1
Tartalomjegyzék 1.Bevezető ..................................................................................................................................... 3 1.1.Az iskola története ................................................................................................................... 3 1.2. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 7 1.3. Intézményi adatok .................................................................................................................. 9 2. Az iskola nevelési programja .................................................................................................. 10 2.1.Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................................................................................ 10 2.1.1.Alapelvek, értékek .............................................................................................................. 10 2.1.2.Célok .................................................................................................................................. 11 2.1.3.Feladatok ............................................................................................................................ 12 2.1.4. Eszközök ........................................................................................................................... 14 2.1.5. Eljárások ............................................................................................................................ 15 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 19 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 23 2.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................... 26 2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................... 31 2.5.1.Sajátos nevelési igényű tanulók csoportja .......................................................................... 33 2.5.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló ....................... 36 2.5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése .......................................................... 38 2.5.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulóval kapcsolatos pedagógiai tevékenység - Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés ........................... 42 2.5.5. Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................. 48 2.5.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................ 48 2.6. Tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban .......... 51 2.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ....... 52 2.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................................... 56 2.8.1.A vizsgaszabályzat célja és hatálya .................................................................................... 56 2.8.2. Az írásbeli vizsga szabályai .............................................................................................. 58 2.8.3. A szóbeli vizsga szabályai ................................................................................................. 59 2.8.4. A gyakorlati vizsga szabályai ............................................................................................ 60 2.8.5. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje............................. 61 2.9. A tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai ......................................................... 64
2
1. Bevezető
„Múltunkat tisztelve tervezzük a jövőt.” 1.1. Az iskola története A Gvadányi József Általános Iskola Készítette: Vincze István (1917-2000) ny. ált. isk. ig. Mióta van iskolánk? (Iskolánk rövid története) „Rudabánya nevezetes város” - lopom el a szavakat Arany Jánostól. Rudabánya ősrégi település. Sorsa az idők folyamán igen változatos volt és az ma is. Ma már hivatkozhatunk a Rudapithecusra és a környékbeli ősemberi leletek feltárására is. Azonban létét, fejlődését értékes ásványkincseinek köszönhette.
Bányásztak itt már a kelták. A
honfoglaló magyarok szlávokat találtak községünk területén. A bányászat jobb vagy rosszabb sorsának volt köszönhető a környék és természetesen Rudabánya itt lakó népességének az életkörülménye. Volt Rudabánya királyi város is. Nagy Lajos királyunk emelte városi rangra. Ő adta településünknek a vásártartó jogot. Ezeket a vásárokat a mostani falusi részen a „Vásártéren” tartották, havi kirakodóvásár formájában. Ekkor kapta a tér a Szabadság tér elnevezést. Hálásabbak lettünk volna múltunkhoz, ha inkább a Nagy Lajos király tér elnevezéshez ragaszkodtunk volna. Arany-, ezüst-, réztartalmú érceit örömmel fogadták a közelebb - távolabb elhelyezkedett kisebb s nagyobb kohók. Múzeumunk kis kohója Imoláról származik. A település középkori kulturális emlékeinek bizonyítékai: a városbíró szép ezüst pecsétnyomója (a Nemzeti Múzeum őrzi) és a helybéli gótikus templommaradvány művészeti értékei. Arról, hogy milyen volt a lakosok kulturális igénye, annak kielégítése, megnyilatkozása nincsenek konkrét adataink. Volt-e valamilyen oktatás? Volt-e valamilyen tanulási lehetőség? Volt-e valamilyen iskola? Ezekről semmit sem tudunk. Nagyot kell várnunk időben, hogy boldogan tudomásul vehessük: 1510-ben három rudabányai diákja van a krakkói egyetemnek: Rutabányai Pál, Bernát és János. Családjaikról bővebb adatok nem állnak rendelkezésre. 1725. október 16-án Rudabányán született gróf Gvadányi József, korának ismert költője. Tízéves korában Egerbe vitték tanulni, s ekkor már tudott írni, olvasni, mert ott nem a kezdők közé sorolták. Hinnünk kell, hogy nem csak grófi származása miatt történt ez, hanem a magántanítójától tanultakkal jelent meg ott. Széchy Károly 1894-ben megjelent gróf
3
Gvadányi Józsefről írt könyvében leírja, hogy milyen nagy és nehéz dolog volt ebben az időben a tanulás, különösen vidéken. A reformáció nagy, letagadhatatlan érdeme, hogy iskolákat hozott létre. Azt szerették volna, hogy a nép is kezébe vehesse és olvashassa a bibliát. Természetesen nem ment ez a megvalósulás gyorsan. Először a prédikátorok látták el az írás, olvasás, számolás tanításának nem könnyű feladatát. Csak később került sor arra, hogy alkalmazhassanak az egyházak tanítókat. Sokszor írniolvasni tudó, előzőleg talán vándoriparosok vállalták az iskolai tanítást. Ha nem tetszett valami miatt az alkalmazóknak a megválasztott oskolamesterek munkája, magánélete, vagy valami más ok miatt nem voltak velük megelégedve, elküldték, elűzték őket. Legtöbb helyen a tanítói lakással egybeépült, külön helyiségben folyt az oktatás. Nagy gondot okozott az egyház vezetőinek (presbitereknek) az új kántortanítók felkutatása. A rudabányai református egyház jegyzőkönyvében Árvay György van első tanítóként bejegyezve. Rimaszombat mellől, Zeherjéről hozta a gyülekezet. Az általam összeírt oskolamesterek, rektorok, kántortanítók, tanítók elég sűrűn váltották egymást. Nagyszüleink tanítója volt az, aki fiatal legényként került ide. Tóth Istvánnak hívták. Neki már oklevele is volt. Apánk tanítóját - Andorkó Istvánt - Berentéről hozták ide. Több évtizedig élt és tanított Rudabányán. Nem felejtem el megjegyezni, hogy fia az iskolák államosítása idején a miskolci tanfelügyelői hivatal dolgozója volt. Ő hozta ki nekem a helybéli volt római katolikus és református iskolánk összevonására és további vezetésére vonatkozó tanfelügyelői megbízást. Andorkó István tanító urat értékelték, szerették elődeink. Szigorú, jó tanítónak tartották, emlegették. 1917. december 5-én halt meg, a temetőnkben nyugszik. Én, aki később utódja lettem a kántortanítói állásban, szeretném megjegyezni a következőket: Ő volt az első az előtte itt működő kartársak közül, akinek írásbeli emlékét találtam az iskolai szekrényben megőrzött iratok között. Ezek a ma is ismert iskolai naplók voltak, benne a tanulók névsora, értékelésük, osztályzatuk, formanyomtatványokon a tanulók statisztikája, stb.
Andorkó István tanító úr halála után Csíky Árpádot választotta meg az egyház
vezetősége. 1922-től 1928-ig tanított községünkben majd nyugalomba vonult és elköltözött Rudabányáról. Az 1928/29. tanévben már Hugyina László lett a tanító. Őt követték Gál Ferenc, majd később Torkos Béla kántortanítók. 1940. november 15-től Vincze István lett a református egyház tanítója. A római katolikus iskoláról kevesebbet tudok. Irattári anyagának nagy része megsemmisült a háborús események alatt. Egy pár osztálynaplójuk maradt meg az iskola irattárában. A szendrői iskolamúzeum adatai között úgy olvashatjuk, hogy ez az iskola a múlt század vége 4
felé létesült. 1883-ban a régi iskolaépületet az egri érsek újjáépíttette. Tanítói közül ismertek: Lokczán József, Lehoczky József és Farkas János. A húszas évek végén rövid ideig két tanerős is volt a katolikus iskola. A bányatársulati iskola a szülők kérésére 1886/87-ben épült. Egy tantermet és egy tanítói lakást építettek. Az iskola első tanítója Dudaskó Jakab volt. 40 tanulója volt az induláskor. Az évek folyamán a tanítók és tanulók létszáma folyamatosan nőtt. 1900/1901. tanévben már két tanerős lett ez az iskola, 158 tanulóval. 1901/1902-ben már három tanulócsoport tanul, 1907/1908-tól már 4 tanulócsoportos lesz az iskola, 1945/1946-tól már 6 tanerő dolgozik ebben az iskolában. 1948-tól közös igazgatás alá kerül a három jellegű (ref., r.k., társulati) iskola. Ebben az évben történt az iskolák államosítása. A kevés tanterem miatt délelőtt és délután is tanítottunk. Kialakult a szakos oktatás. Új szaktanárokkal bővült a tantestületünk. A régi tanerők közül is több tanító tanult tovább, szaktanári képesítést szereztek. Megépült az iskolaépület új szárnya. Minden tanszakot elláttak a szükséges, korszerű felszereléssel, szemléltetési eszközökkel. Évfolyamonként kialakításra került az ének-zene és matematika tagozat. Az edelényi járásban elsőként Rudabányán létesült ének-zene tagozatos osztály. A régi kollégák jó munkájának és a tanulók szorgalmának köszönhetően a kulturális és tanulmányi versenyeken az iskola diákjai kiemelkedő eredményeket értek el. Igen szépen tükrözte az előbbieket a továbbtanulási felvételek sikeressége. Tanulóink bejutottak a kívánt felsőbb iskolákba. Sokan diplomások lettek. Kis országunk közelebbi és távolabbi településein jó munkásokká, jó szakemberekké váltak. Van közöttük orvos, mérnök, ipari és mezőgazdasági szakember és számos pedagógus is. (óvodától egyetemi tanárokig) Mindannyian hálásan gondolnak régi iskolájukra, ahol az első lépéseket tették, ami után mai munkahelyükre juthattak. A helyi németek (bulénerek) története A bulénerek története a XII. századra nyúlik vissza. A Felvidék területére (Szepes megye) ebben az időben kerülnek az első német telepesek. A szomszédos Torna megyében már jelentős számban éltek németek. A szepesi németeknél két nagy csoportot lehet megkülönböztetni: a dél-szepességi, vagy gründler és a felső-szepességi németséget. A dobsinai német beszélt nyelv a délszepesi nyelvjárással rokon. A dobsinai német nép nyugati német (a Rajna középső folyásának vidékéről), keleti-középnémet (az Érchegység nyugati vidékéről) és bajor (Stájerország vidékéről) származó népcsoportok keveredésével keletkezett, amit nyelvészeti, néprajzi és kultúrtörténeti adatokkal lehet igazolni.
5
A XIX. század második felében Rudabányán - hosszú évek után - ismét beindult a nagyüzemi vasérckitermelés. Ehhez helyben nem állt rendelkezésre elegendő szakember, ezért máshonnan kellett a szakképzett munkaerőt pótolni. A bányatársulat német érdekeltségű volt, a könyvvitele is német nyelvű, ezért szívesebben alkalmaztak német nyelvterületről érkező, illetve kétnyelvű munkásokat, akik a Monarchia különböző részeiből érkeztek, elsősorban a felvidéki Szepességből. Mivel többségük Dobsináról jött, ezért a helyi németség ehhez a városhoz kötődik leginkább. (Forrás: Kerekes Zita - Bulénerek Rudabányán a vasércbányászat tükrében 2005)
Telekes Béla Tagiskola Felsőtelekes ősi magyar település. Területét a Telekes patak szeli át. Telekes községre vonatkozó írásos adattal már a XIII. századtól rendelkezünk (Telekus néven). Két kis településkezdemény alakult ki: a birtok nyugati, Kánóval határos részén kialakult településrészből lett Felsőtelekes; a keleti, Szendrővel határos településrész lett Alsótelekes. A két településrész más-más birtokos tulajdona lett. A határt úgy húzták meg, hogy a közös templom éppen a határra kerüljön. Telekes elnevezéssel a XV. századtól találkozhatunk. A tatárjárás és a törökvilág pusztításait Felsőtelekes sem kerülte el. A megmenekült emberek a Templomka oldal alján telepedtek le újra, és a bányászat fejlődésével párhuzamosan egyre több család érkezett különböző helyekről (Pl. tót telepesek). A község a történelem folyamán több család birtokában is volt: Perényiek, Lóránttfy Zsuzsanna, Rákóczi család, gr .Gvadányi Ádám, gr. Csáki család. A falu közép-és újkori története szorosan összefüggött a rudabányai vasércbányászattal. A lakók nagy része bányamunkásként kereste kenyerét azokban az időkben, amikor az érctermelés virágzott, vagyis a XIII-XIV. században, valamint a külszíni nagyüzem vasércbányászat 1880-1985-ig tartó korszakában. 1873. május 4-én itt látta meg a napvilágot Telekes Béla, akit az irodalomtörténet a századelő kiemelkedő alakjaként és Ady Endre előfutáraként tart számon. Eredeti nevén Klein, 1891ben változtatta szülőhelyéről Telekes-re. Széleskörű műfordítói munkássága felöleli a világirodalom különböző korszakait és életműveit. Nevét viseli a község 1989-ben új iskolája, valamint utcát is neveztek el róla. Iskolánk aulájában állandó kiállítás van Telekes Béla
6
kézirataiból, levelezéseiből és munkásságából. A falu egy 1985-ben felavatott emléktáblával tiszteleg előtte.
1.2. Helyzetelemzés Gvadányi József Általános Iskola Az iskola, a tanulók társadalmi és szociális környezete: Rudabánya Magyarország északkeleti részén a Bükk és az Aggteleki karszt vidékén fekszik, hazánk egyetlen vasércbányájaként vált ismertté. 1967-ben a Vilmos-akna területén találták meg a Rudapithecus Hungaricus néven megismert ősmajmot, melynek korát 5-10 millió évre becsülik. Magyarország legjelentősebb antropológiai leleteként tartják nyilván. Az emberi törzsfejlődés egyik hiányzó láncszemét találták meg, ennek köszönheti tudományos világhírét. Községünk szülötte Gvadányi József költő. A település gazdaságilag elmaradott térségben található, a munkanélküliek aránya jóval meghaladja az országos átlagot. Jellemző a csupán munkanélküli járadékból és a szociális támogatásból élő családok magas száma. A vasércbánya bezárásával több, mint ezer munkahely szűnt meg. A néhány szakember az önkormányzatnál talál munkát. A lakóhelyen kívül munkát vállalók aránya viszonylag alacsony, ők főként a magasabban iskolázottak közül kerülnek ki. A munkanélküliségből adódóan folyamatosan megfigyelhető az anyagi háttér romlása az érintett családok körében. Középiskola nem működik, ezért a végzős diákok főleg Kazincbarcika, kisebb számban Miskolc középfokú oktatási intézményeiben tanulnak tovább. Az elmúlt évek beiskolázási eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy végzőseink a törvény előírásoknak megfelelően folytatják középiskolai tanulmányaikat Az iskolás tanulók létszáma 300 fő. Felsőtelekesről és Alsótelekesről 50 felső tagozatos tanuló jár iskolánkba. A szállításukról az iskolabusz gondoskodik. Más településről bejáró tanulók száma kevés. A felnőtt lakosság iskolai végzettségét tekintve döntő részben szakmunkás vagy szakképzetlen. Kevés a közép vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A szülők többségének igénye gyermeke minél magasabb szintű iskoláztatása. Ennek érdekében sokszor erőn felüli anyagi terheket is vállalnak. A településen élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól lényeges eltérést mutat. Az utóbbi években megfigyelhető a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben élő tanulók számának gyarapodása. Fentiekből logikusan következik, hogy az iskolai nevelő és oktató 7
munkának a tényekhez és várható tendenciákhoz kell igazodnia. Biztosítania kell a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, megadva minden lehetőséget arra, hogy tanulmányaikat sikeresen teljesítsék, megfelelő szintű ismereteket szerezzenek az egyes műveltségi területek anyagában. Hasonlóan fontos feladatnak tartjuk a tehetség kibontakoztatását, a jó képességű gyerekek fejlesztését, hogy minél magasabb szintű felkészültséggel folytathassák további tanulmányaikat. A szülők és az iskola kapcsolatát tekintve a családok többségének együttműködési készsége megfelelő. Külön fejezetben részletesen kifejtjük a kisebbségi oktatásra vonatkozó programunkat. Telekes Béla Tagiskola Iskolánk társadalmi háttere kedvezőtlen. A bányászat megszüntetése óta erős elvándorlás tapasztalható. Az ambiciózus fiatal szülők nagy része városokban költözött, jobb munka-és megélhetési lehetőség reményében. Ennek következtében évről évre kevesebb gyermek születik, ezzel ellentétben nőtt a nyugdíjasok és a munkanélküliek száma. A szülők iskolai végzettségében, a tanulók szociokulturális családi hátterében tükröződnek a már említett gondok. Jellemző az 1-2-gyermekes családmodell. Több gyermeket az alacsony iskolai végzettségű, de főleg a roma kisebbséghez tartozó szülők vállalnak, emiatt emelkedik iskolai számarányuk. Jól megfigyelhetően romlik a családok életszínvonala. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak a tagintézményben. A felújított iskola épületében 50 alsó tagozatos gyerek tanul. Alsótelekesről és Kánóról iskolabusz szállítja a tanulókat. Felvállaltuk az integrált oktatást. Emelkedik a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók aránya. Felzárkóztatásuk, a velük való egyéni foglalkozás legalább annyira kiemelt feladatunk, mint a tehetséggondozás.. Intézményünknek fel kell vállalni, hogy a település kulturális központja is legyen.
8
1.3. Intézményi adatok Hivatalos név: Gvadányi József Általános Iskola Székhelye: 3733 Rudabánya, Petőfi út 22. Típusa: általános iskola OM azonosító: 029060 KIK szervezeti azonosítója: 045012 Az intézmény vezetője: az intézmény élén az intézményvezető áll Az intézmény jogállása gazdálkodási helyzete: Önálló jogi személy, nem önálló gazdálkodású Az intézmény fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest Szalay u 10-14. Az intézmény alapításának éve: 1993. Az intézmény alapító okiratának -
száma: 33/2012.
-
kelte: 2012. június 1.
Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény tevékenységei: Szakágazat száma: 852010 Alapfokú oktatás Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) egész napos iskola formájában 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (integrált formában és külön erre a célra létrehozott csoportban) 852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)(német nyelvoktató és roma/cigány magyar nyelvű) 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (integrált formában és külön erre a célra létrehozott csoportban) 852023 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5.-8. évfolyam) (német nyelvoktató és roma/cigány magyar nyelvű) 9
855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 855915 Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése 855916 Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése
Tagintézmény hivatalos neve: Telekes Béla Tagiskola Telephely: 3735 Felsőtelekes, Telekes Béla út 1. 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852013 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) (roma/cigány) 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés 855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855913 Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése (roma/cigány)
2. Az iskola nevelési programja 2.1.Az iskolában folyó eszközei, eljárásai
oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
2.1.1.Alapelvek, értékek Iskolánk nevelő-oktató munkáját az alapvető emberi értékek, a nemzeti értékek, a környezeti értékek és a másság, a más népek iránti nyitottság hatja át. Alapvető emberi, nemzeti és környezeti értéknek tekintjük: -
a gyermeki egyéniség tiszteletét
-
a felelősségtudatot
-
a közösségi demokráciát
-
a pozitív jellemvonásokat, alapvető erkölcsi normákat
-
az általános műveltség szilárd alapjait 10
-
toleranciát, megértést, nyitottságot a másság, más népek, más kultúrák iránt
-
a beteg, sérült emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást
-
esélyegyenlőséget, a kiteljesedést, az emberi szabadságot
-
nemzeti hagyományainkat, nemzeti azonosságtudatunkat
-
az európai közösség kultúráját
-
a világnézeti és vallási sokszínűséget
-
fogékonyságot a környező természet értékei iránt
-
felelősséget a társadalmi és természeti környezetért
-
igényt a kulturált, esztétikus környezetért
2.1.2.Célok -
pedagógiai tevékenységünket a gyermek mindenek feletti érdeke vezérelje
-
őrizzük meg és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a kíváncsiságot, játékosságot, érdeklődést, nyitottságot
-
továbbra is adjunk teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának
-
vezessük át a gyermekeket – az életkori sajátosságok figyelembevételével – az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskola tanulási tevékenységeibe
-
biztosítsuk a hibázás jogát az elfogadó, nyugodt légkörrel, a bizalommal és a pozitív megerősítéssel
-
a testi és lelki egészség megőrzése érdekében segítsük elő a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását
-
tegyük fogékonnyá a tanulókat saját környezetük, a természet és a társas kapcsolatok értékei iránt
-
a kommunikációs készségek alakításával sajátítassuk el az alapvető viselkedési szokásokat, fogadtassuk el a magatartási és társadalmi normákat
-
a szellemi és fizikai fejlődés optimális feltételeinek biztosításával fejlesszük a problémamegoldás, kreatív gondolkodás képességét
-
teremtsünk valóságos tanulási környezetet, közvetítsünk elemi ismereteket, nyújtsunk alkalmazható tudást
-
jellemezze oktató-nevelőmunkánkat
a tevékenység-
és
gyakorlatközpontúság, a
fokozatosság és folyamatosság -
neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,
motiváltságú,
szocializáltságú
és
kulturáltságú
tehetséggondozás és a felzárkóztatás párhuzamos megvalósításával 11
gyerekeket
–
a
-
törekedjünk differenciált fejlesztéssel, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség maximális biztosítására különösen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében
-
ismertessük fel és fogadtassuk el önmaga és társai másságát
-
alakítsuk ki igényüket az egészséges életmód, a tartalmas szabadidős tevékenységek, az önművelés, és az élethosszig tartó tanulás iránt
-
fejlesszük az önálló tanulás és ismeretszerzés képességét egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kialakításával, hosszabb időkeret biztosításával
-
tudatosan fejlesszük jól működő képességeik, értékeik, adottságaik megismerését, reális önértékelésüket, erősítsük kudarctűrésüket, önbecsülésüket
-
korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazásával alakítsuk a kulcskompetenciákat, képességeket, alapvető készségeket, szokásokat
-
törekedjünk a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányára
-
az alapműveltség kialakításához fejlesszük a digitális írástudást, az információs kommunikációs technológia-továbbiakban IKT
használatát és az idegen nyelvek
ismeretét -
készítsük fel a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a felnőttlét kihívásaira, a jogok és kötelességek gyakorlására
-
fejlesszük a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket
-
fejlesszük a nevelőközösség módszertani kultúráját
-
integrált nevelő-oktatómunkánk célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságainak és korlátainak figyelembe vételével a legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt tegyük lehetővé, hogy a hiányzó vagy sérült funkciókat helyreállítsuk, kompenzáljuk, új funkciókat alakítsunk ki, az ép funkciókat bevonjuk a hiányzók pótlására.
-
azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatóak együtt, biztosítsuk adottságaiknak és korlátaiknak figyelembe vételével a külön csoportban történő nevelést-oktatást.
2.1.3.Feladatok -
a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon
12
-
sajátíttassuk el az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségű és minőségű műveltségtartalmakat
-
gazdagítsuk az érzelemvilágot, fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartást
-
alapozzuk meg tanulási szokásokat
-
sajátítassuk el az önálló ismeretszerzés technikáit, a feladat- és problémamegoldás módszereit
-
segítsük a gyerekeket tanulási nehézségeik leküzdésében, hátrányaik csökkentésében
-
erősítsük a humánus magatartásmintákat, a pozitív viselkedési szokásokat, biztosítsuk az elfogadó nyugodt légkört
-
elégítsük ki a gyermekek mozgásigényét a mozgáskultúra megalapozásával, fejlesztésével
-
fejlesszük alapkompetenciáikat, az olvasás, írás, számolás képességét, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítását, ha szükséges, speciális módszerek és a digitális pedagógia alkalmazásával
-
fejlesszük a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolathoz, illetve a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek
-
erősítsük a pozitív jellemvonásokat:
-
az önismeretet
-
a segítőkészséget
-
a szolidaritás érzését
-
az empátiát
-
az együttműködési készséget
-
a megbízhatóságot, a becsületességet, a szavahihetőséget
-
gyakoroltassuk a demokratikus normarendszert az elemi állampolgári ismeretek és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek elsajátításával tudatosítsuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a kortárs kapcsolatokban
-
építsük tovább az alapműveltséget az önálló tanulás és az önművelés
-
gyakoroltatásával, a képességek célirányos fejlesztésével, a közvetett kommunikáció gyakorlásával, a művészeti készségek fejlesztésével, a digitális írástudás elsajátíttatásával
-
biztosítsuk a tanulók felé a folyamatos visszajelzést teljesítményükről, magatartásuk és szorgalmuk minőségéről
-
a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskolai rendezvényekkel segítsük a tartalmas és személyiségüket gazdagító szabadidő-eltöltést
-
törekedjük a tanítási órák hatékony és maximális kihasználására 13
-
nyílt napok, bemutató órák szervezésével nyújtsunk betekintést oktató-nevelő munkánkba
-
a továbbtanuló diákjainknak szervezzünk középiskolai előkészítő programot
2.1.4. Eszközök A nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával. Az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő...). A nevelési módszerek különböző formáit, változatait is eszközöknek nevezik. Ezek a következők lehetnek: Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk: -
beszéd
-
beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos)
-
interjú
Nem nyelvi (non verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki. A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly), vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeinket. -
arckifejezés (mimika)
-
szemmozgás
-
tekintet
-
testközelség
-
térközszabályozás
-
testhelyzet, testtartás
-
mozdulatok (gesztusok)
-
kulturális jelzések
14
Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. a) technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: -
fejlesztő interjú,
-
fejlesztő beszélgetés.
b) szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: -
minta- és modellnyújtás
-
megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás)
-
szerepjáték
-
dramatizáló tevékenység
2.1.5. Eljárások Az eljárás a módszer konkrét megjelenési formáját jelenti. Ez függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelői aktivitástól. A nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Azokat kell kiválasztani, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: -
igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez,
-
igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához,
-
igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.
15
A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a: követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: a.) az oktatás valamennyi módszere b.) meggyőzés c.) minta d.) példa e.) példakép f.) példakövetés g.) eszménykép h.) bírálat i.) önbírálat j.) beszélgetés k.) felvilágosítás l.) tudatosítás m.) előadás n.) vita o.) beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei: a.) követelés b.) megbízás c.) ellenőrzés d.) értékelés e.) játékos módszerek f.) gyakorlás
16
A magatartásra ható módszerek: a.) ösztönző módszerek a.1) ígéret a.2) helyeslés a.3) bíztatás a.4) elismerés a.5) dicséret a.6) osztályozás a.7) jutalmazás b.) kényszerítő módszerek b.1) felszólítás b.2) követelés b.3) büntetés c.) gátlást kiváltó módszerek c.1) felügyelet c.2) ellenőrzés c.3.) figyelmeztetés c.4) intés c.5) tilalom c.6) átterelés c.7) elmarasztalás
Jutalmazás Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, példamutató magatartást tanúsít, tevékenységével hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez az iskola teljesítményének megfelelő dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. -
szaktanári szóbeli dicséret,
-
szaktanári írásbeli dicséret,
-
osztályfőnöki szóbeli dicséret,
-
osztályfőnöki írásbeli dicséret,
-
igazgatói írásbeli dicséret,
-
nevelőtestületi írásbeli dicséret.
17
A dicséreteket a tanulóifjúság és a nevelőtestület előtt ismertetni kell. Jutalomkönyv vagy díszoklevél kerül átadásra a tanévzáró ünnepségen: -
kiváló tanulmányi eredményért,
-
példás magatartásért,
-
példás szorgalomért,
-
közösségi munkáért,
-
kiemelkedő versenyeredményért.
A jutalmazás és büntetés alkalmazásánál indokolt esetben nem kell a fokozatok betartásához ragaszkodni. A magatartás és szorgalom érdemjegyek és osztályzatok megállapításánál figyelembe kell venni a jutalmazásokat és a büntetéseket. Ettől csak a nevelőtestület határozata alapján lehet eltérni. A jutalmazásokat, büntetéseket minden esetben az ellenőrző mellett az osztálynapló „megjegyzés” rovatába is be kell vezetni. Büntetés Azt a tanulót, aki viselkedésével az iskola rendjét megzavarja, a házirend rendelkezéseit megsérti, büntetésben kell részesíteni. A büntetés formái: -
szaktanári figyelmeztetés,intés, megrovás
-
osztályfőnöki figyelmeztetés,intés, megrovás
-
igazgatói figyelmeztetés,intés, megrovás
-
fegyelmi tárgyalás során: nevelőtestületi
megrovás,szigorú megrovás, meghatározott
kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, kizárás A büntetéseket az osztályfőnöki megrovással bezárólag az osztályközösség előtt, ettől súlyosabb esetben a tanulóifjúság és a nevelőtestület előtt ismertetni kell.
18
2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk Pedagógiai Programja a Nemzeti Alaptantervben( továbbiakban NAT) leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: -
a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,
-
valamint az ezekre épülő differenciálás.
E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: -
a különböző szintű adottságaikkal
-
az eltérő mértékű fejlődésükkel
-
az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal
-
egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel
-
szervezett ismeretközvetítéssel
-
spontán
tapasztalataikkal
összhangban
minél
teljesebben
bontakoztathassák
ki
személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett – kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: -
műveltségét
-
világszemléletük, világképük formálódását
-
társas kapcsolatát
-
eligazodásukat saját testükön, lelki világukban
-
tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
Pedagógiai Programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez
szükséges
olyan
követelmények
meghatározása,
amely
ösztönzi
a
személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: -
Az iskola Pedagógiai Programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának.
-
Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat.
19
-
Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
Pedagógiai Programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó
részéről,
amelyben
a
tanulók
tudásának,
képességeinek,
egész
személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe kell venni, hogy az oktatás-nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: -
a megismerési vágy fejlesztése
-
a felfedezési vágy fejlesztése
-
a tanulási kötelességtudat fejlesztése
-
a tanulási módok optimalizálása.
A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -
a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése
-
a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival
-
élményszerű pozitív minták felkínálása
-
szociális kommunikáció fejlesztése
-
együttműködési képesség fejlesztése.
Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -
a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal
-
a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során
-
önellátási képesség fejlesztése
-
önmegismerő képesség fejlesztése.
A szakmai képzés, alkotóképesség alapozása területén elvégzendő feladatok: -
a szabályhasználat képességének fejlesztése
-
tanórán kívüli szakkörök az alkotó tevékenység fejlesztésére
-
tapasztalati alkotóképesség alapozása és fejlesztése.
20
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok megvalósulásának színterei: -
tanórai nevelés
-
tanórán kívüli nevelés
-
iskolán kívüli nevelés
Az iskolai nevelés feladatai az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában az iskola szellemiségének minden késztetésében valamennyi tevékenységében érvényesítendők. -
az iskola elfogadó, nyugodt légköre lehetővé teszi a zökkenőmentes átmenetet az óvodából az iskolába
-
tanulóink pedagógiailag igényes, magas szintű oktató-nevelő munka során sajátítják el az elemi ismereteket
-
tanulóink
kulcskompetenciáit,
alapvető
készségeit,
képességeit,
az
életkori
sajátosságaiknak megfelelően fejlesztjük -
tanulóink elsajátítják az alapvető viselkedési szokásokat, elfogadják a társadalmi normákat, pozitív beállítódásokat, s ezek beépülése mindennapi kommunikációjukban, viselkedésükben tetten érhető
-
kialakul a tanulókban az egészséges életmód és a kulturált szabadidő eltöltésének igénye
-
az iskola biztosítja az optimális feltételeket a szellemi, fizikai fejlődéshez, önálló ismeretszerzéshez
-
a tehetséggondozás és felzárkóztatás során minél több tanulónk jut el saját képességei maximumára
-
a digitális írástudás felhasználói és alkalmazói szinten minden tanuló számára elérhető tanulóink minden segítséget megkapnak hátrányaik leküzdéséhez, a továbbtanuláshoz és a társadalomba való beilleszkedéshez
-
tanulóink rendelkeznek önmaguk és a társak másságának pontos ismeretével, a megértéssel, a türelemmel, ha elkerülik és elítélik mások hátrányos helyzetével való visszaélést
-
a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése növeli önbizalmukat és kudarctűrő képességüket, a gyermekek sérülésétől függően felkészíti őket az önállóság általuk
-
elérhető szintjére
-
az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére
-
oktató-nevelőmunkánkban kiemelt szerepet kapnak az együttneveléshez szükséges módszerek 21
-
az iskola párbeszédet alakít ki minden szülőkkel
-
az intézményben létezik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer
-
nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya, illetve csökken az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya
-
csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt kikerülők száma az iskolai rendszerből
-
az országos kompetenciamérések eredményei – a pedagógiai hozzáadott érték figyelembe vételével – az országos átlagot elérik.
-
nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű fiatalok száma
-
alkalmazásra kerül az intézmény egészét érintő mérési forma, valamint a szülői elégedettséget visszajelző eljárás
A sikerkritériumok mérésének eszközei, módszerei: -
elégedettségvizsgálatok: szülői, tanulói interjú, kérdőívek
-
továbbtanulási mutatók
-
tantárgyi mérések, tesztek
-
Difer-mérés, beszédvizsgálat, percepció-vizsgálat, pedagógiai- és pszichológiai
-
mérések
-
megfigyelés
-
szociometria készítése osztályfőnöki óra keretében
országos kompetenciamérés
Speciális feladataink a tanulói összetétel következtében: -
olyan habilitációs, rehabilitációs tevékenységrendszer kidolgozása, amely figyelembe veszi a fogyatékosság típusát, súlyossági fokát, kialakulásának idejét, a tanuló sajátosságait, a társadalom integrációs elvárásait
-
sajátos nevelési igényű tanulóinknál sérülés-specifikus egyéni fejlesztési tervek alapján történő oktatás
-
a tanulásban akadályozottak és más fogyatékosok fejlesztése a sérülés-típusához igazodó csoportos és egyéni oktatással-neveléssel, melynek során kiemelt hangsúlyt helyezünk a sérült funkciók korrekciójára
-
a tanulók értelmi fejlesztése a sérülés súlyosságához alkalmazkodva
-
a sérült kommunikáció különböző szintjeinek korrekciója, fejlesztése a sérülés típusától és súlyosságától függően
-
hallásgondozás és beszédnevelés a hallássérültek számára 22
-
mozgásfejlesztés, korrekció a sérülés típusától és súlyosságától függően
-
a követelmények teljesítéséhez az egyéni haladási ütemet figyelembe vevő, rugalmas, időkeret biztosítása azon tanulók számára, akiknél az évfolyamra meghatározott követelmények teljesítése akadályozott
-
sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel biztosítani az egyes tantárgyakhoz kötődő képesség- és készségfejlesztés, a tevékenységek bővülő körét
-
a szülők és az iskola között olyan kapcsolat megteremtése, ahol a nevelési feladatok megvalósításában partnerként vesz részt a szülő
-
a tanulási zavarok (olvasási, írási, számolási gyengeség) esetén speciális terápiás módszerek alkalmazása.
2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. Legfontosabb célunk: -
Minden tanuló ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához nélkülözhetetlenek.
-
Ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit.
-
Sajátítsa el azokat az ismereteket, tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek.
-
Legyen nyitott és megértő a különböző szokások, kultúrák, vallás és a másság iránt.
-
Váljon érzékennyé a környezet állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.
-
Legyen jellemző rá a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés.
-
Tudjon társaival, és a felnőttekkel adott témáról anyanyelvén szabatosan kommunikálni.
23
-
Ismerje meg a leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülési módjait.
-
Kapjon
kellő mennyiségű ismeretet a káros
függőségekhez
vezető
szokások
kialakulásának megelőzéséhez. -
Tanuljon meg tanulni.
-
Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére.
-
Az azonos érdeklődésű közösségek erősítése (erdei iskola, témahét, projektek, stb.)
A család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek a közösségi nevelés területei. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: -
a tanórák
-
szaktárgyi órák
-
osztályfőnöki órák
-
tanórán kívüli foglalkozások:
-
egész napos iskola, napközi, tanulószoba
-
séta, kirándulás
-
szakkörök
-
diákönkormányzati munka
-
szabadidős tevékenység
-
tanulmányi kirándulások
-
színházlátogatás
A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: -
a tananyag elsajátítása, a tanulás tanítása
-
segítse a tanulók kezdeményezéseit,
-
járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,
-
a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel,
-
biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának,
-
fejlesztésének segítésére,
-
mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,
-
ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására,
-
alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelv, 24
-
ösztönözze a tanulókat abban, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményalkotás és kifejezés álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,
-
adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,
-
fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,
-
fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre,
-
adjon átfogó képet a munka világáról,
-
a változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny)
-
a tanulás támogatása.
Tanulók együttnevelésének tudatos megszervezése -
kölcsönös segítségnyújtással
-
közösségi ellenőrzéssel
-
tanulmányi- és munkaerkölcs erősítésével
A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A diákönkormányzatok a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. Feladata: -
Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel.
-
Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése.
-
A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.
-
Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése.
-
A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése.
-
Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját sikereire, s amely értékeli más közösségtől megkülönböztető tulajdonságait.
-
A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében.
-
Indokolt esetben iskolagyűlés összehívása.
25
A tanórán kívüli közösségfejlesztés színterei -
a diák önkormányzati munka
-
a szakkörök
-
az egész napos nevelés szabadidős tevékenységei
-
napközi
-
tanulószoba
-
séta, kirándulás
Tennivalóink: A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai -
a közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése
-
a közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával (irodalmi, zenei, képzőművészeti, kézműves, kulturális foglalkozások)
-
képességeik, szociális motívumaik (szociális kompetenciájuk) fejlesztése, hogy a gyerekek kapcsolataikat alakítani tudják,
-
képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket.
2.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus: -
napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük;
-
tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;
-
tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; 26
-
a
lemaradó
tanulók
számára
felzárkóztató
foglalkozásokat
szervez,
egyéni
segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; -
gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;
-
a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;
-
rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;
-
az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;
-
a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;
-
az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;
-
a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el;
-
fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;
-
biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;
-
feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése;
-
tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;
-
különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglalkozások megtartása során;
-
a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;
-
a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; 27
-
a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;
-
a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;
-
megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor;
-
az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;
-
foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket;
-
állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik
A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. -
a tanítási órákra való felkészülés,
-
a tanulók dolgozatainak javítása,
-
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
-
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
-
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
-
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
-
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
-
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
-
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
-
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
-
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
-
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
-
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
-
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
-
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
-
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 28
-
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
-
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
-
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
-
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
-
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
-
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
-
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – a munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai: Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése és fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a 29
gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi - emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Nem szükséges minden órát ebben a megszokott környezetben tartani, lehet színhely: könyvtár, múzeum, közösségi ház, vagy éppen a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői: -
Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.
-
Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
-
A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.
-
Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret).
-
Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.
-
Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.
-
Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.
30
.Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: -
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
-
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
-
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
-
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
-
Szülői értekezletet tart.
-
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
-
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
-
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkatársával.
-
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
-
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
-
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
-
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
, 2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény Értelmező rendelkezések fejezet 4. § definiálásában kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
31
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló(2013.09.01-től) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Iskolánk helyzetéből adódóan magas a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, és a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. A kudarcok csökkentésére irányuló tevékenységnek sokoldalúnak kell lennie. Alsó tagozat A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás a Szakszolgálattal. A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti komplex pszichológiai és pedagógiai mérés). Fejlesztőpedagógus,
gyógypedagógus,
logopédus
egyéni
és
kiscsoportos
fejlesztőtevékenysége: -
A részképesség-zavarok esetén a következő területeket célozva az alábbi eljárások segítségével végezzük a fejlesztő munkát:
-
Többirányú részképesség-fejlesztés
-
Beszédfejlesztés, logopédiai foglalkozások
-
Szenzoros-integrációs
terápia,
mozgásfejlesztés
a
hiperaktív,
figyelem-
és/vagy
magatartászavarral küzdő tanulóknál, sajátos nevelési igényű tanulóknál -
Csoportra és egyénre szabott fejlesztő program kidolgozása és alkalmazása a tantárgyak tanmenetébe építve
-
Osztályon belüli differenciálás
32
-
A csoportos, páros és egyéni munkaformák előtérbe állítása
-
Tanulópárok kialakítása (jobb képességű - nehezebben haladó), egymás segítése
-
Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe
-
Felzárkóztatás korrepetáláson (speciális feladatok, fejlesztő eszközök, játékok, számítógép segítségével)
Felső tagozat -
A 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése (hospitálás, követelmények összehangolása)
-
Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele
-
Önismeretre nevelés
-
A másság elfogadására nevelés
-
Az osztályban tanító pedagógusok team- munkája
2.5.1.Sajátos nevelési igényű tanulók csoportja Sajátos nevelési igényű tanulók inkluzív nevelése: A sajátos nevelési igényű tanulókat (tanulásban akadályozott, beszédfogyatékos, hallássérült, testi fogyatékos és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési és tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók) a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján egyéni fejlesztési terv alapján neveljük. Számukra a rehabilitációs foglalkozásokat intézményen belül igyekszünk biztosítani. A Pedagógiai Programban foglaltak természetesen vonatkoznak a sajátos nevelési igényű csoport tanulóira is. Szükségesnek tartjuk rögzíteni azokat a specialitásokat, amelyek a tanulók megváltozott tanulási képességeihez kapcsolódnak. Az iskola saját Pedagógiai Programja és Helyi Tanterve elkészítésénél figyelembe vette a Nemzeti Közoktatási Törvény ide vonatkozó előírásait, a fogyatékosokra vonatkozó irányelveket, a nevelés-oktatás helyi célkitűzéseit, lehetőségeit, a szülők és a fenntartó iskolai neveléssel kapcsolatos elvárásainak megfelelően, a tanulók képességeihez igazodva. A rudabányai általános iskolában a sajátos nevelési igényű tanulók 1-8 évfolyamon történő oktatása a számukra külön szervezett csoportba zajlik. Lehetőség szerint A Helyi Tanterv és Pedagógiai Program megtervezését a mostani állapotra tekintettel állítjuk össze, de a csoport mobilitását és heterogén összetételének változását figyelembe véve, az adott, későbbi 33
tanévekre szóló esetleges változások (tanulónkénti, évfolyamonkénti összetétel) miatt a módosítások tervezése fennáll az adott tanévre szólóan. Az aktuális változásokat tanév elején a tanmenetben rögzítjük. Az oktatás speciális területéről van szó, melyet a megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az arra rászoruló tanulók részére biztosítunk. Cél- és feladatrendszer: A sajátos nevelési igényű tanulókra is vonatkozik az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott cél- és feladatrendszer, de teljesítését a nemzeti köznevelési törvény. irányelvei alapján valósítjuk meg. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének legfőbb célja a társadalom által elfogadott viselkedésnormák elsajátíttatása és képességeiknek megfelelő minél magasabb tudásszint elérése, mely lehetővé teszi a továbbtanulást, az alapvizsgára való eredményes felkészülést, valamint a társadalomba való beilleszkedést. Tárgyi feltételek: A tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, megfelelő területű és komfortfokozatú tantermekkel, valamint a nevelés-oktatáshoz szükséges legalapvetőbb eszközökkel az intézmény rendelkezik. Az eltérő tantervű Helyi Tantervben külön nem jelöljük az egyéb tárgyi feltételeket, mert a normál tanterv által felsorolt eszközök az sajátos nevelési igényű csoport számára is biztosítottak. Törvényi feltételek: A sajátos nevelési igényű csoportba azok a tanulók kerülnek, akik esetében a megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozatot hoz, ennek alapján történik a tanulók további nevelése-oktatása. A hatályos oktatási törvény szabályozza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. de fontossága miatt szükségesnek tartjuk e helyen külön A fogyatékos tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A tanuló érdekében a gyermeket és szülőjét a jegyző kötelezheti, hogy jelenjenek meg szakértői vizsgálaton. A szakértői vizsgálat alapján a szülőnek joga, hogy gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írathassa be.
34
Az osztály kapcsolatrendszere Az sajátos nevelési igényű csoportba járó tanulók a tanórán kívüli foglalkozások alkalmával, valamint az iskola és a diákönkormányzat által szervezett programokon való részvétellel kapcsolódnak az intézmény életébe. Pedagógiai alapelvek: Az iskola Pedagógiai Programjában rögzítetteken túl a tanulók sajátos helyzetét figyelembe véve törekedni kell az alábbiakra: -
Egyéni bánásmód
-
Tanulói teljesítménynövekedés pozitív értékelése
-
Pedagógiai munka szeretetre való építése
-
A mindennapi életben felhasználható képességek fokozott fejlesztése
-
A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás
-
Sokszínű, változatos tevékenység
-
Általános emberi értékek elfogadása
-
Gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre alapozott oktatás.
A képességfejlesztés kiemelt területei: Kognitív képességek fejlesztése A tanulásban akadályozott ill. az enyhe értelmi fogyatékos tanulók kognitív képességeinek fejlődésében különböző mértékű elmaradás mutatkozik. Ez csökkenthető a kognitív képességek rendszeres fejlesztésével, melynek mélységét és ütemét mindig egyénre szabottan kell kialakítani. Mozgás fejlesztése A mindennapi élet praktikus feladatainak elvégzéséhez szükséges mozgások fejlesztése, gyakorlása. A helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások elsajátításának segítése, az egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása. Kommunikációs képességek fejlesztése Az összefüggő, nyelvtanilag helyes és kifejező beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése. Megfelelő olvasási technika kialakításával szövegértelmezés és önálló szövegalkotás képességének kialakítása szóban és írásban. Gondolkodási képesség fejlesztése 35
Az új és a már meglévő ismeret közötti kapcsolat kialakítása és a lényeges jegyek kiemeléséhez szükséges képességek fejlesztése. Az összehasonlítások megfogalmazására történő ösztönzés, a verbális kifejezés erősítése. Tanulási képességek fejlesztése Az önálló tanulási módszerek, technikák elsajátítása, gyakorlása. A mindennapi életben megjelenő ismeretek kapcsolása a tananyaghoz. A koncentráció fejlesztése. Értékelés A Pedagógiai Programban már meghatározottak szerint a Helyi Tanterv tantárgyanként tartalmazza a cél, követelmény, tartalom együttes rendszerét. Az értékelés igazodik a követelményben meghatározottak elsajátítási szintjéhez és a tanulók egyéni képességeihez. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: A művelődési anyag elsajátítása a minimális követelményeknek és az egyéni képességeknek megfelelően. A sajátos nevelési igényű tanulót, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érékelés és a minősítés alól. A tanuló részére az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök (pl. számológép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
2.5.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
36
Megvalósítási stratégia Tünetek, tünetcsoportok megállapítása: -
agresszív (a környezet felé forduló magatartászavar: rendbontás, nyugtalanság,hazudozás, bántalmazás, stb…)
-
a szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái)
-
regresszív (önmagára vonatkoztatva: visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk,érzékeny, autoagresszív)
-
szorongások, félelmek, önértékelési zavarok, tic
-
a kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség.
A magatartási rendellenesség okainak feltárása: -
környezeti (családi, iskolai okok)
-
organikus (idegrendszeri: szakember segítségének igénybevétele)
-
a lefolyás dinamikájának vizsgálata:
-
akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel)
-
krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, azok rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése)
A megoldás lehetőségei: -
kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja)
-
középsúlyos (pszichopedagógiára van szükség)
-
kúlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik)
A program elemei: Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. A magatartászavaros és nehezen nevelhető gyerekek az érzelmi-akarati sérültek közé tartoznak, akiknél az érzelmi, akarati élet zavart szenved. Alsó tagozaton: -
prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt)
-
az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása
-
egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája) 37
-
rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása)
-
a tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán
-
szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, stb.)
-
a szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása.
Felső tagozaton: -
4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése
-
a negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása
-
a pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása
-
társas- közösségi tevékenységek megszervezése
-
önismeretre nevelés
-
a fejlődés értékelése, új célok meghatározása
-
csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés
-
mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása.
-
differenciált tanulásszervezés
-
kooperatív technikák alkalmazása
-
tevékenységközpontú pedagógiák
-
individuális tanulás előtérbe helyezése.
-
az alapozó időszak elnyújtása.
-
fejlesztő értékelés
-
inkluzivitás (befogadó iskola, esélyegyenlőség)
-
a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal
2.5.3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.
38
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Indoklás (a helyzetelemzésből adódóan): Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő. A velük való foglalkozás jelentős erőfeszítéseket követel az itt dolgozó pedagógusoktól. Ebben a nehéz helyzetben különös gondot kell fordítanunk arra, hogy tehetséges tanítványaink – környezeti és szociális adottságaik miatt – nehogy elkallódjanak. A sok problematikus tanuló mellett kiemelt figyelmet követelnek. Tehetséggondozó programunknak lehetővé kell tennie, hogy kiemelkedő képességű tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek. A tehetséggondozás feladatai iskolánkban: -
az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig)
-
a folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt.
Megvalósítási stratégia A tehetség felismerése: Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív, egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A tehetség felismerésének eszközei: -
konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt
-
szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések)
-
személyi feltételek: a programot végző, vezető pedagógusok át- illetve továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása
-
tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása
A felismert tehetség fejlesztése: -
tanórán 39
-
osztályon belüli differenciálás
-
a választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása
Módszerek: -
képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok)
-
gyorsítás + dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program
-
gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése)
Tehetséggondozó órákon: Osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra. Szabadidőben: -
szakkörök
-
iskolai, járási, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés)
-
napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat
(környezeti-
bábozás,emberismeret,
és illem,
vizuális
kultúra,
kommunikáció,
vers-
színjátszás, és
meseírás,
drámajátékok, rejtvényfejtés-
készítés,művelődés, önművelés, barkácsolás, kézművesség, számítógépes és programozói ismeretek, sakk, sport, origami, zenei ismeretek) -
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
-
a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal.
A kompetencia alapú oktatás alkalmazása -
EU szintű tudás átadásával
-
a kompetenciák fejlesztésével
-
a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.)
40
-
a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás,differenciált tanulásszervezés,
kooperatív
technikák,
projektmódszer,tevékenységközpontú
pedagógiák) A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek: -
iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény
-
számítógép mint fejlesztőeszköz,
-
videó, zenei anyagok,
-
variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz
-
interaktív tábla
-
megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
Személyi feltételek: -
a tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes).
-
hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.
-
a tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös).
-
differenciálás heterogén csoportban.
-
a tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre,önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.
-
jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait.
-
továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.
-
a tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés,
-
nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése ill. annak igényének kialakítása.
41
2.5.4. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanulóval kapcsolatos pedagógiai tevékenység- Integrációs és képesség kibontakoztató felkészítés Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; halmozottan hátrányos helyzetű: az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 171-172§ -ban meghatározottak szerint az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából integrációs és képesség kibontakoztató felkészítést szervez, (IPR) amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. A képesség kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola -
a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
-
a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot,
-
a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.
A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. A képesség kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Az iskola igazgatója felveheti a képesség kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. 42
Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók létszámának harminc százalékát. A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, a indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét. A képesség kibontakoztató felkészítést az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg, amely szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A szervezet minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, továbbá a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanuló programnak megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez.
Integrációs Pedagógiai Program (IPR) bevezetéséből adódó feladatok -
az iskolába való bekerülés előkészítése
-
az óvoda-iskola átmenet segítése
-
heterogén osztályok kialakítása
-
kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek beépülése az intézményi munkába
-
eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
-
szociális kompetenciák fejlesztése.
-
tantárgyi képességfejlesztő programok
-
kommunikációs képességeket fejlesztő programok
-
közösségfejlesztő, közösségépítő programok
-
mentálhigiénés programok 43
-
előítéletek kezelését szolgáló programok
-
az integrációt elősegítő módszertani elemek megjelenése a tanórai munkában
-
az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
-
kooperatív tanulásszervezés
-
drámapedagógia
-
multikulturális tartalmak megjelenése a különböző tantárgyakban, illetve projektekben a továbbhaladás feltételeinek biztosítása – pályaorientáció, továbbtanulásra felkészítő program
-
együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése
-
szülői házzal
-
gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal
-
szakmai és szakszolgáltatókkal
-
középfokú oktatási intézményekkel
-
civil szervezetekkel
-
lemorzsolódás csökkentése
-
évfolyamismétlések számának csökkenése
-
tanulmányi eredmények növekedése
-
mérési eredmények javulása
-
továbbtanulási mutatók javulása
Személyiségjegyek fejlesztése -
önismeret, önértékelés fejlesztése, pályaorientáció
-
önbecsülés – önkritika – önbizalom
-
viselkedési normák elsajátítása, alkalmazása
-
kommunikációs képességek fejlesztése
-
jellem, személyiségformálás
-
az egyensúly, a harmónia megteremtése
A szocializáció fejlesztése -
tanulási technikák megtanítása
-
művelődés, önművelés
-
praktikus ismeretek elsajátítása
-
szabadidő igényes eltöltése
-
hagyományápolás 44
Szokásrendszerek alakítása -
szokások alakítása
-
egészséges életmódra nevelés
Programunk célja: -
a gyermekek személyiségének fejlesztése
-
szociális hátrányok leküzdése
-
a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése – prevenció
-
amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése.
-
mindezekhez
elengedhetetlen
feltétel
a
szülők,
az
iskola
dolgozóinak
és
a
gyermekvédelemmel foglalkozó szervek- Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat együttműködése. -
orvosi- védőnői hálózat
Feladatok -
ingyenes tankönyv biztosítása
-
ingyenes étkezés biztosítása
-
napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére
-
az Útravaló Macika programba történő bekapcsolódás erősítése
-
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit
-
meg kell keresni a problémák okait
-
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához
-
jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek
-
a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat
-
a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk
-
együttműködik a területileg illetékes: o pedagógiai szakszolgálattal o gyermekjóléti szolgálattal o családsegítő szolgálattal o polgármesteri hivatallal, járási gyámhivatallal, a kormányhivatallal o iskola orvossal
Felvilágosító munkánk a következő területeket érinti a családokban megjelenő nevelési gondok enyhítésére: 45
Életvezetési minták nyújtása, hogy tanulóink -
megismerhessék önmagukat és társaikat, megtanulhassák a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait,
-
tájékozódjanak a környezetükben, szerezzenek ismereteket a társas kapcsolatokról,
-
megbizonyosodhassanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről,
-
jártasságot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében,
-
fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét.
A testi egészség érdekében -
az egészség és az élet védelmét alapértékké kell tenni valamennyi tantárgy oktatásában,
-
meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a prevenció mint az egészség megőrzésének leglényegesebb elemének jelentőségét,
-
ki kell alakítanunk a helyes életviteli szokásokat,
-
az egészséges élet mintáinak tanításával be kell mutatnunk a testi egészséget
-
leginkább veszélyeztető rizikófaktorokat.
A mentális egészség érdekében -
el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit,
-
gyakorolni kell az alapvető kommunikációs formákat,
-
meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stressz-helyzeteket,
-
el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben,
-
ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak,
-
határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására,
-
törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre.
Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában: -
felzárkóztató foglalkozások,
-
tehetséggondozó foglalkozások,
-
az indulási hátrányok csökkentése,
-
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
a pályaválasztás segítése, 46
-
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
-
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
-
a családi életre történő nevelés,
-
napközis és tanulószobai foglalkozások,
-
az iskolai étkezési lehetőségek,
-
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
-
a tanulók szabadidejének szervezése ( tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),
-
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
-
szülőkkel való egyeztetés,
-
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
A mentori rendszer működtetése A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal ( lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor: -
önként vállalja ezt a koordinációs munkát
-
egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza,
-
konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében,
-
tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,
-
szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,
-
a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),
-
kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,
-
segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,
-
kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel,
-
a három havonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét
-
saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól.
-
elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök személyében kerülnek megbízásra.
A három havonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer – a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: 47
A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlődési terv alapján történő haladását, fejlődését három havonként értékelni kell, amelyre meg kell hívni a tanulót, a szülőt, mennyiben szükséges, az ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat munkatársát.(a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét, valamint részt vesz rajta az osztályfőnök, az intézmény vezetője vagy helyettese, illetve az IPR menedzsment egy tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel vagy helyettesével). Az értékelésről jegyzőkönyvet vagy feljegyzést kell készíteni, azt alá kell íratni valamennyi résztvevővel, s amennyiben a szülő nem volt jelen az értékelésen, meg kell azt küldeni számára. 2.5.5. Gyermek- és ifjúságvédelem 1997-ben jelent meg a XXXI. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, és az 1998-as a családok támogatásáról szóló törvény. Mindkettő a megelőző tevékenységet helyezi előtérbe. Célja, hogy a gyermeknek alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve kell hozzájutnia a személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve e gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: -
ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon
-
tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,
-
kulturális programokon való részvétel anyagi támogatása,
-
kedvezményes ebéd biztosítása,
-
javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.
2.5.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában.
48
Ehhez először elemeznünk kell azokat a károsan ható tényezőket, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: A családi mikrokörnyezet: -
a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok
-
a túlságosan alacsony egy főre eső jövedelem
-
a kulturális helyzet (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, a(z) (ön)művelődés lebecsülése...)
-
családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok...)
-
a család élete, a családtagok magatartása (kevés közös élmény a szülőkkel, helytelen nevelési módszerek)
-
a gyermek nem megfelelő helyzete a családban
-
a szülők kifogásolható erkölcsi magatartása (az iskola munkájának lebecsülése, közömbösség vele szemben, rendezetlen életmód...).
A családi házon kívüli környezet: -
az utca, lakókörzet negatív hatásai
-
helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyerekcsoportokkal, felnőttekkel.
Az iskolai környezetben: -
a tanulók nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben
-
nagy létszámú tanulócsoportok
-
szociálisan hátrányos helyzetű tanulókból álló tanulócsoport.
Iskolánkban nő a munkanélküli illetve az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért már a tendencia kialakulásának kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Nevelési Programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. 49
A szakaszos, konkrét tervezést évente meg kell ismételni. A program célja segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Szociális szempontból hátrányos helyzetűek: -
családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek
-
családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek
-
iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek
-
csonka családban felnövő gyermekek (elvállt szülők, árva, félárva gyerekek)
-
munkanélküli szülők gyermekei.
Átmenetileg hátrányos helyzetűek: -
áttelepült, beköltözött (új) tanulók
-
tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
A hátrányos helyzetű tanulókat az osztályfőnökök és a családsegítő szolgálat tartja nyilván. A nyilvántartásokat minden tanév-előkészítés során egyeztetni kell. A szülőkkel és a gyermekjóléti szolgálattal az osztályfőnökök, a polgármesteri hivatallal az iskolavezetés tartja a kapcsolatot. Az alábbiakban számba vesszük azokat a tevékenységi formákat, amelyek segítségével csökkenthetjük a szociális hátrányokat: -
felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése
-
drog- és bűnmegelőzési programok (DADA)
-
mentálhigiéniás programok
-
pályaorientációs tevékenység
-
táborozások, kirándulások, országjárások
-
felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon (értesítés, kábeltelevízió, levél...)
-
helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése
-
motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön.
-
kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal
-
a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása 50
-
táborozási hozzájárulások
-
ösztöndíjak
-
pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon
-
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek eszközeinek szervezett formában történő egyéni vagy csoportos használata
-
rendszeres kapcsolattartás a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális szempontból hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
2.6. Tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézményi döntési folyamatban Az intézmény tanulói diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé. A diákönkormányzat tisztségviselői: a) Gyermekvezetők: -
osztályonként egy-egy osztálytitkár;
-
az önkormányzat gyermekvezetője; aki képviseli az intézmény diákközösségét.
b) Felnőtt segítők, vezetők: -
önkormányzat vezetője
A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezetők továbbítják a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. 51
Döntési joga van: -
a diákság közösségi életének tervezésében
-
szervezésében
-
ellenőrzésében és értékelésében
-
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
Véleményezési joga van: -
a házirend kialakításában,
-
az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben
-
a tanév rendjének meghatározásában;
-
a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában;
-
a meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben;
-
a tanulók jutalmazásában, büntetésében;
Javaslattevő joga van: -
minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben
-
a diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is, melyek a következők: o tanulói ügyelet o védnökségi munka
Osztályönkormányzatok tevékenysége: A végzett munka utáni elismerési módozatok: -
Jó tanuló- jó sportoló, amely elismerésre a tantestülettel együtt teszünk javaslatot
2.7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formáit A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a
-
diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a
-
diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az
-
osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
52
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn
keresztül írásban)
tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
-
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein
A szülők és a pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok: Családlátogatás Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Célja: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, Feladata: -
a szülők tájékoztatása
-
az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
-
az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
-
a helyi tanterv követelményeiről,
-
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
-
gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
-
a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
-
az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
-
a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.
53
Fogadó óra Célja: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap az iskolában tanulók szüleinek Célja: a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. A leendő első osztályosok szüleinek Célja: az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Írásbeli tájékoztató Az iskolában tanulók szüleinek Feladata:a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A leendő elsősök szüleinek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája:
a
szokásos
módon
elhelyezett
fontosabb
információk
faliújságokon,honlapon a minél többirányú figyelemfelhívás céljából. Kapcsolattartás az IPR keretében
54
közzététele
a
Az Integrációs Pedagógiai Program szerinti képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben résztvevő tanulók esetében: A felkészítésben részt vevő tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő haladását, fejlődését háromhavonként értékelni kell, melyre meg kell hívni: -
a tanulót,
-
a szülőt,
-
az ifjúságvédelmi felelőst,
-
indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét,valamint részt vesz rajta
-
az osztályfőnök,
-
az intézmény vezetője vagy helyettese, illetve
-
az IPR menedzsment egy tagja (ha nem esik egybe az intézményvezetővel vagy helyettesével).
A háromhavonta történő értékelés szempontjai: -
valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek,
-
ok-okozati összefüggések felderítése,
-
fejlődési irány kijelölésre kerüljön,
-
további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés.
-
3 havonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor
Menete: -
mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,
-
tanítók,
fejlesztő
pedagógusok,
ifjúságvédelmi
felelősök,
szakmai
beszámolók,
családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni), -
eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),
-
megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).
Egyéb partneri kapcsolatok: -
iskolaorvosok
-
iskolai védőnők
55
-
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
-
Pedagógiai Szakszolgáltató Központ
-
Gvadányi József Művelődési Ház
-
Bányászattörténeti Múzeum
-
Teleház
-
Gvadányi József Könyvtár
-
Városi Önkormányzat
-
Rudabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat
-
Bóbita Óvoda
-
Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
-
Diamond Dance Alapfokú Művészeti Iskola
2.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 2.8.1.A vizsgaszabályzat célja és hatálya Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2010.(VIII.31.) 64§ -78§ foglalt rendelkezések alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga -
követelményeit,
-
részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és
-
az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, a) akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni - ezen tanulók osztályozóvizsga kötelezettségéről a nevelőtestület a félévi/illetve év végi osztályozó értekezleteken dönt, a vizsgát a nevelőtestületi döntés után teszik a tanulók b) akik magántanulók, vendégtanulók c) akik intézményünkkel tanulói jogviszonyban nem állnak, de itt kívánnak vizsgát tenni A b),c), pontban felsorolt tanulóknak az osztályozó vizsgára a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint kell írásban jelentkeznie. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Egy tantárgyból több év osztályozó vizsgája is letehető, de csak különböző napokon. 56
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság határozata alapján hozott igazgatói határozat figyelembevételével történik a vizsgára bocsátás és a vizsga szervezése. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: -
osztályozó vizsgákra
-
különbözeti vizsgákra
-
javító vizsgákra vonatkozik
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -
aki osztályozóvizsgára jelentkezik
-
akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít
-
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít
-
aki magántanuló
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira -
akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
-
illetve aki vizsgakérelmet ad be intézményünkhöz.
Intézményünk házirendje értelmében – a megfelelő feltételek fennállása esetén – diákjaink magántanulóként is teljesíthetik tanulmányi kötelezettségüket. A magántanulói státusz igazgatói határozattal jön létre. A magántanulók félévkor és évvégén osztályozó vizsgát tesznek annak az osztálynak a Pedagógiai programban meghatározott órahálója szerint, amely osztályba beírták. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha jogszabályi változások lépnek fel.
57
2.8.2. Az írásbeli vizsga szabályai A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. Ha a vizsgatárgynál szóbeli és írásbeli vizsga is van, az írásbeli vizsga előfeltétele a szóbelinek. A szóbeli vizsga csak akkor tehető, ha az írásbelin legalább 20%-ot elér a vizsgázó. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként -
negyvenöt perc,
-
magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén szövegértés feladatlap kitöltése 60 perc, szövegalkotás 90 perc .
A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: -
az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
-
lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
-
engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.
Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető. A rendelet 69§-a szabályozza továbbá:
58
-
az
írásbeli
vizsgán
elkövetett
esetleges
szabálytalanság
kezelését
és
annak
következményeit, -
a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,
-
a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését,
-
a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését.
Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. Az iskola igazgatója jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy amennyiben
a
vizsga
javítóvizsgaként
került
megszervezésre,
a
vizsgát
vagy
eredménytelennek nyilvánítja. 2.8.3. A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a rendelet 70-71§-a részletesen ismerteti. Ezek alapján alakítottuk ki saját szabályainkat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz, vagy kap tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.
59
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: -
a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,
-
engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen,
-
ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.
Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanságok esetében az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 2.8.4. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: -
testnevelés
-
informatika
-
ének-zene
-
rajz és műalkotások elemzése
A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. 60
A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni.
2.8.5. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai program helyi tanterv található követelményrendszerével. Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. A szóbeli és a gyakorlati vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Akár egy, akár több vizsgarészt tartalmaz a vizsgatárgy, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0 – 33 % elégtelen 34 – 50 % elégséges 51 – 74 % – közepes 75 – 90 % – jó 91 – 100 % – jeles Vizsgatárgyak, vizsgarészek Vizsgatárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika Történelem Idegen nyelv Biológia Fizika Természetismeret
Évfolyam
Írásbeli X X X X X X X X 61
Szóbeli X X X X X X X
Gyakorlati
Környezetismeret Földrajz Kémia Ének-zene Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel
X X X X
X X X X X X
X X X
Osztályozó vizsga tantárgyai (magántanulók illetve 250 órát meghaladó mulasztás esetén) 1-4.évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, 4.évfolyamon idegen nyelv is 5-6.évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem,idegen nyelv 7-8.évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, biológia, fizika, földrajz, kémia Egy adott tantárgyi óráról 30%-ot meghaladó mulasztás esetén:az adott tantárgyból Vizsgaidőszakok: -
javítóvizsga: augusztus 15. – augusztus 31. között
-
osztályozó vizsga: a tanév helyi rendjében meghatározott két időszakban
Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Jelentkezés a vizsgákra: -
A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, az iskolában, írásban jelentkezhet vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).
-
A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság előtti vizsga).
Jelentkezés független vizsgabizottság előtti vizsga -
osztályzat megállapítás céljából
62
a tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követő 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. -
javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához.
A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótló vizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézményegység vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni!
63
A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból legalább elégséges osztályzattal a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy javító vizsgán teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményrendszerét nem teljesítette. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja. 2.9. A tanuló felvételének és átvételének helyi szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is. 3. Az első osztályban történő beiratkozáson be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát
-
lakcímkártyát 64
-
TAJ kártyát
-
ha a gyermek tartós beteg, az ezt igazoló orvosi szakvéleményt
-
ha gyermekvédelmi támogatásban részesül, az erről szóló érvényes határozatot
-
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)
-
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,
4. Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: a) ha a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással, vagy ha e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. 5. Átvétel feltételei, eljárási rendje: -
A szülő kérvényt nyújt be, mellyel indokolja iskola változtatási szándékát.
-
A tanuló bemutatja a bizonyítványát, a tanév megkezdése után érkezők a tájékoztató füzetüket is, annak hiányában az előző iskola igazolását a tanév során szerzett érdemjegyeiről, illetve szöveges értékeléséről.
-
Az igazgatóhelyettes az osztályfőnökökkel való egyeztetés után, szükséges esetben szaktanári
véleményezéssel
megvizsgálják,
hogy
korábbi
tanulmányai
alapján
beilleszthető-e a tanuló az iskolában működő tanulócsoportok valamelyikébe. -
A felvételről a konzultációt követően az igazgató dönt.
-
A felvételt az iskola befogadó nyilatkozat kiadásával igazolja, melyet a kibocsátó intézmény részére szóbeli tájékoztatása után eljuttat.
Elutasításra körzeten kívüli tanuló kerülhet. A jelentkezést követően megvizsgáljuk: -
az átjelentkezés okát
-
a tanuló magatartás és tantárgyi osztályzatait
65
-
az adott évfolyam és ezen belül az osztályok létszámát
-
az osztályok összetételét ( SNI-s, BTM –s szakértői véleménnyel rendelkezők száma)
-
az osztályban tanított nyelvet és annak óraszámát
-
a jelentkező tanuló meglévő tanulócsoportjainkba illeszthetőségét
Ezek után szóbeli egyeztetés történik a szülővel. Átvétel esetén az osztályba sorolásról az igazgató dönt, az érintett osztályfőnökök véleménye alapján. A szükséges feltételek meglétének hiányában a gondviselőt szóban tájékoztatjuk a felvétel elutasításáról.
Az iskola helyi tanterve külön egységként szerepel. A záró rendelkezéseket a helyi tanterv végén helyeztük el.
Rudabánya, 2013. március 27.
Csehné Kovács Judit igazgató
66
