos megkövetelése a szóbeli kifejezés erősítésének különösen erőteljes eszköze. Természettudományos és technikai kompetencia Az oksági kapcsolatok felismerése, a tanult összefüggések alkalmazása gondot okozhat azokban az esetekben, ahol, az olvasott szöveg megértése vagy a verbális absztrakció akadályokba ütközik. Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támogatott szövegek alkalmazása szükséges az egyes összefüggések mechanikus memorizálásának megsegítésére. Tanulónként eltérő lehet az az absztrakciós szint, ahol be tudnak kapcsolódni a természettudományos jelenségek értelmezésébe. A kritikai gondolkodás képességének fejlesztése többnyire kis lépésekben valósítható meg. A mindennapi tapasztalatokból kiindulva kell törekedni arra, hogy a tanulóknak a jelenségek mind szélesebb körébe legyen betekintésük, az egységes természettudományos világkép kialakítása érdekében. Eredményes tanári stratégia lehet a természeti jelenségeknek alternatív módon, több fogalmi szinten, az összes érzékszerv bevonásával való közvetítése.
79
Szisztematikusan építkezve kell támaszkodni az internetre, amelynek segítségével a legkülönbözőbb természettudományos ismeretek audio-vizuális formában hozhatók közel a beszédfogyatékos tanulókhoz. Digitális kompetencia Ezen a területen a beszédfogyatékos tanulók jó eséllyel tudnak problémákat megoldani, mivel az informatikai eszközök használatában a beszédfogyatékosság kevés hátrányt jelent. Feladatunk azoknak a digitális programoknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeretszerzést, az interperszonális kapcsolatépítést. Amennyiben a szóbeli kifejezőképesség sérült, a számítógép alternatív csatornaként működhet a mindennapi kommunikációban. Hozzásegíthetjük a tanulókat, hogy a rendelkezésükre álló információs társadalom technológiáit használják a maguk segédeszközeként a számukra szükséges területeken. Főként az írott szöveg megértésére, lényegkiemelés képességére van nagy szükség, mert ezek segítéségével alakíthat ki új kommunikációs stratégiákat. Az információgyűjtés- és keresés, a multimédiás tartalmak kezelése a beszédfogyatékosok számára körülhatárolható, jól teljesíthető feladat, ezért építhetünk a tanulók erős motivációjára. Egyes ikonok, szóképek felismerésével, speciális alapfogalmak, kifejezések megtanulásával olyan eszközök birtokába jut, amivel önállóan is tud tájékozódni a digitális világban. A tanuló érzékelje azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A pedagógus feladata, hogy a tanulók figyelmét a konkrét eszközök és szoftverek használatán, illetve a kommunikáció élményén túl arra irányítsa, miként lehet az információs társadalomban a beszédfogyatékosságból eredő hátrányokat minimalizálni. Súlyos diszgráfia és helyesírászavar esetében felső tagozaton „laptop füzet” használatának bevezetése azt követően, hogy a gyermeket a klaviatúra használatára megtanítottuk Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Cél az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, a beszédfogyatékos tanulók támogatása abban, hogy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldolgozni, szükség esetén azok menetébe bekapcsolódni. Az oktatás folyamán fontos a fokozatosság mellett a gyakorlati bemutatás, illetve az ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálása, az érzelemdús, szubjektív elemeket megmozgató, a mindennapi tapasztalatához köthető társadalmi feladatok szemléltetése, a tanulók közvetlen megszólítása, bevonása a feladathelyzetbe. A tanuló mindig lássa maga előtt a folyamatot, a kiindulástól kezdve a végkifejletig, értse benne szerepét, esetleges feladatát, képes legyen esetlegesen a társadalmi folyamatok őt személyesen érintő részében érdekeit érvényesíteni. Fontos hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. A pedagógus feladata, hogy felébressze a gyermek motivációját arra, hogy részt vegyen a szociális kommunikációban, képes legyen véleményét vitában, eszmecserében képviselni (ütköztetni, egyeztetni stb.), illetve az őt körülvevő világban tájékozódni. Fokozatosan el kell sajátítania a beszédfogyatékos tanulónak azt a képességet, hogy rátaláljon a megfelelő kommunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kommunikációs helyzetekhez alkalmazkodni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad a beszédfogyatékos tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő – és megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti nevelés. Ezen a kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kommunikáció minden szintjét fejleszti. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő. 80
A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezés; szín-, forma és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a beszédfogyatékos tanuló speciális készségfejlesztésére. A hatékony, önálló tanulás A beszédfogyatékos tanulók esetében az önálló tanulás elengedhetetlen feltétele a könyvtári ismeret, informatikai tudás, az értő olvasás, szövegfeldolgozás. Az önálló ismeretszerzést, az információ megfelelő szűrését, feldolgozását, egyénre szabott módszerekkel, a mindennapi életből vett gyakorlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális modellezésével segíthetjük. A szövegfeldolgozás, az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén. A pedagógus feladata az új ismeretek megszerzése iránti interiorizálódott motiváció kialakítása.
14.3 Egyéb pszichés zavarokkal küzdő tanulók Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 81
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.
14.3.1 Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.
14.3.2 Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak. Jellemzői: 82
– a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.
14.3.3 Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, b) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása.
14.3.4 Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, 83
– a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.
14.3.5 Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni,
84
– az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.
A NAT alkalmazása
85
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat.
14.4 Enyhe értelmi fogyatékos tanulók 14.4.1 Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések.
14.4.2 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is számottevő lehet.
14.4.3 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai a) alsó tagozat: 1–4. évfolyam. Ezen a tagozaton a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló 86
fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az alsó tagozat első évfolyamán javasolt – a Nemzeti alaptanterv által biztosított lehetőséggel élve –egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat –, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. b) felső tagozat: 5–8.évfolyam A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.
14.4.4 Fejlesztési területek – nevelési célok Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkormányzat). Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Családi életre nevelés
87
A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelésoktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen. Pályaorientáció Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatosságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra.
14.4.5 Kulcskompetenciák Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelésioktatási elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció
88
szempontjából, s különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében. Anyanyelvi kommunikáció Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező, informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban (élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő megvalósításra, helyzetgyakorlatokra. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás-tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kompetencia Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való aktív részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók gyógypedagógiai- pszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű
89
tevékenységek formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás, olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös munkában, csoportban dolgozni.
14.5 Hallási fogyatékos tanulók 14.5.1 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a Nat pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló tanulók nyelvi szintje általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban – teljesítésére két tanév javasolt – szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Indokolt, hogy az alsó tagozatos szakasz előtt egy év alapozó időszak szerveződjön. Az alapozó szakasz idősávjában – a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva – a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ekkor a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását végezzük. Kisiskolás korukra elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kulturtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alsó tagozatos szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége optimális esetben megközelítheti vagy elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A felső tagozatos szakaszra már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: – a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, – a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, – a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. 90
Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata: – a beszédhallás folyamatos fejlesztése, – a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás, – az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása.
14.5.2 Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Kívánatos, hogy a nagyothalló és az intenzív nyelvi fejlesztésben, illetve korai életkorban Cochleáris Implantáció (a továbbiakban: CI) műtéten átesett tanulók szókincse, kommunikációja a szakszerű szurdopedagógiai, segítséggel megközelítse a halló gyermekek nyelvi szintjét. Előfordul azonban, hogy ez két-három éves elmaradást mutat. Kiemelt feladatok: – Spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés, beszédérthetőség) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – az önálló szövegértő olvasás fejlesztése az alsó tagozaton hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd később fokozatosan irodalmi művek bevonásával. Ez jelenti az olvasásra alapozó tanulás alapjainak lerakását. – a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos felépítése, gyakorlása – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés (különösen az elvont fogalmak, az állandó szókapcsolatok, az árnyaltabb megfogalmazási formák megismerése, alkalmazása) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – Az ismeretek elsajátításában támaszkodjanak mindinkább a hallás útján megszerezhető információkra. Idegen nyelvi kommunikáció: A nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez, hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Kívánatos a korszerű idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történő kommunikációfejlesztés. – Lehetőség van az értékelés alóli felmentésre. Az értékelés alól felmentett tanulók számára szervezett foglalkozások elsődleges célja a képességfejlesztés, melynek egyik fő feladata az idegennyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintű tanulására történő felkészítés. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Matematikai kompetencia: A hallássérülésből adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértő olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg. – A matematika és a valóság kapcsolatának erősítése hangsúlyos szerepet kap. A valóságos élethelyzetekben előforduló matematikai tartalmak megragadása mellett egyidejűleg az ezt leíró nyelvi kifejezésformák begyakorlása is szükséges. – A matematikai tartalmakat a szókincsüknek, szövegértésüknek, nyelvi fejlettségüknek megfelelő szintű szöveges feladatokban kell reprezentálni számukra. 91
– Kiemelt jelentőségű a szemléltetés, melyben a valós élethelyzetek megélése, és a verbális megfogalmazással kísért konkrét tárgyi tevékenykedtetés továbbra is központi szerepet kap az interaktív tanulási lehetőségek alkalmazása mellett. – A matematikai jelrendszer – matematikai jelek, formulák – készségszintű alkalmazása a gondolkodásfejlesztés mellett elősegíti a nyelvi kompetencia fejlődését is. – Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Természettudományos kompetencia: Legyenek tisztában a tanulók (életkori szinten) a hallássérüléssel kapcsolatos ismereteknek, ismerjék fel a hallásjavító készülékek (hallókészülékek, CI) működési zavarait, a meghibásodás jelzéseit. A hatékony önálló tanulás kompetenciához kapcsolódó tantárgyak tanításában a szemléltetés, a kísérletezés, a természeti folyamatok, jelenségek modellezése a lehetőség szerinti legteljesebb megértés érdekében történik. Digitális kompetencia: A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek az internet. Használatukat nehezíti azonban szűkebb szókincsük és az ebből fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresőprogramokkal való megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében (digitális szótárak, képkereső programok stb.) Fontos felismertetni a tanulókkal azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A nagyothallók számára az internet használata lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatot építsenek ki halló emberekkel, illetve kapcsolatot tartsanak sorstársaikkal. Fontos megismertetni velük ennek nyelvi kultúráját, valamint a kapcsolatkeresésben rejlő veszélyeket is. Mivel a nagyothalló tanulók erősen motiváltak a digitális eszközök használatában, ezt a motivációt ajánlott kihasználni más tanórákon is. A tárgyi tudás megszerzését a nagyothalló tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően, széleskörű szemléltetés segíti (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), ami színesebbé, élményszerűvé teszi a tanulási folyamatot. A multimédia bevonása a tanítás folyamatába lehetővé teszi, hogy a nagyothalló gyermekhez többféle csatornán, többféleképpen és többszöri ismétlést biztosítva jusson el ugyanaz az információ. Az így megszerzett tudás számos művelődési területhez, iskolai és iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik. A vizuális kommunikáció is mind nagyobb teret nyer, azaz a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is előtérbe kerül. A hatékony informatikatanítás akkor valósulhat meg, ha megfelelően megszervezett. Ekkor lehetővé válik az egyes tanulókkal való differenciált foglalkozás vagy a nehezen tanuló gyerekek megsegítése, a hallássérült tanulók tanulási sikerélményhez juttatása. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Szociális és állampolgári kompetencia: A hallássérülésből adódó nehezített élethelyzetek, az esetleges kudarcok feldolgozását segítheti, ha a hallássérült tanuló reális énképpel, önkontrollal, empátiával, toleranciával rendelkezik, valamint ismeri a frusztráció és stressz kezelésének technikáit. Fontos a konfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia: 92
A nagyothalló és a hallásjavító műtéten átesett tanulók későbbi társadalmi érvényesüléséhez fontos a körültekintő pályaorientáció, az irányított, tervezett pályaválasztás. Meg kell ismertetni a számukra elsajátítható szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket, és mindazokat a segítő technikákat, melyek megkönnyítik beilleszkedésüket a középiskolákban, illetve a felsőoktatásban. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A művészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetőséget teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi élet gazdagítására és egyben a személyiség formálására. A hatékony önálló tanulás: Különböző tanulási technikák megismertetése (szótárak, lexikonok, ezek digitális változatainak használata). Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (könyvtár, internet). Az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén.
14.6 Látási fogyatékos tanulók 14.6.1 A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.
14.6.2 A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során több fontos feladat megoldását vállalják: nemzeti műveltség átadását, az egyetemes kultúra közvetítését, a szellemi-érzelmi fogékonyság, az erkölcsi érzék elmélyítését, valamint ezeken túl az esélyegyenlőség biztosítását a látássérülésből és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdésével. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más – haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és hallási – beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek – hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés – fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.
14.6.3 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a Natban alkalmazott szakaszolással. Az első évfolyam tananyagának a helyi tantervben két évre történő elosztása a Braille-írás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt, valamint tanköteles, de nem iskolaérett gyermekek esetében indokolt. 93
A képzési szakaszok tervezésekor – az ép tanulókhoz hasonlóan – a látássérült tanulók nevelése során is figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Az eltérő életkori jellemzők miatt a személyiségfejlesztésnek speciális feladatai vannak az alábbiak szerint. Az alsó tagozaton – Az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén. – Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával. – A működő érzékszervek fokozott kihasználása. – Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. – Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása. – Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. – Az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme. A felső tagozaton – Az önállóság további fejlesztése, illetve – a különböző fokú látásteljesítménnyel rendelkező tanulók esetében különösen – a látás kihasználását maximálisan segítő speciális optikai segédeszközök használata iránti igény kialakítása. – Az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé. – Az akarati tulajdonságok (céltudatosság, kitartás) kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából. – Az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában. – Az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. – Az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. – Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete.
14.6.4 A többségi iskolában történő együttnevelés A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: – A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyekre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehetők a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szolgáltatások. – A befogadó többségi iskola tantestületének elkötelezettségét a látássérült tanuló nevelésére, oktatására vonatkozó információk megszerzésére, alkalmazására, pedagógusai továbbképzésére tett intézkedései biztosítják. Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.
14.6.5 A gyengénlátó és a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése A Nat alkalmazása A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi életben való boldoguláshoz –látásteljesítményükhöz igazodó mértékben – különleges technikák elsajátítása 94
szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb. E technikák ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része. A megfelelő eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelő íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minőségi teljesítése a gyengénlátó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetőségre és alkalmanként több időre van szükség. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai nevelésénekoktatásának is alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A gyengénlátó, aliglátó tanulónak is szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre, attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tud a társadalmi környezet változásaihoz. A Nemzeti alaptantervben megjelenő tartalmak speciális ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egészülnek ki.
14.6.6 Fejlesztési területek – nevelési célok A gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott nevelési célok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség gazdagítása, célszerű munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése stb.). A nevelési célok sérülésspecifikus tartalmakkal egészülnek ki. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés – A gyengénlátó, aliglátó tanulók sajátítsák el a nemzeti, kulturális örökségünk megismerésének sajátos, a látássérült embereket segítő módjait is, pl. tapintható tárlatok, akadálymentes weblapok látogatása. – Tanulják meg a könyvtárak látássérült személyeknek nyújtott szolgáltatásainak igénybevételét. – Ismerjék meg a tanulók az Európai Unióról a látássérült emberek számára készült, esélyegyenlőséget biztosító kiadványokat, hangos könyveket. Állampolgárságra, demokráciára nevelés – Az aktív állampolgárrá válás érdekében a tanítványok ismerkedjenek meg a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményekkel, az esélyegyenlőség biztosításáról szóló jogszabályokkal, tartsák számon a látássérültek érdekvédelmi szervezeteit. – A tanulók aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás ez irányú önálló ismeretszerzésre. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése – A gyengénlátó, aliglátó tanulók személyiségfejlődésének alakulásában alapvető szerepe van a megfelelő tanulási környezet kialakításának. Jelentős annak tudatosítása, hogy mindannyian felelősek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakulásában. – A látássérült gyermekeket, fiatalokat hozzá kell segíteni a kulturált magatartás elsajátításához, a fogyatékosságokat eltérő módon toleráló közösségekben jó emberi kapcsolatok kialakításához. Értelmi képességeik mellett érzelmi intelligenciájuk fejlesztése is szükséges személyes és szakmai sikereik érdekében.
95
– Támogatást igényel a látássérülés tényének feldolgozása, az ebből adódó személyiségproblémák felismerése, kompenzációs készségek tudatos fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés – A gyengénlátó, aliglátó tanulók ismerjék meg látássérülésük kórokát, az ebből eredő következményeket, fizikai terhelhetőségüket (pl. nehéz súlyok emelésének kerülése). – A tanulók sajátítsák el a higiénés szabályokat, a szem óvásának, tisztán tartásának módját, tartsák be a látáskímélő előírásokat. – Ismerjék meg a szembetegségek miatt javasolt és ellenjavallt mozgásformákat, sportokat. – Sajátítsák el a sportolás során is szükséges optikai segédeszközök helyes használatát (pl. úszószemüveg). – Feladat a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott balesetveszély megelőzése. – A gyerekek, fiatalok ismerjék az egészséget károsító tényezőket, a helyes táplálkozás előnyeit. – Kerüljék – majd a felnőtt élet során is – a káros függőségeket. – Szakember – (gyógy)pedagógus (és gyógytornász/gyógytestnevelő)segítsége teszi lehetővé számukra a jobb mozgásállapot kialakítását, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetését. A családi életre nevelés – Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek, szokások folyamatosan alakíthatók ki. Fontos feladat a látássérült emberek életvezetéséhez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása. – A családi életre való felkészítésben figyelmet kell fordítani a következő témákra: pozitív családminták, a családalapítás feltételei, a látássérülés szerepe a közös élet alakításában, felelősségteljes gyermekvállalásra, gyermeknevelésre készülés. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség – A pedagógusok személyiségfejlesztő munkája járuljon hozzá, hogy a tanulóban kialakuljon az empátia, a segítő magatartás. Fenntarthatóság, környezettudatosság – A tanulók számára minél több közvetlen tapasztalatot szükséges biztosítani a természeti, társadalmi valóságról. – A természeti és a technikai környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése modellezés révén is lehetséges. – A vizuális megfigyelés, képzelet, emlékezet fejlesztése előkészíti az adaptált ábrák; diagramok; grafikonok értelmezését; térképek használatát. – A látássérült tanulót is hozzá kell segíteni a környezettudatos viselkedés elsajátításához. Pályaorientáció – A tanulók ismerjék meg (szemészeti, fizikai állapotukat figyelembe véve) az általuk eredményesen, sikeresen végezhető munkaterületeket, foglalkozásokat. – Az iskola a tanulóknak lehetőséget ad az önkorrekció, az együttműködés képességének fejlesztésére, a rugalmas gondolkodás elsajátítására. Gazdasági és pénzügyi nevelés – A tanulók korlátozott munkavállalási lehetőségei miatt fokozottan szükséges pozitív attitűdjük kialakítása az értékteremtő munka, a munkalehetőségek keresése iránt. – A pedagógusok fordítsanak kellő figyelmet a gazdálkodás képességének alapozására. A tanulók váljanak képessé a pénzfajták felismerésére, életkoruknak megfelelően fejlődjön a pénzzel való bánni tudás képessége. Médiatudatosságra nevelés – A tanulók az önálló ismeretszerzés érdekében szerezzenek jártasságot az internethasználatban képernyőolvasó programmal. – Ismerjék az információözönben és a közösségi portálokban rejlő veszélyeket is. 96
A tanulás tanítása – Az iskola feladata a látásos megismerésben fennálló nehézségek kompenzálását segítő eljárások megismertetése, alkalmazásuk begyakoroltatása. Olyan tudást kell kialakítani, hogy a tanulók aktívan tudjanak szerepet vállalni a számukra kedvező külső feltételek, körülmények kialakításában. – Az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsőszemüveg, különböző nagyítók, elektronikus olvasókészülék stb.), és az önálló tanulást segítő speciális szoftverek alkalmazásának megtanítása. – A tanulók sajátítsák el az iskolai könyvtár, az internet használatát, ismerjék meg a Magyar Elektronikus Könyvtárat. – A látásteljesítményhez igazodó, egyénre szabott tanulási stratégia, célszerű rögzítési módszerek kifejlesztése. – A hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása magában foglalja a csoportos tanulás módszereinek, így a kooperatív tanulási technikáknak a megismertetését is. – A pedagógusok teendője, hogy segítsék a tanulók egyénre szabott tanulási stratégiájának kialakítását.
14.6.7 A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció – A gyengénlátó, aliglátó tanuló számára a megfelelő látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk érzékelése, megértése, feldolgozása és alkalmazása. Tanári irányítással képessé válik a kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök használatára (a beszédhang minőségének változtatása, az arckifejezések, gesztusok alkalmazása). – A tanuló az ismeretszerzés és az írásos kommunikáció során, szükség esetén a látássérültek számára kifejlesztett speciális szoftvereket használ. – A pozitív attitűd kialakítása magában foglalja a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvést. Idegen nyelvi kommunikáció – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló esélyegyenlőségét növeli a társadalmi beilleszkedésben az idegen nyelv tudása. – Számára is szükséges a szövegfajták széles körének ismerete (irodalmi szövegek, újságcikk, honlap, levél stb.), segédeszközök (jegyzetek, ábrák, térképek) használata szövegek megértéséhez, alkotásához. – A kompetencia része a tanulását könnyítő optikai segédeszközök készségszintű használata. – A pozitív attitűd magában foglalja az idegen nyelvek iránti érdeklődést. Matematikai kompetencia – Speciális szemléltetés és segédeszközök biztosítása mellett a gyengénlátó, aliglátó tanuló is ismeri és használja a matematikai jeleket, képleteket, modelleket, geometriai ábrákat, grafikonokat. Természettudományos kompetencia – A gyengénlátó, aliglátó tanuló kompetenciája kiterjed a gyengénlátással kapcsolatos biológiai és fizikai ismeretekre is. Digitális kompetencia – Az ismeretek kiegészülnek a szabályos, tízujjas gépírás elsajátításával. – A digitális kompetencia felöleli a speciális képernyőnagyító-, olvasó programok használatát, a látássérült embereket érintő weboldalak ismeretét is.
97
– A tanuló képes a számára megfelelő tanulási/munkakörnyezet kialakítására, ahhoz segítség kérésére: megfelelő méretű monitor, másolóállvány, egyedi megvilágítás, speciális program stb., Szociális és állampolgári kompetencia – A saját szembetegséggel kapcsolatos ismeretek megszerzése, higiéniai szabályok betartása, a látáskímélő életmód kialakítása. – Fokozott figyelem a konstruktív kommunikáció képességének kialakítására, mások bizalmának elnyerésére, eredményes stressz-, frusztráció-, és konfliktuskezelésre. – A látássérült személyek jogainak, pozitív diszkriminációs lehetőségeinek ismerete. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló, fiatal érvényesüléséhez egyéni életpálya – építésre való képesség. – A sikerorientáltság, az innovációra való hajlam kialakítása. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló látóképességétől függ képi gondolkodása, ábrázolási, önkifejezési készsége. – Élményei, érzései színvonalas kifejezése erős kontrasztos hatást biztosító képalkotó technikák elsajátításával, a megfelelő rajzeszközök használatával, aliglátás esetén pedig agyag mintázásával, plasztikával biztosítható. – Tudatosuljon benne hogy társas kapcsolatai alakításában jelentősége van saját külső megjelenése esztétikumának is. A hatékony, önálló tanulás – Az egyénileg szükséges optikai segédeszköz ismerete, készségszintű használata az önálló tanulás feltétele. – A tanuló képes szokásrend kialakítására a megfelelő tanulási környezet megteremtésében: emelhető asztallapú munkaasztal, megfelelő világítás, optikai eszköz biztosítása stb. – A hatékony tanulás feltétele a személyiség és a látássérülés szempontjából leghatékonyabb tanulási módszerek begyakorlása. – A pozitív attitűd folyamatosan fennálló motivációt, fejlett teherbíró, alkalmazkodó és kudarctűrő képességet feltételez.
98
1. számú melléklet - MONDATBANK A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSHEZ A tanulók tantárgyi évközi szöveges értékelése 1. osztály MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Beszéd és szóbeli kifejezőkészség A beszéd tisztasága: Beszéde tiszta, érthető. Néhány hang képzése még bizonytalan. Néhány hangot már magában is tisztán ejt Sok hangképzési hibája van. Beszéde korrekciót igényel. A szókincse: Szókincse gazdag, választékosan beszél. Beszéde és szókincse korának megfelelő. Szókincse szegényes. A tanév során beszéde fejlődött, szókincse gazdagodott. Ha figyelünk rá, gondolatait helyesen választott szavakkal közli. Szívesen mond verset és mesét. Nehezen fejezi ki magát. Még nem szeret a társai előtt szerepelni. Olvasás Viszonyulás az olvasáshoz Szereti a könyveket, szívesen olvas, betűzget. A tanórán szívesen olvas, de önmagától még nem érdeklődik a könyvek iránt. Egyelőre nem szívesen olvas. Hangos olvasás (technika) Hibátlanul felismeri és megnevezi a tanult betűket. Bizonytalan a tanult betűk felismerésében és megnevezésében. Az alábbi betűk felismerésében még bizonytalan: Önállóan összeolvassa a tanult betűket. A tanult betűk összeolvasásában bizonytalan. A betűket felismeri, de azok összeolvasása nehézséget jelent. Rövid szövegek esetében már mondatokat olvas és megérti azokat. Elolvas rövid szavakat, mondatokat, de azok megértése még nehézséget jelent számára. Néma olvasás (szövegértés). Képes elmélyülten, magában olvasni, és az olvasottak tartalmáról beszámolni, a szöveggel kapcsolatos feladatokat megoldani. Képes elolvasni rövid szövegeket, és megérti azokat. Képes önállóan elolvasott szavak magyarázatára, de a mondatértése még bizonytalan. Elolvassa a rövidebb szövegeket, de nem érti meg azokat. A rövidebb szövegek önálló néma olvasására még nem képes. Írás
Íráshasználat Írásos tevékenységet szívesen végez. Vonalvezetése és írása biztos. Vonalvezetése és írása határozatlan. Füzete tiszta, rendezett. Füzetvezetése egyenetlen. Íráskép Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos. A tanult betűket, betűkapcsolatokat még segítséggel alakítja. Írásképe esztétikus, egyéni. Írása lendületes, folyamatos. Betűalakítása, a betűk kapcsolása pontatlan Írástempó Írástempója az átlagnál gyorsabb Írástempója életkorának megfelelő. Az írástempója lassú. Másolás A tanult betűket, szavakat pontosan másolja írott és nyomtatott mintáról. A tanult betűk, szavak másolása pontatlan. Még nem tudja a tanult betűket és szavakat önállóan lemásolni. A tanító jelölése alapján önállóan tudja javítani hibáit. Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Tollbamondás Tollbamondás után hibátlanul leírja a betűket és a szavakat. Tollbamondás után még pontatlanul írja le a tanult betűket és szavakat. Tollbamondás után még nem tudja leírni a tanult betűket és szavakat. Képes önellenőrzéssel javítani a hibákat. Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Írás emlékezetből Emlékezetből is pontosan írja le a betűket, szavakat. Emlékezetből pontatlanul ír. Emlékezetből még nem tud betűket, szavakat leírni. Önellenőrzéssel képes javítani a hibáit. MATEMATIKA Számfogalom A számolással és egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat szívesen végzi. Órákon aktív és figyelmes. A számolással és az egyéb matematikai problémákkal összefüggő feladatokat többnyire elvégzi. Órákon nem mindig aktív, de szorgalmasan dolgozik. Órákon sok segítséggel dolgozik, önállótlan. Órákon nem aktív, figyelme könnyen terelődik. Képes az önellenőrzésre. Esetenként nem képes az önellenőrzésre. Nem képes az önellenőrzésre. Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-20-ig. Biztonsággal felismeri és lejegyzi a számokat 0-10-ig. A számok felismerésében és lejegyzésében még téveszt. 100
Nem ismeri fel a tanult számokat. Számfogalma biztos 0-20-ig. Számfogalma biztos 0-10-ig. Számfogalma bizonytalan 0-20-ig. Számfogalma bizonytalan 0-10-ig.
Számolási készség
Adott egyszerű szabály szerint képes számsorozat folytatására. Segítséggel tudja a számsorozatot folytatni. Nem képes megadott szabály szerint számsorozat folytatására. Képről helyesen alkot számfeladatot. Képről segítséggel képes számfeladat alkotására. Még nem tud képről számfeladatot írni. Önállóan képes összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Önállóan képes összeadni és kivonni a 10-es számkörben. Eszközzel tud összeadni és kivonni a 20-as számkörben. Eszközzel tud összeadni és kivonni a 10-es számkörben. Eszközzel is sok hibával végez műveleteket. Eszköz nélkül még nem képes műveletek végzésére. Eszközzel, sok segítséggel sem képes a tanult műveletek elvégzésére. Időnkén még eszközzel számol. Hiányos műveletek kiegészítését hibátlanul végzi. Hiányos műveletek kiegészítését sok hibával végzi. Hiányos műveletek kiegészítését néhány hibával végzi. Hiányos műveletek kiegészítését még nem tudja elvégezni.
Összefüggések felismerése Az egyszerűbb nyitott mondatot megérti, és hibátlanul megoldja. Az egyszerűbb nyitott mondatot segítséggel megoldja. Az egyszerűbb nyitott mondatokat segítséggel sem képes megoldani. Önállóan képes a szöveges feladatok megoldására. Algoritmus szerint képes szöveges feladat megoldására. A szöveges feladatot segítséggel tudja megoldani. A szöveges feladatot segítséggel sem tudja megoldani. Még nem tudja megoldani a szöveges feladatokat. Írásbeli munkái Szépek, igényesek. Elfogadhatóak. Igénytelenek, rendetlenek. Matematikai gondolkodása Logikus. Irányított. Algoritmusok elsajátítására képes. Algoritmusokat is nehezen sajátít el. Geometria Felismeri és megnevezi a síkidomokat. Még nem ismeri fel az alábbi síkidomokat: 101
KÖRNYEZETISMERET Érdeklődés Rendkívül nyitott és érdeklődő a természet jelenségei iránt. Fel lehet kelteni az érdeklődését a természet jelenségei és értékei iránt. Ritkán mutat érdeklődést a természet jelenségei iránt. Tájékozódás
Jól használja a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges fogalmakat. Még bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódást kifejező szavak használatában. Segítséggel sem képes a tájékozódáshoz használt kifejezések megkülönböztetésére. A hét napjait, a hónapok és az évszakok nevét ismeri, képes azok felsorolására. Segítséggel képes a hét napjainak, a hónapok és évszakok nevének felsorolására. Még nem tudja önállóan megnevezni a napok, hónapok, évszakok neveit.
Megismerési módszerek Képes megnevezni a tárgyak érzékelhető tulajdonságait (alak, forma, szín). Még bizonytalan a tárgyak érzékelhető tulajdonságainak megnevezésében (alak, forma, szín). Nem tudja megnevezni az érzékelhető tulajdonságokat (alak, forma, szín).. Megfigyelései pontosak, képes megadott szempontú rendezésre is. Általában pontosan képes megfigyelni, de a megfogalmazásban és a rendezésben még segítségre szorul. Megfigyelései pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja megfogalmazni. ÉNEK-ZENE Ritmusgyakorlatok: A tanult ritmusokat azok jeleit jól ismeri és megfelelően használja A tanult ritmusokat kevésbé ismeri és bizonytalanul használja A tanult ritmusokat segítséggel képes használni Éneklése: önállóan énekel csak társaival közösen énekel nem énekel Zenehallgatás: érdekli, örömmel hallgatja, a tanultakat felismeri csak meghallgatja, a tanultakat általában felismeri időnként érdeklődést mutat, a tanultakat később felismeri nem érdeklődik, a tanultakat nem ismeri fel Dalok játékai: ismeri, tudja bizonytalan nem tudja Dalok ismerete: szívesen, lelkesen énekel aktivitása változó nehezen, de bevonható a közös éneklésbe, egyáltalán nem szeret énekelni, nem énekel 102
Zenei írás: a tanult szolmizációs hangokat ismeri az ötvonalas rendszerben hibátlanul elhelyezi a tanult szolmizációs hangokat ismeri az ötvonalas rendszerben segítséggel helyezi el a tanult szolmizációs hangokat nem ismeri az ötvonalas rendszerben segítséggel sem tudja elhelyezni
VIZUÁLIS KULTÚRA, RAJZ
Szeret rajzolni, színezni, festeni, mintázni. Átlagos az érdeklődése a vizuális kultúra, a vizuális művészetek iránt. Egyelőre nem ábrázol szívesen, gyakran szorul segítségre és bátorításra. Fel lehet kelteni a technikai jellegű érdeklődését, de munka közben biztatást igényel. Munkavégzés előtt és közben is folyamatos biztatást, segítséget igényel. Munkái szépek és igényesek. Ügyesen bánik az eszközökkel. Saját ötleteit, elképzeléseit bátran megvalósítja. A tanult technikákat életkorának megfelelő szinten alkalmazza. Törekszik a rajzfelület esztétikus kitöltésére. Ismeri a színek nevét és felismeri azokat.
TECHNIKA
Fel lehet kelteni a technikai jellegű érdeklődését, de munka közben biztatást igényel. Ügyesen bánik az eszközökkel. Az eszközök használatában bizonytalan. Az eszközöket helytelenül használja. Az anyagok tulajdonságait jól ismeri. Az anyagok tulajdonságait megfelelően ismeri. Az anyagok tulajdonságait kevésbé ismeri. Munkájában kitartó, pontosságra törekszik. Munkavégzés közben néha segítségre szorul. Segítséggel sem képes önálló munkára. Munkadarabjai tiszták, pontosak, tetszetősek. Munkadarabjai kicsit pontatlanok. Munkadarabjai, maszatosak, igénytelenek, rendetlenek.
TESTNEVELÉS
A mozgásos feladatokat szívesen végzi, szeret mozogni. A mozgása fejlesztésre szorul, fáradékony, erőtlen. A feladatok kivitelezésében mozgása összerendezett. Erőnléte, állóképessége, korának nem megfelelő. Erőnléte és állóképessége korának megfelelő. A sportjátékok, versengések szabályait érti és betartja. Minden helyzetben sportszerűen viselkedik. A sportjátékok, versenyek szabályait érti, de időnként nem tartja be. A szabályokat többnyire érti, de gyakran nem tartja be. Különösen ügyes: torna, labdajáték, sorversenyek terén (felsorolás a gyermek fejlettsége szerint)
103
ERKÖLCSTAN: a tanultakat kérdések alapján mondatokban adja vissza a tanultakat kérdések alapján egy-egy szóval adja vissza a tanultakat kérdések alapján segítséggel adja vissza a tanultakat kérdések alapján nem tudja visszaadni erkölcsi érzéke, ítélőképessége jól fejlett erkölcsi érzéke, ítélőképessége korának megfelelő erkölcsi érzéke, ítélőképessége elmarad a korának megfelelőtől HORVÁT NYELV:
A tanult szavakat,kifejezéseket pontosan használja A tanult szavakat, kifejezéseket kevésbé pontosan használja A tanult szavakat, kifejezéseket pontatlanul használja Szókincse gazdag Szókincse szegényes Kiejtése kiváló Kiejtése megfelelő Szóbeli kifejezőkészsége kiváló Szóbeli kifejezőkészsége jó Szóbeli kifejezőkészsége megfelelő A szóbeli közléseket pontosan érti meg A szóbeli közléseket segítséggel érti meg. Játékokban szívesen vesz részt Játékokban nem szívesen vesz részt. Mondatok, szavak, dalok és versek hallás utáni memorizálása kiváló Mondatok, szavak, dalok és versek hallás utáni memorizálása jó Mondatok, szavak, dalok és versek hallás utáni memorizálása megfelelő.
A tanulók évközi szöveges értékelése 2. osztály MAGYAR IRODALOM Beszéd és szóbeli kifejezőkészség Szóbeli kifejező képesség és kiejtés: A szóbeli közléseket gyorsan és pontosan megérti. Az egyszerű szóbeli közléseket megérti. A szóbeli közléseket csak többszöri ismétlés után érti meg pontosan. A közlések megértése a figyelem és a szókincs további fejlődése után várható. Az egyszerű utasítások megértésére már képes. A hosszabb mondatokat is tartalmazó közléseket nehezen érti meg Kiejtése tiszta, beszéde jól érthető. Kiejtése megfelelő, de artikulációja kisebb javításokra szorul. Kiejtése bizonytalan, különösen a …... hang(ok) ejtésében.
104
A tiszta beszéd eléréséhez, logopédiai fejlesztésre van szükség a .…. hang(ok) ejtése terén. Szóbeli kifejezőképessége kiváló. Szóbeli kifejezőképessége az életkorának megfelelő. Szóbeli kifejezőképessége fejlődéséhez külön foglalkozásra van szüksége. A többször gyakorolt olvasmányok tartalmának elmondásában sokat fejlődött. Nehézkesen, akadozva mondja el gondolatait egy adott témáról, ha hosszabban kell beszélnie. Összefüggő beszédre önállóan nem képes. A szókincse: Szókincse gazdag. Szókincse életkorának megfelelő. Kevés szóval közli gondolatait. Szókincse fejlesztéséhez több olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége. Szókincse egyelőre hiányos, bővítésre, pontosításra szorul. Fejlődéséhez a szavak értelmezésére, sok olvasásra, és az olvasottakról való beszélgetésre van szüksége.
Olvasás Viszonyulás az olvasáshoz Szereti a könyveket, szívesen olvas. A tanórán szívesen olvas, de önállóan még nem érdeklődik a könyvek iránt. Szorgalmi feladatként önállóan is szívesen olvas. Igénye van az önálló olvasásra. Kedvenc témáiról szívesen olvas önállóan. Egyelőre nem szívesen olvas egyedül. Hangos olvasás (olvasástechnika) Szöveget hibátlanul vagy kevés hibával fel tud olvasni. Szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 3-4 hibánál többet nem ejt. Olvasástechnikai hibáit önállóan javítja. Leggyakoribb hibája, hogy mást olvas, mint ami a szövegben van. Szöveget fel tud olvasni úgy, hogy olvasása jól hallható és érthető. Tipikus olvasástechnikai hibái: újrakezdés/ mást olvasás/ betűtévesztés/ betűcsere. Ezeket a hibákat tanítói segítséggel javítani tudja. Szöveget fel tud olvasni úgy, hogy 3-4 olvasástechnikai hibánál többet nem ejt. Olvasási tempója igen lassú, az írásjeleket figyelmen kívül hagyja, Nem törekszik a mondatfajtának megfelelő hanglejtésre és hangsúlyozásra. Szöveget az élőbeszédhez közelítő tempóban fel tud olvasni úgy, hogy törekszik az írásjelek figyelembe vételére és a kifejező hangsúlyozásra, de gyakran követ el olvasástechnikai hibát. Szöveget pontosságra törekvően olvas fel. A mondatok végét azonban nem érzékelteti, hanglejtésével nem jelzi a mondatfajták (pl. kérdés, kijelentés) másságát. Szöveget csak lassú tempóban, akadozva tud felolvasni. Közben gyakran követ el olvasástechnikai hibát, az írásjeleket többnyire nem veszi figyelembe, s mindebből következően nem tud a kifejező hangsúlyozásra és hanglejtésre sem figyelni. 105
Gyakori hibás hanglejtése és indokolatlan szünettartásai miatt nehezen érthető, amit olvas. Néma olvasás (szövegértés): Képes elmélyülten, csendesen magában olvasni, az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Képes elmélyülten, magában olvasni legalább 10 percig, és az olvasottak tartalmáról beszámolni vagy beszélgetni. Rövid ideig képes magában olvasni, de az olvasottakat többé-kevésbé pontosan fel tudja idézni. Tartósan képes magában olvasni, de az olvasottak tartalmát csak nagyon pontatlanul tudja felidézni. Fejletlen olvasástechnikája miatt hosszú időre van szüksége a rövid szövegek olvasásához is. Nehezen érti meg, amit olvas, így a szöveg tartalmát csak nagyon pontatlanul vagy alig tudja felidézni. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, és a szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban egyedül megoldja. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de a szöveghez kapcsolódó feladatokat írásban csak segítséggel tudja megoldani. Képes arra, hogy egy szöveget némán elolvasson, de a megértést vizsgáló feladatok közül csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani. Tájékozódásra a könyvekben és egyéb nyomtatott szövegekben önállóan is képes: pl. lexikonban, szótárban, tartalomjegyzékben, tankönyvi jegyzet értelmezésében. Képes ismeretlen szavakat egyedül megkeresni egyszerűen kezelhető lexikonokban, szótárakban; a megértéshez fel tudja használni az olvasókönyvben lévő jegyzeteket. Tanítói segítséggel képes ismeretlen szavakat megkeresni egyszerűen kezelhető lexikonokban, szótárakban. A megértéshez tanítói irányítással fel tudja használni az olvasókönyvben lévő jegyzeteket. Az olvasókönyvén kívül más könyveket még nem használ. MAGYAR NYELV Írás Íráshasználat: Írásos tevékenységet szívesen végez. Vonalvezetése és írása határozott. Vonalvezetése és írása határozatlan. Füzete tiszta, rendezett, áttekinthető. Füzetvezetése egyenetlen. Füzetébe egyre rendezettebben dolgozik. Füzetébe rendezetlenül dolgozik. Füzetvezetése a rendszeres ellenőrzés hatására fejlődik. Íráskép: Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Betűalakítása, betűkapcsolása pontos, szabályos. Betűalakítása, betűkapcsolása időnként eltér a szabályoktól. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan, de írása még olvasható. Betűalakítása, betűkapcsolása olyan mértékben eltér a szabályostól, hogy írása már nehezen olvasható. Írása lendületes, egyenletes és jól olvasható. 106
Írástempó: Írástempója az átlagnál gyorsabb Írástempója életkorának megfelelő. Az írástempója lassú. Helyesírás: Helyesírása a tanultaknak megfelelő, kevés hibát ejt. A tanult helyesírási formákat másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza. A tanult helyesírási formákat másoláskor többnyire hibátlanul, de emlékezetből íráskor és tollbamondáskor időnként még hibásan alkalmazza. A tanult helyesírási formákat másoláskor aránylag kevés hibával alkalmazza. Emlékezetből íráskor és tollbamondáskor gyakran követ el helyesírási hibát. A tanult helyesírási formák alkalmazásában másoláskor, emlékezetből íráskor, tollbamondáskor egyelőre nagyon bizonytalan. Speciális egyéni gyakorlásra, fejlesztésre van szüksége helyesírása javulásához. Gyakran elhagyja a mondatvégi írásjeleket. A begyakorolt szókészlet körében is bizonytalan a j és az ly hangok jelölésében. Sokszor téveszt az időtartam jelölésében. A tanító jelölése alapján önállóan tudja javítani hibáit. Hibáit kis segítséggel javítani tudja. Tollbamondás
Tollbamondás után hibátlanul leírja a szavakat, mondatokat. Tollbamondás után még pontatlanul írja le a szavakat, mondatokat. Tollbamondás után még nem tudja leírni a szavakat, mondatokat. Képes önellenőrzéssel javítani a hibákat. Hibáit kis segítséggel javítani tudja.
Írás emlékezetből Emlékezetből is pontosan írja le a szavakat, mondatokat. Emlékezetből pontatlanul ír. Emlékezetből még nem tud szavakat, mondatokat leírni. Önellenőrzéssel képes javítani a hibáit. Önellenőrzéssel nem képes javítani a hibáit. MATEMATIKA Számfogalom A százas számkörben számfogalma kialakult. Az egyjegyű és a kétjegyű számokat helyesen olvassa, írja, csoportosítja és rendezi. Pontosan jelöli helyüket a számegyenesen, és meg tudja nevezni a számok tulajdonságait. A százas számkörben számfogalma kialakulóban van. Általában helyesen olvassa, írja az egy- és a kétjegyű számokat. A számlálásban, összehasonlításban, a számok sorba rendezésében téveszt. Nem mindig találja meg a számok helyét a számegyenesen, a számok tulajdonságainak megnevezésében és a számszomszédok felismerésében néha bizonytalan. A százas számkörben számfogalma még nem alakult ki. A számok írásában gyakran téveszt. A számlálásban néha hibázik. 107
A számok összehasonlításában, növekvő és csökkenő sorba rendezésében gyakran előfordul tévesztés. Helyüket a számegyenesen nem mindig találja meg. A számok tulajdonságainak megnevezésében és a számszomszédok felismerésében bizonytalan. A matematikai feladatokat nem szívesen végzi. Órai aktivitása változó, gyakran elkalandozik, nem figyel. Önálló munkái hiányosak, hibásak, ezért matematikából sok gyakorlásra, külön fejlesztésre van szüksége. Mennyiségfogalom Képes a különböző mennyiségek méréshez szükséges összehasonlítására, sorba rendezésére. Helyesen ismeri fel és fejezi ki a mennyiségek közötti viszonyokat. A megismert mérőeszközöket és a tanult mértékegységeket jól használja. Kis segítséggel képes különböző mennyiségek méréshez szükséges összehasonlítására, sorba rendezésére. A mérőeszközöket és a tanult mértékegységeket ismeri, de használatukban bizonytalan. Mennyiségek meg- és kimérésében járatlan. A megismert mérőeszközöket pontatlanul használja, nem igazodik el kellő biztonsággal a mértékegységek között. A méréshez kapcsolódó összehasonlításban, sorba rendezésben ezért folyamatos segítséget igényel. Számolási készség Képes a tanult műveleteket képről, tevékenységről leolvasni, kirakással, rajzzal megjeleníteni. Az összetett számfeladatokat is meg tudja oldani, többnyire eszköz nélkül is hibátlanul. Fejszámolása gyors és pontos. A tanult műveletek képről, tevékenységről történő leolvasásában, leírásában, műveletek kirakással, rajzzal történő megjelenítésében néha segítségre szorul. Eszközhasználat nélkül, kevés hibával végzi a négy alapműveletet. Az összetett számfeladat megoldásában gyakran hibázik. Fejszámolása átlagos tempójú, ritkán téveszt. Egyelőre csak segítséggel tudja képről, tevékenységről a tanult műveleteket leolvasni, leírni; kirakással, rajzzal megjeleníteni. Sok hibával végzi a négy alapműveletet. A számoláshoz gyakran használ még segédeszközt. Az összetett számfeladat megoldásában általában segítségre van szüksége. Fejszámolásban lassú, gyakran pontatlan. Összefüggések felismerése Az egyszerűbb nyitott mondatot megérti, és hibátlanul megoldja. Az egyszerűbb nyitott mondatot segítséggel megoldja. Az egyszerűbb nyitott mondatokat segítséggel sem képes megoldani. A szöveges feladatok megoldásában követi a tanult megoldási sorrendet, a feladatot helyesen értelmezi. Általában képes a szöveges feladatok megértésére és az adatok lejegyzésére. A megoldás tervét kirakással, rajzzal értelmezi, segítséggel a szükséges műveletet is elvégzi. Egyre jártasabb a képről, műveletről való szövegalkotásban. 108
Előforduló hibáit segítséggel javítani tudja. Tanítói segítséggel tudja a szöveges feladatokat megjeleníteni kirakással, rajzzal, és kiszámítani. Kirakásról, képről szóló történetalkotásokra még nem képes Írásbeli munkái Szépek, igényesek. Elfogadhatóak. Igénytelenek, rendetlenek. Matematikai gondolkodása Logikus. Irányított. Algoritmusok elsajátítására képes. Algoritmusokat is nehezen sajátít el. Geometria Képes a felismert szempont szerinti alakzatok szétválogatására, rendezésére. Meg tudja nevezni a megismert síkidomokat és testeket. Megfigyelései nem mindig pontosak, ezért a síkidomok, testek szétválogatásában, rendezésében, összehasonlításában sokat téveszt. A tanult alakzatok megnevezésében bizonytalan. KÖRNYEZETISMERET Érdeklődés
Rendkívül nyitott és érdeklődő a természet jelenségei iránt. Fel lehet kelteni az érdeklődését a természet jelenségei és értékei iránt. Ritkán mutat érdeklődést a természet jelenségei iránt. Egyáltalán nem érdeklődő a természet jelenségei iránt Megfigyelései pontosak Megfigyelései pontatlanok
Tájékozódás
Jól használja a térbeli és időbeli tájékozódáshoz szükséges fogalmakat. Még bizonytalan a térbeli és időbeli tájékozódást kifejező szavak használatában. Segítséggel sem képes a tájékozódáshoz használt kifejezések megkülönböztetésére. A hét napjait, a hónapok és az évszakok nevét ismeri, képes azok felsorolására. Segítséggel képes a hét napjainak, a hónapok és évszakok nevének felsorolására. Még nem tudja önállóan megnevezni a napok, hónapok, évszakok neveit.
Megismerési módszerek Megfigyelései, tanult ismeretei pontosak, képes azokat felidézni, rendszerezni. Környezetével igényes. Megfigyelései, tanult ismeretei többnyire pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja felidézni, rendszerezni. Tanult ismereteit nem képes felidézni, a megértett ismereteket is csak sok segítséggel képes rendszerezni. 109
Megfigyelései pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja megfogalmazni. ÉNEK-ZENE
A zenét szereti, élvezi, a feladatokat szívesen végzi. A zenét szereti, élvezi, de a feladatokat nem mindig végzi szívesen. A zenét szereti, de a feladatokban való részvételhez bátorítást igényel. A tanult dalokat csak csoportban képes énekelni A tanult dalokat el tudja énekelni csoportban és önállóan is. Hallás után képes egyszerű ritmus visszatapsolására. Szívesen részt vesz a tanult gyermekjátékok eljátszásában. A tanult ritmusokat, azok jeleit ismeri és használja.
VIZUÁLIS KULTÚRA, RAJZ A vizuális kultúra körébe tartozó alkotótevékenységeket teljes figyelemmel és odaadással végzi. Munkái szépek, tetszetősek. A vizuális kultúra körébe tartozó tevékenységeket általában szívesen végzi. Egyelőre nem szívesen rajzol, fest. Gyakran bátorításra, segítségre szorul. Kiváló megfigyelő, ügyesen ábrázolja gondolatait, érzéseit. Megfigyelése nem mindig pontos, de tanítói segítséggel képes ábrázolni, amit szeretne kifejezni. Megfigyeléseit tanítói segítségadás mellett sem mindig tudja vizuálisan kifejezni. Fantáziája színes, kifejezésmódja gazdag. Szabadon készített alkotásai egyéniek. Általában törekszik a színek és formák változatosságára. Keresi kifejezésmódját. Kifejezésmódja fejletlen. Kevés színt használ, formaalakítása kezdetleges. TECHNIKA
A technikai jellegű tevékenységeket szívesen végzi. A technikai jellegű tevékenységek iránti érdeklődését fel lehet kelteni. Munkavégzés előtt és közben biztatást igényel. A technikai jellegű tevékenységek iránti érdeklődése nehezen kelthető fel. Munkavégzés előtt és közben gyakori biztatást és segítséget igényel. Az iskolában használt anyagok, és eszközök sajátosságait ismeri. Tájékozottsága e téren sokrétű. Az iskolában használt anyagok, és eszközök sajátosságait ismeri. Tájékozottsága e téren korának megfelelő. Az iskolában használt anyagok és eszközök sajátosságainak ismeretében néha bizonytalan. Általános tájékozottsága kicsit hiányos. A munkafolyamatokban megismert anyagok és eszközök használatában rendkívül ügyes. A munkafolyamatokban megismert anyagokat és eszközöket életkorának megfelelően használja. A munkafolyamatokban megismert anyagok és eszközök használatában bizonytalan. Munka közben sok segítséget igényel. 110
A technikaórán készülő munkadarab tervezésében kreatív. A kivitelezésben igényes és pontos. A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésében általában igényes és pontos. A technikaórán készülő munkadarabot türelmesen készíti el, de nem mindig pontos a kivitelezésben. A technikaórán készülő munkadarab kivitelezésekor időnként felületes, kapkodó. TESTNEVELÉS
Mozgása összerendezett. Mozgásának összerendezettsége fejlődő. Mozgása bizonytalan, összerendezetlen. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és igazodik ezekhez. Konfliktus- helyzetben is sportszerűen viselkedik. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti, de időnként nem tartja meg azokat. Előfordul, hogy türelmetlenül, sportszerűtlenül viselkedik a társaival. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait többnyire ismeri, de gyakran előfordul, hogy nem tartja be azokat. Meggondolatlan/ türelmetlen/ erőszakos viselkedésével veszélyezteti saját és mások testi épségét. A labdajátékokban ügyes, aktív, kezdeményező. A labdajátékokban aktív, de nem kezdeményező. A labdajátékokban egyre ügyesebb, aktívabb, kezdeményezőbb. A labdajátékokban nem elég aktív, kezdeményező. Különböző méretű labdák kezelésében ügyes, labdaérzéke jó. Különböző méretű labdák gurításával, fogásával, felkapásával és elkapásával részt vesz az óra munkájában, de labdakezelése bizonytalan. Különböző méretű labdákkal végzett mozgások közben gyakran hibáz. Labdaérzéke, ügyessége külön fejlesztést igényel. A gimnasztikai gyakorlatokat ütemtartással, pontosan hajtja végre. A gimnasztikai gyakorlatokat többnyire ütemtartással, pontosan hajtja végre. A gimnasztikai gyakorlatokat nem mindig hajtja végre ütemtartással, fegyelmezetlenül végzi. Gyors és kitartó futásra is képes. A szökdeléseket, ugrásokat megfelelő ritmusban hajtja végre. A szökdeléseket, ugrásokat nem tudja megfelelő ritmusban végrehajtani. A kislabda-hajítás adott technikáját elsajátította, képes a szert távolba és célba juttatni. A kislabda-hajítás adott technikáját nem tudta elsajátítani, nem képes a labdát távolba és célba juttatni. Képes különböző testhelyzetekből dobásokra álló és mozgó célpontokra. A különböző testhelyzetekből végrehajtott dobásokat nehezen tudja kivitelezni. Szívesen végzi a játékos feladatokat támasz- és függéshelyzetben. A támasz- és függésgyakorlatok sikeres végzéséhez erősítenie kell izomzatát. Képes gurulóátfordulást végezni előre és hátra. A gurulások kivitelezése nehézséget okoz.
ERKÖLCSTAN: a tanultakat kérdések alapján mondatokban adja vissza 111
a tanultakat kérdések alapján egy-egy szóval adja vissza a tanultakat kérdések alapján segítséggel adja vissza a tanultakat kérdések alapján nem tudja visszaadni erkölcsi érzéke, ítélőképessége jól fejlett erkölcsi érzéke, ítélőképessége korának megfelelő erkölcsi érzéke, ítélőképessége elmarad a korának megfelelőtől HORVÁT NYELV:
A tanult szavakat, kifejezéseket pontosan használja. A tanult szavakat, kifejezéseket kevésbé pontosan használja. A tanult szavakat, kifejezéseket pontatlanul használja. Szókincse gazdag. Szókincse szegényes. Kiejtése kiváló. Kiejtése megfelelő. Szóbeli kifejezőkészsége kiváló. Szóbeli kifejezőkészsége jó. Szóbeli kifejezőkészsége megfelelő. A szóbeli közléseket pontosan érti meg. A szóbeli közléseket segítséggel érti meg. Játékokban szívesen vesz részt. Játékokban nem szívesen vesz részt. Mondatok, szavak, dalok és versek hallás utáni memorizálása kiváló. Mondatok, szavak, dalok és versek hallás utáni memorizálása jó. Mondatok, szavak, dalok és versek hallás utáni memorizálása megfelelő. Helyesírása hibátlan. Helyesírása kevés hibát tartalmaz. Helyesírása sok hibát tartalmaz. Hibátlanul és folyékonyan olvas. Kevés hibával olvas. Sok hibával olvas.
2. Az első osztályosok szöveges értékelése tanév végén. „A tantervi követelményeket kiválóan/ jól /megfelelően teljesítette/ felzárkóztatásra szorul.” MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Kiválóan teljesített: Szókincse gazdag. Szóbeli kifejezése választékos. Önálló, összefüggő szövegmondásra képes. Órai munkában aktív. A tanult betűket teljes biztonsággal felismeri és hangoztatja. Olvasástechnikai hibát nem vét. Lassú folyamatossággal olvas. Értő olvasása kiváló. Az olvasott szöveget kiválóan megérti, képes elmélyülten magában elolvasni és az olvasottak tartalmáról beszámolni, a szöveggel kapcsolatos feladatokat önállóan is megoldani. A vonalrendszerben biztonságosan tájékozódik. Betűalakítása, betűkapcsolása szabályos, esztétikus. Írásmunkája tetszetős, gazdaságos, tiszta. Másoláskor írástechnikai hibát nem vét. 112
Tollbamondás utáni írása legtöbbször biztos, írástechnikai hibát nem vét. Emlékezetből íráskor rendszerint nem vét helyesírási hibát. Jól teljesített: Szókincse jó. Szóbeli kifejezésében többnyire rövid mondatokban beszél. Órai munkában kevésbé aktív. A tanult betűket biztonsággal felismeri. Olvasása szó- és mondatszintű. Néhány olvasástechnikai hibát vét. Értő olvasása jó. Képes rövid szöveget magában elolvasni és a tanult szövegelemző műveletek felhasználásával, kevés hibával önállóan is meg tudja oldani a szöveg megértését vizsgáló feladatokat. A vonalrendszerben jól tájékozódik. A betűket legtöbbször szabályosan, biztosan írja. Írása jól, könnyen olvasható, gazdaságos. Füzete rendezett. Másolásban néhány/1-1/ írástechnikai hibát vét. Tollbamondás után 1-2 írástechnikai hibát ejt. Emlékezetből íráskor 2-3 írástechnikai hibát vét. Megfelelően teljesített: Szókincse megfelelő. Önállóan kevésbé szólal meg. Tudakozódásra szókapcsolatokban válaszol. A betűfelismerése még kissé bizonytalan, nem elég gyors. Olvasása bizonytalan, lassú szótagoló, néha még betűző. Több olvasástechnikai hibát vét. Értő olvasása bizonytalan, a többnyire a szavakat érti meg. A szöveg megértésében segítséget igényel. A vonalrendszerben megfelelően tájékozódik. Betűalakítása, betűkapcsolása gyakran pontatlan, szabálytalan. Írásképe a normához közelít, még olvasható. Füzete általában rendetlen, áttekinthetetlen. Másolásban több/2-3/ írástechnikai hibát ejt. Tollbamondás után több /3-4/ írástechnikai hibát vét. Emlékezetből íráskor sok /4-5/ írástechnikai- és helyesírási hibát ejt. Felzárkóztatásra szorul: A betűfelismerése bizonytalan. Több betűt téveszt. …. Összeolvasni, szótagokat, rövid szavakat elolvasni egyelőre segítséggel képes. Az olvasottakat nehezen, csak segítséggel érti meg. A vonalrendszerben csak segítséggel tud tájékozódni. Betűalakítása, betűkapcsolása szabálytalan. Füzete, munkafüzete rendetlen, áttekinthetetlen. Csak írott betűket és szótagokat, rövid szavakat képes másolni, de több írástechnikai hibát ejt. Nyomtatottról másolni, tollbamondás után írni segítséggel sem képes. Állandó segítségadást igényel. MATEMATIKA Kiválóan teljesített: Mennyiség- és számfogalma a tanult számkörben biztos, pontos. Alapműveletek végzésében eszköz nélkül biztosan, pontosan számol. A szöveges feladatok megoldásában is hibátlan, önálló. Geometriai alakzatok felismerésében biztos. Jól teljesített: Mennyiség-és számfogalma a tanult számkörben biztos. Az alapműveletek végzésében néhány hibát ejt. A szöveges feladatok megoldásában is önálló, néha hibát vét. A geometriai alakzatok felismerésében jártas. Megfelelően teljesített: Mennyiség- és számfogalma a tanult számkörben bizonytalan. Az alapműveletek végzésében segítséget igényel, önálló munkái során több hibát ejt. A szöveges feladatok megoldásában is segítségre van szüksége. A geometriai alakzatok felismerésében pontatlan. Felzárkóztatásra szorul: Mennyiség- és számfogalma még nem alakult ki a tanult számkörben. Egyéni segítségadást igényel. Az alapműveletek végzésére önállóan még nem képes. Relációkat gyakran téveszti. A szöveges feladatokat nem érti meg, lejegyezni matematikai nyelven nem képes. KÖRNYEZETISMERET Kiválóan teljesített: A természet jelenségei iránt rendkívül nyitott, érdeklődő. Megfigyelései, tanult ismeretei pontosak, jártas azok megfogalmazásában és a megadott szempontú rendezésében. Közvetlen környezetével szemben igényes.
113
Jól teljesített: A természet jelenségei, értékei iránti érdeklődését- tudatos megfigyeltetésselfel lehet kelteni. Megfigyelései, tanult ismeretei többnyire pontosak, de azok megfogalmazásában és elrendezésében még kevés segítségre szorul. Közvetlen környezetével szemben többnyire igényes. Megfelelően teljesített: A természet jelenségei iránt ritkán mutat érdeklődést. Megfigyelései, tanult ismeretei többnyire pontatlanok, tapasztalatait nehezen tudja felidézni, a megértett ismereteket is csak sok segítséggel képes rendezni. Felzárkóztatásra szorul: A természet jelenségei iránt nem mutat érdeklődést. Megfigyelései, tanult ismeretei pontatlanok, tapasztalatait nem tudja felidézni, a megértett ismereteket nem képes rendezni. ÉNEK Kiválóan teljesített: Önállóan is jó ritmusban, tisztán énekel. A tanult ritmusértékeket, dallamhangokat hibátlanul felismeri, hangoztatja, írja. Jól teljesített: Önállóan is énekel, néhány hibát ejt. A tanult ritmusértékeket, dallamhangokat kevés hibával felismeri, hangoztatja, írja. Megfelelően teljesített: Csoportban énekel, törekszik a tiszta éneklésre. A tanult ritmusértékeket, dallamhangokat több hibával ismeri fel, hangoztatja, írja. Felzárkóztatásra szorul: Csoportban sem énekel, nem törekszik a tiszta éneklésre. A tanult ritmusértékeket, dallamhangokat nem ismeri fel, nem hangoztatja, nem írja. VIZUÁLIS KULTÚRA, RAJZ Kiválóan teljesített: A tanult technikákat kiválóan elsajátította. Elkészült alkotásai kreatívak, kifejezők, részletezők, színviláguk gazdag és élénk. Elemi térviszonyokat is megjelenít. Jól teljesített: A tanult technikákat jól elsajátította. Elkészült alkotásai tetszetősek, kissé elnagyoltak. Megfelelően teljesített: A tanult technikákat elsajátította. Munkája maszatos, kifejezetlen. Technikai készsége még sok gyakorlást kíván. Alkotásai gyengék, elnagyoltak, színviláguk egyhangú. Felzárkóztatásra szorul: A tanult technikákat nem sajátította el. Munkáját nem fejezi be. Színeket nem használ. Alkotásai nagyon elnagyoltak, nagyon gyengék. TECHNIKA Kiválóan teljesített: Technikai jellegű tevékenységeket szívesen végez. Eszközhasználata során önálló, biztos. Munkáinak kivitelezése pontos, tiszta, tetszetős, kreatív. Mintadarab után önállóan végzi a műveleteket. Jól teljesített: A technikai jellegű tevékenységek iránt érdeklődését fel lehet kelteni. Az eszközöket jól tudja használni. Munkáinak kivitelezése tiszta, tetszetős. Megfelelően teljesített: A technikai tevékenységek iránti érdeklődése még ingadozó, folyamatos biztatást igényel. Csak segítséggel tudja használni az eszközöket. Munkáinak kivitelezése pontatlan. A munkadarabok elkészítésében sok segítségre van szüksége. Felzárkóztatásra szorul: A technikai jellegű tevékenységeket nem végzi el. Eszközöket nem tudja használni. A munkadarabokat segítséggel sem képes elkészíteni. TESTNEVELÉS Kiválóan teljesített: A mozgásos feladatok kivitelezésében mozgása összerendezett. A mozgásos tevékenységeket örömmel végzi. A labdajátékokban ügyes, aktív, kezdeményező. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és legtöbbször betartja. Jól teljesített: A mozgásos feladatok kivitelezésében mozgása egyre összerendezettebb. A mozgásos tevékenységeket rendszerint örömmel végzi. A labdajátékokban egyre ügyesebb, 114
aktívabb, kezdeményezőbb. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti, de időnként nem tartja be. Megfelelően teljesített: A mozgásos feladatok kivitelezésében mozgása bizonytalan. A labdajátékokban nem szívesen vesz részt. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait többnyire érti, de gyakran nem. Felzárkóztatásra szorul: A mozgásos feladatokban nem vesz részt. A labdajátékokban nem vesz részt. A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait nem érti. Mozgása összerendezetlen. ERKÖLCSTAN kiválóan teljesített: A tantárgy keretében tanultakat önállóan megfogalmazza, a magatartásában, viselkedésében is képes alkalmazni. Erkölcsi érzéke jól fejlett. Jól teljesített: A tanultakat kérdések alapján mondatokban visszaadja és a közösségben, döntési helyzetekben képes többnyire jól alkalmazni. Megfelelően teljesített: A tanultakat sok segítséggel tudja visszaadni, és döntési helyzetekben a begyakorolt esetekben képes alkalmazni. Felzárkóztatásra szorul: A tanultakat segítséggel és csak kis mértékben tudja visszaadni, erkölcsi érzéke, ítélőképessége elmarad a korának megfelelőtől. HORVÁT NYELV kiválóan teljesített: Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot és azt alkalmazni is képes. A követelményeket biztosan oldja meg, és azokat kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. Jól teljesített: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. Megfelelően teljesített: Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. Felzárkóztatásra szorul: Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal sem rendelkezik. Hiányosságai hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását még a tanár segítségével is.
115
2. számú melléklet PEDAGÓGUSOK SZAKKÉPZETTSÉGE Sorszám 1. 2.
Név Bedőné Jobbágy Erika Csordás Józsefné
Diplomaszerzés helye
Képesítés
Diploma szerzés ideje
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
ált. isk. tanító, technika szakkollégium
1990.
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
magyar nyelv és irodalom
1998.
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
általános iskolai tanító, (pedagógia, orosz szakkollégium)
1980.
NYME Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar
fejlesztő pedagógus szakvizsga
2005.
3.
Herczeg Csilla
Budapesti Tanítóképző Főiskola
általános iskolai tanító (testnevelés szakkollégium.)
1988.
4.
Iván Ildikó
Juhász Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd
általános iskolai tanító
1993.
5.
Kém Tiborné
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító
1990.
6.
Kiss Andrea
Pécsi Tanárképző Főiskola
magyar nyelv és irodalom – ének-zene szakos általános iskolai tanár
1978
Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Kar
rajz szakos tanár
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola
vendéglátóipari üzemgazdász-gazdasági szaktanár
1985.
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
fizika
1995.
Berzsenyi D. Tanárképző Főiskola
matematika
1998.
7.
Kiss László
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
számítástechnika
2007 1989.
8.
Kissné Kondákor Marianna
Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar
biológia-testnevelés
1988.
környezetvédelem
2002.
Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar 9.
Kósáné Vlahovics Éva
Kaposvári Tanárképző Főiskola
Általános iskolai tanító, könyvtár szakkollégium
1984.
10.
Kucsebár József
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
ált. isk. tanító, testnevelés szakkollégium,
1986.
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
technika szaktanár
1991.
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
felsőfokú oktatásinformatikus
1999.
Pécsi Tudományegyetem
történelem mesterszakos pedagógus
2012.
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
ált. isk. tanító, népművelés szakkollégium
1988.
11.
Kucsebárné Fülöp Éva
Kaposvári Egyetem Csokonai V.M. Pedagógiai Főiskolai Kar BME TTTK Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási Vezető szakirányú Továbbképzési szak
2005.
gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár Közoktatási vezető szakvizsga
2012.
12.
Markóné Novák Mónika
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
tanító és angol nyelv oktatására képesített tanító
1996.
13.
Mikó Ildikó
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
könyvtár-matematika
1992.
14.
Némethné Lukács Márta
Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar
Matematika-kémia szakos általános iskolai tanár
1987.
Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Kar
Technika szakos tanár
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító, orosz szakkollégium
15.
Némethné Simon Klára
117
1999.
1985.
16.
Pencz Violetta
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító, technika szakkollégium
1981.
17.
Pőcze Nóra
Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr
általános iskolai tanító, művelődésszervező, ember és társadalom műveltség terület
2008.
BME-GTK Műszaki Pedagógiai Tanszék
szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető 18.
Pukhelyné Angyal Márta
Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Népművelés-földrajz szakos általános iskolai tanár
2015. 1988. 1997.
Magyar nyelv és irodalom szakos tanár 19.
Simonné Benkő Edit
Kaposvári Tanítóképző Főiskola Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
Általános iskolai tanító, orosz szakkollégium
1986 1997.
Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Magyar nyelv és irodalom szakos tanár
BME-GTK Műszaki Pedagógiai Tanszék
szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető
2014.
2004.
Pedagógiai értékelési szakértő szakvizsga
20.
Szakács Ervinné
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
ált. isk. tanító, testnevelés szakkollégium
1983.
21.
Tamás Olga
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító, rajz szakkollégium
1983. 1990.
testnevelés szakkollégium 22.
Tánczos Ildikó
Szombathelyi Tanárképző Főiskola
ált. isk. tanító (úttörővezetés szakkollégium)
1976.
23.
Tokorcsi Lászlóné
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító, ének-zene szakkollégium
1984.
BME TTTK Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási Vezető szakirányú Továbbképzési szak 118
közoktatási vezető szakvizsga
1997.
24.
Vadász László
Szombathelyi Tanárképző Főiskola BME TTTK Műszaki Pedagógiai Tanszék Közoktatási Vezető szakirányú Továbbképzési szak
Matematika-testnevelés szakos általános iskolai tanár
1982. 1995.
közoktatási vezető szakvizsga
25.
Varga Mária
Kaposvári Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító, könyvtár szakkollégium
1987.
26.
Vlahovicsné Balogh Andrea
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola
általános iskolai tanító
1993.
27.
Vlasicsné Sabján Gyöngyi Kaposvári Tanítóképző Főiskola
Általános iskolai tanító, technika szakkollégium
1988.
28.
Zsohárné Benke Katalin
Általános iskolai tanító, rajz szakkollégium
1985.
Kaposvári Tanítóképző Főiskola Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola
2001.
Német szakos nyelvtanár
Pannon Egyetem
Angol tanári mesterképzési szak
119
2010.
3. számú melléklet - ÓRATERVEK 2015/16. tanév - Becsehelyi Általános Iskola Tantárgyak/évfolyam Magyar nyelv és irodalom ebből olvasás/irodalom írás fogalmazás magyar nyelv Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezet-/természetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Történelem Hon- és népismeret Informatika Fizika Kémia Biológia Földrajz Osztályfőnöki óra Heti órakeret
1. 8
5 1 1 2 2 1 5
25
2. 8 5 1 0 2
3. 8 3,5 1 1,5 2
5 1 1 2 2 1 5
4 1 2 2 2 1 5
25
25
4. 8 4
5. 4 2
6. 5 2,5
7. 4 2
8. 5 2,5
2,5 4 4 1 2 1 1 1 5 2
2 3 4 1
2.5 3 4 -
1 1 1 5 2
1 1,5 1 5 2
1,5
2 4 4 1 2 1 1 1 5 2 1 1
1
26,5
1 28
1 28
1 2 1,5 2 1,5 1 31
1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 30,5
1,5 2,5 2 5 2 1 1 1 5
2016/17. tanév - Becsehelyi Általános Iskola Tantárgyak/évfolyam Magyar nyelv és irodalom ebből olvasás/irodalom írás fogalmazás magyar nyelv Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret/természetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Történelem Hon- és népismeret Informatika Fizika Kémia Biológia Földrajz Osztályfőnöki óra Heti órakeret
1. 8
5 1 1 2 2 1 5
25
2. 8 5 1 0 2
3. 8 3,5 1 1,5 2
5 1 1 2 2 1 5
4 1 2 2 2 1 5
25
25
121
4. 8 4 0 1,5 2,5 2 4 1 2 2 2 1 5
27
5. 4 2
6. 5 2,5
7. 4 2
8. 4 2
2 4 4 1 2 1 1 1 5 2 1 1
2,5 4 4 1 2 1 1 1 5 2
2 3 4 1
2 4 4 1
1 1 1 5 2
1 1
1
1 28
1 28
1 2 1,5 2 1,5 1 31
1 1,5 2 1,5 2 1 31
5 2
2015/2016. tanév - Bázakerettyei Tagintézmény Tantárgyak 1. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 ebből olvasás/irodalom írás fogalmazás magyar nyelv Horvát nyelv és irodalom 5 Horvát népismeret 1 Angol Matematika 4 Erkölcstan 1 Történelem Környezet-/Természetismeret 1 Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene 1 Hon- és népismeret Rajz 1 Mozgókép-és médiaismeret Informatika Technika 1 Testnevelés 5 Osztályfőnöki Heti kötelező órakeret 27
2. évf. 7 4 1 2 5 1
3. évf. 7 3 1 1 2 5 1
4 1
4 1
1
1
4. évf. 7 4 1 2 4 0,5 2 4
2
1
1
1
1
1
1
1 5
1 5
1 1 5
27
27
28,5
122
5. évf. 4 2
2 5 1 3 4 1 2 2
6. évf. 7. évf. 5 4 2,5 2
8. évf. 5 3
2,5
2
2
4 4 1 2 2
3 4 1 2
3 4
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1 1 1 1 5 1 30,5
0,5 1 0,5
1
2 1,5 2 1,5 1
1
1
1 1 5 1 32
1 1 5 1 28
1 1 5 1 31
2
2016/2017. tanév - Bázakerettyei Tagintézmény Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 ebből olvasás/irodalom 4 írás 1 fogalmazás magyar nyelv 2 Horvát nyelv és irodalom 5 5 Horvát népismeret 1 1 Angol Matematika 4 4 Erkölcstan 1 1 Történelem Környezet-/Természetismeret 1 1 Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene 1 1 Hon- és népismeret Rajz 1 1 Informatika Technika 1 1 Testnevelés 5 5 Osztályfőnöki Heti kötelező órakeret 27 27
3. évf. 7 3 1 1 2 5 1
4. évf. 7 4
4 1
1 2 5 1 2 4 1
1
1
1
1
1
1
1 5
1 5
27
29
123
5. évf. 4 2
6. évf. 7. évf. 4 4 2 2
2 5 1 3 4 1 2 2
2 5 1 3 4 1 2 2
0,5 1 0,5 1 1 5 1 32
8. évf. 4 2
1
2 3 4 1 2 2 1,5 2 1,5 1
2 4 4 1 2 1,5 2 1,5 2 1
1 1 1 5 1 32
1 1 1 5 1 31
1 1 5 1 31
2017/2018. tanév - Bázakerettyei Tagintézmény Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ebből olvasás/irodalom írás fogalmazás magyar nyelv Horvát nyelv és irodalom Horvát népismeret Angol Matematika Erkölcstan Történelem Környezet-/Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Rajz Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki
Heti órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 7
4. évf. 7
5. évf. 4
6. évf. 4
7. évf. 4
4 1
4
2
2
2
2
3 1 1 2
1 2
2
2
2
5 1
5 1
5 1
4 1
4 1
4 1
5 1 2 4 1
1
1
1
5 1 3 4 1 2 2
5 1 3 4 1 2
1
5 1 3 4 1 2 2
1
1
1
1
1
1
1
1
1 5
1 5
1 5
1 5
27
27
27
29
124
0,5 1 0,5 1 1 5 1 32
8. évf. 4 2
1
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5
2 4 4 1 2 1,5 2 1,5 2 1
1 1 1 5 1 32
0,5 1 1 5 1 35
1 1 5 1 31
2018/2019. tanév - Bázakerettyei Tagintézmény Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom ebből olvasás/irodalom írás fogalmazás magyar nyelv Horvát nyelv és irodalom Horvát népismeret Angol Matematika Erkölcstan Történelem Környezet-/Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Rajz Informatika Technika Testnevelés Osztályfőnöki
Heti órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 7
4. évf. 7
5. évf. 4
6. évf. 4
7. évf. 4
4 1
4
2
2
2
2
3 1 1 2
1 2
2
2
2
5 1
5 1
5 1
4 1
4 1
4 1
5 1 2 4 1
1
1
1
5 1 3 4 1 2 2
5 1 3 4 1 2
1
5 1 3 4 1 2 2
1
1
1
1
1
1
1
1
1 5
1 5
1 5
1 5
27
27
27
29
125
0,5 1 0,5 1 1 5 1 32
8. évf. 4 2
2 5 1 3 4 1 2 -
1,5 1,5 1,5 1,5
1
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5
1 1 1 5 1 32
0,5 1 1 5 1 35
1 1 5 1 35
1
