1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék:

Oldal szám:

BEVEZETŐ Az intézmény alapadatai Az iskola munkafeltételei 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7. A tanulóknak az intézményi döntésben való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák (javító és osztályozó) szabályai 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező óraszámai 2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 2.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 2.5. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai 2.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai 2.7. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 2.9. Környezetnevelési és egészségnevelési elvek, programok 2.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.11. A tanulók jutalmazásával és fegyelmezésével összefüggő elvek ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK MELLÉKLET – Helyi tantárgyi tanterv

2

3 3 4 5 5 6 6 7 9 10 12 13 15 15 17 17 19 20 21 22 22 26 26 27 46 47 49 50 53

„A világ olyanná válik, amilyenné az ifjúságot nevelik.„

(Jókai)

BEVEZETŐ Az intézmény alapadatai: 1. Az intézmény neve: Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola 2. Székhelye: 2235 Mende, Forrás köz 1. 3. Elérhetőségek: a. Telefon: 06-29/438-008 06-29/438-015 b. e-mail: [email protected] [email protected] 4. Alapító és fenntartó neve, székhelye: a. Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma b. Alapító címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. c. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ d. Fenntartó címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. 5. OM azonosító: 201092 6. Jogelőd: Mende-Úri Általános Iskola és AMI 7. Típus: 8 évfolyamos általános iskola 8. Köznevelési alapfeladatok: a. Általános iskolai nevelés és oktatás  nappali rendszerű  alsó és felső tagozat  SNI nevelés, oktatás b. Köznevelési feladatok, foglalkozások  tanulószoba, napközi, iskolaotthon  iskolai könyvtár 9. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezési és használati jog: a. Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog b. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog

3

Az iskolai munka feltételei: 1. Személyi feltételek: Az iskolában dolgozó pedagógusok száma 20 fő. Valamennyien megfelelő végzettséggel rendelkeznek. (Van több kettő, sőt három diplomás pedagógusunk is.) A szakmai munkát szakmai közösségek segítik. Iskolánkban két munkaközösség van: alsós és felsős. Az oktató-nevelő munkát 1 fő teljes állású és 1 fő félállású pedagógiai asszisztens segíti. Az iskola működésében 1 fő iskolatitkár és 5 fő technikai dolgozó működik közre. 2. Tárgyi feltételek: Iskolánk egy épületben: 13 tanteremben, 2 szaktanteremben (informatika, technika) és 4 kisteremben, valamint 1 tornateremben látja el oktatási feladatait. Iskolabútoraink megfelelőek, taneszközeink, különösen az informatikai eszközök, korszerűtlenek. Az iskolai étkeztetés működtetése problémákat okoz, az iskolától túlságosan távol lévő ebédlő miatt. 3. Tanulóink: Iskolánkban a létszám 240-260 fő között változik. SNI tanulóink a létszám kb. 3%-át teszik ki, őket integráltan oktatjuk. Iskolánkban 8 évfolyamon 12 osztályban folyik az oktató-nevelő munka. Tanulóink kb. 20%-a hátrányos helyzetű. Esélyegyenlőségi programunkkal és az IPRrel segítjük őket. Minden tanköteles korú nyolcadikos tanulónk tovább tanul, jól megállják helyüket választott középiskolájukban. Sok versenyen vesznek részt diákjaink, ahol szép eredményeket érnek el. Iskolánk is rendez területi és megyei versenyeket (hon- és népismeret, Sajó Károly környezetvédelmi verseny).

4

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk a minőségi oktató-nevelő munkára törekszik, ami biztosítja tanulóink továbbhaladását a tanulók képességeinek és a szülők elvárásainak megfelelően. Szeretnénk elérni, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt. Olyan tanulók nevelését tűztük ki célul, akik tanulmányi eredményességük mellett kialakítják jól működő osztályközösségüket, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyományrendszerének ápolásában. Napi oktatómunkánkat a helyi tantervben meghatározott követelményrendszer szerint végezzük, nevelési tevékenységünket e cél elérése érdekében formáljuk.

Legfőbb célunk az, hogy tanítványaink a mindennapi életben tudják alkalmazni az iskolában megszerzett ismereteket, tehát használható tudást szeretnénk közvetíteni. Tanítványaink legyenek kiegyensúlyozottak, a hazához, a nemzethez, múltunkhoz kötődő, erkölcsös, kulturált magatartású emberek. Legyenek nyitottak a szépre, az igazságra, a szeretetre. Becsüljék meg egymást, tiszteljék a felnőtteket, alkalmazkodjanak társaikhoz, környezetükhöz. Legyenek igényesek önmagukkal és társaikkal szemben. Iskolánk minden tevékenységében meg kell, hogy jelenjen: a helyi, a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra megismerésére, környezetvédelemre, kulturált kommunikációra, testi és lelki egészségre való törekvés. Céljaink közé tartozik:  a partnerközpontú működés,  az élethosszig tartó tanulás megalapozása,  a kompetenciafejlesztés,  a kötelességre nevelés.

Céljaink elérését az alábbi eszközökkel és eljárásokkal kívánjuk elérni: Következetes pedagógusi magatartás és követelményrendszer. Folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetés. Rendszeres értékelés, osztályozás, visszajelzés, az eredményekről folyamatos tájékoztatás. 5

Személyiségközpontú, fejlesztő módszerek alkalmazása. Minden diák egyéniség, megkeressük fejlesztésüknek, nevelésüknek optimális lehetőségeit. Gyermek megismerése, megértése, szeretete. Folyamatos kapcsolattartás tanulóink családjaival, a szülői házzal. Minden gyermek tehetséges valamiben. Szükséges olyan tanári mentalitás kialakítása, amely ezt felismeri és megtalálja a gyermek kiteljesedéséhez vezető lehetőségeket.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség jellemformálásában az osztályfőnökök, a pedagógusok kapnak fontos szerepet. A személyiségfejlesztést szem előtt tartva az adott szakterületek speciális intézményeivel (Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva, lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében. A tanuló személyiségét sokoldalúan kell fejleszteni, ezért sok olyan programot szervezünk, amelyek ezt segítik. Szeretnénk, ha minden tanuló megtalálná a számára sikert jelentő tevékenységet. Pedagógiai munkánk során tanulóink egész személyiségét kívánjuk fejleszteni:  a tanulási folyamatok során a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztésével,  változatos iskolai és iskolán kívüli programokkal: táborok szervezésével, osztálykirándulásokkal, színház-, koncert-, mozi- és múzeumlátogatásokkal, versenyekkel, vetélkedőkkel,  a játék szerepének elismerésével,  a munka szerepének fontosságával,  a tanulók önismeretének fejlesztésével,  az egészséges életmód megismertetésével,  az erkölcsi, etikai normák betartásával,  az értékek megismertetésével, megtartásával.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolánk legfőbb célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos egészség nevelés. Feladatok ezzel kapcsolatban:  egészséges táplálkozásra nevelés,  dohányzás megszűntetése,  alkohol- és drogprevenció, 6

 aktív testmozgás,  családi életre nevelés,  elemi elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása. Fontos, hogy tanulóink alapszinten ismerjék az emberi szervezet működését, a betegségek kialakulásának jellemzőit, saját szervezetüket. Ezeket az ismereteket a tanórákon (biológia, testnevelés, természetismeret, osztályfőnöki, „Egészséges életmód” modul) lehet elsajátíttatni. Az egészségnevelés lehetősége osztályfőnöki órákon:  testi higiénia,  egészséges testtartás, mozgás fontossága,  táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  betegségek kialakulása, gyógyszer használat,  elsősegélynyújtási ismeretek,  párkapcsolatok,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  személyi biztonság,  szenvedélybetegségek elkerülése,  természethez való viszony,  egészséges környezet kialakítása. 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki, biológia óra és „Egészséges életmód” modul) valósul meg. Ebben a feladatban segítségünkre vannak a háziorvosok és a községi védőnők. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a vészhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére és kezelésére,  egyszerűbb sérülések ellátása, elsősegélynyújtás a gyakorlatban.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Fő feladatunk a kialakult közösségek (osztályközösség, iskolai közösség) megtartása, fejlesztése, javítása. Színterek: DÖK rendezvények, közösségek közti versenyek, osztályfőnöki órák, tanórák, napközi, tanulószoba, szabadidős foglalkozások, tanulmányi kirándulások. A tanulókban alakuljon ki: 7

 a különböző szokások, kultúrák, vallások megértése, elfogadása, megbecsülése,  a tanulói konfliktusok kezelése, közös megoldása,  a tanulók önálló ismeretszerzése,  a tanulók önálló véleményformálása, azok megfelelő érvekkel való alátámasztása,  a modern technikai eszközök ismerete és használata,  a másság elfogadása. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességeinek, tehetségének egyéni kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. Diákjaink a közösség aktív és alkotó részeiként kell, hogy kiteljesedjenek. A közösség részeként az egyénnek (tanulónak és pedagógusnak egyaránt) az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:  jóakarat, bizalom, őszinteség,  türelem,  kitartás,  a különbözőség tisztelete,  rugalmasság,  a munka szorgalmas elvégzése képességek szerint,  a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, figyelmesség, udvariasság,  a tudás tisztelete,  a testi, lelki, szellemi egészség, vidámság fontossága,  hagyományok tisztelete, ápolása,  részvétel közös programokon. Az iskolai hagyományok a tanulók mindennapi életének szerves részét képezik, így alakul ki kötődésük az iskolához. Iskolánk hagyományai:  ünnepélyes tanévnyitó,  megemlékezés az aradi vértanúkról,  a köztársaság napjának megünneplése,  mesemondó verseny,  adventi gyertyagyújtás,  mikulás futóverseny,  Luca napi vásár,  közös karácsonyi műsor,  megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról,  alsós és felsős farsangi bálok,  szülők-nevelők bálja,  Gergely-járás,  nemzeti ünnepünk megünneplése,  József Attila szavaló verseny,  Géza-nap,  anyák napja, 8

 gyermeknap,  megemlékezés a NÖN-ről,  osztálykirándulások,  ballagás,  tanévzáró,  programhét erdélyi testvériskolánkkal. Közösségünk alakítását szolgálja iskolapólónk, amely összetartozásunkat szimbolizálja.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírások tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai az alábbiak:  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása,  javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi- és sport versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális- és sport programok szervezése,  az osztályfőnöki, munkaközösség vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadó órák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása,  iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel,  részvétel munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertár rendezés, tantermek rendben tartása,  leltározás, szakleltárak rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorálása. 9

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során tekintettel van személyiségük fejlődésére,  segíti a tanulóközösség kialakulását,  segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,  kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmezettségét,  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti,  szülői értekezletet tart,  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzásokkal kapcsolatos teendők, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése,  segíti és nyomon követi osztálya orvosi vizsgálatait,  kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola GYIV-felelősével,  tanulóit rendszeresen tájékoztatja az előttük álló feladatokról, segít azok megoldásában, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  javaslatot tesz osztálya tanulóinak jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,  szükség esetén osztályában órát látogat.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten fontos a tehetség és a képesség kibontakoztatása iskolánkban. Nagy létszámú osztályainkban csoportbontást alkalmazunk matematikából, magyarból, angolból, technikából és informatikából. Internet hozzáférést biztosítunk a felső tagozat tanulóinak (tantermekben). Többféle szakkörre van lehetőség iskolánkban:  kerámia,  német,  természetismeret,  sport,  Bozsik-foci,  röplabda,  színjátszó,  énekkar, 10

 angol,  logika,  gyermektánc,  szivacs kézilabda,  kézműves,  zumba,  floorball Felvételi előtt magyarból, matematikából és angolból előkészítőt tartunk. A tanórák egy részében differenciált foglalkozásokat tartunk. A tehetséges gyermekek számára egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében biztosítjuk a tanulmányi versenyekre a felkészülést (tehetséggondozó szakkör). 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanév elején az első osztályos tanítók és a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus felmérik, hogy az elsősök elérték-e az iskolaérettség szintjét (DIFER vizsgálat). Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó véleményét kérjük, majd megtesszük az általuk javasolt intézkedéseket. Súlyosabb problémák esetén a Szakértői Bizottsághoz fordulunk. Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus foglalkozik a rászoruló tanulókkal. 1-4. évfolyamon osztályonként biztosítjuk a korrepetálást a nehézségekkel küzdőknek, felsőbb évfolyamokon szükség esetén korrepetálunk. A tanórák egy részében differenciált foglalkozást tartunk. 1-4. évfolyamon biztosítjuk a napközit, 5-8. évfolyamon a tanulószobát biztosítjuk minden rászoruló tanuló számára. 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése Iskolánkra jellemző az integráció, mely az együttnevelés lehetősége. Természetesen a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára biztosítjuk a személyre szabott segítséget. A BTMN-es tanulók fejlesztése gyógypedagógussal, logopédussal történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. Az SNI tanulók esetében érvényesítjük az alábbiakat:  fogyatékosságuknak megfelelő egyéni segítségnyújtás,  a feladatok megoldásához hosszabb időkeret biztosítása,  sajátos, a fogyatékosságuknak megfelelő feladatok, követelmények kialakítása,  differenciálás. 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása  GYIV felelősünk kapcsolatot tart a polgármesteri hivatal szociális előadójával, a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, ezért naprakész adataink vannak a veszélyeztetett, nehezen kezelhető és nevelhető, hátrányos, halmozottan

11

    

hátrányos, védelembe vett és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról. A törvény szerint biztosítjuk térítésmentesen, illetve kedvezményesen a tankönyveket és az étkezést a rászorulóknak. Esetenként személyre szabott segítséggel (bérlet vásárlása, kirándulás támogatása, stb.) próbáljuk megoldani a problémákat. Az érintett tanulóknak tehetséggondozó, felzárkóztató, szabadidős programokat biztosítunk. Az érintett tanulókat soron kívül felvesszük a napközibe, tanuló szobára. Szorgalmazzuk egész napos benntartózkodásukat. Fokozottan figyeljük ezen tanulók hiányzásait, felszerelését, ruházatát, egészségét.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hozott hátrányokat kívánjuk enyhíteni, mert megszűntetni sajnos nem tudjuk azokat. Segítő tevékenységeink:  napközis és tanuló szobai foglalkozásokat kínálunk,  ingyen vagy kedvezményesen biztosítjuk az étkezést, a tankönyveket, szükség esetén egyéb segítséget is nyújtunk (bérlet, cipő, stb.),  ingyenes tábort, kirándulást biztosítunk a rászorulóknak,  az IPR keretében fokozottan figyelünk a HHH tanulókra,  korrepetálásokon, ingyenes szakkörökön vehetnek részt a szociális hátrányokkal küzdő tanulók,  gyógypedagógus, logopédus áll rendelkezésre a súlyosabb eseteknél,  jó és napi kapcsolatot tartunk fenn az önkormányzat gyámügyi előadójával, a családgondozókkal, a rendőrséggel, az orvosokkal, a fogorvossal, a védőnőkkel,  iskolánk gyermekvédelmi felelőse fokozottan figyelemmel kíséri a szociális hátrányokkal küzdőkkel,  figyelünk a káros szenvedélyek megelőzésére,  7—8. osztályos tanulóink nevelésében központi helyet foglal el a pályaorientáció (pályaválasztási szülői értekezletek, pályaválasztási börze, stb.),  a szülőkkel szülői értekezleteken, fogadó órákon, nyílt napokon, szükség esetén családlátogatásokon tartjuk a kapcsolatot, törekszünk a problémák közös megoldására.

1.7. A tanulóknak az intézményi döntésben való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – jogszabályok szerint – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az igazgató jogköre. Azokban az 12

ügyekben, amelyek az iskola tanulóit érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a tanulók számára véleményük kifejezésére, a döntési folyamat befolyásolására. A tanulók legfontosabb szervezete a diákönkormányzat, melynek képviselőit a folyamat részét képező értekezletre meghívjuk. A DÖK tájékoztatása, véleményének beszerzése az igazgató feladata. A DÖK munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Munkájukat szervezeti és működési szabályzat alapján, a törvények szerint végzik. A DÖK tagjai 5-8. osztályig az osztály választott képviselői (20 fős osztályig 2 fő, nagyobb létszámú osztályok esetében 3 fő). A DÖK tagokon keresztül minden diáknak lehetősége van beleszólni a közösség ügyeibe. DÖK programok:  suli-bulik szervezése,  hulladékgyűjtés (papír, vas) szervezése,  iskola környékének rendezése,  iskolai műsorok szervezése (Luca napi vásár, stb.),  diákközgyűlés szervezése, koordinálása,  versenyek lebonyolításában aktív részvétel.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői értekezletek: Munkatervben ütemezetten évente háromszor, első osztályban havonta, nyolcadik osztályban plusz pályaválasztási szülői értekezlet, szükség esetén osztályonként egyeztetett időpontban. Feladata: a szülők tájékoztatása gyermekük előmeneteléről, az osztály problémáiról, feladatiról. Fogadó órák: Célja, hogy a szülők egyénileg kapjanak információk gyermekükről, tanácsot kérhessenek a tanuló nevelésével kapcsolatban. Írásos tájékoztatás:  digitális napló,  tájékoztató füzet,  félévi értesítő,  év végi bizonyítvány,  törvény szerinti tájékoztatás a tankönyvekről, felszerelésről, ami az oktató-nevelő munkához szükséges. Szülői munkaközösség: Aktív szülőkből álló közösség, amelynek munkája az iskola egész működésére kiterjed. Szervezeti és működési szabályzat szerint működik, vezetőjét maga választja. Az iskola és a szülői munkaközösség közötti koordinálást az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A 13

szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Segítséget nyújt az iskolai programok lebonyolításához. Hagyományosan évente megszervezi a szülők-nevelők bálját. Nyitott iskola: Beiratkozás előtt lehetőséget biztosítunk a leendő első osztályosok szüleinek iskolánk megtekintésére, tanórákon való részvételre, pedagógusokkal való beszélgetésre. Nyílt órák: Lehetőség van előre egyeztetett időpontban tanórák megtekintésére. Egyéni kapcsolattartás: Speciális esetekben lehetőség van személyes kapcsolattartásra. 1.8.2. A diákokkal való kapcsolattartás formái Elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik kapcsolattartás a diákokkal: tanórákon, szünetekben, tanítás előtt és után. A tanulók javaslataikkal, gondjaikkal bármelyik pedagógust és az igazgatót is megkereshetik, de a diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztálytanítók és az osztályfőnökök foglalkoznak. A diákok nagy részét érintő információk közlésének formája a diákközgyűlés. Itt közös problémákat, panaszokat vethetnek fel és azokra választ kérhetnek. Kapcsolatot tartunk a tanulókkal a digitális naplón keresztül is (érdemjegyek, információk, hiányzás, dicséret, elmarasztalás). Az iskola honlapjáról is szerezhetnek információt tanulóink. 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel Folyamatos szakmai kapcsolat az alábbi szervezetekkel:  Nagykátai Tankerület,  községi önkormányzat,  helyi kisebbségi önkormányzat,  Mesevár Óvoda,  háziorvosok,  védőnők,  fogorvos,  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,  Zöldklub,  egyházak,  játszóház és szabadidő központ,  Nevelési Tanácsadó,  Szakértői Bizottság,  a helyi hagyományőrző csoport,  a tankerületi iskolák vezetői.

14

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák (javító és osztályozó) szabályai A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett magántanuló osztályozó vizsgát köteles tenni, melyet félévkor január 10-15., tanév végén június 1-15. között tehet le. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse. Ez esetben is osztályozó vizsgát köteles tenni a tanuló, amit június 1-15. között tehet le. Ha a tanuló mulasztása a tanévben az 50 napot elérte, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból nem teljesítette, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha megfelelt a javító vizsgán, amit augusztus 15-31. között kell megszervezni. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletének 21.§.7. bekezdése értelmében, ha a tanuló a tanév végén kettőnél több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott a tantestület engedélyével javító vizsgát tehet. Időpontja: augusztus 15-31. Az osztályozó és a javító vizsgák időpontjáról az érintett tanulók szüleit az iskola írásban értesíti 15 nappal a vizsga előtt. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. A vizsgabizottság összetétele: elnök (lehetőség szerint igazgató helyettes vagy munkaközösség vezetők), tagok (buktató nevelő, vele azonos szakos tanár, tanító). A vizsgabizottság a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet, melyeket iktatottan, irattárban kell tárolni. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem jelenik meg, a vizsgát a tárgyév szeptember 1-15. között leteheti.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai 1.10.1. Az intézménybe lépés feltételei Iskolánk a beiskolázási körzetéből (Mende község) minden jelentkező tanköteles tanulót köteles felvenni. Más községből jelentkező tanulót az osztálylétszámok függvényében veszünk fel. Az igazgató a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről, a tanulói jogviszony létrejöttéről hozhat elutasító döntést, helyhiány (helyi tanulónál is), másik iskolából fegyelmi büntetéssel érkező tanuló esetében. A döntésekről az igazgató határozatot hoz. Felvétel: 1. évfolyamra való beiratkozás esetében szükséges:  gyermek születési anyakönyvi kivonata, 15

   

TAJ száma, lakcím kártya, a gyermek felvételét javasoló óvoda szakvéleménye, a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye (ha nem volt óvodás, vagy, ha az óvoda javasolta a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát),  szükség esetén a Szakértői Bizottság szakvéleménye,  speciális esetekben a megfelelő nyomtatványok (nyilatkozat egyedülállóságról, stb.). 2-8. évfolyam esetében a felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát,  lakcím kártyáját,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott „iskolaváltoztatási” lapot. 1.10.2. Magasabb évfolyamba lépés feltétele Bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot sikeresen elvégezte. Ha külföldön járt iskolába, (az igazgató döntése alapján egyedi elbírálással) sikeres osztályozó vizsgát tesz. 1.10.3. Felvétel napközibe, tanuló szobára Lehetőség szerint minden jelentkezőt felveszünk a szülő írásbeli kérésére. Túljelentkezés esetén előnyt élveznek a szociális hátránnyal küzdő gyermekek. 1.10.4. Iskolán belüli átjárhatóság Párhuzamos osztályok között:  indokolt kérésre,  fegyelmi vétség miatt. Fellebbezés minden esetben a Közoktatási törvény által meghatározott módon történhet.

16

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező óraszámai (2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben) ALSÓ

1-4. ÉVFOLYAM

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Hon- és népismeret Összesen

FELSŐ

1. osztály 8 4 1 1 2 2 1 5 1 25

2. osztály 8 4 1 1 2 2 1 5 1 25

3. osztály 7,5 4,5 1 1 2 2 1 5 1 25

4. osztály 7 2 4 1 1 2 2 1 5 1 1 27

5. osztály 4 3 4 1 2

6. osztály 4 3 4 1 2

7. osztály 4 3 3,5 1 2

8. osztály 4 3 3,5 1 2

2,5 1 1 1,5 1 1 5 1 28

2,5 1 1 1,5 1 1 5 1 28

2 1,5 2 1 1 1 1 1 1 5 1 31

1,5 2 1,5 2 1 1 1 1 0,5 5 1 31

5-8. ÉVFOLYAM

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

17

A 2003-ban módosított NAT és a 2004-ben kiadott kerettanterv alapján kifutó (3., 4., 7. és 8.) évfolyamok óratervei és helyi tantárgyi tervei, valamint a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében megvalósítandó kompetencia alapú nevelés-oktatás feladatai a 2007. november 14-től érvényes és utoljára 2014. márciusában módosított pedagógiai programban találhatók. Kerettanterveink az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1.,2. és 7. mellékletében kiadott kerettantervek alapján készültek. A több változatú kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Alsó tagozat

Ének-zene

A változat

Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene

A változat A változat B változat B változat A változat

Iskolánk az idegen nyelv oktatásban az angol nyelvet ajánlja fel, de lehetőség van német nyelv tanulására is. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot iskolánk a következőképpen használja fel: Heti 1-1 óra időkeretben az 1-4. évfolyamon, valamint a 6-8. évfolyamon a szabadon választható órakeret terhére, az 5. évfolyamon pedig a kötelezően választható terhére honés népismeret órákat illesztettünk be helyi tantervünkbe. Az 1-2. évfolyamon 1-1 tanórával megnöveltük a magyar nyelv és irodalom óraszámát. A 3. évfolyamon 1,5 tanórával növeltük a magyar nyelv és irodalom, 0,5 tanórával a matematika óraszámot. 4. évfolyamon 1 tanórával növeltük a magyar nyelv és irodalom óraszámot és 1 órában bevezetésre került az informatika tantárgy. 5. évfolyamon 0,5-0,5 tanórával növeltük a természetismeret és a vizuális kultúra óraszámát és 1 órában informatika oktatást vezettünk be. 6. évfolyamon 1 tanórával növeltük a matematika, 0,5-0,5 tanórával a természetismeret és a vizuális kultúra óraszámát. 18

7. évfolyamon 1 tanórával növeltük a magyar nyelv és irodalom, 0,5-0,5 tanórával a matematika és a kémia óraszámot. 8. évfolyamon 0,5-0,5 órával növeltük a matematika, a biológia-egészségtan, a fizika és a technika, életvitel és gyakorlat óraszámát. A megnövelt óraszámokat a tananyag gyakorlására, ismétlésére, elmélyítésére használjuk fel.

2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen javítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen:  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációkban gazdag,  tartós, „örökölhető”,  megfizethető,  a munkaközösség számára elfogadott. A tankönyv választás elvei részletesebben és konkrétabban a tantárgyi tartalmak végén találhatók. 19

2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai. 2.3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók közt tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,  megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  kialakítjuk és fejlesztjük az iskolai fegyelmet, figyelmet, elsajátíttatjuk és betartatjuk az iskola belső rendjét,  elengedhetetlen a tanulás motiválása, az örömteli tanulás, a sikerorientáltság biztosítása,  tolerancia, a másság elfogadásának megalapozása,  az osztályközösség kialakítása. 2.3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,  fontos feladat a tanulást befolyásoló alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése,  a motiváció megerősítésével, a megfelelő tanulásszervezés kialakításával a tantárgyi tartalom megfelelő elsajátíttatása,  önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése,  az együttműködés értékének tudatosítása, az osztályközösség erősítése, feladatvállalás kialakítása. 2.3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatinak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, a helyes magatartás formák megismertetése és gyakoroltatása,  a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, 20

  

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása, a mentális képességek célirányos fejlesztése, a tanulás tanítása, a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak, az önálló tanulásnak megalapozása, információforrások használatának megtanítása.

2.3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint nagy hangsúly fektetése a pályaválasztásra és pályaorientációra.  az önismeret alakításával a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, az osztályközösségben,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  tanulók motiválása, a tanulói aktivitás fenntartása,  bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.

2.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben valósul meg 2012. szeptemberétől az 1. és az 5. évfolyamokon. A többi évfolyamon is biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A kifutó évfolyamokon (4. és 8.) heti 3, illetve 2,5 testnevelés órát tartunk. A fennmaradó órákat délutános foglalkozás keretében szervezzük meg úgy, hogy a tanulóknak szakköröket biztosítunk:  sportkört (alsós, felsős),  gyermektáncot,  röplabdát. A felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokon heti 5 testnevelés órát tartunk.

21

2.5. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai 2.5.1. Választható tantárgy iskolánkban a hit- és erkölcstan, valamint az erkölcstan tantárgy. A szülők írásban nyilatkoznak április 15-ig - illetve a már ilyen tantárgyat tanuló tanulók esetében, ha módosítani szeretnék a következő tanévtől addigi választásukat, május 20-ig -, hogy melyik tantárgyat választják. A választás egy tanévre szól. A tantárgy választásával nevelőt is választ a tanuló. Pedagógus választásra, egyéb esetben, iskolánkban nincs lehetőség. A választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak minősül. 2.5.2. Projekt oktatás Ebben a formában a témaegységek feldolgozása, a feladatok megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Munkatervünkben rögzítjük, hogy milyen projekt témákat dolgozunk fel az adott tanévben. A téma választása a tanulók érdeklődése szerint történik (előző tanévben felmértek alapján). Életkorhoz és témához kapcsolódó múzeum-látogatásokkal színesítjük projektjeinket.

2.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai 2.6.1. A tanulók teljesítményének értékelése Célja:  visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló és a szülő számára,  önértékelési képesség kialakítása,  eredmények, hiányok regisztrálása, minősítése. Alapelvei:  objektív, sokoldalú, tervezett legyen,  a tanulók életkori sajátosságainak és a tanterv jellegének feleljen meg,  a tantárgyi teljesítményt vegye figyelembe,  havonként legalább egy osztályzattal kell értékelni a tanuló teljesítményét. Feladata:  a tanulócsoport eredményének viszonyítása az arányos, standardizált értékekhez,  következtetés a tanítás és tanulás hatékonyságára,  a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése,  a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz,  a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel és szöveges értékeléssel. 22

Módjai:  Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.  Írásbeli: a számítási feladatok megoldásában, ábrázolásában elért gyakorlottság ellenőrzése. Témakör zárásakor a korrekció végrehajtása érdekében (témazáró, dolgozat).  Gyakorlati: a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Súlypontjai:  a továbbtanuláshoz szükséges legfontosabb összefüggések, törvények, fogalmak ismerete, értelmezése,  az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése,  az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése,  a továbbhaladás feltétele a tantervi minimum követelményeinek teljesítése. Helye a tanítás-tanulás folyamatában:  rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán,  rendszeres szóbeli, írásbeli feleltetés az előző órák anyagából,  írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatban alapvető követelmény a számítási feladatok megoldása,  témazáró feladatlapok megoldása témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után. A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján állapítják meg. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle mérésekben elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek is. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül. Az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamoktól, tantárgyaktól függően változhat. (Helyi tanterv tantárgyi tanterveinél rögzítve.) 2.6.2. Tantárgyi osztályzatok A tanulók - minimálisan - félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú szóbeli feladatra kapnak osztályzatot. Az írásbeli osztályzatok száma a témaköröktől függ. Félévkor és a tanév végén tantárgyanként 1-1 osztályzattal történik a tanulók teljesítményének értékelése, kivéve az első évfolyamban és a második évfolyam félévében, ahol szöveges értékeléssel minősítik a tanulókat. Osztályzatok: Kitűnő (csak tanév végén abban az esetben, ha a tanulónak egész tanév folyamán csak jeles osztályzata van) Jeles (5) Jó (4) 23

Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Az egyes tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba való lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület kéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolatlan esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg véleményét és a nevelőtestület annak indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja a Köznevelési törvény 70.§.4. pontja szerint. 2.6.3. Szöveges értékelés Az 1-2. évfolyam félévében, valamint az 1. évfolyam tanévének végén szövegesen értékeljük a tanulókat. Követelményei:  alakítsa a helyes önértékelést,  nyitott legyen, amely nem ítéletet mond, hanem tükröt tart,  a szülő és a pedagógus közösen gondolkozhasson a gyermek fejlődéséről,  a gyermekért, a gyermeknek szóljon,  rendszeres és folyamatos legyen,  személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,  megerősítő, korrigáló, fejlesztő legyen,  egyénre szabott és közérthető legyen. Az értékelés lehet: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Az utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Ezekről és arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola tájékoztatást kell adni. A szöveges értékelés módjai:  szóbeli vélemény,  írásbeli vélemény,  pontozás,  százalékérték. Iskolánkban az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelést alkalmazzuk. A tantárgyak szociális kompetenciái mellett általában 4-5 értékelési kategóriából a megfelelő, a gyermekre vonatkozó részt aláhúzzuk. 24

2.6.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Havonta egy alkalommal történik az osztálytanítók és az osztályfőnökök által. A felső tagozatban a szaktanárok kéthavonta közösen határozzák meg az érdemjegyeket, kikérve a napközis, tanulószobás nevelők véleményét is. A tanuló magatartásának minősítése: Példás (5): Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tevékenykedik a közösségért. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat nem használ. A házirend előírásait betartja. Jó (4): Ha a rábízott feladatokat kifogástalanul végzi el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirend előírásait betartja. Változó (3): Ha a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat. Ha szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést kapott. Rossz (2): Ha folyamatos fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, igazgatói figyelmeztetést. A tanuló szorgalmának minősítése: Példás (5): Ha a tanítási órákra való felkészülése – képességinek mérten – kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését elhozza az iskolába. Jó (4): Ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését elhozza. Változó (3): Ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran hiányos a felszerelése. Hanyag (2): Ha – képességeihez mérten – keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen otthon hagyja. 2.6.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgyak sajátosságaitól. A házi feladat fajtái:  szóbeli, 25

 írásbeli munka vagy  egyszerre mindkettő,  szorgalmi, alkotó, kreatív. A házi feladatok lehetnek:  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi és egyéb kérdésekre adandó válaszok,  vázlat készítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő vagy kutató munka,  IKT eszközökkel készíthető feladat,  memoriter,  a tanult anyag szóbeli visszaidézése. A házi feladatok célja, hogy a tanulók:  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteket,  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A házi feladat ellenőrzése:  a szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik,  az otthoni írásbeli munkákat a tanároknak minden esetben ellenőrizniük kell.

2.7. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban a nagy létszámú osztályokban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol), a magyart, a matematikát, az informatikát és a technikát. Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az informatika bontásnál az is cél, hogy minden tanuló külön gépen dolgozhasson. Nem alkalmazunk nívócsoportos oktatást, általában névsor szerint felezzük meg az osztályokat. Egyéb foglalkozások (pl. szakkörök) esetében a szülő írásban jelzi, hogy gyermeke részt szeretne venni a foglalkozáson (ez egész tanévre szól, és így kötelező). Amennyiben elegendő számú jelentkező van, indítjuk a foglalkozást.

2.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban két féle módon történik. a. Az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályban meghatározott módszereivel. 26

b. A testnevelés órákon NETFIT méréssel (a tanév januártól kezdődő, május végéig tartó időszakában), melynek fizikai fittség alapmérései a következők:  hajlékonysági teszt,  ingafutás,  ütemezett hasizom teszt,  törzsemelés teszt,  ütemezett fekvőtámasz teszt,  kézi szorítóerő mérése,  helyből távolugrás. A NETFIT mérések a felső tagozat tanulóira vonatkoznak. A méréseket a testnevelő végzi, eredményeit rögzíti és meghatározza a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

2.9. Környezetnevelési és egészségnevelési elvek, programok 2.9.1. Környezeti nevelési program 2.9.1.1. Jogi háttér A kormány 243/2003. sz. rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénymódosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. 2.9.1.2. A környezeti nevelés, fogalma és célja A környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel,  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére,  felkelti az igényt, képesség tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megismerésére, o a problémák megkeresésére, okainak megértésére, o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, 27

o egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 2.9.1.3. Helyzetelemzés, helyzetkép  Az intézmény o Helye és épületei: Iskolánk a múlt század közepe óta szolgálja a magyar közoktatást. Pedagógusaink készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására. Az iskola szép környezetben helyezkedik el. Természetesen sok teendő van, hogy kellemesebb és otthonosabb legyen a mindennapi élet. Az épületek helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartamát és lehetőségét. o Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Az intézményben jelenleg a tantestület kb. 2/3-a foglalkozik intenzív környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, és vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységbe. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A munkában szükség van az együttműködésre.  A környezeti nevelés színterei intézményünkben o Hagyományos tanórákon: Az órákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. o Tanórán kívüli programok: a.) A tanév során múzeumlátogatásokat szervezünk a Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeumba. Természettudományi szakkört működtetünk. b.) A nyári szünetben a Szabadidős tábor keretében a természetjárás is a program része, ahol a diákok megtanulnak harmóniában élni a természettel. c.) Osztálykirándulásokon, túrákon, városismereti versenyeken vesznek részt osztályaink, ahol megismerkednek Magyarország szép tájaival. d.) Tanulóink olyan versenyeken is indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. Sajó 28

Károly Környezetvédelmi Verseny, Zöldbéka Környezetismereti Verseny) e.) A Föld napjáról megemlékezünk. Előtte plakátokat, rajzokat, értekezéseket készítenek a diákok a témával kapcsolatban. Ezekről kiállításokat szervezünk. Rajzversenyt szervezünk természettel kapcsolatos témakörben. Gyűjtési akciókat szervezünk iskolánkban (alumínium hulladék, elem, fém, stb.) Közös „településtisztítási” akcióban veszünk részt községünk civil szervezetivel együtt. (Zöld klub) 2.9.1.4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.  Nem anyagi erőforrások o Intézményen belül  Pedagógusok: Minden pedagógusnak feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a gyerekek számára. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemlélettel és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk az intézményegységek és munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése és koordinálása igazgatóhelyettesi feladat.  Diákok: Az intézmény minden gyermekének feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai Diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamit a természettudományi szakkör tagjainak.  Pedagógusok és gyermekek: A gyermekek a környezeti témákkal kapcsolatosa ismereteiket a pedagógusokkal való közös munka során sajátítják el. Intézményünkben nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A gyermekek és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát intézményi környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, az egyéb környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat. 29



 Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az intézmény adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a gyermekek látják, hogy az intézmény épületeinek takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az intézményi szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. o Iskolán kívüli együttműködés  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Intézményünk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson kell részt vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot az osztályfőnök tartja.  Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Több pedagógusunk rendszeresen részt vesz előadásaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való intézményi szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat.  Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások o Saját erőforrások  Iskolánknak papírgyűjtésből, vasgyűjtésből származnak bevételei évente pár alkalommal.  Alapítvány: az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. o Külső erőforrások Pályázatok: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat, aki tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. 30

Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amelyre a kiírás szól. 2.9.1.5. Alapelvek, jövőkép, célok  Alapelvek, jövőkép o Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a gyermek fejében egységes rendszer alakuljon ki. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: (Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk.)  a fenntartható fejlődés,  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggése,  alapvető emberi szükségletek,  emberi jogok,  demokrácia,  elővigyázatosság,  biológiai és társadalmi sokféleség,  az ökológiai lábnyom o Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  a rendszerszemléletet,  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,  az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. o A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,  szintetizálás és analizálás,  problémaérzékenység, integrált megközelítés,  kreativitás,  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,  vitakészség, kritikus véleményalkotás,  kommunikáció, médiahasználat, 31



 konfliktuskezelés és –megoldás,  állampolgári részvétel és cselekvés, o értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A gyerekek számára olyan oktatást kell az intézménynek biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozatalra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a gyermekek szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Pedagógiai programunkban mindig fontos szerepet kapott az egészséges életmódra és környezetvédelemre való nevelés. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden programon törekszünk arra, hogy gyermekeink nem elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyermekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok o Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb tavú célok megvalósításához milyen kérdések vezetnek.  Új tervek:  valamennyi pedagógus megnyerése a környezeti nevelési munkához,  részvétel témához kapcsolódó továbbképzéseken,  új környezeti nevelési irodalmak megismerése. 32





 Hagyományok ápolása:  településünknek és környékének feltérképezése,  az iskola hírességeinek élete – kutatás,  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban,  nyári táborok szervezése,  programok tartása a Föld Napján.  Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei),  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre),  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok),  természetvédelmi versenyekre felkészítés,  multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon,  a számítógép felhasználása szakórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek/ tanórán kívüli és tanórai foglalkozások: A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: o terepi munka során: táborok, tanulmányi kirándulások, túrák, akadályversenyek, városismereti játékok, stb., o kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben, stb., o „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, o modellezés, o „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szennyvíztisztító, szeméttelep, hulladékégető, stb. o versenyek, o szakkörök, o „iskolazöldítés”, o témanap, témahét (virág, szivárvány, víz, kő, stb.), o „DÖK”-nap, o „jeles napok”. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével 33







a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: o kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, o játékok, o modellezés, kreatív tevékenység, o riportmódszer, o közösségépítés, o művészi kifejezés, stb. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kellene az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A nyári táborok számára is biztosítani kell a szükséges eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a pedagógusok és a gyermekek rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelőoktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ez a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái: o környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, o környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, o a környezet állapotfelmérésének értékelése, o a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt 34



helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, és ennek keretében kerülnek mérésre is. A természettudományos munkaközösség – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten a munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, a 7 éves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy pedagógus részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy a 7 év alatt minden munkaközösségből legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési továbbképzésen.

2.9.1.6. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei (melléklet) Testnevelés: A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,  legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket),  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során,  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben, 35

 törekedjenek az anyanyelv védelmére,  sajátítsák el a média elemzésének technikáit, A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés,  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. Történelem A tanulók  értésék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni,  állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben,  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával, 36

   

tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre,  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetősségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,  ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetünkről,  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,  ismerjék meg a világ globális problémáit,  ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

37

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  törekedjenek a környezettudatos magatartása kialakítására,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,  tudják, hogy az elő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Erkölcstan A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódainknak is megfelelő életteret kell hagyniuk,

38

A tanulókban  alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek,  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Hon- és népismeret A tanulók  sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népi játékokat (például méta, karikahajtás, zsákban futás, stb.)  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi, építészeti emlékeket. Vizuális kultúra A tanulók  ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  ismerjék a természetes alapanyagok használatát,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. 2.9.2. Egészségnevelési program 2.9.2.1. Jogi háttér A Kormány 243/2003. (XII.17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv. Ennek nyomán 2004. szeptemberétől az 1. évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdődhet az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata. A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemlélet egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A 39

közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3.) bekezdése értelmében az iskolának nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000. (XII.11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV.16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. §. (1.) bek. 2.9.2.2. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában. Az egészségfejlesztő program eredményeként:  erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások,  csökkenjenek az ártótényezők,  az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni:  viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását,  az egészségkárosító magatartásformák elkerülését,  a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni,  tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében,

40



erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

2.9.2.3. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatása. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a tanulók minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. A megvalósítás módszerei:  interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,  serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,  problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,  szituációs játékok,  részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,  sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,  az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,  érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),  környezetvédelmi tevékenységek kialakítása,  a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,  az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. 2.9.2.4. A helyi egészségnevelési program  A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskola fenntartója a helyi egészségügyi intézményeken keresztül biztosítja. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken végezzük, amelynek idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít: o fogászat: évente 1 alkalommal o belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal o hallásvizsgálat: évente 1 alkalommal o látásvizsgálat: évente 1 alkalommal o talp és gerincvizsgálat: évente 1 alkalommal o a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal legalább

41

 A mindennapi testedzés formái Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja, amelynek keretében heti 5 testnevelés óra van a legtöbb osztályban. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5 vagy 5 testnevelés órán és a szabadon választható délutáni „mozgásos” foglalkozásokon biztosítja. o Szakköri foglalkozások: A délután megszervezett sportfoglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Ehhez az iskola biztosítja a sportpályát – őszi és tavaszi időszakban, a tornateremet – téli időszakban – a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján a tanulók számára. o A sportkör: Tanulóinknak – a helyi sportegyesülettel kötött megállapodás szerint – iskolán kívüli sportolási lehetőséget biztosítanak, heti rendszerességgel. o Úszásoktatás: A kötelező úszásoktatás keretében az 5-6. osztályos tanulók oktatásban részesülnek 10 alkalommal egy tanévben. Ebbe a programba felmenő rendszerben egyre több évfolyam kapcsolódik be. Iskolánk évente két önköltséges tanfolyamot is szervez a tanulók számára. A tanfolyamok és az utazás költségeit a szülők, az iskolai alapítvány, valamint az önkormányzat együttesen biztosítja. o Modellező Klub: Iskolánk tanulóinak lehetősége van a helyi Modellező Klub életébe bekapcsolódni. A kézügyesség mellett az állóképesség fejlesztése is fontos célja a klub tevékenységének.  Iskolai étkeztetés Az egészséges életmódra nevelés fontos színtere az iskolai étkeztetés. El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de legalább a hátrányos helyzetű tanulók az iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító vállalkozó a kornak megfelelően, szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot. Lehetővé kell tenni, hogy intézményünk az iskolaorvossal együttesen beleszólhasson a heti menü összeállításába. Folytatni kell az iskolatej és az iskolagyümölcs programot.  Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Az egészségfejlesztési terv részévé kell váljon a mentálhigiénés szemlélet. A továbbképzési tervben törekedni kell arra, hogy pedagógusaink mentálhigiénés képzésben részesüljenek. Az osztályfőnöki órák keretén belül – szakember segítségével – felvilágosító, megelőző tevékenységet kell folytatni a dohányzás, a drog és az alkohol káros hatásaival kapcsolatban. Folytatni kell az iskola környezeti hangulatának javítását. A tantermek színének, berendezésének megválasztásában harmóniára kell törekedni. A tanórai szünetekben a gyermekek lehetőleg a friss levegőn tartózkodjanak. 42

A családok együttműködése nélkül nem érhetünk el sikereket. Szakemberek bevonásával (iskolaorvos, védőnő, pszichológus) folytatni kell a szülők részére szervezett felvilágosító, tájékoztató, problémafeltáró előadásokat.  Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Színterek a tanórai programon belül: o testnevelés órák, o osztályfőnöki órák, o technika órák, o természetismeret órák, o biológia-egészségtan órák, o erkölcstan órák. Színterek a tanórai programokon kívül: o napközi, o tanulmányi kirándulás, o szakkör, o nyári táborok, o akciók (pl: tisztasági, parlagfű mentesítési, takarítási), o előadások, o kiállítások, o versenyek. Az egészségmagatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén – széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg: o önismeret, önértékelés fejlesztése (ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok), o pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket, o pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése (az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése), o esélyegyenlőség biztosítása (gyermekvédelem), 43

o az egészséget és az egészségmagatartást támogató környezeti tényezők ismertetése, o hiteles közvetítés (pedagógusok, kortárssegítő csoportok), o az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás, o tantárgyi lehetőségek feltérképezése, o a tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre, o a gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás. Intézményünk az egészséges napirend kialakítását szorgalmazza: o Arányos napi terhelés. o Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet! o Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés. o Javasolt alsó tagozatban tanórákon a rövid torna bevezetése. o A tízórai szünet rendjének betartása – alsó tagozaton tartsunk gyümölcsnapokat. o Ebédeltetés a meghatározott rendben. o Ebéd után a napközis és tanulószobás tanulók 45 percet levegőn irányított mozgással töltsenek. o A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak. o Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására. Az egészséges környezet Az egészséget támogató környezet kialakítása l. Környezetnevelési program. Megvalósítandó programok: o iskola környezetének további szépítése, o szelektív hulladékgyűjtésre törekvés, o az élelmiszerek által közvetített megbetegedésre való felkészülés, o előadások szervezése. Drogprevenció: o információgyűjtés, o előadók, kortárssegítő csoportok kialakítása, o osztályfőnöki órák, o emberismereti órák, o szülőknek szervezett előadások. Az egészséges táplálkozás elterjesztése – biológia -, egészségtan órákon Egészséges táplálkozás kialakításának lehetséges színterei Előadások: o Táplálkozás 5. osztály o Felvilágosító eladás 6. osztály 44

o o Tanácsadás: o o o

Légúti megbetegedés és ellenük való védekezés Családalapítás, családtervezés

5-8. osztály 8. osztály

Menstruáció, Életmód, Étkezés

Osztály 5. I. fév

Tantárgy természetismeret

Témakör Ősz a kertben

Téma Gyümölcsök, zöldségek

5. II.fév

természetismeret

Állatok a házban és a ház körül

6. I.fév

természetismeret

Hazánk tájai

Házityúk, házi kacsa, szarvasmarha, házi sertés Az egyes tájak termesztett növényei ás állatai

6. II.fév

egészségtan

Testi és lelki egészségünk

7. I-II.fév

biológia

A forró és a mérsékelt éghajlati övezet

8. I-II.fév

biológia

A szervezet anyagforgalma

Bőrápolás, mozgás, táplálkozás, érzékszervek, szenvedélybetegségek A trópusi ültetvények, a medencék, a szántóföldek növényei Táplálékok tápanyagok, az ésszerű és helyes táplálkozás, táplálkozással összefüggő számítások, az emésztő szervrendszer betegségei, az alkohol, vigyázz a szívedre.

Ismeret, tevékenység A gyümölcsök és a zöldségek fontos szerepe a táplálkozásunkban. A tej, a tejtermékek és a hús helyes aránya a táplálkozásban. Hazánk éghajlata és talaja kedvez az ízletes zöldségek és gyümölcsök, a jó minőségű gabonafélék termesztésnek, az állattenyésztésnek. Az egészséges táplálkozás feltételei adottak. A táplálkozás életszükséglet. Az egészséges táplálkozás alapkérdései. Mennyit? Mikor? Hogyan? Élvezeti cikkek, déli gyümölcsök, gabonafélék és olajos növények szerepe a táplálkozásban. Az előző években tanultak megerősítése, az elvégzett számításokkal, kísérletekkel az ismeretek tudatosabbá tétele.

Az alsó tagozatban – a gyermekek fejlettségéhez igazodva – már az első osztálytól kezdődően törekedni kell a pozitív beállítódások kialakítására. Baleset-megelőzési program Tevékenység Általános balesetvédelmi szabályok az iskolában

Közlekedési eszközzel és eszköz nélküli közlekedés szabályai, alkalmazása, fontossága

Módszer Baleset megelőzésére, felkésztés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásforma ismertetése életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. A közlekedés elmélete és gyakorlata. (Biztonságos átkelés az úttesten, gyalogos és tömegközlekedési

45

Felelősök Osztályfőnököknek az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálni kell.

Határidő Szeptember, tanítási nap

Osztályfőnökök

Szorgalmi évenként egy óra vagy szükség szerint Témaköröknek

Technika-rajz tanárok

első

Baleset-megelőzés az iskola külső helyszínein

Balesetvédelem szakórákon

Elsősegélynyújtás oktatása

a

szabályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek), Versenyeken, pályázatokon való részvétel. Tanulmányi kirándulások, nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Kémia, fizika óra: a kísérletekhez anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülés nélküli végzése. Technika órákon: a munkafolyamat szakszerű végzése. Egészségtan modul keretében.

Osztályfőnökök

megfelelően Lehetséges pályázatokhoz kapcsolódóan Az aktualitásnak megfelelően.

Kísérőtanárok Szaktanárok

Első tanórán, folyamatos

Biológia tanárok

A modul anyagába építve.

Az egészségnevelési program rendszeres felülvizsgálatára van szükség. A programot egyeztetni szükséges az iskolaorvossal, a védőnői szolgálattal.

2.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Fontos iskolánkban az egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek érdekében:  Bekapcsolódtunk az IPR programba, mely a HHH tanulók esélyeit növeli. Egyéni fejlesztési tervek kidolgozásával fokozottabban tudjuk nyomon követni ezen tanulók fejlődését.  Nagy hangsúlyt fektetünk az integrációra, a kompetencia alapú nevelésre, oktatásra.  A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve SNI tanulókkal képzett gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozik.  A 7-8. évfolyamban kiemelt feladatunk a pályaorientáció szülői értekezletekkel, pályaválasztási börzén való részvétellel.  Nagy hangsúlyt fektetünk a bukások és az igazolatlan hiányzások csökkentésére.  Korrepetálásokat, szakköröket, napközit, tanulószobát biztosítunk a rászoruló tanulóknak.  Lehetőség van az ingyenes zeneoktatásra is (jogszabályok szerint).  Nyári táborokat, kirándulásokat, úszásoktatást, múzeumlátogatásokat szervezünk a rászoruló tanulóknak.  Biztosítjuk jogszabály szerint az ingyenes tankönyv ellátást.  Alapítványi segítséggel ingyenes buszbérletet biztosítunk a rászorulóknak.  Az étkeztetésben ingyenességet, illetve kedvezményt kapnak a rászorulók.  Javaslatot teszünk gyermekvédelmi támogatásra.  Kikérjük pszichológus tanácsát a szükséges esetekben. 46

 Védőnők segítségével felvilágosító munkát végzünk. (alkohol, dohányzás)  Rendszeres a kapcsolatunk az érintett gyermekek szüleivel.  A hátrányokkal küzdő gyermekeket fokozott figyelemmel kísérjük. Iskolánk gyermekvédelmi felelősével napi kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, az önkormányzat szociális előadójával, háziorvosokkal, védőnőkkel, pszichológussal és az iskola rendőrrel.

2.11. A tanulók jutalmazásával és fegyelmezésével összefüggő elvek 2.11.1. Jutalmazások 2.11.1.1.Jutalmazások a tanulók körében Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki:  versenyeken, vetélkedőkön szerepel és ott jó eredményt ér el,  példamutató magatartású,  kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el,  kiváló közösségi munkát végez,  hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. A jutalom lehet:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret,  oklevél,  könyv,  jutalom kirándulás, jutalom táborozás. A dicséreteket a tájékoztató füzetekbe írjuk, az igazgatói és a nevelőtestületi dicséret mellé az iskola pecsétje is odakerül. A kitűnő tanulmányi eredményért járó jutalmat a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatójától veszi át a tanuló. A jutalmazottak nevét ismertetjük a tanuló közösséggel szóbeli kihirdetéssel, az iskolai hirdetőtáblára való felírással és esetlegesen a községi újságban. 2.11.1.2. Jutalmazások a szülők körében A nagy segítséget nyújtó szülőknek a tanévzáró ünnepélyen egy-egy értékes könyvvel köszönjük meg munkájukat.

47

2.11.2. Elmarasztalások Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségét és a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, szándékosan rongálja az iskola vagy társai tulajdonát, illetve árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskola fegyelmező intézkedései a következők:  Figyelmeztetés o szaktanári, o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi.  Intő o szaktanári, o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi.  Megrovás o szaktanári, o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi. Fokozottan súlyos vétség esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet az iskola, melynek szabályai az SZMSZ-ben találhatók. A büntetésnél a fokozatosság elvét követjük. A szülőt a tájékoztató füzeten keresztül írásban értesítjük a büntetésről.

48

Érvényességi rendelkezések A Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Pedagógiai Programja 2014. szeptember 1-től érvényes. Érvényessége határozatlan időre terjed ki. Felülvizsgálata a törvényi módosítások alkalmával válik aktuálissá.

49

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Diákönkormányzata 2014. november 21-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Mende, 2014. november 21.

………………………………………………………………….. Pál Fanni Beatrix Diákönkormányzat vezetője

50

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Szülői Munkaközössége 2014. november 21-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Mende, 2014. november 21.

………………………………………………………………….. Vrábelné Kaszanyi Erzsébet Szülői Munkaközösség elnöke

51

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Nevelőtestülete 2014. november 25-i rendkívüli értekezletén elfogadta.

Mende, 2014. november 25.

………………………………………………………………….. Kerékgyártóné Maka Erzsébet megbízott igazgató

52

Tartalomjegyzék:

Oldal szám:

BEVEZETŐ Az intézmény alapadatai Az iskola munkafeltételei 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7. A tanulóknak az intézményi döntésben való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.9. A tanulmányok alatti vizsgák (javító és osztályozó) szabályai 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező óraszámai 2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 2.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 2.5. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai 2.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai 2.7. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 2.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 2.9. Környezetnevelési és egészségnevelési elvek, programok 2.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.11. A tanulók jutalmazásával és fegyelmezésével összefüggő elvek ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK MELLÉKLET – Helyi tantárgyi tanterv

2

3 3 3 5 5 6 6 7 9 10 12 13 14 15 17 17 19 20 21 22 22 26 26 27 46 46 49 50 53

„A világ olyanná válik, amilyenné az ifjúságot nevelik.„

(Jókai)

BEVEZETŐ Az intézmény alapadatai: 1. Az intézmény neve: Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola 2. Székhelye: 2235 Mende, Forrás köz 1. 3. Elérhetőségek: a. Telefon: 06-29/438-008 06-29/438-015 b. e-mail: [email protected] [email protected] 4. Alapító és fenntartó neve, székhelye: a. Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma b. Alapító címe: 1054 Budapest, Akadémia u. 3. c. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ d. Fenntartó címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. 5. OM azonosító: 201092 6. Jogelőd: Mende-Úri Általános Iskola és AMI 7. Típus: 8 évfolyamos általános iskola 8. Köznevelési alapfeladatok: a. Általános iskolai nevelés és oktatás  nappali rendszerű  alsó és felső tagozat  SNI nevelés, oktatás b. Köznevelési feladatok, foglalkozások  tanulószoba, napközi, iskolaotthon  iskolai könyvtár 9. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezési és használati jog: a. Az intézmény jogköre: ingyenes használati jog b. KLIK jogköre: vagyonkezelői jog

3

Az iskolai munka feltételei: 1. Személyi feltételek: Az iskolában dolgozó pedagógusok száma 20 fő. Valamennyien megfelelő végzettséggel rendelkeznek. (Van több kettő, sőt három diplomás pedagógusunk is.) A szakmai munkát szakmai közösségek segítik. Iskolánkban két munkaközösség van: alsós és felsős. Az oktató-nevelő munkát 1 fő teljes állású és 1 fő félállású pedagógiai asszisztens segíti. Az iskola működésében 1 fő iskolatitkár és 5 fő technikai dolgozó működik közre. 2. Tárgyi feltételek: Iskolánk egy épületben: 13 tanteremben, 2 szaktanteremben (informatika, technika) és 4 kisteremben, valamint 1 tornateremben látja el oktatási feladatait. Iskolabútoraink megfelelőek, taneszközeink, különösen az informatikai eszközök, korszerűtlenek. Az iskolai étkeztetés működtetése problémákat okoz, az iskolától túlságosan távol lévő ebédlő miatt. 3. Tanulóink: Iskolánkban a létszám 240-260 fő között változik. SNI tanulóink a létszám kb. 3%-át teszik ki, őket integráltan oktatjuk. Iskolánkban 8 évfolyamon 12 osztályban folyik az oktató-nevelő munka. Tanulóink kb. 20%-a hátrányos helyzetű. Esélyegyenlőségi programunkkal és az IPRrel segítjük őket. Minden tanköteles korú nyolcadikos tanulónk tovább tanul, jól megállják helyüket választott középiskolájukban. Sok versenyen vesznek részt diákjaink, ahol szép eredményeket érnek el. Iskolánk is rendez területi és megyei versenyeket (hon- és népismeret, Sajó Károly környezetvédelmi verseny).

4

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk a minőségi oktató-nevelő munkára törekszik, ami biztosítja tanulóink továbbhaladását a tanulók képességeinek és a szülők elvárásainak megfelelően. Szeretnénk elérni, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert és legyenek képesek boldogulni szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt. Olyan tanulók nevelését tűztük ki célul, akik tanulmányi eredményességük mellett kialakítják jól működő osztályközösségüket, jól beilleszkednek az iskola közösségébe, részt vesznek az iskola hagyományrendszerének ápolásában. Napi oktatómunkánkat a helyi tantervben meghatározott követelményrendszer szerint végezzük, nevelési tevékenységünket e cél elérése érdekében formáljuk. Legfőbb célunk az, hogy tanítványaink a mindennapi életben tudják alkalmazni az iskolában megszerzett ismereteket, tehát használható tudást szeretnénk közvetíteni. Tanítványaink legyenek kiegyensúlyozottak, a hazához, a nemzethez, múltunkhoz kötődő, erkölcsös, kulturált magatartású emberek. Legyenek nyitottak a szépre, az igazságra, a szeretetre. Becsüljék meg egymást, tiszteljék a felnőtteket, alkalmazkodjanak társaikhoz, környezetükhöz. Legyenek igényesek önmagukkal és társaikkal szemben. Iskolánk minden tevékenységében meg kell, hogy jelenjen: a helyi, a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra megismerésére, környezetvédelemre, kulturált kommunikációra, testi és lelki egészségre való törekvés. Céljaink közé tartozik:  a partnerközpontú működés,  az élethosszig tartó tanulás megalapozása,  a kompetenciafejlesztés,  a kötelességre nevelés. Céljaink elérését az alábbi eszközökkel és eljárásokkal kívánjuk elérni: Következetes pedagógusi magatartás és követelményrendszer. Folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetés. Rendszeres értékelés, osztályozás, visszajelzés, az eredményekről folyamatos tájékoztatás, javítási lehetőség. Jó, pozitív légkör teremtése, amelyben a tanuló tudja, hogy hibái kijavíthatóak. 5

Személyiségközpontú, fejlesztő módszerek alkalmazása. Minden diák egyéniség, megkeressük fejlesztésüknek, nevelésüknek optimális lehetőségeit. Gyermek megismerése, megértése, szeretete. Folyamatos kapcsolattartás tanulóink családjaival, a szülői házzal. Minden gyermek tehetséges valamiben. Szükséges olyan tanári mentalitás kialakítása, amely ezt felismeri és megtalálja a gyermek kiteljesedéséhez vezető lehetőségeket.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség jellemformálásában az osztályfőnökök, a pedagógusok kapnak fontos szerepet. A személyiségfejlesztést szem előtt tartva az adott szakterületek speciális intézményeivel (Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva, lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében. A tanuló személyiségét sokoldalúan kell fejleszteni, ezért sok olyan programot szervezünk, amelyek ezt segítik. Szeretnénk, ha minden tanuló megtalálná a számára sikert jelentő tevékenységet. Pedagógiai munkánk során tanulóink egész személyiségét kívánjuk fejleszteni:  a tanulási folyamatok során a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztésével,  változatos iskolai és iskolán kívüli programokkal: táborok szervezésével, osztálykirándulásokkal, színház-, koncert-, mozi- és múzeumlátogatásokkal, versenyekkel, vetélkedőkkel,  a játék szerepének elismerésével,  a munka szerepének fontosságával,  a tanulók önismeretének fejlesztésével,  az egészséges életmód megismertetésével,  az erkölcsi, etikai normák betartásával,  az értékek megismertetésével, megtartásával.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Iskolánk legfőbb célkitűzése tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos egészség nevelés. Feladatok ezzel kapcsolatban:  egészséges táplálkozásra nevelés,  dohányzás megszűntetése,  alkohol- és drogprevenció, 6

 aktív testmozgás,  családi életre nevelés,  elemi elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása. Fontos, hogy tanulóink alapszinten ismerjék az emberi szervezet működését, a betegségek kialakulásának jellemzőit, saját szervezetüket. Ezeket az ismereteket a tanórákon (biológia, testnevelés, természetismeret, osztályfőnöki, „Egészséges életmód” modul) lehet elsajátíttatni. Az egészségnevelés lehetősége osztályfőnöki órákon:  testi higiénia,  egészséges testtartás, mozgás fontossága,  táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  betegségek kialakulása, gyógyszer használat,  elsősegélynyújtási ismeretek,  párkapcsolatok,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  személyi biztonság,  szenvedélybetegségek elkerülése,  természethez való viszony,  egészséges környezet kialakítása. 1.3.2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki, biológia óra és „Egészséges életmód” modul) valósul meg. Ebben a feladatban segítségünkre vannak a háziorvosok és a községi védőnők. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet, elsősorban a háztartás, az iskola, a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a vészhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére és kezelésére,  egyszerűbb sérülések ellátása, elsősegélynyújtás a gyakorlatban.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Fő feladatunk a kialakult közösségek (osztályközösség, iskolai közösség) megtartása, fejlesztése, javítása. Színterek: DÖK rendezvények, közösségek közti versenyek, osztályfőnöki órák, tanórák, napközi, tanulószoba, szabadidős foglalkozások, tanulmányi kirándulások. A tanulókban alakuljon ki: 7

 a különböző szokások, kultúrák, vallások megértése, elfogadása, megbecsülése,  a tanulói konfliktusok kezelése, közös megoldása,  a tanulók önálló ismeretszerzése,  a tanulók önálló véleményformálása, azok megfelelő érvekkel való alátámasztása,  a modern technikai eszközök ismerete és használata,  a másság elfogadása. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességeinek, tehetségének egyéni kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. Diákjaink a közösség aktív és alkotó részeiként kell, hogy kiteljesedjenek. A közösség részeként az egyénnek (tanulónak és pedagógusnak egyaránt) az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie:  jóakarat, bizalom, őszinteség,  türelem,  kitartás,  a különbözőség tisztelete,  rugalmasság,  a munka szorgalmas elvégzése képességek szerint,  a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, figyelmesség, udvariasság,  a tudás tisztelete,  a testi, lelki, szellemi egészség, vidámság fontossága,  hagyományok tisztelete, ápolása,  részvétel közös programokon. Az iskolai hagyományok a tanulók mindennapi életének szerves részét képezik, így alakul ki kötődésük az iskolához. Iskolánk hagyományai:  ünnepélyes tanévnyitó,  megemlékezés az aradi vértanúkról,  a köztársaság napjának megünneplése,  mesemondó verseny,  adventi gyertyagyújtás,  mikulás futóverseny,  Luca napi vásár,  közös karácsonyi műsor,  megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról,  alsós és felsős farsangi bálok,  szülők-nevelők bálja,  Gergely-járás,  nemzeti ünnepünk megünneplése,  József Attila szavaló verseny,  Géza-nap, 8

 anyák napja,  gyermeknap,  megemlékezés a NÖN-ről,  osztálykirándulások,  ballagás,  tanévzáró,  programhét erdélyi testvériskolánkkal. Közösségünk alakítását szolgálja iskolapólónk, amely összetartozásunkat szimbolizálja.

1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnökök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírások tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai az alábbiak:  a tanítási órákra való felkészülés, tanmenetek készítése,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása,  javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi- és sport versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális- és sport programok szervezése,  az osztályfőnöki, munkaközösség vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadó órák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel továbbképzéseken a korszerű ismeretek elsajátítása érdekében,  önképzés,  IKT eszközök használata,  részvétel intézményi innovációkban,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása,  iskolai ünnepségeken és rendezvényeken való részvétel,  részvétel munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 9

 szertár rendezés, tantermek rendben tartása,  leltározás, szakleltárak rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorálása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:  az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során tekintettel van személyiségük fejlődésére,  segíti a tanulóközösség kialakulását,  segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját,  kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével,  figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmezettségét,  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti,  szülői értekezletet tart,  ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, hiányzásokkal kapcsolatos teendők, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése,  segíti és nyomon követi osztálya orvosi vizsgálatait,  kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola GYIV-felelősével,  tanulóit rendszeresen tájékoztatja az előttük álló feladatokról, segít azok megoldásában, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,  javaslatot tesz osztálya tanulóinak jutalmazására, büntetésére, segélyezésére,  szükség esetén osztályában órát látogat.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten fontos a tehetség és a képesség kibontakoztatása iskolánkban. Nagy létszámú osztályainkban csoportbontást alkalmazunk matematikából, magyarból, angolból, technikából és informatikából. Internet hozzáférést biztosítunk a felső tagozat tanulóinak (tantermekben). Többféle szakkörre van lehetőség iskolánkban:  kerámia,  német,  természetismeret,  sport,  Bozsik-foci,  röplabda, 10

 színjátszó,  énekkar,  angol,  logika,  gyermektánc,  szivacs kézilabda,  kézműves,  zumba,  floorball Felvételi előtt magyarból, matematikából és angolból előkészítőt tartunk. A tanórák egy részében differenciált foglalkozásokat tartunk. A tehetséges gyermekek számára egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozás keretében biztosítjuk a tanulmányi versenyekre a felkészülést (tehetséggondozó szakkör). 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanév elején az első osztályos tanítók és a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus felmérik, hogy az elsősök elérték-e az iskolaérettség szintjét (DIFER vizsgálat). Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó véleményét kérjük, majd megtesszük az általuk javasolt intézkedéseket. Súlyosabb problémák esetén a Szakértői Bizottsághoz fordulunk. Gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, logopédus foglalkozik a rászoruló tanulókkal. 1-4. évfolyamon osztályonként biztosítjuk a korrepetálást a nehézségekkel küzdőknek, felsőbb évfolyamokon szükség esetén korrepetálunk. A tanórák egy részében differenciált foglalkozást tartunk. 1-4. évfolyamon biztosítjuk a napközit, 5-8. évfolyamon a tanulószobát biztosítjuk minden rászoruló tanuló számára. 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdők segítése Iskolánkra jellemző az integráció, mely az együttnevelés lehetősége. Természetesen a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók számára biztosítjuk a személyre szabott segítséget. A BTMN-es tanulók fejlesztése gyógypedagógussal, logopédussal történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján. Az SNI tanulók esetében érvényesítjük az alábbiakat:  fogyatékosságuknak megfelelő egyéni segítségnyújtás,  a feladatok megoldásához hosszabb időkeret biztosítása,  sajátos, a fogyatékosságuknak megfelelő feladatok, követelmények kialakítása,  differenciálás. 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása  GYIV felelősünk kapcsolatot tart a polgármesteri hivatal szociális előadójával, a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, ezért naprakész adataink 11

    

vannak a veszélyeztetett, nehezen kezelhető és nevelhető, hátrányos, halmozottan hátrányos, védelembe vett és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról. A törvény szerint biztosítjuk térítésmentesen, illetve kedvezményesen a tankönyveket és az étkezést a rászorulóknak. Esetenként személyre szabott segítséggel (bérlet vásárlása, kirándulás támogatása, stb.) próbáljuk megoldani a problémákat. Az érintett tanulóknak tehetséggondozó, felzárkóztató, szabadidős programokat biztosítunk. Az érintett tanulókat soron kívül felvesszük a napközibe, tanuló szobára. Szorgalmazzuk egész napos benntartózkodásukat. Fokozottan figyeljük ezen tanulók hiányzásait, felszerelését, ruházatát, egészségét.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A hozott hátrányokat kívánjuk enyhíteni, mert megszűntetni sajnos nem tudjuk azokat. Segítő tevékenységeink:  napközis és tanuló szobai foglalkozásokat kínálunk,  ingyen vagy kedvezményesen biztosítjuk az étkezést, a tankönyveket, szükség esetén egyéb segítséget is nyújtunk (bérlet, cipő, stb.),  ingyenes tábort, kirándulást biztosítunk a rászorulóknak,  az IPR keretében fokozottan figyelünk a HHH tanulókra,  korrepetálásokon, ingyenes szakkörökön vehetnek részt a szociális hátrányokkal küzdő tanulók,  gyógypedagógus, logopédus áll rendelkezésre a súlyosabb eseteknél,  jó és napi kapcsolatot tartunk fenn az önkormányzat gyámügyi előadójával, a családgondozókkal, a rendőrséggel, az orvosokkal, a fogorvossal, a védőnőkkel,  iskolánk gyermekvédelmi felelőse fokozottan figyelemmel kíséri a szociális hátrányokkal küzdőkkel,  figyelünk a káros szenvedélyek megelőzésére,  7—8. osztályos tanulóink nevelésében központi helyet foglal el a pályaorientáció (pályaválasztási szülői értekezletek, pályaválasztási börze, stb.),  a szülőkkel szülői értekezleteken, fogadó órákon, nyílt napokon, szükség esetén családlátogatásokon tartjuk a kapcsolatot, törekszünk a problémák közös megoldására.

1.7. A tanulóknak az intézményi döntésben való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – jogszabályok szerint – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az igazgató jogköre. Azokban az 12

ügyekben, amelyek az iskola tanulóit érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a tanulók számára véleményük kifejezésére, a döntési folyamat befolyásolására. A tanulók legfontosabb szervezete a diákönkormányzat, melynek képviselőit a folyamat részét képező értekezletre meghívjuk. A DÖK tájékoztatása, véleményének beszerzése az igazgató feladata. A DÖK munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Munkájukat szervezeti és működési szabályzat alapján, a törvények szerint végzik. A DÖK tagjai 5-8. osztályig az osztály választott képviselői (20 fős osztályig 2 fő, nagyobb létszámú osztályok esetében 3 fő). A DÖK tagokon keresztül minden diáknak lehetősége van beleszólni a közösség ügyeibe. DÖK programok:  suli-bulik szervezése,  hulladékgyűjtés (papír, vas) szervezése,  iskola környékének rendezése,  iskolai műsorok szervezése (Luca napi vásár, stb.),  diákközgyűlés szervezése, koordinálása,  versenyek lebonyolításában aktív részvétel.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői értekezletek: Munkatervben ütemezetten évente háromszor, első osztályban havonta, nyolcadik osztályban plusz pályaválasztási szülői értekezlet, szükség esetén osztályonként egyeztetett időpontban. Feladata: a szülők tájékoztatása gyermekük előmeneteléről, az osztály problémáiról, feladatiról. Fogadó órák: Célja, hogy a szülők egyénileg kapjanak információk gyermekükről, tanácsot kérhessenek a tanuló nevelésével kapcsolatban. Írásos tájékoztatás:  digitális napló,  tájékoztató füzet,  félévi értesítő,  év végi bizonyítvány,  törvény szerinti tájékoztatás a tankönyvekről, felszerelésről, ami az oktató-nevelő munkához szükséges. Szülői munkaközösség: Aktív szülőkből álló közösség, amelynek munkája az iskola egész működésére kiterjed. Szervezeti és működési szabályzat szerint működik, vezetőjét maga választja. Az iskola és a szülői munkaközösség közötti koordinálást az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A 13

szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Segítséget nyújt az iskolai programok lebonyolításához. Hagyományosan évente megszervezi a szülők-nevelők bálját. Nyitott iskola: Beiratkozás előtt lehetőséget biztosítunk a leendő első osztályosok szüleinek iskolánk megtekintésére, tanórákon való részvételre, pedagógusokkal való beszélgetésre. Nyílt órák: Lehetőség van előre egyeztetett időpontban tanórák megtekintésére. Egyéni kapcsolattartás: Speciális esetekben lehetőség van személyes kapcsolattartásra. 1.8.2. A diákokkal való kapcsolattartás formái Elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik kapcsolattartás a diákokkal: tanórákon, szünetekben, tanítás előtt és után. A tanulók javaslataikkal, gondjaikkal bármelyik pedagógust és az igazgatót is megkereshetik, de a diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztálytanítók és az osztályfőnökök foglalkoznak. A diákok nagy részét érintő információk közlésének formája a diákközgyűlés. Itt közös problémákat, panaszokat vethetnek fel és azokra választ kérhetnek. Kapcsolatot tartunk a tanulókkal a digitális naplón keresztül is (érdemjegyek, információk, hiányzás, dicséret, elmarasztalás). Az iskola honlapjáról is szerezhetnek információt tanulóink. 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel Folyamatos szakmai kapcsolat az alábbi szervezetekkel:  Nagykátai Tankerület,  községi önkormányzat,  helyi kisebbségi önkormányzat,  Mesevár Óvoda,  háziorvosok,  védőnők,  fogorvos,  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat,  Zöldklub,  egyházak,  játszóház és szabadidő központ,  Nevelési Tanácsadó,  Szakértői Bizottság,  a helyi hagyományőrző csoport,  a tankerületi iskolák vezetői.

14

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák (javító és osztályozó) szabályai A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben, a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A mindennapos iskolába járás alól felmentett magántanuló osztályozó vizsgát köteles tenni, melyet félévkor január 10-15., tanév végén június 1-15. között tehet le. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges ahhoz, hogy az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket a tanuló az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesíthesse. Ez esetben is osztályozó vizsgát köteles tenni a tanuló, amit június 1-15. között tehet le. Ha a tanuló mulasztása a tanévben az 50 napot elérte, tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló minősítéséről, magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt. Ha a tanuló a tantervi követelményeket 1-2 tárgyból nem teljesítette, csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha megfelelt a javító vizsgán, amit augusztus 15-31. között kell megszervezni. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletének 21.§.7. bekezdése értelmében, ha a tanuló a tanév végén kettőnél több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott a tantestület engedélyével javító vizsgát tehet. Időpontja: augusztus 15-31. Az osztályozó és a javító vizsgák időpontjáról az érintett tanulók szüleit az iskola írásban értesíti 15 nappal a vizsga előtt. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. A vizsgabizottság összetétele: elnök (lehetőség szerint igazgató helyettes vagy munkaközösség vezetők), tagok (buktató nevelő, vele azonos szakos tanár, tanító). A vizsgabizottság a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet, melyeket iktatottan, irattárban kell tárolni. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem jelenik meg, a vizsgát a tárgyév szeptember 1-15. között leteheti.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai 1.10.1. Az intézménybe lépés feltételei Iskolánk a beiskolázási körzetéből (Mende község) minden jelentkező tanköteles tanulót köteles felvenni. Más községből jelentkező tanulót az osztálylétszámok függvényében veszünk fel. Az igazgató a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről, a tanulói jogviszony létrejöttéről hozhat elutasító döntést, helyhiány (helyi tanulónál is), másik iskolából fegyelmi büntetéssel érkező tanuló esetében. A döntésekről az igazgató határozatot hoz. Felvétel: 1. évfolyamra való beiratkozás esetében szükséges: 15

    

gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ száma, lakcím kártya, a gyermek felvételét javasoló óvoda szakvéleménye, a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye (ha nem volt óvodás, vagy, ha az óvoda javasolta a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát),  szükség esetén a Szakértői Bizottság szakvéleménye,  speciális esetekben a megfelelő nyomtatványok (nyilatkozat egyedülállóságról, stb.). 2-8. évfolyam esetében a felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát,  lakcím kártyáját,  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott „iskolaváltoztatási” lapot. 1.10.2. Magasabb évfolyamba lépés feltétele Bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot sikeresen elvégezte. Ha külföldön járt iskolába, (az igazgató döntése alapján egyedi elbírálással) sikeres osztályozó vizsgát tesz. 1.10.3. Felvétel napközibe, tanuló szobára Lehetőség szerint minden jelentkezőt felveszünk a szülő írásbeli kérésére. Túljelentkezés esetén előnyt élveznek a szociális hátránnyal küzdő gyermekek. 1.10.4. Iskolán belüli átjárhatóság Párhuzamos osztályok között:  indokolt kérésre,  fegyelmi vétség miatt. Fellebbezés minden esetben a Köznevelési törvény által meghatározott módon történhet.

16

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2.1. A választott kerettanterv tantárgyai és kötelező óraszámai (2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben) ALSÓ

1-4. ÉVFOLYAM

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Hon- és népismeret Összesen

FELSŐ

1. osztály 8 4 1 1 2 2 1 5 1 25

2. osztály 8 4 1 1 2 2 1 5 1 25

3. osztály 7,5 4,5 1 1 2 2 1 5 1 25

4. osztály 7 2 4 1 1 2 2 1 5 1 1 27

5. osztály 4 3 4 1 2

6. osztály 4 3 4 1 2

7. osztály 4 3 3,5 1 2

8. osztály 4 3 3,5 1 2

2,5 1 1 1,5 1 1 5 1 28

2,5 1 1 1,5 1 1 5 1 28

2 1,5 2 1 1 1 1 1 1 5 1 31

1,5 2 1,5 2 1 1 1 1 0,5 5 1 31

5-8. ÉVFOLYAM

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen

17

A 2003-ban módosított NAT és a 2004-ben kiadott kerettanterv alapján kifutó (3., 4., 7. és 8.) évfolyamok óratervei és helyi tantárgyi tervei, valamint a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében megvalósítandó kompetencia alapú nevelés-oktatás feladatai a 2007. november 14-től érvényes és utoljára 2014. márciusában módosított pedagógiai programban találhatók. Kerettanterveink az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 1.,2. és 7. mellékletében kiadott kerettantervek alapján készültek. A több változatú kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Alsó tagozat

Ének-zene

A változat

Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene

A változat A változat B változat B változat A változat

Iskolánk az idegen nyelv oktatásban az angol nyelvet ajánlja fel, de lehetőség van német nyelv tanulására is. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret 90%-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot iskolánk a következőképpen használja fel: Heti 1-1 óra időkeretben az 1-4. évfolyamon, valamint a 6-8. évfolyamon a szabadon választható órakeret terhére, az 5. évfolyamon pedig a kötelezően választható terhére honés népismeret órákat illesztettünk be helyi tantervünkbe. Az 1-2. évfolyamon 1-1 tanórával megnöveltük a magyar nyelv és irodalom óraszámát. A 3. évfolyamon 1,5 tanórával növeltük a magyar nyelv és irodalom, 0,5 tanórával a matematika óraszámot. 4. évfolyamon 1 tanórával növeltük a magyar nyelv és irodalom óraszámot és 1 órában bevezetésre került az informatika tantárgy. 5. évfolyamon 0,5-0,5 tanórával növeltük a természetismeret és a vizuális kultúra óraszámát és 1 órában informatika oktatást vezettünk be. 6. évfolyamon 1 tanórával növeltük a matematika, 0,5-0,5 tanórával a természetismeret és a vizuális kultúra óraszámát. 18

7. évfolyamon 1 tanórával növeltük a magyar nyelv és irodalom, 0,5-0,5 tanórával a matematika és a kémia óraszámot. 8. évfolyamon 0,5-0,5 órával növeltük a matematika, a biológia-egészségtan, a fizika és a technika, életvitel és gyakorlat óraszámát. A megnövelt óraszámokat a tananyag gyakorlására, ismétlésére, elmélyítésére használjuk fel.

2.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen be kell szerezni. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, életvitel és gyakorlat, vizuális kultúra) egyéb eszközökre is szükség van. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók,  digitális taneszközök, hogy megfelelhessünk a korszerű elvárásoknak,  a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen javítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatni kell. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyv legyen:  a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,  illusztrációkban gazdag,  tartós, „örökölhető”,  megfizethető,  a munkaközösség számára elfogadott. A tankönyv választás elvei részletesebben és konkrétabban a tantárgyi tartalmak végén találhatók. 19

2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai. 2.3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók közt tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe,  megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  kialakítjuk és fejlesztjük az iskolai fegyelmet, figyelmet, elsajátíttatjuk és betartatjuk az iskola belső rendjét,  elengedhetetlen a tanulás motiválása, az örömteli tanulás, a sikerorientáltság biztosítása,  tolerancia, a másság elfogadásának megalapozása,  az osztályközösség kialakítása. 2.3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat,  fontos feladat a tanulást befolyásoló alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése,  a motiváció megerősítésével, a megfelelő tanulásszervezés kialakításával a tantárgyi tartalom megfelelő elsajátíttatása,  önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése,  az együttműködés értékének tudatosítása, az osztályközösség erősítése, feladatvállalás kialakítása. 2.3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatinak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása, a helyes magatartás formák megismertetése és gyakoroltatása,  a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, 20

   

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása, a mentális képességek célirányos fejlesztése, a tanulás tanítása, a tanulók egyéni tanulási módszereinek és szokásainak, az önálló tanulásnak megalapozása, információforrások használatának megtanítása, továbbra is fontos feladat a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás fenntartása.

2.3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint nagy hangsúly fektetése a pályaválasztásra és pályaorientációra.  az önismeret alakításával a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, az osztályközösségben,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  tanulók motiválása, a tanulói aktivitás fenntartása,  bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni.

2.4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről tartalmazza a mindennapi (heti 5) testnevelést minden évfolyam részére, melynek megvalósítása felmenő rendszerben valósul meg 2012. szeptemberétől az 1. és az 5. évfolyamokon. A többi évfolyamon is biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A kifutó évfolyamokon (4. és 8.) heti 3, illetve 2,5 testnevelés órát tartunk. A fennmaradó órákat délutános foglalkozás keretében szervezzük meg úgy, hogy a tanulóknak szakköröket biztosítunk:  sportkört (alsós, felsős),  gyermektáncot,  röplabdát. A felmenő rendszerben bevezetett évfolyamokon heti 5 testnevelés órát tartunk.

21

2.5. Választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai 2.5.1. Választható tantárgy iskolánkban a hit- és erkölcstan, valamint az erkölcstan tantárgy. A szülők írásban nyilatkoznak április 15-ig - illetve a már ilyen tantárgyat tanuló tanulók esetében, ha módosítani szeretnék a következő tanévtől addigi választásukat, május 20-ig -, hogy melyik tantárgyat választják. A választás egy tanévre szól. A tantárgy választásával nevelőt is választ a tanuló. Pedagógus választásra, egyéb esetben, iskolánkban nincs lehetőség. A választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak minősül. 2.5.2. Projekt oktatás Ebben a formában a témaegységek feldolgozása, a feladatok megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Munkatervünkben rögzítjük, hogy milyen projekt témákat dolgozunk fel az adott tanévben. A téma választása a tanulók érdeklődése szerint történik (előző tanévben felmértek alapján). Életkorhoz és témához kapcsolódó múzeum-látogatásokkal színesítjük projektjeinket.

2.6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai 2.6.1. A tanulók teljesítményének értékelése Célja:  visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló és a szülő számára,  önértékelési képesség kialakítása,  eredmények, hiányok regisztrálása, minősítése. Alapelvei:  objektív, sokoldalú, tervezett legyen,  a tanulók életkori sajátosságainak és a tanterv jellegének feleljen meg,  a tantárgyi teljesítményt vegye figyelembe,  havonként legalább egy osztályzattal kell értékelni a tanuló teljesítményét. Feladata:  a tanulócsoport eredményének viszonyítása az arányos, standardizált értékekhez,  következtetés a tanítás és tanulás hatékonyságára,  a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció és a további gyakorlás témáinak kijelölése,  a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz,  a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel és szöveges értékeléssel,  tanulók fejlődésének segítése a visszajelzések által. 22

Módjai:  Szóbeli: az előző tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.  Írásbeli: a számítási feladatok megoldásában, ábrázolásában elért gyakorlottság ellenőrzése. Témakör zárásakor a korrekció végrehajtása érdekében (témazáró, dolgozat).  Gyakorlati: a kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulóknak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra. Súlypontjai:  a továbbtanuláshoz szükséges legfontosabb összefüggések, törvények, fogalmak ismerete, értelmezése,  az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése,  az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése,  a továbbhaladás feltétele a tantervi minimum követelményeinek teljesítése. Helye a tanítás-tanulás folyamatában:  rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán,  rendszeres szóbeli, írásbeli feleltetés az előző órák anyagából,  írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek feldolgozása után, amelyekkel kapcsolatban alapvető követelmény a számítási feladatok megoldása,  témazáró feladatlapok megoldása témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után. A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján állapítják meg. A tanulói teljesítmények értékelésének alapja a különféle mérésekben elért eredmény. Az írásbeli számonkérés mellett kiemelt szerepe van a tanulói szóbeli feleleteknek is. A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus oktató-nevelő munkájába folyamatosan beépül. Az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamoktól, tantárgyaktól függően változhat. (Helyi tanterv tantárgyi tanterveinél rögzítve.) 2.6.2. Tantárgyi osztályzatok A tanulók - minimálisan - félévente a tantárgy heti óraszámával megegyező számú szóbeli feladatra kapnak osztályzatot. Az írásbeli osztályzatok száma a témaköröktől függ. Félévkor és a tanév végén tantárgyanként 1-1 osztályzattal történik a tanulók teljesítményének értékelése, kivéve az első évfolyamban és a második évfolyam félévében, ahol szöveges értékeléssel minősítik a tanulókat. Osztályzatok: Kitűnő (csak tanév végén abban az esetben, ha a tanulónak egész tanév folyamán csak jeles osztályzata van) Jeles (5) Jó (4) 23

Közepes (3) Elégséges (2) Elégtelen (1) Az egyes tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba való lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület kéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolatlan esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg véleményét és a nevelőtestület annak indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja a Köznevelési törvény 70.§.4. pontja szerint. 2.6.3. Szöveges értékelés Az 1-2. évfolyam félévében, valamint az 1. évfolyam tanévének végén szövegesen értékeljük a tanulókat. Követelményei:  alakítsa a helyes önértékelést,  nyitott legyen, amely nem ítéletet mond, hanem tükröt tart,  a szülő és a pedagógus közösen gondolkozhasson a gyermek fejlődéséről,  a gyermekért, a gyermeknek szóljon,  rendszeres és folyamatos legyen,  személyre szóló és ösztönző jellegű legyen,  megerősítő, korrigáló, fejlesztő legyen,  egyénre szabott és közérthető legyen. Az értékelés lehet: Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul Az utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Ezekről és arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola tájékoztatást kell adni. A szöveges értékelés módjai:  szóbeli vélemény,  írásbeli vélemény,  pontozás,  százalékérték. Iskolánkban az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelést alkalmazzuk. A tantárgyak szociális kompetenciái mellett általában 4-5 értékelési kategóriából a megfelelő, a gyermekre vonatkozó részt aláhúzzuk. 24

2.6.4. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Havonta egy alkalommal történik az osztálytanítók és az osztályfőnökök által. A felső tagozatban a szaktanárok kéthavonta közösen határozzák meg az érdemjegyeket, kikérve a napközis, tanulószobás nevelők véleményét is. A tanuló magatartásának minősítése: Példás (5): Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tevékenykedik a közösségért. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat nem használ. A házirend előírásait betartja. Jó (4): Ha a rábízott feladatokat kifogástalanul végzi el, ő maga azonban felkérés nélkül nem vállal feladatokat. Iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirend előírásait betartja. Változó (3): Ha a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tanítási órákat. Ha szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetést kapott. Rossz (2): Ha folyamatos fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak. Többször kapott osztályfőnöki intőt, igazgatói figyelmeztetést. A tanuló szorgalmának minősítése: Példás (5): Ha a tanítási órákra való felkészülése – képességinek mérten – kifogástalan, tanórákon aktív. Felszerelését elhozza az iskolába. Jó (4): Ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését elhozza. Változó (3): Ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran hiányos a felszerelése. Hanyag (2): Ha – képességeihez mérten – keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Ha valamely tantárgyból bukásra áll. Felszerelését rendszeresen otthon hagyja. 2.6.5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgyak sajátosságaitól. A házi feladat fajtái: 25

 szóbeli,  írásbeli munka vagy  egyszerre mindkettő,  szorgalmi, alkotó, kreatív. A házi feladatok lehetnek:  feladatgyűjteményből adott feladatok,  tankönyvi és egyéb kérdésekre adandó válaszok,  vázlat készítés,  leíró vagy elemző munkák,  házi dolgozat,  gyűjtő vagy kutató munka,  IKT eszközökkel készíthető feladat,  memoriter,  a tanult anyag szóbeli visszaidézése. A házi feladatok célja, hogy a tanulók:  elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat,  megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteket,  segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A házi feladat ellenőrzése:  a szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik,  az otthoni írásbeli munkákat a tanároknak minden esetben ellenőrizniük kell.

2.7. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban a nagy létszámú osztályokban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet (angol), a magyart, a matematikát, az informatikát és a technikát. Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az informatika bontásnál az is cél, hogy minden tanuló külön gépen dolgozhasson. Nem alkalmazunk nívócsoportos oktatást, általában névsor szerint felezzük meg az osztályokat. Egyéb foglalkozások (pl. szakkörök) esetében a szülő írásban jelzi, hogy gyermeke részt szeretne venni a foglalkozáson (ez egész tanévre szól, és így kötelező). Amennyiben elegendő számú jelentkező van, indítjuk a foglalkozást.

2.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban két féle módon történik. a. Az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályban meghatározott módszereivel.

26

b. A testnevelés órákon NETFIT méréssel (a tanév januártól kezdődő, május végéig tartó időszakában), melynek fizikai fittség alapmérései a következők:  hajlékonysági teszt,  ingafutás,  ütemezett hasizom teszt,  törzsemelés teszt,  ütemezett fekvőtámasz teszt,  kézi szorítóerő mérése,  helyből távolugrás. A NETFIT mérések a felső tagozat tanulóira vonatkoznak. A méréseket a testnevelő végzi, eredményeit rögzíti és meghatározza a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.

2.9. Környezetnevelési és egészségnevelési elvek, programok 2.9.1. Környezeti nevelési program 2.9.1.1. Jogi háttér A kormány 243/2003. sz. rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénymódosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. 2.9.1.2. A környezeti nevelés, fogalma és célja A környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, amelynek során a gyerekeket felkészítjük környezetünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel,  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére,  felkelti az igényt, képesség tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megismerésére, o a problémák megkeresésére, okainak megértésére, o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére, 27

o egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 2.9.1.3. Helyzetelemzés, helyzetkép  Az intézmény o Helye és épületei: Iskolánk a múlt század közepe óta szolgálja a magyar közoktatást. Pedagógusaink készek a megújulásra, a modern irányzatok befogadására. Az iskola szép környezetben helyezkedik el. Természetesen sok teendő van, hogy kellemesebb és otthonosabb legyen a mindennapi élet. Az épületek helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartamát és lehetőségét. o Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Az intézményben jelenleg a tantestület kb. 2/3-a foglalkozik intenzív környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden munkában részt vállalnak, és vannak, akik időnként kapcsolódnak be egy-egy tevékenységbe. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A munkában szükség van az együttműködésre.  A környezeti nevelés színterei intézményünkben o Hagyományos tanórákon: Az órákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. o Tanórán kívüli programok: a.) A tanév során múzeumlátogatásokat szervezünk a Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeumba. Természettudományi szakkört működtetünk. b.) A nyári szünetben a Szabadidős tábor keretében a természetjárás is a program része, ahol a diákok megtanulnak harmóniában élni a természettel. c.) Osztálykirándulásokon, túrákon, városismereti versenyeken vesznek részt osztályaink, ahol megismerkednek Magyarország szép tájaival. d.) Tanulóink olyan versenyeken is indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. Sajó 28

Károly Környezetvédelmi Verseny, Zöldbéka Környezetismereti Verseny) e.) A Föld napjáról megemlékezünk. Előtte plakátokat, rajzokat, értekezéseket készítenek a diákok a témával kapcsolatban. Ezekről kiállításokat szervezünk. Rajzversenyt szervezünk természettel kapcsolatos témakörben. Gyűjtési akciókat szervezünk iskolánkban (alumínium hulladék, elem, fém, stb.) Közös „településtisztítási” akcióban veszünk részt községünk civil szervezetivel együtt. (Zöld klub) 2.9.1.4. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.  Nem anyagi erőforrások o Intézményen belül  Pedagógusok: Minden pedagógusnak feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a gyerekek számára. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemlélettel és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk az intézményegységek és munkaközösségek együttműködését. A közös munka áttekintése és koordinálása igazgatóhelyettesi feladat.  Diákok: Az intézmény minden gyermekének feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai Diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamit a természettudományi szakkör tagjainak.  Pedagógusok és gyermekek: A gyermekek a környezeti témákkal kapcsolatosa ismereteiket a pedagógusokkal való közös munka során sajátítják el. Intézményünkben nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A gyermekek és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát intézményi környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, az egyéb

29



környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az intézmény adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a gyermekek látják, hogy az intézmény épületeinek takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az intézményi szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. o Iskolán kívüli együttműködés  Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Intézményünk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson kell részt vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot az osztályfőnök tartja.  Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Több pedagógusunk rendszeresen részt vesz előadásaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való intézményi szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat.  Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Anyagi erőforrások o Saját erőforrások  Iskolánknak papírgyűjtésből, vasgyűjtésből származnak bevételei évente pár alkalommal.  Alapítvány: az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. o Külső erőforrások Pályázatok: 30

A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat, aki tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amelyre a kiírás szól.

2.9.1.5. Alapelvek, jövőkép, célok  Alapelvek, jövőkép o Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a gyermek fejében egységes rendszer alakuljon ki. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: (Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk.)  a fenntartható fejlődés,  a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,  a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggése,  alapvető emberi szükségletek,  emberi jogok,  demokrácia,  elővigyázatosság,  biológiai és társadalmi sokféleség,  az ökológiai lábnyom o Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt,  A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  a rendszerszemléletet,  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,  az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. o A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás,  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,  szintetizálás és analizálás,  problémaérzékenység, integrált megközelítés,  kreativitás, 31

     



együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és –megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

o Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A gyerekek számára olyan oktatást kell az intézménynek biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozatalra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a gyermekek szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Pedagógiai programunkban mindig fontos szerepet kapott az egészséges életmódra és környezetvédelemre való nevelés. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden programon törekszünk arra, hogy gyermekeink nem elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, nyári táborokban megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyermekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok o Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb tavú célok megvalósításához milyen kérdések vezetnek.  Új tervek: 32





valamennyi pedagógus megnyerése a környezeti nevelési munkához,  részvétel témához kapcsolódó továbbképzéseken,  új környezeti nevelési irodalmak megismerése.  Hagyományok ápolása:  településünknek és környékének feltérképezése,  az iskola hírességeinek élete – kutatás,  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témákban,  nyári táborok szervezése,  programok tartása a Föld Napján.  Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei),  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre),  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok),  természetvédelmi versenyekre felkészítés,  multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon,  a számítógép felhasználása szakórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek/ tanórán kívüli és tanórai foglalkozások: A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: o terepi munka során: táborok, tanulmányi kirándulások, túrák, akadályversenyek, városismereti játékok, stb., o kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben, stb., o „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, o modellezés, o „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szennyvíztisztító, szeméttelep, hulladékégető, stb. o versenyek, o szakkörök, o „iskolazöldítés”, o témanap, témahét (virág, szivárvány, víz, kő, stb.), o „DÖK”-nap, 33







o „jeles napok”. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: o kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, o játékok, o modellezés, kreatív tevékenység, o riportmódszer, o közösségépítés, o művészi kifejezés, stb. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kellene az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A nyári táborok számára is biztosítani kell a szükséges eszközöket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, illetve multimédiás eszközök álljanak a pedagógusok és a gyermekek rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelőoktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ez a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái: o környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, o környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, o a környezet állapotfelmérésének értékelése, o a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 34





Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, és ennek keretében kerülnek mérésre is. A természettudományos munkaközösség – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi nevelőtestületi értekezleten a munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, a 7 éves továbbképzési idő alatt – minden évben más-más munkaközösségből – évente legalább egy pedagógus részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy a 7 év alatt minden munkaközösségből legalább egy kolléga részt vegyen környezeti nevelési továbbképzésen.

2.9.1.6. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei (melléklet) Testnevelés: A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,  legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek,  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Magyar nyelv és irodalom A tanulók

35



ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket),  egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során,  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben,  törekedjenek az anyanyelv védelmére,  sajátítsák el a média elemzésének technikáit, A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés,  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával. Történelem A tanulók  értésék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni,  állampolgári felelősségtudata fejlődjön. A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, 36



fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön,  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre,  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetősségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,  ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Földrajz A tanulók

37

   

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetünkről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, ismerjék meg a világ globális problémáit, ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék és szeressék a természeti, illetve az épített környezetet,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,  törekedjenek a környezettudatos magatartása kialakítására,  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,  tudják, hogy az elő, illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, 38



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Erkölcstan A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódainknak is megfelelő életteret kell hagyniuk,

A tanulókban  alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek,  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban,  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért. Hon- és népismeret A tanulók  sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népi játékokat (például méta, karikahajtás, zsákban futás, stb.)  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi, építészeti emlékeket.

Vizuális kultúra A tanulók  ismerjék fel a természeti, illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  ismerjék a természetes alapanyagok használatát,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre. 39

2.9.2. Egészségnevelési program 2.9.2.1. Jogi háttér A Kormány 243/2003. (XII.17) számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv. Ennek nyomán 2004. szeptemberétől az 1. évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdődhet az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata. A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemlélet egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3.) bekezdése értelmében az iskolának nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük. További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000. (XII.11.) sz. Országgyűlési határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV.16.) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. §. (1.) bek. 2.9.2.2. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.

40

Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában. Az egészségfejlesztő program eredményeként:  erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások,  csökkenjenek az ártótényezők,  az iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni:  viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását,  az egészségkárosító magatartásformák elkerülését,  a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni,  tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében,  erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. 2.9.2.3. Módszertani elemek Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatása. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a tanulók minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. A megvalósítás módszerei:  interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,  serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,  problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,  szituációs játékok,  részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,  sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,  az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,  érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),  környezetvédelmi tevékenységek kialakítása,  a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,  az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. 2.9.2.4. A helyi egészségnevelési program 41

 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskola fenntartója a helyi egészségügyi intézményeken keresztül biztosítja. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken végezzük, amelynek idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít: o fogászat: évente 1 alkalommal o belgyógyászati vizsgálat: évente 1 alkalommal o hallásvizsgálat: évente 1 alkalommal o látásvizsgálat: évente 1 alkalommal o talp és gerincvizsgálat: évente 1 alkalommal o a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal legalább

 A mindennapi testedzés formái Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja, amelynek keretében heti 5 testnevelés óra van a legtöbb osztályban. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 2,5 vagy 5 testnevelés órán és a szabadon választható délutáni „mozgásos” foglalkozásokon biztosítja. o Szakköri foglalkozások: A délután megszervezett sportfoglalkozásokon az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Ehhez az iskola biztosítja a sportpályát – őszi és tavaszi időszakban, a tornateremet – téli időszakban – a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján a tanulók számára. o A sportkör: Tanulóinknak – a helyi sportegyesülettel kötött megállapodás szerint – iskolán kívüli sportolási lehetőséget biztosítanak, heti rendszerességgel. o Úszásoktatás: A kötelező úszásoktatás keretében az 5-6. osztályos tanulók oktatásban részesülnek 10 alkalommal egy tanévben. Ebbe a programba felmenő rendszerben egyre több évfolyam kapcsolódik be. Iskolánk évente két önköltséges tanfolyamot is szervez a tanulók számára. A tanfolyamok és az utazás költségeit a szülők, az iskolai alapítvány, valamint az önkormányzat együttesen biztosítja. o Modellező Klub: Iskolánk tanulóinak lehetősége van a helyi Modellező Klub életébe bekapcsolódni. A kézügyesség mellett az állóképesség fejlesztése is fontos célja a klub tevékenységének.  Iskolai étkeztetés Az egészséges életmódra nevelés fontos színtere az iskolai étkeztetés. El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de legalább a hátrányos helyzetű tanulók az iskolában étkezzenek. Az étkezést biztosító vállalkozó a kornak megfelelően, szakmailag bizonyíthatóan állítsa össze az étlapot. Lehetővé kell tenni, hogy intézményünk az iskolaorvossal együttesen beleszólhasson a heti menü összeállításába. 42

Folytatni kell az iskolatej és az iskolagyümölcs programot.  Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Az egészségfejlesztési terv részévé kell váljon a mentálhigiénés szemlélet. A továbbképzési tervben törekedni kell arra, hogy pedagógusaink mentálhigiénés képzésben részesüljenek. Az osztályfőnöki órák keretén belül – szakember segítségével – felvilágosító, megelőző tevékenységet kell folytatni a dohányzás, a drog és az alkohol káros hatásaival kapcsolatban. Folytatni kell az iskola környezeti hangulatának javítását. A tantermek színének, berendezésének megválasztásában harmóniára kell törekedni. A tanórai szünetekben a gyermekek lehetőleg a friss levegőn tartózkodjanak. A családok együttműködése nélkül nem érhetünk el sikereket. Szakemberek bevonásával (iskolaorvos, védőnő, pszichológus) folytatni kell a szülők részére szervezett felvilágosító, tájékoztató, problémafeltáró előadásokat.  Egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Színterek a tanórai programon belül: o testnevelés órák, o osztályfőnöki órák, o technika órák, o természetismeret órák, o biológia-egészségtan órák, o erkölcstan órák. Színterek a tanórai programokon kívül: o napközi, o tanulmányi kirándulás, o szakkör, o nyári táborok, o akciók (pl: tisztasági, parlagfű mentesítési, takarítási), o előadások, o kiállítások, 43

o versenyek. Az egészségmagatartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret- és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén – széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg: o önismeret, önértékelés fejlesztése (ösztönző, elismerő, értékelő folyamatok), o pozitív életkép kialakulása annak érdekében, hogy az egyének kontrollálják saját életüket, o pszichológiai, csoportlélektani ismeretek bővítése (az egyes korcsoportok viselkedéseinek, törvényeinek megismerése), o esélyegyenlőség biztosítása (gyermekvédelem), o az egészséget és az egészségmagatartást támogató környezeti tényezők ismertetése, o hiteles közvetítés (pedagógusok, kortárssegítő csoportok), o az iskola egészségügyi szakembereivel folytatott kapcsolattartás, o tantárgyi lehetőségek feltérképezése, o a tárgyi környezet esztétikai jelentősége, hatása az egészségre, o a gyermekétkeztetéssel folyamatos kapcsolattartás. Intézményünk az egészséges napirend kialakítását szorgalmazza: o Arányos napi terhelés. o Szünetekben/óraközi szünetben javasoljuk a levegőztetést, a szabadban eltöltött szünetet! o Minden szünetben kötelező a tanteremben a szellőztetés. o Javasolt alsó tagozatban tanórákon a rövid torna bevezetése. o A tízórai szünet rendjének betartása – alsó tagozaton tartsunk gyümölcsnapokat. o Ebédeltetés a meghatározott rendben. o Ebéd után a napközis és tanulószobás tanulók 45 percet levegőn irányított mozgással töltsenek. o A tanórákon a tanterem világítása feleljen meg az elvárásoknak. o Hívjuk fel a figyelmet a kényelmes ruházat hordására. Az egészséges környezet Az egészséget támogató környezet kialakítása l. Környezetnevelési program. Megvalósítandó programok: 44

o iskola környezetének további szépítése, o szelektív hulladékgyűjtésre törekvés, o az élelmiszerek által közvetített megbetegedésre való felkészülés, o előadások szervezése. Drogprevenció: o információgyűjtés, o előadók, kortárssegítő csoportok kialakítása, o osztályfőnöki órák, o emberismereti órák, o szülőknek szervezett előadások. Az egészséges táplálkozás elterjesztése – biológia -, egészségtan órákon Egészséges táplálkozás kialakításának lehetséges színterei Előadások: o Táplálkozás 5. osztály o Felvilágosító eladás 6.osztály o o Tanácsadás: o o o

Légúti megbetegedés és ellenük való védekezés Családalapítás, családtervezés

5-8. osztály 8. osztály

Menstruáció, Életmód, Étkezés

Osztály 5. I. fév

Tantárgy természetismeret

Témakör Ősz a kertben

Téma Gyümölcsök, zöldségek

5. II.fév

természetismeret

Állatok a házban és a ház körül

6. I.fév

természetismeret

Hazánk tájai

Házityúk, házi kacsa, szarvasmarha, házi sertés Az egyes tájak termesztett növényei ás állatai

6. II.fév

egészségtan

Testi és lelki egészségünk

7. I-II.fév

biológia

A forró és a mérsékelt éghajlati övezet

8. I-II.fév

biológia

A szervezet anyagforgalma

Bőrápolás, mozgás, táplálkozás, érzékszervek, szenvedélybetegségek A trópusi ültetvények, a medencék, a szántóföldek növényei Táplálékok tápanyagok, az ésszerű és helyes táplálkozás,

45

Ismeret, tevékenység A gyümölcsök és a zöldségek fontos szerepe a táplálkozásunkban. A tej, a tejtermékek és a hús helyes aránya a táplálkozásban. Hazánk éghajlata és talaja kedvez az ízletes zöldségek és gyümölcsök, a jó minőségű gabonafélék termesztésnek, az állattenyésztésnek. Az egészséges táplálkozás feltételei adottak. A táplálkozás életszükséglet. Az egészséges táplálkozás alapkérdései. Mennyit? Mikor? Hogyan? Élvezeti cikkek, déli gyümölcsök, gabonafélék és olajos növények szerepe a táplálkozásban. Az előző években tanultak megerősítése, az elvégzett számításokkal, kísérletekkel az

táplálkozással összefüggő számítások, az emésztő szervrendszer betegségei, az alkohol, vigyázz a szívedre.

ismeretek tudatosabbá tétele.

Az alsó tagozatban – a gyermekek fejlettségéhez igazodva – már az első osztálytól kezdődően törekedni kell a pozitív beállítódások kialakítására. Baleset-megelőzési program Tevékenység Általános balesetvédelmi szabályok az iskolában

Közlekedési eszközzel és eszköz nélküli közlekedés szabályai, alkalmazása, fontossága

Baleset-megelőzés az iskola külső helyszínein

Balesetvédelem szakórákon

Elsősegélynyújtás oktatása

a

Módszer Baleset megelőzésére, felkésztés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére. Tilos és elvárható magatartásforma ismertetése életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően. A közlekedés elmélete és gyakorlata. (Biztonságos átkelés az úttesten, gyalogos és tömegközlekedési szabályok, kerékpározás szabályai, útburkolati jelek), Versenyeken, pályázatokon való részvétel. Tanulmányi kirándulások, nyári táborok. Balesetveszélyes helyzetek a víz mellett, vizeken. Kémia, fizika óra: a kísérletekhez anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használata. Testnevelés: a sporttevékenységek sérülés nélküli végzése. Technika órákon: a munkafolyamat szakszerű végzése. Egészségtan modul keretében.

Felelősök Osztályfőnököknek az ismertetés tényét, tartalmát dokumentálni kell.

Határidő Szeptember, tanítási nap

Osztályfőnökök

Szorgalmi évenként egy óra vagy szükség szerint Témaköröknek megfelelően Lehetséges pályázatokhoz kapcsolódóan Az aktualitásnak megfelelően.

Technika-rajz tanárok

Osztályfőnökök

első

Kísérőtanárok Szaktanárok

Első tanórán, folyamatos

Biológia tanárok

A modul anyagába építve.

Az egészségnevelési program rendszeres felülvizsgálatára van szükség. A programot egyeztetni szükséges az iskolaorvossal, a védőnői szolgálattal.

2.10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Fontos iskolánkban az egyenlő bánásmód elve, az esélyegyenlőség biztosítása. Ennek érdekében:  Bekapcsolódtunk az IPR programba, mely a HHH tanulók esélyeit növeli. Egyéni fejlesztési tervek kidolgozásával fokozottabban tudjuk nyomon követni ezen tanulók fejlődését. 46

 

Nagy hangsúlyt fektetünk az integrációra, a kompetencia alapú nevelésre, oktatásra. A tanulási nehézségekkel küzdő, illetve SNI tanulókkal képzett gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozik.  A 7-8. évfolyamban kiemelt feladatunk a pályaorientáció szülői értekezletekkel, pályaválasztási börzén való részvétellel.  Nagy hangsúlyt fektetünk a bukások és az igazolatlan hiányzások csökkentésére.  Korrepetálásokat, szakköröket, napközit, tanulószobát biztosítunk a rászoruló tanulóknak. Lehetőség van egész napos iskolai oktatásra is, de iskolánkban erre nincs igény.  Lehetőség van az ingyenes zeneoktatásra is (jogszabályok szerint).  Nyári táborokat, kirándulásokat, úszásoktatást, múzeumlátogatásokat szervezünk a rászoruló tanulóknak.  Biztosítjuk jogszabály szerint az ingyenes tankönyv ellátást.  Alapítványi segítséggel ingyenes buszbérletet biztosítunk a rászorulóknak.  Az étkeztetésben ingyenességet, illetve kedvezményt kapnak a rászorulók.  Javaslatot teszünk gyermekvédelmi támogatásra.  Kikérjük pszichológus tanácsát a szükséges esetekben.  Védőnők segítségével felvilágosító munkát végzünk. (alkohol, dohányzás)  Rendszeres a kapcsolatunk az érintett gyermekek szüleivel.  A hátrányokkal küzdő gyermekeket fokozott figyelemmel kísérjük.  Tanulóink használhatják az iskolakönyvtár könyveit.  Tanári felügyelettel használhatják tanulóink a tanteremben elhelyezett számítógépeket. Iskolánk gyermekvédelmi felelősével napi kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, az önkormányzat szociális előadójával, háziorvosokkal, védőnőkkel, pszichológussal és az iskola rendőrrel.

2.11. A tanulók jutalmazásával és fegyelmezésével összefüggő elvek 2.11.1. Jutalmazások 2.11.1.1.Jutalmazások a tanulók körében Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki:  versenyeken, vetélkedőkön szerepel és ott jó eredményt ér el,  példamutató magatartású,  kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el,  kiváló közösségi munkát végez,  hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. A jutalom lehet:  szaktanári dicséret, 47

 osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret,  oklevél,  könyv,  jutalom kirándulás, jutalom táborozás. A dicséreteket a tájékoztató füzetekbe írjuk, az igazgatói és a nevelőtestületi dicséret mellé az iskola pecsétje is odakerül. A kitűnő tanulmányi eredményért járó jutalmat a tanévzáró ünnepélyen az iskola igazgatójától veszi át a tanuló. A jutalmazottak nevét ismertetjük a tanuló közösséggel szóbeli kihirdetéssel, az iskolai hirdetőtáblára való felírással és esetlegesen a községi újságban. 2.11.1.2. Jutalmazások a szülők körében A nagy segítséget nyújtó szülőknek a tanévzáró ünnepélyen egy-egy értékes könyvvel köszönjük meg munkájukat. 2.11.2. Elmarasztalások Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségét és a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, szándékosan rongálja az iskola vagy társai tulajdonát, illetve árt az iskola jó hírének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskola fegyelmező intézkedései a következők:  Figyelmeztetés o szaktanári, o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi.  Intő o szaktanári, o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi.  Megrovás o szaktanári, o osztályfőnöki, o igazgatói, o nevelőtestületi. Fokozottan súlyos vétség esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet az iskola, melynek szabályai az SZMSZ-ben találhatók. A büntetésnél a fokozatosság elvét követjük. A szülőt a tájékoztató füzeten keresztül írásban értesítjük a büntetésről. 48

Érvényességi rendelkezések A Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Pedagógiai Programja 2014. szeptember 1-től érvényes. Érvényessége határozatlan időre terjed ki. Felülvizsgálata a törvényi módosítások alkalmával válik aktuálissá.

49

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Diákönkormányzata 2014. november 21-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Mende, 2014. november 21.

………………………………………………………………….. Pál Fanni Beatrix Diákönkormányzat vezetője

50

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Szülői Munkaközössége 2014. november 21-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Mende, 2014. november 21.

………………………………………………………………….. Vrábelné Kaszanyi Erzsébet Szülői Munkaközösség elnöke

51

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Nevelőtestülete 2014. november 25-i rendkívüli értekezletén elfogadta.

Mende, 2014. november 25.

………………………………………………………………….. Kerékgyártóné Maka Erzsébet megbízott igazgató

52

Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot a Mendei Géza Fejedelem Általános Iskola Intézményi Tanácsa 2015. szeptember 17-i ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Mende, 2015. szeptember 17.

………………………………………………………………….. Huszárné Fazekas Lívia Intézményi Tanács elnöke

53