A HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, NEVELÉSI TANÁCSADÓ ÉS KOLLÉGIUM 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63. OM azonosító: 028376
PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................................................... 2 I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................ 3 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................................................................ 3 1.1. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat alapján ........................................................ 3 1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: ................................................................... 19 1.3 Az intézmény jelképei: ...................................................................................................... 22 1.4. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása.............................. 26 1.5 A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei.............................................. 31 1.6 A közoktatási törvény intézményt érintő feladatai ............................................................. 32 1.7 Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai ......................................................... 33 1.7.1. Az összetett iskola intézményegysége......................................................................... 33 1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani és Gyermekvédelmi Intézményegység ... 35 1.7.3. A kollégiumi nevelés .................................................................................................. 38 1.8 Intézményünk pedagógiai szemlélete ................................................................................ 38 1.9 Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai .................................................... 40 1.9.1 Fő célunk ................................................................................................................... 40 1.9.2. Pedagógiai programunk általános feladatai ................................................................. 41 1.9.3. Eszközök, eljárások .................................................................................................... 52 1.9.4 Nevelésünk eredményességének mutatói ................................................................... 53 2. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................. 54 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................................... 57 4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ................................................. 60 5. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ......... 67 6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.................................. 68 7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK........................................... 68 8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A KÖVETKEZŐ TEVÉKENYSÉGEK SORÁN TÖRTÉNIK ......................................................................................... 73 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLJÁK .................... 78 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ................................................................................. 80 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI, KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTT-MŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................................... 82 12. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI ............................................... 85 13. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ......................................................................................... 87 14. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ........................................................... 102 14.1 Célok és feladatok .......................................................................................................... 102 14.2 Elméleti háttér................................................................................................................ 102 14.3 Jogszabályi háttér: ......................................................................................................... 104 14.4 Helyzetelemzés, helyzetkép ............................................................................................. 105 14.5 Az egészségnevelés iskolai területei ................................................................................ 107 14.6 Mindennapos iskolai testedzés-program ......................................................................... 112 14.7 Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata: .......................... 113 14.8 Várható eredmények, értékelés ....................................................................................... 115
2
I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat alapján 1. A költségvetési szerv neve: Hivatalos név: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium Rövid nevek: a) Hunyadi János Közoktatási Intézmény Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium b) Hunyadi János Közoktatási Intézmény Magyarbánhegyesi Speciális Szakiskola, Egységes Módszertani Intézmény, Kollégium c) Hunyadi János Közoktatási Intézmény Orosházi Egységes Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Rövidített név: Hunyadi János Közoktatási Intézmény Intézmény azonosító számai: Törzsszám:
342175
OM azonosító:
028376
2. Az intézmény székhelye: 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. 3. Létrehozásáról rendelkező jogszabályok: Békés Megye Képviselő-testülete 152/2007. (VI.1.) KT. számú határozata
3
4. Közvetlen jogelődjének neve, székhelye: Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (5800 Mezőkovácsháza, Sármezey u 63) Békés Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény (5900 Orosháza, Pacsirta u 1) Békés Megyei Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium (5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc u 23) Békés Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Módszertani Intézmény és Lakásotthonok (5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u 81) 5. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Közoktatási, szakképzési, felnőttképzési közszolgáltatási közszolgáltató költségvetési szerv
feladatok ellátását
végző
853100 Általános középfokú oktatás 5.1 Az intézmény tevékenységei, szakfeladat számai: Az intézmény tevékenységeinek államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása és megnevezései: 559000
Egyéb szálláshely-szolgáltatás
562900
Egyéb vendéglátás
682000
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
852010
Alapfokú oktatás
852020
Alapfokú művészetoktatás
853100
Általános középfokú oktatás
853200
Szakmai középfokú oktatás
854100
Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
856000
Oktatást kiegészítő tevékenység
855900
Máshová nem sorolható egyéb oktatás
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (K.T.) 67.§ (5) bekezdése alapján: „A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítő iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel – részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldő 4
iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet. A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába - az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskola nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében.” Fogadó intézmény, mely részben ellátja az alábbiak szerint a szakképzési évfolyamokon való felkészítést: Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (Fogad a Harruckern János Közoktatási Intézményből.) Logisztikai ügyintéző OKJ 54 345 02 1000 00 00 Küldő intézmény az alábbiak szerint: - Mezőgazdaság szakmacsoport: (Küld a Farkas Gyula Közoktatási Intézménybe.) Fűszernövény-termesztő OKJ 31 622 01 0100 2101 A küldő és fogadó intézmények a K.T. 67.§ (5) bekezdése alapján összehangolják a Pedagógiai programjukat és a szakképzési feladatok közös feladatellátásának részleteit külön megállapodásban rögzítik. A megállapodás az alapító okirat elválaszthatatlan része melyet az 1. számú melléklet tartalmaz. 5.2 Alaptevékenysége: 692000 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13 évfolyam) a 9-12, illetve a 9-13. évfolyamain működő gimnáziumi oktatás, nyelvi előkészítő évfolyammal működő gimnázium 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) 6. évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamain működő gimnázium 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9–12/13. évfolyam) integráltan - sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi oktatása keretén belül végzett különleges gondozása
5
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése - pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése, fejlesztése - SNI (organikus „a”), integrált csoportokban - SNI (nem organikus „b”), integrált csoportokban 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) nappali, esti, levelező, vagy más sajátos munkarend szerinti oktatás -
853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9–12/13. évfolyam - a 9-12, illetve a 9-13. évfolyamain működő szakközépiskolai oktatás, nyelvi előkészítő évfolyammal működő szakközépiskola Informatikai szakmacsoport Közgazdasági szakmacsoport Egészségügyi szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport - Érettségire épülő szakképző évfolyamok: 1/13, 2/14, 3/15 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport - 54 213 02 0000 00 00 hangtechnikus - 54 321 01 0010 54 03 újságíró I. (régi OKJ újságíró II.: 52 8402 02 - 52 345 02 1000 00 00
közművelődési szakember
- 52 345 02 0010 52 01 kulturális rendezvényszervező - 52 345 02 0001 54 01 közösségfejlesztő Informatikai szakmacsoport (régi OKJ multimédia-fejlesztő: 54 8409 01) új OKJ szerint csak iskolarendszeren kívül oktatható - (régi OKJ számítógéprendszer-programozó: 54 4641 05) az új OKJ-ben nem szerepel - 54 481 02 0010 54 01 infokommunikációs alkalmazásfejlesztő -
- 54 481 02 0010 54 02 információrendszer-elemző és tervező - 54 481 02 0010 54 03 internetes alkalmazásfejlesztő - 54 481 02 0010 54 04 szoftverfejlesztő - 54 481 03 0010 54 01 informatikai hálózattelepítő- és üzemeltető - 54 481 03 0010 54 03 IT biztonság technikus - 54 481 03 0010 54 04 IT kereskedő - 54 481 03 0010 54 05 számítógéprendszer-karbantartó 6
- 54 481 03 0010 54 07 - 54 481 04 0010 54 01 - 54 481 04 0010 54 02 - 54 481 04 0010 54 04 - 54 481 04 0010 54 05 Közgazdasági szakmacsoport
webmester gazdasági informatikus infostruktúra menedzser műszaki informatikus Távközlési informatikus
- 52 344 03 0000 00 00 pénzügyi-számviteli ügyintéző - 52 462 01 1000 00 00 statisztikai és gazdasági ügyintéző Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - 54 812 02 0010 52 01 protokoll ügyintéző - 54 812 02 0001 54 01 rendezvény-és konferenciaszervező Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport - 54 345 02 0000 00 00 logisztikai ügyintéző Egészségügyi szakmacsoport - 52 726 01 0010 52 01 gyógymasszőr - 54 726 01 1000 00 00 rehabilitációs tevékenység terapeuta Oktatás szakmacsoport - 54 761 01 0000 00 00 családpedagógiai mentor - 54 140 01 1000 00 00 gyógypedagógiai asszisztens 854211 Felsőfokú szakképzés - Nappali rendszerű felsőfokú szakképzés: Informatikai szakmacsoport - 55 481 02 0000 00 00 informatikai statisztikus és gazdasági tervező (együttműködve a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karával, (8360 Keszthely, Deák F. u. 16., engedély száma: XXXV-1575/2000) Közgazdasági szakmacsoport - 55 343 01 0010 55 06 Számviteli szakügyintéző 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9–12/13. évfolyam) - sajátos nevelési igényű tanulók szakközépiskolai oktatása keretén belül végzett különleges gondozása - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése - pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése, fejlesztése - SNI (organikus „a”), integrált csoportokban -
SNI (nem organikus), integrált csoportokban
7
Informatikai szakmacsoport Közgazdasági szakmacsoport Oktatás szakmacsoport Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9–12/13. évfolyam) nappali, esti, levelező, vagy más sajátos munkarend szerinti oktatás 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam) 9-10. szakiskolai évfolyamok, felzárkóztató oktatás szakiskolában Könnyűipari szakmacsoport Mezőgazdasági szakmacsoport 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9– 10. évfolyam) - szakiskola 9-10 évfolyamain tanórai és tanórán kívüli foglalkozások: enyhén értelmi és halmozottan fogyatékos tanulók képzése - szakiskolai felzárkóztató oktatás - szakmai előkészítő ismeretek oktatása - szakmai elméleti és szakmai gyakorlati foglalkozások enyhén értelmi- és halmozottan fogyatékos tanulók képzése - pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók integrált szakiskolai oktatása - sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai oktatása keretén belül végzett különleges gondozása - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése - SNI (organikus „a”) külön csoportokban és integráltan - SNI (nem organikus „b”) külön csoportokban és integráltan 9-10 speciális szakiskolai évfolyam, 9-10 kézségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyam, 9-10 előkészítő szakiskolai évfolyam Szakképző évfolyamok 1/11, 2/12 Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport - 54 211 02 0000 00 00 bőrműves - 31 215 02 0010 31 02 népi kézműves, fajáték-készítő - 31 215 02 0010 31 04 népi kézműves, fazekas Informatikai szakmacsoport 8
- számítógép-kezelő, használó (régi OKJ: 33 4641 01) – új OKJ-ben nincs ilyen szakmai képzés Könnyűipari szakmacsoport 31 542 02 1000 00 00 szíjgyártó és nyerges 31 542 02 0100 31 01 bőrtárgykészítő (régi OKJ bőrtárgykészítő: 21 5272 01)
-
- 33 542 02 1000 00 00 cipész, cipőkészítő, cipőjavító - 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves Ügyviteli szakmacsoport - 33 346 01 0100 31 02 gépíró, szövegszerkesztő - 52 347 03 0100 31 01 számítógépes adatrögzítő Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 33 215 02 0100 31 02 virágkötő 31 341 02 0100 21 01 áruösszeállító
-
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport -
33 811 03 0100 21 01
konyhai kisegítő
Építészeti szakmacsoport 33 582 04 1000 00 00 festő, mázoló és tapétázó Mezőgazdasági szakmacsoport -
31 622 01 0100 21 01 fűszernövény-termesztő (régi OKJ fűszer- és zöldségtermesztő: 21 6207 08)
-
31 622 01 0010 31 04 zöldségtermesztő -
54 622 01 0100 21 01
parkgondozó
853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon -
-
-
a szakiskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozások: enyhén értelmi és halmozottan fogyatékos tanulók képzése szakmai elméleti és szakmai gyakorlati foglalkozások enyhén értelmi- és halmozottan fogyatékos tanulók képzése pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók integrált szakiskolai oktatása 9
sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai oktatása keretén belül végzett különleges gondozása testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése SNI (organikus „a”), külön szervett csoportokban és integráltan
-
SNI (nem organikus „b”), külön szervezett csoportokban és integráltan 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon - a szakiskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozások: enyhén értelmi és halmozottan fogyatékos tanulók képzése - szakmai elméleti és szakmai gyakorlati foglalkozások enyhén értelmi- és halmozottan fogyatékos tanulók képzése - pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók integrált szakiskolai oktatása - sajátos nevelési igényű tanulók szakiskolai oktatása keretén belül végzett különleges gondozása - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése SNI (organikus „a”), külön szervett csoportokban és integráltan -
SNI (nem organikus „b”), külön szervezett csoportokban és integráltan
Szakképző évfolyamok 1/11, 2/12
54 211 02 0000 00 00 bőrműves 31 215 02 0010 31 02 fajáték-készítő 31 215 02 0010 31 04 fazekas 31 542 02 1000 00 00 szíjgyártó és nyerges 31 542 02 0100 31 01 bőrtárgykészítő (régi OKJ bőrtárgykészítő: 21 5272 01)
-
33 542 02 1000 00 00 cipész, cipőkészítő, cipőjavító 33 542 01 1000 00 00 bőrdíszműves 33 346 01 0100 31 02 gépíró, szövegszerkesztő 52 347 03 0100 31 01 számítógépes adatrögzítő 33 215 02 0000 31 02 virágkötő 31 622 01 0100 21 01 fűszernövény-termesztő 31 622 01 0010 31 04 zöldségtermesztő (régi OKJ fűszer- és zöldségtermesztő: 21 6207 08) -
31 341 02 0100 21 01 áruösszeállító 33 811 03 0100 21 01 konyhai kisegítő 33 582 04 1000 00 00 festő, mázoló és tapétázó 54 622 01 0100 21 01 parkgondozó
10
853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) - enyhén értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú oktatása - közepesen súlyos értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú oktatása - súlyosan – halmozottan fogyatékos tanulók, fejlesztő iskolai, alapfokú oktatása - pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók alapfokú oktatása - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése - SNI (organikus), külön szervezet csoportokban SNI (nem organikus), külön szervezett csoportokban 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5–8. évfolyam) - enyhén értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú oktatása - közepesen súlyos értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos tanulók alapfokú oktatása - súlyosan – halmozottan fogyatékos tanulók, fejlesztő iskolai, alapfokú oktatása - pszichés fejlődés zavaraival küzdő tanulók alapfokú oktatása - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztése - SNI (organikus), külön szervezet csoportokban és integráltan - SNI (nem organikus), külön szervezett csoportokban és integráltan 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban Zeneművészet művészeti ág: -
zongora, furulya, fuvola, keyboard 12 évfolyam (2 előképző, 6 továbbképző -
-
-
11
alapfok,
4
zenetörténet 8 évfolyam (4 alapfok, 4 továbbképző) clarinét 10 évfolyam továbbképző)
(2
előképző,
4
magánének 7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok)
alapfok,
4
Felvehető tanulók száma összesen: 62 fő 852032 Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban Képző-, iparművészet művészeti ág: -
grafika, festészet, kézművesség, kerámia 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, továbbképző
4
Felvehető tanulók száma összesen: 96 fő Színművészet-, bábművészet művészeti ág: - színjáték tanszak 12 évfolyam továbbképző
(2
előképző,
6
alapfok,
4
Felvehető tanulók száma összesen: 96 fő Táncművészet művészeti ág: -
modern-kortárs tánc, néptánc, társastánc 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, továbbképző
4
Felvehető tanulók száma összesen: 240 fő 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 559015 Közoktatásban tanulók lakhatási támogatása 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység - logopédiai ellátás - gyógytestnevelés - nevelési tanácsadás - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - konduktív pedagógiai ellátás - integrált SNI gyerekek, tanulók ellátása - felülvizsgálati szakértői bizottsági feladatok - utazó szakember hálózat 856012 Korai fejlesztés, gondozás - gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás - utazó szakember-hálózat 856013 Fejlesztő felkészítés - fejlesztő felkészítés - utazó szakember-hálózat 856020 Pedagógiai szakmai szolgáltatások - szakmai tanácsadás - igazgatási, intézményi irányítói pedagógiai szolgáltatás 12
-
pedagógiai át és továbbképzés tanulótájékoztató, tanácsadó szolgáltatás
855912 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel szemben 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 856092 Munkaerőpiaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 850001 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetései szervnél 870001 Szociális, gyermekjóléti ellátások pénzügyi igazgatása önkormányzati költségvetési szervnél 5.3. Kisegítő tevékenység: Kisegítő tevékenységének felső határa a szerv kiadásaiban: max. 20 % 6. Működési köre: Nevelési tanácsadó esetében: Orosháza Kistérségi Társulás Egyéb esetekben: Országos 7. Irányító szerv neve, székhelye: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 7.1 Alapító jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.
13
7.2 Felügyeleti szerv neve, székhelye: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 8. Típus szerinti besorolása: 8.1 Tevékenységek jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv 8.2 Közszolgáltató szerv fajtája: Közintézmény 8.3 Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Önállóan működő, és gazdálkodó költségvetési szerv 9. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetőjét a Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki pályázat útján. A pályáztatás és foglakoztatás tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992.évi XXXIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a 138/1992. évi (X.8.) kormányrendelet előírásai az irányadóak. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke gyakorolja. 10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (ok) megjelölése: Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkajogviszony. 11. Alapító, illetve a fenntartó neve és címe: Békés Megyei Önkormányzat 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 12. A intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Intézménytípusok megnevezése: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes gyógypedagógiai 14
módszertani intézmény általános iskolája, kollégium, alapfokú művészetoktatási intézmény, egységes pedagógiai szakszolgáltatások, pedagógiai szakmai szolgáltatások Intézményegységek: Összetett iskola (középiskola, szakképző iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (benne általános iskola), speciális szakiskola, pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások, nevelési tanácsadó Kollégium 13. Telephelyei, címei: 5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81.sz. (melyhez hozzátartozik még 5667. Magyarbánhegyes, Árpád u. 1., 5667.Magyarbánhegyes, Damjanich u. 13.) 5800 Mezőkovácsháza, Hősök tere 1-4. 5800 Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 56. 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63. 5900 Orosháza, Pacsirta u. 1. (hatályos 2010. 08. 01-ig)
5630 Békés, Farkas Gyula u. 2. 5540 Szarvas, Rákóczi F. u. 23-25. 5600 Békéscsaba, Degré u. 59. 5900 Orosháza, Kossuth tér 1. (hatályos 2010. 08. 01-től) 5900 Orosháza, Kossuth tér 4. (hatályos 2010. 08. 01-től) 14. A feladatellátást szolgáló vagyon: Ingatlanok: Békés Megye Közgyűlése által rábízott vagyon a székhelyen, a telephelyen lévő épületingatlan, valamint az intézményi leltár szerint nyilvántartott eszközök.
Székhely: Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63., hrsz: 1469, 9.813 m2, ebből oktatási célú: 5.813 m2. Telephelyek: Mezőkovácsháza, Hősök tere 1-4.
hrsz.: 269/9
2.012 m2
Magyarbánhegyes, Árpád u 1.
hrsz.: 968
(1.166 m2)
15
Magyarbánhegyes, Damjanich u 13.
hrsz.: 968
( 458 m2)
Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81.
hrsz.: 968
9.821 m2 7.000 m2
ebből oktatási célú Mezőkovácsháza, Alkotmány u. 56.
hrsz.: 126
3.132 m2
Az ingatlanrész a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért Alapítvány tulajdona (1783/3132 tul. hányad) 5900 Orosháza, Pacsirta u. 1. (hatályos 2010. 08. 01-ig)
hrsz.: 2385
1.938
m2
Az ingatlanok Orosháza Önkormányzatának tulajdonát képezik (hatályos 2010. 08. 01-ig) Ingóságok: A mindenkori vagyonrendeletben, intézményi leltárban, a mindenkori leltár szerinti értékben meghatározott ingóságok. Pénzeszközök: Az önkormányzat éves költségvetésében szereplő források. 15. A vagyon feletti rendelkezési joga: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a Békés Megyei Önkormányzata vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. 16. Maximális gyermek-, tanulólétszám: Általános iskola: 8 évfolyammal működő általános iskola: 150 fő Fejlesztő iskola: 3 fejlesztő csoport: 18 fő Alapfokú művészetoktatás: 494 fő 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapképző, 4 továbbképző évfolyam) Középiskola: 600 fő, 7-12. évfolyam, 7-13. évfolyam, 9-12. évfolyam, 9-13. évfolyam Szakképző évfolyamok, speciális szakképző évfolyamok: 140 fő 1/8, 1/9, 1/13,2/14,3/15; 1/11,2/12,3/13 évfolyamok Kollégium: 185 fő 17. Tagozat megnevezése: Nappali tagozat: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola, sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolája 16
Levelező tagozat: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola Esti tagozat: gimnázium, szakközépiskola, szakiskola 18. Évfolyamok száma: Általános iskola: 8 évfolyammal működő általános iskola Speciális szakiskola: 9-10. évfolyam és szakképző évfolyamok Előkészítő szakiskola: 9-10. évfolyam Szakiskola: 9-10. évfolyam és szakképző évfolyamok Alapfokú művészetoktatás: 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapképző, 4 továbbképző évfolyam) Középiskola: 7-12. évfolyam, 7-13. évfolyam, 9-12. évfolyam, 9-13. évfolyam Szakképző évfolyamok, speciális szakképző évfolyamok: 1/8, 1/9, 1/13,2/14,3/15; 1/11,2/12,3/13 évfolyamok 19. Művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése: 852031 Alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágban (2010.01.01-től) Zeneművészet művészeti ág: -
zongora, furulya, fuvola, keyboard 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző
-
zenetörténet 8 évfolyam (4 alapfok, 4 továbbképző)
-
clarinét 10 évfolyam (2 előképző, 4 alapfok, 4 továbbképző)
-
magánének 7 évfolyam (1 előképző, 6 alapfok)
Felvehető tanulók száma összesen: 62 fő 852032 Alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti, táncművészeti, szín-és bábművészeti ágban (2010.01.01-től) Képző-, iparművészet művészeti ág: -
grafika, festészet, kézművesség, kerámia 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző
Felvehető tanulók száma összesen: 96 fő Színművészet-, bábművészet művészeti ág: - színjáték tanszak 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző Felvehető tanulók száma összesen: 96 fő Táncművészet művészeti ág: 17
-
modern-kortárs tánc, néptánc, társastánc 12 évfolyam (2 előképző, 6 alapfok, 4 továbbképző
Felvehető tanulók száma összesen: 240 fő Békés Megye Képviselő-testülete a Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium (Mezőkovácsháza) alapító okiratát a 152/2007. (VI.1.) KT. számú határozatával elfogadta. Az alapító okiratot a 203/2007. (VI. 27.) KT. sz., a 269/2007. (X. 5.) KT. sz., a 25/2008. (II. 08.) KT. sz., a 226/2008. (VI. 27.) KT. sz., a 426/2008. (XII. 12.) KT. sz. határozattal módosított 306/2008. (IX. 12.) KT. sz., a 18/2009. (II. 13.) KT. sz., a 85/2009. (III. 27.) KT. sz., a 158/2009. (V. 22.) KT. sz., a 190/2009. (VII. 03.) KT. sz., a 280/2009. (X. 9.) KT. sz., a 34/2010.(II. 19.) KT. sz., és a 88/2010. (IV. 30.) KT. sz. határozataival módosította, ezzel egyidejűleg az intézménybe integrálódó Békés Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani intézmény megszüntető okiratát elfogadta. A 152/2007. (VI. 1.) KT. számú határozat elfogadásával egyidejűleg az intézmény korábbi, 87/2005. (IV. 8.) KT. számú határozatával elfogadott, majd a 311/2005. (XII. 2.) KT számú, a 268/2006. (XII. 8.) KT. számú, valamint a 100/2007. (IV. 13.) KT. számú határozattal módosított alapító okiratát hatályon kívül helyezi, ezzel egyidejűleg az intézménybe beintegrálódó Békés Megyei Mezőhegyesi Szakképző Iskola és Kollégium (Mezőhegyes) 86/2005. (IV. 8.) KT. sz. határozattal elfogadott, többször módosított alapító okiratát hatályon kívül helyezi, Megszüntető okiratát 2007. június 30-i hatállyal elfogadja, továbbá egyidejűleg az intézménybe beintegrálódó Békés Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Módszertani Intézmény és Lakásotthonok (Magyarbánhegyes) 97/2005. (IV. 8.) KT. sz. határozattal elfogadott, többször módosított alapító okiratát hatályon kívül helyezi és Megszüntető okiratát 2007. június 30-i hatállyal elfogadja. Az alapító okiratot a 269/2007. (X.5.) KT. sz. határozatával módosította. Záradék: a Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium alapító okiratát Békés Megye Képviselő-testülete a 88/2010. (IV. 30.) KT. sz. határozatával hagyta jóvá.
18
1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata: - Székhely (Mezőkovácsháza) hosszú bélyegző: Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab hosszú bélyegzővel rendelkezik, egyenként külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. Pf.: 48. Tel/fax: 68/550-170 Adószám: 15342177-2-04 OTP: 11733034-15342177 OM azonosító: 028376 körbélyegző: Az intézmény az alábbi felirattal 4 darab körbélyegzővel rendelkezik, egyenként külön sorszámmal ellátva (1-4 sorszámig), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza
- Telephely (Orosháza) hosszú bélyegző: Az intézmény az alábbi feliratú hosszú bélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön sorszámmal ellátva (8. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. OROSHÁZI TELEPHELY 5900 Orosháza, Pacsirta u. 1. OM azonosító: 028376 körbélyegző: Az intézmény az alábbi feliratú körbélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön sorszámmal ellátva (8. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza, Orosházi telephely
- Telephely (Magyarbánhegyes) hosszú bélyegző: Az intézmény az alábbi feliratú hosszú bélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön sorszámmal ellátva (9. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. MAGYARBÁNHEGYESI TELEPHELY 5667 Magyarbánhegyes, Kossuth u. 81. OM azonosító: 028376 körbélyegző: Az intézmény az alábbi feliratú körbélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön sorszámmal ellátva (9. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium, Mezőkovácsháza, Magyarbánhegyesi telephely
- Telephely: Nevelési Tanácsadó (Orosháza): hosszú bélyegző: Az intézmény az alábbi feliratú hosszú bélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön sorszámmal ellátva (10. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey Endre u. 63. NEVELÉSI TANÁCSADÓ 5900 Orosháza, Előd u. 15. OM azonosító: 028376 körbélyegző: Az intézmény az alábbi feliratú körbélyegzőből 1 darabbal rendelkezik, külön sorszámmal ellátva (10. sorszám), bélyegző-nyilvántartásba bevételezve: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium Mezőkovácsháza, Nevelési Tanácsadó, Orosháza
Vizsgabélyegzők: érettségi vizsga körbélyegzője: 20
Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottsága, Mezőkovácsháza
szakmai vizsga körbélyegzője: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium mellett működő szakmai vizsgabizottság, Mezőkovácsháza Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium mellett működő szakmai vizsgabizottság, Magyarbánhegyes
Az iskolai könyvtár bélyegzői (bélyegző-nyilvántartásba bevételezve) iskolai könyvtár bélyegzője: Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium KÖNYVTÁRA, Mezőkovácsháza, ……………………………… leltári szám Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium KÖNYVTÁRA, Magyarbánhegyes, ……………………………… leltári szám Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó, és Kollégium KÖNYVTÁRA, Orosháza, ……………………………… leltári szám
21
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:
igazgató
szakmai igazgatóhelyettes
gazdasági igazgatóhelyettes
gazdálkodási csoportvezető
intézményegység-vezetők és helyettesek
igazgatói titkárság - ügyintéző
iskolatitkárok
pénztáros
könyvtárosok
Az iskola hivatalos képviselete az igazgató, szakmai igazgatóhelyettes, gazdasági igazgatóhelyettes, illetve az igazgatói titkárság révén történik. Az intézményegységek, egyes szakterületek hivatalos kommunikációja az igazgató jóváhagyásával történik az intézmény PR-szabályzatában foglaltaknak megfelelően.
1.3
Az intézmény jelképei:
pecsétek hosszú bélyegző körbélyegző
A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az intézmény szimbólumai: Az intézmény jelvénye: Hunyadi címerben található, csőrében arany gyűrűt tartó fekete holló az írás jelképével, egy tollszárral és egy nyitott könyvvel. Emblémánk kör alakú, világoskék alapszínű, körvonalán az intézmény nevének felirata található.
Az intézmény zászlója: Világoskék mezőben az iskola jelvényével. Minden évben az intézmény végzős diákjai a ballagási ünnepségen szalagjukkal díszítik az iskola zászlaját, amely éke minden ünnepélyes rendezvényünknek. Hunyadi János szobra: Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász-művész munkája. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai tiszteletadásként megkoszorúzzák az iskola szobrát.
22
Hunyadi Krónika: Boros Béla karikaturista és grafikus művész munkája, a Hunyadi kor szellemiségét idéző díszveretes könyv, mely hivatalosan 2005. december 16-án a Dél-békési Oktatási Centrum átadási ünnepségére készült. A könyv folyamatosan örökíti meg az intézmény életének főbb eseményeit, emléket állítva ezzel az utókor számára. A ballagási ünnepségen az intézmény végzős diákjai aláírásukkal zárják középiskolai tanulmányaikat. Hertay rézkarc: Hertay Mária grafikus művész alkotása a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium címmel. A rézkarc megjelenik az iskola szimbólumaként az írásos dokumentációkban ill. az elektronikus megjelenítésekben (pl.: home page).
Hunyadi kalap: Sötétkék Bocskai kalap az iskola címerével. A kalapot a ballagási ünnepségen a végzős diákok kapják az éretté válás jelképeként. Hunyadi induló: Diákpályázatra írt, s megzenésítetett zenei mű: Pintér Vilmos-Mihály Katalin: Alma Mater c. dala középiskolánk hivatalos dala, mely minden hivatalos iskolai rendezvényen felcsendül. A székhely épületszárnyai: A Dél-békési Oktatási Centrum 2005. december 16-án rendezett átadási ünnepségén az iskola épületszárnyait a Hunyadi család történetének tisztelettel adózva nevezte el az alábbiak szerint: -
Vajdahunyad, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.
Triptichon: Boros Béla alkotása, 2006. március 27-én került leleplezésre a megyei fenntartó adományaként. Az első kép Hunyadi János törökök felett aratott 1456-os nándorfehérvári győzelmét ábrázolja, valamint megörökíti a pápai bulla által elrendelt déli harangszót. A második kép a Mátyás kódexek emlékeként a tudomány, az írás, a dicső múlt és a történelem méltóságára emlékeztetnek. A kódexek lapjai a Hunyadi család
23
történetének főbb állomásait, momentumait őrzik.
valamint
középiskolánk
történetének
főbb
A harmadik kép azt a történelmi eseményt ábrázolja, amikor Mátyás király trónján ülve átnyújtja Mezőkovácsháza városalapító oklevelét Szentdemeteri Bessenyei Benedek földbirtokosnak, valamint a település papjának a templom kulcsát 1489ben. Hagyomány, hogy a ballagás napján a végzős diákok a Triptichon előtt írják alá az iskolai kódexet, a Hunyadi-krónikát.
24
Az intézmény tanulóinak ünnepi viselete: A mezőkovácsházi székhelyen: lányoknak: matrózblúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény, nyakkendő, zakó A magyarbánhegyesi egységben: lányoknak: fehér blúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény Az orosházi egységben: lányoknak: fehér blúz, iskolai jelvény, sötét alj, fiúknak: sötét szövetnadrág, fehér ing, iskolai jelvény Az iskola pedagógusainak ünnepi viselete: férfiaknak: sötét öltöny hölgyeknek: sötét kosztüm Az iskola hagyományos sport öltözete: lányok: fehér póló, fekete nadrág/tornanadrág fiúk: fehér póló, tornanadrág Az EGYMI-Pedagógiai Szakszolgálat intézményegység logója: A logó 2003-ban a Fogyatékkal Élők Európai Évében jelent meg az Összefogás Gyermekekért Alapítvány támogatásával készült „Bemutatkozunk” kiadványban. A képet Curpásné Rosinsky Tünde az Orosházi Egységes Módszertani Intézmény gyógypedagógusa készítette. A tenyér a biztonságos, elfogadó környezetet szimbolizálja. A mosolygó gyermekek arca a harmonikus kiteljesedett élethez való lehetőség jogát bizonyítja, melyhez elengedhetetlenül fontos a társadalom segítő kéznyújtása.
25
1.4. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény történetének rövid bemutatása 1.4.1. Hunyadi János Mezőkovácsházi Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium Mezőkovácsháza városa az ország dél-keleti területén, Békés megyében, a Dél-békési Kistérség centrumában található. A település 1986-ban kapott városi rangot. Mezőkovácsháza városában több mint 50 éve áll fenn a település egyetlen középfokú oktatási intézménye, a Hunyadi János Középiskola és Kollégium. A Mezőkovácsházi Állami Általános Gimnázium 1952-ben nyitotta meg kapuit 1 osztállyal, 48 tanulóval. 1954-ben nyert jogot intézményünk a felnőttoktatás indítására, vagyis ettől kezdve működhetett a dolgozók gimnáziuma. Középiskolánk rendeltetésszerű helyére, azaz mai székhelyére 1957. november 24-én költözött, majd névadójaként a híres törökverőt, Hunyadi Jánost választották elődeink, hiszen településünk egykoron a Hunyadiak birtokállományához tartozott. Az iskola épületének udvar felőli falán 5 domborművet helyeztek el, Rajki József alkotásait. Az akkori főbejárat homlokzatán pedig 3 Hunyadi domborművet építettek be: a farkast elfogó ifjút, a törökverőt, s Hunyadit, mint kormányzót ábrázoló alkotásokat. 1977-ben elkészült és felavatásra került Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, a Hunyadi-szobor, mely azóta iskolánkat ékesíti. 1978-ban került átadásra iskolánk tornacsarnoka. Iskolai könyvtárunk 1953-ban került megalapításra 700 darab kötettel. Ma már 10 000 kötetes, modernizált, 1996 óta számítógépes nyilvántartású iskolai könyvtár, multimédiás eszközökkel, a folyóiratok széles választékával. Könyvtárunk a Világnyelv Program keretében térségi idegen nyelvi tanulóközponttá, információs bázissá vált. 1986-ban nyitotta meg kapuit a diákotthon, mely tovább erősítette a középiskola térségi szerepét. 1995-ben megtörtént az új iskolaszárny épületének átadása, mely lehetővé tette az intézmény képzési profiljának bővülését: a szakképzés beindulását. 1995. december 20-án a Városi Önkormányzat Képviselő-testülete határozata alapján módosult az intézmény alapító okirata: Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon A fentiek értelmében az 1993. évi LXXVI. szakképzési törvény hatálya alá eső, érettségire épülő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő új szakképzés került bevezetésre az intézményben. A középfokú képesítést szerzett, azaz érettségizett fiatalok számára 13. illetve 14. évfolyamon iskolarendszerű nappali tagozatos szakképzés indítására nyílt lehetőség közép illetve felsőfokon. 1997. július 1-jétől Békés Megye Képviselő-testülete vállalta fel iskolánk további működtetését. Így intézményünk neve: Békés Megye Képviselő-testülete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiuma 2003. november 21-én a megyei fenntartó módosította iskolánk alapító okiratát. Az intézmény új neve: Békés Megyei Hunyadi János Középiskola és Kollégium Szakmai profilbővítés következtében 2005. december 2-án a megyei fenntartó intézményünk nevét az alábbiak szerint módosította: 26
Békés Megyei Hunyadi János Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium 2005. december 16-án átadásra került a Dél-békési Oktatási Centrum mezőkovácsházi épületegyüttese. 2007. július 1-jén megalakult : Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kollégium és Lakásotthonok 2008. július 1-jén létrejött Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium. A Hunyadi János Közoktatási Intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium. Szolgáltatási területeink a következők: gimnáziumi, szakközépiskolai képzés, művészeti oktatás, speciális gondoskodást, nevelést, szakképzést igénylő tanulók ellátása, pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadás. E feladatok ellátását segíti az otthonos, széleskörű tanulási és szabadidős tevékenységet kínáló kollégiumi ellátás: Magyarbánhegyesen 105, Mezőkovácsházán 80 diáklakó számára. Intézményünk részt vett a Phare (HU0105-03) program keretén belül a „Vállalkozói készségek fejlesztése a közoktatásban” című pályázati programban. A program célja a középiskolai tanulók vállalkozási ismereteinek bővítése elméleti és gyakorlati képzés formájában. A program során a pedagógusok a modern digitális technológiára alapozva oktatási-képzési anyagokat (alaptankönyv, modulfüzet) készítettek el, amelynek tananyagát 2001 óta a 11. és a 12. évfolyamon a gazdasági ismeretek tantárgy keretén belül sajátíttatnak el a tanulókkal. A képzés során a tanulók gyakorlat orientált módszerekkel, életszerű feladatok segítségével, naprakészen sajátítják el a vállalkozási ismeretek alapjait. A program keretében mini vállalkozásokat hoznak létre, üzleti tervet készítenek és működtetik a vállalkozásaikat. A HEFOP 3.1.4. „A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése” című pályázat „KOMP-ra szállás” projektjében az intézmény valamennyi pedagógusa részt vett. A projekt célja a kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertan megismertetése a pedagógusok körében, és a megfelelő környezetben a pozitív attitűdök elterjesztése, valamint a projekt közvetítette tanítási gyakorlat hasznosítható formáinak bevezetése az oktatás folyamatába. Intézményünk 2009. szeptember 01-től kezdve részt vesz a TÁMOP 3.1.4. „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című pályázat megvalósításában. A megvalósítás során célunk a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközrendszerének szélesebb körű elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése, és a rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, valamint az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Ezen belül célul tűzzük ki a szegregáció- és diszkriminációmentes környezet biztosítását, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását.
27
Valamennyi tanuló részére biztosítjuk a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, esélyeik növelését, eredményességük javítását. A pályázat keretében a következő tevékenységek valósultak meg: A kompetencia alapú oktatás implementációja: A középiskola feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre teljes tanórai lefedettséggel: 7. osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika 9. A osztály: Szövegértés-szövegalkotás, matematika 10. C osztály: Idegen nyelv A kompetencia-alapú oktatás bevezetésének implementációjában a középiskola feladatellátási helyen 8 fő pedagógus vett részt. A kollégium feladat-ellátási helyen a következő kompetencia-területek kerültek bevezetésre a kollégiumi csoportokban: Szociális-életviteli és környezeti kompetencia-terület Életpálya-építési kompetencia-terület Az implementációban a kollégium feladat-ellátási helyen 3 fő pedagógus vett részt. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 7. osztály, 9. A osztály Tantárgytömbösítés: 7. o, 9. A, 10. A, 10. B, 11. C osztályok Új tanulásszervezési eljárások bevezetése: Témahét és három hetet meghaladó projekt, valamint megvalósítása.
moduláris program
Saját innovációk kidolgozása:
Környezeti nevelés program keretében: Környezetvédelem témakör Egészségnevelési program keretében: Egészségvédelem témakör
Jó gyakorlatok átvétele:
Szövegértés-szövegalkotás kompetencia-terület Matematika kompetencia-terület
1.4.2. Hunyadi János Orosházi Egységes Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Orosházán a gyógypedagógiai nevelés-oktatás 1947-ben kezdődött meg két osztállyal. 1950-től 1953-ig önálló gyógypedagógiai intézetként működött, mely kollégiumi elhelyezést is biztosított. 1954-től általános iskola mellét rendelt tagozatként működött, majd 1971-ben ismét önálló gyógypedagógiai intézmény lett. A tanulócsoportok szétszórtan, három külön épületben nyertek elhelyezést. 1968-tól Békés megyében elsőként logopédiai ellátást is biztosított intézményünk a város gyermekeinek. 1986-tól 1996-ig Speciális Szakiskola is működött az intézményben. 28
1993-ban háromlépcsős bővítés kezdődött a központi épületben, mely esztétikus, szép környezetet és tornatermet is biztosít a tanulók számára. 1995-ben megkezdődött a korai fejlesztő tevékenység, valamint a fejlesztő felkészítés a képzésre kötelezett gyermekek részére. 1997-től középsúlyos értelmi fogyatékos tanulócsoport is helyet kapott az intézményben. 2000. szeptember 1-jétől intézményünk Gyógypedagógiai és Szakszolgálati Intézményként működött, melyben Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola, és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat látja el a gyermekeket. 1.4.3. Hunyadi János Magyarbánhegyesi Speciális Szakiskola, Egységes Módszertani Intézmény, Kollégium és Lakásotthonok Iskolánk az 1959/60-as tanévben kezdte meg működését megyei fenntartású intézményként. Kezdettől fogva enyhe értelmi fogyatékosok bentlakásos gyógypedagógiai intézeteként funkcionál. A tanulók közel 50%-a állami gondozott volt, akik a gyulai Gyógypedagógiai Intézetből érkeztek. A négy tanulócsoportban alsó és felső tagozatos összevont osztályokban tanuló fiúgyermekek száma évekig 50 körül mozgott. Az épületben, mely eredetileg szálloda, és vendéglő volt négy tantermet alakítottak ki. A diákotthonban két hálószobában történt az elhelyezés. 1973-tól csak alsó tagozat működött, a felső évfolyamot Tarhoson folytathatták az innen kikerülők. 1985-ben koedukált lett az intézet. Az 1989/90-es tanévtől folyamatosan felső tagozatos osztályok léptek be. 1993/94 tanévtől korai gyógypedagógiai decentrumként a térségben élő fogyatékos kisgyermekek gondozását végezzük. A területi logopédiai ellátás is ettől a tanévtől szervezett. A térségi igények felmérése után 1994-től speciális szakiskolai képzés indult bőrtárgy készítő betanított munkás képesítést adó szakmával. 1995-ben elkészül a speciális szakiskolai új épület, ahol már két szakma elsajátítására nyílt lehetőség (bőrtárgykészítő, cipőjavító). 1994/95-ös tanévtől Gyula városa a Megyének adta a Kisegítő Tagozat működését, mely innentől fogva intézményünkhöz integráltan a Béke sgt. 41. sz. épület-be költözött négy összevont tanulócsoporttal. Az utóbbi évek alatt dinamikusan fejlődő gyógypedagógiai intézet tárgyi ellátottságában is bővült. 1990-ben tanügyi szárny épült három tanteremmel, torna-szobával. 1991-ben a diákotthoni rekonstrukció is megvalósult 10 hálószoba, ebédlő, konyha készült el. 1996-ban vásárolta meg a fenntartó a szakiskolai diákotthon épületét. 1996-ig az állami gondoskodásban lévő, tanulásukban akadályozott gyermekek azonos körülmények között éltek a diákotthoni elhelyezettekkel. Ez az elhelyezési forma kedvezőtlenül befolyásolta felkészülésüket az önálló életre. Az 1997-ben megjelenő gyermekvédelmi törvényt megelőzően intézményünk már 1996-ban, a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtott sikeres pályázattal megkezdte a nevelőotthoni elhelyezés korszerűsítését. A „START-program” keretében a széles korhatár miatt az élet diktálta szükségszerűség hozta magával a megújítási törekvéseket. A „START-lakás” működtetése új típusú nevelői szemlélet kialakítását követelte. 1997 tavaszán NM pályázati támogatással egy családi házat vásároltunk. Hét, vegyes életkorú lány vette birtokba a szépen berendezett, összkomfortos lakást. Az 1997. november 1.-én hatályba lépett XXXI. törvény megerősített bennünket úttörő törekvéseink helyességéről, amelyeket az állami gondoskodásban lévő gyermekeink és fiataljaink mindenek felett álló érdeke vezérelt. 29
Pályázati támogatással 1998 tavaszán újabb két lakásotthonnal gazdagodott intézményünk. A vásárolt épületek szintén a falu központjában helyezkednek el. Alapterületüknél, elrendezésüknél fogva alkalmasak 8-10 gyermek, illetve fiatal kényelmes életterének. A fenntartó segítségével 1999 őszétől megoldódott utógondozottjaink lakhatása is. Pusztaföldváron, a Magyarbánhegyestől 20 km-re levő községben kialakított lakásotthon első lépésnek tekinthető az önállósági törekvések megvalósítása felé. Ismerve növendékeinket, akikre jellemző a beilleszkedési és alkalmazkodási nehézség, tervünket apró lépésekben valósítottuk meg. A távolság nem jelentett végleges leválást, csak a „köldökzsinór” vékonyodott. Hatodik lakásotthonunkat 2001. január elején vették birtokba a lakói. A családi ház nagysága és az épület elrendezése, valamint a biztosított tárgyi és optimális személyi feltételek lehetővé tették a koedukált, heterogén életkorú csoport kialakítását. Ezáltal megvalósult a gyermekotthon teljes körű lakásotthoni kiváltása, amely megyénkben a gyógypedagógiai intézmények közül elsőként nyújtja a legkorszerűbb elhelyezési formát az intézményünkben élő 56, tanulásában akadályozott, állami gondoskodásban részesülő gyermeknek és utógondozott fiatalnak. 2001 őszétől a pusztaföldvári lakásotthon – a fenntartó döntése alapján a békéscsabai Degré utcai intézményhez került. A 2003/2004. tanévtől a fenntartó engedélyével, az OM 33 4641 01 számítógép-kezelő (használó) központi programjának helyi adaptációjának alapján újabb szakképző osztály indult. A 2005/2006-os tanévben az intézmény szakmai repertoárja a zöldség- és fűszernövénytermesztő szak indításával bővült. 2005 novemberében átadásra került a Dél-Békési Oktatási Centrum beruházás keretében a modern, jól felszerelt iskolaépületünk. 2006 júniusában a gyulai tagozat működtetését átvette Gyula Város Önkormányzata.
30
1.5
A közoktatási törvény intézményt érintő általános alapelvei
Az iskola felelőssége Az iskola felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében: o a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel o a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját o felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.
Az iskola világnézeti elkötelezettsége o Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást azok tanításairól. o Az iskola gondoskodik az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. Tárgyszerűen ismerteti tananyagában a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti vonatkozásait. o Az intézmény lehetővé teszi tanulói egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a tanulók és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket.
A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés, de nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik.
Az iskolai oktató-nevelő munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataink végrehajtásában, döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe.
Az oktatás nyelve Iskolánkban az oktató-nevelő munka nyelve a magyar.
31
1.6
A közoktatási törvény intézményt érintő feladatai Felkészítés érettségi vizsgára, valamint szakmai vizsgára: o Iskolánk feladata a tanulók rendszeres nevelése- oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése kötelező tanórai foglalkozások keretében. Az intézmény a vizsgára készülést nem kötelező tanórai foglalkozások keretében is segíti. o Az iskolai rendszerű szakképzés az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgára készít fel, illetve biztosítja a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismereteket.
A nevelés-oktatás céljait az iskola az ajánlott kerettanterv alapján választja meg A kerettanterv ajánlást tartalmaz: o a nevelés- oktatás céljaira, tartalmára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására. o Szakiskolában a pályaorientációra, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a pályaorientáció, a szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira. o Szakközépiskolában a szakmai orientációra, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, továbbá az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás és a szakmai orientáció, az elmélet és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás, illetve a szakmai elméleti és gyakorlati képzés időbeli tagolására, időkereteire és arányaira. o Intézményünk az Oktatási Miniszter által kiadott Kerettanterveket adaptálja. Az iskolánk helyi tanterve úgy alakul ki, hogy a nevelőtestület a helyi sajátosságoknak megfelelően választ az akkreditált kerettantervek közül, és azt a megadott keretek között saját viszonyainkra adaptálja.
Felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek átadása o Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. o A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete a meghatározott heti kötelező óraszámok: az első-negyedik évfolyamon 10 %-a, az ötödik-hatodik évfolyamon 25 %-a, a hetedik-nyolcadik évfolyamon 30 %-a, kilencedik – tizedik évfolyamon 45 %-a, tizenegyedik – tizenkettedik évfolyamon 60 %-a, a szakképzésben 5 %-a. o Az iskola a meghatározott időkeretből osztályonként heti egy órát az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak ellátására fordít.
32
o A megmaradt időkeret terhére szerveződnek az egyes tantárgyi specializációk, emeltszintű programok, csoportbontások és a mindennapi testedzést biztosító foglalkozások.
Iskolai sportkör keretében végzett személyiségfejlesztő tevékenység és az iskolai sportkör időkeretei o Az intézmény a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. o Az iskola a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére megteremti a tanulók mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket, és biztosítja az iskolai sportkör működését a nem tanórai foglalkozások időkeretén belül.
A tehetség kibontakoztatása, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása o Az intézmény kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására biztosít. E keret terhére szerveződnek a felzárkóztató programok (korrepetálás, előkészítők, önfejlesztő tréningek), a tehetséggondozást szolgáló programok (nyelvvizsga előkészítő, szakkörök, versenyre, felkészítő programok)
Az intézményegységek tevékenysége, alapvető céljai
1.7
A Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Intézményegységei:
Összetett iskola (középiskola, szakképző iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény) Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (benne általános iskola), speciális szakiskola, kollégium, pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatások, nevelési tanácsadó Kollégium
1.7.1. Az összetett iskola intézményegysége o A gimnáziumi képzés A gimnázium általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás, valamint előkészít a munkába állásra. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. A gimnáziumi oktatás a 7. ill. 9. évfolyamon kezdődik és a 12. ill. 13. évfolyamon fejeződik be. A középiskolai követelmények teljesítését követően 12. illetve 13. évfolyam után közép vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet a tanuló a vizsgaszabályzatnak megfelelően. A gimnáziumi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, az érettségi bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való jelentkezésre ill. továbbtanulásra, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódásra jogosít.
33
o A szakközépiskolai képzés A szakközépiskola 9-12. évfolyamán általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik, valamint előkészíti a tanulók munkába állását. A fenti célok elérését szolgálják a választható elméleti és gyakorlati tárgyak oktatása, nem kötelező tanórai foglalkozás keretében. Az érettségire épülő iskolarendszerű nappali tagozatos OKJ szerinti szakképzés, amely 1/13. és 2/14. évfolyamokon folyhat. Iskolarendszerű szakképzésünk fókuszában olyan közép és felsőfokú szakképesítések oktatása áll, melyek rugalmasan alkalmazkodnak a munkaerőpiaci igényekhez, a régió gazdasági kihívásaihoz. Akkreditált felsőfokú informatikai statisztikus és gazdasági tervező képzés (OM engedélyszám: XXXV-1575/2000.) o A szakiskolai képzés A szakiskolának 9-10. és az adott szakképzés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van (1/11, 2/12, 3/13). A szakiskola 9. évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, 10. évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Szakképzésünkben törekszünk a moduláris képzés megvalósítására, azaz olyan szakmacsoportok együttes képzésére, ahol a tanulók számára lehetőség nyílik a rugalmas pályakorrekcióra az adott szakmacsoportban, illetve a megfelelő képzési szinteken való kilépésre. o A felnőttoktatás, felnőttképzés Az intézmény az Alapító Okiratában rögzített módon végzi a gimnáziumi, szakközépiskolai és a szakképzési területen a felnőttoktatást, valamint az iskolarendszeren kívüli és az iskolarendszeren belüli képzési formákat. Az iskolarendszeren kívüli képzések keretében folytatja intézményünk az ECDLoktatást és vizsgáztatást akkreditált vizsgaközpontként. Akkreditációs szám: 379. A felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szabályozásokat a 2001. évi CI. törvényben foglaltaknak megfelelően az intézmény külön szabályzatban határozza meg. o Alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamos iskola: 2 év előképző, 6 év alapfok, 4 év továbbképző. Pedagógiai munkánkban egészséges arányban ötvözzük a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést. Egyformán lényegesnek tartjuk mindkettőt, hiszen csak megfelelő képességfejlesztés után lehet sikerélményt nyújtó produkciót létrehozni. Kiemelt oktatási és nevelési célunk, hogy intézményünk a választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére.
34
Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú továbbtanulásra. A képzés folyamán a tanulók művészeti alapvizsgát (4. ill. 6 év végén) és záróvizsgát (10. ill. 12. év végén) tesznek. 1.7.2. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani és Gyermekvédelmi Intézményegység A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesül attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében valósul meg. o Korai fejlesztés és gondozás A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Az óvodás korú sajátos nevelési igényű, vagy a fejlődés egyes meghatározott területein az átlagostól elmaradt gyermekek speciális fejlesztése, iskolai életmódra való felkészítése. A 3-6 éves korosztályt érintő speciális gyógypedagógiai ellátás az iskolás kor előtti megsegítést célozza meg a Szakértői Bizottság határozata, és útmutatása alapján. A korai fejlesztés és gondozás megszervezhető egyéni foglalkozás, csoportos foglalkozás és otthoni ellátás keretében. o Fejlesztő felkészítés Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében is. A halmozottan sérült képzési kötelezett gyermekek fejlesztése családi környezetükben történik, utazó gyógypedagógusi hálózat keretében a Szakértői Bizottság határozata és útmutatása alapján. o Fejlesztő iskolai oktatás A tanulók fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján egészségügyi és pedagógiai célú, rehabilitációs célú foglakoztatásban részesülnek.
Általános iskolai képzés 1-8. évfolyamon alapképzést biztosít a tanulóknak. Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) és értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) valamint halmozottan fogyatékos és autista tanulók különleges gondozásának, speciális nevelési oktatási igényének kielégítése, sajátos fejlesztése,
35
nevelése 1-8. évfolyamon. A tanulók felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra.
Előkészítő Szakiskola Sajátos nevelési igényű, tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók képességének fejlesztése, nevelése-oktatása a 9-10. évfolyamon. Felkészítés szakképzésbe történő bekapcsolódásra, illetve alapműveltségi vizsgára azoknak a tanulóknak az esetében, akiknek fejlődése, terhelhetősége, fejleszthetősége ezt lehetővé teszi.
Speciális szakiskola Az értelmi fogyatékos tanuló szakiskolánkban felkészülhet a speciális szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. A pályaorientációs 9-10. évfolyamon szintetizálja, kiegészíti a már megszerzett ismeretanyagot, felkészít a szakmai képzésre a két, vagy négy évfolyamos, OKJ - jegyzékben szereplő szakmákban szakmai képzést folytat, figyelembe véve a munkaerő piaci elvárásokat. A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskolai nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismeretek és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükséges.
o Pedagógiai szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó Egységes gyógypedagógiai módszertani intézményünk pedagógiai szakszolgálatot működtet. Utazó szakember-hálózat látja el a vonzáskörzetben a rászorulókat a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásában. Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd beleértve a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermeket és tanulót - (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás A sajátos nevelési igény, a testi, érzékszervi, az értelmi, a beszéd – vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával. A szülők részére tanácsadás nyújtása.
36
Logopédiai ellátás Sajátos nevelési igényű, beszédfogyatékos gyermekek részére beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi – kommunikációs zavarok kezelése, a dyslexia megelőzése és gyógyítása.
Gyógytestnevelés A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. Fejlesztő felkészítés A tankötelezettségüket fogyatékosságuk miatt teljesíteni nem tudó gyermekek részére a képzési kötelezettség teljesítésének biztosítása a tankötelezettség időtartama alatt.
Utazó szakemberhálózat működtetése Utazó szakemberekkel a kistérségi gyógypedagógiai feladatok minél teljesebb körű ellátása, az integrált nevelés szakmai segítése.
Nevelési tanácsadás Feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A Nevelési Tanácsadó működési körzetében az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha ezt az érintettek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a Nevelési Tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segíti az érintett gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását.
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás A tanuló adottságait, tanulási képességét, irányultságát szakszerűen vizsgálja, és ennek eredményeképpen segíti a tanulók iskolaválasztását.
o Pedagógiai-szakmai szolgáltatások
Szaktanácsadás Oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése.
Gyógypedagógiai tájékoztatás Szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyve, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása.
Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás Programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai pedagógiai program készítésében való közreműködés.
37
Pedagógusok képzésének, továbbképzésének, önképzésének segítése, szervezése
Tanulótájékoztató, tanácsadó szolgáltatás A tanulók, tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügy-igazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével.
1.7.3. A kollégiumi nevelés A kollégium megteremti a feltételt a vidéki növendékek iskolai tanulmányaihoz, ill. azoknak, akik közoktatási intézményünket választották továbbtanulási céllal. Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben résztvevő tanulókat. Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgár nevelése.
A diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása, a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kibontakoztatása, fejlesztése, az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása, a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, a tanulásnak, a játéknak, a munkának beépítése a színes sokoldalú iskolai életbe, az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, az akarat edzése, az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése.
Alapelveink közül kiemelkedő a személyiség tisztelete. A gyermek fejlődő személyiség, sajátos életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nekünk pedagógusoknak úgy kell segítenünk ezeknek a szükségleteknek, igényeknek a kielégítését, hogy az mindenképpen egy pozitív, előremutató személyiség fejlődését eredményezze. Teret kell biztosítani az egyéniségeknek, a kreativitásnak.
1.8
Intézményünk pedagógiai szemlélete "Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben és ezt a valamit mindenáron el is kell érnünk." (Madame Curie)
Iskolánk mottója tükrözi pedagógiai hitvallásunkat. A diákok nevelésének és oktatásának folyamatában törekszünk az adott individuum képességeinek kibontakoztatására, ezzel párhuzamosan megteremtve a lehetőséget az egyén számára tehetsége szabad kibontására.
38
Hisszük és valljuk Németh László következő szavait: "A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók."
Emberképünk: o Olyan testileg és lelkileg egészséges, pozitív beállítottságú, nyitott, harmonikus személyiség, aki elfogadja, sőt természetesnek tartja világa kulturális, etnikai sokszínűségét, az eltérő nyelvi, nemzeti hagyományokat és vallási különbözőségeket. Öntudatos, munkája és környezete iránt igényes, őszinte, tisztességes ember, aki képes a múlt értékeinek megőrzésével építeni a jelent, és alapozni a jövőt. o Képes a megújulásra, tudása innovációjára, és arra az alkalmazkodási képességre, mely lehetővé teszi számára nemcsak a jelen, hanem a holnap társadalmába való beilleszkedést. o Programunk olyan, a kompetencia alapú tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus személyiséget kíván, aki oktató-nevelő tevékenysége során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeli a tanulói személyiség egészének fejlődését.
Alapelveink: o Iskolánk pedagógiai tevékenységének középpontjában a személyiség harmonikus fejlesztése áll. Hiszünk abban, hogy az ember egyedi megismételhetetlen, így központi törekvésünk a személyiség szabadságának megőrzésével és tiszteletben tartásával az individuum egészséges fejlődésének segítése. o Feladatunk az általános emberi értékek, társadalmi normák megismertetése, elsajátíttatása, az értékek interiorizációja, a döntési képesség, demokrácia gyakorlása. o Törekednünk kell a diákok esélyegyenlőségének legoptimálisabb megvalósítására, a szegregációmentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítására. o Gondot fordítunk, hogy diákjaink rendelkezzenek megfelelő általános műveltséggel, képessé váljanak tudásuk folyamatos megújítására. o Mindezek megvalósítására olyan iskolai közösségi légkör megteremtésére vállalkozunk, ahol jól érzi magát a tanár és diák egyaránt, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a tanulók és pedagógusok jogainak gyakorlása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. o Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. o A tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. o Az oktatás során figyelembe vesszük a tanuló egyéni képességeit, az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében. Fontos alapelvként határozzuk meg a tehetséggondozás mellett a hátránykompenzáció biztosítását. o Gyógypedagógiai tevékenységeink során képessé tesszük tanulóinkat a másság elfogadására, a mássággal való együttélés erősítésére a szocializációs folyamatban. Feladatunk az eredményes társadalmi beilleszkedés elősegítése, feltételeinek megteremtése a nyitottság, felvilágosítás által is. o A tanulóink számára biztosítjuk az önálló életvezetési technikák elsajátításának lehetőségét, segítve a pozitív életperspektíva kialakulását. o Programunk olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában, a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. o A pedagógiai munkánkban lényegesnek tartjuk a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést, elősegítve ezzel a siker élményt nyújtó produkciók létrehozását.
39
o Művészeti képzésünkben a választott területen felül speciális művészeti ismereteket biztosítunk, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével hozzájárulunk a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. o Oktatási, képzési rendszerünknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a XXI. század gazdasági, társadalmi követelményinek megfeleljen anélkül, hogy legkevésbé is korlátozná, vagy háttérbe szorítaná egy adott nemzet kulturális identitását.
1.9
Iskolánk oktatási és nevelési céljai, általános feladatai
1.9.1 Fő célunk
Diákjaink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (tudásokat és képességeket), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Anyanyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás), Idegen nyelvi kommunikáció (halott és olvasott szövegértése, szövegalkotás, beszédkészség, más kultúrák megértése), Matematikai kompetenciák (matematikai modellek – képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok - alkalmazása), Természettudományos kompetencia (fenntartható fejlődés formálása, egyéni és közösségi felelősség), Digitális kompetencia (információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje), Hatékony, önálló tanulás (új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését jelenti), Az élethosszig tartó tanulás igénye Használható, eszközszintű tudás elsajátítása Szociális és állampolgári kompetencia (a harmonikus életvitel kialakítása, közösségi beilleszkedés feltételeinek ismerete, hatékony társadalmi és szakmai élet megalapozása, a demokrácia megismerése), Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia (a kreativitás, az innováció képességeinek kialakítása és fejlesztése), Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (az esztétikai megismerés, élmények és érzések kreatív kifejezése, megismerése modern művészeti kifejező eszközökkel). Az általános iskolában tanulóink felkészítése a társadalmi cselekvőképességre, az önálló életvezetésre, a munkavégzésre való alkalmasságra, továbbtanulásra. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen, osztályfokon. Tanulóink az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz utolsó évfolyamára felkészüljenek az érettségi vizsgára, annak általános vagy emelt szintű követelményeinek megfeleljenek. A szakképzésben tanulók eredményesen készüljenek fel a szakmai vizsgára és annak követelményeit sikeresen teljesítsék. A speciális szakiskolai képzésben az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. Művészeti oktatásunk alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésre, együttműködésre és a toleráns magatartásra.
40
A kollégiumi diáklakók elsajátítsák a közösségi együttélés alapvető szabályait, miközben önálló, öntevékeny, felelősségtudattal rendelkező személyiséggé válnak.
1.9.2. Pedagógiai programunk általános feladatai Tág teret biztosítani a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, a csapatszellemnek. Fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősíteni akaratukat álmaik megvalósításához. Segíteni életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakítását. Ismeretszerzési, a kommunikációs és a cselekvési képességek fejlesztése változatos, hatékony tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretei között. A tanulók érdeklődési köréhez igazodó, korszerű gyakorlati, elméleti képzés megvalósítása. Helyi tantervünkben biztosítani tanulóink életkorához és az oktatott tantárgyak sajátosságaihoz igazodva, hogy elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. Olyan humánus, emberközpontú személyiség fejlesztése, mely az információs társadalom kialakulásának folyamatában képes megőrizni emberi értékeit. A speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelésének általános feladatai:
A gyermekek, tanulók érzelmi, értelmi fejlődését, az emberi kapcsolatok kiteljesedését segítő oldott, harmonikus intézményi légkör megteremtése Érzelmi biztonság nyújtása az állami gondoskodásban lévőknek. Az egyéni képességek korlátain belül a tanulók eljuttatása lehetőségeik maximumára. Képességfejlesztés biztosítása egyéni és kiscsoportos formában. A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során. Terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottság, magatartási zavar esetén. A nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével a kompenzációs lehetőségek bővítése, a sérült pszichikus funkciók és fejletlen gondolkodási műveletek célzott direkt terápiája. Alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése az ismeretek megszerzésére. Önmaga és a környezete értékeinek felismertetése, elfogadtatása, ellátó és védőtechnikák, viselkedés és magatartásmódok kialakítása és gyakoroltatása. Konfliktuskezelő technikák elsajátíttatása, tudatos alkalmazásának gyakoroltatása. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, érzelmi kötődések, azonosulások kiépítése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeretek biztosításával. Önálló életvezetési technikák elsajátíttatása, az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, akarat fejlesztése, az önbecsülés erősítése. A sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi szerepvállalásának erősítését szolgáló versenyeken, vetélkedőkön, többségi iskolák rendezvényein való részvételi, szereplési, versenyzési lehetőségek biztosítása 41
A tanulók sikeres tanulása, továbbhaladása érdekében a rendszeres iskolába járás szokásának kialakítása, megerősítése.
1.9.2.1. Fő feladataink négy fókuszban egyesíthetők Tehetséggondozás Igény szerint, érdeklődési körnek megfelelően biztosított legyen a többletismeretek megszerzése az érettségi vizsgaszabályzatban adott tantárgy emelt szintű követelményrendszeréhez igazodva. Motiváltan tudjuk tanulóinkat elképzeléseikben segíteni. Általános műveltség Célunk, hogy tanulóink készség, jártasság szintjén tudjanak ismereteket elsajátítani. Humán műveltségi területhez kapcsolódva középiskolás szinten tudjanak tájékozódni könyvtárainkban katalógushasználat mellett. A diákok többsége otthonosan mozogjon valamennyi műveltségi terület szintjén. Ezért törekszünk az általános műveltség horizontjának kiszélesítésére, olyan kiegészítő ismeretek átadásával, amelyek az "élethossziglan tanulás" (life long learning) folyamatában időtállóak, a tudás innovációját segítik. (Informatikai ismeretek, idegen nyelvi képzés, környezetvédelmi nevelés, egészségnevelés-életvezetési szabályok, személyiségfejlesztő programok, drámapedagógiai- pályaorientációs programok). Felzárkóztatás Biztosítani szeretnénk, hogy az érettségi vizsgaszabályzat általános követelményrendszeréhez igazodó minimális teljesítményszint minden diák számára elérhető legyen. (felzárkóztató programok lehetőségei) Szakképzés Feladatunknak tekintjük olyan sokoldalú, kvalifikált szakemberek képzését, akik tudásukat képesek az új elvárásoknak megfelelően alkalmazni, illetve továbbfejleszteni a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően.
42
1.9.2.2. Alcéljaink és feladataink Cél Hon és népismeret: Minden tanuló ismerje meg népünk, kultúránk nagy múltú értékeit. Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, a mindennapi életben.
Feladat A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy megismertesse tanulóival az egyéni és közösségi tevékenységek lehetőségeit, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A nevelő-oktató munka alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse a nemzeti önismeretet.
Kötelezően választható Magyar nyelvés irodalom Történelem Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Földrajz Tánc-és dráma Idegen nyelv Művészetek Mozgókép- és médiaismeret
43
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Duma’Színház Drámapedagógiai foglalkozások Tanulmányi kirándulások Nyelvi tábor
Cél Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: A tanulók magyarságtudatuka t megőrizve váljanak európai polgárokká. Tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Ismerjék és becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket. Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.
Kötelezően választható Kialakítani a Idegen nyelv tanulókban a pozitív Magyar nyelvhozzáállást a közös és irodalom európai értékekhez. Történelem Segíteni kell abban, Ének-zene hogy információt Rajz szerezzenek az Osztályfőnöki emberiség közös – Földrajz főleg Magyarországot Tánc-és dráma közelebbről érintő Informatika problémáiról. Művészetek Európai Uniós Mozgókép- és ismeretek átadása. médiaismeret Globális problémák megbeszélése, nemzetközi együttműködések lehetőségeinek feltárása. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. Feladat
44
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható EU szakkör Erdélyi kirándulás Sítábor Európa-túrák Nyelvvizsga előkészítők Nyelvi tábor Informatikai tábor EU programok (vetélkedők, rendezvények, kiállítások)
Cél
Feladat
Kialakítani a Aktív tanulókban az aktív állampolgárságra, állampolgári demokráciára nevelés Olyan aktív magatartáshoz állampolgárok szükséges oktatása-nevelése, részképességeket: a akik a megfelelő tudás társadalmi birtokában képesek a viszonyrendszerek társadalmi együttélés felismerésének és az szabályainak egyenlő betartására, az emberi bánásmódhoz való jogok és a demokrácia jog felismerésének értékeinek tiszteletére. képességét, a konfliktuskezelés a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képességét. Segíteni kell abban, hogy diákjaink az iskolai élet demokratikus gyakorlása közben megismerjék a felelősség, az autonóm cselekvés, a megbízhatóság, a tolerancia és a társadalmilag elfogadott viselkedésformák jelentőségét.
Kötelezően választható Magyar nyelv- és irodalom Történelem Emberismeret Filozófia Osztályfőnöki Élet- és pályatervezés Idegen nyelv Földrajz Dráma Művészetek Mozgókép- és médiaismeret
45
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Tanulmányi kirándulások Történelmi vetélkedők Dráma-színjátszó foglalkozások Önfejlesztő tréningek Nyári táborok Projekt napok
Cél
Feladat
Gazdasági nevelés A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal gazdálkodni képes tanulók oktatása, képzése. Diákjaink megértsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.
Ki kell alakítani a diákokban az okos gazdálkodás képességét. Tanulóink ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és egyéni érdekeik kapcsolatát. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy diákjai tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Elő kell segíteni, hogy a tanulók képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, el tudjanak igazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedés-módok között.
Kötelezően választható Gazdasági ismeretek Gazdasági környezet Történelem Osztályfőnöki Élet- és pályatervezés Földrajz
46
Szabadon választható Emeltszintű képzések: Történelem
Választható Tanulmányi kirándulások Gazdasági versenyek Önfejlesztő tréningek Fogyasztóvédelmi előadás Nyári táborok
Cél
Feladat
A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának megvalósítása. A tanulóknak Elősegíteni a tanulók érzékennyé kell környezettudatos válniuk magatartásának, környezetük életvitelének állapota iránt. kialakulását. Legyenek képesek Konkrét hazai a környezet példákon ismertetni a sajátosságainak, társadalmi-gazdasági minőségi modernizáció pozitív változásainak és negatív megismerésére. következményeit. Alakuljon ki Segíteni abban, hogy bennük bátorító, életmódjukban a vonzó jövőkép, természet tisztelete, a amely elősegíti a felelősség, a környezeti környezeti károk harmónia megelőzésére létrejöttéhez törekvés váljon szükséges életvitel, meghatározóvá. szokások kialakulását. Környezettudatosságra nevelés:
Kötelezően választható Biológia Földrajz Osztályfőnöki Kémia Történelem Idegen nyelv)
47
Szabadon Választható választható Emeltszintű Erdélyi kirándulás képzések: Sítábor Biológia, kémia Európa-túrák Tanulmányi kirándulások Erdei iskola
Cél
Feladat
Információs és kommunikációs kultúra: Alakuljon ki a tanulók információs és kommunikációs kultúrája, amely képessé teszi őket a szocializációra, az egyéni és közösségi érdekek érvényesítésére, egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére. Tanulóink váljanak az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokká.
Fejleszteni kell a tanulókban a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatok kialakítását. A tanítási órák kommunikációs helyzeteiben nagy figyelmet kell fordítani a beszédbeli kifejezésekre, a szabatos nyelvhasználatra. A kommunikációs kultúra középpontjában kell állnia az önálló ismeretszerzésnek, véleményformálásnak. Az anyanyelv minél teljesebb értékű elsajátíttatása Idegen nyelv tanítása.
Kötelezően választható Idegen nyelv Magyar nyelv- és irodalom Történelem Osztályfőnöki Tánc-és dráma Informatika Élet- és pályatervezés
48
Szabadon választható Emelt szintű képzés: Magyar, informatika, idegen nyelv Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Duma’Színház Dráma-színjátszó foglalkozások Önfejlesztő tréningek Nyári táborok: nyelvi tábor, informatikai tábor
Cél
Feladat
Minden Testi és lelki tevékenységnek egészség: szolgálnia kell a Alakuljon ki tanulók egészséges legtöbb tanulóban pozitív beállítódás, testi, lelki fejlődését. Az egészséges magatartás, szokás életmódra nevelés az egészségi állapot nemcsak a betegségek megőrzésére, megelőzésének módjára fenntartására, tanít, hanem az javítására. egészséges állapot
Kötelezően választható Testnevelés Osztályfőnöki Tánc-és dráma Biológia Élet- és pályatervezés
örömteli megélésére is. A pedagógusoknak fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. A középiskola nevelési filozófiájában fontos szerepet tölt be az alapvető illemszabályok elsajátíttatása, a megfelelő társasági magatartási formák kialakítása. /A társastánc alapjainak elsajátítása./ A mindennapi élethez tartozó fogyasztóvédelmi szabályok megismertetése és gyakorlati alkalmazása.
49
Szabadon választható Tömegsport
Választható Sportversenyek Tanulmányi kirándulások Kortárs segítő képzés Mentálhigiénés tréningek Erdei iskola Fogyasztó-védelem Szakelőadások
Cél
Feladat
Segíteni a tanulók Pályaorientáció – pályaválasztását. Felkészülés a Szociális és felnőtt lét szerepeire: társadalmi, cselekvési Rendelkezzenek a kompetenciák tudatos tanulók a fejlesztése. következő kulcsÉnkép, önismeret kompetenciákkal: fejlesztése. rugalmasság, Tudatosítani kell a együttműködés, a tanulókban, hogy bizonytalanság életük során többször kezelésének pályamódosításra képessége. kényszerülhetnek. A 21.század Ennek érdekében fogyasztói olyan feltételek, társadalmának tevékenységek alapvető szabályait biztosítására van ismerjék meg a szükség, amelyek tanulók elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes, ezért a pedagógusnak időben kell a tanulókat motiválni céljaik elérésében.
Kötelezően választható Osztályfőnöki Élet- és pályatervezés
A mindennapi élethez tartozó fogyasztóvédelmi szabályok megismertetése és gyakorlati alkalmazása.
50
Szabadon választható Beiskolázási programok
Választható Pályaválasztási-, önfejlesztő- és munkahelykereső tréningek
Cél
Feladat
Felkelteni az Tanulás tanítása, érdeklődést a Énkép, önismeret: Valamennyi értelmi különböző szaktárgyi képesség és az egész témák iránt. személyiség Megtanítani tanulni a fejlesztése. fiatalokat. Az alapkészségek A hatékony tanulás kialakítása: módszereinek és értő olvasás, technikáinak íráskészség, elsajátíttatása. számfogalom Az emlékezet fejlesztése. erősítésére, gondolkodás fejEgyénre szabott lesztésére speciális tanulási módszerek gyakorlatokkal lehet kiépítése: csoportos készülni. tanulás módszerei, A pedagógusok kooperatív munka. ismerjék meg a A tanulók tegyenek tanulók sajátos szert fokozatos tanulási stílusát, önállóságra a tanulás stratégiáit tervezésében, megGondolkodási valósításában, az képesség fejlesztése. ismeret-szerzésben. Törekedni kell a Az egész életen át tanulók ön- és tartó tanulás világszemléletének eszközeinek, folyamatos módszereinek formálására. megismertetése Ki kell alakítani az alapvető erkölcsi és etikai normákat. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy érezzék saját felelősségüket fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.
Kötelezően választható Osztályfőnöki Élet- és pályatervezés Drámapedagógiai foglalkozások
51
Szabadon választható Duma’Színház Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Választható Önismereti-, önfejlesztő tréningek Dráma tábor
1.9.3. Eszközök, eljárások Intézményünk a kompetencia alapú oktató-nevelő munkát helyezi előtérbe. Ennek szellemében történik a tantárgyi követelmények elsajátíttatása és a projekt programok szervezése. A célok megvalósítását támogató eszközök ESZKÖZÖK/ÉVFOLYAM Tantárgytömbösítés Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Három hetet meghaladó projekt Témahét Moduláris oktatási program
7.
8.
9.
10.
11.
X
X
X
X
X
X
12.
13.
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Az intézmény a differenciált képességek kibontakoztatását csoportbontással, kooperatív módszerekkel, hatékony tanuló megismerési technikákkal, szakkörök szervezésével igyekszik megvalósítani. A tanórákon a multimédiás eszközök, digitális tananyagok használata, igénybe vétele emeli az oktatás színvonalát, segíti az IKT módszerek elterjedését. Differenciált, egyénre szabott oktatási nevelési formákban valósítjuk meg a pedagógiai feladatokat, az esélyegyenlőség megteremtésének igényével. (csoportbontás, felzárkóztatás, önfejlesztő tréningek). ► Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek, egyéni – páros csoportmunka szervezése ► Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban ► Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása ► Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés ► Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök alkalmazása ► Informatikai ismeretek tanítása, alkalmazása; Internet-használat ► A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén ► A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása ► Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében A sajátos nevelési igényű (fogyatékos) gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye sajátos fejlesztő, korrekciós habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az egyéniesített nevelés differenciált tartalmakban, módszerekben – a tanórákon kiscsoportos egyéni fejlesztő és rehabilitációs órákon valósul meg. A fogyatékos tanulók különleges gondozási igényét optimális bánásmóddal nevelési többletszolgáltatásokkal kívánjuk kielégíteni. A sajátos elvek, célok és tartalmak, de a szervezeti keretek is a fogyatékos tanulók nevelhetőségét szolgálják. A gyógypedagógiai nevelés figyelembe veszi az intellektuális sérüléshez társuló fizikai és pszichikai zavarokban rejlő, nevelést nehezítő tényezőket és életkori sajátosságokat.
52
A gyógypedagógiai nevelés a sajátos egyéni terápiás eljárásaival szerves egységben alkalmazza, és fontosnak tartja az általános pedagógiai eszköz és eljárásrendszereket. Alkalmazzuk pedagógiai munkánk során azokat a közvetlen és közvetett nevelési eljárásokat, amelyek segítik növendékeink személyiségének minél teljesebb kibontakozását. Nevelő munkánkban elsősorban a közvetett hatásokat, tekintjük előrevivőnek, mind a szokások kialakítása, mind a magatartási modellek bemutatása, közvetítése során, és ezt a módszert alkalmazzuk a tudatosítás, a meggyőződés kialakítására is.
1.9.4 Nevelésünk eredményességének mutatói Az oktató nevelő munka eredményességének mutatói a nevelési program és tanterv céljainak figyelembevételével a minőségirányítási program stratégiai céljaiban, valamint minőségirányítási rendszerében a folyamatok szabályozásában, illetve azok eszközeiben részletesén meghatározásra kerül. /lsd. indikátorok, irányított önértékelés, minőségcélok./
53
2.
A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Az iskola együttműködése a szülővel a tanuló személyiségének fejlesztésében Az intézmény a tanuló személyiségének fejlesztésének, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel.
A pedagógus személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatai a tanuló nevelése, tanítása keretében Az iskola pedagógusainak alapvető feladata a rájuk bízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelességük, hogy nevelő és oktató tevékenységük keretében gondoskodjanak a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről továbbá az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítéséről. Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával megvalósul a tanulók személyiségének komplex fejlesztése. A személyiségfejlesztés komplex tevékenység, mely a tanulásukban akadályozottaknál az értelem kiművelésére, a segítő életmódra, az egészséges és kultúrált életmódra, valamint a szakmai képzés alapozására irányul. A személyiségfejlesztés célja, hogy a különböző szintű adottságokkal, az eltérő fejlettséggel rendelkező, tanulásukban akadályozott növendékeknél személyre szabott, sérülés specifikus módszerekkel, egyéni bánásmóddal, önismereti-személyiségfejlesztő tréningekkel elérjük a harmonikus, reális, pozitív én-képpel rendelkező személyiség kialakulását. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A tanulók erkölcsi nevelése o Az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása o Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése és tudatosítása (bűnmegelőzés)
A tanulók értelmi nevelése o Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése o Hazánk, az Európai Unió és a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása o A tanulási kötelességtudat kialakítása: kognitív rutinok kialakítása, gyakoroltatása gondolkodási stratégiák és taktikák kialakítása és gyakoroltatása, alkalmassá tétele arra, hogy az iskoláskort követő életszakaszban segítse biztonságos eligazodásukat o Az értelmi fejlesztés, a tanulásra motiváltság kialakítása, az érdeklődés felkeltése és fenntartása o A játék-szeretet kialakítása, „alkotóvágy” fejlesztése: sikerélmények biztosítása, kudarcfélelem oldása
A tanulók önismeretének kialakítása o A testi - lelki tulajdonságok megismerése- elfogadása o Pozitív adottságok kibontakoztatása – megerősítése tudatosítása – vonzóvá tétele o Kommunikációs, metakommunikációs szokások gyakoroltatása. o Játékban, feladatokban való együttműködés képességének fejlesztése 54
o Szolidaritás, segítőkészség fejlesztése – kudarctűrő képesség növelése – gyakorlása
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése o Az emberi együttélés szabályainak megismertetése o A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása o Együttműködési készség kialakítása
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése o A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy tudjanak környezetükkel, közösségükkel harmonikusan élni valamint az őket és környezetüket érintő változásokra pozitívan reagálni
A tanulók akarati nevelése o A tanulókban az önismeret, az önfejlesztés igényének felébresztése o Az öntevékeny, kreatív életre való nevelés, a rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság kialakítása o A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása
A tanulók nemzeti nevelése o A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése o A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése o A hazaszeretet érzésének felébresztése
A tanulók állampolgári nevelése o Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése o Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre
A tanulók szociális készségeinek fejlesztése o A felelősségvállalás megalapozása
A tanulók munkára nevelése o Az önálló munkavégzés igényének kialakítása o Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása o A tanulók önállóságára és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeinek gyakoroltatása o A szakmai előkészítő és alapozó ismeretek tananyag tartalmainak tudatos és körültekintő megválasztásával, a szakmatanulás megalapozásának biztosítása.
A tanulók egészséges életmódra történő nevelése o A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése o Egészséges, edzett személyiség kialakítása o Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása (drogprevenció) o A kondicionálási és koordinálási képességek fejlesztése o A kézügyesség fejlesztése különböző tevékenységek során o Önellátó képesség tevékenység- formáinak megismertetése gyakoroltatása, tudatosítása o Igényes esztétikus környezet biztosítása az intézményben, amely fejleszti a tanulók ízlését és emeli igényszintjüket.
55
A tanulók önálló életvitelre, integrációra való felkészítése o A szociális viselkedés alapvető szabályainak megismertetése és elsajátíttatása o A pozitív szociális szokások kialakítása, egyértelmű átlátható szabályok kialakítása és következetes betartatása o A pozitív minták felkínálása személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel. o A szociális készségek folyamatos gyakoroltatása, fejlesztése o Segítő légkör kialakítása, amelyben a segítés elvárt és elismert tevékenység o Megfelelés a növekvő partneri elvárásoknak, törekvés a család és a társadalmi csoportok szocializációs hiányainak kiegyenlítésére, hibáinak korrigálására o A fogyasztóvédelmi nevelés közben a fogyasztói magatartás, a javakkal való gazdálkodás, a gazdasági ésszerűség megismertetése o A személyiségfejlődés zavarainak megelőzése, illetve a meglevő zavarok korrekciója, a negatív attitűdök leépítése.
56
3.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A pedagógus feladatai a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatásával és betartatásával összefüggésben A pedagógus kötelessége, hogy a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátítassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekedjék azok betartatására.
Az osztály közösségi programjai az iskolában, valamint ezek időkerete a választható foglalkozások időkeretén belül Az intézmény biztosítja a meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy órát az osztály közösségi programjaihoz és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.
Az iskola feladatai a tanulók közösségei által létrehozott diákkörök (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport) szervezésével kapcsolatban és a diákkörök időkerete Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény biztosítja tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók érdeklődése, igénye szerint szakkör, érdeklődési kör, önképző kör létesítését. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása o Biztosítani az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítását (jelentkezés, érdeklődési körök, előzetesen tanult idegen nyelvek) o Tanulói csoportok bontásánál a diagnosztikus mérések eredményei alapján kerülnek a tanulók besorolásra o Tudatosan és tervszerűen fejleszteni a csoport életét
A tanulók életkori fejlettségek figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében o Közösségi együttműködés szabályainak megismertetése, azok betartásának ellenőrzése, az életkorral változó közösségi magatartáshoz alkalmazkodva Az önkormányzás képességének kialakítása o Tanulói közösségek fejlesztése során a tanulókban kialakítani a célmeghatározás képességét, az összehangolt tevékenység formáit és az értékelés képességét
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése o A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése a tanulók bevonásával o A közösségi életben való aktív közreműködés igényének kialakítása o A közösségi együttéléshez szükséges tapasztalatok, viselkedési normák elsajátíttatása
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása o A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek kialakítása és ápolása 57
o Összekötő, összetartó erő kialakítása a hagyományok ápolásában, megőrzésében és átörökítésében Az osztályközösség a tanulók tanulmányi munkájának összefogó kerete, „véletlenszerű” gyülekezete, így legfontosabb célunk ebből az összetömörült csoportból valódi közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni.
A tanórai közösségfejlesztés során megvalósítandó feladatok o A tanulás folyamatában kölcsönös, önzetlen segítségnyújtás egymás képességeinek tiszteletben tartásával. A felelősi rendszer kiépítése, működtetése az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A tanulmányi munka fontosságának felismertetése, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása, megerősítése osztályközösségi és össz-tanulóközösségi szinten. o A tanulásukban akadályozottaknál nevelői segítséggel érjük el, hogy legyenek képesek kezdeményezésre, amit minden esetben, ha az arra érdemes, meg kell erősíteni. o A helyes közösségi magatartás kialakításához ragadjuk meg a példa-értékű cselekedeteket, fejlesszük bíráló, önbíráló képességüket. o Kiemelt szerepet tulajdonítunk a tanulói önállóságnak, öntevékenységnek, az önigazgató képesség fejlesztésének. o Az együvé tartozás az egymásért való felelősség érzésének erősítése. o A közösségért való cselekvőképesség kialakítása, fejlesztése o Azoknak az ismereteknek az elsajátítása és gyakorlása, amelyek a közvetlen környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására irányulnak. o Olyan nevelőkollektívát kell kialakítani (megtartani), amely módszertanilag átgondolt, egységes nevelői eljárásával az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni képes. o Mindezeket hassa át az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt szabadfoglalkozások élményei a közösségfejlesztés kiváló területei.
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai o Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. o A tanulók igényei alapján összeállított és a tanév elején kidolgozott tervek alapján pedagógiai irányítással biztosítsa, hogy a különféle tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. o A foglalkozások keretén belül a tanulók ismerkedjenek meg a társas együttélés alapvető szabályaival, melyek a harmonikus közösséghez való tartozás alapjai. o Ismertesse meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait. o Biztosítson személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. o A sokoldalú és változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. o A séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését.
58
o A fogyatékos tanulók jellemzője az önirányítás gyengesége, az önszervező képesség kialakulatlansága. Erre jó fejlesztési teret nyújt a DIÁKÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJA. Ennek keretében a tanulásában akadályozott gyermek és fiatal gyakorolhatja a társadalomban megjelenő demokratikus szerveződési és döntési modelleket. Különösen fontos hangsúly kap a tanulásukban akadályozottaknál a szilárd erkölcsi normákon alapuló jól szervezett közösség, aktív, élmény-dús programjaival, mely megelőzheti a deviáns elcsúszásokat.
A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: o Élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő tevékenységek szervezése. o A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem elmélyítése, az együttműködés megalapozása. o Olyan érzelmi, értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, melyek kapcsán erősödik a közösséghez való tartozás élménye. o Jó kapcsolat kiépítése a tanulókkal, szüleikkel, a tevékenységet segítő külső partnerekkel. o A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, önfegyelem fejlesztése. o Csoporton belüli kapcsolatok erősítése. o Olyan csoportok kialakításának segítése, melyek hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. o Biztosítson teret a kulturált kommunikáció gyakorlására o Fejlessze ki a tanulókban az új információs rendszerben való eligazodás képességét o Fejlessze az elfogadó, segítőkész magatartást
59
4.
Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. o Célunk, hogy intézményünk diákjai megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat (tudásokat és képességeket), amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az EGYMI intézményegységbe járó gyermekek fogyatékossága az értelmi fogyatékosság, melyhez az esetek többségében különféle társfogyatékosságok csatlakozhatnak. Leggyakrabban a gyermekek személyisége sérül, a fogyatékosság tudata, önértékelésüket negatív irányba befolyásolja. Néhányukból ez túlzott gátoltságot, másokból agresszív megnyilvánulásokat vált ki. A tanítási órák feladata a gyermek sikerélményhez juttatása a tananyagon keresztül. Ez úgy érhető el, hogy a pedagógus: o A lehető legteljesebb mértékben ismeri a gyermek előéletét, tisztában van képességeivel. o Fejlesztéséhez a legmegfelelőbb módszereket választja. o A tananyag feldolgozás során annyi „mankóval” (jól megválasztott segédeszközökkel) látja el a gyermeket, amennyi a jó eredmény eléréséhez szükséges. o Fontos az azonnali pozitív megerősítés. o A gyermekek hiányzó tanulási motivációját, a pedagógusnak az eredményes munkavégzés érdekében szemléletes magyarázattal, színes, érdeklődést felkeltő eszközökkel, saját sokoldalú személyiségével kell felkeltenie. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: o Míg a tanórákon az oktató munka aránya van túlsúlyban, (új ismeretanyag közvetítése), addig a tanórán kívüli foglalkozásokon szélesebb lehetőség nyílik a nevelőmunka kiterjesztésére. Tágabb teret kap a diák önképének realizálódása. A tanár - diák kapcsolatban a diák kezdeményezőkészsége dominál: o javaslatot tesz, öntevékenyen dolgozik, saját elképzeléseit valósíthatja meg... stb
60
Hagyományőrző tevékenységek Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a diákok közösségi emberré formálására. Az iskolai közösség központi magja a tanárok és a diákok közössége. Az összekötő, összetartó erő a hagyományok ápolásában, megőrzésében és átörökítésében rejlik. o Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi János emlékének ápolása. Ezt szolgálják a minden évben megrendezésre kerülő, a diákönkormányzat által szervezett Hunyadi-napok, az iskola ünnepségek alkalmával a Hunyadi mellszobor megkoszorúzása és az erdélyi túrák keretében Vajdahunyad várának megtekintése. o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nagy nemzeti ünnepeink és az emléknapok alkalmából. o Hagyományos rendezvényeink: Iskolánk névadójának, Hunyadi Jánosnak tiszteletére rendezett "Hunyadinap". A kezdő évfolyamosok ünnepélyes közösségbe fogadására, Gólyatábor szervezése, "Hunyadis"-sá avatására a Gólyabál, illetve a kollégiumban a KOPAJ (Kollégiumi Pajkosságok) kerül megrendezésre. Iskolanap: Szeptember utolsó hetében egész napos szórakoztató programot szervezünk tanulóinknak elősegítendő a tanulók és pedagógusok kapcsolatrendszerének gazdagítását. A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért Alapítvány által szervezett Hunyadi Gála. Télapó-ünnep. 9. évfolyam Táncvizsgájával egybekötött Karácsonyi bál. Farsangi mulatság. Szavalóversenyek, Ki mit tud? – játékos vetélkedő Végzős diákjainkat köszönti a Szalagavató Bál és a Ballagás. Projekt napok, témahét – Egészségnap, szakmai programok. Három hetet meghaladó projekt Anyák napja és Gyermeknap. Művészeti Gála – az AMI növendékeinek tanévzáró fellépése. Madarak és fák napja – környezetvédelmi vetélkedő. Hagyományos összejöveteleink a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek és értekezletek. Hangversenyek, művészeti rendezvények. Egy-egy kisebb közösség összekovácsolódását segítik elő az osztálykirándulások.
Diákönkormányzat Az iskola feladatai a diákönkormányzat működésével, munkájának segítésével, a diákközgyűlés szervezésével kapcsolatban Az intézményben a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervez a diákönkormányzat, működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésének a céljából. o A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat 61
működik az SZMSZ-ben lefektetett alapelvek szerint. Az intézményegységekben a diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzatok tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik. Évente egy alkalommal kerül összehívásra a Diákparlament. A Diákparlamentet az igazgató hívja össze a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban.
Diákétkeztetés A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori / ötszöri étkezésben részesülnek (életkoruknak megfelelően). A kollégiumba nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
o Az intézményben az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. o Az egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére tehetséggondozó órákat szervezünk. o Az érettségiző évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére, a szakmai vizsgára való felkészítésre, valamint a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. o A művészeti oktatás keretében a tehetségeket személyre szabott fejlesztéssel segítjük szakmai továbbfejlődésükben, továbbtanulásukban. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánkban nagy hangsúlyt helyezünk a diáksport fejlesztésére, a tömegsport népszerűsítésére. A fentiek szellemében lehetőséget biztosítunk a különféle labdajátékok űzésére (kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda stb.), atlétikai felkészítést folytatunk, teniszoktatást biztosítunk az alapítványunk tulajdonában lévő teniszpályán, síoktatást biztosítunk, illetve sítáborokat szervezünk. Diákjaink edzettségét növelik erdélyi túráink és magashegyi túráink. Az EGYMI sportköri foglalkozásain elsősorban atlétika és labdajátékok segítségével az erőnlét, ügyesség, állóképesség fejlesztése és a tanulók versenyekre történő felkészítés folyik. /négytusa, kispályás labdarúgás, zsinórlabda/ Napközi Igény és rászorultság alapján tanulóink döntő többsége napközis ellátásban részesül. Az alapozás éveiben az intenzív fejlesztés érdekében szorgalmazzuk minden tanuló számára a napközis foglalkozásokon való részvételt. A felsőbb évfolyamokon a tanulók önállósága, a családi munkamegosztásban való részvétel, a közlekedési eszközök indulási ideje befolyásolja a szolgáltatás igénybevételét.
62
Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkörök programjai részben a helyi tantervből kimaradt műveltséganyag – tartalmakat, részben pedig a fogyatékos gyermek számára és motiváló a siker megélésének lehetőségét biztosító, örömet adó tevékenységformákat kínálnak a képességfejlesztés, tehetséggondozás, személyiségfejlesztés, a szociális kapcsolatok erősítése céljából.
Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tantárgyi vetélkedők, Komplex vetélkedő, Sportversenyek.
Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.
Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik.
Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. o Legfontosabb színterei: Hangversenyek (Ifjú Zenebarát Hangverseny) Szakmai kirándulások (múzeum látogatás, erdélyi túrák, osztály- és tanulmányi kirándulások) Színházlátogatások (Békéscsaba, Budapest, Szeged) Szakkiállítások (Compfair, Ifabo, BNV) Filmvetítések Társastáncok Európa Túrák (partneriskolákkal, testvériskolákkal közös szakmai projektek)
63
TANÓRÁN KÍVÜLI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZÍNTEREI I. Évfolyam 7-8. Dél-Békési kistérség értékei 9. Ópusztaszeri kirándulás, + Szeged
Környezeti nevelés
Információs és kommunikációs kultúra
A helyi szokások, hagyományok megismerése, helyünk Európában
Dél-Békési kistérség természeti értékeinek megismerése
Önálló ismeretszerzés és véleményformálás
Kézműves Kirándulás, terep foglalkozás, régészet, bejárás népi mesterségekkel ismerkedés
Ismerkedés a DélBékési kistérség történeti, kulturális múltjával
A magyarság nemzeti hagyományainak ápolása Feszty-körkép, Romkert, skanzen
„Erdő és ember” kiállítás, Természetvédelmi Park, Nomád Park, Szeged: Füvészkert, Vadaspark
Önálló ismeretszerzés és véleményformálás
Lovaglás, honismereti séta
Kézműves foglalkozás, régészet, népi mesterségekkel ismerkedés
Kalandozások és a honfoglalás századai, földrajz, természetismeret
Hon- és népismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
10. A magyarság nemzeti hagyományainak „Körösök Vidékének Megyénk kulturális ápolása élővilága – Munkácsy Önálló nevezetességei: Erkel Ferenc Emlékház, kiállítás, Várkilátó, Mihály Múzeum ismeretszerzés és Gyula, Munkácsy Mihály Múzeum és Emlékház, fás puszta véleményformálás Békéscsaba, Történelmi emlékhely, „Csolt-monostor” Bélmegyeren Vésztő-Mágor 11. Színház- és múzeumlátogatás
„Titkok és csodák” - rendhagyó színházlátogatás, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet programjain való részvétel, Bajor Gizi Színészmúzeum Katona József Emlékház
Budapest - Parlament: koronázási jelvények, 12. Országos Széchényi Könyvtár, Terror Háza TársadalomHódmezővásárhely – Terror Háza, Holocaust ismereti barangolás Múzeum, Zsinagóga
Testi és lelki egészség
64
Önálló ismeretszerzés és véleményformálás
Betekintés a színházi kulisszák mögé
+
Tanulás, énkép, önismeret
Várháborúk kora Magyarországon, romantika, Erkel, természetismeret, földrajz
Fürdőzés, szauna, masszázs
Színházi előadás, műhelybeszélgetés
Planetárium – a Naprendszer bemutatása
Pályaorientáció
Drámapedagógia, képzés, színháztörténeti ismeretek irodalom, szocializáció Társadalom és állampolgári ismeretek, történelem, csillagászat
TEVÉKENYSÉG
ÉVFOLYAM
Hon- és népismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
Környezeti nevelés
Információs és kommunikációs kultúra
Testi és lelki egészség
Pályaorientáció
Tanulás, énkép, önismeret
9.
+
+
+
+
+
10.
+
+
+
+
+
11.
+
+
12. 13.
+
+
Hangversenyek
1-13.
+
+
Erdélyi tábor
7-13.
+
+
Sítábor
7-13.
+
+
Drámatábor
7-13.
+
+
Nyelvi tábor (belföldi, külföldi)
7-13.
+
+
Filmvetítések
1-13.
+
1-6. Tanulmányi kirándulások (külföldi, belföldi szakmai kirándulások)
7-9.
Informatika tábor
7-13.
Társastáncok Erdei iskola
9. 10.
Telezöld
5-13.
DUMA'Színház
7-13.
Sportkör
1-13.
Szakkiállítások/ Múzeumlátogatások
+ +
+ +
+
+
+
+ +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
10.
+
+
+
+
+
11.
+
+
12. 13.
+
+
+ +
+ + +
+
+ +
+
+ +
+
+ + +
+ +
+ +
+
+
+ +
+
+
+
+ +
+ +
+
+ +
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+ +
65
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, mely egyben a térségi oktatási intézmények idegen nyelv oktatásának szakmai segítését is ellátja a Világ-Nyelv program keretében.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett,a használati rend betartásával – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
66
5. Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal és a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok: o sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban történik o iskolai szűrés a tanulók belépésekor (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, szakemberek) o a kiszűrt tanulók útjának megtervezése (fejlesztési terv készítése) o együttműködés a szülővel – családlátogatások, szülői értekezletek és fogadóórák szervezése o kapcsolat a Gyámhivatallal, a TEGYESZ-szel és a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központtal, o a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai o a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése
Prevenciós célú tevékenységek: o a tanuló helyzetének megismertetése a közösségben o tolerancia kialakítása a tanulókban o mentálhigiénés tájékoztatás és – programok megszervezése o személyiségfejlesztő foglalkozások tervezése Személyes megsegítés tevékenységei: o fejlesztési terv elkészítése o együttműködés a pedagógiai tevékenységben résztvevőkkel o az érintett tanuló(k) motiválása nehézségei(k) legyőzésére o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o felzárkóztató órák szervezésem o a tanulószobai foglalkozások a kollégiumban
Az EGYMI intézményegységben oktatott tanulóink vivő fogyatékossága (enyhe értelmi fogyatékosság) mellett gyakran másodlagos tünetként jelennek meg a magatartási rendellenességek, illetve a beilleszkedési zavar. A hozzánk érkező gyermekek előélete, az ott szerzett élmények – (normál óvodai nevelés, általános iskolai sikertelen teljesítés, illetve a családból történő kiemelés) általában peremhelyzetbe juttatta őket, ennek eredményeként különleges bánásmódot igényelnek. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai feladataink: o érzelmi biztonság kialakítása, o pozitív önértékelés elősegítése, o pozitív minták felkínálása, példamutatás, o akaraterő, önkontroll fejlesztése, o szolidaritás, segítőkészség fejlesztése, o alkalmazkodó képesség fejlesztése, o a családból hozott szocializációs hiányok kiegyenlítése, o negatív attitűdök leépítése, a változtatási igény felkeltése, o társas kapcsolatok megalapozása, kapcsolatfejlesztés, o kultúrált társas érintkezés alapvető szokásrendszerének kialakítása, o társakkal való együttműködés képességének fejlesztése, o szociális készségek folyamatos gyakoroltatása. 67
6.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A tehetséggondozó foglalkozások - szakkörök Drámapedagógiai-, önismereti fejlesztés színterei a tréningek és iskolánk színjátszó csoportja, a DUMA’Színház foglalkozásai A művészeti iskola keretei között a tehetséges fiatalok felkészítése Az iskolai sportkör Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) A szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) Az öntevékeny, kreatív életre való nevelést szolgálja iskolánkban az iskolarádió, valamint tájékoztatás eszköze, a Suliújság. Mindkettőt a diákok szerkesztik és készítik, így jut kifejezésre kreativitásuk és alkotóerejük Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A továbbtanulás segítése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésében a „tehetség” speciális értelmezése A fogyatékos tanulók sajátosságaiból következően „tehetség”-ről csak relatív értelemben beszélhetünk, gyógypedagógiai felfogásunk értelmében ez a nem vagy kevésbé sérült ill. jobban fejlett funkciókat jelenti, továbbá azt, hogy a mi gyermekeink, tanulóink is, egyes területeken az épekkel egyenrangú teljesítményekre is képesek lehetnek. Ennek felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent. A különleges gondozási igényből adódó feladatok végrehajtásánál törekszünk arra, hogy a nem vagy kevésbé sérült funkciók, a felfedezett egyéni jobb képességek, „tehetségek” differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
A jobb képességek kibontakozását segítő tevékenységi formák: o Felmenő rendszerű komplex tanulmányi versenyekre történő felkészítés, és a versenyeken való részvétel biztosítása. o Felmenő rendszerű sportversenyekre való felkészítés, és a részvétel biztosítása. o Kulturális bemutatókon való részvétel, és felkészítés. o Részvétel biztosítása a többségi iskolákkal közös vetélkedőkön, versenyeken, bemutatókon (rajz, KRESZ vetélkedő, mezei futás). o Művészeti szakkörök szervezése (rajz, zenei, irodalmi). o Kézműves szakkörök szervezése.
7.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskola feladata a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, együttműködése a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal [11/1994. (r. 6. § (1)] Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési tevékenységet is folytat, melyben kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzése, illetve VI. 8.) MKM a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6. § (6)]
68
Az intézmény ellátja a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. Az iskolát ezen feladataiban a gyermek jóléti szolgálat segíti. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladata a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése (testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó állapot), feltárása és megszüntetése [Gyvt. 5. § n), Kt. 19. § (7) d), 41. § (6)].
Az intézmény vezetője o Felelős a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtéséért, a balesetek megelőzéséért. Évente egyszer a tanulók fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálata, évente kétszer a fizikai állapot mérése szükséges. o Gondoskodik a tanulói felügyelet megszervezéséről, a balesetet előidéző okok feltárásáról, megszüntetéséről. a gyermekbalesetek kivizsgálásáról, jegyzőkönyv vezetéséről, nyilvántartásáról. o Eleget tesz jelentéstételi kötelezettségének (a gyermekbalesetek jegyzőkönyveit megküldi a jegyzőnek). o Tájékoztatja a tanulókat, illetve a szülőt - vétség vagy sérelem esetén - az eljárási szabályokról. o Kiemelt figyelmet fordít a káros szenvedélyek terjedésének megelőzésére. o Együttműködik, illetve kapcsolatot tart a település gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó szerveivel, szervezeteivel. o Ellenőrzi, hogy a pedagógusok eleget tesznek-e a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő kötelezettségeiknek az alábbiak szerint: a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, ezek elsajátításáról meggyőződjön, baleset vagy balesetveszély esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. a szülőket figyelmeztesse, ha a gyermek jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Úgy szervezi és irányítja az iskolát, hogy abban a gyermekek jogai maradéktalanul érvényre jussanak. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6. § (5)]. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: o az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel o a tanulók és szüleik tájékoztatása írásban (az ellenőrzőbe) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról o az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények elérhetőségeiről szóló tájékoztatás jól látható helyre történő kihelyezése o sajátos nevelési igényű tanulók felmérése és segítése 69
o veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismerni a tanuló családi környezetét o gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermek jóléti szolgálatot o gyermekjóléti szolgálat felkérése, hogy részt vegyenek esetmegbeszéléseken o a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az intézmény igazgatójánál eljárás indítását rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról o Osztályfőnöki órák keretein belül egészségügyi, mentálhigiénés felvilágosítások szervezése. Továbbá videó filmek segítségével felhívjuk a tanulók figyelmét a dohányzás, az alkohol, a kábítószer káros hatásaira; a szexuális úton terjedő betegségekre (pl. AIDS). Segítséget nyújtunk a helyes énkép kialakításában valamint ezekről a témákról a tanulókkal együtt kötetlen beszélgetést folytatunk a GYIV felelős vezetésével o 7. és 10. évfolyam részére szervez szexuális és mentálhigiénés felvilágosítást o 11. és 12. évfolyamon családtervezési ismeretek átadása, egészséges életkezdetet segítő elemek megismertetése szerepel o AIDS világnapja alkalmából kiállítás szervezése a diákok alkotásaiból Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit o meg kell keresni a problémák okait o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: o nevelési tanácsadóval o gyermekjóléti szolgálattal o családsegítő szolgálattal o polgármesteri hivatallal o iskolaorvossal o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: o a felzárkóztató foglalkozások o a tehetséggondozó foglalkozások o az indulási hátrányok csökkentése o a differenciált oktatás és képességfejlesztés o a pályaválasztás segítése o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) 70
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) o a szülőkkel való együttműködés o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. o o o o o
Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység a speciális nevelési szükségletűek nevelése oktatása terén: Törvényi megalapozottság o Az 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekek Védelméről, o A Magyar Köztársaság 1991. LXIV. évi törvényével kihirdetett a Gyermekek Jogairól Szóló egyezmény, 23. cikkely, amely a fogyatékos gyermekekről szól. Helyi sajátosságok o a szülő többségének alacsony iskolai végzettsége, kulturális hátrányai, igénytelensége o a gyermekek egészséges harmonikus fejlődését veszélyeztető antiszociális, alkoholizáló, bűnöző életmódot folytató családok számának növekedése. A feladatokat meghatározó alapelvek o a fogyatékos gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése, o a veszélyeztető tényezők enyhítése, a veszélyeztetettség megelőzése, o az etnikai, fogyatékosságbeli és bármely más okból történő hátrányos megkülönböztetés tilalma, o a fogyatékos gyermekek emberi méltóságának tiszteletben tartása, o védelmük biztosítása a fizikai és a lelki erőszakkal szemben, o a fogyatékos gyermekek szabad véleménynyilvánításának biztosítása. Feladatok és tevékenységek eljárásrendje o minden tanév elején számba vesszük, kategorizáljuk a veszélyeztető tényezőket, o tanév elején az intézménybe felvett új tanulók körülményeinek veszélyeztetettségi vizsgálata, a régebbi tanulók, veszélyeztetettségeinek felülvizsgálata, a veszélyeztetett tanulók regisztrálása, o a regisztrált veszélyeztetett tanulók megsegítéséhez módszerek, tevékenységek választása, o a veszélyeztetett tanulók érdekében végzett tevékenységek megvalósítása tapasztalatok, eredmények számbavétele, o az eredmények elemzése, értékelése külső segítők (Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat, TEGYESZ, Gyámhivatal) véleményének figyelembevétele, o új stratégiák kialakítása, a meglévők módosítása.
71
A feladatok tevékenységtartalmai o o o o
a tankötelezettség teljesítésének elősegítése, az egészségügyi veszélyeztetettség megelőzése, kompenzálása, az anyagi veszélyeztető tényezők kompenzálása, a kulturális veszélyeztető tényezők kompenzálása.
72
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik
8.
A pedagógus feladata nevelő és oktató feladata során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segíteni a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkózását.
Kudarc megelőző tevékenység: o a tanulók motivációs vizsgálata o pedagógus továbbképzés szervezése a témával kapcsolatosan.
Kudarckezelő tevékenység: o a tanulók kiszűrése o tanulási kudarcok okainak feltárása o egyéni fejlesztés o felmentés egyes tantárgyak tanulása alól o időszakos kontroll vizsgálat o együttműködés a szülőkkel, szakszolgálatokkal.
Személyes megsegítés tevékenységei: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése o kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az egymástól való tanulás biztosítása o a verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán o tevékenységközpontú pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása o az önértékelés és csoportértékelés alkalmazása o hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. o egyéni fejlesztési tervek alkalmazása, egyéni foglalkozások o a tanulószobai foglalkozások a kollégiumban o a felzárkóztató foglalkozások o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a továbbtanulás irányítása, segítése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tanulási kudarcának háttere A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanulók nevelhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki.
A gyógypedagógiai nevelés – oktatás – fejlesztés feladata: Ismeretnyújtás a környező világban való eligazodáshoz, az élet zavartalan működtetéséhez szükséges alapvető készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, valamint ezekkel egy időben és egyenrangúan a sérült pszichikus funkciók, a fejletlen gondolkodási műveletek célzott, direkt terápiája. A tanítás – tanulás folyamatának oly módon van csak személyiségfejlesztő hatása, ha a pszichikus funkciók egészére hat. Ez csak úgy valósulhat meg, ha minden műveltségi területen, minden tantárgy hozzájárul a maga lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrigálásához.
73
A tapasztalat bizonyítja, hogy az izoláltan szervezett és működtetett terápiás programok alacsony hatásfokúak. Az ilyen jellegű tréningeket a nevelés – oktatás – fejlesztés egészébe kell beilleszteni. A különleges gondozási igény az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges, vagy teljes kiesése, fejletlensége, az iskolába hozott ismeretek szűkebb köre miatt áll elő, ami sajátos, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé.
Objektív mérési mutatók alapján megtervezett nevelési, oktatási, fejlesztési feladatainkat
Az intézménybe kerüléskor (output állapot) a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság által meghatározott korrekciós feladatok alapján, kiegészítve saját diagnosztikai eszközökkel történő méréseredményeink alapján határozzuk meg a kiinduló állapotot. o Tanévenként: diagnosztikus kontrollmérésekkel regisztráljuk a fejlődés mértékét, és határozzuk meg az egyes terápiás és/vagy kisegítő pedagógiai szolgáltatások szervezésének szükségletét. o
A tevékenységprogram általános távlati ütemterve: Május-június A tanulók alapvető percepciós és kognitív képességeink diagnosztikus eszközökkel történő mérése, a szocializációs fok mérése. Június A feladatok maghatározása, a tevékenységszükségletek megtervezése a következő tanévre. Augusztus-szeptember Az újonnan érkező tanulók diagnosztikus mérése egyéni illetve kiscsoportos terápiás programok megtervezése. Október-június A terápiás célú fejlesztő habilitációs, rehabilitációs programok megvalósítása. Május- június Az elért eredmények diagnosztikus eszközökkel történő mérése, elemzése, értékelése, a következő évi feladatok meghatározása. A közoktatási törvény 50. §-a lehetőséget biztosít a helyi tanterv és szakmai program keretében, hogy az intézmény a helyi tantervben a nehezebben haladó gyermekek számára a követelmények teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is adhat. Ez lehetővé teszi a tanuló saját haladási tempóját, mely által elkerülheti a kudarcot, személyiségfejlődése nem sérül. Ezen tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv kidolgozását igényli. Alkalmazott terápiák, fejlesztő foglalkozások A kultúrtechnikák alapozásának éveiben a sérült pszichikus funkciók fejlesztése, működőképességének helyreállítása, képességek fejlesztése, kompenzáló terápiák alkalmazása, magasabb óraszámot igényel. Ezért a rehabilitációs foglalkozások évfolyamok közötti átcsoportosítása a tanulócsoportok igénye és szükséglete szerint történik. Felsőbb évfolyamokon a kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások a napközis foglalkozásokhoz kötötten szerveződnek
Logopédiai terápia
74
A sajátos nevelési igényű enyhe értelemi fogyatékos tanulók 65-70%-a iskolába kerülése idején beszédhibás. Jellemző beszédhiba az általános pöszeség, de van dadogó, hadaró gyermek is. A tanulók beszédészlelése pontatlan, hangzódifferenciálásuk rossz, beszédértésük bizonytalan. A logopédiai terápia célja: o A pontos beszédészlelés kialakítása, o Az alakilag tiszta, érthető beszéd kialakítása, o A grammatikailag helyes nyelvhasználat fejlesztése. A logopédiai terápia feladatai: o A hallási figyelem fejlesztése, o Helyes légzéstechnika kialakítása o Hangzódifferenciálás fejlesztése, o Beszédészlelés/megértés fejlesztése, o A beszéd ritmusának, prozódiájának kialakítása, o A verbális memória terjedelmének növelése, o Hanghibák korrekciója, o Diszfáziás tünetek enyhítése, szükség esetén beszédindítás. o Szükség esetén beszédindítás.
Felzárkóztató fejlesztő foglalkozások Pontos pszichodiagnosztikus eszközökkel történő mérések alapján egyéni vagy kiscsoportos terápiás programokkal történik. Célja: o Az egyes részképesség zavarok korrekciója. A fejlesztés fő területei: o vizuális percepció fejlesztése, o testséma fejlesztése, o finom-motorika fejlesztése, o szem-kéz koordináció fejlesztése, o kommunikáció fejlesztése, o szenzoros integráció fejlesztése, o tanulás segítése, o integráltan neveltek egyéni megsegítése, o a jobb képességű tanulók fejlesztő felkészítése esetleges visszahelyezésre, o alapvizsgára felkészítés.
Mozgásfejlesztés – mozgásnevelés A mozgásfejlesztés – mozgásnevelés a gyógypedagógiai nevelés szerves része, mely egyesíti magában a gyógyítást közvetlenül célzó, az egészségi állapotnak megfelelő szakkezelést, és az életkori igényeknek megfelelő testnevelést, amely mozgásanyagában alkalmazkodik a megváltozott biológiai feltételekhez. Célja: o A sérült mozgásfunkciók korrekciója, vagy kompenzációja. o Motoros képességek javítása, korrekciója, o Életminőség javítása. A mozgásfejlesztés – mozgásnevelés feladatai: o az esetleges maradványreflex leépítése, o a kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok pótlása, 75
az érzelmi, hangulati labilitás csökkentése, a saját test feletti uralom, az önszabályozás képességének alapozása, a két agyfélteke együttműködési képességének javítása, figyelemfejlesztés és a perszeverációra való hajlam mérséklése, emlékezet és szerialitási képességének fejlesztése, a fejlődésben egymásra épülő mozgásminták újratanulása, és kifinomítása útján, o testi képességek fejlesztése és egészségnevelés, o az író, rajzoló és eszközhasználó mozgás fejlesztése. Magyar (anyanyelvi) felzárkóztatás 10 éves diagnosztikai méréseink igazolják, hogy tanulóink spontán nyelvi fejlődése alacsonyszintű. A beszédészlelés/megértés hiányosságai mellett jellemző a rövid idejű és megtartó verbális emlékezet gyengesége, a szókincs szűkössége. Beszédhasználatban gyakori az agrammatikus mondatalkotás, a nehézkes szövegalkotás. A tanulók a közös jellemzőkön túl, jelentős egyéni eltéréseket is mutatnak. A nyelvi készségek megfelelő szintű fejlődése, fejlesztése nélkül zavarok keletkeznek a kultúrtechnikák elsajátításában, az ismeretszerzésben, a társadalmi kommunikációban. A csoportok fejlesztési felzárkóztatási terve a magyar nyelv és irodalom tantárgyak tantervi követelményeinek alapján készül, igazodva a tanulók sajátos fejlesztéséhez és haladási üteméhez. A magyar anyanyelvi felzárkóztatás célja: o A pontos beszédészlelés/megértés, o A szövegmegértés és szövegalkotás fejlesztése, o A grammatikailag helyes nyelvhasználat megerősítése. Feladatai: o Beszédészlelés/megértés, verbális memória fejlesztése, o Szövegértés, szövegmegjelenítés különböző típusú olvasmányokban, o Mondatalkotási, mondatfűzési képességek fejlesztése a grammatikai szabályok betartásával, szemléletes alapon, o Szövegalkotási képesség különböző szövegtípusokon, o Írásbeli szövegalkotás képességeinek fejlesztése, o A magyar nyelv rendszerére vonatkozó tanult és begyakorolt alapvető nyelvtani, nyelvhelyességi helyesírási ismeretek alkalmazása szóban és írásban. o o o o o
Diszkalkulia reedukációs foglakozások. Sokéves tapasztalatunk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók körében is számolnunk kell a diszkalkulia jelenlétével, a tanulók számolási zavarával, a matematika tanulásához szükséges képességek gyengeségével. E tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan és nehezen kialakítható a mechanikus számolás képessége, a mennyiségállandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét memóriájukban megtartani, felidézni. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában a matematikai relációk verbális kifejezésében. Az általános szövegértési nehézséggel küzdő tanulók számára nagy probléma a matematikai szövegértés, ebből következően a szöveges feladatok értelmezése, a szövegben meglévő összefüggések felismerése. A saját évfolyamukon a követelményeknek megfelelő teljesítményre nem képes, a társaikkal együtt haladni nem tudó tanulóink speciális megsegítése érdekében, az ő számukra szervezzük a diszkalkulia reedukációs foglalkozásokat. A diszkalkulia reedukáció célja: 76
Az eredményes matematikatanuláshoz szükséges (csökkent) matematikai képességek fejlesztése, korrekciója. Feladatai: o o o o o o o o o o o o o
Testséma kialakítása, a téri relációk közötti biztonságos eligazodás gyakoroltatása, a relációk nyelvi megalapozása a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, számfogalmak, mennyiségállandóság kialakítása, érzékelés, észlelés, figyelem emlékezet gondolkodás, és beszéd összehangolt intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése sokoldalú gyakorlásuk a már birtokolt számfogalmakkal építkező számkörben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, matematikai szövegértő képesség fejlesztése, az analógiás gondolkodás kiemelt fejlesztése, a helyiérték-fogalom kialakítása és alkalmazásának segítése, műveleti algoritmusok kialakítása, helyes alkalmazásának segítése.
77
A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják
9.
Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskolaigazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében [11/1994. (VI. 8.) MKM r. 6. § (5) e)]. A területileg illetékes gyermekjóléti Szolgálatok, a családsegítő központok, az intézményünk gyermekvédelmi felelőse és a gyermeket körülvevő nevelői közösség az első és legfontosabb észlelője és jelzője a családi problémáknak. Így együttműködésük szakmai szempontból rendkívül fontos. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. Ennek a káros hatása megjelenik a gyerek viselkedésében-, teljesítmény-, és kapcsolatzavarainak formájában. Célunk, hogy az iskolai gyermekvédelem munkáján keresztül a gyermek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve súlyosabbá válásukat. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy minden gyermek részére biztosítsa: o a fejlődéséhez szükséges feltételeket, o lehetőségeket adjon a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához, o segítséget nyújtson, hogy szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérése: o beiratkozásnál a tanuló szociális helyzetére vonatkozó kérdőív kitöltése o tanév eleji osztályfőnöki felmérések
Szociális segélynyújtás formái: o anyagi támogatás (tankönyv vásárlási -, étkezési hozzájárulások) o közösségbe való beilleszkedés elősegítése o tanulás támogatása.
Személyes megsegítés tevékenységei:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a felzárkóztató órák a tanulók napközis ellátásának biztosítása a tanulószoba a kollégiumban a diákétkeztetés a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata o a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai o a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése o o o o o o o
78
o o o o o o
a családlátogatások a továbbtanulás, pályaválasztás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás szoros kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal, a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység távlati ütemterve: Időpont Június-augusztus Augusztus – szeptember Szeptember
Feladat Hátrányos helyzetű tanulók regisztrálása Tevékenységformák megszervezése Tevékenységek ütemtervének elkészítése
Október-június
Megvalósítás
Június
Eredmények számbevétele javaslatterv a következő évre
79
Felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős ifjúságvédelmi felelős, igazgató
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
Törvényi háttere: Kt. 132. § (11), 11/94 (VI. 8) MKM r.7. melléklet, Funkcionális taneszköz-jegyzék, Művelődési Közlöny 1998. 2/II. szám A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/94 (VI. 8) MKM r.7. számú melléklete tartalmazza. Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális) eszköz- és felszerelésjegyzék, ezen belül a szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközkészlet fejlesztése és beszerzése az intézmény fenntartója által elfogadott eszközfejlesztési és felszerelési ütemterv alapján történik.
A nevelő – oktató munkát segítő eszközök A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztályteremben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: o multimédiás eszközök – multimédia projektor, számítógép, vetítővászon, multimédiás nyelvi labor, o audio-vizuális eszközök – írásvetítő, TV, video, kazettás magnó, CD lejátszó, DVD lejátszó, diavetítő, o szemléltető eszközök, o digitális tananyagok o művészeti oktatásban – hangszerek, taneszközök. Intézményünkben nagy szakmai gondossággal és körültekintéssel célirányosan összeválogatott a funkcionális taneszközjegyzék és a kötelező eszközjegyzék alapján folyamatosan bővülő fejlesztő-, tantárgyi szemléltető-, audiovizuális – és sporteszközkészlet szolgálja a gyermekek/tanulók fejlesztését, nevelését, oktatását. A folyamatos illetve szakaszos pedagógiai – pszichológiai diagnosztikához gazdag és folyamatosan bővülő teszt – készlettel és vizsgáló eljárásokkal, eszközökkel rendelkezünk. A diagnosztika alapján meghatározott terápiákhoz tudatosan válogatott pedagógiai fejlesztő eszközök, játék-, sport- és taneszközök biztosítják az aktuális igényeknek megfelelő tartalmak, tevékenységformák, változatos módszerek alkalmazását a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekciójára illetve kompenzálására, tekintetbe véve, hogy a gyógypedagógiai nevelés – oktatás folyamatában a közvetlen érzékelési tapasztalatoknak a tárgyi cselekvéses megismerésének és a szemléletes képi gondolkodásnak hangsúlyos szerepe van. Az alapvető eszközkészletünk tehát biztosított, annak további bővítése és korszerűsítése szükséges különösen az alábbiak vonatkozásában. o szaktantermi felszerelés bővítése, o tanuló – kísérleti eszközök mennyiségi fejlesztése, o számítógépes programok kínálatának gazdagítása, o készségfejlesztés eszköztárának gyarapítása.
80
A tanórai oktató és nevelő munkát segítő taneszközök a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként: Tantárgy magyar nyelv- és irodalom történelem idegen nyelv matematika fizika kémia biológia földrajz ének-zene rajz- és vizuális kultúra, művészetek drámapedagógia informatika testnevelés
Eszközök oktatási CD anyagok, video kazetták oktatási CD anyagok, video kazetták, fali térképek oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták, szemléltető táblák oktatási CD anyagok, számológép (gyökvonás, hatványozás, logaritmus, sin-cos-tg), körző, vonalzókészlet, szögmérő oktatási CD anyagok, video kazetták, számológép oktatási CD anyagok, video kazetták, számológép, periódusos tábla oktatási CD anyagok, video kazetták oktatási CD anyagok, video kazetták, fali térképek, körző, vonalzó, szögmérő oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták oktatási CD anyagok, video- és hang kazetták, diatár fény- és hangtechnika, multimédiás- és audio-vizuális eszközök, kelléktár oktatási CD anyagok, video kazetták, szemléltető táblák előírt öltözet, tornaszerek, mászófal, teniszpálya, gyógytestneveléshez szükséges sporteszközök
81
11. A szülő, tanuló, iskolai, kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Intézményünk minőségbiztosítási rendszerének kiépítése kapcsán megerősítette a már korábban is érvényesülő partnerközpontú működés továbbfejlesztése iránti elkötelezettségét. Az intézmény a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő- oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során A szülők feladata, hogy elősegítsék gyermekeik közösségbe történő beilleszkedését, valamint az iskola, a kollégium rendjének, közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását Az intézmény pedagógusai a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeik kibontakoztatásában együttműködnek a szülőkkel, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzik nevelő- oktató munkájukat. A szülők kötelessége a rendszeres kapcsolattartás a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal. A kapcsolattartás formái: o fogadóórák o szülői értekezlet (összevont szülői értekezlet évelején. Tanévenként min. három osztály szülői értekezlet, interaktív szülői értekezletek) o szülői Közösségi értekezletek tanévenként min. három alkalommal o írásbeli tájékoztatás, értesítés A kollégium feladata kapcsolatot tartani a tanulók szüleivel és iskolájával: o írásbeli tájékoztatás – havonta o szóbeli konzultáció fogadó órákon Gyógypedagógiai tevékenységünk eredményességének elengedhetetlen feltétele az abban érdekeltek széleskörű, koordinált, aktív együttműködése. A kapcsolattartásra és együttműködésre a következő lehetőségeket biztosítjuk intézményünkben: o nyílt órák/napok szervezése o rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, o pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás o az intézmény rendezvényeire, ünnepségeire meghívásuk o kéréseiket, véleményeiket, javaslataikat közvetlenül vagy a választott ISZMK elnök vagy az osztályfőnökök közvetítésével eljuttathatják az iskolavezetéshez o tanácsadás
82
ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM
Szülői Közösség Tanácsa
DÖK-Tanács
Közalkalmazotti Tanács
EGYMI- GYV intézményegység DÖK Vezetősége
Kollégium DÖK Vezetősége
Összetett iskola DÖK Vezetősége
EGYMI- GYV intézményegység Szülői Közösség Vezetősége
Kollégium Szülői Közösség Vezetősége
Összetett iskola Szülői Közösség Vezetősége
Diákok
Diákok
Diákok
Szülő
Szülő
Szülő
83
Szakszervezet
Alkalmazottak
Az érdekképviseleti fórum színtere három pólusú: 1. Az Iskolaszéknek és az iskola szülői közösségének az alapsejtjei az osztály szülői közösségek. Ebből a közösségből 5 főt delegálnak az iskolai szülői közösségbe. A közvetlen kapcsolattartást az igazgató a szülői közösséggel kapcsolatot tartó pedagógus révén gyakorolja. A kapcsolattartás fórumai: a szülői értekezletek (osztály, illetve iskola szintű), és a fogadóórák. 2. A diákok érdekképviseletének alapsejtjei az osztály-diákbizottságok, melyek tagokat delegálnak az iskolai Diákönkormányzatba. Külön szervezeti egységet alkot a kollégium diákbizottsága, mely szintén része az iskolai diákönkormányzat vezetőségének. A Diákönkormányzat munkáját telephelyenként 1 fő pedagógus és 1 fő kollégiumi DÖK segítő tanár támogatja, valamint 1 fő félállású osztott munkakörben foglalkoztatott gyermek-és ifjúságvédelmi pedagógus segíti. Kapcsolattartás fórumai: diákönkormányzati ülések, az iskolavezetéssel rendszeres konzultációk, Diákparlament, iskolarádió, Suliújság. 3. A munkavállalók érdekeit szervezetten fogja össze és képviseli a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet. A Közalkalmazotti Tanács tagjait a törvény által előírt órakedvezmények megilletik. A közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai a törvényi előírásoknak megfelelően részesülnek órakedvezményben. Kapcsolattartás fórumai: havonkénti konzultációk az iskolavezetéssel, közalkalmazotti értekezletek. Az együttműködés formáinak továbbfejlesztése Célunk iskolánk pedagógusainak és szülői közösség kapcsolatában a partneri viszony további erősítése. Közös programokat szervezünk az alábbi témakörökben: Prevenció a gyermeknevelésben Rekreáció, a szabadidő hasznos eltöltése Projektek, témahetek megvalósításában való közös szerepvállalás erősítése Nevelési attitűdök. Szülői magatartásformák a serdülőkori problémák kezelésében Kulturális és sport programok, rendezvények Kirándulások, túrák Tréningek–konfliktuskezelés, személyiségfejlesztés, pozitív gondolkodás, önismeret és önfejlesztés… Tanfolyamok – idegen nyelv, informatika, autóvezetés
84
12. Az iskola kapcsolatrendszere, együttműködési formái Az iskola kapcsolatrendszere igen kiterjedt, sokrétű. Az iskola kapcsolatteremtésének belső színterei az érdekképviseleti fórumokkal való kapcsolattartásban realizálódnak. Az érdekképviseleti fórumok intézményegységenként szerveződnek. o A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet a munkáltatói és a munkavállalói közötti közvetítő egyben érdekképviseleti funkcióját aktív módon látja el. Színtere: értekezletek, valamint az iskolavezetéssel konzultációk. o A Diákönkormányzat és az iskolavezetés az elképzelések harmonizálását megbeszélések formájában végzi. o Az iskolai Szülői Közösség aktívan funkcionál, a tanulókat és a szülőket érintő kérdésekben konzultatív partner. Kapcsolattartás fórumai: osztály szülői, és iskolai összevont szülői értekezletek, fogadó órák. A megyei Fenntartóval jó kapcsolat kiépítésére, összehangolt együttműködésre, rendszeres, nyílt tájékoztatásra törekszünk. Fórumai: Vezetői konzultációk, Képviselő-testületi ülések.
Külső kapcsolatrendszer Külső kapcsolatrendszerünkben központi szerepet tölt be a helyi és környező általános iskolákkal, oktatási intézményekkel való együttműködés. Regionális iskolaszövetség keretében törekszünk beiskolázási körzetünk általános iskoláival és a környező oktatási intézményekkel koordinálni az iskolánkban folyó oktatónevelő munkát. o az intézménnyel kapcsolatban álló iskolákkal térségi iskolaszövetség keretében tanulmányi szakmai kulturális és sport együttműködés o az általános iskolák számára szervezett Nyílt napok beiskolázási programok Világ-Nyelv program tanulmányi versenyek szakkörök o Közigazgatási Hivatal o Gyermekjóléti Szolgálat o Gyámhivatalok o TEGYESZ o Gyermekjogi képviselő o művészeti iskolák o a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége o a Jeunesses Nemzetközi Ifjúsági Zenei Szervezet o a felügyeleti szervek (szakminisztériumok, Oktatási Hivatal, NSZFI) o a helyi és környező oktatási, kulturális intézmények o a helyi és környező vállalkozók és gazdálkodási egységek szakmai konzultációk 85
gyakorlati képzés szervezés beszámoló a szakképzési hozzájárulás felhasználásáról o az illetékes kamara o civil egyesületek o Alapítvány a Mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért közhasznú alapítvány o a megyei társintézmények o az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató (iskolaorvos, iskolafogászat) o a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság o az orosházi intézményegységet támogató „Összefogás a Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány” kuratóriuma o patronáló intézmények és más jogi személyek (pl. civil szervezetek, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, stb.) o Vöröskereszt - Bázisiskola o szakhatóságok o Egyházak A magyarbánhegyesi telephelynek sokéves múltra visszatekintő tartalmas kapcsolatot sikerült kialakítani a Baptista Egyházzal. rendszeres hitoktatásban részesülnek az érdeklődők, tanulóink részt vesznek az imaházi vallásgyakorlatokon, szabadidős tevékenységeket szerveznek tanulóinknak, nyári táborokat biztosítanak számukra, részt vesznek ünnepségeinken, rendezvényeinken. A pedagógiai szakszolgálat kapcsolatot tart az együttműködési szerződést kötött települések intézményeivel: o A megkötött szerződéseknek megfelelően az intézmény vezetője tartja a szakmai szempontú kapcsolatot. Egyéb intézményekkel: o Az óvodák, iskolák vezetőivel az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot az óvodavezetői és igazgatói értekezletekre való meghívások alapján, illetve közvetlen, személyes megkeresés alapján az egyéni esetek, problémák szerint. o A más fogyatékosság és a felzárkóztató oktatás ellátásával kapcsolatos szakmai kapcsolattartás az óvodákkal és az iskolákkal a gyermekkel foglalkozó pedagógusok útján történik mindkét intézmény részéről. o A gyámhatósággal és a családsegítő szolgálattal is a Nevelési Tanácsadó vezetője tartja a kapcsolatot a szükség szerinti esetekben. o A városi ideggondozóval, a megyei gyermek pszichiátriai osztállyal is az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot. o A tanulási képességet vizsgáló bizottsággal a gyógypedagógus folyamatos kapcsolatot tart. Intézményünk kapcsolatrendszere az Európai Unió felé is terjeszkedik. A számítástechnika és az idegen nyelvek mélyebb elsajátítása alapvető feltétele ennek hatékony kiépítésére, valamint az intézményünk Eu-s stratégiája is e kapcsolatteremtés eredményességét szolgálja.
Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztendő területei: A Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítése során folyamatosan kiépítettük a partnerközpontú működést, azonosítottuk partnereinket, felmértük igényeiket, elvárásaikat, szabályoztuk az igényeknek megfelelő működést. A partnerközpontú
86
működés és a stratégia céljaink elérése érdekében működtetjük a minőségbiztosítási rendszert és megvalósítjuk minőségirányítási programunkat (MIP).
13. Környezeti nevelés programja
Környezeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” Ezért a környezeti nevelés: o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; o felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970)
„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) A környezeti nevelés jogszabályi háttere A környezeti nevelés – mint az intézményes nevelés-oktatás egyik, egyre nagyobb figyelmet érdemlő területe nem független azoktól a szabályozóktól, amelyek a közoktatás egészének működését, a tanítás tartalmát és munkaformáit meghatározzák. A vizsgált jogszabályok a következők:
87
o Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedének” nyilvánította. Célja, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet– és az egészségvédelem alapértékei. Ennek elérését szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. o A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségi védelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. o A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” o Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában [132/2003. (XII. 11.) OGY határozat] önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról – többször (elsősorban az 1995. évi LXXXV. törvénnyel, az 1995. évi CXXI. törvénnyel, az 1996. évi LXII. törvénnyel és az 1999. évi LXVIII. törvénnyel) módosítva o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, (az 1/1998 /VII.24./ OM rendelettel módosítva) o A Kormány 130/1995. (X.26.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról (A 63/2000. /V. 5./ Korm. rendelettel módosítva) o A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM. rendelet (Az oktatási miniszter 4/2001. (I.26.) OM rendelete egyes oktatási jogszabályok módosításáról)
A környezeti nevelési program az OM következő - 2003-ban megfogalmazott - közoktatásfejlesztés stratégiai célok elérését szolgálja: o Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia). o Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. o Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A
88
környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. o Az oktatás tárgyi feltételei javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források (pl. Zöld Forrás6, Erdei Iskola Program7) hozzásegíthetik iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetünk javításához. Helyzetelemzés, helyzetkép:
Előélet, hagyományok Az eredményekben bővelkedő környezeti oktatásnak nevelésnek, évtizedes hagyományai vannak: o TELEZÖLD: környezetvédelmi helyi kábeltelevíziós műsorunkat a város lakói 5 éven keresztül, 48 részben, összesen 24 órás műsoridőben láthatták. A műsor filmarchívuma értékes és fontos dokumentum a jövőre nézve is. o Erdélyi természetjáró túrák: eddig 38 alkalommal, zömmel egy hetes nomád túrán vettek részt tanulóink, ahol a természetismeret mellett a néprajz és történelem vonatkozásában meríthettek ismereteket. Ezekről a túrákról is készültek oktató jellegű filmek. o Versenyek: Kitaibel Pál biológiai és környezetvédelmi verseny: minden évben több tanulónk vesz részt, sokan értek el megyei helyezést, négy alkalommal jutott tanulónk az országos döntőbe, legjobb eredményünk a 2. helyezés volt. OKTV: kisebb számban indulnak tanulóink, megyei helyezéseket értünk el Körös-völgyi természettudományos verseny: először indultunk, és első helyezést értünk el ezen a megyei vonzáskörű versenyen. o „Madarak és Fák Napja”: kiemelt fontosságú a környezeti nevelésben, sok éven keresztül valamennyi 9.-11. évfolyamos tanuló számára rendeztünk egész napos vetélkedőt, négy éve a Dél-Békési Kistérség általános iskolás csapatainak szervezünk vetélkedőt. o Természetkutatás-védelem: tanulóink bekapcsolódnak természeti értékeink feltárási és védelmi munkálataiba, védett „gyepsávunk” van, emellett újabb területek védetté nyilvánítása van folyamatban. Rendszeresen végezzük a fenntartó, javító munkálatokat. o Pályázatok: rendszeresen készítünk, és nyerünk pályázatokat, melyek részben programjaink pénzügyi fedezetét teremtik meg. o Média: a városi lapban és az iskolaújságban többször jelennek meg cikkeink környezeti témában. o Környezetvédelmi szakkör: rendszeresen visszatérő programjaink: látogatás a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatóságán, egyes védett területein, Arborétumban, Munkácsy Múzeumban Békéscsabán, terepgyakorlatok városunk környékén, cselekvő természetvédelmi akciók (védett gyepsáv fenntartó munkálatai). o Honlapunk az interneten: az iskola internetes Web-lapján környezetitermészetvédelmi tevékenységünket külön oldalakon mutatjuk be. o Természettudományos tantárgyak közös projektje évente egy alkalommal (környezetvédelmi mérések, értékelések helyi viszonylatban)
Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában a tantestületnek a kisebb hányada foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel főként csak a tanórák adta lehetőségeket kihasználva. Intenzív munkát kevés kolléga végez a 89
szakterületen. Probléma a kollégák időhiánya, ami részben a bejárásból, részben a továbbképzésben résztvevők nagyobb arányából, és a pályakezdés fokozott terheiből adódik.
Erőforrások: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. o Nem anyagi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés o Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az idősebb kollégáknak át kell adniuk a területen szerzett tapasztalataikat. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el. o Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. o Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. o Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatuk, az anyag-, és energiatakarékosság (papírfelhasználás, fűtés, világítás…). Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. o Iskolapszichológus. Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Iskolán kívüli együttműködés o Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb 90
helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. o Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontos a Nemzeti Múzeum (Bp.), Munkácsy Mihály Múzeum (Békéscsaba) Körös Maros Nemzeti Park Bemutatóháza (Szarvas), Városi Könyvtár, (Mezőkovácsháza) időszakos kiállításai, programjai. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. o Civil szervezetek. (Városvédők Köre, Mezőkovácsháza; Szárazér Társaság, Tótkomlós) A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg is alakítanak ki kapcsolatot az egyes szervezetekkel. o Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. o Anyagi erőforrások Saját erőforrások o Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként ötszáz forintot biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ennek az összegnek a felét - rászorultsági alapon - belépőkre és a városon belüli utazási költségekre lehet fordítani. A tanulók közötti elosztás elvét minden tanév elején a nevelőtestület határozza meg. Az összeg másik feléből a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. A pénzösszeg felhasználásáról minden tanév elején a környezeti nevelési munkacsoport dönt. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. o Alapítvány. Az iskolai alapítvány - rászorultsági alapon - támogatja a tanulók erdei iskolákban és a nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse. Külső erőforrások o Fenntartó. Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben tanulónként ötezer forintnyi összeggel támogatja az iskolai környezeti nevelési munkát. (Az összeg az inflációnak megfelelően évente változik.) Ebből a pénzösszegből van arra lehetőség, hogy a 9. évfolyamon erdélyi kiránduláson, a 10. évfolyamon erdei iskolai programon vegyen részt a tanuló, valamint múzeumlátogatást szervezzünk. A pénzösszeg elosztásáról egy olyan munkacsoport dönt, melynek tagjai a szabadidő szervező tanár, az osztályfőnökök és a gazdasági igazgatóhelyettes.
91
o Saját bevétel. Az iskolának saját bevétele változó. Ebből az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. o Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése a pályázati felelős illetve az igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Iskolánk rendszeresen nyer pályázati pénzeket erre a célra. A település, helyi értékek és problémák: Térségünk az Alföld Körös-Maros közén, a Csanádi-, és részben a Békési-háton fekszik. Ez az ország egyik legmelegebb, legnapsütésesebb, és legszárazabb területe, ezzel összefüggésben vidékünk felszíni vizekben kifejezetten szegény. A kiváló minőségű fekete földek miatt az országban itt találjuk a legnagyobb arányban a szántókat, és a legkisebb arányban az erdőket, gyepterületeket.
Természeti értékek: o Rajta-erdő: Bár telepített, 185 hektárnyi területén idős tölgyek, az Alföld őshonos cserjéi, fái csaknem félszáz gomba, száz madár 300 lepkefaj, sok más rovar, és gerinces található meg, közöttük sok védett és „vörös Könyves” faj is. Kiváló lehetőséget találunk itt az erdei iskolai programok megvalósításához. Távolsága mindössze 5 km iskolánktól Problémák: az erdei utak csak időnként gondozottak, sok a tájidegen faj (akác, zöld juhar, ostorfa…) o Vizes élőhelyek: Szárazér: (a Maros levágott fattyúága) nevének megfelelően gyakran kiszáradt, Phare-rekonstrukcióval korszerűsítették (hidak, átereszek), ezért az ökológiai minimum biztosított. Keresztülfolyik a Rajta-erdőn, ami komplex megismerést tesz lehetővé rövid időn belül. Víztározók: a Rajta erdőben, illetve vele érintkezve a 67-es major mellett létesült. A vizes élőhelyek a vízi, és vízhez kötődő társulások, fajok megismerését, illetve vízminőség-vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé. Problémák: a Szárazér vízbiztosítása esetleges, gyors a feltöltődés, nem a legjobb a víz minősége sem o Löszgyepek: Térségünkben valaha nagy kiterjedésben fordultak elő, mint zonális társulások. Fajgazdagságuk a gyepek között a legnagyobb. Tompapuszta: a Körös-Maros Nemzeti Park 20 hektáros, fokozottan védett löszgyepe, mintegy 200 növényfaj fordul itt elő. Engedéllyel látogatható. Sarkadi László, iskolánk biológia tanára a terület önkéntes polgári természetvédelmi őre. Védett gyepsáv a battonyai úton: az útszéli gyepsáv iskolánk kezdeményezésére lett védett, és mi vagyunk a védnökei a területnek. Több védett növénynek, és a fokozottan védett atracélcincérnek az élőhelye. Löszgyepsáv a Szárazér partján, az egykori „Terra-fürdőnél”: A terület tudományos feltárása iskolánkhoz kapcsolódik, több védett, illetve „Vörös Könyves növényfaj található itt. Löszgyepsáv a Katalin-major és a kunágotai kereszteződés között: Sok védett löszgyepfaj, és több száz fokozottan védett atracélcincér található itt.
92
Rajta-erdő széle: Védett növények és a „Vörös Könyves” délvidéki poszméh élőhelye. Problémák: a gyepsávok kicsiny kiterjedésük, a pufferzóna hiánya miatt fokozottan érzékenyek az emberi hatásokra (vegyszerezés, hulladék elhelyezése, útjavító munkák) ezen kívül a kaszálások elmaradása miatt a szukcesszió veszélyezteti őket. o Horgásztó: Az egykori Homokbánya-tó. Falában néhány pár fokozottan védett gyurgyalag, valamint parti fecskék fészkelnek, és más vízi madarak is előfordulnak. Problémák: A horgásztársadalom nagyobb létszáma, a közelben húzódó út miatt az itt élő fajok zavarásnak vannak kitéve. o Gyógyvíz: Egy meddő szénhidrogén kutató fúrás eredményeként kerül a felszínre, vizét a Parkfürdő hasznosítja. A „Borostyán” fantázianevű termálvíz gyógyvízzé minősített, reumatológiai és nőgyógyászati problémák megoldására javasolt. (összetétele a gyulaihoz hasonló). o Ivóvíz: Településünk a Maros-hordalékkúpon fekszik, alattunk kiváló minőségű, nagy mennyiségű ártézi víz található 50-250 m mélységben. A vizet a Dél-Békési Vízművek szolgáltatja, településünk központjában víztorony található. o Hulladékelhelyezés: A kommunális hulladék rendszeres elszállítása megoldott és általánosnak tekinthető. Probléma: a szelektív gyűjtésnek még nincsenek hagyományai, és a veszélyes hulladékok gyűjtése sem került megfelelően megoldásra. o Neolit, és árpád-kori településmaradványok: A Szárazér mentén találhatók, gyakorlatilag feltáratlanok. Mezőkovácsháza: Városunk kis lélekszámú (7-8.000 fő), alapvetően falusias, környezete agrártáj. A város kellően parkosított, sok a zöldfelület, díszfák (50 faj és fajta), virágok. Akik megismerik térségünk természeti és környezeti értékeit, problémáit, tenni akarnak és tudnak a maguk képességei szerint az értékek megőrzésében, a problémák megoldásában, környezet-tudatos állampolgárrá válva.
Alapelvek, jövőkép, célok: Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek.
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: o a fenntartható fejlődés; o a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, rendszerszemlélet; o a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; o alapvető emberi szükségletek; o elővigyázatosság; o biológiai és társadalmi sokféleség; o a környezettudatos magatartás és életvitel o érzelmi és értelmi, tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés; o az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése; o az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;
93
o az egészség és a környezet összefüggései; o problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség; Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: o az egyetemes Természetnek, mint létező értéknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt; o hozzájárulását a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak megtartásához, visszaállításához, - kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; o a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzésének igényét o a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); o a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; o aktív cselekvési, együttműködési készséget közvetlen – és tágabb - környezeti értékeink megőrzésére, gyarapítására; o a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; o a rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését o az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: o alternatív, problémamegoldó gondolkodás; o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; o szintetizálás és analizálás; o problémaérzékenység, integrált megközelítés; o kreativitás; o együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; o vitakészség, kritikus véleményalkotás; o kommunikáció, média használat; o konfliktuskezelés és megoldás; o állampolgári részvétel és cselekvés; o értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk, de az összhangnak ki kell terjednie a humán területekre is. Tanórán, a nomád táborokban, az erdei iskolában megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
94
Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok: Célok
Feladatok
A környezeti nevelés az A helyi tantervben műveltségi területenként oktatás és nevelés és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük valamennyi területén jelenjen meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt meg! módszereket. A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!
Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában.
A tanulók ismerjék meg természeti környezetük értékeit, problémáit!
Erdei iskola: terepgyakorlatok, vizsgálatok, mérések végzése. Kiállítások, versenyek szervezése, azokon tanulóink részvétele.
Célok
Feladatok
Tanulóink vegyenek részt erdélyi nomád természetjáró táborozáson (9. évf.) és erdei iskolai programban (10. évf.) Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői! Ápoljuk iskolai hagyományainkat a környezetvédelemben! Teremtsük meg a tanulók önálló ismeretszerzési képességét –ösztönözzük őket az élethosszig tartó tanulásra! Fejlesszük a problémamegoldó gondolkodást, erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. Takarékoskodás: vízzel, villannyal, papírral. Az iskola tisztaságának javítása, szemét mennyiségének csökkentése.
Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: - átdolgozott tanmenetek; - hatékonyabb környezeti nevelés - változatosabb tanítási, környezeti nevelési módszerek. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon, továbbképzéseken. Rendelkeznek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja.
Sikerkritériumok
Meg kell szervezni a nomád táborozás és erdei iskola működési feltételeit A tanulók vegyenek részt védett gyepsávunk fenntartó, rekonstrukciós munkáiban, hulladék eltakarításában. Tartsuk fenn a „Jeles napok” programjait, természetjáró kirándulásainkat, készítsük fel tanulóinkat tanulmányi versenyekre, szervezzük meg a Környezetvédelmi szakkört! „Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban: szakkönyvek, folyóiratok, videó-anyag és CD-k beszerzése. Internethozzáférés biztosítása. Az iskola Weblapján és iskolaújságban „zöld” oldal működtetése.
Projektek kidolgozása, elsősorban az erdei iskola programon belül
Mérések, számítások, következtetések végzése. Rendszeres ellenőrzések az osztályokban. Figyelem felhívása az iskolaújságban, szakórákon. Tisztaság rendszeres ellenőrzése a DÖK bevonásával. Szelektív hulladékgyűjtés szervezése. Helyes fogyasztói, vásárlási magatartás kialakítása.
95
Javul védett területünk állapota, a tanuló átérzi munkájának fontosságát, jelentőségét, kötődik szülőföldjéhez! Tanulóink növelik az iskola hírnevét, eredményeket érnek el a versenyeken, közösségi emberré formáljuk őket. A tanulókban kialakul az önálló ismeretszerzés-rendszerezés képessége. Kiselőadások tartásával, cikkek írásával hatnak társaik környezettudatára is. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt tanulási projektben A biológia középszintű érettségire projektek készülnek Nem lesznek nyitva felejtett csapok, folyamatosan égő villanyok. Csökken az iskola víz- és villanyszámlája, papírfelhasználása. Javul az iskola tisztasága, kevesebb szemét képződik, jó irányban változnak a fogyasztói szokások.
Szaktárgyi célok, feladatok: o Magyar nyelv és irodalom ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére o Történelem értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében o Filozófia értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban véleményezze az értékrend változás negatív következményeit értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat o Idegen nyelv váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit
96
o Matematika váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségük o Fizika, kémia legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak használni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait o Biológia, földrajz szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit
97
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk
o Etika legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért o Ének-zene ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni o Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket o Tánc és dráma sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) fejlődjön a természethez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül o Testnevelés fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket 98
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását o Környezet- és munkavédelem A szakközépiskolai oktatás során valamennyi OKJ-s szakma keretében a tanulók környezet- és munkavédelem tantárgyat tanulnak. o Kollégium A tanulók: o ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; o ismerjék fel a környezetkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; o tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; o legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani; A tanulókban o alakuljon ki a környezettel harmonikus, életvezetés, pozitív jövőkép; o fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kultúrált lakhely kialakításának fontossága a kollégiumban; o alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. A környezeti nevelés színterei iskolánkban:
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra, és a téma jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális módszerei mellett hangsúlyosabb lesz az önálló ismeretszerzés, emellett fontos szerepet kell kapnia az informatikai lehetőségek kihasználásának, így élményszerű tanulásra nyílik lehetőség. Hagyományos órakeretben történik a növényhatározás, állatismereti gyakorlatok elvégzése, mely a fajismeret gazdagításán túl pozitív érzelmi kötődés kialakítását jelenti, hiszen közvetlen környezetünk megismeréséről van szó. Nem hagyományos tanórai keretben o Erdei iskola: a 10. évfolyam tanulói (az érettségi szünetben) több napos programon vesznek részt. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. o Nomád táborozás: a 9. évfolyam tanulói több napos erdélyi nomád táborozáson vesznek részt ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét, „túlélési” ismereteik kritikus élethelyzetekben segíthetik őket. Emellett elsajátítják az ökológiai szemléletmódot, védett területek értékeit, megtartásuk problémáit derítik fel. o Versenyek: A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál 99
o o
o o o o o o o o o o
biológia és környezetvédelmi verseny, Körös-völgyi természettudományos verseny). Ezeken a versenyeken való részvételnek hagyományai, elért eredményei vannak. Madarak és Fák Napja: évtizedek óta programunk, fenn kell tartani a gimnáziumi versenyeket (legalább osztály-csapatok szintjén) emellett a kistérségi vetélkedőket, melyet iskolánk szervez sikeresen több éve. Környezetvédelmi szakkör: évtizedes múltja van, részben a versenyekre való felkészítést, részben kutatási feladatok (vízminőség vizsgálat, élővilágunk feltárása, feltérképezése), illetve gyakorlati természetvédelmi munkák (fenntartó munkák a védett gyepsávon) elvégzését szolgálja. TELEZÖLD: hagyományait követve újabb filmek elkészítését vállalja. Kiállítások: „Jeles Napok”, kiemelt események megünneplésére rendezünk (iskolai, és városi szinten) Környezetvédelmi akciók: bekapcsolódunk a városi programokba, és mi is szervezünk (védett gyepsávon iskolai szinten). Ezen a téren továbblépés szükséges. Média: Környezetvédelmi kiadványok: füzet, CD, DVD elkészítése, iskolaújságban, helyi és megyei lapban cikkek megjelentetése Hétköznapi környezetvédelem az iskolában: takarékosság (víz, villany), tisztaság osztályok versenye, madáretetés az iskolaudvaron Előadások-témanapok szervezése az iskolában Gólyatábor (évente 1 alkalommal) Természettudományos tantárgyak közös projektje évente egy alkalommal (környezetvédelmi mérések, értékelések helyi viszonylatban) Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, nyári táborokról bemutatkozó, illetve az iskolanapi poszterekből összeállított kiállítást. Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája és helyszíne évről-évre változik. témái: színek, portrék, játék a településen. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket.
Alkalmazott módszerek: Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. o Játékok (szituációs; memóriafejlesztő; kombinációs; érzékelést fejlesztő; ráhangolást segítő…) o Modellezés (előrejelző; hatásvizsgálatok….) o Riport módszer (kérdőíves felmérés; fotóriport) o Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok; egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések) o Aktív, kreatív munka (természetvédelmi és fenntartási munkák; rekonstrukciós munkák); o Madárvédelmi feladatok; szelektív hulladékgyűjtés; rend- és tisztasági verseny o Közösségépítés (csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében) o Művészi kifejezés (esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén) Szükséges eszközök: Ismerethordozók tanulók számára: o viszonylag nagy számban: Sarkadi László: Mezőkovácsháza és környéke élővilága Seregélyes-Simon: Növényismeret Varga Zoltán: Állatismeret
100
o Kisebb számban, csoportmunkához (iskolai könyvtárban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról), CD-k. Ismerethordozók tanárok számára: o Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok: Történelem) Eszközök: o Multimédiás segédanyagok, videofilmek (TELEZÖLD), internet hozzáférés o Vízvizsgálati mérőkészlet (környezetanalitikai koffer) o Mikroszkópok (hagyományos és sztereo) o Digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera o Táborozáshoz szükséges felszerelések: sátrak, folifóm szivacsok, hálózsákok o Autóbusz
101
14. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 14.1 Célok és feladatok Az egészséges iskolák célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Tudatosítsa, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy egészségük megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg a mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újratermelhetik életük egyensúlyát.
14.2 Elméleti háttér A jelen egészségnevelése, egészségfejlesztése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolára, s különösen a pedagógusokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jó-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi
102
közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: Adottságok Környezeti tényezők Életmód Az egészségügyi ellátó rendszer
ADOTTSÁGOK
KÖRNYEZET
ÉLETMÓD
genetikai tényezők nem kor
levegő minősége lakáshelyzet víz minősége szociális környezet gazdasági környezet
dohányzás alkohol táplálkozás fizikai aktivitás drogok szexuális magatartás stressz
AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ RENDSZER MŰKÖDÉSE
oktatás egészségügyi ellátás szociális szolgáltatások
Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával – az iskola-egyészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak értelmében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: Az egészség fogalma A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia szerint az egészség a nemzetgazdaság fejlődésének szükséges feltétele, ezért nem kizárólag az emberek egyéni tulajdonának tekinthető, hanem nemzeti kincsnek, tehát erőforrásnak. A NAT hangsúlyozza, hogy az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmónikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllétet.. Az egészség a WHO mai meghatározása szerint nem statikus állapot, hanem állandó mozgásban, változásban lévő kiegyenlítődésre törekvő folyamat, amely a szervezeten belüli összhangban, illetve az egyén és természeti-, társadalmi környezete közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Ez az egyensúlyra törekvő folyamat az egyén aktív, cselekvő tevékenységének eredménye. Egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának érősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a
103
köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdaság) az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Egészségnevelés fogalma A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze: a prevenció az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az egészséget támogató társadalompolitika hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás rizikócsoportos megközelítés érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások kortárshatások az egészségfejlesztésben színtér programok (egészséges iskolák, óvodák stb.) közösségi alapú komplex egészségfejlesztés
14.3 Jogszabályi háttér: 1. A 2003. évi LXI. tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. A Közoktatásról 48 § (3) bek. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet 3. A 96/2000. (XII.11.) Országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4. A 1036/2003. (IV.12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. A 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programjáról 6. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. tv. 7. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv., 38 § (1) és (2) bek. 8. Az iskola egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet 2. és 3. sz. melléklete 9. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM. rendelet 10. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.
104
14.4 Helyzetelemzés, helyzetkép Az előélet: Iskolánkban az egészségnevelés és egészségfejlesztés eddig az osztályfőnöki, testnevelés, biológia, kémia órák keretein belül, valamint a tömegsport foglalkozások, az iskolai és a kollégiumi szabadidős programok keretein belül valósultak meg. Ezekre meghívott előadók, a védőnői szolgálat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a testnevelők valamint a kortárssegítők munkáját vettük igénybe. Az iskola működése egészségnevelési, egészségfejlesztési szempontból: Az iskolában a tantestületnek kisebb hányada foglalkozik kimondottan egészségvédelemmel. Minden pedagógus valamilyen szinten a saját tantárgya által közrefogottan egészségnevelési- és fejlesztési ismereteit átadja a tanulók számára. Ezeket a diákok nem mindig tudják összefüggéseiben látni és az egészségtudatos magatartást ezáltal kialakítani. A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. Erőforrások: Elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés 1. Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségtudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés ill. oktatás közös szemléletben valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Ezt a következőképpen valósíthatjuk meg. Egészségfejlesztő team létrehozása: Jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik. Az alábbi szereplők alkossák az egészségfejlesztő csoportot: az intézményvezető vagy megbízottja az egészségnevelő, aki célirányos továbbképzésen részt vett pedagógus (pl. MAP program) az iskolai drogügyi koordinátor az iskolaorvos, védőnő a testnevelő a szabadidő-szervező a diákönkormányzatot segítő pedagógus a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 2. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy egészségtudatos magatartását kialakítsa. Ebben kiemelkedő feladat hárul az iskolai diákönkormányzat tagjaira, az osztályközösségre, valamint a kortárssegítőkre az értékek közvetítése szempontjából.
105
3. A szülők. A család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait. 4. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztratív és technikai dolgozóinak munkája is nagyon fontos. Példamutató magatartásukkal nagymértékben hozzájárulhatnak a tanulók egészségtudatos magatartásának kialakulásában. (osztálytermek takarítása, szellőztetés stb.) Iskolán kívüli együttműködés 1. Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. 2. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. o A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata o Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése o Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve o Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskolai egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud hasznos ismereteket nyújtani: o Életmód és betegségek összefüggései o Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok o A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás az érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában o Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben 3. Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő. A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. 4. ÁNTSZ.-Egészségfejlesztési szakemberei szakmai előadásokkal segítik az iskolai egészségnevelési munkát és szakmai ill. hatósági kontrollt jelentenek az intézmény egészségnevelő munkájában. 5. Rendvédelmi szervek. A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. Anyagi erőforrások Saját erőforrások
Költségvetés: Az iskola éves költségvetésében tanulónként 500 forintot biztosít az egészségnevelési és fejlesztési program céljainak magvalósítására. Alapítvány: az alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően - rászorultsági alapon támogatja a tanulók helyes életmód kialakítását támogató táborozásokat.
106
Külső erőforrások
Fenntartó. A fenntartóval történ egyeztetés után az iskola egyik kiemelt nevelési területe az egészségnevelés ezért a fenntartó minden évben tanulónként ötezer forint összeggel támogatja az iskolai egészségnevelési munkát. (az összeg az inflációt követve minden évben változik) Az így biztosított pénzösszeg segíti az egészségnevelési program közvetett és követlen eszközeinek megvalósítását illetve fejlesztését (életmódtáborok, szakmai előadások, kortársképzés, egészségnap, továbbképzés…). A pénzösszeg elosztásáról az egészségfejlesztési team dönt. Saját bevétel. – Összege változó így a beszerzések során egyeztetés tárgyát képezi mekkora összeg fordítható egészségnevelési célokra. Az egyeztetés partnerei a gazdaságvezető és az egészségfejlesztési team. Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése a pályázati felelős illetve az igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Iskolánk rendszeresen nyer pályázati pénzeket erre a célra.
14.5 Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség-megőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan az előző felsorolásból nyerhető, és az életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például: az egészséges táplálkozás témái a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) a testi higiénia a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás kortárskapcsolatok 107
Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: rendszeres szellőztetés a tanulók egészségi állapotára vonatkozóan osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelően a tanórán belüli mozgásigény kielégítése Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. Ezt egyeztesse, a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához kapcsolódó más szakemberekkel. Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka) a mindennapi testmozgás a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése a fogyatékosok hátrányos helyzetűek integrációja az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. Tanórai foglakozások Szinte minden tárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. 1. Magyar nyelv és irodalom Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását Legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésre, vitára, érvelésre Legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre 2. Történelem Vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket Alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat Érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében 3. Filozófia Érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása Legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban Véleményezze az értékrendváltozás negatív következményeit Értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat 4. Idegen nyelv Célirányos szövegfeldolgozás segítségével értsék és érzékeljék az egészség fontosságát A beszédkészség fejlesztés témaköreiben pl. napirend, sport, egészség, táplálkozás stb. tudatosuljanak a helyes életviteli magatartásformák 108
Fejlődjön egészségmegőrzéssel összefüggő felelősségtudatuk Idegen nyelvi kommunikáció révén ismerkedjenek meg más népek egészség magatartásával
5. Matematika legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait 6. Fizika, kémia Legyenek képesek a környezeti változások egészségre gyakorolt hatásainak megértésére, érzékelésére ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére 7. Biológia, Földrajz Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket közvetlen környezetükből, annak egészségre gyakorolt hatásairól érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit! ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezet egészséggel kapcsolatos összefüggéseit, pl. természetes anyagok előtérbe helyezése ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező egészségügyi változásokat ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk 8. Etika legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk 109
alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek
9. Ének-zene ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát és azok pozitív hatását az egészségre vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő és egészség harmonizáló szerepét, pl. relaxáció tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez 10. Rajz és vizuális kultúra ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek az egészségről szólnak ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani az egészségnevelési szempontok szerinti formatervezésre 11. Tánc és dráma sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját a játék során arra bátorítsa a gyerekeket, hogy nehéz helyzetekben a saját döntéseik után vállalni tudják a felelősséget tudjanak improvizálni a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével fejlődjön az egészséghez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül sajátítsák el a stressz és a konfliktuskezelési technikákat a drámajáték óvja a gyerekek mentális egészségét 12. Testnevelés fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását 13. Kollégium A tanulók: o ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják megbecsülni azt; o ismerjék fel az egészségkárosító magatartást és legyenek motiváltak annak elkerülésére;
110
o o
tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; legyenek képesek pozitív, egészségtudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani;
Eszközök (közvetett és közvetlen) Speciális sportszerfejlesztés a kitűzött célok eléréséhez. Videófilmek, oktató anyagok, szakkönyvek. Gyógyászati segédeszközök. (pl. vérnyomásmérő, vércukorszintmérő, bioptron lámpa) Az egészségnevelő plakátok kiválóan használhatók, mert jelentős információhordozók, s mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. A faliújság alkalmas arra, hogy a gyűjtőmunkákat, a feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak, problémáinak konkrét leírására. Az adott témához, a tanulók aktív részvételével kiállítások gazdagabb szemléltetést, és erős érzelmi, értelmi motivációt tesznek lehetővé. Iskola környezetünket úgy alakítjuk, hogy segítse az egészségtudatos magatartás kialakítását: az osztálytermeket, szaktermeket vizuál táblákkal láttuk el, a tanulói székek a biomechanikailag helyes testtartás fenntartását szolgálják (többpozíciós székek), a számítógépek monitorjai fényszűrővel ellátottak. Módszerek Célunk az egészségnevelés, fejlesztés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. 1. A témától függően rendezhetünk kerekasztal-vitát játékos formában, pl. a dohányzásról úgy, hogy a tanulók szerepjátéka érvényesüljön. A vita-módszere problémafelvetéssel, kérdésfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvek követnek, vélemények és tapasztalatok ütköznek, ezért fontos, hogy az összecsapás után közös állásfoglalás alakuljon ki. 2. A magyarázó jellegű előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Érthetőnek kell lennie és a tanulók életkorának megfelelő legyen. 3. Az elbeszélés legyen színes, motiváló és élményszerű 4. A megfigyelés, mint módszer a NAT általános fejlesztési követelményeiben is hangsúlyos szerepet kap. 5. A kísérletezés előnye, hogy ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezető, meggyőző vagy bizonyító jellegű, attól függően, hogy mire kívánjuk felhasználni. 6. Ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatása ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. 7. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segít a tanulóknak az önmegismerésben 8. A relaxációs módszerek a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják a napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a koncentrációképességük 9. Intézményi Projekt napok szervezése (Egészségnap, szakmai programok) a térség fiataljainak közreműködésével. EGÉSZSÉG KÖZTÁRSASÁG! Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével történik, a pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára. Meghívott előadóink lehetnek: egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel
111
rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ANTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa. Tegyük szebbé az iskola környezetét, pl.: rendezünk versenyeket, készíttetünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. Szervezünk kirándulásokat, lehetővé tesszük a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe.
14.6 Mindennapos iskolai testedzés-program A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52.§ (9-10.), valamint az 53.§ (9) bekezdésében foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI.17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák, az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejlesztjük. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban a tornateremben, a kondicionáló teremben és a felújítandó iskolai sportudvarunkon minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (l.: 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait) a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire (1.a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt) minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat és megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz. Lehetőségeink szerint a gyógytornán, tömegsporton és egyedi megvalósításban történik a tanév során a 2,5 óra/hét kötelező testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten. Egyéb módszerek Lehetőségként merül fel a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett tömegsport foglalkozásokat (gyógytorna, tartásjavító-torna, labdajátékok, falmászás és egyéb rekreációs sportok) kínálunk, azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken.
112
14.7 Az egészségnevelés- és fejlesztés céljaiból adódóan az iskola feladata:
Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is. Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket a káros függőséghez vezető szokások kialakulásánál megelőzésre nevelje. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Nyújtson támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok kialakulásának megelőzésében. Fordítson figyelmet a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Az egészségnevelő órák legfontosabb feladata a felvilágosítás, a prevenció, ám megfelelő ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Ezért nagyon fontos a tanulók megfelelő előismerete, tájékozottsága. Feltétlenül figyelembe kell venni:
A tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit, Az adott körülményeket, feltételeket és lehetőségeket, Az egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését.
113
Egészségnevelési programtáblázat Cél A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető színterévé A tanulók egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepének megismertetése A rendszeres testmozgás beépítése az egészség magatartásba, a mozgás, mint nélkülözhetetlen életviteli elem Személyes higiéné kialakítása. A testápolás szükségességének hangsúlyozása
Feladat (1-14. évfolyamokon)
Tevékenység Egészség- betegség fogalmának értelmezése, Önmagunk és egészségi állapotunk, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamatok megismerése Iskolaorvosi szűrővizsgálatok elvégzése. Képzések-, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában „Tökéletes közérzet” programjának kidolgozása Iskolai egészség nap bevezetése A táplálkozással kapcsolatban felmerülő fogalmak tisztázása. Étlaptervezés- dietetikus által összeállított étrend bevezetése Az iskolai büfé áru-kínálatának egészség-centrikus átalakításának szorgalmazása Tanácsadás Testsúlykontroll
A tanulók egészség-magatartási ismereteinek elmélyítése a helyi tanterv műveltségi területeibe ágyazva Az alkalmazotti kör és a szülői közösség egészségtudatos magatartásával segíti a program megvalósítását Az életkornak és energia-felhasználásnak megfelelő, tápláló étrend kialakítása A helyes táplálkozás egészséget befolyásoló ismérveinek feltárása Ideális testsúly megteremtésének motiválása A rendszeres testmozgás megtervezése A életkori fejlődési szakaszok és változások összehasonlítása, a különbségek elemzése, A helyes énkép kialakítása A személyi higiénia mint az egészségmegőrzés egyik tartópillére A tanulók igényszintjébe beépítjük az ápoltságot, mint a harmónia megteremtésének fontos eszközét
Eszköz Előadás Videó film Megfigyelés
Ötletbörze Megfigyelés Minták Dietetikus tanácsadás
A szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása Megszervezzük a rendszeres testmozgást, megismertetjük a „life-time” sportokat (tenisz, úszás, kerékpározás, gyaloglás, futás…)
Rekreáció „Ép testben ép lélek” program
Személyi higiénia történeti áttekintése A higiéniához tartozó alaptevékenységek helyes elsajátíttatása (kéz-, bőr-, fog-, száj-, haj-, láb- stb. ápolása) Test és lélek kapcsolata - Pszichoszomatikus betegségek
Védőnői szolgálat Kerekasztal-vita Pszichológus
Veszélyes anyagok, dohányzás, alkoholfogyasztás kirekesztése a tanulók életéből Kortárssegítő hálózat kiépítése Családi élet jelentősége. A kapcsolati hálók fajtái és jelentőségük Személyes krízishelyzetek felismerés és kezelési stratégiák
A rászokás megelőzése és a leszokás támogatása A kortárs-képzésben résztvevő tanulók továbbképzése, utánpótlás nevelés
A „legális” és „illegális” szerek fogalmának, törvényi szabályozásának értelmezése. Prevenció-, rekreáció
Kortárshatás Interaktív előadások. Rekreációs programok, drámajátékok
A tanulók rávezetése a helyes életvezetési technikák elsajátítására Kialakítjuk a helyes énkép megalkotásának igényét, A reális önismeret kialakítása, mint a társadalomban és a családban elfoglalt hely helyes értelmezésének eszközét
Felvilágosítás, személyiségfejlesztés, pozitív motiváció
Szerepjátékok Szituációs játékok Tréningek
Az emberi szexualitás
Mit kell tenni az egészséges nemi élet kialakulása érdekében
A nemhez illő viselkedésformák elsajátítása. Serdülés. Szerelem és párválasztás. Családtervezés.
A környezettudatos nevelés
Növelni kell a környezetvédelmi magatartást.
A környezetnevelési program végrehajtása.
Balesetek megelőzéseelsősegélynyújtási ismeretek
A gyerekek felelőséggel óvják saját és egymás testi épségét.
Elsősegélynyújtási ismeretek, balesetvédelmi, tűzvédelmi és az intézmény óvóvédő intézkedések szabályzatának elsajátíttatása
114
Transzparens. Döntési modell Előadás Oktató film Gyűjtőmunka Szituációs játék Kiselőadás Videófilm Környezetnevelési program Elsősegélynyújtó eszközök Előadások Prevenció
14.8 Várható eredmények, értékelés Az egészségfejlesztés, egészségnevelés program pozitív eredménye kell legyen, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Erősödjön bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Tanulják meg helyesen értelmezni azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolataik minőségén múlik. A diákok az iskola befejezésekor megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Az egészségnevelés tanulói teljesítményeit nem érdemjegyekkel és osztályzatokkal értékeljük, de mindenképpen el kell ismernünk az eredményes munkát. Ennek egyik eszköze lehet az „EGÉSZSÉGPONTOK” egész éven történő gyűjtése, amelyeket a tanév végén és félévkor a tanulók az egészséges életmód kialakításához szükséges eszközökre válthatnak be.
115
