I. I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
5
1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Általános alapelvek 1.2. Pedagógiai célok 1.3. Pedagógiai feladatok 1.4. Oktatási célok és feladatok 1.5. Pedagógiai eszközök és eljárások
5 5 6 6 6 7
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
8
3. A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 3.2. A tanulók egészségfejlesztését szolgáló tevékenységformák 3.3. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, illetve események 3.4. Az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségének igénybe vétele 3.5. Drogprevenció 3.6. Együttműködés a szülőkkel 3.7. Külső kapcsolatok 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1. A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok 5.2. A szakoktatói és gyakorlati oktatói munkakör keretében ellátandó feladatok 5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai: 5.4. A segítő osztályfőnök feladatai 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása, integrációja 6.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, integrációja 6.1.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása 6.2. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok 6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE
1
10 10 10 11 11 11 11 11 12
13 13 13 14 15 16 16 16 18 21 21 22 24 25
8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 8.1. A nevelőtestületi információáramlás szabályozása 8.2. Kapcsolattartás a tanulókkal 8.3. Kapcsolattartás a szülőkkel 8.4. Egyéb kapcsolatok
25 25 25 26 26
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI 9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái 9.2. Alkalmassági és szóbeli felvételi vizsga
26 26 27
10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI
27
11. FELMENTÉS AZ ÓRALÁTOGATÁS, A TANTÁRGY TANULÁSA, ILLETVE AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL
28
12. A TANULÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE KÜLFÖLDI TANULMÁNYOK MIATT
29
13. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV
29
II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1.1. Tantárgyszerkezet és tartalmi szabályozás 1.2. Óratervek 1.3. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga
30 30 30 31
31
2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
31
3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 3.1. A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 3.2. A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 3.3. A szakképző évfolyamok pedagógiai feladatainak megvalósítása
32 32 32 33
4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
33
5. VÁLASZTHATÓ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésének elvei 5.2. A tanórán kívüli tevékenységek köre 5.3. A tanórán kívüli tevékenységek értékelése 5.4. A pedagógusválasztás szabályai
33 33 34 34 34
2
6. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK, AZ ISKOLA ÁLTAL VÁLLALT FELKÉSZÍTÉS 7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 8. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 8.1. A számonkérés, az értékelés és minősítés alapelvei 8.2. Az ellenőrzés funkciói 8.3. Az ellenőrzés, számonkérés módjai 8.4. Értékelés 8.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése 9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 10. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG 11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 12. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI 12.1. Az intézmény egészségnevelési programja 12.2. Az intézmény környezeti nevelési programja 13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 14. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 14.1. Elismerések és jutalmak 14.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek
III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA 1. Az iskolai szakképzés általános céljai 2. Szakmai óratervek, tanterveket és szakmai képzési programok
IV. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK
35 35
35 35 36 36 38 40 42
42 42 43 43 43 44
45 45 46
46 47 47
47
1. PROJEKTNAPOK 2. HAGYOMÁNYOK 3. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK
47 48 48
4. DRÁMA ÉS SZÍNJÁTSZÁS PROFILÚ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OSZTÁLY 5.1. Idegennyelvi képzés a NYEK évfolyamon 5.2. Informatika képzés a NYEK évfolyamon 5.3. Egyéb tantárgyak a NYEK évfolyamon
49 50 50 51
3
V. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI, RENDJE
51
1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE
51
2. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI 2.1. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása 2.2. Az otthoni (házi) feladatok
52 52 52
VI. FELNŐTTOKTATÁS (ESTI TAGOZAT)
53
1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
53
2. A FELNŐTTOKTATÁS ISKOLÁNKBAN
53
3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS
54
4. A BESZÁMOLÓK (SZÁMONKÉRÉS) ÉS A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSA
54
5. TANTÁRGYI RENDSZER, ÓRATERVEK, FELKÉSZÍTÉS
54
VII. ZÁRÓDOKUMENTUMOK
54
1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI
54
2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATI MÓDJAI, ELFOGADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE
55
VIII. LEGITIMÁCIÓ
56
IX. MELLÉKLETEK
57
1. ÓRATERVEK 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA 3. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 4. SZAKMAI ÓRATERVEK, TANTERVEKET ÉS SZAKMAI KÉPZÉSI PROGRAMOK
4
I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1. Általános alapelvek Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát alapvetően kell meghatározniuk az általános emberi értékeknek, a demokrácia értékeinek, a nemzeti és az európai értékeknek. Iskolánkat létrejötte óta a demokratikus légkör és a diákok érdekeit figyelembe vevő szemlélet jellemzi. Emellett fokozatosan törekszünk arra, hogy tanulóink értsék természeti és társadalmi környezetük jelenségeit, követni tudják és gyakorolják a demokratikus érdekérvényesítés módjait, hogy ezt követve aktívan vegyenek részt mindennapi életük alakításában. Alapvető célunk, hogy a hozzánk felvett tanulókat kulturált környezetben, nyugodt légkörben eljuttassuk az érettségi, illetve a szakmai vizsgáig. A felsőfokú tanulmányokra alkalmas és ennek érdekében tenni akaró, a tanárokkal partnerként együttműködő diákokat felkészítjük a továbbtanulásra. A szigorúan vett szaktárgyi munka mellett fontosnak tartjuk a tanórán kívüli színvonalas elfoglaltságok megszervezését (illetve az azokra való orientálást), amelyekkel a polgári életforma tartalmasságára, az igazi emberi értékekre hívjuk fel diákjaink figyelmét. A különböző tárgyak tananyagának összehangolásával kívánjuk elérni, hogy tanulóink az általuk tanult nyelv országainak irodalmát, gazdasági és tudományos eredményeit mélyrehatóan megismerjék. A fenntartói költségvetési támogatás függvényében támogatjuk a külföldi tanári és tanulói cserekapcsolatokat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy miként formálódik diákjaink szellemi, lelki háttere az iskolában töltött évek során. A nyitottság, a tolerancia, a kreativitás, az önképzés igényének felkeltése jelentik nevelőmunkánk alapelveit. A célunk gondolkodó, testileg és lelkileg egészséges nemzedék oktatása és nevelése, amit igényes tanári és osztályfőnöki munkával kívánunk elérni. Igyekszünk segíteni diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt és felkészült szakemberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra, valamint egészséges életvitelre képes emberré válhatnak. Arra törekszünk, hogy tanulóink elsajátítsák a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait, melyekre később biztonságosan és hatékonyan építhetik az új ismereteiket, valamint hogy életük során legyenek képesek művelt, kulturált emberként viselkedni és helytállni, tudásukat, fogékonyságukat, empatikus és kommunikációs készségüket érvényesíteni emberi kapcsolataikban és leendő munkahelyükön. A demokrácia értékrendjére építve olyan magatartásformákat kívánunk kialakítani diákjainkban, melyeknek gyakorlásával az egyén és a köz érdekei egyaránt, egymást nem kizárva érvényesíthetők. Fontos szerepet szánunk a nemzeti értékeknek, hagyományoknak, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, tiszta értékrendek képviseletének, közvetítésének, törekszünk a világnézeti pluralizmus és semlegesség érvényre juttatására.
5
1.2. Pedagógiai célok A társadalmi környezet − az iskolahasználók, a munkaerőpiac − igényei megkövetelik, hogy az iskola feleljen meg a modern világ igényeinek. Ezért az iskola célja az, hogy kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni tudó embereket képezzen. Ehhez folyamatosan olyan iskolai tartalmakat kell közvetíteni és olyan formák között, melyek gyorsan képesek reagálni a társadalom változó igényeire. Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, – bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett – egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának. Ugyancsak kiemelt fontosságúnak tekintjük, hogy mind tanulóink, mind pedagógusaink a kor igényeinek megfelelő műszaki-technikai-informatikai érdeklődéssel, tudással, intelligenciával rendelkezzenek. Ezért szorgalmazzuk, hogy az informatika, a média eszközei és lehetőségei az oktatási-nevelési folyamatoknak egyre inkább mindennapos, gyakorlottan használt tényezői legyenek. 1.3. Pedagógiai feladatok A legfontosabb feladat a nevelés, a képességek fejlesztése, hogy az általánosan művelő oktatás és a szakmai képzés szerves egységben szolgálja az iskolahasználók elvárásait. Ennek megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni: o Érvényesíteni az esélyegyenlőség és a képesség szerinti differenciálás elvét: az iskola profiljának keretei között biztosítani kell az eltérő adottságú és motivációjú tanulóink számára az ismeretek bővítésének, a képességek és készségek fejlesztésének lehetőségét. o Igazodni a tanulók egyéni adottságaihoz, fejlettségéhez, fejlődési üteméhez: egyaránt biztosítva a szükséges felzárkóztatást, valamint a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulók tehetséggondozását. o Meg kell találni a tanulási kudarcokat csökkentő, ösztönző, lehetőleg egyénhez igazodó, korszerű nevelés-oktatás módszereit, eszközeit. o Együttesen kell érvényesíteni a személyiség-, tevékenység- és teljesítményközpontú nevelés-oktatás eredményességét meghatározó pedagógiai eszközöket. o Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást ösztönző, cselekedtető pedagógiai ráhatások módjainak alkalmazását. o Biztosítani kell az iskolán, illetve az iskolarendszeren belüli átjárhatóság lehetőségét (pl. évfolyamismétléssel, vagy szükség esetén különbözeti vizsgával). o Törekedni kell a pedagógiai munka megújítására, az eredményesség javítására. 1.4. Oktatási célok és feladatok A tantervekben meghatározott célokkal összhangban az iskola oktatási céljai, illetve feladatai: o az alapismeretek rendszerezése, a tantárgyi követelmények kiszélesítése, elmélyítése o az általános műveltség megalapozása, annak kiszélesítése, megerősítése, továbbépítése o a szakmai orientáció, a szakmai képzés megalapozása o a záróvizsgákra történő eredményes felkészítés 6
o o o o o o
a felsőfokú tanulmányokra felkészítés az önálló tanulás képességének kialakítása; a munkába állásra történő felkészítés a folytonos önképzés igényének kialakítása A tudásközvetítés a tanulás tanítására is terjedjen ki (különösen a 9-10. évfolyamon) A középiskolában, a technikusképzésben és a szakképzésben kiemelten kell törekedni a kreativitás fejlesztésére.
Kimeneti célok és feladatok: o A tanulók képességének és érdeklődésének megfelelő általános ismeretek, jártasságok, készségek, alkalmazásképes tudás, illetve kompetenciák kialakítása, komplex személyiségfejlődés. o A tanuló szerezhesse meg az általa választott iskolai végzettséget és szakképzettséget az általános ismeretek mellett azokat az ismereteket is, amelyek elősegítik a munkaerőpiacon való jobb érvényesülés lehetőségét (pl. társadalmi, gazdasági, vállalkozási ismeretek, minőségbiztosítás, idegen nyelv, informatika stb.). o A tanuló kapjon olyan szakmai alapokat, amelyeknek birtokában képessé válhat az új technológiák, gépek, berendezések alkalmazására, a felnőttképzésbe való eredményes bekapcsolódásra (átképzés, tanfolyam stb.) a továbbtanulását biztosító felkészültséget. A felsorolt célok megvalósításának, a feladatok eredményes elvégzésének természetesen alapvető feltétele, hogy az iskola céljaival, törekvéseivel, módszereivel, pedagógusaival a tanuló azonosuljon, vállalja a kötelességeit és törekedjen a megfelelő mértékű együttműködésre. 1.5. Pedagógiai eszközök és eljárások Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközeinek, eljárásainak kiválasztásakor figyelembe kell venni: o a tanulók életkori sajátosságait o a pedagógus személyiségét (pedagógiai kultúrája, felkészültsége, stílusa, egyénisége stb.) o a pedagógiai szituációt és annak tartalmát o az alkalmazás hatékonyságát A pedagógusok esetében feltételezetten meglévő, a tanulóknál pedig kialakítandó jártasság az eszközhasználatban meghatározza a nevelés-oktatás során a tanár-diák kapcsolatokat, a pedagógiai eljárások, módszerek érvényesülésének hatékonyságát. Az iskola pedagógiai kultúrájának szélesítéséhez az alábbi eszközök, technikák állnak rendelkezésre: o Nyelvi eszközök, nyelvhasználat: a nevelés-oktatás egyik nagyon fontos eleme, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz. Elvárás a pedagógusoktól a magyar nyelv helyes használata, a szép, igényes magyar beszéd, továbbá ezek megkövetelése a tanulóktól is. Tanulóink kommunikációs készségeinek alacsony szintje indokolja a nyelvhasználat valamennyi formájának alkalmazását: tartalmát tekintve: szabad beszélgetés, irányított beszélgetés szervezettségét tekintve: spontán és tervezett formáját tekintve: egyéni és csoportos
7
o Nem nyelvi eszközök: szélesítik és szintén színesítik az információcserét. Az arckifejezés, a tekintet, a testhelyzet, testtartás és térközszabályozás, gesztusok és egyéb kulturális szignálok segítenek a kölcsönös, valamint az értő figyelem kialakításában és fenntartásában. o Szociális technikák (fejlesztő beszélgetés, minta- és modellnyújtás, megerősítés, szerepjáték stb.): a tanulók a felnőttektől tanulják el, ezért fontosak mind a családi, mind az iskolai minták. A leghatékonyabban alkalmazható módszerek: o A meggyőzés, felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló o A tanulói tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás o A magatartásra ható módszerek: ösztönző: ígéret, helyeslés, biztatás, elismerés, osztályzat, dicséret, jutalmazás kényszerítő: felszólítás, követelés, parancs, büntetés o Gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, tilalom, elmarasztalás
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség fejlesztésére iskolai körülmények között többféle „társas mezőben”: tanár-osztály (csoport), tanár-diák, diák-diák, valamint – közvetetten a tanár-szülő viszonyrendszerben van lehetőség. A személyiségfejlesztés legtöbb formája és módja csak a közösségfejlesztéssel összekapcsolódva alkalmazható. Az értelmi, az érzelmi, az erkölcsi, az akarati, a kommunikációs, az állampolgári, a hazafias, a testi, a mentálhigiénés stb. nevelés, illetve fejlesztés leggyakoribb színterei a tanítási órák (és gyakorlatok). Ezekhez kisebb, de nem kevésbé fontos mértékben járulnak az egyéb együttlétek, pl. a szakkörök, az iskolai rendezvények (diáknap, szalagavató, klubdélután, kirándulások stb.) és a diák-tanár közötti személyes beszélgetések. Az iskolai személyiségfejlesztés fő célja, hogy megtartsa, erősítse, javítsa a tanulók azon személyiségjegyeit, melyek segítik a konstruktív és eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek birtoklását, hozzájáruljon a bennük rejlő fejlődési, önfejlesztő és önmegvalósítási, önbecsülési képességek kibontakozásához, az önálló ismeretszerző, problémamegoldó, önkifejezési szándék és képesség erősítéséhez, a test, az értelem, a lélek és az erkölcs harmóniájához. A különböző tantárgyi és egyéb keretek között arra törekszünk, hogy tanulóink minden fontos − értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési − képességét fejlesszük, hozzájáruljunk életmódjuk motivációik, szokásaik helyes kialakításához. A tanulók személyiségfejlesztése során − a tantervekben is megjelenítetten − az alábbi értékeket tekintjük meghatározóknak: o Általános értékek: az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom stb.) a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, tolerancia stb.) 8
az intellektuális értékek (ismeretekre törekvés, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség, tanulási képesség, tanulási technikák) a munka önmegvalósító és társadalmi értéke o
Testi nevelés: a testmozgás, a testi képességek fejlesztése és karbantartása (fizikum, állóképesség) iránti igény erősítése a testnevelés órák, a diáksportköri élet, a tömegsport és a város sportolási lehetőségeinek kihasználása a mozgáskultúra fejlesztése (pl. ösztönzés a tánciskolán való részvételre) az egészséges táplálkozás, öltözködés, életmód, életvitel a tisztálkodás, a testápolás iránti igény fejlesztése az egészséget veszélyeztető tényezők, illetve élethelyzetek (dohányzás, alkohol, drogok stb.) elkerülése és megelőzése
o Értelmi nevelés: az érdeklődés, a megismerési vágy erősítése az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése problémamegoldó gondolkodásra való késztetés o Akarati nevelés: a szorgalom, a céltudatosság, a tevékenység-, illetve alkotásvágy, az igényességre, a jó teljesítményre való törekvés, a siker és az elismerés akarásának, az önfejlesztés igényének erősítése o Erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek követésére való késztetés a humanizált társadalom- és világkép értékeinek (hazaszeretet, egyetemes emberi jogok, emberi méltóság, a hazai és egyetemes kultúra értékei stb.) bemutatása o Közösségi-szociális nevelés: megfelelő szociális szokások, szabályok, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség jelentőségének tudatosítása pozitív szociális szokások kialakítása (biztonságos iskolai életrendet, életvitelt biztosító, kiszámítható és átlátható magatartási szabályok alapján) pozitív szociális minták felkínálása, személyes példamutatással, történelmi, irodalmi, közéleti személyiségek szociális viselkedésének feldolgozásával a szociális kommunikáció és érdekérvényesítés képességének fejlesztése a segítőképesség fejlesztése, olyan légkör kialakítására való törekvéssel, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység az együttműködési képesség fejlesztése, tanórai és tanórán kívüli együttműködési formák alkalmazásával o Környezeti nevelés: a természeti és az épített környezettel kapcsolatos környezettudatos magatartás kialakítása (értékeink védelme, a környezetszennyezés elkerülése) az iskola belső és külső környezetének védelmére való ösztönzés o Kommunikációs nevelés: a szóbeli és az írásbeli kifejezőkészség, a beszédértés, a rajzolvasás és a rajzi ábrázolás fejlesztése a durva, közönséges érintkezés beszéd tiltása
9
azon viselkedési normák, alapkövetelmények elsajátíttatása, amelyek részint magasabb fokú önismeretet, önuralmat, fegyelmezettséget, részint kulturáltabb iskolai és iskolán kívüli viselkedést eredményeznek az önkifejezési (előadói, szövegalkotó, improvizációs) képességek fejlesztése, szereplési lehetőségek (iskolai rendezvények, ünnepélyek, szavalóverseny, iskolanap, Kisfaludy Napok stb.) biztosításával.
3. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A testi és lelki egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek felmérni, illetve megismerni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módjait. El kell érni, hogy alkalmazzák a megszerzett ismereteket: aktívan cselekedjenek saját egészségük érdekében. 3.1. Az intézmény egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: o a tanulók egészségük megőrzése és védelme érdekében rendelkezzenek korszerű ismeretekkel és az azok alkalmazásukhoz szükséges készségekkel, jártasságokkal o a tanulóknak az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – elsősorban az alábbi területeken közvetítjük az egészség megőrzésével kapcsolatos ismereteket: biológia, élettan betegségek és megelőzésük, az egészségérték tudatosítása az életkorral járó biológiai és mentálhigiénés tudnivalók és teendők életvezetés, életforma, életmód változtatási lehetőségek, döntési helyzetek konfliktusok kezelése a helyes táplálkozás, túlsúlyosság alkohol- és kábítószer fogyasztás, drogprevenció dohányzás környezeti hatások, a környezet védelme aktív, mozgásgazdag életmód, sport személyes higiénia szexualitás, a társkapcsolatok egészségügyi vonatkozásai Az egészségnevelés szerves része a lelki egészség javítása. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy fejlesszük tanulóink o önismeretét o kudarctűrő képességét o kapcsolatteremtési képességét o akaraterejét 3.2. A tanulók egészségfejlesztését szolgáló tevékenységformák: o o o o
a mindennapos testnevelés megszervezése (elsődlegesen testnevelés órák) a tömegsport foglalkozások külső sportegyesületi tevékenység a biológia, kémia, munka- és környezetvédelem tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin a helyi osztályfőnöki tantervben tanévenként legalább 10 órát az egészséges életre nevelésre, illetve egészségvédelemre kell fordítani.
10
3.3. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások, illetve események: o tanévenként legalább egy egészségvédelmi projektnap megszervezése Az egészségvédelmi projektnap programja az ismeretterjesztő, felvilágosító foglalkozásokon túl az egészséges táplálkozást bemutató, illetve népszerűsítő termékbemutatót, véradást és különböző (pl. újraélesztési, csecsemőgondozási stb.) bemutatókat, illetve gyakorló foglalkozásokat tartalmaz. o tanévenként egy kerékpáros nap szervezése o a különböző szervezetek, egyesületek által szervezett kerékpáros rendezvények népszerűsítése, az azokon való részvétel szervezése (Liszt Ferenc kerékpártúra, városi autómentes nap, Critical Mass rendezvények stb.) o városi egészség- és környezetvédelmi programokon való részvétel o véradás szervezése 3.4. Az iskolaorvos, illetve a védőnő segítségének igénybe vétele: o a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata A vizsgálatokról a szülők a szülői értekezleteken az osztályfőnökök közvetítésével tájékoztatást kapnak. o egészségvédelmi tárgyú osztályfőnöki órák megtartása, melyeknek kiemelt témái: a testmozgás, a sport jelentősége a gyógytorna, gyógytestnevelés fontossága, célja az egészséges életmód a káros szenvedélyek (megelőzés) a depresszió okai, következményei, megelőzése családtervezés, a család szerepe, funkciói a nemi betegségek, meddőség, megelőzés a fogamzásgátlás betegségek megelőzése (különös tekintettel a daganatos betegségekre) önvizsgálat, szűrővizsgálatok lelki egészség, stresszkezelés a társas kapcsolatok és a lelki egészség az egészséges és az egészségtelen táplálkozás o tanfolyamok szervezése: elsősegélynyújtó tanfolyam csecsemőgondozás tanfolyam dinamikus jóga órák (diákoknak és pedagógusoknak, egyéni érdeklődés és jelentkezés alapján) 3.5. Drogprevenció Iskolánk elkészítette drogprevenciós programját, melynek fő célja, hogy a nem drogozó fiatalokat visszatartsa a szerek kipróbálásától. 3.6. Együttműködés a szülőkkel A szülők körében felvilágosító tevékenységet folytatunk (szülői értekezleteken, kiadványok útján), továbbá a gyermekük testi és lelki egészségét szolgáló együttműködési formák megteremtésére törekszünk. 3.7. Külső kapcsolatok Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, lebonyolításában és egyéb tevékenységekbe való bevonásával segítik a közösségi munkát. 11
Az egészségügyi ellátás, a szűrővizsgálatok és testnevelési csoportba sorolás szabályait a Házirend tartalmazza.
4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola egyik legfontosabb nevelési feladata a tudatos közösségfejlesztés. Sikerének alapja a pedagógusok tudatossága, igényessége, következetessége. A közösségi lét folyamatában alakíthatók, fejleszthetők a tanulókban azok a képességek, készségek (empátia, tolerancia, szolidaritás, kooperativitás, türelem stb.), melyek biztosítékul szolgálnak későbbi társas kapcsolataikban is, különös tekintettel a munkahelyi csoportokra. A közösségi élet iskolai színterei: o tanítási órák és gyakorlatok o tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök) o iskolai rendezvények o osztályrendezvények (pl. szalagavató) o a diákönkormányzat munkájában való részvétel (ODB, Diáktanács) o kirándulások o diákönkormányzati programok o sportrendezvények A különböző színtereken megvalósuló tevékenységek hozzájárulnak az egyén közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a másság elfogadásához, megtanítanak az együttműködő stratégiák alkalmazására, az egyéni és a közösségi érdekek, törekvések összehangolására, a közösségi értékek elfogadására és tiszteletére. A közösségfejlesztés nemcsak a pedagógusokra, hanem az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozóra feladatot ró: megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, a tanulókkal és egymással való érintkezésükkel jó vagy rossz példát mutatnak a diákoknak. A közösségfejlesztés eredményessége érdekében az intézmény minden dolgozójának arra kell törekednie, hogy a tanulók o ismerjék meg a társas együttélés alapvető szabályait o ismerjék meg a nemzeti és az egyetemes kultúra fontos értékeit o sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, az iskola, a lakóhely, a szülőföld, a haza, nemzetiségek, a kisebbségek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az velük való azonosuláshoz vezetnek o legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt o legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt, tudatosuljon bennük a környezeti válság megakadályozásának, az élő természet fennmaradásának és a társadalmak fenntarthatóságának fontossága o életmódjukban legyen meghatározó a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés o szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésében és megoldásában
12
o legyen képesek az egyre fejlődő multimédiás környezetet megérteni és azt értelmesen, hasznosan, szelektíven használni o tudjanak társaikkal és a felnőttekkel higgadtan, tárgyszerűen érvelve, a másik véleményét is tiszteletben tartva kommunikálni o alakítsák ki magukban a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 5.1. A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok: o A tanév tanítási tevékenységének megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, osztályonként. o A tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny-előkészítés stb.) megtervezése a tanévre. o Felkészülés a tanítási órákra. o A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. o Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése. o Gondoskodás a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. o Az osztálynapló (elektronikus napló) vezetése. o A helyettesítési rend, illetve szükség szerinti helyettesítés. o Az ügyeleti rend szerinti folyosóügyelet ellátása. o Szükség szerint tanulókíséret, illetve felügyelet ellátása. o Közreműködés a szakterületnek megfelelő szakmai munkaközösség tevékenységében. o Részvétel a nevelőtestület, az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösség értekezletein, valamint egyéb, a szaktárgy tanításával és a neveléssel kapcsolatos egyéb rendezvényeken. o Közreműködés az iskola munkatervében szereplő rendezvényeken. o A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. o Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai, módszertani továbbképzéseken, bemutató órákon, foglalkozásokon. 5.2. A szakoktatói és gyakorlati oktatói munkakör keretében ellátandó feladatok: o A gyakorlati oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése (a szakmai munkaközösséggel egyeztetve, a gyakorlati oktatásvezető irányításával). o A kiegészítő képzés, illetve egyéb tanórán kívüli oktatási formák (szakkör, versenyfelkészítés) tematikájának meghatározása, a tevékenység tervezése. o Bevezető foglakozások megtartása. o A tanulók ellátása megfelelő mennyiségű és minőségű munkafeladattal. o A tanulók munkájának figyelemmel kísérése, szükség szerint segítségnyújtás. o A gyakorlati oktatás helyének (kabinet) rendezett, tiszta, használatra alkalmas állapotban tartása. o A tanulók teljesítményének rendszeres és következetes ellenőrzése, értékelése. o A tanulói munkanaplók rendszeres figyelemmel kísérése, értékelése, érdemjegyek, osztályzatok megállapítása. 13
o o o o o o o o o o o
A csoportnapló vezetése. A munkavédelmi, baleset-megelőzési teendők folyamatos ellátása. Közreműködés a tanműhelyi feladatok műszaki előkészítő munkálataiban. Közreműködés a tanműhely gazdaságos működésének a hatás-, illetve munkakörébe tartozó feladataiban, az ésszerű anyag-, eszköz-, szerszám-, és energiafelhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. A helyettesítési rend, illetve szükség szerinti helyettesítés. Szükség szerint tanulókíséret, illetve felügyelet ellátása. Közreműködés a szakterület szerinti szakmai munkaközösség(ek) tevékenységében. Részvétel a nevelőtestület, az osztályfőnöki, szakoktatói és a szakmai munkaközösség értekezletein, valamint egyéb, a szaktárgy tanításával, a neveléssel kapcsolatos egyéb rendezvényeken. Közreműködés az iskola munkatervében szereplő rendezvényeken. A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről fogadóórán, illetve szülői értekezleten. Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai, módszertani továbbképzéseken, bemutató órákon, foglalkozásokon.
5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnök feladatai: o Éves munkájának tervezése során a tanév munkatervében megjelölt határidőig osztályfőnöki tanmenetet készít az osztályfőnöki munkaközösség ajánlása alapján. o Közvetíti osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a házirend előírásait. o Megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit. o Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket dicséri, jutalmazza, illetve dicséretüket, jutalmazásukat kezdeményezi. A szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén fegyelmező intézkedést alkalmaz, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez. o Felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért (osztályünnepség, klubdélután, szalagavató, szerenád stb.), ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz. o Felelős az osztálya viselkedéséért az iskolán kívüli, de az iskola által az osztály számára szervezett eseményeken (színház, mozi, hangverseny, osztálykirándulások stb.) is. Ezeken maga vagy a segítő osztályfőnök is részt vesz, vagy helyettesítéséről az iskolavezetés tudtával személyesen gondoskodik. o Felelős az osztály termének külleméért. Arra törekszik, hogy az legyen összhangban az iskola által közvetített értékekkel. o A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Naplóbejegyzések, anyakönyvek, bizonyítványok, egyéb tanügyi dokumentumok; a féléves és az év végi, valamint az osztályozó értekezletek előkészítésével kapcsolatos teendők, felmérések, statisztikai összesítések, érettségi adminisztráció, a tanulók mulasztásainak figyelemmel kísérése, dokumentálása, tankönyvigények felmérése, összesítése, kiemelt figyelmet igénylő tanulók felmérése stb.). o Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. A Pedagógiai Program, a tanári munkaköri leírás, a Házirend, a szaktárgyi programok és a tantestületi határozatok alapján figyelmezteti kollégáit kötelességmulasztásaikra (adminisztráció, dolgozatjavítás, a tanóra védelme, tantervi előírások stb.). A figyelmeztetés eredménytelensége esetén köteles az iskolavezetéshez fordulni. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a kiemelkedő szaktanári tevékenységről szintén tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket. 14
o Köteles megvizsgálni az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. o Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez. Az értekezletek témája a tanulók előmenetele, az egyes tantárgyak követelményeinek, a számonkérések módjának, rendszerének koordinációja, az osztály, illetve az egyes tanulók tanulmányi, fegyelmi helyzetének értékelése. Az értekezleten az osztályban tanító pedagógusok 2/3-ának jelen kell lennie. Az értekezlet napirendjét és időpontját az osztályfőnök legkésőbb két nappal korábban bejelenti a nevelési igazgatóhelyettesnek. Az értekezletről jelenléti ívet, emlékeztetőt, indokolt esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. o Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja. o Az éves munkatervében rögzített határidők szerint szervezi és adminisztrálja az osztály tanulóinak tanulmányi tevékenységével (pl. különböző vizsgák) és pályaválasztásával összefüggő tudnivalókat, illetve feladatokat. Ugyancsak szervezi és adminisztrálja a két utolsó évfolyamra vonatkozóan a tanulók vizsgákra, illetve tantárgyakra vonatkozó döntéseit, választásait (pl. emelt szintű képzésre, vagy érettségi vizsgára történő jelentkezés), valamint figyelemmel kíséri a vizsgaszint választásokat. o Rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel, kollégista tanulók esetén a tanulók nevelőtanárával is. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Tájékoztatással, tanácsadással segíti a tanulókat a pályaválasztásban. Az osztályfőnök és a szülők kapcsolatában meghatározó a Pedagógiai Program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala. A szülőket anyagilag érintő programok megvalósítására akkor kerülhet sor, ha azokat a tanév első szülői értekezletén a szülők kezdeményezik, valamint többségük (a szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint) megerősíti. o Az osztályfőnöki programban rögzítettek minőségi megvalósítása érdekében folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. o A tanulók egészségének védelmében kapcsolatba lép a szülőkkel (gondviselővel, nevelőtanárral), ha egy tanulón a testi vagy lelki károsodás bármilyen jelét észleli. o Szükség esetén konzultál az iskolaorvossal, illetve az iskola-egészségügyi szolgálat tagjaival, az iskola egészségnevelési programjában rögzítettek alapján. Különös gondot fordít az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. o Az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család megkeresésével személyesen is tájékozódhat. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével, a titoktartási kötelezettség betartásával. o Rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal, részben az osztályképviselők útján, részben a diákmozgalmat segítő pedagógussal együttműködve. 5.4. A segítő osztályfőnök feladatai: o A segítő osztályfőnök helyettesíti, támogatja az osztályfőnököt, aktívan részt vállal annak osztályfőnöki munkájában, a pedagógiai feladatok sikeresen és hatékony ellátásában. 15
o Az osztályfőnök alkalmi vagy tartós hiányzása esetén őt teljes körűen helyettesíti, az osztályfőnök adminisztrációs és nevelési feladatait ellátja. o Nagyobb rendezvényeken (pl. projektnap) részt vesz az előkészítésben és a lebonyolításban. 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6.1.1. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása, integrációja A sajátos nevelési igényű tanulók esetében az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részlegesen vagy nagymértékben sérültek, fejletlenek, e képességek fejleszthetősége pedig lassúbb ütemű és/vagy az átlagtól eltérő szintű. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a) mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, b) több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú integráló pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az integráció a sajátos nevelési igényű tanulóknak az ilyen nehézséggel, akadályozottsággal, illetve rendellenességgel nem küzdő tanulók közé való beillesztését, illetve beilleszkedését jelenti, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az SNI tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Intézményünk a korábbi városi tevékenységmegosztás (megállapodás) keretében az alábbi okokból sajátos nevelési igényű tanulók integrálását (együttnevelését, befogadását) végzi: a) az organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességek körében: mozgássérült siket b) az organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességek körében: diszlexia diszgráfia diszkalkulia diszfázia ép értelmű autista A sajátos nevelési igényű tanulókat − az integráció jegyében − nem elkülönítve, hanem minden tanórán többi tanulóval együtt neveljük-oktatjuk. Fontos, hogy a tanórán kívüli programoknak (színház, kirándulás stb.) állandó és egyenrangú résztvevői legyenek, úgy, hogy közben egyéni, egyedi képességeiket, tehetségüket is megmutathassák, és kapcsolatokat építhessenek.
16
Az iskola által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: o A sajátos nevelési igényű tanulók tanórai munkájának a megszervezésekor és a tantervi követelmények meghatározásakor figyelembe vesszük a tanulók speciális akadályozottságát, sérülését. o Ha szükséges, illetve lehetséges, a fejlesztő logopédiai és pszichológiai foglalkozásokat számukra a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal kötött együttműködési megállapodás keretében biztosítjuk. o A különböző kedvezményeket, mentesítéseket az intézmény igazgatója az érvényes jogszabályok előírásainak megfelelően biztosítja. Az iskola által biztosított további, egyénre szabott támogatások: o o o o o o o o o o o o o o
egyéni haladási tempó biztosítása, kevesebb és differenciált feladat adása hosszabb felkészülési idő biztosítása segédeszközök használatának biztosítása mentesítés egyes tantárgyak vagy tananyagrészek értékelése és minősítése alól, a tanuló képességéhez és tudásszintjéhez alkalmazkodó ismétlő-rendszerező foglalkozások a tananyagnak vagy bizonyos tananyagrészeknek a minimum követelmények szerinti gyakorlása, teljesítményértékelése valamint a továbbhaladás szempontjából való elbírálása felmentés egyes beszámolási formák alól (pl. írásbeli felelet helyett szóbeli számonkérés) felzárkóztatás bátorítás, segítés a társas kapcsolatok kialakításában beilleszkedésük figyelemmel kísérése, a peremhelyzet elkerülése érdekében önállóságuk erősítése, az önálló tanulási módszerek megtanítása, szorgalmazása énképük pozitív oldalainak erősítése méltányos elbírálás
Az integrációt, inklúziót (befogadást) elősegítő pedagógiai tevékenységek: o Pedagógusok továbbképzése: Célja, hogy a nevelőtestület képes legyen a nyitottságra, az együttnevelésre, a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására a sérüléshez, az elmaradás mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó oktatási-nevelési módszerek alkalmazására, a tantárgyi tartalmak módosítására a tanítást-tanulást segítő speciális eszközök használatára a tanórai foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatok beépítésére a támogató és a partneri kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák átvételére o Fejlesztőfoglalkozás: Célja a tanulási képességek, a kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése. o Szülői értekezlet, szülői fórum: Célja a befogadó szülői környezet kialakítása, társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése, az idegenkedés, az aggodalom mérséklése. A szülők közösségének a felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. 17
o Családkonzultáció: Célja a sajátos nevelési igényű tanuló szüleivel való együttműködés, kooperáció. o Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés, nevelőtestületen belül és külső partnerekkel, Szakértői Bizottsággal, Pedagógiai Szakszolgálati Központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal. Célja a kudarcot valló pedagógiai és szülői tanítási-nevelői módszerek áttekintése, a változás, változtatás módszereinek a megkeresése. Kiemelt fejlesztési feladatok: o Az énkép, az önismeret fejlesztése: erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztés az egész személyiségre irányuljon, a tanulóban reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön; ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, a tanulók állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű tanulók is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. o Információs és kommunikációs kultúra: a beszédükben akadályozott tanulók fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak. o Tanulás a fejlesztés tervszerű, tudatos felépítése (beszédállapot felmérés − egyéni terápiás terv stb.) o Testi, lelki egészség a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. o Felkészülés a felnőtt létre a szülők és a tanulók tájékoztatása a továbbtanulási lehetőségekről A sajátos nevelési igényű tanulók fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos dokumentációs feladatok: o A sajátos nevelési igényű tanulóval érkező szülői, szakértői dokumentumok, egészségügyi ellátási dokumentumok, szakvélemények, szakértői vélemények, javaslatok irattározása o A sajátos nevelési igényű tanuló fejlődésével, készség- és képességfejlesztésével öszszefüggő dokumentumok (határozatok, mentesítések, felmentések) összegyűjtése o A vonatkozó törvények és rendeletek részleteinek gyűjtése, az értelmezéshez szükséges szakszavak, fogalmak szótárának összeállítása az osztályfőnökök számára
6.1.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása, integrációja Tanulóink életkorából és a társadalmi környezetben bekövetkezett változásokból adódóan számos diák küzd beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. Ennek leggyakoribb okozói: az iskola18
váltás, a szülők egzisztenciájának romlása, a megnövekedett követelmények súlya, pszichoszexuális tényezők, a referenciacsoport megváltozása, új konfliktushelyzetek stb. A tünetek jelentkezhetnek kisebb vagy nagyobb mértékű magatartászavarban, viselkedésben, öltözködésben, de a tanuló nehézségeit jelezheti passzivitás, teljesítményromlás, a nehéznek tűnő helyzetekből való menekülés, valamilyen szer fogyasztása, szélsőséges esetben önmaga ellen fordulása is. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján a) az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, b) társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, c) közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése az iskola feladata. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar megszüntetése vagy enyhítése érdekében az iskola (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős pedagógus, nevelési igazgatóhelyettes) együttműködésre törekszik a szülőkkel, egyaránt számba véve az iskolai nevelés (egyéni beszélgetés, személyre szabott segítő módszerek) és a szakintézmények, illetve szakemberek (pedagógiai szakszolgálat, pszichológus) közreműködésének lehetőségeit. Tanulási kudarcélmény elsősorban a serdülőkori problémákkal, az általános iskolát követően megnövekedett követelményekkel küzdő, illetve a pályaválasztási hibát elkövetett diákokat sújtja. A kudarcok − a tanuló képességeitől és a kiváltó okoktól függően − lehetnek átmenetiek vagy tartósak. Az elhibázott pályaválasztás és/vagy tartós tanulási kudarc esetén a 9. évfolyam első félévének (de legkésőbb a tanévnek) végén irányváltási korrekciót javasolunk a szülőknek. A tanulási kudarccal küzdő tanulók segítése, illetve felzárkóztatása az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével történik. A 9. évfolyamos tanulók tudásszintjét a szaktanárok szeptember hónapban felmérik, s a felmérések, valamint az egyéni beszélgetések alapján megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdők körét. (Lehetőség szerint a tanév eleji felmérés képezi − elsősorban idegen nyelvből és matematikából − a csoportba sorolás alapját is.) A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos eljárások az alábbiak lehetnek: o személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri probléma esetén a szülőnek szakember segítségét javasoljuk o ha a probléma átmeneti, megszűnéséig a szaktanárok az osztályfőnök javaslatára egyéni tanulási programot dolgoznak ki o ha a probléma nem megoldható, a szülőnek a tanuló képességének megfelelő továbbtanulási területre (iskolán belül vagy más intézménybe) való áthelyezését javasoljuk o ha a tanuló a tananyagot az átlagosnál lassabban érti meg, illetve dolgozza fel, egyéni korrepetálással segítünk o ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kaphat, a szaktanár egyénileg ütemezheti a számonkérést o ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló kollégiumi elhelyezését kezdeményezzük. A tanulási nehézségekkel, illetve kudarccal küzdő tanulók esetében alkalmazható módszerek: o az önértékelő képesség fejlesztése, helyes önismeret alakítása o a segítségnyújtás elfogadtatása. 19
o segítségnyújtás a tanulói célok meghatározásához, a célok egyértelműsítése o a helyes tanulási technikák elsajátíttatása o a tanuló sikerélményekhez juttatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése csoportos formában pl. tantárgyi korrepetálások keretében történhet. Felzárkóztató korrepetálás szervezésére a 9. évfolyamos tanulók tudásszintjének felmérése alapján a munkaközösségek tesznek javaslatot, egy tanulmányi félév időtartamára. Felzárkóztató korrepetálás a szaktanár javaslata és a tanulók indokolt igénye alapján tanév közben is szervezhető. Amennyiben igény van rá, bármely tantárgyból szervezhetők alkalmi korrepetálások is, abból a célból, hogy az előírt tananyagrész(ek) elsajátításában önhibájukon kívül lemaradó tanulók szaktanári segítséget kapjanak. A korrepetáláson való részvételre javasolt tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban értesíti. Ha a szülő egyetért gyermekének a korrepetáláson való kötelező részvételével, akkor a korrepetálásról való távolmaradás a tanórákról való hiányzással megegyező elbírálás alá esik. Megfelelő teljesítmény és szorgalom alapján – a korrepetálást tartó és a tanulót tanító szaktanár egyetértésével – a tanuló a részvétel alól felmenthető. Célunk, feladatunk a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztése, közösségbe kapcsolása, szocializálódásuk segítése. A fejlesztő foglalkoztatás módját, illetve programját helyzetfelmérés alapján, egyénre szabottan határozzuk meg. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítésével kapcsolatos eljárás rendje: Feladat(ok) o Az érintett tanulók felmérése o Szükség esetén szakértői vizsgálat kezdeményezése, vélemény beszerzése o Személyre szabott pedagógiai eljárások megtervezése o Alkalmazandó pedagógiai eljárások: a kiváltó okok megismerése (iskolán kívüli környezet hatása) pozitív környezeti hatások kialakítása személyiségfejlesztő (szociális készségfejlesztő) technikák alkalmazása az együttműködés javítása, illetve kialakítása o Szükség esetén a nevelési tanácsadó, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybe vétele o A tanuló lehetőség szerinti bekapcsolása iskolai, közösségi tevékenységbe
20
Felelős(ök) ifjúságvédelmi felelős pedagógus osztályfőnök a nevelőtestület tagjai osztályfőnök szaktanár ifjúságvédelmi felelős pedagógus nevelési tanácsadó, szakértő bevonásával az ifjúságvédelmi felelős pedagógus a nevelőtestület tagjai a tanulóval kapcsolatban állók (család, diáktársak, pedagógusok, egyéb dolgozók) nevelési tanácsadó, szakértő
nevelési igazgatóhelyettes osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős pedagógus osztályfőnök szaktanárok ifjúságvédelmi felelős pedagógus
6.1.3. A kiemelten tehetséges tanulók nevelése, oktatása A tehetség, képesség kibontakoztatását, gondozását segítő tevékenység keretében a tehetséges tanulókat ösztönözzük a szakkörökben, érdeklődési körökben való részvételre, a szakirodalom tanulmányozására, valamint a könyvtár és az internet használatára. Igyekszünk biztosítani a differenciált foglalkoztatásukat, ezzel is elősegítve sikeres vizsgáikat, versenyeredményeiket és továbbtanulásukat. A tehetséggondozás során a tanuló egyéni fejlődési üteméhez igazodó pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek alkalmazására törekszünk, az alábbi keretek között: o Szakkörök, diákkörök: A tantárgyi, szakmai vagy egyéb (kulturális, művészeti, tudományos) ismeretek mélyebb megismerésére törekvő vagy öntevékeny csoportban részt venni akaró tanulók igénye alapján szerveződnek. Minimális létszámuk 5 fő. Tevékenységüket, programjukat, működésük rendjét az irányító felnőttel együttműködve maguk állapíthatják meg. o Versenyfelkészítő foglalkozások: A versenyekre, vetélkedőkre való felkészülést szolgálják. o Tehetséggondozó foglalkozások (pl. nyelvvizsgára felkészítő) o Közismereti vagy szakmai ismeretbővítő foglalkozások o Felvételi (gyakorló, feladatmegoldó) előkészítő: o Öntevékeny művészeti csoportok (pl. diákszínpad, énekkar) o Önköltséges tanfolyamok: A szaktárgyak tananyagát kiegészítő vagy arra ráépítő tartalommal (pl. számítástechnika, CAD) belső szervezéssel vagy külső intézmény, illetve személy közreműködésével szervezhetők. A csoportok, illetve a foglalkozások az érintett tanulók, illetve a felkészítő szaktanár kezdeményezésére, az iskola anyagi lehetőségeitől függően ingyenes vagy önköltséges formában szerveződnek. Megszervezésükhöz az igazgató engedélye szükséges. A tehetség és a képességek kibontakozását szolgálják azok a rendszeres vagy eseti rendezvények vagy lehetőségek is, melyeket tanulóinknak rendszeresen ajánlunk. Ezek közül a legfontosabbak: o szervezett, kedvezményes árú színház-, illetve hangverseny-látogatás (bérletes) o az iskolai könyvtár, az internet-terem, a tornaterem, a kondicionáló terem használata o tanulmányi és egyéb versenyeken, vetélkedőkön való részvétel o részvétel, ill. közreműködés az iskolai rendezvényeken, sportversenyeken o fakultatív tanulmányi kirándulások, sportrendezvények
6.2. A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység irányításáról, illetve felügyeletéről a nevelési igazgatóhelyettes, az ifjúságvédelmi felelős tanár és az osztályfőnök gondoskodik. Az érintett tanulók szociokulturális hátrányuk visszaszorítása érdekében az alábbi módokon kaphatnak segítséget, támogatást: o szükség esetén felzárkóztató foglalkozások szervezése vagy az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, egyéni fejlesztési terv alapján 21
o pályaorientációs, továbbtanulási tanácsadás, a szülő(k) bevonásával o kulturális programokon való részvételük támogatása A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok (a határidőket a tanévi munkaterv tartalmazza): Feladat(ok) A nevelőtestület mint jelzőrendszer működtetése A HH és HHH tanulók felmérése, regisztrálása, a HHH tanuló szülőjének nyilatkozat adatlap átadása A HH és HHH tanulók nyilvántartása A hátrány meghatározása (kérdőív, személyes beszélgetés a tanulóval és a szülővel, a szociokulturális háttér felmérése) Esetmegbeszélő konzultáció Szükség esetén esetmegbeszélő konzultáció a szülő(k) bevonásával
A tanulók és szüleik tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről (szolgáltatásokról), akikhez, ill. amelyekhez a problémáik megoldása céljából fordulhatnak Szükség esetén családlátogatás
Felelős(ök) nevelőtestület nevelési igh. Osztályfőnök osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős nevelési igh. osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős nevelési igh. osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős nevelési igh. szülő(k) osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős nevelési igh. osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős nevelési igh.
Veszélyeztető okok fennállása esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése (esetjelzés), bevonása A szükségesnek ítélt tevékenységi formák megtervezése a tanévre osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős szaktanárok Szükség esetén az iskolaorvos, illetve a védőnő tájékoztatása nevelési igh. A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok, illetve tevékenysé- osztályfőnök gek meghatározása ifjúságvédelmi felelős A szociális hátrányok enyhítését célzó feladatok elvégzése osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős szaktanárok Az eredmények értékelése osztályfőnök ifjúságvédelmi felelős A hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmenetelét segítő pályázatok, ifjúságvédelmi felelős illetve egyéb lehetőségek figyelemmel kísérése
6.3. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató által megbízott ifjúságvédelmi felelős pedagógus koordinálja, aki munkaterv alapján, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szülői munkaközösség, a diákönkormányzat, a Pedagógiai Szakszolgálati Központ, a Gyermekjóléti Központ, a Családsegítő Intézet, az iskolaorvos és a védőnő együttműködésével végzi tevékenységét. 22
Heti rendszerességgel, állandó időpontban, továbbá − előzetes egyeztetés alapján − kérésre alkalmi fogadóórát tart (ennek időpontja a tanulók ellenőrző könyvében megtalálható), valamint az iskolai fogadónapokon is a szülők rendelkezésére áll. Állandó tagként részt vesz az iskola Fegyelmi Bizottságának, valamint a különböző támogatásokat és kedvezményeket megítélő iskolai bizottságok munkájában. Az iskola ifjúságvédelmi helyzetéről félévkor és a tanév végén értékelő és javaslattevő jelentésben számol be. A megbízott ifjúságvédelmi felelős pedagógus munkáját a nevelési igazgatóhelyettes felügyeli. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység fő feladatai: o A sajátos nevelési igényű, a veszélyeztetett, a hátrányos (illetve halmozottan hátrányos) helyzetű, az iskolának, illetve a szülőnek nevelési nehézséget okozó, beilleszkedési, tanulási, illetve magatartási zavarokkal küzdő, valamint az állami gondozott tanulók felderítése, nyilvántartása. o A veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet enyhítésére, illetve megszüntetésére irányuló tevékenység: a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi munkájának, viselkedésének, beilleszkedésének, nehézségeinek, mulasztásainak folyamatos figyelemmel kísérése a nevelőtestület ifjúságvédelmi munkájának irányítása, összehangolása az iskolaorvos, a védőnő, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat bevonása az ifjúságvédelmi feladatokba a tanulók és a szülők tájékoztatása az iskolai és az iskolán kívüli, intézményes segítség és tanácsadás, valamint a különböző szociális kedvezmények igénybe vételének lehetőségeiről rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az illetékes önkormányzatok gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó irodájával, illetve előadójával, az ifjúságvédelmi, valamint az egészségnevelő, illetve egészségvédő feladatokat ellátó intézményekkel (gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Intézet, Vöröskereszt, Ifjúság-egészségügyi Szolgálat stb.), a kortárs segítő csoportokkal és szükség esetén a rendőri szervekkel és egyéb hatóságokkal az ifjúságvédelemmel kapcsolatos, illetve mentálhigiénés felvilágosító tevékenység, előadások, viták, megbeszélések szervezése, szükség esetén külső szakember bevonásával indokolt esetben önkormányzati nevelési segélyben való részesítés kezdeményezése indokolt esetben családlátogatás Az osztályfőnökök és a szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: o az ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok ismerete o a tanév eleji felmérések, helyzetvizsgálatok elvégzése, a szükséges kimutatások elkészítése o az ifjúságvédelmi szempontból érintett tanulókkal való kiemelt törődés, foglalkozás o a veszélyeztettség, illetve a hátrányos helyzet megszüntetésére, illetve enyhítésére vonatkozó pedagógia eljárások, módszerek, eszközök alkalmazása, illetve javaslatok megfogalmazása o javaslattétel segélyezésre, támogatásra o indokolt esetben családlátogatás 23
Az ifjúságvédelemmel összefüggő egyéb iskolai tevékenységi formák: o o o o o o o o o
az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), életviteli, tanulásmódszertani tanácsadás felzárkóztató foglalkozások pályaválasztási tanácsadás egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés (osztályfőnöki órák, rendezvények stb.) iskolai étkezési lehetőség a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok)
6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket családjuk körülményei (rossz vagy súlyos lakás-, jövedelmi, szociokulturális stb.) tényezők gátolnak adottságaikhoz, illetve képességeikhez mért fejlődésükben. Hátrányos helyzetet okozó tényezők különösen: o a nem megfelelő családi mikrokörnyezet, o a szülő(k) munkanélkülisége vagy alacsony jövedelme, o a csonka család, o a szülő(k) iskolázatlansága, o a szülő(k) tartós és/vagy súlyos betegsége, o a családtagok kifogásolható, helytelen magatartása, életvitele, rendezetlen életmódja, o a kulturális, nevelési és szociális hagyományok hiányosságai, o áttelepülés, o szükséglakás, o az utca, a lakókörnyezet negatív hatásai, o kifogásolható magatartású és erkölcsű kortárs csoporttal való kapcsolat stb. Az iskola az osztályfőnökök által tanévenként elvégzett felmérés segíti a hátrányos helyzetű tanulókat képességeik kibontakoztatásában és lehetőségeik bővítésében. Ennek fő formái: o az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége o szociális juttatások, támogatások, díjkedvezmények o kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt szenvedő tanulók segítségben részesüljenek o önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam pénzügyi kiadásokkal járó programjainak tervezésekor o olyan költséges programot, amely nem minden tanuló számára elérhető, szorgalmi időszakban szülői kezdeményezésre sem szervezünk. o igyekszünk olyan kedvezményeket szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez o pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális kínálatát.
24
7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A demokratikus iskolai közélet egyik meghatározó eleme lehet a jól működő diákönkormányzat. A diákönkormányzat működésének fő céljai: o a tanulók már az iskolai keretek között készüljenek fel a közéletben való részvételre, az állampolgári jogok gyakorlására o az osztály diákbizottságok vezetői képviseljék csoportjuk érdekeit o a tanulók legyenek az iskolai közélet szervezői Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. Jogaikat a hatályos jogszabályok, illetve az iskolai házirend szabályozzák. A diákönkormányzat (DÖK) az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A DÖK saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A DÖK minden év szeptemberében elkészíti a munkatervét, melyet az iskola vezetésével egyeztet. A DÖK évente egyszer diákközgyűlést rendez, melyre meghívja az iskola igazgatóját és tanárait, és amelyen az előző DKGY óta eltelt időben folytatott tevékenységéről beszámol. Ezeken a rendezvényeken a képviselők gyakorolhatják a kérdezés jogát, felvethetik az osztályuk, illetve évfolyamuk által felvetett problémákat, javaslatokat. Az iskola vezetősége meghívja a DÖK képviselőit azokra a tantestületi értekezletekre, amelyeken az ifjúságot közvetlenül érintő kérdésekről van szó. A DT képviselője részt vesz a Diák Szociális Bizottság munkájában.
8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 8.1. A nevelőtestületi információáramlás szabályozása Az intézményben a pedagógusok tájékoztatásának, az információáramlás biztosításának alapvető módja a belső, elektronikus információs rendszer (intranet). Az intranetes felület állandó eleme a „Tanév rendje”, valamint annak melléklete, a tanítási hetek és napok számát megjelölő naptár. A tanév rendjét az intézmény vezetője terjeszti elő elfogadásra a tanévnyitó értekezletnek. Az aktuális feladatokról a pedagógusok szintén az intraneten kapnak tájékoztatást. 8.2. Kapcsolattartás a tanulókkal: o osztályfőnöki órák o iskolai hirdetőtábla o iskolarádió, melyet a felelős pedagógus és a diákönkormányzat működtet o iskolai képújság o iskolai honlap o iskolagyűlések, diákközgyűlés 25
o az iskolai diákönkormányzat fórumai o az iskola internetes honlapja 8.3. Kapcsolattartás a szülőkkel: o elektronikus napló o szülői értekezletek o fogadónapok o a szaktanári fogadóórák o ellenőrző könyv o az iskola internetes honlapja 8.4. Egyéb kapcsolatok: o Az iskolavezetés a munkaközösségekkel, a munkaközösségek egymással napi kapcsolatban állnak. o A szülőkkel fogadóórán, szülői értekezleteken folyamatos kapcsolatot tartunk, támogatjuk a Szülői Munkaközösség működését. o Az iskolafenntartóval intenzív, napi kapcsolatunk van, figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat. o Tartjuk a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal és a Pedagógiai Szakszolgálati Központtal, az Ifjúság-egészségügyi Szolgálattal, valamint különböző hatóságokkal és szervezetekkel (pl. gyámhatóság, rendőrség stb.). o Kapcsolatot tartunk más iskolákkal, külföldi oktatási intézményekkel. o Kapcsolatot tartunk a sportegyesületekkel. Az információk, a tájékoztatás felelőse a nappali tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a tanműhelyben a gyakorlati oktatásvezető, az esti tagozaton a tagozatvezető.
9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI, VALAMINT A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 6473.§-a rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. Tanulmányok alatti vizsgát az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. 9.1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái: a) osztályozóvizsga A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha: o felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, o engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, o tanulmányait magántanulóként folytatja, és a tanórai számonkéréseken való részvétellel félévenként az értékeléshez szükséges mennyiségű érdemjegyet nem szerzett o előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az iskola helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. (Az osztályozóvizsgát a hiányzó év/évek tananyagából az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig kell letenni.)
26
A tanuló osztályozóvizsgát tehet, ha o az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja és osztályzatait nem lehetséges megállapítani, o a Nkt. 51. § (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület engedélyezi. A vizsgára történő felkészüléshez ha a vizsgázó igényli, egyeztetett időpontokban a szaktanárok konzultációs lehetőséget biztosítanak. b) különbözeti vizsga Intézményünk iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként különbözeti vizsga letételét írhatja elő. A különbözeti vizsga tantárgyainak, azok tartalmának meghatározása egyedileg, a tanuló korábbi tanulmányainak figyelembe vételével történik. Az erre vonatkozó határozatot az iskola igazgatója hozza meg. Különbözeti vizsgát a tanulónak általa korábban nem tanult tantárgy teljes anyagából kell tennie. Egyéb tantárgyak esetében a különbözeti vizsga tartalma az érintett szaktanár mérlegelése és javaslata alapján a korábban tanult tantárgy tantervi tartalma, illetve óraszáma alapján kerül meghatározásra. c) pótló vizsga A tanuló pótló vizsgát tehet az intézményi vizsgarendben meghatározott vizsganapo(ko)n, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból késett el vagy maradt távol, illetve a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozott. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. c) javítóvizsga A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha o tanév végén (legfeljebb három tantárgyból) elégtelen osztályzatot kapott, o az osztályozó vizsgáról vagy a különbözeti vizsgáról igazolatlanul (számára felróható okból) elkésett, távol maradt, engedély nélkül távozott o az osztályozó vizsgát vagy a különbözeti vizsgát nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le o szakmai gyakorlatból a gyakorlati képzés szervezőjének engedélyezésével, a nevelőtestület jóváhagyásával d) beszámoltató vizsga A szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint. 9.2. Alkalmassági és szóbeli felvételi vizsga Iskolánk alkalmassági vizsgát és szóbeli felvételi vizsgát nem szervez.
10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI Az iskola 9. évfolyamára azon tanulók nyerhetnek felvételt, akik eredményesen elvégezték az általános iskola 8. osztályát, és a megengedett keretszámon belül a legmagasabb számított pontszámmal rendelkeznek. 27
Jelentkezéseket az iskola – a tanév rendjében meghatározott időpontig – az előírt nyomtatványon fogad el. A tanulók osztályba sorolása alapvetően a jelentkezésüknek megfelelően történik. Más osztályba való áthelyezést – a tanuló és szülő együttes írásbeli kérése, valamint az osztályfőnök és a tanulót tanító szaktanárok véleménye, javaslata alapján – az iskola igazgatója engedélyezhet. A csoportba sorolás rendesen a tanulók tudásszintje, illetve képezhetősége szerint történik, amit a szaktanárok felmérések, illetve a tanulmányi eredmények alapján állapítanak meg. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha o az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal o a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást o a szervezési feltételek (az osztály-, illetve csoportlétszámok) ezt lehetővé teszik. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A tanév közben érkező diákok felvétele, illetve átvétele a másik iskolából hozott eredményeinek figyelembe vétele, illetve bizonyos esetekben tudásszint-felmérés alapján történik. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele írható elő, ha van olyan tantárgy, amit a tanuló korábban nem tanult, továbbá ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. A különbözeti vizsga tananyagát, időpontját az igazgató egyedi mérlegelés alapján állapítja meg, figyelembe véve a különbözet (eltérés) mennyiségét, nehézségét, továbbá a tanévből, illetve a tanuló tanulmányi idejéből hátralevő időt, valamint az érintett munkaközösség(ek), illetve szaktanár(ok) véleményét, javaslatát. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. A szakképzésre történő tanulófelvétel, illetve átvétel esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásai, illetve szabályai az irányadók.
11. FELMENTÉS AZ ÓRALÁTOGATÁS, A TANTÁRGY TANULÁSA, ILLETVE AZ ÉRTÉKELÉS ALÓL Az iskolán belül vagy más iskolában vagy iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett végzettséget tanúsító bizonyítvány alapján az igazgató a tanulót kérésére felmentheti az adott tárgy tanóráinak látogatása, illetve a számonkérés alól. A felmentést a tantárgyat tanító szaktanár, illetve tantárgyi munkaközösség javaslata alapján lehet megadni. A felmentés mértékének és időtartamának alapja az iskolai és az egyéb képzésben oktatott tananyag tartalmának, illetve követelményeinek összehasonlítása. A felmentés engedélyezésekor rendelkezni kell: o a felmentés mértékéről (óralátogatás vagy a tantárgy tanulása) o a felmentés időtartamáról (lehet egy vagy több félév, illetve tanév, vagy a tanulmányok hátralevő ideje) o a számonkérés, az értékelés, ill. a minősítés módjáról (pl. osztályozó vizsga)
28
A testnevelés tantárgy óráinak látogatása alóli felmentésre irányuló kérelmek elbírálásakor az alábbiakat kell figyelembe venni: o A testnevelés tantárgy óráinak látogatása alól az a 12. vagy magasabb évfolyamos, rendszeresen és magas szinten sportoló tanuló menthető fel, aki sportklub vagy egyesület igazolt sportolója sportklub vagy egyesület által legalább heti rendszerességgel szervezett edzéseken, illetve versenyeken (mérkőzéseken) vesz részt a felmentés kérésének évében vagy az azt megelőző évben o a Nemzeti Bajnokság első osztályában szereplő csapat tagja (beleértve az utánpótlás-csapatot is) o vagy egyéni sportágban a korosztálya országos bajnokságán I-VIII. helyezést ért el A kérelmet − a tanuló és a szülő (gondviselő) aláírásával az iskola igazgatójának kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérés indoklását. A kérelemhez csatolni kell a klub, illetve egyesület nyilatkozatát arról, hogy a tanuló sporttevékenysége, illetve eredményei megfelelnek felmentési feltételekben előírtaknak.
12. A TANULÓI JOGVISZONY SZÜNETELTETÉSE KÜLFÖLDÖN FOLYTATOTT TANULMÁNYOK MIATT o Szünetel a tanuló tanulói jogviszonya, annak a tanulónak, aki (kiskorú tanuló esetén, szülő gondviselő) bejelenti, hogy tanulmányait külföldön folytatja. o A tanulónak a külföldön létesített tanulói jogviszonyról szóló igazolást (iskolalátogatási bizonyítvány), valamint az e célra rendszeresített adatlapot bejelentéséhez csatolnia kell. o A bejelentésre az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót, illetve a szülőt a tanulói jogviszony szüneteltetésével kapcsolatos tudnivalókról. o A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait − ha jogszabály másképp nem rendelkezik − a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja. o A tanköteles tanulónak a félévi és tanév végi értesítő (bizonyítvány) másolatát a tanulmányi félévek befejezését követően be kell nyújtania. o A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. o A tanulmányait külföldön folytató tanulónak a családi pótlék folyósításával kapcsolatos igazolást az iskola nem állít ki. (A külföldi oktatási intézmény által kiállított és lefordíttatott igazolást a családi pótlékot folyósító szervnél kell benyújtani.) o Tanulóbiztosítást egyéni igény alapján a szülő által választott biztosítónál lehet kötni.
13. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegélynyújtással kapcsolatos képzés célja, hogy a tanulók az ismeretek elsajátítását követően tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Kiemelt feladat a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű 29
ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciái ismeretében hatékonyan tudjon és merjen segíteni embertársainak. Szervezeti keretek: A 9. évfolyamon a testnevelés órák keretében sajátíttatjuk el tanulóinkkal az elsődleges elsősegély-nyújtási ismereteket. A szabadon választható órakeret terhére 6 órát szánunk (a tanév elején) az alapismeretek gyakorlatközpontú megvalósítására. Feltételek: Az iskola lehetőségei szerint törekszik arra, hogy a gyakorlatközpontú elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeit biztosítsa. (Újraélesztő készülék, ambu baba beszerzése.) A képzés személyi feltételeit az iskola testnevelési munkaközössége, illetve az iskolaegészségügyi szolgálat munkatársai (iskolaorvos, orvosasszisztens, védőnő) biztosítják, szükség szerint külső szakember bevonásával. A tanulók a modul végére képesek lesznek (elsajátított kompetenciák): o elvégezni a hatáskörébe tartozó teendőket baleset esetén o biztosítani a helyszínt o értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőröket baleset esetén o felismerni a figyelemfelhívó panaszokat, tüneteket o elsősegélyt nyújtani o biztonságosan üzemeltetni az életmentő készüléket o vérzéscsillapítási eljárást alkalmazni o elsődleges sebellátást végezni Az elsősegély-nyújtási ismeretek közvetítése és gyakorlása az egészségvédelmi projektnapok tematikájában is helyt kap.
II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1.1. Tantárgyszerkezet és tartalmi szabályozás A 2013/2014. tanév előtt megkezdett képzések esetében a tantárgyszerkezet és a tartalmi szabályozás alapja: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 3. számú melléklete; o Kerettanterv a gimnáziumok számára o Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára A 2013/2014. tanévben vagy azt követően megkezdett középiskolai képzések esetében a szabályozás alapja: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet és azok mellékletei; 30
o o o o
3. sz. melléklet Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 6. sz. melléklet Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 8. sz. melléklet Kerettanterv a szakiskolák számára 12. sz. melléklet Kerettanterv a felnőttoktatás számára
1.2. Óratervek Az 1. sz. melléklet tartalmazza. 1.3. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga A 2. sz. melléklet tartalmazza.
2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az egyes tantárgyak tanulásához az iskola által előírt tankönyveket, taneszközöket és tanulói segédleteket − a tanévenként megjelenő, hivatalos közismereti és szakmai tankönyvjegyzékre alapozva − a szaktanárok, illetve a munkaközösségek választják ki és határozzák meg. Az adott szakterület tankönyvigényét a munkaközösség-vezető egyezteti és állítja össze. A szaktanároknak, illetve a munkaközösségeknek át kell tekinteniük a kínálatot, és a tantervhez legközelebb álló tankönyvet, illetve taneszközt kell választaniuk. A választás során felhasználjuk eddigi oktatásban szerzett tapasztalatainkat, figyelembe vesszük diákjaink előképzettségét és előnyben részesítjük a helyi tanterveinkhez illeszkedő, már megjelent vagy előkészületben lévő, továbbá a készségeket fejlesztő tankönyveket. A képzés formájának megegyezése esetén az évfolyam minden osztályában egységes taneszközt (tankönyvet, munkafüzetet, segédletet) használunk. Több, szakmai szempontból egyformán jónak ítélt tankönyv, taneszköz közül azt kell választani, amelyik olcsóbban szerezhető be. A munkaközösségek, illetve a szaktanárok a tankönyveket, taneszközöket a tantárgy teljes képzési idejére választják ki. A választott tankönyvek listáját a szakmai területért felelős igazgatóhelyettes, illetve a tagozatvezető hagyja jóvá. Amennyiben − megalapozott munkaközösségi, illetve szaktanári szakmai vélemény alapján − a képzési idő során változtatás látszik szükségesnek (pl. lényegesen korszerűbb tankönyv jelenik meg), módosításra csak új tanév kezdetekor, az igazgató engedélyével és a szülői közösség egyetértésével kerülhet sor. A közösen kiválasztott és meghatározott taneszközök mellett minden szaktanár jogosult egyéni döntésre is, amennyiben ezt a munkaközösség többi tagjával egyeztette, és az ő jóváhagyásukat, valamint az igazgató engedélyét megkapta. A munkaközösség-vezetők írásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelzik a használni, illetve megrendelni kívánt tankönyvekre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal. A tankönyv- és taneszközkínálatot figyelemmel kísérjük, s a tájékozottság érdekében, illetve az esetleges tankönyv- vagy taneszköz változtatás megalapozottságához a jónak látszó könyvekből az iskolai könyvtár (ill. a szertári könyvtárak) részére egy-egy példányt megrendelünk.
31
Az iskola által előírt tankönyvekről a munkaközösségek, illetve a szaktanárok tájékozatják a tanulókat és a szülőket. Az iskola a kötelezően használandó (előírt) tankönyvek listáját nyilvánosságra hozza. A nyilvánosságra hozatal módjai: o az iskolai hirdetőre kifüggesztett tájékoztató o tankönyvigény-felmérő lap (osztályonként, egyéni) o az iskola internetes honlapja A tanulók (szülők) a tankönyvvásárlási igényüket az erre a célra rendszeresített, megadott határidőre visszajuttatandó tankönyvrendelő lap kitöltésével és aláírt nyilatkozattal jelzik. Az iskola csak azokat a tankönyveket rendeli meg, amelyeket a tanuló (szülő) a tankönyvrendelő lapon megjelölt. A tankönyvigénylés végleges nyilatkozatnak számít, tehát a megrendelt tankönyveket a tanuló köteles átvenni és kifizetni. Az iskola által kötelezően előírt tankönyveket a tanuló nem köteles az iskolai tankönyvrendelés, illetve tankönyvterjesztés útján megvásárolni, azokat más módon is jogában áll beszerezni. Ha a tanuló az iskola által szervezett tankönyvbeszerzés lehetőségével nem kíván élni vagy azt elmulasztja, a tankönyvek beszerzéséről magának kell gondoskodnia. A tankönyvek kiválasztásával, megrendelésével és a tankönyvellátással összefüggő feladatok leírását a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 3.1. A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középiskolai tanulmányok első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős az egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Különösen: o az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; o a tanulási stratégiák helyes megválasztása: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, o A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. 3.2. A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A középiskolai képzés 11-12. évfolyamán az oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra. Különösen: o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, o az egészséges életvitel kialakításához lehetőséget adunk a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
32
o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 3.3. A szakképző évfolyamok pedagógiai feladatainak megvalósítása A szakképző évfolyamokon fő feladatunk: o erősíteni azokat a kompetenciákat, amelyek elősegítik az egyén számára a munkaerőpiaci és társadalmi integrációt, valamint az egyéni pálya- és karrierépítés tervezését, o a továbbtanulásnak és a munkába állásnak gyakorlati kérdéseit tárgyaljuk, s az ezekhez szükséges kompetenciák fejlesztését helyezzük előtérbe. Ezzel egyfelől a tanulás világából a munkavállalói létbe való átlépést kívánjuk megalapozni, másfelől az élet munkavállalással kapcsolatos nehézségeire is igyekszünk felkészíteni.
4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Iskolánk a mindennapos testnevelést a Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.
5. VÁLASZTHATÓ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésének elvei: Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény gazdasági, tárgyi és személyi lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tevékenységének körét és az adott tanévre (vagy tanulmányi félévre) érvényes időbeosztását az igények szeptemberi felmérését követően az igazgató határozza meg, az iskola tárgyi, személyi és pénzügyi feltételeinek figyelembe vételével. Időtartamuk heti 1 óra lehet. (Tanórán kívüli foglalkozás indokolt esetben tanév közben is szervezhető.) Tanórán kívüli foglalkozások szervezését a pedagógusok, illetve közösségeik, a tanulók és a szülők közösségei, valamint az iskolaszék kezdeményezhetik. A tanulók foglalkozásokon való részvétele önkéntes. 5.2. A tanórán kívüli tevékenységek köre: o Emelt szintű oktatás: matematikából, idegen nyelvekből (angol, német), informatikából, valamint tanévenként azokból a tantárgyakból, amelyeknek oktatását a fenntartóval történt egyeztetést követően az iskola vállalja. o Tanfolyamok: a mindenkori személyi és tárgyi feltételek függvényében (pl. középfokú szoftverüzemeltetői, vagy AutoCAD szoftverüzemeltetői stb.) o Tantárgyi korrepetálások: Felzárkóztató korrepetálás szervezésére a 9. évfolyamos tanulók tudásszintjének felmérése alapján a munkaközösségek tesznek javaslatot, egy tanulmányi félév időtartamára. Felzárkóztató korrepetálás a szaktanár javaslata és a tanulók indokolt igénye alapján tanév közben is szervezhető. 33
Amennyiben igény van rá, bármely tantárgyból szervezhetők alkalmi korrepetálások, abból a célból, hogy az előírt tananyagrész(ek) elsajátításában önhibájukon kívül lemaradó tanulók szaktanári segítséget kapjanak. Tanulócsoportok, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére indíthatók olyan korrepetálások, amelyek vezetésével a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató jó tanulmányi előmenetelű és példás magatartású felsőbb évfolyamos tanulót bíz meg. E tanuló(k) munkáját jutalmazások, juttatások, kedvezmények elbírálásakor fokozott mértékben kell figyelembe venni. o Szakkörök, diákkörök: A tantárgyi, szakmai vagy egyéb (kulturális, művészeti, tudományos) ismeretek mélyebb megismerésére törekvő, vagy öntevékeny csoportban részt venni akaró tanulók igénye alapján szakkörök, illetve diákkörök szervezhetők. Minimális létszámuk 5 fő. Tevékenységüket, programjukat, működésük rendjét az irányító felnőttel együttműködve maguk állapíthatják meg. Főbb szervezeti keretek: versenyfelkészítő szakmai, közismereti ismeretbővítő érettségi, felvételi vizsgára felkészítő (gyakorló, feladatmegoldó) tehetséggondozó (nyelvvizsgára felkészítő stb.) öntevékeny művészeti (diákszínpad, énekkar, stb.) o A diákok közösségei által szervezett foglalkozások, programok: A szükséges egyeztetéseket (hely, időpont, felügyelet, takarítás) követően az osztályok, diákkörök az iskola helyiségében (elsősorban pénteki napokon) tanári felügyelettel klubdélutánt, sportfoglalkozást, alkalmi programokat stb. szervezhetnek. o Szervezett eseti foglalkozások, programok: Tanulmányi kirándulás, szervezett közhasznú munka, iskolán kívüli bármely tevékenységben való csoportos részvétel csak az igazgató engedélyével szervezhető.
Önköltséges tanfolyamok: Önköltséges tanfolyamok elsősorban a szaktárgyak tananyagát kiegészítő vagy arra ráépítő tartalommal (pl. számítástechnika, CAD) belső szervezéssel vagy külső intézmény, illetve személy segítségével, az igazgató engedélyével szervezhetők.
5.3. A tanórán kívüli tevékenységek értékelése: Az iskolai és iskolán kívüli tanulmányi és egyéb versenyeken sikerrel szerepelt diákok a verseny jellegétől függően részesülhetnek oklevélben, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói vagy nevelőtestületi dicséretben. Hasonlóképpen ismerjük el azon tanulóink munkáját is, akik valamely nagyobb szabású iskolai vagy iskolán kívüli rendezvény szervezésében, lebonyolításában vállaltak szerepet. 5.4. A pedagógusválasztás szabályai: Pedagógusválasztásra csak különösen indokolt esetben, a foglalkozások jellegének, tárgyi, személyi és csoportszervezési feltételeinek figyelembe vételével, egyéni kérelem és elbírálás alapján kerülhet.
34
6. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK, AZ ISKOLA ÁLTAL VÁLLALT FELKÉSZÍTÉS A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai képzésben részt vevő tanuló a pedagógiai programban meghatározott tantervi követelmények teljesítése után érettségi vizsgát tehet. Az érettségi vizsgán öt tárgyból kell vizsgát tenni, és az öt közül négy kötelezően előírt: o magyar nyelv és irodalom o történelem o matematika o idegen nyelv o ötödik vizsgatárgy: gimnázium (és szakközépiskola kifutóban): az érettségire jelentkező választhatja meg. Azon tantárgyak közül lehet választani, amelyekből az iskola helyi tanterve szerinti kötelezettségeknek eleget tett a jelentkező. a 2016/2017. tanévtől szakközépiskolában: szakmai előkészítő vizsgatárgyak
7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A 3. sz. melléklet tartalmazza.
8. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 8.1. A számonkérés, az értékelés és minősítés alapelvei A számonkérés célja informálódni a tanulónak a tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanulónak a követelményteljesítmény megfeleléséről, ezzel hozzájárulva a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakításához. Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára irányításával hozzájuthatott. A számonkérésnek a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, a hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét) tükrözze. A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. A számonkérés, illetve értékelés nem lehet magatartást minősítő vagy fegyelmező eszköz.
35
8.2. Az ellenőrzés funkciói o folyamatos munkára készteti a tanulókat o folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről o a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. 8.3. Az ellenőrzés, számonkérés módjai Az iskola pedagógusai a tanulók tudását, munkáját a tanév során rendszeresen ellenőrzik és érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanév végén – az évközi érdemjegyek alapján – osztályzattal minősítik. A drámai-színházi gyakorlatok, továbbá a művészeti és a média gyakorlati tantárgyak esetében a tanulók teljesítményének év végi értékelése szöveges minősítéssel történik. Az osztályzat megállapítása az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, érdemjegyei, illetve tanulmányok alatti (osztályozó, különbözeti, pótló vagy javító) vizsga alapján történik. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig legfeljebb három tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító, illetve pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a jogorvoslat lehetőségéről. A tanulmányi munka ellenőrzése, illetve értékelése feleletek, röpdolgozatok, témazáró és házi dolgozatok, házi feladatok, gyakorlati feladatok útján történik. A számonkérés egyik fontos alapelve, hogy a tanulónak az adott tantárgy minden témakörében rendelkeznie kell a minimumszintnek megfelelő ismeretekkel, tehát az előírt feladatokat ha szükséges, ismétléssel vagy pótlással el kell végeznie. (Ennek értelmében pl. elégtelen érdemjegy ellenére is pótolnia kell a házi feladatát, rajzfeladatát, vagy pl. számot kell adnia az előírt memoriterek és kötelező olvasmányok ismeretéről.) A számonkérés általános módjai: az elméleti oktatásban: folyamatos szóbeli és írásbeli ellenőrzés a gyakorlati oktatásban: a munkafolyamatok, a munkadarabok értékelése, félévi és év végi vizsgamunkák értékelése magatartás, szorgalom: érdemjeggyel, osztályzattal (az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok, az osztály diákbizottságok véleménye alapján) A számonkérés általános gyakorlata: Szóbeli felelet: 5-10 perces szóbeli megnyilatkozás (valamely témakörnek vagy egy részének kifejtése felelet, kiselőadás formájában; alapvetően önállóan, szükség esetén segítő vagy rávezető tanári kérdésekkel. Törekedni kell rá, hogy erre a tanuló félévenként egyszer, de legalább a tanév során egy alkalommal minden tárgyból lehetőséget kapjon. Évközi tesztek, írásbeli feleletek: Az adott témakörhöz tartozó témák tartalmának ismeretét ellenőrzik, feleletválasztásos, válaszadásos, gyakorlati stb. feladatok formájában. A megoldás időtartama általában 15-20 perc, azonban nagyobb témakör esetén több is lehet. Témazáró dolgozatok: Megírásukra a nagyobb témakörök lezárását, összefoglalását követően kerül sor. A témazárók feladatai között különböző típusú ellenőrző kérdések (tesztfeladat, esszékérdés, fogalommagyarázat, bizonyítás, levezetés stb.) szerepelhet36
nek. Időtartamuk általában 40-45 perc. A témazáró dolgozatok eredménye a félévi és az év végi osztályzatok megállapításakor súlyozottan szerepel. Nagydolgozatok: A tanulók önálló elemzési, fogalmazási, értelmezési stb. képességét, ismereteit ellenőrzik, rendszerint egy tanult anyagrészhez kapcsolódóan, meghatározott formában, műfajban, illetve terjedelemben. A dolgozatokkal szembeni alapkövetelmény, hogy a tanuló a feladatot a tanulmányai során megismert fogalmi rendszerben a tanult szakkifejezések helyes alkalmazásával érthetően, logikusan, illetve kifejezően fogalmazza meg. A hiányzó tanulónak meg kell ismételnie, illetve pótolnia kell a témazáró dolgozatot és a nagydolgozatot, az osztály számára megállapított délutáni időpontban. A dolgozatok íratásával kapcsolatos elvek: o Legkésőbb az előző tanórán történő bejelentés nélkül nagydolgozatot, témazáró vagy felmérő dolgozatot nem íratunk. o Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró és/vagy nagy- és/vagy felmérő dolgozatot. o A sajátos nevelési igényű tanulót − a szülő, illetve saját írásbeli kérése és az ahhoz csatolt szakértői vélemény alapján − az írásbeli számonkérés meghatározott formái alól fölmentjük. o Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok alapján figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.) o A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn (legkésőbb két héten) belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. Évfolyamdolgozat: Elkészítése egyes tantárgyakból előírható. Az évfolyamdolgozatot a tanulóknak a szaktanár által adott témakörökből választható témában otthoni munka keretében kell elkészíteni, és az előírt terjedelemben, valamint formában határidőre benyújtani. Az évfolyamdolgozat témáit legkésőbb október végéig kell kiadni és a dolgozatokat legkorábban március 15-ig, legkésőbb április 15-ig kell elkészíttetni. „Kisérettségi” (tantárgyi osztályvizsga): A kötelező érettségi tantárgyakból írható elő és szervezhető az érettségi vizsgára való eredményes felkészítés, illetve felkészülés céljából a tanév rendjében meghatározott időpontokban, illetve időszakokban. (A szóbeli vizsgák lebonyolítására a tanév utolsó két hetében, az írásbeli vizsgákéra a szóbeliket egy hónappal megelőzően kerül sor.) Ezek tartalmukban és lebonyolításukban az érettségi vizsgához hasonlóak. Az itt szerzett érdemjegy az első félévi osztályzat és a második félévi teljesítmény (érdemjegyekből számított jegy) mellett egyharmad részben számít be a tanév végi osztályzatba. „Kisérettségi” vizsgákat az érettségi évét megelőző tanévben szervezünk minden kötelező érettségi tantárgyból, a 9-10. évfolyam tananyagából, az alábbiak szerint: magyar nyelvtan írásbeli irodalom szóbeli 37
matematika írásbeli idegen nyelv írásbeli és szóbeli A vizsgák témaköreit, illetve tételeit a szaktanároknak a tanulókkal szeptember 30-ig ismertetniük kell. Az elmulasztott vizsgát a tanulók pótolni kötelesek. 8.4. Értékelés Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: o folyamatosság, rendszeresség o korrektség o az objektivitás és az empátia egészséges aránya o a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye o segítő szándék o nem lehet büntető jellege o tartalmát, „üzenetét” a tanuló pontosan értse Az értékelés a hagyományos 5 fokozatú skála osztályzatai szerint történik. A félévi, illetve a tanév végi osztályzatok megállapításának alapja a félév során, év végén az egész tanév során szerzett érdemjegyek átlaga. Az elégséges osztályzatot a tanulónak az érdemjegyek 1,8-es átlagának elérésekor lehet megadni. A többi esetben az érdemjegyek hat tizedre végződő átlagának elérésekor a magasabb osztályzatot kell megadni. E feltételeknek a második tanulmányi félévben külön is teljesülniük kell. Összetett − több, elkülönülő tartalmú tantárgyrészből álló − tantárgyak esetén az osztályzatot − a tantárgyrészeket tanító tanárok egyeztetése alapján − az óraszámok szerint súlyozott közép alapján kell megállapítani. Ha valamelyik tantárgyrészre a tanuló elégtelen osztályzatot kapna, az összetett tantárgy osztályzata − a többi tantárgyrész érdemjegyeitől függetlenül − is elégtelen. Érdemjegyet kaphat a tanuló a házi feladatára, szorgalmi feladatára, valamint tanórai munkájára is. A tanárok feladata gondoskodni arról, hogy minden tanulónak félévenként valamennyi tárgyból tantárgyanként legalább három érdemjegye legyen. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók minden kapott érdemjegyükről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzenek. A tanév végi osztályzattal a szaktanár a tanulónak nem a második félévi, hanem az egész tanévi teljesítményét minősíti. A szülőket az éves munkatervben meghatározott időpontig januárban, illetve áprilisban értesíteni kell, ha gyermekük bukásra áll. Az egyes tanulmányi idő alatti és tanulmányokat záró vizsgák (pl. a 20%-ot meghaladó mulasztás miatti, vagy az érettségi vizsgára való jelentkezéshez előírt osztályozó vizsgák, vagy az érettségi vizsgák stb.) időpontját a tanév rendje tartalmazza. A tantárgyi érdemjegyek, illetve osztályzatok a tanuló tudása (eredményei feleletei, dolgozatai, házi feladatai stb.) és órai munkája − alapján állapítandók meg, viselkedésétől, magatartásától és szorgalmától függetlenül. Utóbbiak értékelésére, minősítésére a magatartás és a szorgalom osztályzatok szolgálnak. Az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, illetve minősítés fokozatai: o jeles (5) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz; a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni; a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz. o jó (4) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. 38
o közepes (3) az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget; gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre. o elégséges (2) az a tanuló, aki a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik; fogalmakat önállóan nem alkot, önálló feladatvégzésre nem képes. o elégtelen (1) az a tanuló, aki a tantervi minimumot sem teljesítette; ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes. A szöveges minősítéssel történő értékelés fokozatai: o kiválóan megfelelt az a tanuló, aki: igényli tudásának, képességének bővítését, készségeinek fejlesztését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját, munkavégzése pontos, megbízható, elvégzi feladatait (óra, iskolai, házi), órai aktivitása, példamutatása nagyfokú, önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres és alapos, kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődésére nagyfokú nyitottság jellemző, egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál (pl. versenyek, szakkörök), felszerelésére gondot fordít, rendszeresen elhozza, részt vesz az iskola tanórán kívüli életében, a közösségi célokkal nagymértékben azonosul, hatása a közösségre kiváló. o jól megfelelt az a tanuló, aki: figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, megbízhatóan dolgozik, órai aktivitása, példamutatása jó, alkalmanként ösztönözni kell a munkavégzésre, hiányosságait pótolja, az órákra többnyire képességeinek megfelelően készül fel, érdeklődése megmarad az előírt tananyag keretein belül, a közösségi célok ellen nem vét, felszerelését rendszeresen elhozza, segítőkészsége a közösségre jó hatással van. o megfelelt az a tanuló, aki: munkájában ingadozó, sokszor megbízhatatlan, időszakonként dolgozik csak, gyakran figyelmetlen, pontatlan, órai aktivitása, példamutatása változó, önállótlan, csak utasításra kezd el dolgozni, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire, felkészülése nem rendszeres, felszerelése gyakran hiányos, a közösségi célokhoz ingadozóan viszonyul, hatása a közösségre semleges. o gyengén megfelelt az a tanuló, aki: figyelmetlenül dolgozik, általában megbízhatatlan, a feladatait nem végzi el, nem hajlandó komoly erőfeszítésre, munkavégzésre, nem törődik kötelességeivel, órai aktivitása, példamutatása gyenge, felkészülése alacsony fokú, felszerelése sokszor hiányos, rendetlen, feladatait csak esetenként, hangulata alapján teljesíti, 39
a közösségi célokkal szemben áll, hatása a közösségre negatív. o nem megfelelt az a tanuló, aki: a felszerelését rendszeresen hiányosan vagy nem hozza órára, nem teljesíti a megadott időpontra a kiadott feladatokat, nem tartja tiszteletben a többiek munkáját, nem jut el a koncentrált munkára való képességig, hatása a közösségre romboló. 8.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése A tanuló magatartásának minősítése során arról alkotunk véleményt, hogy milyen a tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normákhoz, az íratlan viselkedési szabályokhoz, társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A tanuló magatartás jegyében kifejezésre jut: o az iskolába járási fegyelme o társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás stb.) o a tanáraival szemben tanúsított magatartása (pl. udvariasság) o beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken o a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás o óra alatti magaviselete (fegyelmezettség) A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről félévkor és a tanév végén az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. A minősítés alapelvei: o A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva tükrözze a tanuló viszonyát az iskola- és az osztályközösséghez, tanáraihoz és oktatóihoz. A minősítésben fejeződjön ki a tanuló tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli magatartása is. o A szorgalom minősítése tükrözze a tanuló aktivitását, az elméleti és gyakorlati oktatás követelményeinek teljesítésére irányuló igyekezetét és tanulmányi előmenetelét. A félévi és a tanév végi minősítések megállapításakor tekintetbe kell venni: a tanuló képességeit, valamint személyiségének sajátosságait, a magatartás és a szorgalom javuló, illetve romló tendenciáját, a félév, illetve a tanév során kapott dicséreteket, a hozott fegyelmező intézkedéseket és a fegyelmi büntetéseket. A magatartás minősítésének fokozatai: o példás (5) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend előírásait maradéktalanul betartja; viselkedése, tanulmányi fegyelme kiemelkedő, a közösségi élet formálódását munkájával, kezdeményezéseivel elősegíti, erre társait is ösztönzi, megbízható, pontos, segítőkész, udvarias. A tanév során fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben nem részesült és igazolatlan mulasztása nincs. o jó (4) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend, az iskolai együttélés előírásait, szabályait betartja; viselkedése, gyakorlati, tanulmányi és közösségi munkája megfelelő, azok ellen általában nem merül fel kifogás. A tanév során fegyelmi büntetésben, igazgatói intésben, az értékelés félévében intésben nem részesült, és legfeljebb 1 óra igazolatlan mulasztása van. o változó (3) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend előírásait kisebb mértékben 40
megszegi (felszerelés, ellenőrző könyv többszöri otthon hagyása stb.), illetve csak ismételt figyelmeztetéssel tartja be; viselkedése, tanulmányi, gyakorlati munkája erősen kifogásolható, a közösségi munkában csak alkalmanként vagy vonakodva vesz részt, fegyelme ingadozó, társaira gyakran nincs tekintettel. A tanév során fegyelmi büntetésben, ismételt igazgatói intésben nem részesült, és igazolatlan mulasztása a 8 órát nem haladja meg. o rossz (2) minősítést kaphat az a tanuló, aki a Házirend előírásait súlyosan és/vagy többször megsérti, illetve figyelmeztetés ellenére sem tartja be; a közösség fejlődését hátráltatja, szándékosan árt a közösségnek, viselkedésével rossz példát mutat, másokkal szemben durva és/vagy tiszteletlen. A fegyelmi büntetést, az intéseket és az igazolatlan mulasztásokat az egész tanévre, a figyelmeztetéseket csak az értékelés félévére vonatkozóan kell figyelembe venni. A szorgalom minősítésének fokozatai: o példás (5) minősítést kaphat az a tanuló, aki tanulmányi feladatait töretlen szorgalommal, képességeinek megfelelően végzi. Munkavégzése pontos, igényes, megbízható; munkájában kitartó, képességeihez méltó tanulmányi teljesítményt nyújt, kötelességtudata magas fokú, az órákon figyel, dolgozik, érdeklődése túlmutat az iskolai ismeretanyagon. Tanulmányi átlageredménye legalább jó. o jó (4) minősítést kaphat az a tanuló, aki tanulmányi feladatait megfelelő szorgalommal végzi, de a rendszeres tanulásra ösztönözni kell. Teljesítménye, aktivitása ingadozó, de munkáját általában figyelmesen végzi, az órákon dolgozik, feladatait lelkiismeretesen elvégzi, ám érdeklődése a tananyag keretein belül marad. Tanulmányi átlageredménye legalább közepes. (A nagy erőfeszítések, sok tanulás ellenére is csak gyenge tanulmányi eredmény elérésére képes tanuló is kaphat „jó” minősítést.) o változó (3) minősítést kaphat az a tanuló, aki feladatait képességeinél gyengébb, illetve erősen hullámzó szinten végzi. Tanulmányi munkája rendszertelen, váltakozó intenzitású, eredményei jóval képességei alatt maradnak, gyakran figyelmetlen, pontatlan, az órákon többnyire passzív, szétszórt. Osztályzatai képességeihez mérten gyengék. (Gyenge képességű, de kiemelkedő szorgalmú tanuló egy tantárgyból történt bukása ellenére kaphat „változó” minősítést.) o hanyag (2) minősítést kaphat az a tanuló, aki feladatait igen gyengén vagy egyáltalán nem teljesíti, kötelességeit elhanyagolja, nemtörődömség, figyelmetlenség jellemzi, órai magatartása passzív. Érdemjegyeinek többsége elégséges, illetve elégtelen; az értékelés félévében megbukott. A magatartás és szorgalom minősítést egymástól függetlenül, de bizonyos összefüggéseket figyelembe véve kell megállapítani. Például: a) Nem példás magatartású és szorgalmú az a tanuló, aki bár magatartása kifogástalan és a tanulmányi eredménye jó , nem vesz részt az osztályközösség munkájában, továbbá a társaihoz való viszonya kifogásolható. b) Nem példás magatartású az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye erősen változó szorgalma miatt gyenge. Nem példás szorgalmú az a tanuló, aki bár tanulmányi átlageredménye jó , nem törekszik a képességeinek megfelelő jobb teljesítményre. Az azonos szintű fegyelmeztető intézkedések és dicséretek (pl. osztályfőnöki intés és osztályfőnöki dicséret) csak azonos minősítési kategórián belül vehetők együttesen figyelembe. (Pl. a Házirend súlyos megsértéséért kapott intésnek a magatartás minősítésére kiható érvényességét a jó tanulmányi eredményért kapott dicséret nem szünteti meg.) 41
9. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat: o idegen nyelvek o informatika o az óratervekben, illetve a helyi tantervben meghatározottak szerinti évfolyamokon, ill. osztályokban matematika fizika földrajz biológia dráma és tánc o a szakmai gyakorlati és elméleti tantárgyak. A csoportbontás célja, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás elvei: o idegen nyelvek tanításánál lehetőség szerint homogén csoportok kialakítása előzetes tudásszint felmérése szerint, o informatika oktatásnál lehetőség szerint tudásszint alapján, illetve az órarend szervezésének szempontjai alapján o matematika tantárgynál tudásfelmérés szerinti csoportosításban o szakmai oktatásnál a jogszabályok szerint meghatározott létszámhatárok és szakmák szerint.
10. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG A városban élő nemzetiségek történelmének és kultúrájának megismerését iskolánkban az alábbi tevékenységi formákkal biztosítjuk: o tanévenkénti városismereti projektnap o a történelem tantárgy tananyagának keretén belül (12. évfolyam) a magyarországi németek kitelepítését feldolgozó ismeretanyag o az „Audiovizuális emlékgyűjtés” című pályázat (TÁMOP-3.2.9.) keretében készült filmek megtekintése és feldolgozása a történelem és társadalomismeret tanórákon.
11. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A nemzeti köznevelésről szóló törvény (2011. évi CXC.) 80. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az oktatásért felelős miniszter az országos mérési feladatok keretében gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a mérés időpontjának és módszerének meghatározását a pedagógiai program keretébe rendeli. Ezen túl a mérés végrehajtójának, az adatok nyilván42
tartójának és elemzőjének, a testnevelő tanárokat jelöli meg, akik egyben meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata kiterjed az intézmény valamennyi nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő évfolyamára. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a diákok egészségi állapota fokozatosan romlik, és az egészségügyi problémák között vezető helyen szerepel a gerincbetegség. A szakképző iskolákban fokozottabban kell figyelni a tanulók fizikai állapotára, testi egészségére, hiszen egyes szakmaválasztások tekintetében irányadó, hogy alkalmas legyen a nehéz fizikai munka elvégzésére is. Iskolánk a mérés eszközének és módszerének a több évtizedes szakmai bizonyítottsággal, tudományos alátámasztottsággal rendelkező „Mini Hungarofit” programot választotta, amely kidolgozása dr. Fehér Györgyné dr. Mérey Ildikó testnevelő tanár, főiskolai docens nevéhez fűződik. A felmérés az alábbi motorikus próbákat tartalmazza: o Cooper-teszt, 12 perces síkfutás/kocogás: aerob állóképesség mérése o helyből távolugrás (m): alsó végtag dinamikus erejének mérése o hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (db): a csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérése o mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás (db) folyamatosan kifáradásig (maximális időtartam: 4 perc): a vállöv és akar erejének, erő-állóképességének mérése o hason fekvésből törzsemelés- és leengedés (db) folyamatosan kifáradásig (maximális időtartam: 4 perc): a hátizmok erő, erő-állóképességének mérése o A vizsgálat mérési és értékelési útmutató alapján történik.
12. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI 12.1. Az intézmény egészségnevelési programja Lásd az I.3. pontban. (A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok) 12.2. Az intézmény környezeti nevelési programja A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az iskolai nevelés folyamatában igyekszünk megalapozni tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. A környezeti nevelés célkitűzései: o rendszerszemléletre nevelés o az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása o a globális összefüggések megértése 43
o környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása (pl. szelektív hulladékgyűjtés az iskolában) o a természet tiszteletére nevelés o a természeti erőforrások ésszerű és előrelátó felhasználásának tudatosítása o a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása o a környezet értékeinek megőrzésére irányuló magatartás erősítése A környezeti nevelés céljaiból adódó fő feladatok: o környezetbarát attitűdök és szokások kialakítása a tanulókban o a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos problémamegoldó gondolkodás kialakítása o segítségadás a környezeti folyamatok és összefüggések megértéséhez Környezetvédelmi projektnap: A tanórákon folyó, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó környezeti nevelési lehetőségeken túl minden tanévben megszervezzük a környezetvédelmi projektnapot, melynek programja egyaránt magában foglalja a város természeti környezetének megismerésével és a környezeti értékek megőrzésével kapcsolatos pedagógiai programelemeket.
13. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: o a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; o a tanulók személyiségének megismerése, a megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása; o a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; o adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; o egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. Az esélyegyenlőség biztosítás szempontjából különösen figyelemmel kísérendő területek: o szociális hátrányok o szociokulturális hátrányok (pl. kistelepülésről érkezett tanulók) o veszélyeztetettség o hátrányos helyzet o tanulási nehézségek o beilleszkedési nehézségek o tanulásmódszertani hiányosságok o pályaorientáció, életpálya tervezés
44
14. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK 14.1. Elismerések és jutalmak A kiemelkedő, illetve jó tanulói (tanulmányi, tanórán kívüli) eredményeket, teljesítményeket iskolai dicsérettel, illetve jutalommal lehet elismerni. Az elismerés alapja: o kiemelkedő és/vagy tartós iskolai tanulmányi teljesítmény o kiemelkedő vagy jó tanulmányi verseny eredmény(ek) o átlagon felüli szorgalom o kimagasló sport- vagy kulturális eredmény o az iskola hírnevét öregbítő cselekedet vagy tevékenység o a közösség érdekében vállalt feladat(ok) példás teljesítése Az elismerés formái: o dicséret és/vagy jutalom o szóbeli vagy írásbeli o egyéni vagy csoportos o évközi, tanév végi vagy tanulmányokat záró o kisebb vagy nagyobb közösség(ek) előtti A dicséret fajtái:
Szaktanári vagy szakoktatói dicsérettel lehet elismerni egy időszak vagy az egész tanév során az elméleti, illetve a gyakorlati foglalkozásokon nyújtott jó teljesítményt, illetve tanulmányi eredményt. Adható szóban vagy írásban.
Osztályfőnöki és igazgatói dicsérettel elsősorban az osztály-, illetve az iskolaközösség érdekében végzett és/vagy tartós (tanulmányi, közösségi, sport, kulturális stb.) tevékenységet, példás magatartást és/vagy szorgalmat lehet elismerni. Különösen indokolt az alábbiak esetén: félévkor vagy a tanév végén több tantárgyból nyújtott jó tanulmányi teljesítmény megbízatások vállalása, színvonalas elvégzése osztály- és iskolai rendezvényeken való közreműködés, szervezőmunka Adható szóban vagy írásban, az osztály nyilvánossága előtt.
Gyakorlati oktatásvezetői dicsérettel lehet elismerni a gyakorlati képzés során nyújtott jó és/vagy tartós színvonalú teljesítményt, szorgalmat. Írásban adható az osztály nyilvánossága előtt.
Igazgatói dicsérettel lehet elismerni az iskolai szinten kiemelkedő és/vagy tartós tanulmányi és/vagy sport, kulturális stb. eredmény(eke)t, példamutató kötelezettségteljesítést, közösségi munkát. Írásban adható az iskola nyilvánossága előtt (iskolai ünnepélyen, illetve körözvény útján).
Nevelőtestületi dicsérettel lehet elismerni a városi, megyei, területi vagy országos szinten kiemelkedő és/vagy tartós tanulmányi és/vagy sport, kulturális stb. eredmény(eke)t, továbbá a tanuló egész tanévi példamutató magatartását, szorgalmát, illetve közösségi munkáját. Csak írásban (oklevél), a tanév végén, az egész iskola nyilvánossága előtt adható. 45
A szóbeli dicséretek elsősorban az évközi alkalmi vagy rövidebb távú teljesítmények elismerését szolgálják. Az évközi írásbeli dicséreteket az ellenőrző könyvbe és a naplóba, a tanév végi nevelőtestületi és igazgatói dicséreteket a bizonyítványba is be kell jegyezni. A jutalmazás formái: könyvjutalom tárgyjutalom pénzjutalom (vagy vásárlási utalvány) jutalomkirándulás vagy üdülés (egyéni vagy csoportos) iskolai díj egyéb (színház- vagy mozijegy stb.) Dicséretre és jutalomra javaslatot tehetnek: o a pedagógusok (különösen az osztályfőnök) o tanulók, valamint közösségeik o a gyakorlati képzés szervezője o iskolán kívüli szervezet vagy egyesület Az igazgatói és nevelőtestületi dicséretre, illetve tárgyjutalomra vonatkozó javaslatot az előterjesztő írásban adja le, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Az előterjesztés tartalmazza: o a dicséret javasolt szövegét o a javaslat indoklását o a javaslattevő megnevezését (ha más kérte fel az előterjesztőt) o a jutalom fajtájára, beszerzésére vonatkozó javaslatot o a dicséret kihirdetésének, illetve a jutalom átadásának időpontjára és módjára vonatkozó javaslatot. Abban a rendkívüli esetben, ha a valamilyen szempontból dicséretre és/vagy jutalmazásra érdemesült tanuló súlyos magatartási, fegyelmi vétséget követett el az adott tanévben, a dicséret és/vagy a jutalmazás odaítélését a konkrét helyzet alapján mérlegelni kell. 14.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Lásd a II.8.6. pontban.(A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése)
III. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA Az iskolánkban oktatott szakmacsoportok alapfokú szakképzési (szakiskolai képzés) és a középfokú szakképzési kimeneteivel, a rugalmas szakmastruktúrára törekvésünkkel igazodni igyekszünk a munkaerő-piaci igényekhez. Szakmai képzésünket központi szakmai tantervekre, a kimeneti követelményekre építjük, figyelembe véve partnereink szakmai igényeit is. A képzés alapozó szakaszát iskolai tanműhelyben szervezzük, így az elmélet és a gyakorlat kapcsolata jól érvényesíthető. 46
1. Az iskolai szakképzés általános céljai: o A szakmai képzési és nevelési céloknak összhangban kell lenniük a közismereti tárgyakban rejlő nevelési célokkal. A szakmai nevelés komplex egészet alkot az iskolai, a szakmai gyakorlati, a családi és társadalmi nevelési hatásokkal. Célunk olyan szakemberek képzése, akik a korszerű szolgáltató szektorok sokoldalú követelményeivel mind emberi magatartásuk, mind szakmai tudásuk tekintetében megfelelnek. Legyenek az általunk oktatott-nevelt fiatalok korszerű gondolkodású, a piacgazdaság kihívásait ismerő, annak megfelelően cselekvő, ugyanakkor szilárd erkölcsű, becsületes szakemberek. o Olyan képzettség, szakmai ismeret átadása tanulóinknak, amellyel a kiélezett munkaerő-piaci verseny körülményei között is helyt tudjanak állni. A piacgazdaság konkrét és szigorú feltételeket ír elő, amelyeknek csak az tud megfelelni, aki a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel, munkakultúrával és innovatív-készséggel rendelkezik. Ennek szellemében kívánjuk elérni, hogy a tanulóink elhelyezkedési esélyei kedvezőek legyenek. o Igényes, érdeklődő, önmagukat és a környezetüket formáló, kreatív, hivatásukat becsülő szakemberek nevelése, oktatása, akik a mindennapi munkájuk során követendő példát mutatnak viselkedésükkel és a szakmai műveltségükkel. o Elsőrendű nevelési feladat a munka becsületének visszaállítása. Célunk a munkaerőpiaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó szakemberek képzése, akik képesek a továbbképzésre, illetve a folyamatos önképzésre. o Korszerű, általános és szakmai műveltséggel, szakmaszeretettel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek az élethosszig való tanulásra, illetve tudásukkal, képességükkel, erkölcsi és fizikai tulajdonságaikkal megfelelnek a munkaerőpiac elvárásainak. 2. Szakmai óratervek, tanterveket és szakmai képzési programok A 4. sz. melléklet tartalmazza.
IV. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 1. PROJEKTNAPOK Iskolánk a kiemelt fontosságú pedagógiai, nevelési-oktatási céljai elérése érdekében a tanév során az iskola minden tanulóját érintő, egész tanítási napos projektnapokat tervez, illetve szervez, a következő témákban: o városismereti o egészségvédelmi és sport o környezetvédelmi o szakmai A projektnapok programját a tanév elején megbízott pedagóguscsoport készíti elő, illetve bonyolítja le. 47
2. HAGYOMÁNYOK Az iskola hagyományainak ápolása, gazdagítása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, erősítése az iskola minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjének, a hagyományápolással kapcsolatos feladatoknak a részletes leírását az intézményi SzMSz tartalmazza. 3. OSZTÁLYKIRÁNDULÁSOK Az osztálykirándulások az ismeretbővítés, a hagyományápolás és a közösségépítés hasznos eszközei. Osztálykirándulás csak az iskola igazgatójának engedélye alapján szervezhető. A tervezetet a tanév során megállapított határidő(k)ig a nevelési igazgatóhelyettesnek − az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével − kell írásban leadni. Kirándulások szervezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak költségei és személyi feltételei a tanulókat (szülőket) nem terhelik (pl. pályázati forrás, központi költségvetési támogatás), illetve ha a kirándulást a szülők kezdeményezik. A szülők közössége(i) által kezdeményezett, illetve szervezett kirándulás tanulófelügyeletéhez az iskola segítséget nyújthat. A kirándulások tervezése lehetőség szerint négy évre előre történik, az alábbi célok figyelembe vételével: o honismeret (országon belüli és határon túli) o az általános műveltség és tájékozottság növelése (múzeumok, történelmi értékek látogatása) o egészséges életre nevelés (gyalog-, kerékpár-, vízi- vagy sítúrák stb.) o közösségformálás A tervezetet − az időpont, a program, a kísérők, a várható költségek, az utazás módja, szállás, biztosítás stb. − megjelölésével szülőkkel meg kell ismertetni. A pedagógiai szempontokat és a költségeket egyaránt figyelembe véve egy osztály teljes tanulmányi ideje során egy legfeljebb 3 napos kirándulás tekinthető indokoltnak. Osztálykirándulásra lehetőleg ne az első, illetve az utolsó tanévben kerüljön sor. A kirándulások javasolt időpontjai: őszi szünet, tavaszi szünet, az írásbeli érettségi vizsgák tanítási szünetes napjai. Tanítási napokon osztálykirándulás nem szervezhető. A kirándulást megelőzően a tanulókat körültekintő tájékoztatásban és kötelező balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. A tájékoztatás fő információi: Kötelező: o az általános magatartási és viselkedési szabályokat, az osztályfőnöki, kísérőtanári utasításokat betartani o a sérülést, rosszullétet, veszélyt jelentő helyzetet azonnal jelenteni a csoport vezetőjének o az idegen környezet miatt fokozott figyelemmel és óvatossággal közlekedni Tilos: o balesetet, sérülést, ön- vagy közveszélyt okozó helyzetet előidézni o a csoportot engedély nélkül elhagyni o az engedélyezett határidőn túl kimaradni 48
Ajánlott: o a tanulók vigyék magukkal a személyi igazolványukat, tb-kártyájukat, rendszeresen szedett gyógyszereiket o kisebb sérülések ellátására szolgáló egyszerű eszközök (pl. sebtapasz) legyenek a csoport tagjainál o a ruházat feleljen meg a kirándulás jellegének, az évszaknak és a várható időjárásnak o tisztában kell lenni az idegenekkel való ismerkedés lehetséges veszélyeivel o a járműveken az utazásra vonatkozó − általános és kifüggesztett − szabályokat, utasításokat betartani o a szálláshelyen előírt rendet betartani o a látogatott intézményben, üzemben a látogatók számára előírt, illetve ismertetett szabályokat betartani o túrázáskor, uszodában a helyszínen adott külön utasításokat betartani o a dohányzás, tűzgyújtás általános és helyi szabályait betartani o étel- és italfogyasztásban mértéket tartani
4. DRÁMA ÉS SZÍNJÁTSZÁS PROFILÚ KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OSZTÁLY Iskolánkban a 2010/2011. tanévtől kezdődően induló gimnáziumi osztályokban dráma és színjátszás profilú készségfejlesztő képzést indítottunk. Ebbe az osztályba azoknak a jó képességű diákoknak a jelentkezését várjuk, akik kedvet éreznek a személyiségük teljesebb megismeréséhez és kiteljesítéséhez, képességeik kipróbálásához, önmaguk sokoldalú megvalósításához. Olyan, kommunikációval kapcsolatos, illetve művészeti pályát képzelnek el maguknak, ahol gyakran kell „fellépniük”, megnyilatkozniuk. (Pl.: színész, előadóművész, jogász, tanár, riporter, újságíró, menedzser stb.) Az ebben az osztályban, illetve csoportban folyó képzés célja, hogy az általános készségfejlesztés mellett a beszéd-, a mozgás- és zenei gyakorlatok, valamint a nyilvánosság előtti szereplésre felkészítő drámajátékok, színpadi feladatok a színjátszás eszköz- és formatárát felhasználva bontakoztassuk ki és fejlesszük a tanulók kreativitását és kommunikációs képességeit. A képzés során arra törekszünk, hogy a művészeti tantárgyakat a diákok összefüggéseikben tanulják, így − főként az utolsó két évben − lehetőség nyílik arra, hogy egy-egy kor történelmének tanulása során megismerkedjenek e korok művészetével is (drámatörténet, irodalom, zene, képzőművészet stb.). A drámát és táncot drámatagozatos tantárgycsoportban drámai és színházi ismeretek, drámai (kreatív)- színházi gyakorlatok, kreatív ének-zene, mozgásgyakorlatot tanító iskolák a helyi tantervük alapján a szabad sáv óraszámait felhasználva tantárgyi felbontásban folytathatják tevékenységüket. A Dráma és tánc tantárgy tánc tanegysége Tánc alapjai tanegység néven a testnevelés órák keretében (2 óra) történik, megfelelő képesítésű pedagógus vezetésével. 5. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM Az utoljára a 2012/2013. tanévben indított nyelvi előkészítő évfolyam célja, hogy a magas óraszámú képzéssel jobb esélyt, lehetőséget biztosítson a tanulóknak az idegennyelvtudás megszerzéséhez, valamint az informatikai-számítástechnikai ismeretek megalapozásához.
49
Iskolánkban a képzés a gimnáziumi és az informatika szakos szakközépiskolai osztályokba felvett tanulók számára kezdődik nyelvi előkészítő évfolyammal. A nyelvi előkészítő évfolyam elvégzése után a tanulók az iskola négyosztályos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai osztályaiban folytathatják tanulmányaikat. 5.1. Idegennyelvi képzés a NYEK évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók egy választott idegen nyelvet tanulnak, heti 12 órában (éves óraszám: 444 óra), a nyelvi előképzettségnek megfelelő (kezdő–haladó) csoportbontásban. A cél: a nyelvi előkészítő évfolyamon választott nyelvből („első nyelv”) előrehozott középszintű, majd a középiskolai tanulmányok befejezését követően emelt szintű érettségi vizsga letétele. A második idegen nyelvet tanulóink a nyelvi évfolyamot követő tanévekben tanulják. Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam osztályaiba való felvételt nem előzi meg felvételi vizsga vagy előképzettségi szintfelmérés, az osztályokba eltérő képességű és eltérő nyelvi előképzettségű tanulók kerülnek, ezért az ott folyó képzés, oktatás célja és formája nem azonos a nyelvi tagozatos képzésével. A nyelvi előkészítő, 9. évfolyamos osztályok iskolai azonosítója a nyelvi előkészítésre utaló „N” betűvel egészül ki (pl. 9. AN). A nyelvi előkészítő évfolyamot követően az osztály az idegennyelv kivételével minden tantárgyból a 9. évfolyam tantervi anyagának elsajátításával folytatja a tanulmányait, ennek megfelelően a besorolása − és iskolai azonosítóval történő jelölése − is a „hagyományos” 9. évfolyamjelzéssel történik. A nyelvi előkészítő évfolyamon a nyelvoktatás a tanulók által választott egy idegen nyelven („első nyelv”) − a nyelvi előképzettség szerint (tanulta-e korábban a nyelvet) − két csoportban folyik. A két csoport oktatása a tanulók előképzettségének megfelelő, eltérő oktatási program alapján történik. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók az idegennyelvnek (német vagy angol) a kerettanterv által a 9-10. évfolyamra meghatározott követelményeknek tesznek eleget. A nyelvi előkészítő évfolyamot követően a tanulók a 9. osztályban a 11., a 10. osztályban a 12. évfolyam idegennyelv kerettantervi anyagát sajátítják el. Ennek megfelelően a tantárgy tanulását a 10. évfolyamon befejezhetik, és az általuk megválasztott időpontban érettségi vizsgát tehetnek. A nyelvi előkészítő évfolyamot eredményesen elvégző tanulók a 9. osztályban a 11., a 10. osztályban a 12. évfolyam idegennyelv tantervi követelményeinek megfelelően végzik a tanulmányaikat. Ennek megfelelően a tantárgy tanulását a 10. évfolyamon befejezik, és az általuk megválasztott időpontban érettségi vizsgát tehetnek. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanult idegennyelv tantárgyból − az adott évfolyamra meghatározott tantervi követelmények szerint szerzett osztályzatot − a tanuló bizonyítványába a megfelelő tanévhez (a szükséges záradékok alkalmazásával) kell bejegyezni. Az „első nyelv”-ből a 10. évfolyam végén tett érettségi vizsgát követően a tanuló a 11. és/vagy a 12. évfolyamban emelt szintű képzésre jelentkezhet, melynek célja az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés. 3.2. Informatika képzés a NYEK évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyamon az informatikai képzés heti 4 órában történik. Az informatikaoktatás célja az informatikai alapműveltség („informatikai írástudás”) kialakítása. Az informatikaoktatás célját, feladatait nagymértékben lefedi az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) követelményrendszere. A tanulók a tanév végén, a tanév rendjében megállapított időpontban (a nem végzős évfolyamok tanulmányok alatti − osztályozó − vizsga időszakában) osztályozó vizsgát tesznek. 50
Az osztályozó vizsga tananyagát a tantárgy helyi tantervi követelményrendszere írja elő. A tanulók osztályzatot kapnak, ami a törzslapra és a bizonyítványba is bekerül. Az osztályozó vizsga témakörei: − szövegszerkesztés − prezentációkészítés − weblapkészítés (NVU szerkesztővel) Az osztályozó vizsga elvei: − minden csoport ugyanazt a feladatsort készíti el, amely érettségi szintű feladatokból (korábbi évek érettségi feladatai) áll. − az értékelés (pontozás) a feladatsorhoz kiadott érettségi javítási útmutató alapján, az érettségi értékelési elvek szerint történik. A feladatokat az osztályozóvizsga időpontja előtti napon kapják meg a szaktanárok. Az osztályozóvizsga időtartama 100 perc (2 tanóra + szünet) Sikertelen osztályozóvizsga (elégtelen osztályzat) esetén a tanuló a tanév rendjében meghatározott időpontban javítóvizsgát tehet. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanuló a nyelvi előkészítő évfolyam informatika tananyagából a következő évfolyam végén ismételt javítóvizsgát tehet. Ha a tantárgy követelményeit az ismételt javítóvizsgán sem teljesíti, akkor az osztályt (évfolyamot) köteles megismételni. 3.3. Egyéb tantárgyak a NYEK évfolyamon A fennmaradó óraszámban nem a későbbi évfolyamok tantárgyainak tananyagát oktatjuk előre hozva, hanem olyan készség- és képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk, melyek elősegítik a hatékony ismeretszerzést, a szélesebb látókör kialakítását, fejlesztik az önismeretet és a kommunikációs készségeket. (Tanulásmódszertan, magánélettan, viselkedéskultúra, művelődéstörténet, könyvtári kutatási ismeretek, szövegértés-szövegalkotás, gépírás.) A magyar nyelvtan tantárgy (heti 1 órában) az idegen nyelv tanulását segítő grammatikai ismeretek megerősítését, a matematika tantárgy (heti 2 órában) az általános iskolában tanult ismeretek szinten tartását, illetve gyakorlását szolgálja.
V. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ELVEI, RENDJE 1. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE Lásd a II.8. pontban. (A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 8.1. A számonkérés, az értékelés és minősítés alapelvei 8.2. Az ellenőrzés funkciói 8.3. Az ellenőrzés, számonkérés módjai 8.5. Értékelés)
51
2. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI 2.1. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározása: o a tanév elején szóban vagy írásban o tanítási órákon szóban o az elektronikus napló útján o elektronikus levelezés útján A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatok elvégzését a következő tanítási órákon szóbeli vagy írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. 2.2. Az otthoni (házi) feladatok Az otthoni (házi) feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elmélyítését, gyakorlását, illetve a dolgozatok előkészítését szolgálják. Elkészítésük kötelező, a szaktanár osztályzatot adhat rájuk. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. projektmunka vagy prezentáció készítése, idegen nyelvi fordítási feladat, több időt igénylő alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A tanulók hétvégére is kaphatnak szóbeli és/vagy írásbeli házi feladatot, a tanítási szünetek idejére − a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – azonban nem. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásával kapcsolatos elvek: o Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). o Egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi nem jelent aránytalanul nagy megterhelést a tanulók számára, és – átlagos képességű, munkabírású és koncentráló képességű diákot alapul véve – nem haladja meg a 30-40 perces munkaidő-igényt. o Kötelező jelleggel olyan otthoni feladatot lehet meghatározni, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére / elkészítésére / megtanulására mindenki képes.) o A komolyabb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. o A nagyobb időráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt meghatározzuk. o A tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot. o Minden pedagógusnak figyelembe kell vennie, hogy a tanulóknak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülniük kell. o A házi feladatot részben vagy teljesen ellenőrizni kell. o Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint:
52
nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány vagy hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad, meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (pl. igazolt betegség) mulasztotta azt el, o Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. o A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.
VI. FELNŐTTOKTATÁS (ESTI TAGOZAT) 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az e fejezetben külön nem szabályozott kérdésekben a nappali tagozatra vonatkozó szabályozás az irányadó. A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája (gimnáziuma) megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés. lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. 2. A FELNŐTTOKTATÁS ISKOLÁNKBAN o Iskolánk felnőttoktatásában a bevezetett kerettanterv helyi tantervként is működik. o Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása négy év alatt történik.
53
3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA VALÓ LÉPÉS o Az eredményesen elvégzett évfolyamot követő évfolyamra felvehető, illetve átvehető az a tanuló, aki az előző tanulmányait azonos képzésű iskolában végezte, ha a feltételeknek egyébként megfelel. o A magasabb évfolyamra való felvétel feltételeként különbözeti vizsga letétele írható elő azokból a tantárgyakból, illetve tananyagrészekből, melyeknek követelményeit a jelentkező korábbi tanulmányai során nem sajátította el. 4. A BESZÁMOLÓK (SZÁMONKÉRÉS) ÉS A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSA o A tanév rendjéről, a beszámolók és a tanév végi vizsgák időpontjáról és formájáról a tanulók a tanév elején, illetve tanulmányaik megkezdésekor – az osztályfőnökök, illetve hirdetmények útján – tájékoztatást kapnak. o A beszámoltatás (számonkérés) a tanév rendjében rögzített időpontban, a tanítási órán történik. o A tanév végi vizsgák a tanítási órák terhére történhetnek – ha azok külön kiírás szerintiek. o A tanév végi tanulmányi eredmény az évközi és a félévi beszámoló figyelembe vételével, az év végi beszámoló (vizsga) eredménye alapján állapítandó meg. 5. TANTÁRGYI RENDSZER, ÓRATERVEK, FELKÉSZÍTÉS o A felnőttoktatásban a kötelező vizsgatárgyakon kívül az alábbi tantárgyakból tesszük lehetővé a középszintű vizsgára való felkészülést: Informatika Földünk és környezetünk (földrajz) Művészettörténet (A vizsgakövetelmények a felnőttoktatásban a művészeti ismeretek tantárgy keretében biztosítottak: két évig vizuális oktatás, két évig művészettörténet a tananyag.) o Az emelt szinten való felkészítés a nappali tagozattal egyező. o A felnőttoktatás érettségi vizsgakövetelményei megegyeznek a nappali tagozatéval.
VII. ZÁRÓDOKUMENTUMOK 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI A Pedagógiai Program nyomtatott formában egy példánya a titkárságon − munkanapokon 816 óráig −, egy példánya a könyvtárban − nyitvatartási időben − hozzáférhető, továbbá az iskola honlapján olvasható.
54
2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATI MÓDJAI, ELFOGADÁS, ÉRVÉNYESSÉG A pedagógiai programot évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra a nevelőtestület jogosult.
55
VIII. LEGITIMÁCIÓ A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium nevelőtestülete az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását a 2013. ……-én megtartott értekezletén egyhangúlag elfogadta. Sopron, 2013. március 25. Jóváhagyta: ………………………………………… Bokor Ákos igazgató
A Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium szülői szervezete az intézmény Pedagógiai Programjának módosítását megismerte, véleményével támogatja. Sopron, 2013. ……………….. ……………………………………………….. a szülői munkaközösség elnöke
56
IX. MELLÉKLETEK
1. ÓRATERVEK 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGTANÍTANDÓ ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ TANANYAGA
3. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 4. SZAKMAI ÓRATERVEK, TANTERVEKET ÉS SZAKMAI KÉPZÉSI PROGRAMOK
57
