"Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, majd harcolnak ellened, aztán győzöl." (Gandhi)
Az MCP választási programja Elvi Nyilatkozat A magyarországi cigányság helyzete hívta életre a pártot, az élet kér utat magának. Nincs sem politikai, sem társadalmi képviseletünk. A rasszista szavazóiktól rettegő pártok lemondtak rólunk. Az országos roma önkormányzat nevű képződmény a kormánypolitika szolgája, nem a cigányok érdekképviseleti szerve. A Cigánypárt történelmi küldetése a hazai cigányság autentikus érdekeinek tisztességes képviselete. Mára az uralkodó politikai és gazdasági elit minden hazai és külföldi integrációs lehetőséget bezárt a romák előtt! Közösségeink az elmúlt 25 évben folyamatosan kerültek páriahelyzetbe, lét alatti létbe. Bízva abban, hogy a magyar demokrácia számunkra is egyenlőséget és fejlődést hoz, háromszor adtunk bizalmat a magát jobboldali, és háromszor a magát baloldalinak tartó kormánytöbbségnek. Csalódtunk: adjunk bizalmat végre Önmagunknak! Gyermekeink kétharmada elkülönített iskolákban, osztályokban kap alacsonyabb szolgáltatást, a magyar törvények már 15-16 évesen utcára tehetik a fiatalokat, ahonnan jobb esetben a kényszer-közmunka, rosszabb esetben a drog, a hajléktalanság és a börtön a valószínűsíthető jövő. Ez nem maradhat így. Nem fogadhatjuk el, hogy hontalan páriák legyünk saját hazánkban. Minden cigány és nemcigány polgárnak és értelmiséginek erkölcsi kötelessége a kiállás a cigányság és az ország fennmaradása érdekében. Nem fogadható el, hogy ugyan formálisan ellenzékben van, mégis: 2006 óta a szélsőjobboldal gyakorol legerősebb befolyást a magyar médiára, a társadalmi közhangulatra, azon keresztül a törvényhozásra, a regnáló kormányok döntéseire. A Cigánypárt feladata megtörni a cigányellenesség nagykoalícióját, és kísérletet tenni arra, hogy az újfasizmus, a korrupció és a rasszizmus elleni küzdelemben alakuljon ki a magyar társadalom és a politika nagykoalíciója! Önálló politikai szereplőként, saját arcunkkal, szuverén megszólalási lehetőségeinkkel hozzá akarunk járulni egy közös köztársaság felépítéshez, a romák és a többség közötti viszony rendezéséhez. Feladatunknak tartjuk, hogy a roma közösségek öntudatosabbá és mozgósíthatóbbá váljanak, hogy részt vállaljanak a számukra is élhető állam 1
felépítésében. Fel akarjuk ébreszteni a romák lelkiismeretét és felelősségérzetét is: elsősorban az ő választási döntésükön múlik, hogy szakítunk-e az elmúlt 25 év közösségés személyiségromboló politikájával, és hozzáláthatunk-e a lelkek gyógyításához, a közösségeink újraépítéséhez. Ennek érdekében felhívjuk a roma választópolgárok figyelmét, hogy ne regisztrálják cigány nemzetiségű választónak magukat, mert akkor csak az ORÖ listájára szavazhatnak, pártlistára, nem. Ha lemondanak az állampolgári jogukról, és az ORÖ-re szavaznak, egy kormánypárti képviselővel több lesz az Országgyűlésben, de ha magyar állampolgárként szavaznak a Cigánypártra, elérhetjük, hogy 8-10 fős képviselőcsoportunk legyen, ugyanott! Hitelesen, több százezer választónk nevében és felhatalmazásából szeretnénk fölállni az Ország Házában. A cigányság mellett a többi nincstelennek sincs hangja és érdekképviselete. A nemzeti sorsközösség és szolidaritás jegyében a Cigánypártnak föl kell vállalnia a leszakadt nemcigány szegények képviseletét is A Cigánypárt minden megalázott és megnyomorított magyar ember szelíd, de határozott hangja lesz! Feladatunk, hogy kikényszerítsük a gyökeres politikai és szociális fordulatot. A párt azért jött létre, hogy a magyarországi cigányok vállalhatók legyenek, romaként, cigányként, teljes jogú magyarként önmaguk és a többség számára ugyanúgy, ahogy a Magyar Köztársaság, térségünk és Európa számára is. A párt feladatának tekinti, hogy ráébresszük a magyarságukat felejtő "csak" magyarokat, hogy egy nemzethez tartozunk! Mindehhez fontos tisztáznunk azt is, hogy nem tekintjük a cigányokat érintő szociális és gazdasági természetű problémákat „cigányproblémának”, ahogy az adósrabszolgaság problémája sem etnikai kérdés - a Magyarországi Cigánypártot többek között éppen az hívta életre, hogy lerombolja ezt a téves és igen veszélyes gondolatot, ami a rendszerváltozás ellenére is állandó jelleggel kijelöli az országban a cigányokról való gondolkodást és cigány emberekhez való viszonyulást. S ami még ennél is fontosabb, hogy lássuk: mindez sok kárt okozott a cigányok életében, önképében is az évtizedek során. Ezen változtatni akarunk, úgy, hogy elsősorban a cigányokra, azaz magunkra, az önazonosságunk megerősítésére, ha szükséges, felépítésére összpontosítunk, olyan önazonosságra, amely nem a félelemből, a mellőzöttségből, a megalázottságból, vagy az elkeseredettségből formálódik. Hisszük, hogy ami cigány, az szép és nemes! Hisszük, hogy az egészséges, erős identitással és önbecsüléssel rendelkező cigány emberek erős és egészséges TAGJAI, és építői tudnak lenni az országnak, ahol élnek, a közösségnek, amellyel évszázadok óta közös a sorsuk. Vagyis ebből is látható, hogy jelenlétünk és motivációnk más alapokra helyezkedik, minthogy beálljunk a beszűkült etnocentrikus nyelven beszélők soraiba.
Nekünk, a kettős identitásukban erős romáknak kell békét hoznunk a cigány és nemcigány – jelentősen mesterségesen kialakított - robbanásveszélyes viszonyban. Mert amiképpen szeretjük családjainkat, úgy ragaszkodunk a hazánkhoz is. Nem fogadjuk el, 2
hogy mostohán bánjanak velünk paternalista atyafiak. Nem engedhetjük meg, hogy gyermekeink szenvedjenek az élelmiszer, a gyógyszer vagy a tüzelő hiánya miatt! Nem tűrhető, hogy lehajtott fejjel, szolgaként éljenek méltósággal született emberek. Ahogy nem nézhetjük tétlenül tovább az újnácizmus térnyerését sem. Mert emberéletekről van szó! Ezért, és csak ezért kellett színre lépnünk. Nem annyira nyilatkozatokkal, inkább tettekkel, fejlődést hordozó javaslatokkal. Parlamenten belül, vagy akár annak hiányában is: de javaslatainkat a nemzet asztalára fogjuk letenni. Az MCP küldetésének tekinti azt is, hogy elérje a cigányság és a többség, valamint a magyar állam közötti történelmi kiegyezés megköttetését, hogy megteremtődjenek a feltételek a többszázezer leszakadt cigány és hasonló sorsban élő nemcigány nincstelen ember felemelkedéséhez. Tudatosítani kívánjuk, hogy ezen túl nem politikai érdekeket támogatunk, hanem valós programokat. Ügyeket, amelyek mellé odaállhatunk és felvállalhatunk. A Cigánypártnak nincs szüksége gazdákra. Mi leszünk saját magunk gazdái, felemelkedésünk szakértői. Nem kívánunk sem a jobboldal, sem a baloldal lungodromja lenni. A magyar társadalomnak meg kell újítania az államát és annak politikai gyakorlatát: - az európai jogállami értékek és nemzetközi szerződéseink maradéktalan tiszteletben tartásával, a hatalmi fékek és ellensúlyok visszaállítása által; - az előnyök és a terhek egyenlő viselésének megteremtésével; - a cigányság foglalkoztatottsági mutatójának átlagos szintre emelésével, a roma munkanélküliség belátható időn belüli 10%-ra való csökkentésével; - az EU-s támogatások eljuttatásával a legszegényebb településekre és közösségekbe, amelynek tisztességes és célirányos felhasználásával erőteljesen csökkenthető a válság; - a szabad és felelős vállalkozások megteremtése által, - a szabad és független sajtó, a szellemi teljesítmények, a tudás tisztelete által, - az épített környezet, a természeti kincseink, valamint a nemzeti vagyon védelme által.
A magyar társadalomnak a saját képességeiben, és készségeiben meg kell erősödnie. Meg kell becsülnünk az egészséget, a szorongások nélküli életet, a felszabadult alkotni vágyást, a szellemi és fizikai teljesítményeket, a családi kapcsolatokat, a termékenységet, a lelki egészséget.
3
A program főbb elemei
1. A Magyarországi Cigánypárt – dinamikusan fejlődő magyar párt
Az MCP-nek Magyarországról van részletes problématérképe és átfogó jövőképe. Ugyanakkor annyiban rétegpárt és érdekvédő szervezet, hogy a cigányok polgárosodásáért és egyenlő méltóságának védelméért fáradozik. A Cigánypárt nemcsak a cigányok jogaiért száll síkra, hanem minden ember jogaiért. A párt létjogosultságát az adja, hogy a mélyszegénységben lévő, kirekesztett, területileg is elkülönített cigányok ügye össztársadalmi probléma, fontosságában a mai Magyarországon minden mást megelőző közügy. Éppen ezért fontos megértetni a társadalommal, hogy a Magyarországi Cigánypárt nem cigánypárt. A párt – és csak egy ilyen párt – által elvállalható ügyek az összmagyarság felemelkedését szolgálják, a teljes magyar társadalom ügyét képezik. 2. Közmegegyezést, társadalmi szerződést akarunk!
Ma Magyarország mély megosztottságtól szenved. Az ország legnagyobb baja az, hogy a rendszerváltozást megalapozó társadalmi szerződés felbomlott. Ennek következtében nincs közmegegyezés az egyébként szükséges pártpolitikán túlmutató, a társadalom sorsát hosszabb távon meghatározó alapvető kérdésekben. Így elsősorban a mélyszegénység felszámolása, küzdelem a rasszizmus és előítéletesség ellen, az esélyegyenlőség és méltányosság széles körű biztosítása, a jogállam helyreállítása, a primitív szerzési vágy felülbírálata, a demográfiai helyzet javítása, a környezeti egyensúly gondjaival való foglalkozás, a fenntartható, tudás-alapú és befogadó gazdaság kialakítása kérdéseiben. El kell kezdeni a közös gondolkodást és az együtt cselekvést. A Magyarországi Cigánypárt ennek kíván a maga helyén, erejéhez mérten tevékeny résztvevője, gerjesztője lenni. 3. Alkotmányos köztársaságot! Emberi méltóságot!
Magyarországnak ma nincs alkotmánya. Az Alaptörvény a FIDESZ és a KDNP által elképzelt világot erőlteti az országra. Tragikus döntés volt 2011-ben feladni az alkotmányos folytonosság tézisét, és szakítani annak gyakorlatával. A legszükségesebb korrekciókat végre kell hajtani, ha erre jogi lehetőség kínálkozik. Így nyilvánvalóan elfogadhatatlan pl. az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása vagy az anyagi adótörvények sarkalatos törvénnyé tétele, bebetonozva az igazságtalan arányos adózást. Ugyanígy tűrhetetlen a hajléktalanokkal szemben alkalmazható, alkotmányba foglalt kényszerintézkedések lehetősége, vagy éppen az egyházi elismerésről való politikai, és hatásos jogorvoslat nélküli döntés lehetősége. Elfogadhatatlanok, a rendi típusú 4
társadalom kiépülését szolgáló jogkorlátozások a szociális biztonsághoz, a munkához való alapjogok területén, ahogy az egyetemi autonómia alkotmányos megvonása is. Ezek a jogkorlátozások a jelenlegi Alaptörvénybe is ütköznek, mivel az deklaráltan az emberi méltóság feltétlen tiszteletén alapul. A Cigánypárt nemet mond a munkaalapú társadalom antihumánus, burkoltan rasszista, ostoba és rosszindulatú hívószavára. Igent mondunk ugyanakkor az emberközpontú, szolidaritásalapú társadalom víziójára! Küzdeni fogunk az olyan felfogással szemben, hogy pl. szociális ellátáshoz, elemi segélyhez csak feltétellel (az államilag szervezett közmunkába való kényszerű bekapcsolódással) lehessen hozzájutni. Ez a joggyakorlat ellentétes Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival (nincs összhangban az egyetemes emberi jogok 1948-as ENSZnyilatkozatával, az emberi jogok 1950-es európai egyezményével, a polgári és politikai jogok, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok 1966-os ENSZ egyezségokmányaival, vagy az alapvető jogok 2000-ben született európai kartájával). 4. Emberséges hatósági gyakorlatot követelünk! A tűrhetetlen rasszista és előítéletes gyakorlat forrása nemcsak az állami szervek cselekvése, hanem a települési önkormányzatok, sőt a nagyegyházak magatartása is. Kimondandó: ez szégyenletes. A cigány származású, mélyszegénységben lévő nők szülésének, csecsemőgondozásának akadályozása, segítésük, gondozásuk diszkriminatív elmulasztása genocídium, a nemzetközi jog által üldözendő bűncselekmény. A polgármesteri hivatal munkatársait, a védőnőket és más segítőket mulasztásaik miatt felelősségre kell vonni, akár büntetőjogilag is. A polgármestereken számon kell kérni, kellő gondossággal, lelkiismeretességgel pályáznak-e roma-segítő forrásokra, és el tudnak-e számolni a kapott pénzzel. Az etnobiznisz cigány szereplőit is számon kell kérni, ha saját sorstársaik szorult helyzetét kihasználva basáskodnak, törvénytelenségeket követnek el. A romákat pedig segíteni kell abban, hogy kitörjenek a feketegazdaságból, a félig törvényes praktikák embernyomorító világából. A szubszidiaritás - a helyi közösségek szintjére utalt döntési szabadság - az európai társadalomfejlődés alapértéke, amit az államszocializmus négy évtizedében nélkülöztünk, és amit az Orbán-kormány működése folytán ma Magyarországon ismét semmibe vesznek. Fellépünk az elvont központosítás politikája ellen, aminek áldozatul estek egyebek mellett a települési önkormányzatok, az iskolák, és az egészségügyi intézmények is.
5. Közkegyelmet a cigány politikai foglyoknak, kárpótlást az áldozatoknak! Az állam a törvény szigorával lépjen fel az újnáci, félkatonai szervezetekkel és az azok mögött álló politikai erőkkel szemben, szerezzen érvényt nemzetközi kötelezettségeinknek (pl. a Párizsi Békeszerződésnek!), és tiltsa be működésüket! Fel kell lépni a rasszista rendőri magatartásokkal, eljárásokkal szemben: az ország egész területén akadályozzák 5
és büntetik a cigányok közlekedését. Elsősorban a gettóövezetekben az utcán gyalogosan, vagy kerékpárral közlekedő cigányokkal szemben, mondvacsinált indokokkal alkalmaznak „szabálysértési eljárást”, és rónak ki a segélyek többszörösét kitevő büntetéseket, amik kifizethetetlenek, ezért börtönbüntetéssé változnak! Ezzel összefüggésben kivizsgálandó, hogy az elmúlt években a magyar börtönök és állami cégek, tisztségviselők vállalkozásai között milyen tartalmú szerződések köttettek, mert fönnáll a veszélye annak, hogy az egyre gyakoribb és hosszabb idejű börtönbüntetések és a börtönépítések mögött az olcsó munkaerő -magas profit érdekei is meghúzódhatnak. - A Cigánypárt közkegyelmet követel az elmúlt két évben gyalogosan, vagy kerékpárral közlekedésében akadályozott, és szabálysértési eljárásban pénzbüntetésre ítélt cigány nemzetiségű magyar állampolgárok számára! - A Cigánypárt jogi, erkölcsi és anyagi kárpótlást követel a sorozatgyilkosságok alatt neonácikkal szemben fellépő, magyarellenességgel vádolt és jogtalanul bebörtönzött cigány emberek számára! 6. Decentralizáció: szabadság és felelősség (ellenőrzés) A helyi önkormányzatok rendszerét illetően a Cigánypárt a decentralizációt tartja szükségesnek. A helyi önállóság – szintén nem csupán a legutóbbi években – igen jelentősen csorbult. A megoldás az erős jogi szabályozás és jogi kontroll az alkotmányos értékek védelmében, azon belül a legnagyobb szabadság a helyi akarat érvényesítésére. Ugyanez vonatkozik a rendőrségre is. Egy demokratikus országban rendkívül káros a közbiztonság védelmének katonai mintát követő megszervezése. A magyar rendőr nemzetközi összehasonlításban is jól képzettnek nevezhető. Így tudja, hogy mit kell tenni egy lopás, egy veszélyes közlekedési helyzet, vagy éppen gázszivárgás esetén. Nincs tehát szükség szakirányításra. Mivel azonban a parancsnoki hierarchia létezik, a magasabb szinten állóknak bizonyítaniuk kell a létjogosultságukat, ezért olyan utasításokat adnak, amik a helyzetből adódóan elszakadnak a helyi realitásoktól. Így igen gyakran nemhogy segítik a végrehajtók munkáját, hanem egyenesen akadályozzák, vagy rossz irányba terelik azt. A rendőrséget az önálló kapitányságok hálózatának kell alkotnia, az ellenőrzést pedig nem tábornokoknak, hanem a helyi közösségnek és az erős jogi szabályozásnak kell biztosítania. A gyakori félreértések eloszlatása céljából hangsúlyozni kell: a helyi rendőrség nem a polgármester vagy más önkormányzati tisztségviselő, hanem a helyi rendőrségi vezető alatt működik. Ő viseli a szakmai és jogi felelősséget. Természetesen szükség van országos szinten működő rendőrségre is, de nem a szakirányításban, hanem a tényleges munkában. A nemzetközi szervezett bűnözés, a terrorizmus és számos más veszély kezelése és lehetőség szerinti elhárítása igényli a centralizált szervezést. -
A belső (hierarchikus) kontroll leépítését az alkotmányos értékeket érvényesítő külső ellenőrzés erősítésével kell ellensúlyozni. A Független Rendészeti Panasztestület hatáskörét ki kell szélesíteni, például – a névvel összhangban – a NAV és más szervezetek rendészeti munkát végző állománya elleni panaszok vizsgálatára. A legfontosabb azonban, hogy olyan jogot kapjon a testület, amelynek 6
-
-
gyakorlásával nem csupán az egyedi esetek, hanem például egyes területeken a diszkriminatív – konkrét eljárásokban nem mindig tetten érhető, de a gyakorlat egészében sokszor egyértelműen kimutatható – működés alkotmányos értékekhez igazodását tudja vizsgálni, természetesen a megfelelő kezdeményezési lehetőségek biztosítása mellett. A működési módot illetően a közösségi rendőrség modelljének az intézményesítése szükséges. Ez a helyi társadalommal és intézményekkel való legteljesebb együttműködést, a problémák megoldásában való aktív rendőri részvételt feltételezi a bűncselekmények megelőzésére, sőt: a kriminalitás feltételeinek az elhárítására irányulva. A rasszista rendőrök kiszűrése érdekében a rendőrtiszti főiskolára jelentkezők tesztelésére teszünk javaslatot. Az állampolgárokkal szemben jogsértő, különösen a cigány emberek jogait sárba tipró, rasszista rendőri magatartást az állam a leghatározottabban büntetni rendeli, a rendőri és állami vezetőknek a jövőben nyilvánosan el kell határolódniuk a rendőrbűnözés eseteitől!
7. Értékteremtő munkát a cigányoknak! Alkotmányos kötelezettségünk, hogy a magyar cigányság foglalkoztatási mutatóinak ésszerű határidőn belül el kell érnie az átlag magyar foglalkoztatási mutatókat, a közel 50%-ot! Tűrhetetlen, nemzetgazdaságilag öngyilkos helyzet, hogy az átlagosan 10%-os magyar munkanélküliségi adatok mellett a cigányság körében a munkanélküliség 60% körüli! Miközben a roma népesség száma jelentősen emelkedik, egyre több fiatal munkaerőt lehetne bevonni a termelésbe, a katasztrofális foglalkoztatottsági mutatóink 20 éve nem javultak! Ezért az új Országgyűlésnek feladata lesz, hogy kormányokon átívelő, a gazdaság, a kultúra, a lakhatás, a társadalom-és szociálpolitika, az oktatásképzés, az egészségügy, a sport és a média egészére kiterjedő komplex programról és cselekvési tervről határozzon. Mivel a feladat végrehajtása nagymértékben befolyásolja Magyarország fenntartható gazdasági fejlődését, szociális- és nyugdíjrendszerét, így azt a legfontosabb nemzeti érdekek és össztársadalmi feladatok között kell szerepeltetni: valamennyi parlamenti és kormányzati döntésnél figyelembe kell venni. A Cigánypárt célzott programok indítását kezdeményezi a cigányok köztisztviselői és közalkalmazotti szakmákba történő képzésére és foglalkoztatására. Középtávon el kell érni, hogy az állami és önkormányzati hivatalokban és vállalatokban a romák aránya megközelítse, majd elérje a népességen belüli arányt. A képzési programok, életesélyek felkínálása nélküli közmunka kényszermunka. Mint ilyen, haszontalan, alkotmányellenes, és társadalmilag káros. A kilátástalanságban meghagyó közmunka az alapvető demokratikus értékrenddel összeegyeztethetetlen. A Cigánypárt el kívánja érni, hogy a közmunka csak értelmes, értékteremtő tevékenységre legyen szervezhető, amit össze kell kapcsolni piacképes szakmák képzési programjaival. A közmunka bére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél. Meg kell szüntetni a cigány közmunkásokat elkülönítő, megbélyegző foglalkoztatási gyakorlatot. 7
8. Földosztást a cigányoknak, a nincsteleneknek! Egészséges élelmiszereket otthon és a piacon! Munkahelyeket és olcsóbb fűtést a bioenergiával! - A megmaradt, illetve a visszaszolgáltatott állami és önkormányzati földtulajdonból részesüljenek az elszegényedett nincstelen családok, és azok a cigány személyek, családok, cigány (termelő) szövetkezetek, akik, és amelyek önfenntartó családi gazdaságot, vagy piacra is termelő mezőgazdasági vállalkozásokat kívánnak indítani. - Az uniós földalapú támogatásokat ki kell terjeszteni az új földtulajdonosok és bérlők részére is. A Cigánypárt – együttműködve sikeres vállalkozásokkal, tudós szakemberekkel – mezőgazdasági modellprogramok beindítására ösztönzi a leszakadt térségek együttműködő önkormányzatait, közösségeit. Ehhez teljes körű szakmai segítségét és közösségszervezői tapasztalatait ajánlja fel a projektben résztvevőknek.
9. Otthont a Hazában! • a lakhatáshoz való jogot – számos európai állam alkotmányához hasonlóan – nevesíteni kell Magyarország új alkotmányában; • hosszú távú lakáspolitikai programot kell alkotni a szakmai szervezetek és az érintettek bevonásával; • a lakástulajdon-szerzés helyett a korábbinál jóval nagyobb mértékben kell a lakhatás fenntartását támogatni, elsősorban az alacsony jövedelműek esetében; • a lakásfenntartási támogatás összegét radikálisan emelni kell; • ki kell terjeszteni az adósságcsökkentő támogatásra való jogosultságot, és minden településen biztosítani kell a támogatáshoz való hozzáférést; • hozzá kell látni egy kiterjedt közösségi bérlakás-szektor kialakításához: a szociális bérlakások számát (részben az üresen álló lakások hasznosításával) 8 év alatt legalább 300 ezerre kell növelni; a munkaerő mobilitásának és a leszakadó térségekben lakók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében a lakások elosztásába be kell vonni a munkaügyi központokat is; • támogatni kell a rezsiköltségek hosszú távú csökkentését szolgáló lakásfelújításokat;
8
• a korábbinál nagyságrendekkel több forrást kell biztosítani a nyomortelepek, cigánygettók felszámolására; • a franciaországi és skóciai tapasztalatokra tekintettel kikényszeríthető lakhatáshoz való j o g o t kell biztosítani elsőként a legsérülékenyebb csoportok (idősek, betegek, mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők, várandós nők, gyermekes szülők, volt állami gondozottak, családon belüli erőszak áldozatai), idővel pedig mindenki számára; • hatályon kívül kell helyezni a hajléktalan embereket büntető jogszabályokat, és fejleszteni kell a hajléktalan-ellátó intézményrendszert, különös tekintettel az "Elsőként lakhatás" programok elterjesztésére. 10. Szociális igazságosságot! A Cigánypárt társadalmi kerekasztal-tárgyalást kezdeményez a hazai viszonyokra kidolgozott, a szociális segélyezést kiváltó Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) bevezetésének lehetőségéről. Meggyőződésünk, hogy a minden állampolgár részére biztosítandó LÉT-pénz (gyermekenként 25e Ft, felnőttenként 50e Ft, várandósanyánként 75e Ft) a legszegényebb családok számára alapfokú szociális biztonságot, és valóságos távlatokat, fölemelkedési esélyt hordozna: kimozdulást a gettók világából, elhelyezkedési, megkapaszkodási lehetőséget, tágabb értelemben társadalmi biztonságot. Ehhez a társadalom és a politikai osztály egyetértésére volna szükség. Lehetséges-e ma ez az egyetértés, amikor a gazdaságiés szociálpolitikai rendszer a szegényektől elvont támogatásokból a gazdagokat segélyezi, miközben a szegények alamizsnáit megalázó feltételekhez köti? A Cigánypárt a társadalomhoz fordul: az új parlamentnek és kormánynak meg kell szüntetnie a büntető-megkülönböztető cigány-és szegényellenes szociálpolitikai gyakorlatot, ezzel együtt Magyarország minden polgára számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a szociális szolgáltatásokhoz, és elérhetővé tenni a válságkezelés intézményesített mechanizmusait. A Cigánypárt társadalompolitikai-költségvetési logikáját nem az eddigi maradékelv („a morzsákat a szegényeknek”) határozza meg, hanem az emberközpontúság és a nemzeti szolidaritás logikája: - először azt kell megnéznünk hány éhező gyermeket érint és mennyibe kerül a háromszori étkezés az óvodákban és iskolákban, - hogyan biztosítható magasabb, versenyképesebb tudás a legszegényebb és gettókba kényszerített gyermekek számára: álláspontunk szerint a gettóiskolákban duplájára kell emelni a pedagógusok bérét, odaköltözésüket lakhatással és külföldi tanulmányutakkal, hat ledolgozott év után pedig egyéves fizetett szabadsággal ösztönözni; - szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer kiépítését javasoljuk az általánostól az egyetemig. 9
-
-
-
A Cigánypárt megreformálná a családi adózás rendszerét: a családok 300 ezer Ftos összjövedelme fölött megszüntetnénk. Ezzel együtt a családi pótlékot a 2008. évi vásárlóértékére növelnénk, gyermekenként 20 ezer Ft-ra. A szociálisan ellátatlan mintegy 250 ezer állampolgár számára biztosítanánk a nyugdíjminimumot (28.500Ft), és személyekre-családokra egyéniesített képzésifoglalkoztatási programok tervezése mellett bevonnánk őket a szociális ellátórendszerbe, a társadalmi vérkeringésbe. A várandós és GYES-en lévő kismamák részére bevezetnénk a tej-és kenyér utalványt. Ismeretnyújtással és anyagilag is ösztönöznénk a GYES alatti képzést és munkavállalást. Bevezetnénk az átköltözési támogatást: a leszakadt területekről a fejlődő vidékekre munkavállalás érdekében átköltözni kívánó emberek részére lakástámogatási rendszert dolgoznánk ki: bérlés, vagy kedvezményes hitelkonstrukcióval vásárlásformájában. Megszüntetnénk az egykulcsos adórendszert. Minimálbérig 10%-os, kétszeres minimálbérig 18% négyszeres minimálbérig 32%, a fölött 38%-is szja-t vezetnénk be. 10. Dolgozzunk a drog ellen! - Az alkohol és a cigaretta is az!
Nem a drog a probléma, hanem az azt használó, és abban megbetegedő ember. A Cigánypárt, mint politikai párt az emberek boldogulásáért és egészségéért kíván tenni. A drogok mögött is az embert látja. Felhagy a szenvedélybetegségek kialakulására alkalmas szerek (dohányzás, alkohol, kábítószerek) megkülönböztetésével, mert jól tudja, hogy ezek összessége, az úgynevezett pszichoaktív szerek együttese ma az egyik legnagyobb kára és kockázata egyénnek, közösségnek és társadalomnak egyaránt. A családon belül és a közösségekben ezek a problémák egymásból származnak, és egymást erősítik. A cigaretta, az alkohol és az illegális drogok ma Magyarországon minden harmadik halálozásért felelősek, nagymértékben lerövidítik az emberi életet, hosszú és drága betegségtörténeteket okoznak. Ezek között a dohányzás és az alkohol jelenti a kiemelkedően legnagyobb veszélyt. A szenvedélybetegségek a társadalom számára évente mintegy 2ezer milliárd forint kárt okoznak. Okos, emberséges és felelős politikával családok tízezreit, életek ezreit és milliárdok százait lehetne megvédeni. Jelenleg nincsen sem alkohol, sem dohányzásellenes nemzeti stratégia, mert a politika eddigi alkotói az ipari lobbikkal szemben nem mertek fellépni. Az illegális kábítószerekkel kapcsolatosan ugyan elfogadásra került egy újabb nemzeti stratégia, azonban annak megvalósítására már megszületése pillanatában sincs sok remény. A szenvedélybetegségeikkel küzdők gyakorlatilag alig találnak megfelelő kezelési lehetőséget vagy szociális ellátást, hiszen az alkoholistáknak csak 5-10, a drogfüggőknek is csak kb. 20-25 %-a kerül valamilyen kezelésbe. A megelőzés pártok által mindig hangsúlyozott programjaira is alig van pénz. 10
Ehhez képest a mostani állam elsősorban a büntetőpolitikára teszi a hangsúlyt, abban hisz és arra költ. Az Cigánypárt egy olyan utat ajánl, melyen az egészség felé lehet elmozdulni. A gyengéknek segítség, a betegeknek kezelés, a terjesztőknek büntetés jár. Olyan politikára van szükség, amely nem erősíti a megkülönböztetést, de megkülönböztetés nélkül nyújt esélyeket. Ezért csak olyan politika alkalmas a Cigánypárt számára, amely felhagy az emberek elnyomorodását kihasználó, a politikai haszonszerzést szolgáló közpolitikákkal, és olyan programot támogat, mely az érintett emberekért van. A megelőzés és egészségfejlesztés társadalmi környezetét támogatja; elismeri emberi jogaikat és méltóságukat azoknak, akik problémákkal küszködnek; tényszerű szakpolitikát ajánl politikailag áthatott tények helyett; az emberek és közösségeinek szenvedéseit kívánja csökkenti; valamint minden lehetőséget meg kíván adni azok számára, akiknek állapota kezelést, ellátást igényel. A Cigánypárt felismeri, hogy a mélyszegénység és megkülönböztetés magától értetődően vezethet a szenvedélybetegség irányába. A romák mind a városokban, mind most már vidéken is egyre inkább kitettek ezeknek a veszélyeknek is úgy, hogy ugyanakkor alig kapnak segítséget. 1. Olyan politikára van szükség, mely a kirekesztés és megbélyegzés beszédmódja helyett az egészséget szóban és értékben egyaránt támogató környezetet teremt. Integrálódni csak egy intergált, saját magával tisztában lévő és békében élő társadalomba érdemes és lehetséges csak. Ezért a Cigánypárt feladatta messze nagyobb, mint csupán a megelőzés szakmai programjainak támogatása. A megelőzés társadalmi terének kiépülését kívánja szolgálni, ahová jó felépülni. Ebbe a célkitűzésbe beletartozik a prevenciós-egészségfejlesztési programok minden iskolás számára való biztosítása, a támogató ellátások fejlesztése, a közösség erőforrásainak támogatása és a politikai haszonszerzéstől független, érzékeny társadalompolitikák megfogalmazása. Hiszi és képviseli, hogy a szerhasználatot jó eséllyel meg lehet előzni, a szenvedélybetegséget pedig gyógyítani! 2. A szerfogyasztó vagy szenvedélybeteg ember nem ellenfél, hanem feladat, és a szolgálat lehetősége a társadalom számára. Kötelességeik mellett – melyeket törvények alapján fel lehet róni számukra – jogaik is vannak. Joguk a felépülésre, a szociális támogatásra, személyiségük és adataik védelmére. Emberi méltóságukban nem lehet megalázni senkit sem szerhasználata miatt, ezt törvény tiltja és az emberi együttélés európai értékei is elutasítják. A Parlamentben a politikai beszéd és a törvényalkotás antistigmatizációs politikáját fogja képviselni ezen a területen is. Ellene mond az igazságszolgáltatás aránytalan és értelmetlen szigorának. Elítéli a büntetésekben gyönyörködő, de támogatja az esélyeket teremtő politikát. Elkötelezett az emberek és közösségei szenvedéseinek csökkentésében. 11
3. Minden ember alkotmányos joga a legjobb egészségügyi és szociális ellátás igénybe vétele. Jelenleg ez az egyik legnagyobb alkotmányos mulasztása a társadalomnak, hogy a bajokkal küszködőknek ezen a területen nagyon kevés esélyt ad. Ha teheti, a Cigánypárt azért fog fellépni, hogy megteremtse a gyógyulás esélyeit mindenhol és mindenki számára. Vidéken, a cigánysoron, a szegregátumokban is. A Cigánypárt számára nyilvánvaló, hogy sokkal több drogambulanciának, gondozónak, addiktológiai szakellátásnak, átmeneti- és félutas ellátásnak, terápiás kapacitásnak kell rendelkezésre állnia. Sürgeti, hogy sokkal több roma származású szociális munkás és szakalkalmazott kerüljön ezen a területen is alkalmazásra. 4. A szenvedélyek sok módon ássák alá a társadalom biztonságát, teremtenek alkalmat a bűnelkövetésre, szolgálják bűnözői csoportok érdekeit a csempészet, terjesztés, kereskedés és pénzmosás eszközeivel. Éppen ezért a jogszabályoknak érvényt kell szerezni, és az ország biztonságát azzal is elő kell segíteni, hogy a büntető-igazságszolgáltatás lehetőségeit ezen a területen is fejleszteni kell. A Cigánypárt számára nagy jelentőséggel bír, hogy egy esélyeket biztosító, el- és befogadó társadalom kialakulását szolgálhassa – szenvedélyesen. 11. Esélyteremtő oktatást, nevelést mindenkinek! A Cigánypárt a 18. éves tankötelezettségi korhatár visszaállításával ért egyet. Legfontosabb célunk az iskolai apartheid felszámolása, az elkülönítés radikális csökkentése, valamint a sokszorosan hátrányos helyzetű térségekből és családokból származó gyerekek számára ingyenessé tenni a köz-és felsőoktatást! További célok: 1, A sokszorosan hátrányos helyzetű magyarországi nép-és társadalmi rétegek számára lehetővé tenni a – helyi bázisokra épülő – minőségi, az adott igényeknek és szükségleteknek megfelelő oktatás megszervezésén keresztül a felzárkózás esélyét, a szegénység és kirekesztés elleni küzdelem eredményességét. Küzdelem a szegregáció minden formája ellen! 2, A minőségi – napjaink, és a jövő kihívásainak megfelelő, korszerű tudományos ismereteken alapuló - oktatási tartalmak és személyhez, közvetlen közösséghez szóló módszerek, technikák, illetve felkészült mentorok, tanítók, tanárok segítségével elérni, hogy az etnikai-, nemzeti-, európai-, és világkultúra legfontosabb értékei az emberek hétköznapi életének szerves részévé váljanak. 3, Segíteni a munkavállalás, a családalapítás, a kis –és nagyobb közösségi lét, illetve a társadalmi intézményekbe való egyenjogú beilleszkedés lehetőségét. 12
4, A saját sors alakítása iránti felelősség erősítése! A saját ítélő erő és problémafelfogó képesség fejlesztése személyes helyzetekre szabott neveléssel, oktatással. 5, Segítségnyújtás a továbbtanuláshoz és pályaválasztáshoz. A lehetséges legtöbb gyermeket és felnőttet eljuttatni az érettségihez, illetve szakképesítéshez! 6, „Nem mondunk le senkiről!” honlap (vagy honlap rész) indítása a sokszorosan hátrányos helyzetű térségek, települések, településrészek rejtett értékeiről, oktatásban alkalmazható jellegzetességeiről, az ott élők on-line tanításához. 7, A szolidaritásra, együttműködésre, a másság megélhető méltóságára és elfogadására kész, erőszakmentességen alapuló, ugyanakkor határozott tettekre és egyéni-, illetve közösségi érdekérvényesítési képességekre épülő tudatos állampolgári lét megalapozása. 8, A kiemelten tehetséges és közösségi célokért, illetve tevékenységekért is áldozatot vállalni tudó fiatalok és felnőttek kiválasztása, következetes támogatása. 9, Hazai-és nemzetközi tudással és tapasztalatokkal rendelkező polgárjogi aktivisták képzése mozgalmunk megerősítésére és az alapszabályban lefektetett céljaink elérésére!. Fontosabb nevelési-oktatási tartalmak: 1, Alapvető készség-és képességfejlesztés (a meglevő szintek fölmérése, a tanulási hiányosságok fölszámolása és a fejlesztések helyi ütemezése), holisztikus szemlélet kialakítása. 2, Az ember természeti- és társadalmi meghatározottságának megértése. Családi, kis- és nagy közösségi hagyományok – és a jelen kapcsolata. Az „identitás-piramis” fölépítése (Ki vagyok én - kik vagyunk mi – mi az, hogy etnikum, nemzetiség, nemzet? Mi a tartalma az európai-, és világpolgári létnek?) 3, Én és a természet - amelyben élek. A „környezet-piramis” felépítése. Természetés környezettudatos életmód alternatívák megismerése, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A rész és egész viszonyának (totalitás) megértése és összefüggéseinek alkalmazása. 4, Egyén – közösség - állam. A „társadalmi piramis” fölépítése. A munka érték-, és kapcsolatteremtő jellegének megértése. (Az állam létrejöttének okai, eszközrendszere, a kiszolgáltatottság és szabadság szintjei, a diktatúra és demokrácia céljai és jellegzetességei). 13
5, A kiegyensúlyozott, boldog élet lehetősége: mit kell tennem érte? A megvalósítás módszerei: demokratikus eszközrendszerek – politikai-, gazdasági-, kulturális törvények, mozgásterek, alternatívák ismerete. A társadalmi tudatformák különböző típusainak megismerése 6, A világ olyan, és olyan lesz, amilyenné mi magunk alakítjuk!! Lehetünk-e egyszerre több világ gyermekei? 7, A felfedezési vágy állandósítása, nyitottság a folyamatos ismeretszerzés iránt Az oktatási tartalmakat a mai tudományos eredmények és szintézisek alapján, korunk világképének megfelelően, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára alapozva, értékközpontúan kell összeállítani! A tanulás öröm – a tudás és a kölcsönös érdekeken nyugvó összefogás, a tudatos egyéni - és közösségi cselekvés a kiszolgáltatottság egyetlen ellenszere!
„„.csak azok lehetnek szabadok, akik műveltek. (Epiktétosz) Fontosabb módszerek, eszközök 1, Föl kell mérni a leghátrányosabb térségek (kisebb, nagyobb települések, nagyvárosok nyomornegyedeinek, elszegényedett lakótelepeinek) jelenlegi, valódi – a hivatalos statisztikáktól független –oktatási-, kulturális helyzetét. 2, Föl kell mérni az eddigi hazai- és nemzetközi hátrányos helyzetűekkel foglalkozó oktatási-nevelési tevékenységek elméleti-és gyakorlati tapasztalatait, alkalmazhatóságuk feltételeit az adott gazdasági és politikai helyzetben. 3, Együttműködési lehetőségek kialakítása: a meglevő helyi bázisok megerősítése a tanszabadság és az autonómiák elismerésével. 4, Lehetőség-és élménypedagógiai program, flow- elmélet , Waldorf, Montessori, Freinet, Rogers, stb. alternatív tapasztalatok, módszerek népszerűsítése… Kiemelt inter - és multikulturális összefüggésekkel, személyes találkozókkal, interaktív honlap – on-line oktatási háttérrel! 14
5, Az érdekes, izgalmas, alkotásra és összehasonlításokra, összefüggések feltárására és az adott környezetben való alkalmazására lehetőséget adó módszerek és technikák kialakítása, elterjesztése! 6, A problémaföltáró, konfliktuskezelési technikák és a diák önkormányzatiság fejlesztése. 7, Szülők, rokonok, barátok fokozatos bevonása a felvilágosító-, nevelési-és oktatási tevékenységbe. 8, Berendezett „iskolabuszok”(mozgó szaktantermek) – a „vasárnapi iskolarendszer” kialakításához, különböző helyi, területi felvilágosító nevelési-és oktatási programok tartásához! 9, Kapcsolatteremtési lehetőségek fejlesztése. táborok, találkozók szervezése, diákok és pedagógusok között. 10, A mentor-rendszer fejlesztése – szoros, valós kapcsolat a családokkal. 11, Partnerségi kapcsolatok fejlesztése az önkormányzati- és országos intézményekkel, egyházakkal, helyi-, országos- és nemzetközi civil szervezetekkel. 12, Helyi –és országos önkéntes hálózat kialakítása (ismert tudósok, művészek, közéleti személyiségek, politikusok, vállalkozók bevonásával). Tudatosítani kell, hogy a kiemelkedés egyik legfontosabb lehetősége a tudás, melyhez folyamatos ismeretszerzésre van szükség, folyamatos tájékozódásra a környezet és a világ dolgai iránt. Szükséges feltételek 1, Folyamatos támaszkodás a jól működő területi programokra (Abaújkér, Bátonyterenye, Berettyóújfalu, Ámbédkar, Darány, Ózdi Tanoda, Kis Tigris, Zöld kakas stb..) 2, Olyan új, helyi, elképzeléseinkkel!).
területi bázisok
keresése,
kialakítása
(ahol azonosulnak
az
Üres iskolaépületek, kultúrházak újrahasznosítása felzárkóztatási célokra. 3, Szolgálati férőhely, szolgálati lakás program kialakítása a képzett pedagógusok számára az érintett helyi önkormányzatokkal. Területi pótlék elérése a hátrányos térségekben dolgozó pedagógusok számára (helyi önkormányzattól, államtól vagy alapítványi támogatásból). 15
4, Új – a helyi viszonyokat figyelembe vevő - tananyagok, szemléltető anyagok kidolgozása a program célkitűzéseinek megvalósításához. 5, Információs és oktatási honlap létrehozása a leghátrányosabb térségek, területek helyzetének dokumentálására, az ott folyó nevelés-és oktatás támogatására (adatbázis, on-line tanítás), az elért eredmények népszerűsítésére. 6, Minimum 2 „iskolabusz” (mozgó szaktanterem – társadalomtudományos) felszerelése és rendszerbe állítása.
természet-,
illetve
7, Egy olyan országos oktatási és rendezvényközpont létrehozása, amely adatbázissal, a legmodernebb informatikai és kommunikációs felszereléssel rendelkezik, kicsi, de profi állandó személyzettel! (Alkalmas oktatásra: négy szinten – gimnázium, szakképzés, felnőttképzés, mentor-és pedagógus át-és továbbképzés, rendezvényekre, kiállításokra, 80100 férőhelyes szállásra, étkezésre, kiadványkészítésre, tömegakciók szervezésére, előkészítésére, polgárjogi aktivisták képzésére! stb..) Kezdetben helyi igényekre alapuló, központi irányítású önkéntes munkára építés, később egyre több profi – állandó, fizetett – szakembergárda. (Maximális létszám a technikaiakat is figyelembe véve: 30-40 fő) Szoros együttműködés a Wesley és az ELTE pedagógiai tanszékeivel. Mentor, szociális munkás és speciális pedagógusképzések célirányos fejlesztése. Források és támogatások (anyagi-, tárgyi-és erkölcsi) keresése a helyi-,országos-és nemzetközi alapítványoknál, civil szervezeteknél, vállalkozásoknál, egyházaknál. 12. Egészségügyi és rehabilitációs programot a nyomorba taszítottaknak! Az európai összehasonlításban alacsony magyar átlagéletkorhoz képest is legalább 12 évvel kevesebb ideig élnek a hazai nyomortelepeken élő - elsősorban cigány - emberek! Ennek okai a hiányos és rossz táplálkozásban, a nyomortelepek túlzsúfolt és egészségtelen környezetében, az egészségkárosító szerek (cigaretta, alkohol, drog) nagyobb arányú használatában és az alacsonyabb egészségügyi ellátásban rejlenek. A Cigánypárt olyan egészség-és szociálpolitikát képvisel, amely esélyt kínál arra, hogy a szegénység ne járjon együtt embertelen szenvedésekkel. A feladat: - erősebb szociális hálót fonni a legszegényebbek „alá”, melynek eszköze a LÉT-pénz bevezetése lenne, amely biztonságot teremtene a családok számára; 16
- föl kell mérni a leginkább járványveszélyes nyomortelepeket, és azonnali intézkedéseket kell tenni az életveszély csökkentésére: radikálisan csökkenteni a gettók számát és zsúfoltságát, ahol ez idő szerint nincs lehetőség azok fölszámolására ott biztosítani (bővíteni) kell a vízvezeték-hálózatot, a szilárd kommunális hulladék tárolására, gyűjtésére konténereket kell elhelyezni; - meg kell oldani a rendszeres egészségügyi szűrés lehetőségét; - azok az orvosok, egészségügyi alkalmazottak, akik faji alapon különítik el betegeiket a kórházban, vagy különböztetik meg őket az ellátás során, bíróság előtt feleljenek tettükért; - a cigányok lakta városrészekben is elérhetővé kell tenni a csatornázást, a szemétszállítást, az utcák, parkok, közterületek fásítását, füvesítését, játszótér kialakítását, azok folyamatos karbantartását; - jó felkészültségű és anyagilag is megbecsült szakembereket a szegénytelepekre! 13. Felzárkóztatási Operatív Program: 1000 falu – 1000 Mrd A 2014 és 2020 közötti III. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehoznánk a legszegényebb 1000 magyar település felzárkóztatását szolgáló önálló operatív programot, legkevesebb 1000 milliárd forint összegű költségvetéssel. Az európai keretstratégiában is megfogalmazott alapértékek szerint a fejlesztéspolitikában egyszerre érvényesítenénk a területi, szociális és roma szempontoknak. A települések a komplex fejlesztési terveik megvalósítására pályázhatnak önállóan és közösen is. Indokolt a legszegényebb települések állami normatív támogatását 50%-kal megemelni. A továbbiakban az állam nem nyújthat sem költségvetési, sem Európai Uniós támogatást, a magyar állampolgárokat faji-szociális alapon megkülönböztető vagy elkülönítő cégek, önkormányzatok, vállalatok és oktatási intézmények számára. 14. Meg fogjuk állítani a romák kulturális elnyomását! „Ami cigány/roma, az legyen szép és nemes” (A Polgárjogi Mozgalom 12 pontjából) Magyarország mindezidáig nem biztosított lehetőséget és teret a magyarországi roma kisebbség önreprezentációjára: nem ismeri el a kisebbséghez tartozó polgárok politikai és kulturális esélyegyenlőségét és azt, hogy a kisebbséghez tartozó személyeknek „joguk van történelmük, kultúrájuk, hagyományaik megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához” (2011. évi CLXXVII. tv a nemzetiségek jogairól). • A következő kormány határozatban foglaljon állást - az Európai Uniós támogatás ellenére, eddig négy magyar városból kitiltott - „Világsátor” munkanevet viselő országos cigány művészeti és kulturális központ és múzeum budapesti felépítése mellett. 17
•
•
• •
• •
A Cigánypárt vissza kívánja adni a cigányságnak mindazokat a kulturális intézményeket és termékeket, melyeket a kormányok elvettek tőlünk, vagy a finanszírozás megvonásával kihalásra ítéltek. Így elsősorban az Amaro Drom újságot, a Rádió C-t, amelyet országos cigány közrádióvá szeretnénk fejleszteni, a budapesti Cigány Házat vissza kell adni a hozzáértő írástudóknak, a cigány gyerekek siófoki üdülőjét újra kell nyitni a szociálisan rászorulók, és a tehetségesek előtt! Meg kell vizsgálni, hol és hogyan teremthető meg annak lehetősége, hogy a szegény, vidéki gyermekek is nyaralhassanak Magyarországon! Ha módunk lesz rá, civil és kormányzati együttműködéssel elindítjuk a Cigány TV csatornát.
Korszerű és magas szintű infrastruktúrát és munkaeszközöket kívánunk biztosítani a roma kulturális termékek létrehozásához, bemutatásához és promóciójához. Arra motiválni és képezni a roma kulturális szakértőket, hogy a többségi intézményrendszer művészeti eseményeiben is tevékenyen közvetítsék a kisebbségi álláspontot. Olyan kulturális tevékenység generálása, amely koncepciójával, programjában is küzd a társadalmi kirekesztés ellen. Mindezekkel megváltoztatni a többségi kultúra “roma–képét” és rámutatni a roma kisebbségi kultúra és művészet valós értékeire.
15. AZ MCP külpolitikai programja Európai Magyarországot! A Magyarországi Cigány Párt (MCP) az ország jövőjét továbbra is a közös Európában, az Európai Unióban látja. Érdekelt abban, hogy hazánk alkotó módon vegyen részt abban a folyamatban, amely az Unió működését a XXI. század követelményeihez, a változó világhoz hivatott igazítani. A választások után felálló új országgyűlésnek és az új kormánynak ebben cselekvő szerepet kell játszania, s mindent meg kell tennie, hogy országunk ne sodródjon a Közösség perifériájára. Az emberi jogok maradéktalan érvényesítését! Az MCP elengedhetetlennek tartja, hogy Magyarország valamennyi nemzetközi szervezetben (ENSZ, NATO, EBESZ, Európa Tanács), amely letéteményese az emberi jogoknak, megfelelő képviselete legyen a hazai kisebbségek, köztük a cigányság érdekeinek. Az MCP aktív szerepet kíván vállalni a cigányság nemzetközi szervezeteinek (IRU, WRC, IRLO stb.) tevékenységében, annak érdekében, hogy megszűnjön a magyarországi cigányság diszkriminációja. Felhívja valamennyi említett szervezetet a Magyarországon fokozódó rasszista megnyilvánulások elleni fellépésre! Békében élni a szomszédokkal! 18
Az MCP meggyőződése, hogy hazánknak egész Európa, a Nyugat és a Kelet országaival egyaránt korrekt jó viszony kialakítása az érdeke. Szűkebb térségünk, s főként a velünk szomszédos országok népeivel csak az egyenlő jogok alapján, rendezett viszonyok között lehetséges a harmonikus együttműködés. Akkor van esélyünk békében élni szomszédjainkkal, akkor léphetünk fel eredményesen a határon túli magyarok érdekében, ha az országunkban élő valamennyi, köztük a legnagyobb létszámú kisebbség, a cigányság, hazájának tekintheti Magyarországot, ahol egyenlő jogokat élvezve élhet, tanulhat és dolgozhat. Az MCP meggyőződése, hogy a határon túli, kárpát-medencei cigányok/romák közösségi felemelkedése erősíti a térség stabilitását. A Cigánypárt a két-és többoldalú kapcsolatok kiépítésével, határokon átívelő európai uniós programokkal, a jó gyakorlatok kölcsönös átadásával kíván ehhez hozzájárulni.
Utóirat: A párt nevében köszönetet mondunk a program megírásában segítő szakértőknek, tudósoknak, és mindazoknak, akiknek évtizedes roma közéleti munkája és szellemi teljesítménye hatott a programírókra, így elsősorban Zsigó Jenő szociológus, politikus 25 pontjaként ismert dolgozata.
Budapest, 2014. február 14.
Horváth József elnök
Horváth Aladár listavezető
19
