Az Új Egyensúly programja 2006-2008
2
Az államháztartás egyensúlyának tartós megteremtése
A magyar gazdaság erős és dinamikusan fejlődik. A tartós növekedés, a gazdaság külső-belső egyensúlyának fenntartásához ugyanakkor elkerülhetetlenné vált az államháztartás növekvő hiányának határozott lépésekkel történő csökkentése. A magyar gazdaság 1997-óta kisebb ingadozásoktól eltekintve tartós növekedési pályán mozog. Eközben az államháztartás egyensúlya 3-4 évente rendre felborul, az egy-két éves – olykor jelentős áldozatokat követelő - kiigazításokat az egyensúly ismételt megbomlása, a hiány, az államadósság növekedése követi. A kormányváltások éveinek kiugró, 8-9% közötti államháztartási hiányát csak részben magyarázza a választáshoz közeledő, vagy éppen a választási ígéreteit azonnal végrehajtó kormányok osztogató politikája. Az egyensúly felbomlásának ennél mélyebb, az állam működésében, szerepvállalásában rejlő okai vannak. Miközben az elmúlt másfél évtizedben hatalmas változások zajlottak le a vállalkozások világában, emberek millió, vállalkozások százezrei tanultak meg alkalmazkodni az éleződő versenyhez, a változások alig érintették az állam intézményeit, szinte mozdulatlanul, változatlan struktúrával és feladatokkal működik az állam. Ez a hatalmas, az ország jövedelmének mintegy felét újraelosztó, változatlan funkciójú állam fenntartása és működtetése pedig újra és újra kikényszerítette és kikényszeríti a kiadások gyors növekedését. Mára világossá vált, hogy a 2001-2003. között – két kormány intézkedései nyomán – megbomlott államháztartási egyensúlyt, a hagyományos eszközökkel nem, vagy csak ahogy a múltban, átmenetileg lehetne helyreállítani. Az állam szerepének évtizedek óta halogatott átalakítása nélkül a változatlan feladatok és intézmények előbb-utóbb újra kikényszerítenék a kiadások gyors növekedését. A kormányprogram gyökeres fordulatot hirdet a gazdaságpolitikában. A kormány az államháztartás felbomlott egyensúlyához rövidtávon szükséges lépéseket összekapcsolja az állam szerepvállalásának, működésének átfogó átalakításával, az állam reformjával. A központi és helyi közigazgatás kisebb, hatékonyabb teljesítményelvű működtetésével, az önkormányzati rendszer, az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátórendszer átalakításával, vagyis a kisebb, de a polgárainak magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtó modern állam megteremtésével létrehozza az egyensúly hosszú távon fenntartható feltételeit. Az egyensúly megteremtése a kormány számára ugyanakkor nem csupán közgazdasági kategória, ami az államháztartási bevételek és kiadások egyensúlyáról, a hiány csökkentéséről szól. Az új, modern állam megteremtésével, és a minden gond megoldását az államtól váró közgondolkodás átalakításával egyensúlyt kell teremteni: • a verseny és a szolidaritás, a hatékonyság és igazságosság értékének érvényesítésében • a jogok és kötelezettségek rendszerében • a köz és a magánfelelősség egymáshoz való viszonyában • az állam és az állampolgár kapcsolatában • az állam és a gazdaság, civil szféra közötti szerepmegosztásban. A megindításra kerülő reformok, a nagy rendszerek átalakítása azonban csak néhány év után hozhat érdemi megtakarításokat. Ezért az egyensúly gyors megteremtése érdekében szükség
3 van az állam pazarló kiadásainak – már a reformok irányába mutató – csökkentésére, és a bevételek növelésére. Ezek nélkül az államháztartás idei hiánya megközelítené a 9,6%-ot, és remény sem lenne arra, hogy a ciklus közepére megteremtsük a tartós növekedéshez és egyben az euro zónához történő csatlakozáshoz szükséges egyensúlyi feltételeket. A kormány a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében azonnali és határozott intézkedésekkel olyan kiadáscsökkentő és bevételeket növelő döntéseket hoz, amelyek idén mintegy 350 milliárd Ft-tal, 2007-ben pedig az intézkedések nélkül kialakuló trendhez képest több mint 1000 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. Ezek eredményeképpen az államháztartás hiánya: •
2006-ban a magánnyugdíj-pénztári korrekcióval 8%-ra mérséklődik
•
2007-ben mintegy 5% lesz (az Eurostat szabálya alapján már a magánnyugdíj-pénztári korrekció figyelembe vétele nélkül)
•
2008-ban pedig 3-3,5%-ra csökken. Tekintettel arra, hogy a 3%-ot csak kis mértékben meghaladó hiány esetén a nyugdíjreform hatásának 40%-a - 0,6% -, figyelembe vehető az értékelésnél, a korrigált hiány 3% alá csökken.
A közigazgatást, önkormányzatokat, az egészségügyet, az oktatást, s szinte az állam működésének valamennyi területét érintő, azonnal megkezdett reformok eredményeképpen 2008-2009-re már létrejönnek azok a feltételek, amelyek garantálják az egyensúly tartós megőrzését, a hiány, s az államadósság további csökkentését, sőt lehetővé teszik, hogy a kisebb állam évről évre kevesebb hozzájárulást kérjen polgáraitól a közös célok megvalósításához.
4
„A politika magán kezdi” - csökkenő állami kiadások Az állam a reformot, a költségek csökkentését önmagán kezdi. A központi közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakítása csak egy-két év alatt eredményezi a költségek lényeges csökkenését, de ehhez a döntéseket és ezek megvalósítását azonnal meg kell kezdeni. 1. Minisztériumok működési költségeinek csökkentése A kormány 14-ről 11-re csökkentette a minisztériumok, és 17-ről 12-re a miniszterek számát. Mindez nem csupán a korábban szokásos – és gyakran létszámnövekedéssel járó – átszervezést jelenti, hanem a feladatok és funkciók újrafogalmazásával a minisztériumi igazgatás létszámának, működési költségének jelentős csökkentését. •
Felére csökkent a minisztériumi felsővezetők létszáma, az új minisztériumok számára engedélyezett dolgozói létszám pedig több mint 20%-kal csökken. A minisztériumok igazgatásának létszáma
Politikai és közigazgatási államtitkár (új: államtitkár) Helyettes államtitkár (új: szakállamtitkár) főosztályvezető felsővezetők összesen Minisztériumok engedélyezett létszáma összesen
2006. eredeti létszám
Új minisztériumok engedélyezett létszáma
Létszám változása
42
15
-64%
95 426 563
51 230 296
-46% -46% -47%
8 057
6 167
-23%
•
A közpénzekkel való takarékosság érdekében 751-ről 433-ra, 42%-kal csökken a minisztériumok által használt gépkocsik száma.
•
A létszámcsökkenés és a megtakarítási intézkedések együtt 2007-2008-ra a minisztériumok igazgatási költségeinek lényeges csökkenését eredményezik. (2006ban a létszámcsökkentés egyszeri többletköltségei miatt még nincs kiadás megtakarítás) Minisztériumok igazgatási költségei 2006. 2007. 2008.
80 milliárd Ft 65 milliárd Ft 60 milliárd Ft
Mindez azt jelenti, hogy 2002-höz képest, amikor több mint 100 milliárd forint volt a minisztériumok igazgatási kiadása 2008-ra ennek összege nominálértékben 60%-ra, reálértékben pedig kevesebb, mint a felére csökken. •
A mainál takarékosabb elhelyezés és a minisztériumok közötti szorosabb szakmai együttműködés érdekében kialakításra kerül az új kormányzati negyed. A minisztériumok ma mintegy 350 ezer négyzetméter nettó hasznos alapterületű irodát
5 használnak, amelyek szétszórt, jórészt nem korszerű épületekben található. Az új kormányzati negyedben – amely magántőkéből épül fel – 160 ezer négyzetméteren helyezhető el korszerű körülmények között a csökkenő létszámú államapparátus. ∗ A felszabaduló ingatlanok értékesítéséből mintegy 75 milliárd forint bevétel biztosítható. ∗ A minisztériumok mai évi üzemeltetési költsége 5 milliárd forint, az új ingatlan piaci bérleti díja az üzemeltetés költségével együtt 6,5-7 milliárd forintra tehető. Az értékesítés bevételéből származó évenkénti kamatmegtakarítás mintegy fele folyamatosan fedezi a két díj közötti különbözetet. 2. A központi költségvetés intézményrendszerének átalakítása A ma meglévő, szétszórt, olykor párhuzamosan működő intézményrendszer regionális átszervezésével, összevonásával, a feleslegesek megszüntetésével a mainál hatékonyabb, kisebb költséggel színvonalasabb szolgáltatást nyújtó szervezetek jönnek létre. •
Több mint 192 megyei szervezet kerül regionális átszervezésre, így többek között a Rendőrség, a Közlekedési Felügyeletek és az APEH megyei igazgatóságai. Az átszervezés eredményeképpen 2008-ra: ⇒ 4 400 fővel csökken az e szervezetekben dolgozók létszáma ⇒ 15 milliárd forinttal csökkennek a működési költségek
•
Összesen 119 hasonló feladatot ellátó intézmény kerül összevonásra. Így például az a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal az Elektronikus Közszolgálatások Központjába. Az átszervezés eredményeképpen 2008-ra: ⇒ 4000 fővel csökken az összevonásra kerülő szervezetekben dolgozók létszáma ⇒ 10 milliárd forinttal csökkennek a működési költségek
•
32 olyan intézmény van, amelyik feladatai indokolatlansága miatt megszűnik. Ezek között található például néhány, az Európai Uniós belső határon működő Határőr Igazgatóság. A megszűnő intézmények révén 2008-ra: ⇒ 4100 fővel csökken az itt foglalkoztatottak létszáma ⇒ 12 milliárd forinttal csökkennek a működési költségek
3. Az önkormányzatok hatékonyabb működése Az önkormányzati reform megvalósítása, az önkormányzati feladatellátás ésszerű és hatékony átszervezése javuló szolgáltatások mellett biztosítja a működési költségek csökkentését. •
A regionális önkormányzatok kialakulása – ami kétharmados támogatottságot igényel - jelentősen csökkentené az igazgatás költségeit. Ma a megyei önkormányzatok – az illetékhivatalok nélkül – mintegy 35 milliárd forintot költenek igazgatásra. Feladataik regionális szintre koncentrálása 11-13 milliárd forintos
6 megtakarítást eredményezhetne, az intézményeik átszervezése pedig további érdemi megtakarítást hozhat. •
A kistérségi társulás kötelező előírásával több tízmilliárd forint megtakarítást lehetne elérni, lehetővé válna az egyszerűbb, átláthatóbb finanszírozás kevés számú összevont normatívával és több átengedett jövedelemmel. Amennyiben nincs meg hozzá a parlamenti kétharmados többség, úgy továbbra is a kistérségi összefogást ösztönző, illetve szabályozási eszközökkel lehet a színvonalasabb szolgáltatást és költségmegtakarítást eredményező együttműködést erősíteni.
•
A kormány kezdeményezi, hogy a jövőben az 1000 fő alatti településeken ne működhessenek önálló polgármesteri hivatalok és legyen kötelező körjegyzőséghez csatlakozniuk. Jelenleg 300 olyan 1000 fő alatti település van, ahol az önkormányzat önálló hivatalt tart fenn, működési költségük 6 milliárd forint. Körjegyzőség esetén ezen önkormányzatok megtakarítása legalább 2 milliárd forint lesz. A kormány az ehhez szükséges kétharmados támogatás híján is ösztönözni fogja a körjegyzőségek további elterjedését.
•
Indokolt, hogy a helyi önkormányzatok is 5%-kal csökkentsék igazgatási költségeiket. Ez a 2005. évi 450 milliárd forintos önkormányzati igazgatási kiadások figyelembevételével 20-25 milliárd forint megtakarítást eredményezhet.
•
Jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évente bruttó 20 milliárd forint tiszteletdíjat és mintegy 5 milliárd forint költségtérítést kap. Amennyiben sikerülne a képviselők létszámát és/vagy tiszteletdíját csökkenteni, úgy ez az önkormányzatoknál 8-10 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne.
4. A kiadások idei csökkentése A teljes egészében csak 1-2 év alatt ható, reform értékű változások mellett a kormány azonnali intézkedéseket tesz a kiadások már ebben az évben érvényesülő – mintegy 150170 milliárd forintos –csökkentésére. Ezek között zárolást hajt végre a központi költségvetési szerveknél és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál, valamint az államháztartási tartaléknál, intézkedéseket tesz a gyógyszerkassza és a gyógyító-megelőző ellátások jelentős többletköltségeinek mérséklésére.
7
„A vagyon kötelez” - Nagyobb felelősség Az egyensúly megteremtéséhez mindenki erőfeszítésére, többlet hozzájárulására szükség van. De az igazságosság és a méltányosság megköveteli, hogy a közös terhekből azok vállaljanak többet, akiknek több jutott, akiknek nagyobb a lehetősége és ebből fakadóan a közösséggel szembeni felelőssége is. 1. Igazságosabb közteherviselés – az eltitkolt jövedelmek kifehérítése Az emberek igazságérzetét joggal bántja, hogy miközben a munkavállalók minden fillérük után eleget tesznek adó és járulékfizetési kötelezettségüknek, sokan vannak, akik hatalmas vagyonuk, látható jólétük mellett náluk kevesebbel, de legalábbis nem valóságos jövedelmükkel arányosan járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. A kormány határozott lépéseket kíván tenni az adózási, s ezen keresztül az állampolgári fegyelem és kötelességek megerősítése érdekében, de lehetővé teszi azt is, hogy a korábbi évek „mulasztásait” az érintettek kedvező feltételek mellett pótolják, s ezzel kifehérítsék eddig eltitkolt jövedelmüket, vagyonukat. •
A vagyonosodási vizsgálat 10 000 adózónál. Az elmúlt években mindössze néhány száz esetben került sor vagyonosodási vizsgálatra, az adózó vagyonának és jövedelmének összevetésére. E vizsgálatok során megállapított adó összege adózónként elérte a 10 millió forintot. 2007-ben az APEH 10 000 adózónál rendel el vagyonosodási vizsgálatot, amelynek során az adóelévülés 5+1 évén belül összevetik az adózó vagyoni helyzetét az elmúlt években bevallott jövedelmével. Az ellenőrzés lefolytatása előtt különösen kedvező szabályok mellett lehetőség lesz a korábban be nem fizetett adó önellenőrzéssel történő bevallására. Azok, akik 2006. december 31-ig élnek az önellenőrzés lehetőségével: ⇒ Mentesülnek nem csupán a bírság, de az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. ⇒ Az adóhátralékuk megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezményt kaphatnak. Az önellenőrzés és a vagyonosodási vizsgálatok eredményeképpen több tízmilliárd forint korábban eltitkolt jövedelem utáni adó befizetése várható.
•
A házipénztárban lévő indokolatlanul magas összegek megadóztatása Ma a házipénztárban készpénzben tartott összeg nagyságát semmi sem korlátozza, így a vállalkozások egy része indokolatlanul magas házipénztár összeget mutat ki papíron, amelyik a valóságban nincs meg. Ezt az összeget nem ritkán a vállalkozás tagjai saját célra, személyes jövedelemként használják adómentesen. Annak érdekében, hogy csökkenjen a házipénztár állománya, vagyis a személyes jövedelemnek az adózás alól történő kivonási lehetősége, 2007-től 20%-os fizetési kötelezettség (a szabályozástól függően adó vagy bírság) terheli a házipénztár átlagos napi záró-egyenlegének az üzletileg indokolt összegen felüli részét. Azok, akik az adó bevezetése előtt a házipénztár állományt az üzletileg indokolt szintre akarják csökkenteni, ezt kedvezményes, 10%-os adó és részletfizetés lehetősége mellett tehetik meg.
8
A házipénztárakban ma mintegy 100 milliárd forint lehet a gazdaságilag nem indokolt összeg, ennek kedvezménnyel történő lecsökkentése 10 milliárd forintos bevételt eredményezne. •
Elvárt adó – társasági adóátalány bevezetése Ma a vállalkozások egy jelentős része éveken keresztül veszteségesnek mutatja magát, s teljesen kivonja cégét a társasági adó fizetés kötelezettsége alól. A jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett adóalanynak meg kell fizetnie egy, a fennmaradáshoz gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség utáni társasági adót. Az elvárt adó: ⇒ Alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel 2%-a, ha a társasági adóalap egyébként nem éri el ezt a mértéket. ⇒ Az adó kulcsa a társasági adó szabályainak megfelelően 5 millió adóalapig 10%, a felett 16%. (Az elvárt adót fizető adózókra is vonatkozik a 4%-os szolidaritási adó fizetési kötelezettség.) ⇒ Az adózó a törvényben meghatározott esetekben kérheti az adó megfizetése alóli mentességet. Az elvárt adó bevezetése 2007-ben mintegy 55 milliárd forinttal növeli a társasági adó bevételeket.
•
A külföldön lévő vagyonok hazautalásának lehetővé tétele egyszeri adó megfizetése mellett Az elmúlt másfél évtizedben különböző indokok miatt magánszemélyek és vállalkozások jelentős vagyont halmoztak fel külföldön. Egyes becslések ennek összegét mintegy 1000 milliárd forintra teszik. Nemzeti érdekünk, hogy ezek a vagyonok újra visszajöjjenek az országba, ezért hasonlóan az Európai Unió több országához, egyszeri alkalommal, különadó megfizetése mellett lehetővé tesszük, hogy magánszemélyek és vállalkozások – amnesztia biztosításával - hazautalják eddig külföldön tartott pénzüket. A hazautalás módjáról és feltételeiről külön törvény rendelkezik, amelyik kimondja: ⇒ Csak olyan országból lehet hazautalni a vagyont, amelyik megfelel a pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi követelményeinek. ⇒ Az adó mértéke az átutalt összeg 10%-a, amit a bank von le és továbbit az adóhatóságnak. ⇒ A kedvezményes hazautalás lehetőség minden magánszemélyre és vállalkozásra érvényes, kivéve a kormány tagjait és az országgyűlési képviselőket. A kedvezményes lehetőség megteremtésével 50-100 milliárd forint közötti vagyon hazautalása, 5-10 milliárd forintos bevétel várható.
•
Hatékonyabb fellépés az adócsalókkal szemben Egy helyre központosítjuk az adócsalások feltárásával foglalkozó mai széttagolt – rendőrség, VPOP - szervezetet. A Vám és Pénzügyőrség, mint fegyveres és
9 rendvédelmi szervezet mai, a vám- és jövedéki ügyekre vonatkozó nyomozati és vizsgálati jogköre a jövőben a más adóhatóság hatáskörébe tartozó adócsalásokra is kiterjed. 2. Szolidaritási adó Az igazságos közteherviselés jegyében a nyereséges vállalkozások és a 6 millió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek. •
Magánszemélyek szolidaritási különadója 2007. januárjától azok a magánszemélyek, akiknek az éves összevont jövedelme meghaladja a 6 millió forintot különadó fizetésére kötelesek. ⇒ Az adó alapja a 6 millió forintot meghaladó jövedelemrész ⇒ Az adó mértéke a 6 millió feletti jövedelem 4%-a A magánszemélyek szolidaritási adójából a költségvetésnek 2007-ben 24 milliárd forint bevétele származik.
•
Vállalkozások szolidaritási különadója 2006. szeptemberétől szolidaritási adó fizetésére kötelezett valamennyi társasági adóalany, nyereséges vállalkozás és egyéni vállalkozó. ⇒ Az adó alapja a vállalkozás adózás előtti nyeresége, ami a kedvezményekkel nem csökkenthető. ⇒ Az adó mértéke az adóalap 4%-a. A vállalkozások szolidaritási adója 2006-ban 40, 2007-ben pedig 170 milliárd forint többletbevételt eredményez.
•
A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és biztosítók nyereségének egy jelentős része az állam által kamattámogatás és adókedvezmény formájában nyújtott támogatások keltette kereslet eredményeként keletkezik. Annak érdekében, hogy ebből a többletjövedelemből méltányos mértékben többlet hozzájárulást nyújtsanak az egyensúly helyreállításához a vállalkozások szolidaritási adóján felül 2007-ben is további befizetésre lesznek kötelezettek. A különadóból származó bevétel összege 2007-ben 50 milliárd forint.
3. Közteherviselés a tényleges vagyon alapján A családok valóságos anyagi helyzetét, lehetőségeit a jövedelmeik mellett alapvetően meghatározza örökölt vagy szerzett vagyoni helyzetük. Az igazságosság megköveteli, hogy az emberek ne csupán olykor csak részben látható jövedelmük, hanem tényleges vagyoni helyzetük alapján is hozzájáruljanak a közterhekhez. Ennek érdekében a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó és üdülő ingatlanokra – a vagyon nagysága szerint differenciált mértékben – bevezeti az ingatlan adót.
10
Az államháztartás egyensúlya Az egyensúly gyors megteremtése érdekében a kiadások csökkentése mellett elengedhetetlen, hogy az elkövetkező egy-két évben az állam ne csökkentse, hanem növelje bevételeit. Az adócsökkentési program elhalasztása mellett olyan intézkedésekre van szükség, amelyek az igazságos közteherviselés elvét érvényesítve bizonyos területeken növelik a lakosság, a vállalkozások hozzájárulását a közös kiadásokhoz, de egyben hosszabb távú társadalompolitikai és fejlesztési céljainkat is szolgálják. 1. Az általános forgalmi adó kedvezményes kulcsának emelése 2006. szeptember 1-étől • az általános forgalmi adó jelenlegi 15%-os kulcsa 20%-ra emelkedik. • az 5%-os ÁFA kulcs és az oda besorolt termékek köre nem változik. • Az uniós jogharmonizáció miatt 50%-ról 70%-ra emelkedik a telefonhasználatra jutó ÁFA levonható hányada. Ennek ellentételezésre viszont a jövőben természetbeni juttatásként adókötelessé válik a cégtelefon magáncélú használata. Az ÁFA kulcs emelkedése idén 60, jövőre 170 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit. 2. A jövedéki adó változása 2006. szeptember 1-jétől emelkedik: • A cigaretta jövedéki adója 5,7%-kal • A bor kivételével az összes szesztartalmú ital jövedéki adója 7%-kal. 2007. április 1-én és szeptember 1-én emelkedik: • A cigaretta jövedéki adója újabb 2,7-2,7%-kal A jövedéki adó változása 2006-ban és 2007-ben mintegy 3-3 milliárd forint többletbevételt eredményez. 3. Személyi jövedelemadó 2006. szeptember 1-jétől: •
Bevezetésre kerül a kamatadó és tőzsdei árfolyamnyereség-adó. A munka és tőkejövedelmek közötti igazságosabb közteherviselés biztosítása érdekében a korábban tervezettnél hamarabb kerül bevezetésre a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség adója: ⇒ Az adó mértéke a kamat és árfolyamnyereség 20%-a ⇒ Nincs adómentes jövedelemrész, de hosszútávú állampapírban és befektetési jegyben lévő megtakarítások mentesülnek az adó megfizetése alól. ⇒ A kamat utáni adót forrásadóként a kifizető vonja le, a tőzsdei ügylet nyeresége után az adót az adóbevallásban a magánszemély állapítja meg és fizeti meg.
11 Az adó bevezetése 2006-ban 2, 2007-ben várhatóan 26 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. •
Emelkedik az adóköteles természetbeni juttatások – a menedzser kedvezmények adója Az adóköteles természetbeni juttatások után a kifizető jelenleg 44% adót fizet, ennek mértéke a szeptember 1-jét követően nyújtott természetbeni juttatásokra 54%-ra emelkedik. A természetbeni juttatásoknak ebből a köréből tipikusan a vállalkozások felsővezetői, menedzsmentje részesül, az adó emelésével ezen juttatások adóterhe meg fog egyezni a pénzben kapott jövedelem 36%-os adóterhével, de még mindig kedvezőbb marad, mert járulékot nem kell utána fizetni. (2007-től ezzel a mértékkel adóznak a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások is.) Ez a változás 2006-ban 10, 2007-ben 20 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.
•
Adóköteles természetbeni juttatásnak számít a cégtelefonok magáncélú használata Az adózás alapjaként választható a magáncélú használat elkülönítése, ennek hiányában a szolgáltatás teljes költségének 20%-a számít bevételnek.
2007. januárjától •
A személyi jövedelemadó tábla ⇒ Az alsó, 18%-os kulcsának sávhatára - az eredeti 2007-re tervezett változásnak megfelelően – a jelenlegi 1 550 000 forintról 1 700 000 Ft-ra emelkedik, s ezzel az adózóknak már 76%-a fogja a legalsó kulcs alapján fizetni adóját. ⇒ Nem változik az adójóváírás összege, az továbbra is havi 63 000 Ft-ig biztosít adómentességet.
•
Szűkül, illetve változik az igénybe vehető adókedvezmények köre ⇒ Megszűnik a szellemi tevékenység – jelenleg évi 100 ezer forintban érvényesíthető – kedvezménye, valamint a felnőttképzéshez és a számítógép beszerzéshez ma biztosított 60 ezer forintos, jövedelemkorláthoz kötött kedvezmény. ⇒ A lakáshitel törlesztéshez biztosított, jövedelemhatárhoz kötött kedvezmény úgy szűnik meg, hogy akik 2006. december 31-éig jogosultságot szereztek, azok még további 5 évig érvényesíthetik. ⇒ Az eddig összesen évi 100 ezer forintos összegig igénybe vehető kedvezmények – tandíj, őstermelők, közcélú adományok, élet és nyugdíjbiztosítások – évi jövedelemkorlátja 6 millió forintról 3,4 millióra csökken. A jövőben ebbe a korlátos körbe tartozik a megállapodás alapján fizetett járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és ennek kiegészítésére vonatkozó kedvezmény is.
12 •
Szűkül az adómentes bevételek köre ⇒ Adóköteles jövedelemnek számít a jövőben többek között az önálló orvosi praxis működtetési jogának eladása az eredeti jogosultnál, a Corvin lánc kitüntetéshez kapcsolódó támogatás. ⇒ Adóterhet nem viselő járandóság – beleszámít az adóalapba, de az adótábla szerint erre a jövedelemre jutó adó levonható – lesz a nyugdíj, ha a magánszemély más, összevontan adózó jövedelemmel is rendelkezik. Ez az intézkedés 2007-ben 32 milliárd forintos többletbevételt eredményez. ⇒ Az üdülési csekk a jövőben csak akkor lesz adómentes, ha azt a munkáltató a dolgozójának vagy nyugdíjasának, és azzal közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának adja, és üdülési szállás és ahhoz kapcsolódó étkezési szolgáltatásra használják. A munkáltató által a dolgozó javára az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba történt befizetés eddig a minimálbér havi összegéig (illetve több pénztárnál annak 130%-áig) volt adómentes, 2007-től viszont csak a minimálbér 20% lesz.
4. Társasági adó •
Az igazságosabb közteherviselés érdekében 2007-től bevezetésre kerül a korábban már említett elvárt társasági adó. (2007-ben 55 milliárd forint többletbevételt jelent)
•
A foglalkoztatást ösztönző módon módosulnak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályai ⇒ Az értékhatárhoz kötött – legalább 3 milliárd forintos beruházás, hátrányos helyzetű térségben 1 milliárd forintos fejlesztés – kedvezménynél is előírás lesz, hogy az adózónak az igénybevételt követő négy évben legalább 150 fővel (hátrányos helyzetű térségben 75 fővel) nagyobb létszámmal kell működnie. ⇒ A 48 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a munkahelyteremtéshez kötött kedvezmény tovább bővül. Eddig hátrányos helyzetű régióban a nagyvállalatoknak legalább 150, a középvállalkozásoknak 75, a kisvállalkozásoknak 15 fővel kellett növelnie a létszámát. A jövő évtől a 48 hátrányos helyzetű kistérségben a létszámnövelési feltétel a nagyvállalatoknál 20, a kkv-knál pedig egységesen 5 főre csökken.
5. Egyszerűsített vállalkozási adó Az EVA mértéke 2006. október 1-től a mai 15%-ról 25%-ra emelkedik A törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, hogy két módszer között választva arányosítsák – osszák meg – idei bevételeiket, mert az emelt adót a bevezetést követő bevételek után kell megfizetni. • Az EKHO szabályai nem változnak.
•
Az EVA kulcsának emelkedése 2006-ban 10, 207-ben 53 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek.
13
6. Gépjárműadó • •
2007-től a súly alapján történő fizetésről áttérünk a teljesítmény alapján történő adózásra. Ugyancsak 2007-től emelkedik a gépjármű átírási illetéke
A két intézkedés együtt 2007-ben 9 milliárd forint többletbevételt jelent. 7. Járulékok Munkáltatói járulékok és egészségügyi hozzájárulás •
A munkáltatók járulékterhe nem változik, de a korábbi adócsökkentési programtól eltérően: ⇒ 2006. novemberében nem szűnik meg a mai 1 950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás. Ez a várakozásokhoz képest 2006-ban 7, 2007-ben pedig 88 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit. ⇒ Elhalasztásra kerül a 2007-re tervezett munkáltatói társadalombiztosítási járulékcsökkentés. Az eredeti elgondoláshoz képest ez a döntés jövőre 210 milliárd forinttal növeli a költségvetés bevételét.
•
Kiszélesítjük a járulékalapot. Ma többszázezerre tehető azoknak a száma, akik úgy fizetnek csupán a minimálbér után járulékot, hogy valóságos jövedelmük ezt lényegesen meghaladja. Az igazságos közteherviselés biztosítása érdekében 2006. szeptemberétől a járulékfizetési szabályok megváltoztatásával elérjük, hogy azok, akik jövedelmi helyzetük alapján ezt megtehetik, legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg után tegyenek eleget járulékfizetési kötelezettségüknek. A járulékalap szélesítése 2006-ban 20, 2007-ben pedig mintegy 80 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit.
•
2006. szeptemberétől a nyugdíjas vállalkozók az eddigi 5%-os baleseti járulék helyett egészségügyi hozzájárulást fizetnek, aminek mértéke 2006-ban 15, 2007-ben 16%. A változatás 2006-ban 2, 2007-ben 9 milliárddal növeli a költségvetés bevételeit.
Munkavállalói járulékok 2006. szeptemberétől • Az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke 4%-ról 6%-ra emelkedik • A munkavállalói járulék a jelenlegi 1%-ról 1,5%-ra emelkedik
14 2007. januárjában • Az egyéni egészségbiztosítási járulék 6%-ról 7%-ra nő. A munkavállalók egyéni járulékainak emelése együttesen 2006-ban 38, 2007-ben 220 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit. 8. Ártámogatások felülvizsgálata Ma a közpénzekből már mintegy 250-300 milliárd forintot fordítunk a háztartási energia és közlekedési szolgáltatások ártámogatására, amiből nem az részesedik többel, akinek nagyobb szüksége van rá, hanem azok, akiknek nagyobb a fogyasztása. A kormány az árakon keresztül mindenkinek nyújtott támogatások fokozatos leépítése mellett a jövőben célzott, a segítségre szorulók számára valóban érdemi hozzájárulást biztosító szociális támogatást kíván biztosítani a rezsiköltségek mérsékléséhez. •
2006. augusztusában emelkedik a gáz és a villamos energia fogyasztói ára ⇒ A gáz fogyasztói ára átlagosan 30%-kal emelkedik, úgy hogy az alacsonyabb fogyasztásúak áremelkedése ennél kisebb, a magas fogyasztással rendelkező háztartásoké pedig ennél magasabb lesz. ⇒ A villamos energia lakossági ára 10-14%-kal nő.
•
Megkezdjük a közlekedési kedvezmény és tarifarendszer átalakítását, melynek során megőrizzük a nyugdíjasok támogatását.
2006. június 10.
