1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ...................................................................................................................... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................. 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................................................. 8 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................................... 9 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai:......................................................................................................... 9 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ..................................................................................... 12 1.3.3 Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: ......................................................... 13 1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................................. 14 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok .................................................................... 14 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai .................................................................................. 15 1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ..................................................................... 16 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................................................................. 16 1.4.4.1 Szabadidős foglalkozások. ...................................................................................................................... 16 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok .......................................................................... 22 1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai ............................................................................................................ 22 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai........................................................................................................................... 25 1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ........................................................ 35 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................................ 35 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................................................... 43 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ................................................ 43 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ......................................................................................................... 44 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................ 45 1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ........................................................................ 46 1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL .......................................................................... 47 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................................................... 47 1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel ....................................................................................................... 49 1.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ................................................................................................... 51 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya ........................................................................................................................ 52 1.9.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei .................................................................................................. 52 1.9.3 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................................... 53 1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI .................................................................................. 53 1.11 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ................................................................................................................. 55 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ...................................................................................................................... 55 2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE............................................................................................................... 56 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ..................................................................................................... 57 2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................... 58 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA .......................................... 59 2.4.1 Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................................................... 59 2.4.2 A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................................................ 60 2.4.3 Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................................................... 60 2.4.4 A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................................................ 60 2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS .................................................................................................................................... 61 2.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ...................................................... 61 2.7 PROJEKTOKTATÁS ................................................................................................................................................... 62 2.8 A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................. 62 2.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ................................................ 63 2.9.1 Ellenőrzés ................................................................................................................................................... 63 2.9.2 Értékelés .................................................................................................................................................... 64

Általános Iskola Táp

Pedagógiai Program 2013.

2.10 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .................................................... 68 2.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ............................................................................ 69 2.12 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................................... 69 2.13 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ........................................................................................ 70 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei............................................................................................................... 70 2.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ........................................................................................................... 71 2.14 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ................................................... 72 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei............................................................................................................ 72 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................................................................. 73 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................................................... 75

1



1. Az iskola nevelési programja A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógia program bevezetésének ütemezése: Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen – a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, – illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. – Ezért 2013. szeptember 1-jétől: – az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd; – míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: TANÉV

ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 2013- 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014 2014- 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015 2015- 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016 2016- 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2017 A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.

2



1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallásaA Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: – a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, – a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, – a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, – diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, – minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, – az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: – a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, – iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, – az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, – fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

3



– szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, – törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, – segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat – törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, – szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: – rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, – igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, – ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, – nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében – biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: – humánus, – erkölcsös, – fegyelmezett, – művelt, – kötelességtudó, – érdeklődő, nyitott, – kreatív, alkotó, – becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, – képes a problémák érzékelésére és megoldására, – gyakorlatias, – képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, 4

Általános Iskola Táp – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –


jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. 5



Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 6



Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

által

alkalmazott

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1.Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2.Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3.Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetett módszerek – Követelés. – A tanulói közösség tevékenységének – Gyakoroltatás. megszervezése. – Segítségadás. – Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok – Ellenőrzés. kitűzése, elfogadtatása. – Ösztönzés. – Hagyományok kialakítása. – Követelés. – Ellenőrzés – Ösztönzés. – Elbeszélés – A nevelő részvétele a tanulói közösség – Tények és jelenségek tevékenységében. bemutatása. – A követendő egyéni és csoportos – Műalkotások minták kiemelése a közösségi életből. bemutatása. – A nevelő személyes példamutatása. – Magyarázat, – Felvilágosítás a betartandó magatartási beszélgetés. normákról. – A tanulók önálló – Vita. elemző munkája.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: – minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) 7



– rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, – ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, – határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 3. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 4. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 8



5. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 6. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 7. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 8. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai: ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a) a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; b) tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; 9



c) a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő, testnevelés órán, osztályfőnöki órákon, ember- és társadalomismeret tantárgyak tananyagaiban c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; – Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is. – A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. – Kortárs segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. – Igény szerint külső szakember – A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. – Ezek: dohányzás, alkohol és drog, szexualitás, AIDS

10



– A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának fel-dolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stresszkezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). – A témakörökkel foglakozunk osztályfőnöki órán, ember- és társadalomismeret, tantárgy keretében a 7. évfolyamon. d) Testnevelés órákon: – Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt) – A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számító-gépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján ki-számítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. – A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök valamint az iskolai védőnő is. – A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. – A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartás-javító gerinctorna gyakorlatait. e) A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: – Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. – A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskola-orvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. – A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. – Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. – A gyógytestnevelés helyi szervezésben zajlik. f) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; g) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően – Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. – A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. – Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok. 11



– Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napköziotthon, és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. h) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele – félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; – a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.). i) A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. – A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége. – Az iskola, mint szociális környezet is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. – Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: – fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, – megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, – felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: – –

Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel.

Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.

12

Általános Iskola Táp TANTÁRGY biológia

Pedagógiai Program 2013. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés

kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés

Az elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek tantárgyankénti és évfolyamonkénti megjelenését a pedagógiai program mellékletét képező tantervek tartalmazzák. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában, az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1.3.3 Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

13



1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: – a család, – az iskola, – az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: – tanítási órák, – tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, kirándulások, sportfoglalkozások) – diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (mint: diákönkormányzati munka), – szabadidős tevékenység. – Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Javaslatok a közösségfejlesztés egyes területeinek rövid megfogalmazására: 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

14



1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai a) Hagyományőrző tevékenységek – Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző népi építészeti emlék található A falumúzeum minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. A néprajzi érték gondozása, védelme, a helytörténeti emlékek gyűjtése az iskolások feladata is. b) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 14. évfolyamon napközi, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. c) Diákétkeztetés. A napközibe, tanulószobára felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – tízórait, uzsonnát, ebédet biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. – Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. – A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli 15



versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Hit- és erkölcstan oktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai 1.4.4.1 Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 16



a) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti b) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan az SZMSZ szabályainak alapján használják. 1.4.4.2 Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek – Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor:, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. – Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján és a Nemzeti Összetartozás Napján. b) Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egész munkáját átfogják, a személyiségfejlesztés fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó véleménynek, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek iskolánk nevelő-oktató munkájának szerves részei. Iskolai szintű rendezvények: Ünnepélyek, megemlékezések: – – – – – – –

Tanévnyitó, Október 6. Október 23. Mikulás-ünnep Karácsony Március 15. Tanévzáró, ballagás

Rendezvények: – Színházlátogatás 17

Általános Iskola Táp – – – – – – – – – – – –

Pedagógiai Program 2013. Nyílt tanítási nap Klubdélutánok Farsangi karnevál Versmondó verseny Madarak, fák napja Anyák napja Gyermeknap Tanulmányi versenyek Sportversenyek Diákfórum Zeneiskolások hangversenye Év végi kiállítás

Egyéb iskolai rendezvények: – – – – – – –

Papírgyűjtés Osztályszépítési verseny Őszi, tavaszi tanulmányi kirándulás SzM bál Körzeti matematika, magyar verseny Körzeti sportversenyek Kulturális rendezvények

c) Az iskolai környezet alakításának hagyományai Az iskolai környezet esztétikus alakítása az ízlésnevelés nélkülözhetetlen része. Az ízlésnevelés nehéz dolog: meg kell küzdeni azokkal a rossz hatásokkal, beidegződésekkel, amelyeket a tanulók esetleg a korábbi környezetükből hoznak, másfelől azokkal a negatív hatásokkal, amelyek az embert nap mint nap érik. Az iskolai környezet igényes kialakításával el kell érni, hogy példa legyen ez a világ a tanulók számára, s ezáltal a negatív környezeti hatások veszítsenek erejükből. Az iskola szűkebb és tágabb világa harmóniát mutatva alakuljon! Szűkebb környezet: osztálytermek Tágabb környezet: iskola épülete, udvara és környéke. Belső környezetünk alakításának hagyományai Osztálytermeink képe-igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz-egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt megfelelő berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez. Dekorációjuk anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskolai élet, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítik. A természetes és a mesterséges környezet formái kiegészítik egymást. Folyamatosan gazdagodnak az 18



osztálytermek a tárgykultúra értékeivel. Gondozóik a szaktanárok, az osztályfőnökök irányításával a gyerekek. Szaktantermeink a szakmai munka megvilágítását, sokoldalú megközelítését szolgáló dekorációjukkal a funkciót szem előtt tartva követik az igényes külső megjelenés törvényszerűségeit. Gondozásuk a szaktanár és a tanulók feladata. Az osztályok esztétikussá tétele érdekében minden tanév elején „Osztályszépítési verseny”-t hirdetünk. Az udvar rendezésében közeledik egymáshoz a természetes és épített környezet. Az udvar képe természetes anyagok használatával egyre kellemesebb környezetté válik.( Fából készült asztal, pad, játék.) Az udvar képének kialakításában nagy szerep jut a tanulóknak, a természetismeretet tanító szaktanároknak. d) A település és iskola kapcsolatának hagyományai Iskolánk önkormányzati fenntartású intézmény, mely helyet biztosít közművelődési, társadalmi eseményeknek is. A községben meghatározó szerepet tölt be az intézmény, az oktatáson kívüli események bonyolításában a nevelőtestülettől többletfeladatot vár el a helyi közvélemény. Az iskolában megtartott községi rendezvények: Falunap, esküvő, falugyűlés, különböző témájú előadások, tanfolyamok, a helyi énekkar próbái, a helyi nyugdíjas klub foglalkozásai, rendezvényei, véradás, társadalmi ünnepek, körzeti felnőtt sportversenyek. A hagyománnyá váló „Hegysori tavasz ” rendezvényeibe az intézmény szervezőként is bekapcsolódik.

e) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogukat a diákönkormányzaton keresztül gyakorolják, f) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 19



– Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére évfolyamonként hetiegy felzárkóztató órát szervezünk. – A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. – További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. – A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,  akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi,  akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. Amennyiben igény merül fel, úgy az alább felsorolt szakköröket, napközit, egyéb foglalkozásokat, klubokat, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szívesen indítjuk: – természettudományi klub, „háztartási” klub, „kézimunka” klub, „társasjáték” klub, kötéshímzés szakkör, – illemtan szakkör, matematika korrepetálás, érdekes matematika szakkör, – angol szakkör, német szakkör, német korrepetálás 5-6. osztály – játék szakkör( társas, kirakó, malom, kártya), játékos idegen nyelvi gyakorló foglalkozás (kvízek,tesztek, versek, ország ismeret stb.) – magyar korrepetálás, történelem szakkör, mozirajongók, délutáni tanulás-tanoda, tehetséggondozás (versenyfelkészítés) – elsősegélynyújtó szakkör, középiskolára előkészítő tanfolyam, tanulmányi versenyekre felkészítés – „sportolj velünk” , majorette szakkör, kerékpár szakkör (túra), tánccsoport „magyar táncok”, játékos fejlesztő foglalkozások„ játszunk együtt” g) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, 20



fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. h) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. i) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. j) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. k) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

21



1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok 1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai – A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. – Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. – Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. – Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. – A tanítási Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. – Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. – A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. – A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. – Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. – A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 1.5.1.1 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás – Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. – A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). – Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. – A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon – Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon – A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. – A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. – Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. – A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. 1.5.1.2 A tehetséges tanulók gondozása – Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. – Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. 22



– Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. – A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. – A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 1.5.1.3 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése – Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. – A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. – A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. – A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. – Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. 1.5.1.4 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása – Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). – Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). – Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. – A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. 1.5.1.5 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel – Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. – Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. – Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. 1.5.1.6 Munkafegyelem, a munkához való viszony – A munkaköri kötelességek teljesítése. 23



– Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. – Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. – Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 1.5.1.7 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében – – – –

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

1.5.1.8 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés – – – –

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

1.5.1.9 Az iskolai munka feltételeinek javítása – – – – – –

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

1.5.1.10 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában – Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. – Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. – Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 1.5.1.11 Aktív részvétel a tantestület életében – A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. – Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. – Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 1.5.1.12 Az iskola képviselete – A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. – Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. 24



– Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. – Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. – Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. – A település rendezvényein, eseményein való részvétel. – Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 1.5.1.13 A vezetői feladatok ellátása – Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. – Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. – A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 1.5.1.14 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal – A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. – Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. – Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. – Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). – órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai – Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. – Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. – Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. – Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. – Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. – Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. – Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. – Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. – Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. – Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. 25



– A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. – Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. – Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. – A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. – Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. – A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. – Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. – Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. – Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. – Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. – Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. – Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). – Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. – Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. – Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. – A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. – Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban/elektronikus naplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. – A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. – Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. – A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. – Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). – Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. – Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. – Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. – Kitölti és vezeti az osztálynaplót/elektronikus naplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. – Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. – Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). – Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 26



1.5.2.1 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése: – – – – – – – – – – –

A tanév elején összeállított munkaterv Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az osztály diákközösségének vezetői. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

–

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

1.5.2.2 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: – – – – – – – – – – – –

Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: – – – – – – –

Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén 27

Általános Iskola Táp – – – – – – – –


Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

– Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) – Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői – A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika) – Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján – A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya – A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya – A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya – Továbbtanulás iskolatípusok szerint – Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya – Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya – Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya – Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: – Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). – Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). – A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). – Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. – Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). – A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). – A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). – Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: – Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? 28



– Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? – A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 1.5.2.3 Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin: – – – – – – –

A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák: – Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. – Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. – Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. – Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. – Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. – Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. – Megemlékezés az iskola névadójáról. – Osztálykirándulás előkészítése. 1.5.2.4 Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: a) 5. évfolyam –

Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. – Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. 29


–

– –

–


Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

b) 6. évfolyam –

–

–

– –

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

30

Általános Iskola Táp –


Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

c) 7. évfolyam –

–

–

–

–

Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

31



d) 8. évfolyam –

–

–

Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. 32


–


Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége Ünnep a családban Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás Fiúk és lányok barátsága A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – 33

Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem

Általános Iskola Táp – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –


Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás,becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videófilmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön,

– – – – – – – – – –

– –

34

színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük – a sajátos nevelési igényű; – a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; – a kiemelten tehetséges; – a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1.6.1.1 Sajátos nevelési igényű tanulók – Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. – A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. – A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. – Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. – A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: – gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, – az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, – a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, – a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, – a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, – képességfejlesztő játékok, eszközök, – számítógépek fejlesztő programokkal. 1.6.1.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: – szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; – felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások – egyéni foglalkozások; – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; – nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; 35



– az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; – a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; – iskolai sportkör, szakkörök; – a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); – szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); – a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); – a szülőkkel való együttműködés; – családlátogatások; – szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; – szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1.6.1.3 A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; – a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; – egyéni foglalkozások; – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; – iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); – az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; – a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; – iskolai sportkör, szakkörök; – a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); – szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 1.6.1.4 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; – szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; – felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; – egyéni foglalkozások; – a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; – nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; – az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; – a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; – iskolai sportkör, szakkörök; – a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); – szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); – a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); – a szülőkkel való együttműködés; 36



– családlátogatások; – szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; – szülők tájékoztatása a családsegítő és a szolgáltatásokról.

gyermekjóléti

szolgálatokról,

1.6.1.5 A képesség kibontakoztató - és integrációs felkészítés programja. Az integrációs program megvalósításával kapcsolatos célok, feladatok: – Helyzetelemzés, önértékelés elvégzése évenként, – Célrendszer felállítása az önértékelések és az elvárható eredmények alapján, – Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása, – A tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemeinek bevezetése, – Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése, – Az elvárható eredmények teljesülésének nyomon követése, az elvárható eredmények teljesítése. Kiemelt célok a HH/HHH tanulók fejlesztésében: – Tanulóink sajátítsanak el olyan tanulási módszereket, technikákat, amelyekkel eredményesek lesznek az önképzésben, szilárd ismereteket eredményeznek a tanulási folyamatok során. – A helyi tanterv műveltségtartalmának elsajátításával tanulóink feleljenek meg a kilencedik évfolyam bemeneti követelményeinek. – Tanulóink egyéni érdeklődésüknek és képességüknek megfelelően válasszák meg a továbbtanulás irányát. – Tanulóink érdeklődésének fenntartása, hogy a megszerzett ismereteket kreatív módon tudják alkalmazni a gyakorlatban. – Az önművelésre törekvés, az élethosszig történő tanulásra való felkészülés váljon a tanulók igényévé. – Valósuljon meg a HH/HHH tanulók : – egyéni igényeihez igazodó a személyiségfejlesztése, közösségfejlesztésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatok, – a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program, – a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység , s ezek megvalósulásával a hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetük mérséklődjön. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, illetve az évfolyam létszámához viszonyítva évente közelítsen a jogszabályban előírthoz. Intézményünkben az integrációs oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya a teljes tanulói létszámhoz, valamint a település összes iskolájába járó hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya az összes tanulói létszámhoz megfeleljen a jogszabályban előírtaknak. Célunk továbbá: – időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, – megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére

37



– elérni, hogy képességük (iskolai eredményességük) úgy eredményesen (tanköteles korban) befejezzék az általános iskolát, – sikeresen tudjanak középiskolát választani.

változzon,

hogy

CÉLOK Tanulmányi javulnak

FELADATOK eredmények Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, a foglalkozásokon való részvétel ellenőrzése Egyéni problémamegoldó foglalkozások Hiányzások számának csökken Folyamatos figyelemmel kísérés, ellenőrzés Egyeztetés a szülői házzal Családlátogatás A napközis foglalkozásokon Az egyéni előrehaladás fejlődésének elősegítése való részvételi arány nő Magántanulói státusz elkerülése A tanulók figyelemmel kísérése Szülői házzal való eredményes Fogadóórák kapcsolattartás Szülői értekezletek Közös programok Az osztályismétlők számának Felzárkóztató foglalkozások csökkenése A tanulók előrehaladásának nyomon követése, osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok, szülők bevonásával Az érettségit adó Pályaorientációs foglalkozások középiskolákba való Továbbtanulást elősegítő programok továbbtanulás aránya nő Testi egészség megőrzése Rendszeres iskolaorvosi, fogorvosi, védőnői ellenőrzések Felvilágosító előadások Egészségnapok Sportolási lehetőségek Óvoda-iskola átmenet, szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos fenntartása: A leendő első osztályos tanítók meglátogatják az óvodásokat A leendő tanítók részt vesznek a nagycsoportosoknak szervezett nyílt foglalkozásokon Az óvodás gyermekek és szüleik az iskolai nyílt napokon meglátogathatják az alsó tagozatosokat, bepillantást nyerhetnek munkájukba „Suliváró délelőtt”: zenés, játékos, kézműves, mozgásos tevékenységek a leendő elsősök számára „Fecskeavató” ünnepség az elsősök és nyolcadikosok együttes szereplésével Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal Családlátogatások Szülői értekezletek Fogadóórák Egyéni beszélgetések Közös programok

38



Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Rendszeres esetmegbeszélések Kapcsolattartás Közös rendezvények (pl. prevenciós előadások, video vetítések) Szakmai és szakszolgálatokkal Szakértői bizottság véleményének kikérése Együttműködés a marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal Szükség esetén pszichológus segítségének igénybe vétele Sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók fejlesztésének nyomon követése, kapcsolattartás a fejlesztőpedagógusokkal, gyógypedagógusokkal Középfokú oktatási intézményekkel Kapcsolattartás az intézmények között: Igazgatók, osztályfőnökök Nyílt Napok látogatásának lehetővé tétele Középiskolák képviselőinek tájékoztatója a 8.osztályos tanulók számára Iskolánk volt diákjainak beszámolói az új iskolájukról Pályaválasztási szülői értekezlet Civil szervezetekkel Együttműködés a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal: A szervezetek képviselői nyomon követik a cigány kisdiákok beilleszkedését az iskola közösségébe. Szorgalmazzuk a roma diákok számára kiírt rajz- vagy egyéb pályázatokon való részvételt. Támogatjuk a kisebbségi önkormányzat és a civil szervezet által szervezett rendezvényeken való részvételt, amelyek alkalmak lehetnek a cigány tanulók számára, hogy találkozzanak saját hagyományaikkal, szokásaikkal, kultúrájukkal. Pedagógusaink részt vesznek olyan konferenciákon, rendezvényeken, ahol, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítése a cél. Ezek a rendezvények jó alkalmak az ismereteink bővítésére, tapasztalatcserére. Fontosnak tartjuk a partneri viszonyt a helyi társadalommal. Iskolánk tanulói közül többen tagjai az Etalon Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek , melyben az oktatott művészeti ágak, tanszakok: Népzene néptánc Diákjaink a falusi sportegyesületekben is sportolhatnak. Kapcsolatot tartunk a helyi médiával, jelen vagyunk a Művelődési Ház, Községi és Iskolai Könyvtár rendezvényein, pályázatain. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés Az önálló tanulási képességet kialakító programok Napközis foglalkozás Tehetséggondozás Felzárkóztatás Fejlesztő foglalkozások

39



2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok tehetséggondozás felzárkóztatás fejlesztő foglalkozások 3. Szociális kompetenciák fejlesztése Közösségfejlesztő, közösségépítő programok: Fecskeavató Őszi egészségnap ÖKO- napok Kerékpár-és gyalogtúrák Kiállítások Színházlátogatások Iskolai farsang Ünnepi hangversenyek a Művészeti iskola előadásában Iskolaszépítő tevékenységek Iskolai ünnepségek Családi nap Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Művészeti körök Sportkörök Az integrációt elősegítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő foglalkozása Kooperatív tanulásszervezés Ahol a tananyag lehetőséget ad rá, ott csoportmunkát alkalmaznak pedagógusaink Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések Az Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése nevelőtestület előtt iskolaszinten és osztályszinten, osztályban tanítók előtt egyéni szinten, következtetések levonása, tervek meghatározása iskolaszinten, osztályszinten, egyéni szinten. – HH/HHH tanulók háromhavonkénti értékelése, – a következő időszaki fejlesztési terv elkészítése a kompetenciamérési egyéni kiértékelés figyelembe vételével, a tanuló egyéni igényeihez igazodva a személyiségfejlesztéssel, – közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program, a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység megtervezése – Folyamatos egyeztetések az osztályban tanító kollegák között – Magatartás és szorgalom jegyek közös megállapítása – Azonos követelményrendszer meghatározása 40



A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei Szöveges értékelés- árnyalt értékelés Multikulturális tartalmak a) Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók hatékony integrációjához és a szegregációmentes, integráló iskolai környezet kialakításához szükséges modern pedagógiaimódszertani kultúra és szemlélet elterjesztését kívánjuk megvalósítani intézményünkben. Minden tanévben szervezünk angol, német, roma projekt hetet, melynek során tanulóinknak lehetőségük van más népek kultúrájának, hagyományainak megismerésére. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása a) Pályaorientáció Tanulóink pályaorientációját már hatodik osztály félévétől kezdjük megfigyelni, ahol szükséges, segítséget nyújtva. Minden év novemberében pályaválasztási szülői értekezletre hívjuk a helyi középiskolák képviselőit. Figyelemmel kísérjük tanulóink továbbtanulási terveit, segítve őket a reális választásban. 6-7. osztályban %-os arányban felmérjük a pályairányultságot, igénybe vesszük az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanulói felmérését. Fogadjuk a középiskolák beiskolázási felelőseit, akik tájékoztatót és bemutatót tartanak intézményükről, az ott folyó nevelő-oktató munkáról. 8. osztály első félévében lehetőséget adunk diákjainknak, hogy a középiskolák nyílt napjait felkeressék, s végleges döntésük előtt az ott szerzett tapasztalatokat felhasználják. b) Nyílt Napokon való részvétel a középfokú oktatási intézményekben c) Középiskolák bemutatkozása osztályfőnöki órákon d) Volt diákok beszámolói a középiskolákról e) Továbbtanulásra felkészítő program A felvételi tantárgyakból (matematika, magyar) középiskolai előkészítő foglalkozásokat szervezünk tanulóink számára, figyelembe véve az érintett középiskolák felvételi- és követelménybeli szokás- és elvárás-rendszerét. Elvárható eredmények Jelenlegi adottságok Olyan oktatásszervezési kereteket teremtettünk, melyek lehetővé teszik: – a szociokulturális alapú szelekció hatásának csökkentését, – a kommunikáció tudatos fejlesztését, – az otthonról hozott tudás (erősségek, gyengeségek), kultúra megismerését minden – gyermek tekintetében, – az intézményi együttműködést a tanulókövetésben. – A helyi diszkrimináció csökkentése a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés – bevezetésével valósul meg. 41



Kitűzött célunk Az oktatás szervezése, módszertana, attitűdje igazodjon a tanulók egyéni sajátosságaihoz, eltérő adottságaikhoz, szociális hátterükhöz. Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása valósuljon meg elfogadó, megértő környezetben. Az iskolai integrációs program alkalmazásával elérendő eredmények: – A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási- nevelési intézményben megfelel a jogszabályokban előírtaknak. – Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. – Multikulturális tartalmak beépültek a helyi tantervekbe(angol-, német-, roma- hét). – Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. – Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer – Ezek eredményeként: – Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma – Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma – Csökken az iskolai hiányzások óraszáma – Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma – Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma – Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben: – minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, – tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, – a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, A tehetséggondozás feladatai intézményünkben: – egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások, – hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások, – szakköri foglalkozások.

42



1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás; – heti 2 korrepetálási óra évfolyamonként; – felzárkóztató órák – napközi otthonos foglalkozás keretében; – szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; – ingergazdag környezet kialakítása; – a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; – a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése; – ok-okozati összefüggések feltárása; – negatív környezeti hatások kiszűrése; – a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása; – a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; – családlátogatások; – a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése; – a továbbtanulás irányítása, segítése. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Elsődleges és meghatározó tennivaló a megelőzés, a tanulók személyiségének, családi hátterének megismerése. Problémás tanuló esetén: – egyéni bánásmód, beszélgetés a tanulóval – kapcsolat a családdal Sajnos éppen a szociális hátrányokkal rendelkező vagy /és / problémás magatartású, tanulási nehézséggel küzdő szülők nem látogatják az iskola rendezvényeit, otthon sem kísérik figyelemmel gyermekük tanulmányi előmenetelét, nevelési módszereik sok esetben kifogásolhatók. Meggyőzésük a helyes módszerről, bevonásuk a nevelőmunkába fontos feladat. Ennek eszközei, színterei: – szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; – a felzárkóztató órák; – a napközi otthon; – a tanulószoba; 43



– a felzárkóztató foglalkozások; – a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; – a családlátogatások; – a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, – szükség esetén szakrendelésre segítés – a Gyermekjóléti Szolgálat és a jegyző segítségének igénybe vétele. A gyermeket tanító pedagógusok a probléma eszlelésekor mielőbb jelzik azt az osztályfőnöknek,

aki

az

iskolavezetés

segítségével

tart

kapcsolatot

a

megbízott

gyermekvédelmi felelőssel. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását a fejlesztésre felhasználható órák és szakember biztosításával megfelelően kialakított tanteremben oldjuk meg.

1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A Közoktatási törvény nagy súlyt helyez a gyermek- és ifjúságvédelemre. Ennek megfelelően kell iskolánkban is e kérdéssel foglalkozni. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaváltás, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodákban, iskolákban, a gyerekek teljesítmény, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvodai- iskolai gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer kellene, hogy legyen, hiszen a gyermek minden problémája itt érzékelhető először. Korunkban a család szerepe a gyermek hátrányára változik és adott társadalmi csoportban nem tudja betölteni szerepét. Az élet értékrendje is negatív irányba módosul, így több feladat hárul a pedagógusokra. Ezért van nagy jelentősége a 11/l994.(VI.8.) MKM rendelet 6 §-ában biztosított ifjúsággondozónak, akinek a feladata a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása. Ifjúsággondozót az intézmény vezetője jelöl ki munkatársai közül. A jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy az ifjúságvédelem nem az ifjúsággondozó feladata, hanem az intézmény munkatársainak együttes feladata, amely tevékenységét az erre kijelölt személy hangolja össze. Hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a pedagógusok és más alkalmazottak munkája ne essen szét, ellentmondásokat ne hordozzon. Az oktatási intézmény feladata röviden: – probléma felismerés – okkeresés – segítségnyújtás – jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi koordinátorának Hatékony gyermekvédelem csak professzionális prevencióval érhető el. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvó intézkedést tegyen a rászorulók

44



érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a kisiskolás korúak igényeit. Az iskola és a pedagógus direkt és indirekt módon nevel. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban a szociális hátrányok miatt segítségre szoruló tanulók száma jelentős. Halmozottan hátrányos helyzetű, szociális hátránnyal küzdő tanulóinkat nagy odafigyeléssel igyekszünk segíteni az iskolai munkában Tevékenységek: – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; – a felzárkóztató órák; – a tanulószoba; – a diákétkeztetés; – a felzárkóztató foglalkozások; – az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; – a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; – a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; – a családlátogatások; – a továbbtanulás irányítása, segítése; – az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; – a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; – az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; – szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Ha igénybe veszik az iskolai étkezést, támogatásban részesülnek, tankönyvek beszerzésénél az iskolai könyvtár tartós könyveit használhatják. A tanórán kívüli foglalkozásokhoz (kirándulás, úszás) önkormányzati segítséggel sikerül költségcsökkentő megoldást találni. Az intézményünkben valamennyi oktatási célból szervezett foglalkozás térítésmentes. Az intézményben működtetett IPR rendszer legfőbb célja, hogy a szociális hátránnyal küzdő tanulóknak biztosítson megfelelő közeget a nélkülözhetetlen kompetenciák sikeres elsajátításához.

45



1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. – A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. – A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. – A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. – A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: – a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); – tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; – sportélet; – túrák, kirándulások szervezése; – kulturális, szabadidős programok szervezése; – a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). – Ezekben a kérdésekben – az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; – a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

46



– Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. – A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: – az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, – a házirend elfogadása előtt. – A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. – Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.8.1.1 A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnökök tájékoztatják: – az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, – az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 1.8.1.2 A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 1.8.1.3 A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 47



– az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, – az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 1.8.2.1 Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. 1.8.2.2 Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 1.8.2.3 Szülői értekezlet Feladata: – a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, – a szülők tájékoztatása – az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, – az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, – a helyi tanterv követelményeiről, – az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, – saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, – a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, – az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, – a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. 1.8.2.4 Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 1.8.2.5 Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

48



1.8.2.6 Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismerni.

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: – az iskola honlapján; – az iskola fenntartójánál; – az iskola irattárában; – az iskola könyvtárában; – az iskola nevelői szobájában; – az iskola igazgatójánál; – az iskola igazgatóhelyetteseinél; – a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

1.8.3 Kapcsolattartás az iskola partnereivel

1.8.3.1 Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: – Az intézmény fenntartójával: Klebersberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Szalay u. 10-14.

49



– A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel hivatalokkal: A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel:

és

polgármesteri

– A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: – Balatonszentgyörgyi Margaréta Óvoda, Balatonszentgyörgy, Csillagvár u. 4. – A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 8700 Marcali Marcali Petőfi S. u. 14. – A területileg illetékes tanulási képességet vizsgáló bizottsággal: Somogy Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 8. – A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 1.8.3.2 Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: – – – – – – –

Tápi Futball klub kuratóriumával. Az alábbi közművelődési intézményekkel: Talentum Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Marcali Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Penderedő Közhasznú Kulturális Egyesület Poznan Páskom Kulturális Egyesület

– Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Református Egyház, Római Katolikus Egyház A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 1.8.3.3 A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn Triplex Háziorvosi Bt-vel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattokkal: 1.8.3.4 A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató vagy az igazgatóhelyettes a felelős.

50



1.8.3.5 Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen használhatják az alábbi törvényesen bejegyzett gyermek- illetve ifjúsági szervezetek, valamint társadalmi egyesületek helyi csoportjai: 1.8.3.6 A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi szakmai munkaközösségek munkájába: – felsős munkaközösség, – alsós munkaközösség.

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: – osztályozó vizsga, – pótló vizsga, – javítóvizsga. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha – a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, – engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, – ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, – ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely

–

vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel – osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, – javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) – közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

51



Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a mindenkori tantervek tartalmazzák, melyek a pedagógiai program mellékletét képezik.

1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: – osztályozóvizsgákra, – különbözeti vizsgákra, – javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: – aki osztályozóvizsgára jelentkezik, – akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, – akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira – akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei Vizsgatárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Környezetismeret Informatika Ének-zene Rajz és műalkotás Testnevelés Életvitel és gyakorlat Életvitel és gyakorlat Hon-és népismeret Erkölcstan

Évfolyam 1-8. 5-8. 4-8. 1-8. 7-8. 7-8. 5-8. 5-8. 1-4. 3-8. 1-8. 1-8. 1-8. 1-4. 5-8. 5. 1-8.

52

Írásbeli X X X X X

X X X

Szóbeli Gyakorlati X X X X X X X X X X X X X X X X X X



1.9.3 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló a 2-8. évfolyamon az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az iskola tantervében meghatározott "a továbbhaladás feltételei" című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesí-tette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. - 8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az " elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2. - 8. tanév végén "elégtelen" osztályzatot szerez, a nevelőtestület döntésétől függően a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgára, vagy osztály ismétlésre kötelezi. Ha a tanuló a 2 - 8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a tantestület osztályozó vizsgára kötelezheti. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: – az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, – az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a – tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, – egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott – magántanuló volt. Az 1. évfolyamon - a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: – 1 - 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, – környezetismeret – 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret – 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló 53



magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. a) Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. b) Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. c) – – – – – –

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek lakcímkártyáját; az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

d) – – – –

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

e) Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. f) Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. g) Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben teljesítjük. h) Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. i) Iskolánkba tanév közben érkező új tanulók számára - szükség esetén-, az ismeretelsajátításhoz, alkalmazkodáshoz több időt, egyéni differenciálást nyújtanak pedagógusaink.

54



1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja.

2. Az intézmény helyi tanterve 1. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?

1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

7. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegennyelv Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Magyar nyelv és irodalom

1 óra

3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

55



4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene

és

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1

1 56



Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 5 1 3 31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 Idegen nyelvek Matematika 4+1 4+0,5 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1+0,5 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Informatika 0 0 Szabadon tervezett órakeret 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 25 25

3. évf. 6+1 4+0,5 1 1+0,5 2 2 1 5 1 3 25

4. évf. 6+1 2 4 1 1+1 2 2 1 5 1 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika

és

5. évf. 4+0,5 3 4+0,5 1

6. évf. 4 3 3 +2 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4 3 3+1 1

2

2+1

2

2+1

2

2 2

1

57

Általános Iskola Táp Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret


1

1

1+0,5 2 1+0,5 1

2 1+1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a pedagógiai program mellékletét képezi. 5. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon angol és német nyelvet tanulnak. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a művelődési és köznevelési miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév második szülői értekezletén tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók; 58

Általános Iskola Táp – –


a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be; a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni.

Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az információs bázis a minőségelvű rendszer fontos eleme, amely segít a tankönyvkiválasztásban. Választásunkban döntő, hogy jól használható, kifogástalan, tehát megbízható és szép tankönyvet adjunk a gyerekek tankönyvválasztás olyan piaci jellegű szabályozó, amely elősegíti, a jövőben megvalósítja a minőségelv érvényesülését.

biztonságos minőségileg kezébe. A még inkább

Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai: – a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás – a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében – a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei – a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben – a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása – a szülők bevonása a tankönyvek értékeinek kibontakoztatásába A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnófelvételeket készíteni, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Témajavaslat: Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása, kialakítása 59



2.4.2 A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. Témajavaslat: Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése 2.4.3 Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Témajavaslat: Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása 2.4.4 A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Általános iskoláknak: A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A 7–8. évfolyamhoz felhasználható mondatok: – mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; – a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; – az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; – a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; – fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A különböző évfolyamokhoz ezekből (is) lehet válogatni: – fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

60



– mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; – a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; – az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; – az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; – az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; – a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; – a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; – a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; – a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; – fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: 1-4. évfolyamon órarendbe építetten négy testnevelés és egy néptánc órán vesznek részt a tanulók. A táncoktatást szerződés alapján látja el az Etalon AMI. 5-8. évfolyamon a 4. és 5. testnevelés óra a választható tantárgyak óraszámának terhére épül be a tantárgyi rendszerbe. A mindennapos testmozgás teljesíthető intézményen kívül választott szakosztály igazolt sportolójaként is. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban nincs, a választható tanórán kívüli foglalkozások meghirdetésekor közölni kell azt, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. 61



2.7 Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Projektnap keretében tartjuk meg március 15-i megemlékezésünket és projekthét keretében az egészséghét programjait.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: – Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. – A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:  ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,  tankönyvvásárlási támogatás biztosítása,  tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,  kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. – Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. – A tanulók jogainak fokozott védelme. – Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). – Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. – Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. – A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

62



2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

2.9.1 Ellenőrzés 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 48. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: – a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; – az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: – az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. 6. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. Beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének formái a) Szóbeli beszámoltatások: – feleletek a tanév során – vizsgáztatás a tanév végén: – történelem, magyar irodalom 7., 8. osztály b) Írásbeli beszámoltatások: 63

Általános Iskola Táp – – – – – –


összegző dolgozatok témazáró dolgozatok írásbeli feleletek gyakorlati tevékenységek szorgalmi munkák értékelése országos és helyi mérések értékelése

2.9.2 Értékelés Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, értékelési rendszere Az értékelés hagyományai A régi, bevált értékelési formákat az évek során újabbak gazdagítják. A tanévzáró ünnepélyen dicsérő oklevélben részesülnek azok a tanulók, akik nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt értek el. Ugyancsak ez alkalommal kapnak könyvjutalmat az országos, területi, megyei és városi versenyeken jó helyezést elért diákok. Iskolánknak saját értékelési rendszere van (pontozás- saját szabályzattal) amellyel a gyerekek tanulmányi, sport, kulturális és közéleti teljesítményét értékeljük. Pontozási rendszer győzteseinek ugyancsak ünnepélyes keretek között a tanévzárón adják át a jutalmakat.

Az értékelés célja: – Az önértékelés képességének kialakítása – Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében – A teljesítményszint és tudásszint jelzése – Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét – Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Az értékelés legyen: – Serkentő, ösztönző hatású – Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő – Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú – Következetes, szakszerű és felelősségteljes – Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: – Az ismeretek, készségek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére, – A tanórán kívüli magatartásra, – A szorgalomra- ezen belül a felkészülésre, feladatvállalásra, feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére, – A szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre, – A korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre 64



A Közoktatásról szóló törvény 70. § első három bekezdésének megfelelően dolgozzuk ki az értékelésünket. 1 A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: – Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. – A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. – Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

1.

2.

3. 4.

5.

 KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL – A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. Lásd: Melléklet! A második-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges(2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.

65



6. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek osztályzattal minősítésre: - második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika,, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, természetismeret-biológia, természetismeret-földrajz,, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon-és népismeret. - hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret-biológia, természetismeret-földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, tánc és dráma. - hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. - nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.. 7. Az első évfolyamos tanulók félévek közben egy alkalommal kapnak szöveges értékelést haladásukról a tájékoztatófüzetbe. 8. A témazáró dolgozatok érdemjegyét piros, a szóbeli és írásbeli feleleteket kék, a szorgalmi feladatok osztálytatait zöld színnel jelöljük.

Írásbeli beszámoltatás rendje, formája, korlátai A témazáró dolgozatok, melyeknek színe piros- a félévi és év végi értékelés során fokozottan hangsúlyos szerepet kapnak, mivel nagyobb tananyagot ölelnek fel és összefüggések megértését feltételezik. Egy tanítási napon maximum 2 nagydolgozatot írhatnak a tanulók, melynek időpontját a dolgozat előtti órán közli a pedagógus. 10. Felelettel egyenértékű írásbeli tetszés szerinti számban iratható. 9.

Az 1. és a 3. negyedévi értékelés alapja a tanuló haladása, fejlődése, míg a 2. és 4. negyedévinek (félévi, év végi) a követelményeknek való megfelelés. Szöveges értékelés 2. osztály tanév végén A 2. osztály tanév végén a tanulók értékelése osztályzatokkal történik. A tantárgy szöveges értékelése a következő minősítésekkel történik, zárójelben az osztályzatra történő átváltását jelöltük. 66

Általános Iskola Táp nem felelt meg gyenge megfelelt jól megfelelt kiváló

Pedagógiai Program 2013. (elégtelen – 1 ) (elégséges – 2) (közepes – 3) (jó – 4) (jeles – 5)

A választható foglalkozások értékelése: -

A foglalkozásokra jelentkező és járó tanulók bizonyítványába „részt vett” kifejezés kerül Értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében

Év közben

Az értékelés módja, formája piros, fekete pont, csillag dicséret szöveges értékelés

Az értékelés rögzítése tanulói munkafüzet tájékoztató füzet

Félévkor

tájékoztató füzet Szöveges értékelés

Év végén

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

Bizonyítvány iskolalátogatási bizonyítvány

Ki értékel ? a tanítók tanulószobai nevelő a szaktanárok az osztályfőnök- az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök- az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján

Értékelés a 2. évfolyam év végén, és az 5-8. évfolyamokon

Év közben

Az értékelés módja, formája érdemjegy(5,4,3,2,1) legalább havi 1 jegy tantárgyanként dicséret, elmarasztalás piros, fekete pont havonkénti magatartás és szorgalomértékelése

Az értékelés rögzítése -osztálynapló -ellenőrző könyv

-munkafüzetek, füzetek -osztálynapló -ellenőrző könyv

67

Ki értékel ? -a szaktanárok

-az oszt. főnök, a szaktanárok véleménye alapján


Pedagógiai Program 2013. -érdemjegy(5,4,3,2,1) -ellenőrző könyv -a magatartás, szorgalom betűvel, a -osztálynapló minősítés fokozatai: példás, jó, változó, rossz, hanyag

Félévkor

-osztályzat: kitűnő (jeles+ szaktárgyi dicséret) jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen -magatartás, szorgalom mint félévkor -szaktárgyi dicséret -nevelőtestületi dicséret

Év végén

Bizonyítvány

- a szaktanárok, a diákok és az osztályban tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve az oszt. főnök javaslata alapján az osztályozó értekezlet -a szaktanárok -mint félévkor -az osztályozó értekezlet

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: –

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; pl. könyvtári búvárkodás, gyűjtőmunka, kiselőadás készítése.

–

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

68

Általános Iskola Táp –


az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;

–

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, és az összevont alsó tagozatban a fő tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk választható tantárgyak indítását. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: – az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel, – a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával, amely Dr. Mérei Ildikó nevéhez fűződik. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt Hungarofit (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: – – – – –

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs- és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi és karizmok erő-állóképességének mérése: mellső fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás folyamatosan kifáradásig. 69

Általános Iskola Táp – –


A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: – érzelmek alkotó kezelése, – stresszkezelés, – önismeret, önbecsülés megerősítése, – célok megfogalmazása és kivitelezése, – konfliktuskezelés, – problémamegoldás, döntéshozás, – kortárscsoport nyomásának kezelése, – segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, – elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: – egészséges táplálkozás, – rendszeres testmozgás, – higiénés magatartás, – tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

70



2.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Első és második évfolyam: – – – – – – –

fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára kielégíteni a gyermek kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása

Harmadik és negyedik évfolyam: – – – – –

fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket mintákat adni a természet megismeréséhez kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen rendezettségének igényét – kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert

környezet

Ötödik és hatodik évfolyam: – képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést – stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat – lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során – megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit – tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét – kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan Hetedik és nyolcadik évfolyam: – elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést – a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést – fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán

71



– kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét – a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal – a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.14.1 A magatartás értékelésének elvei 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök

minden

hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

72

előzékenyen,



b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 4. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 1. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

73



3. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: 4. a) Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható;

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; -

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;

-

a tanórákon többnyire aktív;

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

-

taneszközei tiszták, rendezettek.

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; 74

Általános Iskola Táp -


a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

5. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

2.14.3.1 Jutalmazás,dicséret 1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten -

példamutató magatartást tanúsít,

-

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

napközis nevelői dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret,

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. 75



c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 3. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Jutalmazási alkalmak: -

ünnepélyek /tanévnyitó, tanévzáró/

-

félévi, tanévvégi bizonyítvány osztása

-

versenyek, vetélkedők lezárulásakor

-

szóbeli és írásbeli dicséretek a tanév során folyamatosan

Jutalmazásra javaslatot tehet: -

a nevelőtestület bármelyik tagja

-

munkaközösség

-

iskola vezetése

-

vetélkedőket szervező közösség vagy egyén

-

diákönkormányzat

-

szülői munkaközösség

-

helyi és országos hatáskörű állami és társadalmi szervek

Jutalmazás jóváhagyása: Dicséret esetében: -

szaktanári /nem kell mást bevonni/

-

osztályfőnöki /nem kell mást bevonni/

-

általános /az osztályban tanító tanárok/ 76



-

igazgatói /beadott javaslat alapján az iskolavezetés/

-

nevelőtestületi /nevelőtestület/

Tárgy- és pénzjutalom esetében: -

a kiírás vagy meghirdetés szerint

-

az évek során megszokott módon, a hagyományok és anyagi lehetőség szerint /a nagyobb tárgy- és pénzjutalom esetében az érintett tanári közösség véleményének, a javaslatot tevő szervnek, ill. közösségnek a bevonásával./

Jutalmazásban részesíthetők köre: Csoportos jutalomban részesíthető: osztály, sportkör, énekkar, zenekar, vetélkedő győztes csapata stb. egyéni jutalmazásban minden iskolai tanuló részesülhet, ha arra érdemessé válik. Az iskola vezetése gondoskodik arról, hogy a jelentős helyezéseket elért egyéneket és csoportokat az iskola közössége megismerje, kiugró teljesítményüket, tevékenységüket értékelje és az iskolatörténet számára a tanévzáró jegyzőkönyvben megörökítse. 2.14.3.2 Büntetés 1. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

nevelőivel, diáktársaival szemben elítélendő magatartást tanúsít,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni

2. Az iskolai büntetések formái: -

szaktanári figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki intés;

-

osztályfőnöki megrovás;

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói intés; 77

Általános Iskola Táp -

igazgatói megrovás;

-

tantestületi figyelmeztetés;

-

tantestületi intés;

-

tantestületi megrovás.


Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Fegyelmi büntetés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Kártérítés A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg

Budapest, 2013. március hó ….. Jóváhagyta: igazgató

78

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Recommend Documents