AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

KOSSUTH ZSUZSANNA MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2004. június

MOTTÓ: MEGERŐSÍTENI A TANULÓT ABBAN, AMIBEN JÓ, ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL.

Tartalomjegyzék I. II. III. 1.

BEVEZETŐ AZ ISKOLA ADATAI A KOSSUTH ZSUZSANNA MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLA BEMUTATÁSA....................................................................................................................6

AZ ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE, ÉLETÉNEK JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................................................................... 6 AZ ISKOLA IGAZGATÓJA ........................................................................................................................................................ 7 AZ ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE ............................................................................................................................................ 8 2.

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ..............................................................................................9 A TANULÓRA, AZ ISKOLA SZEREPÉRE, JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ NÉZETEK:.................................................................... 9 AZ ISKOLA ÁLTAL KÖZVETÍTETT TUDÁS, ÉRTÉKEK, LEHETŐSÉGEK: ........................................................................... 10

3.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJAI, FELADATAI, FELTÉTELEI ........ 10 A NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJAI ÉS FELADATAI: ............................................................................................................... 10 AZ ISKOLA ÁLTAL ELFOGADOTT PEDAGÓGIAI ALAPELVEK ÉS CÉLOK MEGVALÓSULÁSÁHOZ INTÉZMÉNYÜNK BIZTOSÍTJA: ............................................................................................................................................................................ 16 A NEVELÉSI-OKTATÁSI FOLYAMAT SORÁN:....................................................................................................................... 17 AZ ISMERETEK ALAPVETŐ FORRÁSAI: ............................................................................................................................... 18 A NEVELÉSI-OKTATÁSI FOLYAMAT KIEMELT RÉSZEI:...................................................................................................... 19 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................... 32 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................................. 37 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................................................... 41 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE (SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI) ................................................................................................................................................................................................. 42

4.

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS ÉGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI POGRAMJA ......................... 45 BEVEZETŐ.............................................................................................................................................................................. 45 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI CÉLJA ÉS FELADATA ..................................................................................................... 46 FORRÁSOK .............................................................................................................................................................................. 47 A PROGRAM GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA .................................................................................................................... 49 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TANÓRÁN KÍVÜL .......................................................................................................................... 51 DROGSTRATÉGIA .................................................................................................................................................................. 52

5.

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 54 CÉLOK, ALAPELVEK .............................................................................................................................................................. 54 AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI...................................................... 54 A KÖRNYEZETI NEVELÉSI MUNKÁT SEGÍTŐ KÉPZÉSEK .................................................................................................. 55 MÓDSZEREK, TANULÁSSZERVEZÉSI FORMÁK ................................................................................................................... 55 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI ................................................................................................................................. 55 AZ ISKOLAI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSÁBAN ÉS AZ ISKOLA MŰKÖDTETÉSÉBEN REJLŐ KÖRNYEZETI NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK ....................................................................................................................................................................... 57

6.

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE........................................................................................................... 58 KÉPZÉSI IRÁNYOK ................................................................................................................................................................ 58 BEISKOLÁZÁS, OSZTÁLYBA SOROLÁS ELVEI ...................................................................................................................... 59 CSOPORTBONTÁS ÉS CSOPORTKÉPZÉS SZEMPONTJAI ...................................................................................................... 60 AZ ALAPKÉPZÉST KIEGÉSZÍTŐ, VÁLASZTHATÓ, TANÓRÁN KÍVÜLI ÉS KIHELYEZETT FOGLALKOZÁSOK ................ 60

7.

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI ................................................................................................................. 62 KAPCSOLAT A GYAKORLATI KÉPZŐHELYEKKEL .............................................................................................................. 62 KAPCSOLAT A TERÜLETI GAZDASÁGI KAMARÁVAL ......................................................................................................... 62 KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL .................................................................................................................................................. 63 KAPCSOLAT A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL ........................................................................................................................ 63

8.

RENDEZVÉNYEK ................................................................................................................................ 64

2


9.

A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK, FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁNAK KRITÉRIUMAI .......... 64

10.

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI.................................................................. 66

11.

ÓRATERVEK, ÓRAKERETEK, SZÜKSÉGES ESZKÖZFEJLESZTÉSEK ...................................... 66

IV.

A KOSSUTH ZSUZSANNA MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZAKMAI PROGRAMJA

1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE ........................................................................................................................... 80 2. A SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVEI ................................................................................................. 81

V.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE: ............................................................................................................ 85 A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA:................................................................................................................. 85 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA:........................................................................................................................... 85 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA: ............................................................................................. 86 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ................................................................... 86

3


I.

BEVEZETŐ MOTTÓ:

MEGERŐSÍTENI A TANULÓT ABBAN, AMIBEN JÓ, ÉS SEGÍTENI ABBAN, AMIBEN TÁMOGATÁSRA SZORUL. A pedagógiai program készítésénél alapvető célunk volt egy olyan terv elkészítése, amely hosszú távon meghatározza iskolánkban a feladatainkat. Alapvető volt számunkra egy olyan korszerű, európai szellemiségű iskola kialakításának folytatása, amely vonzó lehet a jövő tanulóifjúsága és a szülők számára. Figyelembe vettük az iskola hagyományait, illetve azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Világbanki Program és a PHARE Program kapcsán szereztünk. A pedagógiai program elkészítése csapatmunkában történt. A tantestület által meghatározott elvek alapján az igazi műhelymunka a szaktárgyi munkaközösségekben folyt. A kész változatot a jogszabályokban előírt testületek véleményének kikérése után ismét a tantestület elé terjesztettük elfogadásra.

Fontosnak tartottuk, hogy a pedagógiai program a minőségi oktatást szolgálja. A helyi lehetőségekhez, sajátosságokhoz igazított program lehetővé teszi, hogy az iskolai munka folyamatosan magas színvonalú legyen.

Az iskola tanulólétszámában a jövőben nem számítunk radikális változásra, a nappali tagozat kb. 550 fővel működhet. A gazdaság igényeinek változásával nyitottak kívánunk maradni a szakmai továbbképzések, átképzések irányában is. A következő időszakban is várható, hogy a hozzánk jelentkezők számára az informatika oktatás fog a legnagyobb érdeklődésre számot tartani. Amennyiben az igények jelentősen változnak valamely általunk oktatott szakterület iránt, lehetővé kívánjuk tenni a jelenlegi tanulólétszámon belül az átstrukturálást az adott szakmacsoport javára. Az osztályok száma várhatóan 20-22 lesz, amely magában foglalja a különféle OKJ-s szakmák képzési lehetőségeit is.

4


II. Hivatalos elnevezés:

AZ ISKOLA ADATAI

KOSSUTH ZSUZSANNA Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium

Cím, telefon- és faxszám:

6800 Hódmezővásárhely, Kaszap u. 29. Pf. 40. Telefon: (62) 535-480 Fax: (62) 535-481 InternetInternet cím: http://www.kzs.hu e-mail cím: [email protected]

Az iskola fenntartója: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Kossuth tér 2. 6800 Az iskola hivatalos beiskolázási körzete: regionális illetve országos Az iskola világnézetileg semleges. Az iskola alaptevékenysége az alapító okiratnak megfelelően: középiskolai nevelés és oktatás, a tanulók felkészítése érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányok megkezdésére (TEOR szám: 80121-4), nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére irányuló képzés (TEOR szám: 80221-1), szakképzés megszerzésére felkészítő felnőttoktatás (TEOR szám: 80223-3), a tanulók diákotthoni ellátásának biztosítása (TEOR szám: 55131-5)iskolai és kollégiumi étkeztetés (TEOR szám:55233-4).

5


III.

KOSSUTH ZSUZSANNA MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA 1

1.1

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

Az iskola rövid története, életének jellemzőinek bemutatása

Az intézmény jogelődjének tekinthető Hódmezővásárhelyi Református Leánylíceum 1930-ban kezdte meg működését, amely később leánygimnáziummá alakult át, s így működött a 60-as évek elejéig. Az évek során olyan jeles pedagógusok tanítottak itt mint Szabó Magda, Németh László. Az iskola jelenlegi képzési profilja lépcsőzetesen alakult ki. Többszöri szakmaváltással folyt gépszerelő, lakatos és esztergályos képzés.1992. óta visszatért a gimnáziumi profil is a szakközépiskolai mellé. A jelenlegi épület 1977 óta nyújt otthont a nevelő-oktató munkának 20 osztály kényelmes elhelyezési lehetőségével, számítógéptermeivel, műhelyeivel, tornatermével, szép könyvtárával. Az 1993/94-es tanévtől Világbanki képzésű ifjúsági szakképzési modell szerint folyik az oktatás a szakközépiskolai terület egyik részén, mellette PHARE képzésű és támogatású osztály is működik. Az évfolyamonkénti 3 szakközépiskolai osztály az alábbi szakmacsoportokban tanul: •

informatika-számítástechnika-hírközlés(világbanki) / műszaki szakterület, informatika szakmacsoport

•

elektrotechnika-elektronika (világbanki) / műszaki szakterület, elektrotechnika-elektronika szakmacsoport

•

gépészet-elektromosság (PHARE) ill. gépészeti szakmacsoport(világbanki). / műszaki szakterület gépészet szakmacsoport

A szakképzés a 13. és/vagy a 14. évfolyamon történik. Mind a világbanki képzésű mind a PHARE-támogatású ifjúsági szakképzési modellben a ma legkorszerűbbnek számító a képzés struktúrája: az első négy tanév alatt az általános műveltség

6


megszerzése mellett az adott szaknak megfelelő széles szakmai alapozás történik, s a specializált oktatás csak azt követően, a gazdaság aktuális igényeinek megfelelően alakul. Ez a rendszer végzés után biztosítja a könnyű átképezhetőséget is.

Az évfolyamok negyedik osztálya a gimnáziumi osztály. A gimnázium - a város és környéke igényeinek megfelelően - általános tantervű. Nyitott mind a természettudományos, mind a humán érdeklődésű diákok számára. Az idegen nyelvek és a számítástechnika oktatása emelt óraszámok mellett folyik, jelezve, hogy e két területet az általános műveltség megszerzése mellett kiemelt jelentőséggel bír. A gimnáziumi osztályok isKét idegen nyelv oktatását biztosítja választás szerint. Éélvezhetik a legkorszerűbb számítógépes infrastruktúra által nyújtott előnyöket ugyanúgy mint a szakközépiskolai ág.

A lányok és a fiúk egyaránt megtalálják helyüket, szerepüket oktatási intézményünkben bármelyik képzési ágban. A tanítási órákon túl önképzésükre, szabadidejük eltöltésére, személyiségük kiteljesítésére más lehetőségek is kínálkoznak: az irodalmi színpad, a Kossuth-est, az évenkénti Diákbál, a sítábor, tiszai vízi túra, külföldi diákcsere programban illetve szakmai gyakorlaton való részvétel.

1.2 Név:

Az iskola jelenlegi igazgatója Hajdu János

Iskolai végzettség: középiskolai számítástechnika tanár, villamosipari műszaki tanár, villamosipari technikus és közoktatási vezető szakvizsgával egyenértékű képesítés.

258 éve pedagógus, az intézményt 1990 óta vezeti. Hosszú ideig látott el számítástechnika tantárgyból szakfelügyelői, majd szaktanácsadói feladatokat előbb megyei, majd országos szinten. Több publikációja, illetve tankönyve is jelent már meg. Országos konferenciákon rendszeresen

7


tart előadásokat informatikai témakörökben. Szerepel az érettségi elnökök és az OKJ-s informatikai szakmai elnökök országos névjegyzékében. Nagy szerepet vállalt az iskolánkban a korszerű szakmák oktatásának megteremtésében.

1.3

Az iskola nevelőtestülete

A nevelőtestület tagjai 45 álláshelyet töltenek be. A testület munkáját óraadó tanárok tevékenysége egészíti ki, valamint iskolaorvos és védőnő segíti. A tanári karban a következő speciális végzettségű illetve megbízású szakemberek vannak: egy gyógytestnevelő, egy szakedző. Hárman-hárman tagjai az ORSZÁGOS VIZSGÁZTATÁSI NÉVJEGYZÉKNEK és AZ ORSZÁGOS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉKNEK. Iskolánk VIZSGÁZTATÁSI joggal rendelkező intézmény,. 1998 óta hivatalos ECDL vizsgaközpont. A szaktanárok korosztály szerinti megoszlása egészségesen változatos.

8


2

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

(A nevelőtestület által elfogadott pedagógiai, nevelési értékek, nézetek)

2.1

A tanulóra, az iskola szerepére, jövőjére vonatkozó nézetek:

Iskolánkban a nevelő-oktatómunka során meg akarjuk teremteni annak a feltételeit, hogy az innen kikerülő tanulók elindulhassanak az európai polgárrá válás útján. Ennek eléréséhez a képzés befejeztével a tanulók legyenek sokoldalúan műveltek, magatartásukban, személyiségükben meghatározott európai értékeket követők a magyarság, a szűkebb környezet hagyományainak megismerése, ápolása mellett. A sokoldalú műveltségnek magában kell foglalnia: a) a szilárd, biztos tudományos ismereteket b) a nemzeti kultúra alapértékeit c) a modernizációs technikai-műszaki folyamatok egészét - s ezen belül d) a szűkebb szakmai ismereteket. A polgár nemcsak anyagi értelemben vett megjelölés, ezért a jövendő polgár, azaz a tanuló magatartásában, személyiségében érvényesüljön: a) a humanizmus: azaz a másik ember szeretete, az emberi méltóság tiszteletben tartása b) a tolerancia: megértés és türelem ( a „másság” iránt is ) c) a demokratizmus: abban az értelemben, hogy a megfelelő fórumok, helyek igénybevételével konstruktív szándékkal történjen a véleménynyilvánítás d) szabadság: amely biztosan „...se nem felelőtlenség, se nem céltalanság” (Remarque) e) az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció helyes módja, formái f) az egészség és a környezet óvásának akarata és képessége.

9


2.2

Az iskola által közvetített tudás, értékek, lehetőségek:

A. Az oktatás - nevelés - képzés - során − a NAT, a kerettantervek alapján készített helyi tantervek és a vizsgakövetelmények alapján közismereti tárgyakat tanítunk, a szakközépiskolai osztályokban széles alapozású szakmai képzés folyik szakmai előkészítő ismeretek formájában - így tudjuk felkészíteni tanulóinkat arra a máris mutatkozó jövőbeni kényszerre, hogy várhatóan egy életciklus alatt 5-ször, 6-szor is váltania kell szükség szerint a dolgozónak − igény szerint lehetőséget biztosítunk szakképzettség megszerzésére is - ez a lehetőség szakközépiskolai osztályok esetén az óratervekbe beépített. B. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőség biztosítását, s ennek alapján a tehetséges tanulók

továbbfejlesztését, továbbtanulásuk elősegítését, ugyanakkor a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását. C. Biztosítjuk a lehetőséget hogy bizonyos munkakörök, szakmák esetén tanulóink

felkészülhessenek a munkába állásra, s a lehetséges mértékig a felnőtt életre. D. Fontosnak tartjuk az önálló ismeretszerzés képességének - ez az élethosszig tartó tanulás

kulcsa - és az innovatív gondolkodás képességének a kialakítását.

3

3.1

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJAI, FELADATAI, FELTÉTELEI

A nevelés és oktatás céljai és feladatai:

Célok:

Feladatok:

10


3.1.1 Az értelem kiművelése területén: A, Tanulási motívumok fejlesztése: megismerési vágy, érdeklődés fejlesztése;

szaktárgyi órákon különféle, a tanulók életkorának megfelelő problémák, tudományos és tudománytörténeti érdekességek felvetésével; tanórán kívül tanulmányi kirándulások, szakkiállítások stb. szervezésével

értelmezési vágy fejlesztése;

a szaktárgy jellegének megfelelően példa utáni gyakoroltatással (pl. fizika, matematika, magyar irodalom...)

játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése;

tanórákon játékosabb, oldottabb tanulási formák alkalmazásával, versenyek rendezésével fogalmazványok, rajzok, munkadarabok készíttetésével; tanórákon kívül szakkörök, öntevékeny tanulói csoportok működtetésével

tanulási életprogram fejlődésének segítése

tanórákon minden szaktanár feladata a tanulók tanulásmódszertanának kialakítása - fő vonalakban az első középiskolai év során tanítási órákon és külön foglalkozásokon ha szükséges; annak megláttatása, hogy a tanulás nem ér véget az iskola elhagyásával

B, Kognitív képességek fejlesztése területén: az értelmezés, bizonyítás, ábraolvasás és

tanórák feladata szaktanári tervezés és irányítás

11


ábrázolás, problémamegoldás, tapasztalati és

mellett

értelmező tanulás képességeinek kialakítása

3.1.2 A segítő életmódra nevelés területén: A, Egyéni szociális értékrend fejlesztése: kötődésre, csoportképzésre való képesség

tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon,

kialakítása

iskolai rendezvényeken befogadó légkör kialakítása, csoportképződések és pozitív hatások érvényesülésének elősegítése; annak elérése, hogy a tanulók magukénak érezzék az iskolát, benne védelemre és tevékenységi színtérre találjanak - a szaktanárok mellett kiemelten feladata az osztályfőnököknek, a szabadidő-szervező tanárnak, a DÖK vezetőségének

párképzés, családi lét és utódnevelés

tanári feladat részben az osztályfőnöki órákon,

fontosságának megvilágítása

részben a környezet és egészség tantárgy keretén belül; fontos a követendő példák fókuszba helyezése és az okulásra érdemes esetekből a következtetések levonása; tanórán kívül a szülői értekezleteknek és szülőknek szervezett előadásoknak is szerepe van a megvalósításban

B, Szociális képességrendszer fejlesztése:

12


érzelmi kommunikáció fejlesztése

az iskola színterein megfelelő (nem sivár, nem agresszív, nem antiszociális) környezet megteremtése, ezáltal a pozitív érzelmi megnyilvánulások (bizalom, szeretet) lehetővé tétele, motiválása

C, Segítő és együttműködési képesség fejlesztése: az iskolai élet valamennyi területén feladat a mások problémái iránti fogékonyság kialakítása

D, A versengés képességének fejlesztése: valamennyi tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata az egészséges versenyszellem ébrentartása, ezáltal a felnőtt életre való készülés

3.1.3 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: A, Személyes kompetencia kérdéskörben: személyes képességrendszer, világtudat és

elsősorban az osztályfőnökök feladata a fejlődés

éntudat fejlesztése

figyelemmel kísérése

B, Személyes motívumok és képességek fejlesztése: különféle szükségletek szocializálása

elsősorban tanórákon megvalósítható feladat; a mozgásszükséglet szocializálásában, a tűrőés állóképesség fejlesztésében a testnevelésnek nagy szerepe van

13


egészségvédő motívumok érvényesülése,

minden tanórai foglalkozás, de kiemelten a

egészségvédő képességek fejlesztése, a

biológia, kémia, környezet és egészség, a

sikerorientáltság és a kudarctűrő képesség helyes

testnevelés órák feladata a fejlesztés; fontos az

arányainak kialakítása

osztályfőnök, az iskolai védőnő, és iskolaorvos, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős tanár külön figyelme, tevékenysége

önmegismerő-, önfejlesztő-, önértékelő képesség az iskolai tevékenység minden színterén fejlesztése, önbecsülés, önbizalom és ambíció

feladat; az osztályfőnökök kitüntetett

egészséges mértékű kialakítása

figyelmét igényli

C, A természettudat és társadalomtudat fejlesztése, alapvető erkölcsi normák elsajátíttatása; környezetet óvó magatartás kialakítása: tanórai foglalkozások feladata; a természettudat a természettudományokkal, a társadalomtudat az ember és társadalom, a művészetek műveltségterületekkel hozható szoros összefüggésbe, a feladat nagy része is ezekre területekre vonatkozik; feladat a nemzeti kultúránk megismertetése, ápolása, őrzése történelmi, néprajzi helytörténeti és nyelvi értelemben is; feladat nemzetünk, országunk elhelyezése szűkebb és tágabb környezetünkben, az európai értékek és törekvések megismertetése és tiszteletben tartása; humanizmus, tolerancia, demokratizmus gyakoroltatása tanítási órákon, az iskolai életben

14


és a diákmozgalomban, az értékelések megfelelő színterein - szaktanári, osztályfőnöki és szabadidő szervezői feladat

3.1.4 A szakmai képzés alapozása és a szakmai képzés, a szaktudományok területén: A, Szaktudományok megismertetése a középfokú oktatásnak megfelelő szinten: a szaktanárok feladata az alapfogalmak, alapösszefüggések, szaknyelv alkalmazás szintű, továbbfejleszthető, befogadó megismertetése; feladat továbbá a kor technikájának megismertetése, alkalmazása és alkalmaztatása különös tekintettel a technikai forradalomra; a szűkebb szakterület ismereteinek széles alapokon nyugvó alkalmazás szintű elsajátíttatása a legkorszerűbb eredményeknek megfelelően; körültekintésre, kitartásra, rendszerességre, pontosságra, munkára nevelés

Összességében: nyitott, tanulni képes, jóra fogékony, változásoknak megfelelni tudó, kiegyensúlyozott tanulók nevelése, képzése a célunk. A célok elérése érdekében a feladatok elvégzését nem kívánjuk kizárólag a fent felsorolt szintekre korlátozni. A megvalósításban kiemelt szerepet szánunk a tanári példamutatásnak.

15


3.2

-

Az iskola által elfogadott pedagógiai alapelvek és célok megvalósulásához intézményünk biztosítja:

a tanuláshoz és az azt kiegészítő tevékenységekhez szükséges környezetet (a teljesség igénye nélkül): tantermek, szaktantermek, előadók, műhelyek, könyvtár, tornaterem, sportudvar, klub, úszási lehetőség, számítógép használat, INTERNET- elérhetőség, szakkörök és érdeklődési körök működtetéséhez objektív lehetőségek - legalább önköltséges szinten - , sí- és vízi túrák, irodalmi színpad szervezése a tanulók szabadidős tevékenységének segítéséhez

− az elméletet és a gyakorlatot jól ismerő szaktanárokat, szakembereket − tanulás módszertani tapasztalatokat átadni tudó pedagógusokat − képzési programot 4-5-6 évre szükség szerint − szakmai ismeretek külföldön történő gyarapítását − számítógéppel segített nyelvoktatást, anyanyelvi szintű társalgást német és angol nyelvből − korszerű számítástechnikai ismeretek megszerezhetőségét − a tanulmányok alatti számítógép kezelői és és a informatikai hálózati rendszertelepítő OKJ rendszerű (Kt. szerint nem önálló szakképzettségnek számító) vizsga letételének lehetőségét felkészüléssel együtt, iskolarendszeren kívüli keretben - a tanulók önköltségen történő vizsgáztatásával − a képzési idő alatt Cisco Hálózati Akadémiai képzést tanórán kívüli foglalkozások keretében − informatika és számítástechnika órákon az ECDL vizsgákra való felkészülést, az iskolában működő vizsgaközpontban önköltségen a vizsgázást − a képzési idő alatti olyan szakmai ismeretek megszerzésének lehetőségét, mely az eddigi tapasztalatok szerint szakirányú továbbtanulás esetén elfogadott, biztos, magas szintű ismereteket nyújt és európai mércével mérve is elismert − a Közoktatási törvényben meghatározottak szerinti :

16


− kötelező- és nem kötelező tanórai foglalkozásokat, − könnyített- és gyógytestnevelés szervezését, − a tanulók felügyeletét, − napközis ill. tanulószobai foglalkozások szervezését a 10. évfolyam végéig, ha kérik a szülők − a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, − tehetségkutatást, tehetséggondozást, gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységet, − mindennapi testedzést, ISK működtetését, − a könyvtár működtetését és használatát, − alapműveltségi, érettségi és szakmai vizsgákra felkészítést és a vizsgák szervezését, − választható tanórai foglalkozások szervezését az óraterveknek megfelelően, igény szerinti tanórán kívüli foglalkozások beindítását legalább önköltséges szinten, − egészségügyi szűrést, valamint mentálhigiénés segítséget, − iskolaváltást, osztályváltást, tanulóátvételt - szükség esetén különbözeti vizsgával vagy − évfolyamismétléssel, − a tanulmányok során olyan események szervezését, amelyekre történő felkészülés és amelyeken történő részvétel során a diákoknak lehetővé válik személyiségük, tehetségük kibontakoztatása, önismeretük kiteljesítése, közösségi érzésük erősítése (Kossuth-est, Diáknap, Diákbál, Tolmácsverseny...) − az Iskolaszék, az SZMK, a Diákönkormányzat működéséhez a Közoktatási törvény által meghatározott feltételeket. 3.3

A nevelési-oktatási folyamat során:

A pedagógus és a diák olyan közös tevékenysége valósul meg; melyre a tanári szervezés, irányítás és felelősség melletti közös munka egymás emberi méltóságának kölcsönös tiszteletben tartása humanizmus és tolerancia 17


demokratizmus az alapdokumentumok és a közös munka megengedte szabadság jellemző. Megvalósul az induktív és deduktív módszerek alkalmazásának egészséges aránya a tanulók életkorának és a tananyag jellegének megfelelően. 3.4

Az ismeretek alapvető forrásai:

a) Tankönyvek Kiválasztásuk a szaktanárok előkészítő munkáját követően a munkaközösségekben történik az iskolavezetés bevonásával. A kiválasztást évente elvégezzük. Változtatás csak felmenő rendszerben lehetséges. Fontos szempont, hogy a tankönyvek minél nagyobb mértékben illeszkedjenek a helyi tantervekhez, a tanulók életkori sajátosságainak megfeleljenek, és választási lehetőség esetén anyagilag a kevésbé megterhelő megoldást jelentsék. A választás illetve a változtatás előtt kikérjük az Iskolaszék és az SZMK véleményét is. Az évi megrendelés előtt lehetővé tesszük, hogy a tanulók megismerhessék a szükséges tankönyvek listáját, és ha akarják, felkutathassák az olcsóbb beszerzés lehetőségét. Az állami tankönyvvásárlási támogatás jogszabályban meghatározott részéből tartós tankönyveket, szöveg- és feladatgyűjteményeket vásárolunk, s azt az iskola könyvtárában helyezzük el, hogy a rászoruló tanulók használhassák. Ezeket minden tanuló számára hozzáférhetővé tesszük. A támogatás fennmaradó résztét a tanulóknak kiosztjuk, hogy az évi tankönyvvásárlás során felhasználhassák. b) Tanári magyarázat Átgondolt, érthető legyen, igazodjon a tanulók egyéni képességeihez, vegye figyelembe, hogy a diákok jelentős részben vizuális alkatúak. A szaktanár a tananyag minden jelentősebb részét köteles elmagyarázni. Számonkérés tárgyát csak feldolgozott anyag képezheti. c)

További források:

kísérletek filmek

18


műalkotások üzemlátogatások Internet anyagok hanganyagok szakkönyvek, ...

3.5

A nevelési-oktatási folyamat kiemelt részei:

a) Felzárkóztatás A középiskolai tanulmányok kezdetén egyes osztályokban igen erős különbségek mutatkoznak a tanulók tudásszintjében. Ennek mérséklése és megszüntetése tanév eleji, tantárgyankénti felméréseket követően történik, tanórán kívüli foglalkozások keretében olyan optimális tartamban, amilyet a hiánypótlás megkíván. A gyengébb képességű osztályokban a korábban elkezdett gyakorlatot folytatva a törzsanyag elsajátíttatását tűzzük ki célul és nagyobb gondot fordítunk tanulásmódszertani kérdésekre, és a szaktanárok egymás közötti és az osztályfőnökkel történő konzultációjára. Szintre hozó foglalkozásokat - szükség szerint - ezekben az osztályokban nem csak a középiskolai tanulmányok kezdetén tartunk. Ezen kívül a szaktanárok a tanulókat folyamatosan személyre szabott feladatokkal is ellátják. Eseti felzárkóztatás szükséges akkor, ha egy-egy tanuló betegség vagy egyéb ok miatt elmarad a többiektől. Az odafigyelés, a hiánypótlás segítése az osztályfőnök és a szaktanár feladata.

b) Tehetségkutatás, tehetséggondozás Az átlag feletti képességű és tehetséges tanulók felkutatása és a velük való külön foglalkozás a képzési idő alatt folyamatos mind a közismereti, mind a szakmai képzés területén. A megvalósítás lehetőségei közül a legfontosabbak a következők; 19


− kiegészítő anyagok megtanítása − személyre szóló feladatok külön, de a tanórán is minél nagyobb mértékben − a tanulóban az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása − tanórán kívüli foglalkozások szervezése igény és lehetőség szerint folyamatosan fenntartott foglalkozások: tömegsport foglalkozások, irodalmi színpad, matematika szakkör (kezdő és haladó), fizika szakkör (kísérleti és feladatmegoldó), OSZTV-t előkészítő foglalkozások szakterületenként. A kiemelt fontosságú versenyekre esetenként „verseny karantént" (maximum egyhetes, tanórai foglalkozások alóli felmentés melletti felkészítést) alkalmazunk. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon történő versenyelőkészítés folyamatos, a megfelelő eredményesség érdekében években mérhető. A versenyelőkészítés az iskolai nevelő-oktató munka része, melynek hatékonysága a versenyeredményekben és egyben a vizsgaeredményekben is megmutatkozik. A munkaközösségek vezetői évente összegyűjtik a versenyek eredményességi mutatóit (tanuló neve, tantárgy, eredmény, felkészítő tanárok). Iskolánk célkitűzése a tanulmányi versenyeken történő eredményes és optimális részvétel (a lehetőségek minden tekintetben történő figyelembe vétele mellett).

c) Mindennapi testedzés, a tanulók fizikai állapotának mérése A Közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően megvalósulása két színtéren történik: tanórákon és tanórai foglalkozásokon kívül. A tanórán kívüli testedzési, sportolási, egészségmegőrzési tevékenység az ISK keretén belül valósul meg. E sportkörökben folynak a házi- és iskolák közötti versenyek, bajnokságok az egészséges fejlődést biztosító és a szellemi terhelést oldó vetélkedők. Az ISK választ a Magyar Diáksport Szövetség Csongrád Megyei Szervezete által kínált lehetőségekből. A foglalkozások tartalma szorosan kapcsolódik a tanórai testneveléshez. E tevékenység fejlesztése az állami

20


testnevelési és sportkoncepció prioritást élvező területe, így intézményünk is különös hangsúlyt fektet rá. Az ISK vezetését testnevelő tanár végzi. A tanulók fizikai állapotmérésének elsődleges színtere a testnevelés órák. A testnevelés helyi tanterve részletesen tartalmazza azokat a szisztematikus módszereket, amivel a tanulók fizikai állapotát és állóképességét mérjük. Ennek fő elemei: A mérések megfelelő felkészülés után, félévenként történik. Minden tanulónak egyéni mérőlapja van, ezen követhető a négy év fejlődése a különböző próbákon. Atlétika: Futás: Lányok: 100 m, 600 m, 800 m, 1500 m, Cooper-teszt Fiúk: 100 m, 800 m, 1000 m, 1609 m, 3000 m, Cooper-teszt Ugrás: Magasugrás, távolugrás, helyből hármasugrás Dobás: Súlylökés, gránáthajítás, medicinlökés Szertorna: Fiúk: talaj, korlát, gyűrű, nyújtó, szekrényugrás Lányok: talaj, felemáskorlát, szekrényugrás Erőelemek: Fiúk: saslendület, húzódzkodás, függeszkedés kötélen, hasizomgyakorlat Lányok: kötélmászás, hasizomgyakorlat ferde padon Úszás: Egy úszásnem technikai végrehajtása – 50 m Úszásoktatás (9. évfolyam) Labdás felmérés: Kosár- ill. kézilabdával adogatások, labdavezetés

21


Kosárra dobás ill. kapura lövés Az iskolaorvosi ellátás keretében, a tanulók rendszeres egészségügyi szűrése alkalmával is sort kerítünk a tanulók fizikai adottságainak és állapotának (súly, vérnyomás, látás stb.) felmérésére. d) Iskolai könyvtár működtetése A könyvtár használata a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően ingyenes, a kölcsönzés naponta biztosított nyitvatartási idő mellett történik. A könyvtári munka célja, hogy a tanulók megismerjék a könyvtárak szerepét a tájékozódásban, az önművelésben, valamint az információhoz jutás hagyományos és új formáinak elsajátítása, az ehhez szükséges technika és tapasztalatok megszerezése az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Cél továbbá az, hogy a megszerzett információk saját igényeiknek megfelelő feldolgozására képessé váljanak. Igénybe tudják venni az iskolai könyvtár valamennyi szolgáltatását, a könyvtári adatbázist, tudjanak tájékozódni más könyvtárakban is. Az ismeretek elsajátítását bizonyítja, ha a tanulók a gyakorlatban megfelelően tudják alkalmazni tudásukat. Az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek adottak, (könyvek, folyóiratok, hálózati csatlakozás) a folyamatos biztosítás és fejlesztés az iskola és a könyvtáros feladata. Korunkban, az informatikai forradalom időszakának kezdetén különösen fontosnak tartjuk a gazdag lehetőségekre történő gyors reagálást, a könyvtár számítógépes felszereltségének és használhatóságának folyamatos fejlesztését. A könyvtár használata különösen szoros kapcsolatban van az informatika, valamint a magyar nyelv- és irodalom tanításával, de valójában minden tantárgy tanulásánál az ismeretek tágabb értelemben vett tárháza. A tanulók középiskolai tanulmányaik során külön könyvtárhasználati órákon vesznek részt. A rászoruló tanulók tankönyveket is kölcsönözhetnek egy tanév idejére.

e) Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység A tevékenység az intézményben több szinten folyik. Iskolai szinten az ifjúságvédelmi felelős tanár végzi a helyzetfelmérést, koordinációt, szervezi a szükséges teendőket, tájékoztatja az

22


igazgatót, és vele együtt döntést hoz. A másik szint a szűkebb tanulóközösség (osztály), melyben az osztályfőnök végzi a helyzetfelmérést, koordinációt az ifjúságvédelmi felelős tanárral, szervezi a szükséges teendőket és tájékoztatja az igazgatót, ifjúságvédelmi felelős tanárt, szükség esetén az iskolai védőnőt. A nevelőtestület valamennyi tagjának kötelessége a gyermek- és ifjúságvédelmi problémákra odafigyelni, jelezni a problémákat és segítséget nyújtani. Azonban a családi környezettel és a szakhatóságokkal való kapcsolattartás elsősorban az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata. Minden tanévben gyermek és ifjúságvédelmi program készül, mely részletesen feltárja a problémákat és teendőket. Folyamatos, fontos feladatunk a megelőzés (prevenció) a leginkább veszélyeztető területeken: így:

bűnmegelőzés alkoholfogyasztás megelőzése (visszaszorítása) drogfogyaszás megelőzése.

A megelőzésben az eredményeket felvilágosító munkával, személyes példamutatással, a szülők és a szakhatóságok, szakemberek bevonásával kívánjuk elérni. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tanulók egymás előtti pozitív példája minél inkább érvényesülhessen.

f) Ellenőrzés A tanulók tanulmányaik során folyamatos ellenőrzésben és értékelésben részesülnek. Ezek módját részben a képzési folyamatban való előrehaladás, részben az előírások - így például a helyi tantervekben megjelölt követelmények - határozzák meg. E kereteken belül azonban a szaktanári módszertani szabadság érvényesül. A szaktanár és az osztályfőnök a tanulókkal való közös tevékenység kezdetén részletesen ismerteti a saját követelményrendszerét. Ezáltal válik a diákok számára nyilvánvalóvá, hogy milyen elvárásoknak és normáknak kell megfelelniük. Az ellenőrzések főbb formái:

23


-

Szóban: beszélgetés formájában történő visszakérdezés (frontális osztályellenőrzés), egyéni szóbeli feleltetés, kiselőadás, beszámoltatás, szóbeli vizsga.

-

Írásban: írásbeli felelet (az előző óra anyagából), dolgozat(egy kisebb témakörből), témazáró dolgozat, írásbeli beszámoltatás, írásbeli vizsga.

Az írásbeli értékelések során az ellenőrzés ölthet teszt jelleget, a kérdés lehet esszé jellegű, vagy alkalmazásra irányuló. Nagyobb anyagrészből történő ellenőrzés során a tanuló mindig írásban kapja meg a feladatsort és a munka kezdetén tájékozódhat a feladatok pontszámaival és az érdemjegy megállapításának küszöbértékeivel kapcsolatosan.

g) Értékelés A tanuló munkájának értékelését, minősítését a jogszabály keretei között végezzük. Az értékelés során a lehető legnagyobb mértékben az objektivitásra és a következetességre törekszünk. Alsóbb évfolyamokon a motivációs szempontoknak is domináns szerepet szánunk. Később az eredményközpontúság, a vizsga- és felvételi követelményeknek való megfelelés a meghatározó. A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál kiemelt szerepet játszanak a témazáró dolgozatok érdemjegyei. Mindenkor figyelembe kívánjuk venni a tanuló fejlődési tendenciáját. Készségtárgyak esetén (testnevelés, ének-zene) a gyermek, tanuló adottságaira is figyelünk, a teljesítményt az egyéni képességekhez mérten ítéljük meg. Ugyanakkor a követelményeket a fejlesztési céloknak és a helyi tanterveknek megfelelően határozzuk meg. A tanév végén az éves teljesítményt értékeljük. A szóbeli és írásbeli ellenőrzések alapján adott érdemjegyek száma minden tantárgy esetében átlagban el kell érje a félévenkénti hármat. (A tanuló hosszan tartó betegsége lehet olyan körülmény, amely esetén a fentiek nem tarthatók.) Részletesebb követelményrendszert a szakmai munkaközösségek dolgoznak ki a tantárgyak sajátosságainak és a heti óraszámoknak megfelelően. Ezeket a követelményeket az éves munkatervekben a

24


munkaközösségek vezetői rendre megjelenítik. Törekedni kell arra, hogy a tanulók minél nagyobb lehetőséget kapjanak a szóbeli megnyilvánulásra, s azok tükröződjenek az érdemjegyekben is. A félévi és az év végi osztályzat megállapítása az érdemjegyek alapján történik. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőit az osztályfőnök értesíti. Az érdemjeggyel, különösen az osztályzattal, annak megállapításával kapcsolatos probléma esetén a Közoktatási törvény ide vonatkozó része a mérvadó. A teljesítmény értékelése nem fegyelmezési eszköz. A magatartás és szorgalom osztályzatok félévi és év végi megállapítása iskolai szinten egységesen történik. Az értékelést és a minősítést az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével és a tanulók meghallgatásával - végzi. Az osztályfőnöki órákon a tanulók osztályzatot nem kapnak. A szaktanárok és az osztályfőnökök az érdemjegyekről és az osztályzatokról rendszeresen értesítik a tanulót és a kiskorú szülőjét. A magántanulók a tanév végén osztályozó vizsgát tesznek. A magatartás osztályzatok megállapításának szempontjai: példás (5): órákon fegyelmezett, viselkedése kulturált, példamutató, másokat is képes befolyásolni, tanáraival tisztelettudó, udvarias, társaival segítőkész, jó modorú, kerüli a durvaságot és a durva beszédet, közösségi munkában készségesen részt vállal, becsületes, igazmondó, munkaerkölcse példás, a Házirend ellen nem vét, igazolatlan hiányzásai nincsenek jó (4): órai magatartása jó, viselkedése kulturált, tanáraival udvarias, társaival jó modorú, kerüli a durvaságot, erkölcsi magatartása szabálykövető, képességeinek megfelelően tanul, a Házirend ellen nem vét változó (3): órai magatartása kifogásolható, viselkedését nem mindig tudja kontrollálni, a modortalanság és durvaság előfordul társaival való kapcsolataiban, erkölcsi értékrendje bizonytalan, változó és kifogásolható, munkaerkölcse nem megbízható, ingadozó, a Házirend ellen kisebb vétséget követ el, osztályfőnöki figyelmeztetést kapott

25


rossz (2): órákon fegyelmezetlen, zavarja társait a munkában, viselkedése szabados: társaival udvariatlan, tiszteletlen, durva, a tanulásban hanyag, nem a képességeinek megfelelően teljesít, erkölcsi magatartása más szempontból is kifogásolható, nem tarja be a Házirendet, s emiatt osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetést is kapott, bármilyen fegyelmi vétségi ügye van, sok az igazolatlan mulasztása

A szorgalom osztályzatok megállapításának szempontjai: példás (5): ha a tanítási órákra való felkészülése - képességéhez mérten - kifogástalan, tanórákon aktív jó (4): ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi változó (3): ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Változó lehet annak a tanulónak a szorgalma is, aki valamely tárgyból elégtelent kapott, ugyanakkor hozzáállása és tanulmányi eredménye folyamatos javuló tendenciát mutat vagy képességeihez mérten relatíve jól teljesít. hanyag (2): ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, ha valamely tantárgyból bukásra áll. Magántanulónak a magatartását és a szorgalmát nem kell minősíteni. A tanulót képességeinek megfelelően kell megítélni. Készségtárgyak esetén ez különösen mérlegelendő szempont, hiszen eltérőek a személyes adottságok. A bukott tanulónál általában a szorgalom hanyag, de indokolt esetben változó is lehet.

A pedagógus és az igazgatóság munkájának értékelése: Az értékelés célja, hogy a pedagógusok tisztában legyenek munkájuk hatékonyságával, eredményességével, az esetleges hiányosságokkal, s ezáltal is elősegíthessük a pedagógiai program megvalósulását.

26


• Az iskola vezetősége folyamatosan nyomon követi és ellenőrzi a saját és a pedagógusok munkáját. Elemzésekkel, óralátogatásokkal győződik meg a végzett tevékenység megfelelő minőségéről, a kellő szakértelemről. Az óralátogatásba a munkaközösségek vezetői is bekapcsolódnak. Az óralátogatás mindig konstruktív szándékkal történik és óraelemzéssel zárul, ahol a meglátogatott pedagógusnak is módja van elképzeléseiről, körülményeiről nyilatkozni. • A tanórán kívüli tevékenységet az iskola igazgatósága a tanév során regisztrálja. Az e téren nyújtott teljesítmény is részét képezi a tanévzáró értekezleten sorra kerülő értékelésnek. • Az igazgatóság munkájának értékelését a munkaközösségek vezetői a KAT elnökének, valamint az Iskolaszék elnökének bevonásával végzik és a tanévzáró értekezleten foglalják össze. • Az igazgatóság rendszeresen él a kitüntetési javaslatok lehetőségével él a minőségi munkavégzésért járó pótlék lehetőségével célfeladatokra megbízási szerződést köt minden lehetséges eszközzel ösztönzi az átlag feletti munkavégzést.

Továbblépés, eljárási szabályok: Az intézménybe való felvételnek szükséges feltétele az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése. A tanuló magasabb évfolyamba illetve szakképzési évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A 9-12. évfolyamon a NAT és a kerettantervek által meghatározott minimumkövetelményeket tartjuk meghatározónak. A 11-12. évfolyamon az óraszámok és a képzés profilja szerint a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés-felkészülés a mindenkitől általánosan elvárható követelmény. A 11. évfolyamba lépésnek nem feltétele az alapműveltségi vizsga letétele.

27


A szakképzési évfolyamba lépésnek feltétele az érettségi vizsga letétele. Az OKJ képzési rendszerben ahhoz, hogy a tanuló választása szerint a rövidebb képzési idő alatt letehesse a szakmai vizsgát, szükséges, hogy a szakközépiskolai érettségi vizsgán szakmai elméleti alapozó tárgyból is sikeresen levizsgázzon. Ha a tanuló nem érettségizik szakmai ismeretekből, úgy: 1. kellő számú jelentkező esetén teljes idejű képzést indítunk, másik szakmára jelentkezhet az iskolán belül, 2. átirányítjuk másik iskolába, ahol indul neki megfelelő képzés. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a nevelőtestület engedélyével tehet javító vizsgát. Szakmai gyakorlatból a hatályos jogszabályok szerint lehet javítóvizsgát tenni. Az osztályozó, a javító és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai: A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel és a mindennapos iskolába járás alól felmentett valamint a rövidített képzési idejű tanulók a június 01-15. közötti időszakban, végzős évfolyamon tanulók esetében az érettségit illetve a szakmai vizsgát megelőző két héten belül, az igazgató által kijelölt időben tehetik le osztályozó vizsgájukat. A javítóvizsga időpontját tanévenként az iskola igazgatója határozza meg úgy, hogy megfeleljen a magasabb jogszabályban meghatározottaknak. Magántanuló felmentést kaphat az iskola igazgatójától a készségtárgyak tanulása alól. Az iskola igazgatójának engedélye szükséges a következőkhöz: - az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeknek az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítése (Kt..71.§) - áthallgatás - vendég tanulói jog megvalósítása esetén. Ha a tanuló az iskolai foglalkozásokról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztások tekintetében a hatályos jogszabályokat alkalmazzuk. Az osztályozó és javító vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az iskola igazgatója bízza meg. A bizottságok munkáját és a vizsgát szakmailag a munkaközösségek vezetői készítik elő. Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által kijelölt időpontig teheti le.

28


Az osztályozó- és javítóvizsgáról az iskola 15 nappal előtte értesíti a tanulót és szüleit az évzáró ünnepségen, valamint iskolai hirdetmény formájában. A mulasztások igazolására vonatkozó helyi rendelkezéseket az SZMSZ és az iskolai Házirend tartalmazza. Külön foglalkozik a Házirend iskolánk nagykorú, szakképzésben részt vevő tanulóinak hiányzásával, annak következményeivel, a velük kapcsolatos többlet követelményekkel és külön jutalmakkal, elismerésekkel - ez által is figyelembe véve más életkori sajátosságaikat.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái: A jutalmazás elvei: - kiemelkedő tanulmányi munka, példamutató magatartás - közösségi tevékenység - társadalmi és közhasznú munka - versenyen elért eredmény A jutalmazás formái: - erkölcsi: dicséret (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi) A jutalmazást javasolhatják: - osztályfőnök - szaktanár - igazgató - DÖK képviselője - intézményen kívülálló szerv képviselője A jutalom átadásának helye, időpontja: - iskolai ünnepségek - végzős tanulóknak: ballagási ünnepély

29


A Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium nevelőtestülete által megbízott Kuratórium pályázatot hirdet minden tizenkettedik évfolyamos tanuló számára az alábbi díjak elnyerésére. Alma mater-díj I. fokozata A felterjesztés ill. odaítélés szempontjai: - négy éven át minden évben egyenletesen jó tanulmányi átlag (kitűnő - 4,7) - az érettségi tárgyak minden évben jeles osztályzatúak legyenek - néhány tárgyból érjen el dicséretes eredményt - a magatartás és szorgalom példás legyen - vegyen részt tanulmányi versenyeken (ha a tanuló országos tanulmányi versenyen kimagasló helyezést ér el, akkor a díjat az előző szempontok vizsgálata nélkül is megkaphatja)

Alma mater-díj II. fokozata - négy éven át minden évben a tanulmányi átlag 4,2 felett legyen - a kötelező érettségi tárgyak (magyar, történelem, matematika és egy idegen nyelv) osztályzatai jelesek, vagy jók legyenek mind a négy évben - példás magatartás és szorgalom - valamilyen tanulmányi versenyen való részvétel (legalább egyszer a négy év során). Szakmai - díj (felsőbb évfolyamos tanuló is kaphatja) A felterjesztés és odaítélés elméleti és gyakorlati követelményei: - az érettségi-képesítő szakmai elméleti fő tantárgyak év végi átlaga legalább 4,2 legyen - az előbbi tantárgyak év végi osztályzatai ne legyenek rosszabbak 4-nél - a szakmai gyakorlat év végi átlaga legalább 4,2 legyen - a szakmai gyakorlat év végi osztályzatai ne legyenek rosszabbak 4-nél - az országos tanulmányi versenyen legyen elfogadott nevezése (ha van versenykiírás a szakmájában)

30


- ha a tanulónak fegyelmi tárgyalásos büntetése volt, nem terjeszthető fel a díjra - ha a tanuló az OSZTV döntőn szakmacsoportjában kedvezményezett helyen (az első tíz között) végez, az előző szempontok vizsgálata nélkül megkapja a díjat. Fegyelmi intézkedések mint a negatív értékelés módjai: Pedagógiai tevékenységünk során a pozitív értékelést, a motivációt részesítjük előnyben. Az elkerülhetetlen esetekben viszont a következők szerint járunk el. Elmarasztalás jár az alábbiakért: - a Házirend megszegése - szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértés - az iskolai tulajdon rongálása - a társadalmi tulajdon elleni vétség - vállalt feladatok hanyag végzése - igazolatlan mulasztás - bárki emberi méltóságának megsértéséért.

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi: - fegyelmező intézkedésben - fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi határozatban elrendelt büntetést – a hatályos jogszabály által meghatározott lehetséges formák közül – körültekintéssel kell megválasztani. 3.6.A nevelési-oktatási folyamat (ill. annak része) befejeztével a követelményeknek megfelelő tanulók felkészültekké válnak: • érettségi vizsga letételére a 12. évfolyam végére, érettségi vizsgát tehetnek az érettségi vizsga letételének az alapműveltségi vizsga letétele nem feltétele • szakmai vizsga letételére a 13. ill. 14. évfolyam végére, szakmai vizsgát tehetnek

31


a szakmai vizsga letételének az érettségi vizsga feltétele megfelelő szakképesítést kaphatnak OKJ azonosítóval (a szakközépiskolai ágon; ide a gimnáziumi ágból is lehet csatlakozni érettségi vizsga után) • továbbtanulásra 12. évfolyam végétől

egyetemen főiskolán középfokú szakképzésben (gimnáziumot végzettek is) egyéb képzésben

13-14. évfolyam végétől

egyetemen főiskolán másod szakmák képzésében egyéb képzésben

• munkavégzésre 12.évfolyam végén csak érettségihez kötött munkahelyen 13-14. évfolyam végén érettségihez és megfelelő szakképzettséghez kötött munkahelyeken. Az átjárhatóság az osztályok között és külső iskolából megengedett. Szükség esetén különbözeti vizsgát kell tenni. A különbözeti vizsga szükségességének elbírálása esetenként történik. A vizsga letételére az iskola igazgatója ad engedélyt, s tűzi ki annak időpontját. A követelményeket a NAT, a kerettantervek, a helyi tantervek, az érettségi- és a szakmai vizsgák előírásai határozzák meg. A vizsgateljesítményeket a vizsgák végeztével a vizsgabizottságok értékelik. A tapasztalatokat a következő tanévekben felhasználjuk. 3.6

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

32


Célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy személyiségzavarokat és -torzulásokat felismerve hozzásegítsük tanulóinkat a probléma kezeléséhez. Olyan iskolai életrendet, légkört teremtünk, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Célunkat a következő pedagógiai eszközökkel kívánjuk elérni. 1. Felismerő tevékenység, megelőzés Az általános személyiségvédelem és fejlesztés; a személyiség mindenoldalú, egészséges fejlődésének szolgálata -

a tanulók készségének, képességének, igényeinek felmérése

-

zavarfelismerés

-

preventív védelem, megelőzés

2. Támogató tevékenység a)Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: -

a megismerési vágy fejlesztése: az érdeklődés fejlesztése, különbségképzési és kapcsolási késztetés fejlesztése

-

tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása,

-

a tanulási teljesítményvágy optimalizálása: tanulási kötelességtudás, tanulási igényszint fejlesztése,

-

a tanulási életprogram fejlődésének segítése,

-

kognitív képességek fejlesztése (műveletek, megismerés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás).

33


b)A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

-

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival,

-

egyéni szociális értékrend fejlesztése: olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit.

c)Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal,

-

a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is,

-

a minél gazdagabb diáksportköri élet,

-

az önellátási képesség, viselkedéstevékenység formáinak megismerése, gyakoroltatása (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet, osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye)

d) Egyéni szociális értékrend fejlesztése: -

A szociális hajlamok (kötődés, rangsorképzés, csoportképzés, birtoklás, párképzés és szexualitás, családi lét és utódnevelés) öröklött motívumok, működésük és szerepük a tudattalan és szándéktalan döntésben, viselkedésben nyilvánul meg.

e) Személyes képességek fejlesztése: -

Önkiszolgálási képességek fejlesztése: -

Testi képességek a testnevelési órák, a minél gazdagabb diáksportköri élet, a település sportolási lehetőségeinek optimális kihasználása,

-

a kondicionálási és a koordinációs képességek fejlesztése, karbantartása

34


-

a kézügyesség fejlesztése különféle tevékenységek során a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során.

-

Önellátási képesség: -

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendbe tartási igénye, a háztartási és a ház körüli munkák, a közlekedés, a vásárlás szokásai, mintái, készségei)

-

Önkifejezési képességek: -

Az önkifejezés megfelelően gazdag és igényes tárházának bemutatása, gyakorlása, tudatosítása (előadói képesség, szövegalkotó, versíró és műértelmező képesség, befogadó képesség, improvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség…).

-

Önvédelmi képességek: -

A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások szakadatlan gyakorlása, folyamatosan észlelt minták elsajátítása. Identitásvédő képesség: a lelki egészség fontos feltétele. Az iskola feladata a realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése

-

Önfejlesztő képesség -

Szituációk, helyzetek, előadások, beszélgetések szervezése amely során a tanulók felfedezhetik ígéretes öröklött adottságaikat, amelyek alapján kialakulhat a meggyőződés, mi iránt van hajlamuk, rátermettségük,

35


-

-

a tehetség kibontakoztatásának segítése a személyiség fejlesztése érdekében.

Az alkotóképesség fejlesztése: -

A tág értelemben vett alkotóképesség, a kreativitás, lehetővé teszi, hogy tudatosabban tervezzük meg az alkotóképesség fejlesztésének feladatait, hogy feldúsítsuk az alkotóképességet fejlesztő tevékenységeket. Fel kell tárni az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat, ki kell egészíteni azokat a nemzetközi és hazai tapasztalatok tartalmaival,

-

olyan tanórán kívüli szakkörök fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére,

-

az iskolán kívüli fórumok minél jobb kihasználása,

-

a feladatok olyan jellegű megtervezése, hogy azok egyre komplexebbé váljanak az alkotóképesség fejlődésének érdekében.

3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő tevékenységek A kedvezőtlen demográfiai változások miatt szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy minden évfolyamon előfordulnak magatartási zavarral és/vagy beilleszkedési zavarokkal bíró tanulók. Habár az iskola nem tudja felvállalni a szélsőségesen deviáns, orvosilag is komolynak számító pszichés zavarral rendelkező fiatalok nevelését, speciális foglalkoztatását,.de a kisebb problémákkal küzdő tanulókat a rendelkezésünkre álló eszközökkel segítjük. Ilyen irányú munkánk három pilléren nyugszik: az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolaorvosi szolgálat munkáján. Fontos, hogy a probléma valós okát minél hamarabb felismerjük, és megfelelő segítséggel biztosítsuk a zavarok megszűnését. 3. Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés feladatai Iskolánk tanulói körében a különböző nemzetiségeket illetve kisebbségeket képviselők aránya meglehetősen alacsony. Az intézményben hagyományosan uralkodó toleráns légkör a nemzetiségüket vagy kisebbséghez tartozásukat nyíltan vállalók számára is könnyű

36


beilleszkedést kínál. Az ettől eltérő, esetlegesen kirekesztő nézetekkel szemben a jövőben is következetesen fel fogunk lépni. Órai keretben és tanórán kívüli nevelésben is felhívjuk a tanulók figyelmét a kisebbségi népcsoportok kultúrájának értékeire, a kölcsönös tisztelet fontosságára. 3.7

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: tanórák

- szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák,

tanórán kívüli foglalkozások:

- diáknapok - kirándulások - szakkörök - egészségnap - házi versenyek

diákönkormányzati munka szabadidős tevékenységek

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: -

ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatos kialakításához elengedhetetlenek

-

ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit

-

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek

37


-

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket

-

váljon érzékennyé környezete állapota iránt

-

kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

-

életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá

-

szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén

A tanórai foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: -

segítse a tanulók kezdeményezéseit,

-

ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, észtessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,

-

korán alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,

-

alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,

-

irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,

-

fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

-

fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

38


-

irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre,

-

a változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló lehetőségei. -

átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,

-

ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,

-

a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,

-

a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladati: A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus-irányítóval együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre

39


megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztői feladata különösen: -

olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak,

-

-a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése,

-

a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése,

-

olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség,

-

a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

-

a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése,

-

olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. -

jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel,

-

olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,

-

a csoporton belüli kapcsolatok erősítése,

40


-

a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozás / fejlesztése,

-

a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,

-

olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

3.8

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Célok: -

segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe,

-

ismeretelsajátítását és

-

egyéni ütemű fejlődését

akik -

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

-

családi mikrokörnyezetükből adódóan hátrányos helyzetűek,

-

családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,

-

iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,

-

csonka családban felnövő gyermekek (elvált szülők, árva, félárva gyerekek)

-

munkanélküli szülők gyermekei

-

átmenetileg hátrányos helyzetűek

-

áttelepült, beköltözött (új) tanulók,

-

tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. 41


A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: a) Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése b) Önismereti csoportok létrehozása (működtetése) c) Drog- és bűnmegelőzési programok d) Mentálhigiénés programok e) Pályaorientációs tevékenység f) Komplex tehetséggondozó programok g) Táborozások, kirándulások, országjárások h) Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülő értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon i) Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése j) Kapcsolatfelvétel a szolgáltató intézményekkel, az áthelyező bizottságokkal k) Táborozási hozzájárulások l) Ösztöndíjak m) Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon 3.9

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere (szülő, tanuló, pedagógus együttműködési formái, továbbfejlesztésének lehetőségei)

Elgondolások, sémák, felismerések, alapkoncepciók, célok Az oktatás megítélhetősége mindig foglalkoztatta és foglalkoztatja a benne érdekelteket. A „minőségről” a legtöbben egyéni értelmezésben beszélnek. Az elkövetkezendő időszakban fontosnak tartjuk az egyéni értelmezések fokozatos háttérbe szorítását.

42


A mérés az értékelés és minőségbiztosítás fontos eleme. Az oktatásban érdekelt minden jelentősebb csoport (különösen a tanulók, szülők, pedagógusok…) igényeinek, teljesítményeinek mérését fontosnak tartjuk. Célunk: Szakszerűen készített mérőeszközök tanulókkal történő megismertetése, fokozatosan növekvő mértékű alkalmazásba vonása, képzett szakemberek munkájának igénybe vétele, tanévenkénti betervezése, a szakszerű értékelést meghonosító és a kutatásokban élen járó szegedi tudományos iskola eredményeinek iskolai szintű megismerése és alkalmazása, egyidejűleg iskolai információs rendszer építése. Megkísérlünk elindulni azon az úton, melyen elkezdődik a motiváció és értékelés szétválása. Ezt fokozottabb súlyozással – témazáró dolgozatok, tesztek eredményeinek hangsúlyozottabb szerepével – kívánjuk megvalósítani, ezáltal az értékelés objektivitását fokozni.

A mérés tulajdonképpen kvantifikálás. Az ellenőrzés a működés normáknak való megfelelését vizsgálja jogszabályi és/vagy szakmai megközelítésben. A minőségbiztosítás a célok és a működés viszonylatában értelmezhető. Az értékelés során pedig a célok és eredmények összevetése valósul meg. A belső ellenőrzés vezetői feladat. Végzése az SZMSZ-ben és más dokumentumokban meghatározottak szerint történik. Az értékelés dimenziói szerteágazóak. Szűkebb területe a nevelő-oktató munka értékelése. Értékelési sarokpontokként jelennek meg: tanulók, tanárok, osztályok, diákautonómia, szaktantárgyak, különféle tevékenységek, a vezetés és az iskola egészére vonatkozó mutatók. A felsorolt résztvevők-területek esetén vizsgálhatók eredmények és

43


folyamatok. A „Hogyan?” kérdés mentén értékelhetők az eredménymutatók és változások: trendek, hozzáadott érték. Az iskolai munka keretei az alábbi sémákon áttekinthetők.

A minőségbiztosítás olyan folyamatos tevékenység, mely a kitűzött célok és a valós működés állandó egymáshoz közelítését szolgálja.

Mivel a teljes körű kiépítés hosszú folyamat (6-8 év), reálisan a fokozatos kiépítést és fejlesztést tűzzük ki célul. Ehhez az alábbi felismeréseket tartjuk szem előtt. • A közoktatás expanziója megoldások találását sürgeti • A minőségbiztosítás kiindulópontja a vezetői elkötelezettség • Az oktatásban érdekeltek véleménye és igényei fontosak • Az iskolai munkának elszámoltathatóvá kell alakulnia • Az oktatási intézmény elsősorban kínálata és pedagógusai miatt vonzó • Az oktatás mellett egyre fontosabb a tanulás • A hangsúly a tanulói képességek kialakítására került • Az információ kezelése mellé emelkedett a gondolkodás fejlesztése • A pedagógus és a tanuló egyaránt élethossziglan tanul • A „puha” kimenet változása elindul, és követést kíván • Az eredmények nem csak a hagyományos mutatókkal mérhetők • Felértékelődik a pozitív iskolai légkör és a szülői részvétel szerepe • Az eredményesség megkérdőjelezi a tantárgyközpontúság kizárólagosságát. Az első időszakban felkutatjuk az érdekelt feleket, a nevelő-oktató munka közvetlen részvevőinek felmérését és két-három területen objektív mérőmódszerek bevonását tervezzük, ezt követően a 44


folyamatos építkezést a teljes minőségbiztosítási rendszerig. A munka során kiválasztjuk az iskola sajátosságainak legmegfelelőbb minőségbiztosítási rendszert. Első lépésként a partnerközpontú működés kialakítását tervezzük. A számszerű értékelés szükséges feltételei: bemért tantárgyi tesztek, az SPSS statisztikai program egy korszerű változata, a minőségbiztosítás kiépítésének pedig állandó, háromtagú tantestületi támogató szervezet létrehozása az aktuális feladatoknak megfelelő aktuális teamekkel. A minőségbiztosítás rendszere kiépítésének folyamatai és további részletei az SZMSZ külön mellékletében kerülnek kidolgozásra. Minőségfilozófiánk Németh László szavaival: „Ha egy tanár évente 800-1000 órát tart, s közben 30-40 emberen dolgozik, az harmincöt év alatt közel egymillió emberóra.”

4

AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS ÉGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI POGRAMJA Mottó: „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét!- mert a múlton épül fel jelen és jövő.” (Bárczi Gusztáv)

4.1

Bevezető

4.1.1 Az egészség fogalma Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: A teljes testi, lelki, szociális, jóléti állapot.

4.1.2 Az iskola szerepe és lehetősége az egészségnevelésben Abban az iskolában lehet igazán hatásos az egészségnevelés, ahol: -a fiatalok szükségleteit veszi célba, és abból indul ki, hogy nekik milyen ismereteik és tapasztalataik vannak 45


-adott az egészségmegőrzés kérdéseivel foglalkozó intézményi háttér -elkötelezett és képzett tanárok tanítanak -biztosítottak az anyagi lehetőségek

4.2

Az iskola egészségnevelési célja és feladata

4.2.1 1. Általános cél: Az önmagával, társaival, az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása.

4.2.2 Helyi célok: •

Információ átadása szülőknek, gyermekeknek, pedagógusoknak,

•

a lelki és testi egészségre törekvő szemléletmód épüljön be az iskolai tevékenységekbe, a pedagógusok és a tanulók értékrendjébe.

•

Megfelelő higiénés szokások alkalmazása, az egészséges táplálkozás ismerete és lehetőség szerinti alkalmazása.

•

Kultúrált étkezési szokások

•

A megfelelő öltözködés szokássá alakítása

•

A szűkebb és tágabb környezet tisztán tartása

•

Az osztálytermek esztétikus kialakítása

•

Rendszeres mozgás biztosítása a szabadban

•

A baleset megelőzés szabályainak ismerete

•

A közlekedési szabályok megismertetése és gyakorlás

4.2.3 Az egészségnevelés legfontosabb feladatai: •

felvilágosító munka: osztályfőnöki órák

•

iskolai védőnő foglalkozásai

•

prevenció:

Életvezetési ismeretek és készségek 46


•

mentálhigiénés foglalkozások

•

drogprevenció

•

egészségünk védelme: mindennapos testnevelés

•

tömegsport

•

túrák

•

gyógytestnevelés

•

egészségünk óvása: orvosi vizsgálatok

•

szűrések

•

balesetvédelem

•

munkavédelem

4.2.4 Az egészségnevelés gátló tényezői: •

a családok szocializációs tevékenységének gyengülése

•

tanulók, pedagógusok, szülők egészségi állapotának romlása

•

az egészségnevelés áthárítása az egészségügyre

•

romló anyagi kondíció

4.3

Források

4.3.1 Humán erőforrás: •

az egészségnevelési programot kidolgozó team:

•

Az ifjúsági védőnő

•

Az ifjúságvédelmi felelős

•

Az osztályfőnöki munkaközösség vezető

4.3.2 Kapcsolati lehetőségek: •

Védőnői szakszolgálat

47


•

Hódmezővásárhelyi Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központ

•

Ifjúsági orvos

•

Lelki segély

•

ÁNTSZ

•

Egyházak

•

Az önkormányzat egészségügyi, sport- és ifjúsági referense

•

Ifjúsági Park

4.3.3 Működő programok: •

Osztálykirándulások

•

Irodalmi színpad

•

Rendszeres, szervezett színházlátogatás

•

Sítúrák és vízi túrák

•

Az iskola belső kertjeinek gondozása

•

Focibajnokság

4.3.4 Tárgyi források: •

Iskolai sportcsarnok

•

Az iskola kertje

•

Kenuk, sátrak

•

Sílécek, síbakancsok

4.3.5 Az egészségfejlesztési program célja: •

a tanulók egészségének megőrzése, védelme és fejlesztése, az esetleges elváltozások mielőbbi kiszűrése, nyomon követése

•

ideális és egészséges környezet biztosítása a tárgyi lehetőségek figyelembevételével

•

egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bővítése, ezek készségszintű elsajátítása 48


•

közvetett módon az információk eljuttatása a család felé a diákokon keresztül

A program felelősei: az iskola vezetői, pedagógusai, osztályfőnökök, az iskolaorvos, iskolavédőnő •

A program területei: Személyi- és környezeti higiénia Egészséges táplálkozás Mozgás, sport Káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) megelőzése Családi életre nevelés Lelki egészség – Önismeret, személyiségfejlesztés, stressz

•

Helye: oktatási órák keretében – szakórák, osztályfőnöki órák, egyéb rendezvények –osztályfőnöki óra, erdei iskola.

4.4

A program gyakorlati megvalósulása

A tanulók egészségi állapotának nyomon követése az iskolát ellátó gyermekorvos, fogorvos és az iskolavédőnő feladata, melyeket rendeletek szabályoznak. Az iskolavédőnő a tantestülettel együttműködve az alábbi szűréseket végzi: •

orvosi status vizsgálatok segítése, biometriai szűrések (testméretek ellenőrzése, vérnyomás mérés)

•

érzékszervi szűrővizsgálatok

•

személyi higiénia ellenőrzése

•

védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, dokumentációs feladatok

•

kiszűrt tanulók és a krónikus beteg gyermekek gondozása, életvitelének segítése

49


Egészségfejlesztés, egészségnevelés folyamatosan beépítve a tanmenetbe történik, nemcsak a tanórák keretén belül, hanem azokon kívül is. Az iskola, mint környezet és az itt dolgozó pedagógusok modellként szolgálnak, példamutató szerepet töltenek be.

4.4.1 Kiemelt témakörök: •

Egészséges életmódra nevelés

•

Személyi higiénia

•

Fogápolás

•

Serdülőkori higiénia

•

Egészséges táplálkozás

•

Napirend, szabadidő

•

Testedzés, mozgás

•

Életvezetés, önismeret, döntéshozás Csendes Éva: Életvezetési ismeretek

•

Családi életre nevelés Barátság, emberi kapcsolatok Serdülőkori testi, lelki változások Szeretet, szerelem, párkapcsolat Családtervezés, fogamzásgátlás, terhesség megszakítás Terhesség, születés

•

Nemi úton terjedő fertőző betegségek

•

AIDS

•

Káros szenvedélyek megelőzése /ld. Drogstratégia/

•

Alkohol

•

Dohányzás

•

Kábítószerek

50


Az egészségfejlesztést megvalósító szakemberek: osztályfőnökök, drogügyi koordinátor, iskolavédőnő. Mentálhigiénés gondozás egyéni és célzott formában történik, hiszen a különböző családi háttérrel rendelkező gyerekek más-más gondoskodást igényelnek. Szükség szerint ennek megfelelően végzi a pedagógus, az ifjúságvédelmi felelős segítségével. A tanulók felkereshetik az iskolavédőnőt egyéni kérdéseikkel. A program megvalósulásának feltételei •

Szoros együttműködés az egészségügyi és városi szervezetekkel

•

Rendszeres pályázatok benyújtása a program anyagi fedezetéhez

•

A városi programokba való bekapcsolódás

•

Az iskola pedagógusainak a témához kapcsolódó továbbképzése

•

Az egészséges iskolai környezet kialakítása

4.4.2 Testnevelés, a mindennapos testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programok A mindennapos testnevelésnek az iskolai oktatásban kiemelkedő szerepet kell játszania, hiszen nem csak a tanulók fizikai, koordinációs képességeit fejleszti, hanem nagymértékben hozzájárul mind a szellemi képességek, mind a mentális képességek fejlődéséhez.. Iskolánkban adottak a személyi és a tárgyi feltételek is ahhoz, hogy a diákok lehetőséget kapjanak a tanórán kívüli rendszeres sportolásra. Mivel a kötelező testnevelés óraszám kevés, maximálisan ki kell használni ezeket a lehetőségeket, hiszen a mai fiatalok meglehetősen elfoglaltak, illetve nehéz őket elszakítani a kényelmesnek mondható számítógépezéstől és az utcán való céltalan, felügyelet nélküli tartózkodás sem hasznos időtöltés. 4.5

Az egészségnevelés tanórán kívül •

Erdei iskola :

51


A 2002/2003-as tanévben a 11.g osztály Kezesné Nádra Erzsébet, Patariczáné Kelecsényi Magdolna és Kiss László vezetésével 1 hétig volt erdei iskolában. A 2003/2004-es tanévben a 11.g osztály Nagy Zsuzsanna, Kezesné Nádra Erzsébet és Kiss László vezetésével szintén 1 hétig volt erdei iskolában. •

A Természetjáró Klub: Nagy Zsuzsanna tanárnő vezetésével rendszeres országjáró túrákat szervez általában szombati napokon, amelyeken a tanárok és a diákok együtt vesznek részt.

4.6

Drogstratégia

4.6.1 Általános célok •

a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése

•

a drogjelenséggel -ide tartoznak a legális, illegális drogok - kapcsolatos szemléletváltás kialakítása a tanulók, a szülők és a pedagógusok körében

4.6.2 Helyzetelemzés: •

tantárgyakhoz integrált drog-prevenció;

•

az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a legális és illegális drogfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat

•

szakemberek további képzése, illetve a megfelelő végzettségűek hatékonyabb hasznosítása

4.6.3 További megvalósítandó célok: •

stabil értékrend

•

kritikus, kreatív, átfogó gondolkodás

•

problémamegoldás és döntésképesség

•

az érzelmi feszültség kezelése

•

konfliktus-feloldás

•

hatékony kommunikáció

•

kapcsolatteremtő képességek 52


•

pozitív jövőkép

•

kockázat felmérésének képessége és a negatív befolyásolás elutasítása

•

önismeret, önvédelem

•

céltudatosság

•

az együttműködés és a versenyszellem egyensúlya

•

egészséges életmód kialakítása és fejlesztés

4.6.4 Problémák: •

Az előző évek felmérése alapján kiderült, hogy a tanulók körében elterjedt a dohányzás és az alkoholfogyasztás, kis mértékben a drogok kipróbálása

•

Kevés az iskolai, délutáni program, ami tömegeket mozgat meg

•

mentális problémák: szorongás, depresszió, túlzott agresszivitás, erőszakos kommunikáció

•

Igény: o - a drogprobléma megfelelő súlyú kezelése o több információ iskolai és városi szinten; adatok kérése a városi KEF-től o az együttműködés javítása a városunkban lévő többi iskolával (információcsere, együttműködés az ifjúságvédelmi felelősök és a drogügyi koordinátorok között) o az iskolai alapítvány céljainak bővítése a drogstratégia támogatására, o speciális szakemberek az iskolában: iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus stb..

4.6.5 •

A megvalósítás lehetőségei, megteendő lépések: Kapcsolattartás (szülők, iskolaszék, iskolaorvos, karitatív szervezetek, helyi általános és középiskolák, külföldi testvériskolák Nevelési Tanácsadó, Kagylóhéj, védőnői hálózat, KEF, rendőrség (DADA), egyházak, alapítványok, egészségügyi szervezetek, Drogambulancia)

53


•

Az iskolai könyvtár bővítése a megfelelő szakirodalommal.(könyvek, videók)

4.6.6 Konkrét feladatok •

Az adott tanévben induló programokhoz kapcsolódó tájékoztató szülői értekezletek (szeptember eleje)

•

Internet és egyéb média figyelemmel kísérése

•

egészségnap, sportnap szervezése (a védőnő, az iskolaorvos és a szülők bevonásával a 2. félévben)

•

drogmentes diszkók szervezése (kéthavonta egyszer az iskolában, amelyet egy-egy osztály szervez tanári felügyelettel

5 5.1

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

Célok, alapelvek

Stratégiailag kiemelt céljaink:

5.2

•

Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása

•

Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása

•

Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése

•

A természet szeretetére nevelés

•

A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés

•

A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés

•

A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése

•

Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése - Helytörténeti program Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei

Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal.

54


Az iskola környezeti nevelési munkacsoportot állít fel. Kötelessége iskolánk környezeti nevelési tevékenységének figyelemmel kísérése, a széleskörű tanácsadás. Joga a környezeti nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése. Feladata az iskolánkban folyó környezeti nevelési tevékenységek összehangolása és a folyamatos minőségfejlesztéssel járó feladatok ellátása (mérések, értékelés, stb.), valamint - ugyancsak az Oktatási törvényben előírtak alapján - a Helyi tanterv környezeti nevelési szempontú felülvizsgálata. 5.3

A környezeti nevelési munkát segítő képzések

A környezeti nevelés terén sikeres, gyakorlott testületek általános tapasztalata, hogy az összehangolt, hatékony munkát egy olyan komplex, újszerű gondolkodást igénylő területen, mint a környezeti nevelés egységes, közös képzések hihetetlenül segítik. 5.4

Módszerek, tanulásszervezési formák

Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk:

5.5

•

A tanítási órák klasszikus módszerei

•

Erdei iskola

•

Osztálykirándulások

•

Múzeumi óra

•

Verseny A környezeti nevelés színterei

A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési

55


komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. Környezeti nevelés az erdei iskolában Az erdei iskolai programok bentlakásosak, 5 naposak és egész osztályközösségekben valósulnak meg, bár a részvétel nem kötelező. A program költségeit a résztvevők, illetve pályázati forrásból az iskola fedezi. Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Az iskola belső kertjeinek gondozása egy-egy osztály feladata. Osztályfőnöki órák keretében vagy délutánonként gondozzák a tanulók a belső kis kerteket( ültetés, locsolás, kapálás) Városi helytörténeti verseny Évente minden szeptemberben az Eötvös József Szakközépiskola szervezésében megrendezésre kerül az” Ismerd meg Vásárhelyt” elnevezésű verseny. Iskolánk 2-3 csapattal képviselteti magát. Természetjáró Klub

56


Az iskola pedagógusainak vezetésével működik. Rendszeresen természetjáró túrák szervezésére kerül sor általában szombati napokon. Ezeken tanárok és a diákok együtt vesznek részt. Erdei iskola program Minden évben a 11. osztályosok erdei iskolába mennek az iskola pedagógusainak vezetésével. Elsősorban a biológia, földrajz, fizika, kémia és testnevelés szakos kollégák vezetik a tábort, de évenként más terület tanárai is bekapcsolódnak a munkába

5.6

Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Az iskola belső környezete Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc.). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. Egészséges életmódot támogató módon és környezettudatos értékek szerint működő iskolai büfé Az iskola elkötelezi magát az egészséges, környezettudatos elvek alapján működő iskolabüfé megvalósítása mellett. Ez talán az egyik legnehezebben kivitelezhető feladat, mivel ezek a szempontok - az első időszakban - közvetlen üzleti érdekekkel ütköznek, mert a fogyasztói

57


igények változása hosszabb folyamat. Ebben a kérdésben célszerű más, sikeres iskolák tapasztalatait figyelembe vennünk. A büfé működésének néhány szempontja lehet: a büfében forgalmazott áruk feleljenek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, kerülendők a cukrozott termékek, a fémdobozos csomagolású és az eldobható csomagolású termékek. A tanulók találkozzanak azzal a szemlélettel, hogy az egészségtelen táplálkozás rossz szokás, az eldobható csomagolástechnika anyag és energia pazarló, a jövő felélése.

6 6.1

AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

Képzési irányok

Az intézményben az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz részeként a 12. évfolyammal bezárólag négy-négy párhuzamos osztályban folyik az oktatás. Egy osztály általános tantervű gimnázium, három pedig – többféle profilú – szakközépiskolai osztály. A korábbi években szakközépiskolai osztályokban a világbanki és a PHARE programok szerint folyt az oktatás (a képzés a 2003/2004-es tanévben fut ki), de a kerettantervi rendeletnek megfelelő képzésünk is nagy mértékben ezen programokhoz igazodik, így megfelel a városi fejlesztési tervben szereplő azon kitételnek, hogy „A városi önkormányzat... - támogatja a szakközépiskolai képzési programok korszerűsítését”. Szakképzés a 12. évfolyam után, 13. és/vagy 14. évfolyamon valósul meg. A képzési idő egyes szakmákban a tanulók szakmaválasztásától, illetve attól függ, hogy belépéskor rendelkezik-e a diák szakmai előkészítő tantárgyból letett vizsgával. Intézményünkben a következő OKJ szerinti szakmák képzése folyik: -

műszaki számítástechnikai technikus,

-

ipari elektronikai technikus,

-

gépipari számítástechnikai technikus,

-

műszaki informatikai mérnökasszisztens.

58


A technikus szakmák oktatása a szakmák központi programjának megfelelően folyik. A műszaki informatikai mérnökasszisztens akkreditált felsőfokú szakképzés a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Karral együttműködve történik. Iskolánkban az Európai Unióban elfogadott számítógép-használói bizonyítvány kiadására jogosult ECDL-vizsgaközpont működik. A bizonyítvány megszerzésének lehetőségét – ide értve a tanórai keretben történő felkészítést és az önköltséges vizsgázást – minden tanulónknak biztosítjuk. A Cisco Hálózati Akadémia keretében, tanórán kívüli foglalkozások formájában– a jelentkező legjobb tanulmányi eredményű tanulók számára – biztosítjuk az akadémia négy félévének elvégzését, s ennek keretében a felkészülést az informatikai hálózati rendszertelepítő alapfokú OKJ szakma megszerzésérére, valamint a CCNA (Cisco Certified Networking Associate) vizsga letételére. Intézményünk a képzési profilba tartozó és az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontnál felnőttképzéssel foglalkozó intézményként regisztrált szakmák oktatására a piac igényei szerint tanfolyamokat szervez. 6.2

Beiskolázás, osztályba sorolás elvei

Intézményünk gyakorlatilag regionális beiskolázási területű, bár elméletileg országosnak nevezhető. A felvételi eljárást a tanév rendjében meghatározottak szerint szervezzük. A felvételi vizsga részleteit minden évben megjelentetjük a Csongrád megyei továbbtanulási és pályaválasztási tájékoztatóban, valamint az Országos iskolaválasztási tájékoztatóban. A szakképzésben figyelembe vesszük az egészségügyi alkalmassági feltételeket. A szakképzési évfolyamokra külön kell jelentkezni. Más iskolából is fogadunk jelentkezőket.

59


6.3

Csoportbontás és csoportképzés szempontjai

A szakközépiskolai osztályokban a kerettanterveknek megfelelő VILÁGBANKI és a PHARE programok határozzák meg a képzést. Ez előírt csoportbontásokban is megnyilvánul mind a közismereti mind a szakképzés területén. Ezeket a csoportbontásokat természetesen tartanunk kell, de szakmailag is így látjuk helyesnek. Ezek a csoportbontások segítik a NAT, a kerettantervek, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek teljesítését. Az ajánlott csoportbontások lehetőségével csak akkor kívánunk élni, ha az erre a célra rendelkezésre álló keretből megvalósítható. A gimnáziumi osztályokban a rendelkezésre álló órakeretből az idegen nyelv, az informatika és a matematika tantárgyakat kívánjuk csoportbontásban tanítani. Csoportképzésnél arra törekszünk, hogy ne legyenek a tanulók között tudásban és tanulástechnikában óriási szakadékok, melyek a együtt haladás gátjaivá válhatnak. Ez különösen az első két évben fontos. A megvalósulás érdekében a képzés kezdetén szintfelméréseket végzünk. Azt is fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy minden csoportban legyen törekvő, példamutató tanuló, aki húzóerőt jelent. A következő két évben inkább a tanulók távolabbi céljainak szánunk domináns szerepet; a csoportképzésnek sokkal inkább szempontja az, hogy a tanulók tudásszintje egymáshoz közeli legyen. A fenti szempontoknak az első válogatást követő, esetleg többszöri korrekcióval kívánunk megfelelni. Így a csoportbontás a második két évben a differenciált foglalkoztatás egyik bázisa lehet. 6.4

Az alapképzést kiegészítő, választható, tanórán kívüli és kihelyezett foglalkozások

A foglalkozások megszervezése évenként történik (indokolt esetben félévkor módosítható). Jelentkezni szeptember 15-éig lehet. A foglalkozások októbertől május végéig tartanak. Szakkör

60


évfolyamon belül is szervezhető. A szervezést és koordinációt a szabadidő szervező tanár végzi. A szakköri foglalkozás osztály-, évfolyam- vagy iskolai szinten is működhet. A foglalkozást vezető tanár a tanévre foglalkozási tervet készít. A legtehetségesebb, igyekvő tanulókkal lehetőség szerint egyénileg is foglalkozunk. Az erre a célra rendelkezésre álló keretből az alsóbb évesek motivációját, külön foglalkoztatását kiemelt feladatunknak tekintjük. Minden iskolai, évfolyam, osztály vagy tanulócsoport szintjén megszervezett tanulmányi kirándulás a Közoktatási Törvényen alapuló, a nevelési-oktatási folyamat részét képező ismeretszerzési forma, így a tanulmányi kötelezettségek egy része kihelyezett foglalkozásként így is teljesíthető, a kirándulás napjai a tanítási napok közé beszámíthatók. A kereten kívül élni kívánunk még az iskola alapítványa nyújtotta lehetőségekkel is támogatásos és/vagy önköltséges formában. A tanulók részvételét egyéni érdeklődésük és a szaktanár javaslata határozza meg. Kiemelt területek:

testedzés - sport (ISK keretein belül tömegsport formájában is) környezet- és egészségvédelem matematika kezdő és haladó fizika kezdő és haladó feladatmegoldó valamint kísérleti fizika irodalmi színpadi munka Cisco Hálózati Akadémia szakmai versenyeket előkészítő foglalkozások diáköntevékeny csoportok érdeklődésnek megfelelően (DÖK szervezés) felvételi előkészítő foglalkozások.

Hagyományt kívánunk teremteni a városi középiskolások közötti matematika verseny megrendezésével. Erre minden tanév októberében kerül sor. A sport területén hasonlóképpen: márciusban a városi középiskolások közötti futóversenyt hirdetünk az eddigi hagyományokat folytatva külön fiúknak és lányoknak.

61


7

7.1

AZ ISKOLA KAPCSOLATAI

Kapcsolat a gyakorlati képzőhelyekkel

A gyakorlati képzőhelyek a szakmai képzés fontos színterei. A jövőben még inkább hangsúlyt kapnak. A tanulók az iskolai tanműhelyek helyett/mellett itt szerzik meg a gyakorlati ismereteket. Munkájukat a kamarai képviselő és a gyakorlati-oktatásvezető (koordináltan) a képzőhelyen rendszeresen felügyeli, ellenőrzi. Ilyenkor tájékozódik a tanuló szakmai előmeneteléről, emberi magatartásáról, munkához való viszonyáról és arról hogy az őt (tanulót) megillető képzésben, juttatásokban valóban részesül- e ( balesetvédelmi oktatás, munkaruha, étkezési- és utazási hozzájárulás, tanulószerződésben rögzített egyéb járandóságok).

A tanulók tevékenységük alapján minden hónapban érdemjegyet kapnak, majd félévkor és tanév végén osztályzatot szakmai gyakorlatból. A tanulólátogatások során a vállalatokkal való kapcsolattartás is megvalósul.

A tanuló iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyen történő foglalkoztatásának alapja a képzőhely és az iskola hatályos jogszabályoknak megfelelő megállapodása vagy a tanulószerződés.

7.2

Kapcsolat a területi gazdasági kamarával

A szakmai vizsgák vizsgabizottságának a törvényben előírtak szerint kamarai képviselője is van. Ennek alapján minden vizsgára meghívjuk a kamara képviselőjét. A kamarával való kapcsolattartásnak fontos eleme, hogy az általuk szervezett rendezvényeket rendszeresen látogatjuk . Ilyen módon lehetőségünk nyílik a munkaerőpiaci igények feltérképezésére. A

62


gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése a kamarának is feladata ezen az ellenőrzésen az iskola képviselője is jelen van.

7.3

Kapcsolat a szülőkkel

Az együttműködés főbb színterei: az osztályok szülői értekezletei összevont szülői értekezletek (9. évfolyam kezdete, 12. évfolyam) fogadóórák szülőknek szervezett előadások családlátogatások osztálykirándulások szülői munkaközösségi értekezletek. Igen fontosnak tartjuk, hogy a szülők már a beiskolázási időszakban pontos képet kapjanak iskolánk munkájáról, a képzés céljáról és mikéntjéről, s ez az információ a továbbiak során gyarapodjon. A szülői közösség az iskolai SZMK - vezetőség által az iskola igazgatójával és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével tart közvetlen kapcsolatot.

7.4

Kapcsolat a Diákönkormányzattal

A DÖK elnöke az iskola igazgatójával és a szabadidő szervező tanárral tart közvetlen kapcsolatot az SZMSZ - ben foglaltaknak megfelelően. A DÖK a tanulók igényeinek megfelelően szervezi éves szinten, munkatervben meghatározottak szerint a diákéletet. Az évente tartott diáknapok alkalmával lehetőség nyílik a tanár-diák kapcsolat szabadabb alakítására. Az iskolai életben a DÖK gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Közoktatási törvény és az SZMSZ szerint megilletik.

63


A szabadidő szervező tanár közreműködésével segítjük a DÖK Iskolaújsággal és az Iskolarádióval kapcsolatos munkáját. A pedagógiai program módosításával kapcsolatban is kikérjük a DÖK véleményét, javaslataikat összegyűjtjük, s megfontoljuk.

8

RENDEZVÉNYEK

Iskolai szintű rendezvények: Iskolai ünnepségek:

tanévnyitó ünnepség október 23. megünneplése szalagtűző- és karácsonyi ünnepség március 15. megünneplése ballagási ünnepség. tanévzáró ünnepség (iskolavezetés szervezésében).

Ezeken az ünnepségeken a tanulók az iskolában elfogadott ünneplő ruhában jelennek meg. Tartunk még Gólyanapot, Diáknapot, Diákparlamentet, Diákfórumot (a DÖK szervezésében). Megemlékezünk az anyák napjáról (osztályfőnökök szervezésében) és a gyermeknapról (SZMK és a nevelőtestület szervezésében). Iskolai rendezvények külső helyszínen:

Kossuth est (iskolai tanárszervezővel) Diákbál (iskolai tanárszervezővel) sítábor, vízitúra (iskolai tanárszervezővel) kirándulások (iskolai tanárszervezővel).

9

A CÉLOK TELJESÜLÉSÉNEK, FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

64


A célokat akkor tekinthetjük teljesültnek, ha a megvalósításukhoz rendelt feladatrendszert döntően végrehajtottuk, ha a tanulók tudás- és neveltségi szintje a kívántnak megfelelővé válik. A végrehajtás értékelése és ellenőrzése az iskolavezetés feladata. Az ellenőrzési feladat végrehajtásában a munkaközösségek vezetői is részt vesznek. A szaktárgyi ellenőrzés részleteinek meghatározása a munkaközösségek éves munkatervében történik. A felülvizsgálatot követő értékelés vezetését a tanévzáró értekezleten az iskola igazgatója végzi. Az ellenőrzési és értékelési feladatok segítéséül alapszempontokként a Dr. Horváth Márton egyetemi tanár által összeállított következő mutatósort tekintjük. 1. Az oktató-nevelő munkában elért eredmények. 2. Az iskola eredményes szakmai kezdeményezései. 3. A tanulmányi eredmények. 4. Az egyes tantárgyakban felmutatott kiemelkedő teljesítmények. 5. A neveltségi szint az iskolában, eredmények a nevelő munkában. 6. A bukások száma és aránya. 7. A továbbtanulásra jelentkezettek és felvettek aránya. 8. A tanulmányi versenyeken való részvétel teljesítményei. (egyéni és csoportos). 9. A nyelvvizsgákon elért eredmények, tanulói teljesítmények. 10. Az egyes tárgyakból felmutatott kiemelkedő eredmények (különösen a helyi tantervek teljesítésével). 11. A rend, tisztaság jellemzői az iskolában. 12. A közösségi rendezvények, ünnepségek sikerei, a társadalommal való kapcsolat. 13. Az iskola felszereltsége és azok használata. 14. A tantestület szelleme és annak szakmai súlya. 15. A továbbképzéseken való részvétel és annak sikerei. 16. Az iskolai könyvtár forgalma és annak olvasottsága. 65


17. A tantestület tagjainak publikációs tevékenysége. 18. A szakmai testületekben való közreműködés sikerei.

10 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A középszintű érettségi vizsga témaköreit a ….. számú melléklet tartalmazza

11 ÓRATERVEK, ÓRAKERETEK, SZÜKSÉGES ESZKÖZFEJLESZTÉSEK A gimnáziumi osztályokban jelenlegi nevelő-oktató munkánkat az 1985-ös törvény alapján az 1987-ben módosított általános tantervű gimnáziumi óraterv A variánsa szerint végezzük. A 2001-2002-es tanévtől felmenő rendszerben a mellékelt óraterv szerinti tanításra tértünk át, míg 2003-2004-es tanévtől a módosított kötelező óraszámnak megfelelő korrekciós óratervet használjuk, szintén felmenő rendszerben. A képzés olyan általános tantervű gimnáziumi képzés, mely az informatika és az idegen nyelv oktatását előtérbe helyezi - ezek a városban is kiemelt területek. A szakközépiskolai osztályokban korábban a VILÁGBANKI PROGRAM és PHARE (WORLDBANK PROJECT-„EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE”) szerint tanítottunk. A 2001-2002-es tanévtől kezdődően a NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő óratervek szerint kezdjük meg a képzést felmenő rendszerben mindhárom szakközépiskolai osztályunkban. A NAT és a kerettantervek követelményeinek megfelelő szakközépiskolai helyi tanterveinket magunk készítettük. A szakközépiskolai képzés közismereti tantervei minden szakmacsoportban tantárgyanként azonosak, így a helyi tantervben csak egyszer szerepeltetjük. A helyi tantervek a középszintű érettségi vizsga követelményei szerint készültek, de az iskola magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika és informatika tantárgyakból az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségét is. 66


Valamennyi helyi tanterv készítésénél figyelembe vettük a NAT, a kerettantervek és az érettségi vizsga (utolsó hatályos kormányrendelete szerinti) követelményeit, valamint a város fejlesztési tervében foglaltakat. A világbanki képzés szerinti szakközépiskolai osztályokban a tanuló második idegen nyelv helyett - választása szerint - szakmai előkészítő ismereteket tanulhat. Ellenkező esetben 11-12. évfolyamon a gimnáziumi óraterv által meghatározott II. idegen nyelv helyi tanterve szerint tanulhat vagy a gimnáziumi csoportba bejelentkezhet. SZÜKSÉGES ESZKÖZFEJLESZTÉSEK a helyi tantervek bevezetéséig illetve azt követően

folyamatosan. el szeretnénk érni, hogy a NAT és a kerettantervek bevezetését követő, helyi tantervek szerinti oktató munka korszerű szemléltető eszközök és taneszközök segítségével, nem pedig „múzeumi darabokkal” történjen. Ez elengedhetetlen a közismeret és a szakképzés területén egyaránt, hiszen csak így kerülhetnek ki az iskola falai közül olyan tanulók, akik a munkahelyek magas és gyakorlatias követelményeinek leginkább meg tudnak felelni. Ennek érdekében segítségül vesszük a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott (MK. 1998.2/II.szám) tájékoztatót: A FUNKCIONÁLIS TANESZKÖZJEGYZÉKRŐL, AJÁNLÁS A TANESZKÖZFEJLESZTÉSHEZ. A tantárgyankénti taneszközjegyzéket külön melléklet tartalmazza. A mostani képzési profilunktól nem kívánunk jelentősen eltérni, a jelenleginél több szakmacsoportban nem tervezzük az oktatást. Azt a lehetőséget fenn kívánjuk tartani, hogy nagy érdeklődés esetén egyik szakmacsoportról részben vagy egészben lemondunk a másik javára. Az óraterveket a szakközépiskolai osztályokban szakmacsoportonként adjuk meg. A táblázatokban a könnyebb áttekinthetőség és felhasználhatóság kedvéért heti óraszámokat adtunk meg. Éves óraszámokra történő átszámolásához az alábbi táblázat használható:

Heti óraszámok 1 2

Éves óraszámok 9-11. évfolyam 12. évfolyam 37 32 74 64 67


3 4 5 6 7 8 9 10

111 148 185 222 259 296 333 370

96 128 160 192 224 256 288 320

A modulokat minden esetben önálló tantárgyként tanítjuk. A szakközépiskolai 9-12. évfolyamos óratervekben a közismereti óratervek megegyeznek a különböző szakmacsoportok esetén. Az emeltszintű érettségire való felkészítést 11. és 12. évfolyamban minden kötelező érettségi tantárgyból, továbbá fizikából és informatikából biztosítjuk. Az ehhez szükséges óraszámokat tantárgyanként és évfolyamonként más helyen (szakközépiskolai osztályok óratervei és gimnáziumi óraterv) szerepeltetjük, de a felkészítést évfolyamszinten egységesen biztosítjuk. Az óratömeg elosztásánál éltünk a Közoktatási Törvény azon lehetőségével, ami lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló nem kötelező órákra fordítandó időkeretet az iskola az egyes osztályok és évfolyamok között átcsoportosítsa. A Közoktatási Törvényben meghatározott iskolai órakeretnek az osztályok óratervei szerinti képzésben fel nem használt részét további csoportbontásokra illetve a nevelési programban megnevezett területeken szervezett tanórán kívüli foglalkozásokra fordítjuk. A pedagógia program nevelési programrészében meghatározott tantárgyi súlypontoknak megfelelően – a szabadon tervezhető és a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – a kerettantervben ajánlottnál lényegesen magasabb óraszámot biztosítottunk az idegen nyelvek és az informatika oktatása számára. Bár az óratervben ezen tantárgyak órái közül néhány nem kötelező tanítási óraként (zárójellel jelezve) van megjelölve, de a helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítése csak ezen órákkal együtt lehetséges. Ezeknek a nem kötelező óráknak a vállalását – összhangban a kerettantervi rendelet 7§-nak (3) bekezdésével – a tanulóinktól elvárjuk. Az így jelentkező többletterhelésre a tanulót és szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban és a beiratkozás előtt írásban felhívjuk.

68


Nem szerepel az óratervben a mindennapos testedzéshez szükséges délutáni foglalkozások óratömege. A délutáni tömegsport foglalkozásokat úgy szervezzük meg, hogy a mindennapos testedzés minden tanuló számára biztosított legyen. Egy osztályra jutó, átlagosan heti fél óra óratömeggel számolva biztosíthatók a fenti elvárások. A foglalkozások rendjét minden tanév elején az érvényes órarendhez igazodva alakítjuk ki. A A táblázatokban használt jelölések és rövidítések: ó.sz.: heti órák száma, zárójelben a nem kötelező tanórai foglalkozások óraszámai cs.b.: a csoportbontásra használt heti órakeret e.é:. az emeltszintű érettségire történő felkészítésre használt órakeret

69


ÓRATERVEK (9-12. évfolyam) Érvényes: 2003/2004-es tanévtől: 9. évfolyam 2004/2005-ös tanév: 9. és 10. évfolyam 2005/2006-os tanév: 9-11. évfolyam 2006/2007-es tanévtől: 9-12. évfolyam

A tantestület által 2004. augusztus 27-én elfogadott,a Kt. 48§. (1) e. pontjának megfelelő módosítás szerint a Testnevelés és sport órák száma minden évfolyamon 2 óráról 2,5 órára növekedtek-

70



71



72


KERETTANTERVI RENDELET SZERINTI KIFUTÓ KÉPZÉS ÓRATERVE (9-12. évfolyam) Érvényes: 2003/2004-es tanév: 10. és 11. évfolyam 2004/2005-ös tanév: 11. és 12. évfolyam 2005/2006-os tanév: 12. évfolyam Műszaki szakterület, informatika szakmacsoport Tantárgy/Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika x Földünk és környezetünk x Biológia x Kémia x Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás

Összesen: csoportbontás (nyelv, matematika, inf.)

9. ó.sz cs.b. 4 2 4 3 1 1 2 2 2 3 (1) 5

4 3

(1) 3

30+1 11

ó.sz

10. cs.b.

4 2

ó.sz

11. cs.b.

4 2

4 4 3 3 1 1 2 2 2 1 3 1+(1) 1+(1) 6 1

1 4 3 1 1 2 2 10

30+1

30 12

e.é.

ó.sz

2

4 3

12. cs.b.

4 3

4 4

4 4

2

1 1 2 2

2

8

9

8

e.é.

30 17

18 2

Emeltszitű érettségire való felkészítés

Szakmai orientáció; szakmacsoportos alapozó oktatás; közismereti informatika (számítástechnika) részletes óraterve 9. 10. 11. 12. Tantárgy/Évfolyam ó.sz cs.b. ó.sz cs.b. ó.sz cs.b. e.é. ó.sz cs.b. 2 5 Műszaki orientációs ismeretek A műszaki ábrázolás alapjai; Anyagok Számítástechnika (informatika) Elektrotechnika 4 4 3 3 Műszaki orientációs gyakorlatok Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok; Anyagmegmunkálások 73

e.é.


Számítástechnika gyakorlatok Szakmacsoportos alapozó elmélet Számítógép programozás Információ technológia Adatbázis kezelés Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Számítástechnika gyakorlat Információtechnológia gyakorlat Összesen:

6

4

74

8

3

4

2

2

1

6

6

7

7

10

8

9

8


Műszaki szakterület, elektrotechnika-elektronika szakmacsoport Tantárgy/Évfolyam

9. ó.sz 4 2 4 3 1 1 2 2 2 3 1+(1) 5

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás 30+(1) Összesen: csoportbontás (id.nyelv, matematika, szakmai orientáció és alapozás) Emeltszitű érettségire való felkészítés

10. cs.b.

4 3

1+(1) 3

ó.sz 4 2 4 3 1 1 2 2 1 3 1+(1) 6

11. cs.b.

4 3

1+(1) 3

30+(1) 12

ó.sz cs.b. 4 2 1 4 4 3 3 1 1 2 2 8

5

30 12

12. e.é.

ó.sz cs.b. 4 3 4 4 4 4 1 1 2 2 2 9 5

2

2

30 12

Szakmai orientáció; szakmacsoportos alapozó oktatás; közismereti informatika (számítástechnika) részletes óraterve 9. 10. 11. 12. Tantárgy/Évfolyam ó.sz cs.b. ó.sz cs.b. ó.sz cs.b. e.é. ó.sz cs.b. e.é. 2 3 Műszaki orientációs ismeretek A műszaki ábrázolás alapjai; Anyagok Számítástechnika (informatika) Elektrotechnika 3 3 3 3 Műszaki orientációs gyakorlatok Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok; Anyagmegmunkálások Forrasztási gyakorlatok Elektrotechnikai mérések Elektrotechnikai gyakorlatok 3 4 Szakmacsoportos alapozó elmélet Elektrotechnika Elektronika alapjai 5 5 5 5 Szakmacsoportos alapozó gyakorlat Elektrotechnikai mérések Elektrotechnikai gyakorlatok Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok 5 3 6 3 8 5 9 5 Összesen:

75

e.é.

15 4


76


Műszaki szakterület, gépészet szakmacsoport Tantárgy/Évfolyam

9. ó.sz

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás

Összesen: csoportbontás (id.nyelv, matematika, szakmai orientáció és alapozás) Emeltszintű érettségire való felkészítés

10. cs.b.

4 2

ó.sz

cs.b.

4 2

ó.sz

30+(1)

13

e.é.

4 2

1 4 4 4 4 4 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 3 3 1+(1) 1+(1) 1+(1) 1+(1) 5 4 6 4 10+(1) 30+(1)

11. cs.b.

4 3

4 3

2

8

30+(1)

13

ó.sz

12. cs.b.

4 4 1 1 2 2 9

4 4

8

30

15

16

2

Szakmai orientáció; szakmacsoportos alapozó oktatás részletes óraterve Tantárgy/Évfolyam 9. 10. 11. 12. Ó.sz. Cs.b Ó.sz. Cs.b. Ó.sz. Cs.b. Ó.sz. Cs.b. Műszaki orientációs ismeret 1 Műszaki pályák világa 2 Anyagismeret 2 2 Műszaki ábrázolás Gépészeti alapozó ismeretek 2 Mechanika 1 2 Géprajz és gépelemek 4 2 4 2 Alkalmazott számítástechnika (CAD-CAM) 1 Elektrotechnika 1 2 Technológia 1 Ember és környezet (MKV) Műszaki orientációs gyakorlat 4 4 Anyagmegmunkálási gyakorlat 1 1 Műszaki ábrázolási gyakorlat /CAD/ 1 1 Információs gyak. Gépészeti gyakorlatok 4 2 Gépészeti mérések gyakorlat 4 4 Forgácsolás és irányítástech. gyak.

77

e.é.


Összesen:

5

78

4

6

4

11

8

9

8


Gimnázium Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Mozgókép- és médiaismeret Művészetek Történelem Társadalomismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Tánc és dráma Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen csoportbontás (id.nyelv, matematika, informatika) Emeltszitű érettségire való felkészítés

9.

10. 11. 12. Ósz. cs.b Ósz. cs.b Ósz. e.é cs.b Ósz. e.é cs.b 4 4 4 2 4 2 0 1 1 1 2 1

4 3 3 3 2

2 0

4 3 3 3

2 2 0 1 0 2 1 30

4 3 3 (2) 3 2 2 2 1 0 1 2 1

3 1 1 4 3 3 (2)

2 2

2 2

3 3 5 2

3

1 2 1 30

2 1

30

12

11

6

79

3 3 3 2

1 3 3 5 2

1

30+( 2) 13

3 3 3 2 3 2

3 0

13

6


IV. KOSSUTH ZSUZSANNA MŰSZAKI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS GIMNÁZIUM SZAKMAI PROGRAMJA 11.1 1. Az iskola szakképzési rendszere Az intézmény a 9-12 évfolyamon a műszaki szakmacsoportban (elektrotechnika-elektronika, gépészet, informatika szakirány) műszaki orientációt és szakmacsoportos alapozást folytat. A kialakított óratervek és a tantárgyi követelmények alapján a 9-12. évfolyam orientációja és szakmacsoportos alapozása megfelel az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport OKJ központi programokban előírt I/13. évfolyamára előírt követelményeknek. Az iskola képzési rendszere tehát teljesíti az egy teljes tanévnyi beszámíthatóságot. A szakmai képzésre jelentkező tanulók sikeres érettségi után – melyben az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy is szerepel – egy tanév alatt szerezhetik meg az alábbi szakképesítést Ipari elektronikai technikus OKJ 52 5423 02 A gépészet vonalat a 13.és 14. évfolyamot az alábbi középfokú OKJ szakmára történő felkészítés képviseli: Gépipari számítástechnikai technikus OKJ 52 5442 04 A fenti szakképesítések az OKJ alapján, a központi szakmai programok szerint indulnak. Az egy teljes tanévnyi szakmai beszámítás saját tanulóinkra és más iskolából jelentkezőkre egyaránt vonatkozik, ha a fenti feltételeknek eleget tesznek. A 2002/2003-es tanévtől a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karával közösen moduláris FSZ képzést indítottunk. A képzés keretében a diákok Műszaki informatikai mérnökasszisztens OKJ 55 5423 02 végzettséget szerezhetik meg két év alatt. A műszaki informatikai mérnökasszisztens, mint a vállalat, intézmény valamely vezetőjének közvetlen munkatársa:

80


•

mérnöki irányítás alatt végzi egy vállalkozás, vállalat, intézmény (a továbbiakban: vállalat) számítástechnikai, informatikai hardver-szoftver eszközeinek, rendszereinek önálló üzembe helyezését, üzemeltetését, tesztelését, karbantartását és korlátozott mértékben javítását,

•

részt vesz műszaki vagy irodai informatikai rendszerek tervezésében, fejlesztésében, diagnosztizálásában, javításában illetve ilyen informatikai rendszerek fejlesztési koncepciójának kidolgozásában segítséget nyújt a mérnöknek, illetve döntéshozónak,

•

a felsőbb szakmai vezetés által megfogalmazott célokat a gyakorlati teendők, a fenti pontokban a megfogalmazott tevékenységek nyelvére lefordítja, e tevékenységeket részfeladatokra bontja, az egyes résztevékenységeket végzők munkáját koordinálja, irányítja és megfelelő munkafeltételeket biztosítja,

•

gondoskodik arról, hogy az informatikai rendszereket alkalmazók ismerjék a minőségbiztosításból, a jogszerű informatikai alkalmazások összehangolt működtetésével hozzájárul a vállalat teljesítményének növeléséhez.

A jövőben a munkaerőpiac kihívásainak megfelelően az iskola alapító okiratában meghatározott szakmákkal bővíti a szakmai oktatás kínálatát. Az új szakmák bevezetése szükségessé teszi a szakmai program kiegészítését. 11.2 2. A szakközépiskolai szakmai képzés óratervei

A következő dokumentumok táblázatosan tartalmazzák az érettségi utáni szakképzés óraterveit. A kimutatásban külön-külön táblázatban, a technikus szakok és félévek szerinti bontásban szerepelnek a közös moduláris FSZ-technikus képzés tantárgyai, heti óraszámai, kredit pontjai és vizsgatípusai. Az óratervek a Budapesti Műszaki Főiskola óratervei és az OKJ központi

81


programjai alapján készültek, s tartalmazzák az iskola speciális lehetőségeit. Új szakok ill. szakmák indítása esetén az óraterv tovább módosítható.

SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK ÓRATERVEI (OKJ RENDSZERŰ KÉPZÉSEK) I/13.évfolyam ipari elektronikai technikus OKJ 52 5423 02 Tantárgyak Anyagismeret Műszaki rajz Elektrotechnika Elektronika Alkalmazott számítástechnika I. Alapgyakorlatok Elektronikai gyakorlatok Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Üzemi gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Mindösszesen:

I-II.fé. 2 1 4 8 2 5 6 2 2 2 2 1 37

Csb. 1 1 1 2 2 3 2 2 2 3 1 1

II/14. évfolyam ipari elektronikai technikus OKJ 52 5423 02 Tantárgyak Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Alkalmazott számítástechnika II. Műszaki matematika Minőségbiztosítás Technológia Ipari elektronika Automatika Ipari elektronikai gyakorlatok Ipari elektronikai mérések Szakmai idegen nyelv Számítástechnika Üzemi gyakorlatok Testnevelés

I-II.fé. 2 2 2 2 2 3 5 3 6 3 2 2 2 2

82

Csb. 1 1 2 2 1 1 1 1 2 3 2 2 2 1


Osztályfőnöki Mindösszesen:

1 39

1

I/13. évfolyam gépipari számítástechnikai technikus OKJ 52 5442 04

Modul neve

óra/hét

csb.

Osztályfőnöki

1

1

Testnevelés Szakmai idegen nyelv Számítástechnika

2 4 0

1 2

Rajzi dokumentáció készítése, elemzése

0

Műszaki dokumentáció készítése, elemzése

0

Ipari anyagok felhasználása Gépszerkezetek elemzése (I.) Gépszerkezetek elemzése (II.)

2 2 3

1 1 1

Vállalkozás és karriertervezés

2

1

Anyagkezelés, logisztikai feladatok végzése

2

1

Biztonságtechnikai tevékenység végzése

2

1

Minőségbiztosítási tevékenység végzése

2

2

Gépészeti ellenőrzés SPC alkalmazása

2 2

2 1

Technológiai tervezési feladatok végzése I.

2

1

Ipari anyagok megmunkálása

5

2

Automatizált berendezések vizsgálata

1

1

Összesen

34

II/14. évfolyam gépipari számítástechnikai technikus OKJ 52 5442 04

Modul neve Osztályfőnöki Testnevelés CIM rendszerek működtetése CNC gépek programozása CNC gépen munkadarab gyártása Gépészeti tervezési feladatok végzése Géptan OKJ Hagyományos alap gépi megmunkálás végzése Hidraulikus automatikák üzemeltetése Anyagok forgács nélküli alakítása Programozható logikai vezérlők üzemeltetése Pneumatikus automatikák üzemeltetése CAD feladatok végzése

83

óra/hét 1 0 3 3 4 4 2 5 1 2 2 1 2

csb. 1 2 2 2 1 1 2 2 1 2 2 1


Technológiai tervezési feladatok végzése II. Villamosgépek OKJ Összesen

4 1

1 1

Műszaki informatikai mérnökasszisztens OKJ 55 5423 02 1.félév

2.félév

3.félév

4.félév

Össz óra szám

kredit

30

2

30

2

30

2

Alapismereti modulok 15 % Gazdasági alapismeretek

200

b

Vállalkozói ismeretek

200

b

Munkaerőpiaci ismeretek Társadalmi alapismeretek

101 200

b

b

A viselkedés pszihológiai alapjai

101

b

30

2

30

2

Készség- és személyiségfejlesztés

002

b

30

2

Viselkedéskultúra

001

b

15

1

30

2

Munkavégzési technikák, irodaszervezés Számítógépes alapismeretek

101

b

010

g

15

1

Felhasználói programok alkalmazása

020

g

30

2

Hálózati alapismeretek

010

g

15

1

Műszaki közös modul 25% Matematika

202

v

Műszaki fizika (fizika:201, villamosságtan:201) Műszaki informatika

402

vg

Műszaki dokumentáció

220 310

v

220

g

202

v

g

Gazdasági és vállalkozási ism. Anyag- és környezetismeret

202

b

120

8

90

6

60

4

60

4

60

4

60

4

60

4

60

4

60

4

Műszaki informatikai közös modulok 35% Elektronika

220

b

Digitális technika

220

v

Architektúrák Perifériák

220 220

Számítógép-hálózatok

220

g

Adatbázisok alapjai Programozási ismeretek I.

220 220

Operációs rendszerek

110 220

84

g

g b

Rendszer- és adatvédelem Inf. Rendszerek üzemeltetése, rendszeradminisztráció

v

b

v

60

4

60

4

60

4

60

4

110

b

60

4

220

v

60

4

010

g

90

5


V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA 11.3 A pedagógiai program érvényességi ideje: Az intézmény első ízben 2001. szeptember 01-jétől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program szerint. Az új helyi tantervek felmenő rendszerben történő bevezetésére a 2001/2002-es tanévtől kezdődően kerül sor. A pedagógiai program hat évre készül. Az iskolai munka óratervi keretét részben a táblázatokba foglalt kötelező és választott óratervi, valamint csoportbontásra, egyéni foglalkozásra (a Közoktatási törvény által előírt) rendelkezésre álló óratömeg adja. Részben az egyéb aktuális, konkrét tanévhez kötődő feladatok óratömeg fedezete, amelynek meghatározása és biztosítása tanévente a fenntartóval folytatott tárgyalás eredménye. A megegyezés eredményét mint a pedagógiai program kiegészítését a programhoz csatoljuk. 11.4 A pedagógiai program felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A szakmai munkaközösségek, az Iskolaszék, az osztályfőnöki munkaközösség minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok megvalósulását.

11.5 A pedagógiai program módosítása: A módosításra javaslatot tehetnek: igazgatóság tagjai nevelőtestület tagjai szakmai munkaközösségek

85


Iskolaszék az iskola fenntartója. A szülői oldal és a diákok a megfelelő szervezeteik által az iskolaszék közreműködésével javasolhatnak a pedagógiai programra vonatkozóan. A módosítást a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik véglegessé. A módosított pedagógiai programot a módosítást követő tanévben szeptember elsejétől kell bevezetni.

11.6 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő megtekintheti. Egy-egy példány a következő helyeken illetve személyeknél található illetve tekinthető meg: az intézmény fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában a nevelői szobában az iskola igazgatójánál az iskola általános igazgató helyettesénél az iskola műszaki igazgató helyetteseinél (szakmai képzési rész) 11.7 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2004. június 14-i ülésén véleményezte és elfogadta. Hódmezővásárhely, 2004. június 14.

................................................................. Hajdu János igazgató

86


MELLÉKLETEK 1. sz.: Helyi tantervek a közismeret területén 2. sz.: Helyi tantervek a szakmai előkészítő tantárgyakra vonatkozóan, területenként 3. sz. Funkcionális taneszközlista 4. sz. A középszintű érettségi témakörei

87

AZ INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents